Gomba
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
GOMBA TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1.Tájtörténet Tájtörténet Gomba község területe régóta lakott, már az őskorból származó emberi nyomokat is találtak a környéken. A talajtípus arról tanúskodik, hogy a területet évezredeken keresztül összefüggő erdő borította, de ezt igazolják a legkorábbi fennmaradt térképek is. A korábbi erdőségek helyén jó talajtakaró alakult ki, amelyen a XVIII-XIX. században háromnyomásos gazdálkodás folyt. A megművelt földek nagy részét szántók tették ki. A XVIII. században a terület legnagyobb hányada (1789-ben 78 %) nagybirtok, a többi (22 %) jobbágybirtok volt. A XIX. század első harmadára a nagybirtokok felaprózódtak, jellemzővé vált a középbirtokosság. A XVIII-XIX. században búza, rozs, köles és árpa termesztésével, valamint bortermeléssel foglalkoztak. Az állat-tenyésztésben a sertés- és birkatartás volt az elsődleges, de a méhészkedés is jellemző volt. A szántóföldi növények termesztése mellett a birkatartáshoz szükséges legelők, és a településtől délre, és a Tetei dombokon húzódó szőlők is jelentős területeket hódítottak el az erdőtől. A szántóföldi növénytermesztés később is meghatározó maradt. Jelentősége csak az 1970-es, 80-as években csökkent valamelyest az erdőtelepítések következtében. Gyümölcsösöket is ültettek ekkor, elsősorban kajszit és szilvát. A XX. században a szántóföldi növénytermesztésben a búza és a kukorica termesztése vált elsődlegessé, az állattartásban pedig a juh-, sertés- és baromfitartás.
Első katonai felmérés 1782-1785 26.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Második katonai felmérés 1819-1869
27.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
2. Településtörténet A község közelében emelkedő várhegyen földsáncokkal erősített telep található a bronzkor középső szakaszából. Az első írásos emlék 1337-ből maradt fenn a településről. A XIV-XV. században a gombai Nemze családé. 1408-ban Gombai István hűtlensége miatt elvett birtokot Zsigmond király Maróthy János bánnak adományozta. 1458-ban Mátyás király Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adja a Bothos György magtalan halálával reá szállott birtokot. 1404-ben Orbán győri püspök kapja meg a királytól. 1565-ben II. Miksa új adomány címén jutalmul Gombay Györgynek és leányának, Margitnak adja Gombát. A török uralom alatt 1553-ban 9 kapus hely volt. 1562-63-ban 4989 akcset jövedelmezett - 1612-ben Hubay Ferenc Fáy István özvegyének zálogosította el. A XII. század második felétől mar a Fáy családé. Rajtuk kívül a XVIII-XIX. században a Szemere-, Patay-, Puky-, Dap-sy-, Wartensleben- és Tahy családok voltak birtokosai. Első ismert pecsétje 1702–ből való, rajta a falu címerével. A címer motívumai (szalaggal átszőtt virágkoszorúban álló gomba) az elnevezésre utalnak, körül: "Gomba Helység pecsétje 1845" felirat. A községhez tartozik Farkasd és Tetepuszta. Az előbbi birtokosait nem ismerjük, 1523-ban még lakott hely volt, azután elpusztult. Tetepusztát 1257-ben "Theta" néven említik. A Kartal-nemzetségé, majd a XIII. században helyi nemesi családé. A XVI. században elpusztul. Márton Lajos Tetepusztáról és említ őskori földvárat. A falu a török hódoltság alatt is végig lakott maradt. A település eredeti központja a mai főtér, ami a templomok körül alakult ki. A településre ma a fésűs beépítés, szerteágazó utcaszakaszok jellemzőek. Az utcarendszer kialakulásában nagy szerepet játszott a domborzat és a vízfolyások. A falu magja a Gombai-patak völgye volt, majd terjeszkedése során az újabb házak már a dombokra is települtek. A községet szérűskertek vették körül. A lakott területek a terepalakulatoknak megfelelően fejlődtek. A völgyek iránya északnyugat - délkelet, így a település alap utcahálózata is ennek megfelelően tájolt. Az átkötő, rövidebb utcák 90 fokkal elforgatottak, északkelet - délnyugati irányultságúak.
3. Építészeti emlékek - műemlékek A település több értékes épülettel, kastéllyal, kúriával rendelkezik. Ez részben annak köszönhető, hogy egyszerre több család is birtokolta, másrészt annak, hogy erdeje kedvelt vadászterület volt. A református templom A középkori famennyezetes templom a temetőben állt Szent Simon és Júdás tiszteletére szentelve. Ezt 1600 körül a reformátussá lett lakosság elfoglalta. Parókiát 1636-ban építettek, lelkészséget 1642-ben alakítottak, amikor Bogdány Mihály volt a lelkész. A templom összedőlt, helyette a Bárczay-kastély melletti parókia telkén építettek fából a reformátusok templomot, amelybe a régi templom 1424-ből való mestergerendáját 28.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
beépítették. Ez a templom is rövidesen tönkrement, s 1700-ban Tury Pál prédikátorsága alatti új templom "fából és sárbul épült". 1776-ban készült el (Jung József és Haber József építette). Körülkerített, nem keletelt, egyhajós, későbarokk templom, homlokzat elé épített toronnyal. Kelet felé néző főhomlokzata előtt lépcsős feljárat, félköríves záradékú, kőkertes kapu, sarkain volútával s guttával, felette szegmentives ablak, könyöklőpárkánnyal. A község középpontjában a főútvonal mellett épült.
A volt Bárczay-kastély Ma tsz központ. Földszintjét a XVIII. század első felében, az emeletet 1773ban Bárczay András építette. Udvari homlokzatán árkádíves folyosó volt, amelyet befalaztak. Később a Patay-, Szemere-, és Máriássy családoké, majd Mayer Kurt és Szentiványi Farkas lettek tulajdonosai. Volt levéltári helységében rejtette el rövid dőre 1848-ban a menekülő Szemere Bertalan a Szent Koronát.
A Bárczay-kastély a '80-as években
Jellege zártsorú, "L" alakú, egyemeletes, barokk kastély átépítésekkel. Főhomlokzata héttengelyes, övpárkánynyal. választva, emelete falsávokkal tagolva. A földszinten szegmentíves, záróköves, könyöklőpárkányos ablakok apácaráccsal, az emeletiek egyenes záródásúak, keretelve. Középen rizalit, melynek földszintjén két ablak mellett dísztelen, egyenes záródású újabb ajtó, az emeleten szegmentíves ablakok. A jobb oldali homlokzat 1+3+1 tengelyes, a földszinten egy szegmentíves, előbbiekkel egyező kiképzésű rácsos ablak, a többi dísztelen. Magas lábazat. 29.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Bal oldali homlokzata oromzatos, kéttengelyes, övpárkánnyal választva, emelete kettős falsávokkal tagolva. Földszintjén egyenes záródású keretelt ajtó, a födszinten körülfutó folyósóba illetve az emeletre vezető egyszerű falépcsős feljáratba nyílik. A főépület udvari homlokzata háromtengelyes, földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott rácscsal. A hozzácsatlakozó épületszárny előtt kockatalapzaton álló, toszkánfejezetes, öt faoszlopos újabb tornác, felette fából készült folyosó. Az épület négytengelyes. Földszintjén szalagkeretes ablakok bújtatott ráccsal, a fentiek rács né1kü1. A fő épületben boltozatos folyósó fut végig az udvari oldalon, s ezekből nyílnak a helyiségek. A földszintiek fiókos donga, az emeletiek sík mennyezetűek. A helyiségek nagy része rongált, elhanyagolt állapotban van. Az épületszárnyhoz mezőgazdasági épület csatlakozik, arnely az udvari részen földszintes. A kastélyhoz tartozó park felé néző oromzatos, kéttengelyes homlokzata azonban emeletesen van kiképezve. Itt bejárat vezet az alatta levő, két erőteljes pillérrel két részre osztott csehsüveg boltozatokkal fedett pincébe. Ezen az oldalon téglakerítés, vázával díszített, két pilléres kapuzatához lépcsős feljárat vezet. A régi szép kovácsoltvas kapuszárnyak a mezőgazdasági épület egyik raktáránál vannak felhasználva A mezőgazdasági épülettel szemben volt az istálló épület, melynek a park felé faoromzatos, emeletes homlokzata volt, melyet lebontottak. A volt Perczel-kúria
Hosszú évekig a központi konyha üzemelt benne, majd 2000-ben a település értékesítette az épületet. Az épületet az új tulajdonos felújította. A XIX. században épült. Puky Mártonné, Csonka Andrásé, majd a Perczel-családé volt. Eredetileg U alakú volt, de két szárnyát 1940. körül lebontották. Jellege: szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes kúria, klasszicizáló stílusban. A főhomlokzata 2+3+2 tengelyes, középen porticussal. Négy, kockatalapzaton áll, kihasasodó oszlop felett magas gerendázat, háromszögű oromzat zárja el. A széleken a falat pilaszter díszíti. Mindkét homlokzati ré30.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
szen két-két egyenes záródású ablak keskeny falmélyedésben. Domboldalra építve, s ezért a hátsó homlokzata emeletes. Belső dongaboltozatos folyosóból több boltfiókos helyiség nyílik, középen lépcsőfeljárat vezet a lakáshoz. A porticushoz csatlakozó kis előcsarnokból nyílnak a sík mennyezetű helyiségek. A középsőben két falba épített szekrény, barna ajtószárnnyal, intarziás oromzattal, XIX. századi. A volt Patay-kastély
A kastély, ami a XVIII. sz-ban épült, eredetileg majorsági ház volt. A Bárczay, majd a Patay család birtokolta. Jellege szabadon álló, szabálytalan alaprajzú, részben egyemeletes kastély, XVIII. század végi, hozzáépítésekkel, átalakításokkal. A község akkori, Monor felé eső végénél, az országút mellett épült. A főhomlokzat középső része előreível. Egyegy ablaktengelyes szélei földszintesek, még középen egyemeletes, háromtendelyes, háromszögű oromzattal lezárva. Az egyemeletes rész falsávval keretelve, földszintjén konzollal díszített pilaszter található. Középső kettős falsávval keretelt faltükörben egyenes záródású ajtó. Az emeleten két, egyenes záródású ablak s köztük egy hasonló kiképzésű erkélyajtó. Az erkélyt lebontották. Az épület mindkét oldalához homorított ívben hátra lépő földszintes épületrész kapcsolódik. Hegyesszögben előreugró, egyemeletes, egytengelyes torony csatlakozik mindkét oldalon az épülethez, fent egyenes záródású ablakkal, lent ugyanilyen ajtóval. Sátortetőzet fedi. A baloldalihoz kis, emeletes épületrész kapcsolódik. A kert felőli homlokzata középen egyemeletes, oromzatos, háromtengelyes, előtte fából készült nyitott veranda áll, melyet lebontottak. Belül a helyiségek részben boltozatosak, részben sík mennyezetűek. A volt Fáy-kúria Jelenleg általános iskola. A Fáy-család kúriája, majd gazdasági épület volt. Épült a XVIII. század közepén. Jellege: zárt sorú, téglalap alaprajzú, földszintes, külseje újonnan átalakított, XVIII. századi helyiségekkel. 31.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A római katolikus templom mellett áll. Valamikor gazdasági épület volt. Az előrésze, ahol jelenleg tantermek vannak, istálló, a hátulsó része személyzeti lakás volt. A helyiségek széles, fiókos dongaboltozatokkal fedve. Az egyik helyiség közepében kockatalapzaton alacsony oszlop emelkedik s két félköríves nyílással osztja két részre. Az épület külsejét teljesen átalakították. A volt Szcitovszky-kúria Szabadon álló épület téglalap alaprajzú, földszintes. Főhomlokzata közepén a bejárat előtt két-két korinthoszi fejezetű oszlopon álló mellvédes portikusz áll sátortetővel fedve. A bejárati ajtó fölött szegmensíves felülvilágító ablak, hajlított ívű szemöldökpárkánnyal, az ajtó mellett kétoldalt füles keretelésű könyöklőpárkányos ablak ráccsal; a homlokzaton jobb- és baloldalt két-két hasonló ablak van. A hátsó homlokzaton középen szintén egy tornác van, két-két korinthoszi fejezetű pillérrel: a-a-b-a-a beosztású.
KÖH - Műemlék jegyzék Település:
Gomba
Cím, utca, házszám: Törzsszám:
7028
Jogállás:
Műemléki védelem
Név:
Bárczay-kúria
Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba
621
Település: Cím, utca, házszám:
Gomba
Törzsszám:
7027
Jogállás:
Műemléki védelem
Név:
Scitovszky-kúria
Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba
719
32.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
KÖH - Műemlék jegyzék Település:
Gomba
Cím, utca, házszám: Törzsszám:
7029
Jogállás:
Műemléki védelem
Név:
Perczel-kúria
Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba
623/2
KÖH - Műemlék jegyzék Település: Cím, utca, házszám:
Gomba
Törzsszám:
7032
Jogállás:
Műemléki védelem
Név:
Patay-kastély
Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba
315
KÖH - Műemlék jegyzék Település: Cím, utca, házszám:
Gomba
Törzsszám:
7030
Jogállás:
Műemléki védelem
Név:
Református templom
Leírás: Helyrajzi számok (1) Gomba
1
Lebontásra került egyéb épületek A községben több olyan épület állott, amely mára lebontásra került, azonban (egykoron volt) jelenlétük hozzátartozik a település kultúrális történetéhez, jelenlétük nyomai egyes esetekben ma is leolvasható a településszerkezetben. Az alább felsorolt épületeket műemlékjellegűek voltak − a volt Tahy-kúria − Fekete-féle lakóház. A településben két műemlék jellegű vizimalom és egy műemlék jellegű szárazmalom volt, melyeket több évtizede elbontottak. Egyéb építészeti értékek A bekötő út mentén, a földrajzi adottságoknak megfelelően, különbözö házcsoportok – részben a közvetlenül hozzájuk csatlakozó egykori kertekkel, 33.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
kétbeltelkes – elrendezéssel alakultak ki. Napjainkban már halmazos jellegű, szerteágazó utcaszakaszokkal, általában fésűs beépítéssel találkozunk.. A községet egykori téliszállásokkal beépített szérűskertek, akloskertek vették körül. Ezek a kertek mára gyakorlatilag eltűntek. A hagyományos népi építészet gyakran már csak a beépítés jellegében maradt fenn.
Épületek már jobbára csak részleteiben hordozzák a hagyományos építészet, építési mód jellegzetességeit.
Hagyományos utcakép a XX. század '20-as éveiből
Műemlék jellegű népi lakóházak voltak a Petőfi Sándor utcában a 28-as és 38-as házszámú lakóházak, melyeket már elbontottak. A népi építészeti megjelenés mellett – valószínűleg a kis- és középnemesi kastély és kúriaépítészet hatására megjelent egyfajta polgári építészeti stílus is. Ez azonban csak elvétve, egy-egy építészeti részlet vagy motívum erejéig van jelen a településen, és inkább csak egyedisége miatt említendő. 4. Régészeti örökség
Összefoglaló (Külön munkarészben készült, az Archeosztráda Kft készítette.) A régészeti lelőhelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai, ezért mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megbecsülés. Gomba község rendezési tervének módosítása két régészeti lelőhelyet érint. A 26 (57708) régészeti lelőhely területén tervezett új lakóövezet és a 25 (57223) régészeti lelőhely területén tervezett autópálya területén a jövőben megvalósuló építkezésekhez kapcsolódó földmunkák súlyosan veszélyeztetik a lelőhelyet. A törvényi ajánlás értelmében a tervezett munkákkal a lelőhely területét, a föld alatt rejlő régészeti emlékek eredeti helyükön és összefüggésükben való megőrzése érdekében elkerülni javasolt. Amennyiben ez nem megoldható, vagy jelentős költségnövekedéssel járna, úgy a régészeti lelőhelyen bármilyen földmunkával járó beavatkozás kizárólag az érintett terület próbafeltárása és/vagy megelőző feltárása után végezhető.
34.
GOMBA – ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Fontos kiemelni, hogy törvényi szabályozás alapján a régészeti kutatás költségei a beruházót terhelik, így ennek pénz- és időbeli vonzatával már a tervezés szakaszában számolni kell. (A régészeti munkák tervezésének és a kivitelezésbe való ütemezésének elmaradása nagy mértékben veszélyezteti a lelőhelyeket, ugyanakkor lassíthatja vagy akadályozhatja a tervbe vett beruházás megvalósulását.) A rendezési terv módosítása által nem érintett régészeti lelőhelyek területének jelenlegi hasznosításával kapcsolatban a következő észrevételek és ajánlások fogalmazhatók meg: A 2 (36053) , 6 (50663) , 7 (50664), 9 (50666), 11 (50668), 13 (50672), 14 (50673), 08 (50677), 19 (50679), 20 (50682), 22 (50684), 23 (50685) régészeti lelőhelyek területén jelenleg folyó mezőgazdasági talajművelés, és az ebből fakadó talajerózió a régészeti értékek lassú pusztulását eredményezheti. A régészeti leletek eredeti összefüggésükben való megőrzése érdekében javasolt a mélységi talajlazítás (un. mélyszántás és aláfogatás) kerülése, valamint a művelési ág megváltoztatása esetén a lelőhelyek területének talajműveléstől mentes legelőként vagy kaszálóként való hasznosítása. A 4 (36355) és 24 (51541) régészeti lelőhelyek területén álló erdők csökkentik az itt található régészeti értékek állagromlását, és elősegítik eredeti összefüggésükben való megőrzését. Lényeges azonban, hogy a régészeti érdekek védelme érdekében az erdőművelés és újratelepítés során a mélységi talajlazítással járó földmunkákat (pl. tuskózás, aláforgatás) kerülni javasolt. Az 1 (32071), 3 (36353), 5 (36356), 8 (50665), 10 (50667), 12 (50670), 15 (50674), 16 (50675), 17 (50676), 21 (50683) régészeti lelőhelyek területének jelenlegi állapota (hasznosítása) csökkenti az itt található régészeti értékek állagromlását, és nagyban elősegíti eredeti összefüggésükben való megőrzését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült! A nyilvántartott lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Minden tervezett beruházás előtt javasolt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni! A hatástanulmány alapjául szolgáló tervek módosítása vagy a tervezési terület bővítése esetén új hatásvizsgálat szükséges! (Készítette: dr Tankó Károly régész) Budapest, 2009. július Dr Gajdos István vezető településrendezési tervező
35.