Vetráb József Kadocsa
Ős-Buda földrajzi helyzetéről „Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem” (Ne szaporítsd jobban a dolgokat, mint szükséges!)
A pilisi Budákról szólván megjegyzendő, hogy több ilyen nevű város létezett a földrajzi térben közel egymáshoz, de az idősíkokat tekintve – épületeik romlása miatt - a szkíta azaz magyar királyok alatt elhagyattak és új városoknak adták át helyüket székhelyként, melyek a régi Budákra emlékezvén ugyan ezt a nevet bírták; így megemlékezünk a leg ősibb Budáról, amelyről 1526. A.D. II. Suleyman hadi naplójában (1526. szeptember 18.) így emlékezik meg; „Azt mondják, hogy Buda építése óta és az egyenes ágon leszármazó magyar királyok uralkodása óta Lajos király idejéig 4700 esztendő múlt el.” Vonatkoztassunk el most attól a ténytől, hogy a padisah nem ebbe az ősi várba, városba vonult be kíséretével - miután a budai zsidók a szultán és kísérete elé vonulván, a város kulcsát átadták neki -, s ez által kissé tévedésbe esett a helyszínt illetőleg. Az ősi vár, ŐsBuda létezett bár igen romos, elhanyagolt épületeit, költséget nem kímélve, a második Atillának is nevezett Corvin Mátyás királyunk megújítatta, palotái (nemesi kőházai) továbbá polgári házai újra benépesültek. Ennek a tettének írásos nyoma maradt reánk. Terveiben kiemelkedő szerepet szánt ennek az ősi szkíta várnak a régi Keleti Királyi Központ területének újjáalkotásában. Ebben a kis értekezésben ne említessék a Pilis nyugati kapujában Atilla magyar király idején kiépült, majd IV. Béla uralkodása idején elhagyott, Óbudává vált Buda (Atilla városa azaz Szikambria és Buda), valamint szintén a fent említett uralkodó idején épült Új-Buda vára. Visegrád Ős-Buda észak-keleti kapuja Visegrád nevére a bencés rendtörténet irataiban bukkanhatunk midőn a fent említett helyiségben I. András királyunk által alapított Szent Andrásról nevezett kolostorról tesz említést. Az írott forrás (fons) II. Andree (Endre) királyunk idejéből származik mintegy negyed századdal korábbról, mint ahogy IV. Béla, az ő király fia, felépítetté Visegrád fölé, a középkori Kékes-hegy Duna felé eső alacsonyabb előhegyére a visegrádi fellegvárat. És itt álljunk meg egy gondolatnyi időre, hogy elmerengjünk azon a téves állításon, hogy Visegrád neve szláv eredetű és magas helyre épült várat azaz magyar kifejezéssel élve fellegvárat jelent; a Visegrád földrajzi név bármennyire is kínálja ezt a sanda értelmezést, nem fogadhatjuk el több okból, mert hogyan is nevezhetnék el egy települést a várról, amikor a vár még nem is épült a mondott helyen, továbbá az elnevezés bizonyítható módon korábbi, és értelmezés dolgában a magyar nyelvhez köthető. Nézzük meg figyelmesen gyakorolván a szóelemzés ismeretét Visegrád legrégebbi szóalakjainak ismeretében.
Abbatia de Wisagrade Írva vagyon Visegrád neve a bencések kolostorának megnevezéseiben 1221 -től datálva a következőképpen: 1221 abbatia de Wisagrade, 1342 cenobium Sancti Andree apostoli iuxta Wyssegrad , 1369, 1396 monasterium Sancti Andree prope Wissegrad ordinis Sancti Benedicti, 1391 monasterium Sancti Andree de promontorio castri Wissegradiensis ordinis Sancti Benedicti. 1221. évben Viza+grád (grádics, garádics=lépcső) szóösszetétel ismerhető fel a Wisagrade apátság latin nyelvű megnevezésében és a későbbi lejegyzési alakjában is egy hármas szóösszetétel elemzéséből - szintén magyar szavak alakjai bontakoznak ki: Wissegrad azaz VÍZ+SzEG(let)+GaRÁD. A szavak által megképzett fogalmak mindegyike a királyi központ térségéhez szorosan köthető folyóhoz kapcsolódik itt a Pilis keleti részén ugyanúgy, mint a nyugati kapujában – a Duna bal partján - emelkedő Burdahegyünk esetében, bár a BUR.DA vonatkozásában nyelvünk korábbi, Kis-ázsiai, Folyamköz-i változatának szavaival felfejthető értelmezésével kerülünk szembe. Ezek a régi – mai nyelvünk révén nem értelmezhető – földrajzi elnevezések koránt sem egyedül állóak a Kárpát-hazában. Elegendő, ha csak a térség dél-keleti kapujában lévő Ezüst-hegy régi nevére utalunk; BER.DO, és a közelében fekvő ÜR.NÜ ( jelentése= ürmüs, ürmös, keserű/fű) azaz Üröm-község kapcsolatára. Erre az összefüggésre René Labat háromnyelvű szótárának – akhád, sumer sylabusai és a francia nyelvű értelmezéseiközött találhatunk reá, amint azt egy korábbi dolgozatomban be is mutattam (Szürke barát, fehér barát, 2008.). A fogalmi kapcsolat a magyar nyelv oldaláról oly’ világosan mutatkozik, mint látásunkban a fény-árnyék kettőse, amely térbe helyezi és megrajzolja a látványt szemünk előtt. Röviden; a BER.DO név a BUR.DA hangtani változata, amelynek értelmezése a szótár francia szavai szerint; vízgyűjtő (citerne, n.f.), kút (puit, n.m.) és forrás (fontaine, n.f.) Vizagrád és Vissegrád elemeiben a viza - azaz a tokfélék családjába tartozó nagy testű halfajta. A magyar halászok körében régen nagy népszerűségnek örvendő viza több köznyelvi elnevezést is kapott. Ilyenek például a fajtok, az orhal, a szinviza, a vizahal, és a viza-tok. Tudományos nevét: Huso huso az etimológia a görög eredetű hus szóból vezeti le -, valamint a víz, a szeg (szegelet) és a grád(-ics), g(a)rád fogalma képződik. Összegezve a fent leírtakat a következőket állapíthatjuk meg; 1. A középkori Kékes hegytől (mai elnevezése; Nagy-Villám) északra a veszprémi egyházmegyében, Pilis vármegyében, a Duna-part közelében állt az I. András királyunk által 1055 és 1060 között alapított, a bizánci szertartású szerzetes rendet befogadó, Szent Andrásról elnevezett kolostor szolgaházaival kisebb települést alkotva.
2. Ezt a települést illetve kolostorát 1221-ben II. András királytól a Szent Benedekrendi szerzetesek kapták meg, s amelyet az adománylevél tanúsága szerint így jelölnek: Abbatia de Wisagrade. 3. Későbbi diplomákban a Wissegrad alakban fordul elő az eredeti Wizagrad helyrajzi név. 4. A tatárjárás után épült Visegrád fellegvára. A hegy lábánál – a XI. század közepe táján - felépült, a Duna jobb partján fekvő apátságnak helyt adó településről kapta a nevét a későbbi fellegvár, tehát nem a várnak volt települése, hanem az apátsági falunak – melyet Visegrádnak hívtak -, lett királyi vára a XIII. század derekán, amelyet IV. Béla a magyarok királya építtetett. Ezért tartom elhibázottnak, Visegrád nevének szláv értelmezését: A magyar királyság központjában nincs helye szláv elnevezésű várnak, különösen akkor nem, ha a vár mintegy kettőszáz esztendővel később épült, mint a néki nevet adó apátság, s jobbágy falva. Sassad puszta vagy Sassad földje Az ősi Buda földrajzi környezetére lelhetünk Corvin Mátyás király 1469 után kiadmányozott levelének vonatkozó sorai között: „Annak okáért, mivel ez a város, a mi Budánk az egykori magyar királyok által láthatóan igen nagy igyekezettel lett kiépítve, ugyanakkor egynémely előttünk uralkodó és egymást követő elődünk tunyasága miatt, akik sem adománnyal, sem más segedelemmel nem tudtak a városnak kedvezni, nem kevéssé romokban áll. De nem kis gondot okoz a határok szűkössége, amelyekből annyi van, amennyit a falak magukba zárnak, azok fenn tar-tására pedig, amelyek a falakon kívül esnek, csekély mód van. Mi tehát a várost, amely a királyi méltóság székhelye és trónusa, királyságunk feje és – ítéletünk szerint – népünk üdve, mivel e földben olyan orvosság rejtezik a betegek számára, amely az egészségeseknek is enyhet ad, az egyéb adományok között, melyekkel ezt romjaiból feltámasztjuk, elsőként földekkel ajándékozzuk meg. Sassadnak hívják azt a földet vagy pusztát - ez Pilis vármegyében fekszik és ahol mostanáig fennmaradt egy kőtemplom -, melyet művelt és műveletlen szántóföldekkel, ugyanakkorákkal, mint amikor visegrádi várhoz tartozott, ugyanattól a vártól elválasztva ehhez a mi Buda városunkhoz kapcsolunk.” (Rupp Jakab: Buda-Pest helyrajzi története/ Pest 1868. 211. old. lévő latin szövegű oklevélrészlet magyar nyelvű fordítása) (Proinde, quia hec Civitas nostra Buda per antiquos Reges Hungarie summo cum studio, ut apparet, edificata, et inercia quorundam Regum nos post se se immediate precedencium, qui, ei nec dono, nec aliquo alio juva-mine occurrere scivere – patuit ruine non parve – sed addit etiam ei non parvam incommoditatem angustia terminorum et terrarum de quibus tantum habet, quantum ipsa cum menibus comprehendit, et si quid extra menia habet, modicum est pro sustentatione ejus. Nosigitur – ipsam, que est
sedes et solium regnie dignitatis, caputque Regni nostri, et ut ita dicamus, salus et recreatio populi; siquidem in ea sola invenitur, quod languidis remedium, quod sanis prestet solacium: inter alia donaria, quibus de ruinis suis relevatur, primum terris remunerare statuimus. Terra vero seu predium est Sassad, quo din Comitatu Pili -siensi adjacet, in cujusque facie adhuc manet ecclasia lapidea, quod – cum ejusdem terris arabili-bus, cultis et incultis, sub iisdem terminis et metis, quibus ad Castrum Wisegradiense tenebatur, ab eodem Castro segregando, eidem Civitati nostre Budensi annectimus s.a.t.) Mátyás királyunk litteréjének szövegéből kiindulva nem tűnik elhibázott következtetésnek az, hogy Visegrádot Mátyás király függőkertes renaissance palotájával együtt, - ahol létezett egy I. András király által alapított kolostor, amely egykor a bizantinus, később a benedictus barátok, majd a magyar pálosok birtokába került, amelynek a Duna fölé magasodó hegyén IV. Béla király fellegvárat emeltetett, továbbá a nevezett vár közelében a Kékes hegyén, déli irányban, István pálos generális Szt. Lászlóról elnevezett pálos kolostort építettetett volt 1290 körül -, Sassad pusztát avagy földjét, valamint Hunyadi Mátyás király által romjaiból feltámasztott, újjáépített ősi Buda várát egyazon földrajzi kistérségként ismerjük el. Az oklevélben kétszer is történik hangsúlyos utalás Visegrád várára. A Visegrád feletti Kékes A Visegrád feletti Kékes hegyről több középkori forrásból szerezhetünk tudomást; Oláh Miklós Hungáriájának VII. fejezetében latin nyelven leírván a királyi terület határait, a keleti végen említi Zephir néven a hegyet 1536-ban („Haec sylva, quae ex arcis nomine denominatur, in ripa adversi Danubii ad zephirum retrahitur in spacio duorum miliarium nostratium.”) Egy másik írott forrás alapján kapunk ismeretet a Kékesen épült pálos kolostorról; - „A szent Lászlóról nevezett kékesi kolostor, mely a Visegrád fölött elterülő Kékes hegyen délfelé állott, s melyet István, a Pálosok tartományfőnöke alapított 1290 körül. 1292 vagy 1294 óta az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott.” - A járószintig lerombolt kolostor nyomait belepte a feledés pora, de az arra járó néhány faragott kőben felismerheti e volt építmény szétszórt töredékeit. Ős-Buda és Visegrád Ahhoz, hogy megfelelő módon közelítsük meg e két város rajzolatát a pilisi királyi központ ezen kistérségének mappáján segítségünkre lehet néhány XV.-XVI. latin -, és magyar nyelvű forrás leírat útmutatása, valamint Evliya Cselebi XVII. századi török világutazó domborzati térleírása Budavár vonatkozásában. Első ízben ismerkedjünk meg Galeotto Marzio itáliai humanista, Mátyás király kortársának, adataival. Fent nevezett író Corvin János hercegnek ajánlott művében latin
nyelven örökítette meg Mátyás király tréfás mondásait, történeteit. Ez a munkája kiadatásra került a XIX. valamint a XX. században is magyar fordításban, melynek egyik fejezetében ezt olvashatjuk; „Követek jöttek a lengyel királytól Visegrádra, mert ez a neve Budától egy schoenusnyira fekvő, a Duna partján épült királyi székhelynek, mellette egy ugyanolyan nevezetű várossal a régibb királyok építették ugyan, de Mátyás teljesen újjáépítette és nagyszerű palotákat emelt benne. Mert hát mindenkinél jobban tudott gyönyörködni a szép épületekben, és az építéshez oly kiváló tehetsége volt, hogy az épületek díszítése és kényelmes berendezése dolgában a legkitűnőbb építőművészekkel is győzelmes versenyt állhatott volna. Galeotto könyvének későbbi magyar nyelvű kiadásában Visegrádnak Budától számított távolságának jelzésére már egy másik itáliai mértékegységet tüntettek fel; 30 stadiumot a schoenus helyén, mindkettő 4,5-5 kilométer távolságot jelöl. Galeotto szövegét értelmezve álljunk meg itt egy szóra: Mit mond e derék tollforgató? – Követek érkeztek Visegrádra, amely királyi székhely, és Budától mintegy ötezer méter távolságra van a Duna partján. Hangsúlyozottan jelenti ki a szerző, hogy a Duna jobb partján fekvő Visegrádtól egy schoenusnyi azaz 30 stadiumnyi távolságra áll Buda vára a pilisi hegyek között – teszem ezt hozzá. Heltai Gáspár; „Mátyás király dicséreti” című írásában kissé térbe is helyezi ezt a Budát többször is visszatérve arra a tényre, hogy Budától északra folyik a Duna. Ide idézem a vonatkozó írásrészeket: „Ezt hallottam Brodorics István püspektől, kinél vala az egész épületnek jedzésének a képe is. A Duna mellett Budán alól nagy mély, széles, hosszú és igen temérdek fondamentomokat vettete fel, és megrakatá azokat valamennyére a föld felött, és nem mondá senkinek, mit akarna oda csináltatni. De készen immár mind meggondolta és megjedzette vala nagy papirosra az fondálókkal, minémű lönne az az épület. Úgy jedzették vala, hogy az épületnek két piaca lönne. Az egyik, a felső Bécs felől, igen hosszú, a másik félannyi. A felső piacon úgy rendelte vala, hogy háromfelől mindenik oldalon boltos kamorák lönnének egymás felött hét renddel. Napnyugatra, Buda felé és a Duna felé volnának mind a kamoráknak az ablaki. Úgy jedzette vala kedig, hogy öt kerengő volna körös-környül, és ez kerengőkbe mennének a széles garádicsok fel a földről egyikről a másikra. És hogy a kerengők a kamorák előtt oly szélesek volnának, hogy a deákok mind beléférnének, és ott hallgathatnának leckét. Ahhoz kedig a piacot egybe akará szorítani, és hét részre akarta azt szakasztani egy-egy általkőfallal. És mindenik szakasztásnak az ő piacára középben egy-egy faragott oszlopot akarta állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az lektornak székit helyheztetni, holott a doktorokat el akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a leckéknek olvasására, hogy az egyik oszlop mellett az egyik grammát olvasott, a másik oszlopnál a másik dialektikát, a harmadik mellet az harmadik lektor a rhetorikát. A negyedik oszlop mellett a negyedik doktor arithmetikát, az ötedik mellett az ötedik lektor a muzsikát, az hatodik mellett az hatodik doktor geometriát, az hetedik mellett az hetedik le ktor az astronómiát. És mindenik oszlopra felyül egy kristályos lámpást akara csináltatni. És minden estve az lámpásokat akarta meggyújtatni, hogy éjjel is olvashatnának a lektorok leckéket és a
deákok tanolhatnának szinte mint nappal az hét lámpásoknak világosságtól. És úgy akarta az épületet rendelni, hogy mindenik piacról bólt alatt általmehetnének a kamorák közett a kamoraszékekbe az Dunára. Ahol által akarta rekeszteni az hosszú piacat a küsebbik piactól, abban az oldalba akarta a doktoroknak és a lektoroknak házait csináltatni minden szükséges szobákkal és kamorákkal, hogy az ablakok azoknak házainak lönnének napkeletre a küsebbik piacára, napnyugatra az hosszú piacra, az oszlopok felé, északra a Dunára, délre kedig Budára. Annakutána úgy akará a küsebbik piacát épűteni, hogy az északi oldalba szép bóltok, szép szobák és szép kamorák lönnének, hogy az elsőkben az orvosdoktorok laknának, az másikban az patikárosok és az barbélyok, az harmadikban volnának az betegek külenb külenbféle szobákban, boltokban és kamorákban. A másik oldalon lönnének szép pincék, szobák, boltak és kamorák, kikben laknék az oeconomus, a családos ember és minden ő családjai, hogy az mindenféle bort és sereket, kenyeret szinetlen árolna nagy bővséggel. Az naptámadati oldalában jedzette vala az egyik nagy kaput kezépben, az felső részre, délre Buda felé jedzette vala a műveseknek házait, holott mindenféle művesek árolnának, de nem hogy ott laknának. De az alsó részére a Duna felé jedzette vala a kapu felött szép szobákat, bóltokat és kamorákat, hol az egész akadémiának, avagy fő országnak oskolájának prépostja laknék, ki mind a több deákoknak, lektoroknak, mestereknek és doktoroknak rektorok és vezérlője volna. És úgy rendelte vala, hogy északra a kapun alól, a Duna felől mind az egész szeren alól egymás mellett mind konyhák volnának, és afelett mindenféle szükségekre való házok, mert azt tekélette vala őmagába, hogy úgy rendelne minden szükségeket a schola mellé mind ételből, mind italból, mind az egyéb embereknek szükségére valókból, hogy az negyvenezer tanoló deákokból egy sem jőne bé egész esztendeig az várasba semmi szükségeért, hanem mindenek ott bőven volnának a schola mellett. Ennek alkolmatosságra kedig jedzette vala, hogy az első, küsebbik udvarba két oszlop állana és az oszlopból csatornás kút folyna ki, és mindenik oszlopon felyül egyegy nagy kristályos lámpás volna, mely éten-étszaka világoskodnék. Úgy is jedzette vala, hogy az hosszú piacon is azon csatornás kút felforrana, és kiötlenédnék három helyen az Duna-vízzel. Úgy is intézte vala a dolgot, hogy negyvenezer deák laknék szinetlen e scholában, és arra ügyeközik vala, hogy oly disciplinát szörzene a scholában, hogy ne volna az egész scholában mind ennyi deák közett is vagy egy dákos is, és hogy ennyi deáknak mind elég ételek és italok volna az schola konyháiból és az oeconomusnak pincéiből. Erre kedig a Duna mellé mészáros céhet akar vala szörzeni egy kenyérsütő utcájával egyetembe, és abban egy nagy vásárt, melyet meg akara ajándékozni nagy szabadságokkal, hogy mindennap elég volna a negyvenezer deáknak. És a prépost avagy rektorsághoz és az oeconomussághoz jeles és nagy jószágot akar vala szakasztani, és sok ezer forint ára jövedelmet, hogy mind e széles világon nem lönne jobb, szebb és bővebb schola annál. Ezt is megjedzette vala, hogy az jeles épületet, melyre szándékozott vala régenten Zsigmond király és császár, hogy azt is véghöz akarná vinni. Tudniaillik, hogy
Buda várából hidat ki akarna hozni faragott kövekből, és azt által akarná vinni a schola felett, nagy szélesen a Dunán, és az híd végén a Duna-parton, Pesten felött igen erős várat akarna rakni temérdek kőfalokkal, nagy töltéssel, hogy boltakon általmehetnének a nagy töltésen mind a párkányba, mind a nagy szegeletes bástyákban, melyek mind ki a széles és mély árokra szolgálnának. Mind olyan jeles és nagy dolgokat meggondolt és elvégezett vala az ő fejébe, melyeket meg is jedzetett és megíratott vala nagy szépen az fondálókkal. Nagy elméje vala az embernek és véghetetlen tanácsa. Ha száz esztendeig kellett volna élni, csak az egy jedzett épületre nem volt volna elég. Mégis a fondamentomit megásatá és megrakatá, és meglátszanak ott a mai napon is, noha nem tudja minden ember, micsoda és mit akart avval indítani.” A XVI. század derekán papírra vetett elbeszélésből kiviláglik az a bizonyosság, hogy e Budától, Budavárától, északra folyik a Duna olyan távolságban, hogy a vár , és a folyópart által határolt területre egy ilyen nagy kiterjedésű egyetemi város létesülhessen, mely scholát közbeiktatva Buda várából egy hidat építtetne, amely átívelne a Duna felett és a Budától északra lévő Pest városa felett érne partot egy magas falakra épült vár bástyás hídfőjébe. – Amennyiben rápillantunk a térképre, szemünkbe szökik e volt Buda várhegye és a vízpart között emelkedő beszédes nevű Mátyás-hegy. Ős-Buda hegyi vára - Buda várának földrajzi jellemzőihez Evliya Cselebi török világutazó, aki a török hadak kíséretében kétszer is járt Magyarországon 1662 és 1666 között, hozzáteszi, hogy a vár napkeleti és napnyugati oldalán egy – egy hegy, továbbá a dél-keleti oldalán egy hosszú völgy: Buda-völgye fut le a Dunához, melynek partján egy kiterjedt külváros van. Íme Cselebi leírása; - „…Körülete tízezer lépés; a Kizil szerájtól (Veres palota) az Ovakapuig kettős, vastag és erős fal van, a többi helyeken egyszeres fal van. De oly tömött és erős építkezésű fal, hogy fölötte két kocsi egymás mellett elmehet és lovakkal dsiridet lehet játszani; …56 láb széles; erős építkezés ez.” - néhány sorral alább - „…E palotára nézve Gürz-Eliász hegye a magaslat. E magaslatok ellen való védekezés czéljából a palota keleti oldala előtt kettős, erős várfal van. Ezen az oldalon, a nagy bástyák fölött negyven -ötven darab kiálló ágyú van. Ámde Muhabat dombja igazán magaslat s az ellenség a várat mindig arról az oldalról támadja.” - továbbá - „A Kizil Elma palotájától délkeleti irányba, felülről lefelé a palota alatt elmenvén, kettős erős fal között, tíz darab katonaháznál…A kapun belül egy bástya van, mely az összes budai bástyáknál nagyobb. Gog és Magog bástyáihoz hasonló bástya ez, a mely fölött 500 lovas dsiridet játszhatik…E bástyához hét aga és száz katona van őrségül kirendelve.” „E bástyán kívül …nagy gödör és sziklába vágott széles árok van.” „A Duna partján, Buda völgyében, egy tágas síkon, éppen ezer házból álló virágzó külváros.”
Ezen sorok olvastán felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy ismereteink alapján mennyiben egyeztethető össze e várnak a képe a mai Buda várának képi valóságával, azzal a városéval, amelyet még a XIX. századi leírások is úgy említenek, hogy a magyar középkorban e várral bíró település neve a NOVO MONTIS PESTIENSIS azaz Pest-újhegyi Vár, továbbá közismert, hogy e várost IV. Béla király építette a XIII. század derekán, és ebben az időben két Buda is ismerszik: Buda Vetus (Ó-Buda) és Buda Nova (Új-Buda) a pilisi régióban.
Idézett irodalom: Rupp Jakab: Buda-Pest helyrajzi története Oláh Miklós: Hungária VII. fejezet. /Osiris Kiadó, 2000. Budapest Evlia Cselebi : Egy török világutazó magy arországi utazás ai /Akadémia Kiadó, 1907. Bu dapest Szulejmán szultán hadinaplója 1526. év. Galeotto M arzio: Mátyás Királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv /Kardos Tibor fordításában
