ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az idegenforgalmi fıszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenırzésérıl, különös tekintettel a rendezvényekre kitelepült egységekre és a taxi-szolgáltatás ellenırzésére
Budapest, 2015. október
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI H ATÓSÁG SZOLGÁLT AT ÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: SEF-1293/2015. Témafelelős: Balogh Edina Haklik Andrea
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzéséről, különös tekintettel a rendezvényekre kitelepült egységekre és a taxi-szolgáltatás ellenőrzésére
Budapest, 2015. október
I. Vezetői összefoglaló A 1
témavizsgálat ideje 667 vendéglátó-ipari
alatt országosan 1 844 ellenőrzés történt, amely egységet, valamint 177 személytaxi-szolgáltatót érintett.
A vizsgálat alkalmával a vendéglátó-ipari egységekben összesen 412 esetben tártak fel szabálytalanságot a kormányhivatalok munkatársai, ami 25%-os kifogásolási arányt jelentett, míg a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése során 12 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (7%). A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a vendéglátóhelyeken 6 százalékponttal, míg a személytaxi-szolgáltatás területén 8 százalékponttal javult a kifogásolási arány a tavalyi vizsgálati eredményekhez képest, ahol ez a mutató a vendéglátó-ipari egységeknél 31%, míg a személytaxi-szolgáltatóknál 15% volt. A vendéglátóhelyeken lefolytatott vizsgálatok nagy részénél – az esetlegesen előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében – próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzést végző munkatársak a kis- és középvállalkozások által működtetett egységeknél összesen 162 esetben, azaz a próbavásárlások 12%-ában állapították meg a többletszámolás tényét, amely elsősorban a helytelen italmérésből (127 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő beleméréséből (18 próbavásárlás) adódott. A mérlegek hitelességét 331 egységben, az italmércék hitelességét 1 021 egységben vizsgálták a témavizsgálat ideje alatt. Az ellenőrzött vendéglátó-ipari egységek közül 36 vállalkozás (11%) nem tudta igazolni a termékek értékesítéséhez használt mérlegek hitelességét és az egységek 4%-a (43 vállalkozás) nem rendelkezett hitelesített űrmércével a kiszolgált italmennyiségek kiméréséhez. Szükséges azonban megemlíteni, hogy a mérlegek hitelességének vizsgálata tekintetében az előző évi adatokhoz képest (14%) 3 százalékpontos javulás tapasztalható. Az ártájékoztatással kapcsolatos előírásokat az ellenőrzött vállalkozások 8%-a, a vásárlók könyve kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket a vizsgált üzletek 9%-a sértette meg. A közterületi értékesítés, valamint az alkalmi rendezvényeken történt árusítások alkalmával az ellenőrzött kereskedők 9%-a mulasztotta el feltüntetni a nevét és székhelyét. Kedvezően értékelhető ugyanakkor, hogy az említett kifogásolási arányok vonatkozásában az előző év tapasztalatai alapján kismértékű javulás észlelhető. A vizsgálat során 141 esetben drosztokon álló, személytaxi-szolgáltatók gépjárműveit ellenőrizték a munkatársak, 36 esetben pedig próbautazással vizsgálták, hogy a személytaxi-szolgáltatást folytatók a tevékenységüket a jogszabályoknak megfelelően végzik-e. Az álló személytaxik vizsgálata során az ellenőrzött vállalkozások 6%-ánál, míg a próbautazással egybekötött ellenőrzések alkalmával a vizsgált vállalkozások 11%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot a munkatársak. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vállalkozások többsége a jogszabályi előírásokat betartva folytatja tevékenységét. Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult a fogyasztóvédelmi hatóság e területen végzett rendszeres ellenőrzése, valamint az évek óta folytatott preventív tájékoztató munkája.
2
II. Az ellenőrzés részletes ismertetése
1. Az ellenőrzés célja A fogyasztóvédelmi hatóság idén is kiemelt figyelmet fordított a vendéglátó-ipari egységek, valamint a személytaxi-szolgáltatók nyári ellenőrzésére, amely során a különböző jogszabályi előírások megtartását vizsgálta, ezáltal elősegítve a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét és a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogaik érvényesülését. Ennek érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság elsősorban a sok vendéget vonzó vízparti nyaralóhelyeket, strandokat, wellness és gyógyturisztikai helyeket, városközpontokat, valamint a különféle rendezvényeket, fesztiválokat kereste fel ellenőrzés céljából. A vizsgálat érintette az idegenforgalmi szempontból frekventált helyszínek, pályaudvarok kijelölt taxiállomásain várakozó személytaxi-szolgáltatókat is. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az idegenforgalmi ellenőrzésre – valamennyi kormányhivatal részvételével, számos esetben társhatóságokkal közösen – 2015. június 1. és augusztus 28. közötti időszakban került sor.
3. Az ellenőrzés általános tapasztalatai A témavizsgálat ideje alatt országosan 1 844 ellenőrzést folytattak le a kormányhivatalok, amelyből 1 667 esetben vendéglátó-ipari egységet, 177 esetben személytaxiszolgáltatót vizsgáltak. Az ellenőrzést végző munkatársak összesen 424 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést, amely 23%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az országos ellenőrzési adatok alakulását 2014. és 2015. évekre vonatkozóan az alábbi ábra szemlélteti. A kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzésének országos vizsgálati adatai 2014. és 2015. évekre vonatkozóan (db) 2000
1500
1936
1844
1000
500
575
424
0
2014. év Ellenőrzött egység
2015. év Kifogásolt egység
3
A vizsgálat alkalmával a vendéglátó-ipari egységekben összesen 412 esetben tártak fel szabálytalanságot a kormányhivatalok munkatársai, ami 25%-os kifogásolási arányt jelentett, míg a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése során 12 esetben állapítottak meg valamilyen mulasztást (7%). Lényeges kiemelni, hogy a vendéglátóhelyeken 6 százalékponttal, míg a személytaxiszolgáltatás területén 8 százalékponttal javult a kifogásolási arány a tavalyi vizsgálati eredményekhez képest, ahol ez a mutató a vendéglátó-ipari egységeknél 31%, míg a személytaxi-szolgáltatóknál 15% volt. Országos szinten ez a mutató összességében 7 százalékponttal javult a 2014. évi adatokhoz képest. A vendéglátóhelyek vizsgálata összesen 1 123 üzletet (vendéglő, étterem, söröző stb.), valamint 544 kitelepült egységet (büfé, lacikonyha, falatozó stb.) érintett. A kormányhivatalok munkatársai a legtöbb ellenőrzést a turisztikailag frekventált helyszíneken (877 egység), illetve az ország különböző pontjain megrendezésre kerülő fesztiválokon, rendezvényeken (535 egység) folytatták le, ugyanakkor idén is figyelmet fordítottak a turisztikailag kevésbé kiemelt helyszíneken működő egységek (255 egység) vizsgálatára. Az ellenőrzések mellett fontos megemlíteni a fogyasztóvédelmi hatóság prevenciós szerepét a különböző fesztiválok, rendezvények helyszínein, amelyek során a hatóság munkatársai a korábbi évek gyakorlatát folytatva, idén is hasznos tanácsokkal, különböző tájékoztató anyagokkal nyújtottak segítséget az érdeklődők számára. A hatóság a személytaxi-szolgáltatást érintő jogszabályi előírások megtartását taxiállomásokon, álló gépjárműveknél 141 esetben, próbautazással egybekötött ellenőrzés alkalmával pedig 36 esetben vizsgálta.
4. A vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése A kormányhivatalok elsősorban azokat a melegkonyhás vendéglátóhelyeket (étterem, vendéglő, étterem-söröző stb.), italüzleteket (borozó, kocsma stb.), éjszakai szórakozóhelyeket (bár, disco stb.), illetve egyéb vendéglátóhelyeket (cukrászda, ételbár stb.) vonták vizsgálat alá, amelyek a vendégek által a nyári turista-idény alatt a legkedveltebbek. Az ellenőrzést végző munkatársak emellett külön figyelmet fordítottak a közterületi és alkalmi rendezvényekre kitelepült vendéglátó-ipari egységek ellenőrzésére is. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált területen a kis- és középvállalkozások jelenléte a jellemző, ezért az ellenőrzés alá vont egységek 3 kivételtől eltekintve az említett vállalkozói körből kerültek ki. 4.1 Próbavásárlással feltárt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és egyéb szabálytalanságok A kormányhivatalok munkatársai – az esetlegesen előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében – a vizsgálatok nagy részét próbavásárlással kezdték. A kis- és középvállalkozások által működtetett vendéglátó-ipari egységekben ez összesen 1 407 db (üzletben: 1 094; kitelepült egységnél: 313) ellenőrzést jelentett. Ennek során a vizsgálatot végző munkatársak 254 esetben (üzletben: 193; kitelepülésnél: 61), azaz a próbavásárlások mintegy 18%-ánál tártak fel valamilyen jogsértést. A próbavásárlások kifogásolási aránya az előző év adataihoz (20%) viszonyítva kismértékű javulást (2 százalékpont) mutat.
4
A kis- és középvállalkozások körében folytatott próbavásárlások ellenőrzési tapasztalatait az egyes vizsgálati helyszíneken az alábbi grafikon mutatja. A kis- és középvállalkozások körében végzett próbavásárlások ellenőrzési tapasztalatai az egyes vizsgálati helyszínek tekintetében (db)
149
59
46
703 245
205 Egyéb helyszín
Fesztivál, rendezvény
Kifogásolt Turisztikailag frekventált
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
Megfelelt
A próbavásárlások alkalmával összesen 3 465 db termék térfogatát, tömegét, valamint a fogyasztói ár megállapításának és az arról való tájékoztatásnak a helyességét ellenőrizték a kormányhivatalok munkatársai. A próbavásárlások során összesen 421 db vendéglátó-ipari termékkel kapcsolatban állapítottak meg jogsértést (12%). A próbavásárolt termékek hatósági visszamérése során a legtöbb esetben a szeszes, illetve alkoholmentes italok térfogat ellenőrzésére (1 718 db termék), illetve az előre csomagolt termékek árellenőrzésére (1 130 db termék) került sor. Az ellenőrzést végző munkatársak a tömegre értékesített termékek (kolbász, gumicukor, pogácsa stb.) visszamérését 339 esetben, az elvitelre kért, helyben csomagolt termék értékesítésének ellenőrzését pedig 278 db terméknél végezték el. A kormányhivatalok munkatársai a próbavásárlások során 193 db ital esetében állapítottak meg szabálytalanságot. Az előrecsomagolt termékek közül 183 db került kifogásolásra, míg a tömegre értékesített termékek tekintetében 36 esetben, az elvitelre kért, helyben csomagolt termékeknél pedig 9 darabnál volt jogsértés megállapítható. Az ellenőrzést végző munkatársak összesen 162 esetben, azaz a próbavásárlások 12%-ában állapították meg a többletszámolás tényét. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a kifogásolási arány a tavalyi évhez viszonyítva (15%) 3 százalékponttal javult. Az összesen 11 417 Ft eltérés átlagosan 70 Ft többletfizetést eredményezett. A legnagyobb mértékű, 400 Ft összegű többletfizetés egy fürdő területén működő vendéglátó-ipari egységben történt, ahol az alkalmazott a kért röviditalokat a kiírt eladási árhoz képest magasabb áron számította fel a fizetés alkalmával. Többletszámolás a legtöbb esetben a helytelen italmérésből (127 próbavásárlás), illetve a csomagolóanyag termék tömegébe történő beleméréséből (18 próbavásárlás) adódott. 6 próbavásárlás alkalmával történt többletszámolás a valótlan ártájékoztatás miatt, és mindössze 1 próbavásárlás során tapasztaltak egyéb helytelen mérést (mérleg pontatlan beállítása) az ellenőrzést végző munkatársak.
5
Az említett esetekben a vállalkozások valótlan tájékoztatást nyújtottak a vásárolt termékek mennyisége/ára tekintetében, amelynek következében a ténylegesnél magasabb ár került feszámításra. A kiszolgálást végző személy számolási hibája miatt a kormányhivatalok munkatársai 10 próbavásárlás során fizettek többet a fizetendő ár helytelen számításából vagy a pontatlan pénzvisszaadásból adódóan. Az ellenőrzést végző munkatársak a próbavásárlások alkalmával 195 termék tekintetében állapították meg az eladási ár vagy egységár részleges, illetve teljes hiányát. A felszolgáló közreműködésével üzemelő vendéglátó-ipari egységek – amennyiben felszolgálási díjat érvényesítettek a vendéglátás során – a felszolgálási díjról minden esetben tájékoztatták a fogyasztókat. A felszolgálási díj konkrét mértékének feltüntetését ugyanakkor 1 egység elmulasztotta. A csomagolóanyag díjáról a vizsgált 419 egység közül 4 vendéglátó-ipari egységnél nem tájékoztatták a fogyasztókat. A próbavásárlások során minden esetben ellenőrizték a kormányhivatalok munkatársai, hogy az üzletekben eleget tettek-e a vállalkozók nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségüknek. Az idei évben 21 vállalkozás nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének. A kis- és középvállalkozások körébe nem tartozó vállalkozások tekintetében próbavásárlással egybekötött ellenőrzésre mindössze 3 egységnél került sor. A próbavásárlás 1 esetben zárult kifogással, amely helytelen italmérésből, valamint árfeltüntetési hiányosságból adódott. 4.2 Az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzésének tapasztalatai 4.2.1 Árfeltüntetés A kormányhivatalok munkatársai valamennyi ellenőrzött vendéglátó-ipari egység tekintetében vizsgálták, hogy a vállalkozások az árfeltüntetési kötelezettségüknek a jogszabály által előírt módon tesznek-e eleget. Ennek megfelelően a felügyelők ellenőrizték, hogy a vállalkozások a termék eladási áráról, egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan, forintban tájékoztatták-e a fogyasztókat, illetőleg a feltüntetett ár tartalmazza-e az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket. A vendéglátó-ipari egységekre vonatkozó előírás értelmében az egység üzemeltetőjének választási lehetősége van, hogy a vendéglátás keretében értékesített termék eladási árát vagy egységárát tünteti fel. Az ártájékoztatással kapcsolatos előírásokat az ellenőrzöttek 8%-a (130 egység) sértette meg. Kedvezően értékelhető, hogy ez az arány az utóbbi két évben kismértékű, ugyanakkor folyamatos javulást mutat (2014-ben: 10%; 2013-ban: 12%). Amennyiben egy egység felszolgáló közreműködésével üzemel, az üzlet bejárata előtt is köteles elhelyezni ártájékoztatást. Ezen jogszabályi előírásnak az ellenőrzött 399 egységből 13 üzlet (3%) nem tett eleget. A külső és belső ártájékoztatók egyezőségének vizsgálatánál 10 egység esetében tapasztaltak eltérést (3%) a kormányhivatalok munkatársai.
6
Lényeges kiemelni, hogy a külső és belső ártájékoztatók megléte, illetve egyezősége tekintetében az előző év tapasztalatai alapján (7%; 5%) szintén érzékelhető kismértékű javulás (4 százalékpont, illetve 2 százalékpont) a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatában a hatóság rendszeres ellenőrzéseinek, illetve preventív tájékoztatásainak köszönhetően. 4.2.2 Mérőeszközök hitelessége A joghatással járó mérés – a jogszabályi kötelezettség értelmében – csak hitelesített, sérülésmentes mérőeszközzel (vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel) végezhető. A jogszabályi előírások értelmében akkor jár joghatással a mérés, ha annak eredménye a fogyasztók jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására használják fel. Hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi hatóság hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését első belföldi hitelesítésként elismerte. Amennyiben az ellenőrzött egységben tömegre, térfogatra történt a termékértékesítés, az ellenőrzést végző munkatársak minden esetben vizsgálták a kiszolgáláshoz használt mérlegek, űrmércék meglétét és hitelességét. A kormányhivatalok munkatársai a mérlegek hitelességét 331 egységben vizsgálták. Az ellenőrzöttek közül 36 vállalkozás (11%) nem tudta igazolni a termékek értékesítéséhez használt mérlegek hitelességét. Az előző évi adatokhoz képest (14%) 3 százalékpontos javulás volt tapasztalható. Az italmércék hitelességének ellenőrzésére 1 021 egységben került sor. Az ellenőrzés alá vont vendéglátó-ipari egységek 4%-ánál (43 egység) jogsértésként került megállapításra, hogy a kiszolgált italmennyiségek kiméréséhez nem rendelkeztek hitelesített űrmércével. 4.2.3 Egyéb fogyasztói tájékoztatás A kormányhivatalok munkatársai 1 108 üzletben ellenőrizték, hogy az üzlet aktuális nyitvatartási idejéről, illetve az abban bekövetkező változásokról az egységek tájékoztatják-e a fogyasztókat. Az említett előírásoknak 26 egység nem tett eleget. A kereskedőnek a fogyasztó számára – a jogszabályban előírt panasztételi jogának érvényesítéséhez – az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú, hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania. A kormányhivatalok munkatársai az említett rendelkezések – sok esetben halmozott – megsértését az ellenőrzött 1 123 üzletből 104 esetében (9%) tapasztalták. Kifogásolási arány tekintetében az előző évi eredmények tükrében (12%) 3 százalékpontos javulás tapasztalható. A szabálytalanságok egy része abból adódott, hogy a vásárlók könyve nem volt a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető (47 üzlet), illetve jól látható (34 üzlet) helyen elhelyezve. Kifogásolásra került sor azért is, mert a vásárlók könyve nem állt rendelkezésre a fogyasztók számára (18 üzlet), vagy az nem volt hitesítve (5 üzlet). A kormányhivatalok munkatársai a közterületi, illetve alkalmi rendezvényeken összesen 544 kereskedő esetében ellenőrizték, hogy az értékesítés során feltüntették-e nevüket, székhelyüket. Az ellenőrzöttek közül 49 vállalkozó (9%) mulasztotta el az említett adatokról – részlegesen vagy teljes körűen – tájékoztatni a fogyasztókat. Az előző évi adatokhoz viszonyítva (13%) 4 százalékpontos javulás volt e tekintetben tapasztalható.
7
5. Fesztiválok, gasztronómiai rendezvények, vásárok A kormányhivatalok munkatársai az idei témavizsgálat keretein belül ismét kiemelt figyelmet fordítottak a fesztiválok, különböző rendezvények helyszíneire, az ott üzemelő és kitelepült vendéglátóipari-egységekre, alkalmi árusítókra. A témavizsgálat teljes időtartama alatt az ellenőrzést végzők összesen 50 fesztivál, és egyéb rendezvény helyszínén összesen 535 egységet, köztük 15 üzletet és 520 kitelepült vendéglátó-ipari egységet vontak ellenőrzés alá. Szabálytalanságot 100 egységben tapasztaltak a munkatársak, amely 5 üzletet és 95 kitelepülést érintett. Kifogást így az ellenőrzött egységek 19%-ánál tártak fel az ellenőrzést végzők. A fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok munkatársai számos országszerte ismert, nagyszabású fesztiválon, rendezvényen végeztek ellenőrzéseket, ilyen volt például a Sziget Fesztivál, a Balaton Sound, a Volt Fesztivál, a Formula 1, az OZORA, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, a Szegedi Ifjúsági Napok, a Bajai Halászléfőző Fesztivál, a Tiszafüredi Halas Napok. Már hagyományossá vált, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai az ellenőrzések mellett ezeken a fesztiválokon, rendezvényeken preventív jellegű, tájékoztató előadásokat, illetve bemutató ellenőrzéseket is tartanak a vállalkozások számára a hatályos jogszabályi előírások betartása érdekében. A fesztiválokon, rendezvényeken kereskedelmi tevékenységet folytató vendéglátó-ipari vállalkozások többsége a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét. A legjellemzőbb szabálytalanság még mindig a kereskedői adatok (név, székhely) feltüntetésének hiánya, az árfeltüntetési szabálytalanságok, valamint italmércék és a joghatással járó mérlegek hitelességének hiánya. A vizsgálatokkal feltárt kisebb hiányosságokat a vállalkozások egy része már az ellenőrzés ideje alatt pótolta. Az ellenőrzések általános tapasztalataként elmondható, hogy a vállalkozások egyre inkább együttműködő magatartást tanúsítanak, és évről-évre nagyobb számban vesznek részt a már hagyományosan megrendezésre kerülő fesztivált megelőző hatósági szakmai felkészítő tájékoztatásokon. 6. A személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése A személytaxi-szolgáltatás vizsgálata az idei évben is kiterjedt a taxitársasághoz tartozó, a taxitársasághoz nem tartozó, nappali és éjszakai, valamint a taxiállomásokon álló és próbautazással egybekötött ellenőrzésekre egyaránt. A témavizsgálat ideje alatt idén összesen 177 személytaxi-szolgáltatató ellenőrzésére került sor, számos esetben társhatóságokkal közösen. Ez a vizsgálatszám 33 ellenőrzéssel több az előző évihez képest. A felügyelők 12 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzések alkalmával, amely összességében 7%-os kifogásolási arányt eredményezett a tavalyi 15%-hoz képest.
8
A személytaxi-szolgáltatók országos ellenőrzési adatait az alábbi ábra szemlélteti. Személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése (db)
160 140 120
141
100 80 60 40 8
20
36
4
0 Álló szem élytaxi
ellenőrzött
Próbautas szem élytaxi
kifogásolt
A vizsgálat során 141 esetben próbaút nélkül, drosztokon álló személygépjárművet ellenőriztek a munkatársak, 36 esetben próbautazással vizsgálták, hogy a szolgáltatást végző a tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végzi-e. A drosztokon álló személytaxik vizsgálata során a kormányhivatalok 70 taxitársasághoz tartozó és 71 taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást vontak ellenőrzés alá. Az előbbiek esetében az ellenőrzést végzők mindössze 6 vállalkozásnál találtak valamilyen hiányosságot (9% kifogásolási arány). A taxitársasághoz nem tartozó taxivállalkozások közül csupán 2 esetben került sor szabálytalanság megállapítására, mely így 3% kifogásolást eredményezett. Összességében az álló személytaxik vizsgálata során az ellenőrzött vállalkozások (141 db) 6%-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot a munkatársak. Az idei évben a próbautazással egybekötött ellenőrzés 19 taxitársasághoz tartozó és 17 taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást érintett. A próbaúttal egybekötött vizsgált taxitársasághoz tartozó vállalkozások esetében 3 társaság követett el valamilyen mulasztást, ami 16%-os kifogást jelent. Az egyéni vállalkozók körében mindössze 1 esetben (6%-nál) állapítottak meg szabálytalanságot az ellenőrzést végzők. Összességében a próbautazással egybekötött személytaxi-szolgáltatók 11%-ánál tártak fel valamilyen jogsértést a munkatársak. A próbautazással egybekötött ellenőrzések jelentős részét (83%-át, összesen 30 db-ot) a nappali órákban folytatták le a munkatársak, ebből 14 esetben taxitársasághoz tartozó és 16 esetben taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást vizsgáltak a kormányhivatalok. Szabálytalanságot az esetek 7%-ánál, illetve 6%-ánál, azaz 1-1 vállalkozásnál állapítottak meg az ellenőrzést végzők. Az utazással egybekötött személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése során 2 esetben idegen nyelvet beszélő kollégák bevonásával történt a vizsgálat, melynek során jogsértést nem tapasztaltak. Az éjszakai ellenőrzések alkalmával (6 vállalkozás) 2 vállalkozásnál állapítottak meg hiányosságokat a munkatársak, így a kifogásolási arány 33%-os volt. A taxitársasághoz tartozó vállalkozásokat ebben a napszakban 5 alkalommal ellenőrizték a munkatársak, amelynek kapcsán 2 taxis esetében (40%) tapasztaltak szabálytalanságot. Pozitívumként
9
említhető, hogy a taxitársasághoz nem tartozó szolgáltató vizsgálata során nem került sor jogsértés megállapítására az éjszakai órákban. A megyei kormányhivatalok összesen 89 taxitársasághoz tartozó, valamint 88 taxitársasághoz nem tartozó személytaxi-szolgáltatót vontak ellenőrzés alá. A vizsgálat során a taxitársasághoz tartozó vállalkozások közül 9 esetében (10%) állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot, míg az utóbbi csoportba tartozó szolgáltatók közül 3 vállalkozó (3%) tevékenysége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A személytaxi-szolgáltatók ellenőrzésére a legtöbb esetben az idegenforgalmilag frekventált helyszíneken (19 vállalkozás), valamint a pályaudvarokon (11 vállalkozás) került sor. Az előbbi területen közel minden ötödik szolgáltató tevékenysége bizonyult jogsértőnek (21%), míg a pályaudvarokon történő ellenőrzések során jogsértést nem állapítottak meg a munkatársak. 6.1 Taxiengedély és személytaxi-igazolvány A témavizsgálat ideje alatt az ellenőrzés alá vont 141 álló személytaxi-szolgáltató vizsgálata során a szolgáltatók 2 alkalommal nem rendelkeztek személytaxiigazolvánnyal, 5 alkalommal az igazolványhoz tartozó azonosító lapot nem helyezték el a személygépkocsi műszerfalára. Pozitívumként értékelhető, hogy a próbautazással egybekötött személytaxi-szolgáltatók ellenőrzése során nem tapasztaltak hiányosságot az engedély és az igazolvány vonatkozásában az ellenőrzést végzők. 6.2 Díjtáblázat és ártájékoztatás A drosztokon várakozó személytaxik ellenőrzésekor 5 esetben tapasztalták az ellenőrök, hogy a díjtáblázatot nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazzák, azok 2 esetben hiányoztak jobb oldalt az első ülés elől, így a díjakról tájékozódni nem tudtak, 1 esetben nem jól látható helyen helyezték ki, 2 esetben pedig a feltüntetett díjak nem voltak azonosak, további 1 alkalommal állapították meg a munkatársak, hogy a viteldíjjelző hitelessége nem megfelelő. A személytaxi-szolgáltatás próbautazással egybekötött ellenőrzése alkalmával (összesen 36 esetben) a taxi szolgáltatók 2 alkalommal nem helyezték el jobb oldalt a hátsó ablakon a díjtáblázatot, 1 esetben pedig a feltüntetett díjak nem voltak azonosak. Az ellenőrzést végzők a próbautazás során megállapították, hogy 3 esetben nem alkalmazták a sofőrök a taxamétert, 2-2 alkalommal, hogy nem a hatósági árnak megfelelően számították fel a viteldíjat, valamint a díjtáblázaton nem a hatósági árnak megfelelő tarifát tüntették fel, illetve 3 alkalommal a taxi sofőr nem tett eleget nyugtaadási kötelezettségének. 7. Alkalmazott jogkövetkezmények Az ellenőrzött vendéglátó-ipari egységeknél, illetve taxi-szolgáltatóknál, ahol első alkalommal fordult elő szabálytalanság – figyelemmel arra, hogy ezeken a területen főként a kis- és középvállalkozások jelenléte a jellemző – a legtöbb esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra. A kormányhivatalok a vendéglátó-ipari egységekre vonatkozóan 328 db, míg a taxi-szolgáltatók tekintetében 10 db határozatot hoztak.
10
1. számú melléklet
FÜGGELÉK „Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a rendezvényekre kitelepült egységekre és a taxi-szolgáltatás ellenőrzésére” című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet; a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet; a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet; a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet; a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet; a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet; a taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testületének a személytaxiszolgáltatásért felszámítható árat és annak alkalmazási feltételeit megállapító rendelete.
