Szólások: Ötletes mondasok

Szólások: Ötletes mondasok

Szegény embert az ág is húzza. Zöld ágra vergődött. Megy ez, mint a karikacsapás. Ha kivered az ajtón, bejön az ablakon. Ajtóstul ront a házba. Felkopik az álla. Leesett az álla. Megalszik a tej a szájában. Anyámasszony katonája. Beleadott apait, anyait. Megjártam az áprilist. Nem esik le a karikagyűrű az ujjáról. Nem ijed meg a maga árnyékától. Kívánós, mint a várandós asszony. Az asszony viseli a nadrágot. Nem babra megy a játék. Összekötjük a bajszot! Inába szállt a bátorsága. Nem fér a bőrébe. Fészkelődik, mintha besózták volna. Beletört a bicskája. Kevély, mint a bíró lánya. Megüti a bokáját. Szidja, mint a bokrot. A bolondját járatja vele. A jó bornak nem kell cégér. Bort iszik és vizet prédikál. Vág az esze, mint a beretva. Borotvaélen táncol. Borsot tör az orra alá. Lepereg róla, mint a falra hányt borsó. Bottal ütheti a nyomát. Nem sül le a képéről a bőr. Majd kiugrik a bőréből. Még a bőre alatt is pénz van. A maga bőrét viszi vásárra. Nem fér a bőrébe. Nem oda Buda! Alszik, mint a bunda.

1/8


Nem győzi cérnával. Vastagon fog a ceruzája. Majd ha balták / cigánygyerekek potyognak az égből. Cigányútra ment. Kapkodják, mint a cukrot. Iszik, mint a csap / kefekötő. Nem cseresznyéztünk egy tálból. A csillagot is letagadja az égről. Csillagokat lát. Szerencsés csillagzat alatt született. Kinyílt a csipája. Csirkefogó gazember! Hogy kerül a csizma az asztalra?! Egy csónakban evezünk. Kiköszörüli a csorbát. Bántja a csőrét. Meginná a Dáriusz kincsét is. Deres már a feje. Beadja a derekát. Ő már deszkát árul. Tudja, mi a dörgés. Úgy jóllakott, mint a duda. Dunába vizet. Az eget is nagybőgőnek nézi. Égnek áll a haja. Elevenjébe vág. Lenyellek keresztbe! Tegyük el magunkat holnapra! Majd elsüllyedt szégyenében. Elöntötte az epe. Lapos az erszénye. Véka eső, köböl sár. Elitta az eszét. Megáll az ember esze. Rövid az esze. Evés közben jön meg az étvágy. Nagy fába vágta a fejszéjét. Kemény fából faragták. Azt sem tudja, mi fán terem. Maga alatt vágja a fát. Rossz fát tett a tűzre. Nem látja a fától az erdőt.

2/8


Nem ér egy fagarast sem. Faképnél hagyta. A falnak is van füle. Mintha a falnak beszélnék. Azt sem tudom, hol a fejem. Benőtt a feje lágya. Nem estem a fejem lágyára. Bekötik a fejét. Veszett fejsze nyele. A pohár fenekére néz. Nagy feneket kerít neki. Feni a fogát rá. Leitta magát a sárga földig. Behúzza fülét-farkát. Vakarhatja már a füle tövét. Hegyezi a fülét. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Egy gallyat sem tesz keresztbe előtte. Élére állítja a garast. Fölköti a gatyaszárat. Gatyába rázlak! Se inge, se gatyája. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Nem tartottam nekik a gyertyát. Áll, mintha gyökeret vert volna a lába. Minden hájjal megkent. Egy paraszthajszálon múlott. Egyszer hopp, másszor kopp. Annyit ér, mint halottnak a csók. Nem lesz belőle énekes / prédikációs halott. Hallgat, mint nagypénteken a harang. A háta közepére sem kívánja. Akkor lássalak, amikor a hátam közepét. Borsódzik tőle a háta. Forog, mint a hajderménkű. Hazudik, mint a vízfolyás. Hűlt helyét találta. Nem hólyag ez, hogy csak felfújjuk. Egy húron pendülnek. Túlfeszíti a húrt. Alulról szagulja az ibolyát.

3/8


Az igazak álmát alussza. Inába szállt a bátorsága. Kinek nem inge, ne vegye magára! Elhordta az irháját. Felvitte az Isten a dolgát. Isten háta mögött. Menj Isten hírivel! Isten neki, fakereszt! Kinőtt az Isten markából. Megfogta az Isten lábát. Nem szaggatja az istrángot. Se íze, se bűze.

Megél a jég hátán is. A kákán is csomót keres. Egy kalap alá vesz. Nem tűzi a kalapjára. Letette a kanalat. Minden lében kanál. A kapcám sem lehetne. Káposztalé van a fejében / folyik az ereiben. Megy, mint a karikacsapás. Karót nyelt. Kenyérre lehet kenni. Megette már a kenyere javát. Nem éri meg az újkenyeret. Hiányzik egy kereke. Keresztet vethetsz rá. Leszedte róla a keresztvizet. A kerítést támasztja. Késhegyre menő vitát folytat. Megtanítja kesztyűbe dudálni. Ég a keze alatt a munka. Kesztyűs kézzel bánik vele. A kisujjából szopta. A kisujját sem mozdítja érte. Furja az oldalát a kíváncsiság. Úgy beszél vele, mint kocsis a lovával. Reszket, mint a kocsonya. Kolbászból van a kerítés. Koldusbotra jut. Egy követ fújnak. Nagy kő esett le a szívéről.

4/8


Köpni, nyelni nem tudott. Körme szakadtáig védi a magáét. Megrázta, mint Krisztus a vargát. Beadta a kulcsot. A lába nyomát is megcsókolhatná. Az egyik lábad itt, a másik ott! Látástól vakulásig. Összeszűri a levet. Csak hálni jár belé a lélek. Kiteszi a lelkét. Lelkére kötötte. Ráhúzták a vizes lepedőt. Húzza a lóbőrt. Kilóg a lóláb. Egy malomban őrölünk. Jár, mint az öres malom. Saját malmára hajtja a vizet. Lyukas markú. Még meg sem melegedett itt. Forr benne a méreg. Nem ettem meszet! Elhúzták az orra előtt a mézesmadzagot. Úgy tudja, mint a Miatyánkot. Kirázlak a nadrágodból! Összébb kell húzni a nadrágszíjat. Letagadja a napot is az égről. Lopja a napot. Elhúzták a nótáját. Nyakába vette a világot. Reszket, mint a nyárfalevél. A nyelvét köszörüli rajta. Úgy hazudik, mintha olvasná. Ütött az órája. Az orra alá dörgöli. Az orránál fogva vezeti. Lógatja az orrát. Nem kötöm az orrodra. Nem lát tovább az orra hegyénél. Rajta csattant az ostor. Ne fesd az ördögöt a falra! Meggyulladt benne a pálinka.

5/8


Ott hagyott csapot-papot. Összerúgták a patkót. A saját pecsenyéjét sütögeti. Annyi a pénze, mint a pelyva. Petrezselymet árul. Pofára esett. Két pofára eszik. A pohár fenekére nézett. Elveri rajta a port. Mintha puskából lőtték volna ki. Ráncba szedi. Sok van a rovásán. Nyújtja, mint a rétestésztát. Kivágja a rezet. Rázza a rongyot. Kifelé áll a rúdja. Rájár a rúd.

Rosszban sántikál. Nehéz, mint a sár. Megállja a sarat. Sárral dobálja. Hátrakötöm a sarkadat. Sarkára állt. Szedte a sátorfáját. Odasózott neki. Kihozott a sodromból. Új söprű jól söpör. Suba alatt. Oda sem szagol. Számból vetted ki a szót. Ugyanabból a szájból hideget és meleget fúj. Nem viszi el szárazon. Letörték a szarvát. Szegény embernek kenyér és sajt két tál étel. A szél üsse össsze a bokádat! A széltől is óvja. Csapja neki a szelet. Mi szél hozott? Szélnek ereszti. Amit a szeme meglát, a keze viszi. A szeme sem áll jól. A szemét is ellopná.

6/8


Egyik szemem sír, a másik nevet. Keresztbe áll a szeme. Kopog a szeme az éhségtől. Kiszúrja a szemedet! Megakad rajta a szeme. Nem lát a szemétől. Szembe, babám, ha szeretsz! Szíjat hasítok a hátadból! Átlát a szitán. A szívére vette. Kiönti a szívét. Nyomja a szívét. A szó köztünk maradjon! Száz szónak is egy a vége. Kibújt a szög a zsákból. Úgy maradt, mint a szedetlen szőlő. Szőrén-szálán elveszett. Kitették a szűrét. A Szűzanya kötőjébe esett. Nem cseresznyéznék vele egy tálból. Kihúzták a talajt a lába alól. Oda hajlik, ahova a tarisznya rántja. Nem hajt a tatár. Van mit a tejbe aprítani! Tejben-vajban fürdik / fürösztik. Tengelyt akasztottak. Ismerem, mint a tenyeremet. Viszket a tenyere. Térdig kopik a lába. Lassan a testtel! Úgy bánik vele, mint a hímestojással. Torkára forrasztotta a szót. Torkig van vele. Ha törik, ha szakad. Tűvé tettem érte mindent. Tücsköt-bogarat összehord. Közel van a tűzhöz. Tűzbe menne érte. Tűzbe tenné érte a kezét. Az ujja köré csavarja. Az ujjából szopta. Minden ujjára akad egy kérő. Ujjat húz vele. Utilaput kötöttek a talpára. Az utolsókat rúgja.

7/8


Megállt bennem az ütő. Vak vezet világtalant. Hét vármegyében nem találni párját. Addig üsd a vasat, amíg meleg. A vasat is megenné. Két vasat tart a tűzben. Vásárra viszi a bőrét. A vér nem válik vízzé. Meghűlt bennem a vér. Hajlik, mint a vessző. Ki mint vet, úgy arat. A világ összes kincséért / A fél világért sem adná. Kint vagyunk már a vízből! Zavarosban szeret halászni. Megtalálja a zsák a foltját. Nem árulok zsákbamacskát. Ezt nem teszed zsebre!

8/8

Szólások: Ötletes mondasok

Recommend Documents