XIX. évfolyam 2015. évi 2. szám
TÁRSADALOM ÉS
HONVÉDELEM A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZÕ KAR FOLYÓIRATA
•
A szerkesztőbizottság: Dr. BENKŐ Tibor, c. egyetemi tanár (szerkesztőbizottság elnöke) Dr. SZENES Zoltán, egyetemi tanár (szerkesztőbizottság elnökhelyettese) Dr. BAYER József, egyetemi tanár Dr. BOLDIZSÁR Gábor, egyetemi docens Dr. Giuseppe CAFORIO, egyetemi tanár (Olaszország) Dr. CSIKÁNY Tamás, egyetemi tanár DOMJÁN László, c. egyetemi docens Dr. EGEDY Gergely, egyetemi tanár ERDÉLYI Lajos Dr. ISASZEGI János, c. egyetemi tanár Dr. Ljubica JELUSIC, egyetemi tanár (Szlovénia) Dr. KOVÁCS László, egyetemi tanár Dr. habil KOZÁRY Andrea, főiskolai tanár Dr. LENGYEL György, egyetemi tanár Dr. Rene MOELKER, egyetemi tanár (Hollandia) Dr. SZAKÁLY Sándor, egyetemi tanár Dr. Rudolf URBAN, egyetemi tanár (Csehország) Szerkesztőség: Dr. NÉMETH József Lajos, egyetemi adjunktus (főszerkesztő) HEIM Katalin (szerkesztőségi titkár) Jelen szám szerkesztésében közreműködött: KISS Dávid, doktorandusz A megjelent cikkeket lektorálták: Dr. habil. ENDRŐDI István, ny. pv. vezérőrnagy, egyetemi docens Dr. habil. RESTÁS Ágoston, ny. tű. alezredes, egyetemi docens Dr. HAJDÚ Ferenc alezredes Prof. dr. HAIG Zsolt ezredes, egyetemi tanár Dr. KAISER Ferenc, egyetemi docens Dr. KIRÁLY László, a hadtudomány kandidátusa Dr. LATTMANN Tamás, egyetemi docens Dr. MEDVECZKY Mihály, a hadtudományok PhD fokozatosa Dr. MUHORAY Árpád ny. pv. vezérőrnagy, egyetemi docens Dr. jur. VIGH András r. alezredes, főiskolai docens Felelős kiadó: Prof. dr. PATYI András, egyetemi tanár Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektor Tördelés: Tordas és Társa Kft. Készült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyomdájában, 100 példányban ISSN 1417-7293
2
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 1–290
TARTALOM
KISS Dávid – NÉMETH József Lajos
Szerkesztői előszó ........................................................................................ 7 FÖLDESI Krisztina
A biometria rendőrségi alkalmazásának lehetséges szcenáriói ................. 9 SEBŐK István
Aknavetők az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében ......................... 21 BOROS László
Beregszász légoltalma (1939–1944) .......................................................... 31 CSEH Valentin
Az olaj szerepe a második világháborúban .............................................. 39 KEREKES András
18:5 – Amiért Bozsoki János zászlós kiérdemelte a magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet .................................................................... 49 GYARAKI Réka
Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének jogi szabályozása .... 57 HORVÁTH Orsolya
Short study on the comparison of the polish and hungarian scent identification line-up .................................................................................. 65 AMBRUSZ József tű. ezredes
A természeti csapásokat követő helyreállítás magyarországi rendszere .................................................................................................... 73 Antal Örs
Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége a földrengések előfordulása és tendenciái tükrében ......................................................... 83 TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 1–290
3
TARTALOM
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf
Az emberi jogok veszélyhelyzeti korlátozásának egyes jogi kérdései ..... 97 GÖNCZI Gergely
Egy háborús konfliktus előkészületeinek a bioszférára gyakorolt hatásai ...................................................................................................... 105 HEGEDŰS Hajnalka
Az ivóvízbázisok mint kritikus infrastruktúra- elemek kijelölésével kapcsolatos problémák ............................................................................ 113 KALAMÁR Norbert
Káreseteknél történő tűzoltói tevékenységek elemzése, minősítése a riasztás megindításától a bevatkozásig ............................................... 127 LACZIK Balázs
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek műszaki és technikai fejlesztésének irányai és lehetőségei napjaink új kihívásainak tükrében ................................................................................................... 137 MÉSZÁROS Gergely
Katasztrófavédelem és nyílt forrás ......................................................... 151 Nyílt forráskódú megoldások alkalmazásának lehetőségei és nehézségei az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság információs rendszereibe SOLYMOSI Máté
A hazai nukleáris biztonság jogszabályi hátterének rövid áttekintése ................................................................................................ 161 GYÖRFFY Ágnes
Katonanők pályaszocializációjának nehézségei, pszichológiai vonatkozásai az eltérő alakulattípusok szintjén ..................................... 173 GYÖRÖK László
Infrastruktúrák műszaki, gazdasági állapota különböző terhelésekre .............................................................................................. 185 Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid
A pénz mint fegyver ................................................................................ 199 NYÁRI László
Átfogó Integrált Védelmi Rendszer (IVR) .............................................. 211 ORBÓK Ákos
Az autonóm közlekedési technológia kihívásai ...................................... 221 4
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 1–290
TARTALOM
SZENDI József
Az ellátási lánc paramétereinek követése ipari biztonságtechnikai eszközökkel .............................................................................................. 227 BERKI Gábor
Az elektronikai védelem informatikai aspektusai .................................. 239 KÁROLY Krisztián
A Magyar Honvédség helymeghatározó és jelentő rendszer kialakításának jogszabályi kérdései ........................................................ 249 SZABÓ András
Korszerű rövidhullámú rádiórendszerek zavarállósága ......................... 261 BALOG Fatime
A lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatásának lehetőségei napjainkban .............................................................................................. 275 Technikai rész .......................................................................................... 287
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 1–290
5
KISS Dávid – NÉMETH József Lajos
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ
Kedves Olvasó! A kezében tartott periodikában olyan doktoranduszok írásait olvashatja, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata által életre hívott, A Haza Szolgálatában elnevezésű konferencián 2014-ben előadást tartottak. A Doktoranduszok Országos Szövetsége Hadtudományi és Közigazgatás-tudományi Osztályai, valamint a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete támogatásával szervezett rendezvény azt a közszolgálati eszmét hivatott megvalósítani a PhD-képzés szintjén, amely elősegíti és támogatja a hivatásrendek közötti hatékony és eredményes együttműködést. A 2014-ben második alkalommal megrendezett konferencián – 9 tematikusan elkülönített szekcióban, 8 doktori iskola doktoranduszai révén – közel 70 előadás hangzott el, amelyekből a legtöbb esetben tanulmány is készült. A formai és tartalmi értelemben is megfelelőnek talált publikációkat ezúton jelenteti meg a Társadalom és Honvédelem, mivel azok összecsengenek a periodika vonatkozó célkitűzéseivel, ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy e szám rovatainak szerkezete a konferencia szekcióinak besorolását követi. A mostani – szinte önálló tanulmánykötetnek minősülő – számunkat, bár eltérő tudományterületek új kutatásait, eredményeit mutatja be, a haza szolgálatának összekötő eszméje hatja át. A publikációk áttanulmányozása után könnyen olyan érzésünk támadhat, hogy ez a megközelítés szélesebbre nyitja a tudományok vonatkozó spektrumát, és – reményeink szerint – innovatív, előremutató gondolatok is megszületnek. A konferencia sikeres megrendezéséért ezúton nyilvánítunk köszönetet egyetemünk vezetésének, oktatóinak, munkatársainak és nem utolsósorban azoknak a doktoranduszoknak, akik mind szóban, mind írásban tevékenyen kivették részüket a csapatmunkát igénylő erőfeszítésekből. Végezetül fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy a közeljövőben publikáljuk azokat az írásműveket, amelyek e számban nem jelenhettek meg. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 7
7
FÖLDESI Krisztina
A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES SZCENÁRIÓI
THE POLICE APPLICATION OF BIOMETRICS: POSSIBLE SCENARIOS A biometria XXI. századi technikai vívmányainak első számú felhasználási területe a rendészeti célú alkalmazás. Az Európai Unióban, a tagországok belső működésében célként megfogalmazott „biztonság, szabadság, jog” térségének megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az ott mozgó személyek személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható legyen. A biometrikus azonosítók alkalmazásával gyors, hatékony, megbízható és hitelt érdemlő módon nyílik lehetőség a hivatalos szervek számára a személyazonosításra, amelyből e formában a szubjektivitásban rejlő hibalehetőség is kiiktatható. A kérdés csupán az, hogy milyen módszerek és ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával lehet garantálni a személyazonosítás végrehajtását, illetve hogy ezeket a társadalom milyen mértékben tolerálja, fogadja el, támogatja. E kérdés megválaszolására lefolytatott kutatás összegzését tartalmazza e munka.
The field of law enforcement is the leading area of modern biometrics. In order to create and maintain „security, liberty and law” – an articulated aim of EU member states – it is inevitable that the identity of people moving within the borders of the European Union should be established with reasonable assurance. The use of biometric identifiers provides the authorities with a rapid, efficient and reliable method for recognizing individuals. Thus errors occurring at subjective judgements are excluded. One issue presenting itself is the choice of the applied methods and control mechanisms that guarantee the flawless conduct of recognition. The other is the extent to which these methods are likely to be tolerated, accepted, or even endorsed by society. The article is based on a research conducted to answer these questions.
Kulcsszavak: biometria, személyazonosítás, felmérés
Keywords: biometrics, identification, survey
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 9–20
9
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A rendőri munka kapcsolata a biometriával A közbiztonság közvetlen, ok-okozati kapcsolatban van a rendőrség működési hatékonyságával, amely egyben a biztonság meghatározó dimenziója. Ebben kiemelt fontosságú terület a gyors, megbízható, eredményes személyazonosítás. Fontos kérdés, hogy az adattárakban és az okmányokban tárolt biometrikus adatok azonosítása hogyan valósul meg a rendészeti célú igazoltatások során. Milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy rövid idő alatt, különböző ellenőrzési helyeken (mint például közterület, autópálya-parkoló, közutak) biztosított legyen az azonosítás lehetősége? A rendőri igazoltatások során a megválaszolandó kérdés mindig egységes: azonos-e az igazoltatás alá vont az általa bemutatott okiratban feltüntetett személlyel. Ebből a folyamatból a szubjektív tényezők kizárásának biztonságnövelő hatása van. Megítélésem szerint a biometrikus paraméterek alapján történő rendészeti célú személyazonosítás alkalmazása már nagyfokú objektivitást eredményez, amely lehetőséget teremt az azonosítás hagyományos módon, anatómia jegyek alapján történő végrehajtását befolyásoló szubjektív tényezők negatív hatásainak kiküszöbölésére.1 A biometrikus azonosítás rendészeti célú alkalmazásának tehát specifikus kritériumai vannak. Univerzálisnak, tehát mindenkinél, eltérő helyszíneken és ellenőrzési körülmények között, az ellenőrzés folyamatába, a szigorú metodikájú rezsimintézkedésekbe építetten alkalmazható kell, hogy legyen. Szükséges a gyorsaság és a megbízhatóság, tehát elvárt, hogy azonnali és várakozásmentes eredményt biztosítson. Fontos elem, hogy az azonosítás belső biometrikus azonosító alapján és kontaktmentesen történjen. Ezen szigorú feltételeknek a biometrikus azonosítórendszerek egy része fele meg minden tekintetben. Közterületi alkalmazhatóságban az ujjnyom-, az arc-, a kézgeometria-, érhálózat-, íriszazonosítás azok a technikák, melyeknek létjogosultsága jelenleg megkérdőjelezhetetlen. A rendőr közterületi feladata ellátása során a jogszabályokban rögzített felhatalmazása alapján igazoltat.2 A törvény által biztosított jog alapján igazoltatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb 1
2
A magyar rendőrség igazoltatási gyakorlatában a biometrikus azonosítás nem minden esetre kiterjedő, csak kiegészítheti a hagyományos, anatómiai jegyek alapján történő azonosítást. Amennyiben bármiféle gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy szükséges, lehetőség van a biometrikus adatok alapján történő azonosítás végrehajtására. Rendőrségi törvény, 1994. XXXIV. tv. 29. §.
10
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani. A jogszabály különbséget tesz magyar és más nemzet állampolgárai között a személyigazolás tekintetében. Magyar állampolgár esetében személyi okmányként elfogadható a személyigazoláshoz a személyazonosító igazolvány3, az útlevél és a kártya formátumú vezetői engedély. Ugyanezen törvényhely kimondja, hogy „ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők”.4 A személyazonosítás gyakorlati sorrendjét tekintve azt elsődlegesen az anatómiai jegyek alapján végzik. Az adott személyt az átadott okmányában található fényképe alapján vizsgálják, melynek során megtörténik az illető megfigyelése életkori sajátosságok, jegyek tekintetében is. Mindezen elemek alkalmazásának eredményességében az igazoltató rendőr személyes kompetenciái alapvető relevanciával bírnak. Ám a személyes tudásbázis adottsága, a külső körülmények, az időjárás, a napszak, a környezeti redundancia zavaró, esetlegesen megtévesztő volta, az időtényező mellett a legnagyobb hibaszázalékot rejtő elem nem a számos negatív külső körülmény, hanem maga az intézkedő rendőr. A szubjektivitás torzító, egyes esetekben zavaró hatása az eredményességben, illetve magában a munkafolyamatban olyan elem, mely a legnagyobb hibaszázalékot rejti. A biometrikus azonosítási eljárás, eljárások alkalmazásával e szubjektivitás jelentősen csökkenthető.
A biometrikus azonosítás elfogadottsága A témában 2014 szeptemberében folytattunk kutatást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományának bevonásával. A megkérdezettek merítése több okból történt e körből. Egyrészt a 2013-as év statisztikai adatai alapján az intézmény működési területe, megyéje (Fejér megye) volt a bűnügyileg legfertőzöttebb (Pest megyét leszámítva) az országban, a számadatok szerint itt volt a legnagyobb a 10 000 főre jutó bűncselekmények száma. Ezért alapkérdés volt a bűnügyi fertőzöttség és a szubjektív biztonságérzet korrelációjában a lakosság hajlandósága a primer és a szekunder prevenció eszközeinek alkalmazására: tehát 3
4
Ez olyan hatóság által kiállított dokumentum, amely a polgár személyazonosságát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott módon közhitelűen igazolja. Rendőrségi törvény, 1994. XXXIV. tv. 29. § (4)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
11
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
hogy mennyire támogatják, látják alkalmazhatónak a mindennapokban a biometria eszközrendszerét. Hipotézisként merült fel, hogy a népességnek ezen része vélelmezhetően alaposabb ismeretekkel rendelkezik az átlagnál, illetőleg ezért feltételezhetően objektívebben ítélik meg az alkalmazott eszközök előnyeit és hátrányait. Másrészt ők is a társadalom integráns részét képezik, így rendelkeznek azon speciális attitűdökkel, averziókkal, ellenérzésekkel, fóbiákkal, benyomásokkal, amelyek a társadalom egészét jellemzik. A rendőri feladatellátásban viszont érdekes, informatív adat, hogyan korrelál a hivatástudat és a bűnüldözési elkötelezettség a szabadság és a szuverenitás alapigényével. A magyar rendőrségnél a biometrikus adatok ellenőrzése a rendőri intézkedések során még nem általános. Esetenként kiegészíti a hagyományos, anatómiai jegyek alapján történő azonosítást, de nem helyettesíti. Abban az esetben, amennyiben a biometrikus adatokkal ellátott okmányt felmutató személynél a helyszíni ellenőrzés alkalmával gyanú merülne fel, lehetőség van a biometrikus adatok alapján történő azonosításra is.
A kérdőív felépítése A kitöltött kérdőívben szereplő kérdéseket, állításokat több szempont alapján fogalmaztuk meg.5 Alapvetően a társadalomban a biometriával szemben fellelhető averziók erősségét, okát és irányultságát igyekeztünk tisztázni. Fontos kérdés volt az egyes generációk állásfoglalása, illetőleg a kor mellett az iskolai végzettség befolyásának erőssége a biometrikus azonosítás kérdésére. Alapelem volt az egyes szubjektív biztonságérzetet befolyásoló bűncselekménytípusoknál vizsgálni a biometrikus eszköztár alkalmazásához való viszonyulást. Emellett vizsgáltuk a szubjektum önmagára vonatkoztatott, illetve egyéb esetekben tanúsított hozzáállását a biometrikus eszközök alkalmazásához. Szempontként vettük figyelembe, hogy a kiválasztott intézmény – bár más aspektusból, de – érintve van a biometriában. E tény miatt többlettudást feltételeztünk a résztvevők esetében, ami a kérdésekben való nagyobb jártasságot, kevesebb értékelhetetlen választ eredményezhet. Ugyanakkor a minta még nem a szakembereket felölelő alapsokaság része, ahol természetesen szignifikánsabban specializált, némiképp torzított eredményeket kaptunk volna.
5
A kitöltött kérdőív az 1. számú mellékletben megtalálható.
12
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A kutatás eredményei Kutatásomban kérdőíves módszerrel vizsgáltam a biometriával kapcsolatos averziók kérdéskörét a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességébe tartozó hat rendőrkapitányságon. A kérdőíves vizsgálat önkéntes és anonim volt. A kérdőívet, a főkapitányi engedélyezés után, valamennyi, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos rendőri állományában szolgálatot teljesítő rendőr megkapta a belső futárszolgálat segítségével. A kérdőívet 2014. szeptember 3-án küldtük el a hivatásos állománynak, az adatfelvétel utolsó napja 2014. október 5. volt. A kérdőívben összesen hét, kizárólag zárt, feleletválasztós kérdés szerepelt. A válaszadóknak természetesen lehetőségük volt saját, felmerült gondolataik rögzítésére is. A következtetések minél árnyaltabb jellege és az alaposabb kép elérése érdekében létrehoztam egy másik, egyetemisták alkotta kontrollcsoportot is, amely elengedhetetlen a helyzet objektív értékelhetőségéhez. A megadott időszakban összesen 153 fő töltötte ki a kérdőívet (a 924 szolgálatot ellátó rendőr alkotta alapsokaságból6). A kérdőíves módszer lehetővé tette, hogy valamennyi szolgálati ágat és területet vizsgáljuk, így bemutathattuk a rendőri szerv teljes szolgálatellátó állományát. A kérdőív alapvetően két részre tagolódott. Tartalmazott egy személyes alapadatokat felölelő kérdéssort: nem, életkor, végzettség. A második részében szerepeltettük az általánosabb, irányított, a biometriával kapcsolatos averziók összefüggések láttatására is alkalmas kérdéssort.
Rendőrök averziói a biometriával kapcsolatosan A mintában a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság állományában 2014 szeptemberében szolgáló 924 hivatásos rendőrből 107 férfi és 46 nő szerepel. A vizsgált minta nemi megoszlását tekintve teljes pontossággal tükrözi az alapsokaság összetételét, mivel a rendőrségen belül a férfi–nő arány 70–30%. Így kijelenthetjük, hogy a minta reprezentálja az alapsokaság ugyanezen összesített jellemzőit. Az egyes kérdésekre adott válaszokat vizsgáltam a tekintetben, hogy érvényesül-e a nemi hovatartozás, a női és férfi attitűdkülönbség, a felfogás, az életfilozófia különbözősége. 6
Az adatok a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálatától származnak.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
13
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság állományából a kitöltők nemi aránya
A nemekben azonban nem mutatkozott eltérés a biometriával szembeni viszonyulásban. Ez már egyértelművé vált az első kérdésnél is, ahol a kérdésre adott válaszok 84%-ban pozitív, teljes mértékben egyetértő, támogató jellegűek voltak, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi adta-e. Ez magyarázható azzal, hogy a daktiloszkópia funkcióbeli hatékonysága a bűnüldözésben a rendőrök számára már régóta mindennapi tapasztalat: a rögzített ujjnyomtöredékekkel, elektronikusan levett ujjlenyomatokkal nap mint nap eredményesen azonosítanak elkövetőket. Hipotézisemnek megfelelően tehát a rendőri állományban 84%-os volt a minden emberre kiterjedő elektronikus ujjnyomat-nyilvántartás felállításának támogatása, nemtől és kortól függetlenül.
A rendőri állomány véleménye az egyetemes elektronikus ujjlenyomat-nyilvántartásról
A másik jelentős véleménybefolyásoló tényező az iskolai végzettség. A hivatásos rendvédelem területére, így a rendőrség állományába is csak olyan személyeket vehetnek fel, akik rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal. Azonban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság állománya jóval magasabb képzettségű, mint a jogszabályi minimum. A válaszadók között is kisebb az érettségivel rendelkezők aránya, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké. 14
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság állományából a kitöltők iskolai végzettsége
Azonban a biometriával kapcsolatos állásfoglalásban az, hogy a hivatásos rendőr közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nem volt releváns. Az eltérő végzettségűek által adott válaszok nem mutattak szignifikáns különbséget. Tehát megállapíthatjuk, hogy a félkatonai szervezeti rend, a speciális munkafeladatok, az átlag állampolgárral szemben jóval nagyobb hatalom s a közbiztonság megteremtésének személyes felelőssége a rendőrök felfogását, gondolkodásmódját alapvetően egy irányban befolyásolta. Ugyanezen háttérből eredeztethető az is, hogy a témában felkínált véleménynyilvánítási lehetőséggel a válaszadó 153 rendőr közül egyetlenegy sem kívánt élni. A félkatonai szervezet parancsuralmi rendjének szigorú metodikája, mely szerint a parancs kiadását haladéktalan végrehajtásnak kell követnie, nem tűr meg saját véleményt. A korösszetételben – a rendvédelmi szervek jelenlegi hivatásos állományának megfelelően – az 56 év feletti kitöltők aránya elenyésző. Mint az az alapsokaságra is jellemző,7 a kitöltők 3%-a került ki e korosztályból.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság állományából a kitöltők korösszetétele
7
Ennek szociológiai, jogszabályi okainak tisztázása meghaladják e munka kereteit.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
15
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A legnagyobb arányban (50%) a középkorosztály (36–55 év közötti) és a még fiatalabb (18–35 éves) rendőrök (47%) szolgálnak és védenek. Természetesen a kormegoszlás nagy befolyással bír a témában alkotott véleményre is. Ezért fogalmaztam meg következő hipotézisemet: a fiatal rendőrállománynál feltételeztem, hogy bár korban tökéletesen lefedik az egyetemisták korosztályát, felfogásukat a félkatonai szervezet, illetőleg a bűnüldözésben szerzett tapasztalat alapvetően befolyásolta, alakította. Tehát feltételeztem az öntörvényűség, a minden kontrollt elutasító attitűdök nagymértékű hiányát, aminek következtében a végletes ellenőrzési igény, mások és önmagunk szabályozása teljes mértékű egyetértést kell, hogy eredményezzen a biometrikus eszközök alkalmazhatóságában. Ez a hipotézisem alapvetően beigazolódott, mivel a hét kérdés összesített elfogadási aránya a rendőrök között 69%-os értéket produkált.
A 18-35 éves rendőrök biometriához kapcsolódó attitűdje
A fiatalabb állomány kizárólag egy esetben volt óvatosabb, elutasítóbb a biometrikus adatokkal kapcsolatosan: amikor a gyermekek biometrikus adatainak levétele, tárolása került napirendre. Egyértelmű volt a hezitálás, az elbizonytalanodás a második pontnál, amikor a születéskori íriszminta rögzítésére vonatkozott az állítás. Abban kellett állást foglalni, hogy támogatja-e, hogy minden gyermek íriszmintáját születéskor rögzítsék egy központi adatbázisban. Ebben az esetben az eddig mért adatokhoz képest a válaszadó rendőrök körében kiemelkedően magas, 15%-os volt azok aránya, akik egyértelműen elutasították az íriszminta levételét. Ennek egyik oka a legelső hipotézisem megdőlésében keresendő. Előzetes feltételezésem volt, hogy ebben az alapsokaságban az átlagnál magasabb a tudás, ismeret a biometriával kapcsolatosan. Azonban arra a kérdésre, hogy milyen fokú tudással rendelkezik a biometriával kapcsolatban, a hivatásos rendőröktől ezen előfeltevést megcáfoló válaszokat kaptam. A kitöltők 23%-a eddig még csak nem is hallott a bio16
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
FMRFK kitöltők viszonyulása a születéskori íriszminta-rögzítéshez
FMRFK kitöltők ismereteinek szintje a biometriáról
metriáról, saját bevallása szerint semmiféle ismerettel nem rendelkezik ezzel a tudományterülettel kapcsolatosan. A legnagyobb, 49%-os azon rendőrök aránya, akik felületes ismeretekkel rendelkeznek e téren. Igen problémás, figyelemkeltő tény az, hogy a 153 válaszadó közül mindössze 2% mondta, hogy tájékozott a témában. Ez azért is elgondolkodtató, mert a rendőri alapképzés szerves eleme a daktiloszkópia, az arcazonosítás, a DNSazonosítás témaköre. Emellett természetesen azonnal rávilágít a biometriával kapcsolatos ambivalens, egymásnak ellentmondó, nagy amplitúdójú társadalmi érzelmeket kiváltó reakciók okára is. Hiszen ha a biometriával hivaTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
17
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
talból foglalkozni köteles állománynak ilyen szerény ismeretei vannak róla, akkor a társadalom civil szférájában ez az ismeretarány még kisebb. Ahhoz, hogy objektív képet alkothasson valaki, ahhoz, hogy valóban megalapozott döntéseket hozzon a területről, emelni, pontosítani kell az ismeretszintet, mindenképpen tájékoztatást kell adni a legújabb eredményekről, az alkalmazási lehetőségekről – és természetesen a nehézségekről, a kényes személyiségi jogi kérdésekről is.
Összefoglalás Összességében megállapíthatjuk, hogy a biometriai azonosító rendszerek gyakorlati alkalmazhatóságával még a szakemberek sem értenek mindenben egyet. Számos tévhit, legenda és téves elképzelés torzítja a személyek véleményét. Sajnálatos dolog, hogy a közvélemény sok esetben rossz forrásból helytelen információkhoz jut, ezért szemléletük rossz irányban formálódik. A legfontosabb a helyes terminológiák használata, a pontos információk közvetítése és a legújabb technikák közkinccsé tétele annak érdekében, hogy a nagy nyilvánosság is pontos és precíz képet alkothasson a biometrikus azonosítás jelenlegi technikai lehetőségeiről, tudásáról. Különösen érzékennyé teszi a témát az a megállapítás, hogy a rendvédelem területén szolgálatot teljesítők 23%-a saját bevallása szerint még soha nem hallott a biometrikus eszközökről. További 49% pedig felületes ismeretekkel rendelkezik a biometriáról. Ismereteik felszínesek, hiányosak, ezzel együtt azonban félelemkeltőek, szorongást eredményeznek. Különösen érzékeny pontja e rendszernek a rendészeti terület, ahol a személyazonosítás rendészeti célú, hagyományos módon, anatómiai jegyek alapján történő végrehajtásának szubjektív, nagyfokú hibalehetőséget tartalmazó eleme válhatna kontrollálttá a biometrikus jegyek alapján történő személyazonosítás alkalmazásával. A rendvédelem területén az alkalmazásban prioritást élvez a szigorú szabályokba történő beillesztés kereteinek megfogalmazása. Elengedhetetlen a normarendszer kidolgozása. Komoly kutatási tevékenységet követel még annak pontos meghatározása, hogy a jogszabályilag szigorúan szabályzott rendvédelmi tevékenységeknek mely biometrikus azonosítási formák felelnek meg leginkább. Figyelembe véve a biometrikus azonosítás alapelveit: univerzalitás, specialitás, statikusság, biztonságosság, produktivitás, elfogadottság (amelyben nagy jelentőségű a rendőrségi kommunikáció átalakítása is), megtéveszthetetlenség, menzurábilitás. Mindenekelőtt azonban mindennek megvalósításához a legfontosabb elem a rendőri állomány szakterületet érintő, alapos és alkalmazásorientált képzése, oktatása. 18
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
A kutatómunka további folytatásaként egy témaspecializációs tevékenységet folytató egyetemet kívánok bevonni. Az Óbudai Egyetem biztonságtudományi mérnökhallgatói képzésében kiemelt terület a biometrikus azonosítás. Az itt tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók kérdőíves felmérése nagy jelentőségű információkat szolgáltatna a témában. Kontrollcsoportként a biometrikus azonosítással szembeni averziókban egy a témában jártas, ám még nem szakértői ismeretekkel rendelkező közösség eredményei érdekes megállapításokat produkálhatnak. Ezekre támaszkodva a biomerikus azonosítási eljárások társadalmi elfogadottságának, gyakorlati alkalmazhatóságának, szakmaspecifikus eszközhasználatnak befolyásoló szubjektív elemei – még mélyebb összefüggéseket is láttatva – feltérképezhetővé válnak. Ezen információk alapján pedig a biometriai szakterület szakemberei számára körvonalazódnak a területen további feladatok.
1. számú melléklet KÉRDŐÍV Tisztelt Résztvevő! Kérem, segítse további munkánkat a biometriához, a biometrikus azonosításhoz kapcsolódó állításokra adott válaszaival! Köszönettel: Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola Kérem, keretezze be az Önre vonatkozó helyes válaszokat! A kérdőívet kitöltő neme: A kérdőívet kitöltő kora:
férfi
nő
18 év alatti
A kérdőívet kitöltő végzettsége:
18–35 év
általános iskola
36–55 év érettségi
56 év feletti felsőfokú
A biometriáról a. eddig soha nem hallottam b. felületes ismereteim vannak c. követem az eseményeket d. tájékozott vagyok e. ismereteim naprakészek
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
19
FÖLDESI Krisztina • A BIOMETRIA RENDŐRSÉGI ALKALMAZÁSÁNAK...
Kérem, olvassa el a következő állításokat, és az alábbi skála alapján értékelje, hogy milyen mértékben ért vagy nem ért velük egyet! 1 Egyáltalán nem ért egyet
2 Kismértékben nem ért egyet
3 Semleges
4 Kismértékben egyetért
5 Teljes mértékben egyetért
1. Támogatom, hogy az elektronikusan rögzített és feldolgozható ujjlenyomat-nyilvántartást terjesszék ki minden emberre. 1 2 3 4 5 2. Egyetértek azzal, hogy születéskor – szülői hozzájárulással – minden gyermek íriszmintáját rögzítsék és tárolják a hatóságok annak felnőtt koráig. 1 2 3 4 5 3. Egyetértek azzal, hogy létrehozásra kerüljön egy digitális arcazonosító-körözési adatbázis, amelynek segítségével bűncselekményben érintettek közterületi megfigyelése lehetséges. 1 2 3 4 5 4. Egyetértek azzal, hogy abúzust (gyermekek szexuális bántalmazását) és szándékos emberölést elkövetők DNS-mintája, ujjlenyomata, arcazonosításra alkalmas paraméterei kerüljenek digitálisan feldolgozható rendőrségi nyilvántartásba. 1 2 3 4 5 5. Egyet értek azzal, hogy bármilyen szándékos bűncselekményt elkövető személy ujjlenyomatán kívül, további biometrikus adatai (DNS, írisz, érhálózat stb.) is rendőrségi nyilvántartásba kerüljenek. 1 2 3 4 5 6. Nem támogatom, hogy születéskor minden gyermek DNS-mintája rögzítésre kerüljön. 1 2 3 4 5 7. Támogatom, hogy betörést, egyéb vagyon elleni bűncselekményt elkövetők biometrikus azonosításra alkalmas arcparaméterei rögzítésre és rendőrségi nyilvántartásba vételre kerüljenek. 1 2 3 4 5
20
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 9–20
Hadtörténelem SEBŐK István
AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
MORTARS IN THE ARMAD FORCES OF THE AUSTRO-HUNGARIAN MONARCHY Az aknavetőket először az orosz cári hadsereg alkalmazta az 1904–1905-ös japán– orosz háborúban, Port Arthur ostrománál. Ekkor az aknavetők az arcvonalhoz közeli műhelyekben, kézműipari módon készültek. Az eszközök egy egyszerű fa talpazatra erősített, becsavarható fenekű vascsövek voltak. A németek az orosz tapasztalatokat felhasználva 1910-ben egy elöltöltő, huzagolt csövű, hátrasiklásos aknavetőt készítettek. Az I. világháborúban a német–porosz hadsereg alkalmazta először az aknavetőket, majd az ellenfeleik is megkezdték az ekkor már sima csövű aknavetők gyártását. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében is az első világháború ideje alatt fejlesztették és rendszeresítették az aknavetőket. Az osztrák–magyar hadsereg a légaknavetőt részesítette előnyben. Ezek csekély teljesítményük és kis lőtávolságuk miatt nem terjedtek el tömegesen, és a háború után egyáltalán nem használták őket.
Mortars were first used at the siege of Port-Arthur in the Japanese-Russian war (1904-1905) by the Russian czarist army. At this time mortars were made by hand in workshops close to the front line. They were made of iron pipes with normal bottom which could be screwed on to a simple wood base. The muzzle-loaded, rifled, recoil mortars made by Germans in 1910 made use of Russian experience. In the First World War mortars were first used by the German-Prussian army; later their enemies also began to produce mortars with a flat pipe. Mortars were improved and adapted in the army of the Austro-Hungarian Monarchy as well, where air powered mortars were preferred. Because of their poor performance and little rifle range they were not widely used and after the war they became neglected.
Kulcsszavak: Osztrák–Magyar Monarchia, aknavető, Róka–Halász-rendszer, I. világháború
Keywords: Austria-Hungary, mortar, Róka-Halász system, WWI
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 21–30
21
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
Aknavető-fejlesztés az első világháborúig Az első aknavetőt Oroszországban tervezte meg [1] L. N. Gobjato1 az orosz– japán háború idején (1904–05), és sikeresen alkalmazták Port Arthur védelmében. Az aknavető 47 mm-es űrméretű volt, és a 6,2 kg-os aknagránátot 400 m volt képes hajítani. A sikeres alkalmazás ellenére az orosz katonai vezetés nem ismerte fel a fegyver jelentőségét. A németek titokban már a háború előtt kísérleteztek az aknavetővel, arra számítva, hogy várak és erődök ellen a tüzérségi lövegeknél nagyobb találati valószínűséggel tudják majd harcba vetni őket. Az orosz tapasztalatok alapján a németek már 1910-ben elkészítették a 250 mm-es, elöltöltő, huzagolt csövű, hátrasiklásos (hidraulikus-rugós csillapításos rendszerű) aknavetőt, amely a közel 100 kg-os gránátot 420 m-re vetette ki. Az eszköz lőtávolságát 1913-ban 800-900 m-re növelték. Ez volt a 25 cm Schwerer Minenwerfer (25 cm SMW, 25 cm-es nehéz aknavető). Az Osztrák–Magyar Monarchiát (a továbbiakban: Monarchia) a szövetséges Német Birodalom (továbbiakban: Németország) tájékoztatta az aknavető fegyverek fejlesztéséről, de a császári és királyi Katonai Műszaki Bizottság2 nem hajtott végre jelentős kísérleteket a németek által biztosított eszközökkel. Emellett a Skoda-gyárnak és a bécsi AZF – Artilleriezeugsfabrik gyárnak voltak tervei, melyek az első világháború kitörése előtt is rendelkezésre álltak. 1914 augusztusában a német hadseregben már 70 nehéz- és 110 könnyű aknavető volt alkalmazásban. Így fordulhatott elő, hogy mikor 1914 végén igény mutatkozott aknavetőkre Oroszországban, az Osztrák–Magyar Monarchiában, valamint Franciaországban sem állt rendelkezésre kipróbált szerkezet. A Monarchiában így lettek a saját fejlesztésű aknavetők az első világháború „gyermekei”.
Az első alaptípusok megjelenése Már a háború legelején, 1914 őszén megjelentek a Monarchia hadseregében a harctéren az aknavetők első alaptípusai, melyek nagyon egyszerű, kb. 4 mm falvastagságú, 9 cm-es űrméretű, huzagolatlan acélcsövek voltak. Hátsó harma1
2
Leonid Nikolaevich Gobjato (1875. február 6. – 1915. május 21.) altábornagy (posztumusz 1915-ben). Az orosz–japán háború kezdetén tüzérüteg-parancsnok, majd Port Arthur ostromakor az erőd tüzérfőnökének haditechnikai helyettese. 1915-ben a Monarchia csapatai ellen vívott csatában, Przemysl erőd védelmében esett el. Technische Militärkomitee, Katonai Műszaki Bizottság: a Monarchia fegyverbeszerzéseit, fegyverfejlesztéseit és a fegyvergyártást felügyelő szervezete, amely a közös (k und. k) hadügyminisztérium alárendeltségében működött.
22
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
dukban egy egyszerű talpra voltak csapágyazva; a cső hátsó, lecsavarható vége erősebben volt kiképezve. Ez a töltet befogadására szolgált. Az aknát elölről kellett a csőbe tölteni, a lőportöltetet kanóccal kellett meggyújtani. Az aknavetők legnagyobb lőtávolsága 45 fokos emelkedésnél 400 m körül mozgott. A fegyvert két ember fel tudta emelni és szállítani. Az akna maga kb. 5 kg-os volt, 1/2 kg-os töltettel. Ez a típus a németek által gyártott 9 cm-es Lanz típusú aknavető (1. ábra) volt, amely csak korlátozott számban állt rendelkezésre. Az első aknavetőket az akkor még önálló egységként létező utász- és árkászszázadok [2] kapták meg. A századok – rövid, rajzos utasítások alapján – a századon belül képeztek ki néhány embert az aknavetők kezelésére. A nyomasztó szükséglet biztosítására megjelent az első hazai „gyártmányú”, 9 cm-es 14M aknavető (2. ábra), amely már hátultöltős volt. Ezen típusú aknavetőket később a szakirodalom és a szabályzatok a könnyű aknavetők kategóriájába sorolta. Az orosz, szerb és később olasz harctéren az aknavetők úgy támadásban, mint védelemben hathatósan támogattak a gyalogságot. A világháború az állásharc egyik legfélelmetesebb fegyverévé fejlesztette az aknavetőt. Az új harci eszköz meredek röppályájú, mozsárszerű, barázdált csövű „löveg” volt, amelyet elölről töltöttek. Lőtávolsága 600-tól 2000 méterig terjedt. Nagy szórással tüzelt ugyan, de kis távolságra mégis előnyösebben tudták alkalmazni, mint a sokkal hátrább álló, nagyobb lőtávolságú ágyúkat. Ennek lett a legelterjedtebb típusa a Monarchia haderejében a 14 cm-es 15M (Skoda) aknavető (3. ábra). Ezt a típust a szabályzatok később a közepes aknavetők kategóriájába sorolták.
2. ábra: 9 cm-es 14M aknavető3 1. ábra: 9 cm-es Lanz aknavető4 3
4
www.forumeerstewereldoorlog.nl/wiki/images/9_cm_Minenwerfer_M_14.jpg (letöltés dátuma: 2014. október 19.) German trench mortar (Minenwerfer) Lanz 91 mm; the Verdun Memorial, Fleury-devantDouaumont, France.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
23
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
3. ábra: 14 cm-es 15M (Skoda) aknavető5
A gyalogság mégsem kedvelte ezt a támogató fegyvert, mert nagyon hangos volt, erős füstöt és torkolattüzet keltett, egyszóval rögtön elárulta a telepítési helyet, evvel az ellenséges tüzérségi tüzet magára és környékére vonva. Így közvetve a lövészárokban lévő gyalogságnak okozott veszteségeket, ami érthető ellenérzést váltott ki. A háború során a lőporos aknavetők leggyengébb pontja maga a hajítótöltet volt. A technika fejlődésével a használt feketelőport először gyérfüstűre, később füst nélkülire cserélték. A lőporos aknavetők a javítások után a háború végéig használatban maradtak, de már 1915 végén és 1916-ban szervezés szerint [3] a gyalogezredek utászszázadaihoz osztották be mint közvetlen támogató eszközöket.
Légaknavetők megjelenése a Monarchia haderejében A hang és füst nélküli aknavetők 1915 őszén az olasz fronton, Görznél (ma: Gorizia, Olaszország) jelentek meg mint szükség szülte és továbbra is manufakturálisan előállított eszközök egy technikailag és számszerűleg jóval nagyobb olasz haderővel szemben. Az aknavetők konstruktőrei, „feltalálói” két magyar mérnök, Róka Kálmán és Halász Pál voltak. Az olasz hadsereg lövészárkai sok helyen csak néhány lépésre húzódtak a Monarchia csapataitól, így mindkét tüzérségének lehetetlen volt saját csapatainak veszélyeztetése nélkül az ellenséges lövészárkokat szétrombolni, ezért más eszközökhöz kellett folyamodni. Mind a parancsnokságok, mind a csapatok egyaránt érezték, hogy az olaszok mind jobban közeledő támadásaival szemben valami hatásos védekező eszközt kell harcba állítani az ellenséges árokhálózat szétrombolására. A lőporos 9 cm-es aknavetőt a gyalogság nemigen kedvelte, ezért vonakodott a használatától.
5
http://hu.wikipedia.org/wiki/14_cm_Minenwerfer_M._15 (Tiroler Kaiserjägermuseum; letöltés dátuma: 2014. október 19.)
24
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
A Róka–Halász-rendszerű aknavetők születése Róka és Halász mérnökök a hadosztályparancsnokságnak egy légaknavető kezdetleges tervezetét mutattak be, melynek alapján 20 db 8 cm-es légaknavető és 5000 darab hozzávaló akna táborszerű módon való előállítására kaptak parancsot. A front mögött, Haidenschaft (ma: Ajdovščina, Szlovénia) községben, egy fonógyár műhelyében rendeztek be az aknavetőgyárat és a közelben egy lőteret is az elkészült eszközök kipróbálására. Az aknavetők lőpontossága kitűnő volt, a szórás feltűnő kicsi (hosszúsági szórás 1%, szélességi szórás 5 vonás) volt. Ez azért számított nagyon jónak, mivel a hosszúsági szórást a legnagyobb hajítótávolság alapján számolták, és a 9 cm-es lőporos aknavetőnek 373 m-en ez mintegy 40% (148 m) volt. Figyelemre méltó volt a hozzá tervezett akna romboló hatása a gyalogsági fedezékeknél: ha az akna megfelelő szögben csapódott be, akkor a fedezék két-három méter hosszban összeomlott. Az akna kb. 5 mm vastag öntöttvas hüvelye a robbantótöltettel (0,2 kg klorát, dynamon stb.) jó repeszhatást adott. A tüzelés gyorsasága is megfelelő volt, három célzott lövés két perc alatt. [4] A már említett lőporos aknavető tűzgyorsasága négy lövés volt két perc alatt. Éjszaka végrehajtott lövéshez az új aknavető kitűnően bevált. Ezeket az aknavetőket rendszerint a legelső állásokban alkalmazták, és gyakran nem meredek röppályával, hanem bokrok mögött elrejtve, lapos lövésekkel pásztázták a hegyoldalt, az ellenség előtt mégis rejtve maradtak, mert hangtalanul és füst nélkül működtek, továbbá kevés volt a mozgás, mert kicsi volt a szükséges kezelők száma. Gyakran csak egyetlen ember kezelte az aknavetőt. Egy hatliteres légpalack felhasználásával 35 aknát lehetett kilőni, miközben a nyomás a palackban 205 atmoszféráról (20,77 MPa) 60 atmoszféráig (6,08 MPa) csökkent. Egy aknavető készletében 2 légpalack volt. Előfordult, hogy a sűrített levegőjű palackok elfogytak, de aknák még voltak. Ekkor még bevett és engedélyezett eljárás volt – annak érdekében, hogy tovább tüzelhessenek –, hogy a mondhatnánk „üres” palackokat nyílt tűzön óvatosan felmelegítettek, míg a nyomás megint 100-150 atmoszférára (10,13-15,2 MPa) emelkedett, és ezután a palackokat papírral, rongyokkal stb. körülcsavarták, hogy meg lehessen fogni. Ezután nehány aknát ismét ki tudtak lőni. Az 1915–1917-es években kb. 650 darab 8 cm-es és kb. 120 darab 15 cm-es légaknavető volt használatban.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
25
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
4. ábra: 8 cm-es Róka–Halászrendszerű aknavető6
5. ábra: 15 cm-es Róka–Halászrendszerű aknavető7
A Róka–Halász-rendszerű aknavetők működése A Róka–Halász-féle légaknavető elvben egy henger, azaz a cső egy dugattyúval és a lövedék. A zárt cső végén magas nyomás alatt bevezetett levegő a lövedék (akna) fenekére nyomást gyakorol, és azt kidobja. A nyomólevegőt a már említett acélpalack biztosítja. Miután a palackban természetesen minden lövés után csökken a nyomás, a készüléket úgy kellett szerkeszteni, hogy minden lövés pontosan ugyanazt a kezdősebességet kapja, függetlenül az acélpalackban levő nyomástól. Ezt a célt a „légnyomást szabályozó megszakadó csavar” biztosította. Ha az acélpalack szelepét kinyitják, a levegő az aknavető pontos méret szerint elkészült töltőüregébe ömlik, és az akna fenekére nyomást fejt ki. Az akna azonnal kirepülne a csőből, de a nyomást szabályozó csavar, mely egyik végével az akna fenekébe erősen be van csavarva, másik vége a visszatartó- vagy töltőlaphoz van erősítve, ezt megakadályozza. A töltőlap át van lyukasztva, és a cső belsejében egy kiálló sarokhoz támaszkodik. Amíg ez a merev összeköttetés tart, tehát addig, amíg a nyomásszabályozó megszakadó csavar el nem szakad, az akna nem repülhet ki. A 8 cm-es légakna a kereskedelemben szokásos 3/8 collos (9,525 mm) csavarral volt rögzítve, amely pontosan 55 atmoszféránál (5,57 MPa) szakadt. A 15 cm-es légakna olyan 3/4 collos (19,05 mm) csavarral volt rögzítve, amelyen három horony volt kiesztergálva, éspedig egy lapos, egy közepes és egy mély. Kisebb távolságokra a mély horonnyal lőttek, miáltal tetemes mennyiségű sűrített levegőt takarítottak meg. A mély hornyút 35 atmoszféra (3,55 MPa), a közepes hornyút 60 atmoszféra (6,08 MPa), a sekély hornyút 105 atmoszféra (10,64 6 7
A szerző saját készítésű felvétele a Rovereto Tüzérségi múzeumban. A szerző saját készítésű felvétele a HM Hadtörténeti Múzeumban.
26
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
MPa) szakította el. A közepes távoknál a második horony működött. Így a nyomás az aknára ugyanazon horony használatánál mindig egyforma volt, és a lőtávolságot kizárólag a cső emelkedésével lehetett szabályozni. Az acélpalack csak addig volt használható, míg nyomása a „megszakadó” nyomás fölött volt. [5] A lőtávolság·ezeknél az aknavetőknél elég kicsi volt, a 8 cm-esnél 240, a 15 cm-esnél 480 méter.8
Az aknavetők szerkezete, a kötelékek szervezeti felépítésének alakulása a háború során Az állásharcok kezdetén fegyverből kilőhető kézigránátok (ún. puskagránátok) alkalmazására is kísérletet tettek, de nem sok eredménnyel. Ahol az ellenséges vonalat ezekkel a gránátvetőkkel nem sikerült elérni, vagy ahol a drótakadályok és a fedezékek szétrombolására nagyobb hatás kifejtése volt szükséges, ott különböző (könnyű, közepes és nehéz) aknavetőket kellett alkalmazni. Kilökőtöltetük lőpor vagy sűrített levegő volt. A sűrített levegővel működő aknavetők jóval nagyobb pontossággal lőttek, mint azok, amelyeknél kilökőtöltetnek puskaport alkalmaztak. A légaknavetők még azzal az előnnyel is rendelkeztek, hogy zajtalanul tüzeltek, és az elsütésüknél nem keletkezett torkolattűz, tehát az ellenség az ilyen aknavetők felállítási helyét nem tudta egykönnyen felfedezni. A légaknavetők végleges rendszeresítésre, alkalmazására azonban mégsem került sor, mert a sűrített levegős palackok szállítása, utánpótlása körülményesnek bizonyult. A légaknavetők gyártási minőségének a javítására és a megfelelő gyártókapacitás elérésére később olyan gyárakat vontak be, mint a budapesti Magyar Brown-Boveri Művek és Egyesült Villamossági Gépgyár Rt., a trieszti Werft AG vagy a brünni (ma: Brno, Csehország) Brand & L’Huillier. Egyik vállalatnak sem volt alapprofilja az ágyúgyártás (aknavető), a trieszti vállalat például alapvetően hajógyártással foglalkozott. A lőporos aknavetők ipari termelésének felfuttatásával és az aknagránátok, a lőpor gyártási minőségének javításával 1918-ban megkezdődött a légaknavetők folyamatos kiváltása, de ez a háború végéig nem fejeződött be. Az aknavetőknek rajokba, szakaszokba és ütegekbe való szervezése éppúgy, mint az aknavetők szerkezete és űrmérete, a háború folyamán állandóan változott. Használtak 9 cm-es lőporos elöl- (német Lanz típusú) és hátul8
A korabeli szabályzatok ezt a távolságot lépésben (Schritt) adták meg. 1 lépés kb. 80 cm-nek felelt meg.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
27
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
töltő könnyű aknavetőket (M14, M14/M16 típusút sima csővel), valamint M17-es típusút huzagolt, hátultöltős, billenő csővel. Használtak 14 cm-es, M15 és M16 típusú, Skoda gyártmányú közepes aknavetőt. Használtak 22 cm-es, M15 és M17 típusú, nehéz eltöltő aknavetőt sima csővel. A légaknavetők is sokszor változtak, és a Róka–HaIász-féle 8 cm-es és 15 cm-es M15 után terveztek 12 cm-es (M16 [6]) és 20 cm-es M16 típusokat is (1. és 2. táblázat). [7] Már 1916 elején megkezdte működését Cinfalván (ma: Siegendorf, Ausztria/Burgerland) egy aknavető-kiképző és kísérleti különítmény, mely a háború végéig fennállott. 1917 őszen alakították ki az akkor még nem véglegesnek tartott, mégis követett elveket szem előtt tartva, hogy egy gyalogezred műszaki századának, közelharc-szakaszának volt 8 db 9 cm-es lőporos és 4 db M15-ös, 12 cm-es légaknavetője saját ezredbéli kiképzett legénységgel. [8] Minden hadosztálynak volt egy aknavetős százada összesen 16 darab közepes, nagyobb részt légaknavetővel. Minden nehéztüzérezrednek volt egy aknavetőütege nehéz és közepes aknavetőkkel. [9] Típus Hajítótávolság, szórás méterben Súlya (kg)
9 cm, M14 65–373 40%, 148 m 65
9 cm, M17 300–1200 7,5%, 90 m 132
14 cm, 15M 410–860 16%, 138 m 220
14 cm, 16M 480–1080 11%, 98 m 240
14 cm, 18M 470–2600 3,5%, 90 m 340
1. táblázat: Könnyű és közepes lőporos aknavetők főbb adatai9 Típus Hajítótávolság, szórás méterben Súlya (kg)
22 cm, M15 300–800 14%, 144 m 565
22 cm, M17 561–806 13%, 106 m 630
26 cm, M17 447–1464 2,6%, 39 m 1600
12 cm, M16 226–1145 7,8%, 89 m 240
20 cm, M16 447–1468 2,6%, 39 m 690
2. táblázat: Nehéz lőporos és légaknavetők főbb adatai10
Az osztrák–magyar hadsereg csak 1918-ban kezdte meg a modern aknavetők gyári körülmények közti előállítását, most már olyan gyárakban, amelyek erre voltak szakosodva, mint például a Skoda-művek. Ekkor is csak korlátolt számban, minthogy az ágyúgyárak üzeme már amúgy is túlterhelt volt. 1918-ig csak egészen kezdetleges, nehezen szállítható aknavetők voltak használatban, amelyeket sokszor továbbra is a csapatok maguk állítottak elő.
9 10
A szerző saját készítése a felhasznált irodalomban jelölt szabályzatok alapján. A szerző saját készítése a felhasznált irodalomban jelölt szabályzatok alapján.
28
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
A technika és az alkalmazási tapasztalatok összegzése A Monarchia hadserege Németországnak a háború folyamán szinte végig technikailag gyenge szövetségi partnere volt. A németek huzagolt csövű aknavetői technikailag nagyon sokáig messze felülmúlták a többi államét. Az aknavetők elterjedését a világháborúban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a németeknek a háború végén a nyugati hadszíntéren nem kevesebb mint 10 000 darab gyorstüzelő aknavetőjük volt az első vonalban. Ezek az aknavetők három ember kezelése mellett már 360 fokban tudtak tüzelni, és lövedékeik időzíthetők voltak. Az antant hadseregei leginkább sima csövű aknavetőket alkalmaztak úgynevezett szárnyas aknákkal, ahol a lövedékpálya szabályosságát az akna végén elhelyezett stabilizátorok biztosították. A brit hadsereg a „Stokes aknavetőt” rendszeresítette, amit egyébként Sir Wilfred Stokes már 1915-ben megtervezett. Ez a modern aknavetőkhöz hasonló fegyver volt, később minden modern aknavető tervezési alapját képezte. Űrmérete (3 inch, azaz 76,2 mm) alapján csak könnyű tüzérségi fegyvernek számított. Kezelése viszont egyszerű volt, mivel a modern aknavetőkhöz hasonlóan az aknagránátot csak be kellett elölről helyezni (ejteni) a vetőcsőbe. Németország kényszerhelyzetben volt, eszközök és felszerelések tekintetében segítséget kellett nyújtania a Monarchiának. A német ipar biztosította az aknavetők és a hozzá tartozó gránátok jelentős részét, mivel abban az időben licenszalapú gyártás még nem létezett. Mindeközben és talán ebből adódóan Németország a Monarchiát mint szövetségi partnert már nem tekintette egyenrangúnak, és a legtöbbször ennek megfelelően is viselkedett. Az osztrák–magyar aknavető-konstrukciók soha nem érték el a németek műszaki színvonalát, mindig lemaradtak egy hajszállal. Ez annak is betudható volt, hogy a háború folyamán az eszközök jelentős része végig manufakturális módszerekkel készült.
Felhasznált irodalom [1] Szovjet Katonai Enciklopédia Szótár (Qmbeqpi`~ bmell`~ |luhijmnedhvepihÐ pjmb`o{). 8 kötet, Moszkva, 1986. [2] Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a Világháborúban, 1914– 1918. Szerkesztette: Jakobi Ágost. Budapest, Közlekedési Nyomda Kft., 1938. Aknavetők a világháborúban. [3] LUGOSI József: Az aknavetők. Honvédségi Szemle, 1983/5. sz. [4] AMACZI Viktor: A Róka–Halász-rendszerű levegőnyomásos aknavetők az első világháborúban. Haditechnika, 1986/3. sz. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
29
SEBŐK István • AKNAVETŐK AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN
[5] Légtöltő a légaknavetőkhöz. Útmutatás 1 vázlattal. A m. kir. honvédelmi ministerium kiadványa. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1917. [6] 12 cm 16 m. LÉGAKNAVETŐ. Útmutatás 16 táblázattal. A m. kir. honvédelmi ministerium kiadványa. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1917. [7] 20 cm 16 m. LÉGAKNAVETŐ. Útmutatás 14 képes és 1 hajító táblázattal. A m. kir. honvédelmi ministerium kiadványa. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1918. [8] Harcászattan fejezetei VII. Aknavetők (A cs. és kir. hadsereg-főparancsnokság zu Op. Nr. 53.000. sz. segédletének fordítása). A m. kir. honvédelmi ministerium kiadványa. Budapest, Magyar Királyi Állami Nyomda, 1918. [9] Akna-, légakna- és gránátvetők. Hajító-útmutatás. A m. kir. honvédelmi ministerium kiadványa. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1917.
30
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 21–30
BOROS László
BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
THE PASSIVE ANTI-AIRCRAFT DEFENCE OF BEREGSZÁSZ (1939-1944) Az első bécsi döntés következtében Kárpátalja magyarok lakta területe nagyrészt visszakerült Magyarországhoz. A légoltalom átszervezése is gyors ütemben valósult meg. Magyarországon a légoltalmi feladatok ellátására 1937. december 5-én jött létre a „Légoltalmi Liga”. Ennek jelentős szerepvolt Beregszász polgári lakosságának megvédésében. Beregszász légoltalmának fejlődéséről, sajnos, hiányos adatok álltak rendelkezésre. Kárpátalján jelenleg csak a beregszászi polgármesteri hivatalhoz kapcsolódó iratok kutathatók. Munkámban ismertetem azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar állam és a polgármesteri hivatal tett Beregszász és környékének légi veszéllyel szembeni megvédésére. Eddig feltáratlan, a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi osztályában felelhető források alapján mutatom be a történelmi eseményeket.
As a consequence of the First Vienna Award (1938) Trans Carpathian territories taken away by the Paris Peace Conference in 1920 where Hungarians constituted the majority of the population were returned to Hungary. The reorganization of the passive air defence took place in a very short time. Thus, the League of Passive Air Defence was founded on 5 December 1937 to fulfil the related needs. Military-historical sources are limited, since they were destroyed during the Second World War. This article deals with the official measures taken by the Hungarian state and the mayor’s office to protect the territory of Beregszász and its neighbourhood against air attack. The paper presents research based on newly processed documents of the Trans Carpathian State Archives (located in Beregszász, Ukraine).
Kulcsszavak: légoltalom, Kárpátalja, Munkács, Beregszász
Keywords: passive air defense, Trans Carpathia, Munkachevo, Beregovo
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 31–38
31
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
Bevezetés 1903. december 17-én az észak-karolinai Kitty Hawk település mellett a Wright fivérek Flyer nevű propelleres repülője, Orville Wrighttal a „fedélzetén”, 12 másodpercet repült. [1] Innentől számítjuk a mai modern repülés kezdetét. A repülés fejlődése, majd hadi célokra való alkalmazása magával hozta a légvédelem és később a légoltalom megjelenését. De mi az a légvédelem? A légi fenyegetettség észlelése és a támadás elhárítása (aktív légvédelem) vagy a támadások következményeinek mérséklése (passzív légvédelem, légoltalom). [2] Két fő típusa van: a) aktív légvédelem (vadászgépek, légvédelmi ágyúk stb.); b) passzív légvédelem (elsötétítés, riasztószolgálat stb.), ami magában foglalja a légoltalom feladatköreinek túlnyomó többségét. Magyarországon hiába jött létre az Országos Légvédelmi Parancsnokság 1933 novemberében, ugyanis 1935-ig légoltalmi körzetenként csak egy fő – a parancsnok – látta el a szükséges légvédelmi feladatokat, az irányító törzseket csak ekkor hozták létre. [2] Ekkor fogadták el a légvédelmi törvényt (1935. évi XII. tc.). [3] A Légoltalmi Liga 1937. december 5-én alakult meg Budapesten. Fő feladata a lakosság megszervezése és tájékoztatása volt légoltalmi ügyekben. Helyi csoportjain keresztül szorosan együttműködött a Belügyminisztériummal és a tűzoltósággal. A Felvidék visszacsatolása új helyzetet teremtett a légvédelem és a légoltalom számára. Tanulmányomban a kutatásaim során feltárt adatok alapján mutatom be a légoltalom fejlődésének jelentősebb állomásait Beregszászban.1 Mivel Kárpátalja a második világháború után a Szovjetunió része lett, ezen események feltárása napjainkig csak részlegesen történt meg.
Beregszász légoltalma A területnövekedés jelentős fejlődést hozott a légvédelem számára. Részben a VIII. hadtest felállítása, valamint az Előd III. helyébe lépő Huba I. hadrend előírásai miatt. [4] Az 1938 végén újonnan felállított VIII. hadtest magában foglalta a Nyíregyházi 8. Kerületi Légvédelmi Központot. A VIII. (hadtestközvetlen) légvédelmi tüzérosztály és négy légvédelmi fegyverekkel is felszerelt dandár foglalt állást területén: a 22., 23., 24. gyalogdandár és a 8. határvadász dandár légvédelmi gépágyús szakaszokkal, [5] valamint a VIII. közelfelderítő repülőszázad gépágyús félszakasszal. 1
A tanulmány terjedelmi korlátai miatt több kérdéskört csak vázlatosan érintek.
32
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1939. január 19-én kiadta a visszacsatolt felvidéki területek légvédelmének megszervezéséhez szükséges alapdokumentumok és rendeletek listáját. [6] Február 19-én a kassai légvédelmi parancsnokság felkérte Beregszász polgármesterét, hogy a légoltalmi gázmegállapító laboratóriumi vezetők tanfolyamán való részvételre jelöljön ki egy megbízható személyt. A polgármester február 22-i válaszában közölte, hogy a feladatra dr. Janstky Bélát találta alkalmasnak, aki a beregszászi gimnázium kémiai laboratóriumának vezetője volt. [7] A tanfolyamot a Haditechnikai Intézet gázvédelmi laboratóriumában rendezték meg március 29. és április 6. között. [8] Március 1-én a VIII. kassai honvéd hadtest miniszteri utasítást továbbított a területén lévő településeknek, amiben kérte a szükséges légoltalmi eszközök iránti igény felterjesztését április végéig. A felmérés célja az volt, hogy a magyar ipar számára felbecsüljék az igényeket. [9] A rendszer kiépítéséhez szükséges pénzügyi alap létrehozásához viszont csak március 8-án kérték be a települések adóalapjainak mérlegét. A döntés a pénzügyi fedezet megteremtéséről március 22-én, egy miniszterközi bizottságnak a beregszászi vármegyeházán tartott ülésén született meg. [10] 1939. október 24–25-én általános légoltalmi gyakorlatra került sor. [11] A Beregszászi m. kir. állami polgári fiúiskola az épület pincehelyiségének óvóhellyé való átépítésére, valamint egyéb légoltalmi célokra 3500 pengőt kapott december 22-én. [12] Az 1940-es nyilvántartás szerint a légoltalom vezetője dr. Hubay Kálmán polgármester. A parancsnok dr. Makláry Andor m. kir rendőrkapitány, helyettese dr. Endrődy József volt. A figyelőőrs nyolc főből állt, és a 36 méter magas római katolikus templom tornyában helyezkedett el. A Bocskay út 7. szám alatt lévő helyi légoltalmi központ közvetlen kapcsolatban állt a figyelőőrssel. Nyolc riasztóállomás volt, melyek számát később tízre növelték (Melléklet I.). [13] A VIII. kassai honvéd hadtest légvédelmi parancsnokának május 12-i rendelete alapján Beregszász új légoltalmi tervének az elkészítési határideje június 1. lett. A városnak lehetőleg közvetlen, csak erre a célra fenntartott távbeszélő vonalat kellett kiépítenie a IX. munkácsi manuális (még nem automatizált) kerületi légvédelmi központhoz. [14] A Légoltalmi Liga helyi csoportja 1940. február 20-án alakult meg. Elnöke Horváth Miklós szolgálaton kívüli honvéd százados. [15] Tevékenységéről nem maradt fent sok információ. A legtöbb esetben csak a pecsétjével ellátott kérdőívek százai utalnak aktív tevékenységére. 1940 júniusában Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyesített vármegyéjének alispánja tájékoztatja a főszolgabírókat, hogy a Légoltalmi Liga Beregszászi csoportja által szervezett légoltalmi oktatói tanfolyam június 17–26. között elmarad, mert nem áll rendelkezésre szabad tanterem. [16] TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
33
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
1940 nyarán a második bécsi döntés előtti feszült időszakban számos légvédelmi egység megfordult Kárpátalján: a 104./2. ágyús üteg júliusban volt Beregszászban; a VIII./1. ágyús üteg június 23-án Bulcsuban2 foglalt tüzelőállást. [5] A Szovjetunió elleni háború kitörése után a helyi légvédelmi központban a Beregszászi Magyar Gimnázium cserkészei teljesítettek ügyeletet. [17] A 170. számú Esze Tamás cserkészcsapat 119 tagja éjjel-nappal, négy váltásban látott el hatósági légoltalmi szolgálatot. [18] Légitámadásra nem került sor. 1942. március 31-én csökkentett légvédelmi készültséget rendeltek el az országban. A frontvonal eléggé eltávolodott a határoktól, feltételezték, hogy a szovjet légierő támadásaitól nem kell már tartani. Június 20-án a m. kir. kassai VIII. honvéd hadtestparancsnokság ideiglenes légvédelmi készültségi tervek elkészítésére adott utasítást a járási főszolgabíróknak. A fő szempont az volt, hogy a kijelölt munkacsoportok tagjait minél hamarabb, akár órákkal a készültség elrendelése után be lehessen hívni aktív szolgálatra. [19] A túlzott optimizmus miatt azonban nem siették el ezek elkészítését. Ekkor derült égből villámcsapás módjára érte az országot szeptember 4-én, majd 9-én a szovjet légitámadás. Az elsőnél – a csökkentett készenlét és a légvédelmi rendszabályok nagy részének feloldása miatt – a honi légvédelmi rendszer teljesen csődöt mondott. Budapest teljesen ki volt világítva, mintha béke lenne, nem pedig háború. A figyelő- és jelentőszolgálat „főpróbája” tehát teljes bukással végződött. A rendszer nem hajtotta végre az eltervezett feladatokat az ellenséges repülők feltűnésekor, nem riasztotta sem a katonai erőket, sem a civil lakosságot. A katonai vezetés szeptember 5-én szigorított honi légvédelmi készenlétet rendelt el. A második támadásnál már a figyelőés jelentőszolgálat is tisztességesen működött. A jelentések megfelelő pontossággal és időben megérkeztek az Országos Légvédelmi Központba. Az elrendelt rendszabályok hatására a szolgálat ettől kezdve már megfelelt a kitűzött irányelveknek. December 31-ig az Országos Tűzrendészeti Felügyelő szigorúan bizalmas levelében utasította az összes hivatásos tűzoltó egyesületet, hogy mérje fel a területén lévő ipari létesítmények tűzvédelmét. Részletes szempontrendszer szerint felsorolták az ellenőrizendő ipari létesítményekkel szemben támasztott követelményeket. Erre azért volt szükség, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket az ipari üzemek védelmére egy légitámadás okozta tűzzel szemben. [20] 1942. december 16-án a VIII. kassai hadtest légvédelmi parancsnoka ellenőrizte Beregszász légoltalmát. Az erről készült jelentés főbb megállapításai a következők: 2
Jelenleg Beregszász nyugati része.
34
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
a) A légoltalmi központ megfelelően működött, de a riasztás alkalmával az intézkedések késedelmet szenvedtek, ugyanis a posta személyzete nem hajtotta végre a kapcsolásokat soron kívül. b) A II. csoportba sorolt vagyontárgyakról a nyilvántartás megvan és naprakész. c) Szükségóvóhelyekből 37 készült el 2000 ember számára, az ellenőrzés időpontjáig. Nyilvános óvóhellyel még nem rendelkezett a város. [21] Az 1943. február 2-i összefoglaló jelentés szerint a város új gázbiztos légoltalmi központja már a Verbőczy tér 2. szám alatt helyezkedett el. A város két alkörzeti parancsnokságra lett felosztva: Városháza (Bocskay út 7.) és Ipariskola (Árpád út 39.) alközpontokkal. Beregszász légoltalmi parancsnoksága négy tűzoltóosztaggal, öt mentőosztaggal, két-két műszaki és munkásosztaggal, két gázfelderítő és egy gázmentesítő, valamint három figyelőosztaggal rendelkezett. [22] Beregszász megyei város műszaki osztálya a következő óvóhelyek építését határozta el 1943-ban:3 a) 200 személyes nyilvános óvóhely a pénzügyigazgatósági épületben. [23] b) 50 személyes nyilvános óvóhely létesítése a nagybazár épületében, a már elkészült könyvtári óvóhely melletti helyiségben. [24] c) 110 személyes nyilvános óvóhely létesítése a kisbazár épületében.[25] d) 110 személyes nyilvános óvóhely építése a vásárcsarnok épületében. [26] e) A kereskedelmi iskola pincehelyiségében 70 személy részére óvóhely kialakítása. [27] f) A nagyállomás közelében tartózkodók számára nyilvános árokóvóhelyek létesítése. [28] g) Az Újvásártér közelében tartózkodók számára nyilvános árokóvóhelyek létesítése. [29] h) A Szénatér közelében tartózkodók számára nyilvános árokóvóhelyek létesítése. [30] A létesítendő nyilvános óvóhelyek a városi mérnök március 2-i jelentése szerint 1000 embert tudnak befogadni, építési költségük összesen 59 000 pengőt tesz majd ki a tervek szerint. [31] A belügyminisztérium elrendelte, hogy a légoltalom fejlesztésének részeként a Gulácsy István út torkolatában egy mélyfúrású kutat készítsenek víz3
Az a) pont 1943. február 23-i, a többi pont március 1-i határozat.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
35
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
tároló medencével. Továbbá a város tűzoltóságának három darab, motorral hajtott tűzifecskendőt kellett beszereznie. [32] 1944 áprilisától Kárpátalja hadműveleti területté válik. Egyre szigorúbban veszik az elsötétítéssel kapcsolatos szabályok betartását. Szeptember 18-án dr. Szarka rendőrkapitány felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy este nyolc óráig fejezzék be a városon belül való közlekedést. A légoltalmi riadó elrendelése után senki ne mozogjon a város területén. Azokra is vonatkozik ez, aki a szőlőkben lévő borospincékben éjszakáznak. [33] A szeptember 21-i rendelet alapján az elsötétítést a kárpátaljai hadműveleti területen, az országos elsötétítési időpont előtt fél órával előbb kellett végrehajtani. [34] Ezen a napon került sor Beregszász vasútállomásának első bombázására. Zavarórepülésekre és ejtőernyős világítótestek ledobására már korábban is volt példa. A helyi sajtó szerint csak csekély anyagi kár és néhány haláleset történt a támadás során. [35] A központi szállításvezetőség szeptember 23-i jelentése szerint a beregszászi vasútállomás közelében a szovjet légierő egy német menekültszállítmányt támadott. Két kocsi megsemmisült, hat német életét veszette, 15 megsebesült. [36] Egy október 5-i rendelkezés alapján az elsötétítést a hivatalosan kihirdetett időponttól eltérően már a lámpagyújtáskor szükséges végrehajtani. [37] Az október 9-én a vasútállomást és környékét ért újabb bombatámadás során öt vágány súlyosan megrongálódott. Egy vágányt a forgalom számára csak október 12-re sikerült helyreállítani. A forgalom teljes visszaállítását 15-ére tervezték. [38] Az egyik vályogház bontásakor 2014 tavaszán egy működőképes, egyelőre ismeretlen típusú, valószínűleg ezen támadások egyikében ledobott szovjet bomba került elő. Ez a már hatástalanított légibomba jelenleg a Beregvidéki Múzeumban van kiállítva. [39] Beregszász légoltalma a korabeli lehetőségekhez képest magas szinten volt kiépítve. A város vezetősége, a magyar hatóságok hathatós támogatásával, már 1939 tavaszától folyamatosan dolgozott azon, hogy biztosítsa a lakosság védelmét ezen a téren. A legjelentősebb fejlődés 1943-ban és 1944-ben történt. Sajnálatos, hogy a helyi légoltalmi központ és a vármegyei alispán iratai elvesztek, illetve nem kutathatóak. A rendelkezésre álló források alapján elmondható, hogy a légitámadások főleg a vasútvonalat és környékét érték. A polgári áldozatok száma alacsony volt a korabeli hírek szerint. Ez részben a front gyors átvonulásának, részben a jól működő légoltalomnak köszönhető.
36
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
Felhasznált irodalom [1] BÖDŐK Zsigmond (2002): Magyar feltalálók a repülés történetében. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 9., 11. [2] BERKOVICS Gábor dr. (2005): A magyar légvédelmi kerületek 1922–1944 között. Hadtudomány, 2005(2), 125–128. [3] OLASZ Lajos (2001): A magyar légoltalom helyzete a Szovjetunió elleni hadba lépés időszakában. In: Zeidler Miklós (szerk.): Tanulmányok a XIX–XX. századi történelemből. 235. [4] BARCZY Zoltán dr. – SÁRHIDI Gyula (2010): A magyar királyi honvédség légvédelme 1920–45. Budapest, Zrínyi Kiadó, 11–12. [5] Hadtörténelmi Levéltár. VII. Tgy.: 2974. BARCZY Zoltán: A magyar légvédelmi tüzérség fejlődése a Horthy-korszakban. 310., 435–436. [6] Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlege (továbbiakban: KTÁL.) Fond 233, opisz 2., od. zb. 7., cmp. 42. p [7] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 760., cmp. 4. p. [8] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 862., cmp. 2. p. [9] KTÁL. Fond 233, opisz 2., od. zb. 7., cmp. 49. p. [10] KTÁL. Fond 233, opisz 2., od. zb. 7., cmp. 43. p. [11] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 804., cmp. 7. p. [12] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 805., cmp. 7. p. [13] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 804., cmp. 7./hátlap. p. [14] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 804., cmp. 11–13.p. [15] Tiszaháti Magyar Gazda, 1940. február 25. 2. p. [16] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 804., cmp. 24. p. [17] BOROS László (2011): Cserkészek és leventék Kárpátalján (1938–1941). In: Kohut Attila – PENCKÓFER János (szerk.): Acta Beregsasiensis, 2011/1. Ungvár, PoliPrint Kft., 98. [18] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 858., cmp. 1–3. p. [19] KTÁL. Fond 1506, opisz 1., od. zb. 8., cmp. 1–3. p. [20] KTÁL. Fond 1103, opisz 1., od. zb. 12., cmp. 1–11. p. [21] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 896., cmp. 1–2. p. [22] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 896., cmp. 10. p. [23] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 6–7. p. [24] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 8–9. p. [25] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 10. p. [26] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 11. p. [27] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 12–13. p. [28] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 14–16. p. [29] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 14–16. p. [30] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 14–16. p. [31] KTÁL. Fond 67, opisz 5., od. zb. 78., cmp. 17. p. [32] Tiszaháti Magyar Gazda. 1943. augusztus 19. 2. p. [33] KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 858., cmp. 48. p. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
37
BOROS László • BEREGSZÁSZ LÉGOLTALMA (1939–1944)
[34] [35] [36] [37] [38] [39]
Tiszaháti Magyar Tiszaháti Magyar HL. I. 94. KSZV Tiszaháti Magyar HL. I. 94. KSZV Kárpátalja, 2014.
Gazda, 1944. szeptember 21. 3. p. Gazda, 1944. szeptember 28. 1. p. iratai. 3. doboz. Gazda, 1944. október 5. 2. p. iratai. 3. doboz. április 11. 13. p.
Melléklet I. „Beregszász m. város légoltalmi riasztó készülékei, felszerelési helyük és összeköttetései. 1./ Központi riasztó szolgálat: Villany sziréna. Városháza. Bocskay út 7. sz. Telefon: sz. 14, 30, 60. 2./ Róm. kath. templom tornya: Kézi sziréna és harang. Rákóczi tér. 2. sz. Telefon: sz. 30, 57. 3./ M. kir. Dohánybeváltó: Villany sziréna. Bocskay út. 82. ’’ Telefon: sz. 15. 4./ Neuvelt Ignátz malom: Gőzduda. Bocskay út. 95. ’’ Telefon: sz. 44. 5./ Neuvelt Sándor malom: Gőzduda. Bocskay út. 95. ’’ Telefon: sz. 61. 6./ Vári Sándor téglagyár: Gőzduda. Gyár út. 49. ’’ Telefon: sz. 40. 7./ Winkler Test. téglagyár: Gőzduda. Árpád út. 184. ’’ Telefon: sz. 3. 8./ Megyei Kórház: Gőzduda. Bajza út. 2. ’’ Telefon: sz. 13. 9./ Gör. kath. templom: Harang. Attila út. 26. ’’ Telefon: sz. 5. 10./ Ref. templom: Harang. Kálvin tér. 2. ’’ Összekötő.” Forrás: KTÁL. Fond 67, opisz 1., od. zb. 804., cmp. 5. p.
38
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 31–38
CSEH Valentin
AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
THE ROLE OF OIL IN WORLD WAR II Clemenceau francia miniszterelnök 1917ben, az első világháború vérzivataros időszakában mondta egy alkalommal: „Egy csepp petróleum egy csepp vérrel ér fel.” S a fekete arany birtoklása nélkül a XX. században egyik nagyhatalom se reménykedhetett háborús győzelemben. Nem véletlen, hogy mindkét világháborút azok a hatalmak nyerték meg, amelyek biztosítani tudták hadseregeik és nemzetgazdaságaik számára az azokat éltető kőolajat. Ez viszont komoly politikai és katonai függőséget okozott azon államoknál, amelyek olajára a nagyhatalmak szemet vetettek.
The French Prime Minister Clemenceau in 1917, during the bloody period of the First World War said that „a drop of oil is worth a drop of blood”. And without possessing black gold none of the great powers could hope to win a war in the twentieth century. It is no mere chance that both world wars were won by the powers that were able to provide the lifegiving oil for their national armies and economies. This in turn caused a serious political and military dependence on states whose oil reserve the powers are after.
Kulcsszavak: háború, olaj, politika, gazdasági hadviselés
Keywords: war, oil, politics, economic warfare
1
1
In: Eigen’s Political & Historical Quotations, http://politicalquotes.org/node/29443, date of download: 12 December 2014.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 39–47
39
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
Az olaj szerepe a második világháborúban „Olaj nélkül nincs háború. Akinek több az olaja, aki megakadályozza ellenfele olajellátását, az megállítja a repülőgépeket, megakasztja a harci kocsikat, megmerevíti az egész háborús gépezetet, és felül marad. Az olaj hatalom, az olaj többet jelent a pénznél, mert a háború ereiben a vér mellett ott folyik az olaj.” [1] A második világháborúban az olaj mint az egyik legfőbb energiahordozó feletti kontroll megszerzése vagy az ellenfélnek az olajbeszerzési forrásoktól való elvágása volt a legbiztosabb út a végső győzelemhez. Tudták ezt a szemben álló felek is. Nem véletlen, hogy Lord Alwyn nem sokkal a világháború 1939. szeptember 1-i kirobbanása előtt, 1939. július 27-én a Lordok Háza londoni ülésén a következőket mondta: „Olajbevitelünk 90%-ban a külföldiek jóakaratától függ. Szükségletünk 40%-a 1938-ban dél- és közép-amerikai államokból származott, és merész ember legyen, aki a forrásokat biztosítottnak tekinti. Bevitelünk 17%-a érkezett az Egyesült Államokból. De vajon ki tudja, mit tesz Amerika, ha Európában kitör a háború.” [1] Bár Lord Alwyn szavai meglehetősen borúlátóak voltak, hiszen Nagy-Britannia nem rendelkezett saját olajforrásokkal a skót olajpalákat leszámítva, de az Anglo-Iranian Oil Company-nak és a Royal Dutch Shell-nek köszönhetően a briteknek nem okozott gondot az olaj beszerzése. Míg előbbi 60%-ban állami tulajdonú volt, addig a Shell brit–holland tőkéjű társaságként üzemelt. A brit kormány a Petroleum Imperial Policy Commission szervezetén keresztül tett befolyásra szert ezen olajtársaságokban. [2] Annak ellenére, hogy Nagy-Britanniának nem volt saját olajforrása, a Brit Birodalmon belül több állam (Trinidad, Burma, Bahrein, Brit-Borneó, India, Kanada, Kuvait) is termelt kőolajat, de az csak a világtermelés 5%-át tette ki, [2] míg a birodalom fogyasztásának csak egyhatodát fedezte. Viszont a brit érdekeltségű olajipari társaságok és a birodalom ellenőrzése alatt álló olajmezők termelése együttesen már az akkori világtermelés nagyjából 1/3-a volt. [2] A Brit Birodalom olajfogyasztása 40 millió tonna/év volt, Nagy-Britannia 1938-ban 13,4 millió tonna kőolajat importált, az ország háborús szükségleteit 27 millió tonnára becsülték, de egyes szakértők 20-35 millió tonnára taksálták. [1], [2], [3] A legnagyobb problémát 1939 őszétől kezdve a kőolaj Nagy-Britanniába szállítása okozta, bár az ország kereskedelmi tankhajóinak összesített 3,01 milliós és haditengerészeti tankereinek 0,4 millió tonnás szállítási kapacitása elegendő volt a brit olaj-, olajtermék-szükséglet szigetországba szállítására. Ennek ellenére 1939. szeptember 1. után nehézségek jelentkeztek a 40
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
tengeri fuvarozásban. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy Nagy-Britannia a háború első négy hónapjában elvesztette hajóűreinek 2,16%-át. Bár a német Friedenburg szerint csak egy nagyon hatékony tengeri blokáddal lehetett volna megbénítani a Brit-szigetek olajellátását, ennek ellenére a németek tengeralattjáróikkal és csatahajóikkal folyamatosan veszélyeztették az atlanti-óceáni és földközi-tengeri hajózási útvonalakat. Itt kell megjegyezni, hogy Nagy-Britannia olajának 32%-a a Földközi-tengeren és Gibraltáron át Romániából, Indiából, Iránból és Irakból érkezett a szigetországba. Az import többi része az Egyesült Államokból, Mexikóból (e két ország a bevitel 48%-át szállította) és Dél-Amerikából érkezett az országba az Atlanti-óceánon át. Emiatt nem volt mindegy a briteknek, hogy az atlanti csata miként végződik. [4] Nyugat-Európa másik jelentős nagyhatalma, Franciaország is olajimportra szorult. Saját elzászi (Pechellbronn) termelése csak arra volt elegendő, hogy a békebeli fogyasztásának 2-3%-át fedezze. S akkor még a francia gyarmatbirodalom sem rendelkezett érdemleges olajtermeléssel, de a francia tőkeérdekeltségek révén a román olajiparban 35%-al, a lengyelben 50%-al, míg az irakiban 23,75%-al részesedtek. [2], [5] Nyilván erre alapozva mondta Louis Pineau, hogy hazája gazdaságilag csaknem megoldotta az olajautarkiát. Bár ez gyenge lábakon állt, hiszen a francia gazdasági érdekeltségek által kontrolált kőolajtermelés csak az 1/3-át fedezte az ország szükségleteinek. [2] Ennek ellenére a francia olajimport az 1930-as évek második feléig megoldott volt. 1939 őszétől a román és lengyel behozatal megszűnt, de Irakból a Kirkuk–Haditha–Tripoli-olajtávvezetéken és a Földközi-tengeren át továbbra is érkezett olaj. Nyugat-Európa olajszükségletének nagy részét az az Egyesült Államok szállította, amelyiknek a termelése 1938-ban 164 millió tonna volt, ezzel 60%-os részesedése volt a világ olajbányászatában. [2] Az USA hegemóniájában szerepet játszott több amerikai olajvállalat, melyek közül a Standard Oil Company of New Jersey volt a világ legjelentősebb olajtársasága. E cég érdekeltségei behálózták a világot. Érdekesség, hogy a Standard Oil 1926-ban egyezményt kötött az IG Farbenindustrie AG-val, melynek értelmében a cégek szabadalmakat és kutatási eredményeket cseréltek egymás közt. A németek átadták adataikat a szintetikus benzin- és gumigyártással kapcsolatban, míg az amerikaiak a repülőbenzinhez fontos ólom-tetra-etil szabadalmát. A Farbenindustrie vállalta, hogy távol marad az olajüzlettől, míg a Standard kötelezte magát arra, hogy nem száll be a vegyiparba. Az 1926-os egyezménynek akkor lett politikai következménye a Standardra és vezetőjére, Walter C. Teagle-re nézve, amikor 1941-ben az amerikai Igazságügyi Minisztérium vizsgálni kezdte a két cég közti szerződést. A vizsgálatban fontos szerepe volt Thurman Arnoldnak, aki a szintetikus gumikísérletek leállításáTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
41
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
val és ipari titkok németeknek való átadásával vádolta a Standard Oil-t. Végül a Harry S. Trumann vezette szenátusi nemzetbiztonsági bizottság vizsgálatával ért véget az ügy. [6] A vén kontinens legnagyobb és egyben a világ második legjelentősebb olajkitermelője a Szovjetunió volt a maga 29 millió tonnás (1938) termelésével. [2], [7] A szovjeteknek a Kaukázusban (Baku, Groznij, Kubán, Tbiliszi), Turkesztánban és a Pecsora folyó mentén voltak már feltárt és kutatás alatt levő olajmezői, amelyek biztosították a majd 30 millió tonnás olajtermelést. Németország az 1939. augusztus 19-i német–szovjet gazdasági egyezmény (1940. február 13-án újabbat kötöttek) [8] alapján 900 000 tonna olaj szállítását kötötte le a maga számára. [8] Így e szerződésnek komoly szerepe volt abban, hogy a németek 1939–1941 között sikeresen meg tudták hódítani Nyugat-Európát a szovjetek olajával. [9] 1940-ben Unger Tivadar vezetésével a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályán készítettek egy összefoglalót Németország háborús gazdálkodásáról. Ebben az alábbi konklúziókat vonták le: „A legfontosabb ipari nyersanyagokból Németországnak több évig tartó háború esetén előreláthatólag csak a kőolaj és az ón vonatkozásában lesznek nagyobb nehézségei. Motorüzemanyagokból a szükséglet – messzemenő takarékossággal – kielégíthető. A gáz- és a fűtőolajból azonban Németország csak a jelenlegihez hasonló állóháborút bír több évig, mozgóháborút viszont előreláthatólag csak 1 Ľ évig viselhet.” [8] Bizonyos értelemben Kaiser Ferenc alábbi megállapításai összecsengenek ezzel a vélekedéssel: „Németország energetikája tehát döntően szénnel működött, amely meghatározó fontosságú volt az energiamérlegben, 80-85%-ban részesedett a teljes energiafelhasználásból, márpedig szénből Németországnak bőven elegendő mennyiség állt rendelkezésére. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a német stratégák nem látták tisztán a kőolaj fontosságát, csak egy-két »őrült« katona – köztük a gépesített hadviselés úttörője, Heinz Guderian – kezdett vészhúrokat pengetni, hogy Németországnak nem lesz elegendő készlete egy elhúzódó konfliktus megvívásához. Az is igaz persze, hogy közvetlenül a háború kitörése előtt annyira a Blitz-re koncentráltak a németek, hogy ennek megfelelően készültek a háborúra. Felhalmoztak egy bizonyos mennyiséget, azzal gyorsan lerohanták az aktuális országot, aztán megint elkezdték a felhalmozást, részben a már lerohant ország készleteit is felhasználva. Ez mindaddig működött is, amíg nem kényszerültek arra, hogy megállás nélküli, folyamatos háborút vívjanak. A fordulat tehát a Szovjetunió elleni háborúval következett be.” [9] Az 1941. június 22-én megindult Barbarossa hadművelet miatt megszűnt a szovjet olajimport. Bár sikerült egyes szovjet olajmezőket elfoglalni, de a támadás Németország olajellátása szempontjából negatív változásokat hozott. Egy év múlva, 1942. október 1-én a berlini Sporthalléban Adolf Hitler a 42
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
német törekvéseket ekként foglalta össze: „Az a célunk, hogy az ellenféltől először is elragadjuk nagy búzatermő vidékeit, aztán a szenet is elvegyük, végül hogy olajforrásához nyúlhassunk.” [10] Mondatai nyilvánvalóan a Szovjetunió elleni háborúra vonatkoztak, de Németország már a háború előtti évtizedekben is mindent megtett, hogy csökkentse olajfüggőségét. Ennek gazdasági okai voltak, ugyanis például 1933-ban az ország 3,6 millió tonnás éves fogyasztásából 3 millió tonna volt az import részesedése. [11] Akkoriban a fő importforrások közé tartozott a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Románia és Mexikó. Viszont 1939 szeptembere után az Európán kívüli forrásaiktól a britek elvágták a németeket, ezért felértékelődött a szovjet és a román beszerzési lehetőség, a német olajtermelés (Hannover környéke, az ország északi része és Baden-Württemberg) és a szintetikus üzemanyaggyártás. Az ország területi gyarapodásával párhuzamosan az osztrák és lengyel olajmezők is a birodalom kezébe kerültek. A háború kitörése után rendkívül fontos volt a német olajigény biztosítása, mivel az ország szükséglete háborús időkben (1940. áprilisi állapotok alapján) elérte az évi 14 millió tonnát. Ebből a katonai felhasználás 12,253 millió, a polgári fogyasztás pedig 1,576 millió tonna (a békebelinek a 15%-a) volt. [8] Egyes vélemények szerint a 17-20 millió tonnás szintet is elérhette a németek háborús fogyasztása. [8] Ezért fontos volt, hogy elő tudják teremteni a háborúhoz szükséges olajat. Hiszen a lengyelországi hadjárat és 1940 áprilisáig a nyugat-európai furcsa háború 1-1 millió tonna olaj felhasználását eredményezte, a teljes katonai fogyasztás pedig elérte a 2,8 millió tonnát. [8] Abban, hogy a németeknek volt megfelelő mennyiségű olaja, jelentős szerepe volt annak, hogy 1933 és 1938 között statisztikai adatok alapján 5 284 366 tonnányi tartalékot halmoztak föl a fel nem használt olaj- és olajtermékek elraktározásával. [8] A tartalékok mellett nyilvánvaló szerepe volt a német olajszükségletek kielégítésében a szintetikus üzemanyagok gyártásának is. A szintetikus üzemanyag/olaj előállítására vonatkozóan a 18. század óta folytak kísérletek, de eredményeket csak a 19–20. század fordulóján tudtak felmutatni. Ahogy Varga József fogalmazott egy szakcikkében: „A szén ugyanis önként kínálkozik petróleumszerű termékek előállítására, mivel az ásványolajéval rokon vegyületekből áll. Mindkét anyag tulajdonképpen különböző szénhidrogén-vegyületek bonyolult összetételű elegye, mindössze azzal a különbséggel, hogy a petróleum szénhidrogénjeiben aránylag több a hidrogén. Ha tehát a szenet alkalmas módon hidrogénnel egyesítjük, petróleumszerű, folyós szénhidrogéneket kell nyernünk.” [12] E területen az első komolyabb eredményeket a német Friedrich Bergius érte el, akinek 1913ban egy ezzel kapcsolatos szabadalmát elfogadták, míg Franz Fischer és TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
43
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
Hans Tropsch Mülheimben foglalkoztak a szintetikus üzemanyag előállításának lehetőségével. A Fischer–Tropsch-eljárás során a szenet előbb gázzá alakítják, végül a keletkezett szén-dioxid- és hidrogéntartalmú gázelegyet folyós szénhidrogénekké egyesítik. Kőszénből, illetve kokszból szén-monoxidot és hidrogént tartalmazó gázelegyet állítanak elő, s ezt különleges tisztítóberendezésekben kénmentesítik, majd nagyméretű vasszekrényekben normál nyomáson, tórium-oxidos kobaltkatalizátor jelenlétében 230 °C-on szénhidrogénekké egyesítik. Így mesterséges petróleumot tudnak előállítani. [12] Végül Friedrich Bergius eljárását felhasználva – amelynek során nehéz kátrányolajjal péppé alakított szénport 200-300 atmoszféra nyomáson és 460-480 °C-on, molibdén- és wolframkatalizátor segítségével hidrogéneztek, majd az eljárás első részében a szénpor főtömege kátrányszerű anyaggá folyósodott, végül ennek középolajpárlatát tovább hidrogénezték, mely gőz formájában jó minőségű benzint adott – az IG Farbenindustrie AG 1927-ben felépítette a Leuna Műveket Merseburg mellett. [12] A gyárban akkoriban naponta 3000 tonna üzemanyagot állítottak elő szénből (1 tonna szénből 700 kg olajat, abból pedig 600 kg benzint tudtak előállítani). [3] Németország a szász barnaszénre és a Ruhr-vidéki kőszénre alapozva megtermelte a békebeli szükségletének 1/3-át, míg háborús szükségletének 1/4-ét. [2] Ezért a szintetikus üzemanyag előállítása, bár drága, de a gazdasági függetlenség/önellátás és a háborús célok miatt fontos volt, ahogy a benzol előállítása is, amely kiváló hajtóanyagként szolgált benzinnel keverve, és a trotil alapanyagaként is alkalmazták. Németország számára 1940 után a megszállt és szövetségi rendszerébe betagozott európai államok olajtermelése is egyre fontosabb lett. A kontinens kőolajtermelése világviszonylatban nem számított jelentősnek, de számos világszerte ismert és akkoriban jelentősnek számító olajmező volt Európában, ezek közül – a szovjet mezőket nem számítva – a legfontosabb olajforrások Romániában voltak. Ahol a Kárpátok déli lejtőjétől délre a Dumbovicától Buzeuig terjedő ún. Ploiesti-terület, Campina, Moreni, Busteani, valamint a Kárpátok könyökétől a lengyel határig terjedő moldvai térség szolgáltatta az olajat. [7] A román olajtermelés alakulását a nemzetközi közvélemény folyamatosan nyomon követte, mivel a kontinens fő fogyasztási centrumainak közelében volt, s ezért gazdasági jelentősége a világtermelésben betöltött szerepénél nagyobb súlyt adott keleti szomszédunk olajiparának. Az ország olajtermelése 1936-ban elérte a 8,7 millió tonnát, [13] amely szintről 1939-ig 6,2 millió, majd 1943-ig 5,27 millió tonnára csökkent, [13] annak dacára, hogy német segítséggel megpróbálták a folyamatot megfordítani. A trendben komoly szerepe volt annak, hogy 1929 után a Romániában befektető olajipari cégek a meglévő olajmezők fokozottabb bányászatával növelték a termelést. Ebben 44
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
a rossz törvényi szabályozásnak, a társaságok és a román kormány közti vitának is szerepe volt. Ennek ellenére az 1944. augusztus 23-i átállásig Románia volt a tengelyhatalmak első számú olajbeszállítója. Tudták ez a szövetségesek is, akik a háború kitörése után gazdasági eszközökkel próbáltak harcolni térségünkben a németek ellen. Majd a Chamberlain-kormány 1939 októberében, Lord Hankey vezetésével létrehozta az „Olaj Németországba jutását megakadályozó bizottságot” (Committe on Preventing Oil from reaching Germany), mert úgy vélték, hogy a német hadiipar gyenge pontja a svéd vasérc és a román nyersolaj. A preventív nyersanyag-felvásárlás gyorsan kudarcot vallott, s még 1939 decemberében Virgil Tilea londoni román követ közölte a brit kormánnyal, hogy országa a jövőben „csak” 1,9 millió tonna kőolajat enged exportálni Franciaországba és Nagy-Britanniába, mivel a Németországgal megkötött 1939-es tavaszi kereskedelmi megállapodásban rögzítették, hogy a román termelés negyedét a németek vásárolják meg. [14] A britek szabotázsakciókkal is próbálkoztak, de ezzel csak azt érték el, hogy 1940. október 12-én német katonai misszió (ún. tancsapatok) érkeztek Romániába. A második világháború során a magyar olajtermelés és kőolajfeldolgozó-ipar jelentős, de nem meghatározó szerepet töltött be a tengelyhatalmak olajellátásában, szemben keleti szomszédunk olajiparával. Ennek ellenére logisztikai okokból – a román olajat nagyrészt a hazánkon átvezető vasútvonalakon és a Dunán szállították nyugati szomszédunkhoz – az osztrák területek közelében fekvő dél-zalai olajmezők és több, a Duna mellett fekvő magyar kőolaj-finomító miatt Magyarország fontos szerepet töltött be Németország olajellátásában. E logisztikai és olajipari szerepkör pedig a háború előrehaladtával egyre fontosabbá vált a németeknek. A magyar kőolajtermelés 1937-es megindulásától kezdve a kitermelés expanzívan növekedett, s a kezdeti 2394 tonnás szintről 1939-ben elérte a 144 000, 1941-ben a 422 000, míg 1943-ban a 841 000 tonnás szintet. [15] S ebből a mennyiségből tudott hazánk 1942-ben 326 000, 1943-ban 459 000, 1944-ben pedig 481 000 tonna olajat exportálni Németországba úgy, hogy közben még Olaszországnak is jelentős mennyiséget szállított. [9] A német katonai körök szerették volna fokozni a magyar olajtermelést, de ez nem valósult meg, amiben komoly szerepe volt Hitler olajipari szakértőjének, Alfred Bentznek, aki 1944. április 4-i jelentésében a következő megállapításokat fogalmazta meg a magyar kőolajtermelési lehetőségekkel kapcsolatban: „E vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a magyarországi olajtermelés csak kis mértékben fokozható. ... Az alkalmazott intézkedések a rablógazdálkodás elkerülése mellett a termelés lehető fokozását célozzák, lehetővé fogják tenni, hogy a magyar ásványolaj-termelés 1944-ben 800.000 t. helyett 900.000 t. lesz. Ez az eredmény csak a mezők legnagyobb igénybevéTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
45
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
telével lehetséges. Ha közben nem tárnak fel újabb mezőket, számolni kell a termelés csökkenésével.” [16] A számokat tekintve a hazai olajmezők termelése a tengelyhatalmak olajtermelésének kb. 11%-át tették ki 1943-ban. Ez az arány a szintetikus olaj előállításával foglalkozó német gyárak produktumát is figyelembe véve 6% volt. [17] Az olajtermelési adatok további érdekességeket mutatnak, ha megvizsgáljuk, hogy a szemben álló felek kőolajtermelése között mekkora különbségek voltak. 1941-ben a nyugati szövetségesek kőolajtermelése 249 millió tonna, a szovjeteké pedig 31 millió tonna volt, ezzel szemben Németország és szövetségesei 8,6 millió tonna kőolajat termeltek. [9] Ebből következően helyes volt Hitler 1942 végi gondolata: „Ha nem tudom megszerezni a majkopi és a grozniji olajat, akkor kénytelen leszek befejezni a háborút.” [18] Ma már tudjuk, ez nem sikerült a németeknek, s Németország jelentős részben az olaj hiánya miatt vesztette el a világháborút...
Felhasznált irodalom [1] TEMESVÁRY László: Olaj és háború. A Nép politikai hetilap, II. évf. 6. szám 1940. február 8. 1–2. [2] JUHÁSZ Vilmos: Nyersanyagháború. Dante Könyvkiadó, Bp., 1940. [3] VÁGHIDI Ferenc: Nyersanyag és pótanyag. Cserépfalvi Kiadása, Bp., 1940. [4] Dr. BAHR, Hans: Das Öl im englischen Krieg. Oel und Kohle, 37. Jahrgang Nr. 20. 22. Mai 1941. 353–354. [5] SZEMJONOV, Jurij: A Föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. Athenaeum, Bp., é. n. [6] SAMPSON, Anthony: A hét nővér. A nagy olajtársaságok és az általuk teremtett világ. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978. [7] SZILBER József: Az olaj. Magyar Szemle Társaság, Bp., 1941. [8] Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Archívuma, Varga József iratai, 3. doboz, 2. tétel. SURÁNYI Unger Tivardar: Németország háborús gazdálkodása. Összeáll.: Magyar Kir. Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztálya. [9] Dr. KAISER Ferenc: A kőolajhiány – ezen belül a magyar termelés – hatása Németország második világháborús stratégiájának alakulására. In: Cseh Valentin (szerk.): „Harc a petróleumért”, avagy az olaj szerepe a modern háborúkban. Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 2010. 7–18. [10] ÓNODY György: A közel-keleti olaj a világpolitikában. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978. [11] LOUIS, Nauwelaerts: Harc a petróleumért. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bp., 1937. [12] VARGA József: A kémia és a nyersanyaggazdálkodás. Klny. „A mai világ képe IV. kötetéből”. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1942.
46
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
CSEH Valentin • AZ OLAJ SZEREPE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
[13] Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Archívuma, Csíky Gábor iratai, 17. doboz, Románia dosszié. [14] ADÁMY Béla – Dr. NÉMETH András – DOMOKOS Gyula: A magyar kőolajfeldolgozó-ipar története az államosításig. (Kézirat.) h. n., 1968. [15] KARSAI Elek: Elképzelések és tervek Magyarország bombázására 1944-ben – amerikai levéltári anyag alapján. In: Szili Ferenc (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 16. Kaposvár, 1985. 503–540. [16] RÁNKI György: A II. világháború gazdaságtörténete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1990.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 39–47
47
KEREKES András
18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE A MAGYAR TISZTI ARANY VITÉZSÉGI ÉRMET
18:5 – THE REASON WHY JÁNOS BOZSOKI WAS AWARDED THE HUNGARIAN OFFICERS’ GOLD MEDAL FOR BRAVERY A magyar királyi honvéd 10. rohamtüzérosztályt a második világháború idején, a folyó háború tapasztalatai alapján szervezett magyar rohamtüzérség keretén belül 1944 áprilisára állították fel. Az osztály 1944. augusztus végén bevagonírozott, majd Székelyföldre indult, ahol az Úz és a Csobányos völgyében vívott súlyos harcokat a szovjet 2. Ukrán Front csapataival. A Székelyföld kiürítése után Tordához vonták az egységet, ahol kivette részét a súlyos védekező harcokból. Az osztály a történetének egyik legnagyobb haditettét 1944. szeptember 22-én hajtotta végre, a második tordai csatában, amikor a Bozsoki János próbaszolgálatos zászlós irányítása alatt álló 10/2. rohamtüzér-üteg feltartóztatott egy szovjet harckocsikból álló oszlopot, megakadályozva ezzel a város bekerítését.
The Royal Hungarian Army’s Assault Artillery was organized based on the experiences of the war. The 10th Assault Gun Battalion was in operation from late 1943 to the spring of 1944. After mobilization the Battalion was transferred to Székely Land (Szekler Land), to take part in the first battles against the Soviet 2nd Ukrainian Front. After the evacuation of the Székely Land, the Battalion took part in the defense fighting at Torda. One of the greatest military successes achieved by the 2/10th Assault Gun Battery, commanded by Master Sergeant János Bozsoki, occurred during the second battle for Torda.
Kulcsszavak: rohamtarack, Bozsoki János, Torda, Zrínyi II.
Keywords: assault gun, János Bozsoki, Torda, Zrínyi II.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 49–56
49
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
A magyar rohamtüzérség és a 10. rohamtüzérosztály A magyar rohamtüzérség felállítása a folyó háború tapasztalatainak és sajátosságainak figyelembevételével történt. A második világháborúban a gyalogság fokozottabban ki volt téve az ellenség rejtett tüzelőállásainak, tüzérségi tüzének, elhárítófegyvereinek és megerődített pontjainak, ezért szükség volt egy olyan mozgékony és védett, de nagy tűzerejű eszközre – és egy új csapatnemre –, amely képes megfelelő támogatást nyújtani a gyalogságnak. Az első magyar rohamtüzér-kiképző keret 1943. március 1-jén alakult meg Hajmáskéren. A 2–8. rohamtüzérkeretek kiképzése és szervezése 1943 őszétől 1944 tavaszáig tartott. Az eredeti tervekkel ellentétben csak két osztályt (1. és 10.) sikerült a magyar gyártású 105 mm-es, 40/43M Zrínyi II. rohamtarackkal felszerelni. A többi osztályt német löveganyaggal látták el, illetve páncéltörő ágyúk kezelői lettek, esetleg német páncélgránátosok mintájára harcoltak. A 10. rohamtüzérosztály A 10. rohamtüzérosztályt 1944 áprilisára állították föl, ám ekkor még közel sem volt teljesen feltöltött állapotban. Az alakulat békebeli állomáshelye Szigetvár volt. Az osztály állománya három helyen kapta meg a kiképzést: a tisztikar Hajmáskéren, a tiszthelyettesek és a legénység Szigetváron, az osztály parancsnoka, vitéz Hanák Sándor százados pedig részt vett a Burgbei-Magdeburgban rendezett rohamtüzér-tanfolyamon. A távolabbi szervezési tervek szerint a 10. gyaloghadosztály alárendeltségébe szánták az osztályt, ám ez sosem valósult meg. A 10. rohamtüzérosztály csak 1944 augusztusára érte el a harcképesség szintjét, azt is úgy, hogy a többi rohamtüzérosztálytól vették el a kiképzésre szánt rohamtarackokat. [1] Állományába ekkor összesen hat tiszt, 140 legénységi állományú katona, 25 gépjármű, 11 motorkerékpár [2] és 17 rohamtarack tartozott. Az osztályt 1944. július 26-án nulla órakor mozgósították. Ekkor még csak két ütege volt felszerelve nyolc-nyolc rohamtarackkal. A 10. rohamtüzérosztály 1944. augusztus közepén parancsra, a román kiugrás hírére vagonírozott be a törzzsel és két üteggel. Az úti cél Erdély volt, ahol az osztály hamar átesett a tűzkeresztségen. A szovjet csapatok 1944. augusztus 26-án az Úz és a Csobányos völgyében átlépték a korabeli magyar határt, megkezdődtek az 1945. április 12-ig tartó magyarországi hadműveletek. [3] A mozgósítási parancs után a 10. rohamtüzérosztály az osztálytörzzsel, valamint a 10/1. és 10/2. rohamtüzérütegekkel augusztus 24-én, Szigetváron berakodott, majd vasúton Dés felé indult útba. [4] 50
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
Az osztály két ütege a mozgósítási parancs után vasúton érkezett Erdélybe, ahol az Úz és a Csobányos völgyében kerültek bevetésre. Az osztály a magyar IX. hadtest alárendeltségében hol magyar, hol német csapatok harcait támogatta. Végül a szovjet–román nyomás hatására szeptember közepén megkezdődött a visszavonulás Székelyföldről. A magyar 2. hadsereggel együtt a 10. rohamtüzérosztály is visszavonult Székelyföldről Kolozsvárra.
A tordai ütközet Malinovszkij marsall 2. Ukrán Frontja Erdélybe behatolva segíteni akarta a 4. Ukrán Front Keleti-Kárpátokban elakadt támadását. A magyarokkal szemben elakadt román 4. hadsereg miatt balszárnyával észak felé fordult, hogy elfoglalja a Dés–Kolozsvár–Nagysármás terepszakaszt. A 2. Ukrán Front támadásra kijelölt erői, a szovjet 27. és 6. gárda-harckocsihadsereg, valamint a román 4. hadsereg feladata az volt, hogy Kolozsvár körzetén át a Keleti-Kárpátokat biztosító német–magyar csapatok és az Északkeleti-Kárpátok vonalában védekező magyar 1. hadsereg hátába jussanak, ezáltal azokat visszaszorítsák, így a Tiszától keletre lévő területet mielőbb birtokba vehessék. A magyar erők a védelem súlyát Tordánál képezték, s a további visszavétel biztosítására az Aranyos folyó jobb partján, Tordánál és Aranyosegerbegynél hídfőket tartottak fent. [5] A félkör alakú tordai védőállás ideális volt az Aranyos folyó meredek, magas északi partja miatt, ráadásul a támadókat katlanba lehetett csalni, minden oldalról tűz alá lehetett venni, továbbá a bekerítés lehetősége is adott volt. A védelmi rendszer jobb kiépítését, műszaki megerősítését, tüzérségi és gyalogsági tűzrendszerének megszervezését már nem volt idő végrehajtani. A védelem súlypontjában a 25. gyaloghadosztály és a 2. páncéloshadosztály 25 kilométer hosszú védősávot foglalt el. A védőállásba került seregtestek közvetlenül a Kiss altábornagy vezette II. hadtest alárendeltségében voltak. A védőknek kedvező remek adottságokat ellensúlyozta, hogy a szovjet–román erők többszörös túlerőben voltak. A szűkebben vett tordai ütközet közel egy hónapon át tartó harcai 1944. szeptember 13-án kezdődtek, a déli órákban. A magyar védők kitartó, de veszteségterhes harcokban megakadályozták a szovjet 27. és 6. gárda-harckocsihadsereget abban, hogy eredeti terveik szerint szeptember 15-re elfoglalja Kolozsvárt. A 10. rohamtüzérosztály 10/2. rohamtüzérütege szeptember 21-re érkezett be Kolozsvárra. Itt Csics főhadnagy új parancsot kapott: hat darab beTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
51
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
vethető rohamtarackjával azonnal induljon Tordához, az osztály már ott lévő 10/1. ütegének leváltására. 1944. szeptember 22-én derült, napos időben indult a szovjet–román csapatok legnagyobb erejű támadása Torda ellen, melyet addig nem tapasztalt, hatalmas tüzérségi előkészítés vezetett be. Ezzel kezdődött meg a tordai ütközet második szakasza. Dél körül az arcvonal a 2. páncélos- és a 25. gyaloghadosztály között kettészakadt. A Tordától északra lévő Sós-völgybe szovjet harckocsik nyomultak be. Tordától északkeletre a helyzet 10 óra 30 percre válságosra fordult. A magyar parancsnokság Torda feladását tervezte. A támadó szovjet páncélosokat a sósfürdői völgyben mindenképpen meg kellett állítani. A feladatra Kiss altábornagy az 1/I. gyalogzászlóaljat és a 10/2. rohamtüzérüteget jelölte ki. Az ellenlökést a 152. sorozatvetőosztály két ütegének kellett támogatnia. A 10/2. rohamtüzérütegnél azonnal elrendelték a tűzkészültséget. Csics főhadnagy ütegparancsnok és Bozsoki János próbaszolgálatos zászlós,1 szakaszparancsnok a 25. gyaloghadosztály parancsnokságára indult parancsátvételre, de azt az utat a szovjet és román tüzérség tevékenysége miatt csak a rohamtarackkal voltak képesek sértetlenül megtenni. A helyzet kritikus volt, az arcvonalat több ponton átszakították, a szovjet támadás súlya pedig védtelen szakaszra, a Tordától északkeletre lévő Sósfürdő ellen irányult. Ha a szovjetek itt áttörnek, akkor be tudják keríteni Tordát, és a város elesik, ezzel együtt a magyar védelem összeomlik. Az 1/I. gyalogzászlóalj és a 10/2. rohamtüzérüteg feladata az ellenséges páncélosok megállítása volt a Sósfürdőbe levezető útnál. Csics főhadnagy a 25. gyaloghadosztály törzsénél maradt mint összekötő. A hat rohamtarackot számláló üteg parancsnoka így Bozsoki lett, aki azonnal elindult Sósfürdőbe. A viszonylag rövid menet után hamarosan beérkeztek a rohamtarackok a teknő alakú völgye, ahol az ellenségnek még nyoma sem volt. A rohamtüzérek az út torkolatától kb. 400 méterre félkörívben lesállásokat foglaltak, arccal a beérkező ellenséges páncélosok várható irányába. A magas fűvel benőtt, bokros terep kiválóan álcázta az amúgy is alacsony építésű Zrínyi II.-ket. Bozsoki részletes eligazítást tartott katonáinak, előzetesen elosztották a várható célokat. A szakaszparancsnok úgy döntött, olyan közel engedik majd magukhoz a támadó ellenséges páncélosokat, amennyire csak lehet [6] – ez pedig óriási tűzfegyelmet igényelt. 1
Bozsoki 1940. december 1-jén, 22 évesen vonult be a 10. tábori tüzérosztályhoz. A 2. hadsereg mozgósítását követően hadműveleti területre vonult. Korotojaknál megsebesült. 1943. március 2-tól 1944. április 2-ig a IV. légvédelmi tüzérosztálynál teljesített szolgálatot, innen jelentkezett a 10. rohamtüzérosztályhoz. A második világháborút túlélte. Az 1956-os forradalom után Svájcba emigrált. Itt is hunyt el, 2009-ben.
52
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
Kis idő múlva nyugodt ütemben megjelentek a völgyben az első T–34 harckocsik. A szovjetek látszólag mit sem sejtve hatoltak be a magyarok csapdájába. A rohamtüzérek egészen 50 méterig engedték magukra az ellenséget, amikor Bozsoki kiadta a parancsot mikrofonjába kiabálva: Tűz! „Ebben a pillanatban megindult a pokol. A jól begyakorlott kezek olyan eszeveszett gyorstűzbe kezdtek, hogy pár pillanat múlva semmi sem volt látható az úton, a sok becsapódás okozta por- és füstfelhőtől, ami miatt a tüzet szintén megnyitó ellenség nem tudott célzott tüzet leadni. Körülbelül három-négy percig tartó tüzelés után tűzszünetet rendeltem. Mindnyájan további lövésre készen, de kíváncsian szegeztük szemeinket a lassan tisztuló út felé. Szinte rá se lehetett ismerni a tíz perccel előbb még békés útra, meredek partjai leomolva, félig eltemették a kilőtt és összetorlódott T-34-eseket, három nagyobb torlaszt tudtunk megfigyelni, mindenhol 3-5 harckocsival, egymás hegyén-hátán, azon kívül voltak egyedülálló szétlőtt harckocsik is.” [7] Az életben maradt szovjet kezelők kihasználták a tűzszünetet, és elmenekültek. Miután a por elült, a rohamtüzérek 18 kilőtt szovjet harckocsit számláltak meg. A magyar rohamtarackok közül az egyiknek ellőtték a bal lánctalpát, de veszteség nem történt. A tűzharc utáni várakozásban Bozsokit hamarosan felkereste egy zászlóalj méretű kötelék főhadnagya, hogy segítséget kérjen, mivel a rohamtüzérektől jobbra elöl lévő erdőben reggel óta bekerítve harcolt. Arra kérte a zászlóst, hogy rohamtarackjával vágja ki őket a szorult helyzetükből. Bozsoki először nem állt kötélnek, de a sokadik kérlelésre páncélosával egymaga segíteni indult. Jelentős számú repeszgránátot málházva az erdőn keresztül vágott át. Rohamtarackjait a völgyben hagyta biztosító állásokban, szakaszparancsnoktársára, Szolnok szakaszvezetőre és Czapáry László hadapród őrmesterre bízva. Ezzel ugyan megszegte a rohamtarackok harci alkalmazásáról szóló elveket, mégis helyes döntést hozott, tekintve, hogy a völgy védelme kiemelt fontosságú volt. Az árva magyar szakaszparancsnoki rohamtarack folyamatos tüzeléssel sikeresen áttörte a meglepett szovjet katonák gyűrűjét, majd nagy sebességgel felrobogott a bekerített bajtársakhoz a domb tetejére, ahol a nagy sietségben majdnem legázolt egy saját géppuskafészket is. A hosszú órákon át bekerítve harcoló zászlóalj katonái kitörő örömükben felugráltak, Bozsokit és rohamtarackját ölelgették és csókolgatták. Maga a zászlóalj parancsnoka is üdvözölte a rohamtüzért. Ezek után megkezdődtek a tisztogató műveletek a domboldalon. A művelet végeztével a parancsnok kérte Bozsokit, maradjon estig rohamtarackjával, mert szorult helyzetéből megmenekülve sem törhetett ki, parancsa volt estig tartani a dombot, ugyanis Veress vezérezredes minden sereg- és csapattestnek – még a bekerítésben harcolóknak is – megtiltott minden visszavonulást és kitörést. A vezérezredes tudniillik értesült a német 23. páncéloshadosztály formálódó elTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
53
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
lentámadásáról, ahhoz azonban, hogy az ellentámadás sikeres legyen, a magyar védőseregnek nem volt szabad visszavonulnia. [8] A zászlóaljnál Bozsokiék leültek ebédelni, amikor iszonyatos tüzérségi robajt lehetett hallani a völgy felől, ahol a rohamtarackok maradtak. „A Zrínyik jól ismert hangja mind kevesebb lett, míg minden elnémult.” [9] Miután a kiküldött járőr nem tért vissza, Bozsoki maga vállalkozott felderítésre. Magához véve irányzóját és töltőrádiósát, valamint egy katonát a zászlóaljtól. A lövegvezető és a rohamtarack a zászlóaljnál maradt. A kis létszámú csapat visszaindult a völgybe. Amikor azt megközelítették, az erdő széléről távcsövön már látni lehetett a „lövegtemetőt”. Sötétedéskor Bozsoki a magas fű rejtekében előrekúszott a mozdulatlan rohamtarackokig. Elérte az első Zrínyi II.-t, ahol Szolnok szakaszvezető feküdt sebesülten. A páncélos használhatatlanná vált. A sebesültet elcipelve sikeresen eljutott a második Zrínyi II.-ig is. Ott a lövegvezető és az irányzó hősi halált halt, ám a páncélos üzemképes maradt. Bozsoki bekapcsolta az indító gombot, és a motor alapjáraton duruzsolni kezdett, majd járó motorral maga mögött hagyva a rohamtarackot, továbbkúszott. A harmadik löveg szét volt lőve, üzemképtelen volt, benne négy hősi halottal. A negyedik rohamtarackban szintén két hősi halott kezelő volt, de annak is beindult a motorja. Az ötödik rohamtaracknál két sebesült honvéd feküdt. Mindhárom sebesülttel együtt Bozsoki visszakúszott a második páncéloshoz, melynek motorja járt. Bemásztak, majd elindultak visszafelé, arccal az ellenség irányában, tolatásban. Menet közben a páncélos felfeküdt az út menti széles padkára, és megakadt. A zajra a szovjetek is felfigyeltek, és elkezdtek tüzelni. Bozsoki kiszállt, majd az emelővel kiemelte a 22 tonnás rohamtarackot, és végül második próbálkozásra sikeresen kiugratta szorult helyzetéből. A peremvonalba visszaérve a sebesülteket átadta a bajtársaknak, majd visszaindult a másik lövegért, ám előtte még értesítette az ütegparancsnokságot, és ivott egy kis vizet. Jobban vigyázva az úton, 20 perc múlva a második túlélő löveg is visszakerült. [9] Hamarosan megérkezett Hanák százados is, és megvitatták a három további löveg sorsát a bajtársakkal. A 10/1. rohamtüzérüteg négy és Bozsoki egy rohamtarackjával támogatva egy vállalkozó csapatot állítottak össze, kb. 25, állig felfegyverzett, gyalog harcoló rohamtüzérrel együtt. És bár a szovjetek időközben már elözönlötték a völgyet, az egység így is elindult visszaszerezni három ottmaradt rohamtarackját. A mozdulatlan Zrínyi II.-ket hevesen tüzelve közelítették meg. Két rohamtarack és a gyalog harcolók biztosították a többi járművet és személyzetüket, amíg azokat igyekeztek kimenteni. Három rohamtarack vontatóláncra vette a másik három mozgásképtelent. A szovjetek egyre jobban megközelítették a csoportot, ráadásul egy kisebb csapat megpróbálta elvágni a visszavezető utat. Erre a vontatmányokat lekapcsolták, és a rohamtüzérek mind az öt rohamlöveg váratlan tá54
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
madásával szétszórták a szovjeteket. A csoport végül sikeresen visszajutott a saját vonalak mögé, ahol a készenléti helyen Hanák százados megköszönte a vállalkozásban részt vevők önfeláldozó magatartását, akik szó szerint teljesítették esküjüket: „Csapatainak, zászlóinkat, lövegeinket és egyéb harci eszközeinket el nem hagyjuk... Isten minket úgy segéljen!” [9] A vállalkozás öt további magyar katona életét követelte, Bozsoki pedig megsebesült. Amíg a mentési munkálatok tartottak, a dombot védő zászlóalj kivágta magát összes sebesültjével, majdnem harc nélkül. Bozsoki haditettével 1944. szeptember 22-én megmentette a zászlóalj erejű köteléket a dombtetőn, kimentette mind az öt sérült rohamtarackját, amelyből a javítóműhely egy héten belül ismét öt teljes értékű rohamtarackot csinált. A 10/2. rohamtüzérüteg megállította azt a szovjet páncélos éket, melynek feladata lett volna a Tordát védő nagyobb magyar erőket bekeríteni. A roncsok eltorlaszolták a páncélos járművek számára a sósfürdői utat, akadályt képezve a további bekerítési kísérletek számára. A szovjeteket megzavarta a sikeres ellenlökés, melyet délről, a hátukból kaptak, s így annak megindulásakor még azt sem tudták biztosan, nem vágták-e el őket a főerőktől. [10] Mindezek ellenére Bozsoki, ha lesállást változtatott volna, minden bizonnyal elkerülhette volna a szovjet tüzérség okozta veszteséget, tehát itt a zászlós hibát követett el, ugyanakkor személyes bátorságot és példamutató magatartást tanúsítva helyre is hozta azt. A szovjet és román csapatok az elért terepszakaszokon beásták magukat. A rádió név szerint is említette Bozsoki János rohamtüzér zászlóst. [11] Kimagasló és önfeláldozó haditettének elismeréséül a honvédség hetedik tagjaként kiérdemelte a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet. Az osztály veszteségei az elmúlt napok harcai következtében súlyosak voltak. A szeptember 22-i sósfürdői összecsapásban a legsúlyosabb veszteséget a 10/2. rohamtüzérüteg szenvedte el: elesett Szolnok Sándor címzetes szakaszvezető, Hegedűs Antal címzetes tizedes, Kapocs Ferenc honvéd. Ezukits József őrvezető egy nappal később, operáció közben halt meg. Megsebesültek: Kálovics István honvéd, Balogh József őrvezető, Erni József őrvezető, Bíró Pál őrvezető, Czapáry László hadapród őrmester, Tamási Ferenc őrmester, Benedek Ferenc honvéd, Musics István címzetes tizedes. [12] A Torda elleni legnagyobb szovjet–román támadás végül meghiúsult, de ezért a védők is jelentős árat fizettek. Torda feladása komolyan megfogalmazódott a II. hadtest parancsnokságán. Ám erre csak két héttel később került sor.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
55
KEREKES András • 18:5 – AMIÉRT BOZSOKI JÁNOS ZÁSZLÓS KIÉRDEMELTE...
Irodalomjegyzék [1] Hadtörténeti Levéltár, Rohamtüzér gyűjtemény, 1. sz. gyűjtő, ÉDER Miklós: A rohamtüzérség megalakulása. [2] Hadtörténeti Levéltár, Rohamtüzér gyűjtemény, 11. sz. gyűjtő, Géptávirat a 10. oszt-nak... Az eredeti dokumentumra kézzel ráírt számadatok. [3] RAVASZ István: Erdély ismét hadszíntér, 1944. Budapest, 2002. 81. [4] Hadtörténeti Levéltár, VKF KSZV napló, 3466. 1944. augusztus 24-i naplóbejegyzés. [5] SZABÓ Péter – SZÁMVÉBER Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1943– 1945. Budapest, 2009. 115. [6] vitéz ADONYI Ferenc: A magyar katona a második világháborúban, 1941–1945. Klagenfurt, 1954, 258. [7] vitéz ADONYI Ferenc: A magyar katona a második világháborúban, 1941–1945. Klagenfurt, 1954, 259. [8] vitéz ADONYI Ferenc: A magyar katona a második világháborúban, 1941–1945. Klagenfurt, 1954, 260. [9] vitéz ADONYI Ferenc: A magyar katona a második világháborúban, 1941–1945. Klagenfurt, 1954, 261. [10] RAVASZ István: Erdély ismét hadszíntér, 1944. Budapest, 2002. 190. [11] GALÁNTAY Ervin: Az utolsó kadét. Budapest, 2011. 11. [12] Hadtörténeti Levéltár, 1690. A 10/2. rohamtüzérüteg veszteségkimutatása, 2. sz. név szerinti veszteségkimutatás.
56
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 49–56
Jogtudomány GYARAKI Réka
AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSA THE LEGAL REGULATION OF MAKING ELECTRONIC DATA INACCESSIBLE
A számítástechnikai bűncselekmények számának növekedésével szükségessé vált egy olyan jogi szabályozás is, amely mind a büntetőeljárás folyamatában, mind pedig a befejezését követően a jogsértő tartalmak további hozzáférését megakadályozza, ugyanakkor az eljárás teljes lefolytatását nem gátolja. Nemcsak a Büntető törvénykönyv általános részének 77. §-a szabályozza a hozzáférhetetlenné tételt, hanem a büntető eljárásjogi törvényünkben a kényszerintézkedésekhez is bekerült ez az új szabályozás. A törvény szövegének ismertetése mellett a jogalkalmazói szándékot és a gyakorlati működés összehasonlítását végzem el, felsorolva közben azokat a bűncselekménytípusokat, amelyek esetében alkalmazható a jogellenes adat hozzáférhetetlenné tétele. Kérdés, hogy a hozzáférhetetlenné tételi eljárás megfelel-e az elvárásnak?
The increase of cyber-crimes made it necessary to create legal regulations to prevent access to data during and after the penal procedure, but does not hinder the investigation. Not only does the 77th paragraph of the general part of the Criminal Code regulate the inaccessibility, but our criminal procedural law in respect of the compulsory measures have been incorporated into this new regulation. In addition, the author presents the text of the law enforcement and she compares practical operations by listing the types of crime, in which the unlawful rendering inaccessible data where applicable. The question is, whether the procedure of making these data inaccessible meet the requirements or not?
Kulcsszavak: adatok, hozzáférés, jogszabály
Keywords: data, access, law
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 57–63
57
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
Bevezetés A számítástechnikai bűncselekmények korlátozására/megállítására az elmúlt években a törvényhozónak, a bíróságnak, az ügyészségnek és nyomozó hatóságoknak kevés esélye volt. A büntető anyagi jog egyáltalán nem, a büntető eljárásjogunk pedig csak nagy vonalakban próbálta útját állni az informatika felhasználásával elkövetett jogellenes cselekményeknek. A számítástechnika fejlődése és a számítástechnikai rendszerek fejlődése nemcsak az információk gyorsabb terjedését, hanem az azokkal, illetve azokra (pl. adatokra) történő bűncselekmények elszaporodását is magával hozta. Megjelentek olyan típusú informatikai bűncselekmények, melyek a deliktummal érintett magánszemélyeknek, jogi személyeknek, szervezeteknek, illetve állami intézményeknek a sérelmére vagyoni, erkölcsi, esetleg információs biztonságukat veszélyeztetőek, és egyben (anyagi) károkat is okoznak. Eddig az ilyen jogsértések kezelésére, továbbfolytatására, megakadályozására nem sok lehetőség volt törvényi eszközzel. Ami lehetőség volt, azt pedig az elkövetők könnyedén ki tudták játszani. A jogsértéssel érintett tartalmak a büntetőeljárás lefolytatása alatt elérhetőek voltak, ugyanakkor annak befejezését követően sem volt arra igazán megfelelő módszer, hogy azokat elérhetetlenné tegyék. Egy új jogintézmény jelent meg a 2012. évi C. törvény, a Büntető törvénykönyv újragondolásakor: az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele. Ennek ugyanakkor megjelent az eljárásjogi szabályozása is, amely a kényszerintézkedések közzé került be: „az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” és „az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele”. Ez az új szabályozás egyébként egy uniós kötelezettségnek is eleget tesz – a 2011/93/EU irányelv 25. cikkében foglaltaknak –, amely szerint a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak eltávolíthatóak legyenek.
Elektronikus adat és annak hozzáférhetetlenné tétele A legfontosabb először azt megismerni, hogy mi az elektronikus adat. Miért van szükség az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételére, és ez egyáltalán milyen esetben, hogyan rendelhető el? Az elektronikus adat: az információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra al58
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
kalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja. Az NMHH honlapján az eljárással kapcsolatos végrehajtás szerint pedig a hozzáférhetetlenné tételi eljárás esetében az elektronikus adat a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely IP- és URL-cím, illetve portszám alapján beazonosítható. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele Az új Büntető törvénykönyv hatályba lépése előtt a miniszteri indoklás szerint a számítástechnikai hálózaton keresztül megvalósuló bűncselekmények esetében nem volt olyan intézkedés, mellyel az illegális tartalmat hozzáférhetetlenné tudnák tenni. A hatóság lehetősége tényleg korlátozott volt az informatikai bűnözőkkel szemben. A jogsértő tartalom esetén az elkövető(k) felderítésére és kézre kerítésére az eljárásjogi és más (többek között a rendőrségi) törvényben meghatározott nyílt vagy titkos nyomozások, kényszerintézkedések lehetőségei viszonylag korlátozottak voltak. A Büntető törvénykönyv Általános részének 77. §-a az elektronikus hírközlő hálózaton olyan tartalmaknak az eltávolítására ad lehetőséget, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, vagy amely tartalmat bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használnak. A hozzáférhetetlenné tételnek tehát helye van: • terrorcselekmények, • gyermekpornográfia, • rasszista cselekmények, • csalás, • szerzői jogok megsértése, • fogyasztó megtévesztése, • személyes adattal visszaélés terjedése, • bizonyos esetekben a cyberbullying vagy internetes zaklatás eseteiben. Ilyenkor elrendelhető az elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele. Ugyanúgy hozzáférhetetlenné kell tenni az elektronikus adatot, amennyiben annak jogellenes tartalma – kiskorúsága vagy kóros elmeállapota miatt – nem büntethető személyhez köthető. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele Ezt az 1998. évi XIX. törvény, a Büntető eljárásjog a kényszerintézkedések között tárgyalja. A hozzáférhetetlenné tétel azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételére irányuló technikai eljárásokkal – a bíróság vagy a külön törvényben meghatáTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
59
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
rozott hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rendőrség) tiltó határozatában megadott jellemzők alapján hozzáférhető elektronikus adat helyett – a határozatban megadott, a tiltás tényéről és indokairól tájékoztató szöveget jelenít meg az internetes felhasználó számára. Az ún. tartalom-bűncselekmények esetében – ilyen a gyermekpornográf vagy szerzői jogot sértő deliktumok – már rögtön megvalósul a jogellenes cselekmény, és szükségessé válhat az elektronikus adat elszeparálása. A törvény megfogalmazása szerint az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Bármilyen közvádra üldözendő bűncselekmény útján keletkezett jogsértő tartalmak esetén, amennyiben az elektronikus adat (végleges) hozzáférhetetlenné tételének, valamint a bűncselekmény folytatása megakadályozásának van helye, úgy ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el. Azaz az olyan weboldalak esetében, melyek tartalma illegális, lehetségessé válik az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel, ami a büntetőeljárás alatt alkalmazható. A büntető eljárásjogi törvény szerint ez az eljárás egyrészt preventív célú, vagyis hogy lehessen a továbbiakban az adott tartalmakhoz hozzáférni, másrészt megakadályozhatja az ilyen bűncselekmények eszkalálódását. Feltételezésem szerint a prevención túl az ideiglenes hozzáférhetetlen tétel egy olyan köztes állapotot teremthet, amely – amennyiben a bűncselekmény elkövetése esetleg nem bizonyítható – az ideiglenes blokkolással az eljárás befejezését követően az eredeti állapot visszaállítását lehetővé teszi. Az eljárásban a bíróság, pontosabban a nyomozási bíró jogosult eljárni. Az intézkedésnek két formáját különbözteti meg a törvény: a) A bíróság mérlegelésétől függő, amikor az eljárás közvádra üldözendő deliktum miatt indult meg, amellyel kapcsolatban helye van a végleges hozzáférhetetlenné tételének, és ezáltal megakadályozhatják a bűncselekmény továbbfolytatását. b) Kötelező a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése, ha: • a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre; • a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314–316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.
60
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
Ezt követően a bíró (mint fentebb említettem, a nyomozási bíró) határozatot hoz, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak küld el, amely a tárhelyszolgáltatót az eljárásról és az ügyirat számáról értesíti. A hozzáférhetetlenné tételi eljárás során tulajdonképpen két folyamatot lehet megkülönböztetni. Az egyik esetben az elektronikus adat eltávolításáról beszélünk. Ezt a bíróság jogosult határozatban elrendelni. A kötelezett a tárhelyszolgáltató. Ebben az esetben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az eljárás megszervezésében nem vesz részt. A másik esetben az elektronikus adat hozzáférésének megakadályozása történik, amiben szintén a bíróság jogosult eljárni. Az eljárás kötelezettjei az internet-szolgáltatók, a keresőszolgáltató és a gyorsítótár-szolgáltató. Ebben az esetben az NMHH-nak viszont már van szerepe! Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető ideiglenesen, az adat ideiglenes eltávolításával vagy a hozzáférés ideiglenes megakadályozásával. Az eljárás alanyai tehát a hírközlési szolgáltató, a keresőszolgáltató, a gyorsítótár-szolgáltató, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság és természetesen a sértett(ek), az elkövető(k), esetleg szakértő(k) stb. Tulajdonképpen erre a kényszerintézkedésre akkor kerül sor, ha a tárhelyszolgáltató a felszólítás ellenére nem távolította el a jogsértő adatot vagy a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított 30 napon belül nem vezetett eredményre, illetve az elektronikus adat gyermekpornográfia, terrorcselekmény vagy állam elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárással van összefüggésben. A bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről értesíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amely ellenőrzik annak végrehajtását, valamint annak tényét bevezeti a KEHTA-ba.
Mi a KEHTA? A KEHTA a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának rövidítése. A KEHTA-t a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működteti úgy, hogy a bíróság vagy más, külön törvényben meghatározott hatóság által bevitt adatokat feldolgozza. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, oda csak a bíróság, az ügyészség, a külön törvényben meghatározott hatóság, a nyomozó hatóság vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának tagjai és az NMHH tekinthet bele. A központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába rögzíti a bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság: TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
61
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
• az eljáró bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság megneve-
zését és a határozat számát, • az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a
megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést, • az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.
Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának elmulasztása esetén százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírság szabható ki, mely ismételten – háromhavonta – is kiszabható. A hatóságok feladata az illegális tartalmak esetén tehát, hogy az azokhoz való hozzáférést blokkolják, vagyis a felhasználók számára elérhetetlenné tegyék. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy maga a weboldal is egy nyom, ami az eljárás alatt bizonyítéknak minősül. Az eljáró bíróság további feladata annak érdekében, hogy eredményes legyen a hozzáférhetetlenné tételről szóló határozat: 1) A határozat rendelkező részében pontosan meg kell jelölni az érintkezéssel érintett elektronikus adatot (pontosan megadni az URLcímet, az IP-címet, a domain nevét stb.). 2) Pontosan meg kell határozni azt, hogy mi alapján rendeli el a bíróság az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt, vagyis az nem elég, hogy csak magát a jogsértés tényét állapítják meg. 3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételről szóló határozatot haladéktalanul meg kell küldeni az NMHH-nak. 4) A bíróságnak meg kell jelölnie azt a szöveget, amelynek megjelenését a határozattal érintett oldalon meg kívánják jelentetni. A hozzáférhetetlenné tétel megszüntetésének esetei A bíróság elrendeli a hozzáférhetetlenné tételt, ha: • a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének oka megszűnt, • nyomozást megszüntették, kivéve a Büntető törvénykönyv 77. §-ában meghatározott esetben, amikor a végleges hozzáférhetetlenné tételt akkor is el kell rendelni, ha az elkövető a kiskorúsága vagy kóros elmeállapota vagy egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, • ha a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét, • a kényszerintézkedés oka megszűnt. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele egyik részről pozitív újítás a számítógépes környezetben elkövethető deliktumok visszaszorításával kapcsolatban. Véleményem szerint már szükségessé vált olyan eljárásjogi szabály megalkotása, ami a jogellenes tartalmak blokkolásával foglalkozik. 62
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
GYARAKI Réka • AZ ELEKTRONIKUS ADAT HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK...
Ugyanakkor maga az eljárás túl bonyolult, valamint a cél eléréséig sok hatóságon és sok személyen megy keresztül, ami esetleg a nyomozás ellehetetlenüléséhez vezethet. Valójában az egyik eljárásjogi alapelv, az arányosság elve is sérül. Gondot jelenthet, hogy a tárhelyszolgáltató nem feltétlenül tud arról, hogy milyen adatot helyeztek el az általa biztosított tárhelyen, valamint az eltávolítás, illetve a blokkolás esetleg nehéz, hiszen egyes esetekben hatalmas adatmennyiséget kellene átvizsgálni. A törvényben írt eljárás rendszere álláspontom szerint lassú és nem tisztázza a szerepeket. Kérdésként merül fel, hogy az internetes bűncselekmények jellemzőit: a gyorsaságot, az anonimitást, a határok nélküli bűnözést figyelembe véve mennyire lehet alkalmazkodó az eljárás... Előfordulhat, hogy ezt nem minden esetben lehet kielégítően alkalmazni.
Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]
2012. évi C. törvény, Büntető törvénykönyv 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról http://nmhh_muszaki_ajanlas_20131008.pdf (letöltve:2014. 10. 18.) http://nmhh.hu/cikk/160577/Kozponti_elektronikus_hozzaferhetetlenne_teteli_hat arozatok_adatbazisa_KEHTA#sthash.zzEljjPg.dpuf [5] http://nmhh_muszaki_ajanlas_20131008.pdf (letöltve: 2014. 10. 18.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 57–63
63
HORVÁTH Orsolya
SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH AND HUNGARIAN SCENT IDENTIFICATION LINE-UP
A MAGYAR ÉS LENGYEL SZAGAZONOSÍTÓ ELJÁRÁS RÖVID ÖSSZEVETÉSE Scent identification has been used in Hungary and Poland for criminal investigations. This type of personal identification is conducted by a specialized police dog, with the cooperation of the handler. Current national legislation and the process itself is in need of analysis on several essential points. Apart from the work of a few notable exceptions, this branch of criminalistics has not received adequate emphasis during the last decades. The process is in need of review with regards to both the service dog and the centre of the process, the object to be identified. Studying other European legislations and methods can prove the above aims.
A kriminalisztikai értelemben vett szagazonosítás mind Magyarországon, mind Lengyelországban használt krimináltechnikai módszer. A személyazonosító eljárást a képzett szagazonosító kutya végzi a kutyavezető közreműködésével. A hazai jogi szabályozás számos ponton (felül)vizsgálatra szorul. Eltekintve néhány jeles hazai képviselő korábbi évtizedekben végzett munkájától, jelenleg nincsenek kutatások, amelyek akár az emberi szag összetételét, akár az eljárás és a kutya megbízhatóságát vizsgálnák. Az európai kitekintés – jelen tanulmányban fókuszálva a lengyel szabályozásra – alkalmas a két ország szabályozásában szereplő közös pontok és különbségek feltárására, segítség a hazai összehasonlító eljárás fejlesztéséhez, a kutatások alapjainak meghatározásához és nem utolsó sorban az európai gyakorlat bemutatásául is szolgál.
Keywords: scent, identification, canine, comparison
Kulcsszavak: illat, azonosítás, kutya, összehasonlítás
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 65–71
65
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
Introduction Perpetrators sometimes leave clues and material residuum at crime scenes. Therefore the technology of crime scene investigation is becoming more and more refined. Some of the perpetrators try to cover up their tracks at the crime scenes parallel with the technical development. Their intention is to hide clues and material residuum at the scene that might identify or reveal them. Burglars wear gloves; thieves wear masks and murderers burn theirs clothes after perpetration. It is all part of the criminal police force’s work. We often hear of burnt-out cars found beside roads that turn out to be vehicles used by perpetrators. In our society there is a great interest in forensic science thanks to the CSI: Crime Scene Investigation television series. This so called „CSI-effect” also affects the perpetrator’s mentality. Nobody is able to avoid direct contact with the object of their environment, e.g. the contact with the surface as they walk. Due to these direct contacts human beings leave behind a unique scent on the ground or objects for a long or a short time. There are a number of methods (using sprays, contamination with hydrocarbon at the crime scene) to hide and conceal human odour. In the present state of scientific knowledge there is no other means to identify and compare the unique human scent besides the specially trained scent identification dog. There are several untapped possibilities in this young field of criminalistics. Until technical development catches up with the dog’s olfactory abilities, scientist and criminalists have to perform experiments in order to achieve better reliability in criminal procedures. Examining the international practice is one of the means to develop in the area of scent identification line-up, which is also essential to establish an international standard. Scent identification line-up is a procedure that is used in numerous European countries like the Czech Republic, Bulgaria, Denmark, Poland, the Netherlands, France and Hungary. It is a method with specially trained dogs (scent identification dogs) and the result of this procedure is accepted as part of the evidence presented in Court.1 During the procedure the scent identification dog identifies and compares the scent trace left behind by a perpetrator at the crime scene with sample scents that were collected from the suspect and other samples in a line-up. There are different odour samples in the row2 and the dog has to make a choice [1]. Procedures are strictly regulated at national level. The regulations specify how to collect, 1
2
It is part of the investigation in Hungary and it is a valuable evidence for a jury in Poland and the United States. Scent identification is very similar to the police line-up method.
66
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
preserve and store the scent trace and scent sample.3 There are factors to consider such as the evaporation of scent molecules and the dangers of contamination. The regulation of the scent identification method and preliminary steps (collecting, preserving, etc.) for the above mentioned phenomena are very important indeed. The success of the procedure hinges on the appropriate scent identification dog. Numerous experiments have scientifically proved that dogs are capable of discerning human scent including the scent of twins [2-4]. The forensic application is also demonstrated [5]. This paper describes the Hungarian and Polish forensic and legal utilization of the scent identification method. The comparison shows that there are a number of common points in the procedure but there are elements in the Polish method that are less well-known in Hungary.
The hungarian method of scent identification line-up In Hungary scent identification line-up was first performed in the seventies. Dogs and dog-handlers are trained at Dunakeszi under the direction of National Police Headquarter. According to the current national legislation scent identification line-up is a judicial procedure, while the scent collected from the crime scene is trace evidence. Each step of the method is shortly addressed below. Scent collecting and preserving methods based on the special intern regulation4 At the crime scene the first step is to locate and collect scent traces if there are no other indispensable duties to perform (such as preserving lives). Criminal technicians who have to collect the scents of perpetrator(s) need to figure out the timeline of the crime. They need to know the perpetrator’s path, how he got to the crime scene, which objects he touched, etc. Theoretical reconstruction5 helps to locate scent traces as part of the investigation. The pyramid model also demonstrates the role of this method [6]. Technicians have to locate the place where the scent of the perpetrators is the most discernible. For example, at a bank robbery crime scene this place will be the surface in front of the safe, since the perpetrator must have stood 3 4 5
In Hungary the 22/2008 Directive of National Police Headquarter regulates the method. 22/2008 Directive of National Police Headquarter 1-8 points, 15-18 points. Answering some (or all) of the seven questions; collecting evidence contributes towards the purpose of criminalistics: identification.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
67
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
there for a long time. Technicians have to wear rubber gloves to avoid the contamination of the perpetrator’s scent. After locating the scene, cotton textile is used to collect the scent.6 It must be covered with aluminium foil for at least for half an hour. After about 30 minutes the cotton is put into a sterile glass jar. It must be provided with a corpus delicti label. The report of the collected scent contains a description of the surface where the perpetrator’s odour was collected, the probable time-frame (which means the time passed since the crime was committed) and comments (for example weather conditions). The glass jars are stored at the County Department Police in a scent bank. Glass jars have to be taken into the bank within 72 hours. The storage time of glass jars (scent) is 3 years in general cases, however, in case of crime against life by unknown perpetrators it is 10 years. Recording sample scents7 If law enforcement has a potential suspect during the investigation they have to collect his scent as well. Before scent collection the suspect has to wash his hands with warm water without using soap or other chemicals. He has to wipe his hands with a cotton textile that is not usable for collecting odour. For 10 minutes he has to hold 2-2 cotton textiles in his hands during the collecting method. The textile also put into the glass jar such as the scent trace method. There are 3 special conditions when the technicians do not collect the sample scent. 1) after imprisonment, 2) under the influence of alcohol 3) during menstruation. Witnesses and victims are also required to give sample scents for the criminal procedure. From those who refuse to cooperate the scent has to be collected indirectly. It means that law enforcement seizes the clothes of suspects, witnesses or the victims to collect scent samples. The glass jars are also stored in the scent bank. Sample scents and scent traces are stored separately according to year and sending organs. Scent identification line-up8 Scent identification line-up is a special human identification method with the help of a scent identification dog. As shown by recent publications, human body odour is unique; it is influenced by numerous factors (living conditions, alimentation, diseases and washing customs etc.). The unique 6 7 8
Previously known as Ágnes textile. 22/2008 Directive of National Police Headquarter Annex I. 11-14.points. 22/2008 Directive of National Police Headquarter Annex I. 25-43. points.
68
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
scent has three components: 1) primary odour, which is stable and genetically determined [7]; 2) secondary odour influenced by alimentation and diseases; and 3) tertiary odour, which depends on the circumstances [8]. Body odour contains sweat, sebum from the sebaceous glands and epithelial cells [9]. The unique and specific scent of each individual is determined by the above components generating endless number of odours. Most of the sebaceous glands are on the body orifices. Thanks to these components contaminated with pheromones and decomposition products of epithelial cells and gland secretion human body odour is unique [7]. In a scent identification line-up there are 4 sample scents in a row (decoys and the suspect). The first or the last scent is the scent trace pattern from the crime scene. It is easier to collect scents from a similar surface at a similar time than collecting 4 sample scents from people. However, similarity is required (similar time-frame, same sex and race etc.). Scent identification must happen at room temperature, at 8-10 metres of length in a well ventilated area. The four scents (decoys and suspect) are 80-90 centimetres apart from each other. Before the real trial a control trial (or zero trial) is performed. These controls filter out the possible attractiveness of the suspect’s scent or the scent identification dog’s inability to work. In case of a negative match, when the scent identification dog does not sign identity between the suspects’ sample scent and scent trace pattern, the procedure is finished. With a positive match the trial is repeated for 5 times. The results of the trial are recorded in the report. Apart from dog’s handler another helper may attend the scent identification line-up. There is an observation room which secures the rights of attendance.
The polish method of scent identification line-up
9
Poland also uses this human identification method in criminal procedures. The first scent identification line-up was performed in 1962. The Canine Training Centre was established in Sukowicze. Until 1996 and 1997 dog handlers were trained in Dunakeszi, Hungary. Later the method and the procedure were developed at a national level. In Poland the technical term of scent identification line-up is osmology. There are 7 osmological laboratories where the procedures can be conducted.10 Some interesting research
9 10
Based on the short term study program at Jastrzebiec and Warsaw in 2014. Krakow, Warsaw, Poznan, Bydgoszcz, Kelce, Radom and Lublin.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
69
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
was performed in this field of criminalistics [10].11 The common training contributed to a method similar to the Hungarian one. Therefore only the differences are highlighting. Collecting scent trace from the crime scene If there are small objects of evidence at the crime scene (e.g. mobile phone, keys etc.) the scent is collected from them. For example the mobile phone is put into the glass jar and after the prescribed amount of time (30 minutes) it is taken out. Polish technicians use sterile gauze manufactured in Torun. Recording sample scent They use the same method with 15 minutes recording time. Scent identification line-up method There are two procedures in Poland for scent identification line-up. The first one is similar to the Hungarian method, but in Poland they use 5 samples: there are 4 decoys and the suspect’s scent in the row. They have 2 control trials and 1 zero trial before the real trial. They always use 2 qualified scent identification dogs. The other method is the „circle” line-up which contains 8 decoys (sample scents and scent trace patterns), the suspect’s sample scent and an etalon scent. The etalon is collected from the same crime scene. The starting scent is always the scent trace pattern. Etalon helps to measure the work of dogs and to estimate the results. Dogs always have to sniff all of the samples. The dog handler is „blind”, he never knows the position of the suspect’s scent sample in the row. An osmology expert controls and directs the procedure. Experts work in Osmology Laboratories. Courts are often hear these experts testimonies in criminal procedures.
Summary The two above presented scent identification line-up methods (which concentrate on the procedural and not on the legal aspects) confirm that the procedure is a useful tool of crime scene investigation. For possible stan11
One of the experiments was conducted by the Institute of Genetics and Animal Breeding of the Polish Academy of Sciences lead by Tadeusz Jezierski.
70
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
HORVÁTH Orsolya • SHORT STUDY ON THE COMPARISON OF THE POLISH...
dardization, to meet the Daubert standard, more national (European and non-European countries) methods need to be examined. The Polish method has some elements (blind method, using etalon) which enhance the reliability of the procedure. The future of scent identification line-up will be defined by the exact compounds of the human scent, (the centre of the human identification) with an analytical method. To make the invisible visible.
References [1] HORVÁTH Orsolya: A kriminalisztikai szagazonosítás jelene és jövője, Belügyi Szemle, 2 (2013), 88-103. [2] HEPPER, PG.: The Discrimination of Human Body Odour by the Dog, Perception, 17 (1988), 549-554. [3] KALMUS, H.: The Discrimination by the Nose of the Dog of Individual Human Odours, British Journal of Animal Behaviour, 3 (1955), 25-31. [4] PINC, L. et al.: Dogs Discriminate Identical Twins, PLoS One, 6 (2011), 1-4. [5] HARVEY, LM. – HARVEY, JW.: Reliability of bloodhounds in criminal investigations, Journal of Forensic Sciences, 48 (2003) 811-816. [6] FENYVESI Csaba: A kriminalisztika piramismodelljének második változata, Belügyi Szemle, 9 (2014), 32-43. [7] BÓCZ Endre (Szerk.): Kriminalisztika I-II, BM Kiadó, Budapest, 2004, 688. [8] CURRAN, A. M. et al.: Analysis of the uniqueness and persistence of human scent, Forensic Science Communications, 2 (2005). [9] JANZA Frigyes – KOVÁTS Zsolt: A szolgálati kutya egészségtana, BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, Budapest, 1974, 91. [10] Tadeusz JEZIERSKI et al.: Operant conditioning of dogs (Canis familiaris) for identification of humans using scent lineup, Animal Science Papers and Reports, 1 (2010), 81-93.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 65–71
71
Katasztrófavédelem AMBRUSZ József tű. ezredes
A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGI RENDSZERE
THE SYSTEM OF NATURAL 2000-től napjainkig csak Európa száznál is DISASTER RECOVERY IN több árvízi eseményt szenvedett el. A 2013. HUNGARY évi, Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot érintő rendkívüli dunai árvíz ezeket a számokat tovább növelte. Az elmúlt évtized rendkívüli időjárása következtében kialakult intenzív szélviharok, felhőszakadások, ár- és belvizek, jégverések Magyarország csaknem teljes területén pusztítottak. Különböző jellegű és mértékű károk keletkeztek az ország szinte valamennyi megyéjében. Ezek olyan méreteket öltöttek, amelyek helyreállítását sem az önkormányzatok, sem a károsultak nem voltak képesek saját anyagi forrásaikból finanszírozni. Magyarország kormányai a leghevesebb, legkiterjedtebb természeti csapásokat követően esetenként önkéntes támogatást nyújtottak az önkormányzatoknak a kárt szenvedett helyi lakosok megsegítése érdekében, illetve vállalták a központi irányítás feladatait. A közleményben kiemelten kezelem a hazai, magántulajdonú lakóingatlanok helyreállítási rendszerét és eljárási rendjét.
Since 2000 Europe has suffered over a hundred flood phenomena. The extreme flood of the Danube in 2013, hitting Germany, Austria, Slovakia, Hungary and Croatia further increased this number. Intense gales, torrential rainfalls, floods, inland waters and hailstorms developed due to the extreme weather of the past decade and caused devastation in almost the entire territory of Hungary. Damages of different types and magnitude occurred in almost all the counties. They were of such severity that their rehabilitation could not be financed by the municipalities or the victims from their own resources. The governments of Hungary with the help of volunteers granted support and assistance to the municipalities and the local victims following the most violent and extensive natural disasters, and undertook the responsibility of centrally controlling their management. In the article I pay special attention to the system and procedure of recovery of private properties in Hungary.
Kulcsszavak: kárenyhítés, következmények felszámolása, katasztrófavédelem, kárfelmérés
Keywords: mitigation, elimination of consequences, disaster management, damage assessment
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 73–82
73
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
Bevezetés A történelem során számos feljegyzés maradt ránk, melyekben az embernek a természet erejével kellett szembenéznie. A bekövetkezett katasztrófák következményeként egész társadalmak, civilizációs kultúrkörök, fajok és azok egyedeinek elvesztése egyben figyelmeztetés is a jelen kor tagjai számára. Az emberiség a megjelenése óta törekszik az állandó, biztonságos környezet kialakítására, az ehhez kapcsolódó szükségleteinek kielégítésére, a veszélyes természeti folyamatokkal szembeni védelemre, a sebezhetőség mérséklésére, amelyet a fejlődés során egyre bonyolultabb technológiai megoldásokkal próbált elérni, biztonságos épített környezetet kialakítani. A tudományos világ véleménye ma még megoszlik arról, hogy napjaink szélsőséges időjárási jelenségei még az átlagos ingadozások körébe tartoznak vagy már érzékelhető jelei a Föld globális klímaváltozásának. Ettől függetlenül, amint arra a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt szervezett nagyszabású VAHAVA-projekt1 tanulmányai felhívták a figyelmet, a természeti csapások, veszélyhelyzetek megelőzésében, elhárításában felelősséggel bíró szervezeteknek időben fel kell készülniük a ma még rendkívülinek nevezhető időjárási körülmények kialakulására. [1] Az elmúlt több mint tíz évben folyamatosan ismétlődő természeti csapások – elsősorban ár- és belvizek, szélviharok, heves esőzések – következtében Magyarországon több tízezer család otthona semmisült meg vagy károsodott. A lakhatás elemi feltételeinek megteremtése, visszaállítása gyakran meghaladta az érintettek lehetőségeit. A természeti csapások következményeinek felszámolására sem Magyarország kormányának, sem az Európai Uniónak nincs jogszabályokon vagy szerződéseken alapuló kötelezettsége. Ennek ellenére az érintett lakosság létszáma, a károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a kormány önként vállalt kötelezettségként dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a kialakult károk enyhítéséhez. [2] A kormányzatok a leghevesebb, legkiterjedtebb természeti csapásokat követően gyakran nyújtottak eseti, önkéntes támogatást a kárt szenvedett helyi lakosok megsegítése érdekében. A kárenyhítések módját, a támogatások rendszerét korábban egyedi kormányhatározatok, később egyedi kormányrendeletek szabályozták, általános keretszabály nélkül. 1
„A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszadások” – a VAHAVA-program 2003-ban indult a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttműködésében. A kutatás fő célja a klímaváltozás következtében felmerülő környezeti problémák hazai hatásainak felmérése volt.
74
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
Jelentős változásnak nevezhető a helyreállítás és újjáépítés általános jogszabályi keretének néhány évvel ezelőtt történt kialakítása. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: Kat. tv.) végrehajtásáról szóló 234/2011. kormányrendelet XI. fejezetében foglalt, helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok döntéshez kötött eljárási rendet alakítottak ki. Mindez lehetővé teszi a közpénzek felelős, költségtakarékos, valamint jogszerű felhasználását, a természeti csapások következtében a lakóingatlanokban bekövetkezett károk mérséklését, az öngondoskodás különböző formájának (biztosítottság, az épületek és a lakókörnyezet folyamatos karbantartása) elősegítését. Magyarország természeti, azon belül hidrológiai eredetű elsődleges veszélyeztető hatásai a többletvizekből (pl. ár- és belvizek) származó károsodások. A károk helyreállításának alapvető célja a mindennapi élet normalizálása, legalább a katasztrófa bekövetkezése előtti állapotok elérése. [3] Az önkormányzati tulajdonú építményekben bekövetkezett károk helyreállításának célja – az önkormányzatiság alapelvéből következően – a kötelező feladatok újraellátására való képesség elérése. [4] A magántulajdonú lakóingatlanokban bekövetkezett károk helyreállításának célja pedig az arra rászoruló, károsult személyek elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. [5]
1. kép: A 2001-es tiszai árvíz2 2
BM OKF, Páros György, 2001.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
75
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
2. kép: Esőzés után, Borsod-Abaúj- Zemplén megye, 20033
A magánszemélyek esetében , a káresemény idején a lakóingatlannak minősített helyen életvitelszerűen ott lakó károsult elemi lakhatási feltételeinek biztosítása maradt a támogatás fő célja, azonban – elemezve az eddigi kárenyhítésre vonatkozó döntéseket – más tulajdonban lévő ingatlanok is a támogatás jogosultjaivá válhattak a meghatározott vagy vállalt feltételek szerint. Továbbra sem támogathatók a nem lakás céljára szolgáló építmények, a lakáscélú, de egyéb tulajdonban lévő építmények, a bérlakásként hasznosított ingatlanok, a lakhatáshoz nem szükséges helyiségek, a magántulajdonban lévő, de nem életvitelszerűen lakott ingatlanok helyreállítása.
A kárenyhítés szervezési szintjei, típusai A kárenyhítések szervezési szintjeit tekintve egyrészt központi szervezésű, másrészt az önkormányzatok támogatásához köthető, harmadrészt az önkormányzatok útján megvalósuló támogatásokat lehet megkülönböztetni. A szervezési szintek megválasztása alapvetően függhet az élet- és vagyonbiztonságban keletkezett kártól, illetve annak mértékétől, függhet a bekövet3
Készítette: a szerző.
76
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
kezett káresemény típusától, intenzitásától, a károsodott terület nagyságától, az érintett károsultak számától, a rendelkezésre álló és igénybe vehető erők és eszközök arányától, illetve attól, hogy a következmények elhárítása (helyreállítása) érdekében kormányzati intézkedés szükségessé vált-e vagy sem. [6], [7] Kizárólagosan a károk bejelentésének határidejére vonatkozó kormányzati döntéssel indulhat a felmérés, becslés. Ezt a folyamatot a károsult által tett bejelentés előzi meg. A kárbejelentés megszervezéséért a polgármester a felelős, aki a bejelentés módját és határidejét a helyben szokásos módon hirdeti ki. A bejelentőnek adatai kezeléséhez hozzá kell járulnia. A bejelentésekről a jegyző nyilvántartást kell, hogy vezessen, aki az összegzett nyilvántartást a kárbejelentő adatlapok példányaival együtt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra küldi meg. Egyúttal kezdeményezheti a Védelmi Bizottság elnökénél helyi újjáépítési biztos kinevezését a kárfelmérő munkacsoport vagy csoportok koordinálása, valamint a további helyreállítási és újjáépítési feladatok elvégzése céljából. A szerző tapasztalatai alapján a szakmai ellenőrzésnél a bejelentéseket szükséges és indokolt összevetni a már rendelkezésre álló káradatokkal, a felderített katasztrófa által érintett területtel.
A károk becslése A természeti csapást követően a kárfelmérést a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá szükség szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal felkérése alapján – az árvagy belvíz elleni védekezés esetében – a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. Az utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője, valamint pince-, partfalomlás, illetve földcsuszamlás esetében a Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértői Bizottság képviselője látja el. Amennyiben a károk a településen, településrészen jelentős arányban érintik valamely kisebbséget, és a kisebbség a településen kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, akkor ezt is fel kell kérni a kárfelmérő munkacsoportok munkájában való részvételre. A kárfelmérési tevékenység megkezdését megelőzően a munkacsoport tagjai részére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével felkészítést szervez a kárfelmérés irányelveiről, módszeréről, a legfontosabb építőipari normákról, a helyi sajátosságokról. A tagokat megbízólevéllel kell ellátni, melyet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke ír alá. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
77
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
A károk felméréséről kárfelmérő adatlapot kell kitölteni három példányban. A kárfelmérés során a keletkezett károkat fényképeken is rögzíteni kell. A kárfelmérő adatlap tartalma egyéb dokumentumokkal (tulajdoni lap, szerződés, alaprajz, korábbi értékbecslés, szakértő, tanú, jegyzőkönyv, fotó, videó, nyilatkozat a biztosítottságról stb.) is alátámasztható. A kárfelmérő adatlap egy példánya a település polgármesteri hivatalánál, körjegyzőséget működtető települések esetében a körjegyzőség hivatalában marad, egy példányt a polgármester megküld a katasztrófavédelmi igazgatóságnak, egy példányát a károsult veszi át. A kár jellegétől függően kell meghatározni a keletkezett károkból eredő további feladatokat (talajmechanikai elemzések, másodlagos, járulékos károk köre, statikai vizsgálatok). Az értékbecslés alapjául a területileg illetékes illetékhivatal által rendelkezésre bocsátott m2/Ft ár alapján számított összeg számít. A károk felmérését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felügyelheti és ellenőrizheti. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a megye településeiről beérkezett kár-, illetve helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költségbecslés adatait összesíti, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján felterjeszti a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek. Ennek ismeretében a kormány dönt a kárenyhítés módjáról és mértékéről, valamint rendelkezik a kárfelmérés költségei megtérítésének lehetőségéről. A miniszter a kormány döntése és a kárfelmérési adatok alapján meghatározza az egyes települések támogatási keretösszegét. A kárterület behatárolását, a keletkezett károk megbecslésének folyamatát a légi felderítő eszközök segíthetik. [8]
A támogatási összeg lehetséges számítása magántulajdon esetében A helyreállítás támogatásának meghatározása a magánszemélyek esetében feltételezi azt a viszonyítási alapot, amely számszerűsíti egyrészt a támogatás mértékét, másrészt a támogatás mértékét viszonyítja a kárértékhez, a biztosító által megállapított és kifizetett összeghez. Az önkormányzat figyelembe veszi a károsult szociális helyzetének, önerejének számszerű értékét. Az eddigi helyreállítások kapcsán több támogatási számítási mód is rendelkezésre áll. Ennek egyik módja a települési keretösszegek százalékos meghatározása, mint például az 1999-es vagy a 2006-os kárenyhítések esetében. Ezekben az esetekben az egyes károsultak tulajdonában keletkezett kárérték, illetve egyéb feltételekhez kötött települési keretszámok a meghatározók, amelyeket az önkormányzat szociális rendelete módosíthat (pl. a bizto78
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
sítással vagy Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal szerződéssel nem rendelkező, helyreállítható lakóingatlanok esetén a felmért helyreállítási költség 50%-a). A másik számítási mód a kárérték károsodott négyzetméterre vetített összege, amelyben elkülönülhet a kárérték és a tényleges helyreállítás értéke. A meghatározott feltételek figyelembevételével: kárenyhítési összeg = tényleges helyreállítás költsége – (biztosításból megtérülő összeg + károsult önereje) A fenti képlet együtthatói nem konstansak. A képlet alkalmazását nehezíti, hogy a személyi tulajdonban lévő lakóingatlanok tulajdonosainak támogatása szociális és lakáscélú támogatási formák nyújtásával is történhet, az önkormányzatok helyi rendeletei alapján. A helyi rendeletek keretszabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31.) kormányrendelet tartalmazzák. Figyelembe kell venni a károsult önbevallásán alapuló lakásbiztosításból származó összegét is. A szerző tapasztalata az, hogy nehezíthetik a számítást az építési kivitelezések sajátosságai, több esetben a rendezetlen tulajdoni viszonyok, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és a valós állapotok közötti esetleges eltérések.
A támogatások megkötése A kárenyhítési támogatás a károsult kárbejelentése és annak elbírálása, valamint a támogatási megállapodás alapján folyósítható. A megállapodást – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rászorultsági szempontokat is figyelembe véve – a helyi önkormányzat köti meg. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kárenyhítés módját, mértékét, a támogatás összegét, az önkormányzat részéről a kivitelezéshez igazodó folyósítás időpontjait. A megállapodás az első- és másodfokú építésügyi hatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve ellenőrzési jogosultságának kikötésére, a felhasználás céljára, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának irataira, dokumentumaira, az elszámolási kötelezettség módjára, végső határidejére is kitér. A megállapodás rendelkezik a jelzálogjogra, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomra, a céltól eltérő felhasználás esetére a visszafizetési kötelezettség kikötésére, valamint a káTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
79
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
rosult nyilatkozatára a biztosítási szerződéses viszony létére vonatkozóan, illetve szerződéskötési kötelezettség vállalására. Tartalmaznia kell a használt lakás vásárlása vagy új lakás építése esetén az önkormányzat tulajdonszerzésének szabályait, az elszámolásra vonatkozó szabályokat. A károsultnak a biztosítási szerződéskötést, valamint azt a tényt, hogy nem köthető biztosítóval biztosítási szerződés, legkésőbb a megállapodás megkötésekor igazolnia kell a jegyzőnek.
Az építésre vonatkozó egyéb sajátosságok A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályok alkalmazása az épített környezetben változást, a megelőzésnek pedig alapot jelent. Nem válik tehát engedélyezhetővé a megsemmisült épület újjáépítése olyan helyen, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkeztének lehetősége fokozottan fennáll. Újjáépítés csak a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történhet.
Összegzés A magántulajdonú lakóingatlanokra vonatkozó helyreállítás és újjáépítés általános jogszabályi kerete néhány éve alakult ki. Megállapítható, hogy a vonatkozó szabályozás döntéshez kötött eljárási rend kialakításával szabályozott irányítási rendet alkotott. A jogalkotó a közpénzek felelős, költségtakarékos, valamint jogszerű felhasználása, a természeti csapásokat követő, a lakóingatlanokban bekövetkező károk mértékének csökkentése, a bekövetkezett károk enyhítésének elősegítése érdekében lehetőséget adott az öngondoskodás különböző formáinak (biztosítottság, az épületek és a lakókörnyezetének folyamatos karbantartása) alkalmazására. Az önkormányzatok építményeinek helyreállítása ugyanakkor külön szabályozási keretben valósul meg, amely támogatás külön eljárási rendet tartalmaz. [9] A szerző a mai napig meglévő hatályos jogszabályi hátteret tanulmányozva szükségesnek tartotta a katasztrófák következményeinek felszámolásában a hazai, magántulajdonú lakóingatlanokra vonatkozó helyreállítás rendszerét és eljárási rendjét bemutatni. Ennek során kísérletet tett felírni a kormányzati döntést követő helyreállításokra vonatkozó és alkalmazható képletet. 80
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
Főbb megállapítások: 1. Jelenleg kialakult egy teljesen új és részletes szabályozás, új feladatmegosztás az állami és az önkormányzati szereplők között a közigazgatás reformja során megjelent új szereplőkkel, a kormányhivatalokkal, azonban fontos leszögezni, hogy még nem volt olyan természeti csapás, amely alkalmat adott volna az új jogi és hatásköri helyzet kipróbálására. 2. Továbbra is számolhatunk természeti csapásokkal, azok egyre jelentősebb hatásaival, így az elkövetkezendő időben is keletkezhetnek olyan tömeges károk, amelyek megkövetelik, indokolttá teszik az állami szerepvállalást a tömegesen fedél nélkülivé válók elemi lakhatási feltételeinek megteremtésében. 3. A Kat. tv. és különösen az annak végrehajtására kiadott 234/2011. kormányrendelet a korábbiaknál jobban definiált, átláthatóbb alapot biztosít a károk enyhítésére, de a szabályozás mellett ösztönözni kell az öngondoskodást, a lakosság fokozottabb felelősségvállalását is. Kutatásom során azokat a hazai irányelveket vettem figyelembe, amelyek alapján kialakultak a helyreállításokra vonatkozó, jogszabály által is rögzített irányelvek, eljárások. A továbbiakban kutatom az építménykárok felmérésének digitális jelölőrendszerének kialakításának lehetőségét, illetve elvégzem a kapcsolódó nemzetközi gyakorlat feltérképezését, főképpen az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan.
Irodalomjegyzék [1] KOZÁRI László – SIMON Ildikó: A globális klímaváltozással összefüggő katasztrófavédelmi szabályozási, vezetésirányítási, szervezési kérdések vizsgálata. Védelem online 2007, www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan170.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 10.) [2] A helyreállítási, újjáépítési feladatrendszer. BM OKF honlapja 2014, www.katas ztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=helyreallitas_feladatrendszer (a letöltés ideje: 2014. október 17.) [3] 234/2011. (11. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. [4] ENDRŐDI István – TEKNŐS László: A szélsőséges időjárás hatása a magyarországi közlekedési rendszerekre, kiemelten a közút és vasút alágazatokra. In: Horváth Attila (szerk.): Fejezetek a létfontosságú közlekedési rendszerelemek védelmének aktuális kérdéseiről. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014, 83–100. (ISBN: 978-6155305-30-6) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
81
AMBRUSZ József • A TERMÉSZETI CSAPÁSOKAT KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁS...
[5] BLESZITY János – KÁTAI-URBÁN Irina: Hazardous establishments as national risks. Bólyai Szemle, 2014, XXIII (2) 112–118. (ISSN 1416-1443) [6] BUKOVICS István: Katasztrófaigazgatás. Corvinus Kiadó Kkt., 2005. (ISBN: 978963-9313-77-4) [7] MUHORAY Árpád – PAPP Antal: A vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás, újjáépítés tapasztalatai I. Belügyi Szemle, 2010. 2. sz. 27–46. (ISSN 1218-8956) [8] RESTÁS Ágoston: A tűzoltásvezető döntéshozatali mechanizmusa. Védelem, VIII. évfolyam 2. szám, Budapest, 2001. (ISSN: 1218-2958) [9] 9/2011. (II. 15.) kormányrendelet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól.
82
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 73–82
ANTAL Örs
MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSVESZÉLYEZTETETTSÉGE A FÖLDRENGÉSEK ELŐFORDULÁSA ÉS TENDENCIÁI TÜKRÉBEN
SEISMIC HAZARD IN HUNGARY IN THE LIGHT OF EARTHQUAKE OCCURRENCES AND TENDENCIES A földrengés egyike azon természeti katasztrófáknak, melyek a legtöbb halálos áldozatot követelik és a legnagyobb károkat idézik elő. Emellett a különböző katasztrófákkal, illetve szeizmikus jelenségekkel foglalkozó kutatók álláspontja megegyezik abban, hogy a Föld népességének gyarapodásával, illetve az urbanizációs tendenciák felgyorsulásával párhuzamosan a globális földrengések kockázata és a szeizmikus jelenségek előfordulása folyamatosan nő. Az elemi csapásokkal, illetve földrengésekkel és szeizmikus aktivitással foglalkozó releváns nemzetközi és hazai adatbázisok alapján a tanulmány elemzi a Magyarország területén érezhető földrengések kialakulását, előfordulási tendenciáit és intenzitását, ami alapján következtetést tesz a földrengés-kockázat globális szintű növekedésének hatásaira és következményeire hazánk vonatkozásában.
Earthquakes are among those natural disasters that cause the highest number of casualties and the greatest damages. Moreover, seismic experts agree that with the growth of the world’s population and accelerating urbanization the risk of global disasters and seismic events is on the rise. Based on the relevant international and national databases dealing with natural disasters and earthquakes, this study analyses the formation, the tendencies and the intensity of appreciable earthquakes in the territory of Hungary leading to conclusions regarding the effects of possible global disasters for Hungary.
Kulcsszavak: szeizmikus jelenség, veszélyeztetettség, lemeztektonika
Keywords: seismic phenomenon, hazard, plate tectonics
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 83–95
83
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
Bevezetés A szeizmikus események kutatásával foglalkozó szakirodalomban nagyon gyakori felütésként jelenik meg, hogy más természeti katasztrófákhoz hasonlóan a földrengések száma és intenzitása növekvő tendenciát mutat. A természeti katasztrófákkal foglalkozó reprezentatív nemzetközi adatbázis, valamint a Magyarországi Földrengés Információs Rendszer adatai alapján jelen tanulmány a földrengések előfordulása tükrében vizsgálja a fenti állítás alátámaszthatóságát globális szinten és hazánk veszélyeztetettsége vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a lassú tektonikai folyamatok, illetve elmozdulások okozta feszültség-felhalmozódás következtében kialakuló földrengések pontos előrejelzése nem megvalósítható, a veszélyeztetettség megállapítása – az idők során észlelt rengések előfordulásának tapasztalatait felhasználva – valószínűségi alapon történhet. Az elvégzett kockázatértékelések alapján – a prevenciós intézkedések optimalizálásával – az okozott károk és veszteségek megelőzhetőek, illetve jelentősen csökkenthetőek.
A veszélyeztetettség meghatározásának módszerei A földrengések aktivitásának és előfordulásának vizsgálata előtt fontos tisztázni, hogy egy adott terület szeizmikus jelenségek általi veszélyeztetettségének mértékét milyen módszerekkel lehet meghatározni. Ennek tekintetében fontos a földrengéskockázat és a földrengés-veszélyeztetettség jelentésének megkülönböztetése. Előbbi esetében adott helyszínen, adott időtartam alatt, adott mértékű (erősségű) szeizmikus esemény bekövetkezésének valószínűségéről beszélhetünk, míg a földrengés-veszélyeztetettség a földrengéskockázat mellett az adott területen található épített infrastruktúra és épületek sérülékenységét is magába foglalja. A veszélyeztetettség felméréséhez tehát minden esetben szükséges a kockázat meghatározása, ami alapvetően az adott területen vagy annak környezetében kialakuló szeizmikus aktivitás függvénye. A földrengéskockázat megállapításához az alábbi két módszer alkalmazható: • determinisztikus módszer, amely az adott területen kialakuló, múltbeli szeizmikus tevékenység ismertségén alapul, feltételezve, hogy a prognosztizálható földrengések erőssége és jellege megegyezik a már bekövetkezettekével; • valószínűségi földrengéskockázat-meghatározás, amely az adott területre érvényes földrengések gyakoriságával jellemezhető. [1] 84
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
A determinisztikus módszer elsősorban jól feltérképezhető, vetődéses szerkezetek esetén alkalmazható, melyek erős szeizmikus aktivitásuk révén megfelelő kiinduló adatmennyiséggel tudnak szolgálni. A mérsékelt szeizmikussággal jellemezhető területeken – így Magyarországon is – a földrengéskockázat meghatározására a valószínűségi számításon alapuló módszer alkalmas. Mindkét számítási eljárásban közös, hogy első lépésként a múltban keletkezett földrengések és tektonikai, illetve geodinamikai jellemzői alapján a lehetséges földrengésforrások zónájának (forrászónák) kijelölése történik meg. A valószínűség-számítási eljárás esetén a forrászónák olyan területeket jelentenek, amelyeken a kialakuló szeizmikus események jellemzőikben és gyakoriságukban hasonlóak. Fontos továbbá megállapítani az egyes forrászónákban a legnagyobb földrengés várható erősségét is, amely ugyancsak a területen észlelt múltbeli szeizmikus aktivitás és történelmi földrengések adatain alapul. Egy vizsgált terület földrengéskockázatát meghatározó forrászónáknak a helyszínre gyakorolt hatását befolyásolják a csillapodási összefüggések is, amelyek megadják azt a legnagyobb talajgyorsulást, amely egy adott távolságban kipattant, adott erősségű szeizmikus esemény következtében a helyszínen mérhető. Mindezek tudatában az adott területen valamely jövőbeni földrengés által keltett talajgyorsulás nagysága és kialakulásának valószínűsége függvényében megállapítható a valószínűségi földrengéskockázat. A fentiek megállapításához elkerülhetetlen a múltbéli szeizmikus események előfordulásának megfelelő ismerete és feltérképezése. A továbbiakban ennek vizsgálatára kerül sor globális szinten és Magyarország vonatkozásában.
A természeti katasztrófák előfordulása és területi eloszlása globális szinten A Katasztrófák Előfordulását Kutató Központ Nemzetközi Katasztrófa Adatbázisában (CRED EM-DAT) nyilvántartásba vett, katasztrófaként minősített események az alábbi szempontok legalább egyikének eleget kell tegyenek: [2] • a csapás következtében legalább 10 ember életét veszti, • a katasztrófa legalább 100 embert érint, • szükségállapot bevezetésére kerül sor, • válaszként nemzetközi segítség igénybevételére kerül sor.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
85
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
A fenti kritériumok alapján a globális szinten bekövetkezett, a CRED EM-DAT által regisztrált természeti katasztrófákat az 1. táblázat számszerűsíti 1950-ig visszamenőleg: Katasztrófa típusa Szárazság Földrengés Járványok, fertőzések Extrém hőmérséklet Árvizek Földcsuszamlás Vihar Vulkanikus aktivitás Tűz Összesen
Események száma 614 1 095 1 405 502 4 266 662 3 538 207 372 12 661
Halottak száma 2 191 271 1 380 348 230 471
Sérültek száma 0 2 372 954 486 317
171 239
1 938 462
2 374 46 974 34
909 016 008 494
2 198 7 404 954
1 323 10 1 352 11
754 853 469 492
5 883 7 502 184
Érintettek száma 2 147 963 362 180 295 783 25 706 335
Kár összege (ezer USD) 133 014 906 759 859 807 230 132
9 890 6233
61 527 343
85 13 970 5
015 731 021 475
055 532 694 048
5 954 369 6 989 768 444
635 8 984 3
225 671 169 056
509 598 211 348
54 288 455 2 640 043 309
1. táblázat: A természeti katasztrófák előfordulása 1950-től 2014-ig katasztrófatípusonként, 2014. szeptember 30-i állapot alapján (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
A fenti adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt 65 évben Földünkön bekövetkezett, 12 661 természeti csapásnak minősülő esemény 9%-a volt földrengés, ugyanakkor ezen időszak alatt a természeti csapások következtében áldozatul esett személyek csaknem ötödéért (19%), az okozott anyagi károk pedig közel harmadáért (29%) a földrengések felelősek. Az alábbi diagramok (1–3. ábra) jól mutatják, hogy fajlagosan az áldozatok számának és az okozott anyagi kár mértékének tükrében a földrengések tekinthetők a modern kor legpusztítóbb elemi csapásainak. A földrengés-katasztrófák – a 4. ábrán jól látható módon – túlnyomó része (56%-a) Ázsiában következik be, ahol kiemelten veszélyeztetett régiónak számít a kontinens déli és keleti része. Elsősorban Dél-Európa szeizmikus aktivitásának köszönhetően az „öreg kontinensre” vonatkozó 13%-os előfordulási arány is jelentősnek mondható. Az elmúlt 65 évben bekövetkezett földrengés-katasztrófák előfordulásának területi eloszlása alapján a legveszélyeztetettebb régióknak az alábbiak tekinthetőek: [2] 1. 3. 5. 11.
86
Dél-Ázsia (197 esemény); Délkelet-Ázsia (139) Dél-Európa (84) Kelet- és Közép-Európa (21)
2. Kelet-Ázsia (184) 4. Dél-Amerika (108) (...)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • Magyarország földrengés- veszélyeztetettsége a földrengések előfordulása és tendenciái tükrében
1. ábra: Az események számának aránya a katasztrófák típusainak függvényében, 1950–2014 (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
2. ábra: A halottak számának aránya a katasztrófák típusainak függvényében, 1950–2014 (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
3. ábra: Az okozott anyagi kár aránya a katasztrófák típusainak függvényében, 1950–2014 (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
4. ábra: Az események számának aránya kontinensenként, 1950–2014 (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
A földrengés-katasztrófák előfordulási tendenciát vizsgálva: amennyiben a közelmúltat (az elmúlt 10 évet) vesszük alapul, az alábbi diagramon (5. ábra) látható, hogy a földrengések az árvizek és viharok után továbbra is a legnagyobb gyakorisággal bekövetkező elemi csapások. Előfordulásuk száma nem mutat egyértelmű növekedést, ugyanakkor a 2011–2013-as évek szeizmikus aktivitásukat tekintve átlagon felüli éveknek számítanak.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
87
ANTAL Örs • Magyarország földrengés- veszélyeztetettsége a földrengések előfordulása és tendenciái tükrében
5. ábra: Az egyes csapások számának eloszlása az elmúlt 10 évben, 2005–2014; 2014. szeptember 30-i állapot alapján (forrás: CRED EM-DAT [2], szerkesztette: a szerző)
Az áldozatok számának és az okozott anyagi károk mértéke alapján az elmúlt 10 év legpusztítóbb földrengéseinek az alábbi események tekinthetőek: [2] • 2005. október 8. Kasmír tartomány, Pakisztán (7,6 M1) • 2008. május 12. Szecsuán tartomány, Kína (7,8 M) • 2010. január 12. Haiti (7 M) • 2011. március 11. Japán (9 M erősségű földrengés okozta szökőár) A globális szinten mért adatok alapján az elmúlt évtizedekben Magyarország földrengés-katasztrófák általi veszélyeztetettsége alacsonynak mondható. A továbbiakban a hazánk területére vonatkozó szeizmikus események tendenciáinak vizsgálatára kerül sor.
A földrengések előforulása Magyarországon A Magyarország területén érezhető földrengések kialakulásának, előfordulási tendenciáinak és intenzitásának vizsgálatához a Magyarországi Földrengési Információs Rendszer (a továbbiakban MFIR) Magyarországi Földrengések Évkönyveit (2000–2013-ig) [3] és a havi megjelenésű Földrengés Tájékoztató Kiadványát (a 2014-es évre vonatkozóan) [4] használtam fel. Az információk szűrésével összegyűjtött adatokat a 2. táblázatban rendszerez1
A földrengés erősségét kifejező, 1–9 fokozatú Richter-skálán magnitúdóban (M) megadott értékben.
88
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
tem, ami alapján diagramos kimutatásokat készítettem a számadatok korrelációjából, jelentős eltéréséből vagy kiugróan magas értékeiből való összefüggések bemutatására.
Év
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
A jelentős LegerőTermé- RobbanM ³ 3** rengések Mérőtás-ból Összes Jelentős sebb szetes átlagos erősségű állomás eredő esemény rengések rengés eredetű intenzirengések száma száma* nagysága rengések rengések száma tásának száma száma (M)** száma értéke*
86 78 101 103 73 63 45 58 75 104 134 410 97 227 133
64 32 11 28 43 33 37 33 41 125 62 95 65 151 124
150 110 112 131 116 96 82 91 116 129 196 505 162 378 257
6 3 9 15 5 3 4 3 5 2 14 7 3 15 5
1 2 3 6 3 1 3 2 2 0 3 3 0 7 3
4,4 3,8 3,7 4,3 3,8 4,1 4,5 3,5 4,0 3,6 3,2 4,7 3,1 4,8 4,2
4,16 4,33 4,38 4,50 4,80 4,66 4,875 4,25 4,40 3,75 4,32 4,85 4.50 4,70 5,00
18 19 16 16 16 16 15 15 15 16 14 18 18 22 22
*Európai Makroszeizmikus Skála alapján (1–12 EMS fokozat) **Richter-skála szerint (1–9 magnitúdó [M]) 2. táblázat: Az elmúlt 15 évben (2000–2014) hazánk területén észlelt szeizmikus események főbb adatait összesítő táblázat, 2014. június 30-i állapotig (forrás: MFIR [3], [4]; szerkesztette: a szerző)
A szeizmikus események számának növekedése Az alábbi diagramon (6. ábra) jól látható, hogy az elmúlt pár évben – különös tekintettel 2011-re és 2013-ra – a szeizmikus aktivitás tekintetében növekedés mutatható ki, mindez ugyanakkor nem indokolja a vészharangok kongatását, mivel az észlelt események magas számához hozzájárult a mérőállomások számának (2013-ban 4 új mérőállomást helyeztek üzembe 2012hez képest) és az ipari, illetve bányászati robbantások számának jelentős növekedése is. Itt fontos megjegyezni, hogy elsősorban a Dunántúli-középhegyTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
89
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
ség és Villányi-hegység területén végrehajtott robbantások által kiváltott szeizmikus aktivitás erőssége ritkán haladta meg a Richter-skála szerinti 1,5-ös erősséget, az esetek többségében ezek 1 M alattiak voltak. A szakszerűen végrehajtott robbantások okozta földrengések nem okoztak sem személyi sérülést, sem pedig anyagi kárt.
6. ábra: A hazánk területén észlelt szeizmikus események száma 2000 és 2014 között (forrás: MFIR [3], [4]; szerkesztette: a szerző
A hazánk területén kialakuló, jelentős földrengések gyakorisága az elmúlt évszázadok regisztrált földrengéseihez képest növekedést mutat. Amennyiben hazánk aktuális földrengés-veszélyeztetettségét az elmúlt évszázadok jelentős földrengéseink tükrében vizsgáljuk (7. ábra), megállapítható, hogy napjainkban a lakosság által érezhető, károkat okozó rengések gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor, tekintve, hogy az 1900-as éveket megelőzően a legfeljebb kisebb károkat okozó szeizmikus jelenségek érzékelésére és regisztrálására nem volt technológiai eljárás (Magyarországon az első szeizmográfokat 1906-ban helyezték üzembe [6]), a történelmi földrengések alapján való következtetés nem reprezentatív. Halálos áldozatról utoljára az 1956-ban Dunaharasztiban kipattant földrengés esetében számolhatunk be, amikor a szomszédos Taksony településen két helyi lakos vesztette életét. Ezt megelőzően az 1763-ban, Komáromban pusztító földrengés követelt 63 emberi életet. A földrengések erősségében és intenzitásában nem mérhető számottevő növekedés. Magyarország területén kipattanó, 4 M vagy annál erősebb földrengés az elmúlt 15 év tapasztalata alapján kb. 2 évente fordul elő (8. ábra), ugyanakkor a lakosság számára is érezhető szeizmikus események száma 2010-től megnövekedett.
90
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
7. ábra: Hazánk jelentős, regisztrált földrengései az 1700-as évektől napjainkig (forrás: Jelentős hazai földrengések, MFIR [5], szerkesztette: a szerző)
8. ábra: a hazánk területén évenként észlelt legnagyobb erősségű földrengések magnitúdója 2000 és 2014 között (forrás: MFIR [3], [4]; szerkesztette: a szerző)
Az érezhető – többnyire 2 M körüli vagy annál nagyobb – erősségű földrengések intenzitását tekintve nincs jelentős eltérés, többnyire 4-5 EMS-fokozat2 között mérhetőek, tehát a számadatok nem utalnak arra, hogy a szeizmikus jelenségek intenzitása növekedne, főként annak tudatában, hogy a ma is életvitelszerűen használt lakóépületek és társasházak jelentős hányada 2
A földrengés épített környezetben okozott romboló hatását kifejező, 1–12 fokozatú Európai Makroszeizmikus Skálán (EMS) megadott értékben.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
91
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
több tíz éves technológiával épült. Mindössze egy-két esetben volt tapasztalható szeizmikus aktivitás okozta, jelentősebb anyagi kár, de ezek intenzitása sem haladta meg az EMS-skálán mért 7-es fokozatot.
Hazánk veszélyezetettsége napjainkban és a jövőben Tekintve, hogy a Kárpát-medencében kipattanó földrengések leggyakoribb kiváltó okai a kőzetlemezek eltolódásából felszabaduló feszültségek, a hazánkban kialakuló földrengések, valamint a közelmúltban megnövekedett szeizmikus aktivitás okainak megértéséhez szükséges tisztázni a hazánkban és környezetében zajló szeizmikus események hátterében húzódó tektonikai folyamatokat. A Kárpát-medence tektonikája Annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik a kiemelten földrengés-veszélyeztetett országok közé, felszíne alatt több aktív törésvonal is húzódik amellett, hogy a Kárpát-medence földkéregének szerkezete napjainkban is változik, illetve formálódik. Az aktív tektonikai folyamatok kéregmozgásokban és vetőzónák menti elmozdulásokban nyilvánulnak meg. A Kárpát-medence geodinamikai rendszerére három irányból is nyomófeszültség (kompresszió) hat (9. ábra), melyek közül a legjelentősebb az Adriai mikrolemez vagy más néven „Adriai-tüske” óramutató járásával ellentétes forgó mozgásából eredő tektonikai hatás. Az Adriai-tüske az afrikai és eurázsiai lemezek folyamatos közeledése miatt egyrészről kompressziót fejt ki a Kárpát-medencére, másrészről északi irányba történő feltüremkedésével jelentős hatással van az Alpokra is, amely irányból kéregegységek préselődnek a Kárpát-medence irányába. Mindemellett északnyugati és délkeleti irányból is enyhe kompresszió jelentkezik, tekintve, hogy a Nyugati- és Keleti-Kárpátok napjainkban is formálódik. [7] Évmilliókkal ezelőtt a tektonikai folyamtok extenziós hatást fejtettek ki a Kárpát-medencére, ami miatt a Pannon-síkságon a földkéreg elvékonyodott. A napjainkban zajló, több irányból is horizontálisan ható kompressziós hatás az elvékonyodott kéreg gyűrődését idézte elő, így a vertikális kéregmozgás, illetve deformáció hatására a Kis- és Nagyalföld területe folyamatosan süllyed, a peremi és központi területek pedig kiemelkednek. A leggyorsabban süllyedő területek közé sorolhatóak a kőolaj- és földgázmezők, valamint a nagyvárosok térsége (Debrecen és környéke éves süllyedése kb. 7 mm-re tehető). Mindemellett az Alpok, Kárpátok és a Pannon-medence után elneve92
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
9. ábra: A Kárpát-medence tektonikai folyamatait meghatározó lemezmozgások (forrás: Horváth Ferenc, Bada Gábor: A Pannon-medence recens tektonikája [7]; szerkesztette: nem ismert)
zett Alcapa-főegység3 az Adriai-tüske nyomására évente pár mm-t északkeleti irányba halad, ami jelentős hatással van az ország tektonikai rendszerében zajló horizontális és vertikális geodinamikai folyamatokra. [8] A fentiek ismeretében felmerül a kérdés: mi az oka annak, hogy a folyamatosan aktív tektonikai tevékenységek ellenére jelentős erősségű szeizmikus aktivitás (6 M-et meghaladó) Magyarország területén csak nagyon ritkán tapasztalható (utoljára erre példa az 1763-as komáromi földrengés volt). Ennek magyarázata, hogy a kőzetlemezekből felépülő kőzetburok (litoszféra) kőzetmechanikailag alacsony szilárdságú, valamint hogy olyan mértékben töredezett, ami lehetővé teszi az asztenoszféra felszínén történő, alacsony súrlódással végbemenő mozgásokat. [7] Ily módon nem vagy csak nagyon ritka esetben keletkeznek olyan mértékű feszültségek, amelyek jelentős erősségű földrengés kiváltására alkalmasak. Az elmúlt évek tapasztalatai, jövőkép Magyarország területén a 2011-es és 2013-as évben kiugróan sok földrengés következett be, azonban a természetes eredetű földrengések előfordulása és intenzitása nem mutat folyamatosan növekvő tendenciát. Az ország területén az elmúlt években kipattanó jelentős földrengések előfordulását vizsgálva megállapítható, hogy hazánk szeizmikusan legaktívabb területei közé sorolható Berhida-Komárom térsége mellett a lakosság részéről is érzékelhető 3
Hazánk lemeztektonikai szerkezete három nagyszerkezeti főegységre tagolódik: az Alcapafőegység, a közép-magyarországi főegység és a tiszai főegység
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
93
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
földmozgások az Északi-középhegységben voltak tapasztalhatóak (2014: Cserhátsurány, Bükk-hegység, 2013: Tenk, Érsekvadkert, Heves, Erdőtelek), melyek több esetben okoztak épületkárokat. [3] Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a térség átmeneti szeizmikus aktivizálódása miatt a közeljövőben magas intenzitású, pusztító földrengésre kell számítani, a lakosság részéről is érzékelhető földrengések gyakoriságának növekedése a geodinamikai szerkezetre, illetve folyamatokra vezethető vissza. A vertikális irányú kéregmozgások által az Északi-középhegység fokozatosan, lépcsőzetesen emelkedik ki, a déli pereme pedig az üledékkel telt, folyamatosan süllyedő alföldi medence határa. A vertikális lépcsőzetes mozgásban bekövezhetnek törések, amelyek átmenetileg a szeizmikus események számának növekedését okozzák a térségben. Az Északi-középhegységben és közvetlen környezetében kipattant, 3 M értéknél erősebb földrengések előfordulása az elmúlt 4 évben a következőképpen alakultak: [3], [4] • 2010-ben: Miskolc (3 M) • 2011-ben: – • 2012-ben: – • 2013-ban: Heves (3,6 M), Tenk (4,8 M), Érsekvadkert (4,1 M), Érsekvadkert (3,4 M) • 2014-ben: Cserhátsurány (4,2 M), Bükk-hegység (3,5 M), Cserhátsurány (3,1 M) A 2014-ben mért adatok is azt bizonyítják, hogy az Északi-középhegységben továbbra is prognosztizálhatóak erőteljesebb, 4 M körüli talajmozgások. Ezen földrengések átlagos intenzitása 5-6 EMS közé tehető, tehát az epicentrum környezetében enyhébb épületkárokat előidézhetnek.
Összegzés Magyarország tektonikai környezetét vizsgálva az ország északnyugati fele az Afrika-lemezhez, délkeleti része pedig az Eurázsia-lemezhez tartozik. A kéregmozgások és vetődések mentén zajló aktív tektonikai folyamatok ellenére a kőzetburok töredezettségéből adódóan hazánk tektonikai szerkezetében csak nagyon ritkán keletkeznek pusztító erejű talajmozgások kiváltására alkalmas feszültségek. A földrengések előfordulásával foglalkozó, releváns adatbázisok adatainak elemzésével megállapítható, hogy napjainkra a földrengés-katasztrófák száma és intenzitása – más természeti jellegű csapásokhoz hasonlóan – globális szinten megnövekedett, ugyanakkor az elmúlt 10 év tapasztalatai – egy-két kiugró év kivételével – nem mutatnak tendenciózus növekedést. 94
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
ANTAL Örs • MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGE...
Hazánkról megállapítható, hogy a globális szinthez mérve a veszélyeztetettség mértéke alacsony, ellenben a közelmúltban mért szeizmikus események száma megnövekedett. Ezen földrengések előfordulása nem változtat azon korábbi állásponton, hogy a rengések területi eloszlása inhomogén, továbbra is a szeizmikusan aktívabb területek közé sorolható a Komárom– Berhida-vonal és térsége, valamint az ország déli csücske Baranya megyében. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a hazánk területén végzett ipari robbantások keltette szeizmikus aktivitások is az előbbiekben említett területeken keltenek szeizmikus jelenségeket a legmagasabb arányban. Az elmúlt két évben az Északi-középhegységben és annak a Nagyalfölddel határos peremén jelentős mértékben volt tapasztalható a szeizmikus aktivitás növekedése, ami – a terület geodinamikai folyamatait figyelembe véve – további, enyhébb károk okozására alkalmas földrengések kialakulását prognosztizálja.
Irodalomjegyzék [1] MÓNUS Péter – TÓTH László – GRIBOVSZKI Katalin: A földrengéskockázat fogalma és meghatározási módszerei. HUN-RENG Magyarország Földrengési Információs Rendszere, http://georisk.hu/Tothetal/2004_gykonf_tl.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 13.) [2] Centre of Research on the Epidemiology of Disasters: The International Disaster Database (CRED EM-DAT). Criteria and Definition. www.emdat.be/criteria-anddefinition (a letöltés ideje: 2014. 09. 27.) [3] TÓTH László – MÓNUS Péter – ZSÍROS Tibor – KISZELY Márta – czifra Tibor: Magyarországi Földrengések Évkönyve 1995–2013. 19 évkönyvből álló kötet. GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft., Budapest, 1996–2014, www.georisk.hu/Bulle tin/bul letinh.html (a letöltés ideje: 2014. 09. 16.) [4] Földrengés Tájékoztató, 2014. évfolyam, 1–6. szám, GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft., Budapest, 2014, www.georisk.hu/Tajekoztato/tajekoztato.html (a letöltés ideje: 2014. 09. 16.) [5] Jelentős hazai földrengések. Magyarország Földrengés Információs Rendszere, GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft., www.foldrenges.hu/index.php?option= com_content&view=category&layout=blog&id=3&Itemid=11 (a letöltés ideje: 2014. 09. 09.) [6] Magyarországi földrengés-megfigyelő állomások. HUN-RENG Magyarország Földrengési Információs Rendszere, www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content &view=article&id=28:a-magyarorszagi-foeldrengesmegfigyel-allomasok&catid=2&Ite mid=24 (a letöltés ideje: 2014. 09. 30.) [7] HORVÁTH Ferenc – BADA Gábor: A Pannon-medence recens tektonikája. Magyarország földrengésbiztonsága c. tudományos konferenciakiadvány, Győr, 2002. november. [8] VÖLGYESI Zsolt: A Kárpát-Pannon térség geodinamikája. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Általános és Felsőgeodézia Tanszék, www.agt.bme.hu/volgyesi/mszeizmo/pannon.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 13.) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 83–95
95
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf
AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI KORLÁTOZÁSÁNAK EGYES JOGI KÉRDÉSEI
LEGAL LEGISLATION PERTAINING TO THE RESTRICTIONS ON HUMAN RIGHTS IN EMERGENCIES Az emberi jogok védelme igen összetett kérdés. Sok esetben nem lehet megállapítani, hogy meddig terjedhet az egyéni és kollektív jogok védelme. A jogszabályok által védett egyéni és kollektív emberi jogokat veszélyhelyzet esetén ütköztetni kell a társadalom értékeivel, érdekeivel annak érdekében, hogy egyrészt az egyén egészségének, testi épségének, másrészt anyagi javainak és a társadalom érdekeinek, értékeinek védelmét biztosítani lehessen. Az alábbiakban röviden bemutatom az emberi jogok kialakulását, védelmének hazai fejlődését, figyelemmel a honvédelmi és katasztrófavédelmi szabályozásokra. Bemutatom az emberi jogok hazai korlátozását katasztrófák felszámolása során.
The protection of human rights is a rather complex issue. In many cases, we cannot determine the scope of individual and collective rights protection. In emergencies individual and collective rights, which are protected by legislation, have to be confronted with the values and interests of the society in order to ensure physical integrity and health of the individual as well as the protection of material goods and the values, interests of the society. In the followings, I will briefly outline the development of human rights and the evolution of their protection in Hungary with respect to the legislation in the fields of defence and disaster management. I will explain the restriction on human rights during disaster relief.
Kulcsszavak: katasztrófavédelem, veszélyhelyzet, emberi jogok
Keywords: disaster management, emergency situation, human rights
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 97–103
97
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
Az emberi jogok kialakulása, korlátozásának áttekintése Az emberi jogok kialakulása és fejlődése igen hosszadalmas folyamat eredménye. Az emberi jogok védelmét az egyes államok a saját jogrendjükben tudják biztosítani. Vannak azonban olyan események, időszakok, illetve társadalmi érdekek, melyek bizonyos emberi jogokat időlegesen háttérbe szorítanak. Ilyen indok például az árvíz vagy egy háborús esemény. Az emberi jogok védelemének mértéke és terjedelme több tényezőtől függ. Általános elvárás és követelmény, hogy az alapvető emberi jogok nem korlátozhatók senki által. Az állampolgári jogok és az emberi jogok elkülönülnek egymástól. A védelmüket mindkét esetben az állam biztosítja. Mégis vannak olyan jogok, melyek minden embert megilletnek, s vannak olyan jogok, melyek csak az adott állam polgárának adnak jogosultságot. A jogokat, azok védelmét általában az államok az alkotmányukban jeleníti meg. Zavart okozhat az, hogy az emberi jogok esetében is jelentkeznek kvázi kötelezettségek, mint az állampolgári jogok esetében. Vannak egyes állampolgári jogok, illetve kötelezettségek, melyek csak az adott ország polgárát illetik meg. Ilyen kötelezettség például a haza védelme, a polgári védelmi kötelezettség. Ugyanakkor minden állampolgárt megilletnek az emberi jogok. Ennyi bevezető után az emberi jogok fogalmának tisztázása szükséges. Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Természetesen a különböző irányzatokat vallók további szempontokat is hozzátesznek a fogalomhoz, de öszszességében ez az a közös ismérv, mellyel mindenki egyetérthet. Tehát olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint olyan gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, az élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Kimondható, hogy az emberi jogok minden ember számára egyenlők. Ez az egyenlőség független az állampolgárságtól, a faji, vallási és egyéb különbségektől. Ezek generális, a világ összes népénél, népcsoportjánál ugyanolyan jogosultságokat jelentenek, míg a védelmük eltérő minőségű. Az emberi jogok védelmét az állam szempontjából negatív vagy pozitív jogként lehet megjeleníteni. A negatív jog azt fejezi ki, hogy az állam csak védi és tiszteletben tartja a jogosultságot. A negatív jog nem teszi szükségessé az állam beavatkozását. Ilyen jogosultság az emberi élet, a tulajdonhoz való jog. Pozitív jog esetében az állam tevőlegesen lép fel, s különböző intézményein keresztül biztosítja a jogosultságot. Ilyen például az egészséges környezethez való jog. 98
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
Az emberi jogokkal való foglalkozás egészen Arisztotelészig vezethető vissza. Az őt követő filozófusok, tudósok különböző felfogások alapján fogalmazták meg az emberi jogokat. Az emberi jogok védelmének kialakulása egészen a közékor elejéig vezethető vissza, de az akkori védelem csak egyes társadalmi csoportok védelmét jelentette. A király által 1215-ben elfogadott Magna Charta Libertatum az arisztokrácia kiváltságainak és jogainak biztosítása érdekében született: „Szabad embert elfogni, bebörtönözni, jogaitól vagy birtokaitól megfosztani, jogfosztottá nyilvánítani, száműzni vagy helyzetében bármilyen módon sérelmet okozni csak a vele azonos állásúak által hozott törvényes ítélet vagy az ország törvényei alapján lehetséges, mi sem járunk el ellene erőszakkal másként, és nem is küldünk másokat ezt megtenni más módon.” [1] A XVII–XVIII. században kezdődött el a társadalom minden csoportjára kiterjedő védelem kérdésének feszegetése. John Locke 1689-ben az alábbiak szerint fogalmaz: „A természeti állapotot természeti törvény kormányozza, amely mindenkit kötelez; és az ész – amely maga ez a törvény – mindenkit, aki csak hozzá fordul, megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien egyenlők és függetlenek, senki sem károsíthat meg egy másik embert életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban. Az a nagy és fő cél tehát, amiért az emberek államokká egyesülnek, és kormányzatnak vetik alá magukat, tulajdonuk megvédése.” [2] Az emberi jogok általános, minden emberre kiterjedő voltát az 1774-es Philadelphiai jogok deklarációja fogalmazta meg: „Az észak-amerikai angol gyarmatok lakói a megváltoztathatatlan természetjog, az angol alkotmány alapelvei és számos szerződés és megállapodás alapján rendelkeznek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való joggal.” Az 1776-ban Virginiában megalkotott Jogok törvénye tovább pontosítja a jogokat: „Minden ember, a természet rendje szerint, egyenlően szabad és független, s mindenkinek bizonyos veleszületett jogai vannak, amelyektől, ha társadalmi közösségbe kerül is, semmiféle szerződés meg nem foszthatja, vagy utódaitól azokat el nem veheti; ilyenek: az élet és a szabadság élvezete, ezzel kapcsolatosan a tulajdon megszerzésének és birtoklásának, a boldogságra és biztonságra irányuló törekvésének, valamint azok elnyerésének joga.” [3] Az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat összefoglalóan fogalmazza meg az emberi jogok védelmét s ebben a kormányok szerepét: „Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy Teremtője elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel az embert, melyek közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvéshez. A kormányzatok ezeknek a jogoknak a biztosítására létesültek, s törvényes hatalmuk a kormányozottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármelyik kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
99
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot hozzon létre.” Az emberi jogok védelme szempontjából Európában az 1789-es év volt a meghatározó, amikor is 1789. augusztus 26-án a francia Nemzetgyűlés kiadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Ebben a ma is aktuális nyilatkozatban alapvető kérdések kerültek kinyilatkoztatásra, melyek egy részét később az ENSZ is magáévá tette. „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. (...) IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg. (...) XVII. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.” [4] Az emberi jogok fejlődése a XIX–XX. században teljesedett ki, az iparosodás fejlődését követve. Az emberi jogok történelmi fejlődésük alapján első, második és harmadik generációs jogokra oszthatók. Az első generációs jogok az úgynevezett szabadságjogok: polgári és politikai jogok, melyek a XIX. század második felében a modern nagyipar kialakulásával jelentek meg. (A negatív jogok jelennek meg.) A második generációs jogok a szociális, gazdasági és kulturális jogok, melyek a XX. században alakultak ki. (Pozitív jogok jelennek meg.) A harmadik generációs jogok a szolidaritási jogok. Az emberi jogok korlátozása azonban saját érdekük védelmében szükségessé válhat. Ilyen helyzet az, amikor egy adott közösséget, társadalmat, államot ér támadás, illetve egyes térségekben a normális állapottól eltérő helyzet alakul ki, mely az ott élő összes ember létét valamilyen módon sérti, veszélyezteti. Az ilyen helyzetekben mind az egyes ember, mind a kollektíva számára megadott jogok a saját, illetve az egész térség érdekében korlátozhatóak. Az egyéni, a kollektív jogokat időlegesen korlátozza az állam vagy az általa meghatalmazott, korlátozásra felhatalmazott szervezet. A háborús és katasztrófavédelmi jogszabályok a XX. század egyes időszakaiban hazánkban is párhuzamosan fejlődtek, változtak, és ez az emberi jogokra is igen komoly hatással volt. A továbbiakban a hadi és katasztrófavédelmi jogrendszerek hazai, az emberi jogokat korlátozó történetéről adok rövid áttekintést.
100
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
A törvényi szabályozás „(1) A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése. (2) Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.” [5] A Magyar Köztársaság alkotmányában 1989. október 23-tól szabályozzák az emberi jogok korlátozásának lehetőségét, meghatározott esetekben. Az ország alkotmányos rendje, illetőleg az állampolgárok életének és vagyonának biztonsága nemcsak idegen hatalom fegyveres támadása, hanem belső körülmények, illetve természeti vagy más katasztrófa miatt is veszélybe kerülhet. Ezért bevezették az úgynevezett szükségállapot elnevezést. Ennek bevezetésére csak szükséghelyzetben kerülhet sor. Ilyennek minősül, ha az alkotmányos rend megdöntése vagy a hatalom kizárólagos megszerzése céljából fegyveres összetűzésre, illetőleg – bármely okból – olyan fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett, súlyosan erőszakos cselekményre kerül sor, amely az állampolgárok életét vagy vagyonát tömegesen veszélyezteti. Ugyancsak szükségállapot hirdethető ki az élet- és vagyonbiztonságot tömegesen veszélyeztető elemi csapás vagy ipari katasztrófa idején is. [6] Ebben 2011 hozott jelentős változást. Az alaptörvényünkbe bekerült a honvédelmi célú korlátozás mellett a korlátozás lehetősége veszélyhelyzetekben is. Az alaptörvény különleges jogrendként definiálja a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, a megelőző védelmi helyzetet, melyek a honvédelmi feladatok körében jelentkeznek, valamint a veszélyhelyzetet, mely a katasztrófavédelmi feladatrendszerbe tartozik. A különleges jogrendben alkalmazható részletes szabályokat sarkalatos törvényben határozták meg. Az emberi jogok korlátozására az alaptörvény rendelkezése ad felhatalmazást, s ez egyben meghatározza azon jogok körét, melyek nem korlátozhatóak. Ezekkel a rendelkezésekkel a honvédelmi szabályozás mellett a katasztrófavédelmi célú korlátozás is lehetővé vált. Az alaptörvény mindkét esetben a kormány számára is adott lehetőséget a korlátozásra. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény IX. fejezete szabályozza a megelőző védelmi helyzet, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a váratlan támadás idején alkalmazható szabályok körét. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények móTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
101
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
dosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) V. fejezete fogalmazza meg a veszélyhelyzet tartamát és a megteendő szabályokat. A honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény emberi jogokat korlátozó részei tartalmukat tekintve hasonlók, azzal a különbséggel, hogy a honvédelmi szabályozás több jog korlátozását teszi lehetővé. Az Alaptörvény – eltérően a korábbi alkotmánytól – szűkebben húzza meg a határt a különleges jogrend idején korlátozható alapvető jogok esetében. [7] Az Alaptörvény az alábbi jogok esetében tartja fent a korlátozhatatlanságot: a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma, továbbá az igazságszolgáltatáshoz fűződő jogok közül az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, í jogorvoslathoz való jog, a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvei.
Az emberi jogok veszélyhelyzeti korlátozásának szabályozása A veszélyhelyzet fogalmát az Alkotmány az 1989. október 23-tól hatályba lépő 1989. évi XXXI. törvény módosítását követően használta először. Az akkori Minisztertanács az Országgyűlés felhatalmazása alapján hozhatott a törvényektől eltérő rendeleteket és intézkedéseket. Magyarország ma az Alaptörvény 53. cikkében szabályozza a veszélyhelyzettel kapcsolatos átfogó szabályokat. A veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult. Veszélyhelyzetnek továbbra is azok az elemi csapások vagy ipari szerencsétlenségek tekinthetők, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetik. A veszélyhelyzetet előidéző körülményeket a Kat. 44. §-a határozza meg. A veszélyhelyzet során alkalmazható részletszabályokat a Kat. 49., 50. és 51. §-a tartalmazza. A kormány rendeleti úton térhet el a törvényi szabályoktól. A konkrét területeket és a kormánynak adott felhatalmazás kereteit szintén a Kat. határozza meg. Főszabály szerint arra van lehetőség, hogy az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, illetve a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény szabályaitól a kormány rendeletben eltérjen, továbbá beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szerződéskötési kötelezettség írható elő. A veszélyhelyzet súlyosbodása esetén pedig bizonyos gazdálkodó szervezetek működése a magyar állam felügyelete alá vonható. Arra is van azonban lehetőség, hogy a kormány rendeleti felhatalmazása alapján más rendkívüli intézkedéseket vezessenek be (emberi jogok korlátozása). Veszélyhelyzetben a Kat. alapján a korlátozható alapvető jogok köre növelhető.
102
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf • AZ EMBERI JOGOK VESZÉLYHELYZETI...
Veszélyhelyzetben az alábbi korlátozások vezethetők be: • Közlekedés korlátozása. • Nyilvános helyen való tartózkodás korlátozása, tilalma. • Nyilvános helyen rendezvény megtartásának tilalma. • Az ország meghatározott részének elhagyása (kitelepítés). • Az ország meghatározott területére történő belépés korlátozása, engedélyhez kötése, tiltása. • Az országon vagy egyes részén történő átutazás tilalma. Mint ahogy a fenti felsorolásból is látható, ezen korlátozások az emberek életének, testi épségének védelmét szolgálják. Az emberi jogok korlátozása veszélyhelyzetekben csak célhoz kötötten, sarkalatos törvényben meghatározott módon, meghatározott ideig történhet meg. Ennek elrendelése a gyors reagálás érdekében kormányzati jogosultsággal történhet.
Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]
Magna Charta Libertatum, 1215. 39. cikk. John LOCKE: Értekezés a polgári kormányzatról, 1689. Bill of Rights (Jogok törvénye), Virginia, 1776. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen). [5] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, ENSZ, 1948. [6] A Magyar Népköztársaság alkotmánya. [7] Magyarország alaptörvénye. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény. A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény. 1912. évi LXIII. törvénycikk a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről. 1915. évi XIII. törvénycikk a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények kiegészítéséről. 1935. évi XII. törvénycikk a légvédelemről. SÁRI János: Alapjogok. Osiris, 2008. dr. GRÁD András: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. Strasbourg Bt., 2005. BUERGENTHAL, Thomas: Nemzetközi emberi jogok. Helikon, 2001. HALMAI Gábor – TÓTH Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris tankönyvkiadó, 2008. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 97–103
103
GÖNCZI Gergely
EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK A BIOSZFÉRÁRA GYAKOROLT HATÁSAI
THE EFFECTS OF THE PREPARATION OF AN ARMED CONFLICT ON THE BIOSPHERE Az ember időtlen idők óta formálja saját hasznára környezetét. Tevékenységeivel jelentős ökológiai változásokat okoz, melyeknek negatív hatásai is vannak. Ezek közé az emberi tevékenységek közé – melyek negatív változásokat indukálnak – mára már a hadviselés is beletartozik, hiszen a technológiák fejlődésével ez a terület is egy olyan szintre lépett, amely egyre nagyobb terhet jelent a természeti környezet számára. Egy nemzetközi tanulmány a háborús konfliktusokat három, időben jól elkülöníthető szakaszra bontja: háborús előkészületek ideje; a háború, a fegyveres küzdelem időszaka; a békébe való átmenet, a háború utáni helyreállítás időszaka, melyekben más és más tényezők hatnak a természeti környezetre és ezen keresztül az élővilágra. Jelen értekezés a háborús előkészületeknél fellépő környezeti terheléseket taglalja lokális, regionális és globális léptékben.
From time immemorial human beings have been shaping their environment to their own needs causing significant changes to the ecosystem often with negative effects. Amongst these actions with negative consequences is modern warfare, since the development of new technologies causes greater and greater damage to nature. An international study divides armed conflicts to 3 different time periods: the period of preparation for the conflict; the war itself, the period of armed encounters; and the transition to peace, the restoration period after the war. Each period has wildly different effects on the environment and the biosphere. This paper focuses on the effects on the environment occurring in the preparation period from a local, regional and global point of view.
Kulcsszavak: bioszféra, hadviselés, konfliktus, környezet
Keywords: biosphere, warfare, armed conflict, environment
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 105–111
105
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
Bevezetés Visszatekintve a történelembe, megállapítható az a tény, hogy az emberi kultúra fejlődését mindig is végigkísérte a fegyverkezés és a háború. Úgy is lehet fogalmazni, hogy ez a kultúránk részévé vált. A technika fejlődésével azonban ez a terület is egy olyan szintre lépett, amely egyre nagyobb terhet jelent a bioszféra számára. [1] A bioszféra Földünk életközössége, a földi élővilágot alkotó egyedek összessége. Egyúttal egy térrészt is kijelöl, amelyen belül a földi élet létezik. Ez a térrészlet lényegében a litoszféra (szilárd földfelszín), a hidroszféra (óceánok, tengerek, folyó- és állóvizek), valamint az atmoszféra (légkör) érintkezési felületén található, de ezen megjelölt szféráktól nem határolható el. [2] Kialakulása több milliárd éve indult. Jelenlegi állapotáig az elmúlt földtörténeti korok változásai, folyamatai alakították. Az emberiség viszont alig néhány ezer éve formálja jelentősen saját hasznára a környezetét, ami példátlan környezeti változást okoz. Ez a bioszféra számára az eddigi legnagyobb veszélyt jelenti. [3] A hadtudomány és egy sor interdiszciplináris tudományterület az utóbbi években fokozottan kutatja a hadviselésnek, a háborús és békeműveleteknek, a természeti környezetnek a kapcsolatrendszerét. [4] A témát nagyrészt nemzetközi kutatások keretében vizsgálják, amihez a NATO Advanced Research Workshop programja is csatlakozott. [5] Elmondható viszont, hogy már magyar vonatkozása is van a témának, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is több szálon, több kutatóműhely foglalkozik e komplex kérdéskör vizsgálatával. Ide tartozónak tekinthetjük többek között: • a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4.2.1.B-11/2/ KMR/2011. keretében megvalósult „Civil–Katonai Partnerség” alprogram Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására kiemelt kutatási terület munkáját; • az NKE jogelőd intézményében folytatott kutatásokat (Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék); • A hadviselés ökológiája tudományos kutatási projektet; • valamint az NKE Katasztrófavédelmi Intézete is foglalkozik ezzel az interdiszciplináris területtel. Jelen tanulmány célja, hogy létező példákon keresztül betekintést engedjen ebbe az új kutatási területbe, és ezáltal biztos alapot adjon a hadviselés és bioszféra közötti kapcsolat megértéséhez. A bemutatott példák a hadviselés első szakaszára levetítve szemléltetik a kutatás tárgyát, mégpedig lokális, regionális és globális léptékben.
106
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
A háborús előkészületek következményei Az elmúlt két évtizedben 122 fegyveres konfliktus volt világszerte, és 192 ország tart fent állandó fegyveres erőt. [6], [7] Ezeknek a haderőknek a fenntartása, illetve a felkészülés egy elkövetkezendő háborúra nagymértékű környezetkárosító hatással járhat. Egy modern háborúra való felkészülés a következőkből áll: • a személyi állomány feltöltése: toborzás, behívás, kiképzés, mozgósítás; • a hadfelszerelés kutatása és fejlesztése, tesztelése, gyártása és készletezése; • hadviseléshez szükséges infrastruktúra tervezése és kiépítése, az energia- és nyersanyagigények kielégítése. [8] A kiképzés-felkészítés és a fegyvertesztelések gyakran vezetnek vegyi szennyeződésekhez a vízben és a talajban, zajszennyezéshez, kráterképződéshez, a növénytakaró eltűnéséhez, talajerózióhoz, talajtömörödéshez stb. Az infrastruktúra kiépítése pedig hatással van a kijelölt terület szomszédságában lévő lakott településekre, természetes élőhelyekre. A háborús előkészületek során fellépő lokális léptékű hatások A kiképzések alatt, az éleslövészettel egybekötött gyakorlatok során szenynyező anyagok halmozódhatnak fel. Ilyen a fehér foszfor is, egy közönséges világító anyag, amelyet nyomjelzős lőszerekhez, gyújtólőszerekhez és füstképzéshez használhatnak a gyalogságnál, a tüzérségnél és a páncélos csapatoknál egyaránt. Hétköznapi megnevezése „WP” vagy „Willie Pete”, ami még a vietnami háborúból származtatható, de a katonai zsargon ma is így használja. A fehér foszfor hevesen és gyorsan ég, ezáltal könnyen lángra lobbanthatja a ruházatot, az üzemanyagot, a lőszert és egyéb éghető anyagokat. Ha közvetlenül érintkezik az élő szervezettel, súlyos sérüléseket és halált is okozhat. [9] Ezenkívül összefüggésbe hozható az érintett területek vízi élővilágának pusztulásával, közvetetten pedig a csökkenő termékenységgel, illetve a ragadozók másodlagos mérgezésével. [10] A fehér foszforhoz hasonló veszélyes anyagokat mutattak ki Puerto Rico Vieques szigetén, ahol hat évtizeden keresztül üzemelt egy haditengerészeti bázis. Miután bezárták a katonai létesítményt, a sziget bekerült az amerikai Environmental Protection Agency védelme alá. A szervezet a következő szennyezőket vette jegyzőkönyvbe a bázis nyugati oldalán: felrobbant töltetek maradványai, higany, ólom, réz, magnézium, lítium, napalm, kimerült uránium és más meghatározhatatlan anyagok. A következőket pedig a keleti oldalán: poliklórozott bifenilek (PCB), oldószerek, peszticidek (növényvédőTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
107
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
szerek). [11] Az ott végzett tanulmányokból és a dokumentációkból kiderült, hogy a fegyverekkel kapcsolatba hozható méreganyagok a talajvízben, a növényvilágban és a partközeli tengeri élővilágban is kimutathatóak. Az ilyen toxikus anyagok a légutakon, a tápcsatornán és a bőrön keresztül bekerülhetnek a szervezetbe. Környezetünk szennyezett levegőjén keresztül a tüdőbe is bejuthatnak ezek az anyagok, ahol a leggyorsabb a felszívódás. Mivel a légzőhólyagocskák fala vizes filmrétegként működik, ezért a vízben oldódó mérgek nagyon gyorsan áthatolnak rajta, így a méreg a vérbe, majd a különböző szervekbe jut. A mérgező anyagok a tápcsatornán keresztül, elsősorban szennyezett italokkal és ételekkel kerülnek a szervezetbe. A zsírban oldódó mérgek pedig a bőrön át tudnak felszívódni. [12] Az előbb leírtak tükrében tehát nem meglepő, hogy például a magas higanyszennyezés és a rákos betegek növekvő száma között kapcsolat van, hiszen Vieques szigetén 27%-kal több a rákos megbetegedések száma, mint a nagy szigeten, Puerto Ricón. [13], [14] Egy élő szervezetre a toxikus anyagokon kívül más tényezők is negatív hatással lehetnek. Ilyen a környezeti zajterhelés is. A zajhatások azok a nemkívánatos káros és a füllel felfogható hanghatások, amelyek függnek a kisugárzott hangenergiától (hangteljesítmény), a hang erősségétől (az időegység alatt az egységnyi felületen áthaladó hangenergia), továbbá a hang nyomásától is. Ezek pszichés reakciókat, vegetatív idegrendszeri zavarokat, halláskárosodást okozhatnak. [15] A katonai pályán is számos területen érheti a szervezetet káros zajterhelés. Gondoljunk itt a harckocsizókra, a tüzérekre, a pilótákra és a kiszolgáló személyzetre. Például a hangrobbanások vibroakusztikus betegséget, más néven VAD-t (vibroacoustic disease) idézhetnek elő. Ez egy krónikus, progresszív, kumulatív betegség. Nagy intenzitású/alacsony frekvenciájú hangok és infrahangok vezethetnek a kialakulásához. Hatásai lehetnek: dühkitörés, epilepszia, szívroham vagy akár öngyilkosság is. [16] Negatív hatások nemcsak egy élő szervezetet, hanem egy adott területet is érinthetnek. Ha egy adott terület növénytakarója eltűnik (ez gyakran köthető emberi tevékenységhez, úgymint a vezetési gyakorlatok és talajszennyezők kijuttatása), az talajerózióhoz vezethet. Ez olyan talajpusztulási folyamat, amikor a talaj bizonyos hányadát a víz (vízerózió) vagy szél (szélerózió, defláció) egyik helyről (erodált területek) egy másik helyre (szedimentációs területek) szállítja. Így az érintett területen súlyos károkat okoz, mivel pusztítja a talajképződési folyamatok során kialakult termőtalajt. A talajerózió világprobléma. [17] Nagy tömegű harcjárművekkel, katonai tehergépjárművekkel végrehajtott vezetési gyakorlatok során nagyobb a talaj tömörödésének az esélye. [18] A talajtömörödés a talaj térfogattömegének növekedése, összporozitásának csökkenése és a kedvezőtlen pórusméret átrendeződése (durva pórus, finom 108
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
pórus). [19] Ezáltal a víz nehezebben jut be a talajba, elfolyás léphet fel, és a talaj levegőzöttségében is zavar keletkezhet. A hadgyakorlatok hatással vannak a vadvilágra is. A bálnák tömeges partra vetődése és a haditengerészeti gyakorlatok kapcsolatára irányuló vizsgálatok a Bahamákon és a Kanári-szigeteken arra az eredményre jutottak, hogy a magas intenzitású hanglokátorok (szonár) felelősek a cetfélék megváltozott viselkedéséért, belső szövetei károsodásáért, valamint az esetenkénti egyedpusztulásért. [20], [21] Egy új katonai kiképzőbázis létesítése során is felléphetnek olyan negatív hatások, amelyek zavart okozhatnak az adott terület addigi ökoszisztémájában. Kanada a NATO-hoz való csatlakozása után kötelezettséget vállalt arra, hogy egy hadosztályt küld Európába. Viszont nem rendelkeztek azokkal a feltételekkel, amelyekkel ezt teljesíteni tudták volna, ezért egy új kiképzőbázis építését tűzték ki célul. 1952-ben Kanada nemzetvédelmi minisztere előterjesztette tervezetét a Kanadai Szövetségi Kormánynak, miszerint a déli fekvésű New Brunswick legyen a helye az új és egyben legnagyobb katonai kiképzőközpontnak a Nemzetközösségben, amelyet CFB Gagettown-nak neveznének el. A helyszínválasztást leginkább a kedvező földrajzi adottságokkal indokolta: • egyéves időtartamra levetítve kitűnően lehet szimulálni az európai időjárási viszonyokat, • a helyi terep az északnémet és más észak-nyugati európai területekhez hasonlít, • sík, illetve magasabban fekvő hegyvidéki területeken is lehet gyakorlatozni, • az infrastruktúra szempontjából kedvező adottságokkal bír. Végül sikerült a vállalkozás, de nem ment minden egyszerűen. Rossz volt a kommunikáció a több generáció óta ott élő emberek és a kormány között. [22] Ebből számos konfliktus adódott a két fél között, amit csak nehezen tudtak megoldani. Végül egyezségre jutottak, és megvalósult a terv. A mai napig is folyik ott kiképzés, és jó kapcsolatot ápolnak a civil lakossággal is, mivel a helyi kultúra kedvező hatással van a katonai személyzetre, ami nagyban megkönnyíti a szocializálódást. [23] Ökológiai szempontból viszont számos probléma merült fel az évek során. Megzavarták az addig úgymond háborítatlan terület tájképi jellegét, az addig ott élő emberek, növények és állatok életterét, a kiképzések pedig számos környezetkárosító hatással jártak. Itt érdemes megemlíteni az „Agent Orange” és „Agent Purple” nevű herbicidek tesztelését, melyek toxikus hatással voltak az ottani egész életközösségre.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
109
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
Regionális és globális léptékű hatások Regionális és globális léptékű hadi kutatásokkal jár a nukleáris fegyverek tesztelése és gyártása is. A Hanford Nuclear Reservation egy hosszú távú megfigyelést követően rávilágított arra a tényre, hogy a radionuklidok 250 km távolságban is kimutathatóak a növényekben és az állatokban. Radioaktív részecskék a Columbia folyó kagylóiban is megjelentek, 650 km-re a lefolyás vonalában. [24] A nukleáris eredetű esők, amelyek az 1950-es fegyvertesztekből származtak, kimutathatóak az antarktiszi jég magjaiból, a trópusi fák gyűrűiből és az óceáni üledékekből. [25]
Összefoglalás A hadviselés és az ökológia kapcsolatát nehéz jellemezni. Egy viszonylag új területről van szó, aminek megismerése további kutatásokat és szakirodalmakat igényel. Törekedni kellene egy nemzetközi adatbázis létrehozására, hiszen egy-egy könyv a maga terjedelmében kevés ahhoz, hogy felöleljen egy ilyen komplex témakört. Az adatbázist folyamatosan lehetne frissíteni a jövő történéseinek függvényében.
Irodalomjegyzék [1] GÖNCZI Gergely: A hadviselés ökológiájának alapvetései (Egy Phd témaválasztás indoklása 1.). Műszaki Katonai Közlöny, XXIV. évfolyam, 2014. 1. szám, 120–135. [2] DAVID Ledig: Az élőlények és a környezet. 2014, https://prezi.com/rjdujkhe02st/ az-elolenyek-es-a-kornyezet/ (a letöltés ideje: 2014. február 6.) [3] Prof. TAMÁS János: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda kiadó, 2008, 27–30. [4] KRAJNC Zoltán: The emerging new area of science: ecology of warfare (new paradigms in planning and conducting of military operations). A hadviselés ökológiájának alapkérdései. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. [5] GARY E. Machlis – Thor HANSON: Warfare Ecology. Bioscience, Volume 58, 2008, Issue 8, pp. 729–736. [6] MAJEED, A.: The Impact of Militarism on the Environment: An Overview of Direct and Indirect Effects Ottawa (Canada). Physicians for Global Survival, 2004. [7] HARBOM, L. – WALLENSTEEN, P.: Armed conflict, 1989–2006. Journal of Peace Research, 44: 2007, pp. 623–634. [8] Gary E. MACHLIS – Thor HANSON – Zdravko SPIRIC – Jean E. McKendry: Warfare Ecology. A New Synthesis for Peace and Security. Springer, 2011.
110
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
GÖNCZI Gergely • EGY HÁBORÚS KONFLIKTUS ELŐKÉSZÜLETEINEK...
[9] Paul REYNOLDS: White Phosporus: weapon on the edge. BBC News, 2005, http:// news.bbc.co.uk/2/hi/americas/4442988.stm (a letöltés ideje: 2014. február 6.) [10] SPARLING, D. W. – FEDEROFF, N. E.: Secondary poisoning of kestrels by white phosphorus. Ecotoxicology, 6:1997, pp. 239–247. [11] EPA ID#: PRN000204694, Atlantic Fleet Weapons Training Area-Vieques, 2005., www.epa.gov/region2/superfund/npl/0204694c.pdf (a letöltés ideje: 2014. február 6.) [12] HALÁSZ László – LUKÁCS Viktória: Idegmérgek késői hatásai. Hadmérnök, 7:(3) 50–59. (2012) [13] ORTIZ-ROQUE, C. – LÓPEZ-RIVERA, Y.: Mercury contamination in reproductive age women in a Caribbean island. Vieques.Journal of Epidemiology and Community Health, 58:2004. pp. 756–757. [14] PORTER, W.: Movement of toxic materials through the Vieques marine ecosystem: The effects of naval bombardment on a Puerto Rican coral reef. Paper presented at the annual meeting of the Ecological Society of America. Montreal, Canada, 2005: [15] Dr. HALÁSZ László – Dr. FÖLDI László – BEREK Tamás (szerk.): Környezetbiztonság. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. [16] Patrice THOMAS: Boom car noise. 2004, www.lowertheboom.org/trice/vad.htm (a letöltés ideje: 2014. október 10.) [17] Prof. TAMÁS János: Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda kiadó, 2008, 66–67. [18] PROSE, D. V. – WILSHIRE, H. G.: The Lasting Effects of Tank Maneuvers on Desert Soils and Intershrub Flora. Washington (DC), US Geological Survey, 2000. [19] Prof. TAMÁS János: i. m., 83. [20] SCHROPE, M.: Whale deaths caused by US Navy's sonar. Nature, 2002, 415: pp. 106. [21] JEPSON, P. D. et al.: Gas-bubble lesions in stranded cetaceans. Nature, 2003, 425: pp. 575–576. [22] Gary E. MACHLIS – Thor HANSON – Zdravko SPIRIC – Jean E. MCKENDRY: Warfare Ecology. A New Synthesis for Peace and Security. Springer, 2011, pp. 249–251. [23] DALTON, Shawn E.: Application of the Human Ecosystem Model in Warfare Ecology. 2010, pp. 245–254. [24] GERBER, M. S.: On the Home Front: The Cold War Legacy of the Hanford Nuclear Site. Lincoln University of Nebraska Press, 1992. [25] LIVINGSTON, H. D. – POVINEC, P. P.: A millennium perspective on the contribution of global fallout radionuclides to ocean science. Health Physics, 82: 2002, pp. 656–668.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 105–111
111
HEGEDŰS Hajnalka
AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRAELEMEK KIJELÖLÉSÉVEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK
PROBLEMS RELATED TO THE IDENTIFICATION OF DRINKING WATER SUPPLIES AS CRITICAL ELEMENTS IN THE INFRASTRUCTURE A kritikus infrastruktúra elemeinek, azon belül is az ivóvízbázisok védelmének, valamint a védendő létesítmények kijelölésének jogszabályi változásai több lényeges kérdést vetnek fel. Hogy az aktuális védekezési helyzet nem elegendő/megfelelő, a jogalkotók is felismerték. A védendő létesítmények kiválasztási mechanizmusát, a döntés-előkészítést erőteljesen befolyásolják az érintettek és résztvevők különböző érdekei. Magyarország geológiai, alvízi helyzete miatt ráadásul legalább olyan mértékben érintettek nemzetközi szereplők, mint hazaiak. Cikkem a kutatásom kezdeti szakaszában áttekintő, problémafelvető célokat szolgál, mely a későbbi, a kritikus infrastruktúra egy speciális részterületének feltárásához, az evvel kapcsolatos régi és új problémák feldolgozásához, esetleges paradigmaváltáshoz vezető út kezdő lépéseinek meghatározását tűzi ki célul. Bemutatásra kerülnek egyes, a kritikusinfrastruktúra-védelem szempontjából lényeges definíciók, fenyegetettségek, az azonosításhoz vezető út problematikái.
Changes in the legislation on the protection of the critical elements in the infrastructure, including drinking water supplies as well as the identification of establishments to be protected raise a number of essential questions. Legislators have recognised that the current system of protection is not sufficient. The identification process of the establishments to be protected and the decision-making are heavily influenced by the different interests of the participants and those affected. The geological condition of Hungary involves international participants as well, in addition to the domestic ones. At the beginning of my research, the purpose of my study is to review and address current problems, which later may be the first step to reveal a special field within critical infrastructures, and to resolve related old and new problems, which might lead to a paradigm shift. Definitions, threats and the issues of identification vital to the protection of critical infrastructure will be presented.
Kulcsszavak: kritikus infrastruktúra, ivóvízbázisok, választási mechanizmus
Keywords: critical infrastructure, drinking water supplies, identification process
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 113–125
113
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
Bevezetés A víz biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai alapján az élővilág, a társadalom számára nélkülözhetetlen vegyület, ez teszi egyáltalán lehetővé a földi életet. A víz az élőlények építőanyaga, testük és szerveik nagyrészt ebből állnak, táplálékunk jelentős százaléka is ez. Az ember testfelépítésének esetében ez a részarány majdnem 70%. A víz a bioszféra egyik leglényegesebb hőmérséklet-szabályozója, oldószere a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatoknak. Igen fontos és sokoldalú szerepe van a termelésben is. Az ipari termelésben technológiai és hűtővízként vesz részt, de a közlekedésben sem elhanyagolható a szerepe a gépek hűtésénél, de magának a közlekedésnek a közegeként is. A mezőgazdaságban mindenekelőtt öntözésre, állatok itatására használják fel, de a haltenyésztésnél termelőközeg szerepét tölti be. Gyógyászati és rekreációs szerepét is már évezredek óta ismerik. [1] A Föld teljes vízkészlete 1386 millió km3, aminek 97,5%-a sósvíz és mindösszesen csak 2,5%-a édesvíz. Az édesvíz 68,9%-a állandó jég- és hótakaró formájában a sarkvidékeken (túlnyomórészt az Antarktiszon) és a magashegyi régiókban található, a mintegy 2000 m-es mélységig vett felszín alatti vízkészleteket 29,9% alkotja. A maradék 1,2%-ba tartozik minden egyéb, azaz a vízfolyások és állóvizek, a mocsarak és lápok vize, a talajok nedvességtartalma, az atmoszféra víztartalma és a bioszféra által lekötött vizek is. [2] Így a Föld teljes vízkészletének csupán 0,03%-a ténylegesen hasznosítható, hozzáférhető édesvízkészlet. A víz körforgása miatt a készletek helyben és időben is állandó mozgásban vannak, egy adott térségben és időszakban folyamatosan megújulnak. Magyarország földtani felépítése és a medencejelleg miatt igen gazdag vizekben. Vízkészletünk mennyisége, környezeti és használati értéke európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű, ásvány- és termálvizeink világszínvonalú mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésünkre. Az ország területének nagy részét vastag, medencebeli üledékek és hegyvidéki karsztos képződmények fedik, amelyek kiváló felszín alóli vízbeszerzési lehetőséget biztosítanak. Magyarországon az ivóvízellátás több mint 90%-a felszín alatti vízből történik, de ugyanilyen fontos szerepet töltenek be ezek a vízkészletek a mezőgazdaságban is. [1]
Jogi szabályozási háttér Az Országgyűlés által – a vonatkozó 2008/114/EK uniós irányelvvel összhangban – 2012. november 12-én elfogadott 2012. évi CLXVI. számú, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és vé114
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
delméről szóló törvény annak a hazai, a kritikus infrastruktúrákkal, illetve azok védelmével kapcsolatos munka lezárásának is tekinthető, amely a 2001. szeptember 1-jei terrortámadás következtében az egész világon felgyorsította a kritikus infrastruktúrával, azok elemeivel kapcsolatos kutatásokat, elemzéseket, (át)értékeléseket, szakmai és jogi intézkedéseket. Bár a kritikus infrastruktúra, a létfontosságú rendszerelemek kutatása rövid múltra tekint vissza, a kézzelfoghatóvá vált fenyegetettség hatására felgyorsultak az ehhez a tudományos területhez kapcsolható szakmai, jogi szabályozási tevékenységek1. Néhány részterület ugyan intenzívebb támogatást élvez (pl. információs rendszerek), a jogalkotók felismerték, hogy vannak bőven „fehér foltok”, ezért kibővítették a létfontosságú rendszerelemek listáját. A törvény 1. § (f) pontja értelmében létfontosságú rendszerelemnek nevezzük az 1–3. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszerelemét, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához – így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához –, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna. [3] A három melléklet különböző időpontokban lépett hatályba: elsőként az energetikai és közlekedési ágazathoz tartozó elemekről, majd az agráriumról és az egészségügyről jelent meg, végül a fennmaradó ágazatokat felsoroló 3. melléklet 2014. január 1-jével. Ez utóbbi, a többek között a vízügyi ágazat létesítményeit is magában foglaló melléklet által váltak az ivóvíz-szolgáltatás, a felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a vízbázisok védelme, valamint az árvízi védművek, gátak is létfontosságú létesítményekké, és élveznek kiemelt védelmet. A 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 65/2013. (III. 8.) kormányrendelet kimondja, hogy a kormánynak a rendelet alkalmazásában kockázatelemzés, valamint az ágazati és horizontális kritériumok alapján meg kell határoznia a lehetséges létfontosságú rendszerelemeket, elemezni kell azok sebezhetőségé. A megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következményeket értékelni kell, meg kell határozni a létfontosságú 1
Az Európai Bizottság 2004. október 20-án A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben című közleményében javaslatokat tett az európai kritikus infrastruktúrát fenyegető terrortámadások megelőzésére, a felkészülésre és a reagálásra, majd 2005 novemberében kiadták az ún. Zöld Könyvet, amely a Kritikus Infrastruktúra Védelem Európai Programjának (EPCIP) kidolgozását és a Kritikus Infrastruktúra Védelmi Előrejelző és Információs Hálózat (CIWIN) felállítását szolgálta. A Zöld Könyvben az általános célkitűzések mellett már szerepel az ágazati megközelítés is, a gyakorlati megvalósítás pedig párhuzamosan történik a közösségi stratégia kidolgozásában, a szektorális tevékenységben és a tagállamok védelmi tevékenységében.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
115
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
információs rendszereket és azok létesítményeit, azaz a társadalom olyan hálózatszerű, fizikai vagy virtuális rendszereit, eszközeit és módszereit, amelyek az információ folyamatos biztosítása és az informatikai feltételek üzemfolytonosságának szükségességéből adódóan önmagukban létfontosságú rendszerelemek vagy más azonosított létfontosságú rendszerelemek működéséhez nélkülözhetetlenek. [4]
Vízbázisok, vízkivételi pontok Vízbázisnak nevezik a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területet vagy felszín alatti térrészt, valamint az onnan kitermelhető vízkészletet. Tágabb értelemben a vizet magába foglaló képződmény felszín alatti térrészét vagy a felszínen húzódó területét, magát az ott tárolt vízkészletet, illetve a víz kitermelésére szolgáló, működő vagy tervezett berendezéseket is értjük alatta.2 [5] A legfontosabb ivóvízbázisokról az alábbiakban szólunk.3 Parti szűrésű vizek A felszín alatti vízkészletek nagy részét a folyók közelében, túlnyomórészt a folyóból származó ún. parti szűrésű vizek teszik ki. Ahogy az elnevezés is mutatja, a felszíni vizet a vízzel érintkező kőzetek, pl. kavics, homok megszűrik. Jelentős parti szűrésű ivóvízbázisaink vannak a Rába, a Sajó, a Hernád, az Ipoly, a Dráva, a Mura és természetesen a Duna partján (lásd 1. ábra), és Budapest vízellátása is a Duna parti szűrésű vízkészletére épül. Országosan a közüzemi vízellátás kb. 40%-át nyerik parti szűrésű kutakból, s a jövőbeli vízbázisaink is mind ilyen típusúak. Ennek utánpótlása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik.
2
3
A felszíni és felszín alatti vizek csoportosításáról, osztályozásáról, egyéb vízbázistípusokról, illetve az említett típusok további jellemzőiről többek között a 2000/60/EK – EU Víz Keretirányelve (EU VKI), valamint a Vízminőség című (Pregun–Juhász) dokumentumokban olvashat részletesebben. A természetben ritkán fordulnak elő az egyes típusok tisztán önmagukban, a földfelszín alatt általában egymással összefüggő rendszerek alakulnak ki, pl. a talajvíz összefüggő rendszert alkot(hat) a parti szűrésű vízzel vagy akár a rétegvizekkel, de számos variáció valósul meg.
116
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
1. ábra: Parti szűrésű vizek Magyarországon, www.aquadocinter.hu/themes/Vg_ezredford/Fe_vizek.htm (a letöltés ideje: 2014. október 1.)
Rétegvizek A rétegvíz a porózus, szemcsés, üledékes kőzetben helyezkedik el, víztartó kőzetét alulról is, felülről is vízzáró réteg határolja. A talajvizek szintje alatt húzódnak, és ezek adják a felszín alatti vízkészletek döntő hányadát. A rétegvíz egyik jellegzetes típusa az artézi víz. Utánpótlása jóval lassabb, mint pl. a talajvízé, s mivel mélyebben helyezkedik el, védettebb, kevésbé tud elszennyeződni, ezért ivóvízként hasznosítható. Tartalmazhat természetes eredetű ásványi anyagokat (pl. arzén, vas) olyan mennyiségben, ami a felhasználást megnehezíti. Ilyen forrásokat az Alföld, a Kisalföld alatt találhatunk. Karsztvizek A mészkőhegységek belsejében mozgó és felhalmozódó felszín alatti víz. A felszínről vagy beszivárgással, vagy víznyelőkön jut a hasadékokba és járatokba. Az összegyűlt karsztvíz forrásokon keresztül juthat újra a felszínre, és akár közvetlen fogyasztásra is alkalmas. [6]
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
117
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
A vízkészleteket veszélyeztető tényezők A vízkészleteket veszélyeztető tényezőket, a vízszennyezést sokféleképpen definiálhatjuk. a) Az egyik legegyszerűbb megközelítés szerint minden olyan emberi tevékenység hatására kialakuló körülményt értünk alatta, amelyek közvetlenül befolyásolják a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minőségét. b) Más megközelítésben azokat folyamatok, amelyek során a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságai károsan megváltoznak, a víz részben vagy teljesen alkalmatlanná válik emberi használatra, illetve a természetes vízi életfolyamatokra is veszélyesen hat. c) Egy másik szakterminológia szerint akkor beszélünk vízszennyezésről, ha az egyes (veszélyes) anyagok mértéke meghaladja azok természetes vizekben található koncentrációját. [6], [7] Árvíz Hazánk Európa egyik leginkább árvízveszélyes területe. A külföldről érkező folyók a hirtelen ellaposodó magyarországi sík vidékeken fejtik ki káros hatásukat. Több mint 21 000 km2 a mélyen fekvő, lefolyástalan terület, amelyeket árvíz esetén elöntés fenyeget. Már nemcsak közepes és nagy folyóinkon van árvízveszély, hanem a hirtelen fellépő és gyakori záporesők miatt a kis vízfolyások is könnyen kilépnek a medrükből. Belvíz A belvíz amellett, hogy a felszínt vízzel borítja és a vízgyűjtő területeket a tervezettnél nagyobb hidrometeorológiai terhelésnek teszi ki, késlelteti vagy lehetetlenné teszi a mezőgazdasági munkálatokat, a talajrongálás által – annak szűrő- és védőfunkciójának szerepváltozása miatt – hatással van a vízbázisainkra.
118
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
Esőzések4 A klímaváltozás hazánkban is érezhető hatása, hogy megnövekedett a hirtelen, monszunszerű esőzések száma. A lehullott csapadék mennyisége mellett annak minősége is problémát jelent. A víz a légkörben kémiailag tiszta állapotban található, de amíg a földre érkezik, szennyeződik az atmoszférában kiülepedő szennyező anyagokkal, a burkolt felületek szennyeződéseivel, a téli időszakban a jegesedés ellen használt sószórásból származó anyagokkal, valamint az olyan mindennapos emberi tevékenységek által, mint a szemetelés és a kutyasétáltatás. A csapadékok minőségének romlása egyértelműen a vizek szennyezéséhez járul hozzá, állóvizeinkben például a savas eső hatására elsavasodási probléma jelentkezik. Bár az átlagos szemlélő hatására a víz továbbra is tiszta, átlátszó és egészséges benyomást kelt, az ökológiai egyensúly megbomlik. Ipari tevékenységek, üzemi balesetek Jóllehet a környezet védelme érdekében igyekeznek jogi úton szabályozni az ipari tevékenységek megkezdését és folytatását, valamint megalkotják a környezetszennyező tevékenységre vonatkozó megelőzési és kárelhárítási terveket, a balesetek, illetve az azok következtében fellépő környezetszennyezések elkerülhetetlenek. Ezeken felül ipari tevékenység következménye még például a fragmentáció,5 a túlhasználat,6 a tarvágásos erdőművelés7 is. A fentiek mellett megemlítendő még az (illegális) szemételhelyezés, a szándékos szennyezés problémaköre is.
4
5
6
7
Az esőzések, a csapadékosság egyik alapvető jellemzője a valamely időtartam alatt hulló mennyiség, amelyet a csapadékmagasság fejez ki, s amelynek számszerű értékét mm-ben adjuk meg Ez tulajdonképpen annak a vízrétegnek a vastagságát jelenti, amely akkor borítaná a felszínt, ha a lehulló csapadék helyben maradna, ha a csapadékhullással egy időben nem lenne párolgás, beszivárgás és felszíni elfolyás sem. Fragmentáció: amikor az eredetileg nagy kiterjedésű élőhelyek feldarabolódnak, pl. közlekedési útvonalak létesítésével. A túlhasználat a biodiverzitás csökkenéséhez vezet, az ipari tevékenység elpusztítja rengeteg élőlény élőhelyét. Sokszor azokét leginkább, amelyek a legnagyobb fajgazdasággal rendelkeznek. Napjainkban ugyan nem jellemző, de a korábbi ilyen művelési mód akár 20-30 évvel később is érezteti hatását.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
119
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
A védendő vízbázisok kijelölésénél felvetődő problémák, javítási lehetőségek A jogszabályi háttér a kijelöléssel kapcsolatban előír jó néhány kritériumot, módszertani megoldásokat is nyújt, de a megfelelő módszer kiválasztásához az alábbiakban felsorolt problémákat sem lehet figyelmen kívül hagyni (megjegyezve, hogy ezen területeken átfedések vannak). Alvízi helyzetünk Az ország medencejellege számos nehézséget okoz. Felszíni vízkészleteink kb. 95%-a nem hazánk területén ered (2. ábra). [8] A folyók jelentős mennyiségű szennyeződést hozva érkeznek a környező országokból, amelyek nagy részét viszont sebességük csökkenésével itt teszik le. A szennyezések mellett fontos tényező, hogy a környező hegyvidékek hóolvadásából származó megnövekedett vízhozamot is magukkal hozzák, amivel megnövekedik az ár- és közvetetten a belvízveszély is. A nemzetközi összefogás és a határon átnyúló együttműködés erősítése, a gyakorlati megvalósítás hatékonyabbá tétele a feladat. [1]
2. ábra: A magyarországi be- és kilépő felszíni vizek (forrás: Pregun–Juhász: Vízminőség, www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/ a_hidrolgiai_krfolyamat_s_a_vzkszletek.html; a letöltés ideje: 2014. január 18.)
120
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
Az árvízi védekezés megreformálása, átgondolása Az árvíz elleni védekezések érdekében felépített töltések, főleg a mentett oldalon elzárják az ott található holt- vagy mellékágakat, ahova a túlzott mennyiségű víz elfolyhatna. Mivel a folyómedreket szabályozták, a partvonalakat sok esetben kiépítették, hiányzik a parti növényzet. A szabályozások következménye az is, hogy elmarad a földterületek elárasztásának lehetősége. A földhasználat változása, az éghajlati szélsősége egyértelműsíti, hogy a hagyományos árvízvédelmi megoldások már nem nyújtanak megfelelő biztonságot. [9] A hazai vízgazdálkodásban az árvízvédelem egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz egyre több az árvízzel elöntött terület. Az árvizeknek leginkább kitett Tiszán és környékén több város található, amelyek ivóvízbázisa karsztvizekre vagy parti szűrésű vizekre települt. Ezen vízkivételi pontok esetében a vízkivételi műtárgyak sokszor nem nyújtanak biztos védelmet az esetleges áradásokkal szemben, s mivel mindkét vízbázis direkt felszíni utánpótlású, árvíz esetében könnyen szennyeződhetnek.8 [10] Az egyes műszaki megoldások átgondolása, átépítése Mind az esővíz-elvezető rendszer, mind a vízkivételi pontok műszaki megoldásait górcső alá kell venni. Vízelvezető és kiegyenlítő műtárgyaink elhanyagoltak, gyakran hiányoznak, az özönvízszerűen lehulló csapadékmennyiség elvezetése esélytelen. A megfelelően méretezett kiegyenlítő műtárgy hiányában a túlzott esőzések rendkívüli hidraulikai és szennyezőanyag-terhelést jelentenek az élővizekre. [8] Az sem ritka, hogy az özönvízszerű esőzések után a szennyvíztelepeken eleven iszap mosódik ki, vagy az eltömött, illetve nem rendesen tisztított, feliszaposodott árkok okoznak vízminőségi haváriát.9 A már említett csapadékminőségi probléma, a légköri szennyezés megoldása azonban globális probléma, így globális összefogást igényel. A küszöbérték alatti mennyiségek, katasztrófaszintet el nem érő események Bár a hatóságok figyelmét az utóbbi két évtizedben a nagy ipari balesetek megelőzése kötötte le, az elmúlt években felismerték, hogy a környezetbiztonság fogalomkörében, illetve a gyakorlati tevékenységek során nagyobb fi8
9
Ez történt 2006-ban, Miskolc esetében is, amikor az ottani kutak a Sajó áradása miatt teljes mértékben víz alá kerültek és szennyeződtek. Természeti csapás vagy emberi tevékenység következtében létrejövő veszélyhelyzet, például ipari baleset.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
121
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
gyelmet kell szentelni az úgynevezett „küszöb alatti mennyiségeknek” is. Az elmúlt években nem egy olyan esemény történt, amely nagysága alapján nem érte el azt a szintet, hogy katasztrófának10 minősítsék, ugyanakkor mégis a katasztrófavédelem nagyfokú beavatkozására volt szükség. A legnagyobb ilyen események szállítási balesetekkel vagy az időjárással – árvíz/belvíz – voltak kapcsolatosak, de nem feledkezhetünk meg a 2013-as tavaszi hóhelyzetről sem. [1] A visszamenőleges kontroll igénye Az elmúlt évtizedekben jó néhány vegyi anyaggal vagy azok előállításával foglalkozó üzem zárta be kapuit különböző okokból. Nem egy ilyen a rendszerváltozás környékén, azaz lassan 20-25 éve. Ezen üzemek teljes felszámolása, a terület szanálása többnyire csak részben vagy egyáltalán nem történt meg, a bezáráskor és azóta sem végeztek semmilyen környezettanulmányt, nem mérték fel az esetleges környezetkárosodást. Ennek szükségességét bizonyítja például a 2013-as abasári vízszennyezés esete is, ahol a szennyezést olyan szerves vegyi anyagok, oldószerek okozták – szén-tetraklorid, triklóretilén és tetraklór-etilén (halogénezett szénhidrogének) –, amelyeket manapság már nem alkalmaznak, mégis a határértéket hatszorosan meghaladó mennyiségben voltak jelen az ivóvízben. Kiderült, hogy az Abasárt ellátó kutak felett, a Pipshegyen korábban diódagyár működött, és ott használták ezen anyagokat. A gyár még a ’80-as években leállt. Az nem ismeretes, hogy az oldószerek szándékos vagy hanyag tevékenység miatt kerültek a talajba, de az elmúlt közel 25 év alatt a talajba került mérgezés egyszerűen „levándorolt” a völgybe a vízbázisokig, és beszennyezte azokat. Az ilyen és hasonló üzemek területének vizsgálata szükséges lenne. Sajnálatos, de hazánkban több példa is található, sok esemény is előfordult (pl. a Budapesti Vegyi Művek által Pécs környékén történt hulladéklerakás Garé/Hidas települések közelében).
10
A 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3. § e) pontja szerint a katasztrófa: „a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli”.
122
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
Illegális szemételhelyezés Nem egy, részben korszerűtlensége, részben telítettsége miatt már bezárt hulladéklerakó a mai napig lokális szinten kockázatot jelent. A belőlük származó terhelést rekultivációval sem lehet tökéletesen felszámolni. Gondot jelent az is, hogy sokszor a hulladékot, a veszélyes ipari melléktermékeket a drága elhelyezési és/vagy ártalmatlanítási költségek miatt illegálisan teszik le pl. erdőszélekre, vízelvezető árkokba, tavakba, folyókba – kezeletlenül, direkt belevezetve vagy a háztartási hulladékkal együtt kidobva. Ezek a talajba és ezáltal a felszín alatti vizekbe bemosódva is kárt okoznak, de van, hogy egy folyó áradása magával viszi őket, ahol egy árhullám sokszor több száz kilométerrel az eredeti szennyezés helyszínétől szóródva teszi le. Hazánk e tekintetben azért is hátrányos helyzetben van, mert a hazai szennyezés mellett – legfőképp a Felső-Tisza területén – számolnunk kell jelentős mennyiségű, zömében külföldi eredetű hulladékkal, amely nemcsak az árvíz során kerül hazánk területére, hanem szomszédaink hanyag és/vagy szándékos cselekedetei miatt is. [1] Hatékonyabb szankcionálás Jóllehet a törvényi szabályozás előírja és kötelezi a veszélyes anyagokkal működő szervezeteket a megfelelő biztonsági intézkedések betartására, védelmi tervek készítésére, ismeretes, hogy nem egy olyan üzem van, amely már tevékenysége beindításakor a költségek közé eleve belekalkulálja az esetleges környezetvédelmi bírság összegét és az egyéb szankciókat. Ugyanitt kell említenünk az olyan szándékos károkozásokat is, amikor fiatalok pusztán a hecc kedvéért festéket, mérgező folyadékot öntenek bele az ivóvíztározókba, mint ahogy az történt 2006-ban Vértessomlyón, ahol huszonéves fiatalok a 3 községet ellátó somlyói víztározóba mérget öntöttek, akkori értéken 4,6 millió forintos kárt okozva a környéknek. Akár a példastatuálás érdekében is szigorítani kell a szankciókon, illetve az egyes tényleg szigorú szankcióknak nagyobb médianyilvánosságot kell adni.
Összefoglalás Mivel a mindennapi életünk folytonosságát biztosítani szolgáló infrastruktúrák, a létfontosságú rendszerelemek védelme komplex, magas szinten koordinált, különleges felkészülést igénylő védelmi igazgatási feladat, a lehető legkörültekintőbb mechanizmusok kialakítására és működtetésére kell törekedni. A lakosságban is tudatosítani kell, hogy bár hazánk nincs TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
123
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
kitéve terrorfenyegetettségnek, nem szabad elfeledkezni az egyéb más vészhelyzetekről és az azokhoz kötődő felkészülési, illetve a védekezési óvintézkedések fontosságáról sem. Az unió is igyekszik felhívni az egyes tagállamok figyelmét arra, hogy mennyi más veszély ad okot az infrastruktúráink szervezett védelmének kialakítására. A jelenlegi és jövőbeli feladatok meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a mindennapi életünkhöz szükséges rendszerek és azok egyes elemei bizonyos mértékig könnyen támadhatóak, a közhasználat miatt nehezen védhetőek, egynémelyük kiiktatása – ha csak időlegesen is – nem igényel különösebb szakértelmet, sem szervezést (pl. kutak mérgezése). Emiatt aztán a védelmi szférának egységes megközelítésre, közös érdekképviseletre, szigorú elvárásokra és következetes végrehajtásra alapozva, hosszú távú stratégiai célok meghatározásával kell dolgoznia. [1]
Irodalomjegyzék [1] HEGEDŰS Hajnalka: Magyarország felszíni és felszín alatti vizei, az egyes veszélyeztető tényezők és a vízkészletek védelme. NKE Katasztrófavédelmi Intézet, Budapest, 2014. Konzulens: Dr. Dobor József. [2] Dr. GRIBOVSZKI Zoltán: Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 7. A vízrendezés mint a komplex vízgazdálkodás része: Hidrológiai és hidraulikai alapok. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2010, www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_M GIN7/adatok.html. (a letöltés ideje: 2014. október 16.) [3] 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, www.complex.hu/kzldat/t1200166.htm (a letöltés ideje: 2014. október 13.) [4] 65/2013. (III. 8.) kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300065.KOR (a letöltés ideje: 2014. október 13.) [5] Hatásvizsgálat a helyes mezőgazdasági gyakorlat Magyarország teljes területére történő kiterjesztéséről. VM Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság. http://2010-2014. kormany.hu/download/2/c7/11000/Hat%C3%A1svizsg%C3%A1lat%20a%20Helyes %20Mez%C5%91gazdas%C3%A1gi%20Gyakorlat%20Magyarorsz%C3%A1g%20teljes %20ter%C3%BClet%C3%A9re%20t%C3%B6rt%C3%A9n%C5%91%20kiterjeszt%C3%A 9s%C3%A9r%C5%91l.pdf (a letöltés ideje 2014. október 13.) [6] PREGUN Csaba – JUHÁSZ Csaba: Vízminőség. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, www.agr.unideb.hu/ ebook/vizminoseg/ (a letöltés ideje: 2014. október 8.) [7] ANGYAL és tsai: A környezetvédelem alapjai. Typotex Kiadó, 2012. 139.
124
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
HEGEDŰS Hajnalka • AZ IVÓVÍZBÁZISOK MINT KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA-ELEMEK...
[8] VARGA Miklós – VÁRADI József: Vízvisszatartás – tározás – vidékfejlesztés. MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, 2010, 25., 97. [9] MOLNÁR Zsófia: Az Alsó-Tisza-völgyi holtágak tájvizsgálata és tájrehabilitációs elvei. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 2013, http:// phd.lib.uni-corvinus.hu/711/1/Molnar_Zsofia.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [10] BARTA és tsai: A Tisza-vidék fejlesztését befolyásoló vízrajzi kockázatok, erőforrások és lehetőségek. MTA RKK – SZTE Természetföldrajzi Tanszék, 2000, www.geo. u-szeged.hu/~mezosi/tisza/tisza2000.rtf (a letöltés ideje: 2014. október 7.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 113–125
125
KALAMÁR Norbert
KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE, MINŐSÍTÉSE A RIASZTÁS MEGINDÍTÁSÁTÓL A BEVATKOZÁSIG
ANALYSIS OF FIRE SERVICE ACTIVITIES DURING INCIDENTS FROM ALERT UNTIL INTERVENTION A tűzoltói beavatkozások esetében megállapítható, hogy nincs két egyforma káresemény, ezért csak megfelelő körültekintéssel és felkészültséggel lehet egy-egy helyzetet objektíven és szakmailag megítélni, kezelni. A szerző ismerteti az ide vonatkozó jogszabályokat, amelyek a beavatkozások menetét, végrehajtását szabályozzák. Értelmezzük azon tűzoltói beavatkozással kapcsolatos fogalmakat, amelyeket a tűzoltói állomány káreseteknél történő beavatkozása során alkalmazni szükséges. A cikk rávilágít arra, hogy a mentést a riasztás megindításától annak megkezdéséig hogyan lehet hatékonyabbá tenni. A szerző ismerteti a káresemények kezelése, mentése alatt végrehajtott intézkedéseket.
Every firefighting incident is different; therefore, each one has to be judged and managed objectively and professionally with due care and diligence. The author presents the relevant legislation that regulates the course and the implementation of interventions. In the paper concepts related to firefighting interventions are explained. The article sheds light on the methods by which the operation, from alert to intervention, can be made more effective. The author presents the measures implemented during rescue and damage management.
Kulcsszavak: beavatkozás, káreset, mentés
Keywords: intervention, damage, rescue
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 127–135
127
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
Bevezetés Napjainkban az ipari fejlődés hatására az építmények, műszaki berendezések, eszközök gyors, dinamikus fejlődésen mennek keresztül. A kárhelyszínre1 érkező tűzoltói beavatkozó állomány gyakran speciális, különleges helyzetekkel találja szemben magát. A beavatkozások során már nem minden esetben elég a tűzoltószereken elhelyezett szakfelszerelések, speciális munkaeszközök alkalmazása: bizonyos esetekben szükségessé válhat további speciális eszközök, mentőszervezetek igénybe vétele is. A mentésben részt vevő speciális egységek a felkészültségükkel, technikai felszereltségükkel gyakran kiemelkedő tagjai a mentésben részt vevő állománynak. A katasztrófavédelem átalakulásával a beavatkozó állomány munkája több esetben az új törvények hatására átalakult, megváltozott. A riasztások minősítése és menete is az új műveletirányítás szabályok által történik. [1] A köztudatban, valamint a médiában gyakran előfordul, hogy egy káresetet, amely kiemelt riasztási fokozatként van feltüntetve, különleges beavatkozásként kezelnek. Az általános beavatkozást a speciális, különleges beavatkozástól általában a helyszínre vonuló szerek típusa, felszerelései különböztetik meg. Vannak olyan káresetek, ahol a katasztrófavédelem technikai felszerelése már nem megfelelő a mentés elvégzéséhez, így speciális egységek, felszerelések közreműködését szükséges igényelni. A cikkben bemutatom, hogy a beavatkozás mitől válik speciális, különleges mentési helyzetté. Ismertetem a tűzoltóság állományába tartozó különleges szereket, illetve alkalmazásuk eseteit. Bemutatom azokat a jogszabályokat, amelyek szabályozzák a különleges szerek, szervezetek kárhelyen történő alkalmazását. Célom, hogy teljes, átlátható képet adjak a tűzoltóság és a speciális egységek által közösen végrehajtott mentési feladatokról. A cikk megírása során összegyűjtöttem a tűzoltóság speciális beavatkozásokkal kapcsolatos jogszabályait, valamint a speciális mentési munkálatokat végrehajtó szervezeteket, egységeket. A cikk elkészítése során felhasználtam a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Főügyeleti Osztályán szerzett személyes tapasztalataimat, valamint a kutatómunka során állásfoglalást kértem a speciális mentőszervezetek vezetőitől, illetve tanulmányoztam a szervezetek felszereléseit. Megvizsgáltam több olyan káreseményt, melyek során egyidejűleg több különleges mentőszervezet, társszervezet beavatkozása vált szükségessé. 1
A tűzoltói beavatkozás során érintett terület, melynek határát az irányításért felelős személy (a tűzoltásvezető) jelöli ki.
128
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
Az általános, illetve speciális beavatkozásokkal kapcsolatos meghatározások A beavatkozások során speciális egységeket az esetek túlnyomó részében műszaki mentések során alkalmaznak a hivatásos egységek. A műszaki mentés fogalmát a tűzvédelmi törvény rögzíti. [2] A műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. [3] Szer: a tűzoltóság olyan készenlétben tartott gépjárműve, amely a beépített és málházott szakfelszerelésekkel, oltó- és segédanyagokkal együtt áll rendelkezésre a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására. [4] Különleges szer: minden olyan tűzoltógépjármű, amelynek felépítménye vagy felszerelése az általános, többcélú igénybevételre kialakított gépjárműfecskendőtől eltér. Különleges kialakítása és felszerelése egytípusú tűzoltási vagy műszaki mentési feladat végrehajtására teszi alkalmassá. [5] Néhány különleges szer: • Vízszállító gépjármű • Létrás gépjármű • Erdőtüzes gépjármű • Gyorsbeavatkozó gépjármű • Tűzoltódarus gépjármű • Vegyi baleseti mentőkonténer
1. ábra: Bázisdaru (készítette: a szerző) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
129
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
A tűzoltószereken található felszereléseket a 29/2012-es főigazgatói intézkedés határozza meg. Azokat a beavatkozásokat, amelyeket ezekkel a felszerelésekkel el lehet végezni, általános tűzoltói beavatkozásnak nevezzük. A gépjármű legénységének minden tagja rendelkezik olyan képesítésekkel, amelyekkel ezeket az eszközöket használni tudják. Így nem indokolja semmi, hogy az általuk végzett beavatkozást különleges beavatkozásként kezeljük, hiszen különleges szer, illetve egység bevetése ilyenkor nem indokolt.
Riasztási fokozatok A katasztrófavédelmi főügyeletek riasztásaiban öt fokozatot különböztetünk meg (I–V.). Amennyiben a helyszínre egy különleges szer is vonul, az kiemelt riasztásnak minősül. A különleges szer helyszínre vonulásnak tényétől a káreseményt még nem nevezzük különleges káreseménynek. A legtöbb kirendeltség rendelkezik általános különleges szerekkel (létra, vízszállító), amelyek alkalmazását gyakorta igénybe veszik. Ilyenkor is, mint minden esetben, az élet és az anyagi javak mentését kell előtérbe helyezni. Ennek alapján felvetődik a hatékonyság kérdése. A hatékonyság fogalmának különböző meghatározásai lehetnek. Az egyik az ún. szakmai hatékonyság, amely minden szervezet operatív feladatellátásánál fellelhető. Egy tűzoltóparancsnok számára a hatékonyság a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel az életmentést, a tűz és káresetek mielőbbi felszámolását, a kárérték minimalizálását jelenti. A megállapításban már benne van egy igen komoly korlátozó tényező, mégpedig „a rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel” megfogalmazás. A parancsnokok gondolkodásmódja – természetesen – ehhez igazodik; így a hatékonyság növelése érdekében ezt a korlátozó tényezőt igyekszenek csökkenteni, vagyis egyre több, speciálisabb és – ki merné általánosságban véve az ellenkezőjét állítani – automatikusan drágább eszközök birtoklását igénylik. Ez a parancsnokok szempontjából egyértelműen helyes igyekezet, és biztosítja is a szakmai hatékonyság növelését! [6] Az ország területén létrehozott regionális műszaki mentőbázisok rendelkeznek további speciális szerekkel (bázisdaru, por-, habkonténer,vegyi, műszaki konténerek). A mentőbázisokhoz tartozó szereket ritkábban, legtöbbször csak különleges beavatkozást igénylő esetekhez riasztják. Ilyen eset például a daru vonulása műszaki mentéshez vagy a vegyi konténer alkalmazása vegyi baleseteknél. Ezeknek az előfordulása jóval ritkább a többi különleges szernél. A különleges szerek alkalmazásáról minden esetben a mentésvezető dönt. 130
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
A döntést befolyásoló vagy annak szakmaiságát meghatározó körülményként további sarokkövek fogalmazhatók meg, úgymint a mindent felülíró életmentés elsődlegessége, a biztonság és a szakszerűség fontossága. [7] Magyarország építészeti szokásai miatt a városokban található épületek nagysága általában a tíz emeletet nem haladja meg. Minden ilyen városban található létrás, illetve emelőkosaras gépjármű. Ezeknek a szereknek az előfordulását gyakorinak ítélhetjük az ország területén. Többször előfordul, hogy tízemeletes épülethez riasztják a létrás járművet, de a tűz annak csak kis területét érinti. Normál esetben egy szer vonulása is elegendő lenne, de az épület adottsága miatt szükséges a létrás szer is a helyszínre. Ez nem minősül különleges káresetnek. Amennyiben magasabb riasztási fokozat esetén történik a létrás jármű helyszínre küldése, abban az esetben már több különleges szer riasztása is megtörténik, így különlegessé válik a tűzoltás vagy a műszaki mentés.
A jogszabályi háttér Az alapvető tűzoltói beavatkozásokat a 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 51. § [3] szakasza pontosan meghatározza. Természetesen soha nem fordul elő két egyforma káreset, így vannak olyan események, amelyek során a tűzoltói állomány különleges szer vagy különleges egység bevetését veszi igénybe. Amennyiben további személyi, illetve tárgyi erőt, eszközrendszert igényel a beavatkozás, akkor erre a katasztrófavédelemnek az 52. § ad lehetőséget. 52. § (1) A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet végezheti a) önállóan saját állományával és technikai eszközeivel, b) együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban, c) együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással. (2) A tűzoltóság önállóan hajtja végre a feladatokat a beavatkozás helyszínére történő érkezésekor, ha a) más beavatkozó szerv még nincs a helyszínen, és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne, b) jelentős kárnövekedés következne be vagy c) eszközei, személyi állománya alkalmas a feladat elvégzésére. (3) A tűzoltóság más szervvel, szervezettel együttműködve, de önálló feladatként, részfeladatként végzi a műszaki mentési tevékenységet, ha a) a műszaki mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata, b) a műszaki mentéshez további személyi és tárgyi feltételekre is szükség van. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
131
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
(4) A tűzoltóság együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással végzi a feladatát, ha annak végrehajtásához más személyekre és eszközökre is szükség van, de a szakmai feladat tűzoltói irányítást igényel. [8] A mentések során különleges egységek segítsége vehető igénybe. Ilyen egységek bevetését együttműködési megállapodások alapján, valamint törvényi kereteken belül lehet alkalmazni. A tűzoltások és műszaki mentések során az elsődleges beavatkozást a tűzoltóság szervezete biztosítja, amely jogállásától, szervezési formájától és finanszírozásától függően hivatásos, önkéntes és létesítményi lehet. A diszlokációnak megfelelően az adott terület különféle irányú veszélyezettségétől függően kerül a létszám és eszközpark elhelyezésre. [9] 7. § (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet. [8]
Különleges beavatkozásban részt vevő speciális szervezetek A tűzoltóság munkáját elsősorban műszaki mentéseknél segítik a különleges szervezetek. Legtöbb esetben azért van szükség külső segítségre, mert a tűzoltóságok nem rendelkeznek a mentéshez szükséges speciális felszerelésekkel, illetve létszámmal. A leggyakrabban a megyékben megalakuló különleges mentőszervezeteket veszik igénybe, mivel ők rendelkeznek búvár-, valamint magasból és mélyből mentő felszerelésekkel. Közlekedési baleseteknél is alkalmazzák a különböző erőgépeket. 132
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
Ezek a mentések szinte minden alkalommal speciálisnak nevezhetők, mert a hatékony beavatkozást a tűzoltóság állománya önállóan nem tudná elvégezni. Továbbá a beavatkozás minden alkalommal összehangolt és szervezett munkát igényel, a legmagasabb szintű szakmai tudással. A speciális szervek a tűzoltók munkáját országos szinten egységesen segítik. A mentőszervezetek létszáma, felépítése megyénként eltérő. A szerkezeti felépítések is lényegesen eltérnek. Bizonyos megyei mentőszervezetek a műszaki mentési szakterületre specializálódnak, de található olyan szervezet is, amelyik inkább az emberi élet mentésével foglalkoznak. Ezekben az esetekben gyakran veszik igénybe a speciális mentőkutyákat. Amennyiben egy menyében nem található olyan speciális mentőszervezet, amely a tűzoltói állomány munkáját segíteni tudná, abban az esetben előfordul, hogy más megye mentőszervezetét kérik fel a beavatkozás elvégzésére. Zala megye esetében a katasztrófavédelemnek a Zala Különleges Mentőkkel, illetve a Leko Kft.-vel van aktív közreműködési megállapodása. A különleges mentők általában vízben keresés és kútból mentés során avatkoznak be. Erre legutóbbi példaként a 2014. június 14-én, Zala megyei Nemesapáti közelében eltűnt személy keresését említhetjük, ahol a beavatkozás során a Zala Különleges Mentők tagjai találták meg az elhunyt személyt. A Leko Kft. az ország egyik legnagyobb mentesítőgépjármű-parkkal rendelkező szervezete, amely számos technikai és műszaki berendezéssel rendelkezik. Az ország egész területén végeznek beavatkozásokat. A cég ügyvezetőjével történő szakmai beszélgetés alkalmával elmondták, hogy évente közel 100 olyan beavatkozást végeznek, ahol valamely módon kapcsolatba kerülnek a katasztrófavédelemmel. A 2013. márciusi rendkívüli hóhelyzet során folyamatosan részt vettek a mentésekben.
2. ábra: Eltűnt személy keresése [10] TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
133
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
3. ábra: A Leko Kft. műszaki mentés közben (forrás: Leko Kft. archívuma)
A Leko Kft. üzemelteti a katasztrófavédelem állományába tartozó BAT 2-M típusú lánctalpas járművet is, amelynek alkalmazására leginkább szélsőséges időjárási körülmények között kerül sor.
4. ábra: A BAT-2M (forrás: Leko Kft. archívuma)
Összefoglalás Rámutatottunk az általános műszaki mentések jellemzőire, majd ezt követően ismertettük azokat a speciális egységeket, amelyek bevetésével egy mentési folyamat különlegessé válik. Bemutattuk azokat a mentésben résztvevő civil mentési szervezeteket is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a tűzoltóknak. A tűzoltóság annak érdekében, hogy a mentés sikeresen végbemenjen, akár más megyei mentőszervezet segítségét is igénybe veszi. Amikor speciális mentőegységek avatkoznak be, a mentések minden esetben különlegesnek számítanak, mert a megoldást csak összehangolt, speciális munkával lehet elvégezni. Mindig az élet produkálja az eseteket, de a tűzoltóságoknak minden esetben helyt kell állniuk, és ha szükséges, különleges beavatkozásokat kell végrehajtaniuk. 134
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
KALAMÁR Norbert • KÁRESETEKNÉL TÖRTÉNŐ TŰZOLTÓI TEVÉKENYSÉGEK ELEMZÉSE...
Irodalomjegyzék [1] Melléklet a 14/2014. számú BM OKF főigazgatói intézkedéshez. Tevékenységi Rend a megyei műveletirányítási ügyeletek számára. [2] 29/2012. Főigazgatói intézkedés a hivatásos tűzoltó parancsnokságok tűzoltó járművein, laktanyájában készenlétben tartott szakfelszerelések és egyéni védőeszközök állományáról, www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzoltas_belso _szabalyozok [3] 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól, www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pa geid=szervezet_jogszabaly [4] 5/2014. (II. 27.) BM OKF utasítás Tűzoltás-taktikai Szabályzat kiadásáról, www. katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly [5] 102/2012. Főigazgatói intézkedés a tűzoltóságok szerelési gyakorlatáról, www. katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzoltas_belso_szabalyozok [6] Dr. RESTÁS Ágoston: Az erdőtűzoltás hatékonyságának közgazdasági megközelítése, www.langlovagok.hu/tanulmanyok/2012/erdotuzoltas_restasagoston-2012.pdf [7] Dr. RESTÁS Ágoston: A tűzoltásvezetők kényszerhelyzeti döntéshozatala, www. phd. lib.uni-corvinus.hu/677/1/Restas_Agoston_dhu.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 2.) [8] 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. [9] Dr. PÁNTYA Péter: Zárt térben történő tűzoltói beavatkozások kockázatának csökkentése, www.langlovagok.hu/szakdolgozatok/2011/zartter_pantyapeter_phd.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 2.) [10] www.2424.hu/cikk/2424_14138 (a letöltés ideje: 2014.október 1.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 127–135
135
LACZIK Balázs
A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI ÉS TECHNIKAI FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI NAPJAINK ÚJ KIHÍVÁSAINAK TÜKRÉBEN TECHNOLOGICAL DEVELOPMENT TRENDS AND OPPORTUNITIES OF THE HUNGARIAN DISASTER MANAGEMENT ORGANIZATIONS IN LIGHT OF CURRENT CHALLENGES
Az egységes katasztrófavédelmi rendszer 2012-es megalakulása nem pusztán a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok államosítását jelentette. A szervezet struktúrájában is jelentős változások történtek, továbbá nagy mennyiségű gépjármű, mentő-tűzoltó műszaki technikai eszköz jelent meg. A tanulmányban bemutatom az egységes katasztrófavédelmi rendszeren belül a jelenleg műszaki technikai eszközzel rendelkező hivatásos katasztrófavédelmi szerveket. Az új szervezeti struktúrának megfelelően megvizsgálom, hogy a technikai eszközök megfelelnek-e a kor követelményeinek és az új rendszer elvárásainak. Továbbá vizsgálom, hogy elegendő lehet-e a rendelkezésre álló eszközök fejlesztése vagy teljesen új beszerzésekre, illetve a kettő kombinációjára van szükség.
The new Hungarian disaster management system, which came into operation in 2012, did not only bring the professional municipal fire brigades under state control, but considerable changes in structure were also brought about. Furthermore, a large amount of motor vehicles and other mechanical-technical devices were purchased. In the paper I introduce those professional units of disaster management which make use of mechanical-technical devices. I examine whether the technical devices meet the requirements of our age and of the new organizational structure. At the end I try to answer the question whether to develop new equipment or to obtain them from the market, or to come up with an in-between solution?
Kulcsszavak: műszaki technikai eszköz, katasztrófavédelem
Keywords: special technical instrument, disaster management
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 137–150
137
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
Bevezető A tűzoltóságok és a polgári védelem teljes integrációja 2012-ben fejeződött be. Az integráció során a hivatásos katasztrófavédelem szervezetét a tűzvédelemmel, a polgári védelemmel és az iparbiztonsági szakterülettel kapcsolatos szakmai elvárásoknak megfelelően átalakították, és új szervezeti elemeket hoztak létre. Az átalakítás nemcsak a szervezeti elemeket érintette, hanem kiterjedt a szervezetek ingatlanjaira, ingóságaira és technikai eszközparkjára is. A katasztrófavédelem területén nagy mennyiségű gépjármű, mentő-tűzoltó és más speciális technikai eszköz jelent meg, ezek elosztása a szervezeti elemek alaprendeltetési feladatainak megfelelően történik. Általánosságban elmondható, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek technikai eszközparkja az alkalmazási lehetőségeket tekintve sokféle. Műszaki állapotok, alkalmazhatóság felmérése folyamatban van, ezért hatékony alkalmazásuk, üzemeltetésük gyakran különböző akadályokba ütközik. A tanulmányban bemutatom a hivatásos katasztrófavédelem szervezeti kialakítását, külön kiemelem azokat a szervezeti elemeket, amelyek műszaki technikai eszközökkel rendelkeznek. Megvizsgálom, hogy a rendelkezésre álló technikai eszközök alkalmasak-e feladatok végrehajtására. Az eszközök vizsgálatát nem kizárólag a kárelhárítási és kárfelszámolási feladatok végrehajtásának szemszögéből hajtom végre, hanem figyelembe veszem az üzemeltetési és alkalmazhatósági tapasztalatokat is. A vizsgálati eredmények alapján javaslatot teszek a technikai színvonal fejlesztésére és az új beszerzések lehetséges szempontjaira, követelményeire.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet bemutatása, egyes szervezeti elemeinek alaprendeltetése Hazánk hivatásos katasztrófavédelme két önálló szervezet, a tűzoltóság és a polgári védelem szervezeti elemeinek és technikai eszközparkjának integrációjával, összevonásával jött létre. A hazai egységes katasztrófavédelem rendszerében jelentős szerepet tölt be, rendelkezik saját védelmi szervezetekkel és megfelelő erőforrásokkal az alaprendeltetés szerinti katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtására. Az 1. számú ábra a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kialakítását és tagozódását szemlélteti, kiemelve azokat a szervezeti egységeket, melyek műszaki technikai eszközökkel rendelkeznek a mentési vagy beavatkozási feladataik végrehajtásához és az ehhez szükséges logisztikai támogatás biztosításához. Az ábrán látható a szervezet horizontális tagozódása, mely a tanulmány szempontjából az egyes szakterülete138
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
ket jelenti, illetve a vertikális tagozódás, amely az országos, területi és helyi szinteket jelenti. Az országos szinten levő szervezeti egységek közül a legnagyobb technikai háttérrel, kapacitással a Gazdasági Ellátó Központ raktárai rendelkeznek, itt állnak bevetésre készen azok a műszaki technikai eszközök, melyeket katasztrófaveszély vagy az alkotmányban rögzített különleges jogrend esetén vetnek be. A központi szervezet közvetlen irányítása alá tartozik a központi hivatásos mentőszervezet, a HUNOR, melynek technikai eszközeit a központi raktárakban tárolják, és innen történik a szükséges készletek biztosítása is. Ezenfelül az országos szervezet rendelkezik egy mobil sugárvédelmi gépjárművel is, melyben a radioaktív anyagok felderítésére szolgáló eszközöket tartják készenlétben. A területi szinten találhatók a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok (továbbiakban: KML), melyek jelenleg a megyei iparbiztonsági főfelügyelő szakmai irányítása alá tartoznak, de állománytábla szerint a megyei ügyeleti osztályok részét képezik. A feladatuk bármilyen vegyi vagy biológiai veszélyeztetettség esetén a felderítés és a veszélyazonosítás, továbbá képességükhöz mérten a beavatkozás. A fentieken túl a KML-ek kiemelt feladata az információszolgáltatás a döntés-előkészítéshez, valamint a bevetésben részt vevő erők számára. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat a tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentési feladatai során tölt be irányítói szerepet, irányítását a megyei tűzoltósági főfelügyelő látja el, az állománytábla szerint szintén a megyei ügyeleti osztályhoz tartozik. A megyei igazgatóságok technikai eszközparkját a hozzájuk tartozó tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök adják. Az egységes, integrált szervezet létrejöttét megelőzően a megyei igazgatóságok rendelkeztek saját kezelésű eszközökkel, amelyek továbbra is megtalálhatóak az adott szervezeteknél, és ezek üzemeltetésért, karbantartásáért jelenleg is a megyei igazgatóságok a felelősek. A helyi szintet képviselő katasztrófavédelmi kirendeltségek saját kezelésű eszközökkel nem vagy csak igen korlátozott mértékben rendelkeznek. (Például a polgári védelmi raktárakból maradt felszerelések; ebből számottevő mennyiség azonban inkurrenciához tartozik vagy átvette a megyei igazgatóság.) A kirendeltségek műszaki, technikai képességeit a közvetlenül alájuk tartozó tűzoltó-parancsnokságok, illetve katasztrófavédelmi őrsök1 felszerelései adják.
1
Megjegyzés: a katasztrófavédelmi őrsök nagy része olyan tűzoltó-parancsnokságokból alakult, melyek alacsony szervezési kategóriába tartoztak, kevés eszközzel rendelkeztek, ezért ezeket megszüntették mint parancsnokságot, és egy másik parancsnokság alá sorolták be őrsként.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
139
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
1. ábra: A katasztrófavédelem szakterületenkénti tagozódása2
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek alaprendeltetése: a megelőzés, a kárelhárítás és bizonyos kárfelszámolási feladatok végrehajtása. A tűzoltóságok integrálásával ez a feladatrendszer kiegészült a mindennapi tűzoltási és műszaki mentési feladatokkal. Napjainkban a biztonság területén új kihívások jelentek meg, valamint a társadalom felől új elvárások fogalmazódtak meg a védelmi és ezen belül a hívatásos katasztrófavédelmi szervezetekkel szemben. A következő fejezetben bemutatom a hazánkat veszélyeztető új kihívásokat, és megvizsgálom, hogy ezek ellátására alkalmasak-e a rendelkezésre álló műszaki technikai eszközök.
2
Saját készítésű ábra.
140
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet feladatai, rendelkezésre álló eszközei, értékelésük az új kihívások tükrében Magyarországon a biztonság fogalma nem korlátozódik csupán katonai és politikai tényezőkre. Az ország biztonságpolitikája az elmúlt évek eseményei és a társadalmi érzékenység miatt megváltozott, bár az elvek változatlanok maradtak. A biztonság új kihívásai miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre jelentős feladatkörök hárultak, ezáltal a szervezet feladatköre folyamatosan bővül az átalakítás óta. A meglévő műszaki technikai eszközök képességének és korszerűségének vizsgálatához be kell mutatni, milyen feladatokra kell felkészülni. A tanulmány keretében azonban nem fogok kitérni a híradó, kommunikációs és informatikai műszaki technikára, mert a cikk terjedelme nem teszi lehetővé a híradástechnikai eszközök vizsgálatát. Az alábbiakban felsorolom azokat az új vagy új megvilágításba helyezett veszélyeket, melyek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek feladatait érintik, és megvizsgálom, hogy milyen – műszaki technikai eszközt igénylő – feladatokkal kell számolniuk a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteknek. • Természeti veszélyek:3 – Rendkívüli időjárás okozta veszélyek: hóvihar, jégeső, aszály, porvihar, ár- és belvizek. – Földmozgások: csuszamlások, törmelékomlás, talajsüllyedés, sár- és törmeléklavina. • Civilizációs veszélyek:4 – Nukleáris eredetű veszélyek. – Veszélyes anyagok előállításából, szállításából eredő veszélyek, ipari üzemek súlyos balesete által okozott veszélyek. – Terrorista cselekmények. – Létfontosságú infrastruktúrák kieséséből származó veszélyek. – Migráció. A fentebb felsorolt veszélyekkel a katasztrófavédelemnek számolnia kell. Meg kell vizsgálni, hogy ezek a veszélyek milyen többlet feladatokkal járnak a szervezet számára, és a feladatok végrehajtásához milyen technikai eszkö3
4
SZABÓ József – LÓKI József – TÓTH Csaba – SZABÓ Gergely: Természeti veszélyek Magyarországon. Földrajzi értesítő, 2007. LVI. évf. 1–2. füzet, 15–37., www.mtafki.hu/konyv tar/kiadv/FE2007/FE20071-2_15-37.pdf KASZA Anett: Budapest katasztrófa-veszélyeztetettségének elemzése. Műszaki katonai közlöny, 2011, XXI. évf. 1–4. szám, 191–212., http://hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadva nyok/mkk.uni-nke.hu/pdfanyagok2011/11%20Budapest%20katasztrofa-elemzese.pdf
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
141
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
zökre van szükség. A fenti veszélyforrások az alábbi új kihívásokkal kapcsolatos feladatcsoportokra engednek következtetni: • Szélsőséges időjárás következményeinek elhárítása. • Polgári engedetlenség esetén a mentőerők feladatellátásának akadálytalan működtetése. • Veszélyes anyagok gyors és pontos azonosítása és a mentesítési feladatok végrehajtása. • Hivatásos mentőszervezetek (HUNOR) képességeinek fenntartása. • Illegális határátlépők, menekültek elhelyezésének, ellátásának és szállításának biztosítása. • Létfontosságú infrastruktúra elemeinek rombolódásával, kiesésével, működésképtelenségével járó ellátási gondok kiküszöbölése. Az új kihívásokkal járó feladatok – melyekkel a hivatásos katasztrófavédelemnek számolnia kell – és a hivatásos szervezet már eddig is végzett feladatai között több átfedés található, ezért a már meglévő technikai eszközök közül több eszközcsoport feltételezhetően alkalmazható lesz az új kihívásokkal járó feladatokra is. Az új kihívásokkal járó feladatok Szélsőséges időjárás következményeinek elhárítása: • lakosság azonnali ellátása (ideiglenes táborok, melegedők kialakítása, étkeztetés), • műszaki mentési feladatok (gépjárművek mentése, roncsokból életmentés), • mentőerők szállítása a kárterületre, mozgatásuk a kárterületen (körülményekhez igazított szállítókapacitás, utak megnyitása), • vízeltávolítási munkák (azonnali szivattyúzási munkák megkezdése). Polgári engedetlenség esetén a mentőerők feladatellátásának akadályozása: • tűzoltási, • műszaki mentési feladatok ellátása (elzárt utak megnyitása, gyors mobil beavatkozás). Veszélyes szállítmányok, ipari üzemek baleseteire való felkészülés: • lakosság azonnali kimenekítése és ellátása (személyszállítás és azonnali mentesítés), • beavatkozás veszélyes anyag jelenlétében, ezen belül tűzoltás és műszaki mentés, • veszélyes anyagok azonosítása, • terjedés megakadályozása, szennyezett terület mentesítése (veszélyes anyag összegyűjtése, terelése, illetve mentesítő felszerelések és anyagok). 142
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
Hivatásos mentőszervezetek működtetése: • alaprendeltetésnek megfelelő és a műszaki fejlesztéseket folyamatosan követő technikai felszerelés, • szállítókapacitás. Illegális határátlépők, menekültek elhelyezésének, ellátásának és szállításának biztosítása: • ideiglenes szállások kialakítása (szállítási feladatok, tábor-építés, kialakítás), • a beérkezők alapvető egészségügyi, higiénés és élelmezési ellátásának feltételeinek megteremtése, • szállítókapacitás biztosítása (személyszállítás). Létfontosságú infrastruktúra elemeinek kiesése: • szükség esetén saját erőforrások mozgósítása és szállítása, • az ellátás biztosítása. A hazánkat veszélyeztető tényezők ellen a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet jelenleg is rendelkezik elhárító képességekkel. Az 1. táblázat a már eddig is jellemző veszélyforrásokat, illetve az új kihívásokkal kapcsolatos feladatokhoz szükséges műszaki technikai eszközcsoportokat mutatja be. Szerepelnek benne a hivatásos katasztrófavédelem műszaki technikai eszközcsoportjai és ezek alkalmazhatósága az új kihívások elhárítási feladatainak tükrében. A feldolgozás célja, hogy rávilágítson az egyes eszközcsoportok megfelelőségére és a szükséges fejlesztésekre. A táblázatból látható, hogy a katasztrófavédelem számára rendelkezésre álló eszközök megfelelősége katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása szempontjából igen eltérő. A táblázatban a függőleges oszlopban felsoroltam a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél alkalmazott eszközcsoportokat, a vízszintes sorokban pedig az új kihívásokat, melyekkel kapcsolatosan a szervezetnek feladatokat kell végrehajtania. A táblázatban alapvetően négy kategóriába soroltam a katasztrófavédelem műszaki technikai eszközeit: • Rendszeresített, megfelelő, rendelkezésre álló, az adott feladatra alkalmazható: azok az eszközök tartoznak ebbe a kategóriába, melyek a megfelelő karbantartás mellett az alaprendeltetési feladatokat és az új kihívásokkal járó feladatokat is el tudják látni. • Rendszeresített, fejlesztést igénylő, az adott feladatra korlátozottan alkalmazható: ebbe a kategóriába soroltam azokat az eszközöket, melyek korlátozottságát az adja, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók hatékonyan, és az alkalmassá tételhez más eszköz kombinált alkalmazása szükséges (pl.: nem terepjáró gépjárművek kiegészítő lánctalpas eszközzel való felszerelése). TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
143
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
• Rendszeresített, az adott feladatra nem alkalmazható: ezeknek az eszkö-
zöknek vagy a műszaki állapota nem felel meg (karbantartás hiánya vagy alkatrészhiány miatt működésképtelen), vagy az eszköz elavult, alkalmazása nem biztonságos, illetve az eszköz nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott követelményeket kiegészítő berendezésekkel, technikával sem. • Nincs rendszeresített, nem áll rendelkezésre: az adott feladathoz létezik műszaki technikai eszköz, azonban az a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél nincs rendszeresítve és nem áll alkalmazásban. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek már meglévő, eddigi katasztrófa-elhárítási feladatai közül is több olyan található, ahol a technikai eszközök fejlesztése szükséges (például a tűzoltógépjármű-fecskendők fejlesztése). Ebben közrejátszik az eszközállomány folyamatos amortizációja a nagy és mindennapi igénybevétel miatt, továbbá hogy vannak olyan innovatív területek, mint például az ipar, ahol a technológiák fejlődése miatt az esetleges mentéshez szükséges és rendelkezésre álló eszközök gyorsabban avulnak, a fejlesztésük hamarabb szükséges, mint az eszköz normál használati ideje. A technikai eszközök terén az innovációkat, fejlesztéseket célszerű folyamatosan figyelni, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerveket, szervezeteket új eszközökkel ellátni. A műszaki technikai eszközcsoportok 1. táblázatba történő besorolása során három szempontot vettem figyelembe, ezek az alábbiak: • beszerzés, • üzemeltetés, • alkalmazhatóság. A fentiek közül különösen fontosak az üzemeltetési és alkalmazhatósági kritériumok, melyeket a fejlesztés során figyelembe kell venni. A katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása során nem engedhető meg, hogy egy eszköz alkalmassága az adott feladatra megkérdőjelezhető legyen. A beszerzett eszköz üzemeltetése során kiemelten fontos: • a kezelés, • a karbantartás (rendszeres és soron kívüli) és • a felülvizsgálat. Beszerzési szempontok: • azonos típusra törekvés (cserénél nem egyes eszközök, hanem eszközcsoportok beszerzése), • alkatrész-ellátottság (külföldről vagy hazai forgalmazó), • karbantarthatóság (hazai javítókapacitás), • felülvizsgálati eljárás egyszerűsége (például az új Iveco Magirus gépezetes tolólétrák rendszeres felülvizsgálatát a gyártó végezheti, amelynek a képviselője Svájcból vagy Franciaországból érkezik). 144
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150 X X X X X X X X
X
X
X
—
X
X
X
X
— — X X X
Ár és belvíz
X X
X
X
X
X
—
—
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
—
X
X
X
X
X
—
X
X
X
X
X
X
X
X
—
X
X
X
X
—
X
X
—
—
X
— X — X
Szélsõséges idõjárások következményei
X
—
X
—
X
—
—
—
—
— — X —
Migráció
Új veszélyforrások
—
—
X
—
X
X
—
—
X
X X X X —
Polgári engedetlenség
1. táblázat: A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet műszaki technikai eszközcsoportjainak megfeleltetése az eddigi és új kihívásokkal járó feladatokhoz (A szerző szerkesztette táblázat.)
Kárelhárításhoz szükséges eszközök Rendszeresített, megfelelõ, rendelkezésre álló az adott feladatra alkalmazható Rendszeresített, fejlesztést igénylõ, az adott feladatrakorlátozottan alkalmazható Rendszeresített, az adott feladatra nem alkalmazható Nincs rendszeresített, nem áll rendelkezésre
Kétéltû jármûvek Mûszaki mentõ jármûvek és eszközök Vegyi felderítõ jármûvek és eszközök Rakodó jármûvek, földmunka-gépek Különleges rendeltetésû jármûvek (daru, létra stb.) Élelmeztetési eszközök (Humánellátsi eszközök élelmezés, higiénis stb) Mentesítõ eszközök, felszerelések Tábori kórház, elsõsegély-nyújtó felszerelések Mûszaki karbantartó eszközök, közmû helyreállító felszerelések Kiszolgáló berendezések (aggregátor, víztisztító)
Szállító jármûvek terepjáró/ nem terepjáró
Tûzoltó-gépjármûvek terepjáró/ nem terepjáró
Szükséges mûszaki technikai eszköz-csoportok
Jellemzõ katasztrófák, veszélyforrások Eddigi veszélyforrások Vesz. ag.-gal Nukleáris Földkapcsolatos Kritikus eredetû Erdõtüzek csuszamlások balesetek infrastruktúrák veszélyek (szállítás, ipar) X — — X X — X X — X X — — X X — X X — X — — — — —
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
145
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet nem mindegyik új kihíváshoz tartozó feladat végrehajtásához rendelkezik elégséges technikai eszközzel. Több esetben – például a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekhez – a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet rendelkezik a megfelelő eszközökkel, azonban ezek képességei a feladat nagyságrendjéhez mérten nem megfelelők.
A műszaki technikai eszközök fejlesztése az új kihívásokkal járó feladatok ellátása érdekében A műszaki technikai eszközök fejlesztése nagy gazdasági erőforrásokat igényel a hivatásos katasztrófavédelem részéről. Azonban a szervezet teljes átalakításához újra kell szervezni a járművek fejlesztését, illetve az új kihívásokhoz mérten nagyobb volumenű fejlesztéseket kell végrehajtani. Az 1. táblázatban színkódokkal jelölt eszközcsoportok megfelelőségénél jelenleg – a gazdasági erőforrások kihasználtságát figyelembe véve – a már meglévő eszközök alapkarbantartásán túl ezeknek a technikai eszközöknek fejlesztésére is lehet összpontosítani. A későbbiekben az új eszközök beszerzése pedig a korábban rendszerbe állított eszközökön végrehajtott módosításoknak és az esetlegesen felmerülő új igényeknek megfelelően történjen. Jelenleg a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél az eszközök képességeit és alkalmazhatóságát kell megvizsgálni. Nagyon sok technikai eszköz önmagában megfelelő lenne az új kihívásokkal járó feladatok elvégzésére, ha a karbantartásra jelentősebb gazdasági erőket fordítanának. A fejlesztések során szem előtt kell tartani a gazdaságossági elveket, hogy egy technikai eszközre ne fordítsanak aránytalanul sokat. Meglévő technikai eszközöknél felül lehet vizsgálni a jármű felépítményét, terepjáró képességét, javítási lehetőségeit stb. Vannak olyan járművek, melyek technikailag megfelelőek, de az elmúlt évek tapasztalatai miatt vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmazhatók. Ezek az eszközök is megfelelőek lehetnek, amennyiben korszerűsítésük folyamatos és a műszaki paramétereiket – a lehetőségekhez mérten – a hazai sajátosságokhoz igazítják. Az alábbiakban külön kiemelve értékelem azokat a nagy műszaki technikai eszközcsoportokat, melyek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alaprendeltetési feladatainak végrehajtása szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. Az értékelés során figyelembe veszem a már ismertetett három alapszempontot (beszerzés, üzemeltetés, alkalmazhatóság).
146
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
Gépjármű-technikai eszközök csoportja (tűzoltógépjárművek, szállítójárművek, speciális járművek) A tűztoltó-technikai eszközök fejlesztése 10 éves, középtávú tervek alapján történik. A tűzoltógépjárművek napi igénybevétele nagy, ezért az eszközök amortizációja sokkal gyorsabb. A 10 éves tervek során beszerzett járművek mennyisége nem fedezi a rendszerből selejtezésre váró járművek folyamatos cseréjét. A tűzoltógépjárművek cseréje nem 10 évente történik (egy 10 éves gépjárművet nem cserélnek le), hanem mire egy eszköz a selejtezésig eljut, a kora meghaladhatja a 15 vagy akár a 20 évet is. Ennek oka a rendszerben található nagy mennyiségű gépjármű és a beszerzett új eszközök alacsony száma. A tűzoltóságok feladatai nem korlátozódnak szigorúan a tűzoltási és műszaki mentési feladatokra, ezért mindenképpen meg kell vizsgálni a tűzoltójárművek fejlesztését. A gépjárműtechnika fejlesztése során az alábbi szempontokat figyelembe kell venni (ellenkező esetben korlátozottan alkalmazható vagy egyáltalán nem alkalmazható eszközöket szereznek be): • Szállítókapacitás felülvizsgálata, a tehergépjármű-park fejlesztése. • Az egyes tűzoltószereket csak szigorúan alaprendeltetésüknek megfelelő eszközökkel kell felszerelni (sok esetben egy tűzoltójárművön annyi eszköz található, hogy ez aránytalanul megnöveli a jármű költségeit és nagyban rontja az alkalmazhatóságát). • A járműparkot ki kell egészíteni jó terepjáró képességű, kis vagy közepes kategóriájú (3,5 tonna alatti, illetve 5 tonna összsúlyú) járművekkel, melyek szélsőséges időjárás esetén vagy nehéz közlekedési körülmények között is alkalmazhatók műszaki mentésre. • Meg kell vizsgálni a felderítési munkákra alkalmas, illetve autópályákon gyors beavatkozást lehetővé tevő könnyű járművek (motorkerékpárok, quadok) alkalmazását, európai és japán példára. • A speciális rendeltetésű járművek esetén törekedni kell a járművek megfelelő kialakítására (például Landrover Defender alvázra épített KML-ADR járművel autópályán veszélyes áruszállító kamionok „elfogása”). • Speciális rendeltetésű járművek készenlétben tartása (például hókotrók), melyek elősegítik a mentőerők biztonságosabb bevethetőségét.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
147
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
Műszaki-mentő eszközök (hidraulikus, pneumatikus, robbanómotoros eszközök, kézi szerszámok) Ezek a gépjárművekhez mérten kisebb értéket képviselnek, fejlesztésük megfelelőnek mondható. Cseréjük gyorsabb ütemben történik, azonban egyes eszközök (például hidraulikus feszítő-vágó berendezések) kora adott esetben itt is eléri a 12-15 évet. A HUNOR mentőszervezet eszközeinek fejlesztése során figyelembe kell venni a széles körű alkalmazást, azt, hogy a szervezet az alaprendeltetésének – városi kutatás, mentés – megfelelő feladatokat az elmúlt időszakban kevés esetben hajtott végre, azonban bevetették szélsőséges időjárásban, ahol gondot okozott a téli időjárási körülmények közötti mozgás, illetve munkavégzés. A HUNOR mentőszervezetet továbbá bevetették a Duna 2013-as árhulláma során is, nyúlgátak építésére. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet műszaki-mentő eszközeinek jelentős része a tűzoltóságoktól származik. Ezen eszközök jelentős része elérte, sőt meghaladta a 10 éves kort, a műszaki felmérésük nem történt meg, ezért kérdéses, hogy milyen műszaki állapotban vannak jelenleg. Gondot okoz továbbá, hogy az akkori beszerzések nem egységesen történtek, ezért országos szinten egységesíteni kell a műszaki-mentő eszközöket. A műszaki-mentő eszközök fejlesztésénél az alábbi irányokat szükséges figyelembe venni: • Felül kell vizsgálni, hogy országos szinten az egyes szervezetek milyen eszközökkel rendelkeznek, és azok lefedik-e alaprendeltetési feladataikat. Amennyiben ez nem valósul meg, az ütemezett fejlesztésen felül egyedileg kell ellátni a szervezetet eszközökkel. • Az eszközök beszerzése egységes legyen, és a rendszeren kívüli eszközök kivonása és utánpótlása folyamatosan történjen, lehetőleg azonos típusokból.
Felderítés, mentesítés (vegyifelderítő eszközök, hőkamerák, mentesítő eszközök) A vegyi felderítés területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a 2012–2013-as évben hajtott végre országos szintű fejlesztést, a területi szervezeteket ellátta az új KML-járművekkel, illetve kivont számos, a rendszerben még működő, de elavult gépjárművet és a hozzá tartozó technikai felszerelést. A fejlesztésekkel az elavult járművek és eszközök kivonása arányosan 148
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
történt, országos tekintetben a vegyi felderítési képesség növekedett. Az új járművekben korszerű eszközök találhatók, melyek az elvárásoknak eleget tesznek. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozás során törekedni kell a legszélesebb spektrumú azonosításra. Azonban nem szükséges az anyagok analitikai pontosságú azonosítása, azt olyan mértékben kell végrehajtani, ami a beavatkozással arányos és a beavatkozó állomány számára a legfontosabb információkat tartalmazza. A fejlesztések során ezt nem minden esetben vették figyelembe, ezért aránytalanul magas képességekkel bíró eszközöket is felszereltek ezekre a járművekre. Ez magas költségekkel járt, Az állomány kiképzése ilyen mélységekben szükségtelen. Saját meglátásom szerint az elkövetkezőkben az esetleges ilyen irányú fejlesztések során az alábbiakat kell figyelembe venni: • Generikus vegyianyag-kimutatás, amely a fő veszélyek meghatározására alkalmas; a beavatkozók számára a legcélszerűbbek a kézi mérőműszerek, a KML-járművekben pedig egy minták gyors elemzéséhez alkalmas, járműre telepített eszköz. • Sugárzásmérés, gépjárműre telepített, kézi dózismérő, illetve egyéni dózismérés a beavatkozó állomány számára, mely alkalmas mind a négy (alfa, béta, gamma és neutron) sugárzás mérésére, értékelhető információ átadására a beavatkozók számára. • A biológiai felderítés és mentesítés olyan különleges feladat, melyre a katasztrófavédelem jelenleg szakképzett állománnyal nem rendelkezik. Biológiai veszély fennállásakor vagy annak gyanúja esetén azonnal társszervhez kell fordulni, illetve a beavatkozás nehézgázvédő ruhában történik, a mentesítésre szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni. • A mentesítő eszközök fejlesztésénél olyan kézi mentesítő szükséges, melyhez rendelkezésre áll a vegyi, radiológiai és biológiai mentesítő anyag. Meg kell vizsgálni, hogy a beszerzett mentesítő eszközök alkalmazhatóság/költség aránymutatói milyenek, és ezek kiválthatók-e más alternatívákkal. Gépjárművek mentesítéséhez a regionális raktárakba helyezett eszközök elegendőek. A műszaki állapot javítása megvalósítható fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel, illetve korszerű eszközök beszerzésével. Ennek pontos megtervezéséhez, végrehajtásához elemzéseket és felméréseket kell végezni. A fejlesztéseket mindenképp meg kell előzze az általános műszaki állapot felmérése, ezt követően pedig az üzemeltetés, az alkalmazhatóság és a beszerzés szempontjából kell megvizsgálni mind a meglévő, mind pedig az újonnan beszerzendő eszközöket.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
149
LACZIK Balázs • A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEK MŰSZAKI...
Összegzés A cikk megírásával az volt a célom, hogy bemutassam: a katasztrófavédelem átalakítását követően a rendelkezésre álló technikai eszközök mennyire felelnek meg azoknak az új kihívásoknak, melyek az utóbbi időszakban megjelentek. Vállaltam, hogy a technikai eszközök megfeleltetésének eredményétől függően megvizsgálom a lehetséges fejlesztési irányokat. A tanulmányban megvizsgáltam az új hivatásos katasztrófavédelmi szervezetet, melyet a 3 nagy szakterület igényei alapján alakítottak át. Arra a következtetésre jutottam, hogy az átalakítás során nem vették figyelembe a katasztrófavédelem új kihívásait és az ezzel járó feladatok igényeit. A katasztrófavédelem a szervezetébe hirtelen bekerült számos technikai eszközzel igyekszik megoldani a felmerülő feladatokat. Azonban az integrálás során nem történt teljes körű műszaki állapotfelmérés és fejlesztés, ezért fordulnak elő a vonulások során még mindig olyan tűzoltó gépjárművek, melyek kora meghaladja akár a 25 évet is. A meglévő technikai eszközök jelentős részén műszaki nagyjavításokat kell végrehajtani, ám sok olyan eszköz van, melyek javítása gazdaságtalan, ezért új eszközök beszerzése is szükséges. A meglévő technikai eszközök csak korlátozott mértékben képesek ellátni nemcsak az új kihívásokkal felmerülő feladatokat, hanem már a napi feladatokat is. A jelenleg alkalmazott középtávú fejlesztési ütemtervek megfelelőek lehetnek abban az esetben, ha a teljes műszaki technikai eszközpark megközelítené az újszerű állapotokat. Jelenleg azonban a magas életkor miatt az eszközök középtávú fejlesztése nagyon kis hatással van a rendszer egészére.
Irodalomjegyzék [1] SZABÓ József – LÓKI József – TÓTH Csaba – SZABÓ Gergely: Természeti veszélyek Magyarországon. Földrajzi értesítő, 2007, LVI. évf., 1–2. füzet, 15–37., www.mtafki. hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20071-2_15-37.pdf [2] KASZA Anett: Budapest katasztrófa-veszélyeztetettségének elemzése. Műszaki katonai közlöny, 2011, XXI. évf., 1–4. szám, 191–212., http://hhk.uni-nke.hu/down loads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/pdfanyagok2011/11%20Budapest%20katasztrofaelemzese.pdf [3] ZEMPLÉN István: Műszaki mentések. BM Könyvkiadó, 1988. [4] HORVÁTH Zoltán: A kárelhárítási és kárfelszámolási feladatok logisztikai támogatása. Műszaki Katonai Közlöny, XX. évfolyam, 2010/I–IV., 73–95. [5] Dr. TÓTH Rudolf – Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében. Polgári védelmi szemle, 2009, I. szám.
150
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 137–150
MÉSZÁROS Gergely
KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS Nyílt forráskódú megoldások alkalmazásának lehetőségei és nehézségei az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság információs rendszereiben
DISASTER MANAGEMENT AND OPEN SOURCE SOLUTIONS Az elektronikus információs rendszerek információbiztonságáról rendelkező 2013. évi L. törvény új feladatok elé állította a katasztrófavédelem szervezetét. A bővülő feladatkör ellátása mellett a szervezet belső információs rendszereinek is folyamatosan követniük kell a kor technikai, biztonsági igényeit és a változó szabályozást. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen mértékben és mely területeken lehet a nyílt forrású rendszerek nyújtotta előnyöket kihasználni e feladatok kapcsán, valamint arra keresi a választ, hogy milyen objektív akadályok merülhetnek fel, ha bizonyos célok elérése érdekében egy szervezet ezt az utat választja.
Opportunities and Challenges of Using Open Source Solutions in the Information System of the Hungarian National Directorate General for Disaster Management The Hungarian Disaster Management is facing new challenges related to Act L. of 2013. Besides the extended scope of duties, the organization's internal information infrastructure must also be adjusted according to the current security challenges and compliance requirements. This paper considers the possibility of using Open Source solutions regarding the aforementioned challenges. Furthermore, it also intends to reveal the difficulties arising from following the OS path.
Kulcsszavak: katasztrófavédelem, nyílt forrás, informatikai védelem
Keywords: disaster management, open source, information security
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 151–160
151
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
Bevezetés, kapcsolódó jogszabályok A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) szerepe az információs rendszerek területén az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált. A katasztrófavédelem szerepét az európai és hazai létfontosságú rendszerelemek védelmi feladataiban a vonatkozó jogszabályok definiálják. [1], [2], [3] Ezen túlmenően az információbiztonsággal foglalkozó 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) illetve a kapcsolódó 233/2013. (VI. 30.) kormányrendelet egyértelműen meghatározza a katasztrófavédelem vonatkozó feladatait. Az OKF egyik új feladatköre a hálózatbiztonság. Ennek keretében létre kell hoznia és működtetnie kell a létfontosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központját (a továbbiakban: LRLIBEK) amely technikai, védelmi és képzési feladatokat egyaránt végez, és szükség esetén számítástechnikai sürgősségi reagáló egységként működik a nemzeti létfontosságú rendszereket érintő problémák esetén. [5] Mindemellett az OKF saját belső informatikai rendszereinek technikai és jogi megfelelőségére is kellő figyelmet kell fordítania. Az információkezeléssel, egységes információs rendszerekről, információszabadságról és a minősített adat védelméről rendelkező törvények (2011. évi CXXVIII., 2011. évi CXII., 2009. évi CLV. törvény) követelményeinek teljesítése folyamatos erőfeszítéseket igényel az egyre növekvő kiberfenyegetettség fényében. [6] Jogos kérdés, hogy egy magas szintű biztonsági követelményeket támasztó, összetett jogi környezetben működtetett szervezet esetében milyen feltételek mellett alkalmazhatóak nyílt forráson alapuló (FLOSS) szoftverek. Az Európai Közösség részéről határozott szándék érezhető a nyílt forrás alkalmazására, amit több portál, az OSEPA-1, a FLOSSMetrics-2 vagy az ISAprogram3 keretében működő JoinUp együttműködési platform megszületése is alátámaszt. Hazánk vonatkozásában a nyílt dokumentumformátumok és irodai szoftverek támogatását célzó 1479/2011 (XII. 23.) kormányhatározatot, illetve az e-közigazgatási szabad szoftver kompetenciaközpont létrehozására irányuló EKOP-projektet4 érdemes megemlíteni.
1 2 3 4
Open Source software usage by European Public Administration. Free/Libre Open Source Software Metrics. Interoperability Solutions for European Public Administrations. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP).
152
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
Az OKF informatikai jelene Az aktuális fejlesztési irányvonalak Az OKF információs rendszereivel szemben támasztott követelmények szintje az utóbbi években folyamatosan emelkedik. A kihívás azonban nem éri felkészületlenül a szervezetet, hiszen a múltban már több alkalommal indultak önálló informatikai fejlesztések. Az aktuális fejlesztési irányvonalak a következők: • saját fejlesztésű bevetés-irányítási rendszer, • felhő alapú megoldások, • a virtualizáció szerepének növelése, • felkészülés az LRLIBEK feladatira. A használatban lévő, saját fejlesztésű, GIS-képességekkel rendelkező bevetés-irányítási rendszer támogatására az OKF külön fejlesztői osztályt tart fenn. A jelenlegi elképzelések szerint a jövőben a rendőrségi irányítási rendszerrel közös, integrált rendszer látja majd el ezt a feladatot, ezért egyelőre nem tisztázott, milyen komponensek maradnak meg a jelenleg üzemelő rendszerből. A kormányzati felhő fejlesztése kérdésessé teszi egy nagy teljesítményű egyéni felhő létrehozásának létjogosultságát. Az OKF részéről az ügyfelek számára is elérhető, külső szolgáltatások kihelyezése merült fel az első körben. Ezen rendszerek üzembiztonsági és mentési feladatait áthárítva, a felszabaduló erőforrásokat más problémák megoldására lehetne átcsoportosítani. A virtualizáció irányába történő elmozdulást elsősorban az elöregedő hardverek kiváltásának lehetősége és a 19 megyei igazgatóság rendszereinek rugalmasabb kezelése motiválja. Ennek érdekében az OKF jelenleg Hyper-V5 alapú virtualizációs környezetet üzemeltet. A jelenleg használt nyílt forrású technológiák Néhány hazai létfontosságú rendszerrel és létesítménnyel ellentétben, amelyek alig vagy egyáltalán nem használnak nyílt forrású technológiát, az OKF nyitottabb álláspontot képvisel, követve a nemzetközi irányvonalat. Az OKF rendszereiben az alábbi területeken alkalmaznak FLOSS technológiákat: 1. Irodai rendszerek. Az OKF az 1479/2011. kormányhatározattal összhangban nyílt forrású irodai rendszereket és nyílt szabványokat 5
A Microsoft cég vezető virtualizációs technológiája.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
153
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
2. 3.
4.
5. 6.
használ minden új rendszer kialakítása során. A telepítéseknél a testre szabás nélküli LibreOffice programot használják. Nyilvántartó rendszerek. A technikai szintű hálózati nyilvántartás szoftverei közül több FLOSS megoldáson alapul. Támogató tevékenységek célmegoldásai. Sok más szervezethez hasonlóan az OKF is FLOSS e-learning rendszert alkalmaz a belső képzési feladatokra. Webkiszolgálók. A saját fejlesztésű bevetés-irányítási rendszert támogató térképszolgáltatás kiszolgáló feladatait Apache szerverek végzik. A központi telefonszolgáltatás gerincét Asterisk VoIP kommunikációs rendszer adja. Azonosítási megoldások. Radius központosított azonosító (AAA ) rendszer. 6
7
A nyílt forráskód felhasználhatósága Nyílt forrású megoldásokat három eltérő területen alkalmazhatunk: 1. Kiegészítő feladatok: irodai rendszerek, felügyelet, üzemeltetés. 2. Alapszoftver: folyamatirányítási rendszer és üzemeltetés. Az LRE alapfeladatának ellátásához szükséges szoftverelemek. 3. Programkönyvtárak: (a) belső fejlesztésekben használt OS-könyvtárak, (b) a nem nyílt forrású rendszerekben felhasznált nyílt forrású komponensek. Az irodai feladatok ellátására a zárt forrású verzió helyett több helyen alkalmaznak nyílt megoldásokat a kormányzati szférában. Az átállás eredményessége változó, de esetenként kétségkívül sikeres, ahogyan azt a müncheni LiMux-projekt példája tanúsítja. [4] Hasonló a helyzet a hálózati felügyelet és nyilvántartás, valamint a képzés terén. Jogi szempontból pedig az OS nem csak lehetőség, de egyenesen előírás is lehet. [7] A biztonságban a helyzet már nem ilyen egyértelmű. Amennyiben a szervezet biztonsági szabályzata a kiegészítő rendszereknél is megköveteli a minősített alkalmazások használatát, a lehetőségek köre erősen beszűkül, hiszen meglehetősen kevés FLOSS rendelkezik a szükséges tanúsítványokkal. Azt is szem előtt kell tartani, hogy míg a felelősség szoftvergyártóra hárítá8
6 7 8
Voice over IP, internetprotokoll feletti hangátvitel. Authentication, Authorization, Accounting. Létfontosságú Rendszerelem (kritikus infrastruktúra).
154
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
sa működő megoldás lehet egy vállalkozás esetében, ez nem járható út az LRE területén, ahol a bizalmasság, a sértetlenség vagy a rendelkezésre állás sérülése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. A nyílt programkönyvtárak kezelése különös figyelmet érdemel. Ma már lényegében minden szoftver erősen támaszkodik az operációs rendszer és más fejlesztők statikus vagy dinamikus programkönyvtáraira. [8] Napjainkban nem ritka, hogy a kész alkalmazás kreatív módon összekapcsolt könyvtári elemekből áll, és igen kevés valóban új kódot használ. Bár néhány programozási nyelvben léteznek megoldások a modulok jogosultsági rendszerének bizonyos fokú szabályozására, a módszer nem általánosan elterjedt, a legtöbb nyelvben pedig egyáltalán nem is elérhető. [9]
Nyílt forrás és szabványok alkalmazásának előnyei az OKF szemszögéből Milyen előnyöket várhat a szervezet a nyílt forrású rendszerek alkalmazásától, illetve van-e értelme egyáltalán foglalkozni a forrás nyíltságával mint tulajdonsággal, megkülönböztetve azt más terjesztési modellektől? Az LRLIBEK feladatainak kapcsán az egyik ilyen tényező a választék szűkösségéből adódó kényszer. Számos hálózatbiztonsági eszköznek egyszerűen nem létezik hasonló képességű üzleti változata, így legfeljebb fejlesztéssel vagy gyengébb alternatívával lehetne őket kiváltani. A másik tényező az LRLIBEK adataggregáló szerepéhez köthető. A létfontosságú információs rendszerek jelentős része már korábban is rendelkezett valamilyen védelmi mechanizmussal, adatgyűjtő funkcióval. Egy teljesen új, egységes, minden iparterületet felölelő rendszer létrehozása jóval nagyobb feladat, mint a meglévő heterogén rendszereket összefogó, egységes figyelő-értesítő és ellenőrző hálózat felépítése. E téren feltétlenül előnyös a nyílt szabványok alkalmazása, a nyílt forrású szoftverek pedig hagyományosan erősek a nyílt szabványok terén. Az OKF saját létfontosságú információs rendszereinek esetében is felmerülhet a nyílt forrás alkalmazásának lehetősége. Itt meghatározó előny lehet, hogy egy új, frissen napvilágra került sérülékenység miatt nem szükséges a teljes alrendszert üzemen kívül helyezni vagy tudatos kockázatot vállalni a szükséges javítás megérkezéséig, mert a nyíltságnak köszönhetően a hibás funkció közvetlenül javítható vagy kiiktatható. [8] A sérülékenységet megszüntető foltra esetenként hosszú időt kell várni, ezen a területen a nyílt és zárt forrás közt nincs szignifikáns különbség. [10] Ez viszont magasabb biztonsági szinten elfogadhatatlan lehet. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
155
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
Azoknál a belső fejlesztéseknél, ahol a minősítő eljárás fehérdobozos tesztelést ír elő, a nyílt forrású szoftverkönyvtárak alkalmazása ismét előnyös lehet. Ebben az esetben nincs szükség külön szerződésre, a kódaudit egyszerűen elvégezhető. A külső forrásból származó OS-programkönyvtárak biztonsági frissítései szisztematikusan ellenőrizhetőek a változáskövető rendszereken keresztül, így megfelelő szabályozás esetén a fokozott biztonsági szint folyamatos fenntartására is lehetőség nyílik. Az alacsony biztonsági szintű kiegészítő alkalmazásoknál a beszerzés és cserélhetőség egyszerűsége lehet vonzó szempont. Tipikusan ilyen terület az e-learning vagy az érzékeny adatokat nem tartalmazó nyilvános információs honlapok. Problémák Az előnyei mellett a nyílt forrás alkalmazásának árnyoldalai is vannak. Az egyik gyenge pont az adatok megfelelő bizalmassági szintjének biztosítására vonatkozó jogszabályi kötelem. Az adatgazda által felállított biztonsági követelményeket teljesíteni kell, a megfelelőség bizonyításának egyetlen bevett módja viszont az államilag elfogadott tanúsítás beszerzése. A nyílt rendszerek az auditálás magas költségei miatt többnyire nem rendelkeznek ilyennel, a szükséges bizonyítási eljárások elvégezése egyedi vagy átfogó rendszeraudit keretében viszont plusz terhet jelent. Amennyiben a rendszer nyílt forrású komponenseket tartalmaz, a forráskód alapján a támadó nemkívánatos következtetéseket vonhat le a rendszer védelmi képességeiről és felépítéséről. Így a forrás átláthatósága a magas biztonsági szint előírásaival ellentétes lehet, amit legfeljebb a felhasznált elemek titokban tartásával lehet kezelni. További, nehezen áthidalható probléma, hogy sok elterjedten használt szolgáltatás kezelésére nincs megfelelő képességű FLOSS megfelelő. Az OKF esetében a jó MAPI-kliens9 hiánya merült fel. Természetesen – nyílt fejlesztésekről lévén szó – nincs akadálya a hiányzó funkciók implementálásának, de egy nem informatikai profilú szervezet számára az ilyen fejlesztés aligha térül meg. Talán a legsúlyosabb hátrány a támogatás és felelősségvállalás területén mutatkozik. Az elterjedt közösségi nyílt forrású fejlesztési licencek egy része kizárja a felelősségvállalás minden formáját, ami lényegében ellehetetleníti alkalmazásukat minden olyan területen, ahol a szervezet nem képes önerőből biztosítani a támogatást. Természetesen sok esetben lehetőség van a 9
Messaging Application Programming Interface, üzenetküldés alkalmazásprogramozási felülete.
156
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
nyílt modellre épülő üzleti támogatás beszerzésére, ez esetben azonban a kód módosíthatóságának előnyét többnyire fel kell adni.
Lehetséges fejlesztési irányok A nyílt forráskódú technológiák alkalmazása a magasabb biztonsági szintet megkövetelő LRE információs rendszereiben sem kizárt, sőt, mint azt korábban láthattuk, az OKF rendszereiben jelenleg is használnak ilyeneket. Az alábbiakban azonosítjuk azokat a területeket, ahol valamely létfontosságú információs rendszerelem, illetve specifikusan az OKF rendszere sikerrel alkalmazhat nyílt forrású komponenseket. Javasolható FLOSS megoldások Az OS felhasználása előnyös lehet: • a már meglévő FLOSS rendszerek frissítése során; • nyílt szabványok kompatibilitási tesztelésekor; • közösségi adatforrások kialakítása és közinformációk szolgáltatása esetén; • egyedi kutatási fejlesztések tesztrendszereiben (pl. mobillaborok egyedi rendszereiben); • önálló felhő vázának kialakításakor. Mivel a nyílt forrás világa gyorsan változik, érdemes adatbázisba gyűjteni az aktuálisan használt megoldásokat és fejlesztői oldalaikat, melynek alapján az aktuális eseményeket periodikusan követni lehet. A kormányzati szférában a nyílt szabványok minél átfogóbb mértékű alkalmazása elsődleges fontossággal kell, hogy bírjon. E téren a FLOSS „kontrollcsoportként” használható, segítségével eldönthető, hogy a rendszerbe állított szoftverben nyílt szabványú formátumként meghirdetett adathalmaz maradéktalanul olvasható-e a nyílt szabványt implementáló OS-alkalmazással. Az időben feltárt hiányosságokkalsok problémától kímélhetők meg a rendszer jövőbeli felhasználói. A virtualizáció és felhőtechnológia terén olyan jelentős OS-projekteket találunk, mint a Nimbus, az OpenNebula, az Eucalyptus, az Apache VCL, melyek teljesítményben, rugalmasságban felveszik a versenyt a terület élvonalával. [11] A legtöbb felhő alapszoftver valamilyen szinten kötődik a nyílt forráshoz, azaz legalább az API10 megvalósítása szintjén nyílt forrású, ahogy ezt megfigyelhetjük a Microsoft Azure platform esetében is. 10
Application Programming Interface, alkalmazói programozói felület.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
157
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
Csatlakozás a nemzetközi és európai kezdeményezésekhez Az OKF részéről mindenképpen érdemes megfontolni a nemzetközi és európai, a nyílt forrás kormányzati felhasználására specializálódott szervezetekkel való aktív együttműködést. A potenciálisan felhasználható szoftverekről, sikerekről és kudarcokról könnyebb ezeken keresztül információt gyűjteni, mint az általános célú fórumokról. Az Oracle, HP, Suse, BAE, Cisco és más vállalatok támogatásával működő amerikai OSSI11 jó példa rá, hogyan egyeztethető össze a kormányzati nyílt forrás felhasználása a vállalati érdekekkel. Az OSSI célja a nyílt forrás kormányzati támogatásának előkészítése, a fejlesztések összehangolása és az integráció stratégiai segítése. [12] Hasonló céllal alapított európai szervezet a JoinUp platform [13] is, amely kifejezetten európai e-kormányzati alkalmazottak számára készült. Célja a tapasztalatok megosztása, illetve közös felület nyújtása az együttműködésre képes nyílt rendszerek kidolgozásához. Érdemes még megemlíteni a nyílt adatforrások és GIS-adatok közös felhasználását segítő OGDI-projektet12 is [14], amely a bevetésirányítási rendszer integrációja és külső kapcsolódási pontjainak definiálása során bírhat jelentőséggel. A nemzetközi rendszerekhez való csatlakozás nehezen képzelhető el nyílt platformok nélkül. Az OKF és az európai, nemzetközi szervezetek közti kapcsolat javítása érdekében az OKF részéről is érdemes figyelemmel kísérni e szervezetek működését, illetve csatlakozni hozzájuk. Programkönyvtár felhasználási adatbázis Tekintettel a nyílt forrású rendszerek szorosan egymásra épülő programkönyvtár-hálózatára, megfontolandó lehet egy függőségi nyilvántartás bevezetése és fenntartása. A függőségi adatbázis segítségével egyszerűen meg lehet határozni, hogy egy adott szoftverkönyvtárban megjelenő sérülékenység az információs rendszer mely elemeit érinti. A nyílt forrású programkönyvtárakat előszeretettel használják a zárt rendszerek is. Igaz ugyan, hogy forráskód nélkül nehéz pontosan meghatározni a felhasznált programkönyvtárakat, de ma már léteznek olyan megoldások, amelyek a víruskeresők működéséhez hasonló módon, bitminták alapján bináris fájlokból is képesek összegyűjteni a felhasznált szoftver-
11 12
Open Source Software Institute. European Open Government Data Initiative.
158
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
könyvtárakat.13 Belső fejlesztések esetén a programkönyvtárak listája eleve adott. A három területről összegyűjtött lista elemeit a kritikus rendszerekhez rendelve félautomatikus riasztási rendszer dolgozható ki.
Értékelés, összefoglalás A fentiekben láthattuk, milyen akadályokba ütközik, illetve milyen előnyökkel járhat a nyílt forrás felhasználása a létfontosságú rendszerelemek területén. Megismerhettük az OKF jelenlegi főbb informatikai fejlesztési irányait és a szervezetben jelenleg használt nyílt forráskódú technológiákat. A közigazgatási és üzleti szféra általános ismert szempontjain túl érdemes figyelmet fordítani a nyílt forráson alapuló szoftverkönyvtárak szabályozásának problémájára, illetve az LRLIBEK kapcsán a magas biztonsági szint miatt megjelenő speciális szempontokra. Az OKF – mint az integráció koordinátora – nagyban elősegítheti a későbbi fejlesztéseket, amennyiben preferálja a nyílt szabványokat. Ugyanakkor megállapítható, hogy a magas biztonsági szintű rendszerek nyílt forrásra vonatkozó dokumentációs kritériumai nem teljesen tisztázottak. Megfontolásra érdemes lehet a nyílt források kormányzati felhasználásával foglalkozó jelentősebb nemzetközi és európai kezdeményezésekhez való csatlakozás, illetve egy programkönyvtár felhasználási adatbázis létrehozása, amely segíthet a biztonsági problémák hatásának gyors azonosításában. Az OKF részéről három területen lehet érdekes a nyílt forrás: technológiai szempontból; együttműködési és integrációs folyamatok bázisaként és biztonsági megfontolásból. Technológiai szempontból akkor, ha egyedüli alternatívaként merül fel, tesztrendszerként vagy fejlesztési platformként használják. Integrációs folyamatokban a nyílt szabványokhoz kötődően – mint átlátható és közös platform – lehet jelentőségük. Végül biztonsági szempontból a FLOSS külön figyelmet érdemel, egyrészt mint jól ellenőrizhető és átlátható önálló megoldás, másrészt mint a zárt rendszerekben alkalmazott nyílt forrású szoftverkönyvtárak kapcsán felmerülő ellenőrizendő objektum.
13
Ilyen például az Openlogic szkennere: www.openlogic.com/resources-library/binary-sour ce-code-scanners/.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
159
MÉSZÁROS Gergely • KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS NYÍLT FORRÁS
Irodalomjegyzék [1] 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározat a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról. [2] 65/2013. (III. 8.) kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról. [3] 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. [4] Oliver DIEDRICH: OpenOffice’s Tale of Two Cities, www.h-online.com/open/ne ws/item/Microsoft-partly-releases-study-on-Munich-s-Linux-migration-1792733.html (a letöltés ideje: 2013. április 27.) [5] 233/2013. (VI. 30.) kormányrendelet az elektronikus információs rendszerek kormányzati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről. [6] Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja, www. katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly (a letöltés ideje: 2013. április 27.) [7] 1479/2011. (XII. 23.) kormányhatározat az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról. [8] MÉSZÁROS Gergely: Nyílt forráskódú rendszerek biztonsági kérdései. In: Bolyai Szemle, 2013, Vol. XXII./1., 63–76. [9] TEREI, D. – MARLOW, S. – PEYTON JONES, S. – MAZIČRES, D.: Safe haskell. In: Proceedings of the 2012 symposium on Haskell symposium. 2012. 137–148. [10] Guido SCHRYEN – Rouven KADURA: Open source vs. closed source software: Towards measuring security. In: Proceedings of the 2009 ACM symposium on Applied Computing. 2016–2023. [11] ENDO, P. T. – GON, G. E. – KELNER, J. – SADOK, D.: A survey on open-source cloud computing solutions. In: Brazilian Symposium on Computer Networks and Distributed Systems, 2010, www.researchgate.net/publication/228719828_A_Sur vey_on_Open-source_Cloud_Computing_Solutions/file/9fcfd507ec923b5b4f.pdf (a letöltés ideje: 2014. január 2.) [12] The Open Source Software Institute, http://oss-institute.org/ (a letöltés ideje: 2013. december 28.) [13] General information about the JoinUp platform, https://joinup.ec.europa.eu/ page/about_us (a letöltés ideje: 2013. május 28.) [14] The European Open Government Data Initiative, www.govdata.eu/en/european open.aspx (a letöltés ideje: 2013. december 28.)
160
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 151–160
SOLYMOSI Máté
A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
A BRIEF OVERVIEW OF THE HUNGARIAN NUCLEAR SAFETY’S LEGAL BACKGROUND A hadtudományokban és a katonai műszaki tudományokban a nukleáris biztonság terén kiemelt szerepet tölt be az atomreaktorok, atomerőművek és egyéb nukleáris létesítmények biztonsága, azon belül is a nukleárisbaleset-elhárítás. Az atomenergia békés célú felhasználását, a villamos energiát termelő atomerőművek biztonságos tervezését és üzemeltetését a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően szabályozza a hazai jogrend. Ez a rövid közlemény összefoglaló áttekintést ad a hazánkban jelenleg érvényben lévő, atomenergiával kapcsolatos jogszabályok rendszeréről, különös tekintettel a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hazai jogszabályokra és ajánlásokra.
The safety of nuclear reactors, nuclear power stations and other nuclear facilities, and the emergency preparedness and response for a nuclear or radiological emergency are priorities in military science and in the science of military engineering. The Hungarian law and order comprehensively regulate the peaceful use of nuclear energy and the safe construction and operation of nuclear power plants. In my paper I would like to provide a short overview of the current Hungarian regulation of the nuclear power, particularly of the rule, order and recommendations relating to the preparedness and response for nuclear emergencies.
Kulcsszavak: atomenergia, törvény, nukleáris biztonság
Keywords: nuclear power, law, nuclear safety
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 161–171
161
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
Bevezető Az atomenergia békés célú felhasználásának jogszabályi és műszaki környezete elsősorban a nukleáris balesetekre reagálva, az azokra adott válaszoknak köszönhetően változott és fejlődött. Az utóbbi évek legjelentősebb nukleáris balesete a japán fukushimai erőmű balesete, amely a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skála (röviden: INES-skála1) szerint a legsúlyosabb, 7-es fokozatú volt. Az INES-skála a lakosságnak a nukleáris létesítményekben bekövetkező események biztonsági jelentőségéről való azonnali, egyeztetett formában történő tájékoztatására szolgál, és megkönnyíti a nukleáris közösség, a média és a lakosság közötti párbeszédet. [1] A fukushimai baleset nyomán 2011 októberében hazánkban, a Paksi Atomerőmű Zrt.-ben végrehajtottak egy célzott biztonsági felülvizsgálatot. Az erről készült jelentés kiváló minősítést adott Paksnak, és további biztonságot növelő intézkedéseket vezettek be. [2] Magyarországon a nukleárisbaleset-elhárítás szabályozási rendszerének három szintjét különböztetjük meg? a nemzetközi egyezményeket, a hazai jogszabályokat és a szakmai szabályozásokat. A nemzetközi megállapodások keretein belül Magyarország kölcsönös tájékoztatási egyezményt kötött a szomszédos országokkal mindegyikével és Németországgal. [3]–[12] Mivel ezen egyezmények célja a minél gyorsabb értesítés és segítségnyújtás (nem térnek ki szabályozással kapcsolatos kérdésekre), ezért a tanulmányban nem is foglalkozom velük ennél részletesebben.
A hazai szabályozási rendszer A hazai szabályozás legmagasabb szintjét a törvények képviselik, nevezetesen az atomenergiáról, [13] a katasztrófavédelemről, a honvédelemről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvények. Hierarchiában ezek alatt a törvények végrehajtását szabályozó kormányés miniszteri rendeletek helyezkednek el. Ezek között releváns a katasztrófavédelemről szóló törvény végrehajtásáról, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről (a továbbiakban: ONER), [14] a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről, [15] az országos sugárzási helyzet és a radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló kormányrendelet, [16] valamint az atomenergiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására az egészségügyért felelős miniszter által ki1
International Nuclear Event Scale.
162
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
adott rendeletek. Ide sorolható még a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1150/2012. (V. 15.) kormányhatározat. A műszaki szabályozás rendszerében a legmagasabb szinten az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (a továbbiakban: OBEIT) helyezkedik el, míg az ebben meghatározott követelményeket és feladatokat a kapcsolódó műszaki-tudományos útmutatók tartalmazzák. Ezeket a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság felhatalmazása alapján az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) adja ki. A felsorolt szabályozásokat egészítik ki az ONER-ben közreműködő szervek, szervezetek belső szabályozási dokumentumai, amelyeket a minőségirányítási rendszerükkel összhangban készítenek el és tartanak karban. [17] Az atomtörvény és a nukleáris létesítmények biztonsági követelményei Az atomtörvény hatálya kiterjed az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatos jogosultságokra, kötelezettségekre, a lakosság és a környezet védelmére az ionizáló sugárzásokkal szemben. Az atomtörvény 4., 5. és 5/A. §-ában megfogalmazott alapelvek biztosítják a hazai törvényi szabályozás kereteit: • a biztonság minden más szemponttal szemben elsőbbséget élvez, • az atomenergia alkalmazásának kockázatát társadalmilag elfogadható szinten kell tartani, • biztosítani kell, hogy ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen láncreakció, • a lakosság és a munkavállalók határértékdózisának betartása, • rendkívüli esemény során a kockázatok észszerűen alacsony szinten tartása, • alapvető tudományos ismeretekkel kapcsolatos oktatási és hírközlési kötelezettség, • a (magyarországi) hulladékokkal kapcsolatos végső felelősség a magyar államot terheli. Az atomerőmű létesítése és működése során a nukleáris biztonsági (védettségi és biztosítéki) engedélyezést és a követelmények teljesülésének érvényesítését az OAH végzi, az egyéb kérdések vizsgálata szakhatóságok bevonásával történik. [18] Az atomtörvény által meghatározott felelősségi körökben az OAH feladatát képezi a szabályozás, a monitorozás, az óvintézkedések megtétele, a nemzetközi segítség kérése és a tájékoztatás. Az engedélyesek számára kötelező érvényű a szabályok betartása, a monitorozás, a bejelentés és az okok megszüntetése, az elhárítás. [19] A nukleáris biztonsággal összefüggő alapelvek szabályozásában kulcsfontosságú a 118/2011. (VII. 11.) kormányrendelet, amely a nukleáris létesítTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
163
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
mények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről rendelkezik. A jogszabály két fő részre tagozódik. Az első rész tartalmazza a törzsszöveget, valamint a hozzá tartozó összesen 10 mellékletet, amelyek közül az első kilencben a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok kötetei, míg az utolsó mellékletben a kormányrendeletben szereplő fogalmak meghatározásai szerepelnek. A törzsszöveg és a mellékletek néhány fontosabb pontja szerint riasztási és tájékoztatási kötelezettsége van az engedélyesnek (az atomenergia alkalmazójának) nukleáris veszélyhelyzetben, természeti és ipari katasztrófa esetén az ONER szervei irányába (ezt később részletesebben ismertetem). A riasztás a nukleáris létesítmény Baleset-elhárítási Intézkedési Tervében szabályozott. Az első fejezetben ismertetik a nukleáris létesítményhez kapcsolódó nukleáris biztonsági előírásokat, hogy a telephely vizsgálati és létesítési engedélyét követően az üzemeltetésen keresztül az engedélyesnek milyen jelentési kötelezettsége van. A rendelet második fejezete az engedélyes felelősségéről és feladatairól szól. Többek között igazolni kell, hogy folyamatosan teljesül az összes biztonsági követelmény a létesítmény teljes életciklusa alatt. A rendelet általános célként határozza meg a lakosság és a természet védelmét az ionizáló sugárzásokkal szemben, és a mélységében tagolt védelmet tekinti a megvalósítás egyik kötelező eszközének. Az engedélyes feladatai között rögzíti, hogy a tervezés során értékelni kell a nukleáris létesítmény tervezett teljes élettartama alatt a nukleáris biztonságot érintő tényezőket a biztonság fenntarthatósága érdekében. A tervezés részeként olyan baleseti elemzéseket kell végezni, amelyek alapján meghatározhatók a radioaktív kibocsátás mértékétől függő baleset-elhárítási intézkedések. Egy atomerőművet üzemeltető engedélyes felel a létesítmény biztonságának fenntartásáért, amelyet többek között egy független belső biztonságfelügyeleti szervezet megalakításával és fenntartásával kell biztosítani. A rendelet a továbbiakban a hatósági felügyelet elemeit részletezi: engedélyezés, jóváhagyás, ellenőrzés és érvényesítés. Az alapvető engedélyfajtákat a 17. § (1) bekezdése sorolja fel, amely alapján a nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges a nukleáris létesítmény • telepítéséhez (telephelyengedély), • létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély), • üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély), • üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély), • átalakításához (átalakítási engedély), • végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély), 164
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
• megszüntetéséhez (leszerelési engedély), • atomerőműblokk esetén a főjavítást követő újraindításhoz (indítási en-
gedély) és • építményeinek és épületszerkezeteinek, valamint az építmények felvonóinak építéséhez, bontásához, használatbavételéhez. Átalakításoknál a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszer, rendszerelem átalakításához a nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges. Olyan átalakításnál, amely nem érinti a biztonságot, szintén bejelentési kötelezettség áll fenn. Ide tartozik még a biztonsági szempontból lényeges munkakör betöltése is. A hatósági ellenőrzés lényege, hogy tipikusan a szervezetre, a személyzetre, a tevékenységekre irányul, nem pedig egyes berendezések fizikai tulajdonságaira. Tehát például az ellenőrzés tárgya lehet egy anyagvizsgálati folyamat végrehajtása, de a vizsgálatot nem a hatóság, hanem az engedélyes, illetve annak alvállalkozója végzi. Kiemelhető, hogy „a nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzése nem mentesíti az engedélyest a saját ellenőrzési tevékenysége végzésének kötelezettsége alól”. [20]
1. ábra: A Nukleáris Biztonsági Szabályzat köteteinek szerkezete. [20]
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
165
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
Az ONER-rendszer Az ONER gondoskodik az ország területén kívül (nemkülönben a világűrben), valamint a nukleáris és radioaktív anyagokat alkalmazó létesítményekben, a nukleáris és radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során bekövetkezett nukleáris veszélyhelyzetek felméréséről, csökkentéséről és felszámolásáról, továbbá felelős a lakosság tájékoztatásáért. Az ONER irányításával kapcsolatos feladatokat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) látja el, amely a kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolását végzi. Katasztrófahelyzetben a KKB operatív munkaszervezetet (Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ) működtet, amelynek részeként a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság (a továbbiakban: NVM) vesz részt a döntések előkészítésében. [21] A KKB NVM munkáját az OAH Baleset-elhárítási Szervezet mint műszaki-tudományos döntés-előkészítő szervezet segíti, amely jelenleg az OAH CERTA2 központjában működik. [22], [23] Normál időszakban az országos sugárzási helyzet felmérését az ONER részét képező Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OSJER) végzi, melynek vezető eleme a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ. Az OSJER fontos részét képezi az Országos Radiológiai Távmérő Hálózat, melynek mérési adataira épül az ország korai riasztási rendszere. Az OSJER alapvető rendeltetése nukleáris vészhelyzet (a továbbiakban: NVH) esetén a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer részeként az NVH hatásainak előrejelzése, a sugárzási helyzet folyamatos figyelése, jelzése, felmérése és ellenőrzése, valamint a sugárzási adatok összegyűjtése, előzetes értékelése és a döntés-előkészítésben részt vevő szervek felé továbbítása. Nukleáris veszélyhelyzetben az ONER szervezeteit részlegesen vagy teljes egészében aktivizálják. [14] Az OBEIT tartalma Az OBEIT koncepciójából kifolyóan nem foglalkozik a veszélyhelyzetek megelőzésével, a veszélyhelyzetek detektálásának kérdésével is csak korlátozottan. Célja mindazon követelmények és feladatok összefoglalása, amelyek figyelembevételével, illetve végrehajtásával koordináltabbá és hatékonyabbá 2
Centre for Emergency Response, Training and Analysis: Veszélyhelyzeti Intézkedési, Gyakorló és Elemző Központ.
166
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
tehető a Magyarország területét érintő nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés, illetve veszélyhelyzetben az atomenergia alkalmazásának telephelyén kívüli nukleárisbaleset-elhárítása során a beavatkozás. Az elhárítani szándékozott NVH fogalma az atomtörvény értelmezésben lefedi mind a nukleáris, mind a sugárzó anyagokkal végzett tevékenység következtében előálló vészhelyzeteket, tehát tartalmazza a nukleáris létesítmények (nukleáris létesítményi veszélyhelyzet), a radioaktív anyagot alkalmazó létesítmények és a radioaktív anyaggal végzett tevékenységek lehetséges veszélyhelyzeteit (radiológiai veszélyhelyzetet) is. [24] Fontos követelmény, hogy baleset-elhárítási készenléti rendszert kell kialakítani és fenntartani, amely helyi, regionális, országos és nemzetközi szinteken megteremti a megfelelő intézkedések hatékony és pontos végrehajtásának feltételeit. Az OBEIT-ben szereplő követelmények közül mindenképpen ki kell emelni az „indokoltság” elvét, amely szerint a beavatkozás nettó haszna mindenképpen haladja meg a beavatkozás költségeit vagy az azzal okozott kárt, illetve az „optimáltság” elvét, amely szerint a nettó haszon a lehető legnagyobb legyen. Magyarországnak az atomenergia békés felhasználásának rendszerében betöltött szerepét elsősorban a Paksi Atomerőmű (a továbbiakban: PAE) határozza meg. A baleset-elhárítási tervezés egységesítése céljából a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) a lehetséges nukleáris veszélyhelyzetek besorolására öt veszélyhelyzeti tervezési kategóriát ajánl, amelyek bevezetése a hazai jogrendben is megtörtént. Az OBEIT 2. fejezete rögzíti az egyes veszélyhelyzeti tervezési kategóriákba besorolt nukleáris létesítményeket, illetve a nukleáris és radioaktív anyagokkal végezhető tevékenységeket. [25] I. kategória: telephelyen kívüli súlyos hatás lehetséges, 100 MWth feletti teljesítményű atomreaktorok; Magyarországon: PAE. II. kategória: telephelyen kívüli sürgős óvintézkedésre lehet szükség, 2 MWth és 100 MWth közötti teljesítményű atomreaktor; Magyarországon: Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Budapesti Kutató Reaktor, Izotóp Intézet Kft. III. kategória: telephelyen belüli sürgős óvintézkedésre lehet szükség; Magyarországon: BME Oktatóreaktor, Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Bátaapátiban, valamint nagy sugárforrásokat alkalmazó intézmények (Agroster, Dispomedicor, kórházak). IV. kategória: előre nem látható körzetekben kialakuló radiológiai veszélyhelyzet: sugárforrással előidézett veszélyhelyzetek (elvesztés, lopás, megtalálás, sérülés, műholdvisszatérés), szállítási balesetek, súlyos besugárzás, szándékosan előidézett veszélyhelyzetek. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
167
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
V. kategória: külföldi I. vagy II. kategóriájú létesítmény, országhatáron átnyúló szennyeződés, élelmiszer-szennyeződés várható, Magyarország szinte teljes területe érintett lehet; figyelembe veendő létesítmények: Apátszentmihály (SK), 40 km, Mohi (SK), 60 km, Krsko (SL),100 km, Temelin (CZ), 140 km, Dukovany (CZ), 230 km. [26] Ezenfelül az OBEIT vezeti be a tervezési vagy óvintézkedési zónák fogalmát is. Megelőző Óvintézkedések Zónája (MÓZ): Magyarországon csak az I. tervezési kategóriába tartozó létesítmény, a PAE tartozik ide, amelynek 3 kilométeres körzetére terjed ki. Már a balesetet követően, de még a tényleges kibocsátást megelőzően igyekeznek az óvintézkedéssel a determinisztikus hatásokat elkerülni. Sürgős Óvintézkedések Zónája (SÓZ): Magyarországon az I. és II. vészhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében kötelező (ez a PAE esetében a létesítménytől számítva 30 kilométeres körzetre terjed ki), ahol sürgős óvintézkedések bevezetésével a terjedés irányában a determinisztikus hatások elkerülése és a sztochasztikus hatások kockázatának csökkentése a cél. Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (EÓZ): a zóna a létesítménytől 300 kilométeres körzetet jelenti, és ebbe a csoportba tartoznak a külföldön található erőművek is. Célja, hogy a környezet (élelmiszerek) elszennyeződése esetén az élelmiszer/takarmány ellenőrzése történjen meg, és szükség esetén bevezesék a fogyasztás korlátozását. Baleset során az időbeli fázisokban (a folyamat melyik fázisában történt a baleset) különbséget teszünk korai (a radioaktív anyagok baleseti környezeti kibocsátását közvetlen megelőző, a kibocsátás alatti és az azt közvetlenül követő mintegy egyhetes) és kései (a radioaktív anyagok környezeti kibocsátását követő) időszakok között. [9] Az OBEIT útmutatója szerint a veszélyforrás-elemzést a végleges biztonsági jelentésre kell alapozni, amelyben a NAÜ ajánlásai szerinti ötfokozatú nukleáris baleseti osztályozást (NBO) kell alkalmazni. Az osztályozás alapvetően a veszélyeztetés nagyságával függ össze: [27] • Potenciális veszélyhelyzeti osztály. • Telephelyi veszélyhelyzeti osztály. • Általános veszélyhelyzeti osztály. • Határokon átnyúló veszélyhelyzeti osztály. • Egyéb radiológiai veszélyhelyzetek osztálya. Az OBEIT a létesítmények bejelentési kötelezettsége során kitöltendő, veszélyhelyzeti kommunikációban alkalmazott adatlapon 4 kategóriát különböztet meg: potenciális veszélyhelyzet, létesítményi veszélyhelyzet, helyi veszélyhelyzet és általános veszélyhelyzet. 168
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
Összefoglaló A nukleárisbaleset-elhárítás szabályozásában hangsúlyozni kell, hogy mind az engedélyesnek, mind a hatóságnak kötelezettsége a rövid (törvényben szabályozott) határidőn belüli tájékoztatás mind a lakosság, mind a többi hatóság, az országhatáron átnyúló baleset esetén pedig természetesen az érintett országok, illetve a NAÜ felé. A nukleáris létesítmények üzemeltetői a telephelyengedély kiadásától egészen a leszerelésig kötelesek saját biztonsági elemzéseket készíteni, független biztonsági felügyeletet fenntartani, valamint minden biztonságot érintő tevékenységet a hatóságoknál engedélyeztetni. A hatóság feladata ugyanakkor a szabályozás folyamatos ellenőrzése és betartatása. Az üzemeltetés teljes ideje alatt más hatóság, illetve védelmi szerv abban az esetben jogosult és köteles a PAE területén intézkedni, amennyiben a telephelyen kívüli, lakossági kockázatot jelentő rendkívüli esemény vagy súlyos baleset következett be. Ezen túlmenően akkor, ha az ONER működési állapotának megváltoztatását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter elrendelte az atomenergia felügyeleti szerve vezetőjének, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének útján történt kezdeményezésére.
Irodalomjegyzék [1] INES-skála, www.oah.hu/web/v3/OAHportal.nsf/web?openagent&menu=02&sub menu=2_6_1 (a letöltés ideje:2014. 10. 10.) [2] Célzott biztonsági felülvizsgálati jelentés, Paks, 2011. 10. 31., http://atomeromu. hu/download/7799/CBFJ.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 10.) [3] 28/1987. (VIII. 9.) MT rendelet a Bécsben, 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98700028.MT (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [4] 29/1987. (VIII. 9.) MT rendelet a Bécsben, 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98700029. MT (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [5] 70/1987. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról Bécsben, 1987. április 29-én aláírt egyezmény kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= 98700070.MT (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [6] 73/1991. (VI. 10.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a nukleáris biztonsággal és a suTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
169
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
[7]
[8]
[9]
[10]
[11
[12]
[13] [14]
[15]
[16]
170
gárvédelemmel összefüggő kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról Budapesten, 1990. szeptember 26-án aláírt megállapodás kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100073.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 108/1991.(VIII. 28.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén Bécsben, 1990. szeptember 20-án aláírt egyezmény kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/ gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100108.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 185/1997. (X. 31.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről Budapesten, 1995. július 11-én aláírt egyezmény kihirdetéséről, http:// net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700185.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 61/1998. (III. 31.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között nukleáris balesetek esetén adandó gyors értesítésről Bukarestben, 1997. május 26-án aláírt megállapodás kihirdetéséről, http://net.jogtar. hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800061.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 108/1999. (VII. 7.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között nukleáris balesetek esetén való gyors értesítésről, a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén, a Budapesten, 1997. november 12-én aláírt megállapodás kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900108.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 13/2000. (II. 11.) kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről Zágrábban 1999. június 11-én aláírt egyezmény kihirdetéséről, http:// net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000013.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 180/2014. (VII. 25.) kormányrendelet a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között sugaras veszélyhelyzet esetén adandó gyors értesítésről szóló egyezmény kihirdetéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= A1400180.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99600116.TV (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 167/2010. (V. 11.) kormányrendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről, www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000167.KOR (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 89/618/Euratom irányelv a lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és a védekezés során irányadó magatartási szabályokról történő tájékoztatásáról, www.creativecommons.hu/Language/ Hungarian/Corp/EU_Law_old/2337_31989L0618.txt (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) 275/2002. (XII. 21.) kormányrendelet az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?doc id=A0200275.KOR, (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
SOLYMOSI Máté • A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JOGSZABÁLYI HÁTTERÉNEK...
[17] OBEIT 3.4-es útmutató, www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/66D0C6F4C55 B4B5CC1257BE9005702FE/$FILE/OBEIT_3-4_utmutato_v2.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 8.) [18] Dr. VINCZE Árpád: A nukleárisbaleset-elhárítás alapjai, www.zmne.hu/tanszekek/ vegyi/personal/NukleBalesetElharitas.pdf (a letöltés ideje: 2014. 05. 13.) [19] OAH: Az új atomerőművi blokkot telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése 2014, www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/68E5306ADD56A676C12 57CBE0026D8AD/$File/THE%20OAH%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 10.) [20] Elter József – Gadó János – Holló Előd – Lux Iván: Atomreaktorok biztonsága. 2013, 328–339. [21] Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer, BM OKF honlap, www.kataszt rofavedelem.hu/index2.php?pageid=pvl_oner (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [22] OAH, Balesetelhárítási Szervezet, www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web? openagent&menu=02&submenu=2_6_3 (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [23] 167/2010.(V. 11.) kormányrendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000167.KOR ( a letöltés ideje: 2014. 10. 10.) [24] PETŐFI Gábor: Radioaktív anyaggal elkövetett szándékos károkozás hatásainak vizsgálata, következményeinek elhárítására való felkészülés. PhD, 2009, http://uninke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2010/petofi_gabor.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 10.) [25] KÁTAI-URBÁN Lajos – KISS Béla: Nukleáris erőművek mint veszélyes technológia és az országos nukleáris balesetelhárítási rendszer. Hadmérnök, IX. évfolyam 3. szám, 2014. szeptember, www.hadmernok.hu/143_07_kataiul.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 17.) [26] Dr. LUX Iván: Nukleáris biztonság előadás, http://energetika.13s.hu/pub/_atom energetika_szakirany_/Nuklearis%20biztonsag/Nuklearis_biztonsag_12_ea_Nukle arisbaleset_elharitas_Lux_Ivan.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 10.) [27] PETŐFI Gábor – Dr. RÓNAKY József – Solymosi József: Nukleárisbaleset-elhárítási követelmények fejlődése. Hadmérnök, 2007/1., http://uni-nke.hu/downloads/ konyvtar/digitgy/tartalomjegyz/hadmernok_2007_1.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 11.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 161–171
171
Pszichológia GYÖRFFY Ágnes
KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI, PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI AZ ELTÉRŐ ALAKULATTÍPUSOK SZINTJÉN DIFFICULTIES AND PSYCHOLOGICAL ASPECTS OF THE PROFESSIONAL SOCIALIZATION OF FEMALE SOLDIERS AT THE DIFFERENT TYPES OF UNITS
A katonanők a Magyar Honvédségben, illetve a NATO-ban nagyobb létszámban történő megjelenésével együtt jelentkezett annak igénye is, hogy pályaszocializációjuk és elfogadottságuk a szervezeten belül egyaránt megfelelő legyen. Az ehhez kapcsolódó elvárások viszont az eltérő beosztások és alakulattípusok szintjén nagy változatosságot mutatnak. A helyzet felmérésére fókuszcsoportos vizsgálatot végeztünk az MH állományában, mind a katonanők, mind férfitársaik oldaláról. Eredményeink is arra mutatnak, hogy az eltérő feladatrendszerű alakulatoknál jelentős hangsúlyeltolódások láthatók a katonanőkkel kapcsolatos elvárásokban. Ebből adódóan a szocializációjuk során is kiemelt figyelmet kell fordítani a betöltött beosztás kívánalmaira. Kulcsszavak: katonanők, pályaszocializáció, katonapszichológia
With the growing number of positions for women in the Hungarian Defence Forces (HDF) and in NATO more and more women have appeared in military organizations making appropriate professional socialization and the acceptance of female soldiers important. Different types of corps have different expectations connected to this phenomenon. In order to examine the HDF staff’s opinion we’ve conducted focus group surveys with the involvement of both female and male staff. Our results show that different tasks are expected from female soldiers at different corps. According to our findings it is important to consider what is expected in a position potentially filled by a female soldier.
Keywords: woman soldier, profession socialization, military psychology, gender
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 173–183
173
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
Bevezetés A katonanők a világ különböző hadseregeiben, fegyveres erőiben egyre nagyobb létszámban, arányban vannak jelen, egyre több feladatkörben teljesítenek férfitársaikhoz hasonlóan szolgálatot. [1] Az amerikai hadsereg 2013 januárjától a katonanők aktív harci műveletekben való részvételét is engedélyezte. [2] A Magyar Honvédség esetében a katonanők minden alakulattípus esetében képviseltetik magukat, azonban a feladat jellegéből adódóan ez eltérő alkalmazkodási stratégiát és a megszokott működésük eltérő mértékű átalakítását igényli tőlük. Az alkalmazkodási folyamat, a pályaszocializáció vizsgálatára, a folyamat kulcspontjainak felmérésére fókuszcsoportos vizsgálatot végeztünk minden alakulattípus esetében a Magyar Honvédség katonanőinél, illetve egy-egy vegyes csoportot alkottunk, ahol az egyikben minden alakulattípus képviseltette magát nemre való tekintet nélkül a vezetői állományból (ők hogyan látják katonanői beosztottaik helyzetét), valamint egy kizárólag férfiakból álló csoportot hoztunk minden alakulattípus tagjainak részvételével. A csoportok tehát a következő módon alakultak: I. Vezetői csoport II. Férfi csoport III. Női kiszolgáló – támogató csoport IV. Női harci támogató csoport V. Női harcoló alakulati csoport
A vizsgálat A fókuszcsoportok esetében kétfős csoportvezetéssel azt a kérdést jártuk körbe az adott alakulattípusnál, melyek azok a kérdéskörök, esetleg problémák, amik speciálisan a katonanőket érintik, illetve a katonai szervezet férfi és női tagjai közötti működésbeli különbségeket valamilyen módon reprezentálják. Egy-egy csoport a Magyar Honvédségen belül nemi és beosztás szerint megoszlásában alakulattípusonként reprezentatív mintát adott és maximálisan 20 főből állt. Összesen 98 fő vett részt a vizsgálatban. Az összegyűjtött témaköröket, a felmerülő konkrét helyzeteket a csoportfoglalkozások végén, a csoporttagokkal közösen áttekintettük, s közösen hoztunk döntést, mi kerüljön be véglegesen a kutatás anyagába, mi az, ami valóban nem egyedi eset, hanem tendenciaszerűen van jelen, s a katonanők helyzetét reprezentálja. Ezt követően egy pszichológus szakmai csoport áttekintette az előzetes eredményeket, s megtörtént az így kapott tartalmak kvantitatív és kva174
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
litatív elemzése. Ennek során az egyes tartalmak előfordulási gyakoriságát, illetve a szervezet és az adott reprezentatív csoport számára való fontosságát is értékeltük. A fókuszcsoportok segítségével nyomon követhetővé válik a katonai pályaszocializációs folyamat, [3] annak katonai alapkiképzést követő szakasza, az egyes alakulattípusok szintjén megjelenő, a feladatkörnek megfelelő eltérő elvárásrendszer, illetve az ehhez való alkalmazkodás. A vezetői csoportban (melyben minden alakulattípus vezetői képviseltették magukat, akiknek női beosztottjai vannak) a következő eredmények születtek: Erősen hangsúlyos (sok választásban megjelent): • a civil érintkezés szabályai a férfi-női érintkezésre vonatkozóan (udvariasság), szemben a katonai érintkezési szabályokkal, • az alakulatok szintjén az egységes követelmények hiánya (különböző alakulat, különböző katonai követelményrendszer), • a hadra foghatóság különbözősége a két nem esetében, • a nemi szereppel való visszaélés, • a nemek szintjén megkülönböztetett munkamegosztás, • előmeneteli lehetőség, karrierépítés különbözősége a nemek szintjén. Hangsúlyos (több választásban hangsúlyt kapott): • a női kolléga, beosztott mint feszültséget levezető bűnbak jelenik meg, • a két nem eltérő kommunikációs stílusa, ami félreértésekhez vezet, • családi, női, anyai és katonai szerepek összeegyeztethetőségének nehézsége, • a nőiesség mint akadályozó tényező (intenzív reakciók mellett), • általánosítás egy példából, • eltérő munkateljesítmény és értékelés, • előítélet, • férfias működés elvárása. További fontos tartalmak: • a felelősségre vonás mértékének és módjának különbözősége a két nem esetében, • a rendszerességhez való viszony különbözősége a két nem esetében, • a női szerepben való megerősítés, • egyenruha felvétele férfiruházatként (férfiassá tesz, illetve az eltérő nemi, testalkati sajátosságokat figyelmen kívül hagyó szabás miatt kényelmetlen), • párhuzamos feladat-végrehajtás, • baráti stílus túlértékelése a férfiak részéről, • autoritáshoz való viszony különbözősége a két nem esetében, • női vezető nehéz helyzete.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
175
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
A vezetői csoport a további vizsgálatok egyfajta elővizsgálatának is tekinthető, ahol a katonanőkkel kapcsolatos tartalmakat és felfogást áttekintettük. A leghangsúlyosabban – mint az eltérő működés egyik megjelenési felülete – „a civil érintkezés szabályai a férfi-női érintkezésre vonatkozóan (udvariasság), szemben a katonai érintkezési szabályokkal” érvényesült. Ez egyfajta jelzés is arra vonatkozóan, hogy a katonai pályaszocializáció során részben felülíródott a nemi szerep szocializációja. Ez zavart kelthet a viselkedésben, hiszen a férfi és női szerepre, viselkedésre történő szocializáció gyakorlatilag születéstől fogva, sőt a babavárás időszaktól jelen van az egyén életében, míg a katonai pályaszocializáció csupán a fiatal felnőtt korban jelenik meg az egyén életében. [4] Tehát férfi és női katona esetében rendkívül nehéz a kényes egyensúly kialakítása, ahol a kétfajta szocializáció egyszerre van jelen. Mindezt tovább nehezítheti, torzíthatja, ha vonzalom vagy annak szándékos kerülése van jelen a helyzetben. A helyzetet a szigorú szabályozottság sem javítja, inkább merevvé, rugalmatlanabbá teszi. A félreértések alapja leggyakrabban a nonverbális kommunikációban rejlik, ami a pillanatnyi zavart jelezve mindkét fél esetében befolyásolja a további kommunikációt mind rövid, mind hosszú távon. Ezek a kommunikációs torzulások esetenként elvezethetnek több másik, szintén ebben a csoportban megjelenő tartalmi elemhez, melyek közül a legdurvább torzítás esetén a „nemi szereppel való visszaélés” jelenik meg. Szintén egyfajta átfedést mutat a hangsúlyos elemek kategóriájából „a nőiesség mint akadályozó tényező (intenzív reakciók mellett)”, ahol a reakciók a nemi alapszocializáció irányába mutatnak eltolódást, illetve „a férfias működés elvárása”, ahol viszont a katonai pályaszocializáció szerepe lesz túlzottan hangsúlyos. A férfi nemi szerephez és az alapszocializáció elemeihez több szempontból lényegesen közelebb állnak a katonai alapszocializáció elemei, ezért azok a személyiségbe könnyebben válnak integrálhatóvá. Az erősen hangsúlyos elemek közül kiemelt figyelmet érdemel „az alakulatok szintjén egységes követelmények hiánya (különböző alakulat, különböző katonai követelményrendszer)” tartalmi elem. Az egyes alakulattípusok – feladatuk jellegéből adódóan – eltérő viselkedésmintát várnak el mind férfi, mind női tagjaiktól. Az egyes alakulatok érintkezésekor ez esetenként kommunikációs zavart, szélsőséges esetben akár visszatetszést is kelthet. Ilyen esetekben az okot gyakran nem az alakulatnál történő szocializációs folyamat eltéréseiben látják, hanem a nemi különbségekben. Emellett már az alapkiképzés is nehezített, hiszen más lesz az elvárás más alakulatnál az odakerülő katonával szemben. Ezek a különbségek missziók és alakulatváltás esetén szintén jelentkezhetnek. Erősen hangsúlyos elemként jelenik meg a „hadrafoghatóság különbözősége a két nem esetében” is, ez a tartalom több szempontból is megjelenik, 176
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
részelemeire bomlik a későbbiekben. Egyrészről megjelenik a „családi, női, anyai és katonai szerepek összeegyeztethetőségének nehézsége”, illetve mindez hosszú távon másként hat az előmenetelre, a teljesítmény értékelésére is („eltérő munkateljesítmény és értékelés”), valamint a napi szintű munkamegosztásra („a nemek szintjén megkülönböztetett munkamegosztás”, „előmeneteli lehetőség, karrierépítés különbözősége a nemek szintjén”). Szélsőséges esetekben mind a pozitív, mind a negatív diszkrimináció megjelenhet. A „több választásban hangsúlyt kapó” tartalmak személyesebb, indulattelibb helyzeteket jelenítenek meg. Több tartalom pedig, mint korábban jeleztük, egyfajta részletezése, pontosítása a korábbi tartalmaknak, azok egy-egy kiemelt területét jeleníti meg. Az elsőként ebben a csoportban megjelenített tartalmak közül a „női kolléga, beosztott mint feszültséget levezető bűnbak” kiemelkedő. Egy erősen férfias közegben egy katonanő puszta fizikai megjelenése is értelmezhető provokációként. A legtöbb nyelvben a katona szó egyértelműen a férfi nemhez kapcsolható, a női katonákra külön kifejezést, megjelölést kell alkalmazni. Tehát egy feszültségteli helyzetben a puszta jelenlét is korábbi tisztázatlan személyes érzéseket hozhat felszínre. Szintén fontos és hangsúlyos tartalom a „a két nem eltérő kommunikációs stílusa, ami félreértésekhez vezet”. A katonai szervezet tagjai mindennapi életükben, párkapcsolatukban is megélik a két nem eltérő kommunikációjából adódó nehézségeket, de a szervezeten belül, ahol az egyértelmű és célirányos kommunikáció kiemelt hangsúlyt kap, ezek a nehézségek fokozottan jelentkezhetnek. Mivel a katonai szervezetben a férfiak lényegesen nagyobb arányban vannak jelen, így egy-egy területen a nők megjelenése akár kuriózumszámba is mehet. Ezekből a helyzetekből az is adódhat, hogy a jelenlévő katonanő mint egyén háttérbe szorul, s a közösség számára akár pozitív, akár negatív értelemben ő lesz „a katonanő”. Ezt jelzi az „általánosítás egy példából” tartalom megjelenése. Ezt követően az a beállítódás és azok az elvárások, amik vele kapcsolatban megjelentek, az összes többi, a közösségbe belépő katonanőt érinteni fogják. Megjelenhetnek ezt követően – vagy beállítódástól függően akár ezt megelőzően is – az előítéletek („előítélet”), [5] amivel a katonanőnek meg kell küzdenie a kisebb vagy nagyobb közösség tagjaként, saját működésétől, beállítódásától függetlenül. A „további fontos tartalmak” csoportba azok a tartalmak kerültek, melyek egyedi megjelenést mutattak, de a katonanők működése szempontjából fontos tényezőket vetettek föl. Az egyik ilyen, máshol átfedés szintjén, részben sem megjelenő tartalom az egyenruha kérdésköre („egyenruha felvétele férfiruházatként; férfiassá tesz, illetve kényelmetlen, más testalkat”), a másik pedig a női vezetők speciális helyzete („női vezető nehéz helyzete”), illetTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
177
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
ve az autoritáshoz való viszony eltérései a két nem esetében („autoritáshoz való viszony különbözősége a két nem esetében”). Az egyenruha felvételével – különösen igaz ez a gyakorlóöltözetre – a katonanők a testi élmény szintjén is megélik katona mivoltukat, a rájuk adott külső reakciók révén pedig a környezet is megerősíti ezt. A Magyar Honvédségben rendszeresített gyakorlóöltözet egyértelműen a férfi testalkatot követi. Annak viselése a nők esetében ambivalenciát eredményez, mert megváltoztatja a mozgást, a testképet, mindezek révén a viselkedést. A katonanők egy része arról is beszámol, hogy az egyenruha felvételével önmagán lényegesen férfiasabb mozgást és viselkedést tapasztalt, mint civil öltözetben. A női vezetők helyzete egy alapvetően maszkulin szervezeti kultúrában rendkívül speciális. [6] Az elvárások, ennek eredményeként a viselkedés is gyakran maszkulin lesz. Megjelenhetnek az előítéletek, a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák, különösen igaz mindez a női vezetőre férfi beosztottakkal. Az eltérő kommunikációt, a nők hagyományosan a férfiakétól érzelmekben gazdagabb beállítódását a szervezet nehezen tolerálja, esetenként ezek a különbségek az eltérő jelleg miatt felnagyítódhatnak. Fontos kérdésként jelentkeznek az autoritáshoz való viszony eltérései a két nem esetében. [7] Nagyon gyakran ez abban nyilvánul meg, hogy a nők a férfi feletteshez, vezetőhöz másként viszonyulnak, mint férfi kollégáik. Ehhez jó alapot adnak a kora gyerekkori élmények és a nemi szerepek szocializációja, ahol az apa mint autoritás, illetve a hozzá fűződő viszony befolyásolni fogja az autoritáshoz való későbbi viszonyt az élet folyamán. Természetesen ennek a viszonyrendszernek az alapjai férfiak esetében is gyermekkorban kerülnek letételre. A viszonyrendszert tovább árnyalja a már többször említett, a két nem esetében eltérő kommunikáció, illetve az arra való reakciók. A további csoportok esetében ezek a tartalmak, illetve azok valamilyen eleme a következő hangsúllyal és minőségben jelenik meg. Ez utóbbiak miatt a táblázatokban néhány példát is felsoroltunk a tartalom jobb szemléltetése érdekében.
Eredmények Ahogyan az 1. táblázatban is látható, az eredmények táblázatos formában is összefoglalása kerültek, ahol az összegzett eredményeken túl két csoport eredményeit érdemesebb részletesebben is bemutatnunk.
178
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
RangSzempontok sor 1. Fizikai alkalmasság, teljesítmény különbségei (eltérő elvárások) – Alkalmasság hiánya Nőiességgel való élés és visszaélés (szervezeten belüli előrelépés, pozitív diszkrimináció a nőkkel szemben: képzések, kapcsolati háló) – Parancsnoki megkülönböztetés, hozzáállás (teljesítményértékelés) 2. Hangulati élet váltakozása; Fokozott érzékenység (érzelmek fokozottabb kifejezése) 3. Katonai szervezethez nem illő öltözködési elemek: öltözet, ékszer, nőiesség vs. katonai viselet (körletrend, bugyipénz) Női/anyai vs. katonai szerep (gyermek körüli teendők ellátása, magánéleti szerep vs. szervezeti szerep) – Szervezettel szembeni elvárások, illetve elköteleződés 4. Kommunikációs nehézségek (odafigyelés egymásra) Kíváncsiság, érdeklődés (miértek?) – Problémafókusz, eltérő megoldásmódok (leegyszerűsítés vs. túlkombinálás) 5. Nincs tisztázva a helyük és szerepük a rendszeren belül Nők közötti feszültségek, konfliktusok (férfi egyensúly szerepe, konfliktusok eltérő kezelése) 6. Párkapcsolat a munkahelyen (hogyan kezeljem az új kapcsolatot, előnyök, hátrányok ebből eredően)
Gyakoriság 9
9 8
7
7
6 4 4
3
1. táblázat: A férficsoport eredményei (saját összegzés)
Az 1. táblázat szerint tehát a férfiak csoportjában elsődlegesen a két nem közötti eltérő kommunikáció és érzelemkifejezés kapja a legnagyobb hangsúlyt, ami kapcsán az eltéréseket fokozottabban megélik a szervezet férfitagjai. A kizárólagosan férfiakból álló csoport vagy közösség esetében a nemi szerep nőktől eltérő szocializációjából adódó eltérő viselkedésmintázat, illetve annak ütközése a katonai pályaszocializáció során kialakított viselkedésmintázattal, valamint a női nemi szerep szocializációjából adódó működés az (például iroda otthonossá tétele személyes tárgyakkal, színes függönyökkel), ami mentén a konfliktusok, eltérések leginkább megnyilvánulnak. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
179
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
Érdekes momentuma ennek a pozitív diszkrimináció megemlítése, miközben annak kialakulásához, megjelenéséhez elengedhetetlenül szükséges a másik fél aktív részvétele. Meglepő motívum az eltérő fizikai alkalmasság nehezményezése – ugyanakkor a nemi különbségekhez kapcsolódó eltérő elvárások rendeletben szabályozottak –, hiszen még a sportolók esetében is figyelembe veszik a nemek közötti eltérő fizikai adottságokat. GyakoRangTartalom riság sor 1. Szervezeti elfogadottság, előmenetel az elvárások megítélése, a szakmai elismertség alacsonyabb; férfias beosztásba az átlépés férfinak gyorsabb; ugyanolyan tudás mellett a férfit választják; az előrejutásért, magasabb beosztásba kerülésért többet kell küzdeni (pl. vezetői) csapatnál; bizonyított teljesítménye ellenére sem fogadják el; család: „a nő helye a fakanál mellett” és nem katonának lenni, női szerep kontra férfi szerep; tiszteletadás, hangsúly, viselkedés (lágyabb, keményebb); El akarja magát fogadtatni vagy eltölteni az idejét – nem a környezethez illő viselkedés; a férfi is bizonyítson nekem; nemi szerepek előtérben: „új húsnak” tekintik; általánosítás – előítélet; teljesítményértékelésben a stressztűrő képesség alacsonyabbnak megítélt; előítéletesség: nő ne menjen misszióba; misszióban való részvétel: jobban kell ügyelni rá 22 2. Család és hivatás összeegyeztetése gyermek – szolgálati időbeosztás + mindkét szülő katona; távollét a családtól: gyakorlat, misszió, nincs felvilágosítva, hogy mivel jár; család – gyermek, női szerep és a katonai szerep összeütközése 15 3. Nőiesség megtartása „jelzőinger: férfiként viselkedem, de ennek ellenére, attól még nő vagyok”; elvész a nőiesség, azt hiszem, én vagyok a terminátor, testileg is „leszálkásodtam”; először belülről kell rendezni, hogy hogyan viszonyulok, mi van előtérben, azután kifelé kommunikálni; szocializáció (elsődleges) felülírja a tanult szabályokat (lásd missziós területen higiénés problémák) 7
180
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
4.
5. 6.
Alkalmasság, szembesülés a környezet fenntartásaival a női mivolt miatt (felkészültség, fizikum, alakiság stb.) fizikai alkat – nemileg különböző; a nő teljesítőképessége alacsonyabb; „te úgysem tudod megcsinálni, felemelni stb.; megszólják, aki nem tudja a felméréseken tartani a szintet a férfiakkal; a férfiak között nagy a csoportnyomás, a hiúságukat sérti Öltözködés, higiéné, a női öltözet is a férfira van szabva Hangulati ingadozás női hisztinek minősítik, ha feltörte a bakancs a lábát; hormonális változások, hangulati ingadozások
5 2
2
2. táblázat: A harcoló alakulatoknál szolgálatot teljesítő katonanők csoportjának eredményei (saját összegzés)
A legnagyobb különbség a női és férfi viselkedésminták között ebben a csoportban mutatkozik. A már korábban, más csoportnál is megjelenő tartalmak más árnyalatot, színezetet kapnak, más oldaluk kerül előtérbe, illetve a korábban külön tartalmi kategóriaként megjelenő tartalmaknak csak egyegy oldala domborodik ki. A példákból látható, hogy az előző (harci támogató) csoportnál is mélyebb, személyesebb, indulattelibb, sok esetben testi élményhez, érzetekhez kapcsolódó élményeket említenek. A „szervezeti elfogadottság, előmenetel” kapcsán erősebb frusztráció és egyfajta versenyhelyzet figyelhető meg a férfiakkal szemben, amit szintén jelez az „alkalmasság” témaköre kapcsán megjelenő feszültség, ahol nem illik lemaradni a férfiaktól, de őket felülmúlni is indulatokat vált ki. A legerőteljesebb és kizárólagosan ebben a csoportban megjelenő tartalmi kör a „nőiesség megtartása” („jelző inger: férfiként viselkedem, de ennek ellenére, attól még nő vagyok”). Az ebbe a csoportba tartozó katonanők esetében nyíltan megjelenik a női nemi szerep részleges vagy teljes háttérbe szorulásától való félelem, illetve az annak lehetőségével való szembesülés. Szintén egyedi tartalom az alkalmazkodás folyamatában a szervezet, alakulattípus azon sajátosságának megjelenítése, hogy azok sok esetben nincsenek felkészülve a katonanők megjelenésére (körletek biztosítása, mosdók elhelyezése), aminek eredményeként esetenként a személyes higiénia sem biztosított. Ez hosszú távon akár egészségkárosító is lehet. Az egyes csoportok összegzett eredményeit a következő táblázat tartalmazza:
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
181
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
Férfi csoport Szervezeten belüli elfogadottság, 9 előmenetel Női/anyai szerep – szakmai szerep 7 összeegyeztethetősége Alkalmasság, fizikai alkalmasság 9 kérdései, követelményei Sztereotípiák, nem jelenik általánosítások meg külön egyedi példákból Öltözködés – 7 egyenruha Nők közötti 4 feszültségek Párkapcsolat 3 a munkahelyen Érzelmi – hangulati élet 8 feszültségei, eltérő férfi és női kommunikáció
Női csoportok Kiszolgáló Harci Harcoló támogató támogató 16
17
22
9
10
15
4
8
5
5
1
nem jelenik meg külön
nem jelenik 2 2 meg külön nem jelenik nem jelenik nem jelenik meg külön meg külön meg külön nem jelenik nem jelenik nem jelenik meg külön meg külön meg külön nem jelenik nem jelenik meg külön meg külön
2
3. táblázat: A csoportok eredményeinek összegzett értékelése
A főbb tartalmi körök összevont, összehasonlító értékelése kapcsán látható, hogy a harcoló katonai alakulatnál szolgálatot teljesítő katonanők az egyes tartalmi körök hangsúlyosságában a többi csoporthoz képest nagyobb hasonlóságot mutatnak a férfi csoporttal, valamint a harci támogató csoporttal. A tartalmak az ő esetükben lesznek a leginkább érzelmileg telítettek. Azonosulási mintájuk is – mint ez a csoportonkénti értékelésnél is kitűnt – a férfias szervezeti elvárásokhoz közelít, ebben a tekintetben a harci támogató csoport, majd a kiszolgáló támogató csoport következik. Ez utóbbiak esetében a 182
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
GYÖRFFY Ágnes • KATONANŐK PÁLYASZOCIALIZÁCIÓJÁNAK NEHÉZSÉGEI...
katonai szervezeten belül megjelenő, civil végzettséget igénylő szakmai szerep egyfajta ellensúlyt képez. A legkiemelkedőbb témakör, terület, ahol a katonanőket érintő eltérések, feszültségek megjelennek, a „szervezeten belüli elfogadottság, előmenetel”. Ez minden csoport esetében kiemelt fontosságú, s egyben jelzi, hogy a katonanők szerepe, helye még nem alakult ki. A személyes szinten pedig a „női/anyaszerep ütközése egyénen, közösségen és szervezeten belül a szakmai/hivatás szereppel” bír elsődleges jelentőséggel. Személyes szinten a katonanő, a családja, környezete itt élheti meg, hogy a szakmai szerep milyen nagymértékben eltér a nemi szerepszocializáció során elsajátított viselkedésrepertoártól.
Összefoglalás A katonanők a Magyar Honvédség szervezetében való nagyobb arányú megjelenésükkel számos kérdést vetettek fel, hiszen szocializációjukból és nemi sajátosságaikból adódóan eltérő attitűddel rendelkeznek, eltérő viselkedésrepertoárt alakítanak ki, ami a fegyveres testület hagyományosan maszkulin működése miatt komoly kihívás elé állítja mind a katonanőket, mind a szervezet férfi tagjait az alkalmazkodás terén. Mindezek mellett eltérések figyelhetőek meg ebben a tekintetben az egyes alakulattípusoknál, ahol hangsúlyeltolódást láthatunk azokon a területeken, ahol a katonanők alkalmazkodása nehezítetté válik. Ebből adódóan kiemelt fontosságú, hogy az alkalmazkodás, a katonai pályaszocializáció során ezeket a tényezőket is beépítsék a nagyobb elfogadottság elérése érdekében.
Irodalomjegyzék [1] BOLGÁR J., KECSKEMÉTHY K.: Nőket a hadseregbe?! Hadtudomány, 2001, IX. évf. 3. szám, 25–33. [2] www.origo.hu/nagyvilag/20130124-a-frontvonalon-is-beveti-a-noket-az-egyesult-allam ok.html (letöltve: 2013. augusztus 25.) [3] SZABÓ I.: Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. [4] BALÁZS B.: Nemi sztereotípiák – a szubtípusok szociális értékelése. Alkalmazott pszichológia. 2000, 2. évf. 1. szám 27–42. [5] TÚRI V.: Az előítéletek és sztereotípiák megjelenése a katonanők életében. Hadtudományi Szemle, 2009, 2. évf. 3. szám, 101–111. [6] EAGLY, Alice H., CARLI, LINDA L.: Women and the Labyrint of Leadership. Harvard Business Review, 2007, 9–10. (12–1.), pp. 16–27. [7] HORKHEIMER, M., FROMM, E., MARCUSE, H.: Studien über Atoritaet und Familie. Forschungsberichte aus dem Institut für Sozialforschung. 2. Auflage, 1987, pp. 77–135. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 173–183
183
Védelemgazdaság GYÖRÖK László
INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOTA KÜLÖNBÖZŐ TERHELÉSEKRE
TECHNICAL AND ECONOMICAL CONDITIONS OF INFTASTUCTURES IN THE LIGHT OF DIFFENENT LOADS Az infrastruktúrák épületeinek és építményeinek, illetve építési, szerkezeti, építőanyagbeli részmegoldásainak műszaki színvonalát, ezzel párhuzamosan gazdasági értéküket nemcsak az ezekre a múltban egységesen alkalmazott értékcsökkentések szerint érdemes vizsgálni és értékelni. Ezek olyan műszaki megoldások kialakítását igényelhetik és követelhetik meg, amelyek alapján az infrastruktúrák és kiemelten a kritikus infrastruktúrák épületei és építményei megfelelően tudnak üzemelni az újonnan jelentkező terhelések mellett is. A cikk végén következtetéseket és összegzést készítettem a problémák megoldási lehetőségeiről.
It is worth to examine and rate the technical and economical level of houses and buildings and their construction material solutions with not only the common depreciation methods organically used in the past. On the one hand examining and rating has to consider what is to be found on the spot and, on the other, what particular and changeable loads these houses and buildings get. Particular and changeable loads require forming technical solutions which can be based on the operation of the houses and buildings of infrastructure and critical infrastructure in case of newly occurring loads. The conclusion of the article offers solutions for the subject proposition.
Kulcsszavak: infrastruktúra, építmény, érték, változó, terhelés
Keywords: infrastructure, building, value, change, load
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 185–198
185
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
Bevezetés Az épületek, építmények és részmegoldásaik összefüggése Miként a korszakokat sajátos vonásaik és viszonyrendszereik teljes megismerése után lehet pontosan jellemezni, úgy ezt az infrastruktúra fontos elemeinek számító épületekre, építményekre és részmegoldásaikra vonatkoztatva kimondhatjuk, hogy pusztán a műszaki tulajdonságaik és a gazdasági állapotuk pontos ismerete még nem elegendő értékük megállapításához. Ennek pontos megállapításhoz meg kell ismerni az épületek, építmények és részmegoldásaik viszonyát a környezetükhöz és a rájuk hatást gyakorló jelenlegi és várható terhelésekhez. Ennek megállapításához az életciklusuk alatt a legfeljebb egyszeri vagy kétszeri mérési alkalom nem elegendő, ezért állapotaikról az információk begyűjtése rendeltetésüktől függően gyakori és aktuális feladat. Az épületek, építmények élettartamának és terhelhetőségének vizsgálata összetett feladat. Egyrészt funkcióiktól függő gyakorisággal nyomon kell követni állapotukat és értékeiket, másrészt ezzel párhuzamosan a jelenleg ezeket érő terhelések mellett meg kell ismerni a várhatóan jelentkező különleges és változó terheléseket, illetve ezek hatásait is. A meglévő műszaki és gazdasági állapotok, valamint a fellépő terhelések hatásai alapján lehet számítani, következtetni az épületek, építmények terhelhetőségére. Végül mindezek ismeretében szükséges dönteni például a jelenlegi állapot megóvásáról vagy az esetleges átalakításról és felújításról, hogy a továbbiakban is megfelelően láthassák el feladataikat. Célmeghatározás, munkamódszer Az infrastruktúrák épületei, építményei műszaki és gazdasági, azaz több területen is fontosak és aktuálisak. Ezt az infrastruktúra egyes elemeinek jelenlegi és fejlesztendő helyzete, valamint a kialakításuk és méretezésük alapjául vett számításoknál szélsőségesebb terhelések indokolják. Hogy a szélsőségesebb terhelések és az ezek jelentette veszélyek se okozhassanak kárt, ne maradjanak válasz nélkül, ezért az infrastruktúra elemeit, köztük a katonai infrastruktúra elemeit is fejleszteni szükséges. Ennek eredménye a volt honvédelmi miniszter kijelentése: „Magyarország azt is vállalta, hogy a pápai bázisrepülőteret jelentős – húszmilliárd forintos beruházás révén – úgy fejlesztik, hogy akár nagyobb csapattestet is fogadni tudjon.” [1] A katonai infrastruktúra elmúlt évtizedben készített többi építményéhez hasonlóan a bázisrepülőtér építményeit is különleges terhelések szerint alakítják ki. Ez Dr. Kovács 186
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
Ferenc szerint azon alapul, hogy „az újszerű méretezési elvek a támadó fegyverek pontos ismeretéből és az építményeket érő rendkívüli terhek és hatások elemző értékeléséből indulnak ki”.1 Az infrastruktúra jelenleg meglévő épületeire és építményeire viszont az jellemző, hogy méretüknél, elhelyezkedésüknél, összetettségüknél és a jellemző körülmények miatt nem lehetnek mindenhol tökéletes állapotban. Azaz rendelkezhetnek különböző mértékű sérülésekkel és hibákkal. Hibáik kiderítése és ismerete nagyon fontos a jelenlegi és későbbi terhelések, fenyegetések hatásainak csökkentése érdekében. Az épületek, építmények és részmegoldásaik műszaki állapotukon alapuló gazdasági értékeinek meghatározásával és végrehajtásával az 1996. évi LXXXI. és a 2000. évi C. törvény foglalkozik. A témához részben kapcsolódódva érdekes eredményeket is publikáltak magyar és idegen nyelvű kiadványokban, tudományos értekezéseket is készítettek. Az adatokból és információkból merítve több, könyvtárakban és az interneten hozzáférhető háttéranyagot tanulmányoztam, így többek között a Haditechnika, a Bólyai Szemle, a Felderítő Szemle folyóiratokban az utóbbi években megjelent publikációkat, műszaki könyveket, valamint a ZMNE és az NKE doktori iskoláiban 2002 és 2014 között készített, publikus doktori értekezéseket. [3]
Épületek, építmények és az állandó vagy változó terhelések hatásai Fontos tudnunk, hogy még az általában stabilnak tartott épületek és építmények tulajdonságai sem állandóak. Ugyanis az épületek és építmények tényleges műszaki és gazdasági állapota esetenként eltérhet az elvárt teljesítményszintektől, illetve a nyilvántartási, könyv szerinti értékektől. Ennek számos, de sokszor csak szakmai ismeretekkel kideríthető indoka lehet. Így egyrészt eltérhetnek az előre elhatározott nyilvántartási módhoz képest a tényleges teljesítmények, másrészt nehezen vagy időben eltérően azonosított különleges terhelések érhetik az eszközöket, harmadrészt a fejlettebb megoldások megjelenése vagy jelentős külső körülmények változása, új hatások miatt az eszközök használhatósága is megváltozhat. Az épületeket, építményeket és részmegoldásaikat a többi eszköztől általában a méretük, megvalósíthatóságuk körülményei, egyediségük és előre számított lényegesen hosszabb élettartalmuk is megkülönbözteti. Ezért különösen fontos a rendezett és tényleges állapotuk, a jelenleg vagy átalakítva 1
[2] p. 89.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
187
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
velük elérhető teljesítmények, valamint a külső körülmények változásának időbeni és pontos ismerte. Az infrastruktúrának és ezáltal a társadalomnak a külső fenyegetésekkel szembeni megóvása több ezer éves, a világ szinte minden részén megfogalmazódott feladat. A megóvási módok lehetőségeit és történelmi példáit tekintve: a szövetségesi megállapodással biztosított védelem ugyan kevesebb energiát igényel, de a komoly ráfordításokkal kikísérletezett és elkészített megoldásokhoz képest általában kevésbé biztos. Bár ennek ellenkezőjére is léteznek példák: a Maginot-vonal és a cseh határerődítmény-rendszer, ahol a létezésüket befolyásoló döntő veszélyeket nem kellő súllyal vettek figyelembe. A jól működő példákat pedig jelenthetik az olyan építményrendszerek, amelyek többnyire fizikai tulajdonságaikkal voltak képesek a megfelelő védelem ellátására vagy valamely technikai találmány, eljárás alkalmazásával döntő előnyt biztosítottak az ellenséggel szemben. Az épületek és építmények típusai közül a koncentráltan kialakítottak jellegzetes megoldásának számítanak a várak, a vonalszerűre készített határolók példáinak pedig a falak vagy falrendszerek. Utóbbiak nevezetes történelmi építménye például a kínai nagy fal és a Római Birodalom keleti határára telepített védelmi rendszer is. Az ilyen építmények vaskos falakkal, a védelmet leginkább szolgáló formákkal, valamint a szilárdságukat és tartósságukat meghatározó anyagrendszerrel, különleges kivitelezéssel készültek. Létesítésük és üzemeltetésük hatalmas energiákat igényelt, de létezésük mégis indokolt volt, például a külső támadók új harcmodora miatt. Az átalakított építmények és a védelmi taktika megváltoztatása nélkül az akkori társadalom nagymértékben sérült vagy jóval korábban bomlásnak indult volna. Ilyen folyamat zajlott a Római Birodalomban is, ahol ráadásul együttes hatásként jelentkezett a kelet felől érkező új típusú fenyegetés a birodalom válságba jutásával. [4] A kialakult helyzet megoldására a birodalom építési választ is adott azáltal, hogy például átalakították, modernizálták a keleti végek meglévő erődrendszerét. Így a megváltozott viszonyok miatt masszívabb és más tervezési elvvel, többek között szélesebb védelmi rendszerrel készített erődök hatékonyabb védelmet biztosítottak. A változatlanul hagyott, a kényszerből átalakított vagy az újként létrehozott épületek, építmények példái folytathatók nemcsak a világ- és a magyar történelemben, hanem a nemzeti infrastruktúráknál is. A közelmúlt jelenleg is aktuális példájának számít az EU és a specializálódó NATO-tagországok iránti elvárások, az infrastruktúrák fejlesztési szükség és lehetőség alapú összefüggései. A fegyveres erők által használható infrastruktúra épületeinek és építményeinek állapotait, valamint az ezeket megépítők, kialakítók és üzemeltetők szakismereteit is össze kell hasonlítani a fejlesztési irányokkal. [5] Védelmük a konfliktusoktól, katasztrófáktól, balesetektől és egyéb külső ha188
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
tásoktól, esetenként a külső felderítéstől is, fontos feladat. A felújításukhoz, funkcióváltásukhoz megvalósíthatósági tanulmányokat, műszaki terveket és ütemterveket kell készíteni. A katonai infrastruktúránál az aktívan használt és még változatlan tulajdonviszonyban maradt laktanyák, raktárak és egyéb ingatlanok műszaki és gazdasági állapota az elmaradt felújítások miatt jelenleg is csökkenhet. Azonban ezzel ellentétes folyamatként értéknövelésre is sor került akár a Honvédkórház esetében, akár a laktanya-felújítási program felújításainál. Szintén hasonló példának számít a NATO-kompatibilissé és a Gripenek által használhatóvá alakított, eredetileg 60-80 éves repülőtéri infrastruktúra átalakítása is: „A mai repülőteret 1935. március 4-én, Varinszky Gyula főmérnök irányításával 120 fővel kezdték építeni. Először a talajmunkát végezték el, utakat létesítettek, épületeket húztak fel. Majd hangárokat, garázsokat építettek. A következő évben újabb és újabb földterületek kisajátítására került sor a reptér bővítése és fejlesztése érdekében.”2 A felújított ingatlanok viszont használható állapotúvá, gazdaságosabban üzemeltethetővé és esztétikus megjelenésűvé váltak. Általános lett az is, hogy a nagyobb volumenű beruházások a honvédelem saját forrásaiból gyakorlatilag nem finanszírozhatók, azok költségvetési, illetve EU-s forrásból fedezése elengedhetetlen. Javasolt irányelv, hogy a megvalósítás és finanszírozás fázisának állapotait megelőzően, azaz még a tervezési fázisban lévő épületeket és építményeket a nagyobb biztonság követelménye szerint alakítsák ki. Erre a NATO hívta fel a mérnökök és a kutatók figyelmét a 2001. szeptember 11-i és az azt időben rövidesen követő, részben hasonló indíttatású merényletek után. [7] Így az érintett mérnöki alkotásokra és az azokat használó személyek biztonságára megkülönböztetett figyelem irányul. További megoldandó feladatot jelent a haderőnél egy átfogó szakutasítás elkészítése is a katonai táborok épületeinek kötelező védelmi és anyaghasználati előírásairól. A NATO figyelemfelhívásának és a tábori épületvédelemnek közös célja a robbantások és azok építményekre gyakorolt káros hatásainak elkerülése. Ezért a hatékony épületkialakítások érdekében egyrészt vizsgálni kell a robbanóanyagokat és a cselekményeket fejlődéseik szerint, valamint az építményekre gyakorolt hatásaikat, másrészt mechanikai és elektronikai biztonságtechnikai megoldások is szükségesek a védelem fokozására. A robbantások kedvezőtlen környezeti hatásait Rácz László István szerint is szükséges elkerülni: „A robbantás előnyei mellett annak kedvezőtlen környezetei hatásait szokták hangsúlyozni a gépi bontás elkötelezettjei. Ezek: a repeszhatás, a léglökés és a szeizmikus hatás.” 3 2 3
[6] p. 89. [8] p. 183.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
189
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
Fenyegetést jelent az a bizonytalansági tényező, hogy csak megtörtént vagy megismert konfliktusok, illetve az éles vagy szimulált terhelések adatait és információit vették figyelembe az infrastruktúra jelenlegi épületei és építményei kialakításai során. Hiszen a régi fenyegetések és terhelések lényegesen eltérnek az éles és aktuális műveleteknek a határainktól távoli tapasztalataitól, amelyek ma az átalakult hadikultúrák miatt fenyegetnek. [9] Ahogy az infrastruktúra épületeinél és építményeinél, úgy a katonai táboroknál is nemcsak az építmények megfelelő kialakítása megoldandó és költségvonzattal járó feladat, hanem az üzemeltetésük is. Az üzemeltetés költségei az élettartam során összességében akár sokszorta nagyobb költségekkel járhatnak, figyelembe véve az egyre csökkenő érintetlen készleteket és az energiahordozó természeti kincseket. Így például: „Az emberiségnek szembe kell néznie az önfenntartás alapjait biztosító energiahordozók rendelkezésre álló készleteinek gyors kiapadásával. A földgáz 69 évig, a kőolaj 79 évig – más források szerint 92 évig –, a barnakőszén 173 évig, a feketekőszén 102 évig áll az emberiség rendelkezésére.”4 A megváltozó külső körülményeknél az üzemeltetéshez közművek létesítése és fenntartása mellett működőképes, összetett infrastruktúrarendszer szükséges, amelynek az egyik legfontosabb feladata a vízutánpótlás és -szolgáltatás minden körülmények közötti biztosítása. [11] Egyéb feladatok között akár a más területen elhelyezkedő infrastruktúrák épületeinek és építményeinek állapotáról is szükséges információkat beszerezni. Hiszen a katonai és különösen a különleges műveleteket általában részletes felderítési, hírszerzési információk alapján szervezik. Az épületek és építmények állapotáról a pontos információk beszerzése sokszor csak a helyszínen lehetséges, technikai eszközökkel és megfigyeléssel. A saját források mellett esetenként akár helyi erőforrások jelentéseitől is függ az információk minősége és mennyisége. Az információszerző egységek feladata békeidőben az említetteken kívül még az objektumvédelem és -biztosítás, a műszaki segítségnyújtás katasztrófák megelőzésénél, illetve azok következményeinek felszámolása. [12] Az ilyen egységek feladata a terepen és beépített területen is az objektumok közelről végzett felderítése és meghatározása. Ehhez igénybe vehetnek technikai eszközöket és akár fedett helyi vagy küldött ügynöki, hírszerzői erőforrásokat is. Feladatukra jellemzően a lehető leggyorsabban, a lehető legpontosabb és hatékony, de mindenképpen emberi alapú helyi értékeléssel és következtetéssel dolgoznak. Ezért a jó műszaki ismeretek rendkívül fontosak a célpontok meghatározásához, a megfelelő erő bevetését meghozó parancsnoki döntés előkészítéséhez, a semlegesítési, elfoglalási vagy elpusztítási feladatoknál, valamint a csapások utáni állapotok értékelésénél is. Evvel kapcsolatos még az építmények elleni és az építmé4
[10] p. 16.
190
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
nyek belsejében végezhető harcászati ismereteik és műszaki specialistáik ismeretei a robbanó- és nem robbanó anyagok alkalmazásáról. A speciálisan kiképzett felderítők általában már békeidőszakban elkezdik aktív és passzív tevékenységeiket. Így az infrastruktúra épületeinek és építményeinek esetében a támadó eszközök pontosságától és hatóerejétől függően pontosítják a célpontok felderítési adatait. Emellett fontos épületeket és építményeket rongálnak meg, és többféle eszközzel képesek akadályozni az ellenség tevékenységét. A felderítő, figyelő, illetve felderítendő és átvizsgálandó objektumok lehetnek településen, illetve terepen elhelyezett álcázott vagy álcázatlan épületek, építmények, tornyok, járőrhelyek, csatornák, pincék, épített alagutak stb. E tevékenységek dokumentáltságára is utal Füzesi Ottó a magyar haderőnél és NATO-ban elfogadott felderítői doktrína, fogalomrendszer és alkalmazott felderítés emberi, képi, akusztikus és egyéb módszereiről, lehetőségeiről. [13] Természetesen a felderítők tevékenységével párhuzamosan, annak ellensúlyozására más egységek folytatják az ellenséges szándékú, de hasonló célú tevékenységek elleni védelmet is. A katonai műveletek mellett az infrastruktúrák épületei és építményei egyaránt ki lehetnek téve egyrészt ipari katasztrófáknak, másrészt az akár más objektumot nem veszélyeztető, lokális tűzeseteknek is. Azonban az ilyen balesetek, események káros következményei csökkenthetők megfelelő berendezések telepítésével, intézkedési tervvel, szervezési megoldásokkal és a veszélyes üzemek lakosságtól lehető legtávolabbra telepítésével. Mivel közvetlenül az égésnél az épületszerkezetekbe beépített vagy a helyiségekben szabadon lévő műanyag és fa alapanyagú berendezési és használati tárgyak toxikus gázokat és füstfejlődést okoznak, így ezek mennyiségét és típusait is megfelelően szükséges megválogatni. Mindezekkel összefüggésben már a veszélyek azonosítása is kockázatcsökkentést eredményez. [14] A jelentős veszteségek megelőzésére a környezeti minőség és a biztonságszint javítására minden infrastruktúránál becsült veszélyindexek alkalmazhatók. Ezzel már előzetesen figyelembe lehet venni a felkészülést biztosító eszközöket, az érintett javak műszaki és gazdasági értékeit, a baleset-megelőzések hatásait, az üzemeléshez szükséges anyagtárolás és -felhasználás mennyiségét, milyenségét, helyét, szállításait és a keletkező hulladékokat. Az épületek tűzbiztonságának elemzésen alapuló megítéléséhez az épületszerkezetek biztonságát becsülni, a bent tartózkodók biztonságát pedig elemezni szükséges. [15] Az óvintézkedések ellenére mégis bekövetkező károk hatásainak csökkentésére pedig biztosítótársaságoknál előzetesen biztosításokat kell kötni. Mindezek mellett, ha az infrastruktúraegységeket a minimum megoldásoknál biztonságosabbra tervezik, nagyobb esély van a biztonság növelésére vagy arra, hogy elegendőek lesznek az emberi részvételt nem igénylő, legfeljebb passzív intézkedések is. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
191
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
Épületek, építmények és részmegoldásaik élettartama és a terhelések Az épületek, építmények és részmegoldásaik élettartamainak kérdései, az ezekre adható válaszok egyaránt fontosak az eszközök használóinak, tulajdonosainak és üzemeltetőinek is. Amíg az élettartam szélső értékeihez tartozó állapotok egyszerűbben meghatározhatók, addig az élettartam köztes értékeinek pontos meghatározása már összetett műszaki és gazdasági feladat. [16] Hiszen hiába adnak szinte változatlan teljesítményt, a környezetük felől korábban nem tapasztalt terhelések az idő előrehaladtával lerövidítik élettartamukat. Az épületeket, építményeket és részmegoldásaikat eszközökként értelmezve az élettartalmaik szélső értékeit, azaz az új és a tönkrement állapotaikat építésük és üzembe helyezésük, másrészt teljes tönkremenetelük állapotainál lehet legegyszerűbben meghatározni. Tönkremenetelük nem minden részlet egyidejű elhasználódásánál, hanem az üzemeltetésüket biztosító leggyengébb részüket érő, a teherbírást adott ponton meghaladó terhelésnél is bekövetkezik. Ezenfelül a környezetükre vagy használóikra veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak. [17] A veszélyes anyagokat tartalmazó építmények az előre nem számított módú tönkremenetelüknél vagy sérüléseiknél környezetüket is terhelhetik és szennyezhetik. Ilyenkor nemcsak elvesztik gazdasági értéküket, hanem akár bontási és a környezet terhelését, szennyezését megszüntető veszélymentesítési járulékokat is vonzhatnak. Az élettartam szélső értékei közötti tartományok és a tönkremenetelt nem okozó terhelésekből következő állapotok különbözőnek értékelhetők. Ennek alapját a használóik igényei, a terhelések állandóságai vagy változásai, a műszakilag és esztétikai elhasználódás, az előre eldöntötten alkalmazott amortizációs módszerek és a könyv szerinti értéken akár nullázódott eszközök további használatának kombinációi jelenthetik. [18], [19] Amíg az egyedi és jelentős károk hatására az előre eltervezett leírási módokhoz képest az eszközök és ingatlanok életciklusgörbéi és könyv szerinti értékei külön is csökkennek, addig a használat bizonyos mértéke vagy különleges behatások után feljavítva az életciklusgörbéik és könyv szerinti értékeik magasabb szintre emelkednek. Ha az épületeken, építményeken és részmegoldásaikon nem veszik észre vagy nem tudják megfelelő pontossággal azonosítani az őket ért terhelések okozta hatásokat, akkor a számított értékeikhez képest akár jóval kisebb teljesítményre lesznek csak képesek. Ameddig a hirtelen bekövetkező, de ismert következményeket kiváltó behatásokat könnyebb azonosítani és ezekre felkészülni, addig az előre nem tervezett, nem pontosan tervezhető károsításokkal szemben nehezebb a védekezés is. Például a túlzott mértékű fény-, 192
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
hő-, klimatikus terhelések vagy a vegyi környezet káros hatásai által kiváltott öregedés hatásai nem pontosan tervezhető károsítást jelentenek. Ugyan az öregedés jelenségei kezdetben csak esztétikailag vagy kismértékű fizikai hatást kiváltva károsítanak, de idővel és az utólagos védelem elmaradásakor a teherbíró képességet is lényegesen csökkentik. A különböző típusú öregítések összetett terhelésként tovább gyorsítják a teherbíró képesség csökkenését, ráadásul hatásukra az eszközök terhelhetősége sokkal kisebb lesz a nyilvántartási és gazdasági értékeik szerinti színvonalnál. Az öregedés leginkább a takarással nem védett, műanyagból készült, faanyagot vagy bitument tartalmazó építményrészeket érinti, és a látható elszíneződésektől kezdve a csak ultrahangos és röntgenvizsgálattal kimutatható anyagszerkezeti átrendeződéseket, ezzel szilárdságcsökkenéseket okoz. A vegyipar rohamos tempóban kísérletezett ki új műanyagtípusokat, ezért ezeket egyre szélesebb körben alkalmazták és alkalmazzák a hagyományos épületek gépészeti berendezéseiben, felületképzéseiben, a burkolási anyagoknál és a segédanyagokban, a szigetelőanyagokban, nyílászáróknál, de a vasbeton szerkezetek normál és szélsőséges körülmények közötti kivitelezését lehetővé tevő adalékszerekben is. De műanyagok már akár a fémek helyébe is léphetnek, például a táborozások ideiglenesen használt sátrainak vázszerkezeti alapanyagainál is. A természetes alapanyagok közül a bitumen és a faanyagok is érintettek. A bitumen alapanyagú termékeket leginkább vízszigetelésekként, réskitöltésekként és aszfaltburkolatokként használják, és ezek az öregedés hatására összerepedeznek és összezsugorodnak. A faanyagok szilárdságát pedig fajtától és terheléstől függően, de az egyéb hatásoktól függetlenül is jelentkező öregedés károsításai kb. ötven év alatt mintegy 20%-kal csökkentik. Az öregedés károsító hatásait csak a fenti anyagok széles körű elterjedése után fedezték fel. Ezért az épületeknél és építményeknél kb. húsz évvel ezelőtt alkalmazott építőanyagok és építési segédanyagok még az öregedés káros hatásai ellen nem védett változatokból készültek. Bár az öregedés természetes folyamat, amelynek hatásai ellen lehetséges védekezni, az épületeket, építményeket és részmegoldásaikat olyan terhelések is érhetik, olyan különleges körülmények is jelentkezhetnek, amelyekkel korábban nem számoltak, azokat nem vették figyelembe. Ilyennek számít az épületeket műszakilag felmérő és a részleteket értékelni tudó szakemberek számának csökkenése. Hiszen a kb. hat éve tartó építőipari teljesítményvisszaesés miatt csökken a klasszikus építőipari képzésben résztvevők menynyisége, illetve a még korábban kezdődött folyamat eredményeként népszerűbbekké és vonzóbbakká váltak a gépészeti, villamossági és informatikai pályák. A gyakorló építőipari szakemberek közül is egyre kevesebb választja megélhetésül e területet, ezért egy bizonyos idő után hullámvölgy fog keletkezni az épületeket felmérni és helyesen értékelni képes szakemberek száTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
193
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
mában. Továbbá ilyen körülménynek számítanak még az infrastruktúra egyes részeit érintő megváltozott használat következményei. Erre példa a környezettudatosság miatt jóval kevesebb vizet használó háztartásoknál a besűrűsödő szennyvizek egyre agresszívabb hatása a tégla és beton csatornavezetékek állagára. [20] A harci cselekményeknél pedig a minden épületet és építményt célpontnak tekintő, korábban Csecsenföldön, újabban pedig Ukrajnában alkalmazott taktika szintén új veszélyt jelent: „A Mariupoltól 20 kilométerre fekvő Novoazovszkban az oroszok minden házat szétlőttek. Ez a Csecsenföldön is alkalmazott hadviselésükre emlékeztet, ott is leromboltak minden épületet, amelyben ellenséget sejtettek.” [21] Az e terhelések hatására összeomló épületek és építmények, mivel a változásra fel nem készített, egészségre káros összetevőket is koncentráltan tartalmaznak, további jelentős környezetszennyezést okoznak. Tipikusan ilyen építményrészek például a Magyarországon is elterjedt, de Ukrajna keleti régióiban mind lakossági, mind ipari területeken koncentráltan alkalmazott azbesztcement tartalmú palafedések. A településeken az épületek és építmények többségét érő általános rombolásból, illetve e fedések megsemmisüléséből származó környezetszennyezések a későbbi használóik, illetve a környezetükben tartózkodók számára szinte örökös egészségkockázatot okoznak. Mindezek alapján különösen fontos feladat az ilyen egészségkockázatokat okozó építményrészek szervezett, módszeres és szakszerű megszüntetése, más építőanyagokra cserélése. Ellenkező esetekben a lakóépületek és építmények terhelései és sérülései is veszélyeztetik a környezetünket.
1. ábra: A gyakran alkalmazott azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett épületet ért sérülés [22]
194
2. ábra: Egy azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett építményt ért sérülés [23]
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
3. ábra: Egy azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett lakóépületet ért sérülés [24]
5. ábra: Egy azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett lakóépületet ért sérülés [25]
6. ábra: Egy azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett épületet ért sérülés [26]
7. ábra: Egy azbesztcement tartalmú hullámpalával fedett épületegyüttest ért sérülés [27]
Következtetések, összegzés A megváltozó körülményekre és különleges terhelésekre való felkészülés építési, építőipari válaszai sokfélék lehetnek. Ezek közül egy példát jelent a korábban csak teherhordó szerepet betöltő beton- és vasbeton szerkezetek szerepének átértékelése, a technikai fejlődés által kihasználható, átértelmezhető új funkcióik. Mivel ma már lehet készíteni első látásra megtévesztően más alapanyagra hasonlító, mégis betonból készített napi használati tárgyakat és akár ékszereket is, így az épületek és építmények másodlagos vagy harmadlagos szerkezetei is elkészíthetők a kevésbé teherviselő anyagok helyett betonszerkezetekből. [28], [29] TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
195
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
A nagyobb teherbírás elérésének módja lehet például a nagyobb sűrűségű beton alkalmazása vagy a nagyobb keresztmetszetű tartószerkezetek kialakítása. Emellett az egyes szerkezetek utólagos vagy külső azonosítását is lehet nehezíteni, például acélszerkezetek helyett műanyaggal erősített betonszerkezetekkel, de akár faerezetű vagy üvegszerű megjelenésű, teherhordó betonszerkezetekkel is. A tervezésen és kivitelezésen kívül az élettartam teljes idejében a változó terhelésekkel szembeni megfelelést és ellenállást fokozzák az üzemelést biztosító közműhálózatoktól való függetlenséget lehetővé tevő építési megoldások. Ilyenek a saját napelemes energiaellátás, a talajhőt hőcserélőkkel, illetve szondákkal hasznosító fűtés, a talajból vagy a csapadékból nyert vízellátás. Továbbá a hosszú távú üzemeltetéshez nélkülözhetetlenek a jól képzett műszaki szakemberek és a rendszeres mérések, értékelések. Az épületek, építmények és részmegoldásaik gazdasági értékeléseit nem szabad pusztán az életciklusuk kezdetén felvett leírások szerint végezni az életciklusok végéig. Az értékeléseknél figyelembe kell venni a műszaki szakemberek helyszínen tapasztalt méréseit és értékeléseit is. A képzett műszaki szakemberektől származó információk pedig nemcsak a korrekt gazdasági értékek megállapításához szükségesek, hanem az egyéb tevékenységet folytatók képzéséhez is, hogy valós és értékes információkat tudjanak szolgáltatni az általuk megvizsgált építményekről. Emellett a változó terhelések külső hatásait is fontos figyelemmel kísérni, hogy megfelelően lehessen meghatározni a épületek, építmények és részmegoldásaik műszaki és gazdasági állapotát, valamint jól lehessen dönteni jövőbeni állapotukról és szerepükről.
Irodalomjegyzék [1] www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/fel-kell-gyorsitani-a-hadero-f ejlesztesi-terv-megvalositasat (a letöltés ideje: 2014. október 13.) [2] KOVÁCS Ferenc (2002): Állandó rendeltetésű védett létesítmények tervezésének, méretezésének folyamata és alapelvei a hagyományos fegyverek hatásaival szemben a NATO ajánlása alapján. Haditechnika, Különszám. Szimpózium, 88–101. [3] http://uni-nke.hu/konyvtar/doktori-ertekezesek (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [4] BERNÁT Péter: Stratégia és taktika a Kárpát-medence erődépítészetében a késő római korban. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2011, http://uni-nke.hu/downloads/ konyvtar/digitgy/phd/2011/bernat_peter.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [5] HALÁSZ Péter: A védelmi infrastruktúra főbb alkotó elemeinek kölcsönhatása, továbbá közös fejlesztésük lehetőségei. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2006, http:// uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2007/halasz_peter.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [6] KENYERES Dénes (2013): A kecskeméti katonai repülés története. Haditechnika, 4., 45–51.
196
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
[7] BALOGH Zsuzsanna: Objektumok robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei. PhD-értekezés, NKE, Budapest, 2013, http://uni-nke.hu/downloads/konyv tar/digitgy/phd/2013/balogh_zsuzsanna.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [8] RÁCZ László István (2011): Speciális robbantási ismeretek. Bólyai Szemle, 1., 173–186. [9] FORGÁCS Balázs: Napjaink hadikultúrái (A hadviselés elmélete és fejlődési tendenciái a modern korban). PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2009, http://uni-nke.hu/ downloads/konyvtar/digitgy/phd/2009/forgacs_balazs.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [10] Dr. RESPERGER István (2013): Biztonsági kihívások, kockázatok, fenyegetések és ezek hatása Magyarországra 2030-ig. Felderítő Szemle., 3., 5–36. [11] DÉNES Kálmán: Ideiglenes katonai táborok közműveinek tervezése, különös tekintettel a válságreagáló műveletekre és a környezetvédelemre. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2011, http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2011/denes_kal man.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [12] FORRAY László: A különleges műveleti zászlóalj kiképzésének, felkészítésének és felszerelésének fejlesztési lehetősége. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2009, http:// uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2010/forray_laszlo.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [13] FÜZESI Ottó: A felderítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata, különös tekintettel az emberi erővel folytatott felderítésre. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2004, http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2004/fuzesi_otto.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [14] GRAFJÓDI István: A súlyos ipari balesetek megelőzését és következményeinek csökkentését szolgáló műszaki és gazdasági eszközök és eljárások kutatása-fejlesztése. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2007, http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/ digitgy/phd/2008/grafjodi_istvan.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [15] BEDA László: Épületek tűzbiztonságának műszaki értékelése. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2004, http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2004/beda_ laszlo.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [16] GYÖRÖK László (2014): Meddig működik? Meddig lesz hasznos? Meddig lesz ilyen szép? Víz-, gáz-, fűtéstechnika, 10., 70–73. http://vgf.hu/component/k2/meddig-mu kodik-meddig-lesz-hasznos-meddig-lesz-ilyen-szep (a letöltés ideje: 2014. november 3.) [17] Dr. JÄCKEL Márta: A különféle, iparban használt azbesztpótló rostos porok légzőszervi hatásai. PhD-értekezés, ZMNE, Budapest, 2005, http://uni-nke.hu/downloads/ konyvtar/digitgy/phd/2006/jackel_marta.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 5.) [18] 2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez. Leírási kulcsok jegyzéke. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600081.TV (a letöltés ideje: 2014. október 14.) [19] 2000. évi C. törvény. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100. TV (a letöltés ideje: 2014. október 14.) [20] http://fcsm.hu/hu/sajtoszoba/hirek_informaciok/halozat_a_varos_alatt_budapest dubai_tavolsag (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [21] www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/sajat_testukkel_akarjak_utjat_allni_a_kozele do_orosz_tankoknak.html (a letöltés ideje: 2014. október 7.) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
197
GYÖRÖK László • INFRASTRUKTÚRÁK MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÁLLAPOT...
[22] www.teraz.sk/fotodennik/situacia-v-donecku-na-vychode-ukrajiny/101379-fotografi a.html (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [23] www.gazettenet.com/home/12046482-95/russian-army-readies-return-from-ukraini an-border (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [24] www.japantimes.co.jp/news/2014/07/13/world/russia-threatens-ukraine-man-diescross-border-shelling/#.VEO6oWd_ult (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [25] http://en.ria.ru/world/20140619/190615786/Civil-War-in-Ukraine-Heads-TowardGenocide—Kremlin.html (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [26] www.nydailynews.com/news/national/ukraine-rebels-shoot-government-helicopterdonetsk-article-1.1809866 (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [27] www.globaltimes.cn/content/873168.shtml (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [28] http://psmagazin.hu/az-ivanka-beton-design-termekei-a-design-days-dubaion/ (a letöltés ideje: 2014. október 19.) [29] www.22designstudio.com.tw/web/jewelry_en.php?target=jewelry (a letöltés ideje: 2014. október 19.)
198
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 185–198
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid
A PÉNZ MINT FEGYVER
MONEY AS A WEAPON A gazdasági rendszerben a pénz három funkciójából (gazdasági elszámolási, tranzakciós, valamint vagyontartási funkció) a legtöbb esetben a tranzakciós az, ami megjelenik a hétköznapok során, így sokszor a legfontosabb funkciónak tartják. Ennek alapja, hogy a pénz egy olyan cserealapot biztosít a gazdaság szereplői számára, ami egy egységesen elfogadott értéket képvisel. A szerzők célja az, hogy rámutassanak tényre: a pénz egy háborús helyzetben nemcsak mint áruk és szolgáltatások megvételére szolgáló eszköz jelenhet meg, amellyel lőfegyvereket és más eszközöket lehet biztosítani a hadsereg számára, hanem az ellenséges gazdaság bedöntésére is alkalmassá válhat.
Money is often defined in terms of the three functions or services it provides. Money serves as a medium of exchange, as a store of value, and as a unit of account. The most common function in our everyday lives is the „medium of exchange”, which is often defined as the most important function. It replaced and simplified the barter system, which was used before the monetary system evolved. The authors aim to highlight the fact that money in a war situation serves not only as a tool to purchase goods and services for the army (firearms and other devices), but may also be suitable to destroy the enemy’s economy.
Kulcsszavak: gazdasági támadás, pénzhamisítás, infláció generálás, hiperinfláció
Keywords: economic assault, counterfeiting, inflation generating, hyperinflation
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 199–209
199
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
Bevezetés A mai világ egyik téveszméinek egyike, hogy a pénz funkcióját tekintve egy eszköz áruk és szolgáltatások megvételére, ellentételezésére. Bár ez részigazságokat tartalmaz, mégis ez a leegyszerűsített meghatározás már közgazdasági szempontból sem állja meg a helyét. Viszont egy speciális nézőpontot nézve a pénz védelemgazdasági, honvédelmi és hadi aspektusai se merülnek ki a személyi, működési, beruházási (beszerzési), szövetségi tagságból adódó kiadások finanszírozásokban. [1] Az 1922–25 közé tehető frankhamisítási botrány és később a második világháborúban a Bernhard fedőnevű művelet alapozza meg azt a (még nem megvalósult) sejtést, hogy a pénzmennyiség tudatos (külső) manipulálása hatékony fegyvert jelent egy sebezhető gazdaság és egy instabil valuta bedöntésére. Békeidőben a monetáris bankok egyik eszközeként aposztrofálható a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség manipulálása az árrendszer és az infláció kordában tartásának érdekében. Ennek közgazdasági magyarázata a gazdasági szereplők pénzigényéhez kapcsolódik, amit ha meghalad a forgalomban lévő pénz mennyisége, az a pénz értéktelenedéséhez, vagyis inflációhoz vezet. Ezt kihasználva egy instabil gazdaság vérkeringésébe bejuttatott nagyobb mennyiségű (hamis) pénz jelentős inflációhoz vezetne. Az infláció fokozódása hiperinflációt, majd a gazdaság bedőlését eredményezné. A hadigazdaság alapja egy működő gazdaságot feltételez mind működés, mind finanszírozás szempontjából. A gazdaság tönkretétele egy olyan stratégiai előnyt jelent, ami könnyen döntő előnyhöz segítheti a támadó felet, és így jelenhet meg a hadviselésben a pénz mint „fegyver”.
Történelmi példák és azok kudarcainak okai A magyar frankhamisítási botrány A frankhamisítási ügy 1925. december 14-én robbant ki, mikor Jankovich Arisztid magyar királyi vezérkari ezredest őrizetbe vették Amszterdamban egy balul sikerült pénzváltás nyomán. Az ügy következményeit több szempontból is vizsgálták, hiszen a botrányba torkollott történések kihatással voltak a magyar–francia kapcsolatokra, Magyarország megítélésére Európában és természetesen hatással volt az akkori Bethlen-kormány politikai erejére is. [2] Több tudományterület szakértői is vizsgálták a kérdést, de jelen esetben ennek pénzügyi, illetve gazdasági aspektusait kívánjuk megvizsgálni, kiemel200
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
ni. Ehhez természetesen átfogóan meg kell néznünk az ügy részleteit, majd gazdasági szemüvegen keresztül újraértékelni azokat. A sok eltérő nyelvű és valóságtartalmában megkérdőjelezhető anyag megnehezíti a tisztánlátást. Ezek között megtalálhatjuk a hamisítási ügy kulcsfigurájaként és később fővádlottként megjelenő Windischgrätz Lajos által írt emlékiratokat, [3] számos magyar, francia, holland és német, cseh levéltári anyagot és az ügy kapcsán elindított per dokumentációját is (utóbbit Romsics Ignác két évtizeddel a nyilvánosságra hozatal után dolgozta fel). [4] Illetve fontos a numizmatika szemszögéből is vizsgálni a történeket. [5], [6] Az 1920-as években a pénzhamisítás elég gyakori jelenség volt. Erre találunk példát az első világháború kapcsán a franciák részéről ugyanúgy („a francia hatóságok hamisított német márkát hoztak forgalomba a megszállt Ruhr-vidéken...” [2]), ahogy a német oldalról is (bosszúképpen próbáltak hamis francia frankkal üzérkedni francia területeken). A magyar vonatkozású frankhamisítás első lépéseit 1922-re datálják, bár a konkrét kapcsolatfelvétel Teleki és Windischgrätz herceg között (a hamisítási ügy történelmi dokumentumok szerinti főszereplői között) valószínűleg korábbra, már 1919–20 környékére tehető. Több okot is feltételeznek amögött, hogy a herceg miért kezdte el pénzhamisító tevékenységét. Azon túlmenően, hogy Windischgrätz megszállott szerencsejátékos hírében állt, így anyagi helyzete is indokolttá tette, fel szokták hozni a következő alternatívákat a hamisítási ügy háttereként: • Franciaország pénzügyi megrendítése • a Felvidék felszabadítása, • a Csehszlovákiában rendezett községi választások befolyásolása, • a külföldi revíziós propaganda finanszírozása, • államcsíny és Albrecht főherceg trónra ültetése. [2] Jelen tanulmány szempontjából az első ok az, ami érdekessé teszi az esetet, mert a pénzhamisítás a pénz megjelenése óta jelen van, mégis kiemelt figyelmet szentelhetünk ennek az ügynek, a hamisított pénzek mennyisége és az előállításukra fordított munka miatt. Az elkészült 30 000 darab francia ezerfrankos jelentős pénzmennyiségnek tekinthető, de ezek minősége több szempontból is kifogásolható volt. Az előbb említett tételből mindössze 4-5000 darab volt jó minőségű, a fennmaradó jelentős volumen csak a közepes vagy rossz minőséget ütötte meg. Az ügy fontos részleteként kiemelendő, hogy a hamisítás feltételezhetően két hullámban folyt. Az elsőben bekövetkezett csúfos kudarc után Windischgrätz felkereste Arthur Schultze litvániai születésű német bankszakembert, akinek segítségével tisztázódott, hogy megfelelő technika, eszközök és körülmények hiányában a hamisítás nem járhat sikerrel. Ezért német nyomdagépeket és speciális papírokat szereztek be a francia frankok pontos repTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
201
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
1. ábra: Windischgrätz Lajos herceg, a frankhamisítási botrány fővádlottja (jobbról a második) [7]
rodukálására. A második hullám kudarca több részletre vezethető vissza. A művelet első ízben egyszerűen nem maradt a megfelelő emberek birtokában, kiszivárgott az információ. 1924-ben a francia hatóságok már értesültek arról, hogy Magyarországon illegális frankhamisítás folyik. Ez az információ több csatornán keresztül került napvilágra: a Windischgrätz hercegnek a pénzhamisítás központjául szolgáló sárospataki birtokán dolgozó munkásoktól, illetve Halmos Károly ügyvédtől és üzletembertől, aki a magyar– francia kapcsolatok elkötelezett ápolójaként már 1924-ben közölte a francia hatóságokkal: tudomása van arról, hogy Magyarországon frankot hamisítanak. Az 1925-ben történt pénzváltási akció bukása után az ügyből per lett. Gazdasági szempontból az ügy fontos részleteit kiemeltük, de ezek a másik történelmi példával együtt, ezeket egymás mellé állítva értékelhetők igazán. Ezek tudatában tisztázhatjuk azokat az alapvető pénzhamisítási feltételeket, amelyek szükségesek egy sikeres művelet végrehajtásához. Ezek olykor evidenciák, összesítésük mégis elengedhetetlen a tanulmány összefüggéseinek belátása érdekében. A Bernhard-művelet Tanulva az első világháború után végrehajtott, államilag irányított (bár ez sose lett egyértelműen bizonyítva) és volumenében is jelentősnek tekinthető magyar frankhamisítási ügyből, a náci Németország a második világháborúban – jelentős előrelépéseket produkálva – hamis angol fontok előállításával tervezte rombolni az angol gazdaságot, ami szintén nem érte el kitűzött célját, de ennek oka már nem a kivitelezés minőségi hiányossága volt. 202
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
2. ábra: A híressé vált Bernhard-bankó, azaz hamis 20 fontos bankjegy [9]
A Bernhard-művelet célja egy olyan instabilitás előidézése volt a szigetállam gazdaságában, amely a német fegyveres offenzívát elősegítve sikerre vitte volna az Egyesült Királyság elleni támadást. A terv részleteiben sok azonosságot fedezhetünk fel a korábbi frankhamisítás menetével. A korábban ismeretlen SS-őrnagy, Bernhard Krüger volt a művelet megalkotója. Az eredeti terv szerint az offenzíva alatt álló Egyesült Királyságba repülőről nagy mennyiségű angol fontot juttattak volna a gazdaságba, ezzel inflációba, majd hiperinflációba taszítva a gazdaságot. A korábbi gyakorlattól eltérően Krüger felismerte azt, hogy a művelet sikerének kulcsa abban rejlik, hogy a hamisított bankóknak minden részletében meg kell egyezniük az eredetivel (2. ábra). A kérdés felmerül persze, hogy közgazdasági megfontolásból jutott erre a megállapításra vagy egyszerűen csak a hatékonyság növelésének lehetőségét látta a tökéletes másolatok elkészítésében. „Krüger összeszedette a megszállt Európa legjobb pénzhamisítóit a börtönökből, a koncentrációs táborokból a legjobb zsidó pénznyomdászokat, és a sachsenhauseni koncentrációs táborban berendezte Európa legjobban felszerelt pénzjegynyomdáját.” [8] A feladat első ízben az angol font tökéletes másolatának elkészítése volt (későbbi célként volt kitűzve az amerikai dollár reprodukálása is, de ez a szükséges idő és eredmények hiányában sikertelenül zárult). A rendelkezésre álló technika és szakértelem lehetővé tette azt, hogy mintegy 8 millió közel tökéletes, ám hamis bankjegy készülhessen el. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
203
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
Az eredeti terv ötlete aggályokat vethet fel az olvasóban, nem véletlenül. A repülőről való szórás önmagában is felkeltheti a lakosság gyanúját, és még könnyebben előidézheti az angol kormány reakcióját. A hamis bankók, ha tökéletes másolatok is, kiváltják azokat a gazdaságvédelmi intézkedéseket, amelyek semlegesítik a gazdaságra mért támadást. Ilyen lehet az új pénzek nyomása, az eredetik (mint később kiderült, az angol fontok szériaszámai visszakövethetőek voltak) megjelölése stb. Mindenesetre a terv hiányosságai sose bizonyosodtak be, hiszen a náci Németország másképpen használta fel a hamis bankjegyeket. A devizahiányban szenvedő és komoly importot bonyolító Németország a bankjegyeket külföldi vásárlásainak finanszírozására, illetve saját, külföldön (például az Egyesült Királyságban) működő kémeinek kifizetésére használta fel. A náci Németország gazdasági szükségletei által kikényszerített felhasználás eredményezte az eredeti művelet meghiúsulását és vonta magával a hamis fontok megbukását. Tény, hogy a náci beépített kémek kifizetésére használt fontok kétes eredetének híre a szervezeten belül idővel elterjedt, ami egyenes úton vezetett a terv megbukásáig.
3. ábra: Közel tökéletes hamisítványok: bal oldalt az eredeti, jobb oldalt a hamis font (a 2. ábrán látható bankjegyen szereplő figura a bal felső sarokból) [10]
204
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
Emellett az angol kormány már 1939-ben értesült a hamisítás tervéről, de azt feltételezték, hogy ez a gazdasági támadás a kisebb címletek ellen irányul (10 shillinges és 1 fontos bankók), amik a készpénzforgalom jelentős részét tették ki akkoriban. A biztonsági intézkedések ellenére a bankjegyekről hiteles másolatok készültek, és csak a Bank of England pénzre nyomott sorszámai mutattak rá a hamisítás tényére. A művelet részsikereként említhető az, hogy olyan mennyiségű hamis pénz került forgalomba Európán belül, hogy a Bank of England a háború után bevonni kényszerült összes, 5 fontosnál nagyobb bankjegyét. A művelet sikertelensége mégis egyértelmű, hiszen nem a célország gazdasága telítődött meg hamis bankjegyekkel, növelve a pénzmennyiséget és rontva annak fizetőerejét, hanem a világgazdaságé, ahol a társországok egy egyszerű intézkedéssel, korlátozva a konvertibilitást, megvédhették gazdaságukat a hamis valutáktól. A kérdés, hogy a két eset milyen hasonlóságokat mutat, mik azok a részletek, amelyek kivitelezése és megléte nélkül egy gazdaság összeomlásához vezető pénzügyi offenzíva sikertelenné válik. A konklúzió levonása előtt fontos tisztázni azt a gazdasági folyamatot, ami közgazdasági szempontból a támadás alapjául szolgált.
A „vérmentes” támadás közgazdasági alapja A tanulmány gondolatmenetének egyik fontos része, hogy megmagyarázzuk, megvizsgáljuk: miképpen hat a pénzmennyiség növekedése a gazdaság működésére. A pénz mennyiségi egyenletét alapul véve (1. egyenlet) juthatunk el a mennyiségi pénzelmélethez (2. egyenlet), illetve azt megvizsgálva kaphatunk választ a szóban forgó inflációgerjesztő folyamat közgazdasági kérdésére. [11]
(A pénz mennyiségi egyenlete) MxV = PxT
M = A gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyisége V = A pénz forgási sebessége P = Egy tranzakció ára T = Azoknak az eseményeknek a száma, amikor egy áru vagy egy szolgáltatás és pénz cseréje valósul meg
Az egyenlet jobb oldalán a gazdaságban végbemenő tranzakciókat látjuk. Ezt a tranzakciók árának és azok mennyiségének szorzatával modellezzük. Az egyenlet bal oldalán találjuk a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiséget és a TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
205
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
forgási sebességet. A forgási sebesség mutatja meg, hogy a forgalomban lévő pénznek adott idő alatt hányszor kell gazdát cserélnie ahhoz, hogy a bal oldalon megjelenő tranzakciók egésze megvalósulhasson. A mennyiségi egyenlet gyakorlati használhatóságát fokozandó a közgazdászok kisebb módosításokat eszközöltek annak érdekében, hogy a modell jobban tükrözze a valóságban végbemenő pénzügyi folyamatokat, és magyarázatot kaphassunk az infláció kérdésére. MxV = PxY
A mennyiségi pénuelmélet azonossága
M = A gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyisége V = Változatlan pénzforgási sebesség P = Egy tranzakció ára F = A gazdaság összes kibocsátása
A második egyenlet ugyanazokat a gazdasági műveleteket modellezi, mint a módosítás előtt, mégis jelentős eltéréseket figyelhetünk meg mind az egyenlet két oldalán, mind annak jelentésében. A tanulmány szempontjából a legfontosabb részlet a forgási sebesség változatlanságának kimondása. Egyértelmű, hogy a gazdaságban a forgási sebesség módosulhat, de ehhez jelentős behatásokra (többnyire monetáris beavatkozásra) van szükség, így az a modell szempontjából változatlannak tekinthető. A tranzakciók számát az egyenlet bal oldalán felváltotta a gazdaság összes kibocsátása. A kettő között szoros összefüggések vannak, de a jelentős különbséget a gazdaság adott időszaki termelésébe nem tartozó áruk és szolgáltatások tranzakciójának hiánya adja, mégis valósabb képet mutat a gazdaságról, mint a korábban használt tranzakciós szám. (Egy használt autó vásárlása esetén maga a vétel tranzakciót jelent, viszont nem képezi részét az adott év kibocsátásának.) „Mivel az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása, ez az árszínvonalra vonatkozó elmélet egyúttal az inflációs rátára is vonatkozik. A mennyiségi egyenletet százalékos változásokkal felírva az alábbit kapjuk: M %-os változása + V %-os változása = P %-os változása + Y %-os változása.” [11] A fent említett forgási sebesség változatlansága azt eredményezi, hogy a fenti azonosság bal oldala csak az M, vagyis a pénztömeg változásának függvényében idéz elő az egyenletben csökkenést vagy növekedést. A pénztömeg növekedése így egyértelműen az ár növekedéséhez vezet. (A gazdaság összes kibocsátása ebben az esetben nem változik, hiszen az egy beavatkozás során nem reagál azonnal, ún. kötött, rugalmatlan.) Ez a folyamat az infláció egyik okaként aposztrofálható. 206
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
Jelen tanulmány kulcskérdésének közgazdasági alapját így tisztáztuk. Elméleti szinten is bizonyított az, hogy a jelentős mennyiségű hamis pénz gazdaságba juttatása és annak sikeres integrálódása esetén a gazdaság árszínvonala emelkedni fog. Az emelkedés mértéke az egyenlet többi változójától is függ, ezért azt egzaktul, azok ismerete nélkül meghatározni nem lehet. Ez gazdaságonként más és más. Ezért fontos egy ilyen művelet esetében a támadni kívánt ország gazdasági helyzete és a hamisítani kívánt valuta fizetőereje. Elengedhetetlen viszont az, hogy tisztázzuk azokat a közgazdaságilag is fontos tényezőket, amik „biztosítják” azt, hogy egy ország, egy valuta támadható-e vagy nem. Az elsődleges kérdés a gazdaságok és a valuták stabilitása. Egyértelműen kijelenthető, hogy a világban világpénzként funkcionáló valuták – mint az amerikai dollár – fizetőereje nem ingatható meg jelentős mértékben. A német példa rámutatott arra, hogy ha nem az adott gazdaságba integrálódik a hamis pénztömeg, akkor az nem hat úgy az adott gazdaság árszínvonalára, ahogy azt a kitűzött cél megkövetelné. Költséget generál, de inflációt közvetlenül nem. Ez békeidőben hasonlóan jelentkezik egy világpénz esetében is. Természetesen jelentős költséget jelentene az összes dollár újranyomása, de ez csak közvetve hatna az amerikai gazdaságra. (Terjedelmi korlátok miatt a pénz fedezettségének kérdésével jelen esetben nem foglalkozunk.) Az euró viszont érdekes kérdéseket vet fel. A pénznyomó technológiával az összes olyan kormány nyomdái rendelkeznek, amelyek az eurózóna tagjai. Feltételezhetően egy állam nem kívánja saját gazdaságát is bedönteni hamis pénzek piacra juttatásával, de ebben az esetben biztonsági szempontból többszörösen veszélyeztetett valutáról beszélhetünk. Az utóbbi évek gazdasági eseményei és az eurózóna válsága [12] bebizonyította azt, hogy az euró jövője békeidőben is kérdéses, köszönhetően a különböző nemzetek gazdasági teljesítésében mutatkozó jelentős különbségeknek. A EU-tagállamok (és az eurózóna tagjainak) gazdasága nem egységként, hanem szeparált gazdasági elemenként működnek, ami a nemzeti valuták esetében előidézi a gazdaság által megkövetelt árszínvonal-emelkedést vagy -csökkenést, de ez többnemzeti szinten nem valósul meg, így a gazdaság nem tudja követni a pénzforgalmi és pénzigénybeli változásokat, és ez anomáliákat teremt. Ezért az euró esetében egy jól koordinált és megvalósított támadás jelentős károkat okozna az eurózóna tagjainak gazdaságában és természetesen magában az EU működésében. Visszatérve az alapfelvetéshez: közgazdasági szempontból ebben az esetben a támadhatóság definiálható úgy, hogy meghatározzuk a szükséges feltételeket, amiknek teljesülniük kell ahhoz, hogy sikeres gazdaságromboló támadást hajthassunk végre: TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
207
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
• a gazdaságnak és a nemzeti valutának viszonylagosan szeparáltnak
kell lennie a világgazdaság többi szereplőjétől; • a nemzet relatív mértékben kisebb pénztömeggel kell rendelkezzen,
amely nem funkcionál világvalutaként. Egyszerű példával élve: Magyarország tökéletes célpont. Gazdasága megingatható, az infláció mértéke könnyen befolyásolható és valutája szorosan kötött az állam területéhez és a nemzethez. Közigazgatási szempontból fontos kiemelnünk még, hogy az utóbbi évek folyamán az elektronikus pénzforgalom növekedése jelentősen befolyásolta a gazdaságban szereplő pénzmennyiséget és a forgási sebességet egyaránt. A XXI. században a pénzforgalom jelentős hányada elektronikusan történik, fizikailag a pénz nem cserél gazdát, így ehhez idomulva a forgalomban lévő pénzmennyiség is jelentős mértékben csökkent. A tanulmányban terjedelmi okokból ennek elemzése nem megoldható, de megemlítése elengedhetetlen. A gazdaságra mért támadás részletei ennek fényében módosulnak, de az kivitelezhető marad.
Összegzés A történelmi példák és a közgazdasági modell rámutatott arra a tényre, hogy a gazdaság bedöntésére fegyverként használt hamis pénzeknek sok kritériumnak kell megfelelniük az eredményes terv kivitelezésének érdekében. A gazdaság és a valuta egyedisége alapvetően meghatározza a támadhatóságot, ezt követően szükséges a megfelelő szakértelem és technika, a műveletet leplező információbiztonság és végül, ami az egyik legfontosabb része a folyamatnak, a hamis bankók integrálása a megtámadott ország gazdaságába. A tanulmány kidomborította azt, hogy ezek egyike se elhanyagolható, és bármelyik részfolyamat kudarca képes előidézni a művelet sikertelenségét. A történelmi esetek jó példaként szolgálnak ahhoz, hogy a technika, a tudomány folyamatos fejlődése elősegíti a hamisítók munkáját, így védelemgazdasági szempontból tudatosítani kell azt, hogy bár egy ilyen támadás valószínűsége alacsony, de a következményei (ha sikeres) egy egész gazdaság bukását idézhetik elő.
208
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
Dr. KIRÁLY László – KISS Dávid • A PÉNZ MINT FEGYVER
Irodalomjegyzék [1] JÁSZAY Béla – BABOS Sándor: A honvédelmi kiadások néhány közgazdasági és társadalmi kérdése. Hadtudomány, 2009/1–2., http://mhtt.eu/hadtudomany/2009 /1_2/096-104.pdf [2] ABLONCZY Balázs: A frankhamisítás. Hálók, személyek, döntések. Múltunk, 53:(1) 29–56. (2008) [3] WINDISCHGRÄTZ Lajos: Küzdelmeim: Windischgrätz Lajos naplójegyzetei. Budapest, 1920. [4] ROMICS Ignác: A frankhamisítás és a magyar emigráció. História, 1983/1–2., 20–21., www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/83-04/ch07.html (a letöltés dátuma: 2014. 10. 17.) [5] GARAMI Erika: Az 1920-as évekbeli magyarországi frankhamisítás numizmatikai vonatkozásai. Numizmatikai Közlöny, 2003–2004 (CII–CIII.), 63. [6] PELBÁRT Jenő: Egy eredeti francia és egy hamis 1000 frankos vízjelének összefüggései. Numizmatikai Közlöny, 2003–2004 (CII–CIII). 73–81. [7] http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/cd9/kepek/c1311hf97171.jpg (a letöltés dátuma: 2014. 10. 16.) [8] http://banknotes.blog.hu/2007/11/30/a_bernhard_muvelet (a letöltés dátuma: 2014. 10. 17.) [9] http://m.cdn.blog.hu/ba/banknotes/image/Bernhard/GBP 1933 20 Bernhardt F.jpg (a letöltés dátuma: 2014. 10. 17.) [10] www.militaryimages.net/imagehost/images/Snapper/counterfeit5ms.jpg; www.militaryimages.net/imagehost/images/Snapper/genuine0ak.jpg (a letöltés dátuma: 2014. 10. 17.) [11] MANKIW, Gregory: Makróökonómia. Osiris Tankönyvek, ISBN 9789633898253 [12] RÁCZ Margit: Az eurózóna válsága, válságkezelése és a 2014-es kilátások. Európai Tükör: Az integrációs stratégiai munkacsoport kéthavonta megjelenő folyóirata, (2014/3), 5–22.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 199–209
209
NYÁRI László
ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
OVERALL INTEGRATED PROTECTION SYSTEM (IPS) A „HoReKa” Integrált Védelmi Rendszer (IVR) jelentése nem más, mint egy találó szórövidítés, fontos szóösszevonás: a honvédelem, rendvédelem és katasztrófavédelem integrált e-védelmi igazgatási rendszer tervezetének szóösszetétele. A téma feldolgozása nem új keletű, már eddig is több értékes cikk és értekezés foglalkozott vele. Sajnos ezek csak a mai védelmi rendszerek egyes részterületeit dolgozzák fel. Mai „digitalizált” életünk minden területén megjelenő informatikai rendszereinek köréből nem hiányozhat egy jól átgondolt és felállított Integrált Védelmi Rendszer. Az „AIVR” felállításának lehetőségét, esélyeit vizsgálom az alábbiakban.
A new expression has appeared in Hungarian jargon: „HoReKa”. It is an acronym made up of the following Hungarian words: HOnvédelem, REndvédelem, KAtasztrófavédelem (homeland defence, law enforcement, disaster management) and it defines the integrated protection of these administration systems. There are numerous articles and lectures on the topic, however, most of them focus on some subfields of the protection systems. It is impossible to avoid a well taught and well deployed plan for an Integrated Protection System in our digitized life. In the following I’m introducing the possibility of setting up an Overall Integrated Protection System (IPS.)
Kulcsszavak: átfogó védelem, informatika, integrált védelmi rendszer
Keywords: comprehensive defence, integrated protection system (IPS)
Bevezetés Ez a cikk egy tudományos tanulmány előkészítő sorozatának első, bevezető része. Terveim szerint az alábbiakban leírt és ismertetett alapgondolatokat a későbbiekben, kiegészítve több lényeges fejezettel, részletesen is kidolgozom. Ez a „bevezető” rész alapvetően inkább csak a témafelvetés körülményeit és aktualitását járja körbe. A következő részekben mélyinterjúk következnek TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 211–220
211
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
a védelmi igazgatás kompetens irányítóival, felelős vezetőivel. A mélyinterjúk tanulságainak levonása után lényeges fejezetként kerül majd a publikációk sorába a döntést előkészítő rendszerek elméletének és gyakorlatának ismertetése is, mely alapjául szolgálhat a tervezett IVR rendszertervezési folyamatának és megvalósításának.
Könnyű a németeknek?! Egy kézben van minden, „az erő, a tér és az idő”, melynek letéteményese nem más, mint a német védelmi minisztérium. Náluk és persze sok más, a fejlett világhoz tartozó országban is hasonló a védelmi intézményrendszer. Ami egyben azt jelenti, hogy bármely veszély- vagy védelmi intézkedést igénylő helyzetben teljes körű joga és kötelessége, hogy olyan intézkedéseket hozzon – egy hatékony szervezet keretén belül –, amelyek biztosítják a legsikeresebb és leghatásosabb védekezés eszközeit és módjait. [1] Egy kézben van az irányítás is, nem kell azon gondolkodni, hogy az egyes területeken kialakult veszélyhelyzetekben ki milyen kompetenciával és felelősséggel van felruházva, és hogyan, miképpen irányítja a védekezést. Nos, nálunk – mint több más esetben is – kicsit másképp működik a felállított védelmi rendszer. Jogos a kérdés: miért van ez nálunk másképp? Szétaprózva több minisztérium hatáskörébe is tartozik a különböző vészhelyzetek kezelése, az aktuális veszélyek elhárítása. Ámde legyen bárhogy is, központosított vagy osztott intézményi keretek között, egy megbízható és jól működő, döntéstámogató információtechnológiával alátámasztott „Átfogó Integrált Védelmi Rendszer” (IVR) mindenképpen alapja, sőt vezérfonala lehet egy egységes, aktív vezetésnek, egy jól átgondolt és hatékony védelmi stratégiának.1 Nálunk a minisztériumok sorában hiába keressük a legfelső védelmi szervezetet, a védelmi minisztériumot. A különböző veszélyhelyzetek elhárítása több – honvédelmi, belügy, földművelési – minisztérium hatáskörébe tartozik, aminek szinte természetes következménye a széttagoltság az irányításban, a felelősségben. Ez nem segíti elő a szükséges erők és eszközök hatékony rendelkezésre állítását, adott esetben inkább rontja a legrövidebb reakcióidő elérésének lehetőségét.
1
A honvédelem/rendvédelem/katasztrófavédelem „HoReKa” integrált IT-rendszerére épülve.
212
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
A Magyar Köztársaság védelempolitikájának alapjai Új hatalmi rendet, politikai és gazdasági átrendeződést eredményezett a világban a bipoláris szembenállás megszűnése és a globalizáció felgyorsulása. Világossá vált, hogy az új veszélyek kezelésére a fejlett, modern demokráciák számára ma is nélkülözhetetlen a hiteles katonai erő fenntartása. Megváltozott, kibővült azonban a védelem tartalma és feladatrendszere. A Magyar Köztársaság kormánya a biztonságot átfogó módon értelmezi, így az a politikai és katonai tényezőkön túl magában foglalja annak gazdasági, pénzügyi, energia-ellátási, rendvédelmi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, demográfiai és civilizációs, közegészségügyi, valamint nemzetközi jogi dimenzióit is. A Magyar Köztársaság kormánya a biztonság- és védelempolitikát a különböző kormányzati intézmények közös feladatának tartja. HM Védelmi Hivatal A Védelmi Hivatal az állam komplex védelmi céljainak – például védelmi felkészítés, válságkezelés – kormányzati feladatainak koordinálásáért és az ezekkel kapcsolatos döntések, kormány-előterjesztések előkészítéséért felelős. A hivatal a feladatait közvetlenül a közigazgatási államtitkár irányítása alatt végzi. [2] A célkitűzés nagyon is nemes, és a feladat soha nem volt ilyen időszerű. Ámde az irányításra hivatott kormányzati „védelmi” szervezetek, intézetek hosszú sorát még felsorolni is nehéz lenne. Sajnálatos módon az elméleti elgondolásokon, „szólamokon” kívül egy konkrét közös szervezet vagy intézet felállításának elképzelését vagy ennek lehetőségét még nyomokban sem lehet találni. Nem lehet kétséges, a legerősebb bevethető „élő erő” és technika a honvédelemnél áll rendelkezésre, így a védelmi irányításban is kiemelt felelősséggel és feladatkörrel kell rendelkeznie! A 2010-es választások után, a kormány megalakulását követően a belügyminisztérium szándéka volt a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálat elemeire épülő, de merőben új, Magyarországon még hagyományok nélküli védelmi szervezet létrehozása. A különböző veszélyhelyzetek elhárítására olyan megoldást alkalmazni, amely képes automatikusan felismerni az incidenseket, a rendellenességeket és behatolási kísérleteket. [3] Ennek alapján egy jól működő rendszer meg is teszi az alkalmazott automatikus eljárás szerinti szükséges válaszlépéseket. Így nem okozhat semmiTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
213
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
1. ábra: Veszélyhelyzetek kezelése (diagram), forrás: www.katasztrofavedelem.hu/index2
féle adatszivárgást vagy más jellegű kárt az a késlekedés, amíg a rendszer az emberi beavatkozásra vár. Nem elég ugyanis azonosítani a biztonsági incidenseket, csak akkor teljes a biztonság, ha a felállított szervezet gyorsan és hatékonyan képes reagálni is az adott eseményre.
A legfontosabb ágazatok Honvédség A Honvédelmi Minisztérium működteti és fejleszti a tárca védelmi tervezési rendszerét, amelyben a stratégiai képességcélok és a felhasználható erőforrások kapcsolatát eltérő időtávú tervek teremtik meg. A védelmi tervezés kiindulópontjául a Magyar Köztársaság külpolitikája és biztonságpolitikája alapján megfogalmazott célok szolgálnak. A képességek fejlesztése a különböző időtávú tervekhez kapcsolódó programok, költségvetések kidolgozásával és végrehajtásával történik. A kor214
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
mányzati portál így foglalja össze a honvédség feladatait: a katasztrófák elhárításában csak a „hozzájárulás” a feladata. (Pedig sokunk számára egyértelmű, hogy a legerősebb és legszervezettebb erő a honvédség keretein belül áll rendelkezésre a nehéz időkben.) Mi a Magyar Honvédség legfontosabb feladata? Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme, a szövetségi (pl. NATO) és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, közreműködés a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában, hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához, részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében. A napjainkban elfogadott Honvédségi Stratégiai Terv a (bel)védelmi feladatokról rendelkezik. [4] • A stratégia szerint a Magyar Honvédség híradó-informatikai rendszerei és szolgáltatásai 2014 és 2024 között képessé válnak egyebek mellett a katonai műveletek átfogó támogatására, a szövetségesekkel való teljes körű híradó-informatikai együttműködésre, az elektronikus iratkezelés és iratnyilvántartás elektronikus megvalósítására, a minősített adatok elektronikus feldolgozása híradó-informatikai feltételeinek biztosítására. • Általánossá teszik a számítógép alapú kép- és hangkommunikációt, a mobil informatikai alkalmazásokat, továbbá kiszélesítik a távmunka feltételeit. Belügyminisztérium, rendvédelmi szervek és a büntetés-végrehajtás „A rendőrség köteles fenntartani a közterületek rendjét, védi a kiemelt intézményeket, épületeket. Katasztrófahelyzetben védelmezi az embereket, segítséget és felvilágosítást ad a rászorulóknak és együttműködik a helyi hatóságokkal, intézményekkel.” Az alaphelyzet a rendvédelmi szerveknél is hasonló. A védelem, a segítségnyújtás és a felvilágosítás a szervezet kiemelt feladata. [5]
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
215
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
Katasztrófavédelem Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) országos hatáskörű rendvédelmi szerv, mely a belügyminisztérium szervezetén belül működik . Sajnálatos módon az informatikai osztály a gazdasági igazgatóság szervezeti körébe tartozik. Szerintem nem ez a legjobb helye az IT szervezetének. Ma már más fontos, védelmi stratégiai/taktikai szempontokat is figyelembe kellene venni; nemcsak azt hogy mire jut mire nem, mert ez a kérdés a gazdasági irányítás közvetlen szervezeti keretén belül aligha oldható meg. Fő feladata a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása. Rendeltetésének betöltése érdekében „széles körű iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi hatósági hatásköröket gyakorol: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz. Veszélyhelyzetek megelőzése érdekében más hatóságok tevékenységét összehangolja.” [6] Fontos hatásköröket gyakorol a magyarországi kritikus infrastruktúrák azonosításában, felügyeletében, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezésben, a védelemigazgatásban. Képviseli Magyarországot az ENSZ OCHA, az EU, a NATO szakmai szervezeteiben, a nemzetközi tűzoltó szövetségben, a tűzoltótisztek nemzetközi szervezetében. Fenntartja a területi kiképző bázisokat, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét, tananyagokat jelentet meg, tudományszervezést végez, sportegyesületet működtet. Továbbá: • modern távközlési, bevetésirányítási, informatikai, valamint az egész országot lefedő mérő, érzékelő, lakosságriasztó rendszereket tart fenn, • együttműködik a rendvédelmi szervekkel, a honvédséggel, az önkormányzatokkal, a biztonságot szolgáló hatóságokkal, • kapcsolatot tart civil és karitatív szervezetekkel, azok szövetségeivel, oktatási, tudományos intézményekkel, a magyar médiával (az elvárt védelmi feladat itt a legkonkrétabb, kötelező együttműködés a rendvédelmi szervekkel, a honvédséggel, az önkormányzatokkal, a biztonságot szolgáló hatóságokkal). Csak ismételni tudom a kérdést: miért van ez nálunk másképp, miért van széttagolva, több minisztérium hatáskörébe is utalva a Védelmi Stratégia?
216
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
Átfogó védelmi veszélyközösség A védelem biztosításának egyik legfontosabb fogalma a veszélyközösség. Célja a tagok közös védekezése a veszélyhelyzetek elhárítására, a – közösségi, emberi, gazdasági – károk következményeinek közös felszámolása, helyreállítása. Veszélyközösségeket már a történelem során nagyon korán kezdtek szervezni. Egy régi történet szerint már az egyik folyón felhajózó ókori kínai kereskedők is alkalmazták a veszélyközösség szervezésének módszerét. A kereskedők problémája az volt, hogy a folyam mentén rablók tanyáztak, akik rendszeresen fosztogatták a kereskedők bárkáit. Ha valamelyik bárkát elfogták, akkor annak teljes árukészlete veszendőbe ment. A legrosszabb a dologban nem a veszteség ténye, hanem annak kiszámíthatatlan és katasztrófaszerű jellege volt. Ezért fél legjobban ma is napjaink legtöbb embere a váratlan, katasztrófa jellegű veszélyektől, még akkor is, ha tudja – vagy úgy gondolja –, a közeljövőben nagy valószínűséggel nem fog ilyen helyzet bekövetkezni.
2. ábra. A „HoReKa” rendszer elképzelése (saját szerkesztés) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
217
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
Az elgondolás lényege a következő: a védelem komplexitása csak olyan módon gyűrhető le, ha a biztonság több szinten, de az egyes rétegek közötti hatékony együttműködéssel és kommunikációval valósul meg. (Mindez nemcsak a teljes védelmi infrastruktúrára igaz.) Mit mutat a közvélemény kutatás? Minden emberi cselekvés egyik legfőbb motívuma a biztonságra való törekvés. Az ember egyszerre törekszik a veszélyre és a biztonságra. Például kockáztatunk, amikor munkahelyet vagy lakóhelyet változtatunk. A veszély valamilyen jövőbeni kedvezőtlen esemény bekövetkezésének lehetősége. Megkérdeztük az utca emberét. mi a véleménye a biztonságunkról, a védelmi helyzetünkről. Egyöntetű a válaszadók igénye egy IVR fejlesztésére. Az alapkérdés a következő volt: Mit gondol, „bizonytalan világban élünk?” Nos, a válaszok 98% több mint egyértelmű volt: száz megkérdezett közül 98 mondta biztosan, igen, mindenki, ő is fél valamitől! A válaszadók körétől (nem, életkor, lakóhely stb.) szinte függetlenül egységes volt az igény: a veszélyhelyzetek kezelésében a közös felelősség és irányítás a legjobb megoldás.
Megvalósíthatósági lehetőségek Bármikor elérhető információk (workflow és csoportmunka) Az általános meghatározásokon túl (a csoportmunka: a felhasználó aktív; workflow: a rendszer aktív, a felhasználó passzív) még egy lényeges különbség fedezhető fel a két eltérő típusú rendszer között: az információ-, illetve a folyamatközpontúság. Az ilyen típusú rendszerekre az jellemző, hogy a felhasználók jogosultságtól függően természetesen, olyan minősített közös erőforráshoz (információ) férnek [6] folyamatosan hozzá, aminek alapján hatékonyan szervezhetik meg az együttműködést. Ezzel szemben a workflow rendszerekre az a jellemző, hogy a résztvevők egymással nemcsak azt az információt osztják meg, ami a következő tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges, hanem az utat is kijelölik, amely szerint mindenkinek követnie kell a közös információforrás-struktúrát. A rendszer garantálja, hogy a munka elvégzéséhez szükséges és elégséges információhoz automatikusan mindenki – az arra felhatalmazott vezető vagy felelős irányító – biztosan hozzájut. A jó pap holtig tanul... a védelmi irányítás, ezen belül az irányítás informatikai szakemberei szintén. A technológia fejlődésével és a korral haladva 218
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
időről időre célszerű megvizsgálni, hogy a szervezet IT-infrastruktúrája megállja-e helyét a legújabb körülmények között is. [8] Az alkalmazott védelmi közös rendszerben az IT alrendszereinek aktuális állapotára rálátni, az esetleges riasztásokra azonnal reagálni kiemelten fontos. A NetIQ, a Novell és a SUSE szakértői is – többek között – az integrált védelmi irányítás kérdésköreit tartják a legégetőbbeknek, amelyekre fókuszálva átfogó megoldásokat kínálnak a naprakész biztonság érdekében. Erre különböző lehetőségeket, rendszerfejlesztési eszközöket és módszereket kínálnak ma már. Alkalmazásuk a védelmi rendszereken belül több mint időszerű, megkerülhetetlen stratégiai kérdés!
Összefoglalás A ma globalizált világában folyamatosan új trendek, új kihívások, kritikus biztonsági fenyegetések jelennek meg nap mint nap. Világossá vált, hogy az új veszélyek kezelésére a fejlett demokráciák számára ma is nélkülözhetetlen a hiteles katonai erő fenntartása. Megváltozott, kibővült azonban a védelem tartalma és feladatrendszere. A védelmi szervezetek együttműködése nélkül a hatékony megelőzés és kárelhárítás szinte elképzelhetetlen. A három legfontosabb védelmi ágazat – honvédelem, rendvédelem, katasztrófavédelem – közös, „átfogó védelmi veszélyközösségben” sikeresen léphet fel a legkülönbözőbb veszélyhelyzetek elhárításában. Egy megbízható és jól működő döntéstámogató információtechnológiával alátámasztott „Átfogó Integrált Védelmi Rendszer” (IVR) mindenképpen alapja, sőt vezérfonala lehet egy egységes aktív vezetésnek, egy jól átgondolt és hatékony védelmi stratégiának.
Irodalomjegyzék [1] BMVg.de%20%20Das%20Bundesministerium%20der%20Verteidigung.htm (letöltve: 2014. 10. 04.) [2] http://2010-2014.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/elso-allamtitkarsag/fel elossegi-teruletek (letöltve: 2014. 10. 04.) [3] ÜVEGES László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok. PhD értekezés, 2002, IV. fejezet: A katasztrófa-veszélyeztetettségre adott technikai válaszok, műszaki fejlesztés. [4] Megjelent a Magyar Honvédség 2014-2024 időszakra vonatkozó informatikai stratégiája. Hivatalos Értesítő, 2014. évi 46. szám (letöltve: 2014. 09. 11.) TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
219
NYÁRI László • ÁTFOGÓ INTEGRÁLT VÉDELMI RENDSZER (IVR)
[5] www.kormany.hu/hu/mo/rendvedelem/rendvedelmi-szervek-es-a-buntetesvegrehajt as (letöltve: 2014. 10. 05.) [6] NAGY Rudolf – HALÁSZ László: Monitoring és lakossági riasztó rendszer és a kritikus infrastruktúra-védelem összefüggései. Hadmérnök, III. évfolyam 2. szám, 2008. június, [7] Dr. NÉGYESI Imre: Informatikai rendszerek és alkalmazások a védelmi szférában. Dunaújvárosi Főiskola Közleményei, 2010, XXXI. évfolyam. [8] Az informatikai biztonság alapjai. Jegyzet, ZMNE, 2000.
220
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 211–220
ORBÓK Ákos
AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
TECHNOLOGICAL CHALLENGES OF AUTONOMOUS TRANSPORT A városok túlnépesedése olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a hagyományos válaszok már nem jelentenek megoldást. A technika fejlődése nyújtotta lehetőségek egy új, a fenntartható fejlődést biztosító koncepció, az okos város megjelenéséhez vezettek. A koncepció fontos részét képezi a közlekedés fejlesztése, amely többek között az önműködő járművekben látja a város közlekedési problémáinak megoldását. Napjainkban az autonóm közlekedés megoldásai még nem tekinthetőek véglegesnek, így csak elméleti keretek között nyílik lehetőség a téma kutatására. A szerző az autonóm járművek fejlesztésének fontosabb technológiai és jogi kérdéseinek vizsgálatára tesz kísérletet, hogy további megoldási javaslatokat fogalmazzon meg.
Overpopulated cities pose challenges that need modern answers. Technological advances and innovation led to the appearance of the „smart city” concept. Transportation is an important part of the concept and automatic vehicles are supposed to solve operational problems. The concept of smart transport is not fully developed yet, considerable amount of research is still needed. There are legal and technical issues to be solved in connection with the development of automated vehicles. The author proposes some solutions for the problems.
Kulcsszavak: autonóm közlekedés, demográfiai bomba, okos város, kibertér
Keywords: autonomous transportation, demographic explosion, smart city, cyberspace
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 221–226
221
ORBÓK Ákos • AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
Bevezetés A városok fejlődésének egyik legnagyobb kihívása napjainkban a demográfiai változások és a lakosság városokba vándorlása. Ma a Föld lakosságának több mint a fele városokban él. Míg a XX. század végén csak néhány 10 milliós város létezett, jelenleg több város lakosságszáma a 20 milliót is meghaladja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2012-ben készített előrejelzés alapján a fejlett országok lakosságának 78% városokban él. [1] A városok működéséhez nélkülözhetetlen városi közlekedés több megoldandó problémával szembesült a népesség növekedése miatt. A városok fizikai növekedésével a közlekedés a működőképességének határán egyensúlyozik, így új szervezési megoldásokra van szükség. Az egyik lehetséges megoldást a „hálózati társadalom” [2] eszközeiben és megoldásiban találták meg. Az „okos város” koncepciója a városi élet egészét új alapokra helyezi az infókommunikációs technológia segítségével. Ennek egyik fontos területe a közlekedés szervezésének újragondolása. Ez több, már létező és néhány még megalkotásra váró technológia segítségével mind a közösségi, mind az egyéni városi közlekedést hatékonyabbá teszi. A működési hatékonyságot olyan technológiák segítik, mint a forgalomfigyelő rendszerek, az ezzel kapcsolatban álló adaptív jelzőlámpák, a valós idejű tájékoztató táblák, a kötött pályás közlekedési hálózat fejlesztése távvezérelt és autonóm járművekkel, amelyek a járatok számának növekedését teszik lehetővé és csökkentik a balesetek esélyét. A tervezett technológiai újítások közül a közúti közlekedés adja a legnagyobb mozgásteret, mivel a problémák száma is itt a legmagasabb. A megoldások között találhatunk irreális és realistább megközelítéseket is; az utóbbi csoportba tartozik az intelligens utak rendszere, a parkolóhely foglaltságát figyelő rendszerek vagy az autonóm közlekedési járművek, amelyek nemcsak önmagukban adnak megoldást valamilyen problémára, hanem rendszerbe szervezve többek az egyes elemek összegénél. Az innovációk közül kiemelkedik az autonóm közlekedési eszközök fejlesztése. A járművek többsége már ma is rendelkezik valamilyen autonóm működésre képes felszereléssel. Ezek általában csak egy feladatot látnak el, ami lehet aktív biztonsági feladat (menetstabilizátor, blokkolásgátló, követési távolságot tartó elektronika) vagy kényelmi berendezés (sávtartó elektronika, parkolást segítő rendszer, sebességtartó automatika). Ezeknek a rendszereknek fontos közös tulajdonságuk, hogy kikapcsolhatók, és csak kiegészítik az emberi irányítást, nem veszik át teljesen a jármű vezérlését. Egyes mai járműveket, amelyek nagy számban alkalmaznak ilyen eszközöket, már nevezhetünk félautonómnak. Ezt fejleszti tovább és haladja meg az autonóm jármű, amely egy rendszerbe szervezi a már említett, ma is alkalmazott eszközöket, és ezeket kiegészíti olyan szenzorokkal, amelyek képessé teszik a fedélzeti számítógépet a jármű irányítására a vezető beavatkozása nélkül is. 222
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 221–226
ORBÓK Ákos • AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
Az autonóm járművek Az autonóm járművek fejlesztésében és alkalmazásában civil és katonai területen dolgozó fejlesztők egyaránt nagy lehetőségek látnak több vállalatnál is. A civil alkalmazást 2009 óta fejlesztő Google már létrehozott több működőképes járművet. [3] Nekik nagy előnyt jelentett, hogy rendelkeztek olyan geoinformatikai technológiával és információkkal, amelyeket felhasználhattak a jármű tájékozódási rendszeréhez. A fedélzeti számítógép navigálásához három fontos információforrásra van szükség: a nagy felbontású és pontos térképre, a műholdas helymeghatározás adataira és a jármű saját érzékelői által közvetített adatokra, amelyek a közvetlen környezetet térképezik fel. A globálisan tájékozódó, az útvonalakat és a közvetlen környezetét ismerő számítógép képes kiválasztani az ideális útvonalat a cél eléréséhez. Ezt még kiegészíthetik azok a még szintén kísérleti stádiumban lévő technológiák, amelyek szintén segítik a biztonságos közlekedést és tájékozódást. Az egyik ilyen az utakba szerelt jeladók hálózatának segítségével információkat közöl a járművekkel, valamint a járművek számítógépeinek egymás közötti kommunikációját teszi lehetővé.
1. ábra: TerraMax (forrás: http://oshkoshdefense.com/components/terramax/#vid)
Katonai felhasználás Az autonóm járművek széles körű katonai felhasználásra is lehetőséget adnak. A már említett Google eszközével párhuzamosan a katonai alkalmazásokat fejlesztő Oshkosh is létrehozott egy saját járművet. A TerraMax1 pilóta 1
TerraMax™ (Unmanned Ground Vehicle Technology).
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 221–226
223
ORBÓK Ákos • AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
nélküli szárazföldi jármű integrálja a nagy teljesítményű számítógépeket, az érzékelőrendszereket, a mesterséges intelligenciát és a távvezérlő technológiát, valamint a teljesen autonóm irányítást. A technológia működhet attól függően, hogy a stratégiai célok mit kívánnak meg, minden funkcióját képes működtetni emberrel, távvezérelve, vezető-követő és teljes autonóm vezérléssel is. [4] Működése abban különbözik a civil autonóm járműtől, hogy a katonai verzióban lehetőség van a távvezérlésre. A katonai járműveket döntően nem épített utakon fogják majd igénybe venni a felhasználás során, így amikor ez kiválasztja az optimális útvonalat, nagyobb felbontású képre van szüksége a környezetéről, ezért jobban támaszkodik a lézeres szenzorra, mint a geoinformációs adatokra. A technológia már önmagában is előnyökhöz juttathatja az alkalmazóit, a vezető terheltségének csökkentésével, illetve a biztonságos irányítás képességével. Emellett a katonai felhasználásnak további lehetőségei is vannak. A jelenkori konfliktusok kimenetelében kulcsfontosságú – főleg a nyugati országok esetében – a hátország legitimációja, azaz hogy menynyire tudják elfogadtatni a háború szükségességét a lakossággal. A politikai érveken túl, amelyek a közösség meggyőzését szolgálják, nagyon fontos az egyes emberek meggyőzése, akik a harcba küldik hozzátartozóikat. Ennek legjobb módja a szeretteik, a katonák épségének garantálása, de legalábbis annak ígérete. Az autonóm járművek ezen a téren nyújtják a legnagyobb lehetőséget, hiszen ezeket a vezető életének kockáztatása nélkül lehet olyan feladatokkal megbízni, amiket eddig csak katonákkal lehetett megoldani. Ilyenek lehetnek az utánpótlási szállítások a harctérre, aknamentesítő járművek irányítása, harctámogató, harckiszolgáló járművek vezérlése. Ezeknek a járműveknek a fejlesztése jelenleg kísérleti szakaszban jár, de félautonóm, illetve távvezérelt eszkö2. ábra: A Google lézeres szenzora zöket már rég használnak a hadsere(forrás: www.pcmag.com/image_ gek, gondoljunk a drónokra vagy a popup/0,1871,s=27236&iid=333992, 00.asp) bombahatástalanító robotokra.
Az alkalmazás problémái 224
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 221–226
ORBÓK Ákos • AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
Technológiai kihívások Az autonóm járművek lézer- és radarszenzorokat egyaránt használnak. Mindkét lehetőség egyelőre jelentős korlátokkal működik. A szenzorkúp, amely kibocsátja és érzékeli a lézersugarakat, másodpercenként tízszer fordul meg. Ebben 64 lézergenerátor és érzékelő gyűjti össze – a visszaverődő sugarak segítségével – a 3D-s objektumokkal kapcsolatos információkat az autó 150 méteres környezetében. [3] Jelenleg a szenzor számára a legnagyobb akadályt az időjárás jelenti, ugyanis ködös vagy esős időben a lézerfényt eltéríthetik az apró vízcseppek, így jelentősen csökken az eszköz használhatósága. A radarszenzorok is a tárgyakról visszaverődő hullámok alapján határozzák meg a környezetüket. Ezek azonban kis felbontású, pontatlan képet rajzolnak ki a távoli tárgyakról, így csak bizonyos részfeladatokra, korlátozottan alkalmazhatók. A technológia korlátai más téren is megmutatkoztak. A civil alkalmazás nehezen birkózik meg az olyan feladatokkal, amelyek nem szerepelnek az adatbázisában. Olyan esetekben, amikor a jármű egy váratlan akadályba ütközik, például egy útlezárás, nem képes dönteni, mi a helyes megoldás abban a forgalmi szituációban. Ilyenkor emberi beavatkozás szükséges a megoldáshoz. A technológia használhatóságához elengedhetetlen az internet vagy más számítógépes hálózat használata. Ez egyben azt jelenti, hogy ezek a járművek fokozottan ki lesznek téve a kibertér rosszindulatú felhasználóinak. A közlekedésszervezés hatékonyabbá tétele mellett ezek és a hasonló kutatások egy másik nagyon fontos tényre is felhívják a figyelmet: a város működését segítő berendezések és maguk a városlakók is folyamatosan információkat szolgáltatnak mozgásukról, helyzetükről, esetleg állapotukról. Ezek nem kizárólag azokhoz jutnak el, akiknek címezték vagy jogosultak kezelni azokat. A rosszindulatú kibertevékenységek egyik alapja a nyílt forrású hírszerzés. „Annak érdekében, hogy a támadók sikerrel tudják végrehajtani az egyes kritikus infrastruktúraelemek blokkolását, megfelelő információkkal kell rendelkezzenek a kiválasztott célpont felépítéséről, sebezhetőségéről, képesek kell legyenek a támadás megindításakor ezen rendszerek képességeinek optimális esetben teljes körű szüneteltetésére, adott esetben csökkentett funkciójú üzemelésének elérésére, miközben a saját számítógépes rendszerük működését biztosítják. Céljuk eléréséért ún. számítógép-hálózati műveleteket alkalmaznak.” [5] Etikai és jogi kihívások Az egyik legnagyobb vitát az etikai kérdések okozzák az autonóm járművekkel kapcsolatban. Patrick Lin, a California Polytechnic State University etikai és feltörekvő tudományok kutatócsoport igazgatója tette fel a kérdést: TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 221–226
225
ORBÓK Ákos • AZ AUTONÓM KÖZLEKEDÉSI TECHNOLÓGIA KIHÍVÁSAI
Feláldozhatja-e az autó a saját utasainak életét? Például ha elkerülhetetlen ütközést észlel egy másik autóval, megpróbálhatja-e elkerülni a balesetet egy olyan manőverrel, ami biztosan végzetes a saját utasaira nézve? [6] Ennek a kérdéskörnek a folytatása a jogi dilemma. Ki a felelős a jármű által okozott kárért, illetve hogy lehet megállapítani, ki vezette a járművet a baleset bekövetkeztekor? Ezekre a kérdésekre jelenleg még nem tudjuk a megfelelő válaszokat adni. Válaszok nélkül azonban nem alkalmazhatjuk felelősséggel ezt a technológiát. A jelenlegi jogi szabályozás a Bécsi Közlekedési Egyezményt veszi alapul, amikor így fogalmaz: „A vezetőnek a járművét folyamatosan az irányítása alatt kell tartania, és minden pillanatban képesnek kell lennie beavatkozni.” [7]
Irodalomjegyzék [1] UN Department of Economic and Social Affairs Population Division: World Population 2012, www.un.org/en/development/desa/population/publications/pdf/ trends/WPP2012_Wallchart.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 01.) [2] CASTELLS, Manuel (2006): The Network Society: from Knowledge to Policy. The Johns Hopkins University Press, Center for Transatlantic Research Relations, Washington DC. Fordította: MOLNÁR Szilárd – KOLLÁNYI Bence – SZÉKELY Levente, http:// mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf (a letöltés ideje:2014. jan. 21.) [3] Eric JAFFE: The First Look at How Google's Self-Driving Car Handles City Streets. Citylab, www.citylab.com/tech/2014/04/first-look-how-googles-self-driving-car-hand les-city-streets/8977/ (a letöltés ideje: 2014. 10. 02.) [4] Oshkosh TerraMax hivatalos oldala: http://oshkoshdefense.co.uk/wp-content/up loads/2014/01/EN-UK_Technology_Bro_6-3-2011.pdf (a letöltés ideje: 2014. 10. 20.) [5] BÁNYÁSZ Péter – ORBÓK Ákos: A NATO kibervédelmi politikája és kritikus infrastruktúra védelme a közösségi média tükrében. Hadtudomány, elektronikus szám, 2013, 194. o. http://mhtt.eu/hadtudomany/2013_e_Banyasz_Peter_Orbok_Akos. pdf (a letöltés ideje: 2014. 02. 02.) [6] Erik SOFGE: The Mathematics of Murder: Should a Robot Sacrifice Your Life to Save Two? Popular Science, 2014, www.popsci.com/blog-network/zero-moment/ mathematics-murder-should-robot-sacrifice-your-life-save-two (a letöltés ideje: 2014. 10. 02.) [7] A sofőr nélküli vezetés jogi akadályai bonyolultabbak, mint a technológiaiak. SG.hu, http://sg.hu/cikkek/102812/a-sofor-nelkuli-vezetes-jogi-akadalyai-bonyolulta bbak-mint-a-technologiaiak (a letöltés ideje: 2014. 10. 10.)
226
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 221–226
SZENDI József
AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE IPARI BIZTONSÁGTECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL
TRACKING SUPPLY CHAIN PARAMETERS USING INDUSTRIAL SECURITY EQUIPMENTS Általános biztonságtechnikai rendszereknél több kritikus részrendszer kockázatként is tekinthető: a fizikai paraméterek, az eljárási rend és az emberi tényezők. Az élelmiszeripari hűtési ellátási lánc paramétereinek ipari eszközökkel történő követése csökkentheti a humán tényezőből adódó kockázatokat a megrendelői oldalon. A közlemény célja az élelmiszergyártás technológiai paraméterei ellenőrzésénél alkalmazott mérési hibák csökkentésének bemutatása a humán tényező – mint kritikus paraméter – nagyobb kockázatként való kezelésével. Bemutatja, hogy a piaci szereplők milyen erőfeszítéseket tettek a biztonság növelése érdekében. Továbbá az írás megkísérli indikálni a további kockázatokat az ilyen validálási rendszerekben.
In an average security system several subsystems – such as physical values, procedures and human factors – can be taken as risks. Tracking the food manufacturing supply chain by industrial measuring equipment can reduce the human based risk from a customer point of view. The paper intends to show how to reduce measurement errors in case of food manufacturing describing human risk as a critical parameter. It shortly describes the efforts taken by the market participants to increase security. It also tries to explore additional risks within the validation.
Kulcsszavak: élelmiszer-biztonság, ellátási lánc sérülése, integritás
Keywords: food safety, supply chain damage, integrity
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 227–237
227
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
Az élelmiszer útja Naponta kinyitjuk a hűtőt, és fogyasztunk belőle ételt, mégsem gyakran gondolunk bele abba, hogy mekkora utat is tett az meg, amíg a konyhaasztalra került. Az átlagos fogyasztó akkor szembesül az esetleges hibával, ha a fogyasztásra szánt élelmiszer már nem megfelelő minőségű. A termék életciklusa sokkal hamarabb kezdődik, és az előtörténete komoly hatással van élvezeti értékére. Nagyon fontos kérdés, hogy miből is készül az adott élelmiszer. Az egyik nagyon kirívó eset a lóhúsbotrány volt 2013-ban. [1] Az adott termékek beltartalma nem 100%-ban tartalmazott marhahúst, helyette lóhússal keverték az adott terméket. Élelmiszeripari környezetben az alapanyag termesztése vagy az állat tartása és annak levágásának körülményei a termék életciklusának szerves része. Az állat, amennyiben egészséges, állatorvosi engedély mellett vágásra kerül, és húsát felhasználják. Már a vágóhídra érkezés megfertőzhet egy nagyobb termékcsoportot, ugyanis ha a fertőzött (romlott) árut belekeverik a jó minőségű alapanyagba, az nagy mennyiségű késztermékbe kerülhet bele. Sokan a gyógyszeripart egy nagyon tiszta ágazatnak gondolják, joggal, hiszen összehasonlítva az élelmiszerrel, ez utóbbi hibája esetén sokkal több károsult lehet azonos lakossági számot feltételező környezetben, azonos területi egységre számolva. [2], [3] Tegyük fel, hogy egy általános fájdalomcsillapító ellátási láncába hiba csúszik, és – bár ez nem valószínű – a csomagolás fóliájára bakteriális alapú fertőző anyag kerül. Ha ez a csomag egy közepes városba kerül, visszavonásig nem igazán éri el a fogyasztót a termék életciklusába épített ellenőrző mechanizmusok miatt. Amennyiben ugyanez törté-
1. ábra: Egy gyógyszer várható életciklusa (szerkesztette: a szerző)
228
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
nik egy főzet felvágottal, ami több ezer terméket érinthet, a termék jelentősen rövidebb életciklusa miatt már régen a boltokban van, mire a vizsgálati jegyzőkönyvek megérkeznek a gyártóhoz, ami alapján a visszahívást egyáltalán indítani lehet. Az 1. ábrán bemutatom a gyógyszer várható életciklusát a gyártástól számítva, és alternatívaként egy általánosan ismert felvágott, a párizsi életciklusát. Ragadjunk ki egy példát az ellenőrzési mechanizmusból! Legyen ez egy bakteriológiai teszt. Amennyiben a teszt elkészülése és a jegyzőkönyv beérkezése 5 munkanapot vesz igénybe, akkor átlagosan 8 nappal a mintavétel alapján lehet operatív szinten beavatkozást (zárolást, visszahívást) kezdeményezni hibás termék esetén. Az ábra alapján látható, hogy a terméket ekkorra régen el is fogyaszthatták. Alternatívaként mondhatnánk, hogy akkor teszteljük előbb a termék alapanyagait, amivel sok ok megszűrhető, például hűtéssel a laborvizsgálatok kivárhatók, és abból készülhetne a termék. A megoldás részben eredményre vezet. Sajnos ez az eljárási rend nem előzi meg a termék gyártása során adódó esetleges egyéb sérüléseket. Ilyen lehet többek között a szeletelt termék fertőződése lisztériával egy szeletelőgéptől. Mivel sokrétű folyamatokat kell koordinálni, a hatóság nem bízza a véletlenre az ellenőrzési metódust. Kifejlesztették a HACCP-rendszert (Hazard Analysis and Critical Control Points), eredetileg az űrutazáshoz szükséges élelmiszerek gyártásának ellenőrzésére. [4] A folyamat rendszerszemléletű: ellenőrzési pontokat állít fel, priorizálja azokat és beavatkozási eljárásokat fejleszt az okokra építkezve.
A hazai környezet és az ellenőrzési anomáliák Ideális esetben egy fagyasztókamra hőmérséklete legalább –18 Celsius-fokos kellene, hogy legyen. A gépészeti kialakítás miatt azonban szükséges egy úgynevezett leolvasztási ciklus, általában 8 óránként. Alapvetően, a hazai gyakorlat szerint, a hűtőben aktuálisan meglévő hőmérséklet a mérvadó egy ellenőrzésnél. A validálás történhet ember által koordinált mérés segítségével. Az adott mintatérben például kézi hőmérős méréssel mintaterv szerint. Az ember, természetéből adódóan, hajlamos az ellátási lánc egyik-másik tagja által mért adatokat a stratégiai kereskedelmi érdek szerint módosítani. Nem életszerű, hogy a szabványban meghatározott hőmérséklet „nem jelentős” eltérése esetén tonnaszám selejtezzenek élelmiszert. A validálás automatizálása esetén a folyamatszabályozási automatika a valós kalibrált adatokat rögzíti, feltéve, hogy illetéktelen behatás ellen védett a rendszer és a TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
229
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
mérési hiba elhanyagolhatóan kicsi intervallum. A rendszer itt is „menedzselhető”, ugyanis a kalibrálási eljárás hibája miatt vagy szándékos alapjeleltolással ideális értékeket láthat az ellenőrzést végző fél. Az informatikai eszközök fejlődésének jelenlegi ütemével egyáltalán nem tűnik futurisztikusnak, hogy az élelmiszeripar által gyártott fogyasztási termékek darabonként egyedi sorszámmal, hologrammal, szériaszámot tartalmazó vonalkóddal vagy RFID-vel legyenek ellátva.1 [5] Mai okostelefonos applikációk már tartalmaznak olyan megoldásokat, amelyek például egy nyereményjáték adataihoz tartalmaznak linket. [6] A mai általános hazai állapot szerint a termékellátási lánc adatait nem tartalmazza az adott fájl. Ennek oka nemcsak a technikai korlát, hanem az egyértelmű gyártói ellenérdek, illetve a hatóságok által nem megfogalmazott tartalom. [7] Többek között a Carrier és más gyártók is rendelkeznek fagyasztottáru-követéssel mint a megrendelő biztonságára kiható, hozzáadott értékű szolgáltatással. [8], [9] Megvizsgálva az Egyesült Államok hűtőiparának egy kicsi szegmensét, új profilnak tűnik a teljes ellátási lánc digitális monitorozása. [9] Ez azt jelenti, hogy amikor az alapanyagból készterméket gyártanak, a termelő vállalat számára – a vonatkozó IFS2 szerint – mintavételezési eljárások vannak előírva. [10] Abban a pillanatban, ahogy a termék elhagyja a kaput, távfelügyeleti rendszer segítségével monitorozásra kerül annak környezete. Elméleti cél, hogy a hőmérséklet-ingadozás és a tárolási idő a szállítás és a kipakolás során a megengedett határon belül maradjon. A termék életciklusában, a mai állapot mellett, mindig vannak kisebb-nagyobb hőmérsékleti kilengések. A szakma ezt tartósítószerekkel, illetve állományjavítókkal igyekszik kompenzálni. Amennyiben ezt a kitérést a magban mérjük, a termék megfelelőnek tűnhet. Amennyiben a héjazaton mérjük – ilyen például a raklap szélén a felső sarokban található belsőség, amely zsákos csomagolásban van –, a hőmérséklet jobban tudja követni a környezeti hőmérsékletet. Az elrendezés vázlata a 2. ábrán látható. Amennyiben a követőberendezést értelemszerűen a raklap tetejére, oldalára vagy a kamion falára helyezzük, nem a termék hőmérsékletét ellenőrizzük, hanem a járműben tapasztalható környezeti hőmérsékletet. Ha a hűtőberendezés éppen leolvasztási ciklusban van, a levegő hőmérséklete meg fog emelkedni, a környezeti hőmérséklet magasabb lesz. Az emelkedés csak a termék szélét érinti jobban, a a magot kevésbé. A mérési paraméterek szerint azonban a környezeti hőmérséklet magas, ergo a termék széle sérültnek vélhető. Kamion esetében – mivel a terméket általában nem kell feltétlenül 24 óránál többet szállítani – megoldás lehet az üres állapotban történő leolvasztási ciklus programozása. 1 2
Rádiófrekvenciás azonosító. International Food Standard: Nemzetközi Élelmiszerszabvány.
230
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
2. ábra: Elrendezési vázlat (szerkesztette: a szerző)
A járműflotta vezetése alapvetően abban lehet érdekelt, hogy vagy szoftveres kompenzációt, vagy hőtehetetlenséget imitálva – az érzékelőt alumíniumtömbbe zárva – elfedje a hőmérséklet-kilengéseket, például az ajtónyitások idejére. A mintavételezés gyakorisága okozhat teljes megfelelőséget eredményező jegyzőkönyvet és hibásat is, és mindezt kizárólag a mérésismétlés gyakoriságának változtatásával elérhetjük! A mai hazai környezetben a leolvasztási ciklus az állatorvosi ló esete. Az általános vevői igények megfogalmazhatóak az alábbiak szerint is: • „Ha állatorvos jön, a berendezés ne olvasszon le!” • „A berendezés egyáltalán ne olvasszon le, nem akarunk magyarázkodni! • „Legyen benne hideg és kész!” Bár a definíciók, a paraméterek és az eljárások is adottak, egy másik környezetből érkező utasítás felülírhatja az eljárási rendet vagy akár a technikai lehetőségeket. Elméletileg a kamra méretezhető olyan formában is, hogy a tér hőmérséklete az olvasztási ciklus végére se érje el az ideálisnál magasabb hőmérsékletet. Ezt az állapotot igényelné az audit, mely szerint a hőmérséklet legyen bizonyos határ alatt. Egy ilyen kamra telepítése jelentősen drágább.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
231
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
A felső vezetés szerepe az élelmiszeripari gyártás területén Szervezetintegritási tesztek alapján a műszaki támogatás a felső megrendelői menedzsment oldaláról alakítható át a legkönnyebben. Az üzleti élet menete, a profitorientáltság olyan erősen kényszerít a beszerzői ár lenyomására, ami már a szervezet alsóbb szintjein kényszerű szabályszegéseket okoz. Ez tisztán a létért való küzdelem. A felelősséget a forrás megvonása miatt az alsó szintekre delegálják, és ha mégis hatósági ellenőrzésre kerülne sor, jogosan/jogtalanul felvetődhet a felső vezetés részéről a retorzió. Saját vizsgálataim alapján egy top down3 menedzsmenti elrendezésben az alsó középszintről a probléma okai nem kezelhetőek megfelelő hatékonysággal a vállalati vezetési szervezetben. A problémák okai kifejezetten az operatív igazgatási és a tulajdonosi érdek közös találkozásánál oldhatók fel. Példa az eljárási lánc anomáliáira Résztvevők: 1. Gyártóegység 2. Független auditcég 3. Megrendelő 4. Ügyfél 5. Fogyasztó Helye: Virtuális Gyártómű Az ellenőrzési folyamat leírása: 1. Tegyük fel, hogy a megrendelő jegyzőkönyvvel igazolva kéri az áru előéletét, amely a szerződés szerint például az ISF-rendszerek szerinti megfelelőség. 2. A fentiek igazolására a megrendelő független auditokat szervez. Az audit költségét általában az auditált fél állja, mivel ő kíván piacon maradni. 3. A megfelelőség érdekében a beszállító két fő irányba mehet el: • Teljesíti az elvárt feltételeket, bizonyos maradó hibával. A maradó/ megengedett eltérés jól definiált, és ezek feltárása esetén az auditor intézkedéseket ír elő. • Tervezetten nem teljesíti az elvárt feltételeket, például a rövid határidő vagy forráshiány miatt, de kiváló dokumentumokat és eljárásokat gyárt. 3
Felülről lefelé irányuló.
232
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
4. Az auditon a mintavételezési elv alapján a probléma elő sem kerül. A problémakör elvész a következő ellenőrzésekig. 5. Az auditon a mintavételezési elv alapján a problémakör előkerül, és erre az auditor reagál. Ennél a pontnál a rendelkezésére álló dokumentumokat keresi. Effektív mérésre ritkán, akkor is a területen található mérőberendezésekkel kerül sor. Alapvetően az auditon a dokumentummal igazolható eljárásokat vizsgálják: ha van dokumentum, annak tartalmát hitelesnek veszik, lévén az ellenkezője nehezen igazolható. 6. A fentiek eredményezhetik azt, hogy audit előtt visszamenőleg legyártják a dokumentációt. Az auditot végző fél is profitorientált cég, tehát ha sokat „buktat”, nem kap megrendelést. Ennek értelmében nem is annyira kíván mélyen a dolgok mögé látni: ha dokumentum van, elégedett lehet, ugyanis jogi értelemben a dokumentum hitelességért a gyártó a felelős. 7. Sajnos a lisztériabaktérium [12] nem tudja elolvasni a dokumentumokat, és a valós hőmérsékleti és a tisztasági viszonyok szerint él. Ennek értelmében egy ilyen dokumentumokkal ellátott termék még simán lehet fertőzött, tartalmazhat idegen anyagot is. 8. Fertőzés esetén a megrendelő sem érdekelt annak kitudódásában. A csendes termékvisszahívás az ideális megoldás számukra. Az alacsony előállítási árú beszállító elvesztése megemelné a többi beszállító listaárát, amiben nem érdekelt. 9. A fogyasztó közepesen olcsó, alapvetően nem minőségi termékhez juthat. A prémium élelmiszerek ellátási lánca nem ilyen módon épül fel. A fenti esetpélda alapján állítom, hogy az emberi tényező szerepét magasabb prioritásként javasolt kezelni a műszaki tartalomnál. Az emberi tényező kiemelten nagyobb rizikó, ugyanis a szándékosság nehezen írható le matematikai algoritmusokkal, és ez az integritás sértése esetén ciklikus rendszerhibát eredményez az ellátási láncban.
Eljáráshonosítási algoritmus idegen területről Az ipari automatikában elterjedt gyártási optimálási algoritmusok vannak, például az autógyártásban. Ennek alapvető szabályozó irányelve az ISO/TS 16949 Automotive Quality Management szabvány. A gyártás mint folyamat az ellátási folyamat részeként nagyon hasonló matematikai modellekkel modellezhető, az iparágtól függetlenül. A gyár valamilyen terméket gyárt, a bemenő alapanyagok, a befektetett energia, a dolgozók munkája, a vezetők TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
233
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
iránymutatása és ismeretei alapján. Bár jelentősen különböző termékekről van szó, elgondolkodtató az alábbi – munkám során hallott – technikusi vélemény: „A korábbi élelmiszerüzemhez képest, ahol dolgoztam, egyértelműen tisztábbnak látom a vasúti kocsikat gyártó üzem festőrészét...” A fenti szubjektív vélemény műszaki tartalmú magyarázattal is leírható. A tulajdonos likviditása a beruházás oldalon jelentős paraméter. A festett termékek vizuális sérülése annyira szembetűnő, hogy azt az ügyfél nem fogadja el. Ahhoz, hogy a festés jó minőségű legyen, az alábbi főbb paraméterek kontrollálása kiemelten fontos. Több, kevésbé kritikus probléma mellett kifejezetten a felületkezelés környezetére összegyűjtve a paraméterek: 1. Környezeti hőmérséklet 2. Környezeti páratartalom 3. Környezeti portartalom 4. Légcsereszám a környezetben 5. Felületi minőség 6. Felület és festékanyag 7. Idő A fenti paraméterek változásának jellege az idő és a gyártási hely függvényében végeredményben egy technológiai elvárást támaszt. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a lakkra káros a por, akkor feltételezhetjük azt is, hogy az élelmiszer csomagolásának sem tesz jót ugyanez. Hasonlóan a relatív páratartalom. Ugyanis a pára kicsapódása a felületen hibás tapadást eredményez, ezenfelül az élelmiszeriparban alapvetően penészesedési folyamat kezdete is lehet. A környezeti hőmérséklet mindkét terméknél nagyon fontos paraméterré válik. A levegő minőségének változtatására alkalmazhatunk többek között légkezelő berendezéseket, a levegő szűrésére minősített szűrőket, a hőmérséklet tartására hűtő- és fűtőregisztereket, a páratartalom értéken tartására páramentesítő algoritmust vagy párásító berendezéseket. Kérdezhetjük: mégis hol van a különbség? Alapvetően a termék értékében adott gyártói térben! A termék gyártói környezetben eltöltött részarányos értéke olyan paraméter, amely meghatározza az adott térre költhető forrást. Egy nagy sorozatszámú autó gyártásánál, ahol a modell kifutása 2 év, a terhelés pedig 3 műszakos rendben folyamatos, egy üzemi hiba (megállás) jelentős károkat okoz. Egy ilyen rendszert – gyártói kapacitás szempontjából is – egy adott élettartamra terveznek. Ugyanez a húsipari termékeknél, annak ára miatt (egyszerűen a piac támogatott forrásai okozta ártorzulás miatt) nem térül meg. Ha a késztermék (például egy párizsi) olcsóbb a kereskedelemben, mint annak egy fő elméleti alapanyaga, a hús, akkor érthető, hogy a költségoldalon akadnak problémák a technológiai beruházásoknál.
234
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
Műszaki értelemben egy festési technológia jól definiált lehet. Paraméterei jól mérhetőek, ellenőrizhetőek a mai kornak megfelelő technikai szinten. Kiváló festési technológiák léteznek az autóiparban, a fényezés évtizedekig kiállja az idő próbáját. A párizsi oldalán lévő felirat kopása is természetesen jól kezelhető probléma lenne, mégis képes volt hónapokig visszatérő ciklikus hibát okozni egy ellátási láncban.
Esetpélda gyártási technológiára Egy üzemben bejelentett hiba, hogy kopik a felirat a termékről. Élelmiszer-biztonság szempontjából a probléma kritikus, ugyanis a gyártmány gyártási ideje így nem ellenőrizhető. A feladat megoldása az egyszerre jelen lévő hibákból tevődött össze. A termék festési technológiája egy tintasugaras elven működő feliratozó egységből, egy mozgató asztalból és a kiszolgáló személyzet aktív munkájából állt össze a 3. ábra szerinti elrendezésben. Az alábbi okokat határozták meg: 3. ábra: Tintasugaras munkahely 1. A termék felülete nedves. Enösszeállítása nek oka a szállítási lánc so(forrás: https://markparkerr.wordpress. rán az átpakolási idők be nem com/tag/industrial-color-inkjet-printer/, tartása miatti kondenzáció és a letöltés dátuma: 2014. 10. 15.) a magas relatív környezeti páratartalom. A felület ciklikus jelleggel zsíros is. 2. A tintázó berendezést a preferált alvállalkozó emberei szándékosan rongálják, főleg az éjszakai műszakban. A műszakvezetés gyenge. 3. A berendezés kerete mechanikailag nem stabil. Az alvállalkozó többfrontos erős kritikát kap az amúgy egy évnél fiatalabb berendezés minősége miatt. A szervezet jellege és az egymásra mutogatás (az úgynevezett „blaming culture”) miatt a műszakvezetés folyamatosan műszaki hibára vezette vissza a problémát. A többszöri tintacsere, az asztal megerősítése egy speciális csavarral sem oldotta meg a hibát, ugyanis a műszakvezetés érdekelt lehetett egy másik gyártó által szállított géppark beTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
235
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
szerzésében. A berendezéshez speciális, sokkal merevebb asztalelrendezést rendeltek, amely időt hagyott a szárításra. Annyira merev fejállító mechanikát gyártottak, amilyen az autóiparban fogja meg a fém alkatrészeket. A kondenzáció a beszerelt légtechnikák után jelentősen csökkent, de sok eredményt hozott a kiszolgáló személyzet cseréje, illetve a műszakvezetői iroda felszerelése ablakkal is. Rövidebb ciklusidőt is előírtak, és a rendszer hibátlanul üzemelt a vezetési tesztek idején, amit az állapotrögzítő jegyzőkönyvekben és fotódokumentációval igazoltak. A fentiektől függetlenül az immár jól tintázó berendezés ismételten és rendszeresen elromlott, a munkalapok szerint mindig reggelre vagy hétvégén. Megelőző intézkedésként a karbantartó alvállalkozó napi szintű munkalappal (legális dokumentum) igazolta, hogy a berendezést jó állapotban átadta. Mind a megjelenést, mind az átadás tényét szúrópróbaszerűen, de gyakran ellenőrizték. Hosszabb vizsgálat után viszont kiderült, hogy a szervezet más részei másik gyártót látnának szívesebben a gép beszállítójaként. Érezhető, hogy nincs az a műszaki fejlesztés, amely egy ilyen igényt szakszerűen kezelni tud élelmiszer-biztonsági szempontból, ha a felső- és középvezetés operatív oldalról nem homogén.
Konklúzió Az élelmiszer-biztonság szempontjából, a biztonságtechnika alappillérei (műszaki, emberi és eljárási tényezők) közül az emberi tényező kiemelten nagy rizikónak tekinthető. A gazdasági igény miatt a szervezetek felső vezetése az ideálistól jelentősen eltérő ellátási láncot állíthat fel, és az eljárási tartalmat szándékosan alakítva növelheti az élelmiszer szennyezésének rizikóját. A fentiek ellen lehetséges olyan ellenőrzési algoritmusokat felállítani, amelyek a kockázatokat szűrik, elsősorban függetlenül validált hatósági ellenőrzések és monitorozott műszaki eszközök beépítésével.
Irodalomjegyzék [1] MTI: Dagad az európai lóhúsbotrány, Index.hu, http://index.hu/gazdasag/2013/ 02/09/dagad_az_europai_lohusbotrany (a léetöltés ideje: 2014. október 2.) [2] SÁNDOR Csaba – Dr. VARGA Imre: A gyógyszer a bizalom terméke. Patika Magazin, 2003. 06. 10., www.patikamagazin.hu/cikk/index/2677/a-gyogyszer-a-biza lom-termeke.html (a letöltés ideje: 2014. október 5.)
236
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
SZENDI József • AZ ELLÁTÁSI LÁNC PARAMÉTEREINEK KÖVETÉSE...
[3] NÉMETHI Erika – Dr. POZSGAI Csilla: A globális bizalom milliárdokat ér. Marketing Pirula, 2014. 10. 13., www.marketingpirula.hu/cikkek/a-globalis-bizalommilliardokat-er/ (a letöltés ideje: 2013. október 15.) [4] RAUSCH Andrea: Élelmiszerhigiénia, élelmiszer minőségbiztosítás közérthetően. HACCPinfo.hu, http://haccpinfo.hu/elelmiszerhigienia (a letöltés ideje: 2014. november 14.) [5] Mi az RFID? Az RFID technológia bemutatása. IKRON, https://ikron.hu/mi_ az_rfid, (a letöltés ideje: 2014. október 14.) [6] Mire jó a QR kód? Incendo Marketing, http://incendo.hu/mire-jo-a-qr-kod/ (a letöltés ideje: 2014. október 15.) [7] BEREK Tamás: Vagyonvédelmi koncepciók kialakításának sajátosságai veszélyes anyagok vizsgálatát biztosító létesítményekben. Hadmérnök, 2011, VI. évfolyam, 4.szám, http://hadmernok.hu/2011_4_berek.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 15.) [8] Trailer Tracking and Food Safety. New regulations will make tracking technology even more prevalent, www.truckinginfo.com/channel/fleet-management/article/sto ry/2014/10/trailer-tracking-and-food-safety.aspx (a letöltés ideje: 2014. október 11.) [9] We set the standard. A Carry Transit honlapja, http://carrytransit.com (a letöltés ideje: 2014. október 9.) [10] HUSZÁR István: Az IFS-rendszer bevezetésének főbb lépései. QHI, http://www.qhi. hu/Elelmiszerbiztonsag/IFS/Az%20IFS%20rendszer%20bevezetese.htm (a letöltés ideje: 2013. október 15.) [12] Listeria monocytogenes, http://hu.wikipedia.org/wiki/Listeria_monocytogenes (a letöltés ideje: 2014. október 15.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 227–237
237
Védelmi elektronika BERKI Gábor
AZ ELEKTRONIKAI VÉDELEM INFORMATIKAI ASPEKTUSAI
IT ASPECTS OF ELECTRONIC PROTECTION Napjainkra az elektronikai információbiztonság központi témává vált. A tanulmány az elektronikai hadviselés egyik fontos alkotóelemének, az elektronikai védelemnek számítógépekre, számítógép-hálózatokra alkalmazható elveit mutatja be. A számítástechnikai eszközök is bocsájtanak ki olyan elektromágneses sugárzásokat, amelyek illetéktelenek által történő rögzítése veszélyt jelenthet az elektronikai információbiztonságra. Bemutatom, hogyan, milyen módszerekkel rögzíthetők ezek a jelek, majd szólok az ez elleni védekezés kérdéseiről. Vázolom a TEMPEST szabványt, az ennek használatáról szóló jogszabályokat és az elektronikai pusztítás elleni védelem lehetőségeit. Ismertetem ezek helyét a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Elektronikai Hadviselési Doktrínájában. Bemutatom azt a koncepciót, amelyet az Egyesült Államok hadseregének 2014 februárjában kiadott, a kiber elektromágneses tevékenységekkel foglalkozó, FM 3-38-as utasítása tartalmaz.
Nowadays the importance of electronic information security is rapidly growing and it became a widely discussed topic in the last decade. This article intends to explain the PC network applicable principles of electronic protection, which is one of the most important parts of electronic warfare. Computer technology devices emit electromagnetic radiation, which, if recorded by unauthorized persons, can threaten electronic information security. I try to explain how these signs can be recorded and present the protection methods. I briefly outline the TEMPEST standard, the legal background of its use and the alternatives of protection against electronic destruction also pointing them out in the Hungarian Defence Forces’ Joint Forces Electronic Warfare Doctrine. I explain the concept described in the FM 3-38 manual on cyber electromagnetic activities issued by the US Army in February 2014.
Kulcsszavak: elektronikai hadviselés, információbiztonság, TEMPEST
Keywords: electronic warfare, information security, TEMPEST
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 239–248
239
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
Bevezetés A XXI. század vitathatatlanul az információs társadalom kora. A XX. század végén hihetetlenül felgyorsult a mikroelektronika fejlődése, ez a számítástechnika és az információfeldolgozás sosem látott térhódításához vezetett. Napjainkra az ipart, a bankszektort, a kereskedelmet, de bátran kijelenthetjük, hogy az élet minden területét átszövik a számítógépes hálózatok, hatékony működésük ezek nélkül már elképzelhetetlen lenne. Az államgépezetek, a védelmi szektor és a hadseregek is komoly függésbe kerültek az informatikai hálózatoktól, tehát ezek védelme, működésük biztosítása elsőrendű feladattá vált a fejlett világban. Ha megfordítjuk ezt a tételt, akkor tehát azt is kijelenthetjük, hogy ha egy konfliktus során sikerül a szemben álló fél informatikai, elektronikai rendszereinek működésében zavart okoznunk, ezzel komoly előnyre tehetünk szert. Az ezt a képességet lehetővé tevő elektronikai, illetve számítógép-hálózati hadviselés tehát egyre nagyobb jelentőséggel bír a konfliktusokban, napjaink hadviselésében. Jelen tanulmányban azt kívánom bemutatni, hogy az elektronikai védelemnek milyen informatikai aspektusai vannak, tehát hogy milyen módon érinti az informatikai biztonságot. Véleményem szerint két területet kell megvizsgálnom. Elsőként a felderítés elleni tevékenységet, amely szoros kapcsolatban áll az információbiztonsággal és az elektronikai pusztítás elleni védelmet, amely az informatikai berendezések működőképességének megőrzését érinti.
Az elektronikai védelem helye, szerepe A modern háborúk már elképzelhetetlenek elektronikai hadviselés nélkül, hiszen a harc sikeres megvívásához nélkülözhetetlen felderítési adatok megszerzése és az ellenség felderítésének akadályozása kulcsfontosságú tényező. Az elektronikai védelem az elektronikai hadviselés egyik alkotóeleme. A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Elektronikai Hadviselési Doktrínája szerint: „Az elektronikai hadviselés az EM-spektrumot hasznosító azon katonai tevékenység, amely magába foglalja az elektromágneses kisugárzások kutatását, felfedését és azonosítását, az irányított energiát is beleértve az elektromágneses energia felhasználását abból a célból, hogy megakadályozza vagy korlátozza az ellenség részéről az EM-spektrum hatékony használatát, és lehetővé tegye annak a saját csapatok általi használhatóságát.” [1] Mint ahogy azt az 1. ábra szemlélteti, ennek három, egymást átfedő területe van: 240
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
• elektronikai támogató tevékenység; • elektronikai ellentevékenység és • elektronikai védelem.
Célja az ellenség katonai információs rendszereiben működő elektronikai eszközök elektronikai úton való felfedése, azonosítása, támadása, illetve a saját rendszerek működőképességének megóvása.
1. ábra: Az elektronikai hadviselés területei (forrás: [2])
Mivel a téma szempontjából az első két terület nem releváns, ezért ezek bemutatásától jelen írásban eltekintek. Az elektronikai védelem az elektronikai hadviselés azon része, amely biztosítja az elektromágneses spektrum saját részről történő hatékony használatát az ellenség elektronikai támogató és ellentevékenysége, valamint a saját csapatok nem szándékos elektromágneses interferenciái ellenére. Az elektronikai védelmi tevékenységek védelmi természetűek. Az elektronikai védelem alapvetően három fő területre osztható fel, úgymint: • az elektronikai felderítés elleni tevékenység; • az elektronikai ellentevékenység elleni tevékenység és • az elektronikai ellenőrzés. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
241
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
Megvalósításához passzív és aktív rendszabályokat kell meghatározni az elektronikai eszközök és rendszerek működése számára, megfelelő kiképzéssel magas fokú jártasságot kell kifejleszteni a kezelőszemélyzet körében az ellenséges elektronikai hadviselési környezetben történő üzemeltetésre. A passzív elektronikai védelmi rendszabályok között kell megemlíteni a kisugárzási korlátozások alkalmazását, a rövid idejű, csökkentett teljesítményű kisugárzásokat, az irányított antennák használatát, valamint a kezelési utasításokban foglaltak pontos betartását és betartatását. Az aktív rendszabályok közé tartozik az adóberendezések paramétereinek – frekvencia, modulációs mód, teljesítmény – változtatása. [3] A felderítés elleni tevékenység magában foglalja az elektromágneses kisugárzások korlátozását és a felderítés előli kitérés különböző módozatait. Az elektronikai ellentevékenység elleni tevékenységhez a szándékos és a nem szándékos elektromágneses zavarok elleni tevékenységek, továbbá az elektronikai pusztítás elleni védelem tartozik. Az elektronikai ellenőrzés pedig az előzőekben említett két fő terület rendszabályai betartásának ellenőrzését foglalja magában. Ugyanakkor az elektronikai védelem sikeres megvalósítása megköveteli a szoros együttműködést az elektronikai hadviselés más összetevőivel is.
2. ábra: Az elektronikai védelem területei (forrás: [2])
242
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
A felderítés elleni tevékenység A felderítés elleni tevékenység célja, hogy megakadályozzuk az ellenérdekelt felet abban, hogy felderítési adatokat gyűjtsön. Ezt többek között az ellenséges felderítő berendezések zavarásával, elektronikai álcázással, illetve a saját elektromágneses kisugárzások korlátozásával érhetjük el. [2] Azonban nem felejtkezhetünk meg azokról az ellenséges felderítés számára jelentőséggel bíró kisugárzásokról sem, amelyet a saját készülékeink bocsájtanak ki működésük közben. A digitális berendezések áramköreinek működésekor rádiófrekvenciás tartományba eső kisugárzások is keletkeznek. Ezek a sugárzások többféleképpen terjedhetnek: • Primer sugárzásként. Ilyenkor a gerjesztett vezeték antennaként működve elektromágneses teret hoz létre maga körül. • Szekunder sugárzásként, a környezetben lévő fémtárgyak felszínén végigfutó felületi hullámok formájában. • A hálózati tápegység modulációival. [4] Egy megfelelően hangolt vevőberendezéssel ezek a sugárzások felfoghatóak, és belőlük olyan adatok nyerhetők ki, amelyek veszélyeztethetik az információbiztonságot. A számítógépes hardver minden egyes alkatrésze kibocsát nem kívánt jeleket, azonban ezeknek csak egy része igazán veszélyes. A komoly problémát azok a pontok jelentik, ahol soros adatfeldolgozás, adattovábbítás történik. Sugárzási szempontból a leginkább védtelenek a monitorok és a soros kábelek. A PC-k monitorainak szinkronjeleinek a megfelelő berendezéssel történő rekonstruálásával a megjelenő kép a „távolban” visszaállítható. 1991-ben Károlyi László Az információvédelem biztonságát növelő, műszaki-kriptoanalitikai támadási módszerek elleni defenzió című doktori értekezésében bebizonyította, hogy egy megfelelően összeállított vevőegység képes a távolból egy IMB PC-kompatibilis számítógép monitorának nem szándékos kisugárzásai alapján rekonstruálni a képernyő tartalmát. Megállapította, hogy elsősorban a 20–40 Mhz-es, illetve a 60–150 MHz-es tartományban végzett mérésekkel lehetséges értékelhető jeleket fogni. Az ennél alacsonyabb frekvenciákon a rossz antennahatásfok, a két tartomány között pedig a környezeti zajok miatt nem keletkeztek értékelhető adatok. [4] A kísérlet eredményét az alábbiakban láthatjuk: jobb oldalt az eredeti képernyőkép, bal oldalt pedig az ellenőrző monitor képe. A mérőantennák és a számítógép közötti távolság 30 méter volt. Mint az látható, az ellenőrző monitoron felismerhető és olvasható az eredeti képernyőtartalom. A monitorok kompromittáló kisugárzásának vizsgálatáról világszerte számos publikáció látott már napvilágot. A lehallgatás módszeréről 1985ben egy holland informatikus, Wim van Eck adott ki publikációt. A szakirodaTÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
243
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
3. ábra: Az eredeti és a helyreállított kép (forrás: [4])
lom azóta nevezi ezt a tevékenységet „Van Eck phreaking”-nek. De példaképpen Marcus Kuhnnak, a cambridge-i egyetem kutatójának munkáit is meg kell említeni, aki már az LCD-monitorok lehallgathatóságát kutatta. Nem kívánatos kisugárzása azonban nem csak a monitoroknak van. A Lausenne-i Műszaki Egyetem biztonsági és kriptográfiai laboratóriumában végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli billentyűzetek könnyűszerrel lehallgathatók, az általuk kibocsájtott jelek egy megfelelő antenna és vevőegység segítségével felfoghatók és dekódolhatók. A tizenkét vizsgált billentyűzet (hét PS2, 2 USB, 3 vezeték nélküli) mindegyikét sikerült lehallgatni a négy vizsgálati módszer legalább egyikével. [5] A probléma tehát nem új keletű. A számítógépes hardver elektromágneses kisugárzása és ezáltal a lehallgathatósága már az 1960-as években felmerült. Az amerikai NSA1 az 1970-es években TEMPEST2 néven programot indított a probléma vizsgálatára; amely a keretét adta a későbbi, az elektromágneses lehallgatás ellen védett készülékek tervezésére és gyártására vonatkozó TEMPEST-szabványoknak. A probléma megoldásához tehát ellenintézkedéseket kell hozni, amelyek olyan szintre csökkentik a berendezések által kibocsájtott jelek energiáját, amelyek már nem teszik lehetővé, hogy azokat bármely ellenérdekelt fél detektálja és analizálja. Ehhez a berendezéseket megfelelő tanúsítványok szerint szintekbe sorolják a kisugárzásuk erőssége szerint. A szinteket a következő módon jelölik: • LEVEL A • LEVEL B • LEVEL C
1 2
National Security Agency. Transient Electromagnetic Pulse Emanation Standard.
244
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
A berendezések üzemeltetésére szolgáló helyiségeket a közterületektől való távolságuk és jelcsillapítási képességeik szerint zónákra osztják, a következő módon: • ZÓNA 0 • ZÓNA 1 • ZÓNA 2 Ezek után az alábbi ábra szerinti illesztést kell megvalósítani. [6]
4. ábra: A TEMPEST szintjeinek és a zónáinak illesztése (forrás: saját készítés)
Értelemszerűen a magasabb jelkibocsájtással rendelkező berendezések kerülhetnek a közterületektől távolabb eső, védettebb helyiségekbe és fordítva. A helyiségek kialakításakor is figyelemmel kell lenni bizonyos védőtávolságok betartására a szekunder sugárzások kialakulásának megakadályozására. A legjobb megoldás természetesen egy tökéletesen árnyékolt helyiség létrehozása, ez azonban a magas költségek miatt általában nem kivitelezhető. A lehallgatások elleni védelem még egy módszere, ha a berendezés sugárzási frekvenciáján, az adott hullámsávokon egy kis teljesítményű adóval fehér zajt gerjesztünk. Ez meggátolhatja a lehallgatást. Maga a TEMPEST-szabvány nem nyilvános, így a konkrét számadatok sem, de a megfelelő engedélyekkel rendelkező eszközgyártók és építési kivitelezők természetesen rendelkeznek a szükséges információkkal. A szabványokat a következő dokumentumokban fektették le: SDIP-27: NATO TEMPEST követelmények és kiértékelési eljárásrend SDIP-28: NATO zónázási eljárásrend SDIP-29: Létesítmények tervezésére és minősített információt feldolgozó eszközök telepítésére vonatkozó követelmények SDIP-30: Minősített információt feldolgozó elektronikai eszközök telepítésére vonatkozó követelmények AC/322-D(2007)0036: INFOSEC technikai és alkalmazási direktíva a kisugárzás biztonságáról Hazánkban a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) kormányrendelet foglalkozik azokkal a kérdésekkel, TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
245
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
amelyek a TEMPEST-et érintik. A jogszabály a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet jelöli meg az alábbi feladatok végrehajtására: „a) a kompromittáló kisugárzás elleni védelem tekintetében felügyeletet és ellenőrzést gyakorol, b) meghatározza és a minősített adatkezelést végző szervek részére elérhetővé teszi a TEMPEST biztonsági követelményeket, c) ellenőrzi a rendszer és működési környezete TEMPEST megfelelőségét, d) TEMPEST vizsgálatokat, méréseket végez vagy végeztet, e) a TEMPEST mérések alapján határozatot ad ki az eszközök besorolására, valamint a rendszer környezetének zónabesorolására vonatkozóan, f) a TEMPEST biztonság veszélyeztetése esetén a rendszer használatát korlátozhatja, megtilthatja, a szerv vezetőjét a kompromittáló kisugárzás elleni védelem helyreállítása érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, a kiadott rendszerengedélyt visszavonhatja.” [7] Azok a szervezetek, amelyek minősített adatokkal dolgoznak, kérhetik a felügyelet vizsgálatát, amely mobil zónázó mérőkészlet segítségével helyszíni felmérést készít az elektronikus minősített adat kezelésre kijelölt helyiségről és annak környezetéről. A mérési adatok és szabványok alapján kerül sor a zónába sorolásra, majd a hatósági határozat kiadására. A kérelemben többek között a helyszínrajzot, az alaprajzot, a biztonsági rendszerek elemeit, a különböző csatlakozók és gépészeti berendezések elhelyezését is meg kell adni. [8] A fentiek alapján tehát elmondhatjuk, hogy az információt feldolgozó berendezések lehallgathatóságának védelme a megfelelő szabványok, előírások betartásával, illetve a megfelelő berendezések használatával megoldható.
Az elektronikai pusztítás elleni védelem A másik témakör, amely az elektronikai védelem informatikai aspektusához tartozik, az elektronikai pusztítás elleni védelem. Az elektronikai pusztítás az elektromágneses és egyéb irányított energiák alkalmazása az ellenség elektromágneses spektrum használatán alapuló rendszereinek időleges vagy tartós rombolása céljából. Eszközei közé tartozik a nukleáris robbanás elektromágneses impulzusa, a nagy energiájú rádiófrekvenciás sugárforrások és az impulzusbombák. [2] Napjainkban minden elektronikai eszközben integrált áramkörök, félvezetők tucatjai találhatók. Egy nagy energiájú elektromágneses impulzus hirtelen felhevíti ezeket, és mivel képtelenek ezt a hőt elvezetni, összeolvadnak, ezzel gyakorlatilag működésképtelenné válnak. A hatvanas évek elején a Szovjetunióban egy hidrogénbomba robbantásakor vették észre, hogy a rob246
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
banás több száz kilométer távolságban tönkretette a kommunikációs berendezéseket. A jelenséget később amerikai tudósok is megfigyelték hidrogénbomba-kísérletek során. Az impulzusbombák lényege, hogy vegyi robbanóanyag robbantási energiáját alakítják elektromos energiává egy üregrezonátor és tölcsérsugárzó segítségével. A megfelelő magasságban robbantott e-bomba közel kör alakú területen fejti ki pusztító hatását az elektronikai eszközökkel szemben. Használatuk elsősorban az ellenséges erők vezetési pontjai, kommunikációs központjai ellen lehet hatásos egy összecsapás során. Könnyen belátható, hogy egy ilyen típusú támadás az informatikai eszközökre végzetes hatással járhat. Az ellenük való védekezés több módon is megvalósítható. A rádiófrekvenciás energiát elnyelő, ún. abszorbeáló anyagok alkalmazásával történő árnyékolás meglehetősen drága és bonyolult, inkább csak speciális épületeknél használatos. A reflektáló árnyékolási módszernél olyan bevonatot képeznek a védendő felületen, amelyen keresztül a támadó elektronikai sugárzás csak erősen csillapítva jut át. [2] A leghatásosabb védekezési módszer azonban a Faraday-kalitka, amely egy olyan zárt teret alkot, ahol a teret határoló elemek elektromágneses vezető anyagból állnak, így a külső elektromágneses tér nem lesz hatással a belsejére. A határolók vezetőképessége nem szakadhat meg a nyílászáróknál és a felületek találkozásánál sem. Megfelelő szűréssel kell ellátni a térbe belépő energiaellátó és kommunikációs vezetékeket is. Ezzel a módszerrel szervertermeket, számítógépközpontokat is meg lehet védeni az elektromágneses hullámok ellen. Az elkövetkezendő években fel kell készülni az ilyen típusú támadásokra is, főleg, hogy a technológia fejlődésével könnyebben előállíthatóvá válnak ezek a típusú fegyverek, és tartok tőle, hogy a nemzetközi terrorizmus is fel fogja fedezni a bennük lévő lehetőségeket, hisz a segítségükkel könnyen indítható komoly következményekkel járó támadás.
Összegzés Az informatikai biztonság három alapvető eleme a bizalom, a sértetlenség és a rendelkezésre állás. Ez azt jelenti, hogy az adatokat csak az ismerhesse meg, akire tartozik, ne lehessen rajtuk rossz szándékú módosítást végrehajtani és hogy a szükséges helyen és időben hozzáférhetőek legyenek. [9] Cikkemben azt kívántam összefoglalni, hogy az elektronikai védelemnek milyen, az informatikával, az informatikai biztonsággal kapcsolatos aspektusai vannak. Két területet vizsgáltam meg, amely hatással van az informatikai rendszerekre és az informatikai biztonságra. A felderítés elleni tevékenység, TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
247
BERKI Gábor • Az elektronikai védelem informatikai aspektusai
amellyel azt akadályozzuk meg, hogy az ellenség elektromágneses kisugárzásaink elemzésével információkhoz juthasson, a bizalmasság védelmét valósíthatja meg, míg az elektronikai pusztítás elleni védelem a rendelkezésre állás elvét. Ez is mutatja, hogy informatikai rendszereinket nemcsak a számítógép-hálózati műveletek ellen kell felkészítenünk, hanem az elektronikai hadviselés ellen is.
Irodalomjegyzék [1] Magyar Honvédség Összhaderőnemi Elektronikai Hadviselési Doktrína. Honvéd Vezérkar Felderítő Csoportfőnökség, 2005. MH DSZFT kód: 11216. [2] HAIG Zsolt – KOVÁCS László – VÁNYA László – VASS Sándor: Elektronikai hadviselés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, ISBN 978-615-530587-0 [3] HAIG Zsolt – VÁRHEGYI István: Hadviselés az információs hadszíntéren. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 327 391 9 [4] KÁROLYI László: Az információvédelem biztonságát növelő, műszaki-kriptoanalitikai támadási módszerek elleni defenzió. Egyetemi doktori értekezés, 1991. [5] Martin VUAGNOUX – Sylvain PASINI: Compromising Electromagnetic Emanations of Wired and Wireless Keyboards, http://infoscience.epfl.ch/record/140523/files/ VP09.pdf (letöltve: 2014. 09. 29.) [6] TEMPEST introduction. A Secure Systems & Technologies Ltd. honlapja, www. sst.ws/downloads/TEMPEST%20Introduction%20iss%203.pdf (letöltve: 2014. 09. 29.) [7] 161/2010. (V. 6.) kormányrendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól [8] A Nemzeti Biztonsági felügyelet honlapja, www.nbf.hu/tempestmer.html (letöltve: 2014. 10. 09.) [9] Muha Lajos: Az informatikai biztonság egy lehetséges rendszertana. Bolyai Szemle, 2008, XVII. (4), 137–156.
248
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 239–248
KÁROLY Krisztián
A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK JOGSZABÁLYI KÉRDÉSEI
LEGAL ISSUES OF THE CREATION OF THE FORCE TRACKING SYSTEM OF THE HUNGARIAN DEFENCE FORCE Az információs technológiák fejlődése során a magyar katonai parancsnokok és törzsek részéről egyre komolyabban jelentkezik az igény, hogy a műveletekben részt vevő erőkről közel valós idejű információik legyenek (geográfiai helyzet, feltöltöttség, feladat, manőverek), lehetőleg egy interaktív digitális térképi felületen megjelenítve. Más, fejlettebb NATO-országok már rendelkeznek ilyen rendszerekkel, és Afganisztánban, Irakban, Koszovóban sikerrel alkalmazták azokat. A technikai feltételek megteremetése és a hadműveleti műszaki követelmények meghatározása előtt azonban át kell tekinteni a vonatkozó hazai jogszabályi kereteket, hogy olyan rendszert lehessen később hadrendbe állítani, amely az erőkövetés során nem sért alapvető emberi jogokat, azonban maximálisan tudja támogatni a parancsnokok és törzsek információigényeit.
In our digital world commanders and their staffs want to track their forces on the battlefield near real time. They request for information about the geographical location, loading, tasks and maneuvers. Modern NATO armies (e.g. USA, Germany, France, Norway, etc.) successfully apply their Force Tracking Systems for example in Afghanistan, in Iraq and in Kosovo among others. The same Tracking Systems will be used by the Hungarian Defence Forces. As the first step of its creation it is necessary to analyze the Hungarian legal system with special view on personal, military and economical law.
Kulcsszavak: erőkövetés, Magyar Honvédség, navigáció, jog
Keywords: Force Tracking Systems, law, navigation, Hungarian Defence Forces
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 249–260
249
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
Bevezetés Korunk emberi kapcsolataira óriási befolyással van a technológia, azon belül is az információs technológia (IT1). A társadalom szereplőinek mindennapját behálózzák a kommunikációs eszközök, mára már szinte elképzelhetetlennek tartjuk az életet a számítógépek, okostelefonok, navigációs eszközök nélkül. A magánszférán túlmenően az iparban, a közigazgatásban és természetesen a fegyveres és rendvédelmi szerveknél is széles körben alkalmazzák az IT-technológiát. Azonban ez a komplexitás és az információs társadalom nagyfokú függősége komoly veszélyeket hordoz magában. Az óvatlan felhasználó leveleihez, geográfiai helyzetéhez, személyes adataihoz könnyen hozzáférhetnek rosszindulatú személyek, közkeletűbb nevükön hackerek2 vagy crackerek.3 Állampolgárainak védelme érdekében a magyar állam többek között megalkotta a személyes adatok védelméről szóló törvényt, [1] az állami szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt, [2] továbbá számos más törvényt, rendeletet, intézkedést, szabályzót. Katonai oldalról is nagyon fontos szerepe van az információnak, ez korunk műveleteit alapjaiban határozza meg. A hadviselés változása [3] folyamán kezdetekben az agrárium, majd az ipar határozta meg a győzelem lehetőségét (1. és 2. hullámú hadviselés). A XX. század végétől, a XXI. század elejétől az információ, annak birtoklása, az információs fölény és uralom kialakítása játszik meghatározó szerepet (3. hullámú hadviselés). Az információs vezetés nélkülözhetetlen eszköze a számítógép-hálózatok, a különböző telekommunikációs rendszerek, a globális helymeghatározó és navigációs rendszerek, valamint az ezekből képződő harchelyzetismeret (SA4). Napjaink modern hadseregei szinte már elképzelhetetlenek a korszerű erőkövetési rendszerek nélkül (FTS5). Vizsgálva a hadviselés változási folyamatait, idővel a Magyar Honvédségnél is szükségszerű lesz egy saját erőkövetési és elektronikus vezetés-irányítási rendszer felállítása. Az erőkövető rendszerek gyakorlati alkalmazásának lehetőségét a következő példán keresztül lehet szemléltetni: a Magyar Honvédségnek alaprendelte1 2
3
4 5
Information Technologies – információs technológiák. Olyan személyek, akik azért hatolnak be a rendszerekbe, hogy a rendszert magát megértsék, a biztonsági veszélyekre a rendszer üzemeltetőit figyelmeztessék. Rosszindulatú hackerek, akik a megszerzett információkkal visszaélnek, esetleg a rendszerben kárt okoznak. Sitational Awareness – a harchelyzet ismerete. Force Tracking System – erőkövetési rendszer.
250
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
téséből adódóan képesnek kell lennie katasztrófavédelmi feladatokban szerepet vállalnia a katasztrófavédelemmel és egyéb belügyi szervekkel együttműködve. Hasonlóan a kolontári vörösiszap-katasztrófához, ahol viszonylag rövid idő alatt komoly erőket mozgósítottak, felbecsülhetetlen egy olyan rendszer alkalmazása, amely egy közös digitális térképi felületen mutatja a részt vevő erők pozícióját. Egy ilyen rendszerben a közel valós idejű grafikus parancskiadásnak köszönhetően akár egyszerre nagy tömegeket lehet egyértelmű jelzésekkel a különböző körletekbe csoportosítani, arról nem is beszélve, hogy a parancs ellenőrzésére sem kell további hangcsatornákat foglalni. Minden új eljárás, technológia bevezetése előtt vizsgálni kell a vonatkozó jogszabályi hátteret, hogy az harmonizáljon a magyar jogrendszerrel, illetve a jogalkotóknak fel kell oldani az esetleges anomáliákat, biztosítva ezzel a fejlődés útját. Az erőkövetés önmagában nem ismeretlen fogalom a civil szféra számára sem. A vállalatok, cégek tucatszám alkalmaznak járműkövető rendszereket, melyek közel valós idejű információkat nyújtanak a megrendelő/munkáltató számára a gépjárművek hollétéről, sebességéről, rakományáról, az üzemanyagfogyásról, ami mindezek mellett jó munkaidő-nyilvántartó rendszer is. Kutatási célom annak bizonyítása, hogy az erő- és járműkövetés jogszerű, nem ütközik jogszabályokba. Továbbá a polgári célú helymeghatározó és jelentő rendszerek a nemzetgazdaságból bevonhatók katonai célokra is.
A lehetséges jogi problémák felkutatása A jogi problémák felkutatása során érdemes az erőkövetés kérdéskörét kettébontani személy-, illetve járműkövetésre. Járműkövetésnél elsődlegesen vizsgálni kell, hogy a munkáltatónak, tulajdonosnak van-e joga követni a tulajdonába tartozó gépjárművet. Kutatásaim és jogi szakemberek egybehangzó véleménye alapján nincs olyan jogszabály, amely ezt tiltaná. Továbbá a magántulajdon védelmére vonatkozó passzusok megtalálhatók az Alaptörvényben [XIII. cikk (1) pont] is: „Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.” Továbbá: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” (V. cikk). Ezek következtében a járműkövető rendszerek lehetőséget biztosítanak a tulajdonos számára a tulajdonukban lévő eszköz ellenőrzésére, továbbá a fenyegető jogtalan támadás ellen sok esetben az egyetlen elektronikus vagyonvédelmi eszközt jelentik. Bonyolultabb a dolog, ha a járművet egy munkavállaló/alkalmazott vezeti. Alaphelyzetben a járműkövetés alkalmas lehet annak ellenőrzésére, hogy a munkavállalók a munkaviszonyból származó kötelezettségeiknek megfelelően TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
251
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
végzik-e a munkájukat: tartják-e a forgalmi tervet, nem térnek le az útról, valamint van-e öncélú jogtalan igénybevétel. Ezt a Munka törvénykönyve [8 § (1) pont] részletesen szabályozza: „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.” [5] Ugyanakkor a Munka törvénykönyve [11 § (1) és (2) pontja] kitér arra is: „A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.” Illetve: „A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.” A modern információs technológiai rendszerek alkalmazásával gyakran jogi probléma merülhet fel, mert a fenti jogszabályok egyidejű alkalmazása anomáliákat okozhat. A járműkövetés mellett ma már lehetőség van személykövetés alkalmazására, melyet leggyakrabban a büntetés-végrehajtásban alkalmaznak, de egyes esetekben megjelenik civil munkahelyeken is, és komoly lehetőségeket hordoz magában a rendvédelmi és katonai alkalmazás területén is. Ebben az esetben már nagyobb az esélye az egyes alap- és személyiségi jogok sérülésének. Sokat lehet hallani a médiában6 olyan esetet, amikor a munkáltató a munkavállaló sérelmére magánjellegű adatokhoz jut hozzá. Az elektronikus levelezés ellenőrzésével, az egyes digitális szokások monitorozásával, az okostelefonokba, navigációs, valamint járműkövetési rendszerekbe épített GPS-vevők adatait továbbító jeladókkal nyomon követhető a személyek geográfia helyzete magánéletük során is. A munkaadó és a munkavállaló jogérvényesítése során fellépő anomáliák feloldásához további jogszabályelemzés szükséges. [6] A jogszabályi háttér elemzése A jogszabályelemzésnél felmerülhet a kérdés, hogy kell-e elemezni a Munka törvénykönyvét és egyéb más, a katonákra közvetlenül nem vonatkozó törvényeket, ugyanis a honvédek munkával kapcsolatos kérdéseit a honvédek jogállásáról szóló törvény [8] szabályozza. Azonban Magyarország Alaptörvénye [XXXI. cikk (1) bekezdés] alapján nemcsak a katonák, hanem „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Előfordulhat olyan eset korunk negyedik generációs hadviselési [9] kihívásai során, hogy adott területen a honvédek mellett rendőrök, katasztrófa6
Például a TV2 Napló című műsorának 2013. 10. 20-i adása.
252
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
védők, esetleg jogilag harcosnak nem minősülő személyek fegyveres harcban védik a nemzeti érdekeket. Ilyenek lehetnek például a migrációs okból kialakuló lokális problémák. Ezért egy, a haza védelmét támogató erőkövetési rendszer kifejlesztésénél érdemes arra törekedni, hogy az összhangban legyen a minél szélesebb társadalmi bázisra vonatkozó jogszabályokkal is. Ezek a jogszabályi feltételek prioritással bírnak az erőkövetési rendszerek hadműveleti műszaki paramétereinek kialakításánál, természetesen a gazdasági racionalitások mellett. A fent említett problémák megoldásához, valamint a téma katonai aspektusainak elemzéséhez a következő jogszabályokat érdemes összevetni: • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), • 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről (a továbbiakban: alapvető jogokról szóló törvény), • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, • 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről (Mt.), • 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról (Hjt.). Az Alaptörvény a személyiségi jogokkal kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” [I. cikk (3) pont] „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” [VI. cikk (2) pont] Az Alaptörvényből egyértelműen látszik, hogy bizonyos keretek között van lehetőség a személyes adatok védelméhez való jog korlátozásához, ilyenek lehetnek például a büntetés-végrehajtásból vagy a honvédelmi feladatokból eredő érdekek. Először is érdemes definiálni, hogy mi az a személyes adat, melyből következik a különleges adat, a hozzájárulás, az adatkezelő és adatkezelés fogalmát. Az adatvédelmi törvény [3 § 2. pont] alapján személyes adatnak nevezzük az érintettel kapcsolatba hozható adatot – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai stb. azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetést. Ilyenek lehetnek például az érintett személyi száma, tajszáma,7 személyes adatai, mint kikkel tart kapcsolatot, merre jár szabadidejében stb. A személyes adat speciális esete a különleges adat, többek között az egészségi állapot vagy a bűnügyi személyes adat. [3 § 3/b. pont] Ez érde7
Társadalombiztosítási azonosító jel.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
253
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
kes lehet olyan személykövetési eljárásoknál, amikor a megfigyelt személy egészségügyi adatait is továbbítják. A személyes adat és a különleges adat kezelésében lényeges különbségek vannak: a különleges adat kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Tételezzünk fel egy olyan rendszert, ahol a követett személyek geográfiai helyzetén és a katonai-honvédelmi alkalmazással szorosan összefüggő adatokon túl az egészségi állapotra8 vonatkozó adatokat (különleges adat) is követni kívánjuk. Ilyenek lehetnek például: pulzusszám, vérnyomás, sebesülések stb. Figyelembe véve a fent felsorolt jogszabályokat, honvédelmi érdekből a követett személyek különleges adatkezeléshez fűződő jogai sérülhetnek. Ilyen eset lehet például, amikor egy vezetési ponton nyomon követik, hogy ki harcképes, ki szorul sürgős egészségügyi beavatkozásra a harctéren; ezek nagyban növelhetik a katonák túlélőképességét. Azonban az eredeti jogszabályalkotás [1] elveivel összhangban érdemes a következőképpen felépíteni a rendszert: a vezetési ponton, a hadműveleti központban az operátorok csak annyit látnak a személyek egészségügyi állapotából, hogy harcképes, sérült, feltehetően halott (ezeket például zöld, sárga, piros színkóddal jelölve). A konkrét adatok pedig egy külön terminálon jelennek meg a vezetési ponthoz tartozó egészségügyi részlegnél, ahol szakemberek értékelik, elemzik a kapott információkat. Ezáltal elkerülhető, hogy illetéktelenek pontos információkhoz jussanak a követett egyén egészségügyi helyzetével kapcsolatban (belgyógyászati problémák, magas vérnyomás stb.). A rendszer elgondolását az alábbi ábra szemlélteti:
1. ábra: Az egészségügyi monitorozás kialakítási lehetőségei (szerző saját szerkesztése)
8
Különleges adat a 3. § 3. pont alapján
254
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
Az adatvédelmi törvény [3 § 7. pont] értelmében hozzájárulásnak nevezzük, amikor az érintett megfelelő tájékoztatás után az akaratát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja, és ezzel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez. Különleges adat esetén ezt az érintettnek írásba kell foglalnia [5 § 2. pont a) bekezdés]. A fogalomértelmezés alapján megállapítható, hogy a munkáltató (adatkezelő; lásd később) a munkavállaló szóbeli belegyezésével is kezelheti az érintett geográfiai helyzetére vonatkozó adatokat. Amennyiben ez a helyzetkövetés egészségügyi adattovábbítással van összekötve, akkor szükséges az érintett írásbeli beleegyezése és azon feltétel biztosítása, hogy ezeket a konkrét adatokat (pl. pulzusszám) csak a megfelelő egészségügyi szakszemélyzet láthatja; ebben az esetben ők lesznek az adatkezelők. Fontos definiálni az adatkezelő fogalmát is. Az adatvédelmi törvény értelmében (3 § 9. pont) adatkezelőnek nevezzük azt a természetes vagy jogi személyt (pl. munkáltató), illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelésnek nevezzük többek között – az alkalmazott eljárástól függetlenül – az adatokon végzett bármely műveletet vagy a műveletek összességét, így különösen gyűjtésüket, felvételüket, rögzítésüket, rendszerezésüket, tárolásukat, megváltoztatásukat, felhasználásukat, lekérdezésüket, továbbításukat, nyilvánosságra hozatalukat, összehangolásukat vagy összekapcsolásukat, zárolásukat, törlésüket és megsemmisítésüket, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozását. (3 § 10. pont) A fent felsorolt esetek mind felmerülnek egy személy- és/vagy járműkövető rendszer üzemeltetése során. Az értelmezett fogalmak alapján megállapítható, hogy a személy- és/vagy járműkövető rendszerek (katonai szempontból erőkövető rendszerek) adatkezelést végeznek, ahol az adatkezelő maga a munkáltató, speciális esetekben az egészségügyi személyzet. Az erőkövetés során az érintett személyes adatait (geográfiai helyzetét), különleges esetekben a különleges adatait is (egészségügyi helyzet) nyomon követik, a munkavállaló hozzájárulása alapján. A helyzet katonai aspektusait vizsgálva, honvédelmi érdekre hivatkozva (az adatvédelmi törvény 5. § b) pontja alapján) mind személyes, mind különleges adatot kezelhetnek a megfelelő szervek, adatkezelők az érintett hozzájárulása nélkül. Természetesen itt is biztosítani kell, hogy az adatok, kiemelten a különleges adatok csak a megfelelő szerv számára legyenek hozzáférhetők. Tehát megállapítható, hogy honvédelmi célokból a katonák geográfiai helyzetkövetése jogszerű, azonban a magánélethez való, korábban már említett jog sérülését is érdemes vizsgálni. TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
255
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
Mint korábban említettem, a korszerű információs technológiák alkalmazásával oly tökéletesen követhető munkaidőben a munkavállaló, hogy elmosódhat a határ a munkaidő és magánélet követése között. Az alapvető jogokról szóló törvény és a Munka törvénykönyve [a már korábban idézett, 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről 11. § (1) és (2) pontja alapján] egyértelműen kimondja, hogy a munkavállalónak joga van a magánélethez: „Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.” (alapvető jogokról szóló törvény, 8. cikk 1. pont) Azonban katonai aspektusból ez a jog sérülhet: „E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.” (alapvető jogokról szóló törvény, 8. cikk 2. pont) A fenti jogszabályok elemzése alapján megállapítható, hogy az erőkövetés jogszerű cselekmény, hazánk fegyveres és rendvédelmi szerveinek alkalmazottai és a civil lakosság a témát érintő jogaiban korlátozható nemzetbiztonsági, honvédelmi célból. Továbbá az erőkövetési rendszerek technikai-műszaki követelményeinek meghatározásakor jogi oldalról a következőket kell figyelembe venni: a rendszert célszerű úgy kialakítani, hogy a személyes és különleges adatokat szétválasztva kezelje. A különleges adatok csak a megfelelő (esetünkben egészségügyi) szakszemélyzet részére legyen elérhető, azonban kivonatok továbbíthatók legyenek a döntéshozók részére anélkül, hogy az személyiségi jogokat sértene.
Polgári célú személy- és járműkövető rendszerek nemzetgazdaságból történő bevonhatóságának vizsgálata Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a jelenleg legfeljebb 33 ezer főt [14] foglalkoztató Magyar Honvédség – a méretének megfelelő erőkövetési rendszerek beszerzését követően – hogyan lenne képes egy nagyobb művelet, esetlegesen több tíz- vagy százezer főt megmozgató feladat erőkövetési feladatainak kiszolgálására. Továbbá amíg ez a komplex erőkövetési képesség nem áll készen, a modulképességeket leszámítva (EDR AVL, Harris C2PC) hogyan tudná a honvédelembe bevont erőket nyomon követni. Az ilyen nagyarányú eszközigényre megfelelő választ adhat, ha a nemzetgazdaságból személy- és járműkövető rendszereket vonnának be honvédelmi érdekből. Jelenleg Magyarország területén nagy számban találhatók olyan 256
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
korszerű, GPS-alapú járműkövető rendszerek, amelyek kielégíthetnének ilyen igényeket. Azonban a nemzetgazdaságból történő eszközbevonást az érvényben lévő jogszabályok szigorúan szabályozzák. A lehetőségek megállapításához a következő törvényeket, rendeleteket érdemes áttekinteni: • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről; • 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról; • 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; • 5/2014. (II. 7.) NGM9 rendelet a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról. A 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a következőképpen definiálja az igénybevételt (1. § c, pont): „az igénybevevő által a honvédelmi érdek kielégítése céljából kijelölt ingatlan, technikai eszköz és más ingóság birtokbavétele, illetve a szolgáltatás használatba vétele”. A 2011. évi CXIII. törvény alapján [1. § (1) bekezdés]: „A honvédelem nemzeti ügy.” „Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, (...) állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére (...) épít. (...) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt. (...) A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.” [1. § (2)–(4) bekezdés] A törvényi hivatkozásból egyértelműen látszik, hogy a jogszabály szerint honvédelmi érdekből minden magyar és Magyarországon tartózkodó ember bevonható vagy katonai szolgálatra, vagy kötelezhető szolgáltatásra, melyet a törvény a 10. Gazdasági anyagi kötelezettségek fejezetében fejt ki: „A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, (...) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre, az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.” [13. § (1) bekezdés 9
Nemzetgazdasági Minisztérium.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
257
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
a–d) pontja] Ezek a szolgáltatások csak akkor kérhetők be az állampolgároktól és az itt tartózkodóktól, valamint a gazdasági társulásoktól, „ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki”. [13. § (2) bekezdés] Ennek a bekérésnek célja lehet többek között a honvédség és rendvédelem támogatása [13. § (2) bekezdés a) pont], például személy- és járműkövető rendszerekkel történő megerősítése. A feladatok teljesítése érdekében már a békeidőszakban elrendelhető az adatszolgáltatás, azonban figyelembe kell venni a szolgáltató méltányos érdekeit [13. § (3)–(4) bekezdés]. Az adatszolgáltatás során szerzett információk nyilvántartása, a tervezés, irányítás, felügyelet és ellenőrzés a katonai igazgatási szervek feladata [3. § c) pont]. [11] Az igénybevételt elrendelheti: a kormány, a kormány felhatalmazása alapján a felelős Miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a polgármester. [10] Mentesek a szolgáltatások alól többek között [15. § (1) bekezdés a–i) pontja és (2) bekezdése]: a fontosabb állami intézmények, mint a Kúria, az Országgyűlés, a Nemzeti Bank stb.; a honvédség és rendvédelmi szervek, vallási közösségek a vallásgyakorláshoz szükséges mértékben; az országgyűlési pártok a képviselethez szükséges mértékben. Továbbá: „azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek – ideértve a légi személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is –, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet (...) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha mentesítésben részesültek” és minden egészségügyi szolgáltatást végző szervezet, amelyek csak egészségügyi szolgáltatás nyújtására vehetők igénybe. [10] Itt fontos kiemelni, hogy a létfontosságú közlekedési, fuvarozó szervektől a törvény alapján nem lehet bevonni személy- és járműkövető rendszereiket, amennyiben az számukra kritikus. A 5/2014. (II. 7.) NGM rendelet alapján a Nemzetgazdasági Miniszter intézkedett (4. §), hogy a honvédelmi és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai erőforrásokat összegyűjti, azokról nyilvántartást vezet, és ezen adatokat biztosítja a honvédelmi ágazatnak. [13] A terület figyelmes áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy szükséges egy sikeres koordináció azon célból, hogy feltárják, melyek azok az anyagi javak, amelyek a honvédelmi ágazatot érdeklik (teherautók, erőgépek, esetleges nyomkövető rendszerek). A fenti jogszabályok elemzése során megállapítható, hogy a törvényi háttér kielégítő. A nemzetgazdaságból történő bevonás szigorúan szabályozott, mindamellett működőképes rendszert biztosít. Már „csak” ezt a rendszert 258
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
kell megtölteni tartalommal, mint például összegyűjteni a honvédelmi erőkövetés számára bevonható polgári célú személy- és járműkövető rendszereket, és ezen információk folyamatos napra készen tartása.
Összegzés Gordon E. Moore általánosan elfogadott közgazdasági törvénye alapján korunk információs technológiai eszközei exponenciálisan fejlődnek. A modern ipari innovációknak köszönhetően az IT-rendszerekhez nélkülözhetetlen, újonnan gyártott mikroprocesszorok mérete átlagosan másfél évente – ugyanakkora teljesítmény mellett – felére zsugorodik. Ezen miniatürizálásnak köszönhetően egyre szélesebb körökben terjednek el a PAN-10 és BAN-hálózatok.11 Az „okos” eszközök terjedésével a legtöbb mobiltelefon-felhasználó egyben PANhálózat tulajdonossá vált (okostelefon, táblagép, laptop, wifi router stb. összekapcsolt hálózata), továbbá az egészségügyben ma már nem újdonság, hogy valakinek 24 órás vérnyomásmérőt helyeznek fel, amely otthonából küldi a távoli adatbázisba a jeleket, amelyet orvosai elemeznek. Ezek a testen egymással kommunikáló szenzorok BAN-hálózatot alkotnak. Érthető módon korunk technikai fejlettsége komoly potenciált hordoz a katonai és rendvédelmi alkalmazás területén. A nem oly távoli jövőben már könnyen megvalósulhat, hogy katonáink bevetés közben geográfiai helyzetüket, feltöltöttségi és egészségügyi adataikat egy adatfúziós központon keresztül a távoli parancsnokok és törzsek számára elérhetővé tegyék, ezzel felgyorsítva a behatások válaszidejét. Az ilyen adatgyűjtő és helyzetkövető rendszerek tervezésekor, illetve haditechnikai műszaki követelményeinek meghatározásakor elengedhetetlen, hogy azok jogszabályi kereteit megvizsgáljuk, az esetleges jogi anomáliákat feltárjuk, azokra megoldást kínáljunk. Magyarország rendelkezik azzal a jogszabályi háttérrel, amely szükséges egy honvédelmi célú erőkövetési rendszer bevezetéséhez. A kitűzött kutatási céljaimat elértem: bizonyítottam, hogy a katonai személy- és járműkövetés jogszerű cselekmény, nem sért személyiségi jogokat. A kutatások során rávilágítottam: az erőkövető rendszerek műszaki-technikai követelményeinek kidolgozása során célszerű azt úgy kialakítani, hogy a katona különleges adatai ne sérüljenek, azok csak a megfelelő szakszemélyzet (esetünkben egészségügyi szakemberek) számára legyen elérhetők. 10 11
Personal Area Network – személyi méretű hálózat. Body Area Network – testkiterjedésű hálózat.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
259
KÁROLY Krisztián • A MAGYAR HONVÉDSÉG HELYMEGHATÁROZÓ ÉS JELENTŐ...
Megállapítható továbbá, hogy amennyiben nem állna megfelelő mennyiségű eszköz a rendelkezésre, szükség esetén az a nemzetgazdaságból bevonható lenne. Érdemes kiemelni, hogy ez megfelelő koordinációt igényel, mert nem elegendő a szigorú jogszabályi háttér, hanem ezeket az információkat meg kell adni az illetékes minisztériumoknak. Azonban ez már egy másik kutatás tárgya lehetne.
Irodalomjegyzék [1] 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. [2] 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról. [3] HAIG Zsolt – KOVÁCS László – VÁNYA László – VASS Sándor: Elektronikai hadviselés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014, 3–25. ISBN 978-615-5305-87-0 [4] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.). [5] 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről. [6] www.juris.u-szeged.hu/karunkrol/szeminariumok-2010-2011-110203/6-maganszfer a-vedelme?objectParentFolderId=14232 (a letöltés ideje: 2014. október 7.) [7] 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. [8] 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról. [9] SOMKUTI Bálint: A negyedik generációs hadviselés – az érdekérvényesítés új lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2012. [10] 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről. [11] 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról. [12] 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. [13] 5/2014. (II. 7.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról. [14] 35/2013. (V. 16.) országgyűlési határozat a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról.
260
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 249–260
SZABÓ András
KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
JAM RESISTANCE CAPABILITIES OF MODERN HF RADIO TRANSMISSION MODES A tábori katonai rádiórendszerekkel szemben támasztott követelmények évtizedek óta változatlanok: nagy megbízhatóságú, zavarvédett, biztonságos, keskeny sávú digitális összeköttetések létesítése az erők és eszközök vezetésének és irányításának (C2) érdekében. A nagy megbízhatóságot és a zavarvédett összeköttetést speciális üzemmódokkal, a biztonságos adatátvitelt rejtjelezéssel, a keskenysávú digitális csatorna korlátait pedig tömörítéssel és alkalmazás-optimalizálással oldják meg. A katonai híradás a műveleti területeken jelentkező kihívások mellett a polgári frekvenciafelhasználás szabályozásai miatt is folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az egyre zsúfoltabb frekvenciaspektrumban szűkülnek a lehetőségek a nagyobb sávszélességű adatátvitel biztosítására. A spektrum mind gyakoribb egyidejű felhasználása pedig növeli a rendszerek kölcsönös zavarásának valószínűségét. Kutatásom során a rövidhullámú rádiórendszerek korszerű üzemmódjait elemzem a zavarállóság tükrében.
The reason for military radio system development has not changed for decades: high availability, robust design, jam resistance, security, digital narrow-band channel for command and control (C2) of troops and weapon systems. High availability, robustness, and jam resistance is possible due to special transmission modes. Security is achieved by encryption and IT services which need to consider the bandwidth limitations of the narrow-band transmission mode. Using the same spectrum increase the possibility of co-channel interference. In my research I analyze the jam resistance capabilities of the HF radio transmission modes.
Kulcsszavak: katonai, zavarvédett, rövidhullámú, rádió
Keywords: military, jam resistant, HF, radio
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 261–273
261
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
Bevezetés A rövidhullámú összeköttetéseken biztosított hang- és adatcsatornák a frekvenciatartomány jellemzői (keskeny sávú kapcsolatok, nagy áthidalható távolság, telített spektrum, alacsony jel/zaj viszony, éjszakai-nappali frekvenciák, intenzív fading jelenségek) miatt érzékenyebbek a hibákra. Ennek következtében a természetes és mesterséges (ezenbelül szándékos és nem szándékos) zavarforrások hatásainak minimalizálásához ellenintézkedésekkel kell készülni. Ezek lehetnek adminisztratívak (a híradás szervezése és a forgalmazás szabályozása révén) vagy technikaiak (az alkalmazott eszközök és összeköttetés típusai alapján). A következőkben összefoglalom a katonai célú rövidhullámú rádióhíradás korszerű védelmi módszereit és eljárásait. Ezt követően értékelem az ezek hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló módszereket.
Az RH-spektrum jellemzése Az elektronikai hadviselés csapatai a háborút egy láthatatlan fronton, a rádióspektrumban vívják. Fontos ismerni ennek a dimenziónak a jellemzőit annak érdekében, hogy eredményesen alkalmazzuk erőinket és eszközeinket. A kato-
1. ábra: A minimálisan (ALF) és maximálisan (MUF) használható frekvenciák terjedése (forrás: [4])
262
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
nai RH-tartomány a 1,5–30 MHz-es frekvenciasávba esik (200–10 méteres hullámhossz). [1] Ezen sávban a rádióhullámok felületi és térhullámként terjednek. [2] Nagy távolságú összeköttetések is létesíthetőek (1000-2000 km), azonban az aktuálisan használható frekvenciákat számtalan környezeti változó befolyásolja (a napszak- és évszakfüggő ionoszféra magassága, a szabadtér összetétele, a meteor- és naptevékenység stb.) [2], [3] A rövidhullámú összeköttetésekben használható frekvenciákat (f) mutatja be az alábbi ábra. Ha az ALF („Absorption Limiting Frequency”) alatti értéket használunk, akkor nagymértékű abszorpciót szenved a jel a d rétegben, azonban ha az FMUF (F réteg: „Maximum Usable Frequency”) felettit, akkor áthatol az ionoszféra F rétegén (visszaverődés nélkül).
Adminisztratív összeköttetés-védelmi eljárások Az I. világháborúban már megjelentek a vezeték nélküli eszközök (kezdetben még csak távíró üzemmódban), majd a II. világháborúban a műveletek dinamikája az alegységek vezetésének elsődleges eszközévé tette a rádiót. Köszönhetően az új típusú fenyegetéseknek, a híradóbiztonság fokozására szolgáló intézkedések szerepe már ekkor kitűnt. A lehallgatás mellett esetenként már a zavarás, a megtévesztés és az iránymérés [5] is megjelent, a második világháborúban pedig már ebben az új dimenzióban – a frekvenciaspektrumban – is folyt a szervezett összecsapás. Napjainkig számtalan fegyveres konfliktusban játszott komoly – már-már nélkülözhetetlen – szerepet ez az új hadviselési forma. Nem vitatható tehát, hogy a saját erők spektrumfelhasználásának biztosítására az elektronikai hadviselés eszközeivel is készülni kell (pl. zavarfelderítés, megtévesztés, spektrumellenőrzés stb.), valamint a szakterületi átfedések miatt integrált híradó-informatikai-elektronikai hadviselési (és frekvenciamenedzsment) tervek szükségesek. (Az alábbi ábrán a szakterületek közti átlapolódást ábrázoltam – a feladatok részletes kifejtését, az összfegyvernemi műveletekbe történő integrálás lehetőségeit külön publikációban teszem majd meg). Jelen kutatásomban azonban elsősorban a híradó erők és eszközök védelmét elemeztem, hiszen a felkészült és koordináltan tevékenykedő elektronikai hadviselési szakcsapatok tevékenysége csak fokozni tudja a meglévő védelmet1 (ezt az angolszász szakirodalomban „force multiplier”-nek, hatásfo1
A koordinálatlan felhasználás vagy a nem megfelelő felkészültség a saját erőket akadályozhatja is!
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
263
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
2. ábra: A frekvenciaspektru mmal kapcsolatos katonai szaktevékenységek (a szerző saját szerkesztése)
kozónak tekintik). Azonban ha a híradó erők nincsenek felkészülve az ilyen típusú fenyegetések kivédésére, akkor sajnos más szakcsapatok bárminemű tevékenysége hatástalan marad. A következőkben bemutatom, hogy a híradás megszervezése, az összeköttetések üzemeltetése során milyen módszerekkel fokozhatjuk a híradás biztonságát, elsősorban az RH-híradásra fókuszáltan (ezek néhol a módszerek általános jellege következtében más tartományokban, pl. URH-n is alkalmazhatók). Sugárzás korlátozása, iránykarakterisztika és teljesítménykontroll A műveletek jellege határozza meg a híradás formáját, esetenként a tevékenység rejtése érdekében (pl. támadás előtt vagy védelemben2) korlátozhatják a rádióforgalmazást. Ez azért fontos, mert az ellenséges rádiófelderítő erők az iránymérési és forgalmi statisztikai adatokból is vonhatnak le következtetéseket (ez még rejtjelezett összeköttetések esetén is folytatható). Ha minimalizáljuk a spektrum által hagyott „lábnyomunkat”, egyben csökkentjük az ellenség ilyen jellegű információforrását. A korlátozás történhet az időtartományban (kulcspillanatokban szüneteltetik a kommunikációt), teljesítményben3 (az összeköttetés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges és elégséges teljesítmény alkalmazásával), valamint
2
3
Védelmi műveletek során a híradás elsődleges formája a vezetékes összeköttetésekre terhelődik át (természetesen a szakasz szintű vezetésben és bizonyos szakcsapatoknál megmarad a rádióhíradás). Az akkumulátor által táplált mobil rádióeszközök készenléti és sugárzási idejét is meghatározza a használt teljesítmény, így ennek minimalizálása több szempontból is indokolt.
264
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
térbeli korlátozásokkal (általában az antenna mint térbeli szűrő megfelelő kiválasztásával és telepítésével). A felderíthetőség csökkentésének legegyszerűbb módja az utóbbi kettőnek a kombinációja, hiszen így csak a saját erők irányába, a szükségesnek ítélt teljesítménnyel csatoljuk a szabadtérbe a közleményünket. Ez szervezési és üzemeltetési többletmunkát igényel, esetenként pedig nem is alkalmazható (pl. ha a vevők pontos helye nem megállapítható vagy folyamatosan változik). Időszakos rádiómanőverek (üzemi paraméterek változtatása, áttelepülés, forgalmi paraméterek változtatása) A rádióhíradás felderítésével, technikai és szervezési információk megszerzésével kezdődik az ellenséges elektronikai ellentevékenység. Ha ezeket a technikai és szervezési paramétereket megfelelő gyakorisággal változtatjuk, akkor az ellenfél nem tud felkészülni az elektronikai támadó műveleteire. Technikai oldalról ezeket a rádiómanővereket a korszerű rádiók szolgáltatásai is nagymértékben támogatják. Képesek például a napi rejtjelkulcs automatikus betöltésére vagy az üzemi paraméterek változtatására (pl. frekvenciakészlet váltása előre meghatározott időben), ezzel is egyszerűsítve az üzemeltető állomány napi munkavégzését. Rádióforgalmi szabályok A katonai rádióhíradás szabályozás nélkül működésképtelen lenne. Ennek a szabályozásnak sajnos hátrányai is lehetnek, például a kiszámíthatóság (ez elősegíti a kriptoanalízist). Az ellenség egyik elsődleges célja a rádióforgalmazás körülményeinek megismerése,4 éppen ezért a szabályozásnak ki kell terjednie a híradó biztonsági rendszabályokra is. [6] Így a rádióforgalmi szabályok elősegítik a gyors, tömör, ismétlésmentes összeköttetéseket, felhívják a kezelők figyelmét a fölösleges „csevegés” veszélyeire. A korszerű digitális, TRANSEC5 és CRYPTOSEC6 képességekkel bíró rádiók konfigurációja elősegíti a hálózatszervezési feladatokat, beazonosítható4
5
6
Ezért fontos a szemben álló fél módszereinek megismerése céljából békében például gyakorlatainak rádiófelderítése, elemzése, konfliktus során pedig az aktivizált rádióforgalmi rendszereinek és azok üzemeltető állományának szokásainak kiismerése Transmission security – olyan eljárások összessége, melyek védik a rádióközleményeket az ellenséges lehallgatástól, forgalomelemzéstől és kriptoanalízistől. Crypto security – olyan logikai védelmi eljárások összessége, melyek matematikai algoritmusok felhasználásával akadályozzák meg a közlemények jogosulatlan felek általi megismerését.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
265
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
vá válnak a rádióháló tagjai (a részt vevő állomások számára), így a rádióforgalmi szabályok betartásának elmulasztása a kezelőhöz köthető. [7] Formalizált üzenetek A műveleti területen a katonai kommunikáció nagyrészt előre definiált formában zajlik. A jelentések és parancsok megfogalmazása kötött, ezért lehetővé teszi, hogy űrlapszerűen generálható formanyomtatványokat használjanak. Ezen minták a különböző szcenárióknak megfelelően paraméterezhetőek, és csak az űrlapok mezőit kell továbbítani. Ez drasztikus mértékben csökkenti a beszéd és kiemelten az adatátviteli üzemmódok sugárzási idejét. A korszerű rádiók (vagy a hozzájuk csatlakoztatott számítógépek C2 szoftverei) képesek előre tárolt mintákkal egyszerűsíteni ezt az üzenetküldési módot. A formalizált üzeneteket jellemzően már csak az adatátviteli üzemmódban működő rádiókon használják (mivel a beszéd alapú formalizált üzenetküldés körülményes és nagy gyakorlatot igényel).
3. ábra: Különböző szabványú (SMTP, ACP127) formalizált katonai üzenetek (forrás:[6])
Kódtáblák Esetenként előfordul, hogy egy üzenet nem formalizálható (váratlan, eddig nem ismert eseménytípus); vagy a forgalmazás csak gyors jelzésre szolgál (veszélyfigyelmeztetés). Ilyenkor ún. kódtáblákat használhatnak a rádióoperátorok. Sajnos ezek a korábban említett statisztikai elemzéssel felfedhetőek.
266
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
Jó példák ezekre az ún. Brevity-,7 Q-,8 RST-9 és SINPO-kódok.10 Az előzőekben említettel szemben ez a módszer inkább a spontán jellegű, azonnali üzenetküldésre használatos, így a beszéd célú rádióhálókon alkalmazzák.
4. ábra: Az amatőr rádiózásban alkalmazott rövidítések, Q-kódok (forrás: [7])
Megtévesztés A híradó erők által is folytatható tevékenység, mellyel terhelik az ellenség felderítő kapacitását. Gyakorlatilag a korlátozás inverz tevékenysége. Nem minimalizálni akarjuk a spektrumbeli jelenlétünket, hanem „elveszni” a sok megtévesztő célból üzemeltetett rádióforgalmi rendszer között („tű lenni a szénakazalban”). Kiberbiztonsági terminológiával élve ekkor DoS-támadást folytatnak a felderítés erőforrásai ellen, a megnövekedett forgalmi események segítségével. Erre nincs előre kialakított, elfogadott szabály, a találékonyság, a tervezettség és a meglepetésszerű alkalmazás hozhat sikert.
7
8 9 10
Példák az alábbi linken olvashatók: http://fas.org/man/dod-101/usaf/docs/mcm3-1-a1. htm Példák az alábbi linken olvashatók: http://wiki.ham.hu/index.php/Q-k%C3%B3dok Az RST mozaikszó jelentése: readability, strength, and tone. A SINPO mozaikszó jelentése: signal, interference, noise, propagation, and overall.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
267
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
Technikai alapú védelmi megoldások A felhasználás jellege és célja alapján megkülönböztethetünk: • Beszéd célú összeköttetéseket. • Adatátviteli célú összeköttetéseket: – hangalapú modem (Broadcast jellegű), – csomag alapú (címzett). Ezek eltérő kódolási és tömörítési eljárásokat alkalmazhatnak az információ átvitelének jellege, gyakorisága, hibatűrése és nem utolsósorban a rendelkezésre álló effektív adatátviteli sebesség alapján. Kódolás és hibakezelés A csatornakódolási eljárások elsősorban a gyors és lassú fading jelenségek kezelésére szolgálnak, nem pedig a szándékos zavarásra. A különböző modulációs eljárások zavarállósága jelentős mértékben eltérhet; digitális modulációk esetén a szimbólumhibával szokás jellemezni ezek mértékét. Különböző vonali kódolók és hibakezelő algoritmusok (pl. konvolúciós, Red-Solomon-kódolás) alkalmazásával fokozható a bitszintű zavarállóság. A csatornaértékelő és az összeköttetés biztonságát fokozó eljárások közé sorolhatjuk a csomós hibák kivédésre szolgáló ún. interleaving eljárást, valamint az automatikus összeköttetést létesítő eljárásokat (pl. ALE). Maximálisan a csatorna effektív adatátviteli értékének 50%-a használható fel hibadetektálásra, csatornavédelemre. [8] Ezek az eljárások elsősorban a véletlenszerű zavarok hatásainak kezelésére szolgálnak, így kevéssé hatékonyak a szándékos, támadó jellegű tevékenységekkel szemben. Felderítés és lehallgatás elleni védelem A kis valószínűséggel felderíthető (LPI) üzemmódok segítségével a rádióforgalmi rendszerek az OSI11 rétegmodell fizikai rétegében is rejtve maradnak az ellenség előtt. Felderítési információk nélkül elemzésük, lehallgatásuk, zavarásuk, megtévesztésük sem lehetséges. Ezekhez a védelmi módokhoz tartoznak az ún. direkt szekvenciális szórt spektrumú, a chirp alapú spektrum-kiterjesztési, valamint a frekvenciaugratásos eljárások.
11
Open Systems Interconnection Reference Model – a nyílt rendszerek összekapcsolása, referenciamodell.
268
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
Egy kommunikációs protokollban a következő biztonsági réteg a logikai védelem. A kriptográfia hivatott megakadályozni, hogy az információ illetéktelenek kezébe jusson. Sok esetben ezeket az eljárásokat a statisztikai elemzések ellen is fel kell vértezni, erre szolgál például a traffic padding eljárás. Ekkor a hasznos információ (payload) mellett töltelékadatokat is továbbítunk a csatornán, így nehezítve a kriptoanalízist. Sajnos ez a védelem a keskeny sávú rövidhullámú rádiózásban – a rendelkezésre álló alacsony adatátviteli sebesség miatt – csak kismértékben alkalmazható. Szándékos zavarás elleni védelem A szándékos zavarás felderítésére és kezelésére különböző eljárásokat alkalmaznak az eszközgyártók. A fentiekben bemutatott védelmi eljárásokon túl a szelektív szűrés (zavart frekvenciasáv vágása) és az autentikációs céllal alkalmazott handshake protokollok implementálása a jellemző. IP-hálózati képesség Utoljára szeretném említeni a hálózat központú hadviselés eredményeképpen kialakított homogén IP-hálózatokat, melyekben a vezetékes és vezeték nélküli végpontok is képesek kommunikálni egymással. Meg kell jegyezni, hogy az RH-tartományban működő adatmodemek az IP-szabvány egy módosított, az átviteli csatornához optimalizált változatát használják (a közeghozzáférés, csatornafoglalás, csomagképzés lényegesen eltér a vezetékes hálózatokon megszokottól). Azonban megfelelő gateway-ek használatával a két hálózat összekapcsolható. Az átjárhatóság (a gateway-eken keresztül) a sugárzás minimalizálásához vezethet, hiszen így ahol csak megoldható, alkalmazható az üzembiztonsági és információvédelmi szempontból megbízhatóbb vezetékes összeköttetés. Ez a technológia a korábbi minimális („szükséges és elégséges”) teljesítmény használatát támogatja. Ugyanakkor a több helyre telepített rádió adó-vevő pontok vagy ezek szétválasztása (külön adó, külön vevő pontok) segítségével az összeköttetések megbízhatósága fokozható. [9] Az IP alapú összeköttetési szakaszokat virtuális rádióátjátszóként is felfoghatjuk (RoIP12 koncepció). Ezen képesség ugyan csak részben alkalmazható a szárazföldi műveletekben, ugyanakkor a légierő és az összhaderőnemi műveletek nélkülözhetetlen elemévé válhat. 12
A RoIP mozaikszó jelentése: Radio over Internet Protocol.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
269
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
5. ábra: A IP alapú hálózaton történő rádiócsatorna-átjátszás (forrás: a szerző saját szerkesztése)
Ugyancsak ennek az előbb említett hálózati integrációs törekvésnek a hatásait fedezhetjük fel – a szoftveresen megvalósított rétegek (L2–L7) mellett – a fizikai rétegben is. Ilyen például az Inmarsat műholdas rendszer ún. L-TAC képessége (6. ábra), melynek legújabb konverterei már tetszőleges taktikai (RH, URH) rádió RF-kimenetének jeleit képes felkeverni a műholdas tartományokba, és a műholdas alrendszeren átjátszani. [10]
6. ábra: Az L-TAC szolgáltatás sematikus vázlata (forrás: [11])
A NATO alkalmazott kriptográfiai kutatás-fejlesztésének eredménye az SCIP13 elnevezésű, IP alapú, egyéni és csoportos rejtjelezést biztosító protokollkészlete, [12] amely gyakorlatilag egy újabb lépcsőfok az egységesített 13
Secure Communications Interoperability Protocol.
270
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
hálózat felé. Ez jelenti egyrészt a szövetségi rendszeren belüli, a civil és katonai eszközök közti, valamint a stacioner és tábori katonai hálózati eszközök közti interoperabilitás fejlődését. Az SCIP egy keretrendszer, mely segíti a gyártókat az együttműködésre alkalmas rejtjelező eszközök gyártásában. Kutatások folynak ennek a protokollnak RH-, URH-rádiókba történő integrálására. [9]
A védelem értékelésének módszerei Ha egy védelmi módszert vagy technikát nem ellenőrzünk, akkor nem lehetünk biztosak hatékonyságában, megbízhatóságában. Gyakorlatok Az adminisztratív összeköttetés védelmi eljárásai hatékonyságának megállapítása érdekében célszerű a kezelő, üzemeltető állományt időszakosan ilyen jellegű gyakorlatoknak, ellenőrzéseknek alávetni. Az elektronikai ellentevékenység végrehajtására célszerű elektronikai hadviselési ellenerőt alkalmazni.14 Amennyiben a híradó erők felkészültek az ilyen típusú fenyegetésekre, akkor más fegyvernemek gyakorlatai során is bevethető ez az ellenerő, esetleg komplex harcászati foglalkozásokon, összhaderőnemi gyakorlatokon is alkalmazható. Mérések A technikai alapú védelmi megoldások értékelésének egzakt módja, ha laborkörülmények között előre meghatározott célok (pl. hadműveleti követelményekből származtatott technikai paraméterek és képességek megfelelősége) alapján kialakított vizsgálatoknak vetjük alá az eszközöket vagy akár a komplett rendszereket. [13] Az alábbiakban összegzem a katonai vezeték nélküli híradástechnikai eszközök életciklusának különböző fázisában végrehajtható méréseket.
14
Az ilyen jellegű kiképzés már sok területen bevált, például a vadászpilóták felkészítése során. Lásd: http://gtri.gatech.edu/casestudy/GTRI-next-generation-electronic-warfare-angrykitten
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
271
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
7. ábra: A híradástechnikai eszközök vizsgálatának lehetőségei (forrás: a szerző saját szerkesztése)
Összegzés Az alkalmazási környezet változásai és az új típusú összeköttetési formák (pl. L-TAC, RoIP) újszerű híradásszervezési felfogást igényelnek. Kutatásomban a technikai lehetőségek bemutatásával hívom fel a figyelmet az adminisztratív eljárások felülvizsgálatára, valamint a kiképzés és felkészítés szerepére. Napjaink informatikával és korszerű elektronikai eszközeivel telített világában ne feledjük: a modern eszközök továbbra is csak eszközök, melyeket felhasználunk céljaink elérésére. Ha nem tudjuk megfelelőképpen használni azokat, akkor semmit sem ér a korszerű technika.
Irodalomjegyzék [1] HAIG Zsolt – KOVÁCS László – VÁNYA László – VASS Sándor: Elektronikai hadviselés. NKE HHK KMDI (2014), ISBN: 9786155305870, https://olibx.uni-nke. hu/cgi-olib91/w207.bat?session=54259450&infile=&sobj=9276&cgimime=applicati on%2Fpdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.)
272
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
SZABÓ András • KORSZERŰ RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓRENDSZEREK ZAVARÁLLÓSÁGA
[2] JÓVÉR Balázs: Rádióhullámok és antennák. BME (2001), http://www.ertms.hu/ modulok/DOK_Radiohullamok%20es%20antennak.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [3] Meteor burstcommunication, „William Hunt Collection Technical Literature Award”, www.nsa.gov/public_info/_files/cryptologic_quarterly/meteo_burst.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [4] www.radtelnetwork.com.au/propagation/hfpropagation_files/img010.gif [5] SZTVORECZ András: Elektronikai felderítés és zavarás a századfordulótól napjainkig. Új honvédségi szemle, XLVII. évfolyam 2. szám, 1993. február, 123–126. [6] SZŐNYI István – DÉKÁNY István: A magyar katonai rádiófelderítés története. Zrínyi Kiadó, 2009, ISBN: 978-963-327-465-1 [7] dr. NÉMETH András: MRR rádiókban alkalmazott azonosítók rendszere a híradásszervezés és tervezés tükrében. Bolyai Szemle, XIX. évf. 2. szám (2010), http:// portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2010/2/14.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [6] www.isode.com/whitepapers/acp-127-gateway.html (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [7] Amateur Radio Code, www.radioqrv.com/RadioQRV%20-%20Amateur%20Radio% 20Q-Codes%20-%201%20of%202.html (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [8] C. Chiu Chan: Error protection for tactical voice modems. Tactical Communications Conference, 1990. Vol. 1. Tactical Communications. Challenges of the 1990's, http://ieeexplore.ieee.org/xpl/login.jsp?tp=&arnumber=177746&url=http%3A%2F %2Fieeexplore.ieee.org%2Fiel2%2F172%2F4485%2F00177746.pdf%3Farnumber%3 D177746 (a letöltés ideje: 2013. április 3.) [9] Rockwell Collins Inc.: Network Enabling of Legacy HF Systems, www.hfindustry. com/meetings_presentations/presentation_materials/2008_feb_hfia/presentation s/09_legacy_hf_networking_rci.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [10] Inmarsat L-TAC bemutatóanyag: Inmarsat Global Government Solutions, www. inmarsat.com/wp-content/uploads/2013/11/Inmarsat_L-TAC_Brochure.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [11] www.inmarsatgov.com/uploadedFiles/Resources/Downloads/l-tac-whitepaper.pdf (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [12] John S. COLLURA: Secure Communications Interoperability Protocols (SCIP) – NATO C3 Agency, www.dtic.mil/get-tr-doc/pdf?AD=ADA521169 (a letöltés ideje: 2014. október 18.) [13] KIHONG Kim – Jinkeun HONG: Performance Analysis of Digital Secure Voice Transmission over HF Radio Channel – Advances in Information Security and Assurance Lecture Notes in Computer Science, Volume 5576, 2009, pp. 337–346., http://link.springer.com/chapter/10.1007%2F978-3-642-02617-1_35 (a letöltés ideje: 2013. április 3.)
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 261–273
273
Védelmi igazgatás BALOG Fatime
A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI NAPJAINKBAN MODERN WAYS OF INFORMING THE POPULATION IN EMERGENCY SITUATIONS
A XXI. század embere „információs társadalomban” él. Az információk egyszerű kezelhetőségének, továbbításának, előállításának igénye elindított egy olyan törekvést, amely egyre fejlettebb informatikai eszközök és technológiák használatát, elterjedését eredményezték. Ma már nehezen lehetne elképzelni az életet számítógépek, „okostelefonok”, táblagépek, internet és különböző információs technológiák nélkül, amelyek behálózzák az emberek mindennapjait, számos szakterület munkáját könnyítik meg. Az általuk létrejött információrobbanás meghatározza a mai fejlesztési irányokat is. Nincs ez másképp a védelmi szféránál sem, hiszen az ország védelmi rendszerének kiemelt célja a lakosság életének, értékeinek védelme, és egy jól kiválasztott csatornán érkező információ enyhítheti a károk és veszteségek mértékét.
People of the 21st century live in an information society. The spread of information technology has made information usage, transmission and production easy. Nowadays it is hard to imagine life without smartphones, tablets and internet access. Information technology has become part of everyday life helping people's work in various ways. As a consequence an information explosion came about that determines the direction for development. This phenomenon also affects the defence sector, since the country's defence system aims at protecting people's lives and mitigating damages and losses using the best possible information channel.
Kulcsszavak: veszélyhelyzeti lakosságtájékoztatás, közösségi média, telefonos applikációk, internet
Keywords: emergency preparedness information to the public, social media, mobile apps, internet
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 275–285
275
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
Bevezetés A civilizációs és természeti katasztrófák elleni védekezés alapvető nemzeti érdek. Az elmúlt évek eseményei (a vörösiszap-katasztrófa, a 2013. évi márciusi hó és júniusi árvíz) is azt tükrözik, hogy egyre gyakrabban és olykor váratlanul szembesülünk a katasztrófák okozta krízishelyzetekkel, amelyek kihívás elé állítják a beavatkozó szerveket. A katasztrófák okozta károk és veszteségek az államokat arra ösztönözték, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a megelőzésre, valamint a védekezésre. Magyarországon a megelőzés, a védekezés elősegítése és a következmények felszámolása céljából az ilyen kihívásokat is kezelni képes védelmi igazgatási rendszer működik. A központi, területi, helyi, települési szintek közös célja minden esetben a lakosság életének, egészségének, anyagi javainak védelme. A lakosságvédelmi feladatok egy nélkülözhetetlen területe a lakosság tájékoztatása és riasztása, amely már számos módon érhető el a hagyományostól egészen a civil szféra biztosította lehetőségekig. Ezek a csatornák és eszközök segítik elő, hogy minél hatékonyabban történjen az információáramlás, elérve a külső kommunikációs célcsoportot, a lakosságot. A technológiák fejlődésével az alkalmazható lehetőségek köre is kiszélesedett. A hagyományos elemeken (televízió, rádió, nyomtatott sajtó stb.) kívül megjelent a nagy tömegeket ellátó internet hatósági célú felhasználása, az internetes közösségi fórumok, valamint az „okostelefonok” elterjedésével a telefonos applikációk sora is. A külső kommunikáció a védelmi feladatokban is az elvárások alapján próbálja kialakítani a célcsoport tájékoztatására, riasztására alkalmas kommunikációs csatornákat és eszközöket. Az elmúlt évek hazai és külföldi tapasztalatai indokolták a hivatalos közösségi oldalak üzemeltetését és a tájékoztatásra alkalmas applikációk fejlesztését. A védelmi szféra lényeges feladata ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázása a hatékony kommunikáció megvalósulása érdekében. Abban az esetben lehet eredményes ez a folyamat, ha a kiválasztott információt biztosító csatorna széles körben ismert és elismert, ami egy tudatosan felépített tevékenységgel érhető el annak érdekében, hogy a szervezet a közösségi média színterévé és első számú forrásává váljon egy katasztrófa bekövetkezése esetén.
Veszélyhelyzeti tájékoztatás Az ország védelmi igazgatás rendszerének a lakosság a legfőbb külső kommunikációs célcsoportja. Ezt bizonyítja a védelmi rendszer kialakításának céljai közt szereplő lakosságvédelem. Ez elsősorban polgári védelmi feladat, 276
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
amelynek lehetnek rendészeti és/vagy katonai feladatai is. A mai modern felfogás szerint a védelmi tevékenységeket átfogó módon kell vizsgálni. A lakosságvédelem egy olyan komplex védelmi tevékenység, amely a részt vevő szervezetek szoros együttműködésében történik. [1] A külső környezettel való kapcsolat kiépítése éppen olyan elengedhetetlen, mint a szervezetek tagjai közti kapcsolat. Ennek egy meghatározó pillére a gyors és hiteles tájékoztatás, normál és különleges jogrendi időszakokban egyaránt. Az utóbbi 10-20 évben a katonai fenyegetettségre való felkészülés helyét gyakorlatilag átvette a katasztrófák elleni védekezés, azonban a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelemben résztvevők további köre is meghatározó szerepet kap az ilyen jellegű krízisek kezelésében. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik arról, hogy „a katasztrófavédelem nemzeti ügy és a résztvevők (a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok, valamint az állampolgárok) biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információt az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról. A katasztrófavédelem rendszerének tagjaként a lakosságnak joga van megismerni a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítani az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.” [2] A védelmi igazgatás rendszerének részeként a katasztrófavédelemben részt vevő többi szervezet felelőssége a hiteles informálás, a hatékony tájékoztatási módok kialakítása és alkalmazása, azonban az állampolgároknak is kötelessége a hivatásos szervek és a közösség tagjainak a figyelmeztetése a tudomásukra jutott veszélyhelyzetről. A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának vannak hagyományos módszerei, amelyek közül a megfelelő eredmény elérése érdekében egyszerre több – a korszerűvel együtt is – alkalmazható. A tájékoztatás megvalósítható közérdekű közlemény közzétételével, a lehetőségek szerint elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével, a lakossági riasztórendszer eszközeivel, helyben szokásos módon és élő beszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközzel. [3] A hagyományos módokon kívül a civil szféra új tájékoztatásra alkalmas közegeket teremtett, amelyek mint új eszközök funkcionálhatnak a krízishelyzetek kezelésében.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
277
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
A közösségi média (social media) A közösségi média nem jöhetett volna létre az internet nélkül, amely az egész világot behálózó rendszer. Az internetet világszerte körülbelül 4 milliárdan használják napi szinten információszerzésre. Egy 2014-ben végzett statisztikai mérés alapján a magyar lakosság 72%-a már internet-felhasználó. [4] Az internet térhódítása óta kevésbé tájékozódunk a televízióból, a rádióból és a különböző sajtótermékekből. A fiatal generáció nagy része a közösségi média függőjévé vált, ennek segítségével tájékozódnak, kapják meg napi híradagjukat. A közösségek közvetlen kapcsolat kialakítására alkalmasak, így nem meglepő, hogy a marketingtevékenységet végzők rövid időn belül meglátták az ebben rejlő lehetőségeket. Mára már elengedhetetlen kommunikációs csatornává vált nemcsak a marketing szempontjából, hanem a mi esetünkben a vizsgált lakosságtájékoztatási feladatokban is. Általában elmondható, hogy mindenki számára elérhető, és az emberek közötti kölcsönös kapcsolaton alapszik. A közösségi médián keresztül bárki üzenhet és hozzáférhet az információkhoz. A hagyományos médiával ellentétben gazdaságos vagy egyáltalán semmibe nem kerül, alkalmas ugyanúgy kis és nagyobb csoportok elérésére, hátránya azonban, hogy nem minden esetben tekinthető hiteles forrásnak. A közösségi média eszközei közé tartoznak a blogok, a kép- és videómegosztó oldalak, az üzenőfalak, az e-mailek, az üzenetküldő szolgáltatások és programok. Magyarországon a két legszélesebb körben elterjedt közösségi oldal a Facebook és a YouTube csatorna. A Facebook 2004. február 4-i indulása óta világszerte több mint egymilliárd felhasználót tudhat magáénak. A YouTube esetében havonta több mint egymilliárd egyéni felhasználó keresi fel az oldalt. [5] 2008. november 26-án indult el a Facebook magyar változata. A SocialDaily1 adatai alapján Magyarország 9 958 000 lakójából mára 4 800 000 felhasználó csatlakozott a Facebook táborához. Ez azt jelenti, hogy majdnem a lakosság fele tagja a közösségi oldalnak, vagyis majdnem minden második ember már felhasználó. Ez nemcsak a szomszédos országokhoz képest, hanem világviszonylatban is magas arányszám. További érdekesség, hogy ebből 76% mobilhasználó is. [6] A YouTube-ot a magyar lakosság 30%-a napi rendszerességgel, 33%-a heti rendszerességgel látogatja. Népszerűsége abban rejlik, hogy számtalan videó megtalálható minden érdeklődési területen, és percenként 100 órányi videóanyagot töltenek fel. [7] 1
Facebookkal kapcsolatos statisztikai adatokkal is foglalkozó internetes oldal.
278
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
A közösségi média szerepe a katasztrófák kezelésében A közösségi média katasztrófák idején betöltött szerepére 2005-ben a New Orleans-i Katrina hurrikán idején kezdtek felfigyelni. Ekkor kezdődött el az információk online megosztása, annak ellenére, hogy nem voltak még okostelefonok, a jelenleg használt közösségi felületek (YouTube, Twitter, Google+) nagy része sem létezett, és a ma már a legszélesebb körben elterjedt Facebook is alig egy éve kezdte el térhódítását. Az évek alatt az internet mint tájékozódási felület vált közkedveltté, és a hivatalos oldalak mellett már a közösségi oldalak biztosították az információszerzést és -áramlást. A rendvédelmi szervek is felismerték a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, és létrehozták saját oldalaikat. Ezek az Észak-Amerika keleti partvidékén és a Karib-térségben 2012 októberében lesújtó Sandy hurrikán idején már szerves részévé váltak a katasztrófa kezelésének: segítették a lakosokat az információszerzésben, a szeretteikkel való kapcsolattartásban, a segítségkérésben, amikor a telefonos szolgáltatás nem működött. 2013. április 15-én, a bostoni maratonon elkövetett merénylet idején nemcsak az eseményeket lehetett nyomon követni, hanem azt is, hogy a felhasználók hogyan reagáltak a történtekre. A közösség tagjai ételt, meleg fürdőt és alvóhelyet ajánlottak fel otthonukban számukra idegen embereknek. [8] Amerikai eseteken kívül a haiti és japán földrengésnél és cunaminál is azt lehetett tapasztalni, hogy a közösségi média fontos szerepet játszott a világ információszükségletének kielégítésében, az adományok gyűjtésében, az önkéntesek toborzásában. Az áldozatok elszenvedői segítséget kérhettek, a 2011-ben létrejött Google Person Finderen2 keresztül a hozzátartozók megtalálhatták és információt szerezhettek szeretteikről. A haiti és japán katasztrófánál is alkalmazták a Ushahidi webes szoftvert, melynek segítségével a közösségi oldalakon keresztül érkező információk vizuálisan megjeleníthetővé váltak a menedékhelyekről, az élelmiszerboltokról, a mobiltelefon-feltöltő állomásokról, az útlezárásokról. [9] Hogy összegyűjtsék a katasztrófa áldozatainak a túléléshez szükséges információkat, a hivatásos szervek felhasználták a közösségi oldalakat. Ezek alkalmassá váltak tájékoztatásra, tájékozódásra, segítségkérésre, segítségnyújtásra, vélemények közlésére és értékelésére, eltűnt személyek keresésére – mind az állampolgárok, mind a hivatásos szervek számára.
2
Bárki számára elérhető internetes felület, melynek segítségével információt kaphatunk szeretteinkről.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
279
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
A közösségi média hazai vonatkozásai Magyarország és a közösségi média katasztrófák idején betöltött szerepének kapcsolatáról az egyik legnagyobb ipari katasztrófa, a vörös iszap 2010-es kiömlése kapcsán beszélhetünk először. Sokakat megérintettek a történtek, és számos közösségi profil jött létre az események nyomon követésére és a károsultak megsegítésére. Még ma is élő oldal a „Vörös iszap károsultjainak megsegítésére” közösség, ami 5279 „kedvelőt” tudhat magának a mai napig, illetve a legnépszerűbb videómegosztó csatorna, a YouTube portálján 5210 videó található vörös iszap témában. [10] A közösségi felületek hasznosnak bizonyultak a 2013. márciusi havazás és júniusi dunai árvíz idején is. Az idővonalak az események ideje alatt tele voltak a kapcsolódó hírekkel, saját készítésű képekkel, videókkal, megosztásokkal. Az Árvíz FM rádió a közösségi oldalakon is megosztotta az aktuális híreit, melyek elsősorban a Facebook-portálon voltak láthatóak. Természetes, hogy egy nagyobb veszélyeztető eseménynél az információt igénylők száma nagymértékben megnövekszik. A lakosság egy meghatározó része telefonja, számítógépe, valamint az internet segítségével tájékozódott, és különböző közösségi önszerveződések voltak megfigyelhetőek. Az egyik legismertebb kezdeményezés volt, amikor a „Hóhelyzet 2013 március” Facebook-oldalon az alábbi szöveg jelent meg: „Aki elakadt, és akinek segítségre van szüksége, valamint mindazok, akik segíteni szeretnének vagy információt tudnak adni a bajban lévőknek. Segítsünk, ha tudunk.” [11] Az események alatt a telefonos szolgáltatás akadozott, és a katasztrófavédelem hivatalos közösségi oldala sem működött még. A 2013. júniusi árvíz kapcsán is megfigyelhető volt a Facebook-on történő önszerveződés. Az „Árvíz 2013 Összefogás” oldalt 2013. június 2-án hozták létre, és jelenleg is 41 462 kedvelője van. Az oldalon a résztvevők megosztották az észrevételeiket. [12] Képeket, videókat, híreket töltöttek fel folyamatosan, valamint segítségkérésre is alkalmazták. A YouTube a márciusi havazás és nyári árvíz idején is aktív szerepet kapott. Több ezer videót töltöttek fel, melyek legnagyobb részét civil emberek készítették. A videók nézettsége több száztól a több tízezerig terjedt. Az említett események is hozzájárultak ahhoz, hogy megalapozzák a közösségi média veszélyhelyzeti alkalmazásának létjogosultságát és 2013. május 30-án létrejöhetett a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos felülete, majd az év végén megkezdhette működését a VÉSZ3 applikáció. A közösségi felület által interaktív kapcsolat hozható létre, illetve ez eredmé3
Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás.
280
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
nyesnek bizonyulhat azokban a helyzetekben is, amikor a telefonos szolgáltatás nem működik a túlterheltség miatt.
Okostelefonok és applikációk A mobiltelefonok életünk szerves részévé és társadalmi szükségletté váltak. A lakosság 34%-a már okostelefont használ, és ez a szám egyre csak nő. [14] Presztízskérdéssé vált az ilyen készülékek használata, és a fiatalság körében erős érzelmi kötődés is kialakult ezek iránt. A mobil internet vagy a wifi segítségével az okostelefonok – az asztali számítógéppel, laptoppal ellentétben – azonnali informálódási felületet biztosítanak. Az okostelefonok, táblagépek számának gyors növekedése magával hozta az úgynevezett applikációk elterjedését. Az újgenerációs mobil eszközök olyan kis számítógépek, amelyekhez programokat, úgynevezett applikációkat (alkalmazásokat) tölthetünk le. A közösségi oldalak is elérhetőek telefonos alkalmazásként, melyeknek előnye, hogy internetes hozzáférés esetén egy érintéssel igénybe vehetőek. A különböző applikációk témájuk, rendeltetésük alapján az élet számos területét lefedik. VÉSZ ( Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) Az okostelefonok elterjedése, az elmúlt évek veszélyhelyzetei és lakossági önszerveződései indokot szolgáltattak a katasztrófavédelemnek egy új lakossági tájékoztatási rendszer kiépítésére. A VÉSZ egy mobil internet alapú üzenetküldő applikáció, amely elérhető androidos és IOS operációs rendszerekben is. A közösségi médiával ellentétben egyirányú kommunikációt valósít meg, azonban a PUSH-technológiájának4 köszönhetően azonnal informálódhatunk segítségével: gyors és hiteles forrásból értesülhetünk az ország egész területén a veszélyhelyzetekről a nap 24 órájában. Az értesítések között meteorológiai, tűzoltói beavatkozások, tűzesetek, műszaki mentések, illetve közlekedési információ is megtalálható. Az okostelefonnal rendelkezők azonnal értesülhetnek a kiadott tájékoztató, figyelmeztető és riasztási jelzésekből. A még fejlesztés alatt álló applikáció alkalmas tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás küldésére. Lehetőségünk van mindhárom vagy az általunk beállítottról jelzésről üzenetet kapni. A három értesítési fokozat különböző színekkel jelenik meg a rendszerben. A tájékoztatás kék, a figyelmeztetés sárga, a riasztás pedig piros színekkel. Beál4
Közvetlen üzenettovábbítás.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
281
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
líthatjuk, hogy az ország teljes területéről, a kiválasztott megyékről vagy a saját pozíciónkhoz közeli területről szeretnénk informálódni. Az applikáció egy előre tervezett útszakaszokkal kapcsolatos információkról is értesítheti a felhasználót (például egy megtervezett utazás során). Mindezt képes térképes felületen is megjeleníteni nagyított, kicsinyített formában. Az üzenetek többsége kezdetleges javaslatot is tartalmaz, amivel segíti a felhasználókat az eligazodásban. A telefonos alkalmazás egyelőre csak egyirányú kommunikációt hoz létre, ezért a cél egy interaktív kapcsolat kialakítása lehet. [14]
1. ábra: A VÉSZ telefonos felülete5
Integrált Lakosságtájékoztatási Rendszer (ILR) Egy ideális tájékoztató rendszer kialakítása lehetővé tenné a kétirányú kommunikáció megvalósulását, ideális szerepet töltene be a különleges jogrend időszakában is. Nézzük meg egy általam ideálisnak tartott integrált lakosságtájékoztatási rendszer alapelemeit!
5
A szerző által készített kép.
282
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
A rendszer elérhető weboldalon, közösségi oldalon, ingyenesen letölthető telefonos applikációként, amelyet a lakosság igénye szerint alkalmazhat. A weblap interaktivitását a chat funkció6 valósítja meg, a közösségi oldal kétirányú kapcsolatot biztosít, és telefonos applikáción keresztül is elérhető. Az ILR a védelmi igazgatás teljes spektrumát egyetlen rendszerben fedi le, amely egy központi, 24 órás ügyeleti rendszer egyik eleme. Az ügyelet az illetékes szervektől kapott információk alapján előre meghatározott protokollal vagy az elöljáró utasítása szerint tájékoztatja a lakosságot. A rendszer tartalmaz egy dokumentumtárat hasznos tudnivalókkal, elérhetőségekkel, tanácsokkal. A megjelenő felület az aktuális veszélyhelyzetekről ad tájékoztatást, figyelmeztetést, riasztást, az információ megosztásának lehetőségével. A program térképen megjeleníti a veszélyes vagy lezárt területet, és kerülőt javasol, illetve további specifikus információt biztosít. A GPS7 széles körű elterjedése lehetőséget biztosít arra, hogy mindennemű egyéb eszköz, térkép és speciális topográfiai ismeretek nélkül a helyzet meghatározása egy gombnyomás segítségével történjen, és alkalmas legyen azonnali segítségkérésre. A szervezeti tájékoztatás mellett lehetőséget biztosít a lakossági bejelentések fogadására is. A „küldés” gomb segítségével szöveg, kép- és hanganyag továbbítására alkalmas, amelyet az ügyelet feldolgoz és továbbít a beavatkozó szervnek vagy a lakosságnak. További elvárás a többnyelvű tájékoztatás, illetve speciális modul a vakok, gyengén látók és egyéb fogyatékkal élők számára. A rendszer hátránya, hogy egy rendkívüli helyzetnél a tömeges bejelentések túlterhelhetik. Szakértő informatikai támogatás és „call center”8 használatával biztosítani kell a normális információáramlás feltételeit.
Következtetések Az utóbbi évek káreseményei igazolják, hogy a lakosság veszélyhelyzetben sebezhetővé válik, és ezt maguk a lakosok is belátták. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a civil önszerveződések kialakulása az információigény kielégítése érdekében. Az önszerveződések veszélye ugyanakkor abban rejlik, hogy a megosztott információ nagy része ellenőrizetlenül kerül a világhálóra, ezért annak hitelessége kétes. A félreinformálás elkerülése érdekében a hatóságok feladata az információigény kielégítése, a kérések, felhívások eljuttatása a lakosságnak. A hatóságok információi ellenőrzöttek, hiteles tájékoz6 7 8
Valós idejű írásos kapcsolattartás. Globális Helymeghatározó Rendszer. Segítségével a szervezet nagyszámú telefonhívást képes hatékonyan kezelni.
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
283
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
tatást nyújtanak, valamint az adminisztrátorok a lakossági reagálásokat is figyelemmel kísérhetik. El kell érni, hogy a közösségi önszerveződések a hivatásos szervezeteken keresztül valósuljanak meg, így létrehozható a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés. Fontos, hogy a tájékoztatás kérdését átfogó módon értelmezzük, a védelmi igazgatás szintjén vizsgáljuk. Egy jól működő lakosságtájékoztatási rendszer növeli a társadalom védekezőképességét, kivívja az össztársadalmi elismerést, elfogadást, ami a védelmi igazgatás rendszerében részt vevő valamennyi szervezet érdeke. A társadalom elérésében meghatározó a szervezet tudatosan kialakított tájékoztatási stratégiája, melynek alapja a tájékozódási trendek folyamatos nyomon követése és alkalmazása, hogy az a jövő generáció életének általános részévé válhasson. A tájékozódási szokások figyelembevétele mellett szükség van PR-szakemberekre, 9 adminisztrátorokra, akik feladata a kapcsolatok kialakítása és ápolása. A hatékony PR-tevékenység nemcsak egy profitorientált vállalat, hanem a védelmi igazgatás rendszer életében is meghatározó és sorsdöntő lehet a szervezeti célok és a célközönség elérésében. Abban az értelemben még fontosabb is, hogy nem egy termék, szolgáltatás és az azt előállító vállalat elfogadása a tét, hanem emberi életek függhetnek tőle. A közösségi média előnye, hogy kétirányú kommunikációt, interaktív kapcsolatot hoz létre a lakosság és a védekezésben részt vevő szervezetek között. A védelmi célú applikációknál is törekedni kell arra, hogy a lakosság is aktív részese legyen a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatainak. A kétoldalú kommunikációt nagyban elősegíti az internet elterjedése, hiszen az általa létrejött közösségi média, a weblapok, a telefonos applikációk mind a 21. század információs társadalmának kiemelt kommunikációs lehetőségei. Az internet egy hatékony tömegkommunikációs eszköznek bizonyult, azonban sosem szabad megfeledkeznünk az eddig használt hagyományos módszerekről sem, sőt az internet és a PR segítségével ezeket a lehetőségeket a továbbiakban is népszerűsíteni kell.
9
PR egy tudatosan tervezett és végrehajtott kommunikációs tevékenység, amelynek célja az egyének, szervezetek és a környezetük közötti kölcsönös megértés elérése és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok létrehozása kétirányú kommunikáció útján. [15]
284
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
BALOG Fatime • A LAKOSSÁG VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...
Irodalomjegyzék [1] Katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai, www.katasztrofavedelem.hu/index 2.php?pageid=polgarivedelem_index (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [2] 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Magyar Közlöny, 2011/113. szám. [3] 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Magyar Közlöny, 2011/131. szám. [4] Magyar internet és mobil penetrációs adatok, http://facebooktippek.hu/2014/02/ 06/magyar-internet-es-mobil-penetracios-adatok-2014/ (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [5] YouTube-statisztikák, www.youtube.com/yt/press/hu/statistics.html (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [6] Magyarország Facebook-analitikája: SocialDaily, http://analytics.socialdaily.com/ hu/facebook/countries/hu/ (a letöltés ideje:2014. 10. 12.) [7] Magyarországi YouTube felhasználói statisztika, http://seoaudit.hu/blog/magyar orszagi-youtube-felhasznaloi-statisztika/ (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [8] Dina Fine Maron: How Social Media Is Changing Disaster Response, 2013, www.scientificamerican.com/article/how-social-media-is-changing-disaster-respons e/ (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [9] Trends in Social Media: Use in Natural Disasters, www.mysecurecyberspace.com/ articles/classroom/trends-in-social-media-use-in-natural-disasters.html (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [10] A vörös iszap károsultjainak megsegítésére, 2010, www.facebook.com/pages/ V%C3%B6r%C3%B6siszap-k%C3%A1rosultjainak-megseg%C3%ADt%C3%A9s%C3%A 9re/153927364647650?ref=br_rs (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [11] Hóhelyzet, 2013 március, www.facebook.com/pages/H%C3%B3helyzet-2013-m%C 3%A1rcius/229924473820111 (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [12] Árvíz 2013 Összefogás, www.facebook.com/Arviz2013Osszefogas?fref=ts (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [13] European digital landscape, 2014, www.slideshare.net/wearesocialsg/social-digi tal-mobile-in-europe (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [14] A katasztrófavédelem veszélyhelyzeti alkalmazásáról, www.katasztrofavedelem. hu/index2.php?pageid=lakossag_veszelyhelyzeti_tajekoztato_rendszer (a letöltés ideje: 2014. 10. 12.) [15] SÁNDOR Imre: A marketing-kommunikáció kézikönyve. Budapest, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Marketing tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány, 2000, ISBN 963-04-9064-109
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 275–285
285
Technikai rész
Szerzőink FÖLDESI Krisztina, doktorandusz, Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola SEBŐK István, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola BOROS László, doktorandusz, Pázmány Péter Bölcsészettudományi Kar, PPKE BTK, Történelemtudományi Doktori Iskola CSEH Valentin, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtudományi Doktori Iskola KEREKES András, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtudományi Doktori Iskola dr. GYARAKI Réka, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola dr. HORVÁTH Orsolya, doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola AMBRUSZ József tű. ezredes, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola ANTAL Örs, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola dr. SCHWEICKHARDT Gotthilf, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola GÖNCZI Gergely, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola HEGEDŰS Hajnalka, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (1. SZÁM): 287–288
287
TECHNIKAI RÉSZ
KALAMÁR Norbert, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola LACZIK Balázs tű. mk. szds., doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola MÉSZÁROS Gergely, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola SOLYMOSI Máté, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola GYÖRFFY Ágnes szds. , doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Hadtudományi Doktori Iskola GYÖRÖK László, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola Dr. KIRÁLY László, a hadtudomány kandidátusa, az Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke KISS Dávid, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola NYÁRI László, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola ORBÓK Ákos, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola SZENDI József, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola BERKI Gábor, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola KÁROLY Krisztián, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola SZABÓ András, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola BALOG Fatime, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Műszaki Doktori Iskola
288
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 287–288
TECHNIKAI RÉSZ
Szerzőink figyelmébe A következőkben néhány lényeges tudnivalót közlünk a folyóiratban való sikeres publikálás elősegítésének érdekében. Célcsoportjaink: • az NKE mindhárom karán, a magyar közszolgálati felsőfokú szakemberképzésben oktatóként, illetve kutatóként dolgozó kollégák; • a BSc-, MSc- és PhD-képzési szintekben részt vevő hallgatók; • a közszolgálat különféle szakterületein (elsősorban a közigazgatás, a honvédelem és a rendvédelem területein) dolgozó külsős (hazai és külföldi) szakemberek. A befogadott témáknak a hadtudományokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódóan, a közszolgálati tevékenységekkel összefüggő különféle szakterületeken végrehajtott, alapvetően alkalmazott társadalomtudományi jellegű elméleti és empirikus kutatási eredményeik közzétételére kell koncentrálniuk. A lap lehetőséget biztosít 20–25 ezer karakter (kb. fél szerzői ív) terjedelemben – a rovatoknál megnevezett témakörökben – tanulmányok, szakcikkek megjelentetésére. Ennél kevesebb csak a Fórum rovatban megjelentetett szöveg (vélemény, recenzió, könyvbemutató stb.) lehet, amivel kapcsolatban előzetesen egyeztetni kell a szerkesztőséggel. A folyóirat évente négyszer jelenik meg nyomtatásban, de elektronikusan is elérhetővé tesszük. Az időben történő kiadás miatt tartandó kézirat-beküldési határidők: Beküldési határidő január 15. április 15. július 15. október 15.
Várható megjelenés I. negyedév utolsó hete II. negyedév utolsó hete III. negyedév utolsó hete IV. negyedév utolsó hete
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 289–290
289
TECHNIKAI RÉSZ
A határidőn túli beküldés automatikus váltást jelent a soron következő negyedévben való megjelenésre. A cikkek szigorúan követendő formai követelményeit letöltheti a www.tarseshonv.uni-nke.hu oldalról. A beküldött kéziratokhoz, eredeti kézjeggyel ellátva, mellékelni kell a „Kézirat-beküldési űrlapot” és a „Copyright átruházási nyilatkozatot” is! (Ezek az említett oldalról szintén letölthetők.) A beküldött kéziratok előzetes formai ellenőrzésen esnek át. Amennyiben azok a formai követelményeknek nem felelnek meg, úgy a lektorálás megkezdése előtt visszaküldjük a szerzőnek. Ha megfelelnek az előzetes formai ellenőrzésnek, úgy a szerkesztőség két (szak)lektort kér fel a bírálatok elkészítésére, amelyre két hét áll rendelkezésükre. A visszaérkezett lektori vélemények után: 1. Az adott cikket módosítások nélkül megjelentetésre befogadjuk. 2. Kisebb módosításokkal – de visszaküldve a szerzőnek javításra – megjelentetésre befogadjuk. 3. Nagyobb módosításokkal és jelentős átdolgozást kérve visszaküldjük a szerzőnek, majd ezeket elvégezve újra ellenőrizzük azt. 4. Durva formai és szakmai hibák miatt a cikk megjelenését és leközlését elutasítjuk. A szerkesztőség lehetőséget keres és megoldást kínál arra az esetre is, hogy – a szerzővel való előzetes egyeztetés után – elősegítse, kezdeményezze a profiljától jelentős mértékben eltérő cikk átirányítását más folyóirathoz. Kapcsolat a szerkesztőséggel: Főszerkesztő: dr. Németh József Lajos A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Benkő Tibor vezérezredes Szerkesztőségi titkár: Szilágyiné Heim Katalin Intézmény: NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Cím: 1101 Budapest, Hungária krt. 9–11. Postafiók: 1581 Budapest, Pf. 15. Telefonszám: +36 1 432 9000/29194 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.tarseshonv.uni-nke.hu
290
TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM 2015; XIX. (2. SZÁM): 289–290