Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról Készült az Országos Meteorológiai Szolgálat és az ELTE Meteorológiai Tanszék regionális klímamodell-eredményeinek együttes elemzése alapján (2010)

1

Bevezetés

Hazai klímadinamikai vizsgálatok

Általánosan elfogadott tény, hogy az éghajlati rend-

Az elmúlt néhány évben négy regionális klíma-

projekciók követték. A modell-szimulációk 25, illetve

szer összetett működésének tanulmányozására a nu-

modellt adaptáltunk az Országos Meteorológiai

10 km-es felbontással készültek – a finomabb fel-

merikus modellezés eszköztára szolgáltat megfelelő,

Szolgálatnál (http://www.met.hu) és az Eötvös Lo-

bontású modellekkel kisebb, a 25 km-es felbontású

objektív módszert. A globális numerikus éghajla-

ránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékén

esetben nagyobb, a Kárpát-medencét magában fog-

ti modellek képesek a rendszer egyes összetevői (a

(http://nimbus.elte. hu), melyek az alábbiak:

laló tartományokra. A modellek és a modellkísérletek

légkör, az óceán, a szárazföld, a jégtakaró és az élővi-

legfontosabb jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

lág) fizikai folyamatainak leírására, valamint a kompo-

az ARPEGE-Climat globális általános cirkuláci-

nensek közötti bonyolult kölcsönhatások és vissza-

ós modell alapján a Météo France által nemzetközi

Látható tehát, hogy a négy regionális modell nem-

csatolások jellemzésére. Ezek a modellek a komplex

együttműködésben kifejlesztett ALADIN-Climate

csak a fizikai folyamatok leírására alkalmazott nu-

rendszer egészét együtt tekintik, ezért lehetőségünk

regionális klímamodell (OMSZ);

merikus sémáiban és parametrizációs eljárásaiban

van velük leírni az éghajlati rendszer válaszát

különbözik, de a velük végrehajtott szimulációk is

egy feltételezett jövőbeli kényszerre.

a UK Met Office Hadley Centre kapcsolt óceán-lég-

több tekintetben eltérnek. Mindazonáltal mindegyik

kör általános cirkulációs HadCM3 modellje alapján kifej-

kísérlet azt szimulálja, hogyan módosul a XXI. század-

lesztett PRECIS regionális légköri klímamodell (ELTE);

ban a Kárpát-medence éghajlata – azaz a modellkí-

A feltételezett jövőbeli kényszerek egyik legfonto-

Napjainkra a nagy klímakutató központokban fej-

sabb és legbizonytalanabb eleme az emberi (antro-

lesztett globális éghajlati modellek kidolgozottsága

pogén) tevékenység. Az éghajlati rendszerre hatással

elérte azt a szintet, hogy ezek a modellek képesek

az MM4 mezoskálájú modellből a trieszti Abdus

számszerűsítsük a projekciókban lévő bizony-

bíró emberi tényezőket a globális modellek számá-

megbízhatóan leírni az éghajlati rendszer elemei-

Salam International Centre for Theoretical Physics (ICTP)

talanságokat. Ugyanis, ha adott tekintetben a

ra oly módon számszerűsítik, hogy meghatározzák

nek viselkedését a közöttük lévő összetett kölcsön-

által kifejlesztett RegCM regionális klímamodell (ELTE);

modellek jó egyezést mutatnak, akkor a szimulációk

mindezen tényezőknek (a népesség, az energia-

hatásokkal együtt, továbbá kiválóan használhatók

felhasználás, az ipari és mezőgazdasági szerkezet

az éghajlatváltozás planetáris (azaz globális, nagy-

a Német Meteorológiai Szolgálat korábbi idő-

mények, ott a projekciók nagyobb bizonytalanság-

stb. változásainak) az éghajlati rendszerre gyakorolt

skálájú) jellemzőinek vizsgálatára. Komplexitásuk

járási modellje és az ECHAM4 globális általános cir-

gal terheltek. A továbbiakban a csapadékra és hő-

„sugárzási kényszerét”, azaz kiszámítják a hatással

azonban a jelenlegi számítógépes kapacitás teljes

kulációs modell ötvözésével a hamburgi Max Planck

mérsékletre vonatkozó eredményeket két jövőbeli

egyenértékű üvegházgáz- és aeroszol-kibocsátást,

kihasználásával sem teszi lehetővé azt, hogy egye-

Intézet által kifejlesztett REMO modell (OMSZ).

időszakra, 2021–2050-re és 2071–2100-ra koncent-

valamint az ennek megfelelő koncentrációt. Az ezek-

düli alkalmazásukkal az éghajlatváltozás regionális

hez kapcsolódó bizonytalanság abból adódik, hogy

vonatkozásairól pontos információhoz jussunk (tér-

A modellekkel mindkét intézményben először a

együttesen mutatjuk be; a változásokat minden

jelenleg nem vagyunk képesek teljes bizonyossággal

beli felbontásuk például többnyire még ma sem ha-

múltra vonatkozóan hajtottunk végre kísérleteket,

esetben az 1961–1990 időszak szimulált átlagaihoz

megmondani, hogyan változnak az antropogén te-

ladja meg a 100 km-t). A részletek feltárására ezért

és a validációt a jövőbeli változásokra vonatkozó

viszonyítva fejezzük ki.

vékenység egyes részletei a jövőben. Éppen ezért a

úgynevezett regionalizációs (leskálázási) módsze-

jövőbeli kibocsátási tendenciákra számos hipotézist

rekkel élünk, amelyek segítségével egy, az érdek-

(forgatókönyvet) állítottak fel, melyek között vannak

lődésünkre számot tartó területen finomíthatjuk a

optimista, pesszimista vagy átlagosnak tekinthető

nagyskálájú globális információkat. A globális in-

változatok, s ezek figyelembevételével készítenek

formációk regionális finomítására Magyarországon

globális projekciókat a Föld egészére nézve (ezeket

regionális éghajlati modelleket használunk, melyek

a modell-szimulációkat nem nevezzük előrejelzések-

– miként a rövidtávú időjárás-előrejelzésben – egy

nek, éppen az említett feltételes voltuk miatt).

kisebb tartományra készítenek projekciókat a globális modellek eredményeit határfeltételekként felhasználva. A továbbiakban bemutatjuk a hazai klímamodellezési tevékenység alapjait, majd a négy Magyaror-

2

sérletek együttes vizsgálata lehetővé teszi azt, hogy

bizonyossága nagyobb, ahol viszont eltérők az ered-

rálva három, illetve négy modell eredményei alapján

Modell

ALADIN

PRECIS

RegCM

REMO

Időszak

1961–2100

1961–1990 2071–2100

1961–1990 2021–2050 2071–2100

1951–2100

10 km

25 km

10 km

25 km

A1B

B2*

A1B

A1B

Felbontás Forgatókönyv

1. táblázat: a regionális éghajlati modellekkel végrehajtott modell-szimulációk jellemzői * A PRECIS modellel készült egy további modellkísérlet az A2 kibocsátási forgatókönyv figyelembevételével, ennek eredményeit azonban nem használtuk fel a jelen tanulmány összeállításakor.

Eredmények

szágon alkalmazott regionális klímamodell eredmé-

Hőmérséklet

nyeit összefoglaló együttes kiértékelést, amely során

A Magyarországon rendelkezésre álló regionális

abban a tekintetben folyamatos, hogy a vizsgált

nemcsak Magyarország éghajlatának várható főbb

klímamodellek „egyetértenek” abban, hogy a XXI.

2071–2100 időszakban nagyobb mértékben (átla-

jellemzőit igyekszünk felvázolni, hanem az azok-

században folytatódik az átlaghőmérséklet emel-

gosan 3,5°C-kal) várható, mint a korábbi 2021–2050

ban rejlő bizonytalanságokat is. A kiadvány végén

kedése a Kárpát-medencében, mégpedig minden

időszakban (amikor 1,5 fok az átlagos változás).

a gyakran feltett kérdésekre próbálunk tudományos

évszak, időszak és modell esetében statisztikai-

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez minden

alaposságú választ adni.

lag szignifikáns módon (2. táblázat). A növekedés

egyes évre érvényes lesz: továbbra is lesznek az

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról


3

1961–1990-es átlagnál hűvösebb évek és évszakok.

hasonlóan követi a melegedő tendenciát és az esetek

A szélsőséges jelenségek tekintetében, míg a hő-

10%-kal, az évszázad végére pedig 10-20%-kal.

A melegedés pontos mértékében eltérnek az

többségében statisztikailag szignifikáns (utóbbi vizs-

mérsékleti extrémumok terén szignifikáns változások

Ugyanakkor a vizsgálatok azt is megmutatták, hogy

egyes modelleredmények, különösen az évsza-

gálatokat csak az ALADIN és REMO modellekre végez-

szemtanúi lehettünk, addig a csapadékokkal kapcso-

a nagy (20 mm-t meghaladó) csapadékkal járó ese-

kos tendenciákat figyelembe véve. A legnagyobb

tük el): a meleg szélsőségek, mint a nyári, a hőség- és

latos szélsőségek változásai a legtöbb esetben nem

mények száma várhatóan ezzel ellentétesen és ennél

változásokat nyárra vetítik előre: a 2021–2050 idő-

a forró napok, valamint a hőhullámok gyakorisága

szignifikánsak. Ha a csapadékintenzitást tekintjük

nagyobb mértékben változik, vagyis növekedni fog.

szakban 0,7–2,6°C, míg az évszázad utolsó évtize-

szignifikáns módon növekszik, az évszázad közepén

(tehát az év során lehullott csapadékmennyiség és a

Az egymást követő száraz napok számára vonatko-

deire 3,5– 6,0 °C-os változásra számíthatunk.

100-200%-kal, az évszázad végére 300-400%-kal, és

csapadékos napok számának hányadosát), akkor azt

zóan a modelleredmények által leírt változások az

ez a növekedés az északi, északnyugati és északke-

tapasztaljuk, hogy ez az egész országban növeked-

évszázad közepére nem egyértelműek: ugyanolyan

A hőmérséklet-emelkedés területi eloszlását tekint-

leti (hűvösebb) tájainkon intenzívebb. Ugyanakkor a

ni fog (szignifikáns módon a 2021–2050 időszakban

valószínűséggel jeleznek kismértékű csökkenést,

ve a projekciók egységesek abban, hogy az ország

hideg szélsőségek előfordulása csökken, sőt, vannak

még csak az ország nyugati tájain, de az évszázad vé-

mint növekedést. Az évszázad végére azonban már

keleti és déli területein kell nagyobb mértékű mele-

olyan területek az országban (például délen), ahol már

gére szinte mindenütt). Ha ezt összevetjük azzal, hogy

statisztikai értelemben is szignifikáns növekedés vár-

gedéssel számolnunk, míg az északnyugati tájakon

a 2021–2050 időszakban mindössze évi 1-2 szélsősé-

az éves csapadékbevétel várhatóan csökken a jövő-

ható az ország egyes tájain (főként keleten), azaz ez-

valamivel kisebb változás valószínű. A hőmérsék-

gesen hideg napra kell számítanunk átlagosan (azaz

ben, akkor mindez arra utal, hogy a csapadékos napok

zel megnőhet a szárazság és aszály lehetősége.

leti szélsőségek alakulása az átlagos viszonyokhoz

amikor a minimumhőmérséklet -10°C alá csökken).

száma is csökkenni fog, mégpedig 2021–2050-ben

Éves

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

2021–2050

1,1–1,9

1,1–1,6

0,7–2,6

0,8–2,0

1,1–1,3

2071–2100

3,1–4,0

2,3–3,1

3,5–6,0

3,0–3,9

2,5–3,9

2. táblázat: a magyarországi átlaghőmérséklet változása (°C-ban)

Csapadék A csapadék megváltozása tekintetében a kép már

Az évszázad végére az éves csapadékátlag csökke-

jóval kevésbé egyértelmű, mert a modellek ered-

nése fokozódhat, és mértéke nagy valószínűséggel

ményei nem minden aspektusban egyeznek meg,

túllépi az 5%-ot (3. táblázat). Nyáron most már mind

ráadásul a változások csak igen kevés esetben bizo-

a négy modellkísérlet alapján 10%-ot meghaladó

nyultak statisztikailag szignifikánsnak (azaz az évek

csökkenés várható az ország egész területén. Tavas�-

közötti változékonyság meghaladja a változás mér-

szal és ősszel az évszázad közepén tapasztalt változá-

tékét). A 2021–2050 időszakban az éves csapadék-

sok folytatódnak, növekvő mértékkel. Ezzel szemben

összeg nagyon kismértékű (5%-ot többnyire nem

a téli évszakban a 2021–2050-re várható tendencia

meghaladó) és a nyári csapadékátlag 5-10%-ot elérő

az évszázad végére megfordul, ami jó példája annak,

csökkenésében jobbára egységesek a projekciók

hogy a változás időben nem lineáris, azaz az egyik

(3. táblázat). Vannak azonban olyan területek is

időszak jellemzőiből nem lehet következtetést le-

Hőmérséklet

Csapadék

(észak-északkeleten), ahol egyes modelleredmények

vonni a másik időszakra. Télen tehát az együttes ki-

A változások statisztikailag szignifikánsak.

Kevesebb a statisztikailag szignifikáns változás.

a nyári csapadéknövekedés valószínűségére hívják fel

értékelés alapján a növekedés valószínű, bár az egyik

a figyelmet. Ebben az időszakban a modellek többsé-

modell eredményei szerint északon és keleten to-

Melegedés Magyarországon a két időszakban: átlagosan 1,5 illetve 3,5°C.

ge alapján télen csökkenő tendencia várható, még-

vábbra is elképzelhető 5%-ot meghaladó csökkenés.

Mindkét időszakban az éves, a nyári és a tavaszi csapadék csökkenése, valamint az őszi csapadék növekedése valószínű.

pedig az ország keleti és északnyugati tájain 10%-ot

Az évszázadvégi téli növekvő tendenciát megerősítik

meghaladó mértékű; csupán egyetlenegy modell va-

az európai PRUDENCE projekt durvább felbontású

lószínűsít inkább növekedést az ország nagy részén.

modelleredményei is.

Az átmeneti évszakok esetében tavasszal a csökke-

Legnagyobb változás nyáron: a 2021–2050 időszakra a hőmérséklet-emelkedés mértéke elérheti a 2°C-ot, az évszázad végén pedig meghaladhatja a 3,5°C-ot. A déli és keleti területeken nagyobb mértékű melegedés várható.

nés, ősszel inkább növekedés lesz jellemző. Éves

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

2021–2050

(-7)–0

(-10)–(+3)

(-5)–(-2)

(-4)–(+14)

(-10)–(+7)

2071–2100

(-21)–(+3)

(-8)–(+2)

(-43)–(-18)

(-18)–(+19)

(-6)–(+31)

3. táblázat: a magyarországi csapadékösszeg átlagos változása (%-ban)

4

Összefoglalás


A meleg szélsőségek gyakorisága erőteljesen növekszik, a hideg szélsőségek előfordulása kisebb mértékben csökken.

A 2021–2050 időszakban a téli csapadék csökkenését, míg 2071–2100-ban a növekedését valószínűsítik a modellek. Mindkét időszakban a csapadékintenzitás növekedése várható (de csak az évszázad végén szignifikáns): a csapadékos napok száma csökken, a nagycsapadékok gyakorisága növekszik. Az egymást követő száraz napok száma nem változik a 2021–2050 időszakra, majd az évszázad végére növekedés várható (az ország keleti részén szignifikáns módon).


5

Gyakran felmerülő kérdések

3. Milyen város éghajlatához fog leginkább

kijelentéseket, hiszen egy hely éghajlatát nem egy-

hasonlítani egy adott magyarországi város ég-

két, de nagyon sok jellemző határozza meg, és kevés

1. A közelmúltban tapasztalt évszakok szélső-

2. Az éghajlatváltozással magyarázható-e a

hajlata?

az esélye, hogy ezek mindegyike meg fog egyezni

séges sajátosságai már az éghajlatváltozásnak

közelmúltban tapasztalt egy-egy szélsőséges

tudhatók be? Nem mond ellent a jelzett ten-

jelenség?

denciának egy adott évszak ezzel ellentétes

egy másik földrajzi hely viszonyaival. Konkrét példa: Azt hallottuk, hogy Budapest éghajlata néhány év múlva hasonló lesz, mint ami most

4. Miből ered az éghajlati szcenáriók bizonyta-

Firenzében vagy Várnában jellemző.

lansága?

Ezeket az állításokat általában egy-két éghajlati jel-

Egyrészt a társadalmi-gazdasági folyamatok (pl. a

lemző (általában csapadék és hőmérséklet) „együttál-

népesség alakulása, a gazdasági fejlődés üteme és

Egyedi szélsőséges jelenségek alapján nem vonha-

lása” alapján fogalmazzák meg. Ezek a változók ugyan

régiónkénti eloszlása, technológiai újítások széles-

tunk le messzemenő következtetéseket az éghaj-

az éghajlatnak jellemzői, de nem meghatározói –

körű elterjedése, antropogén kibocsátások alakulása

Egyedi évszakok, évek alapján nem vonhatunk le kö-

latról. Az éghajlati jellemzőket hosszabb, legalább

egy adott hely (pont, térség) klímáját olyan tényezők

stb.) még néhány évtizedre előre is nehezen prog-

vetkeztetéseket az éghajlatról. Az éghajlati jellemző-

30 éves időszakok átlagában vizsgáljuk, s a változá-

alakítják ki, mint a földrajzi elhelyezkedés, óceánoktól

nosztizálhatók, évszázados időskálán pedig még

ket hosszabb, legalább 30 éves időszakok átlagában

sokat két, harmincéves időszak összehasonlításával

való távolság, tengerszint feletti magasság, környező

nagyobb az ezekből adódó bizonytalanság. Másrészt

vizsgáljuk, s a változásokat általában két, harmincéves

fejezzük ki (vagy trendvizsgálatot végzünk ennél is

domborzat, szélviszonyok, és ezek között fizikailag

a klímamodellek is magukban foglalnak számos bi-

időszak összehasonlításával fejezzük ki. Egy-egy, adott

hosszabb, százéves időszakra). Látható tehát, hogy

nem lehetséges pontos párhuzamot vonni.

zonytalansági forrást, mint például a kis tér- és idő-

szempontból kiugró évszaknak, évnek nincsen tehát

egy-egy szélsőséges eseménynek nincsen egyedi

jelentősége, hiszen minden esetben átlagos változá-

jelentősége, minden esetben azt kell megvizsgálni,

Másfelől, ha ezt a precíz megközelítést félretesszük,

értelemszerűen kihat a modell-szimulációkból szár-

sokról beszélünk. Azaz egy olyan konkrét állítás, hogy

hogy az adott jelenség gyakorisága változott-e a ki-

akkor is csak nagy körültekintéssel tehetünk hasonló

maztatható csapadékmennyiségekre.

az átlaghőmérséklet a jövőben emelkedni, a nyári

jelölt referencia-időszakhoz viszonyítva.

viselkedése?

Konkrét példa: A 2006. augusztus 20-i rendkívüli vihar tekinthető-e a globális felmelegedés következ-

Konkrét példa: Ön szerint 2009/2010 hosszú és az

ményének?

átlagosnál hidegebb tele nincs ellentmondásban a globális felmelegedéssel?

skálájú felhőfizikai folyamatok parametrizációja, mely

átlagcsapadék csökkenni fog, nem jelenti azt, hogy a jövőben ne fordulhatna elő az átlagosnál hűvösebb év, illetve az átlagosnál is csapadékosabb nyár.

A munkában részt vettek: OMSZ, Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály: Csima Gabriella, Horányi András, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella ELTE TTK Meteorológiai Tanszék: Bartholy Judit, Pieczka Ildikó, Pongrácz Rita, Torma Csaba Kapcsolat: OMSZ: [email protected] ELTE: [email protected]

6



7

ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 1024 Budapest, Kitaibel Pál u.1. Tel.: (1) 346-4600  Fax: (1) 346-4669 http://www.met.hu  e-mail: [email protected] Postacím: Országos Meteorológiai Szolgálat 1525 Budapest, Pf.:38.

Összefoglaló Magyarország éghajlatának várható alakulásáról

Recommend Documents