Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

SZILÁGYI I M R E :

Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után Ügy gondoljuk a helytörténetírásban is — mint általában mindenben — lehetőleg minél több követelmény kielégítésére kell törekedni. Néze­ tünk szerint a vele szemben támasztott igények sorában jelentős helyet foglalnak el a következők: — minél valóságosabb és teljesebb képet kell adnia az írásnak arról (a helyről, témáról, időszakról), amelyről szól; — a leírt jelenséget, folyamatot alakító, befolyásoló tényezők össze­ függéseit minél alaposabban fel kell tárnia; — és végül, de nem utolsósorban, vizsgálni szükséges fejlődésében is a dolgok alakulását. A feltárás, a közelítés sokféle módon történhet, s az eszközök egyi­ ke lehet a hivatalos statisztika is. Viszonylag sok statisztikai adat áll rendelkezésünkre már az 1944— 1951. évekre vonatkozóan is. Azóta pedig egyre nő számuk, bővül a k ö ­ rük s talán nem túlzás azt állítani, hogy bőségesen állnak rendelkezésre. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha megemlítjük, hogy ezt az országhatárain túl is így ítélik meg, s az sem, hogy a nálunk kialakított (használt) módszerek kibírják a nemzetközi összehasonlítást. Arról ter­ mészetesen szó sincs, hogy mindenre van adat, amire szükség volna. Napjainkban egyre többen használnak olyankor statisztikai adato­ kat, amikor azok jól érzékeltetik azt, amit írójuk k i akar fejezni. K o ­ rántsem lehetünk azonban elégedettek még. M i lehet a magyarázata annak, hogy az adatok használata olyankor is elmarad, amikor használatuk indokolt lenne és vannak is? Ügy gon­ doljuk a főok az, hogy sokan nem ismerik (nem is mindig ismerhetik),, hogy miről, milyen adatok állnak rendelkezésre. Ez az írás gyakorlati segítséget szeretne nyújtani azoknak, akik statisztikai adatokat akarnak használni, illetve az általunk használt módszereket kívánják alkalmazni. Ezért mindenekelőtt a hivatalos statisztikai forrásokat (a kiadványokat) akarjuk rendszerezve bemutatni. Továbbmenően a Központi Statisztikai Hivatal és annak Megyei Igazgatósága által készített szöveges közlések, elemzések Nyíregyháza városra vonatkozó részének vázlatos ismerteté­ sét is közreadjuk. Szeretnénk azzal is segíteni, hogy a Hivatal munka-

társai által készített tanulmányok megjelenésének helyét, idejét és az elemzés rövid összefoglalását is leírjuk. Az egyes kiadványfajtaknái ismertetjük majd azokat a legfontosabb elveket, tudnivalókat is, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy könnyebben és jól használhassák fel az adatokat. 1. A Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. — Rendszeres adatszolgáltatáson alapulók, amelyek az állami és szö­ vetkezeti szektor (havi, negyedéves, éves, illetve esetenkénti) jelentései­ re épülnek. — összeírásokon alapulók, amelyek elsősorban a lakosságot, a la­ kosság személyi, jövedelmi—fogyasztási adatait, az állatállományt stb. érintik, pl. népszámlálás, háztartás-statisztika, állatszámlálás stb. 2. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazga­ tóságának kiadványai, amelyek ugyanazon alapokra épülnek fel, mint az előzőekben ismertetettek. 3. A Központ, illetve a Megyei Igazgatóság munkatársai által készí­ tett tanulmányok, amelyek rendszerint a szakfolyóiratokban (Területi Statisztikában, illetve Szabolcs-Szatmári Szemlében) jelennek meg. Az előbbiek rendszerint hivatalos jellegűek, „szolgálati használatra" készülnek. Egyre nagyobb hányaduk azonban könnyen hozzáférhető, m i ­ vel könyvárusi, terjesztői forgalomba kerül. Azokhoz, amelyekben a te­ lepülésekre, így pl. a Nyíregyházára, annak lakosságára, lakásállományá­ ra stb. vonatkozó részletes adatok találhatók, közel három évtizede meg­ rendelés alapján, pénzért hozzá lehet bárkinek jutnia (népszámlálások, évkönyvek stb.). A kiadványok (a központi és a megyei is) lehetnek: — adatközlések, adattárak; — évkönyvek (ezek szinte kizárólag csak adatokat tartalmaznak); — közlések, amelyek röviden, tömören szavakkal is jellemzik azt, amiről szólnak; — negyedéves jelentések sok adattal és elemzéssel; — elemzések (témajelentések), amelyek egy-egy témát hosszabb időszakon s többféle összefüggésben vizsgálnak; — 1957-ben, illetve azóta az M S Z M P kongresszusához, illetve a me­ gyei pártértekezlethez kapcsolódóan széles körben 800—3000 példányban kiadványok jelennek meg. A következőkben ismertetjük az egyes statisztikai adatforrásokat: 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. 11 Gyáripari címtár, 1946. 12 Népszámlálások adatai 1949, 1960, 1970, 1980. 13 Területi idősorok, 1969.

14 Területi Statisztikai Évkönyv, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981. 15 Budapest és a jelentős vidéki városok napi munkaerővonzási körzete (1981). 2. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgató­ ságának kiadványai: 21 Közlések, elemzések. 211 Nyíregyháza város helyzete 1954-ben (1955). 212 A Móricz Zsigmond Színház hároméves működése (1963). 213 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája a számok tükrében (1963). 214 Nyíregyháza város vízellátásának néhány kérdése (1963). 215 A lakásépítés, lakásgazdálkodás Nyíregyháza városban (1965). 216 A város burgonya- és zöldségellátásának alakulása (1965). 217 Nyíregyháza tömegközlekedése (1974). 218 Nyíregyháza belső tagozódásának vizsgálata (1976). 22 Helyzetkép a megye városairól, 1975, 1976, 1978, 1980. 23 Évkönyvek. 231 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb adatai, 1952—1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963. 1964. évekről. 232 Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980. évekről. 24 M S Z M P kongresszusaira, megyei pártértekezletekre készült k i ­ adványok. 241 Számvetés az M S Z M P kongresszusa előtt. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1959. év (119 p.) A Nyíregyházára vonatkozó adatok főleg a 95—119 p-n. 242 A megye társadalmi—gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igaz­ gatósága, Nyíregyháza, 1970. év (94 p.) 243 Szabolcs-Szatmár megye Két Kongresszus között (X—XI.) Köz­ ponti Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyír­ egyháza, 1975. év (43 p.) 244 Szabolcs-Szatmár megye Két Kongresszus között (XI—XII.) Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1980. év (55 p.) 3. A Megyei Igazgatóság munkatársai által készített tanulmányok. 31 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája. SzabolcsSzatmári Szemle, 1962. év 2. szám (14 p.) = Szilágyi Imre.

32 Nyíregyháza fejlődéséről. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974. kilen­ cedik évfolyam, 3. szám (3—13 p.) = Szilágyi Imre. 33 Nyíregyháza előbbre lép. Nyíregyházi Kiskönyvtár, 12. szám, 1977. év. Készítették a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának munkatársai. (104 p.) A kötet bemutatja a v á ­ ros általános rendezési tervének vázlatát. Időrendben közli a város fontosabb adatait, eseményeit. A z elemző rész röviden bemutatja a város fejlődését amióta írásos emlékek vannak Nyíregyházáról. Leginkább azonban az utóbbi évtizedek jelenségeivel, folyamataival népgazdasági ágankén,t és az életkörülmények fontosabb tényezőivel foglalkozik. A z utolsó vizsgált év 1975. A város fejlődését nem csak önmagához, hanem a hasonló népességnagyságú, és a megyeszékhely településekhez is v i ­ szonyítja. 34 Társadalmi és gazdasági változások megyénkben, az 1980. évi népszámlálási adatok tükrében. Szabolcs-Szatmári Szemle 1981. X V I . év­ folyam 1. szám (1—17 p.) = Szilágyi Imre. 35 Megyénk kulturális arculatának néhány vonása. Szabolcs-Szat­ mári Szemle 1981. X V I . évfolyam 1. szám (18—35 p.) = Dr. Hajnal Béla. Mindkettő sok nyíregyházi adattal. A jelentősebb statisztikai kiadványok (jelentések, évkönyvek) tar­ talma és szerkezete az évtizedek során sokat változott. Ugyanis szerkesz­ tőiket az a törekvés hatotta át, hogy a mindenkori gazdasági—társadalmi célkitűzéseknek, illetve az irányítási módszereknek megfelelőek legye­ nek. Ily módon kívánták segíteni a vezetést a gazdasági—társadalmi cé­ lok megtervezésében, és azok ellenőrzésében. Ebből következik, hogy más a szerkezetük, a mondanivalójuk azoknak, amelyek a tervutasításos időszakban, más azoké, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezeté­ sének idején, és ismét más azoké, amelyek a fejlődés intenzív szakaszá­ ban készültek. A jobb gazdasági tevékenység mindinkább lehetővé tette a lakosság életkörülményeinek folyamatos javítását. Lényegesen több adatot tartalmaznak az ellátásról, a településekről stb. az utóbbi tíz­ tizenöt év kiadványai. A z évkönyvek összefoglaló, fontosabb adatai általában négy év ada­ tát tartalmazzák. Előfordul viszonylag nem is ritkán, hogy ugyanazon évre vonatkozóan ugyanarról a jelenségről egy korábban és egy későb­ ben kiadott évkönyv adata eltér. Ennek oka csaknem kizárólag szerve­ zeti változás (pl. egyesülés, szétválás stb.). A kiadványok használatánál feltétlenül figyelembe kell venni a módszertani és egyéb megjegyzése­ ket, amelyek számos. tévedéstől megóvhatják a felhasználót.

Ügy vélem széles körű, sokoldalú használatuk lehetővé teszi a való­ ság minél hivebb és teljesebb leírását. M i v e l a gazdaság, a társadalom, a szociális és kulturális élet nagy hányadát felölelik, jól érzékeltethetők az összefüggések is. Rendszeres megjelenésük, adataik egymásra épülé­ se, a fogalmak — lehetséges határokig történő azonossága — a folyama­ tosság, a fejlődés mérését legtöbb területre vonatkozóan lehetővé teszi. Meggyőződésünk, hogy a történetírók tevékenységét a statisztikai források és módszerek ismerete hasznosan, eredményesen segítheti. A z ismertetett kiadványok nagyon kevés kivételtől eltekintve a Levéltárban, a Központi Statisztikai Hivatalban és a Megyei Könyvtár­ ban, illetve a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságán te­ kinthetők meg. *

*

*

1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. 11 Gyáripari címtár, 1946. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1948. év (292 p.) Meghatározza, hogy a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából az egyes ipari alcsoportokba milyen ismérvek alapján állapították meg az ipari üzemek gyárjellegét. Ipari alcsoportok: I. Vas- és fémipar; II. Gépgyártás; III. Közhasznú villamosenergia-termelés és -elosztás; I V . Kő-, föld-, agyag-, aszbesztés üvegipar; V . Faipar; V I . Csont- és műanyagipar; VII. Bőripar; VIII. Gumiipar; I X . Sörte-, szőr- és tollipar; X . Fonó- és szövőipar; X I . R u ­ házati ipar; X I I . Papíripar; XIII. Élelmezési ipar; X I V . Vegyészeti ipar; X V . Sokszorosító- és műipar. Ennek megfelelően betűrend szerint közli az odatartozó állami (pl. MÁV Fűtőház Főnökség), szövetkezeti (pl. Nyíregyházi Famunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete) és magán vállalatok (pl. Irsai és Társa Vasöntöde és Gépműhely) stb. legfontosabb adatait. így a mun­ kavállalók, a munkahelyek számát, az erőgépek, a villamos motorok l ó ­ erejét és a tevékenységeket. (24, 47, 49, 65, 76, 108, 153, 175 p.) 12 Népszámlálások adatai. 121 1949. évi népszámlálás 3. Részletes mezőgazdasági eredmények. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (539 p.) A részletes mezőgazdasági (országos) adatok (szöveges) ismertetése ( I X — X V I I . p.) A) Országos eredmények. Táblázatok (3—12 p.) B) Törvényhatósági eredmények. (Az 1950. január 1. utáni közigaz­ gatási beosztás szerint.) 1. Megyei főeredmények (14—27 p.)

2. Megyei részletes eredmények (33—168 p.) Tájegységenként (Du­ nántúl, Alföld, Észak) és megyénként. 3. Törvényhatósági jogú városok részletes eredményei (171—212 p.) C) Járások (megyei városok) főeredményei. (Az 1950. május 20-a előtti járási beosztás szerint. Ebben a fejezetben találhatók Nyíregyháza megyei város adatai a járási sorok után. 1. Gazdasággal rendelkezők, birtoknagyság szerint, őstermelők és nem őstermelők (222—223 p.) 2. Szántófölddel, valamint szőlővel, kerttel, gyümölcsössel rendelke­ zők száma, szántóterület-nagyság szerinti megoszlással (százalékosan is) (234—235 p.) 3. Ház- és földtulajdonnal rendelkezők megoszlása az ingatlan jel­ lege, a földtulajdon nagysága szerint (mindkettő százalékosan is) (246 —247 p.) 4. Haszonbérlettel rendelkezők száma a haszonbérelt föld nagysága szerint (százalékosan is) (258—259 p.) 5. Részesbérlettel rendelkezők száma a részesbérlet-nagyság kate­ góriája szerint (százalékosan is) (270—271 p.) 6. A z 1945. évi földreform során foldjuttatásban részesültek száma a juttatott földterület nagysága szerint (százalékosan is). Továbbá aszerint, hogy a földhöz juttatott rendelkezett-e^ vagy sem gazdasággal, ősterme­ lő volt-e? A foldj uttatásban részesült őstermelők családnagysága (282— 283 p.) 7. A felszabadulás u t á n a földreform során és az egyéb jogcímeken földhöz jutottak számának megoszlása a juttatás jellege szerint (százalé­ kosan is) (290 p.) 8. Állattartók, valamint traktor- és cséplőgép tulajdonosok száma a tartott főállatfaj, valamint, hogy h á n y n a k van traktora, cséplőgépe (296 p.) D) Községi eredmények. A z 1950. május 20-a előtti járási beosztás szerint. 1. Gazdasággal rendelkezők, gazdaságnagyság-csoportok szerint. Gazdaság nélküliek (Nyírszőlős, Oros) (398 p.) — 1949. évi népszámlálás 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (455 p.) Bevezetés. Fogalmak (VII—VIII. p.) Városok és városias jellegű községek jegyzéke (VIII—IX. p.) í. Országos eredmények. Az 1950. január 1. utáni államigazgatási beosztásnak megfelelően. A) Lakóházak (3—8 p.) B) Nem lakóház jellegű épületek (10—14 p.)

C) Lakások (16—31 p.) II. Megyei főeredmények. A z előző csoportosítás szerint. (35—65 p.) III. Városok és városias jellegű községek főeredményei. 1. Főbb épület- és lakóházadatök. Nyíregyháza (68—69 p.) 2. Főbb lakásadatok (74—75 p.) 3. Magánlakások, a lakással rendelkező személy használati jogcíme (80—81 p.) IV. Városok, város és városias jellegű községcsoportok részletes eredményei. 1. Magánlakások a lakóhelyiségek száma, valamint a felszereltség és padozat szerint, lakásnagyság-csoportonként. Nyíregyháza (100—101 P) 2. Magánlakások a jelenlévők száma, valamint a lakással rendelkező személy használati jogcíme szerint lakásnagyság-csoportonként. Nyír­ egyháza (120—121 p.) 5, Városok magánlakásainak főbb adatai a lakás tulajdonosának, bérlőjének stb. társadalmi rétegződése szerint. Nyíregyháza (175 p.) V . Községi eredmények. 1. Épületek és lakóházak főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (280—281 p.) Nyíregyháza (282—283 p.) 2. Lakások főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (414—415 p.) Nyíregyháza (416—417 p.) — 1949. évi népszámlálás 8. A foglalkozási statisztika részletes ered­ ményei. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (485 p.) Bevezetés, módszertan (III—IV. p.) A vármegyék, illetve megyék 1950. január 1. előtti és utáni állam­ igazgatási beosztása és főbb adatai (VI—VII. p.) A) Országos eredmények (2—11 p.) B) Megyei részletes eredmények (154—163 p.) C) Községi (városi) eredmények. A népesség foglalkozási főcsoport és foglalkozási viszony szerint. Kereső, eltartott. A mezőgazdaságban, az iparban és bányászatban, a kereskedelemben, a bank és biztosításban, a közlekedésben, a közszolgálatban foglalkoztatott keresők, segítő család­ tagjaik, illetve eltartottjaik száma. Oros, Nyírszőlős (402—405 p.) Nyír­ egyháza (406—409 p.) — 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (336 p.) Bevezetés, módszertan (7*—11* p.) I. rész. A , B) A z 1949. évi népszámlálás adatainak elemzése (13*—45* p.) C) Grafikonok (49*—71* p.)

II. rész. Táblázatok. A) Országos eredmények (3—14 p.) B) 1. Megyei főeredmények (17—34 p.) 2. Megyei részletes eredmények. C) Községi (városi) eredmények. 1. Terület, népesség, szaporodás (fogyás) népsűrűség, bel- és k ü l ­ területi népesség száma és aránya. Nyírszőlős, Oros (127 p.) N y í r e g y h á ­ za (128 p.) 2. A népesség nemek, korcsoportok és iskolai végzettség szerint. Nyírszőlős, Oros (240—241 p.) Nyírgeyháza (242—243 p.) — 1949. évi népszámlálás 11. A külterületi lakott helyek főbb ada­ tai. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1951. (115 p.) Bevezetés. Fogalmak, módszertan (5—6 p.) I. A külterületi lakott helyek főbb adatainak ismertetése (9—25 p.) II. Táblázatok. A) Országos összefoglaló és megyei adatok (29—46 p.) B) A főbb külterületi adatok járások ée városok szerint. I. A népesség kor, nem, iskolai végzettség és foglalkozási adatai. II. Foglalkozási és lakóház adatok. Nyíregyháza I. (60—61 p.) Nyír­ egyháza II. (62—63 p.) C) Külterületi lakott helyek főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (103 p.} Nyíregyháza (104 p.) •• 122 1960. évi népszámlálás 3. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1962. (302 p. és 9 p. grafikon). I. A főbb adatok szöveges értékelése, amelyben Nyíregyházát sok esetben kiemelik (9—18 p.) II. összefoglaló adatok. Sok nyíregyházi adattal, amelyek egy része ismerteti valamennyi népszámlálás adatait (1869-től). A számok na­ gyobbik hányada azonban csak 1949-re és 1960-ra vonatkozik. (20— 35 p.) III. Részletes adatok. A települések adatait járásonként közli, utá­ nuk találhatók a Nyíregyházára vonatkozóak. — Demográfiai adatok a 42, 47, 56—57, 62, 67, 76—77, 84—85, 9a —91 és a 104 p-n találhatók. — Foglalkozási adatok a 113, 122—123, 132—133, 142—153-as p-n találhatók. — Családra, háztartásra vonatkozóak a 218, 223 és a 232—233 p-n. IV. 1. A külterületi népesség adatai (282—283 p.) IV. A fogalmak magyarázata (287—301 p.)

V . Grafikonok (I—IX.), közülük az I., II., VI., VII. olyan, amely a város arányát (helyét) is szemlélteti. — 1960. évi népszámlálás 4. Lakásadatok I. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1961. (119 p.) A 40. p-n találhatók a Nyíregyháza lakásállományának, szobáinak számára és a lakások építési idő szerinti megoszlására vonatkozó ada­ tok. (Ugyanezek a 91. oldalon is megtalálhatók.) 123 1970. évi népszámlálás 17. Szabolcs-Szatmár megye adatai. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1972. (563 p.), valamint a fogal­ mak magyarázata stb. ( X L V p.) 1. Összefoglaló adatok. Demográfiai, foglalkozási, háztartás—családi, lakás—épület adatok. Többségük 1930-tól mutatja be a különböző folyamatokat. A táblázatok egy része Nyíregyházára vonatkozó adatokat is közöl (7-—47 p.) 2. Megyei adatok. Demográfiai, foglalkozási, háztartás—családi, lakás—épületre vonat­ kozó részletes adatok (50—266 p.) 3. Városok adatai. Demográfiára, foglalkozásra, háztartásokra, családokra, lakásokra és épületekre vonatkozó adatok. Nyíregyházára vonatkozóak 340—362 p. 4. Községek adatai. A z előzőekben ismertetett csoportosításban. Nyírszőlős, Oros, Nyír­ egyháza itt is szerepel. Népességszám 1870—1970, népszaporodás (368—371 p.) Terület, népesség, k ü l - és belterületi népesség (374—375 p.) Jelenlévő, állandó és lakónépesség nemek szerint 1970-ben (378— 379 p.) A népesség korcsoportonkénti megoszlása, nemek aránya (384— 386 p.), nemek szerint (390—391 p. és 394—395 p.) A 16 évesnél fiatalabbak kor év szerint (400—403 p.) A 15 éves és idősebb férfiak családi állapota (százalékosan is) (406 —407 p.), nők (410—411 p.) Adatok állnak rendelkezésre m é g a következőkről: — A 15 éves és idősebb házas nők élveszületett gyermekek száma szerint (414—415 p.) — A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségéről (418—419 p.) — A népesség iskolai végzettségéről nemek szerint (422, 423, 426, 427, 432—435 p.)

— A népesség gazdasági aktivitásáról együtt és nemek szerint (438, 439, 442, 443 p.) — A z aktív keresők és eltartottjaik népgazdasági ág szerint, továb­ bá az inaktív keresők és eltartottjaikról. A z aktív és inaktív keresők szá­ ma és aránya népgazdasági áganként, nemenként (448—451, 456—459, 462—463, 466—467 p.) — A mezőgazdasági aktív keresők és eltartottjaik alágazat és fog­ lalkozási viszony szerint (472—475, 480—483 p.) — A nem mezőgazdasági aktív keresők és eltartottjaik népgazdasági ág és foglalkozási minőség szerint (488—491, 496—499 p.) — A mezőgazdasági m u n k á t végzett népesség gazdasági aktivitás és munkanapok szerint (502, 503, 506, 507 p.) — A háztartások és összetételük, tagjaik száma, aktív keresőik szá­ ma, a háztartásfő társadalmi—foglalkozási csoportja szerint (510, 511, 514, 515, 518, 519, 522, 523 p.) — A családok összetétele a családtagok száma szerint, a 15 évnél fiatalabb gyermekkel élő családok összetétele (526, 527, 530, 531 p.) — A lakások rendeltetése, nagysága és helyiségei, tulajdon jellege és használati jogcíme, építési éve, felszereltsége (536—539, 542, 543, 546, 547, 552—555 p.) — A lakóépületek tulajdon, szint, lakásszám, falazat, alapozás, v i l ­ lany-, víz-, gázfelszereltsége, szennyvíz elvezetése (560—563 p.) — 1970. évi népszámlálás 30. Az aktív keresők munkahelye és la­ kóhelye, a napi ingázók adatai. — Központi Statisztikai Hivatal, Buda­ pest 1977. (37 p.) A z elemzés szerint Nyíregyháza az úgynevezett „nagy bejárási többletű és nagy eljáró" (ezer fő feletti) városok közé tartozott. Hozzá ha­ sonlóan e kategóriába tartozott például Kecskemét, Székesfehérvár, Szolnok stb. 11,4 ezerrel többen ingáztak be a városba, mint el. Ez a helyben dolgozók 24,4 százaléka. Nyíregyházán dolgozott 46,6 ezer aktív kereső, számuk közel egyharmadával (32,2 százalékkal) több mint a hely­ ben lakó aktív keresőké. s A lakónépesség száma 1970-ben 73 ezer fő volt, az úgynevezett „nappali népesség" viszont 84,4 ezer fő, ami 14,9 százalékkal több a l a ­ kónépességnél. 124 1980. évi népszámlálás 15. Szabolcs-Szatmár megye adatai. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1981. (824 p.) Bevezető. I. Táblázatok.

1. összefoglaló adatok (6—55 p.) Hosszabb időszak, általában 1930— 1949—1980. — Demográfia. Népességszám, népszaporodás területi megoszlása. Nemek, kor és terület szerinti megoszlás. Családi állapot. A házas nők megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint. Iskolai végzettség, anyanyelv, nemzetiségi megoszlás. — Foglalkozás. Gazdasági aktivitás, nemek és területi megoszlás szerint. Aktív keresők korcsoportjai, népgazdasági áganként, foglalkozási viszony, állománycsoport, beosztás szerint, iskolai végzettség. — Háztartás—család. Összetétel, tagok száma, társadalmi foglalko­ zási csoport, osztály—rétegtagozódás, átlagos nagyság, kereső—eltartott arány. — Lakás, lakóház. Lakott lakások, lakóik száma, a használat jogcí­ me, lakás nagysága, felszereltsége, komfortossága, magassága, falazata. 2. Megyei adatok (58—328 p.) A z előző csoportosításban, de lénye­ gesen részletesebben, ugyanakkor csak az 1980. évre vonatkozóan. 3. Városok adatai. Nyíregyháza (474—508 p.) — Demográfia. A népesség korcsoport és nemek szerint. A 15 éves és idősebbek családi állapot, korcsoport és nemek, a házas nők élveszüle­ tett gyermekei szerint, a nők termékenysége. A 7 éves és idősebb népes­ ség legmagasabb iskolai végzettsége, korcsoport és nemek szerint. A be­ fejezett iskolai végzettségűek legmagasabb végzettségének jellege, szint­ je, korcsoport és nemek szerint. — Foglalkozás. Gazdasági aktivitás korcsoport és nemek szerint. A népesség népgazdasági ág, gazdasági aktivitás és nemek szerint. A z - a k ­ tív keresők népgazdasági ág, foglalkozási viszony, a tevékenység jellege és állománycsoport, korcsoport szerint. A z aktív keresők népgazdasági ág, a tevékenység jellege és legmagasabb iskolai végzettsége szerint. Foglalkozási főcsoportok, kiemelt egyéni foglalkozás, nemek, állomány­ csoport és beosztás szerint. A népesség osztály- és rétegtagozódása a gaz­ dasági aktivitás és nemek szerint. — Háztartás—család összetétel, tagok, aktív keresők száma, osztály —rétegtagozódása. Család összetétel. 15 évnél fiatalabb gyermekek, ak­ t í v keresők száma, osztály—rétegtagozódás szerint. — Lakás—épület. Lakott lakások lakásnagyság, tulajdon jellege és felszereltsége. Komfortosság foka és az építés ideje. A z épület lakásszá­ ma, a lakások szoba- és lakóinak száma, a háztartások összetétele. L a ­ kott lakások és lakóik száma az építési év és lakásnagyság szerint, fa­ lazat, fűtési mód. A lakott lakások a lakók korösszetétele és lakásnagyság szerint, a lakók kor és háztartás összetétele szerint. Társ-, a l - és ágybérlet. A l a -

kott lakások a háztartás osztály- és rétegtagozódása, lakásnagyság és használati jogcím szerint, alapterület és lakásnagyságcsoport. Lakók a lakásalapterület és lakásnagyság csoportja szerint. Épületek rendeltetése, lakásegységeik száma. A lakóházak magassága, lakás- és lakószáma, épí­ tési éve és falazata. 4. Községek adatai (546—769 p). A táblázatok élén találhatók a v á ­ rosok (Nyíregyháza) adatai. — Demográfia. Népesség (jelenlévők) 1870—1970. Állandó- és lakó­ népesség 1960, 1970, 1980, tényleges szaporodás, illetve fogyás (546, 547 p.) Népszaporodás 1970—1979. évekre (554 p.) B e l - és külterületi n é ­ pesség, lakott hely (558 p.) Terület, népsűrűség (562 p.) Állandó- és l a ­ kónépesség nemek szerint (566 p.) A népesség korcsoportonként (570,. 571 p.): férfiak (578, 579 p.), nők (586, 587 p.) A 18 évnél fiatalabb n é ­ pesség korév szerint (594, 595 p.) A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint (602 p.) 15 éves és idősebb házas nők az élve­ született gyermekek száma szerint (606 p.) Propogativ korú házas n ő k az élveszületett gyermekek száma szerint (610 p.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerint (614 p.): férfi (618 p.), n ő (622 p.) A népesség iskolai végzettség és nemek szerint (626, 627 p.) — Foglalkozás. Gazdasági aktivitás nemek szerint (634, 635 p.) N é ­ pesség aktív és inaktív keresők, népgazdasági áganként (642, 643 p.) A k ­ tív kereső férfiak és nők népgazdasági áganként (650, 651 p.) A n é p e s ­ ség népgazdasági ág, a tevékenység jellege és állománycsoport szerint (658—663 p.) A z aktív keresők népgazdasági ág, a tevékenység jellege és állománycsoport szerint (684—687 p.) — Háztartás, család. A háztartások, háztartás-összetétel szerint (706, 707 p.) Háztartások, a háztartástagok és az aktív keresők száma szerint (714, 715 p.) A háztartások osztály- és rétegtagozódása (722, 723 p.) A családok, a családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint (730, 731 p.) — Lakás, lakóház. A lakások rendeltetése, nagysága és helyiségei (738, 739 p.) A lakások tulajdon jelleg és használati jogcím szerint (746 p.) A lakások építési év szerint (750 p.) A lakások felszereltsége (754, 755 p.) A lakott lakások alapterülete (762 p.) A lakóházak főbb adatai (766 p.) III. Fogalmak magyarázata (3*—40* p.) Tartalom (41*—49* p.) — 1980. évi népszámlálás 15. a. Szabolcs-Szatmár megye számláló körzetei és külterületi adatai. — Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1981. (213 p.)

Nyíregyháza népességére, háztartásaira, családjaira, lakásaira, lakó­ épületeire vonatkozó adatokat 37 város rendezési körzetre, illetve a kül­ területekre bontva közli a 32—52 p-n. *

*

*

A népszámlálási adatok használatával kapcsolatban szeretnénk n é ­ hány dologra felhívni a figyelmet, ugyanis azok figyelembe nem vétele esetén teljesen helytelen következtetést is le lehet vonni. Ez Nyíregyhá­ zára vonatkozóan egyértelműen fennáll. Miről is van szó? Arról, hogy az egyes települések területét, a bennük élők, lakók stb. adatait a nép­ számlálás időpontjában érvényes közigazgatási területre vonatkoztatjuk. Közismert, hogy különböző okok miatt viszonylag igen gyakori az egyes települések, járások és megyék közigazgatási területének módosítása. Nyíregyháza esetében ez 1949 után a következőket jelentette: — 1952. január 1-én létrehozták Nyírteleket az alábbi külterületek elcsatolása révén: Felsősóskút, Alsósóskút, Királytelek-szőlő, Királytelek­ puszta, Gyulatanya, Jakusbokor, Szekeresbokor, Dankóbokor, Pallagpuszta, Varjúlapos, Belegrád, Görögszállás és Ferenctanya. Területe: 12 164 katasztrális hold. Lakossága: 6109 fő. — Ugyancsak 1952. január 1-én jött létre Nagycserkesz a Púpos­ halom, a Horvát, a Ferenc, a Halmos, a Markó, a Verbőczy, a Cigány, a Vadas, a Nádasi, a Baji, a Zöld, a Belfi, a Sipos, a Bánfi, a Bundás, a Lakatos, a Tamás és a Magyar bokrok elcsatolása révén. Területe: 7059 katasztrális hold, 1332 négyszögöl. Lakossága: 2970 fő. — 1952. július 30-án Kálmánházához csatolták át: Alsósima, Nagy­ lapos és Messzelátó külterületeket. Területe: 2760 katasztrális hold, 923 négyszögöl. Lakossága: 655 fő. Mindezek tehát csökkentették a város területét, lakosságának, l a ­ kosainak stb. számát. Történtek azonban a városhoz is csatolások, amelyek viszont n ö v e lőleg hatottak: — 1952. november 25-én Nyíregyházához csatolták: Sóstóhegyet és Rókahegyet, Nyírpazonytól 1952 katasztrális holdat és 1181 négyszög­ ölet és Kótajtól 900 katasztrális holdat és 335 négyszögölet. Így a te­ rületnövekedés: 2852 katasztrális hold. A lakosság számának növekedése: 1741 fő. — 1953. január 1-én a városhoz csatolták Borbányát. Területe: kb. 1300 katasztrális hold. Lakossága: 2056 fő. (A valóságban a felszabadulással egyidőben egyesült Nyíregyházá­ val, csak a hivatalos eljárás történt meg ekkor.)

Hosszabb ideig nem volt m á s újabb húsz évvel később történt:

közigazgatási területmódosítás.

Az

— 1973. április 15-én Nyíregyházához csatolták Nyírszőlőst. Terü­ lete: 933 hektár. Lakossága: 2200 fő. — 1977. április 1-én Orostól a városhoz csatolták az Ilona, Igrice, Kőlapos és Világos tanyákat. Területe: 673 hektár, 6001 négyzetméter. Lakossága: 581 fő. Továbbá Nagykállótól a következő külterületi helye­ ket: Butyka, Butykasor, Butyka-telep, Császárszállás, Vadas tanya, László tanya, Alispán tanya, Űjsor tanya, Nyíri tanya. Területe: 4003 hektár, 9671 négyzetméter. Lakossága: 1341 fő. Valamint Nyírpazonytól a városhoz csatoltak 119 hektár, 6901 négyzetmétert. — 1978. január 1-én Kótajtól az Új-szőlői területet. Területe: 2 hektár, 3465 négyzetméter. Lakossága: 10 fő. — 1978. december 31-én Nyíregyházához csatolták Orost. Területe: 5293 hektár. Lakossága: 5127 fő. Az el- és idecsatolások eredményeként tulajdonképpen a város te­ rülete alig nőtt 1949. január l-hez viszonyítva (akkor 27 060 hektár volt, 1980. január 1-én 27 470 hektár), a népesség száma azonban több mint kétezerkétszázzal nőtt. A felhasználás, az összehasonlíthatóság könnyítése érdekében a H i ­ vatal az 1980. január 1-én érvényes közigazgatási területet vette alapul, s a korábbi felvételek adataihoz hozzáadta, illetve levonta az át-, illetve elcsatolt területek adtait. így az adatok azonos közigazgatási területre vonatkoznak. A másik, amit feltétlenül figyelembe kell venni: A z 1949-es és a korábbi népszámlálások jelenlévő népességet állapítottak meg. 1970-től ennek a fogalomnak megszűnt a használata, áttértünk az állandó és lakónépességre. Ezzel finomítani sikerült az adatokat, hiszen a „jelenlé­ vők" egy nem ismert, valószínűleg kis hányada se nem ott lakott, se nem ott dolgozott, ahol a népszámláláskor összeírták. A két új fogalom közül az egyik az állandó jellegű lakáshoz, a másik az ideigleneshez k ö ­ tődik (amely településen az illető dolgozik, tanul), ahonnan időközönként tér haza az állandó lakására. 13 Területi idősorok. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Sta­ tisztikai Főosztálya, Budapest, 1969. év (457 p.) A megyék és a főváros adatai (3—230 p.) A városok adatai (233—457 p.) Az adatokat 1960—1967. évekre vonatkozóan adja meg az 1967. de­ cember 31-i államigazgatási beosztás szerint, a következő csoportosítás­ ban: a megyeszékhely, főváros, Dunántúl, Alföld, Észak, a többi város.

A z egyes fejezeteken belül a következő adatokat lehet megtalálni: — Népesség, népmozgalom: Népességszám, élveszületések, az ezer l a ­ kosra jutó élveszületések száma, a halálozások és az ezer lakosra jutó halálozások száma. A természetes szaporodás (fogyás) ugyanez ezer l a ­ kosra vetítve. A z állandó és ideiglenes odavándorlás és belföldi elvándor­ lás, vándorlási különbözet. (234—255 p.) — Ipar: Szocialista ipar (1963—1967): Foglalkoztatottak száma, ipa­ ri főcsoportonként is. A z ipartelepek száma. A z állóeszközök bruttó ér­ téke, a hajtóerő nagysága, a villamosenergia-felhasználás. (256—268 p.) Helyi ipar: A foglalkoztatottak, az ipartelepek száma. A z állóeszközök bruttó értéke, a hajtóerő nagysága, a villamosenergia-felhasználás. (270 —278 p.) — Kereskedelem, idegenforgalom: A boltok, a vendéglátóhelyek száma 1962-től (szállodákkal együtt). A kiskereskedelem összes eladási forgalma, az egy lakosra jutó forgalom, a bolti élelmiszerek, a vendég­ látás, a ruházati cikkek, a vegyes iparcikkek egy lakosra jutó forgalma. A piaci felhozatal értéke összesen és egy lakosra. A szállodák és egyéb •szálláshelyek vendégeinek száma, az eltöltött vendégnapok száma. A szállodák összes és külföldi vendégeinek száma. (282—306 p.) — Helyi közlekedés: A helyi autóbuszhálózat hossza, a szállított utasok száma, a forgalmat lebonyolító autóbuszok átlagos száma. (311 —317 p.) — Lakásállomány, lakásépítés: A lakásállomány alakulása számsze­ rint és százalékosan. A z épített lakások száma, felszereltsége. A z épített lakásokból az állami és szövetkezeti erőforrásból épült aránya. A z ezer lakosra jutó épített lakások száma. A megszűnt lakások száma (320— 332 p.) — Közműellátás: A háztartások villamosenergia-fogyasztása, fo­ gyasztók száma, egy fogyasztóra jutó havi villamosenergia-fogyasztás (kWó) és változása (százalék). Közvilágítási hálózat hossza, lámpahelyek száma. A gázcsőhálózat hossza, fogyasztók száma, háztartások részére ér­ tékesített vezetékes gáz. A háztartási propán-butángáz fogyasztók szá­ ma, fogyasztása. A gázfogyasztók száma összesen, számuk változása (százalék). A vízvezeték-hálózat hossza, a háztartások vízfogyasztása, a vízhálózatba kapcsolt lakások száma. A csatornahálózat hossza, a be­ kapcsolt lakások száma. A fürdők befogadó képessége, évi személyfor­ galma. A belterületi utak, utcák, terek területe. A z összes parkterület, zöldterület, a virággal beültetett aránya (336—380 p.) — Egészségügy: A körzeti orvosi ellátottság, az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak száma. A z állan­ dó bölcsődei férőhelyek száma (384—392 p.)

— Oktatás: A z óvodák, a férőhelyek, az óvónők száma, a gyermek­ létszám. A z általános iskolák osztálytermeinek, tanerőinek, tanulóinak száma. A dolgozók általános iskolai tanulmányainak száma. A középis­ kolák tantermeinek, tanerőinek, nappali tanulóinak, esti és levelező ta­ nulóinak száma. Felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (396—424 p.) — Népművelés: A mozik férőhelyeinek, látogatóinak száma, az egy lakosra jutó mozilátogatások száma. Színházlátogatás. Könyvtárak könyvállománya, beiratkozott olvasók, kölcsönzött kötetek száma, az ezer lakosra jutó könyvállomány, egy olvasóra jutó kölcsönzött kötet. A múzeumlátogatók, az ezer lakosra jutó múzeumlátogatások száma. A rádió-előfizetők, a televízió-előfizetők száma, az ezer lakosra jutó te­ levízió-előfizetők száma (428—456 p.) 141 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1973. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1973. év (401 p.) eb­ ből ábra (369—399 p.) A könyv felépítése a következő: I. Általános adatok (15—26 p.) II. Tervezési—gazdasági körzetek adatai (31—52 p.) III. Területi demográfia (57—70 p.) IV. A termelőerők és az anyagi termelés területi elhelyezkedése (75—152 p.) • " V . A lakosság életkörülményei (156—284 p.) VI. Településhálózat (291—342 p.) VII. Tanácsi fejlesztési alap, költségvetés (348—353 p.) VIII. Idegenforgalom (357—366 p.) IX. Ábrák (369—400 p.) Nyíregyházára vonatkozóan a következő — főleg 1972. évi — ada­ tokat tartalmazza. Lakónépesség 1960, 1970, 1973. évekre (58 p.), termé­ szetes népmozgalom 1972. évre (62 p. ) Lakóhely változtatások és azok k ü ­ lönbözete (68, 70 p.) A szocialista ipar fontosabb adatai 1972. évre (84, 85 p.) Boltok száma 1972-ben (182 p.) A z egy lakosra jutó kiskereskedel­ m i forgalom (194 p.) Magánkiskereskedők és vendéglátók száma, bolt­ jaik jellege (202 p.) A z épített lakások nagysága (212 p.), felszereltsége (214 p.) A villamosenergia-fogyasztás, közvilágítás (222 p.), a vezetékes és propán-butángáz fogyasztás és ellátás (224 p.) A vezetékes vízellátás, vízhálózat (226 p.), csatornahálózat (228 p.) A távfűtés, a melegvíz­ szolgáltatás, a köztisztaság (230 p.) A körzeti orvosi ellátás (244 p.), a szakrendelés (246 p.), a fekvőbeteg-ellátás (248 p.) A z óvodai ellátás (252 p.), az általános iskolák fontosabb adatai (254 p.) A középiskolák, szakmunkásképzés fontosabb adatai (258, 262 p.) Felsőfokú tanintézetek 1

hallgatói (271 p.) A színház, a mozik, a rádió, a televízió, a múzeum, könyvtárak adatai (272, 276, 280, 282 p.) A grafikonok között 4-ben szerepel Nyíregyháza. 142 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1974. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1974. év (384 p., eb­ ből ábra 32 p.) A felépítése azonos az 1973. éviével. A boltoknál az alapterületet és a vendéglátóhelyeket jellegük szerint is bemutatja. A többi adatkör megegyezik az előző évben közöltekkel. A város adatait megtalálhatjuk még a 162—180 p., a 190—194 p., a 202—210 p., a 224—228 p., a 232, 234, 238, 242, 252—256, 260, 264 p-n. Ezenkívül a V I . Településhálózat fejezetben (270—280 p. páros szá­ m ú p-in), a megyék településeinek szerepkör szerinti megoszlásában (felsőfokú központ, megyeszékhely), továbbá a 290, 291, 304, 305 p-n. 143 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1975. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1975. év (389 p., eb­ ből ábra 32 p.) A felépítése — lényegében — azonos az előző éviekével. Részleteseb­ ben vizsgálja a kereskedelem és a vendéglátás helyzetét, forgalmát (166—184 p.) Bemutatja a lakásállomány alakulását, bővült a csatorna­ hálózat vizsgálata is (194, illetve 212 p.) Ez történt az egészségügyi el­ látás, az oktatás bemutatásával is. A város adatait megtalálhatjuk még a 166—184, a 194—198, a 206—214, a 228—232 páros számú p-in, to­ vábbá a 236, 238, 242—246, 256, 258, 260, 262, 268, 282, 284, 294— 295, 308—309 p-in. (Megjegyzést lásd az 1974. évi felsorolásnál.) 144 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1976. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1976. év (426 p.-, ebből ábra, térkép 32 p.) Az adattári rész felépítése — lényegében — azonos az előző évieké­ vel. Elemzéssel bővült (a 13—49 p-ig). „A terület- és településfejlesztés főbb eredményei a IV. ötéves terv időszakában" címmel. Ebben Nyír­ egyháza a 45—46 p-n szerepel. A város adatait megtalálhatjuk: a 122— 123, a 204—222, 232—236, 244—252, 266—270, 294—298, 312—322 páros számú oldalain (a 221-en is van, a 234, 236, 244, 246, 274, 276, 280, 284, 302, 306 332—333, 346—347 p-in. (Megjegyzést lásd az 1974. évi felso­ rolásnál.) 145 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1977. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1977. év (404 p., ebből ábra 28 p.) Többféle szempontból lényeges változás van az előző években k i ­ adottakhoz viszonyítva.

Felépítés. A fejezetek száma 9-ről 5-re csökkent. I. Általános adatok. II. Tervezési—gazdasági körzetek adatai. III. Megyei adatok. IV. Településhálózat. V. Ábrák. ,,A területfejlesztés főbb célkitűzései az V . ötéves terv időszaká­ ban" címmel ismerteti a tervcélokat. A z adattár városokra vonatkozó r é ­ szében nincs változás. A város adatait megtalálhatjuk a IV. Településhálózat 232—242, 278—290, 294—342 páros számú p-in, a 252—253, 266—267, 349—350, 352 p-in (a felsőfokú központok, illetve a megyeszékhelyek sorában). 146 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1978. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1978. év (396 p., ebből ábra 16 p.) Az elemzés a budapesti agglomerációról szól. Felépítése, adattára az előző évinek felel meg. A város adatait megtalálhatjuk a IV. fejezet 238—248, 284—294, 300—346 páros számú p-in, továbbá a 258—259, 272—273, 296—297, 353, 354, 356 p-in (a felsőfokú központok, megyeszékhelyek soraiban). 147 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1979. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1979. év (400 p., eb­ ből 16 p. ábra). Az elemző rész „A terület- és településhálózat-fejlesztés eredmé­ nyeiről" szól. Szerkezete (felépítése) és az adattári rész az 1977, 1978. évivel lényegében azonos. A város adatait megtalálhatjuk még a IV. (Településhálózat) fejezet 240—250, 286—348 páros számú p-in, a 260—261, 274—275, 355, 356, 358 p-in (a felsőfokú központok, illetve a megyeszékhelyek adataiban). 148 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1980. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1980. év (378 p., eb­ ből ábra 16 p.) Az elemzés „A napi ingázás szerepe a munkaerő-ellátásban" cím­ mel készült. Nyíregyháza többször is említésre kerül. így a 27. oldalon mint kiemelkedő vonzású hely, mivel nagyon sok ingázót foglalkoztat. A bejárók 25,1—30,0 százaléka nő. A felépítés, az adattár rendszere az előző évihez hasonló. A város adatai a IV. Településhálózati fejezetben találhatók meg: a 217 p., továbbá a 220—226, 262—274, 278—326 páros számú p-in, a 236—237, a 250—251, 332, 334, 336 p-in.

149 — Területi Statisztikai Évkönyv, 1981. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1981. év (402 p., eb­ ből ábra 15 p.) Felépítése megegyezik az 1977. éviével. A z elemzés „A területfej­ lesztés eredményei az V. ötéves terv időszakában" című témáról szól. Ebben Nyíregyháza a 32, az 52. p-n szerepel. A IV. Településhálózat cí­ mű fejezet 243, továbbá a 286—350 p. és a 356—360 p. páros számú ol­ dalain szerepel. *

Valamennyi Területi Statisztikai Évkönyv településhálózati fejezete lehetővé teszi a magyarországi városok szerepkör- és lélekszámnagyság szerinti összehasonlítását. A városok szerepkörét az 1971. évi Országos Településhálózati Koncepció (OTK) határozta meg. Eszerint Nyíregyhá­ za felsőfokú központ. (A részletes ismertetést az 1973. évi évkönyv (286, 287 p.) tartalmazza. 15 Budapest és a jelentős vidéki városok napi munkaerővonzási körzete (második átdolgozott kiadás). Központi Statisztikai Hivatal Terü­ leti Statisztikai Főosztálya — Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területrendezési és -fejlesztési Főosztálya. Budapest, 1981. év (47 p., eb­ ből 28 p. térkép). A kiadvány „a hatékony és tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a he­ lyenként már érzékelhető, vagy várhatóan kialakuló agglomerációs fo­ lyamatok vizsgálata és folyamatos figyelemmel kísérése céljából" ké­ szült. Nyíregyháza a 11. és a 31. oldalon szerepel. Nyíregyháza napi munkaerővonzási körzetébe a következő települések tartoznak: Nyírbátori járás: Kisvárdai járás Kállósemjén Ajak Öfehértó Gégén y Pátroha Nyíregyházi járás: Paszab Kálmánháza Nagykálló Apagy Sényő Kemecse Napkor Besenyőd Tiszabercel Kék Nyírbogdány Beszterec Tiszaeszlár Kótaj Nyíribrony Buj Tiszarád Levelek Nyírpazony Demecser Űjfehértó Magy Nyírtelek Érpatak Vasmegyer Nagycserkesz Nyírtét Gávavencsellő Nagyhalász Nyírtura Ibrány

11/11. Nyíregyháza munkaerővonzási körzete

2. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazga­ tóságának kiadványai. 21 KÖZLÉSEK, ELEMZÉSEK. 211 Nyíregyháza város helyzete 1954-ben. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1955. már­ cius 9. (16 p.) A város életének arról a szakaszáról szól, amikor még a megye és a város fejlődése alig volt érzékelhető. Ekkor még az iparvidékek és a ha­ gyományos ipari városok, illetve néhány új (Komló, Dunaújváros stb.) fejlesztése történt jelentős központi támogatással. A népesség száma évi átlagban 500 fővel nőtt. A z adott évben (1954ben) összesen 48 lakás épült, annak több mint 60 százaléka állami erő­ ből. A lakosságnak ekkor még több mint egyharmada külterületeken élt, igen nehéz körülmények között. A földterület közel 68 százalékán egyéni gazdálkodás folyt. Bár tíz termelőszövetkezet volt, a földterületnek együttesen is csak 10 százalé­ kát használták. Termésátlagaik igen alacsonyak voltak, mivel a gazdál­ kodás színvonala igen alacsony volt. Számottevő olyan ipari üzeme, amely egész évben működött volna, nem volt. A z ipari üzemek közül legjelentősebb a Dohányfermentáló volt. 802 fő évi átlagos állományi létszáma a megye termelési értékének több mint 20 százalékát állította elő. A tíz tanácsi vállalatnál 778-an, a hét kisipari szövetkezetben 505 termelő dolgozott. S alig-alig fejlődtek a korábbi években. A lakosság ellátása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt kielégítve. Központi vízellátás nem volt. A z iskolák, diákotthonok fúrt kútjait is beleértve 57 fúrt és 16 ásott közkút volt a városban. A tele­ fonelőfizetők száma 983, egyharmaduk volt magánelőfizető. A z egész­ ségügyi ellátást 93 orvos — ebből 14 körzeti orvos —, 27 szülésznő v é ­ gezte. A kórházi ágyak száma 634 volt, tüdő- és nemibeteggondozó m ű ­ ködött. A város 11 óvodájába 491 gyermek járt. A 30 általános iskolá­ ban — amelynek 60 százaléka külterületen működött — 274 tanerő ta­ nított. A z osztálytermek 56 százalékában váltott tanítás folyt. A nyolc középiskolában az 1954/55. tanév elején 2245 tanulót 134 tanár tanított. A rádióelőfizetők száma 8193 volt, a készülékek 21 százaléka vezetékes rádió volt. Megkezdődött a sportstadion építése. 212 A Móricz Zsigmond Színház 3 éves működéséről. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. május 16. (3 p.) 1960. március 25-én ismét felgördült a függöny a 16 millió forintos költséggel felújított színházban. A befogadóképességét 450-ről 508-ra n ö -

vélték. Mint régen, ezekben az években is más városok színházai — el­ sősorban a Debreceni „Csokonai" — tartották az előadásokat. Évenként 41—42 darabot mutattak be. Legtöbb — az előadások közel fele — a próza műfajba tartozott. Egy-egy előadáson évi átlagban 377 és 405 fő között volt a nézők száma. A komolyzene egyre nagyobb tért hódított. Három év alatt kialakult a színház állandó közönsége. A bérlettel ren­ delkezők száma 1960-ban 568, 1961-ben 532, 1962-ben 676 volt. A leg­ látogatottabbak az operettelőadások voltak. 213 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája a számok tükrében. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. november 18. (18 p.) A város abban az évben ünnepelte várossá alakulásának 125. év­ fordulóját. A kiadvány bemutatja a város akkori területének kialakulását, amely 1952—1953-ban jelentősen változott. Azokban az években több mint 20 külterületi lakott helyet el, 4-et hozzácsatoltak. Ezek következ­ tében a város területe 47 023 katasztrális holdról 27 867 katasztrális holdra, a lakosság száma 55 751 főről 48 382 főre csökkent. A z elcsatolt területeken alakult k i Kálmánháza, Nagycserkesz és Nyírtelek. 1962 v é ­ gén már 50 800-an éltek a városban. A város lélekszáma növekedésének 1949 óta csaknem háromnegyede (74,1 százaléka) természetes szaporo­ dásból származott. A z utóbbi három évben m á r a bevándorlás volt a je­ lentősebb, a növekedés 60 százaléka származott ebből. Békéscsaba kivé­ telével azonban minden más megyei székhely lakosságának száma job­ ban nőtt, mint Nyíregyházáé. A keresők aránya 44,2 százalékról 50,1 százalékra nőtt a két n é p ­ számlálás között. Elsősorban az ipari keresők száma és aránya nőtt. 1962 végén 6100-an dolgoztak a város iparában. A z idényjelleg erősen érző­ dött a foglalkoztatottak számában. Egyre nőtt azonban az olyan üzemek létszáma, amelyek állandó foglalkoztatás lehetőségét kínálták (Vasszer­ kezeti és Gépipari Vállalat, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Ruggyan­ tagyár). Már a városon keresztül haladtak a fával és más ipari nyersanya­ gokkal megrakott vasúti kocsik. A város alatt húzódott az Erdélyből jö­ vő földgázvezeték, üzemben volt a tiszalöki erőmű és közel haladt el a „Béke" villamossági távvezeték. Az építőipar számottevő erővé fejlődött. Ebben az ágazatban volt a legtöbb (négyezer főt) foglalkoztató vállalat, az Állami Építőipari Válla­ lat. Megjelentek a toronydaruk, a kis- és középblokkos előregyártott ele­ mek használata terjedőben volt. A mezőgazdaság szocialista szektora lényegesen megerősödött. 1963

j ú n i u s végén 2944 tagja volt a négy termelőszövetkezetnek és a 18 cso­ portnak. A z összes területük közel 16 ezer katasztrális hold volt. Műkö­ dött még egy sertéstenyésztő, egy tan- és egy kutatóintézeti állami gaz­ daság, együttes területük közel ötezer katasztrális hold volt. A termelés belterjesebbé vált. Nőtt az intenzív hasznosítású területek, és az ilyen növények aránya. Különösen a gyümölcsös terület növekedése volt szá­ mottevő. Kereskedelmi vonzása változatlanul igen nagy volt. A megye lakos­ ságának 10,3 százaléka élt Nyíregyházán, de a kereskedelmi forgalom 27,5 százaléka itt bonyolódott le. Már megkezdte térhódítását az önkivá­ lasztás és az önkiszolgálás (21 ilyen boltban). A vendéglátás, a szállás, az étkezési lehetőségek bizony eléggé mos­ tohák voltak. Sürgető volt az új szálloda építése. A városi közlekedést néhány autóbusz és a villamos biztosította. Már felépült jó néhány négyemeletes épület az Arany János, a Tol­ di utcán, a vasútállomás és a kórház környékén. Ezekben az években kezdődött az oktatás a Felsőfokú Tanítóképző­ ben, valamint a Tanárképző Főiskolán és a Mezőgazdasági Technikum­ ban. A 3 intézményben 1963 őszén 594 nappali és 599 levelező hallgató tanult, A sportolók igen kiemelkedő eredményeket értek el. A városból el­ származott Balczó András egyéniben és csapatban is öttusa világbajnok­ ságot nyert. A futballcsapatok egy-egy osztállyal feljebb kerültek. A Spartacus első ízben játsznott az N B I/B osztályában. Számottevően javult az egészségügyi ellátás. Már jól működött a különböző egészségügyi szűrő- és gondozóhálózat. A mezőgazdaság át­ szervezése után csaknem az egész lakosság ingyenes orvosi és kedvezmé­ nyes gyógyszerellátásra vált jogosulttá. Ez nagymértékben nehezítette az egészségügyi ellátást. A város környezetére ható funkciót tovább szükséges erősíteni ez volt a végkövetkeztetés. 214 Nyíregyháza város vízellátásának néhány kérdése. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. no­ vember 28. (3 p.) A z elmúlt években tapasztalt fejlődés ellenére a város ivóvíz-ellátá­ sában alig volt előrehaladás. A z 1960. évi népszámlálás adatai szerint a lakások 13,4 százaléka, a lakosok 13,6 százaléka kapta vízvezetékből az ivóvizet. 1960—1962 között már gyorsult az ütem, az ebben az időszakban épült lakások 61 százalékát vízvezetékkel látták el. Egy részüket törpe"vízműre, más részüket házivezetékre kapcsolták. Ekkor már 2605 lakás

(16,6 százalék) rendelkezett vízvezetékkel. A belterületen 110 fúrott k ú t adott ivóvizet. A vízműépítést 1961 májusában kezdték meg és a Kótajban az 1926 és 1952—1954 években létesített 7 kútra kívánták alapozni. A víz­ művet 8000 köbméter/nap kapacitásura tervezték, a csőhálózat hosszát 15 kilométerben határozták meg. Közkifolyókra épült elsősorban a víz­ ellátás, 36-ot terveztek, általában 300—300 méteres távolságra egy­ mástól. Még ekkor is Nyíregyháza volt az egyetlen megyeszékhely, amely nem rendelkezett központi vízvezetékrendszerrel. Kezdetét vette közben a város iparosítása. A z első igazán számotte­ vő ipari üzem a Konzervgyár is ezekben az években épült. Megkezdő­ dött a 300 ágyas Tbc Kórház építése is, amelyek együttesen a naponként termelt ivóvíznek 70 százalékát igényelték. A vezetésnek ez a helyzet nagyon feladata a leckét. Mitévő legyen? A z emberek tízezreinek mun­ kahely, jó ivóvíz, de gyógyítási lehetőség is kellett. A válasz — nézetünk szerint is — csak egy lehetett, el kellett kezdeni mindhármat. Vállalni kellett — átmenetileg — a későbbi befejezést és kapacitásbővítést. E l kellett azonban már akkor kezdeni annak az útnak a bejárását, amely később lehetővé tette a lakosság zömének közműves vízellátását. 1962-ben kezdetét vette a szennyvízcsatorna építése is. Hosszát nem egészen 6 kilométerre (5850 folyóméterre), azaz vízcsőhálózatának mint­ egy 40 százalékára tervezték. A deritőtelep kapacitása 10 400 köbméter. Az ivóvízhálózat hossza szükségessé, a deritőtelep kapacitása lehetővé tette a későbbi fejlesztést. Átmeneti megoldásként a szikkasztást és a derítést lehetett választani ott, ahol nem épült meg a csatorna. 215 A lakásépítés, lakásgazdálkodás helyzetéről Nyíregyháza vá­ rosban. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igaz­ gatósága, 1965. április 14. (4 p.) Ekkor m á r eldőlt az a kérdés, hogy Nyíregyháza stagnáljon-e, vagy fejlődjék. A 15 éves lakásépítési terv m á r mint fejlődő várossal számolt, és 8900 lakás felépítését célozta meg. A z elképzelések szerint ebből 8000-t állami erőből kellett létesíteni. Az írás olyan kérdéseket feszegetett, mint pl. hogy az akkori évek­ ben tapasztalt természetes szaporodási és bevándorlási ütem mellett ele­ gendő lakás áll-e majd rendelkezésre 1975-ben. (Évente ezer fővel nőtt átlagosan a város lakóinak száma.) Négy év (1960—1963) alatt csak 17,3 százaléka épült fel a 15 évre tervezettnek. A nagy „lemaradás" az álla­ mi erőből épülteknél volt. A tervezett magánerős lakások 60 százaléka (536) m á r ekkorra felépült. 1964. március 31-én 1820 lakásigénylőt tartottak nyilván. Igényjogosultságuk megoszlása a következő volt: romlakásban lakott 36 család;

tömeglakásban lakott 556 család; ifjúházas 654 család; vidékről járt be 326 személy; nagyobb lakásra jogosult 248 család. 1964-ben 273 lakást utaltak k i . Ezek egy részét szervek és vállalatok osztották k i dolgozóik között, számottevő volt a szanálás miatti kiutalás (44). Legnagyobb arányban a fizikai dolgozók és műszaki alkalmazottak részesültek (42-en, illetve 46-an). Az állami erőből épülő lakások számát a következő években is ala­ csonyra tervezték (1965-ben 108-ra). Ezért — felvetik — hogy célszerű lenne nagyobb lehetőséget biztosítani a magánerős építkezéseknek. 1965 elején a Borbányán, a Hímesben és a Ságvári-telepen 476 telek műszaki kijelölése megtörtént és folyamatban volt a kisajátítási eljárás. A ma­ gánerős építkezést nehezítette az építőanyag — elsősorban az építőkő — hiány. Ugyanis Bodrogkeresztúrról nem érkezett belőle az igénynek csak mintegy 40 százaléka. Terveztek 6 emeletráépítést is, amiből azonban a magas költségek miatt nem lett semmi. 216 Nyíregyháza város burgonya- és zöldség-ellátásának alakulása. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1965. október 27. (4 p. és 2 p. táblázat.) A Megyei Tanács 1964. december 29-i ülésén többek között a zöld­ ségtermelés és -ellátás kérdéseivel is foglalkozott. Egyebek közt megál­ lapította, hogy Nyíregyháza ellátásán javítani szükséges. A z írás azt vizsgálja, hogy történt-e valamilyen változás azóta. Meg­ említi, hogy míg a Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Központja (MÉK) boltjaiban 1960-hoz viszonyítva a zöldségfélék forgalma két és félszeresére nőtt, addig a szabadpiacon 45,8 százalékkal csökkent és az árak 60,7 százalékkal emelkedtek. A szövetkezeti boltok egyre inkább befolyásolni tudták a felhozatalt. A z árak azonban mérsékelten nőttek. Mégpedig úgy, hogy a bolti kiskereskedelemben a zöldségeké együttesen 10.2 százalékkal, a burgonyáé 7,7 százalékkal. A környező megyeszékhe­ lyekhez viszonyítva a burgonya kivételével általában magasabbak voltak az árak. Ebben nyilvánvaló szerepe volt az esős időjárásnak, de annak is, hogy különösen a primőrök termelése, a melegház, a fólia, az öntö­ zés kisarányú. A Megyei Tanács határozatának megfelelően a MÉK három terme­ lőszövetkezettel szerződést kötött, ezeket azonban a szövetkezetek csak részben teljesítették. 217 Nyíregyháza tömegközlekedése. — Központi Statisztikai H i v a ­ tal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1974. március 30. (8 p. és 6 p. táblázat.) A kiadvány bevezetőjében arról szól, hogy a város egyre inkább be­ tölti felsőfokú központi funkcióját. Igazgatási központ jellege mellett na-

gyon sokat erősödött gazdasági, kereskedelmi, oktatási—kulturális, egész­ ségügyi vonzása. 1960 óta 23 ezerrel nőtt a város lakónépességének szá­ ma. 1965 óta 7300 fővel (77 százalékkal) többen dolgoznak a város ipa­ rában. A két főiskolán, a középiskolákban, a szakmunkásképző intézet­ ben sok-sok ezer fiatal tanul. 1960 óta közel 8 ezerrel nőtt a lakások száma és megközelíti a 22,5 ezret. A z épült lakások többsége a város északi, ugyanakkor az ipari üzemek a déli, délnyugati részén épültek. A város lakott területe jóval nagyobb a korábbinál. A z előbbiek következtében a lakóhely, valamint a munkahely (iskola) tízezrek számára térbelileg lényegesen elkülönült. Nagyon megnőttek a távolságok. Ezek nagymértékben megnövelték a helyi és helyközi közlekedés iránti igényeket. Ezt a következő adatok is tükrözik. 1965—1968 között villamosok és autóbuszok bonyolították le a közlekedést a városban. Az autóbuszokat 2,1—2,5 millió, a villamosokat 4,2—4,6 millió fő vette igénybe évenként. A villamosközlekedés meg­ szűnte után (1969. június 1.) az autóbuszt már (1970-ben) 9 millióan vet­ ték igénybe, 1973-ban viszont közel 13,5 millióan. A menetdíjbevétel 31 százalékát árkiegészítésként kapta a vállalat az államtól. (Az általános bérletdíjhoz 100 százalékos, a tanuló és nyugdíjas bérletekhez 230 százalékos árkiegészítést kapott a vállalat. Ennek összege 1973-ban közel 6,7 millió Ft volt.) Az autóbusz hálózatának hossza 56, a busz-viszonylaté 125 kilomé­ ter volt. A forgalmat 16 darab csuklós Ikarusz és 10 Ikarusz 66-os bo­ nyolította le. Napközben általában elegendő volt a buszférőhelyek szá­ ma, ezt bizonyítja, hogy még 1973-ban is csak 42 százalékos volt a fé­ rőhelykihasználás. Különösen reggel — a munkába, iskolába menet — azonban nagyon nagy a zsúfoltság. A gondokat növelte még az is, hogy 8 járat útja vasúti síneken haladt át, s elég gyakori volt a sorompók le­ zárása. Ugyancsak probléma az is, hogy a városközpontban van, és csak egy autóbusz-pályaudvar, ahová a helyközi járatok is befutnak. A hasonló funkciójú városok közül többnek jobb a közlekedési hely­ zete, mint Nyíregyházának. Nyári időszakban munkanapokon 484, munkaszüneti napokon 212 volt az indított menetek száma. Általánosságban hosszú menetidővel közlekednek, sok a kitérő. Különösen reggel és este nagy a zsúfoltság, amit növelt az is, hogy akkorra még nem készültek el Jósavárosban a gyermekintézmények, s a városba kellett behozni, illetve este kivinni a gyermekeket. A zsúfoltság megszüntetéséhez 8—10 járat (7 autóbusz) kellett vol­ na, amire akkor nem volt a vállalatnak pénze. Átmeneti megoldásként

merült fel a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. Továbbá a többközpon­ tos megoldás, amely az autóbusz-pályaudvar zsúfoltságát csökkentheti. Ismert volt m á r a Jósaváros további erőteljes fejlesztése, az ipari üzemek foglalkoztatottai számának további növekedése. Ezért elérendő -célként a helyi és helyközi autó buszállomás szétválasztását, a buszok számának növelését kellett megjelölni. A táblázatok az egyes járatok fontosabb adatait, a járatok indulási helyét és útvonalát, s azok adatait tartalmazzák. Külön táblázat mutat­ ja be a felsőfokú központok helyi autóbusz közlekedésének fontosabb adatait. 218 Nyíregyháza belső tagozódásának vizsgálata. — Központi Sta­ tisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1976. március 29. (24 p. és 8 p. táblázat, valamint 6 térkép.) A tervszerű városrendezés és fejlesztés megkönnyítése céljából az 1970. évi népszámlálás alapján úgynevezett városrendezési körzeteket alakítottak k i , figyelembevéve az érvényes városrendezési tervet. Esze­ rint megkülönböztettünk: — városközpontot 01 sz körzet; — belső lakóterületet 03, 04, 08, 09, 13, 15, 16, 17, 18. sz körzet; — külső lakóterületet 02, 05, 06, 07 (egy része) 11, 12 (egy része) és 14; — lakótelepek 10-es (Jósaváros) Keleti Alközpont, 19-es Ságvári­ telep és 22-es Borbánya; — ipari területek 20-as, 2l-es körzet (Nyugati és Déli Ipartelep); — üdülőterület 23. sz. (Sóstófürdő); — speciális területek (főiskola, kórházak, pályaudvarok, temető). A város közigazgatási területén mint „egyéb belterület" szerepel Nyírszőlős, jelentősebb külterületi lakott helyek a következők: Sóstó­ hegy (24. sz. körzet), Felsősima (25), Mandabokor (26) és Vajdabokor (27). A bevezető a város területének és népességszámának alakulásáról (az el- és átcsatolások miatt) szól. Célként a m á r tapasztalt és várható gyors fejlődés által könnyen keletkezhető aránytalanságok elkerülését, vagy legalábbis csökkentését jelölte meg az írás. Ezek után arról szól, hogy 15 év alatt közel 11 ezer lakás épült a városban, és a lakónépessége meghaladta a 88 ezer főt 1975 elején. Leg­ szembetűnőbben a lakótelepek népessége nőtt, 1960 elején 5,8 ezren, 1975-ben közel 14 ezren laktak ott. A település ősmagja a terep magasabban fekvő részein volt. A z építkezések, a beépítés is főként ezek vonalában történtek. A mélyebben fekvő részek (Hímes, Bujtos stb.) a legritkábban lakottak.

A városközpontban volt a legmagasabb a produktív korúak és leg­ alacsonyabb a gyermekek aránya. A lakótelepeken a legmagasabb a fia­ talok és az ipari—építőipari keresők aránya. Nagy a különbség a lakások felszereltségét illetően az új és a régi lakások, lakóterületek között. A Jósavárosra a többszintes telepszerű, a Ság vári-telepre és a Borbányára a családiház-jellegű építés volt a jel­ lemző. A központi belterületen a vízvezetékkel ellátott lakások a r á n y a 53 százalék volt. Ez a lehetőségekhez képest igen alacsony. Ezt bizonyítja,, hogy pl. a Makarenko, a Kossuth, a Bethlen Gábor stb. utcákon teljesen kiépült a vízvezeték, a bekapcsolt lakások aránya azonban csak 49, 68, 69 százalék, a Ságvári-telepen 15,5 százalék volt. Az ipari foglalkoztatás, bár lassan, 1960 előtt is nőtt, még sem volt — arányaiban — számottevő. Azután azonban egyre nőtt a szerepe. Míg 1960-ban 4119 fő, addig 1970-ben 14 363 fő, 1974-ben 18 512 fő volt az éves átlagos állományi létszám. A régebben létesült üzemek csaknem kivétel nélkül a belső lakóte­ rületen épültek, azonban az újabbak m á r a Nyugati és Déli iparterüle­ ten. 1974-ben azonban még a foglalkoztatottak egyharmadát a belső la­ kóterületen, 41 százalékát viszont az ipari területen lévő üzemek foglal­ koztatták. A technikai színvonal — az egy foglalkoztatottra jutó állóesz­ köz-állomány — a Déli iparterületen volt a legmagasabb. A belső lakó­ területen lévő élelmiszeripari üzemek közül különösen a Húsipari Vál­ lalat kitelepítése látszott célszerűnek, jellegét és fejlesztési lehetőségeit is figyelembevéve. A Tejipari és a Kelet-Magyarországi Faipari Válla­ latok fejlesztése, illetve kitelepítése m á r a Déli ipari területen történt meg. Ezen intézkedések révén nagyban javultak a környezetvédelem le­ hetőségei, és egyidejűleg nőttek a belső közlekedésre háruló feladatok. A kereskedelem fejlődése megközelítőleg jónak mondható. 1960— 1975 között a kiskereskedelmi boltok száma 205-ről 310-re, és alapterüle­ te közel négyszeresére, eközben a forgalom 3,3-szeresére nőtt. A Kelet és a Nyírfa Áruház létesítése alapvető minőségi változásokat eredménye­ zett a lakosság iparcikk ellátásában. A napi szükségletet biztosító élel­ miszer- és ABC-hálózat kiépítése azonban a lakótelepeken kissé meg­ késve történt. Leninkább vonatkozott ez a megállapítás a Ság vári-telep­ re, a Borbányára és az ipari területre, különösen a Nyugati ipartelepre. (Ideiglenes megoldásként a vállalatok büféket létesítettek.) A ruházati boltok több mint fele, a vegyi, a vas-műszaki és a kulturcikket árusítók 46 százaléka a városközpontban helyezkedett el, a többi üzlet döntően a belső lakóterületen.

A város kereskedelme a saját lakosságán kívül a bejárók al­ kalomszerűen vásárlók — elsősorban ruházati és iparcikk — ellátását is biztosítja. A gyógyszertárak (7) elhelyezkedése és nyitvatartási ideje eseten­ ként gondot okozott. A vendéglátó egységek alapterületének 36 százaléka a városközpont­ ban, 44 százaléka a belső és külső lakóterületeken található, ezek nagy része azonban italbolt. A z éttermek zöme a városközpontban, illetve a belső lakóterületen találhatók. A közétkeztetés gondjait a városközpontban lévő üzemi vendéglátó helyek nem tudták jól megoldani, a déli órákban csak igen nagy zsúfolt­ ság árán. A városban öt szálloda működött 241 férőhellyel, továbbá a Fenyves turistaszálló és az Igrice nyaralófalu adott lehetőséget megszállásra. A szállodák közül négy mielőbbi korszerűsítésre szorult. A város úthálózata sugaras—centrális, azaz a Kossuth téren metszik egymást. Már korábban megkezdődött a sugaras—körutas-rendszerré fejlesztésük. A város rendezési tervének megfelelően az Arany János, a Petőfi, a Vasgyár és a Mező utcán, valamint az Északi körúton m á r el­ készült az osztott pályás három nyomsávos körútrész. A belterületi utak hossza 236 kilométer, amelynek csak 43 százaléka volt kiépített (a felsőfokú központok országos átlaga 56 százalék). 1969. június 1-től csak az autóbusz közlekedés maradt meg. 1975-ben m á r csaknem 15,5 millió volt az általuk szállított utasok száma. A lakó- és munkahelyek közötti közlekedés gyakran csak átszállással oldható meg. Igen nagy volt a zsúfoltság a reggeli munkakezdés és a munkabefejezés utáni időkben. Ezt csak fokozta — különösen a Jósavárosban — a gyer­ mekintézmények egy részének későbbi üzembe helyezése miatt az is, hogy gyermeiket a városközpontba, a belső lakóterületre kellett hozniuk, illetve onnan vinniük. Számottevően lassította a közlekedést, növelte a zsúfoltságot az is, hogy az ipartelepekre csak vasúti átjárókon át lehet eljutni, amelyeknél gyakran és általában hosszabb időt kellett várakozni. A gondok forrása elsősorban a kevés autóbusz volt. A telefonhálózat lényegesen bővült és korszerűsödött. A Crossbar­ rendszer lehetővé tette a város bekapcsolódását az országos közvetlen távhívási rendszerbe. A Jósaváros telefonhálózata nem volt kiépítve és postája sem volt még. A közintézmény-hálózat elsősorban a városközpontban helyezkedett el. A városnak — mint közép- és felsőfokú funkciókat is ellátó telepü­ lésnek — nagy a vonzása. Különösen az egészségügyi, a kulturális és az igazgatási jellegű. P l . a Megyei Kórház vonzáskörébe mintegy 320—330

ezer ember tartozott, jelentős volt a szakorvosi rendelő intézet és a gon­ dozó intézetek vonzása is. Az egészségügy fejlődése számottevő volt: Év összes orvos fő 1960 140 1970 222 1975 281

Kórházi ágy darab 699 1300 1479

Az orvosi körzetek száma 27-re, a gyermekorvosiaké 14-re emelke­ dett (közülük azonban 2, illetve 4 nem volt betöltve). Mindezek ellenére sok gonddal küzdött az egészségügyi ellátás. Kevés volt még mindig az orvos és zsúfoltság volt az intézményekben. A gyermekintézmények száma rohamosan nőtt, mégsem tudott az igényekkel lépést tartani. férőhelyek 1960 1970 1975 Óvodai beírt gyermekek 341 581 821 száma — 675 996 férőhelyek 862 1401 2969 Bölcsődei beírt gyermekek 1116 1892 3500 A gondok elsősorban a Jósavárosban voltak, a bölcsődék és óvodák későbbi üzembe helyezése miatt. Figyelemreméltóan nőtt a város oktatási központ jellege is. A kö­ zépiskolákban, de különösen a két főiskolán nőtt a tanulók, illetve hall­ gatók száma. 1970/71 1975/76 1960/61 Tanulók 4124 4171 2908 tagozatú Nappali szama, 1433 2216 114 Levelező hallgatók fő 1013 1737 33 A középiskolák többnyire a belső lakóterületen, a Mezőgazdasági Főiskola a külső lakóterületen, a Tanárképző Főiskola a speciális terület­ ien helyezkedik el. Az általános iskolák zöme a belső és külső lakóterületen és a város­ központban volt. A Jósavárosban és a Ságvári-telepen minden osztályter­ met váltással használtak és 61, illetve 50 gyermek jutott egy-egy osztály­ teremre, míg más körzetekben 26—39 között váltakozott. A z iskolák 40 százaléka külterületen volt, általában 1—2 teremben alsótagozotosokat oktattak. (A Rozsrét-bokori kivételével* ahol 7 tantermes iskola és fel­ sőtagozat is volt.) A z Űjkisteleki iskolában szlovák nyelvű oktatás folyt.

Végül az írásmű bemutatta a város népessége növekedésének össze­ tevőit, amelyben egyre nagyobb arányt képviselt a bevándorlás (beköl­ tözés). 1960 1965 1970

1964 között 1969 között 1974 között

645 fő 1200 fő 1787 fő

62,1 százalék 69,0 százalék 68,9 százalék

Ebből arra következtettek, hogy 1980-ra a város lélekszáma eléri a 100 ezer főt. A korábbi tapasztalatok, valamint a fejlesztések (lakásépítés, ipari és egyéb beruházások) nagyságrendjének és térbeli elhelyezkedésének is­ merete — úgy vélték — lehetővé, illetve szükségessé teszi a közlekedés, a kereskedelem és m á s ellátások jobb tervezhetőségét, tér- és időbeli öszszehangolását. 22 Helyzetkép a megye városairól. 221 Helyzetkép a megye városairól, 1975. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1975. szep­ tember (44 p.) Megjegyzés. Szöveges összefoglaló (I—IX. p.) összehasonlító adatok (valamennyi tartalmaz városi adatot (1—12 p.) Részletező adatok (valamennyi tartalmaz városi adatot (14—34 p.) — ,,Megjegyzés"-ben szó van arról, hogy a városok mellett a kiemelt nagyközségek adatai is szerepelnek a táblázatokban. — A z elemzés a felsőfokú, a középfokú és a részleges középfokú központok helyzetével foglalkozik. Nyíregyházával kapcsolatban megállapítja, hogy az ország egyik legerőteljesebben fejlődő települése. A lakosainak száma meghaladta a 88 ezret, bár a természetes szaporodás magasabb a felsőfokú központok átlagánál, a tényleges szaporodás nagyobbik hányada származik a be­ vándorlásból. 1974-ben 1,1 milliárd forintot ruháztak be (a megye összes beruhá­ zásának 29 százalékát.) Ennek 37 százalékát a kommunális ellátás javítá­ sára használták fel. A gazdasági ágazaton belül az ipar és a kereskedelem részesedése volt a legmagasabb. A z egy lakosra jutó beruházás értéke 10 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. A z ipari foglalkoztatot­ tak 40 százaléka dolgozik a városban, arányuk kisebb a hasonló jellegű városok átlagánál. A z előző években adták át a Tejporgyárat és Városel­ látó Tejüzemet, a Papírgyárat. A megye ipari állóeszközök állományának 44 százaléka volt a városban. A közlekedés (vasúti és autóbusz is) zsúfolt.

A mezőgazdaság eredményeit a nem kielégítően működő szakszövet­ kezetek kedvezőtlenül befolyásolták. A megye kiskereskedelmi forgalmának 28 százalékát, ezen belül a ruházatinak 37 százalékát bonyolították le a nyíregyházi üzletek. A ke­ reskedelem helyzetén sokat javított a két új áruház. A hálózat fejlettsé­ ge az átlagnak megfelelő, a vendéglátásé annál alacsonyabb. A lakásállomány meghaladta a 25 ezret, négy év alatt 22 százalékkal nőtt. A lakások 27 százaléka épült állami erőforrásból (ez és a közműel­ látás aránya is alacsonyabb a hasonló szerepkörű városok átlagánál). Nö­ vekszik a többszobások aránya és 88 százalékuk vízvezetékkel és csator­ nával ellátott. Az óvodai férőhelyek száma négy év alatt megkétszereződött, a zsú­ foltság valamelyest csökkent. Száz óvodáskorúra 73 férőhely jut. Erősödött a város szellemi központ jellege. Javultak a művelődés személyi és tárgyi feltételei. Kevesebb tanuló jut egy tanerőre és egy osztályteremre. Zsúfoltság az új lakótelepen van. Kevés a tornaterem. A kilenc középiskolába 4200 nappali és 3300 esti és levelező tanuló, a k é t főiskolára 2109 nappali és 1593 levelező hallgató jár. Jelentős a szak­ munkásképzés is. A középiskolások 53 százaléka, a főiskolások k é t h a r m a ­ da lakik kollégiumban. Az elmúlt évben került megfelelő helyre a Megyei Könyvtár és a Múzeum. A városi autóbuszok közel 14 millió utast szállítottak 1974-ben, bár új autóbuszokat is állítottak üzembe, nem csökkent a zsúfoltság. A bölcsődei férőhelyek száma 140-nel nőtt, a nagyobb számú élve­ születés miatt azonban nem javult az ellátottság. 24 általános és 10 gyer­ mekorvos működött körzeti orvosként. A szakrendelőkben nagy a zsú­ foltság. A kórházi ágyak száma nőtt, a gyógyító munka színvonala emel­ kedett. 222 Helyzetkép a megye városairól, 1976. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1976. augusztus 30. (16 p. elemzés és 39 p. táblázat.) Megjegyzés. Szöveges összefoglaló (I—XVI. p.) összefoglaló adatok, 1971—1975. (valamennyi tartalmaz városi ada­ tot) (1—6 p.) összehasonlító adatok, 1975. (valamennyi tartalmaz városi adatot) (9—18 p.) Részletező adatok, 1975. (valamennyi tartalmaz városi adatot) (20* - 3 9 p.)

Megállapítások: 1969-ben Nyíregyháza volt a megye egyetlen váro­ sa. A IV. ötéves terv idején (1971—1975 között) évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt a népesség és 5,1 százalékkal a lakásállomány. Jelentő­ sen fejlődött a kereskedelmi hálózat, nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, javult a lakosság ellátása. A város egészségügyi vonzása mintegy 300 ezer főre terjed k i (szakrendelés, kórház). Erősödött a felsőfokú köz­ pont jellege és feladatait magasabb színvonalon tölti be. 1975 végén a lakosság száma meghaladta a 91,3 ezer főt, évenként átlagosan 2823 fővel nőtt, elsősorban a bevándorlás révén. Más megye­ székhelyekhez viszonyítva alacsonyabb a népsűrűsége (a nagy külterüle­ tek miatt), az élveszületési a r á n y (19,7 százalék) viszont lényegesen ma­ gasabb. Öt év alatt 6 milliárd forintot ruháztak be a szocialista szektoron belül. A z ipar részesedése 30 százalékos. Ebben az időszakban létesült a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának 4. számú Gyáregységének új telephelye, a Papírgyár, a 120 tonnás teljesítőképességű malom, a Nyírségi Nyomda, a Divatruházati Vállalat új üzeme, a Tejporgyár és a Tejüzem. A két nagy áruház. Befejeződött az Északi Alközpont III. szakaszának építése, megkez­ dődött a Jósaváros I—II. ütemének kivitelezése (az I. ü t e m már közel állt a befejezéshez). Folyt a Megyei Kórház rekonstrukciója, a Sóstói úton 200 ágyas pavilont helyeztek üzembe. Az oktatás tárgyi feltételei nagymértékben javultak. Üzembe he­ lyezték: a Tanárképző Főiskola, a Tanácsi Továbbképző Intézet, a Köz­ gazdasági Szakközépiskola, Kereskedelmi Oktatási Központ, a Szakmun­ kásképző Intézet új épületeit, és közel ezer kollégiumi férőhelyet. Átad­ ták az új Megyei Könyvtárat. (I—IV. p.) Az ipari foglalkoztatottak 41 százaléka dolgozik Nyíregyházán, a nagyarányú (15 százalékos) fejlődés ellenére az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma alacsonyabb a megyeszékhely és a felsőfokú köz­ pontok átlagánál. (Az arányos településfejlesztés következtében.) A helyi közlekedés, különösen a Jósaváros és a két ipari terület k ö ­ zött volt körülményes a többszöri átszállás, a zsúfoltság miatt. 1975 végén a mintegy 15 ezer hektár mezőgazdasági területen 4 ter­ melő- és 8 szakszövetkezet, valamint 500 egyéni gazda folytatott mező­ gazdasági termelést. A szántóterület aránya kisebb, a termésátlagok ál­ talában alacsonyabbak voltak a megyeinél (főleg a szakszövetkezetek terméseredményei miatt). A megyeszékhely kereskedelmi hálózata nagyjából azonos fejlettsé­ gű, mint a többié. A két iparcikk áruház átadása növelte a város keres­ kedelmi vonzását, viszonylag azonban a középfokú központok (Kisvárda,

Mátészalka, Nyírbátor) és Fehérgyarmat, valamint Vásárosnamény ke­ reskedelmi vonzása (ezer lakosra vetítve) magasabb. Átadták a Hotel Szabolcsot, felújítás alatt állt a sóstói Krúdy szál­ ló, nyáron kevésnek bizonyult a szállodai kapacitás. ö t év alatt 6300 lakás épült, 44 százaléka állami erőforrásból. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások a r á n y a 44 százalék, a csatornahálózatba kapcsoltaké 31 százalék. (Egy kilométer vízhálózatra 570 méter csatorna jut.) Még mindig számottevően alacsonyabb a hason­ ló funkciójú városokénál. (Csak részben a külterületi lakások nagy a r á ­ nya ennek az oka, még mindig nem sikerült „behozni" a késői indulás hátrányát a belterületeken sem.) Távfűtés- és melegvíz-szolgáltatás m i n ­ den ötödik lakásban van. Igen nagy az aránya a lakásigénylőknek. Az óvodaépítés nagy aránya ellenére még esetenként zsúfoltság volt. Száz férőhelyre 118 beírt gyermek jutott, s az elutasítottak száma is je­ lentős volt. Az általános iskolai tanulók száma 9,5 ezer volt. Több mint felük (53 százalék) napközis ellátásban részesült. A Jósaváros iskoláiban igen nagy volt a zsúfoltság. A z ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók szá­ ma jóval magasabb a felsőfokú központok átlagánál. A középiskolába járók száma 7400. Igen magas az esti és levelező ok­ tatásban résztvevők a r á n y a (44 százalék). A két főiskolán 2216 nappali és 1737 esti, illetve levelező tagozatos hallgató tanul. Mind a középiskolában, mind a főiskolára járók ezer la­ kosra jutó száma jóval meghaladja a felsőfokú központok országos át­ lagát. A IV. ötéves terv időszakában megépült a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár és új helyre költözött a Jósa András Múzeum, valamint a L e ­ véltár. A kórházi ágyak száma 1479 volt. Bővült a belgyógyászati és a szü­ lészet—nőgyógyászati osztály. A tízezer lakosra jutó ágyak száma (162) magasabb az azonos szerepkörű városokénál (145). A z alapellátást nehe­ zítette, hogy a 27 általános orvosi körzetből 2, a 14 gyermekorvosiból 4 betöltetlen volt. A 307 kilométer belterületi útnak csak 46 százaléka volt kiépített (ekkor már a későbbi várossá fejlesztendő Fehérgyarmat és Záhony nagyközségben 79 százalék, illetve 80 százalék). A Crossbar központ átadásával 890-re nőtt a tízezer lakosra jutó távbeszélő állomások száma, de még így sem érte el a megyeszékhelyek, illetve felsőfokú központok országos átlagát. A megyeszékhely autóbusz közlekedését nehezítették a vasúti sorom­ pók (a város és iparterületek között) ( V — X V I . p.)

223 Helyzetkép a megye városairól, 1978. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1979. szep­ tember 26. ( X X I V . p. szöveg és 42 p. adatok.) Megjegyzés (II—V. p.) Szöveges összefoglaló ( V — X X I V . p.) összefoglaló mutatók 1976—1978. (2—8 p.) Összehasonlító adatok 1978. (10—19 p.) Részletező adatok 1978. (21—42 p.) A z előző (1976. évi) kiadvány készítése óta eltelt években (1976— 1978) tovább fejlődött Nyíregyháza, erősödtek központi feladatokat ellá­ tó funkciói és színvonaluk is javult. Eközben a céltudatos megyei terü­ letfejlesztés eredményeként újabb k é t város (Fehérgyarmat és Vásárosnamény) jött létre. A korábban várossá vált települések, valamint több község is figyelemreméltóan fejlődött, így a megyeszékhely megyében betöltött szerepe (látszólag) csökkent. P l . 1976-ban még a szocialista ipar összes foglalkoz­ tatottainak 41 százalékát, állóeszköz-állományának 44 százalékát, 1978ban m á r csak 35 százalékát illetve 40 százalékát képviselte. A z ipar ál­ lóeszközei értékének növekedése csak Fehérgyarmaton volt kisebb üte­ m ű mint Nyíregyházán stb. A népessége évenként átlagosan 3,4 százalékkal, a lakásállománya 3,7 százalékkal nőtt. A z anyagi ágazatok dolgozóinak 28 százaléka (12 ezer fő) azonban így is naponta más településről járt be. Bővítették a Hőerőművet, a Taurus Gumigyárat, a Papíripari Vál­ lalatot. A város iparában főleg az intenzív jelleg erősítésére, a hatéko­ nyabb m u n k á r a és nem létszámnövelésre törekedtek. Már a próbaüze­ melés folyt a Taurus Mezőgazdasági Gumiabroncs Gyárában. A mezőgazdasági üzemek koncentrációja folyamatban volt, négy ter­ melőszövetkezet, egy szak- és egy halászati szövetkezet tevékenykedett. A szövetkezetek és a kisüzemek sokat segítettek a város zöldség-gyü­ mölcs- és húsellátásában. Két ABC-áruházat, 16 boltot, 2 cukrászdát létesítettek három év alatt, így a város boltjainak alapterülete nem nőtt, ennek hiánya első­ sorban a városközpontban dolgozókat érinti kedvezőtlenül. A város és az ipartelepek közötti közlekedést alapvetően javította a Tiszavasvári úti és a Debreceni úti felüljáró 1977. április 29-i, illetve 1978. novemberi átadása. Megkezdődött a városközpont, a Belső körút építése. A vízvezeték és a szennyvízelvezető csatorna aránya tovább romlott. A melegvíz és távhő-szolgáltatásban részesülő lakások aránya 25 százalékra nőtt.

A város óvodáiban a férőhelyek számottevő növelése ellenére n ő t t a zsúfoltság. Három év alatt 50 általános iskolai osztályterem épült, ami közel 30 százalékos növekedést jelent, a tanulók száma 11 300 fő. Középiskolá­ ba 6931-en járnak, 61 százalékuk nappali tagozatos. A z Ipari Szakközép­ iskola 300 férőhelyes kollégiumának átadása után a tanulók egyharmada kollégista. A k é t főiskola hallgatóinak száma csökkent (különösen az esti és levelező tagozaton). Folyamatban volt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház építése. A megyei kórház 245 ágyas pavilonnal bővült. A rekonstrukció I. ü t e m e befejeződött, amely 100 ággyal, és a rendelőintézetet 31 orvosi munkahellyel bővítette. A körzeti orvosok száma 46-ra nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma 335-tel bővült, a gyermekek számának még nagyobb arányú növekedése miatt még zsúfoltabbakká váltak. A városi közlekedést lebonyolító autóbusz-állomány másfélszeresére n ő t t és korszerűsödött is. 1978-ban m á r több mint 24 millió utast szál­ lítottak (55 százalékkal többet mint 1975-ben). 224 Helyzetkép a megye városairól, 1980. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1981. ok­ tóber 24. (Szöveg I — X X X I I I . p. és táblázatok 1—42 p.) Megjegyzés (II—III. p.) Szöveges összefoglaló ( I V — X X X I I I . p.) Összefoglaló mutatók 1976—1980 (2—19 p.) Részletező adatok 1980 (21—42 p.) Az V . ötéves terv időszakában erősödött Nyíregyháza munkahelyi vonzása, korszerűsödött kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Javult az egészségügyi, a kulturális-ellátó funkciója. A z új lakótelepeken mutat­ koztak leginkább ellátási gondok, az óvodákban és iskolákban zsúfolt­ ság. A lakásállomány jelentékenyen nőtt és korszerűsödött. Megkezdte működését a Móricz Zsigmond Színház, befejezés előtt állt a Megyei M ű ­ velődési Központ. A lakónépesség száma 1980 végén meghaladta a 110,6 ezer főt. A növekedés egy része egyes települések, illetve területrészek városhoz csa­ tolásából származott (lásd a közigazgatási területi átcsatolásokról). A természetes szaporodás a tényleges szaporodásnak 40 százalékát adta (évi átlagban 998 fő volt.) A szocialista szektor teljesített beruházásainak értéke (1976—1980 között) meghaladta a 8,2 milliárd forintot, ez a megyeinek 28 százaléka,.

az egy lakosra jutó beruházás évi átlagos értéke 16 ezer forintot ért, ez alacsonyabb mint az ország azonos szerepkörű városainak átlaga. A z iparfejlesztés főleg a megye más településein történt. Ezért a szocialista ipar összes foglalkoztatottainak száma 19 176 fő volt (2,4 szá­ zalékkal kevesebb, mint 1975-ben). A z ezer lakosra jutó ipari foglalkoz­ tatottak száma csak nem egészen 80 százaléka az azonos szerepörű tele­ pülések országos átlagának. A város üzemeiben megkezdődött a termék­ szerkezet korszerűsítése. A mezőgazdaság további fejlődésének lehetőségét teremtette meg a szakszövetkezetek termelőszövetkezetté fejlesztése, illetve a már m ű k ö ­ dőkbe történő beolvasztása. Szélesedett a melléküzemági tevékenység. A kereskedelmi ellátás színvonala a bútor kivételével javult. A jobb zöldség-gyümölcs értékesítés—vásárlás lehetőségét javítja az átadás előtt álló Búzatéri piaccsarnok. Növekedett a város — főleg átmenő jellegű — idegenforgalma. Az V . ötéves terv során 6152 lakás épült, 5,7 százalékkal kevesebb, mint a IV-ben. Nyíregyháza lakásállománya 1980. január 1-én megköze­ lítette a 31 300-at. 1980-ban a lakásigénylők 16 százaléka jutott otthon­ hoz. Folyt a Kiskörút, a Szamuely lakótelep építése. A lakások átlagos alapterülete az 1975. évi 49 négyzetmétertől 61 négyzetméterre nőtt, az épített lakások 99 százalékát közművesítettek. A város területén lévő l a ­ kások 59,8 százaléka a vízhálózatba és 47,7 százaléka a csatornahálózatba be van kapcsolva. Az utóbuszok száma 38-ra nőtt, több a viszonylatok száma, hosszabb lett a hálózat. Közel 28 millió utast szállítottak 1980-ban. Már csak a Rakamaz felé vezető főúton akadályozza — tartósan — a vasút a köz­ úti közlekedést felüljáró hiányában. Az egészségügy integrációja több vonatkozásban kedvező hatást gya­ korolt az ellátásra. 1980-ban 1710 kórházi ágy működött a megyeszékhe­ lyen. A Megyei Rendelőintézet új épületében a megnövekedett orvosi létszámmal jobb ellátást biztosítottak. A z 52 orvosi körzetből 4 nem volt betöltve, de helyettesítéssel pótolták a hiányt. A mentőautók száma 18-ra emelkedett. A bölcsődék kihasználtsága még mindig magas volt. A z óvodai férőhelyek nagyarányú (5 év alatt 46 százalékos) növeke­ dése ellenére még zsúfoltság volt tapasztalható a város óvodáiban. Az V . ötéves terv során 86 általános iskolai tanterem épült a város­ ban, zsúfoltság a Szameuly-lakótelep környékén volt. Tornaterem csak az iskolák (32) 56 százalékában volt. Nyíregyháza középiskoláiban 6837-en tanultak, 64 százalékuk nap­ pali tagozaton.

A két főiskola nappali tagozatán 2184 fő tanult. 1981. október 17-én megkezdte működését az önálló színház, átad­ ták rendeltetésének a Megyei Művelődési Házat is. 23

Évkönyvek

231 — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai 1952— 1955. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazga­ tósága, Nyíregyháza, 1956. év (331 p., ebből 16 p. ábra.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: — Közigazgatási felosztás (3 p.) — Terület, népesség, népmozgalom (7 p.) Házasságkötések (19 p.) Születések (23 p.) Halálozások (27 p.) — Mezőgazdaság 1945. évi földreform (Népszámlálás 1949.) 1956. évi gazdalajstrom főbb adatai (35, 42 p.) Vetésterület (48—59 p.) Gabonafélék termésmennyisége (62—64 p.) Gabonafélék termésátlaga (67—69 p.) Kapásnövények termésmennyisége, termésátlaga Állatállomány (75—87 p.) Állami gazdaságok főbb adatai (90—105 p.) Termelőszövetkezetek főbb adatai (110—121, 134, 149 p.) Gépállomások — Begyűjtés — Ipar Szocialista ipar (183—184 p.) Minisztériumi ipar (191—194, 196, 198—202, 204, 207—211 p.) Állami helyi ipar (208—211 p.) Kisipari termelőszövetkezetek Kisiparosok (214 p.) — Építőipar Állami (219—224 p.) Szövetkezeti — Beruházás (232 p.) Népgazdasági Termelőszövetkezeti — Kereskedelem Kiskereskedelem (250—251 p.)

— Város- és községgazdálkodás Lakásépítés Az 1954. július 1-i épület- és lakásösszeírás adatai (256—264 p.) Lakásgazdálkodás (265 p.) Köztisztaság (266 p.) Fürdők (267 p,) Kertészet (268 p.) Temetkezés (268 p.) — Közlekedés—hírközlés (271 p.) — Villamosítás (275—276 p.) — Egészségügy Egészségügyi dolgozók, egészségügyi intézmények (281, 283, 289 p.) A n y a - és csecsemővédelem Közegészség- és járványügy Mentők — Oktatás Állandó óvodák Általános iskolák Középiskolák Dolgozók iskolái — Népművelés (311—315 p.) Filmszínházak Rádióelőfizetők Állami Faluszínház Kultúrotthonok Könyvtárak Múzeum — Állami biztosítás (319 p.) A h o l 1949-es, 1950-es adatok álltak rendelkezésre, ott azokat is köz­ l i az évkönyv. Rendszerint a járási sorok végén szerepel Nyíregyháza város adata. Ezekben az években m é g gazdaságonként, vállalatonként is közölt adatokat. — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1956. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1957. év. (311 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (3, 32, 34, 38 p.) Beruházás (49, 50 p.) Ipar (53, 67—70 p.) Meteoro­ lógia (83—86 p.) Mezőgazdaság (97—99, 122, 123, 139—143, 154—172, 175—181, 183, 190 p.) Áruforgalom (220, 226—228 p.) Város- és község-

fejlesztés (233, 243—244 p.) Egészségügy (250, 253 p.) Művelődésügy (268, 276, 277 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1957. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1958. év (277 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (15, 17, 21 p.) Ipar (31, 40—44, 46, 47 p.) Mezőgazdaság (59—61, 83, 84, 91—93, 96—112, 115—121, 123, 145 p.) Áruforgalom (187, 189 p.) Vá­ ros- és községfejlesztés (198, 204 p.) Egészségügy (210, 227 p.) Művelő­ désügy (232, 242, 252 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1958. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1959. év (236 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Ipar (29, 38—45, 47 p.) Mezőgazdaság (59—61, 72, 73, 81, 82, 89—91, 94—110, 113—123, 125, 137, 150 p.) Áruforgalom (176, 185, 186—190 p.) Város- és községfejlesz­ tés (201, 203 p.) Művelődésügy (224, 228, 232 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1959. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1960. év (338 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (19, 26, 31, 38, 40, 45, 51 p.) Ipar (65, 76—92, 94 p.) Építőipar (102 p.) Mezőgazdaság (118—122, 133, 137—140, 151, 152, 158, 174—176, 182, 191—216, 228—239, 241, 246, 271 p.) Áruforgalom (290, 294—297, 307— 309 p.) Város- és községfejlesztés (321—322, 328 p.) Egészségügy (334— 335, 353 p.) Művelődésügy (358, 362, 370, 374, 380 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1960. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1961. év (348 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (19, 20, 31, 35, 42, 54 p.) Ipar (69, 80—83, 85—89, 97, 104 p.) Építő­ ipar (109, 111, 112 p.) Mezőgazdaság (125—129, 135, 142, 156—158, 164, 174—193, 205—217, 232, 247 p.) Felvásárlás (261, 262 p.) Áruforgalom (268—269, 275—278, 286—290 p.) Város- és községfejlesztés (303, 304 p.) Egészségügy (308, 309 p.) Művelődésügy (326, 331, 338 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1961. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1962. év (304 p. és Megyék összehasonlítása X X I X . p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népmozgalom (17, 24, 26, 35 p.) Ipar (47, 59—62, 64—67 p.) Építőipar (73, 74 p.) Mezőgazdaság (90—94, 107—109, 115, 125—144, 158—168, 185, 202 p.) Felvásárlás (215

—217 p.) Áruforgalom (224, 225, 231—234, 241, 243—245 p.) Város- és községfejlesztés (255, 257, 258 p.) Egészségügy (262, 263 p.) Művelődés­ ügy (279, 281, 286, 287, 294 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1962. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1963. év (335 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népmozgalom (15, 21, 23, 25, 33, 40 p.) Ipar (51, 61—64, 66—69 p.) Építőipar (78 p.) Mezőgaz­ daság (92—96, 109—111, 118, 134—143, 172—173, 179—198 p.) Felvásár­ lás (210—212 p.) Áruforgalom (216, 217, 224—237, 240, 241, 243—245 p.) Város- és községfejlesztés (251, 258, 265, 269, 271, 272, 279 p.) Egész­ ségügy (284, 285, 289, 291, 292 p.) Művelődésügy (301, 304, 307, 308, 310, 313, 314 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1963. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1964. év (296 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (15, 21, 25 p.) Beruházás (34, 38 p.) Ipar (41, 46—48, 50 p.) Építőipar (61 p.) Mezőgazdaság (66, 72—79, 108, 110, 118—120, 123—126, 128— 132, 140, 174—175 p.) Felvásárlás (180—183 p.) Kereskedelem (189, 195 —197 p.) Város- és községgazdálkodás (205, 206 p.) Egészségügy (214, 216, 217, 222, 223 p.) Művelődésügy (232, 234—239, 241, 243, 244 p.) Települések adatai (274—275, 288—289, 296 p.) — Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1964. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1965. év (353 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozgalom (13, 17, 18, 21, 23, 24 p.) Beruházás (36 p.) Ipar (42, 47—51 p.) Építőipar (57, 58 p.) Mezőgazdaság (70, 76—81, 86—94, 103—107, 109, 110, 111, 144—145, 174—175, 208—209 p.) Felvásárlás (215 p.) Kereskedelem (222, 226, 229, 231, 232 p.) Város- és községgazdálkodás (236, 238, 240 p.) Egészségügy (248, 250—253, 256 p.) Művelődésügy (264, 266—271, 273— 276, 278 p.) Települések adatai (310—311, 324—325, 338—339, 352— 353 p.) 232 — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1965. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1966. év (448 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (13, 15, 18, 23 p.) Beruházás (31, 32 p.) Ipar (42, 46—48, 52—61 p.) Építőipar (69, 70, 75, 76 p.) Mezőgazdaság (86, 88—93, 96—99, 102—107, 110, 114, 115, 117, 122, 124—129, 162—163, 192—193, 226—227 p.) F e l t

vásárlás (232, 234 p.) Kereskedelem (239, 240, 246—249 p.) Város- és községgazdálkodás (263, 264, 267, 269, 270 p.) Egészségügy (274, 277— 279, 281 p.) Művelődésügy (289, 291—294, 296, 298 p.) Települések ada­ tai (318—319, 332—333, 346—347, 360—361, 374—375, 388—389, 402— 403 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1966. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyhá­ za, 1967. év (431 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (13, 14, 17, 22 p.) Beruházás (30—32 p.) Ipar (42, 44, 49—62, 68 p.) Építőipar (75, 76, 81—84, 87 p.) Mezőgazdaság (96, 98—103, 108—113, 116—121, 122, 127, 128, 130, 135, 137—142, 166—167, 190—191, 214— 215, 238—239 p.) Felvásárlás (244, 245, 247 p.) Kereskedelem (254, 260 p.) Város- és községgazdálkodás (275, 276, 277—282 p.) Egészségügy (286, 289—292 p.) Művelődésügy (301, 303—305, 307, 309, 310, 312 p.) Idegenforgalom (317 p.) Települések adatai (334—335, 348—349, 362— 363, 376—377, 384 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1967. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1968. év (347 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (13, 14, 17, 18, 22, 24 p.) Beruházás (32, 33 p.) Ipar (44, 48, 51, 54— 59, 63 p.) Építőipar (74—77 p.) Mezőgazdaság (90, 92—97, 102—107, 110 —115, 122, 126, 127, 129, 134, 136—139, 162—163, 186—187, 210—211, 234—235 p.) Felvásárlás (240, 241,, 243 p.) Kereskedelem (256—258 p.) Idegenforgalom (272 p.) Város- és községgazdálkodás (292—299 p.) Egész­ ségügy (304, 307—309, 312—314 p.) Művelődésügy (321, 323—325, 328— 329, 333—339 p.) Települések adatai (360—361, 374—375, 388—389 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1968. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1969. év (397 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9, 10, 13, 14, 17, 20 p.) Beruházás (30, 32—35 p.) Ipar (48, 55, 56, 66 p.) Mezőgazdaság (96, 98—101, 106—109, 112—115, 121, 122, 123, 127, 128, 131, 143, 145, 151, 153, 154 p.) Mezőgazdasági termékértéke­ sítés (158, 159, 161 p.) Kereskedelem (167, 171, 180—182 p.) Idegenfor­ galom (198 p.) Város- és községgazdálkodás (224, 225, 230—232 p.) Egész­ ségügy (237, 239—241, 244, 245, 246, 249 p.) Művelődésügy (257, 259— 263, 269, 274, 277—281, 283, 284 p.) A tanácsok tevékenysége és költség­ vetése (287, 290—291 p.) Települések adatai (312—313, 326—327, 340— 341, 354—355, 368—369 p.)

— Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1969. — Központi 'Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1970. év (436 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9—11, 14—16 p.) Beruházás (32—35 p.) Ipar (48, 56, 58, 71 p.) Mezőgazdaság (105, 114—125, 131, 132, 136, 137, 139, 153, 155, 160, 162 p.) Mezőgazdasági termékértékesítés (169, 170 p.) Kereskedelem (175, 183, 185, 189, 199—200 p.) Kereskedelem (214 p.) Közlekedés—Hírközlés (221 p.) Város- és községgazdálkodás (235—237, 239, 243 p.) Egészségügy (251, 252, 254—257, 260, 262, 264 p.) Művelődésügy (280, 282—284, 286, 292, 294, 300, 301—306 p.) A tanácsok tevékenysége és költségvetése (311, 314—315 p.) Települések adatai (340—341, 354—355, 368—369, 382—383, 396—397 p.) — Szabolcs-Szatmár megyei Statisztikai Évkönyve, 1970. — Közpon­ ti Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregy­ háza, 1971. év (412 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9, 11, 14—16, 19 p.) Beruházás (25, 32—35 p.) Ipar (48, 56, 58, 70 p.) Építőipar (97 p.) Mezőgazdaság (105, 114—125, 130, 131, 136—137, 139, 153, 155, 160, 162 p.) Mezőgazdasági termékek értékesítése (167, 168 p.) Xereskedelem (175, 179, 183, 194—195 p.) Idegenforgalom (210 p.) Köz­ lekedés—Hírközlés (219 p.) Város- és községgazdálkodás (234—242 p.) Egészségügy (250, 251, 253—256, 259, 261, 265 p.) Művelődésügy (276, 278—281, 287, 289, 295, 297—299, 301, 302 p.) Települések adatai (334— 335, 348—349, 362—363, 376—377 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1971. — Közpon­ ti Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregy­ háza, 1972. év (434 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9, 10, 13—15 p.) Beruházás (23, 30—33 p.) Ipar (46, 55, 57, 66 p.) Építőipar (92 p.) Mezőgazdaság (100—101, 106—109, 116—119, 122—123, 131, 139, 141, 154—155, 159, 163, 164 p.) Mezőgazdasági termékek érté­ kesítése (167, 170 p.) Kereskedelem (178, 181, 183, 187, 197—198 p.) Ide­ genforgalom (222 p.) Közlekedés és Hírközlés (231 p.) Lakásgazdálkodás —Kommunális szolgáltatások (246—248, 250—256 p.) Egészségügy (263—265, 267—270, 272, 275, 279 p.) Művelődésügy (286, 288—291, 298, 307, 309—311, 313, 314 p.) Települések adatai (350—351, 364—365, 378—379, 392—393 p.) — Szabolcs-Szatmár megyei Statisztikai Évkönyve, 1972. — Közpon­ t i Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregy­ háza, 1973. év (415 p.)

Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9—10, 13—15 p.) Beruházás (23, 30—34 p.) Ipar (44, 53, 55, 64 p.) Építőipar (92 p.) Mezőgazdaság (100, 102—103, 108—109, 112—113, 118, 120, 125, 127, 140—141, 143, 146, 149 p.) Mezőgazdasági termékek érté­ kesítése (153, 156 p.) Kereskedelem (164, 167, 169, 173, 183—184 p.) Ide­ genforgalom (208 p.) Közlekedés és Hírközlés (217 p.) L a k á s g a z d á l k o d á s Kommunális szolgáltatások (234—245 p.) Egészségügy (253—256, 258— 260, 262, 265, 269 p.) Művelődésügy (276, 278—281, 288, 297, 299—301, 303, 304 p.) Települések adatai (340—341, 354—355, 368—369, 382— 383 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1973. — Közpon­ ti Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyhá­ za, 1974. év (425 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9—10, 13—15 p.) Beruházás (25, 33—37 p.) Ipar (50, 59, 61, 70 p.) Építőipar (97 p.) Mezőgazdaság (102, 104—105, 110—111, 114—115, 119, 121, 125, 127, 138—139, 141, 144—145, 148—155 p.) Mezőgazdasági ter­ mékek értékesítése (161 p.) Kereskedelem (170, 173, 175, 179, 189—190 p.) Idegenforgalom (214 p.) Közlekedés és Hírközlés (223 p.) Lakásgazdál­ kodás—Kommunális szolgáltatások (238—249 p.) Egészségügy (257—260, 262—264, 266, 269, 273 p.) Művelődésügy (280, 282—285, 292, 294, 300— 301, 303—305, 307—308 p.) Települések adatai (344—345, 358—359, 372 —373, 394 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1974. — Közpon­ ti Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregy­ háza, 1975. év (414 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (9—10, 13—15 p.) Beruházás (25, 33, 35—37 p.) Ipar (50, 59, 61 p.) Építőipar (97 p.) Mezőgazdaság (103, 105, 108—109, 114—115, 118—119, 123, 125, 129, 131, 142—143, 145, 148, 149 p.) Mezőgazdasági termékek értékesítése (157 p.) Kereskedelem (166, 169, 171, 175, 185—186 p.) Ide­ genforgalom (210 p.) Közlekedés és Hírközlés (219 p.) Lakásgazdálkodás— Kommunális szolgáltatások (236—247 p.) Egészségügy (255—258, 260— 262, 264, 267, 271 p.) Művelődésügy (278, 280—283, 290, 292, 298—299, 301—303, 305—306 p.) Települések adatai (340—341, 354—355, 368—369, 382—383 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1975. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1976. év (408 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (23, 25„ 28, 29, 33, 36, 37 p.) Beruházás (49, 52—55, 59—60 p.) Ipar

(65, 76—77, 82—83, 94 p.) Építőipar (102 p.) Mezőgazdaság (122, 125, 130—131, 135, 140—141, 152, 158 p.) Kereskedelem (165, 168, 169, 173, 187—188 p.) Közlekedés—Hírközlés (217, 220 p.) L a k á s g a z d á l k o d á s Kommunális szolgáltatások (233—248 p.) Egészségügy (254—255, 257, 260, 263, 267, 270 p.) Művelődésügy (276, 278—279, 289, 291, 293—294, 296, 298—301 p.) A tanácsok költségvetése (305 p.) Településhálózati adatok (Nyíregyháza adatai a felsőfokú központ adatainál találhatók (318—321 p.) (Továbbá a 332—333, 344—345, 356—357, 368—369, 380— 381 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1976. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1977. év (376 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozgalom (23, 25, 28, 29, 33, 35 p.) Beruházások (48, 51—54, 58—59 p.) Ipar (65, 76—77, 82—83, 93 p.) Építőipar (104 p.) Mezőgazdaság (124, 128, 132— 134, 138, 143, 154 p.) Szállítás—Hírközlés (163 p.) Kereskedelem (173, 176, 180, 192—193 p.) Idegenforgalom (198—200 p.) Lakáshelyzet—Köz­ műellátás (231—246 p.) Egészségügy (251—252, 254, 257, 260, 264, 267 p.) Oktatás—Közművelődés (274, 276—277, 286, 290—291, 293—298 p.) A tanácsok költségvetése (301 p.) Településhálózati adatok (Felsőfokú központ: 314—315 p.) (Továbbá 324—325, 334—335, 344—345 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1977. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1978. év (392 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Népesség—Népmozga­ lom (23, 25, 28, 29, 33, 35 p.) Beruházások (48, 51—55, 59—60 p.) Ipar (80, 91—92, 97—98 p.) Építőipar (118 p.) Mezőgazdaság és Erdőgazdálko­ dás (138, 140, 144—146, 150, 155, 167 p.) Szállítás és Hírközlés (175 p.) Kereskedelem (185, 188, 192, 204—205 p.) Idegenforgalom (210, 211, 213 p.) Kisipar (236 p.) Lakáshelyzet—Közműellátás (244—258 p.) Egészség­ ügy (263—264, 266, 272, 276, 279 p.) Oktatás—Közművelődés (286, 288— 289, 298, 302—303, 305—310 p.) Településhálózati adatok (Felsőfokú központ: 326—327 p.) (Továbbá 338—339, 350—351, 362—363 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1978. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1979. év (433 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Társadalmi és gazdasá­ gi szerkezet (43—47 p.) Népesség—Népmozgalom (51, 53, 56, 58, 62, 64 p.) Beruházások (74, 79—83, 87—88 p.) Ipar (114, 125—126, 131—132 p.) Építőipar (149 p.) Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (174, 178—179, 183, 184, 189, 199 p.) Szállítás és Hírközlés (211 p.) Belkereskedelem (219, 222,

226 p.) Idegenforgalom (242, 243, 245 p.) Kisiparosok (276 p.) Lakáshely­ zet és közműellátás (284—299 p.) Egészségügy (305, 306, 309, 311, 313, 314, 317 p.) Oktatás és közművelődés (326, 328—329, 338, 342—345, 347— 349, 351 p.) Településhálózati adatok (Felsőfokú központ 368—369 p.) (Továbbá 380—381, 392—393, 404—405 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1979. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1980. év (422 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Társadalmi és gazdasá­ gi szerkezet (39—43 p.) Népesség—Népmozgalom (47, 48, 51, 53, 58 p.) Beruházások (68, 73—77, 81—83 p.) Ipar (104, 115—116, 121—122 p.) Építőipar (142 p.) Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás (166, 168, 172—173, 177, 178, 183, 192 p.) Szállítás és Hírközlés (203 p.) Belkereskedelem (211, 214, 218, 230 p.) Idegenforgalom (234, 235, 237 p.) Kisiparosok (268 p.) Lakáshelyzet és közműellátás (276—291 p.) Egészségügy (297—298, 301, 303, 305, 306, 309 p.) Oktatás és közművelődés (318, 320—321, 330, 331, 334—336, 337, 339, 340, 341, 343 p.) Településhálózati adatok (370— 371, 382—383, 394—395 p.) — Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1980. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1981. év (466 p.) Nyíregyházára vonatkozó adatok találhatók: Társadalmi és gazdasági szerkezet (41—45 p.) Népesség—Népmozgalom (49, 54, 57, 59, 64 p.) Be­ ruházások (81—86, 90—91 p.) Ipar (118, 129—130, 135—136 p.) Építő­ ipar (156 p.) Mezőgazdaság és Erdőgazdálkodás (182, 186—187, 191, 192, 197, 207 p.) Szállítás és Hírközlés (219 p.) Belkereskedelem (227, 230, 234, 246—248 p.) Idegenforgalom (252—254, 256 p.) Lakáshelyzet és köz­ műellátás (394, 296—309, szerepkör szerint: 310—311 p.) Egészségügy (317—318, 321, 323, 325, 326, 329, 334 p.) Oktatás és közművelődés (338, 340—341, 350, 352, 354—356, 357, 359—362, szerepkör szerint: 364 —365 p.) Településhálózati adatok (382—383, 394—395, 406—407, 418— 419 p.)

Állatösszeírás Nyíregyházán 1830-ból.