SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanulói munkatankönyv

11

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI,

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZ ERKESZ TÕ

NAGY MILÁN

BORÍTÓGRAFIKA

S Z Ű C S É D UA

TIPOGRÁFIA

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

E G Y M O D E R N M AG YA R D R Á M A Ö R K É N Y I S T V Á N : T Ó T É K

Tanulói munkatankönyv

F e j l e s z t ő Liebhardt Zsolt

EGY MODERN MAGYAR DR ÁMA ÖRKÉNY IST VÁN: TÓTÉK A 20. századi magyar irodalomban a műnemek szerkezetét tekintve a dráma támaszkodhatott a legkevésbé jelentős előzményekre. A drámapoétika húszas–harmincas évekbeli európai változásai, mint az élményi tapasztalat illúzióját leromboló epikus látásmód, a test, a mozgás, a gesztus jelentéslehetőségeit is kihasználó-felerősítő játéknyelv vagy a jelzésszerű, jelképes díszletezés a 20. század első felében alig érintették meg a magyar drámairodalmat. A második világháborút követő időszak irodalmi sematizmusában a dráma a magyar színjátszástól is idegen, történetileg elavult mintákat követett, melyben még a baloldali avantgárd színjátszás (Brecht) korszerűbb elemei sem jelenhettek meg. A magyar dráma alakulástörténetében az 1960-as évektől nyílt esély arra, hogy megkísérelje a felzárkózást a valóságutánzás elvével leszámoló európai színjátszáshoz. Ennek a folyamatnak egyik iránya az Örkény István, Mészöly Miklós, Szakonyi Károly és Csurka István műveivel fémjelezhető groteszk, illetve abszurd. A magyar dráma ugyanakkor az 1980-as évekig megőrizte a biztos értéktávlatok felismertetésének igényét. Azt a hitet, hogy a világnak létezik egy ideális, szimbolikus rendje, amihez viszonyítva bizonyul a drámavilág képtelennek, torznak, vigasztalannak, nevetségesnek vagy tragikusnak. (Kulcsár Szabó Ernő nyomán) Ebben a háromórás fejezetben Örkény István Tóték című drámáját olvassuk és értelmezzük. A dráma vizsgálatát az abszurd és a groteszk kontextusában való elhelyezésével kezdjük, majd a drámai szituáció, a szereplők, a szereplői viszonyok, viszonyváltások feltérképezésével folytatjuk, és a szereplők motivációinak és tudásának vizsgálatával zárjuk. 1. Helyzeteink a) Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi szituációt, majd találjatok ki egy párszituációt, ami veletek vagy ismerősötökkel megtörtént! A) párosok Írjátok le, mi a jó ebben a helyzetben, miért érzi jól magát Tót, illetve a saját példátok szereplője! RÉSZLET MARISKA Későn van… Nem vagy álmos? TÓT Érdekes. Most nem. Inkább nagyon jól érzem magam... Sóhajt egy jólesőt. Menj egy kicsit odébb, kislányom. ÁGIKA Nyújtózkodni akar az apu? Helyet csinálnak. TÓT élvezettel megropogtatja a csontjait, aztán. Jaj, anyám, anyám, szegény jó anyám…

S A J ÁT SZ I T UÁC I Ó

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 2 .

É V F O L Y A M

B) párosok Írjátok le, mi a kellemetlen ebben a helyzetben, miért érzi rosszul magát Tót, illetve a saját példátok szereplője! RÉSZLET

S A J ÁT SZ I T UÁC I Ó

TÓT Hogy én ezt… Hirtelen kitör, felpattan, a csipogót a két markába veszi, mintha össze akarná roppantani. Ezt a… ezt a… ezt a.. MARISKA fölsikolt. Mit csinálsz ott? TÓT megrázkódik, észbe kap. Irtózva ránézz a zseblámpára, aztán a többiekre, akik egytől egyig mosolyogva biztatják. Nagyot nyög, leteszi a lámpát maga elé. MARISKA szelíden odalép, érzi, hogy a férje végleg megtört, megfogja a lámpát. No nyisd ki szépen… TÓT engedelmesen kinyitja száját, Mariska óvatosan beleteszi a zseblámpát, összecsukja férje száját, megsimogatja, és megcsókolja az arcát.

b) Egy-egy A) és B) páros üljön össze! Vessétek össze és beszéljétek meg a helyzeteket! c) Miért mondhatjuk a B) párosok által olvasott Örkény-jelenetre, hogy groteszk vagy abszurd?

2. Elsődleges olvasói reflexiók Mondd el csoportod tagjainak, mi tetszett legjobban és mi tetszett legkevésbé neked ebben a drámában! 3. Az abszurd a) Milyen helyzetekre használjuk a hétköznapokban az abszurd kifejezést?

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

b) Meglévő tudásotok mozgósításával készítsetek listát! Mi jellemzi az abszurd dráma világát? Mi jellemző például e művek tér- és időviszonyaira, cselekményére, szereplőire?

4. Interjúrészlet Az alábbiakban Örkény István egy interjúrészletét olvashatjátok. Az előző feladat során mozgósított tudásotokat is felhasználva, a kérdések segítségével vizsgáljátok meg, hogyan módosítja Örkény az abszurd fogalmát és értelmezését! „Beckettet nagyon sokra becsülöm (…), de a világban létező abszurditást nem egészen úgy látom, ahogy Beckett vagy az abszurd irodalom művelői Nyugaton. (…) [A]z élet abszurd jelenségeiből nem azt a következtetést vonom le, hogy az élet abszurd, reménytelen és kibírhatatlan. Meglehetősen sok abszurd, reménytelen, kibírhatatlan helyzetben voltam már, és talán ezért nem a teória felől közeledem ehhez a kérdéshez, mindig megtalálom a parányi fénysugarat, amiért tovább érdemes élni. Egyszer már leírtam, hogy a mi emberi életünk egyetlen reménye, egyetlen kiútja a cselekvés. Hiszek az emberben, általában hiszek a cselekvés életmentő voltában, noha jól tudom, hogy egyéni életünk tragédiába torkollik, hiszen biológiailag erre vagyunk ítélve. A hiábavaló cselekvésben is hiszek, mert szubjektíve még ez is ad nekünk valamit; és itt azonos nevezőn vagyok írókkal. Camus írja a Sziszüphosz mítoszában, hogy van egy perc, amikor Sziszüphoszt boldognak kell képzelnünk.” a) Miben vélekedik Örkény döntően másként, mint az általa megemlített Beckett és az abszurd nyugati művelői?

b) Milyen tapasztalatban gyökerezik ez a másként vélekedés?

7

8


•

1 2 .

É V F O L Y A M

c) Milyen következményei vannak annak, hogy Örkény nem az elvont absztrakció szintjén közeledik az abszurditáshoz, az abszurdhoz?

5. Sziszüphosz A dráma előtt egy Levél a nézőhöz című előszó található. a) Mi a szerepe az előszónak általában?

b) Örkény István Levél a nézőhöz című előszavában megidézi és átértelmezi Albert Camus (1913– 1960) francia egzisztencialista filozófus, író Sziszüphosz mítosza című esszéjét. Olvassátok el az alábbiakban a mitológiai Sziszüphosz történetének összefoglalását, Camus mítoszfeldolgozásának részleteit, valamint az előszó kiemelt részeit! (1) Sziszüphosz mítosza Sziszüphoszt, Aiolosz fiát, Korinthosz alapítóját a görög mitológia a világ legagyafúrtabb emberének tartotta, akinek sikerült kijátszania az olümposziakat is. Zeusz haragját azzal vonta magára, hogy elárulta az egyik folyóistennek: látta, amint Zeusz elrabolta a lányát, s a rejtekhelyet is megmutatta. Cserébe soha ki nem apadó forrást kért a folyóistentől Korinthosz akropoliszára. Zeusz elküldte Thanatoszt, a halál fekete istenét, hogy vigye le Sziszüphoszt az alvilágba, de a dolog visszájára fordult: az agyafúrt halandó vetette fogságba Thanatoszt. Az istenek összefogtak ellene, így végül lelke mégiscsak az árnyak birodalmába került. Ekkor ékesszólásával meggyőzte Hádészt, az alvilág urát, hogy engedje őt vissza a földre, amíg ellátja a felesége baját. (Előzőleg ugyanis az asszonynak ravasz módon meghagyta, hogy halála esetén testét ne égessék el, és a temetési áldozatot ne mutassák be – így Hádész hiába fogja várni az előírt adományokat.) Miután Sziszüphosz megkapta az engedélyt, visszament a földre, és ott is maradt. Ekkor Zeusz végképp türelmét vesztette, kegyetlen büntetést mért rá. Az alvilágban az idők végezetéig egy magas hegyre egy sziklát kellett felgörgetnie, amely még a csúcs elérése előtt visszazuhant, így a munkát újra és újra elölről kellett kezdenie. (A Képes mitológiai enciklopédia nyomán) (2) Albert Camus: Sziszüphosz mítosza – részletek Értjük már, hogy Sziszüphosz abszurd hős. Azzá teszi szenvedélye, szenvedése. Megveti az isteneket, gyűlöli a halált, szenvedélyesen szereti az életet, ezzel érdemelte ki elmondhatatlan büntetését; egész lényével a semmit teljesíti be. (…) Sziszüphosz pokolbeli életéről nem szól a monda. A mítoszok arra valók, hogy megmozgassák a képzeletet. Itt csak azt látjuk, hogy megfeszül a test,

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

fölemeli a hatalmas követ és görgeti, görgeti fölfelé százszor is ugyanarra a hegyre: látjuk az eltorzult vonásokat, a kőhöz nyomódó arcot, az agyagos, pattanásig feszülő kart, a földet markoló kéz emberi bizonyosságát. A mennybolt nélküli térrel és a mélység nélküli idővel mérhető mérhetetlen erőfeszítés után ott a cél. Sziszüphosz nézi a követ, amint görög lefelé, amaz alantas világ felé, ahonnan majd vissza kell hoznia a csúcsra. Elindul lefelé. Ekkor kezd érdekelni engem Sziszüphosz, a visszatérés, a szünet közben. A kővel küzdő, kőnek feszülő arc maga is kő. Látom, amint súlyos, de egyenletes léptekkel halad saját sorsa felé. Ez a balsors bizonyosságával folyton visszatérő, lélegzetvételnyi idő az öntudat órája. Mikor elindul lefelé a csúcsról, s mind közelebb jut az istenek nyomorúságos hajlékához, minden pillanatban fölötte áll a sorsának. Erősebb, mint a sziklája. Ez a mítosz azért tragikus, mert tudatos a hőse. Hová is lenne a gyötrelem, ha minden lépésnél a siker reménye támogatná? (…) Sziszüphosz, az istenek tehetetlen és lázadó proletárja teljes mélységében látja sorsa nyomorúságát: ezen gondolkozik, miközben lefelé halad. A tisztánlátás adatott neki, számára ez a győzelem. Nincs sors, melyet le ne győzne a megvetés. (…) Ha van is személyes sors, legfeljebb olyan, melyet végzetesnek és megvetésre méltónak ítél. Egyébiránt tudja, hogy ő rendelkezik saját életével. (…) Ott hagyom Sziszüphoszt a hegy lábánál! Minden ember megtalálja a maga terhét. De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűségre tanít, mely isteneket tagad és sziklákat emel. Ő is úgy ítéli, hogy minden jól van. A gazdátlanná vált világ neki se meddő, se kicsi. A kő minden egyes darabja, a sötétlő hegy minden egyes ércszilánkja külön kis világ számára. A csúcsokért vívott küzdelem maga is betöltheti az ember szívét. Boldognak kell képzelnünk Sziszüphoszt. (Fordította: Vargyas Zoltán) (3) Örkény István: Levél a nézőhöz (részlet) (…) Én is sokszor gondolok Sziszüphoszra, különösen azóta, amióta megéltem a háborút, és megjártam a frontot. Odáig azonban csak a sorsával küzdő ember jelképét láttam benne, s ezt úgy értelmeztem, hogy a halál: a nehézkedési erő. A háború azonban, életem és gondolkozásom sorsfordulója, sok mindenre megtanított. Arra is, hogy a magyar sors mindig tele volt sziszüphoszi helyzetekkel, korszakokkal, évszázadokkal, de annyira talán még soha, mint ebben a háborúban. (…) De én, az én Sziszüphoszomat egészen másként látom. Például, egészen más helyzetben. Nem a csúcsról lefelé indultában, mint Camus; én mindig a síkságon láttam, amikor a sziklának feszülve, görgetni kezdi felfelé. Mit gondol ő akkor? Azt, hogy mire van ő ítélve, tudja. Gyötrődése hiábavaló, a szikla legurul majd, és újra meg újra legurul, az idők végeiglen. Ezt ő tudja, de hiába tudja. Az ember nem csak tapasztalat. Az esze ugyan azt mondja, hogy minden hiába, de ösztönei nem hallgatnak az észre. (Ők azt mondják, hogy ez lesz az utolsó erőfeszítése, Sziszüphosz pedig bizakodva vág neki a meredélynek, újra meg újra, mindig csalódva, de mindig új erőre kapva.) Abban a paradoxonban élünk, hogy csak értelmünk veszi számba a ránk váró végzetet. Életösztönünk mást mond. Néha amannak szava győz, néha emezé. Ha a belátás, akkor az én Sziszüphoszom is szomorú, de ha az életösztön hangja az erősebb, akkor az én Sziszüphoszomnak is öröm tölti el a szívét. (…) Tót Lajos persze nem volt Korintosz királya, hanem csak egy községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: vagy lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni.

9

10


•

1 2 .

É V F O L Y A M

A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerültségig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk. Ha igaz, hogy életünk a remény és a reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázza a Tóték –, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. Ezért „hagyom” gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában, Tót Lajos valóban „abszurd hőssé lesz”. c) Az olvasottak és a dráma ismeretében hasonlítsátok össze a megadott szempontok mentén az eredeti mítoszt, Camus és Örkény Sziszüphosz-értelmezését (ezen belül a drámában megjelenő, illetve az előszóban megjelenő képet, amely nem feltétlenül azonos)!

SZEMPONT

KI SZISZÜPHOSZ?

HOL, MILYEN HELYZETBEN LÁTJA A TÖRTÉNET/AZ ÉRTELMEZŐ A HŐSÉT? ÍTÉLET ALATT ÁLL-E VAGY SEM?

MILYEN NYELVET/ KÓDOT HASZNÁL A TÖRTÉNET?

A GÖRÖG MÍTOSZ

CAMUSESSZÉ

TÓTÉK C. DR ÁMA

MIT MOND ERRŐL ÖRKÉNY A Z ELŐSZÓ BA N?

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

MIT PÉLDÁZ A SORSA?

MIÉRT NEVEZHETŐ/NEM NEVEZHETŐ ABSZURD HŐSNEK?

d) Foglaljátok össze csoportotok kutatásának eredményét és hogy mit gondoltok Örkény előszavának Camus-hivatkozásairól!

e) Mit tart Örkény István gondolkozása egyik legfontosabb fordulópontjának és miért?

f) „Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk” – Mi a jelentősége ennek a szempontváltásnak a szövegben (Örkény eddig vagy E/1. személyben, vagy E/3. személyben szólt)? Milyen retorikai hatást ér el, hogyan módosíthatja ez a dráma befogadását?

6. Az abszurd és a groteszk Olvassátok el P. Müller Péter megállapításait az abszurd, a groteszk és Örkény drámáinak összefüggéséről! Az örkényi világkép drámáinak szemléletmódja legelőször is abban különbözik az ún. abszurd drámákéitól, hogy ezekben a világirodalmi darabokban – többek között – az identitáshiány mint befejezett tény jelenik meg, és e művek hősei – bár megélik az önazonosságuk hiányának vagy elvesztésének a tényét – a puszta átélésen, tudomásulvételen túl nem tesznek kísérletet helyzetük megváltoztatására. Örkény valamennyi drámáját ezzel szemben az jellemzi, hogy e művek központi figurái – akár önmaguknak köszönhetik, akár a környezetük (egy külső erő) fosztja meg őket

11

12


•

1 2 .

É V F O L Y A M

énjük egy részétől vagy egészétől – minden esetben törekszenek a világ átalakítására, azaz drámai értelemben cselekszenek… Az abszurd szerzők, akiknek drámáiban már-már nyoma sincs semmiféle nemzeti jellegnek, s a történelem itt és most is csak rendkívül áttételesen van jelen, műveikkel a különlegesség szférájából az általános felé közelítenek (ezzel kapcsolatban áll drámáik allegorikussága is), Örkénynél viszont mindig megtalálható és egyben központi jelentőségű is a szituáció történelmitársadalmi motiváltsága, hitele. Örkény a szituáció alapjául szolgáló élettényeket a valóság életanyagából organikusan bontakoztatja ki. Ezt a hitelt igazolja drámáinak leggyakrabban említett nemzeti jellege. (…) Az ABSZURDban felmutatott valóság (és nem a valóságban felmutatott abszurditás) talán első pillantásra puszta szójátéknak tetszhet, ám itt alapvető szemléleti különbségről van szó. A folyamat iránya s a végpont, az a szemléleti egész, ami Örkény drámáiban megformálódik, a hangsúlyt a valóságra, a realitásra teszi, bármilyen megbillenthetetlenül egyensúlyoz is a valóság és abszurditás, realitás és irrealitás között. Ezek a drámák minden esetben megteremtenek egy teljes, nem redukált, koherens világot, amely bemutatásmódjában GROTESZKsége mellett is inkább valószerű, mint abszurd. a) A szöveg elolvasása után T-táblázat segítségével gyűjtsétek ki, a tanulmányrészlet szerint miben különbözik az abszurd dráma és az örkényi dráma! ABSZURD DR ÁMA

ÖRKÉNY DR ÁMÁI

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

b) Mi az a lényegi jellemző, ami alapján Örkény István drámáit nem tekintjük az abszurd tiszta képviselőinek?

7. A drámai cselekmény a) A következőkben drámai helyszíneket sorolunk. Hogyan csoportosítanátok ezeket? Országút, mellette fa Angol polgári család lakása (Eugene Ionesco: A kopasz énekesnő) Mártaszentanna Árokpart Elmegyógyintézet fürdőszobája (Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában)

b) Az előző órán szerzett ismereteitek alapján miért fontos, hogy a Tóték Mátraszentannán játszódik?

c) Mennyi ideig tart a Tóték cselekménye?

d) Mi a jelenetek helyes sorrendje? Írjátok be a négyzetekbe! (1) Levél Gyulának. A bocsánatkérés a harapás miatt. (2) Megérkezik az őrnagy. A hazaút, az alvás. (3) Édes otthon. Az őrnagy visszatér. (4) Az első este. A dobozolás felfedezése. (5) Tomajinál. Cipriáninál. (6) A meg nem érkezett sürgöny. (7) A Postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást.” (8) A budi. A búcsú. (9) Összegyűlik a szomszédság. Tót kérései. (10) A csipogó. A szökés.

FFFFFFFFFF

13

14


•

1 2 .

É V F O L Y A M

8. Címvariációk Az alábbi címek közül az első Fábri Zoltán filmadaptációjának a címe, a második az Örkény által írt filmforgatókönyvé, a harmadik a kisregény egyik címváltozata. (1) Isten hozta, Őrnagy úr! (2) Csönd legyen! (3) Pókék a) Milyen képzettársításokat hívnak elő bennetek a különböző címek? A)

ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR!

B)

CSÖND LEGYEN!

C)

PÓKÉK

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

b) Hogyan változtatnák meg a különböző címek a mű értelmezhetőségét?

c) Mit emel(né)nek ki a drámavilágból, és ez milyen hangsúlyeltolódásokat okoz(na) a jelentésben?

9. Gyula levele A Postás meghozza a levelet: „Őrnagy urunk elfogadta a meghívást.” A levél így folytatódik: „Gondolhatják, mit jelent ez nekem!” a) Mit gondolnak Tóték, mit jelent ez Gyulának?

b) Mit jelent ez a levél dramaturgiai szempontból a dráma egészében?

10. Mi mindent kell megtenni! Gyula levelében az is szerepel, hogy az őrnagy idegrendszere nagyon leromlott, és nem bírja a lármát, valamint egyes szagokat. Tóték tehát még a vendég érkezése előtt megpróbálják a nyugalmas csendet mint az egyik elsődlegesen fontos körülményt megteremteni. a) Olvassátok el figyelmesen a következő részleteket a műből, majd töltsétek ki csoportotok szövegrészéhez kapcsolódóan a táblázat megfelelő részét! A) Tóték és a falu népe TÓT Ezt mi úgy értelmezzük, hogy a szélzúgást, esőcseperészést és a madárhangokat nem szükséges kiküszöbölni. LÖRINCZKE Azokért kár is volna. TÓT Viszont, és éppen tefelőled, áthallatszik néha valamilyen kellemetlen hang… LÖRINCZKE Nem cuppogás?

15

16


•

1 2 .

É V F O L Y A M

MARISKA Olyasmi. LÖRINCZKE Én ugyanis, ha hideg sört ittam, utána mindig cuppogok… De most vége!… Leszokom a sörről! MARISKA Köszönöm, szomszéd úr. TÓT Ez szép tőled, Sándor. GIZI GÉZÁNÉ És engem miért tetszett hivatni? Én se részeg, se garázda vendéget nem szolgálok ki. Ez nálam ki is van szögezve a legszembetűnőbb helyre, az ágy fölé. TÓT Elhiszed, asszonyság… Magától mi csak egy semmiséget kérünk. A kiskapuja nyikorog. GIZI GÉZÁNÉ Ez olyan semmiség? MARISKA Csak be kell olajozni. GIZI GÉZÁNÉ Azám… De annak a nyikorgásnak van bizonyos szerepe a munkakörömben. Gondterhelten. Énhozzám ugyanis főként gyantaszedők járnak. Ezek nagyon derék, de kissé lassú természetű emberek… No mármost, abból, hogy a kiskapu megnyikordul, kiviláglik, hogy megjött a következő gyantaszedő, ami sietésre nógatja az előző gyantaszedőt. Ha beolajozom a kiskaput, abból anyagi károm származik. TÓT És nincs más megoldás a siettetésre? GIZI GÉZÁNÉ Ezt szokták meg, tűzoltóparancsnok úr. TÓT Értem. Kárpótlást szeretne kapni a jövedelemkiesésért? GIZI GÉZÁNÉ Nem, köszönöm… Sőt. Még büszke is vagyok, hogy olyan emberért, mint Tót úr, én is tehettem valamit… A viszontlátásra, tűzoltóparancsnok úr. TÓT Köszönöm szépen. B) Tóték és a Postás TÓT (…) Mind hallgatóznak, aztán sorban a postás felé fordulnak, közelebb mennek, hallgatóznak. Te darálsz itt, fiam? A POSTÁS Én? MARISKA Ő az! Darál! A POSTÁS Ja… Én így lélegzek. Nekem ugyanis hordómellem van. TÓT Hallgass jól ide, fiam… Ezentúl, ha hozod a postát, amikor megérkezel a Cipriani professzor villája elé, beszívod a levegőt, és csak amikor a Stubenhammerrék kerítésén már túl vagy, akkor ereszted ki. A POSTÁS Az nagyon hosszú út! TÓT Hát nem rövid! A POSTÁS És ha megfulladok? MARISKA mint egy anyatigris Ha megfulladsz, megfulladsz! De amikor a mi egyetlen fiunk kint harcol a fronton, akkor meg ne halljam, hogy te a mi házunk közelében lélegezni mersz… A POSTÁS aki közben rémülten kihátrált. Nem is! De nem! Hát persze, hogy nem! A Tót úr kedvéért mindent megteszek! El. MARISKA mérgesen. Másvalakit megölni, azt igen… De hogy ő maga fulladozzon egy kicsit? C) Tóték egymás között TÓT Ne zaklasd fel magad, Mariskám. Jót akar, csak hát nincs helyén az esze… hallgatózik. Most mintha csönd volna. MARISKA Én is úgy veszem észre. ÁGIKA Hát legfőbb ideje.

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

MARISKA Ágikához. Hozz már egy szivart édes jó apádnak… Tót szivarra gyújt. Mariska leül, egy lábosba zöldborsót fejt. Mindhárman megnyugodtak. ÁGIKA Holnap ilyentájt már itt lesz… MARISKA és nem fogja zavarni semmi. TÓT Nem bizony. MARISKA Én most már egészen megnyugodtam. TÓT Én is. Szív egyet a szivarján. Fölneszel. Fejét forgatja. Nem halljátok? Itt valami potyorog. MARISKA Mit csinál? Hallgatóznak. ÁGIKA derűsen. Megmondjam, mi potyorog? A borsó! Mosolyognak, Mariska leteszi a lábost, kötényébe pergeti a borsót. MARISKA Milyen jó füled van, édes jó Lajosom. (…) TÓT Mi az már megint? MARISKA Nem tudom. Hallgatóznak, de nem találják a zaj forrását. ÁGIKA Nem tetszik haragudni, ha mondok valamit? TÓT Mondd csak, kislányom. ÁGIKA Nekem az az érzésem, hogy az apu szivarja szörcsög. TÓT homlokráncolással. Egy szivar nem szörcsög. Egy szivar szelel. ÁGIKA És ha nyál jut bele? MARISKA Hogy beszélsz, kislányom? Apádból nem jön nyál. TÓT csak egy súlyos pillantást vet Ágikára. ÁGIKA a tekintetek súlya alatt megrendülve behúzza a nyakát. Mindhárman újra előre néznek. Tót megszívja szivarját. Arca elkomorul. Még egyet szív rajta. Még komorabb lesz, aztán érezhető erőfeszítéssel elnyomja a hamutartóban. A két nő úgy tesz, mintha semmit se vett volna észre. Három derűs arc.

MI A Z AJFORR Á S TÓTÉK SZŰK EBB KÖ R N Y E Z E T É B E N?

M I LY E N M Ó D S Z E R E K E T, E S Z KÖZ Ö K E T VETNEK BE TÓTÉK A Z AJ FORR ÁS MEG SZÜNTETÉSE É R D E K É B E N?

M I LY E N MÉRTÉK BEN SZÓL BEL E A VÁ LT OZ Á S A Z AJFORR ÁST O KOZ Ó K ÉL E TÉBE?

H O G YA N RE AG ÁLNAK A F E LV E T É SEKRE A „Z AJONGÓK”?

MI A M E G O L D Á S?

17

18


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Két képkocka a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, Őrnagy úr! című fi lmből (1969)

b) Húzzátok alá csoportotok szövegrészletében, hányféleképpen szólítják meg egymást a dráma szereplői! Hogyan fejezik ki a megszólítások a faluközösségben működő viszonyokat?

c) Mik lehetnek az okai a szomszédok együttműködő készségének, mik Tót és Mariska önkorlátozásának?

d) Néhány példával magyarázzátok meg, mitől hatnak groteszknek a fenti párbeszédek!

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

11. Viszonyváltozások Dolgozzatok a csoportotoknak megfelelő feladaton! a) Jellemezzétek a tanárotok által a csoportnak kiadott jelenetrész alapján az egyes családtagoknak a családban elfoglalt helyét, szerepét! A ) 1. J E L E N E T

B) 2. JELENET

C) 3. JELENET

TÓT

MARISKA

.

ÁGIKA

b) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változnak a Tót családon belüli viszonyok! 1. J E L E N E T

2. JELENET

A) TÓT ÉS MARISKA

B) TÓT ÉS ÁGIKA

C) ÁGIKA ÉS MARISKA

.

3. JELENET

19

20


•

1 2 .

É V F O L Y A M

12. Karakterek összevetése Hasonlítsátok össze TÓT és az ŐRNAGY alakját! ŐRNAGY

IDÉZETEK A DR ÁMÁBÓL

TÓT

IDÉZETEK A DR ÁMÁBÓL

TESTI ADOTTSÁGOK

TESTSTILIZÁCIÓ (RUHÁZAT, TESTTARTÁS, TAGLEJTÉSEK STB.)

MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLAT, KOMMUNIKÁCIÓ

FŐBB ERÉNYEI

FŐBB HIBÁI

LEHETSÉGES MOTIVÁCIÓK

13. Közzététel Foglaljátok össze röviden az előző két feladatban elvégzett kutatásaitok eredményét az osztály számára!

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

14. Rakjuk össze! a) A szereplőkártyák csomagolópapírra való felragasztásával és grafikai jelekkel (pl. kisebb-nagyobb ellentét, összetartozás, egyoldalú vagy kétoldalú elfogadás, elutasítás stb.) jelöljétek a szereplők (Tót, Mariska, Ágika, őrnagy) közti viszonyokat, viszonyváltozásokat! b) Konfliktus vagy drámai középpont? Örkény István drámájának két elemzője kétféleképp látja a drámai viszonyváltást. P. Müller Péter középpontos (1), Bécsi Tamás konfliktusos drámaként (2) értelmezi a művet. Az alábbiakban két rövid tanulmányrészletet olvashattok elemzéseikből. – Olvassátok el figyelmesen a két szövegrészletet, és vessétek össze az általatok készített viszonyhálóval! Melyikhez hasonlít inkább a viszonyhálótok? – Érveljetek saját álláspontok mellett, illetve cáfoljátok a másikat a T-táblázat kitöltésével! (1) A Tóték műfajilag középpontos dráma. Az e típusba tartozó művek sajátossága az, hogy „szerkezetileg, elvileg is egy középpont köré épülnek. Ez ’sugárzó’, mert mindenkire rákényszeríti a hozzá való viszonyulást, mégpedig azért, mert a hozzá való viszony az emberi lét legfontosabb területein az adott korban alapvetően meghatározza-minősíti az emberi viselkedést.” Ezenkívül a mű „a középponthoz való különböző viszonyulásokat ábrázolja”. A Tóték középpontja az őrnagy, illetve az általa képviselt erkölcsi tényező. (2) A mű (...) nem lehet középpontos dráma sem Tóttal, sem az Őrnaggyal a középpontban. A középpontos drámát épp az jellemzi, hogy főalakjának nincsenek eszközei környezetével szemben, s ezért passzív. De mivel környezetének vannak eszközei ellene, a legtöbbször áldozattá válik. Nyilvánvaló, hogy ezen okok miatt is az Őrnagy semmiképp nem lehet középpontos dráma középponti alakja. A többi alak sem a hozzávaló viszonyában jellemződik, mint ahogy a középpontos dráma ezt megkívánná. A mű végén Mariska is igazat ad férjének. (…) Mindez azt jelzi, hogy Mariska sem az Őrnagyhoz és annak tartalmaihoz viszonyul, hanem saját önérdekéhez; s a saját önérdekéhez való viszonya szabja meg az Őrnaggyal szembeni viselkedését. A TÓTÉK KÖZÉPPONTOS DR Á M A , MERT

A TÓTÉK KONFLIK TUSOS DR Á M A, MERT

21

22


•

1 2 .

É V F O L Y A M

15. A dobozolás A dobozolás a dráma egyik vezérmotívuma, végigkíséri a művet. Ám a dobozolásba mint tevékenységbe az őrnagy bekapcsolódása döntő változást hoz. a) Szemponttáblázat segítségével tekintsétek végig a dobozolás „fejlődéstörténetét”! A DOBOZO L ÁS A Z ŐRNAGY ÉRKEZÉSE ELŐT T MILYEN FAJTA TEVÉKENYSÉG?

CÉLJA

ESZKÖZÖK

EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZINT

ÖNÁLLÓSÁGI SZINT

KÖVETKEZMÉNY/ EREDMÉNY

EGYÉNRE KIFEJTETT HATÁSA

IDÉZET A DR ÁMÁBÓL

DOBOZOL Á S A Z ŐRNAGG YA L

IDÉZET A DR ÁMÁBÓL

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

b) Milyen ábrándjai vannak a dobozolással kapcsolatban az őrnagynak? Mire utalhatnak ezek?

c) Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd beszéljétek meg a hozzá tartozó kérdéseket! TÓT Ja úgy… berepült egy lepke. ŐRNAGY Milyen lepke? TÓT Két sárga folt van rajta meg egy piros. ŐRNAGY És maga dobozolás közben lepkékkel foglalkozik? TÓT Épp csak odanéztem. ŐRNAGY Épp csak odanézett! De közben arra gondolt, hogy jó volna utána menni, megfogni, agyonütni… Így történt, vagy nem így történt? TÓT fejcsóválva. Honnan tetszik gondolni? ŐRNAGY sétál, gondolkozik, visszajön. Nézzék, Tóték. Én élek-halok a dobozolásért. De így, ahogy eddig csináltuk, ez nem mehet tovább. Ha közben mindnyájan másra gondolnak, akkor ez teljesen hiábavaló erőpocsékolás. Hagyjuk is abba, kérem. TÓT alázatosan. Én nem akarok vitába szállni az őrnagy úrral, de már bocsásson meg a világ, mégiscsak nehéz azt megakadályozni, ha valami az embernek eszébe akar jutni. ŐRNAGY Ez a balhit erősen tartja magát, pedig semmi alapja! De majd mondok egy példát. Vegyük a táplálkozást. Nos, miből áll ez? Sorba mondom: evés, rágás, nyálképződés, nyelés… Fölvesz egy süteményt. Egye csak meg szépen. A művelet összefügg, mint egy lánc, amelyet nem akaszt meg semmi… vagy magának eszébe jutott közben valami? TÓT ábrándosan. Egyszer, még vasutas koromban sikerült megfognom egy mókust. A gyerekek egész odavoltak érte, és érdekes, mégis megszökött. ŐRNAGY türelmetlenül. Furcsa ember maga. Vegyünk egy másik példát. Ismeri a Himnuszt, kedves Tót? TÓT Mindjárt… „Isten, áldd meg a magyart…” ŐRNAGY Helyes. És eszébe jutott közben valami? TÓT Most semmi. ŐRNAGY No végre! Nézzék, Tóték. Én már odakint a fronton kitapasztaltam a saját legénységemnél, hogy a semmittevés milyen veszélyekkel jár. Ha az ember agyát szabadjára hagyják, az a saját gondolatainak a játékszere lesz, és akkor úgy járnak, mit az előbb Tót úr a piros pettyes lepkével. De csak itt, a maguk vendégszerető házában jöttem rá, hogy ennek egyetlen orvossága van, mégpedig a dobozolás!... Értik már a gondolatmenetet? A szövegrészletből kiolvasható, hogy az őrnagy számára mi a dobozolás ki nem mondott célja. Hogyan fogalmaznátok meg?

Ez a jelenet azon kevés részei közül való a drámának, ahol Tót hangot ad egyet nem értésének, sőt „cselekszik” az őrnagy akarata ellenében. Milyen érvei vannak, mit tesz?

23

24


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Mókus… A Tót eszébe ötlő emlék csak első pillantásra tűnik véletlenszerűnek, egészen oda nem illőnek, ám a felvonás végén a kép visszatér. Gyula levele értelmezi az eseményt. A két szövegrészt egymás mellé állítva próbáljátok megmagyarázni, miért jutott épp a mókus Tót eszébe! Mire utal? A Postás olvas. „Emlékszem, amikor megszökött a mi kis mókusunk, a Micu… Mi gyerekek, bőgni kezdtünk, de édesapám azt mondta: ’Ez a buta kis mókus is szabad akar lenni. Még a szeretetünk sem kellett neki.’ Milyen nagyszerű mondás! Azóta én is rájöttem, milyen nehéz jónak lenni, illetve, hogy a jóhoz rosszat is kell tudni tenni, mert mindenki egyszerre jó meg rossz, és a körülményektől függ, ilyen lesz-e, vagy olyan. Csak azt nem tudom, milyenek legyenek ezek a körülmények. Erre nem bírok rájönni, talán csak azért, mert még túl fiatal vagyok, és nem ismerem jól az életet…”

Mitől válik abszurddá a dobozolás mint cselekvés a dráma kifejlése során? Milyen kapcsolódási pontokat lehet felfedezni a dobozolás és a dráma előszavában említett Sziszüphosz-utalás között?

16. A harapás a) Vizsgáljátok meg, Ágika és Mariska milyen lélektani stratégiákkal győzik meg Tótot, hogy kérjen bocsánatot egy el sem követett tettért! KULCSINFORMÁCIÓK ÁGIKA Én azt nem merem elmondani… Vagy mondhatom? Sóhajt, rémülten néz Tótra. Az történt, hogy amikor apu bemászott az asztal alá, bokán harapta a mélyen tisztelt őrnagy urat. TÓT Mit csináltam én? MARISKA Ugyan már! Apád nem harap. ÁGIKA Minden meggyőződés nélkül. Nem. TÓT Ez hallatlan! Csönd, a két nő Tótot nézi. Tót összevonja a szemöldökét. A két nő zavartan elfordul. Csönd. Ágika sóhajt. Tót odanéz. Ágika zavartan köhint. Mariska sóhajt, és csóválni kezdi a fejét.

ÁGIK A

MARISK A

Ö R K É N Y

MARISKA sírását elfojtva. Csak arra kérünk, édes jó Lajosom, hogy légy egy kicsit elővigyázatosabb. ÁGIKA Az a fontos, hogy az apu ne mászkáljon az asztal alatt. (…) ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni, az apu egy kicsit sokáig időzött az asztal alatt. MARISKA Ez tény. Még nekem is feltűnt. (…) ÁGIKA (…) De azért, ha szabad valamit mondanom, az emberek nem szoktak ok nélkül megsértődni. Lehet, hogy apu úgy csiklandozta meg az őrnagy úr bokáját, hogy azt harapásnak is fel lehet fogni. TÓT Ilyen nincs. Normális ember ezt a kettőt nem tévesztheti össze. MARISKA Én se hiszem. ÁGIKA Hát akkor, ha szabad kérdezni, mi volt az a roppanás? TÓT Milyen roppanás? Roppant valami? MARISKA Nekem is úgy tetszett, mintha megroppant volna valami. (…) ÁGIKA Lehet, hogy tévedek, de az én fülemben úgy hangzott, mint amikor valakinek a foga közt megroppan egy csont. MARISKA Nekem is ez volt az érzésem. (…) ÁGIKA (…) De azért, ha nem tetszik haragudni, amiért ilyen dolgokkal hozakodok elő, bizony máskor is előfordult már, hogy az apu minden ok nélkül furcsa dolgokat csinált. (…) ÁGIKA (…) ...apu egy szép dicsértessék Jézus Krisztussal üdvözölte a főtisztelendő urat, de közben egy olyan orrfricskát adott neki, hogy majdnem lerepült a kalapja. (…) MARISKA Én igazán nem hiszek el rólad ilyen buta pletykákat, de tudom, hogy a plébános úr néhány napig nagyon hűvösen fogadta a köszönésemet. (…) MARISKA izgalomba jön. Véletlen? Neked minden csak véletlen? Az véletlen volt, hogy egyik napról a másikra elbocsátottak a vasúttól? (…) MARISKA váratlan gyűlölettel. Hallgass! És abban a pillanatban, amikor a különvonat keresztülszágul-

I S T V Á N :

.

T Ó T É K

25

26


•

1 2 .

É V F O L Y A M

dott az állomáson, az egyik tolatásrendező – éles pillantást vet Tótra –, akit pedig az a szerencsétlen kis császár sohase bántott, hirtelen hátraarcot csinált, leeresztette a nadrágját, és a lehető legsértőbb módon a hátsó felét mutatta a különvonatnak… (…) TÓT támolyogva. De miért kérjek tőle bocsánatot? MARISKA Amiért elvesztetted a józan eszedet, bemásztál az asztal alá, és bokán haraptad a fiad jótevőjét!

b) Tegyétek közzé megoldásaitokat! Beszéljétek meg azt is, hogy a jelenetben „néma” őrnagy hogyan irányít(hat)ja a háttérből az eseményeket!

17. Az alvás Az alvás mint az ember egyik legalapvetőbb biológiai szükséglete szempontjából hogyan lehetne leírni a drámát? Miért bírhat jelentőséggel a dráma elején az őrnagy hosszú alvása? És később Tót alváskísérletei?

18. Nyomozás Megtaláltak egy négybe vágott holttestet az erdő szélén. Folytassatok nyomozást! Az alábbi szereplők kihallgatásával derítsétek ki, ki az áldozat, hogy került ide, mi történt az elmúlt két hétben! A tanúkat játszó diákok figyeljenek arra, hogy ők mint szereplők mit tudhatnak a történetből! Tanúk: (1) a Lajt tulajdonosa (2) Gizi Gézáné (3) a Postás

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

19. Ki mit tud? a) A tudás, az információ szempontjából alapvető különbségek vannak a dráma szereplői és a nézők között. Mi az a leglényegesebb információ, amiről nem tudnak a dráma szereplői?

b) Honnan tudunk mi olvasók, nézők erről a szereplők előtt rejtve maradó információról? Hogy éri el ezt a szerző? Mi történik pontosan?

c) Az a jelenet, amelyben a Postás nem kézbesíti Gyula levelét, a dráma egyik kitüntetett pontján, az első rész utolsó képében kap helyet. A színházi nézők számára éppen a szünet előtt, mikor idejük lesz a látottakat átgondolni. Vajon hogyan változtathatja meg az első részben történt események, a szereplők megítélését ez a mozzanat?

d) Milyen előfeltételezéseket támaszthat a potenciális nézőben ugyanez a mozzanat a második rész kimenetelét illetően?

e) Mennyiben igazolódnak be ezek az elvárások és miért?

27

28


•

1 2 .

É V F O L Y A M

20. A gyilkosság „Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázza a Tóték –, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. Ezért »hagyom« gyilkolni is Tótot, pedig az a gyilkosság akkor már fölösleges és esztelen. Ilyen értelemben Tót Lajos valóban abszurd hőssé lesz.” Az 5/c) feladat újbóli áttekintésével és a Tóték elemzése-értelmezése során megértettek birtokában írj 5 centis kisesszét arról, hogy tekinthetjük-e Tótot abszurd hősnek! Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

21. Az identitásproblémák drámája „– Nem vagyok azonos önmagammal.” – Balassa Péter szerint Örkény István szereplőinek ez a fő problémájuk. Hogyan értelmeznéd ezt a kijelentést a dráma szereplőire?

22. A szökés – Tomajinál, Cipriáninál Tomajinál és Cipriáninál Tót elpanaszolja az őt ért megaláztatásokat. A két jelenet szorosan összefügg egymással. a) Mit tart Tót a legsérelmesebbnek?

b) Az, ahogyan Tomaji és Cipriáni reagál, jellemző rájuk. Hasonlítsd össze a két jelenetet és a két szereplőt!

Ö R K É N Y

TOMAJI MI A FOGLALKOZÁSUK?

ELEGET TESZNEK-E A TÁRSADALMI STÁTUSZUKBÓL ADÓDÓ ELVÁRÁSOKNAK? MIÉRT IGEN, MIÉRT NEM?

MI AZ ŐRNAGYHOZ VALÓ VISZONYUK?

MEGÉRTIK TÓTOT?

HOGYAN FEJEZIK KI VÉLEMÉNYÜKET?

MILYEN HASONLÓSÁGOK FEDEZHETŐK FEL A KÉT SZEREPLŐ KÖZÖTT?

MILYEN KÜLÖNBSÉGEK FEDEZHETŐK FEL A KÉT SZEREPLŐ KÖZÖTT?

I S T V Á N :

CIPRIÁNI

T Ó T É K

29

30


•

1 2 .

É V F O L Y A M

23. Dr. Eggenberger Alfréd alakját a dráma színpadra vitelekor rendszerint kihagyják. Képzeld bele magad a rendező helyébe! Indokold meg, te miért/miért nem tartanád meg az előadásban Dr. Eggenberger Alfréd jelenetét! KIHAGYNÁM

MEG TA R TA N Á M

24. A Postás a) Milyen drámai hagyományokhoz köthető a Postás alakja, és milyen funkciót tölt be a műben?

b) Milyen bolond figurákkal találkoztál már eddigi olvasmányaid során? Gondolkozz el azon, hogy milyen többletlehetőséget nyújt a „bolondság” státusza a szereplő számára!

Ö R K É N Y

I S T V Á N :

T Ó T É K

c) Gyűjtsd össze, mit tanultál a kar szerepéről az ókori görög drámában! Például milyen szerepet tölt be a kar az Antigonéban?

d) Hogyan lehet a kar és a bolond szerepeiről összegyűjtött információkat felhasználni a Postás szerepének értelmezéséhez?

e) Foglald össze, hogyan kapcsolódik a Postás szerepe a drámahagyományhoz!

A BOLOND hagyományos szerep volt a középkori, majd Erzsébet-korabeli angliai színházban. A 15. században Anglia híres színházaiban jelent meg az öreg, béna helyén, aki nem volt más, mint az ördög jobbkeze. Vicces, ostoba alak volt, aki mindig jó előrelátó érzékkel van megáldva. Bár néha cinikus, de segítőkész figura. A KAR többek között összefoglalja az egyes jeleneteket, mitológiai utalásokkal kritizálja a szereplők tetteit, felmutatja a tanulságot, képviseli a világrendet.

25. Hasonlítsd össze a két előadást a képek alapján a groteszk és az abszurd összefüggésében! Figyelhetsz például: • a dráma világszerűségére, • a színészek testbeszédére, a szöveg és a testbeszéd kapcsolatára, • a színpadi tér formáira, a szöveg és a tér kapcsolatára, • a szerep és a jelmez kapcsolatára, • a díszlet színeinek, formáinak, elemeinek rendszerére, többletjelentéseikre, • a fényeffektek szerepére a látványban és a többletjelentésben.

31

32


•

1 2 .

É V F O L Y A M

Godot-ra várva, Ljubjana, Dušan Jovanović rendezése, 2007 http://www.drama.si/images/predstava-440.jpg

Tóték, Gyulai Várszínház – Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Beregszász, Vidnyánszky Attila rendezésében, 2005 http://poszt.com/main.php?lang=HUN&disp=produkcio&ID=26

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Recommend Documents