NR W>^)
SZOGIALISTA. FORRADALOMERT TAfiTALOM: A IV. I n t e r n a c i o n á l e t
Ujjáépitó
Nemzetkozi Szbvetseg A l a p i t n
«CU
Ktáltváiiya-.
OÍOOC
FONS AVILAOOT
Xl.évfolyam -1973 április
GQ
ara
3 francia frank , vagy 10 forint
r
Elószó eqy fentts szb'vebhez
tapunk hesszú hónapik után, csak sist jelenik nieg. A b«nm kozolt rendkívHl fentis szoveg, mely 1973 áprilisában született, némlleg írthetóvé teszi t késést, Mégis «agyarázattal tartizunk elvasóinknak. Annál is inkább, laert az elózetes tájékiztatást és nagyarázatit tartalnazó, jórészt 1972-es lapszásainkat swa tudtuk nég rendelkezésakre bicsátani. tmmár tbbb mirvt egy év ota, ptnttsan 1972 június elejétól a IV.Internaciinálé egy újabb nagy válságrt él át. I t t u s t nen v i tatjuk a válság láttán ószintén aggidalnaskidók érveit, iég kevésbé figlalkizunk a filiszterek siránkezásaival, vagy a károrvendó szkeptikusikkal. A nunkásinizgaliii torténetéhtz sztrvesen kapcsilódó válságik magyarázatát és jelentóségét általában, és a IV.ínter— naciináléét kiilb'nosen lapunk más számaiban tárgyaljuk. Nen térhetünk ki a tavaly kiribbant válság részletes torténetér», valanint a felmeriilt ellentétek elenzésére sen- Az alább kozolt Kjáltvány negfeleló anyagrt szilgáltat ehhez. Mist csak arra szirítkizunk, higy felváziljuk e Kiáltvány «egszületésének a kereteit, negrajziljuk egyéves tb'rténeti hátterét, higy nagyarirszági ilvasóink szánára is érthetÓ legyen. Tavaly júniusban a francia Q.C.I. /Organisatiin Cinnuniste Internatienaliste - Nenzetk'dzi Kimnunista Szervezet/, anellyel a IV.Internaciinálé újjáépítéséért kiizdó Nenzetkozi Bizittság kerttében a Magyar Firradalni Szecialisták Szovetségénik 1964 ota a legszirosabb kapcsilata v i l t , azzal a neglepó javaslattal jelentkezett, hegy a Nemzetkozi Bizittság helyett egy Szervezó Bizittságit kell létrehizni. A javaslatrt indikiló szovegében kijelentett e , htgy raiután az angil S.L.L. /Sicialist Ubeur League - Szwialista Munkr'sszovetség/ egyildalúan szakítitt - 1971 végén - a Me»zetkb'zi Bizottsággal, e Bizittság " f e l b i a l i t t " . E látszólag ártatlan névválteztatás aogott a IV.Intsrnaciinálé filytinisságát fenntartó nenzetk'dzi szerv jellegének és ternészetének az alapvetó priblémája r e j l e t t . Az O.C.l. ugyanis neglepó ftrdulattal egyrészi k í gyót-békát k i á l t i t t a Neazetkozi Bizittság núltjára - , asíllyil e l kente a húszéves harcit filytató Bizittság és a sztaliniznus elótt behódiló pablista "IV.lnternaciinale'' koz'dtti elvi ellentéteket, niásrészt nyiltan kijelentette, higy az általa javasilt Szervezó Bi-
-2 zrttság n«i ntuzttkozi kozptnt, s benne elyan szervezeteknek is helyiik van, melyek néhány kérdésben nem a IV.Internacitnálé Prtgramját kb'vetik. Szervezetünk állástfiglalt e javaslattal szemben, s mar 1972 júniusaban tobb vitaban és két szbveg revén kísérelte meggyózni az O.C.I. vtzetóségét. Célja az v»lt, h»gy a nemzetkozi elókinferencia 1972 július 1-4-rt tervezett másedik ülésszakára belyes alapin álló egységes álláspintja legyen a franela és a magyar szervezeteknek, melyeket az angti S.L.L. szakítása után áltatában a ^eizetkozi Bjzettság legfentosabb eróinek tartittak- Érveink azinban fairahányt bersónak bizinyultak. Igy tortént, htgy a nemzetkozi elókenferencia dontóen a francia O.C.I. és a magyar szervezet kbzbtti ijsszecsapás jegyében zajlett le. A Kelet-Európai Kemmunisták /Treckisták/ Szervezó Bjzettságának aindhárem másik cstpertja /lengyel, csehszlevák, jugeszláv/ a leghatárezettabban támegatta szervezetünket, s vele tartrtt a spanyel Trickista Szervezet is. De az O.C.t. vezetósége mar a kenferencia másnapján vad és erószakes támadást indítttt szervezetünk ellen, külonosen annak a Franciawszágban éló tagjaí ellen /akik helyzetükból kifiiyólag és a munkásm«zgal«m hagyüányainak megfelelóen az O.C.L-nek is tagjai veltak/. Mist az O.C.I. vezetósége azi a szenérmetlen kbvetelést támásztetta, hegy ítéljük el /í/ küldbttségünk aztn tagjait, akik a nemzetkozi kinferencián az O.C.I. vezetójet támadták. Még ók valtak felháberedva, aniker negjegyeztük: nem azért utasítjuk vissza M»szkva ukázait, ñ«gy az O.C.I. vezetóinek nyaljuk a talpit. A Magyar F»rradalii Szeeialisták Szijvetsége azannal levelet frt az O.CJ. vezetóségének, melyben visszautasítttta azt az bnmaga alta] aditt "jegit", htgy a magyar szervezet bármely tagjának egy nemzetkozi kenferencián tanusített magatartását - elítélje; kereken feltette a kérdést, h«gy vajin az O.C*l. szerint a Magyar Firradalmi Szeeialisták Szbvetsége független szervezet**, vagy sen ?, s végül javasolta, hegy a két szervezet vezetóségének a küldottsége azennal üljbn b'ssze és tisztázza a nézeteltéréseket. - Levelünkre a mai napig sem kaptunk választ. Az O.C.I. vezetóinek a magatartása, valamint a nemzetkozi téren és a franciaerszági isztályharcban kovetett pilitikája egyre markánsabban egy «ppertunista pelitikát fejezett ki, ami természetesen páresult a magyar szervezet és a valamennyi kelet-európai csspert elleni egyre erószakesabb fellépéssel. Rájbttünk. higy hibáztunk, amiker nég az elókinferencia 1 dejen is azt hittük - ez ma-L gyarázza az akkeri támadásekkal szembeni inkább védekezó magatartásunkat -, higy résziikról csak átmeneti tévedésról van szó, anit rb'vid útin viták revén tisztázni tudunk. Miután két hónaplg válaszra sem méltatták szervezetünk leve-
-3
-
l é t , a tobbi kelet-európai cs»p»rttal együtt elhatártztuk, higy szervezeteink Franciairszágban éló t a g j a i t kivinjuk az O.C.I.-bóI. F-zzel egyidejúleg a tobbi kelet-európai szervezettel kó'zosen elkészítettük a Nemzetkozi Bizrttság feladásával és a Szervezó Bjzittság létreh>zásával beállt t p p i r t u n i s t a f t r d u l a t alapvetó írásis b í r á l a t á t , anit a Szervezó Bjzittság Nemzetkozi Ir«dájának 1972 tktóberi ülésén t e r j e s z tettünk be, s ahtl bejelentettük szándékunkat egy frakció segalakítasara. Mar ezen az ülésen külb'nbozó pr«vflkációk s«r«zatával t a l á l t u k szembe nagunkat. Az O.C.I. vezetósége egy fusszú ny»mtatitt formedvénnyel jelentkezett, melyet t e l j e s egészében a Nagy Balázs elvtárs elleni személyeskedó gyalázk»dástknak szentelt. I t t kezdte «eg a személye ellen irányuló rágalomhadjáratrt, amit azota f t l y t a t , és ami egyre aljasabbá v á l t . A kozben harcunkhtz teljesen csatlak«zrtt spanyil Trtckista Szervezettel és a tobbi kelet-európai szervezettel együtt 1972 j a nuárban egy ktnferencián megalakítittuk a frakciót és kid»lg«ztuk a piatf«rmját /szovegét lapunk 1973 februári szána k b ' z l i / . A frakció felkészült a Szervezó Bizrttság Nemzitkozi Iridájának az iilésére, anit az O.C.I. csak 1973 áprilisára hívett ossze. Idókb'zben az O.C.I. mellett múkodó Afrikai Marxista Csoptrt marikkói tagjai az O.C.I. vezetóségénék a t i í t a k t z á s a és táuadásai / ! / ellenére megalakítrtták a Martkkói ^reckisták Csoportját és egyben csatlákiztak a frakcióh«z. Auiktr az«nban áprilisban megjelentünk a Nemzetkozi Ír«da ülésén, az O.C.I: vezetói ki akarták «nnan utasítaní a marikkói elvtársakat, akik pedig az A f r i k a i Marxista Cseptrt keretében a S z í r vezó Bízottság alapftóí vsltak í Ugyanakkir a spanysl ^ n c k i s t a Szervezetnek két Párizsban éló tagját - e szervezet tudta nélkül í - meghívták n 'ilésre. Midón a p i l i t i k a i vita elkerülése végett ügyrendi kérdést igyekeztek fabrikálni a prsblémából és a tobbi szervezettel is megszavaztatták /l/ a marikkói elvtársak e l t á v t l í t á s á t , a f r a k ció egy nyilatkizat feHlvasása után k i v í n u l t az ü l é s r ó l . Mínden v i t a íehétetlenné, s így a szakítás ténnyé vált» A frakció azennal konferenciára ü l t ossze, melyen a helyzet és a teendók alapts v i t á j a ssrán e!határ«zta, hsgy megalakítja a IV.INTERNACIONA'LÉT ÚJJA'ÉPITÓ NEMZETKOZI SZOVETSÉGET. Olvasóink ennek a Szovetségnek az alapító Kiáltványát t a l á l ják lapunk e számában, amit a kSvetkezó oldalan k'dzlünk.
-4 -
K I ÁLTV ÁN Y
"A prtletárftirada 1 M gazdaslgi feltételt mar régóta létrej'dtt, anennyire ez a kapltalizmusban lehttséges... Mirtden a «unkás•sztálytól, azaz elsósirban f«rradalni élcsapatátál függ." /A IV.Internacienálé Pregrainjából./
A Magyar Ferradaliii Szecialisták Szovetsége, a Spany«l Treckista Szervezet, a Marekkói TYeckista Csepert, a lengyel "Walka Klas", a csehszlevák "Preletar", a jugeszláv "Preleterska Avangarda" treckista csepertek /melyek azelótt a Kelet-Európai K»umunisták /Treckisták/ Szervezo Bjzettságát alketták/ a világpreletariátus forradalmi vezetósége torténelmi válságának a negoldására - , mely válság a IV.Internacienálé válságlban tükr'dzódik és ugyanakker azt magában feglalja - elhatárezták a IV.1NTERNACtONÁLÉT ÚJJÁÉPITÓ NEMZETKOZl SZÓVETSÉG megalakítását. Az alapító szervezetek és csepertek kinyilvánítják, hegy az 1938-ban megalapített IV.Internacienálé eluéleti, pelitikai és szervezeti felytenesságát - , melyet 1953 és 1972 koz'dtt a Nemzetkozí Bizottság védett és fenntartett - a NEMZETKOZl SZOVETSÉG biztosítja, lely a IV.Internacienálé tobb nint harminc éves torténete valamennyi vívmányának az or'dkose, amit eddig a Neiuetkozi Bizettság órz'dtt meg. Az alapító szervezetek és cseportek felhívják a bolsevizmus tanításáhez nú és a preletariátus világpártjáért, a IV.Internacienáléért kiizdó osszes 'dntudates munkásharcest, f i a t a l t , csepertet és szervezetet, hogy csatlakezzanak seraihez.
A munkásosztály, az ifjúság és valamennyi elnyomett nemzetk'dzi «éretekben kel fel az tmperializraus és a bürekrácia, valamint ellenferradalmi szovetségük ellen. A hatalem kérdése áll valauennyi har-
-5 cuk kozépptntjában, nint annak a kozvetlen t é t j e . Minden ontudatis munkásharcts, minden ftrradalmár a nemzetkozi esztályharcnak az e l múlt években felgyiilemlett tanulságaiból és tapasztalataiból k i i n dulva, melyek ékesszólóan igazaTták a bilsevizmusnak, a tV.Internaciinálé prwjraiijlnak az Igazát, de annak a felelósségnek a tudatában i s , «ellyel a nemzetkSzi munkásisztálynak tarttznak, ismételten ki kell nyilvánítsák, elméletileg és gyakirlatilag egyarínt, htgy kerunk kozptnti és égetó kérdése a munkástsztály hataka, a preletárdikatúra, mely az egyetlen megtldás az emberiség minden gazdasági, p t l i t i k a i , társadalmi és kulturálls prtblémájára, osszefinódik e ftrradaltn p t l i t i k a l vezetésének, a pártnak a kérdésével. Ebben a tekintttben semmiféle kibúvó nem engedhetó teg: sen a harcról való egyszerú lemtndás, sen az elvtelen alkalsazkedás az áruló sztalinista és ref»n»tsta szervezetek p«litikájáh»z, vagy a külSnbbzó "új útak" keresése, sem pedig aztk ravasz meghátrálása, akik a "feltételek éretlenségére" hívatk«zva halasztják el e feladat véghezvitelét. De melyik az a párt, mely gyózelemre tudja vinni a prtletariáiust 1 A múlt gazdag tapasztalatai igaztlják - külonosen az «sztályharcnak az 1968—as francia általán«s sztrájkkal és a csehszl«vák ptlitikai ftrradal«m felyamatával megnyílt jelenlegi szakasza - , htgy a stalinizmussal, a refemizntussal és mindenfajta centrizmussal szemben csupán egyetlen szervezet képes egyáltalán felmérni, tehát magára vállalni ezt a feladattt, a IV.Internacitnálé. Egyetlen, mert a iV.lnternaci«nálé megingathatatlanul szembenállva a sztallnizmussal, a ftrradalim sírásójával, a bilsevizmus f o l y t i nisságának, mint a prtletariátus ptlitikai f'úggetlenségének a szerveztti kifejezése. Kizárólag egy ilyen szervezet képes hatalwra vezetní a munkásesztályt. Az imperíalizmus elkeseredetten védekezlk válságában és megerósíti támadását a prrletariátus ellen, h«gy beftlyást gyak s r i l j i n rá, egy píllanatig sem m»ndva le ugyanakkir a fizikai szétzúzásáról. A sztalinizmusnak, a refermizmusnak, a külonbSzó centrista áramlattknak és más kispilgári irányzatiknak az a lényegi szerepe, h«gy az imperializnus befelyását kozvetítsék a ntunkásfflizgal»mra: a dolgezók harcát a burzseá társadalmi rendnek és p i litikának, valamint a bürikrácia rezsimjének /mely a szecialista vívmányik «rszágaiban a dslgszók hatalmát b i t « r i l j a az imperializnus számlájára/ a «edrébe terelik és tartják. Ennek az ellenforradalmi védelmi rendszernek a keretében, mely a prtletariátus fíig— getlenségének a letorését célezza, a refernlzmus visz»nylag§s megerósodésánek, a külSnbozó kispilgári és centrista mizgalmak burjánzásának az «ka elsóswban az Októberi F«rradal«inak, a világ-
-6
-
ferradaItnnak a sztaliniznus általi elárulása, valasint a ferradalrai élcsapat, a IV,Internacitnálé viszenylagts gyengesége. De az esztályharcnak külonostn az utábbi években tortént fejlódése, nely niérlegre tette a preletariátustól idegen b'sszes prtgranet, «tzgalnat és irányzattt, azt a ftntts tanulságtt tartalnazza, htgy a munkásesztály új neiuetkozi pártjának s'pítése a IV.Internacitnálé éprtését j e l e n t i . Ktrunk ene egyetlen valanirevaló feladatának a ntegtldásáhtz f e l ~ tétlenül szükséges a IV.Internacitnálé torténete, tehát válsága oszszts tanulságainak az elsajátítása. Annál is inkább, nert a válság ahelyett, htgy megtldódttt v t l n i , újabb fejleiiények kovetkeztében ttvább súlytstdttt. Ine eze'rt szükséges, htgy a nunkásesztály pártjáért küzdó valamennyi ftrradakár, aki val aban harcelni akar a preletárftrradaltaért,, s külonostn aki a IV.Internacitnáléhez tartezó-oi nak valija nagát nélyen elgtndtlktzztn a IV.internacitnálé tb'rténtten és válságán. Evtizedek ota tgy hataliias méretú, minden területrt kiterjedó küzdele» ftlylk a munkástsztály ftrradalni vezetóségének b i z t t s í t á sáért ainden tlyan eró ellen, mely itgpróbálja eltéríteni ezt a harctt, s lertmbtlni ereditényeit. Mint a niunkásitzgaltn egésze, a IV.Internacitnálé is az tsztálytársadaltuban é l , melynek a rmbtló hatását szintén megszenvedi. Ezért torténete a straiban l e z a j l r t t harc torténete i s , mely a válságaiban jut kifejezésre. Az imperializnusnak és ügynokségeinek a támadása a prtletariátus függetltnségt e l len annak a száatalan külb'nbozó t'drekvésnek a ftrníjában jelentkezttt, mely a IV.Internacitnálé torténett strán tobbszor «¡egkísérelte azt l e rimbtlni. Egy pillanatig sen felejtve el a trtckisták elleni merényleteket, a gyilkesságtkat, beleértveraagánakTrtckijnak is a neggyilktlását, a minden las femaban jelentkezó próbálkezástk lénytge a IV. Internacitnálé alapvetó jellegének, mint a iiunkásesztály e l s é l e t i , p t l i t i k a i és szervezttj függetlensége kifejezésének a megtánadása velt. Mi tobb, még a IV.Internacitnálé vezetóségének a kebelén belül is j e lentkeztek aztk az elenek, akik meg akarták ftsztani asztály-függetlenségétól, és így alávetni a sztalinizaus beftlyásának. Sikeriilt nekik magának a IV.Internacitnálénak a Títkárságát is egy likvidáttr kozpenttá alakítani. De a IV.Internacitnálé ereje t l y nagy, éppen mert a bal seviznus ftlyttntssága, htgy ene próbálkezástk ellen a saját straiban született meg az ellenállás. Ez szervezett harccá fejlódbtt a Nemzetkb'zi Biztttság ftriájaban és keretében, mely megvédte a IV.Internacitnálét, Bint a prtletariátus fúggetlenségének a szervezett kifejezését, s így b i z t t s í t t t t a az Internacitnálé tbrténeti felyttntsságát. A IV.INTERNACIONÁLÉT ÚJJÁÉPITÓ NEMZETKOZI SZOVETSÉG azeknak az eróknek az egymás elleni ádáz harcából született, melyek egyfelól az imperializnusnak és ügynokségeinek a javára tudattsan vagy ontudatlanul még a saját straiban is megpróbálták és negpróbálják lermbtlni a
-7 IV.Internaci»nálét, másfelól pedig aaelyek küzdenek azért, hegy a IV.Internaci«nálé megórizze és fejlessze jellegét, mint a neszetkozi aunkásisztály elméleti, p«l i t i k a i és szervezeti függetlenségének a kifejezése, mely a preletariátus gyózelmének az egyetlen záUga. A 1V.Internac5»ná 1 ét Újjáépító Nenzttkozi Szb'vetség, mint az Internacitnálé válságának és az újjáépítéséért felytatttt küzdelemnek a terméke, mint a nemzetkozi tsztalyharc sürgetó koveteltényeire adttt válasz, egy minóségi lépést jelent elóre a válság pizitív nteg»ldása felá. Az 1938—ban Trtckij által aegalapítitt IV.INTERNACtONÁLÉ LÉTEZIK ÍS HARCOL i Ma - kezdeti gyengesége ellenére - a NEMZETKOZI SZOVETSÉG vállalja az emberiség torténelui válságának, mely a világpr«letariátus vezttóségének a válságában osszp«nt§sul - a megtldását, mivel 5 képviseli a belseviznus felytinesságát.
I. Miként a múltban mindig, ma is a nemzetkozi «sztályharc új fejlódése magyarázza a válság újabb mzzanatát. A IV.Internacitnálé 1952/53—ban kezdódb'tt, s azota sem meg»ldttt válság- a nemzetkozi «sztályharc 1968-ban megnyílt új szakaszában - , melyben a lunkásssztály minden harca kozépptntjába állítva a hatalsm meghódítását, kezébe vette a kezdeményezést - , ezzel az új fejlódéssel kozvetlen kapcs«latban is súlytsbeditt. Ez nem torténhetett másképpen. Hiszen a delgizók valamennyi harcának tétje éppen a munkástsztály nenzetk'dzi pártja, s az e tényból fakadó kovetelmény a munkásesztály vezetésére pályázó szervezet felé, ahelyett hagy meg»ldaná a válságát /ezt csak a sp«ntaneitás hívet állítják/, a regí és nes ntegoldatt válságtt elmélyító, újabb válságik ferrásává vállk. A nemzetkozi prtletariátus harcának a fellendülése leleplezte az b'sszes kispilgári irányzatrt. A castrizmus, a gevarizmus, a "harmadik világ" kovetóq, a dubcekizmus, az ifjúság külonbozó sptntán nuzgalmai megmutatták valódi természetüket a ntunkás»sztáTy és az ifjúság elótt, mint a valódi küzdelemnek elyan pótlékai, melyeknek az a rendeítetése, hígy zsákutcába tereljék a tomegek f»rradalmi harcát. Természetes v»lt tehát, htgy é nuzgalmak és prtgrannk kudarca hatására a IV.Internacitnálé zászlajával visszaéló, de azt valójában felszámoló kozptntnak, a pablista Nemzetkozi Titkárságnak /mely azenisítttta magát ezekkel a kispilgári m«zgalmakkal/ a kebelén belül ís kifejlódjb'n egy válság. Egy jelentós frakció szervezódott az amerikai S.I.P. /S»cialist Wtrkers Party - Sztcialísta Munkáspárt/ védnb'ksége alatt /a reakciós amerikai tbrvény megtiltja számára egy nemzetkozi szervezethez val ó csatlaktzást/, mely a Neszetkozi Titkárság biztnyts szervezeteire és tagjaira támaszkidik. Ez a frakció szembenáll a fóleg Mandel és ttaitan, valamírrt a francia pablista "Ligue Cimmuniste" /Krivine/ által képviselt pelitika kovetkezményeivel, mely ma is nyiltan támigatja és fedezi a munkásm^zgalmnial, a IV.lnternacianálé pr«gramjáva! osszeférhetetlen külonbozó sptntán kisptlgári mezgalmakat, a "várasi" és "vidéki" gerillákat, stb. ^z a válság gyakfrlatilag két frakcióra osztotta a Nemzetkozi Titkársághiz tart«zó t8bb szervezetet. Jellege világas. Az osztályharc
en <-_.. ttK *0 <
SE K K
ft)* _.. _..
ü. 1 "
INJ 3C* 4» * 0 - " \ 0» — • NJ Q - W » 1 l ü < C
ü) N
3=
fU
H- (|
cu (Ds -a
V) Q_ — • 3 ( U , i-*- — • en cu. — • —. a»,
fU% NI cu, en
!T M H-
O - --h fu X" —« x i.n -í. e» to io
—— =3 r4n»
co H-
.1»
O)
e» tu en c r - » o . f»
fihTD NI I "O CU» NI &> m —• fU tn — - CD,
3S O * -5
3O
"í D r4- -— 3 3 c=s n" ai — ' CU 7 T
*-*» N
r n en
T3 £»» "I «-+• 3
o
•
3 C C ^J» CO < i - tv> en <^* — CO NI — • en a i ft> I O en ILK
3 1 to
«^ W
r+- O * r + - < (u C L ^ - » J en ft»*« O s e n 3 C*J ^ < C* NI r+- i—.. ( O H - SC 3«r • CU *-+- 3
A ÍL
1 (U co en
cu cu, X3 e» e» H- t i ?T 3
x" 4^r -or+- ~?( U
»
c» NI O * "3 — ' EU
fto X-
- ?Ilfr •--.<.
iO 3
C* Z)
cuH -
3
Nl
*r
Qlv O
CU X -
tu
OJ* e» - - • —- i Q
CUN
c» lO
r-t-
O v C» C T Z3 BJ 1 3 3
CU
—. "z
\
—' a
-T"
7T
Oh en
<
fl»
•
NI
a • cen CUsm caá en 3 N tu -o •r» •r+ Ci.
cn to
rt~ O - Q cu.
rt" ¡6,
CD, l O c r e»
5 c:: x-
ex c r e» r-H H- a
-
<:» cz,,:.< sr >< < u <en- " r+-c r O v s 3
(U
2
™
-o» J
-K i»
NI 3 Í Z v 1U
—1.
ISI O * Cl_
. 3K- t u
01 J^
«i ^ 1
f»
CDs
^C
C D . OJ OÍ
0J rsi
JC-
ftl
OOJ.
id
cr>.
OJ
CU
3
N SU
CJT
m
rss
r*
CJl C-O
ai« i o
u M
nrn ai
•
ai 3 r»
t»
Tt oÍ fti>
rs¡
-I
OJ. 3
. H - ISI O Í . 1» » 1 . 1>1 : J
C/l
OÍ
i» NJ
'3
M
OJ
UJ.
^T
i—*
a) r^3 tu
i
NI
iK> ín
OJ.
3 i»
-+.
OH - » — •
<
- * • N «ct NI t» r-H o*
<
Oí
Cs en e» HHt u , CU, - í su e» 9J — -o a ex. t u , — . t » t» <
—. —. -a
-!7 r =ín a£* ».
NI
£»
(U CO H~ - i . c»
•MM
Ol
7T II U X " *t3 ^
3 * C9 «u m CU SU ~5 e» al INI O M *•< 3 cr C / 3 su <• Cu, 3 3 3 ,Hen tsj 3 E co. c»— • r+- •- O 3=» n tu
-s+»
C\
1—1.
3s-
ÍUs IM
M
3
E a
OJ
00. O v
;T
<\)>
« . = : •
X- •
o - .+ Oü OJ Q. IQ
UJ
d»
^r c» «-+-
3
IU
ÍU
r+i <-H ?c- X 3 o : 0J ISJ c r
•
ISI
tu
ftj rsj
O) r<-
•H.-+-- J-< l <+ai ,+•
3
l O O - N «-< c: cu o* tu
ISI
M
rxJ -" C-O * < c
(fl N
o 3
< __, m
en tu o *
Ü3
tu, ev a>v (_•.
XT
CD,
Í-+-
» 3jo
CD.
*_J.
O» £ ¡ —•» i - »
en
~J,
|+
£. —" -< —^ -!
Ox
i-to»
;o*.- *<_ • 51 m3 ; íi).< < a c» 3 2. • 3 »> -h cr 3 g. * -~s ftSv a g. iH+- _*. o» .'• •«c —' e»m e o 12. i o » 1 s % *C3 en 5 u Ov <* u>. a) tu H - -o e» & 3 (U HW 3 < S tu E !_.H -. o _.. ao » ftK -^ aru m r+- 3 C-i, *<1 t¡ <*1 < cu 01(r-t-!)> 3 •3 —«.en ja•s- I - H - ^ 1 1 • ao • ge < -s M u ~ K 01» ia.u . i-lTT • N (.-,. # N n O , r~f-<* «u r + <-h c» ^ —* <» o _ r-t-J ~s < i-t—• —< s*
& 3. Nt •-< W» fll a» M e» M *) —•
•
O
tz
3*3: =.a s-
CD-* -
r-tHen to, to
^r en . • I U t—.. N 1 3 o » • t o NI • H •«• o: NJ =3 ^< ^r w _>. — . NI «—» ;*r = 3 NI • ^ < C» c» c i *O> en M 3 •o:-< C D , tsi«• 3 c r c» cu CS ^r R r4rt* c* 3, ¿a 3»> ¡3 a *K 3 -5 d 3 NI (13 Crt «u *! o 74= 3 *r ii a ci e» •e e: c» en c» "•I 3 o» en í O c* 3 —i. < c w Cí « r-t3 3Tcu tu í» N « fc> ^< C ;*r •1 T8» 3a i CD en en O t» CU N Ü a>. tu e¡ «u r+- O c/i <: CD, lO 3 O Í C•Z . r-t- •* CU, . Nt» en e x M -„_ JC M 1 !_. o: r+- C D . r+ r+- H- - I O * < L-J, ;*r ^+- W , « 1 •to- T P O J . m NJ =3 i-+- l O C * (/) 3 •a l O 1™J. oís *), •*
<
O
(U
X - í»
CU, «D •J
en
af tu
o. =s" •»
3
rx " i C7- s o O c r o- un tu r+- Z3 a.
•
Ül.
1%
•<
» »> =1
i+ _ k
tu -c t
— .-I- -5 •
^
«O
3
9
NI c»
• o-
• : T ( D «-+• o i"» (U -T3 » X3 X- 3 • N ^
I. ex 0\
or
<» -iS H - O» CT" 3 C» —< CD, TD OU CU, CU x - o : —i 3 - C» «O NI
i
°°
-9 s ebben az esetben kénytelenek kibékülni a mai Mandellel - , vagy e l ismerik, hogy a Nemzetkozi Bízettság által 1953-72 kozott folytatott harc, valamint az Egyesült Titkárság egyre nyilvánvalóbb árulása b i zenyítják, hegy gyengeségei ellenére a Nemzetkozi Bízettság tartotta fenn a IV.Internacionálé folytonosságát. Az 1952/53-ban kirebbarrtválság tartalma a pablizmus nyílt és erószakos támadása volt a IV.Internacionálé és pregramja ama lényegi természete ellen, mely a burzsoáziától és ügynb'kségeitól való függetlenséget jelenti. A pabllsta támadás arra irányult, hogy a IV.Internacienálét alárendelje az ellenforradalmi bürekráciának, s általa így az imperializmusnak. A Nemzetkozi Bizottság az e kísérlettel szembeni ellenállásként született, és ebben az alapvetó küzdeleraben biztasi — totta a IV.Internacionálé folytonosságát. Húszéves tb'rténetének a lé~ nyege ez a harc a munkásosztály függetlenségéért avégett, hegy megvédje a belsevizmus folytonosságát a revizienista pablizmus ellen. A Nemzetkozi Bízettság fokozatosan tisztázva álláspentját és e l mélyítve harcát a pablizmus ellen, hesszú küzdelmet kezdett meg a marxizmusnak, a IV.Internacionálé peíitikájának és programjának a védelmében, szemben azzal a pablista kísérlettel, mely a IV.Internacienálét a sztalinista bürekráciának akarta alárendelni. A harc megerósb'dott 1959-tól kezdve, amiker az amerikai S.W.P.-nek a castrizmussal kapcsolates kispolgári pelitikájával szemben tisztázni kellett a preletár álláspontet. A Nemzetkozi Bízettság egy megállás nélküli harcban tartetta fenn a munkásosztály független állásptntját a revizienista pablizmus ellen, a "neo-kapitalizmus" rothadt elméletével és pelitikájával, valamint a fejlett és az elmaradott kapitalista országokban jelentkezó kispolgári és zavaros mozgalmakban való elmosódással szemben. Ugyanígy ellenállt a szecialista vívmányok országaiban jelentkezó és a bürekrácia egy szárnya által befolyásolt spontán mozgalmakhez való elvtelen igazedísnak is. A preblémák tisztázásáért folytatott küzdelem a Nemzetkozi Bízettság soraiban sera á l l t meg. Igy p l . az angol S.L.L.-nek az Izrael és az arab országok kozotti háborúban, az "arab forradalea" helytelen fegalmán alapuló álláspentja ellen. Vagy p l . , amikor meg kellett gyózni a francia O.C.I.-t, hagy változtassa meg spentaneista magatartását az 1963-as bányássztrájk irányában. Éppúgy, mint amikor a Magyar Forradalmi Szocialisták Szovetségének az ingadozását kellett legyózni, hogy fenntartás nélkül elismerje a Nemzetkozi Bízottságnak a IV.Internacionálé folytonosságát biztosító jellegét. Valamennyi küzdelem teljes egészében a preletariátus elméleti és pelitikai függetlenségéért folyt, melyet a IV.Internacionálé testesít meg, s amelynek a folytonosságát a Nemzetkozi Bizottság biztosította. Ez képezi pozitív mérlegét. Ez a harc tette lehetóvé, hogy jelentós lépések tb'rténjenek a IV.Internacionálé újjáépítésének az útján. Hi-
-1. szen a IV.Internacitnálé védelie és újjáépítése egy és ugyanazin f»lyanat. Erre a legjibb példák: a francia szervezet / O . C . I . / újjáépítése és fejlódése; az angtl szervezet /S.L.L./ fejlódése; a jelentós erók cs»pnrtísítása Latin-Anerikában; a spanyol és a nénei szervezet építésének negkezdése, együtt az észak-afrikai és kb'zel-keleti nunkával; vég'úl, a kelet-európal szervezetek építésének a negkezdése, nely l e hetóvé t e t t e , higy a IV.Internacienáié újjáépítse az «sztályharc nenzetkozi egységének szervezett kifejezését, anit ler«abelt az inperializnus szánlájára núkodó sztaliníznus, s nelyet intéznényesített a pabliznus. Ezzel a f«lyanattal párhuzan«san, a pablísta Egyesült Titkárság teljesen e l f a j u l t : naga Pabla elvtelenül feladta a IV.Internad«nál é t , ah»nnan elózóleg a sajít hívei zárták k i ; tobb pablísta szervezet nyíltan á t á l l t a burzstázia «ldalára, nint a ceyleni párt, s anelyeket az Egyesült Titkárság fedez; nivel a pablisták nen tudják tivább ellensúly«zni az tllentétes esztálytk nywását szervezeteikr t , nagát az Egyesült Titkárság«t és tagszervezeteit is «ély válság j e l l e n z i , «ely ftlbwilasztja e szervezeteket és a kisp«lgárság felé taszítja óket. Án ugyanakker a Nenzetkozi Biz«ttság pazitív vívaányai, nelyeket teljes «értékben a nagunkénak tekintünk, - s anelyeket a francia O.C.l. na elhagyatt, sót tánad - neii szabad, hegy eltakarják elóttünk a Bizrttság gyengeségeit, nelyeket ninden tetszelgés nélkül kell •egvizsgálnunk. Annál is inkább, nert csak egy ilyen eleizés teszi lehetóvé, higy a jelenlegi válságit, nint a iV.lnternaci«nálé egész válságának a szerves részét érthessük aeg, és így egyengessük a pazitfv negcldás útját.
II.
A Nenzetkozi Biztttság a pabliznussal szenbeni elíenállás, «ajd késóbb a pabliznus elleni harc kifejezéseként született és erósb'dijtt n«g, - tükrozve az b'tvenes évek elejei «sztályharc fej— lódését, anire tánaszk«d«tt, de ugyanakker nagában h«rdta e harc «inden tgyéb tényezójének a btfilyását i s . Még a pablísta Titkársággal szenbeni teljes függetlensége is csak évekkel a negalapftása után vált ténylegessé. Az antrikai S.íl.P. v«lt az osszekotó kaptcs a N.B. /Nenzetkozi Bizrttság/ és a pablísta Titkárság kozott, s ezt az állap«t«t nind az O.C.l., nind az S.L.L. elfngadták. A N.B. hnsszú és lassú fejlódését az a harc jellenezte, nely naga is f«król-f«kra fejlódb'tt szenben a pabliznussal, a prtletariátus elnéleti és pelitikai függetlenségéért. A N.B. csak akkir vetette fel világtsan a pabliznus és kozpantja lerenbtlásának,
-11 tehát a IV.Internacitnálé újjáépítésének a szükségességét, aiután az S.W.P. 1962—ben elvtelenül újraegyesült a pablista Titkársággal. A N.B. 1966-ÍS I I I . Ktnferenciájának jellege ebben a fejlódési f t l y a natban találja neg a nagyarázatát. De a N.B, tevábbra is úgy núkb'dó'tt, nint azelótt. A IV.Internacitnálé és a saját núkbdésének ereditényei, vívnányai ellenér», a sa~ ját kebelén belül végbement ninóségi válttzás /1962-64 kbzott/ dacára, a N.B. sahases tudta szervezeti téren kifejezni e l t é l t t i és p t l i tikai k'dzptnt jelltgét, nivel nen núkbdbtt kbzptnttsítttt nemzetkbzi szervtzetként, nelynek célja a IV.Internacitnálé újjáépftése. Fbdtrációs szervként «úkbdbtt, «elynek a hatánzataihiz a tagszervezetek egyhangú szavazata v t l t sz'ükséges. A legjelentósebb szervszetekntk /aitrt az O.C.I. és a S.L.L./ inegvtlt a saját "vadászterületükM. Annak ellenére, higy a N.B. az Atueneti Prtgran alapján á l l t , a gyaktrlatban §égse» valósítttta ntg e prtgrat tgyik dorvtó részét: "Belsó denokrácia nélkül nincs ftrradalni nevelés. Fegyelen nélkül nlncs ftrradalmi cselekvés. A IV.Internacitnálé bel— só rendje a dentkratikus central izmus elvén alapul: teíjes szabadság a vitaban, teljes egység a cselekvésben." A N.B.-nak ez a szervezetileg nesi kbzptnttsítttt jellege negftsztttta attól a lehetóségtól, htgy egységes szervezetként cselekedjék, s így jelentós szerepet játszhasstn a nunkásutzgaltii általánts válsígíban, a pablista revizitnista kozptnt lertnibilásában. Ennek a ténynek az "elnéletté" fejlesztését az O.C.I. kovetkezó kifejezései mutatják: "A IV.internacitnálét lertnbtlta a pabliznus"; vagy: "A IV.internaciinálé nei létezik, újjá kell ápíteni". Mintha 1952/53 elótt mar "felépült" Internaeitnáléról lehetett vtlna beszélni. Az e fajta ftgaliuzástk kifejezték, htgy a pablista válság mangaban a N.B.-ban is jelentkezttt. Hiszen nen elég azt undani, htgy a IV.internacitnálét "lertibtlták" / ? / , azaz tehát csak lugállapíta-^ ni ezt a "tényt". E válság stgtldására irányuló cselekvés ugyanis nti iás nint egy harc, nelynek a gyózelnéhez nélkülozhetetlen annak a nagvfskú kbzptnttsftása. Átérezve ezt a szükségességtt, a N.B, és tagszervezetei megpró» bálták kiküszobolni ezt a gyengtséget. Az i f júsági «tzgaltn területén - nint 1966-ban a belgiuni Liége-ben szervtzett tüntetés strán - és általában a Ftrradalnri Ifjúsági Internaeiináléért ftlytatett harcban a N.B. «egpróbálta kbzptnttsítani harcát, és bizenyts nértékben erednényeket is ért e l . De ninden ktntly torekvés, neiy arra irányult, htgy a N.B.-t valóságts kozptnttá alakítsa, az S.L.L. és az O.C.I. kClbnbozóen megindtktlt ellenállasaba, vagy a tobbi szervezet tehetetlenségébt ütkb'zott, telyek csak szenlélói voltak az ún. "nagyktrú" szervezetek /O.C.I. és S.L.L./ viasktdásának. A N.B. legfóbb gyengtségének lényege a kovetkezó v t l t : a pabliz-
- 12 mus elleni harcát kifejlesztve, képes volt, hogy nindjebban ellássa a proletariátus elnéleti és politikai fdggetlenségének a védelnét, de ugyanakkor képtelen volt izt a függetlenséget szervezeti téren is negvalósítani. A nunkásesztály függetlensége szervezeti téren ugyanis a narxista élcsapat harcának a kb'zpontesított jellegét igényli, anit a IV.Internacienálé denokratikus centraliznusa fejez k i . A N.B. nen jutott el ennek a negvalósításáig. Oe nínthagy az osztályharcban aki nem halad elóre, az visszavonul, az elnélet és a gyaktrlat kozott létrejb'tt ene szakadás egy nenzeti szúklátókorííséget fejlesztett k! és erósített meg a N.B. legjelentósebb szervezeteiben. Márpedig 1968 ota az Bsztályharc fejlódése, neggyorsulása és kiélezódése,nenzetkozi sfkon a nunkásnozgalon nb'vekvó válsága és az ifjúság harcba lépés* - , nelyek ennek az •sztályharcnak a klfejezései és egyben a kovetkeznényei ana sürgetó feladat ele állítetták a NJ3.-t, higy d'dntó lépéstket ttgyen a IV.lnternacionálé újjáépítésének az útján, négpedig az új lehetóségeknek negfeleló nagasabb feken. De naga ez a felyanat nagynértékben kibontakeztatta a N.B. nár neglévó gyengeségeit, negerósítve a legfentosabb szervezttek nenztti szúklátókorúségét, nelyek nen tudtak ennek ellenállni. Az ángel S.L.L., najd a francia O.C.I., ki —ki a naga módján f t l adták a Nenzetkozi Bizottságot. Az S.L.L. habezva a nenzetkozi nunkásnozgalon válságában val ó aktív és kozpontosített beavatkezás elótt, ani szükségessé tette velna a IV.Internacianálé, t e hát a N.B. továbbfejlesztését, negfutanedott és egyoldalúan szakított a N.B.-al. Elítéljük az S.L.L. elvtelen neghátrálását, nely nenzetkozi téren az S.L.L. régebbi "vadászterületéhez" tartozó szervezetek szúkkorú csepertesulásában fejezódik ki /anit Nenzetkozi Bizottságnak neveznek/. A francia O.C.l.-t annyira negrázta és negfélenlítette ez a szakadá$, hogy bar azelótt a N.B. oszlepa volt, nost ó ís neghátrált és feladta a N.B.-t. Kikiáltotta annak a "felbonlását", és egy bizonyos Szervezó Bizottsággal helyettes í t e t t e , nelynek tb'bb szervezote a IV.Internocionálé progranjával ellentétes álláspontot foglal e l . Az S.L.L. így odáig jutott, hogy szerinte tehát nen szükséges újjáépíteni a IV.Internacionálét, ani egy elvtelen negalkuvás a pabliznus e l ó t t . Az O.C.I. pedig egy nenzetkozi kozpent negvalósíthatatlanságát hangoztatja azzal az ürüggyel, hogy a IV.Internacionálé válsága "túlságosan nély". Mindkét esetben olyan szervezetekról van szó, nelyek bar harcot folytattak a proletariátus e l néleti és politikai függetlenségéért az ezt felszámolni igyekvó pabliznus ellen, de - niként az utóbbi tapasztalatak mutatják nen tudtak teljesen negszabadulni a pabliznustól, nellyel naguk
-13 is oicg veltak fertózve. A N.B. feladása éppen az asztályharc jelenlegi szakaszában kapja meg valódi jelentóségét, inirrt t harcnak az egyik kifejezése, tükrozódése azakkal a feladatekkal kapcselatban, aelyek a N.B.-ra háraltak, s aaelyeknek a végrehajtását az S.L.L. és az O.C.I. végül is aegtagadták. lia, aaikar sakkal inkább «int valaha az imperial i zinus és a Kreal bürakráciája együttes válságánák az el
- H ellentétes. Éppúgy, ahegy az anerikal S.W.P., az ángel S.L.L. és a franela O.C.I. sen tudtak teljesen negszabadulni a munkásmezgalem pestisétól, nely a nenzeti "negeldásek* kétségbeesett kerssését i e l e n t i . Ani tegnap csak egy negeldásra varó prebléna velt, na pel i t í k a i venallá, valóságes "elwé" jegeeesedett náluk. A SZ.B. egy eppertunista neghátrálás a IV.Irrternacienálé torténetéhez képest. Kérdésessé teszi a IV.Intemacienálé kikláltásának visszavenhatatlan jelleget. Elvtelen meghátrálás ama feladat elott, amit a N.B.-nak meg kellett vilna valósítanía: erednényeire támaszkodva felytatni a harctt, s nerészen hezzálátni a preletariátus függetlenségénak biztesításáhez szervezeti téren i s . De a SZ.B.-nak a negalakítása éppenséggsl e feladatnak a viszszautasítása. S pentesan ez akezza, hegy ez a sztrv terz nóden f e l nagyítja a N.B. fegyatékesságát, amitol az nem tudett mtgszabaduln i . Akl lekSpi a N.B. vfvwányait, aki segtagadja alapvetó nenzetkozl kSzpont jelleget - annak ellenére, hegy ezt nsn tudta szervezet i l e g kifejezni - , az elkerülhetetlenül éppen a N.B. hibáiba esik. An a Szervezó Bizettságet Ssszetartó "kevászt" éppen egy kozpent szükségességének a tagadása és visszautasítása ké'pezi, tudatesan megtagadva fgy a IV.Irrternacienálé felytenesságát. Egy ilyen p i l i t i k a és gyakerlat legikusan (da vezet, hegy egy szervezet j á t sza a nenzetkSzi kSzpent szerepét. S val aban, az O.C.I. vezetósége onnagát tekinti egy ilyen neazetkSzi kozpentnak. Elvtelen harctt kezdeményezett és felytatett a N.B. feladása ellen küzdó szervezetek ellen. A jelen Kiáltványt aláfró szervezeteket sarjaban erószakesan megtámadth, sót a lerenbelásukat is megkezdte az erszágaikban létesftendó párhuzaaes szervezetek építésének a revén. Az O.C.I. azt a "jeget" tsztetta ki nagának, hegy megtiltsa a narekkói t r e c kisták részvételét a SZ.B. Nenzetkozi Iredájának az ülésén /pedig e Bizettságnak az alapító tagjai i / , mert az O.C.I. vezetóségének az ádáz ellenállísa dacára, negalakítetták a Marekkói Treckista Csepertet. Ugyanakker egy ilyen kapunyitás, nely a SZ.B. jelleget képezi, ternészetesen az Egyesült Titkárság Hansen-féle frakciója, s á l t a lában az anerikai S J . P . felé irányul. "Elnéleti" alapja a N.B. "kétértelnú" tertészetét i l l e t ó kozos nézopent. Az O.C.I. vezetóségének nyíltan nen bevallett szerepe, amit mint nemzetkBzi kozpent játszik, naris lehetóve tette szánára, hegy ezt a kapunyitást a gyakerlatban Is kifejezésre juttassa azzal az elvtelen felhívással, amit a trtckiziusra "hívatkezó" szervezetek felé beesátett k i . A SZ.B.-nak a heteregén és nen kSzpentesített jellege t e t t e lehetóve, hegy az O.C.1. vezetósége szeeet húnyhassen a belíviai Parti Ouvrier Révelutiennaire /P.O.R. - Ferradalní Munkáspárt/ újságjáne,k, a MASAS-nak a pemanens ferradalen elnélete elleni tánadása folb'tt.
-15 Ez tette lehetóvé azt i s , hegy az O.C.!. az 1973. márciusi franciaerszági választásek fdejen az eppertunizmus mecsarába süllyedjen és egy kSzonséges szociáldemekrata választási politikát felytasson. I t t mérhetjük fsl a N.B. feladásának, mirrf: a proletariátus e l méleti, pelitikai ¿s_ szervezeti függetlenségé't kifejezó IV.Internacionálé fenntartása és védelne feladásának valamennyi kovetkezményét. A N.B. megkezdte a harcet e feladat végrehajtásáért. De mivsl legjelentósebb szervezetei képtelenek veltak végigvinni ezt a küzdelmet egészen a denekratikus central izmusnak, mint a proletariátus p o l i t i kai függetlensége kifejezésenek a téljes megvalósításáig, az esztályharc utóbbi rebbanékeny fejlódése a pablizmus kerékvágásába vetette vissza óket.
III. Minden próbálkozással szemben, mely a IV.Internacionálé zászlajával kísérli leplezni az Internacienálé vj'vmányait és harcis eróit lerembaló tevékenységet, kijelentjük, hegy «a ismét, mint annyiszer a múltban biztesítani kell a belsevizmusnak, azaz a treckizmusnak a felytonesságát, a ferradalem nélkülozhetetlen eszkozének, a proletariátus világpártja építésének a javára. Szemben a munkásesztály mindenféle alárendelésével az esztályellenségnek, a IV.Internacionálé határazott életjelt ad válságának ebben az új szakaszában. A IV. Internacionálé tehát létezik. Mégls újjá kell épít»ni, vagyis «eg kell oldani a válságát. Márpedig sen a pablista Egyesült Títkárságban és a hozzá csatlakezott szervezetekben kifejlodó válság, sem az a val— ság, mely a N.B.-t alkotett legfontosabb szervezeteket állította egymással szembe, nea oldható meg onmagában. Lehetetlen megoldani a IV. Internacitnáléra hívatkezó egész mozgalom ilyen vagy olyan válságát anélkül, hegy a IV.Internacionálé 1952/53-tól kezdódott válságát f e j lódésének egészében ne ragadnánk meg és ne jellemeznénk külonbozó j e lentkezési femáit egészen máig, mint egy szerves folyanat részeit. Másrészról ez a problema az egész nemzetkozi nwnkásmezgalemnak, minden ószinte munkásharcosnak az ügye, függetlenül attól, hogy treckistának vallják-o magukat, vagy sem. Mindazok, aklk a sztalinizmusból, a reforaizmusból és a centrizmusból kilábalva keresik a forradalom útját, el kell ismerjék, hogy a világforradalom marxista élcsapatát lehetetlen "feltalálni", s hogy egyedül a IV.Internacionálé képviseli a bolsevizmus szerves torténelmi folytonosságát és rajta keresztül a világproletariátus minden azelótti forradalmi tapasztalatát, külb'nosen a munkásosztály függetlenségéért vívett harcát. Mindez meg— koveteli tólunk troekistáktól, hogy a IV.Internacionálét - nemcsak
-16szavakban - az egész iunkásnezgale» és az i f júság saraiba vigyük. A IVJnternaclanálét, nem pedig annak a tagadását, vagy egy terzszülSttet. Ebben r e j l l k a IV.Intemaeianálét Ujjáépító NeazetkBzi SzSvetség negalapftáslnak az alapvetó jelentósége. A Neazetkozi Szovetség a N.B. harcának szerves erednénye és felytatása. Eról kezdettól fagva harcoltak a N.B. elvtelen és tul konnyed feladása ellen elószSr a keres Szervezó Bjzettságon belüli frakció aegalakításával avégett, hegy tegnyerjék a tagszervezetek tobbségét. De Rinden elvi harc lehetetlenné v á l t , mihelyt a SZ.B. és annak valamennyi szervezete és csopertja - gyersan megfutva a likvidátorság útiát - táiagatták és fedezték az O.C.I. táaadását a ídarekkói Treckista Csepart ellen, valamint az O.C.I. kísérlet e l t párhuzaMs szervezetek létrehezására Spanyelerszágban és Kelet-Európában, rwni ís beszélve az alig leplezett denuncíalo, becsmérió és rágalmazó hadjáratárél. Figyelaeztetjük a SZ.B. szervezeteit: ha vezetóik megvetendó száaításból, vagy kelló szilárdság Manyaban habezás és vita nélkül csatlaksznak ehhez a pelitikáhez /még egy tartózkedás sen valt a Marakkói Treckista Csepertot eltávtlítani óhaitó szavazás a l k a l mával/, akkar sehasea fegnak egy belsevik típusú pártet felépíten i , sanasen fegják gyózelenre vezetní a preletariátust. iinden szá• f t ó nesterkedésnek egy bizenyes határt szabnak az elvek. Azekat, akik megpróbálnak ezekkel játszani, vagy akiknek nincs véleme'nyük, az elsó ferradalai •egrázkódtartás el fegja soporni. Külon3s hangsúllyal figyelieztetjük az O.C.I. t a g j a i t , nivel ez a szervezet torténeti núltja és ereje kóvetkeztében nagy f e l e lósséggel tartozik a IV.Internacianálénak. Hova viszí Lanbert és Just pelitikája a lV.Internacienálé újjáépítésének múvét 1 Ma egyrészt elyan szervezetekkel találják egytitt nagukat, nelyeknek az á l l á s pentja a lV.Internacienálé pragranjával ellentétes, násrészt pedig olyanekkal, melyek onálló vélenény hiányában bábfigurákként v i s e l kednek. lie ezért tiltanak neg linden aritát az O.C.I.-ben az ínternacitnáíéról, sárba t i parva így aagának az O.C.I.-nek a szervazeti szabályzatít. Az O.C.I. legutóbbi kangresszusa ime ezért adott minden vita nélkül - szabad kezet a vezetóségnek nemzetkozi p e l i tikája vitelére. Az általunk aast létrehazatt Nemzetkozi Szovetség megalapítása szervesen kSvetkezik a N.B. harcából. Ugyanakkar az asztályharc •egnovekedett kovetlenényei, «elyek élesen folvetík e harc alapvetó tétjének, a IV.Intemacianálénak a szükségességét», a gyakarlatban blzanyftják, hegy a Nenzetkozi Bizattságat neghaladta az ido. Meg kell haladni a vívnányait, és negórizve azakat felül kell kerekednl a gyengeségein. A N.B. hasszú évekig küzdott a pabliznus ellen,
-17 és a valságban levó IV.lnternacienálé és tagszervezetti küzdelraének és fejlódésének a színhelye velt. De saját harcát nem tudta végigvinn i , rea tudett egy valóban kb'zpentesített szervezetté átalakulni. A Iv.lnternacienále't üjjáépító Neazetkozi Szb'vetség azárt alakult meg, mert ahhez, hegy a proletariátus nemzetkb'zi pártját epítve gyozelemre vigyük a nemzetkó'zi munkásesztályt, a IV.lnternacienálé harca felytatásának nincs más útja, mint az, aui egyúttal új szakaszt nyit az Internacienálé újjáépítésében. Eme új szakasz bizanyessága, hegy a IV.INTERNAC10NÁLÉ LÉTEZIK ! UGYANAKKOR ÚJJÁ KELL ÉPITENI i A IV.lnternacienálé lényeg», hegy nemzetkb'zi kozpent: a világpreletariátus marxista élcsapatának a kozpmtja a munkásesztály ferradalni vezttésének a megnyerésére, szentben az áruló vezetóségekkel, s mely az imperializmus és a bürokrácia megdb'ntéséért k'dzd. A N.B. fenntartetta e téren a IV.lnternacienálé felytonesságát a pablizmus - elleni elvi és pelitikai küzdelemben, de saját múltjának a súlya raeg— akadályezta abban, hegy a belsevizmus felytenisságát szervezetileg is biztesítsa. A rtgi legyózte az újat. Ez nem velt elkerülhetetlen, de mégis így tb'rtént, mert a sorazates balsikerek hatására a múlt oroksége egész "elméletté" vált. Neu véletlen, hegy a harc szervezeteink és az O.C.I. vezetósége kozott két kérdésben kezdódb'tt és kristályosedott k i : vajen a preletariátus függetlensége kell képezze minden csoportesulás alapját ? s vajon kozpent e a IV.lnternacienálé és a felytonesságát biztosító nemzetkb'zi szerv ? A kozpent tagadásának rethadt "elmélete" az elmélei és a gyakerlat egységének a megbentására irányuló tudates kísérlet. Olyan ideal i s t a , antimarxista megfegalmazásekra tánaszkodik, mint p l . : "a IV. Internacionálé a programján keresztül létezett", felfedve i t t egy spentaneista hátteret. Ez annak az ellentétnek a csemópontja, mely a N.B. mérlegét illetóen szembeállít benn'u'nket az O.C.I. vezetóségével. A IV.Internacionálé felytenesságának a fenntartása megkoveteli, éppen az esztályharc jelenlegi szakaszában, hogy befejezzük a N.B. múvét, s megvalósítsuk a preletariátus függetlenségét szervezeti t é ren i s . Ugyan isiként lehetne másképp fejleszteni tobbek kozott a Ferradalrai Ifjúsági Internacienálé építéséért folyó harcet ? Nyüvánvaló, hogy mivel a SZ.B. nem egy kozpent, hamar fel is adta ezt a küzdelmet. Be kell tb'lteni az elmélet és a gyakorlat k'ózb'tti szakadékot egy kb'zpontesített nemzetkb'zi szervezetet alapítva, mely a IV.Internacionálé programja, tehát a demekratikus centra]izmus szerint múkodik. A IV.lnternacienálé csak így létezhet valójában. Minden más magatartás elkerülhetetlenül a IV.lnternacienálé kikiáltásának a megkérdójelezése felé vezet. S mégis, a IV.lnternacionálét újjá kell építeni. A IV.Internacionálé folytenessága kozpent-jellegének a t a -
-18gadásábó] "Inéletet" fabrikálók úgy á l l í t j á k be, mintha a IV.Internacionálé újjáépítésének a felyaaata azones lenne a demekratikus central izmus bevezetésének a felyamatával. Ez a lépcsózetes f e j l ó désen alapuló "elnélet" ne» tájékeztat arról, hegy hível miker gondolják elérkezettnek a pillanatet a demekratikus centraliznius bevezetésére, sen pedig arról, hegy miként remélnek idt eljutni a harc kozpontesítása nélkOl. lia a pablista Egyesült Titkárság nég a serait beslasztó válságában 1s yáltezatlanul biterelja a IV.Internaciinálé nevét, s e zászlóyaT a sztalinlzmus ügynokségeként múkodik, gátat emelve így a munkásesztály, az ifjúság és harcesai, valamint a 1V.Internad"enálé kozb'tt. Másfelól a N.B.-bez tartezett, vagy a vele szolidáris szervezettk nagy része új likvidáter kísérletekbe kezd részint az ángel S.L.L. szakítását kovetve, részint a SZ.EU keretében az O.C.I.hez igazedva, s amely kísérletek jellege ugyanaz, mint a pablista Egyesült Titkárságéi. Igy a IV.Internaciinálé újjáépítési megegyezik a pablista Egyesült Titkárság, a pablista szervezetek lerembelásának, a trackista pártek építésének és Szovetségünk megerósítésének a felyalatával, megegyezik az elyan treckista szervezeteknek, mint az amerikai S.il.P., az angol S.L.L., a francia O.C.I. a talpraállításával és "nenzetk'dzi" csepertesulásaik felszámelásával. Csak a nemzetkb'zi demekratikus central i zmus, felytatva és f e j lesztve a nemzetkozi isztályharc kb'zpenti jellegét, - mely a IV. lnternacienálé lényege - képes az lnternacienálé válságának a megeldására, és ugyanebben a felyanatban a világpreleteriátus ferradalmi élcsapatának az b'sszefegására. lie ez a tartalma a IV. l n ternacienálé harces tb'rténete eme új szakaszának, amit a NEMZETKOZl SZOVETSÉG megalapítása nyitett raeg. A IV.lnternacienálé újjáépítési teniészetesen az egész világproletariátusnak és ifjúságának a lúve. Mégis, ez csak a trackistáknak az esztályharcban, a munkásmezgalem válságában való aktív részvételével torténhet. A IV.Internacienálét Ujjáépító Nemzetkozi Sz'óvetség ezért magáévá teszi az lnternacienálé újjáépítésének a N.B. által felvázolt stratégiáját. Szovetségünk meg van gyózódve a r r ó l , hegy a IV.lnternacienálé hesszú torténeti válságának a megeldása attól 1s fúgg, hegy az lnternacienálé képes-e magával ragadni a munkásesztály és az ifjúság legjebb harcesait. Ezért szükségesnek t a r t j a , hegy számukra is «egnyissa a IV.Internacienáléért vívett harcet a IV. Nemzetkozi Kenferencia és annak elókészítése revén. A IV.Internacionáléért és elveiért aktívan és ószintén küzdó csepertek és szervezettk is ebben a keretben és perspektívában t a l á l hatják neg a negeldást. Ebból az alapvetó nézópentból kiindulva, ennek a stratégjának
- 19 az alapján bíráljuk az ángel S.L.L.-t, mely mar 1972-fcen megtartetta a saját "IV. konferenciáját" kizárólag az általa szervezett N.B. tagszervezeteinek a részvételével. Az S.L.L. így elválasztttta a IV.lnternacionálé építését a munkásmezgalem egészének a válságától, és ennek kovetkeztében az Egyesült Titkárság és szervezetei válságától i s . Feladta tehát a IV.Internacianálé újjáépítéséért felytatett küzdelraetOe nyilvánvaló - és ez alapvetó fontesságú - , hegy egy kapunyitás az egész munkásmtzgalom felé csak a IV.Internacienálé programja és szervezete szilárd alapján lehetséges. Csak a IV.Internacienálé képes egy ilyen perspektíva megnyitására a nunkásnezgal«m felé. Ellenben a SZ.B. elvtelen keretében ahelystt, hegy útat nyitnának mindazeknak, akik az osztályharcban az Internacíonálet kereslk, sisgkezdték a N.B. elméletl, pelitlkai és szervezeti vívinányainak a lerembelását. Teljesen a IV.Internacionálét Ujjáépító Nemzetkozi Szovetségen nyugszlk a munkásmezgalem válságának a megoldására pezitív kiútat mu= tato kenkrét perspektíva nyújtása. Mert pentesan a Nemzetkozi Szovetség tartja fenn szilardan a nélkülozhetetlen határvenalat egyrészt a IV.lntemacionálé és folytenossága, másrészt mindazok kb'zott, akik bármilyen ószinték legyenek is - csak "hívatkoznak" a IV.Internacionales, vagy általánesságban a preletariátusra. Megnyitva ezt a perspektívát, csak Szovetségünk harcel a IV. Kenferencia elókészítéséért, ténylegesen beavatkezva a munkásmezgalem válságába. Ugyanakker kijelentjük mindazeknak, akik harcet kezdtek a IV.Internacionálénak a pablizmustól és maradványaitól való legtistításáért, hogy küzdelmük sikere érdekében elkerülhetetleníil állást kell feglalniek azzal a harccal kapcselatban, mely a múltban a Nemzetkozi Bizottságet szembeállítetta az Egyesült Titkársággal, és amely la - minden likvidátor kísérlettel szemben - a NemzetkSzi Szovetség megalapítására vezetett. Ezzel szemben az O.C.I. vezetósége, felytatva a Nemzetkozi Bizottságet feladó eppertunista pelitikáját, ma a "IV.Internacienáléra hívatkezó minden szervezethez", külonosen az amerikai S.IK.P.-hez intéz f e l hívást, egy szót sem szólva az osszeegyezhetetlen álláspentekról, meg sem említve az ellentétek utóbbi húsz évét és jelentóségüket. Az O.C.I. éppen ezzel a magatartással gátelja meg a váláság fejlódését egy pezitív elvi alapen t'drténó megoldás felé, mivel a pablista szervezetek ószinte harcesait is Jee Hansen /az S.l.P. képviselóje/ karjaiba loki vissza. A Szervezó Bizettságnak kSrvonal nélküli természete, az a tény, hogy olyan szervezeteket foglal magába, melyek csak "hívatkeznak a trackizmusra", lehetetlenné teszi, hogy másfajta politikát felytasson. A jelen Kiáltvány alapján kezdjük el kenkréten a tisztázásnak és a harcnak azt a folyaraatát, ami egyben a IV. Nemzetkozi Konferencia elókészítését jelenti. Az egész munkásmezgalemnak és a harcosainak, valamint az ifjúságnak ajánljuk ezt a perspektívát és küzdelmet, akik meg vannak gyózódve a ferradalmi Internacionálé és pártjai kikovácsolá-
- 2 i sának, ajnt a prflletariátus gyózeteí eszkSzének a szükségességéról. KülonSsen azokhez szólunk, aklk a IV.Inttrnacitnáléra hívatkozva harcolnak Mande! és társal el Ten, htgy filytassák harcukat a I V . I n tírnacionálé hosszú válsága jelentóségének a vi lagos értékelésén kersszt'úl e va'lság negoldásáért, csatlaktzva a Neazttkozi Bfzottság harcáhtz. A JV. Neazetkozi Kenfírencia perspektíváját ajánljuk nindazaknak a szervezeteknek is - külonosen az S.L.L.-nek, az O.C.I.-nek és tagjaiknak - , selyek na a Neizetkozi Sjztttság karikatúrájának a keretében, vagy a Szervezó Biztttságban firdítanak hátat a IB. Internacianálénak és ¿z újjáépítésének. A IV.Internaciínálé létezik. A IV. Netzttkozi KanferencSa t l ó készítésével elóre az újjáépítéseért a 1V. 1NTERNAC10NÁLÉT ÚJJA'ÍPITÓ NEM2ETK0ZI SZOVETSÉG 0LDAIÍN » Csatlakozzattk harcáhtz !
1973 április.
