TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai.........................................................................................6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...........................6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi egység fajtái. A bűnhalmazat elméleti kategóriái, a látszólagos halmazat feloldásának szabályai. Az üzletszerűség...............................................................................................7 8. A büntethetőség akadályainak rendszere (büntethetőséget kizáró és megszüntető okok felsorolása), a gyermekkor, a gyermekkorú érdekében tehető intézkedések................................................7 9. A kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény. A kényszergyógykezelés alkalmazásának feltételei.............11 15. A büntethetőség elévülésének főbb szabályai...........................................11 16. Tevékeny megbánás..................................................................................12 18. A szabadságvesztés (az életfogytig és a határozott ideig tartó szabadságvesztés, a szabadságvesztés fokozatai, ennek jelentősége). A feltételes szabadságra bocsátás szabályai a határozott ideig és az életfogytig tartó szabadságvesztésről....................................................13 20. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás ...................................... és a kiutasítás szabályai..................................................................................16 21. A közügyektől eltiltás és a kitiltás............................................................17 24. A vagyoni jellegű intézkedések (elkobzás, vagyonelkobzás)...................17 26. A halmazati és az összbüntetés, a büntetés enyhítésének szabályai.........20 30. A fiatalkorú fogalma, a fiatalkorúval szemben alkalmazható jogkövetkezmények célja, a büntetés kiszabásának elvei..............................20 33. A fegyveresen és a felfegyverkezve történő elkövetés.............................21 36. Az öngyilkosságban közreműködés, a magzatelhajtás és a gondozás elmulasztása.............................................................................28 41. A magánlaksértés és a szabálysértési alakzata. A magánindítvány..........28 44. A rágalmazás, a becsületsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása és a kegyeletsértés. A valóság bizonyítása és a magánindítvány. A becsületsértés szabálysértési alakzata. A hatóságok, hivatalos személyek, a közszereplők sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés.................29 45. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény.......................................30 48. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban, annak szabálysértési alakzata, a szeszesital-fogyasztás idejének és ismétlődésének jelentősége. A járművezetés tiltott átengedésének bűncselekményi, illetve szabálysértési alakzata.........................................................................31 50. A kiskorú veszélyeztetése. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés........32 52. Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak. A magánindítvány...........................................................................................33 3
53. Az életkor jelentősége a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél. A megrontás és a vérfertőzés. A magánindítvány...........................................34 55. A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, az egyesülési joggal visszaélés.......................................................................35 56. A beutazási és tartózkodási tilalom megsértése, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása és az embercsempészés....................36 58. A hivatalos személy fogalma. A hivatali visszaélés és a jogosulatlan titkos információgyűjtés......................................................40 59. A bántalmazás hivatalos eljárásban, a kényszervallatás és a jogellenes fogvatartás..............................................................................40 60. A hivatalos személy elleni bűncselekmények. A közfeladatot ellátó személyek kör...............................................................41 63. A bűnpártolás és az orgazdaság................................................................43 65. A hivatali aktív és passzív vesztegetés. A büntethetőséget megszüntető ok.................................................................45 66. A gazdasági aktív és passzív vesztegetés. A büntethetőséget megszüntető ok.................................................................45 72. A törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, közösség elleni izgatás, a nemzeti jelkép megsértése és az önkényuralmi jelképek használata. A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása. Rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés.............47 73. A garázdaság,a rendbontás és az önbíráskodás. A rendzavarás és a garázdaság szabálysértése. A szubszidiaritás a garázdaság kapcsán.......48 74. A közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, az okirattal visszaélés, az egyedi azonosító jel meghamisítása...........................................................49 76. A visszaélés kábítószerrel és a visszaélés új pszichoaktív anyaggal. A büntethetőséget megszüntető okok. A kábítószer fogalma, csekély és jelentős mennyiségének meghatározása.....................................................50 78. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala, az áru hamis megjelölése és a fogyasztó megtévesztése................................51 81. A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás és a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása...................................................52 82. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekmények........................................................................54 83. A vagyon elleni bűncselekmények értékhatár szerinti minősülése. A kár és a vagyoni hátrány fogalma...............................................................55 A magánindítvány a vagyon elleni bűncselekményeknél...............................55 86. A csalás. A csalás és más olyan bűncselekmények viszonya, amelyek tényállása magába foglalja a vagyoni érdekű megtévesztést...........57
4
ELŐSZÓ A PÓTFÜZETHEZ A szakvizsga kötet kiadását követően az Alaptörvény és számos, szakmai módosító törvény következtében több ponton is változott a büntető törvénykönyv. A módosítások a szakvizsga anyagának részét képezik, tekintve, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a vizsgázó, a vizsga napján hatályos joganyag ismeretéről köteles számot adni. Mivel az új büntető törvénykönyvről szóló jogszabály tervezet az Országgyűlés előtt van, minden bizonnyal az idei az utolsó év, amikor a több, mint 30 évet megszolgált '78-as Btk. a vizsgaanyag, a kiadó úgy döntött, hogy a hátralévő időre nem készít új szakvizsga kötetet, hanem pótlap formájában aktualizálja a korábbi kiadványát érintő változásokat. A pótfüzet tartalmazza az alapkötet megjelenése óta bekövetkezett összes jogszabályi változást, friss kollégiumi véleményeket és jogegységi határozatokat a szakvizsga tételsor módosításának illetve bővítésének megfelelően. Magyarázatként beszerkesztettük a tavalyi év legjelentősebb Btk. módosítását tartalmazó 2011. évi CL. törvény indokolását, amely új tényállást is beiktatott a büntető törvénybe. A könnyebb használhatóság érdekében a módosítással érintett teljes szakaszok szövegét közöljük és azon belül n-el jelöltük a legfrissebb változásokat. Budapest, 2012. június 14. a szerkesztő
5
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI
Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. n (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. n 1/2011. Büntető jogegységi határozat I. A 2010. évi május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása és felülvizsgálata során a 2009.évi LXXX. törvény 25. §ának (1) bekezdésével módosított Btk. 74.§ (3) bekezdése nem alkalmazható. II. A 2010. május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés tartama alatt elkövetett újabb büntetendő cselekmény miatt – 2010. május 1. napját követően – ismételt kényszergyógykezelés elrendelésének nincs helye. III. A 2010. május 1. napja után jogerősen elrendelt kényszergyógykezelést követően elkövetett büntetendő cselekmény miatt, amennyiben annak törvényes feltételei fennállnak, a kényszergyógykezelést ismételten el kell rendelni. IV. Ha ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, akkor a kényszergyógykezelés tartamának kezdőnapja az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének a napja.
2. A BŰNCSELEKMÉNY TÖRVÉNYI FOGALMA, A BŰNTETT ÉS A VÉTSÉG A bűncselekmény 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. n (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. 6
4. EGYSÉG, TÖBBSÉG, HALMAZAT. A TÖRVÉNYI EGYSÉG FAJTÁI. A BŰNHALMAZAT ELMÉLETI KATEGÓRIÁI, A LÁTSZÓLAGOS HALMAZAT FELOLDÁSÁNAK SZABÁLYAI. AZ ÜZLETSZERŰSÉG n 3/2011. Büntető jogegységi határozat I. Azok a részesi cselekmények, amelyek a folytatólagosság körébe nem vonható több ugyanolyan tettesi alapcselekményhez kapcsolódnak akkor sem alkotnak folytatólagos törvényi egységet, ha a részesi magatartások kifejtésére rövidebb időszakon belül került sor, a részesi akarat-elhatározás egységes volt, és a tettesek cselekményei is rövid időközökkel ugyanazon sértett sérelmére valósultak meg. A részes bűncselekményeinek rendbelisége és minősítése a tettesi alapcselekményekhez igazodik. II. Amennyiben a felbujtó rendszeres haszonszerzésére törekedve több tettest bír rá ugyanolyan vagy hasonló egy-egy olyan bűncselekmény elkövetésére, amelynek az üzletszerű elkövetés a minősítő körülménye, e minősített esetért felelősséggel csak akkor tartozik, ha az üzletszerűség a tettesi bűncselekmény tekintetében is megállapítható. Egyébként a felbujtó ilyen magatartása kizárólag a büntetés kiszabása körében értékelendő. Ez az elv értelemszerűen vonatkozik arra az esetre is, ha a többszöri felbujtás olyan alapcselekményeket vált ki, amelyeket társtettesek nem üzletszerűen követnek el, továbbá arra a bűnsegédre is, akinek cselekménye nem üzletszerűen elkövetett tettesi alapcselekményekhez kapcsolódik.
8. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAINAK RENDSZERE (BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ ÉS MEGSZÜNTETŐ OKOK FELSOROLÁSA), A GYERMEKKOR, A GYERMEKKORÚ ÉRDEKÉBEN TEHETŐ INTÉZKEDÉSEK
Védelembe vétel n Gyvt. 68/A. § (1) A gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője elrendeli a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét. n (2) A települési önkormányzat jegyzője n a) a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásáról, 7