Próbalecke PRÓBALECKE

Ingatlanközvetítés

Pró

bal

PRÓBALECKE

eck

e

Az ELO Könyvkiadó Kft. Ingatlanközvetítés tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnének az ingatlanközvetítői tevékenységgel, az ingatlanok adásvételének és cseréjének lebonyolításával, az ingatlanértékelés módszertanával megismerkedni. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt az ingatlanközvetítői tevékenység tartalmáról, az ingatlanközvetítés hatályos szabályairól, az ingatlanértékesítés közgazdasági hátteréről, az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó számítási módszerekről, valamint az ingatlanközvetítés gyakorlati kérdéseiről. Ezen kívül szó lesz a tulajdonformák fajtáiról, a tulajdonszerzés módjáról, a lakás- és helyiségbérlet, továbbá a társasházak működésének szabályairól. Elsajátíthatja az épület-szerkezettan, épületdiagnosztika alapjait, az épületgépészet jelentőségét, az építési módok, födémek típusait, a fedélszerkezet feladatát, a szigetelés, burkolás fontosságát, de kitérünk az ingatlanhoz kapcsolódó különböző munkálatok bemutatására is.

 Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában.  Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybe vételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

2

PRÓBALECKE





INGATLANKÖZVETÍTÉS

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE Az Ingatlanközvetítés tananyagsorozat 32 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (16 db) fogjuk elküldeni Önnek. Az ismeretanyag segít Önnek abban, hogy:  az ingatlanközvetítéshez kapcsolódó szóbeli és írásbeli közlési technikák megvalósításában és alkalmazásában jártas legyen,  ismerje a nemzetgazdaság, piacgazdaság általános fogalmait, összefüggéseit és folyamatát, a vállalkozás alapfogalmait, funkcióit, a szervezet gazdálkodását, alapvető pénzügyi, számviteli és adózási ismeretekkel rendelkezzen,  ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó fogalmakat és intézményeket, ezek öszszefüggéseit, rendelkezzen vállalkozási, valamint adózási ismeretekkel, ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó műszaki fogalmakat és intézményeket, ezek összefüggéseit,  ismerje és alkalmazza a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat, tájékozott legyen az információgyűjtés és -kiértékelés formáiról,  rendelkezzen a tevékenységi körébe tartozó ingatlanpiaci ismeretekkel, ismerje a szolgáltatási díjak kialakításának szabályait.

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDAL

@

Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.

3


PRÓBALECKE

Az Ingatlanközvetítés tananyagsorozat tematikája 1. lecke: Az ingatlan fogalma, fajtái. Megismertetjük az ingatlanok fogalmának jogi és közgazdasági megközelítésével. Részletesen bemutatjuk a különböző ingatlanfajtákat. 2. lecke: Az ingatlanközvetítői tevékenység tartalma. Megismerkedhet az ingatlanközvetítés folyamatával. Kitérünk az ingatlanközvetítők szerepével, a velük szemben támasztott követelményrendszerrel kapcsolatos tudnivalókra. Bemutatjuk az üzleti terv készítésének folyamatát, és az ingatlanértékelési tevékenység főbb okait.

17. lecke: A települési önkormányzat szerepe az ingatlanpiacon. Felsoroljuk a települési önkormányzat feladatait, hatáskörét, szerveit. Megismerkedhet a kártalanítási eljárással. Tájékozódhat a települési ingatlanok kisajátítási szabályairól. 18. lecke: A településrendezés jelentősége. Tanulhat a településmarketing, mint tervezési eszköz jelentőségéről. Bemutatjuk a település értékének, imázsának vizsgálatát. Elemezzük a település vevőkörét, a potenciális versenytársakat.

3. lecke: Az ingatlanközvetítés hatályos szabályai. Bemutatjuk a közvetítői kereskedés fajtáit; az ügynök, a képviselő, a bizományos és az alkusz fogalmát. Tanulhat az ingatlanközvetítői tevékenységgel kapcsolatos szabályokról. 4. lecke: A tulajdon tárgya, tartalma. Áttekintjük az egyes tulajdonformákat, a tulajdonos általános jogait és kötelezettségeit. Tárgyaljuk az ingatlanok tulajdonszerzési módjait és a tulajdonjog megszűnését.

19. lecke: A jog fogalmának lényege, a jog funkciói. Ismertetjük a jog fogalmát, keletkezését. Felsoroljuk a jogforrások rendszerét és hierarchiáját. Áttekintjük a jogszabályok érvényességét és hatályát. Bemutatjuk az alapvető emberi jogokat és kötelezettségeket. 20. lecke: A kötelmi viszony jellemzői. Megtanulhatja a kötelmi jogviszony jellemzőit. Áttekintjük a szerződés létrehozását, tárgyát és tartalmát, valamint a szerződés módosításának lehetőségeit.

5. lecke: Az épületek szerkezete. Megismerkedhet a legjellemzőbb építmények csoportjaival, az építészeti alapfogalmakkal. Foglalkozunk az építési folyamat dokumentumaival, valamint az épület-szerkezettan fogalmával. 6. lecke: Építési módok, alapozás. Bemutatjuk a különböző építési módok sajátos jellemzőit. Meghatározzuk az alapozás feladatát, csoportosítjuk a talajokat alapozási szempontból. Részletesen elmagyarázzuk az egyes alapozási módokat.

21. lecke: A lakás- és helyiségbérlettel kapcsolatos szabályok. Áttekintjük a lakásbérlet alapvető szabályait. Foglalkozunk a haszonbérleti szerződés alapvető szabályaival. Meghatározzuk az illeték fogalmát, csoportosítását. Felvázoljuk az illetékkötelezettség keletkezését. 22. lecke: A társasházak működésével kapcsolatos szabályok. Meghatározzuk a társasház fogalmát, főbb jellemzőit és működését. Kitérünk a társasházak alapításának feltételeire, a jogok és kötelezettségek kérdésére. Bemutatjuk a társasház tulajdoni viszonyait.

7. lecke: A födémek típusai. Definiáljuk a födém fogalmát, bemutatjuk fő alkotórészeit, rendeltetését. Ábrákkal szemléltetve bemutatjuk a födémek különböző fajtáit. Felvázoljuk a födémszerkezeti követelményeket. 8. lecke: Tetőfedések és a lapostetők. Értelmezzük a tetőfedés feladatát, és jellemezzük az egyes tetőfedéseket. Ismertetjük a tetőfedésekkel szembeni általános követelményeket. Áttekintjük a lapos tetőkkel kapcsolatos tudnivalókat.

23. lecke: A termőföld tulajdonjoga és hasznosítása. Definiáljuk a termőfölddel kapcsolatos fogalom-meghatározásokat. Felvázoljuk a termőföld tulajdonjogának megszerzésének lépéseit és a hozzá kapcsolódó használati jogokat. 24. lecke: Hideg- és melegburkolatok. Különböző szempontok szerint jellemezzük a hideg- és melegburkolatokat. Definiáljuk a hidegburkolat fogalmát. Bemutatjuk a hidegburkolatok segédanyagait. Csoportosítjuk a melegburkolatokat.

9. lecke: A fedélszerkezet típusai. Ismertetjük a fedélszerkezetek feladatát, hatásait, a szerkezettel szemben támasztott követelményeket, és a tetőt érő hatásokat. Bemutatjuk a mérnöki jellegű, a faanyagú és az acél tetőszerkezeteket. 10. lecke: A falak típusai, jellemzői. Csoportosítjuk a falakat rendeltetésük szerint. Áttekintjük a falakkal szemben támasztott követelményeket. Felsoroljuk a falazás szabályait, és kitérünk a statikai szempontú megközelítésére is.

25. lecke: A festő, mázoló, tapétázó munkálatok jellemzői. Tanulhat a mészfestés alkalmazási területéről, előnyeiről, hátrányairól. Megismerheti a mészfestés munkafolyamatát. Jellemezzük a műanyagfestést. Ismertetjük az egyes tapétafajtákat, a tapétázás célját. 26. lecke: A habarcs és beton alkalmazása. Megismerheti a habarcsok összetételét és tulajdonságait. Különbséget teszünk az egyes habarcsrendszerek között. Felsoroljuk az egyes vakolattípusok tulajdonságait.

11. lecke: A lépcsők, ajtók, kapuk jelentősége. Megismerkedhet a lépcsők rendeltetésével. Felsoroljuk a lépcsők részeit, azok méreteit és bemutatjuk a lépcsőfok kialakításának lépéseit. Foglalkozunk a lépcsők szerkezeti típusainak ismertetésével. 12. lecke: A szerkezet szigetelése, homlokzatépítés és burkolat. Meghatározzuk az épületet érő nedvességforrásokat. Értelmezzük az építmények szárazsági igényeit. Megismerkedünk a szigetelések teljesítményfokozataival.

27. lecke: Az építési kerámia alkalmazása. Tanulhat az építőiparban használt kerámiatermékekről. Meghatározzuk az agyagfeldolgozás szempontjából legfontosabb tulajdonságaikat. Öszszefoglaljuk az építési kerámiák elkészítésének sorrendjét. 28. lecke: Az épületgépészet jelentősége. Meghatározzuk az épületgépészet fogalmát, funkcióit. Felsoroljuk a rendszerhez kötődő tevékenységeket. Értelmezzük az épületek vízellátását és csatornázását.

13. lecke: Az ingatlanforgalomban résztvevő létesítmények. Megismertetjük az építmények általános előírásaival. Meghatározzuk a lakóépület fogalmát. Felsoroljuk a lakás kialakításának szempontjait. Ismertetjük a helyiségek általános előírásait. 14. lecke: Az ingatlanközvetítés gyakorlati kérdései. Áttekintjük az ingatlanpiac általános tulajdonságait és az ingatlanközvetítés feladatait. Foglalkozunk a lakó- és üdülőtelkek beépítéséhez kötődő előírásokkal. Rendszerezzük az értékmódosító tényezőket.

29. lecke: Épületdiagnosztika. Megismerheti az épületek meghibásodásainak okait. Kitérünk a hőfizikai követelmények bemutatására. Ismertetjük a hiányos szigetelés jeleit. Jellemezzük a korróziós jelenségeket. 30. lecke: Az ingatlanértékelés módszertana. Bemutatjuk az ingatlanértékelési módszerek közötti különbségeket, azaz a költség alapú, a piaci alapú, valamint a jövedelem alapú módszert. Értelmezzük az egyes értékelési módszerek összefüggéseit.

15. lecke: Az ÉTV általános rendelkezései. Foglalkozunk az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) szóló törvény követelményeivel. Ismertetjük az állam és az önkormányzatok építésügyi feladatait. 16. lecke: Az OTÉK tartalma és általános rendelkezései. Tanulhat az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). Bemutatjuk a településrendezés követelményrendszerét. Felvázoljuk a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek jellegét.

31. lecke: Az ingatlanértékesítés közgazdasági háttere. Meghatározzuk a tárgyi eszközök fogalmát. Rámutatunk a tárgyi eszközök főbb csoportjai közötti különbségekre. Értelmezzük az amortizációs rendszer lényegét. 32. lecke: Az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó számítási módszerek. Részletesen tárgyaljuk az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó számítási módszereket úgy, hogy bemutatunk egy fiktív adatok felhasználásával készült értékbecslést tartalmazó szakdolgozatot.

4

PRÓBALECKE


1. LECKE AZ INGATLAN FOGALMA, AZ INGATLANOK FAJTÁI Bevezetés Kedves Tanulónk! Az ingatlanpiacról az emberek tudatában kialakult kép általában nem teljesen tiszta. Ez érthetĘ, hiszen ha valamihez nem értünk, vagy valaminek csak egy-egy mozaikjához férünk hozzá, azt képzeletben kiszínezzük és bizony annak a valósághoz már nem sok köze van. Bizonyára ön is találkozott már ezzel a jelenséggel. A köztudatban – a laikusok tudatában – élĘ hiedelmek: ± az ingatlan jó üzlet, ± az ingatlanközvetítĘk könnyen szerzik a jövedelmüket. Ezek olyan sztereotípiák, mint az egyes nemzetekhez tapadó képek, úgymint a német precízség, a hollandok és a fapapucs, a franciák és a sajt az oroszok és a vodka. A sztereotípiáknak természetesen mindig fellelhetĘ egy-egy valóságmagva. A sokszínĦ ingatlanpiac szolgáltatóinak a verseny erĘsödésével, megélhetésük biztosítása érdekében egyre pro¿bb munkát kell végezniük. Ehhez kemény marketingmunkára, naprakész információkra, alapos szakmai ismeretekre van szükség.

Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke.

A lecke célja: megismerkedhet ± az ingatlan jogi és közgazdasági fogalmával, ± a különbözĘ ingatlanfajtákkal, az ingatlanpiac általános és sajátos jellemzĘivel, ± az ingatlanérték többféle formájával is.

1. Az ingatlanok fogalmának jogi megközelítése Az ingatlan a jogi szaknyelvben az alábbiak szerint meghatározott fogalmat jelöli: Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésĦ és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.

(1. lecke, 5. oldal)

5

PRÓBALECKE



5. lecke

11

Az épületet érĘ hatások:

Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckébe.

A felsoroltak többsége az épület¿zika illetékességi körébe tartozik. Az épület és szerkezeteinek visszahatása a környezetre, ill. magára az emberre, felvetette az ún. környezetbarát építés, ill. emberbarát szerkezetek kialakításának problematikáját.

Érdekességekkel színesítjük az elméleti ismereteket.

Idetartozik: ± a természetes (emberbarát) anyagok alkalmazása, ± az emberi egészségre káros pl. sugárzó vagy mérgezĘ anyagok kiküszöbölése, ± az ún. bioházak, az egészséges lakókörnyezet kialakítása, ± az épületek energiaigényének ún. tiszta energiaforrásból való (legalább részbeni) biztosítása (pl. napházak kialakítása, napkollektorok alkalmazása energianyerésre), ± fokozott hĘvédelem tervezése (optimális tervezés esetén ideális esetben az energiaszükséglet akár felére is csökkenthetĘ), ± az épület által elfoglalt, megszüntetett zöldterület visszapótlása a helyi mikroklíma javítása érdekében (pl. zöldtetĘk, tetĘkertek kialakításával). A szerkezetek kialakítása tekintetében a környezetre gyakorolt kedvezĘ hatás érdekében a további szempontok ajánlhatók ¿gyelembe: ± szép szerkezetek (esztétikai hatás), ± lélegzĘ szerkezetek (harmonikus lefolyású páradiffúzió), ± tapintásra meleg szerkezetek (egészségre gyakorolt hatás), ± hĘhídmentes szerkezetek (energiatakarékosság, illetve a penészkárok megelĘzése), ± hangszigetelĘ szerkezetek (a pihenés, a munkaerĘ újratermelésének egyik fontos feltétele lakóépületekben), ± élettartamra méretezett szerkezetek (gazdaságosság – az erkölcsi és anyagi romlás összehangolása).


6

PRÓBALECKE



Melléklet

45

Az 5. lecke mellékletei 1.

A leckékben található mellékletek kiegészítik a megtanult ismereteket.

A: alépítmény, B: felépítmény, C: teherhordozási irány 1: teherhordó falak, 2: külsĘ térelhatároló falak, 3: merevítĘ falak, 4: lépcsĘházi fal, 5: lakáselválasztó fal, 6: válaszfal, 7: tĦzfal, 8: födémek, 9: lépcsĘ, 10: alapozás, 11: szigetelés, 12: magastetĘ (fedélszék, fedés), 13: lapostetĘ és szigetelése, 14: kémények, szellĘzĘk, 15: nyílászárók, 16: felületképzések (homlokzat, padló- és falburkolatok)


7

PRÓBALECKE



7. lecke

13

Az elĘregyártott vasbeton gerendás födémek gerendái 30, 60, 100 vagy 120 cm tengelytávolságban elhelyezett gerendákból és a gerendák közötti béléselemekbĘl állnak. (6/a. ábra)

Összegző ábrákkal rendszerezzük az ismeretanyagot.

6. ábra


8

PRÓBALECKE


34

8. lecke


2.1.3. SAJTOLT CSERÉPFEDÉS A sajtolt cserepek bonyolult szegélyezésüknek köszönhetĘen különösen jól illeszkednek egymáshoz és vízzárás szempontjából megbízhatóbbak az elĘzĘekben bemutatott cserepeknél. Mivel a cserép szegélytagozatok nem csak oldalirányban, hanem felül és alul is jól egymáshoz kapcsolódnak, a fedés por és porhó ellen is jól véd. A cserepek pontos illesztése lehetĘvé teszi, hogy a sajtolt cserepekbĘl 35°-nál kisebb hajlású tetĘhéjalások is készülhessenek (3. ábra).

2.2. Betoncserép fedés

Képekkel, illusztrációkkal gazdagítjuk a tartalmat.

3. ábra

A nyolcvanas évek közepétĘl Magyarországon is meghonosodott - a hazai gyártás megszervezését követĘen - a betoncserép fedés.

ElĘször az ún. alpesi tetĘcserép gyártását vezették be, majd ezt sorra követte a Nyugat-Európában már korábban elterjedt cseréptípusok gyártása. Az égetett agyagcserépnél kisebb hajlásszögtĘl (min. 17°) alkalmazható, elĘnyt jelent viszonylag gazdag szín és formaválasztéka és a rendszerelvben kialakított tetĘkiegészítĘk választéka. Szerkesztési elvét tekintve a legtöbb betoncserép hasonlít a sajtolt cserepekhez, de azoknál nehezebbek. Mellettük szól viszont a vízzárósági, fagyállósági és mérettartási megbízhatóság. (4. ábra)

4. ábra


9

PRÓBALECKE


16

9. lecke


Szakmai szótár

Alulfeszített szarufás fedélszerkezet: olyan fedélszerkezet, amelynél a szarufák lehajlását alul elhelyezett feszítĘ elem csökkenti.

A témához kapcsolódó szakmai kifejezéseket összegyűjtjük és elmagyarázzuk.

Állóoszlop: függĘleges helyzetĦ, az állószelement vagy a vízszintes gerendát alátámasztó, illetve tartóoszlop. Állószék: állóoszloppal képzett szék. Állószelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak függĘlegesek. Bakdúc: dĦlt oszlopot megtámasztó dúc. Bakdúcos fedélszerkezet: bakdúccal alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Császárfa: sátor- vagy toronytetĘnél a csúcs alatti oszlop, esetleg függesztĘoszlop. Csonka kötĘgerendás vagy papucsfás fedélszerkezet: a szilárd padlásfödémmel szerkezetileg összeépített fedélszerkezet, amelynél a kötĘgerenda szerepét a födém tölti be. Csonka szaruállás: nem teljes keresztmetszetĦ szaruállás. Csonkaszaru vagy simulószaru: a tetĘgerincnél vagy a hajlatnál lévĘ, nem teljes hosszúságú, az élszaruhoz vagy a hajlatszaruhoz illeszkedĘ szarugerenda. CsüngĘeresz vagy csüngĘpárkány: a homlokzati síkon túlnyúló szarufákkal képzett eresz. Deszkázat: a szaruzatra vagy a héjazati szelemensorra felszegezett deszkák sora. Dúc vagy támasz: az oszlop oldalirányú megtámasztására szolgáló, ferde, nyomásra igénybevett szerkezeti elem. DĦlt oszlop: nem függĘleges helyzetĦ, a dĦltszelement alátámasztó oszlop. DĦltszék: dĦltoszloppal képzett szék. DĦltszelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak nem függĘlegesek. Egy állószékes fedélszerkezet: gerinc alatt állószékkel alátámasztott szelemenes fedélszerkezet. Egyesített, gerendasoros vagy sĦrĦgerendás fedélszék: olyan fedélszerkezet, amelynek minden szaruállását kötĘgerenda köti össze. A gerendázat egyúttal a födém tartó eleme is lehet (padlásfödémmel egybeépített tetĘszerkezet). Élszaru: a tetĘgerincben lévĘ, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda. Ereszdeszka: az ereszdeszkázat eleme. FekvĘszelemen: olyan szelemen, amelynek keresztmetszetében a hosszabb oldalak vízszintesek. FeszítĘmĦ: olyan tartószerkezet, amelynél a vízszintes tartógerendát egy vagy több pontban alulról támasztó, fölfeszített dúc tartja.


10

PRÓBALECKE



15. lecke

5

2. A településrendezés célja, feladata és eszközei 2.1. A településrendezés célja A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erĘforrások kíméletes hasznosításának elĘsegítése.

A téma legfontosabb alapfogalmait kiemeljük.

2.2. A településrendezés feladata A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: ± meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlĘdésének térbeli-¿zikai kereteit; ± a település adottságait és lehetĘségeit hatékonyan kihasználva elĘsegítse annak mĦködĘképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; ± biztosítsa a település (településrészek) megĘrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

2.3. A településrendezés eszközei A településrendezés alábbi eszközei ismeretesek:

A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket.

± a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselĘ-testülete határozattal állapít meg ± a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés ¿gyelembevételével a települési önkormányzat képviselĘ-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg ± a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselĘ-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelĘ felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, ¿gyelembe véve: ± az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, ± a népesség demográ¿ai fejlĘdését, a lakosság lakásszükségletét,


11

PRÓBALECKE



18. lecke

29

Határozott innovációs törekvés Kreatív légkör kialakítása, mely hozzájárul a különbözĘ törekvések sikeréhez. A folyamatos megújulás demonstrálása egy élĘ, dinamikus és harmonikus település elengedhetetlen eleme. Politikai kiegyensúlyozottság Feltételezi a professzionális politizálás révén a politikai stabilitás érvényesülését, az érdekcsoportokkal való zavartalan kapcsolattartást, az önkormányzati testület és hivatal együttmĦködését. Gondolja át és írja le, miért sajátos településfejlesztési eszköz a településmarketing? ___________________________________________________________ ___________________________________________________________

Feladatainkon keresztül elmélyítheti megszerzett tudását.

2. A településmarketing mint tervezési eszköz A területi marketingtevékenység nem csupán az önkormányzat feladata. A marketing hatásrendszerében megjelenik a település intézményeinek, tudományos, szakmai, társadalmi, civilszervezeteinek különbözĘ aktivitása. Az önálló intézményi munkák jól kiegészíthetik, erĘsít(het)ik egymást. Ugyanakkor fontos, hogy az egyes eszközök, akciók között legyen koordináció, összehangolás, hogy azok hatásai ne olthassák ki egymást. A koordináció alapvetĘen az önkormányzat, illetve az általa vagy közremĦködésével tevékenykedĘ szervezet teendĘje azon céllal, hogy tudatosságával összhangba hozza az egyes aktivitásokat. Tágabb külsĘ környezet, trendek elemzése A közvetlen piac elemzése Stratégiai pozíció meghatározása Célképzés Stratégiaalkotás Realizálási stratégia Értékelés, ellenĘrzés

(18. llecke, 29. oldal) (18 k 29 ld l)

12

PRÓBALECKE

6


19. lecke


± A Határozatok Tára a Magyar Közlönyben közzétételre nem kerülĘ, elsĘsorban a kormány által kiadott határozatok hivatalos lapja. ± A miniszterek nem egyedi jellegĦ utasításainak és egyéb jogi iránymutatásainak kihirdetésére szolgálnak az ún. tárcaközlönyök. (A Pénzügyminisztérium lapja pl. a Pénzügyi Közlöny.) ± végül a helyi önkormányzatok rendeleteiket a helyileg szokásos módon hirdetik ki. Megyei önkormányzatok esetében ez írásos formát jelent, a települési önkormányzatoknál azonban nem ritka a hangszóró útján történĘ kihirdetés, sĘt a kidobolás sem.

1.3. A jogszabályok érvényessége és hatálya 1.3.1. A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE Egy jogszabály akkor érvényes ha: ± az azt kibocsátó szervnek van felhatalmazása, hatásköre a jogszabály megalkotására, ± beilleszkedik a jogforrási hierarchiába, vagyis nem ellentétes valamilyen magasabb szintĦ jogszabállyal, ± a rendelet nem lépi túl a törvényben kapott felhatalmazást, ± megtörtént a jogszabály hivatalos formában történĘ nyilvánosságra hozatala, kihirdetése, ± a jogszabály megalkotásánál betartották a kötelezĘen elĘírt eljárási szabályokat. A kihirdetés módja a hivatalos lapban való közzététel. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amely tartalmazza: ± a jogszabályok közül a törvényeket, a kormányrendeleteket, valamit a miniszterelnöki és a miniszteri rendeleteket, ± az OrszággyĦlés és a kormány határozatait és jogi iránymutatásait, ± a nemzetközi szerzĘdéseket, ± a LegfelsĘbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, ± a személyi kérdésekben hozott döntéseket, a köztársaság és a Kormány által adományozott kitüntetéseket.

Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál.

A helyi önkormányzat rendeleteit az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell kihirdetni. az OrszággyĦlés és a kormány határozatait és jogi iránymutatásait ± a nemzetközi szerzĘdéseket ± a LegfelsĘbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit ± a személyi kérdésekben hozott döntéseket, a köztársaság és a Kormány által adományozott kitüntetéseket.


13

PRÓBALECKE


36

20. lecke


1.7. A szerzĘdés tartalma A felek szabad belátásuk szerint állapíthatják meg: ± a jogszabályi elĘírásoktól egyezĘ akarattal eltérhetnek, ha ezt a jogszabály kifejezetten nem tiltja, ± nem lehet szerzĘdésnek olyan tartalma, azaz nem köthetĘ olyan szerzĘdés, amely a törvény erejénél fogva semmisséget – érvénytelenséget – eredményez.

1.8. A szerzĘdés módosítása A szerzĘdés módosítása különféle okokból bekövetkezhet. Az okok visszavezethetĘk a felek akaratára, másrészt rajtuk kívül álló tényekre és körülményekre (pl. az egyik fél meghal, a követelés elévül). Módosítás megegyezéssel ± legáltalánosabb eset: a szerzĘdést maguk a felek szerzĘdéssel módosítják, ± a felek közös megegyezéssel (szerzĘdés) az eredeti szerzĘdés tartalmát módosíthatják, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét, ha ezt jogszabály nem zárja ki, ± a tartalmában vagy jogcímében megváltozott szerzĘdésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. Módosítás egyezséggel ± ekkor valójában az történik, hogy a felek szerzĘdésbĘl eredĘ vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, ± az egyezség a szerzĘdés eredeti jogcímét nem módosítja. Módosítás bíróság által ± erre akkor van mód, ha a felek tartós jogviszonyában a szerzĘdéskötést követĘen beállott körülmény folytán a szerzĘdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

1.9. A tartozás elismerése Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerĘt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthetĘ, vagy a szerzĘdés érvénytelen. (2) A tartozás elismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Ismertetjük a témához kapcsolódó fontos jogszabályokat.


14

PRÓBALECKE

26


22. lecke


1.4.2. Közös képviselĘ, illetĘleg intézĘbizottság A közös képviselĘ vagy az intézĘbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyĦlés határozatait elĘkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-mĦködési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelĘ közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. A közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) a közgyĦlés határozata alapján társasház-kezelĘi tevékenységet is elláthat. A közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) köteles megĘrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-mĦködési szabályzat egy példányát. A közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) köteles a közgyĦlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban KözgyĦlési Határozatok Könyve) vezetni. A KözgyĦlési Határozatok Könyve – évenkénti bontásban – a hitelesített közgyĦlési jegyzĘkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyĦlés idĘpontját, a határozatképesség arányát,

A fontos tudnivalókat kiemeljük.

b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévĘ tulajdonostársak, illetĘleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyĦlési határozatok végrehajtásának módját és idĘpontját, d) a közgyĦlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, az említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerĦen kell feltüntetni. A közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) a külön tulajdont érintĘ tulajdonosváltozás esetén – a szerzĘdĘ felek kérésére, részükre – köteles az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. A KözgyĦlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség meg¿zetésével – másolatot kérhet. A közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) a külön tulajdont érintĘ tulajdonosváltozás esetén – a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelĘsségre a Ptk. szabályai az irányadóak. A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességérĘl tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történĘ mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerzĘdés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselĘ (az intézĘbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását.


15

PRÓBALECKE


IngatlanközvetítĘ

25. lecke

9

mennyezet fedésére. A mai tapétaválaszték olyan sokrétĦ, hogy szinte minden díszítési terv megvalósítható. Az egyszínĦ, mintázatlan papírtapétákat általában a rossz állapotban lévĘ falak fedésére használják. Sokféle felületkiegyenlítĘ papír kapható, amelyekkel festés vagy tapétázás elĘtt simává tehetjük a falat. A tapétakészítéshez felhasznált anyagok sora az egzotikusnak számító selyemtĘl, vászontól és növényi alapanyagtól egészen a tartós, hĘkezelt PVC anyagig terjed.

2.1. A tapétázás célja A tapétázás a belsĘ felületek díszítésére, bevonására szolgál. Alapjául a festéshez hasonlóan vakolt és simított belsĘ fal és mennyezet, illetve vakolatlan panelfelület szolgálhat. Falkárpitozást csak teljesen száraz falfelületre szabad készíteni. Ehhez a munkához aránylag kevés szerszámot használnak. A tapéták szabását ollóval vagy éles késsel végzik, a ragasztót korongecsettel hordják fel. A javításokat spatulyával készítik, míg a simításhoz vassimítót használnak. Ezenkívül a tapéta falhoz simításához alkalmaznak falkefét, a szegezésekhez kalapácsot.

2.2. A tapétafajták GyĦjtsön információt a tapéták választékáról egy Ön által kiválasztott kereskedelmi egységben! Válasszon ki három különbözĘ minĘségĦ tapétát és jellemezze azok tulajdonságát! ___________________________________________________________

Gyakorlatokkal segítjük a tanultak alkalmazását.

___________________________________________________________ ___________________________________________________________

2.2.1. KönnyĦ papírtapéták A könnyĦ tapéták általában nem jelentenek nagyobb igénybevételt a fal, illetve vakolat számára, mint a festés, ezért nem kell különösebb követelményt támasztani az alappal szemben. A száraz falat le kell porolni, majd forró enyves vízzel alapozást kell készíteni. Ezt követĘen az esetleges falhibákat kigipszelik, és megkezdhetĘ a tapéta felragasztása. Régi festett vagy tapétázott falról a festéket, illetve tapétát elĘzĘleg el kell távolítani. Kivételesen a régi tapéta megtartható alapként, ha teljesen jó állapotban van, leválás és hólyagmentes. Ilyen esetben a tapéták egymásra ragasztott széleit éles spatulyával

(25. llecke, (25 k 99. oldal) ld l)

16

PRÓBALECKE


44

26. lecke

IngatlanközvetítĘ

Keverési arány A frissbeton keverési arányainak számítása alapvetĘen három kiindulási érték ismeretében történhet. ElĘször is tudnunk kell a kívánt beton minĘségi paramétereit, a rendelkezésre álló cement minĘségét és az adalékanyag tulajdonságait. Ezt követĘen számos egyéb tényezĘ ¿gyelembevételével határozható meg a beton összetevĘinek ideális aránya. Tekintettel arra, hogy napjainkban a kertépítĘknek sem jelenthet gondot a kész beton megvásárlása, a keverési arány számításával részletesen nem foglalkozunk. Az alábbi néhány fogalom ismerete azonban elengedhetetlen. A keverési arány meghatározása a víz, a cement és az adalékanyag mennyiségének kiszámítását jelenti. A keresett arányszámot a cement tömegéhez viszonyítva adjuk meg. mvíz / mcement : 1: madalék / mcement Számpéldával: 271 kg cement (CEM II. 42,5 pc), 136 kg víz, 1977 kg ideális szemmegoszlású (dmax=16), száraz adalékanyag felhasználásával készült frissbeton (keverési aránya 0,5:1:7,3) C25-ös, kissé képlékeny betonnak felel meg, melynek jele: C25-16/KK.

Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását.

Kívánt konzisztenciájú beton elkészítéséhez különbözĘ mennyiségĦ keverĘvízre van szükségünk. Nyilvánvalóan a folyós betonhoz lényegesen több mint a földnedveshez. Fontos megjegyezni azonban, hogy a cement cementkĘvé történĘ átalakulásához csupán 0,15-0,18 tömegrész víz szükséges. Kisebb mennyiségek házilagos keverésekor természetesen nem mérjük ki ilyen pontosan az összetevĘket. Általánosságban elmondható, hogy három lapát sóderhoz egy lapát cementet szokás tenni, a keverĘvíz mennyiségét pedig a kívánt konzisztencia szerint állítjuk be. A beton keverése és szállítása A betonkeverés célja egyenletes összetételĦ keveréke készítése, mely manapság szinte kivétel nélkül géppel történik. A betonipar két alapvetĘ keverĘgép típust különböztet meg: Szabadon lejtĘ keverĘgépben az anyagot a keverĘdob belsĘ oldalára rögzített lapátok a dob forgása közben azáltal keverik, hogy a betont egy darabon magukkal viszik majd visszaejtik a dob aljába. E gépekkel nagyon száraz, valamint cementdús anyagot egyenletesen megkeverni nem lehet, jól alkalmazható viszont folyékony konzisztenciájú betonok készítésekor. Szabadon lejtĘ keverĘgépek közé sorolhatók a mindenki által jól ismert, házilagos építkezéseknél elterjedten használt betonkeverĘk. A kényszerkeverĘ gépek az elĘzĘ típussal ellentétben lapátjaikkal nem emelik fel a betont hanem erĘteljesen keverik, gyúrják, így a keverés sokkal erĘteljesebben történik. E módszerrĘl elmondható, hogy általában nagyobb szilárdságú betont eredményeznek mint a szabadon lejtĘ gépek, és az elkészült beton szilárdságának szórása is sokkal kisebb lesz. Nagy szilárdságú betonok (C30 felett) csak kényszerkeverĘgépekkel készülnek.


17

PRÓBALECKE


16

27. lecke


Ma már a tetĘfedĘ anyagokra is öt évnél hosszabb garanciát vállalnak a gyártók, égetett agyag tetĘcserép, betoncserép esetén például 30 évre szól a jótállás. A garanciális jogok érvényesítéséhez azonban néhány dologra szükség van. Vásárláskor meg kell követelni, hogy az eladó adjon ¿zetési bizonylatot, garanciajegyet, és a megfelelĘség igazolását. Érdemes áttanulmányozni a kereskedĘ által kiállított garanciajegyet is, a gyártó ugyanis csak a termék bizonyos tulajdonságaira vállal garanciát, s bizonyos feltételekhez köti annak érvényesítését. Az elemi csapások körébe tartozó természeti jelenségek (árvíz, jégesĘ, szélvihar) által okozott károkra például nem vonatkozik a jót- állás, a kár megtérítését ezekben az esetekben csak a biztosítóktól várhatjuk. A gyártó által kiadott termékismertetĘk szerint az egyszerĦbb fedések házilag is kivitelezhetĘk, a munka megkezdése elĘtt azonban célszerĦ a fedési tervet építésszel ellenĘriztetni. A legjobb megoldás azonban az, ha a tetĘfedési munkákat szakemberre bízzuk.

ÖnellenĘrzĘ kérdések Kérdések megválaszolásával ismételheti át a tudnivalókat.

1. Mi a különbség a kaolin és az agyagásvány között? 2. Sorolja fel az agyag feldolgozás szempontjából legfontosabb tulajdonságait! 3. Ismertesse az építési kerámiák elkészítésének sorrendjét! 4. Melyek az agyag formázásának módjai? Nevezze meg Ęket! 5. Sorolja fel az agyag égetésének szakaszait!

Összefoglalás Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.

Az építési kerámiák alapanyaga Az agyag Az agyag tulajdonságai Az építési kerámiák elkészítése A nyersanyag megválasztása A nyersanyag elĘkészítése A formázás A szárítás Az égetés Mázas és máz nélküli kerámiák A kerámiacserép Története a kezdetektĘl napjainkig A kerámicserép elĘnyei Gyártástechnológia


18

PRÓBALECKE


32

30. lecke


szerkezetekben, a különféle avulásokban vagy más, az érték szempontjából meghatározó jelentĘségĦ tényezĘkben lényeges eltérés tapasztalható. Az építményeket az épületektĘl eltérĘ gazdaságos élettartam, a különbözĘ mértékegység és az eltérĘ erkölcsi vagy gazdasági avulás miatt célszerĦ külön értékelni. Kivételes esetben – gyakorlati tapasztalatok alapján – értékszázalékos meghatározása is alkalmazható (az épületek értékének arányában). Olyan ingatlan esetén, ahol az építmények méretére, jellegére, állapotára vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Az épületek és építmények amortizált értékének számítási sémája a következĘ táblázattal szemléltethetĘ. A könnyebb követhetĘség kedvéért konkrét számokat tartalmaz. Épület értékének meghatározása költségalapú módszerrel: A társas tulajdonú ingatlanok jelentĘs részénél (ilyen maga a társasházi lakás is) sok esetben a megfelelĘ adatok hiányában csak az összevont értékelésre van mód. Ilyen esetekben a szakértĘ a legfontosabb vagyontárgyakra és azok becsült nagyságára/ méretére vonatkozóan végezze el az értékelést. Új érték (helyettesítési vagy pótlási érték) meghatározása Épületrész megnevezése

Fontos jellemzĘ (szerkezeti kialakítás)

Méret (m2) (1)

Fajl. érték (E Ft/m2) (2)

Új érték (E Ft) (3)= (1)x(2)

1

FĘ funkció

Monolit vasbeton váz, függönyfallal

1000

200,0

300.000

2

Kiszolgáló funkció

Monolit vasbeton váz, téglafallal

500

175,0

87.500

3

Egyéb területek

KönnyĦszerkezetes megoldás (acél+ üveg)

250

160,0

40.000

Új épületrész összesen Nem területarányos felszerelés/ berendezés

1750

FüstérzékelĘ rendszer (1 db)

327.500 12.000

12.000

Új épület összesen (4):

339.500

Amortizáció számítása

Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát.

Amortizációs tényezĘk

Életkor (év) (5)

Kiigazított (v) (6)

Gazdasági élettartam (év) (7)

Amortizáció mértéke(%) (8)=(6)/(7)

Amortizáció összege (E Ft) (9)= (8)x(4)

25

22

45

48,8%

165.676

1

Fizikai amortizáció

2

Funkcionális amortizáció

(sok a közlekedĘ terület)

5,0%

25.260

3

Gazdasági amortizáció

(jelentĘs a munkanélküliség)

15,0%

54.714

Amortizált érték/ Új érték aránya:

27,6%

Amortizáció összesen (10):

245.650

Amortizált érték (4)-(10):

93.850


19

PRÓBALECKE


16

31. lecke


A 31. lecke házi feladata

Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását.

I.

Döntse el az állításokról, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H)!

1.

A tárgyi eszközök a vállalkozás számára a mĦködés során jelentĘs költségráfordításokat is jelentenek.

F

Az amortizáció képzĘdésének mértéke számottevĘen nem befolyásolja a vállalkozás befektethetĘ pénzügyi forrásait.

F

A következetesség elve azt jelenti, hogy az értékcsökkenési leírás elszámolását attól az idĘponttól kell megkezdeni, amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezték.

F

A pénz jövĘbeli értéke arra ad feleletet, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összeggel növekszik.

F

5.

Az annuitás meghatározott idĘre járó ¿x összegĦ jövedelem.

F

II.

Karikázza be a helyes választ!

1.

Ha a cash-Àow értéke növekvĘ tendenciát mutat, akkor a vállalkozás

2. 3.

4.

a)

(5 pont)

(10 pont)

veszteséges

b) nyereséges c) 2.

nullszaldós

Egy jövĘben kapott pénz jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy a)

jelenlegi bevételt a kamatrátával diszkontáljuk

b) kamatot az induló pénzösszeghez hozzáadjuk c)

jövĘbeni bevételt a kamatrátával diszkontáljuk

3. A számítás alapja a mindenkori nettó érték a)

csökkenĘ egyensúly módszer

b) évek számjegyösszege módszer c)

lineáris módszer

4. A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás a vállalkozási gyakorlatban a)

egészében a stratégia tárgykörébe tartozik

b) részben a stratégia tárgykörébe tartozik c)

egészében operatív feladat

5. A tárgyi eszközök bruttó értéke vásárolt vagy létesített eszközök esetében a)

vételárból

b) kapcsolódó költségekbĘl c)

vételárból és kapcsolódó költségekbĘl alakul ki.


20

PRÓBALECKE


Az interneten keresztül beküldött házi feladatát szaktanáraink kijavítják.

Szeretne egy piacképes szakmát elsajátítani és az ingatlanközvetítés területével foglalkozni? Rendelje meg még ma az Ingatlanközvetítés tananyagsorozatunkat és készüljön fel az ingatlanközvetítői tevékenység alapjaira!

Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/382-0610 21

www.elo.hu

Próbalecke PRÓBALECKE

Recommend Documents