SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS
Tanulói munkatankönyv
6
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI,
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ
VEZETŐ FEJLESZTŐK
A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I Z OT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZ ERKESZ TÕ
NAGY MILÁN
BORÍTÓGRAFIKA
S Z Ű C S É D UA
TIPOGRÁFIA
BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008
A
E S Z M É K É S L Á TO M Á S O K R O M A N T I K U S L Í R Á B A N É S D R Á M Á B A N
Tanulói munkatankönyv
Fejlesztők Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla
TARTALOM
ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN
5 5 19
A R O M A N T I K A K Ö LT É S Z E T E A V I L Á G I R O DA LO M B A N A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐI E G Y R O M A N T I K U S T E R M É S Z E T- É S S Z A B A D S Á G É L M É N Y P. B. S H E L E Y: Ó DA A N Y U G A T I S Z É L H E Z
31
T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T A M AG YA R R O M A N T I K U S K Ö LT É S Z E T B E N
31
RENDÜLETLEN(ÜL)
74
E M B E R VA G Y U N K , A F Ö L D S A Z É G F I A
114
12 2
M I VA G Y O K S M I É R T VA G Y O K ?
A R O M A N T I K U S E M B E R I S É G K Ö LT E M É N Y
12 2
E G Y J E L L E G Z E T E S E N K E V E R T M Ű FA J E L Ő - É S U T Ó É L E T E
12 3
A M O R A L I T Á S D R Á M Á T Ó L G O E T H E FAU S T J Á I G
14 3
E G Y F I LO Z Ó F I A I M E S E D R Á M A V Ö R Ö S M A R T Y M I H Á LY: C S O N G O R É S T Ü N D E
16 1
M A D Á C H I M R E : A Z E M B E R T R AG É D I Á J A
2 17
A R O M A N T I K U S E M B E R I S É G - S Z Í N J Á T É K É S A 20. S Z Á Z A D I M O D E R N D R Á M A
1. A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A VILÁGIRODALOMBAN A modul az európai romantika lírájába enged bepillantást, középpontjában P. B. Shelley Óda a nyugati szélhez című költeményének részletes elemzésével. A nemzeti irodalmak határain túllépve a szövegek, szövegrészletek a romantika költészetfelfogásának értelmezésében segítenek benneteket. Megismerjük azokat az esztétikai-poétikai jellemzőket, melyek együttesen eredményezték azt a változást a költői nyelvben, amelyet a modernség teljesít majd ki.
A ROM A NTIK A VIL ÁGK ÉPI, P OÉ TIK AI JELLEM ZŐI 1. Keressünk ellentétpárokat! Olvassátok el figyelmesen a szöveget, s a szövegből vett oppozíciók felállításával mutassátok be, hogyan változott a 18. század végére az ember – és a költő – világban elfoglalt helye, én- és világértelmezése! Hova menekül a romantikus hős? – A képmutató világ elől az álomba, a természet földi kincsekkel nem szennyezett gazdagságába, a társadalom-kívüliségbe, a halálba. (…) A költőnek az emberi lélek olyan mélyrétegeibe is bepillantása van, melyek az álom és az őrület során tárulnak fel, de jövőbelátó képességgel is rendelkezik. (…) A személyiség romantikus túlméretezettsége, a lélek új és új területeinek művészi átvilágítása azonban korántsem jelentette azt, hogy valamiféle egyoldalúan emberközpontú világkép jött volna létre. Arányosan nőttek ugyanis az emberrel szemben álló erők is. A világ színterén – s a romantikus művész mindig ilyen méretekben gondolkodott –, ahonnan Isten kiűzetett, a végtelen természet vallása uralkodik: a Szabadság. Ez a szabadság azonban nemcsak az ember szabadsága, hanem az emberellenes erőké is.” (Bojtár Endre: „Az ember feljő”) EL L EN T É T PÁ ROK
2. Idézetkártyák Húzz egy idézetkártyát, olvasd fel hangosan, és azonnal értelmezd is az idézetet a többiek számára!
6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
3. Költői programok prózában és versben A) Összegezzétek négy pontban azokat a célokat, amelyeket a szerző, William Wordsworth új kötete verseivel szeretett volna megvalósítani! A táblázat bal oszlopában soroljátok fel a célokat, a jobb oszlopban társítsatok hozzájuk részleteket Táncoló tűzliliomok című költeménye szövegéből! A fő cél ugyanis, amit e költeményekben kitűztem, az volt, hogy a mindennapi életből válasszam ki az eseményeket és a helyzeteket, és hogy mindvégig – amennyire lehetséges – oly nyelven adjam elő vagy írjam le őket, melyet valóban használnak az emberek; egyúttal pedig az, hogy a képzelettel kissé kiszínezzem azokat, miáltal az elme szokatlan megvilágításban látja a köznapi dolgokat; továbbá és mindenekelőtt pedig az, hogy ezeket az eseményeket és helyzeteket érdekessé tegyem oly módon, hogy felkutatom bennük – híven, bár nem hivalkodón – természetünk ősi törvényeit: főképpen ami azt a módot illeti, ahogyan felindult állapotban társítjuk a képzeteket. (W. Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz – részlet)
W. WORDSWORTH: TÁNCOLÓ TŰZLILIOMOK Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, – költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! Néztem, – néztem, – nem tudva még, hogy mily gazdaggá tett a kép; mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok. (Szabó Lőrinc fordítása)
A
R O M A N T I K A
CÉLOK
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
SZÖVEGRÉSZLETEK
1.
2.
3.
4.
B) Az idézett szövegrészletek S. T. Coleridge Kubla kán című költeményéből valók, és jól mutatják a szerző költészetének sajátosságait. Egészítsétek ki a táblázatot, fogalmazzatok lehetséges alkotói célokat a versrészletekhez! CÉLOK
SZÖVEGRÉSZLETEK „s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat.” „Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát!” „A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem.” „Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket!” (Szabó Lőrinc fordítása)
7
8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) Byron Kain című művéből idézzük Lucifernek a romantikus világkép lényegét összegző szavait. Értelmezzétek részletesen az idézetet! A ROMANTIKUS VIL ÁGKÉP JELLEMZŐJE
SZÖVEGRÉSZLET „Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal.”
D) Húzzátok alá és értelmezzétek H. Heine német költő egyik költőtársáról, Novalisról írt sorainak két legfontosabb megállapítását! „Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt.” 1. állítás értelmezése:
2. állítás értelmezése:
4. Házi feladat Foglald össze a magad számára rövid esszében a megidézett romantikus költők világlátását, esztétikai-poétikai törekvéseit! Adj címet írásodnak! Segíthetnek a megoldásban a következő szempontok: a költői én és a valóság viszonya; a lírai alkotások témája, tárgya; a nyelvi megalkotottság jellemzői.
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
5. Belső képalkotás Képzeld el azt a számodra legcsodálatosabb-legfantasztikusabb tájat, ahol szívesen eltöltenél egy napot! Képzeld el azt a zord, „vadromantikus” tájat is, ahol ezer veszélynek vagy kitéve! Írd le, mondd el padtársadnak minél részletesebben a megidézett helyszíneket! Hallgassátok meg egymást, és hasonlítsátok össze a belső képeket! 6. Látvány és látomás – a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben A) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak, álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, – költő ily társaság előtt csak boldog s vídám lehetett! (W. Wordsworth: Táncoló tűzliliomok)
9
10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! L ÁT VÁ N Y
L ÁTOM Á S
A/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! A/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
B) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! De óh, amott a cédrusfödte bércen a mélybe milyen hasadék szakadt! Micsoda vad hely! démon-kedvesét sem siratja szentebb, iszonyúbb vidéken elhagyott nő a sápadt hold alatt! S e szakadékból, forrva, zakatolva,
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
mintha a föld gyors lélegzete volna, hatalmas forrás lüktetett elő: torkából, mint felugró jégeső vagy mint a pelyvás mag a csép alatt, – ívben repült a sok nagy szirtdarab: s táncos sziklákkal együtt így okádta a folyót a kút örök robbanása. (S. T. Coleridge: Kubla kán) B/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! L ÁT VÁ N Y
L ÁTOM Á S
B/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! B/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
11
12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Másfelé fordulok, a szent, kimondhatatlan és titokzatos éjszakához. Lent hever a világ – mély szakadékba merülve –, helye magányos és kopár. Mélységes honvágy sajdul a lélek húrjain. Harmatcsöppekben hullanék alá s vegyülnék el a hamuval. – Emlékezés távolai, ifjúság vágyai, gyermekkor könnyei, az egész hosszú élet kurta örömei, meddő reményei: úgy lengnek elő mind, szürke ruhában, mint esti köd naplemente után. Más tereken ütötte föl víg sátrait a fény. Hát sosem tér vissza gyermekeihez, akik ártatlan hittel várják? (Novalis: Himnuszok az éjszakához; Rónay György fordítása) C/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a szövegben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! L ÁT VÁ N Y
C/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a szövegrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! C/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
L ÁTOM Á S
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
D) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Ah tó! zord rengeteg! Barlang, száz néma kőszirt, mit az idő kimél vagy új élettel áld, őrizd meg ezt az éjt, óh szép természet, őrizd emlékét legalább! Hogy mindig itt legyen, nyugtodban, viharodban, szép tó, itt, a derűs dombok képeiben, a föléd meredő vad fenyőkben s a roppant sziklákban: itt legyen! A zefírben, amely zokog és tovaszárnyal, morajodban, melyet két partod visszazeng, az ezüsthomlokú holdban, mely sugarával szép tükrödön mereng! Hadd mondja majd a nád susogó szeleidben, hadd mondja lebegő balzsamlehelleted, hadd mondja, hang, szin és lélek, hadd mondja minden, hogy: „Szivük szeretett!” (A. de Lamartine: A tó; Szabó Lőrinc fordítása) D/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! L ÁT VÁ N Y
L ÁTOM Á S
13
14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
D/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! D/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
E) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! a Gangesz-parton a legszebb ligetbe röpülsz velem. Ott szelíd holdsugárban virágzó kert susog. Rád, nővérükre várnak a lenge lótuszok. Ibolyák enyelegnek halkan, fenn csillag gyúl magosan. Mese csordul a rózsák ajkán, rejtelmesen, illatosan. A gazellák rád függesztve szemüket, néznek komolyan, és hallod, amint messze morajlik a szent folyam. (H. Heine: A dal szárnyára veszlek; Lator László fordítása) E/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
L ÁT VÁ N Y
V I L Á G I R O D A L O M B A N
L ÁTOM Á S
E/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! E/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. • A kép: • Indoklásunk:
F) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Üdv, üdv! – hazámnak partja már víz kékjén szürke folt, az éji szél sír, zúg az ár, a vad sirály sikolt. Ott túl a nap most ült el épp, s míg űzzük őt, nyomon, zeng búcsúszóm felé s feléd: jó éjt, szülőhonom! (Byron: Childe Harold búcsúja; Tóth Árpád fordítása)
15
16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
F/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! L ÁT VÁ N Y
L ÁTOM Á S
F/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! F/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt az alábbi festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! • A kép: • Indoklásunk:
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
Képek a 3. párosok feladatához
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
(2) Friedrich, C. D. (1774–1840)
(1) Cézanne, P. (1839–1906)
(3) Turner, J. M. W. (1775–1851)
(5) Delacroix, E. (1798–1863)
(4) Friedrich, C. D. (1774–1840)
(6) Friedrich, C. D. (1774–1840)
17
18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(7) Constable, J. (1776–1837) (9) Gauguin, P. (1848–1903)
(8) Monet, C. (1840–1926)
7. Olvasd el a következő összefoglalást, és készíts hozzá széljegyzetet az ismert jelöléstechnikával! Ha csoportmunkátok eredményes volt, csak (√) jelek kerülnek a margóra.
A romantikus költők olyan költészet megteremtésére törekedtek, amely NEM ÁBRÁZOLJA a világot, hanem a művészi szellem belső tartalmaiból MAGA TEREMT VILÁGOKAT. Számukra a természet a személyiség belső világának, hangulatainak, vágyainak, álmainak a tárgyiasulása, szélsőséges érzelmi állapotainak kivetülése. A romantika életérzésének egyik legjellemzőbb sajátossága az emberi és természeti világ együttes átélése, a világ minden dolgával való egyetemes együttérzés. A LÁTOMÁS olyan alkotott kép, amely a megszokott valóságon túllépve, azon felülemelkedve szabad és váratlan kapcsolódásokat teremt egymással össze nem függő jelenségek között. Sajátos logikája az áloméhoz hasonló, mégis abban különböznek, hogy a látomás a művészetben megformált, egységes egésszé válik. Egységét rendkívül erős, felfokozott érzelmi, indulati töltése adja.
EG Y ROM A NTIK US TER MÉSZE TÉS SZ A BA DSÁGÉL MÉN Y P. B . S H E L L E Y: Ó D A A N Y U G AT I
SZ ÉL HEZ
8. Állóképek 7-8 fős csoportokban alkossatok egy-egy szimbolikus állóképet (szoborcsoportot), amely a szabadságot mint fogalmat jeleníti meg! A csoport minden tagja legyen része az alakzatnak! 9. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd a verset! Nyugati (nyugatias szelek) A troposzféra felső régiójában (10–12 km-es magasságban) igen nagy sebességű (300–500 km/ óra) nyugatias áramlatok haladnak. Legnagyobb sebességüket a közepes szélességeken, tehát a 30. és 60. szélességi körök között érik el. Hazánk időjárását is ezen áramlatok által szállított ciklonok alakítják. Kialakulásukat a sarkok és az egyenlítő közti nyomáskülönbségnek köszönhetik. (Nemerkényi Antal–Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó)
P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ I
II
Nyugati nyers Szél, Ősz sóhajja, vad! Te láthatatlan! jössz, és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad
Te, kinek – míg az ég reng – áramán omló felhő, mint hullt lomb, andalog, hullatja busa ága: Menny s Óceán
a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe – Te, kinek szekere téli sutba hord
s zápor zuhan, s villám, bús angyalok, s kibomlik már kék útad tág legén mint vad menád-haj s szikrázik s lobog
sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le, aludni, mint a test, mely sírba dőlt, míg azur húgod, a Tavasz szele
az ég aljától, hol kihúnyt a fény az ég ormáig a közelgető vihar sörénye! – Óh, Te, a szegény
megint kürtjébe fú, s riad a föld, s édes bimbónyáj legel a napon s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt;
év gyászdala, ki zengsz, míg rest tető gyanánt az Éj, e roppant sírhalom borúl körül s bús boltját reszkető
Vad Szellem! szálló, élő mozgalom! ki rontasz és óvsz! halld, óh, halld dalom!
páráid terhelik, s a hűs falon vak víz s tűz s jég tör át! – óh, halld dalom.
20
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
IV
III Ki felvered nyár-álmából a kék Földközi-tengert, mely lustán pihen kristályos habverés közt fekve rég
Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart, vagy felhő, szárnyaid közt lengeni, vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard,
habkő fokoknál, Baiae öbliben, s álmában agg kastélyok tornya ring a hab sürűbb napfényén égve lenn,
szabad, majdnem miként Te s adsz neki erőt, erős úr! – vagy ha csak kora kamaszidőmnek térne gyermeki
s azúr moszat s virág lepi be mind, oly szép, hogy festve sem szebb – óh, te Szél, ki jössz, s Atlant vad vízrónája ing
víg lelke vissza, óh, ég vándora! Midőn társad valék s hivém: elér a lélek s túlröpül – óh, tán soha
s fenékig nyílik s látszik lent a mély tenger-virág s mit az iszap bevon: a vízi vak lomb, mely zöldelni fél,
nem zengne jajszóm, mely most esdve kér: ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt, mert tövisekre buktam, s hull a vér,
mert hangod csupa sápadt borzalom, melytől remeg s széthull – óh, halld dalom!
s zord órák súlya húz s lánccal fon át, lelked szabad, vad, büszke rokonát!
V Legyek hárfád, mint hárfád a vadon, hulló lomb vagyok én is, ne kimélj! Ha vad zenéd felzúdul szabadon, lomb s lélek hadd kisérje őszi, mély dallal, mely édes, bár fáj – óh, te zord lélek, légy lelkem, én s te: egy személy! Holt szellemem a Tér ölén sodord, tört lombként, melytől sarjad újra más! S dalom égő zenéjét messzi hordd, mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül, óh, szórd szét, hol csak ember él! Ajkam szavából prófétás varázs kürtöljön az alvóknak! Óh, te Szél! késhet a Tavasz, ha már itt a Tél? (Tóth Árpád fordítása)
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
10. Olvasd el csöndben, magadban az alábbi idézetet! Keress benne olyan megállapításokat, melyek számodra meglepőek, melyek megértéséhez a költemény szövegének részletes vizsgálata szükséges! Húzd alá ezeket az állításokat! Ő is [Shelley, P. B.], mint annyian, a természetben találta meg e megváltó erőt. Nem egyes jelenségeiben vagy reális megfigyelésében. Hanem arkangyali távlatokban, minden jelenség kapcsán átzengve az egész mindenséget. Mint a nyugati szél, amelyhez legbámulatosabb költeményét írta. Nem is a jelenség érdekli, hanem vonatkozásai a mindenséghez és a lélekhez, mintegy zenéje a nagy hangversenyben. Legjobb példa erre épp az Óda a nyugati szélhez. Ez a vers úgy áll előttem, mint egy csoda: erő és remegés egyszerre, zene és épület, de ha épület, legalábbis bábeli torony, és ha zene, akkor világzengés. Bizonnyal a legszebb versek egyike a világon; hármat-négyet mernék melléje állítani, de inkább egy kicsit mögébe…” (Babits Mihály: Az európai irodalom története) 11. Versértelmezés A) A költői én így jellemzi az első szakasz végén a nyugati szelet: „Ki rontasz és óvsz!”. Mutassátok be a nyugati szél ambivalens jellegét a földön! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot! „RO N TA SZ”
„ÓVSZ”
B) A második egységben a tér kinyílik, és a nyugati szél megmutatja félelmetes erejét a levegőben. Mutassátok be a szél „fenti” és „lenti” működését! Keressetek láttató, érzékletes képeket! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot! FENT
LENT
21
22
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) A harmadik egységben a nyugati szél egyetemes ereje a vízben mutatkozik meg, ahogy feltárja a tenger nyugalmát, szépségeit és veszélyeit. Keressetek példákat (+) és (–) hatású képekre! Értelmezzetek kettőt-kettőt a képek közül! (+) H A T Á S Ú K É P E K
(–) H ATÁ SÚ K ÉP EK
ÉRTELMEZÉS:
ÉRTELMEZÉS:
D) A negyedik egységben a szél helyett a lírai én kerül a középpontba léthelyzetének ambivalenciájával. Töltsétek ki a táblázatot, és jellemezzétek a vers beszélőjét! GYERMEKI ÉN
FELNŐT T ÉN SZENVEDŐ
SZABAD
E) A költeményben a lírai én a nyugati szél erejét, szerepét nemcsak „működése” közben mutatja meg, hanem metaforákkal is megnevezi. A kettéosztott napló bal oldali oszlopába gyűjtsétek ki a szél metaforáit, a jobb oszlopba pedig néhány metaforához megjegyzéseiteket, reflexióitokat írjátok! Ezután szóban, összefüggő szövegben jellemezzétek a szelet! ME TA FOR Á K
REFLEXIÓK
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
F) A versben megjelenített nyugati szél egyetemes volta abban is megmutatkozik, hogy nemcsak az élő, működő természeti világban van jelen, hanem állandóan kapcsolatba kerül a halállal. Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek a halálra utaló képeket, motívumokat! H A L Á L R A U TA LÓ K ÉP EK
ÉRTELMEZÉSEK
23
24
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
G) A költeményben a lírai én többféle beszédhelyzetben szól a nyugati szélhez. a) Keressetek idézeteket az egyes beszédhelyzetekhez! B E S Z ÉD H ELY Z E T EK
IDÉZETEK
MEGSZÓLÍTÁS
KÉRÉS
MAGASZTALÁS
KÖNYÖRGÉS
b) Értelmezzétek összefüggő szövegben a beszélő könyörgésének tárgyát, és igazoljátok, hogy profán imaként (himnuszként) is olvasható a vers!
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
H) A szél mint természeti erő minden évszakban jelen van, így része az örök körforgásnak, az elmúlásnak és újjászületésnek. a) Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek az évszakokra utaló képeket, motívumokat! É VSZ AK-MOTÍVUMOK
ÉRTELMEZÉS
b) Ezek függvényében értelmezzétek a költeményt záró kérdést!
I) A költő öt egységre – az egyes szakaszokkal egy új szonettformát hozott létre Shelley – osztotta a verset. A verszenén, a képek áradásán, az egységes hangnemen túl egyes motívumok is összekötik a szakaszokat. Keressetek ilyen visszatérő, ismétlődő motívumokat a költeményből, és értelmezzétek őket! I SM É T LŐ D Ő, Ö S SZ EKÖTŐ MOTÍVUMOK
ÉRTELMEZÉS
25
26
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
J) Shelley Ódájában a versforma és a verszene is a végtelen szabadság érzetét erősíti. Bizonyítsátok! Megadjuk a szempontokat, keressetek hozzájuk idézeteket, és értelmezzétek a jelenségek szerepét! SZEMPONT IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS RÍMKÉPLET
ÁTHAJLÁSOK
KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSMONDATOK KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSSZERKESZTÉS HANGUTÁNZÓ, HANGULATFESTŐ SZAVAK ALLITERÁCIÓK
A DAL, A ZENE NYOMATÉKOS JELENLÉTE AZ 5. SZAKASZBAN
IDÉZET
SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
12. Kisesszé Fogalmazz két tételmondatot a megismert vershez! Az egyiket értelmezd rövid, érvelő esszében! • Tételmondat:
• Tételmondat:
• Kisesszé:
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
27
28
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
13. Olvassátok el az alábbi, a költő szerepét megfogalmazó szövegrészletet! A költők nem csupán a nyelv művészei, hanem törvények alkotói, a civilizált társadalom alapítói és az életbölcselet feltalálói. (…) A költőket törvényhozóknak, illetve prófétáknak nevezték: a költő lényegileg foglalja magában és egyesíti e két jelleget. (…) A költő a jelenben a jövőt is meglátja… (Shelley, P. B.: A költészet védelme) 14. Olvassátok el John Keats Óda egy görög vázához című versét!
J. KEATS: ÓDA EGY GÖRÖG VÁZÁHOZ Oh, tűnt derűk arája, íme még itt állsz, s dajkál a vén idő s a csend s mesélsz: füzérid közt rajzos regék lágy dalnál édesebb lejtése leng: oh, lombdiszed közt mily legenda él? mily istenségek, vagy mily emberek? Árkádia, vagy Tempe-völgy e táj? vagy más ég s föld? kik e vad némberek? őrültet űznek? vagy harc sodra kél? síp andalog? dob döng? kéj láza fáj?
Oh, boldog lombsor, el nem száradó, melynek a tavasz búcsút sohsem int, oh, boldog pásztor, sohsem fáradó, fújván örök sipod szived szerint, s oh, százszorosan boldog szerelem, örökre hév s örök örömre kész, zsibongó, zsenge vágy: még! egyre még! – Mily más a bús, halandó gyötrelem, melytől a szív megundorúl s nehéz s a nyelv kiszárad és a homlok ég.
Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb: halk sipocska, zengd! Ne testi fülnek! gyöngyözd remekül lelkembe ritmusát, mely csupa csend! Szép ifju! nótád tündér lomb alatt örökre szól s örök a lomb a fán! S te, vad szerelmes, kinek ajakad bár oly közel, édes célt mégsem ér, ne bánd, bár vágyad kéjt hiába kér, örök, szép vágy lesz s nem hervad a lány!
Mily áldozatra gyűl emitt a nép? A zöld oltár elé szent pap vonat szelíd üszőt, amely bődülve lép s borítja lágy szőrét virágfonat. Mily apró város az, mely halk habok partján, vagy békés várövü hegyen tárt utcákkal e jámborokra vár? – Oh, kicsi város, néped elhagyott s közűlük hírt regélni nem megyen csöndedbe vissza soha senki már.
Oh, antik karcsuság, szelíd ivek, márványfiúk s lányok kecses köre, oh, sűrü ágak, eltiport füvek, oh, formák csöndje, anda gyönyöre az öröklétnek: hűs pásztormese! Ha rajtunk múlás űli már torát, te megmaradsz s míg új jajokkal ég az új kor, nékik is zengsz, hű barát: „A Szép: igaz s az Igaz: szép! – sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség!” (Tóth Árpád fordítása)
A
R O M A N T I K A
K Ö L T É S Z E T E
A
V I L Á G I R O D A L O M B A N
15. Költőszerep és költészetfelfogás A megismert művek alapján töltsétek ki a halmazábrát a fenti két szempontot szem előtt tartva! Shelley
Keats Hasonló
Ismertetés a tárg yalt szerzőkről és műveikről BYRON, LORD GEORGE GORDON NOËL (1788–1824): angol költő, a második romantikus nemze-
dék tagja. Korának legismertebb és legnagyobb hatású költője volt, amit művei mellett részben botrányos életvitelének és világlátásának is köszönhetett. 1816-ban végleg elhagyta Angliát, 1823-ban bekapcsolódott a görög felszabadító mozgalomba. Legjelentősebb művei: Childe Harold zarándokútja, A gyaur (elbeszélő költemények), Manfred, Káin (drámai költemények), Don Juan (verses regény). COLERIDGE, SAMUEL TAYLOR (1772–1834): az angol kora romantika egyik legjelentősebb költője. 1798-ban Wordsworth-szel közösen jelentették meg verseskötetüket Lírai balladák címmel. Ez a kötet az angol romantika korszaknyitó műve. Költői életműve viszonylag kis terjedelmű és töredékes, a hallucináció és az álom adja műveinek különös varázsát. Legjelentősebb művei: Rege a vén tengerészről, Kubla kán. HEINE, HEINRICH (1797–1856): a kései német romantika egyik legjelentősebb költője. Versei a
népdalok formai egyszerűségét idézik, máig legnépszerűbb kötete a Dalok könyve (1827). Ennek központi témája a romantikus elvágyódás, melyet a költői én kétellyel, iróniával ábrázol. KEATS, JOHN (1795–1821): angol költő, a második romantikus nemzedék tagja. Témaválasztására
a görögségélményen kívül jellemző a természet és művészet élményének megfogalmazása. Legjelentősebb művei öt Ódája (egy csalogányhoz, egy vázához, az őszhöz, a melankóliához, Psychéhez). LAMARTINE, ALPHONSE-MARIE-LOUIS PRAT DE (1790–1859): francia költő. Első verseskötete, a
Költői elmélkedések (1820) megjelenésétől számítjuk a francia romantika kezdetét. Költészetét a fájdalom, a szenvedés őszinte kifejezése, a természet ábrázolása, filozófiai emelkedettség jellemzi (A tó, A völgy).
29
30
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
NOVALIS (írói név), FRIEDRICH VON HARDENBERG (1772–1801): német író, költő. Életművét mind-
össze hat év alatt alkotta meg. Legjelentősebb szépirodalmi művei a Himnuszok az éjszakához (1800) című költeménye, amelyben a halott kedves és a túlvilág utáni vágyat szólaltatja meg, valamint a Heinrich von Ofterdingen című, befejezetlenül maradt regénye. A műben szereplő kék virág – a végtelen utáni vágy szimbóluma – a romantika jelképévé vált. SHELLEY, PERCY BYSSHE (1792–1822): angol költő, Byron barátja, a második romantikus nemzedék
tagja. 1818-ban végleg elhagyta Angliát, Itáliában telepedett le. Költészetét végletes érzelmek kifejezése, látomásos képalkotás, zeneiség jellemzi. Legjelentősebb művei: A megszabadított Prométheusz (drámai költemény), A költészet védelme (esszé) és az ódák (pl. Óda a nyugati szélhez). WORDSWORTH, WILLIAM (1770–1850): az angol kora romantika költője. 1798-ban Coleridge-
zsal együtt jelentették meg a Lírai balladákat, leghíresebb versei ebben a kötetben szerepelnek: Táncoló tűzliliomok, Sorok a tinterni apátság fölött. Témaválasztásában a tájleírás és a paraszti élet jelenségeinek bemutatása a meghatározó.
2. T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T A M A G Y A R ROM ANTIKUS KÖLTÉSZETBEN Ebben a modulban KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMARTY MIHÁLY és PETŐFI SÁNDOR néhány lírai művét olvassuk és értelmezzük. Ezek a költemények a magyar romantikus líra BÖLCSELETI indíttatású művei: az emberiség és a magyarság történelmének célszerűségével, valamint az egyes ember létének értelmével kapcsolatos kérdéseket firtatnak. A bölcseleti jellegű költészet persze akkor sem filozófiai tételek „ritmusos megfogalmazása”, ha maguk a költők olvasóként járatosak is különféle filozófiai irányzatokban vagy egyes, a korszakra hatással bíró filozófiai irányok megfigyelhetők gondolkodásmódjukban. A hatás az irodalomban áttételes. Alapja a személyes (szerzői-alkotói) megértés, értelmezés és szándék, amely irodalmi módon szerveződik meg a szövegekben. Az ilyen kérdésfelvetésű lírai műveket az INTELLEKTUÁLIS költészet tematikus csoportjába is sorolja az irodalmi hagyomány. A témával összefüggésben műfaji kérdéseket is megkísérlünk kibontani, és meggondoljuk, hogy milyen beszédhelyzetek, szerkezetek, konvenciók szerint szerveződnek az olvasott költemények.
R ENDÜLE TLEN(ÜL) 1. Gondolkodás a történelemről és az emberi létről Alakítsatok hatfős csoportotokból három párt, és osszátok fel a képsorozatokat! a) Minden páros beszélgessen saját képsorozatáról a képeket metonímiaként vagy metaforaként olvasva a következő szempontok szerint: • Mire asszociáltok a képek alapján az emberi életről, az ember önmegvalósításának lehetőségeiről? • Mi jut eszetekbe a történelemről, az emberiség történetéről? A) párosok
32
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
B) párosok
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
C) párosok
b) Osszátok meg csoportotokkal a legfontosabbnak tartott gondolatokat! c) Vajon mit jelent az emberiség történelmének és az emberi létezésnek a „nagy kérdéseiről” gondolkodni? Szerintetek mik ezek a kérdések? Írjátok be a kettős pókhálóábrába!
A történelem nagy kérdései
Az emberi lét nagy kérdései
33
34
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
d) Olvassátok el a tájékoztató szöveget, és hasonlítsátok össze a kettős pókhálóábrába írt kérdéseitekkel! Húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat, amelyekre az általatok írtak nem kérdeznek rá! A történettudomány és a történelemfilozófia, e két tudomány, amelyek segítségével a történelemben tájékozódunk, körülbelül kétszázötven éve vált el egymástól. Míg a TÖRTÉNETTUDOMÁNY módszertanilag szabályozott módon, a mindenkori jelen szemszögéből azt igyekszik kideríteni, hogy mi történt a múltban, és hogy a múltbeli események miként mentek végbe, addig a TÖRTÉNETFILOZÓFIA a történelem természetének kérdéseire keres választ, és az ember történelmi létét vizsgálja. Van-e olyan rendezőelv, amelynek segítségével bármiféle egyetemes értelem felmutatható a történelemben? Van-e célja, tesz-e látható, értelmes lépéseket vagy ki van szolgáltatva a mindenkori jelen erőinek? A romantika a modern értelemben vett nemzetek és nemzettudatok kialakulásának időszaka is, amelyben megélénkült az érdeklődés a nemzeti történelem iránt. Ezért a romantika történelemszemléletének középpontjába a nemzet történetisége került, gyakran erre vonatkozóan tett fel történelembölcseleti kérdéseket, sőt a kulturális és művészeti jellegű kérdéseket is nemzeti környezetbe ágyazott történelmi-társadalmi látószögből közelítette meg. A LÉTBÖLCSELET az egyént, az egyes embert állítja vizsgálódása középpontjába. Azt firtatja, hogyan, miben ragadható meg az emberi lény lényegisége, milyen az individuum és a világ, élet és halál viszonya. Van-e az embernek, s ha igen, miben áll szabad választási lehetősége sorsa irányításában, illetve milyen magatartásforma követésével élhet a legharmonikusabban a világban. A görögök nem tettek fel a történelem értelmére vonatkozó kérdéseket. „Lenyűgözte őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, és a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelem-megértésük mintája is.” (Karl Löwith) A végre és az értelemre irányuló történelem- és létbölcseleti elképzelések gyökereit a Biblia könyveiben találjuk meg. Például az Újszövetség beteljesültnek tekintette az Isten által kormányzott történelmet. Az üdvtörténet szempontjából kevés jelentőséget tulajdonított a világi eseményeknek, és az emberi élet is a lélek halhatatlanságában nyert transzcendentális távlatot. A célelvűség (teleológia) azonban nem csak vallási meghatározottságú lehet. A felvilágosodás korától kezdtek a történelemre úgy gondolni, hogy nem hivatkoztak az isteni gondviselésre. A gondviseléshit megrendülésével a keresztény üdvtörténeti gondolat helyett az emberi észbe és haladásba vetett hit került előtérbe. A romantika korára viszont megkérdőjeleződött a történelem célelvűsége, a felvilágosodás kori fejlődéseszmét ciklikus történelemszemlélet váltotta fel. Herder a nemzetek életét az egyes ember életszakaszai szerint gondolta el: ifjúkorra, férfikorra és aggkorra osztotta a nemzet történelmi létét. Ez a felosztás a keletkezés – virágzás – hanyatlás ciklikusságában gondolkodott. (Ugyanakkor Herder az egyetemes történelem szintjén hitt a célelvűségben.) A 19. században, a romantika korára az egyes ember is kezdte ingatagnak érezni létének transzcendens távlatát, és szembesült saját végességének tudatával. Ugyanakkor (különösen Közép- és Kelet-Európában) a nemzeti és modernizációs programok következtében az egyes ember létének a hazáért való cselekvés etikája képes volt távlatot és értelmet adni.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
2. Amit már tudunk, illetve tanultunk Az alábbi táblázat segítségével idézzétek fel, mi mindent tudtok már Kölcsey Ferenc történelem- és nemzetfogalmáról, illetve ezek tartalmának változásáról! A NE M Z E T I TÖ R T ÉNEL E M A L A K UL Á S Á N A K IR Á N Y Í T H ATÓ S ÁG A , A NEM ZE TI TÖR T ÉNEL EM ÉS A NEM ZE TI IRODA LOM VISZON YA ÉRTEK E ZŐ PRÓZ ÁJÁBA N KÖ LT É S Z E T ÉB EN
HIMNUSZ (1823)
HUSZ T (1831)
ESZ TÉTIK AI VÁ L A S Z A
TÖ R T É N E T I VÁ L A S Z A
F I L OZÓ F I A I E R KÖ L C S I VÁ L A S Z A
NEMZETI HAGYOMÁ N YOK (1826)
MOHÁC S (1826)
PAR AINESIS (1837)
3. Történelemértelmezések, szerepek és magatartásformák Kölcsey Himnusza és Vanitatum vanitas című költeménye nagyjából azonos időben keletkezett, mégis eltérő szempontból és eredménnyel értelmezi a történelmet és az ember magatartás-lehetőségeit. Olvasd el újra a Himnuszt, és olvasd el figyelmesen a Vanitatum vanitast!
35
36
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ
KÖLCSEY FERENC:
A magyar nép zivataros századaiból.
VANITATUM VANITAS4
Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
Itt az írás5, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló!
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak1 vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.
Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék.
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád2 Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús3 hadát Bécsnek büszke vára.
Sándor6 csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele7 dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal.
1
Bendegúz a középkori krónikáink szerint Etele (Attila), Buda és Keve apja. E hagyomány nyomán Kölcsey a hunok leszármazottainak tartja a magyarokat.
2
..............................
3
..............................
4
Hiúságok hiúsága vagy hiábavalóságok hiábavalósága vagy hívságok hívsága (latin) – így kezdődik az ószövetségi Prédikátor könyve.
5
Salamon (i. e. 961–922): Izrael harmadik királya, legendás a bölcsessége, neki tulajdonítják a Prédikátor könyvét.
6
Nagy Sándor (i. e. 356–323): makedón király, világhódító
7
Etele: Attila (432–453) hun nagyfejedelem
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.
A virtus8 nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz9 lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat10 ére, Catonak11 kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora.
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!
És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato12 s Aristoteles.13 Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány.
Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette.
Demosthén14 dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon15 mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár16 égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias17 amit farag, Berovátkolt kődarab.
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány.
8
virtus: erény (latin)
9
..............................
10 Szókratész: ókori görög filozófus (i. e. 469–399), az athéni demokrácia bírósága halálra ítélte, a börtönben kiitta a méregpoharat. 11 .............................. 12 Platón (i. e. 427–347): ókori görög filozófus, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere 13 Arisztotelész (i. e. 384–324): ókori görög bölcselő 14 Démoszthenész: (i. e. 384–322): ókori görög szónok, államférfi 15 .............................. 16 .............................. 17 Pheidiasz (i. e. 431–?): ókori görög szobrász
37
38
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl.
1823. január 22.
Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! 1823. február–április
a) Fogalmazz meg néhány, egymással ellentétpárba állítható különbséget, amit már az első, öszszevető olvasáskor észrevettél! Írd be ezeket a táblázatba! b) Beszéljétek meg együttműködő csoportjaitokban észrevételeiteket, és egészítsétek ki értelemszerűen a táblázataitokat! HIMNUSZ
VA N I TAT U M VA N I TA S
Saját észrevételeim: ↔
↔
↔
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A csoportom észrevételei: ↔
↔
c) A két vershez írt lábjegyzetekből néhány „lemaradt”. Készítsétek el a hiányzó magyarázatokat, és írjátok be a megfelelő helyekre! d) Fogalmazzatok meg olyan kérdéseket, amelyekre szerintetek válaszol a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas! HIMNUSZ
VA N I TAT U M VA N I TA S
e) Hogyan illik a Kölcseyről (életéről, költészetéről, gondolkodásáról) eddig megismert képetekbe a Vanitatum vanitas? Mi minden tűnik ellentmondásosnak?
f) Hasonlítsátok össze a Himnuszt és a Vanitatum vanitas című verset a csoportotok szempontja szerint! (Más csoportok közzétételének jegyzetelésére használjátok a szemponttáblázatot.)
39
40
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
HIMNUSZ
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KÉRDÉSEK
A) Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím? Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben? Mi a Himnusz alcímének a szerepe?
B) Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers? Mi a kapcsolódás szerepe?
C) Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét? (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)
VA N I TAT UM VA N I TA S
T Ö R T É N E L E M -
HIMNUSZ
KÉRDÉSEK
D) Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, amire a beszélő figyelme kiterjed? (Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?)
E) Hogyan épül fel a vers szerkezete? Hogyan tagolható szerkezeti egységekre?
F) Milyen a beszélő történelemszemlélete? Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet? Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek? Hogyan jelenik meg ez a hangnemben?
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
VA N I TAT UM VA N I TA S
41
42
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
4. A Vanitatum vanitas képalkotása Gyűjtsetek a Vanitatum vanitasból motívumokat, költői képeket a táblázat szempontjai szerint, majd értelmezzétek szerepüket, jelentéstartalmukat! (LE)MINŐSÍTÉSEK FÉNYJELENSÉGEK
B I ZO N Y TA L A N LÉGMOZG Á SOK
Á L L ATO K
BETEGSÉGEK
H O G YA N , M I LY EN EL J Á R Á S S A L J Ö N L É T R E A J EL EN T ÉK T EL EN Í T É S?
H O G YA N V I SZO N Y UL A JEL EN T ÉK T EL EN Í T É S A KOM MEN TÁTO R I SZ ER EPH E Z É S A KO M M EN TÁTO R Á LTA L J AVA S O LT M AG ATA R TÁ S F O R M Á H OZ ? A szerephez:
A javasolt magatartásformához:
5. Kapcsolatok, alternatívák Hogyan hozhatók kapcsolatba az értekező Kölcsey alábbi gondolatai a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas kérdéseivel? a) „(…) minden ember saját szemüvegével nézi a világot, s ki tudná meghatározni, ki tart jobb üveget? A vizsgáló-e, vagy az ábrándozó?” (Mohács)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) „Bölcseink mondják: az ember nem hal meg egészen, nem hal meg örökre. Az eltemetett magból kalász virul fel; az álomra szenderedett hernyó mint lepke száll elő. Gyönyörű hasonlatosságok, melyek óhajtásainkat melegebbekké tehetik ugyan, de bizonyosságot adni nem tudnak. A halhatatlanságról szóló tudomány a filozófiának poézise. Ragyogva biztat mint a szivárvány; de hasonlólag ehhez, testetlen színekből áll elő. Szívet csalhat; értelmet nem hódít.” (Vilma)
c) „Szerencsés történetek felvirágoztathatják, dicsőségre emelhetik a nemzetet; de a balsors csapásaiból is eredhetnek magas érzelmek. Szerencse hiúvá is teszen; szerencsétlenség, ha nem közlelket ért, magábaszállást, önismerést, erőkifejtést hoz magával.” (Mohács)
d) „Meg kell vallani: e választott nép semmivel sem jobb, mint ama másik, melyet Isten hosszú türelem után végre széjjelszórt. Azonban csakugyan nyilvánvalók rajtunk az isteni pártfogás jelei; mert anélkül, saját bűneink következésében, már régen el kellett vala süllyednünk.” (Országgyűlési napló)
e) „Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekének egyforma testvérök s a föld minden tartományának egyforma polgáruk legyünk.” (Parainesis)
f) „Hidd el nekem, eljön az idő, midőn az ember, ha nem szerencsés is, felölemelkedik a sorson; s önérzési nyugalomban, fellengezve áll, mint ki tiszta égben a sziklatetőről nézi a lábai alatt tolongó felleget.” (Levél Szalay Lászlóhoz)
g) „Ember a történet urává magát nem teheti.” (Parainesis)
43
44
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
6. Szöveghagyomány, szövegköztiség, toposz A) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek, valamint a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „Az én napjaim hasonlatosok az elhanyatlott árnyékhoz: és én, mint a fű, megszáradtam. Te pedig Uram, mindörökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre megmarad!” (Zsoltárok, 102. 12–13.) „És hogy a halandó embernek napjai hasonlatosok a fűhöz, és hogy mint a mezőnek virága, úgy virágzik. És mikor a szél általmegyen rajta; nem lészen többé, és nem esméri többé azt az ő helye. (…) De az Úrnak jóvolta mindörökkön örökké vagyon az őtet félőkön.” (Zsoltárok, 103. 15–17.)
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
B) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „Mint vízi búborék ezek el-múltanak; Mint mezei viráh mind el-hervadtanak; Mint kéményből jött füst mind el-oszlottanak; Mert nincsen állandó marhája Világnak” „Hol vagyon Salamon Király okossága? Dalila Sámsonnak kedvelt bolondsága?” (…) „Hol vagyon Attila Istennek ostora? S Chabának megdühött végetlen tábora?” (…) (Nyéki Vörös Mátyás [1575–1654]: A Földi Részeg Szerencsének és Dicsőségnek Állhatatlan Lakodalmában Tobzódók Jóra Intő Csengettyűje, 63. vsz., 55. és 60. versszakból)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
C) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! „A hiú pompázás, a színielőadások, a gulyák és a nyájak, a lándzsatörések: kutyáknak vetett csont, halastóba dobott morzsa, hangyák tehercipelő erőlködése, riadt egerek futkosása, dróton rángatott bábfigurák.” „Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok rendületlenül csapkodnak; az pedig rendületlenül áll.” (Marcus Aurelius: Elmélkedések) Marcus Aurelius (121–180) római császár és sztoikus filozófus. A sztoikusok az egyes ember boldogulására kerestek választ etikájukban. A nyugodt, zavarmentes lelkiállapotnak az elérését az erények tiszteletében, a mértékletességben, illetve a közügyektől (politikától) való eltávolodásban látták. Úgy vélték, hogy a világmindenségben meghatározott rend érvényesül. Ezt olyan szükségszerűségek (sors) szabják meg, melyek elől nem lehet kitérni. Mivel az emberi lét végzetszerű, az egyetlen bölcs dolog a természeti törvényszerűség és a sorsszerűség elfogadása, vagyis a szenvedélymentes élet (görög: apatheia) gyakorlása.
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
D) A Vanitatum vanitas az úgynevezett középkori vanitas-irodalom hagyományához is kapcsolódik, amely az e világi hívságok mulandóságát a túlvilági boldogsággal mint igaz és örök értékkel állította szembe. Ezek a szövegek jellemző formula (Ubi sunt formula – latin) szerint építkeztek, de első és utolsó elemük a közös értés miatt akár el is maradhatott: (1) Megszólítás (Mondd meg…) → elmaradhatott (2) Kérdés (Hova lett…)
45
46
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(3) Felsorolás (személyek, értékek, kincsek katalógusa) (4) Válasz (meghalt, elpusztult, odalett) → elmaradhatott Vizsgáljátok meg, hogyan jelenik meg ez a formula az alábbi részletekben! a) Mondjátok hol van, hova lett Flóra a szép nő, Róma fénye? Archipidia hol lehet S Thaïs, vele egy anya vére? Hol a tapsra, szóra, zenére Tó fölött ébredő Echó Emberfölötti tünde lénye? No de hol a tavalyi hó? (Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól, Szabó Lőrinc fordítása)
b) Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. (Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke, Szobránc)
c) Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott. (Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz)
T Ö R T É N E L E M -
d)
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. (Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas)
E) A vanitas-témának a képzőművészetben is meglehetős hagyománya van. Beszéljétek meg, milyen eszközökkel, szimbólumokkal élnek az alábbi képek a földi értékek mulandóságának bemutatásakor!
47
48
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
F) Mi közös az alábbi névszói szerkezetekben? Magyarázzátok meg, miben rejlik ezeknek az alakzatoknak a hatása, jelentésalakító szerepe! Bölcselkedő oktalanság Rendbe fűzött tudatlanság Forró hideg dadogása
G) Hasonlítsátok össze a Himnuszt Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzának alábbi részletével!
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM (első ének – részletek) 7. Az nagy mindenható az földre tekinte, Egy szembe fordulásbol világot megnézé, De leginkább magyarokat eszben vette, Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. 8. Látá az magyarnak állhatatlanságát, Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt; Csak az, eresztené szájára az zablát, Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
9. Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti, Ártatlan Fia vérének böcsületi, Jószágos cselekedetnek nincs keleti, Sem öreg embernek nincsen tiszteleti; 10. De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás, Irigység, gyülölség és hamis tanácslás, Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, Lopás, ember-ölés és örök tobzódás. 11. Megindúlt ezekért méltán ű haragja, Azért Mihály archangyalt magához hivá, És kemény haragjában igy parancsolá, Ű szentsége előtt archangyal áll vala: (…) 13. Maga te tekints meg körösztyén világot, Nem találsz azok közt, kivel tettem több jót: Kihoztam Scitiábol mely nékik szük vólt, Az én szent lelkem is ű reájok szállott. 14. Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, Hatalmas karommal verém nemzeteket, Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket. 15. Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában, Megtelepitém üket Magyarországban, És meg is áldám minden állapatjában, Meghallgatám, segitém minden dolgokban; 16 Sőt vitéz szüvel is megáldottam üket, Ugy hogy egy jó magyar tizet mást kergetett, Sohul nem találtak oly nagy ellenséget, Az ki, mint por szél előtt, el nem kerengett. (…)
49
50
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
19. Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem, Nem-é viperákat keblemben neveltem? De immár ideje velek esmertetnem: Én vagyok ama nagy bosszuálló Isten. 20. Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban, Válassz eggyet az haragos furiákban, És küldjed el aztot szultán Szulimánban, Jutassa magyarokra való haragban. 21. Én pedig töröknek adok oly hatalmat, Hogy elrontja, veszti az rossz magyarokat, Mindaddig töri iga kemény nyakokat, Mig nem esmerik meg: elhagyták urokat. (…) 23. Ez mindaddig lészen, míg bosszút nem állok, Harmad-negyed ízig büntetés lesz rajtok; És ha idején eszben nem veszik magok, Örök átkom, haragom lészen ü rajtok. 24. De ha hozzám térnek, megbánván bünöket, Halálrol életre ismég hozom üket. Jaj, török, néked, haragom vesszejének! Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
H) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek, valamint a Himnusz közt! a) Támaszta az Isten az keresztyén népre Pogán fejedelmet nagy veszödelmére, Jelösben mindönnel ez magyar nemzetre, Parancsolatszegésért büntetésére. (Tinódi Lantos Sebestyén: Az szalkai mezőn való viadalról)
b) Ah [az] Duna vizivel, ah Tisza vizivel, Száva, Dráva, Szamos, Maros vizivel, Erdőkkel, mezőkkel, szép zsíros füekkel, Johokkal, lovakval, tikval, lúdval, disznóval, Őket az nagy isten itt mind megszállatá, Mind ah zsidó népet Kánaánnak földében. (Farkas András: A zsidó és magyar nemzetről, III, 10. – 1538)
c) Sok ideje immár, hogy szívünk várton vár isteni segitséget. Elfordult volt tűlünk, mert nagy sok volt bűnünk, szivünk azért rettegett. Lám, nem haragszik volt, csak mint atya sújt volt, s immár megkegyelmezett. (Debreceni S. János [?–1614]: Militaris congratulatio)
d) Oh kedves nemzetem, hazám, édes felem, Kivel szerelmetes mind tavaszom s telem, Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; Nálad, hogy szeretlek, legyen ez vers jelem. (Rimay János [1570–1631]: Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép...)
51
52
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
e) Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép! Mire jutott állapotod, Romlandó cserép? Valál olyan szép, Magyar nép! De a sasnak körme között Fonnyadsz mint a lép, Szegény magyar nép! (Rákóczi-nóta)
Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből?
7. Amit már tudunk nemzeti énekeinkről Olvasd el újra a Himnuszt és a Szózatot!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
KÖLCSEY FERENC
VÖRÖSMARTY MIHÁLY
HIMNUSZ
SZÓZAT
A magyar nép zivataros századaiból. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.
Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai18. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!”
18 Utalás Szebenre, ahol 1442-ben Hunyadi János legyőzte Mezid béget, és leverte a rabigát tízezer rabszolgának hurcolt erdélyiről. A kortársak az utalásba politikai színezetet is beleolvashattak: a liberális ellenzék legfőbb sérelmét, Erdély elszakítását.
53
54
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. 1836
Cseke, 1823. január 22.
a) Írd be a gondolkodástérképbe, mi mindent tudsz már két nemzeti énekünk (versünk) hasonlóságairól és különbségeiről! b) A közös megbeszélés során írd be más színnel azokat az információkat, amelyek most nem jutottak eszedbe vagy amelyekről korábban nem tanultál!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Cím, téma
Forma
HIMNUSZ
SZÓZ AT
Szöveghagyomány
Szerkezet
8. Történelemszemlélet – műfaj – beszédhelyzet A Himnusz és a Szózat mind a nemzet- és történelemfelfogás, mind a nemzeti önértelmezés (önszemlélet) szempontjából jelentősen különbözik egymástól. Ez a szemléletbeli különbség befolyásolja a műfajválasztást és a beszédpozíció megalkotását is. Vizsgáljátok meg részletesen a két vers szemléletbeli különbségeit! a) Írjatok három fontos kérdést, ami segíti a megadott szempont kibontását! b) Mindkét versben keressetek idézetet, ami válaszol kérdéseitekre! c) Értelmezzétek, magyarázzátok a kiemelt idézeteket! d) Fogalmazzatok meg és írjatok le néhány összegző-következtető megállapítást a mappába, amit szerintetek a többieknek is fontos megérteni és tudni!
55
56
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A) A H A Z A ÉS A NEM ZE T FO G A L M A A HIMNUSZ BA N ÉS A SZÓZ AT BA N
KÉRDÉSEK
1)
2)
3)
VÁ L A S ZIDÉZET A SZÓZ AT B ÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
VÁ L A S ZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
B) TÖR TÉNEL EMSZEML ÉL E T A HIMNUSZ BA N ÉS A SZÓZ AT BA N
KÉRDÉSEK
1)
2)
3)
VÁ L A S ZIDÉZET A SZÓZ AT B ÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
VÁ L A S ZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
57
58
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) NEMZETI ÖNSZEMLÉLET ÉS SZ ABADSÁGESZMÉNY A HIMNUSZ BA N ÉS A SZÓZ AT BA N
KÉRDÉSEK
1)
2)
3)
VÁ L A S ZIDÉZET A SZÓZ AT B ÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
VÁ L A S ZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
D) TÖ R T ÉN EL E M S Z E M L ÉL E T É S B E S Z ÉD H ELY Z E T Ö S S Z EF Ü G G É S EI A HIMNUSZ BA N ÉS A SZÓZ AT BA N
KÉRDÉSEK
1)
2)
3)
VÁ L A S ZIDÉZET A SZÓZ AT B ÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
VÁ L A S ZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
59
60
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E) TÖR TÉNEL EMSZEML ÉL E T ÉS MŰFA J ÖSSZEFÜG G ÉSEI A HIMNUSZ BA N ÉS A SZÓZ AT BA N
KÉRDÉSEK
1)
2)
3)
VÁ L A S ZIDÉZET A SZÓZ AT B ÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
VÁ L A S ZIDÉZET A HIMNUSZBÓL
A Z IDÉZET ÉRTELMEZÉSE (ELEMZÉS, M AG YA R Á Z AT )
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
9. Értelmezések A) Osszátok el az alábbi tételmondatokat úgy, hogy minden tételmondatnak legyen gazdája! a) Húzd alá azt a tételmondatot, amelyiknek te lettél a gazdája! b) Bizonyítsd vagy cáfold a tételmondatodat, gyűjts érveket mellette vagy ellene az alábbi T-táblázatba! c) Készülj fel és add elő érvelésedet csoportodban! (1) Kölcsey Vanitatum vanitas című versének beszélője az ész (ratio) kizárólagosságával teszi vizsgálat tárgyává az emberiség történeti létét, ebből logikusan következik a felülemelkedés magatartása. (2) A romantikus irónia miatt a Vanitatum vanitas ellentmondásos jelentése feloldhatatlan. (3) A Himnusz és a Vanitatum vanitas két történelembölcseleti alternatíva költői kifejtése. (4) A Himnuszban a megélt történelem egyensúlya, a jövő felé nyitott sorsa nyilatkozik meg, amely mindvégig a legszorosabb kapcsolatban marad Isten akaratával és áldásával. (5) A Szózat közepén helyezkedik el a vers kérdéseit összefoglaló szentenciaszerű mondás. Az e mondás által két részre választott költemény első felében az élet, második felében a halál lehetőségét fejti ki a beszélő. ÉRVEK MELLETTE
Jegyzeteim (a tételmondat száma, fontosabb érvek, ellenérvek):
ÉRVEK ELLENE
61
62
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) Osszátok el az alábbi 5 szöveget úgy, hogy mindegyiknek legyen egy gazdája! (1) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Kölcsey melankolikus sorsérzetének három olyan összetevője van, amelyek, ha nem vonulnak is végig szakadatlan szálként az életművön, annak egészen különböző pontjain újra meg újra felbukkannak. Az egyik: a mulandóság mint élmény és világérzés. Ez a meglehetősen statikus elem kezdettől jelen van Kölcsey világlátásában, rátelepszik jóformán egész költészetére. (…) Belőle fakad a sztoikus kívülállás és a keserű szkepszis, amelyet később oly sokan hittek tréfás elménckedésnek vagy groteszk sületlenségnek. (…) A sorsmelankólia másik összetevője: a világot alakító erők megismerhetőségének korlátozott volta. Ezzel a kérdéssel, amelyet Kant első nagy műve, A tiszta ész kritikája élezett ki (…), KözépEurópában számos gondolkodó fő próbált megbirkózni a francia forradalom utáni évtizedekben; voltaképpen ezen fordul meg, miféle konzekvenciák vonhatók le a felvilágosodásból, s egyáltalán, meddig jutott a felvilágosodás. Kölcseynél azonban itt is megjelenik egy statikus mozzanat: az emberi tudás hiábavalóságának egészen az antikvitásig visszamenő toposza. A hagyomány kétágú, részint a Bibliára megy vissza (…), részint az antik sztoicizmusra. (…) A sorsmelankólia harmadik, legtöbbet emlegetett összetevője: a korabeli társadalmi és politikai konstelláció, a hozzágondolható történelmi előzményekkel. Úgy jelenik ez meg, mint gyakorlati feladatok és közelebbi vagy távolabbi veszélyek összessége; legvázlatosabb ismertetése is átvinne Kölcsey munkásságának politikai részére. Itt csak egy dolgot szeretnék megjegyezni: Kölcsey
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
sohasem mulasztja el, hogy a felmerülő kérdéseket, legyenek bármennyire lokális jelentőségűek, átfogóbb összefüggésbe ágyazza. (…) mindig tudja, hogyan kapcsolódnak a részleges jelentőségű dolgok ahhoz, ami általános érvényű. Ez pedig Kölcseynél – egyetlen szóval – a nemzet. (Márton László: „Törvényem él” – A sors princípiuma Kölcsey költészetében) (2) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Hátrább lépve, s most az egyszer akár elmosódni engedve a nyelvi részletek fenséges textúráját, immár föltehetjük alapkérdésünket: mindazzal, amit mond, a költeményben megszólaló alany végső soron milyen szimbolikus cselekvést hajt végre, s mit szeretne voltaképpen elérni beszéde által? Ha így tesszük föl a kérdést, válaszunkból máris kirajzolódik az irány, amelyen elindulva visszajuthatunk a szerep ősmintájához: egy közösség nevében és érdekében szószólóként közbenjár, hogy kiengesztelje Istent. Ennek értelmében a Hymnus cselekvésmintájának a szakirodalomban különkülön és váltogatva emlegetett kétféle értelmezését, szakrális, vagyis (nemzeti) imaként, illetve világi, amennyiben jogászi retorikájú védőbeszédként való felfogását egyaránt visszavezethetjük közös logikai ősmintájukra, egy bűnös (egyén vagy közösség) szószólójának engesztelő közbenjárására a legfensőbb (világi vagy transzcendens) hatalomnál, kedvező elbírálásért. Ugyanígy vezethetjük vissza a vers alanyának korábbi szerepmeghatározásait (pap, prédikátor, védőügyvéd, tolmács, szószóló) a közös vonásokat nagyszabású egységbe foglaló mögöttes ősmintára, az egyszerre égi és földi lényegű pártfogó, a Paraklétosz, a (nagy kezdőbetűvel megkülönböztetett) Szószóló archetípusára. A ’paraklétosz’ eredeti (joggyakorlati) jelentése szerint ugyanis a vádlott mellé kirendelt (parakaleo, ad-vocatus) védőügyvédre utalt, s a Bibliában János első levele ezt a jelentést alkalmazza metaforikusan Jézusra, mégpedig kétirányú közvetítésére célozva: Isten parancsolatait közvetíti az embereknek s az emberek ügyét képviseli támogatólag Isten színe előtt. (…) Távolról és kicsiben, de erre hasonlít, hogy a Hymnus alapgesztusában a himnuszok eredeti lényegét adó dicsőítés (itt Isten jótetteinek magasztaló felsorolása a második és harmadik versszakban) immár alárendelve betagozódik egy olyan könyörgésbe, mely a magyarság vétkei miatt haragvó Istent („Hajh, de bűneink miatt / Gyúlt harag kebledben,”) akarja kiengesztelni: „Szánd meg Isten a’ magyart”. (…) Kölcseynek nagy része volt abban, hogy a reformkorban a költői szerep a Hymnus lírai alanyának szerepmintája jegyében értelmeződött át, összhangban a hazáról és az irodalomról alkotott fogalmak korabeli szakralizálódásával, s e fogalomkör szókincsének, analógiáinak és szertartásvilágának vallási átszíneződésével és allegorikus rendszerré fejlésével, benne nem utolsósorban a költőnek mint transzcendens ihletű útmutatónak egyéb szerepváltozataival (szent, mártír, próféta), amely ettől fogva sokáig meghatározza a költői magatartás önértelmezéseit is (…). (Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya)
63
64
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(3) a) Olvasd el és értelmezd jelöléstechnikával (√, +, –, ?, *) az alábbi szakirodalom-részletet! b) Készíts belőle lényegkiemelő, pontokba szedett vázlatot! c) A vázlat alapján foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) Ha a csoportmegbeszélést követően maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Sokat vitatták már a kérdést, mióta léteznek nemzetek a Földön. Az etnikai és a politikai közösségről és a köztük levő viszony természetéről az ókori rómaiaknak már világos fogalmaik voltak: az előbbieket a ’gentes’, ’nationes’ szóval jelölték, az utóbbira a ’populus’-t alkalmazták. A nemzetre vonatkozó kulcsszavaink régóta léteznek tehát, ám jelentésük nagy változásokon ment keresztül. (…) Egy nemzet tagjai közösen rendezgetik múltjuk emlékeit, közösen dolgozzák ki és őrzik szimbólumaikat, tradícióikat. E szimbólumok és hagyományok működtetésének terén (képzeljünk el egy lakodalmat vagy egy temetést!) sokkal hatékonyabban tud kommunikálni egy adott közösség bármely két tagja, társadalmi és kulturális helyzettől függetlenül, mint két azonos érdeklődésű, de más nemzethez tartozó személy. (…) Az emlékek és szimbólumok célelvű, összefüggő rendszere: a nemzeti történelem. (…) Közép-Kelet-Európa népei a kelleténél kevésbé voltak ellátva az etnotörténelem rekvizitumaival (…). Több erőfeszítést kellett tenniük, hogy „megteremtsék” történelmüket, s az adott nemzeti kultúrát önálló arculattal, értékként fogadtassák el a világgal. Herder filozófiája azért lehetett vonzó a számukra, mert a háborús hőstettek leírása, a régi vitézség, egyszóval az etnogenetikus történelem rekvizitumai helyett a nyelvet és a népköltészetet tekintette egy nép igazi sajátosságának. (…) Herder historicista, „organikus” nemzetfelfogása értelmében az egyes népek (akárcsak a nyelvek) sokkal inkább a természet, semmint Isten teremtményei. Az egyes népeknek (s a „nép” Herdernél a népköltészet, népművészet stb. hagyományozóit és alkotóit, azaz az alsóbb néposztályokat jelenti), akárcsak az embereknek, megvannak a maguk életszakaszai: születés, ifjúság, érett kor, öregedés és halál. (…) Az organikus felfogás Herdernél ennélfogva nemcsak azt jelenti, hogy az egyes népek tagjai között feltétlenül vérségi kapcsolat állna fel, hanem azt is, hogy a nép mint komplex organizmus az emberi lény analógiájára írható le tudományosan. Herder téziseinek értelmében a népeket, az egyénekhez hasonlóan, nem szabad erőszakkal kimozdítani természetes kultúrájukból, fejlődési ütemükből. Az eltérő természeti körülmények között eltérő karakterű népek fejlődtek ki. Ez a karakterkülönbség a nemzeti ellentétek alapja. (Gángó Gábor: Mi a nemzet? A népek életéről és haláláról – Mindentudás Egyeteme) (4) a) Tanulmányozd alaposan és próbáld értelmezni az alábbi (szakirodalom alapján készített) ábrát! b) Mutasd be csoportod többi tagjának, foglald össze • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
c) A csoportmegbeszéléskor próbáljátok megállapítani, hol lehetne Kölcsey, hol Vörösmarty helye ebben a táblázatban! d) Ha maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! NEMZETFOGALOM, NEMZETI IRODALOM KÖZÉPKOR XXX (XVIII.) XIX. SZÁZADI MODERNIZÁCIÓ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG: SZÉTTÖREDEZETT, EGYMÁSSAL ÖSSZEMÉRHETETLEN NEMZETFOGALMAK, A KERESZTÉNY CIVILIZÁCIÓNAK ALÁRENDELT SZEREPBEN
ÁLLAMKÖZÖSSÉG (alattvalói kötelék)
A Habsburg uralom miatt hatása nem jelentős
EREDETKÖZÖSSÉG (etnikai, területi kötelék)
A középkorban a legerősebb (Kézai: Gesta Hungarorum): a kard nemessége, nemesi nemzet
HAGYOMÁNYKÖZÖSSÉG (a rendi hagyomány köteléke) A közös kulturális hagyomány egysége a nemzetképző erő
XIX. SZÁZADI MAGYARORSZÁG A MODERNIZÁCIÓ ALAPJÁN AZ EURÓPAI TÁRSADALMAK FUNKCIONÁLIS EGÉSZKÉNT KEZDENEK MŰKÖDNI A CIVILIZÁCIÓ HELYETT A NEMZET LESZ AZ „OTTHONOS VILÁG” XXX KÖZÖS TUDÁSKÉSZLETRŐL GONDOSKODÓ INTÉZMÉNYEK NEMZETIVÉ VÁLÁSA XXX NEMZETI IRODALOM Nem alakul ki irodalomfogalma.
(S. Varga Pál: Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? című előadása alapján – Értékek Akadémiája)
Társadalmi modernizáció: a nép (parasztság) (nemesi) nemzetbe emelésének programja –Széchenyi Nemesi irodalom: a nemzeti hagyománnyal szakító, általános európai műveltségen alapuló irodalomfogalom „LITERATÚRA” írásos egyszerzős nemesi A népköltészet „beemelése” az irodalomba, a „szépség” megfelelő szintjére emelve (nacionalizálása a népinek).
Az egész nemzeti közösség kultúráját, „mintázatát” hordozza. „POÉZIS” szóbeli közösségi népi népszerű Igazi, ősi költői világ, a hősi kor poézisének átmentésével kívánja létrehozni a nemzeti irodalmat: e hagyomány folytonosságával. Nyelv és nemzet elválaszthatatlan kapcsolata.
65
66
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(5) a) Olvasd el és aláhúzásokkal, illetve lapszéli jegyzetekkel próbáld értelmezni az alábbi recenziórészlet állításait! b) Készíts vázlatot a recenziórészletről! c) Foglald össze csoportod többi tagjának • mit tudtál meg az olvasottakból, • milyen kérdéseken gondolkodtál el az olvasottakkal kapcsolatban! d) A csoportmegbeszéléskor próbáljátok megállapítani, hogy a 4. szöveg mely állításaival vitatkozik az 5. szöveg szerzője, illetve mik az érvei! e) Ha maradtak tisztázatlan kérdéseitek, kérjetek segítséget tanárotoktól! Csakhogy a békés kozmosz rendje legfeljebb is a környező világ káoszával szembesítve válik nyugalmas, óvó univerzummá. Viszont ugyanez a rend önmagában az egyén számára fojtogató, nyomasztó, az egyéni igényeket és képességeket korlátozó hatalommá is válhat, ahogyan azt a modernizálódás európai folyamata ékesen bizonyítja is. Az egyéni lét és a kozmoszként felfogott közösségi lét közötti konfliktus forrásának problémája ugyanakkor nem egyszerűsíthető le a modern individuum létrejöttére és a felvilágosult liberalizmus ezt mítosszá avató ideológiájára. (…) A hagyományközösségi szemlélet alapjában véve a népi tradícióra építő össznemzeti kultúra-fogalom kidolgozásaként realizálódik a legvegytisztábban a XIX. század második felének nép-nemzeti paradigmájában19. A Nemzeti hagyományok című Kölcsey tanulmányban kifejtettek értelmében az autentikus20, sajátos, „a honi világot” leginkább reprezentáló21 szimbolizácó lehetőségét csakis a népi közegben, kultúrában lehet fellelni. A népi egy olyan őseredeti tradíció őrzőjeként artikulálódik 22, amely mentes maradhatott az idegen – mutatis mutandis23 keresztény/humanista – kultúráknak a nemzeti karaktert torzító hatásától. (…) Ebben a modellben az ősi „honi világ” szimbolikus rendjét hordozó népi a klasszicista/humanista erudíciós24 (t)renden alapuló magas kultúra helyébe lép. S. Varga szerint itt egy sajátos és példa nélküli kulturális folyamat játszódik le, ugyanis nem a nagyobb hagyomány akkulturálja 25 a kisebb hagyományt, hanem fordítva: a népi akkulturálja az elitet. Csakhogy ez sem elméleti, sem szociológiai, sem pedig történeti szempontból nem igazolható. A problémakör szociokulturális26 vetülete többirányú: kérdéses a történet szereplőinek kulturális identitása, ugyanis az elmélet kidolgozói valamennyien a szellemi-kulturális elit tagjai, áthatva azzal az erudíciós renddel, amit megpróbálnak leépíteni, felváltani, s ez esztétikai, etikai, történeti értelemben olyan kikerülhetetlen kötelezettségeket rótt rájuk, amelyek bizonyos értelemben összeegyeztethetetlennek bizonyultak 19 paradigma: egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei egy adott korszakban, időben 20 autentikus: hiteles 21 reprezentáló: megjelenítő, képviselő 22 artikulálódik: nyilvánul meg 23 mutatis mutandis: lat. a szükséges változtatásokkal 24 erudíció: lat. műveltség, képzettség, olvasottság 25 akkulturál: lat. egy új kultúrába való beillesztés a régi elvesztése után 26 szociokulturális: az emberi környezetre mint felnevelődési kontextusra, a társadalom és a kultúra sokféleségére, itt a kulturális önazonosság kérdésére utaló kifejezés
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
a népi poétikával, esztétikával és etikával. Erre a kedvenc és banális példám a népdalok erotikus képrendszerének tökéletes félre-, illetőleg nem értése: a többnyire erotikus pl. dalkezdő képeket csak „üres” dekórumként 27 sorolták a népköltészet jellemző poétikai eljárásai közé, majd ezek pl. Petőfi költészetében a jelentésüktől, kényelmetlen kontextusuktól megfosztottan léptek át az újrastrukturált magas kultúra paradigmájába. Továbbá: az új paradigma egy tágabb értelmű befogadói közeggel is számol, amely azonban nyilvánvalóan csakis vágykép, illúzió lehetett már a korban (is), hiszen a nép ugyebár nem nagyon tudott olvasni. (…) A befogadással kapcsolatos zavar szerintem ott kísért a nép-nemzeti paradigma alapítószövegének narratív rendjében is, ugyanis pl. az első Toldi lábjegyzetei mindenütt a népi kifejezéseket magyarázzák meg, ami a megcélzott (ideális?) olvasó kulturális szituáltságát nem a népi közeghez rögzíti. A népi beoltása az irodalomba esztétikai-elméleti értelemben sem zajlott azzal a magától értetődő organikussággal, amelyet a diskurzus sugalmazni próbál. (…) A népi közegből csak bizonyos szűrőkön, eljárásokon átesett művek stb. kerülhettek át az új magas irodalom közegébe. (Milbacher Róbert: Egy régi nemzetfelfogás újradefiniálásának kísérlete – S. Varga Pál A nemzeti költészet csarnokai, Alföld, 2007/4.) Saját vázlatom:
27 dekórum: lat. ékesség, díszítő elem
67
68
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Jegyzeteim:
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
10. Historizálás a magyar festészetben A történelmi és nemzettudat megszilárdulása más művészeti ágakban is éreztette hatását. A 19. század magyar festészetében is jelentkező historizmus azért tematizálta a nemzeti múltat, hogy megerősítse, igazolja, mitizálja a jelent. a) Miért lehettek fontosak az alábbi festmények témái a 19. század második felének Magyarországán?
b) Hogyan mitizálják a festők a történelmi témákat a vásznakon?
c) Melyik kép történetét tartod epikusnak, melyikét inkább drámainak? Indokolj!
d) Hogyan kapcsolható a festmények történelemfelfogása a romantikus magyar irodalom eddig megismert műveiéhez?
e) Igazold vagy cáfold az alábbi megállapítást! „A historikus mű számára nem az esztétikai azonosság a döntő, hanem az ideológiai alkalmasság, megfelelés; nem a megismételt forma, hanem a reaktivizált történelem, amely a megismételt formában fejeződik ki.” (Götz)
69
70
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Feszty Árpád (1856–1914): A magyarok bejövetele – részlet Székely Bertalan (1835–1910): II. Lajos holttestének megtalálása
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Benczúr Gyula (1844–1920): Vajk megkeresztelése Székely Bertalan (1835–1910): Egri nők
11. Táj – ember – történés A 16. században élt festőművész, Pieter Brueghel Ikarusz bukása című festménye sok tekintetben előlegezi a történelemről, a történelmi pillanatokról való modern gondolkodást. De úgy is mondhatjuk, hogy a modern gondolkodás figyelme azért tüntette, tünteti ki ezt a képet, mert beleérti saját kérdésfelvetéseit, kételyeit az emberi tetteket, illetve a történelmi léptékeket illetően. a) Idézd fel Ikarusz mitológiai történetét! (Ha nem emlékszel rá vagy nem ismered, nézz utána a világhálón vagy egy mitológiai lexikonban!)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Pieter Brueghel (1525–1569): Ikarusz bukása
b) Hol van Brueghel képén Ikarusz? Mi látszik belőle? Vajon miért így jeleníti meg őt a festő?
c) Ki látja (nézi) és ki nem látja (nézi) Ikaruszt?
d) Jelentéktelen vagy jelentőségteljes a megragadott pillanat?
e) Mit jelképezhet Ikarusz törekvése és bukása? Milyen metaforikus jelentést olvasol ki a képből az ember(iség) történelmére, a történelmi tettek hatására, jelentőségére vonatkozóan?
71
72
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
12. „Ínyenceknek” Egy neves 20. századi filozófus Paul Klee akvarelljét a következőképpen értelmezte: A történelem angyala a múlt felé fordítja arcát. Ahol mi események láncolatát látjuk, ő egyetlen katasztrófát lát, mely romot romra halmoz, és mindet az angyal lába elé sodorja. Feltámasztaná a holtakat, összeillesztené, ami eltörött, de vihar kél a Paradicsom felől, belekap a szárnyaiba, és űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben előtte égig nő a romhalmaz. A filozófus szerint ezt a vihart nevezzük haladásnak. a) Hogyan viszonyul ez a történelemértelmezés azokhoz a 19. századi történelemfelfogásokhoz, amelyekkel az eddig olvasott versekben találkoztál?
Paul Klee (1879–1940): Angelus Novus
b) Ha a történelem angyala „bukott angyal”, aki nem tud úrrá lenni sem a káoszon, sem a pusztuláson, akkor hogyan érthető, értelmezhető a történelem célelvűsége?
c) Te milyennek képzeled el Klee angyalának „történetét”? Írj saját képértelmezést!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
13. Vallomás képekben a) Kirándulások alkalmával készített családi videofelvétel-részletekből, digitális fotókból, esetleg egy internetes képkereső programmal gyűjtött és válogatott képanyagból készíts 2 perces filmet vagy fotósztorit Hazám, Magyarország címmel! Ha lehetséges, válassz és tegyél a képi anyag alá zenei aláfestést is! A videók, képek összefűzéséhez és szerkesztéséhez (áttűnések, hatások, aláfestések) használhatod a Movie Maker programot. (http//www.mmicrosoft.com/hun/AWE/moviemaker/downloads/moviemaker2.mspx) b) Küldd el a PPS-t legalább 4-5 barátodnak, mutasd be osztálytársaidnak! 14. Egy idegen szemüvegén át Bizonyára elég jól ismered azt az országot és népet, amelynek nyelvét idegen nyelvként tanulod. Próbálj belehelyezkedni ebbe a másik kulturális látószögbe, és egy középiskolás diák szerepéből írj rövid esszét arról, milyennek gondolod Magyarországot és a magyarokat a Himnusz és/vagy a Szózat szövege alapján!
15. Borúra derű? Gondolkodj el rajta és gyűjtsd össze, milyen mértékadó irodalmi alkotásokat válogatnál be (tudnál beválogatni) egy „Magyarország dicsekvése” című antológiába!
73
EMBER
VAG Y UNK ,
A
FÖLD
S
A Z
ÉG
FI A
16. Képzettársítások a) Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét fogjuk értelmezni. Gyűjtsd össze pókhálóábrában, mi jut eszedbe a könyv–könyvtár szópárról! b) A megbeszéléskor írd be más színnel pókhálóábrádba mások fontos képzettársításait, amelyekre te most nem gondoltál!
könyv könyvtár
17. Kérdezzük a címet! a) Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét fogjuk értelmezni. Írj minél több kérdést, amit a cím alapján a verssel kapcsolatban feltennél! b) A megbeszéléskor más színnel mások kérdéseit is írd be a listádba, ha nálad nem szerepeltek! KÉRDÉSEIM A CÍM AL APJÁN 1. 2. 3. 4. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
5.
6.
7.
8.
9.
18. Szakaszos versolvasás A Gondolatok a könyvtárban című verset szakaszos olvasással értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy részletekben olvasunk. Ezért önkényesen tagoltuk a vers szövegét. Csak annyit és akkor olvassatok el, amikor és amire a feladat kér benneteket. (1) Olvassátok el a költemény kezdő nyolc sorát, vagyis az első versmondatot!
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” (2) Milyen jelenetkeret olvasható ki a verskezdetből?
(3) Vajon miért pont a tudóst szólítja meg a beszélő? Ha a tudóst metonímiaként értjük, kik tartozhatnak még a megszólítottak körébe?
75
76
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(4) Milyen képpel nevezi meg a beszélő a könyvet, könyveket? Mi lehet a névátvitel alapja?
(5) Melyek az első négy sor jelzői módosítói, és mi a szerepük?
(6) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a könyvekbe írt, azokból a beszélő által kiolvasott tanulságot!
Milyen lehetséges ellentéteket vetít előre szerintetek a verskezdetben említett tanulság?
(7) Miért szokatlan és miért hatásos az első versmondat második tagmondatának helyzete?
(8) Olvassátok el az alábbi részletet, és keressetek néhány lehetséges kapcsolatot (párhuzamot vagy ellentétet) a Dante-részlet és a Vörösmarty-vers kezdete között! A bal oszlopban húzzátok alá a kapcsolható részt, a jobb oszlopban rögzítsétek észrevételeiteket! „Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába. Nagy Alkotóm vezette az igazság; Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel” E néhány szó setét betűkkel állott magassan ott felírva egy kapúra s szóltam: „Mester, nem értem, hogy mi áll ott?”
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
S ő mint tudásnak és a szónak úra: „Itt el kell hagynod minden törpe gondot s mint holtra nézned minden földi búra.” (Dante Alighieri: Isteni színjáték, harmadik ének, A pokol kapuja, részlet, fordította Babits Mihály) (9) a) Hogyan tudjátok kapcsolni az eddig megbeszélteket pókhálóábrátok képzettársításaihoz vagy címmeditációs kérdéseitekhez? b) Milyen (újabb) kérdést tennétek fel az eddig olvasottak birtokában a könyvről, könyvtárról?
(10) Olvassuk tovább Vörösmarty versét! Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon; de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény – véres lázadók Hamis birák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggaták Hogy majd belőle csínos könyv legyen, Számon kivül maradtak: Ixion28 Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin29 méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e A könyvek által a világ elébb? Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére30.
28 Ixion a görög mitológiában a lapithák királya, aki szemet vetett Zeusz feleségére, Hérára. Zeusz ezért azzal büntette, hogy az alvilágban egy forgó tüzes kerékhez kötve örökké szenvedjen. 29 rongyos, piszkos ruháin (népnyelv) 30 A „hír nemzete” a francia gloire nemzete, a „rongyos ember” kifejezés a párizsi Saint-Antoine negyed proletárjára, a gatyátlan sans-culotte-ra vonatkozik, a „dögvész” pedig a jakobinus terrorra, rémuralomra.
77
78
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(11) a) Milyen kérdésekre keresi a választ a beszélő ebben a részben? (Húzzátok is alá a kérdéseket!) b) Mennyiben hasonlítanak ezek a kérdések az általatok a 17. feladatban jósoltakhoz, feltettekhez?
(12) Gyűjtsétek ki a könyv anyagi eredete (rongy) és a papírra írtak (szellem, gondolat) közti ellentétek példáit a részletből! A KÖN Y V L A P A N YAG Á N A K EREDETE zsivány ruhája
A K Ö N Y V L A P J Á N O LVA S H AT Ó G O N D O L AT, E S Z M E erény
(13) a) Milyen képekkel nevezi meg a beszélő ebben a szövegrészben a könyvet, könyvtárat? b) Hogyan kapcsolódnak a fentebb összegyűjtött ellentmondások a könyvet, könyvtárat jelölő képekhez? Mi a névátvitel alapja?
A vers kéziratának lapjai
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(14) Tegyétek a „helyükre” a jelzői módosítókat! „Egy eltépett szűz gyönge öltönyén” „(…) véres lázadók / Hamis birák és zsarnokok mezéből” Mi a szerepe a versben a jelzői módosítók cseréjének?
(15) Vitasd meg pároddal, mit jelenthet: Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el.
(16) Melyik szövegrész milyen szinten (egyén – nemzet – emberiség) vetíti előre a történelemről való gondolkodást? Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét!
szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Országok rongya! könyvtár a neved
(…) hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
79
80
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(17) Hogyan következik az eddigiekből a „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?” kérdése? Hogyan válaszolja meg ezt a beszélő a szövegrész végén?
(18) Milyen újabb kérdést tennétek fel az eddig olvasottak és megértettek birtokában?
(19) Olvassunk tovább! De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket – midőn már elhunytak s midőn Ingyen tehette – csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ, Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt – a jók a rosz miatt – Egy máglya üszkén elhamvadjanak? Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai E névhez „ember!” advák örökűl – Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(20) Mennyiben hasonlítanak a beszélő kérdései az általatok jósoltakhoz, feltettekhez? (Húzzátok is alá a kérdéseket a harmadik versrészben!)
(21) Milyen érveket sorol a beszélő, hogy alátámassza a rész elején feltett kérdésére adott „nemleges” válaszát? Milyen értékekre hivatkozik?
(22) Ellentmondásban van-e a rész elején feltett kérdésre adott válasz az eddig mondottakkal vagy nincs? (Indokoljatok!) A VÁ L A SZ A Z ED D I G M O N D OTTA K K A L EL L EN TM O N DÁ SB A N VA N
A VÁ L A S Z A Z ED D I G M O N D OT TA KK AL NINCS ELLENTMONDÁ SBAN
(23) Hogyan árulkodik a nyelvi megalkotottság a beszélő érzelmi elfogultságáról, érintettségéről?
(24) a) Milyen problémát feszeget a „Kivéve aki feketén született, / Mert azt baromnak tartják e dicsők” gondolat? b) Hogyan kapcsolható az e sorokban tapasztalható versbeszélői szemlélet a „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?” kérdésre adott válaszéhoz?
81
82
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Hogyan kapcsolható a könyvtárbeli gondolatok elmondásának (vers) és tartalmának egészéhez?
(25) Szerintetek hogyan, mivel folytatódhat ezen a ponton a beszélő gondolatmenete?
(26) Olvassunk tovább! És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(27) Miért állítja a beszélő, hogy „fáradozni kell”? Mi a célja és iránya az emberiség fáradozásának a rész szerint?
(28) Olvassátok el (újra) az Ószövetség Bábel-történetét (Mózes I.)! Hasonlítsátok össze a bibliai történettel Vörösmarty Bábel-parafrázisát! Különösen az értelmezésbeli eltérésekre figyeljetek! Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. 2Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek. 3Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki.” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. 4Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” 5Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. 6Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. 7Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” 8Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. 9Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön. (http://www.kereszteny.hu/biblia) 1
BIBLIAI TÖRTÉNET
VÖRÖSM A R T Y- PA R A FR Á ZIS
(29) Milyennek látja a Gondolatok a könyvtárban beszélője az emberiség történelmét? Milyen következtetésig jut el ebben a részben?
(30) Szerintetek lezárulhat vagy folytatódhat a vers e pontján a gondolatmenet? Indokoljatok!
83
84
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(31) Olvassuk el a költemény befejező részét! Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! (32) a) Milyennek látja, mondja a beszélő a nemzeti történelem irányát? Mit állít a nemzeti történelem lehetőségeiről? b) Milyen választ ad az egyéni létértelem kérdésére vonatkozóan a beszélő? c) Melyek a zárlatnak az emberi befolyás véges, korlátozott voltát megismétlő elemei?
(33) Feloldható vagy nem oldható fel az egyetemes történelem ciklikus és a nemzeti történelem célelvű szemlélete közötti ellentmondás? Az érveléshez értelmezhetitek és felhasználhatjátok az alábbi idézeteket is. A hazához, a hazai földhöz és fajhoz való ragaszkodás Vörösmartynál, aki mindig élénken átéli az egyénen felül emelkedő, névtelen, kifürkészhetetlen hatalmakat, kétségtelenül elemi lelki tény, szerves alkotórésze (…) ember- és világélményének. (…) Metafizikum és historikum a főhangjai az ő polifóniájának, a kettő azonban többnyire küzd egymással, akárcsak lelkének klasszikus és romantikus elemei. (Barta János) A »között« nem egyensúly többé, hanem hányódás és cirkulálás a semmi és a Mind között. (Balassa Péter)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
A költeménynek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a nagy vers szerves egységét. (Szegedy-Maszák Mihály) (…) ami az egyetemes történelem szintjén értelmetlenség, az a sajátos nemzeti szférában még nyerhet egyéni értelmet. (…) Ám erre csak akkor van esély, hogyha ez az egyéni értelemadás számol saját korlátozottságával, ha a rész átláthatóságának érdekében elismeri a történelem egészének uralhatatlanságát. (Z. Kovács Zoltán) (…) a »mérlegelő« retorika valódi jelentősége az alkotói és a szerzői szerepek viszonylagossá válásában áll. A Gondolatok egyszerre mérlegel a téma szintjén és készteti arra olvasóját, hogy döntsön a vers eldönthetetlen (»üres papír«) karaktere vagy megoldásszerű lezárása között. (Z. Kovács Zoltán) FELO L D H ATÓ
N E M O L D H ATÓ FEL
(34) a) Milyennek látja a vers beszélője az emberi természetet? b) Ez a látásmód hogyan és hol jelöli ki az ember helyét a világban? A TEREMTMÉNY (EMBER) KET TŐS T ER MÉ SZ E T ÉR E U TA LÓ ID É Z E T EK A VERSBŐL
ÉRTELMEZÉSEK
AZ IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE NYOMÁN AZ EMBER HELYE A VILÁGBAN:
85
86
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Csetri Lajos irodalomtörténész szerint a vers beszélője – bár kétségbe vonja a felvilágosodás gondolatát, miszerint a megszerzett tudás hasznára van az embernek és a társadalomnak – az emberiség kilátástalannak tűnő helyzetének végső forrását mégsem a könyvben, a felhalmozott szellemi tudásban jelöli meg. Ha a könyvről mondana ítéletet, nem sorolna további kérdéseket, és nem hivatkozna a „fényes lelkek”, a „népboldogító eszmék vértanúi” vagy „a jók” önfeláldozó küzdelmeire, vagyis nem „mérlegelő retorikával” élne. Csetri úgy véli, Vörösmartynak a felvilágosodás fejlődéselvűségével szembeni kételye a kultúrkritikai vonatkozásoknál erősebben lételméleti jellegű, a bibliai teremtéstörténetből hagyományozott kettős emberképében gyökerezik. Eszerint a jó és a rossz, az erkölcsi nagyság és a bűn, az eszme és az anyag az emberi nem eredendő sajátja. Ebből fakadhat a vers történelemszemléletének azon alapkérdése, hogy képes-e az emberi küzdés a maga földi teremtéstörténetében, vagyis a történelemben jobbik részének kiteljesítésére, a teljességeszmény („igazság, szeretet”) földi megvalósítására („S ha majd benéztünk a menny ajtaján, / Kihallhatók az angyalok zenéjét, / És földi vérünk minden cseppjei / Magas gyönyörnek lángjától hevültek”). (35) A költeményt gondolati ódaként nevezi meg az irodalomtörténet. a) Milyen műfaji konvenciók alapján? b) Szerintetek miért teszik a műfaji megnevezés elé a jelzői módosítót?
(36) Olvasd újra a verset az elejétől a végéig!
GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon; de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény – véres lázadók Hamis birák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggaták Hogy majd belőle csínos könyv legyen, Számon kivül maradtak: Ixion
T Ö R T É N E L E M -
Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők. Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e A könyvek által a világ elébb? Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére. De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket – midőn már elhunytak s midőn Ingyen tehette – csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ, Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt – a jók a rosz miatt – Egy máglya üszkén elhamvadjanak? Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
E névhez „ember!” advák örökűl – Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák. És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden csepjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! 1844 vége
87
88
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
19. Házi feladat – visszatekintés Lapozz vissza címmeditációs kérdéslistádhoz (17. feladat)! Válassz ki és válaszolj meg egy-egy mondattal két-három kérdést! Választott kérdés száma:
Választott kérdés száma:
Választott kérdés száma:
20. Házi feladat – aforizmák a könyvről Válassz ki egy aforizmát, és röviden reflektálj rá! a) Félek az egykönyvű embertől. (Aquinói Tamás) b) Aki sokat tud, annak sok a gondja. (Lessing) c) Egy szobában, ahol könyv is van, sohasem lehet hideg. (Sárközi György) d) Egy-egy irodalom nem annyira a szövegében tér el korábbi vagy későbbi társaitól, mint abban, hogy hogyan olvassák. (Jorge Louis Borges)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Főapátsági könyvtár, Pannonhalma
Klimó-könyvtár, Pécs
Református kollégium
VÖRÖSMARTY MIHÁLY a kortársi és az irodalomtörténeti hagyomány szerint is a romantika
irodalmának egyik meghatározó alakja. Több műfajban alkotott irodalmi kánonunkat máig meghatározó műveket, nyelvteremtő és metaforaalkotó fantáziája, bravúros mondatszerkesztése irodalmi nyelvünk egyik megújítójává avatja. Költészetének a romantika legmélyebb esztétikai, lét- és történelemfilozófiai kérdéseivel szembenéző jellege a legnagyobb európai romantikusok rokonává teszi. A felvilágosodás eszmerendszerét továbbgondoló, nemzeti elkötelezettségű életműve az egyén, a nemzet és az emberiség sorsát egyszerre, kozmikus távlatba helyezve szemléli, gondolkodásának középpontjában az ember nembelisége áll. A világ rendezettségével és a dolgok végső értelmével szemben tanúsított magatartásának alapjellemzője a kétely, ember- és történelemfelfogásáé a biztos célképzet elvesztésének élményéből fakadó tragikum és irónia. Költészete sokban előlegezi korunk emberének és művészetének alaptapasztalatát: az egészélményű, rendszerszerűen értelmezhető világ- és személyiségkép felbomlását, illuzórikus voltát. Ebből fakad, hogy költészetének alapkérdései ma is érvényesek, leggyötrőbb saját kérdéseinkként fogalmazódnak újra.
89
90
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
21. Miben hasonlít és miben különbözik… A) …a Gondolatok a könyvtárban (1844) emberképe és Az emberek (1846) című Vörösmarty-vers alábbi versszakaiból kiolvasható ember- és történelemkép? 1 Hallgassatok, ne szóljon a dal, Most a világ beszél, S megfagynak forró szárnyaikkal A zápor és a szél, Könyzápor, melyet bánat hajt, Szél, melyet emberszív sohajt. Hiába minden: szellem, bűn, erény; Nincsen remény! (…) 6 Istentelen frígy van közötted, Ész és rosz akarat! A butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat. S állat vagy ördög, düh vagy ész, Bármelyik győz, az ember vész: Ez őrült sár, ez istenarcu lény! Nincsen remény! 7 Az ember fáj a földnek; oly sok Harc – s békeév után A testvérgyülölési átok Virágzik homlokán; S midőn azt hinnők, hogy tanúl, Nagyobb bűnt forral álnokúl. Az emberfaj sárkányfog-vetemény31: Nincsen remény! nincsen remény!
31 A metafora egy görög (thébai) mítoszra utal. E szerint Kadmosz Zeusz által elrabolt húga, Europé keresése közben a delphoi jósda tanácsát követve várost akart alapítani, de meg kellett küzdenie Árész sárkánykígyójával, akinek fogait elvetette a földbe, hogy belőlük keljen ki a város népe. A fogakból egymás ellen forduló harcosok támadtak, akik egymás kezétől estek el. Végül öt harcos maradt meg, akiknek leszármazottai Thébai uralkodói lettek, Kadmosz pedig Árész hadisten lányát vette feleségül. A frigy kihívta az istenek haragját, utódaikat a békétlenség átka sújtotta.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Gondolatok a könyvtárban Az emberek (1., 6–7.)
B) …a Gondolatok a könyvtárban és a Vanitatum vanitas című Kölcsey-vers felvilágosodás-kritikája? Gondolatok a könyvtárban Vanitatum vanitas
C) …a Gondolatok a könyvtárban és A Guttenberg-albumba című Vörösmarty-epigramma (1839) felvilágosodás-képe?
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A GUTTENBERG32-ALBUMBA Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. 32 Johann Gutenberg (14. sz. vége – 1468) német kézműves, a könyvnyomtatás föltalálója. Vörösmarty epigrammáját a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára, egy német évkönyvbe szánta.
91
92
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Gondolatok a könyvtárban A Guttenberg-ambumba
D) …a Gondolatok a könyvtárban és a Batsányi János A látó című művéből való idézet tudásfelfogása? „Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság” (…) Vidulj gyászos elme! Megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág. (Batsányi János: A látó, 1791) Gondolatok a könyvtárban A látó
E) …a Gondolatok a könyvtárban és Csokonai Vitéz Mihály Halotti versek részletének létbölcseleti jellege? Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése! Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése. Nagy kérdés, amelyet ha mélyen vizsgálok, Még több mélységeknek mélyére találok. Lát és habzik az ész, a szív fél és óhajt, S bennem a kérdésben forgó lélek sóhajt. Érzem nemes voltom, érzem gyengeségem, S reményem béborúl és derűl kétségem; S mikor a mozgó sárt az égig emelem, Az isteni lángot egy porba nem lelem.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Csillagok közt hordnak aetheri szárnyaim, De a sír partjára húznak ón-lábaim; Az ég s a főld között függök utóljára Én, angyal meg állat, vagy csak por meg pára. (Csokonai Vitéz Mihály: Halotti versek, I. Rémítő s vídító kétségek, részlet, 1804) Gondolatok a könyvtárban Halotti versek (részlet)
22. Vörösmarty Mihály: Előszó Hozzatok létre hatfős csoportokat, és a csoporton belül osszátok meg a feladatokat páronként! A) párosok: Apokalipszis a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el az alábbi részleteket a Bibliából! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek! Segítségképpen aláhúztunk szövegrészeket.
KÉRDÉS Mi a műfaja az alábbi bibliai szövegrészleteknek? Mik ennek a műfajnak a jellemzői?
Hogyan jellemezhető a szövegek beszélője? (Kitől nyeri megbízatását, mi a feladata, mit tud, miről beszél, kikhez szól?)
T UDÁ SMOZG Ó SÍ TÁ S, ÉR T EL ME Z É S
93
94
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
KÉRDÉS
•
1 1 .
É V F O L Y A M
T UDÁ SMOZG Ó SÍ TÁ S, ÉR T EL ME Z É S
Milyen történelemszemlélet olvasható ki a részletekből? (Ki irányítja, merre tart?)
Hogyan nyilvánul meg a végítélet és az új, üdvösséges világ eljövetele a próféciákban?
Milyen nyelvezet jellemzi a szövegrészleteket? Melyek toposzszerű képei, motívumai?
IZAIÁS KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon, Iz 2.18 és a bálványok mind elenyésznek. Iz 2.19 A kősziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltő Úrtól, fölségének dicsősége elől, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. Iz 2.20
EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Akkor ezt mondta nekem: „Emberfia, indulj, s menj el Izrael házához és hirdesd nekik a szavaimat! Ez 3.5 Ám amikor szólok hozzád, megnyitom szádat. Akkor mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten. Aki meg akarja hallani, az hallja meg, aki nem akarja, hát ne hallja, mert hiszen lázongó nemzedék ez.” Ez 4.1 Emberfia, így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten Izrael földjének: Itt a vég! Eljött a vég az ország négy szélére. Ez 7.3
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVÉBŐL (ÓSZÖVETSÉG) Ekkor Dániel éjjeli látomásban elnyerte a titok kinyilatkoztatását. Dán 2.20 A tengerből négy hatalmas vadállat bukkant fel. Mindegyik különbözött a másiktól. Dán 7.4 Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. Akkor ítéletet tartanak, s megszűnik uralma, széttiporják, úgyhogy végleg megsemmisül. Dán 7.27 Azután a Fölséges szentjeinek népe nyeri el a királyságot, a hatalmat és a legnagyobb országot az egész ég alatt. Az ő országa örökkévaló ország lesz, neki szolgál, és neki engedelmeskedik minden uralkodó. Dán 7.28
JÁNOS JELENÉSEIBŐL (ÚJSZÖVETSÉG) Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett az égben, úgy egy félórára. Jel 8.2 Villámlás, égzengés, mennydörgés és akkora földrengés támadt, olyan nagy, amilyen még nem volt, amióta ember él a földön. Jel 16.19 Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. Jel 21.3 Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük.” Jel 21.4 Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak. Jel 21.5 Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult: „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.” Jel 21.6 Aztán folytatta: „Megtörténtek. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből.” Jel 21.7 (mek.oszk.hu/00100/00176/html/) b) „Olvassátok el” a képeket, beszéljétek meg, hogyan jelennek meg az apokalipszis jellemzői a festészet formanyelvében! (Idézetet még nem kell keresnetek.)
95
96
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Pieter Brueghel: A halál diadala, 1560
(idézet)
Arnold Böcklin: A háború, 1896
(idézet)
c) Olvassátok el az alábbi szócikket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ! APOKALIPSZIS: számos mítoszrendszer kozmikus méretű pusztulásként, a jók és a rosszak végső küzdelmeként írja le az idők végezetét. Tágabb értelemben az isteni/égi kinyilatkoztatással kapcsolatos tanokat leíró, késő ókori zsidó és ókeresztény irodalmi műfaj (gör. apokalüpszisz ’kinyilatkoztatás’, ’feltárás’); a Krisztus születését megelőző és követő évszázadok beteljesedést, végítéletet váró és azt előrejelző hitvilágának jellegzetes műfaja. Az apokrif iratok egy csoportját a víziókban megfogalmazódó ún. apokaliptikus apokrifok alkotják (pl. Hénoch könyve, Ezdrás negyedik könyve, Ábrahám apokalipszise, Báruk apokalipszise). Az apokalipszisek stílusa, jelképvilága szoros kapcsolatban áll az Ószövetség próféciáinak a végső időkre, Isten jövőbeli ítéletére vonatkozó elemeivel. Szűkebb értelemben az Újszövetség utolsó könyvét, a János apostolnak tulajdonított Jelenések könyvét nevezik „Apokalipszis”-nek. Ebben a műben szintén erőteljes a zsidó apokaliptika, valamint a próféciákban (pl. Izajás, Ezékiel, Dániel, Zakariás próféta könyveiben) szereplő szám-, asztrális és zoomorf szimbolika hatása. A látomás a lineáris keresztény időszemléletnek megfelelően a történelem végpontját, a Jézus Krisztus második eljöveteléhez kapcsolódó eseményeket ismerteti, amelyek az Utolsó Ítéletben teljesednek be. Az új földdel és éggel beköszöntő világkorszak letéteményese a mennyei Jeruzsálem. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
B) párosok: Világkorszakok a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el (újra) az alábbi részleteket Hésziodosz Munkák és napok című tankölteményéből! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek! KÉRDÉS Melyek az egyes világkorszakok Hésziodosz elbeszélése szerint?
Hogyan látja az elbeszélő az emberi világ korszakait, az egymást követő embernemzedékeket?
Mi lehet az oka annak, hogy a távoli múlt időszakát boldognak képzeli, míg a jelent boldogtalannak, pusztulónak, szenvedéssel telinek tapasztalja az elbeszélő?
Hogyan kapcsolható össze az ógörög aranykor mítosza a bibliai Paradicsomkerttel?
Hogyan gondolkodtak a görögök az emberi történelem rendjéről a részlet szerint?
T UDÁ SMOZG Ó SÍ TÁ S, ÉR T EL ME Z É S
97
98
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
HÉSZIODOSZ: MUNKÁK ÉS NAPOK Egy törzsből származnak az istenek és a halandók. Emberi nemzetséget először fényes aranyból készítettek az istenek, ők, az Olümposzon élők. Akkor még mindenki fölött Kronosz égi király volt, s könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó, távol a bajtól, távol a jajtól (…) (…) Másodikul sokkal satnyább rend jött, az ezüstnép, úgy rendelték ezt el, akik lakják az Olümposzt, tesben-lélekben nem volt az aranyra hasonló. (…) már alig éltek arasznyi időt, azt is tele bajjal, dőrén, mert egymás gőgjét nem tudta kivédni egy sem, s már nem tisztelték a nagy isteneket sem, (…) Zeusz atya akkor harmadikul más rendet, a rézkort: új embert formált, az ezüskorhoz se hasonlót, kőrisfából, durva, kemény fajt, melynek Arész kell, gőgje alatt jajszó támad, nem is él gabonával, lelke szilárd és meg nem hajlik, mint a rideg vas, izmában szörnyű hatalom van, nagy keze vállból nő ki hatalmas tagjaihoz, s közeledni sem enged. (…) Majd aztán, hogy a föld befogadta magába e fajt is, más embert állított Zeusz ismét a világba, jobb s igazabb volt, mint az előbbi, ez új, negyedik rend, isteni hősök rendje, nevük félisten a földön, föld vég nélküli térein ők járnak mielőttünk. Emberölő csata, irtó harc pusztítja ki őket, részben a hétkapujú Thébaiban, a kadmoszi földön, míg a Dagadtlábú dús nyájáért tusakodnak, másokat elcsalt messzire, tengeren át a hajókkal szépfürtű Helenáért Trója alatt tusakodni. (…) Csak ne születtem volna e most élő ötödik rend embereként, meghalni előbb, vagy a messze jövőben élni szeretnék, mert melyben mi vagyunk, ez a vaskor. Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember gondban-bajban, az istenek így szabták ki a sorsunk. Mégis járul még öröm is némelykor a bajhoz, s Zeusz el fogja törölni e fajtát is, ha az ember már halántékán ősz hajjal jő a világra. (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) „Olvassátok el” a képet és a festő írását! Beszéljétek meg, hogyan jelennek meg az aranykor jellemzői a festészet formanyelvében!
Jean-Auguste-Dominique Ingres: Aranykor, 1862
„Egy csomó szép henyélő! Minden további nélkül úgy fogtam fel az aranykort, ahogyan az antik költők elképzelték. Ez a nemzedék egyáltalán nem ismerte az öregséget. Az emberek sokáig éltek és mindig szépek maradtak. Ezért nincsenek aggastyánok. Jók voltak, becsületesek és szerették egymást. Kizárólag a föld gyümölcseivel, a források vizével, tejjel és nektárral táplálkoztak. Így éltek, és úgy haltak meg, hogy elszunnyadtak. Azután pedig jó szellemekké változtak, és gondot viseltek az emberekre.” (Ingres)
c) Olvassátok el az alábbi szócikket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ! ARANYKOR: az emberiség eszményített múltja, a boldog, gondtalan, ártatlan ősi lét állapota, amely
gyakori mitológiai motívum. Az aranykort követő időszakokat a fokozatos romlás, elkorcsosulás folyamataként értelmezték: az ezüst-, réz-, majd vaskor a munkát, a betegségeket, a háborúskodást, a bűnt, a halált hozta el. A bibliai teremtéstörténetben az első emberpár édenkerti ártatlan, boldog élete után a bűnbeesés miatti kiűzetés, gyötrelmes földi lét következett. Az európai kultúrában a görög-római mitológia aranykor-képzete jelenik meg a legmarkánsabban: ez az örök tavasz, Kronosz/Saturnus uralkodásának ideje. A későbbi korok számára visszahozhatatlan idilli élet jelképét Hésziodosz örökítette meg elsőként, ezt követte Vergilius is. A mitikus kor Ovidius nyomán vált
99
10 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
közismertté. Dante, antik forrásokat követve, a Parnasszus hegyét nevezi az egykori aranykor helyszínének, más hagyomány viszont Árkádiához vagy Atlantisz szigetéhez köti a letűnt, boldogabb korszak képzetét. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm) C) párosok: Gigantomachia a) Tekintsétek át a táblázat kérdéseit, majd olvassátok el az alábbi részleteket Hésziodosz Istenek születése című művéből! Az olvasottak értelmezését a szemponttáblázat kérdései szerint kapcsoljátok össze azzal a tudásotokkal, amit korábban már a témával összefüggésben megtanultatok, amiről olvasói tapasztalatot szereztetek! KÉRDÉS Kik a titánok, és miért harcoltak Zeusszal és az Olümposziakkal?
Miért, milyen céllal szüli meg Gaia Tüphóeuszt? Hogyan jellemzi az elbeszélő a gigászt?
Milyen jelenségekben nyilvánul meg az istenek harcának gigantikus mérete?
Milyen hatással van az istenek harca az emberi világra?
Mi a szerepe az emberi világnak az eseményekben?
T UDÁ SMOZG Ó SÍ TÁ S, ÉR T EL ME Z É S
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
HÉSZIODOSZ: ISTENEK SZÜLETÉSE Így miután kivetette a títán-népet az égből Zeusz, megszülte utolsó sarját Gaia, Tüphóeuszt, mert arany Aphrodité által maga Tartaroszé lett. Nagy tettekre való kezein kidagadtak az izmok, lábai el nem fáradnak soha, száz feje nőtt ki vállából s félelmetes kígyófej valamennyi, (…) Van, hogy az istenek értik csak, mit mond, de van úgy is, hogy mint fékétől szabadult bika bömböl a hangja, máskor meg felbődül, akár a kegyetlen oroszlán, (…) Aznap nagy baj volt küszöbön, jóvátehetetlen: isteneket s a halandókat hogy majd leigázza. Csakhogy az istenek és halandók atyja időben észbekapott, dörgött száraz villámmal, a föld is megremegett körben meg az ég boltíve felette, föld mélyében a Tartarosz, Ókeanosz meg a Tenger. Útnak eredt az olümposzi úr, s megrendül a nagy hegy isteni lába alatt, az egész föld nyögve felel rá. Két tűztől gyullad meg a kék, ibolyásszinü tenger, villámtól s forró párjától ama szörnyek, izzó szélviharoktól, s mennykövek égi tüzétől. (…) És ugyanők a virágos föld végnélküli síkján tönkreteszik földönszületett ember kezeművét, fergeteges zajjal, s mindent teleszórva homokkal. (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása) b) „Olvassátok el” a domborművön látható történetet! Beszéljétek meg, hogyan jelenik meg az istenek harca az antik relief formanyelvében! (Idézetet még nem kell keresnetek.)
Gigantomachia – delphoi Apollón-szentély (Kr. e. 510) homlokzatának reliefje
10 1
10 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(idézet)
c) Olvassátok el az alábbi szócikkeket! Aláhúzással emeljétek ki, ha van számotokra új információ! GIGÁSZOK: a görög mitológiában a vadság és a harc, az erő, valamint a káosz jelképei. Hosszú
hajjal és nagy szakállal ábrázolják őket; némelyiküknek száz karja és ötven feje van, lábukat pedig gyakran két kígyó helyettesíti, amely a sötétséggel és az alvilági erőkkel való kapcsolatukat mutatja. Hésziodosz szerint Gaiától, a földistennőtől és Uranosznak, az ég istenének a vércseppjéből születtek, s mivel nem ismerték el Zeusz uralmát, harcot indítottak az olümposzi istenek ellen. A természeti erők romboló hatalmának jelképei, a törvények és a határok áthágásának megtestesítői. Az isteneknek adott jóslat értelmében a gigászok egészen addig legyőzhetetlenek voltak, amíg egy halandó hérosz, Héraklész segítségével nem sikerült fölébük kerekedni. GAIA: a görög mitológiában a Földanya, a női princípium; a születés és a termékenység megtestesítője. Leglényegesebb, elemi teremtő funkcióját jelzi, hogy rögtön a Khaosz után keletkezett, és tőle származik többek között fia és egyben férje, Uranosz, az égisten; Zeusz főisten szülei: Rhea és Kronosz; Pontosz, a tenger istene; valamint a küklópszok, a titánok és az Erinnüszök is, akik mindannyian őrzik lényükben anyjuk ősi, vad, khthonikus (földmélyi) voltát. Gaia – teremtő funkciójából adódóan – a generációs konfliktusok ősoka is, ezt jelképezi rémisztő külsejű fiainak, a titánoknak Gaia saját unokáival, a gigászokkal szemben folytatott harca. A Kronosz elleni harcban és a trójai háború kirobbantásában is szerepet vállalt. Teremtő funkciójával összefüggésben az élet alapvető törvényeinek, a világ és a kozmosz rendjének ismerője és beavatottja, a legyőzhetetlenség szimbóluma. (http://www.bkiado.hu/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm) 23. A nyomtatott szöveget nyomon követve hallgassátok meg Vörösmarty Mihály Előszó című versét! • Hatfős csoportjaitokban osszátok el a feladatokat a párok között! Minden páros az eddig kutatott témában folytassa munkáját. • Minden páros tekintse át a saját feladatait, és kezdjen gondolkodni a megoldásokon! • Öt perc elteltével alakítsatok szakértői csoportokat az azonos feladaton dolgozó párosokból, és folytassátok a megbeszélést! Erre körülbelül 10 perc áll rendelkezésetekre. • Üljetek vissza alapcsoportjaitokba, és tegyétek közzé a másik két páros számára megoldásaitokat, meglátásaitokat! Erre párosonként 3 percetek van. • Hallgassátok figyelmesen és jegyzeteljétek a másik két páros beszámolóját! Ha szükséges, kérdezzetek, vitatkozzatok, formáljatok véleményt!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: ELŐSZÓ33 Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a természet, ami Szép és jeles volt benne, megjelent. Öröm- s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Mely által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottuk a szót. Mélység és magasság Viszhangozák azt. S a nagy egyetem Megszünt forogni egy pillantatig. Mély csend lön, mint szokott a vész előtt. A vész kitört. Vérfagylaló keze Emberfejekkel lapdázott az égre, Emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, A szellemek világa kialutt, S az elsötétült égnek arcain Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját. És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? (1854?)
A) párosok a) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat: (1) A katasztrófa látomásként nyilvánul meg a versben. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1) 2)
33 A cím, illetve a felütés első három szava szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a művet más, korábban keletkezett alkotása elé írta. Az irodalomtörténészek sokáig azt vélelmezték, hogy a vers az 1845-ben keletkezett, Batthyány Emmának (az 1849-ben kivégzett első felelős magyar miniszterelnök lányának) ajánlott három allegória, az 1851-ben kiadott Három rege előszavaként készült. Újabb kutatások viszont a költemény drámai jambusokban írt mértékére, valamint más szövegekkel (az 1854-ben befejezett Lear király-fordítás és A vén cigány) való motivikus kapcsolataira felfigyelve azt feltételezik, hogy a költemény csak 1854 kora ősze után – A vén cigány megírását követően – keletkezhetett, Vörösmarty 1855-ben felújított és bemutatott Az áldozat című drámájának prológusaként.
10 3
10 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
3)
(2) A látomás képei összefüggésbe hozhatók a bibliai apokaliptikával, ugyanakkor attól eltérő végtapasztalatot közvetítenek. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(3) A versbeszéd sok tekintetben emlékeztet a bibliai profetikus beszédmódra, de azzal ellentétben nem jövőre irányuló prófécia. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(4) A romantikus költészet – így Vörösmarty verse is – elvilágiasítja az Isten–próféta viszonyt: a költő nem isteni megbízást teljesít, hanem szellemi nagyságának és a létezés vonzásának engedelmeskedik. IDÉZETEK 1)
2)
3)
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
(5) A költő szelleme az alkotás (költés) ihletett folyamatában a világ minden emberi mértéket meghaladó rendjével talál összhangot, feltárulnak előtte a létezés törvényszerűségei. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
b) Miben hasonlítanak Vörösmarty A vén cigány című versének alábbi idézetei az Előszó költői beszédmódjához és motivikájához? Miben különböznek tőle? „Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban,” „Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl;”
c) Válasszatok egy-egy idézetet az Előszóból Pieter Brueghel: A halál diadala és Arnold Böcklin: A háború című képéhez! Lapozzatok vissza, és írjátok is be az idézeteket a képek alá! B) párosok a) A jobboldali oszlopban az Előszó első változatának sorait olvashatjátok. Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott.
AZ ELME LÁNGOLT, A KÉZ MŰKÖDÖTT TETŐZETET NYERT A NAGY ÉPÜLET MEGHOZNI KÉSZÜLT A LEGSZEBB MENYASSZONYT
10 5
10 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• Melyik korábbi Vörösmarty-vers allegóriáját idézi meg a „Tetőzetet nyert a nagy épület” sor?
• Mi a „menyasszony” metafora jelentése a János jelenései 16.19. versében? (Ha nem volt róla szó a csoportmegbeszéléskor, az „A)” páros előző feladatához lapozva elolvashatjátok.)
• Mi lehet a magyarázata annak, hogy a második szövegváltozat épp a bibliai vonatkozásokat küszöböli ki? Hogyan változik meg ebből fakadóan a jelentés?
b) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat! (1) A szöveg egyetlen világévbe sűríti a történelem menetét, és világtörténeti-világtörténelmi ciklussá növeszti a magyarságnak az 1840-es évek elejétől 1949-ig tartó nemzeti és egyéni sorsvállalását. A világév menete a természet ciklikus változását követi, annak analógiája. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(2) A múltba helyezett emberi cselekedetek célja egy új aranykor (földi Paradicsom, Kánaán) megvalósítása, minden bizonnyal Magyarországon. IDÉZETEK 1)
2)
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
3)
(3) A vaskor ugyan a legnyomorúságosabb korszaka az emberi történelemnek, ám mint az utolsó világkorszak, egyben az újjászülető aranykorral is viselős. Minden nehézsége ellenére alkalmas a békés munkálkodásra, és ez az átértelmezés adja értékét. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1) 2) 3)
(4) A vers lemond a zsidó-keresztény emblémákról, eltávolodik a végre irányuló üdvtörténeti gondolattól, és a ciklusokban gondolkodó antik történelemfilozófia újragondolására tesz kísérletet. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1) 2) 3)
c) Lapozzatok vissza Ingres Aranykor című képéhez, és beszéljétek meg, miért nem lehet az Előszóból idézetet írni a mű alá!
C) párosok a) A versből vett néhány (legalább kettő) idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok az alábbi állításokat: (1) A versből kiolvashatóan az emberi történelmet nem valamely istenség és nem az ember irányítja, hanem a kiszámíthatatlan és forgandó szerencse (Fortuna). Menete nem célelvű és nem igazságosztó, hanem aleatorikus (latin alea: kocka → ’véletlenszerű’).
10 7
10 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
IDÉZETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(2) A vész kitörése nem az ember új teremtést megkísérlő cselekvésére adott válasz, nem ellenreakció, hanem a sors által kijelölt, az emberiség számára végzetes következményekkel járó, előre nem látott (nem látható) új világkorszak kezdete. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(3) Az istenek haragja (többes szám!) lehetetlenné teszi a haza és az emberiség megdicsőülését, ám ez a harag nem feltétlenül az emberre irányul, hanem egymásra is irányulhat. A vész motivikája például a görög mitológia istengenerációinak világkorszakokat is teremtő harcát (Zeusz ↔ Tüphón; titánok ↔ gigászok, Gaia ↔ Zeusz) idézi. IDÉZETEK
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
(4) A zárlat groteszk tavaszi násztánca a kacér Gaia megtermékenyülésre vonatkozó vágyának bizonysága, amely újabb lázadó fiak megszületését és Zeusz trónfosztásának újbóli kísérletét eredményezheti.
T Ö R T É N E L E M -
IDÉZETEK
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
ÉR T EL ME Z É SEK , M AG YA R Á Z ATO K
1)
2)
3)
b) Gyűjtsétek ki a vers zárlatából az „agg földre” vonatkozó kifejezéseket! Beszéljétek meg, hogyan értelmezhető, kire, kikre érthető a beszélő „Hová tevé boldogtalan fiait?” verszáró kérdése!
c) Keressetek kapcsolatot Vörösmarty A vén cigány című versének alábbi sorai és az Előszó között! „Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett;”
„Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját.”
10 9
110
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon,”
d) Válasszatok egy idézetet az Előszóból a Gigantomachia-reliefhez! Lapozzatok vissza, és írjátok is be az idézetet a kép alá! 24. Reflektálás idézetekre a) Olvasd el az alábbi idézetet, és írj hozzá rövid értelmező-véleményező reflexiót! „A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is. A görög világszemlélet szerint minden dolog pályáját ugyanannak örök visszatérése szabja ki, s ebben a kifejlés tulajdon kezdetéhez tér meg.” (Karl Löwith)
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
b) Költészetszeretőknek Olvasd el az alábbi idézeteket! Válassz ki néhányat, és a kettéosztott napló jobb oszlopába fűzz hozzájuk néhány értelmező megjegyzést! L E H E T S É G E S K A P C S O L AT, PÁ R BE SZÉD
IDÉZET „Hallottad a szót: »rendületlenül« – Midőn főlzengi myriád ajak S a millió szív egy dalon hevül, Egy lángviharban összecsapzanak?... Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon Merő szokássá szent imád ne váljon!” (Arany János: Rendületlenül) „Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamáljon rólad, ég! És annyi vér – a szabadság kovásza – Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.” (Arany János: Magányban) „Pedig volt ünnep. Tán észre se vetted, vagy inkább nem tudtad – mert nem tudtad: mi következik rá. Volt munka – férfimunka volt, hogy fölérzett rá a holt, az óriás – s még óriásabb gyilkosa. Pokolra menny, mennyre pokol. Ünnep. Munka. Borban a gyöngy. Kagylóban a gyöngy.” (Szilágyi Domokos: Apokrif Vörösmarty-kézirat 1850-ből/Palimpszeszt) – Ezt már egyszer láttam – mondta a kozmosz szelleme, és a távirányítója után kotorászott. – Helyszíni közvetítés a naprendszerből, Szarajevóból! Tűzvész, temetetlen hullák, guruló koponyák... Ezt nézze csak újra az őrült sárkányfogvetemény-faj – kapcsolt át a meteoritokra. (Orbán Ottó: Kikel a mag a hó alól 2. Vörösmarty tévé)
111
112
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Aki Vörösmartyt olvas, és engedi magát elsodorni, a nagyság levegője csapja meg. Elsodor, ha hagyod. Költői nagyformái lenyűgözők és kihívóak, ezek a szavak tiszták, ha azóta olyan sok minden rakódott is le rájuk. Talán egyszer megint tisztán ragyognak fel, „mint a csillagok. / S ha majd benézünk a menny ajtaján / Kihallhatók az angyalok zenéjét.” (Kukorelly Endre: „Míg oly magas lesz, mint a csillagok”)
c) Olvasd el a verset!
VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A VÉN CIGÁNY Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Odalett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Kié volt ez elfojtott sohajtás, Mi üvölt, sír e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog mint malom a pokolban, Hulló angyal, tört szív, őrült lélek, Vert hadak vagy vakmerő remények? Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Mintha ujra hallanók a pusztán A lázadt ember vad keserveit, Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prometheusz halhatatlan kínját. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. 1854. július–augusztus (?)
113
MI
VAG YOK
S
MÉRT
VAG YOK?
25. Idézet és felidézés Mit jelent a világosság-metafora az alábbi idézetekben? SZ ER ZŐ, CÍM
IDÉZET
A VIL ÁGOSSÁGME TA FOR A ÉRTELMEZÉSE
E kézzel fogható setétség eltűnik, Az éjnek madara húholni megszűnik. Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl, S a sok kigondolt menny mind homályba merűl. Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Világ és vakság egy hitvány lapon! „Ó tegyétek nekem azon nagy, azon isteni célt csak oly világossá, csak oly láthatóvá, mint Herschelnek legtökéletesebb csővén a legtávolabb feltűnő csillagzatnak legparányibb pontja látszatik!”
Kölcsey Ferenc: Töredékek
26. Petőfi Sándor: Világosságot! a) Egészítsd ki a hiányos címet minél többféleképpen!
b) Vizsgáld meg a vers nyomtatási képét, és tégy három fontos észrevételt! Fűzz észrevételeidhez magyarázó vagy következtető megjegyzést! ÉSZREVÉTELEIM 1) 2) 3)
MEGJEGYZÉSEIM
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
c) Olvasd el a verset! Húzd alá a vers beszélőjének kérdéseit!
PETŐFI SÁNDOR: VILÁGOSSÁGOT! Sötét a bánya, De égnek benne mécsek. Sötét az éj, De égnek benne csillagok. Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs. Nyomoru ész, Ki fénynek hirdeted magad, Vezess, ha fény vagy, Vezess csak egy lépésnyire! Nem kérlek én, hogy átvilágíts A másvilágnak fátyolán, A szemfedőn. Nem kérdem én, hogy mi leszek? Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok S miért vagyok?... Magáért születik az ember, Mert már magában egy világ? Vagy ő csak egy gyürűje Az óriási láncnak, Melynek neve emberiség? Éljünk-e önnön öröminknek, Vagy sírjunk a síró világgal? – Hány volt, ki más szivéből Kiszíta a vért Saját javára, És nem lett büntetése! S hány volt, ki más javáért A vért kiontá Saját szivéből, S nem lett jutalma! De mindegy; aki áldozatnak Od’adja életét, Ezt nem dijért teszi, De hogy használjon társinak. S használ-e vagy sem? A kérdések kérdése ez, És nem a „lenni vagy nem lenni?” Használ-e a világnak, aki érte Föláldozá magát?
Eljön-e a kor, Melyet gátolnak a roszak S amelyre a jók törekednek, Az általános boldogság kora? S tulajdonképen Mi a boldogság? Hisz minden ember ezt másban leli; Vagy senki sem találta még meg? Talán amit Mi boldogságnak nevezünk, A miljom érdek, Ez mind egyes sugára csak Egy új napnak, mely még a láthatáron Túl van, de egykor feljövend. Bár volna így! Bár volna célja a világnak, Bár emelkednék a világ Folyvást, folyvást e cél felé, Amíg elébb-utóbb elérné! De hátha ugy vagyunk, Mint a fa, mely virágzik És elvirít, Mint a hullám, amely dagad Aztán lesímul, Mint a kő, melyet fölhajítnak, Aztán lehull, Mint a vándor, ki hegyre mászik, S ha a tetőt elérte, Ismét leballag, S ez így tart mindörökké: Föl és alá, föl és alá... Irtóztató, irtóztató! Kit még meg nem szállott e gondolat, Nem fázott az soha, Nem tudja még: mi a hideg? E gondolathoz képest Meleg napsúgár a kigyó, Mely keblünkön jégcsap gyanánt Vérfagylalón végigcsuszik, Aztán nyakunkra tekerőzik, S torkunkba fojtja a lélekzetet - - Pest, 1847. március
115
116
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
d) Húzd alá a címkiegészítéseidből a szerinted leginkább megfelelőt! e) Tekintsd át a nyomtatási képpel kapcsolatos észrevételeidet és megjegyzéseidet! Tegyél pipát azokhoz, amelyek szerinted első olvasásra igazolódtak! 27. Kettős érvényességek a) Miért különös a vers beszédhelyzete? (Kit-mit szólít meg a beszélő? Milyen szándékkal? Hogyan jellemzi a megszólítottat?)
b) Hol helyezkednek el a szövegben a kérdések? Milyen hatást kelt ez az elrendezés?
c) Fogalmazd meg saját szavaiddal, mire irányulnak, mit firtatnak a beszélő kérdései!
d) Keress példát a versből az alábbi szempontok szerint ellentétre és párhuzamra! ELLENTÉT
SZEMPONT Motívumok, költői képek (több példát is keress!)
Mondatok közötti viszony
Mondaton belüli viszony
PÁ R HUZ A M
T Ö R T É N E L E M -
ELLENTÉT
SZEMPONT
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
PÁ R HUZ A M
Nyelvtani kapcsolóelemek
Gondolat- és sorvégek egybeesése
Történelemszemlélet
Individualitás és közösség
e) Foglald össze, milyen következménye van a szöveg nyelvi megformáltságának a beszélő kérdéseire adható olvasói válasz szempontjából!
f) Hogyan érvényesül a versben a romantikus • látomásosság
• individualitás
117
118
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
• műfajkeveredés
g) Az alábbi görög vázaképen és Jankovics Marcell két rajzfilmkockáján a görög mitológia egyik történetének hőse, Sziszüphosz látható.
• Ki volt ő, miért és mivel büntették az istenek? (Ha nem ismered a történetet, nézz utána a világhálón vagy egy mitológiai lexikonban!)
• Hogyan hozható kapcsolatba Sziszüphosz sorsa Petőfi versének gondolatvilágával?
h) Keress és fogalmazz meg néhány hasonlóságot és különbséget Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas, Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban és Petőfi Sándor: Világosságot! című versének történelemszemlélete és megalkotottsága között! Vanitatum vanitas
Gondolatok a könyvtárban
Világosságot!
T Ö R T É N E L E M -
É S
L É T B Ö L C S E L E T . . .
Petőfi verscímének kihagyásos (elliptikus) szerkezete, felkiáltó jellege a lírai én szenvedélyes megszólalását előlegezi. A cím nyelvtani szerkezete, sürgető szándéka 20. századi líránkban, József Attila Levegőt! című versében köszön majd vissza, mint ahogyan a szöveg feltűnően szaggatott beszédmódja is előlegezi több 20. századi filozófiai-gondolati költemény jellemző versbeszédét (József Attila: Téli éjszaka; Illyés Gyula: Bartók). A szabályos rendet nélkülöző, 4 és 11 szótag közt változó rímtelen jambusok a gondolkodás és a megszólalás egyidejűségének látszatát keltik. A mondatok a közbeszédhez közel álló szavakból építkeznek, ami megóvja a költeményt a nehézkességtől vagy dagályosságtól. A vers mindvégig fenntartja a lírai én kérdéseire adható ellentétes válaszok együttes lehetőségét és feltételességét („Bár volna így!”; „De hátha úgy vagyunk”). Az ellentétekben megjelenő, egyidejűleg érvényes, ugyanakkor bizonytalan válaszok lehetősége lebegteti a feszültséget, és meghatározóan járul hozzá a költemény hatásához. Ugyanannak a dolognak a kétféle lehetséges látásmódja, a jelenségek ellentétekben való felmutatása, megítélhetőségük kétértelmű jellege Petőfi költészetének meghatározó romantikus jellemzője. E kettős látásmód jelenléte a versben gondolatalakzatok és költői képek szintjén egyaránt megtapasztalható.
28. Olvasd el az alábbi idézetet! „Az olyan embert, aki így panaszkodik: »nem látok értelmet a történelemben, ezért életem, mely összefonódik a történelemmel, értelmetlen«, így kell felszólítanunk: »Ne magad köré tekints, az egyetemes történelembe – saját, személyes történetedbe kell nézned. A történelem értelme mindenkori jelenedben rejlik, és nem láthatod meg szemlélőként, hanem csak felelős döntéseidben. Minden pillanatban ott szunnyad az eszkatológiai34 pillanat lehetősége. Neked kell felébresztened.«” (Rudolf Bultmann) a) Fogalmazd meg a saját szavaiddal az idézet három, fontos gondolatát! (1)
(2)
(3)
b) Írd be az „asztalterítő” rád eső részébe a számodra legfontosabb gondolatot! Beszéljétek meg együttműködő csoportotokban az asztalterítőre került gondolatokat! 34 eszkatológia (görög): a görög eszkhata szóból származik, melynek jelentése ’végső dolgok’. A végső dolgokra vonatkozó teológiai tanítás. Az ember előretekintése létének jelenbeli helyzetéből annak végső beteljesülésére, amit a kereszténység számára Krisztus megváltó tette határoz meg. Ennek az előretekintésnek az a célja, hogy az ember úgy fogja fel a maga jelenét, mint a rejtetten már történő, végérvényes jövőt.
119
12 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
29. A Bultmann-idézethez kapcsolódva írj kb. 80 soros házi dolgozatot, esszét a modulban olvasott és értelmezett költemények gondolatvilágának bevonásával! a) Gyűjts anyagot, majd vázlatodat készítsd el a következő oldalon található gondolkodástérkép segítségével! b) Ne felejtsd, az írás újraírás. Készíts piszkozatot is! c) Mielőtt beadod esszédet, ellenőrizd magad az önellenőrzési szempontsor segítségével! ÖNELLENŐR ZÉSI SZEMPONTSOR Tartalmi kifejtés Elég alaposan körüljártam, értelmeztem a feladatot? Kapcsolódtam a bázisszöveghez? Képes voltam szűkíteni a témát? Ki tudtam választani néhány vizsgálandó szempontot és művet? Lényeges kérdéseket/szempontokat vetettem fel, és kellően kifejtettem azokat? Formáltam saját véleményt, éltem a kritikai reflexió lehetőségével? Bizonyítja írásom a témában való jártasságomat, műveltségemet? (Kellően körültekintőek, alaposak az érveim?) A szöveg megszerkesztettsége Megfelel írásom a műfaji követelményeknek? Sikerült mások számára is átlátható összefüggést teremtenem gondolataim közt? Vannak tételmondataim? Kifejtettem, magyaráztam, példáztam ezeket? Igyekeztem következtetéseket levonni? Logikus a gondolatmenetem? Sikerült gondolatilag átkötnöm a bekezdéseimet? Arányos a tagolásom (pl. 1/5 – 3/5 – 1/5)? Jól látható? Bekezdésekkel is jelöltem? Vannak írásomban fölöslegesen ismétlődő gondolatok? Nyelvi minőség Gördülékeny, választékos stílusban írtam? Világosak, jól szerkesztettek a mondataim? Használtam a megfelelő szakkifejezéseket? Ellenőriztem azoknak a szavaknak a helyesírását, amelyekben bizonytalan vagyok? Ránézésre esztétikus az írásom? Olvasható?
IGEN
RÉSZBEN
NEM
(4) szempont
(3) szempont
TÁRGYALÁS
a téma leszűkítése, kérdések, a mondandó logikai előrevetítése
a téma felvetése, problémafelvetés
BEVEZETÉS
CÍM
összegzés, következtetés
(1) szempont
BEFEJEZÉS
TÁRGYALÁS
kiterjesztés
(2) szempont T Ö R T É N E L E M É S L É T B Ö L C S E L E T . . .
12 1
3. A R O M A N T I K U S E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y EG Y JELLEG ZE TESEN ÉS UTÓÉLE TE
K E VERT
MŰFAJ
E L Ő-
Ebben a modulban olyan műveket, műrészleteket olvasunk és értelmezünk, amelyek formailag a DRÁMAI MŰNEMnek megfelelően szerveződnek (nevekhez rendelt szövegek, monológok, dialógusok, megjeleníthetőség), világképi meghatározottságukból, bölcseleti indíttatásukból fakadóan azonban nagyon is LÍRAIAK. Az emberi létezés értelmét, az ember cselekvési és döntési lehetőségeit firtatják, ezért a velük való foglalkozás saját létünk tudatosabb, minőségibb megélésének lehetőségét is jelentheti. Részletesebben Madách Imre Az ember tragédiája című művét tárgyaljuk, ez a modul központi alkotása. Az ember tragédiája a romantika korára jellemző, kevert műnemű darabok sorába illeszkedik (Goethe: Faust, Byron: Káin, Shelley: Megszabadított Prométheusz, Vörösmarty: Csongor és Tünde). Ezek a művek a középkori drámahagyományból merítettek, ugyanakkor maguk is termékeny, folytatható hagyományt teremtettek a 20. századi modern dráma egyik vonulata számára (Beckett: Godot-ra várva, Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba, Sütő András: Káin és Ábel). A modul témájában való elmélyüléseteket saját szakértői dossziétok bizonyítja majd. 0. Portfólió készítése Ebben a modulban egy saját szakértői dosszié (portfólió) elkészítésével bizonyítod, hogy önálló, felfedező tanulással mélyültél el a témában. Az előre megadott értékelési szempontok segíthetnek abban, hogy dossziédat megtervezd, és úgy válogass a modul kínálta feladatokból, hogy azok mind érdeklődésednek, mind az értékelési szempontoknak megfeleljenek. Összesen hét dokumentumot kell a modul végére elkészítened, a dossziédba megszerkesztened. A hetedikben a tanulási folyamatodra visszatekintő esszét kell írnod. • A portfólióba beválasztható feladatokat az alábbi rövidítések jelölik a modulban: PSZé = a portfólióba beválogatható szövegértési feladat PSZa = a portfólióba beválogatható szövegalkotási feladat PK = a portfólióba beválogatható kutatási feladat PA = a portfólióba beválogatható önálló alkotás (színpadkép, illusztráció, jelmezterv, képregény), de nem szövegalkotás • Portfóliód feleljen meg a következő értékelési szempontoknak: A beadott dokumentumok bizonyítják, hogy jól tájékozódsz a romantikus drámai költemények műfaji és tematikus jellemzőiben, képes vagy azok alkotó felhasználására. Legalább egy dokumentumban kitekintesz a drámai költemény középkori gyökereire vagy a modern drámában való hagyományfolytonosságára. Dossziéd legalább hat dokumentumot és egy, körülbelül másfél oldalas visszatekintő eszszét tartalmaz. A hat dokumentumban szövegértési, szövegalkotási és kutatási feladatok arányosan szerepelnek.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A portfóliód tartalmaz egy, a témához illő társművészeti (film, zene, színház, képzőművészet, például illusztrációk) alkotással, alkotásokkal foglalkozó dokumentumot. A portfóliód tartalmaz egy önálló alkotásnak tekinthető dokumentumot (kreatív írás, illusztráció, színpadkép). A portfóliód záró dokumentuma egy visszatekintő-reflektáló esszé, amelyben indokolod választásaidat, bemutatod tanulási folyamatod eredményeit és problémáit, valamint azt, hogy választott dokumentumaid miként felelnek meg a megadott szempontoknak. Dokumentumaid megfelelnek az értékelési szempontoknak és kifogástalan minőségűek. Hitelesek (például közlöd a felhasznált források bibliográfiai adatait, a letöltés dátumát). Bizonyítják ötletességedet és elmélyült gondolkodásodat. Dossziéd esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, formai és nyelvi szempontból igényes.
A
MOR A LITÁ SDR Á M ÁTÓL
GOE THE
FAUS T J Á IG
1. A középkori drámahagyomány Dolgozzatok párban tanárotok útmutatása szerint! A) A középkori moralitás- és misztériumdráma a) Beszélgessetek a képről a kérdések segítségével! • Milyen lények láthatók rajta, mi a szerepük az ember életében? • Mi utal a képen arra, hogy egy előadás szereplői az alakok? • Mit gondoltok, miről szólhat az előadás?
Anna Margit: Misztériumjáték (1971)
12 3
12 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
b) Olvassátok el az alábbi részletet, és válaszoljatok a kérdésekre!
AKÁRKI (részlet) Az ÚR ISTEN szól: Látom fönségem magasából, teremtményeim mily hálátlanok; vakmerőn mind vagyont harácsol, lelki szemükre mind vakok, bűnbe-fúltak, Urukat: nem uralnak; harácsolók, vagyont kuporgatók, ítéletét nem félik jogaromnak. HALÁL Uram, beszáguldom a nagy világot s nagynak, paránynak könyörtelen nyomába hágok; mind fölbolygatom, ki barom-módra él, törvényed töri s balgán mit se fél. Ki vagyont imád: dárdámmal leverem, vakká teszem, mennyekből kivetem, koldusgaras legyen az egy barátja, s örökkétig pokol legyen tanyája. Nicsak, Akárki ott megyen, hogy én jövök, nem sejti, nem, s elméje testi kéjt és kincset óhajt; bizony, bajára lesz, ha ott topog majd az Úr előtt, ki a Menny Királya. (Tellér Gyula fordítása) Kik a szereplők, és milyen viszony van közöttük? Miből következtethető ki a köztük lévő viszony?
Miért a Halálhoz intézi szavait az Úristen? Hogyan jellemzi teremtményeit?
Ki lehet Akárki?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Hányféleképpen tudnátok folytatni a drámai cselekményt?
c) Hogyan hozható kapcsolatba Anna Margit festményével és az Akárki című szöveg olvasott részletével Az ember tragédiája két alábbi részlete? Mi a közös a három mű témájában, kérdésfelvetésében?
A BIZÁNCI SZÍNBŐL ÉVA (az ablakot becsapva) Isten segíts! A CSONTVÁZ El e szentelt küszöbről. ÁDÁM Ki vagy te, rém! A CSONTVÁZ Én az vagyok, ki ott lesz Minden csókodban, minden ölelésben. (7. szín)
A LONDONI SZÍNBŐL A BÁBJÁTÉKOS Csak erre, erre, kedves jó urak, Mindjárt kezdődik az előadás. Mulatságos komédia nagyon, Szemlélni, mint szedé rá a kigyó Az első nőt, ki már kiváncsi volt, S mint vitte ez csávába akkor is már A férfiút. – Láthattok fürge majmot, Mi méltósággal játssza emberét, Láthattok medvét táncmester gyanánt. Csak erre, erre, kedves jó urak! – (Tolongás a bódé körül.) (…) (Besötétül. Az egész vásár csoportozattá alakul, mely a szín közepén tátongó síron ás, azt körültáncolja, míg egymás után mind beléje ugornak, részint némán, részint, amint egymás után szólottak.) (…) A BÁBJÁTÉKOS Én a komédiát lejátsztam,
12 5
12 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Mulattattam, de nem mulattam. (…) A KISLEÁNY Kis ibolyáim mind elkeltek, Majd újak síromon teremnek. CIGÁNYASSZONY Jövőjét vágyta látni minden: S szemét behúnyja most ijedten. (…) ÉVA Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál! Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt: A por hull csak belé, e föld szülötte, Én glóriával átallépem azt. Szerelem, költészet s ifíuság Nemtője tár utat örök honomba; E földre csak mosolyom hoz gyönyört, Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra. (Fátyolát, palástját a sírba ejtve, dicsőülten felemelkedik.) LUCIFER Isméred-é, Ádám? ÁDÁM Ah, Éva, Éva! –
d) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget, és értelmezzétek a megismert alkotásokkal összefüggésben! A középkorban a keresztény világkép szerint megalkotott dramatikus szövegek voltak az erkölcsi tételeket megjelenítő moralitások és a bibliai történeteket feldolgozó misztériumjátékok. Ezeknek a célja az egységes világmagyarázat volt. A középkori MORALITÁSDRÁMA allegorikus szereplőket felvonultató színjátéktípus. Leghíresebb mintapéldája a 15–16. század fordulójáról származó, holland–angol Akárki című moralitás, melyben bűnök és erények, a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok nyernek megsze-
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
mélyesítést. Az Akárki című moralitásjátékban az Embert (Akárki) váratlanul meglepi a Halál, és hirtelen számot kell vetnie egész életével. Akárki sorra felkeresi az allegorikus alakokat (Barátság, Komaság, Testvér, Vagyon, Jótett, Tudás stb.), hogy kísérjék el a halálba, erre azonban ők nem hajlandók. Mielőtt Isten bírói széke elé lépne, minden hozzátartozóját és földi javát elveszti, a Szépség, az Erő és az Okosság sem segít rajta, csak vezeklés és jótett révén nyeri el a megváltást. A MISZTÉRIUMJÁTÉK gyakran az egész emberi történelmet színpadra vitte az ember teremtésétől az utolsó ítéletig. A cselekmény legfontosabb szereplői az ember mellett az Isten és az ördög voltak. Előbbihez a fenségesség, utóbbihoz gyakran a komikum társult, ebből fakadt a hangnemek vegyülése. Cselekményének sem időbeli, sem térbeli korlátai nem voltak. A szerteágazó drámai cselekmény ideje akár az üdvtörténet egészének idejével is megegyezhetett, helyszínei a föld, a menny és a pokol voltak.
e) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! X
X
X
X
X
X
X
X
X
B) A középkori vásári komédiázás a) Történelemtudásotokat is mozgósítva hasonlítsátok össze az alábbi képpárokat! • Milyen térben, milyen céllal gyűlik össze a sokadalom? • Vajon honnan jöttek és hogyan jutottak el a vásárba? • Miért lehetséges, hogy az emberek szabadabban viselkednek ilyen helyeken és alkalmakkor, mint általában? • Milyen szórakozási lehetőséget kínáltak régen, milyeneket kínálnak ma a vásárok? Aba-Novák Vilmos: Csíkszeredai vásár, 1935
Vásári forgatag napjainkban
12 7
12 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Vándor bábszínház 1770 körül
Vásári történetmesélés: Képmutogató a Térszínház előadásában
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Hagyományőrző vásári bábjáték ma
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Mi a cselekménye azoknak a bábelőadásoknak, amelyekről az alábbi képek készültek? (Emlékezzetek vissza gyerekkori élményeitekre vagy próbáljátok kitalálni!) Kikkel, mikkel küzd meg a piros sipkás szereplő? Mi a küzdelem végkimenetele? Miért mulatságos az egész?
c) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget, és értelmezzétek a megbeszélt képekkel (a–b) összefüggésben! A VÁSÁRI BÁBJÁTÉK a bábjátszás legjellemzőbb megjelenési formája Európában. A magyar vásári bábjáték jellegzetes hőse Vitéz László, figurája egy több száz éves európai hagyomány magyar változata. Alakja nemzetközi, több ország meséjében előfordul, csak másképp hívják (például Oroszországban Petruska, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Olaszországban Pulcinella, Ausztriában és Németországban Kaspar). Vitéz László igazi vásári báb, furfangos, igazságosztó, sokkal többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök. A Vitéz László-történetek a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral mutatják be. A bábfigura emlékezetes „fegyvere” a palacsintasütő, amellyel a gonosz, ronda és még rondább ördögöket püföli. Még a Halálból is bohócot csinál: „Én vagyok a Halál” – „A legnagyobb szamár!” – válaszolja csúfondárosan.
12 9
13 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Mihail Bahtyin irodalomtudós szerint a középkori és reneszánsz népi nevetéskultúrának, illetve a hozzá kapcsolódó „karneváli világszemléletnek” jól kialakult rituáléi vannak. Ez a világszemlélet elsősorban a piactérhez, illetve vásártérhez kötődik, ahol a közösség tagjai leggyakrabban találkoznak egymással. Ebben a térben – különösen ünnepek alkalmával – ideiglenesen érvényüket vesztik a szabályok, a társadalmi hierarchia, a kiváltságok rendszere. Olyan, másfajta világ jön létre, amelyben az idő, a keletkezés, a változás, a megújulás ünnepli önmagát. Ebben a világban a „komoly”, „hivatalos” elvek visszájukra fordulnak, a nyelv másfajta használata kerül előtérbe. A KARNEVÁLI VILÁGSZEMLÉLET ellenségesen szemben áll minden kész és befejezett, megingathatatlanságra és örökkévalóságra pályázó dologgal. Mozgalmas, változékony, játékos és humoros formákat igényel magának. A karneváli nyelv valamennyi formáját és szimbólumát az uralkodó igazságok és hatalmak viszonylagos voltának vidám tudása hatja át. A karneváli paródia úgy tagad, hogy egyszersmind új életre kelti, meg is újítja azt, amit tagad. Ez az ambivalencia a népi kultúra hiedelemvilágából táplálkozik, amelyben a föld princípiuma az újjászületést hordozza, és amelyben az „anyagi-testi elv” korántsem esik olyan tilalmak alá, mint például a középkor hivatalos egyházi kultúrájában. d) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! X
X
X
X
X
X
X
X
X
C/1–2) Az irodalmi alapmű – Goethe Faustja a) Nézzétek meg alaposan a bábjáték-jelenetről készült képet! Gyűjtsétek össze a képről leolvasható információkat, minél kevésbé támaszkodjatok tényszerű tudásotokra! (Kik a szereplők, mi lehet a helyszín, milyen tárgyaknak lehet szimbolikus jelentése, vajon mi a beszélgetés témája, tárgya?)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Fogalmazzátok meg röviden, mi történik szerintetek a képen, és írjátok le vagy jósoljátok meg, hogyan folytatódik a jelenet!
c) Olvassátok el a tájékoztató szöveget!
A Faust-történet bábjátékban való megjelenítése ma is gyakori német nyelvterületek bábszínpadain. Faustus doktor történeti személyként a 15. és 16. század fordulóján élt, és alakjához már életében mondák fűződtek. A mondában Faustus humanista tudós, kételkedő teológus, a tudás teljességére szert tenni akaró mágus, aki Isten titkait akarja kifürkészni, és az ördöggel paktál. Alakját a 16. századtól elrettentő példaként emlegették. Kalandos históriája, elrettentő büntetése, kárhozata (kénköves tűzben égett) megjelent a korabeli népkönyvekben, mutatványosok közt és a moralitások színpadán. JOHANN WOLFGANG VON GOETHE (1749–1832), a német irodalom egyik legnagyobb
alkotója, aki már életében írófejedelem volt, a Faust-mondát gyermekkora óta ismerhette a népi bábjátékokból és a népkönyvekből. A Faust-témán ifjúságától haláláig dolgozott, többször fogott hozzá és hagyta abba, mindannyiszor hosszú időre. A Faust Goethe főműve lett, amelyet máig a világirodalom egyik csúcsteljesítményeként tart számon az irodalmi tudat. Az értelmezők jelentős része a modern nyugati lét és kultúra egyik alapmítoszát látja benne. Faust annak a felvilágosodásban gyökerező, modern ember- és világszemléletnek a képviselője, amelyik hisz a teljesség megragadhatóságában, abban, hogy az emberi akarat képes uralni a létet, az ember képes önmagát megváltani.
13 1
13 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C/1) d) Olvassatok szakaszosan, és értelmezzétek a Faust-részleteket a kettéosztott napló kérdéseivel! Húzzátok alá a szövegben azokat a részeket (szavakat, szószerkezeteket), amelyek segítségével megválaszoltátok a kérdést!
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST A TRAGÉDIA ELSŐ RÉSZE (részletek) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László
ÉJSZAKA Magas boltozatú, keskeny gótikus szoba. Faust az írópolc előtti székben nyugtalanul ül FAUST Ó jaj, a filozófiát, a jog- s az orvostudományt és – haj – a teológiát: mind buzgón búvároltam át. S most mégis így állok, tudatlan, mint amikor munkába fogtam. Címem magiszter, sőt több: doktor úr, s tíz éve már, hogy álnokul, orránál fogva vezetgetem egész tanítványseregem – (…) Aztán meg se pénz, se vagyon, se hír, se földi hatalom. Így élni már eb sem kívánna, ezért adtam fejem a mágiára,
1. Hány információt lehet kiolvasni a szerzői utasításból? Mit nem tud az olvasó?
2. Hogyan összegzi léthelyzetének ellentmondásosságát Faust első monológjában?
3. Mit szeretne Faust elérni, birtokolni? Hogyan próbálkozott eddig? Kinek az illetékességét sértheti törekvése?
A
R O M A N T I K U S
hogy szellem-száj, szellem-erő nem egy titkát tárná elő, s ne kelljen izzadván beszélnem arról, amit nem értek én sem; s miktől együtt van a világ, megismerjek minden csodát, s mint már titkos erőkre látó, ne legyek többé betűrágó. (…)
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
4. Mivel bizonyítanátok, hogy Faust lélekben már készen áll a Mefisztóval kötendő alkura?
A VÁROSKAPU ELŐTT Mindenrendű sétálók igyekeznek kifelé WAGNER (…) De induljunk! Száll már az alkonyat, a lég lehűl, a köd szakad. Ilyenkor jó csak a szoba! De mért csak állsz, s bámulsz folyvást oda? Az alkonyatban így el mi ragadhat? FAUST A tarlón, látod-e, fekete kutya baktat! WAGNER Már rég ottlátom én, de mit se mond nekem.
5. Hogyan lehet az, hogy Faust és Wagner (Faust asszisztense) ugyanazt látják és mégsem?
FAUST Vizsgáld meg őt, vajon mi fán terem? WAGNER Egy pudli tán, amely jó kutya módján ura nyomán töri magát elébb. FAUST Nem látod, hogy csigakörben forogván jő hozzánk mind közelébb s közelébb? És mintha forgószél-formájú lángok hánytorganának lábnyomán... WAGNER Egy rút pudlin kivül semmit sem látok; csupán a szemed káprázik talán. FAUST Mintha jövő szerződés zálogául, bűvös hurkot kötne lábunk körül. (…)
6. Milyen jelekből tudja az olvasó, hogy ki is a pudli valójában?
13 3
13 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C/2) d) Olvassatok szakaszosan, és értelmezzétek a Faust-részleteket a kettéosztott napló kérdéseivel! Húzzátok alá a szövegben azokat a részeket (szavakat, szószerkezeteket), amelyek segítségével megválaszoltátok a kérdést!
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST A TRAGÉDIA ELSŐ RÉSZE (részletek) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László DOLGOZÓSZOBA Faust, Mefisztó FAUST Kopogtatnak? Szabad! Ki bolygat ismét? MEFISZTÓ Csak én. FAUST Szabad. MEFISZTÓ Mondd csak harmadszor is még. FAUST Szabad hát! MEFISZTÓ Igy tetszel nekem. Remélem, jól megértjük egymást! Elűzni rólad a borongást, nemes ficsúrnak képiben, aranyhimes vörös ruhában, drága nehéz selyem palástban, kakastollal kalpagomon, hosszú hegyes tőrt felövezve jövök hozzád, s tanácsolom, öltözz te is efféle mezbe, hogy légy szabad már s önfeledt, s megismerhesd az életet! FAUST Akármilyen ruhát is öltenék, érzem kínját e szűk emberi létnek.
1. Mi Mefisztó alkuígéretének lényege? Mit ajánl Faustnak?
A
R O M A N T I K U S
Játszásra már lelkem kivénhedt, vágy nélkül élni ifjú még. Nekem világunk még mit adhat? Mindenről mondj le! És lemondj csak! Bizony az ősi nóta ez, mely mindnyájunk fülébe cseng, s rá rozsdás óra ütemez, amíg csak élünk idelent. Egy irtózás már minden reggelem, s keserves könnyet sírva-sírnék, nézvén a napra, mely múlván, nekem egy vágyamat, egyet se tölt be ismét. (…) Ezért a lét nekem csak gyötrelem. Jövel, Halál! Utálom életem. (…) MEFISZTÓ (…) Vár a világ, hagyd el a magányt, hol vér s érzék apadoznak, menekítnek onnat. Hagy abba búd ajnározását, mely keselyüként falja életed! Nincs aljas környezet, melyben ne látnád, hogy ember vagy, akár a többiek. De nem úgy gondolom, hogy nékik légy pereputtyuk. Nagyság én se vagyok, tudjuk, de ha netán útadon kisérhetnélek egy életen átal, megfogadom parolával, s szolgálatodba állok. Társad vagyok már most, s ha tetszik neked, leszek szolgád és béresed! FAUST S mit teljesítsek én, ezek fejében? MEFISZTÓ Nagy haladékot adok addig én. FAUST Nem, nem! Az ördög egoista lény s másnak, csak úgy Isten nevében, tudjuk, nem használ, nem segél.
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
13 5
13 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Mondd, mit kivánsz, értelmesen. Ily szolga ránk merő veszedelem. MEFISZTÓ Én téged, itt, hiven szolgálni foglak, csak egyet ints: ugrom, serény leszek, s ha útjaink, túl, újra összefutnak, te nékem ugyanezt teszed! (…)
2. Mit jelent az itt és a túl? Mit kér szolgálataiért Mefisztó cserébe?
FAUST Szegény ördög, vajon mit adhatsz? Egy is, fajtádbeli, a sóvár nyughatatlant: emberlelkünk felfogta-e? Adsz eledelt, mely nem táplál sose, s aranyat, mely egyszeribe kezünk között higanyként szétpereg? Játékot, hol sosem nyerek? S lányt, ki ölembe űlve még kacéran szomszédom felé kacsingat? Becsület isten-gyönyörét, mely mint a meteor, elillant? Termést mutass, mely szedetlen rohad, s fákat, melyek kizöldülnek naponta! MEFISZTÓ Ily alkutól ördög meg nem riad. Ily kincsekkel szolgálhatok, ma! De, cimborám, eljő a nap, hiszem, midőn már csak lakmároznánk mi békén! FAUST Ha egykor ágyamon betelve heverészném, akkor kondítsanak nekem! Ha mézesmázas szód megejthet, s tetszelgek ön-nagyságomon, vagy odavetsz vak élvezetnek, az legyen utolsó napom! Fogadj velem!
3. Mi az alku feltétele Faust részéről?
MEFISZTÓ Hopp! FAUST Rá kezem adom! Ha egyszer így szólnék a perchez: oly szép vagy, ó maradj, ne menj!
4. Miért ismétli meg a Faust feltételét? Hogyan értelmezi a szerződés „hatályba lépését” Faust, hogyan Mefisztó?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Akkor bátran bilincsbe verhetsz, akkor pusztulnék szivesen! Akkor harang konduljon értem, akkor szolgálatod letelt, az óra több időt ne mérjen, akkor az én sorsom betelt! (…) MEFISZTÓ Ma este már, mint fürge inasod, kisérlek el a doktor-vacsorára. De egyet még! – Életre vagy halálra: szükséges volna pár sorod. FAUST Mi az, pedáns, írás is kellenék? Sosem hallád talán a férfiszó hirét? Nem elegendő, hogy adott szavam kötelez immár éltem-fogytaiglan? (…) Mi kell neked, gonosz lidérc? Bőr, pergamen, márvány vagy érc? Vésőt, iróvesszőt, tollat ragadjak? Választhatsz, ládd, kedved szerint.
5. Faust és Mefisztó szerződéséből milyen drámai cselekmény következik?
6. Összegezve milyen kérdésekre keres választ Goethe Faustja?
MEFISZTÓ Ugyan, mi értelmük megint e túlontúl heves szavaknak? Jó lesz akármily kis levél. Tintád pedig legyen egyetlen cseppnyi vér. C/1–2) e) Készítsetek témátok összegzéséhez 7–10 szóból álló elérési útvonalat, hogy készen álljatok a közzétételre! X
X
X
X
X
X
X
X
X
13 7
13 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
2. Olvassátok el az alábbi ismertető szöveget! A moralitások és misztériumok hagyományából merítő romantikus műveket DRÁMAI KÖLTEMÉNYnek nevezik. A FAUST E MŰFAJ MINTAADÓ DARABJA. A műfaji megnevezés a drámai és a lírai elemek együttes jelenlétére utal. Szintén ezt hangsúlyozza a 20. század egyes műveivel kapcsolatban a LÍRAI DRÁMA kifejezés, de más megnevezések is használatosak az irodalomtörténetben, illetve irodalomelméletben. A drámai költeményt nevezik például VILÁGDRÁMÁnak vagy EMBERISÉGKÖLTEMÉNYnek, mert az emberlét egyetemes tartalmait firtatja. Hősei az emberi nem képviselői, nem hús-vér figurák, inkább allegorikus alakok. E művek tér- és időviszonyai is metaforikus tartalmúak, magukban foglalhatják a tapasztalaton túli és a földi világ tereit, a véges és a végtelen, a kozmikus, a történelmi és az egyes emberi időt.
3. Gyűjtsétek össze a halmazábrában, milyen közös és milyen eltérő vonásai vannak a misztérium- és moralitásdrámáknak, a Vitéz László-féle vásári bábjátékoknak és Goethe Faustjának!
misztérium- és moralitásdrámák
Vitéz László-féle vásári bábjáték
Goethe: Faust
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
4. Csak érdeklődőknek! A Faust prológusban felvázolt világa magában foglalja a tapasztalaton túli szintet és az e világot, vagyis az eget és a poklot, valamint a földet. A szereplők közül az Úr és Mefisztó a tapasztalaton túli szint két pólusán helyezkedik el (állítás – tagadás; jó – rossz), míg Faust a moralitásokhoz hasonlóan a két pólus ütközésének terében, az e világ szférájában. A prológus, az Úr és Mefisztó párbeszéde az első alku, melynek tárgya a teremtés legnagyszerűbb eleme: Isten képmása, az ember, pontosabban Faust. Mefisztó ajánlatát az Úr elfogadja, mivel teremtőként tudja, hogy az emberben, ha tévelyeg is élete útján, végül mégis a jó győzedelmeskedik. A fő történés az idősödő Faust kétségekkel teli monológjával kezdődik az emberi tudás hiábavalóságáról. Tanulmányai nem vezettek a világ egészét átlátó tudáshoz, nem hoztak számára hírnevet vagy hatalmat, és az élet élvezetétől is megfosztották. Öngyilkosságra készül, amitől a húsvéti harangszó téríti el. Sétára indul tanítványával, Wagnerrel az ünneplők közé, és ekkor szegődik nyomukba Mefisztó egy fekete pudli alakjában. Mefisztó szerződést kínál Faustnak, az Embernek. Faust örök nyughatatlansága, mérhetetlen és kielégíthetetlen megismerésvágya jelzi, lélekben már készen áll az alkura. Úgy véli, bátran szerződhet Mefisztó korlátlan szolgálataiért: ha egyetlen pillanatra is elfogja az önelégültség, kielégíti bármi, vagyis úgy érzi, megtalálta élete értelmét és elérte célját az időben, átadja lelkét a kárhozatnak. Karakterének egysége a szüntelen ellentmondásosságban van, melynek alapja a kétlelkűség. A jó és a rossz lelkének egyaránt tartalma és mozgatója. Faust a modern kor tudósa, istenség ellen lázadó értelmiségije, aki szövetséget köt a rosszal a Mindenható ellenében, hogy az ördögi szövetség segítségével részese lehessen az élet teljességének. A szerződéssel Faust átadja magát a tévelygésnek, sosem találhat harmóniára sem a világban, sem önmagában, sem a szerelemben. Ha pedig mégis megtapasztalná a teljesség érzetét, betelik rajta a szerződésben vállalt kárhozat. Mefisztó alakja bölcseleti szempontból a „rossz” felvilágosodás kori értelmezéséhez kapcsolható. Eszerint a rossz a jó megvalósulásának eszköze, vagyis a világban a jó és a rossz egymást feltételezi. A rossz nem más, mint az isteni jóság emberi, tökéletlen megvalósulása. Így és ezzel válik lehetségessé, hogy a bűnbe eső Faust a második rész végén mégis üdvözülhessen. Mefisztó ugyanakkor fölényes szellem is, világ- és emberismerő, kétkedő figura, akit egyszerre jellemez a hétköznapiság és a démonikus természettel való sajátos közösség. A Faust-témának Goethe nyomán számos feldolgozása született. Motívumainak átvételei megjelennek többek között Dosztojevszkij A Karamazov testvérek (1890), Bulgakov A Mester és Margarita (1940) vagy Thomas Mann Doktor Faustus (1947) című regényében. A zenei feldolgozások közül nevezetes Gounod Faustja (1859), Wagner Faust-nyitánya (1840), Liszt Ferenc Faust-szimfóniája (1854). Számunkra filmtörténeti jelentőségű Szabó István Oscardíjas alkotása, a Mephisto (1980). A feldolgozásokon túl is számtalan mű idézi meg Goethe alapművét közvetlen vagy közvetett utalással.
13 9
14 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
PSZé Olvasd el Goethe Faustjából az „Égi prológus” alábbi részletét, és olvasd újra Az ember tragédiája első színét! Keress néhány termékeny szempontot, és hasonlítsd össze az Úr és Mefisztó vitáját az Úr és Lucifer vitájával! Készíthetsz szemponttáblázatot vagy írhatsz 1-2 oldalas összehasonlító elemzést.
JOHANN WOLFGANG VON GOETHE: FAUST ÉGI PROLÓGUS (részlet) Fordította: Jékely Zoltán és Kálnoky László Az Úr, a mennyei seregek, később Mefisztó, a három arkangyal előlép MEFISZTÓ Most, hogy ismét közelgesz, ó, Uram, megkérdezendő, kettőnk dolga mint van, mert hajdanán szerettél, úgy tudom, itt láthatsz engem is csapatjaidban. Bocsáss meg, én nem értek nagy szavakhoz, ha mégúgy csúfol is az égi nép; s pátoszomon lehetne jót kacagnod, ha ettől el nem szoktál volna rég. Napról, világokról hát nem beszélek, csak nézem a gyötrődő földi népet. A föld kisistene nem változik nagyon és épp olyan fura, mint az első napon. Szegény egy kissé jobban élne, ha el nem ámítottad volna égi fénnyel. Ezt hívja észnek, csak hogy általa még állatibb legyen, mint állata. Engedj meg, ez a földi istenecske olyan, mint ama hosszúlábú szöcske mely szállva szökdös s szökve száll, s a fűben örökegy dalt hangicsál. S ha még csupán a fű közt kuporogna! Ám orrát beüti minden mocsokba. AZ ÚR Egyébről nem tudsz most se szólni? Vádolni jársz és panaszolni? A Földön jó neked nem is terem? MEFISZTÓ Nem! Ott, Uram, bizony minden csak gyötrelem. Az emberek jaja sziven üt néha szörnyen, szegényeket még én is mért gyötörjem?
A
R O M A N T I K U S
AZ ÚR S Faust? Ismered? MEFISZTÓ A doktort? AZ ÚR Ő a szolgám! MEFISZTÓ Az ám! Szolgál is téged furcsa kedvvel. Nem él földi itallal-élelemmel. Távolba űzi gerjedelme, bolond ugyan, de félig tudatos: az ég minden csillagját követelve, a föld minden kéjére áhitoz, de sem távolban, sem közelben nincs mi megnyugtatná e holdkórost. AZ ÚR Ha szolgálatja most még tétova, majd kivezérlem őt a tisztaságba. Kertész is tudja, hogyha zöld a fa, virágot s termést hoz jövőre ága. MEFISZTÓ Őt elveszíted! Mersz velem fogadni? Feltétlenül veszítenél, ha hagynád útamon haladni. AZ ÚR Ameddig ő a földön él, vezetned meg nem tiltom addig. Tévelyg az ember, míg remél. MEFISZTÓ Köszönöm; hisz holtakkal eddig szivesen úgyse kezdegettem. Legfőképpen a telt, piros orcát szerettem. Holttest elől magamfajta kitér! Úgy volnánk mint a macska s az egér. AZ ÚR Jól van, legyen, neked hagyom hát! Kútfejétől e lelket messze vond, s ha körmeid jól megragadták, vezesd magaddal útadon;
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
14 1
14 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
de majd ismerd be és el ne hazudd: az igaz ember bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely az igaz út. MEFISZTÓ Hát jó! S meglásd, nem tart sokáig. Nyerésemben nem kétkedem parányit. S ha ez majd célomhoz irányit, hadd, hogy diadalom teljes legyen! Port faljon ő, s jókedvűen, követvén kígyó nénikém szokásit. AZ ÚR S még akkor is elébem állhatsz; sosem gyűlöltem fajtád, tudod azt, minden lelke közül a tagadásnak még legkevésbé úntam a ravaszt. Mert könnyen lankad el az ember munka láttán, tétlen nyugalmat gyorsan megszeret; ezért mellé oly társat rendelek, ki buzdít, hajt s forgódik, mint a Sátán. De igazi istenfiak, ti, hadd tudjatok az élő Szépségen vigadni! Kedves aklába zárjon bennetek a születő örökkön élve, hatva, s mindent, mi imbolygó képként lebeg, rögzítsetek megálló gondolatba. Az ég bezárul, az arkangyalok elszélednek MEFISZTÓ (egyedül) Nem árt olykor látnom az Öreget: szakítni véle: szinte félek. Ilyen nagyúrtól szép cselekedet, hogy az Ördöggel emberül beszélget. PK
„Szervusztok, Pajtikák!” Vitéz László modern kori életre keltője, Kemény Henrik egy híres bábjátékos dinasztia tagja. Nézz utána a bábjátékos dinasztiának a világhálón! Mutasd be Kemény Henrik munkásságát körülbelül egy oldal terjedelemben! A Google képkereső programja segítségével illusztrálhatod is munkádat.
PSZa A Faustból olvasott részletek alapján bizonyítsd, hogy Goethe műve a középkori moralitásdrámák hagyományát megújító alkotás! Érvelésed egy-másfél oldal terjedelmű legyen!
EG Y
FILOZÓFI A I
VÖRÖSM A R T Y
MESEDR Á M A
MIH Á LY:
C SONGOR
ÉS
TÜNDE
A következőkben az első magyar drámai költeményt, Vörösmarty Mihály maradandó értékű alkotását, a Csongor és Tündét (1830) értelmezzük néhány szempontból. Vörösmarty műve a moralitásokkal szemben nem vallási, hanem bölcseleti meghatározottságú alkotás. A Fausttal is rokoníthatóan az emberi lét alapvető kérdéseire keresi a választ. Arra, hogy mi adhat értelmet és vigaszt a mulandó ember életének. Lehetünk-e boldogok, és mit kell tennünk a boldogság elnyeréséért? Képes-e a szerelem arra, hogy az ember vele és általa felülemelkedjen a véges emberi lét tragikumán? Látni fogjuk, a Csongor és Tünde lét- és világmagyarázat-kísérlete a mítosz és a mese szellemiségével is rokonítható. Ugyanakkor megtapasztaljuk, hogy mitológiája a romantikának megfelelően egyedi és költői. Öntörvényű világ, amelyben a közkeletű mesemotívumok és ősképek, epikai, drámai és lírai elemek, beszédmódok egymást erősítő, magyarázó rendszerré állnak össze. 5. Tegyél rendet! A Csongor és Tünde egy-egy felvonásának elolvasása után rakd helyes sorrendbe a cselekményelemeket!
I. FELVONÁS (1) Ilma Csongort a hármas úthoz küldi, a hős ismét vándorútra indul. (2) Mirígy kiszabadítása fejében elmondja Csongornak a tündérfa titkát. (3) Tünde és Ilma a hármas úton nyomokat hagynak jelül Csongor és Balga számára. (4) Tünde hattyú képében érkezik, és rátalál a fa alatt szunnyadó Csongorra. (5) Az ördögfiak megfogják és megeszik a rókát, Mirígy ezért megátkozza őket is, így összevesznek örökölt javaikon. (6) Az álomba merülő Tünde aranyhajából Mirígy levág egy hajfürtöt, hogy lányát ékesítve megtéveszthesse Csongort. (7) Az álmaiban élő lányt kereső Csongor hosszú, eredménytelen vándorlás után hazatér. (8) A felébredő szerelmesek válni kényszerülnek, Tünde visszatér Üdlakba. (9) Csongor kiszabadítja Mirígyet, aki bosszút forral az ifjú ellen, mert az kiszedte titkát. (10) A hármas út vidékén ördögfiak keresnek élelmet, Mirígy rókává varázsolt lányát kergetik. (11) Szülei kertjében virágzó almafát talál, alatta a megkötözött, öreg szolgáló-boszorkány Mirígygyel. A helyes sorrend szerintem:
14 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
II. FELVONÁS (1) Csongor és Balga felismerik a Tünde és Ilma által hagyott jeleket, a lábnyomok után indulnak, amikor találkoznak a civakodó ördögfiakkal, akik döntőbírónak kérik Csongort. (2) Találkozik három vándorral – Kalmár, Fejedelem, Tudós –, akiktől Tündérhon után érdeklődik, de a vándorok nem adnak útmutatást, kinevetik, bolondnak vagy álmodozónak tartják Csongort. (3) Csongor az ördögfiakkal versenyt futtat, és ezalatt maga repül el a varázseszközökkel. (4) A visszatérő ördögfiak Balgát vonják felelősségre. (5) Csongor a hármas útra lép, ahonnan rálát a világra. (6) Csongor után erednének, de Balga sérülésre hivatkozik, ezért kordéjára teszik, és így indulnak tovább. (7) Csongor továbbindul, és szolgára talál Ilma férjében, a feleségét kereső Balgában. A helyes sorrend szerintem:
III. FELVONÁS (1) Csongor és Balga felismerik a nyomokat, és újra elindulnak Tünde és Ilma után. (2) Mirígy Tünde hajfürtjével megnyeri bosszújának a könnyűvérű Ledért, hogy Csongort félrevezesse, és meggyűlöltesse vele a szerelmet. (3) Csongor és Balga találkozik a lefátyolozott Tündével és Ilmával, de azok nem szólhatnak hozzájuk, mert örökre elveszítenék kedveseiket a Hajnal birodalmában. (4) Balga maga helyett a követ teszi a kordéra, ezzel ő is felkerül Mirígy bosszúlistájára. (5) Mirígy szövetséget köt a Csongort üldöző Kurrahhal, hogy Csongort Balga képében az ördögfi álomporral elaltatva kiszolgáltassa neki. (6) Mirígy a Hajnal birodalmában várja bosszúja áldozatait, a szerelmeseket és az ördögfiakat, s hogy kihallgathassa őket, kővé változik. A helyes sorrend szerintem:
IV. FELVONÁS (1) Ilma és Tünde a kúthoz érnek, Tünde a kútba nézve Csongort hűtlen kedvesként látja meg. (2) Balgát az ördögfiak goromba tréfákkal bosszantják, Dimitri pálinkát árulna, de Balgának nincs pénze, ezért bár szomjas és éhes, nem tud vásárolni Dimitritől. (3) Kurrah Balgát az ólba zárja, és Balga képében ő indul tovább Csongorral. (4) Csongor később ér a kúthoz, őt a kútból kiemelkedő leányalak látomásával sikerül félrevezetnie, akit Tündének vélve követ. (5) A Mirígy házának szobájában várakozó Ledérhez Csongor helyett a kiszabadult Balga lép be, mindketten félreértik a helyzetet, Ledér ezt utóbb felismeri és megszökik.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
(6) Csongor ismét Tünde után indul, Mirígy újabb bosszúterven gondolkodik: hamis jóslattal fogja a szerelmeseket elválasztani, elvarázsolja a jóshelyül szolgáló barlang kútját. (7) Bezzeg és Duzzog a Csongor által otthagyott bűvös eszközöket hétköznapiakra cseréli. (8) Tünde üzenetet hagy Csongornak, amiből az megtudja, hogy rászedték, ezért üldözőbe veszi „szolgálóját”. (9) Mirígy tisztes özvegyasszony képében lakik házában, Csongor és Balga az udvarra érkezik. (10) Balga megtalálja a varázserejűnek vélt, ám közben kicserélt eszközöket, Csongor meglátja a bűvös tárgyaikat mutogató ördögfiakat, és rájön a csalásra. (11) A szobában Mirígy felkészíti Ledért Csongor elcsábítására. (12) A kertben Kurrah álomporral elaltatja Csongort, és nem ébreszti fel, amikor Tünde érkezik. A helyes sorrend szerintem:
V. FELVONÁS (1) A reményvesztett Csongort az ördögfiak megkötözik, majd bűvös zenét hall és elalszik. (2) A nemtőket Mirígy zavarja meg, aki ki akarja ásni a fát, hogy gyümölcsétől megfiatalodjon, de az ördögfiak elfogják, és jutalmat remélve Tündéhez viszik. (3) Tünde érkezik Ilmával és Balgával, akik kibékülnek, sorsuk rendeződik. (4) Csongor újra találkozik a három vándorral, akik életcéljuk kudarcát panaszolják. (5) Tünde az ördögfiakat szolgálatába fogadja, és megbízza őket, ha valakit a fa alatt pihenni látnak, ejtsék foglyul. (6) Az Éj számkivetéssel sújtja Tündét, mert elhagyta tündérhazáját földi szerelméért: halhatatlanság helyett rövid földi boldogság lesz része. (7) Tünde Ilmával az Éj birodalmába ér, és jóslatot kér tőle a jövőről. (8) Tünde kétféle életlehetőséget kínál Csongornak, aki a bujdosás helyett az itteni életet választja, így Tünde felfedi magát: a fáról hull az aranyalma, távolból ének dicséri a szerelem mindenhatóságát. (9) Tünde és Ilma visszaérkeznek Csongor kertjébe, Tünde visszavarázsolja a csodafát, és a nemtőket hívja őrzőül, hogy Csongor, ha mégis hű maradt, békét találjon alatta. (10) Csongor is sikertelennek érzi Tünde keresését, és emberkerülő bujdosásra indul. (11) Csongor arra ébred, hogy a kertben tündérpalota emelkedik, amelyből a lefátyolozott Tünde lép ki. (12) Tünde és Ilma kihallgatja Mirígyet és az ördögfiakat, ezért ismét bízik Csongorban. (13) A leányalak-látomás Csongort visszavezeti a hármas úthoz, és ott eltűnik, Balga lebegő étel-italt hajtva ér ugyanide. A helyes sorrend szerintem:
14 5
14 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
6. Párkereső barkochba Találd ki, ki vagy, keresd meg szín szerinti párod, és beszéljétek meg a közöttetek lehetséges viszonyokat!
7. Rendezzétek el a mű szereplőit a táblázat segítségével! Jelöljétek az elrendezéssel a szereplők közti viszonyokat is! (A tér-idő elemekkel még ne foglalkozzatok.) AZ EMBERI VILÁG FÖLÖTTI SZINT
VILÁGSZINTEK HATÁRA, ÁTMENET, ÁTJÁRHATÓSÁG
A FÖLDI (EMBERI) VILÁG SZINTJE
S Z E R E P L Ő K
T É R
I D Ő
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Olvassátok el az ismertető szöveget! Bécsy Tamás drámaelmélete (műfaji értelemben) KÉTSZINTES DRÁMÁnak mondja a drámai költeményeket, mert világértelmezésük egy e világi (földi) és egy tapasztalaton túli – menny ↔ pokol, jó (pl. tündér) ↔ gonosz (pl. boszorkány) – világszintet tételez fel. Az ilyen alkotásokban a szereplők és a tér-idő viszonyok is a két világszinthez szerveződnek, a drámai viszonyváltás is a két szint között megy végbe, a drámai cselekmény pedig rendszerint határhelyzetben, a két világszint határán játszódik. Az ember feletti világszint eredetileg normát ad az e világinak, meghatározza azt. Tehát törvényt, cselekvési mintát adó szint. Az e világi pedig a normához igazodó, esetleg a norma ellen lázadó. A Csongor és Tünde zárlatában a két szint kiegyenlítődik: Tünde a földi boldogsággal a mulandóságot vállalja, Csongort a szerelem az égi szférához (földi üdv) közelíti. Modern kétszintes drámákban az is előfordul, hogy a két szint közti kommunikáció ellehetetlenül, vagy a normaadó szint nem tölti be szerepét. 8. Tér-idő állóképekben Alkossatok az öt felvonáshoz öt csoportot! Minden csoport készüljön fel egy, a saját felvonásának cselekményét a tér-idő szempontjából „összefoglaló-szimbolizáló” állókép bemutatására! Ehhez használhatjátok az alábbi táblázat információit, valamint átlapozhatjátok a felvonás szövegét is. I. F E LV O N Á S
II. F E LV O N Á S
III. F E LV O N Á S
I V. F E LV O N Á S
V. F E LV O N Á S
TÉR Kert. Középett magányosan virágzó tündérfa áll. Sík. Középett hármas út.
Hármas út vidéke.
Sík. Messziről palota látszik, s feléje bokrok között egy gyalogút visz. (…) ott ama ház, Mely rőt tajtékból fuvalva, S csillaggal van koszorúzva, És e tündér kert megette A szép hajnal birodalma. (Tünde)
Mirígy házának udvara.
Kietlen táj.
Szoba. Mirígy hajlékában.
Hármas út vidéke.
Barlang. Mindenfelől sűrű lombos fáktól árnyékozva, előtte borított kút.
Szabad tér. Egy elvadult kert közepében. Kevés idő múlva nagy roppanással egy fényes palota emelkedik a tündérfa ellenében.
14 7
14 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
I. F E LV O N Á S
II. F E LV O N Á S
•
1 1 .
III. F E LV O N Á S
É V F O L Y A M
I V. F E LV O N Á S
V. F E LV O N Á S
IDŐ És ez harmad éje már, / Étlen, szomjan, hogy vigyázok. (Mirígy)
Csak mikor fenn tündököl A világos dél, S Hajnal messze múlat, egy más Ország szélinél, Akkor kertje belsejében Lop a szerelem, S egy rövidke édes órát Enged töltenem. (Tünde)
Mért, hivatlan bűnös álom, Mért ömölsz el most szememre, Most, midőn szerelmi kéjre Földelelne szép világom? (Csongor)
(…) Itt az Éj országa van. / A gyűlölt fény birodalma (Tünde) Éjfél van, az éj rideg és szomorú (…) (messziről imez ének hallatik,) Gyászosra hanyatlik az égi ború: / Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, / Ébren van csak az egy szerelem.
9. Tér- és időviszonyok Lapozz vissza a 7. feladathoz, rendezd el és írd be a tér-időre vonatkozó elemeket is a táblázatba! Végül olvasd el a 7. feladat végén a kétszintes drámáról közölt rövid ismeretközlő szöveget! 10. Házi feladat Vizsgáld meg az alábbi idézetpárokban a párhuzam és az ellentét kettősségét! Próbáld megmagyarázni, mi a humor forrása!
IDÉ ZE T PÁ ROK
Tünde, Tünde, ah, te vagy! S annyi szenvedés után Nyugszom égi kebleden! Sirok égi kebleden! (Cs)
Mily puhák szép karjaid, Mint a szép fehér szalonna, Kedves, édes oldalborda. (B → L)
PÁ R HUZ A MOK É S ELLENTÉTEK A SZÖVEG SZINTJÉN (hangnem, a szereplők nyelvhasználata, látásmódja) – ÉRTELMEZÉSÜK
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása, Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; (Cs)
Csongor úrfi, megbocsáss, Már a hajnalcsillag int, S mig hattyúvá változom, Ahhoz is csak kell idő. (I)
Még alig szemléltelek, Hű szerelmem hajnalát, Rózsabokrát vágyaimnak, Rég ohajtott kincsemet, S ösmeretlen karjaidtól, Még nem ízlett csókjaidtól, Elszakasztom szívemet. (Cs)
Mert, mi könnyen eshetik, Hogy még itt e csipkefán, A rokonságnak miatta, Fennakad csipkés ruhám, S Balga itt talál az ágon, Azt gondolja, som vagyok, És nekem jön, és leszed: Akkor jaj lesz életemnek, Jaj, szegény tündér fejemnek! (I)
Oh, öröm, s ez Tünde lába, Mert kié is lenne ilyen? A szemérem ajtajánál, Mely a szépség arcain hál, A szerelm ily lábakon jár, (Cs)
Szamárfület találtam, És tehéncsapást; ha ez nem Böske lába, vesszek el. (B)
Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S miért az olthatatlan szomj, miért (…) (Cs)
Hát én mindig éh legyek, S únhatlan csak szomjuhozzam? És e gyomrot, és e torkot Csak bolonddá tartogassam? (B)
11. Vizsgáld meg az alábbi idézeteket a verselés szempontjából, a tanult jelekkel írd le a sorok ritmusát! Összegezd néhány mondatban vizsgálatod eredményét! Minden országot bejártam, Minden messze tartományt (Cs)
Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! (Cs)
14 9
15 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Túl a Tiszán, túl a Dunán, Innen is, Úgy galambom a kis leány, Ha hamis. (Ledér) Ha a csipkebokron rózsa nem teremne, Bolond madár volna, aki ráröppenne. Hej, dínom dánom! (Kurrah) ÖSSZEGZÉS:
12. Archetípusos motívumok Készítsetek posztert együttműködő csoportjaitokban az alábbiak szerint! A) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában a fa-motívum cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). FA CSONGOR Szép fa, kertem új lakója, Mely, mint nem várt ritka vendég, Félig föld, félig dicső ég, Ösmeretlen kéz csodája Állsz előttem, s a kopárra Életet, fényt, gazdagságot, S hintesz álmot a sovárra, Mint tehessem, mint lehet, Hogy ne nyomjon engem álom, S megláthassam kincsedet? Földben állasz mély gyököddel, Égbe nyúlsz magas fejeddel, S rajtad csillagok teremnek, Zálogúl talán szivemnek, Hogy, ha már virágod ilyen, Üdv gyönyör lesz szép gyümölcsöd. Szép fa, tündérkéz csodája, Vajha ilyen légy nekem. Ah, de mit tekint szemem? Szerelemnek rózsaszája, Mondd, minek nevezzem őt, A nem földit, a dicsőt? Hattyu szálla távol égből, Lassu dal volt suhogása,
TÜNDE Ah! ne kelts föl bánatimból. Ilma! Ilma! messze honból, Látod, mily hiába járok. E kies fát mily hiába Ültetém vad föld porába, Kedvesemre nem találok. A fa kincseket terem, A fő kincs, a szerelem, Szép világa álmaimnak, Melyek e vidékre vonnak, Ah, az rajta nem terem. (I.) Nézzed e fát, a gyönyörnek Fája volna; itt reméltem, Szerelemtől boldogítva, Senkitől nem háborítva, Vágyaimnak álmait Teljesedni karjaidban; Itt reméltem árnyaiban, S mily gyönyörnek éjeit! S ím, az első éjjelen Or kezek megbántanak, És elárúlt titkaimmal, Károhajtó hatalommal,
MIRÍGY Mint mondám, az éj ha jő, Érni kezd a fán az alma, S mint egy most szűlt lánykafő, Oly arannyá duzzad halma. Mégis ebben agg apádnak És anyádnak haszna nincsen; Mert bármennyien vigyáznak, Báj szellő kel éj felében, Melytől a szemek lehúnynak, S reggel a szedett fa áll, Mint a puszta tüskeszál. S mert legaggabb én vagyok, Legtovább virraszthatok, Azt beszélték, s ideköttek A fatőhöz, s megnevettek. Engem is pedig lesujt a Bűvös álom ón hatalma, És ez harmad éje már, Étlen, szomjan, hogy vigyázok. S most, aranyfa, jőj velem, Ifjuságnak drága fája, Tán lehull a kor homálya, Almádat ha ízlelem.
A
Boldog álom láthatása, S most, mint ébredő leány, Ringató szél lágy karján, Úgy közelget andalogva; Ah, tán ez, kit szívdobogva Vártam annyi hajnalon? Ah, tán e fa ültetője, Ennyi bájnak, és gyönyörnek, Ennyi kincsnek asszonya? Rejts el, lombok sátora, Rejts el éjfél, szív, ne dobbanj, El ne árulj, el ne rontsad A szerencse útait. (I.)
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Ellenségim játszanak. Vissza hát a messze honba, Visszahordom kincsemet, Hol magányos napjaimban, Mig szivemben egy sohaj van, Érted égve, érted aggva, Mondhatatlan bú temet.
Asszonyod már nem keres, Mert búvában epedezve Nincs e tájhoz többé kedve; Megcsalám, és odavesz. – Áslak, áslak, addig áslak Körmeimmel, míg kivájlak. (V.)
Álljon újlag e helyen, A kopárnak bámulandó Dísze, s messze tündököljön. És ha hű még, és hivem, Akit nem felejt szerelmem, Csalfa jóslat ellenére Itt találjon enyhhelyére De ha hűtlen, és a jóslat Képe nem csal, akkor, ah! Hervadj, hervadj, drága fa. Hervadásnak átka rajtad. (V.)
B) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában a kert-motívum cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy-két páros egy-egy oszlop). KERT CSONGOR Szép fa, kertem új lakója (I.)
TÜNDE
MIRÍGY
Csak mikor fenn tündököl A világos dél, S Hajnal messze múlat, egy más Ország szélinél, Akkor kertje belsejében Lop a szerelem, S egy rövidke édes órát Enged töltenem. (II.)
Ezt a rosz kopár tető, Tán a naptól s csillagoktól Terhbe jutván, úgy fogadta, S szülte, mint boszú jelét; Mert eleddig rajt’ egyéb Rosz bogácsnál s árvahajnál Nem termett: azért leve „A boszorkánydomb” neve. (I.)
De ha boldogúl szerelmem, Akkor itt e puszta domb Fénylakommal díszesedjék; E vadon, mely mint ijesztő, Áll a néma sivatagban, És a hajdan ékes kertnek Már benőtte útait, Akkor mint egy éden álljon, S benne e kicsinded élet, Mint egy rózsa, úgy virítson Csermelyárnak partjain. (V.)
Csongor majd egy kertbe visz A közép dél fényekor, Hintsd meg ottan e porokkal, S ő alunni fog, ha szinte Félvilágot érne is Minden perc, kit ott elalszik. (II.)
15 1
15 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
KILENCEDIK Gyönyör úrfi én vagyok. Mit csináljunk, hadnagyok? TÖBBEN Játsszunk, játsszunk! MÁSOK Micsodát? NÉMELYEK Méhcsoportot, rózsafát. (V.)
C) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). Ú T – VÁ N D O R – VÁ N D O R L Á S ( 1) C S O N G O R , I. felvoná s
C S O N G O R , II. felvoná s
Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.
Tévedésnek hármas úta, Útam itt ez volna hát, Melyen éltem sugarát Fölkeresnem Ilma mondta. A közép a biztos út, Oh, de melyik nem közép itt? Melyik az, mely célra jut? Itt egymásba összefutnak, Egy csekély ponton nyugosznak, S mennyi ország, mennyi tenger Nyúlik végeik között! Vagy tán vége sincs az útnak, Végtelenbe téved el, S rajta az élet úgy vesz el, Mint mi képet jégre írnak? Ím, de itt a hármas útvég, Mint varázskör áll előttem; A kivánság, a reménység Int, von, ösztönöz belépnem. Fellép a hármas útra. Hah! mely tekintet! Egy raj a világ. A legkisebb por, mint él, mint mozog. S mi vándor arcok jőnek itt elém?
C S O N G O R , V. felvoná s Oh, hármas útnak kétes ál köre, Mi más kebellel léptem föl reád, Virág reményim reggelében akkor, Most kínnal rakva, búval gazdagon Az elhanyatlott szívnap alkonyán! El a világnak ál tekintetétől. Koldús a gazdagság, a hatalom Leszállt fokáról, hamvadott üszök A tudománynak napszövetnéke, S közöttök a nem boldog szerelem, Mint a magányos gerle, nyögve jár. El innen a magánynak rejtekébe, El, ahol ember nem hagyott nyomot. Derűs homályban, szélmoraj között Az észmerengés búja ott lakik. Ott álmadoztat ifju képzelődést Elmúlt szerelm és meghiúlt remény, S a szív halála lassu, nem gyötör. El.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
D) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy oszlop). C S O N G O R – VÁ N D O R O K ( I I . F E LV O N Á S ) CSONGOR Más az, mit kérek: tedd le gondodat. Te sokfelé jársz dús hajóidon, Ahol kel és száll, láttad a napot, Szólj, Tündérhonban üdlak merre van...
CSONGOR Csak egyre kérlek. Mert te messze bírsz, S nagy birodalmad nem tud éjszakát, Mondd meg nekem, hová kell tartanom, Hogy Tündérhonban érjem üdlakot?
CSONGOR Kevés, de minden, amit kérdezek: Nézd, ifju lelkem Tündérhonba vágy, Dúst és hatalmast kérdék, merre van, És senki meg nem mondta, mondd te meg, S nyisd fel tudásod kincstárát előttem.
KALMÁR Ah, hát beteg vagy? Ódd magad, hogy a Tündérhazában éhen ne vessz. Itt van zsebemben a tündérvilág, Itt láthatod meg, jersze, légy buvár.
FEJEDELEM Vagy úgy? kireppent a madár, az ész, S a fészek puszta, szellők sípja lett. (…) Tündérhon ott van, ahol én vagyok.
TUDÓS Költők világa, szép tündérvilág, Mi kár, hogy álom, gyermeknek való! Ébredj föl, vagy ha még álmodni jobb, Menj, álmodd vissza, amit álmodál, Mert a valóság csalt remény –
CSONGOR Hideg pénzbánya! minden kincsedért Az egy szerelmet, még nevét sem adnám: Jobb, égjen a szív, mint fagy ölje meg.
CSONGOR Az megvető volt, ez még gőgös is, Raboknak rabja! kincs és hatalom Már nem segíthet.
CSONGOR S ez minden, amiért az ember él? Setét, üres, határtalan kebel, Oh, a te magányod rémítő lehet! S így útazóim útra nem vezetnek. Egyik mint bálványt, hitvány port ölel, A másik rommá tenné a világot, Csak hogy fölötte ő lehessen úr. S ez a legszörnyebb mindenek között: Mint a halál jár élő lábakon, És puszta sírt hord hő kebel helyett. Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot, S te légy vezérem Tündérhon felé.
15 3
15 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
E) Gyűjtsétek össze és rögzítsétek fürtábrában az út–vándor–vándorlás motívumkör cselekmény szerinti és metaforikus jelentéslehetőségeit! Gondolatébresztőnek tekintsétek át az alábbi táblázat idézeteit! A szövegek áttekintését a táblázat szerint meg is oszthatjátok (egy páros egy vándor két megszólalása). Ú T–VÁ N D O R –VÁ N D O R L Á S (2) VÁ N D O R O K , I I . F E LV O N Á S
VÁ N D O R O K , V. F E LV O N Á S
KALMÁR jő. Szomszédim a két Indiák nekem, S az új világnak minden partjai Ösmérnek engem, és hajóimat. Még egyszer ennyi! és a félvilág Kincsét zsebemben hordozom. Mi lesz még zárva ennyi báj előtt! Az éjet nappá, éjjé a napot Varázslom által, és a szerelem Aranybilincsre kötve, mint urát, Fog bébocsátni titkos ajtaján; S örömnek, fénynek, kedvnek kútfeje, Barátokat fog látni palotám, Amilyeket szív s ész ohajt. (…)
KALMÁR mankóján támolyogva jő. Segíts tovább, te fáradt, gyenge láb, Segíts, te gyámbot, rossz lábpótolék, Te mégis hű vagy: köszvény, zsibbadás Nem rontanak meg, jó, rossz út között Nem válogatva mégy, amerre kell. S a pályavéget ér az útazó, Vénsége zordon, bús, rideg telén, Még tűzre rak, s utószor felhevűlve, Végigtekint a tarka életen, Mint a ruhán, mely hajdan dísze volt, Most a szegénység ronda bélyege Az elkopott fény foltjait mutatja. – Hol vagytok, összehordott kincseim?
FEJEDELEM jő. Te Zeüsz, te isten, vagy bármily nevű légy, Ki e világot részre szaggatád, Földünket mért nem alkotád nagyobbá, Nem akkorává, hogy ha bírhatom, Ne kelljen búnom a napfény elől, A nagyban e kis morzsadomb urának. Seregeihez. Ti napkeletre, napnyugotra ti, Hatalmamat hordozza kardotok. Hogy, míg leszáll ott, itt már fenn ragyogjon Szolgálatomban a nap, s birtokom, Mig én leszek, ne lásson éjszakát.
FEJEDELEM jő. Égsz még, s nem égsz el, nap, mely verve látsz? Rengsz, s el nem omlol, föld, e láb alatt, Mely vérjelekkel nyomta hátadat? Ha ölnyi térben hírem, és magam Bőven tanyázunk, mért e hosszas út? Mért e hegyekkel büszke földdarab Egy sírhalommá nem lesz, nem nagyobbá, Mint mennyi kell, hogy lábamat kinyujtsam? (…) Te csalfa fényből alkotott ragyogvány, El a kezekből, fejedelmi bot, Erőtök nincs, míg volt, én voltam az. Ez a kebel volt műhely ezrekért, Fenségben ültem, mint a bérci kő, Rokon szív nélkül, szörnyen egyedűl. Az átvirrasztott éjek rémei, A barna gondok, szélvészháború, Villám s hideg fény voltak táborom; Lábamnál nyílt és hervadt a virág; De úr valék, s betöltve a hiány. (…) Lázadj fel, tenger, bérc, te hullj alá, Gördűlj ki, föld, e fáradt láb alól, Szakadjatok rám, égő csillagok, Romlásotok harsogása jel legyen, Hogy egy királyi lélek sírba megy. El.
A
R O M A N T I K U S
TUDÓS elmélkedve jő. Erő az isten! úgy kell lennie, Ész és erő, vagy inkább még erő: Erő az ész is, mert uralkodik, S mi az? természet, most felelj, ha tudsz, Munkáit értem, nem tudom magát. Erő, vagy isten? melyik szó erősebb? Szavak, nevek, ti öltök minket el! Ezerszer oszlatám már szűz elemre Az össze-visszajárt természetet. A képzelődés elfáradt agyamban, S még istenem sincs. Nem tudom, mi az, Vagy kit nevezzek annak. És ezért Fáradtam annyit éjimen s naponnan, Hogy azt mondhassam, semmit sem tudok! – És mégis ezt a nemtudást nem adnám Egész hadért, mely, hogy tud, azt hiszi.
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
TUDÓS Az élhetetlenség És halhatatlanság Két nagy dolog, két régi fejtörés. (…) S mért élhetetlen? vagy mért halhatatlan, Mért élhetetlen, aki élni vágy, S mikor nem az, mért halhatatlan akkor? Élet- s halálban mért az a lehet, Az élhet, halhat mért van eltörölve? – S én nem kivántam, hogy legyek, s vagyok! Majd nem kivánnék halni, s meghalok! S akkor, ha láttam hitványságomat, Tán úgy kivánnám, s meg nem halhatok! S örökre nem! nem! mindig nem! gyötör. Homlokára üt. Ki vagy te, aki bennem háborogsz? Ész, vagy nem ész? elő! hadd lássalak.
Jegyzetek: FA CSELEKMÉNY SZERINT
ME TA F O R IK US A N
KERT CSELEKMÉNY SZERINT
ME TA F O R IK US A N
Ú T–VÁ N D O R –VÁ N D O R L Á S CSELEKMÉNY SZERINT
ME TA F O R IK US A N
15 5
15 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
13. Olvassátok el újra az Éj monológját! ÉJ Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekűl. Mindenható sugárral a világ Fölkelt ölemből; megrázkódtatá A semmiségnek pusztaságait, S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, A Mind, előállt. Hold és csillagok, A menny csodái lőnek bujdosók Kimérhetetlen léghatárokon. Megszűnt a régi alvó nyúgalom: A test megindúlt, tett az új erő, S tettekkel és mozgással gazdagon Megnépesűlt a puszta tér s idő, Föld és a tenger küzdve osztozának Az eltolt légnek ősi birtokán; Megszünteté a tenger habjait, S melyet haraggal ostromolt imént, Most felmosolyga mélyiből az ég; S mint egy menyasszony, szépen és vidáman Virágruhába öltözött a föld. A por mozogni kezdett és az állat, S királyi fejjel a lelkes porond, Az ember lőn, és folytatá faját, A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsőt. – Sötét és semmi vannak: én vagyok, A fény elől bujdokló gyászos Éj. – A féreg, a pillanat búboréka,
Elvész; idő sincs mérve lételének. Madárt a szárny, a körmök állatot Nem váltanak meg, kérges büszke fát Letesznek századoknak súlyai. Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tűkrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán, Még kőhegyek ragyognak sírjain, Ezer jelekkel tarkán s fényesen Az ész az erőnek rakván oszlopot. De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok, Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik. Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva, összeomlanak; A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el; És hol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.
a) A drámai cselekményben hol, mikor, milyen helyzetben hangzik el a monológ?
b) A monológ alapján hol helyezkedik el az Éj a szereplők rangsorában? Miféle nézőpontból látjuk általa az anyagi világot, a földi létet?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
c) Milyen idősíkok kapcsolódnak hozzá? Hogyan ismétli meg a monológ a műegész szerkezetének körkörösségét? Miben tér el ettől?
d) Hogyan hozza létre maga a monológ szövege is a körkörösséget?
e) Mi jellemzi az Éj szerint a teremtett világot, az ember egyedi és történelmi létét? Gyűjtsetek és magyarázzatok meg néhány jellegzetesnek, kifejezőnek tartott költői képet!
KÖ LTŐ I K ÉP
JELENTÉSLEHETŐSÉGEK
1) 2) 3) 4)
f) Milyen lét- és történelemszemlélet bontakozik ki a monológból?
15 7
15 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
14. Írj három percig folyamatosan arról a kérdésről, ami a Csongor és Tünde olvasásakor és megbeszélésének folyamatában téged a leginkább érdekelt, izgatott, foglalkoztatott!
Vörösmartynak ez az alkotása (…) az „összművészeti” vállalkozás jegyében áll. A különféle létszférák egyetlen, „regényes” műben felmutatásával összefüggéseik, egymást átható gondolataik, a hármas útra lépő reprezentánsok révén teljes világ bontakozik ki: a küzdelem Csongorért folyik, e világi meg túlvilági, mesei–mitikus–valóságos erők között. Miközben a megszólalásnak igen változatos formái jelzik a célba vett világok sokrétűségét. Vörösmarty szavakból, szintagmákból, mondatnyi egységekből szövi a mű motívumhálóját, az ismétlések korántsem kusza szövevénye egyben a lehetséges változatokat (is) fölidézi. A Csongor és Tünde az európai romantika fordulópontján született, akkor, amikorra jó néhányan a romantikus korszak lezárultát tételezték, ám akkor, amikor a kelet-közép-európai irodalmak egyike-másika éppen megkezdte romantikája kiépítését. A Csongor és Tünde egy kereső korszakra tekint vissza, epikus és drámai meg lírai műfajok tapasztalatát ötvözi, és egy kereső, kevéssé epikus, csak részben drámai, ám erőteljesen lírai korszakot előlegez. Irodalmat és zenét találkoztat, bölcseletet meg személyiség-értelmezést, szinte eleget téve a német korai romantikus igényeknek. (Fried István: „S aki álmaimban él...”)
A
PA
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Alább a Csongor és Tünde két színpadtervét láthatod. Készíts Te is saját elképzelésed szerint színpadtervet a drámai költemény cselekményének egy általad fontosnak, érdekesnek tartott helyszínéhez! Néhány mondattal indokold, magyarázd elképzelésedet, megalkotott képi világodat!
Upor Tibor terve, 1932
PA
R O M A N T I K U S
Varga Mátyás terve, 1946
Bánki Róza ilyen jelmezeket tervezett a székesfehérvári Vörösmarty Színház Vladiszlav Troickij rendezte Csongor és Tünde előadásához (2006). Te milyen jelmezekbe öltöztetnéd a darab szereplőit? Készítsd el néhányuk jelmeztervét! Néhány mondattal indokold, magyarázd meg elképzelésedet!
„Minél többször olvasom, nézem ezt a darabot, minél tovább dolgozom a Csongor és Tündén, annál inkább meggyőződésem, hogy Vörösmarty egy 19. századi magyar Shakespeare. Ebben van az ereje, de a nehézsége is, hiszen a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerző itt is több dolgot kötött össze, az ősi magyar széphistóriától a commedia dell’ artén keresztül a moralitásig, és ez nyilván a maga korában igen aktuális kérdéseket tükrözött, de elég nehéz a mai ember tudatával összeegyeztetni. (…) Nem tudom, hogy a magyar közönség milyen elvárással közelít ehhez a darabhoz. Talán valamiféle mesejátéknak tekinti, vagy operaszerű színműnek, de a mi esetünkben az előadás se nem mese, se nem opera, talán leginkább egy nosztalgikus álomra emlékeztet, amely mindamellett nagyon is reális.” (Vladiszlav Troickij – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, 2006)
PSZé Saját szemponttáblázattal vagy halmazábra használatával hasonlítsd össze Ledér–Balga, illetve Kurrah–Ilma jelenetét! Térj ki a komikum forrásaira is!
15 9
16 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
PSZa „Mért, hivatlan bűnös álom, Mért ömölsz el most szememre, Most, midőn szerelmi kéjre Földelelne szép világom?” Írj másfél-kétoldalas esszét arról, mi az álom visszatérő motívumának szerepe a Csongor és Tündében, illetve a romantikában! PK
A Csongor és Tünde – a romantika kevert műfajúságának megfelelően – számos műfajt „vendégként” emel be szövegébe. Olvasd át és értelmezd a magad számára az alábbi táblázatot, majd gyűjts saját példákat a műből, készíts ehhez hasonló táblázatot a portfóliódba! Keress magyarázatot arra, vajon miért használt fel Vörösmarty ennyiféle műfajt drámai költeményében! Mi az egyes példák szerepe a műben?
IDÉZET
MŰFA J
Vessz el, mint a fűzi gomba; Légy egérré, légy bogárrá, Vagy légy olyan, mint Mirígy. (Mirígy)
Ráolvasás (rontás, átokmondás → népköltészet ősi műfaja)
A kisujj már azt jelenti, Hogy nagyobb ujj is vagyon. (Ilma)
Közmondás (A kisujjam adom, és az egész karom kellene neki.)
Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szertefut, A középső célra jut. (Ilma)
Találós kérdés
Rózsalevél, kicsi rózsalevél, Miért van, hogy halovánnyá lettél? Halovánnyá, mint a lány orcája, Mint a télnek hideg hóruhája. Rózsalevél, kicsi rózsalevél – (Ledér)
(népszerű, valószínű) műdal
Mint az ájtatos közönség A faképnél hagyott papot, Itt felejtett, itt hagyott. (Balga)
Szóláshasonlat, szólásmondás
Hőhe! hőhe! hőhe, hő! (Duzzog)
Állathívogatók (gyermeknyelv)
PSza „Szószatyor, hullomás, gyász tünet” és a többiek Vizsgáld meg a Csongor és Tündéből saját példákat kiemelve Vörösmarty romantikus nyelvét, eredeti képalkotását! Írásod másfél-két oldal terjedelmű legyen!
M A DÁCH
IMR E:
A Z
EMBER
TR AGÉDIÁJA
Madách Imre 1859 februárja és 1860 márciusa között írta Az ember tragédiáját. Mivel Ádám sorsa és küzdelme általában az emberi törekvéseket és sorsot képviseli, továbbá mivel a szöveg a drámának megfelelően szerveződik, ugyanakkor erős a lírai jellege is, Madách műve a romantikus világdrámák vagy drámai költemények sorába illeszkedik. Többek között arra keresi a választ, hogyan határozható meg (meghatározható-e) az ember helye a világban, létezik-e szabad akarat, és ha igen, miben áll az ember döntési szabadsága. Választhat-e tetteivel bűn és erény között, meddig terjed szabadságának határa, és mi az, ami már nem tarozik az emberi illetékesség körébe. Ezeket az emberi létünk szempontjából húsbavágó kérdéseket mi is megpróbáljuk körbejárni a mű értelmezési folyamatában. 15. Előzetes feladat Írj folyamatosan olvasónaplót! Egy-egy szín elolvasásával egyidejűleg vagy a szín elolvasása után közvetlenül töltsd ki a megfelelő táblázatot! Ha bizonytalan vagy némelyik kérdésben, beszéld meg menet közben egy osztálytársaddal vagy kérj segítséget tanárodtól! (Az olvasónaplóban Réti Zoltán illusztrációit – 1982 – láthatod.)
1. SZÍN
Hol és mikor játszódik? Mi a központi eszme, gondolat? Mi az Úr és Lucifer vitájának lényege?
Vajon igazat mond-e Lucifer az „együtt teremtésről”? Miből gondolod? Ki és hogyan döntheti el az Úr és Lucifer vitáját? Mottó: (Egy-két soros összegző érvényű idézet)
Egy fontos gondolatom:
16 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
2. SZÍN
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Hol és mikor játszódik? Mi a központi eszme, gondolat? Vajon mi a szerepe Lucifer tervében a kiűzetésnek?
Hogyan érvel Ádámnak, hogyan Évának célja eléréséért?
Mottó:
Egy fontos gondolatom:
3. SZÍN
15. SZÍN Mottó:
Mottó:
Hol és mikor (mi után, mi előtt) játszódik?
Milyen Ádám és Éva viszonya az Úrhoz, Luciferhez? Hogyan változott ez a viszony a kezdetekhez (2. szín) képest?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Mit szeretne tudni Ádám? Írd ki röviden a „kérdéseit”!
Kihez intézi kérdéseit? Mire kap választ? Mit? Mire nem? Miért?
Mi a különbség Lucifer (4–14. szín) és az Úr (15. szín) válasza között?
Mi jellemzi az Úr és Lucifer viszonyát?
Egy fontos gondolatom:
4. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!)
16 3
16 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Mottó:
•
1 1 .
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
5. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
É V F O L Y A M
A
6. SZÍN
R O M A N T I K U S
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
7. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi?
Mi a központi eszme, gondolat?
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
16 5
16 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Mottó:
•
1 1 .
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
8. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!)
É V F O L Y A M
A
Mottó:
R O M A N T I K U S
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
9. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
16 7
16 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
10. SZÍN
•
1 1 .
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?)
Mottó:
Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
11. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi?
Mi a központi eszme, gondolat?
É V F O L Y A M
A
Mottó:
R O M A N T I K U S
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
12. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!)
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
16 9
17 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Mottó:
•
1 1 .
Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
13. SZÍN
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
É V F O L Y A M
A
14. SZÍN
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Hol és mikor (milyen korban) játszódik? Milyen szerepben lép elénk Ádám, Lucifer és Éva? Van-e utalás a szerzői utasításban Ádám korára? Mi? Mi a központi eszme, gondolat?
Mottó:
Milyen tapasztalatokat szerez a központi eszméről Ádám? (Miért, miben csalódik?) Jelzi-e Lucifer előre, amit Ádám tapasztalni fog? (Ha igen, írj ki egy rövid idézetet!) Megfogalmaz-e Ádám új eszmét a szín végén, ha igen, mi ez? Egy fontos gondolatom:
16. Elsődleges olvasói tapasztalatok, reflexiók Alkossatok négyfős csoportokat tanárotok útmutatása szerint! a) Minden csoporttag válassza ki a számára legérdekesebb színt, és olvasónaplója alapján mutassa be a többieknek! (Ha egy szín már „foglalt”, nem választhatja más csoporttag is ugyanazt!) b) Olvasónaplóitokat használva beszélgessetek külön a csoport által választott négy szín „fontos gondolatairól” úgy, hogy mindenki mondja el mind a négy színhez az odaírt „egy fontos gondolatát”! c) Megbeszélésetek alapján írjatok fel Az ember tragédiájával kapcsolatban egy, a csoport tagjait közösen foglalkoztató kérdést öntapadós jegyzettömblapra! d) A kérdést a csoport képviselője mondja el hangosan, magyarázza meg, miért tartja a csoport izgalmasnak, majd ragassza fel az osztály közös kérdésposzterére!
17 1
17 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
17. Dolgozzatok csoportban olvasónaplóitok és a drámai költemény szövegének használatával! A) Tér a) Hogyan csoportosíthatók Az ember tragédiája színhelyei az e világi és a tapasztalaton túli szféra alapján? b) Melyik színhely tekinthető határhelyzetben lévőnek? Miért? c) Hol tartózkodik Ádám a 4–14. színben fizikailag, hogyan és mit él meg szellemileg? d) Mely helyszínek fordulnak elő ismételten a műben? Mi lehet a szerepe az ismétlődéseknek? e) Milyen nevezetes arányok emelik ki a párizsi színt? Vajon miért?
B) Idő a) Milyen konkrét időpontban indul a drámai költemény „cselekménye”? b) Melyik szereplőhöz milyen idődimenzió kapcsolódik, miért fontos a különbözőségük? c) Hogyan oszthatók fel a színek a bibliai, a történelmi és a futurisztikus (képzelt jövő) idő alapján? Melyik szín feleltethető meg Madách jelenének? d) Hogyan változik Ádám életkora a 4–14. szín folyamán? Vajon miért? (Keressétek meg a szerzői utasításokban az életkora változására vonatkozó kifejezéseket!)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
C) Szereplők és világszintek a) Kik a mű tapasztalaton túli szintjéhez tartozó szereplők? b) Melyik világszinthez tartozik Ádám és Éva a 3. és 15. színben? Melyikhez a 4–14. színben? (Indokoljatok!) c) Hogyan határozható meg az Úr az angyalok karának és a főangyaloknak az első színbeli, illetve az angyalok karának záró színbeli megszólalásai alapján? Hogyan árnyalja az Úr karakterét saját szólama (amit mond a teremtésről, az emberről)?
D) Az Úr és Lucifer a) Hogyan határozható meg Lucifer az 1–3. szín alapján (ki ő, milyen viszonyban van az Úrral, mi a célja, milyen eszközei vannak célja eléréséhez)? b) Hogyan változik meg tudásunk az Úr és Lucifer viszonyáról a 15. színben?
17 3
17 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Hogyan változik meg az Úr Lucifer-értelmezése a 15. színben?
E) Szereplők viszonyrendszere a) Hogyan határozható meg Ádám és Éva az Úrhoz, hogyan Luciferhez viszonyítva? Melyik viszonyrendszerben kik ők? b) Hogyan határozható meg Ádám, hogyan Éva önmagában (célok, tulajdonságok) és hogyan egymáshoz való viszonyukban? c) Mely színekben és milyen lényeges viszonyváltozások következnek be a transzcendens (Úr, Lucifer) és a földi szint (Ádám, Éva) között?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
18. Közzététel a) Válasszatok képviselőt a csoportból, aki összegezve közzéteszi gondolkodásotok eredményét! b) Válasszatok egy másik képviselőt, aki kiválasztja a kutatásotokhoz kapcsolódó információkártyákat, és elhelyezi a közös modellposzteren! c) Párhuzamosan mindenki töltse meg tartalommal saját munkatankönyvében az üres modellt! TAPASZTALATON TÚLI VILÁG SZINTJE (NORMAADÓ)
VILÁGSZINTEK HATÁRA, ÁTMENET
S Z E R E P L Ő K
T É R
I D Ő
E VILÁG SZINTJE (NORMAKÖVETŐ)
PSZé Dolgozd fel az alábbi idézeteket a kettéosztott napló technikájával! Vizsgáld meg, milyen időt-idősíkot jelölnek, és mi a szerepe az egyes idősíkoknak a műegész értelmezése szempontjából! A bal oszlopban az IDÉZET, a jobb oszlopban az IDÉZETBEN MEGJELENŐ IDŐ ÉS MŰBELI SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE legyen. Nyolcsoros táblázatodban az összetartozó idézeteket egy rubrikába írd! (Az idézeteket elektronikus könyvtárból is másolhatod.)
17 5
17 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
(1) Megtestesült az örökös nagy eszme, / Im, a teremtés béfejezve már, / S az Úr mindentől, mit lehelni enged, / Méltó adót szent zsámolyára vár. (angyalok kara, 1.) Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen. / Évmilliókig eljár tengelyén, / Mig egy kerékfogát ujítni kell. (Úr, 1.) (2) Én végtelen időtől tervezem, / S már bennem élt, mi mostan létesült. (Úr, 1.) Dicsér eléggé e hitvány sereg, / És illik is, hogy ők dicsérjenek. / Te szülted őket, mint árnyát a fény, / De mindöröktől fogva élek én. (Lucifer, 1.) Hah, szemtelen! nem szült-e az anyag, / Hol volt köröd, hol volt erőd előbb? Ezt tőled én is szintúgy kérdhetem. (Úr – Lucifer 1.) (3) Csak ember műve csillog és zörög, / Melynek határa egy arasznyi lét. (Lucifer, 3.) Könnyű neked beszélni tűrelemről, / Előtted egy öröklét van kitárva, / De én az élet fájából nem ettem, / Arasznyi lét, mi sietésre int. (Ádám, 3.) De ifju keblem forró vágya más: / Jövőmbe vetni egy tekintetet. / Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek. (Ádám, 3.) E szűkhatáru lét-e mindenem, / Melynek küzdése közt lelkem szürődik, / Mint bor, hogy végre, amidőn kitisztult, / A földre öntsd, és béigya porond? (Ádám, 15.) (4) Megy-é előbbre majdan fajzatom, / Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, (Ádám, 15.) (5) Legyen. Bübájat szállítok reátok, / És a jövőnek végeig beláttok / Tünékeny álom képei alatt; (Lucifer, 3.) Álmodtam-é csak, vagy most álmodom, / És átalán több-é, mint álom, a lét, / Egy percre melly a holt anyagra száll, / Hogy azzal együtt végképp szétbomoljon? / Miért, miért e percnyi öntudat, / Hogy lássuk a nemlét borzalmait? (Ádám, 15.) (6) szerzői utasítások Egyiptomban. Elöl nyílt csarnok. Ádám mint fáraó, fiatalon, trónon ülve. Londonban. (…) Ádám mint élemedett férfiú Luciferrel a Tower egyik bástyáján áll. Az űr. (…) Ádám mint öreg, Luciferrel röpülve. Hóval és jéggel borított hegyes, fátalan vidék. (…) Ádám mint egészen megtört aggastyán, bot mellett jő lefelé a hegyekről Luciferrel. (7) Mulatságos komédia nagyon, / Szemlélni, mint szedé rá a kigyó / Az első nőt, ki már kiváncsi volt, / S mint vitte ez csávába akkor is már / A férfiút. – Láthattok fürge majmot, / Mi méltósággal játssza emberét, / Láthattok medvét táncmester gyanánt. / Csak erre, erre, kedves jó urak! (Bábjátékos, 11.) Ah, Ádám! itten minket emlegetnek, / Csak szép dolog, kinek olyan szerep / Jutott, hogy még hat ezredév után is / Mulat felette a vig ifjuság. – (Lucifer, 11.) (8) Pár ezredév gúláidat elássa, / Homoktorlaszba temeti neved, / Kéjkerteidben a sakál üvölt, / A pusztán koldus, szolganép tanyáz. (Lucifer, 4.) PSZa Képzeld el, hogy Ádám történelmi álomutazása során eljut korunkba, a 21. század elejére is! Milyen világot tapasztalna maga körül? Ki lenne, lehetne Ádám? Milyen szerepben lépne, léphetne elénk Éva? És Lucifer? Vajon milyen eszméért lelkesedne Ádám, és miben csalódna? Írd meg 2-3 oldalban ezt a színt!
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
PSZa Keresd fel a virgo.bibl.u-szeged.hu/~kokas/madach2/menu_hu/illusthu/szinek_hu.html internetes oldalt! Itt megnézheted, hogyan illusztrálta négy képzőművész – Zichy Mihály, Buday György, Kass János és Réti Zoltán (az olvasónaplódban szereplő képek alkotója) – Az ember tragédiája színeit. Az egyik feladatot oldd meg az alábbiak közül a) Válaszd ki a neked legjobban tetsző képzőművész sorozatát, és írj róla 1-2 oldalas bemutatót, amely saját véleményedet, elemző meglátásaidat is tartalmazza! b) Válassz ki egy színt Az ember tragédiájából, és nézd meg, hogyan értelmezte azt a négy képzőművész illusztrációja! Összehasonlító és értelmező bemutatásodat írd meg 1-2 oldalban! PSZé „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy” – mondja Lucifer, amikor az Úr megátkoz és neki ad az Éden fái közül kettőt. Madách drámai költeményének számos sora az említetthez hasonlóan szállóigévé vált. Gyűjts minél több szállóigét a Tragédiából, és értelmezd a kettéosztott napló technikájával! A bal oszlopba írd be a szállóigét (jelöld a szín számát és a szereplőt is), a jobb oldali oszlopban magyarázd meg: a) mit jelent az adott szállóige a műben, b) illetve példázd, milyen hétköznapi helyzetben, helyzetre használhatjuk! PK
A falanszter (görög > francia: falanx ’csoport, közösség’) szín tudomány által megalkotott, tisztán ésszerű világában az ember kizárólag a közösség alkotóelemeként létezhet. Nincs saját lénye, önálló élete. A kiagyalt elmélet, az önhitt tudomány bünteti az egyéniséget, elszegényíti az élet sokszínűségét. A szín megformálásához Madách költői szabadsággal használta fel Charles Fourier (1772–1837) francia utópista gondolkodó elképzelését olyan telepek hálózatáról, amelyek termelési egységként helyettesítik a családot és a nemzeti kereteket. Nézz utána és mutasd be egy oldalban, mi volt Fourier falanszterének lényege! Bemutatásodat képi illusztrációkkal is gazdagíthatod.
PSZé Olvasd el Jonathan Swift Gulliver utazásai című regényének negyedik részéből (Utazás a nyihahák országába) a nyolcadik fejezetet! Hasonlítsd össze a nyihahák és a falanszter ésszerűen berendezett társadalmát! Formálj saját véleményt róluk! Írásod körülbelül 2 oldal terjedelmű lehet. PK
Az ember tragédiája. Bubik István és Tóth Éva (1983)
17 7
17 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Nézz utána és dokumentáld portfóliódban Az ember tragédiájának színháztörténetét! Néhány soros ismertető szövegekkel és képillusztrációkkal mutasd be • kik voltak a darab híres rendezői, • a szerepeket alakító neves színészek, színészóriások, • rangos díszlet- és/vagy jelmeztervezők! Bemutatód legalább három, különböző korból való előadást érintsen! A következő, két tanórára tervezett folyamatban a csoportoknak az lesz a feladatuk, hogy Az ember tragédiájának egy-egy értelmezési-közelítési lehetőségét megvizsgálják, bizonyítsák. Ehhez megadott szempont szerint kell értelmeznetek a művet. Munkátokat kérdések is segítik. Szükségetek lesz eddig megszerzett tudásotokra, elemző és alkalmazó, értelmező készségetekre. Közös kiinduló beszélgetés után a feladatokat csoporton belül meg is oszthatjátok. 19. Értelmezési lehetőségek A) A transzcendens szint a) Gyűjtsétek össze, milyen meghaló és feltámadó istenségekről szóló mítoszokat ismertek! Idézzétek fel ezek történetsémában megragadható, közös vonásait!
b) Miben hasonlítanak ezek a történetek Az ember tragédiája normaadó szintjének az Úr és Lucifer vitájában kibomló cselekményszálára? Miben különbözik Az ember tragédiája normaadó szintjének történetsémája és jelentéslehetőségei a felidézett mítoszi sémáétól?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
c) Olvasónaplóitok használatával és az 1. szín újbóli áttekintésével vizsgáljátok meg az alábbi táblázat szempontjai szerint, hogy mi az Úr és Lucifer vitájának lényege! ÚR (ÉS A Z A NG YA LOK K AR A MINT AZ ÚR SZÓCSÖVE) SZERINTE KI A TEREMTŐ?
MI JELLEMZI A TEREMTETT ANYAGOT?
MI A TEREMTETT VILÁGBAN LÉVŐ ELLENTÉTEK LÉNYEGE?
A VILÁGMINDENSÉG MELY ALKOTÓELEME FÖLÖTT RENDELKEZIK, MI AZ ILLETÉKESSÉGE?
MIT TART A „MÁSIK FÉLRŐL”?
HOGYAN ÉRTÉKELI A TEREMTÉST?
HOGYAN LÁTJA KETTŐJÜK VITÁJÁNAK JÖVŐBELI KIMENETELÉT?
LUCIFER
17 9
18 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
d) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és a táblázatotok minden rubrikájába írjátok be egy-egy bizonyító erejű idézet számát! (1) Dicsőség a magasban Istenünknek, / Dicsérje őt a föld és a nagy ég, / Ki egy szavával híva létre mindent, / S pillantásától függ ismét a vég. / Ő az erő, tudás, gyönyör egésze. (angyalok kara, 1.) (2) Rendzavarva jő amott az / Üstökös rettentő képe: / S ím, az Úr szavát meghallva, / Rend lesz útja ferdesége. – (…) Kis határodon nagy eszmék / Fognak lenni küzdelemben. / S bár a szép s rút, a mosoly s könny, / Mint tavasz s tél, kört vesz rajta, / Fénye, árnya lészen együtt: / Az Úr kedve és haragja. (angyalok kara, 1.) (3) S te, Lúcifer, hallgatsz, önhitten állsz, / Dicséretemre nem találsz-e szót, / Vagy nem tetszik tán, amit alkoték? (Úr, 1.) (4) S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag / Más-más tulajdonokkal felruházva, (…) / Nehány golyóba összevissza gyúrva, / Most vonzza, űzi és taszítja egymást, / Nehány féregben öntudatra kél, / Míg minden megtelt, míg minden kihűlt, /És megmarad a semleges salak. – / Az ember ezt, ha egykor ellesi, / Vegykonyhájában szintén megteszi. (Lucifer, 1.) (5) Végzet, szabadság egymást üldözi, / S hiányzik az összhangzó értelem. (Lucifer, 1.) (6) Hah, szemtelen! nem szült-e az anyag, / Hol volt köröd, hol volt erőd előbb? (Úr, 1.) (7) Ezt tőled én is szintúgy kérdhetem. (Lucifer, 1.) (8) Dicsér eléggé e hitvány sereg, / És illik is, hogy ők dicsérjenek. / Te szülted őket, mint árnyát a fény, / De mindöröktől fogva élek én. (Lucifer, 1.) (9) Én végtelen időtől tervezem, / S már bennem élt, mi mostan létesült. (Úr, 1.) (10) S nem érzéd-é eszméid közt az űrt, / Mely minden létnek gátjaul vala / S teremtni kényszerültél általa? / Lucifer volt e gátnak a neve, / Ki a tagadás ősi szelleme. – / Győztél felettem, mert az végzetem, / Hogy harcaimban bukjam szüntelen, / De új erővel felkeljek megint. / Te anyagot szültél, én tért nyerék. (Lucifer, 1.) (11) Aztán mivégre az egész teremtés? / Dicsőségedre írtál költeményt, / Beléhelyezted egy rossz gépezetbe, / És meg nem únod véges végtelen, / Hogy az a nóta mindig úgy megyen. / Méltó-e illyen aggastyánhoz e / Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet? (Lucifer, 1.) (12) Hah, pártos szellem! el előlem, el, / Megsemmíthetnélek, de nem teszem, / Száműzve minden szellemkapcsolatból / Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen. (Úr, 1.) (13) Együtt teremténk: osztályrészemet / Követelem. (Lucifer, 1.) (14) Tekints a földre, Éden fái közt / E két sudar fát a kellő középen / Megátkozom, aztán tiéd / legyen. (Úr, 1.) (15) S egy talpalatnyi föld elég nekem, / Hol a tagadás lábát megveti, / Világodat meg fogja dönteni. (Lucifer, 1.)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
(16) (…) hasztalan rázod porláncodat, / Csatád hiú, az Úrnak ellenében. (Úr, 1.) (17) Te, Lucifer meg, egy gyürű te is / Mindenségemben – működjél tovább: / Hideg tudásod, dőre tagadásod / Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, / S eltántorítja bár – az mit se tesz – / Egy percre az embert, majd visszatér. / De bűnhödésed / végtelen leend / Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol, / Szép és nemesnek új csirája lesz. (Úr, 15.) e) Magyarázzátok meg, miért csak Ádám lehet a „döntőbíró” az Úr és Lucifer vitájában!
f) Mi a szerepe Évának az Úrhoz és a Paradicsomhoz való emberi viszony szempontjából a történeti színekben? Segíthet az alábbi idézet: „S úgy érzem, mintha álomban feküdném: / A rezge hangon messze múltba szállnék, Hol napsugáros pálmafák alatt / Nagy és nemes volt lelkem hívatása.”
Mi a szerepe Évának az Úr, Lucifer és Ádám drámai viszonyának alakulása szempontjából a 15. színben?
18 1
18 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
g) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! Az ember tragédiája drámai cselekménye – a mű két világszintjével is összefüggésben – két, egymással összefonódó „epikus szálon” bomlik ki. Az egyik cselekményszál az Úr és Lucifer vitájának történetét viszi színre, a másik Ádám férfivá érésének, „felnövekedésének” történetét. A bibliai anyagot Madách az ősibb tapasztalattal szolgáló mítosz szellemében alkotta újra. Az Úr és Lucifer küzdelmét tematizáló cselekményszál a létezés legáltalánosabb keretét, a létezők világának, az eszme és az anyag létezésének síkját jeleníti meg, és a bibliai Teremtéstörténetet az évszakünnepek meghaló-feltámadó istenségeinek archaikusabb mítoszi sémáját felhasználva formálja újra. A felhasznált mítoszi séma elemei a következők: • az istenség összecsapása egy másik, vele ellentétes erővel • az istenség veresége és eltűnése a világból • az istenség „feltámadása” és dicsőséges visszatérése. h) Értelmezzétek Az ember tragédiáját a transzcendens szint cselekményszálának vizsgálatával: • a meghaló-feltámadó istenség mítoszi sémájával összefüggésben, • az Úr és Lucifer vitájának színreviteleként, • a hasonlóságok mellett a lényeges különbségeket is megmutatva! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes dráma-ábrátokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • a meghaló-feltámadó istenség mítoszi sémájáról olvasottakat, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA
II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
A
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
18 3
18 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. Ö SSZ EG Z É S, KÖV E T K E Z T E T É S: A C S O P O R T Z Á RÓ N Y IL AT KOZ ATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM E ML Í T E T T H ATÁ S O S ÉR V V EL (C S AT TA N Ó)
LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
B) Az e világi szint a) Olvasónaplóitok használatával és a szükségesnek gondolt szöveghelyek áttekintésével vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Miért ad lehetőséget az Úr Lucifernek az emberpár megkísértésére?
Miért bízza rá magát Ádám Lucifer szellemi vezetésére?
A Lucifer beszélő név, ’fényhozót’ jelent. Szerintetek mi ennek a jelentősége, szerepe?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Értelmezzétek a táblázat szempontjait, és töltsétek ki a táblázatot! M I J EL L E M Z I A Z E M B ER(PÁ R ) H ELY Z E T É T A T ER E MT E T T V I L ÁG B A N? A PA R A DIC SOM BAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4 –14 . S Z Í N )
A 15 . S Z Í N B E N
K I É S H O G Y A N A L A K Í T J A Á D Á M N A K L É T H E Z VA L Ó V I S Z O N Y ÁT, ÖNÉRTELMEZÉSÉT? A PA R A DIC SOM BAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4 –14 . S Z Í N )
A 15 . S Z Í N B E N
H O G YA N T EK I N T Á DÁ M Ö N M AG Á R A , M I T G O N D O L E M B ER VO LTÁ R Ó L? A PA R A DIC SOM BAN (2. SZÍN)
A BŰNBEESÉSSEL (2–3. SZÍN)
A TÖRTÉNETI SZÍNEKBEN (4 –14 . S Z Í N )
A 15 . S Z Í N B E N
18 5
18 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Olvassátok el az alábbi idézeteket, és a táblázatotok minden rubrikájába próbáljátok beírni egyegy bizonyító erejű idézet számát!
(1) Ah, élni, élni: melly édes, mi szép! (Éva, 2.) (2) Hogy eszméljek? – S nem eszmélnék-e hát: / Nem érzem-é az áldó napsugárt, / A létezésnek édes örömét / És Istenemnek végtelen kegyét, / Ki engemet tőn e föld istenévé? (Ádám, 2.) (3) Te őt dicséred, ő téged kitart, / Megmondja, végy ebből és félj amattól, / Óv és vezet, mint gyapjas állatot; / Hogy eszmélj, szükséged nem is lehet. (Lucifer, 2.) (4) Igen, tán volna egy, a gondolat, / Mely öntudatlan szűdben dermedez, / Ez nagykorúvá tenne, önerődre / Bízván, hogy válassz jó és rossz között, / Hogy önmagad intézzed sorsodat, / S a gondviselettől felmentene. / De trágyaféregül tán jobb neked / Tenyészni kis körödnek lágy ölében, / S tudás nélkűl elfogyni életeddel. – / Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben; / Nemes, de terhes, önlábunkon állni. (Lucifer, 2.) (5) Legyünk tudók, mint Isten. (Ádám, 2.) (6) Ádám, Ádám! elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. (Úr, 2.) (7) Önmagam levék / Enistenemmé, és amit kivívok, / Méltán enyém. Erőm ez, s büszkeségem. (Ádám, 3.) (8) Igaz, igaz, de mindegy, bármi hitvány / Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, / Emelt, és így nagy és szent eszme volt. / Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság / Vagy nagyravágy / formájában hatott-e, / Előre vitte az embernemet. – / Óh, vissza hát a földre, új csatára. (Ádám, 12.) (9) A célt, tudom, még százszor el nem érem. / Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? / A cél, megszűnte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga. (Ádám, 13.) (10) Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok / Nélkűled, ellened hiába vívok: / Emelj vagy sújts, kitárom keblemet. (Ádám, 15.) (11) Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, / Midőn látod, kegyembe veszlek újra. (Úr, 15.) (12) De ifju keblem forró vágya más: / Jövőmbe vetni egy tekintetet. / Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek. (Ádám, 3.) (13) De itt e művel, mellyet alkotok, / Azt tartom, hogy megleltem az utat, Mely a valódi nagysághoz vezet. / Enyésszen az egyén, ha él a köz, / Mely egyesekből nagy / egészt csinál. (…) Vezess, vezess, új célra, Lucifer. (Ádám, 4.) (14) Ne oly vágtatva, még jókor beéred, / Talán előbb, a célt, hogysem reméled, / És sírni fogsz majd, látva, hogy mi dőre, / Mig én kacaglak. – Menjünk hát, előre. (Lucifer, 4.)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
(15) Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni / Az új tanért. Alkotni új világot, / Melynek virága a lovagerény lesz, / Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál. (Ádám, 6) (16) Ne lelkesítsen többé semmi is, / Mozogjon a világ, amint akar, / Kerekeit többé nem ígazítom. (Ádám, 7.) (17) Uram! rettentő látások gyötörtek, / És nem tudom, mi bennök a való. / Óh mondd, óh mondd, minő sors vár reám: / E szűkhatáru lét-e mindenem, / Melynek küzdése közt lelkem szürődik, / Mint bor, hogy végre, amidőn kitisztult, / A földre öntsd, és béigya porond? / Vagy a nemes szeszt jobbra rendeléd? / Megy-é előbbre majdan fajzatom, / Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, / Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad, / S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? / Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásaért / A kislelkű tömeg? Világosíts fel, / S hálásan hordok bármi végzetet; / Csak nyerhetek cserémben, mert ezen / Bizonytalanság a pokol. (Ádám, 15.) d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! Az ember tragédiája drámai cselekménye – a mű két világszintjével is összefüggésben – két, egymással összefonódó „epikus szálon” bomlik ki. Az egyik cselekményszál az Úr és Lucifer vitájának történetét viszi színre, a másik Ádám férfivá érésének, „felnövekedésének” történetét. Mivel az Úr és Lucifer küzdelme csak a földi szférában dőlhet el, perükben Ádámot hívják döntőbírául. Bár ebben a vonatkozásban Ádám szerepe alárendelt, eszköz jellegű, a „döntés” feladata felnőttet, férfit kíván. Ez az elképzelés indokolja, hogy a bűnesetet a beavatási mítoszok sémája szerint alkotja újra Madách. Ennek a mítoszi sémának az elemei a következők: • a beavatandó személy (hős) kiszakadása ismert környezetéből, világából; • a hős határvidéken tartózkodása (az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), ahol valamilyen tanulási-tapasztalási folyamatban vesz részt: válsághelyzetbe kerül, csalódik, próbát áll ki, jelképesen meghal és újjászületik, miközben fontos titok birtokába jut; • a hős visszatérése, státusváltozás, beilleszkedés az új státusba.
e) Értelmezzétek Az ember tragédiáját az e világi szint cselekményszálának, vagyis Ádám színre vitt beavatástörténetének vizsgálatával, a beavatás mítoszi sémájával összefüggésben! A hasonlóságok mellett az esetleges különbségeket is mutassátok meg!! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes drámaábrátokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • a beavatás mítoszi sémájáról korábban tanultakat, most olvasottakat, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére!
18 7
18 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA
II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. Ö SSZ EG Z É S, KÖV E T K E Z T E T É S: A C S O P O R T Z Á RÓ N Y IL AT KOZ ATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM E ML Í T E T T H ATÁ S O S ÉR V V EL (C S AT TA N Ó)
LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
18 9
19 0
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
C) Emberi akarat- és cselekvésszabadság – determinizmus a) Vitassátok meg az alábbi idézetek segítségével a kérdéseket! Ahová tudtok, keressetek saját idézetet is! Beletervezte vagy nem az Úr Lucifer szerepét a teremtett világba? Hah, pártos szellem! el előlem, el, Megsemmíthetnélek, de nem teszem, Száműzve minden szellemkapcsolatból Küzdj a salak közt, gyűlölt, ídegen. (Úr, 1.) A porba, szellem! Előttem nincsen nagyság. (Úr, 15.) Te, Lucifer meg, egy gyürű te is Mindenségemben – működjél tovább: Hideg tudásod, dőre tagadásod Lesz az élesztő, mely forrásba hoz, S eltántorítja bár – az mit se tesz – Egy percre az embert, majd visszatér. De bűnhödésed végtelen leend Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol, Szép és nemesnek új csirája lesz. (Úr, 15.)
Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli. De hogyha elfecsérli s rontja majd A főztet, akkor gyúlsz késő haragra. Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől? – Aztán mivégre az egész teremtés? Dicsőségedre írtál költeményt, Beléhelyezted egy rossz gépezetbe, És meg nem únod véges végtelen, Hogy az a nóta mindig úgy megyen. Méltó-e illyen aggastyánhoz e Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet? (Lucifer, 1.) Nem úgy, ily könnyen nem löksz el magadtól, Mint hitvány eszközt, mely felesleges lett. – Együtt teremténk: osztályrészemet Követelem. (Lucifer, 1.)
A C S O P O R T S A J ÁT ID É Z E T E(I)
A C S O P O R T MEG L ÁTÁ S A I, ÉR V EI, V ÉL E MÉN Y E A Z IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE AL APJÁN
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Beletervezte vagy nem az Úr az ember Isten elleni lázadását a teremtett világba? „Miért büntetne? – Hisz, ha az utat / Kitűzte, mellyen hogy menjünk, kivánja, / Egyúttal ollyanná is alkotott, / Hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.” (Éva, 2.) S te, dőre asszony, mondd, mit kérkedel? Fiad Édenben is bűnnel fogamzott. Az hoz földedre minden bűnt s nyomort. (Lucifer, 15.)
Ádám, Ádám! Elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban. (az Úr szava, 2.) Emelkedjél, Ádám, ne légy levert, Midőn látod, kegyembe veszlek újra. (Úr, 15.)
Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik Más a nyomorban, aki eltörűli, Testvériséget hozván a világra. (Éva, 15.)
A C S O P O R T S A J ÁT ID É Z E T E(I)
A C S O P O R T MEG L ÁTÁ S A I, ÉR V EI, V ÉL E MÉN Y E A Z IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE AL APJÁN
19 1
19 2
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Történelmi jövőbe látás vagy a történelem luciferi értelmezése Ádám álma? Ne kérdd Tovább a titkot, mit jótékonyan Takart el istenkéz vágyó szemedtől. Ha látnád, a földön múlékonyan Pihen csak lelked, s túl örök idő vár: Erény nem volna itt szenvedni többé. Ha látnád, a por lelkedet felissza: Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt, Hogy a muló perc élvéről lemondj? Míg most, jövőd ködön csillogva át, Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, Emel majd a végetlen érzete. S ha ennek elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét. És biztosítva áll nagyság, erény. (Úr, 15.)
Legyen. Bübájat szállítok reátok, És a jövőnek végeig beláttok Tünékeny álom képei alatt; De hogyha látjátok, mi dőre a cél, Mi súlyos a harc, melybe útatok tér; Hogy csüggedés ne érjen emiatt, És a csatától meg ne fussatok: Egére egy kicsiny sugárt adok, Mely biztatand, hogy csalfa tűnemény Egész látás – s e súgár a remény. (Lucifer, 3.) Az ember sincs egyénileg lekötve, De az egész nem hordja láncait; A lelkesűlés, mint ár, elragad, Ma egy tárgyért, holnap másért megint. A máglyának meglesznek martaléki, S meglesznek, akik gúnyolódni fognak. – S ki lajstromozza majd a számokat, Következetes voltán bámuland A sorsnak, mely házasságot, halált, Bűnt és erényt arányosan vezet, Hitet, őrűlést és öngyilkolást. (Lucifer, 15.)
A C S O P O R T S A J ÁT ID É Z E T E(I)
A C S O P O R T MEG L ÁTÁ S A I, ÉR V EI, V ÉL E MÉN Y E A Z IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE AL APJÁN
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
d) Fejlődés vagy körforgás az emberiség történelme, hiábavaló vagy értelmes az emberi nem küzdelme? Az eszmék erősbek A rossz anyagnál. Ezt ledöntheti Erőszak, az örökre élni fog. S fejlődni látom szent eszméimet, Tisztulva mindig, méltóságosan, Míg, lassan bár, betöltik a világot. (Ádám, 10.) A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. (Ádám, 13.) Igaz, igaz, de mindegy, bármi hitvány Volt eszmém, akkor mégis lelkesített, Emelt, és így nagy és szent eszme volt. Mindegy, kereszt vagy túdomány, szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e, Előre vitte az embernemet. (Ádám, 13.) Ha látnád, a földön múlékonyan Pihen csak lelked, s túl örök idő vár: Erény nem volna itt szenvedni többé. Ha látnád, a por lelkedet felissza: Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt, Hogy a muló perc élvéről lemondj? Míg most, jövőd ködön csillogva át, Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, Emel majd a végetlen érzete. S ha ennek elragadna büszkesége, Fog korlátozni az arasznyi lét. És biztosítva áll nagyság, erény. (Úr, 15.)
Végzet, szabadság egymást üldözi, S hiányzik az összhangzó értelem. (Lucifer, 1.) Mi végtelen körút okoskodásod, Melyből menekvés nincsen is talán. (Ádám, 4.) Ne oly vágtatva, még jókor beéred, Talán előbb, a célt, hogysem reméled, És sírni fogsz majd, látva, hogy mi dőre, Mig én kacaglak. – Menjünk hát, előre. (Lucifer, 4.) Mi kár, hogy szép eszméid újolag Csak ollyan hírhedett almát teremnek, Mely künt piros, de béle por. (Lucifer, 7.) Megy-é előbbre majdan fajzatom, Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen, Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad, S a körből, melyben jár, nem bír kitörni? (Ádám, 15.) De holnap gúnyolod, miért ma vívsz, Gyermekjáték volt, ami lelkesített. – Nem vérezél-e el Chaeroneánál A megbukott szabadság védletében, És Constantinnal nem küzdél-e később, Világuralmát hogy megalapítsd? Nem vesztél-é el hitmártír gyanánt, S később a tudománynak fegyverével Nem álltál-é a hitnek ellenében? (Lucifer, 13.)
A C S O P O R T S A J ÁT ID É Z E T E(I)
A C S O P O R T MEG L ÁTÁ S A I, ÉR V EI, V ÉL E MÉN Y E A Z IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE AL APJÁN
19 3
19 4
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
e) Rendelkezhet-e vagy sem az ember teremtményként a szabad választás lehetőségével? Nem, nem, hazudsz, az akarat szabad. Kiérdemeltem ezt nagyon magamnak, Lemondtam érte a paradicsomról. Sokat tanultam álomképeimből, Kiábrándultam sokból, s most csupán Tőlem függ, útam másképpen vezetni. (Ádám, 15.) Megállj! mi eszme villant meg fejemben – Dacolhatok még, Isten, véled is. Bár százszor mondja a sors: eddig élj, Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek. Nem egymagam vagyok még e világon? Előttem e szirt, és alatta mély: Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának. (Ádám, 15.)
Az ember sincs egyénileg lekötve, De az egész nem hordja láncait. (Lucifer, 15.) Tudom, fel fog mosolygni arcod, Ha megsugom. De jőj hát közelebb: Anyának érzem, óh, Ádám, magam. (Éva, 15.) Uram, legyőztél. Ím, porban vagyok Nélkűled, ellened hiába vívok: Emelj vagy sújts, kitárom keblemet. (Ádám, 15.) Ne gúnyolj, óh, Lucifer, csak ne gúnyolj: Láttam tudásod tiszta alkotását, Nagyon hideg volt ottan e kebelnek. – De, óh, Uram! ki fog feltartani, Hogy megmaradjak a helyes uton? Elvontad tőlem a vezérkezet, Hogy a tudás gyümölcsét ízlelém. (Ádám, 15.)
Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. (angyalok kara, 15.) A C S O P O R T S A J ÁT ID É Z E T E(I)
A C S O P O R T MEG L ÁTÁ S A I, ÉR V EI, V ÉL E MÉN Y E A Z IDÉZETEK ÉRTELMEZÉSE AL APJÁN
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
f) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! A szabad akarat a filozófia és a vallástudományok egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma. Azt kutatja, hogy hatalmunkban áll-e cselekedeteink, gondolataink irányítása, vagy egy külső erő határozza meg (determinálja) cselekedeteinket. Az akaratszabadság kérdése olyan területekkel határos, amelyekbe az istenhit, a sors és hasonló problémák torkollanak. A kérdés tehát az, hogy valamilyen magasabb hatalom befolyásolja tetteinket, vagy mi magunk vagyunk, lehetünk sorsunk kovácsai. Érvényesülhet-e a világban és a történelemben az emberi szabadság, a szabad akarat, vagy a természeti törvények, illetve metafizikai tényezők determinizmusának rabja csupán az ember. A SZABAD AKARAT nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk, amihez kedvünk van, hanem hogy egy személynek megvan rá a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon választhat két vagy több különböző lehetőség közül. Az emberi szabad akarat tagadása azt feltételezi, hogy sorsunk eleve elrendelt, hogy a világ összes történése, beleértve az emberi cselekedeteket és gondolatokat is, előre meg van határozva (determinizmus). A determinizmus szerint minden tény és esemény ok-okozati szempontból szükségszerű, nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé. Az akaratszabadság kétségbe vonásának legsúlyosabb következménye, hogy cselekedeteink erkölcsi értéke is vitathatóvá válik: tehet-e például egy terrorista a tettéről, ha neki egy terrorcselekmény elkövetése volt a sorsa? A romantika korában a polgári liberalizmus eszmerendszere az akarat szabadságának kérdésére „igennel”, a pozitivizmus eszmerendszere „nemmel” válaszolt. g) Értelmezzétek Az ember tragédiáját az emberi akarat- és cselekvésszabadság, valamint a determinizmus vitájának színreviteleként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • az ismeretközlő szöveget, • az olvasott idézeteket vagy • a csoport által gyűjtött más, újabb idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére!
19 5
19 6
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA
II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. Ö SSZ EG Z É S, KÖV E T K E Z T E T É S: A C S O P O R T Z Á RÓ N Y IL AT KOZ ATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM E ML Í T E T T H ATÁ S O S ÉR V V EL (C S AT TA N Ó)
LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
19 7
19 8
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
D) Egyén és közösség a) Olvasónaplóitok segítségével és a dráma szövegét felhasználva válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Milyen következetes elrendezettséget tapasztaltok a történeti színekben abból a szempontból, hogy a bennük szereplő eszmék az egyént vagy a közösséget hivatottak inkább szolgálni?
Szerintetek miért nevezik „menekülésszíneknek” Rómát, Prágát és az Űr színt? Melyikben milyen eszme érvényesül? Hogyan függ ez össze Ádám álombeli korával?
Melyek azok a színek, amelyekben a tömeg közvetlenül is történelemformáló erőként mutatkozik meg?
b) Értelmezzétek a kettéosztott napló technikájával az idézeteket! A bal oszlopban húzzatok alá fontos szavakat, gondolatokat, a jobb oszlopba írjátok be reflexióitokat, meglátásaitokat! Ah, fáraó, rajongsz; hisz a tömeg A végzet arra ítélt állata, Mely minden rendnek malmán húzni fog, Mert arra van teremtve. Már ma mentsd fel: Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri, És új urat keres holnap magának. Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán, Ha a gazdának szükségét nem érzi? Ha kebelében öntudat lakik? (Lucifer, 4.) Mert minden ember uralomra vágy, Ez érzet az, s nem a testvériség, Mi a szabadság zászlajához űzi A nagy tömeget – ámbár öntudattá Nem ébred benne, és csak sejtelemkint Zaklatja minden olyasért, mi új, S mi tagadása a már meglevőnek; Abban remélvén testesülve látni
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A boldogságról képzett álmait. Pedig mély tenger a nép: bármi napfény Sem hatja át tömét; sötét leend az, Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet, És mely hullám esetleg épp te vagy. (Lucifer, 4.) Hiú törekvés. Mert egyént sosem Hozandsz érvényre a kor ellenében: A kor folyam, mely visz vagy elmerít, Uszója, nem vezére, az egyén. – Kiket nagyoknak mond a krónika, Mindaz, ki hat, megérté századát, De nem szülé az új fogalmakat. Nem a kakas szavára kezd viradni, De a kakas kiált, merthogy virad. (Lucifer,7.) Van a léleknek egy erős szava A nagyravágy. A rabszolgában alszik, Vagy szűk körében bűnné aljasul. De vérével táplálván a szabadság, Naggyá növeszti, mint polgárerényt. Ez költ életre minden szép s nagyot, De hogyha túl erős, anyjára tör, S küzd véle, míg elvérzik egyikök. (Éva, 5.)
c) A részletek áttekintő olvasásával a csoport egyik párosa keressen választ az athéni, a másik a falanszter színhez kapcsolódó kérdésekre! A válaszokat rögzítsétek is a kettéosztott naplóban! RÉSZLETEK
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K
ATHÉN (részletek) ELSŐ DEMAGÓG Odább! ez a hely itten az enyém. Veszélyben a hon, hogyha nem beszélek. (A nép helyeslést üvölt.) MÁSODIK DEMAGÓG Akkor vesz el, ha szólsz. Bérenc, le innét! (A nép kacag és tapsol.) ELSŐ DEMAGÓG Te nem vagy bérenc, mert ki sem veszen meg. Polgárok! fájva emelek szavat, Mert a nemes szívnek fáj, a nagyot Porig alázni; s egy nagy férfiút Kell vonnom bírószéketek elé A dísz-szekérről. (…)
Mit jelent a demagóg szó? Kik a demagógok?
Mi a dramaturgiai szerepe annak, hogy több demagógot szerepeltet Madách?
19 9
200
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK ELSŐ DEMAGÓG De bármint fáj szivem, mégis beszélek, Mert téged, óh, dicső, fejdelmi nép, Még hadvezérednél is többre nézlek.
•
1 1 .
É V F O L Y A M
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K Milyen retorikai eszközökkel élnek a demagógok?
MÁSODIK DEMAGÓG Ez árus lelkü, éhenholt csoportot, Mely eb gyanánt a hulladékra les Gazdái asztaláról? – Óh, te gyáva, Ízlésedet nem írigyelhetem. A NÉPBŐL Le véle, ő is áruló, le véle!
Hogyan viselkedik a „nép”?
(…) ELSŐ DEMAGÓG Halld hát a vádat, nép! nagy Miltiádész Eladta a hont. (…) HARMADIK A NÉPBŐL Halál fejére. ELSŐ POLGÁR Nos, kiáltsatok, Vagy bérletemből hurcolkodjatok ki. (Az áldozatnak vége, az istenségek eltűntek.) (…) MÁSODIK A NÉPBŐL Uram, rekedt vagyok, s kiáltani Szeretnék. MÁSODIK POLGÁR Itt van, kend meg torkodat. MÁSODIK A NÉPBŐL Aztán mit mondjak? MÁSODIK POLGÁR Mondj halált fejére. A NÉPBŐL Halál! halál! – (…)
Milyen fontos körülményre világít rá a polgárságból és a népből való szereplők dialógusa?
A
RÉSZLETEK
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K
LUCIFER Vészt hirdetek! Az ellen a kapuknál! ELSŐ DEMAGÓG Az nem lehet, győzelmes hadvezérünk Nincs-é előttük?
Mi a szerepe a Lucifer hírének a fejleményekben? Milyen újabb vonásokkal árnyalja a demagógok és a nép jellem-, illetve természetrajzát Lucifer híre?
LUCIFER Éppen ő az ellen. Megtudta, mit forraltok ellene, Felkelt szivében a méltó harag, S míg szóltok, tűzzel-vassal itt terem. MÁSODIK DEMAGÓG Ti hoztátok mindezt ránk, árulók. A NÉPBŐL Üssük le őket. – Éljen a vezér! – Jaj nékünk, fusson, aki merre tud. – Mindennek vége. – ELSŐ DEMAGÓG Nincs. Hódolni néki Elébe a kapukhoz! (5) (…) ÁDÁM E gyáva népet meg nem átkozom, Az nem hibás, annak természete, Hogy a nyomor szolgává bélyegezze, S a szolgaság, vérengző eszközévé Sülyessze néhány dölyfös pártütőnek. Csak egyedűl én voltam a bolond, Hivén, hogy illyen népnek kell szabadság. (…) ÁDÁM Ah, épp azért minden haszontalan, Önszégyenét meg nem bocsátja a nép.
Miben látja Ádám–Miltiádész a tömeg szolgalelkűségének okait és következményeit?
201
202
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K
FALANSZTER TUDÓS Valóban nagy tudós vagy, idegen. Lássuk tehát az ős növényzetet. Im, itt van az utolsó rózsa, mely Nyílt a világon. Hasztalan virág, Más százezer testvérrel foglalá el A legbujább tért a lengő kalásztól; Nagy gyermekek kedves játékszere. Sajátságos jelenség az valóban, Mint kaptak egykor ily játékokon, Virágot terme még a szellem is: A költészet s hit ábrándképeit, S csalóka álmok karján ringatózva Eltékozolta a legjobb erőt, Hogy életcélja parlagon maradt. Itt őrizünk még ritkaság gyanánt Két ily müvet. Az első költemény; Iróját akkor, még midőn bünös Önhittel az egyén érvényt kivánt, Homérnak hívták. Ábrándos világot Rajzol le abban, Hádésznek nevezvén. Rég megcáfoltuk már minden sorát.
Hogyan kapcsolódik össze a falanszter múzeumában a rózsa és a könyv? Milyen metaforikus jelentéseik vannak?
Miért hiányoznak (illetve miért nem hiányoznak) ezek a dolgok a falanszter közösségének világából, életéből?
ÁDÁM Hát fennmaradt még e nehány levél A nagy napokból, mint végrendelet, S nem bírja mégis lángra gyújtani A korcs utódot, tettre ingerelvén, Mely mesterkélt világtokat ledönti?
Miért ítéli meg a múzeumi tárgyakat különbözőképpen Ádám és a falanszter tudósa?
TUDÓS Helyes megjegyzés, átláttuk mi ezt, A méreg, mellyet rejt, nagyon veszélyes, Azért nem is szabad olvasni másnak, Csak aki hatvan évet meghaladt, S a tudománynak szentelé magát.
Vajon miért veszélyes a régi könyvek olvasása a falanszter tudósa szerint?
ÁDÁM De hát a dajka tündér daljai, Ezek nem oltnak-é a gyönge szívbe Sejtelmeket? TUDÓS Igen bizon, s azért Dajkáink a magasb egyenletekről, A mértanról beszélnek gyermekinknek. –
A
R O M A N T I K U S
RÉSZLETEK
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K
ÁDÁM (félre) Ah, gyilkosok, nem féltek-é egész S legszebb korától a szűt megrabolni! (…) TUDÓS A munka megszűnt, jő a sétaóra, Itt jőnek a gyárakból, a mezőről, Most kap fenyítést, aki vétkezett, Most osztatnak be a nők s gyermekek. Jerünk oda, dolgom lesz nékem is.
Mi lehet taszító e részlet alapján a falanszter világában?
(Hosszú sorban férfiak jőnek, másban nők, néhányan közülük gyermekkel, köztük Éva is. Az udvaron mindnyájan kört képeznek, egy aggastyán eléjök lép. Ádám, Lucifer s a tudós az előtérben állnak a múzeum mellett.) (…) AZ AGGASTYÁN Négyszázadik szám. PLÁTÓ (kilépve) Hallom. AZ AGGASTYÁN Már megint Úgy elmerültél álomképeidben, Hogy a rádbízott marha kárba ment. Hogy ébren légy, borsón fogsz térdepelni. PLÁTÓ (visszalépve) Még a borsón is szépet álmodom. ÁDÁM Ah, mily szerep jutott, Plátó, neked A társaságban, melly után epedtél! – AZ AGGASTYÁN A hetvenkettedik szám! MICHELANGELO (kilépve) Íme, itt. – AZ AGGASTYÁN Rendetlenül hagyád el műhelyed.
Hogyan példázza Platón és Michelangelo sorsa a falanszter közösség- és egyéniség-felfogását?
203
204
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
RÉSZLETEK
•
1 1 .
É V F O L Y A M
K ÉR D É SEK É S VÁ L A SZO K
MICHELANGELO Igen, mert mindig széklábat csináltam, És azt is a leghitványabb alakra. Soká könyörgtem, hagyják módosítnom, Engedjék, hogy véssek rá holmi díszt, Nem engedék. Kivántam változásul A szék támláját, mindent hasztalan. Megőrüléshez voltam már közel, S otthagytam a kínt, ott a műhelyet. (Visszalép.) AZ AGGASTYÁN E rendbontásért a szobába mégy, S nem élvezed e szép meleg napot. ÁDÁM Michelangelo, mily pokol lehet Szűd istenének, hogy nem bír teremtni. – Óh, mennyi ismerős mindenfelé, És mennyi szellem, mennyi őserő. Ez vélem harcolt – az mártírhalált halt, Ez szűknek érzé a világtekét, S mi egyformára, mily törpére szűrte Az állam. Óh, Lucifer, jőj, jerünk; Nem bírja lelkem e látványt tovább. – (…) ÁDÁM Ne szánjatok. – Miénk Ez őrülés; mi józanságtokat Nem írigyeljük. Hisz, mi a világon Nagy és nemes volt, mind ily őrülés, Melynek higgadt gond korlátot nem ír. – Szellembeszéd az, mely nemesb körökbül Felénk rebeg, mint édes zengemény, Tanúja, hogy lelkünk vele rokon, S megvetjük e földnek hitvány porát, Keresve útat a magasb körökbe. – (Évát ölelve tartja.)
Milyen ellentmondás bújik meg Ádám szavaiban a 2–3. színbeli céljához, felfogásához képest?
d) Olvassátok el az alábbi tájékoztató szöveget! Az egyéniség és közösség viszonyának problémája végigkíséri Ádám útját a történelemben. A hangsúlyosabban egyéni, illetve hangsúlyosabban közösségi érdekeltségű eszmék következetesen váltják egymást a Tragédiában. Az eszme születése mindig egyéni teljesítménynek látszik, bukása viszont a tömeg sorsában bontakozik ki. Egyén és közösség ellentmondásos viszonya
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
minden történelemalakító színben kiemelt szerepet kap. Az alapélmény a két tényező föloldhatatlan ellentéte. A két elv Ádám történelemről szóló álmában egymás tagadásaként jelenik meg: sosem kerülnek egymással egyensúlyba, harmóniába. A nagy egyéniségek, a világfordító eszmék elbuknak, mert a tömeg befolyásolható, manipulálható. Az újkori bölcselet, a társadalom-, történelem- és politikatudomány számára a francia forradalom eseményei tették világossá, hogy a tömeg nem csupán alakítója, de legalább ilyen mértékben akadályozója és eltorzítója is a történelemnek. A legszebb, a tömegek érdekeit megjelenítő eszmék is elbukhatnak a tömeg érzelmi hullámzásán, befolyásolhatóságán, szellemi és egzisztenciális kiszolgáltatottságán vagy a tömegpszichózis természetrajzán. e) Értelmezzétek Az ember tragédiáját egyén és közösség történelmi szerepének vitájaként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • az ismeretközlő szöveget, • az olvasott és reflektált idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére! I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA
II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
205
206
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. Ö SSZ EG Z É S, KÖV E T K E Z T E T É S: A C S O P O R T Z Á RÓ N Y IL AT KOZ ATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM E ML Í T E T T H ATÁ S O S ÉR V V EL (C S AT TA N Ó)
LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
E) A szereplők mint a lírai én többszólamú gondolatainak kivetülései a) A drámai műnemnek mely jellegzetes sajátosságai vannak jelen, melyek hiányoznak Az ember tragédiájából? J EL EN VA N N A K
HIÁ N YOZNAK
b) Mi lazítja a drámai cselekmény szerkezetét, belső, ok-okozati logikáját? Mi az, ami viszont egységesíti, összekapcsolja a helyszíneket és az eseményeket? A SZERKEZETET L A ZÍTÓ TÉNYEZŐK
A SZERKEZETET EGYSÉGESÍTŐ TÉNYEZŐK
207
208
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Milyen epikus vonásai vannak Az ember tragédiájának?
d) Milyen lírai vonásai vannak Ádám monológjainak (téma, beszédmód, látószög, nyelvi megformáltság)?
e) Olvassátok el az alábbi idézetpárokat! Keressetek magyarázatot arra, hogy a szereplők megszólalásai, gondolatai miért fedik át egymást, a szövegkörnyezetből kiragadva miért nehéz eldönteni pontosan, ki beszél!
Keressetek és írjatok ki a műből az olvasottakhoz hasonló idézetpárokat! 1.
„Igen, tán volna egy, a gondolat, Mely öntudatlan szűdben dermedez, Ez nagykorúvá tenne, önerődre Bízván, hogy válassz jó és rossz között.” (Lucifer, 2.)
„Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme.” (angyalok kara, 15.)
2.
„De hogyha látjátok, mi dőre a cél, Mi súlyos a harc, melybe útatok tér; Hogy csüggedés ne érjen emiatt, És a csatától meg ne fussatok: Egére egy kicsiny sugárt adok, Mely biztatand, hogy csalfa tűnemény Egész látás – s e súgár a remény.” (Lucifer, 3.)
„S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd Szüntelenül, mely visszaint s emel.” (Úr, 15.)
3.
„Mit állsz oly szótlan, mondd, mit borzadasz? Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.” (Lucifer, 7.)
„Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának.” (Ádám, 15.)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
4.
„Úgy rémlik, egykor már ismertelek, Hogy együtt álltunk Isten zsámolyánál.” (Ádám, 7.)
„Él bennem is mindez, mint tünde álom, Mely tán az égből kísért e világra.” (Éva, 7.)
5.
„Mi néked semmi, nékem egy világ.” (Ádám, 11.)
„Neked silány szám, nékem egy világ.” (Éva, 4.)
209
6.
7.
8.
f) Auguste Rodin (1840–1917) francia szobrászművész 1880-ban megbízást kapott egy bronzkapu készítésére az épülő művészeti múzeum számára. Alkotásán – a Pokol Kapuján –, melynek központi allegóriája „Az ember és gondolata”, haláláig dolgozott.
Szerintetek mi lehet az ember gondolata, vagyis miről gondolkodhat a Gondolkodó? Indokoljátok véleményeteket!
2 10
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Ha a bronzkapu figurájaként tekintetek a Rodin-szoborra, milyen viszonyt lehet képzelni a központi emberalak és a kapuszárnyakon felfelé kapaszkodó, illetve lefelé hulló alakokból formálódó látvány között?
g) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget! A DRÁMAI KÖLTEMÉNY vagy LÍRAI DRÁMA a 19. század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia felbomlásakor keletkezett. Általában (de nem feltétlenül) olvasásra szánt drámai mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Létértelmező, bölcseleti indíttatásából fakad, hogy benne a lírára jellemző vonások erőteljesen vannak jelen. A költőiség egyenrangúvá válhat a drámaisággal, a gondolatiság a drámai cselekményességgel. Sőt, a gondolatiság el is nyomhatja a cselekményességet. A drámai költemény egyetemes létértelmezés igényével lép fel, az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ. Ezért világának megformálásához gyakran használ fel mítoszi, bibliai vagy mesei elemeket. A bölcseleti és ebben is lírai meghatározottság az oka annak, hogy a drámavilág stilizált, szinte rítusszerű. A szereplők nem drámai értelemben vett jellemek (húsvér emberek), hanem inkább allegorikus alakok, egy-egy eszme megtestesítői. Valójában egy lírai én (költői én) többszólamú, egymással vitatkozó, ám egymást kiegyenlítő gondolatainak szereplőkbe való kivetülései. h) Értelmezzétek Az ember tragédiáját a lírai (költői) tudat többszólamú gondolatainak (belső vitájának) drámai szereplőkbe való kivetüléseként! Segítségül használhatjátok • olvasónaplóitokat, • összefoglaló kétszintes dráma-ábrátokat, • a fenti kérdésekre adott válaszaitokat, • az ismeretközlő szöveg információit, valamint • a megadott és a magatok által gyűjtött idézeteket. Készüljetek föl munkátok, gondolkodásotok eredményének közzétételére!
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
I. A) A TÉMA FELVEZETÉSE: A SZEMPONT ÉRTELMEZÉSE, ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
B) A CSOPORT ÁLTAL BIZONYÍTANDÓ ÁLLÍTÁS MEGFOGALMAZÁSA
II. ÉRVELÉS 1. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
2. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
3. ÉRV
A) PÉLDA
2 11
2 12
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
EGY LEHETSÉGES CÁFOLAT KIVÉDÉSE A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
4. ÉRV
A) PÉLDA
B) IDÉZET
C) MAGYARÁZAT
III. Ö SSZ EG Z É S, KÖV E T K E Z T E T É S: A C S O P O R T Z Á RÓ N Y IL AT KOZ ATA A LEGFONTOSABB ÉRV RÖVID MEGISMÉTLÉSÉVEL ÉS EGY ÚJ, EDDIG NEM E ML Í T E T T H ATÁ S O S ÉR V V EL (C S AT TA N Ó)
LEGFONTOSABB ÉRV
EGY ÚJ ÉS ÜTŐS ÉRV (CSATTANÓ)
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
20. Befogadástörténet, értelmezések a) Olvasd el az alábbi értelmezésrészleteket! Válassz közülük hármat, melyek állítását támaszd alá vagy cáfold meg saját érveiddel! A Z ÉR T EL ME Z É S A L ÁTÁ M A SZ TÁ S A VAG Y C Á F O L Á S A S A J ÁT ÉR V EK K EL
ÉRTELMEZÉS „Az ember tragédiája úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles mű.” (Arany János levele Madách Imréhez, 1861)
„Az ember tragédiájának alapeszméje Luciferben van megtestesülve, az indokok tőle származtatva, és a történelemből oly események kiszemelve és összeállítva, melyeket a rossz lélek sugallata után vitt véghez az ember, vagyis az embervilági történelemnek ördögi része.” (Erdélyi János: Magyarország, 1862) „Vigasztalan és zavaros pesszimizmus tölti be Az ember tragédiáját; minden hiábavaló, a hatalom, a tudás, a hit, a szabadság, egyszóval az emberiség múltja, jelene és jövője.” (Franz Mehring, Die Neue Zeit, Berlin, 1893)
„Valamennyien hősei vagyunk, az egész emberiség, és az, ami ott történik a távoli időbe vetített képeken, mindannyiunkra vonatkozik, mindanynyian szinte személyes ügyünknek tekinthetjük.” (Kosztolányi Dezső, 1925) „Az ember élete onnan kezdődik, ahol a mű véget ér, de ez már nem tragédia, hanem misztikus éposza az örökkévalóságnak. – Az Éva méhében ott van az ígéret magva az Asszony Fiáról, aki megtöri a kígyó fejét, s az első Ádámmal szembeállítja önmagát, a második Ádámot, Krisztust.” (Ravasz László: Protestáns Szemle, 1924)
2 13
2 14
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
„Az embernek, ki mint filozófus végignézi az emberiség történetét, az egyes ember sorsát és mérlegeli a tudás véges értékét, tragédiája az, hogy tudásán kétségbe kell esnie, ha nem egészíti ki és tetőzi be a hittel. (…) De ha a véges tudás a Gondviselésbe vetett hittel egészül ki, az ember erőt érez magában a földi küzdelemhez (…), a tudás pesszimizmusából van fölemelkedés a hit optimizmusába.” (Kardeván Károly Tragédia-magyarázata, 1935)
„A Tragédia a boldogság lehetőségét kutatja. A harmónia a világ olyan átéléséből fakadhat csak, amely elfogadja az ellentétek egymást kizáró és feltételező egységét. A mű elemei – a szereplők rendszere is – ezt a mondandót hivatottak közvetíteni.” (Bárdos József: Hét kérdés Madáchról és Az ember tragédiájáról, Irodalomtörténet, 1989)
„Tudjuk, hogy az emberpár az egyik oldalon az Úr, a másik oldalon Lucifer világával szembesül, s e két szélső pólus között bontakozik sorsa, e két, ugyancsak szembenálló véglet határozza meg azokat a létlehetőségeket és választásokat, amelyekbe kerül, s amelyek az emberi lényeg közegét jelentik számára a történelem minden pontján.” (Eisemann György: Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában, Irodalomtörténet, 1992)
b) Válassz magadnak párt, és beszéljétek meg, mely értelmezések keltették fel érdeklődéseteket, illetve milyen érvekkel igazoltátok vagy cáfoltátok azokat! 21. Illusztráció A két Kass János-illusztráció a 15. színhez készült. Az elsőt 1957-ben, a másodikat 1980ban készítette a művész. a) Írj mindegyik illusztráció alá egy idézetet a 15. színből, és indokold idézetválasztásodat!
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
b) Készíts az egyik illusztrációról rövid, elemző képbemutatást egy kiállítás tájékoztató füzetébe!
c) Írd le, szerinted milyen eltérés van abban, ahogyan a két illusztráció értelmezi Az ember tragédiája zárlatát!
2 15
2 16
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
22. Az alábbi képek Jankovics Marcell rajzfilmjéből valók. Válassz egy itt nem szereplő színt Az ember tragédiájából, és tervezd meg a képi világát!
A A
ROM A NTIK US EMBER ISÉG -SZÍNJÁTÉK 20. SZ Á Z A DI MODER N DR Á M A
ÉS
A modul utolsó részében néhány modern drámába nyerünk betekintést. Az értelmezés folyamatában megtapasztaljuk majd, hogy a 20. században a romantikus drámai költemény kétszintes modellje jelentősen módosul, többek között azért, mert kérdésfelvetése a modernségben átalakuló ember- és világkép horizontjáról értelmezi újra az ember léthelyzetét, a transzcendenciához való viszonyát. Ebben a században az egységes világkép felbomlása és a személyiség válsága már határozottan érzékelhető volt. Az embernek szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy minden viszonylagos: sem az anyagi-természetiben, sem a transzcendensben nem talál többé normát, egységes világmagyarázatot, amihez igazodni lehetne. Egyedül maradt halandósága és magánya tudatával, létét a halál vagy a hatalom felől nézve képtelennek tapasztalta. Ebből fakad, hogy a modern kétszintes drámában nem jön létre semmiféle kiegyenlítődés a tapasztalaton túli és az e világi szintek között. 23. A várakozás mint létállapot – Samuel Beckett: Godot-ra várva (1948) A) Értelmezzétek az idézeteket a kerekasztal-körforgó technikájával! a) Négy írólapot adjatok körbe, mindegyikre írjátok fel az idézet számát! Mindegyik idézethez minden csoporttag fűzzön rövid, személyes reflexiót, majd hajtsa be a lapot! b) Ha mind a négy írólap körbeért, olvassátok fel és beszéljétek meg közösen a reflexiókat! c) Az idézetek alapján jósoljátok meg, milyen drámavilággal találkozik az olvasó a Godot-ra várva olvasásakor!
(1) „Hogy ismerős-e! Mi legyen ismerős? Ebben a sivárságban töltöttem az egész kurva életet. Ki figyel ilyenkor az árnyalatokra.” (2) „Mi az, ami rendkívüli rajta? Mármint az égen? Halvány is, fényes is, mint a világ bármely ege a napnak ebben a szakában. (...) Csakhogy a szelídségnek és a nyugalomnak fátyola mögött ott vágtat az éjszaka, és ránk veti magát, klatty!” (3) „De ebben a pillanatban ezen a helyen az emberiség mi vagyunk, akár tetszik, akár nem.” (4) „Kéz a kézben leugrottunk volna az Eiffel-toronyról, az elsők közt. Akkor még voltunk valakik. Most már késő. Föl se engednének.”
2 18
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
d) Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) arról, amit a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
B) Az alábbi szerzői utasítások a Godot-ra várva című drámából valók. a) Milyen metaforikus jelentései lehetnek e szerzői utasítások tér- és időmegjelöléseinek? Rögzítsétek fürtábrában, poszterre képzettársításaitokat! Országút, mellette fa. Este. Másnap. Ugyanabban az időben. (…) A fa lombot hajtott. A nap lemegy, a hold felkel. b) Hasonlítsátok össze a Csongor és Tünde tér- és időszerkezetével a Beckett-dráma szerzői utasításait! Milyen különbségekre következtettek a hasonló tér-időtoposzok ellenére? Miért?
c) Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit összehasonlításotok eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
C) A főszereplők, Vladimir és Estragon mozgására, testbeszédére vonatkozó, alábbi szerzői utasításokat önkényesen vágtuk össze „jelenetté”. Olvassátok el többször, figyelmesen! Ketten legyetek rendezők, ketten színészek! Készüljetek fel a néma jelenet eljátszására!
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Estragon a földön ül, s azon igyekszik, hogy a cipőjét levegye. Két kézzel dolgozik, lihegve. Kimerül, abbahagyja, zihálva pihen, újra kezdi. Vladimir szétvetett lábbal, apró, merev léptekkel közeledik, megáll, mozdulatlanul. Estragon vadul birkózik a cipőjével. (…) Leveszi a kalapját, belenéz, belülről végigsimítja, megrázza, visszateszi a fejére (…) Ismét leveszi a kalapját, belenéz (…) Rácsap, hogy ami benne van, kiessen, ismét beletekint, visszateszi a fejére. Estragonnak óriási erőfeszítéssel sikerült lehúznia a cipőjét. Belenéz, belenyúl, megfordítja, megrázza, körültekint a földön, nem hullott-e ki belőle valami, nem talál semmit, ismét a cipője után nyúl, a tekintete bizonytalan (…) a lábujjait mozgatja, hogy a levegő jobban járjon közöttük. Vladimir arcán óriási mosoly nyílik, megmerevedik, egy ideig tart, majd hirtelen megszűnik. Estragon kínlódva felemelkedik, sántikálva a bal oldali díszlethez megy, a távolba néz, kezét ernyőként szeme elé tartja, megfordul, átmegy a jobb oldali díszlethez, a távolba néz. Vladimir követi a tekintetével, aztán felemeli a cipőt, belenéz, és sietve elereszti (…) Kiköp. Csend. Mozdulatlanul állnak, roggyant térddel, lelógó karral, mellükre ejtett állal. Figyelnek. Estragon elveszíti egyensúlyát, kis híján elesik. Vladimir karjába kapaszkodik, ez utóbbi megtántorodik. Görnyedten összetapadva figyelnek, egymás szemébe nézve. D) Olvassátok el a Godot-ra várva részleteit, és értelmezzétek a kapcsolódó feladatok szerint! A feladatokat meg is oszthatjátok. E L S Ő F E LV O N Á S
M Á S O D I K F E LV O N Á S
ESTRAGON (…) Menjünk innét!
ESTRAGON De, de, menjünk minél messzebb innét!
VLADIMIR Nem mehetünk.
VLADIMIR Nem mehetünk.
ESTRAGON Miért?
ESTRAGON Miért nem?
VLADIMIR Godot-ra várunk.
VLADIMIR Holnap vissza kell jönnünk.
ESTRAGON Persze.
ESTRAGON Miért?
Szünet
VLADIMIR Hogy Godot-ra várjunk. ESTRAGON Persze, persze. Szünet
2 19
220
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
VLADIMIR Azt mondta, a fa előtt várjuk. (Szemügyre veszi a fát) Látsz más fát is? ESTRAGON Milyen fa ez? VLADIMIR Azt hiszem, szomorúfűz. ESTRAGON És miért nincs levele? VLADIMIR Kiszáradt. ESTRAGON Vége a szomorúságnak. VLADIMIR Hacsak nem az évszak az oka. ESTRAGON Szerintem ez inkább cserje. VLADIMIR Bokor. ESTRAGON Cserje. VLADIMIR Bo... (Meggondolja) Csak nem arra célzol, hogy rossz helyen várakozunk?
•
1 1 .
É V F O L Y A M
ESTRAGON (a fát nézi) Mi ez? VLADIMIR Fa. ESTRAGON Igen, de milyen fa? VLADIMIR Nem tudom. Fűzfa. ESTRAGON Nézzük meg. (A fához vonja Vladimirt. Mozdulatlanul állnak a fa előtt. Csend) És ha felkötnénk magunkat? VLADIMIR Mivel? ESTRAGON Nincs köteled? VLADIMIR Nincs. ESTRAGON Anélkül nem megy. VLADIMIR Gyerünk, induljunk! ESTRAGON Várj csak, itt az övem! VLADIMIR Rövid. ESTRAGON Majd húzod a lábam. VLADIMIR És az én lábamat ki húzza? ESTRAGON Igazad van.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
ESTRAGON Miért? Szerintem tegnap is itt voltunk.
ESTRAGON Menjen ki-ki a maga útjára! Úgy talán jobb lesz!
VLADIMIR (körbehordozza a tekintetét) A környék ismerős?
VLADIMIR Holnap felkötjük magunkat.
ESTRAGON Azt nem állítom.
Szünet Hacsak Godot meg nem jön.
VLADIMIR És akkor? ESTRAGON Bizonyos vagy benne, hogy ma estére mondta?
ESTRAGON És ha megjön? VLADIMIR Akkor megmenekültünk. (…)
VLADIMIR Mit?
Csend
ESTRAGON Hogy várjuk.
VLADIMIR Megyünk?
VLADIMIR Szombatot mondott.
ESTRAGON Menjünk.
Szünet
Nem mozdulnak
Úgy rémlik.
Függöny
(…) ESTRAGON És melyik szombatot mondta? És szombat van-e ma? Nem inkább vasárnap? Vagy hétfő? Vagy péntek? Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
a) Mit csinálnak a szereplők az első és a második felvonásban?
b) Vajon miért akarnak elmenni, és miért nem mennek el?
221
222
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
c) Hogyan árnyalja a „Szünet” és a „Csend” szerzői utasítás a két szereplő helyzetét, karakterét?
d) Mi jellemzi a szereplők nyelvhasználatát?
e) Mi a különös az akció-dikció szempontjából a drámarészletek alapján?
f) Miért nincs jelentősége a szereplők számára a tegnapnak-holnapnak vagy annak, hogy a hét melyik napja van? Milyen időben élnek a szereplők?
g) Mi minden ismétlődik a két felvonás részletében (helyzet, szöveg, motívum stb.), és mi lehet az ismétlődések szerepe?
h) Vajon miért gondolja Estragon, hogy ha megjönne Godot, megmenekülnének? Mi hozhatna a szereplők számára menekülést?
i) Mit gondoltok a drámai „végjátékról”?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
223
j) Készítsetek ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
E) Mit jelölhet, mire utalhat a Godot név? Olvassátok el a Godot-ra várva részleteit, és értelmezzétek a kapcsolódó feladatok szerint! A feladatokat meg is oszthatjátok. FIÚ (hirtelen) Godot úr megbízásából közlöm, hogy ma este nem jöhet, de holnap feltétlenül eljön. VLADIMIR Ez minden? FIÚ Ez minden, uram. VLADIMIR Godot úrnál dolgozol? FIÚ Nála, uram. VLADIMIR És mit csinálsz? FIÚ A kecskéket őrzöm. VLADIMIR Kedves hozzád? FIÚ Kedves, uram. (…) VLADIMIR Eleget eszel nála? A fiú habozik Jól tart?
224
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
FIÚ Elég jól, uram. VLADIMIR És nem vagy boldogtalan? A fiú habozik Érted a kérdést? FIÚ Értem, uram. VLADIMIR Szóval? FIÚ Nem tudom, uram. VLADIMIR Nem tudod, hogy boldogtalan vagy-e vagy sem? FIÚ Nem tudom, uram. VLADIMIR Akárcsak én. Szünet Hol alszol? FIÚ A padláson, uram. (…) VLADIMIR Szénában? FIÚ Abban, uram. Szünet VLADIMIR Helyes, elmehetsz. FIÚ Mit mondjak Godot úrnak, uram? VLADIMIR Mondd neki... (Habozik) Mondd, hogy láttál bennünket.
1 1 .
É V F O L Y A M
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Szünet Mert ugye láttál bennünket? FIÚ Igen, uram. (Hátrahúzódik, habozik, megfordul, és futva távozik) a) Honnan érkezik, hova távozik és milyen szerepet tölt be a FIÚ a részlet alapján?
b) Milyen drámákban, bibliai vagy mitológiai tárgyú történetekben találkoztatok hasonló szerepkörrel? Miben tér el az itteni szerepkör azoktól?
c) Miről faggatja Vladimir a fiút szó szerint, miről metaforikus értelemben?
d) Milyen létsíkot jelenthet Vladimir kérdései alapján Godot? Hogyan olvasható beszélő névként?
e) Miért fontos Vladimir utolsó kérdése? Mire lehet következtetni belőle?
f) A megismert részlet alapján hogyan kapcsolódik Beckett drámája a középkori moralitás és a romantikus emberiség-színjáték hagyományához? Mely vonatkozásban teljesen más?
225
226
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
g) Készítsetek közösen ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
Az ABSZURD DRÁMA a második világháború után kibontakozó abszurd irodalom legnagyobb hatású műfaja. Világképét a lét teljes értelmetlenségének és céltalanságának érzése hatja át, melynek alapja a világ rendezettségét, az élet értelmét és az emberi megismerés lehetőségeit tagadó világlátás. Egyaránt kifejezi a társadalmi lét, a személyes, egzisztenciális lét, a nyelvi megnyilatkozás és a kommunikáció válságát. Ezért a drámák cselekménye és nyelvi világa szándékoltan szegényes, színterei kopárak, időviszonyai gyakran meghatározhatatlanok. Ugyanakkor megnő bennük a testbeszéd, a szünet, a csend (vagyis a nem nyelvi kifejezőeszközök) jelentéshordozó szerepe. Az abszurd drámákból hiányzik a tettekben megnyilvánuló, célratörő akarat, így antidrámáknak is tekinthetőek.
• Csak érdeklődőknek! BECKETT drámájának szereplői megrekedt időben léteznek. Nincs folyamat, nincs valamilyen
irányba haladó mozgás. Nincsenek olyan múltbeli indítékok, amelyek egy cselekvéssort elindíthatnának. Nincs a cselekvések által megvalósítható cél vagy a cselekvéseik nyomán létrejöhető eredmény sem. Tehát nincs múlt és nincs jövő. Állandó, önmagát ismétlő jelen időben léteznek. A jelentéktelen és ismétlődő helyzetekben megrekedt jelen elbizonytalanítja az emlékezetet, mert töröl minden oksági elrendezettséget a létezésből. Így Vladimir és különösen Estragon állandóan elfelejtik, hogy mit is akartak mondani vagy mit mondtak az előbb, hogy mit csináltak tegnap, és miért nem mehetnek végre el, hogy mit akartak kérdezni a másiktól, és hogy hívják, akit várnak. Minden ténykedésük és megszólalásuk a való életben is elképzelhető önmagában, de a dialógusokat egymásra vonatkoztatva nyilvánvaló a képtelenségük. Allegorikus alakok, tétlenül várakozó, cél nélkül jövő-menő, szorongó, elidegenedett emberek képmásai. Azt várják Godot-tól, hogy létüknek értelmet adjon, megváltsa őket abból a létállapotból, amiben élnek. A drámából azonban nem derül ki, ki is Godot. Vladimir és Estragon semmi határozottat nem kértek tőle, bizonytalan Godot eljövetele is. A szereplők a Godot követeként megjelenő fiút arról faggatják, hogy hol alszik, eleget eszik-e, kedves-e hozzá Godot, nem boldogtalan-e. Mindebből úgy tűnik, a létben való otthontalanságból az otthonosságba vágynak. Bár angolul a God szó ’Istent’ jelent (az -ot végződés francia kicsinyítő képző), mégsem valószínű, hogy Godot pusztán az emberiség Isten-képzetét testesíti meg. Valószínűbb, hogy olyan rendezőelv, amelyben minden dolog a helyére kerül, és ezáltal értelmet nyer maga a lét is.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
F) Egy meg nem váltás történet – Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1953) Írjatok „meg nem váltás” jelenetet! Az alábbiakban információkat adunk meg Dürrenmatt drámájából.
A DRÁMAI CSELEKMÉNY DIÓHÉJBAN (1) Kurrubi, az ember formájú lény (akit Isten teremtett ujjainak összedörzsölésével, és örök életű, mint a Semmi, de halandó is, miként az ember) az ég küldötteként érkezik a Földre, Babilon városába egy szórakozott turistaként viselkedő és térképpel közlekedő angyal kíséretében. (2) Küldetése, hogy a „parányok közt legparányabb” ember számára elhozza az Úr üzenetét, a kegyelem ajándéka legyen. Az égi szféra üzenetében az üdvözlet mindenkié. (3) A földi gondolkodásban azonban az égi hatalom kegye nem lehet mindenkié, a földi hatalom birtokosát, Nabukadnecár királyt kell illetnie. (4) Az Úr megváltásszándéka meghiúsul, Kurrubit Babilon népe elárulja, ki a hatalomért, az államért vagy a vallásért, ki önnön javaiért. (5) A közös bűn miatt érzett szégyen és düh az emberiségnek szóló isteni üdvözletet a földi világban átfordítja az égi hatalommal való versengéssé, istenkáromlássá. (6) Nabukadnecár Babilonban egy az eget ostromló torony építésének tervébe fog. (7) Kurrubit halálra szánják, angyala magára hagyja. (8) Akki, a koldus (később hóhér) kimenekíti Babilonból Kurrubit, útjuk a sivatagba vész, mintha néhány költő a nyomukba szegődne.
Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba, Újságárus, 1975
227
228
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
A DRÁMA SZEREPLŐINEK (RÉSZ)LISTÁJA Személyek AZ ANGYAL KURRUBI, leányka AKKI, koldus, majd hóhér NEBUKADNECÁR, Babilónia királya (gyakran jár álruhában, koldusként az emberek közé, hogy kitudja, hogyan mennek a dolgok) NIMRÓD, Babilónia exkirálya (jelenleg Nebukadnecár zsámolya) FŐMINISZTER UTNAPISTIM, főteológus ENGGIBI, bankár ALI, borkereskedő TABTUM, hetéra (örömlány) MUNKÁSOK SZÁMOS KÖLTŐ NÉP
A DRÁMAI CSELEKMÉNY HELYSZÍNEI (1) Az Eufrátesz rakpartja, a háttérben a házfalakon és a hirdetőoszlopokon szakadozott plakátok, ilyesféle felirattal: „A koldulás társadalomellenes”, „Koldusok, lépjetek állami szolgálatba”. Távolabb felsejlenek az óriási város utcái: paloták, felhőkarcolók, kunyhók, „pompa és szutyok kusza halmaza”. (2) Az Eufrátesz egyik hídja alatt, Akki lakása. Minden korok tárgyainak legkülönfélébb zűrzavara, mesés, piszokba merült limlomok: ócska trónszék, teleírt pergamenek, agyagtáblák, főzőüst, konzervdobozok. „Egy szó, mint száz, az az érzésünk, hogy a szereplők hatalmas szemétdombon járnak-kelnek.” (3) Trónterem, „a hódító királyi sereg vérmaszatos trófeái”. a) Válasszatok ki a drámai cselekményből egy elemet, válasszatok helyszínt és szereplőket is! Írjatok meg egy olyan jelenetet, amelyikben a Kurrubiban megtestesülő megváltásígéret az emberi világban „zátonyra fut”! b) Osszátok ki a szerepeket, és olvassátok fel (vagy játsszátok el) a megírt drámarészletet az osztálynak! A jelenet helyszíne:
A jelenet cselekménye:
A jelenet szereplői:
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A jelenet:
Már tudjátok, hogy a parabola vagy példázat ősi eszköze a bölcsesség hagyományozásának. Drámaformában a középkori vallásos vagy morális igazságok dramatikus példázataiban, a commedia dell’arte népi rögtönzéseiben egyaránt ismert. A modern paraboladráma korproblémák színrevitelének szemléletes, érzékletes, ám gyakran didaktikus eszköze. Nem törekszik valós életjelenségek bemutatására, elidegenít és allegorizál. A drámai történet alapját gyakran meríti az emberiség közös, jól ismert mítoszkincséből. „Ez a komédia megkísérli okát adni, miért került sor Babilonban toronyépítésre, az emberiségnek – a monda szerint – egyik legnagyobb szabású, bár egyben legértelmetlenebb vállalkozására; fontos kérdés ez, hiszen ma, úgy tetszik, hasonló vállalkozásokba bonyolódunk” – írja Dürrenmatt a drámához írt szerzői megjegyzésben.
229
230
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
G) Az alázat gyalázat – Sütő András: Káin és Ábel (1977) a) Alakítsatok párokat, és olvassátok el a kijelölt drámarészleteket! Értelmezzétek azokat a kapcsolódó feladatok szerint! 1. páros KÁIN
ÁBEL KÁIN
ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN
Ha úgy akarod, belenyugszunk, Isten, minden határozatodba. Miért töröd össze a belenyugvásunk szándékát is, mint a cserépedényt? Miért teszed próbára naponként, óránként, percenként a hűségünket? Avagy nem a szeretet jegyében teremtettél mindeneket? (Dörej.) Miért vagy hát örökkön haragos? A sasnak háromszori jajkiáltását hallottam a reggel. Eget, földet, óceánokat és csodás lényeket alkottál, mosoly helyett mégis rosszalló pillantást vetsz saját művedre. Megbántad, Uram, amit cselekedtél? Anyánk, apánk bűne miatt a fiakból is kiábrándultál? Narancsligeteimet a földre botoltad, szőlőmet jégesőd pusztítja, búzaföldemre a tengert uszítod, és ha elunod játékaidat, sáskahadat eregetsz ránk az ujjad közül… (Ábel elképed.) Mit beszélsz? Az igazságot imádkozom. Szemébe imádkozom a tényeket. És azt mondod: játszik velünk? Nem, ezt nem mondtam, Ábel. És ha elunod játékaidat… így mondtad. Isten játékait emlegettem? Játéknak nyilvánítod a bölcsességét? A haragját? (új dörej hallatán) Valóban ezt mondtam? Sáskahadat eregetsz ránk az ujjaid közül. Borzasztó. (A dörejre elfödi arcát, Káin kutatólag néz föl az égre.) Bocsáss meg, Uram, a te szolgádnak, mert nem tudja, mit beszél. (Hirtelen kitisztul az ég, csönd.)
Miben különbözik Káin és Ábel istenképe?
Mi jellemzi a részlet alapján a két drámai világszint viszonyát, kommunikációját?
Hányféleképpen értelmezhető Káin utolsó mondata?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
231
Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
2. páros (Birkóznak) ÁBEL Az én pártomon áll, nem te léptél vele szövetségre. KÁIN A félelem: nem szövetség. ÁBEL A hűség nem félelem. KÁIN A rettegés: csupa hűség. ÁBEL Az alázat nem félelem. KÁIN Az alázat: gyalázat. ÁBEL (egy távoli, majd közeli dörrenés) A villámaival sújt le. (Megretten s a földre tepert Káin fölött mozdulatlanul) Az Úr van a közelben. KÁIN Kókuszdió. ÁBEL Az Úr közeleg. KÁIN Kókuszdió. ÁBEL (újabb dörrenés) Haragra gerjedt. KÁIN Valakit lerugdosott a környezetéből. Híveinek potyogása hallik. ÁBEL Imádkozzunk. Félek és reszketek, Uram, ki ne félne téged, Uram, és ki ne dicsőítené nevedet? KÁIN (a közelükben földre pottyanó és nagyot pukkanó, gyermekfej nagyságú kókuszdiót fölemelve, harsány kacajjal) Kókuszdió. Másodszor imádkozol a kókuszdió-potyogás tiszteletére. Ábel az Úr vele kötött szövetségére hivatkozik. Hogyan értelmezi Ábel a szövetség tartalmát, és hogyan Káin?
A legfőbb hatalommal szemben milyen magatartásforma képviselője Ábel, milyené Káin?
232
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Hogyan ítélik meg egymás magatartását a testvérek? Miként fejeződik ez ki a két szereplő beszédmódjában?
Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
3. páros KÁIN ÉVA KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL KÁIN ÁBEL ÉVA KÁIN ÁBEL ÉVA KÁIN ÉVA KÁIN
Meséljen még, anyám. A halálról? Az Édenről. Ne meséljen az Édenről. Arról, ami jogunk: miért ne meséljen? Ne gyötörd az emlékeivel. A jogainkat ne felejtsük el. Ez pedig istenkísértés. Az istenség a joggal nem fér meg közös égbolt alatt? A lábbal tiport jognak puszta fölemlegetése: istenkísértés? Az Édent elveszítettük. Elveszítettük. Vörös gránát, rubin, szárdiszi kő: szemünk alatt a vércsepp. Kinek ragyognak hát odabent a drágakövek? Neki ragyognak. Gyermekeim! Kinek szólnak az aranyhárfák? Az Ő hatalmának. Hagyjátok! S a négy folyó? Pison, Gibon, Tigris, Eufrátesz – a tej, méz, bor és olaj idekint miért változik mocsárrá? Ne kérdezd, fiam. Minden szavadat hallja, számon tartja. Az ember fiának kérdését számon tartani kell vagy megválaszolni?
Mit jelent az Éden Éva, mit Káin számára? Mely szövegrészekből derül ki ez?
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
Hogyan értelmezi Káin a kiűzetést? Miért tartja ezt Ábel istenkísértésnek?
Mik Éva és Káin szólamának közös, mik az eltérő vonásai?
Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
4. páros AZ ÚR HANGJA ÁBEL AZ ÚR HANGJA ÁBEL (…) AZ ÚR HANGJA ÁBEL AZ ÚR HANGJA ÁBEL AZ ÚR HANGJA ÁBEL
(…) Hűséged legszebb igazolását várom holdtöltekor – Ábel füstjét, a számodra legkedvesebb élőlény véráldozatával. Kövér bárányaim seregét áldoztam, Uram! Kevés! Kosokat és gödölyéket öltem… A legkedvesebbet mondtam. Arabella1, segíts! (Az ölébe veszi.) Az életemet, Uram! De nem sok az, Uram? Ha Ábel meghal: nincs Ábel füstje. Akkor mit tegyek, Uram? Hol találom a legkedvesebbet? Köszönöm, hogy nem kívánod az egyetlen életemet. De hol találom a legkedvesebbet? Az ölödben tartod. Az ölömben. Arabella! Égbe szálló fehér füstcsík az ölömben? Az én karjaimban? Igen, Uram! Legyen meg a Te akaratod. Legyen meg. De nem! Őt nem, Uram! Soha! Hallod, Uram? Soha, soha!
Idézzétek fel az Ószövetségből Izsák feláldozásának történetét! Miért parancsolta az Úr Ábrahámnak, hogy áldozza fel Izsákot, és miért nem tiltakozott Ábrahám Isten parancsa ellen?
1
Arabella: az Úr küldi a démonok közül, hogy Káin és Ábel közül azé legyen, akit választ magának. Először Ábelt választja. Káin azért öli meg a drámában Ábelt, hogy Arabellát megmentse attól, hogy Ábel feláldozza őt.
233
234
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
Miért kéri a Sütő-drámában az Úr Arabella feláldozását Ábeltől?
A lábjegyzetből kiolvashatóan hogyan dönt végül Ábel, miért lesz testvérgyilkos Káin?
Mit gondoltok Káinról, mit Ábelről?
b) Alakuljatok vissza csoportba! Minden páros számoljon be röviden és összegző jelleggel (vagyis a kérdéseket nem kell felolvasni) a csoportnak meglátásairól! c) Készítsetek közösen ötujjas vázlatot (5 rövid állítás) megbeszélésetek alapján arról, amit elemzésetek eredményéből és következtetéseitekből a többi csoport számára fontosnak tartotok közzétenni!
Avar István, Sütő András, Cserhalmi György, Moór Marianna
A Picaro művészeti produkciós műhely előadása. Káin: Deák Tamás, Ábel: Pálffy Péter
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
• Csak érdeklődőknek! A hatalom, mely Káinra nehezedik, olyan aránytalanul nő fölébe, annyira elérhetetlen, hogy az ellene való közvetlen lázadás végérvényesen lehetetlen. A lázadásnak már csak az indulatát ábrázolhatja Sütő, ami persze maga is lázadás, de már nem tragikus, hiszen nem lehet elbukni benne. A helyzet paradox. A hatalom már tudomást sem vesz az egyén indulatairól, vagy ha igen, akkor is csupán unottan lemennydörög a világra, ám értelmezze, ki hogyan akarja. Az indulat, a fölemelt fő mit sem változtat a tényeken. Az ember határtalanul, szabadon dühönghet, fenyegetőzhet, átkozódhat, hisz nem árthat vele senkinek, a szó itt már nem cselekedet, a dialógus és a cselekvés szétválik egymástól, a tetteket a pátosz pótolja. Káin úgy viselkedik, mint egy hérosz, pedig csupán lázongó áldozat. Lázongó indulatát végül nem is a hatalom, hanem a másik kiszolgáltatott, Ábel ellen fordítja, de hogy az Ábel szívébe szúrt tőr nem a hatalmat sebzi meg, azt az is bizonyítja, hogy a hős pusztulása elmarad. (Bíró Béla, 1984) Az alaphelyzet kevés számú viszonyszálat enged meg, s ezáltal lesz a vonatkozásrendszer eléggé egysíkú. Sütő András a szavak, az elmondás szintjén tudja dúsítani, többrétegűvé, gazdagabbá tenni; ám ezen a szinten már nem hatnak oly erővel, mint ha a szavak csak jelölnék és felidéznék a mélyebb szinteken meglévő, kialakuló-módosuló viszonyokat, cselekvéseket. (Bécsy Tamás, 1978) Káin és Ábel tökéletesen más és más érzelmi, pszichikai viszonyt alakít ki az abszolút hatalommal, az Úrral szemben. Ábel a feltétlen alázat, a kegyes meghunyászkodás, az örökös ájtatos könyörgés, a hatalmat dicsérő, tömjénező hozsannázás embere; hibátlan alattvaló és szolgalélek. Úgy érzi, alázat nélkül megöli a félelem. Ez a „lehajtott fejű”, „földre szegezett pillantású”, a hatalom minden kívánságát, szeszélyét elfogadó és teljesítő, „csúszó-mászó” öndegradáció, a „hatalom körülményét” a „körülmények hatalmának” nevező-álcázó önigazolás tökéletes ellentétben áll a teljességbe szerelmes Káin által megtestesített magatartással: az önmagára és a földi megpróbáltatásaira eszmélt ember öntudatos méltóságigényével, a létének okát-célját kutató elme bátorságával, a sérelmeket észlelő és felpanaszoló kritikus értelem perlekedő-lázongó hajlamaival. (Bertha Zoltán, 1995)
235
236
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
É V F O L Y A M
PSZa Beckett műve, a Godot-ra várva a 20. századi dráma egyik legnagyobb hatású alkotása. Írj (színi)kritikát a képek alapján a stanfordi Nyári Színház 2005-ös Godot-ra várva előadásának díszleteiről, jelmezeiről, fényeffektjeiről! Például vizsgálhatod a következőket: • a színészek testbeszéde, a szöveg és a testbeszéd kapcsolata, • a színpadi tér formái, a szöveg és a tér kapcsolata, • a szerep és a jelmez kapcsolata, • a díszlet színeinek, formáinak, elemeinek rendszere, többletjelentéseik, • a fényeffektek szerepe a látványban és a többletjelentésben.
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
A modulban szereplő művek szerzőiről Johann Wolfgang Von Goethe (1749 –1832) A német irodalom legnagyobb alakja, már életében írófejedelem volt, klasszikusként tisztelték. Életműve minden európai irodalomra jelentős hatást gyakorolt, műveit a mai napig újra és újra lefordítják. A 18. század második felének minden stílusában (rokokó, szentimentalizmus, klasszicizmus, romantika) alkotott, sokoldalú tevékenysége átfogta az irodalom mindhárom műnemét, valamint szinte minden műfaját, kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, illetve a természettudományokra is. Fontosabb művei: Prometheus (himnusz, 1773), Werther szerelme és halála (levélregény, 1774, 1787), Wilhelm Meister tanulóévei (fejlődés- vagy nevelődésregény, 1796), Wilhelm Meister vándorévei (1821), Ős-Faust (1772–1775), Faust I. rész (befejezése: 1808), Faust II. rész (befejezése: 1832), Nyugat-keleti Diván (versciklus, 1819). Madách Imre (1823 –1864) A magyar drámairodalom egyik legismertebb és legfontosabb művének szerzője. A Nógrád megyei Alsó-Sztregován (ma Szlovákia) született, középnemesi családból. Ősei között költő és ügyvéd is volt, nagyapja a Martinovics-per vádlottjait védte. A váci piarista gimnázium magántanulója volt, majd a pesti egyetem filozófiai tanfolyamára, onnan a jogi karra került. Ügyvédi vizsgáját követően Nógrád megye másodjegyzője lett Balassagyarmaton, a szabadelvű ellenzék szónokaként vált ismertté a közéletben. Barátságba került Szontagh Pállal, akiről Lucifer alakját mintázta. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. A szabadságharc idején megyei főbiztosként segítette a hadsereg élelmezését. Nővérét, honvédtiszt sógorát és 15 éves unokaöccsét román parasztfelkelők felkoncolták, 1849 szeptemberében Pál öccse is meghalt futárszolgálat során szerzett tüdőgyulladásban. 1852–1853-ban a nógrádi nemzetőrség fegyvereinek
2 37
238
S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
1 1 .
rejtegetése és Kossuth titkárának bújtatása miatt előbb bebörtönözték, majd rendőri felügyelet alatt élt Pesten. Házassága megromlott, elvált műveletlen és kikapós feleségétől, anyjával és gyermekeivel Sztregovára húzódott vissza. 1859 februárja és 1860 márciusa között írta Az ember tragédiáját. A kéziratot 1861 májusában elküldte Arany Jánosnak, aki – Madáchhoz címzett későbbi levele szerint – néhány sor elolvasása után silány Faust-utánzatnak véve félretette. Később továbbolvasta a kéziratot, és belátta, hogy ítélete elhamarkodott volt, így 1861 szeptemberében levélben kereste meg a szerzőt, hogy elismerésének hangot adjon. 1862-ben – Az ember tragédiája sikerét követően – Madáchot beválasztották a Kisfaludy Társaságba, egy év múlva pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. Fontosabb művei: Lantvirágok (verseskötet, 1840), Fagyvirágok (versciklus, 1843), Nápolyi Endre (1841–42), Mária királynő (átdolgozott változat: 1855), Csák végnapjai (1843, átdolgozás: 1861), Férfi és nő (1842–43) – drámák; A civilizátor (komédia, 1859), Mózes (dráma, 1860). Samuel Beckett (1906 –1989) Az írországi Dublinban született, 1937-től Franciaországban, Párizsban élt angol és francia nyelven író regény- és drámaíró, költő és esszéista. A modern regény egyik legnagyobb alakjának, Joyce-nak a barátja, fordítója és tanítványa volt, kiváló tanulmányt írt a modern regény másik nagyjáról, Proustról. Legismertebb drámája, a Godot-ra várva tette világhírűvé, melynek bemutatója 1953-ban volt, Párizsban. Ez a dráma az abszurd máig egyik legnagyobb hatású, a folytatható hagyomány szempontjából termékenynek mutatkozó alkotása. Fontosabb regényei: Murphy (1938), Molloy (1951), Mi ez? (1961). 1969-ben Nobel-díjat kapott. Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) Protestáns lelkészcsaládból származó, németül író svájci drámaíró, elbeszélő, esszéista, a modern dráma
É V F O L Y A M
A
R O M A N T I K U S
E M B E R I S É G K Ö L T E M É N Y
jelentős, nagy hatású, sokat játszott alkotója. Paraboladrámáitól távol áll a direkt tanító szándék. Munkamódszerére jellemző, hogy történelmi vagy mitikus anyagból válogatva teremt egységes, eredeti történetet. Drámai témái, szereplőinek mozgás-, cselekvés- és viselkedésformái a modern polgári társadalom gyakorlatát, gondolkodásmódját, életformáját idézik, kérdésfelvetése rendszerint valamilyen paradoxonra épül. Főbb művei: drámák – A nagy Romulus (1949, 1957), Angyal szállt le Babilonba (1953), Az öreg hölgy látogatása (1956), A fizikusok (1962), Pillanatkép egy bolygóról (1970); szatirikus bűnügyi történetek – A bíró és a hóhér (1952), A gyanú (1953); regények – A baleset (1956), Az ígéret (1958). Sütő András (1927–2006) Pusztakamaráson született, kisparaszti családból származó író, elbeszélő, drámaíró és szerkesztő, a kortárs erdélyi irodalom meghatározó alakja. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, majd a kolozsvári református gimnáziumban tanult, 1954-től haláláig Marosvásárhelyen élt. Művészi világának jellemzője a szépség és az erkölcsi elkötelezettség (szolgálatelv). A tényleges történelmi, nemzeti létküzdelem vállalásával, a közösségi életérdek és a kisebbségi életigény kifejezésével évszázados küldetéses tradíciók folytatója. Poétikájának meghatározó jegyei a hagyományfolytonosság, a gondolatiság és modellalakítás. Írói szemléletét a népi világlátás, eszmeiségét az 1918 után, Erdély leszakadását követően kialakult regionális eszmeiség adja, amely magában foglalja a sorsközösség, az autonómia, a tolerancia (az együtt élő népek kölcsönös tisztelete), a méltányosság, igazságosság és humánum magatartásnormáját. Főbb művei: Anyám könnyű álmot ígér (1970), drámák – Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974), Csillag a máglyán (1975) Káin és Ábel (1977), A szuzai menyegző (1980), Álomkommandó (1987), Advent a Hargitán (1985).
239