Sugárterhelés sugárzásnak kitettség állapota.
A sugárterhelés lehet külső (az emberi testen kívüli forrásokból származó), vagy belső (a testen belüli forrásokból származó). A sugárterhelés származhat természetes forrásból (földkéregben lévő radioaktív anyagok, kozmoszból származó sugárzás), illetve mesterséges forrásból (orvosi beavatkozások, ipari tevékenység, katonai tevékenység)
Felfedezési idő: 1898 Pierre Curie, Marie Curie Ritka kémia elem, radioaktív félfém, rendszáma 84, vegyjele Po, ritka és nagyon erősen radioaktív anyag. Stabil izotópja nincs, uránércekben fordul elő. Rendkívül mérgező, 250 000–szer mérgezőbb anyag mint a hidrogén-cianid.
. Aerosol Po-210
Absorpcio Po-210
Az izotópnak a dohányba jutásának két útja lehet,az egyik a dohány levél felülete amely hatalmas abszorpciós felületet jelent, amit a felületen lévő szőrök (trichomák) tovább növelnek. Így több kutató fő bejutási lehetőségnek tartja a levélre ülepedett aerosol radionuklid tartalmának megtapadását, vagy felszívódását. A másik útvonal a gyökéren történő felszívódás, több esetben mértek ugyanis nagy koncentrációt erősen műtrágyázott területeken.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai orvosi folyóirat, az American Journal of Public Healt cikke szerint a polónium jelenléte a dohányipar előtt évtizedek ótaismert. 1978–an kapták az utasítást a kutatók, hogy az erre vonatkozó dokumentumokat megsemmisítsék, a szakembereknek a publikálást pedig megtiltották. Dr. Somlai János egyetemi docens „Ha abból indulunk ki, hogy valaki napi 16 szál cigarettát szív el, 1év alatt 0,1-0,3 misevertnyi sugárterhelésnek teszi ki a szervezetét, ami annyi, amennyit a csernobili katasztrófa okozott Magyarországon.„
A dohánygyártó cégek előtt 1959- óta ismert a Polónium-210 jelenléte. 1978-ig. igyekeztek kimosni a dohánytermékekből a radióaktív izotópot sikertelenül . A light cigaretták megjelenése a sugárterhelés mértékét NEM befolyásolja. NINCS MINIMÁL DÓZIS AMI NE KÁROSÍTANÁ AZ SZERVEZETET!
A kifújt másodlagos füst tartalmazza a Po-210 75 százalékát!
A tanulmányhoz Hamer csapata 5 500 nemdohányzó és közel 2 600 dohányos adatait gyűjtötték össze. Egyikük kórelőzményében sem szerepelt mentális betegség a tanulmány kezdetén. Továbbá megmérték a nyálban található kotinin mennyiségét, amely megmutatja azt, hogy az illető mennyi dohányfüsttel érintkezik.
?
?
A nyomon követés hat éve alatt a résztvevők 14,5%-ánál alakult ki a lelki kimerültség. Azoknál, akik nem dohányoztak, de sok füstöt szívtak be mások miatt 50%kal nőtt az esélye a kimerültség kialakulásának, mint azoknál, akik nem kényszerültek passzív dohányzásra. A hatéves nyomon követési időszak során ráadásul a résztvevők 41%-a került pszichiátriára többek közt depresszió, skizofrénia, elmezavar, vagy más pszichés probléma miatt. Az erős passzív dohányosok aránya csaknem háromszoros volt azokhoz képest, akik nem lélegeztek be dohányfüstöt.
A világ 9 legszennyezettebb vidéke lista első helyén áll 1986. április 26-án robbanás történt a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. A baleset során felszabadult sugárzás százszor akkora volt, mint a Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombomba által okozott sugárzás. Csernobil azért került fel a listára, mert a robbanás helyszínének 30 kilométeres körzete a mai napig lakhatatlan. Az atomerőműben egyes becslések szerint több mint 100 tonna urán, plutónium és egyéb radioaktív anyag maradt őrizetlenül, amik egy esetleges újabb baleset következtében további károkat okozhatnak. A sugárzás több mint 5,5 millió embert érintett, és több ezer gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot a robbanást követően. A környéket és élővilágát újra vissza kellene állítani korábbi formájába, de mindez töménytelen mennyiségű pénzbe kerülne – a listát készítő szervezet szerint több száz milliárd dollárba. Ehhez képest húsz évvel a katasztrófa után is teljes kihaltság honol a területen.
Következők: A légköri és vízi kibocsátások mérése a szellőzőkéményekben, illetve a vizeket összegyűjtő tartályparkban, valamint a kifolyó csatornákban; • meteorológiai jellemzők mérése; • levegő, talaj, talajvíz és természetes növénytakaró (fű)• felszíni vizek (Duna és halastavak), esővízgyűjtő-csatornák különböző mintáinak (víz, iszap, hal) aktivitásmérése; Egyes élelmiszerminták (tej) aktivitáskoncentrációjának mérése; • környezeti gamma sugárzás dózisának, dózisteljesítményének mérése.
A paksi atomerőmű környezetbarát,működése széndioxid-mentes, nem bocsát ki füstöt, port,pernyét és üvegházhatású gázokat.
Az alkalmazott reaktor kiforrott, biztonságos típus, nemzetközi szervezetek rendszeres vizsgálatai bizonyítják hogy az erőmű műszaki állapota megfelel az igen szigorú nemzetközi és hazai követelményeknek. Rendelkezésre állása magas fokú, nem függ az időjárás viszonyoktól és a napszakoktól
Rendkívül toxikus Nagyon toxikus Közepesen toxikus Mérsékelten (kissé toxikus) A Polónium-210 a rendkívül toxikus elemek közé tartozik. A dohányzás hatására a tüdőszövetek is jelentős sugárdózist kapnak, ami napi 40 db elszívásával évi. kb.15 mSv dózist jelent
Figyelembe véve a dohányzás okozta sugárterhelés nagyságát, a Polónium-210 önmagában kifejezett tüdőszövet roncsoló hatását, hozzáadva a többi 69 rákkeltő anyag jelenlétét. Milyen mértékben károsítja a dohányos ember a környezetében élők egészségét? A ki fújt dohányfüst tartalmazza Po-210 75%-át.
El tekinthetünk-e attól a ténytől, hogy a passzív dohányzás következtében sugárterhelésnek vagyunk kitéve? A kérdés az, mekkora ez a dózis?
A szakértő elmondta: a holttestet át kellett szállítani egy olyan helyszínre, amelyet felszereltek sugárzásbiztonsági eszközökkel, ő és kollégái pedig a vizsgálat elvégzéséhez teljes sugárzásvédelmi öltözetet viseltek, különlegesen kiképzett zárt csuklyával, amely szűrőberendezéssel ellátott befúvóval biztosította számukra a levegőt.
Világszerte 6 TRILLIÓ szál cigarettát szívnak el évente! Bár a polónium talán nem az elsődleges rákkeltő anyag a cigaretta füstben. Mégis ezrek halálát okozhatja a világban abból az 5 millió emberből, akik a dohányzás miatt halnak meg évente!
2030-ra az éves
halálozás 10 millióra emelkedhet!
Amerikában végzett kutatás szerint ;”A dohányos egyén, és annak családja viseli a legnagyobb terhet, dohányos emberek fiatalon halnak meg, ezért a nyugdíjpénztárak számára pénzt takarítanak meg, és nem veszik igénybe az ezekbe a rendszerekbe befizetett tőkét.˝ Egy másik tanulmány kifejti, hogy a dohányosok egyre fiatalabbak, ezért jelentős terheket rónak az egészségügyi rendszerekre. Mi történik a passzív dohányosokkal? Elrabolt egészségüket melyik csoportba sorolnák a gazdasági szakértők?
