E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XV. évfolyam 3. szám | 2015. március
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. február 25.
A készletértékelés vizsgálata a nemzetközi és a magyar számviteli rendszerben A készletértékelési témakör kiemelt fontosságát számos tényező igazolja, a legelső és legfontosabb, hogy a készletek beszerzése és értékesítése kell, hogy legyen a vállalat fő tevékenysége, azaz innen származik a vállalkozás eredménye. Ennek megfelelő nyilvántartása kiemelt fontosságú, hiszen ennek tükrében lehet megállapítani a vállalkozás sikerességet. A magyar számviteli rendszer nemzetközi standardokhoz való fokozatos harmonizációja pedig szükségessé teszi a (még) nem használt módszerek megismerését, felkészülve a jövőbeni adaptációra. A készletek általános elemzésekor feltétlenül a magyar számviteli törvényből kell kiindulni. A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység
Tartalom Tartalom 1 A készletértékelés vizsgálata a nemzetközi és a magyar számviteli rendszerben 9 A 2015. évi áfatörvény változásai Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
1
keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, ••amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), ••amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). (2000. évi C. törvény 28. §)
tulajdonban volt. Bár a rendszerváltás után már szabadon lehetett kereskedni a földekkel, különböző okok miatt mégsem alakult ki ennek a kultúrája, és így a 2000-ben elfogadott új törvényben sem lett feltüntetve.
A készletértékelések csoportosítása
A készletértékelési technikákat leggyakrabban az alkalmazott módszer alapján tudjuk csoportosítani, de emellett meg kell említeni a nyilvántarTehát a törvény sajátos szóhasználatát átvéve, tás szerinti csoportosítást is. Először vegyük sorárun a beszerzett, terméken a saját előállítású ra a jól ismert módszerek szerinti csoportosítást! kész, félkész vagy befejezetlen készleteket értjük, Készletértékelés melyek egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Továbbá anyagnak nevezünk minRangsoroló módszerek Egyedi értékelés den olyan eszközt, melyet felhasználnak (beépül Átlagáras módszerek a termékbe), vagy elhasználódik (segédanyagként vagy üzem-/fűtőanyagként) a termelés során. Éves átlagár FIFO Ezeken kívül a számviteli törvény még ide sorol Halmozott átlagár LIFO olyan járulékos tételeket is, mint például a szerszámok, munkaruha, felszerelések, vagy azokat Csúsztatott átlagár HIFO a tárgyi eszközöket, melyek leírásuk utolsó évében vannak. A teljesség igénye miatt végül meg LOFO kell említeni a növendék, hízó és egyéb állatokat. Ennek a csoportnak a legfontosabb jellemzője, A készletértékelési módszerek ismertetése során, hogy egy éven túl is szolgálhatja a vállalkozás egy rövid példán keresztül illusztrálom a módtevékenységét, ha ezalatt a tartás költségeinek szerek lényegét. A FIFO, LIFO és csúsztatott átlagáras módszer esetén azonban eltekintek ettől, eredményeként növekednek, gyarapodnak. mivel ezzel a három technikával a cikk további Az IAS, a magyar felosztáshoz hasonlóan, cso- részében külön kiemelve fogok foglalkozni. portosítja a készleteket: kereskedelmi áruk, eladásra szánt föld és egyéb ingatlan, késztermék, Az egyedi értékelés lehetőségét akkor alkalmazbefejezetlen termelés, anyagok. Az egyetlen kü- zák, amikor a készlet egyedi értéke jól elkülönítlönbség, amit feltétlenül ki kell emelni az, hogy hető és egyedisége jellegéből következik. Ebből az IAS külön kiemeli az eladásra szánt földet. következik, hogy általában a nagy értékű készleÉrdekes, hogy a hatályos magyar törvény szerint teket fogják egyedi beszerzési vagy előállítási áron a földterület, telek, telkesítés csak hosszútávon nyilvántartani. Ez két problémát is eredményezszolgálhatják a vállalkozás tevékenységét. Ez el- het a gyakorlatban. Az egyik, hogy két – külső sősorban annak a következménye, hogy a Ma- szemlélő számára azonos – egyedi áron értékelt gyarországon a szocialista gazdasági rendszerben eszköz értékében jelentős különbségek mutatfel sem vetődött a földterület adás-vétele, mivel kozhatnak. A másik akkor jelentkezik, amikor a földek szinte 100%-a állami vagy szövetkezeti az adott készletet saját előállításban hozzák létre, 2
és a termék jellege, egyedisége, azaz ritkasága miatt a közvetlenül hozzárendelhető költségek köre nem megfelelően tisztázott, így előfordul, hogy a termelési fázis vagy egy időszak teljes (közvetett és közvetlen) költségét a termékhez hozzárendelik (pl.: nyilvánvaló, hogy az IAS-ban értelmezett eladásra szánt földterületet egyedi áron tartjuk nyilván).
Rangsoroló módszerek
felhasználásra jutó ráfordítást. Tehát ez a módszer mindig azt használja fel, azaz azt vezeti ki a nyilvántartásból, melyik a legutóbb került be. Tehát ennek megfelelően, áremelkedés esetén az egyre drágább készleteket fogja szembeállítani a bevétellel, ami jelentős költségnövekedést és eredménycsökkenést fog eredményezni. Másfelől viszont a mérlegben a legkorábbi, az áremelkedésből következtetve a „legolcsóbb” készletek maradnak benn. A LIFO módszernek ez a két rendkívül fontos hatása miatt kell külön elemezni a LIFO módszer és az infláció viszonyát. (Ennek a gyakorlati bemutatása a cikk második felében található.) ••A HIFO (Highest In First Out) módszer lényege, hogy az értékesítés vagy anyagfelhasználás értékének megállapításakor mindig a legmagasabb árukészletet fogja figyelembe venni. Ennek megfelelően a zárókészletet a legalacsonyabb értékű készletek fogják alkotni. Függetlenül az árváltozástól, szinte minden esetben megfelelne a számviteli előírásoknak, az egyetlen súlyos kritika, ami miatt a hivatalos számviteli elszámolásban nem alkalmazható, az, hogy sérti a valódiság elvét, akkor, amikor a bekerülés időbeli sorrendjét teljesen figyelmen kívül hagyja.
Nézzük először a rangsoroló módszerek rövid leírását: ••A FIFO (First In First Out) módszer angol nevében benne van a lényege: ami először kerül be a raktárnyilvántartásba, az fog először távozni (legalábbis a kimutatásokban) értékesítés vagy anyagfelhasználás esetén, azaz ez a módszer a költség-meghatározás szempontjából a legrégebbi árat használja fel. A későbbi példában is bemutatásra kerül, hogy a többi módszerhez képest ez szolgáltatja a legjobb eredményt, mivel minden esetben a számviteli törvénynek megfelelően „cselekszik”. Áremelkedés esetén az átlagárhoz képest felértékel, de a tényleges beszerzési árat nem haladja meg (Szücs, 2002). A zárókészlet értékét pedig az utolsóként bekerülő értékek adják majd. ••A LIFO (Last In First Out) módszer szerint az Egy vállalkozás készletelszámolásából a követkeutolsóként bekerült anyagot vagy árut kell el- ző adatokat ismerjük: számolni mint az első értékesítésre vagy anyagMegnevezés Nyitó készlet 1. beszerzés 2. beszerzés I. felhasználás 3. beszerzés II. felhasználás Zárókészlet
Mennyiség (kg) 250 325 150 400 275 300 300
Egységár (e Ft/kg) 16 11 12 … 14 … …
Érték (e Ft) 4.000 3.575 1.800 … 3.850 … …
A hiányzó adatok az alkalmazott módszertől függnek, így várhatóan a felhasználásra jutó ráfordítások és ebből kifolyólag a zárókészletek eltérőek lesznek.
3
A HIFO eljárásnak megfelelően a következőképpen kell a felhasználásra jutó ráfordításokat számszerűsíteni: Nyitókészlet: 250 kg * 16 e Ft/kg = 4.000 e Ft 1. Beszerzés: 325 kg * 11 e Ft/kg = 3.575 e Ft 2. Beszerzés 150 kg * 12 e Ft/kg = 1.800 e Ft I. Felhasználás: 250 kg * 16 e Ft/kg + 150 kg * 12 e Ft/kg = 5.800 e Ft 3. Beszerzés: 275 kg * 14 e Ft/kg = 3.850 e Ft II. Felhasználás: 275 kg * 14 e Ft/kg + 25 kg * 11 e Ft/kg = 4.125 e Ft Zárókészlet: 300 kg * 11 e Ft/kg = 3.300 e Ft Jól látható, hogy ez az eljárás teljesen érzéketlen a készletek bekerülési sorrendjére, az egyetlen ami számít, a készletek egységára. Ennek az eredménye, hogy mind a nyitókészlet, mind az utolsó beszerzés felhasználásra került és a zárókészletet egy közbülső tétel alkotja. ••A LOFO (Lowest In First Out) módszer is érzéketlen a bekerülések időbeli sorrendjére, mivel a
legalacsonyabb árú tételek kerülnek ki a nyilvántartásból az értékesítések hatására. Hasonlóan a HIFO módszerhez, ez sem alkalmazható, mivel sérti a valódiság elvét.
Nyitókészlet: 1. Beszerzés: 2. Beszerzés I. Felhasználás: 3. Beszerzés: II. Felhasználás: Zárókészlet:
250 kg * 16 e Ft/kg 325 kg * 11 e Ft/kg 150 kg * 12 e Ft/kg 325 kg * 11 e Ft/kg + 75 kg * 12 e Ft/kg 275 kg * 14 e Ft/kg 75 kg * 12 e Ft/kg + 225 kg * 14 e Ft/kg 50 kg * 14 e Ft/kg + 250 kg * 16 e Ft/kg
= 4.000 e Ft = 3.575 e Ft = 1.800 e Ft = 4.475 e Ft = 3.850 e Ft = 4.050 e Ft = 4.700 e Ft
Ezt az eljárást a HIFO módszer tükörképének is lehet nevezni, hiszen pontosan fordított sorrendben állítja be az eredmény-kimutatásba a tételeket. Érdemes összevetni a két módszer alapján számított zárókészletértéket. A kapott eredmények jelentősen különböznek egymástól (HIFOnál 3.300 e Ft, LOFO-nál 4.700 e Ft), ami abból következik, hogy az egyiknél a legalacsonyabb áron, míg a másiknál a legmagasabb áron bekerült tétel vagy tételek alkotják a zárókészletet. Egyértelmű, hogy ez a két módszer semmiben nem követi a valós piaci változásokat, ezáltal sérti a valódiság elvét.
Átlagáras módszerek Nézzük az átlagáras módszerek rövid leírását: Az átlagáras módszer nevében hordja a jelentését. A nyitókészlet értékét és a tárgyidőszak során felmerült beszerzéseket össze kell adni, majd osztani a raktáron lévő készlet darabszámával. Ennek eredményeként kijön az időszaki átlagár és minden, az időszak során keletkezett készletcsökkenést ezen a „kalkulált” beszerzési áron kell elszámolni. 4
••A csúsztatott átlagár esetében a felhasználásra jutó egységárat a nyitókészlet és a falhasználásig
bekerült tételek átlagolásából kapjuk meg. A felhasználásra nem került készleteket az így képzett átlagáron tartjuk tovább nyilván és a következő felhasználáskor ebből az értékből kell kiindulni. A zárókészlet egységára pedig meg fog egyezni az utolsó képzett átlagárral. ••A halmozott átlagár alkalmazásánál minden készletfelhasználás esetében az összes korábban a könyveinkbe került tételt és a nyitótételt is bevonjuk az átlagolásba. Ennek eredményként előfordulhat az az eset, hogy olyan tételt is bevonunk az átlagolásba, mely már nincsen a nyilvántartásban. A zárókészlet átlagára – a számítás módja miatt – meg fog egyezni az éves átlagár alapján képzett átlagárral. Nyitókészlet: 250 kg * 16 e Ft/kg 1. Beszerzés: 325 kg * 11 e Ft/kg 2. Beszerzés 150 kg * 12 e Ft/kg Halmozott átlagár: 9.375 e Ft / 725 kg I. Felhasználás: 400 kg * 12,931 e Ft/kg 3. Beszerzés: 275 kg * 14 e Ft/kg Halmozott átlagár: 12.600 e Ft / 1000 kg II. Felhasználás: 300 kg * 13,225 e Ft/kg Zárókészlet: 300 kg * 13,225 e Ft/kg
= 4.000 e Ft = 3.575 e Ft = 1.800 e Ft = 12,931 e Ft/kg = 5.172,4 e Ft = 3.850 e Ft = 13,225 e Ft/kg = 3.967,5 e Ft = 3.967,5 e Ft
••Az éves átlagár kiszámítása a legkönnyebb, mivel csak egyszer kell kiszámítani az éves átlagárat.
Azok a vállalkozások választják ezt a módszert, amelyeknél az anyagmozgás csekély mértékű, illetve évközben folyamatos készletnyilvántartás nincs (Szücs, 2002). A módszer nyilvánvaló előnye az egyszerűség, de hátrányként mindenképpen fel kell róni, hogy ebben az esetben nem lehet megállapítani az egyes felhasználásokra jutó értéket, sőt még a tárgyidőszak végső szakaszában sem tudom megmondani, hogy az üzleti év kezdetén egy értékesítés pozitív vagy negatív eredménnyel zárult. (Pl. még novemberben sem tudom megállapítani, hogy egy februári értékesítésre mennyi ráfordítást kell elszámolni, mivel tudnom kell december 31-éig bezárólag az összes tételt, mely bekerült a nyilvántartásokba.)
Nyitókészlet: 250 kg * 16 e Ft/kg 1. Beszerzés: 325 kg * 11 e Ft/kg 2. Beszerzés 150 kg * 12 e Ft/kg Halmozott átlagár: 9.375 e Ft / 725 kg I. Felhasználás: 400 kg * 13,225 e Ft/kg 3. Beszerzés: 275 kg * 14 e Ft/kg Halmozott átlagár: 12.600 e Ft / 1000 kg II. Felhasználás: 300 kg * 13,225 e Ft/kg Zárókészlet: 300 kg * 13,225 e Ft/kg
= 4.000 e Ft = 3.575 e Ft = 1.800 e Ft = 13,225 e Ft/kg = 5290 e Ft = 3.850 e Ft = 13,225 e Ft/kg = 3.967,5 e Ft = 3.967,5 e Ft
5
Összehasonlítva az éves átlagár és a halmozott átlagár alapján képzett zárókészletértékeket, jól látható, hogy tökéletesen megegyeznek. A két módszer közötti eltérés csak az időközi készletfelhasználások értékében van, bár azok is rendre nagyon közeli értéket adnak egymáshoz viszonyítva.
FIFO és az átlagáras módszer A FIFO és csúsztatott átlagáras módszereket érdemes részletesebben górcső alá venni, mivel ezek mind Magyarországon, mind az angolszász világban ismert és alkalmazott eljárások. A készletértékelés szerepét azért fontos kihangsúlyozni, mert annak, hogy milyen áron tartják nyilván a készleteket és az értékesítéssel szemben mekkora lesz a felmerülő ráfordítás, az hatással lesz az eredmény-kimutatásra, a mérlegre és a cash-flow-ra, azaz alapvetően befolyásolja a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét. A következő példán részletesen bemutatásra kerül a FIFO és a csúsztatott átlagáras módszer, azok egymáshoz viszonyított különbségei és végül a különböző eljárások hatásai a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Egy vállalkozás az egész évi készletnyilvántartását és az értékesítési adatokat rendelkezésünkre bocsátotta. A feladat: kiszámolni az értékesítésre jutó ráfordítás és az értékesítés eredményét mind a három módszer esetében. Esemény időpontja Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Esemény leírása Nyitókészlet Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Zárókészlet
Darabszám 500 db 200 db 400 db 300 db 200 db 400 db 300 db 500 db 400 db 500 db 500 db 600 db
Beszerzési ár/ eladási ár 100 Ft/db 110 Ft/db 150 Ft/db 120 Ft/db 150 Ft/db 130 Ft/db 150 Ft/db 140 Ft/db 150 Ft/db 150 Ft/db 150 Ft/db
FIFO módszer alkalmazása: 1. (márciusi) értékesítés: 400 db * 100 Ft/db = 40 000 Ft 2. (májusi) értékesítés: 100 db * 100 Ft/db + 100 db * 110 Ft/db = 21 000 Ft 3. (júliusi) értékesítés: 100 db * 110 Ft/db + 200 db * 120 Ft/db = 35 000 Ft 4. (szeptemberi) értékesítés: 100 db * 120 Ft/db + 300 db * 130 Ft/db = 51 000 Ft 5. (novemberi) értékesítés: 100 db * 130 Ft/db + 400 db * 140 Ft/db = 69 000 Ft 6
→ egységár:100 Ft/db → egységár:105 Ft/db → egységár:116.7 Ft/db → egységár:127,5 Ft/db → egységár:138 Ft/db
Csúsztatott átlagár alkalmazása: 1. (márciusi) értékesítés: (500 db * 100 Ft/db + 200 db * 110 Ft/db) / 700 db = egységár: → 102,85 Ft/db értékesítés → 102,85 Ft/db * 400 db = 41 140 Ft 2. (májusi) értékesítés: (300 db * 102,85 Ft/db + 300 db * 120 Ft/db) / 600 db = egységár: → 114,42 Ft/db értékesítés → 114,42 Ft/db * 200 db = 22 884 Ft 3. (júliusi) értékesítés: (400 db * 114,42 Ft/db + 400 db * 130 Ft/db) / 800 db = egységár: → 120,71 Ft/db értékesítés → 120,71 Ft/db * 300 db = 36 213 Ft 4. (szeptemberi) értékesítés: (500 db * 120,71 Ft/db + 500 db * 140 Ft/db) / 1000 db = egységár: → 130,35 Ft/db értékesítés → 130,35 Ft/db * 400 db = 52 140 Ft 5. (novemberi) értékesítés: (600 db * 130,35 Ft/db + 500 db * 150 Ft/db) / 1100 db = egységár: → 139,28 Ft/db értékesítés → 139,28 Ft/db * 500 db = 69 640 Ft Az értékesítésre jutó készletfelhasználásokat mind a három módszer esetében beírjuk a következő táblába, és emellett kiszámítjuk az egyes értékesítések bevételét is: Esemény időpontja
Esemény leírása
Nyitókészlet 500 db 100 Ft/db Beszerzés Február 200 db 110 Ft/db Értékesítés Március 400 db 150 Ft/db Beszerzés Április 300 db 120 Ft/db Értékesítés Május 200 db 150 Ft/db Beszerzés Június 400 db 130 Ft/db Értékesítés Július 300 db 150 Ft/db Beszerzés Augusztus 500 db 140 Ft/db Értékesítés Szeptember 400 db 150 Ft/db Beszerzés Október 500 db 150 Ft/db Értékesítés November 500 db 150 Ft/db Zárókészlet December 600 db Január
FIFO módszer
Csúsztatott átlagáras módszer
Bevétel
41 140 Ft (102.85 Ft/db)
60 000 Ft
22 884 Ft (114,42 Ft/db)
30 000 Ft
36 213 Ft (120,71 Ft/db)
45 000 Ft
52.140 Ft (130, 35 Ft/db)
60.000 Ft
50 000 Ft 22 000 Ft 40 000 Ft (100 Ft/db) 36 000 Ft 21 000 Ft (105 Ft/db) 52 000 Ft 35 000 Ft (116,67 Ft/db) 70 000 Ft 51 000 Ft (127,5 Ft/db) 75 000 Ft 69 000 Ft (138 Ft/db) 89 000 Ft (148,3 Ft/db)
69 640 Ft (139,28 Ft/db) 83 568 Ft (139, 28 Ft/db)
75 000 Ft
7
Mielőtt hozzákezdenénk a konkrét értékek és átlagárak elemzéséhez, érdemes a három készletértékelési eljárás alapján nyilvántartott készletszintet elemezni. Ezt mutatja a lenti ábra:
FIFO és csúsztatott átlagár alapján számított készletérték-szint
(Magyarázat: a körrel jelölt görbe a FIFO, a háromszöggel szegélyezett görbe a csúsztatott átlagár eljárás alapján számított készletszintet jelöli.) Jól látható, hogy a vizsgált időszak elején a nyitókészletnél és az első beszerzésnél még nincs különbség a két eljárás alapján számított készletszintek között. Majd a folyamatos beszerzés és értékesítés hatására egyre nő a különbség a készletszintek nyilvántartási értéke között. A tárgyidőszak végére már jól látható, hogy a két módszer alapján számított értékek eltérnek. A FIFO módszer fogja a magasabb áron nyilvántartott zárókészletet szolgáltatni a csúsztatott átlagárhoz képest. Fontos megjegyezni, hogy nominális áremelkedés esetén, azaz a leggyakoribb esetben, mindig a FIFO módszer szolgáltatja a magasabb értéket. Árcsökkenés esetén fordított a helyzet.
A mérlegre gyakorolt hatás A mérlegre gyakorolt hatást már lényegében be is mutattuk, azaz az adott vállalkozás beszámolójában, a mérlegben a készletek között kimutatott érték jelentősen függ a választott módszertől:
A készlet mérlegértéke
FIFO
Csúsztatott átlagár
89 000 Ft
83 568 Ft
Az eredmény-kimutatásra gyakorolt hatás A rendelkezésünkre álló adatokból már könnyedén ki tudjuk számítani az eredmény-kimutatás alakulását:
8
Értékesítés időpontjai Március Május Július Szeptember November Összesen
Csúsztatott Csúsztatott FIFO szerinti Értékesítés be- FIFO szerinti átlagár szerinti átlagár szerinti ráfordítás vétele eredmény ráfordítás eredmény -40 000 Ft -41 140 Ft 60 000 Ft 20 000 Ft 18 860 Ft -21 000 Ft -22 884 Ft 30 000 Ft 9 000 Ft 7 116 Ft -35 000 Ft -36 213 Ft 45 000 Ft 10 000 Ft 8 787 Ft -51 000 Ft -52 140 Ft 60 000 Ft 9 000 Ft 7 860 Ft -69 000 Ft -69 640 Ft 75 000 Ft 6 000 Ft 5 360 Ft 54 000 Ft 47 983 Ft -216 000 Ft -222 017 Ft 270 000 Ft
Az értékesítés árbevételéből kivontuk az értékesítés közvetlen költségét, így megkaptuk a bruttó fedezetet. Ebből még feltétlenül ki kell vonni a közvetett költségeket, így megkapjuk az üzemi (üzleti) eredményt és mivel nem számolunk pénzügyi és rendkívüli tevékenységgel, ez lesz az adózás előtti eredmény is. FIFO szerinti eredmény Értékesítés árbevétele Közvetlen költség Bruttó fedezet Közvetett költség Üzemi = adózás előtti eredmény Társasági adófizetési kötelezettség (10%) Adózás utáni eredmény
270 000 Ft -216 000 Ft 54 000 Ft 20 000 Ft 34 000 Ft 3 400 Ft 30 600 Ft
Csúsztatott átlagár szerinti eredmény 270 000 Ft -222 017 Ft 47 983 Ft 20 000 FT 27 983 Ft 2 798 Ft 25 185 Ft
A 2015. évi áfatörvény változásai
Időszakos elszámolási ügyletek
A módosítások egy részét már nyáron elfogadták, aminek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű. Az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési, műsor és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl.: magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni.
Visszakerül az áfatörvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz: ••ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját - a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz; ••az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékes9
sége, de legkésőbb az időszak utolsó napját pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszkövető 30. nap lenne. közben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása Az új szabály, ami tavalyról került elhalasztásra, minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget lépcsőzetesen bevezetésre kerül két lépésben: természetben adják. ••a könyvviteli, könyvvizsgálati és adó-tanácsadási szolgáltatások esetében az új szabályokat az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő Adómérték-változások időszakokra kell először alkalmazni, amelyek 2015. január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs terheli esetén a fizetés esedékessége is 2015. június a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. 30. utánra esik; ••a többi időszakos elszámolású ügylet esetén az Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelolyan 2015. december 31-ét követően kezdő- műen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltadő időszakokra kell először alkalmazni, ame- tások nyújtásának áfakötelességét. Portfolió-kelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. dec- zelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és ember 31. utánra esik. az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) Belföldi összesítő jelentés bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint A 2015. január 1-jétől hatályos változás értel- portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során mében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csök- mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, kent. Ennek megfelelően főszabályként azon bel- az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek földi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázaadó összege az 1 millió forintot eléri vagy meg- tot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget haladja. Az igazi érdekességet azonban az jelen- közvetlenül viseli. Ettől függetlenül új speciáti, hogy a jogalkotó az adózó választására bízza, lis adómentességi jogcím is bevezetésre került, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba melynek értelmében mentes az adó alól „a biztoeső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási sítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszkökötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számla- zök portfólió-kezelése”. állományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és A kezdő áfaalanyok havi az értékhatárba eső számlák leválogatásával már bevallás beadására lesznek nem kötelező foglalkozni.
kötelezettek
Előleg Nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni. A korábbi előlegszabályozás nem tért ki a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem, vagy nem kizárólag 10
Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvényjavaslat szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfabevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfaalanyoknak.
Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások Az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.
Az áfa-visszatérítés lehetősége megnyílik norvég cégek előtt is. Korábban az áfa-visszatérítés lehetősége uniós országok mellett csak svájci és lichtensteini vállalkozások esetén állt fenn. A norvég adóalanyok legelőször a 2013-as magyar áfás beszerzéseik után igényelhetik vissza az áfát, a kérelem benyújtási határideje 2015. szeptember 30-a.
A nemzetközi fordított adózás alá esik az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlannyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez esetben a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az értékesítőnek ne keletkezzen belföldön állandó telephelye és a vevő rendelkezzen magyar adószámmal. Levonható a motorbenzin áfája, ha a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Új szabályok szerint egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfaraktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-Controlling XV. évfolyam, harmadik szám, 2015. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
11