ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A reformkor hajnalán −
Mi volt a reformkori országgyűlések elnevezése?
−
Diéta.
−
Hol hívták össze?
−
Pozsonyban.
−
Ki hívta össze és nyitotta meg?
−
A király (I. Ferenc, majd V. Ferdinánd).
−
Hogy hívták a két üléstermét?
−
Felsőtábla (főrendi ház), alsótábla (alsóház).
−
Ki elnökölt a felsőtábla (főrendi ház) élén?
−
A nádor (József nádor).
−
Kik kaptak helyet a főrendi házban?
−
A főurak, főpapok.
−
Ki elnökölt az alsótábla (alsóház) élén?
−
A személynök.
−
Kik alkották a diéta alsóházát?
−
52 vármegye 2-2 követe.
−
Mivel látta el őket a küldő vármegye?
−
Követutasításokkal.
−
Mit jelent a követutasítás.
−
Meghatározták benne, hogyan kell szavazni bizonyos kérdésekben.
−
Hogyan és miket tárgyaltak a diétákon?
−
A táblák külön tárgyalták meg a királyi javaslatokat és az ország panaszait.
−
Hogyan tájékoztatták egymást és a királyt döntésükről?
−
Írásban.
−
Hogyan nevezték a királynak címzett közlést?
−
Feliratnak.
−
Hogyan dönthetett a király a felirat sorsáról?
−
Visszaküldhette újratárgyalásra vagy szentesíthette azt.
−
Utóbbi esetben mi lett a törvényjavaslatból?
−
Törvény.
−
Hol és milyen családban született Széchenyi István?
−
Nagycenken, főnemesi családban.
−
Fiatalon milyen pályára lépett?
−
Katonai pályára, huszártisztként szolgált.
−
A napóleoni háborúk melyik híres csatájában harcolt?
−
A lipcsei „népek csatájában”.
−
Mely országokban járt?
−
Anglia, Franciaország, Törökország.
−
Külföldi utazásai kapcsán mit ismert fel?
−
Hazánk elmaradottságát.
−
Miket alapított a felzárkózás szellemében?
−
Magyar Tudományos Akadémia, pesti kaszinó, lóverseny.
−
Mire szolgált a Pesti Kaszinó?
−
A hazai politikai és társadalmi élet felpezsdítésére.
−
Hogyan lehetett a Kaszinóba bekerülni?
−
Két tag ajánlására volt szükség.
−
Mennyi idő állt rendelkezésre, hogy az új jelöltről döntsenek?
−
8 nap.
−
Mikor kaphatta meg a tagságot?
−
Ha senki sem emelt ellene jogos kifogást.
−
Mikor zárhattak ki valakit a Kaszinóból?
−
Ha 10-12 kaszinótag indokolt panasszal élt.
−
A reformkor szellemében Széchenyinek milyen művei jelentek meg?
−
Hitel, Világ, Stádium.
−
Miket követelt Hitel című művében?
−
Az ősiség és a jobbágyi robot eltörlését.
−
Miért volt számára fontos az ősiség eltörlése?
−
Azért, mert nem kaphatott hitelt.
−
Miért kívánta a jobbágyi robot eltörlését?
−
Azért, mert egy jobbágy kevésbé érdekelt a minőségi munkában, ellentétben a bérmunkásokkal.
−
Ki bírálta, támadta a Hitelt?
−
gróf Dessewffy József.
−
Melyik művében adott választ Széchenyi a támadásokra?
−
A Világ című művében.
−
A Duna és a Tisza hogyan hozható összefüggésbe Széchenyi Istvánnal?
−
A Dunát hajózhatóvá tette, a Tiszát szabályozta.
−
Mik jelentek meg vizeinken?
−
Az első gőzhajók.
−
Melyik művében beszél már reformtervekről?
−
A Stádiumban.
−
Melyik 3 pontot emeltük ki a 12 pontos reformtervből?
−
A törvény előtti jogegyenlőséget, a közteherviselést és a magyar nyelvű törvénykezést.
−
Mit jelent a törvény előtti jogegyenlőség?
−
A törvény előtt mindenki azonos bánásmódban részesüljön.
−
Mit jelent a közteherviselés?
−
A nemesi adómentesség eltörlését.
−
Miért volt fontos a magyar nyelvű törvénykezés?
−
Azért, mert eddig a kötelező nyelv a latin volt.
Az első reformországgyűlés −
Mi pusztított országunkban az 1830-as években?
−
A kolera, majd az árvíz.
−
Kit hívtak „árvízi hajósnak”?
−
Wesselényi Miklóst.
−
Miért kapta ezt az elnevezést?
−
Azért, mert százakat mentett ki a jeges árból.
−
Mi tört ki az északi megyékben a kolerajárvány miatt?
−
Koleralázadás.
−
Mikor hívták össze az első reformországgyűlést?
−
1832-1836-ban.
−
Mi volt az országgyűlés fő programpontja?
−
A jobbágykérdés (örökváltság) megvitatása.
−
Milyen utak voltak az örökváltság elérésére?
−
Az önkéntes, kötelező, forradalmi örökváltság.
−
Mit értünk önkéntes örökváltságon?
−
Amikor a jobbágyok pénzzel megválthatják szolgáltatásaikat és a tulajdonukba kerülhet a telek.
−
Mit értünk kötelező örökváltságon?
−
Általános (egész jobbágyságra kiterjedő) jobbágyfelszabadítást, állami kárpótlással.
−
Mit értünk forradalmi örökváltságon?
−
A kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítást.
−
A reformországgyűlés melyiket támogatta?
−
Az önkéntes örökváltságot.
−
A felirat elfogadásra került?
−
Nem, I. Ferenc visszaküldte újratárgyalásra.
−
Mikkel próbálta meg befolyásolni a szavazások alakulását?
−
Megvesztegetésekkel, leitatásokkal.
−
Ez mit eredményezett?
−
Megváltozott követutasításokat.
−
Ki lett I. Ferenc utódja a trónon?
−
V. (Gyengeelméjű) Ferdinánd.
−
Ki járt el ténylegesen az államügyekben?
−
Metternich kancellár.
−
Mi épült fel 1837-re, közadakozásból?
−
A Nemzeti Színház (a kor híres színésznője: Déryné Széppataki Róza).
−
Hogyan vágott vissza a birodalom a reformereknek?
−
Perek indultak, börtönbüntetés és várfogság ítéletek születtek.
−
Hány év börtönt kapott „az árvízi hajós”?
−
3 (módosítva: 4) év börtönbüntetést.
−
Mi volt a másik elnevezése?
−
A „zsibói bölény”.
−
Miért hívták így?
−
Azért, mert Zsibón született és „nyakas, ellenzéki magyar” volt.
−
Mi volt ellene a vád?
−
Lázítás és felségsértés.
−
Mi volt legjelentősebb politikai írásának címe?
−
Balítéletekrül.
−
Mi történt vele börtönévei alatt?
−
Megvakult.
−
Hány év börtönt kapott Kossuth Lajos?
−
3 (módosítva: 4) év börtönbüntetést.
−
Mi volt ellene a vád?
−
Az előzetes cenzúra megkerülése.
−
Hogy hívták (betiltott) lapjait?
−
Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósítások.
−
Mire ítélték Lovassy Lászlót?
−
10 év várfogságra.
−
Mi volt ellene a vád?
−
Nem találtak, ezért hamis tanúkkal, hamis vádak alapján ítélték el.
−
Mi történt vele fogsága éveiben?
−
Megőrült.
−
Melyik megyét képviselte Kölcsey és melyiket Deák Ferenc?
−
Szatmár és Zala megye.
−
Deák hogyan kötődött még a megyéhez?
−
Zala megyében, Söjtörön született.
−
Kölcsey Ferenc miért mondott le követi tisztségéről?
−
A megváltozott követutasítások miatt.
−
Mi a címe legismertebb művének?
−
A Himnusz.
−
Ki zenésítette meg Himnusz című művét?
−
Erkel Ferenc.
−
Deák Ferenc miért mondott le követi tisztségéről?
−
A kisnemesek lázongásai miatt.
−
Mihez ragaszkodtak görcsösen a bocskoros nemesek?
−
A nemesi adómentességükhöz.
Más úton, egy cél felé −
Mikor volt a második reformországgyűlés?
−
1839-1840-ben.
−
Ki lett az alsótábla reformpárti vezére?
−
Deák Ferenc.
−
Milyen oklevéllel rendelkezett?
−
Ügyvédi oklevéllel.
−
Kiknek volt a védőügyvédje?
−
A politikai foglyoknak.
−
Kik voltak ők, akiket említettünk?
−
Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Lovassy László.
−
Mi volt a 2. reformországgyűlés legnagyobb eredménye?
−
Elfogadták az önkéntes örökváltságot.
−
Mi történt a politikai foglyokkal?
−
Szabadon bocsátották őket.
−
Milyen új lapot indított Kossuth Lajos?
−
Pesti Hírlap.
−
Mi volt a lap alapvető jellemzője?
−
Előzetes cenzúra alatt állt, cikkei a polgári átalakulást szolgálták.
−
Miben látta Kossuth a polgári átalakulást?
−
Kötelező örökváltság, közteherviselés.
−
Szerinte kiknek kell vezetni a folyamatot?
−
A köznemességnek.
−
Mit tartott szükségesnek az ipar fejlesztéséhez?
−
Védővámok létesítését.
−
Mikor volt a harmadik reformországgyűlés?
−
1843-1844-ben.
−
Mi lett Kossuth javaslatainak hatására?
−
Az alsótábla elfogadta a védővámrendszer javaslatát, megalapították a Védegyletet.
−
Mi volt a Védegylet?
−
Nemzeti összefogást teremtő kezdeményezés, amelynek célja a hazai ipar fejlesztése.
−
Mit jelentett ki a Védegylet tagsága?
−
Azt, hogy csak magyar árut fog vásárolni.
−
Mi volt Széchenyi István és Kossuth Lajos közös célja?
−
Fejlett, önálló, polgári nemzetállam.
−
Széchenyi szerint minek kell képviselni a polgári átalakulást?
−
A főurak vezette reformpolitikának.
−
Hogyan képzelte el a reformok megvalósulását?
−
Bécs támogatásával.
−
Szerinte mihez vezethet egy nyílt szembefordulás a Habsburgokkal?
−
Újabb önkényuralomhoz.
−
És ez milyen veszélyt hordoz magában?
−
Forradalmat idézhet elő.
−
Hogy hívták Széchenyi István röpiratát?
−
Kelet Népe.
−
Mi derült ki a cikkeiből?
−
A fokozatosság mellett érvelt.
−
Széchenyi kezdeményezésére mi valósult még meg?
−
A Lánchíd alapkövének letétele.
−
Hogyan képviselte a hídépítés fontosságát?
−
Úgy, hogy a hídépítő mozgalom élére állt.
−
Kossuth Pesti Hírlapban megjelenő Válaszában hogyan nevezte Széchenyit?
−
A „legnagyobb magyarnak”.
−
Kinek kedvezett Kossuth és Széchenyi hírlapi vitája?
−
A többség inkább Kossuth cikkeivel értett egyet (Széchenyi István a politikában elszigetelődik).
Az első politikai pártok Magyarországon –
Melyik évben, milyen néven alakult meg az első politikai párt Magyarországon?
–
1846-ban, Konzervatív Párt néven.
–
Hogyan nevezték a párt tagjait?
–
Ők voltak a „fontolva haladók”.
–
Ki volt a Konzervatív Párt alapítója?
–
Gróf Dessewffy Aurél.
–
Ki volt a Konzervatív Párt vezetője?
–
Gróf Dessewffy Emil.
–
Miért nem a párt alapítója vezette a pártot?
–
Azért, mert 1842-ben elhunyt.
–
Mihez ragaszkodtak a Konzervatív Párt tagjai?
–
A feudális kiváltságaikhoz.
–
Említs erre néhány példát!
–
Nemesi szabadságjog, adómentesség, választójog.
–
Hogyan kívántak enyhíteni az úrbéri terheken?
–
Jobbágyfelszabadítás nélkül.
–
Hogyan képzelték el a nemesi birtokok fejlesztését?
–
Olcsó és könnyű hitellel, közteherviselés nélkül.
–
Hogy hívták a diéta reformellenzékének pártját?
–
Ellenzéki Párt.
–
Ki és mikor alapította?
–
Gróf Batthyány Lajos, 1847-ben.
–
Ki volt az Ellenzéki Párt elnöke?
–
Gróf Batthyány Lajos.
–
Miben fogalmazták meg az Ellenzéki Párt programját?
–
Ellenzéki Nyilatkozat formájában.
–
Kik vettek részt a pártprogram összeállításában?
–
Gróf Batthyány Lajos, Kossuth Lajos és Deák Ferenc.
–
Melyek voltak az Ellenzéki Nyilatkozat legfontosabb programpontjai?
–
Közteherviselés, a választójog kiterjesztése a nem nemesekre is, kötelező örökváltság (állami kárpótlással) és az ősiség törvényének eltörlése.
–
Melyik évben, kikből és hol szerveződött a Fiatal Magyarország Köre?
–
1847-ben, egyetemistákból, a Pilvax Kávéházban.
–
Kik voltak a Fiatal Magyarország Körének vezetői?
–
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál.
–
Miről ismert még Petőfi Sándor?
–
A reformkori irodalom egyik költőóriása.
–
Hogy hívták a reformkori irodalom másik kiválóságát?
–
Arany János.
–
Mi volt a fiatal radikálisok célkitűzése?
–
Gyökeres, mélyreható változásokat követeltek, akár erőszakos, forradalmi úton is.
–
Kinek a nézeteit vallották?
–
Táncsics Mihály.
–
Ki volt ő?
–
Magyar író, publicista, az első jobbágy származású politikus.
–
Mikor került sor az utolsó rendi országgyűlésre?
–
1847-1848-ban.
–
Ki lett a reformellenzék követe?
–
Kossuth Lajos.
–
Milyen eredmények születtek az utolsó diétán?
–
Mérsékelt reformok.
–
Mit fogadtak el?
–
A háziadót és az ősiség törvényének eltörlését.
–
Mi volt az a háziadó?
–
A vármegyei közigazgatás költségeinek fedezésére a jobbágyokra 1848-ig kivetett különadó.
–
Mi nem valósult meg?
–
A közteherviselés, de elmaradt a kötelező örökváltság is.
–
Ki tudta volna zongorázni „a különbséget”?
–
Liszt Ferenc.