Szentgotthárd Város Önkormányzata

Szentgotthárd Város Önkormányzata

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Készült Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Városfejlesztési Kézikönyv - Második, javított kiadás - 2009. 01. 28. tartalmi követelményei alapján

2010. január 6.

Készítette:

Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66/a II/2. Honlap: www.vitalpro.hu

Szentgotthárd

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Tartalomjegyzék 1.

Város helyzete a településhálózatban .................................................................. 4

1.1. Szentgotthárd szerepe a településhálózatban .................................................................. 4 1.1.1. Szentgotthárd szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján ........................... 4 1.1.2. Szentgotthárd helyzete az országos városhálózatban ........................................................... 7 1.1.3. Szentgotthárd helyzete Vas megye városhálózatában ........................................................... 8

1.2. Szentgotthárd vonzáskörzetének bemutatása .................................................................. 8 1.2.1. Önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok települési és térségi szinten ................ 9 1.2.2. A város szerepe kistérségi szinten ....................................................................................... 12

1.3. A város szerepe a térségi munkamegosztásban ............................................................ 13

2.

Városi szintű helyzetelemzés .............................................................................. 16

2.1. Városszerkezet .............................................................................................................. 16 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.

Morfológiai tényezők .......................................................................................................... 16 Történeti tényezők ............................................................................................................... 17 Főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek ...................................................................... 18 Város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők .................................................................. 20 Főbb szerkezeti problémák és következményeik.................................................................. 21

2.2. Gazdaság ....................................................................................................................... 22 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 2.2.7.

Ágazati szerkezet (vállalkozások megoszlása ágazat szerint) ............................................. 22 Vállalkozások megoszlása méret (mikro-, kis és közép, illetve egyéb) szerint .................... 23 Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei ........................................................ 24 Turizmus, vendéglátás és kiskereskedelem ......................................................................... 26 Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei ............................................................................. 31 Információs társadalom (internet elterjedtsége, használata, „e-ügyintézés”, stb.)............ 33 Kultúra szerepe (attrakciók, rendezvények és kapcsolódó szervezetek) ............................. 34

2.3. Társadalom .................................................................................................................... 37 2.3.1. Demográfia (népesség, korösszetétel, népmozgalom, családi összetétel)........................... 37 2.3.2. Foglalkoztatás (foglalkoztatottság, ingázás, munkanélküliség).......................................... 39 2.3.3. Képzettség (iskolai végzettség, szakképzettség, felsőfokú végzettség, munkaerő kínálat és kereslet) ............................................................................................................................... 43 2.3.4. Egészségi állapot ................................................................................................................ 44 2.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete ............................................................................ 45 2.3.6. Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, ennek fő területei ............................. 47

2.4. Települési környezet ..................................................................................................... 49 2.4.1. Természeti környezet állapota és veszélytényezők .............................................................. 49 2.4.2. Épített környezet (régészeti értékek, műemlékek, helyi védelem) ........................................ 52 2.4.3. Lakásállomány (nagysága és minőségi összetétele, tulajdonviszonyok, lakásépítés mértéke, önkormányzati bérlakásállomány) ...................................................................................... 54 2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra ................................................................................... 56 2.4.5. Közlekedési infrastruktúra (közösségi közlekedés helyzete, városi területek megközelíthetősége és minősége) ........................................................................................ 58

2.5. Közszolgáltatások ......................................................................................................... 59 1

Szentgotthárd

2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5.


Oktatás és nevelés ............................................................................................................... 59 Egészségügy ........................................................................................................................ 61 Szociális ellátás (szociális támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer) ................ 62 Közigazgatás ....................................................................................................................... 63 Közművelődés, szabadidő és sport ...................................................................................... 64

2.6. Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései ...................................................................... 68 2.7. Összegzés ...................................................................................................................... 74 2.7.1. SWOT elemzés..................................................................................................................... 76

3.

Városrészek elemzése .......................................................................................... 78

3.1. Belváros ........................................................................................................................ 80 3.1.1. Funkcióellátottság .............................................................................................................. 82

3.2. Rábakethely................................................................................................................... 90 3.2.1. Funkcióellátottság .............................................................................................................. 91

3.3. Rábatótfalu .................................................................................................................... 94 3.3.1. Funkcióellátottság .............................................................................................................. 96

3.4. Máriaújfalu .................................................................................................................... 98 3.4.1. Funkcióellátottság ............................................................................................................ 100

3.5. Zsida és Zsidahegy ...................................................................................................... 103 3.5.1. Funkcióellátottság ............................................................................................................ 105

3.6. Rábafüzes és Jakabháza .............................................................................................. 108 3.6.1. Funkcióellátottság ............................................................................................................ 110

3.7. Farkasfa ....................................................................................................................... 113 3.7.1. Funkcióellátottság ............................................................................................................ 114

4.

Szegregált területek helyzetelemzése............................................................... 118

4.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása ........... 118 4.1.1. 2001-es adatok alapján megjelölt szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek 118 4.1.2. 2001 óta történt változások szegregáció tekintetében (önkormányzati adatok alapján) .. 119

4.2. Lakáskörülmények ...................................................................................................... 121 4.3. Közszolgáltatások elérhetősége .................................................................................. 121 4.3.1. Környezeti infrastruktúra .................................................................................................. 121 4.3.2. Közlekedési infrastruktúra ................................................................................................ 124 4.3.3. Humán közszolgáltatások elérhetősége ............................................................................ 124

4.4. Ágazati politikák ......................................................................................................... 127 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. 4.4.5.

Szociálpolitika ................................................................................................................... 127 Lakáspolitika ..................................................................................................................... 128 Oktatáspolitika .................................................................................................................. 129 Képzési- és foglalkoztatás politika .................................................................................... 130 Együttműködési rendszerek az ágazati politikák kapcsán ................................................ 131

4.5. Korábbi fejlesztések és azok hatásai a szegregátumok területén ................................ 131

5.

Stratégia ............................................................................................................. 133

5.1. Jövőkép ....................................................................................................................... 133 5.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ............................................................ 136 2

Szentgotthárd


5.2.1. A város egészére vonatkozó tematikus célok..................................................................... 136 5.2.2. A városrészek fejlesztési céljai .......................................................................................... 144

5.3. Beavatkozások - akcióterületek kijelölése .................................................................. 145 5.3.1. Városközpont akcióterület ................................................................................................ 145 5.3.2. Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület ............................................................... 152 5.3.3. Kaszagyári tömb akcióterület ........................................................................................... 158

5.4. Fenntarthatósági szempontok...................................................................................... 167 5.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) . 167 5.4.2. Anti-szegregációs program (beavatkozások) .................................................................... 171

5.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája ................................................................... 175 5.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ...... 175 5.5.2. Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang ............................. 175 5.5.3. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ............................................................................................................................ 179 5.5.4. Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang 179

5.6. Stratégia megvalósíthatóságának kockázatai .............................................................. 182

6.

Megvalósítás eszközei ....................................................................................... 185

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.

7.

A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ..... 185 A városfejlesztés várható pénzügyi mozgástere ......................................................... 187 Megvalósítás szervezeti rendszere .............................................................................. 188 Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................ 191 Ingatlangazdálkodási koncepció ................................................................................. 192

Partnerség .......................................................................................................... 196

7.1. Partnerségi folyamatot bemutató dokumentumok ...................................................... 197

8. 9.

Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ........................................................ 203 Mellékletek ......................................................................................................... 205

9.1. Akcióterületek ingatlanainak tulajdonviszonyai és tervezett hasznosításuk .............. 205 9.2. Anti-szegregációs szakértő nyilatkozata ..................................................................... 224 9.3. Képviselő-testületi határozat az IVS elfogadásáról .................................................... 225

3

Szentgotthárd


1. Város helyzete a településhálózatban Szentgotthárd város Nyugat-Dunántúlon az északi szélesség 46 fok 57 perc és a greenwichi hosszúság 16 fok 16 percen fekszik. Területe 67,73 km², állandó lakóinak száma 8.898 (forrás: KSH 2007.). Szentgotthárd Magyarország nyugati részén, a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye délnyugati részén, a Rába és a Lapincs folyók összefolyásánál fekszik. A Szentgotthárdi kistérség központja, Vas megye és Magyarország nyugati kapuja. Speciális geopolitikai helyzetét a „hármas-határmentiség” determinálja, mivel Ausztriával és Szlovéniával is határos. A Szentgotthárdi kistérség keleten a Körmendi kistérséggel, délen az Őrségi kistérséggel szomszédos. Ausztriában – a haza kistérségek területi szintjéhez hasonló kiterjedésű – szomszédja a Jennersdorfi járás. A város közúton a 8. sz. főúton közelíthető meg, amely mint E66 jelű nemzetközi főút biztosítja – Ausztria irányában is – a leggyorsabb közúti kapcsolatot. Szentgotthárd számára a közlekedési folyosó fejlesztése kiemelt fontossággal bír. A város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan közeli elérési útvonala van a nyugat-európai autósztráda rendszerhez (osztrák A2 autópálya). Három térségi jelentőségű város fekszik a közelében: Graz (cca. 70 km), Szombathely és Zalaegerszeg (megközelítőleg 60 km). Legközelebbi reptérként a graz-i (70 km) és fürstenfeld-i (20 km) repülőterek említhetőek meg.

1. térkép: Szentgotthárd elhelyezkedése (forrás: www.szentgotthard.hu)

1.1. Szentgotthárd szerepe a településhálózatban 1.1.1.

Szentgotthárd szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján

Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsűrűsége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján, amelyek közül Szentgotthárd rurális kistérségben (népsűrűség <120 fő/km2) található. Az OTK meghatározása szerint jellemzően vidékies kistérség, ahol a vidékfejlesztés a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. Itt a foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. 4

Szentgotthárd


Szentgotthárd

2. térkép: Szentgotthárd rurális térségbe történt besorolása (forrás: OTK)

A mező- és erdőgazdaság a legjelentősebb területhasználó. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetőség, közszolgáltatásszervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes táji karakter falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetők. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külső kapcsolatainak, elérhetőségének fejlesztése hangsúlyos.

Szentgotthárd

3. térkép: Szentgotthárd fekvése a természeti és táji értékben gazdag besorolás alapján (forrás: OTK)

Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Szentgotthárd vidékies, természeti, kulturális és táji értékekben gazdag területen fekvő település. Az OTK fenti ábrája szerint Szentgotthárd és térsége Nemzeti Park által érintett területen fekszik. A kistérség az Őrségi Nemzeti Park által védett természeti területekkel érintett. 5

Szentgotthárd


Szentgotthárd térségében a következő célokat tűzi ki az OTK: - Helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést a környezetkímélő ipari beruházások ösztönzése; A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; A közeli vagy távolabbi urbanizált területekről érkező vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakításának, a helyi lakosság és az üdülőnépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; Megteremteni az üdülőhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; A helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése; Ösztönözni kell az erdők közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelő kialakítását; Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülő programkínálat kidolgozását; A társadalmi részvételen és széleskörű partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; Támogatni az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését; Elősegíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában. - Helyi humán erőforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: Erősíteni a lakosság aktív részvételén és együttműködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; Támogatni a lakosság különböző csoportjai közötti partneri együttműködések kialakítását; Fejleszteni a helyi fiatalok és felnőttek élményszerű, informális tanulását segítő oktatási-nevelési tevékenységeket. - Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttműködései és a faluhálózatok kialakítása; A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mező- és erdőgazdasági tevékenységek összehangolásával, őshonos fajok telepítésének ösztönzésével; A térségek erdőterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdőtömbjeinek összekapcsolására is; A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kell kidolgozni;

6

Szentgotthárd


A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján kell megvizsgálni; A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; A táji értékek tűz- és katasztrófavédelmének biztosítása.” A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelöli ki a feladatokat. Ennek értelmében fontosnak tartja a természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékeinek megóvását, fenntartható hasznosítását és bemutatását a lakosság és vállalkozások bevonásával. A turizmus, a természeti környezet elemi közül főként a folyók (Rába és Lapincs) és az Őrség és Vendvidék közelsége adta lehetőségek kihasználására épül. Mindezek mellett Szentgotthárd környezetével harmóniában élő és fejlődő, rendezett és esztétikus megjelenésű európai kisváros, a kistérség minden térségközponti funkcióval ellátott központja, folyamatosan kismértékben növekvő lakosságszámmal. 1.1.2.

Szentgotthárd helyzete az országos városhálózatban

A magyarországi településhálózatban Szentgotthárd a városhierarchia alsó szintjén helyezkedik el. A kisvárosban fellelhető intézmények átlagos számban és választékban vannak jelen (pl. kereskedelem, középfokú oktatás, közszolgáltatások, bankfiókok, turisztikai szolgáltatások), ugyanakkor egyéb modern, középfokú szerepkörei részben hiányosak, részben kialakulófélben vannak (pl. gazdaságszervezés, korlátozott térségi vonzás, innováció). A hiányzó vagy részleges funkciók kiterjesztése és megerősítése Szentgotthárd településhálózatban betöltött pozíciójának fokozatos javításával, valamint a térségben betöltött középfokú ellátási szerepeinek kiszélesedésével jár. 4. térkép: Szentgotthárd elhelyezkedése (forrás: www.szentgotthard.hu)

A gazdasági-fejlődési folyamatok, a települési kapcsolatok ma már a természetes és az infrastrukturális adottságok alapján kialakuló térségi szerveződések szerint alakulnak. Szentgotthárd további kedvező, gazdaságilag is hasznosítható földrajzi/természeti adottsága az értékes és érintetlen táji környezet (Őrségi Nemzeti Park, Rába és Lapincs folyók), valamint a természeti kincsnek tekinthető termálvíz. A település legfőbb turisztikai vonzereje az élmény- és wellness fürdő (St. Gotthard Spa & Wellness), amely 645 méteres mélységből feltörő 34,5 Celsius-fokú termálvízre épült. Az önkormányzati tulajdonú fürdő 2007-ben nyitotta meg kapuit, általa a város jövőjének egyik meghatározó pillérévé vált az idegenforgalom. Szentgotthárd termálvize, a nemzetközileg is egyre fontosabb és jövedelmezőbb egészségturizmus, a gazdag táji és természeti környezete az ökoturizmus és a sportturizmus fejlesztésének lehetőségét biztosítják. Szentgotthárd kedvező közlekedési helyzete a turisztikai adottságok kihasználását is segíti, a nagyvárosok (Szombathely, Zalaegerszeg, Graz) és a turisztikai célpontok (Őrség, Vendvidék) közelsége pedig megfelelő fogyasztói keresletet biztosít a rekreációs és szabadidőipar, valamint idegenforgalom számára.

7

Szentgotthárd

1.1.3.


Szentgotthárd helyzete Vas megye városhálózatában

Szentgotthárd területnagyságát tekintve Vas megye második, lakónépességét tekintve a hatodik legnagyobb városa. Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a megyében Szombathely központtal alakult ki jelentősebb méretű agglomeráció, amely nagyságrendileg 30 településből áll (forrás: Szombathely MJV és Agglomerációja területfejlesztési programja, 2006.10.24.). Szentgotthárd közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, városi település-együttest formálva (15 település). Vas megyében a Szentgotthárdhoz hasonló méretű és adottságú kisvárosi szintű településeken él a lakosság 30%-a. Szentgotthárd és a 14 szomszédos település stabilan együttműködő kistérséget alkot.

1.2. Szentgotthárd vonzáskörzetének bemutatása Szentgotthárd szerepköre – a város méretének és gazdaságföldrajzi fekvésének megfelelően – kistérségi szinten jelentős. A település – amely egyben a nevéről elnevezett kistérség központja – 1983-ban kapott városi rangot. A szentgotthárdi kistérség két országgal is határos, nyugatról és északról Ausztriával, míg délről Szlovéniával. A kistérségre az ott élő nemzetiségek (német, szlovén) révén jellemző a kulturális sokszínűség. A kistérség központjában él a lakónépesség 60 %-a. Szentgotthárd jórészt ellátja a kistérségi központ szerepét, bár egyes közintézmények csak Körmenden érhetők el. A város környezetében 14 település (Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu és Vasszentmihály), elsősorban apró és kisméretű falvak találhatóak, melyek átlagos lélekszáma 459 fő. Szentgotthárd a kistérségi szintű központi feladatait a 4807-es KSH sorszámú statisztikai kistérségben látja el.

5. térkép: Szentgotthárdi kistérség települései (forrás: www.szentgotthard.hu)

8

Szentgotthárd

1.2.1.


Önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok települési és térségi szinten

Települési önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok ellátása Szentgotthárd Város Önkormányzata az önkormányzati törvény felhatalmazása alapján egyaránt ellát kötelező, illetve az SZMSZ-ben meghatározva önként vállalt feladatokat. A kötelező feladatok a következő területekre terjednek ki: kommunális, egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és igazgatási feladatok. A kommunális jellegű feladatokat megállapodás alapján az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat szervezte, majd a szilárd hulladék elszállítására és kezelésére a MÜLLEX Kft.-vel, a városi temető fenntartásra a Vas Megyei Temetkezési Vállalattal kötött a város szerződést. Az egészségügyi ellátásban 3 fő háziorvos és 2 fő házi gyermekorvos vállalkozói formában, 1 fő háziorvos pedig közalkalmazottként látja el az alapellátást, továbbá az önkormányzati fenntartású Rendelőintézet keretein belül biztosított a védőnői szolgálat és a fogászati szakellátás működtetése. Az építéshatósági-, gyámügyi-, és okmányirodai feladatokat és az orvosi ügyeleti ellátást az önkormányzat nem csupán települési, hanem körzeti tevékenységként a kistérségben is ellátja. A közművelődési feladatokat a Móra Ferenc Városi Könyvtár fenntartásával, valamint közművelődési megállapodás alapján a Pannon Kapu Kulturális Egyesület szervezésében látja el a város. A Kossuth Filmszínház (mozi) vállalkozási szerződés alapján működik. A három éven aluli gyermekek bölcsődei ellátását megállapodás alapján a Tótágas Közalapítvány végzi. Az önkormányzat önként vállalt feladatként végzi a középiskolai oktatást és kollégiumi ellátást a III. Béla Szakképző Iskola intézmény fenntartásával. További önként vállalt feladat az említett szakorvosi ellátás, melyet a Rendelőintézet keretein belül biztosítja a város. Kistérségi önkormányzati feladatok ellátása A szentgotthárdi kistérség önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján létrehozták a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: Társulás). A Társulás munkaszervezete a székhelytelepülés képviselő-testületének hivatala, a Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal végzi mindazon feladatokat, melyek a többcélú társulással kapcsolatosan felmerülnek. Így különösen a pénzügyi feladatokat, a Társulás keretében ellátott szakmai irányítási feladatokat, a Társulás működtetésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, stb. A Társulás feladatait elsősorban a Polgármesteri Hivatal szervezetén belül működő Kistérségi Iroda látja el, de a munkaköri leírásuk szerint részben kistérségi feladatot, részben egyéb önkormányzati feladatot ellátó köztisztviselők is segítik a Társulás működését. Miután a városi és a kistérségi ügyek mára szétválaszthatatlanok, gyakorlatilag nincs olyan ügyintéző, aki kizárólag a kistérségi ügyekkel foglalkozik. A Kistérségi Iroda 3 fő ügyintézőjének feladata például a város oktatási, közművelődési, szociális- és egészségügyi teendőinek ellátása is. Azzal, hogy nem került felállításra egy külön, önálló munkaszervezet, hanem a Polgármesteri Hivatal vállalta magára ezeket a feladatokat, lényegesen olcsóbb 9

Szentgotthárd


megoldást választott a térség (megj. a kistérségi társulások túlnyomó többsége – annak ellenére, hogy intézményeket nem is tartanak fent – önálló munkaszervezeteket hoztak létre, átlagosan 5-6 fővel.). A Társulás munkaszervezetének kiadásaihoz 2008. évben 24 millió Ft állami támogatást igényelhetett a Társulás. A Társulás – pályázati forrásból – 1 fővel működteti a Szentgotthárdi Helyi Vidékfejlesztési Irodát, amely az elmúlt időszakban aktívan közreműködött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott vidékpolitikai, a vidéki térségek felzárkóztatását elősegítő fejlesztési célok megvalósításában. Az Iroda az ÚMVP III. és IV. tengelyébe tartozó intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységével is segítette a vidékfejlesztésben érintett helyi szereplőket, ugyanúgy, mint az éppen aktuális LEADER program kapcsán. Szentgotthárd Város Önkormányzata az alapfokú oktatás- és nevelés, valamint a szociális alapellátási feladatokat is társulási formában látja el. A Társulás fenntartása alatt-, és a Társulási megállapodásban rögzített feltétek szerint működött a szentgotthárdi székhelyű és önkormányzati alapítású: - Játékvár Óvoda, ahol az óvodai nevelés biztosított az egész kistérség számára, - Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el az alapfokú oktatást, alapfokú művészetoktatást – zeneművészeti és képzőművészeti ágon –, valamint a gimnáziumi oktatást, - Városi Gondozási Központ útján biztosított a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a szociális információs szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása, valamint az időskorúak átmeneti elhelyezése, illetve gondozása, a támogató szolgálat és a közösségi pszichiátriai ellátás, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül működnek a gyermekjóléti szolgáltatások, a családsegítés, valamint az adósságkezelési szolgáltatás a rászorulók részére. A Társulás a feladatait egyrészt intézményfenntartóként, másrészt, mint közszolgáltatásokat szervező intézmény maga is aktívan részt vállal a feladatok ellátásban. A Társulás a kistérség minden települése – azon belül Szentgotthárd– számára az alábbi területeken szolgáltat: 1. Intézmény fenntartásával látja el az oktatás-nevelés területén: - az óvodai nevelést: Játékvár Óvoda Szentgotthárd, Kerekerdő Óvoda Rönök, Tapsifüles Óvoda Gasztony, valamint a szentgotthárdi óvodában foglalkoztatott logopédus útján a logopédiai ellátást, - az alapfokú oktatást: a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely intézményben pedagógus végzi a gyógy- és testnevelést, a szociális- és gyermekjóléti területen: - Városi Gondozási Központ Szentgotthárd végzi a szociális alapellátást, mely kiterjed a házi segítségnyújtásra, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, a támogató szolgálatra és egyéb közösségi ellátásokra, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd által a szociális-, és gyermekjóléti alapellátás tartalmazza a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. 2. Szervező tevékenység révén biztosított: - a Rendelőintézet Szentgotthárd irányításával az orvosi ügyeleti ellátás; - a szentgotthárdi Polgármesteri Hivatalban foglalkozatott belső ellenőr útján a belső ellenőrzési tevékenységek; 10

Szentgotthárd


-

a Móra Ferenc Városi Könyvtár irányításával a mozgókönyvtári szolgáltatás; a Berzsenyi Dániel Főiskola Pedagógiai Szolgáltató Központjával kötött megállapodás útján a nevelési tanácsadás. A Társulás munkaszervezeti feladatait a szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal végzi. Kiemelten fontos Szentgotthárd Város Önkormányzata számára a közszolgáltatások jelentős részének többcélú társulás útján történő ellátása, illetve megszervezése, mivel a társulási formában történő feladatellátás az önkormányzatok számára költséghatékonyabb és magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtását teszik lehetővé. A Társulás útján biztosított közszolgáltatások központi finanszírozása a következők szerint alakult 2008-ban: Normatív támogatás jogcíme:

Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti elhelyezést biztosító ellátás Nappali intézményi ellátás Szociális étkeztetés Támogató szolgálat Közösségi ellátás Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Óvodai nevelés Alapfokú iskolai oktatás Középfokú iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Napközi otthon, bejárási, étkezési és tankönyvtámogatás, TKT bej. Intézményi társulás óvodájába, iskolájába való bejárás Pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai és szociális továbbképzés Társulás munkaszervezet támogatás Mozgókönyvtári feladatellátás Belső ellenőrzési feladatellátás Iskolabusz szolgáltatás Összesen:

Költségvetési támogatás (felhasználási kötöttség nélkül / felhasználási kötöttséggel) /Ft

Kiegészítő normatíva (Társulási feladatellátáshoz kapcsolódó támogatás költségvetési törvény VIII. melléklet szerint) /Ft

13.300.000 990.000

3.850.000 1.040.000

8.400.000

-

8.400.000 12.308.000 8.000.000 6.000.000

3.500.000 2.300.000

11.938.480

7.936.640

70.805.000 183.724.667 47.409.833 19.538.333

-

21.897.466

38.560.000

10.635.000

-

-

2.040.000

-

1.634.000

423.346.779

20.000.000 18.200.000 4.500.000 4.366.000 107.926.000

1. táblázat: Társulás közszolgáltatásainak állami finanszírozása (forrás: 2008. évi önkormányzati zárszámadás)

A költségvetési törvény által a társulási szinten történő feladatellátás normatíva útján történő többletfinanszírozása, a társulások szélesebb pályázati lehetőségei, valamint az a tény, hogy a Társulást nem sújtja a jövedelem differenciálódás mérséklése miatti elvonás, mindezek összességében a közszolgáltatások finanszírozása szempontjából kedvező lehetőségeket teremtettek 2008. évben a kistérség önkormányzatai számára. 11

Szentgotthárd


A kistérségi társulás fontos eredménye, hogy a községek a Társulás által biztosított közszolgáltatások többségéhez továbbra is térítésmentesen jutnak hozzá, a szolgáltatások után a Társulás semmiféle hozzájárulást nem kér az önkormányzatoktól. A Társuláshoz befizetendő tagdíjból fizeti a Társulás a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács tagdíját és ebből finanszírozza az évenként megjelenő kistérségi programajánló kiadványt, a fennmaradó részből pedig kistérségi pályázati alapot képez. A többcélú kistérségi társulás megalakítása azonban nem pusztán anyagi előnyöket jelent: a Társulás működése egyre szorosabbra köti össze a Társulást alkotó településeket. A havi rendszerességgel tartott Társulási Tanácsi és Jegyzői Kollégiumi üléseken túl a térség szereplőinek / döntéshozóinak gyakori találkozási pontja a Társulás munkaszervezete. Ezeken a fórumokon nemcsak a szoros értelemben vett napirenddel foglalkozhatnak a települések vezetői, hanem az egyéb információáramlás- és közvetítés is közvetlen formát kap. 1.2.2.

A város szerepe kistérségi szinten

A kistérség területe 233,43 km2, az átlagos népsűrűsége 65 fő/km2. A térség lakosságszáma az elmúlt években 15.300 fő körül mozgott. Szentgotthárd környezetében 14 kistelepülés található, melyeknek lélekszáma a 20 főtől 1.000 főig terjed. Közös jellemzőjük, hogy többségük aprófalu és lakosságuk jelentős részének Szentgotthárd biztosít munkalehetőséget. A vendvidéki településekre különösen jellemző az a szerkezeti sajátosság, hogy egymástól távolabb elhelyezkedő porták alkotnak „szórvány” településszerkezetet. Valamennyi település önálló önkormányzattal, Csörötnek, Alsószölnök és Vasszentmihály főállású polgármesterrel rendelkezik. A kistérségben Alsószölnök, Felsőszölnök és Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu, Rátót, Rábagyarmat és Nemesmedves, Csörötnek, Magyarlak és Kondorfa településeken, valamint Vasszentmihály és Rönök településeken körjegyzőség működik. A közigazgatási térségi feladatokat Szentgotthárd város látja el. A statisztikai kistérség egyben a területfejlesztés és a vidékfejlesztés kistérség egysége. A települések közül egyedül Szentgotthárd rendelkezik városi ranggal, amely egyben Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás központja és 2005. április 28-i megalakulása óta számos programot dolgozott ki a kistérség fejlesztése érdekében. Szentgotthárd a hozzá kötődő környékbeli települések lakói számára is működteti egyes közigazgatási, közhatalmi szervezetét – illetve részlegét – pl. Hatósági és Okmányiroda, Munkaügyi Központ kirendeltsége, Gyámhatóság, Építéshatósági hivatal, Rendőrőrs, Polgári Védelmi Parancsnokság. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek – pl. bankok, biztosítók – is üzemeltetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város középiskolájába és a zeneiskolába is járnak gyerekek a környékbeli községekből. A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeznek. A könyvtárat, a múzeumot, a művelődési központot, a színházat és a mozit sem csak a helyi lakosok látogatják. Egészségügyi ellátás terén az orvosi ügyeletet kistérségi szinten biztosítja a város. A város kereskedelmi központ funkciója kevésbé markáns. Néhány szaküzlet – pl. ruházati, mezőgazdasági, vas-műszaki, bútor, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, építőanyag, stb. – a térség lakosságát is kiszolgálja. Multinacionális kereskedő cégek is megjelentek a városban, így a napi cikkek elfogadható árszínvonalon szerezhetők be. A városban üzletet nyitott hazai és nemzetközi kiskereskedelmi üzletláncok: Coop, Real és CBA (hazai tulajdonban), illetve Penny Market, Spar és Match (külföldi érdekeltség). A hipermarketek közül is érdeklődtek már a lehetőségek iránt, de a városvezetés nem kívánja

12

Szentgotthárd


nagyméretű áruház letelepedését, mivel véleménye szerint a kiskereskedelmi szolgáltatások megfelelő minőségi színvonalon és sűrűséggel is rendelkezésre állnak a lakosság számára. Szentgotthárdon több olyan szolgáltató tevékenységet végző vállalkozást is lehet találni – pl. ügyvéd, könyvelő, ingatlanforgalmazó, üveges, fuvarozó, autószerviz, stb. – amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is itt érik el a kistérségben élők. A város vonzáskörzete a turizmus területén túlnyúlik a kistérség határán. Az idegenforgalom kiemelkedő vonzerői az Őrségi Nemzeti park, a Rába folyó, mint vadvízi célpont, valamint a termálfürdő és a közvetlenül mellette a 2009 őszén megnyílt négycsillagos szálloda. A városban és környékén pihenő, kikapcsolódni vágyó belföldi és külföldi vendégek számára rendelkezésére áll továbbá egy kemping, illetve panziók és falusi szálláshelyek széles köre. Szentgotthárd és környezete szoros kapcsolata a munkaerőpiac területén is érzékelhető, hiszen a városban foglalkoztatottak jelentős számban más – elsősorban szomszédos – településekről járnak be dolgozni és a szentgotthárdiak közül is soknak (a helybeli lakosoknak az önkormányzati becslései szerint 30 %-a) más településen – főleg a nagyobb városokban, mint pl. Körmend, illetve a szomszédos Ausztriában – van a munkahelye. A város feladatának tekinti – térségközponti szerepkörét figyelembe véve – továbbra is a környéken élő mintegy 15 ezer ember számára a városi szintű és jó minőségű közszolgáltatások biztosítását, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek feltárását és kihasználását, illetve a kistérségi összefogásból származó előnyös pozíciók hasznosítását. Szentgotthárd térségi és földrajzi elhelyezkedése jelentősen befolyásolja jövőbeni központi szerepköreit is. Helyzete e téren várhatóan erősödik, amelyet a kistérségi igazgatási feladatok fokozott felvállalása is támogat. Szentgotthárd ennek a szerepkörnek az erősítése érdekében szeretné tartalommal megtölteni és újraéleszteni a monarchiabeli (a XIX-XX század fordulóján és Széll Kálmán idejében) természetes vonzáskörzetét mintegy 20-30 km sugarú körben, beleértve az ausztriai és szlovéniai területeket is. A jelentős létszámban Szentgotthárdon élő szlovén népesség révén már ma is erősek a kulturális és társadalmi kapcsolatok. A hazai szlovén kisebbség eddigi legnagyobb vállalkozása az 1998-ban átadott Szlovén Információs és Kulturális Központ, amely konferenciatermet, kiállítótermet és vendéglátó egységet tartalmaz. Itt kap helyet a nemzetiségi rádió is. A szlovén nemzetiség és az anyaország kapcsolatainak bővítését segíti elő a szintén 1998-ban Szentgotthárdon átadott Szlovén Főkonzulátus. Ausztria irányába jelenleg a gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok erősek, ennek legfontosabb eleme a sikeresen működő határon átnyúló ipari park. A jó kétoldalú kapcsolatokat az utóbbi időben sajnos megrontja a Rába „habzásának” és a határ mellett felépíteni tervezett hulladékégető ügyei.

1.3. A város szerepe a térségi munkamegosztásban Szentgotthárd településmagjának nagyságrendje és középületeinek mérete azt jelzi, hogy fejlődésének korábbi szakaszában – különösen a Trianoni döntést megelőző Osztrák-Magyar Monarchia és a városban letelepedett Széll Kálmán idejében – egy mainál jóval nagyobb, körülbelül 40 kilométeres sugarú térség központjaként működött. Szentgotthárd a XX. század elején kiterjedt igazgatási és gazdasági funkciókat látott el, amelyek az I. világháború után meghúzott új országhatárok izoláló hatásainak erősödését követően lassan elsorvadtak, szükségtelenné váltak. A város kezdetben még csak Magyarország nyugati perifériáján, majd a II. világháborút követően annak vasfüggönnyel „védett” és elzárt határsávjában találta magát, aminek következménye a mai kisebb kiterjedésű vonzáskörzete. Vas megye településrendezési terve

13

Szentgotthárd


Szentgotthárdot jelenleg is hiányos funkciójú városi központként sorolja be, amely esetben a funkciók pótlását javasolja, hogy teljes mértékben képes legyen a nevét viselő kistérség lakosságának és vállalkozásainak középszintű ellátására. A Szentgotthárdi kistérségben – a Kőszegi mellett – a megyében a legkevesebb, mindösszesen 15 település található. Lélekszámukat tekintve közülük 10 nem éri el, illetve éppen meghaladja az 500 főt, tehát aprófalu. Nemesmedves és Orfalu lakossága csupán 27 és 61 fő. A kistérségen belül erőteljes fejlettségi és ellátottságot illető különbségek vannak a Rábavölgy és a Vendvidék aprófalvas településstruktúrája között, természetesen a Rába-völgy javára, amely a 8-as (E66 jelű nemzetközi) főút forgalmából profitál. Tágabb térségre kitekintve a szomszédos jelentősebb központok Körmend és Őriszentpéter. Körmend vonzáskörzete az 1960-as évek intézményi átcsoportosításának hatására túlnyúlik kistérsége határain és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, mivel az Őrség mind a mai napig városhiányos. Körmend vonzása korábban erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdasági erejének növekedése funkcióinak erősödését vonta maga után. Az Őrség központja Őriszentpéter, amely az alapellátáson túl néhány egyéb funkcióval képes szolgálni, de a középfokú ellátási és igazgatási tekintetben Körmendhez kapcsolódik. Szentgotthárd alapfokú térségi jelentőségű funkciói: - Építési hatóság, Gyámhatóság és Okmányiroda hatóköre kiterjed a kistérségre; - Szentgotthárd óvodája és az Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is kistérségi jelentőségű. Szentgotthárd középszintű térségi jelentőségű funkciói: - Középfokú oktatás, mint Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a III. Béla Szakközépiskola – kistérség; - Munkaügyi központ – kistérség; - Rendőrőrs – kistérség; - Polgári Védelmi Parancsnokság – kistérség; - Szakorvosi Rendelőintézet – kistérség; - Országos Mentőszolgálat – kistérség; - Tűzoltó parancsnokság – kistérség. Szentgotthárd megyei jelentőségű funkciói: - Vas megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő – megyei vonzáskörzet Más városokban igénybe vehető közép- és felsőfokú intézmények, funkciók: - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – Körmend - Földhivatal – Körmend - Kórház – Körmend, Szombathely - APEH Vas megyei Igazgatósága – Szombathely - Közjegyző – Körmend - Bíróság – Körmend - Felsőfokú oktatási intézmény – Szombathely. Magyarország schengeni együttműködéshez való csatlakozásával, a határok átjárhatóságának szabaddá tételével a város új lehetőséget kapott a közvetlen határon túli környezetével a sokrétű és alacsonyabb szintű közlekedési hálózatok összefűzésére. A város önkormányzata azzal számol, hogy az 1990-es éveket megelőzően méltánytalanul háttérbe szorított Szentgotthárd vonzáskörzete a hármashatár átjárhatóságával és a gazdasági, turisztikai potenciáljának kiteljesedésével egyre erőteljesebben érvényesül az osztrák és szlovén területeken is. A határok megnyitásával már megindult a vonzerő kiterjedése Burgenland déli 14

Szentgotthárd


területeire, de a Szlovéniában található területekkel való kulturális együttműködés – az itt élő jelentős létszámú kisebbség aktív közreműködésével – is már évek óta kiváló. A térségi munkamegosztás legfontosabb elemei a munkahelyeket biztosító határon átnyúló ipari park, a sokszínű kulturális kapcsolatok, valamint az új idegenforgalmi vonzerőként a közelmúltban átadásra került termálfürdő és szállodakomplexum, illetve az ahhoz kapcsolódó egészségügyi és egyéb turisztikai szolgáltatások. Szentgotthárd teljes körű városi központtá fejlődését középtávon visszafoghatja az igazgatási, társadalomszervező és adminisztratív funkciók szélesebb skálájával rendelkező Körmend, melynek elérhetősége közúton csupán 20-25 perc. Természetesen a két város közötti funkciók megosztása tágabb térségi szinten jól működtethető, amit például a Szentgotthárdi Ipari Park irányába naponta ingázó és ott foglalkoztatott körmendi munkavállalók esete is jól példáz. Szentgotthárd településszerkezeti terve1 középtávon az alábbi térségi hatással bíró intézményi fejlesztéseket határozza meg: - A közigazgatási rendszer átszervezése kapcsán középfokú igazgatási funkciók Szentgotthárdra kerülésének szorgalmazása; - Közjegyzői státusz megszerzése; - Földhivatali információs és adatszolgáltatási lehetőség megteremtése; - Rendőrőrs technikai feltételeinek javítása és kiemelt hatáskörűvé fejlesztése; - Felsőfokú képzés, esetleg valamely főiskola kihelyezett tagozatának Szentgotthárdra telepítése; - Rábafüzesen német információs központ, helytörténeti bemutató, könyvtár létesítése. A településszerkezeti terv az abban rögzített távlati szerepkörök alapján csak hosszútávon látja reálisnak a teljes körű városi funkciókhoz szükséges és hiányzó intézmények megvalósítását. A legtöbb középfokú intézmény, mint az ÁNTSZ, Földhivatal, APEH, Bíróság ugyan nem kifejezetten területigényesek, kivéve a Kórházat, amelynek távlati helyét a megüresedett Határőr laktanyában javasolja a város településszerkezeti terve kijelölni.

1

280/2004. sz. Képviselő-testületi határozat

15

Szentgotthárd


2. Városi szintű helyzetelemzés 2.1. Városszerkezet 2.1.1.

Morfológiai tényezők

Szentgotthárdot és annak térséget középen kelet-nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté, amely hazánk egyetlen vadvízi turizmusra lehetőséget adó folyója. Földrajzi szempontból három részre osztható a kistérség. Az Alpokalján fekvő kistérség déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke, más néven a Vendvidék található. Erdős, tagolt dombságával, gyantaillatú fenyveseivel és nyugodt légkörű falvaival tűnik ki hazánk tájai közül. A kistérség középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik, változatos domborzati felépítéssel, bőtermő rétekkel és patakokkal. A terület Nyugat-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű völgye, ahol a szőlőhegyek összekötésével túraútvonal került kialakításra. Északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely a térség és az ország határvonalát is kijelöli. A kistérség jelentős része erdőterület. Itt található az Őrségi Nemzeti Park, amely a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri statisztikai kistérség nagy részét lefedi és átnyúlik a Körmendi kistérség területére is. Az 1990-es évek második felében indították útjára PhareCBC támogatással a hármashatár menti Natúrpark Programot, melynek Ausztriával és Szlovéniával közösen történő továbbvitele szerepel a fejlesztési tervekben. A város kialakulásában kiemelkedő szerepe volt a közlekedésnek, ahol a Rába völgyében az árvizeket kikerülve, de a vízfolyásokkal párhuzamosan két útvonalat jártak ki eleink: - a fontosabbikat a Körmend irányából Graz felé tartót a Rábától és a Lapincstól északra, - délre pedig a Csörötnektől Gyanafalvára vezető kisebb jelentőségű utat. Ezen utak mentén alakultak ki a ma Szentgotthárdot alkotó városrészek: északon Jakabháza és Rábafüzes, délen Rábakethely és Rábatótfalu. Szentgotthárd kiemelt helyen utak és vizek találkozásánál telepedett meg. A Rába völgyét néhol meredeken felfutó, délen patakvölgyekkel szabdalt domboldalak szegélyezik. A Rába jobb és bal partján húzódó településsort a folyók és árterületeik választották el, hidak viszonylag nagy távolságban épültek egymástól. Zsida zsákfaluként különállóan feküdt a Zsida patak völgyében. Máriaújfalu pedig Rábakethelytől keletre a déli irányban kiágazó a Hársas-patakot követő út mentén alakult ki. 1872. szeptember elsején nyílt meg a Szombathely-Szentgotthárd-Gyanafalva vasútvonal, amely az ipar meghonosodásának alapfeltétele volt, ezután települt be a Rába-Lapincs és a vasút által körbezárt terület Szentgotthárd legrégibb ipari létesítményeivel: 1896-ban a Selyemszövőgyárral, 1894-ben a Dohánygyárral. Az ipari fejlődést követően a lakóterületek is bővülni kezdtek, Szentgotthárd és Rábakethely összeépült. Az 1950-es évek elején valósították meg a Rábafüzes felé vezető út mai nyomvonalát az új Rába-híddal, majd kialakították a Kaszagyártól a vasútig terjedő lakóutcákat. A város tradicionális mag részéhez minden irányban kapcsolt települések csatlakoznak, melyek egy része már szinte összenőtt a városmaggal (pl. Rábakethely). Vannak olyan településrészek melyeknél ez a folyamat csaknem befejeződött (Rábatótfalu, Máriaújfalu és Zsida), s vannak olyan településrészek, melyek a topográfiai és vízrajzi viszonyok miatt valószínűleg a jövőben sem kapcsolódnak közvetlenül a városmaghoz (Rábafüzes és Jakabháza, valamint Farkasfa).

16

Szentgotthárd

2.1.2.


Történeti tényezők

Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő létszámban élnek szlovének és németajkúak is a városban. A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el. A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányk építették. A monostort is, az erődöt is a Bocskai-felkelés idején az osztrákok felrobbantották, ezzel a szerzetesi élet megszűnt. A török elleni 1664 évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelmet eldöntő mozzanat az volt, amikor a menekülő törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába. Sajnos a vasvári békében nem sikerült kihasználni a győzelemből fakadó helyzeti előnyt. Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, megkezdődött Szentgotthárd iparosodása is. A város gyors összeköttetésbe került a fejlettebb stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Ez a fejlemény hihetetlen gyors gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezetett Szentgotthárdon az 1800-as évek végén. Egymás után alakultak a gyárak, üzemek (pl. Játékgyár, Dohánygyár, Óragyár, Selyemszövőgyár és Kaszagyár). A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szerveződések. A XX. század első évtizedének végére Szentgotthárd pezsgő kisváros lett, a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak. A szentgotthárdi fejlődés egyik mozgatója Széll Kálmán volt, aki előbb a térség országgyűlési képviselőjeként, később miniszterként és miniszterelnökként támogatta az elképzeléseket. A város aranykora az első világháborút követő Trianoni békeszerződések után véget ért. Vonzáskörzetének nagy része külföldre került. A két világháború között stagnálás, a szocializmus első évtizedeiben elsorvadás jellemezte a települést. Szentgotthárdot nem fejlesztették és közintézményeit is fokozatosan elköltöztették. Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett. A monostor alapításának 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltozás hozta. A város szabadabban tudta szervezni az évtizedekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét. Ez először a kultúra és a sport területén hozott sikereket, de rövidesen a gazdasági eredményekben is tükröződött. Szentgotthárd kedvező gazdaságföldrajzi fekvése és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a külföldi befektetőket. A város vezetése felismerte történelmi esélyét és nagyszabású infrastruktúra és iparfejlesztési programot indított el. A 90-es években megalapították a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Parkot, amely ma több mint 3.000 fő számára biztosít munkalehetőséget. Az iparfejlesztéssel párhuzamosan az intézményhálózat is bővült, oktatási, egészségügyi és kulturális létesítmények sora újult meg. Szentgotthárd kereskedelme is felvirágzott, a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek gomba módra szaporodtak a városban és a környéken. A kereskedelem és néhány szolgáltatás fejlődésének hátterében a rendszerváltást követő évtizedben elindult nagyarányú osztrák és szlovén bevásárló turizmus állt. Napjainkban a bevásárló turizmus jelentősége lecsökkent. 17

Szentgotthárd


Szentgotthárdnak és térségének egyre inkább a minőségi turizmus és más szolgáltató iparágak irányába kell fejlődnie. Az önkormányzat ennek támogatására az elmúlt évtizedben előkészítette a Termálpark elnevezésű programját. Ennek eredményeként 2007-ben átadására került a térségi jelentőségű termálfürdő, majd 2009-ben annak szomszédságában egy négycsillagos szálloda avatására került sor. A városvezetés – az ipari termelőtevékenység kapacitásbővítése – mellett az idegenforgalomra és kapcsolódó szolgáltatásokra alapozó fejlesztési elképzeléseket kiemelten támogatja, amely várhatóan az elkövetkező évtized egyik meghatározó fejlesztési iránya lesz. Az adottságok e tekintetben kedvezőek, mivel az egészségturizmus (lásd termálkomplexum és szálloda), az Őrségi Nemzeti Park, a Rába, a kulturális és gasztronómiai hagyományok, valamint a történelmi – különösen a barokk – emlékek színes kínálatára építve vonzó turisztikai programcsomagok állíthatóak össze. Szentgotthárd – az 1800-as évek végéhez hasonlóan – ismét történelmi lehetőség előtt áll. Az EU csatlakozást, majd az országhatárok szabad átlépést lehetővé tevő schengeni övezetbe történő belépést követően visszanyerheti a több mint 100 éve elvesztett természetes vonzáskörzetét, ezzel ismét elfoglalhatja hagyományaihoz és gazdaságföldrajzi adottságaihoz méltó helyét a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségében. 2.1.3.

Főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek

A 8-as főút (E66 nemzetközi út) a város legfontosabb kapcsolata. Ennek fejlesztése a város alapvető érdeke, mert amint elkészül a Körmend elkerülő gyorsforgalmi szakasz és Rábafüzes irányába is folytatódik a fejlesztés, úgy az ígéretek szerint az osztrákok is kiépítik a rábafüzesi határátkelőtől az autópálya csatlakozást. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján (http://www.khem.gov.hu) található közlekedésfejlesztési projektek listáján szerepel az M8 Körmend nyugat és Rábafüzes (országhatár) + Körmend elkerülő szakasz. A térképen bemutatott 30,7 km-es szakasz 2x2 sávos gyorsforgalmi út + gyorsforgalmivá fejleszthető útként szerepel a minisztérium indikatív listáján.

M8 Rábafüzes és Körmend között

6. térkép: Az országos közúthálózat fejlesztése 2008-2013. között (forrás: www.khem.gov.hu)

18

Szentgotthárd


Szentgotthárdon a GYSEV Zrt. biztosítja a vasúti szolgáltatást (https://www.gysev.hu), amely 2006. december 10-i vasúti menetrendváltással vette át a MÁV Zrt.-től a SzombathelyKörmend-Szentgotthárd pályaszakasz üzemeltetését.

7. térkép: GYSEV Zrt. vasúti hálózata (forrás: https://www.gysev.hu)

A GYSEV Zrt. tulajdonosi szerkezete alapján igazi nemzetközi vasúti szolgáltató vállalat, melyet a Magyar Állam (66,5%) mellett, az Osztrák Állam (28,6%) és a szintén osztrák Strabag SE (4,9%) tulajdonolják közösen. A vasúti személy- és a teherforgalom nincs zavaró hatással a város életére, mert a szerelvények nem jönnek be a történelmi városközpontba. A vasút északról elkerüli a várost, amelynek fejlesztésére is lehetőség van, amennyiben az új befektetők az ipari park kapacitásának bővítése során igénylik új iparvágány csatlakoztatását. Szentgotthárd vasúti kapcsolatait jelentősen javítja a várhatóan 2011-ben átadásra kerülő KÖZOP-2.3.0-07-2008-0002 számú kiemelt uniós projekt (forrás: https://www.gysev.hu), amelynek keretében a GYSEV Zrt. mintegy 50 Mrd forintos beruházással elvégzi a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal teljes rekonstrukcióját. A vasútvonal fejlesztésének fő célja az utazóközönség és az áruszállítás igényeinek megfelelő költséghatékony működési feltételek kialakítása, a szolgáltatások minőségének javítása, a menetidő, a környezeti zajterhelés és légszennyezés csökkentése, valamint a szállítási biztonság növelése. Feladat a teljes vonalon a jelenlegi 60-80 km/h-ról 120 km/h közlekedési sebesség megteremtése, a tengelyterhelés felemelése 210 kN-ról 225 kN-ra, az ETCS2 fogadására alkalmas állapot előkészítése, a Szombathely és Szentgotthárd vasútvonalon korszerű biztosítóberendezés létesítése és villamosítása. A motorvonat beszerzéssel a személyszállítási szolgáltatás minősége javul. Szentgotthárd helyi és helyközi autóbusz közlekedést az állami tulajdonú Vasi Volán Zrt. (http://www.vasivolan.hu) járatai biztosítják. Az autóbusz pályaudvar és a forgalmi iroda Szentgotthárd, Hunyadi u. 65. szám alatt található. Mivel Szentgotthárdon belül és a kistérség többi települése felé is buszjáratok biztosítják a tömegközlekedési kapcsolatot, ezért a 19

Szentgotthárd


városvezetés az autóbusz pályaudvart – az utazóközönség, illetve a pályaudvar környékén lakók igényeinek megfelelően – a jelenlegi helyéről szeretné áthelyeztetni a vasútállomás mellé. A buszpályaudvar áthelyezésének kedvező hatásaként egyrészt megvalósul a vasúti- és buszközlekedés közötti közvetlen átszállási lehetőség, másrészt fejlesztési terület szabadul fel a „Kaszagyári tömb” akcióterület déli részén. Az önkormányzata a 304/2008. határozatával elfogadta a településszerkezeti terv felülvizsgálatát, amely lehető teszi a buszpályaudvar áthelyezését. A 209/2009. augusztus 27-i határozatával hozzájárult a szentgotthárdi buszpályaudvar vasútállomás mellé történő áthelyezése engedélyezési tervéhez. A tervdokumentációt a GYSEV Zrt készíttette és részét képezi NYDOP-2009-3.2.1/B kódszámú „Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások” pályázati dokumentációnak. A legközelebbi nemzetközi repülőtér Ausztriában, a Szentgotthárdtól mintegy 85 km távolságra fekvő Graz mellett érhető el. További nemzetközi repülőterek: - Maribor (Slo) kb. 120 km, - Bécs (A) kb. 175 km, - Zágráb (Hr) kb. 180 km, - Ljubjana (Slo) kb. 200 km, - Ferihegy (H) kb. 265 km. Kisebb személyszállító gépek fogadására alkalmas repülőterek távolsága Szentgotthárdtól: - Fürstenfeld (A) kb. 20 km, - Punitz (A) kb. 30 km, - Szombathely (H) kb. 60 km. - Sármellék (H) kb. 100 km. 2.1.4.

Város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők

A tipikusan kisvárosias jellegű beépítés csak a városközpont közvetlen környezetére korlátozódik, csápjai némileg kinyúlnak a belvárost átszelő közutak mellett. A csápok némelyike „lakótelep” szerű ismétlődő háztömbökből áll, azonban Szentgotthárdnak nincsen nagy, összefüggő lakótelepe. A központi belterület és a csatolt falvak összeépülése kertvárosi lakóterületekkel történt. A központhoz közeli falusias beépítések is lassan kertvárosivá válnak, mint például Zsida és Rábakethely. A falusias használat és jelleg a különálló városrészekre jellemző, ilyen Farkasfa és Jakabháza, valamint Rábatótfalu és Máriaújfalu szélei. A városszerkezetre hatással vannak a domboldalakra felkúszó, többnyire nagytelkes, villasorokat utánzó utcák, melyek folyamatos alakulása napjainkban is tart. A városszerkezetet markánsan meghatározó tényezőként szükséges foglalkozni a jelenleg működő és a tervezett nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési rendszerekkel. A folyóvölgy északi és déli peremén elhelyezkedő településrészeket összekötő utak sűrítését a költséges hidak építése mindig is akadályozta. A városrészek kapcsolatát jelentősen akadályozó tervezett műtárgy a városközpont és Rábafüzes között tervezett M8-as gyorsforgalmi út. Az összeköttetést jelenleg biztosító Füzesi út távlatban belső ipari úttá válik és az őt kísérő kerékpárúttal együtt külön szintű átvezetéssel halad majd keresztül a gyorsforgalmi úton, így a két városrész kapcsolatának minőségében szerencsére nem várható jelentős változás. Az ipari parkot keletről elkerülő tervezett út teljes értékű csomóponttal csatlakozik az M8-ashoz minden városrész számára biztosítva a feljutást, és az észak-déli második közlekedési kapcsolatot is.

20

Szentgotthárd


A központi belterület és a közvetlen környéken lévő városrészek fő belső tengelye a gyűjtőúttá váló jelenlegi közút lesz, az átmenő forgalom elkerülő utakon bonyolódik. A Rábakethelyt északról elkerülő út a keleti elkerülővel való találkozása után gyűjtőút szerepkörrel folytatódik tovább a minden bizonnyal nagy forgalmú termálfürdő keleti oldalán létesített parkolóig. Jakabháza számára továbbra is a 8. sz. főúton van lehetőség a központi belterület és onnan a többi városrész elérésére. Farkasfát változatlanul a közút fűzi Máriaújfalun keresztül a városhoz. Közvetlen belső kapcsolatot javasol a szerkezeti terv önkormányzati megvalósításban Jakabháza és Máriaújfalu között. Kivitelezése igen költséges egy új Rába-híd szükségessége miatt. Szintén közvetlen kapcsolat létesíthető Zsida és Zsidahegy között. 2.1.5.

Főbb szerkezeti problémák és következményeik

A normatív mutatók szerint lakáshiány van Szentgotthárdon. Megállapítható továbbá, hogy a családi házas és a többszintes beépítés egyaránt keresett, a jelenlegi beépítési formák rendkívül változatosak, ki-ki megtalálhatja a számára megfelelőt. A foghíjtelkek, a tömbbelsők egy része nem forgalomképes, mert művelik, vagy családtagoknak tartogatják. A lakáshiány enyhítésére és a beköltözők letelepítése céljából szükség van a különböző minőségű lakásépítés lehetséges helyeinek kijelölésére, valamint különböző beépítési formák közötti választási lehetőség biztosítására. Az 1990-es évekig a város déli irányban terjeszkedett az Akasztó dombig, amely meredeken kiemelkedő felszínével a továbbjutást megakadályozta. 1993-ban készült el a TÉR és FORMA Szeged Kft. tervezésében az a városfejlesztési terv, amely a legközelebb eső városrészek összeépítését előirányozta. Ennek szellemében Rábakethely és Zsida között megvalósult a Kethelyi mező kertvárosias tömbje, s ezzel a lakóterület Zsidáig teljesen körülöleli az Akasztó dombot. Elkészült az Akasztó domb, majd a Rábakethely és Máriaújfalu közötti terület részletes rendezési terve. Az előbbi déli irányban tömöríti a várostestet, az utóbbi keleti irányban teszi folyamatossá a beépítést. Rábatótfalut a lebontott téglagyár területe különíti el Szentgotthárdtól, amelyre szintén elkészült a lakóterületi beépítés terve. A Rábafüzes és a városközpont közötti külterületi sávban az elmúlt évtizedekben jelentős ipartelepítés zajlott, amely kedvezőtlen árvízi és felszíni érzékenységi, rossz tájolási viszonyai ellenére az egyetlen választási lehetőség volt, mivel a város Rábától délre fekvő részei az Őrségi Nemzeti Parkba vannak beágyazva. A Lahn patak árvizeitől az elkészült vápa mentesíti az iparterület sávját. Az ún. Ipari Park I. ütem betelt, a II. ütemek út-, közműellátása kiépített, tehát a vápa déli töltéséig előkészített, igénybe vehető terület áll rendelkezésre. Az M8-as út tervezett áthaladása és csomópontja környeztében kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kijelölése látszik célszerűnek. Szentgotthárd és Rábatótfalu között a megszűnt téglagyár és agyagbányája, az út szemközti, Rába felőli oldalán a Ládagyár és mellette a vízműkutak környéke beépítetlen. A két városrész összenövését a volt téglagyári területen tervezett lakópark, illetve az agyagbánya szabadidőparkká való átépítése segíti elő. A Ládagyár környéke a szomszédos vízműkutak érzékeny területei miatt továbbra sem beépíthető. Az összeépülés megtervezése rögtön felveti a történeti városrészek tagolásának, megkülönböztetésének kérdését is, melyet néhány helyen a patakokat kísérő zöldsávokkal máshol közterület-rendezési eszközökkel lehet megoldani. Jakabháza és Farkasfa az eddig felsorolt városrészektől jelentős távolságban fekszik, különállásuk változatlanul fennmarad. Déli irányban az önkormányzat a város terjeszkedését az Őrségi Nemzeti Park megalakulásakor kijelölt határvonaláig tervezi.

21

Szentgotthárd


2.2. Gazdaság 2.2.1.

Ágazati szerkezet (vállalkozások megoszlása ágazat szerint)

A vállalkozások gazdasági ágak szerinti összetételében markánsabban jelennek meg a település adottságai és lehetőségei, mint az urbánus jelleg. A mezőgazdasági termelésre specializálódott szervezetek aránya magasabb volt a megyei és regionális átlagnál, bár növénytermesztésre inkább csak a Rába folyóvölgye alkalmas. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék az uralkodó haszonnövények. A városban többen foglalkoznak fenyőfélék nevelésével, melyek elsősorban a karácsonyi ünnepek előtt kerülnek a piacra. Szentgotthárdon a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben az iparé a vezető szerep, annak ellenére, hogy az ide sorolt szervezetek részesedése nem mutatott lényeges eltérést a Vas megyei és a nyugat-dunántúli átlagtól. Az építőipari vállalkozások elsősorban a környéken felmerülő igényeket szolgálják ki. A legtöbb vállalkozás kereskedelmi, javítási feladatok ellátására szakosodott. Elterjedésüknek egyrészt kedvezett, hogy a környező Vendvidék és az Őrség településein élők számottevő keresletet jelentenek a viszonylag gyenge ellátottság miatt. Másrészt ösztönzőleg hatott a vállalkozásalapításra a Szlovéniából, de különösen az Ausztriából a városba irányuló bevásárló-turizmus. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás a vonzerők fejlesztése révén a helyi gazdaság egyik fejlődő ága, megyei és regionális kitekintésben gyakrabban találkozhatunk ilyen vállalkozásokkal. Az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások aránya a második legmagasabb, előfordulásuk azonban jelentősen elmaradt a megyei és a régiós átlagtól. Elterjedésüket hátráltatja és nehezíti a viszonylag szűk piac, amely a megye délnyugati részének mérsékelt gazdasági fejlettségére vezethető vissza. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatást nyújtó szervezetek gyakori jelenléte és közöttük is az egyéni vállalkozások magas aránya (86%) ugyancsak összefügg a határ menti turistaforgalommal. Az arány eltérése a

Gazdasági ág

Működő vállalkozások

Nyugatdunántúli régió átlagához képest, százalékpont

Vas megyei száma

megoszlása, százalék

514

100,0

Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás

36

7,0

1,7

2,5

Ipar

45

8,8

0,1

-0,3

Építőipar

30

5,8

-6,1

-5,8

Kereskedelem, javítás

116

22,6

1,8

2,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

40

7,8

1,7

1,9

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

26

5,1

0,5

0,1

Pénzügyi közvetítés

16

3,1

-1,2

-0,9

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

91

17,7

-4,7

-6,1

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

79

15,4

6,8

7,2

Összesen Ezen belül:

2. táblázat: Működő vállalkozások főbb gazdasági ágak szerint, 2007 (forrás: KSH)

22

Szentgotthárd


A legfontosabb tevékenységek a város északkeleti részen kialakított gazdasági övezetbe összpontosulnak. A 145 hektáros terület 1997 óta rendelkezik államilag elismert ipari park címmel. Jelentősége és különlegessége az, hogy a határ túloldalán kialakított Heiligenkreuzi ipari parkkal együttműködve Magyarország egyetlen határon átívelő ipari parkja. A két terület önállóan kezdte meg a működését, majd 2000-től a közös többségi tulajdonos révén összehangolt fejlesztések kezdődtek el. A Szentgotthárdi ipari parkba 30 vállalkozás települt be, melyek a hasznosítható területnek jelenleg 57%-át foglalják el. A magyar és az osztrák oldal között határátlépési pont létesült. Az összközműves területen biztosított a vasúti szállítás lehetősége is. A szentgotthárdi részen 2003 óta logisztikai központ nyújt különféle szolgáltatásokat a már betelepült és a befektetési szándékkal érkező vállalkozások részére. 2.2.2.

Vállalkozások megoszlása méret (mikro-, kis és közép, illetve egyéb) szerint

Szentgotthárdon a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2007 végén 514 vállalkozás működött, melyek együttesen a Vas megyében lévők 3,1%-át képviselték. Számuk 2000 decembere óta 40-nel, azaz 8,4%-kal gyarapodott, az időszak folyamán azonban hullámzóan alakult. A Szentgotthárdi kistérségben működő négy vállalkozás közül három a városba tette a székhelyét. A vállalkozások sűrűsége területi összevetésben magasnak tekinthető. Szentgotthárdon minden négyzetkilométeren átlagosan 7,6 vállalkozás működött, több mint az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. 600

db

500 400 300 200 100 0 2000

2001

2002

2003

Társas vállalkozás

2004

2005

2006

2007

Egyéni vállalkozás

1. grafikon: Működő vállalkozások száma az év végén (forrás: KSH)

A lakosság vállalkozási aktivitása ugyanakkor nem túl magas. Az ezer lakosra vetített vállalkozások száma (57,2) ugyanis elmaradt a Vas megyei (63,9) és a nyugat-dunántúli régió (69,0) átlagától. Szentgotthárdon 2007 végén a nyereségérdekeltségű szervezetek 47,1%-a társas, fennmaradó hányada pedig egyéni formában működött. A társaságok száma az ezredforduló óta nagyobb ütemben nőtt, mint a magánkezdeményezéseké, így erősödött a szervezeti struktúrában betöltött súlyuk. A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele a fejlett piacgazdaságokra jellemző szerkezetet mutatja. A cégek 58,3%-át jegyezték be kft-ként. A gazdasági forma népszerűsége az újonnan alakult vállalkozások között 2000 óta a töretlenül nőtt. Ezzel szemben a nagyobb személyes felelősséggel és általában alacsonyabb alapítói 23

Szentgotthárd


vagyonnal rendelkező társaságok (bt-k, kkt-k) száma csökkent. Részvénytársasági formában nem működött vállalkozás Szentgotthárdon, szövetkezetből is csupán egy. A vállalkozások méretstruktúrája kissé eltért a többi területi egységétől. Kis- és közepes méretű szervezetekkel ugyanis gyakrabban találkozhatunk Szentgotthárdon, mint másutt. Ennek ellenére a piacot itt is a mikrovállalkozások (92,6%-uk sorolódott a legfeljebb 9 főt foglalkoztatók közé) uralják. A nyereségérdekeltségű szervezetek 5,4%-a tartozott a 10–49 főt foglalkoztatók csoportjába, nagyméretű, azaz 249 fő feletti cég pedig mindössze egy működött a városban. A társas vállalkozások között ritkábban fordultak elő mikrovállalkozások, de még így is több mint négyötödük legfeljebb 9 alkalmazottal rendelkezett. 2.2.3.

Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei

Szentgotthárd gazdaságát a határ menti elhelyezkedés mellett a közlekedési kapcsolatok (főközlekedési út közelében fekszik, vasútvonal szeli át) és az ipari hagyományok folytatása határozza meg. A gazdaság szerkezete az 1990-es években gyökeresen átalakult, legfontosabb területe, az ipar sikeresen modernizálódott. A kedvező földrajzi fekvés és a gazdasági tevékenységek folytatására kialakított, teljes körű infrastruktúrával ellátott területek az elmúlt években vonzották a befektetőket. Az ipartelepítés eredményei megalapozták a gazdaság más területeinek a fejlesztését is. A helyi gazdaság vázát a feldolgozóipar képviseli, de a tevékenységek változatosságát többek között a kiskereskedelmi- és vendéglátóegységek, szolgáltató helyek nagy száma, a közelmúltban átadott termálfürdő és a magas színvonalú szálláshelyek képviselik. Szentgotthárd gazdaságának vezető szereplője a GM Powertrain Magyarország Autóipari Kft. Közismertebb nevén az Opel szentgotthárdi gyáregysége eredetileg első generációs Astra személyautókat, illetve Opel motorokat és hengerfejeket gyártott. Az autógyártás befejezése után 1999-tól a motor, hengerfejgyártás kiegészült a sebességváltók előállításával is. Az üzem a létrehozott termelési érték és az innovációs potenciál vonatkozásában 1992 óta nemcsak Vas megye, hanem a nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó vállalata. Mellette több kis- és közepes méretű feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozással találkozhatunk a településen, melyek a hármashatár mentén a foglalkoztatásban is fontos szerepet töltenek be. Az elmúlt években a városban befizetett iparűzési adó éves összegei az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés /év

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

612.672

642.804

644.731

764.401

662.345

Éves összes ideiglenes iparűzési adóbevétel eFt-ra kerekítve

31

59

71

173

341

10 legnagyobb vállalkozás által fizetett iparűzési adóbevétel összesen eFt-ra kerekítve

516.789

513.154

529.550

633.138

534.915

Éves összes állandó iparűzési adóbevétel eFt-ra kerekítve

3. táblázat: Szentgotthárdon befizetett iparűzési adó éves összesített összege (forrás: önkormányzat)

A városban a külterületen található határon átnyúló ipari parkban koncentrálódnak a gazdaság legnagyobb foglalkoztatói és a legtöbb adót befizető vállalkozásai. Az ipari park a gazdaság „zászlóshajója” (benne a magyar oldalon az Opel szentgotthárdi gyáregysége a legnagyobb). Ennek megfelelően a befizetett iparűzési adó döntő többségét is az ipari parkban letelepedett cégek (lásd dőlt betűvel kiemelve) fizették be a városban: - General-Motors Powertrain- Magyarország Kft., motor- és hengerfejgyártás, Füzesi u. 15. (Ipari Park) 24

Szentgotthárd


-

Arcelor-Mittal Szentgotthárd Kft., gépipar-huzalgyártás, Haris u. (Ipari Park) Magyar Forgácsolástechnikai és Szolg. Kft. (HTCM Ltd.), szerszámok utánélezése, Füzesi u. 15. (Ipari Park) - F.O.C.U.S.ON Logistics Kft., logisztikai szolgáltatás, Füzesi u. 15. (Ipari Park) - Washington Group Kft., karbantartás, Füzesi u. 15. (Ipari Park) - Dometal Préstechnikai Kft., autóipar, préstechnika, szerszámkészítés, Füzesi u. 13. (Ipari Park) - OTP Bank Nyrt., banki szolgáltatások, Mártírok u. 2/a. - Erste Bank Hungary Nyrt., banki szolgáltatások, Széchenyi u. 2. - K & H Bank Zrt., banki szolgáltatások, Széll K. tér 23. - Magyar Posta Zrt., postai szolgáltatások, Széll K. tér 12. - Vossen Frottier Kft., frottír termékek gyártása, Haris u. 1. (Ipari Park) Az ipari parkot jelenleg a Szentgotthárdi Ipari Park Gazdaságfejlesztő és Beruházó Kft. működteti, melynek a tulajdonosi szerkezet: - Szentgotthárd Város Önkormányzata 8,4 % (9970 Szentgotthárd, Széll K. tér 11.) - WIBAG Infrastruktur Kft 89,5 % (Ausztria, Burgenland 7000 Eisenstadt, Technologiezentrum) - Heiligenkreuz Nagyközség Önkormányzata 1,4 % (Ausztria, Burgenland, 7561 Heiligenkreuz 126.) - TESCO Nemzetközi Együttműk. és Tanács. Kft. 0,7 % (1054 Budapest, Hold u. 21.) A Kft. két ügyvezető irányítja: - Takáts József (egyben az önkormányzat EU Integrációs és Gazdaságfejlesztési Csoport vezetője); - Josef Leopold (osztrák többségi tulajdonos részéről). Az ipari park a 8. sz. főközlekedési úttól 1.200 m, Szentgotthárd városközponttól 1.500 m távolságban terül el. A terület a Rába és Lapincs folyók áradása elleni védelmet biztosító un. vápacsatornával és árvízvédelmi bajusztöltéssel határolt északról, illetve keletről, míg nyugatról a Szentgotthárdot és Rábafüzes városrészt összekötő 7459 sz. út, illetve az államhatár, délről pedig a Graz-Szombathely vasúti fővonal határolja. A 7459. sz. közútról, illetve teljes műszaki infrastruktúrával ellátott önkormányzati kezelésű ipari parki feltáró útról megközelíthető a cca. 350.000 m2 szabad terület. A korszerűsítés előtt álló, 1,2 km távolságra húzódó 8-as számú főközlekedési út és az ausztriai A2 autópálya közelsége, valamint az iparvágányi ellátás lehetősége adott. A szentgotthárdi vasútállomás 2 km távolságon belül az ipari park közelében húzódik. A vasútvonal közelsége lehetővé teszi a teljes terület iparvágánnyal való ellátását. Az I. ütem területén az OPEL Magyarország Járműgyártó Kft. iparvágányt létesített. A II. számú építési területre az iparvágány és járulékos létesítményei tekintetében mindenre kiterjedően jogerős építési engedélyekkel rendelkezik az üzemeltető. Az iparvágányok, az út és a rakodótér közvetlenül a hasznosításra váró területekhez csatlakoznak. Az ipari parkban eddig letelepedett vállalkozások és tevékenységi körük (forrás: http://www.ip.szentgotthard.hu) 1. General Motors Powertrain Magyarország Kft. motor- és hengerfejgyártás, 2. FOCUS ON Logistics Hungary Kft. logisztikai szolgáltatás, 3. Washington Group karbantartás 4. Körmendi B. S. L. Eü. Szolg. Kft. foglalkozás-egészségügyi ellátás, 5. HTCM Kft. szerszámok után-élezése, 25

Szentgotthárd


6. EDS Kft. számítástechnika, 7. Eurest Kft. élelmezés, 8. Quaker Chemical Hungary Szolgáltató Kft vegyi anyagok forgalmazása, 9. Organica Környezettechnológiák ZRt. környezetvédelem, 10. KRAFTSZER Kft. építési szerelőipar, 11. G4S Biztonsági Szolgáltatások ZRt. vagyonvédelem, 12. Allison Kft. nyomatékváltó-összeszerelés, 13. Trefilarbed Hungary Kft. huzalgyártás, 14. VOSSEN Hungária Kft. frottírtermék-gyártás, 15. W & T Trading Kft. termékforgalmazás, 16. DOMETÁL szerszámkészítő, 17. Vasi Konvoj Kft. teherfuvarozás, 18. Eklat Kft. iroda bérbeadás, 19. Vasi Épkoll Kft. asztalosipari termékek, 20. Vigvam-99 Kft. építőanyag forgalmazás, 21. Agria Kft. & Agria Kkt. mezőgazdasági tevékenység, 22. Penny Market kiskereskedelem, 23. Offner Kft. szállítmányozás, 24. Nagy és Társa Bt. asztalosipari termékek, 25. Varga József egyéni vállalkozó autószerelés, 26. Mesics és Társa Bt. könnyűipari termékek, 27. JOKA Kft. ablakok, redőnyök, 28. Schittl Kft. alkatrészgyártás, 29. CMS Components Hungary Kft. alkatrészgyártás, 30. Szentgotthárdi Logisztikai Centrum Kft. logisztikai szolgáltatások. 2.2.4.

Turizmus, vendéglátás és kiskereskedelem

Vonzerők és szolgáltatások Szentgotthárd idegenforgalmi adottságai sokrétűek. Földrajzi fekvése (határ-mentisége és természeti környezete), történelmi és műemléki környezete, termálturisztikai lehetősége, élénk zenei, sport, üzleti, valamint kulturális élete kedvezően befolyásolja turisztikai vonzerejét. Mint az ország legnyugatibb városa kaput nyit Nyugat-Európa felé, emiatt nemzetközi idegenforgalma is jelentősnek mondható. A település a Rába és a Lapincs folyók ölelésében a Vendvidék és az Őrség szomszédságában fekszik. A természetjárás mellett érdemes felsétálni a kethelyi templomdombra, valamint ellátogatni a Hársas-tóhoz. Az önkormányzati beruházás keretében 2007-ben megnyílt és egész évben működő termálpark (http://www.termalpark.hu) mintegy 1.500 m2 vízfelülettel várja a gyógy- és wellness-szolgáltatások révén kikapcsolódni, regenerálódni vágyókat. A városba érkezőket az elmúlt évben 3-3 szálloda és panzió, egy kemping és 21 magánszállásadó fogadta. A 3 darab háromcsillagos szálloda 159, a panziók 76, a kemping pedig 100 férőhellyel rendelkezett. A vendégfogadók elégtelen voltát jól jelzi, hogy ezer lakosra 37,4 kereskedelmi szállásférőhely jutott miközben Vas megye városaiban 66,6, a megyében pedig 45,7 férőhely. Ezek a számok és arányok azonban még nem tartalmazzák a 2009 novemberében megnyílt új négycsillagos szálloda adatait, amely közvetlenül a mediterrán élményfürdő mellett rendezvények, konferenciák helyszínéül is szolgálhat, s újabb lendületet adhat a város idegenforgalmának.

26

Szentgotthárd


a) Bevásárló turizmus A vendéglátóhelyek száma 1990 óta háromszorosára nőtt, vannak kistérség-szerte ismert vendéglői: Hármashatár vendéglő, Makk hetes, Hunyadi vendéglő, Zöldfa vendéglő. Tótfaluban helyi ételeket kínálnak. A kiskereskedelmi boltok közül számszerűen és növekedési ütemüket tekintve kiemelkednek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint a ruházati szaküzletek, ami az osztrák bevásárló-turizmus jelenlétét jelzi. A ruhaüzletek a „Novák-féle” piacon bazárszerűen csoportosulnak. A szaküzletek itt is veszítenek jelentőségükből, számuk csökken (pl.: húsbolt, kenyér-pékárú, cipőbolt, könyvesbolt). b) Jelentős városi rendezvények A város jelentősebb idegenforgalmat is vonzó rendezvénye a karácsonyt megelőző időszakban a kulturális programmal összekötött „Karácsony határok nélkül”, amely a főtéren zajlik, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok eseménysorozata. c) Vízfelületek kihasználása Rába part A kistérség és benne Szentgotthárd egyik turisztikai szempontból kitűnő adottsága, hogy a Rába folyó szeli ketté. A folyó összeköti a kistérséget Ausztriával, valamint Vas és GyőrMoson-Sopron megyékkel. Az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat telephelyén a vízi turizmust kiszolgáló „indítóállomás” és csónakkikötő, valamint táborhely a 2003. évi (SZTP2003-NYD-1) pályázat támogatásával épült ki. A vízi turizmust kiszolgáló ingatlan fejlesztése a pénzügyi lehetőségek függvényében szakaszosan zajlik, amelynek keretében az önkormányzat az ipari parkba tervezi áthelyezni a városüzemeltetést végző vállalatát és a felszabaduló területet turisztikai célból hasznosítani. A folyó vízminősége a városi szakaszon – tekintve az osztrák bőrgyárakból érkező szennyeződésekre – sok kívánnivalót hagy maga után, ezért fürdésre nem használják. A város területén a folyóparton sem kiépített, sem szabad strand nincsen. Hársas-tó A Hársas patakon létesített víztározó Máriaújfalu déli határához közel, az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett területén fekszik. A községtől és a duzzasztógáttól távolabb eső területei kedvelt fürdőhelyek, az Őrségből is sokan látogatják. Természeti védettsége miatt kevéssé kiépített, idegenforgalommal nagyobb mértékben nem is terhelhető. Az önkormányzat az elmúlt években pályázati pénzek felhasználásával a tó keleti oldalán rendezett körülményeket teremtett. A Hársas-tó tanösvény projekt keretén belül 8 állomást telepített információs táblákkal, valamint pihenőhelyeket és sétautakat épített. A Hársas-tó fejlesztésének következő tervezett pályázati projektje – mint NYDOP-2.1.1/E. konzorciumi pályázat – a Natúrpark Kht.-val és az Őrségi Nemzeti Parkkal közösen a szabad strand fejlesztése, játszóelemek kihelyezése, illetve a tóhoz vezető út burkolatának felújítása és új parkoló kialakítása (kavicsozással). d) Bakancsos turizmus Annak ellenére, hogy Szentgotthárd külterülete természetes állapotú patakvölgyekkel szabdalt hatalmas erdőségekkel borított, a gombázókat kivéve még ritkán látni bakancsos túrázókat. Az Őrségi Nemzeti Park (http://onp.nemzetipark.gov.hu) igyekszik népszerűsíteni a gyalogtúrákat, de a kijelölt turistaútvonalak és a kapcsolódó programok további bővítésre, fejlesztésre szorulnak. A schengeni csatlakozást követően az országhatárok (magyar, osztrák és szlovén) szabad átjárhatóságával ehhez kedvezőek a lehetőségek és adottságok.

27

Szentgotthárd


e) Kerékpáros turizmus Szentgotthárd közigazgatási területén országos kerékpárút megy a 8-as mentén, valamint Rábatótfalun keresztülhaladva indul Felsőszölnök irányába. f) Kulturális turizmus A város és közvetlen környéke gazdag kulturális örökséget őriz, ezek egy része országos, más része helyi jelentőségű, mint például: - cisztercita apátsági templom és rendház épületegyüttese, - kethelyi templom, - Brenner kápolna, - Kaszagyár épületegyüttese, - Máriaújfalu és Farkasfa faluképe, népi épületei. Szállásférőhelyek Nyolc év alatt a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma több mint kétszeresére bővült. Az időszak alatt a panziók száma változott a leginkább, előfordult (2003-ban) hogy 7 is működött a városban, összességében 2000-hez képest nem változott számuk, fogadóképességük ugyanakkor 20 férőhellyel nőtt. A szállodák kapacitása szintén bővült: az időszak elején 2, majd 2007-től 3 üzemelt, mely nyolc év távlatában 66 férőhelybővülést jelent. Kemping 2005 óta található a városban, a nyitáshoz képest viszont negyedével csökkent kapacitása. 2008-ban Szentgotthárd kereskedelmi szálláshelyeit több mint 10 és félezer vendég közel 18 ezer éjszakára kereste fel. A vendégek zöme, mintegy háromnegyede szállodákban, egyötöde panziókban, s csupán 6%-a kempingben szállt meg. Az eltöltött éjszakák száma alapján a szállodák kétség kívül meghatározóak, de részesedésük kisebb (héttized), mint ahogy a kempingé is (4%), a panziók szerepe viszont jelentősebb (több mint egynegyed). Vendégéjszakák 25 000

20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000

2001

2002

2003

Szálloda

2004

Panzió

2005 Kemping

2006

2007

2008

Összesen

2. grafikon: Vendégéjszakák számának alakulása szállástípus szerint (forrás: KSH)

A vendégéjszakák száma alapján többnyire a termál- és élményfürdő megnyitásával, s a kereskedelmi szálláshelyek (elsősorban az új szállodák) kapacitásának alakulásával összefüggésben megállapítható, hogy a város turizmusa – a 2005-2006. évi mélypontot követően – az elmúlt két évben élénkült meg. A szállodákban eltöltött éjszakák száma nyolc év távlatában több mint egytizeddel bővült. A hotelek látogatottsága az utóbbi három évben jelentősen, a 2005. évinek több mint kétszeresére nőtt. Ezzel szemben a panziók népszerűsége csökkent, csupán 2003-ban és 2008-ban növekedett forgalmuk, fontos megjegyezni azonban, 28

Szentgotthárd


hogy az elmúlt évi vendégéjszakák száma a 2003-as felét sem érte el. A kempingek teljesítménye 2005-ben és szintén az utóbbi két évben mondható kedvezőbbnek. A fürdővel közvetlen összeköttetéssel rendelkező négycsillagos, superior besorolású szálloda kivitelezése és 2009. novemberi megnyitása további pozitív irányú változásokat hozhat, növelheti a térség idegenforgalmi vonzerejét. A kereskedelmi szállásokon a belföldi vendégkör dominál, 2008-ban az eltöltött éjszakák 43%-át adták a külföldiek. Ez az arány a szállodákban magasabb (51%), a panziók és a kemping esetében jóval alacsonyabb: 28, illetve mindössze 5%-ot tett ki. Az adatokból jól kitűnik, hogy a külföldiek a magasabb színvonalú hoteleket részesítik előnyben. Ezt támasztja alá az is, hogy a külföldi vendégéjszakák több mint négyötöde e szállásokon realizálódott. Férőhelyek száma, július 31-én

Vendégéjszakák száma

Ebből külföldi

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

Ezen belül külföldi

335

17 921

7 701

1,7

1,6

Szálloda

159

12 397

6 340

1,6

1,5

Panzió

76

4 747

1 321

2,2

2,2

Kemping

100

Magánszálláshelyek

137

4 636

893

3,2

3,9

Mindösszesen

472

22 557

8 594

1,9

1,7

Szállástípus Kereskedelmi szálláshelyek Ebből:

4. táblázat: Szálláshelyek főbb vendégforgalmi adatai, 2008 (forrás: KSH)

A 21 magánszállásadó az elmúlt évben 137 férőhellyel fogadta vendégeit, melyeket mintegy másfél ezren közel ötezer napra kerestek fel. 2000-2008 között mind a kapacitás, mind a vendégforgalom igen hullámzóan alakult. Az ezredfordulóhoz képest a férőhelyek száma 10zel bővült, az eltöltött éjszakák száma azonban kevesebb, mint felére esett vissza. A magánszálláshelyek forgalmában 2004-ben következett be jelentős növekedés, majd – a kereskedelmi szállásokhoz hasonlóan – az utóbbi években tapasztalható élénkülés. E vendégfogadókban a hazai turizmus még meghatározóbb, a vendégéjszakák csupán egyötödét adták a külföldiek. A turisták átlagos tartózkodási ideje (3,2 éjszaka) lényegesen hosszabb, mint a kereskedelmi szálláshelyeken, melyen belül a külföldről érkezők huzamosabb ideig (3,9 éjszakán át) tartózkodtak. Kiskereskedelem és vendéglátás A turizmussal és a napi életvitellel szorosan összefüggő ellátó funkciót betöltő kiskereskedelmi üzlethálózatról elmondható, hogy fejlett a városban. Az elmúlt év végén 296 egység jutott tízezer lakosra, míg a vasi városokban átlagosan 198, a megyében pedig 150. 2008 végén 265 kiskereskedelmi üzlet működött Szentgotthárdon, 14-gyel kevesebb, mint 8 évvel korábban. Ennek oka, hogy az üzletek száma a megyei és az országos tendenciához hasonlóan az utóbbi három évben, főképp 2008-ban jelentősen csökkent. A boltbezárások hátterében a hazai és nemzetközi üzletláncok, bevásárlóközpontok térhódítása mellett a gazdasági világválság is nagy szerepet játszott. Ez különösen az egyéni vállalkozás keretében működő egységek számának fogyatkozásában mutatkozik meg, ugyanis egynegyeddel csökkent számuk. Az üzlethálózat jelentős változáson ment keresztül: a megyében korábban a boltok 47%-át, az időszak végén 38%-ukat üzemeltették egyéni 29

Szentgotthárd


vállalkozók. Szentgotthárdon az egységek kisebb hányada van magánkézben, de a folyamat itt is szembetűnő: 2000-ben 45%-os, 2008-ban 35%-os részarányt képviseltek. Az üzletek jelentős részét az élelmiszer és a ruházati (21, illetve 28%) jellegűek adták. Előbbiek a megyei átlagnál (30%) alacsonyabb, utóbbiak annál (14%) magasabb részarányt képviseltek, mely a város erőteljes bevásárló turizmusára utal. Az üzlettípusok közül nagyobb hányadot az egyéb iparcikk szaküzletek (23%) és a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzletei (6%) tettek ki. A városban letelepedett hazai (Coop, CBA és az önkormányzat résztulajdonában álló Real), illetve külföldi üzletláncok (Match, Penny Market és a már újabb üzletet tervező Spar) jelenléte arra utal, hogy a kisváros méretéhez képest jelentős vásárlóerőt képvisel a lakosság és a térségbe irányuló turizmus. A várost eddig elkerülték a nagy hipermarket üzletláncok. Ezek letelepedését a városvezetés nem bátorítja, mivel nem tartják illeszthetőnek a történelmi, kulturális és vízi turizmushoz, valamint a Rába-völgy és az Őrségi Nemzeti Park természeti szépségeihez a doboz formájú és jelentős közlekedési forgalmat generáló építményeket. Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Kiskereskedelmi üzletek összesen

279

278

296

295

304

284

270

275

265

Élelmiszerüzlet és áruház

70

68

70

70

70

63

57

56

55

Ruházati szaküzlet

85

84

82

78

79

72

73

77

74

Festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzlete

15

18

19

18

17

18

17

16

15

Egyébiparcikk-üzlet

53

53

62

63

64

60

58

65

61

Egyéni vállalkozás által működtetett kiskereskedelmi üzletek

126

124

123

124

122

111

101

97

94

67

70

69

84

87

86

78

81

80

Éttermek, cukrászdák

44

45

40

44

45

48

44

46

44

Bárok, borozók

22

24

28

26

27

26

23

22

21

Egyéni vállalkozás által működtetett vendéglátóhelyek

31

28

24

25

21

24

18

21

22

Ebből:

Vendéglátóhelyek összesen Ebből:

5. táblázat: Kiskereskedelem és a vendéglátás főbb adatai (forrás: KSH)

A vendéglátást a kereskedelemhez hasonlóképp szintén magas fokú ellátottság jellemzi. 2008-ban 80 vendéglátóhely működött a városban, tízezer lakosra 89 jutott, mely a városok átlagánál 24-gyel, a megyeinél pedig 29-cel nagyobb. A vendéglátó egységek száma nyolc év alatt 13-mal nőtt; a növekedés üteme összességében a megyeihez hasonló, mértéke közel egyötödös volt. A szentgotthárdi vendéglátóhelyek 55%-a étterem, cukrászda, mely a megyei (56%) üzletösszetételhez hasonló. Az egységek további több mint egyötödét a bárok, borozók, 19%át a munkahelyi étkeztető helyek adták, míg a megyében ugyanezen részarányok 30, illetve 14%-ot tettek ki.

30

Szentgotthárd


Az éttermek, cukrászdák száma az időszak alatt hullámzóan alakult, de összességében az ezredfordulóhoz képest nem (csupán összetételében) változott. 2008-ban az egységek 28%-a volt magánkézben, melyek száma nyolc év alatt 9-cel, ezen belül az egyéni vállalkozás keretében üzemelő éttermek, cukrászdák száma 7-tel csökkent. A kiskereskedelmi boltokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozók szerepe a megyére jellemzőnél (48%) jóval kisebb, mely elsősorban a bárok borozók alacsonyabb hányadából adódik, hiszen ezen üzleteknél gyakoribb e vállalkozási forma. 2.2.5.

Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei

A helyi gazdaságfejlesztés döntően az önkormányzat résztulajdonában álló Szentgotthárdi Ipari Park Gazdaságfejlesztő és Beruházó Kft. tevékenységére épül, de a város egészét érintő szakmai kérdések és fejlesztési elképzelések kialakításában tevékeny szerepet vállal a Polgármesteri Hivatal EU Integrációs és Gazdaságfejlesztési Csoportja, valamint a Szentgotthárdi Civil Fórum gazdasági és környezetvédelmi szekciója. Az 1997. óta működő határon átnyúló szentgotthárdi-heiligenkreuzi ipari park első betelepülő vállalata a General Motors leányvállalataként az Opel volt. Az ipari park befektetésösztönzési stratégiájának ezért fontos része, hogy a GM – mint meghatározó nagyvállalat – számára fontos beszállítók is a Szentgotthárdi Ipari Parkot válasszák befektetésük helyszínéül. Az osztrák és szlovén határ közelségének gazdaságösztönző hatása miatt, valamint az ipari parkba települt vállalkozások igényeinek kielégítése érdekében egy újonnan létrehozott, korszerű logisztikai bázis nyújt európai színvonalú szolgáltatásokat. A Szentgotthárdi Ipari Park Gazdaságfejlesztő és Beruházó Kft. szolgáltatásai: - cégalapítási-, jogi- és pénzügyi tanácsadás, könyvelés; - ingatlanok értékesítése, bérbeadása; - teljes kör logisztikai szolgáltatások; - vámkezelés, közvetlen kapcsolat az osztrák oldallal; - műszaki előkészítés segítése: tervezési, építési, közműellátási és szállítmányozási kérdések; - állami és regionális támogatási források: tájékoztatás, pályázat előkészítése és lebonyolítása; - igény esetén építmények hatástanulmány készítés, engedélyeztetési eljárások intézése, kulcsrakész kivitelezés, finanszírozás szervezése: lízing, bérlet, középlejáratú hitelkonstrukciók, - biztonságtechnikai, üzemgazdálkodási szolgáltatások; - kapcsolatépítés és közvetítés a hatóságok irányába (pl. Munkaügyi Központ, Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara), potenciális beszállító vagy vevő vállalkozások; - munkaerő szervezés és -közvetítés, közreműködés külföldi munkavállalók letelepedési, munkavállalási és egyéb ügyeinek intézésében; - képzések és továbbképzések szervezése, lebonyolítása; - reklám és marketing tevékenységek, utazásszervezés. Szentgotthárd Város Önkormányzatának képviselő-testülete a munkahelyteremtést elősegítése érdekében olyan beruházások Szentgotthárdra vonzását célozza, amelyek vállalják a szentgotthárdi, illetve a szentgotthárdi kistérségben élő munkaerő foglalkoztatását. Ehhez az önkormányzat az ipari parkban található saját tulajdonú területeiből kedvezményes feltételekkel biztosít ingatlant. Amennyiben a befektető elfogadja az önkormányzat helyi munkaerő foglalkoztatására kért garanciáit (pl. visszavásárlási jog, 31

Szentgotthárd


kötbér), úgy az önkormányzat a beruházáshoz szükséges területet kedvezményes díj ellenében a beruházónak értékesíti vagy bérbe, esetleg használatába adja, illetve más ingatlanfejlesztő számára is biztosít területet üzemcsarnok építéséhez, amit a fejlesztő kiadhat olyan beruházónak, aki vállalja a helyi munkaerő foglalkoztatását. A magyar és osztrák oldalon összesen 35 hektár nagyságú, még beépíthető, korszerű infrastruktúrával, iparvágány csatlakozással ellátott, komplex ipari parki szolgáltatást nyújtó park kiválóan alkalmas olyan technológia- és szakképzett munkaerő-igényes termelővállalatok számára, amelyek áruikkal a kelet-, nyugat- és dél-európai piacot egyaránt el kívánják érni. A mindkét oldalon működő logisztikai központ pedig olyan szállítmányozási cégek számára jelent előnyt, amelyek a kelet- és nyugat európai piacaikat szeretnék a lehető legeredményesebb módon összekapcsolni. Az ún. I. ütem területének betelepítése nagyrészt megtörtént, itt jelenleg 28 cég működik, szabad terület az önkormányzat tulajdonában lévő 2,5 ha. Az ipari park II. ütemének területén az Ipari Park Kft. tulajdonában lévő 35 ha terület értékesítése folyik, itt már négy betelepült cég van. A gazdaságfejlesztésben fontos szerep hárul a Vas Megyei Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének, amely új programmal kíván segíteni a munkanélkülieken. Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánk is jogosulttá vált mindazokat a támogatásokat igénybe venni, amelyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forma az Európai Szociális Alap, amelynek többek között fontos célkitűzése a foglalkoztatás javítása. Ez úgy érhető el, ha az álláskereső olyan képzettséget szerez, amelyre a munkáltatóknak szükségük van. Az „Értékünk az ember” elnevezésű program a munkanélküliség megelőzésére és kezelésére jött létre. Új szolgáltatásokkal és támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást. A program azokat a munkanélkülieket kívánja támogatni, akiknél a munkaügyi szervezet hagyományos eszközeivel nem tudott eredményt elérni. Így különösen a pályakezdő fiataloknak, akik még be sem tudtak lépni a munkaerőpiacra, illetve a 45 éven felüli, tartósan regisztrált munkanélkülieknek. De gondol a program a gyermekgondozási támogatásról visszatérő nőkre és a megváltozott munkaképességű munkanélküliekre is. Számtalan egyéb szolgáltatást is nyújt a munkaügyi központ kirendeltsége, különös tekintettel a képzésekre. Így az álláskeresők 3 hónaptól 9 hónapig tartó képzéseken vehetnek részt: például eladó, szakács, pincér, kőműves képesítést szerezhetnek, ECDL start tanfolyamot végezhetnek, illetve projektmenedzseri képzésen vehetnek részt. Szentgotthárdon a Munkaügyi Központ Vajda János u. 6. sz. alatt működő kirendeltségén kapható felvilágosítás a programokról. A gazdaságfejlesztéshez szorosan kötődik a III. Béla Szakképző Iskola felnőttképzési tevékenysége. Az iskola – mint közoktatási intézmény – jelentős szakképzési hagyományokkal rendelkezik, amely önállóságát 1991-ben kapta vissza és ettől az időponttól indult újra annak felnőttképzési tevékenysége. A felnőttoktatásban résztvevők száma folyamatosan emelkedett, 2005-ben közel 200 felnőtt kapcsolódott be a képzésekbe. A térségben jelentős igény van a felnőttoktatásra, hiszen a megyeszékhely 60 km-re található, ahova a bejárást nem tudja mindenki megoldani. A beiskolázási körzet kb. 30 km-es, mely magába foglalja Szentgotthárdot és környékét, a Vendvidéket és az Őrség nagy részét. Az iskola profilja – a térség igényeihez igazodva – heterogén, ahol elsősorban az informatika, automatika, gépészet, kereskedelem és vendéglátás területén szerezhetnek szakképesítést a hallgatók. A felnőttképzési profil a helyi igényekből adódik, illetve olyan képzéseket indít az iskola, amelyekhez a megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Az utóbbi években az alábbi kurzusok voltak a legkeresettebbek: - Számítógépkezelő (ECDL Start és Full), 32

Szentgotthárd


- NC és CNC gépkezelő, - Kereskedő-boltvezető, - Vendéglátó-üzletvezető. A felnőttképzés az iskolarendszerben megteremtett feltételekre épül és igyekszik megfelelni a térség elvárásainak. Az iskola együttműködik a Munkaügyi Központ vas megyei és a helyi kirendeltségeivel, a Szombathelyi Regionális Képző Központtal, a vendéglátó üzletvezetői tanfolyamok esetében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége Vas megyei szervezetével, idegen nyelvi képzéseknél a Burgenlandi Felnőttképzési Intézettel, továbbá helyi közintézményekkel, cégekkel és a szentgotthárdi Ipari Parkkal. 2.2.6.

Információs társadalom (internet elterjedtsége, használata, „e-ügyintézés”, stb.)

Az információs és kommunikációs témában a Központi Statisztikai Hivatal csak a távbeszélő fővonalak és a kábeltelevízió előfizetések tekintetében rendelkezik településszintű adatokkal. A korábbi évekhez hasonlóan a távközlési szolgáltatások 2008-ban is jelentős fejlődésen mentek keresztül. A mobiltelefonálás egyre jobban visszaszorítja a vezetékes vonalak használatát, s egyre népszerűbb a digitális kábeltévé szolgáltatás is. A fent említett tendenciának megfelelően Szentgotthárdon is folyamatosan csökkent a vezetékes vonalak száma, az 2008 végén 2.812 volt. Ezer lakosra 314 távbeszélő fővonal jutott, mely a vasi városok és a megye átlagos mutatóértékétől 34-gyel, illetve 5-tel elmaradt. A városban a vezetékes vonalak száma 5 év alatt 13%-kal, ezen belül az utóbbi évben 3%-kal csökkent, annak ellenére, hogy fokozatosan terjed a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő telefonálás lehetősége. A vonalak összetétele a megye városaihoz hasonlóan alakult: az egyéni analóg fővonalak hányada 72%-ot, az ISDN vonalaké 17%-ot, az üzleti analóg fővonalaké 11%-ot, a nyilvános távbeszélő állomásoké pedig mindössze 0,6%-ot tett ki, mely a megyére jellemzőnél jóval nagyobb ISDN és kisebb hagyományos részarányt jelent (13 és 77%). 2008-ban kábeltelevíziózásra 2.467-en fizettek elő Szentgotthárdon. Az előfizetők száma nyolc év alatt közel ötödével nőtt, s a folyamatosan emelkedésnek csupán a 2004–2005. és a 2008. évi megtorpanás vetett gátat. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya 74%, mely a megye 54%-os, valamint városai 71%-os arányszámánál is kedvezőbb. A lakónépességre vetített előfizetőszám 276 volt, mely szintén magas lefedettségre utal, hiszen a mutató megyei értékét 55-tel felülmúlta. Szentgotthárd Város és Térsége Terület Fejlesztési Társulás 2004-ben elkészítette az Informatikai és Stratégiáját, amely alapján – a pénzügyi források és a pályázati lehetőségek rendelkezésre állásának ütemében – végzi a lakosság és a vállalkozások számára elérhető „eügyintézés” infrastruktúrájának kiépítését. Szentgotthárd az elmúlt években jelentős fejlesztéséket hajtott végre, elkészült a város internetes portálja (http://www.szentgotthard.hu) és már elérhetőek az első „elektronikusnyomtatványok”. Az „e-nyomtatványok” bővítése folyamatos, de a tényleges – digitális aláírással – on-line módon intézhető „e-ügyintézés” bevezetése még várat magára. Az elektronikus ügyfélszolgálat célja a polgármesteri hivatal és az ügyfelek közötti ügyintézés támogatása. A rendszer célja, hogy az ügyfelek ne csak személyesen intézhessék hivatali ügyeiket, hanem az interneten keresztül gyorsan és szakszerűen jussanak információhoz, bejelentést tehessenek. A rendszerrel megvalósul az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátainak kitolása, illetve feloldása. A városi portál az „e-ügyintézés” felülete, célja egyrészt az önkormányzat és az ügyfelek közötti, valamint az önkormányzati szervek közötti elektronikus (külső, belső) információ33

Szentgotthárd


szolgáltatás, ügyintézés, ügyfélkapcsolat-kezelés megvalósítása. A portál másik kifelé mutató célja a településmarketing, ennek megfelelően a városi és a kistérségi rendezvények, események minőségi tartalommal, adatbázisba rendezett megjelenítése. A portálfejlesztés következő fázisa után az alábbi szolgáltatások válnak elérhetővé: - Az e-ügyintézés keretein belül megvalósul a teljesen elektronizált önkormányzati ügykezelés a Hatósági- és Okmányirodában, ahol on-line juthatnak az adózási és egyéb ügyekben eljáró ügyfelek információkhoz az önkormányzathoz kötődő hatósági ügymenetekről, és biztonságos kapcsolaton, egyértelmű azonosítás mellett intézhetik például az adóbevallásukat, az építési engedély iránti kérelmeiket és minden egyéb hivatalos ügyet, tranzakciót. - Az elektronikus népjóléti rendszer célja a Gyámhivatal és Szociális Irodának különböző ellátásokhoz, segélyekhez, egyéb juttatásokhoz tartozó munkafolyamatainak elektronikus úton való támogatása. A Polgármesteri Hivatal földszintjén – az állami szerepvállalásával és támogatásával – kiépült az Hatósági- és Okmányiroda informatikai rendszere, amely nem csak a várost, hanem az egész kistérséget kiszolgálja. A Polgármesteri Hivatalban kiépített intranet hálózat és egységes számítógéppark működik, de az önkormányzat háttérintézményeiben jelenleg is rendkívül vegyes összetételű a számítógép-állomány. Ezekben az intézményekben ráadásul csak néhány esetben található kiépített intranetes hálózat. Az önkormányzat és intézményei abból a szempontból egységesnek tekinthetőek, hogy szinte kivétel nélkül mindenki rendelkezik megfelelő szélessávú kapcsolattal. 2.2.7.

Kultúra szerepe (attrakciók, rendezvények és kapcsolódó szervezetek)

Szentgotthárd város kulturális életének meghatározó színterei a Művelődési Ház és a Színház. A Színház (Széll Kálmán tér 7.) ad helyet a városi ünnepségeknek, az intézmények programjainak, a színházi előadásoknak, kiállításoknak, stb. A Művelődési Ház (Kossuth L.u.7.) épületében folyik a rendezvények előkészítése, itt próbálnak az amatőr művészeti csoportok és kerülnek megrendezésre különböző tanfolyamok. Az intézményhez tartozik még a Kossuth mozi (Hunyadi u.1.), valamint hat városrészi klub. A településnek egy 70 ezer kötetes könyvtára is van. A Móra Ferenc nevét viselő könyvtárban 2008. év végén a beiratkozott olvasók száma megközelítette a kétezret. Ezer lakosra 7.486 kötet jutott, mely a megye városainak átlagánál kissé kevesebb, a megyei átlagnak viszont másfélszerese. Egy olvasó átlagosan 26 könyvet kölcsönzött ki 2008-ban, ez tízzel kevesebb, mint a megyei átlag. A városi intézményekben zajló kulturális tevékenységeket a „2.5.5. Közművelődés, szabadidő és sport” című alfejezet mutatja be részletesen. A város kulturális életének – intézményekhez nem kötött – meghatározó szervezetei és csoportjai az alábbiak: Szentgotthárd Város Fúvószenekara 1906-ban alakult, mint tűzoltózenekar. Alapítója Marót (Mathiasz) Artúr tűzrendészeti felügyelő, gimnáziumi igazgató volt. A zenekar – a II. világháború néhány évét leszámítva – több mint száz esztendeje folyamatosan működik. A fúvószenekar legújabb kori története 1997-ben kezdődött Rápli Róbert karnagy szakmai irányításával. A megújult együttes a hagyományos fúvószenei kultúra ápolása mellett a modern fúvószenei elvárásoknak is igyekszik megfelelni, s mindenekelőtt a közönség igényes szórakoztatását tartja szem előtt. A zenekar repertoárja ennek megfelelően több száz darabbal, klasszikus zenei, örökzöld, jazz, és 34

Szentgotthárd


szórakoztató zenei átiratokkal bővült. Az együttes 1998-tól tagja a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek. A megye és a régió zenekarai mellett számos neves hazai fúvós együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot. Rendszeresen koncertezik a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában, meghívásoknak tesz eleget Horvátországban, Olaszországban és Németországban. A fúvószenekar 1998 óta minden esztendőben Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Találkozót rendez Szentgotthárdon. Jelentősebb fellépések, minősítések, versenyeredmények: - 2000. április 8. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Ezüst, Show-zene kategóriában Arany minősítés - 2000. augusztus 13. III. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Verseny, Csorvás V. helyezés. (A legjobb műsor-összeállítás és a legjobb szólista különdíjak) - 2005. április 9. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Arany, Show-zene kategóriában Kiemelt arany minősítés - 2006. április 22. A zenekar centenáriumi hangversenye és ünnepsége - 2007. december 29. I. Vas Megyei Fúvósbál és koncert, Szentgotthárd - 2008. június 28. I. Sárvári Fúvószenekari Verseny - 1. helyezés (B kategória) Kitüntetések: - 2006-ban a fúvószenekar 100 éves jubileumán a város Díszzászlót adományozott az együttesnek. Ugyanebben az évben közművelődési tevékenysége elismeréseként a zenekar megkapta a Szentgotthárd Városért kitüntetést, valamint Szentgotthárd Város Díszoklevelét. - A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség valamint a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyaránt Elismerő Oklevéllel jutalmazta a fúvószenekart. - A megyei közgyűlés 2007-ben a zenekar karnagyának a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért kulturális tagozata kitüntetést adományozta. Hangfelvételek: - A fúvószenekar fennállása 100. évfordulóján CD-lemezt jelentetett meg „100 éves a szentgotthárdi fúvószenekar” címmel. - Az együttes az alábbi lemezen működött közre: Szentgotthárd zenei élete az ezredfordulón (Takács Jenő Zeneiskola - 2000.) Szentgotthárd Város Vegyeskara A szervezett formában történő éneklés írásos nyomai Szentgotthárdon a XIX. század végére vezethetők vissza. Az azóta eltelt időben az élet egyéb területeivel együtt az énekes kultúra is teljesen átalakult. A Művelődési Ház énekkara 1962-ben alakult, majd a 90-es évek elején két kórus is működött a városban, és 1997-ben ezek egyesítésével létrejött egy, a város igényeinek megfelelő kórus Zleovszki Júlia vezetésével. Az énekesek száma jelenleg 35 fő, főleg amatőrök, de énekelnek a zeneiskola tanárai és ének szakos növendékek is. Repertoárjuk igen széles; világi és egyházi komolyzenei művek, könnyűzenei feldolgozások egyaránt szerepelnek műsorukon. Jelen vannak a városi rendezvényeken és egyházi ünnepeken. Partnerei számos magyarországi kórusnak és kapcsolatot tartanak fenn a határ közelében működő szlovéniai és ausztriai együttesekkel. A 2005-ös évben vendégük volt a somorjai Híd Kórus és a dunaszerdahelyi Szent György Kórus. Évente átlagosan 16 fellépésre vállalkoznak.

35

Szentgotthárd


Rábafüzesi Német Asszonykórus 1976-ban egy rábafüzesi tanuló – országos szaktárgyi versenyre készülve – gyűjtőmunkát végzett. A régi dalok, játékok felelevenítésekor derült ki, milyen hihetetlen nagy dal és játékkincs van az idősek birtokában. Ekkor határozták el: énekegyüttest hoznak létre. 1976 őszén kezdődtek a próbák. Az első fellépésre 1977. március 20-án került sor Felsőszölnökön. Ekkor még gitárkísérettel énekeltek. A több mint 25 év alatt elsősorban a szűkebb haza – Rábafüzes és Szentgotthárd – valamint a megye rendezvényein lépett fel a csoport. Részt vettek Szentgotthárd bemutatkozásán Budapesten és a bécsi Collegium Hungaricumban. 1985-ben a „Reicht brüderlich die Hand” országos versenyen bronz fokozatot értek el. Énekeltek a szomszédos ausztriai települések közösségeinek, akikkel jószomszédi kapcsolatot alakítottak ki. Állandó szereplői a „Heimattreffen” német nemzetiségi kulturális bemutatóknak. 1993-ben 3 rönöki (szomszéd település) tag belépésével új szín került a kórusba, azóta a rönöki Szent Imre templomban is rendszeresen énekelnek. Fellépéseik száma kétszázra tehető, melyet sok-sok próba és gyakorlás előzött meg. A megalakulás óta az volt a cél, hogy a Rábafüzesen (Rönökön) még meglévő és fellelhető német népdalkincset felkutassák, összegyűjtsék és átörökítsék a fiataloknak. Eddig közel 100 dalt sikerült lejegyezni. A csoport 2000 őszén jelentette meg önálló CD-jét és kazettáját Hianzischer Lieder címmel. A kazettán saját gyűjtésű dalok találhatók. Magyarországi Szlovének Szövetsége Szentgotthárdon meghatározó a szlovén nemzetiség, itt működik a Magyarországi Szlovének Szövetsége, és a kistérségben (Felsőszölnökön) székel az Országos Szlovén Önkormányzat. A rendszerváltás utáni politikai légkör kedvező lehetőségeket teremtett a szlovén érdekképviseleti szervezet megalapításához. 1990. október 27-én fiatal értelmiségiek egy csoportja véglegesen kilépett a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéből és megalakították a Magyarországi Szlovének Szövetségét. A szövetség a Lipa (Hársfa) szlovén egyesületből nőtte ki magát. A szövetség a magyarországi szlovének érdekeit, az alkotmányban rögzített jogait képviselő szervezet. Alapszabályában hangsúlyozza, hogy sajátos eszközeivel erősíti és fejleszti a magyarországi szlovének identitását és nemzeti öntudatát. Feladata az anyanyelv és a kulturális hagyományok ápolása, az anyanyelvű tájékoztatás kiszélesítése. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, a napi munkát az elnökség irányítja. Fő feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás színvonalának emelését. Rendkívül élénk és gazdag a szlovén nemzetiség kulturális tevékenysége. Több kulturális csoport működik mintegy száz taggal. A Pável Ágoston Vegyeskar állandó szereplője a sentvidi és más nemzetközi énekkari találkozóknak. Az együttes 1938-ban alakult, mint egyházi énekkar, 1985-ig Csabai András, azóta Variné Trifusz Mária vezeti. Eredményesen működik s ápolja a szlovén kultúrát az apátistvánfalvi assszonykórus, a szentgotthárdi nyugdíjas klub 1993-ban alakult kamarakórusa, Korpics László zenekara és az asszonykvartett, az 1983-ban megalakult Palcki (törpék) bábcsoport és a felsőszölnöki néptánccsoport. Az utóbbi években elindult az amatőr színjátszás: 1995-ben megalakult a Nindrik-Indrik színjátszó csoport, s 1997-ben alakult Szakonyfaluban a Hagyományőrző Tánccsoport, amely a rábavidéki lakodalmas szokások felélesztését tekinti céljának. A magyarországi szlovén kisebbség eddigi legnagyobb vállalkozása az 1998-ban átadott Szlovén Információs és Kulturális Központ, amely konferenciatermet, kiállítótermet és vendéglátó egységet tartalmaz. Itt kap helyet a rádió is. A szlovén nemzetiség és az anyaország kapcsolatainak bővítését segíti elő a szintén 1998-ban Szentgotthárdon átadott Szlovén Főkonzulátus.

36

Szentgotthárd


2.3. Társadalom 2.3.1.

Demográfia (népesség, korösszetétel, népmozgalom, családi összetétel)

Szentgotthárd lakónépessége 2009. január 1-jén 8.953 fő volt, melynek nagysága az évezred eleje óta fél százalékkal csökkent. 2005-ig hullámzó mértékű emelkedés, azt követően viszont kismértékű fogyás történt. Megyei szinten ugyanakkor évről-évre fokozatosan csökkent a népesség. A város 67,73 km2 területen helyezkedik el, népsűrűsége ez év januárjában 132 fő/km2 volt, mely lényegesen nem változott az évezred eleje óta. A megyére jellemző mutatószám 78 főt tett ki négyzetkilométerenként, mely kettővel csökkent a korábbi időponthoz képest. A népsűrűség változása a lélekszám alakulását is jól tükrözi. Az évezred eleje óta Szentgotthárd lakosságszámát a népmozgalmi folyamatok és a vándorlási különbözet egyaránt befolyásolta. Közülük a természetes népesség fogyása volt a meghatározó, mely az időszak egészét végigkísérte. A halálozások száma ugyanis minden évben meghaladta az élveszületésekét, mely tendencia azonos volt a megyei és országos jellemzőkkel, ahol szintén az időszak egészében halálozási többlet volt jellemző. A városban 2000 és 2008 között összesen 663-an születtek és 1 149-en haltak meg. Az ezer lakosra jellemző mutatószámok is jelzik a természetes népességfogyás mértékét, mely Szentgotthárdon a vizsgált időszak egészében ezer lakosonként meghaladta a 6 főt. A népességvesztés a megyében is magas volt, de a mutató a városénál kedvezőbb, 5 fő körül alakult. A természetes szaporodás, illetve fogyás Időszak

A vándorlási különbözet

ezer lakosra jutó száma évente átlagosan Szentgotthárd

Vas megye

Szentgotthárd

Vas megye

2000-2007. között

-5,9

-4,9

4,1

0,2

2008. év

-6,8

-4,7

3,5

-0,5

6. táblázat: Népmozgalom főbb mutatói (forrás: KSH)

A vándormozgalom az elmúlt nyolc évben összességében pozitív hatással volt a város népességére, köszönhetően a betelepült gépjárműipar által vonzott szakemberek megtelepedésének. Egészen az évezred közepéig – 2002 kivételével – a bevándorlók száma meghaladta az elvándorlókét. Ezt követően azonban elvándorlás jellemezte a települést. 2008ban ismét többen választották lakóhelyüknek a várost, mint ahányan elvándoroltak innen. 2000 és 2008 között Szentgotthárdra összességében 370-en költöztek be és 42 személy hagyta el a települést. A népességmozgás megyei szinten is hasonló volt, bár ezen a szinten a 2005től tartó népességvesztés egyre erősödött. A város korszerkezete 2000 és 2009 év eleje között jelentősen átrendeződött. 2000. január 1-jén 1.306 gyermekkorú (0-14 éves) élt a városban, mely a népesség 14,5%-át jelentette. 2009-re számuk 132-vel, arányuk 1,4 százalékponttal lett kevesebb. A gyermekkorúak aránya 2000-ben jóval alacsonyabb volt a megyeinél, míg 2009-re a csökkenés általános tendenciája miatt már kisebb volt a különbség. A 65 évesek és idősebbek száma ugyanakkor a városban 2009-re számottevően emelkedett, így ekkor 1.541 időskorú lakosa volt a városnak, 168-al több mint 2000. év elején. Arányuk 17,2%-ra emelkedett, mely számottevően meghaladta a megyei átlagot, annak ellenére, hogy az időszak elején a két mutató még közel azonos volt. E két korosztály átrendeződésének következtében módosult az aktív népesség aránya is, mely Szentgotthárdon 2009. év elejére 69,7%-ra csökkent, s ezzel közel megegyezett a megyei mutatóval. 37

Szentgotthárd


80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

%

2000

2 009

2000

Szentgotthárd 0-14 éves

2 009 Vas megye

15-64 éves

65 éves és idősebb

3. grafikon: Lakónépesség összetétele korcsoportok szerint (forrás: KSH)

A korosztályok létszámváltozása következtében módosultak az aktívak eltartási terhei is. A városban 2009-ben száz aktívra 19 gyermek és 25 időskorú eltartása hárult, szemben az évezred elején, amikor a gyermekek mutatószáma 21, az időskorúaké pedig 22 volt. A két korosztály arányának közeledése a gyermekkorúak rátájának csökkenéséből, valamint az időskorúakénak az átlagosnál nagyobb növekedéséből adódott. A gyermekkorúak számának tényleges és a rátákban kifejezésre jutó intenzívebb csökkenése miatt az öregedési index (az időskorúak száma a gyermekkorúak százalékában) a 2000. évi 105,1%-ról kilenc év alatt 131,3%-ra nőtt, mely a vizsgált időszak egészében kedvezőtlenebb volt a megyeinél. A népesség családi állapot szerinti összetételének főbb irányai Szentgotthárdon is hasonlóan alakultak, mint a megyében, vagy akár országosan. 2001-ben a városban élő 15 éves és idősebb férfiak 36%-a volt nőtlen, míg a megyében csak minden harmadik férfi tartozott e csoportba. Az azonos korú nők közül a hajadonok aránya a városban jóval kevesebb, 23% volt, s csak kissé haladta meg a megyére jellemző mutatót. A városban mindkét nem esetében alacsonyabb a házasságban élők aránya, mint a megyében. A férfiak 55, a nők 53%-a élt házasságban a népszámlálás időpontjában. A házasságban élők alacsonyabb hányada részben a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak nagyobb hányadával függ össze. Szentgotthárdon a férfiak 6,2, a nők 8,5%-a volt elvált 2001-ben, lényegesen nagyobb arányban a megyeinél. Különösen a nők mutatószáma magas, a városban élő elváltak aránya 1,3-szerese a megyeinek. Kedvező, hogy az özvegyek részesedése mindkét nemnél alacsonyabb a megyei szintnél, ugyanakkor a nők közül minden hatodik özvegyként élt. A fiatalok körében jellemző élettársi együttélési formát mind a férfiak, mind a nők nagyobb részben választották, mint a megyében. A legutolsó népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb férfiak 4,2, a nők 4,0%-a élt ilyen típusú párkapcsolatban. Szentgotthárdon a lakosság 2001-ben háromezer háztartásban élt, s a háztartások nagysága a generációkra jellemző hasonló mértékű együttélés miatt megegyezett a megyei mutatóval. A két és félezer családban a családtagok száma – főként az alacsony gyermekszám miatt – átlag alatti volt. Megnevezés

Háztartások száma, ezer

100 háztartásra jutó személy

Családok száma, ezer

100 családra jutó családtag

Egy családból álló háztartások aránya, %

Szentgotthárd

3,0

272

2,5

291

93,5

Vas megye

96,0

272

76,4

295

93,6

7. táblázat: Háztartások és a családok főbb jellemzői, 2001. február 1. (forrás: KSH)

38

Szentgotthárd


A városban a megyei átlaghoz hasonló a két és három családból álló háztartások aránya, melynek következtében a 2001. évi népszámlálás időpontjában a száz háztartásra jutó személyek száma mindkét esetben 272 fő volt. A már említett alacsony gyermekkorú létszám miatt, illetve az önállósodott, s saját életvitelt vezető fiatalok elköltözése következtében a családnagyság a megyei átlagnál alacsonyabb lett. Szentgotthárdon száz családra 291 személy jutott, 4-gyel kevesebb, mint a megyében. 2.3.2.

Foglalkoztatás (foglalkoztatottság, ingázás, munkanélküliség)

Szentgotthárd a 15 vasi települést magában foglaló Szentgotthárdi kistérség gazdasági központja. A kilencvenes évek lendületes gazdasági átalakulása a város munkaerőpiacára is erőteljes hatást gyakorolt. A mintegy 9 ezer lelket számláló város foglalkoztatottjainak száma a 2001. évi népszámláláskor meghaladta a 3.800 főt, mely a korábbi teljes körű összeíráshoz viszonyítva 2%-os csökkenést mutatott. A 15-74 éves népességen belüli hányaduk 59,6%-ról 52,9%-ra módosult, miközben a munkanélkülieké és az inaktívaké egyaránt emelkedett. A foglalkoztatás szintje ennek következtében a megye városi ranggal rendelkező településeitől 4,8%-kal, a megyei átlagtól pedig 2,4%-kal maradt el. A munkanélküliek aránya a városi lakosságra jellemzőnél ugyan magasabb volt, de az ország hasonló nagyságú vidéki városaival összehasonlítva Szentgotthárd jóval kisebb munkanélküliségi rátával rendelkezett. Az aktívak népességen belüli részaránya, azaz a foglalkoztatottaké és az álláskeresőké együttvéve a két népszámlálás közötti időszakban – a munkanélküliség növekedésének és a foglalkoztatottak számában mutatkozó fogyás eredőjeként – megyei szinten 44,8%-ra mérséklődött, ezen belül Szentgotthárdon az előbbinél kisebb mértékű csökkenés mellett is a megyei átlag alatt maradt. Az inaktívak számának növekedésével a városban száz foglalkoztatottra együttesen 131 inaktív kereső, valamint eltartott jutott (Vasban 129) úgy, hogy körükben az előbbiek hányada számottevően emelkedett, utóbbiaké viszont csökkent az előző népszámlálás időpontjához képest. A változásokat előidéző folyamatok eredményeként Szentgotthárdon az inaktív keresők népességen belüli aránya (32,2%) 2001. február 1-jén nemcsak a megye városaira jellemzőnél volt magasabb, hanem a megyei átlagot is meghaladta. Szentgotthárdon az inaktív keresők 89% a részesült nyugdíjban vagy járadékban, nagyobb részük, mint a megyében vagy a megye városainak összességét véve. A nappali tagozatos tanulók aránya az eltartottak körében ezzel szemben Szentgotthárdon (57,6%) volt alacsonyabb. Az aktív és inaktív népesség hányada nemenként eltérő képet mutatott. A férfi lakosság felefele része tartozott a két csoportba, míg a nőknél az előbbiek aránya a 40%-ot sem érte el. A férfiak esetében száz aktívra 101, ezzel szemben a nőknél – a kedvezőbb életkilátások miatt – másfélszer annyi inaktív jutott. Gazdasági ág

Szentgotthárd

Vas megye városai

Vas megye

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat

1,8

2,6

5,6

Ipar

37,9

37,8

39,7

Építőipar

3,6

5,3

5,6

Kereskedelem, javítás

12,8

11,9

10,6

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

6,8

4,2

4,0

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

5,2

6,6

6,9

39

Szentgotthárd


Gazdasági ág

Szentgotthárd

Vas megye városai

Vas megye

Pénzügyi közvetítés

1,2

1,5

1,2

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

3,8

4,8

3,9

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

6,4

7,1

6,6

Oktatás

7,4

8,2

7,1

Egészségügyi, szociális ellátás

10,6

6,4

5,7

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

2,6

3,7

3,1

100,0

100,0

100,0

Összesen

8. táblázat: Foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ág szerint, 2001. február 1. (forrás: KSH)

A foglalkoztatásban a nemzetgazdasági ágak közül a szolgáltatási jellegű ágazatok súlya jelentősen megnőtt az ipar pedig 2001-re elvesztette vezető szerepét, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók száma is lecsökkent. Száz foglalkoztatottból 57 szolgáltatási tevékenységet végzett, 38-an az iparban jutottak munkalehetőséghez és mindössze 2-en dolgoztak a mezőgazdaságban. A szolgáltatói szféra ágai közül a kereskedelem, valamint az egészségügy, szociális ellátás foglalkoztatásban betöltött szerepe a legjelentősebb, melyet az oktatás, közigazgatás és a szálláshely-szolgáltatás követett. A foglalkoztatottak korcsoportos megoszlása csak kis mértékben különbözött a megyeitől, de nem sokban tért el a megye városait jellemzőtől sem. A munkavállalók többsége 40-54 év közötti volt, 27%-uk 30 év alatti fiatal, minden negyedik személy pedig 30-39 évesek közé tartozott Szembetűnőbb eltérést lehetett felfedezni a helyben lakó és helyben dolgozók, valamint az eljárók korcsoportos összetétele között. A napi ingázást leginkább a fiatalabbak és legkevésbé a 49 évesnél idősebbek vállalták, míg a 30 49 év közöttiek aránya a két csoportban közel azonos volt. A helyben lakó, kvalifikáltabb munkaerő sok esetben csak más településen jutott végzettségének megfelelő munkalehetőséghez, így a naponta eljárók nagyobb hányada rendelkezett legalább érettségivel, mint a helyben lakó és helyben dolgozók. Az ingázás a város térségében is jelentős, de míg egyes városokat inkább kifelé történő munkaerő-mozgás jellemez, addig Szentgotthárd esetében döntően a környékbeli munkaerőre gyakorolt vonzóhatás érvényesül. A munkaerő-piacon a kereslet-kínálatban meglévő szerkezeti különbségek következtében azonban kvalifikált dolgozók is kénytelenek máshová munkába járni, ugyanakkor a város munkaerőpiacán is a helyieknél iskolázottabb rétegnek tudnak nagyobb számban kereseti lehetőséget nyújtani. A határ közelsége lehetőséget kínál a külföldi munkavállalásra is. A 2001. évi népszámlálás ingázási adatai szerint az eljáró mintegy 350 fő nagyobb része megyén belül tudott elhelyezkedni, de sokan jártak naponta változóan más-más településre és külföldre is. A bejárók nagy része a kistérség településeiről utazott naponta, de jelentős városba irányuló munkaerőmozgás figyelhető meg a szomszédos kistérségekből is. A más településre ingázók több, mint fele legalább érettségivel rendelkezett, ez az arány a naponta bejáró több mint 2.000 dolgozó esetében is magasabb 46 %-nál, míg ugyanez a helyben lakó és dolgozóknál mindössze 41 %-ot tett ki. A szentgotthárdi kistérség 14 községéből az ingázó dolgozók több mint hattizede, mintegy 1.360 fő járt be naponta a városba, legtöbben Magyarlakról, majd Csörötnekről, Rábagyarmatról, Felsőszölnökről, valamint Apátistvánfalváról, Csákánydoroszlóról, Alsószölnökről és Vasszentmihályból, de több mint háromszázan jutottak itt munkához a körmendiek közül és mintegy másfélszázan a szomszédos Őriszentpéteri kistérségből. A 40

Szentgotthárd


Szentgotthárdról eljárók negyede talált munkát a környező településeken, annál valamivel kevesebben jártak a megye városaiba dolgozni, főképp a megyeszékhelyre és a 27 km-re lévő Körmendre. 2008 decemberében az Állami Foglalkoztatási Hivatal (http://www.afsz.hu) városi központja 350 álláskeresőt tartott nyilván, negyedével többet, mint egy évvel korábban és nyolctizedével többet, mint 2000-ben. A regisztrált munkanélküliek száma a 2000-2008 közötti időszakban hullámzóan alakult, az év utolsó hónapjainak adatait tekintve 150-369 fő között változott. A legkedvezőbb 2001. decemberi statisztikát követő 1 év alatt a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra, majd 2005-ig folyamatosan 6,2%-ra emelkedett. Ezt egy kedvezőbb két éves időszak követte, de 2008-ban ismét fordulat történt, majd a gazdasági válság jeleként, 2009. I–X. hónapja során, januárt kivéve már tartósan 6,5% feletti értékeket regisztráltak. A regisztrált álláskeresők aránya 2009 októberében (http://www.afsz.hu): - Szentgotthárd 6,68%; - Vas megye 6,99%; - Magyarország 8,47%. A vizsgált időszakban Szentgotthárd munkaerőpiacát a megyeinél erőteljesebben sújtotta a munkanélküliség, azt követően azonban a kedvezőtlen folyamatok Vasban is felerősödtek. Árnyaltabb kép kapható a 180 napon túl is munka nélkül lévők számának a regisztráltakéhoz viszonyított alakulása ismeretében. 2000 és 2008 között a tartósan munkát keresők aránya mindvégig magas volt, 41,3 60,4% közötti sávban változott. 2004 és 2005 végén tíz álláskeresőből hat már több mint fél éve nem talált magának munkát. Ezt követően fokozatosan javult a helyzet, de 2008 végén a város munkanélküliségi helyzete még mindig kedvezőtlenebb a képet mutatott a megyeinél. Megnevezés

2000

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Szentgotthárd Nyilvántartott álláskereső, fő

193

280

308

369

323

279

350

Ebből: a 180 napnál régebben regisztrált álláskeresők aránya, %

50,8

47,9

59,4

60,4

54,8

48,0

42,9

Munkanélküliségi ráta, %

3,4

4,7

5,2

6,2

5,4

4,7

5,9

Szentgotthárdi kistérség Regisztrált álláskereső, fő

408

562

629

710

695

612

703


47,3

47,2

61,2

58,0

53,7

47,5

45,2


4,3

5,1

6,4

7,2

7,0

6,1

7,1

Vas megye Regisztrált álláskereső, fő

6 154

6 706

8 353

8 537

7 157

7 971

8 449


42,0

37,7

40,0

42,4

42,7

42,6

37,1


3,7

3,9

4,8

4,9

4,1

4,5

4,8

9. táblázat: Munkanélküliségi ráta és a tartósan munka nélkül lévő regisztrált álláskeresők arányának alakulása (forrás: KSH)

Szentgotthárdon átlagban minden ötödik-hatodik álláskereső korábban szellemi foglalkozást végzett, arányuk 2001-ben volt a legalacsonyabb (15,1%), 2000-ben és 2005-ben a 41

Szentgotthárd


legmagasabb (22% feletti). A pályakezdők munkanélkülieken belüli aránya Szentgotthárdon és kistérségében és a megyében is 2005-ben volt a legnagyobb, melyhez képest 2008-ra a városban 7,7%-ra, térségében 6,4%-ra, míg Vasban 8,2%-ra módosult. 2000-hez viszonyítva Szentgotthárdon legnagyobb mértékben a főiskolai és az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma bővült. A szakmával rendelkezőké négytizedével, a középfokúaké héttizedével nőtt. Ennek eredőjeként 2008 végén a regisztrált álláskeresők mintegy négytizedének volt szakmunkás bizonyítványa vagy szakiskolai képesítése, háromtizedének pedig középfokú iskolai végzettsége, s közel egynegyedük csupán az általános iskola 8 osztályát járta ki. A vas megyei folyamatok ugyanakkor ettől többnyire eltérő módon alakultak. Ott a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkaerőpiaci helyzete romlott a legjelentősebben, miközben a regisztrált álláskeresők száma 36%-kal gyarapodott. A legfeljebb általános iskola iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma kevésbé nőtt, mint Szentgotthárdon, míg a szakmával bíró, valamint a középiskolai végzettségűek száma közel hasonló arányban emelkedett. Megnevezés

2000

2008

Legfeljebb általános iskolai végzettségű

22,3

24,9

Szakmunkás és szakiskolai végzettségű

41,5

40,5

Középiskolai végzettségű

32,6

30,6

Felsőfokú végzettségű

3,7

4,0


34,6

34,1


39,5

40,4


23,0

22,3


2,9

3,1


37,3

36,1


33,6

32,7


24,8

25,7


4,3

5,5

Szentgotthárd

Szentgotthárdi kistérség

Vas megye

10. táblázat: Regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (forrás: KSH)

A megelőző évekhez képest 2008-ban nőtt a nyilvántartott, 26 évesnél fiatalabb álláskeresők részaránya, melyen belül a 17-20 éves korcsoport volt érintett, így már minden ötödik munkanélküli ehhez a korosztályhoz tartozott. A változás mégis a 31-40 éveseknél volt a legerőteljesebb, tízből négy álláskereső tartozott hozzájuk. A 26-30 évesek és a 45 évesnél idősebbek száma viszont csökkent, ennek ellenére utóbbi korosztály aránya még mindig magasnak mondható. A 2000-2005 közötti időszakot a férfiak regisztrált munkanélküliek közötti magasabb hányada jellemezte. A helyzet 2006-ban megfordult, de 2008-ra a begyűrűző gazdasági válság hatásainak következtében ismét az „erősebbik nem” került többségbe.

42

Szentgotthárd

2.3.3.


Képzettség (iskolai végzettség, szakképzettség, felsőfokú végzettség, munkaerő kínálat és kereslet)

A lakosság iskolázottsági színvonala megfelelő a helyi közigazgatási, infrastrukturális és gazdasági tevékenységek ellátásához. Az elmúlt évtizedekben valamennyi végzettségi szinten nőtt az adott korú népesség aránya, így a 2001. évi népszámlálás időpontjában a 15 éves és idősebb népesség közel 91%-a rendelkezett legalább általános iskolai végzettséggel. Ez hasonló a megyei átlaghoz és nem tér el számottevően a megyeszékhelyen kívüli városok átlagától sem. 25-X éves egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel 18-X éves legalább középiskolai végzettséggel 15-X éves legalább általános iskola 8. évfolyamával %

Nő

Férfi

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

4. grafikon: Szentgotthárd népességének iskolázottsága képzettségi szintenként a megfelelő korúak százalékában, 2001. február 1. (forrás: KSH)

A 18 évesek és idősebbek körében 2.557 személy (az adott népesség 35%-a) rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal. Közülük a nők aránya volt magasabb, mintegy 36,1%, a férfiaké pedig 32,8%-ot tett ki. Ezek az arányok elmaradtak a megyei mutatóktól, de a Szombathelyen kívüli városok között is alacsony arányt képviselnek. Szentgotthárdon 2001-ben 656 lakosnak volt főiskolai vagy egyetemi diplomája, mely a 25 évesek és idősebbek egytizedét tette ki. Ez a hányad a megyei átlagtól kissé elmaradt, ugyanakkor a hasonló népességgel rendelkező városok mutatóinál már lényegesen alacsonyabb. A diplomások között nincs számottevő eltérés a nemek között, de Szentgotthárdon – eltérően a megyeitől és a hasonló városoktól – kissé magasabb a női diplomások aránya. A nők magasabb szintű iskolázottsága 2001-ben valamennyi végzettség esetén jellemző volt. A rendszerváltást követően a gazdaság szerkezete jelentősen átalakult. A selyemgyár privatizációját követően a textilipar ma is működik, de jelentősége erősen visszaesett. A Kaszagyár és a Falco bezárta kapuit, de az 1990-es évek elejétől új gyárak is települtek a városba, melyek a település munkaerő-piacára jelentős hatást gyakoroltak. Az országban 17 éve jelen lévő General Motors magyarországi vállalata a motorgyártással és sebességváltó összeszereléssel foglalkozó General Motors Powertrain-Magyarország Kft. a kistérség legnagyobb foglalkoztatója, de mellette még jó néhány vállalkozás megvetette lábát az 1997 óta működő Szentgotthárd-Heiligenkreuzi, határon átnyúló ipari parkban. Közéjük tartozik a világ legnagyobb acélkonszernjének egyik magyarországi leányvállalata az indiai Mittal család befolyása alatt álló ArcelorMittal Szentgotthárd Kft., a F.O.C.U.S. ON Logistic Hungary Kft., a Washington Group International Hungary Szolgáltató Kft. vagy a Dometál Préstechnikai Kft.

43

Szentgotthárd


Jelenleg több mint harminc kisebb-nagyobb cég működik a magyar oldalon különböző ágazatokat képviselve. A Lurotex Kft. az olasz érdekeltségű Radici Group tagjaként 1993. évben kezdte meg működését Magyarországon a százéves múltra visszatekintő Szentgotthárdi Selyemgyár ipartelepén és a selyem típusú szövetek gyártásával meghatározó a magyar piacon. A városban megtelepedett textilipar két másik jelentős üzeme, a Vossen Frottier Textilipari Kft. és a Sariana Kft. A Szentgotthárdi székhelyű jelentősebb foglalkoztatók körébe tartozik még a FE-ZO Kereskedelmi Kft. és a Pujante Magyar-Francia Csomagolóanyag Gyártó Kft. is. A legutolsó információk szerint a felsorolt vállalkozások összesen közel 1.500, míg a közigazgatást képviselő Polgármesteri Hivatal, az oktatásban működő Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás legfontosabb intézményei, a Vas Megyei Markusovszky Kórház – mely létszámának túlnyomó része Szombathelyen dolgozik – és a Fővárosi Önkormányzati Pszichiátriai Betegek Otthona együttesen mintegy 400 álláshelyet biztosít a városban. 2.3.4.

Egészségi állapot

Szentgotthárdon a lakosság egészségi állapota az országos mutatókkal megegyezik: magas a cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív-, és érrendszeri betegségben, elhízásban zsíranyagcsere-zavarokban szenvedő betegek száma, valamint sajnálatos módon nem múlik el év öngyilkosságok nélkül. A jövőben – a fejlett világhoz hasonlóan – a városban is várható a túlsúllyal küszködők és cukorbetegek számának növekedése, a magas vérnyomásban szenvedő betegek számának emelkedése, ezen betegségek szövődményeként kialakuló szív-érrendszeri és egyéb szervi károsodások, melynek okaként a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások, a dohányzás, alkoholfogyasztás és stressz tehetők felelőssé. Fontos, hogy az országos népegészségügyi program prioritásai helyi szintre adaptálásra kerüljenek. Ebben kiemelt szerep jut a megelőzésnek, amit a városvezetés oly módon támogat, hogy minden önkormányzati oktatási intézményben kötelezővé tette a mindennapi testmozgás és úszásoktatás tanrendbe illesztését. A sportolási lehetőségeknek, különösen a tömegsport nyújtotta kínálat szélesítésével is igyekszik a város mindent megtenni annak érdekében, hogy a köztudatban minden lakosa és különösen a gyermekek számára elfogadott és fontos legyen saját egészségének a karbantartása, megőrzése. A város a sportkoncepcióját kétévente felülvizsgálja és az abban kitűzött célok teljesülésének függvényében korrigálja. A megelőzés területén a háziorvosok, védőnők, körzeti ápolónők felelőssége a legnagyobb, a családok szűrése, a betegségek korai felismerése, korrekt gondozása tekintetében, de az iskolák, közösségek tudatformáló tevékenysége sem elhanyagolható: pl. részvétel a szűréseken, életmód-, és táplálkozási ismeretek oktatása. Szentgotthárdon működik a Vöröskereszt helyi szervezete, a Harmónia Klub, a Diabétesz Klub, amely társadalmi szervezetek színesítik az egészségügyi szférát. A megelőzés területén fontos szerep jut a jól működő önkormányzati intézményeknek, a társadalom perifériájára szorult családok, egyének tekintetében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az idős emberek esetében a Városi Gondozási Központ nyújt segítséget a hozzájuk forduló és általuk ellátottaknak. A megelőzés mellett természetesen nagyon fontos a már kialakult betegségek kezelése, a betegek ápolása. A város intézményrendszere által biztosított adottságokat ki kell használni, hiszen a Rendelőintézetben, a Városi Gondozási Központban, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, illetve a megyei önkormányzat által fenntartott Rehabilitációs 44

Szentgotthárd


Kórházban, valamint a fővárosi tulajdonú Pszichiátriai Betegek Otthonában dolgozó szakemberek is segítséget tudnak ebben nyújtani. A megelőzés és a kialakult betegségek kezelésében fontos szerepet betöltő Rendelőintézet az érvényes működési engedélyében foglaltak alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - szakellátás: Képalkotó diagnosztika; Belgyógyászat; Bőrgyógyászat; Foglalkozásegészségügyi ellátás; Fül-orr-gégészet; Ideggyógyászat; Laboratórium; Ortopédia; Pszichiátria - addiktológia; Reumatológia; Sebészet; Szemészet; Nőgyógyászat; Traumatológia; Tüdőgyógyászat; Urológia. - gondozás: Addiktológia; Pszichiátria; Onkológia; Tüdőgondozó. A szakellátásokon az összes betegforgalom 2009.01.01- 2009.08.31-ig: 40.552 fő volt, amely az előző év hasonló időszakához viszonyítva (37.234 fő) 8.9 %-os emelkedést jelent. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Szentgotthárdon növekszik a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek száma, de az adatok emelkedése főként nem szentgotthárdi eredetű tekintve, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő 720 férőhelyes Pszichiátriai Betegek Otthona az ország minden területéről fogad pácienseket. Ettől függetlenül elengedhetetlen az önkormányzat és az említett intézmények együttműködése a lakosság életminőségének és egészségi állapotának a javítása, de legalább szinten tartása érdekében. 2008. évben a statisztika 827 pszichiátriai gondozottat tartott nyilván, míg ebben az évben az addiktológiai gondozottak száma 76 fő volt, ebből drogfüggő 3 fő volt. A pszichiátriai gondozóban a betegforgalom összesen 3.445 fő, az addiktológián 422 fő volt. A pszichiátriai szakrendelés 2008. évi betegforgalma 921 fő volt. 2.3.5.

Lakosság jövedelmi és szociális helyzete

A személyi jövedelemadót fizetők számának alakulása jelentős mértékben függ a népesség gazdasági aktivitásától és a munkaerőpiaci helyzet alakulásától. a városban 2008-ban mintegy 4 ezren vallottak be adóköteles jövedelmet, száz lakosra 45 adózó jutott, a megyében ezzel szemben 50. Az adózók népességen belüli aránya viszonylag alacsony, bár a kistérségi mutatót felülmúlta, de a megye városainak sorában csupán Kőszeget megelőzve az utolsó előtti helyet foglalta el. Szentgotthárdon ezer lakosból 458-an, míg a Vasban 496-an fizetek az adóhatóságnak éves jövedelmük után, a városok átlaga pedig 500 főnél is magasabb volt. Az egy adófizetőre jutó évi személyi jövedelemadó alap ugyanakkor a városban egyaránt meghaladta mind a megyei (1.725.100 Ft), mind pedig a kistérségi értéket (1.824.800 Ft). Összege 2001 és 2008 között nyolctizedével, 1.933.900 Ft-ra nőtt. 2008-ban a város adófizető polgárai mintegy 1,5 milliárd Ft személyi jövedelemadót fizettek be, az egy adózóra jutó összege pedig 365.500 Ft volt, ami 36.400 Ft-al nagyobb, mint a kistérségben és 54.900 Ft-tal magasabb, mint a megyében. Az önkormányzat valamennyi olyan pénzbeli és természetbeni ellátást biztosít a rászorultak és igényjogosultak részére, amit a szociális törvény nevesít, illetve kötelezően előír. Szociális rászorultság esetén a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére az időskorúak járadékát kell kiutalnia, amit az elmúlt években elbírált kérelmek alapján 2006-ban és 2007-ben éves átlagban 34, illetve 32, az elmúlt évben 26 főnek folyósított összesen több mint 11-11, illetve 10 millió Ft-ot felhasználva. A városon kívül – a szentgotthárdi kistérségben – havi átlagban még további 20 időskorú emberen segített a támogatás, Vas megyében ugyanakkor az időskorúak járadékában részesültek átlagos száma megközelítette a 200 főt.

45

Szentgotthárd


A hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő aktív korú személyek és családjuk részére rendszeres szociális segélyt folyósítottak, melynek összege 2008-ban meghaladta a 21 millió Ft-ot. 2000-ben erre a juttatásra még csak 2,7 millió Ft-ot fordíthattak 12,3 ezer Ft-os egy főre jutó összeg mellett. A segélyezettek havi átlagos száma 2000. és 2008. között 18-ról 59-re emelkedett, míg az egy főre jutó havi átlagos összeg az önkormányzat anyagi lehetőségeihez igazodva 30,2 ezer Ft-ra módosult. Ugyanez az összeg a szentgotthárdi kistérségben 27,0 ezer Ft-ot, míg megyei szinten 24,8 ezer Ft-ot tett ki. 2008-ban az 59 főből a városban 54-en fogadtak el a hivatal által felajánlott munkalehetőséget és vettek részt valamilyen foglalkoztatásban. Az aktív korú, munka nélkül lévők részére közcélú foglalkoztatást biztosítanak a normatív támogatás erejéig. 2002-ben az ebben résztvevők száma 36 fő volt, amely 2005-ra 41 főre nőtt, 2007-ben mindössze 7-en élhettek ezzel a lehetőséggel, de 2008-ban már 28 főnek jutott így munka, akiknek ezért 6,2 millió Ft-ot fizettek ki. A város térségében ugyanakkor további 54-en vettek részt közcélú foglalkoztatásban a részükre szétosztott normatív támogatás összege elérte a 16 millió Ft-ot. Jelentősen növekedett a lakásfenntartási támogatásra jogosultak köre is és ennél is nagyobb mértékben a támogatás eseteinek száma. A lakásfenntartáshoz normatív támogatást nyújtott az önkormányzat, építéshez, felújításra és bővítésre pedig lakáscélú helyi támogatást utalt ki. 2008-ban a lakásfenntartási támogatásra összesen 3,7 millió Ft-ot használtak fel, melyben 110-en részesültek, az egy főre jutó támogatás összege pedig 34,3 ezer Ft-ot tett ki. Egy személy évente átlagosan 10-11-szer részesült segítségben. A város térségét alkotó 14 településen ilyen juttatást további 67-en kaptak, a nekik kiutalt támogatás egy főre jutó értéke magasabb volt, mint Szentgotthárdon. A jogosultak körének gyors növekedését igazolja az is, hogy a lakásfenntartási támogatásban (pénzbeni és természetbeni) részesítettek ezer lakosra jutó száma 2003 és 2008 között 2-ről 12-re nőtt és a kistérségben is hasonló tendencia volt megfigyelhető. 2003-2008 között az önkormányzat összesen mintegy 25 millió Ft lakáscélú helyi támogatás odaítéléséről hozott határozatot. Az első évben még 21 főt segítettek ebből az összegből, azt követően a támogatottak száma csökkent és az utolsó évben már csak 10 fő esetében történt pénzkiutalás. Kistérségi szinten is ez a folyamat figyelhető meg, hiszen 2008-ban a térség 14 községekben az 5 évvel korábbi 23-mal szemben már csak 9 en részesülhettek a megítélt pénzekből. Temetési segélyt 2008-ban 40 esetben folyósítottak, összesen több mint fél millió Ft összegben. Kistérségi szinten összesen 102, a megyében pedig 1 156 fő temetéssel kapcsolatos kiadásaihoz járultak hozzá az önkormányzatok. A közüzemi díjak folyamatos növekedése és a romló életszínvonal miatt többek megélhetése is veszélybe kerülhet. Az ennek következtében átmeneti segélyben részesülők száma azonban a város teherbíró képességének romlásával azonban évről évre csökkent. 2003-ban még több mint ötszázan kaphattak ilyen pénzbeni vagy természetbeni segítséget, 2008-ra a támogatást már csak 20 főnek ítélték meg, melyre együttvéve 3,4 millió Ft-ot fordítottak. Gyermeket gondozó, létfenntartási gondokkal küzdő 36 családnak, 41 esetben utaltak ki rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, melyre összesen 0,7 millió Ft-ot használtak fel. 2008-ban havi átlagban 53 tartósan gondozásra szoruló személyt ellátó hozzátartozó kapott ápolási díjat, melynek együttes összege megközelítette a 17 millió Ft-ot. A súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatására felhasznált 634 ezer Ft-ból 71-en részesültek.

46

Szentgotthárd


Szentgotthárdon a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2000-ben és az azt követő nyolc év során 329 és 545 között hullámzott. Az igazolvánnyal 2004 ben rendelkeztek a legtöbben, de 2008-ban is 472 en vették igénybe. 2.3.6.

Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, ennek fő területei

Szentgotthárd Város Önkormányzata és a Szentgotthárdi Civil Fórum tagszervezetei 2005. december 21-én példaértékű együttműködési megállapodást kötöttek Szentgotthárdon, amelynek célja, hogy a szervezetek a közösen előkészített és elfogadott éves cselekvési programterv alapján végezzék a város érdekében munkájukat. Az éves cselekvési terv előkészítése, majd az azzal kapcsolatos beszámoló megtárgyalása és elfogadása mindenki számára lehetőséget nyújt a véleményének kifejtésére és jobbító szándékú szakmai javaslatai megtételére. Amióta kialakultak az önkormányzati és a civil szektor közötti együttműködés rendezett keretei el, azóta az abban résztvevő felek megelégedésére, hatékonyan működnek a társadalom jobbítása és a civil kezdeményezések konkrét eredményekre váltása érdekében tett közös erőfeszítések. A Civil Fórumnak jelenleg 37 tagszervezete van, melyek az alábbi 5 szekcióban végzik munkájukat: - Gazdasági és környezetvédelmi szekció, - Egészségügyi-szociális szekció, - Oktatási, művelődési és Ifjúsági szekció, - Sport szekció, - Közéleti szekció. A Polgármesteri Hivatal és a Fórum képviselői háromhavonta megbeszélést tartanak, melyen a jelen cselekvési programterv egyes pontjait megtárgyalják, a felmerülő problémákat átbeszélik, a megoldási lehetőségeket közösen keresik. Az önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – a Fórum részére a civil szervezetek hatékonyabb működése érdekében a Civil Iroda céljára kialakított helyiség használatát ingyenesen biztosítja, a működéshez szükséges rezsiköltségeket (pl. fűtés, villanyáram) nem számolja fel. A Fórum ennek fejében továbbra is vállalja az önkormányzat és civil szervezetek közötti kapcsolattartást és az információ áramoltatását. Az önkormányzat a mobilitáshoz szükséges 1 db laptopot visszavonásig használatra biztosít a Fórum részére. A Fórum és tagszervezetei pályázataikat térítésmentesen kinyomtattathatják, fénymásoltathatják a pályázathoz szükséges mennyiségben. A Polgármesteri Hivatal az internetes oldalán (http://hivatal.szentgotthard.hu) kialakított „Civilek és az Önkormányzat” című rovatot továbbra is fenntartja a kialakított tartalommal, azt folyamatosan bővíti, és lehetőséget ad a Fórum részére a közhasznúsági beszámolója közzétételére. Az önkormányzat keresi a lehetőségét annak, hogy a civil szervezetekkel közös pályázatokon induljon. A Fórum folyamatosan áttekinti a képviselő-testület és bizottságai éves munkatervét, és az ott feltüntetett tervezett témakörökhöz előzetes javaslatokat ad, témákat vet fel, koncepcionális kérdésekben a javaslattételen túl részt vehet a koncepció megalkotásában. Ehhez a szükséges anyagot elektronikus formában megkapja. Civilek által ellátott önkormányzati feladatok: - Bölcsődei nevelés megvalósítása a Tótágas Közalapítvány közreműködésével, az önkormányzat anyagi és szakmai támogatásával. - Városrészeken közterületek kaszálása a Jakabházi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, a Máriaújfaluért Egyesület, a Farkasfa Jövőjéért Egyesület közreműködésével, az önkormányzat anyagi támogatásával.

47

Szentgotthárd


-

A Hársas-tó fenntartási feladatainak ellátása a Szentgotthárdi Horgász Egyesület közreműködésével, az Önkormányzat anyagi támogatásával. - Gyepmesteri feladatok ellátása a Kutyabarátok Egyesülete közreműködésével, az önkormányzat anyagi támogatásával. - Szentgotthárd kulturális és idegenforgalmi feladatainak ellátása a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (http://www.pannonkapu.hu) által, az önkormányzat anyagi támogatásával. - A városrészi klubok fenntartása a Jakabházi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület, a Farkasfa Jövőjéért Egyesület, és a Máriaújfaluért Egyesület közreműködésével, az önkormányzat anyagi támogatásával. A Civil Fórum elnöksége, különböző szekciói és tagszervezetei által az alábbi eseményekre és feladatokra fordít kiemelt figyelmet 2009. május 1. és 2010. április 30. között: - Orvosi előadások, szűrővizsgálatok, vetélkedő a város általános és középiskolás korú gyermekei számára, Ifjúsági Klub egészségügyi előadássorozata, drogprevenció és elsősegély ügyelet a Hopplá fesztiválon (július 18.) a Fórum szervezésében. - A Rába- és a Lapincs-folyó tisztaságának figyelemmel kísérése, a Heiligenkreuz mellé tervezett hulladékégető elleni tiltakozás folytatása a Fórum Környezetvédelmi Szekciója által, az önkormányzat erkölcsi támogatásával. - Civil Nap megszervezése a Fórum elnöksége által. - IV. Kistérségi Forgatag megrendezése a Fórum által, Felsőszölnök, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Rábagyarmat, Szakonyfalu, Magyarlak, Csörötnek, Rátót bevonásával. - Civil Szervezetek IX. Baráti Találkozója megszervezése a Fórum elnöksége által. - Közös Érdekek Kerekasztala (KÉK) megszervezése két alkalommal, az önkormányzat képviselőinek részvételével. - Kórustalálkozó szervezése a Zene Világnapján, testvérvárosi részvétellel (Izola), pályázati forrásokból finanszírozva, ennek hiányában az önkormányzat anyagi támogatásával. A város civil életében kitüntetett szerep jut a fiatalokkal, a jövő generációjával való foglakozásoknak. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület kiemelt feladatának tekinti az ifjú korosztállyal való törődést, számukra hasznos és érdekes programok szervezését, a velük való közös hang megtalálását. Az egyesület működteti a FIKUSZ-t (FIatalok KUlturált Szórakozóhelye), mellyel a 12-30 éves korosztályt célozzák meg. A FIKUSZ legfontosabb feladata, hogy alternatív szabadidő eltöltési lehetőséget kínáljon a fiataloknak, segítse elő a korosztályi közösségek létrejöttét. Ezen a helyen fogyasztási kényszer nélkül vehetnek részt programokon, juthatnak információkhoz, vagy egyszerűen csak együtt lehetnek a fiatalok. A FIKUSZ nyitva tartása megegyezik a művelődési ház nyitva tartásával, tehát minden nap (szerdád kivételével) 20 óráig. Azért, hogy a fiatalok minél jobban érezzék magukat a FIKUSZ-ban, ezért 2008 év elejétől egészen márciusig, egy sikeres pályázatnak köszönhetően tovább fejlesztették a FIKUSZ eszköztárát, illetve igyekeztek azt otthonosabbá is tenni. A fejlesztések során elsődleges szempont az volt, hogy valóban egy olyan zugot alakítsanak ki a fiatalok számára, ahol jól érzik magukat, amely fiatalos, hangulatos és eszközei, berendezései megfelelnek a kor és a mai ifjúság igényeinek. Így lehetőségük van tehát különböző játékeszközök használatbavételére, úgy mint csocsó, ping-pong, darts, társasjátékok, kártyák, rendelkezik a helyiség 3 számítógéppel, internet-hozzáférési lehetőséggel, tv-vel és hozzá dvd-vel, prospektusokkal és szóróanyagokkal. A komfortérzetük javítása érdekében színes ülőzsákokat szereztek be, a játékeszközöket pedig darts-al, csocsóval, pókerszettel 48

Szentgotthárd


fejlesztették, a filmdélutánok beindításához pedig egy nagy képernyőjű tv-t vásároltak. A régi, dohos szőnyegpadlót padlóburkolatra cserélték, amely egy pincébe sokkal megfelelőbb. A falak új színt kaptak, hogy minél világosabb legyen a helyiség. A nyitás óta a SZentgotthárdi Ifjúsági Fórum (SZIF) is a FIKUSZ-ban tartja havonként üléseit. Céljuk a következő:segíteni szeretnének a fiataloknak abban, hogy szabadidejüket minél hasznosabban töltsék el, hisz tudjuk: a tanulás, a sport, és sok más tevékenység mellett, vagy sokkal inkább helyette, fontos, hogy olyan készségek, képességek, és közösségi élmények birtokába jussanak, melyek megerősítik őket abban, hogy élethelyzeteiket legyen az iskolai, vagy családi konfliktus, barátság, szerelem, minél kisebb zökkenőkkel éljék meg. A végső cél az, hogy a FIKUSZ működtetésével és annak szolgáltatásaival (egyéb kulturális és idegenforgalmi tevékenység mellett) az ifjúság találja meg helyét a városban, ne az utcán kallódjanak a fiatalok. A programok szervezésébe és a FIKUSZ összes szolgáltatásba bevonják a fiatalokat, sokszor a „felnőttek” a háttétbe maradnak és inkább csak animátori szereppel bírnak mögöttük. Fontos, hogy lássák a fiatalok azt, hogy ez a város az övék is, ezek a programok nekik és hozzájuk szólnak, hogy más szentgotthárdi intézményekkel (oktatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási) együtt valamennyien azért dolgoznak, hogy az ifjúsági tervben megfogalmazott célokat sikerüljön teljesíteni.

2.4. Települési környezet 2.4.1.

Természeti környezet állapota és veszélytényezők

Szentgotthárd igazgatási területének háromnegyed része az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett terület. Országos jelentőségű fokozottan védett területek Farkasfa környékén, a Hársas-patak víztározó alatti részén és a Rábatótfalutól délre lévő erdőségben találhatók. Szentgotthárd az Őrség-vendvidék kiemelten fontos érzékeny természeti terület része. A város északi erdőterületei és védett területei az Országos Területrendezési Terv alapján az ökológiai hálózat részei. A védett területek és a Lahn-patak része a NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek hálózatának. Helyi jelentőségű védett természeti terület a 13/2002. (III. 28.) ÖKT. Rendelete alapján az 1, 15, 17, 23, 24 hrsz-ú ingatlanokat érintő kolostorpark területe. Szentgotthárd környéke táji és természeti értékekben gazdag. Hatalmas erdőterületei, a vízfolyások és a hozzákapcsolódó növénytársulások értékes vizes élőhelyek, ahol számos védett faj él. Emellett az ökológiai hálózat fontos elemei (ökológiai folyosók). Az egyedi tájértékek a tájban kedvező látványt nyújtó, helyi jelentőségű, értékes elemek, amelyeknek megőrzését mindenképpen biztosítani kell. Szentgotthárd igazgatási területének fő vízfolyása a Rába-folyó, melynek fontosabb betorkoló patakjai, árkai az alábbiak: - Lahn-patak, - Mogersdorfi-árok, - Rábatótfalusi-patak, - Új-patak, - Szentgotthárdi-patak - Zsida-patak, - Kéthelyi-patak, - Hársas-patak, - Huszászi-patak, - Rábafüzesi-árok, 49

Szentgotthárd


-

Hegyi-árok, Hársas-patak (a patakon völgyzárógátas víztározó-tavat létesítettek, amelynek jóléti funkciója is van). Szentgotthárd lakott területének legnagyobb része árvízveszélyes területen fekszik, ahol a Rába és a Lapincs által veszélyeztetett települési részeket árvízvédelmi töltések védik a levonuló árhullámtól. 1994-ben felülvizsgálták a szentgotthárdi árvízvédelmi műveket, a mértékadó árvízszinteket, és meghatározták a töltések mentén érvényes új 1 %-os valószínűségű mértékadó árvízszinteket. 1995-ben beruházási program indult, amely a már korábban kiépült töltések helyenkénti erősítését, magasítását, a Rába mindkét oldali és a Lapincs jobb parti töltésének meghosszabbítását irányozta elő. A kiviteli munkák 1998-ban fejeződtek be. A Lahn-patak völgyében az ezredfordulón árapasztó vápát építettek. A vápa feladata a Lapincs-folyó árvizeinek szabályozott módon való levezetése a Lahn-patak völgye felé a város és az ipari park védelme érdekében. A vápán belüli teret fásították. A veszélyeztetettség csökkentésére és új fejlesztési területek kijelölésére csak további árvízmentesítést követően nyílhat lehetőség. A volt Kaszagyár tervezett rehabilitációjával, a termálfürdő és az új négycsillagos szálloda építésével a város funkciói az eddig kevéssé használt Rába-partig terjednek és ezzel elérkezett az ideje legalább tervi szinten a folyópart bekapcsolásának a város életébe. A szerkezeti terv javaslatot tesz a Kaszagyár melletti Lapincs part és a Rába part városi piactól kezdődő, a felhagyott szennyvíztisztítóig terjedő szakaszának támfalas – sétányos átépítésére, amelyhez szükséges egy a Lapincson átívelő gyalogos híd is. Az átépítésnek elvi vízügyi akadálya nincsen, a kivitelező és a további kezelő várhatóan az önkormányzat kell legyen. Tervezett új árvízvédelmi töltések: - A Rábatótfalut elkerülő új útnak folyamatosan, a Rábakethelyt elkerülőnek szakaszosan árvízvédelmi szerepe is van. Amennyiben az általuk mentesítendő területeken megépülésük előtt kíván a város bármilyen funkciójú területet igénybe venni, azt önállóan be kell védeni. - Új töltésszakaszt kell építeni a termálfürdőtől keletre kijelölt tartalékterület védelmére, a felhagyott szennyvíztisztító dombjából kiindulóan a Zsida patakig. - Árvíz ellen védeni kell a Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő Rábától délre fekvő bővítési területét a Rába folyó és a Szentgotthárdi patak mellett létesítendő töltéssel. A jelenlegi töltés feleslegessé váló szakasza ezt követően elbontható. Szentgotthárdon 2008 évben a zöldterületek összesen 104.700 m2-t foglaltak el, mely a város közigazgatási területének 0,2%-a. Ez az értek közel azonos a megyei átlaggal. Egy lakosra így átlagosan 11,7 m² zöldterület jutott, mely jóval kisebb a megyei átlagot jelentő 21,2 m²-nél és a harmadik legkisebb a vasi városok körében. A városban élők szórakozását, kikapcsolódását szolgálják a játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek, melyekből 2008-ban hat volt a településen és összesen több mint 2.000 m2-t foglaltak el. A településszerkezeti terv és az évente felülvizsgálatra kerülő városi környezetvédelmi program természeti környezettel kapcsolatos legfontosabb megállapításai: - a város levegőtisztasági szempontból kedvező környezeti állapottal rendelkezik, a szennyezés mértéke csekély. Az önkormányzat nagyméretű ipari-gazdasági jellegű új létesítmények letelepedését az Ipari Park területén támogatja. A meglévő, lakóterületek közé ékelődött ipari tevékenységet folytató cégeket pedig ösztönzi az iparterületre való kiköltözésre. A létesítmények és a leendő új iparterületek körül fásítani, véderdőt telepíteni szükséges. Új létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetésénél minimum feltétel a levegőtisztaság-védelmi követelmények, előírások és határértékek teljesítése. A levegő védelmével 50

Szentgotthárd


kapcsolatosan a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásait kell alkalmazni. A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeinek megállapítását a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. - a közúti közlekedés zajterhelése a bekötő és összekötő utakon jelentősen (5-9 dBlel) meghaladják a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott határértékeket (kivéve a 7458. számú és a 7455. számú összekötő utak nappali forgalma). Külön ki kell emelni a 7459. sz. Rábafüzest Belvárossal összekötő Füzesi utat, ahol a nappali forgalom 9,7 dB-es túllépést okoz. Feltűnő, hogy a 7454. sz. vasszentmihályi út Máriaújfalu és Rábakethely közötti szakaszán éjjel magas a túllépés értéke, 8,2 dB. Az elsőrendű főútvonalon Jakabháza térségében is nagymértékű (nappal 5 dB-lel, éjszaka 8,1 dB-lel) a határérték túllépés. A 8-as főút által okozott zajterhelés kardinális kérdés Rábafüzesen és Jakabházán. Szorgalmazni kell a 8-as főút elkerülő szakaszainak megépítését (Jakabháza), továbbá a 7459. sz. összekötő út tehermentesítését. Az új nyomvonal terveket még a Civil-Plan készítette 1998-ban. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az Őrségi Nemzeti Park közelségére, hiszen védett természeti területként még alacsonyabbak a határértékek. - üzemi működésből származó, káros mértékű zajterhelés nem ismert. - a szerkezeti terv szerint a természetes vízfolyások, mint belvízlevezetőárokrendszer befogadók állapota jó. A terület felszíni szennyeződésre nagyon érzékeny (sérülékeny vízbázis) kategóriába van besorolva. Szentgotthárdon egy-két lokális infrastrukturális hiánytól eltekintve – mint pl. Farkasfa szennyvízelvezetőhálózata – a teljes közműhálózat kiépítésre került. - A kommunális, ipari és veszélyes hulladékok elszállítása biztonsággal megoldott. A városban a szelektív lakossági hulladékgyűjtés kiépítése megkezdődött. Jelentősebb méretű illegális hulladéklerakó nem ismert. Az ivóvízbázis és rendszer védelme érdekében a 123/1997. (VII. 18) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló előírásait kell betartani. A felszín alatti vizek védelme érdekében a lakosság kötelezve van, hogy a meglévő és tervezett lakó-, és üdülőépület, intézmény, szolgáltató, kereskedelmi, ipari stb. létesítmény a kiépített szennyvízcsatorna-hálózatra kapcsolódjon rá. Új, egyedi szennyvízgyűjtő kialakítása tilos, a korábban épített emésztők megszüntetésre kerületek. - A vasútvonaltól délre lévő védelmi célú erdők az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó országos jelentőségű védett területen fekszenek, így elsődleges rendeltetésük védelmi (védett) erdő. Az erdészet emellett a tartamos erdőgazdálkodásra törekszik. Erdőterületeik üzemtervezettek. Erdőállományainak minősége általában közepes vagy jónak ítélhető. A védett területen, ökológiai hálózat területein, környezetileg érzékeny területeken a természet védelméről szóló törvények alapján lehet erdőgazdálkodást folytatni. Így a védett erdőkben az erdőgazdálkodás általános szabályai szerint, de a természetvédelmi célkitűzésekkel összehangoltan természetkímélő módszerek alkalmazásával lehet gazdálkodni. Magántulajdonú erdőkben csak erdőbirtokosság keretében lehet biztosítani a szakszerű kezelést. Szentgotthárd Város önkormányzata 2005. évi költségvetésben különített el először Környezetvédelmi Alap címen pénzügyi forrásokat a természeti környezet védelme érdekében. A képviselő-testület 3/2009.(II. 26.) ÖKT sz. rendelete alapján 2009. évben ez összeg elérte az 1 millió Ft-ot. A rendelet 6. §-ban rögzített előírás szerint a 51

Szentgotthárd


Környezetvédelmi Alap felhasználását a képviselő-testület engedélyezheti. A 2009. évi keretösszeg teljes egészében felhasználásra került a Burgenlandban tervezett hulladékégető elleni tiltakozással kapcsolatos tevékenységek költségeire, úgymint jogi segítségnyújtás igénybevétele, az osztrák engedélyezési eljárásban való fellebbezés költségei, stb. A tiltakozó akciókban Szentgotthárd leghatásosabb eszköze a széleskörű nyilvánosság, amiben nagyon sokat segít a városban működő Civil Fórum, a Greenpeace (http://greenpeace.hu) és a környezet védelem iránt fogékony helyi lakosság. A Környezetvédelmi Alap az 1 MFt felhasználása ellenére is pozitív, mivel az Alap a számlájára érkezik a lakosság által befizetett talajterhelési díj, amelyet azok a lakosok fizetik meg, akiknek lehetőségük lenne a szennyvízcsatorna hálózatra rákötni, de ezt nem tették meg. 2.4.2.

Épített környezet (régészeti értékek, műemlékek, helyi védelem)

Régészeti értékek 1. Régészetileg védett terület: A város közigazgatási határain belül jelenleg külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. 2. Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: A község közigazgatási területéről némi őskori előzményt leszámítva főleg a középkor időszakából ismertek lelőhelyek. Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk: - őskori (közelebbről nem meghatározható korú) telep, - rézkori telep, - halomsíros temető, - avar telep, - Árpád-kori monostor, - középkori templom és temető, - középkori falu, - középkori téglaégető. A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak: - 1-6; 7/1; 14/1-2; 15; 23-33; 35; 37-41 - 320/4; 321/3-4; 323-330; 331/1-2; 332-334; 344-349; 351; 395; 396/2; 397-399; 404; 409-417; 421-422; - 424-427; 429/3; 430/3-4; 431-440; 10084/3, 5 és 8; 10087 - 10045/19-20, 23- 24, 26, 28 és 30; 10658/1; - 10370; 10383/6 - 10363/1 - 10349 - 10547/3-5; 10548/1-2 - 10351/22-30 - 10745/39; 10741/70-76, 78-79, 81, 91, 93-94, 96-97, 101-102, 104-107, 115-117, 119122; 10743-44 3. Régészeti érdekű terület: Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi adottságok és az 52

Szentgotthárd


adatgyűjtés során szerzett információk alapján egyéb lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. Ezek jelen ismeretek szerint a Farkasfa és Nagyerdő között húzódó domboldal, a Nagyfalusi-dűlő, valamint Rábakethely és Zsida települések belterületének központi részei. Különösen a következő hrsz.-ok: 10775/1-7, 9-16; 10777/1-8; 10792/46-48, 50, 54, 59-61, 101-103; 10793; 10795/18-19, 21-29, 31-40, 58-59; 10796; 10798/51-56; 10799; 10800/1-4, 9, 11-12, 14-15; 10801; 10802/9-10. Műemléki védelem, területi és egyedi Szentgotthárdon az alábbi építmények állnak országos műemléki védettség alatt: - MII 8091 Szentgotthárd (Rábakethely; Temető) Felső u. hrsz: 082 R.k. templom (Mindenszentek), hajója román, 13.sz., szentélye gótikus, 15.sz.-i eredetű. Átalakítva a 19.sz. végén. Belső festés és berendezés eklektikus, 19.sz. vége. - MIII 8092 Szentgotthárd Hunyadi u. 14. hrsz: 1575 R.K., volt temetőkápolna, barokk, 18.sz.-i eredetű, mai alakjában neogótikus, 18951896. Külső falán sírkövek befalazva. berendezés: főoltár, barokk, 1765, Schnitzer József műve, padok, 19.sz. második fele, a templom alatt az egykori kripta van. - MII 8088 Szentgotthárd Széll Kálmán tér 23. hrsz.:15 Színházterem, volt magtár-templom, a román stílusú ciszterci templom helyén, falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban 1677-ben, bővítve és átalakítva a 18.sz. végén, mellette a régi ciszterci apátság feltárt romjai. - MI 8089 Szentgotthárd Széll Kálmán tér 11. hrsz.:1. R.K. (Nagyboldogasszony) volt ciszterci templom, barokk, 1748-1779 között épült, F.A. Pilgram tervei alapján. Belsőben falfestmények, barokk, 18. sz. második fele, Dorfmeister és Gusner alkotásai. berendezés: rokokó, 18. sz. második fele, a sekrestyebútorok Schnitzer és Schrezenmayer alkotásai. A sekrestyefolyosó falában középkori és reneszánsz sírkövek. - MI 8090 Szentgotthárd Széll Kálmán tér 11. hrsz.:26. Volt ciszterci rendház, barokk, 1740-1749. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorfmeister és Gusner falképei, barokk, 18.sz. (Parkja megyei természetvédelmi terület) - MIII 8185 Szentgotthárd - Farkasfa Belsőszer u. 4.; Fővég u. 23. Hrsz: 3174. Lakóház, népi - MIII 7691 Szentgotthárd - Farkasfa Kossuth Lajos u. – Fő u. sarok Hrsz: 3189/1. Harangláb. népi, 19. sz. - MIII 8020 Szentgotthárd - Rábatótfalu Tótfalusi u. 116. hrsz.: 4053. R.K. kápolna (Szt. Ferenc) késő barokk, 1800 körül. Átalakítva eklektikus stílusban 1880 körül. Helyi védelem alatt álló épületek, építmények, történelmi emlékek A helyi védelemről Szentgotthárd városnak a 34/2000 (X. 26.) és a 13/2002 (III. 28.) sz. rendeletével módosított 23/2000. (VI. 29.) sz. rendelete intézkedik. 53

Szentgotthárd


A rendelet szerint helyi védelem alatt állnak: - A Szentgotthárd 1, 15, 17,23, 24 hrsz-ú ingatlanokat érint kolostorpark területe és építményei. - Nepomuki Szt. János szobor és jövendőbeli védő építménye. - A Kaszagyárban meglévő farkas kalapácsok és épülete. - A volt Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár RT. 1907-ben épült székháza. - Kossuth L.u.7. Jelenleg Városi Művelődési Központ. - A volt Városháza épülete. 1902-ben épült. Deák Ferenc u.1. Jelenleg Zeneiskola. - A volt Posta és Postatakarékpénztár 1872-ben épület épülete. Deák Ferenc u. 4. Jelenleg lakóépület. - A volt Járásbíróság épülete. Deák Ferenc u.16. Jelenleg lakóépület. - A volt dr. Vargha Gábor-féle egyemeletes lakóépület. Kossuth L. u. 6. Jelenleg Rendőrség. - A volt Róm. Kat. Népiskola épülete. Széll Kálmán tér 6. Épült (földszintje) 1789-ben. Jelenleg a Városi Könyvtár és a Városi Televízió van benne. - Széll Kálmán tér 8. lakóépület. - Széll Kálmán tér 10. lakóépület. - A volt Stájer-ház , kaszagyári munkások lakóépülete. Hunyadi u.6. Ma Helytörténeti Múzeum. - A volt Weidlich-ház, Kossuth L. u. 12. Ma a mentőállomás. - A volt Dampf Henrik- ház. József A.u.20. - A Vörösmarty Gimnázium 1895-ben épült régi épülete. - József A. u. 2-12 között-szabályozási terv készítés függvényében. - József A.u.5. ép. lakóépület. - Arany J.u.2. Gondozási Központ. - Harangláb, Máriaújfalu. - Mária-szobor Kossuth L. u. - Mária-szobor Rózsa F. u. - A volt Dohánygyár igazgatói épülete, jelenleg gimnáziumi kollégium. Hunyadi u.27. - A régi temetőben álló 1740-ben épült temetőkápolna. Hunyadi u. - Széll Kálmán tér 13,. 15. ,17. szám alatti épületek. - A volt Wirt-ház Zsidai u. 823 hrsz. 2.4.3.

Lakásállomány (nagysága és minőségi összetétele, tulajdonviszonyok, lakásépítés mértéke, önkormányzati bérlakásállomány)

2008. év végén Szentgotthárd város lakásállománya 3.312 darab volt, a Vas megyei 3,0%-a. Az állomány 7,2%-kal nagyobb, mint a 2001. évi népszámlálás idején. A laksűrűség a megye városai között Csepreg mellett itt volt a legnagyobb, száz lakásra ugyanis a megyei átlagnál 31-gyel több, 270 lakó jutott, ami az elmúlt években épült új lakások és a demográfiai folyamatok hatására folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az ezredfordulót követő lakásépítési boom a városban is éreztette hatását. 2000-2008 között összesen 303 – évente átlagosan 34 – új lakás épült a városban, amely a 2008. évi állomány 9,1%-át jelentette.

54

Szentgotthárd


Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

3 313

109 386

100 lakásra jutó lakos

270

239

Épített lakások száma, 2008.

21

887

2000-2008 (évi átlag)

37,1

36,2

2008. év

23,4

33,9

száma a 2008. december 31-ei lakásállomány %-ában

9,1

7,9

közül vállalkozás által építtetett aránya, %

31,0

33,1

természetes személy által építtetett aránya, %

64,7

64,8

helyi önkormányzat által építtetett aránya, %

3,6

0,9

Lakásállomány, 2008. december 31-én

10 000 lakosra jutó épített lakások száma

2000-2008. között épített új lakások:

11. táblázat: Lakásépítés legfontosabb mutatóinak alakulása (forrás KSH)

Az építtetők között a lakosság súlya a legnagyobb, az új lakások közel kétharmadát kiviteleztették az elmúlt években. Ugyanekkor a vállalkozások összességében 31%-kal, a helyi önkormányzat mindössze 3,6%-kal részesedett. Az elmúlt kilenc évben mindössze 2002-ben adtak át önkormányzat által építtetett lakásokat, ekkor összesen 11-et. Ez a szám kis hányada ellenére magasabb a megyeinél, mely az egy százalékot sem érte el, hiszen az önkormányzatok építtetői tevékenysége szinte megszűnt az elmúlt két évtized alatt. 2000-2003 között nagyobb számban épültek társasházak a városban, ennek ellenére kilenc év távlatában a családi házas építési forma jellemezte a települést, az új lakások több mint kétharmada ugyanis így készült. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a szentgotthárdi lakásállományt a Vas megyeinél valamelyest kiegyenlítettebb és fiatalabb korstruktúra, illetve kedvezőbb komfortosság szerinti összetétel jellemezte. Kor alapján számottevő különbség a második világháborút követően 1970-ig, valamint az 1990 után épült lakások hányadának tekintetében figyelhető meg: előbbi ugyanis kisebb, utóbbi viszont nagyobb a megyeinél. A legutolsó népszámlálás időpontjában a lakások túlnyomó része, közel kilenctizede összkomfortos vagy komfortos volt a városban, mely 5 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál, az ennél kedvezőtlenebb felszereltségűek és állagúak hányada pedig ugyanennyivel bizonyult jobbnak a városban. Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

3 090

102 341

egyszobás

9,5

11,5

kétszobás

41,4

43,0

három és több szobás

49,1

45,5

40 m²-nél kisebb alapterületű

3,7

5,2

40-59 m² alapterületű

26,7

26,3

60-79 m² alapterületű

21,4

23,7

Lakásállomány összesen (db) Ebből (%):

55

Szentgotthárd


Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

80 m²-nél nagyobb alapterületű

48,3

44,8

1944-ben és korábban épült

30,2

28,0

1945-1969 között épült

21,8

26,4


21,9

22,3


14,9

15,7


11,2

7,6

összkomfortos

60,4

49,0

komfortos

27,0

33,4

félkomfortos

4,9

5,1

komfort nélküli

5,6

10,0

szükség- és egyéb lakás

2,1

2,5

12. táblázat: Lakásállomány főbb jelzőszámai, 2001. február 1. (forrás: KSH)

A városban az önkormányzat tulajdonában az átlagosnál több ingatlan van. A legutolsó népszámlálás idején a lakások 89,7%-ának természetes személy volt a tulajdonosa, mely nemcsak elmaradt a megyére jellemzőtől, hanem a vasi városok között is alacsonynak számít. Ugyanekkor az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 8,2%-ot tett ki, mely közel kétszerese a megyei átlagnak, és a városok között a negyedik legmagasabb értéket képviselte. Az önkormányzat által kezelt lakóingatlanok száma a népszámlálást követően sem csökkent, 2008-ban összesen 60 épületet tartott fenn. A városban található lakásállományhoz viszonyítva relatíve magas (7,5%-os) az önkormányzat által kezelt lakások aránya, számuk pedig az elmúlt évben 248-at tett ki. A városban szociális helyzet alapján a rászorulók részére utalhatnak ki bérlakásokat, emellett lehetőség van piaci alapon is lakást bérelni. A fiatalok lakáshoz jutását segíti a Fiatal Házasok Otthona, ahová elsősorban azok a szentgotthárdi fiatalok költözhetnek be, akik saját lakáshoz szeretnének jutni, és ehhez előtakarékoskodást vállalnak. 2.4.4.

Települési környezeti infrastruktúra

Egy adott térség közművi hálózatának kiépítettsége nemcsak gazdasági lehetőségeit befolyásolja, hanem a lakosság életminőségére is alapvető hatással van. Vas megye közműves ellátottsága országos összehasonlításban a kedvezőbbek közé tartozik. A vezetékes vízellátás a megye minden településén, így Szentgotthárdon is teljesen kiépült. A városban a szolgáltatást a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Zrt. biztosítja. Az 56,3 km-es hálózatra a lakások 97,3%-át rákötötték, mely szinte azonos a megyei átlaggal, valamint a vasi városok között a középmezőnybe tartozik. 2008-ban a szolgáltatott víz 53,4%-át a lakosság használta fel, egy lakos átlagosan 27,7 m³ vizet fogyasztott. Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

97,3

97,1

Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

78,8

67,8

1 km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m

906

566

56

Szentgotthárd


Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, százalékpont

18,5

29,3

Háztartási gázfogyasztók száma a lakásállomány %-ában

57,1

65,7

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

87,8

90,6

13. táblázat: Szentgotthárd főbb közműellátottsági mutatói megyei összehasonlításban, 2008. (forrás: KSH)

A vízellátáshoz viszonyítva a szennyvízcsatorna-ellátottság némi lemaradást mutat, és a megye többi városával összehasonlítva közepesnek tekinthető. A környezetkímélő szennyvízkezelést lehetővé tevő közcsatorna már 1965-ben elért a településre, a csatolt városrészeken azonban lassúbb volt a hálózat fejlesztése. Az ezredfordulón a csatornafektetés újból lendületet vett, így az 51 km-es hálózat ma már kétszer hosszabb, mint az 1990-es évek közepén, és a bekapcsolt lakások száma is folyamatosan növekszik. Kedvező kiépítettséget jelez, hogy 2008-ban 1 km vízvezeték-hálózatra 906 m szennyvízcsatorna-hálózat jutott, mely 1,6-szorosa a megyei átlagnak, és a vasi városok között a harmadik legmagasabb értéket képviselte. A lakások közel négyötödét már bekapcsolták a hálózatba, mely annak ellenére, hogy a városok között közepesnek számít, jóval kedvezőbb a Vas megyére jellemzőnél. Szentgotthárdon a csatornahálózat elválasztó rendszerű, azaz lehetőség van a szennyvíz és a csapadékvíz külön gyűjtésére és elvezetésére. A keletkezett szennyvizet Ausztriában, Heiligenkreuzban kezelik. Környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű, hogy az elvezetett szennyvizet teljes egészében a legmagasabb, III. fokozattal is tisztítják. A lakosság életkörülményeit nagymértékben befolyásoló földgázprogram eredményeképp a vezetékez gázcsőhálózat építése 1992-ben megkezdődött a településen. A ma is működő hálózat túlnyomó részét 1994-ben adták át, amikor minden ötödik lakásban elérhetővé vált a szolgáltatás. Ezt követően további fektetésekkel 72,8 km-re bővült a hálózat és a lakásbekötések száma is évről-évre emelkedik. A szolgáltatást az Égáz-Dégáz Zrt. biztosítja a városban. A háztartási gázfogyasztók lakásállományhoz viszonyított aránya 57,1%-ot tett ki az elmúlt évben, mely azonban nemcsak a megyei átlagtól maradt el, hanem a városok között is a középmezőnybe sorolódott. A vezetékes gáz fontosságát ennek ellenére bizonyítja, hogy a háztartási fogyasztók közel kilenctizede lakásának fűtésére is felhasználta ezt az energiafajtát. A gáz árának és az időjárási körülmények hatására a lakosság gázfelhasználása hullámzóan alakult az elmúlt kilenc évben. A fogyasztáson belül a közintézmények és a vállalkozások nagyobb súlya miatt részesedésük nem meghatározó, 2008-ban az összesen szolgáltatott 8,6 millió m³ gáz ugyanis mindössze 22,4%-át használták fel a háztartások. A városban két és fél évtizede működik távfűtés. A szolgáltatást a körmendi székhelyű és három város – Körmend, Szentgotthárd és Vasvár – önkormányzatainak összefogásával létrejött Regionális Hőszolgáltató Kft. biztosítja. A vállalkozás a szolgáltatáshoz felhasznált hő döntő részét maga termeli, elsősorban földgáz felhasználásával. A távhővel fűtött lakások száma 2008-ban mintegy 500 volt, mely a lakásállomány 14,9%-át jelentette. A lakások meleg vízzel történő ellátását teljes egészében önállóan oldja meg a lakosság. Nemcsak a lakosság helyzetét, hanem a város gazdasági fejlődését is pozitívan befolyásolta, hogy Szentgotthárdon – Szombathely után a megyében – már a XIX. század végén megvalósult a villamosítás. A villamosenergia-ellátás ma teljes a településen, mindenki számára elérhető. A hálózat üzemeltetője az E.ON Zrt. A felhasználásban az ipari tevékenység következtében a lakosság súlya kicsi, 2008-ban a szolgáltatott villamos energia mennyiségének kevesebb, mint egytizedét fogyasztotta el.

57

Szentgotthárd


Az új lakások ellátottsági mutatói jóval kedvezőbbek a meglévő lakásállományénál, annak ellenére, hogy a vezetékes gáz tekintetében még mindig kismértékű elmaradás figyelhető meg a megyeivel összehasonlítva. A 2000-2008 között használatbavételi engedélyt kapott lakások mindegyikét bekötötték a vezetékes ivóvíz-hálózatba, a szennyvízcsatorna-bekötések aránya pedig megközelítette a 90%-ot. Az épített lakások 84,2%-a már vezetékes gázzal is rendelkezett, mely jóval nagyobb a lakásállomány jelenlegi mutatójánál. A városban keletkezett hulladék elszállítását és kezelését a körmendi székhelyű MüllexKörmend Kft. végzi. A rendszeres hulladékgyűjtésbe a lakások 87,8%-át bevonták, mely valamelyest elmaradt ugyan a megyeitől és az országostól is, azonban kiemelkedő jelentőségű, hogy ezen lakások mindegyikétől heti rendszerességgel szelektíven gyűjtik össze a szemetet a városban. Emellett 16 szelektív hulladékgyűjtő sziget található a településen. A városban keletkező hulladék mintegy ötödét újrafeldolgozással hasznosítják, fennmaradó hányadát pedig műszaki védelemmel ellátott lerakóban helyezik el. 2.4.5.

Közlekedési infrastruktúra (közösségi közlekedés helyzete, városi területek megközelíthetősége és minősége)

A város megközelíthetőségét, úthálózatát jelentősen befolyásolják a domborzati viszonyok, illetve a településszerkezet is. Közvetlenül a város mellett halad el a 8-as számú (E66) főközlekedési út, amely a megyét jellemző és a megyeszékhely elérhetőségét szolgáló sugaras főúthálózattal szemben meghatározóan a kelet-nyugati közúti összeköttetést biztosítja Budapest, illetve a rábafüzesi határátkelőhelyen keresztül Ausztria és ÉszakOlaszország felé. A Győr felöl közlekedők a 85-ös, majd a 86-os úton, a Zalaegerszeg irányából utazók a 76-os úton haladva Körmendnél térhetnek rá a várost megközelítő 8-as főútra, melyről Szentgotthárd felé Rátótnál, Vasszentmihálynál, Rönöknél vagy továbbhaladva a határ előtt Rábafüzesnél is letérhetnek. A Szlovénia felől és az Ausztria felől közúton érkezők Martinje-Felsőszölnök, illetve Heiligenkreuz-Rábafüzes felől közelíthető meg a várost. Szentgotthárd nem rendelkezik helyi autóbusz közlekedéssel. A városi, a térségi és a távolabbi települések közötti utasforgalmat helyközi és távolsági járatokkal a Vasi Volán Zrt. végzi, mely járatokkal – Nemesmedves kivételével – valamennyi kistérségi település, így a szentgotthárdi térség további 13 települése is elérhető. Annak ellenére, hogy a kistérség belső közlekedési kapcsolatai rosszak (nem megfelelő állapotú mellékút-hálózat) a térség közösségi közlekedése jónak mondható. A közlekedés szervezését ugyanakkor nehezíti, hogy a város térségében van néhány határmenti zsáktelepülés is, mint Felsőszölnök, Kétvölgy, Nemesmedves és Szakonyfalu. Ezek közül többeknél, az uniós határmegnyitásokat követően kezd visszaállni a korábbi – történelmi – településhálózati kapcsolat. Szentgotthárdot a megye városaival, illetve a régió megyeszékhelyeivel összekötő helyközi, illetve távolsági járatok vonalai több kistérségi települést érintenek, így ezek elérhetőségét időben lerövidítik. Ilyenek többek között az Őriszentpéter, Körmend, Szombathely valamint a Zalaegerszegre induló járatok, melyek vonalai érintik többek között Magyarlak, Csörötnek, Rönök, Vasszentmihály, Rátót vagy Gasztony községeket is. Szentgotthárd Város Önkormányzata a 304/2008. határozatával elfogadta a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatát, amely lehető teszi a buszpályaudvar áthelyezését. A 209/2009. augusztus 27-i határozatával hozzájárult a szentgotthárdi buszpályaudvar vasútállomás mellé történő áthelyezése engedélyezési tervéhez. A tervdokumentációt a GYSEV Zrt készíttette és részét képezi NYDOP-2009-3.2.1/B kódszámú „Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások” pályázati dokumentációnak. A Környezetvédelmi Program „2.6. Helyi közlekedésszervezés” pontja szerint: 58

Szentgotthárd


-

Az intermodális közlekedés elvének figyelembe vételével a buszpályaudvart a vasútállomás mellé kell áthelyezni és gondoskodni kell a közvetlen környezetében a gépjárműk és kerékpárok biztonságos tárolását biztosító parkolók és zárható kerékpártárolók kialakításáról. - Lehetőség szerint a helyi kerékpárút hálózatot a vasútállomásig, buszpályaudvarig kell kiépíteni A város a régió vasúthálózatához a GYSEV ZRt. által üzemeltetett Szombathely-KörmendSzentgotthárd vonallal csatlakozik, mely egyben Ausztria felé is biztosítja a nemzetközi vasúti kapcsolatot. A határátkelőhely nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolít le. A vonalon annak rossz műszaki állapota miatt jelenlegi teljes hosszán sebességkorlátozás él. A szakasz korszerűsítése – közeli határidő megjelölésével – a régió legnagyobb, a SopronSzombathely-Szentgotthárd vasútvonal fejlesztési projektjébe illeszkedik, ami a tervek szerint döntően uniós támogatással valósul meg. A vasúti szakasz az elképzelések szerint átveszi a kapacitási nehézségekkel küzdő Bécs-Graz közötti vasút szerepét. Az áruszállítás dinamikusabbá válása mellett a 116 km-nyi pályakorszerűsítés és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházások a turizmus fejlődését is előmozdíthatják majd. 2008-ban Szentgotthárd önkormányzati tulajdonú útjainak, köztereinek hossza megközelítette a 40 km-t. Ebben és a megelőző két évben hosszuk kevesebb, mint 400 méterrel nőtt. A város területén az előbbieken kívül ugyanakkor még 12 km állami tulajdonban lévő közút is található. Az említett időszakban a kerékpárút-hálózat bővítése is lassú ütemben folyt a városban. 2008 végén mindössze 4,8 km-en közlekedhettek biztonságosan a kerékpárosok a járműforgalomtól elválasztva, egyrészt csak a használatukra épített kerékpárutakon, másrészt közös gyalog- és kerékpárúton. Az Országos Kerékpáros Törzshálózat elemeiként kijelölt 22 regionális kerékpárútvonal közül kettő érinti Vas megyét, az Alpokalja-Balaton és az Alpokalja-Őrség kerékpárút, mely utóbbi az (országhatár)-Kőszeg-Bozsok-SzombathelyKörmend-Szentgotthárd-Rábafüzes-(Ausztria)-Felsőszölnök-(Szlovénia)-Őriszentpéter-Lenti útvonalat foglalja magában. A gyalogosok zavartalan közlekedését szolgáló járdák esetében az utakhoz hasonlóan inkább a felújításokra, mint újabb szakaszok építésére helyeződött a fő hangsúly. Együttes hosszuk megközelítette a 34 km-t. Az üzemeltető lakhelye szerint Szentgotthárdon 2008-ban 2.586 személygépkocsi, 94 motorkerékpár és 7 autóbusz szerepelt a nyilvántartásban. A személygépkocsik száma 8 év alatt 389 járművel bővült, jóval lassabb ütemben, mint a megyében, és a kistérségi növekedésnél is kisebb mértékben, miközben az ezer lakosra jutó számuk 242-ről 289-re emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a teherszállító gépjárműpark a személygépkocsikénál is jóval visszafogottabban gyarapodott (244-ről 289-re). Az első alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik száma minden évben több volt, mint 130, de 2000. és 2008. között az állomány gyarapodása egy esetben sem haladta meg a 290-et. 2008-ban a személygépkocsipark 85%-a benzinnel, nem egészen 15%-a gázolajjal üzemelt.

2.5. Közszolgáltatások 2.5.1.

Oktatás és nevelés

A három évesnél fiatalabb gyermekek szakszerű ellátását a bölcsőde biztosítja, mely helyben is elérhető. Szentgotthárdon egy 40 férőhelyes bölcsőde működik, melynek fenntartója a Tótágas Közalapítvány. 2000-hez képest a férőhelyek száma harmadával, a beírt gyermekek száma pedig 18%-kal csökkent. Ezzel összefüggésben megnövekedett a kihasználtság, hiszen 59

Szentgotthárd


az ezredfordulón száz férőhelyre 113, 2008-ban viszont 140 gyermeket írattak be szüleik. Az apróságok ellátásáról kilenc szakember gondoskodik, s egy gondozónőre átlagosan négy gyermek ellátása jutott, mely megfelel a megyei átlagnak. Az alapfokú nevelést, oktatást az óvodák, valamint az általános iskolák biztosítják, melyek hálózata teljes vertikumában kiépült. 2008-ban két feladatellátási helyen, 285 férőhelyen, 12 csoportban fogadták az óvodáskorú gyermeket a városban. Az elmúlt években sem az óvodák befogadóképessége, sem a beíratott gyermekek száma számottevően nem változott. Az óvodákban nincs zsúfoltság. 2008 évben 285 gyermek nappali felügyeletét biztosították a város óvodáiban, s így a férőhely-kihasználtság 91%-os volt. A gyermekek felügyeletét, nevelését 26 megfelelő képzettségű szakember biztosítja. Egy csoportba átlagosan 22-en jártak, s egy pedagógusra tíz gyermek nevelése jutott. Az óvodákban szlovén és német nemzetiségi csoportok is vannak, ahol szlovén nyelvtanár, valamint német nemzetiségű óvónő foglalkozik az apróságokkal. 1985-ig a városnak mindössze egy általános iskolája volt, az Arany János Általános Iskola. A Széchenyi István Általános Iskolát 1985-ben avatták fel, s így ma már e két iskolában, három feladatellátási helyen fogadják a tanulókat. Az évek során az országban tapasztalt általános demográfiai tendenciákhoz hasonlóan a helyi általános iskolások száma apadt a városban. 2000-ben számuk még meghaladta a 900-at, 2008-ban viszont már csupán 690 nappali tagozatos tanulót oktattak. Az iskolák más településekről is fogadják a gyerekeket, 2008-ban minden negyedik tanuló bejáró volt. Az osztályok száma az évtized elejéhez képest 13-mal (46-ról 33-ra) csökkent, így egy osztályban átlagosan 21 diák tanult, közel ugyanannyi, mint a megyei átlag. Ezer lakosra átlagosan 77 általános iskolai tanuló jutott a városban, 12-vel kevesebb a megyeinél. Az általános iskolák is nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvi, valamint a nemzetiségi oktatásra. 2008-ban a diákok 13%-a részesült nemzetiségi oktatásban, ez két és félszer magasabb, mint a megyei átlag. Az iskolai oktatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az idegen nyelvek és a számítógépes ismeretek megalapozása, valamint bővítése. Az elmúlt évben a diákok közel fele használt az iskolában számítógépet, ez azonban még jóval a megyei átlag (78%) alatt van. 105 100 95 90 85 80 75 70

fő

80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szentgotthárd

Vas megye

fő

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szentgotthárd

Vas megye

5. grafikon: Általános- (balra) és a középiskolai (jobbra) nappali tagozatos tanulók ezer lakosra jutó számának alakulása 2001-2008 között (forrás: KSH)

1980 óta önálló zeneiskola is működik Szentgotthárdon, ahol a zeneoktatáson túl 2005-től képző- és iparművészeti oktatás is folyik. Az iskola diákjai és tanárai fontos szerepet vállalnak a város kulturális életében. A középiskolai oktatásban az 1990-es évek második felétől jelentős szerkezeti átalakulás történt, melynek következtében meghosszabbodott a tanulási idő. Elterjedtek a hat- és nyolc

60

Szentgotthárd


osztályos gimnáziumok, a „nulladik” évfolyamok, a szakközépiskolákban megjelent az ötödik és hatodik évfolyam, valamint a „hagyományos” három évfolyamos szakmunkásképzést a négy-öt éves szakiskolai oktatás váltotta fel. Történelmi érdekesség, hogy 1895. szeptember 4.-én Szentgotthárdon nyitották meg a megye első világi gimnáziumát, melynek megalapítása Széll Kálmán nevéhez fűződik. A városban a középfokú oktatást a Vörösmarty Mihály Gimnázium (ahol 4 és 8 osztályos képzés folyik) és a III. Béla Szakközép- és Szakképző Iskola biztosítja. 2008-ban 3 feladatellátási helyen 620 tanulót oktattak a középiskolákban, közel ötödével többet, mint az évtized elején. Az említett időszakban a gimnáziumi tanulók száma közel 40%-kal növekedett, s 2008-ra a középiskolai tanulók közel fele-fele arányban részesültek gimnáziumi, vagy szakközépiskolai oktatásban. Az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma évről-évre folyamatosan emelkedett, s 2008-ra elérte a 69-et, azonban ez még így is a megyei átlag alatt van. A város középiskoláinak szerepét jelzi, hogy a diákok fele bejáró. Szentgotthárdon egy szakiskolai feladatellátási hely működik, ahol hét osztályban 146 diákok oktatnak. A középfokú oktatási intézmények mindegyikében elérhető az internet szolgáltatás, s iskolai tanulmányaikban minden diák használja a számítógépet. Szentgotthárdon nincs felsőoktatási intézmény. A felsőfokú tanulmányokat folytatók támogatására azonban az önkormányzat gondot fordít, s többek között csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázathoz. 2.5.2.

Egészségügy

A város egészségügyi intézményhálózata egészében véve kiépült. 2008-ban a lakosság egészségügyi alapellátását négy háziorvosi és két házi gyermekorvosi körzetben biztosították. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (1.492 fő) több volt, mint a vasi városok és a megye átlaga, és közel azonosan alakult, mint a hasonló népességnagyság-kategóriába tartozó városokra jellemző országos érték (1.483 fő). 2008-ban mintegy 45 ezer esetet láttak el a rendelőkben, a betegforgalom 84,7%-a a háziorvosoknál jelentkezett. 2000 és 2008 között a felnőtt lakosságot ellátó körzetek betegforgalma az évtized közepi jelentős növekedés után – adminisztratív intézkedések, mint például az időközben eltörölt „vizitdíj” hatására – számottevően mérséklődött. 2008-ban még így is egytizedével volt több az időszak elejénél. A gyermekorvosi körzetek betegforgalma ugyanezen időszakban erős ingadozások mellett csökkenő tendenciát mutatott, kilenc év alatt 7,1%-kal esett vissza. Az utóbbi két esztendőben a felnőtt betegeket jóval kevesebb alkalommal keresték fel otthonukban a háziorvosok, mint az azt megelőző években. 2008-ban a háziorvosok átlagos napi gyógykezelési forgalma több mint két és félszeresét tette ki a gyermekorvosokénak. A városban megoldott a fogorvosi és iskolafogászati ellátás is. Az alapellátáson túl a városi önkormányzat által önként vállalt feladataként a Rendelőintézet keretein belül járóbeteg szakellátást vehet igénybe a lakosság. A város és a szentgotthárdi kistérség valamennyi lakója számára elérhetők itt a legfontosabb szakterületek (belgyógyászat, általános sebészet, urológia, bőr- és tüdőgyógyászat, szemészet, ortopédia stb.) rendelései. Az önkormányzatra azonban egyre nagyobb anyagi terhet ró a szakellátás finanszírozása, melyet a költségnövekedés mellett a kiegészítő állami normatív támogatások hiánya is súlyt. Szentgotthárdon működik egy 130 ágyas, a megyei önkormányzat által fenntartott, mozgásszervi betegségeket gondozó rehabilitációs kórház, amely Vas megye egész területéről fogad gyógyulni vágyókat. 2007. február 15-én tulajdonosi döntés következményeként az intézmény egyesült a Vas Megyei Markusovszky Kórházzal 61

Szentgotthárd


(http://www.markusovszky.hu), s az új névvel létrejött zártkörű részvénytársaság (Vas Megyei Markusovszky Alajos Általános Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt.) székhelye Szentgotthárd lett. E változás ellenére a korábbi formában folytatódott a kórházban a gyógyító tevékenység. A kórház felszereltsége és szakembergárdája biztosíték a minőségi rehabilitációs ellátásra, amelynek keretében biztosítja az alapbetegség, a társult betegségek és a szövődmények gyógykezelését is a kórház négy részlegén (neurorehabilitáció, mozgásszervi, belgyógyászati rehabilitáció és nappali kórházi ellátás). A fekvőbeteg ellátás mellett járóbeteg rehabilitációs szakambulancia is működik. Mindkét ellátás feltételeinek nagymértékű javulását eredményezte az 1998-2000. évekre elnyert címzett támogatás által biztosított nagyarányú rekonstrukció, illetve a kórház alkalmassá vált nappali kórházi és gyógyvízre alapozott egészségügyi ellátások nyújtására is. A modern diagnosztikai berendezések, a gyógy-és kondicionáló tornatermek, a hidro- és elektroterápiás eljárások és további sok más korszerű kezelési mód évente 2.000-2.500 fekvőbeteg és ennél sokkal több járóbeteg rehabilitációs kezelését teszik lehetővé. Az ezredforduló óta 32,4%-kal nőtt a kórházból elbocsátott betegek száma. Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

Magyarország

Egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó lakos

1 492

1 434

1 529

145

70

70

10 000 lakosra jutó működő kórházi ágy

14. táblázat: Egészségügyi ellátás legfontosabb mutatói, 2008 (forrás: KSH)

2.5.3.

Szociális ellátás (szociális támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer)

Az időskorúak és az egyéb okból, szociálisan rászorultak megsegítésére hozta létre Szentgotthárd Város Önkormányzata a Városi Gondozási Központot, amely szociális alapszolgáltatásokat nyújtó integrált intézmény. Személyes gondoskodáson alapuló, törvény által kötelezően előírt szolgáltatásokat és önként vállalt feladatokat lát el. Az étkeztetési alapellátást igénybe vevők száma a 2000. évi 241-ről 144-re csökkent 2008-ban. Házi segítségnyújtásban 65-en részesültek, fele annyian, mint 2007-ben és 8,1%-kal kevesebben, mint az időszak első évében. A Városi Gondozási Központ napjainkra leromlott infrastrukturális feltételek között működik. Az épülethez, illetve az ott működő központ esetleges áthelyezéséhez a városvezetés – annak jelentős költségigénye miatt – csak akkor tud hozzájárulni, amikor a szükséges finanszírozási-, ingatlanfejlesztési- és humánkapacitások rendelkezésére állnak. Térítéses formában vehető igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely folyamatos üzemmódban működik. 2008-ban egyelőre csak 20 – zömében idős – személy kérte a kapcsolattartásnak ezt a formáját. Megnevezés

Szentgotthárd

Vas megye

Magyarország

10 000 lakosra jutó: szociális étkeztetésben részesülő lakos

160,6

155,9

107,5

házi segítségnyújtásban részesülő lakos

72,5

46,9

48,0

nappali ellátásban részesülő lakos

66,9

45,7

45,3

15. táblázat: Szociális ellátás legfontosabb mutatói, 2008 (forrás: KSH)

62

Szentgotthárd


A 2008. december 31-ei adatok szerint az időskorúak nappali klubjának 70 engedélyezett férőhelyén 60 idős – egyébként saját otthonukban élő – személy napközbeni tartózkodását, szabad idejük hasznos eltöltésének megszervezését tudták biztosítani térítési díj ellenében. Ezer 60 éves és annál idősebb lakosra a megyei 21-el szemben a városban 33 férőhely jutott, amely kifejezetten jó arány. 2008-ban 11 fő teljes körű ellátását biztosította az átmeneti elhelyezést nyújtó Idősek Gondozóháza. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2008 végén hozott határozata értelmében azonban ezt a szakellátást fokozatosan – az ellátottakra tekintettel, lépcsőzetes rendszerrel – megszünteti. A városban tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Pszichiátriai Betegek Otthona és ennek 2006-tól telephelyeként működő Rehabilitációs célú Lakóotthona. 2008. év végén 746 működő férőhely állt rendelkezésre, ebből 14 az új építésű lakóotthonban. Az intézményekben krónikus pszichiátriai gondozottakat látnak el a családok, otthont is pótolni hivatott megfelelő szintű szolgáltatás formájában. A férőhelyek száma 2000 és 2008 között csupán 10-zel nőtt, az ellátottak száma 2008-ban 5-tel haladta meg a férőhelyekét. A városi önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 1998-ban alakult, 2005től pedig kistérségi szinten látja el a szakfeladatot. 2008-ban 426-an kértek ingyenes segítséget személyes, családi, vagy egyéb problémáik megoldásához, 9,5%-kal többen, mint egy évvel korábban. 2.5.4.

Közigazgatás

A városrészeknek közigazgatás szempontjából Szentgotthárdhoz csatolásának időpontjai: - 1950-ben Rábakethely, Zsida és Zsidahegy, - 1966-ban Rábatótfalu, - 1968-ban Máriaújfalu, - 1969-ben Rábafüzes, Jakabháza és Farkasfa a közös tanács részévé vált, - 1983-ban történt meg a tényleges egyesítés és egyben várossá nyilvánítás. Szentgotthárdnak a városrészeivel való egyesítés nem szerves városfejlődés, hanem politikai döntés eredménye volt tekintve, hogy Farkasfa, Rábafüzes és Jakabháza – azok nagy távolsága miatt – a jövőben sem képes összeépülni a városközponttal. A város közigazgatási szerepét és lehetőségeit szintén hátrányosan érintette, hogy a szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén megszűnt és a járási intézményeket (járásbíróság, telekkönyv és közjegyzői hivatal) Körmendre vitték. A rendszerváltást követően szerveződő kistérségi társulás központjaként Szentgotthárdnak mára szerencsére ismét lehetősége nyílt a korabeli közigazgatási funkcióinak és azok vonzáskörzetének részleges újjászervezésére. A városban ma már – a földhivatal kivételével – megtalálhatók a közigazgatási, hatósági és egyéb szakirányú feladatok ellátását biztosító szervezeti egységek, intézmények, így a lakosság a hivatalos ügyek döntő részét helyben el tudja intézni. Működik a városban többek között Hatósági és Okmányiroda, Munkaügyi Központ kirendeltség, Gyámhatóság és Építéshatósági hivatal, Rendőrőrs, Polgári Védelmi Parancsnokság és önkéntes Tűzoltóság. A közigazgatási funkciók részletes bemutatását az „1.2. Szentgotthárd vonzáskörzetének bemutatása”, illetve az „1.3. A város szerepe a térségi munkamegosztásban” című alfejezetek tartalmazzák.

63

Szentgotthárd

2.5.5.


Közművelődés, szabadidő és sport

Szentgotthárd Város Önkormányzata az alábbi közművelődési intézményeken keresztül biztosítja a szabad művelődés lehetőségét: - Művelődési Ház és Színház, melyek üzemeltetését az önkormányzat a Pannon Kapu Kulturális Egyesületnek adta át, - Móra Ferenc Városi Könyvtár. A közművelődési élet szerves részét képezik továbbá a kulturális tevékenységű civil szervezetek, a műkedvelő csoportok, a nemzetiséghez kötődő kulturális szervezetek. A közművelődési programokban jelentős szerep jut még az általános- és középiskoláknak, az alapfokú művészetoktatás résztvevőinek, a médiának és egyházaknak. Az intézmények a közművelődési tevékenység tervezésénél, szervezésénél figyelembe veszik a lakosság igényeit, építenek a város, a kistérség kulturális hagyományainak, szokásainak őrzésére, gazdagítására, az egyéni és közösségi művelődési öntevékenységben rejlő lehetőségekre, valamint hozzájárulnak a szabadidő közművelődési célú, életminőséget javító eltöltéséhez. A közművelődés alapintézményei a magtárból átépített városi Színház és a Művelődési Ház. A Színház ad helyet a városi ünnepségeknek, az intézmények programjainak, kiállításoknak, színházi előadásoknak. A színházi funkció keretében felnőtt és gyermek színházi előadások, koncertek szervezésére kerül sor. A városnak önálló színházi társulata azonban nincsen. Aulája Városi Galériaként kiállítások szervezésére és előadások, szemináriumok, fogadások helyszíneként is hasznosított. A Turisztikai Információs Központi funkció a színház, mint közösségi épület legújabb funkciója. A színház épületének kialakítása – műemlék rekonstrukció – miatt csak korlátozottan alkalmas művelődés házi szerepre. Nagyterme, színpadi mérete a műemléki adottságok miatt behatárolt. Városi rendezvények, különösen kis díszletigényű kamara, vagy pódium előadások tartására alkalmas. Előtere, aulája impozáns, kitűnő kiállítótéri funkciót tölt be. Az épület infrastruktúrája azonban mára elavult, különösen annak hőszigetelése és energetikai rendszere szorul felújításra. A Művelődési Ház épületében folyik a rendezvények előkészítése, itt próbálnak az amatőr művészeti csoportok, és ide tartozik még a mozi, valamint a városrészi klubok. Az épület a feladatok ellátására azonban csak részben alkalmas. A termek kialakítása miatt (nagy az áthallás) bizonyos tevékenységek mellett az adott szinten más program nem szervezhető. Az épülethez tartozó kerthelyiség állapota rendkívül leromlott, amennyiben nem történik ráfordítás úgy ez a színtér rendezvények lebonyolítására alkalmatlanná válik, ami egyben bevételkiesést jelent. A településnek egy 70 ezer kötetes könyvtára van. A Móra Ferenc nevét viselő könyvtárban 2008. év végén a beiratkozott olvasók száma megközelítette a kétezret. Ezer lakosra átlagosan 7.486 kötet jutott, mely a megye városainak átlagánál kissé kevesebb, a megyei átlagnak viszont másfélszerese. Egy olvasó átlagosan 26 könyvet kölcsönzött ki 2008-ban, ez tízzel kevesebb, mint a megyei átlag. Az intézmény a kultúra, a tájékoztatás, a nevelés demokratikus intézményeként és annak egyik városi központjaként, alapító okiratának megfelelően működik. Eszközrendszerével kedvező lehetőségeket biztosít arra, hogy a kultúra összegyűjtött és feltárt – írott és egyéb módon rögzített – értékeit a város polgárai használhassák. Tevékenységében a közművelődési jelleg, és az információszolgáltatás került előtérbe. A nem megfelelő működési feltétel – a megye egyik legkisebb alapterületű városi könyvtára – mellett is jól szolgálja az intézmény a megváltozott olvasói igények és

64

Szentgotthárd


kölcsönzési szokások kielégítését. A szolgáltatások és a tájékoztatás színvonala technikailag is egyre magasabb szintű: 20 hálózatba kötött számítógép, integrált könyvtári rendszer, szélessávú internet szolgálja ki az olvasókat és a könyvtári munkát. Az intézmény gyűjteménye a központi könyvtári, a városrészi fiókhálózati és az ellátórendszeri tagkönyvtárakba kihelyezett letéti állományból áll. 1996 óta együttműködési megállapodás alapján végzi a könyvtár a kistérség könyvtári ellátását. Az ellátórendszeri tagkönyvtárakban a szakmai gondozást végzik a szentgotthárdi könyvtár szakalkalmazottai, az ellátórendszeri önkormányzatok feladata a könyvbeszerzési támogatás fizetése, a helyiség és a személyzet, valamint a működés feltételeinek biztosítása. A könyvtár tevékenységi körében az alábbi feladatokat látja el: - kölcsönzés, tájékoztatás, információszolgáltatás, - a dokumentumgyűjtemény gyarapítása, adatbázis- és katalógusépítés, - rendezvények szervezése: gyermek- és felnőtt könyvtári foglalkozások, vetélkedők, pályázatok, kiállítások, - kapcsolatok a szakmai szervezetekkel, intézményekkel, civil közösségekkel. A könyvtárhasználók jelenleg heti 49 órában – a megyében az egyik legmagasabb nyitva tartás alatt – vehetik igénybe az intézmény szolgáltatásait, melyek egy része ingyenes, némelyek pedig térítés kötelesek. 2008-ban a közművelődési intézményekben rendszeresen 313 művelődési foglalkozást, valamint 97 kulturális rendezvényt tartottak, ahol a résztvevők száma megközelítette a 24 ezret. A városban három alkotó művelődési közösség (fúvószenekar, vegyes kar, Rábafüzesi Német Asszonykórus) tevékenykedik, tagjainak száma meghaladja a százat. Szentgotthárd közművelődési életének további pillérei a Pável Ágoston Múzeum és a Kossuth mozi. A múzeumban 2008-ban a saját néprajzi múzeumban öt állandó kiállítást rendeztek, melyet 1.200-an tekintettek meg. A 151 férőhelyes moziban 326 filmvetítés volt, a látogatók száma pedig megközelítette a négyezret. A fiatalok szórakozási lehetőségeit szélesíti a 2006-ban a művelődési ház pincéjében kialakított FIKUSZ, az ún. Fiatalok Kulturált Szórakozóhelye. A klub a szórakozási lehetőségek mellett helyet biztosít egy ifjúsági információs pontnak is. A város középtávú céljai között szerepel a FIKUSZ felújítása, funkcióinak bővítése. A FIKUSZ-ról részletes leírást tartalmaz a 2.3.6. fejezet. A Városi Televízió Kht. és a Szentgotthárdi Hírek a kultúra hírvivőjeként tájékoztatják széles körben a lakosságot. A városba látogatók számára a lenyűgöző természeti adottságokon túl vonzerőt jelent Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, az Apátsági Templomban megrendezésre kerülő kulturális és zenei rendezvények. Szentgotthárd a magyar-osztrák-szlovén államhatár menti fekvése folytán őrzi a három nemzet kultúráját és hagyományait. Meghatározó a szlovén nemzetiség, ezért itt működik a Magyarországi Szlovének Szövetsége. Szentgotthárd kulturális életét nemzetiségi területen gazdagítja a Szlovén Kulturális és Információs Központ, mely azonban nemcsak a szlovén nemzetiségű lakosság számára szervezi a különböző programokat, rendezvényeket. A város legjelentősebb kulturális eseményei: - Szentgotthárdi Történelmi Napok, - könnyűzenei Hopplá Fesztivál, - Karácsony Határok Nélkül, - Hármashatár Találkozó. 65

Szentgotthárd


Az önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények, sportolásra alkalmas ingatlanok: - városi sporttelep, - városi sportcsarnok, - iskolai tornatermek, - iskolai sportpályák, - szabadtéri sportpályák (városrészekben elszórtan), - önkormányzati játszóterek, - uszoda, - Hársas tó. A városi sporttelep a jelen állapotában otthont ad az Ifjúsági Parknak is. A sporttelep a termálfürdő szomszédságában van. Továbbfejlesztése rendkívül fontos és kapcsolódik a termálprogrammal elindított idegenforgalmi folyamathoz. Műfüves labdarúgópálya, teniszpályák és egy szabványoknak megfelelő futópálya elhelyezésével igen modern létesítmény hozható itt létre. Ennek egyes elemei modulszerűen, külön – külön is megvalósíthatók. Az ez irányú fejlesztések csak a terület koncesszióba adásával vagy a magántőke más módon való bevonásával érhetők el. Ez a koncepcióban is kitűzött cél kell, hogy legyen. A sporttelepen lévő tekepálya fenntartása komoly önkormányzati érdek – ebbe is célszerű belevonni legalább a jelenlegi szinten a magántőkét. A városi sportcsarnok, mint lelátókkal is ellátott létesítmény megfelelő és elégséges a teremsportok űzéséhez. A kézilabdacsapat versenyeinek, az Alpokalja Kupa versenyeinek és további versenyeknek is ez ad helyet a jövőben is. Mivel a parkettaborítás is készen van, ez is része egy a kisváros szintjén megfelelő létesítmény kritériumrendszerének. Az önkormányzat hosszútávon is különálló épületként számol a sportcsarnokkal, tekintve Szentgotthárdnak mindenképpen szüksége van az iskolai tornatermek mellett egy városi sportcsarnokra. A sportcsarnok hasznosítása kapcsán azonban ki kell dolgozni egy olyan rendszert, melyben a sportcsarnokért kapott bérleti díjat és a sportcsarnok hasznosítása esetén felmerülő összes költséget (fűtés + víz + világítás + takarítás + felügyelet + a használattal okozott károk, stb.) hasonlítja össze. A bérleti díjnak fedeznie kell az összes költséget és az irány az, hogy ezen felül még szerény hasznot is hozzon. Az iskolai tornatermek az iskolai sportoktatás színterei, melyeknek az állagát és felszereltségét a kor követelményeinek megfelelően kell biztosítani. Ennek forrásait az intézmények költségvetésében kell biztosítani. Az iskolai tornatermeket meg kell őrizni az oktatási intézményben tanuló gyermekek sportolásának színtereként. Valamennyi tornaterem bérbe adható, de bérbeadás esetén el kell végezni a sportcsarnok esetében már részletezett számításokat. Az iskolai sportpályák fenntartásuk valamennyi oktatási intézménynél kötelező a jövőben is. Oktatási időn kívüli időszakban helyszínei lehetnek más, nem iskolai tanulók sportolásának is. A szabadtéri sportpályák a városi tömegsport színterei, melyek Szentgotthárd városrészei közül Farkasfán, Rábatótfalun, Máriaújfaluban, Zsidán és Rábafüzesen állnak rendelkezésre. Önkormányzati tulajdonban vannak, használatukat Szentgotthárd Város Önkormányzata ingyenesen biztosítja a városrészben lakók számára. A településrészi sportpályák mellett létrehozott öltözők használatáért sem kell ellenszolgáltatást nyújtani, itt azonban fontos, hogy az öltözők ingyenes használatát a településrészi sportegyesületeknek biztosítja az önkormányzat, akik az öltözőkben elfogyasztott vizet és villamos energia költségeket megfizetik. Amennyiben az öltözők használatát harmadik félnek átengedik, úgy a használattal felmerülő többletköltségek is a sportegyesületeket terheli. 66

Szentgotthárd


Az önkormányzati tulajdonú játszóterek a kisgyermekek számára biztosítják az életkoruknak megfelelő mozgás lehetőségét. Itt természetesen életkorukhoz mért „sportolás”ról van szó, melynek a város sportkoncepciójába való bevonását azért tartja az önkormányzat fontosnak, hogy ezekre a közösségi terekre a sport szempontjából is irányuljon figyelem. A játszóterek folyamatos fejlesztésére az önkormányzat tervekkel rendelkezik és anyagi lehetőségeihez mérten folyamatosan törekszik arra, hogy a fejlesztéskor a sport szempontjait is mérlegelje. Koncepcionálisan ide kell sorolni azokat a lakott területeken lévő beépítetlen területeket is, melyeket a gyermekek sportolásra (jellemzően elsősorban focizásra) szívesen használnak. Az önkormányzat az ilyen területek megőrzését a sport szempontjából is fontosnak tartja és a továbbiakban ezen önkormányzati ingatlanok más célú felhasználásánál az előnyök/hátrányok feltérképezésekor kötelező jelleggel mérlegeli és negatívan értékeli a változásoknak a gyermekek sportolási lehetőségeit csökkentő hatását. A termálfürdő épületében kialakított uszodát a szentgotthárdi sportolóknak, gyerekeknek is az iskolai tantervbe építve rendelkezésére bocsátja az önkormányzat, így ennek szolgálnia kell az úszásoktatást, a szabadidősportot és meg kell célozni az úszás, esetleg vízilabda sportágakban is a tehetséges fiatalok edzését és a versenyszerű sportolás biztosítását. A Hársas-tó sportolás szempontjából is több funkcióval bír. A tó célpontja a városból szép természeti környezetben megvalósítható természetjárásnak, gyaloglásnak és kerékpározásnak. Ehhez a turistautakat – kapcsolódva az idegenforgalmi koncepcióban ugyancsak rögzítettekhez – turistajelzéssel kell ellátni. A Hársas-tó, mint úszásra alkalmas „objektum” Szentgotthárd egyetlen úszásra alkalmas természetes vízfelülete. Emiatt a víz minőségére, illetve a sportoláshoz szükséges infrastruktúra folyamatos javítására van szükség. Ez kezdetben a mobil WC-k elhelyezésével, majd a víz-villany és esetleg a csatornahálózat kiépítésével a kor elvárásainak megfelelő színvonalúvá fejlesztendő. A Hársas-tó körbegyalogolható és körbefutható, amihez a megfelelő útbaigazító jelzéseket ki kell alakítani és a csatlakozó utakat a tó nyugati oldalán is ki kell építeni. Az önkormányzati beruházás eredményeként létrejött csónakkikötőt a vízi sportok és vízi turizmus központi bázisává célszerű fejleszteni, amit a szentgotthárdiak és a városba érkező turisták számára is könnyen hozzáférhetővé kell tenni. Az önkormányzat vadvízi szlalompálya építését tervezi, ahol egy itthon olyan ritka, de sokak számára vonzó sportág gyakorolható, melyhez az adottságok Magyarországon csak a Rábán adottak. Az olimpiai sportágként is jegyzett vadvízi evezés ,,versenyzői” Magyarországon még nagyon kis számban vannak jelen. A pálya megvalósulása esetén nemcsak Szentgotthárdra lehetne vonzani újabb érdeklődőket és turistákat, hanem a hosszabb távon város fiataljai közül is „kinőhetnek” nemzetközi szinten is elismert és „jegyzett” versenyzők.

67

Szentgotthárd


2.6. Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései Szentgotthárd Város Önkormányzata városfejlesztési céljainak eléréséhez törekszik a pályázati források minél szélesebb körben történő felhasználására. Az önkormányzat több éven átnyúló fejlesztései között fontos kiemelni az ún. „Barokk út kulturális turizmus fejlesztése” címet viselő projektet. A projekt finanszírozása részben pályázati forrásból valósult meg. A projekt teljes költsége 49.480 eFt, melyből 2008. évben 16.143 eFt került felhasználásra. Az előkészítéssel együtt több éves feladat volt az élményfürdőhöz vezető út és parkoló kiépítésének és kapcsolódó munkáinak 2008. évben befejezett végrehajtása. A beruházás 2007. évben kezdődött, melyre a város 2008. évben 60.901 eFt-ot fordított. Az építési munkák 2009. évben befejeződtek, illetve a pénzügyi rendezés is megtörtént. Az önkormányzat folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket projektjei megvalósításához, 2009. október 2-i határidővel pályázatot nyújtott be a Nyugat-Dunántúli OP 2009-3.1.1/C Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések konstrukcióra „Szentgotthárd városközponti Liget fejlesztése” címmel. A pályázat 2009. december 23-án megtartott sajtótájékoztatója szerint Szentgotthárd városa elnyerte a projektjéhez igényelt 50 millió Ft támogatást. A pályázat műszaki tartalma: - a terület vízelvezetési problémáinak megoldása feltöltéssel - a belső sétautak és külső járdák felújítása (Arany J. u. és Vörösmarty u. oldalon) - a növényzet megújítása (sorfák, díszcserjék, évelők telepítése, füvesítés, gyeptéglázás - a játszótéren) - csapadékvíz elvezető hálózat, locsolóvíz hálózat és térvilágítás alépítményeinek - kiépítése - új padok és hulladékgyűjtők kihelyezése - új játszótéri eszközök telepítése a hozzájuk tartozó ütéscsillapító burkolatokkal (műfű, gumiburkolat). Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009 júniusában pályázatot nyújtott be a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a máriaújfalui játszótér felújítására. A pályázaton 4.642.857,- Ft (65%) vissza nem térítendő támogatást nyert a város. A fejlesztés megvalósításával egy komplex, minden korosztály igényeit, mozgás szükségletét kielégítő játszótér kerül kialakításra. A falusias környezetben, a családi házas övezetben található játszótér régi elemeinek cseréje, azok minőségi elemekkel való helyettesítése, felújítása valósul meg. Kulturált épített környezet kialakítása a cél, a szabványoknak és a jogszabályoknak megfelelő játszótéri elemekből, a hozzájuk tartozó ütéscsillapító burkolatok kiépítésével. A gyermekek igényei és biztonsága mellett szüleik kényelméről is gondoskodni szükséges, ezért nagyon fontos szempont volt, hogy a játszótérre padok és a tisztaság biztosításaként hulladékgyűjtő is kihelyezésre kerüljön. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.3.0 Ivóvízminőség-javítása konstrukció keretében az önkormányzat 2009 júniusában pályázatot adott be SzentgotthárdFarkasfa településrész ivóvízminőség-javításának megvalósítására. A kétfordulós eljárás első fordulója sikerrel zárult, az előkészítési, projektfejlesztési szakasz lebonyolításához nettó 1.374.450 Ft (85 %) támogatást nyert el az önkormányzat. Az előkészítő tevékenységek a kiviteli tervezést, a közbeszerzési dokumentáció, részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés elkészítését, a második fordulóra benyújtandó dokumentáció összeállítását jelentik. A projekt célja Szentgotthárd-Farkasfa településrész ivóvizét szolgáltató I. számú kút vízminőségének javítása vízkezeléssel.

68

Szentgotthárd


A vízbázisból kitermelt vízben a vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Kormány rendeletben előírt határértéknél magasabb arzén tartalmat és határértéket elérő, vagy megközelítő vas- és mangán tartalmat mutattak ki. Az arzén-, vas- és mangán tartalom eltávolítása káliumpermanganátos technológiával lehetséges, amelyhez új vízkezelő épület építésére, szivattyúk és szűrőegység telepítésére van szükség. A projekt során kismértékben hálózati rekonstrukcióra is sor kerül (14 db szakaszoló tolózár/elzáró; 20 db vízbekötés felújítása). Az ivóvízkezelés megvalósítása nettó 29.990.000,- Ft költséget jelent a jövőben, amelyre 90 %-os támogatás nyerhető el a második fordulóban. Fontos mérföldkő volt a Hunyadi út 2004. évi rekonstrukciójával és továbbépítésével a Szentgotthárd és az osztrák Mogersdorf közötti határon átnyúló összekötő út megépítése, amellyel bővült a város és annak történelmi vonzáskörzete közötti közvetlen közlekedési kapcsolat. Szintén a határon átnyúló kapcsolatokat erősítette a Rábatótfalu, valamint Zsida és Zsidahegy településrészek szennyvíz-csatornázási projektje, amelynek eredményeként a város hozzákapcsolódhatott az osztrák Heiligenkreuz-ban működő és szennyvíztisztítóhoz. A város gazdasági életében meghatározó Szentgotthárdi Ipari Park előkészítési és kivitelezési munkái az alábbi táblázatban megvalósuló ütemezésben 1997-2000. között valósultak meg: Évszám

Projektcím

Projektméret (MFt)

1997.

Ipari Park tervezési feladatok 1. ütem (út- és közműbővítés tervezése)

7,3

1997.

Ipari Park tervezési feladatok 2. ütem (megvalósíthatósági tanulmány, térinformatika és rendezési terv kidolgozása)

40,6

1997.

Ipari Park tervezési feladatok 3. ütem (környezetvédelem és árvízvédelem tervezése, vízellátó rendszer bővítése)

14,5

1997.

Füzesi út – Május 1. út csomópont építése

111,9

1998.

I-II. területet összekötő út Iparvágányt megközelítő út korszerűsítése (Hunyadi út)

173,9

2000.

Környezet- és árvízvédelmi kivitelezési munkák

77,2

2000.

II. fázis, út- és közműépítés, feltáró út

419,7

2000.

II. fázis, terület bevédése Széchenyi ált. isk. alatt

60,1

2000.

III. ütem, Tanműhely építése

327

2000.

III. ütem, út- és közműépítés, városközpont

2000.

III. ütem, út- és közműépítés, Kossuth L. utca

87

2000.

III. ütem, út- és közműépítése, Május 1. utca

18,9

223,5

16. táblázat: Szentgotthárdi Ipari Park előkészítési és kivitelezési munkái 1997-2000. (forrás: önkormányzat)

69

Szentgotthárd


Az elmúlt években az alábbi jelentősebb projekteket valósította meg a város önkormányzata: Pályázat kódja, kiírója, beadási határideje - Képviselő-testületi határozat száma Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - 71/2008. NYD-TEÚT 2008 - 106/2008. NYD-CÉDE 2008 - 108/2008. NYD-CÉDE 2008 - 108/2008. A strandsportágak infrastrukturális fejlesztésére SPO-SIF-08 2008-TU-NYD-1 - A NyugatDunántúli turisztikai régióban megvalósuló turisztikai termékfejlesztés támogatása - 197/2008. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, KKK KÖZL-BIZT-2007 - 274/2007. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK KÖZL-BIZT-2008/2.) Pályázat közlekedésbiztonsági beavatkozásra - 200/2008. 109/2008. (VIII. 27.) FVM rendelet az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támogatásáról

Támogatás (Ft)

Saját erő (Ft)

6.929.056,- Ft

5.000.000,- Ft

1.413.030,-Ft Természetbeni hozzájárulás: 516.026,- Ft

Az illegális hulladéklerakók felszámolása szakfeladatra felajánlott SZJA 1 %-ból megvalósult program

20.805.816,-Ft

9.000.000,- Ft

11.805.816,-Ft

-

7.000.000,- Ft

4.200.000,- Ft

2.800.000,- Ft

-

7.000.000,- Ft

4.200.000,- Ft

2.800.000,- Ft

-

Net. 7.394.280 Ft

Net. 3.500.000 Ft

Net. 3.894.280 Ft

A pályázat megvalósítása 2009. évben.

4.000.000,- Ft

2.000.000,- Ft

2.000.000,- Ft


Szentgotthárd-Jakabházán sebességkijelző berendezés telepítése

2.431.498,Ft

2.188.348,-Ft

243.150,-Ft

-

Gyalogosok védelmének növelése Szentgotthárdon

1. sz. projekt: 4.928.000,- Ft

4.435.200,- Ft

492.800,- Ft


-

2.237.800,-Ft

0,- Ft

Pályázat neve, címe 2008 évi felhívása az illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatására - Szentgotthárd illegális hulladéklerakóinak felszámolása Rábakethely városrészen útburkolat felújítás II. Pável Ágoston lakótelepi játszótér felújítása Várkerti játszótér II. ütemmel való bővítése Strandfoci pálya építése a St. Gotthard Spa & Wellness termálfürdőben. Pályázó: St. Gotthard Spa & Wellness (önkormányzati tulajdon) „JÁRD KÖRBE!” A Hársas-tó nyugati parti sétaútvonalának kialakítása és kitáblázása

Támogatási kérelem az erdőgazdálkodók közjóléti létesítmények és berendezések fenntartásához, karbantartásához igényelhető de minimis támogatásához

Projektköltség (Ft)

Megjegyzés

-

70

Szentgotthárd

Pályázat kódja, kiírója, beadási határideje - Képviselő-testületi határozat száma Virágos Magyarország Környezetszépítő versenyen való részvétel - 105/2008. TIOP-1.1.1/07/1 Pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztés támogatása CHIRON (Szentgotthárd a magyarországi barokk út kapuja) 224/2206. Ny-Dunántúli Reg. Fejlesztési Tanács, TEÚT, 2007. 04.16. 75/2007. 1. pont Ny-Dunántúli Reg. Fejlesztési Tanács, TEÚT, 2007. 04.16 75/2007. 3. pont


Pályázat neve, címe Virágos Szentgotthárd Informatikai struktúra fejlesztése a szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskolában INTERREG IIIB CADSES Önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása: Új utca, Felső utca, Duxler utca Önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása: Eötvös utca, Vörösmarty utca


Támogatás (Ft)

Saját erő (Ft)

-

-

-

-

8 tantermi csomag és 1 alkalmazás szerver csomag

0,- Ft

51.000.000.-Ft

38.250.000.- Ft

12.750.000.- Ft

2006. évben kezdődött és 2008. évben fejeződött be a projekt.

5.097.958,-Ft

Az eredeti projektköltségben szerepeltetett összeghez képest (5.097.958,-Ft)a kiviteli ár nagyobb lett.

7.571.527,-Ft

2.548.979,-Ft

5.600.752,-Ft

2.800.376,-Ft

Megjegyzés A Város- és Faluvédők Szövetsége Emléklapjában részesült a város.

2.800.376,-Ft

Ny-Dunántúli Reg. Fejlesztési Tanács, CÉDE, 2007. 04.16 77/2007.

SZOI Széchenyi István Általános Iskola lapos tető szigetelésének fejlesztése

7.136.675,-Ft

4.282.005,-

2.854.670,-Ft

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Jóléti és parkerdő fenntartás támogatása (Hársas-tó)

402.000,- Ft

402.000,- Ft

-

Magyar Turizmus Zrt.

Virágos Magyarországért Környezetszépítő verseny

-

-

-

-

Az eredeti projektköltségben szerepeltetett összeghez képest (5.867.548,-Ft) a kiviteli ár alacsonyabb lett. Az eredeti projektköltségben szerepeltetett összeghez képest (7.300.000,-Ft) a kiviteli ár alacsonyabb lett. Az eredeti projektköltségben szerepeltetett összeghez képest (905.936,- Ft) a megítélt támogatás alacsonyabb lett. A kapuvári Silvanus Díszfaiskola felajánlásaként növények biztosítása: 15 db aranyvesszejű fűz a Füzesi út és a kerékpárút melletti zöld sávban, 15 db Silvanus mogyorófa Kapuvárról elhozva.

71

Szentgotthárd

Pályázat kódja, kiírója, beadási határideje - Képviselő-testületi határozat száma Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, KKK KÖZL-BIZT-2007 - 274/2007.


Pályázat neve, címe


Támogatás (Ft)

Saját erő (Ft)

Jakabházán sebességkijelző berendezés telepítése

2.431.498,Ft

2.188.348,-Ft

243.150,-Ft

INTERREG IIIB CADSES 224/2206.

CHIRON (Szentgotthárd a barokk út kapuja) 2006-2008. - Kulturális turizmus fejlesztése barokkra alapozva

Szentgotthárd-Mogersdorf összekötő út

Phare CBC 2003 - AU/HU Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok

Phare CBC 2003 A/HU - Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Interreg III/A

FMM Közmunka Tanács

FMM Közmunka Tanács BM, FVM, GKM, KVM, OM, NKÖM, MEH, MT Zrt. SPO-KSL-06 - Nemzeti Sporthivatal

Szentgotthárd-Mogersdorf összekötő út (Széll K tértől az államhatárig a Hunyadi út rekonstrukciója, új út építése és a Rába híd átépítése valósult meg a közművek cseréjével.) Hársas-tó pihenő- és bemutatóhely kialakítás, tanösvény létrehozása BIOENERGIA? TERMÉSZETESEN! Határon átnyúló bioenergia hasznosítás tanulmány Közmunkaprogram Szentgotthárdon Átlag 20 fő foglalkoztatása 6 hónapon keresztül Közmunkaprogram meghosszabbítása Szentgotthárdon - Átlag 20 fő foglalkoztatása egy hónapon keresztül Virágos Magyarországért 2006. vetélkedőn való részvétel Lelátó építése a szentgotthárdi városi sportcsarnokban

51.000.000.-Ft

38.250.000.- Ft

12.750.000.- Ft

-

-

-

515.216.810,- Ft

366.402.407.-Ft (71,1 %)

75.533.922,-Ft (14,66 %)

2.660.000,- Ft

1.862.000 Ft (70%)

798.000 Ft (30 %)

3.120.000,- Ft

2.808.000,- Ft (90%)

Megjegyzés 2007 évben 2 pénzügyi elszámolás történt meg, amelyeknek együttes összege: 121 334 € APEH-tól és az IH-tól az ÁFA igénylése megtörtént, 2008-ban a könyvvizsgáló számla PHARE támogatásra eső ÁFA tartalma is elfogadásra került.

Projekt pénzügyileg lezárva.

Befejezve, pénzügyi zárás megtörtént

312.000,- Ft (10%)


5.740.872,-Ft

3.144.805,-Ft 1.846.949,-Ft (63% +37%)

749.118,- Ft

Befejezve, pénzügyi zárás megtörtént. (Rendszeres szoc. segély normatívából kiegészítve a támogatás).

1.373.087,- Ft

837.779.- Ft 535.308.- Ft (63% +37%)

0 Ft

0,-Ft 7.104.000.- Ft

0,-Ft 4.972.800.- Ft (70 %)

0,-Ft 2.131.200.(30 %)

Befejezve, pénzügyi zárás megtörtént. Arany Diploma Befejezve, pénzügyi zárás megtörtént

72

Szentgotthárd


Pályázat kódja, kiírója, beadási határideje - Képviselő-testületi határozat száma FVM K 2-1, K 2-2 FVM K 3 NKÖM - Az 1956-os közművelődési pályázat Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT

Pályázat neve, címe 1956-os emlékerdő Emlékerdő és erdei tornapálya került kialakításra Jóléti és parkerdők fenntartása Hársas tó környékén fenntartási feladatok elvégzése 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünneplése Szentgotthárdon: vetélkedő szakközép-iskolások részére (Vasvár, Körmend, Szentgotthárd) Útburkolat felújítás: Zöldmező, Tóth Á., Radnóti, III. Béla király utcák egyes szakaszainak burkolatfelújítása Útburkolat felújítás: Belsőszeri, Farkasfai, Hegyi utcák és Alvég u. egyes részének burkolat-felújítása


Támogatás (Ft)

Saját erő (Ft)

Megjegyzés

12.600.000 Ft

12.600.000 Ft (100 %)

0,-Ft


350.000,-Ft

350.000,-Ft (100 %)

0,-Ft


284.696,- Ft

100.000,-Ft (35 %)

204.300,- Ft (65 %)


17.421.088.- Ft

7.000.000.- Ft (40 %)

10.421.088.- Ft (60 %)


13.361.706.-Ft

6.295.465.-Ft (47 %)

7.066.241.-Ft (53 %)


17. táblázat: Szentgotthárd Város Önkormányzata elmúlt években végrehajtott jelentősebb fejlesztései (forrás: önkormányzati zárszámadások)

73

Szentgotthárd


2.7. Összegzés Szentgotthárd város gazdasági és társadalmi jellemzőit elsősorban földrajzi elhelyezkedése és történelmi múltja határozza meg. Speciális geopolitikai helyzetét a „hármashatármentiség” determinálja, mivel Ausztriával és Szlovéniával is határos. A Szentgotthárdi kistérség keleten a Körmendi kistérséggel, délen az Őrségi kistérséggel szomszédos. Ausztriában – a haza kistérségek területi szintjéhez hasonló kiterjedésű – szomszédja a Jennersdorfi járás. Szentgotthárd és környezete gazdag természeti adottságokban, a völgyek és dombok szabdalta rendkívül változatos és sokszínű táj, illetve a kiemelkedő erdősültség a város egyik legfőbb vonzereje. A természeti értékek védelmére számos védett terület (pl. Őrségi Nemzeti Park, Natura 2000 terület) található Szentgotthárdon és környékén. Szentgotthárd vonzereje a hármashatár átjárhatóságával és a gazdasági, turisztikai potenciáljának kiteljesedésével egyre erőteljesebben érvényesül az osztrák és szlovén területeken is. A határok megnyitásával már megindult a vonzáskörzet kiterjedése Burgenland déli területeire, de a Szlovéniában található területekkel való kulturális együttműködés – az itt élő jelentős létszámú kisebbség aktív közreműködésével – is már évek óta kiváló. A magyarországi településhálózatban Szentgotthárd a városhierarchia alsó szintjén helyezkedik el. A kisvárosban fellelhető intézmények átlagos számban és választékban vannak jelen (pl. kereskedelem, középfokú oktatás, közszolgáltatások, bankfiókok, turisztikai szolgáltatások), ugyanakkor egyéb modern, középfokú szerepkörei részben hiányosak, részben kialakulófélben vannak (pl. gazdaságszervezés, korlátozott térségi vonzás, innováció). Szentgotthárd szerepköre – a város méretének és gazdaságföldrajzi fekvésének megfelelően – kistérségi szinten jelentős. A település – amely egyben a nevéről elnevezett kistérség központja – 1983-ban kapott városi rangot. A 8-as jelű főút (E66 nemzetközi út) a város legfontosabb közlekedési kapcsolata. Ennek fejlesztése a város alapvető érdeke, mert amint elkészül a Körmendet elkerülő gyorsforgalmi szakasz – majd Rábafüzes irányába is folytatódik a fejlesztés–, úgy az ígéretek szerint az osztrákok is kiépítik a rábafüzesi határátkelőtől az A2 autópálya irányába a csatlakozást. A városszerkezetet markánsan meghatározó tényezőként szükséges megemlíteni a jelenleg működő és a tervezett nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési rendszerekkel. A folyóvölgy északi és déli peremén elhelyezkedő városrészeket összekötő utak sűrítését a költséges hidak építése a múltban és a jövőben is akadályozza. A népessége alapján országos viszonylatban kisvárosnak számító települést az elmúlt években csökkenő lélekszám jellemezte, ennek ellenére gazdasági potenciálja miatt vonzó lehet az ide költözni szándékozók számára. Kedvezőtlen viszont, hogy a korstruktúra a megyei folyamatokhoz hasonlóan romlik, amely munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetet teremthet. A település gazdaságát a határmenti fekvés kedvezően befolyásolta. A rendszerváltást követően több külföldi befektető is megtelepedett a városban, melyek kedvezően befolyásolták a munkaerőpiaci keresletet, valamint jelentősen hozzájárultak a gazdasági szerkezetváltás megvalósításához. A város vezetése felismerte a rendszerváltozásban rejlő történelmi esélyét és nagyszabású infrastruktúra és iparfejlesztési programot indított el. Az 1990-es évek második felében megalapították a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Parkot, amely ma több mint 3.000 fő számára biztosít munkalehetőséget. A statisztikai adatok alapján a város kereskedelmi funkciója kevésbé markáns. Néhány szaküzlet – pl. ruházati, mezőgazdasági, vas-műszaki, bútor, gépalkatrész, számítástechnikai,

74

Szentgotthárd


könyv, építőanyag, stb. – ugyan a térség lakosságát is kiszolgálja, azonban a városnak a kistérség határán átnyúló kereskedelmi vonzereje csekély. Multinacionális kiskereskedelmi cégek is megjelentek a városban, de ezek is elsősorban a helybelieknek és turistáknak biztosítanak elfogadható árszínvonalon beszerezhető napi cikkeket. A vállalkozási aktivitás átlagosnak tekinthető, a szervezetek méretstruktúrájában az általánosan jellemzőkhöz hasonlóan a mikrovállalkozások túlsúlya figyelhető meg. Az itt bejegyzett vállalkozások között a szolgáltatási szektorba tartozók hányada a legnagyobb, ennek ellenére a város legfontosabb foglalkoztatói az ipari parkban letelepedett üzemek közül kerülnek ki. A város fejlődésében egyre növekvő szerepe van az idegenforgalomnak. Szentgotthárd földrajzi fekvése, látnivalói, kulturális kínálata, természeti környezete és nem utolsósorban a termál- és élményfürdő, illetve a 2009 őszén átadott új négycsillagos szálloda számos lehetőséget hordoznak magukban. A szálláskínálat bővülésével várhatóan a látogatottság is növekedni fog, mely pozitív hatást gyakorolhat a település gazdaságára. A foglalkoztatási helyzetet a 2008. utolsó hónapjaiban kibontakozott és hazánkba begyűrűző gazdasági válság Szentgotthárdon is kedvezőtlenül befolyásolta. Az álláskeresők száma növekedett és arányuk is meghaladja a megyére jellemző értéket. A foglalkoztatási szerep megőrzését szolgálhatja a helyi oktatás, mely alap- és középfokú – ezen belül szakiskolai, gimnáziumi, és szakközépiskolai képzés keretében – szinten biztosított a városban. Felsőoktatási intézmény nem működik a településen, de a dunántúli és a fővárosi egyetemek a képzések széles palettáját nyújtják a szentgotthárdi fiataloknak, akik otthonukba visszatérve kvalifikált munkaerőként jelenhetnek meg a helyi munkáltatóknál. A különböző gazdasági, valamint társadalmi szolgáltatások területén a város kistérségi központi szerepet tölt be. Az oktatáson túl az egészségügyi ellátást a háziorvosokon kívül a járóbeteg szakellátás a környező települések számára is elérhetővé teszi, emellett a mozgásszervi betegségeket gondozó rehabilitációs kórház a megye egész területéről fogadja a betegeket. A kistérség egyközpontú, az aprófalvas térség egyetlen kistelepülése sem képes Szentgotthárd vonzáskörzeti szerepét befolyásolni. A járási szintű közigazgatás megszüntetését és az új önkormányzati törvény elfogadását követően a térség önkormányzatainak szuverenitása jelentősen növekedett. A város térségi szerepkörét csak az egészségügy (városi kórház és járóbeteg-ellátás), a kereskedelem, és kisebb részben az oktatás és igazgatás – mint például Többcélú Kistérségi Társulás, Rendőrős, Munkaügyi Központ kirendeltsége – részterületein sikerült megőriznie. Közszolgáltatások terén jól ellátott a város. A közoktatási intézmények kihasználtsága azonban évről évre csökken, „köszönhetően” a népesség természetes fogyásának, valamint az elvándorlásnak, míg a szociális ellátórendszer kapacitáskihasználtsága maximális. Az egészségügyi ellátás biztosított, az elmúlt években korszerűsített városi kórház biztosítja járóbeteg szakellátást és a fekvőbeteg ellátást, a házi- és gyermekorvosi rendszer biztosította alapellátása mellett. A szociális ellátórendszer megfelelően kiépített, valamennyi a törvényben előírt szolgáltatás elérhető a településen. A normatív mutatók szerint lakáshiány van Szentgotthárdon. A foghíjtelkek, a tömbbelsők egy része nem forgalomképes, mert művelik vagy családtagoknak tartogatják. A lakáshiány enyhítésére és a beköltözők letelepítése céljából szükség van a különböző minőségű lakásépítés lehetséges helyeinek kijelölésére, valamint különböző beépítési formák közötti választási lehetőség biztosítására.

75

Szentgotthárd

2.7.1.


SWOT elemzés Erősség

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Érintetlen természeti környezet, védett természeti értékek (pl. Őrségi Nemzeti Park, Natura 2000) Magas erdősültség (erdővel borított a közigazgatási terület több mint 52%-a), Természetes és mesterséges állóvizek (Hársas-tó), vízfolyások (Rába és Lapincs), valamint a környezetükben található értékes vizes élőhelyek, Szentgotthárdba olvasztott korabeli falvak népi építészeti karaktere és kulturális emlékei, Termálvízkincs és egészségturisztikai szolgáltatások (St. Gotthard Spa & Wellness, illetve Gotth'Art Wellness & Conference Hotel****), Összetartó lakóközösségek, erőteljes civil szerveződések, mint pl. Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Tótágas Közalapítvány, Erős idegenforgalmi vonzerők (Rába folyó, Őrségi Nemzeti Park, termálvíz és egészségturisztikai szolgáltatások, négycsillagos szálloda, élményfürdő és wellness lehetőségek, sportlétesítmények, Hársas-tó, mint horgászatra és rekreációra alkalmas környezet, vonzó zöldfelületek, pl. Barokk kert és templom a városközpontban), Kiépített kulturális intézményi háttér (színház, múzeum, könyvtár, művelődési ház, stb.), Sokszínű kulturális élet és rendezvénykínálat (pl. Szentgotthárdi Történelmi Napok, Hopplá Fesztivál, a „Karácsony Határok nélkül”), Erős ipari hagyományok, nagy foglalkoztatók (pl. OPEL, ArcelorMittal, a F.O.C.U.S. ON Logistic, Vossen Frottier Textilipari Kft.), Határon átnyúló ipari park (korszerű iparágak: járműipar, logisztika, stb.; osztrák oldallal együtt 3.000 munkavállaló; a város IPA adóbevételének többségét az ipari park cégei fizetik), Kedvező gazdaságföldrajzi fekvés (8-as j./E66 j. nemzetközi főút, korszerűsítés alatt álló vasúti kapcsolat, ipari parkhoz kapcsolódó iparvágány), Országos átlagot meghaladó közművesítettség (csak kisebb lokális hiányok vannak, pl. szennyvíz-, vezetékes gáz, szilárd burkolatú út), Teljes körűen kiépített és hatékony oktatási és szociális intézményrendszer, Korszerű egészségügyi ellátás (rehabilitációs kórház, járóbeteg-ellátás, bentlakásos pszichiátria, fogászat, házi- és gyermekorvos-hálózat), Városban nincsenek szegregálódó vagy azzal veszélyeztetett területek,

Gyengeség -

-

-

-

-

-

-

-

Felújításra szoruló intézmények (pl. városi színház, közműszolgáltató vállalat, városi gondozási központ, polgármesteri hivatal, művelődési ház) Forráshiányos (jelentős éves működési hiánnyal terhelt) városi büdzsé, Magas munkanélküliség (különösen a középkorú nők körében), Gyenge teljesítőképességű KKV szektor, „Kaszagyári tömb” kármentesítésre és hasznosításra váró barnamezős területe Építési telkek hiánya (pl. gyermekes családok letelepedéséhez), Vagyongazdálkodás intézményi (pl. városüzemeltetési és fejlesztési tevékenységek szétválasztása) és humán kapacitásbeli hiányok, Természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg (pl. fiatal, gyermeke(ke)t vállaló családok elköltözése) eredményeként csökkenő lakosságszám és elöregedő korfa, magas arányú a kisnyugdíjasok száma, Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb a megyei és a hasonló méretű városok átlagánál, Vonzó turisztikai programcsomagok hiánya, gyenge városmarketing, Fejlesztendő közcélú szolgáltatások (tömegsport, szabadtéri rendezvényekhez alkalmas terület, rendezett parkok és új játszóterek), Domborzati viszonyok miatt szétszabdalt, egységes arculattal nehezen fejleszthető belterület (pl. városközponttól elkülönülő Farkasfa, Jakabháza és Rábafüzes), A városközpontot tehermenetesítő gyűjtő- és elkerülő utak hiánya, Elöregedett, felújításra váró szocreál stílusban épült tömbházak a belvárosban, Kevés játszótér és közösségi tér, felújításra szoruló közterületek és parkok (pl. Barokk kert),

76

Szentgotthárd


Lehetőség -

-

-

-

-

-

-

-

Városi és kistérségi funkciók megerősítése, az országhatárokon átnyúló történelmi és gazdasági vonzáskörzet újjáélesztésével, Befektetők vonzása és új munkahelyek teremtése a határon átnyúló ipari parkban, Turizmus vonzerőinek és szolgáltatásainak javítása (pl. vízi-, egészség-, természetjáró-, kerékpáros-, kulturális- és rendezvény), Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúra-fejlesztésbe, Kihasználatlan ingatlanok és erőforrások (pl. ipari park üres területei, volt HM határőr-laktanya, „Kaszagyári tömb” fejlesztése, közművesítésre váró és építési telekként hasznosítható ingatlanok Máriaújfaluban és Rábatótfaluban), Közlekedési kapcsolatok javítása (elkerülő utak építése, buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomáshoz, kerékpárút-hálózat fejlesztése, új hidak építése a Rábán, új iparvágány-csatlakozás kiépítése az ipari parkban, szilárd burkolatú belterületi úthálózat bővítése), Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés Szombathellyel, Körmenddel és Őriszentpéterrel, Turizmusban rejlő kihasználatlan lehetőségek (pl. Rába, mint vízi turisztikai célpont, termálvízre alapozott egészségturizmus, színház fejlesztése, rendezvénykínálat bővítése, zöldfelületének növelése és természetjárás), Hatékony, gyors „e-ügyintézés” bevezetése a város portálján, korszerű intranet hálózatok és fejlesztési döntéseket támogató alkalmazások telepítése, A környezettudatosság és a hatékony energiagazdálkodás jelentőségének növelése,

Veszély -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

M8 (E66) fejlesztésének elhúzódása és nyomvonalának a város számára kedvezőtlen megváltoztatása, Belterületi zöldterületek csökkentése, a városközpont beépítése, Elmarad a kihasználatlan és rekultiválásra szoruló Kaszagyári tömb hasznosítása, Ausztria és a környező nagyvárosok, mint pl. Szombathely, Bécs erőteljes munkaerő elszívó hatása, A növekvő költségek miatt és a gazdasági válságban erőteljesen érintett cégek elvándorlása (pl. OPEL), Új befektetők elkerülik a várost és a működő vállalkozások közül sokan felszámolják tevékenységüket, Gazdasági válság elhúzódása, csökkenő IPA bevételek (2009 és 2010-ben érzékenyen érinti a várost), Elhúzódó gazdasági recesszió miatt emelkedő munkanélküliség, növekvő szociális feszültségek, munkaerő elvándorlása külföldre, Romló demográfiai mutatók miatt (növekvő halálozás, elvándorlás, csökkenő gyermekszám) romlik az oktatási intézmények kihasználtsága, Növekvő közúti forgalom, a tehermentesítő utak hiánya és a rossz minőségű közlekedési infrastruktúra miatt növekvő levegő-, zaj- és rezgésszennyezés, Csökken a foglalkoztatási aktivitás, a munkanélküliség növekedése miatt elszegényedő lakosság, Túlterheltté, majd finanszírozhatatlanná válik a szociális ellátórendszer, amely korlátozottan lesz képes kiszolgálni az elöregedő lakosságot, Önkormányzati feladatellátások romló állami finanszírozása, a külső támogatások és bevételek csökkenése miatt a város költségvetésének növekvő eladósodása, Kedvezőtlen külső környezeti hatások (pl. a Burgenlandban tervezett hulladékégető felépítése, illetve a Rába „habzásának” folytatódása),

77

Szentgotthárd


3. Városrészek elemzése Szentgotthárd belterületén – a városszerkezeti sajátosságok és szerkezeti terv alapján – hét városrész került lehatárolásra. Szentgotthárd hét városrésze a számozás sorrendjében: 1. Belváros

2. Rábakethely

3. Rábatótfalu

4. Máriaújfalu

5. Zsida és Zsidahegy

6. Rábafüzes és Jakabháza

7. Farkasfa Az alábbi térképen bemutatja a különböző városrészek elhelyezkedését.

8. térkép: Városrészek térképi lehatárolása (forrás.: saját szerkesztés)

A városrészek hézag- és átfedés-mentesen lefedik Szentgotthárd teljes belterületét. A lehatárolások a szerkezeti terv és az egyes városrészek jelenlegi és tervezett funkcióinak vizsgálatát követően alakultak ki.

78

Szentgotthárd

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 1. Belváros

2. Rábakethely

3. Rábatótfalu

4. Máriaújfalu



7. Farkasfa

Külterület

Város összesen

Lakónépesség száma

4 801

1 676

812

319

645

467

285

38

9 043

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

12,0

20,5

18,7

17,2

14,6

13,5

13,7

15,8

14,7

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

65,8

64,6

65,9

57,7

60,9

61,7

59,3

55,3

64,5

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

22,2

14,9

15,4

25,1

24,5

24,8

27,0

28,9

20,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

27,4

20,2

23,4

27,7

23,7

34,7

41,4

47,6

26,3

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

11,5

11,2

9,4

4,2

5,9

3,5

1,0

9,4

9,9

Lakásállomány (db)

1 637

524

264

125

238

162

117

23

3 090

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

5,8

9,5

15,2

15,2

23,1

29,0

55,6

82,6

12,6

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

39,0

27,6

26,7

27,7

31,3

35,8

43,8

52,4

34,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

18,0

9,7

10,7

13,6

11,7

16,3

24,9

28,6

15,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

56,0

67,9

68,8

65,4

63,0

59,4

49,7

45,5

60,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

30,7

23,5

22,2

33,9

36,2

39,2

42,7

50,0

30,1

Állandó népesség száma

4 726

1 716

836

335

666

472

288

37

9 076

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)*

265*

3*

2*

1*

1*

10*

1*

-

283*

Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)*

94*

-

-

-

2*

1*

-

-

97*

Vendéglátóhelyek száma*

80*

4*

2*

2*

1*

6*

1*

-

96*

Zöldfelületek aránya (%) a városrész méretéhez képest*

3,8*

3*

3*

3*

3*

3*

Nincs adat

-

Nincs adat

Mutató megnevezése

18. táblázat: Városrészi adatok (forrás: KSH 2001. évi népszámlálás adatai, illetve önkormányzati adatgyűjtés*) (Szentgotthárd összesen oszlop adaitól jelentősen eltérő értékek kiemelve: átlagtól felfelé zöld háttér, átlagtól lefelé sárga háttér)

79

Szentgotthárd


3.1. Belváros

9. térkép: Belváros városrész lehatárolása (forrás: www.szentgotthard.hu)

Városrész lehatárolása Vasúti pálya - Rába folyó - KB határ - Széchenyi út - Bethlen u. - Rózsa F. u. - Tompa M. u. Táncsics u. - Mária u. - Zsida-patak - Kisfaludy u. - Kossuth L. u. - Rába folyó). Városrészi KSH adatok elemzése A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a Belvárosban élő lakónépesség száma 4.801 fő volt, mely Szentgotthárd lakosságának 53%-a. A lakosság korösszetételét vizsgálva enyhén, de elöregedő a városrész korösszetétele, tekintve, hogy a 14 év alattiak 12,0%-os aránya 2,7 százalékponttal elmarad a városi átlagtól (14,7%), illetve a 60 éven felüliek aránya (22,2%) a városi átlag feletti (20,8%) értéket mutat. A Belvárosban a 15-59 évesek aránya (65,8%) viszont 1,3 százalékponttal felülmúlja a városi átlagot (64,5%). Az iskolázottság tekintetében a felsőfokú végzettségűek arányában található jelentős eltérés a városi átlagtól, ahol a szentgotthárdi átlaghoz (9,9%) képest 1,6 százalékponttal magasabb volt a felsőfokú végzettségű lakosok aránya (11,5%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül azonban enyhén rosszabb értéket mutat, mivel a Belváros adata (27,4%) 1,1 százalékponttal elmarad Szentgotthárd 26,3%-os értékétől. Összességében átlagosnak tekinthetőek a képzettségi adatok. A képzettségi adatokkal szemben a Belváros lakosságának foglalkoztatottsági mutatói minden értéket tekintve rosszabbak a város átlagánál: - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Belváros 39,0%, Szentgotthárd átlaga 34,9%.

80

Szentgotthárd


-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: Belváros 18,0%, Szentgotthárd átlaga 15,3%. - Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: Belváros 56,0%, Szentgotthárd átlaga 60,0%. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: Belváros 30,7%, Szentgotthárd átlaga 30,1%. A 2001-es adatok alapján a város lakóépület állományának 53%-a, összesen 1.637 darab található ebben a városrészben. A városi átlaghoz (12,6%) viszonyítva 6,8%-ponttal jobb a lakások minősége, mivel itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csak 5,8%. Ez kiemelkedően a legjobb érték az összes városrész adata közül, mivel még a második legjobb értéket mutató Rábakethelyen is csak 9,5%-os arányt ért el az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Településszerkezeti terv megállapításai Legjelentősebb szerkezeti változás a belváros életében az 1950-es években nyitott Füzesi út jelentőségének tervezett mérséklődése lesz, amennyiben a tervezett keleti elkerülő út megépítése után a városba érkezés nem a központi térre (Széll Kálmán tér) történik, hanem a Máriaújfalui út egy szakaszára, ahonnan nyugat felé fordulva a Kossuth Lajos utcán lehet megközelíteni a Belvárost. A megérkezés veszít ugyan annak szépségéből, viszont a központi tér hosszában az átmenő forgalom jelentősen lecsökken, így nagyobb teret kaphat a gyalogosés kerékpáros-forgalom. További nagy horderejű szerkezeti fejlesztés a Várkert és a Rába part között megvalósult termálfürdő (2007 év) és szálloda (2009 év) építése, amely lendületet adhat a környék további idegenforgalmi hasznosításának is. A város a jövőben az árvizek miatt még nem használt Rába parti részeket is árvízmentesítés után birtokba veszi egészen a partig, ami felveti a folyópart támfalas sétányos kialakításának szükségességét. A város igazgatási központja hosszú távon a kolostorépületből áttevődik a volt Kaszagyár területére, ahol új városháza, konferencia- és művelődési központ, valamint a régi kaszagyári épületben múzeum elhelyezését vette tervbe a város vezetősége. A Széll Kálmán tér és az új városközpont összeköttetésének megteremtéséhez szükséges a Hunyadi úti Rába híd szélesítése, a kerékpáros és a gyalogos forgalom biztonságos átvezetése érdekében. A Belvárost övező tömbök déli és nyugati irányban kialakult kisvárosias lakóterületek. Ezen belül az Árpád út nyugati oldalán és a Mártírok útja déli oldalán találhatók 3-4 szintes, többlakásos sáv és tömbházak. A többi ide tartozó területen általában egyedi telkes egy-két lakásos családi házak vannak legfeljebb egyemeletes magassággal, változatos beépítési móddal. A kisvárosias besorolás a szintszám emelését a beépítettség növelését, a városiasodást segíti elő. A városrész központjának külső szegélyén húzódnak a kialakult kertvárosias részek. Kialakult településközponti vegyes terület a Rába hídtól délre minkét oldalon húzódó, többségében intézmények által elfoglalt terület és az Arany János utcáig, nyugaton a József Attila utcáig terjedő épülettömbök. Keleti irányban a Kossuth Lajos utca északi oldala a termálfürdő és szálloda szomszédsága miatt kap nagyobb hosszban fejlődési lehetőséget. A Hunyadi út belvároshoz közeli szakaszának déli oldala is ebbe a területfelhasználási kategóriába tartozik. Funkcióváltással létrejövő új településközponti vegyes területek közül a legjelentősebb a volt Kaszagyár területe. A Kaszagyár területén országos védelemre érdemes épületeit és berendezéseit megőrizve a tervek szerint új városközpont lesz kialakítva. 81

Szentgotthárd


A Rába hídtól északra már van egy munkásszállóból átalakított szálloda (Alpokalja Hotel és Kemping) a Rába partján pedig fejlesztendőek a vízi túrázást kiszolgáló létesítmények. A Füzesi út és vasútvonal kereszteződésétől délre a Füzesi út nyugati oldala tartozik a Belvároshoz. A szokásos út menti árukínálattal rendelkező bazárral és élelmiszerbolttal a kereskedelmi-szolgáltató zóna telepedett ide, amelynek a Május 1. utca irányában húzódó vegyes sávban is folytatását javasolja a szerkezeti terv. A szerkezeti terv különleges területfelhasználási kategóriába sorolja a város alábbi létesítményeit: - Cisztercita Apátság és Rendház épületegyüttese (távlati hasznosításként várhatóan idegenforgalomhoz kapcsolható kolostorszállóvá lesz átépítve); - „Magtártemplom” (a benne működő színházra a város kulturális élete hosszú távon igényt tart); - Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona (Hunyadi u. 29., hrsz. 1405; Tervek szerint jelenlegi állapotában marad fenn); - Vas megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő (Hunyadi u. 31. hrsz. 1407.; Továbbra is a mozgásszervi megbetegedések gyógyvízre épülő gyógyítását végez. A gyógyvizet nem helyben nyerik. Bővítési területe a Rába folyó túloldalán található hrsz. 10167/56, amelyet árvíz elleni töltéssel kell körülvenni A jelenlegi töltés ezután elbontható. A két terület kapcsolatának megteremtéséhez valamilyen szintű Rába híd építése szükséges.); - Városi strand (Fürdő utca, hrsz. 23.; a Várkert szomszédságában található városi strand jelenlegi területe változatlanul fennmarad.); - Központi temető (a vasútállomás nyugati végénél, a vasúton túl található. Jelenleg kettészeli egy földút. A temető nyugati irányú bővítését az előző rendezési terv is tartalmazza, ennek megfelelően építették az árvízvédelmi töltést, amelyet kismértékben korrigálni kell.); - Központi sportpálya (településközpont vegyes területi kategóriába lett besorolva, bővítése biztosítva van.); 3.1.1.

Funkcióellátottság

Gazdasági funkciók A Belvárosban a gazdasági funkciókat tekintve a kiskereskedelem és vendéglátóipari szolgáltatások a meghatározóak. A kiskereskedelemi üzletek és szolgáltatások a város központjában összpontosulnak, főként a Széll Kálmán tér, Hunyadi J. u. és Árpád út, valamint a Mártírok útja és Kossuth L. út körzetében. Utóbbi kettő a város legforgalmasabb és a lakosság által leginkább használt két főútvonala, mely jelentős tranzitforgalmat is átvezet. A Belváros legjelentősebb vállalkozásai közé tartozik az itt található 5 pénzintézet és a posta: - OTP Bank Nyrt., banki szolgáltatások, Mártírok u. 2/a. - Erste Bank Hungary Nyrt., banki szolgáltatások, Széchenyi u. 2. - K&H Bank Zrt., banki szolgáltatások, Széll K. tér 23. - Rum és Vidéke Takarékszövetkezet, banki szolgáltatások, Széll K. tér 23. - Nádasd-Őrség Egyesült Takarékszövetkezet, banki szolgáltatások, Széchenyi utca 1. - Magyar Posta Zrt., postai szolgáltatások, Széll K. tér 12. További pénzintézetek megtelepedésére csak a lakosság vásárlóerejének erősödése és a vállalkozói aktvitás bővülése esetén lehet számítani.

82

Szentgotthárd


A pénzügyi szolgáltatók közül az OTP Bank Nyrt., az Erste Bank Hungary Nyrt. és K&H Bank Zrt., illetve Magyar Posta Zrt. fiókjai szerepelnek a tíz legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozás között. A többi, a város gazdasági életét meghatározó vállalkozás a város külterületén található ipari parkban működik. A Belváros vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, melyek a szolgáltatási ágazatban tevékenykednek. Jelentős foglalkoztató és nagy árbevételt realizáló cég a helyi adóbevallások alapján nem ismert. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok2: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 265 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 94 db Vendéglátóhelyek száma: 80 db A kiskereskedelmi boltok közül számszerűen és növekedési ütemüket tekintve kiemelkednek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, valamint a ruházati szaküzletek, ami bár csökkenő mértékben, de a bevásárló turizmus jelenlétét jelzi. A ruhaüzletek a Rába-híd tövében található „Novák-féle” piacon bazárszerűen csoportosulnak. A szaküzletek a Belvárosban is veszítenek jelentőségükből, számuk csökken (pl.: húsbolt, kenyér-pékárú, cipőbolt, könyvesbolt). A városban letelepedett hazai (Coop, CBA és az önkormányzat résztulajdonában álló Real), illetve külföldi üzletláncok (Match, Penny Market és a már újabb üzletet tervező Spar) jelenléte arra utal, hogy a kisváros méretéhez képest jelentős vásárlóerőt képvisel a lakosság és a térségbe irányuló turizmus. A várost eddig elkerülték a nagy hipermarket üzletláncok, amit a városvezetés sem bátorít, mivel a történelmi, kulturális és vízi turizmushoz, valamint a Rába-völgy és az Őrségi Nemzeti Park természeti szépségeihez sem tartják illeszthetőnek a doboz formájú és jelentős közlekedési forgalmat generáló építményeket. A Belváros gazdasági funkcióinak fontos képviselői a turizmussal és azon belül egészségturizmussal, szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások: - St. Gotthard Spa & Wellness, Füzesi út 3/A (önkormányzati tulajdon); - Gotth'Art Wellness & Conference Hotel****,- Füzesi út 3/B (magánbefektető); - Andante Aparthotel, Füzesi út 12.; - Alpokalja Hotel és Kemping, Füzesi út 8.; - Randevú Borhotel, Deák F. u. 9-11.; - Dublin Hotel, Rákóczi u. 4.; - CLUB3-as Étterem és Kávéház, Mártírok útja 1.; - Villa Pergola, Kossuth L. út 56.; - Hotel Lipa, Gárdonyi út 1.; - Vándor Fogadó & Pizzéria, Ady E. út 9.; - Rézi Panzió, Mártírok útja 5/a; - Gáspár Vendégház, Rózsa F. 11.; - Gödör Panzió, Széchenyi u. 28/A.;

2

Forrás: önkormányzati gyűjtésű adatok

83

Szentgotthárd

-


Phőnix Vendégház, Mátyás kir. u. 10.; Joker Panzió, Eötvös u. 6.

Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A Belváros közműhálózata teljesen kiépített. A városrészben mindenhol elérhető a vezetékes földgáz, az ivóvíz-, és villamos energia-hálózat. A területet a telekommunikációs hálózat (telefon, internet és kábel TV) is lefedi. A csapadékvíz-elvezetés megoldott, bár egyes helyszíneken rekonstrukcióra szorul, több helyen az útfelszínből kiemelkedő aknafedelek okoznak kisebb problémát. A szennyvízcsatorna-hálózat szinte teljesen kiépült, a hiányzó két kisebb szakasz előkészítés alatt áll. A közcélú infrastruktúra részben hiányzó elemei: - zárt szennyvíz-csatorna hálózat: Széchenyi utca (részben), Hunyadi utca (részben). A Belvárosban a tömegközlekedést a helyközi menetrend szerinti üzemelő autóbuszpályaudvar és vasútállomás szolgálja ki. Van taxiállomás, benzinkút, főpostahivatal és fiókposta. A városrész közvilágítása energiatakarékos izzók és lámpatestek cseréjével részben korszerűsítésre kerül. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések3: - Szennyvízcsatorna-hálózat részleges és a szennyvízátemelő rekonstrukciója; - A termálfürdőtől keletre árvízvédelmi töltés építése és meglévő szakasz magasítása (becsült költség 167,5 MFt); - St. Gotthard Spa & Wellness termálfürdő szabadtéri területeinek fejlesztése; - SZOI Arany János tagintézmény felújítása és zeneiskolai szárnnyal való bővítése; - Háziorvosi rendelők felújítása; - Kaszagyári tömb fejlesztése; - Műfüves labdarúgó nagypálya építése (költség 122 millió Ft); - Tompa M. utca engedélyezett terv szerinti átépítése (költség 120 millió Ft); - Várkerti kerékpárút fejlesztése (költség 12 MFt); - Kolostorpark rekonstrukciójának folytatása (költség 60 millió Ft). Az önkormányzat folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket projektjei megvalósításához, 2009. október 2-i határidővel pályázatot nyújtott be a Nyugat-Dunántúli OP 2009-3.1.1/C Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések konstrukcióra „Szentgotthárd városközponti Liget fejlesztése” címmel. A pályázat 2009. december 23-án megtartott sajtótájékoztatója szerint Szentgotthárd városa elnyerte a projektjéhez igényelt 50 millió Ft támogatást.

3

Forrás: Szentgotthárd Város Önkormányzata

84

Szentgotthárd


10. térkép: Igazgatási, humán szolgáltatási és egyéb funkciók a Belvárosban (forrás: www.szentgotthard.hu)

1. Polgármesteri Hivatal 4. Széchenyi Általános Iskola 7. Rendőrség 10. Barokk kert 13. Savaria Tourist 16. Posta 19. Pável Ágoston Múzeum 22. Evangélikus templom 25. Rehabilitációs kórház 28. Vasútállomás

2. Katolikus barokk templom 5. Ipari park (külterületen) 8. Mentőállomás 11. III. Béla Szakképző Iskola 14. Gyógyszertár 17. Móra Ferenc Könyvtár 20. Mozi 23. Szakorvosi rendelő 26. Városi köztemető 29. Vízmű

3. Színház 6. Művelődés Háza 9. Sporttelep (futballpálya) 12. Arany János Ált. Iskola 15. Körzeti orvosi rendelő 18. Vörösmarty Gimnázium 21. Buszpályaudvar 24. Szociális otthon (Fővárosi Önkormányzat) 27. Református templom (Rábakethely városrész)

Közösségi funkciók A Belvárosban összpontosulnak Szentgotthárd közösségi funkciói, melyek az alábbi intézmények keretei között működnek: - Móra Ferenc Könyvtár, Széll K. tér 2. - Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Széll K. tér 7. (város kulturális életének és idegenforgalmi rendezvényeinek szervezője) - Színház, Széll K. tér 7. - Művelődés Háza, Kossuth L. u. 7. - Kossuth Mozi, Hunyadi u. 1. - Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, Hunyadi u. 6. - Szlovén Kulturális és Információs Központ, Gárdonyi G. u. 1. 85

Szentgotthárd


- Szlovén Köztársaság Főkonzulátusa, Kossuth L. u. 39. - Nagyboldogasszony, volt ciszterci templom, Széll K. tér 11. A Belváros jellegzetessége, hogy közhasználati célú zöldterületekben gazdag. A Belváros belterületén a zöldfelületek aránya 3,8%. A városközpontban nagykiterjedésű (5,2 ha), összefüggő kolostorpark fekszik. A többi zöldterület mozaikszerűen szétszórva helyezkedik el, amelyeket fasorok kapcsolnak egymáshoz és a központban lévő közparkhoz. A központi zöldterületi maghoz jelentős zöldfelülettel rendelkező intézményterületek – a strandfürdő és termálfürdő zöldfelületei – közvetlenül kapcsolódnak. Ezt az összefüggő, belső, zöld tömböt, amely érintkezik a Rábával, sűrű beépítésű településközpont vesz körbe, amelybe helyenként intézmények kisebb-nagyobb zöldfelületei ékelődnek. Lakóterületek zöldfelületei Déli irányban, ahogy távolodunk a központtól a kisvárosias lakónegyedek egyedi telkes lakókertjei válnak uralkodóvá, amelyek fokozatosan kertvárosias majd az egykori községek felé haladva falusias lakókertekbe mennek át. A központi belterület zöldfelületi rendszerének egyik fő elemét a családi házakhoz tartozó kisvárosias kertvárosias lakókertek alkotják. A kisvárosias lakókertek zöldfelületei a lakótelkeknek általában a 40%-át teszik ki, zöme előkert nélküli és jobbára pihenőkertként hasznosítják. A kertvárosias lakókertek zöldfelületei általában a telek 50 százalékát alkotják. Többségük előkertes, és a pihenő kertrészek mellett már megjelennek a haszon kertrészek (veteményesek). A település zöldfelületi rendszerében a lakóterületeken található lakókertek összterületi kiterjedésükből adódóan meghatározó szerepet töltenek be: kondicionáló, rekreáló hatásuk mellett faluképet formáló elemek, növénytermesztő felületként pedig gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható. Közparkok, közkertek A településnek városi szintű közparkja (többféle szabadidős tevékenységnek helyt adó zöldterület) azonban igazából még nincs. A központban lévő kolostorpark (5,2 ha) e célra nem alkalmas, mert mint történeti kert helyi védelem alatt áll. Felújítására terv készült, amelynek megvalósítását a jövőben várható. A városrész keleti határát kijelölő Zsida-patak partja mentén lévő, észak dél irányban hosszan elnyúlt közpark (5,3 ha) inkább sétányok kialakítására, játszóterek és kisebb sportpályák elhelyezésére alkalmas, amelyek a környező lakóterületek lakosainak zöldterületi igényeit elégíthetik ki. A közparkokon kívül több kisebb közkerttel illetve közkert kialakítására szóba jöhető területtel rendelkezik a Belváros. A Rába és a Lapincs közötti lakóterület zöldterületi ellátottsága mindössze a Mátyás király utca és az Ady E. utca sarkán lévő kisebb játszótérre (0,09 ha) és a Május 1. utcai templom pihenőkertjére (0,15 ha) szorítkozik. Ezen a településrészen egyelőre alkalmas hely sem adódik nagyobb zöldterület létrehozására. A városközponthoz közel fekszik a Szabadság tér, amely idős fákkal körbeültetett, sétányokkal, pihenőrészekkel, játszótérrel kiépített hangulatos közkert (0,8 ha). A Füzesi út Rába melletti részén emlékparkot (0,4 ha) alakítottak ki, amely viszonylag kiesik a gyalogosforgalomból. Jelentős intézményi zöldfelületek A Belváros számos jelentősebb zöldfelülettel rendelkező intézmény működik. A Rába és a Lapincs által közrefogott részen a Rehabilitációs központ és gyógyfürdő, a pszichiátriai betegeket fogadó szociális otthon és a kollégium épületeihez kapcsolódik parki rész. A kolostorpark szomszédságában fekszik a városi strandfürdő. Több oktatási intézményhez is nagyobb kiterjedésű, többszintes vegetációval kiültetett kertrész tartozik: ilyenek a Kossuth Lajos utcai óvoda, a Honvéd utcai szakközépiskola, az Arany J. utcai általános iskola. A Zsida-patak mellett terül el a városi sportpálya gyepes felülete, amelyet örökzöld fenyők 86

Szentgotthárd


határolnak körbe. A Belváros nyugati végén fekszik a városi temető idős lombhullató fasoraival, örökzöldjeivel. A rehabilitációs kórházközpont területe a jövőben bővül. A Rába átellenes oldalán e célra tartalék terület került kijelölésre, amelynek legalább az 50%-án zöldfelületet kell kialakítani. A Rába parthoz közel, a kolostorpark szomszédságában termálfürdő-komplexumhoz jelentős nagyságú kertrész kapcsolódik (a terület min. 50%-át zöldfelület számára kell megtartani). A sportterület jelenlegi formájában az igényeknek megfelelő. Mellette további kisebb sportpályák (röplabda-, kosárlabda-pálya) kialakítására bővítési terület áll rendelkezésre. A temető bővítése lehetővé teszi, hogy minden oldalán az előírt 30 méter széles fásított védőterület megvalósítható legyen. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók A városrészben koncentrálódnak az önkormányzati, állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciók, melyek az alábbi helyszíneken érhetőek el: - Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala, Széll Kálmán tér 11. - Okmányiroda, Széll Kálmán tér 11. - Rendőrőrs, Kossuth L. u. 6. - Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Ady E. u. 1. Humán szolgáltatási funkciók A Belváros jól ellátott humánszolgáltatási funkciókkal. A szociális, egészségügyi és oktatási intézmények döntő többsége ebben a városrészben található. Itt működik egy 130 ágyas, mozgásszervi betegségeket gondozó rehabilitációs kórház, amely Vas megye egész területéről fogad gyógyulni vágyókat. 2007. február 15-én tulajdonosi döntés következményeként az intézmény egyesült a Vas Megyei Markusovszky Kórházzal (http://www.markusovszky.hu), s az új névvel létrejött zártkörű részvénytársaság (Vas Megyei Markusovszky Alajos Általános Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt.) székhelye Szentgotthárd lett. E változás ellenére a korábbi formában folytatódott a kórházban a gyógyító tevékenység. A kórház felszereltsége és szakembergárdája biztosíték a minőségi rehabilitációs ellátásra, amelynek keretében biztosítja az alapbetegség, a társult betegségek és a szövődmények gyógykezelését is a kórház négy részlegén (neurorehabilitáció, mozgásszervi, belgyógyászati rehabilitáció és nappali kórházi ellátás). A fekvőbeteg ellátás mellett járóbeteg rehabilitációs szakambulancia is működik. Mindkét ellátás feltételeinek nagymértékű javulását eredményezte az 1998-2000. évekre elnyert címzett támogatás által biztosított nagyarányú rekonstrukció, illetve a kórház alkalmassá vált nappali kórházi és gyógyfürdő ellátás nyújtására is. A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi praxisok is a Belvárosban fogadják Szentgotthárd különböző körzeteiből érkező lakosokat. A városrészben található egészségügyi, szociális és oktatási intézmények: - Vas Megyei Rehabilitációs Kórház, Hunyadi út 31. - Fővárosi Pszichiátriai Betegek Otthona, Hunyadi u. 29. - Rendelőintézet Szentgotthárd (szakorvosi) Hunyadi út 18. - Magyar Vöröskereszt Szentgotthárd Területi Szervezete, Széll K. tér 11. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kossuth L. u. 7. - Városi Gondozási Központ, Arany J. u. 1.

87

Szentgotthárd

-


Gondozóház, Arany J. u. 3. Háziorvosi Rendelő, Rákóczi u. 5. Mentőállomás, Kossuth L. u. 12. Védőnői Szolgálat, Rákóczi u. 5. Tótágas Közalapítvány Bölcsőde, Kossuth L. u. 16. Játékvár Óvoda, Kossuth L. u. 12. Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (SZOI), Széll K. tér 1. SZOI Arany János 1-4. évfolyamos tagintézmény, Arany János út 2. SZOI Széchenyi István 5-8. évfolyamos tagintézmény, Füzesi út 7. SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium, Széll K. tér 1. SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység, Deák F. u. 1. III. Béla Szakképző Iskola, Honvéd u. 10. III. Béla Szakképző Iskola kollégiumi épülete, Hunyadi u. 27.

SWOT elemzés Erősség -

-

-

-

-

Barokk építészeti emlékekkel rendelkező, vonzó történelmi városközpont, Termálvízkincs és egészségturisztikai szolgáltatások (St. Gotthard Spa & Wellness, illetve Gotth'Art Wellness & Conference Hotel****), Jó minőségű lakóingatlanok (csupán 5,8% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya), Belvárosban nincsenek szegregálódó vagy azzal veszélyeztetett területek, A városrészben összpontosul a kiskereskedelemi üzletek és vendéglátóipari szolgáltatások döntő többsége, Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek és a Rába, mint vízi turizmusra alkalmas folyó szomszédsága, Nyugodt, kisvárosias jellegű lakókörnyezet, Sokszínű kulturális élet és rendezvénykínálat, kiépített intézményi háttér (pl. városi színház, sportcsarnok, múzeum, művelődés háza), Kiváló, az országos átlagot meghaladó közművesítettségi mutatók, Teljes körűen kiépített, hatékony szociális intézményrendszer, Korszerű egészségügyi ellátás (termálfürdő, „gyógyvizes” kórház, járóbeteg szakellátás, fogászat, házi- és gyermekorvos-hálózat),

Gyengeség -

-

-

-

-

Felújításra szoruló intézmények (városi színház, közműszolgáltató vállalat épülete, gondozási központ, polgármesteri hivatal, művelődés háza, stb.), Forráshiányos (jelentős hitelállománnyal terhelt) városi büdzsé, Rossz foglalkoztatottsági adatok, átlagon felüli a munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya, Gyenge teljesítőképességű mikro- és kisvállalkozói szektor, Lakónépességen belül a 0-14 éves fiatalok számaránya átlag alatti, Természetes fogyás eredményeként stagnáló/csökkenő lakosságszám és elöregedő korfa, a városi átlagot meghaladja a kisnyugdíjasok aránya, Építési telkek hiánya (pl. kisgyermekes családok letelepedéséhez), A Belvárost jelentős mértékben terheli a közúti átmenő forgalom (Füzesi út, Mártírok útja, Kossuth Lajos út), Közlekedésből származó levegő-, zaj- és rezgésszennyezéssel terhelt Belváros, Fejlesztésre szoruló zöldfelületi rendszer, Szennyvízcsatorna részleges hiánya, Turisztikai programcsomagok hiánya, gyenge városmarketing,

88

Szentgotthárd


Lehetőség -

-

-

-

-

-

Funkcióbővítő fejlesztések a városközpontban, közösségi szolgáltatások minőségi fejlesztése, Ingatlan- (pl. volt Kaszagyár, termálfürdő környezete, Rába-part), valamint egyéb közösségi fejlesztésre alkalmas területek, Tehermentesítő és egyben árvízvédelmi funkciót is betöltő elkerülőút(ak) és új híd(ak) építése, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúrafejlesztésbe, Turizmusban rejlő kihasználatlan lehetőségek (pl. városi színház, művelődés háza, termálfürdő, rendezvénykínálat bővítése) fejlesztése, Városközpont területének és zöldfelületének növelése (pl. a volt Kaszagyár irányába), Közterületek és zöldterületek minőségének fejlesztése, nagyobb szabású szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas közösségi terek kialakítása, Hatékony, gyors „e-ügyintézés” bevezetése a város portálján, korszerű intranet hálózatok és fejlesztési döntéseket támogató alkalmazások telepítése, A közösségi közlekedés fejlesztése az autóbuszpályaudvar áthelyezésével a vasútállomáshoz, Belváros közlekedési rendszerének felülvizsgálata, majd a helyi- és tranzitforgalom egyidejű forgalomcsillapítása, átszervezése,

Veszély -

-

-

-

-

A növekvő közúti forgalom, a központot tehermentesítő elkerülő utak hiánya miatt nő a levegő-, a zaj- és rezgésszennyezés, Elhúzódik az M8-as fejlesztése, csökken a Belváros turisztikai, gazdasági vonzereje, Erősödik Ausztria munkaerőt elszívó hatása, a képzett munkaerő elvándorol, Elhúzódó gazdasági recesszió miatt emelkedő munkanélküliségi ráta, növekvő szociális feszültségek, erősödő szegregációs hatások, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni, Csökken a városrész oktatási intézményeinek kihasználtsága, illetve az inflációt meghaladóan emelkedő üzemeltetési és fenntartási költségeket nem fedezik a diákok után kapott állami támogatások és más, döntően önkormányzati hozzájárulások, Túlterheltté, majd finanszírozhatatlanná válik a szociális ellátórendszer – finanszírozási szempontból fokozottan veszélyeztetett városi kórház és járóbeteg szakrendelés –, amely korlátozottan lesz képes kiszolgálni az elöregedő lakosságot,

89

Szentgotthárd


3.2. Rábakethely

11. térkép: Rábakethely városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Örökzöld u. - Zsidai u. - Tompa M. u. - Kisfaludy u. - Kossuth L. u. - Vajda J. u. nyugati oldala - KB határ. Rábakethely keletre fekszik Szentgotthárd városközpontjától, amellyel már szervesen összenőtt. A Belváros felől – a Zsida-patakon keresztül – a Kossuth L. út és a Dózsa Gy. utca irányából érhető el. Zsida és Zsidahegy irányába a Vakarcs Kálmán utcán keresztül lehet eljutni. Keleti irányban Máriaújfalu a szomszédos városrész. A városrész főutcája a nyugat-keleti irányban húzódó Kethelyi út. Rábakethelyt – Zsida és Zsidaheggyel egy időben – politikai döntés alapján csak 1950-ben csatolták az akkori Szentgotthárdhoz. Városrészi KSH adatok elemzése A kertvárosi jellegzetességeket mutató városrészben 2001-ben összesen 1.676 fő, a teljes lakosság mintegy 18,5%-a élt. Ez a Belváros után a második legnépesebb városrész. A 0-14 évesek (20,5%) és a középkorosztály (15-59 évesek) aránya (64,6%) a népszámláláskor meghaladta a városi átlagot (14,7% és 64,5%). Különösen a fiatalok számaránya kiugró, amely 5,8 százalékponttal a legmagasabb érték az egész városban. A 60 év felettiek aránya ennek alapján csak 14,9%, ami 5,9 százalékponttal kisebb a szentgotthárdi átlagnál (20,8%). A városrészre a magas társadalmi státuszú lakosság a jellemző, ahol a 15-64 éves korosztályában a foglalkoztatott aránya 67,9%; és a felsőfokú végzettségűeknek a 25 éves és annál idősebb népességének 11,2%-os számaránya egyaránt jóval felülteljesíti a városi átlagot (60,0% és 9,9%). A városrészben a városi átlagnak megfelelően jelenlévő aktív korú, de annál képzettebb lakosság foglalkoztatottsági mutatói markánsan jobbak az átlagánál. A rendezett kertvárosi környezet is jelzi, hogy az itt élők a város jobb módú lakói, akik mind az iskolázottság, mind a foglalkoztatás tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak a városi átlagnál, és a többi városrész lakóinál. A foglalkoztatási adatok Rábakethelyen: - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Rábakethely 27,6%, Szentgotthárd átlaga 34,9%.

90

Szentgotthárd


-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: Rábakethely 9,7%, Szentgotthárd átlaga 15,3%. - Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: Rábakethely 67,9%, Szentgotthárd átlaga 60,0%. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: Rábakethely 23,5%, Szentgotthárd átlaga 30,1%. A 2001-es adatok alapján a város lakóépület állományának 16,9%-a, összesen 524 darab található ebben a városrészben. A városi átlaghoz (12,6%) viszonyítva jobb a lakások minősége, mivel itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csak 9,5% volt. A bemutatott KSH adatok összességében magasabb társadalmi státuszú városrészre utalnak, amelynek a külső szemlélő számára is látható jelei az összességében rendezett kertvárosi környezet és családi házas utcakép. Településszerkezeti terv megállapításai A Rábakethelytől északra tervezett elkerülő út, egyben árvízvédelmi töltés meglehetősen merev, de kényszerű lehatárolást ad a városrész északi vonalán. Az ármentesített, bevédett területeket nagy távon viszont célszerű felhasználni. A keletkező terület feltárását egy az elkerülő és a Máriaújfalui úttal egy irányban futó új utca nyitásával lehet megoldani, amelyet a lehetséges helyeken át kell kötni a Máriaújfalui útra. A szerkezeti terv – hasonlóan az előző rendezési tervhez – egy tömbfeltárást javasol. Az újonnan igénybevett területek kertvárosias lakóterületek. A városrész telkei a Belvároshoz közeli kedvező fekvése miatt elaprózódtak. Útkapcsolattal nem rendelkező vagy nyeles telek új utca nyitását követelő számban nem fordul elő. A beépítés alacsony szintszámú, családi házas jellegű. Új kertvárosias lakóterületek kialakításának lehetőségei: - Tömbfeltárással: a Kethelyi-Sallai Imre-Kis és Bem József utcák által határolt tömb belső feltárását az előző rendezési terv is tartalmazta, a lehetőség és a szándék rá ma is megvan. - Belterületbe vonással: a Kethelyi utcával párhuzamosan, a Rába árvizei ellen védő töltésen futó elkerülő útig terjedő terület jelenlegi belterületi határon túli részéből a Zsida pataktól a 10115/2 hrsz. árokig terjedő részt a közeljövőben igénybe kívánja venni az önkormányzat. Úttal való feltárása a Kethelyi útról kiinduló 145 hrsz. út felhasználásával történhet. A 145 hrsz. út folytatásának a tömbbelsőben maradó része gyalogos és kerékpárút szerepet kap, szomszédságában kis játszófelületet jelöl a szerkezeti terv. A területet belterületbe vonásán, az infrastruktúra tervezési és kivitelezési munkálatain túl önállóan árvíz ellen is be kell védeni, ha előbb kerül sorra, mint ahogy az elkerülő út elkészül. - Tartalék kertvárosi lakóterületek: a 10115/2. ároktól a laktanyáig terjedő, a jelenlegi belterületi határ és az elkerülő út közötti sáv előbbiekben tárgyaltakon túli részét tartalék területként tartja fenn a szerkezeti terv. 3.2.1.


Gazdasági funkciók Rábakethely lakófunkciójú településrész, jelentős gazdasági funkció nem települt le a városrészben. A lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatás alacsony színvonalú.

91

Szentgotthárd


Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok4: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 3 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): nincsen Vendéglátóhelyek száma: 4 db Legjelentősebb működő vállalkozások a városrészben (cégnév, tevékenység és cím): - Závecz és Fiai Kereskedelmi Kft., Felső u. 29. - Gyurits Gazdabolt (növényvédő szerek, mezőgazdasági eszközök, kisgépek és kerékpárok forgalmazása, szervízelése), Kethelyi u. 66. - Kollár Csaba (sírkőkészítés, gránit és márvány megmunkálás, kandalló), Bem J. u. 27. - Hertelendy és Társa Kft., Vajda J. utca - Németh Faházépítő Kkt., Vakarcs K. u. 21. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész belterületén elérhető a vezetékes ivóvíz-, vezetékes gáz- és villamos energiahálózat, valamint közvilágítás és kábeltelevízió. A közcélú infrastruktúra hiányzó elemei: - szennyvíz-csatorna hálózat: Madách I. utca (részben), Vajda J. utca (részben); - közvilágítás: Mikes K. utca; - pormentes, szilárdburkolatú út: Felsőmező utca, Mikes K. utca és Zrínyi M. utca (részben). A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen benzinkút, fiókposta, vasút- és taxiállomás sem. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések5: - Belterületi közutak burkolat felújítása; - Radnóti úti játszótér felújítása (becsült költségvetés 7 MFt). Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a városközpontba. A városrészben közösségépítő szerepe a helyi Mindszentek katolikus templomnak és a református templomnak van. Rábakethely nem rendelkezik sportpályával. Temetője a dombtetőn épült műemlék Mindszentek templomot veszi körül, amely a szerkezeti terv szerint változatlanul marad. Környezetében a rálátást védő intézkedéseket kell hozni. Rábakethely belterületén a zöldfelületek aránya 3%. Kethelyre is jellemző, hogy teljesen összeépült a központi belterülettel. További lakóterület bővítések várhatók kelet felé, amelynek következtében Máriaújfaluval is szorosan összekapcsolódik térben. Itt is érvényes, hogy a zöldfelületi rendszer alapját a lakótelkek képezik. A jelenlegi rábakethelyi részen jelentős összefüggő zöldterület nem található. A kethelyi templomhegy lábánál és a tervezett új lakóterületen adódik csak lehetőség kisebb közkertek kialakítására. Intézményi zöldfelületnek a templom körüli temetőkert tekinthető. A temető tartalékterülettel rendelkezik, 4

Forrás: önkormányzati gyűjtésű adatok Forrás: Szentgotthárd Város Önkormányzata

5

92

Szentgotthárd


és mivel erdő veszi körül védőfásítás sem szükséges. Zöldfelületi rendszere fejlesztésre szorul. A településre vonatkozó rendezési tervében foglaltaknak megfelelően kell kialakítani a zöldfelületi rendszerét, amelyet a kisvárosias, kertvárosias, falusias lakótelkek kertjei, három kisebb közkert (összesen 0,7 ha), a Hársas-patak mentén húzódó véderdő, az elkerülőút védőerdője és az utcai fásítások alkotnak. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók közül egyedül a Munkaügyi Központ kirendeltsége érhető el Rábakethelyen. A többi szolgáltatás igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. A Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szentgotthárdi Kirendeltsége a Vajda J. u. 6. szám alatt található. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem érhetők el Rábakethelyen, ezek igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. Rábakethelyen a Bem József utcánál található egy üresen álló volt határőr laktanya, amit a városvezetés szeretne a Magyar Államtól térítésmentesen megkapni és hasznosítani. Az önkormányzat az igények és pénzügyi források rendelkezésre állása függvényében az épületekben lakásokat vagy befektetőkkel együttműködésben idegenforgalmi kapacitásokat (pl. szálláshelyeket) alakítana ki, de más közcélú szolgáltató intézmény is elhelyezhető lenne. SWOT elemzés Erősség -

-

-

Magas társadalmi státusz (jól teljesítő városrész a foglalkoztatottság és képzettség tekintetében, illetve átlag alatti a munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya), Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek és a Rába, mint vízi turizmusra alkalmas folyó szomszédsága, Nyugodt, kertvárosias jellegű lakókörnyezet, Lakónépességen belül a 0-14 éves fiatalok számarányában a legjobban teljesítő városrész, A városi átlagnál 3,1 százalékponttal kevesebb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya,

Gyengeség -

-

Lehetőség -

-

Tehermentesítő és egyben árvízvédelmi funkciót is betöltő elkerülőút építése, Bővítési lehetőség (lakó- és egyéb funkciók) a városrész északi oldalán tervezett elkerülő út irányába, Bezárt volt határőr laktanya területének és épületeinek hasznosítása, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúrafejlesztésbe,

Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, Rábakethely lakóterületét jelentős mértékben terheli a közúti átmenő forgalom (Kethelyi út), Zöldfelületi rendszere bővítésre szorul, Fejlesztésre, bővítésre szoruló járdák és belső úthálózat, Közvilágítás ás szennyvízcsatorna-hálózat részleges hiánya, Szilárd burkolatú, lakóterületet feltáró utak részleges hiánya,

Veszély -

-

A városrészt északról elkerülő út – és egyben árvízi védőmű – kiépítésének elmaradásával nem csökken az árvíztől való veszélyeztettség, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni,

93

Szentgotthárd


3.3. Rábatótfalu

12. térkép: Rábatótfalu városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Rábatótfalu a településszerkezeti tervben és várostérképeken egyértelműen elkülönülő része a városnak6. Rábatótfalu dél-nyugati irányban hosszan elnyúlva – a Tótfalusi, majd Felsőszölnöki úton keresztül a Széchenyi útnál – kapcsolódik Szentgotthárd belvárosához. Rábatótfalut politikai döntés eredményeként 1966-ban csatolták az akkori Szentgotthárdhoz. A városrész közúti forgalmát az Alsószölnök felé tartó a 7454 jelű út csatlakoztatja a városközponthoz. Városrészi KSH adatok elemzése A 2001-es adatok alapján Rábatótfaluban él a városi lakónépesség 9,0%-a (812 fő). A 14 év alattiak (18,7%) és aktív középkorúak aránya (17,6%) egyaránt magasabb, mint a városi átlag (14,7 és 64,5%). Ezzel szemben az 60 év felettiek aránya (15,4%) 5,4%-ponttal alatta van az átlagnak (20,8%). A korösszetételt tekintve kedvező értékeket mutat a városrész, mivel a város más részeihez képest itt magasabb a fiatal és gyermeke(ke)t vállaló családok száma. Az iskolázottságot tekintve is az átlagosnál enyhén jobb adatokkal rendelkezik Rábatótfalu. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (23,4%) majd 3%-ponttal alacsonyabb, mint a városi átlag (26,3%), ami kedvező az aktív korúak képzettségét tekintve. A felsőfokú végzettségűek aránya (9,4%) csak enyhén van alatta a városi értéknek (9,9%). A városrészben a városi átlag feletti arányban jelenlévő aktív korú és képzettebb lakosság foglalkoztatottsági mutatói is markánsan jobbak a város átlagánál. A rendezett kertvárosi környezet is jelzi, hogy az itt élők a város jobb módú lakói, akik mind az iskolázottság, mind a foglalkoztatás tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak a városi átlagnál, és a többi városrész lakóinál.

6

Központi Statisztikai Hivatal nem határolta le utcanevekkel.

94

Szentgotthárd


A foglalkoztatási adatok Rábatótfaluban: - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Rábatótfalu 26,7%, Szentgotthárd átlaga 34,9%. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: Rábatótfalu 10,7%, Szentgotthárd átlaga 15,3%. - Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: Rábatótfalu 68,8%, Szentgotthárd átlaga 60,0%. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: Rábatótfalu 22,2%, Szentgotthárd átlaga 30,1%. A városrész Szentgotthárdon belül a legjobban teljesítetett az alábbi foglalkoztatottsági adatokban: - Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 68,8% (legmagasabb érték a városban), - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 22,2% (legalacsonyabb érték a városban). A 2001-es adatok alapján Szentgotthárd lakóépület állományának 8,54%-a, összesen 264 darab található ebben a városrészben. A városi átlaghoz (12,6%) viszonyítva itt enyhén rosszabb a lakások minősége, mivel itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya eléri 15,2%-ot. A KSH adatok összességében magasabb társadalmi státuszú városrészre utalnak, amelynek a külső szemlélő számára is látható jelei az rendezett kertvárosi lakókörnyezet és a döntően „családi házas utcakép”. Településszerkezeti terv megállapításai Rábatótfalutól északra tervezett elkerülő út – amely egyben árvízvédelmi töltés – meglehetősen merev, de kényszerű lehatárolást ad a városrész északi vonalán. Az ármentesített, bevédett területeket nagyobb idő távon célszerű felhasználni. A védett új területeket szintén a főutca és az elkerülő út között haladó lakóutcával lehet feltárni, amelyet a lehetséges helyeken mindkét úthoz keresztirányú utcákkal át kell kötni. Délkeleti irányban a telepedés változatos domborzatú emelkedő terepre kúszik fel, legyezőszerű belterülethatárral. A lakóterület bővítése igyekszik megőrizni a szélek szabdalt jellegét, utcák mentén kitüremkedő építési felületekkel, beékelődő gyepekkel. A Tótfalusi út Szentgotthárdról kivezető szakasza mellett mindkét oldalon soros elrendezésű, a mai igényeknek megfelelő méretű családi házas telek található. A Rába völgyével ellentétes oldalon egymással párhuzamos utcák indulnak ki feltárván a Tótfalusi útra nyíló teleksor mögötti területeket. A jelenlegi belterülethatár és az Őrségi Nemzeti Park határa közötti sáv az előzőekben leírt utcarendszerrel valamint egy keresztirányú lakóutcával feltárva a jelenlegi telekszerkezet kiigazításával igénybe vehető. A kialakult lakóterületek tengelyét a Felsőszölnökre vezető közút alkotja. A Rába völgyre néző oldalon a beépített sáv addig terjed, amíg az árvizek engedik, azon túl a mezőgazdasági hasznosítású részek kezdődnek sokszor a házas telekkel azonos szélességben. A történeti községmag ezen oldalán a közterület kitüremkedéseire szervezett halmaz-szerű beépítés nyomait találjuk, amely mára besűrűsödött. A közterület számos belső telket szolgál ki nyéllel vagy közvetlenül. Néhány közterület kapcsolat nélküli belső telek is előfordul. Az út ellenkezdő oldalán a patak vájta és száraz völgyekbe mélyen benyúló utak menti beépítések vannak, amelyek az utakra merőleges telkeikkel legyezőszerűen türemkednek be erdősgyepes környezetükbe. Számos közterületi kapcsolattal nem rendelkező egymás mögötti 95

Szentgotthárd


beépített telek található, amelyek sorsát rendezni kell. A községmagon kívüli lakóterületeken általában a főútra nyíló soros elrendezésű néhol szabályos, néhol változatos szélességű telkek vannak. 3.3.1.


Gazdasági funkciók Rábatótfalu döntően lakófunkciójú településrész, jelentős méretű és kapacitású gazdasági funkció nem települt le a városrészben. Korábban működött a területén egy régi téglagyár, de az elmúlt évtizedben először felszámolták, majd a területén található épületeket is lebontották. A lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatások összességében alacsony színvonalúak. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok7: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 2 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): nincsen Vendéglátóhelyek száma: 2 db Legjelentősebb működő vállalkozások a városrészben (név, tevékenység és cím): - PUJANTE Kft. (fa csomagolóanyagok gyártása és értékesítése), Felsőszölnöki u. 2. - Kolor Bt., Tótfalusi u. 23. - Sekolo Bt. (fa és műanyag nyílászárók, laminált és szalagparketták, bútorlap szabászat, gyártás és kivitelezés), Tótfalusi u. 14. - Buldózer 2000 Kft., (árufuvarozás), Tótfalusi u. 171 Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész belterületén mindenhol elérhető a vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna-, vezetékes gáz- és villamos energia-hálózat, valamint közvilágítás és kábeltelevízió. A közcélú infrastruktúra részben hiányzó elemei: - pormentes, szilárdburkolatú út: Felsőpatak utca (részben), Akác utca (részben) és Fagyöngy utca. A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen benzinkút, fiókposta, vasút- és taxiállomás. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések8: - Belterületi közutak burkolatának felújítása, - Radnóti úti játszótér felújítása (becsült költségvetés 7 MFt). Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a városközpontba. Rábatótfaluban közösségépítő szerepe a helyi római katolikus templomnak és művelődési háznak van. Rábatótfalu sportpályája a Tótfalusi út északi oldalán épült fel, területe változatlan marad. A városrész temetője Szvétecz Ernő utca végi domboldalon helyezkedik el. Bővítési területe a véderdővel együtt biztosítva van. 7


8

96

Szentgotthárd


A városrész belterületén a zöldfelületek aránya 3%. Rábatótfalu szinte összeépült a központi belterülettel. A településrész zöldfelületének alapját a falusias és a kertvárosias lakókertek alkotják. Közkertnek mindössze a művelődési ház mögötti játszótér tekinthető. Intézményi zöldfelületek közül jelentősnek mondható a sportpálya területe, amelyet azonban fás növényzet nem övez, valamint a dombtetőn fekvő temető, amely bővítésre szorul. A temetőt védőfásítás nem vesz körbe. A domboldali utcák fásítása sok helyen nem oldható meg, ezzel ellentétben a sík utcákban elegendő hely áll rendelkezésre e célra. A Felsőszölnöki út csak szakaszosan fásítható. A meglévő közkert a településrész igényeit nem tudja kielégíteni, ezt erősíti meg, hogy sok magánkertben található többféle játszótéri eszköz (hinta, mászóka, csúszda). Közkert számára egyrészt a sportterület mellett adódik megfelelő terület. De az átellenes oldalon is szükséges egy kisebb közkert számára helyet biztosítani. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetőek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a Belvárosba. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények közül egyedül egy tagóvoda érhető el Rábatótfaluban. A többi szolgáltatás igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. A Játékvár Óvoda Rábatótfalui Tagóvodája a Tótfalusi út 145. szám alatt található. SWOT elemzés Erősség -

-

-

Magasabb társadalmi státuszú városrész (kiemelkedően legjobban teljesítő városrész a foglalkoztatottság tekintetében, illetve itt a legalacsonyabb a munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya), Érintetlen természeti környezet, fokozottan védett természeti értékek, az Őrségi Nemzeti Park szomszédsága, Nyugodt, kertvárosi lakókörnyezet, Lakónépességen belül átlag feletti a 0-14 évesek és az aktívkorúak számaránya,

Gyengeség -

-

Lehetőség -

Lakóterület és közpark bővítési lehetőség az Akasztó dombon, Tehermentesítő és egyben árvízvédelmi funkciót is betöltő északi elkerülőút építése, Bővítési lehetőség (lakó- és egyéb funkciók) a városrészt elkerülő út irányába, A felhagyott téglagyári agyagbánya területén városi közpark kialakítása, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása,

Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, Rábatótfalu lakóterületét jelentős mértékben terheli a közúti átmenő forgalom (Felsőszölnöki és Tótfalusi út), Közkert eszközállománya felújításra szorul, Fejlesztésre szoruló járdák és belső úthálózat, A városi átlagnál 2,6 %-ponttal magasabb az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, Szilárd burkolatú lakóterületet feltáró utak részleges hiánya,

Veszély -

-

Az északi elkerülőút kiépítésének elmaradásával nem csökken a városrész árvíztől való veszélyeztetettsége, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes és nyugodt lakókörnyezet, rendezett zöldfelületek, játszótér, fejlődést mutató településkép, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni,

97

Szentgotthárd


3.4. Máriaújfalu

13. térkép: Máriaújfalu városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Máriaújfalu a településszerkezeti tervben és várostérképeken egyértelműen elkülönülő része a városnak9. Máriaújfalu keletre fekszik Szentgotthárd városközpontjától. A Belvárosból Rábakethelyen keresztül, a Kethelyi úton érhető el. A városrész főutcája az észak-déli irányban húzódó Máriaújfalui út. A városrészt politikai döntés alapján 1968-ban csatolták az akkori Szentgotthárdhoz. Városrészi KSH adatok elemzése A 2001-es KSH adatok alapján a Máriaújfalu városrészben 319 fő lakott, azaz a városi népességnek csupán a 3,53%-a. A lakónépesség korcsoportos megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrész korfája egyrészt öregedő szerkezetet mutat mivel a városi átlaghoz (20,8%) képest a 60 éven felüliek aránya (25,1%), másrészt a fiatalodás jelei is megfigyelhetők, tekintve, hogy a fiatalkorúak aránya (17,2%) is meghaladják 2,5 százalékponttal a városi átlagot (14,7%). Ez azt mutatja, hogy a városrész az idősödő és nyugdíjas lakosság mellett a gyermeke(ke)t vállaló családoknak számára is vonzó lakókörnyezet. Mivel a városrészben élő időskorúak és fiatalok aránya többletet mutat, ezért az aktívkorúak aránya jelentősen (57,7%) elmarad a városi átlagtól (64,5%). 9

Megj. a Központi Statisztikai Hivatal sem határolta utcanevekkel.

98

Szentgotthárd


Iskolázottság tekintetében a Máriaújfalu statisztikái elmaradnak a városi átlagtól: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktívkorúak aránya 27,7%-a, ami közel 1,5 százalékponttal magasabb a városi átlagnál (26,3%), ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 éven felüliek aránya (4,2%) jelentősen, mintegy 5,7 százalékponttal rosszabb a városi átlagnál (9,9%). Érdekes módon az alacsonyabb iskolázottsági adatok nem jelennek meg a foglalkoztatási statisztikákban: a 15-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatottak aránya 65,4%, ami 5,4 százalékponttal jobb a városi átlagnál (60,0%). Az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (27,7%) is alatta marad több mint 7 százalékponttal a városi átlagnak (34,9%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (13,6%) is közel 2,5 százalékponttal alatta van az átlagos értéknek (15,3%). Érdekes adat, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (33,9%) amely jelentősen meghaladja a városi átlagot (30,1%). Ez az átlagnál magasabb foglalkoztatottsággal és a nagyobb arányú idős korosztály adataival összevetve azt jelenti, hogy átlag feletti a nyugdíjból, illetve egyéb szociális ellátásból élő idősek alkotta háztartások aránya. A magasabb foglalkoztatási arány, illetve a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsonyabb aránya összességében azt támasztja alá, hogy Máriaújfalu magasabb társadalmi státuszú városrész. A városrészben a 2001-es statisztikák szerint 125 lakás volt, ami a város teljes lakásállományának mindössze 4,04%-át teszi ki. Az alacsony lakásszám oka, hogy Máriaújfalu alapvetően laza szerkezetű, falusias jellegű lakóterület, ami kisebb beépítési sűrűséggel jár. A lakóingatlanok többsége még ma is őrzi a régi gazdálkodás nyomait, így ezekben a kertekben a haszonkerti rész sokkal nagyobb teret foglal el. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 15,2%, amely enyhén meghaladja a városi átlagot (12,6%). Településszerkezeti terv megállapításai A Kethelyi út melletti telkek és a Máriaújfalui út mellett a második kanyarig túlnyomóan utcára merőleges telekosztású, hosszukra nézve változatos méretű telkek vannak. A második kanyartól kezdődően találhatók a halmaz-szerű nyomok. Ebben a kanyarban alakult ki az a jellegzetes állapot, amely Rábatótfaluban is több helyen megtalálható. A halmazt képező telekcsoport megközelítését szolgáló nyúlványok, mivel a közterületre nyíló korábban nagyobb telkek aprózódása csak nyelek képzésével volt megoldható, aminek következtében ma négy-öt telekbejáró és sűrű beépítés található egy-egy ilyen kis közben. A telek- és utcaszerkezet jellegzetességeit nem változtatja meg a szerkezeti terv. A templom környékén kialakult a Rábatótfalura is oly jellemző zsákutca, számtalan teleknyél kiindulópontja. A telekre való behajtás megkönnyítésére hátsó, egyben tömbfeltáró szerepkörű utcát javasol a szerkezeti terv a zsákutca megtartása mellett. Máriaújfalu a szerkezeti tervben a városrészt keletről elkerülő tervezett útig terjedően nagyméretű bővítési lehetőséggel rendelkezik, amelynek feltárását kapcsolódását a történeti községszerkezethez későbbi részletes rendezéssel kell megoldani. Igénybevétele csak nagy időtávon várható, addig tartalék területként tartandó fent. A területre igénybevétele előtt szabályozási tervet kell készíteni. A városrész déli részén található Hársas-tó kedvelt kirándulóhely, ennek ellenére védett területen való fekvése miatt teljes körű kiépítése nem ajánlott, természetes környezetét meg kell őrizni. A strand jelenlegi helyen minőségileg fejleszthető, a meglévő kiszolgáló-épületek korszerűsíthetőek. A Hársas-tóhoz kapcsolódóan sátorhelyet jelöl ki a szerkezeti terv Máriaújfalu déli határán, de az Őrségi Nemzeti Park területén kívül. 99

Szentgotthárd

3.4.1.



Gazdasági funkciók Máriaújfalu lakófunkciójú településrész, jelentős gazdasági funkció nem települt le a városrészben. A lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatások alacsony színvonalúak. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok10: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 1 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): nincsen Vendéglátóhelyek száma: 2 db Legjelentősebb működő vállalkozások a városrészben (cégnév és cím): - Merfaker 2000 Kft., Parkerdő u. 7. - Szinkron 2003 Kft., Máriaújfalui út 90. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész belterületén mindenhol elérhető a vezetékes ivóvíz-, vezetékes gáz- és villamos energia-hálózat, valamint közvilágítás és kábeltelevízió. A szennyvízcsatorna-hálózat részben kiépült, a hiányzó lakóterületeken pedig előkészítés alatt áll. A közcélú infrastruktúra még hiányzó elemei: - szennyvíz-csatorna hálózat: Kis utca (részben), Máriaújfalui út, Parkerdő utca, Fenyvesalja utca, Hegyalja utca; - pormentes, szilárdburkolatú út: Hegyalja utca, Parkerdő utca (részben), Fenyvesalja utca (részben). A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen benzinkút, fiókposta, vasút- és taxiállomás. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések11: - szennyvízcsatornázás teljes körű kiépítése. Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009 júniusában pályázatot nyújtott be a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a máriaújfalui játszótér felújítására. A pályázaton 4.642.857,- Ft (65%) vissza nem térítendő támogatást nyert a város. A fejlesztés megvalósításával egy komplex, minden korosztály igényeit, mozgás szükségletét kielégítő játszótér kerül kialakításra. A falusias környezetben, a családi házas övezetben található játszótér régi elemeinek cseréje, azok minőségi elemekkel való helyettesítése, felújítása valósul meg. Kulturált épített környezet kialakítása a cél, a szabványoknak és a jogszabályoknak megfelelő játszótéri elemekből, a hozzájuk tartozó ütéscsillapító burkolatok kiépítésével. A gyermekek igényei és biztonsága mellett szüleik kényelméről is gondoskodni szükséges, ezért nagyon fontos szempont volt, hogy a játszótérre padok és a tisztaság biztosításaként hulladékgyűjtő is kihelyezésre kerüljön. Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a 10


11

100

Szentgotthárd


városközpontba. Máriaújfalun közösségépítő szerepe a helyi Szent Péter és Pál római katolikus templomnak és művelődési háznak van. A máriaújfalui sportpálya a városrész jelenlegi nyugati belterületi határa mellett van. Változatlanul fennmarad. A városrésznek nincs önálló temetője. Máriaújfalu belterületén a zöldfelületek aránya 3%. A településrész jelenleg lazán kapcsolódik a szomszédos Rábakethelyhez. Zöldfelületi rendszerének alapját a falusias kertek adják, amelyekre jellemző, hogy sok helyen a régi gazdálkodás nyomait még ma is őrzik. Így ezekben a kertekben a haszonkerti rész sokkal nagyobb teret foglal el. Az utcafront előtti virágágyak képezik a díszes előkertet, de hátrébb már a gazdaságé a szerep. A településrészben több helyen is megmaradtak a régi gazdasági épületek. A Hársas-patak partján hosszan elnyúlva Rábakethely és Máriaújfalu közé természetközeli állapotban lévő erdőterület ékelődik. A városrészben egy kisebb játszótér található a sportpálya mellett. Ez utóbbit fás növényzet nem övez. A városrészt övező domboldal egyes részei csúszásra hajlamosak. A falu déli határában található a jóléti funkciókat is kiszolgáló Hársas-tó. A meglévő kisméretű közpark a helyi igényeket kielégíti. Eszközállománya azonban felújításra szorul. Főutcája azonban helyenként annyira szűk, hogy fásítása csak szakaszosan oldható meg. A sportterület kísérő fás növényzet nélkül sivár. Fontos lenne a meglévő zöldfelületi rendszer kibővítése, a Rábakethelyhez való csatlakoztatása és a játszótér közkertjének felújítása. A sportterületet javasolt körbefásítani. Máriaújfalu és Rábakethely közötti erdős területet javasolt védőerdővé alakítani. Ahol az utca szélessége engedi fásítani javasolt. A városrész végén kemping kialakítása van tervbe véve. A telkén belül a beépítettség lehetőleg ne haladja meg a 20%-ot. A Hársas-tó keleti oldalán a tópart és a közút közötti erdőterület átminősítését javasolja a szerkezeti terv. A parkerdő a tóhoz érkező strandolók és turisták fogadására szolgál a védelmi szempontokhoz illeszkedő kiépítettséggel. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetőek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a Belvárosba. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem érhetők el Máriaújfaluban, ezek igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. SWOT elemzés Erősség -

-

-

Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek, az Őrségi Nemzeti Park szomszédsága, Magasabb társadalmi státuszú városrész (átlag feletti a fiatalok és foglalkoztatottság, illetve átlag alatti a munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya), Nagyméretű telkekkel beépített városrész (volt gazdasági célú területek miatt),

Gyengeség -

-

Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, A városrészt övező domboldal egyes részei csúszásra hajlamosak, Távol fekszik a város közigazgatási, intézményi (szociális, egészségügyi és oktatási), és kereskedelmi központjától, Máriaújfalu lakóterületét jelentős mértékben terheli a közúti átmenő forgalom (Kethelyi és Máriaújfalui út), Közpark eszközállománya felújításra szorul, Fejlesztésre szoruló járdák és belső úthálózat, A városi átlagnál 4,3 százalékponttal magasabb az idősek aránya,

101

Szentgotthárd


Erősség -

Nyugodt, falusias lakókörnyezet, Lakónépességen belül átlag feletti a 0-14 évesek aránya,

Gyengeség -

-

Lehetőség -

-

Tehermentesítő elkerülőút építése, Bővítési lehetőség (lakó- és egyéb funkciók) a városrész keleti és északi oldalán tervezett elkerülő út irányába, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúrafejlesztésbe (lásd a játszótér közkertjének felújítása),

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 5,7 százalékponttal elmarad a városi átlagtól, ugyanakkor magasabb a max. 8 általánost végzettek aránya, Szennyvízcsatorna-hálózat részleges hiánya,

Veszély -

-

-

A lakosság elöregedésével párhuzamosan növekvő számban megjelenő üres ingatlanok rontják a városi átlagot meghaladó, alacsony komfortfokozatú ingatlanvagyon minőségét, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes és nyugodt lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, fejlődést mutató településkép, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni, Funkcióvesztés, alvó településrésszé válás,

102

Szentgotthárd


3.5. Zsida és Zsidahegy

14. térkép: Zsida és Zsidahegy városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Felsőszölnöki út - Széchenyi út - Bethlen u. - Rózsa F. u. Zsidai u. - Vakarcs K. u. - Örökzöld u. - város közigazgatási határa + Zsidahegy u. Zsida és Zsidahegy Szentgotthárd városközpontjától délre fekszik, a városközponttól mintegy 2 km távolságra. A városrész a városközpontból közvetlenül, illetve Rábakethelyen keresztül is meg közelíthető. A városrészen belül Zsidahegy fekszik távolabb a központtól. Zsidát és Zsidahegyet 1950-ben – Rábakethellyel együtt – politikai döntés eredményeként csatolták az akkori Szentgotthárdhoz. Zsidát önkormányzati út, míg Zsidahegyet az Apátistvánfalva felé tartó a 7457 j. út kapcsolja a városközponthoz. Városrészi KSH adatok elemzése A városrész a 2001-es statisztikák alapján a negyedik legnépesebb városrész, ekkoriban itt élt a város lakosságának 7,13%-a, azaz 645 fő. A városrész lakosságának korcsoportos megoszlásában a fiatalkorú lakosság aránya (14,6%) szinte hajszálpontosan megegyezik a városi átlaggal (14,7%). A városrészben a városi átlagtól felfelé tér el az időskorúak aránya (előbbi 24,5%, utóbbi 20,8%), míg az aktív korúak aránya lefelé mutató (előbbi 60,9%, utóbbi 64,5%). Ez azt jelzi, hogy a városrész korfája elöregedő szerkezetű, hiszen a 60 éven felüliek aránya 4 százalékponttal meghaladja a városi átlagot és majd 10 százalékponttal az ott élő fiatalkorúak arányát.

103

Szentgotthárd


A városrész lakosságának képzettségét tekintve megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak 23,7%-os aránya mintegy 2,6 százalékponttal jobb a városi átlagnál. A 25 évnél idősebbek körében felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya azonban 4 százalékponttal rosszabb a városrészben (5,9%), mint a városi átlag (9,9%). Az átlag alatti felsőfokú végzettségű aktív lakosság arányának kedvezőtlen hatásai azonban nem látszanak a foglalkoztatási és jövedelmi statisztikákban, mivel minden ezt mérő alábbi adat szerint az itt élő lakosság jobban teljesít a városi átlagnál: - rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (városrész 31,3%, Szentgotthárd átlaga 34,9%), - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (városrész 11,7%, Szentgotthárd átlaga 15,3%), - foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (városrész 63,0%, Szentgotthárd átlaga 60,0%), Egyedül a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (36,2%) tér el szignifikánsan felfelé városi átlagtól (30,1%). Ez az átlagnál jobb foglalkoztatottsági adatokkal és a nagyobb arányú idős korosztály adataival összevetve azt jelenti, hogy a városrészben átlag feletti a nyugdíjból, illetve egyéb szociális ellátásból élő idősek alkotta háztartások aránya. A 2001-es adatok alapján a város lakóépület állományának 7,7%-a, összesen 238 darab lakás található a városrészben. A városi átlaghoz (12,6%) viszonyítva a lakások minősége komfortfokozat alapján jóval rosszabb, mivel az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városrészben 23,1% volt. Ez több mint 10 százalékponttal meghaladja a városi átlagot. Településszerkezeti terv megállapításai Zsida halmaztelepülésre jellemző szerkezeti örökséget mutat, amely eredendően szélsőséges teleknagyságokkal, szórt beépítéssel bírt. A városrész a XX. századi utóélete során rendkívül változatos alaptérképi rajzolatot öltött. A Zsida-patak völgyében futó főutca nagyobb telkeit soros elrendezéssel felosztották. A nyugati domboldalra utcákat nyitottak, amelyekre szintén soros elrendezésben fűződnek fel telkek, ezek vagy hasonló elrendezésű külső földek voltak, vagy újabb osztásúak. Keletkeztek nyeles és egymás mögötti beépítések is. A szerkezeti terv egy-két helyen rövid magántulajdonú zsákutca kialakítását javasolja az útkapcsolattal nem rendelkező belső telkek helyzetének rendezésére. Az Örökzöld utca nyomvonalának korrekciója következtében torkolata a gyűjtő út szerepkörű Vakarcs Kálmán utcára megfelelő távolságra került a Zsidai utca, Vakarcs Kálmán utca csomópontjától. A terület szabályozása során a Kethelyi templom körüli fennsík közelében a rálátás védelme érdekében a beépítési és magassági korlátozást kell elrendelni. Az Örökzöld utca magasabban fekvő szakasza két oldalán az Őrségi Nemzeti Park határáig lehetőség van tartalék terület fenntartására. Igénybevétele esetén a készülő szerkezeti terv a természeti környezetbe való fokozatos átmenet követelményét vegye figyelembe egyre nagyobb telekméretek és ellentétesen csökkenő beépítettség alkalmazásával. A Brenner kápolna körüli leendő beépítés hagyjon szabad teret a jelentős vallási emlékeknek. Mindkét tartalék területet belterületbe kell vonni. A városrészben terjeszkedési lehetőség a Zsida-patak völgyét kísérő domboldalon van, amely nyugati irányban át is bukik a dombtetőn. Az új területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. Feltárása terepvonalat és telekalakulatokat is figyelembe vevő, a jelenlegi útrendszert kiegészítő kanyargós utcákkal lehetséges.

104

Szentgotthárd


A beépítésnél figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: - a beépítésnél az épített környezetből a természeti környezetbe való fokozatos átmenet elvének betartását javasolja a szerkezeti terv felfelé haladva egyre nagyobb méretű és alacsonyabb beépítettségű telkekkel, egy-egy dombhát szabadon hagyásával, - a rábakethelyi templom platója körül bejelölt területen a rálátás védelme érdekében épület elhelyezési és magassági korlátozást kell alkalmazni: az épületek tetőgerincének kis része sem nyúlhat 255.0 Bf fölé, - mobiltelefon torony kilátásárnyékában lakóházat nem célszerű elhelyezni, - Apátistvánfalvára vezető úttól keletre eső dombhát közelében is nagytelkes, alacsony beépítettségű lakóterületet kell elhelyezni. A szerkezeti terven körülhatárolt csúszásveszélyes területeket zöldfelületként vagy mezőgazdasági területként kell fenntartani. Zsidahegy fennsíkon haladó főutcájára részben rendezetten fésűsen, részben rendezetlenül vannak felfűzve a lakótelkek. Ennek megfelelően változik az oldalhatáron álló illetve a szabadon álló beépítés. A főutca keleti szakasza féloldalas beépítésű, északi oldalán megfelelő mélységű, de nagy szélességű telkek belterületbe vonásával jelöli ki a szerkezeti terv új, közvetlen felhasználású falusias lakóterületeket. 3.5.1.


Gazdasági funkciók Zsida és Zsidahegy döntően lakófunkciójú településrész, jelentős gazdasági funkció nem települt le a városrészben. A lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatások alacsony színvonalúak. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok12: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 1 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 2 db Vendéglátóhelyek száma: 1 db Legjelentősebb működő vállalkozás a városrészben (név, tevékenység és cím): - Zsida Termál Panzió (szálláshely-szolgáltatás), Zsidai u. 72/a. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész belterületén szinte mindenhol elérhető a közvilágítás, a vezetékes ivóvíz-, földgáz- és villamos energia-hálózat. A közcélú infrastruktúra részben hiányzó elemei: - vezetékes ivóvíz-hálózat: Muskátli utca (részben), - közvilágítás: Vadvirág utca (részben), - kábeltelevízió-hálózat: Zsidahegy utca, - pormentes, szilárdburkolatú út: Muskátli utca (részben), Vadvirág utca (részben), Erdei utca (részben), Zsidai utca (részben), Örökzöld utca (részben), Zsidahegyi utca (részben). A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen benzinkút, fiókposta, vasút- és taxiállomás.

12


105

Szentgotthárd


Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések13: - Zsidai és Örökzöld u. burkolat felújítása (becsült költségvetés 32 MFt), - Zsidahegyi közutak burkolat felújítása (becsült költségvetés 17,5 MFt). Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a városközpontba. A városrészben közösségépítő szerepe a helyi római katolikus imaháznak és művelődési háznak van. Zsida sportpályája a városrész főutcája, a Zsidai utca mellett fekszik. Változatlanul marad fenn. A városrész temetője az Örökzöld utca déli oldalán, domboldalon található. Bővülése a kötelező véderdővel együtt biztosított. Zsida és Zsidahegy belterületén a zöldfelületek aránya 3%. Zsida szinte teljesen összeépült a központi belterülettel. A főutcája észak-déli irányban a Zsida-patak völgyében fekszik, amelyről zömében nyugati irányba indulnak a lejtőknek fölfelé a szűk utcák. A városrész zöldfelületi rendszerének alapját a kertvárosias kategóriába sorolt lakókertek alkotják. Mellettük a sportpálya, a temető és a Brenner János kápolna előtti növényekkel kiültetett dísztér képez jelentős zöldfelületet. A sportterület nyugati oldalán fasort telepítettek, a többi oldalát fás növényzet nem keretezi. A dombtetőn fekvő temetőt nyírott gyertyánsövény vesz körül, belsejében 1-2 nagyobbra nőtt örökzöld díszlik. A kápolna előtti teret utakkal építették ki, amelyek mentén díszcserjéket telepítettek. Amennyiben igény jelentkezik egy kisebb játszótér kiépítésére, úgy az előbb említett patakkanyarulatban javasolt megvalósítani. A sportpálya észak, keleti és déli oldala mentén fasor telepítése javasolt. A temető bővítési területén a 30 m széles védőfásítás számára helyet kell biztosítani. Zsidahegy zöldfelületi rendszerét teljes egészében a lakókertek alkotják. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetőek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a Belvárosba. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem érhetők el a városrészben, ezek igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. SWOT elemzés Erősség -

Tiszta, nyugodt kertvárosi és falusias lakókörnyezet, Átmenő forgalomtól mentes városrész, Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek, az Őrségi Nemzeti Park szomszédsága,

-

Gyengeség -

-

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10,5 százalékponttal rosszabb, mint a városi átlag, A közvilágítás, a vezetékes ivóvíz- és kábeltelevízióhálózat, pormentesített út – mint közcélú infrastrukturális elemek – egyes szakaszai hiányoznak, Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, A városrészt övező domboldal egyes részei megcsúszásra hajlamosak,

13


106

Szentgotthárd


Erősség -

Magasabb társadalmi státuszú városrész (átlag feletti foglalkoztatottság, illetve átlag alatti a munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya),

Gyengeség -

-

Lehetőség -

-

-

Bővítési lehetőség (lakó- és egyéb funkciók) a Zsida-patak völgyét kísérő domboldalon, Zöldfelületek fejlesztése, fasorok telepítése és új játszótér kialakítása, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúrafejlesztésbe (lásd új játszótér),

Zsidahegy távol fekszik a város közigazgatási, intézményi (szociális, egészségügyi és oktatási), és kereskedelmi központjától, Fejlesztésre szoruló járdák és belső úthálózat, Elöregedő lakosság, a városi átlagnál 4,3 százalékponttal magasabb az idősek aránya, Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól,

Veszély -

-

A lakosság elöregedésével párhuzamosan növekvő számban megjelenő üres ingatlanok tovább rontják a városi átlagot meghaladó, alacsony komfortfokozatú ingatlanvagyon minőségét, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes és nyugodt lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, fejlődést mutató településkép, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni,

107

Szentgotthárd


3.6. Rábafüzes és Jakabháza

15. térkép: Rábafüzes és Jakabháza városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Rábafüzes és Jakabháza a településszerkezeti tervben és várostérképeken egyértelműen elkülönülő részei a városnak14. Rábafüzes és Jakabháza városrész Szentgotthárd városközpontjától északra fekszik. A városközponttól mintegy 5 km távolságra először Rábafüzes, majd onnan 3 km-re érhető el Jakabháza. A városrész a belvárosból a 7459. jelű alsórendű közúton és a 8-as (E66) számú nemzetközi főúton keresztül közelíthető meg. A városrész belterülete elkülönül a városmagtól. A korabeli Szentgotthárdhoz csak 1969-ben csatolták hozzá. Városrészi KSH adatok elemzése A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a városrész lakóinak száma 467 fő volt, amely a város lakosságának közel 5,2%-a. A városrészre jellemző, hogy alapvetően lakófunkciót tölt be és csak Rábafüzesen található csak két kisebb kereskedelmi-szolgáltató terület. A statisztikai adatok alapján Rábafüzes és Jakabháza – Farkasfa után – sorrendben a második legalacsonyabb társadalmi státuszú terület, mivel a városrészben magas az alacsony képzettségű és inaktív, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya, emellett sok a kisnyugdíjas és magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya is. Rábafüzes és Jakabháza rosszul teljesít az alábbi statisztikai adatok tekintetében: - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül: Rábafüzes és Jakabháza 34,7%, Szentgotthárd átlaga 26,3%. - Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: Rábafüzes és Jakabháza 35,8%, Szentgotthárd átlaga 34,9%. - Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: Rábafüzes és Jakabháza 16,3%, Szentgotthárd átlaga 15,3%. - Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: Rábafüzes és Jakabháza 39,2%, Szentgotthárd átlaga 30,1%. A városrész korfája elöregedő, mivel a városi átlaghoz képest egyaránt alacsonyabb a 14 év alatti népesség (13,5%, Szentgotthárd 14,7%) és a 15-59 évesek (61,7%, Szentgotthárd 64,5%) aránya, aminek tükrében különösen rossz az inaktívak és rendszeres

14

Központi Statisztikai Hivatal nem határolta le utcanevekkel.

108

Szentgotthárd


munkajövedelemmel rendelkezők városi átlagot meghaladó aránya. Ez mindenképpen alátámasztja az alacsony társadalmi státuszra vonatkozó következtetést. A városrész korfája az idősebbek irányába tolódott el, mivel a 60 év felettiek aránya (24,8%) 4 %-ponttal magasabb a város átlagánál (20,8%). Az iskolázottság tekintetében rosszak az itt élő lakosság adatai. A fent bemutatott, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (34,7%) az aktív korúakon (1559 évesek) belül 8,8 %-ponttal rosszabb, mint a városi átlag (26,3%). A felsőfokú végzettségűek tekintetében a városrész 3,5%-os értéke – Farkasfa után – a második legrosszabb az egész városban. A városi átlag a KSH szerint 2001-ben 9,9%. A népszámlálási adatok alapján Szentgotthárd lakásállományának 5,2%-a található ebben a városrészben. Az elöregedő korfából, a magas inaktivitásból és az alacsony képzettségű lakossági összetételből levezethető alacsony társadalmi státuszt sajnos tovább erősíti az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya 29,0%, ami 16,4%-ponttal (!) meghaladja a városi átlagot (12,6%). Településszerkezeti terv megállapításai Rábafüzes szerkezeti fejlesztésének alapelve a 8-as sz. főút mentén az utat kiszolgáló kereskedelmi-gazdasági szolgáltató és a lakóterületek szétválasztása. Az út északi oldalán véderdősáv árnyékában a lakóterület, déli oldalán a kereskedelmi zóna terjeszkedhet, hosszú távon az állattartó major felszámolásával is. A sportpályától kiindulóan az előző rendezési tervben is szerepeltetett, szakaszosan már kialakult kelet-nyugati feltáró utcát jelöl a szerkezeti terv, amely az elhagyott benzinkút keleti szegélyén tér vissza a városrész főutcájába. Az északi lakóterületi szegély a változatos domboldalon kanyargó utcák mentén terjeszkedik felfelé. A beépítésnél az épített környezetből a természeti környezetbe való fokozatos átmenet elvének betartását javasolja a szerkezeti terv felfelé haladva egyre nagyobb méretű és alacsonyabb beépítettségű telkekkel, egy-egy dombhát szabadon hagyásával. Déli részén, a Rigó-patak melletti út mentén alakultak ki a közelmúlt telekosztási gyakorlatának jegyeit magukon viselő kertvárosias lakóterületek. A régi községmagtól északkeletre fekvő, a hegyre felnyúló tömb belseje új lakóutcák nyitásával építhető be. A természeti környezetbe való átmenetet a teleknagyságok növelésével és a beépítettség csökkentésével kell megvalósítani. A falusias lakóterületek gerincét az eredeti 8-as út nyomvonalára felfűzött telkek alkotják déli oldalán rendezettebben, északi oldalán változatos nagyságban és elrendezésben. Az erdő felé vezető utcák környezetében csoportházas, szórványos településforma a jellemző. A telkek beépítése is sokszínű: oldalhatáron álló hosszú és hajlított ház, zártsorú és szabadon álló egyaránt előfordul. Több széles frontú kapuszínes 6-10 tengelyosztású ház is előfordul. A zártsor szabályait követő épületek különböző építési vonalakon állnak, sokszor egymagukban. Az utak mentén kialakult telekszerkezet megtartását javasolja a szerkezeti terv. Jakabháza legnagyobb problémája, hogy a 8-as számú főút áthalad a volt község főutcáján. A forgalmi terhelés enyhülése csak az M8-as gyorsforgalmi út megépítése után várható. A szerkezeti terv déli irányban jelöl fejlesztési területet, valamint a majorban lévő állattartás megszűnése után nyílik lehetőség további területek felhasználására. Jakabháza falusias lakóterületeit lényegében annak főutcájára (jelenleg a 8. sz. főközlekedési út átkelési szakaszára) felfűzött, többnyire fésűs elrendezésű egy-egy sor telek alkotja. Északi oldalán előfordulnak nyeles alakzatok, a városrész testéhez úttal kapcsolódó, de elszakadt beépített telkek. A kialakult területeken városrendezési beavatkozás nem szükséges.

109

Szentgotthárd

3.6.1.



Gazdasági funkciók Rábafüzes és Jakabháza döntően lakófunkciójú településrész, jelentős gazdasági funkció a Rábafüzes és a Belváros között, de már külterületen fekvő ipari parkban telepedett meg. Rábafüzesen a Füzesi út bevezető szakaszán és a volt határátkelőhely környékén található két kisebb kereskedelmi-szolgáltató terület. A 8-as sz. főközlekedési út határátkelője körüli területen főként a gépkocsiforgalmat kiszolgáló létesítmények települtek. Itt még jelentős szabad terület áll rendelkezésre. A tervezett M8-as gyorsforgalmi út és annak csomópontja nagy valószínűséggel a jelenlegi határátkelőtől magához fogja vonzani a kereskedelmi jellegű vállalkozásokat. A szerkezeti tervben kijelölt terület igen nagy, de nem akarja kizárni egy esetlegesen több hektárt igénylő letelepedést sem. Mivel külterületen fekszik, ezért nem tartozik közvetlenül a városrészhez, de fontos megemlíteni a Rábafüzes és a Belváros közötti területsávot, ahol a város magyar-osztrák határon átnyúló ipari parkja működik. Árvízi és felszíni érzékenységi szempontból, illetve rossz tájolási viszonyai ellenére ugyan kedvezőtlen terület, azonban iparterület fejlesztésre ez volt az egyetlen választási lehetőség, tekintve a város Rábától délre fekvő részei az Őrségi Nemzeti Parkba vannak beágyazva. Az ipari parkban működő vállalkozások állítják elő Szentgotthárd gazdasági teljesítményének döntő többségét, a 10 legtöbb iparűzési adót befizető vállalkozás közül 7 (!) itt működik. Az ipari park foglalkoztatásban betöltött szerepe döntő jelentőségű, az alkalmazottak összes létszáma eléri a 2.000 főt, akik természetesen nem csak Szentgotthárdról, hanem a környező településekről naponta ingázva érkeznek a park üzemeiben. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok15: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 10 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 1 db Vendéglátóhelyek száma: 6 db Legjelentősebb működő vállalkozások a városrészben (cégnév és cím): - Simply Clean Textile Kft., Alkotmány út 81. - Főkefe Kht. - Hallo Pizza Kft. (szálláshely és étterem), Alkotmány út 81/d. Összességében elmondható, hogy a lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatások alacsony színvonalúak a városrészben. Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók A városrész belterületén mindenhol elérhető a vezetékes ivóvíz-, vezetékes gáz- és villamos energia-hálózat, valamint közvilágítás. A szennyvízcsatorna- és kábeltelevízió-hálózat részben kiépült, a hiányzó lakóterületeken pedig előkészítés alatt áll. A közcélú infrastruktúra még hiányzó elemei: - szennyvíz-csatorna hálózat részben: Fő utca (Jakabháza); - kábeltelevízió-hálózat: Fő utca (Jakabháza);

15


110

Szentgotthárd


-

pormentes, szilárdburkolatú út részben hiányzik Rábafüzesen: Toldi M. utca (részben), Babits M. u. (részben) Déryné utca (részben), Móra F. utca (részben). Rábafüzesen a korábbi határátkelőhely szomszédságában négy darab benzinkút van (MOL, OMV, Agip és Avanti). A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen működő fiókposta, vasút- és taxiállomás. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések16: - szennyvízcsatornázás teljes körű kiépítése Jakabházán; - Rábafüzesi kerékpárút burkolat felújítása (becsült költség 5 MFt). Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a városközpontba. Rábafüzesen közösségépítő szerepe a helyi katolikus és evangélikus templomnak, könyvtárnak és közösségi háznak, míg Jakabházán a művelődési háznak van. Rábafüzes sportpályája annak déli határán, a Dobó István utcában fekszik. Bővítésre nincs szükség. Jakabháza nem rendelkezik sportpályával. Rábafüzes temetője a 8. sz. főút északi oldalán terül el, bővítésére nincs szükség. Jakabháza új temetője a belterülettől távoli domboldalban van. Bővítésre nincs szükség. Az ellenkező keleti oldalon ugyanilyen pozícióban elhelyezkedő régi temető már kegyeleti park. A városrész belterületén a zöldfelületek aránya 3%. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetőek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a Belvárosba. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem érhetők el Rábafüzesen és Jakabházán, ezek igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. Rábafüzesen található egy üresen álló volt határőr laktanya, amit az önkormányzat szeretne a Magyar Államtól térítésmentesen megkapni és hasznosítani. Az igények és pénzügyi források rendelkezésre állásának függvényében az önkormányzat lakásokat vagy befektetőkkel együttműködésben idegenforgalmi kapacitásokat (pl. szálláshelyeket) alakítana ki, de más közcélú szolgáltató intézmény is elhelyezhető lenne. SWOT elemzés Erősség -

-

Gazdaságföldrajzi szempontból jó fekvés, mivel közel található a város ipari parkja és a 8-as főút miatt jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek,

Gyengeség -

Jakabházát teljesen, Rábafüzest részlegesen terheli az (E66) 8-as számú főút átmenő forgalma, Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, Távol fekszik a város közigazgatási, intézményi (szociális, egészségügyi és oktatási) és kereskedelmi központjától,

16


111

Szentgotthárd


Erősség

Gyengeség -

-

Lehetőség -

M8-as elkerülő gyorsforgalmi út megépítése, Volt határőrlaktanya hasznosítása Rábafüzesen, Kerékpárút-hálózat bővítése, Hazai és uniós támogatási rendszerek pályázati lehetőségeinek kihasználása, fejlesztési források bevonása közterület- és infrastruktúrafejlesztésbe,

A város második legalacsonyabb társadalmi státuszú területe, magas az inaktív háztartások aránya, Az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya 16,4%-ponttal (!) meghaladja a városi átlagot, Elöregedő lakosság, a városi átlagnál 4 százalékponttal magasabb az idősek aránya, Iskolázottság tekintetében rosszak az itt élő lakosság adatai, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 6,4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól, ugyanakkor magasabb a max. 8 általánost végzettek aránya, Szennyvízcsatorna-, kábeltelevízió-hálózat, illetve szilárd burkolatú utak részleges hiánya,

Veszély -

-

-

-

Elhúzódik a tervezett M8-as gyorsforgalmi út építése és addig további levegőszennyezésnek, zaj- és rezgésterhelésnek lesz kitéve a városrész, különösen a közvetlenül érintett Jakabháza, A lakosság gyorsuló elöregedésével párhuzamosan növekvő számban megjelenő üres ingatlanok tovább rontják a már jelenleg is a városi átlagot meghaladó, alacsony komfortfokozatú ingatlanvagyon minőségét, Az alacsony státuszú lakónépesség koncentrációjának növekedésével szegregációs folyamatok beindulása, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes és nyugodt lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, fejlődést mutató településkép, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és további fiatal családokat letelepíteni, További funkcióvesztés, alvó településrésszé válás,

112

Szentgotthárd


3.7. Farkasfa

16. térkép: Farkasfa városrész (forrás: saját szerkesztés)

Városrész lehatárolása Farkasfa utcái: Nyíres utca, Farkasfai utca, Fővég utca, Alvég utca, Andrásszeri utca, Belsőszeri utca, Hegyi utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca. Farkasfa Szentgotthárd városközpontjától dél-keletre fekszik, a városközponttól közel 9,5 km távolságra. A városrész a városközpontból Rábakethelyen, majd Máriaújfalun keresztül közelíthető meg. A városrész belterületét teljesen körbezárja a külterület, amely szigetszerűen elkülönül a város többi részétől. Ez abból adódik, hogy a Szentgotthárdhoz 1969-ben történt hozzácsatolása előtt önálló település volt. Farkasfát a 7455. j. út kapcsolja a városközponthoz. Városrészi KSH adatok elemzése Farkasfán 2001-ben 285 fő élt, a teljes lakosságnak csupán 3,15%-a. Szentgotthárdon belül arányaiban Farkasfán él a legkevesebb lakos. A lakosságon belül alacsony a fiatalkorúak (014 évesek) aránya, mindössze 13,7%, több mint 13 százalékponttal alacsonyabb, mint a városrészen élő időskorúak aránya (27,0%), és 1 százalékponttal elmarad a városi átlagtól is (14,7%). Mindez a városrész öregedő népességszerkezetére utal. A Farkasfán élők iskolázottsága és foglalkoztatottsága is elmaradt a 2001-es statisztikák szerint a városi átlagtól. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül kiugró értéket mutat (41,4%), amely 15 százalékponttal haladta meg a városi átlagot (26,3%). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 éven felüliek között is drámain alacsony (1,0%), amely alig tizede a városi átlagnak (9,9%). Ennek oka, hogy a városrész bár Szentgotthárd városának része, de alapvetően egy elöregedő aprófalu jellegzetességeit mutatja, ahol az átlagnál nagyobb arányban él az alacsony képzettségű és időskorosztály.

113

Szentgotthárd


Részben az alacsonyabb iskolázottsági adatoknak köszönhetőn a foglalkoztatottsági adatok is messze elmaradnak a városi átlag mögött: a 15-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatottak aránya (49,7%) 10,3 százalékponttal maradt el a városi átlagtól (60,0%). Eközben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (43,8%) is mintegy 8,9 százalékponttal meghaladta a városi átlagot (34,9%), valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (24,9%) is jelentősen meghaladta a városi átlagot (15,3%). A városrészben 2001-ben 117 lakás volt, ami a teljes lakásállománynak 3,79%. Extrém módon magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (55,6%): minden második lakásban nélkülözik a teljes komfortot (!), ami köszönhető annak is, hogy például az egész városrészben nem elérhető a szennyvízcsatorna-hálózat és kábeltelevízió hálózat sem. Településszerkezeti terv megállapításai A közlekedési útra merőleges főutcájára felfűzött változatos szélességű és hosszú telkeken oldalhatáron és szabadon álló beépítés egyaránt előfordul. Az északi irányban kinyúló utcák mentén csoportházas beépítés van. A településszerkezet laza, az épületeket kaszált rétek váltják. A szerkezeti terv a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeket jelöl. Ugyanilyen besorolást kaptak az egyedi jellel körülhatárolt földcsuszamlás veszélyes területek is. Hasonlóan laza szerkezetű, utak mentén legyező formájú előrefutó beépített telekszerkezetű falusias városrész. Bővítési területre nincs szükség, a hézagos, kaszált domboldalakkal tarkított településképet őrizni kell. A földcsuszamlás veszélyes foltokat zöldterületként vagy gyepes területként kell fenntartani. 3.7.1.


Gazdasági funkciók Farkasfa lakófunkciójú településrész, jelentős gazdasági funkció nem települt le a városrészben. A lakosságot ellátó kiskereskedelem és szolgáltatás alacsony színvonalú. Városrészre vonatkozó gazdasági jellegű adatok17: Kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): 1 db Egyéni vállalkozás által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek száma (humángyógyszertárak nélkül): nincsen Vendéglátóhelyek száma: 1 db Legjelentősebb működő vállalkozások a városrészben (név, tevékenység és cím): - Trainex Kft. (szálláshely-szolgáltatás), Belsőszer u. 6. - Bembó Kft, (szálláshely-szolgáltatás), Belsőszeri út 12. - VRS TEC Bt. (motorkerékpár alkatrészek javítása), Kiserdő u. 1. A épület Infrastruktúra-ellátottság, közlekedési, távközlési funkciók Farkasfa infrastrukturális fejlettségét tekintve, de társadalmi és gazdasági értelemben is a legelmaradottabb városrész. Ennek elsődleges oka, hogy mesze van és elkülönül a városközponttól. Emellett az elöregedő lakosságnak sem fizetőképes kereslete, sem lehetősége nincsen a Szentgotthárd más városrészeiben élő lakosokhoz hasonlóan hozzájutni a máshol rendelkezésre álló közcélú szolgáltatások teljes palettájához.

17


114

Szentgotthárd


A városrész belterületén mindenhol elérhető a vezetékes ivóvíz- és villamos energia-hálózat, valamint a közvilágítás. A közcélú infrastruktúra hiányzó elemei: - szennyvíz-csatorna hálózat: Farkasfa teljes területén; - vezetékes földgáz: Farkasfa teljes területén; - pormentes, szilárdburkolatú út: Andrásszeri utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca. Az elkülönült fekvés hátránya, hogy a városmagból kiinduló vonalas infrastruktúra szempontjából jelentős távolság és az alacsony lakosságszám miatt nem készült el a vezetékes földgázhálózat. Az önkormányzat előzetes költségbecslései szerint a kiépítésnek akkor van reális lehetősége, ha a városnak sikerül ehhez jelentős összegű pályázati vagy egyéb támogatást a fejlesztésbe bevonni. A szennyvízcsatorna-hálózat szintén annak extrém magas fajlagos költségei miatt egyelőre nem építhető ki. A város önkormányzata igyekszik valamilyen alternatív és lokális – pl. egyedi szennyvíztisztító telep kiépítésével –megoldást találni a szennyvíz kezelésének megoldatlanságára. Farkasfán kábeltelevízió-hálózat sincsen és további kényelmetlenséget jelent az itt élőknek, hogy a telekommunikációs szolgáltatások szempontjából kedvezőtlenek domborzati viszonyok és a határmenti fekvés miatt a mobilszolgáltatók térerőssége gyenge, a mobilkapcsolatok esetenként akadoznak. A városrészben helyközi autóbuszmegálló elérhető, de nincsen benzinkút, fiókposta, vasút- és taxiállomás. Tervezett fejlesztések A városrészben tervezett legfontosabb fejlesztések18: - szennyvízcsatorna-hálózat és -tisztítás kiépítése; - Fővég u. burkolat felújítás (becsült költség 24 MFt); - ivóvízminőség javítással kapcsolatos fejlesztés (becsült költség 40 MFt) A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.3.0 Ivóvízminőség-javítása konstrukció keretében az önkormányzat 2009 júniusában pályázatot adott be SzentgotthárdFarkasfa településrész ivóvízminőség-javításának megvalósítására. A kétfordulós eljárás első fordulója sikerrel zárult, az előkészítési, projektfejlesztési szakasz lebonyolításához nettó 1.374.450 Ft (85 %) támogatást nyert el az önkormányzat. Az előkészítő tevékenységek a kiviteli tervezést, a közbeszerzési dokumentáció, részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés elkészítését, a második fordulóra benyújtandó dokumentáció összeállítását jelentik. A projekt célja Szentgotthárd-Farkasfa településrész ivóvizét szolgáltató I. számú kút vízminőségének javítása vízkezeléssel. A vízbázisból kitermelt vízben a vízkémiai vizsgálatok a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírt határértéknél magasabb arzén tartalmat és határértéket elérő, vagy megközelítő vas- és mangán tartalmat mutattak ki. Az arzén-, vas- és mangán tartalom eltávolítása káliumpermanganátos technológiával lehetséges, amelyhez új vízkezelő épület építésére, szivattyúk és szűrőegység telepítésére van szükség. A projekt során kismértékben hálózati rekonstrukcióra is sor kerül (14 db szakaszoló tolózár/elzáró; 20 db vízbekötés felújítása). Az ivóvízkezelés megvalósítása nettó 29.990.000,- Ft költséget jelent a jövőben, amelyre 90 %-os támogatás nyerhető el a második fordulóban. 18


115

Szentgotthárd


Közösségi funkciók Szentgotthárd közösségi funkcióit ellátó intézmények és szervezetek elsősorban a Belvárosban tömörülnek, ezek igénybevételéhez a lakosságnak be kell utaznia a városközpontba. Farkasfán közösségépítő szerepe a helyi római katolikus templomnak és művelődési háznak van. A sportpálya a városrész déli határán, a Huszászi-patak mellett található. Bővítésre a szerkezeti terv szerint nincsen szükség. Szentgotthárd felől érkező bevezető út mellett fekszik Farkasfa temetője, amelyet nyugati irányban lehet véderdővel körülvéve bővíteni. Farkasfa térben viszonylag távol helyezkedik el Szentgotthárd központi belterületétől. Kapcsolatuk csak áttételes, a kettő között húzódó erdősávok teremtik meg. Zöldfelületi rendszerének zömét a szórtan elhelyezkedő falusias kertek, a gyepgazdálkodású területek alkotják. Jelentős zöldfelületi elem a temető, a templomkert és a sportpálya területe. A művelődési ház mellett kisebb közkert és játszótér található szegényes eszközökkel. A sportpálya körbefásítása és a játszótér eszközellátottságának bővítése egy lehetséges fejlesztési irány. A csúszásveszélyes területeket meg kell hagyni gyepgazdálkodású területeknek. Az Őrségi Nemzeti Park részeként országos jelentőségű, fokozottan védett természeti területek találhatóak Farkasfa környékén. Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók nem érhetőek el a városrészben, a lakosoknak ezek igénybevételéhez be kell menni a Belvárosba. Humán szolgáltatási funkciók Humánszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem érhetők el Farkasfán, ezek igénybevételéért a lakosságnak a Belvárosba kell utaznia. SWOT elemzés Erősség -

-

Érintetlen természeti környezet, országos jelentőségű, fokozottan védett természeti értékek, az Őrségi Nemzeti Park szomszédsága, Összetartó lakóközösség, Csendes, nyugodt falusias lakókörnyezet,

Gyengeség -

-

-

Távol fekszik a város közigazgatási, intézményi (szociális, egészségügyi és oktatási), és kereskedelmi központjától, Öregedő lakónépesség, a városi átlagnál 6,2 százalékponttal magasabb az idősek aránya, Kiskereskedelmi ellátás és szolgáltatások alacsony színvonala, Közösségi terek hiánya, Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8,9 százalékponttal elmarad a városi átlagtól, ugyanakkor magas a max. 8 általánost végzettek aránya, Extrém magas az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (55,6%), a város átlag csupán 12,6%, Az alacsony státuszú lakónépesség városi átlagot meghaladó koncentrációja, Magas arzéntartalmú és határértéket elérő, vagy azt megközelítő vas- és mangán tartalmú ivóvíz a városrészt kiszolgáló ivóvízkútban, Szennyvízcsatorna és vezetékes gázhálózat, illetve kábeltelevízió szolgáltatás teljes hiánya, Akadozó, gyenge minőségű mobilkommunikáció,

116

Szentgotthárd


Lehetőség -

-

Falusi turizmus kialakítása, ehhez uniós források igénybevétele, Mint célterület bekerülni az Őrségi Nemzeti Park turisztikai programcsomagjaiba,

Veszély -

-

-

A városrész elöregedéséből és elvándorlásból adódó elnéptelenedése, A lakosság gyorsuló elöregedésével párhuzamosan növekvő számban megjelenő üres ingatlanok tovább rontják a már jelenleg is a városi átlagot meghaladó, alacsony komfortfokozatú ingatlanvagyon minőségét, Az alacsony státuszú lakónépesség koncentrációjának növekedésével szegregációs folyamatok beindulása, A városrész lakossága a közszolgáltatások és egyéb vonzerők– mint pl. csendes és nyugodt lakókörnyezet, rendezett közösségi terek és zöldfelületek, játszótér, fejlődést mutató településkép, illetve kiskereskedelmi szolgáltatások – hiányában nem képes megújulni és fiatal családokat letelepíteni, További funkcióvesztés, alvó településrésszé válás,

117

Szentgotthárd


4. Szegregált területek helyzetelemzése 4.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása 4.1.1.

2001-es adatok alapján megjelölt szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek

A KSH Népességstatisztikai Főosztályától kapott adatok alapján Szentgotthárd belterületén nincs olyan terület, amely egyértelműen szegregált területnek minősül a 2001. évi népszámlálási adatok alapján. A városban tehát nincs olyan terület, ahol az aktív korú népességen belül (15-59 éves korosztály) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező személyek aránya meghaladja az 50 %-ot, és a kritikus terület lakónépessége meghaladja az 50 főt19. A városban és annak külterületén kisebb foltokban találhatók olyan területek melyek kielégítenék a szegregátum fogalmát, azonban ezek lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így nem tekinthetők szegregált területnek. A fent említett területeken kívül a KSH által megküldött alábbi kartogram jelez egy olyan területet a városban, amely a 2001. évi adatokat szigorúan véve még nem volt szegregátumnak tekinthetők, de az alacsony státuszú népesség koncentrációja magas. Ezen terület esetében a szegregációs mutató 40-50 % közötti.

17. térkép: KSH kartogram (térkép)

A leírtak alapján olyan terület, amely a KSH adatok alapján szegregátumnak minősülne, ha a lakosság száma elérné az 50 főt az alábbi területeken találhatók: - Hunyadi János utca – Jókai Mór utca – Rába folyó által határolt terület, 19

A Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározottak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a lakosságszám meghaladja az 50 főt és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (szegregációs mutató) eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Szegregálódó területnek pedig azt a területet tekintjük, ahol a nevezett index eléri, illetve meghaladja a 40%-ot.

118

Szentgotthárd


- Felsőpatak utca környéke, - Zsidahegy városrészben Zsidahegyi út környéke, - Máriaújfalu városrészben, - Rábafüzes városrészben. Ezek mellett a KSH egy olyan területet jelölt meg Zsidahegyen, amelyben a mutató 40-50% között mozog, azonban a lakosságszám itt sem éri el az 50 főt. Fontos annak kihangsúlyozása, hogy a megjelölt területek ugyan több kisebb területre terjednek ki, ezzel azt a látszatot keltve, mintha sok helyen fordulna elő szegregált terület, azonban ezek annyira apró foltszerű városrészek, hogy nem hordozzák magukban a szegregáció valódi jellemzőit. Mindez leginkább akkor válik szembetűnővé, ha figyelembe vesszük az egyes területeken élő leszakadó lakosok számát. Máriaújfalun 18 főt, Zsidahegyen pedig 20 főt érint a probléma. A legnagyobb területű szegregátum a Hunyadi János utcai, azonban az ott található Szociális Otthon jelentősen befolyásolja a terület szegregációs értékét. Rábafüzes területén szintén található egy egészen kis terület ahol a szegregációra vonatkozó adatok meghaladják a kritikusnak nevezett értéket. Ezen a területen mindössze 1 házat érint a probléma, így szintén nem nevezhető jelentős méretűnek az érintett lakosság. A térképen is jól látható, hogy Rábakethely, Jakabháza és Zsida városrészekben egyáltalán nem található olyan terület, ahol a mérések jelentős hátránnyal küzdő csoportok koncentrációját mutatnák. Farkasfa – elsősorban a belvárostól való távolsága miatt elmaradottabb településrész, a legnagyobb hátránnyal e terület lakói rendelkeznek, azonban az országos átlaghoz viszonyítva e területen sincsenek kiugró problémák. A szegregátumokról elmondható, hogy a Hunyadi János utcai tömböt leszámítva valamennyi távol esik a városközponttól. A városközpont naponta több buszjárattal közelíthető meg. Mindez leginkább a város kialakulási folyamatának köszönhető, ugyanis a városközponttól távol álló Rábakethely, Rábatótfalu, Máriaújfalu, Zsida és Zsidahegy, Rábafüzes és Jakabháza, valamint Farkasfa városrészek korábban mind különálló falvak voltak. A buszjárat ellenére a külső városrészek lakói számára problémát jelent, hogy nehezen, lassan tudnak eljutni a városi szolgáltatásokat nyújtó intézményekbe, emellett a munkahelyek megközelítése is akadályokba ütközik. 4.1.2.

2001 óta történt változások szegregáció tekintetében (önkormányzati adatok alapján)

A 2001-es népszámlálás óta eltelt időben ugyan történtek változások, azonban az akkori helyzethez képest lényeges romlás nem tapasztalható. Ezt a tényt a civil szervezetek, elsősorban a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetői is megerősítették. Nem elhanyagolható a kisebb változások figyelembevétele, azonban nehézséget okoz, hogy a rendszerszerű statisztikai kimutatás hiányában elsősorban tapasztalati információkról és nem kiterjedt felmérésekről van szó. Az önkormányzat kimutatásaiból látható, hogy az elmúlt nyolc évben kis mértékben Farkasfa és Jakabháza helyzete romlott. Ennek oka az elöregedett népesség, illetve a városi átlagnál alacsonyabb képzettségű lakosság. A város szerkezeti képe is nagy szerepet játszik abban, hogy ezen területek és a városközpont között fejlettségi helyzetbeli romlás tapasztalható. A külső városrészek ugyanis olyan távolságra fekszenek a belvárostól, ami ugyan kis mértékben, de leszakadási veszélyt jelent e területek számára. Az egyéni és családi helyzetek romlásáért nem minden esetben az egyén, vagy az érintett egyének felelősek. Az utóbbi években a munkanélküliség, mint külső tényező növekedése nagymértékben felerősítette a szociális problémákat. A munkanélküliség vonzataként 119

Szentgotthárd


automatikusan megjelennek a lakhatási és mentális problémák, ezek pedig szinte törvényszerűen okai a további egészségkárosodásnak. A városban továbbra sem áll fönn a veszélye a szegregátumok kialakulásának ezeken a területeken sem. E területeken valamelyest rontja a helyzetet az iskolarészek, posták megszüntetése. Farkasfa városrész annyiban hátrányosabb helyzetűnek tekinthető a város egyéb területeinél, hogy ezen a területen az átlagosnál magasabb az egyedülállók és öregek aránya. A belvárosban különösen magas a munkanélküliek aránya a következő területeken: József Attila utca, Deák Ferenc utca, Széll Kálmán tér, Május 1. út, Baross Gábor utca és Ady Endre utca vasútállomás környéki része. Jellemző e területekre továbbá a leromlott állagú lakások magasabb aránya, illetve átlagon felül vannak jelen az egyedülálló, az átlagnál szegényebb emberek. A megélhetési problémákkal küzdő rétegek között az elmúlt 8-10 évben átrendeződés volt tapasztalható. Tíz évvel ezelőtt elsősorban a nyugdíjasok fordultak segítségért az önkormányzathoz. Ma a legégetőbb problémákkal elsősorban a többgyermekes családok, illetve a középiskolát/egyetemet frissen elvégzett fiatalok küzdenek. A frissen végzett fiatalok számára külön kihívást jelent, hogy amennyiben nem találnak munkát, megszűnik az egészségügyi ellátásuk. Éppen ezért ők leggyakrabban az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, vagy az aktív korúak ellátását igénylik. Az átlagosnál nagyobb problémával küzdenek azon többgyermekes családok, ahol az egyik, vagy mindkét kereső állásnélküli. E helyzet tovább romlott a gazdasági válság megjelenésével, ugyanis az elmúlt másfél évben fokozottabban nőtt az állásukat elvesztők száma. Gyakran előfordul, hogy a családokat a megtakarítással rendelkező nyugdíjasok segítik. További nehézséget jelent, hogy azok, akik elvesztik állásukat az alacsony munkahelykínálat miatt nehezen lépnek vissza a munkaerőpiacra. Gyakran előfordul, hogy más településen kénytelenek munkát keresni, azonban a környékbeli falvakban, városokban is szűkösek a lehetőségek. A városban élő cigány kisebbség száma 300-350 főre tehető. Nem jellemző rájuk, hogy kulturális és szokásbeli különbségeiket hangsúlyoznák, teljesen integrálódtak a helyi lakosságba. Olyannyira erős volt ez az integrációs folyamat, hogy a jelenleg Szentgotthárdon élő romák nagy többsége nem beszéli a roma nyelvet, és a cigányok kulturális tradícióit sem követik. Sokan vannak köztük, akik nem kifejezetten rendelkeznek szentgotthárdi gyökerekkel, más településekről kötöztek a városba. A cigány családok erősen motiváltak a munkához jutás tekintetében, amit pl. az igazol, hogy a családok a közfoglalkoztatási programban kiemelkedő számban vesznek részt. A város elkötelezte magát azon politika mellett, hogy megadja a munkavégzés lehetőségét mindazon családok, vagy egyének számára, akik hajlandóak részt venni a közfoglalkoztatási programban. A résztvevők számára az esetleges – a szociális bérlakás igénybevételéből származó - lakbérhátralékának méltányos átütemezését is felajánlja. A segélyezési rendszerben gyakran akadályt jelent, hogy a segélyezésre szorultak nagy száma küzd mentális problémákkal. Ebből adódóan az érintettek közül sokan befelé fordulnak és nem kérnek segítséget. Ennek oka kétirányú lehet: vagy nem mer kérni az érintett, vagy úgy érzi, hogy önbecsülését sértené, ha a segélyezettek körébe tartozna. Kiemelkedően sújtja e probléma Farkasfa és Rábatótfalu városrészeket, ez utóbbit annak ellenére, hogy az itt élő vend (szlovén) kisebbség általános anyagi helyzete nem rossz.

120

Szentgotthárd


4.2. Lakáskörülmények 2009. évi statisztikai adatok szerint a városban 248 db szociális bérlakás található. Ezek közül 67 db van kizárólag önkormányzati tulajdonú épületben, míg 181 db vegyes tulajdonlású épületben található. A lakások összesített alapterületen 15.850 m2, többségük egy vagy két szobás. Három szobás lakásból mindössze öt darab van a városban. A lakásállomány kihasználtsága szinte 100%-os, mindössze egy darab üres lakás található. Szociális bérlakások Szentgotthárdon 1 szobás

84 db

1 1/2 szobás

44 db

2 szobás

104 db

2 1/2 szobás

11 db

3 szobás

5 db

19. táblázat: Szociális bérlakások Szentgotthárdon (forrás: önkormányzat)

A lakások komfortfokozata kielégítőnek mondható, 90%-uk összkomfortos, vagy komfortos. A komfortos lakások száma 144 db, összkomfortos lakásból pedig 79 db található a városban. A félkomfortos és komfort nélküli lakások száma 7 db, illetve 18 db. Életveszélyes, bontandó lakás nem található a szociális bérlakások között. A lakásokért havonta négyzetméterenként fizetendő lakbér a következőképp alakul: - Összkomfortos 150 Ft/m2, - Komfortos 135 Ft/m2, - Félkomfortos 50 Ft/m2, - Komfort nélküli 31 Ft/m2.

4.3. Közszolgáltatások elérhetősége 4.3.1.

Környezeti infrastruktúra

A városban a lakások 97,3%-a van rákapcsolva a közüzemi vízhálózatra. Az önkormányzattól kapott adatok azt mutatták, hogy a vezetékes vízhálózathoz való kapcsolódás Zsidahegy városrészben egy rövid szakaszon a Muskátli utcában nem megoldott. Az ivóvíz minőségét tekintve Farkasfa hátrányos helyzetben van a többi városrészhez képest. A megfelelő minőségű ivóvíz nem biztosított maradéktalanul a városrészben. A helyzet javítására 2009-ben a KEOP 7.1.3.0 pályázaton keresztül igyekszik a város pályázati támogatáshoz jutni. A jelenlegi helyzet mindenképp bíztatónak mondható, ugyanis a pályázat első körén a város sikeresen túljutott. A városi lakások közel 60%-a kapcsolódik rá jelenleg a vezetékes gázhálózatra. A legjelentősebb hátránnyal az ellátást tekintve e téren is Farkasfán tapasztalhatunk, ahol jelenleg egyáltalán nem érhető el a szolgáltatás. További problémát jelent, hogy Farkasfán a mai napig egyáltalán nem valósult meg a szennyvízelvezetés hálózatba csatolása. Több terv is született már a terület csatornázására, azonban ezek megvalósítása még várat magára. Farkasfa mellett a többi városrészben is találhatók apróbb hiányosságok a szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségében, azonban ezek szintén rövid szakaszokat érintenek. Farkasfa szempontjából mindenképp pozitív folyamatot jelentene amennyiben az említett ivóvíz minőség javítási projekt megvalósulna, illetve a városrész szennyvize elvezetésre, tisztításra

121

Szentgotthárd


kerülne. A városi szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés költségei kiugróan magasak a településrész elszigeteltsége és a domborzati viszonyok miatt, így megoldásként valószínűleg egyedi, természetközeli módszerek alkalmazása tűnik indokoltnak. A városi lakások közel 100%-a van rákapcsolva a villamos energia hálózatra. A közvilágítás Zsida, illetve Rábakethely városrészek egy-egy utcájában nem teljes kiépítésű, azonban a többi városrészben teljes a szolgáltatás. A következő táblázat a város azon területeit jelöli, ahol az egyes infrastrukturális elemek nem, vagy nem teljesen kiépítettek. Látható, hogy a városban – a Farkasfa és Máriaújfalu városrészeket érintő szennyvízelvezetési hiányosságokon kívül – komoly infrastrukturális problémákról nem beszélhetünk. Több városrészben is találhatók kisebb hiányosságok, azonban ezek mindössze egy-egy utca rövid szakaszát érintik.

122

Szentgotthárd


Infrastruktúra megnevezése Vezetékes víz Áram Közvilágítás

Szennyvíz-csatorna

Utcák megnevezése, ahol részben vagy egészben NEM találhatóak Muskátli utca (részben) Mikes K. utca, Vadvirág utca (részben)

A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók Zsidahegy Rábakethely, illetve Zsida

Széchenyi utca (részben), Hunyadi utca (részben); Madách I. utca (részben), Vajda J. utca (részben); Kis utca (részben), Máriaújfalui utca, Parkerdő utca, Fenyvesalja utca, Hegyalja utca, Nyíres utca, Farkasfai utca, Fővég utca, Alvég utca, Andrásszeri utca, Belsőszeri utca, Hegyi utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca; Fő utca

Szentgotthárd Rábakethely

Nyíres utca, Farkasfai utca, Fővég utca, Alvég utca, Andrásszeri utca, Belsőszeri utca, Hegyi utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca;

Vezetékes földgáz

Pormentes, szilárdburkolatú út

Alsó utca (részben) Felsőmező utca, Mikes K. utca, Zrínyi M. utca (részben) Andrásszeri utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca Toldi M. utca (részben), Babits M. u. (részben) Déryné utca (részben), Móra F. utca (részben) Muskátli utca (részben), Vadvirág utca (részben), Erdei utca (részben), Zsidai utca (részben), Örökzöld utca (részben) Andrásszeri utca, Kiserdő utca, Zsilavek utca, Fekete tó utca Felsőpatak utca (részben), Akác utca (részben), Fagyöngy utca Zsidahegyi utca (részben) Hegyalja utca, Parkerdő utca (részben), Fenyvesalja utca (részben)

Máriaújfalu Farkasfa Jakabháza Farkasfa

Rábakethely Farkasfa Rábafüzes Zsida Farkasfa Rábatótfalu Zsidahegy Máriaújfalu

20. táblázat: Közcélú környezeti infrastruktúra hiányzó elemei Szentgotthárdon (forrás: önkormányzat)

123

Szentgotthárd

4.3.2.


Közlekedési infrastruktúra

A város külső közlekedési kapcsolatai kedvezőnek mondhatók. A 8-as számú főút és a GYSEV Zrt. által biztosított vasútvonalon keresztül a város megközelítése viszonylag kedvezően oldható meg. A városon belül nem működik helyi autóbusz járat, a városközpont és a többi városrész között a Vasi Volán Zrt által biztosított autóbuszjáratok jelentenek kapcsolatot. A külső városrészek számára némiképp kedvezőtlen helyzetet jelent, hogy a városban jelenleg nincs többfunkciós közlekedési csomópont, ugyanis a buszpályaudvar és a vasútállomás között viszonylag nagy a távolság. A nem pormentesített utak legnagyobb mennyiségben Farkasfa területén találhatók, azonban Rábakethely, Rábafüzes, Zsida, Máriaújfalu és Rábatótfalu területén is találhatók rövid, szilárd burkolat nélküli szakaszok. Ez olyan hátrány az említett területek számára, amelyet mihamarabb orvosolni szükséges, ugyanis a probléma megszűntetésével jelentősen növekedhet a területek komfortszintje. 4.3.3.

Humán közszolgáltatások elérhetősége

A városban az alap és középfokú oktatás jó minőségi színvonalon áll rendelkezésre. A városban egyaránt elérhetőek megfelelő bölcsődei, általános iskolai, gimnáziumi és szakiskolai férőhelyek. Az óvodai ellátás két az általános iskolai oktatás három feladatellátás történik. A városnak egy gimnáziuma (Vörösmarty Mihály Gimnázium) és egy szakképző iskolája van (III. Béla Szakképző Iskola). Nincs minden városrészben külön-külön oktatási intézmény, azonban ez a külső városrészek alacsony lakosságszáma miatt nem is indokolt. Ezen városrészekből azonban a Vasi Volán Zrt. távolsági autóbusz szolgáltatásán keresztül, viszonylag rövid idő alatt megközelíthetők az intézmények. Talán egyedül Farkasfa távolsága nagyobb az átlagosnál, azonban e városrész is olyan alacsony népességű, hogy külön oktatási intézmény biztosítása nem indokolt. A városban a kötelezően biztosítandó egészségügyi szolgáltatások elérhetők. Szentgotthárd méretéhez képest széleskörű egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésre. Négy háziorvosi és két gyermekorvosi rendelő érhető el a városban. Emellett biztosított a fogorvosi és iskolafogászati szolgáltatás is. A város nem kötelező, önként vállalt feladatként saját és kistérsége lakosai számára biztosítja a járóbeteg szakellátást a Rendelőintézet keretein belül. Ezen kívül egy kiváló minőségű mozgásszervi rehabilitációt nyújtó fekvőbeteg ellátó kórházzal is rendelkezik a város. Az önkormányzat – annak kötelező feladataként – a szociális ellátást a Városi Gondozási Központ szervezésében biztosítja. Az intézmény keretein belül mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladó mértékben érhető el a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás. Szélesíti az elérhető szolgáltatások körét, hogy a városban működik a Pszichiátriai Betegek Otthona. Különösen kedvező ez abból a szempontból, hogy a városban a nagyobb távolságra fekvő városrészekben az elszigeteltség miatt sok befelé forduló magányos ember él, akik gyakran segítségre szorulnak. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat mind a város, mind a kistérség egyéb települései számára nyújt ellátást.

124

Szentgotthárd


Tanuló létszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító

Intézmény neve

Tanuló létszám az intézményben Összesen

HHH

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

-

285

-

-

-

-

-

-

-

036456

Játékvár Óvoda

285

200627

SZOI Tagóvoda, Magyarlak

21

8

-

21

8

-

-

-

-

-

-

200627

SZOI Tagóvoda, Csörötnek

26

15

-

26

15

-

-

-

-

-

-

200627

SZOI MagyarlakCsörötnek Ált. Isk.

114

43/28

5

114

43/28

5

-

-

-

-

-

200627

SZOI Arany 14.évf

361

56/0

-

350

48/0

-

21

2/0

-

11

8/0

200627

SZOI Széchenyi 58. évf.

329

67/17

-

329

67/17

-

-

-

-

-

-

200627

SZOI Vörösmarty

106

2/0

-

106

2/0

-

-

-

-

-

-

200627

SZOI Takács Jenő AMI

295

17/3

-

21. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése - 2008/2009-es tanévre (forrás: önkormányzat nyílvántartásai)

125

Szentgotthárd


Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

LFT2-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató

Romák aránya lakónépességen belül

1. Belváros

4801

1637

0,029

0,034

0,004

0,010

0,067

Nincs adat

2. Rábakethely

1676

524

0,015

0,013

0,002

0,000

0,031

Nincs adat

3. Rábatótfalu

812

264

0,015

0,023

0,004

0,000

0,042

Nincs adat

4. Máriaújfalu

319

125

0,024

0,032

0,016

0,024

0,072

Nincs adat


645

238

0,004

0,017

0,013

0,013

0,034

Nincs adat


467

162

0,012

0,056

0,006

0,025

0,074

Nincs adat

7. Farkasfa

285

117

0,000

0,043

0,000

0,000

0,043

Nincs adat

Város egészére vetített mutató

9005

3067

0,022

0,030

0,005

0,008

0,056

Nincs adat

66

91

14

26

171

Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve

Város egészére az adott segélytípus száma

22. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzat nyílvántartásai)

126

Szentgotthárd


4.4. Ágazati politikák 4.4.1.

Szociálpolitika

A város szociális ellátási rendszerének egyik alappillére a Városi Gondozási Központ. Szentgotthárd Város Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja: - szociális információs szolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - családsegítés (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében), - nappali ellátás - Idősek Klubja. A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az étkeztetési szolgáltatás keretében a városra kettős szerep hárul. Egyrészről Szentgotthárd, másrészről a kistérség rászorulóit is ellátja. A házi segítségnyújtás keretében azon idős, pszichiátriai beteg, fogyatékos és egyéb betegséggel küzdő emberekről gondoskodnak, akik napi teendőik ellátására nem képesek önállóan. E szolgáltatás mellett kiegészítő funkcióként működött a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely jelenleg már önálló ellátási forma. A rendszer kiépítése során 40 készülék telepítése történt meg. Ebből 27 a városban található, míg 13 a kistérség egyéb településein. A gondozóház a törvényi rendeletben előirt tárgyi feltételeknek, jelenleg nem felel meg teljes mértékben. Egyrészt nem biztosított az akadálymentes közlekedés, másrészt hiányzik a betegszoba, egy 20 m2-es közösségi helyiség és egy látogatói szoba. A város intézményeinek akadálymentes megközelíthetősége jelenleg nem teljesen megoldott. A város több alkalommal pályázott a helyzet javítását segítendő projektek megvalósításához szükséges támogatásokra. Sajnálatos, hogy a pályázatok töredékén sikerült csak forrást szerezni a fejlesztésekhez. Jelenleg a következő épületek akadálymentesítése megoldott: - Posta, - Rendőrőrs, - Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona, - Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Lakóotthon, - Vas Megyei Rehabilitációs Kórház, - Szakorvosi Rendelőintézet, - III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium (csak az újonnan épített épületrész). Az országban az elsők között Szentgotthárdon indult el a beilleszkedési program. A program a szociális segélyre jogosultak számára készült azzal a céllal, hogy mihamarabb integrálódjanak beilleszkedjenek a társadalomban. Elsősorban a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők, vagy szakmunkás képesítésűek vesznek részt a programban. E személyre szabott tanácsadási szolgáltatás az ügyfél aktív részvétele esetén hatékonyan szolgálhatja a szegregálódás elkerülését. Emellett hatékonyan oldhatja zárványszerű szegregátumban élők társadalmi különbségét.

127

Szentgotthárd


A városban egyértelműen nagy hangsúlyt fektetnek az átgondolt szakpolitikai rendszer kialakítására. A város egyaránt rendelkezik Szociális koncepcióval és Települési Esélyegyenlőségi Programmal, melyeken keresztül világos célok mentén javíthatók a rendszerben található hiányosságok. A koncepciókból jól látható a város kiemelt hangsúlyt helyez az esélyegyenlőség minél szélesebb körben történő megvalósítására. Ennek keretében törekszik a város arra, hogy különböző pályázatokon keresztül a lehető legtöbb középület akadálymentesítése valósuljon meg. Ezáltal a jövőben biztosítottá válik a testi fogyatékkal élők számára is a különböző szolgáltatások, kulturális lehetőségek elérése. 4.4.2.

Lakáspolitika

A szociális bérlakások Szentgotthárd szociális ellátórendszerének részét képezik. Kiemelt szerepe van a rászorultsági alapon kiutalt lakásoknak abban, hogy a leszakadóban lévő társadalmi réteg számára a megfelelő életminőség feltételei biztosítva legyenek, elkerülve ezzel szegregálódásukat. A rendszer hatékony működésének feltétele, hogy a bérlők vagyoni helyzetét évente vizsgálják felül. Ezáltal biztosítottá válik, hogy csak a valóban rászorulók részesüljenek támogatásban. A bérlakásokat három csoportra oszthatjuk: - Szociális alapon kiutalt bérlakások, - Munkakörhöz kötött lakások, - Piaci alapon kiutalt lakások. A lakások többsége az egyének szociális helyzete alapján kerül kiutalásra. Ennek alapja a rászorulók jövedelmi helyzete. A rászorultság mértékét a mindenkori öregségi nyugdíj kétszerese alapján határozzák meg. A megfelelő feltételek teljesülése esetén a jövedelmi határ megállapításánál 25%-kal el lehet térni az alap határértéktől egyedülálló személyek, 35 év alatti fiatal házasok, gyermeküket egyedül nevelők és nyugdíjasok esetében. Azok számára akiknek javul a jövedelmi helyzetük és emiatt nem jogosultak a továbbiakban a kedvezményes szociális alapú lakbérre, lehetőség nyílik a lakás további használatára. Ebben az esetben a lakbér piaci alapon történik meghatározásra. Az általuk fizetett lakbért a lakás felújítására szükséges fordítani. Ez a lehetőség csak az összkomfortos és komfortos lakások esetében áll fenn. A lakások felújítása várhatóan kedvező hatást gyakorol a társadalmi különbségek oldási folyamatában. A felújított lakásokban a lakók komfortérzetének növekedése várható, ezáltal javítva a nehezebb életkörülmények között élők életminőségét. Azon családok, ahol az egyik, vagy mindkét családfenntartó munkanélküli, illetve gyermeküket egyedül nevelők a lakhatással kapcsolatos költségeik fedezetére lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek. 2008-ban tíz család igényelt támogatást, ők családonként 100 000 Ft/fő támogatásban részesültek. A munkanélküliség növekedésével várhatóan az igénylők száma várható. A városi lakáspolitika végrehajtása évről-évre aktualizált lakáskoncepció mentén halad. Ebben minden évben értékelik az előző évre kitűzött célok megvalósulását és kijelölik a következő év során megvalósítandó teendőket. A lakáspolitikán belül a szociális bérlakásokkal kapcsolatos hármas tagozódású osztályozási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez alapján ugyanis biztosítottá vált, hogy az átlagtól leginkább lemaradtak jussanak olcsó lakáshoz és mindenki csak addig részesüljön az ellátásban, amíg erre valóban szükség van. Így biztosítottá válik, hogy az esetleges szegregálódástól veszélyeztetett lakosok is beilleszkedhessenek a társadalomba, illetve ne is induljanak meg a leszakadás útján. A stratégia keretében – megfelelő pl. pályázati források rendelkezésre állása esetén – a város tervezi új szociális bérlakások létesítését is.

128

Szentgotthárd

4.4.3.


Oktatáspolitika

Az oktatási intézmények fenntartása – hasonlóan az ország egyéb településeihez – nagy terhet ró az önkormányzatra. A város részben, vagy egészben az alábbi intézmények fenntartásában vállal szerepet: - Városi Óvoda, - Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, - III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium. A kötelező feladat ellátás20 teljesítése érdekében Szentgotthárd városában a következő oktatási tevékenységek történnek: - az óvodai nevelés megvalósítására működteti a Városi Óvodát, ahol a székhely intézményben 10 csoportban, a rábatótfalui tagóvodában 1 csoportban nevelik a kisgyermekeket. - az általános iskolai nevelés, oktatás a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény (SZOI) Arany János Általános Iskolában évfolyamonként 2-2 osztállyal, a SZOI Széchenyi István Általános Iskolában ugyancsak évfolyamonként 2-2 osztállyal, kivéve a 8. évfolyamot, ahol 3 osztállyal, a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium 8 osztályos képzésében (5.-8. évfolyamon) évfolyamonként 1-1 osztállyal működik. Nem kötelező, önként vállalt feladatkörében a város a következő feladatok ellátást biztosítja: - az enyhe fokban értelmi fogyatékkal élők neveléséről, oktatásáról a SZOI Arany János Általános Iskolában, - az alapfokú művészeti nevelésről, oktatásról a zene és képzőművészeti ágban a SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, illetve táncművészeti (néptánc) ágban a PARTIUM Alapítvány Iskolájában (mely a SZOI Arany János Ált. Iskolában székel), - a gimnáziumi nevelésről, oktatásról, felnőttképzésről a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a nyolcosztályos és a négyosztályos képzésben évfolyamonként 1-1 osztályban, - a szakközépiskolai és szakiskolai nevelésről, oktatásról , felnőtt szakképzésről, valamint a kollégiumi nevelésről, oktatásról a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium intézményében, - a nevelési tanácsadásról ez idáig a Vas Megyei Közgyűlés által fenntartott Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat Körmendi Csoportjának megbízásával gondoskodik; az intézmény jelenleg átszervezés alatt van. A nem kötelezően vállalt feladatok felvállalásával a város biztosítja a kistérség településein élők számára a szélesebb körű oktatási lehetőségek igénybevételét. Ezáltal a város egyértelműen a kistérség oktatási központjaként jelenik meg. A város különleges hangsúlyt helyez az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a hátrányos helyzetű és speciális nevelési igényű tanulók oktatására. Az Arany János Általános Iskolában a részképesség zavaros gyermekek oktatása integráltan, míg az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nevelése szegregáltan történik. Az iskolában gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik a közepesen értelmi fogyatékos tanulókkal. A Széchenyi István általános iskolában szintén foglalkoztatnak speciális képesítésű nevelőket, 20

Forrás: Települési esélyegyenlőségi program, Szentgotthárd

129

Szentgotthárd


így ebben az intézményben is lehetőség nyílik a speciális nevelési igényű diákok oktatására. A III. Béla Szakképző Iskolában a hátrányos helyzetű diákok képzése integráltan történik. Hátrányos helyzetükből adódóan e tanulók egyes tantárgyak alól részlegesen felmentést kapnak. A szlovén kisebbség számára az országban egyedülálló módon biztosítják a szlovén nemzetiségi nyelven történő oktatást. A szabad vallásgyakorlás biztosítása érdekében az általános iskolai és gimnáziumi oktatás keretében lehetőséget biztosítanak fakultatív jelleggel a hittanórák beépítésére az órarendbe. Hetente három órában gyógytestnevelést biztosítanak mind a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben, mind a III. Béla Szakképző Iskolában. 4.4.4.

Képzési- és foglalkoztatás politika

A szegregálódás elkerülése érdekében a foglalkoztatás területén közfoglalkoztatás jelenti a szegregációfékező, illetve oldó hatását. A közfoglalkoztatás keretében 2009 novemberében a 79 aktív korú közül, akik rendszeres szociális támogatásra jogosultak 43 fő alkalmazására került sor. A 2010-es új szabályozási rendszerben várhatóan 110 főre emelkedik azok létszáma, akik az aktív korú népességből rendszeres szociális támogatásra jogosultak. A rendszeres szociális segélyezettek közcélú foglalkoztatásának költségét az önkormányzat által igényel központi támogatás biztosítja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy összességében a közcélú foglalkoztatásban részt vevők örülnek a munkalehetőségnek, a munkáltatók általában elégedettek munkavégzésükkel. A következő intézmények vettek részt a közfoglalkoztatási programban, mint munkáltatók: - SZOI Gimnázium, - SZOI Széchenyi I. tagintézmény, - SZOI Arany J. tagintézmény, - Pannon-Kapu Kulturális és Idegenforgalmi Egyesület, - Gondozási Központ, - Családsegítő Szolgálat, - Rendelőintézet, - Játékvár Óvoda, - Móra Ferenc Könyvtár, - Polgármesteri Hivatal, - III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, - Közszolgáltató Vállalat, - Horgászegyesület. A képzés területén igen pozitív folyamat volt, hogy a munkanélküliség növekedését látva a III. Béla Szakképző Iskolában 2004-ben vendégfogadós, 2005-ben pedig vendéglátó szaktechnikusi képzést indítottak. 2006-ban tovább bővült az iskola profilja, nyelvi előkészítő tanfolyammal. A felnőttképzés területén is látható a város turisztikai célú fejlődésének igénye, ugyanis ezen oktatási formában bevezették a vendéglátó vállalkozói képzést. Emellett az aktív korú felnőttek munkaerőpiacon maradását, illetve oda való visszatérését segíthetik azok a képzések, melyek az ipari park területén található vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére irányulnak (CNC gépkezelő- és forgácsoló). Ezek a tanfolyamok elsősorban az alacsonyabb státusú rétegek integrációját segítik elő. 130

Szentgotthárd


A város honalapján lehetőség nyílik ingyenes önképzésre is. A SZITÁR nevű képzést (Szentgotthárd Interaktív Távtanulási Rendszer) online bárki ingyenesen igénybe veheti. A jelenlegi rendszer motivációs gyakorlata megfelelő. Bizonyára erős motivációt jelent az alkalmazottak számára a minőségi munka elvégzésére, hogy amennyiben a programból kilépnek, illetve a város szerződést bont velük a továbbiakban nem jogosultak szociális juttatásokra. 4.4.5.

Együttműködési rendszerek az ágazati politikák kapcsán

Az ágazati politikák hatékony együttműködésében nagy szerep jut a civil szervezetek számára. A 2005-ben alakult Civil Fórum a különböző szervezetek közötti kapcsolat megteremtésében játszik kiemelt szerepet. A Civil Fórumnak jelenleg 38 civi szervezet a tagja, taglétszáma megközelíti a 900 főt. Az ágazati politikák közötti együttműködést leginkább a következő szervezetek munkájának összehangolásán keresztül biztosítja a Fórum: - Pannon Kapu Kulturális Egyesület (kulturális és idegenforgalmi feladatok), - Tótágas Közalapítvány (bölcsődei nevelés), - Kutyabarátok Egyesülete (gyepmesteri és város szépészeti feladatok), - Sportbarátok Egyesülete (sportszervezői feladatok), - Horgász Egyesület (Hársas tó fenntartási feladatainak ellátása), - Jakabházi Faluszépítő és hagyományőrző Egyesület, Zsidai Sportegyesület, Máriaújfaluért Egyesület, Farkasfa Jövőjéért Egyesület (városrészi közterületek karbantartása, helyi identitás erősítése). A Civil Fórum Civil Irodája elérte kapacitásának határát. Az az örvendetes tény, hogy a Fórum taglétszáma folyamatosan nő, magával hozta azt a problémát, hogy a fórum „kinőtte” közösségi helységét. Annak érdekében, hogy a jövőben a Fórum hatékonyabban folytathassa munkáját szükséges egy nagyobb helység biztosítása számára. A Civil Fórum hagyományosan évente két alkalommal rendezi meg Közös Érdekek Kerekasztala (KÉK) nevű rendezvényét. Ezen a rendezvényen a szervezetek egyeztetik munkájukat és újabb közös feladatokat határoznak meg annak érdekében, hogy a városi politika alakításában minél szélesebb feladatot nyerjenek.

4.5. Korábbi fejlesztések és azok hatásai a szegregátumok területén Pozitív folyamatként értékelhető a kisebb zárványszerű, az esetleges leszakadástól veszélyeztetett területek felzárkózását is eredményező újonnan alakuló városi klubok megjelenése. Ilyen klubok az Ifjúsági Klub, a Nyugdíjas Klub, a különböző városrészi egyesületek. A Nyugdíjas Klub célja, hogy a város idősebb lakosai összetartozása erősödjön. A klub nagy segítséget nyújt az idősek számára abban, hogy szabadidejüket hasznosan tölthessék. Rendszeresen szerveznek különböző érdeklődési körű nyugdíjasok számára előadásokat, illetve időnként sétákkal, kirándulásokkal teszik kellemesebbé az idősek életét. A szervezet különösen hasznos az egyedülálló nyugdíjasok számára, ugyanis az egyes eseményeken oldódhat a magányosságukból adódó befelé fordulásuk. Ezáltal életminőségük javul, így a törődés által nem szakadnak ki a társadalomból. A klubnak több mint 300 tagja van. Az Ifjúsági Klub nagy segítséget nyújthat a leszakadás elkerülésében a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A klub különböző sporteseményeken, illetve az ifjúság számára rendezett kulturális-ismeretterjesztő előadásokon biztosítja a fiatalok számára a hasznos időtöltést. 131

Szentgotthárd


Az egyes városrészekben külön-külön is megjelennek különböző a városrészhez külön kötődő szervezetek (városrészi klubok). Ezek faluszépítési, fejlesztési programjaikon, kulturális programjaikon keresztül erős közösségformáló szerepet töltenek be (például a tavaszi és őszi tisztasági akció, Jó szívvel az egészségért napok, Idősek magazinja a Városi Televízióban). A fent említett klubok azonban a vagyoni helyzet megerősödésében nem tudnak szerepet vállalni. Sokat segíthetnek azonban a társadalmi leszakadás fékezésében. Az Egyházmegyei Karitász tevékenysége szintén sokat segít a leszakadók életminőségének javításában. E szervezet célzottan tud a megélhetési problémák enyhítésében segíteni. Évente 200-250 család számára nyújtanak segítséget az EU által is támogatott segélycsomagok formájában. Évente négy alkalommal 10 kg lisztet, cukrot, vagy tésztát kapnak a leginkább rászorulók.

132

Szentgotthárd


5. Stratégia 5.1. Jövőkép A város jövőképe a város azon kívánatos állapotát vázolja fel, amelynek elérése érdekében az önkormányzat és a stratégia egyéb érintettjei (a partnerség) saját eszközeikkel cselekszenek, ezzel a város lépésről lépésre közelebb jut a jövőképben vázolt állapothoz. A jövőkép hosszú távon határozza meg a fejlesztési tevékenységek fő irányait. Jelen stratégia feltételezése, hogy a folyamatos fejlesztések eredményeként a jövőkép fő elemei 2020-ig teljesülhetnek. A város hosszú távon érvényesítendő, a jövőkép kialakításában és annak megvalósítása során is megőrzendő alapértékei az alábbiak: Nyitottság és együttműködés: - Földrajzi helyzetéből és történelmi múltjából adódóan a város kulturális közvetítő szerepében Szlovénia és Ausztria, valamint Magyarország között - Kistérségi központ szerepéből adódóan a kistérség kistelepüléseivel ápolt kapcsolatokban - A város, illetve vezetésének kapcsolatában a lakossággal, a civil szervezetekkel, valamint a helyi és betelepült vállalkozásokkal és a város látogatóival. Értékmegőrzés és fenntartható fejlődés: - A természeti és környezeti értékek fenntartása, ápolása, használata során - A fejlesztések környezetterhelésének minimalizálására való törekvések során, a fenntarthatóság, mint elsődleges szempont érvényesítésében a befektetésösztönzési és vállalkozástámogatási valamint infrastruktúra-fejlesztési tevékenység során - A kulturális tevékenységek ösztönzése, támogatása során Esélyek egyenlősége: - A városi közszolgáltatásokhoz, városi munkahelyekhez és kultúrához való hozzáférésben a város minden polgára számára - Támogatásban és segítség nyújtásában megjelenő szolidaritás mindazon társadalmi csoportokkal és egyénekkel, akik saját erőfeszítésükkel képtelenek hátrányos helyzetük megváltoztatására A fenti alapértékek érvényesítésével Szentgotthárd városa alapvető és általános célként az itt élők életminőségének javítására törekszik. Ezen cél városfejlesztési vetülete a város „élhetőségének” lehetőségek és adottságok szerinti folyamatos fejlesztése. Az „élhető város” fogalom alapelemei Szentgotthárd esetében az alábbiak: - Kiváló minőségű, tiszta és rendezett természeti és épített környezet - Elérhető és kiváló minőségű közszolgáltatások - Aktív, kulturált és szolidáris helyi társadalom

133

Szentgotthárd


A város kívánatos jövőképét a fentiek alapján az alábbiak jellemzik: Szentgotthárd környezetével harmóniában élő és fejlődő, rendezett és esztétikus megjelenésű európai kisváros, a kistérség minden térségközponti funkcióval ellátott központja, folyamatosan kismértékben növekvő lakosságszámmal. A belvárosban pezsgő kiskereskedelmi élet van, a belvárosi terek gyakori színhelyei a kulturális rendezvényeknek, míg a falusias hangulatú településrészek a nyugodt, természetközeli életmódra adnak lehetőséget, a szolgáltatások és infrastruktúra teljes körű kiépítettségével. A célállapotot mérő mutatók: - Lakosságszám, 2020-ban: kb. 9.500 fő - Szennyvíz 100%-ban tisztított - Nincs környezetszennyező ipar a városban - Lakossági visszajelzések szerint jellemzően, a hazai átlagnál tisztább, vonzóbb környezetet biztosít a város, mint hasonló városok Magyarországon A település gazdasága az ipari tevékenységek mellett a turisztikára épül, kulturális és munkaerőpiaci vonzáskörzete kb. 30 km-es sugarú körben kiterjed Szlovéniára és Ausztriára is. A turisztikai ágazatban mind a szálláshely-kínálat, mind a turisztikai szolgáltatások hozzáadott értéke nagyobb a régiós átlagnál. Az ipari termelés és a termeléshez kapcsolódó szolgáltatások létesítményei elsődlegesen az Ipari Park területére koncentrálódnak, a Park közel 100%-os kihasználtsággal üzemel. A parkban megtelepedett néhány, az autóipari illetve gépipari ágazatban tevékenykedő olyan vállalkozás, melyek kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytatnak, együttműködve az Autopolis klaszterrel, illetve annak tagjaival. A célállapotot mérő mutatók: - Munkanélküliség jelentéktelen, gyakorlatilag megszűnik a városban és a kistérségben (1% alatti) - A tartós munkanélküliek száma jelentéktelen - A foglalkoztatottak száma közel azonos a turisztikai szolgáltatások ágazatában és az ipari termelés és szolgáltatás ágazatiban - A kulturális események látogatói között jelentős az osztrák és szlovén állampolgárok száma - A település kiskereskedelmi egységeinek igénybevevői között jelentős az osztrák és szlovén állampolgárok száma - A településen foglalkoztatottak között jelentős az osztrák és szlovén állampolgárok száma A település különös vonzerejét mind lakói mind látogatói számára elsősorban az igényes és változatos kulturális programok kínálatának és az érintetlen, tiszta természeti környezetnek sajátos ötvözete adja. A turizmus, a természeti környezet elemi közül főként a folyók (Rába és Lapincs) és az Őrség és Vendvidék közelsége adta lehetőségek kihasználására épül. A város ezen erőforrásokat a lehető leginkább környezetkímélő módon, a fenntarthatóság elveinek maximális alkalmazásával hasznosítja és fellép ezek túlzott kihasználóival szemben.

134

Szentgotthárd


A kulturális élet terén régiós szinten is kiemelkedő színvonalú a zene és színházművészet. A német és szlovén nemzetiségek kultúrájának hatása érezhető, országos szinten is ismert, hozzájárulva ezzel a városról a régióban és országosan is kialakult pozitív képhez. Jelentős és ismert vonása Szentgotthárd turisztikai és kulturális kínálatának a cisztercita hagyományok és a barokk kori város történelmére alapozott művészeti és életmódbeli hagyományainak bemutatása. A célállapotot mérő mutatók: Ehhez a célhoz számszerűsített indikátort nem rendel a stratégia. A cél teljesülése leíró jelleggel, turisztikai célú helyi, régiós és országos, elsődlegesen kvalitatív marketingkutatás eredményei alapján mérhető. A város régiós összehasonlításban kiemelkedő minőségű oktatási, valamint sport- és szabadidős lehetőségeket kínál a város és a kistérség lakóinak, emellett a lakosok és vállalkozások számára érzékelhetően korszerű, ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatásokat nyújt. A környezeti fenntarthatóságra való törekvéseket demonstrálva a városi intézmények mindegyike megújuló energiaforrásokat használ. A célállapotot mérő mutatók: - Az érettségizettek 80%-a két idegen nyelven legalább középfokon vizsgát tett - Az önkormányzati ügyek körében teljes körű elektronikus ügyintézés lehetősége - Az érettségizettek fizikai állapota jobb a régió átlagánál - A felnőttkori sportolás elterjedtebb, mint a régió átlaga A településszerkezetből adódó belső különbségek nem jelentenek életminőségbeli különbségeket az egyes városrészek lakói számára. A város nyújtotta közszolgáltatások minden településrész lakói számára azonos színvonalon elérhetők a környezetbarát és a lakossági igényekre épülő közösségi közlekedés segítségével. A célállapotot mérő mutatók: - A városközpont elérhetőségi ideje az egyes településrészekről - Közlekedési szokások és lehetőségek kvalitatív felmérésének eredményei - A Belvároson kívüli településrészek lakosságának körében végzett elégedettségi felmérések eredményei A város vezetése érdemi, folyamatos és szervezett párbeszédet folytat a városi lakossággal, a letelepült vállalkozásokkal és a helyi civil szervezetekkel valamint a kistérség meghatározó egyéb szereplőivel. A kistérség minden érdemi humán szolgáltatását közösen tartja fenn, emellett rendszeresen és érdemben működik együtt a gazdaság- és idegenforgalmi és infrastrukturális fejlesztések terén. A speciális közigazgatási tevékenységeket a térségközpont látja el. A célállapotot mérő mutatók: - Civil elégedettségi felmérések eredményei - Döntések társadalmi elfogadottságának felmérésének eredményei (városi és kistérségi szinten)

135

Szentgotthárd


5.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Az alábbi fejlesztési célok a jövőkép elérésének a stratégia által felölet időszakban megvalósíthatónak ítélt, kb. 2018-ig tartó út első állomásait jelölik ki. A stratégia céljai egyrészt „tematikus” jellegűek, ezek a célok a város egészére érvényes elérendő állapotot jelölnek meg az célok által érintett ágazatokban. Az egyes fejlesztési célokhoz kapcsolódóan, vázlatos ütemezéssel bemutatásra kerülnek azon – a kidolgozottság különböző fázisaiban levő – lehetséges projektek, melyek megvalósításával a célok elérhetők. A célok másik része területi jellegű, ezek a célok az egyes városrészekre vonatkoznak. 5.2.1.

A város egészére vonatkozó tematikus célok

(gazdaságfejlesztés) A város a kb. 2015-ig tartó időszakban fejlesztési stratégiája fókuszába a munkahelyteremtést állítja. Összhangban a megfogalmazott jövőképpel, ebben az időszakban markánsan növelni kell a város gazdaságában a turizmus súlyát és foglalkoztatásban betöltött szerepét, emellett pedig növelni kell a munkahelyek számát az ipari termelési és szolgáltatási ágazatokban, ez utóbbiakat döntően az Ipari Parkba betelepülő vállalkozásokra építve. Ennek érdekében a városnak aktívabb befektetésösztönzési tevékenységet kell végeznie. A befektetésösztönzési eszköztár bővítése érdekében a városnak célszerű lenne 100%-ban önkormányzati tulajdonú területekkel rendelkeznie, ezen cél elérésének lehetőségeit (pl. kivásárlás, új területek bevonása, stb.) mielőbb fel kell tárni. A befektetésösztönzés sikeressége érdekében szükséges a befektetési lehetőségek célorientáltabb, szervezettebb marketing-kommunikációs rendszerének megszervezése is. Az ipari park beépítésének Burgenland tartomány általi szabályozását összhangba kell hozni a térség és a város alapvetően a szelíd, fenntartható turizmus szerepének jelentős növelésére alapozó gazdaságfejlesztési stratégiájával, elsődlegesen a tevékenységi korlát és az elvárt környezeti biztonság kritériumainak tekintetében. Az ennek érdekében alkalmazható megoldási lehetőségeket fel kell tárni és ezek alapján mielőbb kezdeményezni kell a szabályozás felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokat. Ebben az időszakban kutatás-fejlesztési együttműködési folyamatot kell elindítani és konkrét műszaki és együttműködési tartalommal megtölteni a vállatok hozzáadott értékének és stabilitásának növelésének céljával a Zalaegerszegi Műszaki Egyetemi bázissal közösen, az Autopolis klaszter keretében. A stratégia időtávjának középső harmadára létrejöhetnek egy autó-gépgyártás szektoron belüli, a határmenti kapcsolatokat is kihasználni képes kutatásfejlesztési központ kialakításának feltételei és a központ – európai uniós strukturális támogatásokat is felhasználva – létrejöhet. A turizmus tekintetében – a természeti és kulturális értékekre valamint a megvalósult termálfürdő és szálloda által nyújtott kínálatra alapozva – az időszak elsődleges feladatai a városra jellemző karakteres turisztikai termékek kialakítása és ezek többféleképpen összeállítható program- illetve termékcsomagokká formálása, a város által nyújtott kínálat pozícionálása a turisztikai piacon valamint a szálláskapacitás növelése. A turizmus területén cél, hogy több vendég keresse fel Szentgotthárdot, oly módon, hogy a vendégforgalom szezonális ingadozása csökkenjen, az egy vendég által a városban eltöltött idő pedig növekedjék. A turizmusnak a város fejlődésében betöltött stratégiai szerepe indokolja, hogy a város és a kistérség ágazatbeli fejlesztéseit évente aktualizált, az Idegenforgalmi Koncepció és Operatív Program és jelen integrált városfejlesztési stratégia alapján összeállított Idegenforgalmi Intézkedési Terv alapján hajtja végre.

136

Szentgotthárd


A turisztikai termékek kialakításának városfejlesztési vonatkozásai: A fogadóképesség növelése terén: - Minőségi szálláshelyek és egyedi arculatú vendéglátóhelyek és kiskereskedelmi szolgáltatások létesítésének ösztönzése - Konferenciák megrendezését lehetővé tevő épületek kialakítása A természeti adottságok kihasználása terén: - Gyalogos, lovas, horgász, vadász, természetfotós turizmus teljes kistérségre kiterjedő infrastruktúrájának az Őrségi Nemzeti Parkkal összehangolt fejlesztése, ennek keretében Szentgotthárdot érintő útvonalak és információs pontok létesítése A kulturális adottságok kiaknázása tekintetében: - A Magyar Barokk Út programjának kialakítása - A térség cisztercita hagyományainak felélesztése, épületek rekonstrukciója, bemutatása - A nemzetiségi hagyományok és sokszínűség bemutatására szolgáló rendezvényhelyszínek kialakítása - A város ipartörténetének korszerű bemutatása (az egykori kaszagyár, óragyár, dohánygyár, játékgyár, téglagyár és a selyemgyár tevékenységei) (szakképzés, felnőttképzés) A gazdaság- és idegenforgalmi fejlesztések akkor lehetnek eredményesek, ha a városban és térségében megfelelően képzett emberi erőforrás áll rendelkezésre. Ennek biztosítása érdekében a városnak jelen stratégiához illeszkedően a stratégia első időszakában fel kell mérnie, hogy a szakképzés mely területekre való kiterjesztése eredményezné egyrészt az ipari termelő befektetések esélyének növekedését, másrészt pedig mely szakmákban várható kereslet az idegenforgalmi célok fokozatos elérésével párhuzamosan. A felmérések illetve előrejelzések eredményeit elsődlegesen a Szakképző Iskola és a III. Béla Szakképző Intézet képzési tevékenységében célszerű érvényesíteni, szükség szerint kiterjesztve a nagyobb térségi szakképző intézményekkel való együttműködés területeit is. Jelen stratégia keretében, a végrehajtás első felében ki kell alakítani a munkaerőpiac kistérségi szintű, folyamatos megfigyelésének és értékelésének („monitoring”) rendszerét, a nagyobb foglalkoztatók, turisztikai szolgáltatók és a munkaerő-piaci intézményrendszer szereplőinek bevonásával. (természeti és épített környezet) Nem elválaszthatatlan a gazdaság- és idegenforgalmi vonzerő erősítésének céljaitól a város külső megjelenésének és a környezet állapotának javítása, illetve megőrzése. A természeti környezet tisztaságára épülnek a város és térsége legfontosabb idegenforgalmi vonzerői, legalább ilyen fontos azonban az, hogy az itt élők számára is jelentős érték (és alkotmányos jog) a tiszta, egészséges környezet. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésének keretében a stratégia időszakában mielőbb ki kell építeni valamennyi városrészben a szennyvízelvezetés- és tisztítás rendszerét és véglegesen fel kell számolni a külterületi illegális hulladéklerakókat. Az Ausztriából a Rábán érkező vízszennyezés, illetve az ipari parkban tervezett hulladékégető felépítésével valószínűsíthető légszennyeződés komolyan veszélyezteti a város stratégiai 137

Szentgotthárd


céljainak elérését. Ezen veszélyek forrására illetve hatásuk mérséklésére a város vezetésének nincs közvetlen befolyása. Kiemelt stratégiai cél ennek következtében, hogy a város – összefogva elsődlegesen a magyar kormánnyal, hazai, nemzetközi és osztrák civil szervezetekkel valamint az Európai Unió illetékes szerveivel – érje el a szennyezés megszüntetését és azt, hogy a hulladékégető ne a város vonzáskörzetében épüljön fel. Szintén mind a látogatók, mind a helyi lakosok elégedettsége szempontjából fontos a harmonikus és esztétikus városkép, az igényesen kialakított épített környezet. Saját- és külső források igénybevételével és a szabályozás eszközei adta lehetőségek teljes körű kihasználásával kell ösztönözni az igényes, egyedi építészeti megoldások alkalmazását mind felújítások, mind új építések esetén, a homlokzatok meglevő programterv szerinti felújítását és az igényes, attraktív zöldfelületek kialakítását elsődlegesen a Belvárosban. (kultúra) A helyi lakosság életminőségének és az idegenforgalmi vonzerő növelésének céljait egyaránt szolgálja a város kulturális kínálatának, szolgáltatásainak fejlesztése is. Az ezzel kapcsolatos jelentősebb városfejlesztési tevékenységek az alábbiakra terjednek ki: - A színházépület funkcionális és energiahatékonyság-javító korszerűsítése, - A Kaszagyári akcióterületen új közigazgatási és kulturális központ kialakítása, - A városközpont barokk műemlék együttesének és környezetének megújítása, amely magában foglalja a kolostorépület idegenforgalmi hasznosítását és az angolkert felújítását. A fejlesztések tőkeigénye meghaladja az önkormányzat rendelkezésére álló forrásokat. A stratégia megvalósításának első felében a fejlesztések programszintű megtervezésére és a szükséges finanszírozási háttér biztosításának érdekében a fejlesztő partnerek, befektetők felkutatására kell összpontosítani, ennek sikere esetén kerülhet sor a konkrét beruházások megkezdésére, a stratégia végrehajtásának második félidejében. A Kaszagyári akcióterület fejlesztéseinek várhatóan elhúzódó ütemezése szükségessé teszi a jelenlegi művelődési ház érdemi, a belső elrendezést is érintő felújítását. A felújítás az épület állapota miatt sürgős feladat, ám a források szűkössége miatt első lépésben fel kell tárni a magántőke fejlesztésbe való bevonásának lehetőségeit, a potenciális fejlesztő partnereket és elvárásaikat, igényeiket. A stratégia megvalósításának lényegi elemét képezik a városi és térségi kulturális rendezvények, melyek megszervezésében és lebonyolításában a város továbbra is meghatározó szerepet szán – konkrét, átadott önkormányzati feladatellátó szerepben - a Pannon Kapu Kulturális Egyesületnek. A szervező munka továbbfejlesztésének egyik iránya a kistérségi együttműködés kiterjesztése, másrészt pedig a városi és kistérségi események összehangolása szomszédos Őriszentpéteri kistérség Őrséget érintő programjaival, rendezvényeivel. (intézményi működés) A stratégia által átfogott időszak egymással szorosan összefüggő gazdaságfejlesztési, településmarketing- és idegenforgalmi fejlesztéseinek eredményes végrehajtása szükségessé teszik az ezen feladatok ellátását végző intézmények ki- illetve átalakítását is. Összhangban a városüzemeltetési feladatok ellátásának megújuló intézményi kereteivel, a stratégia első éveiben kialakítandó az idegenforgalmi desztináció-menedzsment, a befektetésösztönzés és a városfejlesztés intézményi kerete is, oly módon, hogy az biztosítsa a feladatok

138

Szentgotthárd


összehangolását, a lakosság és egyéb érintettek érdemi bevonását a döntések előkészítésébe, az önkormányzat stratégiai irányító szerepét valamint a szakmai hatékonyság szempontjainak elsődlegességét az operatív munkában. A feladatok becsült nagyságrendjének, a működési források prognosztizálható szűkösségének és az igénybe humán erőforrások korlátainak figyelembe vételével célszerű ezen feladatok egy szervezetbe való koncentrálása. (lakóövezetek bővítése) A város lakosságszámának jövőkép szerinti mérsékelt növelése és a fiatalok helyben maradása érdekében építési telkek kialakítása szükséges. A terület megvásárlása, művelés alól való kivonása, belterületté nyilvánítása a rendezési terv alapján megtörténhet Máriaújfalu városrészben. Az ehhez szükséges forrásokat a település saját forrásai terhére kell biztosítani, emellett csekély annak valószínűsége, hogy az infrastrukturális beruházások teljes körének elvégzéséhez pályázati forrás áll majd rendelkezésre. Valószínűsíthető, hogy a telkek kialakítása hitel felvételével és a költségek jelentős részének a jövendőbeli tulajdonosokra való áthárításával valósulhat meg. A fejlesztés pénzügyi koncepcióját a stratégia megvalósításának első egy-két évében célszerű kialakítani és ennek megfelelően a fejlesztést az önkormányzat pénzügyi teherbírásának és az elkövetkező évek támogatási lehetőségeinek függvényében célszerű ütemezetten megvalósítani. Korszerű többlakásos lakóépületek elhelyezésére nyílik lehetőség a Kaszagyári Akcióterületen is valamint a város délnyugati részén, az Akasztódomb területén. Ezen fejlesztések esetén szintén a pénzügyi koncepció kialakítását követően alakítható ki azok megvalósításának részletes terve. (városi mobilitás, közlekedés) A településrészek és a kistérség településeinek jobb megközelíthetősége érdekében az autóbusz pályaudvart a vasútállomás mellé kell áthelyezni és gondoskodni kell a közvetlen környezetében a gépjárművek és kerékpárok biztonságos tárolását biztosító parkolók és zárható kerékpártárolók kialakításáról. Ennek megvalósítása érdekében a GYSEV partneri együttműködésével kell alkalmassá tenni a területet a beruházásra. A helyi kerékpárút hálózatot a vasútállomásig ki kell építeni, oly módon, hogy az új létesítmény minden városrészből kerékpárral biztonságosan – lehetőség szerint kerékpárúton – elérhető legyen. A város átmenő forgalmának biztonságosabbá tétele érdekében a Kossuth Lajos és Kethelyi utat – meglevő engedélyezett tervek alapján kell újjáépíteni. A város Ausztria felől történő megközelíthetőségének javítása érdekében a stratégia megvalósításának első harmadában szükséges az épülő osztrák gyorsforgalmi úthálózat 8-as úthoz való csatlakozásának megoldási lehetőségének kidolgozása, megtervezése. A stratégia megvalósításának második felében célszerű lehet a távoli településrészek közösségi közlekedésének javítását célzó terv kidolgozása, energiatakarékos, kisméretű és lehetőség szerint rugalmas menetrendben közlekedő járművek üzembe állításának preferálásával. Az önkormányzati utak és járdák felújítását folyamatosan, évente aktualizált felújítási programterv alapján, az évente képzett pénzügyi alap terhére kell megoldani.

139

Szentgotthárd


(esélyegyenlőség) A társadalmi esélykülönbségek folyamatos csökkentése és a hátrányos helyzetűek beilleszkedésének elősegítése kiemelt feladata a település vezetésének. A szociális támogatások rendszerének működtetésének hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzat a támogatási igényeket környezettanulmány alapján, annak eredményei függvényében elégíti ki, a vonatkozó szabályozás szerint. Az esélyek egyenlőségének biztosítását szolgáló kiemelt városfejlesztési feladatok, melyek lehetőség szerint már a stratégia megvalósítási időszakának első felében megvalósítandók: - Az önkormányzati intézmények teljes körének akadálymentes megközelítésének kialakítása. - Önkormányzati bérlakások létesítése és szociális bérlakásként való üzemeltetése, elsőként 22 db új lakás kialakítása a József Attila utcában. (a fentieken kívül megvalósítandó kisebb esélyegyenlőségi beavatkozásokat és a fejlesztések esélyegyenlőségre gyakorolt hatásának bemutatását az antiszegregációs tervfejezet tartalmazza.). (oktatás) Cél az integrált oktatási intézményhálózat működésének továbbfejlesztése, ezen belül a kistérségi feladatellátás fokozatos kiterjesztése, a finanszírozási lehetőségek, ösztönzők alakulásának függvényében. Ezen belül kiemelt, elsőként megvalósítandó cél egyrészt az alapfokú művészeti oktatás térségi feladatellátásba való átszervezése, másrészt a két tanítási nyelvű oktatás bevezetése már az alsó tagozattól. A feladatellátás városfejlesztési vonatkozásait elsődlegesen az infrastruktúra és eszközállomány folyamatos korszerűsének igénye jelenti. (egészségügy) A városban elérhető kapacitások a város és a kistérség nagyságát figyelembe véve hosszabb távon is megfelelőek. Cél az ellátási színvonal fenntartása, elsődlegesen az ellátások költséghatékony módon való megszervezésével. Ennek kapcsán városfejlesztési feladatok a háziorvosi és időskorúakat érintő szolgáltatásokhoz kapcsolódóan jelentkeznek, az alábbiak szerint: - A háziorvosi körzetek racionálisabb megszervezése, ehhez kapcsolódóan egy magas színvonalú szolgáltatás igényeit kielégíteni képes ingatlan kialakítása, a stratégia végrehajtásának első éveiben. - A nyugdíjasok mindennapi életét, programjait szervező, egészségi állapotukat nyomon követő Városi Gondozási Központ átalakítási koncepciójának kidolgozása a stratégia végrehajtásának első éveiben, majd a fejlesztések megvalósítása, magánbefektetők részvételével. A kidolgozandó koncepció alapját egy vállalkozói alapon működő piacorientált nyugdíjas ház és szociális támogatású gondozóház közös épületben való kialakítására irányuló elképzelés képezi. - A stratégia megvalósításának keretében kialakításra kerülhet egy térségi feladatkört ellátó központi ügyeleti szolgálat, az előkészítő munka eredményeinek függvényében akár határon átnyúló szolgáltatásokkal is. A komplex szolgálat az ügyeletes orvosi szolgálat és a mentőállomás funkciók mellett a rendőrségi segélykérés, határőrizeti, polgárvédelmi, katasztrófavédelmi riasztás és reagálás megszervezését végezné, egy 140

Szentgotthárd


épületben, egységes üzemeltetéssel, ezáltal javuló hatékonysággal. A stratégia megvalósításának első felében kialakíthatóak a szükséges együttműködések és feltárhatók az esetleges támogatási források, különös tekintettel a határon átnyúló szolgáltatásszervezés támogatására. (sport) A város kiemelt jelentőséget szán a sportnak, annak érdekében, hogy a helyi társadalom egésze egészségesebbé, aktívabbá, ezáltal sikeresebbé is váljon. A sporttevékenységek támogatási rendszerének folyamatos korszerűsítése, a hatékonyság növelésével párhuzamosan elsődleges fontosságú a diák- és szabadidősportok sporton belüli támogatási arányának lehetőségek szerinti növelése. A meglevő létesítmények kihasználtságának szervezési, ösztönzési eszközökkel való folyamatos javítása mellett a sporthoz kapcsolódó városfejlesztési feladatok az alábbiak: - A 2004-ben kialakított ifjúsági és sportközpont felújítása és bővítése, a rendelkezésre álló források függvényében. - Már a stratégia első éveiben célszerű a Szentgotthárdi Ifjúsági Központ és Sportakadémia kialakításának megtervezése, különös tekintettel magánforrások bevonásának lehetőségeire, majd a későbbiekben az intézmény létrehozása. - Kiemelt feladat – és lehetőség – a Széchenyi István Iskola a Termálfürdő, a városi sporttelep, a Rába és az Alpokalja Motel által határolt területen kialakítandó mintegy 10 hektáros terület rekreációs és sportközpont programszintű fejlesztési tervének elkészítése, a lehetséges fejlesztő partnerek illetve magánbefektetők felkutatása, szintén a stratégia első néhány évében, majd a fejlesztések megkezdése. (az önkormányzati működés hatékonysága) Kiemelt fontosságú feladat a Civil Fórum működésének további támogatása, a Fórum és az önkormányzat közötti párbeszéd továbbfejlesztése, ezzel az önkormányzati döntések társadalmi elfogadottságának és döntéshozatal hatékonyságának javítása. A stratégia megvalósítási idejében, a Kaszagyári akcióterület fejlesztésének keretében új Városháza kialakítása szükséges ahhoz, hogy a város irányítási feladatai és közvetlen lakossági szolgáltatásai integrált (várospolitika, városvezetés, -üzemeltetés és -tervezés, társadalmi részvétel) szolgáltatásokat nyújtó, korszerű, ügyfélbarát környezetben legyenek elhelyezhetők. Ezen projekthez kapcsolódóan alakítható ki a régió kistérségi szervezetinek folyamatos képzését, továbbképzését szolgáltatásként biztosítandó regionális kistérségi továbbképzési centrum terve. Ezt megelőzően, a stratégia megvalósításának megkezdésével párhuzamosan kezdhető meg a centrum koncepcionális szintű megtervezése, az érdekeltek igényeinek, szándékainak felmérésével, a megvalósítás elvi keretinek kialakításával, figyelembe véve esetleges határon átnyúló szerep kialakítását és ennek megfelelő partnerek bevonását a szomszédos országokból. Szintén a Városháza kialakításához kapcsolódóan valósítandó meg annak terve, hogy a kistérségi feladatellátást bonyolító szervezeti egységek a városi hivataltól elkülönült infrastruktúrával rendelkezhessenek. Részben környezetvédelmi, részben pedig működési hatékonyság-javító cél, hogy az önkormányzat és intézményei – átfogó energiaracionalizálási program megvalósításával – gyakorlatilag teljes mértékben térjenek át a környezetkímélő illetve megújuló energiák használatára.

141

Szentgotthárd


A célok egymással összefüggő rendszere és az azok elérésének mérésére szolgáló, eredményjellegű kulcs-indikátorok rendszere az alábbiakban foglalható össze: I. Gazdaságfejlesztés Fókuszban a munkahelyek teremtése és a hosszabb távú fenntartható növekedés megalapozása Ipari termelés és szolgáltatások: - Befektetésösztönzés, az Ipari Park bázisán - K+F megtelepedés ösztönzése (Autopolis) Idegenforgalom fejlesztése: - Termékfejlesztés (wellness, kultúra és természet) - Szálláshelyek és szolgáltatások - Marketing Indikátorok és célértékek: - Munkanélküliség csökkenése: 2% - Befektetők számának növekedése: 8 új közepes méretű vállalkozás - 1 db megépült innovációs központ az Autopolis klaszterben - Szálláshelyek számának 30%-os növekedése - Idegenforgalomban foglalkoztatottak számának 80%-os emelkedése - A város és a térség idegenforgalmi kínálata a legismertebb 15 hazai desztináció közé tartozik (célzott marketingkutatás alapján) II. Infrastruktúra- és városi környezetfejlesztés Fókuszban a gazdaságfejlesztési célok eléréséhez szükséges fejlesztések - Épített környezet minőségének javítása (közterületek, zöldfelületek) - Építési telkek kialakítás (Akasztódomb, Máriaújfalu) - Energiahatékonyság - Szennyvízelvezetés (Máriaújfalu, Farkasfa) - Közlekedés (kerékpárutak, átmenő forgalom biztonsága, buszpályaudvar áthelyezése) Indikátorok és célértékek: - Belterületi zöldfelületek minősége számottevően javul (kvalitatív marketingkutatás alapján) - Kb. 10 ha új lakóterület kialakítása - Önkormányzati és intézményei által használt épületek 80%-ának energiatakarékos felújítása, átalakítása - Teljes körű szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kerékpárút-hálózat hossza 25%-kal bővül - 10 km felújított, jelentős helyi forgalmat bonyolító útszakasz

142

Szentgotthárd


III. A helyi társadalom teljesítőképességének javítása Fókuszban a társadalmi szolidaritás erősítése és az ellátórendszer színvonalas, de fenntartható és költségtakarékos működtetése Szakképzés: - Szakképzési együttműködés és térségi monitoring rendszer kiépítése Esélyegyenlőség: - Akadálymentesítés - Önkormányzati bérlakások létesítése Egészségügy: - Városi Gondozási Központ átalakítása, fejlesztése - Háziorvosi ellátás infrastruktúrájának racionalizálása - Térségi Központi Ügyelet létrehozása Kultúra: - Színház rekonstrukciója - Művelődési ház rekonstrukciója - Kaszagyár Kulturális Központ létrehozása Sport: - Ifjúsági és Sportközpont bővítése, Sportakadémia, Rekreációs és Sportközpont („termálpark” akcióterület) létrehozása Városirányítás: - Integrált „Városháza” a kaszagyári AT-en (politikai, irányítási, civil szerveződés funkciói együtt) létrehozása - Város- és gazdaságfejlesztési intézményi keretek korszerűsítése - Kistérségi feladatellátás bővítése, illetve infrastruktúrájának kialakítása - Regionális (nemzetközi) kistérségi képzőközpont létesítése Indikátorok és célértékek: Számszerűsített indikátorok a konkrét projektekhez kerülnek hozzárendelésre. Az „erősebb társadalmi szolidaritás” és a „színvonalas ellátórendszer” célok megvalósulását kvalitatív vizsgálatokkal célszerű mérni, célszerűen a stratégia félidejében illetve az időszak végén, a „fenntartható és költségtakarékos” működés irányába tett elmozdulásokat pedig az éves költségvetés megtervezése során, a költségvetési koncepció keretében célszerű értékelni.

143

Szentgotthárd

5.2.2.


A városrészek fejlesztési céljai

1. Belváros A távlati cél egy élő, mozgalmas és igényes megjelenésű települési környezet kialakítása. A városrész távlati célhoz kapcsolódó, a stratégia által elérendő céljai: Az idegenforgalmi attraktivitás növelése: - Vendéglők, egyedi üzletek, helyi és kézműves-termékeket áruló üzletek működésének ösztönzése - Épített környezet (homlokzatok és közterületek) igényes megújítása, zöldfelületek rendezése A városközpont kiterjesztése a Rába irányába A sport-, szabadidős és rekreációs funkciók bővítése A városi kulturális-, oktatási és egyéb közintézmények korszerűsítése 2-7. Falusias városrészek (jelentős a hasonlóság a településrészek jellegében, ezért a városfejlesztési stratégiai célok egységesek a településrészekre) A városrészek távlati célja a nyugodt, korszerű vidéki jellegű lakó- és rekreációs környezet fenntartása, fokozatos továbbfejlesztése. A városrészek távlati célhoz kapcsolódó, a stratégia által elérendő céljai: - Vidéki turizmus megjelenése, bővülése (falusias turisztikai kiszolgáló létesítmények és szolgáltatások, pl. szálláshelyek, lovas-, kerékpáros-, gyalogos pihenők, információs táblák), - Vonzó, rendezett közterületek és zöldfelületek fenntartása, - Hiányzó infrastruktúra-elemek pótlása (elsősorban szennyvíz), - Városközpont elérésének javítása, - Városrészi identitás megőrzése, (közösségszervezés-, fejlesztés, kisközösségi terek), - Társadalmi összetartás erősítése (a lakosság intenzívebb „bekapcsolása” a város életébe). Az egyes városrészekben megvalósuló kulcsprojektek: Máriaújfalu: - Új építési telkek kialakítása - Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Rábafüzes és Jakabháza: - Rábafüzesi volt határőr laktanya hasznosítása (önkormányzati idegenforgalmi szálláskapacitás, esetlegesen intézmény elhelyezése) Farkasfa: - Vízminőség-javítás (folyamatban) - Szennyvízelvezetés és -tisztítás (várhatóan kiskapacitású egyedi tisztítómű)

bérlakás,

144

Szentgotthárd


5.3. Beavatkozások - akcióterületek kijelölése

18. térkép: Akcióterületek térképi lehatárolása (forrás: saját szerkesztés)

5.3.1.

Városközpont akcióterület

Akcióterület lehatárolása A fejlesztések a városközponti, belvárosi akcióterületen belül valósulnak meg, amelynek határai a következőek: Városközponti akcióterület (Füzesi u. páratlan; József A. u. páratlan; Széchenyi u. páratlan; Arany J. u. páros; Honvéd u. páratlan; Tompa M. u. páros; István király u. páratlan; 17. út; Termálfürdő telekhatár 12/1 és 12/2; Rába folyó által körülhatárolt terület). Fejlesztési célok A közszféra, civil- és magánszféra együttműködésével Szentgotthárd városközpontjának funkcióbővítő és funkcióerősítő megújítása, amely révén vonzóbb közösségi, kulturális, idegenforgalmi, közigazgatási és kereskedelmi szolgáltató városközpont alakul ki. A tervezett fejlesztések az alábbi funkciókat érintik.

145

Szentgotthárd


A) Gazdasági funkció A terület értékei és problémái A XVIII. században emelt épület rendeletetése, tulajdon viszonyai és állaga is többször változott. Míg korábban a földszinten kávéház működött, jelenleg három üzletre oszlik az alapterület. Az emeleten lakások találhatók ma is. Az épület többször átépült. A vegyes tulajdonosi szerkezet kialakulása óta a felújítások sajnos csak részlegesek voltak, a kivitelezés minősége változó az építészeti megjelenés pedig egyenetlen. Az utcai homlokzaton mindezek klasszikus tünet együttesét lehet megfigyelni (eltérő színezések, eltérő korú és anyagú nyílászárók, spontán alakuló reklám feliratok, vizesedő lábazat, a sokszoros mázolástól alakját veszett párkányok és nyílászáró profilozások). Nem biztosított az üzletek akadálymentesített megközelítése sem. Az épület teljes, külső-belső renoválása sajnos most sem lehetséges egy ütemben. A civil és vállalkozói partnerségben megvalósuló városmegújítás keretében végre összehangolt tervezési és kivitelezési munka folyhat. A pályázat révén megvalósuló célok között a rendeltetések funkcióbővítése és az akadálymentesítés is fontos szereppel bír. Tervezett beavatkozások/projektelemek 1. ÁFÉSZ Vas-műszaki és Mezőgazdasági Szaküzlet és könyvesbolt homlokzat felújítása (Széll Kálmán tér 14., hrsz.: 1363) A projekt célja a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység infrastrukturális hátterének javítása, funkcióbővítés. A cél megvalósításához szükséges tervezett tevékenység a „bevásárló utca”, valamint sétálóutca mentén megjelenő üzlethelyiség, mint speciális megjelenési forma külső felújítása és korszerűsítése. A tervezett tevékenységek eredményeként az épület főhomlokzata teljesen megújul, amely tartalmazza a korszerű hő- és talajnedvesség elleni szigetelést. Az akadálymentesítés érdekében történő bejárati portálok cseréje révén ugyanis az amúgy is rossz állapotú felületek puszta javítgatása nem lenne célszerű. Mivel a városközpont műemléki környezetben álló, utcaképi jelentőségű épületéről van szó, az érintett örökségvédelmi hatóság részleges felújításhoz nem is járulna hozzá. Az elvégzendő feladatoknak egy része finanszírozható pályázati támogatással, az abból kimaradó részt az önkormányzat egészíti ki. A felújítással nem a XVIII. századi hangulatra hasonlító megjelenés elérése a cél, hanem a korabeli autentikus építőmesteri technológiák révén a környezet életminőségét emelő erő újjáélesztése, amely további homlokzatmegújításokat ösztönözhet a városközpontban. Új gazdasági funkcióként a könyvesboltban országos internetes jegyrendelési pont kerül kialakításra. A tervezett tevékenységek nem engedélykötelesek, megvalósításra készen állnak. 2. Önkormányzati tulajdonú virágbolt homlokzat felújítása (Széll Kálmán tér 14., hrsz.: 1363) Az 1. projektelemhez kapcsolódó fejlesztés során tervezett tevékenység a Széll K. tér 14. szám alatti tömb utcafronti külső homlokzatának felújítása. Az épület déli szárnyának földszintjén található virágbolt önkormányzati tulajdonban van, a bérletbe adott ingatlan felújításának pályázati támogatáshoz szükséges önrészét az önkormányzat biztosítja. A virágbolt bejárati szélfogójának átépítése kielégíti az akadálymentes közlekedés, a csapadékvíz távoltartásának és a hőszigeteléssel szemben támasztott követelményeket. A földszint felett található lakások támogatáshoz kapcsolódó önrészét a tulajdonosok biztosítják. A tervezett tevékenységek nem engedélykötelesek, megvalósításra készen állnak.

146

Szentgotthárd


B) Közösségi funkció A terület értékei és problémái 1183-ban a III. Béla által Franciaországból betelepített ciszterciták felépítették kolostorukat (a mai színház alapjait), majd az 1605-ben felrobbantott kolostort Széchy György, kalocsai érsek újjáépítette és plébániatemplommá tette, amelyet később magtártemplomként használtak. Jelenlegi állapotát az 1980-as években nyerte el. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület által működtetett multifunkcionális közösségi és kulturális központ szervezi a város kulturális és közösségi életét, valamint az idegenforgalmi tevékenységét is. A színházi funkció keretében felnőtt és gyermek színházi előadások, koncertek szervezésére kerül sor. Aulája Városi Galériaként kiállítások szervezésére és előadások, szemináriumok, fogadások helyszíneként használt. A Turisztikai Információs Központi funkció a központ, mint közösségi épület legújabb funkciója. A Központ kialakítására pályázati támogatásból került sor 2007-ben (CADSES Interreg III.B CHIRON projekt – Szentgotthárd a magyarországi barokk út kapuja). A színpad padlózata erősen megkopott felújítása elengedhetetlen, a hozzá tartozó öltözők, vizesblokkok felújítására az épület 20 évvel ezelőtti építése óta nem került sor. Az idősek és a kisgyermekes megkérdezettek fontosnak tartják, hogy a közlekedés akadálymentes legyen az épületben (nagyon sok a lépcső, ez az idősek mozgását nehezíti, babakocsival szinte képtelenség az épületen belül közlekedni). Sokan megfogalmazták azt a véleményüket is, hogy nagyon sok olyan rendezvény van, ahová szívesen eljönnének, viszont kisgyermeküket, unokájukat is magukkal kell, hogy hozzák, viszont nincsen megoldva a kisgyermekek felügyelete, foglalkoztatása. A Városi Galéria kialakítása színvonalas helyet biztosít kiállításoknak, viszont csupán képeket, szobrokat lehet itt bemutatni, nem túl nagy alapterületen. Ennek növelését tartják szükségesnek, illetve olyan kiállítási installáció biztosítását, ahol esetleg más jellegű dolgokat is ki lehet állítani, mint pl. kéziratok, könyvek, tájtermékek. Az épület hőközponti berendezése nagyon elavult és működése sem biztonságos és energiapazarló módon működik. Szükséges a szellőzőgépek modernizációja is. A külső és belső vízvezetékek elhasználódtak, a tűzoltó víz hálózat sem felel meg az elvárásoknak, nem biztosítja a teljes nyomást, mert valahol csőtörés van a rendszerben. A belső vízhálózat teljesen elavult, nem a XXI. század színvonalát biztosítja. A HMV ellátás villamos fűtésű bojlerekkel történik. Melegvíz-ellátás csak az öltözőkben és a büfében van. A vizesblokkokban csak hidegvíz-ellátás került kiépítésre. A szaniterek teljesen elhasználódtak. Szükséges a villamos hálózat felújítása is, illetve a gépészeti felújítások nyomán létrejövő eszközök megfelelő villamos táplálása. Tervezett beavatkozások/projektelemek 1. Multifunkcionális közösségi és kulturális központ funkcióbővítő és energiahatékonysági felújítása (Széll Kálmán tér 7., hrsz.: 23) A projekt célja a központ funkcióinak megerősítése mellett új közösségi funkciók kialakítása és az épület energiahatékonyságának javítása, kulturális örökség megőrzése. A tervezett fejlesztés során megtörténik a színpad, a hozzá tartozó öltözők és a vizesblokkok felújítása. Tervezett tevékenység a hő központi berendezés és a szellőzőgépek modernizációja, a külső víz- és csatorna vezeték szakasz cseréje. Az épületben HMV előállítására fűtési puffertárolós frissvízmodulos napkollektoros, távhő és villamospatron kiegészítésű rendszer épül ki. A fejlesztést követően az épület akadálymentesített megközelítése is biztosított lesz a nehéz domborzati és építészeti adottságok 147

Szentgotthárd


(szintkülönbségek, műemléki védettség) ellenére is. A Városi Galéria funkcióbővítése az aulához tartozó kisebb helyiség (büfé) felújításával, leválasztható szekcióteremmé alakításával valósul meg. Ugyancsak funkcióbővülést hozhat a tervezett gyermeksarok létrehozása (rendezvények alkalmával felügyelet biztosításával, helyszíne adott, eszközbeszerzést igényel), valamint az épület szintjeinek akadálymentessé tétele. A tervezett tevékenységekhez szükséges elvi engedélyezési terv rendelkezésre áll. Előzetes konzultáció történt a szakhatóságokkal, kiemelten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, mivel az épület műemlék. C) Közterületek fejlesztése (városi funkció) A terület értékei és problémái A városközpont területén három játszótér található. Két felújított játszótér a Polgármesteri Hivatal mögött, a Várkertben helyezkedik el. Az I. ütem 2005-ben épült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által nyújtott támogatásból. A II. ütem kialakítására 2008-ban a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács CÉDE pályázatából került sor. A koncepció szerint az I. ütem egy fiatalabb, a II. ütem pedig egy kicsit idősebb korosztály igényeit hivatott kiszolgálni. A Várkert - Szentgotthárd legjelentősebb zöldterülete – a barokk műemlék-együttes: barokk templom, kolostor, ún. magtár templom, a mai színház és Turisztikai Információs Központ, termálfürdő épületei körül helyezkedik el. A játszóterek így Szentgotthárd frekventált, városközponti területén, a Várkerten áthaladó gyalogos és kerékpáros ösvények mentén találhatók. A harmadik játszótér felújítására még nem került sor, ez a játszótér a Mártírok és Széchenyi úti társasházak közötti kis füves területen található és mindössze két játszóelemből áll pillanatnyilag. A funkció megerősítése és bővítése szükséges. A Füzesi úton a meglévő parkolók aszfalt burkolata töredezett, használatuk balesetveszélyes, a parkolókhoz vezető útszakasz kialakítása nem felel meg a szabványoknak. Szentgotthárd legnagyobb zöldfelülete a műemléki környezetben található Várkert (kolostorpark) két részből áll: egyik fele a rekonstruált barokk kert, amelynek I. üteme 2003ban pályázati támogatásból megvalósult, a II. ütemben kerülne kialakításra a barokk-korra jellemző útvesztő. Tervezett beavatkozások/projektelemek 1. Mártírok úti játszótér felújítása A projekt célja az EU szabványoknak megfelelő köztéri játszótér kialakítása elsősorban a kisgyermekes családok számára. A tervezett fejlesztés során megerősítésként új játszóeszközök telepítése szükséges (homokozók, hinták, csúszdák, mászókák, rugós játékok) a hozzájuk tartozó (jelenleg hiányzó) ütéscsillapító burkolatok kiépítésével. Funkcióbővítésként a terület parkosítását, a jelenleg is használt burkolatlan gyalogosösvények kiépítését, növényzet telepítését és parkbútorok kihelyezését tervezi az önkormányzat. Nem engedélyköteles tevékenység, így a tevékenység megvalósításra kész. 2. Parkolók kialakítása a Füzesi úton, kapcsolódó belterületi útszakasz felújítása A projektelem célja a rehabilitált közterületekhez és intézményekhez kapcsolódva 68 db parkolóhely felújítása és átalakítása összesen 1 507 m2 nagyságú területen. A parkolók kialakítása engedélyköteles, melyekhez a tervek már rendelkezésre állnak. 148

Szentgotthárd


3. Színház és a Templom közötti közterület átalakítása A projekt célja a közterület rehabilitációja, tereprendezése, a várkert zöldfelületeihez való illeszkedésének megvalósítása. A projekt során a Várkert (kolostorpark) fejlesztésének II. ütemeként kialakításra kerül a barokk-korra jellemző útvesztő - épített sétányokból -, amelyek a termálpark felé veszik az irányt. Az útvesztőben helyet kaphatnak szép posztamenseken elhelyezett szobrok is, és a barokk kertet lezáró nagy körben egy szökőkút is. A II. ütem is formanövényekkel és nyírt sövények közötti utakkal kerül kialakításra. A park másik része a felújításra váró angolkert. A Várkert zöldfelületei a Színház és a templom közötti, valamint a templom előtti térre is kiterjednek. A templom melletti sáv jelenleg elhanyagolt, bokrokkal benőtt, a színház melletti terület a nyári időszakban felépített színpaddal szabadtéri rendezvények színtere, a színpad felújításra szorul. A színház akadálymentes megközelítése érdekében is szükséges tereprendezést végrehajtani a területen. A tervezett tevékenységek nem engedélykötelesek, megvalósításra készen állnak. 4. Szelektív hulladékgyűjtők kialakítása A projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése az akcióterületen, a környezetvédelmi tevékenység további erősítése. A hulladékgyűjtők telepítésére a projekt helyszínein kerül sor: Polgármesteri Hivatal, Multifunkcionális Közösségi és Kulturális Központ, Mártírok úti játszótér; Széll Kálmán tér 14., Füzesi úti parkoló. Kutyaürülék-gyűjtők kihelyezése a kutyasétáltatás szempontjából frekventált helyszíneken szükséges: Várkert, Mártírok úti játszótér stb. A hulladék szelektív gyűjtése hulladékgyűjtő szigetek (konténeres) kialakításával és „sárga” zsákos rendszerben a város teljes közigazgatási területén megoldott. A funkció megerősítése utcai szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakításával erősíthető. A kommunális hulladék elszállítása hetente kétszer, a biohulladék szállítása hetente, az utcai gyűjtők ürítése naponta történik. A lomok ingyenes, ideiglenes jellegű – az új törmeléklerakó megépüléséig történő – átvétele, valamint a törmelék térítés ellenében való átvétele az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat telephelyén történik. Nem engedélyköteles tevékenység, így a tevékenység megvalósításra kész. D) Közszféra funkció A terület értékei és problémái A Polgármesteri Hivatalon a teljes tető héjazat cserére szorul, mivel a folyamatos javítgatások eredményeként olyan vegyes cseréppel fedett tetőfelület alakult ki, hogy a cserepek nem tudnak egymáshoz illeszkedni, így még az ép cserepek mellett is bejut a csapadék a padlástérbe. Az ablakok befelé-kifelé nyíló szárnyakkal készültek, így a homlokzati vakolat síkján elhelyezett külső részek az időjárási viszontagságoknak erősen kitettek. Az épület energiahatékonysága nagymértékben javulna hőszigetelő ablaküveg beépítésével. Az épület egyik infrastrukturális és funkcionális hiányossága az akadálymentesítés hiánya.

149

Szentgotthárd


Tervezett beavatkozások/projektelemek 1. Polgármesteri Hivatal megújítása (Széll Kálmán tér 11., hrsz.: 26) A projekt célja a polgármesteri hivatal műemlék épületének állagmegóvása, akadálymentesítése, funkciójának megerősítése, bővítése, megközelíthetőségének javítása útfelújítással. A projekt keretében a tetőszerkezet komplex felújítása, zárófödém utólagos hőszigetelése, valamint a fűtött terek homlokzati nyílászáróinak felújítására és hőszigetelési képességük fokozására kerül sor. Az oldalsó, déli bejáratnál kialakítandó akadálymentes bejáraton érkező fogyatékkal élő és egészséges ügyfelek, babakocsival érkező kismamák már közvetlenül a bejáratnál intézhetik okmányirodai ügyeiket, a megnyitott folyosón keresztül valamennyi földszinti hatósági irodát elérhetik Elhelyezésre kerül egy ügyfélszolgálati pult is, ahol segítséget, nyomtatványokat kaphatnak a porta szolgálattól. Az emeleti hatósági irodák pl. gyámhivatal, lakásügy, adócsoport, építéshatóság ügyintézőit a portás hívja le szükség esetén a földszinti helyiségbe. A közigazgatási funkció szempontjából komoly igény, hogy a szolgáltatás és funkcióbővítés, valamint akadálymentesítés a felvázolt formában megvalósuljon. A megközelíthetőség javítása érdekében az épület mögött parkolókhoz vezető útszakasz felújítása is megtörténik. A tervezett tevékenységek megvalósításához elvi engedélyezési terv rendelkezésre áll. Előzetes konzultáció történt a szakhatóságokkal, kiemelten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, mivel az épület műemlék. E) Kiegészítő elemek Tervezett beavatkozások/projektelemek 1. Lokálpatriotizmus erősítése A projekt tevékenységei az alábbiakra helyezik a hangsúlyt: - A város, amely kaput nyit a kulturális kalandokra - Embléma: Gotthárd-barát - Hagyományőrzés: Nemzetiségiek jelentős hatással vannak a térség kultúrájára-helyi sokszínűség, szellemi gazdagság, hagyományaik, szokásaik, nyelvi és nemzeti identitásuk. Szentgotthárd és térsége jelenleg részben feltárt, katalogizálatlan szellemei örökségének (pl. szokások, népi mesterségek, gasztronómiai szokások) felkutatása, összegyűjtése, életben tartása és fenntartható megőrzése - Jövőkép nem alakítható ki a múlt ismerete nélkül: A múlt felkutatása, bemutatása, épített örökség (Magtár-templom, ciszterci kolostor, Barokk templom, Temetőkápolna, Barokk kert), szellemi örökség - Elsődlegesen szentgotthárdi fiatalok bevonása a kulturális programok szervezésébe, lebonyolításába, ezeken keresztül olyan információk és hatások érik őket, melyből a városszeretet és a településhez való kötődésük elmélyül. - Országzászló felállítása éjszakai megvilágítással - Az apátsági épület (Polgármesteri Hivatal) földszinti belső udvarának bemutatása Nem engedélyköteles tevékenység, így a tevékenység megvalósításra kész.

150

Szentgotthárd


2. Természetes, zöld város A projekt tevékenységei az alábbiakra helyezik a hangsúlyt: - embléma: Godó-mókus (bevezetése a köztudatba) - Szentgotthárd városa régóta harcol a környezetszennyezés ellen (Rába, szemétégető. A város, aki megküzdött a tiszta vízért és levegőért! Ezt a tudatot erősíteni kell. - három országot érintő natúrpark, natúrpark legfontosabb célja: természeti kincsek megőrzése, ember és természet harmonikus együttélésének biztosítása - az Őrség kézzelfogható közelsége: természeti értékek, a tájtermékek megjelenése - a Rába-völgy központja : Rábai vízi turizmus kiinduló állomása - Szentgotthárd, a nyitott kapu a természeti kalandokra: aktív turizmus: bakancsos, kerékpáros, lovas-, vízi és horgász, vadászturizmus - wellness turizmus Nem engedélyköteles tevékenység, így a tevékenység megvalósításra kész. 3. Ismeretterjesztő táblák és emléktábla állítása Ismeretterjesztő táblák állítása a műemlék és helyi védettségű, kiemelt épületekhez, illetve a templom előtti hársfasorhoz emléktábla állítása. (Kováts Antal városbíró ültettette 1879-ben Ferenc József és Erzsébet királyné házasságkötésének 25. évfordulójára.) 4. Harangjátékkal kombinált köztéri óra A fejlesztések az alábbi partnerek segítségével valósulnak meg: Projekt partner 1: Pannon Kapu Kulturális Egyesület (kiegészítő elemek megvalósítója). Projekt partner 2: ÁFÉSZ (A1 projektelem megvalósítója). Tervezett költségvetés projektelemenként ÁFÉSZ Vas-műszaki és Mezőgazdasági Szaküzlet és könyvesbolt homlokzat felújítása

7 000 000 Ft

Önkormányzati tulajdonú virágbolt homlokzat felújítása

4 000 000 Ft

Multifunkcionális közösségi és kulturális központ funkcióbővítő és energiahatékonysági felújítása Mártírok úti játszótér felújítása Parkolók kialakítása a Füzesi úton, kapcsolódó belterületi útszakasz felújítása

226 000 000 Ft 6 500 000 Ft 36 000 000 Ft

Színház és a Templom közötti közterület átalakítása

3 500 000 Ft

Szelektív hulladékgyűjtők kialakítása

1 000 000 Ft

Polgármesteri Hivatal megújítása

117 000 000 Ft

Lokálpatriotizmus erősítése

7 500 000 Ft

Természetes, zöld város

7 500 000 Ft

Összesen:

416 000 000 Ft

151

Szentgotthárd

5.3.2.


Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület

Akcióterület lehatárolása A terület a városközponttól illetve a polgármesteri hivataltól keletre helyezkedik el, a következő utcák határolják: 17. út – István király u. páros oldala – Kossuth Lajos u. páratlan oldala – Zsida patak – Rába folyó – Termálfürdő telekhatár 12/1 és 12/2. Indokoltság A város korábbi ipari súlya mára jelentősen lecsökkent a nagy ipari vállalatok megszűnésével (Kaszagyár, Selyemgyár, Falco), a fejlődés tengelye így az egyedi táji, környezeti és kulturális adottságoknak megfelelően az idegenforgalmi fejlesztések felé mozdult el. A térség idegenforgalmi adottságai rendkívül jók: egyedülálló környezeti adottságok, vonzó táj, számottevő kulturális emlék, jelentős termálvízkincs, a hármashatár jellegből adódó kedvező földrajzi helyzet. Az idegenforgalmi szolgáltatások szűkössége, fejletlensége miatt azonban eddig jelentősebb kereslet-növekedésre nem lehetett számítani. A térség idegenforgalmi lehetőségei: a földrajzi fekvés adta előnyök, természeti és kulturális értékek, elsősorban a műemlékvárosokhoz és a falusi turizmushoz kapcsolódóan eddig kihasználatlanok maradtak. A lehatárolt akcióterület az egészség- sport- és rekreációs lehetőségek sorát biztosítja a közelmúltban megvalósított fejlesztések segítségével. Az újonnan kialakított szolgáltatások – a Termálfürdő, a hozzá kapcsolódó Szálloda valamint a Sporttelep tervezett fejlesztései elindították a várost azon a fejlődési pályán, amely az általa kitűzött, az idegenforgalmi fejlesztések irányába mutató célok megvalósulását hivatottak megalapozni. Az 500 fő befogadására képes konferencia termet biztosító újonnan épített szálloda lehetőséget biztosít a hivatás- illetve konferencia turizmus elindítására összekapcsolva a meglévő városi, városkörnyéki idegenforgalmi szolgáltatásokkal. A megindult fejlődés azonban egyelőre nem érheti el célját, hiszen hiányzik az idegenforgalom további infrastruktúrája. A létrehozott, jelenleg rendelkezésre álló intézmények így nem tudják maximálisan betölteni funkciójukat, nincs mire épülniük. Az ide érkező turisták számára nem áll rendelkezésre széleskörű szolgáltatások rendszere, pl. cukrászdák, eszpresszók, éttermek, szórakozóhelyek, különböző látványosságok (pl. pálinkafőzde). Méltatlanul nincs kihasználva a város egyik legfontosabb adottsága, a három határ jelleg, nem létesült még az értékeket bemutatni hivatott népművészeti múzeum. Az akcióterületen található intézmények a város gazdasági funkcióit erősítik, elsősorban idegenforgalmi - egészség- sport- és rekreációs - szolgáltatásokkal valamint a konferenciaturizmus elindításával. A terület értékei és problémái A területen egy helyen, egymás mellett található a termálfürdő, hozzá kapcsolódik a közelmúltban épített szálloda (most már fizikailag is, egy, a vendégek kényelmét szolgáló átkötő folyosó segítségével), a két intézmény közelében helyezkedik el a Városi Sporttelep valamint a területén található Ifjúsági Park. 152

Szentgotthárd


St.Gotthard Spa & Wellness (hrsz.:12/1) (Honlap: www.termalpark.hu) 2007-ben készült el a város új termálfürdője, mely a városközpontban, a barokk templom és színház közelében, a Rába folyó partján található. A fürdő 3 beltéri és egy kültéri termál medencével valamint széleskörű szolgáltatásokkal várja vendégeit; szépségápolási, gyógyászati és wellness és fitness programokat kínál. A fürdő a város oktatási intézményeivel partner kapcsolatot épített ki, 25 méteres sportmedencéje lehetőséget nyújt az iskoláknak az úszásoktatásra, a város és agglomerációjának fiataljai ide járnak rendszeresen sportolni. A St.Gotthard Spa & Wellness termálfürdőt a Gotthárd-Therm Kft. irányítja, mely a város 100 %-os tulajdonában van. Gotth’Art Wellness & Conference Hotel (hrsz.:12/2) (Honlap: www.gottharthotel.com) 2009 novemberében nyitotta meg kapuit a termálfürdő mellé épült 4 csillagos hotel, amely 260 férőhellyel, 300 fős konferencia teremmel, illetve további három kisebb konferencia teremmel rendelkezik. Infrastrukturális kiépítettségének színvonala lehetővé teszi a konferencia turizmus elindulását, amely a város egyéb adottságaira – határmenti jellegére és partnerkapcsolataira – építve jelentős idegenforgalmi kereslet-növekedést prognosztizál. Problémák, hiányosságok A megépült termálfürdő és a hozzá kapcsolódó szálloda jelentős turisztikai vonzerőt jelent a város számára, azonban nincs olyan kapcsolódó infrastruktúra, mely az ideérkező turisták számára lehetővé tenné, hogy valóban megismerjék és kihasználják a település illetve a térség egyedülálló adottságait. A már meglévő szolgáltatások is bővítésre szorulnak, a fürdő kültéri kapacitása a nyári időszakban igencsak túlterhelt, a vendégek nem tudják kihasználni a jó időt. A fürdő környékén nincs megfelelő sétáló környezet kialakítva annak ellenére, hogy a Rába partja erre tökéletesen alkalmas lehetne. A Rába partján található védművek a megváltozott árvízvédelmi helyzet miatt ma nem felelnek meg a vonatkozó jogszabály követelményeinek. Sportolási szempontból ideális a terület, a fürdő kínálta lehetőségeken kívül a sportturizmus épül a Rába adta lehetőségekre (a nyári szezonban heti rendszerességgel szerveznek vízitúrákat), valamint a Sporttelep erre a célra kialakított területeinek kihasználására. A fürdő melletti területek azonban - a 04/7 hrsz.-ú, önkormányzati tulajdonú ingatlan, 03 hrsz.-ú volt szennyvíztisztító jelenleg kihasználatlanul, inkább hátráltatják az ez irányú fejlődést. A város fejlesztési elképzelései szerint ezen ingatlanok a fürdő, illetve a sporttelep további fejlesztésével fontos idegenforgalmi fejlesztési területet jelentenek, üdülőterület, falusi apartman házak kialakítására vannak kijelölve.

153

Szentgotthárd


Sporttelep (hrsz.: 04/8) és Ifjúsági Park (hrsz.: 93/2) Működtetéséért és fenntartásáért jelenleg az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat a felelős. Az Ifjúsági Cselekvési Terv Szentgotthárd Város Ifjúsági koncepciójához 2007 – 2009 című fejlesztési dokumentum szerint a Városi Sporttelep fejlesztése fontos a kihasználtság növelése, illetve a helyi ifjúság sportolási lehetőségeinek biztosítása érdekében. A javasolt fejlesztés az alábbi elemekből áll: műfüves pálya építése, mellé teniszpályák létrehozása, a sportpálya köré rekortán borítású futópálya kialakítása, az Ifjúsági Park játszóelemeinek további feljavítása, illetve a tekepálya legalább szinten tartása. Kapcsolódó pályázat folyamatban. Problémák, hiányosságok A városi sporttelep adottságai jók, a pálya minősége lehetővé tenné a magasabb kihasználást. Ezt azonban akadályozza a kiszolgáló létesítmények jelenlegi rossz állapota, súlyos hiányosságai. Az edzőpálya jelenleg nem rendelkezik lelátóval, illetve nincs futópálya sem. Az öltözők, illetve a szertár olyan rossz minőségű, hogy emiatt a sporttelep komolyabb bajnokságoknak nem tud otthont adni. A megfelelő kihasználás biztosíthatósága érdekében szükséges a kiszolgáló létesítmények fejlesztése, melynek megvalósítását követően a sporttelep üzleti alapon is működtethetővé válik, vonzereje nő. A nagyobb kihasználás pedig felveti a szálláskérdést is, mely generálja az akcióterületen megvalósítandó fejlesztéseket, ezáltal a város fő célkitűzéseinek megvalósulását, a szállás-helyek bővítését, idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését. Szabályozás, tulajdonviszonyok és érintettek Az akcióterületen elhelyezkedő ingatlanok döntő többségüket tekintve az önkormányzat tulajdonában illetve vagyonkezelésében vannak. A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat és hasznosításuk tervezett módját az alábbi táblázat tartalmazza:

154

Szentgotthárd


Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület Vagyonkezelő

Forgalomképesség21

Megtartandó (X)

Bontandó (X)

Funkcionális változtatása szükséges (X)

Hrsz.

Rendeltetése

Terület (m2)

7/8

közút

2929


3

X

7/9

Szennyvíz-átemelő (közműlétesítmény)

50


3

X

12/1

Beépített terület (termálfürdő)

18.532

Szentgotthárd Város Önkormányzata, Gotthárd Therm Kft.

1

X

12/3

Zöldsáv Építési terület

4362


1

X

04/7

Építési terület

34.869


1

X

04/8

Szántó, gyep, rét

24.270


2

93/1

Szivattyúház

90


2

93/2

sportlétesítmény

21.032

Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat

2

94

beépítetlen

3066


1

X

Fejlesztendő (X)

X

X X

23. táblázat: Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület önkormányzati tulajdonai (forrás: önkormányzat)

21

Forgalomképes (1), korlátozottan forgalomképes (2), forgalomképtelen (3)

155

Szentgotthárd


A város a fejlesztések megvalósításához az akcióterületen több ingatlan megvásárlását is tervezi. A tulajdonosokkal a vásárlási igényről szóló egyeztetések megkezdődtek, azonban az előkészítési folyamat várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe. Az akcióterületen kiépíteni tervezett új töltésszakasz által védeni kívánt terület legnagyobb részét a 04/7 hrsz-ú ingatlan képezi, amely önkormányzati tulajdonban van, területe 3 ha 4.869 m2. A tervezett új töltésszakasz érinti továbbá a 04/3 hrsz-ú ingatlant, amely magántulajdonban van. Kis mértékben érintett továbbá a 04/8 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú ingatlan, ezen belül ennek „a” alrészlete (2.696 m2) és „c” alrészlete (2.394 m2). Az „a” részlethez, mint fejlesztendő területhez a sport funkció tartozik. A 05 hrsz-ú terület állami, a 03/, 06/1 és 06/2 hrsz-ú területek magántulajdonban vannak, a fejlesztés megvalósításához szükséges e területek megvásárlása. Fejlesztési célok: - Gyógy- és wellness szolgáltatás fejlesztése, a termálfürdő szolgáltatásait középpontba helyező széleskörű, kiterjedt szolgáltatás-rendszer létrehozása, amely az egészségügyi, rekreációs- és sportolási lehetőségeken túl épít a meglévő természeti adottságokra, kulturális értékekre, épített környezeti értékekre is - Fürdő szabadtéri területek fejlesztése - a termálfürdő kültéri kapacitás bővítése - Szálláskapacitás bővítése a fürdő fejlesztési területen falusi jellegű apartman házak, üdülőövezet létrehozásával - A Városi Sporttelep kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése, a terület alkalmassá tétele a lakosság, valamint a sportesemények alkalmából ideérkező vendégek fogadására Tervezett beavatkozások/projektek 1. A Rába akcióterületet érintő töltésének kiépítése A Rába jobb és bal parti I. rendű védművei (töltések, árvédelmi támfalak) 1982-84. között épültek ki. E védművek ma nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, a megváltozott árvízi helyzet miatt nem nyújtanak kellő biztonságot. A töltést az akcióterület oldalán több helyen magasítani, egyes helyeken pedig meghosszabbítani szükséges. A Füzesi úti Rába hídtól (04/7 hrsz-ú terület É-i részétől) a Zsida patakig egyáltalán nincs megépített töltés. A meglévő szakasz felújítására, illetve a hiányzó részek megépítésére a város pályázatot nyújtott be KEOP pályázati kiírás (KEOP 2009-2.1.2. pályázati konstrukció) keretén belül. A pályázatot nem támogathatónak ítélték, mivel a kiírás egyik kritériumának a tervezett fejlesztés nem felelt meg, ugyanis a fejlesztés által érintett terület állandó lakosságszáma (0) nem érte el a minimum követelményt. Az akcióterület lakosságszáma azonban - a KSH Népességstatisztikai Főosztályától kapott adatok alapján (2009. december) – már 104 főt jelent. Ezen kívül az akcióterületen a már megvalósult és a tervezett fejlesztések beruházási értéke magas, továbbá az ott dolgozók növelik az érintett/védendő személyek számát. Amíg a töltés nem kerül kiépítésre, addig a szóban forgó területet nem lehet belterületbe vonni, így nem lehet rá építési engedélyt sem kapni. A beavatkozás célja: A Füzesi úti Rába hídtól (04/7 hrsz-ú terület É-i részétől) a Zsida patak becsatlakozásáig a Rába jobb parti kiépítése, rendezése. A töltés kialakítása sétánynak illetve sportolásra (futásra) alkalmas kavicsozott vagy szilárd útburkolattal történne a tervek szerint, a fejlesztés az akcióterület egyik fő célkitűzését, a sport funkció erősítését szolgálná. A töltés megépítésével, illetve a terület belterületbe vonásával a fürdő fejlesztési terület részét képezné.

156

Szentgotthárd


Fürdő fejlesztési területen termálfürdő kültéri kapacitás bővítése, szálláskapacitás bővítése a fürdő fejlesztési területen falusi jellegű apartman házak, üdülőövezet létrehozásával. A Városi Sporttelep kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése, a terület alkalmassá tétele a lakosság, valamint a sportesemények alkalmából ideérkező vendégek fogadására. 2. Városi Sporttelep, Ifjúsági Park fejlesztése Műfüves labdarugó pálya, mellé teniszpályák létrehozása, a sportpálya köré rekortán borítású futópálya kialakítása, az Ifjúsági Park játszóelemeinek további feljavítása, illetve a tekepálya legalább szinten tartása + kiszolgáló létesítmények fejlesztése (öltözők, szertár, szállás). A fejlesztés tervezett forrása: NYDOP funkcióbővítő pályázat forrásai. 3. Területvásárlás A fürdő fejlesztési területhez tartozó magánterületek megvásárlása. Jelenleg folyó beavatkozások (futó projektek) 1. St.Gotthard Spa & Wellness fürdő fejlesztése 300 M Ft-os futó projekt, melynek támogatása a Kormány 2008. évi központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról szóló 2054/2008. (V. 9.) határozat alapján valósul meg. Elemei: - A fürdő területéhez közvetlenül kapcsolódó 12/3 hrsz-ú terület szabadtéri fejlesztése – pihenőhelyek kialakítása, élmény-kaland jelleg kialakítása (4.300 m2-es alapterületen, 150 férőhellyel) (150 M Ft) - Eszközbeszerzés: a fürdő nyitása óta meg nem vásárolt eszközök, berendezések beszerzése, parkgondozáshoz szükséges eszközbeszerzés - Költségelőirányzat (költségbecslés): 12 000 000,- Ft - Marketing tevékenység- Költségelőirányzat (költségbecslés): 10 000 000,- Ft A projekthez engedélyezési terv rendelkezésre áll, jelenleg elbírálás alatt van, a vízjogi és létesítési engedély várható megadásának időpontja 2010. január. A kiviteli terv 2009. december végére készül el. Jelenleg folyik a közbeszerzési eljárás. A projekt befejezésének időpontja: 2010. június 30. A projekt folytatása is tervezett: a fürdő pályázik a gyógyvízminősítésre, melynek megnyerése érdekében kutatást, tanulmány-készítést kíván folytatni. Tervezett költségvetés projektelemenként 1. Rába parti töltés jogszabályoknak megfelelő kialakítása projektelemhez területvásárlás és kártalanítás

20 000 000 Ft

2. Rába parti töltés jogszabályoknak megfelelő kialakítása

170 000 000 Ft

3. Városi Sporttelep, Ifjúsági Park fejlesztése

280 000 000 Ft

Összesen:

470 000 000 Ft

157

Szentgotthárd

5.3.3.


Kaszagyári tömb akcióterület

Akcióterület lehatárolása A lehatárolt akcióterület a város szívében, a Lapincs és a Rába folyó találkozásánál helyezkedik el. A terület az alábbi utcák által határolt: Május 1. út páros oldala – Füzesi u. páros oldala – Hunyadi u. páros oldala. Indokoltság 1. fotó: Kaszagyár tömb területe

A volt kaszagyári terület, a körülötte elhelyezkedő üzlethelyiségek, keleti irányban a városi piac, illetve a terület északi részén, a Lapincs folyó túloldalán található Önkormányzati Közszolgáltató vállalat telephelye összefüggő tömböt alkot, a város közepén helyezkedik el. A két folyó találkozása ideális környezetet biztosít egy folyók által körülhatárolt, rendezett városközpont kialakításához, amely a mai méltatlan, pusztuló környezet helyett egy tiszta, modern, esztétikus és több városi funkciót biztosítani képes belvárossá fejleszthető. Szentgotthárd Város Önkormányzata városfejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme a felhagyott, használaton kívüli ipartelep többfunkciós hasznosítása. A Rába és Lapincs folyók találkozásánál fekvő városközponti területet a hármashatár térségében kulcsszerep betöltésre törekvő Szentgotthárd jövőbeli városközpontjává kell fejleszteni. A terület értékei és problémái Kaszagyár területe (1579/5 és 1579/6 hrsz) Szentgotthárd városközpontjában található a nagy múltra visszatekintő Kaszagyár (ma Szentgotthárdi Kaszagyár Rt.) 7 hektáros területe. A Szentgotthárdi Kaszagyár Rt. jelenleg felszámolás alatt áll, termelési tevékenység 2001 novembere óta nem folyik. Ez lehetővé teszi, sőt indokolja a terület felszámolását követő más irányú hasznosítást. Szentgotthárd Város Önkormányzata városfejlesztési stratégiájának egyik meghatározó eleme a felhagyott, használaton kívüli ipartelep többfunkciós hasznosítása, városközponttá fejlesztése. A kaszagyári tömb akcióterület a város jövőbeli szíve lenne, ezért a tervezett fejlesztésben kiemelt jelentősége van. A felszámolóbiztos és a város vezetése évek óta tudatosan és célirányosan dolgozik azért, hogy a terület ilyen irányú hasznosítása

158

Szentgotthárd


megvalósulhasson. A jelenlegi helyzet környezetvédelmi szempontokra tekintettel is mielőbbi megoldást követel. Szentgotthárd város északi határán 1997 óta ipari park működik, melyet egyebek mellett azzal a céllal hoztak létre, hogy a városban folyó ipari tevékenységeket ide koncentrálják, ezáltal a városközpont mentesítve legyen az ipari funkciójú területektől. A felhagyott iparterület felszámolását a Pecuniaagora Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1.), mint a Szentgotthárdi Kaszagyár, Mezőgazdasági Gép- és Fémtömegcikkgyártó Részvénytársaság „f.a.” (9970 Szentgotthárd, Május 1. út 4.) kijelölt felszámolója végzi. A cég felszámolása során környezeti kár felmérése megtörtént. A környezeti kár adatai a vonatkozó szakvélemény alapján később kerülnek feltöltésre. A felszámoló az ingatlant nyilvános pályázat útján kívánja értékesíteni, melyben szerepel, hogy a vételár megfizetése mellett a pályázónak szerződéses formában át kell vállalnia az eladótól az ingatlan együtteshez fűződő környezetvédelmi terheket és a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alatt levő, különösen a 14/2005. (IV.5.) NKÖM rendelet 19.§-ban megjelölt, épületekkel összefüggő korlátozásokat is (a területen két védelem alá eső épületet jelölt ki a hatóság). Az önkormányzat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatának megfelelően a védelem alá eső épületeket a szabályozásnak megfelelően, eredeti formájában kívánja felújítani és megőrizni. A területen található védett eszközparkot az önkormányzat a jövő generációk számára megőrizné, a Kaszagyár ipartörténeti emlékeinek bemutatására múzeumot kíván létrehozni.

2. fotó: Farkaskalapácsok a Kaszagyárban a gyár működési idejében (bal kép) és ma (jobb kép)

Hiányosságok, problémák A területen jelenleg semmilyen tevékenység nem folyik, az ingatlanon található épületek és eszközpark folyamatos degradációnak vannak kitéve.

159

Szentgotthárd


A területen található jelenleg is működő funkciók összefoglalása: Önkormányzati Közszolgáltató vállalat telephelye Az iparterületen az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat telephelye található (a hozzá tartozó gépparkkal együtt). A vállalat látja el a város köztisztasági feladatait (közterületek kézi és gépi takarítása, hó eltakarítás, síkosságmentesítés, parkfenntartási feladatok, illegális hulladéklerakások megszüntetése, építési törmelék, zöldhulladék összegyűjtésének biztosítása, közterületi hulladékgyűjtők ürítése és karbantartása, stb.).Az önkormányzat távlati célja, hogy az ipari tevékenységet végző szolgáltató az ipari parkba költözzön. Vörösmarty Gimnázium és kapcsolódó területek (bérbe adott területek) Pável Ágoston Múzeum hrsz:1584 Tulajdonos: Vas Megyei Múzeumok Szövetsége Magyarország egyetlen szlovén nemzetiségi múzeuma, a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum 1983-ban jött létre Gáspár Károly gyűjteményéből. A XX. század elején épült ún. stájer házban láthatók a múzeum néprajzi kiállításai, amelyek a Szentgotthárd környéki szlovének hagyományait, régi eszközöket, szerszámokat, valamint az őrségi és vendvidéki (kétvölgyi) fazekasság emlékeit mutatják be. Alpokalja Motel és Kemping A Motel és a Kemping területe jelenleg önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzat távlati célja: további fejlesztés szálláshely-bővítés a növekvő idegenforgalom számára. Városi piac Jelenleg is működő, magántulajdonban lévő terület, melyet a tervezett fejlesztések egyelőre nem érintenek. Hosszú távon azonban cél a terület megvásárlása és az fejlesztett akcióterületnek megfelelő átalakítása. A Rába folyó A Rába hazánk legromantikusabb és leggyorsabb folyója. A Szentgotthárd-Sárvári szakaszon a nyári szezonban heti rendszerességgel szerveznek vízitúrákat. Szabályozás, tulajdonviszonyok és érintettek A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok felsorolása és hasznosításuk tervezett módját a következő oldalon található táblázat tartalmazza.

160

Szentgotthárd


Kaszagyári tömb akcióterület Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

1102

SZVÖ

3

X

járda

248

SZVÖ

3

X

közterület

2155

SZVÖ

3

X

Széll K. tér 4.

Oktatási intézmény, sportlét.

5767

SzVTK Társulás

2

X

1377/1

Füzesi u.

Épület és udvar (Bérbe adott nem lakóingatlan)

998

SZVÖ

2

X

1377/2

Füzesi u.

közterület

1136

SZVÖ

3

X

1377/3

Füzesi u.

Bérbe adott nem lakóingatlan

998

ÖKV

2

X

1568/9

Füzesi u.

árok

1123

SZVÖ

3

X

1568/12

Füzesi u.

közút

1536

SZVÖ

3

X

Füzesi u.

Üzem és kemping (Kemping, Alpokalja Motel)

9211

ÖKV

1

Rendeltetés

Terület (m2)

1375/2

közút

1375/4 1376/1

Hrsz.

1376/2

1568/14

Utca, házszám

Értékesítendő (X)

Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejlesztendő (X)

X

X

X

22

Forgalomképes (1), korlátozottan forgalomképes (2), forgalomképtelen (3)

161

Szentgotthárd


Kaszagyári tömb akcióterület Hrsz.

Utca, házszám

Rendeltetés

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

1568/15

Füzesi u.

árok

2378

SZVÖ

3

X

1572

Hunyadi u. 14.

bérbe adott (autóbuszáll.)

2458

SZVÖ

2

közút

657

SZVÖ

3

X

lakás

65

ÖKV

1

X

49

ÖKV

1

X

39

ÖKV

1

X

24

ÖKV

1

X

56

ÖKV

1

X

40

ÖKV

1

X

86

ÖKV

1

X

52

ÖKV

1

X

64

ÖKV

1

X

1577 1578/2/A/1

Május 1. u. 2.


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejlesztendő (X)

X

1578/2/A/2

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/3

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/4

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/7

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/8

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/9

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/10

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/11

Május 1. u. 2.

lakás

1579/1

Hunyadi u.

beépítetlen

1241

SZVÖ

1

X

1581/A/3

Hunyadi u.

lakás

54

ÖKV

1

X

162

Szentgotthárd


Kaszagyári tömb akcióterület Rendeltetés

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

Hunyadi u.

közpark

482

SZVÖ

3

X

1589

Füzesi u.

Ipartelep (Önk. Közszolg. Vállalat telephelye)

9795

ÖKV

1

0221/2

Füzesi u.

közút

1408

SZVÖ

3

Hrsz.

Utca, házszám


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejlesztendő (X)

10. 1582

X

X

24. táblázat: Kaszagyári tömb akcióterület önkormányzati tulajdonai (forrás: önkormányzat)

163

Szentgotthárd


Fejlesztési célok: - A Rába és a Lapincs folyók találkozásánál fekvő városközponti terület fejlesztése, Szentgotthárd jövőbeli városközpontjává alakítása, többfunkciós hasznosítása: 1. Városközponti funkció kialakítása, a kulturális életnek, civil szerveződésnek helyet adó, a város idegenforgalmi, turisztikai életének központjaként funkcionáló területté alakításával 2. Városháza-közigazgatási központi illetve kulturális központi funkció kialakítása közigazgatás, városirányítás, politika, kultúra és a civil szféra területén, illetve eközigazgatás fejlesztés 3. Műemléki múzeumi funkció – múzeum létrehozása a volt Kaszagyár ipartörténeti emlékeinek bemutatására 4. Gazdasági funkció - üzlethelyiségek kialakítása, felújítása. Barnamezős terület rehabilitációjával kialakított új városközpont: új polgármesteri hivatallal és egyéb intézményekkel, lakóépületekkel, irodákkal, kiskereskedelmi és vendéglátói funkciókkal, sétányokkal, zöld felületekkel - Nyitás a Rába felé: szálláshely-bővítés, szolgáltatás-fejlesztés, kemping és csónakkikötő fejlesztése - A térségi közlekedési pontok egy helyre koncentrálása: az autóbuszpálya-udvar áthelyezése a GYESEV vasúti pályaudvar mellé, a helyén egy esztétikus belvárosi körforgalom kialakítása - Kaszagyári terület tömbösítése Tervezett beavatkozások/projektek 1. A Szentgotthárdi Kaszagyár Rt. „f.a.” felszámoló biztosa és a város vezetése évek óta közösen dolgozik annak érdekében, hogy a volt kaszagyári terület hasznosítására, környezeti tehermentesítésére megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. A város szerkezeti tervével összhangban beépítési javaslatok készültek a területre vonatkozóan. Szentgotthárd Város Önkormányzatának megbízásából a Gáspár Mérnöki Iroda beépítési javaslatot készített a területre, melyet a város képviselő-testülete elfogadott, és amelyet megküldtek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére is. A beépítési javaslat által megfogalmazott fejlesztések: - városközponti funkció kialakítása, - városháza közigazgatási központ létrehozása – polgármesteri hivatal átköltöztetése - belvárosi sétálóutca, sétáló felületbe beépített szökőkutak, játszópark, dísztér, installációs terület köztéri kiállításhoz, - bérbe adható üzlethelyiségek, - pihenő övezet, parti sétány és vízvédelmi gát kialakítása - múzeum létrehozása a volt Kaszagyár ipartörténeti emlékeinek bemutatására

164

Szentgotthárd


19. térkép: Beépítési javaslat (forrás: önkormányzat)

165

Szentgotthárd


2. Területvásárlás Elsősorban a volt Kaszagyár területének megvásárlása. A területre értékbecslés történt, amelynek alapján a felszámoló kiírta a terület értékesítéséről szóló pályázatot. 3. Rába-part hasznosítása Az akcióterületen további fejlesztési lehetőségként jelenik meg a Rába-part hasznosítása. Az elképzelés szerint egy lelátóval kombinált szezonális vízi színpad kialakítására lenne lehetőség a Vörösmarty Mihály Gimnázium felőli oldalon, a projekt megvalósíthatóságának vizsgálata folyamatban van. Tervezett költségvetés A kaszagyár területét a felszámoló nyilvános pályázat útján, előzetes értékbecslés alapján kívánja értékesíteni. Az ingatlan egységes egészet képez. A terület jelenlegi (2009. decemberi) értékesítési ára hozzávetőlegesen 1 milliárd Ft. A terület környezeti kármentesítése a rendelkezésre álló szakvélemény alapján mintegy 80 millió Ft. Tervezett költségvetés projektelemenként Előkészítés, tervezés

100 000 000 Ft

Tömbterületi infrastruktúra korszerűsítése

200 000 000 Ft

Működő múzeumi funkció felújítása

400 000 000 Ft

Városháza és kapcsolódó létesítményei megvalósítása

1 000 000 000 Ft

Lakópark kialakítása

1 000 000 000 Ft

Szabadidőpark kialakítása

200 000 000 Ft

Kaszagyár területének megvásárlása, környezeti kármentesítése

1 080 000 000 Ft

Összesen

3 980 000 000 Ft

166

Szentgotthárd


5.4. Fenntarthatósági szempontok 5.4.1.

A fenntartható környezeti fejlődés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai)

A települési környezet minőségére ható fő tényezők helyzete és az azok javítására vonatkozó intézkedések az alábbiak: I.) Közlekedés Helyzet: A településmag (Belváros) helyi átmenő forgalma viszonylag nagy, annak ellenére, hogy a jelentős átmenő forgalmat bonyolító főút a településmagon kívül halad. Jakabháza városrészen az út áthalad, az átmenő forgalom okozta terhelés jelentős. A település szerkezetének sajátossága, hogy a Belváros és a környező falusias településrészek egymástól elkülönülten helyezkednek el, akár egymástól jelentős távolságban. A településrészek lakónépessége kicsi, közösségi közlekedéssel való kiszolgálásuk kevéssé gazdaságos. Intézkedés(ek): - A településen átvezető utak folyamatos fejlesztése, balesetveszély csökkentése - 8 számú főút tervezett új nyomvonalon való megépítése, állami források rendelkezésre állásának függvényében - Energiatakarékos, rugalmas helyi közösségi közlekedési rendszer kialakítása, energiatakarékos kisméretű járművekkel A városközpont kerékpáros megközelíthetőségének biztosítása minden városrészből - A buszpályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé, a helyi közösségi közlekedés ehhez illeszkedő megszervezése, a kerékpárút-hálózat kapcsolódásainak kiépítése II.) A környezet minősége Helyzet: A településen felhagyott ipari területek („barnamező”) találhatók, részben környezeti károkkal terhelt állapotban Az ipari környezetterhelés az Ipari Parkra koncentrálódik. Különös kockázatot jelent az Ipari Park osztrák oldalának eltérő beépítési, környezetvédelmi és engedélyezési eljárásbeli szabályozásának kérdése. A szennyvízelvezetés- és tisztítás nem minden településrészen megoldott. A városi intézmények épületei elavultak, energiafelhasználásuk pazarló. A lakosság magatartása erősen környezettudatos, a tiszta környezet iránti lakossági elkötelezettség erős. A településen nincs jelentős zajterhelés, a levegő minősége jó, a település természetes átszellőzése biztosított. Intézkedés(ek): - A városi fejlesztések a barnamezős területeket részesítik előnyben (Kaszagyár akcióterület)

167

Szentgotthárd

-


A fejlesztések során (az akcióterületeken) korszerű, példaértékű környezetbarát beépítések és épületek létesítésének preferálása A város eszközeivel (civil szerveződések és kormányzati szervek segítségével) küzdeni az égetőmű ipari parkban való megépítése ellen Máriaújfalu és Farkasfa városrészek (utóbbi várhatóan egyedi megoldással) szennyvizének gyűjtése és tisztítása Középületek energiatakarékos felújítása, a megújuló energiaforrások használata a lehetőség szerinti legszélesebb körben A környezetvédelmet és a lokálpatriotizmust összekötő kampányok, rendezvények szervezése, lebonyolítása

III.) A területhasználat Helyzet: A város közszolgáltatásait nyújtó intézmények a Belváros városrészben helyezkednek el, a település szerkezete miatt a városrészek egy részéből ezek csak utazással érhetők el. A beépítés a központban (Belváros) kisvárosias, a többi településrész inkább falusias jellegű Intézkedés(ek): - Zöldterületek beépítésének korlátozása, a Belváros barnamezős területein történő fejlesztések preferálása - Az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése, minden helyben intézhető közügyre való kiterjesztése IV.) Zöldfelület-gazdálkodás Helyzet: A település egyik fejlesztendő értéke az esztétikus zöldfelületek jelenléte A zöldfelületek egy része gondozatlan, elhanyagolt Intézkedés(ek): - Az akcióterületek beépítése során a zöldfelület mennyisége növelendő és a rehabilitáció minden esetben terjedjen ki a zöldfelületek minőségének javítására V.) Városi épített környezet Helyzet: A városközpontban értékes műemlék-együttes található, ennek hasznosítása távol áll az ideálistól (polgármesteri hivatalként működő kolostorépület…) Parkok jelenléte Esztétikus, rendezett belváros, de jelen vannak rendezetlen, barnamezős területek is Intézkedés(ek): - Műemlék együttes turisztikai funkcióval való felruházása, emellett a polgármesteri hivatal megfelelő épületben való elhelyezése (barnamezős területen, Kaszagyár AT) - Építészetileg igényes közterek és épületek létesítésének preferálása, ösztönzése A stratégia a város környezeti értelemben is fenntartható fejlődését szolgálja, hiszen a település fejlődésének alapjait képező fő erőforrások egyike éppen a környezet. Ennek 168

Szentgotthárd


megfelelően a fenti intézkedések az integrált stratégia keretében az egyes tematikus célokhoz hozzárendelésre kerültek, azokhoz rendelve megvalósítandók. A várható környezeti hatások és azok (esetleges) káros hatásainak kompenzálására, csökkentésére vagy megszüntetésére teendő intézkedések a stratégiai célok szintjén: Cél

Környezeti hatás

Intézkedés

Ipari termelés és szolgáltatások

A stratégia az Ipari Park fejlesztését irányozza elő. A Park a várostól jól elkülönült, megközelítése nem terheli a várost. Az elsődlegesen betelepítendő iparágak – autóipari, gépipari beszállítók – környezetterhelését az Ipari Park infrastruktúrája kezelni tudja.

Fenntartani az ipar Ipari Parkba települését célzó szabályozást valamint a különleges környezetterheléssel vagy ennek kockázatával járó beruházások megakadályozása, ennek egyértelmű kommunikációja már a befektetés-szervezési tevékenység során.

Idegenforgalom

Tömeges idegenforgalomra nem számíthat a város. Az idegenforgalmi vonzerő növekedésével azonban mindenképpen számítani kell a látogatók okozta forgalomnövekedés káros hatásaira (személygépkocsik keltette zaj, légszennyezés, belváros zsúfoltsága, parkolási gondok), különös tekintettel a stratégia fontos elemét képező rendezvények idején és környezetében.

Az idegenforgalom „minőségi” és „szelíd” jellegének megtartása, az ezt támogató marketingtevékenység A vendégek környezettudatos viselkedésre ösztönzése (a város „zöld” imidzsének erősítésével, gyalogosforgalmi zónák kialakításával, vonzóvá tételével, stb.) A barnamezős területeken illetve akcióterületeken parkolóhelyek létesítése, a felmerülő igényekkel összhangban

Infrastruktúra és városi környezet

A kiépítendő infrastruktúrák a környezeti állapot javítását szolgálják (szennyvíz, út- és kerékpárút korszerűsítések, energiahatékonyság-javítás). Esetleges negatív hatása csak a lakóterületi fejlesztéseknél léphet fel.

A lakóterületi fejlesztések esetében a teljes infrastruktúra-kiépítés – beleértve a közösségi közlekedéssel történő és kerékpáros megközelítés lehetőségét is után kezdődhet meg a beépítés. A zöldfelületek növelése és minőségének javítása minden beépítéshez kapcsolódóan történjen meg. 169

Szentgotthárd

Cél Helyi társadalom teljesítőképessége


Környezeti hatás Környezeti hatása szolgáltatásoknak helye épületek építésének lehet.

Intézkedés a Meglevő épületek adó fejlesztésének (bővítés és korszerűsítés) lehetőségének maximális kiaknázása Barnamezős területeken történő építés preferálása Magas építészeti minőség megkövetelése, ösztönzése Megújuló energiaforrások használata, energiahatékonyságra törekvő tervezés

A várható környezeti hatások és azok (esetleges) káros hatásainak kompenzálására, csökkentésére vagy megszüntetésére teendő intézkedések az akcióterületi fejlesztések megvalósulása esetén: Akcióterület

Környezeti hatás

Intézkedés

Belvárosi AT

Energiahatékonyság Külön intézkedésre növekszik, látogatottság szükség. kismértékben növekszik, lakosság környezettudatossága növekszik.

nincs

Kaszagyári AT

Barnamezős terület városközponti funkciót kap, ennek megfelelően a közlekedési terhelés növekszik, parkolás iránti igény megnő, zöldfelületek csökkenésének veszélye a beépítés során fennáll. Pozitív hatású a buszpályaudvar áthelyezése.

A fejlesztést megelőzően megvalósítandó a tervezett útkorszerűsítés (Kethelyi út) Térszín alatti parkolás célszerűségének megvizsgálása, a forgalmi adatok figyelembevételével, a beépítés véglegesítése előtt. Beépítés és épületek mintaértékű energiahatékony tervezése

Termálfürdő környezete AT

Látogatók száma növekszik, a sportközpont területéhez kapcsolódóan rendezvények okozta időszakos torlódások veszélye fennáll. Környezetbiztonság javul a Rába árvédelmi töltésének megépültével.

Parkolóhelyek csúcsterhelésre méretezése, sportés közlekedő terek zöldfelületekkel való elkülönítése, látogatók környezettudatos viselkedésre ösztönzése (hulladéktárolók, vonzó gyalogos közlekedők).

170

Szentgotthárd

5.4.2.


Anti-szegregációs program (beavatkozások)

A stratégia megvalósításának várható hatásai a szegregáció szempontjából A város jövőképének megvalósulását szolgáló stratégiai célok megvalósulása jellemzően nem fejtenek ki olyan hatást, amely szegregátumok kialakulását eredményezné. A következő pontokban összefoglaljuk az egyes fejlesztési célok megvalósulásának szegregációra gyakorolt hatását. - A gazdaságfejlesztés tematikus cél a munkahelyteremtést állítja fókuszba. Ezt elsősorban a turizmus fellendítésén és az ipari parkban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználásán keresztül kívánja elérni. Amennyiben sikerül ezen célok megvalósulását elérni, csökkenthető a munkanélküliség, ennek eredményeként pedig a társadalom anyagi helyzetének különbségéből adódó széttagoltság. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások egyrészt munkalehetőséget kínálnak a betanított munkások számára, másrészt a kutatás-fejlesztés fellendítésén keresztül a magasabban képzett munkaerő foglalkoztatását segítik elő. A turisztikai szolgáltatások bővülése szintén bővítené a város munkahelyek kínálatát. A termálfürdő megépülése jelentős mennyiségű munkahelyet hozott létre a városban, a kapcsolódó szolgáltatások megjelenése az alacsonyabban képzett munkaerő számára is teremthet munkahelyeket, emellett segítheti olyanok bekapcsolódását a munka világába, akik számára az ipari termelésben való részvétel nem megfelelő (pl. kisgyerekes anyák, egyedülállók, stb.). Az élénkülő turizmus lehetőséget nyújt a falusias városrészekben élők számára is, hogy saját lakhelyükön találjanak jövedelemszerző tevékenységet (pl. „falusi” vendéglátáshoz kapcsolódóan). A stratégia alapján folytatódó és megélénkülő rendezvények időszakos munkalehetőséget teremthetnek az alacsonyabb képzettségűek számára is. - A szolgáltatások bővülésében rejlő foglalkoztatási lehetőségek kihasználását nagyban segítik a III. Béla Szakképző Iskolában indított vendéglátáshoz kapcsolódó képzések. Tovább segíthetnék a munkanélküliség miatti leszakadás elkerülését a vendéglátói képzések mellett olyan az ipari parkhoz köthető képzések, amelyek révén a befektetők munkaerőigényét ki lehet elégíteni. - Újabb munkahelyek biztosítására nyílik lehetőség, amennyiben a városhoz kapcsolódó természeti és épített környezeti értékek megóvásába, illetve helyreállításába bevonják a helyi lakosságot. A munkahelyteremtés mellett jelentős közösségformáló szerepe lehet a város környezeti állapotának javulásának. Egy tisztább kellemesebb környezetű, programokban gazdagabb városban ugyanis jobb lehetőség kínálkozik a befelé fordult, bezárkózott emberek közötti kapcsolatok kialakulására. - Szintén erős közösségformáló szereppel bírhatnak a városba tervezett kultúrához kapcsolódó fejlesztések. A Kaszagyári akcióterületen, illetve a városi színházba tervezett fejlesztések révén egyrészt kapcsolat teremtődhet a városi lakosság között, másrészt újabb munkahelyek létesülhetnek. A városközponti barokk épületegyüttesének idegenforgalmi szereppel történő ellátása a városi munkaerő keresletet növelné, megbízható, stabil álláshelyekkel és lehetőséget adva az alacsonyabb képzettségűek számára is (teremőr, szállodai személyzet, parkok gondozása, fenntartása). - Az egyik leghasznosabb fejlesztés a szegregátumok kialakulásának veszélyének elkerülésére a közlekedési kapcsolatok javítása, a külső városrészek és a városközponti terület között. A kerékpárút-hálózat kialakításával és a buszpályaudvar áthelyezésével a vasútállomás mellé, olyan közlekedési kapcsolat valósul meg, amely 171

Szentgotthárd

-

-

-

-

-

-

-


nagyban segíti a külső városrészek kapcsolatát mind a belső városrésszel, mind pedig a távolabbi városokkal kapcsolatot jelentő nagyobb közlekedési rendszerekkel. Ezáltal csökken a külső városrészek elszeparáltságából adódó szegregációs veszély. A távlati tervek között szereplő környezetbarát helyi közlekedés megteremtése a minimálisra csökkentené az elzártságból eredő hátrányokat. A város tematikus céljai között megjelenik az esélyegyenlőség is, mely az szegregálódás szempontjából kiemelt fontosságú. A városi szintű beavatkozások között megjelenő akadálymentesítési törekvések elősegítik a társadalom hátrányos helyzetű rétegei számára is a közszolgáltatások egyre szélesebb körének elérhetőségét. A József Attila utcában létesítendő újabb bérlakások szintén a szegregálódás elkerülését szolgálják, ugyanis a projekt megvalósulása esetén újabb hátrányosabb helyzetű réteg számára adatik meg a komfortos lakókörnyezetbe történő költözés. Ezáltal megelőzhető egy esetleges leszakadástól veszélyeztetett társadalmi csoport megóvása a szegregálódástól. Az oktatás területén a hátrányos helyzetű gyermekek minél szélesebb körét szükséges bevonni az integrált oktatásba. Az eddig megvalósult nemzetiségi nyelvű oktatás alsó tagozatra történő kibővítésével elérhető, hogy a kisebbségek (elsősorban a legnagyobb létszámú szlovén kisebbség) ápolhassa saját kulturális hagyományait. Ezáltal a magyar és szlovén kulturális szokások elsajátítása révén egyrészt elkerülhető a hazai közösségektől történő szegregálódás, másrészt megvalósul a nemzeti kulturális hagyományok ápolásának lehetősége. Egy térségi ügyeleti szolgáltatásokat ellátó intézmény kialakítása elősegítené az egészségügy területén mind a külső városrészek, mind a kistérség egyéb településeinek leszakadásának megakadályozását. A Gondozási Központ fejlesztése nagy mértékben hozzásegítheti az idősebb korosztályt a társadalom egyéb rétegeitől történő leszakadás elkerülésében. A stratégiai célok között meghatározásra került sport célú fejlesztések nagyban hozzásegíthetik a szerényebb anyagi, vagy képzettségi szintű ifjúságot ahhoz, hogy a náluk valamelyest jobb módú fiatalok közé integrálódjanak. ezáltal nagy mértékben csökkenthetők a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenségek, illetve elérhető a különböző státusú fiatalok közötti párbeszéd kialakulása. A Városközpont Akcióterületre tervezett színházbővítési projektelem megvalósulása szélesebb társadalmi réteg számára biztosítana szórakozási lehetőséget. Ezzel olyan társadalmi rétegek is bevonhatók a városi élet vérkeringésébe, akik előtte nem találták meg az igényeiknek megfelelő kulturált szórakozási lehetőséget. A projekt részeként megvalósuló gyermek-foglalkoztató segíti az egyedülállók vagy egyéb okokból gyermeküket egyedül nevelők részvételét a programokban. A Termálfürdő Akcióterületen tervezett turisztikai szolgáltatásbővülés újabb munkaerőigényt indukál. Ennek eredményeként viszonylag széles foglalkoztatási körben széles képzettségi szinttel rendelkező társadalmi rétegek számára nyílik munkalehetőség. Nagymértékben csökkenhet ezzel az anyagi helyzet romlásából adódó eltávolodás veszélye. A Sporttelep és Ifjúsági Park kialakításával a fiatalok számára lehetőség nyílik szabadidejük hasznos eltöltésére. A Kaszagyári Akcióterületre tervezett fejlesztések megvalósulása a város életében nagy mértékű változást hozhat. Olyan teljesen új multifunkcionális köztere valósulna meg ezzel Szentgotthárdnak, amely a különböző igényű társadalmi rétegek fórumává válhat. A párbeszéd megindulása mellett a városi lakosság komfortérzetét javítaná a megújult közterület. Áttételesen ez kihat a városi lakosság mentális és fizikai 172

Szentgotthárd


egészségére is. Ezzel nagyban elősegítve a városi lakosság közötti párbeszéd kialakulását. A tervezett kulturális, közigazgatási és kereskedelmi funkciók mindemellett nagy mennyiségű munkaerő felszívására is alkalmasak. Anti-szegregációs beavatkozások A város társadalmát – az előzőekben bemutatottak szerint – nem veszélyezteti a szegregáció. Emellett a város fejlesztési stratégiája sem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a szegregáció erősödését valószínűsítenék, ellenkezőleg, a stratégia megvalósítása várhatóan a helyi társadalom összefogását és a társadalmi integráció erősödését eredményezi. A helyi társadalom számára fontos probléma-jelenségek kezelése érdekében azonban szükségesnek látszik az alábbi, a stratégiában foglaltakat kiegészítő beavatkozások megtétele: Szociális jellegű beavatkozások Szentgotthárd lakosságán belül is megtalálható egy olyan réteg, akiket vagyoni helyzetük miatt kis mértékben fenyegethet a leszakadás veszélye. Az alacsonyabb keresetű lakosság nem minden esetben használja fel hatékonyan a rendelkezésére álló forrásokat. Bár Szentgotthárdon a családok átlagos havi rendelkezésre álló jövedelme az országos átlagnál magasabb, annak érdekében, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkezők is megfelelő életszínvonalon élhessenek a saját jövedelmükből, havi – kéthavi rendszerességgel személyre szabott családgazdálkodási szolgáltatás szervezése javasolt. Ennek keretében az érdeklődők ingyenes pénzügyi tanácsadásban részesülnének. A szociális szolgáltatások területén annak érdekében, hogy ne induljon el a különböző helyzetben lévő társadalmi csoportok közötti szakadék növekedése az alábbi kiegészítő beavatkozások szükségesek: - Mindenki számára szükséges biztosítana a közösségi szolgáltatásokat nyújtó épületek elérhetősége. Ennek érdekében csökkenteni kell az akadálymentesítés területén meglévő hiányosságokat. - A hatékony szociális ellátórendszer működése érdekében javasolt a civil szervezetek aktívabb bevonása az ellátórendszerbe. - A szociális ellátórendszer minőségi és mennyiségi fejlődése érdekében egy önkéntes segítő hálózat kiépítése. - A szociális ellátórendszeren belül a szolgáltatók és ügyfelek közötti hatékonyabb információáramlás megszervezése. - Azon, a városközponttól távol eső városrészekben ahol a leszakadás veszélye fennáll javasolt a kizárólag a város központi részén elérhető alapvető szociális szolgáltatások rendszeres helyben történő nyújtása. A városnak feltétlen figyelmet kell fordítania azon fiataljaira és idős lakosaira, akik valamilyen okból magukra maradtak és ebből adódóan esetleg a leszakadás veszélye fenyegetheti őket. A városközpontban eddig kialakított Ifjúsági Klub és Idősek Klubja mindenképp megfelelő alapot teremt a folyamat elkerüléséhez. Elsősorban az idősek számára elfoglaltságot nyújtó klubok esetében lényeges azon törekvés, hogy a városban több kisebb Nyugdíjas Klub alakuljon. Ennek szükségességét elsősorban a város széttagolt szerkezete adja, ugyanis a városközponti klubot az idősebb lakók nehezen közelítik meg. Amennyiben a saját városrészükben vehetnék igénybe e szolgáltatást, várhatóan nagyobb létszámban látogatnák a programokat.

173

Szentgotthárd


A beavatkozások forrásaként külső, pályázatos források veendők számításba elsődlegesen, pl. az Európai Szociális Alap terhére meghirdetett pályázatok keretében. Egészségügyi beavatkozások Mint a helyzetértékelésben bemutatásra került a város lakosságának viszonylag magas százaléka küzd mentális problémákkal. Az elmúlt években a probléma kezelésére szakosodott szakemberek létszáma csökkent a városban, azonban annak érdekében, hogy e csoportok ne induljanak el a szegregálódás irányába, célszerű további szakemberek foglalkoztatására alkalmas források bevonása, ennek érdekében pályázatos projektek javaslatainak kidolgozása. Kisebbségvédelmi beavatkozások Jelenleg a város roma lakosságának helyzete kielégítő. Annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon szükséges annak biztosítása, hogy igény szerint saját kulturális programokat szervezhessenek, illetve problémáikat jól szervezetten oldhassák meg. Ennek érdekében a Kaszagyári AT fejlesztései során (pl. a Városháza projekt keretében) a Cigány Kisebbségi Önkormányzat számára szükséges külön képviseleti helyszín biztosítása. Foglalkoztatáspolitikai beavatkozások A következő évtől várhatóan megnő a diplomás álláskeresők száma. Annak elkerülése érdekében, hogy e réteget se fenyegesse a leszakadás veszélye szükségessé válik azon munkakörök bővítése, amelyeket a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képesek ellátni. Bár a város tisztaságában pozitív folyamatok tapasztalhatók, a jelenlegi helyzet korántsem kielégítő, ezért a köztisztasággal kapcsolatos álláshelyek bővítése javasolt. Jelenleg hétvégenként nem alkalmaznak a város tisztántartásával foglalkozó személyeket, ennek jövőbeli újragondolása szintén a városlakók érdekét szolgálná. A Közszolgáltató Vállalat által alkalmazott munkavállalók megfelelő minőségű munkát végeznek, azonban a felettük gyakorolt ellenőrzés jelenleg nem teljes körű, ezért a következő években kívánatos lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Összegzés A program alapján látható, hogy a városban jelenleg nem található szegregátum, de olyan terület sem, amelyet tömbszerűen veszélyeztet a leszakadás, szegregálódás. A jelenlegi fejlesztési törekvések abba az irányba mutatnak, hogy ennek veszélye továbbra sem lesz tapasztalható. Fontos azonban, hogy a város bizonyos időközönként tekintse át a város szempontjából meghatározó fejlesztési terveket és újra elemezze ezek hatását a szociális szempontból veszélyeztetett rétegekre vonatkozóan. Ennek érdekében az IVS monitoringja során nem hagyható el az antiszegregációs programban rögzített állapot és a kitűzött célok újra történő értékelése. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kirendelt anti-szegregációs szakértő nyilatkozata a „9. Mellékletek” című fejezetben található.

174

Szentgotthárd


5.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 5.5.1.

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel

A településrendezési terv 2004-ben készült és megfelel a hatályos jogi és egyéb szabályozási környezetnek, bár a hozzá kapcsolódó településfejlesztési koncepció részben elavult. A stratégia és a tervezett fejlesztések – beleértve az akcióterületek komplex fejlesztéseit – összhangban vannak a településrendezési tervvel. A stratégia megvalósítása nem teszi szükségessé a településrendezési terv módosítását. A fejlesztési célok – rövidebb időtávon – részei a település 2007-10-re szóló társadalmigazdasági programjának is. A polgármester által jegyzett dokumentum egyértelműen foglal állást a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés prioritása mellett, ezen belül pedig kiemelt jelentőséget tulajdonít a turizmus – kiemelten a wellness, a kulturális és a természeti értékekre alapozott turizmus - feltételeinek javításának, ezzel munkahelyek teremtésének ebben az ágazatban is. A program hangsúlyosan kezeli a környezet megóvását, fenntartható használatát valamint a város épített környezetének esztétikus kialakítását. A fejlesztési lehetőségek között felismeri és támogatja az IVS-ben lehatárolt akcióterületek komplex fejlesztéseit is. Az intézmények működése tekintetében az elért színvonal megtartására és a működés ésszerűsítésére, a hatékonyság folyamatos javítására teszi a hangsúlyt. 5.5.2.

Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang

Az önkormányzat különböző időszakonként aktualizált koncepciók és fejlesztési tervek mentén valósítja meg az alábbi ágazati területek tevékenységeit: Bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció (2009. április 29-én aktualizált) Prioritásai: - Prevenciós programok, - Közterületi jelenlét fokozása, - Ifjúságvédelem. A koncepció felismeri az idegenforgalom növekedéséből és a „fizikai” határok megszűnéséből eredő problémákat és megoldásukban jelentős szerepet szán a helyi társadalom önszerveződő csoportjainak. Kiemelt figyelmet fordít a fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megakadályozására. Települési Esélyegyenlőségi Program, amely öt fő célt tűz ki a város számára: - Akadálymentesítés szélesítése. Egyelőre hiányos a középületek akadálymentesítése. Az Önkormányzat 23 olyan épületet üzemeltet, amelyet a törvényi előírás szerint akadálymentesíteni kell. Ezek közül a következők akadálymentesítése a legsürgetőbb: Polgármesteri Hivatal, a Rákóczi u-i Orvosi rendelő, Öregek Napközi Otthona, óvoda, bölcsőde, általános és középiskolák. - Egészségügy területére vonatkozó célkitűzések: az egészségügyi ellátórendszer olyan irányú továbbfejlesztése, amelyben a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció összhangja biztosított. - Esélyegyenlőség: a város valamennyi polgára számára egyenlő esély biztosítása a szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz. Ennek érdekében elősegíteni az előítélet 175

Szentgotthárd

-


mentességet, a civil szervezetek szerepének növekedését. A városban élő időskorúak számára minél szélesebb körű ellátás biztosításával nagyobb létbiztonság elérését tűzi ki célul a program. A célok megvalósításában segítséget vállaló önkéntes segítő szolgálat megvalósítása. Fontos továbbá a szociális ellátórendszer finanszírozásának optimalizálása.

Lakáskoncepció (2009. június 25-én aktualizált), melynek legfontosabb elemei: - A koncepcióban a szociális bérlakások kiutalásának módjai történnek meghatározásra. A kiutalás történhet piaci alapon, illetve szociális alapon. Szociális alapon az öregségi nyugdíj és a jelenlegi kereset összehasonlítás alapján juthat valaki lakáshoz. Amennyiben a bérlő helyzete javul, lakását továbbra is bérelheti azonban ekkor már piaci alapon meghatározott bért szükséges fizetni, melyet az önkormányzat lakásfelújításra fordít. - A város ezen kívül fontosnak tartja, hogy külön kedvezményben részesítse a fiatal házasokat, a gyermeküket egyedül nevelőket és azon fiatalokat, akik első lakásukhoz kívánnak hozzájutni. Ifjúságpolitikai koncepció (2009. május 28-án aktualizált), melynek legfontosabb elemei: - Az oktatási intézményekben olyan feltételeket megteremtését tűzte ki célul az önkormányzat, amelyek révén a diákok számára kitűzött célok a leghatékonyabban elérhetők. Szükségesnek tartja, hogy a tanulók motivációja érdekében a kiemelkedően eredményes tanulói teljesítményeket az önkormányzat és az iskola egyaránt jutalmazza. - Az iskolán kívüli művelődés biztosítására minél szélesebb körű kulturális szórakozási lehetőségek biztosítását tartja szükségesnek. Ennek érdekében a Színház rekonstrukciójának megvalósítása szükséges oly módom, hogy a fiatal korosztály számára is izgalmas programok nyújtására nyíljon lehetőség. - Kiemelt figyelmet kell szentelnie a program szerint a városnak a preventív intézkedésekre annak érdekében, hogy az ifjúságot megóvják az egészségkárosító pótcselekvésektől. Különös figyelmet kell fordítani a drogmegelőzési és alkoholproblémákkal foglalkozó programokra. Sportkoncepció (2009. június 25-én aktualizált) A koncepció részletesen veszi számba az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait és törekvéseit, az alábbiak szerint: - Sportlétesítmények és fejlesztési feladataik számbavétele - Helyi sporttámogatások elveinek rögzítése - Sportszervezési feladatok számbavétele - A fiatalok és a diáksport különleges támogatási, segítési lehetőségeinek feltárása - Szabadidősport rendezvények támogatása Szociális szolgáltatásszervezési koncepció (2006), melynek legfontosabb elemei: - A törvényi kötelezettségek teljes körű teljesítése.

176

Szentgotthárd

-

-

-


A városban élő időskorúak gondozási feltételeinek biztosítása; az idős ember minél hosszabb ideig saját otthonában történő gondozása, az indokolatlan tartós bentlakásos intézményi elhelyezések megelőzése érdekében, illetve teljes körű ellátásuk biztosítása az intézményi felvételig. Az intézmények, középületek akadály-mentesítésével hozzájárulni a fogyatékosok mindennapi életének megkönnyítéséhez, foglalkoztatásának megvalósulásához, az önálló élet éléséhez. A civil karitatív szervezetek szerepvállalásának erősítése a szociális szolgáltatásokban. Az önkéntes segítők hálózatának kiépítése. Koordináció és információáramlás biztosítása az ellátó rendszer szereplői között.

Közművelődési koncepció (2006) A koncepció számba veszi a közművelődés helyi színtereit és felvázolja a közművelődési ágazat és annak szereplőinek jövőképét. Elemzi elsősorban a könyvtár, a művelődési ház, a színház valamint a városrészi klubok helyzetét, fejlődési szükségleteit és lehetőségeit. Meghatározza a színházat és a művelődési házat közművelődési megállapodás alapján működtető Pannon Kapu Kulturális Egyesület feladatait. Közlekedési program (2004-2009) A program részletesen és ütemezetten tartalmazza az önkormányzati út- és járdafejlesztések tervét, a szükséges kivitelezési és tervezési feladatokat. A program jelentős elemei megvalósultak, más elemei (pl. a Kossuth L. út – Kethelyi út felújítása, illetve távlati célként a városrészeket összekötő kerékpárút rendszere, Mogersdorfon keresztül Ausztria irányába is kapcsolattal, az Akasztódombi telkek megközelítésének biztosítása) beépültek a stratégiába. A stratégia elfogadását követően a program aktualizálására van szükség, az elért eredmények és a gazdasági és pénzügyi mozgástér aktualizált felmérésére alapozva. Idegenforgalmi Koncepció és Operatív Program Szentgotthárd Város Idegenforgalom Fejlesztési Koncepciója és Stratégia Programja 2005 májusában készült el, azt a képviselő-testület elfogadta. A Koncepció Szentgotthárd turizmusának hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel, a Stratégiai Program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. Erre Operatív Program és Intézkedési Terv épül. Az elfogadott koncepció mentén kiválasztásra került az alábbi öt intézkedéscsoport, amelyekhez az egyes konkrét feladatok, határidők kapcsolódnak. - Az idegenforgalom szervezeti hátterének megteremtése intézkedéscsoport - Szerződéses jogviszonyrendszer kialakítása az idegenforgalomban intézkedéscsoport - Idegenforgalmi hírverés, népszerűsítés Szentgotthárdnak intézkedéscsoport - Idegenforgalmi szolgáltatások intézkedéscsoport - Lokálpatriotizmus erősítése intézkedéscsoport A turizmus fejlesztés fő céljaként jelenik meg a tudatos fejlesztéssel fenntartható turizmus kialakítása és Szentgotthárd versenyképes turisztikai célterületté tétele. A gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében ezt a fő célt részcélokra bontja le a program, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek 177

Szentgotthárd


megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek. Bár a célok és a tervezett intézkedések egy része máig aktuális, a turisztikának a város fejődésében betöltött jelentős szerepére tekintettel a program és az intézkedési terv aktualizálására kerül sor, jelen stratégia megvalósításának kezdetén. A fentiekben bemutatott koncepciók fejlesztési irányait a stratégia a tematikus és területi célokba integrálja (azok részéve teszi), ezzel a koncepciók megvalósítása a stratégiai célok elérése irányában hat. A felsorolt koncepciók aktualitásának értékelésére az IVS áttekintése során ki kell térni és azok szükség szerinti korrekciójával fenn kell tartani a stratégia és a koncepciók összhangját, oly módon, hogy az ágazati koncepciók a stratégia céljainak elérését szolgálják, illetve segítsék a stratégiába foglalt városfejlesztési elképzelések megvalósítását.

178

Szentgotthárd

5.5.3.


A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang

A településnek érvényes önálló települési környezetvédelmi programja van, amely az 1995. LII. tv . 1§. (2) bek. alapulvételével készült. A program összhangban van a stratégiával: támogatja a környezeti elemek védelmét, a zöldfelületek növelését, meghatározza azok rendszeres karbantartását, és külön kitér a közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására. Hangsúlyt kap a programban az energiatakarékosság és a lakosság környezettudatosságának formálása, javítása is, emellett környezeti kérdésekben fontosnak tartja az együttműködés a környező településekkel és egyéb érdekeltekkel (pl. erdőtulajdonosok, Őrségi NP). A város helyi Környezetvédelmi Alappal rendelkezik, ennek elkülönítésére először a 2005. évi költségvetésben került sor, a stratégia készítését megelőző 2009. évben 1 millió Ft-ot különített el erre a célra a város, mely összeget a város – összhangban a település környezetét érintő legsúlyosabb problémával a lakosság által befizetett talajterhelési díj hulladékégető elleni tiltakozással kapcsolatos költségek (tiltakozó akciók költségei, jogi segítségnyújtás igénybevétele, fellebbezés költségei az osztrák engedélyezési eljárásban stb.) fedezésére fordított. Az Alapot növeli a lakosság által befizetett talajterhelési díj. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerébe integrálta a környezetvédelmi programban megjelenő célokat, így a program végrehajtása a stratégiai célok elérését segíti. A stratégia – sem a jövőkép sem a stratégia célrendszer szintjén - nem tartalmaz olyan tervezett beavatkozást, amely a környezetvédelmi program céljaival vagy egyéb intézkedésével ellentétes hatással járna. A stratégiába illeszkedő fejlesztések megvalósítása során a környezetvédelmi program vonatkozó, részletes előírásait alkalmazni kell, azok alkalmazása nem ütközik akadályba. 5.5.4.

Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang

A stratégia illeszkedése szempontjából legfontosabb területi dokumentum a „Nyugatdunántúli régió átfogó fejlesztési programja, 2007-2013”, mert ez illeszkedik leginkább az IVS tervezési időtávjához. A program keretében készült koncepció célrendszerét meghatározó alapelvek érvényesülését támogatja Szentgotthárd város stratégiája, az alábbiak szerint: Fenntartható fejlődés A város jövőképe szintén a fenntartható fejlődés elvének elsődlegességére épül, ennek szem előtt tartásával kerültek kialakításra a stratégia gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési céljai. Esélyegyenlőség A stratégia célrendszerében hangsúlyos szerepet kap az esélyegyenlőség biztosítása, emellett a stratégia külön antiszegregációs programelemeket is tartalmaz. Információs társadalom A város stratégiája hangsúlyosan kezeli az információs technológiára építő városi közszolgáltatások kiépítését. Partnerség A stratégia készítése és végrehajtása (a „partnerség” és „monitoring” fejezetekben felvázolva) széles körű civil partnerségre épül, a stratégia végrehajtása során a partneri együttműködés erősödik (pl. a partnerségi fórum működése)

179

Szentgotthárd


Nyitottság, megújulási készség, kezdeményezőkészség A stratégia alapelvként rögzíti a „nyitottság és együttműködés” elvét, melyet konkrétan elsődlegesen kulturális közvetítő szerepében, térségközponti szerepében és a partneri kapcsolataiban kíván érvényesíteni. Területi koordináció, szubszidiaritás A város térségközponti szerepe, ennek erősödésére való törekvés mellett határon átnyúló koordinációs szerepek felvállalása jelenik meg a stratégiában. Foglalkoztatás A foglalkoztatás tartós, turizmusra és ipari termelésre épülő növelése képezi a városi stratégia fő célját. A felsorolt alapértékek mentén határozza meg jövőképét is a Nyugat-dunántúli régió, az alábbiak szerint: A régió: - A természeti környezetét társként - és nem forrásként- kezeli; - Az örökségét, sajátosságait és az emberi értékeket ápolja; - Az itt élők számára a sajátos településszerkezethez illeszkedő, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatásokat működtet; - Elősegíti az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlődését és megújulását, segíti a demográfiai egyensúly kialakulását; - Lehetővé teszi az információkhoz történő széles körű hozzáférést. A város stratégiában megfogalmazott jövőképe egyértelműen illeszkedik a régió jövőképének fentiekben megfogalmazott fő jellemzőihez. A régió jövőbeni pl. 2030-ban várható állapotát elképzelve a következők várhatók: - A régió környezeti állapota a gazdaság bővülésével párhuzamosan stabilizálódik, minden jelentős kommunális, vagy ipari szennyező forrást szakszerűen kezelnek, a keletkező hulladék lehető legnagyobb arányát feldolgozzák, vagy újrahasznosítják. Szentgotthárd ehhez az ipari parkra koncentráló ipar- és a „szelíd” turizmus fenntartható fejlesztése mellett környezeti értékeinek megóvásával, még meglevő környezeti károk (lerakók, barnamezős területek) felszámolásával járul hozzá. - A városok többsége saját, megújuló energiát is hasznosító erőművel rendelkezik. A hőszigetelésre és a megújuló energiák egyedi, épületenkénti felhasználását preferáló városi energiaracionalizálási program előre haladtával, kedvező forrásszerzési lehetőségek esetén önálló városi erőmű megépítésére is sor kerülhet, de várhatóan nem a stratégia idő-keretében, de a jövőkép céljainak elérése érdekében. - A régióban tudatosul a demográfiai egyensúly megteremtésének szükségessége és lehetősége, s a tendenciák a magyar népesség növekedése irányába mutatnak. Szentgotthárd lassú népességnövekedésre építette fel stratégiáját, ehhez képes biztosítani mind a munkahelyeket, mind a helyi közszolgáltatások rendszerét. - Tartósan alacsony (az országos átlag alatt) marad a régióban a munkanélküliség, a tartós munkanélküliek foglalkoztatására, illetve szociális problémáik kezelésére jól működő, az egész régiót lefedő intézményrendszer alakul ki. A városi stratégia az intézményrendszer fenntartására, a működés folyamatos javítására helyezi a hangsúlyt. 180

Szentgotthárd


-

Lakosság nagy része nemcsak magán célra, hanem közszolgáltatások kapcsán, ügyintézés céljából is használja a modern információ-kommunikációs eszközöket (pl. Internet). A már folyamatban levő fejlesztések és a stratégiai célok Szentgotthárdon is egyértelműen az „e-ügyintézés” továbbfejlesztését eredményezik. - A régió jól működő, a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló szakképzési, felnőttképzési rendszerrel rendelkezik, amely ráépül a diákoknak megfelelő közismereti, logikai ismereteket nyújtó alapfokú nevelési-oktatási rendszerre. A város az oktatás minőségét kiemelt célként kezeli, a szakképzés színvonalát pedig a szakképzési együttműködésekben való intenzívebb részvétellel és a szakképzési igények térségi monitoring-rendszerének kiépítésével kívánja emelni. - A munkaerőpiac által is elismert színvonala van a felsőoktatásnak, aktív együttműködés van a képző helyek között, meghonosodik a régió déli részében az elektro-, gépészmérnöki képzés. - A vállalkozások fejlődését jól működő hálózatos együttműködések segítik, az elindult klaszterek nemzetközi összehasonlításban a régió legversenyképesebb ágazatai. - A Győri autóipari klaszterre épülő versenyképességi pólus megvalósult, aminek a révén bővültek az autóiparban tevékenykedő, beszállító vállalatok és fejlesztéseiket elsősorban a helyi, megnövekedett kutatás-fejlesztési kapacitások segítségével hajtják végre. - Intenzív üzleti kapcsolatok alakulnak ki a régióban működő vállalkozások között, melyet szolgál a régióban megerősödött innovációs, kutatási-fejlesztési kapacitás. A fenti célok eléréséhez Szentgotthárd az Ipari Parkban az autóipari klaszter keretében meghonosítani kívánt kutatás-fejlesztési bázis kialakításával járul hozzá. - Az aprófalvak nem néptelenednek el, hanem az új munkahelyeknek, infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően jó minőségű környezetet kínálnak állandó lakosainak, az üdülőknek. Térségközponti szervező erejével és a térségével (és az Őrséggel) egyeztetett turizmusfejlesztési tervei megvalósításával Szentgotthárd – saját térségében – segíti e cél megvalósulását. - A régió egyik jelentős ágazata a turizmus, nemzetközi szinten is versenyképes a gyógy, termálvízre épített egészségturisztikai kínálat, valamint jelentős költést biztosító pezsgő turistaélet folyik a természeti értékekben, kulturális örökségben gazdag területeken. Szentgotthárd – lévén a régióra jellemző, fentiekben bemutatott értékek mindegyikének birtokában van – ennek megfelelően fejleszti turizmusát. - A régió lakossága elégedett a közszolgáltatások minőségével, melyet kistérségi rendszerben fenntarthatóan működtetnek az önkormányzatok. A város stratégiájában egyértelműen törekszik a szolgáltatások minőségének fenntartható, racionális működéssel együtt történő javításához, kifejezetten a kistérségi keretek között, minden olyan esetben, amikor ez célszerű. - A régión belül javul a közlekedési helyzet, az átmenő forgalom kevesebb balesetveszéllyel és káros hatással jár, míg a régión belül javul a települések elérhetősége, ami a hozzájárul a gazdasági, társadalmi esélyegyenlőséghez és az együttműködések bővítéséhez.

181

Szentgotthárd


A városi stratégia a város területén megjelenő balesetveszély csökkentése irányában hat, elsősorban az átmenő forgalmú utak átépítésével, a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javításával.

5.6. Stratégia megvalósíthatóságának kockázatai A fő kockázati elemek és kezelésük lehetőségei: Környezetvédelemi kockázatok: - A Burgenland felől érkező környezeti károk (szemétégető megépülése és a Rába szennyezésének folytatása) közvetlen hatása, a környezetszennyezés kockázatának növekedése. - Az osztrák eredetű szennyezés (illetve annak veszélye) a település tiszta környezetre épített megítélését („image”) rontja, ezzel a turizmus fejlődésének esélyeit jelentősen rontja. A fenti kockázatok kezelésére a város eszközei nem elégségesek. Elsődlegesen a szövetségek építésének eszközeivel (magyar, osztrák és nemzetközi civil szervezetek, szakmai szövetségek, önkormányzatok valamint hazai állami szervek és politikai befolyásoló szereppel bíró szervezetek és személyek megnyerésével), végső esetben az EU döntéshozó fórumainak igénybevételével (pl. Európai Bíróság) kell megkísérelni, hogy a kockázatok ne következzenek be. A kérdés(ek) tartós megoldásáig a városnak egyrészt költségvetést kell erre a célra biztosítani másrészt megfelelő képzettségű (jogi, kommunikációs) szakembereket kell igénybe vennie, hiszen mind a kockázatok bekövetkezési esélye mind bekövetkezésük esetén várható hatásuk jelentős. A kockázatok bekövetkezése esetén a térség fejlődési pályájának jelentős mértékű újragondolására, ezen belül a turisztikai termékek gyökeres újrapozícionálására van szükség. Település gazdálkodási feltételeivel kapcsolatos kockázatok: - Bevételek növekedésének elmaradása. Idegenforgalmi bevételek elmaradása (ld. idegenforgalmat érintő kockázatok) Ipari befektetők elmaradása (ld. ipari termelést és szolgáltatásokat érintő kockázatok) Állami működés- és fejlesztésfinanszírozás forrásainak további csökkenése - Kiadások racionalizálásának elmaradása Szolgáltatások átalakításához szükséges források szűkössége, illetve pályázati kritériumok és városi igények közötti eltérések A kockázatok jelentős részét a stratégia időszakos felülvizsgálata során történő következetes korrekciókkal kezelni lehet. A korrekciók iránya a fejlesztések priorizálása, a kevésbé fontos projektek, beavatkozások leállítása és a maradék források összpontosítása a leginkább fontos beavatkozásra. A bekövetkezésből eredő hatás jelentősnek értékelhető, hiszen a fejlesztések eredményeképpen – a gazdálkodási feltételek romlása következtében a stratégia jelentős

182

Szentgotthárd


elemei nem valósíthatók meg vagy a tervezettnél jóval később valósulnak meg, ezzel a gazdaság nem áll stabil, fenntartható növekedési pályára. A kockázat bekövetkeztének valószínűsége közepes, bekövetkezését az önkormányzat saját eszközeivel részben tudja csak befolyásolni – elsődlegesen szigorú, hatékonyság- és teljesítményelvű gazdálkodással és a szűkös fejlesztési források egy-egy kulcsterületre koncentráló felhasználásával, azok „szétaprózása” helyett. Ennek elmulasztása esetén a város gazdálkodása összeomolhat, hiszen ezen a módon a fejlesztések akár egyetlen eleme sem valósulhat meg, azok pozitív hatása nem jelentkezik. Eredményes lehet emellett a régiós – és azon keresztül az országos - fejlesztési forráselosztási kritériumok befolyásolására való törekvés - különös tekintettel arra, hogy az EU 2014-től kezdődő új programidőszakát meghatározó tervezési-programozási munka a stratégia megvalósítási idejében kezdődik meg. Ingatlanok tulajdonviszonyainak kockázatai: - Kaszagyári AT - (kismértékben) a Termálfürdő AT A Kaszagyár tervezett fejlesztése nem valósítható meg a jelenlegi tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül. Az önkormányzati költségvetés teherbíró képességét a terület megvásárlása meghaladja. Reális alternatívaként befektetők aktív felkutatása, velük a fejlesztési partnerség kialakítása kínálkozik, ehhez azonban jelentős szervező és marketingkommunikációs erőfeszítésekre van szükség a város részéről. Ennek ellenére jelentős valószínűséggel kell azzal számolni, hogy az erőfeszítések huzamosabb ideig sikertelenek maradnak. A Termálfürdő AT esetén az árvízvédelem megoldatlansága jelenti a legnagyobb kockázatot, enélkül az akcióterületi fejlesztések nem hajthatók végre. Reálisan vagy teljes mértékben a stratégia második felében, a várhatóan növekedésnek induló önkormányzati bevételek terhére, vagy részben pályázati forrásból 2014 után számolható fel ez a kockázat. Ha ez nem sikerül, az akcióterületi fejlesztések teljes átgondolására van szükség. A kockázat bekövetkeztének valószínűsége közepes, tekintettel a település gazdálkodási feltételeivel kapcsolatos kockázatokra. Keresleti viszonyok alakulásának kockázata az idegenforgalomban: - Idegenforgalmi trendek változása, - Az ausztriai versenytársak gyorsabb fejlődése, - A hazai kereslet stagnálása, visszaesése. A kockázatok bekövetkezésének valószínűsége nem jelentős, azok hatása bekövetkezésük esetén sem lehetetleníti el a stratégia céljainak elérését. A stratégia rendszeres áttekintése során a szükséges korrekciók megtehetőek, ezek jelentős része nem az IVS, hanem az idegenforgalmi koncepció szintjén valószínűsíthető (pl. célcsoportok, termékek, kommunikációs csatornák megváltoztatása, hangsúlyok módosítása)

183

Szentgotthárd


Ipari termelés és szolgáltatások kockázata: - A válság elhúzódó hatása, tőkebefektetések elmaradása, - Nemzeti szintű versenyképesség csökkenése. A kockázatok bekövetkezésének becsült valószínűsége csekély, bekövetkezésük esetén azonban hatásuk jelentős. Az önkormányzat a hatás mérséklésére a befektetésösztönzési tevékenységeinek – egyébként a stratégia részét képező – intenzívebbé tételével, aktív befektető-kereséssel, marketing-kommunikációval reagálhat, de még ebben a feltételezett helyzetben sem célszerű az Ipari Park környezetterhelésre vonatkozó szabályainak jelentős enyhítése.

184

Szentgotthárd


6. Megvalósítás eszközei 6.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A stratégia céljainak elérését segítik a város kidolgozott és aktualizált tematikus szakpolitikai koncepcióiba foglalt tevékenységek. A koncepciók és programok rövid bemutatását és IVShez való viszonyát az 5.5.2. fejezet tartalmazza, a következőkben azoknak a stratégia szempontjából legfontosabb, legjellemzőbb nem beruházási elemei kerültek megjelenítésre. Bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció (2009. április 29.-én aktualizált): - Önszerveződő közösségek (Polgárőr Egyesület, Szomszédok Egymásért Mozgalom) támogatása - Katasztrófaalap elkülönítése - Városi Bűnmegelőzési Bizottság létrehozása, erős civil részvétellel - Megújuló közterületek (Kolostorpark, játszóterek) állagvédelmi célú kiemelt felügyeletének biztosítása - Ifjúságvédelmi Őrjáratok megszervezése - Drogprevenciós és bűnmegelőzési célú oktatás, tájékoztatás - Települési Esélyegyenlőségi Program - Civil szervezetek szerepének növelése, tolerancia és előítélet-mentesség támogatása - Önkéntes segítő szolgálat létrehozása, működtetése Ifjúságpolitikai koncepció (2009. május 28.-án aktualizált): - Szentgotthárdi Ifjúságpolitikai Fórum létrehozása - Pályaválasztási illetve egyéb, elhelyezkedést segítő képzések, tanácsadások szervezése - A fiatalokat érintő feladatok meghatározása az egyes szakpolitikák számára Lakáskoncepció (2009. június 25.-én aktualizált): - Lakásvagyon felújítási programterv készítése - Szociális bérlakások igénybevételi feltételeinek rögzítése - Önkormányzati bérlakások értékesítésének elvei - Fiatalok első lakáshoz jutásának támogatási elvei Sportkoncepció (2009. június 25.-én aktualizált): - Sporttámogatások rendszere, a verseny-, diák és szabadidős sport kiegyensúlyozott támogatása - Sportszervezői feladatok kistérségi szintű ellátása - Civil szféra részvételének támogatása (egyesületek, Sportbarátok Egyesülete) - Sport és egészség összekapcsolódását tudatosító események, rendezvények szervezése

185

Szentgotthárd


Közművelődési koncepció (2006): - A közművelődés intézményrendszere működésének szabályozása, a civil partnerség megvalósítása Közlekedési program (2004-2009): - Forgalmi rend szabályozása - Parkolás szabályozása Környezetvédelmi program: - Helyi környezetvédelmi alap létrehozása, működtetése - Nyilvánosság és a civil szférával való együttműködés a feladatok ellátásában Idegenforgalmi Koncepció és Operatív Program: - Fő szervezési feladatok felvázolása (turizmus helyi működési – marketing és értékesítő - rendszerének kialakítása, kapcsolatrendszer kialakítása, ) - Turisztikai arculat és szolgáltatások meghatározása - Helyi lakosság elköteleződésének fokozását (lokálpatriotizmus erősítése) szolgáló eszközök kidolgozása A város – tekintettel a válság okozta kereslet-csökkenésre - Vagyongazdálkodási Irányelveiben lehetőséget ad az önkormányzati tulajdonú üzletek bérlőinek, hogy a bérleti díj egy részét felújítási, állagmegóvási munkálatokkal váltsák ki, javítva ezzel a városi épített környezet minőségét. A város éves költségvetésében támogatja a kisebbségi (cigány, német, szlovén) önkormányzatok tevékenységét, a város kulturális sokféleségének növelése és a kisebbségi jogok érvényesülésének megkönnyítése érdekében. A város önkormányzata és a Szentgotthárdi Civil Fórum – 2005 óta érvénybe levő együttműködési megállapodás alapján –közös éves cselekvési programtervek keretében működik együtt. A megállapodás alapján a civilek részvételével ellátott önkormányzati feladatok köre széles körű (kiterjed pl. az alábbiakra: bölcsődei nevelés, városrészi közterületek fenntartása, Hársas tó fenntartása, gyepmesteri feladatok ellátása, kulturális és idegenforgalmi feladatok, városrészi klubok fenntartása, egészségvédelem, környezetvédelem, és településtisztaság, stb.) A Pannon Kapu Kulturális Egyesület – együttműködve az önkormányzattal – az idegenforgalmi koncepcióba illeszkedő városi nagyrendezvényeket és egyéb, kulturális eseményeket szervez és rendez.

186

Szentgotthárd


6.2. A városfejlesztés várható pénzügyi mozgástere 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009 (mód. előir.)

2010 (terv)

1. Felhalmozás (beruházási és fejlesztési kiadások) (eFt)

303 626

601 036

2 321 994

2 289 518

209 597

488 145

392 199

Ebből GotthárdTherm Kft. gyógyfürdő társberuházáshoz hosszú lejáratú kölcsön (eFt)23

-

112 332

1 078 237

327 164

-

-

-

2. Felújítások (eFt)

81 653

50 575

36 032

32 042

35 523

10 676

11 280

Hitelfelvétel bevétel (eFt)

266 002

515 627

1.636.177

701 894

423 842

446 346

739 958

Hiteltörlesztés kiadás (eFt)

68 962

192 051

499 234

1.994.482

397 687

301 193

260 000

Megnevezés / Év

25. táblázat: Fejlesztési források és hitelek az önkormányzat költségvetésében (forrás önkormányzat)

Az elmúlt 6 évben nagyságrendileg 250-500 MFt fejlesztési keretösszeg (lásd fenti táblázat 1. Felhalmozás + 2. Felújítás) állt évente az önkormányzat és annak intézményei rendelkezésére. (Ez nem tartalmazza az önkormányzati tulajdonban lévő Gotthárd-Therm Kft. beruházásában megvalósult fürdőfejlesztésre 3 év alatt fordított kiugró beruházási összeget.) 2010 évi költségvetés tervezésének keretei:24 - a bevételi források jelentősen csökkennek, illetve mértékük bizonytalan (a központi állami források várhatóan 80 MFt-al csökkennek, de különösen az IPA zuhan jelentősen, amely a 2008. évi 662 MFt-hoz képest várhatóan csak 433 MFt lesz), - az önkormányzat nem rendelkezik tartalékokkal (már a pályázatok önerejének a finanszírozása is problémát jelent), - a város hitelfelvételi lehetőségei korlátozottak, - vállalt kötelezettségeit teljesíteni óhajtja az önkormányzat, - az ingatlangazdálkodási koncepció alapján ingatlanértékesítésből származó jelentősebb bevételre rövidtávon nem lehet reálisan számítani. Tekintve a jelenleg jelentősen visszaeső bevételekre az önkormányzat költségvetése 20112012. előtt várhatóan nem lesz olyan pénzügyi helyzetben, hogy újabb hitelek felvétele nélkül jelentősebb fejlesztéseket hajtson végre. A visszaeső bevételek miatt az elkövetkező 2 évben a város működőképességének fenntartása az elsődleges szempont. A fejlesztésekre összességében évente 300-500 MFt nagyságrendben fordítható források – a gazdasági fellendülés újraindulásával és annak eredményeképpen újra növekvő iparűzési adóbevétellel – esetlegesen a Termálfürdő AT-en nyereséggel értékesített ingatlan(ok) vételárával együtt várhatóan legkorábban csak kb. 2012-től állnak ismét az önkormányzat rendelkezésre. 23

Teljes hitelállomány 2007 évben törlesztésre került (forrás: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. évi zárszámadása) Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetési koncepciója (forrás: Előterjesztés a képviselő-testület 2009. november 25-i ülésére)

24

187

Szentgotthárd


6.3. Megvalósítás szervezeti rendszere A stratégia végrehajtásának keretében kerül sor a városfejlesztési tevékenységek önkormányzati menedzselését végző intézményi keretek kialakítására. A döntés a stratégia elfogadását követő 3 hónapon belül megszületik, az alábbiak figyelembevételével: A szervezet kialakítására az önkormányzati vagyonkezelés rendszerének megújítása keretében, ahhoz igazodva kerül sor. Az erről szóló szakmai javaslatokat 2009 során megvitatta az Önkormányzat (vagyonpolitikai irányelvek elfogadása, 2009 szeptemberében, a szervezeti formát érintő tájékoztató 2009 novemberében), döntésre még 2010 első negyedévében sor kerül. A város közszolgáltatási feladatait a stratégia kialakításának idejében ellátó közszolgáltató vállalat profitorientált cég, így - a profitrealizálás logikája szerint - a veszteséggel ellátható feladatok kárára óhatatlanul a nyereségesebb tevékenységek kapnak prioritást a tevékenységében. A városfejlesztési stratégia megvalósításában a megújult intézmény vesz részt. Ennek formája önkormányzat költségvetési szerveként létrehozandó közüzem vagy non-profit kft.. Közüzem 2010. január elsejétől hozható létre a vonatkozó jogszabályok értelmében. A fejlesztési feladatok jelenlegi helyzete az önkormányzatok belül Jelenleg az Önkormányzat önálló projektirodát nem tart fenn, a fejlesztések megvalósításához szükséges pályázatok elkésztésében és a projektek menedzselésében, ellenőrzésében egy állandó, műszakilag – gazdaságilag – pénzügyileg – jogilag képzett csapat vesz részt. Az ő munkájukat segítik a képviselőtestület állandó bizottságai és a felkért tanácsadó cégek. A szükséges koordinációt az önkormányzat EU Integrációs és Gazdaságfejlesztő Csoportja biztosítja, jelenleg háromfős létszámmal. Az önkormányzat munkatársai beruházás-előkészítésben, projekt-fejlesztésben, menedzselésében és -megvalósításában jelentős gyakorlatra tettek szert az elmúlt 15 évben: az önkormányzat infrastrukturális, illetve intézményi és szolgáltatás-fejlesztései elsősorban pályázati forrásokból valósult meg, jelentős részben uniós forrásokból (Phare CBC, ROP 2004-2006). A városközponti rehabilitáció, mint a stratégia elsőként megvalósítandó fő eleme, önmagában nem igényel jelentősebb szervezeti átalakítást az önkormányzat részéről, a stratégia megvalósítása azonban több, egymásra épülő fejlesztést irányoz elő. A stratégia jelentős eleme a volt Kaszagyár területének komplex rehabilitációja (2. sz. akcióterület), amely reálisan nem képzelhető el magán- és közforrások koncentrált, egymással összehangolt felhasználása nélkül. A magántőke bevonásának nélkülözhetetlensége következtében ezen terület rehabilitációjának menedzselését leghatékonyabban gazdasági társaság formában működő városfejlesztési- vagy ingatlanfejlesztő társaság (projekttársaság) tudja megvalósítani. A stratégiában 3. sz. akcióterületként megjelölt „Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület” részben magántőkére, részben közösségi forrásokra alapozott fejlesztési szintén a magán és szervezett együttműködésére legalkalmasabb gazdasági társaság formában valósíthatók meg. A városfejlesztési feladatokat megvalósító szervezeti rendszer az alábbi követelményeknek megfelelően kerül kialakításra:

188

Szentgotthárd


A stratégiai és operatív feladatok szervezeti szintű szétválasztása A meghatározó („stratégia fontosságú”) döntések és az ezen döntések meghozatalához és végrehajttatásához szükséges információ, kompetencia és kapacitás az önkormányzat szervezeti keretében marad. Ennek megfelelően az önkormányzat az EU Integrációs és Gazdaságfejlesztő Csoportját jelöli ki arra, hogy figyelemmel kísérje és értékelje a városfejlesztés operatív irányítását végző társaság szakmai tevékenységét, erről informálja a város Képviselőtestületét és polgármesterét. A városfejlesztés operatív feladatainak ellátása során a városfejlesztési akciók konkrét irányítására képes, azaz rugalmas és teljesítmény-elven működő, a piaci szereplőkkel hatékonyan együttműködni képes szervezetre van szükség. A szervezet napi munkájának irányításában kizárólagosan a gazdasági hatékonyság és a szakszerűség követelményei tartandók szem előtt, a város- és vagyonpolitikai jellegű, hosszabb távú megfontolások a stratégiai irányítás keretében érvényesítendők. Különösen a Kaszagyár és a termálfürdő környéki rekreációs terület fejlesztése érdekében a szervezeti formának biztosítania kell külső üzleti partner bevonásának lehetőségét illetőleg azt, hogy a fejlesztések irányítása külső finanszírozók (ingatlanfejlesztők) bevonása esetén is az önkormányzat kezében maradjon. A város a városüzemeltetési és városfejlesztési szolgáltatásainak szervezeti keretei szétválasztandók, hiszen: - azok különböző szervezeti képességeket igényelnek (városfejlesztés: külső partnerekkel való intenzív munka, partnerek kezelése, rugalmasság, kreativitás, kezdeményezőkészség. Városüzemeltetés: külső partnerek számára nyújtott szolgáltatások, költségminimalizálás, állandóság, stabilitás) - a feladatcsoportok költséghatékony ellátása érdekében a költségek egyértelmű hozzárendelésének kell érvényesülnie, - a fejlesztési tevékenységek eredményeinek a fejlesztésbe kell, hogy visszaforgatásra kerüljenek A fentiekre tekintettel a stratégia végrehajtásának időszakában a városfejlesztés operatív teendőinek ellátására önálló, a városüzemeltetés szervezetével mellérendelt viszonyban levő városfejlesztési társaság megalakítására kerül sor. Ennek konkrét felállítására annak megfelelően kerül sor, ahogy azt a feladatok azt szükségessé teszik, a pontos feladatkör kialakítására a városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezetről szóló döntést követően kerül sor. Mindenképpen megalapításra kerül a társaság, ha: - Lehetőség nyílik a Kaszagyári terület fejlesztéseinek elindítására, a felszámolóval való tárgyalások eredményeképpen - Pályázati forrásból megkezdődhet a városközponti akcióterület rehabilitációja - Az önkormányzat jelentős tulajdonhoz jut az Ipari Parkban A fenti feltételek teljesülése, különösen annak időpontja, jelentős mértékben függ az önkormányzaton kívüli szereplőktől, folyamatoktól. Ha - illetve ameddig - a fejlesztések megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtése nem sikerül, célszerű megoldás a városfejlesztő társaságnak a városüzemeltetési társaság keretein belül történő megalakítása, viszonylag erős belső függetlenséggel, mintegy elkülönült „üzletágként” való szervezeti működéssel. 189

Szentgotthárd


A társaság feladatköre és ehhez kapcsolódóan a társaság rendelkezésére bocsátott erőforrások mértéke a stratégia megvalósításának első fél évében kerül meghatározásra. Az alkalmazandó alapelvek az alábbiak: A társaság irányítása Biztosítani kell az önkormányzat stratégiai irányító szerepének érvényesülését. Megalakuláskor a társaság tulajdonosi jogait az önkormányzat gyakorolja, a társaság vezetőit az önkormányzat nevezi ki és a társaság tevékenységéről részletesen beszámol az önkormányzatnak. A társaság feladatkörével kapcsolatos részletek a társaság Alapító Okiratában kerülnek rögzítésre. Az irányítás lényeges elemeként a társaságnak az önkormányzattal kötött megállapodásában garantálnia kell, hogy a városfejlesztési akciók során keletkező esetleges nyereséget városfejlesztési és nem városüzemeltetési célokra használja fel. Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság megállapodást köt a város-rehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következőket tartalmazza: - a városfejlesztő társaság az önkormányzat megbízásából valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelően); - az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el; - az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét; - az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét; - a vagyonkezelővel történő együttműködés rendjét; - társaság díjazását. A társaság feladatköre A társaság feladata elsődlegesen a városfejlesztési akcióterületek Akcióterületi Terv alapján történő fejlesztésének előkészítése, összehangolása, lebonyolítása (szükség esetén ingatlan adás-vétel; projektek tervezése; beszerzések lebonyolítása; műszaki ellenőrzés szervezése; támogatásokról, hitelekről elszámolások készítése; finanszírozás szervezése; értékesítés szervezése, lakosság tájékoztatása, beszámolók készítése) valamint a város által megvalósított projektelemek esetében a beruházói feladatok ellátása. A társaság emellett egyéb pályázatokhoz kapcsolódó projektmenedzsment-feladatokat is elláthat. A társaság forrásai A társaság munkáját elsősorban annak tulajdonosai finanszírozzák, a ténylegesen ellátott feladatok szerint és mértékében (Pl. pályázatok projektmenedzsment költsége terhére). Magánfejlesztő bevonása esetén a fejlesztővel szemben elvárás, hogy vegyen részt a társaság működésének finanszírozásában, külön egyedi megállapodás szerint.

190

Szentgotthárd


6.4. Településközi koordináció mechanizmusai Szentgotthárd város kistérségi központ. A környező, kistérséghez tartozó településekkel a Többcélú Kistérségi Társulás a legfontosabb hivatalos egyeztető fórum. Az IVS munkaanyagát a Társulási Tanács áttekintette, annak megvalósulásáról is rendszeres tájékoztatást kap (ld. „monitoring” fejezet). Szentgotthárd városa az aprófalvas kistérség gazdasági és szellemi központja, amely pozíciója alkalmassá teszi a kistérségi fejlesztések irányítására. A város stratégiájának fő céljai egybeesnek a kistérség fejlődésének fő irányaival, így az együttműködés stratégia kerete rendelkezésre áll. A város több olyan szervezetnek is tagja, amely fóruma a szomszédos településsekkel történő kapcsolattartásnak és együttműködésnek. Ezek a következők: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás A Társulás a szentgotthárdi kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzatot magában foglalja. A társult önkormányzatok jelenleg 13 közszolgáltatás közös ellátásáról gondoskodnak a Társuláson keresztül, ezek közül a legfontosabb területek: oktatás-nevelés, szociális szolgáltatások, gyermekjóléti feladatok, belső ellenőrzés, mozgókönyvtári ellátás, hétvégi- és hétközbeni orvosi ügyelet biztosítása, területfejlesztés. A feladatok nagy részét közvetlen intézményfenntartással biztosítja a társulás, amely körülmény a szentgotthárdi társulás egyik legfőbb sajátossága is egyben. A fenntartott intézményeknek nemcsak működési területe a kistérség, de településközi tagintézmények is találhatóak a közoktatási intézménystruktúrában. A feladatok másik részéről szervező tevékenységével gondoskodik a Társulás. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda működtetését is a Társulás látja el, amely szervezet nemcsak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengely kapcsán látja el a térségi szintű teendőket, de a térségi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások / vállalkozók részvételével létrejött, ezen szereplők együttműködésére épülő LEADER Helyi Akciócsoport kapcsán is gondoskodik a helyi szereplők fejlesztési elképzelései megvalósításához szükséges segítségnyújtásról. Összességében elmondható, hogy a Társulás működése egyre szorosabbra köti össze a Társulást alkotó településeket. A havi rendszerességgel tartott Társulási Tanácsi és Jegyzői Kollégiumi üléseken túl a térség szereplőinek / döntéshozóinak gyakori találkozási pontja a Társulás munkaszervezete. Ezeken a fórumokon nemcsak a szoros értelemben vett napirenddel foglalkozhatnak a települések vezetői, hanem az egyéb kistérségi információáramlás- és közvetítés is közvetlen formát kap. Őrség Határok Nélkül Egyesület (Leader HACS) A város aktívan részt vett az akciócsoport „Megújulás, Esély, Fenntarthatóság” című helyi vidékfejlesztési stratégiájának kialakításában. A stratégia képezi az együttműködés kereteit, az együttműködés formája pedig a HACS munkájában való részvétel. A stratégiát ill. annak éves megvalósulásáról szóló összefoglalót Szentgotthárd városa tájékoztatásul az Egyesület rendelkezésére bocsátja. Városok Szövetsége (City Cooperation) 2006. május 15-én volt a Városok Határon Átívelő Szövetségének (City Cooperation) alapító konferenciája Bad Radkersburgban, melyen a magyar oldalról 7 kisváros, köztük Szentgotthárd vett részt. Közös tervek, akcióprogramok kerültek meghatározásra, amelynek fő témája a gazdaságfejlesztés és ezen belül a témakörök: kultúra, turizmus, gazdaság és 191

Szentgotthárd


környezet. Az együttműködés célja, hogy e területeken, témakörökben közös pályázatokat készítsen el, és azokat benyújtsák az Európai Unióhoz. A City Cooperation projekt AusztriaMagyarország és Szlovénia- Ausztria Határon Átnyúló Együttműködési Programokban (2007-2013) az Európai Unió, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Stájerországi tartomány, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A City Cooperation együttműködési megállapodásának aláírására a programban résztvevő 24 város képviselője által 2009. október 1-jén került sor. Rába Szövetség A szövetség 2003-ban alakult a Rába menti táj és az itt élők hosszú távú érdekeinek képviseletére. Tevékenységei: a tájrehabilitáció és környezetbarát gazdálkodási formák terjedésének segítése; a térség klímájának és vízellátásának, gazdasági feltételeinek megőrzése és javítása érdekében, hálózatos, környezetbarát folyó menti turizmus fejlesztése; kulturális tájjellegű rendezvények szervezése; összefogás segítése egyéb, közérdekű kérdésekben; térségfejlesztés. A Rába Szövetség céljai: a Rába – völgy környezeti és társadalmi értékeinek megőrzése; az éltető víz és klíma megőrzésének elősegítése, a környezeti állapot javítása; fenntartható vidékfejlesztés segítése, térségfejlesztés; környezetbarát, hálózatos turizmusfejlesztés; ismeretterjesztés; a Rába mente hagyományainak, kulturális örökségének védelme, megőrzése; együttműködés az állami, kormányzati szervekkel, amelyek a Rába völgyével kapcsolatos döntésekben részt vesznek. A szövetség tagjai többek között a Rába menti települések önkormányzatai.

6.5. Ingatlangazdálkodási koncepció A város ingatlangazdálkodását elsődlegesesen „Az Önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 4/2001. (II. 1.) ÖKT rendelet” szabályozza, melyet a település folyamatosan, az igények és lehetőségek figyelembe vételével aktualizál, módosít. (A stratégia készítésekor aktuális változat 2009.10.01-én került egységes szerkezetbe foglalva). A város szintén évente áttekinti a „Vagyongazdálkodási Irányelvek” című dokumentumában foglaltak érvényesülését és szükség szerint módosítja azt. (A stratégia készítésekor aktuális változatot a 218/2009. sz. Testületi határozat fogadta el, 2009. szeptember 30.-án). A fenti dokumentumokban megfogalmazott szándékok a stratégia készítése során beépültek abba, így ezek összhangban vannak az integrált stratégia céljaival és – folytatva a gyakorlattá vált évenkénti értékelés és szükség szerinti korrekciók rendszerét – alkalmasak a stratégiába foglalt célok elérésének segítésére. A belterületi ingatlanok hasznosítása körében város vagyongazdálkodási irányelvei elsősorban építési telkek kialakítását irányozzák elő, a település vonzerejének növelése érdekében, elsődlegesen fiatal családok számára. Ennek érdekében részben önkormányzati tulajdonú területek értékesítése történik, részben pedig a tervezett beépítés végrehajtásához (közterületek biztosítása) szükséges vásárlásokra kerül sor, az alábbiak szerint: - A rábafüzesi városrészben vannak (4 db) jelenleg értékesíthető építési telek. A reálisan várható bevétel mintegy 15 - 16 millió Ft. - Az Akasztódomb nyugati oldalán 8 db építési telek értékesítésére kerülhet sor, a szabályozási terv elkészítését követően és a közművesítés és az úttal való megközelíthetőség kialakítása után. Az értékesítés pénzügyi mérlege – nagyságrendileg - mintegy 15- 20 millió Ft bevétel lehet. 192

Szentgotthárd

-


Jelentősebb lakóterületi fejlesztésre (összesen 59 ha) a Rábakethely és Máriaújfalu városrészek közötti területen van lehetőség. A szükséges út, illetve közműtervek elkészültek, a beépítésre a szerkezeti terv lehetőséget ad. A terület tulajdonviszonyai (nagyszámú, egyenként kis tulajdonrésszel bíró magántulajdonos) és az önkormányzat részéről felmerülő költségek fedezetének hiánya (útterület-vásárlás, út- és közműépítés) eddig meghiúsították a beépítést. A beépítés első két ütemében létesíthető 135 építési telek önkormányzat részéről becsült költsége mintegy 450 MFt. A fejlesztés megvalósítását a tulajdonviszonyok azonban nagyban hátráltatják. Egyik reálisan megvalósítható megoldás, hogy az önkormányzat az építési telkeket feltáró utak és a közművek gerinchálózata kialakításához szükséges mennyiségben vásárol ingatlanokat és kompenzációs szerződéseket köt a tulajdonosokkal, hogy a telekalakításokat követően építésre alkalmas telket biztosít számukra. A projekt előkészítésének és megvalósításának feladatait a létrehozandó városfejlesztő társaság lenne képes optimálisan menedzselni.

A fürdő szomszédságában levő – a Termálfürdő akcióterület részét képező – kb. 3,5 ha alapterületű ingatlan (hrsz. 04/7) szintén értékesítendő vagyonelemek közé tartozik. A terület jelenleg árterület, bevédését követően reális annak értékesítése, az akcióterület fejlesztési terveivel összhangban. A terület védelmét biztosító árvízvédelmi töltés becsült költsége mintegy 160 millió Ft, melynek egy része a környezetbiztonság javítását célzó pályázati forrásokból megszerezhető lehet a stratégia megvalósításának második szakaszában. A bevédett terület esetleges értékesítésből származó bevétel – a jelenleg prognosztizálható telekárak mellett (10.000 Ft/m2) – bőven meghaladja a védőtöltés létesítésének várható árát, így ezen az ingatlanon jelentős nettó pénzügyi eredmény realizálása várható, ami megfontolandóvá teszi a magántőke bevonási lehetőségeinek feltérképezését, célszerűen a létrehozandó városfejlesztő társaság menedzselésében. A Kaszagyár akcióterületen tervezett projektek megvalósításának feltétele, hogy vagy az önkormányzat jelentős tulajdont szerezzen (vásároljon) a felszámoló biztos tulajdonában levő területen vagy azt olyan befektető szerezze (vásárolja) meg, aki partner az önkormányzat fejlesztési terveinek megvalósításában. Tekintettel az önkormányzat pénzügyi helyzetének viszonylagos gyengeségére (érdemi mennyiségű felhalmozott pénzeszközök illetve értékesíthető ingatlanok hiánya), a fejlesztés partnerségi alapon történő, az önkormányzat legfeljebb minimális tulajdonszerzésével megvalósuló forgatókönyve lehet reális. A stratégiában kijelölt akcióterületeken megtörtént az ingatlanok tulajdonviszonyainak részletes felmérése, a fejlesztések megvalósíthatóságának stratégiai szintű értékelésének keretében. A tulajdonviszonyok részletes bemutatását és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tervezett hasznosítását a stratégia melléklete tartalmazza (lásd 9.1. alfejezet), mely melléklet a stratégia megvalósulásának rendszeres áttekintése (lásd „monitoring”) során aktualizálandó. Összefoglalóan megállapítható, hogy míg a Városközpont és a Termálfürdő akcióterületen a tulajdonviszonyok jelenlegi állapota lehetővé teszi a tervezett fejlesztések megvalósítását, a Kaszagyári akcióterület esetében ez a helyzet nem áll fenn.

193

Szentgotthárd


A lakásállománnyal való gazdálkodás alapelveit – a „vagyonrendelet” és a „vagyongazdálkodási irányelvek” mellett - Szentgotthárd Város Önkormányzatának Lakáskoncepciója (elfogadva 2005. október, módosította a 259/2007. sz., 237/2008. sz. és a 155/2009. Testületi határozat) befolyásolja legnagyobb mértékben. A lakásvagyon értékesítését alapvetően befolyásolja – fékezi - hogy az önkormányzati bérlakások iránti kereslet nagy és hogy a lakáshasználó bérlők igen kis száma hajlandó a piacihoz közelítő ár megfizetésére lakása megvásárlásakor. Ezen tényezőkben a stratégia megvalósítása során gyökeres változás várhatóan nem következik be, így a város továbbra is a lassú, viszonylag csekély árbevétellel járó eladásokkal kalkulál, legalább is a stratégia megvalósításának első szakaszában. A lakásállomány fenntartása, felújítása programterv alapján történik, melynek megvalósításához – az elidegenítés bevételei mellett – külső forrásokra is szüksége van. Ennek következtében a lakáseladások bevételei a városfejlesztési projektek költségeihez nem képesek hozzájárulni. A város a korábban önkormányzati tulajdonban levő üzlethelyiségek jelentős részét értékesítette jelen stratégia kialakítását megelőzően, pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében. További értékesítést nem tervez, így ezzel kapcsolatos bevételek sem keletkeznek. A város törekszik a bérleti díjak növelésre, de az üzletek jelenlegi jövedelmezőségi viszonyai ezt igen korlátozottan engedik csak meg. Érdemi változást - ezzel a bérletből származó bevételek emelkedését – a makrogazdasági feltételek javulása és a városfejlesztési tervek megvalósításának várható hatása okozhat, a stratégia megvalósításának második félidejétől. Az Ipari Parkban levő területek értékesítése során a közvetlen bevétel-termelési célokat a település alárendeli a gazdaságfejlesztés átfogó céljainak. Ennek jegyében az Ipari Park területeinek hasznosítása során a város szigorú foglalkoztatási követelményeket állít, ennek ellentételezéseként korábban jelképes (1Ft/m2) telekárat határozott meg, de a konstrukció sikerességét az eredmények a stratégia kialakításáig az eredmények nem igazolták. Az Ipari Park jelenlegi 12 euro/m2 területárai versenyképesek, a régióban a legalacsonyabbak közé tartozik, mindazonáltal a befektetők érdeklődése csekély. Ennek ellenére - intenzívebb és célzottabb befektetés-szervezési tevékenységgel és a makrogazdasági feltételek valamelyes javulásával ez a stratégia sikeres lehet. Az IVS végrehajtásának első néhány évében – valamelyest stabilizálódó befektetői környezet esetén - célszerű lenne egy, kifejezetten az Ipari Parkra fókuszált célzott befektetésösztönzési stratégia illetve cselekvési terv elkészítése. Ahhoz azonban, hogy ez a stratégia sikeres lehessen, a „válságból” való kilábalás jeleinek mutatkozásán kívül az osztrák tulajdonossal való viszony egyértelműsítése – ennek előfeltételeként pedig a vitatott égetőmű-beruházás kapcsán elfoglalt osztrák álláspont megváltoztatására – lenne szükség. A város és térsége stratégiájának megvalósítás szempontjából kifejezetten káros lenne – így a későbbiekben sem fogadható el – az Ipari Park területeinek környezeti és társadalmi fenntarthatósági szempontokat nem kielégítő hasznosítása. A jelenleg rendelkezésre álló szabad terület értékesítése (a jelenlegi áron) mintegy 220 – 240 millió Ft-os bevételt hozhat az önkormányzatnak, melyet fejlesztési célokra fordíthat. Felmerül – a stratégia jelenlegi szintjén csak elvi, megfontolandó opcióként – az osztrák tulajdonos kivásárlása is, ennek gyakorlati megvalósítási esélyei azonban jelenleg csekélyek.

194

Szentgotthárd


A külterületi ingatlanok körében a város folytatja a tulajdoni szerkezet racionalizálását célzó és segítő ingatlanpolitikájának megvalósítását. Ennek keretében folytatódik a részarányos és 2.000 m2 alatti területű termőföldek és erdő területek értékesítése. Ezek bevétele a városfejlesztés forrásigényéhez képest elhanyagolható. Ezen feltételeknek nem megfelelő területek értékesítését a város nem preferálja. Az ingatlangazdálkodás szempontjából mérvadó helyi önkormányzati joganyag összefoglalóan az alábbi elemeket tartalmazza: - Az Önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 4/2001. (II.1.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva: 2009.10.01-én) - Vagyongazdálkodási Irányelvek (218/2009. sz. Testületi határozat) - Szentgotthárd Város Önkormányzatának Lakáskoncepciója (elfogadva 2005. október, módosította a 259/2007. sz., 237/2008. sz. és a 155/2009. Testületi határozat); - Lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 12/1998.(III.26.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva 2008.12.22-én); - Lakások bérletéről szóló többször módosított 12/2001. (III. 29.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva 2009.05.06-án); - Lakások elidegenítésének szabályairól szóló többször módosított 16/2000. (III. 30.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva 2008.12.22-én); - Lakbérek megállapításáról szóló többször módosított 15/1995. (IV.27.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva 2009.03.04-én); - Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságot célzó korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek közvetlen környezete korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 36/2005. (XII. 1.) ÖKT rendelet; - Nem lakás céljára szolgáló helyiségek és területeinek bérleti díjáról szóló többször módosított 16/1995. (IV.27.) ÖKT rendelet (egységes szerkezetbe foglalva 2009.03.04-én); - Nem lakás célú helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló többször módosított 17/1995. (IV.27.) ÖKT rendelet; - A helyiségek bérletéről szóló többször módosított 15/1994. (V.19.) ÖKT. rendelet A stratégia megvalósulásának rendszeres áttekintése során a fenti szabályozás vonatkozó elemeinek érvényessége is áttekintendő.

195

Szentgotthárd


7. Partnerség A partnerségi folyamat főbb állomásai A stratégia kidolgozását nagyban segíti, hogy a település a(z) (ágazati) szakpolitikák minden lényeges elemét tekintve rendelkezik érvényes és rendszeresen aktualizált koncepcióval vagy programmal. Ezen dokumentumok listája az 5.5.2. pontban került rögzítésre. A stratégia ezen koncepciók és programok figyelembe vételével, cél- és eszközrendszerük összehangolásával („integrálásával”) alakul ki. A helyi társadalom szereplőinek a stratégia tervezésébe való bevonását nagyban segíti az a tény, hogy az ágazati koncepciók és programok rendszeres aktualizálását az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával végzi, a dokumentumok nyilvánosan hozzáférhetők, így a stratégia jelentős elemei ismertek és elfogadottak az érintettek körében. A stratégia munkadokumentumának alakítása a város és térsége számára nyilvánosan történt, az alábbiak szerint: - 2009. december 15.-i ülésén a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás – és az abban tagként résztvevő szomszéd települések önkormányzatai – a stratégia munkaanyagát áttekintette, megismerte és a stratégia fejlesztési irányaival egyetértett. - 2009. december 15.-én lakossági fórumra került sor a Színház épületében. A nyilvános, a városban szokásos módon meghirdetett (honlap, városi TV és önkormányzati hirdetőtábla) fórumon a város lakosai, vállalkozói és civil szervezeteinek képviselői megismerhették a stratégia munkaanyagát, azzal kapcsolatosan tisztázó kérdéseket tehettek fel és javaslatokat fogalmazhattak meg. A fórum élénk érdeklődés mellett zajlott. A stratégia részletes bemutatására szolgáló előadás vázlata december 16.-ától elérhetővé vált a város honlapján, ezt követően a teljes dokumentum munkaváltozata is, a későbbiekben vázolt ütemezéssel. Az előadásvázlat alapján a képviselő-testület a stratégia tervezetét áttekintette és a további munka alapjául elfogadta. - Az Integrált Városfejlesztési Stratégia végső változatát a város képviselő-testülete 2010. január 6.-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületi határozatát a „9. Mellékletek” című fejezet tartalmazza. - A stratégia munkaanyagai (majd a végleges IVS) folyamatosan elérhetőek a város honlapján, az alábbiak szerint: 2009. december 18.-tól: I. munkaváltozat, 2009. december 23.-tól: II. munkaváltozat, 2009. december 30.-tól: Végső munkaváltozat, 2010. január 7.-től: az IVS képviselő-testület által elfogadott végleges változata. A lakossági fórum előadásvázlata és az Integrált Városfejlesztési Stratégia frissülő munkaváltozatainak alapján a város lakóinak folyamatos lehetősége van arra, hogy észrevételeikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá a stratégiakészítéshez. Javaslataik megtételére elektronikus levélben van lehetőség. A beérkezett javaslatokat az önkormányzat összegyűjti és felhasználja a stratégia további alakításában (lásd a 7.1. Partnerségi folyamatot bemutató dokumentumok között).

196

Szentgotthárd


7.1. Partnerségi folyamatot bemutató dokumentumok

1. dokumentum: A kistérség – köztük Szentgotthárddal közvetlenül szomszédos – településeinek egyetértő jóváhagyása Szentgotthárd város IVS-ről

197

Szentgotthárd


3. fotó: Meghívó lakossági/civil fórumra (forrás http://www.szentgotthard.hu)

4. fotó: Felhívás az IVS véleményezésére (forrás http://www.szentgotthard.hu)

198

Szentgotthárd


2. dokumentum: Lakossági/civil fórum és IVS egyeztetés jelenléti ív 1. oldal (2009. december 15.)

199

Szentgotthárd


3. dokumentum: Lakossági/civil fórum és IVS egyeztetés jelenléti ív 2. oldal (2009. december 15.)

200

Szentgotthárd


4. dokumentum: 288/2009. sz. képviselő-testületi határozat – a helyszíni beszámolók alapján – az Integrált Városfejlesztési Stratégival és Előzetes Akcióterületi Tervvel kapcsolatos egyeztetésről

201

Szentgotthárd


5. fotó: Az IVS prezentáció és letölthető munkaverziók nyilvánossá tétele (forrás http://www.szentgotthard.hu)

202

Szentgotthárd


8. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása A stratégia megvalósulásának figyelemmel kísérését az önkormányzat szervezi és irányítja. Az Önkormányzat Hivatalán belüli koordinációs tevékenységet az EU integrációs és Gazdaságfejlesztő Iroda látja el. A stratégia egyes projektjeinek – különösen az akcióterületi fejlesztések előrehaladását mérő közvetlen eredmények adatainak (ún. „output” adatok) elsődleges forrása az akcióterületi fejlesztések lebonyolításáért felelős városfejlesztő társaság. A stratégia egyéb elemeinek értékelésére lehetőséget adó adatokat (egyéb projektek, nem beruházási tevékenységek, stb.) az önkormányzat illetékes szervezeti egységei bocsájtják rendelkezésre. Külön belső koordinációs munkacsoport felállítása vagy egyéb, a koordinációt segítő további szervezet felállítása csak akkor célszerű, ha a megvalósítás első éveinek tapasztalatai alapján a hivatal belső egységeinek együttműködését ezen a módon nem lehet kielégítő hatékonysággal elérni. A megvalósulás nyomon követése során az alábbi alapelvek és megoldások alkalmazására kerül sor: Rendszeresség A stratégia megvalósulását az önkormányzat évenként, minden év első negyedévében áttekinti. Az áttekintés elsődlegesen az akcióterületeken folyó fejlesztések közvetlen kimeneti adataira („output” indikátorok) épülnek. Az indikátorokat, azok célértékeit és adatforrását a jelen stratégia alapján elkészülő Akcióterületi Tervek tartalmazzák. Az értékelés elsődlegesen a stratégiában kitűzött célok megvalósulására - annak mértékére, a szervezési, pénzügyi, műszaki akadályok azonosítására, leküzdésére, a végrehajtás hatékonyságára irányul, ezen területeken javaslatokat is megfogalmaz. Amennyiben a fejlesztések előrehaladása ezt indokolttá teszi, (pl. támogatott projektek megvalósítása esetén) az önkormányzat gyakoribb, akár negyedéves rendszerességgel is áttekinti, megvitatja és szükség szerint korrigálja a végrehajtás menetét. A stratégia megvalósulásának átfogó jellegű félidős értékelésére 2013-ban kerül sor. Az értékelés elsődlegesen jelen stratégia célrendszeréhez kapcsolódó „eredmény” jellegű indikátorok alapján történik, és magában foglalja a kitűzött célok helyességének, hasznosságának – tehát a stratégia érdemi elemeinek - megítélését is. Az értékelés során szempontként határozandó meg, hogy a stratégia a lehetőségek szerint optimálisan illeszkedjék az Európai Unió 2014-től kezdődő programozási időszakának megújuló támogatási lehetőségeihez is.

203

Szentgotthárd


Partnerség A stratégia megvalósulásának értékelésében azon partnerek vesznek, akik a kialakítás során is bevonásra kerültek. A partneri kör a 2011 első negyedévében megalakítandó Városi Partnerségi Fórum keretében vitatja meg a stratégia megvalósítása során szerzett tapasztalatokat és tesz ez alapján javaslatokat az önkormányzat számára. A fórum önkéntes, a helyi társadalom véleményének összefogására, kialakítására szolgáló intézmény, tagjait az önkormányzat kéri fel a Partnerségi Fórum munkájában való részvételre. A Fórum titkársági jellegű feladatait szintén az önkormányzat – a városfejlesztés önkormányzati koordinációjának felelőseként kijelölt EU integrációs és Gazdaságfejlesztő Iroda útján – látja el. A Partnerségi Fórum tagsága az alábbi szervezetet foglalhatja magában: Nemzetiségi Önkormányzatok (cigány, német, szlovén), Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Őrség Határok Nélkül Egyesület HACS, egyéb, a z esélyegyenlőség, környezetvédelem, városszépítés célú – pl. városrészi - civil egyesületek illetve az Őrségi Nemzeti Park. . A partnerségi fórum civil résztvevőit a Civil Fórum jelöli ki. A város vezetése felkéri a Civil Fórumot, hogy évi rendszerességgel – a Partnerségi Fórum üléseit megelőzően – tekintse át a stratégia megvalósítását és véleményét a Partnerségi Fórum munkájában részt vevő képviselője révén a Fórum ülésén fejtse ki. Az önkormányzat a partnerségi fórum által megvitatandó előterjesztéseket és azok háttéranyagait a fórum ülését megelőzően olvashatóvá teszi a város internetes honlapján és lehetővé teszi lakossági megjegyzések, észrevételek megküldését, melyeket a fórum ülésén összefoglalóan ismertet. A fórum javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzat számára, melyeket az a stratégia megvalósítása során figyelembe vesz. Visszacsatolás Az IVS áttekintése minden esetben értékelő jellegű, a fentiekben felvázoltak szerint. Az értékelés eredményeit az önkormányzat a stratégia megvalósítása során figyelembe veszi, az értékelés eredményeivel a stratégiát (illetve annak elemeit) szükség szerint korrigálja, módosítja. A módosításokat, az esetlegesen figyelembe nem vett vélemények értékelésre is kitérve, megjeleníti, elsődlegesen a város internetes honlapján.

204

Szentgotthárd


9. Mellékletek 9.1. Akcióterületek ingatlanainak tulajdonviszonyai és tervezett hasznosításuk

205

Szentgotthárd


Jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok akcióterületenkénti felsorolása és hasznosításuk tervezett módja: Hrsz.

Utca, házszám

Rendeltetése25

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

1. Városközpont akcióterület

7/2

Füzesi u.3

Oktatási intézmény

18.902

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

2

X

3

X

7/3

Füzesi u.

beépítetlen

692

Szentgotthárd Város Önkormányzata (SZVÖ)

7/4

Füzesi u.

Közút (parkoló)

13.843

SZVÖ

3

7/5

Park

1325

SZVÖ

3

X

7/6

beépítetlen

1007

SZVÖ

3

X

Széll K. tér 1.

Lakóház, udvar

756

Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat (ÖKV)

1

15

Füzesi u.

Közintézmény Multifunkcionális közösségi és kulturális központ

14.035

Pannon Kapu Kulturális Egyesület (PKKE)

2

3

Széll K. tér 3.

közpark

1353

SZVÖ

3

6

X

X

X

X

25

Közterület (út, park,) lakóház, közintézmény, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény, közműlétesítmény, sportlétesítmény, erdő, művelés alatt álló bérbe adott mezőgazdasági terület, építési terület, bérbe adott nem lakóingatlan (üzlet, pénzintézet, vendéglátó-ipari egység) 26 Forgalomképes (1), korlátozottan forgalomképes (2), forgalomképtelen (3)

206

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám

2

Széll K. tér 2.

16 14/2


Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

1018

SZVÖ

3

X

990

SZVÖ

3

X

2821

SZVÖ

1

X

Terület (m2)

közút közút

25

Rendeltetése

beépítetlen

17

közút (kerékpárút)

1825

SZVÖ

3

X

21

Beépítetlen

467

SZVÖ

1

X

22

közút

530

SZVÖ

23

Közpark és épület (strandfürdő)

11.255

SZVÖ

1

24

közpark

14.999

SZVÖ

3

25/1

termálkút

582

SZVÖ

3

X

25/2

közút

421

SZVÖ

3

X

25/3

park

17.135

SZVÖ

3

Széll K. tér 15. fsz.

Bérbe adott üzlet

33

SZVÖ

1

X

29/A/2

Széll K. tér 15. fsz. 1.

lakás

83

ÖKV

1

X

29/A/3


lakás

63

ÖKV

1

X

29/A/4


lakás

26

ÖKV

1

X

29/A/5


lakás

54

ÖKV

1

X

29/A/6

Széll K. tér

lakás

76

ÖKV

1

X

29/A/1


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X X X

X

207

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám


25

Rendeltetése

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

42

ÖKV

1

X

37

ÖKV

1

X

Terület (m2)


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

15. fsz. 5. 29/A/7


lakás

29/A/8


lakás


Bérbe adott üzlet

76

SZVÖ

1

X

30/A/2


Bérbe adott üzlet

61

SZVÖ

1

X

30/A/3

Széll K. tér 17. fsz.

lakás

49

ÖKV

1

X

30/A/6


lakás

45

ÖKV

1

X

30/A/10

Széll K. tér 17. I/8.

lakás

59

ÖKV

1

X


lakás

39

ÖKV

1

X

31/A/2


lakás

48

ÖKV

1

X

31/A/3

Széll K. tér I/3.

lakás

67

ÖKV

1

X

31/A/4

Széll K. tér I/4.

lakás

83

ÖKV

1

X

35

SZVÖ

1

X

171

SZVÖ

1

X

30/A/1

31/A/1

32/A/1


32/A/2


Bérbe adott üzlet Bérbe adott üzlet

208

Szentgotthárd


25

Vagyonkezelő


82

SZVÖ

1

3488

SZVÖ

3

X

ÖKV

1

X

Hrsz.

Utca, házszám

32/A/3


Bérbe adott üzlet

27

Széll K. tér

közterület

36/A/2

Kossuth L. u. 3.

Lakás

36/A/3

Kossuth L. u. 3.

Lakás

51

ÖKV

1

X

36/A/4

Kossuth L. u. 3.

lakás

56

ÖKV

1

X

38

Kossuth L. u. 7.

Közintézmény (Művelődési Ház)

1505

SZVÖ

2

X

közterület

181

SZVÖ

3

X

Kossuth L. u. 25/B.

Lakás

73

ÖKV

1

X

46/5/A/22

Kossuth L. u. 25/B.

Lakás

72

ÖKV

1

X

46/5/A/26

Kossuth L. u. 25/B.

lakás

72

ÖKV

1

X

57

Fürdő u.

közterület

1831

SZVÖ

3

X

1374

Széll K. tér

közpark

2472

SZVÖ

3

X

1373

Széll K. tér 6.

Közintézmény (könyvtár)

1355

SZVÖ

2

1372

József A. u. 1.

Lakóház, udvar g.ép (3 lakás)

290

1371/A/1

József A. u. 3.

Lakás

65

46/6 46/5/A/21

Rendeltetése

Megtartandó (X)

Terület (m2)

ÖKV ÖKV


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X

X

1

X

1

X

209

Szentgotthárd


25

Rendeltetése

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

Hrsz.

Utca, házszám

1371/A/4

József A. u. 3.

Lakás

55

ÖKV

1

X

1371/A/5

József A. u. 3.

Lakás

37

ÖKV

1

X

1370/A/3


Lakás

56

ÖKV

1

X

45

ÖKV

1

X

66

ÖKV

1

X

41

ÖKV

1

X

45

ÖKV

1

X

közút

184

SZVÖ

3

X

1370/A/4


Lakás

1370/A/5


Lakás

1370/A/6


Lakás

1370/A/7


Lakás

1369


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

1368/A/2


Lakás

42

ÖKV

1

X

1368/A/5


lakás

44

ÖKV

1

X

1365

Rákóczi F. u. 3/B.

Egészségügyi intézmény

333

SZVÖ

2

X

1364

Rákóczi F. u. 3/A.


263

SZVÖ

2

X

1363/A/1


Lakás

89

ÖKV

1

X

1363/A/2


lakás

45

ÖKV

1

X

1363/A/3

Széll K. tér

lakás

64

ÖKV

1

X

210

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám


25

Rendeltetése

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

14. I/3 1363/A/4


lakás

45

ÖKV

1

X

1363/A/5


lakás

78

ÖKV

1

X

1363/A/6


lakás

64

ÖKV

1

X

1363/A/7


lakás

39

ÖKV

1

X

1363/A/10


lakás

74

ÖKV

1

X

1363/A/12

Széll K. tér 14. 12. a.

Bérbe adott üzlet

172

SZVÖ

1

1359/3/A/ 1


Bérbe adott üzlet

233

SZVÖ

1

X

1359/3/A/ 7

Széll K. tér 16. II/6.

lakás

26

ÖKV

1

X

1359/3/A/ 8


lakás

24

ÖKV

1

X

1359/3/A/ 9


lakás

28

ÖKV

1

X

1359/3/A/ 10


lakás

78

ÖKV

1

X

1359/2/A/ 4


lakás

43

ÖKV

1

X

1359/2/A/ 13


lakás

50

ÖKV

1

X

X

211

Szentgotthárd


25

Rendeltetése

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

50

ÖKV

1

X

51

ÖKV

1

X

51

ÖKV

1

X

69

ÖKV

1

X

Terület (m2)

Hrsz.

Utca, házszám

1359/2/A/ 20

Széll K. tér 18. III/19.

lakás

1359/2/A/ 22


lakás

1359/2/A/ 23


lakás

1359/2/A/ 24

Széll K. tér 18. IV/27.

lakás

1359/4/A/ 1

Rákóczi F. u. 5. fsz. 1.


195

SZVÖ

2

1359/4/A/ 3

Rákóczi F. u. 5. I/2.

Lakás

56

ÖKV

1

X

1359/4/A/ 7

Rákóczi F. u. 5. II/6.

lakás

56

ÖKV

1

X

1359/5

közterület

851

SZVÖ

3

X

1358

Közterület (közút)

1521

SZVÖ

3

X


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X

1357/A/1

József A. u. 5.

Lakás

78

ÖKV

1

X

1357/A/3

József A. u. 5.

lakás

57

ÖKV

1

X

1356/A/14

József A. u. 7.

lakás

85

ÖKV

1

X

1355

közpark

220

SZVÖ

3

X

1344

közút

351

SZVÖ

3

X

1343/A/1

Deák F. u. 4.

lakás

35

ÖKV

1

X

1343/A/2

Deák F. u. 4.

lakás

58

ÖKV

1

X

1343/A/4

Deák F. u. 4.

lakás

76

ÖKV

1

X

212

Szentgotthárd


25

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

Hrsz.

Utca, házszám

1343/A/7

Deák F. u. 4.

lakás

71

ÖKV

1

X

1343/A/8

Deák F. u. 4.

lakás

71

ÖKV

1

X

1343/A/9

Deák F. u. 4.

lakás

42

ÖKV

1

X

1343/A/12

Deák F. u. 4.

lakás

48

ÖKV

1

X

1343/A/14

Deák F. u. 4.

lakás

44

ÖKV

1

X

1343/A/15

Deák F. u. 4.

lakás

75

ÖKV

1

X

1343/A/16

Deák F. u. 4.

lakás

67

ÖKV

1

X

1343/A/17

Deák F. u. 4.

lakás

71

ÖKV

1

X

1343/A/18

Deák F. u. 4.

lakás

95

ÖKV

1

X

1343/A/19

Deák F. u. 4.

lakás

16

ÖKV

1

X

1342/A/1

Deák F. u. 6.

lakás

42

ÖKV

3

X

1342/A/4

Deák F. u. 6.

lakás

56

ÖKV

3

X

1342/A/5

Deák F. u. 6.

lakás

53

ÖKV

3

X

1342/A/6

Deák F. u. 6.

lakás

42

ÖKV

3

X

1342/A/7

Deák F. u. 6.

lakás

25

ÖKV

3

X

1342/A/8

Deák F. u. 6.

lakás

57

ÖKV

3

X

1342/A/9

Deák F. u. 6.

lakás

42

ÖKV

3

X

közút

168

SZVÖ

3

X

József A. u. 19.

Lakás

44

ÖKV

1

X

1337/A/6

József A. u. 19.

Lakás

59

ÖKV

1

X

1337/A/13

József A. u.

lakás

44

ÖKV

1

X

1341 1337/A/3

Rendeltetése

Terület (m2)


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

213

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám


25

Rendeltetése

Terület (m2)

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

19. 1334/A/4

Deák F. u. 12.

lakás

46

ÖKV

1

X

1332

Deák F. u. 14.

Lakóház, udvar (11 lakás)

596

ÖKV

3

X

1331/A/1

Deák F. u. 16.

lakás

62

ÖKV

1

X

1331/A/4

Deák F. u. 16.

lakás

44

ÖKV

1

X

1331/A/5

Deák F. u. 16.

lakás

67

ÖKV

1

X

1331/A/7

Deák F. u. 16.

lakás

66

ÖKV

1

X

1331/A/9

Deák F. u. 16.

lakás

58

ÖKV

1

X

1331/A/10

Deák F. u. 16.

lakás

42

ÖKV

1

X

1331/A/11

Deák F. u. 16.

lakás

67

ÖKV

1

X

1331/A/17

Deák F. u. 16.

lakás

60

ÖKV

1

X

1331/A/18

Deák F. u. 16.

lakás

39

ÖKV

1

X

1330

József A. u. 29.

Lakóház, udvar, g.ép. (4 lakás)

506

ÖKV

3

X

Garázs és udvar

523

SZVÖ

1

Lakóház, udvar, g.ép.

521

ÖKV

1

X

1323

közút

3615

SZVÖ

3

X

1322

közpark

637

SZVÖ

3

X

lakás

52

ÖKV

1

X

1327 1325

1321/A/12

József A. u. 33.

Széll K .tér 20. I/1.

X

214

Szentgotthárd


25

Hrsz.

Utca, házszám

Rendeltetése

1321/A/16


lakás

1321/A/18


lakás

1321/A/20

Széll K .tér 20. II/10.

lakás

1321/A/25

Széll K .tér 20. III/14.

lakás

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

52

ÖKV

1

X

33

ÖKV

1

X

52

ÖKV

1

X

33

ÖKV

1

X

480

SzVTK Társulás

2

Terület (m2)

1320

Deák F. u. 1.

Lakóház, udvar,g.ép. (Oktatási intézmény)

1315/A/12

Deák F. u. 5-7.

lakás

47

ÖKV

1

X

1315/A/13

Deák F. u. 5-7.

lakás

47

ÖKV

1

X

1315/A/14

Deák F. u. 5-7.

lakás

52

ÖKV

1

X

1314

Beépítetlen

435

SZVÖ

3

X

1313

közút

65

SZVÖ

3

X

1310/2

g.ép. és udvar

132

SZVÖ

1

X


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X

1306/1

Deák F. u.

Közterület

506

SZVÖ

3

X

1306/3

Széchenyi u.

közterület

1044

SZVÖ

3

X

1305/A/1

Széchenyi u. 8.

Bérbe adott vendéglátó-ipari egység

221

SZVÖ

1

X

1304/A/2

Mártírok u. 6/A.

lakás

73

ÖKV

1

X

215

Szentgotthárd


304

ÖKV

3

X

Közterület (udvar és közműlét.)

3271

SZVÖ

1

X

X

1298/3

Közterület (udvar)

1387

SZVÖ

3

X

X

1297

Járda (közterület)

1158

SZVÖ

3

X

1296/3

közút

2119

SZVÖ

3

X

1074/4

Közterület

760

SZVÖ

3

X X

Lakóház (7 lakás)

1299/4

Utca, házszám

1299/1

Széchenyi u. 5.

Rendeltetése

1074/3

Mártírok u.

Nyilvános WC (6/26)

252

SZVÖ

1

1072

Arany J. u. 2.

Oktatási intézmény

10.272

SzVTK Társulás

2

1071/1/A/ 1

Árpád u. 4.

lakás

40

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 2

Árpád u. 4.

lakás

44

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 3

Árpád u. 4.

lakás

55

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 4

Árpád u. 4.

lakás

53

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 5

Árpád u. 4.

lakás

40

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 6

Árpád u. 4.

lakás

45

ÖKV

1

X

1071/1/A/ 9

Árpád u. 4.

lakás

33

ÖKV

1

X

Cserélendő (X)

Bontandó (X)

Fejleszt -endő (X)

Vagyonkezelő

Megtartandó (X)

Hrsz.




Terület (m2)

25

X

216

Szentgotthárd


25

Rendeltetése

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

66

ÖKV

1

X

55

ÖKV

1

X

Terület (m2)

Hrsz.

Utca, házszám

1071/1/A/ 11

Árpád u. 4.

lakás

1071/1/A/ 13

Árpád u. 4.

lakás

1071/2

Árpád u.

beépítetlen

146

SZVÖ

3

X

1070/15

Árpád u.

közterület

1484

SZVÖ

3

X

1070/14/A /10

Árpád u. 2.

lakás

52

ÖKV

1

X

1070/14/A /11

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X

1070/14/A /15

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X

1070/14/A /19

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X

1070/14/A /22

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X

1070/14/A /38

Árpád u. 2.

lakás

52

ÖKV

1

X

1070/14/A /26

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X

1070/14/A /27

Árpád u. 2.

lakás

52

ÖKV

1

X

1070/14/A /30

Árpád u. 2.

lakás

73

ÖKV

1

X

1070/14/A /36

Árpád u. 2.

lakás

55

ÖKV

1

X


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

217

Szentgotthárd


25

Megtartandó (X)

1

X

1

X

1

X

1

X

1

X

Utca, házszám

1069/3/A/ 5

Mártírok u. 1.

1069/3/A/ 8

Mártírok u. 1.

1069/3/A/ 11

Mártírok u. 1.

1069/3/A/ 14

Mártírok u. 1.

1069/3/A/ 17

Mártírok u. 1.

1069/4

Mártírok u.

közterület

806

SZVÖ

3

X

1069/7

Mártírok u.

út

369

SZVÖ

3

X

közpark

1888

SZVÖ

3

X

Közút

2194

SZVÖ

3

X

1066

közpark

2626

SZVÖ

3

X

1064

közpark

5625

SZVÖ

3

X

1067/2

Széchenyi u.

lakás lakás lakás lakás lakás

44 44 59 44 44

Vagyonkezelő


Hrsz.

1068

Rendeltetése

Terület (m2)

ÖKV ÖKV ÖKV ÖKV ÖKV

1063/2

Árpád u.

járda

508

SZVÖ

3

X

1063/3

Árpád u.

járda

352

SZVÖ

3

X

1062/2

Árpád u.

közterület

623

SZVÖ

3

X

1062/1/A/ 9

Árpád u. 9.

lakás

55

ÖKV

1

X

1062/1/A/ 12

Árpád u. 9.

lakás

1

X

1062/1/A/ 15

Árpád u. 9.

lakás

1

X

55 40

ÖKV ÖKV


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

218

Szentgotthárd


25

Rendeltetése

Terület (m2)

Megtartandó (X)

1

X

1

X

1

X

1

X

1

X

1

X

Hrsz.

Utca, házszám

1062/1/A/ 18

Árpád u. 9.

lakás

1062/1/A/ 19

Árpád u. 9.

Lakás

1062/1/A/ 27

Árpád u. 9.

Lakás

1057/4/A/ 16

Árpád u. 7.

Lakás

1057/4/A/ 18

Árpád u. 7.

Lakás

1057/4/A/ 23

Árpád u. 7.

Lakás

1057/3

Árpád u.

közterület

1757

SZVÖ

3

X

1056/1/A/ 3

Kossuth L. u. 2.

Bérbe adott üzlethelyiség

25

SZVÖ

1

X

1056/1/A/ 9

Kossuth L. u. 2.

lakás

56

ÖKV

1

X

1056/2/A/ 1

Kossuth L. u. 4.


74

SZVÖ

1

X

1056/2/A/ 2

Kossuth L. u. 4.

lakás

65

ÖKV

1

X

1056/2/A/ 3

Kossuth L. u. 4.

lakás

37

ÖKV

1

X

1056/2/A/ 4

Kossuth L. u. 4.

lakás

64

ÖKV

1

X

1056/2/A/ 6

Kossuth L. u. 4.

lakás

70

ÖKV

1

X

51 55 51 52 38 35

Vagyonkezelő


ÖKV ÖKV ÖKV ÖKV ÖKV ÖKV


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

219

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám

1055


Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

462

ÖKV

1

X

Terület (m2)

Lakóház, udvar g.ép.

25

Rendeltetése

1034/2

Kossuth L. u. 14.

Oktatási intézmény (bölcsőde, óvoda)

12.048

SZVÖ

2

1031/A/1

Kossuth L. u. 26.


175

SZVÖ

1

X

1031/A/4

Kossuth L. u. 26.

lakás

36

ÖKV

1

X

1031/A/5

Kossuth L. u. 26.

lakás

61

ÖKV

1

X

1031/A/6

Kossuth L. u. 26.

lakás

85

ÖKV

1

X


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X

2. Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület 7/8

közút

2929

SZVÖ

3

X

7/9

Szennyvízátemelő (közműlétesítmény)

50

SZVÖ

3

X

12/1

Beépített terület (termálfürdő)

18.532

SZVÖ, Gotthárd Therm Kft.

1

X

12/3

Zöldsáv Építési terület

4362

SZVÖ

1

X

04/7

Építési terület

34.869

SZVÖ

1

X

04/8

Szántó, gyep, rét

24.270

SZVÖ

2

93/1

Szivattyúház

90

SZVÖ

2

93/2

sportlétesítmény

21.032

ÖKV

2

X

X X

220

Szentgotthárd

Hrsz.

Utca, házszám

94


25

Rendeltetése

beépítetlen

Terület (m2)

3066

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

SZVÖ

1

X


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

3. Kaszagyári tömb akcióterület 1375/2

közút

1102

SZVÖ

3

X

1375/4

járda

248

SZVÖ

3

X

1376/1

közterület

2155

SZVÖ

3

X

1376/2

Széll K. tér 4.

Oktatási intézmény, sportlét.

5767

SzVTK Társulás

2

X

1377/1

Füzesi u.

Épület és udvar (Bérbe adott nem lakóingatlan)

998

SZVÖ

2

X

1377/2

Füzesi u.

közterület

1136

SZVÖ

3

X

1377/3

Füzesi u.

Bérbe adott nem lakóingatlan

998

ÖKV

2

X

1568/9

Füzesi u.

árok

1123

SZVÖ

3

X

1568/12

Füzesi u.

közút

1536

SZVÖ

3

X

1568/14

Füzesi u.

Üzem és kemping (Kemping, Alpokalja Motel)

9211

ÖKV

1

1568/15

Füzesi u.

árok

2378

SZVÖ

3

1572

Hunyadi u. 14.

bérbe adott (autóbuszáll.)

2458

SZVÖ

2

közút

657

SZVÖ

3

X

lakás

65

ÖKV

1

X

1577 1578/2/A/ 1

Május 1. u. 2.

X

X

X

X X

221

Szentgotthárd


25

Rendeltetése

Vagyonkezelő


Megtartandó (X)

49

ÖKV

1

X

39

ÖKV

1

X

24

ÖKV

1

X

56

ÖKV

1

X

40

ÖKV

1

X

86

ÖKV

1

X

52

ÖKV

1

X

64

ÖKV

1

X

Terület (m2)

Hrsz.

Utca, házszám

1578/2/A/ 2

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 3

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 4

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 7

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 8

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 9

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 10

Május 1. u. 2.

lakás

1578/2/A/ 11

Május 1. u. 2.

lakás

1579/1

Hunyadi u.

beépítetlen

1241

SZVÖ

1

X

1581/A/3

Hunyadi u. 10.

lakás

54

ÖKV

1

X

1582

Hunyadi u.

közpark

482

SZVÖ

3

X

1589

Füzesi u.

Ipartelep (Önk. Közszolg. Vállalat telephelye)

9795

ÖKV

1

0221/2

Füzesi u.

közút

1408

SZVÖ

3


Cserélendő (X)

Bontandó (X)


Fejleszt -endő (X)

X X

26. táblázat: Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok akcióterületenkénti felsorolása és hasznosításuk tervezett módja (forrás: önkormányzat)

222

Szentgotthárd

Hrsz.


Utca, házszám

Terület (m2)

Tulajdonos

Vagyonkezelő

Forgalomképesség

Önkormányzat tervezett célja az ingatlannal

-

-

-

-

-

Jelenlegi rendeltetés

1. Városközpont akcióterület -

-

-

-

-

-

2. Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület -

-

-

-

-

3. Kaszagyári tömb akcióterület 1579/5

-

-

-

Pecuniaagora Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1.)

Használaton kívüli gyárterület

-

Kármentesítést követően beépítés

1579/6

-

-

-

Pecuniaagora Zrt. (8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1.)

Használaton kívüli gyárterület

-

Kármentesítést követően beépítés

27. táblázat: Az önkormányzat akcióterületenként tervezett ingatlanvásárlásait bemutató táblázat (forrás önkormányzat)

223

Szentgotthárd


9.2. Anti-szegregációs szakértő nyilatkozata

5. dokumentum: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kirendelt anti-szegregációs szakértő aláírt nyilatkozata

224

Szentgotthárd


9.3. Képviselő-testületi határozat az IVS elfogadásáról

6. dokumentum: Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének határozata az Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadásáról

225

Szentgotthárd Város Önkormányzata

Recommend Documents