qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Történelem emelt szintű érettségi wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Szóbeli témakörök – 2016 wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrt yuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopő Pete József

1

Pete József Történelem emelt szintű érettségi Szóbeli témakörök – 2016

Ciszterci Segédletek Könyvtára 2. (CSK-2)

Pete József

Történelem emelt szintű érettségi Szóbeli témakörök – 2016

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs 2016

ISBN 978-963-12-4758-9 © A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, 2016 © Pete József, 2016

Tartalom Előszó ....................................................................................................................................... 11 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra ......................................................................... 12 1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században .......................................................... 12 1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája ............................................................................. 12 1.2. Zsigmond pénzügyei ................................................................................................. 12 1.3. Mátyás gazdasági intézkedései.................................................................................. 13 1.4. A parasztság helyzete a 15. században ...................................................................... 13 1.5. A magyar gazdaság a 16. században ......................................................................... 14 1.6. A 17. század, a magyar romlás százada .................................................................... 14 2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában ...................... 16 2.1. A gazdaság átalakulása a korai középkorban ............................................................ 16 2.2. A középkor agrárforradalma ..................................................................................... 16 2.3. A középkori ipar ........................................................................................................ 17 2.4. Az európai gazdaság átalakulása a felfedezések nyomán ......................................... 18 2.5. Az ipari forradalom küszöbén ................................................................................... 19 3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 21 3.1. A 20-as évek gazdasága ............................................................................................ 21 3.2. Az USA gazdasága és a világgazdasági válság ......................................................... 22 3.3. Roosevelt és a New Deal (1933-1945) ...................................................................... 22 3.4. Németország .............................................................................................................. 24 3.5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői ........................................................................ 24 4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) ......................................................... 28 4.1. A gazdaság talpra állítása .......................................................................................... 28 4.2. Válságévek krónikája ................................................................................................ 28 4.3. A magyar gazdaság a háború után ............................................................................. 30 4.4. A sztálini típusú gazdaság ......................................................................................... 31 4.5. A gazdasági rendszerváltás ....................................................................................... 32 II. Népesség, település, életmód ............................................................................................... 35 5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század) ................ 35 5.1. A középkori város jellemzői...................................................................................... 35 5.2. A magyarországi városfejődés kezdetei .................................................................... 35 5.3. A középkori magyar társadalom................................................................................ 36 5

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században ........................................ 38 6.1. A népesség................................................................................................................. 38 6.2. Etnikumok a 18. században ....................................................................................... 39 6.3. Társadalom ................................................................................................................ 40 7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában ........................................................... 41 7.1. A horvát kiegyezés .................................................................................................... 41 7.2. A nemzetiségi kérdés rendezése ................................................................................ 42 7.3. A nemzetiségi törvény ............................................................................................... 42 7.4. A nemzetiségi összetétel változása............................................................................ 43 7.5. A nemzetiségek helyzetének átalakulása .................................................................. 43 7.6. A zsidóság ................................................................................................................. 43 8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században .................................................................. 45 8.1. Pest-Buda gyarapodása a 19. század első felében ..................................................... 45 8.2. Budapest világvárossá válása .................................................................................... 45 9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban ................................................................ 46 9.1. A természeti környezet .............................................................................................. 46 9.2. A társadalmi tér funkcióváltása ................................................................................. 46 9.3. Demográfiai helyzet .................................................................................................. 46 9.4. Jövedelmek ................................................................................................................ 46 9.5. Jövedelmi különbségek ............................................................................................. 47 9.6. Fogyasztás ................................................................................................................. 47 9.7. Lakás, település ......................................................................................................... 47 9.8. Öltözködés ................................................................................................................. 47 9.9. Társadalombiztosítás, szociálpolitika ........................................................................ 47 9.10. Egészségügyi állapot ............................................................................................... 48 9.11. Az életszínvonal ára ................................................................................................ 48 9.12. Értékek, emberi kapcsolatok ................................................................................... 48 9.13. Kulturális fogyasztás ............................................................................................... 48 9.14. Összegzés ................................................................................................................ 49 III. Egyén, közösség, társadalom.............................................................................................. 50 10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) .............. 50 10.1. Az oktatás jellege .................................................................................................... 50 10.2. Az egyetemek .......................................................................................................... 50 10.3. A skolasztika ........................................................................................................... 50 10.4. A lovag – a harcos ................................................................................................... 51 6

10.5. A szerzetesség átalakulása....................................................................................... 51 10.6. A koldulórendek ...................................................................................................... 52 11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása, IV. Béla) .................................................................. 53 11.1. Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem ........................................................ 53 11.2. Szent István államszervezése .................................................................................. 53 11.3 Szent László király uralma (1077-95) ...................................................................... 55 11.4. Kálmán uralkodása (1095-1116) ............................................................................. 56 11.5. IV. Béla (1235-1270) .............................................................................................. 57 12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században .............................. 60 13. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények) .............................................................................. 62 13.1. A reformkor előzményei ......................................................................................... 62 13.2. A reformkori politizálás színterei ............................................................................ 62 13.3. A reformpolitika területei, témái ............................................................................. 62 13.4. Politikai stratégiák ................................................................................................... 63 13.5. A népesség a reformkor küszöbén........................................................................... 64 13.6. A rendi tagoltság (- születési alapon) ...................................................................... 64 13.7. Vallási megoszlás – még jelentős............................................................................ 65 13.8. A reformkori országgyűlések .................................................................................. 67 13.9. A márciusi forradalom............................................................................................. 68 13.10. A Batthyány-kormány ........................................................................................... 68 13.11. Az áprilisi törvények ............................................................................................. 70 14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) .................................................................................................................................... 72 14.1. Bethlen István (1874-1946) ..................................................................................... 72 14.2. Teleki Pál................................................................................................................. 75 14.3. Kádár János ............................................................................................................. 75 IV. Modern demokráciák működése ........................................................................................ 77 15. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870) ........................................ 77 15.1. Észak-Amerika gyarmatosítása ............................................................................... 77 15.2. A gyarmatok és Anglia ellentéte ............................................................................. 77 15.3. A függetlenségi háború ........................................................................................... 77 15.4. Az Egyesült Államok alkotmánya (1787) ............................................................... 78 15.5. Az Egyesült Államok fejlődése a két forradalom között ........................................ 79 15.6. A polgárháború előzményei .................................................................................... 79 7

15.7. Polgárháború (1861-65) .......................................................................................... 80 15.8. A háború után .......................................................................................................... 81 15.9. Az Egyesült Államok mint nagyhatalom ................................................................ 82 15.10. A fejlődés útjai ...................................................................................................... 82 16. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái .............................. 84 16. 1. Bevezetés, előzmények .......................................................................................... 84 16.2. A dekolonizáció szakaszai....................................................................................... 84 16.3. A gyarmati függetlenség kivívása után ................................................................... 85 16.4. A harmadik világ országainak legfőbb problémái .................................................. 86 16.5. India ......................................................................................................................... 86 16.6. Afrika ...................................................................................................................... 87 17. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között ........ 88 17.1. 1848. ........................................................................................................................ 88 17.2. 1849-1867 alternatívái............................................................................................. 89 17.3. A kiegyezés ............................................................................................................. 95 17.4. A dualizmus ............................................................................................................. 97 17. 5. Az őszirózsás forradalom és a népköztársaság..................................................... 103 18. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014)..................................................... 109 18.1. A demokrácia alapelvei, alkotmányos alapelvek .................................................. 109 18.2. Országgyűlési választások ..................................................................................... 109 18.3. Alkotmányos berendezkedés ................................................................................. 110 19. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában, európai integráció, német kérdés) ................................................................................................... 113 19.1. A szovjet blokk kiépülése ..................................................................................... 113 19.2. A kelet-európai rendszerváltás .............................................................................. 114 19.3. Az európai integráció ............................................................................................ 115 19.4. A német kérdés ...................................................................................................... 117 20. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése.................................... 118 20.1. Az ENSZ ............................................................................................................... 118 20.2. Az Európai Unió intézményrendszere ................................................................... 121 V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák ....................................................................... 125 21. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) ............................. 125 21.1. Athén ..................................................................................................................... 125 21.2. Spárta ..................................................................................................................... 128 21.3. A principatus ......................................................................................................... 129

8

22. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) ............... 133 22.1 A kereszténység kialakulása................................................................................... 133 22.2. A kereszténység terjedése ..................................................................................... 133 22.3. Róma és a keresztények ........................................................................................ 133 22.4. A keresztényüldözések .......................................................................................... 134 22.5. Az államvallássá válás........................................................................................... 134 22.6. Teológiai viták a keresztény ókorban .................................................................... 135 22.7. Az egyházszervezet ............................................................................................... 136 22.8. A szerzetesség kezdetei ......................................................................................... 136 23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) ................ 138 23.1. A reformáció alapjai Európában............................................................................ 138 23.2. Luther (1483-1546) fellépése ................................................................................ 138 23.3. Luther és a német fejedelmek................................................................................ 138 23.4. Münzer és a német parasztháború (1524-1526) .................................................... 138 23.5. Vallásháború Németországban .............................................................................. 139 23.6. A svájci reformáció ............................................................................................... 139 23.7. A reformáció elterjedése, irányai .......................................................................... 139 23.8. Értékelés ................................................................................................................ 139 23.9. A katolikus megújulás ........................................................................................... 140 23.10. A Trienti Zsinat (1545-1563) .............................................................................. 140 23.11. A reformpápaság ................................................................................................. 140 23.12. Új szerzetesrendek............................................................................................... 141 23.13. A művészet átalakulása ....................................................................................... 141 23.14. Az új tudomány ................................................................................................... 141 23.15. A reformáció kezdetei és irányzatai Magyarországon ........................................ 142 23.16. A művelődés a reformáció századában ............................................................... 142 23.17. A katolikus megújulás kezdetei Magyarországon ............................................... 142 24. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői ........................ 143 24.1. A felvilágosult abszolutizmus politikája ............................................................... 143 24.2. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban .................................... 144 25. A náci és a bolsevik ideológia ...................................................................................... 150 25.1. Szovjet-Oroszország és a bolsevizmus.................................................................. 150 25.2. Németország és a nácizmus................................................................................... 158 VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés ................................................................... 164 26. Az iszlám és az arab hódítás......................................................................................... 164 9

27. Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században ................................. 166 2.71. Zsigmond és a török .............................................................................................. 166 27.2. Hunyadi János és a török kérdés ........................................................................... 166 27.3. Mátyás és a déli végek........................................................................................... 167 27.4. A Jagellók török politikája. Mohács ..................................................................... 167 27.5. Az ország három részre szakadása ........................................................................ 168 27.6. A várháborúk ......................................................................................................... 169 27.7. A hódoltság ........................................................................................................... 170 27.8. Az Erdélyi Fejedelemség születése ....................................................................... 170 27.9. Báthori István fejedelemsége (1571-1586) ........................................................... 171 27.10. A tizenötéves háború előzményei........................................................................ 171 27.11. A háború lefolyása .............................................................................................. 172 28. Habsburg-magyar küzdelmek és együttélés (1526-1711) ............................................ 173 28.1. A királyi Magyarország – Habsburg uralom alatt ................................................. 173 28.2. A tizenötéves háború hatásai ................................................................................. 173 28.3. A Habsburg-magyar viszony alternatívái a 17. században.................................... 174 28.4. A Habsburg hatalom megerősödése és következményei ...................................... 177 28.5. A Rákóczi-szabadságharc...................................................................................... 178 29. Magyarország a második világháborúban .................................................................... 182 29.1. A második Teleki-kormány (1939. 02. 16-1941. 04. 03.) ..................................... 182 29.2. Bárdossy László miniszterelnöksége..................................................................... 182 29.3. A Kállay-kormány (1942. március - 1944. március)............................................. 184 29.4. A megszállt ország ................................................................................................ 185 29.5. A hadszíntérré vált ország ..................................................................................... 186 30. A hidegháború .............................................................................................................. 189 30.1. A hidegháború általános jellemzése ...................................................................... 189 30.2. A hidegháború kialakulása (1945-47) ................................................................... 189 30.3. A klasszikus hidegháború (1947-1962)................................................................. 191 30.4. A détante és az enyhülés (1962-1975) .................................................................. 198 30.5. A feszültségek újjáéledése (1975-79).................................................................... 199 30.6. A kis hidegháború (1979-85) ................................................................................ 200 30.7. A hidegháború vége (1985-1989).......................................................................... 201

10

Előszó A történelem emelt szintű érettségi szóbeli vizsgarészére 30 témakört ír elő a jogszabály. Ezen témakörök azonban többféle tételvariációt is lefedhetnek. Az alábbiakban ezekre mutatunk néhány – korántsem kizárólagos, semmiképpen sem a teljesség igényével fellépő – példát adni. Az érettségire való felkészülést segíti a követelményrendszer alapos ismerete (kompetenciák és tartalmi követelmények), valamint a vizsgarendszer sajátosságainak figyelembe vétele. Hozzá kell tenni, hogy a jelen segédkönyv csupán egyike a forgalomban levő tucatnyi, a felkészülést segítő könyvnek. Erősségét különlegességét több tényező adhatja. 1. Az online megjelenés folytán a kötet a diákok számára elérhető különböző platformokon is (PC, tablet, mobiltelefon). 2. Az online megjelenés lehetővé teszi a különböző web helyeken található vonatkozó információk gyors elérését, ezáltal a témavázlatok háttéranyaga tetszőlegesen bővíthető. 3. A segédletet gyakorló középiskolai tanár készítette, aki mögött két évtizedes tanítási gyakorlat áll, emellett mintegy másfél évtizedes érettségiztető és évtizedes emelt szintű vizsgáztatói múlt is. Mindezek alapján bátran ajánlom a kötetet minden emelt szintű érettségire készülő jelöltnek! A későbbi kiadások javítása érdekében kérem, hogy észrevételeit, javaslatait jelezze az alábbi címen: [email protected]

A szerző

11

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században 1.1. Károly Róbert gazdaságpolitikája Károly Róbert gazdaságpolitikáját a folyamatos reformok jellemezték. 1. Pénzreform A pénzreform bevezetésének oka: üres a kassza, pénzügyi, gazdasági káosz jellemzi az országot. - Nekcsei Dömötör (kincstartó): 1325, aranyforint, később ezüstdénár bevezetése. 2. Bányareform Korábban a bányászat királyi monopólium volt, a bányabér (urbura) a királyé. (Az arany 1/10e, az ezüst 1/8-a.) Az 1320-as években bevezette a nemesfémforgalom monopóliumát. Az érc kb. 40 %-a a királyé, az urbura 1/3-a a földesúré lett 3 Adózás A kötelező pénzbeváltás megszűnésével a kamara haszna megszűnt. Helyette bevezette a portális adót (kapuadó). Ez a jobbágyokra terjedt ki – ez volt az első közvetlen, állami adó. 4, Regálé Mellette fontossá váltak az egyéb királyi jogon szedett jövedelmek (regálé) is. - Vámok: harmincad (Nyugat és Észak felé) és huszad (Kelet és Dél felé). - Kiváltságolt népek, városok adója. - Rendkívüli adó (ritka, rendi jellegű). - 1335, Visegrád: kereskedelmi szerződés. 1.2. Zsigmond pénzügyei 1. Rendes jövedelmek A rendes jövedelmek szerkezete Zsigmond korában nagyjából megfelelt az Anjou-korabeli jövedelmek szerkezetének. Főbb forrásai: jobbágyok adói, városok adói, só- és nemesfémmonopólium, lucrum camarae, egyéb. Összege 320 000 Forintra rúgott. Szerkezetének jellemzői: - Fele ásványkincsekből. - Az adók 3/4-e a parasztoktól. - A jövedelem alig 6%-a származott a külkereskedelemből. 12

2. Rendkívüli jövedelem A rendes jövedelmek mellett egyre nagyobb szerepet játszottak a rendkívüli jövedelmek. Ezek forrása többféle lehetett: - Az egyház megadóztatása – egyházi birtokok feletti rendelkezés. - Egyes területek elzálogosítása, eladása. - Rendkívüli adó kivetése. - Pénzrontás. Összesen talán fél millió Forint bevételhez jutott ezáltal Zsigmond. 1.3. Mátyás gazdasági intézkedései Mátyás gazdasági intézkedései részben az uralkodói koncepcióból, részben a pénzügyi szükségletekből eredtek. Ennek elemei a következők: - A kincstartóság megerősítése – élén Ernuszt János. - 1467-ben a megnövekedett igényeknek megfelelően bevezette a tributum fisci regalist, a portális lucrum camarae helyett. Ennek lényege az adóalap növelése: megszűntek a mentességek, valamint a porta helyett a háztartás lesz az adózás alapegysége. - Egyre fontosabbá válik a hadiadó, melyet akár évente többször is kivetett. - Fennmaradtak továbbá az egyéb jövedelmek is: kiváltságolt népek adója, só, bánya, pénzverés, vám. Összesen: 500-750 000 Ft lehetett Mátyás jövedelme. Ez a túladóztatás azonban tartósan nem maradhatott fenn – Mátyás halála után meg is szűnt! 1.4. A parasztság helyzete a 15. században - A mintegy 3,5-3,9 m fő 90 %-a jobbágy. Jogilag egységes, de vagyonilag differenciálódik. Egyrészről zajlik a zselléresedés, ezzel párhuzamosan pedig a nagygazdák pusztabérlete. - A pusztásodás hátterében nem a hanyatlás, hanem az összeköltözés és az agrárkonjunktúra állt. - A fellendülés miatt fejlődött a paraszti árutermelés, amit azonban a nemesség korlátozni igyekezett. Ez feszültséget is okoz (1504-ben a szabad költözés korlátozása).

13

1.5. A magyar gazdaság a 16. században A politikai széttagoltság és háborúk ellenére a gazdasági élet jelentősen fejlődött, résztvevői anyagilag gyarapodtak. Az európai gazdaság kora újkori átalakulása ehhez kedvező lehetőségeket adott. 1, Európa gazdasági vérkeringésében. Demográfiai növekedés + hadügyi forradalom = agrárkonjunktúra. - Kivitel: marha, bor, réz, ezüst. - Behozatal: posztó, luxuscikk, iparcikk. Magyarország külkereskedelmi mérlege ennek ellenére pozitív, egészen a 18. századig. 2. A három részre szakadt ország egységes gazdasága A külkereskedelem fellendüléséhez a háborús viszonyok is hozzájárultak: a nyugati kereskedők magyarországi kereskedők segítségére szorultak – jelentős hasznot hajtva így az országnak. A három országrész számára a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása kényszer és érdek is volt – hozzájárulva az ország egységes gazdaságához. A kereskedelemnek megjelentek a vámszedői és csempészei is. E téren a szembenálló felek között többször megegyezés is született. A századvégi hosszú háború azonban súlyos csapást mért erre a kereskedelemre is. 3. Városhálózatunk fejlődésének jellegzetességei Az európainál ritkább városhálózat a 16. században súlyos csapásokat szenvedett. Pozsony, Kassa, Nagyszombat, Győr, prosperáltak ez időben. A hódoltsági – és egyéb mezővárosok – a marhahajtásból gyarapodtak. A városi ipar lemaradása Európától azonban tovább nőtt, csupán a posztó- és ötvösipar ért el némi fellendülést. 4. A vállalkozás első virágkora Szakály Ferenc a vállalkozás első virágkorának tartja ezeket az évtizedeket. Ennek derékhadát a hódoltsági parasztpolgárok adták. A legnagyobb karriert azonban a királyság városaiba költözők futották be, köztük Thököly Sebestyén 1593-ban bárói címet nyert. A parasztpolgárság mellett a nemesség is igen komoly szerepet játszott a kereskedelemben. Vámmentességük révén számukra a külkereskedelem mellett a belkereskedelem is jól jövedelmezett. Terjedt a majorsági gazdálkodás is. Összességében elmondható, hogy a háborús viszonyok ellenére a kor embere nem élt „világvége” hangulatban, a gazdasági lehetőségeket minél nagyobb mértékben igyekezett kihasználni a maga javára. 1.6. A 17. század, a magyar romlás százada 1. Előremutató jelek - Tokaj felvirágzása 14

- Főúri kertészet állt magasabb szinten 2. A gazdasági visszaesés tényezői: - A majorsági gazdálkodás terjedésének lassulása - A marhahajtás hanyatlása - A visszafoglaló háborúk pusztításai - A táj elvadulása, a vizek térhódítása, erdők pusztulása (védművekhez!)

15

2. Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában 2.1. A gazdaság átalakulása a korai középkorban 1. A nagy visszaesés - az árutermelés visszaesése – önellátás - városok, kereskedelem hanyatlása – külső támadások - Éghajlatváltozás – „sötét középkor” 2. Római előzmények - villa rustica – nagybirtok - colonus – jobbágy - a város hanyatlása – vidéki iparosok 3. Új elemek – a fellendülés kezdetei - jobb szerszámok, új eszközök (nehézeke, borona) - új technológia (talajváltó, két- és háromnyomásos gazdálkodás) - nagyobb igaerő (szügyhám, kengyel, fordítható kocsirúd - nomádoktól) - a kolostorok szerepe 4. A gazdaság más ágai A, Ipar: kolostorok, nagybirtok B, Kereskedelem: - a piacok helyi jellegűek - a távolsági kereskedelem luxuscikkekre épül - ÉK: rabszolga, erdei termék - K: luxuscikk - A városi területek lassú kiterjedése – kezdetlegesebb, de a barbár területeken is. 5. Az uradalom A központ az uradalom, mely zárt gazdasági, politikai, jogi egység. 2.2. A középkor agrárforradalma 0. Tényezői: - népességnövekedés - a termőterület kiterjedése - technikai, technológiai változás. A tényezők kölcsönhatása 1. Népességnövekedés Európa népessége: X. sz.: 38 m -XIV. sz.: 75 m A frank területek népsűrűsége: 10 --> 30 fő/km2 Politikai biztonság, keresztény családeszmény 2. A termőterület kiterjedése 16

A kedvezőtlenebb adottságú területek művelés alá vonása Belső kolonizáció (erdőirtás, legelőfeltörés, mocsárlecsapolás) Külső kolonizáció (hospesek-DNy, K-DK; németek, normannok, franciák) A feudális struktúra elterjedése Európában – új települések – flamand jog (Létező államokba, hódítás és betelepedés, csak hódítás) 3. Technikai, technológiai változás a, A nehézeke (ekevas, csoroszlya, aszimmetrikus kormánydeszka, kerék) 4-6 pár ökör – téglalap alakú parcella a fordulás miatt! Borona b, Patkolás, szügyhám – zab. Sarló-kasza eszközváltás. Szemveszteség. Cséplés, nyomtatás c, Nyomásrendszer: A vad talajváltótól a nyomásos rendszerre való áttérés (calcatura). Két-(D - szárazabb) ill. háromnyomásos (É) gazdálkodás. Sőt: ÉNY-No-ban „örökvető” – márgázással javították. Nyomáskényszer – az ugar és a tarló közösségi legeltetése.. A szántó aránya 1,5-3-4%. De az erdőt, bozótost is használták! A hozam 1,6-1,8-ról 2,5-4-szeresre nőtt. d, Szőlőtermesztés (D-lugas, É-karó), új gabonafélék e, Az állattenyésztés szerepe a növénytermesztés mellett f, A szerzetesi gazdaságok szerepe A monostori földeken a szántó, gabonatermesztés, a világi birtokon erdő, legelő dominált. Földjén új termékeket, termelési modellt honosított meg. A majorsága inkább pénzzel látta el a kolostort, így fellendítőjévé vált az árutermelésnek. A 11. sz-ra Cluny életében a pénzgazdálkodás, árutermelés egyre nagyobb teret nyert a mg. rovására! Az újabb reformmozgalmak inkább a conversusokra alapoztak. Cluny hanyatlásnak indult. A ciszterek nem holt tőkét halmoztak fel, hanem földet vásároltak. Az erdészeti-pásztorkodási termékek még árutermelésre is nyújtottak lehetőséget!

2.3. A középkori ipar 1. Az ipar jelentősége - a mg. fejlődésével lehetőség és igény az iparra. - a mg. és ipar szétválása (ágazatilag, helyileg) - Mindvégig marad azonban falusi, háziipar is, terjed a kiadási rendszer is - bányászat, kohászat, hajógyártás, építőipar, pénzverés, uradalmak (várak, kolostorok) ellátása mindvégig céhen kívüli - a városi ipar - szűk piackörzetre termel (kivéve textilipar) - az iparosok monopolizálják a piacot: a céhek 2. A céhek (10-12. sz) a, Fogalma: Meghatározott foglalkozást űző iparosokat tömörítő gazdasági, érdekvédelmi szervezetek. b, Jellemzői: - érdekvédelem - kontárok ellen 17

- belső önállóság - céhlevél - a termelés és a piac szabályozása - a technológia stagnálása?, de széles körű elterjedése - közös kultusz - katonai funkció - belső tagozottság (mester, legény, inas)

céhszabályzat

C, A céhes ipar technológiája - új energiaforrások: felülcsapott vízikerék, a 12. századtól szél - az átvitel: pedál, lendkerék, bütykös tengely - építészet: kémény, cserépkályha, cserép 2.4. Az európai gazdaság átalakulása a felfedezések nyomán 1. A következmények a, Népességnövekedés (klíma javulása, új növények biztonságosabb ellátás - jó ember/föld arány) b, Árforradalom, agrárolló hatása: nyugaton a parasztság kevésbé függő helyzetből indult, ezért tovább lazult a helyzete, keleten a függés megerősödött. c, Ipar: Verlag-system, manufaktúra d, A kereskedelem átalakulása - volumenében (megsokszorozódás) - összetételében (luxus helyett tömegáru - már a 14-15. századtól!) - irányában (a levante helyett az atlanti - már a 14-15. századtól!) e, Az üzleti élet - korszerű üzletmenet (kettős könyvelés, monopólium, Rt., tőzsde) - kereskedelmi társaságok (1554: Moszkvai; 1600: Brit Kelet-Indiai; 1602: Holland Kelet-Indiai) 2. Az angol gazdaság átalakulása a 16. században A bekerítés (enclosure) már ekkor megkezdődik, de igazából csak a 18. században válik döntővé! A parasztok már bérlők, de a parasztbérlő (yeoman) ekkor alakul ki. Mellettük a vállalkozó újnemesség (gentry) szerepe is megnő. Az iparban a manufaktúra, kiadási és felvásárlási rendszer terjed. 3. A gazdaságpolitika megszületése a 17. században Először tudatosul! a, Monetarizmus: pénzfelhalmozás extenzív módon (túladóztatás, gyarmatok kirablása) Ibéria 18

b, Merkantilizmus: aktív külkereskedelmi mérleg (iparfejlesztés, védővámok, monopóliumok) - Anglia, Franciao. „A gazdaság és kincs növelésének általános eszköze a külkereskedelemben rejlik, ahol mindig szem előtt kell tartani ezt a szabályt:az idegeneknek többet eladni évente, mint amennyit az övékből értékben elfogyasztunk” (Thomas Mun, 1664)

2.5. Az ipari forradalom küszöbén 1. A mezőgazdaság forradalma A terméshozamok növekedése a 18. sz. közepén: a, Az éghajlati adottságok javulása, a „kis jégkorszak” vége b, Technológiai újítások - Belterjesség - („Turnip”) Townshend-féle négyes vetésforgó (búza-tarlórépa-árpa-lóhere) - Norfolk-szisztéma: 17-féle növény vetésforgója – a művelt területeket 1/3-dal növelte. - Hugh Platt, Walter Blith: trágyázás és talajjavítás - lecsapolás, csatornázás, lóvontatásos acélhegyű eke, nemesítés - istállózó állattartás - új növények (burgonya, kukorica, paradicsom, tök, paprika, cukor) - bérlők helyett bekerítés és farmok. Tőke - mintagazdaságok. c, Következmények: Növekvő hatékonyság, termelés, népesség. - élelmiszerfelesleg 20-40%! - 1150-1650: 8  11 véka/acre búza - 1650-1800: 11  20 véka/acre búza - munkaerő az iparba áramlik, a városba - növekszik a belső piac - tőkeképződés a mezőgazdaságban 2. Az iparforgalmi szféra a. Az ipar: Szélesebb belső piacon fejlettebb kézműipar. A manufaktúrák fejlődése b. Kereskedelem - belső: csatornák, makadám, part menti hajózás - külkereskedelem, gyarmatok c. Pénzügyek - tőkefelhalmozás (mg, ipar, keresk., gyarmatok) - bankrendszer: 1694, Angol Nemzeti Bank Feudális kötöttségektől mentes, szabad, profitorientált társadalom Anglia előnyét mindezen feltételek együttes megléte adta! 19

3. A textilipar lehetőségei - A gépesítés csak tömegtermelésnél kifizetődő! - Tömeges igény csak a fogyasztási cikkek iránt van! A textilipar! - Gyapjúipar hagyományos, drága, nehezen gépesíthető. 4. A pamutipar: Külkereskedelem; piac; egyszerű, mechanikus gépek - olcsó rabszolga-munkaerő adja a gyapotot - gépesíthető: John Key - repülő vetélő - fonaléhség, Hargreawes - fonó Jenny, Cartwright - szövőgép. Arkwright, Crompton - a külpiacok monopolizálása - extraprofit! 5. A gőz felhasználása - Savery gőzgépe, 1698 Darby, kokszosítás, 1735 Watt gőzgépe, 1769 - Vasszükséglet, vasipar, szerszámok 6. Gazdasági elméletek A mg. hatékonyságának növekedése, a merkantilizmus túlhaladása a, Quesnay (Gazdasági áttekintés, 1758) - fiziokratizmus - haszon a termelésből, főleg a mg-ból származik - laissez-faire: az állam biztosítsa a piac normális működését, hogy működjön a gazdasági kiegyenlítődés, az önszabályozás. b, Turgot: szabad kereskedelem (a többlettermék a munkás kizsákmányolásából származik) c, A. Smith (1723-90): munka-érték elmélet, szabad verseny, szabad kereskedelem

20

3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 3.1. A 20-as évek gazdasága A. A genovai tanácskozás (1922) Európa gazdasági újjárendezése. A cári tartozások kérdése: csak a háború előtti adósságokat fizeti. A franciák nem engednek a jóvátételből, hiába közvetítenek a britek. B. A rapallói szerződés (1922) Szovjet-német szerződés - diplomáciai kapcsolatok felvétele - kölcsönös lemondás a jóvátételekről - kereskedelmi kapcsolatok felvétele (legnagyobb kedvezmény elve) C. Bonyodalmak a jóvátétel körül 1923. január: késedelmes fizetés – a Ruhr-vidék francia megszállása. Passzív ellenállás – a megszállás kudarca. D. A Dawes-terv és hatása (1924 júl.) Jóvátételi konferencia: cél a német fizetőképesség helyreállítása. - Hitelek az USA-ból. - A győztesek igényeit visszafogottabban fogalmazta meg – lehetséges az enyhülés. - Stresemann: rajnai biztonsági szerződés – a határ helyreállításáért. - Curzon, Briand is elfogadja: a törvénytelenül megszállt területek kiürítése. A megbékélés került kormányra Angliában és Franciaországban is. E. A locarnói fordulat (1925, Locarno-London) Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium – Németország - a német-francia és a német-belga határ szavatolása. (Keleten francia-lengyel, franciacseh külön-megállapodás.) - francia-német vas-szén egyezmény (a Montánunió előfutára.) F. A Young-terv (1929) A második jóvátételi konferencia. Young: végleges jóvátétel megállapítása: 59 év, 1,4 md DM. A gazdasági szuverenitás megszerzése.

21

3.2. Az USA gazdasága és a világgazdasági válság A. A Big Business (1919-29) - A fellendülés legnagyobb haszonélvezője. 1923-29: 40 %-os növekedés. A kölcsönök visszaáramlása. Pragmatikus, olcsó külpolitika. - Problémák: város és vidék; É-D; szesztilalom (csempészet, maffia, korrupció, bűnözés) B. A válság kirobbanása (1929. okt. 24.) Fekete csütörtök – tőzsdekrach – túltermelési válság. C. A válság kibontakozása Tőzsdekrach – a bankok fizetésképtelenek – leálltak a beruházások – a termelés csökkent – a fogyasztás csökkent – nőtt a munkanélküliség – csökkent a fogyasztás – a mg. válsága – agrárolló – a pénzügy és a kereskedelem összeomlása. D. A válság társadalmi következményei - kis- és középüzemek csődje - tőkekoncentráció - társadalmi elégedetlenség – a szélsőségek előretörése E. Válságkezelő intézkedések: - költségvetés lefaragása, defláció, protekcionizmus: a termelés, fogyasztás csökkenése, a munkanélküliség növekedése. - Keynes alapvető elméleti munkáját csak 1936-ban írta. (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete.) 3.3. Roosevelt és a New Deal (1933-1945) A. Franklin Delano Roosevelt politikája New Deal (Új irányvonal, új osztás) a politikában a válság megoldására („agytröszt”). Állami beavatkozás. „száz nap” – 70 új tv - a legégetőbb ínség csillapítása - a gazdaság gyors szanálása - pénzügyi konszolidáció, a dollár leértékelése 1933. márc. 4. Bankzárlat. Banktörvény. - a bankbetét tömeges kivételének tilalma. - aranykivitel tilalma. - a banknyitás miniszteri engedélyhez kötött. 22

- a dollár levétele az aranyalapról – inflációs gazdaságpolitika. Eredménye: a bankválság leküzdése. B. A mezőgazdaság helyreállítása (AAA) - A mezőgazdaság válsága (Steinbeck: Érik a gyümölcs) - 1933. május: törvény a mezőgazdaság helyreállításáról. A termelés és a fogyasztás egyensúlya. - vetésterület és állatállomány csökkentése – kárpótlással. - adósságtörlesztési haladék. - rögzített árak, kvóták, állami felvásárlás C. A nemzeti ipar helyreállítása Tv. 

Állami, inflációs gazdaságpolitika. – közmunkák, infrastruktúra. - ipari vállalkozások szabályozása - iparügyi kormánybizottság - állami iparfejlesztés



A tisztességes verseny kódexe. - a termelés mennyisége - technikai folyamatok - munkásvédelem (kollektív szerződés, szakszervezetek, gyermekmunka tilalma, munkabér és munkaidő limitálása.)



Közmunkaügyi Hivatal - Polgári Tartalék Hadtest - Tennessee-völgy helyreállítása.



Szövetségi Rendkívüli Segélyhivatal

Eredmény: racionalizált nagyvállalat. A konzervatív gazdaságpolitika 1935-ben visszavonatta a New Deal-törvényeket, de azt új formában adatta ki. D. 1935: a New Deal második szakasza 

Intézkedések... - a munkanélküliség leküzdése - a munkaadók és munkavállalók viszonyának rendezése - TB

A Legfelsőbb Szövetségi Bíróság reformja – saját embereivel tölti fel A pártellenzék visszaszorítása

23



...és a közvélemény megnyerése - Propaganda, önbizalom-növelés. Rádióbeszédek – a kandalló előtti beszélgetések. - „Kék sas” akció: A kormány gazdaságpolitikáját támogató vállalatok termékeinek védjegye.

E. Elmélet és gyakorlat Keynes-i gyakorlat – elmélet nélkül. A piaci, demokratikus játékszabályokat figyelembe vevő, szerves beavatkozás a diktatórikus, adminisztratív helyett. 3.4. Németország A. A weimari Németország - Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz a háború után - Stresemann: teljesítési politika – külpolitikai konszolidáció - Gazdasági – világgazdasági fellendülés, az infláció letörése B, A válság és következményei - 50 %-os munkanélküliség - politikai egyensúlytalanság - a közrend megbomlása – utcai pártcsatározások - A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3% 1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de a német gazdaság és demokrácia már összeomlott. C, A hitleri Németország gazdaságpolitikája 

Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése



1932-37: 102 %-os növekedés



Fegyverkezés és életszínvonal – 1942-ig.



1936-40: Neuer Plan, Schacht



Goebbels „Négyéves Terv Hivatala”

3.5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői A. A hadikommunizmus 

A hadikommunizmus alapjai

A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust. 24

Elemei: államosítás, tervutasítás, munkakényszer Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus – Preobrazsenszkij, Buharin) 

A tervgazdaság kiépítése - Infláció: deficitfinanszírozás - A piac helyett állami tervezés

1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása 1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása. 1920-ig: A magánüzemek államosítása. Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás – de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta. Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás. A piac helyett a szabályozott elosztás. 

Hadjárat a falu ellen

1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított pénze közben elértéktelenedett. A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek. A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság azonban a bolsevikok számára eleve ellenség volt. A falu elleni hadjárat menete: - a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló... - cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás. A falu azonban ellenáll. 

A hadikommunizmus következményei

A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik. A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik vissza. Az értelmiség és a munkásság csalódása – proletár szabotázs. A szabad munkaerőpiacot – szakszervezetestől, sztrájkostól – elsöpri a munkakényszer. A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját. Éhség, feketepiac, bűnözés. A városi lakosság élelmezésének 66-80 %-a a feketepiacról származott.

25

A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) – az elkobzott vagyonokból. Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül helyezése – szekularizálás. B. A NEP 1921: Kronstadti matrózlázadás „villámcsapásként világította meg a valóságot” (Lenin) A X. Kongresszus – a munkás-paraszt szövetség helyreállítása - a gazdaság helyreállítása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség - a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom alapállására. A bolsevik forradalom hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet. 1925-re a mg. tkp. regenerálódott. Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe adása. A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek. C. A bolsevik gazdaságpolitika 1928 után 

A NEP vége

1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!) A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika A gazdasági önállóság teljes felszámolása Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás – a parasztságtól elvett többletadó adja az iparfejlesztés anyagi alapját. 

A bolsevik, tervutasításos gazdaság 

A mg. kollektivizálása (1928-) 

A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása



A NEP szerves fejlődésének megtörése.



Következmények:

-

1,5-2 m ember éhhalála

-

2,8 m ember deportálása Szibériába – zöme ott pusztul



1929-30: spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban, Kazahsztánban



-

kevesebb termelés, több elvonás – újabb éhínségek



1932-33: a mg válsága.

Iparosítás 

Alapok: 26



-

tőkehiány – elvonások a mg-tól

-

szakemberhiány – - sztahanovisták, GULAG

-

feszítettség (ötéves tervek: 28-32, 33-37)

A GULAG -

(Központi Irányítású Táborok – Glavnoje Upravlenyije LÁGerjami)

-

A táborok deklarált célja a megfélemlítés volt, a 30-as évektől azonban gazdasági szerepe került előtérbe.

-

1,5-2 m ember, a munkavállalók 2-2,5 %-a, a termelés 1 %-a

-

De az aranytermelésben (Szovjetunió világelső!), fakitermelésben, építkezésekben megkerülhetetlen.



Eredmények

Erőltetett, extenzív iparosítás – rabszolgamunkával 1933-38 – a nagy építkezések aktív külkereskedelmi mérleg, törlesztések - 1913-39: 12-szeres USA/Szovjetunió – 1913: 6 % – 1939: 45 %. A világ 2. ipari hatalma, a jóléti állam alapjainak lehetősége. A mg. lassú növekedése, a jegyrendszer megszűnése

27

4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

4.1. A gazdaság talpra állítása A nemzetgazdaság újjászervezése az új nemzetközi helyzetben. – külkereskedelemre utaltság. A. A pénzügyi konszolidáció 

1923: népszövetségi kölcsön és jóvátétel



1924: Nemzeti Bank – a korona inflációja



1926. júl. 1-ig: az ország gazdasági ellenőrzése.



1927: a pengő bevezetése

B. A gazdaság fejlődése 

Ipari szerkezetváltás: importkiváltó, protekcionista iparosítás. Intenzív. - textilipar, elektrotechnika, vegyipar, bauxitbányászat



Az infrastruktúra fejlesztése – villamosítás



A mezőgazdaság stagnálása - a mezőgazdasági export a protekcionizmus és a verseny miatt nehéz - elavult termelési keretek a nagybirtokon - a mezőgazdaság belterjesebbé válása (zöldség, gyümölcs, konzerv), részleges gépesítés

Lassú gazdasági kibontakozás a prosperáló, de ellenséges környezetben. Közepesen fejlett, agrár-ipari ország lettünk. 4.2. Válságévek krónikája A. A gazdasági válság Mezőgazdasági és hitelválság Nincs agrárexport (már 1928-tól), nincs hitel – a mezőgazdaság fizetésképtelen - bolettarendszer: az eladott gabona állami ártámogatása 30-50%-os termeléscsökkenés 1932: 35%-os munkanélküliség B. Politikai elégedetlenség 1930. május 1. 1930. szeptember 1. – általános sztrájk, tüntetés. (A kommunisták vezetői rendőrattakot provokáltak. A szociáldemokraták ettől elhatárolódtak, kiálltak az alkotmányosság mellett.)

28

Az elhúzódó agrárválság a vidék depolitizáltságát megszüntette. MSZDP, FKGP és agrárfasiszta mozgalmak megjelenése vidéken.

C. Bethlen lemondása A pénzügyi válság beköszönte (1931. júl. 13.) – háromnapos bankzárlat. A nemzetközi pénzforgalom leállt ekkoriban. A kormányzat helyzetét a jóvátétel és az optánsperek is nehezítették. Rendeleti kormányzás igénye. Az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalásának igénye – még csak csírájában. 33-as bizottság a parlament helyett Augusztus: a rendeleti kormányzás bukása – népszerűtlen intézkedések kellenek. A 33as bizottság is szembefordul Bethlennel. Bethlen lemond, pártelnök viszont marad – vissza akart térni. D. Károlyi Gyula átmeneti kormánya Hagyományos, nem diktatórikus eszközökkel kell kiutat találni. A folyamatosság jele, hogy tkp. csak a kormányfő változott. Takarékossági program – antiszociális módon (fizetéscsökkentés, elbocsátás, szociális juttatások csökkentése). Tüneti kezelés. Az árfolyam-stabilitás helyett a gazdaságélénkítő inflációt kellett volna választani. E. Gömbös gazdaságpolitikája Önerőre támaszkodás – 1932-ben tkp. eltörölték a jóvátételt, megindult a fellendülés. Exportpiacok (Ausztria, Olaszország, Németország) a birtokos parasztság adóterheinek csökkenése 48 órás munkahét családi hitbizomány telepítés F. A Horthy-korszak gazdasága Közepesen fejlett agrár-ipari (ipari-agrár) ország. Ipar: 1938 után az ipar túlsúlya. Könnyűipar megduplázódása. 1935-től van önálló ipari minisztérium (Bornemisza Géza – fejlesztések, a tőke mellé a munka is! Szociális megfontolások)

Alumíniumipar, izzó (Tungsram), rádió (Orion), Ganz, gyógyszeripar, vegyészet. Az ország 71 %-a villamosított! Mezőgazdaság: 29

Az értékesítési gondok enyhülése, alacsony gépesítés, sok munkaerő. De a foglalkoztatottaknak csak 48 %-a dolgozik a mezőgazdaságban 1941-ben. 4.3. A magyar gazdaság a háború után A. Háborús károk és jóvátételek 1. Károk - kb. 1 m ember, az 1941-es határok között, a trianonin kb. fél m. 900 000 fogoly – a trianonin 600 000, ebből 200 000 nem tér haza - az 1938. évi GDP ötszöröse, a nemzeti vagyon 40 %-a 2. Jóvátétel - A SZEB ellátása: 1945-46 – a GDP 30 %-a. - 1953-ig a GDP 17 %-a a jóvátétel - az ipar 8 %-át leszerelték, a német érdekeltségek a Szovjetunióé lettek (a németek által elkobzott zsidó vagyonokkal együtt) B. Földosztás 1. Lehetőségek: - spontán földosztás, földigénylés - Kisgazdák: életképes birtokok - kommunisták: mindenkinek – törpebirtok (de csak propaganda) 2. A földosztás 1945. március: kormányrendelet a földosztásról - 100 kh – úri, 200 kh a paraszti birtok felső határa (elkobzás, ill. megváltásos kisajátítás – de sosem fizették ki.) - 5,1 kh az átlagosan kiosztott föld, de 300 000 igénylő föld nélkül maradt C. A Tildy-kormány gazdaságpolitikája A lényeges kérdések a pártközi értekezleten kerülnek elő - ellátás, új pénz, részleges államosítás Ellátási nehézségek - 1946 elejére: éhínség veszélye, fekete kereskedelem, infláció - 1945 dec.: Gazdasági Főtanács. A gazdaságirányítás csúcsszerve. A parlament helyett a kommunisták kezében. (Vas Zoltán) D. A Forint bevezetése 1. A hiperinfláció - A pénzforgalom összeomlása. Szükséges az új pénz. 30

Alapja: - újjáépítés - az Ausztriába hurcolt javak visszaadása - a Nemzeti Bank aranytartalékának visszaszolgáltatása - 20 m $ amerikai áruvásárlási hitel - a szovjet jóvátétel meghosszabbítása 2. A forint bevezetése (1946. augusztus 1.) - az infláció megfékezése - új ár- és bérrendszer - elszakadás a piaci folyamatoktól - állami gazdaságirányítás E. A tulajdonviszonyok megváltoztatása – államosítás Gazdasági perek 1947: a nagybankok államosítása 1948: a 100 főnél nagyobb üzemek államosítása 1949: a 10 főnél nagyobb üzemek államosítása 4.4. A sztálini típusú gazdaság 1. A kollektivizálás 1948: szövetkezetpolitikai irányelvek – a mezőgazdaság szocialista átszervezése – szövetkezetesítés (kollektivizálás) 1949: az átalakítást helytelenítő Nagy Imre kizárása 1948-49: A kulákság tönkretétele. Kuláklista. A parasztság gerincének megsemmisítése. Beszolgáltatási rendszer (A terményeket messze az előállítási ár alatt kellett azt államnak beadni.) 1948-53

között

a

parasztság

1/3-a

szövetkezetekbe

kényszerült.

Következmény:

termésvisszaesés (gyapot, gumipitypang, rizstermesztés). Menekülés a faluról. A földek 1/10e műveletlen. 1952: a mélypont, a padlások lesöprése 2. Az iparosítás 1949: Az ipari termelés 28, a nehézipar 60 %-kal haladta meg az 1938-as szintet. De extenzív iparosítás zajlott. Önellátásra törekvés, de a nyersanyag és az energia a Szovjetunióból érkezett. 1950-54: I. ötéves terv. 31

Forrásai: az életszínvonal visszafogása, a mezőgazdaság kizsigerelése, a munkateljesítmény fokozása. A tervek azonban folyamatosan módosultak. A gyáripar növekedését 86-ról 310 %-ra növelték. (1952-ben 113-szor, 1953-ban 225-ször változtatták meg a terveket.) 3. A gazdaságpolitika következményei A munkások jogainak csorbítása A szabadság csökkentése, túlóráztatás, terv- és békekölcsönök, normaemelés, „önkényes kilépés” korlátozása, tervbűncselekmény. Az életszínvonal csökkenése, közellátás akadozása. 4.5. A gazdasági rendszerváltás 1. A gazdasági rendszerváltás előzményei, feltételei A. A szovjet típusú rendszer - A szovjet típusú egypártrendszer, pártállami diktatúra - Államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer - KGST – elzárkózás a világpiactól B. A tervgazdaság átalakítása A tervutasításos rendszer már a szocializmus időszakában is válságokat élt meg. Kísérletek: - Az új gazdasági mechanizmus (vállalati önállóság növekedése, érdekeltség fokozása) - Az 1980-as évektől a magánvállalkozások ösztönözése („második gazdaság” háztáji, GMK) – a piacgazdaság csírái („szocialista kispolgárosodás” [Szelényi Iván]) C A tervgazdaság válsága - technológiai lemaradás, rugalmatlanság, piacképtelen termékek - az extenzív iparosítás kifulladása (kőolajár-robbanás) - az életszínvonal-politika folytatásával együtt ez eladósodáshoz vezetett - 1988: az ÁFA és az SZJA bevezetése D. A szovjet rendszer összeomlása - A Szovjetunió meggyengülése, a hidegháború lezárulta - társadalmi és politikai válság 2. A tervgazdaságból a piacgazdaságba Gazdasági szerkezetváltozás - piacvesztés - gazdasági rendszerváltás - GDP visszaesése 32

- munkanélküliség - deficit - infláció De: az 1990-es évek végére megtörtént a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a KGST-ből az euroatlanti integrációba való átmenet. 3. Az átmenet és árnyoldalai - a magángazdaság dominanciája - 1990: Budapesti Értéktőzsde - tömeges munkanélküliség (bányászat, kohászat, mezőgazdaság) Ez nemcsak strukturális, hanem regionális válság is – az adott ágazat területileg koncentráltan helyezkedett el, ott érződtek a válságjelenségek is koncentráltan. Közel 1,5 millió fővel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A magánvállalkozás korlátai: Hiányzott a tőke, a tapasztalat, a vállalkozásra való készség, az állam támogató politikája Az 1990-es évek második felétől nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség 10% alá csökkent. A munkaerőpiac rugalmatlansága továbbra is fennáll. Az infláció erősödése a 90-es évek közepéig, majd érezhető csökkenése. A forint 1996-ban konvertibilissé vált 4. A gazdasági – és foglalkozási szerkezet átalakulása A. Erősödő ipar és élre törő szolgáltatás 1992-től a tercier ágazat 50% felett! De ez döntően az ipar hanyatlásának következménye is volt. Kényszervállalkozások B. Kilépés a gazdasági csapdákból A válság úgynevezett stagflációs válság (stagnálás és infláció együtt), valamint transzformációs válság.

A

külső

fizetési

mérleg

egyensúlytalanságai

(adósságszolgálat,

deficites

külkereskedelem). A költségvetési hiány növekedése. A megoldást a külföldi működőtőke beáramlása hozta a 90-es évek második felétől. Okai: - privatizáció - olcsó és viszonylag képzett munkaerő - viszonylagos politikai stabilitás Következményei: - termelékenység növekedése 33

- exportképesség növekedése 5. Eredmények Az ezredfordulóra Magyarország gazdaságát fenntartható növekedés, nyitott, versenyképes piacgazdaság jellemezte. Ennek záloga és bizonyítéka volt 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozás

34

II. Népesség, település, életmód 5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század)

5.1. A középkori város jellemzői A. Külsőleg vár, váralja, piac, templom, sikátorok, városfal B. Lényegileg - önkormányzat - városfal: a környező vidéktől katonailag, jogilag elkülönül - kommuna: a földesúri függéstől való mentesség C. Városi jogok önigazgatás:

polgármester,

tanács,

adózás,

határozatok,

bíráskodás,

árumegállítás,

kereskedelem. „A városi levegő szabaddá tesz” D. Típusai: - Függetlenek: birodalmi város (Német-Római Császárság), signoria (Itália) - Önálló: királyi város (Nyugat-Európa), szabad királyi város (Magyarország) - Részleges önkormányzat (mezőváros Magyarországon) E. Jelentősége A város lakossága kiváltságolt rendként beépült a középkori társadalomba (III. rend), de az önkormányzatiság, a közteherviselés elve túl is mutat ezen. 5.2. A magyarországi városfejődés kezdetei Kezdetleges városok (várak körül, püspökségeknél). Esztergom, Székesfehérvár kiváltságai: - bíróválasztás - belső önkormányzat - vámmentesség A. Az Árpádok - A hospesek szerepe (kereskedelem) - A várak szerepe (IV. Béla és a tartárjárás) B. Az Anjouk - Politikai támasz - A céhes ipar és a kereskedelem 35

C. Zsigmond - 1405: városi törvények - tárnoki (7), személynöki (10), bányavárosok – de elzálogosít D. A Hunyadiak - A gazdasági fellendülésből fakadó virágzás 5.3. A középkori magyar társadalom Egyházi: az elit és a középrétegek A világi jobban átrendeződött A. 11. sz.: szabad és szolga - maiores natu et dignitati (comes) - miles - liber - servus B. 12. sz.: vagyon, jogállás, szolgáltatás szerint differenciálódott C. 13. sz. A nagy átalakulások kora - nobiles  barones (oligarchák) - iobagiones castri és servientes regis (szerviens)  nobiles (de: familiaritás) - cives - servus, liber, iobagiones castri  iobagio D. 14. század – az egységesedések időszaka 1351 - A barones kiváltságai (De: honorrendszer) - a nemesi kiváltságok egységesedése (De: udvari és vidéki nemesség elkülönülése) - a polgárság - a jogilag egységes jobbágyság létrejötte E. A 15. század - az arisztokrácia megszületése - a rendiség megszületése - a jobbágyság vagyoni differenciálódása F. A török árnyékában A társadalom szerkezete zömmel érintetlen - Az arisztokrácia hatalomátvétele - a szervitori rendszer

36

- a vitézlő rend kialakulása - a jobbágyság röghöz kötésének kísérlete kudarcot vall

37

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 6.1. A népesség A. A népesség száma A mélypont a szabadságharc után: 3,5 m. Nincs növekedés (a 16-17. században), ez a csökkenés. Etnikai átrendeződés 1. A veszteségek mérlege - a török uralom – kevésbé - a visszafoglaló háborúk – leginkább - a szabadságharc – kevéssé - pestis – jelentős Ezek szerepe, hatása lassan csökken. 2. Népességnövekedés A 18. sz. végére 9 m fölé. - népszaporulat - bevándorlás B. A népességnövekedés tényezői 1. Belső vándorlás (spontán és szervezett) - hegyvidékről a síkságra, főleg magyarok (É-ÉNy-ról) - az etnikai határ beljebb húzódik, de az Alföld magyar marad - a peremek elnemzetietlenedtek 2. Öntevékeny betelepülés - Cseh, lengyel, ruszin - Román (Magyarországra is, nem csak Erdélybe) - Szerb: Arsen Cernajevic, ipeki pátriárka vezetésével a 17. sz. végén. Spontán betelepedés a jobb élet reményében. Ny-Európából – kevés 3. Szervezett betelepedés 

Nagybirtok és állam. - Adóalap, katonaköteles létszám növelése - Felekezeti szempont. (katolikus németek)



Betelepítések: - III. Károly (1720) - Mária Terézia (1766, telepítő bizottság)

38

- II. József (drága) C. A népességmozgás következményei A magyarság aránya 80-ról 40%-ra csökkent. Többnemzetiségű és kevert etnikumú. A területi különbségek nem simultak el. A megoszlás szélsőséges: anyagi, kulturális különbségek. 6.2. Etnikumok a 18. században Nincs nacionalizmus, társadalmi és felekezeti kötődés! Hungarus-tudat. Magyarország etnikai összetétele a 18. század végén Etnikum

Létszám

Magyar

3,5 m

Román

1,5 m

Szlovák

1,25 m

Német

1,1 m

Horvát

0,8 m

Szerb

0,6 m

Ukrán/Ruszin

0,6 m

Egyéb

0,3 m

A. Magyarok Teljes társadalom. (Polgár: kevés; Paraszt: fele jobbágy) B. Szlovákok Csonka társadalom. Nincs nemesség, vékony polgárság. Zöme jobbágy. Katolikus és evangélikus, de sehol sem vezető. C. Ruszinok Csonka: se nemes, se polgár. Görög katolikus lelkészi értelmiség, jobbágyság. D. Románok Vékony elit, növekvő népesség. Egyházi elit (Görög katolikus: Balázsfalva, görög keleti: Szeben) E. Szerbek Polgárság és egyházi értelmiség, parasztság. Egyházi (Karlóca) és – a Határőrvidéken – katonai privilégiumok. F. Németek 39

- városlakók polgárok, evangélikusok - szászok polgárok, evangélikusok - svábok parasztok, katolikusok G. Horvátok Teljes társadalom! Katolikus. A történelmi Horvát Királyság mellett Szlavónia is, de a Határőrvidék kevéssé, elszerbesedett. H. Egyéb - Cigányság - Zsidóság - hézagpozíciók 6.3. Társadalom A. Nemesség: Differenciált. - Arisztokrácia: 150 család, aulikus, indigénák - Birtokos nemesség (bene possessionatus) jómódú. 700-800 család. A vármegyei közélet urai. Kisebb birtokos - még néhány ezer. - Kisnemesség (Hétszilvafás, kúrialista, armalista): 90%. Háziadót fizet. B. Parasztság: 1. Differenciált jogállású már a századelőn is, s ez csak fokozódott. - Libertinus: a földesúri terhek alól mentes valamilyen szolgáltatás révén (pénz, megegyezés, házasság). - Taksás: természet helyett főleg pénzben fizet. - Szabadmenetelű (így!) 2. Vagyonilag is differenciált. Kevesebb, mint a fele zsellér. - Telkes jobbágy (egész, fél, negyed) - Zsellér (házzal (inquilinus) vagy ház nélkül (subinquilinus)) C. Polgárság: Differenciált. - Egyháziak - értelmiségiek - határőrök.

40

7. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában 7.1. A horvát kiegyezés Horvátország külön politikai nemzetet alkotott Magyarországgal államszövetségben. Rendi önkormányzata, országgyűlés-e (szábor), kormányzata volt (bán). 1848-ban a két ország közt minden államjogi kapcsolat megszakadt. A horvátok készek voltak a kapcsolatok megújítására. - A többségi nemzeti liberális párt a perszonálunió talaján állt, de hajlott a szorosabb kapcsolatokra is. Fiumét és a Muraközt is! Trializmus, illírizmus. - A kisebbségi unionista párt az 1848-as viszonyok visszaállítására is hajlandó volt. Az 1866-os tárgyalások nem vezettek eredményre. A horvátok nem fogadták el a kiegyezést, így az uralkodó 1867. május 25-én feloszlatta a horvát szábort. Júniusban az uralkodó az unionista Rauchot nevezte ki báni helytartóvá, aki a decemberi választásokon kierőszakolta az unionista párt győzelmét. A szábor 1868 tavaszán elfogadta a magyar javaslatokat, s így létrejött a horvát-magyar közjogi egyezmény. Ez - az 1868. évi XXX. tc.- kimondta Magyarország és Horvátország egy és ugyanazon állami közösségét. Utólag elismerte az osztrák-magyar kiegyezést. Horvátország területi önkormányzattal bíró politikai nemzet. Az önkormányzat a közigazgatásra, vallás-, oktatás-, igazságügyre terjed ki. Teljes nyelvi önkormányzata volt. Az újoncozás, véderő, pénzügy, gazdaság, közös ügyek, törvényhozás a pesti országgyűlés joga volt, ahova Horvátország 29 – később 40 – képviselőt küldhetett (+ 2 főrendet). A delegációkban 4 horvát képviselő és 1 főrend vett részt. A pesti kormányban egy horvát miniszter volt. A központi költségek 6 %-át sem éri el a horvát részesedés. Horvátország. határőrvidéki és dalmáciai területi igényeit elismerték, Szlavónia jogilag is Horvátországhoz került, Fiuméről azonban a magyar kormány nem volt hajlandó lemondani (fiumei provizórium – olasz hivatalos nyelv). Az államközösség Európában példátlanul széleskörű önkormányzatot biztosított Horvátország számára, a gyakorlatban azonban a magyar hegemónia érvényesült. A török kiűzésétől fennálló határőrvidék polgárosítása 1869-től 1873-ig eltartott, horvát területen 1881-ig. Az elégedetlenségek csökkentésére a határőrök kiváltságainak egy részét szakaszosan szüntették meg.

41

7.2. A nemzetiségi kérdés rendezése A nemzetiségek eleve ellenezték a kiegyezést, s a magyarok is bizalmatlanok voltak velük szemben korábbi politikájuk miatt. 1867. febr. 26-án román és szerb képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be a nemzetiségi albizottsághoz (Mocsonyi-Miletic-féle javaslat) „az országos nemzetiségeknek és nyelveknek Magyarországon leendő szabályozása és biztosítása” címmel. - a hat magyarországi nemzetiség politikai nemzetként való elismerését. - területi alapon politikai és nyelvi önkormányzat - a központi hatóságokban és a felsőoktatásban is nyelvhasználat - nemzetiségi gyűlést, kongresszust tartani, nemzeti, társadalmi, kulturális egyesületet, intézményt létesíteni, központi szervekben képviseletet szerezni. Alapelv: a nemzetiségek kollektív jogi személyiségének elismerése. A magyarországi közvélemény ezt egyöntetűen elutasította, Mocsáry is. A helyhatósági, megyei autonómia keretei között érvényesíthetik nyelvi, kulturális jogaikat. Eötvös elvei alapján. A szabad nyelvhasználatot a többségi elvvel kombinálta, a kisebbség jogainak biztosítása mellett. A nemzetiségek egyenjogúsítását sarkalatos törvény szabályozza. Általános nemtetszés: a magyar nemesség számára túl sok volt, a nemzetiségeknek pedig túl kevés. Az erdélyi románok 1868-as balázsfalvi gyűlése Erdély önállósága mellett állt ki.

7.3. A nemzetiségi törvény 1868 nov.: az egyenjogúsítás csak a hivatalos nyelvhasználatra korlátozódik. A magyar politikai nemzet tételezése viszont hiányzott. Nem területi, hanem „személyi autonómia”. A törvényhatóságok hivatalos nyelve a magyar, de megengedte, hogy a jegyzőkönyveket más nyelven is vezessék, ha ezt az egyötöd kívánja. Deák viszont a magyar politikai nemzet, s az ország egységének törvénybe iktatását javasolta. Eötvös alulról építkező tervezete - Deák a felülről lefelé haladó szabályozást javasolta Alsó szinten viszont igen széles körű nyelvhasználatot engedélyezett. A nemzetiségek mindkét javaslatot elutasították: municipális elv Deák javaslatát elfogadták; 24 nemzetiségi képviselő kivonult a teremből. A törvény nem teljesítette a nemzetiségek legfőbb követelését: kollektív jogi személyiségük elismerését. Ez a nemzetiségekkel való szakításhoz vezetett. 42

Az 1868.:XLIV. tc. – Európa 2. nemzetiségi törvénye, Svájc után. Liberális. A nyelvhasználatra az 1848 előttinél is szélesebb teret engedett. Valamennyi hatóság a beadvány nyelvén adott választ. A törvényhatóságokban a nemzetiségi nyelv azonban alárendelt szerepet játszott. Biztosította a nyelvhasználatot egyházi, kulturális, oktatási téren is – az akadémiákig bezárólag. A törvény liberális jellegét később a nemzetiségek is elismerték, s végrehajtását követelték. A törvény legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy nem nyújtott jogorvoslatot. Így az a magyar kormányok asszimilációs politikája folytán a gyakorlatban nem érvényesült kellőképpen.

7.4. A nemzetiségi összetétel változása A magyarság részarányának növekedése (41-54 %) - Természetes szaporodás – magasabb, mint a nemzetiségek zöme - Migráció - kevesebb magyar ment ki, de azok nagyobb arányban is jöttek vissza - a bevándorlók a többségi társadalomhoz asszimilálódtak - asszimiláció - német és zsidó polgárság - a belső vándorlás – szlovákok Pesten

7.5. A nemzetiségek helyzetének átalakulása Ellentétes tendenciák érvényesülése: - Némi erőszakos asszimiláció. A nemzetiségi értelmiség presszionálása - polgárosodás – nagyobb érdekérvényesítő képesség – több feszültség.  a magyar politikai elit nem talált, de nem is keresett megoldást. - A nemzetiségi tv. Nem változott. Alulreprezentáltság - a magyar nyelv tanításának bevezetése sikertelen - Nemzetiségi Ügyosztály – sérelmezték a működését - a nemzetiségek panaszai miatt Magyarország népszerűsége külföldön csökkent. Memorandum per. 1894. (1895: amnesztia) - A háború előtt kezdődő tárgyalások a románokkal

7.6. A zsidóság - 1867-ben megtörtént a zsidók állampolgári, 1895-ben vallási egyenjogúsítása. - Hézagpozíció, szabad foglalkozású értelmiség, asszimiláció - A modern antiszemitizmus születése 43

- 1882. Tiszaeszlár - 1883: Országos Antiszemita Párt, Istóczy Győző és Verhovay Gyula

44

8. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században 8.1. Pest-Buda gyarapodása a 19. század első felében 1. A napóleoni háborúk alatt: - terménykereskedelem – piac – ipar. - 150 ezer fő 2. A reformkorban: - Tervszerű építkezések és asszimiláció. - Közélet: 50 szálloda, 40 kávéház, fürdők. Duna-sor – Európa egyik legszebb városa a 40-es években. - Gazdasági, politikai központ. Vezérvármegye. - forgalmi központ (csepeli szabad kikötő, Lánchíd, vasút) - Kulturális központ: Múzeum, Akadémia, könyvtárak - 1838: a pesti árvíz 3. A forradalom alatt - politikai központ (kormány, országgyűlés) - háborús pusztítások 4. Az önkényuralom időszakában - politikai stagnálás - gazdasági növekedés

8.2. Budapest világvárossá válása Dinamikus növekedés: 1867: 250 000 1914: 1 000 000 - Budapest létrejötte - Budapest fővárossá válása - Budapest Bécs ellenpólusa - közlekedési helyzet: vasút, tarifarendszer - gazdasági, ipari központ - kulturális intézmények - asszimiláció: német, zsidó, szlovák

45

9. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 9.1. A természeti környezet A kollektivizálással megszűnő paraszti életforma más viszonyt hozott a természethez. A természetközeliség elvesztése. A természet alárendelt a gazdaságnak. Az emberi élet környezeti feltételei folyamatosan romlanak. - Közműolló: a csatornázás fele a vízvezetéknek. - Légszennyezés. - A mezőgazdasági hasznosítású terület csökken, FANET nő. A 60-as évektől a hivatalos természetvédelem kezdetei: erdők, parkok, védett területek növekedése. 9.2. A társadalmi tér funkcióváltása Ideológia és propaganda helyett „kvázifogyasztói társadalom”. Alapvetően ingerszegény környezet. Telepszerű építészet, de 1977-ben a lakosság 10%-a a lakásától legalább 100 m-ről hozza a vizet. 9.3. Demográfiai helyzet A csecsemőhalandóság csökken. A járványok helyett a civilizációs betegségek jelennek meg. A családnagyság, gyerekszám csökkenése. Heterogámia. 9.4. Jövedelmek 1957 után meghatározó – legitimációs alap – az életszínvonal-politika. Ez a 60-as – 70-es évekre egyértelműen jellemző. 1957-78 között a reálbérek kétszeresére nőttek. 1970-ig a nivellálódás, utána a differenciálódás a jellemző. 1970-ben a népesség fele rendelkezett háztájival. Ez mellékjövedelmet jelentett, ill. a hiány csökkenését. (A terület 14%-án a mezőgazdasági termék 30%-át állították elő.) A főmunkahelyen csökkent a munkaidő – kétheti, majd heti szabad szombat. A második gazdaság ezt kiegészítette. A többletjövedelmet csak fogyasztásra lehetett fordítani – nincs tőkefelhalmozásra lehetőség! 46

9.5. Jövedelmi különbségek A mezőgazdasági jövedelmek felzárkóztak az iparhoz. Vezetők – értelmiségiek – munkások – parasztok. De a különbség nem túl jelentős! Differenciáló tényező a gyermekszám. A cigányság helyzete. 9.6. Fogyasztás A hiánygazdaság a jellemző: kezdetben még az élelmiszer, ruházat, később a tartós fogyasztási cikkek a hiánycikk. Megindul a háztartás modernizálása. Gulyáskommunizmus időszaka (60-as évek): az élelmiszer-fogyasztás nőtt. Az éhezés a 60-as évekre megszűnt. Kalóriában az élen, minőségben lemaradva. Frizsiderszocializmus (70-es évektől): a tartós fogyasztási cikkek. 9.7. Lakás, település Városodás, belső vándorlás, Budapest további erősödése. 20 év alatt 1,5 m lakás – a mennyiségi lakáshiány megszűnt, a minőségi nem. A komfortosság növekszik, de kicsi alapterület. (1980-ban a dán lakások alapterületének 1/3-a!) Lakótelepek: zsúfoltság, monotónia, sivárság. A falvak villamosítása, csökken a különbség. 9.8. Öltözködés A 60-as évektől kivetkőzés a népviseletből – a hagyományos, paraszti életforma megtörése, a paraszti közösségek felbomlása. A városi divat átalakulása az uniformizálttól (lóden, mici) a megtűrtig (farmer). 9.9. Társadalombiztosítás, szociálpolitika TB, nyugdíj - 1950: a társadalom 50%-a - 1962: 85% (kollektivizálás) - 1972: 100% (az egyéniek is) 1975-től egységesítik – nőknél 55, férfiaknál 60 év 1960-ban a lakosság 8, 1980-ban 17%-a nyugdíjas. Az orvosok aránya jó, a kórházi ágyaké gyenge. 47

Táppénz, családi pótlék, gyes. 1980-ra a GDP 14%-a TB-re megy. 9.10. Egészségügyi állapot Alkoholizmus:

1950 – 5 l/fő/szesz 1980 – 12 l/fő/szesz

Öngyilkosság: 1980 – 45 fő/100 000 fő Lelki betegségek: A felnőttek 1/3-a. A teljes népesség 1/4-e depressziós. 9.11. Az életszínvonal ára - társadalompszichológiai következmények - gazdaságszerkezeti következmények – veszteséges vállalatok - költségvetési következmények – eladósodás 9.12. Értékek, emberi kapcsolatok  1956 után a társadalom ideológiai semlegesítése: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”  A 70-es évek végétől lassú elfordulás a marxizmustól.  Dehistorizálás: 1956 meghamisítása, dehistorizálása. Lehetetlenné teszi, hogy a társadalom helyzetéről valós képet alkosson.  Pragmatikus jövőkép, karrier-társadalom: a szolidaritás helyett rivalizálás – ezért nem volt forradalom 1989-ben.  A társadalmi önszerveződés ellehetetlenülése: individualizmus, bizalomhiány.  Értékrend, gondolkodás, viselkedés megkettőzése a köz- és privát szférára.  deviancia, lelki és fizikai betegségek.  Erkölcsi- és értékválság, elidegenedettség, kiszolgáltatottság. 9.13. Kulturális fogyasztás A. Általános jellemzők Kiegyenlítődés: a falu felzárkózása Differenciálódás: a magaskultúra az elité lesz. A súlypont áthelyeződése a közösségiből az egyéni, otthoni felé. B. Kultúrházak A direkt propaganda helyett a közművelődés és szórakozás tere. Lakodalmak. Menyasszonytánc. 48

A szokások szekularizálódása. C. Könyvkiadás, könyvtárak - Könyvkiadás: Mennyiségi és minőségi növekedés. A propaganda csökken, a minőségi és a ponyva növekszik. - Könyvtárak: A számuk nem nagyon nő, állományuk, forgalmuk igen – a 80-as évekig. Főleg fiatalok, fele 18 alatti. D. Sajtó Általános. Mennyiségi és választékbeli növekedés. 10 év fölött mindenki olvas újságot (86%), folyóiratot (75%) – valamilyen rendszerességgel. Népszabadság, Magyar Hírlap, Esti Hírlap, Népszava, Népsport, Magyar Nemzet. RTV, Nők Lapja, Családi Lap, Képes Újság, Füles, Szabad Föld, Ludas Matyi. E. Rádió, televízió - Rádió: Tömegfogyasztás. Kulturális eseményből háttérrádiózás. - Televízió: 1958-tól. A 60-as – 70-es években terjed.4 nap, 20 óra, 1980-ra két csatorna, 100 óra adásidő. Közösségiből egyéni lesz. A teljes életmódot átformálja. F. Mozi, színház, koncert - Mozi: 1965-ig nőtt a számuk, 96% a lefedettség. 1980-as évekre 80%-ra csökken. 1960-ban 140 m jegy, 1980-ra 70 m körül. A kihasználtság 40%-os. - Színház, koncert: Komoly állami támogatás. G. Sport A militarista, mozgalmi sportéletet az individuális szabadidősport váltotta fel. Az élsport hanyatlása. H. Utazás, turisztika, üdülés A turizmus fejlődése: szociálturizmus, kemping, nyaralás. A külföldi is. A 70-es évektől motorizáció. 9.14. Összegzés - A 80-as évekre a fogyasztói társadalom jegyei – alacsonyabb színvonalon, minőségben. - Felemás modernizáció: az életkörülmények, anyagi-technikai feltételek javulnak, az életminőség nem. Főleg mennyiségi gyarapodás. - Új típusú „kettős társadalom”: első és második gazdaság. - A társadalmi kapcsolatrendszerek gyengülése – devianciák.

49

III. Egyén, közösség, társadalom 10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) 10.1. Az oktatás jellege Alapvetően vallásos, egyházi. Nemcsak tisztviselők, papok képzése, hanem bizonyos világi, elemi közoktatás is létezett. Független értelmiségi réteg is létezett. (vágánsok - Walter von. der Vogelweide; goliard világcsavargó; Carmina Burana) Szerzetesi, káptalani iskola. Az írást a 109. zsoltáron tanították. 10.2. Az egyetemek A. Jellemzői: A 13. században a testületi szellem az oktatásban is megnyilvánult. A tanárok és diákok universitasa, önkormányzata. A pápa megerősíti. Fakultások: bölcseleti (trivium, quadrivium - szabad művészetek) teológiai, jogi, orvosi B. Az első európai egyetemek: - Párizs, 1222/1229 (IX. Gergely megerősíti kiváltságaikat) 1231 (főleg teológia) Sorbonne - kancellár - Bologna, 1253 (jog) - Salerno, (orvosi) - Nápoly, 1224 - Salamanca, Oxford, Cambridge 10.3. A skolasztika A. Fogalma: A középkor tudománya és teológiája. A hagyományos teológiát logikusan átgondolja, a hit elmélyült megértését, a hitigazságok tudományos vizsgálatát, megvilágítását célozza. Nem a hitigazságok tudományos bizonyítása. B. Gyökerei: Arisztotelész filozófiája, arab, zsidó közvetítésben. (Averroes, Maimonidész - Ibéria, DélItália) 50

C. Művelői: a domonkosok és a ferencesek az egyetemeken. Szent Anzelm, Abélard - univerzáliák. D. Aquinói Sz. Tamás (1225-1274): Fő műve a Summa theologiae. Módszere: a dialektika (tétel – kérdésként; ellenérvek; érvek; döntés, kifejtés, megokolás; az ellenérvek megcáfolása) 10.4. A lovag – a harcos A. Hét művészet: lovaglás, úszás, íjászat, vívás, vadászat, os v. sakk, verselés. B. Erények: mértéktartás, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség, becsületesség, bátorság. C. Feladatai: Krisztus katonája; hűség a hűbérúr iránt; az egyház, az elesettek, a nők védelme. D. Élete: lovaggá avatás, lovagi torna. Harc, vadászat. Vár, lakoma (sok hús). E. Lovagi kultúra: trubadúr költészet, lovagi epika. A lovagi ideál az első evilági ideál! 10.5. A szerzetesség átalakulása A. A bencések A Cluny reform ellenére a 12. században hanyatlásnak indultak Okai: - ora helyett labora - a szerzetesi kötelékek fellazulása; fényűzés B, A premontreiek - a kanonokok egy különálló ága - Xanteni Szent Norbert alapította a 12. században (1120 - Premontre; 1126 - a rend) - a lelkipásztori szolgálat a feladatuk - tömegigény, alternatíva virágoztatta fel C. A ciszterciek A rend kialakulása Az alapítás - Szent Róbert, Molesme, 1075 - Cistercium, 1098. márc. 21. - Szent Alberik, Harding Szent István Jellemzői - egyszerűség (pl. építészetben), fizikai munka 51

- központosított irányítás (generális kongregáció, vizitáció) - Carta Caritatis, 1119 Elterjedés - népszerűség, conversusok, gazdagság - a fénykorban (1500 k.) 700, utána hanyatlás A ciszterciek Magyarországon - II. Géza, 1142, Cikádor - III. Béla alatt áttörés - A fénykorban 18, de a törököt csak 12 érte meg, utána egy se. - 1700-ban Zirc, Pilis, Pásztó, Szentgotthárd. Heinrichau a központ. - 1923-tól Zirc. 10.6. A koldulórendek A. Kialakulása: - új igények: a városi életmód - szegénység vállalása B. Domonkosok, 1216. (OP): Guzman Szent Domonkos (kanonok). Prédikálás, tanulás C. Ferencesek, 1223. (OFM): Assisi Szent Ferenc. lelkipásztorkodás, tanulás – később.

52

11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása, IV. Béla) 11.1. Az államszervezés kezdetei - Géza fejedelem 1. Nyitás nyugat felé a, Békés külpolitika - A két császárság harapófogójában - 973: quedlinburgi követjárás b, A nyugati térítés kezdetei - Sankt Galleni Brúnó - Adalbert (István megbérmálása) - István és Gizella házassága - Radla, 996: Pannonhalma 2. A fejedelmi hatalom kiterjesztése - A nyugati területek biztosítása - Géza házassága Sarolttal, a Gyula lányával 11.2. Szent István államszervezése 1. A hatalom kiépítése a, Koppány leverése - A levirátus/szeniorátus és a primogenitura ütközése - Koppány leverése (997: Somogy Pannonhalmáé) b, István megkoronázása (1000. dec. 25. – vagy később…) - A hatalom törvényesítése, európaiság - A korona kérése a pápától (II. Szilveszter), megadása a pápa és a császár (III. Ottó) által c, Az ország egyesítése - A Gyula leverése - Ajtony leverése (1009 v. 1028 k.) - Aba Sámuel, Vata 2. Vármegyeszervezés Mintái vannak, de önálló, belső igényből fakad. A megyeszervezet fokozatosan alakul ki a század folyamán.

53

a, Vármegye: zárt, körülhatárolt terület. Élén az ispán. (Katonai, közigazgatási, bírói funkció.) Várjobbágyok, várkatonák, várnép. A vármegye területén világi és egyházi birtokosok. b, Várispánság: Szórt birtokrendszer. Az udvarnokokat tömörítő gazdasági egység, az udvarházak köré szerveződik. Élén szintén az ispán áll. 3. A királyi udvar a, Főhivatalnokok: nádor, főlovászmester, asztalnokmester, főpohárnokmester, tárnokmester b, Jogi írásbeliség - oklevéladás: 9 db (6 hamis, 3 hamisított) - törvénykezés (I. [István korából] és II. [István törvényei, de talán András korából] törvénykönyv) c, Pénzverés A szuverenitás jelei. Német minta, magyar igény, nem szolgai átvétel. 4. Egyházszervezés a, Püspökségek, érsekségek: Veszprém, Esztergom, Győr, Pécs; Erdély, Eger, Kalocsa, Csanád; Vác, Bihar b, Az alsóbb szintek: Káptalanok, esperességek, plébániák. c, A monostori hálózat: magánegyházi jelleg. 5. Külpolitika a, Német orientáció: - III. Ottó és II. Henrik idején békés. - II. Konráddal ellenséges: 1030. Német támadás visszaverése. b, A trónöröklés kérdése - Imre halála (1031) - Orseolo Péter a trónörökös - Vazul megvakíttatása. Fiai: András, Béla és Levente Lengyelországba menekül. 6. Értékelése - „István politikai, katonai és nem utolsó sorban vallási zseninek tekinthető, olyan alapító királynak, akit az utókor joggal tisztel szentként. „Sanctus utilis esse debeat” A szentnek hasznosnak kell lennie.” - felülről szervezve, valamilyen minta alapján. (9. század kazár mintára. 10. sz.: új környezet, új orientáció.) - 996/7-től a nyugati orientáció erősödése

54

- Új rend kialakítása először a saját birtokon, majd kiterjesztése a Kárpát-medence törzsi államaira is. 11.3 Szent László király uralma (1077-95) A. Az ország belső rendjének megszilárdítása 1. Belviszonyok a 11. század végén - közbiztonság hiánya (támadások, lázadások) - jogrend, magántulajdon bizonytalan - vándormozgalom (tudatos és menekülés) 2. László törvényei a, III. törvénykönyv - magántulajdon védelme (1-5, 6-9[két szem], 10 [halál] dénár) - vándormozgalom - bíráskodás b, II. törvénykönyv - bíráskodás, vesztegetés ellen - orgazdaság - lopás, vándorlás c, I. törvénykönyv (1092, szabolcsi zsinat) - egyházi vagyon, tized fizetése - papi nősülés engedélyezése - templombajárás (mohamedánok beolvasztása, zsidók kirekesztése) B. Egyházpolitika 1. Egyházszervezés a, Püspökségek: - Várad - Zágráb 

- írásbeliség

- székeskáptalan

- papképzés

- társaskáptalan

- cölibátus

b, Káptalanok

c, Adományok, apátságok 2. A magyarországi szenttéavatások 55

a, A fogalom - korabeli szóhasználatban: élő, kimagasló személy is lehet - teológiailag: azon hívek, akik hősiesen gyakorolták az erényeket és Isten kegyelméhez méltó életet éltek, az Egyház pedig ünnepélyes formában kinyilvánítja mindezt róluk b, A szenttéavatás - a 12. sz. végéig nincs egységes út: 1000-ig a püspök, utána a pápa zsinaton - csodák, helyi tisztelet c, A magyarországi helyzet - politikai gesztus: a magyar állam kereszténysége - a hivatalos forma elmaradt, nem olvasták fel a hagiográfiát - VII. Gergely engedélye: "emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot prédikálással vagy intézkedéssel Istenhez térítették." - Gellért - István (aug. 15-20.): csodás gyógyulások a vigílián, Salamon (A szent Jobb 1060-83 közt Szentjobbon) - Imre (nov.) - András és Benedek (?) C. Külpolitika 1. Salamon ellen (IV. Henrik ellen, a pápa mellett) - 1080, Salamon meghódol; 1081, börtön - 1083, kiengedik - 1085, besenyő támadás - 1087, meghal, megnyílik az út IV. Henrikhez 2. Horvátország meghódítása (1091) - Szakítás a pápával (pápai hűbér) - Álmos a király, Kálmán pap - menekül - László halála - a trónöröklés kérdése 11.4. Kálmán uralkodása (1095-1116) A. Belpolitika 1. Álmos problémája a, Álmosé a dukátus, de folyton fellázad b, Eltérő külpolitikai orientáció c, Fiával, Bélával együtt megvakíttatja 56

d, A Borisz-kérdés 2. Törvényei (5 törvénykezés) a, Világi - A magántulajdon védelme: enyhébb – „csak” négylábúnál halál - Kóborlás ellen - Bíráskodás további erősítése: király, nádor a főbíró - Királyi hatalom erősítése b, Egyházi (3 csak ezzel!) - temetkezés a cinterembe (temetőbe) - strigák (boszorkányok) nem léteznek - egyházi javadalmak „ésszerűsítése” B. Külpolitika 1. Az I. keresztes hadjárat elhárítása, 1096. 2. Halicsi hadjárat: Przemysl - vereség 3. Dalmácia meghódítása, 1105. 4. Guastallai zsinat, 1106: Kálmán lemond az invesztitúráról, de gyakorolja 11.5. IV. Béla (1235-1270) I. URALKODÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA (1235-1242) 1. Kísérlet a királyi hatalom megerősítésére - Leszámolás apja híveivel - A székek kidobálása, elégetése - Petíciózás (jogi írásbeliség - nála v. III. Bélánál?) - Birtokrestaurációs politika: cél a III. Béla kori állapot - kudarc 2. A tatárjárás előzményei - Julianus útja, 1235-36 - Újabb út: hír a tatárokról - 1239: a kunok bebocsátása (Kötöny) - Hadszervezeti válság - vereség a gyepüknél - a kunok kivonulása 3. A tatárjárás a, A hadműveletek - Irányok; Muhi b, A pusztítás megítélése

57

- Katonailag nem gyengítette meg jelentősen (a területi integritás megmaradt, a következő évek aktív katonai eseményei) - Demográfiailag jelentősége (és társadalmi változások)

II. URALKODÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA (1242-1270) 1. A cél: felkészülés az újabb támadásra - az ország helyreállítása - hadügyi reformok - a munka megindulása, a belső rend helyreállítása 2. Új birtokpolitika a, A birtokrestaurációs politika felülvizsgálása Cél: a tatárjárás előtti, 1241-es állapot helyreállítása b, Birtokadományozás - magánosoknak - várépítésért - nehézlovas kiállításáért 3. Felemás várospolitika - városok eladományozása - városprivilégiumok, városfalak építtetése 4. Új segédnépek befogadása - kunok, jászok (később nyökörök) 5. Új dinasztikus politika - orosz dinasztikus politika - V. István felesége kun nővel, Erzsébettel 6. V. István fellépése - Ellenzéki központ lesz - Dinasztikus országmegosztás (rex iunior) - 1265, Isaszeg: IV. Béla veresége - helyreáll a status quo - 1270-1272: a bárók önálló fellépése a király ellen

III. KÜLPOLITIKA 1. Harc a Babenberg-örökségért - Babenberg Frigyes osztrák herceg halála (1246) után - IV. Béla és II. Ottokár cseh király közt - 1260. Kroissenbrunni (Morvamező) vereség 58

2. Balkáni terjeszkedés - Szörényi, macsói bánság, Bosznia, Bulgária 3. Nápolyi-magyar szövetség!

IV. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A 13. SZÁZADBAN 1 A gazdaság a, A mezőgazdaság - a nyomásos rendszer kezdetei, prédium helyett telek. gazdasági egység - az árutermelés kezdetei - az uradalmak kezdetei b, Az ipar - kézművesség; pénzforgalom kezdetei városok: gazdasági, bíráskodási, egyházi szabadság 2. A társadalom a, Nagybirtokosok - várak, uradalmak - magánhadseregek b, Nemesség - 1267: Nemesség - familiaritás: a nemesség a bárók szolgálatába kényszerül - nem hűbériség! c, A nemesi vármegye - 1232, kehidai oklevél - szolgabírák, a királyi vár körzetében, de a várszervezettől függetlenül - a királyi vármegye funkcióit átveszi a király és a nemesek kormányozta nemesi vármegye (ispán és a szolgabírák)

59

12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században 1. Előzmények, alapok - rendi különkormányzat - vajda - három natio (magyar, székely, szász) - A 16. sz. végén Erdély lakossága kb. 800 000 fő, ebből 550 000 magyar és román (vármegyék), 150 000 székely (természetesen magyar, a székely székek területén), 100 000 szász (a szász Universitas területén). 2. A reformáció Erdélyben a, A reformáció irányzatainak jelentkezése Szászok – evangélikusok maradnak Magyarok – református és unitárius hitre térnek Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak Románok – ortodoxok, a 18. században görög katolikus hitre térnek b, Politikai háttér A háttérben a fejedelmi hatalom politikája áll – támogatja, tűri a vallásváltoztatásokat, végül nem tud rajta úrrá lenni, kénytelen-kelletlen elfogadja (1568, tordai ogy. – vallási türelem – kivéve a katolikusoknak) - Báthory István: a katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták) - iskolák, intézmények, nyomdák, kultúra 3. A tizenötéves háború hatásai - népességcsökkenés, pusztulás - a hajdúk letelepítése Erdély határán „Mind a nagy hadjáratok pusztításai és a velük járó járványok, mind a „békeévek" betörései leginkább a magyar lakosságban tettek kárt. A nagy seregek és a portyák általában a folyók, patakok és a fontosabb útvonalak mentén haladtak előre, melyek vidékét a Kárpát-medencebeli megtelepedéstől kezdve elsősorban magyarok lakták. A több százezres abszolút népességcsökkenésből tehát a síkvidéken élő magyarság részesedett leginkább, miközben a védettebb hegyvidéki területek román, szlovák és ruszin lakossága kisebb veszteségekkel vészelte át a hadjárásokat. Mindez azt eredményezte, hogy Magyarország etnikai viszonyai a 16. században a magyarság szempontjából kedvezőtlenül kezdtek megváltozni.” (Pálffy Géza: A három részre szakadt ország 1526-1606. Magyarország története 9. Kossuth Kiadó, 2009. 78.)

A románság térfoglalása Erdélyben – a hegyvidékeken való megerősödése, majd a 17. század második felében a völgyekbe való betelepedése/betelepítése – alapvetően átalakította az etnikai szerkezetet. Mindezt tovább fokozta a két román fejedelemségből történő fokozatos betelepedés is.

60

Félnomád életmódjuk és ortodox vallásuk következtében asszimilációjuk elenyésző volt. Térhódításukat a felszabadító háborúk környéki mérsékelt visszatelepedés sem lassította számottevően. 4. Az etnikai szerkezet átalakulása a 18. században - további román betelepedés - cigány, örmény betelepedés a török alatt 5. A sajátos erdélyi társadalomszerkezet - gyenge arisztokrácia - fejletlen nemesi társadalom - erős német polgárság - a székely kiváltságok csorbulása (Határőrvidék) - Madéfalvi veszedelem - Horia és Closca felkelése, 1784 - az Urbáriumot hivatalosan nem vezetik be Erdélyben!

61

13. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények) 13.1. A reformkor előzményei 1. Felvilágosodás, jozefinizmus, rendi nacionalizmus - jakobinusok - a napóleoni háborúk - az abszolutizmus 2. A magyar gazdaság és társadalom a reformkor küszöbén 3. A reformkor kezdetének problematikája 13.2. A reformkori politizálás színterei 1. Udvar – a polgári alkotmányosság hiánya miatt 2. Országgyűlés – a rendi alkotmányosság miatt 3. Vármegye – a magyar hagyományok miatt 4. A közélet - irodalom, kultúra – a cenzúra miatt - sajtó – a cenzúra szorításában, de növekszik a szerepe - társasági élet – a polgári nyilvánosság fórumai 13.3. A reformpolitika területei, témái 1. Jobbágykérdés a, Megoldási módozatok - önkéntes, kényszerítő, kötelező (állami v. nem) b, Eredmények 2. Polgári, politikai szabadságjogok a, Polgári szabadságjogok - sajtó, szólás, gyülekezési szabadság - törvény előtti egyenlőség, közteherviselés b, Politikai szabadságjogok - választójog 3. Gazdasági kérdések - Széchenyi és Kossuth programja

62

- gazdasági törvénykezés, gazdasági fejlődés 4. Nemzeti törekvések – a magyar nyelv ügye - nyelvi program - a nemzetiségek és a magyarság viszonya 5. Közjogi kérdések - kifejtetlen – a cenzúra miatt - az önálló külpolitikai törekvések megfogalmazódása 13.4. Politikai stratégiák 1. A kormányzati taktika a, Alkotmányjogi keretek - 1790-1812: rendi dualizmus - 1812-1825-ig abszolutizmus - 1825-48 rendi dualizmus b, A „hagyományos” politizálás eszközei - 1832-36: „hagyományos” eszközök (ügyrendi, itatás) - 1835-től adminisztratív eszközök, perek - 1839/40: fontolva halladók és mérsékelt engedmények - 1844-re kudarcot vallott c, Az új taktika - a modern politizálás eszközeinek elfogadása – országgyűlési politizálás - adminisztrátori rendszer - az ellenzék megosztása - Konzervatív Párt 2. A magyar ellenzéki politizálás változatai a, 1790-1825: a rendi nacionalizmus - 1790-92 – a megfogalmazódás - a jakobinus kitérő (1794-95) - szövetségben az udvarral (1792/5-1812/5-ig) - az ellenzéki rendi nacionalizmus (1812-1825) b, Átmenet a rendből a liberális nacionalizmusba - 1825-32: Széchenyi és Wesselényi c, A reformkori politizálás típusai - 1832-36- Érdekegyesítés – Kölcsey - a politikai nyilvánosság megteremtése (Kossuth) 63

- 1836-39 - az alkotmányosság védelme - 1839-40 – mérsékelt reformok (Deák) - 1840-44 – Érdekegyesítés Kossuth szerint d, Politikai irányzatok a reformkorban 1844-től az ellenzék megosztott: - liberális municipalisták (Kossuth; Teleki L.; Batthyány és Deák) - centralisták - radikálisok 1847: Ellenzéki Párt és Ellenzéki Nyilatkozat 1847-48: a fontolva haladók és a középpárt 13.5. A népesség a reformkor küszöbén 1. A népesség száma (Első népszámlálások) - Mérsékelt növekedés (a népesedési átmenet I-II. szakasza), kis népsűrűség, kiegyenlítődés - A születésszabályozás kezdetei (Ormánság), dajkaság. - A közegészségügy kiépülésének kezdete. - Járványok (malária, veszettség, skorbut. Pestis már, kolera még nincs) - Alkoholizmus (pálinkafőzés) - Éhínség – helyi jellegű lett. 2. Életmód - Nukleáris család, de fontos a tágabb rokonság. - Vagyoni, vallási, etnikai, rendi endogámia. - Determinált társadalmi szerepek (kor, nem szerint) Népviselet. - A feladatorientált időfelfogástól az óraorientált időfelfogás felé. - Elzártság, provincializmus (Pató Pál) 3. Az életmód keretei a, Település: munkaszervezeti, jogi, életmódbeli egység b, Társadalomszerveződési csoportok - Funkcionális (család, rokonság, műrokonság), és szakmai, egyházi. - A szokásjog, nem a tételes jog a szabályozó, a szankció a kizárás – a betyárság. 13.6. A rendi tagoltság (- születési alapon) 1. A társadalom alapszerkezete 64

Nem kaszt, mert a társ. 1/7-e átmeneti réteg. [3%?] Vagyon és jog nem mindig jár együtt: „Tekintetes uram, volna egy kis füvem, lekaszálja-e?” - Kiváltságolt: főpap, főúr, köznemes, királyi város - Szabados (köztes): honorácior, telepítő, agilis. - Jobbágy, paraszt. 2 A nemesség 6-700 000 fő, nagy, kiváltságolt, de nem egységes [5%?] a, Főnemesség (kb. 500 család) [4 h4rceg, 79 gróf, 84 báró?] - Nagybirtokos (a nemesi birtok 2/3-a), a többség nem aulikus, vezető politikai szerep - Elszegényedett, szegény – hivatali nemesség b, Birtokos nemesség (20 %) - Bene possessionati pár száz család - középbirtokos – pár ezer család (32000 felkelésre kötelezettből 2750 volt képes erre). Jómódú, a megyei élet irányítói. Modernizáltak, vagy eladósodtak. [2-3 e?] c, Kisnemesség (80 %, 300 000 fő) - Kisbirtokos, kurialista (hétszilvafás): van földje - Armális (bocskoros): nincs földje Kitörési lehetőség: tanulás vagy iparkodás Tömegeik azonban csak a kiváltságőrzést tekintették fontosnak. A kollektív nemesség csak részben őrizte kiváltságait (hajdúk, kunok, jászok, székelyek) 3. Jobbágyság A népesség 70-75 %-a. Népességnövekedés, telekaprózódás, piacosodás, differenciálódás. Hagyományos életmód (Zárt, család, önellátás, vallás). Nem tör ki. Mezővárosi – szabad lett. 4. Polgárság 14 %, de politika súlya csekély. [2%?] Kereskedők, céhesek, szegények Értelmiség – főleg honorácior – kis létszámú, de nagy súlyú. 13.7. Vallási megoszlás – még jelentős Római katolikus – 47%: magyar, német, horvát, szlovák, (szerb) Görög katolikus – 10%:ruszin, román, (magyar) Ortodox – 18%: román, szerb Református – 14%: magyar 65

Evangélikus – 8% Unitárius – 0,4%: m. Izraelita – 2%: kezdetben német, majd magyarosodik.

66

13.8. A reformkori országgyűlések Időpont 1825-27

Témák - Kompromisszum az adók és a közjog terén. - A rendi alkotmányosság körülbástyázása. - nyelv, vám, jobbágyság változatlan - kísérlet a kormányzati felelősség elvére (újoncozás)

Eredmények - a jobbágytelken ülő nemes adózik - MTA operátumok jó vitaanyagot képeztek - a magyar nyelv ügye: (üzenetek, helytartóság, bíróság) - A reformellenzék tagjainak megjelenése - az újoncok leszavazása - a lengyel ügy.

Egyéb Még nem reformországgyűlés

1832-36

Személyek Felsőbüki Nagy P. Széchenyi I. Széchenyi I., Wesselényi M., Bezerédj I., Beöthy Ö., Károlyi Gy. Kölcsey F.

- Az önkéntes örökváltság - Sérelmek: magyar nyelv, Partium, Unió - Vallási egyenjogúsítás – elsimult - Bírósági reform, polgári törvénykönyv, hitbizomány eltörlése

Országgyűlési Tudósítások Wesselényi “hűtlenségi” pere - Az országgyűlési ifjak pere - Kossuth pere

1839-40

Deák F.

- Taktikai harc - A kormány új taktikája: kompromisszum

- az Urbárium enyhített törvényesítése (az udvar akarata) - a telek adásvétele - kis összegű végrehajtás - vasútépítés, hídépítés - alapítványok (Nemzeti Múzeum fejlesztése) - a nemesi adómentesség megtörése (házipénztár, hídvám, jobbágytelki nemesek) - kéthasábos törvényszövegek - szavazatokat egyenként számba veszik - a magyar nyelv terjedése a hivatali életben (latin vagy magyar nyelvű nyilvános tanácskozás, országgyűlési feliratok nyelve: magyar - pesti magyar színház - önkéntes örökváltság - a zsidóemancipáció kezdetei - gazdasági törvénykezés (váltótörvény, társasági törvény, kereskedelem szabadsága, gyáralapítás szabadsága, hitelintézetek) - magyar államnyelv – horvát viták - nem nemes birtokbírhatása, hivatalviselése

3. 1830.

1843-44

1847-48

Kossuth L., Batthyány L.

- A városi és megyei reform megbukott - A telekdíj megbukott - A védővám megbukott - A választóvonalat nem a reformok képezték, hanem az abszolutizmushoz való viszony - háziadó, de nincs közteherviselés - ősiség eltörlése? - a kötelező örökváltság elvetése - Az ellenzék válságba került, középpárt - a fiumei vasút terve

Nem túl jelentős

Bizalmatlanság kormány iránt

a

Csak a külpolitika mozdíthatja ki és erre vannak is jelek

67

13.9. A márciusi forradalom 1. Pozsony - Az 1847-48-as országgyűlés semmit nem ér el, csak István főherceget, a reformok hívét nádorrá nevezik ki. - Március 3. Kossuth felirati javaslata: - kötelező örökváltság - közteherviselés - sajtószabadság - az országgyűlésnek felelős független magyar kormány - alkotmány az örökös tartományoknak - kormányzati obstrukció - az Ellenzéki Kör – 12 pont - Március 13. bécsi forradalom - március 14. – a felsőtábla is elfogadja – a teljes felirati javaslatot! 2. Bécs - Március 15.: Az országgyűlés küldöttsége Bécsbe, a felirati javaslattal. Kossuth: Batthyány kinevezése! Széchenyi: állítsák vissza a nádori teljhatalmat! - Márc. 16/7-e éjjel: István

nádor

jogkörének

helyreállítása:

István

kinevezi

Batthyányt

miniszterelnöknek. (Legális, de nem lojális!) A pesti forradalom híre csak reggel érkezik meg. 3. Pest - Pest eseményei párhuzamosak: függetlenek, de hasonló az irány. - Társadalmi összefogás. Reformtörekvések+független Magyarország (reálunióból perszonálunió). 13.10. A Batthyány-kormány 1. A Batthyány-kormány megalakulása Márc. 23-án hozza nyilvánosságra a névsort, hogy Pestre küldhessen egy-két miniszternek kijelölt személyt.

68

Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál Gábor, Szemere Bertalan. Feladata: a kormány tevékenységének előkészítése, a rend fenntartása, a forr. alkotmányos mederbe terelése. A jobbágyfelszabadítás kihirdetése. A kormányalakítás és a törvénykezés párhuzamosan, rohamtempóban zajlik - Pozsonyban! Jobbágyfelszabadítás: csak az úrbéres részét érinti, a jobbágyság fele. A másik fele nem úrbéres vagy zsellér. Sajtótörvény: cenzúra eltörlése, de magas kaució. 2. A kormány a, Kinevezése: Jogköre, a királyi-központi hatalomhoz való viszonya nincs körülírva. Márc. 31-ig huzavona tárgya, ezért csak ápr. 2-án terjesztették fel. 10-én fogadja el Ferdinánd, 11-én leteszik az esküt. Egymás rendeleteit kölcsönösen ellenjegyzik (a nádor szerepe!). b, Tagjai: Zömmel a liberális nemesi ellenzék tagjai, de széles koalícióban. Szakértői kormány is volt egyben. - Batthyány Lajos: miniszterelnök, az Ellenzéki Párt elnöke. - Szemere Bertalan: belügyminiszter, liberális. - Deák Ferenc: igazságügy miniszter, liberális. - Klauzál Gábor: földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, liberális. - Eötvös József: vallás- és közoktatásügyi miniszter, centralista. - Kossuth Lajos: pénzügyminiszter, baloldali liberális. - Széchenyi István: közmunka- és közlekedésügyi miniszter, konzervatív. - Mészáros Lázár: hadügyminiszter, apolitikus huszár ezredes. - Esterházy Pál: a „király személye körüli” ill. külügyminiszter, konzervatív. (1842-ig londoni diplomata, utána visszavonult) 3. A kormányzat kiépítése - Az új hivatalszervezet: a régi megszűnik (Helytartótanács, Udvari Kancellária, MOIB, a konzervatív megyei vezetés eltávolítása) - Kormánylap: (Pesti Hírlap, Kossuth Hírlapja, jún. 8- Közlöny.) - Önálló pénzügy: jobbágyfelszabadításra, nemzetőrségre, honvédségre, közigazgatásra, közmunkákra, stb... A birodalmi államadósság kérdése  Batthyány elutasítja! A begyűjtött ezüst – kincstárjegy, bankjegy. 69

13.11. Az áprilisi törvények 1. Általános jellemzés Létrejöttét a nemzetközi helyzet magyarázta, jelentőségét a szentesítés adta meg. Az 1831. évi belga alkotmány hatása. Hármas célkitűzés: társadalmi téren (1) a feudalizmus felszámolása, politikailag a (2) nemzeti önállóságon alapuló (3) alkotmányos berendezkedés. (liberalizmus és nacionalizmus, haza és haladás) 2. Politikai berendezkedés: - Független, felelős minisztérium (III. tc.). A király a miniszterek által - egyikük ellenjegyzésével – gyakorolja a végrehajtó hatalmat. - Évenkénti országgyűlés Pesten. Kétkamarás. (IV. tc.) 377-18. Felső háttérben - Népképviselet. A képviselőházba, cenzussal. (V. tc.) Magyar nyelv. - A Részek visszacsatolása (VI. tc.) Határőrvidék is, de autonóm. - Unió Erdéllyel (VII. tc.) Horvátország önálló, de a kormánytól függ. - Nemzetőrség, a minisztérium alárendeltségében (XXII. tc.) - Megyei, városi, községi közigazgatásról, választásról, kiváltságos kerületekről (XVIXVII., XXIII-XXVII.) Önkormányzatok 3. Társadalmi viszonyok átalakítása - Úrbéri viszonyok, úriszék eltörlése - állami kárpótlással (IX. tc.) - Tized megszüntetése - kártalanítással (XIII. tc.) - Közteherviselés (VIII. tc.) - Gyülekezés, szólás- és sajtószabadság, bevett felekezetek egyenjogúsága 4. Államjogi keretek - Magyarország teljes körű önállósága, a birodalmon belüli különállás! Perszonálunió - A nádor kibővített jogköre (laza perszonálunió) - Külügy tkp. közös (perszonálunió) - hadüzenet, béke – uralkodói jog (perszonálunió) Mindkét fél tovább kívánta alakítani. 5. Értékelése - Liberális, polgári intézményrendszer kiépítése - Közép- és Kelet-Európa legjobb jobbágyfelszabadítása! Csak a föld fele! - Csak alapelvek, kerettörvény – a legalitásért. Hivatkozási alap lesz!

70

- A közjogi helyzet: elvben változatlan, de a hadügy, külügy, pénzügy részben függetlenedett Bécstől. Mértékét a mindenkori erőviszonyok határozták meg. - Hiánya: a nemzetiségi kérdés, a zsidóemancipáció rendezetlensége, a nem úrbéres földek és Horvátország.

71

14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) 14.1. Bethlen István (1874-1946) 1. Politikai pályakezdés - 1901-1919 között képviselő - 1919: KNEP, ellenforradalmi kormány, ABC - 1920-ban tagja a párizsi magyar delegációnak 2. A Bethlen-kormány működése - a bethleni konszolidáció - a kormányzati rendszer (korlátozott, irányított parlamentarizmus) - „A gazda” – a párt és a pártvezér - A válságkezelés nehézségei 3. A szürke eminenciás - szerepe a harmincas években - a német és szovjet megszállás alatt - halála Már [[1898]]–[[1899]]-ben részt vett a [[megyegyűlés]]eken, [[1901]]-ben képviselővé választották. [[1939]]-ig – az [[1919]]–21-es időszakot kivéve – folyamatosan parlamenti képviselő, majd ezt követően felsőházi tag volt. az 1920-as évektől tagja a hivatalos politika hátterében titokban működő [[Etelközi Szövetség]]<nowiki/>nek. Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. [[1921]] októberében legitimista érzelmei dacára a [[budaörsi csata|budaörsi csatában]] meghiúsította [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] második visszatérését, majd keresztülvitte a [[Habsburg-család|Habsburgok]] trónfosztását. A szerb megszállás alatt állt déli területek visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A [[Bethlen–Peyer paktum]]mal kevésbé ellenséges ellenzékké tette a szociáldemokrata pártot. A Kisgazdapártra építve [[1922]]-ben létrehozta az ún. [[Egységes Párt]]ot, majd rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó

72

párt számára. [[1923]]-ra kiszorította pártjából a [[Gömbös Gyula]] féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat. ==== Belpolitikája ==== Politikája sokat tett a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] stabilitásért. [[1924]]-ben létrehozta a [[Magyar Nemzeti Bank|Nemzeti Bankot]] és 250 millió korona [[népszövetség]]i hitelt szerzett. Rendbe hozta az állam veszteségeit, [[1927]]-ben bevezette a [[pengő]]t, és új vámrendszert

dolgozott

ki.

Helyzete

[[1926]]-ban

megingott

a

[[Frankhamisítási

botrány|frankhamisítási ügy]] miatt; felajánlotta, de [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] nem fogadta el lemondását. Kormánya ezután egy új kultúr- és szociális politikába kezdett, kötelező nyugdíj- és betegbiztosítást vezetett be, a népiskolai hálózat és a közegészségügy fejlesztéséhez látott. [[1928]]-ban keresztülvitte a zsidók egyetemi felvételét limitáló 1920-as [[numerus clausus]] törvény enyhítését.Varannai Zoltán: Numerus clausus, Rubicon Online [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/numerus_clausus/ >>] A '''földreform''' kérdésében a nagybirtokos réteg álláspontját képviselve ellenezte a szélesebb földreformot. A magántulajdon szentségére hivatkozva elutasította a nagybirtokosoktól történő földkisajátítással

történő

komolyabb

megoldások

gondolatát

([[Nagyatádi

Szabó

István|Nagyatádi-féle földreform]]), így a parasztság földéhségének csak más módon történő, korlátozott mértékű kielégítését patronálta. Kampánybeszédeiben támogatta, a gyakorlatban azonban minden módon akadályozta a földnélküli parasztságot a nagybirtokokból történő kisajátítással földhöz juttatni kívánó [[Nagyatádi Szabó István|Nagyatádi]]-féle földreform végrehajtását.Sipos József: A földkérdés, Rubicon, 2010/4-5. sz. 78-81. p. [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_foldkerdes/ >>] Részt vett a nagybirtokos lobbi által kirobbantott [[Eskütt-féle panama|Esküdt-féle panama]] Nagyatádi lejáratására való felhasználásában,[[Komlós János (író)|Komlós János]]: Elárult ország, 228-230. p. Gondolat, 1961 a törvény végrehajtásának lassításában. Mindezekkel hozzájárult a nagybirtokrendszer érdemi átalakítás nélküli megőrzéséhez, a kisparasztság demokratikus földhözjuttatásának elmaradásához. Az [[oktatás]]i, kutatási és [[kultúra|kulturális]] közintézmények megreformálásában és fejlesztésében nagy segítségére volt kultuszminisztere, Gróf dr. [[Klebelsberg Kunó]]. Gróf Bethlen István és Gróf Klebelsberg Kunó a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]

73

kormányzó nevével fémjelzett két [[világháború]] közti időszak legkiválóbb államférfijai voltak, Bethlen az ő gazdasági konszolidációjával, Klebelsberg az ő kultúrpolitikájával. ==== Külpolitikája ==== Külpolitikája [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] revíziójára, valamint a német és orosz befolyás minimalizálására irányult. Tervei szerint népszavazás nélkül kell visszakapni a határ menti magyarlakta területeket, autonómiát kell adni a [[ruszinok]]nak és [[szlovákok]]nak, akik dönthetnek hovatartozásukról, autonómiát akart [[Erdély]]ben a népek egyenjogúsága alapján, és népszavazást javasolt a [[Délvidék]]en, ahol a magyarság kisebbségben volt. Együttműködési tervei a [[kisantant]] létrejötte miatt meghiúsultak, ezután az [[Egyesült Királyság]]ra és főleg [[Olaszország]]ra próbált támaszkodni. [[1927]]-ben magyar–olasz barátsági szerződést kötött, majd közeledett [[Németország]]hoz is. A [[gazdasági világválság]] hatásait megpróbálta lecsökkenteni, hiteleket vett fel, de megszorító intézkedésekre kényszerült. === Politikai tanácsadóként === [[1931]] augusztusában lemondott, de a politikában a [[kormánypárt]] vezetőjeként, később [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] tanácsadójaként jelentős szerepe volt. [[1935]]-ben [[Gömbös Gyula|Gömbös Gyulával]] a német-politika kérdésében támadt ellentétei miatt kilépett az Egységes Pártból. Külföldön [[előadókörút|előadókörutakat]] tartott a magyar ügyről, [[1939]]-ben a [[felsőház]] örökös tagja lett. A részleges [[revízió]]t hozó [[bécsi döntések]] után tovább ellenezte az egyoldalú német orientációt, a kapcsolatok megszakítását az [[angolszász országok]]kal. Hibának tartotta a belépést a [[második világháború]]ba, elítélte a [[zsidótörvények]]et. [[1943]]–[[1944|44]]-ben a háborúból való kiugrást támogatta, s angolszász irányú [[különbéke]]-kísérleteket szervezett. [[1944]]. [[március 19.|március 19-e]] után, azaz a német megszállás idején [[illegalitás]]ba vonult, bujkálása idején kétszer szenvedett [[agyvérzés]]t. [[1944]] decemberében az oroszok elfogták, felajánlotta együttműködését, de [[házi őrizet]]ben tartották, majd [[1945]]. áprilisban a [[Szovjetunió]]ba vitték, nehogy megkísérelje a kommunistaellenes erők összefogását. Moszkvában, a Butirszkaja-börtön kórházában halt meg [[szívbénulás]]ban, [[1946]]. [[október 5.|október 5-én]]. [[1994]] júniusa óta jelképes hamvai hazai földben nyugszanak a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben.

74

[[Fájl:Bethlen

István

emléksírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bethlen

István

emléksírja

[[Budapest]]en. (Szimbolikus síremlék, urnájában a [[moszkva]]i [[Donszkoj-kolostor]] temetőjéből hozott földdel). [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 12/2-közép.]] 14.2. Teleki Pál 1. A földrajztudós 2. Az ellenforradalmár 3. Első miniszterelnöksége - Kísérlet a konszolidációra 4. A földrajz és a cserkészet 5. A második Teleki-kormány - programja és mozgástere - a fegyveres semlegesség politikája - a zsidótörvények - a halál 6. Megítélés, értékelés 14.3. Kádár János 1. Illegális kommunista múlt, börtönévek. 2. 1945 után - az MKP vezetőségének tagja - 1948-50 között belügyminiszter - utána elítélték, majd Sztálin halála után rehabilitálták. 3. 1956-ban - a Nagy Imre-kormány tagja - majd átáll a szovjetekhez 4. Rendszere - Az MSZMP első titkára, az ország első számú vezetője. - A kétfrontos harc politikája. - Ellentmondásos viszony a reformokhoz - a megtorlás - kollektivizálás - az új gazdasági mechanizmus 75

- a csehszlovákiai bevonulás - A lengyel kérdés - A bukás 5. Megítélése - a legvidámabb barakk nosztalgiája - a hátrányok és következmények felsorolása

76

IV. Modern demokráciák működése 15. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870) 15.1. Észak-Amerika gyarmatosítása 1. A gyarmatosítás angol, francia, spanyol telepek önigazgató, protestáns angol telepek Az indiánok helyzete: Irokézek Ligája, de pusztulás 2. A tizenhárom gyarmat A partvidéki településekből gyarmatok. Önálló törvényhozás. A (politikai, vallási) szabadságjogok terjedése - földbőség Farmer-iparos-kereskedő és ültetvényes területek. 15.2. A gyarmatok és Anglia ellentéte 1. A kezdeti jó viszony Kicsi, gyenge, franciáknak kiszolgáltatott, de dinamikusan növekedő népességű gyarmatok. Belső nehézségek Angliában 2. 1763-tól erõteljesebb alávetés A gyarmati önigazgatás visszaszorítása, gyarmati adminisztráció kiépítése, adók, vámok, beszállásolás, a nyugat lezárása) 1763: Alleghany 1764: cukortörvény 1765: bélyegtörvény (Stamp Act) 3. Az ellentétek kiéleződése Adómegtagadás - képviselet nélkül nincs adózás. (No taxation without representation. J. Otis) Bojkott - az angol kormány meghátrál. Újabb megszorítások, teavám, "bosztoni mészárlás", 1770. Teamonopólium - 1773: bostoni teadélután. 15.3. A függetlenségi háború 1. A kirobbanás 1774: Kényszerítő törvények (Coercire Act) 77

- Boston Port Act (Boston blokádja) - Quatering Act (beszállásolás) - Massachusetts Gouverning Act (M. katonai kormányzata, megszállása) - Quebec Act (az Ohion túl Kanada) 1774: I. Kontinentális Kongresszus - "Kontinentális Szövetség" 1775: a függetlenségi háború kitörése 1776. július 4., Függetlenségi Nyilatkozat (szabadságjogok, képviseleti kormányzat - Th. Jefferson) 2. A II. Kontinentális Kongresszus: hadba lépés a, Az erőviszonyok: Anglia - hadsereg, flotta, pénz, loyalisták - de messze van. Amerika: patrióták, erkölcsi fölény, szétszórt alakzat b, Kezdeti angol sikerek (New York elfoglalása) 1777: Saratoga 1778: Franciaország, Spanyolország és Hollandia Anglia ellen! 1791: Yorktown 1783, versailles-i béke. Függetlenség - a Mississippiig 15.4. Az Egyesült Államok alkotmánya (1787) 1787. szeptember 17. Philadelphia, Alkotmányozó Gyűlés. Alapító atyák Kiindulópont: az államok konföderációja kevés - a tagállamok és a szövetségi kormány viszonya - emberi szabadságjogok - képviseleten alapuló, hatalmi ágakat megosztó államberendezkedés - prezidenciális kormányzat - kétkamarás törvényhozás - Legfelső Bíróság - ellensúlyok rendszere 1789: az alkotmány életbe lép 1791. Alkotmánykiegészítés: gyülekezés-, szólás- és sajtószabadság. Szekularizáció - az államadósság rendezése - a főváros É-D határán - a francia-angol-spanyol viszony rendezése

78

15.5. Az Egyesült Államok fejlődése a két forradalom között 1. USA a két „forradalom” között - A szövetségi kormány megerősödése - 1812: angol-amerikai háború – patt - terjeszkedés a kontinensen - ipari forradalom - 1823, Monroe-elv 2. Jefferson és a „virginiai dinasztia” - az agrárérdekek védelme az ipari helyett - 1801-től Washington a főváros - olcsó, békés kormány - 1803: Louisiana megvétele (15 m USD) - 1812-14: angol-amerikai háború (semleges kereskedelem) Washington felgyújtása A béke nem hoz változást Az amerikai nemzettudat 3. A „jó érzések korszaka” Lassú iparfejlődés, a közlekedés fejlődése Területi gyarapodás, 1819 – Florida 1823: Monroe-elv 4. A kétpártrendszer kialakulása és Jackson elnök - A nyugat érdekei - Jutalom a párthíveknek: zsákmány-rendszer - Indán Ügyek Hivatala - Bankháború: New York lesz a központ - 1834 k.: wigh párt 5. Területi terjeszkedés az óceánig 1836-45: Texas független, majd USA 1846: Oregon – megegyezéssel 1846-48: USA-mexikói háború: Guadalupe-Hidalgói béke – Texas, Új-Mexikó, Kalifornia – 15 m USD

15.6. A polgárháború előzményei 1. Előzmények – Virágzó, de megosztott gazdaság Az 1840-es-50-es évek az USA gazdaság első nagy fellendülése 1860: 4. a világon. - Terjeszkedés nyugatra (háború, vásárlás - erőfölény) - Benépesedés (bevándorlás, szaporodás, városodás) 1775: 3 m, 1860 31,4 m

79

- gyárak: vasútépítés, hajó, könnyűipar, mg-i gépek - farmok és ültetvényes, rabszolgatartó gazdálkodás - bővülő belső piac - Az indiánok kiirtása - 1848: kaliforniai aranyláz 2. Észak és Dél ellentétei Észak

Dél

Farmok

Rabszolgatartó ültetvények

Demokrata

Arisztokratikus

Hajógyártás, vasútépítés

Könnyűipar

Védővám

Szabadkereskedelem

Nemzeti piac

Világpiac

Állam

Önállóság

a, A rabszolgaság A 19. századi faji rabszolgaságot kihalásra ítéltnek vélték. A kereskedelem fokozatosan megszűnt 1793: gyapottisztító gép – A gyapotéhség konzerválta a rabszolgaságot, a földek kimerülése pedig újratermelte a problémát – nyugatabbra kellett vándorolni. 1860: 4,8 m bála gyapot – 3,9 m rabszolga (dohány, cukornád, rizs is) b, A déli társadalom rétegződése Nagybirtokos, kisbirtokos, farmer, szegény, értelmiségi – mind haszonélvezője a rabszolgaságnak 3. Rabszolgaellenes mozgalom - Missouri-kompromisszum (1820. 36,5o) - Gradualisták és abolicionisták - Amisted, Tamás bátya (H. Becher-Stowe), John Brown (1859), földalatti vasút – 50 000 szöktetés - 1850: felvételi kérelem, 1854-6: „vérző Kansas” - Dred Scott - Demokrata (D) Republikánus (É) 15.7. Polgárháború (1861-65) 1. A kezdetek

80

1860: Lincoln győzelme a választáson 1860. dec. 20.: D-Karolina kiválása 1861. febr. 4. 11 kilépő: Konföderáció Északi fölény hosszú távon (23 állam, 22 m fő) Déli sikerek rövid távon (11 állam, 5,5 m fehér 3,5 m fekete) 2. Az első események Blokád a déli államok ellen 1861. júl. 21. Bull Run 1861. júl. 22. 500 000 önkéntes – a háború célja: az alkotmány és az Unió egységének megvédése 3. A háború első szakasza A, Virginia: McClealan támadása sikertelen 1862: Lee védekezik, de Antietamnál döntetlen B, Közép 1862-63: a Mississippi-völgy megszállása, a Nyugat elvágása C, Politika 1862: Homestead Act – telepítési tv. 1863. január 1.: Felszabadítási nyilatkozat 1863. júl. 2-3. Gettysburg – Lee veresége Meade-től 4. A háború második szakasza 1864: Grant Leet Richmondhoz szögezi Sherman menetelése Georgiában – Atlanta, Savannah. A maradék terület kettévágása Lincoln választási győzelme 1865. ápr. 9. Appomatox – fegyverletétel 15.8. A háború után 1. Következmények É: 360 000 – D: 260 000 áldozat Teljes rabszolga-felszabadítás Jogi egyenlőség, de Ku-Klux-Klan (1866) A vagyon újrafelosztása 1865 ápr. 14. Merénylet Lincoln ellen 2. 1865-67: Rekonstrukció. (enyhe) 81

Dél lassú emancipációja. Államok visszafogadása, ha megszüntetik a rabszolgaságot. 1865. dec. 15. XIII. alkotmánykiegészítés 3. 1867-77: Kongresszusi rekonstrukció (radikális) - katonai megszállás (5 katonai körzet), általános választójog - Johnson közjogi felelősségre vonása sikertelen (inpeachment) - összeomlott, de a rabszolgaság megszűnt. A fejlődés megindulása. 15.9. Az Egyesült Államok mint nagyhatalom 1. Az amerikai befolyás kiépülése 1823: Monroe-elv 1850: angol-amerikai csatorna-egyezmény 1866: ultimátum III. Napóleonnak (Mexikó) 1867: Alaszka megvásárlása 2. Terjeszkedés a Csendes-óceánon 1854: Japán megnyitása 1867: Midway – San Francisco – Yokohama felénél 1898: Hawaii annektálása (1838 óta USA érdekszféra) Nyitott kapuk elve Kínában 1899: Szamoa felosztása (USA – No. Ausztrália felé!) 3. A spanyol-amerikai háború 1895: kubai felkelés 1898. febr. 18.: a Maine felrobbanása Április 24.: spanyol hadüzenet Tengeri győzelem Manilánál, Santiagonál. Dec. 10. párizsi béke - Kuba független - Puerto Rico – kártalanítással - Fülöp-szigetek (20 m) - Guam, Wake 1902: amerikai-kubai szerződés 15.10. A fejlődés útjai 1. Az Unió ipari fejlődése 82

- már a polgárháború előtt megkezdődött - nem katonai szempontú a fejlődés – nem kell védekeznie Ipari koncentrálódás (Standard Oil, U. S. Steel) 1890: Sherman-féle trösztellenes tv. 2. Technikai fejlődés 1869: 1. transzkontinentális vasút 1900: A világ vasútvonalainak harmada Villamos-energia, telefon, izzólámpa Munkát megkönnyítő eszközök (írógép, varrógép) Újítások, találmányok: 1860-1900 – 400 000 3. Népesség, társadalom A bevándorlás erősödése: 1870-1900 – 40 m – 76 m (10 m be.) 1900: 40% városlakó Munkásmozgalom 1881: AFL, 1886: Chicagoi tüntetés 4. A Nagy Síkság termőre fordítása és annak politikai következményei A, 1862, Homestead Act – 160 acre – 110 ha - a Préri benépesítése - cowboy életforma – 1880-as évekig - bérmunka hiánya – gépesítés – gyors betakarítás B, A farmertársadalom nehézségei - a megtelepedés nehézségei - a gépesítés nehézségei - a piacrajutás nehézségei - a piaci verseny nehézségei Önálló politikai érdekérvényesítés igénye – Populista Párt

83

16. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái 16. 1. Bevezetés, előzmények A. Elnevezés. Harmadik világ, „fejlődő országok” (valójában elmaradott, de a politikailag korrekt beszédmód miatt így nevezik). Politikai megfogalmazódása az el nem kötelezett országok lesz. A gyarmati világ felbomlása több lépcsőben zajlott. - A latin-amerikai országok kapcsán már az 1820-as években beszélhetünk felszabadulásról - A Brit Nemzetközösség, valamint a domíniumi rendszer pedig az első világháború után jött létre A gyarmati világ tradicionális értelemben vett felbomlása a második világháború után történt meg. A második világháború után már egyértelművé vált, hogy a korábbi európai nagyhatalmak hegemóniája megszűnt, az USA vált a világ vezető hatalmává. A dekolonizáció időszaka egy időre tehető a hidegháborúval, így mindenféleképpen meg kell említeni, hogy számos felszabadulást és függetlenségi háborút támogatott a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Voltak békésebb elválások, valamint voltak éveken át tartó véres háborúk. B, A gyarmati világ felbomlásának közös vonásai, feltételei: A politikai függetlenség elnyerése: - az európai szabadságeszmény elterjedése, - az Atlanti Charta, - a helyi politikai és gazdasági elitek megerősödése és - a volt gyarmattartók meggyengülése révén. C, Közös problémák - etnikai, vallási, nyelvi megosztottság, társadalmi, jövedelmi különbségek. - politikai labilitás, háborúk, konfliktusok - tekintélyuralmi rendszerek, diktatúrák - elmaradottság és népességrobbanás: a fejlődés paradoxona. - egyoldalú gazdaságszerkezet (monokultúra, egytermékexport, gazdasági függés, alacsony feldolgozottságú termékek) A gyarmati világ felbomlása, problémái világpolitikai jelentőségű folyamat lett a hidegháború időszakában.

16.2. A dekolonizáció szakaszai 1. A dekolonizáció első hulláma: 1945-55 Ezen államok leginkább a közel-keleti, valamint a kelet-ázsiai térségben helyezkednek el. 84

- Izrael: 1948-ban kinyilvánították Izrael és Palesztina kettéválasztását, valamint Izrael függetlenségét, amit 5 nagy arab állam nem ismert el, így kirobbant az arab-izraeli háborúk sorozatának első felvonása, mely során Izrael jelentősen megnövelte területeit. - A kelet-ázsiai térségben Holland-India, azaz a mai Indonézia függetlensége - Fülöp-szigetek - 1947-ben India és Pakisztán nyerték el függetlenségüket. India és Pakisztán viszonyát 1947 óta, egészen napjainkig fegyveres konfliktusok jellemzik, mivel nagyon jelentős muzulmán kisebbség él Indiában, a határmenti, vegyes területek pedig jelentős ellentéteket generáltak. - Líbia, és egyes észak-afrikai országok (francia és olasz gyarmatok) is elnyerték függetlenségüket - Jelentős fegyveres konfliktus kötődött Indokína függetlenedéséhez, mely francia gyarmat volt, és a második világháború után rögtön kirobbantották a függetlenségi háborút. A terület (beleértve Vietnámot, Kambodzsát, Laoszt) 1954-ig, az első indokínai háborút követően elnyerte függetlenségét, azonban Vietnámot kettéosztották egy északi kommunista (kínai és szovjet „támogatás”), valamint egy déli amerikai barát részre, mely után a konfliktus azonban már hidegháborús konfliktussá lépett elő, mely során az amerikaiak harcolták a kommunisták ellen, majd 1975-ben a győztes kommunisták egyesítették Vietnám két felét. - a koreai háború is hidegháborús konfliktus, itt is hasonló érdekellentétek alakultak ki 2. A dekolonizáció második hulláma (1955-65) Mintegy 15 afrikai gyarmat vált függetlenné, leginkább a korábbi brit és francia gyarmatok Algéria véres háború (1954-1962) után elnyerte függetlenségét. Ettől eltekintve a békés elválás volt a jellemző 1956-ban zajlott a szuezi válság, mely során angol-franci-izraeli csapatok harcoltak az egyiptomi csapatok ellen a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzési jogért 3. A dekolonizáció harmadik hulláma (1965-75) Ebben az időszakban függetlenedett az afrikai portugál gyarmatok nagy része, többek között Mozambik, Angola. Utóbbi esetében a nagyhatalmi versengésnek is fontos szerepe volt az 1961-1975 között zajló függetlenségi háborúban, mely a portugálok kivonulásával zárult.

16.3. A gyarmati függetlenség kivívása után 1938-ban a világ 85%-a gyarmatbirodalomhoz tartozott, 1980-ra ez az arány kb. 1%-ra csökkent. Jelenleg a gyarmatok közé Grönlandot és Francia Guyana-t sorolhatjuk. 1955-ben Bandungban megrendezett konferencián meghirdették az „el nem kötelezettek” mozgalmát, melynek értelmében se az USA, se a Szovjetunió irányában nem köteleződnek el, a saját, úgynevezett „harmadik utas” politikájukat folytatják. A bandungi konferencia szószólói indiai részről Nehru, egyiptomi részről pedig Gandhi voltak Annak ellenére, hogy megállapodtak az el nem kötelezettségben, a jellemző gyakorlat az volt (sokszor pedig még ma is), hogy mind az USA mind a Szovjetunió támogatta az adott országbeli ellenpólust (a CIA és a KGB által). A legtöbb harmadik világbeli országban emiatt katonai diktatúrák, tekintélyelvű rendszerek a jellemzőek. 85

Növekedtek a regionális különbségek: a szocialista országok is lemaradtak a kapitalistáktól, azonban a legnagyobb különbség a fekete-afrikai és kelet-ázsiai országok, valamint a fejlett világ között a jellemző.

16.4. A harmadik világ országainak legfőbb problémái - Alacsony iskolázottság – rengeteg analfabéta - Rengeteg éhező – folyamatosan gyarapodó népességszám - Alacsony születéskor várható élettartam - Nem megfelelő higiéniai viszonyok. A világ HIV fertőzöttjeinek 90%-a harmadik világ országaiból kerül ki Duális gazdaság: egy világpiacra termelő szektor és egy elmaradottabb, önellátásra termelő hazai szektor. A világpiacra termelő szektor gyakran egy termékre épül, amely világpiaci árának ingadozása negatív hatással lehet az országra. - Demokrácia hiánya - Stabil politikai pártok hiánya - Túlzott függés a világgazdaságtól Kivételt képeznek a kistigrisek, melyek első hulláma Hongkong, Tajvan, Szingapúr, DélKorea: Kína, a gyarmattartók és Észak-Korea GDP-jét meghaladják. A második hullámuk a nagyobb országok (Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld). A képzett munkaerő és a nyitott gazdaság jellemzi őket általában. Az 1970-es évektől az Észak-Dél gazdasági konfliktus megoldása került előtérbe. Négy, egymással összefüggő kérdéscsoportot jelentett mindez: 1. Népességrobbanás – városrobbanás 2. Élelmiszerválság – a „zöld forradalom” eredményei és korlátai 3. Eladósodás 4. Belső és külső konfliktusok Az új országok határai bizonytalanok, politikai berendezkedésük labilis. Ez nemzetközi konfliktusokban és polgárháborúkban is megnyilvánul, melyeket a háttérből igen gyakran a nagyhatalmak is támogatnak. Mindezekhez napjainkban egyre nagyobb súllyal járul a gazdasági és politikai migráció.

16.5. India 1946-ban folytatódtak a tárgyalások a függetlenségről, közben a bombayi flottalázadás is fokozta a feszültséget. Nehru vezetésével ideiglenes kormány alakult. Közben kiéleződött a muszlim-hindu konfliktus is – hiába próbálta békíteni a feleket Gandhi. A feszültségeket látva a brit kormány bejelentette, hogy az angolok elhagyják Indiát. 1947 augusztusában India elnyerte függetlenségét, létrejött a hindu India és a muszlim Pakisztán (Nyugat- és KeletPakisztán). 86

1948 januárjában egy hindu vallási fanatikus meggyilkolta Gandhit. 1950-ben megszületett az Indiai Szövetségi Köztársaság alkotmánya. Az új országot 1964-ig a Nemzeti Kongresszus Párt élén álló Nehru vezette, majd halála után leánya, Indira Gandhi vette át helyét (1966-1977, 1980-1984), majd annak fia, Radzsiv Gandhi) Problémák: túlnépesedés, modernizáció és vallási tradíciók feszültsége. Külpolitikai téren Nehru meghirdette a Pancsa Silát, mely a bandungi határozatok, valamint az el nem kötelezettek mozgalmának előzményét képezte. Indira Gandhi kormányzása alatt a gazdasági nehézségek továbbra is jellemzők voltak, a mezőgazdasági válságkezelő intézkedések (földbirtok maximalizálása, földosztás) nem hoztak eredményt. Bár 1971-ben a Pakisztán feletti győzelemmel Indira Gandhi pozíciói erősödtek, 1975-ben rendkívüli állapotot hirdetett. A diktatórikus eszközök hoztak némi eredményt a gazdaságban, de az ellenzék győzött a választásokon. Indira Gandhi újabb miniszterelnöksége idején a szikh kérdés éleződött ki, melynek következtében szikh merénylők meggyilkolták. Máig tartó határkonfliktusai vannak Pakisztánnal és Kínával. Ez utóbbival szemben támaszkodhatott a későbbiekben a Szovjetunióval kialakult jó viszonyra is. 16.6. Afrika A két világháború között a kontinens döntő többsége gyarmat vagy un. népszövetségi mandátumterület volt. 1945-ben azonban megszületett a pánarab Arab Liga. Az egységtörekvéseknek azonban gátat szabott a térség államai közti sokrétű ellentét: hagyományos és modern vezető csoportok, konzervatív és radikális törekvések és szegény sivatagi országok. A térségben elsőként Marokkó és Tunézia nyerte el függetlenségét, 1956-ban. Algériában viszont 1954-1962 között véres háború bontakozott ki, mely a IV. Köztársaság bukásához és De Gaulle hatalomátvételéhez vezetett. Ezt követően megkötötték az eviani egyezményt, mely lezárta a háborút.

87

17. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között 17.1. 1848. 1. Pozsony Március 3.: Kossuth felirati javaslata: - kötelező örökváltság – közteherviselés – sajtószabadság - az Országgyűlésnek felelős független magyar kormány - alkotmány az örökös tartományoknak - Március 13.: bécsi forradalom – március 14.: a felsőtábla is elfogadja – a teljes felirati javaslatot! 2. Bécs - Március 15.: az országgyűlés küldöttsége Bécsbe érkezik, Közben tárgyalások a hajón: Kossuth Batthyány kinevezését, Széchenyi a nádori teljhatalom visszaállítását javasolja. - Március 16/7-e éjjel: István nádor jogkörének helyreállítása: István kinevezi Batthyányt miniszterelnöknek. (Legális, de nem lojális.) A pesti forradalom híre csak reggel érkezik meg. 3. Pest Pest eseményei párhuzamosak a fentiekkel: függetlenek, de hasonló az irány. Társadalmi összefogás. perszonálunió).

Reformtörekvések+független

Magyarország

(reálunióból

4. A Batthyány-kormány megalakulása Március 23-án hozza nyilvánosságra a névsort, hogy Pestre küldhessen egy-két miniszternek kijelölt személyt. (Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál G., Szemere B. Feladata: a kormány tevékenységének előkészítése, a rend fenntartása, a forr. alkotmányos mederbe terelése.) A jobbágyfelszabadítás kihirdetése. A kormányalakítás és a törvénykezés párhuzamosan, rohamtempóban zajlik - Pozsonyban! Jobbágyfelszabadítás: csak az úrbéres részét érinti, a jobbágyság fele. A másik fele nem úrbéres v. zsellér. Sajtótörvény: cenzúra eltörlése, de magas kaució. 5. A kormány A. Kinevezése: jogköre, a királyi-központi hatalomhoz való viszonya nincs körülírva. Március 31-ig huzavona tárgya, ezért csak április 2-án terjesztették fel. 10-én fogadja el Ferdinánd, 11én leteszik az esküt. Egymás rendeleteit kölcsönösen ellenjegyzik (a nádor szerepe!). B. Tagjai: Zömmel a liberális nemesi ellenzék tagjai, de széles koalícióban. - Ugyanakkor szakértői kormány is volt egyben. 6. Az áprilisi törvények A. Általános jellemzés Létrejöttét a nemzetközi helyzet magyarázta, jelentőségét a szentesítés adta meg. Az 1831. évi belga alkotmány hatása. 88

Hármas célkitűzés: társadalmi téren a (1) feudalizmus felszámolása, politikailag a (2) nemzeti önállóságon alapuló (3) alkotmányos berendezkedés. (liberalizmus és nacionalizmus, haza és haladás) B. Politikai berendezkedés: - Független, felelős minisztérium (III. tc.). A király a miniszterek által - egyikük ellenjegyzésével - gyakorolja a végrehajtó hatalmat. - Évenkénti országgyűlés Pesten. Kétkamarás. (IV. tc) 377-18. A felső tábla háttérben - Népképviselet. A képviselőházba, cenzussal. (V. tc.) Magyar nyelv ismerete szükséges. - A Részek visszacsatolása (VI. tc) Határőrvidék is, de autonóm. - Unió Erdéllyel (VII. tc.) Horvátország önálló, de a kormánytól függ. - Nemzetőrség, a minisztérium alárendeltségében (XXII. tc.) - Megyei, városi, községi közigazgatásról, választásról, kiváltságos kerületekről (XVI-XVII., XXIII-XXVII.) Önkormányzatok C. Társadalmi viszonyok átalakítása - Úrbéri viszonyok, úriszék eltörlése - állami kárpótlással (IX. tc.) - Tized megszüntetése - kártalanítással (XIII. tc.) - Közteherviselés (VIII. tc.) - Gyülekezés, szólás- és sajtószabadság, bevett felekezetek egyenjogúsága D. Államjogi keretek - Magyarország teljes körű önállósága, a birodalmon belüli különállás! Perszonálunió - A nádor kibővített jogköre (laza perszonálunió) - Külügy tkp. közös (perszonálunió) - hadüzenet, béke – uralkodói jog (perszonálunió) Mindkét fél tovább kívánta alakítani. E. Értékelése: - Liberális, polgári intézményrendszer kiépítése - Közép- és Kelet-Európa legjobb jobbágyfelszabadítása! Csak a föld fele! - Csak alapelvek, kerettörvény – a legalitásért. Hivatkozási alap lesz! - A közjogi helyzet: elvben változatlan, de a hadügy, külügy, pénzügy részben függetlenedett Bécstől. Mértékét a mindenkori erőviszonyok határozták meg. - Hiánya: a nemzetiségi kérdés, a zsidóemancipáció rendezetlensége, a nem úrbéres földek és Horvátország.

17.2. 1849-1867 alternatívái A. Haynau rémuralma Ausztria – a nemzetközi nyomás ellenére – a megtorlás mellett dönt. - Haynau (1849-1850 nyara) Később mindent az ő nyakába akartak varrni. 89

1849. október 6. - Összesen kb. 120 kivégzés – Példát statuálni. Komárom védelme. - K. v. Geringer (1850-51) - Albrecht főherceg (1851-1860) 1854-ig ostromállapot. B. Neoabszolutizmus 1. Politikai irányzatok - Konzervatív föderalizmus: vissza 1848 elé – Windisch-Grätz – megbukott - „Alkotmányos” centralizáció: Felix Schwarzenberg miniszterelnök - Schmerling a nyílt abszolutizmust nem támogatta. 2. A neoabszolutizmus bevezetése (1851, szilveszteri pátens. „kormányzati alapelvek”) - A Verwirkungstheorie felélesztése. - a törvény előtti egyenlőség és a jobbágyfelszabadítás megmarad. - az egységes birodalom elve is megmarad! - Ferenc József, nyílt abszolutizmus. (Schwarzenberg halála, 1852 után nincs miniszterelnök.) Példa III. Napóleon államcsínye! Pátensek, császári rendeletek A neoabszolutizmus támaszai: a birodalmi, hivatali arisztokrácia, a tisztikar és az osztrák nagypolgárság. Fémjelzője: Alexander Bach belügyminiszter (csak 1857-ig!). C. A Bach-korszak (1851-59) 1. Cél az egységes birodalom - Az új közigazgatás már Haynau óta megvan: Erdély, Horvátország, Határőrvidék, Szerb Vajdaság-Temesi Bánság + 5 kerület. - Centralizáció – Bach-huszárok. A megyei önkormányzat megszüntetése. - Katonai megszállás, rendőrség, titkosrendőrség, Zsandárság. 2. Polgári államberendezkedés kiépítése – elnyomással – ellenállás - a belső vámok eltörlése, egységes belső piac! 1850. (Dohánymonopólium!) - osztrák polgári törvénykönyv - egységes osztrák adó- és mértékrendszer - felmérés, telekkönyv - egységes oktatási rendszer, nyolcosztályos gimnázium, 1850, Entwurf, de: németesítés! D. A politikai állásfoglalás, ellenállás módozatai A vereség legsúlyosabb következménye a 48-as nemzedék szétszóratása, megtörése. A folytatók már hiányoznak. 90

1. Nyílt ellenállás Kilátástalan, kegyetlen megtorlás. - Noszlopy Gáspár (Somogy), Mack János (Erdély, 1851 – Kossuth bíztatására, de maga is igen egzaltált alkat!), Gasparich Kilit, Libényi János (1853) 2. A „passzív ellenállás” a, 1847, „ókonzervatívok” (a régi újkonzervatívok): Apponyi Gy., Dessewffy Emil, Jósika Samu. Vissza a feudális alkotmányhoz – jobbágyság nélkül. A társadalmi élet vezetői – politikai befolyás nélkül. b, 1848: Deák és köre (Eötvös, Kemény, Csengery, Salamon F.) elhatárolódott az abszolutizmustól, de a trónfosztástól is. A parasztság és a nemzetiségek miatt is. Külpolitikailag szükséges a monarchia, de ezen belül magyar különállással. Vissza a „realitásokhoz” - Kemény Zs.: A forradalom után (1850): Ausztria léte diplomáciailag szükségszerű – reménytelen a forradalom. - Arany J.: Nagyidai cigányok - Eötvös J.: ’a nemzetiségek egyenjogúsításáról’ (1850): elfogadja az összbirodalmat, de védi Magyarország egységét. A nemzeti jogok átértékelése szükséges, de az első a történeti érv. - Eötvös J.: A XIX. század uralkodó eszméi (1851-54): a monarchia alkotmányos-liberális átalakítását javasolja óvatosan. Nincs hivatalvállalás, adófizetés. A birtokos középnemesség anyagilag megrendült, a honoráciorok még inkább. A konzervatívok (Apponyi György) és centralisták (Eötvös. Kemény) tekintélye – ellenzékiként – megnőtt. c, Akik behódoltak… Az aulikus arisztokrácia és a lecsúszó v. megalkuvó középrétegek nem álltak ellen, de ők sem nagyon kaptak hivatalt. 1859-ben azonban a 83 főhivatalból 37-ben magyarországi honos ül. 3. Az emigráció (Az 1849-es alap) a, Az emigráció feltételei: Az emigrációnak volt nemzetközi-diplomáciai táptalaja, de csak a közvéleménynél. - Célja: ébren tartani a magyar ügyet és alkalmat keresni az újrakezdésre. - Jelentősége: A magyar kérdés felszínen tartása és az osztrák külpolitikai mozgástér korlátozása b, Kossuth. 1849-51: Kütahya. 1851: London. 1851/2: USA. 1852-61: Anglia. 1861-94: Torino Körútjai: A forradalom nem elbukott, hanem elárulták – bármikor újrakezdhető. A diplomácia győzte le – a diplomácia élesztheti újjá. „beavatkozás a be nem avatkozásért”. (Intervention for non-intervention) Csak a közvéleménynél! c, Központok: - Párizs: a lengyelek mögött másodlagos (Andrássy Gy., Teleki L., Horváth M., Szemere B.) Teleki: a nemzetiségeknek politikai autonómia! - London: Sikeresebb, de csak a közvéleménynél. (Pulszky F., Klapka Gy., Türr I., Vukovich S.) 91

E. A nemzetiségek helyzete – csalódás - Olmütz sem jó, szabadság sincs, koronatartomány sincs. Az új területi egységekben sincs autonómia. (Iancu, Hurban bebörtönzése.) - A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül (Pulszky Ferenc) - Minden nemzetiség egyenlő jogot kapott arra, hogy németté legyen. (Csengery Antal) De a nemzetiségi elitek szerepet kaptak a helyi államigazgatásban. Az 50-es években megindultak a közeledési kísérletek a nemzetiségi és a magyar politikusok között – konkrét tét és eredmény nélkül. F. A neoabszolutizmus megrendülése 1. Külpolitikai kudarcok - részleges kiszorulása a Zollvereinból - a krimi háború és következményei – elszigetelődés - zürichi béke 2. A magyar emigráció tevékenysége - 1859. május 5.: Kossuth és III. Napóleon tárgyalása: támogatás – biztosítékokkal - 1859. május 6.: Magyar Nemzeti Igazgatóság: Kossuth, Teleki, Klapka – a leendő magyar kormány csírája - Magyar Légió 3. Belső megrendülés a, A magyar ellenállás - 1855. okt. 21. Vörösmarty temetése - Kölcsey F. síremlékének avatása - Apponyi Gy. (1852.) és Dessewffy E. (1857/59?) memorandumai - Széchenyi I.: Nagy Magyar Szatíra (kézirat) – támadás a birodalom, az uralkodó, az abszolutizmus és a kormányzat ellen - Széchenyi I.: Ein Blick (1859) – válasz a Rückblickre. Támadás a kormányzat és az abszolutizmus ellen b, Pénzügyi összeomlás - háborúk, megszállás, passzív ellenállás, gazdasági válság 1857 óta Bach menesztése, 1859. c, Újabb magyar ellenállás - Tüntetés Kazinczy 100. születésnapján - a protestáns pátens bukása - 1860. márc. 15. megünneplése a Kerepesi temetőben. Forinyák Géza halála és temetése. 92

- 1860. ápr. 8. Széchenyi halála és temetése. VII. Konzervatív javaslatok 1. Az Októberi Diploma (1860. október) 1860. márc. 5.: A birodalmi tanács megerősítése – konzultatív. Az abszolutista egységállamot azonban megkérdőjelezi. - konzervatív, föderalista alkotmányterv, 1847-es alapokon - törvényhozás van, de korlátozott. A központi hatalom erős. - a közigazgatás (kormányszékek, megyék) helyreállítása (Vay Miklós kancellár, Apponyi Gy. országbíró). - a magyar különállást részben elismeri 2. A Februári Pátens (1861. febr. 26.) - a birodalmi gyűlés összetételének meghatározása – erősebben centralizált - lépés a valódi parlamentarizmus felé – bár nincs miniszteri felelősség G. Az 1861. évi országgyűlés 1. Az országgyűlés összetétele a, Előzmények: - A passzív ellenállás időleges feladása – Kossuth sem ellenzi. - A megye 48-as alapokon áll. (A főpapság is tkp.) Az országgyűlés fele 48-as, többsége nemes, 90 %-a magyar. 1861. április 6. megnyitás. Cél: a birodalmi gyűlés képviselőinek a megválasztása. Teljes kudarc, a túlnyomó többség ellenzéki. De mi lehet a cél? Határozati Párt: a radikális ellenzék – Ferenc József nem törvényes uralkodó. Teleki László, Tisza K., Podmaniczky F. Felirati Párt: mérsékelt ellenzék. A törvényes formák szerint utasítja el. Deák Ferenc hagy kiskaput a tárgyalásokra. 2. Az országgyűlés működése - Teleki L. a hangadó. 1860-ban elfogták, az uralkodó megeskette, hogy nem politizál, de az országgyűlésre maga hívta meg, ezzel felmentette esküje alól. Öngyilkosság – meghasonlott önmagával, pártjával. Vállalható-e a programja? - A Határozati Párt 155:152 arányban alulmaradt – leszavazta önmagát. Később azonban az uralkodó trónigényének törvényességét kétségbe vonó módosítást visz keresztül. - Az uralkodó augusztusban feloszlatta az országgyűlést. A konzervatívok lemondtak. H. Kísérletek a nemzetiségi kérdés megoldására 1. A magyarországi mozgalmak 93

- Szlovák és szerb autonómiatörekvések, román unióellenesség - Eötvös nemzetiségi törvényjavaslata: a nyelvhasználat engedélyezése, az autonómia elvetése. 2. Kossuth programja a, Előzmények: - Czartoryski tervezete, 1849. - Bălcescu, 1850: Dunai Szövetséges Államok. Magyarország, Szerbia, Románia – új határokkal. - Teleki L., 1851: feladja a történeti kereteket - Kütahya, 1851: parlamentarizmus, önkormányzatiság, liberális politikai szabadságjogok, szövetség a szomszéd államokkal. Polgári demokrácia. Személyi elvű önkormányzat is! - Klapka, 1855: Magyar-román-délszláv b, Dunai Konföderáció, 1862: az alkotmányterv továbbfejlesztése. Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország és talán Erdély konföderációja. Községek és megyék nemzeti alapú önkormányzata. Közös külpolitika, védelem, kereskedelem, vám. A konföderáció megfelelő ellensúly lehetne Oroszo. ellen, Ausztria helyettesítésére, egyben a nemzetiségi kérdés megoldására. A magyar elitnek sok, a nemzetiségeknek kevés. Mindenki elveti. Irreális. Azért is, mert reális hatalom nélküli személyek, csoportok tervei – ált. emigránsok X. A provizórium (1861-65) 1. A. Schmerling. 1848 előtt és alatt liberális reformer. 1851-ben elsőként mond le miniszterségéről Bach abszolutizmusa miatt. Alkotmányosság, de pragmatikusan. Nagyosztrák gondolat – mérsékelt liberalizmus. Ellentétben állt az októberi diploma konzervatív föderalizmusával. Az osztrák parlament atyja! - 1861-től provizórikusan, ideiglenesen újra bevezetik az abszolutizmust és a katonai kormányzást, amíg a magyarok meg nem jelennek a birodalmi gyűlésben. - 1863: Apponyi Gy. kiegyezési javaslata – bár azonos a későbbivel – még túl korai. - Az 1863-as erdélyi ogy: A magyarok távollétében a szászok és a románok a románok nemzeti, nyelvi és vallási egyenjogúsítását mondják ki. Figyelmeztetés! - 1864: szervezkedések leleplezése – mindkét félnek intő jel. 2. Kilátások 1848 vagy 1849 a reálisabb? Mindkettőre csak új etnikai és szociális érdekegyesítéssel lett volna esély. Erre azonban az elitnek sem ereje, sem kedve nem volt. - Ausztria meggyengült, de nagyhatalmi érdekből fennmarad. - A birtokosok szintén meggyengülnek gazdaságilag, de még kitartanak. - A külpolitikai lecsúszás veszélye (esetleges konföderáció?) - A társadalmi feszültség fokozódik (úrbéri perek és a nemzetiségek) - Az új nemzedék politikai ambíciói 94

Mindenki a kivárásra játszik, várja a kedvező alkalmat.

17.3. A kiegyezés I. A kiegyezés létrejötte 1. Deák húsvéti cikke (1865, Pesti Napló) - Mo. hajlandó engedni az önállóságból, a perszonálunióból – közös védelem – cserében az alkotmányosságért. – Küszöbön a porosz háború! - Deák sugallta cikkek a Debatte c. bécsi lapban. - Schmerling menesztése. 2. Az ogy összehívása (1865 vége) - Deáké a többség - Andrássy Gyula vezeti a közösügyi bizottságot. Lassú tárgyalások. 3. A porosz-osztrák háború (1866) - Az ogy elnapolása – osztrák katonai vereség - Deák mérséklő szerepe – változatlan ajánlat - a változatlan ajánlatot megtárgyalják Bécsben a bizalom helyreállt, a tárgyalások felgyorsulnak. Beust is támogatja – a birodalom megerősödéséért. 4. A kiegyezés (1867) - febr. 17. Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése - a megyei önkormányzatok helyreállítása - jún. 8. koronázás. (Deák nem megy el.) - júl. 28. A XII. tc. A közös ügyi törvények elfogadása - dec. az osztrák kiegyezés II. A kiegyezés tartalma 1723 és 1848 alapján, de a közös védelem miatt vannak közös ügyek (un. pragmatikus közös ügyek) 1. A dualizmus államszervezetének kialakulása - igen széleskörű állami önállóság, de kifelé egységesnek tűnt (Közös külügy, hadügy, pénz, vám) Dualizmus: kétközpontú állam. Paritás, egyenlőség, viszonosság. Az uralkodó a birodalom politikájának irányítója - szűkebb kabinetjével. A közös miniszterek kijelölése. A hadsereg főparancsnoka. Belpolitikailag – informálisan – gyakorolta az előszentesítés jogát. A, A közös ügyek: kezelésének szervei a delegációk és a közös minisztériumok.

95

A delegációk: a közös ügyek költségvetésének megszavazása. Csak 3 sikertelen üzenetváltás után üléseztek együtt. A külügyi és a hadügyi viták lényegében a két parlamentben zajlottak. A 3 közös minisztérium nem alkotott közös kormányt. Feje az uralkodó. A közös miniszterek gyakorlatilag az uralkodónak felelősek. A közös minisztertanács a közös miniszterekből és a két miniszterelnökből állt. - a külügyminiszter: az uralkodóval együtt a birodalom általános pol-i irányvonalát dolgozta ki és hajtotta végre; egyben a császári ház minisztere is. Az uralkodó távollétében ő elnököl. A 10 külügyminiszterből 4 magyar volt. - a hadügyminiszter: hatásköre tkp. csak a hadügyi igazgatásra terjedt ki. Az uralkodó a legfőbb hadúr. Egy sem volt magyar. A közös hadsereg 800 000 fő, 3 évre. (Mellette 100-100 000 fős honvédség és Landwehr, 2 évre.) - a pénzügyminiszter: tkp. a két o. pénzügyminisztereitől függött. Később igazgatása alá rendelték Bosznia-Hercegovinát is, s így szerepe jelentősen megnőtt. A 11 pénzügyminiszterből 4 magyar volt. B, A közös érdekű ügyek: - a vám- és keresk.-i szövetség - a közös pénzrendszer és jegybank (utóbbi 1878-tól.) - a fogyasztási adók - a közös vasutak Ezek az ügyek kormányközi tárgyalások tárgyát képezték. Ez a tízévenként megújítandó gazdasági kiegyezésben került megvitatásra, sokszor éles formában. A dualizmus merev politikai rendszerében ez az egyetlen rugalmas elem. - A kvóta: a közös költségekből való részesdés. Kezdetben 30:70, végül 36,4 a mienk. Az államadósságból 29,2 m-t „méltányosságból” átvállaltunk A végső szó az uralkodóé c, Összegzés: a dualizmus csak a két ország belügyeire nézve érvényesült (bár ott is voltak korlátok. Külpolitikai kérdésekben a Monarchia a dinasztia abszolutista módszereivel kormányzott állam maradt. A kiegyezés azonban maga is enyhítette az abszolutizmust. A két o. közt az ur.-i abszolutizmus korlátozására, az alkotmányosság kiterjesztésére nem volt törekvés; sőt a közjogi kérdés, a két o. viszonya került a középpontba. A kiegyezés azonban végül is megszilárdította a polgári állam alapintézményeit a két országban. III. A kiegyezés értékelése 1. Kossuth: A Cassandra-levél A kiegyezés a teljes függetlenség feladása. Veszélyes, mert Ausztria el fog bukni és az orosz és pánszláv veszélynek leszünk kiszolgáltatva. 2. Deák: - A függetlenség nem veszett el. Jobb, mint a bizonytalanság és a passzivitás. 1526-óta amúgy is vannak közös ügyek, csak most törvényesen. - Külpolitikailag reális: a nagyhatalmak érdeke Ausztria fenntartása – talán nem egyhamar bomlik fel. A dunai szövetség reménytelen. 96

- A kiegyezés továbbfejleszthető. (Tévedett, de ezt nem lehetett előre látni) 3. Ma: - A Monarchia defenzív erejének fenntartása a nemzetközi erőviszonyok megőrzése végett. - Az európai polgári és nemzeti átalakulás egyik utolsó láncszeme. - Az örökös tartományok szempontjából a birodalom alkotmányos monarchiává alakult át. - Balkáni külpolitikai célok - Reális kompromisszum a dinasztia és a magyar (ill. az osztrák-német) uralkodó körök között. Fenntartotta a birodalom egységét és nagyhatalmi állását, s ezzel együtt lehetővé tette a polgári államszervezet és gazdaság létrejöttét, fejlődését. Esély, amit ki lehet használni a felzárkózásra.

17.4. A dualizmus I. A dualizmus rendszere 1. A kiegyezés biztosítása – a függő kérdések rendezése - a trialisztikus törekvések letörése - a hadügy rendezése – honvédség - a horvát kiegyezés - a „szélsőséges” politikai törekvések letörése 2. A polgári állam kiépítése - a nemzetiségi kérdés rendezése – a nemzetiségi tv. (csak személyi) - 1867: a zsidók állampolgári egyenjogúsítása. - a modern polgári jogrend alapjai (szabadságjogok, bíróság, ügyészség, közjegyzőség) - polgári államszervezet (a megye és az állam kiegyezése) 1870. Polgári vármegye – a kiváltságolt kerületek lassan megszűnnek. 1871. községi tv 1873 Bp. A megye a középnemesség és a dualizmus bástyája. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás mellett – részben a szakigazgatás is létrejön Modern adórendszer A jobbágyfelszabadítás lezárása - népiskolai tv. (1868, Eötvös) - az egyházpolitikai kérdés – kat. Autonómia. Kompromisszumos, mérsékelt reformok, de a lehető legjobbak. 3. Pártviszonyok a kiegyezés után 97

Klubpártok, középnemesi rétegek – frakciózás, szakadás, fúzió. Deák Balközép Szélbal Az ellenzék fokozatos erősödése, a kormánypárt lemorzsolódása 4. Andrássy Gyula politikája - Liberális törvénykezés - 1870: revans helyett semlegesség 1870-71: a cseh trializmus megbuktatása 1871: külügyminiszter 1873: a három császár szövetsége 5. A pártviszonyok átalakulása a, Alapok - Általános dualizmusellenes közhangulat - a trializmusok bukása – nincs veszély - a kormánypárt bomlása - az 1873-as tőzsdekrach - a balközép hatalomvágya b, Folyamatok 1875: a pártfúzió Szabadelvű párt – Tisza Kálmán 1874: 48-as függetlenségi Párt – baloldal 1878-tól Egyesült Ellenzék: agrárius, konzervatív – jobboldal 6. A dualizmus nyugalmi szakasza – Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-1890) a, Tisza működése (mamelukok) - A közigazgatás átszervezése: A főispáni hatáskör növelése - 1881: rendőrség, csendőrség - Iparfejlesztés, a gazdasági önállóság fokozása Az agrárius – merkantil ellentét (Kormány – merkantil; Apponyi és az ellenzék – agrárius) 1882: tiszaeszlári vérvád - Btk: Csemegy-kódex - Trefort folytatja az oktatáspol-t: gimnáziumok, új egyetemek 1886: a főrendiház reformja 98

b, Tisza bukása A Nagy Véderő Vita (1888-1890) - a katonai költségvetés növelése – szükséges, de népszerűtlen - az újonc-megajánlási jog megszűnése (újoncjutalék és az önkéntesek tiszti vizsgája) Csendes kompromisszum, de Tiszának távoznia kell. (1889: Rudolf) Kossuth állampolgársága – tisztes bukás II. A dualizmus válsága „A magyar ladik tele van kincsekkel, minden újabb teher, akár arany, akár sár, csak felfordíthatja e csónakot.” (Andrássy Gyula) A. A politikai válság (1890-1914) 1. Problémák a századfordulón - a közjogi kérdés (dualista állam – centralizált hadsereg, parlamentarizmus és uralkodói felségjogok) - A kiegyezés repedései (magyar hegemónia, trializmus) - nemzetiségi ellentétek - a parlamentarizmus működési zavarai - agrárius – merkantil ellentét – új gazdasági korszak (imperializmus) - állam és egyház viszonya - szociális problémák (munkás és agrár) - nemzetközi feszültségek (hadsereg, Balkán) 2. Szociális mozgalmak a, A mezőgazdasági munkásság szerveződése - Olvasókörök, egyesületek - legelőfoglalások, aratósztrájkok, 1891: Orosháza, Békéscsaba, Battonya - Várkonyi István – kisbérletek. 1897: Független Szocialista Párt - Áchim L. András (1911+) b, A munkásság szerveződései - 1868: Általános Munkásegylet (Farkas Károly) – „hűtlenségi per” - felmentés - 1878, Nemválasztók Pártja (Frankel Leó) - 1880, Magyarországi Általános Munkáspárt (Frankel Leo): köztulajdon - általános választójog - ingyenes közoktatás - egyház és állam szétválasztása - tízórás munkanap - 1890. Magyarországi Szociáldemokrata Párt: osztrák minta – szocializmus - általános választójog - a föld közös tulajdona – a termelőeszközök közös tulajdona – nemzetköziség. 99

A konkrét kérdésekkel (kiegyezés, föld, nemzetiségek) keveset foglalkozott. Szakszervezetek, Népszava. 3. Radikális törekvések – a polgári radikálisok - Tudományos megalapozottság: szociológia, Társadalomtudományi Társaság, Huszadik Század - 1910: Világ c. napilap – politikai szerep - 1911: Országos Polgári Radikális Párt – Jászi Oszkár általános választójog - Nemzetiségi megbékélés 1910-13: a Függetlenségi Párt szakadása: Justh Gyula és Károlyi Mihály – később újra fúzió 4. A nemzetiségek helyzete - A liberális politikusok háttérbe szorulása - A nemzetiségek gazdasági megerősödése - 1892, Memorandum (román sérelmek) 1893, Memorandum-per – Román Nemzeti Párt betiltása – nemzetközi vihar – alaptalanul. - Lex Apponyi, 1907. A tv. elfogadható, de a végrehajtás erőszakos. - Tisza megegyezési kísérlete. B. Kormányok 1. Szapáry Gyula (1890-1892) - a közigazgatás reformja – megbukott - az egyházpolitikai kérdések felvetése („elkeresztelési perek”) 2. Wekerle Sándor (1892-95) Az első polgári miniszterelnök, pénzügyi szakember – korona, aranyalap - Az egyházpolitikai kérdések felvetése (1894/5) A vallások egyenjogúsítása, szabad vallásgyakorlat A polgári anyakönyvezés és házasság A zsidó vallás egyenjogúsítása Nem a közjogi kérdés mentén oszlott meg a parlament. Az egyházak és az uralkodó ellenében keresztülvitte. - Kossuth temetése (1894) – az ország helyett a főváros temette el - A Katolikus Néppárt (1895) Az egyházpolitikai törvények revíziója - Az egyház autonómiája - Szociális reformok Zichy Nándor, Esterházy Miklós. Alap: a Rerum novarum 3. Bánffy Dezső (1895-1899) - Millennium, 1896 – treuga Dei

100

- obstrukció (tartalmi és technikai) - 1899 – ex lex állapot - Apponyi és a Nemzeti Párt közeledik a kormányhoz 4. A Széll-kormány (1899-1903) - A hadseregfejlesztés. Chlopy parancs - A kormány bukása – Khuen-Héderváry Károly 5. Tisza első kormánya (1903-5) A cél a házszabály módosítása az obstrukció ellen 1904: Nagy Obstrukció – zsebkendőszavazás – utána a terem szétverése 1905 január: a kormány bukása, a koalíció győzelme 6. A koalíció (1905) Széles koalíció: Függetlenségi, a Nemzeti és a Néppárt – homályos program A koalíció győzelme ellenére F. J. Fejérváry Gézát nevezi ki. Nemzeti ellenállás a „darabont-kormány” ellen Kristóffy belügyminiszter felveti az általános választójogot, letöri a megyét A koalíció megosztott, Fejérváry lemond Ötperces audiencia – a koalíció enged (lemondás a vezényleti nyelvről, választójogi tv. terve) 1906: a nemzeti ellenállás letörése 7. A koalíciós kormány (1906-10) (Wekerle) Wekerle, ifj. Andrássy, Apponyi, Kossuth F. - 1906: Rákóczi hazahozatala - Iparpártolás, Regresszív adózás, Derestörvény - Iskolatörvény (1907) a magyar nyelv kötelező tantárgy – Lex Apponyi A plurális választójog felvetése A koalíció gyakorlatilag minden területen megbukott (hadügy, ipar, választójog) Valódi nemzeti és demokratikus reformok helyett csak a nemzetiségek letörése a cél. Új pártstruktúra: A Függetlenségi Párt kettészakadása, a Nemzeti Munkapárt létrejötte. 8. A Nemzeti Munkapárt (1910) 1910: a Munkapárt győzelme - Tisza 1911: a véderőjavaslat – obstrukció 1912(-13) május 22: Tisza házelnök - 1912. május 23. - merénylet Tisza ellen, házszabálymódosítás, parlamenti őrség - az obstrukció letörése, kivételes törvények 9. Tisza második miniszterelnöksége (1913-17) 101

háborús készülődés – a belső rend biztosítása Hadiszolgáltatás – üzemek militarizálása A választójog szűkítése Új sajtótv. A föderalizmus elvetése A kalandor külpolitika elvetése Németbarátság C. Az első világháborúban 1. Kirobbanás és kiszélesedés a, A kezdeti lelkesedés 1914 őszére teljes nemzeti egység: Tisza pálfordulása - 3,8 m katona, 1,2 m háborús veszteség. Magyarország nagyobb arányban vett részt, szenvedett veszteséget, mint a lakosság aránya diktálta volna (A veszteségek nemzetiségi összetétele még rosszabb a magyarság számára!) (661000 halott, 734000 fogoly, 743000 sebesült) - A hátország is bevonódik: rendkívüli törvények és intézkedések -- a hadiüzemek katonai ellenőrzése (végül 900) (50 éves korig munkakötelezettség a férfiaknak) -- hadigazdálkodás – hadiközpontok: 37 területen központi elosztás (begyűjtés, rekvirálás, jegyrendszer, elosztás) b, A nemzeti egység bomlása A gazdaság kimerül, összeomlik -- hadikölcsönök, infláció, áruhiány, ellátási nehézségek Panaszbizottságok: 1915: a szocdemek ellenzik a háborút. -- a tömegek politizálódása – a nehézségek hatására klubpolitizálás helyett tömegpolitika (mobilizálódás) 1916: Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) – antantbarátság, annexiómentes béke, perszonálunió, választójog. Amíg a nemzetiségi tömegek harcolnak, addig a vezetők aknamunkát folytatnak ellenük. 2. Folytatni vagy abbahagyni? 1916 után a vezetés minden szinten a kiútkereséssel volt elfoglalva IV. Károly békekísérletei. A Monarchia és No. viszonya a végletekig elmérgesedett (Sixtusügy, lengyel, orosz, román kérdés) A Monarchia teljes gazdasági és katonai alárendelődése. Politikai irányzatok: - Tisza és a Nemzeti Munkapárt: folytatás, erős kéz

102

- Andrássy Gy. és Apponyi A. (mérsékelt ellenzék): a német szövetség fenntartása és mérsékelt reformok. - Károlyi M. (baloldali ellenzék): pacifizmus és mélyreható belső reformok – Választójogi Blokk (- A keresztény-nemzeti ellenzék még csak formálódik) 1917 május: Tisza István bukása - föderalisztikus és demokratikus kísérlet 1917: Tisza helyett Esterházy Móric rövid ideig, majd Wekerle csak a túlélésre játszik 3. A nemzetiségek elszakadási törekvései Az emigráció aknamunkája - 1915: Jugoszláv Bizottság (Ante Trumbic) szerb-horvát egység - 1916: Csehszlovák Nemzeti Tanács. (E. Benes, T. Masaryk, M. R. Stefaník) Az antant kezdetben nem ismerte el, de támogatta őket. - 1917-től az antant már számolt a Monarchia felbomlásának lehetőségével! - 1918-ban a wilsonizmus a nemzeti önrendelkezés ábrándját jelentette a magyar politikai elit számára! Az antant számára a győztesek megjutalmazását, a vesztesek megbüntetését jelentette. - 1918. április 8.: A monarchia nemzetiségeinek Római kongresszusa az önálló államiság mellett foglalt állást. - 1918 nyarától az antant hadicélja lett az önálló nemzetállamok megteremtése. É- és D-Mo. elvesztése biztos, Erdély még bizonytalan a román különbéke miatt. 4. Az összeomlás Alapkérdés: a Monarchia – és benne Mo. – felbomlása szükségszerű-e vagy sem? - A nacionalizmusok szerepe (a háború, a nagyhatalmak, a belpolitika) - A háború kimenetele (a Monarchia leértékelődik, a nemzetállamok felértékelődnek) Az átalakulás igen, a háború ezt fel is gyorsította – szerintem igen. - 1918. október 16: IV. Károly föderatív elvek alapján alakítja át a Monarchiát. Felhív nemzeti tanácsok alkítására - 1918. október 17.: Tisza István bejelentése Az összeomlásból a kiutat a nemzetiségekkel való megegyezés jelenthette csak. - a nemzetiségeknek nyújtandó területi autonómia – szocdem - az ország föderatív átszervezése (Jászi: „Keleti Svájc”) A háborús veszteségek értékválságot hoznak.

17. 5. Az őszirózsás forradalom és a népköztársaság I. Az „őszirózsás” forradalom

103

1. Pártprogramok 1918 végén a, Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt) - németellenes, antantbarát – béke a wilsoni elvek alapján - demokratikus reformok - a földkérdés megoldása b, Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) - polgári demokratikus reformok - nemzetiségi kérdés megoldása („keleti Svájc” - modernizáció, földreform) c, Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István) - radikális földraform d, Keresztényszocialista Néppárt (Giesswein Sándor) - keresztényszociális reformok - választójog - 67-es közjogi alapok e, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Garami Ernő) - önállóság, demokrácia, annexiómentes béke - választójog - földkérdés megoldása stzövetkezetesítéssel - szociális intézkedések 2. A Magyar Nemzeti Tanács a, A Nemzeti Tanács megalkulása, 1918. okt. 23-24. - IV. Károly maga szorgalmazta nemzeti tanácsok alakítását! - okt. 21: Német-Ausztria elszakad a Monarchiától Tagjai: MSZDP, Függ. és 48-as, Polgári Radikális Párt. b, Elvárások a Nemzeti Tanács iránt - függetlenség, béke, nemzetiségi kérdés megoldása, gazdasági stabilizáció, demokratikus reformok c, A Nemzeti Tanács programja, követelései, okt. 26. 12 pont - a kormány lemondása, képviselőház feloszlatása - ált., egyenlő, titkos választójog - földbirtok- és szociálpolitikai reformok - függetlenség, német szövetség felmondása - béke, nemzetiségi önrendelkezés Ellenkormány!

104

(48-as allűrök: homo regius, emberfogat, 12 pont) 3. A kormányválság - Wekerle lemondása – nincs új - A Nemzeti tanács erősödése – Intéző Bizottság okt. 27 Károlyi viszajön – József fhg. Homo regius okt. 28. „lánchídi csata” (Friedrich István erőltette) – a prágai nemzeti tanács csehszlovák kormány okt. 29.: a rendőrség csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz József fhg. Hadik Józsefet nevezi ki – a zágrábi horvát nemzetgyűlés az SHS államhoz csatlakozik 4. A forradalom győzelme okt. 30: a város a Nemzeti Tanács kezébe kerül – túrócszentmárton – a szlovákok csatlakozása csehszlovákiához okt. 31: a forr. győzelme, Tisza István meggyilkolása Budapesten tkp. nyugodt, 6 hét osztálybéke. vidéken parasztforradalom, a nemzetiségeknél magyarellenes pogromok. 5. A Károlyi-kormány okt. 31: József fhg. Kinevezi Károlyit, a kormány leteszi az esküt IV. Károlyra - összetétel: Batthyány Tivadar, Lovászy Márton (48-as), Jászi Oszkár (PR), Garami Ernő, Kunfi Zsigmond (szocdem), Berinkey Dénes, Linder Béla (pártonkívüli) - Program: függetlenség, választójog, amnesztia, sajtó-gyülekezés, parasztság földhöz juttatása, munkaügyi-népjóléti intézkedések, szociális törvényhozás támogatottsága a legszélesebb, de a helyzet anarchikus. 6. Hogyan tovább? a, Az államforma kérdése - Köztársasági törekvések - nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt - az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt majd b, A hadsereg kérdése - Károlyi: pacifizmus, wilsonizmus - Linder Béla hadügyminiszter, nov. 2.: „soha többé nem akarok katonát látni!” - félnek a hadseregtől - katonatanácsok: szélsőbalos – a kormány megfosztása a fegyveres erőtől! - hadsereg: spontán bomlás – októberben 250 000 katonaszökevény - az év végéig 1 m katonát eresztenek szélnek. Ezek destabilizálnak! nov. 11. Bartha Albert új hadsereget állítana fel. A magyar alakulatok harmada a fronton még harcképes, csak Bp.-en bomlanak fel. c, Az „ideiglenes parlament” kérdése 105

- Magyar Nemzeti Tanács - Munkástanácsok - Katonatanácsok 7. A fegyverszünet - Nov. 3.: Padova – OMM-antant fegyverszünet. Csak a DNY-i határ. A hadsereg létszáma még nyitott. – 300 000 hadifogoly - Fiume csatlakozása Olaszországhoz Nov. 5.: a Délvidék szerb megszállása – antant engedéllyel – Padova már nem érvényes! - Nov. 7-13.: Belgrádi konvenció (Franchet D’Esperay): Beszterce – Maros – Baja – Szigetvár vonal – Csak a déli határ a körvonalazott. A hadsereg 6 gyalogos és 2 lovashadosztály. Mo. nem kerül antant megszállás alá, bár ígérték! Csak Vix-misszió. Az egyetlen tárgyalás a legyőzöttekkel, de a béketárgyalás nem fogadja el! - Nov. 8.: cseh támadás – a 20 felvidéki megye megszállásának kezdete. Az ellenállás lehetőségei hosszú távon csekélyek, de a színmagyar területeken van esély. (PozsonyNagyszombat) - Románia újra hadviselő félnek nyilvánítja magát. 8. A forradalom eredményei A háborús győzelem a nemzetiségeknél nemzeti eufóriát, kanalizált átmenetet hozott. Magyarországon a nemzeti katasztrófa belső feszültséggel párosult: összeomlás, forradalom. Kísérlet az önlló, demokratikus, polgári államra! - függetlenség – de a történelmi Mo. összeomlása - Béke – sem háború, sem béke – de belső feszültségek - demokrácia – de politikai kulturálatlanság II. A népköztársaság 1.A népköztársaság nov. 1.: József fhg. Károlyit felmenti esküje alól. Nov. 2. Károlyi a Nemzeti Tanácsra tesz esküt - nov. 13.: IV. Károly lemond az államügyek intézéséről („eckarstaui levél” – tkp. magánlevél) - nov. 16.: -- a képviselőház feloszlik, a főrendiház berekeszti ülését -- a kibővített, 500 tagú Nagy Nemzeti Tanács – Hock János vezetésével – kikiáltja a népköztársaságot. Csonka legitimitás. A hatalmi ágak szétválasztása nem teljes: a Nemzeti Tanács tv.hozó és végrehajtó is, Károlyi államfő és kormányfő is tkp. endeleti kormányzás Demokratikus reformok: általános választójog, sajtószabadság, gyülekezési jog, földreform kilátásba helyezése 2. Belső nehézségek 106

- 50 000 menekült az év végéig - a spanyolnátha csúcsa - az egységes gazdaság, piac szétesése - nyersanyag, tüzelő, élelmiszerhiány - munkanélküliség, infláció, eladósodás - antant gazdasági blokád Bár a piacgazdaság alapján állt, de szoros, mégis sikertelen kormányzati ellenőrzés a gazdaságban. 3. Külpolitikai kudarcok (a területi integritás elvének csődje) - November közepe: Kárpátalja csatlakozik Csehszlovákiához - Osztrák igény Burgenlandra - Sikertelen tárgyalások a románokkal (a románlakta területek) - A Délvidék elszakadása (nov. 25., Újvidék) - Dec. 1. Gyulafehérvár – Erdély és a Regát egyesülése Karácsonyig román megszállás alá kerül Erdéyl és részben a Partium. - December: a Felvidék csehszlovák megszállása – Pozsonyig (először az etnikai határ, majd cseh nyomásra a teljes Felvidék a cél.) 4. A kormány gyengülése, átalakulása a, A szélsőségek megerősödése - nov. 24.: Kun Béla – KMP – bolsevik hatalomátvétel a cél, addig is a kormány gyengítése aknamunkával (földosztásos taktika, utópisztikus világforradalmi külpolitika.). - MOVE (nov. 30.), ÉME megalakulása - Külpolitikai kudarcok az év végén. b, A kormány tehetetlensége - Az új hm, Bartha Albert szervezi a hadsereget. Batthyány Tivadar belügyminiszterrel együtt fel kívánnak lépni ellenük. - Dec. 12-én a kommunisták nyomására le kell mondaniuk. Egy polgári koalíció magja körvonalazódik, de sikertelen. c, A Berinkey-kormány megalakulása (1919. jan. 11.) - Károlyi köztársasági elnök lesz - reakciós (A MOVE élén Gömbös) és kommunista veszély - a polgári helyett polgári-szocdem kormány 5. Úton a kommunista hatalomátvétel felé a, A békekonferencia (jan. 18.) - rólunk, de nélkülünk és ellenünk döntenek - csalódás a wilsonizmusban és Károlyiban b, Elkésett intézkedések 107

- földreformtv. (febr. 15.) -- kármentesítéses kisajátítás (világi 200 h, egyházi 500 h felett) -- a kis (1-5) és középbirtok (5-20 h) erősítése -- a végrehajtás elmarad. Károlyi febr. 23-án saját – betáblázott – kápolnai birtokán földet oszt, de példáját senki nem követi - a nemzetgyűlési választások kitűzése (márc. 5.) ápr. 13-ra. (Az antant korábban nem támogatta!) - a hadsereg újjászervezésének terve (Böhm Vilmos hm.) c, A kormány bázisának elolvadása - Felelőtlen, teljesíthetetlen, lejárató kommunista propaganda a kormány ellen. Cél: a feszültségek további gerjesztése. - Leszámolás a szélsőségekkel? (febr. 20., kommunista zavargás – KMP (febr. 22. ), MOVE betiltása) - a főváros balra húz (szocdem - kommunista) - a vidék jobbra (keresztényszocialista, kisgazda) A kormány bázisa, a nemzet egysége megbomlott. 6. A kommunista hatalomátvétel a, A Vix-jegyzék (márc. 20.) - Szeged-Debrecen-vonal kiürítése, 40-450 km-es semleges zóna (ezt nem kell még a románoknak átadni!) - A Berinkey-kormány lemond („a hatalom forró krumpli”) b, A Tanácsköztársaság (márc. 21.) - Károlyi tiszta szocdem kormányt akar Kunfi Zs. Vezetésével - a szocdemek egyedül nem merik vállalni, Böhm a KMP-vel állapodott meg: márc. 21: Magyarországi Szocialista Párt – kommunista programmal – proletárdiktatúra (Landler) - Bejelentik, hogy Károlyi nekik adta át a hatalmat. Károlyi nem cáfolta. – Tanácsköztársaság

108

18. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014) 18.1. A demokrácia alapelvei, alkotmányos alapelvek Demokráciáról, egy adott országon belül akkor beszélhetünk, ha ott érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei. A hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, bírói) A népszuverenitás elve: az állami főhatalom forrása a nép: vagy képviselőkön vagy népszavazáson keresztül szól bele a politikába a jogrendszer alapja az alkotmány (alaptörvények), amelyet minden állampolgárnak és társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság). Az emberi jogokat (gyülekezés, szólás, sajtó, vallás, szervezkedés) az állam elismeri és biztosítja. Törvény előtti egyenlőség: a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, az alkotmány intézményesen védi a kisebbségeket. A ma már nem érvényben levő polgári alkotmányt 1989. október 23-án hirdették ki, ettől a naptól tekinthető Magyarország alkotmányos demokráciának; parlamentáris kormányrendszer jött létre. A választójog általános, egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen. Aktív választójoggal rendelkezik a parlamenti választásoknál minden nagykorú magyar állampolgár, de nem élhet választójogával az, akinek nincsen legalább ideiglenes lakóhelye Magyarországon. Kizárás a választójogból: elmebetegség, bűncselekmény elkövetése. Magyarország Alaptörvénye (korábban alkotmánya) a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb jogszabály, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az Alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele, e felett az Alkotmánybíróság őrködik. 18.2. Országgyűlési választások Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat (első szabad választás: 1990). Az alkotmány értelmében a választást az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik évben, április vagy május hónapban kell megtartani. 109

Az országgyűlési választásokon minden nagykorú magyar állampolgár szavazhat, akinek ideiglenes vagy állandó lakóhelye van Magyarországon és az Alkotmányban rögzített más kizáró ok személyével szemben nem áll fenn. Képviselőjelölt az lehet, akinek van választójoga és állandó lakóhelye hazánkban. Tehát az aktív választójog (szavazati jog) és a passzív választójog (választhatóság) egybeesik. Az országgyűlési képviselők számát a választójogi törvény 1989-ben 386 főben határozta meg, azonban 2010-ben egy alkotmánymódosítást követően az országgyűlési képviselők létszámát csökkentették. Az új szabályozás szerint az országgyűlési képviselők létszáma legfeljebb 200 fő, emellett a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható. A magyar parlamenti választási rendszer vegyes választási rendszer, melyben a képviselők három helyről (egyéni választókerület, területi lista, országos lista) juthatnak a parlamentbe. A választópolgároknak két szavazatuk van (vegyes választási rendszer), az egyiket a lakóhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltre adhatják le, a másikat a pártok területi listáira (a 19 megye és a főváros egy-egy területi választókerületet alkot). Az egyfordulós (korábban kétfordulós volt) választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. 18.3. Alkotmányos berendezkedés 1. A kormány A kormány a miniszterelnökből és az általa kinevezett miniszterekből áll, akiket csak ő válthat le. Működéséért az Országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles rendszeresen beszámolni. A kormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa a törvények végrehajtását, irányítsa a minisztériumokat, a belügyminiszter közreműködésével ellenőrizze a helyi önkormányzatok törvényes működését, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztést, a szociális és egészségügyi ellátás állami feladatait, irányítsa a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését, védje az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát és felügyelje a külföldi kapcsolatok fenntartását. 2. Az Országgyűlés Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, törvényeket hoz és ellenőrzi a kormány működését. 3. Az ügyészség

110

Az ügyészség Feladata az állampolgárok jogainak a védelme, a nyomozások ellenőrzése, valamint a vád képviselete. A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja, a köztársasági elnök javaslatára, csak az országgyűlésnek felelős. 4. A köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök. Legfőbb feladata az államszervezet demokratikus működésének ellenőrzése. Személyét az Országgyűlés választja, titkos szavazással, 5 évre (egyszer újraválasztható). Az Országgyűlés által elfogadott törvényeket hivatalosan a köztársasági elnök hirdeti ki A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, de ez nem jelent katonai rangot vagy irányítást. 5. Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság 1989 óta létezik, 15 tagú testületét az Országgyűlés választja, 9 évre (egyszer újraválaszthatók). Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Jogkörét 2012-ben jelentősen csorbították. 6. Járások Magyarországon 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre. Baranya megyében 10 járás van. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő, a jegyzőktől átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátása. Az önkormányzatoktól vesznek át feladatokat (pl. okmányirodák). 7. Az önkormányzatok Az önkormányzatok az adott település végrehajtó hatalmaként funkcionálnak. Feladatuk a helyi gazdasági ügyek vizsgálata, a közterületek állapotának felügyelése, a településekre jutó állami pénzek kezelése, a helyi szociális ellátások és az oktatás biztosítása a település lakói számára. Az önkormányzat élén a polgármester áll, akit a település lakói választanak. (Négyévente 1 fordulós) Az önkormányzat rendeletalkotási joggal rendelkezik. A szakmai munkáért a jegyző felelős. 8. Ombudsmanok Ők védik az állampolgárok jogait: állampolgári jogok biztosa, annak helyettese, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa. Az Országgyűlés választja meg őket, és beszámolnak rendszeresen a munkájukról. 9. Állami Számvevőszék

111

Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Azt vizsgálja, hogy a közpénzeket jól használják-e fel, nincs-e korrupció. (Mindig megállapítja, hogy van, de nincs következménye.) 10. Kúria A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Elbírálja - a törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet. Ma a köztársasági elnök: Áder János, miniszterelnök: Orbán Viktor, és a következő pártok vannak a parlamentben nagyság szerint felsorolva: FIDESZ-KDNP, Jobbik, MSZP, DK, Együtt-PM, LMP. A FIDESZ-nek mintegy 2/3-os többsége van a parlamentben. http://www.kistigrisgimi.extra.hu/tananyag/12.%20A%20mai%20magyar%20demokrcia.doc

112

19. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-KözépEurópában, európai integráció, német kérdés) 19.1. A szovjet blokk kiépülése 1. A kelet-európai fordulat A hidegháború elmélyülése miatt. A fordulópont: 1948: Csehszlovákia szovjetizálása Alapja a szovjet katonai jelenlét A. A Szovjetunió a háború után Óriási anyagi és emberi veszteségek, de Európában a legerősebb katonai hatalom – a gazdasági összeomlás szélén - gazdasági újjáépítés - rabszolgamunkával - az újonnan megszerzett területek, népek beolvasztása - a háború utáni belső rendcsinálás - offenzíva a burzsoá ideológia ellen (genetika, kibernetika betiltása, szocialista realizmus) - politikai terror B, A hatalom megragadása Előbb az erőszakszervezetek, aztán a kormányzat, végül az állampárti rendszer C, A gazdaság szovjetizálása - államosítás - földreform, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezése – kollektivizálás (a polgári erők gazdasági bázisának tönkretétele – a bázis szélesítése) - tervutasítás, állami iparosítás - szovjet gazdasági behatolás - a gazdaság felkészítése az új háborúra 1949. január 25.: a KGST megalakulása A Szovjetunió 1952-ig mintegy 14 md $-t vont ki Kelet-Európából, többet, mint amit a Marshall-segély jelentett D, A társadalom átalakítása - a fasiszta elemekkel való leszámolás címén a polgári pártok felszámolása - a civil szervezetek felszámolása - közös listás választásokon a hatalom megerősítése - munkásegység – a szociáldemokrata pártok beolvasztása

113

A kommunista diktatúra kiépítése (a többpártrendszer felszámolása, teljes államosítás, kollektivizálás) - egyházüldözés - a társadalom megfélemlítése, koncepciós perek, politikai terror - a társadalom egyveretűvé tétele - személyi kultusz, a szovjet minta másolása E, Az ellenzékiek, különutasok letörése - 1948: Tito kitagadása - 1953, berlini munkásfelkelés leverése - 1956, Poznan – Gomulka; Budapest 2. Az egyes országok A. Lengyelország - szovjet megszállás, londoni (demokratikus) és lublini (kommunista) kormány - a londoniból a Parasztpárt (Mikolajczik) beolvasztása a lubliniba - a megosztott ellenzéket az 1947 januárjáig elhúzott választásokon a kommunisták és csatlósaik legyőzik, októberben elüldözik Mikolajczikot - 1948-ban létrejön a LEMP, Bierut vezetésével a proletárdiktatúra B. Jugoszlávia - végletes belső politikai és etnikai megosztottság a háború alatt - a győztes Tito kommunista partizánmozgalma, de szovjet nyomásra 1945 novemberig koalíciós kormányzás - 1945 novemberében választási győzelem után létrejött a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság - a szovjetektől független nemzeti, kommunista állam 19.2. A kelet-európai rendszerváltás Az ellenállás előzményei 1953, Berlin, 1956: Poznan, Budapest, 1968: Prága 1980: Lengyelország A kis hidegháború A válság és összeomlás A, Gerontokrácia - A szovjet vezetés elöregedése - 1982: Brezsnyev halála. 1982-84: Andropov, 1984-85: Csernyenko - kompromisszumképtelenség, belső harcok 114

B. A szembenállás fokozódása A lengyel válság (1980, Szolidaritás, 1981, szükségállapot) 1984, az SS-20-asok számának növelése (100) Hidegháborús propaganda, olimpiák bojkottja, COCOM szigorítása, nincs csúcstalálkozó C. A válság jelei Élelmezési válság, az olajárak csökkenése, a Szovjetunió a válság szélén D. A reformok szükségessége: gazdasági válság, a külpolitikai túlterjeszkedés Gorbacsov, 1986: peresztrojka, glasznoszty – külpolitikai visszahúzódás – békés együttélés, elégséges védelem – a hidegháború feladása, a fegyverkezés korlátozása 1985, Genf – leszerelés – nullamegoldás Visszavonulás Afganisztánból, Nicaraguából, Angolából és Etiópiából E. A Szovjetunió válsága Belső válság Kaukázus, Baltikum, antiszemitizmus 1986: Csernobil F. A fordulat, 1989-1991 A csatlósi rendszer bomlása. Gorbacsov nem alkalmazza a Brezsnyev-doktrínát A Szovjetunió „kardcsapás nélkül” veszíti el a hidegháborút. 1989: Málta – a Szovjetunió elismerte K-Európa elvesztését A hidegháború – gazdaságilag – kezdettől fogva egyenlőtlen felek küzdelme volt. A szovjet rendszert saját belső problémái és a nyugat kihívásai omlasztották össze. A hidegháború tkp. 1987-ben véget ért, de a Szovjetunió bukása tette hitelessé 1991: START A kommunista puccskísérlet bukása A Szovjetunió felbomlása 19.3. Az európai integráció A. Az Európai Unió kialakulásának háttere 1. A nemzetállamok Európájának hanyatlása 2. Az európai egység eszmetörténeti előzményei 3. Az ellenállási mozgalmak tervezetei 4. A hidegháború és Európa kettészakadása 5. A Nyugat-Európai integráció biztonságpolitikai dimenziója: a hatalmi egyensúly elvétől a rendszerbiztonságig. Churchill: angol vezetésű integráció. Fultoni, zürichi beszéd (1946. szeptember) francia-német megbékélés terve

115

A német kérdés: Szovjetunió – USA szembenállás – Bizónia, majd Franciaországgal. Trizónia Bevin-beszéd: németellenességből szovjetellenesség (1948. január) Vandenberg-határozat: lehetőség katonai szövetség létrehozására 1949. ápr. 4.: NATO 6. A gazdasági integráció első lépései Európa gazdasági talpra állása politikai kérdés lett. OEEC: 1948. ápr. 16: 17 md USD 1950. szept. 19: Európai Fizetési Unió: az általános konvertibilitás egyik feltétele 7. Az integráció kialakulásának politikai aspektusa A „harmadik erő” Európája. Kereszténydemokrácia. Szocialisták. 1948. Hága: Európa Kongresszus 1949. május 5.: Európa Tanács. Anglia elzárkózott, a „nagy Európa” megbukott. A „kis Európa” koncepció

B. Az Európai Unió kialakulásának okai 1. Politikai okok - II. világháború - szovjet fenyegetés 2. Földrajzi közelség, hagyományok, kapcsolatok 3. Gazdaságos üzemméret kialakítása: nagy sorozat, specializáció, nagy piac 4. Tőkekoncentráció (anyagi és szellemi) – Tudományos-technikai forradalom 5. Világgazdasági korszakváltás, áttérés az intenzív növekedésre C. Az Európai Unió története 1923: páneurópai mozgalom 1944: Benelux unió 1950. május 9. R. Schuman francia Külügyminiszter javaslata az közös szén- és acéltermelésről (Montánunió) 1951. április: Montánunió 1957. március: EGK és EURATOM (- 1958-tól él) 1960: EFTA

1962: közös agrárpolitika 1965: Egyesítő szerződés 3-1 EK – 1967-től él 1968: szabadkereskedelem, közös vámtarifa 1970: monetáris unió terve – az olajválság áthúzza

1973: Dánia, Írország., Nagy-Britannia igen, Norvégia nem 1977: vámunió létrejötte

116

1979: EMR, ECU, EP választás

1981: Görögország. 1986: Spanyolország, Portugália. - Egységes európai okmány (EU a cél!) 1990: EBRD, Schengen 1993: egységes piac, Maastricht (1992-ben írják alá) – EU (GMU) 1995: Ausztria, Finnország Svédország (1994: aláírás) – igen, Norvégia – nem 1997: Amszterdami szerződés 1999: Helsinki értekezlet, Európai Központi Bank (1998-tól), az euro számlapénz. Agenda 2000 – költségvetés 2006-ig. Amszterdam hatályba lép 2000: Nizza 2001: Laecken – az európai Konvent összehívása 2002: az Euró bevezetése (Dánia, Nagy-Britannia, Svédország nem akarja, Görögország 2001-től) 2004. május 1. Csatlakozás (2002: a tárgyalás lezárul, 2003: aláírás) 19.4. A német kérdés 1.Németország talpra állítása - a jóvátétel kérdése: A Szovjetunió azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA 1946 nyarán minden kiszállítást (Szovjetunió, Franciaország) leállít a saját zónájából. Közeledés Nagy-Britanniához. - Bizónia (1947), Trizónia (1948) - valutareform (1948) 2. A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.) Jessup-Malik: - A Szovjetunió veresége, német-európai közeledés - NDK-NSZK Nincs béke Németországgal! 3. A blokádtól a falig 1953: berlini munkásfelkelés 1954: NSZK a NATO tagja 1958: a II. berlini válság – Berlin ultimátum - Nyugat-Berlin demilitarizálását, Berlin egyesítését követelik a szovjetek, vagy KBerlini jogaikat átadják az el nem ismert NDK-nak - a kérdés továbbra is függőben marad, csak a fal „oldja meg” - 1961: a fal – a keletnémet emigránsáradat miatt 117

20. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése 20.1. Az ENSZ 1. Az ENSZ kialakulása, jellemzői A második világháború következményének tekinthető egy nemzetek fölötti szervezet megalakulása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megalapításának lényege az volt, hogy visszanyúljanak a Népszövetség eszméjéhez, hiszen alapítói a szervezet elsődleges céljául a háború elkerülését tűzték ki. Ahogyan ezt a gondolatot a szerződés bevezetésében is megfogalmazták: meg kell menteni a jövő nemzedékét „a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre…”. A szervezet megalakításáról először a teheráni konferencián (1943. november) esett szó, ahol már konkrétan felmerültek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására hivatott szervezet fő feladatai. A végül San Franciscoban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (az ENSZ napja). Az alapító tagok közé tartoztak (51 állam) azok az államok, amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország, Olaszország, illetve Japán ellen. A további tagfelvételek – különösen az első 10 évben – komoly politikai harcokat váltottak ki, és számos állam felvételére a hidegháború éveiben egyáltalán nem kerülhetett sor. Magyarország felvétele – 15 másik országgal együtt – 1955. december 14-én történt meg. 1960-ban a 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével, illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű felvételével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma, és mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált, amely nélkülözhetetlen garancia a világ békéjének. Az ENSZ célja tehát a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alapigazságaivá váltak. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975), amely ismételten és lényegre törően – szinte katalogizálva – foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. A nemzetközi biztonság fenntartásán túlmenően az ENSZ fontos szerepet játszik az emberi jogok érvényesítésében. E tárgyban jelentős az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, amely az emberi jogok deklarálásán túl egyidejűleg létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. 2. Az ENSZ szervezete és működése Az ENSZ szervezeti felépítése és működése a Közgyűlésen, a Biztonsági Tanácson (BT), és a Titkárságon nyugszik, de ezen kívül a szervezetnek még további három rendkívüli fontos 118

szerve van: a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság. Igen jelentős szerepet játszanak az ún. szakosított intézmények is (pl. WHO, FAO, UNESCO, UNICEF stb.). A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Megvizsgálhat minden kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, de a döntések alapvetően nem itt, hanem a Biztonsági Tanácsban születnek meg. A Közgyűlés által hozott határozatok így csak ajánlások. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. Alapvető feladatai a békéltetés és a vizsgálódás. A béke veszélyeztetése esetén a Tanács háromféle megoldás közül választhat. Először felhívhatja az érdekelt feleket, hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz, valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz; másodszor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat vezethet be (pl. gazdasági blokád); harmadszor pedig már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket foganatosíthat. A Biztonsági tanács eredetileg 11 tagból állt. Állandó tagjai az öt alapító nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió, amelyek a döntéshozatal során vétójoggal rendelkeznek. A nem állandó tagok számát az afrikai és ázsiai tagállamok kezdeményezésére 1963-ban 10-re emelték; így jelenleg a BT-nek 15 tagja van. (Magyarország eddig két alkalommal volt a Biztonsági Tanács tagja: 1968/69-ben és 1992/93-ban). A „nagyhatalmi egyetértés elvének” vagy az állandó tagok egyetértése elvének megfelelően érdemi kérdésekben a határozatokat az öt állandó tag igenlő szavazatát magában foglaló kilenc szavazattal kell hozni. Ha egy állandó tag nem ért egyet egy döntéssel, ellene szavazhat, és ez a döntés megvétózását jelenti. Mind az öt állandó tag élt már vétójoggal egy vagy több alkalommal. Ha egy állandó tag nem támogat egy határozatot, de elfogadását nem akarja vétójával megakadályozni, akkor tartózkodhat. Az Alapokmány értelmében az ENSZ minden tagja elfogadja és végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatait. Amíg az ENSZ más szervei csak javaslatokat tesznek a kormányoknak, addig egyedül a Biztonsági Tanács rendelkezik azzal a hatalommal, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek végrehajtása az Alapokmány értelmében kötelező a tagállamok számára. A Titkárság a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van, ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. A főtitkári funkció mindenekelőtt politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. Főtitkárt, a Biztonsági Tanács javaslata 119

alapján a Közgyűlés nevez ki ötéves, megújítható időtartamra. Az ENSZ jelenlegi főtitkára, aki hetedik a sorban e poszton, a dél-koreai Ban-ki Moon. A Titkárság által végzett feladatok ugyanolyan sokrétűek, mint az ENSZ által kezelt problémák. Ez a békefenntartó műveletek irányításától a nemzetközi vitákban való közvetítésig, gazdasági és társadalmi trendek és problémák felmérésétől az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó tanulmányok készítéséig terjed. .Nemzetközi tisztviselőként tevékenységükért ők is, és a főtitkár is csak az ENSZ-nek tartoznak felelősséggel. Esküt tesznek, hogy egyetlen kormánytól vagy kívülálló hatóságtól sem kérnek vagy fogadnak el utasításokat. Az Alapokmány alapján minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja a főtitkár és a tisztviselői kar kötelezettségeinek kizárólagos nemzetközi jellegét, és tartózkodnak attól, hogy befolyásolják őket munkájuk végrehajtása során. Az ENSZ-nek, amelynek központja New Yorkban van, jelentős hivatalokat tart fenn Genfben, Bécsben és Nairobiban. Az ENSZ Genfi Hivatala a konferencia-diplomácia központja, valamint a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Az ENSZ Bécsi Hivatala a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés, a bűnmegelőzés és büntetőjog, a világűr békés felhasználása és a nemzetközi kereskedelmi jog területén az ENSZ tevékenységének a központja. Az ENSZ Nairobi Hivatala a környezet és az emberi települések terén az ENSZ tevékenységének a központja. A Nemzetközi Bíróság az államok között kialakult jogviták, valamint a háborús konfliktusok békés, bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bíró ENSZ-szervezet. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek (tehát sem egyének, sem nemzetközi szervezetek), és a testület a nemzetközi jog alapján hozza meg döntéseit. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, testületét 15 állandó bíró alkotja, akik mind különböző államok állampolgárai, azaz őket felkészültségük, és nem nemzetiségük alapján választják ki, továbbá gondoskodnak arról, hogy biztosítsák a világ fő jogi rendszereinek a Bíróságban való képviseletét. Nem lehet a testület tagja két azonos állampolgárságú bíró. A bírákat kilencéves időszakra választják, és újra megválaszthatók. A bírák semmilyen más foglalkozást nem űzhetnek hivatali időszakuk folyamán. (A Bíróságnak eddigi egyetlen magyar tagja Herczeg Géza akadémikus volt, akit 1994-ben választottak meg erre a posztra.) A Gazdasági és Szociális Tanácsot az Alapokmánynak megfelelően hozták létre, mint olyan főszervet, amely koordinálja az ENSZ, valamint az “ENSZ-szervezetek családja” néven ismert szakosított intézmények és szervezetek gazdasági és szociális munkáját. A tanácsnak

120

54 tagja van, amelyeket három évre választanak. A Gazdasági és Szociális Tanácsban a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik; minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Gyámsági Tanácsot (az ENSZ egyik főszervét, a gyámsági rendszer alá helyezett gyámsági területek igazgatásának felügyeletére hozták létre. A gyámsági rendszert az Alapokmánynak megfelelően építették fel az eredetileg 11 gyámsági terület lakói előrehaladásának, továbbá önkormányzóvá vagy függetlenné válási folyamatának támogatásra. A Gyámsági Tanács a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából áll - Kína, Franciaország, Orosz Föderáció, Egyesült Királyság, Egyesült Államok. Az Alapokmány felhatalmazza a Gyámsági Tanácsot, hogy megvizsgálja és megvitassa az Igazgatási Hatóságtól érkező jelentéseket a gyámsági terület népeinek politikai, gazdasági, szociális és oktatási előrehaladásáról; megvizsgálja a területekről érkező petíciókat; és speciális missziókat küldjön a területekre. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági, szociális és humanitárius feladatok megoldása, koordinálása, és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. A szervezet elsődleges céljával, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban azonban nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni, a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben a szinte érinthetetlen szuverenitásukat. 20.2. Az Európai Unió intézményrendszere 1.Az Európai Parlament: a lakosok érdekképviselete Európa lakossága ötévente választja meg az Európai Parlamentet érdekei képviseletére. A 2004 júniusában megválasztott jelenlegi Parlament az EU 27 országából származó 785 képviselőből áll. A képviselők közel egyharmada nő. A Parlament fő feladata a törvényhozás. Ezen a felelősségen az Európai Unió Tanácsával osztozik, az új törvényekre pedig az Európai Bizottság tesz javaslatokat. A Parlament és a Tanács osztoznak az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyásának hatáskörén is. A Parlamentnek jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot. Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a jobb-közép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. Az európai integrációban létező összes politikai nézet – az erőteljesen

121

pro-föderalista beállítódástól a nyílt euroszkepticizmusig – képviseltetve van az európai parlament tagjai között. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. Munkája során – a többi uniós intézményhez hasonlóan – a Közösség 23 hivatalos nyelvét használja. A Parlament választja az európai ombudsmant, aki a polgárok EU-intézményekben tapasztalt hivatali visszásságokra vonatkozó panaszaival foglalkozik. 2. Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok érdekképviselete Az Európai Unió Tanácsa: — melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak — a Parlamenttel osztozik a törvénykezés és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelősségében. Elsősorban a Tanács a felelős mindazon lépésekért, amit az EU a közös kül- és biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz. A Tanács az EU-országok nemzeti kormányainak minisztereiből áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetőlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a kül- és biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek. A tagállamok kormányfői, illetve miniszterelnökei évente legfeljebb négy alkalommal üléseznek, mint Európai Tanács. A csúcstalálkozókon az EU politikájának minden területét megvitatják. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be. A Tanács elnökségét hat hónapos időszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok előre meghatározott sorrendben töltik be. A Tanács elnöksége elsődleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki. 3. Az Európai Bizottság: A közös ügy érdekében Az Európai Bizottság feladata egész Európa közös érdekeinek képviselete és támogatása. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Az intézmény új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák végrehajtásának napi menetét 122

és az EU-alapok szétosztását irányítja. Figyelemmel kíséri továbbá az európai szerződések és törvények betartását. A szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén a Bíróságnál pert is indíthat ellenük. A Bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. Munkájukat mintegy 24 000 tisztviselő segíti, ezek többsége Brüsszelben dolgozik. A Bizottság elnökét az EU-kormányok választják az Európai Parlament hozzájárulásával. A többi biztost – a leendő elnökkel történő egyeztetés után – nemzeti kormányaik a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. A biztosok nem hazájuk kormányát képviselik, hanem mindegyikük az EU-politikák egy adott területéért felelős. A Bizottság elnökét és a tagokat ötéves időszakra nevezik ki, mely egybeesik azzal a periódussal, amelyre az Európai Parlamentet választják. 4. A Bíróság: a törvényesség felügyelete Az Európai Közösségek Bíróságának feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, s ily módon a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatot. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál. 5. A Számvevőszék: értéket a pénzünkért A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az EU az adófizetőktől származó bevételeket jogszerűen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelő célra fordította-e. A luxembourgi székhelyű Számvevőszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülő szervezet, szerv vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. 6. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete A 344 tagú Európai Gazdasági és Szociális Bizottság széles körű érdekeket képvisel a munkáltatóktól a szakszervezetekig, a fogyasztóktól a természetvédőkig. 7. A Régiók Bizottsága: a helyi érdekek képviselete A Régiók Bizottságának a közlekedésre, az egészségügyre, a foglalkoztatásra, illetve az oktatásra helyi vagy regionális szinten hatást gyakorló jogszabálytervezetekkel kapcsolatban kérik ki a véleményét. 344 tagja többnyire regionális kormányzati vezetők vagy városok polgármesterei közül kerül ki. 8. Az Európai Központi Bank: stabil valuta A frankfurti központtal működő Központi Bank feladata az euró kezelése, például a kamatok megállapítása. Elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást, ezáltal megvédje az európai 123

gazdaságot az inflációtól. A Bank a kormányoktól és más szervektől függetlenül hozza meg döntéseit. Elnöke Jean-Claude Trichet. Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/background/institutions/index_hu.htm

Az EU intézményrendszere, 2004. május

124

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 21. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) 21.1. Athén 1. Az arisztokrácia uralma Athénban - 9 archon - Areioszpagosz - 621: Drakón törvényei (legendás törvényhozó) - szigorú, de törvények alapján ál. - a politikai jogok alapja a vagyon (nem a jövedelem, de nem is a származás!) - az adósrabszolgaság fennmarad 2. Szolón döntőbíráskodása (594.) a, Szociális intézkedések Teherlerázás (szeiszakhteia): - adósrabszolgaság megszűnte - a rabszolgák visszaváltása - az adósságok eltörlése b, Alkotmánya: nem a vagyon, hanem a jövedelem alapján osztályoz - ötszázmérősök (pentakosziomedimnosz) +500 - lovasok (hippeisz) 3-500 - fogatosok (zeugitesz) 2-300 - béresek (thész) -200 c, Államszervezet - Areioszpagosz: a törvények felügyelője - Arkhonok - Bulé: 400 tagú, a törvények előkészítése, phülénként - Esküdtbíróság (héliaia): minden osztály tagjaiból - Népgyűlés (ekklézsia): minden osztály tagjai részt vehetnek. Választ archonokat az 1., a bulé tagjait az 1-3. osztályból d, Értékelése A nemzetségi rend helyett a poliszpolgárok összetartozása. Timokratikus alkotmány: a nemzetségi kiváltságok helyett a jövedelem az érvényesülés alapja. 3. A türannisz (7-6. sz.) 125

- egyensúlyi helyzet az arisztokrácia és a démosz között - egyes arisztokraták a démoszra támaszkodva egyeduralmat hoznak létre: türannoszok, türanniszt hoznak létre. - Korinthosz, Miléthosz, Szamosz 4. Az athéni türannisz a, Peiszisztratosz (560-527) -3 párt:- síkságiak (arisztokraták) - tengerpartiak (démosz) - hegyvidékiek (szegényparasztság) - csellel magához ragadja a hatalmat b, Intézkedései: - földosztás - utazó bíróságok - kereskedelem fejlesztése - építkezések - évi adó - Apolló mellett Dionüszosz kerül előtérbe - dráma c, Utódai: - fiai: Hippiász és Hipparkhosz (megölik) - Hippiász elűzése: 510. Terhessé vált. 5. Kleiszthenész reformjai (508.) - Új phülé-rendszer: 10, de 10*3 részből áll (tengerpart, város, belső területek) - Eklézsia: törvényhozás, választás, háború - 500 tagú bulé: törvény-előkészítés, végrehajtás - 10*1 sztratégosz: hadvezér, csak az 1. osztályból - arkhonok: sorsolással - Areioszpagosz: tanácsadó - cserépszavazás (osztraküszmosz) A nép önmagát kormányozza, szabad, de nem egyenjogú! A démosz politikai uralma, demokrácia – bizonyos megszorításokkal! 6. Az athéni demokrácia intézményei (462-404, a demokrácia klasszikus formája) Intézményei - népgyűlés, ötszázak tanácsa, esküdtbíróság, sztratégosz 126

- archon, Areioszpagosz a háttérbe szorult 7. Periklész politikája - 440-30-as években 15 évig sztratégosz - kitűnő politikai, szónoki képességek - napidíj esküdteknek, színházlátogatóknak - építkezések - leiturgia: a közösségért hozott áldozat (színházrendezés, hajóépítés) - óvatos, de határozott terjeszkedő politika; ellentét Spártával 8. Az athéni állam gazdálkodása (államháztartás) a, Bevételek: - adó nincs, csak a metoikoszoknak - vámok, kereskedelmi illetékek - állami földek bérbe adása - a laurioni bányák jövedelme - szövetségesek adója b, Kiadások: - háború - napidíjak - építkezések 9. Az athéni demokrácia értékelése a, Az ókor legdemokratikusabb társadalma, de - arisztokratikus elzárkózás az idegenektől és a rabszolgáktól - a szövetségesek alávetése külpolitikailag és beavatkozás a belügyekbe (bíráskodás) b, A vagyoni egyenlőtlenség politikai következményei kiküszöbölésére tett kísérlet (napidíjak), de - mindig megmarad a timokratikus berendezkedés, csak nem mindig alkalmazták c, Az egyén és közösség viszonya kölcsönös, de - az intézményrendszer, a közvetlen demokrácia néha működésképtelen (ellentétes néphatározatok egyik napról a másikra; visszaélés az osztraküszmosszal) d, Az athéni demokrácia alapja az obolos („fillér”) - a 6000 bíró – állami napidíjjal – kitöltötte a népgyűlést, vagyis biztosította Periklész többségét.

127

21.2. Spárta 1. Spárta felemelkedése a, Kialakulása - 9. sz.: több falu egyesítése: Spárta - A környező területek meghódítása (Lakonia) - Messzéné meghódítása b, Peloponnészoszi szövetség (szümmachia): Kr.e. 550 - a félsziget államai - kivéve Argosz + Thébai, Korinthosz - Spárta a hegemón - belső autonómia, nincs adó 2. A társadalom szerkezete - spartiaták: teljes jogú, dór polgárok, katonák - perioikoszok: körüllakók, iparosok, dór közrendűek - helóták: jogtalan őslakók, állami rabszolgák, mg. 3. A lükurgoszi „alkotmány” Lükurgosz: legendás törvényhozó Alkotmány: alaptörvény, mely az állam berendezkedését és működését, az állampolgárok jogait rögzíti a, Alapelvek: - a vagyoni különbségek kialakulásának elkerülése - egyszerűség - katonáskodás, hoplita, nehézfegyverzetű gyalogos b, A földek felosztása egyenlő részekre - 9000 rész a spártaiaknak - 30000 rész a körüllakóknak - a kb. 70000 helóta a földekhez jár - az öröklés menete szabályozott c, Elzárkózás: - idegengyűlölet - vaspénz, értéktelen, nincs külkereskedelem - kiutasítás - a fényűzés tilalma A vagyoni egyenlőség mesterségesen nem tartható fenn, a differenciálódás megindul (női örökösök). 128

4. Államszervezet - 2 király: mindkettő egyszerre hadvezér és papi funkciókat is ellát - vének tanácsa (gerouszia): 28 vén (+ a 2 király), 60 év felettiek; határozatok előkészítése, egyes népgyűlési határozatok megsemmisítése - 5 ephorosz (felügyelő): felügyeli a törvényeket, a királyt a folyamatban levő ügyek vezetése - népgyűlés (apella): 30 év felett, csak az előterjesztésről szavaz 5. A spártai nevelés, életmód Közösségi élet, állami nevelés. - Taügetosz-elv - 7 éves korig otthon - 7-20 év:

katonai nevelés (hősiesség, engedelmesség, kitartás, írás-olvasás)

- krüpteia: az érettség bizonyítása

21.3. A principatus 1. A hatalmi tényezők 44. márc. 15. után A, A merénylők: Brutus és Cassius; a senatus - nincs terv B, Caesar hívei: Antonius, Lepidus, veteránok, a római plebs C, Octavianus - Caesar kijelölt örököse (nagyanyja Caesar nővére) - először a senatust támogatja, majd kiegyezik Antoniussal és Lepidussal 2. A II. triumvirátus 43.: Octavianus, Antonius, Lepidus politikai szövetsége a senatusi párt és Caesar gyilkosai ellen 42: Philippi - Cassius, majd Brutus veresége és halála - a célokat elérték  Bomlásnak indult a szövetség 3. Octavianus és Antonius polgárháborúja - Antonius keleten – „taktikai”(?) szövetség Kleopátrával - Octavianus Italiában - propaganda Antonius ellen - A társadalom többségének megnyerése Hadüzenet Kleopátra ellen - 31.: Actiumnál győz Octavianus - Egyiptom elfoglalása, Antonius, Kleopátra öngyilkossága - Egyiptom Octavianus magánbirtoka lesz (Róma gabonaellátása) 4. A principátus

129

-29., diadalmenet, jelszava: a pax Romana megteremtése, a köztársaság helyreállítása, a senatus 1200 fős - imperator: a hadsereg főparancsnoka, megtartotta - princeps: a senatus feje, együttműködik a „senatusával” - Augustus: szakrális cím (pontifex is) - Hagyományos tisztségek, de gyakorlásuk rendhagyó - körültekintő a hatalom rendszerében - nem despotizmus, mert a személy- és jogbiztonság megmaradt 5. Augustus politikája - pax Romana, a béke és a rend helyreállítása a, Közigazgatás - császári hivatalszervezet kezdetei - császári és senatusi provinciák - a provinciák romanizációja, hellenizációja b, Társadalom -az elit megerősítése -a régiek szokása, erkölcse -panem et circenses c, Külpolitika -a hadsereg a hatalom alapja (50 helyett 25 legio + praetorianusok) - a természetes határok d, Trónöröklés - nem dinasztikus, hanem adoptálás útján - a hadsereg kikiáltotta, a senatus törvényesítette - Livia fia: Tiberius Kr. u. 14-től 6. A Julius-Claudius dinasztia (14-68) a, Császárai: - Tiberius: nagy hadvezér, de megkeseredett. Nem bolygatni! - Caligula: beteges, hellenisztikus istenkirály - Claudius: császári hivatalok, polgárjog terjed. - Nero: Terrorisztikus uralom, Róma égése. - Polgárháború (Galba Otho, Vitellius) b, Jellemzői: - Fellendülés, virágzás. 130

- A provinciák felzárkózása. 7. A Flaviusok (69-96) a, Vespasianus (69-79): - Róma újjáépítése (Colosseum), - takarékosság – res privata (a császár hivatali földbirtoka) - béke, provinciálisok előretörése – legio - Vissza Augustus belpolitikájához (a senatus újjászervezése) - judeai felkelés (66-70 – Titus fejezi be) - Italia provincia b, Titus (79-81) c, Domitianus (81-96): - keresztényüldözés - sikertelen külpolitika - Dominus et deus - a senatus ellenében megölik. 8. Antoninusok (96-192) („jó császárok, adoptált császárok”) a, Nerva (96-98): - szabadság, köztársaság, senatus - Domitianus befeketítése - Trajanus, a legkiválóbb hadvezér trónörökössé választása. b, Trajanus (98-117): - utolsó hódítások: Dacia, Parthusok ellenében Mezopotamia, Armenia. - Urbanizáció. Itália, Róma fejlesztése, de nivellálódás. - A hadsereg fele provinciális. „Róma megfiatalodása” (Florus) c, Hadrianus (117-138): - béke – Mezopotamia, Armenia feladása, limes - Bar Kochba (132-135). - Az egységes császári hivatalszervezet kiépítése - Utazó, művészetpártoló (Pantheon) d, Antoninus Pius (138-161): béke, nyugalom. e, Marcus Aurelius (161-180): - társcsászárság - pestis K-ről - barbár betörés – befogadás - markomann-kvád háború Pannoniában 131

- gazdasági, pénzügyi nehézségek - sztoikus filozófus - sajnos, volt fia. f, Commodus (180-192: - zsarnok, belső intrikák. 9. Severusok (193-235) - Septimius Severus: polgárháború, a hadsereg kaszttá válik, pénzrontás, közmunkák. - Caracalla: 212-polgárjog, de ez teher. Utána válság. 10. Katonai anarchia, katonacsászárok (235-284) - Külső támadások (Újperzsa Birodalom, germánok, gótok) - Katonai anarchia – illír vezérszerep (restitutor urbis) - Gazdasági hanyatlás - Aurelianus (270-75): Dacia feladásával konszolidálja a birodalom határait 11. Az államszervezet átalakulása 1. A senatus visszaszorul a III. századra 2. A császári közigazgatás kiépülése 3. A birodalom egységesülése, polgárjog, urbanizáció

132

22. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) 22.1 A kereszténység kialakulása 1. A környezet - 1. század, Palesztina - A zsidó (monoteista) vallás 2. Jézus a, Személye: - történetisége - tanítása: szóban és tetteiben – Isten Országa eljövetele b, Tanítványai - Az apostolok és a tanítványok - sajátos viszony 3. A tanítás - A megváltás 22.2. A kereszténység terjedése 1. Pál, a „pogányok” apostola - kilépés a zsidó közegből 2. A terjedés feltételei a, Az írásbeliség - az Újszövetség megszületése - evangéliumok - levelek b, A Római Birodalom - politikai feltételek (szabadság, béke) - nyelvi-kulturális feltételek (hellenisztikus kultúra) - infrastrukturális feltételek (hajózás, útvonalak) 22.3. Róma és a keresztények 1. A kereszténység és a római állam - Államvallás a hellenizmus, de alapvetően vallási türelem jellemezte Rómát. - A kereszténység mint zsidó szekta szabad vallás (religio licita). - Később a nemzeti vallás megtagadása miatt lehetett üldözni.

133

2. A nép véleménye - Kezdetben zsidó szektának vélték, ami ambivalens viszonyt váltott ki a nép részéről a keresztények iránt. - A kizárólagosság és egyetemesség igényével fellépő mozgalom már nem kaphatott ilyen kedvezményeket, politikailag már veszélyesebb volt. 22.4. A keresztényüldözések 1. Kezdeti, keresztények elleni perek: Az első két század üldözései (Nero, 64.) sem tartósak, sem egyetemesek nem voltak. Főleg a helyi hatóságoktól függtek. A joggyakorlat szerint a keresztényeket nem kell üldözni, csak a hitvallókat elítélni felségsértés, ill. a nemzeti vallás megtagadása miatt. A császári valláspolitika kezdetben a keresztény pereket elcsendesíteni, nem felizzítani kívánta. Keresztényüldözés nem volt, csak keresztények elleni perek. Az üldözések hatása: - „mag lett a keresztények vére” - megerősödés - megosztottság 2. Szisztematikus üldözés: a, Decius, 250.: áldozatbemutatás Róma millenniumán. A birodalom népi egységének megőrzése. (Lapsi - hittagadók) b, Aurelianus: Sol Invictus kultusza. c, Diocletianus: theokratikus uralkodás, dominatus 22.5. Az államvallássá válás 1. Constantinus A. Megtérése 312. okt. 28. csata a Milvius-hídnál, tutó niká (ezzel győzz!) B. Egyházpolitikája - 313, milánói rendelet (Nicomedia): vallásszabadság a keresztényeknek is - Miltiadész pápa (311-314) elfoglalta a Domus Faustaet, ami a Lateránként a középkor végéig a pápák lakhelye - 319: különleges védelem a papságnak; a magán-haruspexek betiltása - 321: a keresztény templomokban lehet tanúskodni, a vasárnap ünnepnap - 323: A keresztényeket nem lehet pogány áldozatra kényszeríteni; a gladiátori játékok betiltása; a házasságtörés és az élettársi viszony tiltása

134

- 324: A kereszténység tiszteletben tartása

- 325, I. Niceai Zsinat: Krisztus egylényegű az Atyával 2. Constantinus utódai - Constantius (337-361): testvéreivel leszámolva egyeduralkodó. Az arianizmust támogatja - Julianus (Apostata) (361-363): pogány műveltségű, a pogányokat támogatja, a keresztényeket nem. 3. Az államvallássá válás Theodosius fokozatosan visszaszorítja a pogányságot 22.6. Teológiai viták a keresztény ókorban I. Kezdetben trinitológiai viták: egy (isteni) természet három személyben. 1. Gnoszticizmus (2. század) a, Lényege: - Megvilágosodás, tudás, titkos tanítás - radikális dualizmus - Az anyag tagadása, a test rossz --> Krisztusnak csak látszólagos teste volt (Doketizmus) - a görög filozófia és az iráni mítosz keveredése b, Markionizmus: Gnosztikus jellegű eretnekség. Két Isten: az ószövetségi, anyagi, rossz világ teremtője, ill. az újszövetségi, melyet Jézus Krisztus hirdetett. Az Ószövetség elvetése. Krisztusnak csak látszólagos teste volt (doketizmus) 2. Montanizmus (2. sz.) - karizmatikus - a Lélek birtokosai a püspökök (nem három isteni személy van) 3. Arianizmus: (Areiosz, Árius) - a Fiú az Atya teremtménye, lényegileg az Atyától különböző. - 325: I. Nikaiai Zsinat elítéli. Homousziosz (Constantinus!) - a vita tovább folyik, félarianizmus. - 381.: I. Konstantinápolyi Zsinat - a niceai megerősítése B. Később krisztológiai viták: egy személyben (Krisztus) két természet 4. Nesztorianizmus: Nesztoriusz - Mária csak Krisztusszülő, nem Istenszülő. 135

- (A két - isteni és emberi - természet távolítása) - 431.: Epheszoszi Zsinat elítéli (Mária Istenszülő) 5. Monofiziták: - Krisztusnak csak isteni természete volt, az emberi természet feloldódik az isteniben - 451.: Kalkedoni zsinat - isteni és emberi természete is volt 6. Monotheléták: - Krisztusban csak egy isteni akarat volt - 680., III. Konstantinápolyi Zsinat: isteni és emberi akarata is volt 22.7. Az egyházszervezet 1. Az egyházi hierarchia - Városi gyülekezet élén a püspökök, segítőik a szeretetszolgálatban a diakónusok, a liturgiában (szertartásban) a presbiterek (papok) - A tartományi egyház élén az érsekek, metropoliták. - Tekintélyben kiemelkednek a pátriárkák (Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Róma) 2. A pápaság hatalma - péteri alapítás - döntő szerep a teológiai vitákban - a kettős hatalom tana - Nagy Sz. Gergely: servus servorum dei - megegyezés a frankokkal – Donatio Constantini 3. Az egyházszakadás Okok

Nyugat

Kelet

Nyelvi

Latin

Görög Eltérő egyházatyák, más teológiai hagyomány, szókincs

Teológiai Külsőségek,

egyházfegyelmi

eltérések

Kovásztalan kenyér

Kovászos kenyér

Tonzúra

Szakáll

Cölibátus

Nős papság (képrombolás) Filioque vita

Dogmatika Egyházpolitika

Pápai primátus

A pápa „primus inter pares”

1054: IX. Leo – Kerulariosz 22.8. A szerzetesség kezdetei 1. Az evangéliumi tanácsok 136

„Minden, ami a világon van: a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától származik, hanem a világtól.”1Jn 2,16

- Keleten remeték, szerzetesi közösségek, baziliták - Nyugaton a bencések: 529, Monte Cassino – stabilitas loci, önálló kolostor, regula, ora et labora 2. A nyugati szerzetesség megreformálása A. Az Eigenkirche ellen - Anianei Sz. Benedek (787-821) Nagy Károly katonája, majd szerzetes. Jámbor Lajos tanácsadója. A bencések reformja, a centralizáció, a szerzetesi élet aszketikus megújítása elmarad. B. A cluny reform - 910, Aquitániai Vilmos: külső-belső függetlenség (exemptio) - A 12. századra egységes közösség, kongregációkba szerveződve. C, A kanonokrendek 3. Az antik kultúra átörökítése - nem egyöntetű az állásfoglalás az antik kultúrával kapcsolatban - a keresztény elit – az antik műveltséggel rendelkező elit - Theoderik udvara - Sevillai Izidor - az ír szerzetesek - 529, a szerzetesség jelentősége

137

23. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) 23.1. A reformáció alapjai Európában 1. A széttagolt Németország - Az egyesítés, központosítás kudarca 2. Az egyház reformra szorul - A világrend megingott, félelem, de a vallásosság megújításának igénye. - Az egyházi élet visszásságai: ereklyekultusz! - Búcsúcédulák, világvégevárás, boszorkányüldözések kezdete.

23.2. Luther (1483-1546) fellépése Toronyélmény (Rom 1,17): kegyelemből. Ágoston és a Biblia 1517: a bűnbocsánat kérdése. Tetzel ellen. 1518: Cajetán bíboros - nem vonja vissza. 1519: Lipcsei disputáció, J. Eck - a pápai primátus, egyházi hagyomány tagadása - az egyház elvetése 1520: a fordulatok éve - politikai: nemzeti zsinat, általános papság - dogmatikai: két szentség, Biblia-elv. - etikai: "sola fide, sola gratia" 1521: Worms - kiközösítés, birodalmi átok.

23.3. Luther és a német fejedelmek Bölcs Frigyes, Wartburg. (19000 ereklyét és 2 000 000 év bűnbocsánatot tart a birtokában) Luther bibliafordítása csak a 18. – a teljes fordításokat tekintve! A világi hatalom elismerése, az egyházi javak szekularizálása. Cölibátus elvetése (Katharina von Bora) A reformáció terjedése, irányzatai. 1529: Marburg - Zwingli és Luther vitája az úrvacsoráról

23.4. Münzer és a német parasztháború (1524-1526) Zwikaui plébános. Újrakeresztelők. Társadalmi mozgalom. Sváb, frank, thüringiai. 138

23.5. Vallásháború Németországban 1529: Speyer, protestálás az új hit terjesztésének tilalma ellen (Bigámista) Hesseni Fülöp 1530: augsburgi hitvallás (Ph. Melanchton) Köztes. 1531: Schmalkaldeni szövetség - háború 1555: augsburgi vallásbéke: - béke a katolikus és lutheri felekezet között. - ius reformandi, cuius regio... - reservatum ecclesiasticum - egyházi területen a nemesek és városok vallásszabadsága A tartományi egyházak kiépülése. Evangélikus egyház kiépülése Gyülekezeti énekek, iskolák, egyetemek (Wittenberg).

23.6. A svájci reformáció Zwingli - úrvacsoravita Kálvin (1509-1564): Institutio (1535) 1536-1538, 1541: Genf Presbitériumok (lelkészi és világi egyháztanács), predestináció, Protestáns etika. Ellenállás joga, zsarnokölés.

23.7. A reformáció elterjedése, irányai Antitrinitarizmus. M. Servet - Unitarizmus Anglikanizmus Területek - Luther: É-No., Skandinávia - Kálvin: Fro., Hollandia, Svájc, Skócia, Mo. - Unitarizmus: Lo., Mo.

23.8. Értékelés 1. Pozitívumok Isten szerepe a megigazulásban Biblicizmus általános papság impulzusok a katolikus megújuláshoz 139

polgári társadalom népszuverenitás demokratikus egyházalkotmány nemzeti nyelv és irodalom 2. Negatívumok: a nyugati egyház széttagolódása, a hit alapjainak megingása Pusztítások (az elrabolt egyházi javak beépültek a háborús költségvetésbe, képrombolások) szabad vallásértelmezés:

- szubjektivizmus - racionalizmus - liberalizmus - nacionalizmus - állameszme

23.9. A katolikus megújulás Kettős jelentés: katolikus restauráció konfesszionalizáció néven nevezni.

és

ellenreformáció.

Helyesebb

azonban

23.10. A Trienti Zsinat (1545-1563) 1. Szakaszai: 1. 1545-47 (III. Pál) 2. 1551-52 (III. Gyula) 3. 1562-63 (IV. Pius) 2. Dogmatikai határozatok - kinyilatkoztatás - megigazulás - szentségek 3. Reform Egyházfegyelem. Búcsú, kumuláció tilalma. - rezidencia - szeminárium - vizitáció

23.11. A reformpápaság A pápai hatalom megerősödése 140

Collegium Germanicum Sacrum Officium (Inkvizíció), 1542. Index (1559 - IV. Pál) Catechismus Romanus Ordinarium Romanum - pompás liturgia Naptárreform Új Biblia

23.12. Új szerzetesrendek 1. Mauriánusok, szaléziánusok 2. Jezsuiták: engedelmesség a pápának, rugalmasság, gyakorlatiasság - misztika Sz. Ignác (1491-1556) Iskola, nyomda, anyanyelvűség, iskoladráma Politikai szerep

23.13. A művészet átalakulása - társadalmi átalakulás: krízis, de nem válság! A változás mindig bizonytalansággal jár! A reneszánsz válsága: a természet, a harmónia után más értékek! A lélek belső képei, a beavatottak művészete. - manierizmus: Maniera-modor, egyéni ötlet. El Greco (1541?-1614) - barokk: különös, furcsa, szabálytalan. Belső látvány. Vallásos művészet - Caravaggio, Rembrandt, Rubens, Il Gesu (1568)

23.14. Az új tudomány 1. Filozófia: Bacon, Descartes 2. Jog: J. Bodin, H. v . Grotius 3. Történelem: centuriatak, annatak, maurinusok 4. Orvostudomány: Vesalius (anatómia), Harvey (szív) Leuwenhoek (mikroszkóp) 5. Csillagászat: Kopernikusz (1543); Galilei-távcső (1633); Kepler-törvények (mozgás); Newton-törvények (tömegvonzás) 6. Térképészet, földrajz: Ortelius, Mercator 7. "Botrányok": G. Bruno (1600) G. Galilei (1532)

141

23.15. A reformáció kezdetei és irányzatai Magyarországon 1. A terjedés okai - a török; belharc; katolikus válság + anyanyelvűség; vallási buzgalom és tudás (hitviták: 1574 - Nagyharsány, 1588 - Pécs) A kezdeti (németellenes) elutasítás után a nagybirtokosok átállása (1525, Rákos: lutherani conburantur) 2. A lutheri irány - mecénások (Perényi P., Török B., Nádasdy T, Petrovics P.) és prédikátorok (Dévai B.M., Kálmáncsehi S. M., Szegedi K. I., Sztárai M.) - mérsékeltebb, püspöki egyházszervezet. (1549, Confessio Pentapolitana) a Felvidéken terjed 3. A kálvini irány - Méliusz Juhász P. 1562: debreceni zsinat. A legelterjedtebb a 16. sz-ban. - Áttérített református eszmék. Ellenállási jog, püspöki jellegű szervezet 4. Az erdélyi reformáció - sokszínűség - egyik sem képes egyeduralmi helyzetre szert tenni. - 1568: tordai ogy. - teljes tolerancia - Unitarizmus (Dávid F.) Adorantista - non-adorantista

23.16. A művelődés a reformáció századában a, A könyv: Könyvnyomdák. Hasznlati tárgy. Olvasó, irodalmi élet, viták b, A Biblia: Zsoltárok, Sylvester J. (Új.) Károly, 1590. Vizsoly - teljes c, Iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Brassó, Pápa. Humanista jellegű. Duktor, partikuláré, mendikálás, peregrináció. d, Keretek: szerzetesrendek, királyi udvar helyett főúri rezidenciák, városi iskolák, nemesi, polgári kultúra - demokratizálódás. e. A szépirodalom: Bornemisza P., Balassi B. f, A történetírás: latin humanista történetírás, Tinódi, krónikák. g, A nemzettudat és a haza: Mo. a kereszténység védőbástyája. A török Isten büntetése. Mátyás-kultusz. h, Életérzés: borongós. Boszorkány- és ördöghit. Mo. az európai szellemi vérkeringésben marad.

23.17. A katolikus megújulás kezdetei Magyarországon 1. Oláh Miklós - egyházlátogatás, jezsuiták, iskola, papnevelde 2. Telegdi Miklós - nyomda, anyanyelvű irodalom. 142

24. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24.1. A felvilágosult abszolutizmus politikája A. A felvilágosult abszolutizmus 1. Fogalma: Európa peremvidékein a 18. században a felvilágosodás eszmerendszerén kialakított kormányzati forma. Célja a szintemelés, a gazdaság és a társadalom fejlesztése, a külpolitikai versenyképesség a bevételek növelése, a katonai lépéstartás érdekében, felülről végrehajtott reformok eredményeként. Fellépett a nemesség kiváltságai ellen – ha azok az állam érdekei ellen voltak – de reálpolitikusként kiegyezett velük. 2. Területei: a, Toscana: Lipót nagyherceg b, Spanyolország: III. Károly c, Portugália: Pombal márki irányítása alatt d, Svédország: nem lesz hasznos B. A felvilágosult abszolutizmus a széttagolt Németországban 1. Széttagoltság: 1648: vallási, politikai, gazdasági, társadalmi-rendi széttagoltság rögzítése Kisállami, felvilágosult abszolutizmusok, nem nemzetállami, össznémet. A kultúra felvirágzása Merkantilizmus, kameralizmus Gazdasági fejlődés, 1731: a céhek korlátozása 2. Térségei a, Hannover: Anglia, b, Szászország: lengyel orientáció c, Bajorország: a császári cím d, Rajna-vidék: Franciaország A kisállamok érdeke. C.. Poroszország felemelkedése 1. III. Frigyes Vilmos (fejedelem, 1640-88), a káplárkirály – a hugenották befogadása 2. I. Frigyes királlyá koronázása, 1701. - egyetem, árvaház, akadémia - katona- és rendőrállam 143

3. I. Frigyes Vilmos (király, 1713-40) belső konszolidáció, adózás hadseregfejlesztés (drill, „óriások” a hadseregben), kötelező oktatás, passzív külpolitika 4. II. (Nagy) Frigyes (1740-86): porosz hagyományok, felvilágosult abszolutizmus. Személye: filozófus, művész, mecénás, szabadkőműves. Államrezon. Iparfejlesztés, manufaktúrák, jobbágyvédelem. Infrastruktúra (út, híd, csatorna). Törvénykönyv. Szabad vallásgyakorlás. A nemesség támogatása. Remek stratéga. (vonalharcászat, manőverezés) Sikeres háborúk: osztrák örökösödési, hétéves, Lengyelország első felosztása, 1772. D. Oroszország térnyerése 1. Nagy Péter öröksége a, Anarchia, belső nyugtalanság -

Nincs

parlamentáris

érdekérvényesítés,

csak

az

erőszak

(merényletek,

palotaforradalmak) - pártharcok a reformerek és a konzervatívok között - terjeszkedés a Baltikumban a svédek rovására. Azov, Lengyelország, Perzsia felé 2. II. (Nagy) Katalin (1762-96) Nagy Péter dédunokájának, III. Péternek német származású felesége - és talán gyilkosa. Despotikus uralom, felvilágosult mázzal leöntve. Bürokrácia erősítése, rendeleti kormányzás. Kormányzóságok, államtanács A Pugacsov-felkelés (1772-5) leverése (ok: fejadó a kozákoknak) A kozákság beolvasztása, nemesek és városok kiváltságai Relatív megerősödés Szibériai, baltikumi, fekete-tengeri. (1774 - Kücsük-Kajmandzs - Dél-Ukrajna, 1783 - a krimi kánság bekebelezése, 1792 - iasi-i béke) Lengyelországi terjeszkedés. A Német Birodalom alkotmányának kezese! 24.2. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban A. A Habsburg Birodalom általános jellemzése A közép-európaiság erősödése. Soknemzetiségű, nem egységes. Belső megszilárdulás, de Szilézia elvesztése. Kameralizmus (III. Károly) és felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia és II. József)

144

B. Mária Terézia I. KILÁTÁSOK 1. III. Károly öröksége - üres kincstár - Kiöregedés, megtorpanás, lassulás a 30-as években - A 2. török háború területi és presztízsveszteségei 2. A háború kitörése Károly Albert bajor uralkodó – József veje - nem ismerte el M. T. uralmát. II. Frigyes egyszerűen csak Sziléziát akarta. Ezért még támogatta is volna Mária Teréziát. Elvetette. Franciaország – Belgiumot! Spanyolország – Itáliát. Anglia, Oroszország kivár Ausztria elszigetelődött, a felbomlás veszélye. A birodalom megroppan. (Mária Terézia nő!) 3. Az országgyűlés - formális kérdések, a rendi alkotmány sérthetetlen - a föld adómentes, az ország egységes, a hivatalok nyitottak – ígéri Mária Terézia. - 1740. szeptember 11.: Vitam et sanguinem!” – a török veszély miatt. II. A MONARCHIA MEGVÉDÉSE 1. Az osztrák örökösödési háború - A megajánlott 100 000 helyett 30 000, de a gesztus a lényeg. - 1740: II. Frigyes támadása - 1741: mollwitzi vereség. Bajorország és Franciaország szövetsége Poroszországgal. - 1741: Szilézia, Csehország, Felső-Ausztria elveszett. - 1742: - Károly Albert a császár - Felső-Ausztria visszaszerzése, II. Frigyes megállítása Morvaországban. - Anglia, Hollandia beszáll. Minden fronton sikerek, kivéve Poroszország ellen. 1745: Lotaringiai Ferenc a császár. 1748: aacheni béke: Szilézia, kisebb itáliai területek elvesztése, de a birodalom fennmarad. Sem a török, sem a belső egység nem indokolja, hogy Ausztria fennmaradjon, csak az erőegyensúly. 2. Válaszúton A feladat, a cél: a kormányzat modernizálása. Haugwitz: a közigazgatás és a pénzügyek összevonása.

145

A nemesség megadóztatása. Voltak előzmények (vagyonadó, jövedelemadó, fejadó) 1753-ig az örökös tartományokban átment. Az 1751-es országgyűlés Magyarországon csak adóemelésről döntött. Az udvar és a rendek, az arisztokrácia és a köznemesség kezd elválni. 1754: a vámrendelet. Az ürügy: a nemesség nem adózik. Merkantilista, de nem olyan súlyos, mint gondolnánk. A mezőgazdasági export nem esett vissza, a manufaktúraipar pedig úgyis lassan fejlődik. 3. A 18. század világháborúja (1756-63) A szövetségi rendszerek átalakulása. (Ausztria, Franciaország, Svédország – Poroszország, Ausztria.) Váltakozó sikerek. 1758-tól Oroszország is támogat. 1761-től Poroszország kimerül. Anglia azonban győz Franciaország ellen. 1762: Oroszország békét köt Poroszországgal. 1763: Hubertusburg – változatlan, de elfogadta József császárrá választását. (Párizs – angol sikerek) ∑: Ausztriának a szövetségesek helyett a maga erejére kell támaszkodnia. III. MÁRIA TERÉZIA REFORMJAI 1. Az utolsó összecsapás (1764/5-ös ogy.) - az 1750-es években az uralkodó és a rendek elhidegültek, de nem szakítottak. - az országgyűlésen a nemesi felkelés szabályozása (adózás) és a jobbágy-földesúri viszony rendezése a rendek ellenállása miatt meghiúsult. A felvilágosult, uralkodói reformok és a rendi alkotmányosság elvált egymástól. (nincs országgyűlés, nádor) - II. József bekerülése a hatalomba (1765: Ferenc halála). - Felvilágosult tanácsadók (Sonnenfels) 2. A parasztság a 18. században A. Helyzete Jogilag (örökös és szabadmenetelű) és vagyonilag (mezővárosi, telkes, zsellér) erősen differenciált. Kezdetben nagy gazdasági mozgástér, így az állami adók érvényesültek. Később a majorkodással a földesúri terhek és a kisajátítás. Nem elnyomorodás, hanem a lendület megtörése! B, Terhei: - Állami: hadiadó, háziadó, forspont, portio, kvártély, katonáskodás 146

- Földesúri: kilenced, ajándék, kisebb királyi haszonvételek, pénz, robot. - Egyházi: tized C. Tiltakozások: - 1735: Szegedinác Péró - 1753: délvidék; 1755: Körös megye - 1763/4: Erdély. 1764 – madéfalvi veszedelem (siculicidium) - 1765/66: dunántúli parasztmozgalom – ürügy is. 3. Urbárium, 1767 A. A terhek szabályozása: - Állami adók - Egyházi adók - Földesúri adók: kilenced, pénzjáradék (1 Ft), kisebb királyi haszonvételek, robot (1 nap igás, 2 nap gyalog) B. Jelentősége: - A terhek egységesítése, szabályozása, de a legfejlettebb területek szintjén. - Törvényes helyzet, a telekhatárok rögzítése. A telkiállomány védelme. - Az államhatalom tekintélye megnövekedett. Az állam beleszól a jobbágy-földesúri viszonyba! 4. Ratio Educationis (1777 – Ürményi József) - alsó és közoktatás szabályozása. Tartalmi modernizáció - állami felügyelet, tantervek, tankerületek (1776) - egyházi fenntartás megmarad 5. Közigazgatás A, Az ország területi egységének részleges helyreállítása - A határőrvidék visszacsatolása - A Szepesség visszavétele (1769) - Fiume (1776) b, Intézkedések - Bürokrácia: Kaunitz - 1749: Theresianum: hivatalnokképzés - 1760, Magyar Testőrség - 1765: Erdélyi Nagyfejedelemség - Új büntetőtörvénykönyv (megbélyegzés, kínvallatás tilalma) 6. Egyházpolitika 147

A. A jezsuita rend feloszlatása. (1773) Vagyona az egyetemi és tanulmányi alapba. B. Öt új püspökség C. Placetum regium D. Vallásalap: püspöki jövedelmek tizede új plébániákra E. A Szent Jobb hazahozatala (1771) 7. Szociálpolitika - egészségügyi „hálózat” – megyénként orvos, bába - árva-, szegény- és dologházak - cigányrendelet C. II. József. (1780-1790) A jozefinizmus 1. Személyi meghatározók - neveltetés, élettörténet: elkényeztetett gyerek, felesége elvesztése, viták anyjával – megkeseredett, türelmetlen ember és uralkodó - politikai eszmélődés: utazások (Falkenstein gróf) Politikai célja: az egységállam 2. Egyházpolitika - placetum regium - a házasság világi szerződés - a „haszontalan” szerzetesrendek feloszlatása - vallásalap – plébániák fejlesztése - istentiszteletek rendjének szabályozása - központi (állami) szemináriumok „a kinyilatkoztatást a természethez és az ész követelményeihez kell igazítani” egyháztörténelem protestáns szerzőtől - 1781: türelmi rendelet - A cenzúra állami kézbe vétele - 1782: VI. Pius, fordított Canossa-járás 3. Kormányzati reformok - 1782, Helytartótanács Budára, szakbizottságok (Niczky Kristóf) - Nyelvrendelet, 1784: a m. nyelv nem alkalmas a közigazgatásra - mondják a magyar rendek. A cél az egységesítés. - a magyar rendi ellenzékiség és a modern nemzeti, nyelvi azonosságtudat találkozása - Összeírás – megyei ellenállás 148

- 10+3 kerület, 1785 - 6000 rendelet – közigazgatás csődje 4. Jobbágykérdés - 1784: Horia és Closca - 1785: Jobbágyrendelet: a jobbágy név eltörlése, szabad költözés (már nincs hatása a munkaerőpiacon), szabad mesterség - Az úriszék csak a jobbágyok egymás közti peres ügyeiben ítélkezhet 5. A rendeletek hatása Támogatók: a felvilágosult és konzervatív abszolutizmus hívei és a honoráciorok Ellenzők: katolikus egyház – 1782, VI. Pius; magyar nemesség - 1789/90: egységes, fiziokrata adórendszer terve. Mindenki ellene fordult 6. A rendszer bukása - 1787-tól belgiumi ellenállás – 1789-ben elszakad - 1788: török háború – kudarcok és veszteségek - Porosz fenyegetés - 1789: francia forradalom - Magyarország forrong - 1790. január 28. A nevezetes tollvonás 7. Értékelése - különc - a hagyományok és a politikai erőviszonyok figyelmen kívül hagyása - felvilágosult abszolutizmusa túlmutat minden ésszerűségen. Irreális - Német területeken népszerű, Magyarországon nem.

149

25. A náci és a bolsevik ideológia

25.1. Szovjet-Oroszország és a bolsevizmus A. Szakítás a demokratikus berendezkedés lehetőségével 1. Az Alkotmányozó Gyűlés szétkergetése Eszer, mensevik: 62%; bolsevik: 25%; kadet: 13% 1918. január 5-6/18-19. Összeül és szétkergetik – 200 tengerész A kormány: Népbiztosok Tanácsa – Lenin A titkosrendőrség: Oroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka – Feliksz Dzerzsinszkij) 2. Kísérlet a demokratikus hatalom helyreállítására Hon- és Forradalommentő Bizottság (eszer, mensevik+Zinovjev, Kamenyev) A Nemzetgyűlés szétkergetése utáni felkeléseket leverik. A Kadeteket törvényen kívül helyezik. 3. A „gyalázatos béke” A szovjet utópia – mindenkinek, mindent, azonnal – a realitás: háború. A feladat: azonnal és mindenáron békét kötni. A hatalom birtokában megvalósítani az utópiát. A béke után a szovjet kormány a német pénztől függött, később szövetséget is kötöttek, azaz német csatlós lett Szovjet-Oroszország. B. A gazdaság átalakítása: a hadikommunizmus 1. A hadikommunizmus alapjai A szocializmust rövid úton bevezethetőnek tartották. Nem kényszerintézkedésnek, hanem a végcél megvalósításának tekintették a gazdaság átalakítását, a hadikommunizmust. Elemei: Államosítás, tervutasítás, munkakényszer Mintái: marxizmus, német hadiszocializmus, orosz paternalista állam Kísérlet a pénz nélküli gazdaság bevezetésére (közgazdasági dilettantizmus – Preobrazsenszkij, Buharin)

2. A tervgazdaság kiépítése - Infláció: deficitfinanszírozás 1917 okt.: 19,6 md rubel 1919 jan.: 61,3 md rubel 1919 febr. szovjet elszámolójegy – az infláció elszabadul 1922: 200 trillió rubel – a pénz elértéktelenedett

- A piac helyett állami tervezés 1917: a termelés és elosztás munkásellenőrzése. A magánbankok államosítása 1918: a részvények elkobzása. A kölcsönök semmisek. A külkereskedelem államosítása. 1920-ig: A magánüzemek államosítása. 150

Gazdasági bürokrácia (ágazati és területi irányítás – de csak az ipar 5-10 %-át igazgatta. Pártállami diktatúra. Gazdasági hanyatlás. A piac helyett a szabályozott elosztás. 3. Hadjárat a falu ellen 1918 tavaszán lezajlott a földreform. A földosztás nem ingyenes, mert a parasztok megtakarított pénze közben elértéktelenedett. A földek 1/3-a magánparaszti birtok volt, amit elvettek. A kispolgárinak, tulajdonra törekvőnek, tulajdonnal rendelkezőnek tekintett parasztság azonban a bolsevikok számára eleve ellenség volt. A falu elleni hadjárat menete: - a szegényparasztságot a gazdagparasztság, a kulákok ellen fordítani de. csak a parasztság 4 %-a volt szegény és 2 %-a gazdag. A többi önálló... - cél: a kulákság letörése, bolsevik bázis kiépítése, élelmiszerhez jutás - beszolgáltatás. A falu azonban ellenáll.

4. A hadikommunizmus következményei A munkásság helyzete 1917 októbere után romlik. A munkásság létszáma felére, az ipari termelés negyedére, a termelékenység harmadára esik vissza. Az értelmiség és a munkásság csalódása – proletár szabotázs. A szabad munkaerőpiacot – szakszervezetestől, sztrájkostól – elsöpri a munkakényszer. A parasztság nem támogatja a beszolgáltatás politikáját. Éhség, feketepiac, bűnözés. A városi lakosság élelmezésének 66-80 %-a a feketepiacról származott. A közszolgáltatások ingyenessége (közüzemi, lakásfenntartási díjak eltörlése) – az elkobzott vagyonokból. Az egyetlen bevételi forrás az államosítás: egyházi vagyon. Az egyház törvényen kívül helyezése – szekularizálás. C. A polgárháború kezdetei A fehér- és vörösterror egymást gerjeszti 1918 nyarán. 1. A cári család kivégzése (1918. jún. 16/7) A cári családot kezdetben házi őrizetben tartották, majd 1918 tavaszától száműzetés Jekatyerinburgban. A közeli fehér mozgolódástól félve az előre eltervezett gyilkosságot meghiúsított szökési kísérletnek akarták feltüntetni. Ez talán a helyi csekisták akciója lehetett, Jermekov vezetésével. De távlati célja is lehetett: példa, a bűn köteléke. Először el akarták égetni a 7 kivégzett családtag holttestét, de nem sikerült. Utána egy bányagödörbe akarták elásni, de az túl kicsi volt, így kivették és továbbszállították. Végül máshol ásták el, leöntötték

151

kénsavval és befedték vasúti talpfákkal a tetemeket. A 70-es években találták meg geológusok, de 1989ig titokban tartották a helyet.

2. Az eszer felkelés és következményei - 1918. július: V. Kongresszus – a proletárhatalom. „Első szovjet alkotmány” Két ülésszak között Központi Végrehajtó Bizottság. - Eszer tiltakozás. Júl. 6. eszer felkelés Moszkvában. Leverik. - 1918. aug. 30. Dora Kaplan merénylete Lenin ellen. 3. A vörösterror - a merénylet után, szeptember elején megindul a vörösterror. Túszejtés. Kialakul Lenin kultusza. De: a bolsevik diktatúra fenntartásához szükséges a tömegterror, nem véletlen kisiklás. - 1917-18-ban a törvényeket eltörölték. - Az államgépezet szétrombolása - Anarchista önbíráskodás „A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort, ... hanem hogy megalapozza és legitimálja.” (Lenin, 1922.)

D. Polgárháború és intervenció 1. Alapok - A világháborúból és a nyugati hatalmaktól örökölt haditechnikával, megoldási módozatokkal (hadifogolytábor) - sokszínű paletta: vörösök és fehérek, de voltak zöldek (parasztpartizánok) és feketék (anarchisták) is - a vörösök létszámban, egységességben, hadianyagban, pozícióban (az orosz magterületeket uralták) és politikában is fölényben voltak - a peremterületek nemzetiségei elszakadtak (1900-ban csak a lakosság 42%-a orosz) Kezdetben lengyel és finn, a háború alatt ukrán, muszlim törekvések is. Közép-Ázsia és a Kaukázus is elszakad - Nincs egységes intervenció – kölcsönös intervenciók sora 2. Szakaszok a, 1. szakasz – 1917 ősze – 1918 ősze – az első csaták - kis egységek, szervezetlenség, anarchia. (Gyenyikin egységei nem egyesültek Kolcsakkal, és Kolcsak táborán belül is megosztottság) - intervenció (britek Murmanszkban; japánok Vlagyivosztokban, németek a Kaukázusban, a csehszlovák légió Szibériában [Trockij koncentrációs táborba akarta őket zárni] és az Urálban, francia-görögOdessza) – kezdetben szovjet beleegyezéssel.

152

- 1918 őszén megszervezik a Vörös Hadsereget – 3 m fő, a cári békelétszám kétszerese. A tisztikar zömmel cári, de paraszti származású. A hadsereg morálja rossz, de terrorizálják. b, 2. szakasz, 1919 márc.-nov.: a csúcspont - a csekély jelentőségű intervenciós erőket 1919 elején kivonják. - tavasszal fehér támadás, de nyáron fordulat. - A lengyelek nem támadtak, mert jobban tartottak a nemzeti Gyenyikintől, mint a vörösöktől. - Az esz erek elszigetelődtek - A német csapatok kivonása ősszel - a finnek is elszigetelődtek tkp. - Kolcsak, Gyenyikin és Jugyenyics reguláris c, 3. szakasz, 1920 nov.-ig - Vrangel

E. A Szovjetunió megalakulása A polgárháború lezárulta 1922. dec. 30. – államszövetség 1924. Alkotmány: államszövetség. A kiválás joga. Szabad nyelvhasználat. F. A diktatúra kiépülése 1. A diktatúra kiépülésének történelmi előzményei, alapjai: - nincs politizáló középréteg - nincs demokratikus tömegpárt - hatalomelvűség a politikában - az orosz politikai pártok személyek, eszmék köré kristályosodó csoportosulások, melyeknek fő célja a hatalom megragadása

A 20-as-30-as évek politikai vitái ideológiai köntösbe öltöztetett hatalmi harcok voltak Az ideológia hegemóniája a gazdaság, az ésszerűség, a szakma felett 2. A NEP bevezetése - 1921: Kronstadt „villámcsapásként világította meg a valóságot” (Lenin) - X. Kongresszus – a munkás-paraszt szövetség helyreállítása - a gazdaság helyreálltása, áru- és pénzviszonyok, érdekeltség - a terményfelesleg szabad értékesítése. Visszavonulás a polgári forradalom alapállására. A NOSZF hiba volt! Lenin: a NEP csak átmenet. - 1925-re a mg. tkp. regenerálódott. - Ipari fellendülés: a kisipar magánkézbe, a középipar bérbe (4000!). A gazdasági könnyítések mellett azonban a hatalomból nem engedtek. 3. Hatalmi harc – ideológiai köntösben 1922: A világforradalom helyett szocializmus egy országban?

153

- Lenin: nagyipar, szövetkezetesítés – hosszú távon. NEP - Sztálin lesz a párt főtitkára – ekkor még ez nem nagy poszt! De: a pártállami struktúra kiépítésének kezdetei, a frakciózás tilalma, demokratikus centralizmus. Hívei ekkor: Kalinyin, a KVB elnöke (államfő), Zsdanov (sajtóügyi), Ordzsonikidze és Kaganovics

1923 – politikai harcok és viták - Lenin – beteg - Trockij – iparosítás (ellenzéki) – hadügyi népbiztos - Trojka: Sztálin, Zinovjev, Kamenyev – Buharin, Rikov is csatlakozik. 1924: Lenin meghal. Politikai végrendelete: Levelek a kongresszushoz – nem hozzák nyilvánosságra - Óva int Sztálintól, de Trockijt is önteltnek tartja. 1925: a „szocializmus egy országban” (Lenin – Sztálin) a „világforradalom” helyett (Trockij) Trockij leváltása a hadsereg éléről – helyére Vorosilov, Sztálin embere kerül. A trojka felbomlik. 1925: Frunze

1926. márc. 4.: „egyesült ellenzék” (Trockij, Zinovjev, Kamenyev) De ekkor már a titkosrendőrség is Sztálin embere, Jagoda kezében van. 1926-27: az ellenzék (Trockij és Zinovjev) háttérbe szorítása, kiszorítása a hatalomból 1927. dec. 15., az ellenzék kizárása a pártból. (Külpolitikai elszigetelődés – Nagy-Britannia megszakítja a kapcsolatokat, Csang Kaj-sek legyőzi a kommunistákat.) 1928/9: - leszámolás Buharinnal és a NEP-pel - Sztálin hatalmának megszilárdulása 4. A bolsevik gazdaságpolitika (1928-) A NEP - gazdasági, kulturális fellendülés 1927: fellendülés, kulákság (Buharin, 1928: Gazdagodjatok!) A hatalmi-ideológiai harcok lezárulta után új gazdaságpolitika A gazdasági önállóság teljes felszámolása Preobrazsenszkij: eredeti szocialista felhalmozás – a parasztságtól elvett többletadó adja az iparfejlesztés anyagi alapját. a, A mezőgazdaság kollektivizálása (1928-) A sztálini iparosítás anyagi és emberi erőforrása Ádám- Éva – szovjet – paradicsom – evés nélkül

A NEP szerves fejlődésének megtörése. Következmények: 154

- 1,5-2 m ember éhhalála - 2,8 m ember deportálása Szibériába – zöme ott pusztul 1929-30: spontán paraszti ellenállás Ny-Ukrajnában, É-Kaukázusban, Kazahsztánban - kevesebb termelés, több elvonás – újabb éhínségek 1932-33: a mg válsága. Holodomor. b, Iparosítás Alapok: - tőkehiány – elvonások a mg-tól - szakemberhiány – - sztahanovisták, GULAG - feszítettség (ötéves tervek: 28-32, 33-37) 5. A politikai következmények a, Nehézségek hatására: szakemberek lecserélése, áruhiány, áremelkedés, reálbércsökkenés b, Az első koncepciós perek: - „iparpárti perek” – leszámolás a „jobboldali elhajlókkal” Buharin és hívei - 1929-31 között 250 000 párttag kizárása

c, 1934. január: SZKP XVII. Kongresszus kísérlet Sztálin félreállítására. Sztálin ellen 300, Kirov ellen 3 szavazat – a szavazatok meghamisítása. Sztálin hatalma marad és hívei (Jezsov, Berija, Visinszkij) előretörnek.

G. Sztálin diktatúrája 1. Sztálin ideológiája 1. Szocializmus egy országban (autarkia – iparosítás, kollektivizálás) 2. Forradalom felülről (a párt irányító szerepe) 3. Dogmatikus leegyszerűsítés 4. Az orosz hazafiság ápolása - honvédelem 5. A nacionalizmus ideológiai igazolása (Személyi kultusz) Új célt kell mutatni az ifjúságnak 2. A diktatúra a, Torz államfejlődés – torz válasz Az európai munkásmozgalmi eszmények keveredése a pravoszláv hagyományokkal. Világnézeti és politikai hierarchia társulása. Monolit hatalom. b, Az államhatalom erősítése, a szabadságjogok felszámolása: - belső igazolványok – a mozgásszabadság korlátozása - munkahelyhez kötöttség - terror

155

- állami paternalizmus: teljes foglalkoztatottság (1927-re) és ingyenes oktatás, TB

3. Koncepciós perek Koncepciós – előre eldöntött, megtervezett – perek a húszas években is voltak, de rendszerré a harmincas években szerveződtek. Az egyes hatalmi csoportosulásokkal való leszámolást előkészítette Sztálin, de az a pillanatnyi szituációnak megfelelően módosulhatott. „Tervszerűvé” a 30-as évek közepén tette Andrej Visinszkij főügyész. Ideológiai hátterét az „osztályellenség” és a bürokrácia elleni harc képezhette. A terrort fokozta az egymással hadakozó helyi és központi apparátusok működése. A terror ebben a légkörben egyre jobban eszkalálódott. „Letartóztatnak kolhozelnökök és a kolhozvezetés tagjai. Letartóztatnak a falusi szovjetek elnökei és pártalapszervi titkárok. Letartóztatnak kerületi és körzeti megbízottak. Mindenki letartóztat, aki nem rest, tulajdonképpen azok, akiknek semmilyen joguk sincs erre. Nem meglepő, hogy a letartóztatások ilyen zűrzavarában a letartóztatás jogával rendelkező szervek, közöttük a GPU szervei minden alap nélkül folytatják a letartóztatásokat, ama szabály szerint cselekedve, hogy „először letartóztatunk, azután majd eligazodunk””. (Sztálin)

4. A nagy tisztogatás Bosszú a kongresszus tagjain. Az ürügy: - 1934. dec. 1.: Kirov meggyilkolása – Sztálin utasítására! az SZKP létszáma 2/3-ra csökkent. A KB 139 tagja közül csak 41 volt szabad (30 %), a kongresszus 56 %-át letartóztatták. - 1936: Tizenhatok pere (Zinovjev, Kamenyev) (moszkvai per) - 1937: Tizenhetek pere (a hadsereg lefejezése) (párhuzamos trockista központ) 1937. jún. 11-én A Tuhacsevszkijt kompromittáló, hamisított anyagot a német Biztonsági Szolgálat (SD), Reinhard Heydrich vezetésével juttatta el – Eduard Benesen keresztül – a szovjetekhez.

- 1938: Huszonegyek pere (Buharin, Rikov, Jagoda) (jobboldali ellenzék) 5. A terror a, A terror valamely „hiba” felszámolására indul, Sztálin kezdeményezésére, összekapcsolódik helyi hatalmipolitikai harcokkal, a felső vezetésen belüli érdekkülönbségekkel.

b, A terror adatai: Minden harmadik oroszt letartóztattak, 10 m fő a munkatáborokban. 1930-53 között kb. 5 m embert ítéltek el, kb. 900 000 embert végeztek ki. Sztálin személyesen kb. 44 000 kivégzést írt alá. Egy 1963-as jelentés Sztálint nemcsak politikai és erkölcsi, hanem köztörvényes bűnökkel is vádolta – ezt 1995-ig titkosan kezelték.

156

Sztálin azonban kifelé távol tartotta magát a represszióktól, a tömegek szerint Sztálin – a „jó cár atyuska” – nem is tudott róluk. A kínaiak japán, a zsidók pedig náci ügynökök. 6. A GULAG (Központi Irányítású Táborok – Glavnoje Upravlenyije Lágerjami) A táborok deklarált célja a megfélemlítés volt, a 30-as évektől azonban gazdasági szerepe került előtérbe. 1,5-2 m ember, a munkavállalók 2-2,5 %-a, a termelés 1 %-a De

az

aranytermelésben

(Szovjetunió

világelső!),

fakitermelésben,

építkezésekben

megkerülhetetlen. H. A sztálinizmus a harmincas években 1934: felvétel a Népszövetségbe Az 1936-os sztálini alkotmány – a párt vezető szerepe 1. Kialakulásának tényezői - külpolitikai elszigetelődés (a világforradalom hiánya) - konfrontáció a parasztsággal - ellentét a szakértelmiséggel - konfrontáció az ígéretekkel - a problémák fennmaradása

2. Jellemzői - centralizált politikai intézményrendszer - pártállam - a demokratikus kontroll, fellebbezés, nyilvánosság teljes hiánya - A politikai rendőrség hatalma (Jagoda, Jezsov) - személyi kultusz, személyi diktatúra - bürokrácia, korrupció - terror- a fizikai erőszak, a kínzás törvényesítése, GULAG - koncepciós perek, tisztogatás - az osztályharc fokozódása 3. Eredmények A modernizáció sajátos orosz kísérlete a, Gazdaság: erőltetett, extenzív iparosítás – rabszolgamunkával - 1933-38 – a nagy építkezések - aktív külkereskedelmi mérleg, törlesztések - 1913-39: 12-szeres

157

- USA/Szovjetunió – 1913: 6 % – 1939: 45 %. A világ 2. ipari hatalma, a jóléti állam alapjainak lehetősége. A mezőgazdaság lassú növekedése, a jegyrendszer megszűnése b, Kultúra - az analfabetizmus felszámolása - nemzetiségi kultúrák megteremtése - totalitárius kultúra (a személyiség eltűnése, a szocialista realizmus dogmatizálása primitív realizmussá, az avantgard „átlényegülve” művészi teljesítményeket hoz) Önálló, multikulturális világbirodalom, de ökonomikus környezetben tönkremegy. 4. Sztálinizmus és nácizmus a, Hasonlóságok - vezér-elv – személyi kultusz - propaganda - populizmus, sajátos jövőkép ígérete - oktatás, propaganda, sajátos kultúra - ellenségkép – faji v. osztályalapon b, Különbségek Szovjetunió: erős pártállami bürokrácia – No: irányítási káosz Szovjetunió: gazdasági modernizálás – nagyhatalmiság konzerválása – No: a nagyhatalmiság helyreállítása, gazdasági szintentartás Eltérő gazdasági és geopolitikai helyzet 25.2. Németország és a nácizmus A. A háború következményei 1. Németország Versailles után a, A köztársaság - 1918. nov. 9. Friedrich Ebert a kancellár, a hadsereg is támogatja - 1919. január: kommunista puccskísérlet - 1919. Febr. 6. Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Weimar Köztársaság – elnök: Ebert (1919-25) Alkotmány - tehertételekkel - erős birodalmi gyűlés - erős köztársasági elnök - arányos képviselet (szétforgácsolódás) - népszavazás 158

- a föderalizmus korlátozása - szükségállapot-cikkely b, Válságévek (1919-23) Teljesíthetetlen, elviselhetetlen béke Revízió, külpolitikai ellenállás Gazdasági, társadalmi, politikai, külpolitikai káosz De: nincs rend, nincs szilárdság – erős hatalom iránti igény c, Fellendülés (1923-29) Stresemann: teljesítési politika – külpolitikai konszolidáció - a szeparatizmus letörése - gazdasági – világgazdasági fellendülés, az infláció letörése - belpolitikai konszolidáció, nagykoalíció - Hindenburg a köztársasági elnök (1925-33) 2. A demokrácia bukása a, A demokrácia bukásának okai - a jobboldali radikalizmus kímélése(?) - a polgárság jobbratolódása - gazdasági válság - a parlamentarizmus permanens válsága - a hadsereg politizálódása b, A válság és következményei - 50 %-os munkanélküliség - politikai egyensúlytalanság - a közrend megbomlása – utcai pártcsatározások - A szélsőségek megerősödése: NSDAP 1928: 2,6%; 1930: 18,3%

B. Az NSDAP 1. Az NSDAP megalakulása - 1919. január: Anton Drexler alapítja - 1920: A. Hitler belépése - 1921: pártelnök -1923. nov. 8. München. Sörpuccs - 1924 – Hitler letartóztatása – Mein Kampf 2. Adolf Hitler (1889-1945) 159

- osztrák kistisztviselő család - nem fejezi be iskoláit, de nem buta - bécsi munkásévek – szembesülés a munkásmozgalommal és az antiszemitizmussal 3. A program - német egység, revízió, gyarmatosítás, élettér (geopolitika), néphadsereg - fajelmélet, eugenika (szociáldarwinizmus) antiszemitizmus - nagytőkeellenesség (zsidótőke – árjatőke) - sajtó, kultúra árjásítása. Pángermán messianizmus, germán mitológia, romantika. A “vér és föld” egysége, - földreform, kispolgárság védelme - népoktatás, népegészségügy - antimarxizmus - az államhatalom erősítése (“a hatalom akarása”) - parlamentarizmus, pacifizmus, liberalizmus elvetése – a nyugat alkonya - militarizmus, félkatonai pártkülönítmények (SA 1922-től, SS-1929-től) 4. A párt - Führer-elv - Propaganda: Völkischer Beobachter - hierarchikus felépítés, szervezettség Forradalmi jelszavak, az állam lerombolása, de az állam átalakítása, az államhatalom megragadása törvényes úton C. Út a hatomhoz 1. A válság hatása Igen súlyos: 50 %-os munkanélküliség! Gazdasági összeomlás. 1932: lausanne-i jóvátételi konferencia: No. már csak 3 md márkával tartozik, de német gazdaság demokrácia már összeomlott. Hindenburg elnöki kormányzást vezet be. Politikai egyensúlytalanság. A közrend megbomlása. Utcai pártcsaták. Ennek eszköze az Ernst Röhm vezette, 1922-ben létrejött SA 2. Az NSDAP választási sikerei 1928: 2,6 % 1930: 18,3 % a legerősebb frakció, de ellenzékben 1931-ben létrejön a Harzburgi Front – konzervatív szövetség Hitler mellett. 160

1932. július: 37,4 % 14 m szavazat 3. Sem demokrácia, sem diktatúra 1932 júliusában Van Papen le kíván számolni a szélsőségekkel. Ehhez Hitlert alkancellárrá akarja kinevezni, amit az visszautasít 1932 novemberében a nácik visszaesnek, (2 m szavazat vesztése a baloldallal szemben) de erősek. A parlamenti többséget nem sikerül megszerezniük, Hindenburg nem is nevezi ki Hitlert. 4. Elkésett kísérlet a náci párt megosztására Schleicher kancellár Strasserral tárgyal. Ő elfogadja az alkancellári tisztet, erre Hitler kizárja a pártból. A támadást ezzel visszaveri. A szociáldemokratákkal sem tudott megegyezni, szükségállapotot sem tudott hirdetni, így lemondott 1933 januárjában. 1933. január 30.: Hindenburg Hitlert nevezi ki kancellárrá. D. Hitler a kancellár 1. A hatalom megszilárdítása A cél a kétharmados többség elérése, a felhatalmazási törvény megszavaztatása. Új választás, a kommunista szavazatok megsemmisítése Február 1.: A parlament feloszlatása. Febr. 27.: a Reichstag felgyújtása 1933. márc. 5.: Az NSDAP 43 %-ot kap. NKP: 13,3 % - a kommunista szavazatok megsemmisítése: megvan a 2/3! Felhatalmazási tv.: az alkotmány felfüggesztése Egypártrendszer: a politikai pártok feloszlatása – de jogilag létezett a többpártrendszer Szakszervezetek, sajtó, oktatás, kultúra állami ellenőrzés alá vonása. Propaganda és cenzúra A Német Munkafront megszervezése: szórakoztatás, munkások irányítása (munkakönyv). Birodalmi Munkaszolgálat: náci munkáshadsereg. (Hivatás)Rendi állam helyett államilag ellenőrzött kapitalizmus. 2. Belpolitika a, Leszámolás a párton belüli ellenzékkel - SA, Röhm, kispolgári radikálisok. Céljuk a „második forradalom”, a program teljesítése - szociális program - nacionalizmus 161

- antimarxizmus - erő Utcai terror! Meg kell fékezni - Hitler elnyeri a hadsereg és a nagytőke támogatását - 1934. június 29/30.: Hosszú kések éjszakája. Nagy nemzetközi felzúdulás, de lecseng. A vezető szerep az SS-é lesz. És a Gestapo! 1934. augusztus: Hitler a Führer  90 % támogatja b, Egyházpolitika 1933. július: konkordátum, de megszegi. 1937: Mit Brennenden Sorge – a pápa tiltakozása. A protestánsok megosztottak. Az ellenzéki, szakadár felekezettel leszámolt. c, A zsidókérdés 1935: a nürnbergi faji törvények - a zsidók nem német állampolgárok - a „vegyesházasságok” tilalma Az 1936-os olimpia árnyai. 1938. november 9.: Kristályéjszaka d, Gazdaságpolitika Közmunka-programok, irányított gazdaság. A munkanélküliség leküzdése - 1932-37: 102 %-os növekedés Fegyverkezés és életszínvonal – 1942-ig. 1936-40: Neuer Plan, Schacht Goebbels „Négyéves Terv Hivatala” e, Hitler propagandája 1935. május 21: „A nemzetiszocialista Németország mély belső világnézeti meggyőződésből akarja a békét. Továbbá akarja ezt abból az egyszerű, primitív felismerésből, hogy semmilyen háború nem lenne alkalmas arra, hogy megszüntesse a mi általános európai nyomorunk lényegét, hanem azt csak növelné.”

Ugyanekkor a birodalmi honvédelmi törvényben a Reichswehrből Wehrmacht lesz; a háború gazdasági előkészítése megindul. 3. Külpolitika 1933 – kilépés a Népszövetségből: „Franciaország nem tanúsít belátást a leszereléssel kapcsolatban” 1935 – népszavazás a Saar-vidékről általános hadkötelezettség, nehézfegyverzet. 162

Flottaegyezmény Nagy-Britanniával (35 %) 1936 – Antikomintern-paktum márc. 3. A Rajna-vidék remilitarizálása – blöff, de bejött! Acélpaktum – a tengely létrejötte. 1938: Anschluss Müncheni egyezmény 1939. március: Csehország megszállása Memel-vidék megszállása

163

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 26. Az iszlám és az arab hódítás A. Alapok 1. Az arabok Sémi nép, nomád, kereskedő. Bizánc és Perzsia között A tömjénút és Mekka 2. Mohamed (Muhammad - magasztalt) Abul Kászim, karavánvezető, majd kereskedő 3. Az iszlám kialakulása - Kinyilatkoztatás – a sors éjszakája, három éven keresztül, majd „éjszakai utazás” - keresztény és zsidó elemek, de sajátosan arab - 622, hidzsra: Medinába települ át (Jatrib), nem menekül - a tanítás lényege kezdetben a végítélet, majd szociális, jogi elemek - 630, Mekke megnyerése, razziák 4. A tanítás, az „öt oszlop” - hitvallás - napi ötszöri ima - kegyes adomány – adó (zakat) - böjti hónap (ramadán) - zarándoklat (hadzs) A szent háború – dzsihád – nem tarozik ide. Kevés etikai tanítás

B. A birodalom 1. A birodalom kiépülése - egy évszázad alatt - összefogta, mozgósította az arabokat egy külső cél érdekében - Szíria, Perzsia, Egyiptom - Bizánc, É-Afrika és India irányába - A határok: 717/8 – Bizánc, 732 – Poitiers, 751 – Talasz-völgy 2. A berendezkedés 164

- hódító, adóztató birodalom - elkülönülés az alattvalóktól – adózási szempontból - a helyi hagyományok elfogadása - állam és egyház egysége – kalifa - prebendális rendszer – szolgálati birtok – nincs feudális struktúra 3. A birodalom sorsa A, Omajjádok (661-750) – Damaszkusz B, Abbaszidák (751-1238) – Bagdad - Harun al-Rasid a fénykor, utána hanyatlás - török törzsek a kalifa testőrei, majd irányítói 4. Az iszlám birodalom jelentősége - a Mediterráneum egysége – kulturális, gazdasági kapcsolatok - a hellenisztikus, indiai és arab műveltség továbbadása - sajátos arab-iszlám kultúra kiépülése

165

27. Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században 2.71. Zsigmond és a török 1. A török kérdés jelentkezése - 1389 óta a Török Birodalom határos Magyarországgal – Észak-balkáni hegemónia elvesztése - 1396, Nikápoly: a keresztes had kudarca (Zsigmond a nagymesterrel együtt Rodoszra menekült) a sokk Mohácsig tart! - 1397: temesvári ogy. (szabad költözés) - Telekkatonaság - katonáskodás a török ellen 2. A török elleni védelem - telekkatonaság, majd ütközőállamok; 1402 után ismét - végül a déli végvárrendszer (Ozorai Pipo, Thallóczyak) - 1428: Galambóc elvesztése 27.2. Hunyadi János és a török kérdés A. Hunyadi első harcai a törökkel 1. Hunyadi János (1407k. - 1456) - Zsigmond kegyeltje – katonai tapasztalatok - 1439, szörényi bán - 1441, Bátaszék: Újlakival együtt győz Erzsébet felett (Ulászló híve) - Erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári főkapitány – a déli végek ura 2. Harcai a, 1442: Marosszentimre - vereség, Vaskapu, Törcsvári-szoros - győzelem b, 1443-44: „hosszú” hadjárat A „szegedi” (váradi, drinápolyi béke) - Hunyadi és Brankovics - Ulászló és Cesarini c, 1444, Várna B. Hunyadi kormányzósága (1446-52) 1. 1445, pesti ogy.: V. László elismerése - országtanács és 7 főkapitány 2. 1446 – Hunyadi kormányzósága A bárók uralma – a status quo alapján béke 166

- III. Frigyes nyugaton - Cillei délen - Giskra északon 3. 1448, Rigómező Vereség, de Hunyadi hatalma megmarad 1452: V. László kiszabadul, hivatalosan király. Hunyadi nem kormányzó, csak főkapitány. Megtartja hatalmát, de elszigetelődik A központosítást, a királyi hatalom erősítését ő is ellenzi. C. Nándorfehérvár 1. Okok, előzmények 1453, Konstantinápoly eleste 1455: Szerbia eleste 2. 1456. júl. 4-22. 3. Eredmények Hunyadi és Kapisztrán halála Csak a határvédelem marad Hunyadi megszilárdította Zsigmond határvédelmi rendszerét 27.3. Mátyás és a déli végek - Szerbia (1459) és Bosznia (1463) török hódoltatása - 1463 – Jajca elfoglalása, 1464 – Ny-Bosznia megtartása - A kettős végvárvonal kiépítése, mozgó hadakkal való megerősítése, a határvédelem centralizálása – aktív határvédelem - 1474: Várad dúlása - 1476: Szabács elfoglalása - 1479: Kenyérmezei csata - 1483: Béke II. Bajaziddal 27.4. A Jagellók török politikája. Mohács 1. Török: politika kezdetei - kezdeti feszültségek után „nyugalom” - a végvárrendszer bírja, de az ország kimerül (Európa legnagyobb állandó védekező hadserege van a végeken!) - 1514: a keresztes hadjárat kísérlete

167

2 Mohács A, Magyarország elszigetelődése 1. A Habsburg-Valois párharc lekötötte Európát 2. Magyarország a Habsburgoknak lett lekötve – ellenszolgáltatás nélkül 3. A török – jóval megerősödve – a térség felé orientálódott 4. Az ország belsőleg is megosztottá vált B, A védelem összeomlása 1. A béke meggondolatlan felmondása 2. Nándorfehérvár és Szabács eleste 3. II. Lajos központosítási kísérletének kudarca (Báthori visszakerült, a bányák hanyatlottak, a zavar nőtt) 4. Tomori kísérlete a végvidék megerősítésére, de az első végvárvonal összeomlott 5. A külpolitikai elszigeteltség teljessé vált C. Mohács és jelentősége 1. A mozgósítás nehézségei 2. A csatahely és a taktika problémái 3. A vereség és a török magatartás 4. A „Szulejmáni ajánlat” és a szakaszos hódítás 27.5. Az ország három részre szakadása 0. Mohács következményei - katonai vereség - politikai anarchia - a trónöröklés kérdése 1. A kettős királyválasztás a, 1526. november 11. Szapolyai János megkoronázása b, 1526. december 17. Ferdinánd királlyá választása 1527 – Cserni Jován leverése 2. Hatalmi harc 1527: Ferdinánd támadása (Buda elfoglalása, tokaji csata) 1528: Szapolyai Lengyelországba menekül, de megegyezik a törökkel! Az első alkalom, hogy a magyarok a törökhöz fordulnak segítségért! Isztambuli szerződés: Magyarország fegyverrel szerzett tartomány, de Szapolyai a király, nem kell hűbéradót fizetnie és segíti a Habsburgok ellen. 168

Szapolyai bizalmasa Hieronymus Laski és Lodovico Gritti mellett egyre inkább Fráter György. 1529: a mohácsi kézcsók – Szapolyai Szulejmán lekötelezettje. Buda visszafoglalása Ferdinándtól, Bécs sikertelen ostroma. Török segédcsapat Budán Szapolyai mellett, Gritti a szultán megbízottja, később kormányzóként kvázikirály (1534-ben kivégzik). 1531-32: királytalan gyűlések – az ország nemesei gyűléseznek a probléma megoldásáért – eredménytelenül. 1532: Kőszeg ostroma – a Bécs elleni támadás elhárítása. 1536-37: újabb királytalan gyűlések – eredménytelenül 1537: Ferdinánd veresége a töröktől Szlavóniában. 1538: váradi béke. A status quo elismerése, Szapolyai után Ferdinánd örökli a trónt, egyévi fegyverszünet. A béke helyes, de tarthatatlan – Ferdinánd nem tudja támogatni Szapolyait. 3. Buda eleste A béke felrúgása: Ferdinánd beárulja a töröknek, Szapolyai házassága Izabellával. 1540: János Zsigmond születése – Szapolyai János halála. János Zsigmond választott király. 1541-ben Ferdinánd megkísérelte Buda elfoglalását, a váradi béke érvényesítését, sikertelenül. 1541. augusztus 29.: Buda török megszállása – az ország három részre szakadásának láthatóvá válása. 4. Kísérlet az ország egyesítésére Megdöbbenés 1541: Gyalui egyezmény - Izabella lemond - Ferdinánd megígéri az ország egyesítését. 1542-46: Ferdinánd veresége, a Buda-körüli hídfő szélesítése 1547: Béke a törökkel 1551: a keleti országrész átadása Castaldonak - gyenge erőkkel jön! Fráter György taktikázik - Alvincon megölik (50 szúrás, 70 napig temetetlen) 27.6. A várháborúk 1. Az 1552-es hadjárat A cél: az országrészek elszakítása, Erdély hódoltatása. 2. Az 1566-os hadjárat Szigetvár eleste, de Szulejmán halála 3. A béke 1568: Drinápoly - Miksa (1564-1576) és II. Szelim (1566-1574) 169

- status quo - évi adó --> a megosztottság és a határ menti "kisháború" állandósul 4. A védelem megszervezése - A költségek 1/2 vagy 2/3 részét biztosította - végvárrendszer: 6 főkapitányság, 100 vár, 15-20000 katona - Udvari Haditanács 27.7. A hódoltság 1. Török államberendezkedés Elitváltás Vilajet - pasa Szandzsák - bég Igazságszolgáltatás - mufti (kádi) Adóztatás - defterdár Szolgálati birtokok (hász - ziámet - tímár) 2. Az alávetettek élete - a hagyományok átvétele (adózásban) - lét- és vagyonbizonytalanság - kettős adóztatás - az erőforrások pusztulása - kezdeti deficit, majd túladóztatás 3. Az alávetettek és a hódítók - elkülönülés - menekülés lehetősége - a törökösség tilalma - parasztvármegye (önvédelem és önszerveződés) és a nemesi vármegye 27.8. Az Erdélyi Fejedelemség születése 1. Előzmények, alapok - rendi különkormányzat - vajda - három natio (magyar, székely, szász) 2. A keleti Magyar Királyság - Fráter György rendezi Szapolyai anyagi ügyeit

170

- 1541 után a cél az ország egyesítése (Gyalui szerződés), Habsburg segítséggel a török kiűzése - ha Bécs elég erős! - 1542 után Erdély megerősítése (Erdély, Temesköz, Tiszántúl) - a török védnökség elismerése, de Erdély semleges 1547-ig - 1549: Nyírbátori egyezmény megkötése és elárulása - 1551: Szászsebesi egyezmény - Izabella lemond - Fráter György mindkét irányba színlel, de rajta veszít Tragédiája: nem ismerte fel, hogy egyesítési kísérletei nem reálisak! 3. A születés - 1556-ban Izabella visszatér, 1559-től János Zsigmond az úr. - a török megelégedett a vazallitással - 1570: speyeri egyezmény. János Zsigmond lemond a királyi címről, fejedelem és a Részek ura. Halála után a Habsburgoké Erdély. 27.9. Báthori István fejedelemsége (1571-1586) 1. Külpolitikai alapok - 1575, Kerelőszentpál - a Habsburgbarát Bekes Gáspár leverése - Mindkét irányba jó viszony - 1576-tól lengyel király - (Báthori Kristóf képviseli) Cél: Magyarország egyesítése lengyel-magyar-erdélyi perszonálunióval - kívülről 2. A fejedelmi hatalom jellege - a rendiség hagyományosan gyenge - a fejedelmi birtok túlnyomó súlya - (szekularizáció és restauráció) - a török politikai-katonai támogatása - a gazdasági bázis erősítése (monopóliumok, huszadvám) - A katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták) 27.10. A tizenötéves háború előzményei 1. A várháborúk lezárulása - 1568: drinápolyi béke – status quo - Török és magyar végvárvonal kiépülése 2. A török birodalom meggyengülése A despotizmus kudarca - csempészet 171

- a szolgálati birtok válsága - a katonai fegyelem lazulása - gazdasági válság (infláció) - katonai vereségek (K., Mediterráneum) A hódítások, az extenzív növekedés lezárulása 27.11. A háború lefolyása 1. Aktív szakasz - 1591: a boszniai konfliktus - 1593: Veszprém, Palota eleste - 1593/4: Fülek, Nógrád visszavétele „Mi a muzulmán népet mostanáig olyan doboznak tartottuk, amelyet elődeink nem mertek felnyitni, mert azt mondták, hogy telis-tele van kígyókkal, százlábú férgekkel, skorpiókkal, s ha ezt a dobozt felnyitnánk, ezek országunkra kiáradnak, s a népet elpusztítják, megölik. Most azonban, szükséges lévén, mi felnyitottuk, és a doboz teljesen üres, éppen semmi sincs benne. Kár, hogy ilyen hiedelemben töltöttük mostanáig életünket. (Pálffy Miklós, 1593/4)

- 1594: Szent Szövetség (pápa, Habsburgok, románok, Erdély) - Győr eleste. - 1595: Gyurgyevoi győzelem 1596: Mezőkeresztesi vereség, Eger eleste 2. A háború elhúzódása – passzív szakasz - 1598: Győr visszavétele - 1600:Kanizsa eleste - 1603: A perzsa háború kezdete - A hajdúk és a végváriak blokkolják a török várakat 3. A háború terhei - Erdély pusztulása - rekvirálások – a hadszíntéren áttelelő hadseregek - A Bocskai-felkelés és következményei 4. A zsitvatoroki béke, 1606. november 11. - status quo - A kettős adóztatás szentesítése - A Porta 200 000 Ft-ért lemond az évi adóról – a királyi Magyarországról - A török bezárkózik a várakba

172

28. Habsburg-magyar küzdelmek és együttélés (1526-1711) 28.1. A királyi Magyarország – Habsburg uralom alatt 1. A királyi Magyarország berendezkedése - a birodalom része, határvidéke. A székhely kívül esik az országon. - Külügy, hadügy, pénzügy a Titkos Tanácsban - Bécsben - Kancellária - a helytartó és tanácsa Pozsonyban (később csak helytartó) (belpol.) - 1562-től nincs nádor, a Magyar Tanács háttérbe szorult - Magyar Kamara (1528) és Szepesi Kamara - Udvari Haditanács (1556) 2. Az uralkodó és a rendek - Elvben örökletes, de gyakorlatilag választott uralkodók - A török jelenléte! - A rendiség pozíciói erősödtek - Főnemesek: katonai és gazdi. erő! - Országgyűlések: adómegajánlás és sérelmek - köznemesi követek - A köznemesség visszaszorul! - esetleg a vármegye - de szervitor! De volt összhang az uralkodóval - rendi dualizmus. 1604-ig a rendek küzdelmei alkotmányos keretek között maraftak!

28.2. A tizenötéves háború hatásai 1. Rendi sérelmek a, Habsburg centralizáció - nincs nádor - idegenek a hivatalokban - a magyar kormányszervek alávetése b, Erdély romlása - Lengyel, román, török, orosz, Habsburg érdekek ütközőpontja - Báthory Zsigmond ingatag politikája, személyisége (1598-1602 között háromszor mond le és kétszer tér vissza) - Basta (1602-4) c, Katolikus restauráció - Kassai templom visszavétele (spanyol és pápai nyomásra) 173

- 1604. évi XXII. Tc. d, Fiskális perek - hűtlenségi perek – koholt vádak alapján - a háború terheinek fedezésére 2. Bocskai és a hajdúk - Bocskai „gondolkodni kezd” - „megidéztetése” - szövetség a hajdúkkal

28.3. A Habsburg-magyar viszony alternatívái a 17. században 1. A tizenötéves háború mérlege - A Habsburgok nem képesek egész Magyarország megszerzésére - Erdély a magyar rendiség záloga 2. Az erdélyi politika A, Bethlen Gábor beavatkozása sa harmincéves háborúba - erdély erősítése - a magyar rendi jogok szélesítése, biztosítása B, I. Rákóczi György politikája - a bethleni politika folytatása C, II. Rákóczi György - Meggondolatlan kísérletek az ország egyesítésének előkészítésére - Erdély hanyatlásának kezdete 3. A magyarországi politizálás dilemmái A. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS ÉS PÁZMÁNY PÉTER 1. A katolikus megújulás feltételei - kiábrándulás - a katolikus restauráció programja - reálpolitika, politikai érdek a Habsburgokkal való együttműködés - Eszterházy Miklós 2. Pázmány Péter tevékenysége - Nagyszombati egyetem, 1635 - vitairatok - a rekatolizáció sikerei B. ZRÍNYI MIKLÓS (1620-1664) 1. Cél: a török kiűzése – Habsburg vagy erdélyi (II. Rákóczi György) segítséggel 174

2. Eszköz a, A magyar rendek szerepvállalása b, Mozgósítás, buzdítás a török ellen (Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság) c, Önálló nemzeti hadsereg (Vitéz hadnagy, Tábori kis tracta) 3. Tevékenysége - aktív törökellenes politika - 1664, a téli hadjárat 4. Az Udvar politikája és a török háború a, Az erőviszonyok lassú eltolódása - a török meggyengülése – a levantei kereskedelem hanyatlása, a szultáni hatalom gyengülése - a Habsburgok megerősödése: A Habsburg-abszolutizmus kiépülése, a hadügyi forradalom b, Az Udvar politikája - Birodalmi érdekből béke a török ellen - Zrínyi nádorságát és fővezérségét elutasítja c, A török háború - A téli hadjárat - 1664, Szentgotthárd - 1664, Vasvár. 4. A vasvári béke következményei – A főnemesi összeesküvés - csalódás a Habsburgokban, felháborodás a gyalázatos béke miatt - Zrínyi vadászbalesete - Az erőviszonyok eltolódása az Udvar javára (birodalmi abszolutizmus és török, erdélyi gyengeség) - Wesselényi Ferenc nádor a töröknek ajánlja az országot – sikertelenül - Összeesküvések, melyeket részben felfedtek – az uralkodó megbocsátott - 1670, az összeesküvőket Lipót lefogatja - Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc kivégzése 5. Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére 1. Az abszolutizmus A rendi alkotmány felfüggesztése Nincs nádor A magyar végváriak elbocsátása Az adóterhek megsokszorozása A protestánsok elleni támadás 2. Következmények 175

- az adóztatás sikertelensége – visszavonás - általános társadalmi elégedetlenség - Bujdosók, kurucok – Apafi csak megtűri - Thököly a bujdosók élén 6. A rendi dualizmus helyreállítása – a török és Thököly miatt A. A rendi dualizmus kérdése - a francia háború miatt Lipót megbékélt - 1681, Sopron: a rendi alkotmány helyreállítása - Nádorválasztás - A protestáns vallásgyakorlat engedélyezése (artikuláris helyek) B. Thököly fejedelemsége - a kurucok elégedetlenek - francia és török támogatás - Thököly megszervezi fejedelemségét 7. A felszabadító háború hatásai A. Az 1683-as török támadás Thököly sikereit a török félreérti: a Habsburgok meggyengültek! A török előrenyomulás igen gyors! I. Lipót, Sobieski János - Kara Musztafa szept. 12.: Bécs felmentése, Párkány, Esztergom A török nem ismeri el vereségét, bár Bécs békét kötne B. A háború első szakasza (1683-1689) 1. 1684: Szent Liga (Ausztria, Lengyelország, XI. Ince, Velence, 1686-tól Oroszország is) Franciaország. semleges Buda sikertelen ostroma 1685: Thököly bukása. Érsekújvár visszavétele 2. 1686: Buda visszafoglalása Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly 15-20 000 magyar is! A felmentő sereg elűzése szept. 2. A vár bevétele 3. 1687. aug. 12.: Nagyharsány (Bádeni Lajos, Savoyai Jenő) 1688: Belgrád Apafi felmondja a török hűséget

176

C. A háború második szakasza (1689-1699) 1. XIV. Lajos támadása Köprülü Musztafa (Mehmed fia) nagyvezír tevékenysége 1690: a Balkán elvesztése 2. 1691: Szalánkemén (Köprülü Musztafa halála) Erdély elfoglalása (Lotharingiai K.) Diploma Leopoldinum: Erdély külön tartomány Elhúzódó háború 3. 1697: Zenta, Savoyai Jenő 1699. jan. 24.: Karlóca, béke - angol közvetítéssel (W. Paget) 4. A török kiűzésének okai A Török Birodalom meggyengül A Habsburgok megerősödése: katonailag, stratégiailag, gazdaságilag.

28.4. A Habsburg hatalom megerősödése és következményei A Habsburg felfogás szerint az alap: a fegyverjog! 1. Magyarorság csak informálisan vett részt a Ligában (katonák, ellátás) Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, 1687. A Habsburgok megerősödése 1687: pzsonyi ogy. lemondás a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról A Diplomával együtt alapvető közjogi változás! 2. Mo. fegyverrel visszahódított ország! kamarai igazgatás Újszerzeményi Bizottság (1688) fegyverváltság új birtokosok Mo. és Erdély különkormányzata 3. A vitézlő rend sérelmei A katonaság munka nélkül marad - bujdosók 4. A jobbágyság terhei A háború pusztításai Forspont, portio Növekvő adóterhek 5. A vallási kérdés Az eperjesi vésztörvényszék 177

A visszafoglalt területeken korlátozták a vallásszabadságot 6. 1697: a hegyaljai kuruc felkelés

28.5. A Rákóczi-szabadságharc A. ELŐZMÉNYEK 1. A felszabadító háborúk és következményei (1683-1699) a, Az ország döntő része felszabadul - pusztítások; Habsburg uralom, de az egység hiányzik (D. Leopoldinum) b, 1687: az 1681-es - nem működő - kompromisszum vége - Nincs Erdély, Thököly, török!!! 2. Elégedetlenség a, Rendek Neoaquistica Comissio, fegyverváltság Idegen befolyás erősödése; A vitézlő rend pusztulása b, Parasztság - súlyos adóterhek; beszállásolás (porcio és deperdita) - fuvarozás (forspont) 3. A hegyaljai felkelés Tokaji Ferenc, Kis Albert, Szalontai György Tokaj, Sárospatak elfoglalása Károlyi Sándor leveri Rákóczi Bécsbe menekül 4. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Thököly a nevelőapa - Jezsuita, udvarhű neveltetés - 1700: Összeesküvés Berzsenyivel - francia kapcsolat - Bécsújhely, Brezán (Lehmann kapitány az egyetlen áldozat!) B. A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. Három levél a, Brezáni kiáltvány, 1703 május, Esze Tamás. A harc célja a törvénytelenségek és a nemzeti sérelmek orvoslása. 1703 jún.: Dolhai vereség Károlyitól; Rákóczi megérkezése b, Vetési pátens, 1703. aug. 28. - a katonáskodók és családjuk mentesítése a földesúri és közterhek alól c, Gyalui pátens (a kastélyok védelme) 178

Az év folyamán: katonai szabályzat. A nemesség csatlakozása - Károlyi is. 2. A felkelés kiszélesedése 1703 végéig: Felvidék, Tiszántúl, Duna-Tisza köze, Bécs alatti portya Reális esély a győzelemre, ha a külpolitika is egít! 3. A nemzetközi helyzet a, spanyol örökösödési háború - 1704: Höchstädt. XIV. Lajos nem ismeri el, katonailag nem, csak pénzzel támogatja. b, északi háború - lekötöttség A felkelés külpolitikailag elszigetelődött, reménytelen helyzetbe került. C. A SZABADSÁGHARC MEGSZERVEZÉSE 1. Államszervezet a, Törvényesítés: 1704: Recrudescunt; erdélyi fej. 1705: vezérlő fej. b, 1705, Szécsény - Vezérlő fej.: külügy, hadügy - pénzügy - Szenátus (24 v. 28 főúr, nemes, főpap): tanácsadó, Bercsényi - Gazdasági Tanács, Kancellária (Ráday Pál), Erdélyi Tanács Nemzeti abszolutizmus, rendi konföderáció c, Intézkedések - a vetési pátens módosul: a család csak a közterhek alól szabadul fel - a végig kitartók hajdúszabadságot kapnak d, Béketapogatózás: Feltételek: Rákóczi erdélyi fej, a pozsonyi ogy. visszavonása, angolholland garancia. Rákóczi nem lehet fej., ezért nincs megegyezés 2. A kuruc hadsereg a, 1705-ben 70 000, többsége lovas, 1708 után 30 000 Lovasság, gyalogság (talpasok), tüzérség. Palotás ezredek (reguláris) és mezei hadak (irreguláris) Tisztikar: nemesek, de képzetlenek Állomány:

vitézlő rend (Thököly, várkatona, hajdú) "zsoldosok" (francia, lengyel segély, "svédek") parasztok - rendkívül képzetlenek

Csak könnyűlovas taktika, rossz felszerelé, ellátás. b, Katonai események - 1704: Nagyszombati vereség, de Erdély megszerzése - 1705: zsibói vereség, Erdély elvesztése, de Dunántúl megszerzése 179

- 1707: Erdély elfoglalása, majd elvesztése 3. Gazdaság és pénzügyek (Gazdasági Tanács, Besztercebánya) A hadsereg ellátására! Állami birtokok és jövedelmek. (1707-től a nemesek is.) bányák, vámok Fejedelmi birtokok. Rézpénz - ideiglenes megoldás Francia segély Posztó- és fegyvergyártás D. A TETŐPONT ÉS A BÉKE 1. 1707, Ónod (az egész o. Rákóczié ekkor!) - általános adózás - a Habsburg-ház trónfosztása Erőszakkal! 2. 1708, Pozsony, "labanc" ogy. - I. József keresi a megegyezést - amnesztia, a sérelmek részleges orvoslása (sikertelen, mint a következők is - 1709, 1710) 3. 1708, Tállya - Sárospatak: hajdúszabadság 4. 1708, Trencsén - a királyfogási kisérlet - csúfos vereség - a cél: az előnyös béke. A hadsereg bomlása, pestis - 1709: A Dunántúl elvesztése - 1710, Romhány: szépségflastrom, döntetlen, Érsekújvár, Eger eleste - 1711, Varsó: Rákóczi és I. Péter - hasztalan 5. A béke felé a, 1710. szept. 26.: Pálffy János a magyarországi császári hadak fővezére. Az első magyar Rákóczi: erdélyi fej. szuverenitás I. József: a lázadók megbüntetése Károlyi és Pálffy halogató tárgyalásai, de a cél már a béke. 1711. ápr. 25.: Szatmár, konföderációs gyűlés - amnesztia - a földesúri birtokok visszaadása - a parasztkatonák adományai megmaradnak - a magyar rendi alkotmány helyreállítása - a protestáns vallásszabadság biztosítása 180

- az Újszerzeményi Bizottság és egyéb, idegen, abszolutisztikus intézmény megszűntetése Ápr. 29.: elfogadás Ápr. 30. hűségeskü a halott királyra, zászlóletétel. Fegyverét mindenki hazavihette. Máj. 1. aláírás 6. Mérleg A kurucok számára előnyös Nme béke, hanem megbékélés - A rendi dualizmus helyreállítása - Mo. "cseh lábra állítása" elmaradt - Az uralkodói felségjognak tekintett katonai kérdések nem rendeződtek

181

29. Magyarország a második világháborúban 29.1. A második Teleki-kormány (1939. 02. 16-1941. 04. 03.) 1. Programja, célkitűzése - Újkonzervatív, keresztényszociális, korporatív. - a magyar társadalom organikus fejlődése, a nagybirtok védelme - német orientáció helyett angolszász; fegyveres semlegesség - falukutatás, szociográfia, KALOT (demokratikus irányú, hivatásrendi, katolikus ifjúsági tömegmozgalom, a titkolt cél a földreform, 0,5 m fő – a szélsőségek kiszorulása a faluból) - közigazgatás fejlesztése 2. Működése a, Szociális program: biztosítás fejlesztése, ONCSA, kishaszonbérletek (1,5 m kh) b, Belpolitika: - 1939: II. tc a honvédelemről (leventekötelezettség, a kivételes hatalom alapjai) - márc. 15.: Ruszinszko, Volosin – nem ismerik el. Megszállás (12 000 km2, 600 000 fő, 30 000 magyar) Kormánybiztos, távlatilag autonómia. - 1939. május: választások – MÉP-183, nyilasok-49, a visszacsatolt területekről „behívott” képviselők-38. A szélsőjobb veszélyes a kormánypártban is. Kifogni a szelet! - a 2. zsidótörvény – faji alapon, az iparban is. Az egyház ellenezte, de a kormány bukását nem vállalta. - a német-lengyel háború: 140 000 menekült befogadása c, A II. bécsi döntés és hatásai - 1940. aug. 30. 43 000 km2, 2,4 m fő, 51% magyar – a nemzetiségi kérdés jelentkezése. 400 000 maradt délen. - német nyomás: Volksbund, Szálasi kiengedése, 1940. nov. 20. – csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez. A fegyveres semlegesség feladása! d, A bukás - 1940. dec. 17. – nyitás Jugoszlávia felé – örök barátsági egyezmény - 1941. márc. 27. – fordulat Jugoszláviában - 1941. ápr. 3. – öngyilkosság. 29.2. Bárdossy László miniszterelnöksége 1. A Jugoszlávia elleni támadás 182

- Teleki öngyilkossága, politikai végrendelete: bizonyos feltételek mellett elfogadható a háború. - Nagy-Britannia ezért nem üzent hadat - ápr. 11.: „Jugoszlávia megtámadása” – Bácska, Baranya-háromszög, Muraköz, Muravidék megszállása. A hatalmi vákuum kiküszöbölése – 12 000 km2, 400 000 fő – 150 000 kitelepítése 2. A területgyarapítások következményei - az ország területe kb. kétszerese lett (170 000 km2.) - a lakosság több mint kétszeres lett (14 m fő) - Etnikai változások: a magyarság csak 75 % (román 7, német 7, ruszin, szlovák, szerb) - vallási változások: római katolikus – 55 %, ortodox 10, református, evangélikus,… - a gazdasági potenciál növekedése (Iparfejlődés: alumíniumipar, vegyipar; mezőgazdaság, konzervipar) 3. A szovjetunió megtámadása a, Okok, előzmények: - jún. 26., Kassa bombázása - a hadvezetés és a politikai elit támogatta - a revízió érdekében szükségesnek látszott - könnyűnek ígérkezett - Bárdossy bejelentette a hadiállapotot, Horthy rendelkezett a csapatok bevetéséről (Ez lesz a vád!) Az egész hivatalos Magyarország támogatta a háborút b, A hadműveletek - Július 1.: 45 000 fő támadása (Kárpát-csoport) Gyorshadtest és Keleti Megszálló Csoport. Nem nagyhatalom ellen készítették fel, hanem helyi konfliktusra. Őszre leharcolódott.

Decemberben

a

Gyorshadtestet

visszavonják.

Werth

helyett

Szombathelyi a vezérkari főnök. - A megszállás: nem ellentétes a hágai és genfi konvencióval (partizánok, túszok). Nem volt egységes megszállási politika. - Munkaszolgálat – nem általános az aknamezőre küldés. A deportálások sajátosan magyar alternatívája. 25-50 000 áldozat. - A brutalitás: csak 1941-42-ben, csak orosz területeken volt. Lengyel és belorusz területeken szinte baráti, Ukrajnában is enyhült 1943-44-re. A megszállást csak az együttműködőkkel lehetett fenntartani. 183

4. Belpolitika a, Háborúellenes mozgalmak – 1941-42-ben még lehetett - 1941. szeptember – Parasztszövetség (FKGP, Nagy Ferenc) - 1941. okt. 6.: tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél - nov. 1.: Kossuth, Táncsics, Teleki sírjának megkoszorúzása - dec. 25.: a Népszava karácsonyi száma Magyar Történelmi Emlékbizottság – márc. 15. megünneplése b, 1941 aug. XV. Tc: III. zsidótörvény – fajgyalázás (a hatalmi és a zsidó elit közti modus vivendi meggyengülve, de fennmaradt – az intézkedések a szükségszerű rossz kategóriájába tartoznak.) c, 1941 aug.: 15 000 nem magyarországi zsidó. Kamenyec-Podolszkij d, 1942. jan. 4-26.: „Hideg napok” – mindkettőt hatalmi retorzió követte e, 1942. február: a kormányzó-helyettes – Horthy I. aug. 20. + Jurcsek-terv: beszolgáltatás a stratégiai üzemek katonai ellenőrzése 5. A háború kiterjedése - 1941 vége: hadiállapot a Szovjetunióval, majd Nagy-Britanniával (december 7.) és az USA-val (december 12.) – „több mint bűn: hiba” - 1942. jan.: német kérés a II. hadseregre – Bárdossy vállalja. (+ növekvő olajszállítás, 20 000 Volksdeutsch a Waffen-SS-be.) - 1942 márciusában Horthy meneszti, Bárdossy lemond 29.3. A Kállay-kormány (1942. március - 1944. március) 1. A cél: lazítani a német szövetségen- közeledni a szövetségesekhez de: teljesítés is! Nem hintapolitika, hanem kényszerpálya. - 1942. márc. 15.: a háborúellenes tüntetés erélyes megtorlása. - 1942 nyara – a II. magyar hadsereg kiszállítása - Német nyomás: a zsidók gazdasági visszaszorítása, sárgacsillag, deportálás – 1942. nov.: munkaszolgálat. 2. Külpolitikai törekvések, 1943 - A balkáni partraszállásig: folytatni a háborút a Szovjetunió ellen és tárgyalni a britekkel (Svédország, Svájc, Törökország.) Angolszász követelés fegyveres átállás, tárgyalás a Szovjetunióval. - a voronyezsi katasztrófa – utána a teljes kivonás nem sikerült – megszállás maradt. 184

- 1943. április, Klessheim – Horthy nem enged Kállay és a zsidók kérdésében, de Waffen-SS igen - 1943 nyara: az olasz kilépés -- Bajcsy-Zsilinszky és Tildy a különbékét szorgalmazza -- 1943. aug. 23-29.: Szárszó: Magyarország a háború után – diktatúra? -- Kisgazda-szocdem szövetség 3. Az előzetes fegyverszünet, 1943. szept. 9. - ha a britek Magyarországra érnek, akkor lép életbe. - hiteles megbízott kell, be kell jelenteni, addig is lazítani a német kötöttségeken. 4. Magyarország megszállása, 1944. március 19. - 1944. március, Klessheim -- Horthy nem írta alá a megszállást, de helyén maradt és kinevezte Sztójayt. - Magyarország elvesztette maradék függetlenségét is, de nem bekebelezett! 29.4. A megszállt ország 1. A megszállás és következményei - Sztójay Döme kinevezése (jobb, mint Imrédy, mert ő gyökértelen) - Leszámolás az ellenzékkel (FKGP, SZDP betiltása, ellenzéki sajtó betiltása, ellenzékiek bebörtönzése, deportálása) - az igazi háború kezdete: az 1. m. hadsereg kiküldése (300 000 fő), Magyarország bombázása, az ország kirablása (nyersanyag, munkaerő) 2. A magyar holokauszt - 1944 áprilisáig alapvető létbiztonság (zsidótörvények, helyi vérengzések, munkaszolgálat ellenére – Európában már nincs tkp.) - A zsidó elit, a cionisták az Endlösung lényegével tisztában voltak - Himmler: „vért áruért” 1 000 000 zsidó – 10 000 teherautó – csak ürügy a kapcsolatfelvételre. 1684 zsidó kimenekítése nácik által. - svéd zsidómentő akció – „védett zsidó” védett házak. Több tízezer - Április: a gettósítás - Május-június: deportálás vidékről -- a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, a lakosság általános érdektelenségével. A lakosság nem tudott a sorsukról, szervezett mentőakciók nem voltak, csak egyéni, kis közösségi akciók.

185

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt, de minden harmadik magyar zsidó megmenekült Dél-Erdély elfoglalásának kísérlete 3. Eszmélődés 1944 júliusától - a megszállás sokkhatása enyhül - Horthy kiépíti bizalmi körét - figyelmeztetések a deportálásról (Auschwitz-jegyzőkönyv, a pápa, a Vöröskereszt tiltakozása) - a fővárosi zsidóság is veszélyben - 1944 májusától szerveződik az ellenállás (FKGP, SZDP, NPP, Magyar Front…) - Külső események: partraszállás, a megszálló erők csökkentése - Horthy leállítja a deportálást - megakadályozza a csendőrpuccsot - elhatározza a kormányváltást és a kiugrást 29.5. A hadszíntérré vált ország 1. A Lakatos-kormány - 1944. augusztus 23: Románia kiugrása – lépni kell! - aug. 29.: Lakatos puccsszerű kinevezése -- a megmaradt szélsőjobboldali pártok betiltása -- nácibarát főispánok leváltása -- internáltak, politikai foglyok kiengedése -- a zsidóüldözés és Eichmann tevékenységének leállítása 2. A kiugrás - szeptember: fegyverszüneti tárgyalások: Faragho Gábor Moszkvában - október 8.: fegyverszüneti feltételek – 1937-es határok, Németország megtámadása Német előkészületek: - tárgyalások Szálasival - csapatösszevonások (Skorzeny) - Ifj. Horthy Miklós elfogása A kiugrás, okt. 15. - Koronatanács: Horthy bejelenti a fegyverszüneti tárgyalásokat – már ezt is ellenzik! - Proklamáció – A csapatok azonban nem kapnak utasítást 186

Október 16: - Horthy a Várba szorul - megzsarolják, elárulják - visszavonja a proklamációt - átadja a hatalmat Szálasinak Horthy értékelése, felmentése - leállítja a deportálást - kiugrási kísérlet - az Ideiglenes Nemzeti Kormány Teljesen súlytalanná válik – még a nürnbergi perben is Sztálin: „Horthy természetesen bűnös, de mégis csak fegyverszünetet kért. Igaz, hogy meghátrált utána és a németek kezébe adta magát, … mégsem kell bíróság elé állítani … nagyon öreg már.”

3. Szálasi országlása - Magyarország nemzetvezetője - Totális mozgósítás - Nemzeti Számonkérő Szék - Zsidóüldözés - Az ország kirablása 4. Magyarország hadszíntér - 1. A debreceni csata, 1944. október (a háború 2. páncélos csatája) – a Tiszántúl elfoglalása - 2. Budapest ostroma (1944. október – 1945. február.) - 3. A Balaton körüli harcok (1945. március) – a németek utolsó támadása DKEurópában - 4. A Ny-Dunántúl elfoglalása (1945 ápr.) A harcok eredménye: - fosztogatás, pusztítás - menekülés. Kiürítés, káosz - közigazgatás, közélelmezés összeomlása A régi Magyarország összeomlása 5. A szovjet hadsereg Magyarországon - A hadsereg felépítése: részben köztörvényesekből, részben a visszafoglalt területekről – válogatás nélkül. Budapesten szabad kezet kaptak. A hadsereg a hadszíntérről tartotta el magát. A katonai rendőrség tesz rendet majd a harcok után. 187

- Malinovszkij 100 000 hadifoglyot jelentett, de csak 50 000 volt – a többit begyűjtötték - A nők 6-10 %-a esett nemi erőszak áldozatául 6. Megszállás vagy felszabadulás 1945. ápr. 4-re „írták elő” Magyarország „felszabadítását”, de a harcok csak 12/13-ra ültek el. A, Felszabadítás: - az üldözött zsidók, baloldaliak számára a náci-nyilas üldözés alól - az egész társadalom számára a nyilas diktatúra alól B, Megszállás: - a szovjet hadsereg megszállóként lépett fel - a nemzetközi jog alapján 1947-ig Magyarország megszállt ország - az 1991-ig tartó szovjet jelenlét kezdete 7. A Horthy-rendszer összeomlása - A parlamentáris-tekintélyuralmi Horthy-rendszer a háború alatt egyre inkább a végrehajtó hatalom túlsúlyával volt jellemezhető - Azonban már az 1930-as években kicsúszott Horthy kezéből a kormánypárt - Marginalizálódik, majd megszűnik az ellenzéki pártok kontrolláló szerepe - Háttérbe szorul, majd felszámolódik a kormányzót támogató zsidó nagytőkés csoport - Kicsúszik a kezéből a hadsereg - Végül kicsúszik a kezéből az egész ország

188

30. A hidegháború 30.1. A hidegháború általános jellemzése 1. Meghatározása A két szuperhatalom szembenállása, a háborús fenyegetettség légköre – konkrét háborús veszélyhelyzet ritkán. A második világháború után, 1989-ig. 2. Szakaszai I. 1945-47: kialakulás II. 1947-62: klasszikus hidegháború III. 1962-75: Détante, enyhülés IV. 1975-85: kis hidegháború V. 1985-89: rendszerváltás, a hidegháború vége 3. Jellemzői - katonai, ideológia, politikai, gazdasági szembenállás - „hideg háború” - az erőviszonyok, érdekszférák alapvetően nem változtak – a 70-es évek közepéig hallgatólagos megállapodás egymás érdekszféráinak tiszteletben tartásáról - nukleáris fenyegetettség – nukleáris egyensúly - konfliktusok (helyettesítő háborúk) a - nem felosztott – periférián - Európa háttérbe szorul 4. Okai - ny. hatalmi-ideológiai ellentét, válasz a szovjet törekvésekre - k. az amerikai imperializmus kivédése - revizionista. a Szovjetunió biztonsági törekvéseinek agresszív megtorlása; hadigazdasági, kereskedelempolitikai törekvések : 1. eredendő bizalmatlanság a Szovjetunió iránt – óvatos szovjet megegyezési törekvés 2. Sztálin óvakodott a nyugattal háborúba keveredni 3. Truman nem rendelkezett stratégiával 4. Nyugat-Európa tartott a Szovjetuniótól és az USA semlegességétől 30.2. A hidegháború kialakulása (1945-47) 0. Gyökerek - Olaszország kérdése – 1943, fegyverszünet – a Szovjetunió kihagyása

189

- Jalta: Az érdekszférák elkülönítése – Az USA nem hitte el. 1. Potsdam, 1945. júl. 17. - aug. 2. A, A második világháború. lezárása + Németország demilitarizálása, megszállási zónák, jóvátétel, nácizmus felszámolása, háborús bűnösök pere - Németország nyugati határai, Lengyelország, Kelet-Európa – hiányzik. A későbbi konfliktus jelei 2. A konfliktus elmélyülése A, Elméleti alapok - a bizalmatlanság növekedése: NY. – káosz, kommunista veszély K. – fenyegetettség, el nem ismerés - ideológiai szembenállás: Ny: antikommunizmus K: két világrendszer - gazdasági különbségek USA – fellendülés Szovjetunió – egyoldalú katonai fejlettség B, Szovjet előretörés, 1945/6 fordulóján - Lengyelország – elmaradt szabad választások. („A szovjet kormány nem járulhat hozzá egy ellenséges kormány létezéséhez Lengyelországban” - Sztálin) - Irán – 1941 óta angol-szovjet megszállás. 1945 végén baloldali fordulat veszélye. Szovjet csapatösszevonások a határon. 1946 elején a Szovjetunió visszakozik. Kialakul az elképzelés: A Szovjetunió feltartóztatandó ellenség. C, Összekötő: mindketten békét akartak 1946. április – 1947. február: Párizsi békeszerződés – Béke Olaszországgal, Bulgáriával, Finnországgal, Romániával, Magyarországgal Nincs béke Németországgal, Japánnal Rendezetlen a lengyel kérdés és Ausztria helyzete A Szovjetunió 1940-es határainak elismerése 3. Az elkülönülés a, 1946. február: Kennan-jelentés – a „hosszú távirat” - A Szovjetunió rögeszméje, hogy az USA-val nem lehet tartós megegyezésre jutni b, 1946. március 5.: Churchill, fultoni beszéd 190

- A Szovjetunió csak az erő nyelvén ért – igaz! - vasfüggöny osztja ketté Európát – bejött! c, Zsdanov: két világrendszer d, 1947. márc. 12.: Truman-doktrina - Az USA támogatja a szabad népeket életformájuk, berendezkedésük megőrzésében. (apropó: a Görögországnak nyújtott brit segély megvonása – 400 m USD) A feltartóztatási politika meghirdetése e, 1947 szept., Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája) 30.3. A klasszikus hidegháború (1947-1962) 1. A két blokk kialakulása (1947-49) a, Európa gazdasági talpra állítása - a káosz megszűnése, antikommunizmus - USA befolyás - a világgazdaság stabilizálódása Marshall-terv – K-Európa kimarad b, Németország talpra állítása - a jóvátétel kérdése: A Szovjetunió azt visz ki a saját zónájából, amit akar, de az USA 1946 nyarán minden kiszállítást (Szovjetunió, Franciaország.) leállít a saját zónájából. Közeledés Nagy-Britanniához. - Bizónia (1947), Trizónia (1948) - valutareform (1948) c, A berlini blokád (1948. jún. 25. – 1949. május. 4.) - Jessup-Malik: Szovjetunió vereség, német-európai közeledés, NDK-NSZK d, A kelet-európai fordulat - 1948: Csehszlovákia szovjetizálása e, A frontok stabilizálódása, 1949. - KGST – jan. 25. - NATO – ápr. 4. - NSZK. NDK - 1949. szeptember: szovjet atombomba - COCOM 2. A szovjet blokk kiépülése A, A Szovjetunió a háború után

191

Óriási anyagi és emberi veszteségek, de Európában a legerősebb katonai hatalom – a gazdasági összeomlás szélén - gazdasági újjáépítés - rabszolgamunkával - az újonnan megszerzett területek, népek beolvasztása - a háború utáni belső rendcsinálás - offenzíva a burzsoá ideológia ellen (genetika, kibernetika betiltása, szocialista realizmus) - politikai terror

Alapja a szovjet katonai jelenlét a, A hatalom megragadása Előbb az erőszakszervezetek, aztán a kormányzat, végül az állampárti rendszer b, A gazdaság szovjetizálása - államosítás - földreform, majd a mg. szocialista átszervezése – kollektivizálás (a polgári erők gazdasági bázisának tönkretétele – a bázis szélesítése) - tervutasítás, állami iparosítás - szovjet gazdasági behatolás - a gazdaság felkészítése az új háborúra 1949. január 25.: a KGST megalakulása A Szovjetunió 1952-ig mintegy 14 md $-t vont ki K-Európából, többet, mint amit a Marshallsegély jelentett c, A társadalom átalakítása - a fasiszta elemekkel való leszámolás címén a polgári pártok felszámolása - a civil szervezetek felszámolása - közös listás választásokon a hatalom megerősítése - munkásegység – a szociáldemokrata pártok beolvasztása A kommunista diktatúra kiépítése (a többpártrendszer felszámolása, teljes államosítás, kollektivizálás) - egyházüldözés - a társadalom megfélemlítése, koncepciós perek, politikai terror - a társadalom egyveretűvé tétele - személyi kultusz, a szovjet minta másolása d, Az ellenzékiek, különutasok letörése - 1948: Tito kitagadása - 1953, berlini munkásfelkelés leverése - 1956, Poznan – Gomulka; Budapest 192

Lengyelország - szovjet megszállás, londoni (demokratikus) és lublini (kommunista) kormány - a londoniból a Parasztpárt (Mikolajczik) beolvasztása a lubliniba - a megosztott ellenzéket az 1947 januárjáig elhúzott választásokon a kommunisták és csatlósaik legyőzik, októberben elüldözik Mikolajczikot - 1948-ban létrejön a LEMP, Bierut vezetésével a proletárdiktatúra Jugoszlávia - végletes belső politikai és etnikai megosztottság a háború alatt - a győztes Tito kommunista partizánmozgalma, de szovjet nyomásra 1945 novemberig koalíciós kormányzás - 1945 novemberében választási győzelem után létrejött a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság - a szovjetektől független nemzeti, kommunista állam

3. Az európai integráció kezdetei Alapok, előzmények 1946. szeptember, Zürichi egyetemen elmondott beszéd, Churchill: francia-német vezetés alatt álló Európai Egyesült Államok, Európa Tanács a, 1947. jún. 5., a Marshall-terv - Európa újjáépítése, a gazdaság fellendítése - a piacgazdaság fejlesztése - a belpolitikai krízis leküzdése Bár K-Európa számára is nyitott volt, a Szovjetunió és csatlósai elutasították A segély feltétele: átlátható gazdaság. Ez sérti a Szovjetunió gazdaságpolitikáját, a K-Európa feletti hegemóniáját. A Kongresszus 1947 végén megszavazza. 1948-52: 16 ny-európai ország, 13,6 md USD (90 % segély) Európa egységesedésének kezdete b, A NATO - 1948. március: brüsszeli szerződés (Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux – kölcsönös katonai segítségnyújtás) - 1948. június: Vandenberg-határozat: Az USA részvételi lehetősége regionális védelmi szövetségekben - 1949. április 4., Washington: USA, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország, Portugália + a brüsszeliek c, Az integráció alapjai

193

1949: Európa Tanács. A közös európai értékek, eszmények ápolása, érvényesítése, az európai államok együttműködésének elősegítése. A tagság feltétele a demokratikus berendezkedés, az emberi jogok tiszteletben tartása. - francia-német megbékélés – 1950., Németország remilitarizálása - 1951., Montánunió, a megszállás elvetése - Euratom - Németország remilitarizálása és integrálása – Szovjetunió Németország semlegessége - 1957, római szerződések – EGK 4. Ázsia ébredése (1945-55) a, India - folyamatos küzdelem a függetlenségért - 1947. augusztus 15 – 600 000 áldozat - Pakisztán - India független: a Kongresszus és a Muszlim Liga - 1948. június 30. Gandhi halála b, Indokína - 1945, Ho Si Minh – Viet Minh - 1946. december 20.: felkelés 1950-ig francia előnyomulás - 1954: Dien Bien Phu - 17 mentén felosztás – USA jelenlét c, Korea - 1945. augusztus – kettős megszállás a 38 mentén - É – szovjet – Kim Ir Szen - D – amerikai – Li Szin Man 1948 - kiürítés 1950-1953 – háború d, Kína - Csang Kaj-sek (Kuomintang) és Mao Ce-tung (KKP) harca - 1946: megegyezés, de felbomlik - Csang Nankingba, majd 1949-ben Tajvanra vonul vissza - 1949. október 7.: KNK - 1950. február 14. szovjet-kínai barátsági szerződés (talán a koreai háború forgatókönyve is) e, Izrael 194

- 1947. november – Palesztina felosztása, ENSZ - 1948. május Izrael állam – 1. arab-izraeli háború f, Japán 1945 – demokratikus választások 1946 – a baloldal megerősödése 1951: japán-amerikai különbéke 5. Sztálin után (1953-56) a, Szovjetunió 1953. március 5.: Sztálin halála Megoldatlan kérdések (személyi kultusz, katonai diktatúra, a határok nem garantáltak, német kérdés, a csatlósok, a világhelyzet, az utódlás) Változtatni kell – belső reformok kellenek – ehhez pénz kell – enyhülés (Ld. alább: Korea, Indokína, Ausztria) Kollektív vezetés – út a lazulás felé. (Hruscsov, Berija, Malenkov) b, Az enyhülés (1953-56) - 1953. június: kezdeti engedmények, majd berlini munkásfelkelés – leverik, de enyhíteni kell a szigoron! - 1953, Panmindzson – megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások Koreában - 1954, Indokína – Vietnam kettéosztása - 1954/55: az el nem kötelezettek jelentkezése - 1955. január: megszűnt a hadiállapot a Szovjetunió és Németország között. - 1955. május 15. Osztrák államszerződés (Ausztria semleges, nincs Anschluss, nincs szovjet megszállás Bécsben) - 1955: szovjet-jugoszláv megbékélés - 1955: genfi négyhatalmi csúcs – a háború nem kifizetődő - Adenauer Moszkvában c, A szembenállás jelei: 1954: USA – hidrogénbomba 1955: Szovjetunió – hidrogénbomba – a katonapolitikai helyzet megváltozása – a geopolitikai helyzet azonban még változatlan. 1954/5: NSZK a NATO tagja – a Varsói Szerződés megalakulása Az érdekszférák tartós elhatárolása d, Az el nem kötelezettek 1954. jún. 28. Pancsa sila - öt elv (Nehru, Csou En-laj) 195

- területi épség, szuverenitás - meg nem támadás - be nem avatkozás - egyenlőség, kölcsönös előnyök - békés együttélés 1955. április 24., Bandung, 10 elv – el nem kötelezettek (Föld szegényei, egyesüljetek) - Kína, India, Indonézia, Egyiptom 6. 1956 a, Hruscsov hatalma - Berija (1953), majd Malenkov (1954) bukása b, Az SZKP XX. kongresszusa (1956. február.) - a személyi kultusz leleplezése - a békés egymás mellett élés politikájának meghirdetése (Alapjai: a szovjet rakétatechnika, a „rubeldiplomácia” és a gyarmati felszabadítási mozgalmak) c, Olvadás - Lengyelország: a sztálinisták bukása, június: Poznan – munkásmegmozdulások, október 21: Gomulka hatalomra kerülése - Csehszlovákiai változások - Magyarország forradalma – az USA érdektelen – a dominóelv elkerülése. - Egyiptom: Nasszer elnök nyugat-ellenes politikája; 1956. október 29, Anglia, Franciaország, Izrael – Szuez elfoglalása, a szuezi válság. D, A hruscsovi Szovjetunió 1956 után a desztalinizáció visszafogása 1957: Malenkov, Molotov, Kaganovics kísérlete Hruscsov leváltására – kudarc. (Kaganovics egy urali kombinát, Malenkov egy szibériai vízierőmű, Molotov pedig mongóliai nagykövet lett) Kaganovics: „Hruscsov elvtárs! Évek óta ismerlek. Kérlek, ne engedd meg, hogy úgy bánjanak velem, ahogy Sztálin idején számoltak le az emberekkel...” Hruscsov: „Kaganovics elvtárs! Amit te mondasz, még egyszer megerősíti, milyen módszereket szándékoztatok alkalmazni aljas céljaitok elérésére. Vissza akartátok taszítani az országot azokba az állapotokba, amelyek a személyi kultusz idején uralkodtak, le akartatok számolni az emberekkel. Másokat is a saját mércétekkel mértek, de tévedtek. Mi szilárdan betartjuk és be is fogjuk tartani a lenini elveket. Munkát kaptok, nyugodtan dolgozhattok élhettek, ha becsületesen fogtok dolgozni, mint minden szovjet ember.”

1958-tól Hruscsov ismét egyesíti a pártfőtitkári és miniszterelnöki posztot A mezőgazdaság, űrkutatás fejlesztése 196

1964: Hruscsov leváltása, L. Brezsnyev hatalomra kerülése 7. 1956 következményei A változás feltételei: - fogyasztói társadalom - eurokommunizmus - a marxizmus bázisának megszűnése - A harmadik világ létrejötte A status quo fenntartására törekszik mindkét fél – a jelszavak ellenére. - 1957: az EGK létrejötte (Európa magára maradhat!) - 1957. okt. 4.: Szputnyik – a Szovjetunió geostratégiai helyzete, a bekerítés. A kitörést a rakétatechnika jelenthette. A kétpólusú világ helyett a nagyhatalmi rivalizálás kezdődik. - 1958: a II. berlini válság – Berlin ultimátum (Nyugat-Berlin demilitarizálását, Berlin egyesítését követelik a szovjetek, vagy K-Berlini jogaikat átadják az el nem ismert NDK-nak) – a kérdés továbbra is függőben marad, csak a fal „oldja meg” - 1959: Nixon elnök látogatása Moszkvában – a Jupiter-rakéták telepítése Törökországba. - 1960: az U-2-es kémrepülőgép lelövése a Szovjetunióban. Hruscsov beszéde az ENSZ-ben Hruscsov tárgyalása Castro kubai elnökkel - 1961: Gagarin űrrepülése kubai emigránsok partraszállási kísérlete a kubai Disznóöbölben – kudarc (Kennedyt bizonytalannak tartották) a berlini fal felépítése (1949-61 között 2,5 m menekült) 8. A kubai rakétaválság, 1962 Szovjet SS-4 és SS-5 rakéták telepítése Kubában. - Szuperhatalmi státusz - az erőegyensúly helyreállítása (Törökország!) - precedens Kínának A III. világháború küszöbén - Amerikai blokád Kuba körül - ultimátum a szovjeteknek U Thant ENSZ-főtitkár közvetít Szovjet visszakozás 197

- a szovjet hajók nem kísérlik meg áttörni a blokádot - visszavonják a rakétákat Amerikai engedmények - A berlini fal fennmarad - A Jupiter-rakétákat visszavonják - Kuba sérthetetlen kiépítik a forró drótot A hidegháború a kritikus (valódi háborús, atomháborús szint alatt marad) A 60-as évek elejének feszült szovjet-amerikai viszonya a szovjet felzárkózásnak, térnyerésnek az eredménye. Nukleáris patthelyzet. Ezt követte a feszültségek lazulása: détante. A konfliktus súlypontja Ázsiába helyeződött. (Helyettesítő háborúk.) 30.4. A détante és az enyhülés (1962-1975) 1. A feszültségek lazulása (1962-69) 1963: részleges atomcsend-egyezmény. Forró drót Kennedy halála 1964: Brezsnyev hatalomra kerülése. „Óvatos” fegyverkezés: interkontinentális rakéták és Gorskov admirális flottaépítési programja Brezsnyev-doktrína: A szocialista országok szuverenitása addig terjed, amíg nem sérti a szocialista közösséget 1964: Kína atomhatalom lesz, kulturális forradalom, három világ teória 1964: Tonkini incidens – É-Vietnam bombázása 1967: hatnapos háború – izraeli megelőző csapás az arab szövetségre 1968: prágai tavasz, A. Dubcek, emberarcú szocializmus 1969: kínai-szovjet kis határháború (Usszúri) BAM 2. Az enyhülés (1969-75) Alapok: új keleti politika SALT-tárgyalások Gazdasági közeledés Kína Kissinger: Katonai paritás, gazdasági multipolaritás, kínai kártya 198

1969-72: SALT-tárgyalások - atompatt, fegyverzetkorlátozás - Európa kettéosztott - A világpiac egységes 1971: szovjet-indiai együttműködés 1972: Német alapszerződés 1973: Jóm Kippur-háború - olajválság A Vietnam-szindróma 1973: párizsi fegyverszünet 1975: Saigon eleste 1975, Helsinki: Európai Együttműködési és Biztonsági értekezlet - európai biztonság Tudományos és gazdasági együttműködés Humanitárius együttműködés 1975: Szojuz-Apolló űrrepülés „...az, hogy a szovjetek képtelenek voltak elnyerni Kelet-Európa hűségét, szerencsétlen történelmi kudarc, mivel Kelet-Európa az ú természetes érdekszférájuk... Politikánknak arra kell irányulnia, hogy a keleteurópaiak és a Szovjetunió között organikus kapcsolatok alakuljanak ki.” (Helmut Sonnenfeld amerikai külügyminiszteri tanácsadó, 1975)

1975: G-7 létrejötte A Perzsa-öböl védelme A NATO kiterjesztése a déli félgömbre 30.5. A feszültségek újjáéledése (1975-79) 1. Alapok – Helsinki után - az 5. kosár – időzített bomba Szovjet térnyerés 1977: SS-20-asok telepítése. Az ötpólusú helyett két háromszög Az USA relatív gyengülése, vereségei A nyugat és a harmadik világ meggyengülése az olajsokkban Katonai felzárkózás A portugál gyarmatbirodalom összeomlása 2. Folyamat A, Afrika 199

- Angola, 1975. szovjet fegyverek, tanácsadók – kubai „önkéntesek” - Szerződések Mozambikkal, Etiópiával, Bissau-Gineával B, Ázsia - 1978: szovjet-vietnami szerződés – támaszpontok – Kambodzsa lerohanása - Japán-Kínai béke a válasz Afganisztán, 1978: szovjetek által kiképzett katonatisztek puccsal hatalomra kerülnek, de a polgárháborúba a szovjetek közvetlenül, csapatokkal avatkoznak be (1979). 1979, iráni iszlám forradalom - gyengíti az USA-t C, Amerika – a sandinisták győzelme Nicaraguában (1979) 3. A szovjet sikerek háttere - flottafejlesztés - megnövekedett stratégiai mozgástér - rubeldiplomácia az olajárrobbanás miatt - a „tengeri autópálya veszélyeztetése” - A Közel-Kelet bekerítése 4. A nyugat válasza A, Válságjelek - olajsokk, stagfláció, munkanélküliség B, Megoldások Tudományos-technológiai forradalom, robottechnológia, mikrochipek, informatika C, Válaszlépések Ingadiplomácia Afrikában is Ping-pong-diplomácia Kínában Pakisztán támogatása Fegyverkezés, a Pershing-rakéták telepítésének bejelentése (1979) Carter-doktrina meghirdetése 30.6. A kis hidegháború (1979-85) 1. A helyzet (1980, Reagan) - a szovjet befolyás nőtt, az amerikai csökkent - Moszkva túlterjeszkedett, a gazdasági összeomlás szélén van, nem bír el új fegyverkezési versenyt A cél: visszaszerezni a nyugati világon belüli fölényt, erőpolitikával megállítani a szovjet expanziót 200

2. Az amerikai lépések Kül- és biztonságpolitikai offenzíva - A katonai költségvetés növelése 1979: Camp Davidi egyiptomi-izraeli különbéke A NATO érdekövezetének kiterjesztése a Dél-Atlanti térségekre is 1981: Columbia űrrepülőgép, neutronbomba 1982: Grenada megszállása 1983: SDI, a Pershingek telepítése Diego Garcia kiépítése, gyorshadtest, támaszpontok a Közel-Keleten Amerikai hadgyakorlatok a Közel-Keleten 3. A szovjet „reagálás” A, Gerontokrácia - 1982: Brezsnyev halála. 1982-84: Andropov, 1984-85: Csernyenko - kompromisszumképtelenség, belső harcok B, A szembenállás fokozódása A lengyel válság (1980, Szolidaritás, 1981, szükségállapot) 1984, az SS-20-asok számának növelése (100) Hidegháborús propaganda, olimpiák bojkottja, COCOM szigorítása, nincs csúcstalálkozó C, A válság jelei Élelmezési válság, az olajárak csökkenése, a Szovjetunió a válság szélén 30.7. A hidegháború vége (1985-1989) 1. A reformok szükségessége: gazdasági válság, a külpolitikai túlterjeszkedés Gorbacsov, 1986: peresztrojka, glásznoszty – külpolitikai visszahúzódás – békés együttélés, elégséges védelem – a hidegháború feladása, a fegyverkezés korlátozása 1985, Genf – leszerelés – nullamegoldás Visszavonulás Afganisztánból, Nicaraguából, Angolából és Etiópiából 2. A Szovjetunió válsága Belső válság Kaukázus, Baltikum, antiszemitizmus 1986: Csernobil 3. A fordulat, 1989-1991 A csatlósi rendszer bomlása. Gorbacsov nem alkalmazza a Brezsnyev-doktrinát A Szovjetunió „kardcsapás nélkül” veszíti el a hidegháborút. 201

1989: Málta – a Szovjetunió elismerte K-Európa elvesztését A hidegháború – gazdaságilag – kezdettől fogva egyenlőtlen felek küzdelme volt. A szovjet rendszert saját belső problémái és a nyugat kihívásai omlasztották össze. A hidegháború tkp. 1987-ben véget ért, de a Szovjetunió bukása tette hitelessé 1991: START A kommunista puccskísérlet bukása A Szovjetunió felbomlása

202