S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Tanulói munkatankönyv
4
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ
VEZETŐ FEJLESZTŐK
A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I Z OT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZ ERKESZ TÕ
NAGY MILÁN
BORÍTÓGRAFIKA
S Z Ű C S É D UA
TIPOGRÁFIA
BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006
KONFLIKTUSOS DR ÁMÁK AZ ÉRVEK TÍPUSAI
Tanulói munkatankönyv
Fejlesztők
Héjja Ágnes Kálmán László Molnár Cecília
TARTALOM
KONFLIKTUSOS DRÁMÁK – AZ ÉRVEK TÍPUSAI
5
A V I TA – P R O L Ó G U S
34
K É T I G A Z S Á G H A R C A – K I N E K A T R AG É D I Á J A ?
49
AZ ANTIGONÉHOZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐ- ÉS VÁDBESZÉDEK
63
RÉSZLETEK WILLIAM SHAKESPEARE JULIUS CAESARJÁBÓL
81
M O D E R N B E S Z É D E K – V I TAV E R S E N Y
1. A VITA – A PROLÓGUS Ismét drámákkal fogunk foglalkozni. Olyanokkal, amelyekben a cselekmény fő szervező eleme a konfliktus, mint Molière komédiájában, A fösvényben vagy Shakespeare Romeo és Júliájában. Megfigyeljük, hogy egy konfliktusos drámában, Szophoklész Antigonéjában hogyan ütköznek különböző nézetek és érdekek, milyen eszközökkel, szóval és tettel harcolnak a hősök álláspontjuk megvédéséért. Ebben a fejezetben azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet, érdemes hatékonyan vitatkozni, milyen érvekkel, hogyan tudjuk meggyőzni vitapartnerünket. A VITA A mindennapi életben sokszor kerülünk konfliktushelyzetekbe. Sokszor kényszerülünk vitázni: azaz ütköztetni álláspontunkat valaki másnak a miénktől különböző álláspontjával. Gyakran próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket a magunk igazáról. A következő órákon a vitatkozás technikájával fogunk foglalkozni. Első lépésként felidézünk tipikus vitahelyzeteket, és megpróbáljuk elhatárolni a vitát a hétköznapi veszekedéstől. 1. Miről lehet vitatkozni? a) Próbáld elképzelni, hogy a kép szereplői miről vitatkozhatnak!
6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Készíts pókhálóábrát! Milyen helyszíneken folyhat vita? Hol, milyen szituációban szoktak vitatkozni az emberek?
VITA
2. Játsszátok el a szituációkat! a) Párosával válasszatok egy-egy szituációt, és adjátok elő a csoporttársaitoknak! – Az osztály képviselője megpróbálja meggyőzni a tanárt, hogy aznap ne legyen dolgozatírás. – Két diák vitatkozik azon, hogy jobb lenne-e megírni aznap a dolgozatot, vagy próbálják meg rávenni a tanárt, hogy halasszák el. – Az iskolaudvaron ugyanazon a pályán egyszerre vagy csak focizni, vagy csak kosarazni lehet. Két diák vitatkozik, hogy mire használják a pályát. – A legutóbbi nagy sikerű, mindenki által látott film az egyik embernek tetszik, a másiknak nem, ezen vitatkoznak. – A gyerek vitatkozik az anyjával vagy az apjával, mert nem akar pénteken este a megadott időre hazamenni. – Két testvér vitatkozik, hogy két különböző tévécsatorna közül melyiket nézzék. – Bolti reklamáció: leszakadt a vadonatúj sportcipő talpa; az eladó nem akarja visszacserélni, mert szerinte nem rendeltetésszerűen használták. b) A szituációk előadása közben a csoport többi tagja figyeljen, és rögzítse megfigyeléseit az alábbi táblázat szempontjai szerint! (Amelyik szituációra nem maradt idő, azt természetesen nem kell kitöltenetek!)
VITA VAGY VESZEKEDÉS? MIÉRT?
MIK VOLTAK A SZEREPLŐK SZ ÁNDÉK AI?
MILY EN E SZKÖZÖKKEL PRÓBÁLTÁK ELÉRNI A BESZÉLŐK A CÉLJAIK AT?
MI VEZETETT EREDMÉNYHEZ A BESZÉLGETÉSBEN?
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
3. Olvassátok el az alábbi beszélgetéseket, és válaszoljatok a kérdésekre! I. – Normális vagy? Mér nem kapcsolod ki a mobilod, amikor moziban vagy? – Hogy tudjam, ki hívott. Különben is, mindig lehalkítom. – Akkor is tök idegesítő így melletted ülni, egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni. – Ez nem igaz. Teljesen követtem a filmet, csak megírtam közben gyorsan egy sms-t. Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok? – Figyi, a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével. II. – Ugye, hogy nem kellett úgy parázni a töridoga miatt? Nyugodtan eljöhettél volna focizni, én így is tök jól megírtam hármasra. – Naná, hogy megírtad, kipuskáztad az egészet a könyvből. És mindened tele volt írva puskákkal. – Mér, neked talán nem? – De én nem használtam. Én ugyanis nem csalok. – Akkor mér nem veszel sose buszbérletet? – Az más. Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted? És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc. – Mer én jófej vagyok. a) Mit gondoltok, melyik vita az eredményesebb, azaz melyikben láttok esélyt arra, hogy a későbbiekben közelednek az álláspontok? Indokoljátok is!
7
8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Milyen eszközt vetettek be a vitatkozó felek, és milyen céllal, amikor az hangzott el, hogy: (1) „Normális vagy?”
(2) „tök idegesítő így melletted ülni”
(3) „egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni”
(4) „Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok?”
(5) „a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével”
(6) „Mér, neked talán nem?”
(7) „Én ugyanis nem csalok.”
(8) „Akkor mér nem veszel sose buszbérletet?
(9) „Az más.”
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
(10) „Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted?”
(11) „És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc.”
c) Mi a beszélők álláspontja az egyes párbeszédekben?
d) Melyik álláspontot volt könnyebb és melyiket nehezebb megfogalmazni? Miért?
e) Félresiklik-e valamelyik párbeszéd? Ha igen, melyik? Vajon miért?
4. Fogalmazd meg öt mondatban azt, amit a vitáról, a vitázás technikájáról és a veszekedésről megtudtál!
5. Olvasd el az alábbi szöveget! Írd a margóra a kulcsszavakat! Ha valamit nem értesz, tegyél mellé kérdőjelet!
9
10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
A vita és a veszekedés Mindnyájunknak vannak tapasztalatai a vitákról és a veszekedésekről is. Arról is mindenkinek van elképzelése, hogy a vita miben különbözik a veszekedéstől. Lássuk, pontosabban hogyan lehetne ezt a különbséget megragadni! A VITA olyan beszélgetés, amelyben a résztvevők valamilyen kérdésben különböző álláspontot képviselnek, és fő céljuk, hogy a többi résztvevőt meggyőzzék az igazukról, illetve hogy a saját véleményüket is kiigazítva kialakítsanak egy közös álláspontot, azaz valamilyen kérdésben konszenzusra jussanak. Vita tehát csak akkor alakul ki, amikor a résztvevők álláspontjai különböznek, és ezek a különböző nézetek a vitában elkerülhetetlenül összeütköznek, KONFLIKTUSBA kerülnek. A VESZEKEDÉS ebben – ti. a konfliktus meglétében – hasonlít a vitához: a veszekedés alapja is minden esetben valamilyen konfliktus. A veszekedésben azonban a felek célja nem az álláspontok egyeztetése, hanem saját érzelmeik kifejezése és esetleg a másik fél elleni indulataik levezetése. A veszekedés során a felek egymás fölé próbálnak kerekedni, egymásra próbálják kényszeríteni az akaratukat, megpróbálják cselekvésre, gesztusokra vagy egyszerűen csak visszavonulásra kényszeríteni egymást – jó esetben csak nyelvi eszközökkel. A vitát és a veszekedést nem lehet egyértelműen megkülönböztetni, eszközeik és jellemzőik a legtöbb párbeszédben – amelyben valamely konfliktust kell megoldani vagy kezelni – összekeveredhetnek: a viták veszekedésekbe torkollhatnak (fordítva azonban ritka: veszekedésből ritkán válik értelmes vita). A viták elemzésekor a felek álláspontjait TÉTELEKNEK nevezzük. A felek elvileg az általuk képviselt tételek bizonyítására törekszenek. Csak olyan bizonyítást tudunk azonban a többiekkel elfogadtatni, amelynek az egyes lépéseit is elfogadják azok, akiket meg kívánunk győzni. Ez csak akkor lehetséges, ha vagy már előzőleg is igaznak gondolták a bizonyításunk alapjául szolgáló állításokat, vagy a vita során belátják állításaink igazságát. A bizonyítás lépései a vita legfőbb eszközei, az ÉRVEK. Az érvek erősítésére, alátámasztására, a többiekkel való elfogadtatására gyakran használunk PÉLDÁKAT ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT (analógiákat) is.
A prológus A drámai művek a szereplők párbeszédeiből épülnek fel. Ezek a drámai dialógusok is sokszor tartalmaznak vitákat, veszekedéseket, hiszen a szereplők eltérő álláspontja így mutatkozhat meg. A továbbiakban az Antigoné című dráma első nagy vitáját, a prológust fogjuk megvizsgálni. Ez azért fontos, mert a drámai alapszituációban derül ki, hogy milyen kérdésekben ütközik a szereplők véleménye.
6. Mit tudunk a drámáról és a színházról? A) A dráma mint műnem a) Húzd ki azokat a fogalmakat, amelyeknek nincs közük a dráma műneméhez! tragédia, epigramma, lírai én, konfliktus, komédia, óda, dialógus, fabula, elbeszélő, felvonás, komédia, alaphelyzet
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
b) A megmaradtak között van egy fogalom, amelyről nem beszélhetünk az ókori dráma kapcsán. Keretezd be! c) Húzd alá azokat a fogalmakat, amelyeknek tudod a jelentését! d) Egyeztesd a padtársaddal a megoldásokat! Vitassátok meg az eltéréseket! Segítsetek egymásnak a fogalmak tisztázásában! e) Gyűjtsétek össze azokat a drámákat, színházi előadásokat, amelyeket olvastatok, illetve láttatok!
f) A drámákat (nem) nehezebb olvasni, mint a regényeket, mert …
B) A dráma a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy dráma? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal!
DRÁMA
11
12
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére!
c) Gyűjtsetek különbségeket a dráma és a színházi előadás között!
C) A színház a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy színház? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal!
SZÍNHÁZ
b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére!
c) A drámai szöveg és a színházi előadás között nagy különbségek lehetnek. Milyen kommunikációs eszközök állnak a színészek rendelkezésére a beszéden kívül?
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
7. Mítosz és drámai történet A) Théba városa Gyűjtsetek össze minél több információt a drámából Théba városáról! Képzeljétek el, hogy a Vének tanácsa tagjai vagytok, és be kell mutatnotok a városotokat az odalátogató turistáknak! Írjatok vázlatot a füzetbe! Döntsétek el, hogy ki lesz az „idegenvezető”, majd játsszátok is el a jelenetet! B) A thébai mondakör mítoszai a) Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket! (1) Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. (2) Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. (3) Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. (4) Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. (5) Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). (6) Oidipusz egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult. (7) Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. (8) Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. (9) Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. A sorrend: b) Egészítsétek ki a mondatokat! Laiosz királynak azt jósolták, hogy
13
14
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Oidipusz királynak azt jósolták, hogy
A Szphinx találós kérdése ez volt: Mi az, ami először négy lábon, később két lábon, majd három lábon jár? A megfejtés: ………….....……, mert
C) A thébai mondakör a mítoszban és a drámában a) Olvassátok el a thébai mondakör rövid összefoglalását! Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval hosszú ideig önmegtartóztató módon élt, mert az a borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Egyszer Laiosz (bormámorban) mégis gyermeket nemzett. A csecsemő bokáját átszúrta (Oidipusz = dagadt lábú), és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer, még fiatal korában egy lakomán valaki „cserélt gyermeknek”, fattyúnak nevezte. Elment Delphoiba, ám itt ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hiszen Polüboszt és feleségét hitte szüleinek, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost, mivel a Szphinx öngyilkos lett. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusz elküldte sógorát, Kreónt Delphoiba, ahol azt a jóslatot kapta, hogy a szörnyű járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király megátkozta a gyilkost, és megkezdte a nyomozást. Amikor fény derült az igazságra, Iokaszté felakasztotta magát, Oidipusz pedig megvakította magát. Kiűzték a városból, s Antigoné segítségével bolyongott. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideig, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. Antigoné – dacolva a tilalommal – eleget tett a kegyelet törvényének. A király büntetése szigorú: élve eltemettette a lányt. Hiába tiltakozott Haimón, Antigoné jegyese, Kreón hajthatatlan maradt. Antigoné sziklasírjában öngyilkosságot követett el. Haimón követte menyasszonyát a halálba. Fia haláláról értesülve Eurüdiké is véget vetett életének. (Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán) b) Jelöljétek meg a mítoszban azt a részt, ahol a dráma története elkezdődik! c) Gyűjtsétek össze, mi az, ami nincs benne a drámában, ami máshogy van benne, illetve ami nem szerepel a mítoszban!
A
CSAK A MÍTOSZBAN O LVA S TA M
CSAK A DRÁMÁBAN O LVA S TA M
8. Rajzold meg a prológus alapján a testvérek családfáját!
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
MÁSHOGY SZEREPEL A DRÁMÁBAN, MINT A MÍTOSZBAN
15
16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
9. Állítsd időrendbe azokat az eseményeket, amelyek a dráma cselekménye előtt történtek! (1) (2) (3)
(4) (5) (6)
10. Írj két mondatot arról, hogy szerinted miért veszélyes, illetve miért hasznos előre tudni a jövőt! Vitassátok meg véleményeiteket!
11. Az Antigoné című drámában a vita egy halott eltemetése miatt robban ki. Írj 5 perces esszét arról, hogy mi a szerepe, jelentősége a temetésnek, a temetési szertartásnak az életünkben! A következő kérdések talán segítenek a gondolataid megfogalmazásában: – Milyen hagyományokhoz kapcsolódnak a temetési szertartások? – A vallásos magyarázatokon kívül milyen okai lehettek (lehetnek) annak a szokásnak, hogy a halottakat el kell temetni? – Mik a szerepük a temetésben a búcsúztatási szertartásoknak? – Mit jelent a halotti tor? Mennyiben tekinthető ünnepnek a halott búcsúztatása? Kezdd így a miniesszédet: A temetési szertartás szerintem azért fontos, …
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
DRÁMAI SZITUÁCIÓNAK (alaphelyzetnek vagy kiinduló helyzetnek) nevezzük a szereplők, alakok viszonyrendszerét, azaz viszonyulásukat egymáshoz és mindenekelőtt ahhoz a problémához, alapkérdéshez, amely a mű középpontjában áll. Drámai szituáció akkor alakul ki, amikor a korábbi, megszokott, elfogadott viszonyrendszer valamilyen oknál fogva megváltozik. Ezt a változást egy olyan esemény váltja ki, amely alapvetően új helyzetet teremt, amelyre a szereplőknek így vagy úgy meg kell fogalmazniuk válaszaikat. Ezt a kérdést szokás a dráma ALAPKÉRDÉSének nevezni. 12. A drámai alaphelyzet az Antigonéban a) Vázoljátok fel két mondatban az Antigoné alaphelyzetét!
b) Fogalmazzátok meg, miért drámai ez a szituáció! Használjátok a kell, szabad, vagy... vagy szavakat!
13. Keressétek ki azokat a mondatokat, amelyekkel meg akarják győzni egymást a testvérek! Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal is, mivel érvelnek! ANTIGONÉ ÉRVE
SAJÁT SZ AVAIDDAL
ISZMÉNÉ ÉRVE
1.
1.
2.
2.
SAJÁT SZ AVAIDDAL
17
18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
3.
3.
4.
4.
5.
5.
6.
6.
7.
7.
9 .
É V F O L Y A M
14. Beszéljétek meg, milyen értékek mentén gondolkodnak a testvérek! Közben töltsétek ki a táblázatot! ANTIGONÉ SZÁMÁR A FONTOS ÉRTÉKEK
ISZMÉNÉ SZÁMÁR A FONTOS ÉRTÉKEK
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
15. Mi van a szavak mögött? a) Mit érezhet Antigoné és Iszméné, amikor így beszélnek, ezt hallják? Egyes szám első személyben fogalmazz! (A prologosz utolsó 25 sorában találod az idézeteket.) ANTIGONÉ ÉRZÉSEI
ISZMÉNÉ ÉRZÉSEI
Ó jaj nekem
Kiáltsd ki, rajta
Ne szólj belé
Hát tégy hited szerint
b) Hasonlítsd össze a megoldásodat a párodéval! c) Olvassátok fel egymásnak a mondatokat úgy, hogy kifejeződjön a bennük rejlő érzés! 16. Oldd meg a kijelölt feladatot! A) Mi jellemző a nővérekre? a) Melyik szó melyik testvért jellemzi? Van-e olyan fogalom, amelyiket nem tudod hozzárendelni egyikükhöz sem, vagy olyan, amely mindkettőjükre érvényes? lázadás, gyengeség, behódolás, megalkuvás, ésszerűség, nemeslelkűség, erő, butaság, okosság, düh, aggódás, életszeretet, sértettség, tisztelettudás, testvéri szeretet
19
20
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
ANTIGONÉRA JELLEMZŐ
ISZMÉNÉRE JELLEMZŐ
•
9 .
É V F O L Y A M
EGYIKÜKRE SEM JELLEMZŐ
MINDKETTŐJÜKRE JELLEMZŐ
b) Foglald mondatba a megoldásaidat! Antigonéra jellemző: ………………………, mert Iszménére jellemző: ……………………….., mert Egyikükre sem jellemző: …………………….., mert Mindkettőjükre jellemző: ……………………………., mert B) Készítsd el Antigoné, illetve Iszméné jellemtérképét! Minden tulajdonságot támassz alá három, a dráma szövegéből vagy a cselekményből vett érvvel!
A
mert mert mert
Antigoné
mert mert mert
Iszméné
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
21
22
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
17. Hogyan hangzana Antigoné és Iszméné vitája ma? Írd meg a 20 év körüli testvérpár párbeszédét a te nyelveden, azaz modernizált formában!
18. Melyik testvérnek van igaza? Miért nehéz válaszolni erre a kérdésre? Foglald össze 8–10 összefüggő mondatban – miniesszében – a gondolataidat!
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
Az eddigiekben volt már szó általában a konfliktushelyzetekről, a vitáról és a veszekedésről. Láthattátok, hogy mi az Antigonéban a fő konfliktus. A következő feladatokban azt fogjuk részletesebben megvizsgálni, hogy a vitákban az érvelés milyen módon, milyen eszközökkel történhet. Miután az alábbi gyakorlatokat elvégeztétek, könnyebben fogjátok tudni értelmezni és elemezni a vitákat (legyenek azok akár irodalmi alkotások részei, akár mindennapi életünk részei). 19. Az alábbi mondatok az Antigonéból valók. Olvasd el a mondatokat, és válaszolj a kérdésekre! a) „előre tudtam válaszod” – Képzelj el egy olyan szituációt, ahol vitapartnered az idézetben szereplő mondatot mondja. Milyen hatást tenne rád? Miért?
23
24
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
– Írj olyan mondatokat, amelyek a fenti mondatéhoz hasonló hatást keltenek!
b) „...egy könny, egy rög nélkül heverjen ott a test, hogy lakmározzon rajta minden dögmadár!” – Ebben a mondatban Antigoné Kreón döntését idézi. Most tegyük fel, hogy Antigoné pontosan idézte Kreónt! Mivel lehetne megindokolni ezt a feltételezést?
– Mivel indokolható az a feltételezés, hogy Antigoné nem szó szerint idézte Kreón szavait?
c) „Nemes vagy-é, vagy csak nagyok korcs fajzata?” – Vár-e választ Antigoné a kérdésére? Honnan tudjuk ezt?
– Mit állít burkoltan a kérdés?
– Miért burkoltan közli ezt Antigoné, miért nem mondja ki nyíltan?
d) „Minden, amit Kreón megtilt, szörnyű dolog.” – Folytasd Iszméné gondolatát így: Ezért...
– Fogalmazd meg azt a tényt, amit mind Iszméné, mind Antigoné (és az olvasó is) tud, és amely kapcsolatot teremt Iszméné mondata és az általad írt folytatás között!
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
e) „Gondold csak át, Mi vár reánk, ha általhágjuk vakmerőn A törvényt, mit király kimond, s hatalma véd.” – Miért nem mondja meg egyenesen Iszméné, hogy mi vár rájuk, ha megszegik a király parancsát? Miért úgy fogalmaz, hogy „Gondold csak át...”?
– Fogalmazd meg a saját szavaiddal Iszméné gondolatmenetét, amelyet röviden ez a mondata kifejez!
20. Olvasd el az alábbi mondatokat! Írd le mindazokat az állításokat, amelyeket hallgatólagosan igaznak fogadtunk el, amikor az adott kijelentést tettük! a) Azokban az években, amikor a tavaszi középhőmérséklet alacsony, a rossz cseresznyetermés elsősorban nem a fák rossz állapotának köszönhető, hanem annak, hogy a méhek nem hagyják el idejében a kaptáraikat.
b) Padtársa hajába rágógumit ragasztott. Ezért megintem.
c) Extra kávéval könnyebb az ébredés!
d) Lakosainknak több kilométert kell utazniuk, ha tartós fogyasztási cikkeket akarnak vásárolni, és az útjaink csapnivaló állapotban vannak. Ezért támogatom, hogy a … cég elkezdhesse a falu határában a bevásárlóközpont építését.
25
26
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
e) Az elsőszülötti örökösödés elve értelmében István örököse Imre herceg lett. Ő azonban 1031ben életét vesztette. Istvánnak tehát új személyek után kellett néznie.
f) Az 1800-as évek második felében Miescher, svájci orvos-kémikus egy vízben és savakban nem, gyenge lúgokban azonban oldódó anyagot különített el gennysejtekből. Az addig ismeretlen anyagot a sejtmagból vonta ki, ezért nukleinnek nevezte el. (A nevet csak később módosították nukleinsavra.)
21. Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat!
Az érvek rekonstruálása A viták során a vitatkozó felek csak olyan érvekkel tudják egymást meggyőzni, amelyeket mindannyian elfogadnak. Mivel azonban a beszélők a kölcsönösen elfogadottnak tekintett tényeket nem szokták kimondani, a vitákban jellegzetesen kimondatlanul maradnak az érvelésnek azok a közbeeső lépései, amelyeket a felek kölcsönösen elfogadottnak hisznek. Erre láttunk példákat az előző feladatokban. Ahhoz, hogy megállapítsuk, egy bizonyos érvelés elfogadható-e, mindenekelőtt ki kell fejtenünk, REKONSTRUÁLNUNK kell a ki nem mondott érveket. Például ha arról akarjuk meggyőzni partnerünket, hogy nem érdemes este moziba menni, elképzelhető, hogy így fogalmazunk: „Este mindenfelé zenekarok játszanak Pesten, mert ma van a Zene Ünnepe. Nem érdemes este moziba menni.” Ebben az érvelésben kimondatlanul hagytunk egy sor érvet, mert ismert tényeknek tekintettük őket, például „a moziban általában nem csak egy napig vetítenek egy-egy filmet”, „érdemes járni a várost, ha mindenfelé zenekarok játszanak”, „nem lehet egyszerre moziba menni és járni a várost”. A kifejtés nehéz feladat, és sokszor azt is csak az elhangzott mondatok közötti logikai ugrásokból vesszük észre, hogy köztük kimondatlan érvek teremtik meg az összefüggést. A fenti érvelésben például az első mondat arról szólt, milyen programok vannak Pesten, a második pedig a moziba menésről; a kettő összekapcsolásához gondolatban ki kellett fejtenünk azokat a közbülső láncszemeket, amelyek kapcsolatot teremtenek köztük.
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
a) Tegyél fel a padtársadnak a szöveggel kapcsolatban három kérdést, majd válaszolj az ő kérdéseire!
b) Írj le egy olyan érvelést, amiben mindent, amit feltételeznek, ki is kimondanak a felek! (A fenti feladatból is veheted a példát, de kitalálhatsz egyet önállóan is.)
22. Érvek és ellenérvek A) Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a következő kérdésről! Jó-e ha az osztály tegezi fiatal tanárát? a) Az alábbi táblázatba rendszerezve gyűjtsétek össze érveiteket! IGEN, JÓ. ÉRVEK
NEM, NEM JÓ.
27
28
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Rendezzétek az érveket és az ellenérveket úgy, hogy összefüggő érvelő beszédet alkottok!
c) Adjátok elő a többieknek az érveléseteket! B) Olvassátok el a következő szöveget! HELYESÍRÁS A helyesírás a mai iskolai nyelvtani tananyag nagy részét teszi ki, és nagy nehézséget okoz a tanulóknak. Pedig Simonyi Zsigmond A magyar nyelvben (2. kiadás, 1905) ezt írja: „A helyesírás
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
a nyelvtannak nem igen jelentékeny függeléke; hisz a nőknek is semmit könnyebben meg nem bocsátunk, mint »a sok bájos, kedves ortografiai hibát«” – indokolja Simonyi, idézve Tóth Kálmán költeményét. Indokolt-e akkor, hogy az iskolában olyan sokat kell vele foglalkoznunk? Nem akarom vitatni a helyesírás jelentőségét. A könyvek és újságok olvashatóságának számomra is fontos tartozéka, hogy jó-e a helyesírásuk. Mégpedig azért, mert a rossz helyesírású nyomtatvány ugyanolyan rosszul használható, mint a be nem olajozott kerékpár. A jó helyesírású újságot gyorsabban, gördülékenyebben olvasom, mert a hibásan írt vagy rosszul elválasztott szavaknál önkéntelenül megállok, még ha nem is mindig okoznak megértési nehézséget. Tény, hogy minden iskolázott embernek képesnek kell lennie jól olvasható szöveget írni. Nem hiszem tehát, hogy csak a nyomdászoknak kellene megtanulniuk a helyesírást. De Simonyi szellemében úgy gondolom, hogy az iskolai nyelvtananyagban a jelentőségénél nagyobb súllyal szerepel. Lehet, hogy a finomabb részleteket valóban a nyomdásztanulóknak kellene tartogatni, és a felszabaduló időt különböző nyelvészeti érdekességekre lehetne szánni. A helyesírást három egymásnak ellentmondó alapelvnek köszönhetjük, elsősorban ezeket kell a tanulókkal is megértetni, persze sok-sok példával. Az első és legfontosabb, hogy az írásmód a hangzást tükrözi bizonyos megállapodások alapján. Elsősorban úgy, hogy betűk és betűkombinációk rendszeresen beszédhangoknak felelnek meg, de úgy is, hogy írásjelekkel jelöljük a mondatban a hanghordozást, intonációt. És úgy is, hogy az egy hangsúllyal mondott szavak közé nem írunk szünetet (egybeírjuk őket). A hangzás szerinti írásnak ellentmond a hagyományőrzés: csak a hagyomány az oka, hogy ugyanazt a j hangot kétféleképpen írjuk (ly-nal és j-vel). Annak is, hogy a hogy elé akkor is vesszőt teszünk, ha előtte nem emelkedik a beszéd hangmagassága, mint ezekben: azt mondta, hogy elmegy; nem akartam, hogy visszajöjjön. A formailag felszólító mondatokat is sokszor nem felszólító hanghordozással ejtjük, ilyenkor furcsa, hogy felkiáltójelet kell utánuk tennünk, például iskolai feladatokban: Számítsd ki a kör területét! Szintén ellentmond a hangzás szerinti írásnak az elemző írásmód: s-sel írjuk azt, hogy mosd meg, holott mozsd meg-nek vagy mozs meg-nek ejtjük. Ennek nem pusztán hagyományőrzés az oka. A megértést megkönnyíti, ha az írásképből könnyebben kibogozható, hogy milyen szó alakja szerepel benne. Ha s-sel írjuk azt, hogy mosd meg, akkor talán gyorsabban felismerjük, hogy a mos ige szerepel benne. Ugyanezért írjuk sokszor külön az olyan szavakat is, amelyeket amúgy egy hangsúllyal mondunk: három szóba írjuk azt, hogy meg akarom nézni, holott ilyenkor az akarom mindig hangsúlytalan. Ha különírjuk, jobban látszik a kifejezés szerkezete: abban, hogy meg akarom nézni, a meg nem az akarhoz tartozik, hanem a néznihez (a megnéz ige van benne). Nem csoda, hogy a helyesírás legnehezebb részei éppen a felsoroltak: a hagyományőrző írásképek és az elemző írás szabályai. Nehéz megmondani, hogy pontosan mikor érdemes megőrizni a hagyományos írásmódot, és hogy mikor érdemes elemző írásmódot használni. Csak önkényesen lehet a szabályokat felállítani. Van még egy nagyon fontos mondandóm, bár korábban egyszer már elmondtam: a helyesírási szabályzat, amelyet az Akadémia kiad, nem törvény! Legfeljebb szabványnak tekinthetjük, de szabványnak is csak annyiban, amennyiben egyes könyvkiadók, újságok ezt kérik számon a szerzőiktől, és az iskolákban is ezt tanítják. Senki másra nem kényszeríthetjük rá az akadémiai helyesírást! Magunkra nézve sem kell kötelezőnek tartanunk, ha nem szabványos szöveget kell írnunk. Sokszor egyenesen jobb, ha kicsit eltérünk az előírásoktól. Ilyen az az eset, amikor felolvasandó szöveget írunk. Mivel az a célunk, hogy a felolvasó ne akadozzon és ne térjen vakvágányra olvasás
29
30
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
közben, nem árt a tulajdonneveket, országok, városok nevét nagybetűvel írni, akkor is, ha a szabályzat ezt tiltja. Például: az első Lett kormány, az elnök Ír vagy Görög. Vagy például nem árt, ha ilyenkor kötőjellel írjuk a hosszabb összetett szavakat, akkor is, ha ezt nem írja elő szabály, vagy ha a szabály szerint két szóba kellene írnunk őket. A felolvasót emlékeztethetjük így, hogy az összetett szó tagjai nem kapnak külön hangsúlyt. Így elkerülhetjük, hogy a tizenkét emeletes ház-féle kifejezéseket értelemzavaró módon olvassák fel. (Kálmán – Nádasdy: Hárompercesek a nyelvről, 177–180. o.) a) Gyűjtsétek ki a szövegből az érveket!
b) Alkossatok ellenérveket, és rendezzétek őket az ellenkező álláspont bizonyítására!
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
C) Csoportosítsátok az alábbi érveket típusaik (milyen szempontot figyelembe véve milyen érvek fordulnak elő pro és kontra) szerint! Az érvek csoportosítása után játsszátok el a többieknek azt a családi vitát, ami a macskavásárlás körül folyik! A vitában használjátok fel a csoportosított érveket! Legyen-e macskánk? (1) a pszichológus szerint a háziállat jó dolog (2) a szülőknek mindegy (3) a szobába piszkíthat (4) az egerek sok kárt okoznak (5) veszélyeztetheti a papagájt (6) a gyerekek örülnének neki (7) megszerzése ingyenes (8) eltűnnek az egerek (9) a gyerekek szerint kell macska (10) ellophatja a nem neki szánt ételeket is (11) hullik a szőre (12) elhurcolja a nagyi fonalát (13) a nagyi szerint nem kell (14) gondozása, etetése pénzbe kerül (15) veszélyeztetheti a szomszéd tyúkjait (16) a macska esztétikus látvány (17) törődni kell vele, etetni kell (18) a szomszéd hallani sem akar róla
CSOPORTOSÍTÁS SZEMPONTJA
A M ACSK AVÁ SÁRL Á ST TÁ MOG ATÓ ÉRVEK
A M ACSK AVÁ SÁRLÁST ELLENZŐ ÉRVEK
31
32
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
D) Gondoljátok végig, milyen reklámokkal találkoztatok az utóbbi időben! Idézzetek fel néhány emlékezetes reklámot! a) Csoportosítsátok a táblázat szerint az általatok felidézett reklámokat! SZERINTÜNK HATÁSOS REKLÁMOK
SZERINTÜNK HATÁSTAL AN, ROSSZ REKLÁMOK
MILY EN ÉRVEK K EL P RÓ B Á L J A M E G G YŐZNI A KÖZÖNSÉGET?
MILY EN EG Y ÉB E SZKÖZÖKET HASZNÁL A KÖZÖNSÉG MEGGYŐZÉSÉRE?
MITŐL EMLÉKEZETES A REKL ÁM?
b) Találjatok ki egy új terméket (pl. levághatatlan biciklilakat), amit most akartok a piacra dobni! Készítsetek hozzá reklámot! A reklám szövegét jegyezzétek is le!
A
V I T A
–
A
P R O L Ó G U S
23. Olvasd el a következő szöveget, majd próbálj megfogalmazni olyan szabályokat, amelyek biztosítják, hogy helyes következtetéseket fogalmazzunk meg! Ehhez segítség, ha újból áttekinted az előző feladatokban szereplő példáidat.
Az érvelés menete A sikeres vitához, egymás meggyőzéséhez nemcsak egymás érveit kell elfogadni, hanem az érvelés menetét is. Vagyis az álláspontunkat csak akkor tudjuk sikeresen érvekkel alátámasztani, ha az érvekből az álláspontunk következik. Ha az érveinket a vitapartnereink elfogadják (elég nagy valószínűséggel tartják igaznak), akkor a belőlük következő tételt is (elég jó eséllyel) igaznak kell tekinteniük, ha a következtetés módja helyes.
24. Fejtsd ki egy 20–25 mondatos érvelő fogalmazásban azt az álláspontot, amelyikkel egyetértesz! Esszédet külön lapra írd! a) Mindenki számára hasznos az érvelés technikájáról, szabályairól és menetéről tanulni, mert ezeknek az eszközöknek a tudatosabb használata hatékonyabb érvelővé tesz mindenkit. b) Az érvelést nem kell külön tanulni. Ha az ember a józan eszével gondolkodik, és van némi stílusérzéke, ugyanolyan hatásos érveléseket tud előadni, mint az, aki tételesen fel tudja sorolni az érvelés technikai trükkjeit, szabályait.
33
2. KÉT IGAZSÁG HARCA – KINEK A TR AGÉDIÁJA? A konfliktusos dráma egyik jellemzője a főszereplők közötti tettváltás-sorozat. Ebben a modulban azt fogjuk megvizsgálni, hogyan harcol egymással Antigoné és Kreón. Eleinte igen nehéz állást foglalni a köztük zajló konfliktusban: úgy tűnik, többféle igazság ütközik meg. Ezért fontos megvizsgálni azt is, hogyan hat a többi szereplő véleménye a kettejük közt zajló konfliktusra. 1.
Mi a konfliktus? Foglaljátok össze, amit megtudtatok e fogalomról!
2. Olvasd el az alábbi meghatározást!
A konfliktusos dráma A drámákban sokszor a konfliktus a központi szervező, azaz a DRÁMAI HELYZETET egy (vagy több) konfliktus teremti meg. Az EGY KÖZPONTI KONFLIKTUS köré szerveződő drámát KONFLIKTUSOS DRÁMÁNAK nevezzük. Az ilyen típusú drámákban a fő konfliktust az okozza, hogy az egyik főszereplő még korábban, általában a drámai cselekmény ideje előtt tett valamit, amitől a világ addigi rendje felborult. Egy másik főszereplő viszont nem tud, nem akar egy ilyen „kibillent” világban élni. Az ő célja helyreállítani azt az értékrendet, amely korábban is működtette az életüket. Ez a DRÁMAI ALAPHELYZET tettekre, TETTVÁLTÁSRA készteti a feleket. E tettváltás-sorozatban derül ki, hogy melyik fél igazsága erősebb, érvényesebb. A konfliktusra épülő KOMÉDIÁBAN a tettváltások eredményeként lelepleződik és ártalmatlanná válik az elítélendő hős (pl. Molière darabjában a fösvény). A konfliktusos tragédiában a főhős csak élete vagy személyisége összeomlása árán érheti el célját, azaz a TRAGÉDIA értékek, értékes személyek pusztulásával végződik. a) Értelmezd a fenti definíciót az Antigoné című drámára vonatkozóan! EGYIK FŐSZEREPLŐ:
MÁSIK FŐSZEREPLŐ:
A T E T T, A M E LY F E L B O R Í TOT TA A V I L Á G R E N D E T:
A T E T T, A M E LY H E LY R E A K A RJ A Á L L Í TA N I A V I L Á G R E N D E T:
KOR ÁBBI VILÁGREND AL APÉRTÉKE(I):
JELENLEGI VILÁG AL APÉRTÉKE(I):
ÉRTÉK EK (SZEMÉLY EK ) PUSZ TULÁSA:
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
b) Milyen tettekben bomlik ki Antigoné és Kreón konfliktusa, milyen tettváltás-sorozat történik a szereplők között? KREÓN
ANTIGONÉ
1. TETT 2. TETT 3. TETT 4. TETT
Az Antigoné cselekménye leírható úgy is, mint KÉT, ELEINTE EGYFORMÁN ÉRVÉNYESNEK TŰNŐ IGAZSÁG összemérésének folyamata. Kreón képviseli a polisz, a város, az állam törvényét, Antigoné pedig Hádész, az alvilág vagy tágabban az istenek törvényét. A kérdés eleinte feltehetőnek látszik így is: Hádész vagy polisz, emberi vagy isteni törvény? Esetleg Antigonét a rokoni szeretet képviselőjeként is felfoghatjuk – hiszen az isteni törvényt a testvére iránt érzett szeretet teszi személyes ügyévé. Ez esetben a család és az állam elve áll egymással szemben. A néző és a kar előtt fokozatosan válik világossá, hogy Antigonéé erős, Kreóné csupán gyenge igazság, sőt csak látszatigazság. Két igazság kerül mérlegre, és az egyik könnyűnek találtatik. 3. Antigoné és Kreón konfliktusa A) Rendezzétek el az idézetkártyákat aszerint, hogy ki mondja, és milyen sorrendben hangzanak el a darabban! Olvassátok fel a többieknek az összerendezett idézeteket párbeszédes formában! B) Antigoné és Kreón párbeszédéből valók a következő idézetek. Gyűjtsétek össze a vitatkozó felek érveit! Foglaljátok össze a két fél álláspontját, igazságát! Írjatok vázlatot! KREÓN
ANTIGONÉ
S mégis törvényemet meg merted szegni te?
Hiszen nem Zeusz volt az; ki így rendelkezett, S az alvilági istenek között lakó Diké sem szab nekünk ilyen törvényeket. Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít.
Az nem is való, Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, Hogy fennhéjázva szóljon az, ki szolga csak. De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll.
35
36
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
E lány a gőgösséget úgy tanulta ki... Hogy városunk törvényén tette túl magát; Gőgjének az már második próbája volt,
De hogyha az, kit szült az én anyám, halott, És tűrnöm kell, hogy nincs, ki eltemesse őt, Az fájna nékem.
Testvérem lánya bár, a Zeusz-oltár körül Minden rokon között legkedvesebb rokon... A legrosszabb halált el nem kerülheti...
Itt is dicsérnének (t.i. Antigonét) szivük szerint ezek, Ha félelem nem volna nyelvükön lakat.
Ő lenne férfi és nem lennék férfi én, Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül.
A zsarnokság viszont könnyebben boldogul, Amit csak kedve tartja, mondhat és tehet.
Te látod így, Kadmosz népében senki más.
Látják ezek, de ajkuk tetszésedre les.
S te nem szégyelled, hogy másként gondolkodol?
Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet.
Hogyan, ha egyként gyászolsz meg jót és gonoszt?
Ki meghalt, testvérem volt és nem szolga volt.
Egyforma sorsot mégse nyerhet jó s gonosz. De mégis, Hádész egy törvény szerint itél. Menj hát utánuk és őket szeresd alant, De míg én élek, nem lesz asszony itt az úr.
Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak.
C) A B) csoport idézetei alapján készüljetek fel egy rövid beszédre, amelyben összefoglaljátok Antigoné, illetve Kreón nevében az álláspontotokat ebben a konfliktusban!
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
D) Írjátok a B) csoport idézetei mellé, hogy milyen tulajdonságra, személyiségjegyre utalnak az egyes megszólalások! Készítsetek tulajdonságlistát a két szereplőről!
4. Az emberiség fő konfliktustípusai George Steiner amerikai kritikus szerint Antigoné a legkülönlegesebb drámai hősnő, mivel Kreónnal való konfliktusában az emberiség öt legfontosabb konfliktustípusát átéli. Egyedül neki „adatott meg, hogy az emberi létben gyökerező konfliktusok valamennyi főbb állandó tényezőjét kifejezze. Ötféle ilyen állandó tényező van: a férfi és a nő, az öregség és az ifjúság, a társadalom és az egyén, az élő és a halott, az emberek és az isten(ek) szembenállása.” Értelmezd, konkretizáld Steiner állítását 5–10 mondatban! Ki képviseli Antigoné és Kreón konfliktusában az emberi lét (Steiner által említett) alapkonfliktusaiban szemben álló feleket?
37
38
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
5. Haimón és Kreón vitája Antigoné és Iszméné konfliktusa nem tud drámai konfliktussá nőni, mert az egyik fél félelmében nem cselekszik, hanem csupán vitában, szóban fejezi ki ellenvéleményét. Antigoné és Kreón konfliktusa igazi drámai konfliktus: mindkét hős kitart elvei, felfogása mellett. Kreón Antigoné mellett másokkal is konfliktushelyzetbe kerül Antigoné kapcsán. A leghosszabb vitáját fiával folytatja. Vajon a köztük kialakuló konfliktus miért nem drámai? Vizsgáljuk meg a vitájukat! A) Írjatok vázlatot Haimón és Kreón vitájáról! Készüljetek fel a vita előadására mai nyelven!
B) Gyűjtsétek össze Haimón érveit! Melyik érv a gyermeké, az állampolgáré, a vőlegényé? Melyik érvét, érveit tartjátok a legerősebb(ek)nek?
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
C) Gyűjtsétek össze Kreón érveit! Melyik érv az apáé, melyik a zsarnok királyé? Hol keveri össze a szerepeit? Hol válaszol érv helyett a tekintélyére hivatkozva? Hol „csúsztat” a válaszával? Mikor vádol meggyőzés helyett?
D) Hasonlítsátok össze ezt a vitát Kreón és Antigoné vitájával! Vannak-e párhuzamok a két vitában?
6. A vita alapján fogalmazzatok „nevelési tanácsokat” Kreón számára! Hogyan kellene bánnia a fiával?
39
40
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
7.
•
9 .
É V F O L Y A M
Egy családi hetilap tanácsadó rovatában jelent meg az alábbi olvasói levél. Te mit tanácsolnál a szülőknek? Írd meg a rovatvezető helyett a választ!
Tisztelt Tanácsadó! Nagy bajban vagyunk az utóbbi időben. Kérem, segítsenek! A fiunk már lassan felnőtt fiatalember, s mégsem tudja belátni, hogy mi – tapasztaltabbak lévén – helyes irányba akarjuk terelni az életét. Hogy mentsük meg egy olyan lánytól, aki nem illik hozzá? Aki deviáns magatartásával, rendbontó nézeteivel veszélyezteti gyermekünk ígéretes jövőjét? Hogyan tudnánk meggyőzni szerelemtől elvakult fiunkat arról, hogy nem lesz boldog egy olyan nő oldalán, akiből hiányzik például az idősebbek tisztelete? Várjuk mielőbbi válaszát „Kétségbeesett szülők” jeligére. 8. Olvasd el egyik társad levelét, majd írj a szülők nevében 4–5 soros választ arról, hogy meg tudott-e győzni a tanácsadó!
9. A középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők a) A Kreón és Antigoné közötti konfliktusban mások is véleményt nyilvánítanak. Írd az állítások alá azokat a szereplőket, akik egyetértenek az állításokkal! Keress idézeteket is, amelyekből kiderült számodra az álláspontjuk! EL KELL TEMETNI P O LÜN EIK É SZ T.
NEM SZ ABAD ELTEMETNI P O LÜN EIK É SZ T.
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
SZABADON KELL ENGEDNI A N T I G O N É T.
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
MEG KELL HALNIA ANTIGONÉNAK.
b) Hasonlítsd össze a táblázatot a párodéval! Vitassátok meg, ha különböznek a megoldásaitok! A vitában érveitek a választott idézetek legyenek! c) Nem ugyanazok állnak Kreón pártján a két kérdést illetően. Mi az oka a különbségnek? Vitassátok meg!
d) Fejezd be a mondatokat! Most ismét önállóan dolgozz! Teiresziász azért érvel az eltemetés mellett, mert Iszméné azért nem segít eltemetni a bátyjukat, mert Kreónnak igaza van abban, hogy
,
mert A népnek megváltozott a véleménye, mert A népnek nem változott a véleménye, hiszen Az Őr olyan ember, aki e) Kreón vitatkozik Haimónnal, majd Teiresziásszal is. Mi a szerepük ezeknek a párhuzamos jeleneteknek? Mielőtt válaszolnál a kérdésre, vizsgáld meg, milyen kapcsolatban van velük Kreón! FÉRFI/NŐ ANTIGONÉ HAIMÓN TEIRESZÁSZ
FIATAL /ÖREG
ROKON/ KÍVÜLÁLLÓ
41
42
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
10. Pletykajáték a) Alkossatok 6 csoportot! Válasszatok az alább felsorolt szerepkörökből, vagy találjatok ki ti magatok újabb szerepköröket! Olvassátok el még egyszer Kreón beszédét (1. epeiszodion, Kreón–kar)! Helyezkedjetek bele a szerepetekbe, és beszélgessetek (pl. az agorán) a következő kérdésekről: Milyen gondolatokat, indulatokat keltett bennetek Kreón beszéde? Hogyan képzelitek a jövőtöket, a város jövőjét, Kreón jövőjét ebben a helyzetben? Ne feledkezzetek meg az érvekről! Ha lehet, keressetek magatoknak önálló szerepeket a csoporton belül! Lehetséges szerepkörök: 1. vének tanácsa („Ti férfiak!”) 2. nép, egyszerű emberek a piactéren 3. őrök, katonák a palotából 4. történetírók, akik a király tetteit, a város történetét írják meg 5. bírók, a törvény őrei, akik már több uralkodó alatt (pl. Oidipusz idejében is) működtek 6. (tetszőleges) istenek az Olümposzon b) A prezentációk alatt és után töltsd ki a táblázatot! BÍZNAK A JÖVŐBEN
SÖTÉTEN L ÁTJÁK A JÖVŐT
1. 2. 3. 4. 5. 6.
c) Hatos csoportokban (minden szerepkörből legyen 1 képviselő) egyeztessétek a kitöltött táblázatokat! Kik azok, akik jól érzik magukat egy Kreón vezette világban? Miért? Kik látják úgy, hogy Kreón árt a városnak? Melyik véleménnyel értene egyet Antigoné?
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
Kreón érvelése politikai és honpolgári szempontból ésszerűnek hat: aki a város ellen támad, nem részesülhet ugyanolyan elbánásban, mint aki védelmezi azt. Igaznak látszó érvei azonban valójában a kezdet kezdetétől hamisak: Kreón ugyanis csak politikai szempontokat vesz figyelembe. Elvei mögül előítéletek bukkannak elő (mindenki az ő hatalmára tör; az embereket csak a pénz irányítja, mozgatja). A város közös érdekére hivatkozó szép szavak mögül a város érdekét az uralkodói akaratnak, érdeknek alárendelő ZSARNOK tűnik elő. 11. Írj kétperces szöveget arról, hogy szerinted mi a különbség az erőskezű politika és a zsarnokság között!
12. Teiresziász jóslata – a dráma fordulópontja a) Miért tekinthetjük a dráma fordulópontjának a Teiresziásszal való találkozást?
b) A drámai fordulat különböző szinteken valósul meg. Töltsétek ki a táblázatot az idézetek alapján! „Ha így van, hát gyerünk, (Szolgáihoz) Jertek, szolgák, elő, Távol s közel ki van, baltát ragadjatok, Amott a domb, ti arra menjetek hamar. Ha elhatározásom így megváltozott, Amit magam kötöttem, most feloldozom. Borzadva látom, hogy legbiztonságosabb A fennálló törvényt halálig védeni.” „Szerencsétlen te, mit teszel, minek vagy itt? Miért akarnád önmagad megrontani? Mint istenhez könyörgök, jer velem, fiam!” De ő atyjára vad tekintettel mered, Szót sem felel, hanem némán arcába köp, És kardját két marokra fogja ellene, Ezt fürgesége menti meg, s akkor szegény Fiú dühében önmagát pusztítja el;”
43
44
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
„Ó, jaj nekem, én nem okolhatok Senkit sem magam helyett, Én öltelek meg, én nyomorult, Én, én, az igazság ez.” FORDULÓPONT KREÓN SZEMPONTJÁBÓL
IDÉZET
A CSELEK MÉNYBEN
AZ ELKÖVETETT HIBÁK FELISMERÉSE
ÉLETFORDUL AT
ERKÖLCSI FELISMERÉS
13. Fejezzétek be a mondatot többféleképpen! Antigonénak meg kellett halnia, mert …mert …mert …mert …mert …mert
ÉRTELMEZÉS
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
14. Írjátok be a pókhálóábrába, szerintetek Kreón milyen jellembeli tulajdonságaiból fakad hibás döntése (tragikus vétsége)!
Kreón tragikus vétségének jellembeli tényezői (okai)
Kreón TRAGIKUS VÉTSÉGE jelleméből, személyiségéből fakad. Az emberek erkölcsi normáit az istenek szabják meg. Az istenek örök törvénye az is, hogy a halottakat el kell temetni. Kreón törvénye sérti ezt az isteni törvényt, azaz Kreón olyan dologban hoz törvényt, amely nem az ő hatásköre, hanem az isteneké. Vétke: önmaga hatáskörét az istenek fölé helyező GŐG, görög szóval: HÜBRISZ. Kreón rögeszmésen ragaszkodik néhány tévképzetéhez is az emberek cselekedeteinek megítélésében. Ha sem haszonlesőnek, sem összeesküvőnek nem bizonyul az ellenfele, akkor őrültnek véli, mint Antigonét. 15. Jellemezzünk! A) Keressétek meg a felsorolt szavak között a rokon értelmű kifejezéseket! Egy-egy jelzőnek négy rokon értelmű változatát kell a sorokba írni. Mit használnátok fel Antigoné, és mit Kreón jellemzéséhez? Indokoljatok is! tántoríthatatlan, önfejű, beképzelt, ragaszkodó, despota, vakbuzgó, elvakult, meggyőződéses, elkötelezett, dölyfös, megingathatatlan, állhatatos, tirannus, rövidlátó, makacs, rendíthetetlen, konok, hűséges, elbizakodott, keményfejű, önhitt, fanatikus, zsarnok, önkényúr
45
46
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
B) Készítsétek el Kreón jellemtérképét! Bizonyíték a szövegből (idézet), cselekményből (1)
(2)
(3)
•
9 .
É V F O L Y A M
K É T
I G A Z S Á G
H A R C A
–
K I N E K
A
T R A G É D I Á J A ?
16. Az értelmezés változatai Az Antigonénak az évszázadok során számtalan értelmezése született. Az értelmezések egyik lehetséges csoportosítási szempontja az, hogy kit tekinthetünk a tragédia hősének, főszereplőjének. Három csoportba sorolhatjuk ezeket a véleményeket: Antigoné, Kreón vagy kettejük közös konfliktusa áll a mű középpontjában. Az értelmezések másik lehetséges csoportosítási szempontja az, hogy ki bűnös: Antigoné, Kreón vagy mindketten. Párosítsátok a címeket az alábbi értelmezésekkel! A) Antigoné mártírdrámája B) Az ellentmondás kettős tragédiája C) Kreón nevelésdrámája D) Antigoné bűne: saját életének feláldozása E) Antigoné bűne: istenek helyett cselekszik F) Antigoné – a megalkuvásra képtelen hős tragédiája
………………………………………………………………….. (1) Az Antigonéban a két egyenértékű igazság (az államé és a családé) szükségképpen kizárja egymást, s csak képviselőik pusztulása árán jöhet létre valamiféle magasabb rendű egyensúly. Ennek az értelmezésnek egyik régebben népszerű változata mindkét hőst bűnösnek, törvényszegőnek fogja fel: fizikai, illetve lelki megsemmisülésüket pedig jogos büntetésnek látja, amely mintegy feltétele a világrend helyreállításának. Az – az egyébként igen vitatható – tragikumfelfogás, amely a hős elbukását jogos és szükségszerű büntetésnek látja, szívesen hangsúlyozza Kreón és Antigoné jellemének rokonságát: mindkettejük hajthatatlanságát, elvakultságát, „mértékvesztését”, hübriszét.
………………………………………………………………….. (2) Kreón az új törvénnyel megbontotta a világ megszokott rendjét. Antigoné nagyon magasra teszi az erkölcsi tisztesség mércéjét. Nem képes, nem akar olyan világban élni, amely törvénytelenségeken, zsarnokságon alapszik.
…………………………………………………………………. (3) A királylány feláldozza magát testvéréért, illetve annak érdekében, hogy az istenek törvénye a világban továbbra is érvényesülhessen. Halála szükségszerű áldozat, e nélkül ugyanis – ahogyan azt a kar, Iszméné, az őr vagy akár Haimón viselkedéséből láthatjuk – az emberek elfogadnák Kreónnak az istenek törvényén taposó rendjét.
……………………………………………………………………. (4) Antigoné az istenek ellen követ el bűnt, amikor helyettük magára vállalja az isteni törvény jegyében való cselekvést. Szent őrületben elkövetett tette ilyen értelemben határátlépés. Egy pillanatra – utolsó szavaiban – benne is felmerül, hogy talán nem volt joga az istenek helyett az isten-
47
48
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
gyalázó tett helyrehozására. Istenektől elhagyott magánya erre utalhat – hiszen halála előtt nem kap egyetértésre utaló jelet néma „megbízóitól”. Hölderlin (1770–1843), a nagy német költő az istenek kihívóját, provokálóját látja Antigonéban.
………………………………………………………………….. (5) Antigoné önmaga ellen követ el bűnt, amikor a hosszabb túlvilági boldogság érdekében megfosztja magát e világi élete beteljesítésétől, az asszonyként, anyaként megvalósítható élettől. Azért kényszerül a Hádész egyoldalú és „mértéktelen” képviseletére, mert Kreón ellenkező irányú egyoldalúságát ellensúlyoznia kell.
…………………………………………………………………….. (6) Van, aki a királyt tekintette a tragédia igazi hősének. Egyrészt azért, mert Kreón a dráma legtöbbet színen lévő, legtöbbet beszélő szereplője. S azért is, mert ő szenvedi el a drámai sorsfordulatot: a darab kezdetének fényes pálya előtt álló győztes uralkodójából élőhalott, „semminél semmibb” „céltalan ember” válik a mű végére. Ő az, akinek a fordulat során – a tragikus hősökre jellemző – felismerés az osztályrészéül jut. Kreón megváltozik a dráma során: belátja, hogy az állam igazsága nem állítható szembe az isteni törvénnyel, a szent szokásokkal. 17. Válaszd ki azt az értelmezést, amelyikkel legkevésbé vagy egyáltalán nem értesz egyet! Írd meg egy 10–15 soros levélben, hogy szerinted miért nem állja meg a helyét ez az elképzelés! Kezdd így a levelet: Tisztelt Uram! A napokban olvastam a Dramológia című folyóirat 2005. május 5-i számában megjelent írását Szophoklész Antigoné című drámájáról.
Remélem, sikerült meggyőznöm Önt. Tisztelettel: ………………….
3. AZ ANTIGONÉHOZ K APCSOLÓDÓ VÉDŐ- ÉS VÁDBESZÉDEK Korábban már megelőlegeztük, hogy a sikeres meggyőzéshez nemcsak egymás érveit kell elfogadnunk, hanem az érvelés, azaz a következtetések menetét is. A következő feladatokban néhány olyan szabállyal fogunk megismerkedni, amelyeknek a követése biztosítja, hogy érvelésünk menete hibátlanul logikus legyen. 1.
Hétköznapi vitáinkban gyakran alkalmazzuk az alábbi kifejezéseket. (Ha nem ismered valamelyik kifejezés jelentését, nézz utána, vagy kérdezd meg!)
a) Írj mindegyik kifejezéshez néhány rokon értelmű kifejezést, vagy magyarázd meg egy-egy mondatban, hogy mit jelentenek! (1) Te csúsztatsz!
(2) Elbeszélünk egymás mellett.
(3) Logikai bakugrásokban közlekedsz!
(4) Logikusan hangzik…
(5) Ebben tévedsz.
(6) Nem állja meg a helyét, amit mondasz.
(7) Elvesztettem a fonalat.
50
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
(8) Nem tudom belátni, amit mondasz.
(9) Ördögi körbe kerültél!
(10) Ez a tapasztalataimmal ellenkezik.
(11) Rossz a kérdésfeltevés!
(12) Ott bicsaklik meg az érvelésed, hogy…
b) Próbáld csoportosítani a mondásokat az alábbi halmazábra szerint! C A
B
(A) AZ ÁLLÍTÁSOKRA MONDJUK (B) A KÖVETKEZTETÉS MENETÉRE MONDJUK (C) EGYIKRE SEM MONDJUK
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
Érveléseink menetét a logika szabályai szerint szervezzük. A hétköznapi nyelvben mindarra azt mondjuk, hogy „logikus”, amit az értelmünkkel be tudunk látni, ami nem mond ellent a józan ész „íratlan szabályainak”. A logika azonban szigorú tudomány, a pontos érvelés, a helyes következtetések tudománya. A logika tudománya szabályokat fogalmaz meg arról, hogy milyenek – például egy hétköznapi vitában – az érvényes következtetési módszerek.
2. Egy számítógépbe beprogramoztak néhány érvényes következtetési módot és néhány állítást. A számítógép a következtetési módokat alkalmazva az alábbi egyszerű következtetéseket vonta le. a) Tekintsd át a számítógép által kihozott következtetéseket, és csoportosítsd őket! Azok a következtetések kerüljenek egy csoportba, amelyeknél szerinted a számítógép ugyanazt a szabályt alkalmazta! (Segítségül megadjuk, hogy négy különböző szabályt alkalmazott.) (1) ÁLLÍTÁS: Ha megáll az órám, nem tudom megmondani, mennyi az idő. ÁLLÍTÁS: És most az a helyzet, hogy megállt az órám. KÖVETKEZTETÉS: Tehát, ebből következően nem tudom megmondani, mennyi az idő. (2) ÁLLÍTÁS: Már elolvastam a Micimackót. KÖVETKEZTETÉS: Tehát az nem lehet igaz, hogy nem olvastam el még a Micimackót. (3) ÁLLÍTÁS: Ha kifogy a festék a nyomtatóból, nem lehet vele nyomtatni. KÖVETKEZTETÉS: Ha viszont lehet vele nyomtatni, nem fogyott ki belőle a festék. (4) ÁLLÍTÁS: Akinek nincs pénze, az nem tud új cipőt venni. ÁLLÍTÁS: Aki nem tud új cipőt venni, annak a régi cipőjében kell járnia. KÖVETKEZTETÉS: Tehát levonható a következtetés, hogy akinek nincs pénze, annak a régi cipőjében kell járnia. (5) ÁLLÍTÁS: Ha szökőév van, olimpiát rendeznek. ÁLLÍTÁS: Ha olimpiát rendeznek, paralimpiát is rendeznek. KÖVETKEZTETÉS: Tehát, levonható a következtetés, hogy ha szökőév van, paralimpiát rendeznek. (6) ÁLLÍTÁS: Ha megállt az órám, nem tudom megmondani, mennyi az idő. KÖVETKEZTETÉS: Ha meg tudom mondani, mennyi az idő, nem állt meg az órám.
51
52
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
(7) ÁLLÍTÁS: Ha szökőév van, olimpiát rendeznek. ÁLLÍTÁS: Idén szökőév van. KÖVETKEZTETÉS: Tehát idén olimpiát rendeznek. (8) ÁLLÍTÁS: Pista nem utazott el tegnap. KÖVETKEZTETÉS: Tehát nem lehet igaz az, hogy tegnap Pista elutazott. (9) ÁLLÍTÁS: Minden szökőévben olimpiát rendeznek. KÖVETKEZTETÉS: Ha idén nem rendeznek olimpiát, idén nincs szökőév. (10) ÁLLÍTÁS: Ha elromlott az órám, nem tudom, hogy mennyi az idő. ÁLLÍTÁS: Ha nem tudom mennyi az idő, el fogok késni. KÖVETKEZTETÉS: Tehát levonhatom a következtetést, hogy ha elromlott az órám, el fogok késni. I. SZ ABÁLY
II. SZ ABÁLY
III. SZ ABÁLY
b) Próbáld saját szavaiddal megfogalmazni a szabályokat! I. SZABÁLY:
II. SZABÁLY:
I V. S Z A B Á LY
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
III. SZABÁLY:
IV. SZABÁLY:
3. Vonj le következtetéseket a következő állításokból a szabályokat alkalmazva! a) Ha felhős az ég, akkor esni fog az eső. És most látom, hogy felhős az ég. Ebből az következik, hogy
b) Abból, hogy egy állat gerinces, következik, hogy az állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak. Abból, hogy egy állat fejlettebb, mint az ízeltlábúak, következik, hogy fejlettebb, mint a puhatestűek. Tehát, levonható a következtetés, hogy
c) A pohár tele van vízzel. Tehát
d) Abból, hogy lemerült a telefonom, következik, hogy nem tudok telefonálni. Abból, hogy tudok telefonálni, következik, hogy
e) A számítógépem nem romlott el. Tehát nem lehet igaz az, hogy
f) Aki strandra megy naptej nélkül, le fog égni. Tegnap Pista naptej nélkül ment ki a strandra. Levonhatjuk a következtetést, hogy
4. Olvasd el az alábbi szöveget, és ellenőrizd a megoldásaidat! Írj példákat a szabályokhoz! EGY KIS LOGIKA Arról, hogy mik a helyes következtetési módok, mindannyiunknak van tudomása. A mindennapi érveléseinkben, vitáinkban azonban nem tudatosan alkalmazunk különböző következtetési szabályokat. Az a tudomány, amelyik a helyes következtetések módját vizsgálja, a LOGIKA. A fenti feladatokban négy logikailag érvényes következtetési móddal ismerkedtetek meg. Ezek a következők voltak.
53
54
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
a) A KIZÁRT HARMADIK ELVE: Ha egy állítás igaz, akkor a tagadása nem lehet igaz, és fordítva: Ha egy állítás hamis, akkor a tagadása igaz. PÉLDÁUL: b) MODUS PONENS: Ha egy „ha A, akkor B” szerkezetű állítás első tagja, azaz az A állítás igaz, akkor a második tagja, azaz a B is igaz. Hasonlóképpen, ha tudjuk, hogy minden A egyben B is, és valamiről tudjuk, hogy A, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy B is igaz rá. PÉLDÁUL: c) LÁNCSZABÁLY: Ha egy állításból következik egy másik, és ebből a másikból egy harmadik, akkor az első állításból is következik a harmadik. Sematikusan: Ha A-ból következik B, és B-ből következik C, akkor A-ból is következik C. (Ez a szabály a következtetés tranzitivitását mondja ki. – Ez ismerős lehet matematikából.) PÉLDÁUL: d) KONTRAPOZÍCIÓ: Ha egy állításból következik egy másik, akkor ennek a másodiknak a tagadásából következik az elsőnek a tagadása. Sematikusan: Ha A-ból következik B, akkor nem B-ből következik nem A. Hasonlóképpen, ha tudjuk, hogy minden A-ra igaz B, akkor azt is tudjuk, hogy ha valamire nem igaz B, akkor A se igaz rá. PÉLDÁUL: 5. Vitassátok meg az alábbi kérdést! Hasznos-e a mindennapokban a logika? a) Jegyezzetek fel néhány számotokra fontos érvet és példát! IGEN ÉRVEK
NEM
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
PÉLDÁK
b) Alakítsd ki a saját álláspontodat a kérdéssel kapcsolatban! Írj egy ötsoros zárónyilatkozatot a kérdésről!
Eddig a vitázásról, a vita logikai szerkezetéről tudtunk meg néhány fontos dolgot. Az alábbi néhány feladatban maradunk az érvelő szövegeknél: azt láthatjátok meg, miben különbözik és mi mindenben közös egy heves vita és egy meggyőző erejű szónoklat. 6. Megadunk néhány vitás kérdést. – Érdemes-e az angolon kívül más idegen nyelvet is megtanulnunk a boldogulásunkhoz? – Idegen nyelv tanulásához nélkülözhetetlen egy jó egynyelvű szótár, vagy meg lehet mindent találni a kétnyelvű szótárakban? – Érnek-e valamit a szemétszedő akciók? – A nagyvárosi állattartás: állatkínzás? a) A témák valamelyikéről alakítsatok ki két ellenkező álláspontot, majd osszátok szét egymás között: egyikőtök az egyiket, másikótok a másikat képviselje. Beszélgess pároddal úgy, hogy – egy mondat után adod át a szót – öt mondat után adod át a szót – tíz mondat után adod át a szót – húsz mondat után adod át a szót! b) A tapasztalataitok alapján töltsétek ki az alábbi táblázatot! (Az összehasonlítás szempontjait is ti találjátok ki!)
55
56
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
SZEMPONTOK
•
9 .
É V F O L Y A M
PÁRBESZÉD
MONOLÓG
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
7.
Olvassátok el az alábbi jelenetet!
Tömött buszon utazunk. Az egyik megállóban felszáll egy fiatal hölgy; már alig tud felkapaszkodni a lépcsőn, mert olyan sokan vannak a buszon. Két megálló múlva jegyellenőrök szállnak fel, mindenkitől kérik az érvényes jegyeket, bérleteket. A fiatal nő az ajtóban feljebb kapaszkodik, hogy elérje a lyukasztót. Ekkor lép oda hozzá az egyik ellenőr, hogy kéri a jegyét. A hölgy elnézést kér, hogy nem tudta a jegyet lekezelni. Az ellenőr nem akarja elfogadni a jegyet érvényesítés nélkül, és meg akarja büntetni a „potyautast”. A hölgy megpróbálja elmagyarázni, hogy nem szándékosan nem kezelte le a jegyét, hanem egyszerűen nem tudott feljebb kapaszkodni, hogy elérje a lyukasztót. Az ellenőr hajthatatlan, leszállítja a buszról a hölgyet, és maga is leszáll. A) Két utas egészen közelről végigkövette a jelenetet. Miután a vitázó felek leszálltak, ez a két utas kezd el vitatkozni arról, kinek volt igaza: az ellenőrnek vagy pedig a hölgynek. Képzeljétek magatokat a két utas helyébe, és játsszátok el a vitájukat! Segítségül rendszerezzétek az érveitek az alábbi táblázatban!
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
A Z ELLENŐR NEK VOLT IG A Z A: MINDEN POT YAUTAS FIZESSEN BÍRSÁGOT!
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
A HÖLG YNEK VOLT IG A Z A: NEM TUDTA ÉRVÉNYESÍTENI A J E G Y É T, Ő N E M P OT YAU TA S .
B) Miután a hölgy és az ellenőr leszálltak, még sokáig vitáztak. Erre odalépett hozzájuk egy igen jól öltözött, nyugodt, középkorú férfi, és megkérdezte tőlük, hogy tud-e valamiben segíteni. Miről vitáznak? Erre a hölgy is és az ellenőr is elmondja a történetet – mindketten a saját igazukról próbálják meggyőzni a középkorú férfit. Válasszatok szerepet: egyikőtök legyen az ellenőr, másikótok a hölgy! Írjátok meg a férfit a saját igazatokról meggyőző beszédet! Az ellenőr beszéde:
57
58
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
A hölgy beszéde:
8. Játsszátok el a többieknek a vitákat, illetve adjátok elő a beszédeket! Értékeljétek a vitázó felek teljesítményét és a beszédeket a következő szempontok szerint! a) A vitázók közül _________________________________________________________________ győzött meg. b) __________________________________________________-nak voltak a legjobb érvei. c) __________________________________________________ beszélt a leghatásosabban. d) _____________________________________ vette figyelembe a legtöbb szempontot az érvelése közben. e) ___________________________________ nem győzött meg, mert _________________ __________________________________________________________________________ f) _______________________________ nem volt elég hatásos, mert __________________ _______________________________________________________________________ 9. Az alábbiakban két matematikai bizonyítást olvashattok. Írjátok meg valamelyik bizonyítást hatásos szónoki beszéd formájában! Akinek kedve van, az elkészült szónoklatot adja is elő a többieknek!
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
TÉTEL: A √2 irracionális szám. A bizonyítás indirekt. Tegyük fel, hogy a √2 racionális, azaz felírható
a alakban, ahol a, b, ∈ Ζ egész számok, és b
(a, b) = 1 vagyis a és b relatív prímek (legnagyobb közös osztójuk 1): √2=
a b
(√2) = ba
2
2
2
2=
a2 b2
2b2=a 2 Tehát a páros szám. (Páratlan szám négyzete is páratlan lenne.) Így: a=2 k, ahol k ∈ Ζ, ahonnan a2=4k2, tehát 2b2=4k2, innen b=2k2, ami lehetetlen, mert akkor a 2 is közös osztója lenne a-nak és b-nek. TÉTEL: Egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját a körvonal bármely más pontjával összekötve derékszögű háromszöget kapunk. (Thalesz-tétel) BIZONYÍTÁS: A kör átmérője AB, a körvonal tetszőleges (A-tól és B-től különböző) pontja legyen C. A kör középpontja legyen O. Az OC (OA és OB) szakasz tehát a kör sugara. Az AOC és a BOC háromszög egyenlő szárú. Az AOC alapon fekvő két szöge legyen: α, BOC alapon fekvő két szöge pedig β. ABC belső szögeinek összege: α + β + (α + β) = 180°. Innen α + β = 90°, ABC C-nél levő szöge tehát derékszög.
59
60
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
10. Vita és szónoklat a) Tapasztalataid alapján hasonlítsd össze a vitát és a meggyőző beszédet, szónoklatot! VITA
KÖZÖS SAJÁTSÁGOK
KÜLÖNBSÉGEK
ÉRVELŐ BESZÉD, SZÓNOKL AT
A Z
A N T I G O N É H O Z
K A P C S O L Ó D Ó
V É D Ő -
É S
V Á D B E S Z É D E K
b) Írj néhány helyzetet, amelyben a vita a célravezetőbb, és néhányat, amelyben nagy hatása lehet egy érvelő „szónoklatnak”!
11. Képzeljétek el, hogy Szophoklész korában tárgyalást rendeznek Athénban, hogy eldöntsék, melyik drámai hős tekinthető bűnösnek, és melyik nem. A tárgyaláson Antigonénak, Iszménének és Kreónnak az ügyvédei (védő) és ügyészei (vádló) beszédeket mondanak, az esküdtek pedig a védő- és vádbeszédek alapján döntenek a hősök bűnösségét illetően. a) Gyűjtsetek érveket a kihúzott szereplő mellett, illetve ellen (aszerint, hogy a védő vagy a vádló szerepét húztátok)! b) Rendezzétek el az érveket úgy, hogy a lehető legmeggyőzőbb, a lehető leghatásosabb legyen a beszéd! c) Írjátok meg közösen a beszédet vagy annak fontosabb, leghatásosabbnak szánt részleteit! d) Válasszatok vagy sorsoljatok magatok közül valakit, aki a többieknek elmondja a szónoklatot! 12. Az Antigoné című tragédiának van két egymás számára sokat jelentő szereplője, egy szerelmespár, Antigoné és Haimón, akik nem találkoznak a színen, s akik közt nem zajlik párbeszéd. Csoportotokban vitassátok meg az alábbi kérdéseket! a) Miről beszélgethetne a két szereplő, ha lenne közös jelenetük? b) Hol, a darab mely jelenete előtt, illetve után állhatna az őket színre léptető párbeszédes jelenet (epeiszodion)? c) Egyetértés vagy vita alakulna ki közöttük? Melyikük miről akarhatná meggyőzni a másikat? 13. Tegyük fel, hogy mégis létrejön a darabban Antigoné és Haimón találkozása! Vagy – közvetlenül a prológus, Iszméné és Antigoné vitája után, vagy pedig – Kreón és Haimón vitája előtt: a királyfi a palota előtt találkozik jegyesével, akit az őr éppen a sziklabörtön felé visz! a) Válasszatok a két fenti helyzet közül, és az előző feladat tanulságait is kamatoztatva készítsetek vázlatot két színészetek számára arról, hogy mit mondjanak egymásnak három-négyperces vitájuk során! A két színészt rögtönzött próba során lássa el utasításokkal a „dramaturg” és a „rendező”, tehát a csoport szerepjátékot nem vállaló tagjai!
61
62
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Adjátok elő a részben előkészített, részben a színészek improvizációján alapuló rövid jelenetet az osztály egésze előtt! 14. Vajon miért nem írt Szophoklész Haimón és Antigoné számára közös jelenetet? Mi teszi fölöslegessé vagy a dráma szerkezete szempontjából beilleszthetetlenné, a mű ívét megtörővé párosukat? Vitassátok meg a kérdéseket!
4. RÉSZLETEK WILLIAM SHAKESPEARE JULIUS CAESARJÁBÓL 1.
Milyen a hatásos szónoklat? Mik az eszközei? Mitől hatásos?
Jegyezzétek le a tapasztalataitokat a pókhálóábrába!
A HATÁSOS SZÓNOKLAT
2. Kártyákon megkapjátok egy szöveg részleteit. Állítsátok helyre a szöveget! 3. Olvassátok el az alábbi szöveget! a) Ellenőrizzétek, hogy helyesen állítottátok-e össze a Brutus-beszédet! b) Írjátok rá az idézetkártyákra, hogy melyik részlet milyen beszédrésznek felel meg! A SZÓNOKI BESZÉD RÉSZEI A szónoklattanban (a RETORIKÁBAN) a szónoki beszéden belül különböző egységeket, részeket szoktak megkülönböztetni: BEVEZETÉS: Természetesen a beszéd első egysége; benne a szónok általában megszólítja a hallgatóságot, és megpróbálja megnyerni a közönség jóindulatát, felhívja a figyelmet az előadandó tárgyra, sokszor pedig saját magára is: arra, hogy milyen alkalommal és milyen céllal beszél, milyen kapcsolatban áll a tárggyal. ELBESZÉLÉS: Valamilyen ügynek, esetnek az elmondása: Nagyon gyakori, hogy ilyen formában jelöli meg a szónok a beszéd pontos témáját, esetleg megfogalmazza a tételt, amelyet bizonyítani vagy cáfolni akar. Sokszor közvetlenül a bevezetést követi az ilyen elbeszélés, de akkor is elbeszélésről beszélünk, ha a beszéd közben tér rá a szónok egy ügy, eset elmondására (pl. példázatként). ÉRVELÉS (argumentáció): Ez a legfontosabb része a beszédnek, sokféle néven ismert, például BIZONYÍTÁSNAK vagy CÁFOLÁSNAK is nevezik attól függően, hogy a szónok a fő tételt bizonyítani vagy cáfolni próbálja-e. Ebben a részben a szónok érvekkel támasztja alá a fő állítást, sorra veszi a lehetséges ellenérveket, és megmutatja azok tarthatatlanságát. Az érvelést természetesen megszakíthatják a beszéd más részei (kivéve persze a bevezetést és a befejezést, azoknak rögzített helyük van).
64
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
RÉSZLETEZÉS: A részletezés egy már kifejtett (egy elbeszélő részben elmondott) tétel részleteinek ismertetése, például egy vád- vagy védőbeszédben az eset körülményeinek részletes feltárása. Ezért általában egy elbeszélést követ. KITÉRÉS: A beszéd bármely pontján, sokszor csak a hirtelen átmenet elkerülésére vagy hasonlóságok említése céljából a beszéd fő vonalától való eltérés. BEFEJEZÉS: A beszéd végén a szónok összefoglalja beszédének tartalmát, a legfőbb érveket, állításokat megismétli. A befejezés két fő típusa az összefoglaló befejezés és az érzelemfelkeltő befejezés. Shakespeare Julius Caesar című drámájában igazán különös témában igyekeznek meggyőzni a szónokok a hallgatóságot, azaz a római polgárokat. Az első szónok, Brutus arról győzi meg hallgatóit, hogy jogosan ölték meg a közkedvelt Julius Caesart, a másik, Antonius pedig rögvest ezután épp az ellenkezőjéről. A nép – éppúgy, mint az Antigonéban a Théba város polgárait képviselő kar – természetesen könnyen, néha túl könnyen meggyőzhető.
4. Olvassátok el Brutus beszédét, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! SHAKESPEARE: JULIUS CAESAR 3. felvonás 2. szín Köztér. Brutus és Cassius s egy sereg nép jő. NÉP Elégtételt, elégtételt nekünk! BRUTUS Kövessetek tehát s hallgassatok meg. Eredj a más utcába, Cassius, Oszlasd meg a csoportot. Ki engem kíván hallani, álljon itt; Ki Cassiust, az menjen el vele. Caesar holtának nyíltan okait Kivánjuk adni. ELSŐ POLGÁR Brutust hallgatom meg. MÁSODIK POLGÁR Én Cassiust s így vessük össze majd, Külön ha meghallók, az okokat. – Cassius el néhány polgárral. Brutus a rostrumra lép. HARMADIK POLGÁR Már a nemes Brutus fenn van; hallgassatok. BRUTUS Legyetek mindvégig türelemmel. Rómaiak, hazámfiai, barátim, hallgassatok meg ügyem miatt, s legyetek csendesen, hogy meghallhassatok. Higgyetek nekem becsületemért, s legyetek tekintettel becsületem iránt, hogy hihessetek. Bíráljatok
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
bölcsességtek szerint, s ébresszétek fel érzékeiteket, hogy jobban ítélhessetek. Ha valaki van ezen gyülekezetben, szíves barátja Caesarnak, annak mondom, hogy Brutus szeretete Caesar iránt nem csekélyebb, mint az övé. Ha most ezen jó barát kérdezi, miért támadott fel Brutus Caesar ellen, válaszom ez: nem mivel Caesart kevésbé szeretném, hanem mert Rómát jobban szerettem. Azt óhajtanátok-e inkább, hogy Caesar élne, s mindnyájan rabokul halnátok, mint hogy Caesar haljon meg, s ti mindnyájan éljetek szabad emberekül? Mivel Caesar engem szeretett, megsiratom: mivel szerencsés volt, örvendek: mivel vitéz volt, becsülöm őt; de mivel nagyravágyó volt, ledöftem őt. Tehát könny szeretetéért, öröm szerencséjén, becsület vitézségeért s halál nagyravágyásaért. Hol van itt oly nyomorú, ki rabszolga kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Hol van itt oly durva, ki római nem kívánna lenni? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Van-e itt oly alávaló, ki hazáját ne szeretné? Ha van, szóljon; mert őt bántottam meg. Megszűnöm, hogy választ adjatok. MIND Senki, Brutus, senki. BRUTUS Úgy tehát senkit sem bánték meg. Nem tettem Caesarral egyebet, mint amit ti fognátok tenni Brutusszal. A vizsgálat halála felett a Capitoliumban föl van jegyezve; dicsősége nem kisebbítve, amiben jeles volt; sem vétkei nagyítva, melyekért a halált szenvedte. Antonius s mások Caesar tetemével jőnek. Itt hozatik teste Antonius gyászkíséretében, ki, ámbár megölésében részes nem volt, osztozandik halála jótéteményeiben, helyet foghatván a közigazgatásban, mint ki nem közületek? Evvel én távozom, kinél, valamint legjobb barátomat megöltem Róma javáért, ugyanazon tőr van számomra, ha honom halálomat kívánja. MIND Éljen, Brutus, éljen, éljen! ELSŐ POLGÁR Diadallal vigyétek őt haza. MÁSODIK POLGÁR Állítsunk szobrot őseihez neki. HARMADIK POLGÁR Ő légyen Caesar. NEGYEDIK POLGÁR Caesar jobb fele Nyerjen Brutusban koronát. ELSŐ POLGÁR Kisérjük őt örömzajjal haza. BRUTUS Földieim! MÁSODIK POLGÁR Csitt, béke! Brutus szól. ELSŐ POLGÁR Csend, béke, hó!
65
66
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
BRUTUS Jó földieim, hadd menjek egyedül. Ti kedvemért maradjatok meg itt, Tisztelni a holttestet és beszédét Antoniusnak, mellyel engedénk Caesar dicsőségét megadnia. Kérlek, ne jöjjön senki el velem, Mig ő beszédét végzi. El. a) Milyen tulajdonsága miatt ölték meg Caesart? TULAJDONSÁG
I D É Z E T, A M I B Ő L K I D ER Ü L
b) Milyen érvekkel győzi meg Brutus az embereket arról, hogy meg kellett ölniük Caesart?
c) Keressetek példát a szövegből a következő stíluseszközökre!
ISMÉTLŐDÉS
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
PÁRHUZ A M A MONDATOK SZERKESZTÉSÉBEN – EGYMÁST KÖVETŐ HASONLÓ SZERKEZETŰ MONDATOK (PAR ALLELIZMUS)
ELLENTÉT
KÉRDÉSEK
d) Miért hatásosak ezek az eszközök?
5. Olvassátok el néma olvasással Antonius beszédének első részét, majd válaszoljátok meg a kérdéseket! MIND Éljen, Brutus, éljen, éljen! ELSŐ POLGÁR Diadallal vigyétek őt haza.
67
68
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
MÁSODIK POLGÁR Állítsunk szobrot őseihez neki. HARMADIK POLGÁR Ő légyen Caesar. NEGYEDIK POLGÁR Caesar jobb fele Nyerjen Brutusban koronát. ELSŐ POLGÁR Kisérjük őt örömzajjal haza. BRUTUS Földieim! MÁSODIK POLGÁR Csitt, béke! Brutus szól. ELSŐ POLGÁR Csend, béke, hó! BRUTUS Jó földieim, hadd menjek egyedül. Ti kedvemért maradjatok meg itt, Tisztelni a holttestet és beszédét Antoniusnak, mellyel engedénk Caesar dicsőségét megadnia. Kérlek, ne jöjjön senki el velem, Mig ő beszédét végzi. El. ELSŐ POLGÁR Hó! maradjunk, Halljuk meg Antoniust. HARMADIK POLGÁR Menjen fel a Szószékre, hallgassuk meg őt. Nemes Antonius, menj fel. ANTONIUS Brutusért Irántatok hálával tartozom. NEGYEDIK POLGÁR Mit monda Brutusról? HARMADIK POLGÁR Azt mondja, Brutusért Mindnyájunknak hálával tartozik. NEGYEDIK POLGÁR Jobb lesz, ha Brutus ellen nem beszél. ELSŐ POLGÁR Ez a Caesar zsarnok volt. HARMADIK POLGÁR Már az csak igaz. Szerencse Rómának, hogy tőle ment.
•
9 .
É V F O L Y A M
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
MÁSODIK POLGÁR Csendet, figyeljünk, mit tud mondani. ANTONIUS Ti nemes rómaiak... TÖBBEN Csendet! halljuk őt. ANTONIUS Barátaim, rómaiak, földieim, Figyeljetek rám. Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni, A rossz, mit ember tesz, tuléli őt; A jó gyakorta sírba száll vele. Ez legyen Caesar sorsa is. A nemes Brutus mondá, hogy Caesar nagyra vágyott: Ha ez való, úgy súlyos bűne volt, És Caesar érte súlyosan lakolt meg. Most Brutus engedvén s a többiek (S Brutus derék, becsületes férfiú, S a többi is mind, mind becsűletes), Jövök beszélni holt Caesar fölött. a) Kit dicsér, kit ítél el Antonius?
b) Mondjatok egy rokon értelmű szót a nagyravágyásra! Mi az ellentéte e tulajdonságnak?
c) Mi a célja Antoniusnak?
6. Olvassátok tovább a beszédet! Barátom volt ő, hozzám hű s igaz. De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S Brutus derék, becsületes férfiú. Rómába ő sok foglyokat hozott; Váltságuk a közkincstárt gazdagítá: Ez nagyravágyását jelenti-e? Szegény ha jajdult, Caesar sírt vele; A nagyravágyásnak nem íly szelíd Anyagból kéne szerkesztetve lenni: De Brutus mondja, hogy nagyokra tört:
69
70
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
S Brutus becses, derék egy férfiú. Láttátok a Lupercal ünnepen, Háromszor nyújtám a koronát neki, S ő visszatolta. És ez nagyravágyás? De Brutus mondja, hogy nagyokra tört, S bizonnyal ő derék egy férfiú. Nem szólok én, hogy Brutusnak beszédét Cáfoljam: azt mondom csak, mit tudok. ELSŐ POLGÁR Beszéde, úgy tetszik, hogy alapos. MÁSODIK POLGÁR Ha voltaképp a dolgot megtekintjük, Caesarral rosszul bántak. HARMADIK POLGÁR Vélitek? Félek, helyébe még gonoszb jövend. NEGYEDIK POLGÁR Hallátok? Megveté a koronát; Ekként világos: nem volt nagyravágyó. ELSŐ POLGÁR Ha ez való: megbánja valaki. MÁSODIK POLGÁR Szegény! mint ég a sírástól szeme. HARMADIK POLGÁR Antoniusnál nincs nemesszivűbb Ember Rómában. NEGYEDIK POLGÁR Hallga! újra szól. a) Mit jelent a nagyravágyás Antonius, illetve Brutus szerint?
b) Milyen példákkal cáfolja Antonius Brutusék állítását?
c) Milyen ellentmondást tapasztaltok az utolsó két sor állítása és a szöveg valóságos tartalma között?
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
7. Olvassatok tovább! ANTONIUS
Mind kedvelétek őt és volt miért: Mi tilthat el most érte sírnotok? Vadállatokba szöktél, ó, itélet, S az ember ész nélkül maradt! Türelmet! Caesarral szívem ott a gyászpadon van: Pihennem kell, míg hozzám visszatér. Még tegnap hasztalan dacolt vala Caesarral a világ. Ma itt hever S nincs oly szegény, ki bókoljon neki. Ó, honfiak, ha dühre, lázadásra Ingerelném a lelket bennetek, Megbántanám Brutust, meg Cassiust, Kik, tudva van, derék, jó férfiak. Nem bántom őket hát, inkább leszek Igaztalan holtunkhoz és magamhoz, Hozzátok, mint oly tisztelt férfiakhoz. De itt egy írat, rajt Caesar pecséte: Végrendelménye: házában lelém. Csak hallja ezt a község (melyet én, Bocsássatok meg, fel nem olvasok), Csókolni járand holt Caesar sebeit; Kendőket áztat szent vérébe; sőt Emlékül egy haj szálért esdekel, S majd haldokolva feljegyzendi végHagyatékába s dús örök gyanánt Utóira szállítandja. NEGYEDIK POLGÁR Végrendeletét akarjuk hallani. Olvasd, Antonius. MIND Az íratot! Caesar végrendelését Akarjuk hallani. ANTONIUS Nyugodtan, jó barátim; nem lehet Felolvasnom; nem jó megtudnotok, Miként valátok Caesartól szeretve. Ti nem vagytok fa, kő; de emberek, S mint emberek, hallván végrendelését, Az lángra gyújt és őrületbe hoz. Nem tudnotok jobb, hogy ti lettetek Örökösi; mert ha tudtotokra esnék, Mi lenne abból! NEGYEDIK POLGÁR Olvasd a rendelést,
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
71
72
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Antonius, kivánjuk hallani A rendelést, Caesar végrendelését. ANTONIUS Békével lesztek, vártok egy kicsinyt? Meggondolatlanság volt róla szólanom. Kell tartanom, hogy a derék férfiak, Kiknek ledöfte Caesart fegyverök, Meg lesznek bántva általam. NEGYEDIK POLGÁR Az árulók! derék férfiak! MIND Végrendelését, a végrendelést! MÁSODIK POLGÁR Gaznépek, gyilkosok! Végrendelését, Olvasd nekünk fel a végrendelést. ANTONIUS Olvassam hát, ti kényszerítetek? Csináljatok kört a holttest körül, Hogy megmutassam a végrendelőt. Szabad leszállnom? engedelmet adtok? MIND Szálljon le. MÁSODIK POLGÁR Jöjj le. Antonius lejő. a) Van egy ismétlődő fordulat a szövegben Brutusról, Cassiusról s a többi merénylőről. Húzzátok alá ezeket! Mennyiben változik meg a mondat jelentése az ismétlések következtében?
b) Miért vonakodik Antonius felolvasni a végrendeletet? Mit mond a népnek, s mi valójában a célja?
8. Olvassatok tovább! HARMADIK POLGÁR Megengedjük. NEGYEDIK POLGÁR Álljátok körül.
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
ELSŐ POLGÁR El a gyászpadtól; hátrább a halottól. MÁSODIK POLGÁR Helyet Antoniusnak: nemes Antonius! ANTONIUS Nem, álljatok félrébb: ne nyomuljatok Mind úgy felém. Vonuljatok tovább. MIND Hátrább! Helyet, helyet! ANTONIUS Ha van könyűtök, most ontsátok el. Ezen palástot mind ösméritek. Emlékezem, hogy felvevé először, Egy nyári este volt az, sátorában: Aznap veré meg a nerviusokat. Nézzétek, itt járt Cassius vasa, S mily rést csinált a fondor Casca itt; Ehelyt a kedvelt Brutus döfte át, S hogy elvoná az átkozott acélt, Ím, mint követte Caesar vére, mintegy Ajtóhoz futva meggyőződni, vajjon Brutus kopogtat-e íly barátiatlan? Mert, tudjátok, Caesarnak angyala Volt Brutus; ó, itéljetek, Ti istenek, miként szerette őt! Ez mindenek közt legfájóbb döfés volt; Mert amint Caesar döfni látta Brutust, Hálátlanság jobban, mint áruló kéz, Végképp leverte. Akkor megszakadt Nagy szíve, s arcát elfödvén palásttal, Pompejus oszlopalján, honnan a vér Mindegyre folyt, nagy Caesar elesett. Ó, míly esés volt ez, jó honfiak! Elestem akkor én, ti, és mi mind, Míg véres ármány kérkedett fölöttünk. Ó, most ti sírtok: látom, érzitek A metsző szánalmat. De mind ez itt Szelíd könyű még. Jó lelkek, ti sírtok, Ámbár ruháján láttok csak sebet. Ide nézzetek, itt fekszik ő maga, Sebekkel rakva áruló kezektől! ELSŐ POLGÁR Ó, szánandó eset! MÁSODIK POLGÁR Ó, nemes Caesar! HARMADIK POLGÁR Ó, siralmas nap!
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
73
74
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
NEGYEDIK POLGÁR Árulók! Gazemberek! ELSŐ POLGÁR Ó, véres látomány! MÁSODIK POLGÁR Bosszút kell állanunk. MIND Bosszút! Tova! Kutatni! Égess, gyújts, ölj, vágj; ne hagyj egy árulót is életben. ANTONIUS Maradjatok még, honfiak. ELSŐ POLGÁR Békével ott! Halljuk meg a nemes Antoniust. MÁSODIK POLGÁR Halljuk meg őt. Kövessük őt és haljunk meg vele. ANTONIUS Édes barátaim, ne kapjon el A zendülés vad árja szózatomra. Kik ezt tevék, derék, jó férfiak: Én nem tudom, minő magánboszú Bírhatta rá; hisz bölcs, jó férfiak, S nincs benne kétség, számot adnak érte. Én nem jövök kilopni szívetek. Én szónok, milyen Brutus, nem vagyok. Hanem miként ismertek, egyszerű, Őszinte ember, aki szeretém Barátomat, s ezt jól tudák azok, Kik róla nyilvánosan szólni hagytak. Sem szóm, sem elmém, sem tekintetem; Sem a beszéd hatalmát nem birom, Hogy vért keverjek. Én csak egyenest Beszélek. Mondom, ami tudva van. Itt felfödöm kedves Caesar sebeit, Ez árva, néma szájakat, s hagyom Helyettem szólni. Volnék Brutus én, És Brutus Antonius, úgy volna egy, Ki nyelvet adna Caesar mindegyik Sebének, mely Rómának még kövét is Bosszúra s lázadásra keltené. MIND Fel, lázadás! ELSŐ POLGÁR Brutus házát gyújtsuk fel. HARMADIK POLGÁR El, tova! Kutassuk fel az összeesküvőket.
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
a) Ebben a részben már nem találunk észérveket, a meggyőzésnek más eszközeit veti be Antonius. Milyen eszköznek tartjátok a véres palást felmutatását, Caesar halálának aprólékos leírását, a véres holttest bemutatását? Milyen embereket lehet meggyőzni ilyen módon?
b) Itt már elhangzanak azok a szavak, amelyekből kiderül, hogy mire akarja rávenni az embereket Antonius. Melyek ezek?
c) Hogyan tereli el itt Antonius a polgárok figyelmét a végrendeletről?
d) Ki fogja újra megemlíteni a végrendeletet? Antonius vagy a hallgatóság? Miért gondoljátok így?
9. Olvassátok el a beszéd utolsó részét! ANTONIUS Figyelmet! még hadd szóljak, földiek. MIND Csitt! halljuk őt, dicső Antoniust! ANTONIUS Ti mentek tenni, még nem tudva, mit; S mint érdemlé ezt Caesar tőletek? Ah, nem tudjátok, el kell mondanom, Melyről beszéltem, a végrendelést Már elfeledtétek. MIND Bizony való! Álljunk meg; halljuk a végrendelést. ANTONIUS Im, itt vagyon: Caesar pecséte rajta. Minden lakosnak Rómában fejenként Hagy hetvenöt drachmát. MÁSODIK POLGÁR Ó, a dicső! Halálaért bosszút kell állanunk. HARMADIK POLGÁR Királyi Caesar!
75
76
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
ANTONIUS Hallgassatok ki békén. MIND Halljuk őt! ANTONIUS Ezen fölül magányos lombjait, Sétáit, új ültetvény kerteit A Tiberen innen mind nektek hagyá S utóitoknak mindörökre közHasználatúl, hogy benne járjatok, S mulatkozást és enyhet nyerjetek. Ez volt Caesar; mikor jön más hasonló? ELSŐ POLGÁR Soha! soha! El innen, jöjjetek! Égessük meg testét a szent helyen S az üszköt vessük az árulók lakára. Fogjuk fel a testet. MÁSODIK POLGÁR Hozzatok tüzet. HARMADIK POLGÁR Le a padokkal. NEGYEDIK POLGÁR Rontsatok le széket És ablakot és mindent, ami van. El a polgárok a testtel. ANTONIUS Most hadd lobogjon. Balság! oldva vagy, Menj, merre tetszik. Belép egy szolga. Nos, fiú? SZOLGA Octavius Rómába érkezett. ANTONIUS Hol van? SZOLGA Caesar lakában, ő és Lepidus. ANTONIUS Legitt megyek meglátogatni őt. Jókor jön éppen. A szerencse most Kedvében van, s így semmit sem tagad meg. SZOLGA Uram beszélé: Brutus s Cassius, mint Őrült, rohant ki Róma kapuin. ANTONIUS Lehet, hogy megneszelték, mennyire
•
9 .
É V F O L Y A M
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
Felizgatám a népet. Jöjj, vezess Octaviushoz. El. a) A végrendelet tartalma fontos cáfolata lehetne Caesar nagyravágyásának, illetve érv a közérdek iránti elkötelezettsége mellett, Antonius mégsem így használja fel. Érzelmileg erősíti meg az embereket abban, hogy Caesar jó ember volt. Miért nincs szüksége ekkor észérvekre?
b) Válaszoljatok újra az 1. rész utáni 3. kérdésre!
c) Mi a véleményetek a római polgárokról?
10. Maradt-e kérdés, amire nem tudtatok válaszolni, vagy bizonytalanok vagytok a válaszotok helyességében? a) Ha igen, akkor gyűjtsétek össze ezeket, s alkossatok rövid időre (5 perc!) olyan csoportokat, amelyekben különböző csoportbeliek vannak! Beszéljétek meg velük saját csoportotok kérdéseit! b) Számoljatok be a régi csoporttagjaitoknak! c) Ha még mindig maradt kérdés, akkor ezeket beszéljétek meg az osztály előtt! 11. Dolgozzátok át Antonius beszédét! a) Mindenki fogalmazza át (egyénileg) a kártyákon kapott szövegrészeket a saját szavaival, mai nyelven, de úgy, hogy azok az állítások, érvek is benne legyenek az átfogalmazott szövegben, amelyeket Antonius nem mondott ki (és nem is mondhatott ki) szónoklatában! b) Az átfogalmazott szövegrészeket a csoportban egyeztessétek, és (esetleg apró módosítások elvégzésével) állítsátok belőlük össze Antonius beszédének átírt változatát! c) Rajzoljátok le Antonius beszédének „logikai vázát”! Ábrázoljátok a beszéd, az érvelés főbb csomópontjait, illetve az állítások közötti kapcsolatokat, viszonyokat! Színezzétek ki az eredeti szöveg leghatásosabb részeit! Ötlet a rajz elkészítéséhez: Miközben olvassátok a szöveget, jelöljétek egy nagyobb pöttyel vagy karikával, ha fő állításra bukkantok (mellé odaírhatjátok az állítás kulcsszavát hívószóként, hogy könnyebb legyen az azonosítás)! Ha érvekre, újabb állításokra találtok, azt is vegyétek fel a rajzra egy más színnel! Ha így kilistáztátok az állításokat, kezdjétek elölről az olvasást, és nyilakkal jelöljétek be, hogy melyik
77
78
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
állítás melyikkel van kapcsolatban, melyikből melyik következik, melyik melyikkel áll ellentétben, melyik melyikre utal vissza stb.)! d) Próbáljátok megtalálni azokat a részeket, ahol Antonius manipulálja a hallgatóságot! 12. Oldd meg az alábbi feladatok valamelyikét! a) Vedd elő az Antigoné, Iszméné, Kreón mellett, illetve ellen írott vád- és védőbeszédeket, és alakítsd, írd át azok valamelyikét úgy, hogy a klasszikus retorika szabályai szerint épüljön fel! b) Írj szónoklatot egyik kedvenc reklámodból! Népszerűsíts szónoklatban egy általad kedvelt terméket!
R É S Z L E T E K
W I L L I A M
S H A K E S P E A R E
J U L I U S
C A E S A R J Á B Ó L
13. Válassz az alábbi témák közül! a) Írd meg rövid esszé formájában a gondolataidat a manipulálásról! b) Írd meg Antonius naplójának egy részletét a temetés napjáról! c) Hasonlítsd össze a két beszédet! (Lehetséges szempontok: beszélő célja, beszéd felépítése, szerkesztés, érvek logikai rendje, érzelmekre, értelemre hatás stb.) Melyik beszédmód volt számodra hitelesebb? Miért?
79
80
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
5. MODERN BESZÉDEK – VITAVERSENY A vitázásról, a meggyőzésről és az érvelésről már nagyon sokat tudtok. Most a már megfigyelt és elemzett meggyőzési technikákat önállóan kell felhasználnotok. A következő három órában egymással fogtok vitázni, egymást próbáljátok majd meggyőzni olyan hétköznapi témákról, amelyek titeket érdekelhetnek, és amelyekről mostanában sokan vitatkoznak. 1.
Az alábbi táblázatban nagyon sokféle hétköznapi témát, problémát találsz.
a) Jelöld be a táblázat második oszlopában a számodra legérdekesebb öt témát! A táblázat harmadik oszlopában pedig jelöld meg azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban már olvastál valamit (újságcikket, tanulmányt, tévévitát, interjút stb.)!
TÉMÁK
(1) Rossz hatással van személyiségünkre a televízió. (2) Érdemes lenne bevezetni, hogy az iskolában ne csak a tanárok értékeljék a diákokat, hanem a diákok is a tanárokat. (3) Igazat írnak-e a pletykalapok? (4) Eredményesek, hatásosak-e a reklámok? (5) Egy nő maga dönthesse el, hogy megszüli-e gyermekét vagy sem. Ha nem kívánja kihordani, legyen lehetősége orvosi beavatkozással a terhessége megszakítására. (6) Az ember maga dönthesse el, hogy kívánja-e, hogy súlyos, gyógyíthatatlan betegsége alatt mesterségesen, műszerekkel életben tartsák az orvosok, vagy sem. (7) Érdemes-e elolvasni a hosszú regényeket, amikor el lehet őket olvasni rövidítve is? (8) A jövő tudománya a genetika. (9) A jövő tudománya az űrkutatás. (10) A terrorizmus elleni küzdelem leghatékonyabb módja a háború olyan országok ellen, ahol sok terrorista szervezet van. (11) Az iskolában megfelelő gyakorlat, hogy a tanulók tudását és képességeit ötfokú skálán értékelik. (12) A vegetarianizmus árt az egészségnek, az ember mindenevő élőlény.
A L EG ÉR D E- O LVA S TA M KESEBBEK MÁR A SZÁMOMRA TÉMÁRÓL
82
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
(13) A nagyvárosi élet idegessé, kiegyensúlyozatlanná teszi az embert. (14) A karácsonyi ajándékozás szép szokásból idegesítő, pazarló kényszerré vált. (15) A nagyvárosokban be kellene tiltani a személyautó-forgalmat, olyan rossz a hazai nagyvárosok levegője. (16) Az éttermekben és a sörözőkben be kellene tiltani a dohányzást. (17) Szigorítani kellene a bíróság ítéleteit, hogy a bűnözés visszaszoruljon. (18) A vendégmunkások bevándorlását és foglalkoztatását szigorítani kellene az EU országaiban, így hazánkban is. (19) A magyar áruk védelmében a külföldi árukra komoly adót kellene kivetni. (20) Be kellene tiltani a szabad iskolaválasztást, hogy ne szakadjon ketté a társadalom a szülők családi (települési, anyagi, iskolázottsági) háttere szerint. (21) A tévéerőszak erőszakra nevel. (22) Az iskolában még sikeres lányok az életben kevesebbre viszik, mint a lusta fiúk. (23) Az iskola hatása a szülői háttér hatásához képest elenyésző a társadalmi érvényesülésben. (24) A parlamenti képviselők és egyéb politikusok fizetését csökkenteni kellene. (25) A városi kutyatartókat ki kellene tiltani a játszóterekről, parkokból. (26) Kisvárosban élni jobb. (27) Nagy probléma, hogy a generációk egyre kevésbé élnek együtt, hogy a fiatalok a nagyszülőket magukra hagyják. b) A számodra legérdekesebb öt téma közül most válassz ki hármat! Fogalmazd meg a témákkal kapcsolatos álláspontodat! (Például: „Kisvárosban élni jobb.” Æ Igen, egyetértek, kisvárosban jobb élni. Vagy: Nem, nem értek egyet, szerintem a kisvárosnál sokkal jobb a … ) A három kiválasztott témáról írj három-három gondolatot, ami legelőször eszedbe jut! 1.
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
2.
3.
Az elkövetkező órákban vitázni fogtok a kiválasztott témákról. Ahhoz, hogy a viták jól, szervezetten menjenek, sok mindent rögzítenünk kell előre. Minden témának lesz egy gazdája, aki a témával kapcsolatos álláspontját kifejti. Ez a csapat az adott TÉMA GAZDÁJA. Minden témát egy másik csapat opponál, azaz a téma gazdájának álláspontjával ellentétes álláspontot fejt ki. Őket fogjuk az OPPONÁLÓ CSAPATnak, vagy röviden OPPONÁLÓKnak nevezni. (Opponálni annyit tesz, mint megtámadni egy álláspontot, ellenkező álláspontot kifejteni. A szó rokona az oppozíció (ellentét) latin szónak.) Minden témához tehát két csoport fog tartozni. És minden csoporthoz két téma fog tartozni: egy, amelyiknek a gazdája, és egy másik, amelyiket opponálja. 2. A megbeszéltek alapján rögzítsétek az alábbiakat! A CSOPORTUNK NEVE ENNEK A TÉMÁNAK VAG Y UNK A G A ZDÁ I ÁLLÁSPONTUNK A TÉMÁNKK AL K APCSOL ATBA N E Z T A TÉM ÁT FOGJUK OPPONÁLNI ÁLLÁSPONTUNK AZ OPP ON Á LT TÉM ÁVA L K A P CSOL ATBA N
83
84
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
3. Tekintsétek át a vita menetét! Próbáljátok elképzelni, hogyan fog zajlani a vita! Beszéljétek meg közösen, ha valami nem világos! TEVÉKENYSÉG
IDŐ
A témáért felelős csapat megtartja előadását a témáról: – álláspont világos megfogalmazása – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett – az érveket megvilágító példák és magyarázatuk
2 perc
A témát opponáló csapat megtartja vitaindítóját a témáról: – álláspont világos megfogalmazása, szembeállítása az előző állásponttal – érvek felsorakoztatása az álláspont mellett – reagálás a másik csapat érveire, érveik cáfolata – problémák és kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban a másik csapat számára
2 perc
A témáért felelős csapat válasza az opponáló csapat kérdéseire
0, 5 perc
A felek összecsapása: „online” vita (mindkét fél megszólalhat)
1 perc
A vita összefoglalása a témáért felelős csapat részéről – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása – az ezt alátámasztó érvek (mely ellenérveket lehetett esetleg elfogadni) – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése
0, 5 perc
A vita összefoglalása a témát opponáló csapat részéről – a vita során esetleg módosult álláspont megfogalmazása – az ezt alátámasztó érvek (mely érveket lehetett esetleg elfogadni) – a vitázó partner teljesítményének rövid értékelése
0, 5 perc
A többiek pontoznak
1 perc
4. Alakítsátok ki a csoportotokban a munkamegosztást! Mindenki vállaljon mindkét munkában részfeladatot! SAJÁT TÉM ÁNKBAN
A Z OPPONÁLT TÉM ÁNK BAN
ELŐA D Ó
OPP ON Á LÓ
VÁ L A SZOLÓ
V I TÁ ZÓ
VITÁ ZÓ
ÖSSZEG ZŐ
ÖSSZEG ZŐ
5. Készüljetek fel a vitákra! Olvassatok utána a témátoknak, illetve az opponált témának! Az érveket, az ellenérveket, a kérdéseket, a lehetséges válaszokat és szemléltető példákat rendszerezzétek!
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
a) Gyűjtsetek érveket a témátokkal kapcsolatban!
b) Gyűjtsetek a vitában felhasználható szemléletes példákat a témátokkal kapcsolatban!
c) Fogalmazzatok lehetséges kérdéseket, problémákat, ellenérveket a témátokkal kapcsolatosan, és fogalmazzatok lehetséges válaszokat is! KÉRDÉSEK, LEHETSÉGES ELLENÉRVEK
VÁL A SZOK
85
86
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
d) Gyűjtsetek érveket az opponált témátokkal kapcsolatban!
e) Gyűjtsetek a vitában felhasználható szemléletes példákat az opponált témátokkal kapcsolatban!
f) Fogalmazzatok lehetséges kérdéseket, ellenérveket, problémákat az opponált témátokkal kapcsolatosan, és fogalmazzatok lehetséges válaszokat is!
M O D E R N
KÉRDÉSEK, LEHETSÉGES ELLENÉRVEK
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
VÁL A SZOK
6. Összegezzétek az eddigieket! Készítsetek előadásvázlatot a témátokhoz és az opponált témához! a) A téma kifejtése A témánk: Álláspontunk: Érvelésünk:
87
88
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Opponálás, vitaindító Az opponált téma: Álláspontunk: Érvelésünk, kérdéseink:
7.
A viták közben folyamatosan jegyzetelj, pontozz és értékelj a következő táblázatok segítségével! 1. csoport
T É M A Á L L Á SP ON T
É R V E K
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
AZ OPPONENS
89
90
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
2. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG
AZ OPPONENS
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
3. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
AZ OPPONENS
91
92
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
4. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
M O D E R N
A TÉMA GAZDÁJA
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
AZ OPPONENS
AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
5. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
93
94
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
AZ OPPONENS
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
6. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG
AZ OPPONENS
95
96
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
7. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
AZ OPPONENS
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
8. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA
AZ OPPONENS
97
98
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
9. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
AZ OPPONENS
99
100
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
10. csoport T É M A Á L L Á SP ON T
OPP ONENS Á L L Á SP ON TJ A
É R V E K
PÉL DÁ K
HI VATKOZ Á SOK
K ÉR DÉ SEK
VÁ L A SZOK
A TÉMA GAZDÁJA AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE
ELŐADÁSMÓD
VITA K ÉSZ SÉG
EG Y Ü T T MŰKÖDÉ S, PÁ R BE SZÉD K É SZ SÉG
AZ OPPONENS
M O D E R N
B E S Z É D E K
–
V I T A V E R S E N Y
MELY IK C SA PAT GYŐZÖT T MEG? PONTSZÁM (M A X .10 P O N T )
8. Értékeld a saját munkádat és a csoportod munkáját! a) Csoportunkban_________________________________ dolgozott a leghatékonyabban. b) A hirtelen felmerülő problémákat csoportunkban __________________________ oldotta meg a legjobban. c) Nálunk ____________________________________-nak kellett volna többet dolgoznia. d) A legjobbak ebben voltunk: _________________________________________________ e) Nem csináltuk elég jól a __________________________________________________-t. f) Jól tudtunk együttműködni, mert______________________________________________ _________________________________________________________________________. g) Nem tudtunk elég jól együttműködni, mert ______________________________________ _________________________________________________________________________. h) Szerintem eleget tettem azért, hogy a csapatunk jól szerepeljen, mert __________________ _________________________________________________________________________. i) Többet is tehettem volna annak érdekében, hogy a csapatunk jól szerepeljen, például: __________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________. j) Szerintem hasznos volt a vitaverseny, mert ______________________________________ __________________________________________________________________________ k) Szerintem nem volt sok értelme a vitaversenynek, mert _____________________________ __________________________________________________________________________________
101