Készítette: Az Innoratio Kutatóműhely és a Szórvány Alapítvány megbízásából a Projektmentor Kft., valamint a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület Szeged-Temesvár, 2010 Közreműködő szakértők:
Bakk Miklós Balogh Péter Berczely Péter Dr. Bodó Barna Dr. Feleky Gábor Kása Zsolt Kicsiny László Kocsis Nagy Zsolt Kovács Katalin Letenyei László Mentus Hajnalka Pásztor Gabriella Rácz Attila Révay Nóra Szász Alpár Zoltán Toró Tibor Végh Zoltán A kutatásban részt vett gyakornokok:
Benedek Dániel Hupczik Anett Lózai Balázs Pabar Ágnes Richtarcsik Áron Székács Tamás Virág Attila Virág Hajnalka
A tanulmány a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 Irányító Hatósága támogatásával a HURO/0801/075 projekt keretében készült. Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
2
Tartalomjegyzék 0. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 6 1. Az Európai Uniós folyamatok politológiai elemzése........................................................... 11 2. Kutatási eredmények ............................................................................................................ 16 2.1. Kérdőíves kutatás .......................................................................................................... 16 2.1.1. A vállalkozások jellemzői....................................................................................... 16 2.1.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái ........................................................... 16 2.1.1.2. Fő tevékenyégi kör ........................................................................................... 16 2.1.1.3. Foglalkoztatási kapacitás.................................................................................. 17 2.1.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése .......................................................... 18 2.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország – Románia közötti utazások...... 19 2.1.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései ..................... 19 2.1.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői .................................. 20 2.1.2.3. Magyarország – Románia reláció: utazások a szomszéd országba .................. 20 2.1.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén ........................................................... 21 2.1.2.5. Összefoglalás - a vállalkozások jellemzői........................................................ 22 2.1.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. – beszerzések ................................................... 23 2.1.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől – közvetett külföldi beszerzés .......................................................................................................... 23 2.1.3.2. Összefüggés vizsgálatok – közvetett beszállítók.............................................. 23 2.1.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe – közvetlen külföldi beszerzés ................................... 25 2.1.3.4. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen beszállítók............................................. 26 2.1.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta ................................................... 30 2.1.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. – értékesítések ................................................ 30 2.1.4.1. Értékesítés előfeltételei – keresleti jellemzők .................................................. 30 2.1.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik – közvetett értékesítés.................... 32 2.1.4.3. Összefüggés vizsgálatok – közvetett értékesítés .............................................. 32 2.1.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket – közvetlen értékesítés ....................................................................... 34 2.1.4.5. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen értékesítés ............................................. 35 2.1.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői ........................................................................................................................ 36 2.1.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése ................................................................................................ 41 2.1.4.8. Áruforgalom és a gazdasági szektorok összefüggései ..................................... 41 2.1.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei ...... 43 2.1.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége ................... 43 2.1.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése ............................... 43 2.1.6. Határon átnyúló együttműködések ......................................................................... 47 2.1.6.1. Együttműködés nem pályázatok keretében ...................................................... 48 2.1.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok................................ 48 2.1.6.3. Együttműködések egymásra hatása.................................................................. 51 2.1.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése.............................................. 51 2.1.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából ............................................................ 51
3
2.1.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából............................................................................................. 55 2.1.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében ............................ 55 2.1.7.4. Az Európai Unióba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában ............................................................................................................... 56 2.2. Interjús kutatás............................................................................................................... 59 2.2.1. Általános áttekintő .................................................................................................. 59 2.2.2. Az EU csatlakozás gazdasági hatása....................................................................... 60 2.2.3. A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok................................................................. 61 2.2.4. A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények ................................. 64 2.2.5. A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez 66 2.2.6. A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás .......................... 70 2.2.7. A jövő – homályos körvonalak ............................................................................... 73 3. Összefoglalás és következtetések......................................................................................... 75 3.1. Kérdőíves kutatás .......................................................................................................... 75 3.1.1. A vállalkozások főbb jellemzői .............................................................................. 75 3.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország – Románia közötti utazások...... 75 3.1.3. Beszerzések............................................................................................................. 76 3.1.4. Értékesítések ........................................................................................................... 76 3.1.5. Támogató szervezeti környezet............................................................................... 76 3.1.6. Határon átnyúló együttműködések ......................................................................... 77 3.1.7. Európai Uniós csatlakozás ...................................................................................... 77 3.2. A kérdőíves és az interjús kutatás eredményeinek összegzése...................................... 78 3.3. Felmerülő problémák, Javaslatok .................................................................................. 82 4. Függelék ............................................................................................................................... 85 4.1. Módszertani összefoglaló .............................................................................................. 85 4.1.1. Kérdőíves kutatás.................................................................................................... 86 4.1.2. Interjús kutatás ........................................................................................................ 86 4.2. Táblázatok jegyzéke és háttérszámítások ...................................................................... 88 4.2.1. A vállalkozások jellemzői....................................................................................... 88 4.2.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái ........................................................... 88 4.2.1.2. Fő tevékenyégi kör ........................................................................................... 88 4.2.1.3. Foglalkoztatási kapacitás.................................................................................. 89 4.2.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése .......................................................... 91 4.2.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország-Románia utazások..................... 91 4.2.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései ..................... 91 4.2.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői .................................. 92 4.2.2.3. Magyarország – Románia reláció: utazások a szomszéd országba .................. 92 4.2.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén ........................................................... 93 4.2.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. – beszerzések ................................................... 93 4.2.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől – közvetett külföldi beszerzés .......................................................................................................... 93 4.2.3.2. Összefüggés vizsgálatok – közvetett beszállítók.............................................. 94 4.2.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe – közvetlen külföldi beszerzés ................................... 97 4.2.3.4. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen beszállítók............................................. 97 4.2.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta ................................................. 101 4.2.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. – értékesítések .............................................. 102 4.2.4.1. Értékesítés előfeltételei – keresleti jellemzők ................................................ 102 4
4.2.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik – közvetett értékesítés.................. 103 4.2.4.3. Összefüggés vizsgálatok – közvetett értékesítés ............................................ 103 4.2.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket – közvetlen értékesítés ..................................................................... 106 4.2.4.5. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen értékesítés ........................................... 107 4.2.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői ...................................................................................................................... 110 4.2.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése .............................................................................................. 113 4.2.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei .... 113 4.2.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége ................. 113 4.2.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése ............................. 113 4.2.6. Határon átnyúló együttműködések ....................................................................... 117 4.2.6.1.Együttműködés nem pályázatok keretében ..................................................... 117 4.2.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok.............................. 118 4.2.6.3. Együttműködések egymásra hatása................................................................ 122 4.2.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése............................................ 122 4.2.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország szempontjából.......................................................................................... 122 4.2.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából........................................................................................... 123 4.2.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében .......................... 125 4.2.8. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása................................. 127 4.2.8.1. A szomszédos országokban lévő kapcsolatok................................................ 127 4.2.8.2. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése a közvetlen határmenti beszerzésekre és értékesítésekre.................................................................................. 129 4.2.8.3. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása .......................... 131 4.3. Feldolgozott irodalom.................................................................................................. 135 4.4. Fogalomjegyzék........................................................................................................... 137
5
0. Vezetői összefoglaló Tisztelt Olvasó! Jelen tanulmánykötet a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/0801 pályázati támogatással megvalósított kutatási program eredményeit, valamint az eredmények tükrében megfogalmazott javaslatokat tartalmazza. A kutatási projekt, amely „Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre” címet kapta, „rEUsearch” rövidítéssel vált ismertté. A kutatás az Innoratio Kutatóműhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület, mint vezető partner, és a temesvári Szórvány Alapítvány együttműködésében készült, több szakmai támogató intézmény aktív és hatékony segítségével, mint a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, valamint a temesvári Interkulturális Intézet és a Temesvári Nyugati Egyetem. A projekt jövőbeni hasznosításának célja az érintett régiók gazdaságának élénkítése a kapcsolatok intenzitásának, és az erre a célra létrehozott szakmai szervezetek működéséről alkotott vélemények ismeretében. A kitűzött célt az Uniós hatások vizsgálatával és a vizsgálat eredményeinek disszeminációjával kívánjuk elérni. A projekt 2009 szeptemberében indult, melyet szoros együttműködésben valósították meg a partnerek. A megvalósulás kezdeti fázisában berendezésre került egy kutatási programiroda Szegeden, valamint Temesváron. A kutatómunkába a jövő kutatógenerációját, a szegedi és temesvári egyetemek hallgatóit is be kívántuk vonni, hogy a projekt során a gyakorlatban is megismerkedhessenek mind a valós terepen végzett kutatómunkával, mind pedig a pályázati projektek lebonyolításával. Ezért 2009 októberében gyakornoki programot hirdetettünk meg a határ mindkét oldalán 3-3 fő számára. A gyakornoki program kiváló lehetőséget nyújtott a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak, hogy elméleti tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is kipróbálhassák. A kutatás során a főbb feladataik a következők voltak: o adatgyűjtés a másodelemzésekhez, o részvétel az elemzések elkészítésében, o adatbázis-építés, o statisztikai elemzések készítése, o adatfelvételben való részvétel. A projekt adatfelvételi szakasza 2009 novemberében kezdődött. A kérdőíves kutatást megalapozó előtanulmányok részét képezte a témával foglalkozó irodalmak elemző áttekintése, kisebb terepmunkák, valamint magának a kérdőívnek a kidolgozása és annak román nyelvű fordítása. A standard strukturált kérdőíves adatfelvétel 2010 márciusában kezdődött, melynek során a kérdezőbiztosok 500-500 Csongrád és Temes megyében működő gazdasági szervezetet kerestek fel. Az alapsokaságból vett reprezentatív minta a nemzetgazdasági ág, árbevétel, 6
létszám-kategória és településnagyság figyelembe vételével, többlépcsős, véletlen szisztematikus mintavétel alkalmazásával állt össze. A mintába került gazdasági szereplők között így megtalálhatóak az őstermelők is, mert már a kutatás előkészületei alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló Dorozsmai Nagybani Piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kitöltött kérdőívek folyamatos rögzítésére és az adatok elsődleges elemzésére külön-külön került sor a szegedi és a temesvári irodában. A külön-külön elemzett adatokból két külön gyorselemzés készült, majd sor került egy közös, mindkét megyére vonatkozó elemzéseket tartalmazó kutatási jelentés elkészítésére is. A statisztikai adatok mögött rejlő mélyebb magyarázatok, és összefüggések céljából szükségesnek láttuk a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözését, így végeztünk egy félig strukturált interjús adatfelvételt is. 2010 júniusáig összesen 50 meghatározó gazdasági szereplővel, valamint szakmai döntéshozó szervezet vezetőjével készítettünk interjút. Megyénként 25-25 személy került megkérdezésre, akik közül 15-15 személy a gazdasági elit és 10-10 személy a (szak)politikai elit tagjai közül került ki. Az interjúkhoz használt vázlat Temes és Csongrád megyében egységesen, az elkészült kérdőíves kutatás előzetes eredményei alapján készült el. Így az összehasonlíthatóság módszertani követelményeit szem előtt tartva biztosítottuk azt, hogy a két megye területén tevékenykedő kérdezőbiztosok azonosan felépülő interjúkat készítsenek, ugyanakkor lehetőség adódott az adott szituációban lényegesebbnek bizonyuló témákban való mélyebb elmélyülésre is. A projekt egyik súlyponti eleme a kutatás eredményeinek szélesebb körű megismertetése volt. Ennek érdekében először 2010. március 18-án került sor egy sajtótájékoztatóra Szegeden, ahol a projekt kapcsán megalapított, a Dél-alföldi Régióban egyedülálló Kutatóintézet hivatalos felavatása mellett a kutatás akkori, aktuális állapotáról adtak tájékoztatást a partnerek. A következő fontos esemény egy Temesváron megrendezett workshop volt 2010. július 15én, ahol a határ másik oldalán is tájékoztattuk az érdeklődőket az addig elvégzett munkáról. 2010. augusztus 25-én, Szegeden a József Attila Tanulmányi és Információs Központban zajlott le a projektet lezáró, és az eredményeket teljes egészében disszemináló szakmai konferencia. A projekt és az eredmények széles körben való ismertetése céljából elkészült a projekt weboldala1, amin keresztül elérhetővé vált a kutatás eredményeit tartalmazó gyorsjelentés, kutatási jelentés, valamint a kutatás egészét összefoglaló, két nyelven kiadott tanulmánykötet elektronikus változata, illetve a projekttel összefüggő egyéb tartalmak és sajtómegjelenések is. A kutatásban részt vevő több mint 25 szakértő és gyakornok összehangolt munkájának eredményeként számos hasznos, és néhány, eddig ismeretlen tény került feltárásra a határ két oldalán tevékenykedő kutatási célcsoportról. A kutatás eredményeinek értékelése során az a kép látszik kibontakozni, hogy a két megyében teljesen más struktúra alakult ki a vállalkozások tekintetében. Míg Csongrád megyében a legtöbb vállalkozás egyéni vállalkozási formában működik, addig Temes megyében túlnyomórészt korlátolt felelősségű társaságok találhatók. Emellett Temes megyében kétszer akkora arányban vannak alkalmazottal rendelkező vállalkozások, ami valószínűleg összefüggésben áll a kft-k magas arányával. Ennek az eredménynek azonban van néhány, a 1
www.reusearch.com
7
kérdőíves kutatásból ki nem derülő oka is. Romániában a kft-k alapításához legalább egy alkalmazott szükséges, ami Magyarországon nem kritérium. Ezen felül Magyarországon az egyéni vállalkozások alapító tagja sem számít alkalmazottnak, így nem csoda, hogy az alkalmazottakkal rendelkező vállalkozások esetében ilyen nagyarányú különbség mutatható ki. Amennyiben tudomásunk van ezekről az értelmezésbeli különbségekről, a két megye alkalmazotti struktúráját akár azonosnak is tekinthetjük. Az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma mindkét vizsgált helyszínen közel ugyanakkora, és közel tizede az állandó foglalkoztatottak számának. Az átlagos foglalkoztatási szám – az egyébként kisebb számú – magyarországi alkalmazottakat foglalkoztató cégek esetében magasabb, mint a romániai vállalkozásoknál az állandó és az idényjellegű munkások esetében. A két országon kívülről jött befektetésekre általában jellemző, hogy inkább választják a kedvezőbb bér- és adópolitikával rendelkező határmenti romániai településeket, így például a Magyarországon néhány éve befejezett M5-ös autópálya megépítése is több haszonnal járt a határhoz közeli romániai települések számára, mint Szeged számára. A külföldi munkavállalók alkalmazása nagyon minimális, szinte periférikus jelentőségű, bár ebben a kérdésben felvetődhet a kérdezettek által elhallgatott információ lehetősége is. Az interjúk alapján az is látható, hogy a 2007-es EU-s bővítéskor Magyarországon Románia irányából várt „munkásáradat” a kezdeti lendület után alábbhagyott. További jellemző, hogy a két megye vállalkozóinak nagy része erős területi gyökerekkel rendelkezik, azonban Temes megyében mégis magasabb a máshonnan beköltözöttek aránya. Az országhatárokon átnyúló személyes kapcsolatokkal a romániai kérdezettek rendelkeznek lényegesen nagyobb arányban. A Temes megyei válaszadók esetében a kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége inkább nyelvi, kulturális okokkal, a Csongrád megyei válaszadók esetében pedig történelmi vagy szomszédsági okokkal magyarázhatók. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok előfordulása a személyeshez képest alacsonyabbnak mondható mindkét megye vizsgálati eredményeit tekintve. Érdekességként megemlíthető, hogy míg Temes megye esetében leginkább Németország, Magyarország és Olaszország jelenik meg mint a gazdasági kapcsolatok előfordulásának országai, addig Csongrád megye esetében a Romániába és Németországba mutató gazdasági kapcsolatok a jellemzőek. Magasabb arányban látogatnak Magyarországra a romániaiak, akik leginkább átutaznak az országon, illetve leginkább vásárlási, valamint pihenési céllal érkeznek, míg a magyarországiak romániai látogatásának leggyakoribb célja a szabadidő eltöltése és rokonok, ismerősök meglátogatása. A térség gazdasági életére láthatóan kedvező hatással volt az Európai Uniós csatlakozás. Mind a romániai, mind a magyarországi kérdezettek összességében növekedésről számoltak be a közvetlen beszerzéseik és az értékesítések területén is, de – akárcsak a vendégmunkások esetében – ez esetben is nagyobb mértékű fejlődésre számítottak, ami a kezdeti lendület után alábbhagyott. A közvetett – hazai partnerek közreműködésével történő – beszerzések gyakoribbak a romániai válaszadók körében, de azok mértéke mindkét megyében elenyésző mértékben van jelen. Közvetlen beszerzési forrással a romániai vállalkozások rendelkeznek nagyobb arányban külföldön. Mindkét országban a kereskedelmi tevékenységet folytatókra jellemző a határon átnyúló beszerzés. A beszerzések kapcsán a meglévő adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Temes megyei gazdasági szervezetek már a csatlakozásuk előtt is jelentős mértékű gazdasági kapcsolattal rendelkeztek Magyarországon. A beszerzési folyamatokhoz hasonló tendenciák jellemzik a külföldre irányuló közvetlen értékesítéseket is, bár ez esetben sokkal kisebb volumenű áruforgalomról beszélhetünk. A közvetlenül Románia, illetve Magyarország irányába történő értékesítés viszont a csongrád megyei cégek körében található meg nagyobb arányban. A minőség és ár mint a vásárlók befolyásoló tényezője 8
természetesen itt is jelen van. Mindkét megye vállalkozásainak vásárlói elsősorban a jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat keresik, a magyarországi vevők igényei ilyen téren valamelyest erősebben mutatkoznak meg. A fizetőképes kereslet azonban akadályként jelentkezik, ha a minőségbeli színvonal magas árral párosul: mind a Csongrád mind a Temes megyei kérdezettek válaszai a vevőik alacsonyabb ár iránti keresletéről számolnak be. Nagy tételben inkább a romániai vásárlók, kis tételben pedig a magyarországi vásárlók szereznek be árut. A már korábban kialakult kisszámú kereskedelmi kapcsolatok tartósak, a vállalkozók jelentős része rendelkezik visszatérő ügyfelekkel. A személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolatok magasabb aránya általában befolyásoló tényező a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok tekintetében, és az is látható, hogy a romániai válaszadók körében kiterjedtebb a határokon átívelő kapcsolati háló. A támogató szervezeti környezettel kapcsolatban már nem beszélhetünk túl sok pozitívumról. A kérdőíves kutatás során megkérdezettek között nagyon kevesen rendelkeznek külső szervezet támogatásával. Döntően kereskedelmi- és iparkamarák, települési önkormányzatok, egyetemek és civil szervezetek közreműködése a jellemző. Kifejezetten a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek ismertsége viszont rendkívül alacsonynak mondható. Példának hozható fel a DKMT Eurorégió tevékenységének megítélése, ami többek között a résztvevő országok különböző államigazgatási és törvénykezési állapota, valamint a gyakran előforduló belső rivalizálások miatt sem tudja azt a teljesítményt nyújtani, ami a térség fejlődése érdekében elengedhetetlen lenne. Az ilyen jellegű szervezetek ismertsége szintén azoknál az eseteknél mondható magasabb arányúnak, amelyeknél kiterjedtebb a személyes, gazdasági vagy társadalmi kapcsolati háló. Az ismertség alacsony szintjén felül – vagy talán éppen annak következtében – további negatívumként mondható el, hogy túlnyomóan a hatékonyságukkal sem voltak elégedettek a megkérdezettek. Több interjúalany véleménye szerint is hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a civil szervezeteknek a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb rálátással az adott térségre. A megkérdezettek szerint az Európai Uniós csatlakozást Románia, de legalábbis Temes megye hatékonyabban tudta kihasználni, mint Magyarország, ezen belül Csongrád megye. Jellemzően a nagyobb cégek tudták pozitívan kamatoztatni a csatlakozást, tehát azok, akik már előtte is rendelkeztek határon átnyúló kapcsolatokkal. A kis- és középvállalkozások jelentős része nem tudott élni a helyzet adta lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban maga a csatlakozás megítélése is nagyobb elfogadottsággal bír a román válaszadók között annak ellenére, hogy a határ két oldalán élő megkérdezettek szerint a határ másik oldalán élők jobban jártak a csatlakozással. A határmenti Európai Uniós pályázatok kapcsán erősödni látszik az a tendencia, hogy egyre több romániai főpályázó jelenik meg a színtéren. Ezzel összefüggésben, a már lezárult pályázatok kapcsán nagyobb fokú az elégedetlenség a magyarországi pályázók körében, valamint náluk tapasztalható, hogy kevésbé áll szándékukban az újabb projektekben való szerepvállalás. A legfontosabb jellemző a határmenti pályázatokkal kapcsolatban, hogy a gazdasági szervezetek nagyon kis mértékben, szinte periférikus jelleggel vesznek részt ilyen jellegű pályázatok lebonyolításában, és ezek döntő hányada nem gazdasági jellegű. A partneri kapcsolatok szempontjából nagyon fontos a bizalom és a megbízhatóság kérdése. Egyre kevesebb esetben fordul elő, hogy a határ túloldaláról választott partner nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, de azért sajnos még mindig van rá precedens. Ez esetben nagy szerepe van az internet elterjedésének is, ami könnyebbé teszi a megfelelő partner kiválasztását.
9
Reméljük, hogy jelen tanulmánykötet segítségére lesz a témában mélyen érintetteknek és a téma iránt csupán érdeklődőknek egyaránt. Reméljük továbbá, hogy az itt közölt eredmények és javaslatok hatékonyan hozzájárulnak Csongrád és Temes megye, valamint a határvidék gazdasági- és társadalmi kapcsolatainak további fellendüléséhez. Jelen kutatási tanulmánykötetben helyet kaptak a felmerülő problémák, és az azok egy részére megoldást nyújtani szándékozó javaslatok is. A megkérdezettek szerint a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében a változtatást elsősorban az állami és helyi közigazgatás, a törvényhozás, az Európai Unió és az általa kiírt pályázatok, az egyesületi és civil szféra, valamint a határmenti kapcsolatok területén szükséges megtenni. Itt közzétett munkánkkal szeretnénk elérni azt a célunkat, hogy a jövőben az általunk vizsgált térségben tervezett fejlesztések, beruházások, vagy az esetleges törvénykezési és államigazgatási változtatások előkészítésében segítő kezet nyújthassunk a döntéshozók számára.
10
1. Az Európai Uniós folyamatok politológiai elemzése Uniós határmentiség a Kárpát-medencében. Románia és Magyarország Határ és határmentiség. Fogalomkészletünk A határmentiség mindeddig gyakorlati kategória volt. Ennek legalább két oka van: a) egyrészt oly mértékben opportunitásokhoz, a praxis pillanatnyi lehetőségeihez kapcsolódott, hogy fel sem merült, tudományos vizsgálata a lehetőségek, tünékeny és esetleges adottságok kihasználásán túli – stratégiailag is számottevő – hasznot hozhat; b) másrészt a határ olyan segédfogalom volt, amelynek teljesen marginális szerep jutott a társadalomtudományi entitások megfogalmazásakor, azaz abban a paradigmában, amely a társadalomtudományok tárgyát meghatározta. Böröcz József szerint a társadalomtudományok középpontjában „egy elméletileg megindítóan pontatlan, empirikusan soha nem dokumentált fantom” állt, az „egyén analógiájára elképzelt – önálló, öntevékeny, öncélú, önmagára reflektáló, s kizárólag belső viszonyai által meghatározott –, végső soron végletesen magányos társadalom fantomja”.2 Vagyis: a társadalmi entitásokat olyannyira belső lényegük határozza meg, hogy határaik teljesen másodlagosak, és az egymással határos entitások érintkezését, „ütközéseit” csupán belső lényegeik, „esszenciáik” találkozása szabja meg, amelyhez képest a határ, mint az érintkezés dinamikájának és szabályozódásának a helye teljesen másodlagos. Hogy a határ maga is lényeget konstituáló szerepet tölt be, az először az antropológiában fogalmazódott meg, akkor, amikor a különböző emberközösségeket nem „kollektív lényegük” szerint, hanem a közösségi gyakorlat kiterjedéseként kezdték vizsgálni. Ugyanezt a nemzetközi kapcsolatokban csak a gyakorlatok jóval nagyobb komplexitásának a figyelembevételével lehet megtenni, ezért itt a határ fogalma – ha túl akarunk tekinteni az adminisztratív-jogi formalizáláson – újabb paradigmatikus nehézségbe ütközik. Hiszen a nemzetközi migráció, a katona- és geopolitika kapcsolatrendszer, a globális piacok, a centrum–periféria mozgások mind azt dokumentálják, hogy a politikai határok, amelyek a határ eddigi jogi-adminisztratív formalizáltságát adták, nagyon eltérő, de egyben sokrétű dinamizmus „helyévé” alakultak. Ennek a komplexitásnak a paradigmatikus megragadására Böröcz azt a metaforikus konstrukciót javasolja, amelyet Georg Simmel Híd és ajtó című esszéjében3 fogalmazott meg. Simmelnél a híd metaforája a „kapcsolódás akarását” jelenti; a híd „pozitív szándék”, mely a kettészakítottság legyőzésére irányul. „A hídmetafora társadalmi jelentése így vonzás, összekapcsolás, egyesítésű: az egység, amely győzelmet arat valamely társadalmilag konstruált kettészakadtság fölött”.4 A másik határfunkciót a német szociológus az ajtó metaforájába sűríti, ami viszont az „átkelőhely” fogalmának felel meg. Mint tudjuk az ajtónak két lehetséges állása van: zárva/nyitva, vagyis a 0/1; s ennek a két állapotnak a segítségével „a közhatalom a »kint« és a »bent« közötti áramlásokat szabályozza”.5 Ismét a politikai határra alkalmazva: „[a] határ azon pontok összessége, ahol a társadalom beveti és/vagy pihenteti az állami szuverenitás szétszakítási technológiáit”.6 „A határ: ajtókkal felszerelt híd.”7 A metaforikusan meghatározott határfunkciók Böröcz szerint nagyon jól leírják a feltételes társadalmi kizárás és beengedés (contingent closure) mechanizmusait, amelyeknek konkrét vizsgálata a határszociológia vagy áramlásszociológia tárgya lehetne. Böröcz és Appadurai szerint hat áramlástípust különíthetünk el, amelyekben az így leírt kizárás-beengedés-mechanizmus érvényesül, ezek: 1) az emberek, 2) az áruk s bennük a pénz és a tőke, 3) a közvetlen fizikai kényszerek (illetve a velük való fenyegetés), 4) a technológiák, 5) a kulturális tartalmak, beleértve a közismert „információkat”, valamint a magas és alacsonyabb művészetek megnyilvánulási formáit, valamint 6) az eszmék áramlásai.8 Mindezt Románia és Magyarország (közös és nem közös) határmenti együttműködéseire alkalmazva, azt mondhatjuk, hogy ezekben az esetekben is a határmenti együttműködést legátfogóbb módón szem előtt tartó elemzéseknek e hat áramlástípust kell számításba venniük, nem tévesztve szem elől azt a tényt, hogy
2
Böröcz József: A határ: társadalmi tény. Replika, 13. évf., 47–48. sz. (2002. június) 133. o. Georg Simmel: Brücke und Tür. In Georg Simmel: Das Individuum und die Freiheit. Essais. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuch Verlag, 1909. 2–12. o. idézi Böröcz: i. m., 134. o. 4 Böröcz összefoglalója Simmel metaforájáról. (Lásd uo.) 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 135. o. (Kiemelés a szerzőtől.) 8 Lásd uo. 136. o. és Arjun Appadurai: Modernity at Large. Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis, University of Minnesota Press, 1996. idézi Böröcz: i. m., 136. o. 3
11
minden egyes áramlástípus esetében a létező „hidak” és „ajtók” más és más rendszereket alkotnak, folyamatosan megújuló mechanizmusokban „állnak össze”. A továbbiakban e mechanizmusokra alakulására teszünk néhány bevezető megállapítást, Magyarország és Románia határmenti együttműködéseire összpontosítva. A kérdés területi vonatkozásai tekintetében az eurorégiókat tartjuk elsődlegesen szem előtt. Magyarország A személyek „áramlásszociológiájának” a standardját nyilván az Európai Uniót meghatározó négy alapszabadság – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása – adja. A személyek szabad, határmenti közlekedésének egyik, teljesen formális „híd”-eleme a határokon való átkelés konkrét lehetősége. Ennek jogi kereteit ma már az EU-n belüli vízummentesség és a schengeni szabályok adják (Magyarország 2008. január elsején csatlakozott a schengeni övezethez, Románia számára 2011 márciusa van kitűzve), konkrét infrastrukturális lehetőségeit pedig a közlekedési lehetőségek és a határátkelők. Ez utóbbiak száma érdekes mutató lehet, anélkül természetesen, hogy abszolutizálnánk ezt. Magyarország közúti határátkelőinek a száma 32, és 62,8 km-nyi határszakaszra jut egy közúti határátkelőhely. Ezzel Magyarország a kelet-közép-európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el (A többi szóban forgó ország esetében a közúti határátkelőhelyek átlagos, a határszakasz mentén mért, távolsága a következő: Szlovénia – 31 km; Csehország – 36,5 km; Szlovákia – 43,7 km; Lengyelország – 56,3 km; Bulgária – 113,1 km; Románia – 114 km.9) A személyek „áramlásának” társadalmi „híd”-intézményeit elsősorban az erős társadalmi hálózatok, a történelmileg felhalmozódott társadalmi tőke adja, az a kapcsolatrendszer, amely vonzóan hat a határt átlépők társadalmi fogadtatására. Itt természetesen olyan társadalmi tőkéről van szó, amely kulturális alapokon tud újjáépülni. Ott például, ahol a XX. századi határrendezések mesterséges, sem földrajzi, sem etnikai térszerkezethez nem illeszkedő határokat hoztak létre, a korábbi társadalmi kapcsolatháló és a természetes piacok mesterséges átvágása a társadalomban involúciós folyamatokat indított el, belső perifériákat hozott létre, ugyanakkor azonban e belső perifériáknak most jobbak az esélyei az új, fejlesztést jelentő határmentiségi modellek kialakításában. Annak ellenére, hogy több okból korántsem könnyű feladat,10 megpróbálkoztunk Magyarország jelenlegi eurórégióinak a teljességre törekvő, de a felsorolt társulások meg szervezetek eredményességét, hatékonyságát és/vagy teljesítményét értékelni semmiképpen sem szándékozó lajstromának az összeállításával. Jegyzékünk az alábbi elemeket tartalmazza: 1) Alpok–Adria eurorégió, 2) Bihar – Bihor eurorégió,11 3) Dráva–Mura eurorégió, 4) Duna eurorégió, 5) Duna–Dráva–Száva eurorégió, 6) Duna– Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégió, 7) Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió,12 8) Hármas Duna-vidék eurorégió,13 9) az Interrégió nevet viselő eurorégió,14 10) Ipoly eurorégió, 11) Ister-Granum eurorégió, 12) Kárpátok eurorégió, 13) Karszt-Bódva eurorégió, 14) Kassa-Miskolc eurorégió, 15) Muránia
9
A számítás csak az egyes országok szárazföldi határait veszi figyelembe. Lásd Illés Iván: Határok és határmenti együttműködés Közép- és Délkelet-Európában. [http://www.inco.hu/inco4/innova/ cikk2h.htm] 10 Vö. Kruppa Éva: Régiók a határon. Határmenti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem). Budapest, 2003. 142. o. [http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf] 11 A magyarországi Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása, valamint a Romániai Határ Menti Önkormányzatok Szövetsége hozta létre 2002 áprilisának közepén, Biharkeresztesen ezt a mintegy 60 települést felölelő kistérségi együttműködést. (Lásd uo. és Kistérségi eurorégió alakult. Népújság, LIV. évf., 87. sz. /2002. április 16. kedd/ [http://www.hhrf.org/nepujsag/02apr/ 2nu0416t.htm]. Vö. Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája: 1990–2003. [http://udvardy.adatbank.ro/index.php?action=helymutato&helymutato=Biharkeresztes] 12 A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a romániai Bihar megyei Tanács, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyvárad Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzata alapította 2002–2003-ban. (Lásd Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió: Az eurorégió története. [http://www.euroregio.hu/index.php ?lang=1&menu=101] és Udvardy Frigyes: i. m. [http://udvardy.adatbank.ro/?action=helymutato& helymutato=Hajd%C3%BA-%20Bihar%20megye&kezd=31] 13 A szlovákiai Csallóköz–Mátyusföldi Regionális Társulás és a magyarországi Győr–Moson–Sopron megye Közgyűlése alapította 2001. január 25-én. (Lásd A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, 2001. január 25. [http://www.euroregio.sk/hu/?module=news&action=getfile&fid=9545]) 14 Az ukrajnai Kárpátalja tartomány, illetve a magyarországi Szabolcs–Szatmár–Bereg és a romániai Szatmár megye részvételével alakult meg 2000. október 6-án. (Lásd Imre Gabriella: Kárpátalja gazdasági fejlődésének perspektívái az Európai Unió keleti bővítésének a tükrében. EU Working Papers /Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Főiskolai Kar/, 11. évf. /2008/, 1. sz., 80. o., [http://elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_07.pdf]
12
eurorégió, 16) Neogradiensis eurorégió, 17) Nyugat-Pannónia eurorégió,15 18) Sajó–Rima eurorégió, 19) Ung–Tisza–Túr eurorégió, 20) Vág–Duna–Ipoly eurorégió, valamint 21) a Zemplén eurorégió.16 Ezek az eurorégiók – eredeti szervezeti formájukban vagy Európai Területi Együttműködési Csoportosulássá (European Grouping for Territorial Cooperation – EGTC) alakulva – ma már Magyarország összes határmenti övezeteit bevonták egy együttműködési keretbe. Ami megvizsgálandó: az eurorégiókban milyen „áramlásszociológiailag mérhető” cserék, együttműködések alakultak ki. Minden jel szerint a személyek, a kulturális tartalmak és az „információk” áramlása és cseréje gyorsabban beindult ott, ahol korábban szervesebben összetartozó térségeket vágott ketté (két belső perifériává) az államhatár. Viszont a technológiák, az áruk (tőke, befektetés) áramlása esetében lassúbb folyamatok figyelhetők meg. Ennek oka, hogy a „híd”-intézmények (vonzásteremtő tényezők) nem annyira a határmenti térségben már meglevő társadalmi tőkére alapozhatnak, inkább központi politikákhoz kötődnek (ilyenek: az éles bérkülönbségek, bankszabályok, befektetési szabályok stb.), és az „ajtó”-intézmények (nyitás/zárás) sem mind a helyi szereplők hatáskörébe tartoznak (például az adókedvezmények politikája). Ennek alapján bátorkodunk a következő előrejelzést megfogalmazni: bár továbbra is az eurorégiók szerepének a növekedésével kell számolni, ezek inkább az általános és nagy földrajzi térség(ek)re kiterjedő együttműködés előkészítői. A fejlesztést közvetlenül lehetővé tevő, technológiai, befektetési és információáramlások azonban csak akkor következnek be és csak akkor lehetnek sikeresek, ha a személyek „áramlása” és a kulturális cserék révén a „hídak” és „ajtók” előkészítése már megtörtént. Ez azonban a határmentiség rétegzett felfogását helyezi az előtérbe. Például a komplexebb területfejlesztésbe ágyazott, közös határmenti fejlesztések sokkal kisebb és precízebben megcélzott térségeket fognak át. Ez abban is látható, hogy míg az „általában vett” eurorégiók inkább a NUTS2 szinthez kapcsolhatók, az Interreg és CBC (Cross-Border Cooperation) alapokból támogatott fejlesztések inkább a NUTS3 szinthez kapcsolhatóak, és ez az Európai Unió gyakorlatában is okoz némi zavart.17 Ha a határmenti térség fogalmán azt a területet értjük, amelynek mindennapi életére jelentős befolyást gyakorol valamely államhatár, akkor a belső uniós határok mentén kialakuló „áramlások” komplexitásának növekedésével a mindennapi életre gyakorolt hatás is összetettebb lesz, és ez az összetettség – kihatását tekintve – tulajdonképpen több, különböző földrajzi kiterjedésű határmenti térséget rak egymásra. Azt is lehetne mondani, hogy a zárt államhatár lebontása több belső hatáshatár (határszociológiailag kimutatható, mérhető határ) kialakítását is jelenti. Ez a folyamat Magyarországon már kibontakozóban van.
15
Burgenland osztrák tartomány, valamint Győr–Moson–Sopron, Vas és Zala magyarországi megyék határon átnyúló együttműködésének a szervezeti kerete. (Lásd az Europrosperitas 2010 Alapítvány honlapját: [http://www.europrosperitas2010.eu/index.php?page=regio&id=36&lang=hun] 16 Mivel – amint már jeleztük – a teljességre törekedtünk, listánkban nem vontunk éles határvonalat a szó szoros értelemben vett, a határ menti együttműködést célzó, eurorégiók és a tágabb transznacionális együttműködést elősegítő munkaközösségek – Alpok–Adria Munkaközösség (1) és a Duna-menti Országok Munkaközössége (4) – között. Ez az eljárás mondanivalónk szempontjából utólag helyesnek is bizonyult. A lista összeállításában az előző öt jegyzetben megjelölteken kívül felhasznált fontosabb források (tanulmányok, jegyzékek és alapító okiratok): Helyi szintű EGTC-fejlemények – Többletérték és problémák megoldása. Összefoglaló. Európai Unió, 2010. 3. o. [http://portal.cor.europa.eu/egtc/en-US/Publications/Documents/EGTC%20Developments%20on%20 the%20ground/f_cdr6210-2010_etu_hu.pdf]; Lelkes Gábor: Határ menti együttműködés – a kisebbségi identitás megőrzésének eszköze. In Bakó Boglárka – Szoták Szilvia (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. Budapest, Gondolat Kiadó – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2006. 157. o. [http://www.mtaki.hu/docs/magyarlakta_ kistersegek/kisterseg_lelkes_gabor.pdf]; Majoros András: A többszintű területi együttműködés lehetőségei és akadályai. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió esete. Műhelytanulmány (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány). Budapest, 2009. 16. o. [http://www.eokik.hu/ data/files/156821289.pdf]; Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája – alfabetikus sorrendben. [http://www.cesci-net.eu/euroregiok-lJN]; euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. [http://www.euregio.nrw.de/links.html]; az Association of European Border Regions elnevezésű szervezet honlapján [http://www.aebr.net/] található internetes, térképes jegyzék; az Ister-Granum eurorégión holnapján [http://www.istergranum.hu/index.php?k=admin/data/00000000/_fix/00000010/ _fix/00000001&id=0] olvasható lista; valamint Zemplén Euroregion. Deed of Foundation. Sátoraljaújhely, the 23rd of April 2004. [http://www.zemplen.hu/rva/euroregio_elemei/alapito_okirat_ eng.pdf] 17 Kruppa Éva: i. m. 140. o.
13
Románia Románia államhatárai némiképp eltérő jellegűek, mint a Magyarországéi, hisz több közöttük a természetes-földrajzi – elsősorban folyam- és folyómeder által kirajzolt – szakasz, s ezek általában hosszabbak is.18 A határátkelők alacsony száma (22), amellyel az ország az utolsók közt van az uniós térségen belül, és a közúti határátkelőhelyek átlagos, a határszakasz mentén mért meglehetősen nagy távolsága (114 km), jóval zártabb határokra utal, akárcsak az a tény, hogy a 470 km-es román–bolgár dunai határszakaszon jelenleg egyetlen híd van, Giurgiu és Rusze között.19 Mindez azt mutatja, hogy Románia határai nehezebben nyithatók meg a határmenti együttműködés számára (ennek természetesen egyéb tényezői is vannak, elsősorban azzal összefüggően, hogy Romániának jóval hosszabb határszakaszai vannak, amelyek javarészt egyben az EU külső határai is). Akárcsak Magyarország esetében, Romániára vonatkozóan is megpróbáltunk egy minél teljesebb az eurorégiókat – és a munkaközösségeket, sőt zárójelben a romániai partner(eke)t is – feltüntető listát összeállítani. Ez az alábbi társulásokat, szervezeteket tartalmazza: 1) Al-Duna eurorégió (Călăraşi, Ialomiţa és Konstanca megyék), 2) Alsó-Duna eurorégió (Brăila, Galac és Tulcea megyék),20 3) Bihar – Bihor eurorégió, 4) Danubius eurorégió (Giurgiu megye), 5) Dél-Duna eurorégió (négy Teleorman megyei település – éspedig: Alexandria, Roşiorii de Vede, Turnu Măgurele és Zimnicea), 6) Duna eurorégió, 7) Duna 21 eurorégió (Calafat megyei jogú város, valamint Cetate, Ciupercenii Noi, Desa és Poiana Mare községek), 8) Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyék), 9) Fekete-tenger eurorégió, 10) Felső-Prut eurorégió (Botoşani és Suceava megyék), 11) Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió, 12) Giurgiu – Rusze eurorégió (Giurgiu megyei jogú város),21 13) Kárpátok Eurorégió (Bihar, Botoşani, Hargita, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Suceava megyék), 14) Közép-Duna–Vaskapu Eurorégió (Mehedinţi megye),15) Szeret–Prut–Dnyeszter Eurorégió (Iaşi, Neamţ és Vaslui megyék) és 16) Ung–Tisza–Túr eurorégió (Túrterebes község, Szatmár megye).22 A romániai eurorégiókat vizsgálva, mintegy eltérésképpen a magyarországi helyzethez, a következők tűnnek szembe: 18
Lásd például Illés Iván: i. m. adatait. Uo. (Az adatok az 1990-es évek végét tükrözik. Azóta a helyzet alapvetően nem változott, noha egyértelmű pozitívum, hogy a Calafat–Vidin közúti és vasúti híd építése folyamatban van.) 20 A két régió külön-külön a Duna alsó folyásánál található romániai megyéket foglal magában, s így értelemszerűen a román nyelvű megnevezések utótagjai – inferioară és de jos – is szinonimák. (A román nyelv szórendje a magyaréhez képest fordított.) A különbség: az első eurorégió Bulgária és Románia határmenti együttműködésének teremt keretet, a második viszont a Moldáv Köztársaság, Románia és Ukrajna hasonló együttműködésének. Lásd Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók – Románia részvételével.] [http://www.agentia.org/img_editor/userfiles/file/basescu/ EUROREGIUNI%20IN%20CARE%20ROMANIA%20ESTE%20PARTENER.doc], valamint a Román Külügyminisztérium honlap-rendszerén a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33347&idlnk= 1&cat=3] és a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33355&idlnk=1&cat=3] linket. 21 A Danubius eurorégiót Giurgiu romániai és Rusze bulgáriai megyék együttműködésének a céljából, a Giurgiu – Rusze eurorégiót pedig csak a két megyeszékhely, Giurgiu és Rusze megyei jogú városok, együttműködésének a céljából hozták létre. Lásd Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók – Románia részvételével.] [http://www.agentia.org/img_editor/userfiles/file/ basescu/EUROREGIUNI%20IN%20CARE%20ROMANIA%20ESTE%20PARTENER.doc], valamint a Román Külügyminisztérium honlap-rendszerén a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33345 &idlnk=1&cat=3] és a [http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=33341&idlnk=1&cat=3] linket, 22 Ebben az esetben is szerepelnek a felsorolásban munkaközösségek (és/vagy ilyenszerű szervezetek): a Dunamenti Országok Munkaközössége (6) és a Fekete-tenger eurorégió (9). (Továbbá a felsorolás 3., 6–7. 11., 13. és 16. eleme a magyarországi lajstromban is szerepel.) A lista összeállításában az előző két jegyzetben megjelölteken kívül felhasznált fontosabb források: Négy ország a közös jövőért: magyar-román-szlovák-ukrán eurorégiós csoportosulás. [http://www. megakom.hu/hun/index.php?kozep=modulok/entelhirek/kitesz.php&hir=72]; România şi cooperarea în Euroregiuni. [Románia és az eurorégiók keretében zajló együttműködés.] [http://greeny.comyr.com/ blog/?p=713]; Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája – alfabetikus sorrendben. [http://www.cesci-net.eu/euroregiok-lJN]; euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. [http://www.euregio.nrw.de/links.html]; az Association of European Border Regions elnevezésű szervezet honlapján [http://www.aebr.net/] található internetes, térképes jegyzék és a Román Külügyminisztérium honlaprendszerén olvasható lista [http://www. mae.ro/index.php?unde=doc&id=7283] (Az utolsóként szereplő kistérségi eurorégió további alapító önkormányzatai Fehérgyarmat és Túristvándi /Magyarország/, Vaján /Szlovákia/ és Gát /Ukrajna/.) 19
14
a határmenti együttműködést bevezető és előkészítő eurorégiók távolról sem fedik le az összes határmenti térséget; a Duna menti eurorégiók zöme nem térségi jellegű, hanem egy létező, épülő vagy éppenséggel csak elképzelt, tervezgetett folyamhídnál23 kialakuló „híd”- és „ajtó-lehetőségekhez kapcsolódik; érzékelhető itt a kistérségi dimenzió hiánya (hiszen a kistérségi társulások helyett majdnem kivétel nélkül önkormányzatok és ritkábban egyesületi köntösben megjelenő érdekcsoportok alakítanak eurorégiókat); legtöbb keleti és déli eurorégió esetében a kooperációs tevékenység (megalakulásuk óta) elenyésző. A Románia nyugati, magyar és keleti, illetve déli határán létrejött eurorégiók működése között azok a különbségek állapíthatók meg, amelyeket Éger György a nyugati és keleti eurorégiók strukturális és szociológiai jellemzői közötti különbségként tüntetett fel.24 Különbség van az államhatalom és az eurorégió közötti bizalmi index tekintetében, bár azzal ellentétben, ami Éger általános tipológiája alapján várható lenne, a keleti-déli eurorégiók iránti bizalom a nagyobb, és nem a nyugatiak iránti, noha a tipológiával összhangban a nyugati határon olajozottabb az együttműködés, mint a keleti-délin.25
23
Miniszteri szintű találkozón a Călăra i és Szilisztra között megépítendő híd lehetőségét is vizsgálta a román és a bolgár fél. 24 Lásd Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Szempontok a határrégiók vizsgálatának elméleti megközelítéséhez. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Budapest, 2000. 48. o. [www.lib.uni-corvinus.hu/phd/eger_ gyorgy.pdf] 25 A román külügyminisztérium egyik referátuma is rögzíti ezt a tényt.
15
2. Kutatási eredmények A tanulmányban taglalt kutatás két nagy szakaszra bontható: az első rész a kérdőíves felmérés eredményeit írja le, a második rész pedig az interjús kutatás által feltárt mélyebb összefüggéseket tárja fel. Az egymást kölcsönösen kiegészítő kvantitatív és kvalitatív technika együttes alkalmazásával átfogóbb képet alkothatunk a vizsgált térség határmenti kapcsolatainak alakulásáról és a kapcsolatokat befolyásoló tényezőkről. 2.1. Kérdőíves kutatás A kérdőíves kutatás eredményeit egymás után következő, tematikus fejezetekben tárgyaljuk. Feltárásra került a két megye vállalkozásainak struktúrája, a kapcsolati hálózatuk. Ezen túlmenően a realizált gazdasági kapcsolataik – a beszerzések és az értékesítések szempontjából egyaránt –, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei, a határon átnyúló együttműködések, valamint az Európai Uniós csatlakozás megítélése is.
2.1.1. A vállalkozások jellemzői Temes és Csongrád megyék gazdasági struktúrájának leírása a vállalkozások jogi formái, tevékenységi körük, foglalkoztatási kapacitásuk és területi kötődésük alapján készült. 2.1.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái A megkérdezett gazdasági szervezetek cégformája, jogi formája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a Csongrád illetve Temes megyében működő vállalkozások között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a „kft” (93,8%26) fordul elő. Magyarországon azonban ennél diverzifikáltabb a helyzet: ennek az előbbi aránynak három cégforma együttesen felel meg (az „egyéni vállalkozó”: 60,8%; a „kft”: 22,0%; és a „betéti társaság”: 12,6%). A „kft”-k nagy aránya a romániai oldalon a kedvező adózási feltételekkel magyarázható27, valamint hogy a betéti társasági forma Romániában jogilag ugyan létezik, azonban a gyakorlatban nem használatos (1. táblázat). 2.1.1.2. Fő tevékenyégi kör Csongrád megye gazdasági szereplőinek fő tevékenységi területeit a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott ágazati besorolás alapján csoportosítva jól látható az ún. harmadik szektor dominanciája. A mezőgazdaság (6,6%) és az ipar (17,0%) együttesen sem éri el az egynegyedes részesedést, tehát a több mint háromnegyedes (76,4%) részt a szolgáltatások alkotják. Ez egyfelől az anyagi szolgáltatások közel harminc (29,4%) százalékos, másfelől pedig a nem-anyagi szolgáltatások 47%-os arányából adódik (2. táblázat). 26
A kérdőíves kutatás során közölt százalékos értékek hibahatára – a megyénként rendelkezésre álló 500-500 fős elemszámok alapján – 95%-os valószínűségi szinten ±4,48 százalékpont, ami alacsonyabb elemszám esetén arányosan növekszik. Azaz például 50%-os mintában mért statisztikai érték esetén a sokaságbeli érték 45,52% és 54,48% között található 95%-os valószínűséggel. 27 2010. január 1-jéig létezett egy adókedvezmény a mikro vállalkozásoknak (1-9 fő alkalmazott), amennyiben alkalmazottal rendelkeztek. Ez a törvény Romániában megszűnt bár, ugyanakkor a megkérdezett vállalkozások nem a törvény hatályon kívül helyezése után keletkeztek, így magyarázható a magas arány.
16
A Temes megyében tevékenykedők ágazati besorolásához csak a válaszoknak a kérdezőbiztosok általi kategorizálása állt rendelkezésre. Az előre megadott kategóriákba történő besorolások viszonylag magas (17,6%-os) „egyéb” kategóriát eredményeztek28. Ezen „egyéb” kategória mellett a szolgáltatások szerepelnek nagy arányban (70,6%) (3. táblázat). A fentiek alapján megfogalmazható, hogy a mintába került vállalkozások tevékenységi köreinek szerkezete mindkét térségben hasonló, ha a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás szerint csoportosítunk. Az alapvető különbség abban van, hogy a szolgáltatási szektoron belül magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások dominálnak (47%), romániai oldalon ugyanakkor az anyagi szolgáltatások (58,8%) (4. táblázat). 2.1.1.3. Foglalkoztatási kapacitás A munkaerő foglalkoztatás a gazdasági vállalkozások működése (méret, költségek stb.) szempontjából az egyik legfontosabb tényező. Ezen a téren jelentős különbség mutatkozik a két megye foglalkoztatási viszonyai között: míg a Csongrád megyei vállalkozásoknak csak 40 százaléka foglalkoztat munkaerőt, addig a Temes megyei oldalon a megfelelő arány ennek szinte a kétszerese (79,7%) (5. táblázat). A jelentős eltérést magyarázhatják mintavételi okok is, de már az előzőekben, a cégformáknál is látható volt egy markáns különbség, mely szintén az eltérő mértékű foglakoztatási kapacitás oka: a magyar oldalon lényegesen nagyobb arányban találunk egyéni vállalkozásokat, míg romániai oldalon szinte kizárólagosan kft-k szerepelnek a mintában. A mintába bekerült vállalkozások összesen 6499 főt (Csongrád megyében 2651, Temes megyében pedig 3848 fő) foglalkoztatnak állandó jelleggel. Az állandó foglalkoztatottak számát részben a vállalkozás jellege határozza meg. Az már feltárásra került, hogy a két térségben jelentősen eltérő a különböző cégformák aránya, de az adatok további elemzése megmutatta, hogy azonos cégforma mellett (a mintabeli arányok miatt, itt elsősorban a kft-kre gondolunk) jelentősen eltér az állandó alkalmazottak átlagos száma is a két megye vállalkozásai körében. Megállapítható, hogy a magyarországi térség cégeinek csak kisebbik hányada (36%) foglalkoztat alkalmazottakat. A foglalkoztatóknak a fele (51%) egy- vagy néhányszemélyes vállalkozás. Azonban megállapítható, hogy a kevés munkavállalót foglalkoztató vállalkozások mégis nagyobb (14,3 fős) átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, mint a romániai oldalon tevékenykedők. Ezzel szemben a romániai térség cégei lényegesen nagyobb (80%-os) arányban foglalkoztatnak munkaerőt, szinte hiányoznak a magyarországihoz hasonló egy-két személyes vállalkozások, dominál (95%-os) a kft-forma, ugyanakkor a magyarországinál alacsonyabb (9,9 fős) az átlagos alkalmazotti létszám (6. táblázat). A megkérdezett vállalkozások a magyarországi térségben 286, a romániai térségben pedig 304, összesen 590 főt foglalkoztatnak idényjelleggel. A két térség hasonlít abban, hogy az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora, arányuk a nem éri el tizedét az állandó foglalkoztatottakénak. Mindazonáltal ezen a téren is megmaradt a két karakterisztikus különbség: egyfelől a magyar oldalon lényegesen kevesebb (14,4%) vállalkozás foglalkoztat idényjelleggel munkaerőt, míg romániai oldalon ez az arány több mint kétszeres (37,3%). Ugyanakkor az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám magyar oldalon több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő) (7. táblázat).
28
Az egyéb kategóriába sorolt eseteknél a megnevezés nem került rögzítésre a kérdőívben.
17
A külföldi munkavállalók foglalkoztatása alacsony szintű29: a külföldi munkavállalókat is foglalkoztató vállalkozások aránya már a magyar oldalon is igen alacsony, mégpedig 7,1% (14 cég), a romániai oldalon pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,6% (6 cég). Az időtáv tekintetében a munkaadók bevallása szerint a külföldi munkavállalók esetében az állandó foglalkoztatás a meghatározó, munkájukra nagyfokú elégedettség tapasztalható mindkét vizsgált megyében. A külföldi munkavállalók alkalmazása mellett a megkérdezettek a munkabírást, terhelhetőséget, megbízhatóságot és a minőségi munkát említették, de az okok között például szerepel az is, hogy bizonyos munkakörökre nincs megfelelően képzett hazai munkaerő. A szomszéd országból érkező honfitársak foglalkoztatásának megítélése azon vállalatok körében, akik külföldi munkavállalókat is alkalmaznak: mivel Magyarországon, és főként Csongrád megyében történelmi okoknál fogva sem számottevő a román kisebbség száma, így a romániai válaszadók ezzel kapcsolatban nem nyilvánítottak véleményt. Azonban a külföldi munkavállalókat is alkalmazó magyarországi vállalkozások egyik fele (n=13) nyilvánította ki preferenciáját a Romániából érkező magyar nemzetiségűek iránt. A válaszadók másik fele egyetértve a romániai válaszadókkal, nem tekinti – az alkalmazás szempontjából – meghatározó információnak azt, hogy a külföldi munkavállaló milyen nemzetiségű. 2.1.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése A vállalkozások működésének egyik további fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése30. Megállapítható, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68%) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalábbis gyermekkoruktól élnek. Mindazonáltal van észrevehető különbség Csongrád és Temes megye között: ez utóbbiban magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya31 (8. táblázat):
29
Az adatok érvényessége tekintetében azonban kérdések merülhetnek föl. Mivel ez a foglalkoztatás különböző (munkaügyi, adózási stb.) okok miatt legalitási problémákat vethet föl, ezért számolni kell azzal, hogy a valóságos értékek magasabbak az itt szereplőknél. 30 Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor segítségével a földrajzi mobilitásról is képet lehet alkotni: ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. 31 Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is.
18
A vállalkozások esetében nemcsak a földrajzi származási gyökerek mondhatók erősnek, de a vállalkozók érzelmi kötődése is. E tekintetben igencsak hasonló mintázat jellemző mindkét vizsgált megyében: a megkérdezettek háromnegyede kifejezetten szereti azt a települést, amelyben tevékenykedik. Érdekes ugyanakkor, hogy a romániai válaszadók érzelmi kötődése valamelyest polarizáltabb, mint a magyarországiaké: a négyfokú skála mindkét végpontján nagyobb arányban találhatók válaszadók (9. táblázat). A területi kötődés harmadik elemeként a kapcsolati háló kötései kerültek feltárásra. E metszetben megerősítést nyert – s egyben pedig magyarázatot is kapott – az itt tevékenykedők nagyfokú „idetartozás-érzése”. A helyzet a következő: a rokonok és barátok többsége (7380%) is a környéken él. Megfogalmazható tehát, hogy a földrajzi származás, az „erős” személyes kötődések földrajzi koncentrálódása, valamint az érzelmi kötődés bizonyos tekintetben éppen egymásból következnek, s egymás hatását erősítik (10. táblázat). Éppen ezért e tekintetben is felfigyelhetünk a romániai megkérdezettek jellemzőinek némileg más mintázottságára: valamelyest alacsonyabb az eredendően „idevalósiak” aránya, valamelyest magasabb a gyenge érzelmi kötődésről tanúskodók hányada, amely aztán talán azzal is magyarázható, hogy valamelyest magasabb azok aránya is, akiknek „erős kötései” (rokonai, barátai) nem a környéken élnek. A különbség nem kiemelkedő ugyan, de észrevehető.
2.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország – Románia közötti utazások A vállalkozások képviselőinek kapcsolathálózati beágyazottság vizsgálatával betekintést nyerhettünk a személyes, üzleti és társadalmi kapcsolatok kiterjedésére, valamint a szomszéd országba irányuló utazásokra. 2.1.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései A kapcsolati háló milyensége különös jelentőséggel bír a gazdasági szereplők esetében, legyen szó akár az ún. „erős” (rokoni, baráti) vagy éppen „gyenge” (ismerősi) személyes kötésekről. Jelen kutatás keretében a gazdasági kapcsolatok állnak az érdeklődés középpontjában, így még inkább fontos ez a kérdés. Ennek értelmében az országhatárokon átnyúló személyközi kapcsolatok helyett itt az üzleti, gazdasági kapcsolatok vizsgálata került előtérbe. Az első rendkívül markáns különbség a két térség gazdasági szereplői között az országhatáron átnyúló, nemzetközi, ugyanakkor személyes kapcsolatok terén mutatkozik meg. A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal. A magyarázat természetesen gyanítható: arról van szó, hogy a romániai munkaerő földrajzi mobilitása nagyságrendileg különbözik a magyarétól. Előbbiek hatalmas számban hagyták el az országot munkavállalási célból (hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai Unió országaiban).32 Így magától értetődően „keletkeztek” külföldi kapcsolatok az elvándorlók és az otthoniak között. Ez azt eredményezte, hogy míg a Csongrád megyei megkérdezettek felének, addig a Temes megyei megkérdezettek több mint nyolcvan százalékának van ilyen személyes kapcsolata. (11. táblázat).
32
Gheorghe Barbu, román munkaügyi miniszter HVG (2006.december 18.) Szerző: MTI
19
A Temes megyei megkérdezettek33 európai személyes kapcsolatainak területi mintázottsága elsősorban nyelvi illetve kulturális okokkal magyarázható. A Németország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Magyarország sorrenden belül határozott különbségek mutatkoznak. Németország (59,0%) kiemelkedik a többi ország közül, a következő zónában két mediterrán ország található (Olaszország 35,1%, Spanyolország 28,0%), ezt követően egy újabb csoportban találjuk Ausztriát (23,3%) és Franciaországot (21,6%), s a sort Magyarország zárja (csak 15,7%-kal). Az összes többi európai ország csupán néhány százalékos kapcsolati értéket képvisel (ezek közül a legmagasabb sem éri el a 7%-ot). A Csongrád megyei megkérdezettek európai személyes kapcsolatainak országok szerinti megoszlása lényegesen eltér ettől. Itt elsősorban történeti (ill. szomszédsági) okai vannak a kialakult sorrendnek: Németország (41,0%) és Románia (36,5%) található az első körben, őket követi egy lényegesen kisebb kapcsolati értéket képviselő hármas: Ausztria (19,3%), Szerbia (16,5%) és az Egyesült Királyság (15,6%). Az összes többi ország 8% alatti értékkel szerepel. A Csongrád megyei vállalkozások esetében igen figyelemre méltó, hogy a kapcsolatok terén milyen erőteljes hatása van a térségi helyzetnek: számottevőnek mondhatók a személyes kapcsolatok a közvetlen határmenti térségben élőkkel, s szinte teljesen jelentéktelenek más, egyébként szomszédos országokban (Szlovákia: 5,9%; Ukrajna 1,3%; Horvátország 3,9%; Szlovénia 1,3%) élőkkel. 2.1.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői Az üzleti, gazdasági kapcsolatok terén már sokkal csekélyebb a különbség a két megye között: általában alacsony az arány, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot: a Csongrád megyeiek 12%-a, a Temes megyeieknek viszont 20%-a rendelkezik európai országbeli üzleti, gazdasági kapcsolattal (12. táblázat): A Temes megyei gazdasági szereplők gazdasági jellegű kapcsolatainak területi mintázottsága jelentősen eltér a személyesétől: a gazdasági kapcsolatokat egy erős hármas uralja: Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%). Hozzájuk képest lényegesen kisebb kapcsolati értékkel szerepel Ausztria (20,4%), aztán gyakorlatilag véget is ér az említésre érdemes országok sora (a többiek mindannyian a 7%-os érték alatt találhatók). Csongrád megyei gazdasági szereplők kisszámú gazdasági jellegű kapcsolatainak országok szerinti megoszlását Románia (42,9%) és Németország (34,2%) párosa vezeti. Őket jelentős távolságra egy „ötösfogat” követi (Szerbia 20,5%, Olaszország 14,5%, Ausztria 12,8%, Szlovákia 11,2% és Csehország 11,1%). 2.1.2.3. Magyarország – Románia reláció: utazások a szomszéd országba Ha eltekintünk az utazások céljától, újabb karakterisztikus különbség fedezhető fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába (13. táblázat). A 164 magyarországi és 272 romániai válaszadó látogatási (utazási) céljainak szerkezetét megvizsgálva tanulságos kép rajzolódik ki: ha csak a tranzit jellegű utazásokat tekintjük, akkor következtetni lehet az eredeti utazási célokra is: a magyarországi gazdasági szereplők úticéljai között csak csekély arányban (17,6%) található Románián át megközelíthetőt, míg a romániaiak útjai sokkal nagyobb arányban (77,0%) vezetnek Magyarországon keresztül. Magyarország tehát (földrajzi fekvésénél fogva illetve Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) nagyon fontos tranzitország Románia számára. 33
A megkérdezettek több országot is megjelölhettek.
20
Az érdemi úticélok tekintetében a magyarországiak körében a nyaralási, pihenési cél dominál (62,3%), amely a romániaiak körében is fontos (53,2%) úticél ugyan, de a leggyakoribb (78,3%) mégis a vásárlási célú utazás. Kiemelhető továbbá, hogy az üzleti célú utazások aránya tekintetében nagyfokú a hasonlóság a két oldal között: a gazdasági szereplők negyede szokott üzleti céllal a szomszéd országba utazni (14. táblázat). A kutatás keretében az utazási célok tekintetében nem csupán az került feltárásra, hogy a megkérdezett gazdasági szereplők valamely célból utaznak-e a szomszédos országba, hanem az is, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik. Így mindegyik cél esetében lehetőség nyílt egy intenzitási mutató34 kialakítására, melynek segítségével még pontosabb képet kaphatunk egyfelől az utazási célok szerkezetéről, illetve ezen túlmenően azok súlyáról, fontosságáról. A Magyarországról Romániába történő (nem tranzit jellegű) utazások tekintetében jól kirajzolódik, hogy bár a nyaralási, pihenési célú utazás a domináns, de hozzá képest (nagyobb gyakoriságuk miatt) megnőtt a rokonlátogatások, a vásárlási illetve üzleti célú utazások súlya: Utazások gyakorisága nyaralás, pihenés rokonlátogatás vásárlás üzleti munkavégzés egyéb35 tanulás gyógykezelés N=
Csongrád megye – Temes megye – Magyarországról Romániából Romániába Magyarországra 1,05 1,19 0,78 0,43 0,74 2,56 0,76 0,87 0,37 0,17 0,29 0,20 0,02 0,10 0,04 0,19 164 272
A Romániából Magyarországra irányuló (nem tranzit jellegű) utazások terén viszont az intenzitási mutató nem hoz ilyen „kiegyenlítődést”, a célok tekintetében kialakult szerkezet érdemben nem változik: messze kimagaslanak a vásárlási célú utazások, s az intenzitási súlyozás sem változtat az egyéb célok jelentőségén. 2.1.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén A társadalmi/civil kapcsolatok – nem üzleti és nem személyes/baráti kapcsolat, együttműködés – száma meglehetősen alacsony a határ menti térségben: a Csongrád megyei vállalkozók mindössze 3%-a (18 fő) jelezte, hogy cégének, szervezetének van ilyen kapcsolata a határ túloldalán lévőkkel. A Temes megyeiek még ennél is kevesebb ilyen kapcsolatot jeleztek, a válaszolók 0,6%-a (3 fő) számolt be ilyen társadalmi kapcsolatról36: Azoknál a Csongrád megyei válaszadóknál, akik rendelkeznek társadalmi kapcsolattal Romániában, leggyakrabban a közös kulturális tevékenység, a tapasztalatcsere, a közös pályázatok készítése, a jótékonykodás és a közös ünneplés, szórakozás fordul37 (15. táblázat). 34
A mutató 0-tól 4-ig terjedő értéket vehet fel, ahol a „0” azt jelenti, hogy a megkérdezett ilyen céllal nem szokott utazni a szomszéd országba, a „4” pedig azt jelenti, hogy adott célból heti gyakorisággal utazik. 35 Az egyéb kategória nem került nevesítésre a kérdőívben. 36 A társadalmi kapcsolatok asszimetriája arra utal, hogy a magyarok ilyen jellegű kapcsolatai nem csak a határ közvetlen közelére korlátozódnak, hanem távolabbi területekkel is tartanak fenn kapcsolatokat. 37 A romániai kérdőívekben a válaszok nem kerültek nevesítésre a kérdőívben.
21
A magyarországi vállalkozások társadalmi kapcsolatai – bár számukat tekintve igen alacsonynak mondhatók – keletkezésük időpontját tekintve döntően Románia Európai Uniós tagsága után (2007) jöttek létre. A jelzett kapcsolatok majdnem háromnegyed része ilyen. Ez – ha nem is túl markánsan, de jelzi a kapcsolatok pozitív irányú növekedését. Annál is inkább, mert összességében kedvezően ítélik meg a válaszolók az Uniós tagság által biztosított feltételeket a kapcsolatok kialakulása szempontjából. A Temes megyeiek határon átnyúló társadalmi kapcsolatainak száma rendkívül alacsony és keletkezésüket tekintve inkább a csatlakozás előtti időszakra datálódnak38. A vállalkozások tágabb környezetében, a környék településeinek határon átnyúló, romániai kapcsolatai sem tekinthetők kiterjedtnek – legalábbis azok, amelyekről a vállalkozók tudnak: a Csongrád megyei válaszolók több mint háromnegyede (76%) úgy ítélte meg, hogy kevés vagy nagyon kevés ilyen kapcsolat létezik. A Temes megyeiek 92,5%-a mondja ugyanezt, vagyis ők még határozottabban kifejezik azon véleményüket, hogy nagyon kevésnek találják a határ két oldalán élők között kialakult társadalmi kapcsolatok, együttműködések számát. Ön hogyan tudja, itt a környékbeli Csongrád megye Temes megye településeknek, helyi szervezeteknek vannak közvetlen határmenti Esetszám % Esetszám % kapcsolataik? nagyon kevés, szinte nincs 85 210 31,3 56,6 csak kevés ilyen kapcsolat van 121 133 44,7 35,8 sok ilyen kapcsolat van 62 22,9 26 7,0 nagyon sok ilyen kapcsolat van 3 1,2 2 ,5 Összesen: 271 100,0 371 100,0 A kérdésre adott válaszokból egyrészt a vállalkozói szféra helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel való gyenge kapcsolatára, másrészt azok határon átnyúló kapcsolatairól való hiányos ismertségre lehet következtetni. 2.1.2.5. Összefoglalás - a vállalkozások jellemzői A megkérdezett gazdasági szervezetek cégformája, jogi formája tekintetében jelentős különbség mutatkozik a Csongrád, illetve Temes megyében működő vállalkozások között: Romániában szinte kizárólagos cégformaként a „kft” fordul elő, Magyarországon az egyéni vállalkozások szerepelnek nagyobb arányban. A vállalkozások tevékenységi köreinek elemzése során kimutatható, hogy mindkét térségben a szolgáltatások dominálnak. A foglalkoztatás tekintetében megállapítható, hogy a Temes megyei vállalkozások kétszer akkora arányban foglalkoztatnak munkaerőt, mint a Csongrád megyei szervezetek. A két térség azonban hasonlít abban, hogy az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora (arányuk nem éri el az egy tizedet az állandó foglalkoztatottakénak), valamint a külföldi munkavállalók foglalkoztatása alacsonynak mondható mindkét térségben. A gazdasági szereplők területi kötődésének vizsgálatából kiderült, hogy Temes 38
Természetesen a Temes megyei adatokból nem lehet semmilyen tendenciára következtetni, hiszen a 3 ilyen kapcsolattal rendelkező közül 2 a csatlakozás előtti, 1 válaszoló pedig a csatlakozás után keletkezett kapcsolatról számolt be.
22
megyében magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya, mint Csongrád megyében. Az országhatáron átnyúló személyes kapcsolatok terén markáns különbség mutatkozik meg: a magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, valamint a kapcsolatok országok szerinti megoszlása is lényegesen eltér a két térségben. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok terén már sokkal csekélyebb a különbség: általában alacsony az arány, de ismét a romániai oldal mutat föl nagyobb nyitottságot. A területi mintázottság is hasonlóságot mutat: mindkét megye vállalkozásai nagy arányban jelölték meg a másik országot, valamint Németországot, ahol gazdasági kapcsolataik találhatóak. A szomszéd országba történő utazások terén karakterisztikus különbség fedezhető fel a két határmenti térség gazdasági szereplői között: a romániaiak nagyságrendileg nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába. A különbség azzal magyarázható, hogy Magyarország nagyon fontos tranzitország Románia számára.
2.1.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. – beszerzések A kérdőíves kutatás során felkeresett vállalkozások gazdasági kapcsolatainak lényeges része a gazdasági szervezet határon átnyúló beszerzése. Külön vizsgáltuk a közvetlen és közvetett beszállításokat, valamint sor került a gazdasági jellemzők és kapcsolati beágyazottság eredményeivel való összefüggések elemzésére is. 2.1.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől – közvetett külföldi beszerzés A romániai válaszadók többségének van olyan hazai (romániai) partnere, akitől külföldi terméket, illetve szolgáltatást vásárol. Valamint többszöröse a Romániából érkezett válaszok esetében azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől Magyarországról érkező terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak: a Temes megyei vállalkozások esetében ezzel szemben 45%-ban beszélhetünk olyan hazai partnerekről, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárolnak, és 41,1% az, aki rendelkezik olyan hazai partnerrel, akitől magyar terméket vásárol, illetve szolgáltatást vesz igénybe. A Csongrád megyei válaszadók 28%-ának van olyan hazai (magyarországi) partnere, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárol, és 6,1% azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak (16. táblázat,17. táblázat). Megállapítható, hogy a Temes megyei vállalkozások beszerzéseik során jobban támaszkodnak a hazai importőrökre, mint saját közvetlen beszállítóikra. 2.1.3.2. Összefüggés vizsgálatok – közvetett beszállítók Helyi kötődés A helyi kötődés tekintetében hasonló a helyzet: a Csongrád megyei gazdasági szervezetek körében a teljes mintához képest (6,2%) a beköltözők esetében magasabb a közvetett beszállítók aránya (10,3%), Temes megyében azonban alacsonyabb: 41,5%-hoz képest 37,5% a beköltözők körében (a különbségek nem szignifikánsak) (19. táblázat). Rokoni, baráti kapcsolatok valamely európai országban Mindkét megyében kevéssel magasabb a közvetett beszállítók aránya azok körében, akiknek vannak valamely európai országban rokoni, baráti kapcsolatai: Csongrád megyében 7,9% a 23
6,2%-hoz képest, Temes megyében 42,9% a 41,7%-hoz képest (az elenyésző különbségek nem szignifikánsak). Az eredmények alapján a rokoni, baráti kapcsolatok nem eredményezik a közvetett beszállítók magasabb arányát. A határmenti (román-magyar) rokoni-baráti kapcsolatok megléte Temes megyében magasabb arányú közvetett beszállítói kapcsolati arányt eredményez (20. táblázat). Üzleti, gazdasági kapcsolat valamely európai országban Csongrád megyében azok körében, akik úgy nyilatkoztak, hogy rendelkeznek gazdasági, üzleti kapcsolatokkal az európai országok valamelyikében, magasabb (9,4% a 6,1%-hoz képest) azok aránya, akiknek vannak közvetett beszállítóik. Temes megyében azonban ezen összefüggés nem teljesül: az összes romániai válaszadóhoz képest (41,3%) kevesebbek számoltak be (39%) közvetett beszállítói kapcsolatról (a hatások nem szignifikánsak). Megállapítható, hogy csak Temes megye esetében tapasztalható, hogy a vállalkozások közvetlen beszállítókkal rendelkeznek. Azon Csongrád megyei válaszadók körében, akik rendelkeznek romániai gazdasági kapcsolattal, kétszer magasabb a közvetett beszállítói csatornával rendelkezők aránya (14,3% a 6,1%-hoz képest), s a magyarországi gazdasági kapcsolattal rendelkező Temes megyei válaszadók körében is magasabb a közvetett beszállítói kapcsolattal rendelkezők aránya (56,5% a 41,1%-hoz képest). A határmenti gazdasági kapcsolat megléte tehát növeli a közvetett beszállítói csatornák elterjedtségét (21. táblázat). Társadalmi kapcsolatok a szomszédos országban (HU, RO) A társadalmi kapcsolat megléte mindkét megye vállalkozói esetében növeli a közvetett beszállítók meglétének valószínűségét39: Csongrád megye esetében jelentősebben (30% a 6,1%-hoz képest), Temes megye esetében kevéssé (50% a 41%-hoz képest): (az összefüggés Csongrád megye esetében szignifikáns; sig=0,001). Összességében azon vállalkozásoknak, amelyek rendelkeznek bármiféle – üzleti-gazdasági, rokoni-baráti, társadalmi – határmenti kapcsolattal, nagyobb arányban van közvetett beszerzési csatornája (Csongrád megye: 8,7% a 6,1%-hoz képest, Temes megye: 48,1% a 41,1%-hoz képest) (22. táblázat). Fő tevékenység Csongrád megyében a mezőgazdasági szektorba tartozók (45,5%), míg Temes megyében a harmadik szektorba tartozók (25%) körében a legmagasabb a közvetett beszállítói csatornával rendelkezők aránya. (23. táblázat). A határmenti áruforgalom jellemzői A különböző áru- és szolgáltatásfajták áramlására vonatkozó kérdésekre a Magyarországról érkezett válaszok elemszáma rendkívül alacsony (7 válaszadó), így a válaszok körültekintően kezelendők. A hét válaszadó közül legtöbben (3 fő) műtrágyát, 2 fő pedig műszaki, elektronikai terméket, a többiek pedig textilipari terméket, faipari terméket illetve üzemanyagot vásárolnak Romániából. A Romániából érkezett válaszok száma már jóval magasabb, mint az előbbi esetben (102 válaszadó), és ezzel együtt a válaszok több terméket, illetve szolgáltatást tartalmaznak, mint a magyarországi válaszadóké. Azon válaszok esetében, melyek mindkét ország válaszadóinál előfordultak, az határozható meg a határmenti áruforgalom tekintetében, hogy míg romániai válaszadók esetében a 39
A rendkívül alacsony elemszámok – Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma mindössze 15 fő, aránya 2,9%, Temes megyében pedig még kevesebb: 3 fő, 0,6% – miatt az összefüggés erősen tájékoztató jellegű.
24
közvetett beszállítás legmagasabb arányban mezőgazdasági (félkész vagy kész hústermék, tejtermék, egyéb élelmiszeripari termék, mezőgazdasági termény, zöldség, gyümölcs, műtrágya) és műszaki, elektronikai termékek beszerzését jelenti. Addig magyarországi válaszadók esetében a közvetett beszállítás nagyobb része a műtrágya, a műszaki, elektrotechnikai termékek, textilipari termékek, faipari termékek, valamint üzemanyag beszerzésére, forgalmazására irányul. 2.1.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe – közvetlen külföldi beszerzés A romániai vállalkozások lényegesen több olyan külföldi – nem magyarországi és romániai - beszerzési hellyel rendelkeznek, ahonnan közvetlenül férhetnek hozzá az árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz: a Csongrád megyei válaszadók 8,7%-ának van olyan külföldi beszerzési helye, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at), vagy szolgáltatást vesz igénybe, ezzel szemben a Temes megyei válaszadók magasabb arányának, 22%-ának (24. táblázat). A határmenti közvetlen áru, alapanyag, szolgáltatás-beszerzések mutatói A Temes megyei vállalkozások a határ magyar oldaláról való beszerzések tekintetében sokkal aktívabbak, mint magyar társaik. Temes megyében megkérdezett vállalkozások fele (49,5%) szerez különböző árut, ill. szolgáltatást Magyarországról. Ezzel szemben a megkérdezett Csongrád megyei vállalkozások mindössze 15,2%-a szerez be alapanyagot, illetve szolgáltatást Romániából, melynek alapvető oka, hogy a magyarországi vállalkozások közül eleve kevesebb rendelkeznek külföldi – nem a vizsgált országokban lévő – beszerzési hellyel. Ezzel magyarázható, hogy a határ túloldaláról közvetlenül beszerzett áruk, alapanyagok vagy szolgáltatások mértéke is alacsonyabb, mint Temes megye vállalkozásainak körében. A táblázat egyértelműen mutatja a százalékos megoszlásokat e tekintetben:
25
2.1.3.4. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen beszállítók Helyi kötődés A helyi kötődés mindkét megye esetében növeli a közvetlen beszerzési forrás meglétének valószínűségét: Csongrád megyében 17,2%-a a teljes mintabeli arányhoz képest (15%), míg Temes megye esetében 51,6% az 50%-os teljes mintaarányhoz képest (a mért eltérések nem szignifikánsak) (26. táblázat). Rokoni, baráti kapcsolat európai országban A rokoni, baráti kapcsolatok megléte nem befolyásolja érdemben a közvetlen határmenti beszerzési források előfordulását (az elenyésző különbségek természetesen statisztikailag sem szignifikánsak) (27. táblázat). Üzleti, gazdasági kapcsolat valamely európai országban Azon Csongrád megyei vállalkozások körében, akik beszámoltak európai országban meglévő gazdasági, üzleti kapcsolatról, magasabb arányban található meg közvetlen határmenti beszállító is (20,7% a 15%-hoz képest), míg a Temes megyei vállalkozások esetében ez éppen ellenkezőleg alakul: a gazdasági kapcsolattal bírók körében 6%-kal kevesebb a közvetlen beszállítóval rendelkezők köre (a hatások nem szignifikánsak). Az üzleti, gazdasági kapcsolatok két megyében tapasztalható ellentétes irányú hatása valószínűsíthetően egyrészt azzal magyarázható, hogy a Csongrád megyei adatok esetében eleve alacsony előfordulási arány (15%) jellemző (ami valamelyest növekszik), és nincsenek is olyan válaszadók, akinek nincs üzleti-gazdasági kapcsolata és van közvetlen beszerzési forrása. Másrészt azonban a romániaiak körében már eleve magas (50%) a közvetlen beszerzési forrással rendelkezők aránya, és ettől csak elhanyagolható mértékben tér el – lefelé – a mért érték, ami statisztikailag nem is szignifikáns. Lehetséges alternatív magyarázat, hogy 26
a Temes megyei vállalkozások gazdasági-üzleti kapcsolataikat nem vagy nem elsősorban közvetlen beszállítók felkutatására használják fel Csongrád megyei kollégáikkal szemben (28. táblázat). Társadalmi kapcsolatok40 A társadalmi kapcsolatok megléte csak Temes megye esetében mutat jelentős hatást a közvetlen beszállító meglétének valószínűségére, azonban ez az összefüggés is alacsony érvényességi szintű az elenyésző elemszám miatt (a különbség nem szignifikáns). A határmenti (HU-RO) gazdasági/üzleti, valamint rokoni/baráti kapcsolatok, illetve maga a határmenti kapcsolatok bármely formájának megléte növeli a közvetlen beszerzési csatornák elterjedtségét mindkét megye esetében (29. táblázat). Fő tevékenység Csongrád megyében a mezőgazdaságban és az iparban tevékenykedők esetében egyaránt magasabb a közvetlen beszerzési csatornával rendelkezők aránya (25-25% a 14,6%-hoz képest), a Temes megyei vállalkozások körében pedig a harmadlagos szektorba tartozók esetében jellemző a közvetlen beszerzési csatorna megléte (30. táblázat). A határmenti közvetlen beszerzések termékcsoportjaira vonatkozóan a magyarországi vállalkozások esetében (az összes értékelhető válasz 9) nem lehetséges messzemenő következtetést levonni. A Csongrád megyei gazdasági szervezetek romániai beszerzésű termékcsoportjai között az alábbiak szerepelnek: fémipari termék (2 említés; 22,20%), mezőgazdasági termény (1 említés; 11,10%), építőipari termék (1 említés, 11,10%), műtrágya (1 említés; 11,10%), egyéb vegyipari termék (1 említés; 11,10%), műszaki, elektronikai termék (1 említés; 11,10%), fuvarozás, szállítmányozás (1 említés, 11,10%), egyéb (1 említés, 11,10%). A Temes megyéből érkezett értékelhető adatok száma magasabb (77 válaszadó), és az említett magyarországi beszerzésű termékcsoportok köre is sokkal bővebb. A kapott válaszok alapján megfogalmazható, hogy a Temes megyei vállalkozók leginkább mezőgazdasági, termékeket (összesen 33,8%) vásárolnak közvetlenül Magyarországról, de a műszaki, elektronikai termékek, az alkatrészek, illetve faipari termékek beszerzése is jellemző a vizsgált romániai gazdasági szervezetekre. Közvetlen magyarországi beszerzés Termék N % Műszaki, elektronikai terméket 13 16,9 Alkatrészt 9 11,7 Faipari terméket 8 10,4 Egyéb élelmiszeripari terméket 7 9,1 Félkész vagy kész hústerméket 5 6,5 Virágot, dísznövényt 5 6,5 Textilipari terméket 5 6,5 Zöldséget, gyümölcsöt 4 5,2 Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 4 5,2 Mezőgazdasági terményt 3 3,9 40
A rendkívül alacsony elemszámok – Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma mindössze 15 fő, aránya 2,9%, Temes megyében pedig még kevesebb: 3 fő, 0,6% – miatt az összefüggés erősen tájékoztató jellegű.
27
Építőipari terméket Gépet Műtrágyát Élő állatot Tejterméket Szerszámot Összesen
3 3,9 3 3,9 3 3,9 2 2,6 2 2,6 1 1,3 77 100,0
A határon átnyúló beszerzések fő tevékenységi körönkénti jellemzői szerinti megoszlás is alátámasztja azt a várt eredményt, miszerint mindkét megye vállalkozói közül értelemszerűen a legnagyobb arányban a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a legaktívabbak. A kereskedelmi vállalkozások közül a Temes megyei illetőségű vállalkozások magyarországi beszerzései mintegy 5 százalékponttal magasabbak a Csongrád megyeinél. Ezen felül leginkább az építőipari, valamint a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásokra jellemző a Romániából történő árubeszerzés. Érzékelhető különbség mutatkozik a különböző szolgáltatások (javítás, oktatás, turisztikai szolgáltatás és ingatlanforgalmazás) terén, ahol kizárólag a Temes megyei vállalkozásokra jellemző az, hogy ezeket a szolgáltatásokat Magyarországon veszik igénybe:
Az áru és szolgáltatások határmenti beszerzésének rendszeressége A Csongrád megyei válaszadók 29%-ánál (alacsony elemszám; N=6) a romániai beszerzés rendszeres, míg a Temes megyei válaszadók esetében a Magyarországról történő beszerzések rendszerességének aránya 37%, tehát megállapítható, hogy a magasabb Temes megyei beszerzési aktivás nagyobb fokú rendszerességgel is párosul: A romániai illetve magyar beszerzés rendszeressége eseti rendszeres Összesen:
Csongrád megye (N=6) 71% 29% 100%
Temes megye (N=52) 63% 37% 100%
A határon átnyúló beszerzések oka 28
A 7 Csongrád megyei válaszadó közül legtöbben – de mindössze csak 4 fő – a kedvezőbb ár miatt, illetve amiatt, hogy ilyen szolgáltatást nem tud belföldön igénybe venni, vásárol Romániában terméket illetve szolgáltatást. 3 fő egyéb okokból alkalmaz romániai beszállítókat, ezen okok között a romániai helyismeret szerepelt: Említések száma Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg 2 Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár 2 Egyéb 3 7 Összesen: Csongrád megye – a romániai beszerzések okai
A Temes megyei válaszadók (83 fő) közül a legtöbben azért vásárolnak magyarországi termékeket, mert jobb minőségűek (27,7%) vagy mert kedvezőbb áron jutnak hozzá (24,1%), mint Romániában. Jellemző még a magyarországi beszerzések okaira az, hogy a Temes megyei vállalkozások a Magyarországról beszerzett termékeket nagyobb haszonkulccsal tudják értékesíteni. Nagy valószínűséggel a korábban már említett, és szintén a Temes megyei vállalkozásokra jellemző nagyobb rendszerességű beszerzések a kialakult kapcsolatokra is hatást gyakorolnak. Ennek nyomai érzékelhetőek a Magyarországról történő beszerzések okaként 13,3%-os arányban említett személyes ismeretségre vonatkozóan (31. táblázat). A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja A Csongrád megyei vállalkozások a Romániából vásárolt termékek nagyobb része késztermék, amit kevesen értékesítenek tovább. A Temes megyei vállalkozásokra ezzel szemben a többkomponensű tevékenység, ezen belül is a késztermékek továbbértékesítése a legjellemzőbb, de az alapanyagok és félkész termékek felhasználása is arányaiban számottevő. A Magyarországról vásárolt termékeket a Temes megyei vállalkozások közel fele, 28 megkérdezett (47%) tovább értékesíti, 24 megkérdezett (40%) felhasználja, 8 megkérdezett (13%) pedig feldolgozza (32. táblázat). A két ország Európai Uniós tagsága (2007) óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései lényegében növekedtek, a Temes megyei vállalkozások által adott válaszok pedig arra engednek következtetni, hogy már Románia EU-s csatlakozását megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé41. Összegzésként elmondható, hogy a közvetett – hazai partneren keresztül megvalósuló – beszerzések gyakoribbak a romániai válaszadók körében (45% illetve 28%), és Csongrád megyében ugyancsak elenyésző (6,1%) azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak (Temes megye: 41,1%). Közvetlen beszerzési forrással szintén a romániai vállalkozások rendelkeznek nagyobb arányban (22% illetve 9%), és ugyanez jellemző a közvetlen határmenti beszállítói kapcsolatokra is (Temes megye: 49,5%, Csongrád megye: 15,2%). Mindkét megyében a legnagyobb arányban a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a legaktívabbak, emellett a Temes megyei magasabb beszerzési aktivás nagyobb fokú rendszerességgel is párosul, ahol a további hasznosulás módja is szerteágazóbb (Csongrád megyében jellemzően felhasználják a beszerzett termékeket). A kutatási eredmények alapján mindkét ország 41
Részletesen kifejtve és adatokkal alátámasztva lásd alább, az Európai Uniós csatlakozás megítélésével foglalkozó fejezetben.
29
Európai Uniós tagsága óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései lényegében növekedtek, a Temes megyei vállalkozások esetében pedig jellemző, hogy már ezt megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé. 2.1.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta A két ország Európai Uniós tagsága (2007) óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései növekedtek (tekintve, hogy az említett válaszok között nem szerepel olyan vélemény, hogy csökkent volna42). A Temes megyei vállalkozások által adott válaszok arra engednek következtetni, hogy már Románia EU-s csatlakozását megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé: a romániai válaszadók több mint fele (59%) nem érez változást a közvetlen beszerzés terén, viszont körükben megfigyelhető egy olyan kategória is, ami a magyar válaszadóknál nincs jelen, azaz a Temes megyei válaszadók közül vannak, akik úgy érzik (3 fő, 6,8%), hogy az Uniós tagságuk óta nagymértékben csökkent a magyarországi közvetlen beszerzések mennyisége (33. táblázat). Mélyebb vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a Csongrád megyeiek körében a beköltözőknek, illetve a közvetett beszállítókkal rendelkezőknek inkább jobban nőttek a beszerzéseik, a Temes megyeiek esetében pedig a közvetett értékesítési partnerrel rendelkezőknél jelenik meg növekedés.
2.1.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. – értékesítések A gazdasági kapcsolatok másik lényeges iránya a határon átnyúló értékesítések iránya. Ahogy a beszerzések tanulmányozásakor, jelen esetben is külön került sor a közvetlen és a közvetett értékesítés elemzésére, valamint a háttérváltozókkal történő összefüggések taglalására. Ezen felül vizsgálatunk tárgyát képezte a Temes és Csongrád megyei vállalkozások vásárlóinak lényegesebb jellemzője. 2.1.4.1. Értékesítés előfeltételei – keresleti jellemzők A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a érzi úgy, hogy termékük iránt nincs, illetve nem nagyon van kereslet, 49% szerint ez változó, míg 37% szerint van kereslet a termékekre. A Temes megyei vállalkozások mérlege ebben a tekintetben pozitívabb: itt a válaszadók több mint fele (51%) úgy érzi, hogy a terméke iránt van kereslet, míg 39% véli úgy, hogy a kereslet változó, és csak 10% válaszolt úgy, hogy nem nagyon van kereslet a terméke iránt (34. táblázat). Összességben elmondható, hogy Temes megyei vállalkozások többsége úgy érzi, hogy a termékei iránt van kereslet, míg a Csongrád megyei vállalkozások túlnyomó többsége a termékei iránti keresletet változónak ítéli meg, mintsem sikeresnek. Értékesítési problémák A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a nyilatkozott úgy, hogy komoly gondjai vannak az értékesítéssel, 57%-uk szerint pedig lehetne jobb a helyzet, 29% azok aránya, akik úgy látják, hogy nincsenek értékesítési problémáik. A Temes megyei válaszadók többsége is 42
Alacsony volt a válaszadók száma.
30
hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet, vagyis az értékesítés terén lehetne jobb is a helyzet (70%), 13%-uknak vannak komoly gondjai az értékesítéssel, míg 18%-uknak nincsenek értékesítési gondjai (35. táblázat): A két ország adatait összehasonlítva elmondható, hogy alapvetően nincsenek számottevő különbségek az értékesítési probléma megítélésében, mindkét megyében a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy lehetne jobb is a helyzet. A Csongrád megyei vállalkozásoknál a stabil értékesítési potenciállal rendelkezők aránya azonban 12 százalékponttal magasabb. A vásárlói kör A Csongrád megye vállalkozások termékeinek vásárlói az esetek 71%-ában főként közvetlen felhasználók, 12%-ban kereskedők, viszonteladók, 13%-ban közvetlen felhasználók és kereskedők, viszonteladók egyaránt, illetve 4%-ban egyéb. A Temes megyei válaszok esetében a válaszok hasonló vásárlói kört vázolnak fel a termékfelhasználás mentén, kis eltéréssel a kereskedelmi célú felhasználás javára. A határ romániai oldalán is főként közvetlen felhasználók 76%-ban, míg 13%-ban viszonteladók és közvetlen felhasználók is, 10%-ban kereskedők, viszonteladók, illetve 1%-ban egyéb vásárlók jelentik a vevőkört (36. táblázat). A vásárlók jogi státuszukat illetően a magyarországi vállalkozások felében (49%) magánszemélyek. Kis- és középvállalkozók a Csongrád megyei vállalkozások 32%-ánál, ami kiemelkedő. A nagyvállalkozók a helyi cégek 9%-ánál vásárolnak. A multinacionális cégek és szövetkezetek a vállalkozások 3-3%-ától vesznek terméket, a fennmaradó 4% pedig az egyéb vásárlói körhöz jut, amely egyéb vásárlói kör között az önkormányzatok és közintézmények jelennek meg leginkább. A Temes megyei válaszok esetében hasonló a helyzet, ott is a vásárlók többségükben magánszemélyek (55%), de jelentős még a kis- és középvállalkozások általi vásárlás (29%) is. A nagyvállalkozók, illetve multinacionális cégek vásárlói aránya meglehetősen kicsi, de a Csongrád megyeinél magasabb (9% illetve 5%). A szövetkezeti és egyéb vásárlók 1-1%-ban vásárolnak a Temes megyei vállalkozásoknál (37. táblázat). A két ország adatai tehát szinte teljes mértékben megegyeznek, mivel mindkét esetben a közvetlen felhasználói vásárlás a legmeghatározóbb. Azon belül is a magánszemélyek túlsúlya mindkét országot vizsgálva szembetűnő, míg Magyarország tekintetében a kis- és középvállalkozások aránya jelentős, tehát a magyarországi vállalkozások „beszállítási” kapcsolatrendszere fejlettebbnek mondható. A vásárlói kör területi vonzásköre A két megye adatai között nem mutatható ki nagy különbség ezen a téren sem, ugyanis mindkét országban a megyén kívülről érkező vásárlást a válaszadók nem tartják jellemzőnek (38. táblázat), pedig a külső értékesítés gazdaságélénkítő hatású lenne. Az együttes megoszlások áttekintésével összefoglalóan megállapítható, hogy a vásárlói kör döntően helyi kötődésű. A vásárlók jogi státuszát tekintve mindkét országban a magánszemélyek, valamint Magyarországon a kis- és középvállalkozások vannak döntő többségben. A vállalkozások értékesítési problémái közepes szintűek, azonban Magyarországon stabilabb az értékesítési potenciál.
31
2.1.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik – közvetett értékesítés A Csongrád megyei vállalkozások közül mindössze 4%-nak van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Romániában továbbértékesíti. Temes megyében szintén elenyésző azon vállalkozások aránya (2%), akiknek van olyan hazai partnere, aki a tőle vásárolt terméket Magyarországon értékesíti tovább:
2.1.4.3. Összefüggés vizsgálatok – közvetett értékesítés Foglalkoztatás A közvetett értékesítési csatornák meglétének valószínűsége a foglalkoztatottal rendelkező válaszadók esetében Csongrád megyében magasabb (6,7% a 4,1%-hoz képest), Temes megyében azonban szinte változatlan (a kimutatott hatás Csongrád megye esetében szignifikáns; sig=0,032) (39. táblázat). Helyi kötődés A helyi kötődés a magyarországi vállalkozók esetében nem, míg a romániai válaszadók esetében pozitívan befolyásolja a közvetett értékesítési forrás meglétét: 2,7% az 1,6%-hoz képest (a különbség Temes megye esetében szignifikánsnak tekinthető; sig=0,029) (40. táblázat). Rokoni, baráti kapcsolat európai országban A rokoni, baráti kapcsolat megléte egyik megye vállalkozói esetében sem növeli jelentős mértékben a közvetett értékesítési forrás valószínűségét (nincs szignifikáns kapcsolat) (41. táblázat). Üzleti, gazdasági kapcsolat európai országban Azon vállalkozók, akik európai országban lévő üzleti, gazdasági kapcsolatról számoltak be, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek közvetett értékesítési csatornával. A gazdasági kapcsolatok ezen hatása a Csongrád megyeiek esetében erősebb (20,4% a 3,9%-hoz képest), a Temes megyeiek esetében gyengébb (3,5% az 1,6%-hoz képest) (a kapcsolat Csongrád megyei adatok esetében szignifikáns; sig=0,000) (42. táblázat).
32
Társadalmi kapcsolatok a szomszédos országban43 A társadalmi kapcsolatok megléte mindkét ország esetében növeli a közvetett értékesítési csatornák meglétének valószínűségét: Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők körében 23,1%-nak van közvetett értékesítési csatornája (teljes mintabeli arány: 4%). Temes megyében pedig 50% (teljes mintabeli arány: 1,6%) a közvetett értékesítési csatornával rendelkezők aránya – azonban rendkívül alacsony az elemszám, így az összefüggés pusztán tájékoztató jellegű. (CSM: sig=0,000, TM: sig=0,000) (43. táblázat). A határmenti gazdasági/üzleti, rokoni/baráti kapcsolatokkal rendelkezők körében mindkét megyében magasabb a közvetett értékesítési csatornával rendelkezők aránya, s ugyanezen összefüggés jellemző a kapcsolatok összesített mutatója (gazdasági/üzleti, rokoni/baráti és társadalmi kapcsolatok) esetében is. Fő tevékenység Csongrád megyében a mezőgazdasági, Temes megyében pedig a harmadik szektorban tevékenykedők esetében a legjellemzőbb a közvetett értékesítési csatornák megléte (44. táblázat). Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában? A „Milyen terméket értékesítenek tovább Romániában” kérdésre érkezett válaszok száma igen alacsony, mindössze 27 db. Megoszlásukra jellemző, hogy legjellemzőbben mezőgazdasági termény (22%), alkatrész (19%), virág-dísznövény (11%), élő állat (7%), zöldség, gyümölcs (7%), építőipari termék (7%), fémipari termék (7%), műszaki, elektronikai termék (7%), gép (4%), szerszám (4%), valamint műtrágya (4%) kerül továbbértékesítésre. Látható, hogy a mezőgazdasági termékek összesítve a továbbértékesített termékek 51%-át adják. Milyen termékeket értékesítenek tovább Magyarországon? A Romániából érkezett válaszok (Temes megyéből Magyarországra továbbértékesített termék) száma még a magyarországiakénál is kevesebb, mindössze 6 válaszadó, s az általuk adott válaszok között a műszaki, elektronikai termék 2 említéssel, az alkatrész 2 említéssel, fémipari termék 1 említéssel, valamint virág, dísznövény szintén 1 említéssel szerepel. A határon túlra közvetve értékesített termékek további felhasználtsága A közvetítő cégen keresztül Csongrád megyéből Romániába kerülő termékek 50%-át felhasználják, 25%-át tovább értékesítik, 25%-át pedig feldolgozzák: Termékek sorsa felhasználják feldolgozzák tovább értékesítik Összesen:
Csongrád megye N % 10 50% 5 25% 5 25% 20 100%
Temes megye N % 4 50% 4 50% 8 100%
43
A rendkívül alacsony elemszámok – Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma mindössze 15 fő, aránya 2,9%, Temes megyében pedig még kevesebb: 3 fő, 0,6% – miatt az összefüggés erősen tájékoztató jellegű.
33
A Temes megyéből vásárolt és Magyarországra kerülő termékekről 8 válaszadónak volt információja. Tudomásuk szerint termékeiket 50-50%-ban felhasználják, illetve tovább értékesítik Magyarországon. 2.1.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket – közvetlen értékesítés A Csongrád megyei válaszadók 8%-ának van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket. A Temes megyei vállalkozásoknál ez az arány mintegy kétszer nagyobb, 15%-uknak van olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül tőle vásárol terméket (45. táblázat). A külföldi partnerrel rendelkező Csongrád megyei vállalkozások közül 57,2%-nak van romániai partnere, ezzel szemben a Temes megyei vállalkozások 32,1%-ának van magyar partnere (46. táblázat). A két megye között lényeges különbség tehát, hogy a Temes megyeieknek nagyobb arányban vannak külföldi, más országban működő üzleti partnerei, de kisebb mértékben magyarországiak, míg a Csongrád megyében nagyobb arányban vannak jelen a romániai partnerek.
34
2.1.4.5. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen értékesítés Helyi kötődés A helyi kötődés mindkét megye válaszadói esetében növeli a közvetlen értékesítési csatornák meglétének valószínűségét: Csongrád megyében 64,3% az 59,5%-hoz képest, Temes megyében 39,1% a 32,5%-hoz képest (a különbségek nem szignifikánsak) (48. táblázat). Rokoni, baráti kapcsolat európai országban A rokoni, baráti kapcsolatok megléte inkább negatív irányban befolyásolja a közvetlen értékesítési csatornákkal rendelkezést, azonban ez a tényező a magyarországi válaszadók körében kevésbé jelentős (49. táblázat). Üzleti, gazdasági kapcsolat európai országban Azon vállalkozók körében, akik európai országba kötődő üzleti kapcsolatról számoltak be, Csongrád megyében valamelyest nő (60% az 57,9%-hoz képest), Temes megyében azonban – elhanyagolható mértékben bár, de – csökken (30% a 31,2%-hoz képest) a közvetlen értékesítési csatornával rendelkezők aránya (a hatások nem szignifikánsak) (50. táblázat). Társadalmi kapcsolatok a szomszédos országban44 A társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők köre csak Csongrád megyében vizsgálható, mivel a Temes megyei vállalkozók körében nincs olyan válaszadó, aki rendelkezne társadalmi kapcsolatokkal és romániai közvetlen értékesítési csatornával. A magyarországi adatok alapján a társadalmi kapcsolatok valamelyest csökkentik a közvetlen értékesítési csatorna valószínűségét: 50% az 58%-hoz képest (a hatás nem szignifikáns) (51. táblázat). A határmenti gazdasági, rokoni-baráti, mind pedig az összességében vizsgált kapcsolatokkal rendelkezők körében magasabb a közvetlen külföldi – nem magyarországi és romániai – értékesítési csatornák előfordulása mindkét megyében. Fő tevékenység Csongrádban kevéssel a harmadik szektorbeli, Temesben pedig az iparban működő vállalkozások esetében legjellemzőbb a közvetlen értékesítési kapcsolat (52. táblázat). A Románia 2007-es csatlakozását követően bekövetkezett gazdasági forgalom-változást pozitívan értékelik mindkét oldalon. A Csongrád megyeiek többsége (54,7%) kisebb illetve nagyobb mértékű forgalomnövekedést érzékelt, ez az arány a Temes megyei vállalkozók esetében 48%. A Csongrád megyei vállalkozók összességében 10% alatti arányban látják az értékesítési forgalom változását negatívan magyar oldalon, Temes megyében ugyanez az érték 12% alatti. A stagnálást érzékelők aránya a román oldalon 40%, a magyar oldalon 36%, a két adat közötti különbség elenyésző. Nincsenek számottevő különbségek az értékesítési probléma megítélésében, mindkét megyében a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy lehetne jobb is a helyzet – bár a Csongrád megyei vállalkozásoknál a stabil értékesítési potenciállal rendelkezők aránya 12
44
A rendkívül alacsony elemszámok – Csongrád megyében a társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma mindössze 15 fő, aránya 2,9%, Temes megyében pedig még kevesebb: 3 fő, 0,6% – miatt az összefüggés erősen tájékoztató jellegű.
35
százalékponttal magasabb. A vásárlói kör döntően közvetlen felhasználókból, jellemzően magánszemélyekből áll. A két ország közti közvetett értékesítési csatornák elenyésző arányban fordulnak elő (Csongrád megye: 4%, Temes megye: 2%), de a foglalkoztatók, a helyi kötődésűek és az európai gazdasági, üzleti kapcsolattal rendelkezők körében valamelyest magasabb az arány. A közvetlen értékesítési kapcsolat szintén nem széles körben elterjedt, azonban Temes megyében kétszer nagyobb (15%) a magyarországi adatokhoz (8%) képest. A Csongrád megyei vállalkozások több mint felének, (57,2%), a Temes megyeieknek pedig egy harmadának (32,1%) van közvetlen határmenti értékesítési csatornája. Lényeges különbség tehát, hogy a Temes megyei válaszadóknak nagyobb arányban vannak külföldi, más országban működő üzleti partnerek, de kisebb mértékben magyarországiak, míg a Csongrád megyei válaszadóknál nagyobb arányban vannak jelen a romániai partnerek. Mindkét ország Uniós tagságát követően pozitív a gazdasági forgalom változása. A minőség és az ár tekintetében jellemző, hogy kereslet elsősorban a magas minőségű termékek iránt mutatkozik – a magyar vásárlók részéről ez erősebb –, azonban a fizetőképes kereslet ezen magasabb árú termékek iránt alacsony mindkét országban. A nagytételben való vásárlás inkább a román, a kis tételben való vásárlás pedig inkább a magyarországi vásárlókra jellemző, speciális igények döntően nem merülnek fel. A keresleti igények elsősorban személyes kapcsolatoknak és az alacsonyabb beszerzési árnak köszönhetők mindkét megyében, s a kereskedelmi kapcsolatok tartósak, visszatérő ügyfelekkel, azonban a román cégek általában kevesebb partnerrel tartanak fenn ilyen kapcsolatot. 2.1.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői A Csongrád megyei vállalkozások romániai üzletfelei közül 41% kereskedő, viszonteladó és közvetlen felhasználó is, 32% közvetlen felhasználó, 27% pedig kereskedő, viszonteladó. A Temes megyei vállalkozások magyar üzletfeleinek legnagyobb része (75%) pedig közvetlen felhasználó (53. táblázat). A két ország adatait összehasonlítva megfogalmazható, hogy a romániai vállalkozások a magyarországi közvetlen felhasználók felé értékesítenek leginkább, míg Magyarországon a romániai értékesítések eloszlása ennél egyenletesebbek. A Csongrád megyei vállalkozások romániai vásárlói legnagyobb arányban (50%) kis- és középvállalkozók, 31%-ban magánszemélyek, 12%-uk nagyvállalkozó, 4% multinacionális cég, további 4% pedig az egyéb kategóriába sorolható. A Temes megyei válaszadók magyar vásárlói közül 47%-uk magánszemély, míg 40%-uk kis- és középvállalkozó, 3%-ban nagyvállalkozók, és 10%-ban multinacionális cégek (54. táblázat). A Temes megyei magyar vásárlók nagy többségükben tehát magánszemélyek, míg a Csongrád megyei román vásárlók fele kis-és középvállalkozó. Milyen terméket, szolgáltatást vásárolnak a szomszédos országbeli vásárlók? A Csongrád megyei vállalkozásoktól a romániai vásárlók legnagyobb arányban mezőgazdasági (félkész vagy kész hústermék, tejtermék, egyéb élelmiszeripari termék, mezőgazdasági termény, zöldség, gyümölcs, műtrágya: 40,7%) és műszaki, elektronikai terméket (22,2%) vásárolnak. A magyar vásárolók által vásárolt árufajták nagyobb része műszaki, elektrotechnikai (29,6%), mezőgazdasághoz köthető termék (25,9%), valamint üzemanyag (22,2%):
36
Romániai vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa N % Műszaki, elektronikai termék 6 22,2 Egyéb 3 11,1 Mezőgazdasági termény 2 7,4 Zöldség, gyümölcs 2 7,4 Virág, dísznövény 2 7,4 Alkatrész 2 7,4 Textilipari termék 2 7,4 Műtrágya 2 7,4 Élő állat 1 3,7 Tejtermék 1 3,7 Egyéb élelmiszeripari termék 1 3,7 Építőipari termék 1 3,7 Fémipari termék 1 3,7 Szerszám 1 3,7 Összesen: 27 100,0
A magyar vásárlók által vásárolt termékek Termék típusa N % Félkész vagy kész hústerméket 2 7,4 Tejterméket 1 3,7 Egyéb élelmiszeripari terméket 1 3,7 Mezőgazdasági terményt 1 3,7 Zöldséget, gyümölcsöt 1 3,7 Fémipari terméket 1 3,7 Alkatrészt' 3 11,1 Textilipari terméket 2 7,4 Üzemanyagot (benzint, gázolajat) 6 22,2 Műtrágyát 1 3,7 Műszaki, elektronikai terméket 8 29,6 Összesen 27 100,0
A Csongrád megyei vállalkozások 77%-a tudja, hogy Románia melyik területéről jönnek a vásárlói, míg a Temes megyei vállalkozók között ez az arány csak 40%. A Csongrád megyei vállalkozásokhoz főleg a szomszédos romániai megyék nagyobb városaiból érkeznek a vásárlók. A legtöbben Aradot, Temesvárt említették, de Nagyvárad és Nagyszeben neve is előfordult az említett települések között. A Temes megyei vállalkozások magyarországi vevőinek legnagyobb hányada Budapestről érkezik. Budapest mellett Szegedet és környékét említették még. Minőségi elvárások A magyarországiak döntő többsége (76,4%) úgy látja, hogy mind a magyar mind a román vásárló a minőségi terméket keresi, míg a román válaszolók úgy ítélik meg, hogy a két ország vásárlói közül inkább a magyar vásárlók támasztanak magasabb minőségi elvárásokat: A jobb minőséget keresik (%) Érvényes… egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
Csongrád megye 12,7 5,4 5,5 76,4 100,0
Temes megye 4,3 4,3 43,5 47,9 100,0
A gyengébb minőségű termék iránt kisebb igény mutatkozik, mint a jobb minőségű termékek iránt. A magyar válaszolók 56,6%-a szerint, a román válaszolóknak pedig 40,9%-a szerint egyik ország vásárlóira sem jellemző az alacsonyabb minőséggel való megelégedés. Itt is különbség van azonban abban, hogy hogyan látják a saját és a másik ország fogyasztóinak alacsonyabb fogyasztói igényeit a válaszolók. A romániai válaszolók szerint inkább a hazaiakra (romániaiakra) jellemző a gyengébb minőséggel való megelégedés (36,4%), míg a magyar válaszolóknak csak 10,2%-a látja úgy, hogy ez inkább a magyar fogyasztókra jellemző. Ez egybevág az előzőekben a jobb minőségű termékek keresésével kapcsolatos megállapítással (55. táblázat).
37
Összességében tehát, kereslet egyre inkább a minőségi termékek iránt mutatkozik mindkét ország vásárlói esetében, de a magyarországi fogyasztók érzékenyebbek a minőségre, kevésbé elégednek meg gyengébb minőségű termékekkel, mint a romániai vásárlók – és ezt mindkét ország válaszolói hasonlóképpen látják. Ár – érzékenység A vásárlók ár-érzékenysége tekintetében általában megfogalmazható az olcsóbb ár iránti kereslet. A vásárlók majdnem kétharmada ezt a termékcsoportot keresi mindkét országban. A Csongrád megyei válaszolók szerint a magyarországi vásárlóknak mintegy 74,3%-ára jellemző az olcsóbb áruk, szolgáltatások keresése, míg a Temes megyei válaszolók szerint kicsit kisebb arányban (66,7%-ára), de összességében a magyar vásárlók kétharmad részére ők is igaznak vélik, hogy az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik. A romániai vásárlókat a Csongrád megyei válaszolók mintegy 69,3%-a, a Temes megyei válaszolóknak pedig 91,7%-a látja olyannak, akik az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik:
A két ország összehasonlításában a Csongrád megyeiek a magyarországi és a romániai vásárlók között nem látnak lényeges különbséget az olcsóbb áruk, szolgáltatások keresésének tekintetében, a magyar vásárlóknak 74,3%-át, a romániaiaknak pedig a 69,3%-át látják ilyennek. A Temes megyeiek esetében lényegesen nagyobb különbség regisztrálható ebből a szempontból; a magyar vásárlók kétharmad részét, míg a hazai vásárlóik 91,7%-át tartják olyanak, akik az olcsóbb árukat, szolgáltatásokat keresik a piacon. A Csongrád megyeiek mindkét országban lényegesen nagyobbnak látják azt a réteget, amelyik meg tudja fizetni a magasabb árat is – így nem az olcsóbbat keresi – a vásárlók mintegy ötöd részét (20,1%) látják ilyennek, míg a Temes megyeiek csak 8,3%-át. A magasabb minőség iránti igény – ahogy fentebb látható volt, általánosnak mondható mindkét ország vásárlói esetén – valószínűleg együtt jár a magasabb árral is, ezért lényeges 38
kérdés az, hogy ezt a magasabb árat a vásárlók meg tudják-e fizetni. A magasabb ár sokak számára nem fizethető meg, a Csongrád megyei válaszolók kb. 60%-a szerint, a Temes megyei válaszolók kb. 72,2%-a szerint egyik országban sem. A Csongrád megyeiek kicsit több mint egyötöd része, míg a Temes megyeieknek csak 5,6%-a érzékel fizetőképes keresletet mindkét országban a magasabb árfekvésű termékek iránt. A magyarországi válaszolók 17,3%-a, a romániaiaknak pedig 22,2%-a látja úgy, hogy a másik országból érkező vásárlóknak nem jelent problémát a magasabb ár megfizetése (56. táblázat). A minőség és az ár tekintetében összességében megállapítható, hogy igény elsősorban a magas minőségű termékek iránt mutatkozik – a magyar vásárlók részéről ez erősebb, mint a romániaiak részéről – azonban a fizetőképes kereslet ezen magasabb árú termékek iránt alacsony mindkét országban. Ez az ellentmondás feszültségeket okozhat a piacon, amely vagy a fizetőképes kereslet növelésével, vagy a gyengébb minőséggel való megelégedéssel oldható fel. A vásárlás volumene A vásárlás volumenét illetően jellemző a nagy és a kis tételben való vásárlás is. A nagytételben való vásárlás a két ország vásárlói közül inkább a román vásárlókra jellemző, a Csongrád megyei válaszolók szerint a romániai vásárlók 63%-ára igaz, hogy nagy tételben vásárolnak Magyarországon, míg a Temes megyei válaszolók szerint ez a magyarországi vásárlókra csak 22,7%-ban jellemző (57. táblázat). A kis tételben való vásárlás pedig inkább a magyarországi vásárlókra jellemző, a Csongrád megyei válaszolók szerint 52,9%-a, a Temes megyeiek szerint pedig a 65%-a ilyen a magyarországi vásárlóknak. A romániai vásárlókra a kis tételben való vásárlást a Csongrád megyei vállalkozások 44,1%-a tartja jellemzőnek, míg a Temes megyei vállalkozásoknak a fele (58. táblázat). Speciális vásárlói igények A Csongrád megyei válaszolók szerint a vásárlók kisebb része rendelkezik speciális elvárásokkal a termékek iránt, a többségnek (62,7%) nincsenek ilyen igényei. A vásárlók speciális igényeit a Csongrád megyei válaszolók majdnem negyed része mindkét ország vásárlói esetén, 13,1%-uk pedig csak a hazai (magyar) vásárlók esetén tapasztalja. A Temes megyei vállalkozások egészen másképpen érzékelik (vagy értelmezik) a speciális vásárlói igényeket. Szerintük a vásárlók 90%-ának vannak ilyen elvárásai és ezen belül ezek a speciális igények mindkét ország vásárlóira jellemzőek (65%) (59. táblázat). Annak kapcsán, hogy miért választják a vásárlók a másik ország vállalkozóinak termékeit, több ok is megjelenik. A Csongrád megyei válaszolóknál kiemelkedik az, hogy az adott termék Romániában nem szerezhető be, továbbá a személyes kapcsolatok, illetve a termékek jó minősége. A román oldalon a személyes ismeretség és a kedvezőbb ár a legfontosabb tényezők. Az összehasonlításból kirajzolódik, hogy a személyes kapcsolatoknak és az alacsonyabb beszerzési árnak mindkét ország vállalkozói hasonló arányban tulajdonítanak jelentőséget. A magyar vállalkozók termékeik egyediségét (ezt a terméket, szolgáltatást Romániában nem kapják meg) és a termék vagy szolgáltatás jó minőségét hangsúlyozzák, míg a román oldalon az ugyanolyan minőséget, de kedvezőbb árat tartják döntőnek abban, hogy a magyarországiak az ő termékeiket választják (60. táblázat). Az egyéb okok között a cégcsoporti előírások és a földrajzi közelség jelent meg olyanként, amelyek elősegítik a magyar termék választását a romániai vásárlók körében. A román 39
válaszok között az alábbi tényezők szerepeltek, melyek elősegítik a magyar termékek választását: Temesvárra történő utazás; szükség miatti választás, ingatlanba és földbe történő befektetés, információszerzés Romániáról, tájékoztatás, Temesváron történő átutazás, látogatás. A gazdasági, kereskedelmi partnerekkel kialakított kapcsolatokra inkább a tartós, folyamatos kapcsolat a jellemző, amit mutat az, hogy a kapcsolattal rendelkezők döntő többsége visszatérő vásárlókkal tart fent kapcsolatot mind a két országban. Ez különösen jellemző a Csongrád megyei vállalkozások esetében, náluk a vásárlók 91,9%-a ilyen visszatérő vásárló, míg ez a Temes megyei vállalkozók esetében 23,7%-kal alacsonyabb, náluk gyakrabban előfordul az egyszeri árucsere, szolgáltatáscsere (61. táblázat). A kapcsolatok kiterjedtségét illetően az jellemző, hogy általában kevesebb partnerrel tartanak fent kapcsolatot a román cégek, mint a magyar cégek. A magyarországi cégek magánszemélyekkel fenntartott üzleti kapcsolatainak átlaga 11,14, a romániaiaké 7,5. A kapcsolatok kiterjedtségét illetően a magyar válaszolók kapcsolatainak száma 1 és 50 közé esik (ennek több mint kétharmada 10-nél kevesebb személlyel áll kapcsolatban), a romániai vállalkozók magánszemélyekkel fenntartott kapcsolatainak száma pedig 1 és 20 közé esik (náluk a kapcsolatok 75%-a 10 vagy annál kevesebb). A cégekkel fenntartott kapcsolatok átlaga a magyarországiak esetében 8,46, a romániaiaké esetében pedig 2,46. A magyar válaszolók cégekkel fenntartott kapcsolatainak száma 1 és 60 közé esik (a felső érték egy esetben fordult elő, így inkább helyes azt mondani, hogy 1 és 15 közé esik), a romániai vállalkozók cégekkel fenntartott kapcsolatainak száma pedig 1 és 5 közé esik, ez indokolja az alacsony átlagot. Ha a magyarországi adatokból kizárjuk az egyetlen extrém magas értéket, akkor is magasabb a magyar vállalkozók romániai cégekkel fenntartott kapcsolatainak átlaga (4,65), mint a romániai vállalkozók magyarországi cégekkel fenntartott kapcsolatainak átlaga (2,46), miközben a cégek száma szinte egyenlő, Magyarországról 14, Romániából pedig 13 ilyen cég került a mintába. A tevékenység hirdetése A 22 romániai kapcsolattal rendelkező magyar vállalkozás közül mindössze 9% hirdeti tevékenységét valamilyen módon Romániában. A 25 magyarországi kapcsolattal rendelkező román vállalkozás közül pedig 4%:
40
A hirdetések formáját tekintve két magyar vállalkozásnál dominál az interneten történő hirdetés (2 esetben), előfordul még az újságban, folyóiratban és az egyéb módon történő hirdetés (1-1 esetben) és egyáltalán nem használják a szórólapot és a televíziót, rádiót a hirdetés eszközeként. Az egyetlen román vállalkozásnál, aki hirdeti áruját, szolgáltatását Magyarországon az újságban és a szórólapon történő hirdetés fordul elő, és egyáltalán nem használják az internetet és a televíziót, rádiót a hirdetés eszközeként. A termékek, szolgáltatások hirdetése tehát nem mutat jelentősebb intenzitást egyik ország esetében sem. 2.1.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése A 2007 óta bekövetkezett gazdasági forgalom-változást pozitívan értékelik mindkét oldalon. A Csongrád megyei vállalkozók 9,3%-a lát nagymértékű csökkenést forgalmában, kismértékűt senki, így összességében 10% alatt marad az értékesítési forgalom változását negatívan értékelők aránya a magyar oldalon, Temes megyében ugyanez az érték 12% alatti. A stagnálást érzékelők aránya a magyar oldalon 36%, a román oldalon 40%, a két adat közötti különbség elég kicsi ahhoz, hogy egyenlőnek tekintsük őket. A Csongrád megyeiek többsége (54,7%) kisebb illetve nagyobb mértékű forgalomnövekedést érzékelt, ez az arány a Temes megyei vállalkozók esetében 48%. Különbség van azonban a növekedés megítélésében a két megye vállalkozói között, a romániai vállalkozók nagyobb része (36%) kisebb mértékű, kisebb része (12%) pedig nagyobb mértékű forgalomnövekedést érzékel, míg a magyar vállalkozóknál lényegesen nagyobb a nagymértékű növekedést érzékelők aránya (25,7%) (62. táblázat). 2.1.4.8. Áruforgalom és a gazdasági szektorok összefüggései A legjelentősebb áruforgalom a közvetett beszerzés terén Csongrád megyében a mezőgazdasági szektorban (45% rendelkezik ilyen beszerzési forrással), Temes megyében pedig a harmadik szektorban (25%) tevékenykedők körében jellemző45. A közvetlen beszerzés tekintetében a magyarországi adatok kiegyenlítettek a mezőgazdaság és az ipar között (25-25%), Temes megyében pedig az elsősorban a szolgáltató szektorban tevékenykedők körében jellemző (50%) a közvetlen beszállítói partner megléte. A közvetett értékesítési partner megléte legjellemzőbb a mezőgazdaságban tevékenykedők körében (23,1%) Csongrád megyében, Temes megyében pedig a szolgáltató szektorban tevékenykedők körében találhatók magasabb arányban olyanok, akiknek van közvetett értékesítésben résztvevő partnere. A közvetlen értékesítés tekintetében a magyarországi adatoknál nem jellemző egyik ágazatban tevékenykedőknél sem kiugró partneri-kapcsolat arány, Temes megyében pedig az ipari szektorba tartozók körében magas (50%) a közvetlen értékesítési partner megléte:
45
Az együttes eloszlásból fakadó rendkívül alacsony cellánkénti elemszámok miatt az adatok erősen tájékoztató jellegűek.
41
Közvetett beszerzés (partnerrel rendelkezők aránya; %) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Teljes mintabeli érték Magyarország 0 3,3 6,1 45,5 Románia 0 0 41,1 25 Közvetlen beszerzés (partnerrel rendelkezők aránya; %) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Magyarország 8 15,2 25 25 Románia 0 0 49,5 50 Közvetett értékesítés (partnerrel rendelkezők aránya; %) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Magyarország 6,6 2,2 4 23,1 Románia 0 0 1,6 18,2 Közvetlen értékesítés (partnerrel rendelkezők aránya; %) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Magyarország 50 54,5 56,5 57,5 Románia 0 0 32,1 50 A beszerzések terén tehát inkább a mezőgazdasági és a harmadik szektorban tevékenykedők körében jellemző az aktivitás, az értékesítések terén pedig mindhárom szektorban megfigyelhető magasabb aktivitás. Akinek van közvetett és közvetlen értékesítése, rendelkezik-e közvetett és közvetett beszerzéssel? A határmenti értékesítési és beszerzési kapcsolatok összefüggnek egymással, erősítik egymást, hiszen a közvetett illetve közvetlen értékesítési csatornákkal rendelkezők körében mindkét megye adatai esetében magasabb mind a közvetett, mind pedig a közvetlen termékilletve szolgáltatás-beszerzési kapcsolattal rendelkezők aránya (a teljes mintához képest). A közvetett beszerzési forrással rendelkezők aránya Csongrád megyében 6,1%, ami lényegesen magasabb (25% illetve 15,4%) a közvetett illetve közvetlen értékesítési csatornákkal rendelkezők esetében. Ugyanezen adatok a Temes megyei válaszadók körében rendre 41,1%, illetve 40% és 50%. A közvetlen beszerzéssel rendelkezők aránya 10%-kal magasabb (25%) illetve több mint kétszeres (38,5%) a közvetett illetve közvetlen értékesítési csatornákkal rendelkezők körében Csongrád megyében. A romániai válaszadók esetében ennyire jelentős különbségek nem mutathatók ki: Magyarázó változók Közvetett Közvetlen Függő változók értékesítéssel értékesítéssel rendelkezők rendelkezők Magyarország (6,1) 25 15,4 Közvetett beszerzéssel rendelkezők aránya (%) Románia (41,1) 40 50 Magyarország (15,2) 25 38,5 Közvetlen beszerzéssel rendelkezők aránya (%) Románia (49,5) 50 58,3 42
Vagyis amely vállalkozásoknak értékesítési csatornáik vannak, azok beszerzési csatornákkal is rendelkeznek.
2.1.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei Fontosnak tartottuk megvizsgálni a vállalkozók határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak építését segítő szervezetek ismertségét és működésük megítélését. 2.1.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége A kérdezettek közül a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket Csongrád megyében 38, Temes megyében pedig 63 vállalkozás ismer, ez Csongrádban az összes válaszoló 7,6%-a, Temesben pedig 13%-a. Mindkét esetben elmondható, hogy ezeknek a szervezeteknek az ismertsége alacsony a vizsgált földrajzi terület vállalkozóinak körében (63. táblázat). A fenti említéseken belül a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek által folytatott tevékenység hatékonyságának megítélésére nem minden szervezet vállalkozott, mely azt jelzi, hogy néhány vállalkozás nem tudja megítélni a hivatkozott szervezetek működését: (Csongrád megyében 10 fő, Temes megyében pedig 14 fő nem tudta megítélni ezeknek a szervezeteknek a munkáját). Azok nem vállalkoztak a szervezetek munkájának értékelésére, akik csak „hallomásból” ismerik őket, tehát az eredetileg mért alacsony ismertség a valóságban még alacsonyabbnak tekinthető. 2.1.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése A felmérés elsősorban az üzleti, gazdasági tevékenységet és kapcsolatokat támogató szervezetek működési hatékonyságát kívánta felmérni. Kirívó eredmény, hogy a vállalkozások termelő és értékesítő tevékenységét kevés külső szervezet segíti, nagyon alacsony szinten mindkét országban. A Csongrád megyei vállalkozások 14%-a jelezte, hogy van külső segítsége, a Temes megyeieket még kisebb arányban segítik külső szervezetek – mindössze 7%-uk jelezte ezt.46 (64. táblázat) Mindössze a közvetett értékesítési csatornákkal rendelkezők körében vannak jelen magasabb arányban olyanok, akik munkájukhoz segítséget kapnak külső szervezettől: Csongrád megyében ez az arány 10%-kal magasabb a teljes mintabeli értékhez képest (22,2%), Temes megyében pedig a kétszerese (14,3%) a vonatkozó aránynak.
46
A segítő szervezetek számának összehasonlításakor, mivel a Csongrád és a Temes megyei minta egyenlő számú, ugyanakkor Csongrád megyében kétszer annyian (14%) jelezték, hogy segíti külső szervezet a munkájukat, mint Temes megyében (7%), a Temes megyei elemszámok megduplázásra kerültek annak érdekében, hogy az összehasonlítás ugyanazon a bázison történjen.
43
Döntően tehát a határmenti beszerzési és értékesítési gazdasági kapcsolatokkal rendelkezők körében nem magasabb a szervezetek segítő kapacitása. A kérdéskört másik oldal felől közelítve azonban megfogalmazható, hogy a szervezeti segítségben részesülők körében – általában – gyakoribbak a közvetett és közvetlen beszerzési és értékesítési csatornák47, tehát ahol megvalósult a segítségnyújtás, ott a hatékonyság megítélése is pozitívabb. A segítő szervezetek beszerzési és értékesítési csatornákra gyakorolt hatása (adott kapcsolattal rendelkezők aránya: %) Közvetett beszerzési csatornával rendelkezők aránya (%) Közvetlen beszerzési csatornával rendelkezők aránya (%) Közvetett értékesítési csatornával rendelkezők aránya (%) Közvetlen értékesítési csatornával rendelkezők aránya (%)
Csongrád megye (6,1) Temes megye (41,1) Csongrád megye (16,7) Temes megye (49,5) Csongrád megye (3,9) Temes megye (1,6) Csongrád megye (57,9) Temes megye (32,1)
Szervezeti segítségben részesülő vállalkozások köre 4,2 52,9 20 50 6,7 3,2 40 33,3
Azok körében, akiknek van a szomszédos országban gazdasági-üzleti kapcsolata (Csongrád megye: 26 eset, 5,2%; Temes megye: 40 eset, 8%) a magyarországi válaszadók esetében nincs különbség a segítő szervezetek szerepvállalásában (12-13%, 3 eset körüli az arány), a romániai válaszadók esetében azonban valamelyest magasabb a segítő szervezetek előfordulása (20% (8 eset) a 6,6%-hoz (33 eset) képest) a megkérdezettek körében48:
47 48
Az alacsony elemszámok következtében az összefüggések tájékoztató jellegűek. A rendkívül alacsony elemszámok miatt az adatok mindössze tájékoztató jellegűek.
44
A szomszédos országbeli gazdasági kapcsolatok hatása a segítő szervezetek előfordulására
Magyarország
Románia
Romániába illetve nincs Magyarországra irányuló gazdasági van kapcsolat Teljes mintabeli érték: Romániába illetve nincs Magyarországra irányuló gazdasági van kapcsolat Teljes mintabeli érték:
Segíti-e munkáját valamilyen szervezet? igen nem
Összesen
13,7%/
86,3%
100%
12,0% 13,6%
88,0% 86,4%
100% 100%
5,5%
94,5%
100%
20,0%
80,0%
100%
6,6%
93,4%
100%
A Temes megyei vállalkozások körében tehát a Magyarország mutató gazdasági kapcsolatokkal rendelkezők munkáját nagyobb arányban támogatják határon átnyúló kapcsolatokat segítő szervezetek. A segítő szervezetek között a kereskedelmi vagy iparkamarák, a települési önkormányzatok, az egyetemek és a civil szervezetek támogató szerepe szinte azonos mindkét megyében, azonban az agrár- vagy kézműves kamarák és az egyéb intézmények. Csongrád megyében aktívabbak (összesen 21 eset): Diszpécser szolgálat, Fuvarszervező Iroda Baromfi termék tanács, Dél-alföldi Baromfitenyésztők Szövetkezete KITE RT. Vagyonvédelmi Kamara Mérnöki Kamara Dél-alföldi Sertés BÉSZ Szentesi Gabona Szövetkezet Könyvvizsgálói Kamara (3 eset) „Szövetkezet tagjai” Reál Pont ÖKONETT további 8 esetben nincs megnevezés A romániai válaszadók a cégeket jelölték meg az egyéb intézmény megnevezés alatt (összesen 3 jelölés és 1 nevesítés). Az egyéb szakintézmények esetében éppen fordított a helyzet: ezen intézmények intenzívebb támogató tevékenységet folytatnak, nagyobb a szerepük Temes megyében (a szervezetek nem kerültek nevesítésre a kérdőívekben), mint Csongrádban (szakszervezetek és a munkáltató: 1 eset, ATI – MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet: 1 eset, valamint további 4 eset, ahol nem került megnevezésre a szervezet) (65. táblázat). Az összefüggés-vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az erősebb helyi kötődés a Csongrád megyei vállalkozások esetében a segítő szervezetek alacsonyabb ismeretségi szintjével jár. Ez annak fényében érdekes, hogy az erős helyi kötődéssel összefüggésben a közvetlen romániai értékesítési csatornák magasabb arányát tárta fel a vizsgálat, vagyis itt egyértelműen a nem megfelelő ismertségi szintről van szó. A segítő szervezetek ismertsége és ezzel együtt igénybevételének jelentősége a társadalmigazdasági beágyazottság magasabb foka mellett magas: a rokoni, baráti, az üzleti-gazdasági, 45
valamint a szomszéd országbeli társadalmi kapcsolatok megléte egyaránt növeli a segítő szervezetek ismeretét (66. táblázat). A Csongrád megyei vállalkozók többsége (71,3%), a Temes megyeiek több mint a fele (59,7%) úgy látja, hogy ezek a szervezetek – amelyeknek kifejezetten a hátáron átnyúló kapcsolatok kiépítése és ápolása a feladata – nem végzik hatékonyan a feladatukat, nem segítik a kérdezettekéhez hasonló vállalkozások, cégek kapcsolatait. Ezzel együtt a támogató szervezetek működésével kapcsolatos megítélés Temes megyében pozitívabb, itt ugyanis a vállalkozások mintegy 2/5-e (40,3%) hatékonynak minősítette tevékenységüket, szemben a Csongrád megyei gyengébb értékeléssel, a 28,7%-al. Ezzel összefüggésben szintén pozitívabb a megítélése a szervezetek hatékonyságának az európai országban gazdasági partnerekkel rendelkező Temes megyei vállalkozások körében (67. táblázat). A vizsgálatok alapján összefüggés mutatható ki a határon átnyúló gazdasági szervezetek segítő tevékenysége és a vállalkozások foglalkoztatottak számából megállapított vállalkozásméret között a romániai oldalon: azon Temes megyei vállalkozások, akiknek nincs alkalmazottjuk, úgy ítélik meg, hogy a határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek semmilyen módon nem segítik a hozzájuk hasonló vállalkozásokat. Ez az eredmény inkább általános vonásra enged következtetni, miszerint a foglalkoztatottal nem rendelkező vállalkozások gazdasági és érdekvédelmi szervezetekkel, támogató intézményekkel való kapcsolata általában gyenge. A helyi kötődés, a baráti-rokoni és a társadalmi kapcsolatok, valamint a beszállítói és értékesítési partnerek megléte nem befolyásolja a kérdésről alkotott véleményt (68. táblázat). Határon átnyúló segítő szervezeteket nagyobb arányban ismernek azok a válaszadók, akik rendelkeznek határmenti gazdasági/üzleti, vagy baráti/rokoni, kapcsolattal, illetve akiknek bármiféle kapcsolatuk van a szomszédos országban mindkét megyében, valamint Csongrád megyében az iparban (13%), Temes megyében pedig a harmadik szektorban (25%) tevékenykedő vállalkozások (69. táblázat). A segítő szervezeteket szintén nagyobb arányban tartják hatékonynak azok, akiknek vannak kapcsolataik a szomszédos országban, továbbá egyöntetűen mindkét megyében a harmadik szektorba tartozó vállalkozások. Magyar-román kapcsolattal rendelkezők véleménye a határmenti segítő szervezetek támogató szerepéről A határmenti (Romániába illetve Magyarországra mutató rokoni-baráti, üzleti-gazdasági és egyéb társadalmi kapcsolatok összesítése révén egy olyan mutató került megkonstruálásra, mely megjeleníti, hogy adott válaszadónak van-e – az előzőek közül bárminemű – kapcsolata a szomszédos országba. Ezen összesített eredmények alapján Csongrád megyében a válaszadók majdnem egy negyede (23,6%, 117 eset), Temes megyében pedig közel egy ötöde (18,3%, 91 eset) rendelkezik magyar-román kapcsolattal:
46
Azok körében, akik rendelkeznek magyar-román kapcsolatokkal, magasabb a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket hatékonynak minősítők aránya. Csongrád megyében a határmenti kapcsolatok ilyen irányú hatása alacsonyabb mértékű: a román kapcsolatokkal rendelkező magyarországiak a teljes magyarországi mintához viszonyítva 2,2%-kal nagyobb arányban ítélik meg pozitívan kérdéses szervezeteket, míg a magyar kapcsolatokkal rendelkező Temes megyeiek 14,1%-kal magasabb arányban, mint a teljes romániai minta: A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére A magyar-román kapcsolatok hatása a létrehozott szervezetek határon átnyúló gazdasági kapcsolatok hatékonyan segítik az Önéhez segítésére létrehozott szervezetek megítélésére hasonló vállalkozásokat? nem igen Bármiféle kapcsolat a nincs 73,3% 26,7% Magyarország szomszédos ország felé van 69,2% 30,8% Teljes mintabeli érték: 71,4% 28,6% Bármiféle kapcsolat a nincs 63,4% 36,6% szomszédos ország felé van Románia 45,5% 54,5% Teljes mintabeli érték: 59,6% 40,4%
Összesen
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Azok tehát, akik rendelkeznek magyar-román kapcsolattal, inkább látják pozitívan a határmenti segítő szervezetek segítő szerepét.
2.1.6. Határon átnyúló együttműködések A határmenti együttműködéseket és azok összefüggéseit két aspektusból vizsgáltuk: egyrészt a nem pályázati keretek között megvalósultakat, másrészt a pályázati keretek között végbement kooperáció jellemzőit.
47
2.1.6.1. Együttműködés nem pályázatok keretében Olyan együttműködésben, amely nem pályázati keretek között zajlott és a határon átnyúló együttműködést célozta, a megkérdezett célcsoportból nagyon kevesen vettek részt mindkét megyében: Csongrád megyében a választ adók 5,6%-a (28 vállalkozás), Temes megyében pedig 2,9%-a (14 vállalkozás). Azok között, akik részt vettek ilyen együttműködésben, Csongrád megyében körülbelül azonos arányban (3-2,6%) vannak azok a projektek, amelyek csak a kezdeményezés szintjéig jutottak el és azok, amelyek meg is valósultak, Temes megyében a projektek többsége csak a kezdeményezés szintjéig jutott. Mindössze egy megvalósult projekt van (!) (70. táblázat). Ebből a szempontból a Csongrád megyei vállalkozások aktívabbak és sikeresebbek is a határon átnyúló projektek szervezésében és megvalósításában: a projektek száma kétszer annyi (28), mint a Temes megyeiek esetében és a megvalósulásig eljut a kezdeményezések csaknem fele (13). Az összefüggések vizsgálata a Csongrád megye vállalkozások esetében számszerűsíthető módon megerősítette azt az egymásra hatást, miszerint az európai országba mutató rokoni, baráti kapcsolatok, valamint a gazdasági, üzleti és társadalmi kapcsolatok megléte növeli az együttműködési hajlandóságot, több határon átnyúló együttműködési kezdeményezéssel jár. (71. táblázat) A megvalósított projektek Csongrád megyében egyenletesen oszlanak el a különböző kategóriák között: A megvalósult projektek megoszlása közös kereskedelmi cég közös termelő beruházás közös klaszter közös fejlesztési terv közös térségi stratégiakészítés egyéb Összesen:
Csongrád megye Temes megye Esetszám Esetszám 1 0 1 0 1 0 2 0 1 0 4 1 11 1
Az egyéb kategóriába a következő tevékenységeket említették: hármas-határ kulturális találkozó, közös környezetvédelem, közös kórus- illetve zenekari fellépés és a Nagyszentmiklósi Parképítés. Az egyéb kategória mellett említett tevékenységek eurorégiós megállapodást, 2004;, informatikai fejlesztést, Szerbiában is üzemeltetett pénzautomatát, világbanki-, PHARE programot takartak, valamint egy kérdezett „eladás keretében” megvalósuló projektben vett részt. A Temes megyei megvalósított projekt az egyéb kategóriába tartozott, és határon átnyúló turizmussal foglalkozott Teregovában. 2.1.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok A határon átnyúló együttműködést célzó, pályázati keretek között megvalósult programban a válaszolók mindössze 2%-a vett részt, Csongrád megyében ez 10, Temes megyében pedig 9 pályázót jelentett (72. táblázat). A pályázati együttműködéseknél meg kell említeni, hogy profitorientált vállalkozások az INTERREG IIIA az Európai Unió határmenti együttműködéseket támogató Magyarország-Románia Közösségi Kezdeményezésére a 20042006 programperiódusban nem pályázhattak, abban csak közvetetten vehettek részt. 48
A vizsgálatok a nem pályázati együttműködésekhez hasonlóan kimutatták, hogy a gazdaságiüzleti, illetve társadalmi kapcsolatok megléte esetén magasabb arányban találhatók pályázati együttműködések (73. táblázat). Csongrád megyében volt olyan vállalkozás is, aki 5-ször, illetve 6-szor pályázott, míg Temes megyében egy pályázó jellemzően 1 vagy 2 pályázatot adott be. A beadott pályázatok száma így a megkérdezettek körében Csongrád megyében 25, Temes megyében pedig 15 volt. Beadott Csongrád Temes pályázatok megye megye száma: Esetszám Esetszám 3 4 1 1 4 2 3 1 3 1 5 1 6 Összesen 25 15 Átlag 2,7 1,6 A pályázat célját illetően a Csongrád megyei pályázók esetében a tervezés, programozás emelhető ki (közös fejlesztési tervek és a térségi stratégiakészítés). Emellett az egyéb kategóriába sorolt oktatást, képzést, képzési technikai és módszertani együttműködést kell megemlíteni: 1. endoszkópos műtéti oktatás 2. informatika 3. képzés, képzési technika, módszertan 4. nonprofit infrastrukturális fejlesztések 5. szakmai együttműködés 6. üzleti együttműködés erősítése A Temes megyei pályázatok közül kettő közös térségi stratégiakészítés volt, hat pedig az egyéb kategóriába tartozott (az alábbi 2 megnevezéssel: helyi adminisztráció, öko-turizmus) (74. táblázat). Az együttműködések formáiból mindkét oldalon egyértelműen látható, hogy a hangsúly jellemzően nem a közvetlen üzleti együttműködéseken van. A pályázati partnereket illetően, Csongrád megyében jellemzően magyar és más országbeli (7-7) partnerekkel történt a közös pályázati tevékenység, és kicsit kevesebb (5) a romániai partnerekkel megvalósított pályázatok száma. A Temes megyei pályázók azonban elsősorban romániai, hazai partnereket preferáltak és csak egy esetben volt magyarországi, valamint egy esetben más országbeli partner (75. táblázat). A pályázati partnerség a Csongrád megyei vállalkozások körében fejlettebb, mint Temes megyében, hiszen 25 pályázatra 19 partner jut, míg Temes megyében 15 pályázatra 9.
49
A partneri kapcsolatok elsősorban a nem gazdasági partnerek felé irányulnak– mindkét megyében. Ezek a nem gazdasági partnerek jellemzően az önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb szervezetek voltak. Gazdasági szereplő a Csongrád megyei vállalkozások pályázatainál összesen 6 (31,6%), a Temes megyeieknél pedig 3 (33,3%) volt (76. táblázat). Az utolsó beadott pályázatról szóló kérdés a jelenlegi helyzet feltárásához járult hozzá. A válaszokból kiderült, hogy a 17 beadott pályázat közel fele (8) Európai Unió által meghirdetett kiírásra került beadásra – ezen források jelentősége nem vitatható. A hazai pályázati lehetőségeket a két megye vállalkozásai közel azonos arányban használták ki. (77. táblázat) Az utolsó beadott pályázatok sikeressége is tanulságos: a Csongrád megyei vállalkozások 5 uniós pályázata közül egyik sem nyert, szemben a Temes megyei vállalkozások pályázataival, ugyanis itt a 3 pályázat közül egy nyert. A Temes megyeiek a hazai támogatások megszerzésében is sikeresebbek voltak. A válaszok mélyebb elemzésre nem adnak lehetőséget, de megállapítható, hogy a romániai vállalkozások pályázatainak nyerési esélye nagyobb, mind az uniós, mind pedig a hazai kiírások esetében. (78. táblázat). A következő időszakra vonatkozó határon átnyúló együttműködéseket célzó pályázati tervek tekintetében nem jó a helyzet, főleg a Csongrád megyei vállalkozások passzívak, mindössze a válaszadók 9,1%-a tervezi ilyen pályázat beadását. Temes megyei vállalkozók pályázati kedve jobb, közülük lényegesen többen terveznek pályázatot beadni a jövőben (23,5%), amihez nyilvánvalóan hozzájárulhat az is, hogy az utolsó pályázataik során sikeresebbek voltak, mint a Csongrád megyeiek. (79. táblázat) A legfontosabb okok, amelyek miatt nem terveznek a jövőben pályázatot beadni a vállalkozók, nagyon hasonlók mindkét oldalon: leggyakoribb az egyéb ok említése és az, hogy nem éri meg pályázatot beadni. Gond az is, hogy nincs megfelelő, jó kiírás. A partnerrel, illetve a pályáztatóval kapcsolatos nehézségeket szinte alig említették a válaszadók. Mélyebben elemezve a jövőbeli pályázási hajlandóságot, kiderült, hogy kizárólag a – rokoni, baráti és gazdasági, üzleti, valamint társadalmi – kapcsolatok befolyásolják: növelik egy jövőbeli pályázat beadásának valószínűségét.
50
Mindkét megyében jellemző, hogy az együttműködési aktivitás minden vizsgált formája (nem pályázati, eddigi pályázati, illetve jövőbeli pályázati tevékenység) elterjedtebb a különféle – gazdasági/üzleti, rokoni/baráti – kapcsolatokkal, illetve általában a kapcsolatokkal rendelkezők körében (80. táblázat). Csongrád megyében a nem pályázati együttműködések terén az ipari, míg a pályázati együttműködések terén a harmadlagos szektorban mutatható ki magasabb aktivitás. Romániában mindkét együttműködési forma esetében a szolgáltatási szektorban tevékenykedők körében elterjedtebbek az együttműködések:
Magyarország
Románia
Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Teljes mintabeli arány: Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Teljes mintabeli arány:
Nem pályázati együttműködés (igen válaszok aránya; %) 0 9,5 5,2 5,6 0 4,2 7,1 6,1
Pályázati együttműködés (igen válaszok aránya; %) 0 1,2 2,4 2 0 0 4,8 3,1
Zömében tehát a harmadik szektorban tevékenykedők aktívabbak a nem pályázati és a pályázati együttműködések terén egyaránt. 2.1.6.3. Együttműködések egymásra hatása A különféle formában/eltérő időben megvalósult együttműködések között jelentős összefüggés mutatható ki: azon válaszadók, akik részt vettek határon átnyúló nem pályázati együttműködésben, sokkal nagyobb arányban vettek részt határon átnyúló együttműködést célzó pályázatban is. Ugyanez igaz a jövőbeli pályázati hajlandóság tekintetében: akik korábban résztvevők voltak akár nem pályázati, akár pályázati együttműködésben, azok – kiemelkedően magas arányban – tervezik a további pályázatokban való részvételt (82. táblázat).
2.1.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése Az Európai Unió bővítésével együtt járó változások jelentős hatással voltak a térségben tevékenykedő gazdasági szerveztek életére. A csatlakozás megítélésének vizsgálata kitér a saját és a szomszédos ország, valamint a saját vállalkozás megítélésére mind Magyarország 2004-es mind Románia 2007-es csatlakozása szempontjából. 2.1.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából Egyrészről a Csongrád és a Temes megyei válaszolóknak azt kellet megítélni, hogy a saját országuk számára előnyökkel járt-e az Európai Unióhoz való csatlakozás. A válaszok alapján megfogalmazható, hogy a Temes megyeiek több előnyt látnak Románia Európai 51
Unióhoz történő csatlakozásában, mint a Csongrád megyeiek Magyarország csatlakozásában. Az azzal való egyetértés, hogy az országuk számára előnyös volt a csatlakozás – ötfokú skálán mérve – a Csongrád megyeieknél átlagosan 3,0, a Temes megyeieknél pedig 3,56. A csatlakozás előnyeit a Temes megyeiek 62,7%-a, a Csongrád megyeieknek pedig a 32,5%-a érzékeli. Fontos eleme az identitásvizsgálatnak, hogy a magyarországi határmenti megye vállalkozásainak közel 1/3-a (29,3%-a) nem érzékelt javulást az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeként.
Két tényező esetében kimutatható összefüggés – következtetve az identitásban rejlő különbségekre: az erősebb helyi kötődés csökkenti a saját ország csatlakozásával kapcsolatos pozitív megítélést Csongrád megyében. A rokoni, baráti kapcsolatok alacsony száma valamely európai országba szintén csökkenti az elégedettség átlagértékét - ez az összefüggés csak Temes megyében szignifikáns. A gazdasági, üzleti kapcsolatok megléte mindkét megye válaszadói esetében egyaránt szignifikánsan növeli a csatlakozás pozitív megítélését, eredményeivel való elégedettséget. A társadalmi kapcsolatoknak, a közvetett és közvetlen beszállítói partneri kapcsolatnak, valamint a közvetett és közvetlen értékesítési partneri kapcsolatnak nincs jelentős hatása – figyelemre méltó azonban, hogy utóbbi tényező általánosságban növeli az elégedettséget (83. táblázat). Az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése a saját egyéni gazdaságok, vállalkozások aspektusából mindkét ország esetében összekapcsolódik az előző kérdéssel, az országuk csatlakozásának megítélésével. Aki úgy gondolja, hogy az országa számára előnyökkel járt a csatlakozás, az saját gazdasága szempontjából is kedvezően ítéli meg az Európai Unióhoz való csatlakozást.49 Elgondolkodtató, hogy Csongrád megyei gazdálkodó szervezetek, vállalkozások 57,9% válaszolt úgy, hogy nem járt előnyökkel a csatlakozás a saját vállalkozása, szervezete számára és mindössze 19,7% érzékelte a csatlakozás valamilyen előnyét. 49
Temes megye esetében a korrelációs együttható (r=0,6) Csongrád megye esetében pedig (r=0,59), mindkét esetben 99%-os megbízhatósági szinten.
52
Azok, akiknek Románia felé van bármiféle kapcsolata, valamelyest pozitívabban értékelik az uniós csatlakozást a saját gazdaság szempontjából (az előbbi arányok körükben rendre 54,3%ra csökkennek illetve 24,8%-ra nőnek) azaz körükben többen vannak a csatlakozás előnyösségével egyetértők (ezt az átlagok is megerősítik: 2,29 illetve 2,46 – 84. táblázat). A vonatkozó szomszédos ország (HU, RO) felé mutató bárminemű kapcsolat megléte az esetek döntő többségében növeli a csatlakozás előnyösségét minél inkább elismerő véleményeket, kivétel mindkét megyében az eleve legmagasabb átlaggal rendelkező „szomszédos ország csatlakozását” övező véleményt.
A szomszédos országbeli kapcsolatok hatása a csatlakozás megítélésére Saját ország csatlakozása az ország szempontjából Saját ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját ország szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a szomszédos ország szempontjából
50 51
Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia
Bármiféle kapcsolattal rendelkezik a szomszédos ország felé nem igen 3 3 50 3,6 3,44 51 2,29 2,46 3,17 3,38 2,99 3,09 3,69 3,78 1,88 2,38 3 3,46 4,07 3,82 3,94 3,8
Piros betűszínnel jelölve a csökkenő tendencia. Zöld betűszínnel jelölve a növekvő tendencia
53
A saját ország csatlakozása tekintetében az ország szempontjából Csongrád megyében a Románia felé mutató bárminemű kapcsolattal rendelkező válaszadók tekintetében legjellemzőbben az inkább egyetértők, illetve az is-is kategóriát jelölők körében magasabb a részarány a teljes mintabeli arányhoz képest. Ezzel ellentétben Temes megyében inkább a negatív válaszokat jelölték nagyobb arányban azok, akiknek bármiféle kapcsolata van Magyarország felé: Magyarország számára előnyökkel jár az EU-hoz történő csatlakozás (%) inkább Összesen egyáltalán inkább teljes nem is-is nem ért egyet mértékben ért egyet ért egyet ért egyet
Magyarország
Románia
Bármiféle nincs kapcsolat a szomszédos van ország felé Teljes mintabeli arány Bármiféle nincs kapcsolat a szomszédos van ország felé Teljes mintabeli arány
14,85
15,13
37,25
19,89
12,89
100,00
11,43
15,24
40,95
25,71
6,67
100,00
14,07
15,15
38,10
21,21
11,47
100,00
5,16
8,42
23,10
48,10
15,22
100,00
11,49
9,20
18,39
45,98
14,94
100,00
6,37
8,57
22,20
47,69
15,16
100,00
Ezt az átlagok összehasonlítása is megerősíti, amennyiben Csongrád megyében nincs eltérés a kapcsolattal rendelkezők és nem rendelkezők között (átlag egyaránt 3), Temes megyében pedig a kapcsolattal rendelkezők esetében az elégedettség átlagos értékét mérő mutató 3,44, a kapcsolattal nem rendelkezők esetében pedig 3,6, azonban az eltérések nem szignifikánsak. A csatlakozás saját vállalkozás számára nyújtott előnyök megítélése hasonlít az ország számára nyújtott előnyök megítélésével, és mint az előző esetben itt is a Temes megyeiek értékelték pozitívabban (47,6%) az Európai Unióba való belépést.
A foglalkoztatottal rendelkezők körében szignifikánsan magasabb a saját ország csatlakozása előnyösségének megítélése, s ugyanezen összefüggés figyelhető meg Temes megyében az 54
erősebb helyi kötődés esetében. A kapcsolatok – rokoni, baráti, gazdasági és társadalmi – egyaránt növelik az előnyös megítélést (kivétel Temes megyében a társadalmi kapcsolatokat). 2.1.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából Magyarország számára Románia csatlakozását a válaszadók közel azonos arányban tartják előnyösnek és nem előnyösnek. Csongrád megyei válaszolók 34,7%-a szerint előnyökkel jár vagy legalábbis előnyöket rejt magában, 35,7% az előnyök mellett lát hátrányokat is, és 29,7% van azon az állásponton, hogy Magyarország számára nem előnyös az, hogy Románia is tagja lett az Európai Uniónak. A Temes megyei válaszolók majdnem kétszer olyan arányban (65,3%) gondolják úgy, hogy Magyarország csatlakozása, illetve uniós tagsága előnyökkel jár Románia számára, mint ahogy a Csongrád megyeiek előnyöket láttak Románia csatlakozásában Magyarország számára és csak 7,1%-uk gondolja azt, hogy Magyarország csatlakozása nem hasznos Románia számára. A két megítélés közül egyértelműen a Temes megyeiek látnak több előnyt a másik ország csatlakozásában (85. táblázat). A rokoni, baráti kapcsolatok valamely európai országban (Temes megyei vállalkozások esetében) és a gazdasági, üzleti kapcsolatok mindkét megyében növelik az átlagos elégedettségi szintet. A társadalmi kapcsolatok, valamint a közvetlen és közvetett beszerzési és értékesítési partnerek megléte nem befolyásolja jelentősen megyénként a vizsgált véleményt. A másik ország Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése az gazdaság, illetve a vállalkozások szempontjából szintén összekapcsolódik az előző kérdéssel, a másik ország csatlakozásának megítélésével. Aki úgy gondolja, hogy a másik ország csatlakozása előnyökkel jár a saját országa számára, az saját gazdasága szempontjából is kedvezően ítéli meg a másik ország Európai Unióhoz való csatlakozását.52 Csongrád megye esetében 58,2%, Temes megye esetében pedig 30,8% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt előnyökkel a másik ország csatlakozása a saját vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára előnyt érzékelők aránya Csongrád megyében 12,6%, Temes megyében pedig 40,0%. Összességében tehát a másik ország csatlakozását a saját vállalkozás számára nyújtott előnyök megítélése szempontjából szintén a Temes megyei vállalkozók értékelték pozitívabban (86. táblázat). Összefüggés-vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a főtevékenység szerint nagyobb mértékben látják előnyösnek saját gazdaságuk számára a másik ország csatlakozását, s ugyanez igaz az európai országban rokoni kapcsolatokkal rendelkezőkre (Temes megyében). Az európai országba mutató gazdasági, üzleti kapcsolatok, a társadalmi kapcsolatok (Csongrád megyében), a közvetett és a közvetlen beszállítók – utóbbi csak Temes megyében – szintén pozitívan befolyásolják az előnyösség megítélését (87. táblázat) 2.1.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében A másik ország számára az Európai Unióhoz való csatlakozásából származó előnyök megítélésénél mindkét megyében úgy látják, hogy a másik ország számára előnyökkel járt a csatlakozás, csak kis arányban vannak ellentétes véleményen. Mindkét megyében többségben vannak azok, akik a másik ország számára előnyösnek 52
Temes megye esetében a korrelációs együttható (r=0,59) Csongrád megye esetében pedig (r=0,49), mindkét esetben 99%-os megbízhatósági szinten.
55
látják az Európai Uniós csatlakozást: a Csongrád megyeiek 72,1%-a szerint Románia számára előnyös volt a csatlakozásuk, míg a Temes megyeiek 72,2%-a ugyanezt gondolja Magyarországgal kapcsolatban (88. táblázat). A határmenti rokoni, baráti kapcsolatok megléte a szomszédos ország csatlakozásának a saját vállalkozás szempontjából való megítélése terén növeli a pozitív véleményeket, míg önmagában a határmenti kapcsolatokkal való rendelkezés jellemzően növeli a csatlakozást inkább előnyösnek tekintő véleményeket (89. táblázat). Az uniós csatlakozást különféle aspektusait Csongrád megyében jellemzően mezőgazdaságban, Temes megyében pedig a harmadik szektorba tartozó válaszadók körében elterjedtebb a pozitív vélemények (90. táblázat). 2.1.7.4. Az Európai Unióba való belépés megítélése a saját és a másik ország viszonylatában A két ország szempontjából a magyarországi válaszolók egyértelműen Románia számára tartják kedvezőbbnek az Európai Unióhoz való csatlakozást. Magyarország esetében a válaszolók 29,3%-a egyáltalán vagy inkább nem lát előnyt, míg Románia esetében csak 9,2% gondolja ezt. Magyarország esetében majdnem 40% (38,2%) az előnyök mellett hátrányait is látja a belépésnek, míg Románia esetében csak 18,6%. Végül a belépést pozitívan értékelők – inkább az előnyeit illetve kifejezetten az előnyeit érzékelők – együttes aránya Magyarország esetében 32,5%, Románia esetében pedig 72,1%, ami több mint kétszeres különbséget jelent. Összességében tehát Magyarország számára lényegesen kevesebb előnnyel járt a belépés, mint Románia számára a Csongrád megyei válaszolók szerint.
A Temes megyei válaszolók – nem annyira egyértelműen, mint a magyarországiak, de – szintén a másik országot tekintik az Európai Unióba történő belépés nyertesének, vagyis Magyarország számára kedvezőbbnek tartják az Európai Unióhoz való csatlakozást, mint Románia számára. Végül a belépést pozitívan értékelők – inkább az előnyeit illetve kifejezetten az előnyeit érzékelők – együttes aránya Románia esetében 52,7%, Magyarország esetében pedig 72,2%, ami itt is lényeges különbséget jelent. Összességében tehát Románia számára kevesebb előnnyel járt a belépés, mint Magyarország számára a Temes megyei válaszolók szerint.
56
Mindkét országban úgy látják tehát, hogy az Európai Unióba való belépés a másik ország számára járt több előnnyel. A csatlakozás megítélése, a román-magyar üzleti kapcsolattal rendelkezők körében A kérdezettek válaszai alapján leválogatásra kerültek a kizárólag a szomszédos országba – a magyarországi válaszadók esetében Romániába, a romániai válaszadók esetében pedig Magyarországra – mutató, vállalkozások által jelzett gazdasági-üzleti kapcsolatok. Ezek száma és arány elenyésző: Csongrád megyében Romániába mutató gazdasági kapcsolata összesen 26 gazdasági szervezetnek (5,2%) van, Temes megyében pedig Magyarországra irányuló gazdasági kapcsolata összesen 40 gazdasági szervezetnek (8%) van. A vonatkozó szomszédos ország (HU, RO) felé mutató gazdasági-üzleti kapcsolat megléte az esetek döntő többségében növeli a csatlakozás előnyösség elismerését, kivétel mindkét megyében az eleve legmagasabb átlaggal rendelkező „szomszédos ország csatlakozását” övező véleményt, melynek feltételezhető oka az eleve kiemelkedően magas átlagértékek, azonban az alacsony elemszámok miatt a különbségek pusztán tájékoztató jellegűek: A szomszédos országbeli üzleti-gazdasági kapcsolatok hatása a csatlakozás megítélésére (átlag) Saját ország csatlakozása az ország szempontjából Saját ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját ország szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a szomszédos ország szempontjából
Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia
Üzleti-gazdasági kapcsolattal rendelkezik a szomszédos ország felé nem igen 2,97 3,49 3,55 3,68 2,27 3,22 3,16 3,79 3,00 3,27 3,68 3,92 1,95 2,72 3,01 3,90 4,00 3,88 3,91 3,84
Az Uniós csatlakozást tehát megítélése terén tehát a pozitívabban vélekedők köre magasabb a szomszédos országban üzleti kapcsolatokkal rendelkezők körében. 57
Aki negatívan értékelte határmenti segítő szervezeteket, az hogyan látja a csatlakozást? „A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek hatékonyan segítik az Önéhez hasonló vállalkozásokat?” kérdésre adott válaszok alapján létrehozásra került egy kétértékű változó, mely elkülöníti egymástól a kérdéssel egyetértőket („inkább igen” és „teljes mértékben igen” válaszok), illetve a szervezeteket negatívan értékelőket („inkább nem” és „teljes mértékben nem” válaszok). Ezek alapján Csongrád megyében a válaszadók 71,3%-a (20 eset), Temes megyében pedig 59,6%-a (31 eset) nem tarja hatékonynak a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket negatívan értékelők körében egységesen alacsonyabb szintű a csatlakozás előnyösségét elismerő vélemények előfordulása, hiszen az átlagpontszámok rendre csökkennek a hatékonyságot megkérdőjelezők körébe átlépve:
A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek megítélésének hatása a csatlakozás megítélésére Saját ország csatlakozása az ország szempontjából Saját ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját ország szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a szomszédos ország szempontjából
Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia Magyarország Románia
A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek hatékonyan segítik az Önéhez hasonló vállalkozásokat? nem igen 3,18 3,73 3,52 4,3 2,87 3,63 3,42 4,14 3,28 3,71 3,63 4,2 2,75 2,81 3,21 3,71 4,18 4,63 4,00 4,30
Megfogalmazható tehát, hogy aki negatívan értékelte határmenti segítő szervezeteket, az negatívabban értékeli a csatlakozást is.
58
2.2. Interjús kutatás A kvantitatív kérdőíves kutatás eredményeit kiegészítendő sor került egy kvalitatív, interjús kutatás megvalósítására. Az interjúk alapján feltárásra kerültek az Európai Uniós csatlakozás hatásaira, a kétoldali határon átnyúló kapcsolatokra, a határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények kapcsolatára, a civil szféra szerepére, valamint a határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozásra vonatkozó mélyebb összefüggések. Mindezen felül számos – a kérdőíves kutatás során felmerült – kérdéses terület hátterében álló tényező is nyilvánvalóvá vált.
2.2.1. Általános áttekintő A kutatás eredményeinek interpretálása két fő részből tevődik össze. Az első, alapvető fontosságú rész, egy szociológiai kutatás, melyet egy 1000 fős, a két említett megyében működő gazdasági szereplőkből álló csoporton végeztek el a kutatók. A második rész egy 50 alanyból – a két megye vállalkozói szférájának jeles személyiségeiből, politikusokból, határon átnyúló együttműködésért felelős intézmények és/vagy civil szervezetek vezetőiből álló célcsoporton végzett interjús kutatás. Az interjúk cálja a felmérés által feltárt témák és folyamatok további elmélyítése volt, valamint a kutatásba bevont, a kapcsolatok tematikájáról nyilatkozó alanyok körének bővítése helyi politikusok, intézményvezetők és a helyi közösségek közvéleményformálói megszólítása által. Mind Csongrád, mind Temes megyében 25 interjú készült el, melyek keretében az interjú volt a létező motivációkra, a felhasznált indoklásokra, az értelmezések komplexitására vonatkozó adatok kvalitatív gyűjtési módszere, amelyek szükségesek ahhoz, hogy alapul szolgáljanak olyan javaslatok megfogalmazásához, melyek egy fennálló helyzeten való túljutásra irányulnak. Módszertani szempontból az interjúk egyrészt véleménynyilvánító interjúknak minősülnek (az alanyok egyes eseményekre, intézményekre, csoportokra vonatkozó véleményeit rögzítik), másrészt dokumentáló jellegű interjúk (melyek információkat nyújtanak konkrét eseményekről és célkitűzésekről, amelyek olyan eseményekhez vagy helyzetekhez kötődnek, melyeken a megkérdezettek részt vettek).53 Az interjúk elkészítéséhez azonos kérdéssorokat használtunk, melyeket kutatók készítettek előzetesen és az interjú készítője olvasta fel. Az interjúkat szó szerint dokumentálták, majd feldolgozták őket az elemzők. Azonosítottuk a fő témaköröket, melyek a legtöbb – de legalább három – interjúban felmerültek, összegyűjtöttük az ezekhez kapcsolódó véleményeket, melyeket felhasználva egy összefoglalót készítettünk a megkérdezettek egyes témakörökhöz kapcsolódó megközelítéseiről. Előfordulási helyzetének jellege alapján, a határon átnyúló együttműködés egy olyan folyamat, mely nagy létszámú szereplőt érint. Az elemzés keretében 3 cselekvési szintet határoztunk meg, ezen belül minden szinten meghatározva a nagy jelentősséggel bíró szereplőket és téma-, illetve problémaköröket. Az említett három szint a következő: az Európai Unió szintje, melyen a közösségi folyamatok zajlanak; a nemzeti szint, mely az érintett országok ügyeit érinti, és végül az intézményi, illetve a regionális-helyi szint, mely az érintett intézményekre, és egyéb kapcsolódó szereplőkre vonatkozik. Az utolsóként 53
Chelcea, Septimiu, (2004) Metodologia cercetării sociologice – Metode cantitative şi calitative, Ed. Economică, Bukarest
59
felsorolt szint egységességére vonatkozóan kérdések merülnek fel, mivel mind a közigazgatás elmélete szerint, mind az országaink gyakorlatában a - jelen esetben a megyei szint által asszimilált - regionális szint és a helyi, települési szint elkülönülnek.54 Még ha el is fogadnánk az előbb említett két szint elkülönülő létezését, jelen tanulmány két megyére és ezek településeire vonatkozik, így nincs ok arra, hogy e szinteket külön kezeljük.
2.2.2. Az EU csatlakozás gazdasági hatása Az Európai Uniós szintre vonatkozóan két alapkérdést fogalmaztunk meg: Mi volt a két ország EU-s csatlakozásának az általános hatása a két ország gazdaságára vonatkozóan?, illetve Mi volt a csatlakozás politikai aktusainak a hatása a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokra? Az első kérdésre adott válaszok álatlában két aspektust céloztak meg. Ezek közül az elsőre, a mozgás szabadságának biztosítására vonatkozóan az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a változás nagymértékben pozitív jellegű, egy új fejezetet nyitott a határon átnyúló kapcsolatok történetében („Érintett ugyan, de nem mondanám, hogy rossz értelemben.” / véli a 9R./55 kódszámmal jelölt alany. „Egyértelműen előnyös volt az ország számára, akarva-akaratlanul átvettünk egy gazdasági rendszert, egy kipróbált, civilizáltabb egységhez csatlakoztunk. Még ha most válság is van, az EU sorsa az, hogy működjön.”/10R/.) Elhangzottak a csatlakozás késlekedését sérelmező vélemények is. („Románia a desszert felszolgálásakor kapott helyet az európai lakoma asztalánál, amikor már csak a morzsák maradtak.” /20R/) A csatlakozáshoz kapcsolódó problémák összefüggésben vannak az adott társadalmak fejlődésével, emiatt Románia határozottan előnytelen helyzetben van/volt. („Románia újra fel kellett találja magát a 90-es években, a forradalom után. Természetesen, ez az újrafeltalálási folyamat sok nehézséggel járt.” /21R/) Ugyanakkor a csatlakozás szükséges volt Románia jövője szempontjából („Úgy gondolom, hogy Románia csatlakozása az Európai Unióhoz felgyorsította Románia európai állammá válásának sebességét. Sok bepótolni valónk van, de bizonyosan ez az EU irányába tett lépés arra kötelez, hogy lépést tartsunk a többi állammal.” /21R/) Az egységes piacra, a kapcsolatok feltételezetten és remélten felívelő pályájára vonatkozó válaszok sokkal változatosabbak. Mindenek előtt, a jelenlegi kapcsolatok helyre kell, hogy állítsák azt a természetellenes helyzetet, melyet a kommunista időszak idézett elő („A Román – Magyar határvidéken vannak gazdasági eltérések. Nem olyan mértékűek, mint Németország és Lengyelország között, de mégis léteznek gazdasági eltérések. Ezek mellett a 60-as, sőt a 70es évek fejlődése által okozott társadalmi–politikai különbségek, amelyek tulajdonképpen nőttek Románia 1980 utáni teljes elszigetelődése után. Ezek a térségek nagyon fontos, de ideiglenes jellegű területi egységeket foglalnak magukba, szóval azok feladata akkor zárul le, amikor kialakul az erőegyensúly a három ország56 érintett megyéi, régiói között.” /20R/) Elemzések szerint 2007-2008-ban a román oldalon egy gazdasági robbanás, egy gazdasági „bumm” ment végbe a kapcsolatok terén, viszont a magyar (és egyéb külföldi) gazdasági szereplők megjelenése feltárta a román gazdaság elégtelen felkészülését az integráció tekintetében. („Románia EU-s csatlakozásának hatásai eltérnek a várt eredményektől, az elvárás egy hosszútávú gazdasági hatást előidéző fokozatos fejlődés volt. Ezzel szemben Romániában 2007-2008-ban bekövetkezett a gazdasági „bumm”, ami után jött a válság, ami nem került el minket sem.” /7R/. „Egyre több az azonos profilú cég, nagy a verseny, nehezebb 54
Lőrincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC, Budapest, illetve Alexandru Ioan (1999): Administraţia publică, Teorii. Realităţi. Perspective. Ed. Lumina Lex, Bucureşti 55 A következő jegyzetet fogjuk használni: a romániai alanyok esetében a kód egy számból és az „R” betűből, míg a magyarországiak esetében egy számból és a „H” betűből fog állni. 56 A harmadik ország Szerbia.
60
a túlélés. Más lehetőségeket kell találni, felismerni a keresletet, csökkenteni a költségeket azáltal, hogy olcsó minőséget kínáló cégeket választunk ki. Mindíg mozgásban kell lenni.”/10R/.) Egyes román vállalkozók azon a véleményen vannak, hogy Magyarország jobban felkészült a csatlakozásra, mint Románia – ez a helyzet hátrányosan érintette a román befektetőket. („Magyarország sokkal előttünk jár.” /9R/; „Románia és Magyarország között vannak különbségek. Magyarország felkészültebb volt a munkára. Magyarországon a munka iránti tisztelet és hozzáállás más volt, és most is más. Általában nagy különbség van a két ország között a munka iránti megközelítést, a munkarend betartását, stb. illetően.” /17R/) Egy speciális terület a kultúra: a vélekedések szerint ezen a téren is a magyar fél előnyösebb helyzetben van. („Magyarországon a könyvpiac sokkal dinamikusabb, annak ellenére, hogy a lakossága kisebb. Például a könyvvásárlás négyszer nagyobb mint nálunk.” /21R/) Egyetlen alany vélte, hogy Románia helyzete a csatlakozás előtt jobb volt („Magyarország helyzete 2009 előtt rosszabb volt mint nálunk, most fordítva van.” /2R/) Az általános hatást illetően a magyarorországi alanyok nagymértékben hasonló véleményeket fogalmaztak meg a Temes megyeiekkel szemben. Ezzel ellentétben a gazdasági feltételek összehasonlításakor a vélemények eltérnek. „Azért rajtunk keresztül ment a tőke Romániába. Tehát az a tőke, amely ebbe a térségbe érkezett volna, hogyha Románia nem lett volna Európai Uniós ország, az tovább lépett egy országgal.”/2H/; „A külföldi tőke Szegeden át jut el Romániába. Ha Románia nem lenne EU tagállam, ezen pénzösszegek nagyrésze Magyarországon maradt volna.”/5H/ „Románia jobban alkalmazkodott az új helyzethez, jól ki tudta használni a lehetőségeket.”/2H/; „Romániában a jogi feltételek megkönnyítik a beruházásokat.”/3H/. „Magyarországnak nem sikerült szerintem jól alkalmazkodnia a közös agrárpolitikához, mivel az egy eszközrendszer, egy lehetőség, vagy lehet élni vele, vagy nem. Szerintem nekünk nem sikerült. A gazdaságunk se volt jól felkészülve rá, éppen ezért a csatlakozás egy megrázó élmény volt, és szerintem mai napig nem tudott belőle kilábalni. (…) Úgy egyébként Románia azért alapvetően jól élt a lehetőségekkel. Ez főleg a viszonylag alacsony társadalmi különbséggel magyarázható, de az ágazat valószínűsíthetően, ágazati képviselőkkel beszélgetve, azért sokat küszködik”/4H/. „Nagyon sok olyan törvényt, gazdasági törvényt hoztak Romániában, ami segítette a külföldi tőke vonzását. Adózásban is, de fiskálisan is, tehát úgy mondhatnám, hogy vállalkozó-barát törvényeket, rendelkezéseket hoztak. Persze hogy részben az Uniónak piacra is volt szüksége Romániával kapcsolatosan, de miután Románia is uniós ország lett, még könnyebb volt a gazdasági vonalon, a kereskedelemi, a befektetési és az építőipari fellendülése is”/2H/. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a román válaszadók számos érvvel támasztották alá azon állításukat, miszerint Magyarország jobb helyzetben volt Romániával szemben a csatlakozáskor, és a közvetlenül utána következő időszakban. Ellenben figyelembe kell vennünk, hogy a pénzügyi nehézségek miatt mindenki azt hiszi, hogy a szomszéd helyzete jobb.
2.2.3. A kétoldali határon átnyúló kapcsolatok Szomszédos megyékben élve, mind a Csongrád, mind a Temes megyeiek számára a határon átnyúló kapcsolatok nagy jelentőséggel bírtak a múltban és a jelenben is. Felidézhetjük akár a történelem hatásait, a történelmi Bánát példáját, mely tartomány a XIX. század második felében kimagasló fejlődési potenciált mutatott, és helyszínt biztosított több regionális, vagy éppen európai szintű fejlesztés első alkalmazására57. Egy erőteljes társadalmi 57
Haţegan, I.- Pîrşe, M.C. (2009) Premiere şi priorităţi timişorene, Timişoara: Ed. Banatul, illetve Haţegan, Ioan (2010) Premiere şi priorităţi timişorene 2, 2010, Temesvár: Ed. Banatul
61
és politikai vergődésektől háborgó Jugoszlávia szomszédságában Románia dél-nyugati – így Temes megye – lakossága számára egyértelművé vállt, hogy az Európába vezető út Magyarországon – így Csongrád megyén – keresztül vezet, a használatra szorulók számára minden „kapu” iránt nagy az érdeklődés. Ugyanakkor, a Szerbiával közös határok létezése alkalmat ad egyeseknek a három ország gazdaságának összehasonlítására. Minden összehasonlítás a határon túli jelenségek és folyamatok figyelmes követését feltételezi, tehát egyben a másik iránti érdeklődés, és egyben a verseny elfogadásának bizonyítéka is. A két ország közötti kapcsolatot, illetve ezen kapcsolatok perspektíváit a megkérdezettek elég eltérő módon látják. Többségben vannak azok, akik azt állítják, hogy a kétoldali kapcsolatokban Magyarország kedvezőbb helyzetben van, bizonyos előnnyel és gazdasági fölénnyel rendelkezik („A határon átnyúló kapcsolatok több területen – mint például az információcsere – fejlődtek, jelenleg a megyénk, Szerbia és Magyarország határán levő struktúrák közötti kereskedelmi cserék növekedésének vagyunk a tanúi.” /6R/ „Magyarország jelenléte Románia piacain erőteljesebb, mint a Romániáé Magyarországon, melynek oka a centralizált politika hagyománya. Szükség van a mentalitás megválztoztatására, ennek reménye a fiatalokban áll.” /3R/. „Lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére léteznek. Ennek ellenére egy aránytalanság áll fenn: Magyarországon 800 cég van, ami román tőkével rendelkezik, Romániában a magyar tőkével rendelkező cégek száma 10 000. Azonosítani kell ennek az okát, a magyarázat nem pontosan ismert.” /5R/. „Romániában olcsóbb a munkaerő, Magyarországon magasabb a termelékenység, mely hatással van az árak alakulására, és előnyösebb helyzetet biztosít Magyarország számára. Lásd az élelmiszerek esetét.” /5R/, „Ezelőtt Ausztriából importáltunk, elég nehezen ment, ők már EU tagok voltak míg mi nem, ezért bonyolult volt. Nem ismertek minket, nem nagyon bíztak bennünk. Csatlakozásunk óta több magyarországi céggel működünk együtt.” /12R/). Az eltérések – főként a gondolkodásban – a Temes megyében végbement demográfiai folyamatokkal magyarázhatóak, melyeket a kommunista diktatúra támogatott („Kulturális téren, valamint a mentalitás szempontjából nincsenek nagy eltérések, viszont ma ezek nagyobbak, mint 50 évvel ezelőtt, mivel a megye lakossága 60-70%-ban kicserélődött. A német és a zsidó lakosság elment a térségből. A lakosság száma nem csökkent nagy mértékben, mivel az ország más részeiről más lakosok érkeztek” /20R/). Létezik tehát egy mentális sorompó, amely gátolja a kapcsolatok fejlődését. („Létezik még mentális sorompó? Én azt mondom, hogy sajnos még van, akkor is ha egyre átjárhatóbb és porózusabb lett. Még a leginkább konzervatívabbak is, akik hangoztatták, hogy „mi idevalósiak vagyunk, ők odavalósiak”, ők is elkezdték belátni, hogy az egyetlen esély a fennmaradásra és a haladásra az együttműködés.” /24R/) Mások borulátóak az együttműködéseket illetően. („Együttműködési lehetőség Magyarországi cégekkel? Nem tudom, nem hiszem.” /7R/ „Nincsenek kapcsolataim Magyarországgal, nem is kerestem ilyen lehetőségeket.” /9R/, „Sok magyarországi cég jön ide és dolgozik itt. Mi nem tudjuk ugyanezt megtenni Magyarországon. Nem értem miért, nem akarunk vagy félünk? De gazdasági szempontból sokminden megváltozna.” /14R/) A gazdasági kapcsolatoktól függetlenül, többségében Magyarországot pozitívan ítélik meg a románok. („Magyarország sokkal előttünk jár.” /9R/, „Nagyon sokan járnak Magyarországra orvosi kezelésekre, és nem ítélhetem el őket a mi korházaink nyújtotta körülmények mellett.” /11R/, „Azt hiszem, Románia és Magyarország között vannak különbségek. Magyarországon a munka iránti tisztelet és hozzáállás más volt, és most is más. Általában nagy különbség van a két ország között a munka iránti megközelítést, a munkarend betartását, stb. illetően.” /17R/). Rögzítettünk más véleményeket is, melyek egyértelműen bírálták Magyarországot. („Ha átmennek Magyarországra, már az első kilóméter után a
62
rendőr megállítja, és meglátja, hogy kenőpénzt követel. Ez a dolgok „földalatti” helyzete.” /20R/). A csatlakozást illetően a vélemények megoszlanak. („Sem Románia, sem Magyarország a csatlakozás pillanatában nem volt felkészülve az európai források lehívására. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy abból amit kapnunk kellene, nem hívunk le csak 25-30%-ot.” /14R/, „Magyarországnak van egy kormányprogramja, a Pólus program, (ami jelenleg zajlik) melyben fejlesztési régiónként meghatározásra kerültek a prioritások, például Szegeden az agrár-élelmiszeripari szektor, Debrecenben a gyógyszergyártás, satöbbi. Ezekben a szektorokban klaszter rendszerben történik a beruházás. Ez egy kormánystratégia, ami a sajátosságok kihasználására irányul. A román Gazdasági Minisztérium Magyarországra utazott, hogy tanulmányozza ezt a programot. Romániának egy regionális szinten sokkal jobbban szakosodott valamire van szüksége. Remélem, hamarosan Romániában is lesz.” /19R/ Másrészről, a magyar alanyok a többé vagy kevésbé szubjektív véleményeiken túl, a kapcsolatok javulását célzó javaslatokat is megfogalmazták. A benyomásokat illetően a nyilatkozatok nem túl pozitívak. Mentalitásbeli különbségek állnak fenn, mondják egyesek, és ez nevelést igényel. („Előítéleteink vannak. Az a vélemény van elterjedve, hogy a románok ellenségesek velünk szemben.” /2H/ „Ha szabad így fogalmaznom, nem igazán vagyunk szívesen látva Romániában. A románok gondolkodásmódja nagyon eltér a miénktől, tehát nevelésre és kultúrára van szükség, hogy közelíteni tudjunk egymáshoz.” /H/, „Említhetném a saját példámat, ahogy én jártam. Óvatosnak kell lennünk az együttműködéseinkben. Ismétlem, nem általánosítok, de én megjártam.” /71H/ „A románok sem mind egyformák. Egyesek a történelmet, Trianont idézik fel... Azt hiszem, a csatlakozás változtat ezen a helyzeten, lerombolja ezeket a mentális korlátokat.” /10H/). Miközben napjainkban egy arányváltás megy végbe, jobb idők eljövetelében reménykedhetünk. („Manapság sokkal könnyebben megtalálod a keresett partnert. Elmúlt az az időszak, amikor például egy vásáron történt névjegykártyacsere után elindítottuk az üzletet anélkül, hogy alapvető információink lettek volna a másikról.” /9H/ „Jelen kell lennünk ezeken a piacokon, mivel a határvidékeken nincsenek nyelvi akadályok vagy kommunikációs prolámák.” /6H/). Hogy elősegítsük az együttműködéseket, be kellene avatkozni a törvényhozásba, gondolatokat és normákat kellene újrafogalmazni. („Tudom, hogy kritikát fogalmazok meg, de felmerül bennem a kérdés, miért nem lehetséges a cégalapításhoz szükséges összes engedély beszerzése vidéken is, miért kell ezek miatt Bukarestbe utazni?” /81H/ „A gazdasági rendszert össze kellene hangolni, megoldásokat és hasonló eljárásokat kellene kidolgozni.” /2H/ Kikértük az alanyok véleményét a Temes és Csongrád megyék közötti kapcsolatokról. Egy részük beismeri, hogy nincs elegendő információ a birtokában. („Nekünk van egy nagy hibánk, hogy állandóan véleményt mondunk olyan dolgokról, amelyekről nincs elegendő információnk. Tehát én nem monhatom Magyarországra vonatkozóan, hogy elég információm van ahhoz, hogy megítéljem, de azt sem mondhatom, hogy egyáltalán nincs információm.” /18R/) „Egy biztos, a romániai kapcsolatokat román nyelven, román kereskedőkkel, beszerzőkkel kell ellátni. Másképp ez nem megy.” /5H/. A Duna –Körös – Maros – Tisza (DKMT) Eurorégió keretén belül sok polgármesteri hivatal és megyei közgyűlés között vannak kapcsolatok. Hagzottak el vélemények, melyek szerint a kapcsolatok jók, működőképesek. („A szomszédokkal folytatott együttműködés kitűnő volt. A kapcsolatunk alatt a Szegedi Fejlesztési Ügynökséggel folytatott együttműködést értem. Ők segítettek egyéb régión belüli kapcsolatok létrehozásában. Nagyon komolyan és alaposan végzik a munkájukat. A kapcsolatunknak jó alapja és perspektívái vannak, melybe érdemes befektetnünk.” /19R/). Mások ennél többre vágynak, a határon átnyúló együttműködések stratégiai megközelítésére. („Az önkormányzatok és a közigazgatás szintjén aránylag jó kapcsolatok léteznek. De ezek még nem elegendőek ahhoz, hogy folyamatosan működjenek. 63
Mintha ezek a kapcsolatok nem hatnának át a gazdasági vagy egyéb szférákba, vagy ezek csak vélétlenszerűen történnének meg.” /24R/; „Hogyha csak Temes és Csongrád megyékre vonatkoztatunk, itt is észlelhető növekedés a kapcsolatok intenzitásában. Egy erőteljes együttműködés, egyeztetés és konzultáció zajlik a finanszírozási programokban való részvétellel kapcsolatban, de rendkívüli változások nincsenek.” /25R/ Egyesek azt tartják, esély van néhány merész projekt beindítására, de valami hiányzik – a közös érdekek elmélyítése. („Az európai íratlan törvények szerint Bukarest és Budapest között kell, hogy legyen legalább egy 500 ezer lakosú nagyváros, vagy legalább 500 kmenként legyen egy nagyváros. Nagyváros, melyet fejlődési pólusnak nevezünk. Jelen pillanatban Temesvár fölényben van, de egyenlőre Temesvár erőlködik, most nem érdekes milyen okokból. Ha nem működik együtt Araddal és Szegeddel, Temesvár elveszíti előnyét.” /20R/; „Jó lenne, ha egyetlen helyi közösséghez tudnánk viszonyítani magunkat – figyelmen kívül hagyva a határt. Ez azt jelenti, hogy meg kellene szabadulnunk az előítéletektől. Azt, hogy „mi jobbak vagyunk nálatok”. A magyaroknál, egyes helyeken egy felsőbbrendűségi érzést észleltem. Ez nem jó. A közös helyi értékeket kellene előtérbe helyeznünk. Ha nem ismerjük ezeket, találjuk meg őket.” /25R/) A gazdasági szférához tartozó magyar megkérdezettek nem kizárólag a két megye közötti kapcsolatra vonatkoztak. A közszférához tartozó közvéleményformálók jótékony hatásúnak vélik a két megye közötti határon átnyúló együttműködést, ugyanakkor állítják, hogy léteznek különbségek a gondolkodási és megközelítési módok között anélkül, hogy konkrét példákat említenének. (/1H/ és /4H/ válaszadók). A regionális perspektívák szempontjából Temesvár jelentősége felértékelődőtt. Olyan nagyvárosi vonzáskörzettel rendelkezik, amely Szegeden is fejt ki hatást. („Ha összehasonlítjuk városaink urbanizációs vonzáskörzeteit, észrevehetjük Temesvár jelentőségét, fölényes potenciállal rendelkezik.”/3H/) Hiányos meghatározások fogalmazódtak meg („Csongrád inkább agrárés élelmiszeripari termékeket exportálhatna.” /2H/), de mintha a Csongrád megyei gazdasági és politikai szereplők számára a Temes megyével való határon átnyúló együttműködés nem egy meghatározó terület lenne. Nem fogalmazódtak meg mélyreható, stratégiai észrevételek. Amiben mindenki konszezusra jutott a határon átnyúló együttműködésről kifejtett véleményeiben az az, hogy mindenki nyugat felé tekint.
2.2.4. A határon átnyúló együttműködés és az állami intézmények Helyi- és regionális szinten a gazdasági szereplők nincsenek megelégedve az állami intézményekkel, és azoknak a határon átnyúló gazdasági együttműködés terén nyújtott támogatásával. A legjelentősebb elégedetlenség a jogi keretekre vonatkozik. („Országos szinten a jogi keret jobb kellene, hogy legyen a formaságok leegyszerűsítése által.” /5R/; „Legyen rugalmasabb az egész jogrendszer, szükség lenne egy európai jogrendszerre, ami mindenhol érvényes.” /7R/; „Én nem kérek semmiféle segítséget. Azt akarom, hogy hagyjanak békén, ne kerüljek olyan helyzetbe, hogy ne tudjak tovább dolgozni. Ne adjanak ki ostoba törvényeket, amelyek akadályoznak. Most adtak ki egy rendeletet, mely szerint ha az Unióból akarok árut hozni, be kell íratkoznom valami regiszterbe. De ahhoz, hogy felíratkozzak, a cégem összes társa, a magyarországi is, be kell, hogy mutassa az erkölcsi bizonyítványát. El tudják képzelni, mi van most a Rendőrségen.... Ha ezt nem oldom meg augusztus 1-ig, megtiltják, hogy az EU-ból importáljak. Ezzel az intézkedéssel ellenőrizni akarnak egyes árumozgatásokat, mindent ellenőrizni akarnak.” /10R/) Még akkor is ha létezik egy túlburjánzó jogrendszer, fontos területek szabályozás nélkül maradtak. („Még ha van is egy pozitív trend, illetve mindegyik EU-s tagország egyre több szabályt emel át az aquis communitaire-ból, tehát közelítünk egymás irányába, az eltérések mégis számottevőek. És 64
nem eljárási procedúrákra, könyvelésre vonatkozó problémákra gondolok, hanem a hatósági, jogköri problémákra. Azokra, amelyek egy határfolyó felett átívelő híd felépítésénél merülnek fel. Nincsenek egyértelnű szabályozások, sok a sötétben való tapogatózás.” /25R/). Megjegyezzük, hogy még a Magyar Állammal szemben is megfogalmazódnak gondok és problémák, mint például az, hogy Magyarországon az államnak elő kellene állnia az egyes régiók jellegzetességeik alapján elkészített fejlesztési programjaival. („Magyarországnak van egy kormányprogramja, a Pólus58 program, ami jelenleg zajlik, melyben fejlesztési régiónként meghatározásra kerültek a prioritások, például Szegeden az agrár-élelmiszeripari szektor, Debrecenben a gyógyszeripar, satöbbi. Ezekben a szektorokban klaszter rendszerben történik a beruházás. Ez egy kormánystratégia, ami a sajátosságok kihasználására irányul. A román Gazdasági Minisztérium Magyarországra utazott, hogy tanulmányozza ezt a programot, de semmilyen eredmény nem született. Lehet, hogy mivel Románia egy nagyobb ország, egy regionális szinten sokkal jobbban szakosodott valamire van szüksége. Remélem, hamarosan Romániában is lesz.” /19R/). Még ha a Pólus program nem is célozza közvetlenül a határon átnyúló együttműködéseket, pozitív hatása lehet ezekre a tevékenységekre. Egyes vélemények szerint az állami intézmények viselkedése megegyezik a fent leírtakkal, mivel az állampolgárok bármit elfogadnak („Mi, románok nagyon alázatosak vagyunk. Azt csináljuk, amit mondanak nekünk. Jók vagyunk szolgálóknak. És egy csapat alkalmatlan vezet minket.” /12R/). Nem véletlen, hogy az állam beavatkozása ellenkezést vált ki. („Úgy gondolom, az állam beavatkozása nem kell, hogy annyira fontos legyen, a felelősség a beruházóé.” /14R/) Mivel a bürokrácia túl nagy, mindenki gyorsabb megoldást keres, és így megjelenik a korrupció. („Nálunk a bürokrácia nagyon nagy. Annyi űrlapot kitölteni...És akkor segítenek, ha viszonzod a szívességet.” /12R/; „Haragszom a politikusokra.” /4R/) Hiányosságokat a magyar válaszadók is jeleztek. Mind a helyi vállalkozók, mind a politikusok kritikával illetik az államot amiért nem segíti a határon átnyúló együttműködéseket. („Nem támogatja a határon átnyúló beruházásokat.” /5H/; Mindkét országban működnek kormányzati befektetéseket ösztönző szervezetek, akiknek azért széleskörű rálátásuk van a gazdaságra. Ezeket jobban be lehetne vonni a gazdaságfejlesztési intézkedések megfogalmazásának folyamatába. Nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalkozásfejlesztési szervezetekre, mert ezeknek a működése jelenleg nem megfelelő. /H5/, „A gazdaság újraélénkítése az állam feladata.” /4H/; „Az állami intézményeknek kell, hogy biztosítsák a gazdasági tevékenységek keretfeltételeit.” /9H/. Egyesek véleménye szerint Magyarország tranzitország a külföldi tőke számára, ami végül Romániába jut, ahol jó az infrastruktúra. (/9H/) Elégedetlenségek kerültek kifejezésre a jogi keretekre vonatkozóan. („Szükség volna a gazdasági jogrendszer harmonizálására.” /4H/) Konkrét kritikák hangzottak el a kormány59 gazdaság-politikájára vonatkozóan, melyek sérelmezik, hogy a kormány felfüggesztette egyes gazdasági beruházások támogatási programjait (/10H/), illetve előfordultak esetek, amikor nem kerültek kifizetésre ilyen programok keretében odaítélt összegek. (/4H/) A helyi hatóságok gazdasági tevékenységek-, illetve határon átnyúló együttműködések támogatására irányuló lehetőségei korlátozottak.60 A két megye helyi hatóságai között fennálló kapcsolatok jónak vagy nagyon jónak minősülnek. Temes és Csongrád megyei közgyűlések testvérintézményi kapcsolatban állnak, számos helyi önkormányzat (26 az összes
58
A programot 2008-ban elindították. A megjegyzés az előző, szocialista kormányra vonatkozik, az interjúk a jelenlegi magyar kormány hivatalba lépése előtt készültek. 60 Ebben a fejezetben foglalkozunk a helyi hatóságokkal is, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk a ténynek miszerint a közigazgatási elmélet elkülöníti a központi intézményeket és a helyi/regionális igazgatási szerveket. 59
65
95-ből) rendelkezik együttműködési egyezményekkel a szomszédos megye településeivel.61 A meglévő keretet a vállalkozók sokszor elégtelennek tartják. Nem készülnek elemzések és stratégiák a gazdasági szektor számára, sem a határon túli szomszédokkal való együttműködés lehetőségeiről. („A határmenti települések polgármesteri hivatalai nagyobb szerepet kellene, hogy vállaljanak.” /8R/; „Sokan kérdezik, hogyan és hol lehet magyarországi partnereket találni. Hasznos lenne egy potenciális magyarországi partnereket és intézményeket tartalmazó adatbázis. Úgy értem, az összes információ egy helyen legyen.” /19R/; „A hatóságoknak felelősségeik vannak az illetékességi területükön. Egy megfelelő együttműködési keretet kell, hogy előkészítsenek, amely mozgósítja a többi szereplőt is, akiknek esetleg nincsenek felelősségeik az adott területen. Általában véve, nem nagyon alakult ki egy stratégiai álláspont.” /25R/). Egyes válaszadók véleménye szerint nincs konzultáció a helyi hatóságokkal, amikor nemzeti szinten döntéseket hoznak a határon átnyúló együttműködésekről. („Tudom, hogy létezik egy nemzeti külpolitika, de a határ közelében figyelembe kell venni azt, ami ott történik, másképpen a külpolitika irreálissá válik. A nemzetközi politika az állam politikája, de ne elemezzük a helyi problémákat úgy, hogy a helyieket meg sem kérdezzük. Én úgy képzelem el a decentralizációt, hogy bevonják a helyi szintet a dontéshozatalba, nem mellőzik őket, és nem csak a politikák kedvezményezettjeiként kerülnek képbe, hanem be vannak vonva a politika megalkotásába.” /18R/) Magyar oldalon a helyi hatóságok szóban forgó területen folytatott tevékenységéről alkotott véleményeik két aspektusra terjednek ki. Több válaszadó véli, hogy helyi szinten két okból nem valósul meg önálló gazdasági politika: a pénzügyi források hiánya, illetve a illetékes igazgatóságok megszervezésének módja. („Az önkormányzatoknak nincsenek saját forrásaik a gazdasági tevékenységek, illetve a határon átnyúló együttműködések segítésére – gyakorlatilag nagyon keveset tudnak tenni.” /9H/; „Olyan rettentő sok szabad forrással a magyar önkormányzatok sem rendelkeznek, de a román önkormányzati statútum még rosszabb. Tehát ott még a nagyvárosoknak sincs akkora mozgásszabadsága, leszámítva ezeket a nagy, Metropolitan-nak kinevezett nyolc nagyvárost, ugye.(…) Végül is … hát mit tudnának tenni? Befektetőbarátsággal nincs baj szerintem a magyar oldalon, csak nem jön a befektető. Az infrastruktúra kiépülése az én megítélésem szerint elég nagyot lépett előre az elmúlt 15-20 évben, tehát ott már olyan túl sok teendő nincsen. Az illetékes megyei igazgatóságok nem nagyon rendelkeznek mozgásszabadsággal, a regionális fejlesztési minisztérium által előírt mintára vannak szervezve.” /7H/) A második érintett aspektus a helyhatósági szervek feladatainak meghatározására vonatkozik. Vélekedések szerint ezeknek az intézményeknek valójában nincsenek is ilyen feladataik. Amennyiben részt vesznek ilyen programokban, ez a felelősségtudatuk bizonyítéka, nem pedig a törvényben meghatározott feladatkörük teljesítésének következménye. („A megyei közgyűlés pályázatot írhatna ki a határon átnyúló együttműködést elősegítő projektekre, amennyiben ilyen jellegű feladatokat írna elő számára a törvény.” /1H/)
2.2.5. A támogató és civil szféra hozzájárulása a határon átnyúló együttműködésekhez Egy demokratikus társadalomban a civil szférának kettős felada van: egyrészről közösségi ellenőrzést gyakorol a politikai tevékenységeket illetően, másrészről a 61
Lásd Bodó Barna tanulmányát: Határtérség és együttműködés, In: Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv 2007-2008, 2008, Szórvány-Marineasa, Temesvár, 85-98 old.
66
különböző szervezetek megfelelő keretet biztosítanak az állampolgári kezdeményezések megvalósulásának, azoknak, akik a közösség rendelkezésére kívánják bocsátani képességeiket, saját forrásaikat, különböző közös célok megvalósítása érdekében. Így a civil szervezetetek jelen tanulmányba való beemelése teljes mértékben indokolt, és az interjúk keretében kikértük az interjúalanyok véleményét ebben a témában is. A nemkormányzati szervezetek első kategóriáját azok a struktúrák alkotják, amelyeket intézmények vagy hatóságok alapítottak és ezek a civil szférához tartoznak, de megjelenésük nem állampolgári kezdeményezés következménye. Román oldalon hasonló nemkormányzati szervezetek a Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest), a Temes Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETIM). Működik egy gazdasági kapcsolatokat segítő struktúra is, a Magyarország kormánya által alapított Nemzetközi Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH), melynek vannak területi kirendeltségei Temesváron is, Szegeden is. Egy speciális struktúra a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Euroregionális Együttműködés, mely 9 helyi hatóság közös együttműködési megállapodása alapján jött létre (Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék közgyűlései Románia részéről, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék közgyűlései Magyarországról, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány hatósága Szerbia – akkoriban Jugoszlávia – részéről), melyet 1997 szeptemberében írtak alá62. Ugyancsak határon átnyúló struktúraként jött létre 2009-ben 75, a határ mentén elhelyezkedő helyi hatóság képviselőjének részvételével alapított Bánáti Területi Együttműködési Társaság –Hármashatár (BTC EGTC), melynek székhelye Mórahalmon van, amely egy mikroregionális együttműködési struktúra. Magyar részről be lett vonva a kutatásba a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Társaság, mely nonprofit és közhasznú módon működik. A nemkormányzati szervezetek második kategóriájába tartozik több temes megyei egyesület, melyeket bevontuk a kutatásba, éspedig: Magyar Mezőgazdasági Kistemelők és Vállalkozók Egyesülete63, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület. Egy speciális struktúrát képviselnek a kereskedelmi és iparkamarák64, melyek tevékenységéről több személlyel is készítettünk interjú Szegeden és Temesváron is. A választott elemzési módszer alapján, a határon átnyúló struktúrákról szóló vélemények bemutatásával kezdjük az elemzést. A DKMT Euroregionális Együttműködésre vonatkozóan a válaszadók többségének jól körvonalazott véleménye volt annak ellenére, hogy téves információk birtokában voltak (ahogy az egyik interjúalany is megfogalmazta /4R/). A Románia és Magyarország helyi hatóságainak szervezeti eltérései miatt65 magyar oldalon, hogy tagjai legyenek a DKMT együttműködésnek, a nagy (megyei jogú) városok egyénileg csatlakoztak a szervezethez. Romániában a nagyvárosoknak nincs külön képviselve a DKMT keretében, mely helyzet bizonyos feszültséget okoz. („Magyar részről ott van Szeged, román oldalról egy város sem tag, tehát a képviselet nem egyenlő.” /19R/) Jelezzük, hogy nincs egy általánosan elfogadott vélemény a DKMT szerepét és feladatait illetően. („Ezen együttműködés ernyője alatt a tagok vagy egyéb szervezetek el tudják indítani kezdeményezéseiket.” /15R/; „A DKMT-t arra hozták létre, hogy az együttműködés megerősítésének eszköze legyen. A DKMT célja, hogy támogassa, megkönnyítse a DKMT közvetítésével vagy anélkül létrejött együttműködési kapcsolatokat. A DKMT különböző tevékenységi időszakaiban mutatkozó kiemelkedő- illetve mélypontokat a politikai szféra 62
Időközben 2 magyar (Bács-Kiskun, Békés) és egy román (Hunyad) megye kilépett az euroregionális együttműködési struktúrából. 63 Az egyesületnek hálószerkezete Temes megyében kb. 20 településen van. 64 A magyar és román kereskedelmi kamarák szerkezeti felépítése eltérő – ez a tény a jelen tanulmány szempontjából nem releváns. 65 Magyarországon az úgynevezett megyei jogú városok nem épülnek be közigazgatási szempontból a megyei közgyűlések struktúráiba, így ezek egyfajta közigazgatási fehér foltot képeznek a megye közigazgatási térképén. Romániában a megyeszékhelyek és nagyvárosok – municípiumok – bele vannak foglalva az egyes megyék közigazgatási területébe.
67
határozza meg. Én azt mondom, hogy szervezetként kell kezelni, én ennek a szervezetnek a teljesítését nem követem nyomon.” /25R/; „A DKMT tökéletes mint a rendszer feje, mely négy évente, válaszásokkor ki van téve a politikai szféra beavatkozásának. Sajnálattal mondom, hogy az utóbbi négy évben az államhatár magyar oldalán a politikum beavatkozásai nem voltak mindig kedvezőek. Az utóbbi időben a DKMT elvesztette a mozgatórugó szerepét, már nincs meg az összetartó szerepe, ellenkezőleg. Időnként egyik vagy másik oldalon mindenféle önös, (hogy máshogy ne nevezzem) apró érdek jelentkezik, ami ellentétben van a fő gondolattal.” /24R/; „A DKMT egy időleges valami. Legyen az, aminek szánták, és ne több. Ha kitart az 1900 évek stratégia mellett, egy tartományi stratégiává fog átalakulni. Minden azon múlik, hogy ez egy időleges vagy egy állandó egység. Végleges lehetne egy 1950-es európai környezetben, 2010-ben egy európai projekt nem kell hogy állandó legyen. Időlegességre van szüksége, folyamatos változásra, az erők egyensúlyának tartására.” /20R/) Át kell tekinteni a határ mentén zajló tevékenységeket, és ezek függvényében kell meghatározni a DKMT tevékenységét. („Habár nincsenek határok, mágis léteznek határok a szolgáltatások számára. Például a tűzvédelmet nem lehet megszervezni csak országos szinten, ugyanakkor vannak települések, melyek két ország területén helyezkednek el. A szolgáltatások mégsem lehetnek határon átnyúlóak, itt a mentőkre, tűzoltókra gondolok.” /19R/) Magyar oldalon a hangsúlyt a találkozókra, a tagok részvételével történő rendezvényekre helyeznék. („Több találkozót kellene szervezni havonta Temesváron, Aradon, illetve a magyar oldalon, ahol az érintettek megismerheték a regionális- és vidékfejlesztési lehetőségeket és projekteket. Egyes szegmensekre időszakos találkozókat kellene szervezni, pontosan meghatározott tematikátval, konkrét adatokkal.” /6H/); „Támogatni kellene az időszakos találkozókat, célirányos rendezvényeket kellene szervezni.” /9H/) A magyarországi válaszadóknak nem voltak észrevételeik a DKMT szervezetére és feladatára vonatlozóan. Egy másik határon átnyúló együttműködést előmozdító szervezet a Bánát Területi Együttműködési Társaság – Hármashatár/ Triplex Confinium (BTC EGTC), mely 2009-ben alakult, így 2010 elején még nem fogalmazódtak meg a társaságra vonatkozó értékelő vélemények. A hatóságok által létrehozott civil szervezetek tevékenysége folyamatos, de nem tudják számottevő mértékben befolyásolni a határon átnyúló kapcsolatokat. A Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban ADR) az V. Nyugati Fejlesztési Régió munkaszervezete66, ami állandó határon átnyúló együttműködési programokkal rendelkezik. Az ügynökség képviselője meg van elégedve a jelenlegi helyzettel. („A Magyarországgal folytatott együttműködés kitűnő volt, én a mi és a szegedi ügynökséggel folytatott együttműködésről beszélek, ők segítettek nekünk egyéb kapcsolatok létrehozásában a régióban. Nagyon komolyan és alaposan dolgoznak. A kapcsolatunknak jó alapja és perspektívái vannak, melyre érdemes lesz áldozni.” /19R/). Az ADR további társulási struktúráknak ad alapot, melyek eszközként működnek, és melyek jogosultak az európai finanszírozásokra. („Az ADR létrehozott 2-3 évvel ezelőtt két különböző célt szolgáló egyesületet. Az egyik a Tehimpuls – Regionális Innovációs- és Technológia Transzfer Központ, a másik a Cluster Automotive. E szervezetek az ügynökségtől függetlenek és partnerségi alapon jöttek létre. 2009-ben a Tehimpuls Románia – Magyarország határon átnyúló együttműködés relációban finanszírozást nyert, melyből többféle tevékenységet valósítottunk meg: képzéseket; rendezvényeket, melyek keretében a cégek találkoztak a kutatásokkal; több innovációs tanácsadási csomagot finanszíroztunk.” /19R/) Az ADETIM képviselője stratégiai megközelítéseket tart szükségesnek, amelyek lehetővé teszik a létező lehetőségek kiaknázását. („Az ADETIM még a csatlakozás előtt készített egy stratégiát, melynek egyik összetevője a határon átnyúló együttműködésre vonatkozik, és 66
A V. Nyugati Fejlesztési Régióhoz tartoznak azok a megyék, melyek román részről a DKMT Eurorégió alapító tagjai voltak.
68
számításba veszi mind a román-magyar, mind a román-szerb határt, tehát az ADETIM egy mélyreható és szervezett megközelítésben érdekelt, hogy gyakorlati szempontból értékesíthesse a határon átnyúló együttműködés adta lehetőségeket.” /25R/) A civil szervezetek szerepét és hozzájárulását illetően aránylag kevés vélemény hangzott el. A civil szervezetek határon átnyúló együttműködésben betöltött szerepükről többen nyilvánítottak véleményt, de ezek nem összefüggőek, nem adnak lehetőséget egyértelmű következtetések levonására. („Nagyon keveset tudok a nemkormányzati szervezetekről, egy ilyen szervezet sem keresett fel bennünket, hogy felajánlja segítségét. Kellene, hogy jöjjenek és ismertessék a tevékenységi körüket.” /11R/; „Az NGO-k részéről szeretném, ha több támogatást kapnánk, de egy kétirányú negatív folyamat megy végbe. Úgy értem, hogy a civil szervezetek többet tennének, de úgy látják, hogy a cégek nem érdekeltek. Ha a cégek nem érdekeltek, így az NGO-knak nincs semmilyen kezdeményezésük. Úgy gondolom, ha az NGO-k nagyobb hangsúlyt fektetnének a civil eszmeiségre és mindarra, amit a fogyasztóvédelem takar, ez teljességében segítené a versenyszférát.” /17R/; „Az a benyomásom, hogy az NGO-k már nem annyira aktívak. Az igazság az, hogy 10 éve több nemzetközi forrás állt rendelkezésre, több együttműködést folytattunk NGO-kal projektek keretében.” /18R/; „Mindíg van helye a jobb teljesítménynek. A civil szektor aktívabb kellene, hogy legyen. Nagyon kevés szervezet van, amely szerepet vállal a határon átnyúló együttműködésben.” /15R/) A fent említett szervezetek képviselői (kistermelők, üzleti társulások) jól körülhatárolt tevékenységet folytatnak, ellátják a szakterületüket, de nem tudják döntő módon befolyásolni a kapcsolatok alakulását. Sajnálatunkra, a magyarországi válaszadók válaszaikban ezt a témát csak általánosan hozták szóba. Az erre a szektorra vonatkozó észrevételek az alábbiak: elég fontos szerepük van; fejlődniük kellene, hogy helyt álljanak a kihívásokkal szemben; szükség van az ő szellemiségükre – de nincs semmilyen konkrét utalás sem egyes témákra, sem szervezetekre. (/7H/) A kereskedelmi- és iparkamarákat illetően megjegyzendő, hogy ezek a szervezetek tulajdonképpen a kezdettől részesei voltak a DKMT tevékenységi programjainak. Ez volt az alapja annak a gondolatnak, hogy jöjjön létre a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió Kereskedelmi Kamaráinak Egyesülete. Az érintettek részére az együttműködés információcserét és több reprezentatív rendezvény megszervezését jelentette. („Az eredményekről... tájékoztattuk egymást azokról a finanszírozási lehetőségekről, melyeket az EU az eurorégiók számára javasol. Temesváron a Kereskedelmi Kamaránál sokszor hamarabb megkaptuk az információkat, mint Románia Kormánya: a kamara keretén belül létrehoztuk az Európai Információs Központot, ez volt az egyik az ország 6 központja közül. Megtanultuk, hogyan kell projekteket írni, kölcsönösen tájékoztattuk egymást.” /6R/) A leírt helyzet ellenére, a vélemények nem egybehangzóan pozitívak. Sok kritika fogalmazódott meg a pozitív megítéléseken kívül. („Nekem nincs szükségem a Kereskedelmi Kamarára. Interneten megtalálható bármilyen szükséges információ. Tagja voltam de kiléptem, mivel olyan faxokat továbbítottak, melyek nem voltak hasznosak számomra. Vásárokról értesítettek, de én ha akarok, egyénileg megyek ezekre, anélkül, hogy bárkihez is kötve lennék.” /10R/; „Volt néhány próbálkozás, hogy segítsen, de véleményem szerint már eleitől bal lábbal indult. Semmi nem konketizálódik, csak ködösítés.” /11R/; „Beszéltem a Kereskedelmi Kamara vezetőjével és megkérdeztem, mi lenne az előnye, ha tagja lennék a kamarának. Mindaz, amit fel tudtak ajánlani, az néhány találkozón való részvétel, melyeket ők szerveznek bizonyos külföldi cégek képviselőivel, akik esetleg Romániába jönnek. De nem ajánlottak fel egyetlen olyan konkrét dolgot sem, ami vonzó lett volna számomra.” /13R/; „A Kereskedelmi Kamara tényleg sok mindent tesz. Úgy gondolom, hogy állandó és folyamatos tevékenységein keresztül megpróbálja továbbfejleszteni ezt a nyitást, kapcsolatokat próbál megvalósítani; 2008-ig 69
általában mindenki úgy gondolta, senki másra nincs szüksége. Ez egy kicsit megváltozott most, hogy itt van a válság, és azt sem tudod, hogyan üljél össze a többiekkel. Az emberek nem fogékonyak, de azok, akik összegyülnek, kötelesek fogékonyan hozzáállni. Én azt hiszem, hogy a Kereskedelmi Kamara roppant sokat tesz.” /17R/) Első látásra érthetetlen helyzetek is felidézésre kerültek („Cégünk 3. helyen áll Temes megyében a telekommunikáció terén, ezért egy diplomát akartak adni, de az átvételekor fizetnünk kell 2 milliót. Még nem vettük át.” /12R/). Minden esetre figyelembe kell venni a kamarák szerkezeti felépítését, amely országonként eltérő lehet. („A Kereskedelmi Kamarával jó az együttműködésünk, de ott is a nemzetközi projektek jobban mentek 10 évvel ezelőtt. Azonban vannak együttműködéseink nemzetközi projektekben, például Notthingam-mel, ami egy közigazgatás- és üzleti környezetre vonatkozó együttműködés. A dolog rossz oldala az, hogy a mi és más országok kereskedelmi kamarái szerkezete nagyon eltérő. Németországban, Olaszországban, Angliában a kereskedelmi kamarák az üzleti szféra érdekképviseleti intézményei, miközben nálunk ezek egyes kereskedelmi körök érdekszövettségei.” /18R/) A vásárok és egyéb együttműködési formák, melyeket prioritásként kezelnek a kereskedelmi kamarák, egyesek szerint nagyon hasznosak, mások szerint ellenkezőleg. („A vásárok jók, mert ott legalább valamennyire fejlett cégek jelennek meg, hiszen pénz is kell a vásáron való részvételhez. Egy vásár meglátogatásakor ötleteid támadnak. De miután az üzleted beindult, a vásár jelentősége egyre csökken.” /10R/; „Bemutatókon voltam, még egy tanfolyam-félén is részt vettem Bukarestben, ahol elég nagy cégek voltak jelen. Nagyon kedvesek voltak, két napot voltunk ott.” /12R/; „2007-ben Budapesten voltam a fordítók világtalálkozóján, és nagyon érdekes dolgokat tudtam meg Romániára vonatkozóan. Egy teljesen új tapasztalat volt számomra, és számos ottani dolgot megpróbáltunk nálunk is megvalósítani.” /13R/ A Szegedi Kereskedelmi Kamaráról kevesebb negatív vélemény hangzott el a válaszadók részéről. Ellenben még így is, hogy a kamara az EU-s csatlakozás előtt a magyar vállalkozók által ingoványos talajnak minősített Romániával folytatott gazdasági kapcsolatoknak egyfajta zászlóshajója volt, („Mielőtt Románia az EU tagállamává vállt, a mi vállalkozóink számára ez egy problémás terület volt, bürokrácia, más világ. És egyszer csak ráeszméltünk, hogy Romániában egy elfogadható pénzügyi rendszer működik, az adók alacsonyabbak mint nálunk, tehát egy aggregált országgá vállt, és ezt a folyamatot mi is segítettük. Tanulmányokat készítettünk Temesvárról és Aradról.” /3H/) fogalmazódnak meg vélemények, melyek szerint többet kellene tenniük az üzleti szféra érdekében. („A kamaratagoknak érdekei szerint kellene orientálódniuk, ez az ő szerepük.” /4H/) A kereskedelmi- és iparkamaráknak monitoring szerepük is van és képesek, hogy elindítsanak illetve fenntartsanak egyes folyamatokat („Itt vállalkozói összejövetelekre, egüttműködési projektekre, „soft”-nak besorolható tevékenységekre gondolok – ezekben a kamaráknak meghatározó szerepük lehet.” /8H/), de szükség van egy új kamaratörvényre, hogy kihasználhassuk az összes kamarai tapasztalatot, a teljes általuk összegyüjtött ismeretanyagot. („Kell egy jó kamarai törvény, akkor helyre fognak állni a dolgok. Az utóbbi időben alkalomszerűen konzultáltak velünk, de a kifejtett véleményünket nem vették figyelembe, ami elfogadhatatlan.” /10H/)
2.2.6. A határon átnyúló együttműködések és az európai finanszírozás Mindegyik újonnan csatlakozott Európai Uniós tagország számára meghatározó a közösségi alapokból rá szánt finanszírozások lehívásának kérdése. Ez a téma lehet, hogy a legvitatottabb, mivel a gazdasági szereplők nincsenek hozzászokva a finanszírozási projektek elkészítéséhez és menedzseléséhez – mi több, sok vita van azokról a lehetőségekről és módokról, amelyekkel a gazdasági szereplők segítséget kaphatnak a tevékenységük folytatása 70
során. Másrészt fennáll az az általánosan hangoztatott vélemény, mely szerint az újonnan csatlakozott országok nem képesek összegeket lehívni a létező, nekik szánt alapokból az egyes EU-s alapok finanszírozási politikája miatt. A hasonló alapokból finanszírozott sikeresnek ítélt projektek sem számukban, sem összértékükben nem sokat árulnak el: a Temesvári Kereskedelmi Iparkamara teljesítményét, melynek a 2009-2010 időszakban 30 projektje van folyamatban, csakis összehasonlító elemzések alapján lehet kiértékelni. Milyen számokat veszünk figyelembe egy osztrák kamara sikeres projektjeinek számánál és összértékénél, mit jelent ez a teljesítmény összehasonlítva egy román, illetve magyar kamaráéval. Így az elemzésünkben a válaszadóink – fontos személyiségek, a gazdasági élet és határon átnyúló együttműködések jó ismerői – által felvetett problémákra és javaslatokra fogunk szorítkozni. A továbbiakban a következő aspektusokat fogjuk egyenként részletezni: a finanszírozások iránti bizalom hiánya, a tájékoztatás, a partnerek kérdésköre, a projektek elkészítése és a projektek menedzselése. Állíthatjuk, hogy a pénzeket lehívó, sikeres pályázók száma sokkal kissebb, mint azoké akik nem jutnak finanszírozásokhoz. Ennek számos oka van: nem voltak jók a lehetőségek (/2R/), az önerő kérdése (/1R/), az utófinanszírozás, illetve az összeg előzetes befizetési kötelezettségének problémája, (/5R/, /8H/, 9H/), „Maga a program alapvetően rendben van. Én amit átgondolnék, azok technikai jellegű dolgok. A finanszírozás kérdése, tehát ez a jelenlegi utófinanszírozással működő rendszer, ez katasztrofális. Önkormányzatoknál van lehetőség különböző forrásokat igénybe venni különböző szervezetektől, de például egy egyesület vagy egy alapítvány hitelhez nem tud jutni. Tehát ha mondjuk nyer 10 milliót egy 800 ezer forint éves forgalommal, annak az egyesületnek azt a 10 millió forintot az utófinanszírozás miatt előkeresni szinte lehetetlen. Saját példánkat itt látva, jelen projektünkben nyolc hónap után, ugye kezdéstől kezdve a nyolcadik hónapban vagyunk, még egy fillért nem láttunk. Az állami társfinanszírozási előleget megkaptuk, de magát az EU-s támogatást még nem láttuk. Nagyon lassú az átfutási idő, rugalmatlan a rendszer, túlbonyolított, ilyen dupla, kétszintű ellenőrzés van.” (/3R/), megbízható partnerek hiánya (/4H/); a projektek pályázati kiírásai nem követik a konkrét piaci igényeket, „kitalált” tevékenységeket támogatnak („A határon átnyúló projektekkel kapcsolatban fennáll egy probléma éspedig, hogy a finanszírozási kérelmeket beadó pályázók nem egy olyan ötlet vagy ügy kapcsán adják be a pályázatot, amivel egy ideje küszködnek, hanem a kiírt tematikából próbálják kiválasztani azt az ötletet, amit a finanszírozó elfogadna.” /7H/, „Véleményem szerint egy pályázati kiírást egy konzultáció kellene, hogy megelőzzön, melyen részt vehetnének a célcsoport képviselői, hogy pontosan körvonalazódjon a kitűzött cél. Másrészt, a feltételeket oly módon szabták meg, hogy a mi régiónkból valók kötelezve legyenek páldául egy fővárosi partner bevonására.” /10H/). E finanszírozási programok hatása erősebb és világosabban körülhatárolt mint más, nem gazdasági területeken. (/1H/) Következésképpen, a rendszer nem felhasználóbarát, merev és bürokratikus, ami a rendszer iránti bizalmatlanságot gerjeszti. („Még ha az EU egy bizonyos fokú felzárkóztatásra is kötelezne, Romániával szemben mindig felmerülnek mindenféle feltételek. A normák alkalmazásában jelentkezik egy jellegzetesen román értelmezés, amelyet annak ellenére, hogy az EU helytelenít alkalmazásra kerül, majd bizonyos határidővel módosítanak.” /7R/). „Én azt gondolom, hogy ha az Európai Unió szeretné, hogy ha mi ezt kihasználnánk, akkor azokat a forrásokat meg is nyitná, melyek egyébként bizonytalan kimenetelűek, de a rendszer nem létezik. Egyébként elsősorban határ menti együttműködésekről kellene sokkal-sokkal intenzívebben, dinamikusabban és rendszerbe fogottabban gondolkodni.” /1H/. A tájékoztatás problémája két elemet foglal magába: az alapokhoz való hozzáférési lehetőségekre vonatkozó információkét, illetve a potenciális projektpartnerekre és egy lehetséges projekthez kapcsolódó jogrendszer ismeretére vonatkozó információkét. Az 71
első észrevétel azokra a kiírt pályázati projektekre vonatkozik, melyek tekintetében közvetett véleményeink vannak: sok információs forrás van, melyek közül a kereskedelmi kamarák élen állnak, de mintha a vállalkozók többet várnának. A hivatalos leírásból ritkán tudnak egyértelműen felvilágosulni, szükségük van egy véleményre, egy tanácsadásra. Az üzletemberek többsége nem ír pályázatokat, ezek nyelvezete nem megszokott számukra, tehát az információ magában nem elegendő. („Úgy gondolom, nagyon kevesen – a célcsoport kb. 10%-a tudja segítség nélkül értelmezni a közölt információkat.” /6H/) A partnerek tekintetében sem világosabb a helyzet, mivel a vállalkozói szféra versenyre épül, de a projektek együttműködni tudó és akaró partnereket követelnek. Tehát létezik egy természetes bizalmatlansági szórás, amelyet megerősítenek egy idegen partnerrel szemben felmerülő problémák; aki egy más nyelvet beszél és eltérő a gondolkodásmódja. Erre a dilemmacsomagra utalt több alany is, de nem fogalmaztak meg konkrét javaslatokat. Még ha szó szerint nem is került megfogalmazásra, a szövegkörnyezetből ki tudjuk következtetni, hogy ennek az akadálynak a legyőzéséhez sokan várnak javaslatokra, vagy éppen konkrét akciókra a kereskedelmi- és iparkamarák részéről. A potenciális és jelenlegi partnerekről nagyon kevés vélemény hangzott el az interjúalanyoktól. Miközben az EU-s finanszírozások egyik alapvető követelménye a partnerség, az új tagországok nem képesek a rendelkezésükre állított finanszírozási alapok teljes lehívására, mintha a partnerség problémáival nem foglalkozna senki. Tagadhatatlan, hogy a kereskedelmi kamaránál létezik erre egy adatbázis, de nem tudjuk milyen körülmények között lehet hozzáférni. Tulajdonképpen itt jelentkeznek a gazdasági szereplők, az összes érintett képviseletének problémája, miután egy megbízható partner nélkül senki nem akar megkockáztatni egy projektet, melynek utófinanszírozása elmaradhat. Ez a probléma valóssá válik a válaszadók által adott információk hiánya miatt. Az egyetlen válaszadó, aki említi ezt a kérdéskört, egy nagyon szomorú példát idéz fel. („A projekt egyik kritikus pontja maga az együttműködés, amivel vállalod, hogy a magyarországi partnereddel közös tevékenységeket folytatsz és egy költségvetést kezelsz, ami kolcsönös ismeretet feltételez. Nekünk itt volt egy nagy problémánk, mert eleinte egy bizonyos szegedi partnerrel kezdtük az együttműködést, majd 5 hónappal később bebizonyosodott, hogy nem fogjuk tudni megfelelően véghez vinni a projektet.” /19R/) A finanszírozási projektek megírása egyesek szerint egy olyan szakmai tevékenység, melyet nagy mértékben csak szakosodott cégek tudnak elvégezni, vagy tekinthetjük ezt egy kihívásnak, ami nem igényel különleges ismereteket – tehát könnyen abszolválható, találékony és alapos emberek által egyaránt. Léteznek cégek, melyek kínálják szolgáltatásaikat, de egyben nehezen értelmezhető jelenségek is mutatkoznak. Az első aspektus a pályázatot beadni tervező cég érdekeire vonatkozik – melyet csak ennek illetékesei ismernek részleteiben. A pályázatíró cégnek megvannak a saját érdekei. („Ez egy marosvásárhelyi cég, gyakorlatilag ők is magyarországiak. A szélhámosság az, hogy ők meg akarnak győzni, hogy a javaslatuk tökéletes számodra, annak ellenére, hogy ők tudják, ez nem teljesen van így. Tudják, hogy neked nincs a birtokodban elegendő ismeret, nem igazán látod, hogy fog megvalósulni a projekt. Az ő érdekük az, hogy elvegyék a pénzed, a továbbiakban neked kell megoldanod a helyzetet.” /10R/) A finanszírozási kérelem előkészítésének durvább változata az, amikor az erre vállalkozó cég nem viselkedik partnerként az eljárás folyamán. („Felkeresett egy bukaresti cég, a Tisza Consulting, amely felajánlotta, hogy segít az alapokhoz való hozzáférésben. De probléma volt az ő hozzáállásukkal: azt mondták, 300 lejbe kerül nekünk, hogy találkozzunk és beszéljük át a tervezett projektet, további 500 RON-ért átveszik a meglévő dokumentációnkat és megvizsgálják, hogy teljesítjük-e a választhatósági feltételeket.” /11R/; „A tanácsadó cégek különbözőek, sajnos az ár nem garantálja a minőséget.” /18R/)
72
A finanszírozás odaítélése után merül fel a projektmenedzsment problémája. A hazai finanszírozási projekteknél nincsenek szigorú szabályok, csak általános jellegű utasítások. Egy ilyen pályázat esetében minden számít és mindenért fizetni kell: egy adat módosítása, egy alkalmazandó megoldás cseréje. Még ha el is fogadjuk azt a véleményt, hogy bárki megtanulhatja a projektmenedzsmentet („A projektmenedzsmentben dolgozhat a filozófustól a mérnökig bárki, teljes a skála. Nem a szakmai alapképzettség számít, hanem az elemző- és összefoglaló készség és a kreativitás. És ezek olyan kvalitások, melyek túlmutatnak a végzettségen.” /18R/), igen sokatmondó az, hogy egyik válaszadó sem jelezte, hogy részt vett volna pályázatírói vagy projektmenedzseri képzésen.
2.2.7. A jövő – homályos körvonalak Milőtt megfogalmaznánk néhány következtetést, ki kell térnünk két dologra. Az egyik az a bizonyos hozadék, amelyet az egyetemek, kutatóintézetek nyújthatnak a határon átnyúló kapcsolatokra vonatkozó megoldások kidolgozásában és alkalmazásában. A tudományos világ alapvetően nemzetközi jellegű, képviselői – a tevékenységük jellege miatt – kapcsolatban kell, hogy legyenek egymással. A határon átnyúló kutatási projekteket egyetlen válaszadó említete (/1R/), többen utaltak a hasonló projektek szükségességére, illetve lehetőségére. A klaszterek sem nevezhetőek (még?) a gazdasági életünk állandó elemeinek, a két erre való utalás nagyon keveset jelent. Mivel a tudományos szférához tartozó megkérdezettek számára még kimondatlanul is egyértelmű az egyetemek közötti konkurencia létezése, és amellett az, hogy ismert a régióban működő legfontosabb egyetemek profilja. Nem került kifejezésre az a szándék, mely szerint ezek bármilyen módon is együttműködni kívánnának, vagy kölcsönösen segíteni egymást annak érdekében, hogy egyik is nemzetközi elismerést szerezzen egy bizonyos szakterületen. Tehát állíthatjuk, hogy az egyetemek tudományos potenciálja – még? – nincs kihasználva a régió egészének érdekében. A másik igen fontos aspektus a határ két oldalán élő közösségek közötti kommunikáció. Ez a téma nagyobb mértékben megjelent a válaszadók megközelítéseiben, valamint néhány említésre méltó gondolat is elhangzott. Általánosságban a román fél gyakrabban említi a nyelvi problámát, a magyarországiak inkább találnak magyarokat Romániában, mint fordított helyzetben. („Azt hiszem, a fő akadály a Magyarországgal folytatott kapcsolatok útjában a nyelvtudás hiánya, mivel ha nem beszélsz magyarul, nem igen boldogulsz Magyarországon, nálunk viszont nagyon kevesen beszélnek angolul.” /16R/) Egyesek mégis azt gondolják, hogy az angol nyelv használata lesz a megoldás. („Nem hiszem, hogy a kommunikáció problémát jelentene. Ott van az angol.” /14R/; „Még ha a nyelv akadályt is jelent, egyre többen beszélnek angolul.” /15R/) Egy másik lehetőség a környező kisebbségi nyelvek státusának újragondolása lehetne.67. („Nálunk nincs senki, aki folyékonyan beszélne magyarul. Öszintén szólva, szeretném már egy ideje.” /17R/; „Nagy volt a lehetősége annak, hogy mi Temesváron magyarul beszélünk, ami egy adott pillanatban természetes volt. Javasolnék egy dolgot. A dolgot egy másik szinten kell elkezdeni. Gondolom, hogy az óvodában a gyermekek sokkal fogékonyabbak. Legyen szerb nyelvóra, magyar nyelvtanfolyam, német nyelvtanfolyam, heti egy-két órában a gyerekek szintjén. Hasonlóan az iskolába is.” /24R/) A határon átnyúló kapcsolatok jövőjét illetően két szintről beszélhetünk. A válaszok első csoportja konkrét javaslatokat tartalmaz, mint például egy közös honlap, a potenciális partnereket tartalmazó adatbázis, a meglévő lehetőségek kiaknázása (DKMT és Bánát– Hármashatár/Triplex Confinium), hangsúlyozni az idegenforgalmat, az infrastruktúra problémáit. Ezek fontosak, és biztosak lehetünk abban, hogy egy bizonyos idő múlva meg 67
A román nyelvben nem használatos a környezeti nyelv kifejezés. Ellentétben a némettel és a magyarral, ahol a környezet helyi nyelveinek számítanak az adott adott régió kisebbségi közösségeinek nyelvei.
73
fognak valósulni. A válaszok második csoportja olyan témákra vonatkozik, mely gondolkodásmód váltást igényel és önreflekciót tételez fel, kitörni a mindennapi fergetegből és eltávolodni a jelenleg zajló problémáktól. Sokatmondó az a tény, hogy egyáltalán nem esett szó a DKMT eurorégió két fejlesztési stratégiájáról, melyek tartalmazzák az általunk tárgyalt határon átnyúló együttműködéseket is. Egy másik észrevétel a válaszokra vonatkozóan, az a politikai hangvitel. Legtöbb esetben egy távolságtartó diszkució – különös hangsúllyal az „el fog készülni, meg fog valósulni” megközelítésekre anélkül, hogy megfelelő figyelmet szentelnének a szakmai oldalra. Túl kevés alkalommal kerültek szóba konkrét adatok, túlnyomó részt vélemények hangzottak el. Összefoglalásként és esetleges megoldásként a következő javaslatok fogalmazódtak meg: A DKMT Euroregionális Együttműködés tevékenységét komolyan ki kell elemezni. A teljesítménye messze elmarad az e tipusú együttműködések potenciáljától. A kereskedelmi kamaráknak új szerepeket kellene vállalniuk a határon átnyúló együttműködésre szánt európai alapokhoz való hozzáférés elősegítése területén. Hasznos lenne, ha mindannyian egy egységes régiót említenénk, figyelmen kívül hagyva a határokat. A nemzeti jogrendszert igazítsák egy hasonló régió követelményei szerint. Az európai pályázati kiírásokat előzze meg egy konzultáció, melyen vegyenek részt az érintettek képviselői, a projektek potenciális kedvezményezettjei.
74
3. Összefoglalás és következtetések Az kutatás összefoglalása nem csupán a fentiekben kifejtett eredmények rövid összefoglalását tartalmazza, hanem az interjús és a kérdőíves kutatás összegzését és a levonható következtetéseket is. 3.1. Kérdőíves kutatás A kérdőíves kutatás legfontosabb eredményeinek összefoglalása.
3.1.1. A vállalkozások főbb jellemzői A válaszadó gazdasági szervezetek túlnyomó többsége Temes megyében kft (93,8%), Csongrád megyében pedig az egyéni vállalkozók (60,8%), a kft-k (22,0%) és a betéti társaságok (12,6%) együttesen tesznek ki ekkora arányt. A tevékenységi körök szerkezete, a három nagy szektor (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerinti megoszlás mindkét térségben összarányaiban hasonló, bár a domináns szolgáltatási szektoron belül a magyar oldalon a nem-anyagi szolgáltatások (47%), a romániai oldalon pedig az anyagi szolgáltatások (58%) jelentősebbek. Temes megyében kétszer akkora arányban vannak alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások (79,7%), mint Csongrád megyében (40%). Annak ellenére, hogy Csongrád megyében lényegesen kisebb számú a foglalkoztatottakkal rendelkező vállalkozás, az átlagos foglalkoztatotti létszám nagyobb (14,3 fő), mint a romániai oldalon tevékenykedők körében (9,9 fő). Az idényjelleggel foglalkoztatottak összlétszáma csaknem ugyanakkora a két megyében, s arányuk nem éri el a tizedét az állandó foglalkoztatottakénak. Az átlagos idényjellegű foglalkoztatotti létszám a magyar oldalon szintén több mint kétszerese (3,9 fő) a romániai aránynak (1,7 fő). A külföldi munkavállalók foglalkoztatása nem jelentős arányú. A vállalkozók nagyobbik részének (60-68%) erősek a területi gyökerei, de Temes megyében határozottan magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya (39,6% illetve 31,8%), mindez nagyfokú „idetartozás-érzéssel” is párosul.
3.1.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország – Románia közötti utazások A magyarországiakhoz képest a romániaiak lényegesen nagyobb arányban (82%, illetve 52%) rendelkeznek országhatáron átnyúló európai személyes kapcsolatokkal, melyek összetétele a Temes megyei megkérdezettek esetében elsősorban nyelvi ill. kulturális okokkal magyarázható, Csongrád megyében pedig elsősorban történeti (ill. szomszédsági) helyzetből fakadnak. Ehhez képest azonban csak keveseknek van üzleti, gazdasági kapcsolata (Csongrád megye: 12%, Temes megye: 20%). A romániaiak esetében ezek jellemzően Németország (44,9%), Magyarország (40,8%) és Olaszország (34,7%) felé, Csongrád megyében pedig Románia (42,9%) és Németország (34,2%) felé mutatnak. Karakterisztikus különbség, hogy a Temes megyeiek nagyságrendileg magasabb arányban (54,5%) látogatnak Magyarországra, mint a magyarországiak Romániába (33,1%): Magyarország (földrajzi fekvésénél fogva ill. Románia nyugat- és dél-európai kapcsolatai miatt) fontos tranzitország Románia számára. Az érdemi uticélok tekintetében a Csongrád megyei vállalkozások körében a nyaralási, pihenési cél dominál (62,3%), amely a romániaiak körében is fontos (53,2%) ugyan, de a leggyakoribb (78,3%) mégis a vásárlási célú utazás. Az utazások intenzitását is figyelembe véve a magyarországi válaszadók szerteágazóbb 75
motivációkkal rendelkeznek, míg a Temes megyeiek esetében továbbra is a vásárlás a domináns.
3.1.3. Beszerzések A közvetett – hazai partneren keresztül megvalósuló – beszerzések gyakoribbak a romániai válaszadók körében (45%, illetve 28%), s Csongrád megyében ugyancsak elenyésző (6,1%) azok aránya, akik rendelkeznek olyan hazai partnerrel, akitől román terméket, illetve szolgáltatást vásárolnak (Temes megye: 41,1%). Közvetlen beszerzési forrással szintén a romániai vállalkozások rendelkeznek nagyobb arányban (22%, illetve 9%), s ugyanez jellemző a közvetlen határmenti beszállítói kapcsolatokra is (Temes megye: 49,5%, Csongrád megye: 15,2%). Mindkét megyében a legnagyobb arányban a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások a legaktívabbak, emellett a Temes megyei magasabb beszerzési aktivás nagyobb fokú rendszerességgel is párosul, ahol a további hasznosulás módja is szerteágazóbb (Csongrád megyében jellemzően felhasználják a beszerzett termékeket). A kutatási eredmények alapján mindkét ország Európai Uniós tagsága óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései lényegében növekedtek, a Temes megyei vállalkozások esetében pedig jellemző, hogy már ezt megelőzően is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé.
3.1.4. Értékesítések Nincsenek számottevő különbségek az értékesítési probléma megítélésében, mindkét megyében a vállalkozók többsége úgy gondolja, hogy lehetne jobb is a helyzet – bár a Csongrád megyei vállalkozásoknál a stabil értékesítési potenciállal rendelkezők aránya 12 százalékponttal magasabb. A vásárlói kör döntően közvetlen felhasználókból, jellemzően magánszemélyekből áll. A két ország közti közvetett értékesítési csatornák elenyésző arányban fordulnak elő (Csongrád megye: 4%, Temes megye: 2%), de a foglalkoztatók, a helyi kötődésűek és az európai gazdasági, üzleti kapcsolattal rendelkezők körében valamelyest magasabb az arány. A közvetlen értékesítési kapcsolat szintén nem széles körben elterjedt, azonban Temes megyében kétszer nagyobb (15%) a magyarországi adatokhoz (8%) képest. A Csongrád megyei vállalkozások több mint felének, (57,2%), a Temes megyeieknek pedig egyharmadának (32,1%) van közvetlen határmenti értékesítési csatornája. Lényeges különbség tehát, hogy a Temes megyei válaszadóknak nagyobb arányban vannak külföldi, más országban működő üzleti partnerei, de kisebb mértékben magyarországiak, míg a Csongrád megyei válaszadóknál nagyobb arányban vannak jelen a romániai partnerek. Mindkét ország Uniós tagságát követően pozitív a gazdasági forgalom változása. A minőség és az ár tekintetében jellemző, hogy kereslet elsősorban a magas minőségű termékek iránt mutatkozik – a magyar vásárlók részéről ez erősebb –, azonban a fizetőképes kereslet ezen magasabb árú termékek iránt alacsony mindkét országban. A nagytételben való vásárlás inkább a román, a kis tételben való vásárlás pedig inkább a magyarországi vásárlókra jellemző, speciális igények döntően nem merülnek fel. A keresleti igények elsősorban személyes kapcsolatoknak és az alacsonyabb beszerzési árnak köszönhetők mindkét megyében, s a kereskedelmi kapcsolatok tartósak, visszatérő ügyfelekkel, azonban a román cégek általában kevesebb partnerrel tartanak fenn ilyen kapcsolatot.
3.1.5. Támogató szervezeti környezet A vállalkozások termelő és értékesítő tevékenységét kevés esetben (14%, illetve 7%) segíti külső szervezet, amennyiben azonban ilyen megvalósul, mindkét megyében döntően 76
kereskedelmi vagy iparkamarák, a települési önkormányzatok, az egyetemek és néhány civil szervezet rendelkezik ilyen támogató szereppel. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek ismertsége rendkívül alacsony mindkét megyében (Csongrád: 7,6%, Temes: 13%), azonban az európai rokoni-baráti, üzleti-gazdasági, vagy a szomszéd országbeli társadalmi kapcsolattal rendelkezők körében magasabb az ilyen szervezeteket ismerők aránya. A szervezetek – melyeknek kifejezetten a hátáron átnyúló kapcsolatok kiépítése és ápolása a feladata – megítélése jellemzően negatív: a többség szerint (Csongrád megye: 71,3%, Temes megye: 59,7%) nem végzik hatékonyan a feladatukat.
3.1.6. Határon átnyúló együttműködések Mindkét megyében nagyon kevesen vettek részt nem pályázati keretek között zajló határon átnyúló együttműködésben (Csongrád megye: 5,6%; 28 vállalkozás, Temes megye: 2,9%; 14 vállalkozás). A csekély számú résztvevők körében a Csongrád megyei vállalkozások aktívabbak és sikeresebbek: a projektek száma kétszer annyi, mint a Temes megyeiek esetében (28, illetve 14), s a megvalósult sikeres projektekből is Csongrád megyében több van (13 db, illetve 1 db). A gazdasági, üzleti, továbbá a társadalmi kapcsolatok megléte nagyobb együttműködési hajlandóságot jelez. Határon átnyúló együttműködést célzó, pályázati keretek között megvalósult programban elenyésző arányban vettek részt (mindössze 2%, Csongrád megye: 10, Temes megye: 9 pályázó), bár a gazdasági-üzleti, illetve társadalmi kapcsolatok ebben az esetben is növelik az együttműködési aktivitást. A (dominánsan nem gazdasági tevékenységű) partnerek – Csongrád megyében összesen 19 db, Temes megyében 9 db – Csongrád megyében jellemzően magyar és más országbeliek (7-7), a Temes megyében pedig romániaiak (7). A jövőbeli, tervezett pályázati aktivitás szintén alacsony, bár Temes megyében több mint kétszerese (23,5%) a Csongrád megyében jellemző aránynak (9,1%). Későbbi pályázati együttműködéseket nagyobb arányban terveznek azok, akinek van rokoni-baráti gazdaságiüzleti vagy társadalmi kapcsolatuk, továbbá akik már korábban is részt vettek a közös munka, az együttműködések valamilyen formájában. A – nem üzleti és nem személyes-baráti – társadalmi kapcsolatok nem elterjedtek a határmenti térségben (Csongrád megye: 3%; 18 fő, Temes megye: 0,6%; 3 fő), s Magyarországon döntően Románia Európai Uniós csatlakozása után jöttek létre, ami itt jelezheti a kapcsolatok kialakulásának növekedését. Az együttműködési hajlandóság összefügg a kapcsolatok – elsősorban a gazdasági-üzleti, illetve társadalmi –meglétével.
3.1.7. Európai Uniós csatlakozás A Temes megyeiek több előnyt látnak Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásában, mint a Csongrád megyeiek Magyarország csatlakozásában, s a gazdasági, üzleti kapcsolatok megléte mindkét megye válaszadói esetében növeli a csatlakozással való elégedettséget. Aki úgy gondolja, hogy az országa számára előnyökkel járt a csatlakozás, az saját vállalkozása szempontjából is kedvezően ítéli meg az Európai Unióhoz való csatlakozást, azaz az integráció előnyeit a saját vállalkozás szempontjából is az ország csatlakozásához hasonlóan értékelik a válaszolók. A romániai válaszadók esetében jellemző, hogy nagyobb részben látnak előnyt a másik ország csatlakozásában: Temes megyében majdnem kétszer olyan arányban (65,3%) gondolják úgy, hogy Magyarország csatlakozása előnyökkel járt Románia számára, mint ahogy a Csongrád megyeiek előnyöket láttak Románia csatlakozásában Magyarország számára. Aki úgy gondolja, hogy a másik ország csatlakozása előnyökkel jár a saját országa számára, 77
az saját gazdasága szempontjából is kedvezően ítéli meg a másik ország Európai Unióhoz való csatlakozását. Mindkét országban úgy látják, hogy az Európai Unióba való belépés a másik ország számára járt több előnnyel. A két ország Európai Uniós tagsága óta a beszerzések és az értékesítések változásának megítélése egyaránt pozitív. A legjelentősebben a más európai országba mutató gazdasági, üzleti kapcsolatok növelik az EU-s csatlakozás hatásainak előnyösségéről alkotott képet, továbbá ugyanezen jellegű rokoni, baráti kapcsolatok vannak pozitív hatással. 3.2. A kérdőíves és az interjús kutatás eredményeinek összegzése Csongrád és Temes megyék gazdasági struktúrája jelentősen eltér egymástól a kérdőíves kutatás erre vonatkozó eredményei alapján: Míg Csongrád megyében az egyéni vállalkozások (60,8%), a korlátolt felelősségű társaságok (22%) és a betéti társaságok (12,6%) a jellemzőek, addig Temes megyében a kft (93,8%) a domináns vállalkozási forma. Mindez a két ország közötti törvényi szabályozás különbségeire vezethető vissza, s ugyancsak ez okozza az alkalmazottal rendelkező vállalkozások arányainak terén mutatkozó lényeges különbségeket: Temes megyében a válaszadók 79,7%-a foglalkoztat munkavállalókat, míg Csongrád megyében ez az arány megközelítőleg a fele (40%). A gazdasági szerkezet különbségeinek hátterében egyrészt egy, a mikrovállalatokra vonatkozó adókedvezmény állhat, ami 2010. január 1. óta nincs érvényben. A kérdőíves felmérés mellett végzett interjús kutatás során további különbségek is felszínre kerültek: Az egyik Temes megyei interjúalany szerint a Romániában működő magyar cégek száma körülbelül 10 000-re tehető, míg a magyarországi román alapítású cégek száma mindössze 800. A térség súlypontja egyre inkább Temesvárra helyeződik át. A város számára előnyt jelent, hogy Nyugat-Európából szinte a román határig el lehet már jutni autópályán, így a külföldi beruházók nem állnak meg Szegeden, hanem a kedvezőbb adóés bérpolitikával rendelkező határmenti városokat választják. A két megye közötti gazdasági, üzleti kapcsolati háló kiterjedése is különbségeket mutat: a Temes megyei vállalkozások főbb partnerei Németországban (44,9%), Magyarországon (40,8%) és Olaszországon (34,7%) vannak, míg a Csongrád megyei vállalkozásokra a Románia (42,9%) és Németország (34,2%) felé mutató kapcsolat a jellemző. Ebből az látszik, hogy a Közép-Kelet-Európában gazdaságilag domináns Németország mellett a Temes megyei vállalkozók számára nem a szomszédos Magyarország a legfőbb cél, míg ez fordítva sokkal inkább jellemző. Mindezt árnyalandó, érdemes figyelembe venni, hogy míg Csongrád megye Magyarország keleti, gazdaságilag kevésbé fejlett részén található, addig Temes megye Románia egyik legfejlettebb régiójában fekszik, így például maga Temesvár a Csongrád megyei agrártevékenységgel foglalkozók számára fontos értékesítési terület a maga 300 000 fő fölötti lakosságával. Bár a rendszerváltás körüli években a határ két része közötti különbségek érzékelhetőbbek voltak, mára ez eltűnni látszik, sőt néhány interjúalany szerint bizonyos szempontból Románia ma már Magyarország előtt jár. A két ország elhelyezkedéséből fakadóan a romániai gazdasági szervezetek számára Magyarország fontos tranzitország – amit a kérdőíves felmérés eredményei is mutatnak. Temes megyei válaszadók 77%-a látogatja meg Magyarországot átutazás céljából, míg a Csongrád megyeiek útja 17,6%-a vezet keresztül Románián. Az érdemi úti célok tekintetében a Temes megyei vállalkozók nagyobb arányban látogatnak Magyarországra, mint a Csongrád megyeiek Romániába (54,5% és 33,1%). Magyarország oldaláról a pihenés (62,3%), Románia oldaláról a vásárlási célú utazás (78,3%) és a pihenés (53,2%) a leggyakrabban előforduló utazási ok. 78
A közvetett beszerzési csatornák megléte a Temes megyei vállalkozások esetében gyakoribb mind a szomszédos országból, mind egyéb országokból való behozatal terén. A közvetlen beszerzési csatornák használata is inkább a romániai kérdezettekre volt jellemző. A két ország közötti közvetett értékesítés a vizsgált megyék területén elenyésző arányban fordul elő, s közvetlen határmenti értékesítéssel a Csongrád megyeiek több, mint fele, míg a Temes megyeiek megközelítőleg egyharmada rendelkezik. Bár a más országok felé irányuló értékesítések a romániai válaszadók esetében elterjedtebbek. Mindezek mellett jellemző továbbá, hogy Temes megyében már az Európai Uniós csatlakozás előtt is irányultak beszerzési kapcsolatok Magyarország felé. A kérdőíves felmérés eredményei alapján a csatlakozás a határmenti beszerzésekre és az értékesítésekre egyaránt pozitív hatással volt, amiről beszámolnak az interjúalanyok is, bár megjelennek nézetkülönbségek a határ két oldalán. Akik úgy gondolták, hogy a saját országuk számára előnyökkel járt, hogy az Európai Unió tagjává válhattak, azok körében kedvezőbb a megítélés a saját vállalkozásra nézve is. Temes megyében a megkérdezettek több mint kétharmada (65,3%) szerint Magyarország csatlakozása előnyére vált Romániának, ami a Csongrád megyei kérdezettek körében mért érték közel kétszerese. Ez valószínűleg összefüggésben áll azzal a – már említett – ténnyel, hogy a romániai vállalkozások már a csatlakozás előtt is rendelkeztek magyarországi üzleti kapcsolatokkal. Ehhez kapcsolódóan az interjús kutatás során megjelent az a vélemény is, hogy Románia számára nagy segítség volt, hogy tanulhatott a 2004-es bővítés magyar tapasztalatiból. Ezzel párhuzamosan akadt olyan Temes megyei interjúalany, aki szerint „Románia a desszert felszolgálásakor kapott helyet az európai lakoma asztalánál, amikor már csak a morzsák maradtak.” A határ átjárhatóságának könnyítése és az egységes vámterület a leginkább szembetűnő meghatározó tényezők az áruforgalom alakulásában. Azonban a két terület közötti gazdasági kapcsolatok alakulása nem zajlott a vártnak megfelelően: a csatlakozások után bekövetkezett hirtelen, nagymértékű növekedés – az egyik interjúalany megfogalmazásában „nagy bumm” – időszaka után nem folytatódott a fokozatos növekedés, amiben nagy szerepet játszik a gazdasági válság hatása is. Ugyancsak az interjús kutatás eredményeiből derül ki, hogy a bővítés során sok esetben kerültek elő olyan üzletfelek mindkét oldalon, akik nem annyira a tartós üzleti kapcsolatok kiépítésén fáradoztak, hanem a gyors anyagi haszon elérésén, akár tisztességtelen módon is a másik fél rovására. Ez a folyamat már egyszer lejátszódott a rendszerváltás utáni években, és ahogy akkor, most is hamar eltűnt az ilyen üzletpolitikát folytató vállalkozások jelentős része, azonban a kölcsönönös bizalom megrendülése máig érezteti hatását. A gazdasági szereplőkkel készült interjúk során előkerültek – ha csak említés szintjén is – olyan példák, amelyek a határ másik oldaláról érkező üzletfelek megtévesztő vagy felelőtlen magatartásáról tanúskodnak. Mindezek mellett a kérdőíves és az interjús kutatás eredményei egyaránt arra engednek következtetni, hogy a vizsgált térség vállalkozásai számára komoly terhet jelent a konkurencia megjelenése: egyre több az azonos profilú cég, ami a versenyhelyzet kiéleződését jelenti. A két ország közötti kapcsolatok erősítéséhez nagyban hozzájárulhat(na) Magyarország és Románia kormánya, illetve a helyi közigazgatási intézmények, azonban ezen intézmények működésével kapcsolatosan az interjúalanyok sok problémát fogalmaztak meg: alapvető problémaként jelentek meg a két ország közötti jogrendszerbeli különbségek – több interjúalany is igényelné a törvényi szabályozás egységesítését. Talán ennél is nagyobb probléma a túlzott állami bürokrácia, ami jelentősen lelassítja és nem egy esetben akadályozza a folyó ügyek intézését, és – egy Temes megyei interjúalany szerint – a korrupció egyik melegágya. Főleg Romániában okoz gondot a túlzott centralizáció, azonban ez a probléma Magyarországon is tapasztalható: a Csongrád megyei vállalkozókkal készült interjúk során problémaként merült fel, hogy az engedélyeztetési folyamatokat nem lehet helyben elintézni, ehhez Bukarestbe kell utazni. Mindemellett az is előtérbe került, hogy Romániában a megyei és települési önkormányzatoknak nincs lehetősége az önálló 79
cselekvésre, az állami szintű döntések gyakran a témában leginkább érintettek megkérdezése nélkül zajlanak, pedig a szubszidiaritás-elvének gyakorlati használata jelentősen javíthatná az egyébként periférikusan kezelt határvidékek helyzetét. A helyhatóságoknak az interjúalanyok alapvetően fontos szerepet tulajdonítanak, de úgy látják, hogy – egyrészt a túlzott központosítás miatt – a gazdasági és helyi közigazgatási szereplők közötti együttműködés nem elég harmonikus. Az állami szféra mellett központi szerepük van a határon átnyúló együttműködést segítő szervezeteknek is, azonban ezek nem működnek hatékonyan. A kérdőíves felmérés adatai ezen szervezetek tekintetében rendkívül alacsony ismertséget mutatnak: Csongrád megyében a kérdezettek mindössze 7,6%-a, Temes megyében pedig csupán 13%-a ismer ilyen céllal megalakult szervezetet. Mindemellett a survey kutatás során felkeresettek közül 14% (Csongrád megye), illetve 7% (Temes megye) tudott olyan szervezetről, ami a vállalkozások termelő és értékesítő tevékenységében nyújt segítséget. Ebben a tekintetben döntően a kereskedelmi vagy iparkamarák, a települési önkormányzatok, az egyetemek és egyes civil szervezetek kerültek előtérbe, azonban a határon átnyúló együttműködés segítése céljából létrehozott szervezetek hatékonyságának megítélése sem kedvező – főleg a Csongrád megyei kérdezettek körében (71,3% a negatív vélemények aránya, Temes megyében 59,7%), ami összhangban áll az interjús kutatás tapasztalataival is. A gazdasági és (szak)politikai vezetőkkel készült interjúk eredményeként ugyanis feltárásra kerültek az alacsony hatékonyság okai: egyebek mellett a térség talán legnagyobb potenciájával rendelkező Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió – mely szervezetre a kérdőíves kutatásban részt vett vállalkozók szinte alig utaltak – szervezeti felépítése miatt nem tudja elérni a saját maga által kitűzött célokat. Nehezíti a munkáját a három résztvevő ország jogrendszerében lévő különbségek, valamint a szervezet működésére erős hatást gyakorol a mindenkori politikai nyomás, vagyis ki van téve a négyévente sorra kerülő választások eredményeinek. A DKMT működésében az egyenlő képviselet sem fogadható el teljes mértékben: Románia oldaláról egy város sem tagja az Eurorégiónak. A legfontosabb hátráltató tényező azonban a szervezeten belül jelen lévő önös, a fő gondolattal ellentétes érdekek megjelenése. A kereskedelmi és iparkamarák ismertsége és megítélése kissé jobb, azonban ezek tekintetében is léteznek még korrigálandó tényezők az interjúalanyok szerint: a leggyakrabban elhangzott kritikák szerint a kamarák nem nyújtanak elég szolgáltatást, néha csak önmaguk fenntartásával vagy a legfeljebb a tagsággal foglalkoznak, nem az ágazattal. Az általuk nyújtott információk nagy része elérhető az interneten, a megszervezett vásárok és találkozók pedig inkább az új gazdasági szerveztek számára fontosabbak, egy jól működő vállalat számára nem feltétlenül szükségesek. Ugyanakkor a vélemények megoszlását jelzi, hogy az interjúalanyok egy része ugyanezeket a lehetőséget a kamarák erősségei között tüntette fel. A fejlesztési ügynökségek munkája – mint például román oldalról az ADR-Vest vagy Magyarországról a szegedi és temesvári kirendeltséggel is rendelkező ITD Hungary – többek véleménye szerint is a követendő példák közé tartozik, bár negatív hangok itt is megjelennek. A civil szervezetekről kevesen nyilvánítottak véleményt, azonban ahol mégis megjelentek ezzel kapcsolatos válaszok, ott kiemelten fontos szerepet tulajdonítottak nekik, amit azonban nem tudnak megfelelően kihasználni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás talán egyik legfontosabb hozadéka az európai pályázati források lehívásának lehetősége. A határon átnyúló pályázati együttműködések a kérdőíves felmérés alapján nagyon kis arányban vannak jelen: a két megyéből összesen 42 gazdasági szervezet vett részt határmenti – nem pályázati keretek között zajló – együttműködésben és mindössze 19 db pályázati keretek között zajló kooperációban. Jövőbeli, tervezett pályázati aktivitásról csupán a kérdezettek 23,5%-a (Temes megye), illetve 9,1%-a (Csongrád megye) nyilatkozott. Az elmúlt évek során az volt a jellemző, hogy főpályázóként elsősorban Magyarországról kerestek romániai partnereket, de ez a tendencia 80
mára megfordulni, de legalábbis kiegyenlítődni látszik. Az interjús kutatás során több, a pályázati rendszert ért kritika került elő: Alapvetően elmondható, hogy – mint az állami szféra működése esetében is – a túlzott bürokrácia nem kedvez a pályázóknak. Túlságosan merevek a kiírások, sokszor szinte teljesíthetetlen feltételek elé állítják a pályázókat és a szoros határidők is nehezítik a kiírásokra jelentkezők helyzetét. Az utófinanszírozási rendszer következtében a kevésbé tőkeerős szervezetek ellehetetlenülnek, és gyakran késik a kifizetés, ami további pénzügyi zavarokhoz vezet. Súlyponti problémaként jelent meg, hogy a kiírások nem igazodnak a valódi igényekhez: gyakran előfordul, hogy a pályázóknak kell olyan tevékenységet választaniuk, amelyek a kiírásokban szerepelnek, ahelyett, hogy a fő tevékenységükhöz keresnének támogatási lehetőséget. Az interjúalanyok egy része említést tesz arról is, hogy bizonyos esetekben a tájékozottabbak már tudatában vannak annak, hogy egy-egy pályázati kiíráson ki fog nyerni. A gazdasági cégek számára nagy segítséget jelenthetnek ilyen téren a pályázatírással foglalkozó cégek, azonban jelentős részük felé előbbiek nem rendelkeznek megfelelő bizalommal. A bizalom kérdése nagyon fontos tényezőként jelenik meg az együttműködő partnerek kiválasztása során is: az Internet elterjedésének köszönhetően egyre több információ szerezhető be a határ túloldalán lévő potenciális partnerektől, azonban egy-egy tartós személyes kapcsolat megléte jelentős mértékben növeli a bizalmat. A nyelvi problémák további fennakadást okozhatnak: mindkét oldal interjúalanyai problémásnak tekintik a szomszéd országban élők angol nyelvtudását valamint azt, hogy az adott államokban elengedhetetlen az állam nyelvének ismerete az ügyintézéshez. A Romániában jelenlévő magyar kisebbség ebben a tekintetben némi előnyt jelent a magyarországi szervezetek számára. A kérdőíves és az interjús kutatás eredményei az esetek nagy részében megerősítik, vagy kiegészítik egymást. Összegzéseként megfogalmazható, hogy a térség gazdaságára is pozitív hatással volt az Európai Uniós csatlakozás: előmozdította a határon átívelő gazdasági folyamatok fejlődését és a két szomszédos megye közötti kapcsolatok megerősödését. Bár számottevő javítanivaló akad még az együttműködések terén, azonban szükséges és ésszerű intézkedések meghozatalával jelentős mértékben elő lehet segíteni az eurorégió és a határmenti területek gazdasági és társadalmi fejlődését.
81
3.3. Felmerülő problémák, Javaslatok Kutatásunk során több, a határon átnyúló kapcsolatokat gátló probléma merült fel, melyek között természetesen nagy átfedések vannak, csakúgy ahogy a problémák megoldásaiért felelős döntéshozói – Európai Uniós, nemzeti és helyi, regionális – szintek között is. A térség fejlődése szempontjából elsődleges szerepet kap a gazdasági kapcsolatok gördülékenyebb működésének elősegítése. Lényeges tényező, hogy míg Csongrád megye Magyarország keleti, gazdasági téren kevésbé fejlett részén helyezkedik el, addig Temes megye Románia nyugati határvidékén, az egyik legfejlettebb régióban található. Gazdasági téren egyfajta eltolódás látszik a két ország között, akár a vállalatok által foglalkoztatottak számát, akár a jogi formák eloszlását tekintve. Romániában hozzávetőlegesen 10 000 magyar cég működik, míg a Magyarországon működő román cégek száma körülbelül 800. A gazdasági szereplők számára a földrajzi közelség az üzemanyag árának emelkedésével egyre fontosabb szerepet játszhat a jövőben, éppen ezért elengedhetetlen lenne a szomszédos megyék gazdasági igényeinek alapos ismerete, ezzel növelve a határokon átnyúló forgalmat. Nagyon kevés regionális elemzés, stratégia készült eddig – mint például a DKMT Eurorégió 2005-ben készült fejlesztési stratégiája – és azok sem mindig jutnak el a megfelelő helyre. Romániai interjúalanyok hiányolják a magyarországi Pólus Programhoz hasonló kormányzati stratégiát hazájukban, amelyben fejlesztési régiónként meghatározásra kerülnének a prioritások. A mezőgazdaság nem kapja meg a jogosan elvárható figyelmet. Többek között fontos lenne a térség vízgazdálkodásának rendezése, tekintettel az ár- és belvizek, valamint az aszályos időszakok okozta károkra. A helyi terményeken alapuló élelmiszeripari beruházások fejlesztése is szükségszerű lenne, hogy az agrárium adta lehetőségek megfelelően kihasználhatók legyenek. Felvetődött az is, hogy a térség agrártermelésének struktúrája nem feltétlenül a legmegfelelőbb: az itt jelen lévő termények – elsősorban a gabonafélék – jelentős konkurenciával rendelkeznek, miközben bizonyos fűszer- és gyógynövények iránti fokozottabb kereslet megfelelő kínálat nélkül marad. A törvényi-jogi keret tekintetében szükség van az eddigi jogharmonizációs folyamat folytatására – itt segítséget jelenthetnek a nyugati országok példái. Romániában erős centralizáció tapasztalható. Az ügyek jelentős részét csak Bukarestben lehet elintézni, ami nehezíti a gazdasági vállalkozások számára a zavartalan működést. Fokozatos decentralizációval könnyíteni lehetne a cégek helyzetét. A hivatali és egyéb ügyek esetében tapasztalható túlzott bürokrácia mindkét országban jelentős, ezért az eljárások egyszerűsítése is az elsődleges feladatok közé tartozik. A határon vannak jogilag rendezetlen kérdések: például a Maros folyón átívelő egykori vasúti híd felújítása – az anyagi nehézségek mellett – a két ország közötti jogkörök különbségeinek köszönhetően engedélyeztetési korlátokba ütközik, pedig megépítésével közvetlen vasúti kapcsolat lenne létesíthető Szeged és Temesvár között. A két állam közti gazdasági egyenlőtlenségek okai is jórészben a bér- és adópolitikai különbségeknek köszönhetőek, ezért megfontolásra érdemes lenne ennek átvizsgálása és rendezése. Az állami és helyi közigazgatás is sokat tehet a határmenti kapcsolatok fellendüléséért, de ennek is számos akadálya van. Az önkormányzati szinten jól működő kapcsolatok nem jutnak el a helyi társadalomhoz, ezért fokozottabb figyelmet kellene fordítani annak szélesebb körű kiterjesztésére. 82
Mint a felmérésből is kiderült, a gazdasági szereplők határon átívelő pályázati aktivitása is az esetek jelentős részében az önkormányzatokhoz kötődik, és jellemzően perifériális szerepe van a gazdasági társaságok, vállalkozások életében. Ennek fényében érdemes lenne megerősíteni az önkormányzatok és a gazdasági élet szereplői közötti együttműködést. Románia esetében a helyi közigazgatás a már említett centralizáció miatt nem sok szabad kezet kap a lényeges döntésekben, ezért ezen a téren is fontos lenne a decentralizáció. A központi döntéshozás nem konzultál megfelelő mértékben a helyhatóságokkal, ami főleg akkor ütközik ki, ha a helyi társadalmat érintő döntéseket hoz. Szükségszerű lenne, hogy a külpolitikai intézmények a helyi vonatkozású döntések meghozatalakor bevonják a helyi szinten működő szervezeteket. Megyei, települési szinten nincs megfelelő gazdaságpolitika, ennek megléte pedig elengedhetetlen lenne. Mindezek mellett a vállalkozók úgy érzik, hogy a helyhatóságok nem támogatják őket kellőképpen. A magyar és a román állam felől is alapvető elvárás lenne a korrupció csökkentése, ideális esetben megszűntetése minden téren. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról való vélekedés általában véve pozitív, de vegyes, nem egyértelmű, eltérő hozzáállás tapasztalható a két megye között is. A piacok megnyílásával erősebb lett a konkurencia, főleg az élelmiszeripari termékek esetében. Ez a térségben különböző mértékben felkészült vállalkozásokat különböző módon érintette, nem mindenki tudta kihasználni a piacnyitás előnyeit. A kis- és középvállalkozások és az őstermelők számára is segítséget jelentene az eddigi tájékoztatás és tanácsadás további kiterjesztése. A határon átnyúló ingázás nem lett általánosan jellemző annak ellenére, hogy Románia 2007es csatlakozása előtt Magyarországon bizonyos fokú félelemmel tekintettek erre. Ennek okai a bérszínvonal mellett a másik ország munkakörülményeitől való idegenkedés, ami a munkakörülmények megfelelő átalakításával – például az adott ország nyelvén beszélő munkafelügyelők alkalmazásával – mérsékelhető lenne. Az interjúk során előkerült az a vélemény, hogy – főleg a lakosság részéről – sokan félreértik az Európai Uniós tagság mibenlétét, nem ismerik az ezzel járó lehetőségeket és bizonyos – sok esetben értelmetlennek tűnő – szabályozások okait. Mindebből látszik, hogy mennyire szükségszerű a tájékoztatás fokozása. Az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatokban is több probléma vetődött fel. Szükséges lenne egy Regionális adatbank a partner-kereséshez. A határmenti pályázatok prioritási sorrendjének kialakításakor a romániai partner véleménye gyakran nincs kellőképpen figyelembe véve: temesvári vélemények szerint az infrastrukturális pályázatoknak kellett volna elsőbbséget biztosítani. A pályázati kiírások hatékonyságának javítása érdekében fontosnak tekintendő a határ mindkét oldalán élő érintettek véleményének figyelembe vételét. A finanszírozási rendszer nem működik megfelelően: a kizárólagos utófinanszírozás a kevésbé tőkeerőseknek esélyt sem enged, túlságosan kiterjedt a bürokrácia, merevek a szabályok és az ügyintézés. Emiatt létfontosságú a pályázatok kezelésének rugalmasabbá tétele a jövőben. A pályázatíró cégek jelentős része nem pályázóbarát. Általában saját magukért dolgoznak, általános a bizalmatlanság és a bizonytalanság a pályázatokat illetően. A pályázatok nagy részére jellemző, hogy a pályázók tevékenységét kell hozzáigazítani a kiírásokhoz, ahelyett, hogy a pályázatok lennének igazítva az igényekhez. A pályázatok tematikájának meghatározásakor elengedhetetlen lenne kikérni az önkormányzatok véleményét.
83
A határon átnyúló pályázati kiírások nagyon kis része foglalkozik gazdasági fejlesztéssel. Szükséges lenne ezek mértékének növelése, vagy legalább a két ország regionális gazdasági programjainak összehangolása. Az egyesületi és civil szféra szerepvállalására vonatkozóan elmondható, hogy a gazdasági szereplőket segítő tevékenységük mértékét és annak hatékonyságát jelentősen növelni kellene. Erre példa lehet a DKMT működése, ami a vállalkozók esetében szinte teljesen ismeretlennek tűnik. A DKMT további működését dinamizálva növelhetné ismertségét és egyben hatékonyságát, amivel elősegíthetné kitűzött céljainak elérését. A kereskedelmi kamarákat is sok bírálat éri: az interjúalanyok szerint sok az elvárás, és nem képviselnek érdekeket. Példának felhozható a temesvári Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara, amely egyes vélemények szerint csak az önnön működtetésével, legjobb esetben is csak a kamarai tagokkal törődik, nem az ágazattal. A kamarák szempontjából viszont hátráltató tényező, hogy kormányzati szinten nem mindig találnak értő fülekre. Magyarországon jelenleg vita folyik a kötelező kamarai tagságról, ami egyes vélemények szerint elősegítheti a további fejlődést. Szintén fontos problémának tekinthető, hogy senki sem védi a fogyasztók, de még a kisvállalkozók érdekeit sem, amin a minőségellenőrzések és a vállalkozások érdekképviseleteinek hatékonyabbá tétele javíthatna. Az egyetemek segítsége sem érzékelhető kellőképpen, pedig fontos szerepük lehet a határmenti kapcsolatok építésében és fejlesztésében, ezen felül elengedhetetlen lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az egyetemek és a gazdasági szereplők közötti együttműködésre. Pozitív folyamatok jelzik a fejlesztési ügynökségek munkáját, főleg a Temesi Kisgazdák Egyesülete és az ITD Hungary irodáinak esetében. Viszont több klasztert lehetne létrehozni, ugyanis a vállalkozóktól ez nem várható. Általában véve elmondható, hogy a határmenti kapcsolatok terén a határ két oldalán működő gazdasági és egyéb szereplők kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymásról. Nyitottság tapasztalható, – mindez a történelmi háttér ellenére – gondoljunk itt akár Trianonra, vagy a Bécsi döntésre (vagy más szempontból nézve diktátumra). A történelmi Bánság természetföldrajzi egysége megadja az alapot az együttműködésre, amit az állami intézmények és a már létező határon átnyúló szervezetek – mint például a Duna-KőrösMaros-Tisza Eurorégió, a Banat–Triplex Confinium EGTC vagy a különböző kistérségi szinten működő határmenti társulások – segítségével ki lehet szélesíteni, elősegítve a térség helyzetének fejlődését. Elengedhetetlen a határon átnyúló ismeretségi háló kiterjesztésének elősegítése mind a gazdasági és közigazgatási szereplők, mind a lakosság körében. Fontos lenne kiegyensúlyozni azt az aránytalanságot, ami a szomszéd országokba való látogatások terén tapasztalható: ösztönözni lehetne a magyarországi lakosság Romániába történő látogatását. Jó megoldás lehetne, ha bevezetésre kerülne a szomszéd ország nyelvének fakultatív oktatása már általános iskolai szinten is, hiszen a nyelv megismerésével részben már együtt jár a kultúra megismerése is. Új értelmezésre szorulna a regionalizmus: el kell tekinteni a határtól, hiszen igazán csak a helyi közösségek és kapcsolatok számítanak ezen a téren. A kutatás során vizsgált folyamatok komplexitásából kifolyólag további vizsgálódások segítségével még mélyebb problémák feltárása lenne lehetőség, azonban jelen eredmények és a feltárt problémák, hiányosságok – reményeink szerint – segítenek a két térség fejlesztéspolitikájának pozitív alakításában. 84
4. Függelék A függelékben helyet kapott a kutatás módszertani összefoglalója – külön kitekintéssel a kérdőíves és az interjús kutatásra –, a táblázatok jegyzéke és a háttérszámítások, valamint a feldolgozott irodalom és a kutatásban felmerült fogalmak jegyzéke. 4.1. Módszertani összefoglaló A projekt keretében Magyarország Csongrád és Románia Temes megyéjében végrehajtott szociológiai kutatás a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözésének tekinthető, mivel egyaránt tartalmaz interjús és standard kérdőíves adatfelvételi módszereket. A kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes használata a társadalomtudományi kutatásban jelentős mértékben érinti az ilyen jellegű vizsgálatokban kiemelten fontos megbízhatóság és érvényesség kérdését. Ezen fogalmakat előszeretettel használják a kutatások „jóságának” jellemzésére. Előbbi a felmérések, kutatások azon jellemzőire utal, hogy amennyiben a kutatást egy másik időpontban, azonos populáción, más mintán azonos módszertannal újra elvégzik, a két kutatás eredményei hasonlóak – adott, előre kalkulálható hibahatáron belül azonosak – lesznek. Az érvényesség fogalma pedig annak jelölésére szolgál, hogy a kutatásban használt adott mérőeszköz (kérdőív, interjúvázlat kérdései) azt méri, amit a kutató szándékolt mérni (pl. egy sztereotíp attitűdöket vizsgáló survey kutatásban használt kérdőív adott kérdésblokkja valóban az előítéletességet ragadja meg). A társadalomtudományi kutatás kvantitatív nézőpontja (jellemzően standard strukturált kérdőíves kutatások, statisztikai adatok másodlagos elemzése) értelmében a két fogalom ellentétes egymással abban az értelemben, hogy az egyik fogalom által támasztott követelményeknek való minél teljesebb megfelelés csökkenti a másik fogalom által támasztott követelményeknek való megfelelés lehetőségét, és fordítva. Vagyis tulajdonképpen a két fogalom között ellentétes kapcsolat van: minél megbízhatóbb egy kutatás, annál kevésbé érvényes – és fordítva. További jellemző ebben a tekintetben, hogy az elemszám – mintanagyság – növekedése csökkenti az érvényességet és növeli a megbízhatóságot. A mennyiségi, kvantitatív kutatások esetében a társadalomtudományi vizsgálat az alábbi általános – lineárisan egymására következő – lépésekből áll: 1. Kutatási probléma meghatározása 2. Hipotézisek megfogalmazása 3. Operacionalizálás 4. Kutatási eszköz megtervezése 5. Adatgyűjtés 6. Adatelemzés 7. Következtetések 8. Eredmények A minőségi vagy kvalitatív kutatások esetében (jellemzően résztvevő megfigyelés, strukturálatlan és félig strukturált interjú készítés, rugalmas kérdőív) általában a kapott adatok, kutatási eredmények magasabb érvényességi szintjével szokás számolni, gyakran alacsonyabb elemszám és alacsonyabb megbízhatósági szint mellett. A kvalitatív kutatás azonban gazdag lehetőségeket tartogat adott társadalmi probléma mélyebb és teljesebb feltárására, mivel kutatási logikája alapvetően inkább körkörös jellegű: a kutatási téma kiválasztását követően pusztán kérdések felvetésére kerül sor, amely kérdéseket terepen végzett adatgyűjtéssel igyekszenek megválaszolni. A terepen végzett adatgyűjtést adatrögzítés és adatelemzés követi, majd a kutató visszavonul a kutatási terepről tanulmányírás céljából. A 85
tanulmányírás során feltárt összefüggések új megvilágításba helyezik az eredeti kérdésfeltevéseket, s a kvalitatív kutatási logika során a vizsgálat egy újabb fázisában ismét lehetőség nyílik a feltárandó kérdések újbóli, pontosabb, megalapozottabb vizsgálatára. A kvantitatív és kvalitatív kutatásmódszertani megközelítés nagyban kiegészítik egymást, s együttes alkalmazásuk előnyökkel jár. A projekt keretében végzett kutatómunka során is a két nézőpont egymást kiegészítő jellegéből fakadó pozitív hatások elérése a cél. Erre oly módon kerül sor, hogy a kutatás során végzett standard strukturált kérdőíves kutatás (survey) félig strukturált interjús kutatással párosul. Előbbi az alapösszefüggések feltárására ad lehetőséget, utóbbi pedig az összefüggések mögött rejlő lehetséges árnyaltabb, mélyebb magyarázatok megragadására alkalmas.
4.1.1. Kérdőíves kutatás A kérdőíves felmérés keretében a projekt célterületén standard strukturált kutatásra került sor: mind Csongrád, mind pedig Temes megyében 500-500 fős mintán gazdasági szervezetek kerültek megkeresésre illetve lekérdezésre. A közös kutatás keretében mindkét megyében azonos kérdőívet használtak, mely a partnerek által közösen került összeállításra és kidolgozásra. A kérdőívek kidolgozását – a kérdezést és a véglegesítést megelőzően – próbakérdezés követte. A kérdőívek magyar és román nyelven egyaránt elkészültek, lekérdezésük az anyaország – illetve természetesen a kérdezett – nyelvén történt. A kérdőíves adatfelvétel 2010. márciusában zajlott, a kitöltött kérdőívek rögzítése folyamatosan történt – SPSS Dataentry program használatával a projekt partnereknél külön-külön. Az adatok elsődleges elemzésére szintén a partnereknél különkülön került sor, majd egy közös elemző dokumentum is készült, mely a román és magyar kérdőívek válaszait is tartalmazza. Az adatok elemzése SPSS statisztikai elemző programmal történt. A felmérés főbb módszertani jellemzői: jellege: standard strukturált kérdőíves adatfelvétel (survey) kérdezés módja: kérdezőbiztosok alkalmazásával személyes lekérdezés alapsokaság: Csongrád- (HU) illetve Temes (RO) megyei gazdasági szervezetei mintanagyság: 500-500 szervezet/fő mintavétel: véletlen szisztematikus mintavétel. A projektben támogató partnerként résztvevő szervezeteknél (statisztikai hivatal, kutató szervezetek) rendelkezésre állt az alapsokaság (az adott megyében működő gazdasági szervezetek, beleértve a mezőgazdasági őstermelőket is) listája, melyről nemzetgazdasági ág, árbevétel, létszámkategória és településnagyság figyelembevételével arányosan kerültek kiválasztásra a megkeresendő gazdasági szervezetek (a mintához pótcímek kerültek illesztésre).
4.1.2. Interjús kutatás A projekt keretében végzett kérdőíves felmérést félig strukturált interjús kutatás egészítette ki, melynek során gazdasági szervezetek, valamint a határon átnyúló együttműködések terén komoly rálátással, kompetenciával és stratégiaalakítási- illetve döntési jogkörrel rendelkező (szak)politikai szervezetek (vezetői, képviselő) kerültek megkeresésre. Az interjús kutatás 86
célja kettős volt: egyrészt kvalitatív eszköz segítségével mélyebben és alaposabban megismerni a vizsgált társadalmi, gazdasági jelenséget, azaz a gazdasági szereplők határon átnyúló gazdasági együttműködéseinek motivációit, mintáit. Másrészt megszólaltatni azon (szak)politikai szervezeteket, melyeknek jelentős szerepe lehet a kétoldalú magyar-román üzleti kapcsolatok fenntartása, fejlesztése, bővítése terén. Az interjúkhoz közös kialakítással külön interjú-vázlat készült a gazdasági és a politikai szereplők számára, melyek megyénként azonosak voltak, azonban az interjúszituáció függvényében lehetőség volt hangsúlyok eltolására illetve további, aktuális kérdések, témák felvetésére, bemutatására. Az interjúbeszélgetések rögzítése diktafonnal történt (elektronikusan), továbbá az elkészített interjúk írásos átirata is elkészült. Az interjús kutatás főbb módszertani jellemzői: jellege: félig strukturált interjús kutatás kérdezés módja: kérdezőbiztosok alkalmazásával személyes lekérdezés alapsokaság: (1.) Csongrád- (HU) illetve Temes (RO) megyei jelentősebb gazdasági szervezetei (2.) Csongrád- (HU) és Temes (RO) megye közötti határon átnyúló kapcsolatok szempontjából jelentős (szak)politikai szervezetek, intézmények vezetői, képviselői mintanagyság: 25-25 szervezet/fő ((1.) 15-15 gazdasági szervezet/fő; (2.) 10-10 (szak)politikai szervezet/fő) mintavétel: (1.) az interjús kutatás keretében megkeresett gazdasági szerveztek kiválasztása nagyságuk, méretük alapján (éves bevétel nagysága, foglalkoztatottak száma) történt, illetve hólabda módszer alkalmazásával történt (2.) a (szak)politikai szervezetek kiválasztása szakértői mintavétel illetve hólabda módszer alkalmazásával történt
87
4.2. Táblázatok jegyzéke és háttérszámítások Az ábrák számozása a tanulmány megfelelő fejezeteit követik.
4.2.1. A vállalkozások jellemzői 4.2.1.1. A gazdasági tevékenységek jogi formái 1. táblázat Cégforma (%) Egyéni vállalkozó KFT Betéti társaság őstermelő RT egyéb
Csongrád megye 60,8 22,0 12,6 2,6 0,8 2,8
Cégforma (%) KFT Egyéni vállalkozó RT őstermelő Egyéb forma Betéti társaság
Temes megye 93,8 2,8 1,2 1,0 0,4 0,0
4.2.1.2. Fő tevékenyégi kör Fő tevékenységi körök megoszlása – Csongrád megye 2. táblázat Fő tevékenységi körök megoszlása Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Mezőgazdaság összesen Építőipar Feldolgozóipar Ipar összesen Vízellátás, szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás Energiaellátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás Anyagi szolgáltatások összesen Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Humán-egészségügyi és szociális ellátás Művészeti, szórakoztatási, szabadidős tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevék. Oktatás Információ, kommunikáció Nem-anyagi szolgáltatások összesen
Csongrád megye (%) 6,6 6,6 9,8 7,2 17,0 0,2 0,0 4,6 20,4 4,2 29,4 4,4 3,2 13,8 6,6 5,8 4,8 4,6 3,8 47,0
88
Fő tevékenységi körök megoszlása – Temes megye 3. táblázat Fő tevékenységi körök megoszlása Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen Fémipar Építőipar Textilipar Faipar Élelmiszeripar Ipar összesen Javítás Fuvarozás, szállítmányozás Kereskedelem Vendéglátás, turizmus Anyagi szolgáltatások összesen Ingatlanforgalmazás Oktatás, képzés Kutatás, fejlesztés Nem-anyagi szolgáltatások összesen
Temes megye (%) 0,0 0,0 0,0 0,0 5,9 5,9 0,0 0,0 11,8 0,0 0,0 52,9 5,9 58,8 0,0 5,9 5,9 11,8
Fő tevékenységi körök megoszlásának összehasonlítása 4. táblázat Csongrád Fő tevékenységi körök – szektor megye (%) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás (tercier szektor)
6,6 17,0 76,4
Temes megye (%)68 0,0 11,8 70,6
4.2.1.3. Foglalkoztatási kapacitás 5. táblázat Foglalkoztat-e alkalmazottakat, Csongrád Temes munkásokat a vállalkozásában? megye megye Igen, foglalkoztat 39,8% 79,7% Nem foglalkoztat 20,3% 60,2% 100,0% 100,0% Összesen 498 497 N= 68
Értékek az „egyéb” kategória (17,6%) nélkül.
89
Foglalkoztatási kapacitás megoszlása 6. táblázat Csongrád megye Cégforma
Temes megye
Munkaadó Munkaadó Vállalkozások Alkalmazottak Vállalkozások Alkalmazottak vállalkozások vállalkozások száma átlagos száma száma átlagos száma száma száma
ŐSTERMELŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BETÉTI TÁRSASÁG KFT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYÉB FORMA
13
3
1,55
5
4
5,75
304
55
2,16
14
4
6,00
63 110 4 14
37 80 4 6
2,50 20,40 194,20 9,27
0 466 6 2
0 375 6 1
9,31 52,00 2,00
Egy vállalkozásra eső foglalkoztatottak száma Összes foglalkoztatott Munkaadó vállalkozások aránya
14,3 fő
9,9 fő
2651
3848
36,4 %
79,1 %
Idényjellegű foglalkoztatás mutatói 7. táblázat Csongrád megye Cégforma ŐSTERMELŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ BETÉTI TÁRSASÁG KFT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYÉB FORMA Idényjelleggel foglalkoztatottak átlagos száma Munkaadó vállalkozások aránya Összes idényjelleggel foglalkoztatott (fő)
Temes megye
Vállalkozások száma
Munkaadó vállalkozások száma
Alkalmazottak átlagos száma
Vállalkozások száma
Munkaadó vállalkozások száma
Alkalmazottak átlagos száma
13
3
3,11
5
3
4,33
304
27
1,29
14
1
0
63 110 4 14
10 30 2 1
0,58 6,20 34,17 0
0 466 6 2
0 177 3 0
1,64 0,33
3,9 fő 14,4 %
1,7 fő 37,3 %
286
304
90
4.2.1.4. A gazdasági szereplők területi kötődése 8. táblázat Itt született Ön ezen a településen? Igen itt született, azóta is itt él Igen, itt született, de lakott másutt is Nem itt született, de kisgyermekkorától itt él Nem itt született, később költözött ide Összesen N=
Csongrád megye 50,0% 5,5% 12,7% 31,8% 100,0% 490
Temes megye 41,4% 5,7% 13,3% 39,6% 100,0% 495
Csongrád megye 1,2% 3,1% 22,2% 73,5% 100,0% 486
Temes megye 2,2% 4,5% 14,6% 78,7% 100,0% 493
Kifejezetten szeretek Egyéb
73,5% 26,5%
78,7% 21,3%
„Átlag” (1-4) Standard deviáció
3,68 0,595
3,70 0,659
9. táblázat Szeret Ön ezen a településen élni? Egyáltalán nem szeretek Inkább nem, mint igen Inkább igen, mint nem Kifejezetten szeretek Összesen N=
10. táblázat Rokonai, barátai többsége Csongrád Temes is itt él a környéken? megye megye Nem, többségük másutt él 20,1% 26,8% Igen, itt él 79,9% 73,2% Összesen 100,0% 100,0%
4.2.2. Kapcsolathálózati beágyazottság, Magyarország-Románia utazások 4.2.2.1. A személyes kapcsolati háló nemzetközi-területi összefüggései 11. táblázat Rokoni, baráti, ismerősi kapcsolat Csongrád megye Temes megye európai országok valamelyikében Nincs ilyen 48,2% 17,9% Van ilyen 51,8% 82,1% Összesen 100,0% 100,0% 490 496 N= 91
4.2.2.2. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői 12. táblázat Gazdasági, üzleti kapcsolat Csongrád megye Temes megye európai országban Van ilyen 12,3% 19,8% Nincs ilyen 87,7% 80,2% 100,0% 100,0% Összesen 496 496 N=
4.2.2.3. Magyarország – Románia reláció: utazások a szomszéd országba 13. táblázat Utazások a szomszéd országba Nem szokott utazni Szokott utazni Összesen N=
Csongrád megye – Magyarországról Romániába 66,9% 33,1% 100,0% 495
Temes megye – Romániából Magyarországra 45,5% 54,5% 100,0% 499
14. táblázat Utazási célok Csongrád megye – Temes megye – Magyarországról Romániából Romániába Magyarországra tranzit 17,6% tranzit 77,0% nyaralás, pihenés
munkavégzés egyéb tanulás
62,3% vásárlás nyaralás, pihenés 28,4% 25,6% üzleti 23,0% rokonlátogatás 12,1% munkavégzés 10,9% gyógykezelés 9,8% egyéb
14,9% 8,1% 7,6% 7,0%
gyógykezelés N=
1,5% 164
4,9% 272
rokonlátogatás vásárlás üzleti
tanulás N=
78,3% 53,2% 26,8%
92
4.2.2.4. Társadalmi kapcsolatok a határ mentén 15. táblázat Csongrád megye Temes megye Esetszám % Esetszám % Közös kulturális tevékenység 3 0,6 0 0 Tapasztalatcsere 3 0,6 1 0,2 Közös pályázatok készítése 3 0,6 0 0 Jótékonykodás 3 0,6 0 0 Közös ünneplés, szórakozás 3 0,6 2 0,4 Együttműködés oktatásban, képzésben 2 0,4 1 0,2 Közös sporttevékenység 2 0,4 0 0 Testvér-települési együttműködés 2 0,4 0 0 Egyéb 2 0,4 1 0,2 Együttműködés kutatásban, fejlesztésben 1 0,2 1 0,2 Együttműködés politikában 0 0 0 0 Kisebbségi együttműködés 0 0 0 0 Társadalmi kapcsolatok megoszlása
4.2.3. Realizált gazdasági kapcsolatok I. – beszerzések 4.2.3.1. Külföldi termékek, szolgáltatások vásárlása hazai partnertől – közvetett külföldi beszerzés 16. táblázat Van-e Önnek olyan hazai partnere, akitől külföldi terméket, szolgáltatást vásárol? van nincs Összesen:
Csongrád Temes megye megye 28% 72% 100%
45% 55% 100%
17. táblázat Van-e Önnek olyan hazai (HU, RO) partnere, akitől szomszédos országbeli (RO, HU) terméket, szolgáltatást vásárol? van nincs Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
6,1% 93,9% 100,0%
41,1% 58,9% 100,0%
93
4.2.3.2. Összefüggés vizsgálatok – közvetett beszállítók A foglalkozatás hatása a közvetett határmenti beszállítók meglétére 18. táblázat
A foglalkozatás hatása a közvetett határmenti beszállítók meglétére
Magyarország
Románia
Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli érték: Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli érték:
Van-e olyan hazai partnere, akitől szomszédos országbeli terméket, szolgáltatást vásárol? nincs van
Összesen
98,2%
1,8%
100,0%
90,8%
9,2%
100,0%
93,9%
6,1%
100,0%
59,3%
40,7%
100,0%
58,9%
41,1%
100,0%
58,9%
41,1%
100,0%
A helyi kötődés hatása a közvetett határmenti beszállítók meglétére 19. táblázat Olyan hazai partnere vanA helyi kötődés hatása a közvetett e, akitől Román terméket, szolgáltatást vásárol? határmenti beszállítók meglétére nincs van idevalósi 95,6% 4,4% Helyi kötődés Magyarország beköltöző 89,7% 10,3% Teljes mintabeli érték: 93,8% 6,2% idevalósi 56,2% 43,8% Helyi kötődés Románia beköltöző 62,5% 37,5% Teljes mintabeli érték: 58,5% 41,5%
Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
94
A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a követett határmenti beszállítók meglétére 20. táblázat
A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetett határmenti beszállítók meglétére
Magyarország
Románia
Olyan hazai partnere van-e, akitől szomszédos országbeli terméket, szolgáltatást vásárol? nincs van
Van-e Önnek nincs rokoni, baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték: Van-e Önnek nincs rokoni, baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték:
Összesen
96,2%
3,8%
100,0%
92,1%
7,9%
100,0%
93,8%
6,2%
100,0%
66,7%
33,3%
100,0%
57,1%
42,9%
100,0%
58,3%
41,7%
100,0%
Az európai gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása a követett határmenti beszállítók meglétére 21. táblázat
Az európai gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása a követett határmenti beszállítók meglétére
Gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az Magyarország európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték: Gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az Románia európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték:
És olyan hazai partnere van-e, akitől szomszédos országbeli terméket, Összesen szolgáltatást vásárol? nincs van 95,0%
5,0%
100,0%
90,6%
9,4%
100,0%
93,9%
6,1%
100,0%
57,9%
42,1%
100,0%
61,0%
39,0%
100,0%
58,7%
41,3%
100,0%
95
A romániai társadalmi kapcsolatok69 hatása a követett határmenti beszállítók meglétére 22. táblázat
A romániai társadalmi kapcsolatok70 hatása a követett határmenti beszállítók meglétére
Magyarország
Románia
Van-e Önnek, cégének vagy nincs szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése van Romániában? Teljes mintabeli érték: Van-e Önnek, cégének vagy nincs szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése van Romániában? Teljes mintabeli érték:
Olyan hazai partnere van-e, akitől szomszédos országbeli terméket, szolgáltatást vásárol? nincs van
Összesen
95,9%
4,1%
100,0%
70,0%
30,0%
100,0%
93,9%
6,1%
100,0%
59,0%
41,0%
100,0%
50,0%
50,0%
100,0%
58,9%
41,1%
100,0%
A határmenti kapcsolatok és a tevékenységi kör hatása 23. táblázat
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány
Közvetett beszerzési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %) 5,1 14,3 6,1 39,3 56,5 41,1 6,1 6,1 6,1 39,1 50,0 41,1 4,7 8,7 6,1
69
A társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma és aránya mindkét megyében alacsony (Csongrád megye: 3% (18 fő), Temes megye: 0,6% (3 fő)), ami miatt a vonatkozó összefüggés vizsgálatok eredményeit körültekintően szükséges kezelni. 70 A társadalmi kapcsolatokkal rendelkezők száma és aránya mindkét megyében alacsony (Csongrád megye: 3% (18 fő), Temes megye: 0,6% (3 fő)), ami miatt a vonatkozó összefüggés vizsgálatok eredményeit körültekintően szükséges kezelni.
96
Románia
Magyarország
Románia
nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány
38,8 48,1 41,1 45,5 0 3,3 6,1 0 0 25,0 22,2
4.2.3.3. Külföldi beszerzési helyek, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hoz(at) vagy szolgáltatást vesz igénybe – közvetlen külföldi beszerzés 24. táblázat Van-e Önnek olyan külföldi beszerzési helye, ahonnan közvetlenül árut, alapanyagot hozat(hat), vagy szolgáltatást vehet igénybe? van nincs Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
9% 91% 100%
22% 78% 100%
4.2.3.4. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen beszállítók A foglalkoztatás hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
25. táblázat
A foglalkoztatás hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
Magyarország
Románia
Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli arány: Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli arány:
Szomszédos országból szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? nem igen
Összesen
100,0%
0,0%
100,0%
80,0%
20,0%
100,0%
85,4%
14,6%
100,0%
66,7%
33,3%
100,0%
48,5%
51,5%
100,0%
50,5%
49,5%
100,0%
97
A helyi kötődés hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
26. táblázat
A helyi kötődés hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
Magyarország
Románia
idevalósi Helyi kötődés beköltöző Teljes mintabeli arány: idevalósi Helyi kötődés beköltöző Teljes mintabeli arány:
Szomszédos országból szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? nem igen 82,8% 17,2% 90,9% 9,1% 85,0% 15,0% 48,4% 51,6% 51,1% 48,9% 49,5% 50,5%
Összesen:
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Az európai rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
27. táblázat
Az európai rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
Magyarország
Románia
Van-e Önnek rokoni, baráti, nincs ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány: Van-e Önnek rokoni, baráti, nincs ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány:
Szomszédos országból is szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? nem igen
Összesen:
82,4%
17,6%
100,0%
83,3%
16,7%
100,0%
82,9%
17,1%
100,0%
42,9%
57,1%
100,0%
50,5%
49,5%
100,0%
50,0%
50,0%
100,0%
98
Az európai gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
28. táblázat Szomszédos országból is szerez be árut, alapanyagot Az európai gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása vagy szolgáltatást a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre közvetlenül? nem igen Gazdasági, üzleti nincs 100,0% 0,0% kapcsolata van az európai országok Magyarország van 79,3% 20,7% valamelyikében? Teljes mintabeli arány: 85,0% 15,0% Gazdasági, üzleti nincs 43,1% 56,9% kapcsolata van az európai országok Románia van 56,1% 43,9% valamelyikében? Teljes mintabeli arány: 50,0% 50,0%
Összesen:
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Társadalmi kapcsolatok A szomszéd országbeli társadalmi kapcsolatok hatása a közvetlen határmenti (áru)beszerzésre
29. táblázat
A szomszéd országbeli társadalmi kapcsolatok hatása a közvetlen határmenti (áru) beszerzésre
Magyarország
Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése Romániában?
Románia
Összesen:
nincs
85,3%
14,7%
100,0%
van
85,7%
14,3%
100,0%
85,4%
14,6%
100,0%
nincs
51,9%
48,1%
100,0%
van
0,0%
100,0%
100,0%
50,5%
49,5%
100,0%
Teljes mintabeli arány: Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése Romániában?
Szomszédos országból is szerez be árut, alapanyagot vagy szolgáltatást közvetlenül? nem igen
Teljes mintabeli arány:
99
A határmenti kapcsolatok és a fő tevékenység hatása a közvetlen beszerzésekre
30. táblázat
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány
Közvetlen beszerzési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %) 3,6 38,5 14,6 42,2 73,1 49,5 12,9 20,0 14,6 44,3 71,4 49,5 5,0 23,8 14,6 37,1 71,8 49,5 25,0 25,0 8,0 14,6 0,0 0,0 50,0 40,0
100
Határon átnyúló beszerzések oka Temes megyében megkérdezettek véleménye a magyarországi beszerzések okairól
31. táblázat Temes megye – a magyarországi beszerzések okai Jobb minőség Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár Alacsonyabb beszerzési ár miatt (nagyobb haszonkulccsal tudom értékesíteni) Személyes ismeretség Ilyen terméket, szolgáltatást belföldön nem kapok meg Egyéb Összesen
Említések száma 23 20
27,7 24,1
16
19,3
11 9 4 83
13,3 10,8 4,8 100,0
%
A határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módja Csongrád megyei megkérdezettek vélekedése a határon túlról vásárolt termékek felhasználásának módjáról
32. táblázat Csongrád megye – A Romániából vásárolt termékek felhasználásának módja Felhasználási mód felhasználja feldolgozza tovább értékesíti Összesen
Említések száma 6 0 2 8
% 75,00 0,00 25,00 100,00
Temes megye – A Magyarországról vásárolt termékek felhasználásának módja Említések % száma 24 40,00 8 13,33 28 46,67 60 100,00
4.2.3.5. A romániai, illetve magyarországi közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága óta 33. táblázat A szomszéd országból történő közvetlen beszerzések mennyiségének változása mindkét ország Európai Uniós tagsága (2007) óta nagymértékben csökkent kismértékben csökkent nem változott kismértékben növekedett nagymértékben növekedett Összesen: Átlag:
Csongrád Temes megye megye N % N % 3 6,80 2 33,30 26 59,10 2 33,30 11 25,00 2 33,40 4 9,10 6 100,00% 44 100,00% 4,00 3,30 101
4.2.4. Realizált gazdasági kapcsolatok II. – értékesítések 4.2.4.1. Értékesítés előfeltételei – keresleti jellemzők A termék iránti kereslet megoszlása Csongrád és Temes megye tekintetében
34. táblázat Termékek iránti kereslet nincs (nem nagyon van) változó van Összesen:
Csongrád megye 14% 49% 37% 100%
Temes megye 10% 39% 51% 100%
Értékesítési problémák
35. táblázat Önnek személy szerint vannak értékesítési problémái? komoly gondjaim vannak az értékesítéssel lehetne jobb is a helyzet nincsenek Összesen:
Csongrád megye 14% 57% 29% 100%
Temes megye 13% 70% 17% 100%
Vásárlói kör
36. táblázat Akik az Ön gazdaságának, vállalkozásainak termékeit megvásárolják, többnyire kereskedők, viszonteladók vagy közvetlen falhasználók kereskedők, viszonteladók közvetlen felhasználók kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is egyéb Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
12% 70% 14% 4% 100%
10% 76% 13% 1% 100%
Csongrád megye 49% 32% 9% 3% 3% 4% 100%
Temes megye 55% 29% 9% 5% 1% 1% 100%
Vásárlói kör összetétele
37. táblázat Vásárlói kör összetétele magánszemélyek kis- és középvállalkozók nagyvállalkozók multinacionális cégek szövetkezetek egyéb vásárlók Összesen:
102
A vásárlói kör területi vonzásköre A vásárlói kör területi megoszlása
38. táblázat Vásárlói kör területi megoszlása (%) Mennyire jellemző, hogy… egyáltalán nem jellemző inkább nem jellemző is-is inkább jellemző teljes mértékben jellemző Összesen
…a hazai vásárlók helybéliek? Csongrád 6 7 28 24 35 100
Temes 14 7 10 42 27 100
…a vásárlók más településről, de a megyén belülről jönnek? Csongrád Temes 19 18 18 18 40 35 17 22 6 7 100 100
…a hazai vásárlók más megyéből jönnek? Csongrád 39 22 25 7 7 100
Temes 30 24 28 13 5 100
4.2.4.2. Hazai (HU-RO) partnerek, akik a vállalkozásoktól vásárolt terméket a szomszéd országban (RO-HU) tovább értékesítik – közvetett értékesítés 4.2.4.3. Összefüggés vizsgálatok – közvetett értékesítés A foglalkoztatás hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
39. táblázat
A foglalkoztatás hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli érték: Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli érték:
Van-e olyan hazai partnere, aki az Öntől vásárolt terméket a szomszédos országba továbbértékesíti? nincs van
Összesen:
97,5%
2,5%
100,0%
93,3%
6,7%
100,0%
95,9%
4,1%
100,0%
98,9%
1,1%
100,0%
98,3%
1,7%
100,0%
98,4%
1,6%
100,0%
103
A helyi kötődés hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
40. táblázat A helyi kötődés hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
idevalósi Helyi kötődés beköltöző Teljes mintabeli érték: idevalósi Helyi kötődés beköltöző Teljes mintabeli érték:
Van-e olyan hazai partnere, aki az Öntől vásárolt terméket Romániában továbbértékesíti? nincs van 96,1% 3,9% 95,2% 4,8% 95,8% 4,2% 97,3% 2,7% 100,0% 0,0% 98,4% 1,6%
Összesen: 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
41. táblázat A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Van-e Önnek rokoni, baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok valamelyikében?
Van-e olyan hazai partnere, aki az Öntől vásárolt terméket a szomszédos országba továbbértékesíti? nincs van
Összesen:
nincs
97,2%
2,8%
100,0%
van
94,9%
5,1%
100,0%
96,0%
4,0%
100,0%
98,8%
1,3%
100,0%
98,3%
1,7%
100,0%
98,4%
1,6%
100,0%
Teljes mintabeli érték: Van-e Önnek rokoni, nincs baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték:
104
Az üzleti, gazdasági kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
42. táblázat Van-e olyan hazai partnere, aki az Öntől vásárolt terméket a szomszédos országba továbbértékesíti? nincs van
Az üzleti, gazdasági kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
És gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány: És gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány:
Összesen:
98,3%
1,7%
100,0%
79,6%
20,4%
100,0%
96,1%
3,9%
100,0%
98,9%
1,1%
100,0%
96,5%
3,5%
100,0%
98,4%
1,6%
100,0%
A társadalmi kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
43. táblázat
A társadalmi kapcsolatok hatása a közvetett értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése Romániában? Teljes mintabeli arány: Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése Romániában? Teljes mintabeli arány:
Van-e olyan hazai partnere, aki az Öntől vásárolt terméket a szomszédos országba továbbértékesíti? nincs van
Összesen:
nincs
96,6%
3,4%
100,0%
van
76,9%
23,1%
100,0%
96,0%
4,0%
100,0%
nincs
98,6%
1,4%
100,0%
van
50,0%
50,0%
100,0%
98,4%
1,6%
100,0%
105
A határmenti kapcsolatok és a fő tevékenység hatása a közvetett értékesítésre
44. táblázat
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány
Közvetett értékesítési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %) 2,5 30,4 3,9 1,5 2,7 1,6 3,5 5,8 3,9 1,5 1,9 1,6 2,3 10,5 4,2 1,4 2,6 1,6 23,1 6,6 2,2 4,1 0 0 18,2 12,5
4.2.4.4. Olyan külföldi, más országban működő partner, aki közvetlenül a vállalkozótól vásárol terméket – közvetlen értékesítés 45. táblázat Van-e olyan külföldi, más országban működő partnere, aki közvetlenül Öntől vásárol terméket van nincs Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
8% 92% 100%
15% 85% 100%
106
46. táblázat Van-e olyan szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül Öntől vásárol terméket van nincs Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
42,8% 57,2% 100,0%
67,9% 32,1% 100,0%
4.2.4.5. Összefüggés vizsgálatok – közvetlen értékesítés A foglalkoztatás hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
47. táblázat
A foglalkoztatás hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Foglalkoztat-e nem alkalmazottakat, munkásokat a igen vállalkozásában? Teljes mintabeli arány: Foglalkoztat-e 0-nem alkalmazottakat, munkásokat a 1-igen vállalkozásában? Teljes mintabeli arány:
Van szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül vásárol Öntől?
Összesen:
nincs
van
66,7%
33,3%
100,0%
34,5%
65,5%
100,0%
42,1%
57,9%
100,0%
87,5%
12,5%
100,0%
65,7%
34,3%
100,0%
67,9%
32,1%
100,0%
A helyi kötődés hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
48. táblázat
A helyi kötődés hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
idevalósi beköltöző Teljes mintabeli arány: idevalósi Helyi kötődés beköltöző Teljes mintabeli arány: Helyi kötődés
Van szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül vásárol Öntől? nincs van 35,7% 64,3% 55,6% 44,4% 40,5% 59,5% 60,9% 39,1% 77,4% 22,6% 67,5% 32,5%
Összesen:
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
107
A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
49. táblázat
A rokoni, baráti kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Van-e Önnek rokoni, nincs baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték: Van-e Önnek rokoni, nincs baráti, ismerősi kapcsolata az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli érték:
Van szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül vásárol Öntől? nincs van
Összesen:
33,3%
66,7%
100,0%
44,0%
56,0%
100,0%
40,5%
59,5%
100,0%
0,0%
100,0%
100,0%
69,7%
30,3%
100,0%
68,8%
31,2%
100,0%
A gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
50. táblázat
A gazdasági, üzleti kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
És gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány: És gazdasági, üzleti nincs kapcsolata van az európai országok van valamelyikében? Teljes mintabeli arány:
Van szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül vásárol Öntől? nincs van
Összesen:
50,0%
50,0%
100,0%
40,0%
60,0%
100,0%
42,1%
57,9%
100,0%
67,6%
32,4%
100,0%
70,0%
30,0%
100,0%
68,8%
31,2%
100,0%
108
A társadalmi kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
51. táblázat
A társadalmi kapcsolatok hatása a közvetlen értékesítői kapcsolat meglétére
Magyarország
Románia
Van-e Önnek, cégének vagy szervezetének nincs társadalmi kapcsolata, együttműködése van Romániában? Teljes mintabeli érték: Van-e Önnek, cégének nincs vagy szervezetének társadalmi kapcsolata, együttműködése van Romániában? Teljes mintabeli érték:
Van szomszédos országbeli partnere, aki közvetlenül vásárol Öntől? nincs van
Összesen:
40,6%
59,4%
100,0%
50,0%
50,0%
100,0%
42,1%
57,9%
100,0%
67,9%
32,1%
100,0%
0,0%
0,0%
0,0%
67,9%
32,1%
100,0%
A határmenti kapcsolatok és a fő tevékenység hatása a közvetlen értékesítésre
52. táblázat
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti gazdasági kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Határmenti rokoni-baráti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány nincs Bármilyen határmenti kapcsolat van teljes mintabeli arány
Közvetlen értékesítési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %) 30,4 100,0 57,9 25,0 80,0 32,1 52, 69,2 57,9 27,1 47,4 32,1 23,1 76,0 57,9 22,6 52,0 32,1 109
Magyarország
Románia
Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi kör Ipar Kereskedelem teljes mintabeli arány
50 54,5 56,5 55,3 0,0 50,0 0,0 33,3
4.2.4.6. A vállalkozások szomszédos országbeli üzletfeleinek, vásárlóinak főbb jellemzői Közvetlen partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása
53. táblázat Közvetlen partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása kereskedők, viszonteladók közvetlen felhasználók kereskedők, viszonteladók és közvetlen felhasználók is egyéb Összesen:
Csongrád megye – Romániai partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N % 6 27% 7 32%
Temes megye – Magyarországi partnerek termékfelhasználás szerinti megoszlása N % 2 8% 18 75%
9
41%
2
8%
22
100%
2 24
8% 100%
Közvetlen partnerek jogállás szerinti megoszlása
54. táblázat Közvetlen partnerek jogállás szerinti megoszlása Magánszemélyek Kis- és középvállalkozók Nagyvállalkozók Multinacionális cégek Egyéb Összesen:
A Csongrád megyei vállalkozások jogállás szerinti romániai üzletköre N % 8 30,80% 13 50,00% 3 11,50% 1 3,80% 1 3,80% 26 100%
A Temes megyei vállalkozások jogállás szerinti magyarországi üzletköre N % 14 47,00% 12 40,00% 1 3,00% 3 10,00% 30 100%
110
Minőségi elvárások
55. táblázat Megelégszenek gyengébb minőséggel is (%) Érvényes… egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
56,6 10,3 10,2 22,9 100,0
40,9 36,4 9,1 13,6 100,0
Ár-érzékenység
56. táblázat Nem jelent problémát magasabb ár (%)
a Csongrád megye
Temes megye
60,4 17,3 22,3 100,0
72,2 22,2 5,6 100,0
Érvényes… egyikre sem inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
A vásárlás volumene
57. táblázat Nagy tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást (%) Érvényes… egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
33,3 3,7 18,2 44,8 100,0
59,1 18,2 0,0 22,7 100,0
58. táblázat Kis tételben vásárolnak/vesznek igénybe szolgáltatást (%) Csongrád megye Temes megye Érvényes… egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
33,5 22,4 13,6 30,5 100,0
30,0 5,0 20,0 45,0 100,0 111
Speciális vásárlói igények
59. táblázat Speciális rendelkeznek (%)
igényekkel Csongrád megye Temes megye
Érvényes… egyikre sem inkább a hazaiakra inkább a másik országbeliekre mindkettőre Összesen:
10,0 15,0 10,0 65,0 100,0
62,7 13,1 0,0 24,2 100,0
60. táblázat Ön szerint miért választják az Ön termékét, Csongrád Temes szolgáltatását a vásárlók? megye megye Ezt a terméket/szolgáltatást a másik országban nem 4,2% 19,7% kapják meg 17,9% 20,8% Személyes ismeretség okán 8,3% 20,0% Jobb minőség miatt 5,5% 20,8% Ugyanolyan minőség, de kedvezőbb ár miatt 15,8% 16,7% Alacsonyabb beszerzési ár miatt 21,1% 29,2% Egyéb 100,0% 100,0% Összesen:
61. táblázat Vannak az Ön másik országbeli vevőkörén belül visszatérő vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők? vannak nincsenek Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
91,9% 8,1% 100,0%
68,2% 31,8% 100,0%
112
4.2.4.7. Mindkét ország Uniós tagságát (2007) követő értékesítési forgalom változásának megítélése 62. táblázat Amióta mindkét ország tagja az Csongrád Temes Európai Uniónak (2007), hogyan megye megye változott az Ön forgalma a N % N % másik országban? nagymértékben növekedett 5 25,7% 3 12% kismértékben növekedett 6 29,0% 9 36% nem változott 8 36,0% 10 40% kismértékben csökkent 0,0% 2 8% nagymértékben csökkent 2 9,3% 1 4% Összesen: 21 100,0% 25 100,0% Átlag: 3,62 3,44
4.2.5. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének intézményes keretei 4.2.5.1. Határon átnyúló kapcsolatokat támogató szervezetek ismertsége 63. táblázat Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági Csongrád kapcsolatok segítésére létrehozott megye szervezeteket igen 7,6% nem 92,4% Összesen: 100,0%
Temes megye 13,0% 87,0% 100,0%
4.2.5.2. Segítő szervezetek szerepe, hatékonyságának megítélése 64. táblázat Segíti-e tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését valamilyen szervezet igen nem Összesen:
Csongrád megye 14% 86% 100%
Temes megye 7% 93% 100%
113
65. táblázat Kik segítik az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését? Egyéb Kereskedelmi- vagy iparkamara Települési önkormányzat Egyetem(ek) Egyéb szakintézmények Agrár- vagy kézműves kamara Civil szervezetek Közhasznú társaság Kistérségi társulás Vállalkozásfejlesztési alapítvány(ok) Vízügyi igazgatóság Megyei önkormányzat Környezetvédelmi felügyelőség DKMT Eurorégió
Csongrád megye említések száma 20 19 12 6 6 5 5 2 1 1 1 0 0 0
Temes megye említések száma 3 (6) 8 (16) 5 (10) 2 (4) 5 (10) 1 (2) 2 (4) 0 0 0 1 1 0 0
66. táblázat Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket? ('igen' Magyarázó változók válaszok aránya; %)71 Csongrád megye Temes megye (7,60) (13,0) nincs 6,1 7,1 foglalkoztatott van 10,1 14,5 idevalósi 5,4 13,7 helyi kötődés 11,7 11,7 beköltöző nincs 3,8 3,5 rokoni, baráti kapcsolatok van 10,6 14,9 nincs 6,5 11,4 gazdasági, üzleti kapcsolat van 16,1 19,8 nincs 6,9 13,1 társadalmi kapcsolatok van 33,3 0 6,5 19 közvetett hazai beszállító partner nincs van 37,5 14 nincs 11,4 18,5 közvetlen beszállító partner van 9,8 9,4 nincs 8 13,9 közvetett értékesítési partner van 15,8 14,3 nincs 25 23,5 közvetlen értékesítési partner van 9,1 32
71
Piros betűszín: statisztikailag nem szignifikáns összefüggés.
114
67. táblázat A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek Csongrád hatékonyan segítik az Önéhez hasonló megye vállalkozásokat, cégeket? egyáltalán nem 24,6% inkább nem 46,7% inkább igen 25,1% teljes mértékben 3,6% Összesen: 100,0%
Temes megye 15,5% 44,2% 36,5% 3,8% 100,0%
68. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezetek hatékonyan segítik az Önéhez hasonló vállalkozásokat? ('igen' válaszok aránya; %) Csongrád megye Temes megye (28,7) (40,4) nincs 14,3 0 van 42,9 45,7 20 41,2 idevalósi 33,3 41,2 beköltöző nincs 33,3 66,7 van 22,2 38,8 nincs 27,8 27,8 van 30 68,8 29,2 40,4 nincs 25 0 van nincs 50 36,8 van 50 44,4 nincs 25 22,2 van 25 60 nincs 32 43 van 0 0 nincs 33,3 30 van 0 57,1
115
A segítő szervezetek ismertségét és megítélését befolyásoló tényezők 69. táblázat
7
A segítő szervezetek hatékonyan segítik a munkát? (igen válaszok aránya, %) 26,1
19,2
40,0
7,6 12,8
28,6 34,8
15,0
83,3
13,0 6,2
40,4 31,6
13,5
22,2
7,6 12,1
28,6 38,6
19,0
50,0
13,0 5,6
40,4 26,7
14,5
30,8
7,7 12,2
28,6 36,6
16,7
54,5
13,0 6,3 13,1 6,6 7,6 0 0 25,0 23,5
40,4 50 12,5 33,3 28,6 0 0 66,7 75
Ismer-e határon átnyúló segítő szervezeteket? (igen válaszok aránya, %)
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány
116
4.2.6. Határon átnyúló együttműködések 4.2.6.1.Együttműködés nem pályázatok keretében 70. táblázat Vett-e már Ön részt olyan - nem pályázat keretében Csongrád megvalósuló - tervező-szervező munkában, ami a megye határon átnyúló együttműködést célozta? nem 94,4% igen, de csak a kezdeményezés szintjéig jutott el, nem 3,0% valósult meg igen, meg is valósult 2,6% Összesen: 100,0%
Temes megye 97,1% 2,7% 0,2% 100,0%
71. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
Részt vett-e határon átnyúló nem pályázati együttműködésben? ('igen' válaszok aránya; %) Csongrád megye Temes megye (5,60) (2,90) 5 3 nincs 6,1 2,8 van 5,1 1,7 idevalósi 6,5 4,7 beköltöző 2,1 0 nincs 8,3 3,5 van 3,9 1,5 nincs 16,4 8,3 van 5 2,7 nincs 26,7 33,3 van 8,1 3,9 nincs 0 1,1 van 11,4 5,8 nincs 16,7 11,3 van 5,5 2,5 nincs 11,1 28,6 van 18,8 7,8 nincs 9,1 4,2 van
117
4.2.6.2. Határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatok 72. táblázat Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatot? igen nem Összesen:
Csongrád megye 2,0% 98,0% 100,0%
Temes megye 1,8% 98,2% 100,0%
73. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatot? ('igen' válaszok aránya; %) Csongrád megye Temes megye (2,00) (1,80) 2,3 0 nincs 1,5 2,3 van 0,9 2 idevalósi 3,2 1,5 beköltöző 0,4 0 nincs 3,2 2,2 van 0,5 1 nincs 12,9 5,1 van 1,7 1,4 nincs 14,3 66,7 van 3,3 2,3 nincs 0 1,1 van 8,6 1,8 nincs 0 3,7 van 2,3 1,8 nincs 0 14,3 van 25 0 nincs 4,5 4 van
74. táblázat Csongrád Temes Milyen tevékenységre, tevékenységekre megye megye nyújtottak be határon átnyúló Esetszám Esetszám együttműködési pályázatot? Más 7 6 Közös fejlesztési terv 2 0 Közös kereskedelmi cég 1 0 Közös térségi stratégiakészítés 1 2 Közös termelő beruházás 0 0 Közös klaszter 0 0 118
75. táblázat Pályázati partnerek területi összetétele (előfordulások száma) Más országbeli partner Magyar partner Román partner Összesen:
Csongrád megye 7 7 5 19
Temes megye 1 1 7 9
76. táblázat Csongrád megye Partnerek tevékenység szerinti Országonként Esetszám összetétele összesen Román gazdasági szereplő 2 Román képviseleti szerv Román civil szervezet 5 Román önkormányzat 2 Egyéb román partner 1 Magyar gazdasági szereplő 1 Magyar képviseleti szerv 1 Magyar civil szervezet 2 7 Magyar önkormányzat 3 Egyéb magyar partner Más országbeli gazdasági szereplő 3 Más országbeli képviseleti szerv Más országbeli civil szervezet 2 7 Más országbeli önkormányzat Egyéb más országbeli partner 2
Temes megye Országonként Esetszám összesen 3 1 7 3 1 1 1 1
77. táblázat Melyik ország volt ennek az utolsó pályázatnak a kiírója? (előfordulások száma) Románia Európai Unió Magyarország Összesen:
Csongrád megye
Temes megye
0 5 4 9
4 3 1 8
119
78. táblázat Melyik ország volt ennek az utolsó Megye pályázatnak a kiírója? Magyarország Csongrád Románia megye Európai Unió Magyarország Temes Románia megye Európai Unió
Nyertek-e támogatást - ennek az utolsó pályázatnak - a megvalósításához? nem igen 75,0% 25,0% 100,0% 0,0% 100,0% 0,0% 50,0% 50,0% 66,7% 33,3%
79. táblázat A jövőben tervezi-e, tervezik-e (további) határon átnyúló együttműködési pályázat beadását nem igen Összesen:
Csongrád megye 90,9% 9,1% 100,0%
Temes megye 76,5% 23,5% 100,0%
80. táblázat Tervezi-e a jövőben (további) határon átnyúló együttműködési pályázat beadását? ('igen' válaszok aránya; %) Csongrád megye Temes megye (9,10) (23,50)
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
nincs van idevalósi beköltöző nincs van nincs van nincs van nincs van nincs van nincs van nincs van
8,1 10,7 7,3 12,6 4,5 13,1 5,6 33,3 8,6 26,7 14,3 25 26,5 40 8,5 17,6 60 20
18,3 24,8 24,6 21,1 15,1 25,3 19,6 39,6 23,5 0 29,1 26,8 26,9 27,7 22 33,3 39,2 28
120
A határmenti kapcsolatok és a fő tevékenység hatása az együttműködési formákra 81. táblázat
4,7
1,3
Tervezi-e a jövőben (további) határon átnyúló pályázat beadását? (igen válaszok aránya, %) 7,6
19,2
11,5
36,6
5,4 2,4
1,8 1,5
9,1 22,4
7,5
5,0
35,1
2,9 4
1,8 2
23,5 7,6
11,6
2,1
15,4
5,4 2,3
2,0 1,6
9,1 24,1
6,3
3,1
19,0
2,9 3,4
1,8 1,1
23,5 6,9
12,8
4,3
16,2
5,7 2,3
1,8 1,5
9,1 22,8
5,6
3,3
25,3
2,9 0 9,5 5,2 5,6 0 0 27,3 18,8
1,8 0 1,2 2,4 2 0 0 16,7 11,8
23,3 12,1 12,5 8 9,1 0 0 33,3 29,4
Adott-e be Ön, Részt vett-e nem határon átnyúló együttműködésre pályázati együttműködésben? vonatkozó pályázatot? (igen (igen válaszok válaszok aránya, aránya, %) %)
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány
121
4.2.6.3. Együttműködések egymásra hatása 82. táblázat
Az együttműködések összefüggései
Adott-e be Ön, Tervezi-e a jövőben adtak-e be Önök (további) határon határon átnyúló átnyúló együttműködési együttműködésre vonatkozó pályázat beadását? pályázatot? ('igen' ('igen' válaszok válaszok aránya; %) aránya; %) Temes Csongrád Temes Csongrád Temes megye megye megye megye megye (2,90) (2,00) (1,80) (9,10) (23,50) 1,1 0,8 7,2 21,6
Részt vett-e határon átnyúló nem pályázati együttműködésben? ('igen' válaszok aránya; %)
Csongrád megye (5,60) Részt vett-e határon nem átnyúló nem pályázati igen együttműködésben Adott-e be Ön, adtak-e nem be Önök határon átnyúló igen együttműködésre vonatkozó pályázatot?
-
14,8
28,6
40,7
64,3
-
-
-
7,5
22,6
-
-
-
80,0
66,7
4.2.7. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése 4.2.7.1. Magyarország és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának megítélése a saját ország szempontjából 83. táblázat A saját országunk számára előnyökkel járt az EU-hoz történő csatlakozás Csongrád megye Temes megye Magyarázó változók (3,00) (3,56) 3,02 3,41 nincs foglalkoztatott 2,98 3,60 van 2,91 3,57 idevalósi helyi kötődés 3,18 3,55 beköltöző 2,95 3,30 nincs rokoni, baráti kapcsolatok 3,05 3,63 van 2,93 3,49 nincs gazdasági, üzleti kapcsolat 3,51 3,84 van 3,00 3,5872 nincs társadalmi kapcsolatok 3,06 1,00 van 3,02 3,71 nincs közvetett hazai beszállító partner 3,14 3,42 van 2,87 3,65 nincs közvetlen beszállító partner 3,18 3,55 van 3,01 3,56 nincs közvetett értékesítési partner 3,14 3,60 van 3,66 3,71 nincs közvetlen értékesítési partner 3,34 3,54 van 72
Az összefüggés megbízhatósága a rendkívül alacsony elemszám miatt nehezen értelmezhető.
122
84. táblázat Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel járt az országunk Európai Unióhoz történő csatlakozása Csongrád megye Temes megye Magyarázó változók (2,32) (3,21) nincs 2,22 2,69 foglalkoztatott van 2,47 3,34 idevalósi 2,28 3,21 helyi kötődés beköltöző 2,37 3,19 nincs 2,18 2,85 rokoni, baráti kapcsolatok van 2,45 3,28 nincs 2,15 3,07 gazdasági, üzleti kapcsolat van 3,46 3,76 nincs 2,3 3,22 társadalmi kapcsolatok van 3,24 2,33 nincs 2,45 3,39 közvetett hazai beszállító partner van 2,88 3,2 nincs 3,01 3,55 közvetlen beszállító partner van 3,22 3,44 nincs 2,31 3,21 közvetett értékesítési partner van 2,86 3,14 nincs 3,93 3,85 közvetlen értékesítési partner van 3,34 3,48
4.2.7.2. A szomszédos ország EU-csatlakozásának megítélése a saját ország és saját vállalkozás szempontjából 85. táblázat Országunk számára előnyökkel jár a másik Csongrád Temes ország EU-hoz történő csatlakozása megye megye egyáltalán nem ért egyet 16,7% 3,2% inkább nem ért egyet 13,0% 3,9% is-is 35,7% 27,6% inkább egyet ért 21,7% 49,7% teljes mértékben egyet ért 13,0% 15,6% Összesen: 100,0% 100,0% Átlag *73: 3,01 3,71
73
sig=0,000
123
86. táblázat Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel jár a másik ország EU-hoz történő csatlakozása egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet is-is inkább egyet ért teljes mértékben egyet ért Összesen: Átlag*74:
Csongrád megye
Temes megye
50,7% 17,5% 19,2% 6,4% 6,2% 100,0% 2,00
10,2% 20,6% 29,3% 30,2% 9,8% 100,0% 3,09
87. táblázat Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel jár a másik ország EUhoz történő csatlakozása Csongrád Temes megye megye Magyarázó változók (3,09) (2,00) nincs 1,87 2,72 foglalkoztatott van 2,18 3,17 idevalósi 1,98 3,12 helyi kötődés beköltöző 1,96 3,03 nincs 1,9 2,64 rokoni, baráti kapcsolatok 2,05 3,18 van nincs 1,84 2,94 gazdasági, üzleti kapcsolat van 3,05 3,63 nincs 1,95 3,09 társadalmi kapcsolatok 3,00 van 3,67 nincs 2,26 3,23 közvetett hazai beszállító partner van 2,46 3,31 nincs 2,69 3,24 közvetlen beszállító partner van 2,74 3,76 nincs 1,95 3,07 közvetett értékesítési partner van 2,55 2,57 nincs 3,25 3,44 közvetlen értékesítési partner 3,13 3,68 van
74
sig=0,000
124
4.2.7.3. Az EU-csatlakozás megítélése a másik ország tekintetében 88. táblázat A másik ország számára előnyökkel jár Csongrád Temes az EU-hoz történő csatlakozása megye megye egyáltalán nem ért egyet 5,3% 1,4% inkább nem ért egyet 3,9% 3,7% is-is 18,6% 22,7% inkább egyet ért 29,9% 47,2% teljes mértékben egyet ért 42,2% 25,0% Összesen: 100,0% 100,0% Átlag75: 4,00 3,91 89. táblázat A másik ország számára előnyökkel jár az EU-hoz történő csatlakozása Csongrád megye Temes megye Magyarázó változók (4,00) (3,91) nincs 4,01 3,75 foglalkoztatott van 3,98 3,94 idevalósi 3,95 3,89 helyi kötődés beköltöző 4,04 3,92 nincs 3,86 3,50 rokoni, baráti kapcsolatok van 4,08 3,98 nincs 3,97 3,87 gazdasági, üzleti kapcsolat van 4,16 4,04 nincs 4,00 3,92 társadalmi kapcsolatok van 4,01 2,50 3,93 3,96 közvetett hazai beszállító partner nincs van 4,77 4,00 nincs 4,02 4,03 közvetlen beszállító partner van 3,66 3,95 nincs 4,03 3,9 közvetett értékesítési partner van 3,76 3,60 nincs 4,66 3,97 közvetlen értékesítési partner van 3,79 4,00
75
sig=0,237
125
A határmenti kapcsolatok hatása az uniós csatlakozás megítélésére 90. táblázat Rokoni-baráti kapcsolattal rendelkezik a szomszédos ország felé
Saját ország csatlakozása az ország szempontjából Saját ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját ország szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a saját vállalkozás szempontjából Szomszédos ország csatlakozása a szomszédos ország szempontjából
Bármiféle kapcsolattal rendelkezik a szomszédos ország felé
Fő tevékenység
nem
igen
nem
igen
Mezőgazdaság
Ipar
Kereskedelem
Magyarország
3,04
2,85
3,00
3,00
2,59
2,79
3,08
Románia
3,59
3,37
3,60
3,44
4,00
3,58
3,67
Magyarország
2,34
2,25
2,29
2,46
2,39
2,26
2,33
Románia
3,20
3,27
3,17
3,38
4,00
3,5
4,67
Magyarország
3,01
3,01
2,99
3,09
3,08
2,8
3,06
Románia
3,70
3,74
3,69
3,78
4,00
4,00
4,50
Magyarország
1,93
2,26
1,88
2,38
2,32
1,83
2,01
Románia
3,05
3,34
3,00
3,46
3,50
3,33
4,00
Magyarország
4,05
3,80
4,07
3,82
3,65
3,92
4,04
Románia
3,93
3,78
3,94
3,80
3,5
3,56
4,50
126
4.2.8. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása 4.2.8.1. A szomszédos országokban lévő kapcsolatok 91. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
Függő változók A határon átnyúló Ismer-e Ön a határon gazdasági kapcsolatok átnyúló gazdasági segítésére létrehozott kapcsolatok segítésére szignifikáns szervezetek létrehozott hatékonyan segítik az hatások szervezeteket? ('igen' összesen Önéhez hasonló válaszok aránya) (%) vállalkozásokat? Csongrád Temes Csongrád Temes megye megye megye megye 7,60% 13% 28,7 40,4 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1
hatás jellege
növeli növeli
1
1
0
0
2
növeli
1
1
0
1
3
növeli
1
0
0
0
1
növeli
1
0
0
0
1
növeli
0
0
0
0
0
-
0
0
0
0
0
-
0
0
0
0
0
-
127
92. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
Részt vett-e határon átnyúló nem pályázati együttműködésben? ('igen' válaszok aránya; %)
Csongrád megye (5,60) 0 nincs 0 idevalósi
Temes megye (2,90) 0 0
Függő változók Adott-e be Ön, Tervezi-e a adtak-e be Önök jövőben (további) határon átnyúló határon átnyúló együttműködésre Összes együttműködési Hatás vonatkozó pályázat beadását? szignifikáns jellege pályázatot? ('igen' válaszok hatás száma ('igen' válaszok aránya; %) aránya; %) Csongrád Temes Csongrád Temes megye megye megye megye (2,00) (1,80) (9,10) (23,50) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -
nincs
1
0
1
0
1
1
4
növeli
nincs
1
1
1
1
1
1
6
növeli
nincs
1
1
1
1
1
0
5
növeli
nincs
0
0
0
0
0
0
0
-
nincs
0
0
0
0
0
0
0
-
nincs
0
1
0
1
0
0
2
növeli
nincs
0
0
0
0
0
0
0
-
128
4.2.8.2. Az Európai Uniós csatlakozás hatásának megítélése a közvetlen határmenti beszerzésekre és értékesítésekre 93. táblázat
Magyarázó változók
foglalkoztatott helyi kötődés rokoni, baráti kapcsolatok gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
Függő változók A szomszéd országból történő Amióta mindkét ország tagja az közvetlen beszerzések Európai Uniónak Szignifikáns (2007), hogyan mennyiségének összefüggések Hatás változása mindkét változott az Ön összesen ország Európai forgalma a másik országban? Uniós tagsága (2007) óta Csongrád Temes Csongrád Temes megye megye megye megye 0 0 0 0 0 0 0 1 0 növeli 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0
1
0
1
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
növeli
129
94. táblázat
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Magyarország
Románia
Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs gazdasági van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Határmenti nincs rokoni-baráti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Bármilyen nincs határmenti van kapcsolat teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány Mezőgazdaság Fő tevékenységi Ipar kör Kereskedelem teljes mintabeli arány
Közvetett Közvetlen értékesítési értékesítési csatornával csatornával rendelkezik rendelkezik (igen (igen válaszok válaszok aránya; %) aránya; %) 2,5 30,4
Közvetett beszerzési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %)
Közvetlen beszerzési csatornával rendelkezik (igen válaszok aránya; %)
5,1
3,6
14,3
38,5
30,4
100
6,1 39,3
14,6 42,2
3,9 1,5
57,9 25
56,5
73,1
2,7
80
41,1 6,1
49,5 12,9
1,6 3,5
32,1 52
6,1
20,0
5,8
69,2
6,1 39,1
14,6 44,3
3,9 1,5
57,9 27,1
50,0
71,4
1,9
47,4
41,1 4,7
49,5 5
1,6 2,3
32,1 23,1
8,7
23,8
10,5
76,0
6,1 38,8
14,6 37,1
4,2 1,4
57,9 22,6
48,1
71,8
2,6
52,0
41,1 45,5 0 3,3 6,1 0 0 25,0 22,2
49,5 25 25 8 14,6 0 0 50,0 40
1,6 23,1 6,6 2,2 4,1 0 0 18,2 12,5
32,1 50 54,5 56,5 55,3 0 50,0 0 33,3
130
4.2.8.3. Az összefüggés vizsgálatok eredményeinek összefoglalása A szomszédos országokban lévő kapcsolatok Összességében csak néhány esetben nyílt lehetőség statisztikailag szignifikáns összefüggések feltárására, aminek magyarázata egyrészt az egyes változók esetében előforduló alacsony elemszám, másrészt pedig a válaszok, válaszkategóriák egyenetlen eloszlása – mely azonban önmagában is informatív a vizsgált probléma szempontjából. A foglalkoztatás minden esetben növeli (vagy nincs hatással) a vizsgált magyar-román illetve román-magyar gazdasági kapcsolatok meglétének valószínűségére (1 esetben Csongrád megyében szignifikáns a kapcsolat): 95. táblázat
Magyarázó változó (piros betűszín: nem szignifikáns összefüggés)
Foglalkoztatás Helyi kötődés Rokoni, baráti kapcsolat valamely európai országban Üzleti, gazdasági kapcsolat valamely európai országban Társadalmi kapcsolatok a szomszédos országban
Közvetett szomszédos országbeli beszállító növeli (CSM) - (TM) növeli (CSM) csökkenti (TM)
Függő változó Közvetlen Közvetett szomszédos értékesítés országbeli szomszédos beszállító országba növeli (CSM, növeli (CSM) TM) - (TM) növeli (CSM, - (CSM) TM) növeli (TM)
Közvetlen értékesítés szomszédos országba növeli (CSM, TM) növeli (CSM, TM)
-
-
-
növeli (CSM) csökkenti (TM)
növeli (CSM) növeli (CSM, növeli (CSM) csökkenti (TM) TM) csökkenti (TM)
növeli TM)
-
(CSM,
-
növeli (CSM, csökkenti (CSM) TM) (!!!) - (TM)
A helyi kötődés többnyire szintén növeli a határmenti kapcsolatokat (1 esetben Temes megyében szignifikáns a kapcsolat). A rokoni, baráti kapcsolatok nincsenek hatással a vizsgált tényezőkre. Az üzleti, gazdasági kapcsolatok a két megye tekintetében jellemzően ellentétes hatást gyakorolnak: Csongrád megye esetében növelik (mely összefüggésekből 1 szignifikáns), Temes megye esetében – egy kivétellel – csökkentik a határmenti beszerzési és értékesítési csatornák számát. A társadalmi kapcsolatok hatása nem konzekvens: egyes esetekben növelni látszik, másutt csökkenti, vagy nincs hatással a határmenti gazdasági kapcsolatokra. Ez nyilvánvalóan a magyarázó változó egyenetlen eloszlásával magyarázható. Közvetett és közvetlen beszerzési és értékesítési kapcsolatokkal nagyobb arányban rendelkeznek azok a vállalkozások, melyeknek vannak határmenti gazdasági/üzleti, rokoni/baráti kapcsolataik, illetve melyek bármiféle kapcsolttal rendelkeznek a szomszédos országban. 131
Csongrád megyében inkább a mezőgazdaságban, Temes megyében pedig inkább a harmadik szektorbeli vállalkozásokra jellemzők a beszerzési és értékesítési csatornák megléte. A vizsgált tényezők közül tehát a foglalkozatás és a helyi kötődés egyaránt tendenciájában növeli, az üzleti, gazdasági kapcsolatok megléte pedig Csongrád megye esetében növeli, Temes megye esetében pedig csökkenti a magyar-román illetve román-magyar beszerzési és értékesítési kapcsolatokat. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítését célzó szervezetek ismertsége és hatékonyságuk megítélése szempontjából végzett elemző vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy a határon átnyúló szervezeteket többen ismerik és azok működését többen tartják hatékonynak azok a válaszadók, akik jellemzően rendelkeznek európai országban gazdasági, üzleti kapcsolattal, avagy ugyanitt rokoni-baráti kapcsolattal. Tehát a gazdasági és baráti kapcsolatok vannak pozitív hatással a határon átnyúló gazdasági segítő szervezetek ismeretére és minősítésére. Az együttműködések mintázatai: az együttműködési hajlandóságot kapcsolatok megléte befolyásolja. Legjellemzőbben a gazdasági, üzleti kapcsolatok, a társadalmi-, majd a rokoni, baráti kapcsolatok növelik az együttműködések előfordulásának valószínűségét, illetve annak jövőbeli alakulását. Az együttműködések terén fontos további tényező, hogy a korábbi, illetve más formában megvalósuló együttműködések előfordulása valószínűsíti a jövőbeli pályázati együttműködésre való hajlandóságot. Az Európai Uniós csatlakozás előnyösségének megítélése A foglalkoztatás 4 esetben van hatással a vizsgált véleményekre, mely mindannyiszor pozitív kapcsolatot jelent; növeli a csatlakozással kapcsolatos elégedettséget. A helyi kötődés 2 esetben növeli – pontosabban nem csökkenti, szinten tartja – az elégedettségi szintet. Az európai országokban lévő rokoni, baráti kapcsolatok 6 esetben ugyancsak szintentartó jellegű hatást gyakorolnak: akik rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, azok esetében nem csökken az elégedettség mértéke.
132
96. táblázat Függő változók
Csongrád Temes megye megye
Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel járt az országunk Európai Unióhoz történő csatlakozása Csongrád Temes megye megye
Magyarázó változók foglalkoztatás
0
0
1
1
0
0
1
1
0
0
4
helyi kötődés
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
2
rokoni, baráti kapcsolatok
0
1
1
1
0
1
0
1
0
1
6
gazdasági, üzleti kapcsolat társadalmi kapcsolatok közvetett hazai beszállító partner közvetlen beszállító partner közvetett értékesítési partner közvetlen értékesítési partner
1 0
1 1
1 1
1 0
1 0
1 0
1 1
1 0
0 0
0 0
8 3
növeli nem csökkenti nem csökkenti növeli -
0
0
0
0
0
0
1
1
1
0
3
növeli
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
1 0 0
0 0 1
0 0 0
1 0 1
növeli
Szignifikáns kapcsolatok száma
A mi országunk számára előnyökkel járt az EU-hoz történő csatlakozás
Országunk számára előnyökkel jár a másik ország EU-hoz történő csatlakozása
Az én gazdaságom, vállalkozásom számára előnyökkel jár a másik ország EU-hoz történő csatlakozása
A másik ország Szignifikáns számára előnyökkel jár az kapcsolatok Jellemző száma hatás EU-hoz történő összesen csatlakozása
Csongrád Temes Csongrád Temes Csongrád Temes megye megye megye megye megye megye
csökkenti
133
Az európai országban lévő gazdasági, üzleti kapcsolatok megléte 8 esetben tendenciájában jelentősen növeli az EU-s csatlakozással kapcsolatos elégedettségi véleményeket. A társadalmi kapcsolatok 3 esetben látszanak hatást kifejteni, azonban ezek nem egyirányba mutatnak – ami az eloszlás egyenetlenségével magyarázható. A közvetett beszállítói partneri kapcsolatok 3 esetben, a közvetlen beszállítói partneri kapcsolatok1 esetben növelik az elégedettségi szintet. A közvetett értékesítési partner megléte nincs hatással, a közvetlen értékesítési partner megléte pedig összesen 1 esetben csökkenti a – másik ország szempontjából vett – uniós csatlakozásból származó előnyöket. Összességében tehát megfogalmazható, hogy legjelentősebben a más európai országba mutató gazdasági, üzleti kapcsolatok növelik az EU-s csatlakozás hatásainak előnyösségéről alkotott képet, továbbá ugyanezen jellegű rokoni, baráti kapcsolatok vannak hatással a kérdéskörre. Az uniós csatlakozás közvetlen beszerzésekre és értékesítésekre gyakorolt hatásának megítélését csak szórványosan befolyásolja egy-egy tényező, az is csak a határ egyik – magyar – oldalán: a helyi kötődés és közvetett beszállítói partner megléte pozitív hatással bír: Ebben a tekintetben tehát tendenciájában megjelenő, általános hatás nem mutatható ki.
4.3. Feldolgozott irodalom
• A Hármas Duna-vidék eurorégió Alapító Okirata. Győr, 2001. január 25. o [http://www.euroregio.sk/hu/?module=news&action=getfile&fid=9545] • Alexandru Ioan (1999): Administraţia publică, Teorii. Realităţi. Perspective. Ed. Lumina Lex, Bukarest • Arjun Appadurai: Modernity at Large. Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis, University of Minnesota Press, 1996. idézi Böröcz: i. m., 136. o. • Babbie, Earl (1996 [1989]): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó • Berényi Sándor (2003): Az európai közigazgatási rendszerek intézményei, Rejtjel Budapest • Bodó Barna (2008): Határtérség és együttműködés, In: Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv 2007-2008, Szórvány-Marineasa, Temesvár, 85-98 old. • Böröcz József: A határ: társadalmi tény. Replika, 13. évf., 47–48. sz. (2002. június) 133. o. • Central European Service for Cross-Border Initiatives: Eurorégiók listája – alfabetikus sorrendben. o [http://www.cesci-net.eu/euroregiok-lJN]; • Chelcea, Septimiu, (2004) Metodologia cercetării sociologice – Metode cantitative şi calitative, Ed. Economică, Bukarest • Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Szempontok a határrégiók vizsgálatának elméleti megközelítéséhez. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Budapest, 2000. 48. o. o [www.lib.uni-corvinus.hu/phd/eger_ gyorgy.pdf], • Europrosperitas 2010 Alapítvány honlapját: o http://www.europrosperitas2010.eu/index.php?page=regio&id=36&lang=hun] • euroregio (Evaluation of Cross Border Activities in the European Union): List of Euroregions and similar bodies in the European Union. o [http://www.euregio.nrw.de/links.html]; • Euroregiuni în care România este partener. [Eurorégiók – Románia részvételével.] o [http://www.agentia.org/img_editor/userfiles/file/basescu/ EUROREGIUNI%20IN%20CARE%20ROMANIA%20ESTE%20PARTENER.doc], • Georg Simmel: Brücke und Tür. In Georg Simmel: Das Individuum und die Freiheit. Essais. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuch Verlag, 1909. 2–12. o. idézi Böröcz: i. m., 134. o. • Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió: Az eurorégió története. o [http://www.euroregio.hu/index.php ?lang=1&menu=101] • Haţegan, I.- Pîrşe, M.C. (2009) Premiere şi priorităţi timişorene, Timişoara: Ed. Banatul • Haţegan, Ioan (2010) Premiere şi priorităţi timişorene 2, 2010, Timişoara: Ed. Banatul • Helyi szintű EGTC-fejlemények – Többletérték és problémák megoldása. Összefoglaló. Európai Unió, 2010. 3. o. o [http://portal.cor.europa.eu/egtc/enUS/Publications/Documents/EGTC%20Developments%20on%20 the%20ground/f_cdr6210-2010_etu_hu.pdf]; • Illés Iván: Határok és határmenti együttműködés Közép- és Délkelet-Európában. o [http://www.inco.hu/inco4/innova/ cikk2h.htm], • Iluţ, Petru, (1997) Abordarea calitativă a socio-umanului, Ed. Polirom, Iaşi
• Imre Gabriella: Kárpátalja gazdasági fejlődésének perspektívái az Európai Unió keleti bővítésének a tükrében. EU Working Papers /Budapesti Gazdasági Főiskola – Külkereskedelmi Főiskolai Kar/, 11. évf. /2008/, 1. sz., 80. o., o [http://elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_07.pdf], • Kistérségi eurorégió alakult. Népújság, LIV. évf., 87. sz. /2002. április 16. kedd/ o [http://www.hhrf.org/nepujsag/02apr/ 2nu0416t.htm]. • King G., Keohane R., Verba S., (2000) Fundamentele cercetării sociale, Ed. Polirom, Iaşi • Kruppa Éva: Régiók a határon. Határmenti együttműködés az Európai Unióban és KözépEurópában. PhD értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem). Budapest, 2003. 142. o. o [http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf], • Kvale, Steinar: (2005) Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó • Lelkes Gábor: Határ menti együttműködés – a kisebbségi identitás megőrzésének eszköze. In Bakó Boglárka – Szoták Szilvia (szerk.): Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében. Budapest, Gondolat Kiadó – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2006. 157. o. o [http://www.mtaki.hu/docs/magyarlakta_ kistersegek/kisterseg_lelkes_gabor.pdf]; • Lőrincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC, Budapest • Majoros András: A többszintű területi együttműködés lehetőségei és akadályai. A Duna– Körös–Maros–Tisza Eurorégió esete. Műhelytanulmány (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány). Budapest, 2009. 16. o. o [http://www.eokik.hu/ data/files/156821289.pdf]; • Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája: 1990–2003. o [http://udvardy.adatbank.ro/index.php?action=helymutato&helymutato=Biharkereszte s].
4.4. Fogalomjegyzék anyagi szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely valamilyen jószágra illetve jószágokra (nem emberi illetve embercsoportok) irányulnak, például raktározás. beköltözők: az „Itt született Ön ezen a településen?” kérdésre adott válaszok összevonásával létrehozott új kategória, mely a „nem itt született, iskoláskorában vagy már felnőttként költözött ide” eredeti válaszkategóriát választókat jelöli, szemben az „igen, itt született és azóta is itt él”, az „igen, itt született , de lakott másutt is”, és a „nem itt született, de kisgyermekkorától itt él” válaszkategóriákat választókat együttesen tartalmazó „idevalósi” kategóriával. beszállítás: a kérdőíves kutatásban olyan realizált gazdasági kapcsolat jelölésére alkalmazott megnevezés, melynek során a megkérdezett vállalkozás árut vagy szolgáltatást szerez be más országbeli partnertől – jellemzően Magyarországról illetve Romániából. értékesítés: a kérdőíves kutatásban olyan realizált gazdasági kapcsolat jelölésére alkalmazott megnevezés, melynek során a megkérdezett vállalkozások által kínált termékek illetve szolgáltatások kerülnek árusításra, eladásra az országhatáron kívül – jellemzően Magyarországon illetve Romániában. foglalkoztatottak száma: a kérdőíves kutatásban alkalmazott mutató, mely a megkérdezett gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámát jelzi a kérdezettek közlése alapján (nem a KSH- illetve az ennek megfelelő romániai nyilvántartó szerv által regisztrált hivatalos statisztikai állományi létszám). forgalom: a kérdőíves kutatásban – szövegkörnyezettől függően – a beszállítói illetve értékesítési kapcsolatok szinonimájaként használt megnevezés. harmadik (tercier) szektor: a kérdőíves kutatás során – a szövegkörnyezettől függően – a szolgáltatások szinonimájaként alkalmazott fogalom. Főbb területei: kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, távközlés, informatika, oktatás, javítás-karbantartás, államigazgatás, turizmus, közlekedés. határmenti beszerzési hely: a kérdőíves kutatásban azon beszerzési helyek, melyek a két vizsgált ország (Magyarország és Románia) területén találhatóak. A Temes megyében használt kérdőívekben ez Magyarországot, a Magyarországon használt kérdőívekben Romániát jelölte. határmenti értékesítési hely: a kérdőíves kutatásban azon értékesítési helyek, melyek – akárcsak a határmenti beszerzési hely esetében is – a két vizsgált ország (Magyarország és Románia) területén találhatóak. közvetett (határmenti) beszállítás: a beszállítás olyan formájára alkalmazott megnevezés, amely során a határ túloldaláról származó beszállítás közvetlen forrása egy – az adott vállalkozással egyazon országban tevékenykedő – közvetítő gazdasági szervezet.
közvetett (határmenti) értékesítés: az értékesítés olyan formájára alkalmazott megnevezés, amely során az áru egy – az adott vállalkozással egyazon országban tevékenykedő – közvetítő gazdasági szervezeten keresztül jut el a vásárlóhoz. közvetlen (határmenti) beszállítás: a beszállítás olyan formájára alkalmazott megnevezés, amely során az áru az adott vállalkozáshoz közvetlenül a határ túloldalán lévő beszállítótól érkezik. közvetlen (határmenti) értékesítés: az értékesítés olyan formájára alkalmazott megnevezés, amely során az áru az eladótól közvetlenül a határ túloldalán lévő vásárlóhoz jut el. külföldi beszerzési hely: a kérdőíves kutatásban azon beszerzési helyek, melyek nem a két vizsgált ország (Magyarország és Románia) területén találhatóak. külföldi értékesítési hely: a kérdőíves kutatásban azon értékesítési helyek, melyek nem a két vizsgált ország (Magyarország és Románia) területén találhatóak. mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV): olyan vállalkozás, amely alkalmazottainak száma nem éri el a 300 főt: 0-10 fő között mikrovállalatról, 11-50 fő között kisvállalatról; 51300 fő között pedig középvállalatról beszélünk. multinacionális vállalat: olyan vállalat, amely több országban rendelkezik telephellyel. nagyvállalat: olyan vállalat, amely alkalmazottainak száma eléri, vagy meghaladja a 300 főt. nem-anyagi szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely emberre illetve kisebb nagyobb embercsoportokra irányulnak, például gyógyítás, kozmetikai szolgáltatás. társadalmi kapcsolatok: olyan, nem üzleti és nem személyes/baráti kapcsolat, együttműködés jelölésére alkalmazott kategória a kérdőíves kutatásban, mely a szomszédos ország felé irányul (Románia, Magyarország). Egyfajta gyűjtőkategóriaként használatos a személyes/baráti és üzleti/gazdasági kapcsolatokon kívül eső, egyéb jellegű kapcsolatok feltárására.
A projekt a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 Irányító Hatósága támogatásával valósult meg. Projektpartnerek: Vezető partner: Innoratio Kutatóműhely (Magyarország, Szeged) Web: www.innoratio.hu
Projekt partner: Szórvány Alapítvány (Románia, Temesvár) Web: http://www.diasporatm.ro/
Támogató és együttműködő szakmai partnerek:
Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszék Interkulturális Intézet
Web: www.intercultural.ro Web: www.arts.u-szeged.hu/socio
Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatóság
Web: www.ksh.hu
Temesvári Nyugati Egyetem
Web: www.uvt.ro
www.innoratio.hu www.diasporatm.ro www.reusearch.com www.huro-cbc.eu