A gazdálkodás alapjai
TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során • az anyagi javakat ésszerően használjuk fel annak érdekében, hogy • a szükségleteket kielégítsük. JAVAK (JÓSZÁG) Az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas áruk, amelyek egyrészt termékek, másrészt szolgáltatások. A javakat a következık szerint csoportosíthatjuk:
JAVAK
Eredetük szerint
Szabad javak
Gazdaság i javak
Tárgyi formájuk szerint
Termékek
Anyagi jellegő
Szolgáltatások
Felhasználásuk szerint
Termelési eszközök
Fogyasztás i cikkek
Nem anyagi jellegő
Javak csoportosítása eredetük szerint: • Gazdasági javak: azok a javak, amelyeket a gazdasági tevékenység során alakítanak át és tesznek fogyasztásra alkalmassá, következésképpen fizetni kell értük (mennyiségük szőkös). pl. ingatlan, személygépkocsi, szántóföld, ruházat, könyvek, számítógép stb. • Szabad javak: azok a javak, amelyek elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre a természetben, eredeti állapotukban fogyasztjuk ıket, és nem kell értük fizetni pl. levegı, természetes vizek, nap, föld, bányakincsek stb. Javak csoportosítása felhasználásuk szerint: • Termelési eszközök: azok a javak, amelyeket további termelésre használunk fel pl. só, hús, amennyiben ételkészítéshez használjuk a vendéglátásban • Fogyasztási cikkek: olyan javak, amelyeket az emberek szükségleteik kielégítése céljából közvetlenül felhasználnak pl. só, hús, amennyiben a háztartás vásárolja ezeket egy üzletben Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
Javak csoportosítása tárgyi formájuk szerint: • Termékek: olyan javak, amelyeket a természet javaiból emberi munkával hozunk létre, és elfogyasztásukkal szükségleteket elégítünk ki (fizikailag is megjelennek, kézzel foghatóak) pl. ruha, könyv, táska stb. • Szolgáltatások: olyan tevékenységek, amelyek eredménye új, nem megfogható áru pl. étel, ital felszolgálása, házhoz szállítása stb. SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A szükséglet hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Az igény a szükséglet konkrét megjelenési formája (tárgyiasult szükséglet). A hiányérzet egy meghatározott szintet elérve indít cselekvésre. Ezt a szintet nvezzük motivációnak. A szükséglettıl a keresletig (a szükséglet és a kereslet kapcsolata)
elérhetıség
motiváció szükséglet
igény
kereslet ár
jövedelem
Szükségletek csoportosítása:
SZÜKSÉGLETEK
Fontossági szempont szerint
Mennyiségi szempont szerint
Jellegük szerint
Megjelenés i formájuk
Primer
Effektív
Anyagi
Egyéni
Fiziológiás
Secunder
Látens
Szellemi
Közösségi
Biztonsági
Tercier
Maslow szerint
Szeretet iránti Megbecsülés iránti
Önmegvalósítás
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
Szükségletek csoportosítása fontossági szempont szerint: • Elsırendő (primer/létfontosságú) szükségletek: azokat a szükségletek, amelyek kielégítése a létfenntartáshoz elengedhetetlen. pl. táplálék, szomjúság csillapítása, hajlék, alapvetı ruházkodás stb. • Másodrendő (szekunder) szükségletek: azok a szükségletek, amelyek kielégítése nem létfontosságú, de az emberek életét könnyebbé, színvonalasabbá teszik pl. gépkocsi, nyaralás, családi rendezvény egy vendéglátóhelyen, szórakoztató elektronika stb. • Harmadrendő (tercier/luxus) szükségletek: azok a szükségletek, amelyek luxus iránti igényeket jelentenek pl. drága ékszer, sportkocsi, úszómedence a kertben, nyaralás a Bahamákon stb. Szükségletek csoportosítása mennyiségi szempont alapján: Teljes szükségletek alatt az adott idıpontban felmerülı és kielégítésre váró összes szükségletet értjük. • Tényleges (effektív) szükségletek: a gazdaság adott szintjén kielégíthetı szükségletek pl. utazás gépjármővel • Lappangó (látens) szükségletek: a gazdálkodás adott szintjén még nem kielégíthetı szükségletek pl. őrutazás 3. Szükségletek csoportosítása jellegük szerint: • Anyagi szükségletek: anyagi javakra és anyagi jellegő szolgáltatásokra irányulnak pl. ruházkodás, étkezés, ingatlanszerzés, számítógép stb. • Szellemi szükségletek: kielégítése szolgáltatásokkal történik pl. tanulás, olvasás, színházlátogatás, utazás stb. 4. Szükségletek csoportosítása megjelenési formájuk szerint: • Egyéni szükségletek: a társadalom egyes tagjainak szükségletei pl. ruházkodás, táplálkozás, tanulás stb. • Közösségi szükségletek: a társadalom vagy egy társadalmi csoport szükségletei, amelyek kielégítése az adott közösség zavartalan mőködését biztosítja pl. közvilágítás, szennyvízelvezetés, tömegközlekedés, közbiztonság, oktatás stb. 5. Szükségletek csoportosítása Maslow szerint: Önmegvalósítás Megbecsülés iránti szükségletek Szeretet iránti szükségletek
Biztonsági szükségletek pl. otthon, család…
Fiziológiás szükségletek pl. evés, ivás, alvás, levegı…
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
• Elıbb az alsóbb szinteken lévı szükségletek kielégítésére törekszünk, csak ezután válnak fontossá a felsıbb szinten található szükségletek • Az alsóbb szinten lévı szükségletek már az állatvilágban is megjelennek, míg a felsıbb szintek szükségletei kifejezetten az emberre jellemzıek
GAZDASÁGI KÖRFOLYAMAT fogyasztád
szükséglet
csere (forgalom)
termelés
elosztás
• • • • • • •
a gazdálkodás egy körfolyamat; elindítója a szükséglet; kielégítése azáltal valósul meg, hogy javakat hozunk létre, vagyis termelı tevékenységet végzünk; a megtermelt javakat elosztjuk; eljuttatjuk ıket a fogyasztókhoz (csere útján); akik a javak elfogyasztásával elégítik ki szükségleteiket; mivel a szükségletek újra és újra felmerülnek, így elırıl kezdıdik a folyamat, és szüntelenül ismétli önmagát.
A gazdasági körfolyamat tényezıi: 1. Szükséglet = Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. 2. Termelés = Céltudatos emberi tevékenység, amely során a természet tárgyait alkalmassá tesszük szükségletek kielégítésére. A termelés végsı célja a szükségletek kielégítése, tehát a fogyasztás. Az újra és újra keletkezı szükségletek kielégítése érdekében a termelési folyamatot is újra és újra meg kell ismételni. Ezt nevezzük újratermelésnek. Újratermelés = A termelés szüntelen ismétlıdése (lehet egyszerő vagy bıvített vagy szőkített). • Egyszerő újratermelés, amikor az újratermelés ugyanazon a szinten történik, mint az elızı folyamat. • Bıvített újratermelés, amikor az újratermelés magasabb szinten valósul meg, mint az elızı idıszakban. • Szőkített újratermelés, amikor az újratermelés alacsonyabb szinten valósul meg, mint az elızı idıszakban. A termeléssel kapcsolatos fogalmak: • A munka tárgya: azok a javak, amelyekre a munka irányul. • Munkaeszköz: az az eszköz, amivel az ember a természet tárgyait átalakítja. • Termelıeszköz: a munka tárgya és a munkaeszköz együttesen. • Termelıerı: a termelési eszközök és az emberek munkaképességének (szaktudás, tapasztalat) összessége. • Termelési viszony: a termelés során kialakult kapcsolatok. • Termelési mód: a termelıerık és a termelési viszonyok együttese. munka munkatárgya eszköz termelési eszköz
az emberek munkaképessége
termelıerı Termelési mód Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
termelési viszony
Termelési tényezık = A javak és szolgáltatások elıállítása során felhasznált gazdasági erıforrások: • munka; • természeti tényezık; • tıkejavak; • vállalkozó. Munka = céltudatos emberi tevékenység, amely során nélkülözhetetlen: • a fizikai erıkifejtés pl. sörös rekesz megemelése, alapanyagok elıkészítése stb. • a szellemi erıkifejtés pl. munkaszervezés, irányítás, tervezés, koordináció stb. Olyan emberi tevékenység, amely során újabb és újabb ismereteket szerezhetünk → a munkaerı az adott társadalom fejlıdésének egyik záloga. (pl. képzett munkaerı, technológia fejlıdése révén a fogyasztás színvonalának emelkedése…) Munkaerı = az ember fizikai és szellemi képességeinek összessége, amelyet a munkavégzés során felhasznál. A munka ellenértéke a munkabér.
A munka felosztása … … jellege szerint: • fizikai munkavégzés: ennek során elsısorban fizikai erejét használja a dolgozó; • szellemi munkavégzés: ennek során elsısorban szellemi tudását kamatoztatja a dolgozó. … a termelési folyamathoz való viszony alapján: • élımunka: az adott termelési folyamatban kifejtett munka; • holtmunka: az adott termelési folyamatot megelızıen kifejtett munka. Természeti tényezık = azok a természetben elıforduló tényezık, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra pl. termıföldek, erdık, tavak, tengerek, folyók, bányakincsek stb.
A természeti tényezık felosztása: • megújuló/megújítható erıforrások pl. termıföld, erdık…. • nem megújuló/megújítható erıforrások pl. földgáz, szén… A gazdálkodás során a természeti tényezıket felhasználva óriási károkat teszünk környezetünkben, ezzel a jövıbeni létünket is korlátozzuk. Környezetvédelem = Olyan tudatos, komplex tevékenység, melynek célja a Föld, a légkör, a növény- és az állatvilág megóvása a káros hatásoktól, a gazdaság okozta károk minimálisra csökkentése, valamint egy élhetıbb, emberbarát. Egészséges környezet kialakítása.
Tıkejavak = azok a termeléssel létrehozott gazdasági javak, amelyek más javak elıállítását szolgálják, vagyis olyan pénzösszeg vagy anyagi érték, mellyel profitra (nyereségre, haszonra) tehetünk szert. • Termelıtıke = termelési eszközök megvásárlására fordított pénz. • Pénz = az áruk általános csereeszköze • Pénztıke = a bankban elhelyezett, kamatozó pénz. Vállalkozó = olyan speciális készségekkel, képességekkel rendelkezı személy, akinek az a feladata, hogy az összes termelési tényezıt egységbe szervezze, mőködtesse, irányítsa. Az a személy, aki önállóan, saját kockázatára, haszon- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – üzletszerően – gazdasági tevékenységet folytat.
3. Elosztás = a megtermelt javak felosztása a társadalomban élı egyének és a társadalmi csoportok között. • az elosztás a termelés eredményének szétosztása a termelésben résztvevık között; • a termelés eredményébıl részesülnek: a munkavállalók, a termelési eszközök tulajdonosai és az állam is; • az elosztás során döntenek arról, hogy kik, milyen formában és mennyi jövedelemhez jutnak.
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
4. Csere (forgalom) = érdekelt felek közötti tranzakció; valamilyen kívánt termék megszerzése valakitıl, akinek valamit viszonzásul felajánlunk. A csere során az egyik fél felajánl valamit – pl. pénzt, terméket, szolgáltatást – a másik félnek, hogy hozzájusson az áruhoz. A csere 3 formája: • Gazdasági javak cseréje (termékek, szolgáltatások, pénz) • Lélektani csere (pl. érzések) • Társadalmi csere (pl. társadalmi helyzet, státusz) A csere létrehozásának feltételei: • legalább 2 fél szükséges; • mindkét félnek van valamije, ami a másik fél számára értéket jelent; • mindkét fél kommunikációra és átadásra képes; • mindkét félnek jogában áll elfogadni vagy elutasítani a felajánlott cserét; • mindegyik fél célszerőnek és kívánatosnak tartja a másik féllel való megállapodást. Csere jellemzıi: • az áruk cseréje ma általában az adásvétellel egyenlı; • a cserében az áru vesz részt → árutermelés: cserére való termelés → barterügylet: áru cseréje árura • az árut ma leggyakrabban pénzre cseréljük Pénz = minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni illetve adósságokat törleszteni. A pénz tehát szükségszerően csereeszköz, melynek az a jellemzıje, hogy kifejezi a többi áru értékét. A pénz jellemzıi: • pénz az, amit a piac annak fogad el; • leglikvidebb jószág, ezáltal a csere lebonyolítására a legalkalmasabb eszköz; • a modern pénz lényegében egy elvonatkoztatás (bár fizikai megtestesítıje a papírpénz, azonban terjed a hitelkártya is, amely esetében a pénz nem ölt formát). A pénz funkciói: • értékmérı (kifejezi az egyes áruk értékét, ezáltal összehasonlíthatóvá teszi azokat); • forgalmi eszköz (közvetítı szerepet tölt be a készpénzes vásárláskor); • fizetési eszköz (áru és pénz mozgása egymástól elszakadhat pl. hitelre vásárlás); • felhalmozási eszköz (megtakarítások); • + világpénz funkció → ha a nemzetközi kapcsolatokban is képes betölteni a fenti funkciókat (korábban amerikai dollár, napjainkban nemzetközi valuták és devizák). Valuta = valamely ország törvényes fizetı eszköze. Árfolyam = adott valuta többi ország valutájához viszonyított aránya. Konvertibilitás = egyes országok valutáinak más országok valutáira történı szabad átválthatósága. Deviza = Valutára szóló követelés. pl. csekk, értékpapír, külföldi pénznemre szóló bankszámla-követelés…. 5. Fogyasztás = a megtermelt javak emberek általi felhasználása, fogyasztása. Célja: a szükségletek kielégítése. A fogyasztás a gazdasági körfolyamat utolsó eleme, egyúttal újraindítója. A fogyasztást végzı személyt a jószág fogyasztójának nevezzük. A fogyasztás egyben jól tükrözi egy társadalom jólétét is, mivel a fogyasztás szintje utal arra, hogy az emberi szükségletek milyen mértékig vannak kielégítve az adott társadalomban. A fogyasztás lehet: • termelı fogyasztás: a javak termelésben való felhasználása, melynek célja, új javak elıállítása; • személyes (végsı) fogyasztás: a javak rendeltetésszerő felhasználása, amely a termék(ek) megsemmisüléséhez vezet. Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
