S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S
Tanulói munkatankönyv
5
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.
SZAKMAI VEZETÕK
P Á L A K Á R O LY
S Z A K M A I I G A ZG AT Ó
P U S K Á S AU R É L
F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S
RÁPLI GYÖRGYI
FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ
VEZETŐ FEJLESZTŐK
A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE
KORÁNYI MARGIT
A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ
S Z A K M A I B I Z OT T S Á G
B Ó K AY A N TA L
ELNÖK
B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR
A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ
S Z A K M A I L E K TO R O K
MURÁNYI YVETT
A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA
FELELÕS SZ ERKESZ TÕ
NAGY MILÁN
BORÍTÓGRAFIKA
S Z Ű C S É D UA
TIPOGRÁFIA
BÁRD JOHANNA
© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT
A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,
KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.
KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.
1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.
KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.
A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ
MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!
NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007
A R S
P O E T I C Á K
Tanulói munkatankönyv
Fejlesztők Fűköh Kálmán Molnár Pethőné
Borbála László Cecília Nagy Csilla
TARTALOM
ARS POETICÁK
5
E L Ő Í R Ó K Ö LT É S Z E T TA N O K
24
EGY ROMANTIKUS ARS POETICA – PETŐFI: A TERMÉSZET VADVIRÁGA
40
TÁG A B B ÉR T EL E M B EN V E T T A R S P O E T I C Á K
73
E G Y I R Á N Y Z ATO S A R S P O E T I C A É S F O R M A I Ö N EL L E N TM O N DÁ S A I – V E R L A I N E: K Ö LT É S Z E T TA N
82
ADY ÉS BABITS
98
AR S POETIC ÁK A X X. SZ Á Z AD 30 -A S É VEITŐL A X XI. SZ Á Z AD ELEJÉIG
A fejezetben az irodalmi művek, többnyire versek egy sajátos tematikus csoportjával foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, miért és hogyan sajátos szövegtípusok az ars poeticák, illetve milyen hétköznapi szövegekkel tartanak rokonságot. Vizsgálódásunk ezúttal történeti jellegű is, az antikvitás klasszikus, sokáig példának tekintett alkotásától (Horatius: Ars poetica) különböző irodalmi korszakokban keletkezett ars poeticák olvasásával és értelmezésével jutunk el napjaink néhány hasonló tematikájú verséhez. Az időben utazva megfigyeljük, mit jelent az ars poetica szűkebb és tágabb értelme, hogyan alakult, változott szerepe, tartalma, kérdésfelvetése mostanáig. A fejezet első moduljában a költői mesterséget tanító, szabályokat alkotó ars poeticákból olvasunk részleteket.
1. E L Ő Í R Ó K Ö L T É S Z E T T A N O K 1. Kötötten és szabadon a) Társad utasításait követve kérdezés, visszakérdezés nélkül készítsd el a rajzot! b) Megismételjük a feladatot egy másik rajz elkészítésével úgy, hogy most rajzolás közben tisztázó kérdéseket is feltehetsz! (Ha szükséged van megerősítésre, pontosításra, jelentkezz, és tedd fel a kérdése(i)det az utasításokat közlő társadnak!) a)
b)
6
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
c) Beszéljétek meg az a–b) feladat tanulságait padtársaddal! (Segítségül használjátok az alábbi szemponttáblázatot!) Melyik rajz sikerült pontosabban? Vajon miért? Melyik feladat járt több nehézséggel? Melyek voltak ezek? Hogyan próbáltatok úrrá lenni a nehézségeken? Mi minden volt megkötve ennél a feladatnál? Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevételeink d) Készíts tetszőleges számú, fajtájú és nagyságú síkidomból önálló, színes kompozíciót!
e) Tekints vissza padtársaddal a feladat egészére az alábbi szemponttáblázat segítségével! Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznotok a d) feladatban az a–b) feladathoz képest? Melyik „alkotói helyzetben” éreztétek jobban magatokat? Miért? Milyen megkötései voltak a d) feladatnak? Egyéb megjegyzéseink, tapasztalataink, észrevételeink
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
2. Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre! a) „A helyesírás a nyelvtannak nem igen jelentékeny függeléke; hisz a nőknek is semmit könnyebben meg nem bocsátunk, mint »a sok bájos, kedves ortografiai hibát«.” (Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv, 1889. Az ortografiai szó jelentése: ’helyesírási’. ) b) A vombat az erszényes emlősök közé tartozik. Teste esetlen, nehézkes, feje vastag, nyaka rövid, lábai kurták és ötujjúak. Talpa széles és csupasz. Hossza 95 cm. Füvekkel és gyökerekkel táplálkozik. Éjjeli állat. Tasmánia erdeiben él. Üregeket ás magának. Könnyen megszelídíthető. c) „– Te lenni balkezes! Én várni ütés jobbról. José vállat vont. – Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani.” (Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány, I. fejezet) d) Sólet (csólent): Az előző nap kiválogatott, megmosott és beáztatott bab egy részét a magas és szűk szájú sóletfazékba tették, rá a liba- vagy a marhahúst, majd a maradék babot, és a tetejére került az apróra vágott vöröshagyma, a zúzott fokhagyma. Feltöltötték vízzel, hogy ellepje a babot, beletették a fűszereket, szorosan lefedték, és a péknél a kemencében megfőzették. e) A játék üres táblán kezdődik. A játékot mindig a fekete kővel játszó játékos kezdi. A játékosok felváltva lépnek, azaz teszik a tábla metszéspontjaira a köveiket. Minden letett kőnek annyi élete van, ahány üres, vele vonallal összekötött metszéspont van mellette. Kettő vagy több egymás mellé tett kő csoportot alkot. A csoport életeinek száma is a vele vonallal összekötött szabad metszéspontok összegéből adódik. Az olyan csoportot vagy egyedülálló követ, ami teljesen be van kerítve, le kell venni a tábláról. Minden körbekerített terület pont 1-1 pontot ér. Az győz, akinek több pontja van a játszma végén. A játékosok kihagyhatják lépésüket. A játéknak akkor van vége, ha mind a két fél úgy látja, hogy nincs több pontot érő lépés a táblán. A játékos nem hozhatja olyan állapotba a saját köveit, hogy azoknak ne legyen életük. Ha az ellenfél leüti egy kövünket, akkor tilos azonnal visszaütni, ha azzal, hogy visszaütünk, az eredeti állapotot állítjuk vissza. Ha az a helyzet, hogy egyik játékosnak se jó lépni, mert lépésével leüthetővé tenné magát, a helyzetből adódó pontokat egyik fél se írhatja be saját területként. f) Amennyiben a szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Megbízott a megbízást nem a kellő szakmai minőségben fogja teljesíteni, úgy a Megbízó jogosult a szerződéstől elállni. (1) Mi a közös a szövegek nyelvi megformálásában? (Amelyikben van aláhúzott rész, arra koncentráljatok!)
7
8
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
(2) Milyen szövegtípusba tudnátok besorolni a részleteket (ha egyáltalán van azonosítható szövegtípusuk)? a) b) c) d) e) f) (3) Döntsétek el, melyik szövegben lehet többé-kevésbé azonosítani a beszélőt (narrátort), és melyikben nem! Ha lehet azonosítani, indokoljátok meg a választ!
(4) Gyűjtsetek példákat a szövegekből az alábbi nyelvi eszközökre! Töltsétek ki a táblázatot! Amire nem találtatok példát a szövegekben, azzal a nyelvi eszközzel írjatok önállóan egy-egy mondatot! N Y E LV I E S Z K ÖZ M E G N E V E Z É S E TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY AZ EMBER FŐNÉV LEHET, SZABAD, KELL, ILLIK, ÉRDEMES STB. + INFINITÍVUSZ -HATÓ/-HETŐ
PÉLDA
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
(5) Írjatok olyan mondatot, amely rendelkezik a fenti nyelvi eszközök valamelyikével, mégis kivehető belőle a narrátor személye!
3. Listakészítés a) Készíts 2 percben listát arról, mi mindenre terjedhetnek ki szerinted a szépirodalmi szövegek megalkotására vonatkozó tanácsok, előírások, szabályok!
b) Beszéld meg listádat padtársaddal! A római irodalom egyik legnagyobb költője, Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65–8) sok-sok olvasói és alkotói tapasztalat birtokában, idős fővel foglalta össze a költői mesterségről való gondolatait. Költői levélnek (episztola) fogalmazott hexameteres tankölteményére az utókor annak témája miatt az Ars poetica – költői művészet, költői mesterség – címet ragasztotta. Horatius műve évszázadokra mintája lett egy olyan sajátos, tematikus műcsoportnak, amely összegző-rendszerező, illetve tanító-előíró jelleggel igyekszik felderíteni és közkinccsé tenni mindazt a tudást, amit a költői-alkotói tapasztalás az évezredek során felhalmozott. Tankölteményében Horatius a „költő” és a „költészet” szót – a kor poétikai gyakorlatának megfelelően – tágabb értelemben használja. A „költő” az eposz- és drámaírót is jelöli, mint ahogy a „költészetbe” beleérti az eposzt és a drámát is. Így tanításai hol általában a(z) (időmértékes) versben írt művekre, hol szűkebben az eposzokra, a drámákra vagy a mai értelemben vett lírai szövegekre vonatkoznak.
4. Horatius: Ars poetica – a szerzői szándék Olvassátok el az alábbi idézetet, és beszéljétek meg a kérdések segítségével! „Szolgálok, hát, mint köszörűkő, mely az acélnak jó élt ád, noha ő maga metszeni tompa; nem írok, s hogy mi a költőnek hivatása s tiszte, tanítom; hol lel kincseket, és mi teremti, mi képzi a költőt, mit szabad és mit nem, s az erény hova visz meg a botlás?”
9
10
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
a) Milyen költői képpel fejezi ki Horatius a költői mesterségre tanítás tevékenységét?
b) Minek tekinti a beszélő a tanítást?
c) Mire vállalkozik a beszélő?
d) Szerintetek sikeres, hasznos lehet-e egy ilyen vállalkozás? Indokoljatok!
e) Miben tér el a beszélő állítása az ismeretközlő szövegben olvasottaktól? Vajon miért?
f) Hogyan cáfolhatja meg a beszélő állítását maga a szövegrészlet?
5. Részletek az Ars poeticából a) Olvassátok el Horatius Ars poeticájának csoportotok számára kijelölt részleteit! b) Ismételjétek el az első idézet olvasását félhangosan, az időmértékes vers szabályai szerint „skandálva”! c) A szempontokat megbeszélve töltsétek ki a táblázatot! d) Készüljetek fel gondolkodásotok eredményének közzétételére! (Osszátok meg a szerepeket: legyen idézetolvasó, kérdésfeltevő, szabályfogalmazó és szabályértelmező!)
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
A) 1. IDÉZET Ábrázolni ha lónyakkal kívánna a festő emberi főt, s tollal tarkázna – vegyítve ezer színt – innen-amonnan vett tagokat, hogy lent feketés, rút halban végződnék a felül még elragadó nő, elnyomnátok-e – látva barátaim ezt – nevetéstek? (…) – „Mindenkor akármit merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!” Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk. Ámde nem úgy, hogy a vad s a szelíd keveredjen, a kígyó párja madárka legyen, kisbárány társa a tigris. M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
2. IDÉZET Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók! Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla és mit nem. Kiszemelt tárgyát aki győzi erővel, azt a világos rend s ékes szó el sose hagyja. M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
11
12
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
3. IDÉZET Az lesz bája – ha jól látom – meg erénye a rendnek, hogy most annyit mond csak, amennyit mondani most kell, mást mellőz, s a jelen percről későbbre halaszt el. (Muraközy Gyula fordítása) M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
B) 1. IDÉZET Akkor szólsz helyesen, ha a közkeletű szavak újként hatnak ügyes módon kapcsolva. Ha késztet a szükség, hogy nevet adj újabb dolgoknak, költve olyan szót, mit nemigen hallott a kötényes, régi Cethegus1, megteheted, kapsz rá jogot, ám túlzásba ne essél. M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
2. IDÉZET Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt. Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik; mert minden kifolyik, mi fölösleg, a túltele szívből. Míg gyönyörűségért írsz, messze ne járj a valótól, és ne akarja meséd, hogy higgyünk el neki bármit. 1
Cethegus [cetégusz]: az ódivatúság, az idejétmúltság megtestesítője
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
E L Ő Í R Ó
M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
K Ö L T É S Z E T T A N O K
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
3. IDÉZET Nagy kérdés: remeket mi teremt, a tudás vagy az ihlet? Nem hiszem én, hogy az ihlet kincsei nélkül elég a szorgalom egymaga, sem hogy minden a puszta tehetség. Így szorul egyik a másikra, s vele hű frigyet így köt. (Muraközy Gyula fordítása) M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
C) 1. IDÉZET Nincs műfaj, mit nem próbáltak a római költők, és a görög minták útját otthagyva – nagy érdem! – itthoni dolgokat is bátran nagy hírre emeltek köznapi tógás vagy bíborköpenyes darabokban. M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
13
14
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
2. IDÉZET Drámairó, halld meg, mit kívánunk: a közönség s én, ha szeretnéd, hogy néződ megvárja a függönyt, s míg a szinész nem szól: „Tapsoljatok!”, ülve maradjon. Jól kell ismerned minden kor egyéni vonását s azt, hogy az évekkel mint változik egyre a jellem. (…) Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek az évek, s lassan visszaveszik távozva. Vigyázz, nehogy ifjúkorra ruházd az öreg s gyermekre a férfi vonását, s el ne feledd, míly más lesz minden korban a jellem. M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
3. IDÉZET Színpadon elmondják a mesét vagy megjelenítik. Csak hallott dolgok nem rázzák úgy meg a lelkünk, mint az, amit biztos szemmel meglátva a néző önmaga érzékel. De nehogy nyílt színre kirángasd azt, ami bentre való! Sok mindent rejts a szemünktől, s mondja el ékesen felidézve utóbb, aki látta. (Muraközy Gyula fordítása) M I LY EN K ÉR D É S T VÁ L A SZO L M EG A RÉSZLET?
M I LY EN S Z A B Á LY T (N O R M ÁT ) Á L L Í T FEL?
O LVA S Ó I TA PA S Z TA L A TA I TO K A L A PJ Á N MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A S Z A B Á LY R Ó L?
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
6. Keress példát az előző feladat idézeteiből az előíró (tanító szándékú) irodalmi szöveg minél több nyelvi jellemzőjére! N Y E LV I J E L L E M Z Ő
PÉLDA
MEGSZÓLÍTÁS TÖBBES SZÁM HARMADIK SZEMÉLY HASZNÁLATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS) TÖBBES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY HASZNÁLATA EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLATA (FELSZÓLÍTÁSBAN) TÖBBES SZÁMÚ FŐNÉV (ÁLTALÁNOSÍTÁS) LEHET, SZABAD, KELL + INFINITÍVUSZ KÖZMONDÁSSZERŰSÉG (BÖLCSELETI JELLEG – SZENTENCIA, ÁLTALÁNOSÍTÓ MONDAT) SZABÁLY/RECEPTSZERŰSÉG A BESZÉLŐ SZEMÉLYES MEGJEGYZÉSE, VÉLEMÉNYE
7. Retorika és poétika Olvassátok el és vizsgáljátok meg az alábbi, szintén Horatius Ars poeticájából való részletet! „Ez költők joga volt, s marad is, hogy a nyelvnek új szót adnak – akár új pénzt – a jelen veretével. Mint a futó évvel lombját kicseréli az erdő, s hull az öregje, a vén szó éppígy hal ki, de ifjúmódra virágzik a nemrégen született, s csupa élet. Létünk és művünk a halálé! Védi a szárazföldre bevitt tenger flottánkat az északi széltől – fenséges mű! –, érzi a rég meddő, evezővert láp ma a súlyos ekét, s kenyeret kap róla a környék; nem csap már a folyó új medréből a vetésre többé: emberi mű mindez, nem lesz maradandó! Hát hogyan élne a nyelv becse, kedveltsége örökké? Feltámad már sok feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha talán így dönt a gyakorlat, mely legfőbb mérték, törvény, bíró a beszédben.”
15
16
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal egy mondatban azt az állítást (szabályt), amit ebben a részletben megmagyaráz, illetve bebizonyít az elbeszélő!
b) Milyen, a természetből és az épített környezetből vett példákkal bizonyítja állítását az elbeszélő?
c) Keressetek példát a részletben az alábbi stíluseszközökre, próbáljátok megmagyarázni szerepüket!
STÍLUSESZKÖZ
PÉLDA
SZEREPE
HASONLAT
ELLENTÉT
PÁRHUZAM
d) Mi a szerepe a részletben a felkiáltójelek használatának és a kérdő mondatnak?
e) Milyen következtetéshez jut el az elbeszélő?
f) Milyen tekintélyre hivatkozik a következtető részben az elbeszélő?
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
8. Előíró ars poeticák a XVII. és XIX. századból a) Olvassátok el az alábbi részleteket!
NICOLAS BOILEAU2: ARS POETICA (1674, RÉSZLETEK) Szeressen mindig a közönség? Akarod? Változatos legyen, ha írsz, a modorod. Egyhangú stílusod nem szül, csupán unalmat; ha szemre csillog is, előbb-utóbb elaltat. A közönség olyan szerzőtől viszolyog, aki örökösen csak egy hangon morog ... Bármit írsz, durvaság abban soha ne essék: van a legköznapibb stílusban is nemesség. (…) Spanyolországban a költő egy puszta napban akár éveket is zsúfolhat egy darabban. Ott még kisgyermek a hős az idomtalan Színdarab elején, végén szakálla van. De bennünket az Ész vezet szabálya rendjén: úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény, történjék egy eset, egy helyen, egy napon; kezdettől végig azt lássuk a szinpadon. Ne tárj néződ elé olyat, mi hihetetlen. A való néha nem valószerű is egyben. Nekem érdektelen egy képtelen csoda. Amit nem hisz, az észt nem hatja meg soha. Mit látni nem szabad, elbeszélés tudassa. Bár amit látsz, eszed azt jobban megragadja, helyes művészetünk bizonyos dolgokat csak fülünkkel közöl, szemünknek nem mutat… (Rónay György fordítása)
2
NICOLAS BOILEAU [ejtsd: nikolá boáló] francia író és irodalmár, XIV. Lajos udvari történetírója, a francia Akadémia tagja (1636–1711). Irodalmi bírálatait a király pártfogását maga mögött tudva fogalmazta meg. Az 1680-as évek irodalmi vitáiban a konzervatív álláspont képviselője volt azokkal a „modernekkel” szemben, akik nem kizárólag az antikvitásban véltek témát találhatni. Ars poetica (L’art poétique, 1674) című verse az antik mintákat követő klasszicista esztétika alapvetésévé vált. A megírását követő másfél évszázadban iskolai tananyag, valamint az irodalomban érvényes, működő szabályrendszer volt.
17
18
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
ARANY JÁNOS: VOJTINA3 ARS POÉTICÁJA (1861, RÉSZLETEK) Hazudni rút. Ez ellen a morál, A társas illem egykint perorál4 De költőnek, bár lénye isteni, Nemcsak szabad: – szükség fillenteni. Avagy felettünk nem hazud az ég, Bolttá simulva, melynek színe kék? A támadó nap burka nem hazud? S fejünk felett, min jár, nem ál az út? A csillagok hullása nem csaló? Távol hegy, erdő kék szine való? Szivárvány hídja nem csak tettetés? A látkör széle nem csúf rászedés? A délibáb, midőn vizet csinál, Melyben torony, fa kettészelve áll, Lebegve orma, tótágast az alja: Hát nem szemed, szomjad ingerli, csalja?… Minden hazugság, földön ami szép: Csontváz, ijesztő a valódi kép; Azt vérrel, hússal ékesíteni Jer, jer költő!… hazudva isteni! Győzz meg, hogy ami látszik, az való: Akkor neved költő lesz, nem csaló, – (…) Nem a való hát: annak égi mássa Lesz, amitől függ az ének varázsa: E hűtlen hívség, mely szebbít, nagyít – Sulykot, bizony, nem egyszer elhajít: Ez alkonysúgár, mely az árnyakat, E köd, mely nőteti a tárgyakat; E fénytörődés átlátszó habon, E zöld, esős lég egy május-napon; Ez önmagánál szebb, dicsőbb természet: Egyszóval… a költészet. 3
VOJTINA MÁTYÁS a XIX. század közepének jellegzetes pesti figurája, szlovák születésű műkedvelő költő volt. Kocsmáról kocsmára járva szavalta saját verseit, amelyekkel nem aratott osztatlan sikert. Arany Jánosnak is bemutatták a közismert hóbortos figurát egy vendéglőben, ahol rendszeresen gyűltek össze írók, költők. Arany az ő szerepébe illeszkedve már 1850-ben két levelet (episztolát) írt, ezekben még – Vojtinához méltóan – gúnyosan ható tanácsokat osztogatott levelei címzettjének, öccsének. Aranyt a szabadságharc leverése után nagyon bosszantotta az, hogy a lapok – az ínséges időkben, amikor valamirevaló magyar költő a cenzúrától félve meg sem kísérelte műveit megjelentetni – rengeteg rossz, népieskedő verset közöltek dilettáns, gyakran nem magyar nemzetiségű, de magyarul író költőktől. „Megszántam szegényeket, hisz magyarul döngicséltek” – kommentálta a Vojtina-leveleket szerzőjük.
4
PERORÁL: szónokol
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
b) Beszéljétek meg az olvasottakat az alábbi szempontok segítségével, közben töltsétek ki a táblázatot! (Ha szükséges, lapozzatok vissza Horatius Ars poeticájának részleteihez is!) SZEMPONT
NICOL AS BOILEAU
AR ANY JÁNOS
MILYEN SZABÁLYOKAT FOGALMAZNAK MEG A RÉSZLETEK A KÖLTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL?
MILYEN TEKINTÉLYRE HIVATKOZNAK A RÉSZLETEKBEN A BESZÉLŐK? HOGYAN, MENNYIBEN KAPCSOLÓDNAK A RÉSZLETEK A HORATIUSI MINTÁHOZ?
9. Visszatérés a listához a) Lapozz vissza a 3. feladatbeli listádhoz! b) Pipáld ki azokat a szempontokat, amelyekkel kapcsolatban Horatius, Boileau, illetve Arany szövegrészleteiben tanácsokkal, szabályokkal találkoztál! c) Egészítsd ki a listádat – más színt használva – olyan szempontokkal, amelyekkel kapcsolatos szabályokkal, tanácsokkal, előírásokkal Horatius, Boileau, illetve Arany szövegrészleteiben találkoztál, de a listádon eredetileg nem szerepelt!
19
20
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
10. Olvasd el és értelmezd a magad számára az alábbi fogalom-meghatározást! Az ARS POETICA latin elnevezés, jelentése: költői mesterség, költészettan. A témára utaló elnevezés eredeti értelmében a gondolati líra világosan elkülönülő költeménytípusának megjelölésére szolgál. Olyan, általában versben írt, hosszabb terjedelmű, a szerzői szándék szerint tanító és szabálymegfogalmazó műveket sorolnak alá, amelyek összegző és rendszerező, normaadó igénnyel születtek. E költeménytípus legjellemzőbb klasszikus (ókori latin) példája Horatius De arte poetica című költeménye, amely máig mintadarabja, követett vagy elutasított normája a verscsoportnak. Voltak olyan korok, például Boileau kora (a klasszicizmus), amelyekben Horatius műve szinte kánonként szolgált, noha szerzője eredetileg nem szigorúan normaképző alkotásnak szánta. Ma szűkebb értelemben vett ars poeticának tekintünk minden olyan költeményt, amelynek témája a költői mesterség, annak fogásai, a „költészetcsinálás”, vagyis magának a megalkotásnak a mikéntje. Tágabb értelemben az ars poetica témája rendkívül változatos lehet. Szólhat a költészet esztétikai, illetve társadalmi szerepéről, a költői szerepfelfogásról, én- és világfelfogásról. Ezek a tágabb értelemben vett ars poeticák általában (de nem feltétlenül) vallomásos jellegű, személyes hitvallások. Ilyen, közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák a romantika korától, a XIX. századtól váltak jellemzővé. 11. Egy kis illemtan a) Válassz az alábbiakból egy témát, és írj hozzá „illemtan” jellegű szabályrendszert! b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
12. Használati utasítás a) Válaszd ki a neked legjobban tetsző képtelen tárgyat, és írj hozzá humoros használati utasítást! (Használd az általánosító mondatokra jellemző nyelvi sémákat!) b) Írásodat olvasd fel padtársadnak!
hintafűrész
állati erővel hajtott varrógép
takarítópapucs
Csak érdeklődőknek! 13. Hogyan írjunk eredeti verset? Tristan Tzara (1896–1963), a XX. század elejének egyik különös irodalmi vezéralakja a következő útmutatást adta a verskészítéshez: „Vegyetek egy újságot. / Vegyetek egy ollót. / Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. / Vágjátok ki a cikket. / Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összeset tegyétek bele egy zacskóba. / Gyengéden rázzátok össze. / Egymás után húzzátok ki a szavakat, és olyan sorrendben rakjátok le, amilyenben előjöttek. / Lelkiismeretesen másoljátok le őket. / A költemény rátok fog hasonlítani. / És íme, végletesen eredeti és elbűvölő íróvá váltatok, bár, értsétek meg, a köznép képtelen ezt felfogni.”
21
22
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
a) Ha van kedved, alkosd meg a saját versedet Tzara útmutatásai szerint! b) Mit gondolsz, hogyan értelmezhető az „alkotói szabadság” és az „eredetiség” kérdése ebben az esetben?
14. Szikrázó forma Esterházy Péter Pápai vizeken ne kalózkodj! című művéből való az alábbi részlet. Az elbeszélő tanácsainak címzettje Miklóska, aki élete első munkanapjára indul pincérként. Az elbeszélés olvasható a fiatal, pályakezdő művész ars poeticájaként is, mint ahogy az alábbi részlet is lehet az írás, az alkotás metaforája. „A szalonnát találd vonzónak: benne az az elbűvölő, ami megkülönbözteti a zsírtól: a szikrázó forma. A formának ezt a rámenős, de tanulságos előrenyomulását ritkán érheted tetten. (…) A szalonna külön leckével is szolgál, hiszen ha a fokhagyma átható szagára, a paprika színére vagy az abárolás lehengerlő bonyolultságára is ügyelsz, akkor a különálló elemek anyagszerű és ekképp példás egybeillesztéséről kapsz követendő mintát.”
Értelmezd az írás metaforájaként a részletet!
15. Horatius-idézetek Értelmezd az alábbi bölcsességeket! a) Hegy vajudik, s végül nevetést keltő egeret szül!
E L Ő Í R Ó
K Ö L T É S Z E T T A N O K
b) (…) Te kilenc évig tartsd vissza a műved, jól elzárva.
c) Annak verseidet sose olvasd fel, kinek adtál, vagy pedig adni akarsz valamit (…)
16. Értékelés Írj „tízcentis” esszét, amelyben értékeled az előíró költészettanoknak az irodalomra gyakorolt, általad feltételezett hatását! Érveidet a kedvező, illetve kedvezőtlen hatás mellett próbáld alátámasztani olvasói tapasztalatodból vett példákkal!
23
2. E G Y R O M A N T I K U S A R S P O E T I C A – PE TŐFI: A TERMÉSZE T VADVIR ÁGA A modul középpontjában Petőfi Sándor A természet vadvirága című versének értelmezése áll. Ez az ars poetica nagyjából abban a korban született, amikor Arany János Vojtina ars poeticája című verse. Ugyanakkor nem alkot követésre szánt szabályokat, nem hisz a szabályok általános érvényében és nem akar tanító célzatú sem lenni. Miben és hogyan változott a költői mesterségről való gondolkodás a XIX. századra, a romantika idejére? Ez többek között azért is izgalmas kérdés, mert a romantika költészetfelfogása sok tekintetben előzménye korunk költészetfelfogásának. 1. Monológ a természetről Írd meg első személyben, mit gondolhat a képen látható vándor a természetről és önmagáról!
Caspar David Friedrich: A vándor a ködtenger fölött, 1818
2. Mi jut eszedbe róla? a) Fentről lefelé és balról jobbra haladva írj minden szóhoz, szószerkezethez két képzettársítást, ami legelőször eszedbe jut! (Egyelőre ne foglalkozz az üres szövegdobozokkal!)
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
VIRÁG
VADVIRÁG A KORLÁTTALAN TERMÉSZET VADVIRÁGA ÉN (ENGEMET)
ÜVEGHÁZI ÜVEGHÁZAK SATNYA SARJADÉKAI ŐK (RAJTUK)
b) Az előbb követett haladási rendben beszéljétek meg pároddal képzettársításaitokat! c) Vizsgáljátok meg, hogyan és miért változtak asszociációitok jelentései, értékképzetei! Észrevételeiteket rögzítsétek is! 1. sor 2. sor 3. sor d) Beszéljétek meg, milyen lehetőség rejlik a személyes névmások (illetve ragozott alakjaik) megjelenésében! 4. sor e) Mit lehet kérdezni mostani tudásunk birtokában? Beszéljétek meg, majd írjátok le a kérdéseket!
f) Írj egy jósló mondatot, miről fog szólni az a vers, amelyben a fenti szavak és viszonyok szerepelnek!
25
26
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
g) Hallgassátok meg a verset, és olvasással is kövessétek a szöveget! A TERMÉSZET VADVIRÁGA Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot* vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya* sarjadékain*; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok*! Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. Hát azért nekem örökre, Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok. S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én. Pest, 1844. december KONC: kutyának odadobott húsos csont, hogy elhallgattassák, elfoglalják SATNYA: fejlődésben elmaradt, csenevész, csekély értékű SARJADÉK: gyenge, fiatal hajtás; utód, leszármazott (gúnyosan) KÓFIC: hitvány, semmirekellő ember h) Húzd alá a versben azokat a szavakat, szószerkezeteket, amelyek a folyamatábrában szerepelnek! (Valamennyi előfordulásukat!)
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
i) Írd be a folyamatábra üres szövegdobozaiba a hiányzó szavakat, szószerkezeteket! j) Beszéljétek meg, hogyan módosították a hiányzó és most beírt szavak, szószerkezetek a jelentést! Milyen metaforikus jelentéssel bír a képrendszer egésze? Adjatok közösen választ az e) pontban feltett kérdéseitekre olvasói tapasztalatotok birtokában! 5. sor
k) Ellenőrizzétek jósló mondataitokat, és beszéljétek meg, miben igazolta, módosította, pontosította feltevéseiteket a vers!
l) Milyen nyelvi eszközök teremtik meg az erőszakosan támadó beszélői hangot?
3. Mintakövetés és eredetiség Házi feladat a) Vizsgáld meg, miféle kettősség (ellentét) szervezi a második és a harmadik versszakot! 2. versszak
3. versszak
Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én.
Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én.
27
28
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
9 .
É V F O L Y A M
BEFOGADÓK (KRITIKUSOK, OLVASÓK)
KÖLTŐK Én:
•
Más:
Ti:
Más:
b) A költői én a második versszakban azt állítja, hogy a költői mesterséget nem tanulta, mesterségbeli tudása természetes (ösztönös). Cáfold meg ezt az állítást, keress minél több érvet a versből a tudatos nyelvi megalkotottságra!
4. Összevetés a) Hasonlítsátok össze halmazábrában az előíró költészettanokat A természet vadvirága költészetfelfogásával! b) Írd be a halmazábrádba más színnel azokat az észrevételeket, amelyeket más csoportok tettek, amelyekre ti most nem gondoltatok! ELŐÍRÓ KÖLTÉSZETTANOK
KÖZÖS VONÁSOK
A TERMÉSZET VADVIRÁGA
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
5. Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget! Tégy 3 jelet a margóra azokhoz a megállapításokhoz, amelyekkel az értelmezés folyamatában találkoztál! Tégy + jelet oda, amelyekkel ebben az összefoglalóban találkoztál először, vagyis számodra új információ! Petőfi gyakran írt önmagáról, verseiben szívesen jellemezte, elemezte költői és emberi magatartását. Korai, 1842 és 1844 között született önarcképeiben többnyire mint zabolátlan, a költészettan szabályaira fittyet hányó természetes tehetség jelenik meg, akit nem kötnek lírai konvenciók, iskolai tananyaggá merevedett szabályok. Petőfit kortársai is, az utókor is gyakran tekintette műveletlen, ösztönös „vadzseni”-nek, s ebben nem kis szerepet játszott az a hamis kép, amelyet épp a költő festett önmagáról. A valóság egészen más volt. A magát a természet vadvirágaként megnevező költő egész diákkorában szakadatlanul olvasott, nem véletlenül hívták aszódi diáktársai „könyves Sándor”-nak. Furcsa ellentmondás, hogy a természetesség, tanulatlanság és eredetiség ars poeticájában, A természet vadvirágában is jól fölismerhetők ezek a hatások: a refrénes formát feltehetőleg a francia Béranger-től (ejtsd: béranzsé), a csattanóra épülő szerkesztést a német Heinétől leste el Petőfi. S még az eredetiség erőteljes hangsúlyozása sem eredeti: a korszak uralkodó stílusa, a romantika szinte minden képviselőjénél megtalálhatjuk. A természet vadvirága ars poeticaként lírai önarckép s egyben programadó vers is. Olyan költemény, melyben Petőfi megfogalmazza saját stíluseszményét, jelzi azt a költői magatartást, melyet meg kíván valósítani. A költői nyelvhasználat, beszédmód szabadságát vallja és hirdeti meg. A természet vadvirágának nyers, „faragatlan” vadzsenije jellegzetes költői magatartás a XIX. század első felének irodalmában. A természetesség és az „istenadta” tehetség hangsúlyozása a megszerzett tudás és a mesterkéltség rovására a XVIII. század művészeti ízlésével és az azt szabályokba rögzítő (klasszicista) esztétikával fordul szembe, s mindkettő e korszak uralkodó korstílusának, a romantikának a szülötte. A romantikáról mint a XIX. század első kétharmadának meghatározó stílusirányzatáról a későbbiekben fogtok bővebb ismereteket szerezni. Itt és most azt érdemes megjegyezni, hogy a természetesség kultusza összefügg a romantikának a népköltészet iránti érdeklődésével, a romlatlan, mesterkéltség nélküli, egyszerű népi művészethez – mint ősforráshoz – való visszatérés programjával. A „zsenikultusz” alapja a költő szerepének túlértékelése, felsőbbrendűségének, rendkívüliségének hite, tudata. A romantika az egyénre, az érzelmekre koncentrált, a művészetekben a szabálykövetés helyett az egyéni megoldásokra helyezte a hangsúlyt. A művészt nem mesterembernek, hanem teremtőnek, alkotónak (tehát géniusznak, azaz zseninek) tekintette. Felfogása szerint a zseninek joga van átlépni a merev szabályokon és új szabályokat, illetve „szabálytalan” műalkotásokat létrehozni. A romantikusok előszeretettel vegyítik a korábban össze nem férőnek tekintett dolgokat: műnemeket, műformákat, műfajokat, esztétikai minőségeket. Így jönnek létre kevert műfajú alkotások, illetve a hagyományos műfajoknak jellemzően a líra irányába elhajló változatai. (Pála Károly – Szeredás Lőrinc)
29
30
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
6. Tegyük fel, hogy nem tudjuk, szabad-e vagy lehet-e Budapestnél a Dunán evezős csónakkal közlekedni. Fogalmazd meg és írd be a jobb oldali oszlopba a lehető legrövidebben azt az állítást, ami a bal oldalon szereplő leírást kifejezni! a) A hatóság tiltja: b) Nem tudod biztosan, de valószínűnek tartod, hogy a hatóság tiltja: c) A hatóság nem tiltja, de hallottál róla, hogy jobb nem próbálkozni vele: d) A hatóság nem tiltja, te próbáltad is, de nem javaslod, hogy más megpróbálja: e) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, de ismered annyira a helyet, hogy nem javaslod: f) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem is ismered a vízi viszonyokat, de hallottál róla, hogy jobb nem próbálkozni vele: g) A hatóság nem tiltja, te nem próbáltad, nem is ismered a vízi viszonyokat, de valaki, akinek ilyen dolgokban megbízol a véleményében, elmondta, hogy jobb nem próbálkozni vele:
7. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget! Beszéljétek meg, az előző feladat melyik mondata mennyi személyes bizonyosságot, mennyi közvetett értesülést sugall, illetve hogy milyen valóságtartalmat tulajdonít a beszélő az egyes megoldásokban annak az állításnak, hogy „Pestnél a Dunán nem lehet (szabad) evezős csónakkal közlekedni”! A közlő megnyilatkozásokban sokszor kifejezzük azt is, hogy honnan szereztük az értesülést, amelyet továbbadunk (az információ FORRÁSÁT) és hogy milyen VALÓSÁGTARTALMAT tulajdonítunk neki. A forrás néhány fontos típusa: a) a beszélő saját élménye (pl. fáj a lábam, láttam a Mont Blanc-t); b) a beszélő kikövetkeztette (pl. nem lehet máshol, mint az ágy alatt); c) a beszélő transzcendens (isteni) sugallatból tudja (pl. harmadnapra feltámadott); d) a beszélő másvalakitől hallotta (pl. úgy tudom, Mari beteg); e) a beszélő ismereteivel összefér, de nincs róla információja (pl. lehet, hogy itt szabad csónakázni). Az, hogy milyen valóságtartalmat tulajdonítunk az információnak, szorosan összefügg a forrásával. Például világos, hogy a fenti első három típusú forrás esetében az információt valóságosnak (igaznak) véli a beszélő, míg az utolsó kettőnél nem feltétlenül. Másrészt különböző az egyes esetekben a közlés SZEMÉLYESSÉGÉNEK a foka is, a legszemélyesebb élménybeszámolótól attól a teljesen személytelen közlésmódig, amikor valaki másnak a közlését fogalmazzuk meg (ez az ún. FÜGGŐ vagy KÖZVETETT BESZÉD, pl. Pista azt mondta, hogy Mari beteg).
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
Sok nyelvben nyelvtani eszközei is vannak annak, hogy megjelöljük az információ forrását és (vagy) a bizonyosságunk mértékét, például eltérő igealakokat vagy szerkezeteket használnak a különböző esetekben. A magyarban nincs egységes nyelvtani eszköz erre, mindegyik típusnak sokféle kifejezési módja van. 8. A) változat: Kritikaírás a) Dolgozzatok párban! Olvassátok el az alábbi két kritikarészletet, majd olvassátok újra A helység kalapácsának elejét! Kár, hogy néhányoknak ezen valóban szép jövendő elébe siető költőink közül nincs egy barátjok, ki megmondaná nekik, mikép e káromlás sehol sem szép, s költeményekben botrányos; s hogy ez nem humor, vagy ha az, csak annyiban az, amennyiben a bor is humor. Kár, hogy a kritika hallgat, s egy-két egészséges gondolat által megvesztegetve, nem igyekszik kiirtani mindent, mi a költészet égi hangján nem szól s mi a rögre emlékezteti az embert. [...] Ifjabb költőink [...] a népiességet akként kívánják kifejezni, hogy káromkodnak és virágokkal élnek, melyek a bogrács mellett csak elcsúszhatnak, de költői műben botrányosak.” Pompéry János – „Dardanus”, Pesti Divatlap, 1844. december 29. Azonban amilly örömmel méltánylom e jeles tehetséget P. úrban, annál nagyobb sajnálattal, de kénytelen vagyok kimondani, mikép e népköltői tehetség álirányban kezd indulni, s (hogy kimondjam hímezés nélkül) a pórias verselés alant-régiójába kezd mindinkább alásülyedezni. [...] Ama könnyűség könnyelműséggé kezd válni, s ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, mellynek nyelvén szól, lealjasul a pórhoz, hogy sületlen vicceivel azt megkacagtassa. Nádaskay Lajos, Honderű, 1844. december 21. A HELYSÉG KALAPÁCSA (részlet az első énekből) Szeretnek az istenek engem, Rémítő módra szeretnek: Megajándékoztanak ők Oly ritka tüdővel, Mely a csatavészek Világrendítő dúlakodásit Illendőn elkurjantani képes, S melyet tőlem minden kántor irígyel. És hogy férfi legyen, Méltó e tüdőhöz, Lön az égi hatalmak irántami hajlandóságából A széles tenyerű Fejenagy, A helységi kovács, Vagy mint őt a dús képzeletű nép Költőileg elnevezé: A helység kalapácsa. Ti, kik erős lélekkel birván, Meg nem szeppentek a harci morajtól, Halljátok szavamat!
ANYAGGYŰJTÉS (észrevételek, elemző megjegyzések)
31
32
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
De ti, akiknek szíve Keményebb dolgoknál A test alsó részébe hanyatlik, Oh ti kerűljétek szavamat! * „Ámen!” szólt az áhítat Szent hangján A menny szolgája; s az egyház Négy fala, régi szokása szerint, Komolyan mondotta utána, hogy: „Ámen.” A nép pedig, amely esti imára Gyűlekezett a szentegyházba, azonnal Elhordta magát, S egy-egy kancsó bor előtt Otthon vagy a csapszék asztala mellett Dícsérte az istent. A becsukott templomban csend lett; Nagyobb csend nincs a mocsárok partjainál sem, Mikor a gém, bíbic s béka elalszik. Csend vala hát; Csak két éhes pók harcolt Életre, halálra Egy szilvamagon-hízott légy combja felett; De, oh balsors! a combot elejték. Egy egér fölkapta, s iramlott Véle az oltár háta mögé A tiszteletes reverendájába, S lakomáz vala, S a pókok szeme koppant. Hah, de mi szörnyű zaj, Mily lárma riasztja Egyszerre az egyház Temetői nyugalmát! Mennydörgés? Vagy kásának forrása fazékban?... Nem! Ott ember hortyog. Ugy van! ez emberalak. Egy zugban két öklére hajolva Alszik... hanem íme fölébredt, Miután elhortyantotta magát. Ásít... szemeit dörzsölve körülnéz... Lát és sejt... sejtése pogány. Megy az ajtóhoz; megrázza kilincsét. És rázta hiába. Éles eszével Átlátta azonnal
•
9 .
É V F O L Y A M
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
A dolog állását, És ezt mondotta: „Bezártak.” S még egyszer mondotta: „Bezártak.”Azután, mint férfihoz illik, Téged híva segédül, Lelki jelenlét! S kére: ne hagyd el. S te nem hagytad el őt. Védő szárnyadnak alatta Ily gondolatok születének Nem tökkelütött koponyájában, Mialatt orrát mutató ujjára tevé: A) párosok
b) Képzeljétek magatokat Petőfi bírálóinak helyébe! Gyűjtsetek kritikai észrevételeket a kettéosztott napló technikájával! A bal oldalon húzzatok alá az „illendőséget sértő”, „alantas és pórias” kifejezéseket, „verselésbeli és műfajbeli szabálytalanságokat”! A jobb oldalra tegyétek meg bíráló megjegyzéseiteket! c) Írjátok meg Petőfi kritikusainak szemléletében és modorában, maximum 15 sorban rövid, elmarasztaló bírálatotokat!
33
34
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
B) párosok
d) Képzeljétek magatokat Petőfi „ép ízlésű”, korabeli értő olvasóinak helyébe! Gyűjtsetek eredetiségét, humorát elismerő-méltató észrevételeket a kettéosztott napló technikájával! A bal oldalon húzzatok alá humoros kifejezéseket, eredeti nyelvi megoldásokat, izgalmas szabálytalanságokat! A jobb oldalra tegyétek meg elemző-méltató megjegyzéseiteket! e) Írjatok olvasói levélben cáfolatot az elmarasztaló kritikákra Petőfi korabeli értő olvasóinak „szemléletében és modorában”, maximum 15 sorban !
f) Üljön össze egy kritizáló és egy méltató páros, és olvassátok fel egymásnak írásaitokat! 8. B) változat: A költő halála Madarász Viktor festőművész 1875-ben készített képén így képzelte el a haldokló Petőfi Sándor utolsó perceit.
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
a) Milyen tárgyak vannak Petőfi környezetében?
b) A költő milyen szerepeire utalnak ezek a tárgyak?
c) Mi jellemzi a képen látható Petőfi-alak testtartását, tekintettartását? Mi lehet ennek a szerepe?
d) Milyen érzéseket keltett bennetek ez a kép? Miért?
9. Belső formából megalkotott szöveg – Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… a) Alakítsatok ötfős csoportokat tanárotok útmutatása szerint! b) Gondolkodj öt percig saját feladatod megoldásán, majd folytassátok a munkát azonos feladatokon dolgozó szakértői csoportokban! (Az anyaggyűjtéshez, az elemzéshez és értelmezéshez használjátok a kettéosztott naplót! A bal oszlopban húzd alá a versből azokat a szövegrészeket, formai és tartalmi elemeket, amelyekről gondolkodtok! A jobb oldalra írd be az értelmezéssel kapcsolatos meglátásaitokat!) 1. számú csoporttag: a vers nyomtatási képe –
Milyen hagyományos kötöttségeket, szabályokat „szeg meg” a vers nyomtatási képe?
–
Mi lehet az oka, indoka a nyomtatási kép „szabálytalanságainak”?
–
Milyen többletjelentések fakadhatnak a vers nyomtatási képéből?
–
Vizsgáljátok meg a rímtechnikát is! Hogyan viszonyul a rím a szabálytalan formához?
2. számú csoporttag: beszédhelyzet és költőszerep –
Ki a vers beszélője, kit szólít meg: ki a címzett?
–
Milyen jellemző nyelvi kifejezőeszközei vannak a versben a megszólalás személyességének, illetve a címzetthez fordulásnak?
35
36
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
–
Milyen szerep, életsors betöltésére vágyik a vers beszélője?
–
A vers nem alkotja meg a jelenetkeretet. Milyen jelenetkeretet képzeltek a megszólaláshoz?
3. számú csoporttag: metaforizáció –
Hogyan értelmezik a beszélőt bántó egy gondolatot a 3–6. sor hasonlatai és 9–12. sor metaforái?
–
Mely szavak, kifejezések viszik tovább a viharmetaforát a 13–30. sorban? Hogyan kapcsolhatók ezek a természeti viharhoz?
–
Hogyan értelmezi át visszafelé a vers 13–30. sora a 9–12. sorbeli viharmetafora jelentését?
–
Milyen hangvétellel fogalmazódik meg a 13–36. sor költői víziója? Milyen nyelvi eszközök teremtik meg ezt? (Néhány példával válaszoljatok!)
4. számú csoporttag: értékszerkezet –
Milyen kétfajta élet és halál áll szemben egymással ebben a versben?
–
Miért és hogyan kapcsolódnak negatív és pozitív értékek az élethez és a halálhoz?
–
Melyik szó képviseli a versben az abszolút értéket? Mivel szemben?
–
Egyéni becsvágy vagy a közjó szolgálatának vágya motiválja a beszélőt a hősi halál kérésében? (Szövegből indokoljatok!)
5. számú csoporttag: versritmus és tempóváltás –
Vizsgáljátok meg az 1–20. sorok, a 21–30. sorok és a 31–36. sorok ritmikáját! (Az egységeken belül néhány sor vizsgálata elegendő.)
–
Milyen verslábak a meghatározóak az egyes részekben?
–
Milyen tartalmi váltásokhoz kapcsolódik a ritmusváltás?
–
Hogyan változik a versben a versmondatok hosszúsága?
–
Hogyan változik a ritmusváltással és a mondatok hosszúságával összefüggésben a vers tempója?
E G Y
PETŐFI SÁNDOR: EG Y G O ND O L AT B Á N T E N G E M E T. . .
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
G Y Ű J T Ő M U N K A : E L E M Z Ő É S ZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK
1
Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; 5 Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, 10 Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... – Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép 15 Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!” S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, 20 S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, 25 Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, 30 S ott hagyjanak engemet összetiporva. Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével 35 A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Pest, 1846. december c) Üljetek vissza alapcsoportjaitokba, és foglaljátok össze csoporttársaitoknak kutató-értelmező munkátok eredményét! (A kérdéseket, illetve feladatokat nem kell felolvasni, törekedjetek szempontotok összegző, lényegkiemelő bemutatására!)
37
38
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
d) Készíts rövid, kulcsszavakból álló jegyzeteket a magad számára csoporttársaid összefoglalójáról!
e) Olvasd el és vesd össze jegyzeteiddel az alábbi meghatározást! Tégy 3 jelet a jegyzeteidben oda, ahol megállapításaitok egybeesnek a fogalom-meghatározásban olvasottakkal! Az Egy gondolat bánt engemet… műfaja RAPSZÓDIA. A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán került át. Mind a zenében, mind az irodalomban a romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság, melynek kifejezőeszközei a megjelenő érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet. Ez utóbbi annak következménye, hogy a szerkezeti egységek elsősorban nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk révén kapcsolódnak egymáshoz. További jellemzői a szintén kötetlen külső forma, illetve ritmus, a közvetlen és személyes (szubjektív) kifejezésmód eszközeinek gyakori és változatos felhasználása, valamint a hangnem emelkedett, gyakran elragadtatott jellege. A merev műfaji (és műnemi) határok elmosódása és az új műfajok születése öszszefügg a romantikának azzal az igényével, hogy a gondolatot és érzelmet nem a meglévő formákba kell beleerőltetni, hanem a (belső) gondolat és érzelem teremti meg a maga külső formáját (szerves forma). 10. Ars poetica? Írj 2-3 percig folyamatosan arról, olvasható-e az Egy gondolat bánt engemet... ars poeticaként!
E G Y
R O M A N T I K U S
A R S
P O E T I C A . . .
11. Házi feladat Válassz az alábbi képek közül egyet, és írj hozzá első személyben néhány mondatos szöveget a feladat szerint! A költő (Varró Dániel) hitvallása ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ ................................................................ Az autóversenyző Fernando Alonso hitvallása .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. A cédrus hitvallása
A festő hitvallása
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
......................................
.......................................
...................................... Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, 1907
39
3. T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K A modulban megismerkedünk két újabb Petőfi-verssel, valamint összevetjük Arany János két, alkotói pályájának különböző szakaszában írt költeményét. A művek feldolgozásának folyamatában meggondoljuk és értelmezzük az ars poetica tágabb jelentésének lehetőségeit, és ezzel összefüggésben foglalkozunk a versekben megformált költői szerepekkel is. Nem szépirodalmi szövegek vizsgálatával és szövegalkotási feladatokkal tapasztalatot szerzünk arról, hogy a hétköznapokban is gyakran teszünk ars poetica jellegű megnyilvánulásokat, személyes hitvallásokat céljainkról, munkánkról, a számunkra fontos dolgokról, értékekről. Mindezt írásgyakorlatokkal is kipróbáljuk. 1. Keress magadnak egy párt, aki ugyanazt a képet választotta, mint te! Olvassátok fel egymásnak és beszéljétek meg írásotokat! 2. Hétköznapi ars poeticák a) Olvassátok el az alábbi, hétköznapi életből vett szövegeket! Munkánk során speciális igényeket elégítünk ki, mivel minden hangszerünket egyedileg tervezzük és illesztjük be az adott térbe, szem előtt tartva a hely akusztikai és építészeti sajátosságait. Ehhez munkánk során együttműködünk akusztikusokkal, építészekkel, restaurátorokkal csakúgy, mint orgonaművészekkel és orgonaszakértőkkel. Hangszereink konstrukciója során alkalmazott koncepciónk az orgona számára rendelkezésre álló hely optimális kihasználása és az adott igénynek maximálisan megfelelő szerkezet kidolgozása. Fontosnak tartjuk, hogy orgonáinknak nemcsak a külső megjelenése, hanem belső alkatrészei is megbízható, kiváló minőségben készüljenek el. Törekszünk arra, hogy hangszereink minőségét a saját készítésű, igényes alkatrészek határozzák meg. A hangszerenként több ezer órát igénylő kézműves munka alapja a tradicionális orgonaépítészet, a klasszikus európai technológia. (Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, http://orgona.hu/ars_poetica/arspoetica_h.html) Arra törekszünk, hogy a vendég, amíg szalonunkban tartózkodik, maradéktalanul érezze jól magát, és amikor távozik, legyen tökéletesen elégedett elkészült frizurájával. A frizura stílusát természetesen a vendéggel közösen alakítjuk ki a saját egyéniségére szabott formával és színvilággal. Azt valljuk: „EGY JÓ HAJ FÉL SIKER AZ ÉLETBEN!” (http://www.gellei.hu/index.php?lang=hu&faz=4&aaz=0&linkcsop=0) Hitvallásunk, hogy a tudás segítette hozzá a múlt és a jelenkor milliomosait ahhoz, hogy elérjék céljaikat és boldogan éljenek! Az a tudás, amin lépésről lépésre végigvezetjük hallgatóinkat, tartalmazza azokat az adatokat, amivel ők is elérhetik céljaikat! Oktatásunk része a milliomos észjárás, a gazdaság működése, a pénzpiac törvényei, a tőzsdei és más befektetések ismerete, és ezeken keresztül önmagunk és a többi ember megismerése! Mi nem egy elméletet tanítunk, hanem azt, amit nap mint nap meg is csinálunk! Igyekszünk a lehető legtöbb csapdára és veszélyre előre felkészíteni mindenkit, amiket mi magunk megéltünk vagy másoknál tapasztaltunk, mert az okos ember más kárán tanul, nem a sajátján! Örömmel segítünk mindenkinek, és örömmel fogadjuk mindenki segítségét! (Netinvestors Business School, http://www.netinvestors.hu/netinvestors_ars_poetica)
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
Ahogy általában minden valamire való csoportnak van egy filozófiája, természetesen ennek a kis csapatnak is van egy olyan közös gondolatvilága, ami összetart minket. A cél tulajdonképpen egyértelmű, elsősorban a hazai (magyar) rajongókat szeretnénk kiszolgálni minél több információval, írással. Mielőtt komolyabban belemennénk az oldal elemzésébe, előre le kell szögezni egy alapfilozófiát: ez a műfaj szubjektív, a saját véleményeket tükrözik az írások. A rockzene történelmét nem akarjuk most bemutatni, de aki egy picit is belemerült a műfajba, azt tapasztalhatta, hogy igen sokrétű és gazdag mind mondanivalójában (szövegek), mind zenei szempontból. Arra szinte lehetetlen vállalkozni, hogy ezt a nagyon széles rajongótábort kiszolgáljuk (pop-rocktól a black metalig), így mi kihasítottunk egy igen vastag szeletet ebből a tortából. Mit is jelent ez? Azt mondhatjuk, hogy oldalainkon ezekkel a stílusokkal foglalkozunk részletesen: heavymetal – 80’s – hard rock, glam rock, thrash/power, progresszív rock/metal. (Hard rock magazin, http://www.hardrock.hu/?q=node/18) b) A szövegeket összevetve gyűjtsetek minél több tartalmi, szerkezeti és nyelvhasználatbeli hasonlóságot!
3. Párosítás a) Kapcsold össze érzésed szerint a bal oszlop metaforáit a jobb oszlop névszói szerkezeteivel! (Például így gondolkozhatsz: „Ha a lélek haragos, akkor a dal…”) b) Írj az üres szövegdobozokba két további, szerinted összetartozó metaforát és névszói szerkezetet! HOLDSUGÁR
HARAGOS
PILLANGÓ
BÁNATOS
VADRÓZSA
ÁBRÁNDOS
SZIVÁRVÁNY
KÖNNYELMŰ
FELLEG
MÁMOROS
VILLÁMLÁS
SZERELMES
DAL
LÉLEK
41
42
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
4. A témaválasztás szabadsága Olvasd el Petőfi Sándor Dalaim című versét, majd dolgozd fel pároddal a kalauz segítségével!
PETŐFI SÁNDOR: DALAIM Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom, hogy mi gondolatom van, Átröpűlök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek. A helyett, hogy ábrándoknak élek, Tán jobb volna élnem a jövőnek, S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám? Jó az isten, majd gondot visel rám. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Pillangói könnyelmű lelkemnek. Ha szép lyánnyal van találkozásom, Gondomat még mélyebb sírba ásom, S mélyen nézek a szép lyány szemébe, Mint a csillag csendes tó vizébe. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Vadrózsái szerelmes lelkemnek. Szeret a lyány? iszom örömömben, Nem szeret? kell inni keservemben. S hol pohár és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Szivárványi mámoros lelkemnek. Oh de míg a pohár van kezemben, Nemzeteknek keze van bilincsben, S amilyen víg a pohár csengése, Olyan bús a rabbilincs csörgése. Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Fellegei bánatos lelkemnek. De mit tűr a szolgaságnak népe? Mért nem kél föl, hogy láncát letépje? Arra vár, hogy isten kegyelméből Azt a rozsda rágja le kezéről? Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Villámlási haragos lelkemnek! Pest, 1846. április 24–30.
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
a) Miben hasonlít a vers beszédhelyzete A természet vadvirágának beszédhelyzetéhez? Miben különbözik tőle?
b) Milyen témákat mutatnak be az egyes versszakok? Ha tudtok, írjatok példát az egyes témákra az általatok ismert Petőfi-versekből!
Mit állít a vers beszélője a költői témaválasztásról?
Mit állít a vers beszélője az élmény, az ihlet és a versírás összefüggéséről?
c) Beszéld meg pároddal, miben egyezik és miben különbözik saját párosításotok (3. feladat) a versbelitől! d) Fogalmazzátok meg, miben azonos a versszakok utolsó 2 sorainak felépítése!
e) Vizsgáljátok meg, milyen kapcsolat van: – az egyes versszakzáró sorokban a metafora és a jelzői módosítóval bővített szószerkezet közt; – a versszakzáró sorok és a szakaszok első négy sora között; – a versszakok között!
43
44
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
f) A versszakok refrénszerű zárlataiban melyik szó jelöli A természet vadvirágában is költői programként jelentkező „természetességet”? Hogyan?
g) Olvassátok újra figyelmesen a verset! Írjátok be a jobb oszlop szövegdobozaiba azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek valamilyen formában ismétlődve két, egymást követő versszakban a tartalmi összekapcsolódását szövegszerűen is létrehozzák! h) Hogyan viszonyul ez a szövegtapasztalat a „természetesség” programjához? Követ-e valamilyen mintát?
i) Milyen további érvekkel tudjátok bizonyítani, hogy ez a vers is tudatos megformálás eredménye?
5. Házi feladat a) Olvasd el az alábbi összefoglaló-ismeretközlő szöveget! Írd a szöveginformációkhoz a margóra a 4. feladatnak azt a betűjelét, amelyikben ugyanezzel a kérdéssel foglalkoztatok!
A változékonyság és tematikus változatosság ars poeticája Tágabb értelemben ars poeticának tekintünk minden olyan szépirodalmi szöveget, amely egyéni költői programot fogalmaz meg vagy a beszélő személyes hitvallása a költőlétről, a költészetről, a költő, költészet és világ kapcsolatáról. Ezek a közvetlenül és vallomásosan megnyilatkozó ars poeticák többnyire lírai alkotások, és a romantika korától, a XIX. századtól váltak jellemzővé. Petőfi életművében jó néhány ilyen ars poeticával találkozhatunk. Úgy tűnik, a költő fontosnak tartotta, hogy időről időre megfogalmazza, összegezze a költészetről vallott nézeteit. Felfogása költői fejlődése során változik, újabb vonásokkal gazdagodik. Viszonylag korai ars poeticájában, A természet vadvirágában – mint megtapasztaltátok – a beszédmód természetességét, a nyelvhasználat költői szabadságának elvét állítja szembe a mesterkéltség és az iskolás korlátozottság korabeli költői gyakorlatával. A két évvel később született Dalaimban nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (témák szerinti) áttekintést ad költészetéről. „A költemény egy csokor, leggyakoribb s legjellemzőbb lírai ihleteiből” – írta róla a Petőfi-életmű egyik legavatottabb kutatója, Horváth János (1922). A Dalaimban megszólaló költői én a természetesség, a változékony költői lélekállapot, az ihlet hatására ösztönösen születő költészet teremtőjének vallja magát. A hat versszak hatféle
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
lélek-, illetve kedélyállapotot rendel egymás mellé, és a hatféle lélekállapothoz különféle költői megnyilvánulásokat, metaforikusan megnevezett tematikus, illetve műfaji sajátosságokat társít. Vagyis a lírai én az önmagára vonatkoztatott váltakozásokat programszerűen vonatkoztatja egész költészetére is, és az egynemű, egyhangú költészettel szemben a folyton változó, más-más hangon megszólaló, különböző költői szerepekben megnyilvánuló költészet létjogosultságát hirdeti. A beszélő úgy véli, a kedélybeli, tárgyi, tematikus sokoldalúság és változékonyság megfér a költői személyiség lelkében és művészetében. A sokféleség nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást. Ezt a folytonosan alakváltó, ellentétekben megtapasztalható költészetet a romantikus személyiség (individuum) fogja össze, egységesíti. Ennek a költői személyiségnek kitüntetett jellemvonása az ellentétes érzelmi-gondolati sajátságokon nyugvó feszültség, a költői lélek sokféle, változékony reakciója a világra és önmagára. Az ellentétekben megtapasztalható és ellentéteket felmutató világ- és költészetfelfogás Petőfi lírájának egyik legfőbb, egyben a romantika szemléletmód- és stílusbeli jellemzője. A vers jó példa arra, hogyan valósul meg a költő verseiben az egységes, jellemző petőfis hang mellett a sokféleség, a sokszínűség, a témák és hangulatok páratlan gazdagsága. A vers lírai hősének el-elkalandozó, csapongó gondolatai minden szakasz végére visszatérnek a kiindulóponthoz: a fogantató élmény és a megszülető mű összekapcsolásához. A gondolat csapongásának szabadságát a szakaszok zárlatának rendje egészíti ki. Szabadság és rend egysége nyilvánul meg az egyes szakaszok közötti, képzettársításon alapuló kapcsolatok, összefüggések megalkotásában is. Az asszociáció (képzettársítás) látszólag szabad, spontán jellegű: a költő arról ír az egyes versszakokban, ami „éppen az eszébe jut”. Valójában az asszociációs sor szigorú rendet követ: minden szakasz előképe, „előrejelzése” felbukkan a megelőző versszakban. A figyelmes olvasónak az is feltűnhet, hogy a versbeli önjellemzés az egyén ábrándozó lélekállapotától a közösség szolgasága, illetve szolgalelkűsége miatti haragig terjed. Míg az első négy versszak középpontjában a lírai személyiség áll, az utolsó két versszakban a lírai személyiség közösségért érzett felelőssége kerül előtérbe. Vagyis a tudatos költői megalkotottság, megszerkesztettség következtében (ami ellentmond a beszélő állításának, miszerint a költészet természetes ihletből és ösztönből fakad, „termés”) a közösségi érdekeltségű költészetről való megnyilatkozás kitüntetett helyzetbe, a verset lezáró pozícióba kerül. Ez a tapasztalat ellentétes azzal a mellérendeltnek feltüntetett viszonnyal is, amit a szöveg lírai énje állít a különféle lélekállapotok, költőszerepek és témák egymás mellett megférő sokféleségéről. Ellentétes, mert bár a közösségi érdekeltségű költészetet a beszélő nem különíti el a lehetséges többitől, a művet megformáló alkotó költő mégis ezt a szerepet nyomatékosítja a szerkezetbeli kiemeléssel. A két eddig olvasott Petőfi ars-poetica összevetése is szolgálhat néhány tanulsággal. Látható, hogy Petőfinek a költészetről, a költő feladatáról alkotott elképzelései sokat változtak e viszonylag rövid idő alatt. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy jó néhány jellemző vonás mindkét szövegben jelen van. A természet vadvirágának indulatos hangja tér vissza például a Dalaim záró szakaszának „mennydörgésé”-ben. Ugyanilyen fontos azonban a változás, a különbség: az indulat oka, tárgya és az ebből következő költői magatartás, amely Petőfi közéleti-politikai költészete felé mutat, s egyben előképe az általa egy évvel később vallott, követendő példaként állított költői magatartást fölmutató ars poeticának, A XIX. század költőinek. (Pála Károly – Pethőné Nagy Csilla)
45
46
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Lapozz vissza a 3. feladathoz! Próbálj meg a b) feladatelemben írt egyik saját ötleted alapján „fantomversszakot írni” a Dalaimhoz! Gondold meg azt is, hova helyeznéd el a versszakodat!
6. A szabadság költői-politikai programja Hallgassátok meg a nyomtatott szövegben is nyomon követve Petőfi Sándor versét, majd értelmezzétek együttműködő csoportjaitokban a költeményt!
PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé.
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe. Pest, 1847. január
A) Címmeditáció a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! –
Mit mond el a cím, és mit hallgat el?
A R S
P O E T I C Á K
47
48
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
–
Hányféleképpen tudnátok kiegészíteni a címbeli hiányt a versszöveg nélkül?
–
Hogyan egészül ki a cím jelentése a versszöveg által?
–
Milyen szövegtípust vár az olvasó a cím alapján?
–
Hogyan jelennek meg ezek a szövegtípusok a versben?
b) Készítsetek a cím és a műegész viszonyáról összefoglaló vázlatot írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott naplót, szemponttáblázatot vagy mást.) B) Beszédhelyzet a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! –
Ki a vers beszélője, mit tud meg róla az olvasó?
–
Kihez, kikhez intézi szavait a beszélő? Kik lehetnek a megszólítottak, címzettek?
–
Milyen beszélői szándék olvasható ki a megszólalásából?
–
Milyen közlésmódok mutatják a versben a beszélő személyes érintettségét, érdekeltségét, elkötelezettségét?
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
–
Milyen nyelvi kifejezőeszközök mutatják a versben azt, hogy a beszélő biztos saját értékrendjében, a mondottakat megfellebbezhetetlen igazságnak tartja?
–
Hol bizonytalanodik el a beszélő hangja? Milyen nyelvi eszközök jelzik ezt?
b) Készítsetek összefoglaló vázlatot a beszédhelyzetről írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott naplót, szemponttáblázatot vagy mást.) C) Költőszerepek a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! –
Milyen költői magatartást utasít el az első versszakban a beszélő?
–
Milyen költői magatartást mutat be a második versszakban a beszélő?
–
Milyen költői feladatot jelöl ki a harmadik szakaszban a beszélő? Hogyan függ ez össze a másodikban bemutatott költői szereppel?
–
Kik lehetnek a 4. versszakban említett hamis próféták? Kinek, kiknek az érdekeit képviselhetik, kivel, kikkel szemben?
49
50
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
–
Milyen feltételekhez köti az 5. versszakban a beszélő a költők elé állított cél elérését?
–
Milyen hasonlóságot és különbséget vesztek észre az Egy gondolat bánt engemet… és A XIX. század költői című vers zárlatában? (Erre a kérdésre akkor válaszoljatok, ha órán megbeszéltétek az Egy gondolat bánt engemet… című verset!)
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a versben megjelenő költői magatartásokról, szerepekről írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott naplót, szemponttáblázatot vagy mást.) D) Költői képek a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! –
Mi az első versszak központi költői képe? Milyen jelentések és további képek kapcsolódnak hozzá a versszakban?
–
Milyen más, jellegzetes toposz van jelen a vers térbeliségre vonatkozó szavainak hátterében? Gyűjtsetek ilyen szavakat a versből, és próbáljátok megmagyarázni metaforikus jelentésüket!
–
Milyen bibliai párhuzamokkal él a második versszak? Mi a szerepük ezeknek a képeknek, hogyan alakítják a jelentést?
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
–
Melyik versszakokban hogyan tér vissza a Kánaán-kép? Hogyan módosítják az ismétlődések a jelentését?
–
Melyek az 5. versszak metaforái? Milyen társadalmi-politikai programot tesznek egyszerűen megérthetővé?
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers költői képeiről és a lehetséges jelentésekről írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a kérdéseket, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott naplót, szemponttáblázatot vagy mást.) E) Érvelő szerkezet a) Olvassátok újra a verset, és értelmezzétek az alábbi kalauz szerint! –
Próbáljátok azonosítani a versben a szónoki beszéd alábbi részeit! BEVEZETÉS: A HALLGATÓSÁGHOZ FORDULÁS ELBESZÉLÉS: A TÉMA MEGJELÖLÉSE (ÁLLÍTÁS) BIZONYÍTÁS, CÁFOLÁS: ÉRVEK RÉSZLETEZÉSE KÖVETKEZTETÉS BEFEJEZÉS: ÉRZELMI RÁHATÁS
–
Keressetek példát a versben az alábbi stíluseszközökre! PÁRHUZAM ISMÉTLÉS KÉRDÉS ELLENTÉT
51
52
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
–
•
9 .
É V F O L Y A M
Vizsgáljátok meg, mi a szerepe ezeknek a stíluseszközöknek az értelmi-érzelmi ráhatásban!
b) Készítsetek idézetekkel alátámasztott összefoglaló vázlatot a vers retorikus szerkezetéről és eszközeiről írásvetítő fóliára a közzétételhez! (A vázlat ne tartalmazza a feladatokat, összegző, lényegkiemelő legyen! Választhattok hozzá szerintetek megfelelő grafikai szervezőt, például fürtábrát, kettéosztott naplót, szemponttáblázatot vagy mást.) Jegyzeteim a többi csoport közzétételéről Szempont:
Szempont:
Szempont:
Szempont:
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
7. Házi feladat a) Olvasd el az alábbi összefoglaló szöveget! b) Tégy a margóra 3 jelet azokhoz az információkhoz, amelyek a közzététel során elhangzottak, + jelet azokhoz az információkhoz, amelyek számodra újak, és ? jelet oda, ahol valamit nem értesz! c) Kérdéseid tisztázásához kérd osztálytársad vagy tanárod segítségét! A Dalaim születését követő évben íródott újabb Petőfi-ars poetica – A XIX. század költői – a költészetet a szabadság politikai-társadalmi programjával kapcsolja össze. A meggyőző szándékú versbeszéd szerkezete a klasszikus retorika szabályait követi. Az első versszak tételmondatszerű kijelentését („Nagy munkát vállal az magára, / Ki most kezébe lantot vesz.”) a 2–5. versszak kifejtő, magyarázó, érvelő gesztusai követik, amit az utolsó versszakban a követendő költői magatartás („Addig folyvást küszködni kell.”) következtetésként való megerősítése zár le. A versben megnyilatkozó lírai én érvelő-meggyőző szándékának érzelmi túlfűtöttségét jelzik a felszólító mondatok, az átokmondás vagy a beszélő személyes állásfoglalásai („Ne fogjon”, „Előre hát”, Átok reá”, „szemtelen hazugság”). A vers beszélője a látnok-próféta szerepéből szólal meg, kiválasztottként fordul kora költőihez és a közösségéhez. Olyan költőként, aki abszolút igazságok tudója, ezért képes felmutatni a korban szükséges költői magatartás mintáját, és a jobb jövő érdekében képes megjeleníteni (vizionálni) az elérendő célt, tehát „VÁTESZ” (latin: jelentése ’látnok, jós, igehirdető’). A vátesz a költészetben a prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megjelölésére használt elnevezés. A váteszköltő azt a közösséget szólítja meg (emberiség, nemzet), amelyhez maga is tartozik, amelyen ugyanakkor kiválasztottként, a jövő és a helyes cselekvés tudójaként általában felül is emelkedik. Jellegzetes költői szerep, illetve magatartás ez a romantika irodalmában, és a magyar lírahagyományban még a XX. század hatvanas éveiben is megfigyelhető. Összefügg azzal a művészetfölfogással, amely a költészet és a költők jelentőségét túlértékeli a társadalom formálásában, a társadalmi folyamatok alakításában (költőkultusz). Poétikai értelemben a KÖLTŐI SZEREP a szövegbe „beleírt”, a szöveg megalkotásával teremtett megszólalási mód. Vagyis az a pozíció, amelyből és amelyben a költő beszél, az a kommunikációs helyzet, amelyet megszólalása kereteként feltételez. Azok a retorikai hatások, amelyekre épít, illetve az a kommunikációs viszony, amelyet kialakít vagy elképzel a beszélő és a feltételezett befogadó (hallgató, illetve olvasó) közt. A költői szerep tehát elképzelt és a szövegben megalkotott magatartásmodell, melynek nem értékmérője az életrajzi vagy lélektani hitelesség, hiszen az irodalmi szöveg kitalációs (fiktív) természetű. A szöveg életrajzként való olvasását poétikai sajátosságai eleve lehetetlenné teszik. (Például az ember a valóságban nem tud lángoszlop lenni.) Petőfi életművében három romantikus költőszerep látszik meghatározónak: a személyes-vallomásos, a természetes (természetközeli, népi), valamint a kiválasztott (prófétaapostol szerepben megjelenő) költőé. E szerepek gyakran megférnek egymással, máskor feloldhatatlan ellentétben tűnnek fel, hangsúlyaik, egymáshoz való viszonyaik az életműben a tematikus, beszédmódbeli sokszínűségnek megfelelően változnak.
53
54
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Ebben a versben a beszélő által érvényesnek és hitelesnek felmutatott költőszerepet a második versszak hasonlatainak Bibliára épülő mitologikus utalásai mélyítik el. A zsidó nép ószövetségi történetéből vett motívumok általánosítják a szabadságnak, illetve a földi boldogságnak a fogalmát, és egyetemesebb tartalom felé mozdítják el a jelentést. Másrészt e képek a kor követelte költői magatartás szemléletes megjelenítését is szolgálják. Eszerint az újabb időkben a költők isteni küldetést teljesítő kiválasztottak, lángoszlopok. Olyan népvezérek, akik nemcsak látják és feltárják az elérendő társadalmi célt, de képesek arra is, hogy a változások élére álljanak, mintegy utat, irányt mutassanak a közösségnek. Az 5. versszak a megvalósítani kívánt teljesebb és emberibb világot, a szabadságfogalom elvontabb tartalmait a hétköznapi tapasztalat mindenki számára ismerős képeivel (kosár, asztal, ablak) teszik értelmezhetővé a (a javak elosztása, jogegyenlőség, a művelődéshez való jog). Ez a poétikai vonás is biblikus hagyományokat követ, de szemben a bibliai üdvtörténet tapasztalaton túli jellegével, Petőfinél az emberi és történelmi cselekvések célja az evilági üdvözülés, vagyis az általános, mindenkire érvényes földi boldogság. A beszélőnek nincsenek kételyei a jövőt illetően, hisz a történelem célszerűségében, a fejlődésben (lásd a versnek a vándorlással kapcsolatos metaforáit). A megvalósulás ideje azonban bizonytalan. Ezt az időbeli bizonytalanságot például a „ha”, „majd”, „akkor” szavak fejezik ki az 5. versszakban. A kétely a szolgálat életbeli jutalmával kapcsolatban is felmerül, de a zárlat végtisztesség-látomása a vállalt feladat beteljesítéséből fakadó elégedettség és megnyugvás érzését ígéri.
8. Szövegek és szerepek párbeszéde a) Olvasd el Petri György (1943–2000) versét!
PETRI GYÖRGY: (HORGODRA TŰZTÉL…) Horgodra tűztél, uram. Huszonhat éve kunkorodok, tekergek csábosan, mégsem feszült ki a zsinór. Nyilvánvaló, hogy a folyódban nincs hal. Ha mégis remélsz, válassz más kukacot. Szép volt kiválasztottnak lenni. De most már szeretnék szárítkozni, mászkálni a napon.
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
b) Töltsd ki a vers képrendszerét összefoglaló ábra hiányzó elemeit! ÚR
(
(strandoló)
)
ÉN kunkorodok
mászkálni
(
)
hal (NINCS)
c) Hasonlítsátok össze minél több szempontból a Petri-verset A XIX. század költőivel! (Például: műfaj, beszédhelyzet, költőszerep, metaforizáció, hangvétel, nyelvi kifejezésmód, nyomtatási kép stb.) Észrevételeiteket rögzítsétek az alábbi halmazábrában! A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
KÖZÖS
HORGODRA TŰZTÉL...
d) Írd be a halmazábrába más színnel, amit más csoportok vettek észre, amire most ti nem gondoltatok!
55
56
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
e) Hogyan befolyásolhatja a „huszonhat éve” időhatározói szerkezet értelmezése azt, hogy kit tekinthetünk a vers beszélőjének?
f) Hogyan hozható kapcsolatba az itt látható Jónás-karikatúra Petri György versével?
g) Ha van kedved hozzá, olvasd el az alábbi értelmezést!
A magyar irodalomban a romantika után is sokáig nagyon erős volt az a lírahagyomány, amely tudatosan vállalta a költőt a közösség képviselőjének tekintő szerepfelfogást, a költészetnek pedig – az esztétikai értéken túl – társadalomformáló szerepet tulajdonított. Ez a költői szerepértelmezés a verset vallomásos jellegű, ugyanakkor közérdekű, nyilvános beszédnek tekintette. Olyan megnyilatkozásnak, amely a közösség erkölcsi, társadalmi vagy politikai kérdésfelvetéseire hiteles választ, útmutatást ad. Ez a líraváltozat a XX. század hetvenes éveire veszítette el poétikai hitelességét. A váteszköltői szerephagyománytól való eltávolodás igénye jelenik meg például Petri György (1943–2000) Horgodra tűztél, uram... kezdetű versében. A vers – A XIX. század költőihez hasonlóan – sok szállal kötődik a bibliai hagyományokhoz, de át is formálja a bibliai jelentéseket. A lírai én egyrészt kiválasztottságának tényét rögzíti, másrészt e szerep betölthetetlenségét állítja. A könyörgés hagyományos gesztusával fordul a Teremtőhöz abból a célból, hogy a ráruházott váteszszereptől megválhasson. Már nem egy közösség nevében szól, első személyű magánbeszéde iróniával, illetve öniróniával párosul. A szöveg képrendszere (hal–halász) bibliai jelképeket idéz (emberhalászok: Jézus és az apostolok térítőmunkájának képi-metaforikus megfogalmazása), azonban lefokozza ezeket a bibliai motívumokat. Hiszen a vers alapmetaforája az Úr – horgász (pecás) kép („horgodra tűztél”), ami nemcsak azért jelent lefokozást, mert a halászathoz a termékenység, a bőség jelentése is kapcsolódik, míg a horgászat természeténél fogva kevésbé eredményes, de azért is, mert a halászat általában foglalkozás, míg a horgászat hobbi, passzió. Ehhez a lefokozott alapmetaforához kapcsolódik azután a szöveg többi, hasonlóan lefokozott költői képe: a lírai én – kukac („kunkorodok, tekergek”), illetve szerepét tekintve csali („csábosan”), az emberhalászat – vagyis maga a küldetés – kapás, ami azonban nincs, hiszen a folyóban nincs hal. Így végső soron maga a tevékenység válik értelmetlenné, vagyis a küldetés betölthetetlenné. A „huszonhat éve” időmegjelölés utalhat a küldetéses költőszerep Petőfi-féle mintaképére is,
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
hiszen a XIX. századi költőtárs épp ennyi idős volt, amikor meghalt a magyar szabadságküzdelemben. Ez a párhuzam el is bizonytalanítja a versben megszólaló hangot, hiszen a szöveg akár Petőfi szerepdilemmájaként is olvashatóvá válik. A szerep betölthetetlenségének felismerése a képviseleti költészet elutasítását és a személyes, hétköznapi, öncélú megszólalás igényét eredményezi. A „csökkent értékűség” azonban erre az új szerepre is kiterjed („szeretnék / Szárítkozni, mászkálni a napon”). Ebből feltételezhetjük, hogy a XX. század utolsó harmadára nemcsak a közösségi ideálok és szerepek veszítették el hitelességüket, de – a romantikában kitüntetett helyzetű – személyiség is leértékelődött. A „leértékelődés” a poetizáltságra is kiterjed: a versbeszéd a hétköznapi nyelvhasználathoz közelít, fellazulnak és esetlegessé válnak a hagyományos ritmikai tényezők és eltűnik a rím. 9. Hallgassátok meg a 30y nevű zenekar Ül és vár című számát! Kövessétek nyomon a dalszöveget!
ÜL ÉS VÁR Hogyha az életben boldog akarsz lenni, csinálj zenekart és hogyha abból nem lesz semmi, vegyél magad mellé egy kutyát vagy macskát társnak, mert nem beszél vissza egy ilyen háziállat.
Ha feldobod, piros, ha leesik, semmi, ha az élet fenn van, akkor neked kell lenn lenni, ott ül a felhőkön, az égben keres társat, háziállat lehetsz, hogyha rossz voltál gazdának.
Látni a szíveddel, a szemeddel lesni, ha becsukod, vágyak, és ha kinyitod, semmi, majd a hintaszéked elringat s az álom nem jön a szemedre, csak ott ül a párkányon.
Csak ül és vár, csak ül és vár, csak ül és vár, csak ül és vár, csak ül és vár... (Szöveg: Beck Zoltán)
a) Ki beszél a dalszövegben, ki(k) lehet(nek) a megszólított(ak)?
b) Milyen ars poetica-szerű vonásai vannak ennek a dalszövegnek?
57
58
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
c) Keressetek példát a szövegből az alábbi nyelvi, illetve stíluseszközökre! N Y E LV I , I L L E T V E S T Í L U S E S Z K ÖZ Ö K
A SZÖVEGBŐL VET T PÉLDA
EGYES SZÁM MÁSODIK SZEMÉLY HASZNÁLATA FELSZÓLÍTÁSBAN INFINITÍVUSZ HASZNÁLATA (ÁLTALÁNOSÍTÁS) RECEPTSZERŰSÉG ELLENTÉT IRÓNIA EGYÉB ÉSZREVÉTELEK
d) Keressetek az általatok hallgatott, kedvelt zeneszámok közül olyanokat, amelyeknek szövege ars poetica-jellegű! Indokoljátok is álláspontotokat! EGYÜT TES, DALCÍM
INDOKL ÁS
10. A szó elszáll, a szlogen megmarad Olvassátok el, nézzétek meg az alábbi szlogeneket (jelmondatokat), majd válaszoljatok a kérdésekre! (1) Munka közben...
dolgozz keveset, nem érhet baleset – munka után...
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
(2)
(3)
(4)
(5)
a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak az egyes szlogenek? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?
b) Mi a szerepük, kommunikációs funkciójuk az egyes szlogeneknek?
c) Miben hasonlít az egyes szlogenek kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban értelmezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?
59
60
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
d) Milyen jelentéstöbbletet ad az egyes szlogenek üzenetének a nyomtatási kép?
e) Írd a keretbe kedvenc szlogenedet, vagy találj ki magadnak egy jelmondatot!
11. Plakátok Nézzétek meg az alábbi plakátokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! (1)
(2)
(3)
(4)
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
a) A mindennapi élet mely területéhez tartoznak ezek a plakátok? Ki lehet a feladójuk, címzettjük?
b) Mi a szerepe, kommunikációs funkciója az 1–2. és a 3–4. plakátnak?
c) Miben hasonlít ezeknek a plakátoknak a kommunikációs szándéka a szűkebben vagy tágabban értelmezett ars poetica szerzői szándékához, nyelvi megformáltságához?
d) Milyen jelentéstöbbletet ad a plakátok üzenetének a kép és a szöveg együttese?
e) Készíts a keretbe egy plakátot tetszőleges közérdekű témában (például: környezetvédelem, véradás, adakozás, egészségmegőrzés stb.)!
61
62
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
12. Motivációs levél Az iskola és a munka világában gyakran előfordul, hogy egy ösztöndíj vagy egy állás megpályázásakor „motivációs levelet” is kérnek a pályázótól. Ez a rövid írás tartalmazza: – a témában a pályázó számára fontos dolgokat, – azt, hogy mi indítja a pályázat beadására, – és ha elnyeri, milyen elképzelései vannak, amelyeket szeretne megvalósítani. Válassz egyet az alábbi helyzetek közül, és írd meg a pályázathoz motivációs leveledet! – Egy angol gyermeküdültető szervezet nyárra nemzetközi pályázatot ír ki jól sportoló, angolul beszélő középiskolásoknak. Ellátás és némi fizetés fejében egy angliai sporttáborban kellene kisiskolásoknak (9-10 éves gyerekeknek) sporttevékenységeket szervezni. – A Magyar Újságírók Szövetsége pályázatot ír ki középiskolás diákönkormányzatoknak iskolaújság indítására. – Az Európai Unió nemzetközi projektpályázatot hirdet középiskolai osztályoknak „Tolerancia és empátia” címmel. A részvétel feltétele a projekt kooperációban történő megvalósítása. Ehhez legalább két uniós ország egy-egy középiskolai osztályával fel kell venni a kapcsolatot, közös projekttervet kell benyújtani. – Hagyományőrző alapítványnál középiskolás diákok ösztöndíjra pályázhatnak helytörténeti jellegű kutatásra. A kutatást portfólió beadásával kell majd dokumentálni.
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
13. Két Arany János-vers összehasonlítása Gyűjtsd össze a kettős pókhálóábrában, mi minden jut eszedbe a két címről!
Letészem a lantot
Mindvégig
14. Idézetpárosítás, értelmezés a) Hallgassátok meg a verseket! Figyeljetek arra, melyek azok a gondolatok, motívumok, amelyek a versek valamelyikében és pókhálóábrátokon is szerepelnek! (Ezeket 3 -val jelölhetitek ábrátokon.)
LETÉSZEM A LANTOT
MINDVÉGIG
Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
A lantot, a lantot Szorítsd kebeledhez Ha jő a halál; Ujjod valamíg azt Pengetheti: vígaszt Bús elme talál.
Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajak dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
Bár a szerelem s bor Ereidben nem forr: Ne tedd le azért; Hát nincs örömed, hát Nincs bánat, amit rád Balsors keze mért?...
63
64
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, művészi gonddal Függött a lantos ujjain; Láng gyult a láng gerjelminél S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát és népet álmodánk, mely Örökre él s megemleget. Hittük: ha illet a babér, Lesz aki osszon... Mind hiába! Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Most... árva énekem, mi vagy te? Elhunyt daloknak lelke tán, Mely temetőbül, mint kisértet, Jár még föl a halál után...? Hímzett, virágos szemfedél...? Szó, mely kiált a pusztaságba...? Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!
•
9 .
É V F O L Y A M
Hisz szép ez az élet Fogytig, ha kíméled Azt ami maradt; Csak az ősz fordultán, Leveleid hulltán Ne kivánj nyarat. Bár füstbe reményid, S egeden felényit Sincs már fel a nap: Ami derüs, élvezd, Boruját meg széleszd: Légy te vidorabb. S ne hidd, hogy a lantnak Ereje meglankadt: Csak hangköre más; Ezzel ha elégszel, Még várhat elégszer Dalban vidulás. Tárgy künn, s temagadban És érzelem, az van, Míg dobban a szív; S új eszme ha pezsdűl; Ne vonakodj restűl Mikor a lant hív. Van hallgatód? nincsen? Te mondd, ahogy isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron Mint tücsöké nyáron Vész is ki dalod. (1877. júl. 24.)
Letészem a lantot. Nehéz az. Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy Oh lelkem ifjusága! (1850. márc. 19.)
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
b) A szövegösszefüggést is folyamatosan figyelve írjátok be a párversből a megadott idézettel szerintetek beszélgető-vitatkozó sort, sorokat a megfelelő helyre! LETÉSZEM A L ANTOT
MINDVÉGIG
„A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez, / Ha jő a halál.”
Az első személyű megszólalás a költészet abbahagyását, az elhallgatást helyezi kilátásba. A XIX. század költőinek lanttoposzára való viszszautalásként is értelmezhető. „A tűz nem melegít, nem él”
A megszólító lírai én úgy véli, minden lélekállapot a költészet témájává válhat. A lét csonkaságának tapasztalatából fakadó költészet esztétikai szempontból nem alacsonyabb rendű a többinél. „Dicsőség fényével öveztük /Körűl a nemzetet, hazát”
A megszólító én beletörődő-elfogadó magatartással fordul a töredékes lét ihletet adó külső és belső tárgyai felé, és az alkotás belső függetlenségét, menedék voltát, illetve önkifejező jellegét hangsúlyozza.
65
66
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
„Ami derüs élvezd, / Boruját meg széleszd: / Légy te vidorabb.”
A költői én a haza jövőjének kilátástalanságát a nemzeti költő szerepének betölthetetlenségével kapcsolja össze. Úgy tapasztalja, hogy megbomlott a külső és a belső világ egységének összhangja. Az eszmények és a valóság egymást kizáró ellentétben tűnnek fel, a meghatározó hangnem az elégikus. „Bár puszta kopáron / (…) / Vész is ki dalod”
A költészet feltétele a befogadók közössége, a beszélő szerint az adott helyzetben, befogadó közönség (közösség) hiányában a dal feleslegessé válik.
A módosítószó azt jelzi, hogy a beszélő függetleníti költészetének értelmét a befogadó közösségtől, a hallgatóságtól.
„Kit érdekelne már a dal.”
A beszélő szerint a hallgatóság hiánya nem teszi céltalanná a költészetet, mert a költészet szándéka szerint önkifejezés, értéke csak önmagával, vagyis esztétikai mércével mérhető. c) Készítsétek el és írjátok be a táblázatba a hiányzó rövid értelmezéseket is! 15. Költészettoposzok a) Az európai kultúrában a lant az ógörög líra (pengetős, húros hangszer) változataként a költészet talán legrégibb, de korántsem kizárólagos jelképe, toposza. Az alábbi idézetek a költészetjelképekből adnak ízelítőt. Olvassátok el az idézeteket, és töltsétek ki a táblázatot!
KÖ LT É S Z E TTOPOSZ
KÖ LTŐ I K ÉP FA J TÁ J A A SZÖVEGBEN ÉR T EL ME Z É S, M AG YA R Á Z AT
É R T E L E M B E N
Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. (Vörösmarty Mihály: A vén cigány)
„Csendnek és éjszakának hegedűje, milyen lehet tenéked a világ? Érzed-e a csöndet s az éjszakát?” (Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz)
„Te mondd, ahogy isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron – Mint tücsöké nyáron – Vész is ki dalod.” (Arany János: Mindvégig)
„A szent poézis néma hattyú, S hallgat örökre a néma vizekben.” (Berzsenyi Dániel: A poézis hajdan és most)
IDÉZET
T Á G A B B V E T T A R S P O E T I C Á K
67
KÖ LTŐ I K ÉP FA J TÁ J A A SZÖVEGBEN ÉR T EL ME Z É S, M AG YA R Á Z AT
• 9 .
Nem figyel arra deli hallgatóság, Nem olyan szerszám, divata is óság: Az öreg úr (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak.” (Arany János: A tamburás öregúr)
KÖ LT É S Z E TTOPOSZ
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
„Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az ihlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt.
„Cifra szűrben áll egy égi pajta: Benne gunnyaszt az Irodalom… Senki nem költ mostanában arra: Pókháló leng már az ablakon.” (Kovács András Ferenc: Dallamvázlat egy lírai istálló falára)
Hol vagy most, Pégaze! amely, mint az árnyék-ölelő Képzelődés érthetetlen hangokon adja elő, Szárnyas ló vagy s a bérceket és magas kősziklákat Megtetéző szárnyaidon hordod a poétákat. Mely egy percbe előállasz vickándozva, mint a ló, Mihelyt nagy fennyen kettyeget hozzád egy rongyos dalló. És egy percbe odarántod, ahová parancsolja, Ha negédes dühödtébe egy-két versét mormolja. (Csokonai Vitéz Mihály: Lócsere)
IDÉZET
68 É V F O L Y A M
„Nem is kell más írásjelem tollam s füzem meg a csillag aki vezem én közbe csak következem” (Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok)
Nem irom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet. (Zrínyi Miklós: Nem irom pennával)
IDÉZET
KÖ LT É S Z E TTOPOSZ
KÖ LTŐ I K ÉP FA J TÁ J A A SZÖVEGBEN ÉR T EL ME Z É S, M AG YA R Á Z AT
T Á G A B B É R T E L E M B E N V E T T A R S P O E T I C Á K
69
70
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Hasonlítsd össze a két Pegazust! Milyen költészetfelfogásról, költőszerepről vall szerinted Pócs Judit, milyenről Szalay Lajos alkotása?
Pócs Judit: Pegazus
Szalay Lajos: Pegazus
c) Nézz utána a Szimbólumtárban (Balassi Kiadó, 2001), mi az eredete a líra/lant, a hattyú, a tücsök és a Pegazus költészettoposznak! líra/lant
hattyú
tücsök
T Á G A B B
É R T E L E M B E N
V E T T
A R S
P O E T I C Á K
Pégazosz/Pegazus
16. Olvasd el az alábbi összefoglaló-értelmező szöveget! Írj a szöveg szerinted legfontosabb állításaihoz a versekből a margóra versenként legalább 2-2 idézetet! A LETÉSZEM A LANTOT címe, verskezdete és zárlata a költői én elhallgatását helyezi kilátásba. Költészettoposzát, a lantot Petőfi Sándor A XIX. század költői című versére való utalásként is értelmezhetjük. Petőfi alkotásának lírai hőse a látnok-próféta szerepéből szólalt meg, és abszolút igazságok tudójaként fordult kora költőihez és közösségéhez. Megszólalásában szembeállította a magasabb rendűnek értékelt, társadalmi változásokat szolgáló költészetet az önkifejező, személyes jellegűvel. E költészetfelfogással párbeszédet folytatva a Letészem a lantot költői énje úgy tapasztalja, hogy jelenbeli helyzetében folytathatatlan a költőtárs képviselte közösségi költőszerep, és a helyette lehetséges lírai megszólalásmód értékében is alatta marad a Petőfi-féle megszólalási módoknak. A vers az idősíkok és az értékek szembeállításával magyarázza meg az elhallgatási szándék kiváltó okait és világítja meg a költői személyiség változásának lélektani hátterét. A beszélő szerint személyisége mélyreható változásokon ment át: az eszmények szertefoszlását a biztos értéktudat elvesztése és lelki kiüresedés, lelki öregség követte („hová levél / Oh lelkem ifjúsága”). A költői megszólalást (ének, dal) jelölő metaforák és hasonlatok a halál képzetköréből vett képekkel érzékeltetik, hogy jelenlegi alkotásait múltbeli költészetének nagyszerűségéhez képest élettelen, kísértetszerű műveknek értékeli a lírai én. Az énekhez kapcsolódó „árva” jelző értelmezhető a költőtárs (Petőfi) elvesztésére való utalásként, de a hallgatóság hiányaként, a befogadói közösség érdektelenségeként is. E lehetséges jelentéseket a pusztába kiáltott szó biblikus utalása erősíti meg. Az első versszakkal keretet alkotó hetedik törzsök – virág metaforájában természeti törvényszerűségként jelenik meg a közösségi költőszerep betölthetetlensége, valamint a költészet elhallgatásának szükségszerűsége. A törzsökmetafora Arany költészetfelfogásában kezdetektől a költészet szerves közösségi funkcióját jelentette, melyben a költő közösségének a szószólója volt. S mi vagyok én kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfinek, 1847) A Letészem a lantot refrénjének zárlatbeli módosulása is jelzi, hogy a beszélő reményeinek szertefoszlását befejezettnek, elégikus lélekállapotát pedig véglegesnek tekinti. Arany János kései lírájának egyik legjelentősebb alkotása a MINDVÉGIG című vers. Ars poeticus jellegére szintén a lant költészettoposz hívhatja fel az olvasó figyelmét. A költemény
71
72
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
tudatos párbeszédet folytat a Letészem a lantot című verssel, ennek a korábbi ars poeticának több állítását is visszavonja. Ebben a költeményben az elégikus hangnemhez szelíd, visszafogott életörömből fakadó derű társul. A hangnemben megtapasztalható kettősség műfaji jellegzetességekben is megfigyelhető: az összegző igényhez rövid sorokból építkező, egyszerű rímképletű (aabccb) dalforma járul. A második személyű megszólítás önvigasztalási, önmeggyőzési szándékról árulkodik. Ennek lényege a lírai én költészethez való szenvedélyes ragaszkodása, ami abban is megmutatkozik, hogy bár a beszélő továbbra is csonkának tapasztalja létét, mégis arra biztatja önmagát, hogy vállalja csonkaságból fakadó, a teljességet felmutatni képtelen, töredékes költészetét. Ebben a versben a költészetnek nem közösségi szerepe van. Funkciója magát a létezést érinti: a költészet mintegy a halállal szembehelyezhető menedék, pajzs. A bölcs és derűs megbékélés az élet szépségeinek felismerésében, illetve a hiányérzeten való felülemelkedés képességében nyilvánul meg. Ez a felülemelkedés a versben hol öniróniával („Légy te vidorabb”), hol csúfondáros önszemlélettel („És érzelem, az van”) párosul. A megváltozott hangú költészet értékeit az utolsó három versszak hangsúlyozza. A költészet önkifejező jellegét a zárlat tücsökhasonlata teszi érzékletessé, ami a verskezdet lantmotívumára is visszautal. A tücsök ugyanis a lanthoz hasonlóan az antikvitás óta költészetjelkép: a Múzsák és Apollón kedvelt állata, az egyszerű szépség muzsikusa.
4. E G Y I R Á N Y Z A T O S A R S P O E T I C A É S F O R M A I Ö N E L L E N T M O N D Á S A I – V ER L A INE: KÖLT ÉSZE T TAN Ebben a mindössze egyórás modulban egy olyan ars poeticát értelmezünk, amely egyrészt inkább az előíró költészettanok hagyományához kapcsolódik, másrészt a XIX. század egyik meghatározó költészeti irányzatának programverseként olvasható. A megbeszélés folyamatában megvizsgáljuk azt is, mennyiben felel meg maga a vers azoknak a poétikai elveknek, amelyeket meghirdet. 1. Játék a hangokkal a) Karikázd be! Melyik hang harciasabb? Melyik fürgébb? Melyik sötétebb? Melyik vidámabb? Melyik lomhább?
l i á ü m
r e ü o k
b) Milyen az r a Weöres Sándortól verseiből vett alábbi idézetekben? Levegőben erre-arra kanyarog a dallam.
...........................................
Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi
...........................................
Ugrótáncot jókedvemből, édes rózsám, járok, országút visz Fehérvárig, Széles a két árok.
...........................................
Méh-raj duruzsol fák közt, fü alól, Fürjek dala szól Tó partján.
...........................................
Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben.
...........................................
2. Így is, úgy is Mondjátok el a megadott helyzeteknek megfelelően az alábbi versrészletet! panyigai panyigai panyigai ü panyigai ü panyigai panyigai panyigai ü panyigai ü (Weöres Sándor: Táncdal – részlet)
74
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
– – – – – –
•
9 .
É V F O L Y A M
Nagyon kedvesen kölcsönkéred barátod Bëlga CD-jét. Az osztálytársad siet, de neked töri a lábad a cipő, kérlelően panaszkodsz. Valaki szó nélkül elvitte a füzetedet, házit másolni, ezért dühös vagy. Fel vagy háborodva, mert mégsem oda mentek kirándulni, ahova te szeretted volna. Töredelmesen bocsánatot kérsz a barátodtól, mert tegnap nagyon megbántottad. Elmeséled az osztálytársadnak, hogy ma reggel a buszon állandóan lökdöstek a tömegben, és elszakadt a kabátod.
3. Kik lakják? Asszociáljatok a településnevekből, milyenek lehetnek az ott lakó emberek! Csempeszkopács Kajászószentpéter Taktaszada Szentbékálla Pornóapáti Borszörcsök Inárcs-kakucs Vaszar Ukk Sé (Weöres Sándor: A legfurcsább magyar falunevek) 4. Miért zavarba ejtők az alábbi, Parti Nagy Lajos kortárs költőnk verseiből válogatott szövegrészletek (verssorok, sorpárok)? tükrőt őrőlnek kézidarálón
az éjszaka oly bársonyos oly kord oly duplaszéles
E G Y
I R Á N Y Z A T O S
A R S
P O E T I C A
É S
F O R M A I
Ö N E L L E N T M O N D Á S A I
a széjjelpiszkált habzó hangyabolyhok felett termeszállásban a dolgok
kabátcsönd
gyufapupilla
5. A tíz legszebb szó Egy francia folyóirat 1933-ban azt kérdezte az irodalom jeles képviselőitől, melyik a tíz legszebb szó. Paul Valéry költő (1871–1945) a következő tíz szó mellett döntött: pure [pür], jour [zsúr], or [ar], lac [lák], pic [pik], seul [szöl], onde [ond], feuille [föj], mouille [muj], flute [flűt]. Magyarul ez a francia szócsokor így hangzik: tiszta, nap (mint időtartam), arany, tó, hegyfok, egyedül, hullám, levél (növényé), csermely, fuvola. Kosztolányi Dezső is eltűnődött a kérdésen, ő a következő tíz szót választotta ki: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. Egy magyarul nem tudó ember úgy vélte, a legszebb magyar szó a hajolaj.
a) Szerinted miért lehet, vagy miért nem lehet komolyan venni egy ilyen kérdést?
b) Írd le, szerinted melyik a tíz legszebb magyar szó!
c) Milyen nyelvi szempontokat megfontolva válaszoltál a kérdésre? (Mi befolyásolta választásodat?)
d) Hallgasd meg a Fata Morgana együttes dalát, és húzd alá a dalszöveg tíz szerinted legszebb szavát!
75
76
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
A TÍZ LEGSZEBB SZÓ Miminek Kastélyod kész, ajtaján lépj be, tárd ki ablakod, nézz az égre, ott keress csillagot, az örvény lehúz, csapodár szívekkel kísért a múlt. Csak szellemek azok! A bánat tovaszáll, a csermely most lassul, a zuhatag megáll. Tárd ki ablakod, s rajta a fény liliom – lelkednek az éltető víz, virágba borul majd, s édes illatod szerelmet hív pillangó-szárnyakon. Kastélyod kész, lépj be ajtaján, viseld boldogan az élet-kalárisát, hagyd a tovatűnő hűtlen álmokat, vesd a jelenre pillantásodat! (Fata Morgana) e) Megoldásodat egyeztesd padtársaddal! f) Fogalmazzátok meg, mit tapasztaltatok!
6. Hallgassátok meg Paul Verlaine Költészettan című versét, majd dolgozzatok négyfős csoportokban!
PAUL VERLAINE: KÖLTÉSZETTAN Zenét minékünk, csak zenét, ezért a versed lebegőben ragadd meg a lágy levegőben, amint cikázik szerteszét. Ha szókat írsz, csak légy hanyag, és megvetőn dobd a zenének, mert édes a tétova ének s a kétes, olvadó anyag.
E G Y
I R Á N Y Z A T O S
A R S
P O E T I C A
É S
F O R M A I
Ö N E L L E N T M O N D Á S A I
Fátylak mögött tüzes szemek és déli, reszkető verőfény, s a langyos őszi ég merő fény, kék csillagok tündöklenek. Mert csak te kellesz, Árnyalat, és semmi Szín, koldusi ékül, óh, fuvola s kürt összebékül e síma álomszárny alatt. A gyilkos Csattanó gaz úr, baj lenne, ha versedbe hagynád az ötletet, e durva hagymát, melytől könnyez a szent Azúr. Szónoklat? Törd ki a nyakát, és jó, ha izmod megfeszíted, pórázra szoktatván a Rímet. Mi volna, ha nem volna gát? Ó jaj, a Rím silány kolomp, süket gyerek, oktondi néger, babrál olcsó játékszerével s kongatja a szegény bolond. Zenét minékünk, muzsikát! Legyen a vers egy meg nem álló lélek, mindig új vágyba szálló, mely új egekbe ugrik át. Egy jó kaland legyen dalom, hajnalban, az ideges szélben mentákra üljön észrevétlen… A többi csak irodalom. (1874) (Kosztolányi Dezső fordítása) a) Gyűjtsétek ki a versből, és írjátok egymással szembeállított párokba a hagyományos (elutasított) és az újító (követendő) költészetre vonatkozó állításokat! Írjatok B betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen nincsenek a versben, de burkoltan igen! Írjatok K betűt a rubrikába azokhoz az állításokhoz, amelyek szövegszerűen is ki vannak fejtve a versben!
77
78
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
ELU TA SÍ TOT T H AG YOM Á N Y
•
9 .
É V F O L Y A M
KÖV E T EN D Ő KÖ LT É S Z E T E S Z M ÉN Y (H AG YOM Á N Y T ER EMT É S, PRO G R A M)
b) Hasonlítsátok össze, mit állít a rímről az alábbi Boileau-részlet, mit a Verlaine-vers! Akármilyen a tárgy, ha fölséges, ha kedves, igazodjék a rím a józan értelemhez, Úgy látszik, egyik a másikával perel, de szolga csak a rím, és engednie kell. Ha valaki kemény munkával jár utána, a szellem csakhamar könnyedén jut nyomára; az ész-szabta igát készséggel fölveszi, s nincs ártalmára az, sőt dúsabbá teszi. Ha viszont nem törődsz vele, fejedre lázad, s akkor az értelem bottal üti nyomát csak. Ezért szeressük a józan észt. Érdemet s fényt írásműveink csak tőle nyerjenek. (Boileau: Ars poetica)
E G Y
I R Á N Y Z A T O S
A R S
P O E T I C A
É S
F O R M A I
Ö N E L L E N T M O N D Á S A I
c) Vizsgáljátok meg az alábbi névszói szerkezeteket a táblázat szempontjainak segítségével! KÉP
Ö S S Z EK A P C S O LT ( É R Z É K )T E R Ü L E T E K
HANGOK ÖSSZECSENGÉSE
SZEREPÜK A Z ÚJFA J TA K I FEJEZÉSMÓDBAN
LÁGY LEVEGŐBEN LANGYOS ŐSZI ÉG RESZKETŐ VERŐFÉNY SÍMA ÁLOMSZÁRNY IDEGES SZÉLBEN
Két vagy több egyszerre érvényesülő érzéki hatás (például látás-hallás, ízlelés-hallás, szagláshallás) egyidejű kifejezését SZINESZTÉZIÁNAK nevezzük. A szinesztézia (görög: ’együttérzékelés, összeérzés’) a metafora egyik fajtája (hiszen két dolgot azonosít hasonlóságuk alapján), és Verlaine korában (szimbolizmus) vált a költészet különösen kedvelt poétikai eszközévé.
d) Milyen érvekkel bizonyítanátok be, hogy a Verlaine-vers nem követi és nem valósítja meg maradéktalanul azokat a poétikai elveket, amelyeket meghirdet?
A PARADOXON (görög: ’nem várt, lehetetlen vélemény’) eredeti értelmében valós és kibékíthetetlen önellentmondáson alapuló szellemes kijelentés; a köznyelvi szóhasználatban az önellentmondás maga, amely meghökkenést, zavart, elgondolkodást, esetleg nevetést vált ki az emberből. Paradoxon például Arany János versének „Letészem a lantot” állítása, hiszen miközben a költői elhallgatást jelenti be, megszületik az ezt tematizáló vers. Paradoxonnak nevezzük az ilyen kijelentéseket is: „a vakok látnak jól”, „a gazdagok szegények”. A képtelennek látszó ellentmondás alaposabb meggondolás után igaznak bizonyulhat, tehát ellentmondásossága látszólagos lehet.
79
80
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
e) Olvasd el az alábbi ismeretközlő és összefoglaló-értelmező szöveget! A XIX. század ötvenes éveinek végén a francia irodalomban megjelenő szerzők és művek alapjaiban változtatták meg a költészet nyelvét. Témáikat a hétköznapok, a tudomány és a hit tapasztalatain túl keresték: a világot titkok, rejtett összefüggések hálózatának gondolták. Költészetükben ezeknek a titokzatos kapcsolatoknak a megsejtetésére törekedtek, és a romantikához képest is új, szokatlan költői nyelvet alakítottak ki. Az új költészeti irányzat, a SZIMBOLIZMUS a befogadótól is másfajta együttműködést igényelt. A modern szimbolizmusban – mint stílusirányzatban – a KÉP (SZIMBÓLUM) a szöveg központi alkotóelemévé vált. A művészek új világtapasztalatával összefüggésben olyan összetett jelentéslehetőségeket hozott játékba, amelyeket nem lehet egy-egy konkrét jelentéssel megfeleltetni. Vagyis a szimbolista vers a köznyelvi, elsődleges jelentéssel (denotáció) szemben kiaknázza a nyelvi elemek másodlagos értelmeinek lehetőségét (konnotáció). Így nem rendelhető hozzá egy jelhez (szimbólumhoz) egy meghatározott jelentés. E jellemzője alapján szokás a szimbólumot elkülöníteni az allegóriától, amelyben a képsor elemei egyértelműen megfeleltethetők a fogalmi jelentés elemeinek. A szimbolista vers tehát nem megnevez, hanem sejtet, sugalmaz, a jelentések sokféleségének és rögzíthetetlenségének tapasztalatához juttatja a befogadót. A szimbolista költészet ugyanakkor nemcsak kép-, hanem HANG- és SZÍNTEREMTŐ FŐNEVEKET is képes a versek középpontjába állítani. A szimbolisták átvették az 1850-es években a francia irodalomban megfogalmazott irodalmi jelszót: „L’art pour l’art” (’a művészet a művészetért’), amely tagadja a művészet hasznosságának és tanító-nevelő célzatának szerepét, és A SZÉPSÉGET AZ ÖNCÉLÚSÁG ÉRTELMÉBEN FOGJA FEL. Az esztétikai érték vezető szerepét hirdető poétikák és költői magatartásformák közös jellemzője, hogy az általuk elképzelt értékrend csúcsára kizárólag esztétikai-művészi sajátosságokat állítottak. A nyelv gondolatközlő, értelemtükröző szerepével a hangzás, a zeneiség eszményét állítja szembe Verlaine Költészettana, melyet az irodalmi hagyomány a szimbolizmus egyik legfontosabb programadó verseként tart számon. Erre utal a modul címében az „irányzatos” kifejezés.
7. Kosztolányi-paradoxonok a) A Verlaine-vers fordítójától, Kosztolányi Dezsőtől valók az alábbi paradoxonok. Válassz egyet közülük, és adj róla rövid értelmezést! (Húzd alá választott idézetedet!) „Minden költemény érthetetlen, amennyiben az értelem eszközeivel közelítünk hozzá.” „Hiába világítok a szobába az értelem tolvajlámpájával, a rejtély nem lesz kisebb.” „Mihelyt egy hangzót elmozdítunk a helyéről, már más lesz, nem kicsit más, hanem egészen más, a bűvös kártyavár összeomlik.”
E G Y
I R Á N Y Z A T O S
A R S
P O E T I C A
É S
F O R M A I
b) Beszéljétek meg párban a választott állítást és értelmezését!
Ö N E L L E N T M O N D Á S A I
81
5. A D Y É S B A B I T S Ebben a modulban az ars poeticával összefüggésben a tágabb értelemben vett hagyományhoz való viszonyt vizsgáljuk részletesebben. Meggondoljuk, hogyan élnek tovább, és hogyan változnak, újulnak meg mindennapi életünkben a különféle hagyományok. Ady Endre és Babits Mihály egy-egy versének összehasonlító értelmezésével keresünk választ a hagyomány megszakítottságának és folytonosságának néhány kérdésére. Például arra, mit mondanak a versek beszélői, és mit mondanak maguk a szövegek arról, milyen hagyománnyal helyezkednek szembe, milyen hagyomány folytatói, illetve miben kívánnak maguk is hagyományt teremteni. Megkezdjük a felkészülést a fejezetben szerzett olvasói tapasztalataink, tudásunk összegzésére és egy összehasonlító dolgozat megírására. 1. Névfejtés A) Az alábbi táblázat első oszlopában magyar, a másodikban román keresztnevek vannak. Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük! Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is! M AG YA R
ROMÁN
Árpád
Decebal
Mária
Petru
Ferenc
Ana
Zoltán
Ieronim
Miklós
Sigismund
Anna
Mircea
Zalán
Francisc
Péter
Nicolae
Zsigmond
Maria
István
Ivan
Enikő
Mirela
János
Ştefan
B) Az alábbi táblázat első oszlopában szlovák, a másodikban magyar keresztnevek vannak. Kösd össze vonallal azokat a neveket, amelyeknek szerinted azonos lehet az eredetük! Nem mindegyik név párosítható másik névvel, mindkét oszlopban lesznek árván maradó nevek is! SZ LOVÁ K
M AG YA R
Mikuláš
Attila
Sylvia
Dorottya
Dušan
Gyöngyvér
Ludovít
Barbara
A D Y
Alžbeta
Miklós
Marta
László
Svetlana
György
Barbora
Szilvia
Ladislav
Lajos
Dorota
Márta
Svetozár
Erzsébet
Juraj
Tünde
É S
B A B I T S
2. Ellenőrzés után a párosítható neveket csoportosítsátok az alábbi táblázat szerint!
CSAK SZ LOVÁ K
CSAK M AG YA R
CSAK ROMÁN
KÖZELI ROKONOK (C SA K A Z ÍR Á S MÓD M Á S)
TÁVO L A B B I ROKONOK
3. Grafikonelemzés Az alábbi grafikon egy Révkomáromban végzett vizsgálat (választás névlistáról) eredményeként azt mutatja be, hogyan él tovább a tizenéves szlovákiai magyar gimnazisták körében a közösségi névadási hagyomány. a) Elemezzétek párban a grafikon információit! A
= A szlovák névpárral nem rendelkező magyar nevet választotta
B
= A közeli névpár magyar alakját választotta
C
= A távoli névpár magyar alakját választotta
D
= Az írásában nem egyező névpár magyar alakját választotta
E
= Az írásában egyező (semleges) nevet választotta
F
= A szlovák nevet választotta
83
84
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Beszéljétek meg közösen elemző észrevételeiteket, próbálkozzatok meg a lehetséges következtetések levonásával!
4. Hagyomány és újítás a) Az alábbi képpárok (képhármas) közül válassz ki néhányat, és írj 10 percig a képek és saját tapasztalataid alapján a hagyomány és az újítás viszonyáról, illetve szerinted lehetséges összefüggéseiről!
A D Y
Hátrafelé íjazó alak a nagyszentmiklósi kincs egyik darabján (XXI. sz.)
Népi építészet
É S
Lovasíjászat napjainkban
Makovecz Imre építész egyik alkotása
A testdíszítés – testfestés és testékszerek – mint ősi kultúra és mint jelenkori divat
B A B I T S
85
86
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Michelangelo: Dávid (1501–1504)
Polükleitosz szobra (i. e. 450 k.)
HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS
A D Y
É S
B A B I T S
b) Írásodat olvasd fel párodnak! Keressetek esszéitekben hasonló – esetleg eltérő – gondolatokat!
5. Hagyomány és újraértelmezése (1.) A) párosok a) Olvassátok most el figyelmesen Ady Endre „Góg és Magóg fia vagyok én…” kezdetű versét és a hozzá tartozó lábjegyzeteket is!
GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN… Góg és Magóg1 fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
1
GÓG, MAGÓG: Ószövetségi pogány fejedelmek (Ez38–39), Izraelnek és Istenének ellenségei; az istenellenes hatalmak jelképeivé váltak. A világvégi, az utolsó ítéletet közvetlenül megelőző támadásukról és pusztulásukról a Jelenések könyve számol be (Jel20,8–10). Anonymus krónikájának magyarázata szerint a magyar népnév eredete a Magor személynév. Ady Bilek című cikkében így rokonítja Góg és Magóg sorsát a magyarságéval: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti.”
87
88
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Verecke híres2 útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél3 betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek Legyek az új, az énekes Vazul4, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer5, Mégis győztes, mégis új és magyar. (1905, 1906: az Új versek kötet nyitó darabja) b) Történelmi atlasz segítségével jelöljétek be a vaktérképen a versben is megjelenő helyeket! Írjátok be a térképre a neveket és az égtájakat is!
2
VERECKE HÍRES ÚTJA: A honfoglaló magyarok a Vereckei-hágón át (ma Ukrajna területén van) jöttek be a Kárpátmedencébe.
3
DÉVÉNY: A történelmi Magyarország nyugati kapuja, itt lépett a Duna magyar területre – ma Ausztria és Szlovákia közti határfolyó e szorosban a Duna.
4
VAZUL (VAGY VÁSZOLY): Árpád-házi herceg, Szent István apai unokatestvére. 1032-ben összeesküvést szított és merényletet tervezett István ellen, mert az nem őt, hanem egy másik unokatestvérét, Orseolo Pétert jelölte ki örököséül; a király büntetésül megvakíttatta Vazult, fülébe ólmot öntetve megsüketíttette, azaz alkalmatlanná tette az uralkodásra, és fiait is száműzte az országból.
5
PUSZTASZER: Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötött vérszerződést egymással a honfoglaló hét vezér, és itt tartották az első törvénykező gyűlést. 1896-ban, a honfoglalás millenniumán ennek tiszteletére itt állították fel az Árpád-emlékművet, ahol Feszty Árpád híres, a honfoglalást ábrázoló körképe ma ismét látható. A honfoglalás ezredik évfordulójakor, valamint a millenniumot követően is a hivatalos Magyarország hazafiaskodó szólamainak visszatérő hivatkozása volt.
A D Y
É S
B A B I T S
c) Vizsgáljátok meg a vers tulajdonneveit a megadott szempontok szerint!
TUL AJDONNÉV
MIT JELÖL A VERSEN KÍVÜL ( A VA LÓ S ÁG B A N)
SZERINTÜNK LEHETSÉGES JELENTÉSE A VERSBELI SZÖVEGKÖRNYEZETBEN
GÓG ÉS MAGÓG
KÁRPÁTOK (ALATT)
VERECKE
DÉVÉNY
VAZUL
PUSZTASZER
B) párosok a) Olvassátok most el figyelmesen Babits Mihály Szonettek című versét!
BABITS MIHÁLY: SZONETTEK Ezek hideg szonettek. Mind ügyesség és szenvtelen, csak virtuózitás. Bár munkában manapság nincs nemesség, ez csupa munka, csupa faragás. Ha költő, ki lázát árulja: tessék!: itt állok cédán, levetkőzve! láss: ez nem költészet; de aranyművesség! s bár nem őszinte, nem komédiás.
89
90
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Minden szonett egy miniatür oltár, ki vérigéket, pongyolán, szeret, az versemet ezentúl ne olvassa. Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál, Szonett, aranykulcs, zárd el szívemet, erősen, hogy csak rokonom nyithassa. (1907, 1911: kötetben) b) Vizsgáljátok meg a versformát! MILYEN SZABÁLYOSSÁGOKAT MUTAT A VERS NYOMTATÁSI KÉPE? HÁNY SZÓTAGOSAK A VERSSOROK? MILYEN SZABÁLYOSSÁGOK VANNAK A SOROK SZÓTAGSZÁMÁBAN? MILYEN A SOROK RITMUSA (VERSELÉSE)?
MILYEN A VERS RÍMKÉPLETE?
HOGYAN NEVEZI MEG MAGA A KÖLTEMÉNY SAJÁT VERSFORMÁJÁT? SZERINTETEK MIRE UTAL A FELÜTÉSBEN AZ EZEK MUTATÓ NÉVMÁS?
c) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget, majd válaszoljátok meg a kérdéseket! A szonett 14 soros, szigorúan kötött versforma. A XIII. században keletkezett, és a XIV–XV. századra Európa-szerte divatossá vált. Az olasz Petrarca (1304–1374) a szonett két négysoros (kvartina) és két háromsoros (tercina) strófából álló változatát művelte, melynek verssorai 11 szótagosak, rímképlete: abba abba cdc dcd. A petrarcai szonett záró strófája a megelőző versszakokkal gyakran ellentétes, önálló tartalmi-gondolati egységet alkotott. A szonett shakespeare-i változata (William Shakespeare: 1564–1616) a pertarcaitól eltérően nem oszlik versszakokra (astrofikus). Utolsó két sorát formailag bekezdés különíti el az első tizenkettőtől, amit – a keresztrímeket felváltó, verszáró helyzetben lévő – páros rím is kiemel. Rímképlete: abab cdcd efef gg. A szonett a szerelmi költészet egyik legrégebbi, konvencionális versformája is, a középkor lovagi költészetét művelő trubadúrok, később Petrarca és Shakespeare is írtak udvarló vagy a hölgyet dicsőítő szonetteket. Például a Romeo és Júlia erkélyjelenetében Romeo szerelmi vallomását is szonettformában alkotta meg Shakespeare.
A D Y
É S
B A B I T S
Melyik szonett-hagyományhoz kapcsolódik Babits verse, mennyiben tér el a konvenciótól?
Hogyan magyarázza meg az ismeretközlő szöveg a vers „Ki hajdan annyi szívek kulcsa voltál” sorának jelentését?
6. Hagyomány és újraértelmezése (2.) B) párosok Olvassátok most el Ady Endre „Góg és Magóg fia vagyok én…” kezdetű versét! Mostantól ti dolgoztok vele. a) Értelmezzétek a versbeli ellentéteket az alábbi szempontok szerint! Vizsgáljátok meg az ellentétek nyelvi eszközeit is! A BESZÉLŐ ÉS KÖR N Y E ZE TÉNEK VISZON YA
A BESZÉLŐ PRO G R A MJ A ÉS VISZON YA A H AG YOM Á N Y HOZ
A B E S Z ÉLŐ S Z ER EP VÁ L L A L Á S A É S A S Z ER EP B E TÖ LT É S K I L ÁTÁ S A I
b) Vizsgáljátok meg az első versszak ritmusát és rímalkotását! Miben újító, formabontó?
91
92
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
c) Milyen nyelvi kifejezőeszközök állítják a vers középpontjába a lírai ént?
d) Olvassátok el Ady Endre Egy csúf rontás című versét, hasonlítsátok össze a „Góg és Magóg fia vagyok én…” kezdetűvel!
EGY CSÚF RONTÁS6 Szűz borzongások, pompás szavak, Új, nagy látások királyfia volnék S lelkemen, szép, pogány lelkemen Egy csúf rontás ül, pusztít, bitorol még. Jaj, hányszor csupán krisztuskodok S minden igém kenetesen terül szét. Jaj, hogy elfut a tollam alól, Ami igaz, ami esztelenül Szép. Pedig a szó nekem ópium, Pogány titkokat szívhatok belőle S új részegség vagy új gondolat Nekem nem új: régiek temetője. Finom, dalos titkokkal tele A lelkem. S mégse apollói bátor, Mégse merek. És úgy dalolok, Mint egy ósdi, telt szájú prédikátor. Egy urambátyám röpdös körül: Mult századokból nagy pipafüst-szárnnyal: Egy ősöm. Tollamra néz, dohog S kezemre csap a füstös pipaszárral. (1907) GÓG ÉS MAGÓG
6
KÖZÖS
EGY CSÚF RONTÁS
RONTÁS (népes, régies): a babonás hit szerint varázslat útján okozott kár, betegség.
A D Y
É S
B A B I T S
A) párosok Olvassátok most el a Szonettek című Babits-verset! Mostantól ti dolgoztok vele. a) Gyűjtsétek ki és értelmezzétek a versből a költésre mint mesterségre-tevékenységre és a versre mint elkészült produktumra utaló metaforákat, szavakat, szószerkezeteket! A KÖ LT É S M I N T T E V ÉK EN Y S É G
A VERS MINT PRODUK TUM
b) Bizonyítsátok a szöveg nyelvi és formai megalkotottságából vett érvekkel, hogy a költés valóban mesterségbeli tudás!
c) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költés a hagyomány ismerete, újraértelmezése és a személyes olvasói tapasztalat és műveltség felhasználása is!
d) Bizonyítsátok a versből vett érvekkel, hogy a költészet több józan, szenvtelen mesterségnél!
93
94
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
e) Olvassátok el Babits Mihály Csak posta voltál című versének első és utolsó versszakát, hasonlítsátok össze a Szonettekkel!
CSAK POSTA VOLTÁL Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? (…) Életed gyenge szál amellyel szőnek a tájak s mult dob hurkot a jövőnek: amit hoztál, csak annyira tied mint a por mit lábad a szőnyegen hagy. Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy magad is, kit a holtak lépte vet. SZONETTEK
KÖZÖS
CSAK POSTA VOLTÁL
7. Hasonlítsd össze Ady és Babits költészet-, illetve költői szerepfelfogását, a hagyományhoz és az újításhoz való viszonyát!
A D Y
É S
B A B I T S
8. Anyaggyűjtés összehasonlító elemzés írásához A fejezetben megszerzett olvasói tapasztalatodat, tudásodat egy körülbelül 80 soros összehasonlító elemzésben teszed majd láthatóvá. Ezt az írásodat tanárod jeggyel is értékelni fogja. Azért, hogy az elemzésed jól sikerüljön, célszerű időben elkezdeni az erre való felkészülést. Ezt segíti az alábbi, anyaggyűjtést segítő feladat. a) Tekintsd át és értelmezd az alábbi táblázat összehasonlító szempontsorát!
SZEMPONTOK AZ ARS POETICA TÉMÁJA, JELLEGE (SZŰKEBB-TÁGABB ÉRTELMŰ, ELŐÍRÓVALLOMÁSOS)
MIBŐL DERÜL KI? (A KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉK NYELVI ESZKÖZEI)
SZ ER ZŐ, C ÍM ( 1)
SZ ER ZŐ, C ÍM (2)
SZ ER ZŐ, C ÍM (3)
SZ ER ZŐ, C ÍM (4)
95
96
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
A VERS BESZÉDHELYZETE (KI BESZÉL A VERSBEN, KIHEZ, KIKHEZ SZÓL?)
BESZÉLŐ ÉS A KÖZÖNSÉG VISZONYA
KÖLTŐI SZEREP, KÖLTÉSZETFELFOGÁS (MILYEN SZEREPBŐL SZÓL A BESZÉLŐ, MIT TART A KÖLTÉSZET FELADATÁRÓL?)
TARTALOM ÉS FORMA VISZONYA (MENNYIBEN VALÓSÍTJA MEG A FORMA A BESZÉLŐ ÁLTAL MONDOTTAKAT?)
•
9 .
É V F O L Y A M
A D Y
É S
B A B I T S
HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS VISZONYA (MILYEN HAGYOMÁNYHOZ KAPCSOLÓDIK A BESZÉLŐ KIMONDOTTAN VAGY KIMONDATLANUL, MIBEN KÍVÁN MAGA IS HAGYOMÁNYT TEREMTENI?) A SZÖVEG SZERKEZETI, POÉTIKAI MEGFORMÁLTSÁGA
EGYÉB ÉSZREVÉTELEIM
b) Vedd sorra (olvasd is újra) a fejezetben olvasott ars poeticákat! c) Válassz ki három ars poeticát (vagy részleteit – Horatius, Boileau, Arany: Vojtina ars poeticája) különböző korokból és szerzőktől, amelyek szerinted reprezentálhatják ennek a tematikus verscsoportnak a jellemzőit, időbeli változását! (A negyedik oszlopot egyelőre hagyd üresen.) d) Gyűjts anyagot az összehasonlító elemzésedhez a szemponttáblázatba! (Ha újabb, saját szempontjaid merülnek fel, használd az egyéb észrevételek rubrikát! A negyedik oszlopot egyelőre hagyd üresen.)
97
6. A R S P O E T I C Á K A X X . S Z Á Z A D 3 0 - A S É V E I T Ő L A XXI. SZÁZAD ELEJÉIG A modul középpontjában József Attila Ha lelked, logikád… című versének értelmezése áll. Ez is egy ars poetica, arról szól, hogy hogyan születik egy költemény, ugyanakkor kísérletet tesz magának a költőiségnek és a költészetnek a definiálására is. Joggal nevezhetjük tehát olyan versnek, mely önmagára utal vissza. A verselemzés kiegészül József Attila kései verseiből való lírai megnyilatkozásokkal, melyeknek tárgya a költői szerepértelmezések sokfélesége, igazolva, hogy modern költészetünkben nincs egyértelmű hitvallás a költő feladatáról és lehetőségeiről, nincs egységes költészetfelfogás. A modul második felében mai költészetünkből válogatott verseket olvasunk, amelyek párbeszédet folytatnak a József Attila-i örökséggel és egymással is. 1. Versidézetek képben Milyen látványelemeket hívnak elő a képek? Rajzoljátok le a kapott kártyán szereplő József Attila-idézetet! József Attila
2. Hallgassátok meg a verset, majd dolgozzatok együttműködő csoportokban!
(HA LELKED, LOGIKÁD…) Ha lelked, logikád, mint patak köveken csevegve folyik át dolgokon egeken – ver az ér, visz az ár eszmélhetsz nagyot: nem kell más verse már, költő én vagyok! Kertemben érik a leveles dohány. A líra: logika; de nem tudomány. 1937 tavasza-nyara
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
A) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Vizsgáljátok meg, milyen pontos szerkesztés, tudatos szóválasztás jellemzi az 1. versszakot! a) A szavak szófajiságában, nyelvtani alakjában:
b) A szavak jelentésében, a jelentések egymáshoz való viszonyában:
c) A hangzásban – a magán- és mássalhangzók előfordulásának gyakoriságában, összecsengésekben:
B) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Vizsgáljátok meg, milyen párhuzamok és ellentétek szervezik a 2. versszak első sorát: „ver az ér, visz az ár”! a) A szavak jelentésében:
b) A felidézett mozgásformákban:
c) A mondatszerkezetben:
C) A költő azt állítja versében, hogy „a líra: logika”. Az első és második versszak egymáshoz viszonyítva a „ha – akkor” szerkezettel írható le. a) Milyen tartalmi, logikai viszonyt rejt ez a szókapcsolat?
b) Egészítsétek ki az alábbi mondatokat! Ha holnap korábban kelek, akkor
99
10 0
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
Ha folyamatosan készülök a témazáróra, akkor Ha mindenki besegít a feladat megoldásába, akkor Ha nagy leszek, akkor Ha befalom az ebédet, akkor c) Értelmezzétek e logikai viszony függvényében a költemény első két szakaszát!
D) A költemény két kulcsszava a „csevegve” és az „eszmélhetsz”. a) Értelmezzétek a „csevegve” igealakot az alábbi szempontok szerint!
JELENTÉSE A HASONLATBAN
JELENTÉSE A HÉTKÖZNAPI NYELVHASZNÁLATBAN CSEVEGVE
JELENTÉSE A VERSÍRÁS METAFORÁJAKÉNT
b) Készítsetek fürtábrát arról, hányféle jelentése lehet az „eszmélhetsz” igének!
ESZMÉLHETSZ
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
c) Vonatkoztassátok egymásra a két szó jelentését: érveljetek amellett, hogy a különböző jelentések hatnak egymásra a vers szövegvilágában!
E) A költői megszólalás szempontjából a vers első nyolc sora két egységre tagolódik. a) Mi jellemzi az 1–6. sort, mi a 7–8. sort?
b) Értelmezzétek a „költő én vagyok” állítást a következő jelentésekben! (Érveljetek valamelyik érvényessége mellett!) A KÖLTŐ ÉN VAGYOK CSAK ÉN VAGYOK KÖLTŐ ÉN KÖLTŐ VAGYOK VERSELEK, TEHÁT VAGYOK
F) A költemény második versszakáról Nagy László ezt mondta ifjú költőtársainak: „A fiatal költő iskolába jár. Valójában csak később, amikor fölnőtt s vonásai megércesedtek, akkor véshet maga elé, mint József Attila, ilyen sorokat. Csak a laikus1 hiszi, hogy ez már boldogság. Véres a zenit2.” Indokoljátok Nagy László állítását! Legalább öt érvet soroljatok! (Gondoljatok mindarra, amit eddig a költőszerepről, a költői megszólalás nehézségéről, felelősségéről tanultatok!) (1) (2) (3) (4) (5) LAIKUS: hozzá nem értő, nem szakmabeli 2 ZENIT: tetőpont, valaminek a legmagasabb foka, delelője 1
10 1
10 2
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
JEGYZETEIM MÁS CSOPORTOK KÖZZÉTÉTELÉRŐL
9 .
É V F O L Y A M
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
3. Házi feladat Írd tovább hat sorral az alábbi két sort (a verstől függetlenül)! Kertemben érik a leveles dohány.
4. Írj ötperces esszét arról, hogyan értelmezi a Ha lelked, logikád… kezdetű vers beszélője a költői létet!
5. Párosítsátok a megállapításokat a József Attila-versekből vett idézetekkel! Indokoljátok is döntéseteket! (Az indoklásban érvelhettek a konkrét műrészlet értelmezésével vagy az ars poetica témakörben korábban tanultakkal is. Egy idézethez több megállapítás is köthető.) MEGÁLLAPÍTÁSOK (1) A lírai én E/1. személyben szólal meg, monológjában hangsúlyos a személyesség, a mindenható hang. (2) A megszólaló hang száma és személye változik, ami az én elbizonytalanodásából fakad. (3) A lírai én egyszerre feladója és címzettje a beszédnek, önmagát szólítja meg. (4) A lírai én felelősen, a közösséggel való összetartozás tudatában szólal meg, hisz a kimondás erejében. (5) A lírai én elbizonytalanodik a vers, a szavak jelentésében, azt vallja, hogy értelmét veszti a költés. (6) A lírai én a nyelvet új helyzetbe hozza, a vers nem irányul rajta kívüli dolgokra, önmagára utal, önmagával válik azonossá. (7) A lírai én megidézi versében a költőelődöket, illetve alkotásaikat, ezáltal párbeszédet kezdeményez a hagyománnyal.
10 3
10 4
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
VERSIDÉZETEK a) Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. (…) Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogy lesz, immár kész a leltár. Éltem – és ebbe más is belehalt már. (Kész a leltár)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
b) Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! (Ars poetica)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
c) S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve láncon – nekem ezt nem szabad! Költő vagyok – szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! (…) Hadd írjak szépet, jót – nekem add meg boldogabb énekem! (Hazám)
É V F O L Y A M
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
d) Ime, itt a költeményem. Ez a második sora. K betűkkel szól keményen címe: „Költőnk és Kora.” Ugy szállong a semmi benne, mintha valaminek lenne a pora… („Költőnk és Kora”)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
e) Jöjj barátom, jöjj és nézz szét. E világban dolgozol s benned dolgozik a részvét. Hiába hazudozol. Hadd most azt el, hadd most ezt el. Nézd ez esti fényt az esttel mint oszol… („Költőnk és Kora”)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
f) A csöndbe térnek a dalok, kitágul, mint az űr, az elme. Kitetszik, hogy üres dolog s mint világ visszája, bolyong bennem a lélek, a lét türelme. Széthull a testem, mint a kelme, mit összerágtak a molyok. (Majd…)
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
10 5
10 6
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
g) Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat. (Ars poetica)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
h) Én a széken, az a földön és a Föld a Nap alatt, a naprendszer meg a börtön csillagzatokkal halad – mindenség a semmiségbe’, mint fordítva, bennem épp e gondolat… („Költőnk és Kora”)
INDOKLÁS, ÉRVELÉS
6. Olvasd el figyelmesen az alábbi ismeretközlő szöveget, s ha olyan információval találkozol, amely az előző feladatból már ismert, írj melléje a margóra egy-két verscímet! József Attila költészetével az európai modernség klasszikusaihoz kapcsolódik. Kései verseiben eltűnik a hangsúlyosan egységes költői hang (amely a romantikára még jellemző volt). Ez nem jelenti azt, hogy végképp megszűnik nála az egyes szám első személyű megszólalás, a lírai monológ. Sőt! A szövegek költői énje hangsúlyosan vall személyes léttörténetéről, a költői szerep felelősségéről vagy közösségi érdekeltségéről. A beszélő gyakran hitet tesz az egyéni és a társadalmi szabadság mellett, a teljesség, a világgal való egység érzése a kimondás örömével tölti el. A költészetbe vetett hit mellett azonban megjelenik a versekben a világ szétesettségének tapasztalata is, a lírai én örökös küzdelme a semmivel, az űrrel. S ha a világ üres, az én is széthullik: az elme, a lélek és a versek is. A dalok maguk választanak maguknak irányt, s tudatosan indulnak az űr, a csönd felé. Miért? Mert képtelenek megtartani a korábbi, megszokott – a költő által is elvárt – jelentésüket, szerepüket. Azonban a semmiből még
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
alkotás formálható: a szöveg önmagát írja, önmagára utal vissza. A lírai én a mű mint „dolog” azonosságát keresi, s hangsúlyozza a nyelvvel, a szóval való alkotást. A világ szétesettségének érzékelése együtt jár az én hasadásával. A pálya végén írt versekben már nincs egységes én, a beszélő hang száma és személye változik. Gyarapszik azoknak a költői megszólalásoknak a száma, amelyekben a megszólaló egyszerre feladója és címzettje az üzenetnek. Az osztott lírai én változatos hangnemekben nyilatkozik meg.
7. Házi feladat Olvasd el az alábbi négy verset! Készíts kettéosztott naplót! A bal oldali oszlopban húzz alá versenként 2-2 neked tetsző, számodra fontos, elgondolkodtató idézetet, a jobb oszlopba írd be személyes észrevételeidet, értelmezésedet! ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM
PILINSZKY JÁNOS: CÍMEREM A kegyelem és öröm együtt ért azzal, amit nyomoruságnak neveznek általában. Szög és olaj lehetne címerem, mit írhatnék azonban szövegéül? Talán azt, hogy mindent megértek, felhők futását és disznók fejét rálapúlva a préskemény palánkra. De ez is mit jelent? Nekünk magunknak muszáj végül is a présbe kényszerülnünk. Befejeznünk a mondatot. (1971)
10 7
10 8
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM
NEMES NAGY ÁGNES: MESTERSÉGEMHEZ Mesterségem, te gyönyörű, ki elhiteted: fontos élnem. Erkölcs és rémület között egyszerre fényben s vaksötétben, mint egy villámszaggatta táj szikláin, ahol állhatatlan roppant felhők – nagy, gomolyos agyvelők – tüze összecsattan, s a tűzzel csíkos levegőben szülik a szüntelen csatát, sejt-korom óta ismerős végtelen Buda-ostromát, hol minden vibrál és veszendő, hol minden fércelt, foszladó, hol rojtosodik már a szív, s egyetlen szálon függ a szó, a szó, amely a földből égbe sistergő döngés ütemét ingázza folyton, összevétve önrángását, s a fellegét – erkölcs és rémület között, vagy erkölcstelen rémületben, mesterségem, mégis te vagy, mi méred, ami mérhetetlen, ha rángva is, de óraként, mely képzelt ütemet rovátkol az egy-időn – mégis a fényt elválasztja az éjszakától. (1950)
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM
TÓTH KRISZTINA: RÁOLVASÓ3 Levágott hajam, nőj ki újra. Hajtűkanyar, fordulj a rétnek. Elveszett nyelv, beszélj belőlem. Levágott rét, legyél hajam. Levágott nyelv, oldd meg szavam. Elveszett út, találj kanyarra. Lejtőm te, jóslatom te, beszédem, aki vagy. (kötetben: 2001)
3
RÁOLVASÁS: szóval való gyógyító, fogyatkozást megszüntető eljárás (varázslat, mágia, babona)
10 9
110
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
ÉSZREVÉTELEIM, MEGJEGYZÉSEIM
KOVÁCS ANDRÁS FERENC: FRAGMENTUM4 Légy fölösleges! Ellobban arcod – költők nincsenek, se költészet. Csak egyetlen vers létezik – a mindenség egy költemény végtelen változatának álma talán… Ha a csend kitárul, s tágul a szó is az isteni szépség tériszonyában – teremt, nő az időben. Csak egyetlen vers létezik… Amelyet írsz. Örökkön ismeretlen mégis előtted – nem köti vágy, se törvény… Könyörtelen teljesség másaként. Amit magadra mértél, meg sem értheted… Nincs irgalom. Csak egyetlen vers létezik. (kötetben: 1992)
4
FRAGMENTUM (latin): töredék, befejezetlenül maradt műalkotás, töredék-törmelék, ami az egészről már alig tájékoztat
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
8. Versértelmezés a) Elemezzétek együttműködő csoportjaitokban a választott verset az alább megadott szempontok szerint! – – – – – – –
Hogyan utal a cím a vers témájára? Milyennek érzékeli, írja le a lírai én a világot? Hogyan jelenik meg a költői én a versben? Megjelenik-e – s ha igen, hogyan – az alkotói folyamat, a versírás? Milyen költőszerepben jelenik meg a lírai én? Milyen szerepet tulajdonít magának a műalkotásnak? Mi jellemzi a vers nyelvi megalkotottságát?
111
112
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
b) Miután megválaszoltátok a kérdéseket, válasszatok ki magatok közül valakit, aki a többieknek összefoglalja az ars poetica-vers értelmezését! c) Készíts jegyzeteket a magad számára más csoportok versértelmezéséről! Ehhez használd a kettéosztott napló jobb oszlopát! 9. Olvasd el Várady Szabolcs kortárs költőnk írását!
VÁRADY SZABOLCS: ARS POETICA? MELLÉBESZÉD Megint elmúlt egy év anélkül, hogy akárcsak egyetlen sort is tudtam volna írni, verssort természetesen, igazi verssort – így aztán különösen kínos feladat nekem, hogy írjak valamit úgymond az ars poeticámról. Ars poetica? Mi is volna az? Az idős mester beavatja a fiatalabbakat, kezdőket a mesterség fortélyaiba. Átadja a tapasztalatát, a szakmai tudását. Egyáltalán, megmondja, milyen a jó vers. Ehhez különben is ajánlatos lenne, mondjuk, Horatiusnak lenni, sőt olyan korban is élni, amikor az ilyen szó számít, és amikor meg lehet mondani, hogy milyen a jó vers. Író, olvasó egy húron pendül. Manapság már az is bizonytalan, hogy ki a költő. Megesik, hogy aki az egyik irodalmi táborban korszakalkotó zseni, az a másik kör szemében dilettáns. Aki meg emitt poeta doctus, az amonnan nézve csak ügyes rímfaragó. Vagy ez nem is olyan szokatlan? Az ember hajlamos a maga korát tekinteni a mélypontnak, ahonnan már nincs is hová hanyatlani tovább. Pedig hát Shakespeare-t például a „szakma”, a korabeli parnasszus („the university wits”) úgy fogadta, mint sehonnai betolakodót – hiszen nem is járt egyetemre. Vagy nálunk Babitsot, a századelő nagy irodalmi hőskorában, hányan leepigonozták – az ellenkezőjéért.
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
Az ars poetica a magyar szóhasználatban különben már régen nem azt jelenti, amit eredetileg jelentett. Inkább valamiféle hitvallást szokás érteni rajta, sőt újabban a költészettől függetlenül, egészen általános értelemben is használják. (Miért is ne, ha már a bankoknak is filozófiájuk van?) Hogy nekem mi volna az ars poeticám, erre bizony nem tudok válaszolni. Elég baj, persze – valamirevaló költőnek ez nem lenne szabad, hogy gondot okozzon. A költőnek ugyanis szilárd meggyőződése, hogy a világnak égető szüksége van mindenre, amit a szelleme kitermel. Ha leszakad az ég, ő megtartja a ceruzájával. Emiatt a költők, mi tagadás, nem mindig kellemes emberek, de a legkomolyabban úgy gondolom, hogy ez a hitük nagy segítség ahhoz, hogy írni tudjanak. Tudom, ha most azt mondom, hogy hajlamos vagyok magamat nem egészen igazi költőnek tekinteni, ez kínos mórikálásnak hat. Nem is azt akarom mondani, hogy azt a keveset, amit írtam, rossznak tartom. Nem, azok a versek meg vannak rendesen csinálva, egy darabig biztosan eltartanak. Csak éppen az a hit, az nincs meg bennem, vagy nem eléggé, hogy ez fontos közérdek. Meglehet, ez az egyik oka annak, hogy olyan ritkán sikerül verset írnom. a) Hogyan értelmezhető a cím mellébeszéd szava a szöveggel összefüggésben?
b) Írd ki a saját szavaiddal a szerző három gondolatát, amely szerinted összefüggésbe hozható a modulban olvasott más versekkel, versrészletekkel! VÁ R A DY SZ A B O LC S G O ND O L ATA 1.
2.
3.
K A P C S O L H ATÓ V ER S(EK ), R É SZL E T EK A MODULBÓL
A K A P C S O L AT K IFEJ T ÉSE, INDOKL ÁSA
113
114
S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S
•
9 .
É V F O L Y A M
10. Tanulmányozd az alábbi összefoglaló ábrát! Próbáld elhelyezni benne (akár több mezőbe is) az általad összehasonlító elemzésre kiválasztott verseket! ARS POETICA (tág, tematikus szövegcsoport gyűjtőneve)
SZŰKEBB ÉRTELEMBEN
TÁGABB ÉRTELEMBEN
Témája a költói mesterség, annak fogásai, a költészetcsinálás, vagyis magának a megalkotásnak a mikéntje
Témája rendkívül változatos
normatív, előíró
személyesebb, vallomásosabb
Hagyománytapasztalatot összegez, hagyománykövetésre ösztönöz
Innovatív szándékú, új hagyományt akar teremteni
Nem vállalkozik normaadásra, problematizál, sokféleség (kortárs)
A költészet szerepe (esztétikai– társadalmi)
A költő szerepe (közösségi érdekeltség, vátesz, – személyes érdekeltség, önkifejezés)
Világ- és énfelfogás: értelmező, (ön)azonosságkereső, bölcseleti (pl. történelemvagy létbölcseleti, létösszegző jelleg)
Kapcsolódhat más tematikus verscsoportokhoz, műfajokhoz, vagy más tematikus verscsoportok, műfajok kapcsolódhatnak hozzá
A R S
P O E T I C Á K
A
X X .
S Z Á Z A D
' 3 0 - A S
É V E I T Ő L
11. Válassz egy ars poeticát az ebben a modulban megismertekből, és töltsd ki az előző modul végén elkezdett anyaggyűjtő táblázatod negyedik oszlopát! 12. Írj körülbelül 80 soros összehasonlító értelmezést gyűjtőmunkád alapján! Ehhez tanulmányozd alaposan az összehasonlító elemzésnek az alábbiakban megadott lehetséges lépéseit! a) Választott verseid alapján adj címet írásodnak (vagyis gondold meg, miről fogsz írni, mire vállalkozol)! b) A bevezetésedben: – – –
Értelmezd röviden a témát, és mutasd be azokat a műveket, amelyeket a dolgozatodban összehasonlítasz! Indokold néhány mondattal választásodat! Válassz ki és ígérj meg néhány (3-4) szempontot, amelyeket a versekben következetesen vizsgálsz!
c) A tárgyalásodban: – – – –
Haladj szempontonként, mutasd be vizsgálódásaid eredményét (hasonlóságok, különbségek)! Állításaidat magyarázd meg, igazold a versekből vett idézetekkel, példákkal, illetve hozzájuk fűzött értelmezéseiddel! Ügyelj arra, hogy a választott szempontok logikusan kövessék egymást, és ezt fogalmazásod is tegye láthatóvá (átvezetések)! Egy-egy szempontról való gondolkodásod (bekezdés) lezárásaként írj részösszegző mondatot, tégy következtető megállapítást!
d) A befejezésedben: – – –
Térj vissza a bevezetésedben megígértekhez: foglald össze vizsgálódásod egészének eredményét! Kísérelj meg következtetéseket levonni arról, mit őriztek meg és miben változtak a különböző korokban írt ars poeticák! Formálj véleményt arról, miért érdekesek, fontosak, elgondolkodásra érdemesek az ars poeticák!
e) Készítsd el dolgozatod tisztázatát, ellenőrizd fogalmazásod stílusát és a helyesírásodat is!
115