Prügy település évekre vonatkozó stratégiai dokumentumelemzése

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

Prügy település 2009-2014 évekre vonatkozó stratégiai dokumentumelemzése

Készítette: Borbély Beáta, Dr. Sável Katalin, Huszárné Major Zsuzsanna, Dr. Bazsó Áron

Prügy, 2014. szeptember

Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

1

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

Tartalomjegyzék I. Bevezetés.................................................................................................................. 3 II.A település bemutatása............................................................................................... 3 III. Prügy községben megvalósult fejlesztések 2009-2014 között ........................................ 5 1.Móricz Zsigmond Általános Iskola komplex felújítása (2009-2010) ................................. 5 2. Kompetencia alapú oktatás bevezetése az Általános Iskolában – TÁMOP (2009-2010) ..... 6 3. Móricz Zsigmond Emlékház melletti park fejlesztése (2009-2010) ................................. 6 4. Móricz Zsigmond Művelődési Ház felújítása (2010-2011).............................................. 7 5. Gondnoki Ház építése (2009-2012) ........................................................................... 7 6. Vízkárelhárítás - I. és II. ütem (2011-2012)............................................................... 7 7. „Gyöngy a mélyben” - TÁMOP (2012-2014)................................................................ 8 8. A prügyi Micimackó Gyerekház működésének bemutatása (2013-2015)......................... 9 IV. Prügy település fejlesztési elképzelései a 2014-2020 időszakra vonatkozóan.................. 12 V. A település helyzetének statisztikai értékelése............................................................. 13 1. Népesség ............................................................................................................. 13 2. Gazdaság............................................................................................................. 14 3. Munkanélküliség ................................................................................................... 15 3.1 Munkanélküliségi adatok ................................................................................... 15 4. Szociális ellátások ................................................................................................. 16 VI. A települést érintő magasabb szintű stratégiák elemzése............................................. 17 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia ............................................................................... 17 1.1 Bevezetés........................................................................................................ 17 1.2 A stratégia információs alapja ............................................................................ 17 1.3 A dokumentum technikai-minősítése, hozzáférhetősége ........................................ 20 1.4 Az elvárt eredmények ....................................................................................... 20 1.5 Megvalósíthatóság ............................................................................................ 23 1.6 A tervezési folyamat ......................................................................................... 24 1.7 Eredmények .................................................................................................... 25 2. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája .......................................................... 26 2.1 Bevezetés........................................................................................................ 26 2.2 A stratégia információs alapja ............................................................................ 26 2.3 A dokumentum technika-minősége, hozzáférhetősége........................................... 28 2.4 Az elvárt eredmények ....................................................................................... 29 2.5 Megvalósíthatóság ............................................................................................ 33 2.6 A tervezési folyamat ......................................................................................... 35 2.7 Eredmények .................................................................................................... 35 VII. Összegzés ............................................................................................................ 36 VIII. Feldolgozott dokumentumok, források .................................................................... 37


2

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

I. Bevezetés Az ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 azonosító számú, ”Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című projekt keretében az önkormányzatok részvételével létrejön – a jövőben sajátos tudásközpontokként működő – Helyi Közösségi Akadémiák (HKA) hálózata, amely helyzetelemző tanulmány elkészítésével, műhelymunkák lebonyolításával és a jó gyakorlatok terjesztésével segíti a közösségi bázisú stratégiákkal megalapozott helyi fejlesztést. A Helyi Közösségi Akadémia egy önkormányzat bázisán működő helyi tudásközpont, amelyhez felkészült, a térségben élő és dolgozó, a program keretében speciálisan képzett önkormányzati szaktanácsadók és hálózati háttérszolgáltatások kapcsolódnak. A program fő célja a település közösségi bázisú stratégiájának kialakítása, melynek első lépése a jelenlegi helyzetelemzés elkészítése.

II.A település bemutatása Prügy község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakott település állt. A Takta csatorna partján 6000 éves kőkori telep nyomait fedezték fel a régészek. A föld mélyéből kőbalták, edénytöredékek, csiszolt csontok kerültek elő. A Taktaköz falvai - így Prügy is - középkori eredetű. Az Árpád kori oklevelekben Prügymonostora (Prügytelek) néven szerepel. Az Aba nemzetség Bodrog-Keresztury ágához tartozó Prud ispán volt a névadója. Később Pugtelek (1372), Pygh (1437), majd Pugh (1463) néven említik a források. Az 1908-as névrendezés a falu nevét Pthrügyről Prügyre változtatja. Ekkor gróf Széchenyi Wolkenstein Ernő, gróf Szirmai Ottó és Dr. Csobaji Gyula a terület birtokosa. A település természetes határai (a Takta és a Tisza folyók) mocsaras, lápos környezete miatt a tatárjárás és a törökdúlás idején - a Taktaköz más településeivel együtt - kitűnő rejtekhelyül szolgált a menekülő lakosságnak. A történelem vihara először igazán az első világháború idején és az azt követő román megszálló csapatok jelenlétekor éri el a községet, mely ennek következtében jelentős károkat szenved. Nem kerülte el Prügy a második világháború okozta megpróbáltatásokat sem. 1944 őszén harcok dúltak a falu határában: épületek sérültek meg, pusztultak el. Az újjáépítés után, 1950-től a községet Szabolcs vármegyétől Borsod-AbaújZemplén megyéhez csatolták. A lakosság állattartással; árpa, rozs, kender, kukorica, kerti zöldségfélék (híres volt a prügyi torma) termesztésével, háziipari termékek (kosár, szekérkas) és az állattartásból származó termékek (tej, vaj, sajt, túró) értékesítésével, valamint napszámos munkával biztosította megélhetését. A múlt századtól a szerencsi cukor- és csokoládégyár biztosított állandó munkát a környék lakosainak. Helyben a mezőgazdasági termelőszövetkezet foglalkoztatott nagyszámú munkaerőt. A '70-es évek közepétől a falu dinamikus fejlődésnek indult, melynek eredményeként sok új ház épült. Ekkor a fiatalok is letelepedtek szülőfalujukban, munkahelyet is találva itt. A rendszerváltás után a helyi és környékbeli munkalehetőségek beszűkülésével növekedett a munkanélküliek száma. E vidéket viszonylagos elzártságánál fogva (vasútvonal hiánya) a fejlődést serkentő hatások is elkerülték.


3

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

Prügy fekvése Prügy Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén Magyarország egyik legkisebb tájegységének a Taktaköznek a középpontjában helyezkedik el, a Tisza folyótól északnyugatra.

Megközelíthetőség Közúton: a település közúton könnyen megközelíthető a 37-es útról letérve Szerencstől délre haladva alig 10 km-re, míg Tokajtól is mindössze 20 km-re található. Vasút: közvetlen vasútállomással nem rendelkezik. A vasúton érkezők a szerencsi vasútállomástól busszal közelíthetik meg a települést. Földrajzi jellemzők A kistáj különlegessége a védett Hódoslapos-tó, az Ökör-tó és a védett homokbányák, ahol a parti fecske és a gyurgyalag fészkel. A Taktaköz a Tiszától a Harangodig terjedő kistáj, északkeleten a Hegyalja lejtőivel, délnyugaton a Sajó alsó szakaszával érintkezik. Ez a terület a folyószabályozás előtt a Tisza ártere volt, kisebb része alacsony ármentes terület, enyhén hullámos síkság. A folyómeder gyakori helyváltoztatásáról az elhagyott medrek és morotvák tanúskodnak. Környékének felszínét az egykori hordalékkúp-, folyómeder-maradványok, morotvatavak teszik változatossá, amelyek nagy része feltöltődik. A község határát szántóföldek, erdőfoltok alkotják. Az állandóan és időszakosan elöntött területeken a honfoglalás korától komplex ártéri gazdálkodás alakult ki. A táj a folyószabályozástól, a mezőgazdaság átalakulásától, a növénytermelés fokozódásától jelentős mértékben átformálódott, de néhány pontján megőrizte a természetes állapotot. A község régi temetőjében található a szentendrei rózsa, ami azért is különlegesség, mert az országban ezen kívül csak Szentendrén található meg.


4

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

III. Prügy községben megvalósult fejlesztések 2009-2014 között

Projekt megnevezése

Megvalósítás ideje

Gazdasági program alapján (I/N)

Költség (eFt)

A program neve

Pályázati azonosító TÁMOP-5.2.3A/12/1- 20120008

Biztos Kezdet 2013-2015 Gyerekház Prügyön

igen

23 522

TÁMOP

Gyöngy a mélyben

2012-2014

igen

23 585

TÁMOP

2012

igen

75 610

ÉMOP

2011-2012

igen

38 411

ÉMOP

2009-2012

igen

13 361

LEADER

2076449345

2010-2011

igen

101 071

ÉMOP

ÉMOP-3.1.3/B09-2010-0014

2009-2010

igen

15 945

2009-2010

igen

24 000

2009-2010

igen

230 921

Vízkárelhárítás II. ütem Vízkárelhárítás I. ütem Gondnoki Ház építése Művelődési Ház felújítása Móricz Zsigmond Emlékház melletti park fejlesztés Kompetencia alapú oktatás-Ált.Iskola Általános Iskola komplex felújítása

TÁMOP-3.2.3/A11/1-2012-0084 ÉMOP-3.2.1/D11-2011-0005 ÉMOP-3.2.1/C210-2011-0002

138/2008. (X.18.) FVM 8106388121 rendelet - MVH TÁMOP-3.1.4TÁMOP 08/2-2008-0154 ÉMOP-4.3.1/2FÉMOP 2f-2009-0025

1.Móricz Zsigmond Általános Iskola komplex felújítása (2009-2010) Célok: Modern, racionális iskola megteremtése, amely biztosítja a minőségi oktatás feltételeit valamennyi tanulója számára azáltal, hogy a megvalósítandó beruházás méltányos és akadálymentes iskolai környezetet teremt, biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek képzését szolgáló eszközök beszerzését is. Olyan intézményi környezetet teremt, amely alkalmas az IKT eszközök fogadására és biztosítja a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. További cél a település népességet és képzett munkaerőt megtartó képességének növelése, hosszú távú versenyképességének megteremtése azáltal, hogy egy hatékony, költségtakarékos iskola jön létre, mely biztosítja a hátrányos helyzetű gyerekek számára is az egyenlő esélyeket az alap- és kulcskompetenciák megszerzését. Eredmény: A projekt illeszkedik az önkormányzat Pedagógiai- és a Minőségirányítási Program szerinti közoktatási intézményre vonatkozó céljaihoz. Komplex akadálymentesítés, 2525,73 m2 bruttó alapterületű épületrész felújítása, fűtési rendszer korszerűsítése, hőszigetelés, többfunkciós fejlesztő termek kialakítása történt. Megteremtődött új szakkörök infrastrukturális és eszközrendszere, SNI és HH gyerekek integrált oktatását segítő eszközök beszerzése.


5

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

2. Kompetencia alapú oktatás bevezetése az Általános Iskolában – TÁMOP (2009-2010) Célok: A pályázat alapvető célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú oktatás alkalmazásának segítségével, oktatásmódszertanának és eszközeinek széleskörű megismerésével, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítésével, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével és megerősítésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Az intézményünkben megvalósuló infrastrukturális fejlesztést (ÉMOP) összekapcsoltuk a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. Eredmény: 2009. szeptember 1-jén kezdődött el projekt megvalósítása. Fő területei a matematika, a szövegértés-szövegalkotás és a digitális kompetencia. Ehhez igazodva átdolgozásra kerültek a tanmenetek, beszereztük a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges tankönyveket, taneszközöket, kis- és nagy értékű informatikai eszközöket. 16 továbbképzésen, összesen 62 db tanúsítványt szerzett a tantestületnek 24 tagja. Az oktató-nevelő munkában alkalmaztuk a tantárgy-tömbösítést, az IPR módszereket, hatékonyan felhasználtuk az IKT adta lehetőségeket. Az adaptált két „jó gyakorlat” mellett, (Játszva tanulunk – olvasás-szövegértés az alsó tagozaton;és Projekt-módszer alkalmazása szövegértés-szövegalkotás órákon az 5-6. évfolyamon címmel.) három saját „jó gyakorlatot” (Témahét: „Egészséghét”, „Vízivilág Prügyön”, „Az én mesekönyvem”) és egy saját innovációt („Honismeret – Tarka-barka világunk”) dolgoztunk ki, melyeket feltöltöttünk az Educatió Szolgáltatói Kosarába. Ezeket kiváló minősítéssel fogadták el. A helyi tanterv, a pedagógiai program, a nevelési terv és az intézményi egyéb dokumentumok módosításával és a képzéseken szerzett szaktudással sikeresen alkalmazza az intézmény a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését.

3. Móricz Zsigmond Emlékház melletti park fejlesztése (2009-2010) Célok: Prügy Község Önkormányzata a község arculat formálását és zöldfelület fejlesztését, növelését célul tűzte ki. A terv célja, hogy vonzóvá tegye a települési környezetet, hogy megőrizze, illetve tovább fejlessze a települési értékeket. A hosszú távú célok közt szerepel az utcák, közterületek felújítása, az egységes falukép kialakítása, az idegenforgalmi vonzerő javítása, a történelmi és építészeti emlékek és értékek helyrehozatala, védelme, a községhez tartozó táji elemek (facsoportok, egyedi tájértékek, stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési pl. turisztikai céllal. A tájadottságokhoz igazodó, épített környezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése a fő célkitűzés. A program keretén belül elérhetővé válik a helyi hagyományok megőrzése, a népesség megtartása és a többfunkciós fenntartható térhasználat. Eredmény: Prügy község egyik legjelentősebb vonzereje a Móricz Zsigmond emlékház, melyet gyakran egy-egy autóbusznyi diák, illetve turistacsoport látogat meg. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

6

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A helyi önkormányzat megvásárolta a 77-es hrsz-ú ingatlant, melyen a projekt keretében a Móricz Zsigmond emlékházat meglátogató csoportok számára parkoló és pihenő helyet alakított ki. A mintegy 3000 m2 parkosított környezetben rönk asztalok és padok, szemétgyűjtők kerültek elhelyezésre. 4. Móricz Zsigmond Művelődési Ház felújítása (2010-2011) Célok: A Móricz Zsigmond Művelődési Otthon épülete (épült 1960-as évek) használhatatlan, fűtés nélküli, tetőszerkezete életveszélyes, nyílás-zárói elavultak, aljzata megsüllyedt, teljes felújításra szorul. Prügy község 2650 lélekszámú. Szükséges egy közösségi ház kialakítása. A községben működik óvoda (120 fő), iskola (330 fő), kórus, idősek klubja, hagyományőrző egyesület, szociális központ. A Művelődési Ház olyan fokban elavult és balesetveszélyes, hogy közösségi célokat nem szolgál. Az elmúlt években civil szervezetek működtek benne (Kulturális Egyesület, Ügyes Kezek Hímző Szakkőr, Énekkar) valamint gazdasági társaságok tartottak különböző rendezvényeket bérleti szerződés alapján (termékbemutatók, szórakoztató műsorok). Fő cél a falu közösségének, rendezvényeinek, társadalmi célú szervezeteinek otthont teremteni, ami erősítené a közösségformálást és segítené a felzárkózását a halmozottan hátrányos helyzetű lakosságnak. Eredmény: Az 590 m2 alapterületű épület teljes felújítása és komplex akadálymentesítése történt meg, melyben helyet kapott egy 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem nagyszínpaddal, egy 80 fős házasságkötő terem továbbá 2 db irodahelyiség, mely alkalmas szakkörök, énekkar próbáinak, illetve programok és előadások tartására.

5. Gondnoki Ház építése (2009-2012) Célok: A Móricz Zsigmond u. 10. szám alatti ingatlanon, az emlékház kialakításra kerülne egy gondnoki iroda, vizes blokkal, fedett terasz valamint 485 m2 méretű parkoló, mely alkalmas a látogatók megfelelő fogadására. Eredmény: A Móricz Zsigmond Emlékház környezetének kialakítása során parkosítottunk, Móriczsétányt alakítottunk ki és parkolót építettünk. Ezt követően pedig elkészült az a nádtetős, stílusában a Móricz-házhoz hasonlító modern, mégis hagyományos arcot öltő épület, mely a látogatók kiszolgálására hivatott. Egy irodahelyiség mellett kis raktár, női, férfi és mozgáskorlátozott WC, valamint egy szabadtéri kemence szolgálja a látogatók kényelmét. 6. Vízkárelhárítás - I. és II. ütem (2011-2012) Célok: A projektterület magába foglaló Taktaközben a többéves száraz, aszályos időszakot közvetlen az utóbbi 10 év nagy árvizei (2000, 2001, 2006, 2010), valamint ezzel párhuzamosan a belvíz - előfordulás gyakoriságának megnövekedése súlyosan érintette a települést. A Taktaköz síkvidéki jellegű terület, ezért itt a tiszai árvizek tartóssága az 50-60 napot is elérheti, különösen a Tisza és mellékfolyóinak együttes áradása esetén. Jelentős károk alakulnak ki az ingatlanokban és burkolatokban (utak, járdák, stb.), mivel vízelvezetésük hiányában az átázás és felfagyás miatt gyakori helyreállítás és pótlás szükséges a használhatóság megtartása érdekében. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

7

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A belterületi vízrendezési műtárgyak le kell fedjék a lakott területet, emellett az időjárási viszonyoktól függetlenül gondoskodni kell folyamatos jó karba helyezésükről. Fontos tehát, hogy a létesítmények rekonstrukciója szervezett körülmények között történjen meg, melyek fejlesztése mára elengedhetetlene vált. Az önkormányzat felismerte a belterületi vízrendezési művek építésének, karbantartásának jelentőségét valamint üzemképességük fenntartásának szükségességét. Eredmény: A befogadótól kezdve 322 m hosszban (0+000 – 0+320 szv.-ek között) vízelvezető hálózat kiépítése történt meg (I. ütem, Csokonai u.), előre gyártott mederelemek felhasználásával, a keresztező út (Móricz u.) árokbecsatlakozásának kialakításával. Az útátvezetéseknél és a kapubejáróknál fedelemek (átjárók) kerültek a mederelemekre. A már korábban pályázati forrást elnyert vízelvezető-hálózathoz (I. ütem) kapcsolódva 840 fm kiépítése történt meg (II. ütem; 0+320-1+130), előre gyártott mederelemek felhasználásával, keresztező árokbecsatlakozások kialakításával. Az útátvezetéseknél és a kapubejáróknál szintén fedelemek kerültek elhelyezésre.

7. „Gyöngy a mélyben” - TÁMOP (2012-2014) „Behúzódni magamba. Akkor fejlődött ki bennem az, amit írói képességnek lehet mondani: megtanultam, hogy visszatartsak minden érzést s ne ujjongjam ki, ne lármázzam el, hanem tartsam épen és készenlétben. Még ma is folyton rajtakapom magam, hogy egyes dolgokról egyes véleményem akkor képződött, mint a kagyló fájó sebéből a gyöngyszem magja." (Móricz Zsigmond: Életem regénye) Célok: A Móricz Zsigmond Emlékház irodalomtörténeti kiállítása ez alapján kapta a következő címet: „Mint kagyló sebéből gyöngyszem”. Értékek gyakran születnek fájdalmakból. Mindez azt jelképezi, hogy a mélyben, a társadalom perifériáján élők között is vannak tehetséges gyerekek, felnőttek, akik valamilyen területen tehetségesek. Felfedezésük közös célunk kell legyen! A projekt eredetiségét az adja, hogy szervesen kötődik a helyi hagyományokhoz, nagyrészt a Móricz Zsigmond Emlékház eddigi szakmai tevékenységéhez kapcsolódik. Az a célunk, hogy egyrészt a foglalkoztatott gyerekek részére olyan pályaorientációt biztosítson, ami segít nekik a helyi kézművesiparban való hatékony elhelyezkedésben. A filmes kézműves iparág területén új ismereteket szerzők pedig a helyi, kistérségi, illetve megyei televíziózás területén tudjanak elhelyezkedni, illetőleg rendezvényszervezőként, vagy rendezvényekről filmfelvételeket készíthessenek. Ilyen képességek birtokába jussanak. Célcsoportunk 100 fő, 11-14 éves általános iskolás tanuló. Rajtuk keresztül szüleik, valamint azok a helyi hagyományőrző civil szervezetek, akikkel eddig is szoros kapcsolatunk volt: elsősorban a PRÜGY Kulturális, Hagyományőrző és Honismereti Egyesület. A helyi Polgárőr Egyesülettel, a Roma Hagyományőrző Egyesülettel és a Református Egyházzal szintén együttműködést tervezünk. Ezek az együttműködések sem új keletűek. Így sokszorosára, kb. 200 főre bővülhet annak a felnőtt lakosságnak a száma, aki a műhelyfoglalkozásokhoz kapcsolódó közösségi programjainkon részt vehet. A Móricz Zsigmond Általános Iskola tanulóinak létszámával, több mint 500 fő az, aki közvetett úton a projekt kedvezményezettje lehet. Eredmény: A programok meghatározó eleme a választott két kreatív iparág: a kézművesség és a film köré csoportosult. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

8

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A kézművesség úgy jelent meg, hogy a műhelymunka résztvevői kirakodó vásárral egybekötött bemutató foglalkozásokat is tartottak az érdeklődőknek, így adva át nekik a megtanult ismereteket. A film kreatív iparág műhelymunkában dolgozók felvételeket készítettek azokról, amelyeket aztán beépítettek a filmünkbe, mely a Móricz Zsigmond Emlékházról, a helyi Móricz-kultuszról, az emlékház köré szerveződő közösségi programokról szól, így mutatva be önmagunkat. Ezek a közösségi alkalmak szorosan kapcsolódtak valamely Móricz által írt elbeszéléshez. A húsvéti alkalom a Hímes tojások, a karácsonyi a Karácson estéje című, prügyi vonatkozású diákkori elbeszéléséhez. A kézművesség tekintetében olyan embereket vontunk be, akik eddig is tevékenykedtek ezen a területen a településen. Természetes anyagokból (csuhé, szalma) gyermekjátékokat készítettek, emellett vesszőfonást, tapasztást tanultak. A filmes iparág keretében együttműködést kötöttünk a prügyi és a szerencsi kábeltelevízió munkatársaival, így biztosítva azt, hogy a gyerekek betekintést nyerhessenek a helyi televíziók munkájába, megismerhessék az ott folyó munkafolyamatokat. Későbbi elhelyezkedésükhöz ez akár segítséget is nyújthat. A két kreatív iparághoz kapcsolódóan egyenként 5 napos nyári tábort is szerveztünk, ahol a gyerekek elmélyíthették ismereteiket, valamint részt vettek több pályaorientációs alkalmon (Disógyőri Alkotóház, Magyar Televízió stb.). A programmal reményeink szerint megvalósult, hogy Móricz Zsigmond személye, munkássága, a helyi Móricz-kultusz eddigi, több mint 50 éves hagyománya identitásképző elem legyen a községben élők számára.

8. A prügyi Micimackó Gyerekház működésének bemutatása (2013-2015) A Biztos Kezdet program célja: - A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyermekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres óvodai és iskolai pályafutásukat. - A Biztos Kezdet program célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva minden gyermek számára biztosítsa ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá hogy a diszkriminációmentes, esélyegyenlőség-elvű szemléletet elterjessze, megerősítse a kisgyerekekkel foglalkozó szakemberekben és a helyi közösségben. - A Biztos Kezdet Gyerekház azokat a 0-5 éves gyereket nevelő családokat várja, akik hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élnek, és korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. Eredmények: Mit nyújt a Gyerekház? - rendszeres napi nyitva tartás mellett a gyermek és szülő számára egyaránt biztosít programokat; - a Gyerekházban dolgozó szakemberek segítik és nyomon követik a gyermek fejlődését; - szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítják a családot; - a Gyerekház mindenki számára nyitott, szolgáltatásai ingyenesek; - a Gyerekház a gyermek képességeinek kibontakozásához szükséges környezetet és szakembergárdát biztosít; - rugalmasan alkalmazkodik a helyi igényekhez és biztosítja a választás lehetőségét.


9

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A Micimackó Gyerekház működése A Micimackó Gyerekház alaptevékenysége a gyerekekkel való rendszeres foglalkozás a szülő bevonásával. A gyermekekkel végzett közvetlen munka célja, hogy a kisgyermekek fejlődési lehetőségei minden fejlődési területen kibontakozhassanak. A munkatársak a szülővel együtt foglalkoznak a gyerekkel, ezzel megtanítva a szülőt az együttes játékra, tevékenykedésre. Gyerekházunk 2013. november 11-én nyitotta meg kapuit. A létesítésekor minden feltétel adott volt a sikeres működéshez, ugyanis a projekt keretében csak kisebb átalakításokra volt szükség. Ezeken felül az önkormányzat segítséget nyújtott az induláshoz, a zavartalan szakmai munkához. A hivatalos átadó ünnepségre 2014. január 30-án került sor. A Gyerekház minden nap négy órában tart nyitva 8.30-12. 30 között, ahol jelenleg egy fő diplomás vezető, egy fő érettségizett, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs, illetve egy fő roma származású szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs látja el feladatát. Mindhárom dolgozó rendelkezik azzal a Biztos Kezdet alapképzéssel, mely a munkavégzés egyik kritériuma. Nyitás óta 66 család 71 gyermekével látogatott el a gyerekházba. Rendszeresen járó gyerekek száma 13 fő, ebből 6 lány és 7 fiú. Életkorukat tekintve többségük két év alatti. Rendszeres szolgáltatások között megtalálható a könyv-és játékkölcsönzés, internet, valamint mosógép használat. Az elmúlt időszakban ezekre az ingyenes szolgáltatásokra csak egy-egy alkalommal volt példa. Együttműködés a szakmai partnerekkel A Gyerekház a pályázat keretében együttműködik egy gyermekorvossal és a település védőnői szolgálatával. A gyermekorvos havi egyszeri előadásai és kötetlen beszélgetései segítenek a szülőknek abban, hogy jobban megismerjék a gyermekeikkel kapcsolatos betegségeket, megbeszélhessék problémáikat. Bátran tehetik fel kérdéseiket az őket érintő és érdeklő témákban, amire a gyermekorvos részletes és kielégítő válasszal szolgál. A védőnők bevonásának célja, hogy a kötelező védőnői tanácsadáson túlmenően a védőnői ellátást család-közelebbivé tegyük. Lehetősége nyílik a szülőknek olyan témákat megismerni, megbeszélni, amire a kötelező szűréseken nincs lehetőség, vagy elegendő idő. Információt kaphatnak számukra érdekes és izgalmas témákban, melynek kiválasztása a védőnőkkel és szülőkkel együtt történik. A védőnőknek lehetőségük volt az itt töltött időben megfigyelni a gyermek fejlődését, az anya-gyerek kapcsolat alakulását. További két szakemberünk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, akik segítséget nyújtanak a szülők tájékoztatásában - például a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás módjáról, a helyi támogatási rendszerről és azok igénybevételi lehetőségeiről. Gyerekekre irányuló szolgáltatások A gyermekek képességeinek kibontakoztatása az egyik fontos és alapvető feladat a Gyerekházban. A gyermekek fejlődésének nyomon követése számunkra és a szülők számára is fontos. Félévente több napon keresztül szisztematikusan, minden fejlődési területre kiterjedően megfigyelik a gyermek játékát, társas kapcsolatait, érdeklődési köreit, fejlettségét, fejlődését. Ennek és a dokumentációs rendszer értékelésének alapján minden gyerekre-egyénre szabott foglalkozási terv készül. Gyerekházunk az egészséges fejlődéshez szükséges táplálkozást biztosítja tízórai formájában az ide látogató gyerekek számára. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

10

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A közös étkezések lehetőséget jelentenek a közösség erősítésére, a szocializációs és kommunikációs képességek és az étkezési kultúra fejlesztésére. Az ennivaló elkészítése is a gyerekek, szülők és munkatársak közös tevékenységei közé tartoznak. Szülőkre irányuló szolgáltatások A szülők számára tervezett tevékenységek célja a szülők szülői szerepben való megerősítése, önbizalmuk, képességeik növelése, egészséges életmódra nevelése illetve olyan szabadidős tevékenység biztosítása számukra, mely ideje alatt kiléphetnek szülői szerepükből és csak önmagukra koncentrálva jól érezhetik magukat. Közösségre irányuló tevékenységeink Közösségi programok célja a közösség formálása, a szülők egymás közötti viszonyának javítása, a szülő–közösség kapcsolatának szorosabbá tétele. Saját kisközösségi programok havi rendszerességgel vannak. Ezek a rendezvények eddig minden alkalommal sikeresek voltak. Programjaink, rendezvények az elmúlt időszakból: -

Mikulás ünnepség (16 fő gyerekházas, 1 óvodás), Karácsonyi ünnepség (11 fő gyerekházas), Farsang (10 fő gyerekházas, 2 óvodás), Móricz-ház meglátogatása (10 fő gyerekházas, 3 óvodás), Jampi bohóc műsora (10 fő gyerekházas, 1 csoport óvodás), Gyereknap (36 fő gyerekházas, 12 óvodás, iskolás), Klubdélután a szülők számára.


11

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

IV. Prügy település fejlesztési elképzelései a 2014-2020 időszakra vonatkozóan Projekt címe: Orvosi rendelők átalakítása, felújítása és komplex akadálymentesítése. Projekt célja: Az épületben található felnőtt háziorvos, gyermek háziorvos, fogorvos, védőnők és gyógyszertár mai kor igényeinek megfelelő átalakítása, és a szolgáltatások megközelíthetőségének mozgáskorlátozottak részéről történő biztosítása. Tervezett tevékenység: Válaszfalak bontása, épület felújítás, akadálymentesítés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, vizesblokkok építése. Becsült beruházási költség: 120 MFt 2. Projekt címe: Közös Önkormányzati Hivatal felújítása Projekt célja: Az önkormányzati hivatal felújítása Tervezett tevékenységek (építés, eszközbeszerzés, egyéb): Épület válaszfalainak egy részének kibontása, tetőszerkezet bontása, bővítés, építés, fűtéskorszerűsítés, akadálymentesítés. Becsült beruházási költség: 63 MFt. 3. Projekt címe: Ravatalozó felújítása és urnafallal történő bővítése Prügy településen Projekt célja: Az elhunytaktól való elbúcsúzás méltó helyszínének biztosítása, illetve hamvasztásos temetés feltételeinek biztosítása. Tervezett tevékenységek (építés, eszközbeszerzés, egyéb): Épület válaszfalainak egy részének kibontása, tetőszerkezet bontása, bővítés, építés, halotthűtő beszerzése. Becsült beruházási költség: 50 MFt. 4. Projekt címe: Belvízelvezető rendszer kiépítése Prügyön Projekt célja: Belvízveszély elhárítása, tervezett tevékenységek: építés, eszközbeszerzés, egyéb. Becsült beruházási költség: 400 MFt. 5. Projekt címe: Szennyvízhálózat és tisztítómű építése Prügy és Taktakenéz településen Projekt célja: Prügy és Taktakenéz településeken csatornahálózat valamint egy tisztítómű kiépítése, tervezett tevékenységek: építés, eszközbeszerzés, egyéb. Becsült beruházási költség: 2000 MFt. 6. Projekt címe: A mélyszegénységben élők szennyvízhálózatra történő rácsatlakozásának biztosítása. Projekt célja: A csak szociális juttatásokból, illetve az alacsony jövedelemmel rendelkező lakosok rácsatlakozásának segítése az infrastrukturális hálózatra, ezáltal a szolgáltatás elérésének lehetővé tétele. Tervezett tevékenységek (építés, eszközbeszerzés, egyéb): Anyagbiztosítás, rákötőárok kiásása, rákötés. Becsült beruházási költség: 25 MFt 7. Projekt címe: Napelemes és napkollektoros rendszer kialakítása a Mesevár Napközi Otthonos Óvodán Projekt célja: Költséghatékony rendszer kialakítása megújuló energiaforrás használatával. Ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése. Tervezett tevékenységek (építés, eszközbeszerzés, egyéb): Napelemek és napkollektorok beszerzése, felszerelése. Becsült beruházási költség: 25 MFt. 8. Projekt címe: Belterületi közutak és járdák felújítása Projekt célja: A mindennapokban használt közutak hibáinak javítása. A téli időjárás miatt felfagyott, széttöredezett betonjárdák aszfaltozása. Tervezett tevékenységek (építés, eszközbeszerzés, egyéb): Úthibák aszfaltozásra való előkészítése, aszfaltozás. Becsült beruházási költség: 54 MFt 1.


12

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

V. A település helyzetének statisztikai értékelése - forrás: TEIR, KSH, T-Star Prügy község helyzete alapján szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékén, erre tekintettel a település statisztikai adatainak vizsgálatakor a Helyi Esélyegyenlőségi Programban, a Helyi Vidékfejlesztési Programban, a Szerencsi Kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programjában és a Szerencsi Kistérség Gyerekesély Stratégiájában található azon adatok kerültek kiemelésre illetve aktualizálásra, melyek a település legjelentősebb és mihamarabbi megoldásra váró problémáit mutatják be. 1. Népesség

- az adott év december 31-ei állandó népességének száma. Az adat forrása: Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).

Állandó népesség száma (fő)

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

év év év év év év év év év év év év év

2710 2719 2720 2728 2724 2737 2743 2721 2665 2635 2634 2619 2628

0-2 éves (fő)

127 133 134 131 133 128 121 124 112 108 105 101 110

3-5 éves (fő)

170 155 155 134 135 137 131 132 116 111 114 106 108

6-13 éves 14 éves (fő) (fő)

381 385 377 412 397 402 375 369 364 357 346 321 316

51 50 50 37 44 48 66 40 46 46 45 63 37

15-17 éves (fő)

18-59 éves (fő)

126 139 146 152 138 129 131 158 149 146 130 136 154

1431 1442 1443 1469 1476 1499 1517 1499 1479 1471 1483 1490 1494

60-x éves (fő)

424 415 415 393 401 394 402 399 399 396 411 402 409

férfiak (fő)

nők (fő)

1343 1338 1347 1352 1342 1364 1362 1343 1322 1314 1311 1314 1323

A Prügyön élők száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, minimális növekedés csak a 2012. évben látható. Ennek oka az elvándorlások növekedése, a fiatalok nagy része a középiskolából kikerülve elvándorol településünkről. Ennek ellenére legnagyobb számban az aktív korúak vannak 18-59 évig 1494 fő. Szintén magas a 0-17 éves korosztály létszáma, jelenleg 725 fő. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

13

1367 1381 1373 1376 1382 1373 1381 1378 1343 1321 1323 1305 1305

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

2. Gazdaság – vállalkozások száma (működési forma szerint)

Időszak

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.


Működő vállalkozások száma (db) 59 62 69 75 69 64 61 54 53 55 53 50 54

korlátolt felelősségű társaságok (db) 1 1 3 4 5 9 11 11 11 13 14 13 14

részvénytársaság (db)

betéti társaság (db)

egyéni vállalkozó (db)

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

8 8 9 14 13 11 12 7 8 7 6 4 4

50 52 56 56 50 43 37 34 33 32 29 30 33

nyugdíjas egyéni vállalkozás (db)

2 3 2 3

A vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól elsősorban a mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozások a jellemzőek. A vállalkozások számában szintén folyamatos csökkenés figyelhető meg az utolsó év kivételével, azonban még így sem érjük el a 2000. év adatait.


14

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

3. Munkanélküliség – 180 napon/1 éven túl nyilvántartottak

3.1 Munkanélküliségi adatok – iskolai végzettség szerint Időszak

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.


Ált.isk. 8. osztályánál Általános iskolai kevesebb végzettséggel végzettségű (fő) (fő) 106 125 137 132 137 141 105 108 89 118 117 92 131

146 169 179 173 174 179 178 180 171 173 175 161 222

Szakmunkás végzettségű (fő) 64 67 75 65 74 65 70 74 64 59 61 70 72

Főiskolai végzettségű (fő)

2 1 2 2 3 2 3 1 3 3 4 4

Térségünk az ország egyik legtöbb problémával küzdő területe. Magas a munkanélküliség, meghaladja a 30%-ot. Kiemelt probléma az alulképzettség, a munkanélküliek közel 80%- általános iskola 8. osztálynál kevesebb ill. általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami rontja a munkaerő piaci esélyeket. Emellett azonban magas a szakmunkás végzettségűek aránya is, mely a munkahelyek valamint a mobilitás hiányára utal (72 fő 2012. évben). A főiskolai végzettségűek aránya alacsony, ez azonban azt mutatja, hogy a fiatalok megfelelő munkahelyek hiányában elhagyják a települést.


15

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

4. Szociális ellátások – főbb ellátási típusok szerint

Időszak

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

év év év év év év év év év

Lakásfenntartási támogatásban részesültek (fő)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek (fő/év)

Rendszeres szociális segélyben részesítettek (fő)

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fő/hónap)

301 340 338 305 255 254 248 337 351

672 663 682 673 693 694 686

121 69 50 29

295 159 329 339

Községünkben a lakosság mintegy 50%-a a roma nemzetiséghez tartozik, többségüknek képzetlensége miatt esélyük sincs munkát vállalni, így az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben kerülnek megállapításra a szociális ellátások különböző típusai. Jelenleg 345 fő részére folyósítunk foglalkoztatást helyettesítő támogatást, 25 főnek rendszeres szociális segélyt, 363 családnak lakásfenntartási támogatást, valamint évente 690 kiskorú részére állapítunk meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Emellett a közfoglalkoztatási programokban évente 150-200 főt foglalkoztat az Önkormányzat.


16

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

VI. A települést érintő magasabb szintű stratégiák elemzése 1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület) 1.1 Bevezetés A Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület LEADER Helyi Akciócsoportot a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló vidékfejlesztési program Irányító Hatósága, 2012. október 1.-től ismerte el VfF/2315/2012. számú határozatával. A Helyi Akciócsapat területi hatálya 30 településre terjed ki – Alsódobsza, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sima, Sóstófalva, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos, Tokaj, Újcsanálos. A térség Borsod- Abaúj- Zemplén Megyében fekszik, három kistérséget, négy járást, két választó kerületet, három kistájat érint. A térség földrajzi kiterjedése széles, közigazgatásilag külön területekhez tartozik, a természeti környezet változatos, a gazdasági környezet ugyancsak változatos, összességében a térség összetett, ahogy a lehetőségei és az elképzelhető veszélyek is összetettek, de az alapveszélyek megegyeznek, a munkanélküliség minden településen jellemző, a munkanélküliségből igyekeznek kitörni az emberek, munkalehetőség hiányában elvándorol a fiatalság és a képzett munkaerő. Jellemző az elidegenedés, a minőségi élet feltételének hiánya. A közös gondok lehetőséget teremtettek azonos stratégia mentén a problémák megoldását célzó intézkedések kidolgozására. 1.2 A stratégia információs alapja A Darányi Ignác Terv, A Nemzeti Vidékstratégia „a magyar vidék alkotmánya” melyben Magyarország Kormánya kiemelt feladatának tekinti a vidék népesség megtartó foglalkoztatási esélyének növelését a vidéki élet lehetőségének javítását, életképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtésével, a helyi gazdaság és a vidéki helyi közösségek megerősítésével, a falvak és tanyák megújításával. Jövőképünk szerint a magyar vidék hagyományait és értékeit megőrizve megújul, sokszínű mezőgazdaságunk pedig úgy állít elő egészséges élelmiszereket, hogy közben megőrzi a tájat és megélhetést jelentő munkát ad az embereknek. Ennek következtében egyre több fiatal választja lakó- és munkahelyének a vidéki térséget. /Dr. Farkas Sándor - Darányi Ignác Terv A Nemzeti Vidékstratégia Végrehajtási Keretprogram Köszöntő/ A Nemzeti Vidékstratégia deklarálta azt a tényt, hogy a vidék mély válságba került, ennek okai helyi, hazai és globális gazdasági- társadalmi környezetben bekövetkezett változások. Az EU csatlakozás alapvetően megváltoztatta a támogatások szerkezetét és a piaci helyzetet, de elmaradt az alkalmazkodás tetézte a bajokat a begyűrűző világgazdasági válság. A mezőgazdaság csökkenő termőterület, a szétesett üzemi- és a torz gazdálkodási szerkezet, a tömegtermelő, ipaszerű gazdálkodás emelkedő terület- és energiaigénye megnövelte a szektor kiszolgáltatottságát a bankok, az energetikai piac és a beszállítói iparágak felé. Az alacsony hozzáadott érték, a csökkenő fajlagos nyereség következményeként létrejött egyfelől a kényszeres birtokkoncentráció és másfelől a családi gazdálkodás felszámolása és a föld eladása. Mindezek következményeként rohamosan csökkent az élőmunkaerő igénye, ezzel egyidejűleg a föld a vidék népességeltartó és népességmegtartó képessége. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

17

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A vidéki és helyi közösségek sorra elveszítették szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket, a közösségi közlekedés lehetőségeit, rossz minőségű, felújításra szoruló úthálózatok. A vidéki életfeltételek romlása, a negatív irányú folyamatok szükségessé tették egy átfogó stratégiai fejlesztési és cselekvési program és ebbe illeszkedő intézkedések kidolgozását mely pontos helyzetértékelésen túl jövőképet és világos célmeghatározást is ad. A Nemzeti Vidékstratégia ennek az elvárásnak tett eleget s a Helyi Vidékfejlesztési stratégiát az új stratégiai célkitűzésnek megfelelően kellett felülvizsgálni, annak érdekében, hogy a változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon megfogalmazni, ami által a HVS az aktuális problémákra, szükségletekre tudjon megfelelő megoldási lehetőségeket biztosítani. A HVS követi a Nemzeti Vidékstratégia szellemiségét. A jövőkép mellett  az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé válni, elérve a teljes foglalkoztatottságot,  az egyik legfontosabb célterület az idegen forgalom,  közúton és vasúton gyorsan, biztonságosan elérhető országrész, megfogalmazza főbb célkitűzéseit: 





teljes foglalkoztatottság, minden munkaképes ember munkahelyet, tisztességes, állásteremtő munkát és versenyképes fizetést kapjon, új vállalkozások megtelepítése, korábbi vállalkozások megerősítése révén idegenforgalom fellendítése, a tokaji bor és a helyi termékek magyarországi és nemzetközi marketingjének összehangolásával, elegendő és minőségi szálláshelyek megalkotásának támogatásával vonzó árak beállításával, a partnerség alapelvének szem előtt tartásával a térség elérésének javítása közúton, vonattal a vasúti pálya gyorsabb közlekedését elősegítő fejlesztésének a vasúti vonalak villamosításának szorgalmazása

A jövőkép és a célkitűzések széleskörű helyzetelemzésen alapulnak. A térség általános jellemzőit pontos számszerű adatokon keresztül ismerjük meg. (terület nagysága, kistérségi közigazgatási, választókerületi, kistáji hovatartozás). A terület gazdasági szektorok szerinti feltérképezési is megtörténik, a mezőgazdaság jelenléte a döntő, de egyes településeken megjelenik a bányászat is. A mezőgazdasági jellegű településeken elsősorban a növénytermesztés a meghatározó, amellyel nagyobb gazdasági társaságok mellett őstermelők foglalkoznak. A TokajHegyaljához sorolható 15 településen a több száz éves hagyományokkal rendelkező szőlőművelés és borkészítés a jellemző. A térségben a munkanélküliségi ráta az érintett települések többségén meghaladja az országos és megyei átlagot. 240/2006 (XI. 30) Korm. rendelet besorolása alapján 7 település kivételével. A jövőkép meghatározásához tendenciák, környezeti állapot, földrajzi jellemzők kielemzése is megtörténik. A területhez egy város (Tokaj) mindössze 1 5000 fő feletti település (Tiszalúc) tartozik, 1 település 100 lakos alatti, 6 100- 500 lakos közötti, 7 település 500-1000 lakos közötti, 7 település 1000- 2000 lakos közötti, 7 település 2000- 5000 lakos közötti, tehát apró- és kisfalvas településekről beszélünk. A térség vízforrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, de a térségben a vízminőség nem felel meg az európai uniós előírásoknak az ammónium, bór, nitrit, nitrát aránya tekintetében. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

18

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A demográfiai helyzet a KSH adatai alapján visszaigazolja a lakosság számában a csökkenő tendenciát, a térség egyre inkább elöregedő. Az aktív korúak között ugyancsak magas a munkanélküliek aránya (KSH adat). Jellemző a vállalkozások alacsony aránya. A felhasznált statisztikai adatok visszaigazolják a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazott a vidéket sújtó problémákat, melyekre megoldást kell találni, munkanélküliség, elvándorlás, romló életminőség (vízminőség), munkalehetőségek hiánya, vállalkozások alacsony aránya. A körülményekkel összefüggő kiindulási mutatók, amelyek a program által érintett földrajzi terület általános körülményeinek leírása, olyan információk, amelyek érintett célterület gyengeségeinek és erősségeinek felméréséhez szükségesek, amelyek a program célkitűzésének elérése tekintetében támogató vagy akadályozó hatásúak. A HVS széleskörűen térképezi fel ezeket a kiindulási mutatókat a stratégiai környezet elemzésével. A térségben működő vállalkozásokat kedvezőtlenül érintette a gazdasági válság, tovább csökkent a termelés, az eladás, a vállalkozások tőkehiányosak, a vállalkozások szektorbesorolása is utal a jövedelmezőségbeli korlátokra, szőlészet, bányászat, élelmiszeripar, faipar, mezőgazdaság. A vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól elsősorban a mikro- és kisvállalkozások a jellemzőek. A vállalkozói szerkezet elaprózódott, a tőkehiányos kisvállalkozások jelentős része nehezen tud talpon maradni. A munkanélküliség aránya meghaladja az országos átlagot, a bérszínvonal az országos átlag alatti. A munkanélküliség további problémákat gerjeszt, nincs munka, nincs jövedelem, nincs fizetőképes kereslet a szolgáltatóiparban, nincs önkormányzati jelentős mértékű iparűzési adóbevétel. A munkanélküliség gerjeszti az elvándorlást. A mezőgazdaságban sokan dolgoznak, elsősorban a borvidékeken, de megjelentek a helyi vidéki termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldségek) melyeknek megfelelő piacra van szükségük. A térség 15 települése Tokaj- Hegyaljához tartozik, Tokaj- Hegyalja az ország első és mindmáig egyetlen történeti tája (tokaj –hegyaljai történelmi borvidék), 2002 óta kultúrtáj kategóriában a világörökség része. A stratégia elemzésének idején azonban nem ismerjük pontosan még az agrártámogatási rendszer átalakításának településre gyakorolt hatásait, mely akár negatív hatással is lehet a helyben élő és mezőgazdaságban foglalkoztatottakra. A célkitűzési kiindulási mutatók, a program célkitűzéséhez kapcsolódnak, ezekhez lehet a program hatását viszonyítani. A munkanélküliségi mutatók elsőként sorolhatóak célkitűzési kiindulási mutatók közé, a vidék fejlődése az itt élők életfeltételeinek javulásán keresztül mérhető le a leginkább a „vidéki élni akar”. Cél a munkahelyek létrejöttének támogatása, elsősorban mikro vállalkozások és a mezőgazdaság területén az őstermelők és kistermelők támogatása révén. Ezáltal a Nemzeti Vidékstratégia egyik sarkalatos elképzelése is teljesül, a magyar földet magyar gazdák műveljék, melyek terményeit, termékeit magyar családok fogyasszák. Ugyanezen célmutatók közé sorolja a HVS a természetes környezet megtartását és fejlesztését, ami által megvalósul a bor-, a hegyi-, a vízi- és a vadászturizmus. A természeti értékek megóvása révén egészséges és biztonságos élettér kialakítása is a nélkülözhetetlen elvárások között szerepel, belvízrendezéssel, szennyvízelvezető megvalósításával „csak biztonságos és egészséges élettérben lehet élni és munkálkodni”. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

19

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

Az emberek elidegenedésének megszüntetését munkahelyek teremtésén, egyházi- és civil szervezetek támogatásán keresztül célozzák meg. A HVS SWOT elemzése a társadalmi környezet adatokkal alátámasztott leírásából indul ki és fogalmazza meg az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket, veszélyeket. 1.3 A dokumentum technikai-minősítése, hozzáférhetősége Műfaji besorolás A LEADER Egyesület Vidékfejlesztési stratégiája a cím megfogalmazása alapján stratégia. A stratégia, cselekvések hosszabb távú terve egy vagy több bizonyos cél elérése érdekében. A stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. A HVS statisztikai adatokkal alátámasztott gazdasági és társadalmi környezeti háttérelemzés alapja alakítja ki a térség jövőképét, határozza meg 6 célkitűzését melyek megvalósítása érdekében 13 intézkedést fogalmaz meg az igénybe vehető erőforrásokkal együtt (a helyzetelemzéstől az intézkedésekig vezető út, logikus, okokozati összefüggésben áll). A HVS tematikája átlátható, logikai kapcsolódások az alfejezetekben nyomon követhető ill. az egész stratégia koherens. Hozzáférhetőség– közérthetőség: A Dél- Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési stratégiája az interneten bárki számára hozzáférhető, logikus felépítése, közérthető megfogalmazása révén könnyen érthető és olvasható. A megállapítások igazolására pontos adatok, ábrák szolgálnak. 1.4 Az elvárt eredmények Célok- célkitűzések A természeti- társadalmi- gazdasági környezet adatokkal alátámasztott elemzéséről a térség szükségletéhez igazodó stratégiai célok kerültek megfogalmazásra. A jövőkép megvalósítása érdekében  az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségének kialakítása, ahol teljes a foglalkoztatottság,  fejlődő idegenforgalom,  közúti-, vasúti infrastruktúra kiépítése,  összetartó, megtartó közösségek kialakítása. A jövőkép megvalósításához a HVS hat célkitűzést fogalmaz meg. A HVS a partnerségnek „az összetartó erő felélesztésének és fenntartásának prioritását megfogalmazza. A HACS jó kapcsolatát jelzi, hogy a térség 30 önkormányzata közül 29 belépett az egyesületbe, s a továbbiakban a nemzetiségi önkormányzattal is jó kapcsolat kialakítására törekszenek. Partnerként tekintenek az egyházak „mint az egy igaz, örök érték hirdetőire és közvetítőire, amelyek az önkormányzatok mellett a legfőbb polgár képviseletében tudnak szólni”. Ezen túl minden civil, civil szervezetnek nem minősülő szerveződéssel tartalmas kapcsolatot kívánnak kialakítani.

Az 1. célkitűzés és az 5. célkitűzés is a fenti cél megvalósítására irányul: 1. célkitűzés – A helyi életminőség javítása a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a civil szervezetek és az egyházi szervezetek megerősítése által, Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

20

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

5. célkitűzés – Települési szintű és térségi kapcsolati hálók kialakulásának elősegítése és helyi identitástudat erősítése az egészséges, öntevékeny, hagyományápoló helyi társadalom megteremtésének jegyében. A munkanélküliség leküzdése a térség fejlődése elindulásának elengedhetetlen feltétele. A dolgozó ember jövedelemhez jut, költeni tud, kedvezően hat a kereskedelemre szolgáltatóiparra, közvetve a vállalkozások iparűzési adóbefizetése révén az önkormányzati beruházások javítják az életminőséget, a megélhetés biztosítása csökkenti az elvándorlás iránti vágyat, erősíti az identitástudatot, a közösséghez tartozás érzését. 2. célkitűzés – A helyi gazdaság megerősítése, a vállalkozások fejlesztése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása. Egyértelmű célként fogalmazza meg a munkalehetőség és a fő ill. alternatív jövedelemszerzési lehetőség feltétele megteremtésének fontosságát. A természeti és történeti és néprajzi hagyományok és értékek mint adottságok kiaknázása az idegenforgalom fellendülése révén a térség gazdasági felvirágzásához vezet, ezáltal is nőnek a munkalehetőségek, emelkednek a jövedelmek, nő a térség megtartó ereje. Két célkitűzés is foglalkozik turisztikai célokkal. 3. célkitűzés – Turisztikai szolgáltatások attrakciók és ezekhez kapcsolódó marketing – tevékenység fejlesztése, 4. célkitűzés – A térség épített helytörténeti néprajzi örökségének, tájjellegű emlékeinek, természeti értékeinek megőrzése bemutathatóságának javítása. Az idegenforgalom fenntartásához szükséges a környezeti értékek megóvása, a környezettudatos gondolkodás kialakítása a megújuló energiaforrások középpontba állítása révén. A megújuló energiaforrások révén csökkenek az energiaköltségek, növekszik a gazdasági versenyképesség, az energiaszektor felé a kiszolgáltatottság, növekszik a közösségi terek fenntarthatósága. 6. célkitűzés – Megújuló energiaforrások hasznosítására alapozott kisebb léptékű épületenergetikai fejlesztések. Intézkedések A HVS a hat célkitűzés megvalósítása érdekében 13 intézkedést fogalmaz meg, életminőség- és versenyképesség javítás ÚMVP intézkedésképpen ill. falumegújítás és – fejlesztés, vidéki örökség megőrzése, mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése és turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímekhez kapcsolódóan. A HVS- ben megfogalmazott célkitűzések és intézkedések kapcsolódása egyértelműen megfogalmazott, például. 1. intézkedés: HVS- intézkedés megnevezése: A civil szervezetek,a települési önkormányzatok és az egyházközösségek közcélú feladataihoz kapcsolódó eszközbeszerzések és építési beruházások támogatása, közösségi terek fejlesztése. HVS- célkitűzés: A helyi életminőség javítása, lakossági szolgáltatások fejlesztése, a civil szervezetek és az egyházi szervezetek megerősítése által. 2. intézkedés HVS intézkedés megnevezése: Helyi termékek, hagyományos kézműves és népművészeti termékek előállításához, népszerűsítéséhez, piacra jutásához kapcsolódó eszközbeszerzések, építési beruházások, valamint mozgó elárusítóhelyek elárusításának létesítésének támogatása. HVS célkitűzés: A helyi gazdaság megerősítése, a vállalkozások fejlesztése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása által. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

21

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

3. intézkedés HVS intézkedés megnevezése: A mikro-, kis-, és középvállalkozások energiahatékonyságot és a környezetvédelmi szempontokat, továbbá a fenntartható fejlődését szolgáló beruházásainak, valamint a helyi mezőgazdasági termelés melléktermékét hasznosító és munkahelyteremtő beruházásainak támogatása. HVS célkitűzés: A helyi gazdaság megerősítése, a vállalkozások fejlesztése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása által. 4. intézkedés HVS intézkedés megnevezése: Turisztikai attrakcióként, önálló vonzerőként megjelenni képes rendezvények, kisebb fesztiválok előkészítésének, megrendezésének és marketingjének támogatása. HVS célkitűzés: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók és ezekhez kapcsolódó marketing- tevékenység fejlesztése. 5. intézkedés HVS intézkedés megnevezése: Alacsonyabb komfortfokozatú falusi szálláshelyek, kempingek és ezekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások létrehozásának, fejlesztésének, marketingjének támogatása. HVS célkitűzés: Turisztikai szolgáltatások, attrakciók és ezekhez kapcsolódó marketing- tevékenység fejlesztése. A stratégiai beavatkozással kapcsolatos logikája egyértelmű és következetes. A térség dinamikus fejlődési pályára állításához munkalehetőségek megteremtése az elsődleges, ami jövedelmet eredményez, a jövedelem visszaforog a gazdaságba és gazdasági fejlődést eredményez, további munkahelyek létesülnek, beruházások zajlanak. Ezek további munkahelyeket teremtenek, javul az életminőség, épület felújítások, új közösségi terek létrehozása révén, környezettudatos fejlesztések támogatása, ami a természeti környezet megóvását segíti, ez az idegenforgalmi fejlesztési cél alapja, a munkalehetőségek, a javuló életminőség révén csökken az elvándorlás, nő az identitástudat, amit erősítenek a helyi civil és nem civil szervezetek, az egyházak. Ennek a fejlődésnek a beindításához adja meg az anyagi erőforrást a HVS alapján kidolgozott intézkedési tervek, közvetlenül vagy közvetve. Célértékek megfogalmazása A célértékek egy része az életminőség másik része a térség versenyképességének javításához kapcsolódik. A kettő feltételezi egymást, hisz ha javul az életminőség, nő a terület népességmegtartó ereje, a munkahelyteremtés, az idegenforgalom erősödése csökkenti a munkanélküliséget, nő a lakosság jövedelme, gyarapodnak a vállalkozások, az önkormányzat bevételei is növekednek, újabb beruházások indulnak, tovább javul az életminőség. Az életminőség javítását célzó intézkedések:  önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak fejlesztésének támogatása, az elért eredményeket a népesség megtartó erőn keresztül a demográfiai mutatók alapján kívánja a HVS felmérni,  turisztikai szolgáltatások, attrakciók, marketing tevékenységek, ehhez a HVS nem közöl konkrét eredménymutatót, elért eredményként önálló turisztikai vonzerőként megjelenni képes rendezvények, fesztiválok megszervezését tekinti,  térség épített, helytörténeti, néprajzi örökségének tájjellegű emlékének, természeti értékének megőrzése, bemutatása, eredménymutatót nem említ a HVS, eredményként értékeli a megmentett, megóvott helyi értékeket, Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

22

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001



települési és térségi kapcsolati hálók megerősítését szolgáló helyi értékeket középpontba állító, térségi fiatalok számára szervezett közösségépítő, hagyományokat őrző ifjúsági táborok szervezése, a HVS konkrét eredménymutatót nem céloz meg, eredményként könyveli el a helyi értékek megmentését átvitt értelemben is (közösség, közösségtudat fenntartása).

A versenyképesség javítását célzó intézkedések:  helyi gazdaság megerősítése, vállalkozások fejlesztése, eredménymutatóként jelentkezik a gazdasági szektorból származó bevételek növekedése, a foglalkoztatott létszám emelkedése, a vállalkozások számának növekedése, eredmény a munkahelyteremtés,  energiahatékonyságot a környezetvédelmi szempontokat szolgáló beruházások, mivel az energiahatékonyság révén csökkenek a költségek, így eredménymutatóként megjelenik a gazdasági tevékenységből származó bevétel növekedése, foglalkoztatott létszám emelkedése, csökkenő fosszilis energiamennyiség, eredmény munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházások megvalósulása,  alacsonyabb komfortfokozatú falusi szálláshelyek, helységek és ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások támogatására konkrét eredménymutatót nem jelöl a HVS, eredményként a turisztikai szolgáltatás fejlődését jelöli,  épületenergetikai fejlesztések termelő és szolgáltató tevékenységek épületeinél, építményeinél szabadidős, kulturális, sport és egyéb közérdekű tevékenységnek helyet adó közösségi tereken, a HVS eredményességi mutatót nem jelöl meg, eredmény a környezettudatos gondolkodás. 1.5 Megvalósíthatóság Realitás - célok, stratégia A HVS széleskörűen tárta fel a térség gazdasági és társadalmi környezetét, ami alapján a SWOT analízis felvázolta az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. A hat célkitűzés a HVS stratégiai fő célkitűzéseihez igazodik. Az erősségek és a lehetőségek alapján összeállított stratégia növeli a realitást. A természeti, történeti és kulturális értékek, Tokaj- Hegyalja a világörökség része, a mezőgazdasági földterületek lehetőséget teremtenek az idegenforgalom fejlesztésére, a falusi vadász-, horgász- és borturizmus beindítására és fellendítésére, a helyi hagyományokra, helyi élelmiszeripari termékekre épülő vállalkozások fellendítésére, melyek munkahelyet teremtenek, növelik a jövedelmet. Az életminőség javítása, a munkahelyteremtéssel is megvalósul, a mezőgazdasági területek révén a közmunkaprogramok növelik a munka világából régóta kikerült lakosság munkába való visszavezetésének esélyét. Ez a lehetőség leginkább a képzetlen munkaerőt érinti. Kormányzati támogatás nélkül ezeknek a céloknak a megvalósítása kétséges lenne, a térség további leszakadása gyorsulna. A Dél- Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiája fő célkitűzése a legfőbb célkitűzést célozza meg: „a vidék élni akar”. Ehhez reálisnak ítélhető intézkedéseket társít, melyek nem mérhetőek az operatív programok léptékében, de a térség fejlődésének beindulásához, fenntartásához meg kell látni a mindennapi élethez hozzátartozó, apróbb szükségleteket, mint kézműves műhely kialakítása, helyi fesztiválok megrendezésének támogatása, faluközpont térkövezése, a közösségi épületek fenntarthatóságát, működését segítő energetikai beruházások támogatása. Ezek az egyszerű, a mindennapi ember életét közvetlenül kiszolgáló és segítő beruházások támogatása adja a stratégia megvalósíthatóságának realitását. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

23

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A HVS ugyanakkor nem hiba nélküli pl.: a HVS 9. intézkedése: „Termelő és szolgáltató tevékenységek helyszínéül szolgáló üzemek, műhelyek,épületek és építmények,valamint szabadidős,kulturális,sport és egyéb közérdekű önkéntes tevékenységeknek helyet adó közösségi terek kisléptékű infrastruktúra fejlesztése.” Megjelöli a közösségi terek kisléptékű infrastruktúra fejlesztését is, az ügyfélkörnél azonban a kis- és középvállalkozásokon kívül kifelejti az önkormányzatokat, melyek elsősorban a térségre jellemző kis- és aprófalvas településeken a kultúra színhelyéül szolgáló közösségi terek egyetlen fenntartói, s éppen ezek a települések szűkölködnek talán a leginkább anyagi erőforrásokban, nem tudnak beruházni megújuló energiaforrásokat hasznosító gépekre, melyek csökkenthetnék az önkormányzatok kezelésében lévő közösségi terek működési költségét. Erőforrások Az intézkedések életminőséget, ill. versenyképességet javító ÚMVP intézkedések terén minimum 200.000 Ft- tól maximum 5.000.000 ill. 10.000.000 Ft- ig terjednek, míg falumegújításra, felújításra, vidéki örökség megőrzésére, mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére ill. turisztikai tevékenységek ösztönzése terén minimum 1.000.000 Ft maximum 10.000.000 Ft a támogatás keretösszege. Az elvárt eredmények kisebb léptékűek, a cél a mindennapi élethez elengedhetetlenül szükséges a fejlesztések beindításához szükséges legkisebb feltétel megteremtése, így érthető a kisebb összeg, de az erőforrások elegendő voltára a HVS-ból nem kapunk választ, de feltehető, ha a LEADER programok alapmottója az együtt gondolkodás megvalósul, s többen látnak fantáziát a célkitűzésekben és belefognak valamelyik intézkedés megvalósításába, az erőforrások nem lesznek elegendőek. Az erőforrások elegendő mennyiségére másodsorban azért nem kapunk választ, mivel a HACS 2012. októberében került bejegyzésre, nincsenek tapasztalatok. 1.6 A tervezési folyamat A helyi akciócsoport a HVS megalkotásakor törekedett a lehető legszélesebb kör megszólítására. A helyi fórumok szervezésével, a résztvevői kör meghatározását a települési polgármesterek feladatává tették, azzal, hogy a helyi akciócsoport kérte, a helyi fórumokon vegyenek részt az önkormányzatok képviselői, vállalkozók, civilszervezetek és a polgármester által fontosnak tartott további személyek. Megvalósultak a fórumok, képzések, 2013.március 12-től április 10-ig. A fórumokon összesen 223 polgár jelent meg, s osztotta meg véleményét és tett építő javaslatokat, mely a 30 települést figyelembe véve nem tekinthető magas részvételi aránynak. A munkaszervezet irodájában folyamatosan lehetőséget biztosítottak további projekt ötletek leadására. A térség lakosságszámához viszonyítva a HVS-ről véleményt nyilvánítók száma viszonylag alacsony, de ha a munkaszervezet a LEADER-szerű működési feltételeket kívánja alkalmazni, mint - alulról jövő kezdeményezések, - helyi lakosság aktivizálása, - bevonása a fejlesztési folyamatokba, - kapcsolatteremtés és együttműködés kialakítása a térségek között, - helyi partnerség erősítése, akkor talán szélesebb elfogadottság várható.


24

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

1.7 Eredmények A Dél-Zempléni Vidékfejlesztési Szövetség 2012. október 1-től rendelkezik LEADER HACS elismeréssel. Az akciócsoport első döntése a még az egyesület akciócsoportként való elismerését megelőzően benyújtott és az MVH által ügyintézett támogatási kérelmek minimum pontszámának meghatározása, ezáltal források odaítélése volt 2012. december 17-én a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímen. 4 cég nyert el összesen 14.596.974 Ft-ot. 2013-ban a III. tengely falumegújítás és -fejlesztés, valamint vidéki örökség megőrzése támogatási kérelmek tekintetében, összesen 8 pályázónak tudott az Elnökség 2012. május 30-án odaítélni forrást. Falumegújítás és -fejlesztés jogcímen 4 pályázó (3 önkormányzat és 1 egyházközség) nyert összesen 14.048.552 Ft-ot, vidéki örökség megőrzése jogcímen 4 pályázó (4 egyházközség) nyert el összesen 24.702.719 Ft-ot. Ezen jogcímeken a Prügy Községi Református Egyházközösség összesen 10.000.000,- Ft támogatást kapott (Imaház felújítása, napelemes rendszer telepítése). A LEADER helyi vidékfejlesztési stratégiák végrehajtására vonatkozó jogcím keretében a támogatott projektötletekre nyújthattak be támogatási kérelmet. Két elnökségi ülésen gazdaságfejlesztésre 42 kérelmet támogattak összesen 167.218.827 Ft értékben, szolgáltatásfejlesztésre 40 kérelem részesült támogatásban 153.933.465 Ft értékben. A Vidékfejlesztési Minisztérium biztosított többletforrást, így minden olyan pályázat, amely formailag megfelelt, nyert. A turisztikai tevékenységek ösztönzésére 2013-ban kiírt pályázat tekintetében a forrás eredetileg 333.651.299 Ft volt, melyet az IH 887.305.579 Ft-ra emelt. Az összesen 52 benyújtott kérelem közül 37 felelt meg formailag és volt rangsorolható. A benyújtott 52 kérelem volt országosan a legmagasabb. Az országban a 95 akciócsoporthoz 1578 kérelmet nyújtottak be, mely szerint az egy akciócsoportra jutó átlag 17 kérelem. Az 52ből 37 kérelem rangsorolható, 13 kérelmet el kellett utasítani. Volt, amelyiket nagyon egyszerűnek látszó hiba miatt. 2 kérelmet visszavontak. Összességében 887.305.579 Ft fejlesztési forrást ítélt oda a Küldöttgyűlés, mely országosan a legmagasabb, ahogy a kérelmek száma és a formálisan megfelelt kérelmek száma is. Az összeg odaítélésével a kérelmekkel érintett ügyfelek jelenlegi 137 férőhelye 402 férőhelyre növekszik és 53 új munkahely jön létre. Térségek közötti együttműködési projektek közül 30-ban vett részt a szövetség. Nyert 8 db, mely 343.078.505 Ft-ot jelent a projekteknek. Ezek közül 4 projekt egyházi fejlesztés, 2 projekt a térség sváb hagyományainak megőrzését célozza, egy projekt a Kiváló Magyar Élelmiszer Díjjal kitüntetett tokaji borecetet gyártók fejlesztését segíti, egy projekt vendégházat alakít ki.


25

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

2. A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája 2.1 Bevezetés A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia (2007-2032) elindítását a társadalmi szükséglet hívta életre. Tervezés során látható volt, hogy a „szélsőséges szegénység több formája tartósodik, súlyosbodik.” A stratégia alkotói, szakemberek és politikusok, megállapították, hogy a gyermeki „szocializációt” alapvetően befolyásoló intézmények, elsősorban az iskolarendszer, nem enyhítik, hanem gyakran felerősítik a szegénység újratermelődésére ható tényezőket. „A Nemzeti Stratégia átfogó céljai a következők: 1. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. 2. Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. 3. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.” 2.2 A stratégia információs alapja A stratégia elkészítése során felhasználásra kerültek a kistérségben az ÁROP 2008/2009es szervezetfejlesztési pályázatán (Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése - ÁROP1.A.2.) keletkezett stratégiai dokumentumok valamint az LHH Program keretében készült tervdokumentum. A leghátrányosabb kistérségek komplex felzárkóztatási programjának keretében készült el 2008-ban a Szerencsi kistérség tervdokumentuma. Fejlesztési irányként a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, településfejlesztés, a foglalkoztatás bővítése, valamint a kistérség egészségügyi és szociális ellátásának fejlesztése került meghatározásra. A Szerencsi kistérség 2010-ben készült Felzárkóztatási Fejlesztési Programjának stratégiai céljaiként a gazdaság versenyképességének erősítése és foglalkoztatás bővítése, a minőségi élet környezeti és infrastrukturális feltételeinek javítása, valamint a szociális biztonság megteremtése kerültek meghatározásra. A programdokumentum középtávon, 2015-2020-ig vázolja fel a kistérség fejlesztésének fő irányait. A gazdaságfejlesztési prioritás központjában a térségi munkaerő magasabb foglalkoztatási szintje áll. A minőségi életnek fontos összetevője a jó minőségű közlekedési infrastruktúra is. Ennek megfelelően a közlekedési és közintézményi infrastruktúrafejlesztés prioritás egyrészt a kistérség közlekedési feltételeinek javítását célozza. A Szerencsi Kistérség Szociális szolgáltatástervezési koncepciójának célja a térség lakói számára a minden magyar állampolgárt megillető szociális biztonság feltételeinek megteremtése, a rászorulóknak a személyes ellátások elérhetővé tétele és a társadalmi, anyagi helyzetből adódó hátrányok csökkentése. A jövőképben meghatározott szociális biztonságot a stabil gazdaságra, a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a rászorulóknak nyújtandó szociális szolgáltatások fejlesztésére alapozva kívánja elérni a kistérség. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

26

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A területi különbségek kiegyenlítése érdekében ezen területek fejlesztése a térség népességmegtartó erejét növeli, a családok finanszírozási helyzetét erősíti, valamint a rászorulók életkörülményeit javítja. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2010-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott módszertani útmutató („Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához” című dokumentum) alapján, esélyegyenlőségi szakértő bevonásával készült el. A program időtávja 6 év (2010-2016). A program végrehajtása után várt eredmények között szerepelnek (összhangban a Nemzeti Gyerekesély Programmal): – a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása; – az oktatás és a képzés területén a szegregáció megelőzése, megszüntetése; – az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása; – a lakóhelyi szegregáció felszámolása; – a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; – a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása. A térség általános jellemzői mellett Prügy települést pontos számszerű adatokon keresztül ismerjük meg. A környezeti állapot, földrajzi jellemzők kielemzése is megtörténik. Az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhelyezkedő Szerencsi kistérségben 18 település található, melyek természet-földrajzilag három kistájhoz tartoznak (Harangod, Taktaköz, Hegyalja). A demográfiai helyzet a KSH adatai alapján visszaigazolja a lakosság számában a csökkenő tendenciát, a térség hátrányos helyzetét. Emellett felhasználásra kerültek a tervezés során végzett felmérések, melyet a települések polgármesteri hivatalai, családsegítő, védőnői szolgálatai, oktatási-nevelési intézményei végeztek. A kistérség népessége az elmúlt tíz év során folyamatos csökkenést mutatott, melyben az elvándorlás játszott meghatározó szerepet. A Szerencsi kistérségben a népesség korösszetétele jelentősen eltér az országostól, és fiatalos kistérségnek számít. A 18 év alattiak települési arányának nagy a kistérségen belüli szórása. Prügy településen a népesség több mint 25%-a fiatalkorú. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a kistérségben a nemzetiségek között 10,6%kal képviseltetik magukat a romák, őket a németek követik 2,2%-kal. Becslések alapján a roma lakosság aránya a kistérségben 19,6%-ra tehető. A roma lakosság aránya a kistérségben az országos átlagot meghaladja, de jelentősen különbségek mutatkoznak az egyes települések között is. Teljesen romák lakta település nincs a kistérségben. Számottevő a roma népesség aránya Prügyön is - a 2011. évi népszámlálás során 840 fő vallotta magát a roma nemzetiséghez tartozónak. Roma Nemzetiségi Önkormányzat a térségben kilenc településen működik. Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, a roma gyerekek aránya az országos átlag három és félszerese a kistérségi felmérés adatai szerint. A roma gyerekek a legfiatalabb korcsoportokban vannak a legtöbben: minden második öt év alatti gyermek cigány származású. A közműellátottság a Szerencsi kistérségben nemcsak az országos állapotokhoz és a megyeihez mérten is lemaradást mutat. A közműellátottság tekintetében összességében a Taktaköz települései a legfejletlenebbnek. Vezetékes ivóvízzel jelenleg a kistérségi lakóingatlanok 88%-a rendelkezik. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

27

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A vállalkozásokat főbb nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a Szerencsi kistérségben a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az ipar jelenléte némileg, a szolgáltatási ágazaté jelentősen alatta marad az országos átlagnak. A kistérségben a közmunka, a közcélú foglalkoztatás elterjedtsége magas, 2011-ben az országos átlag több mint háromszorosát tette ki. A kistérség 18 települése közül 13 elmaradott vagy munkanélküliséggel jelentősen sújtott település. A négy legmagasabb szegénységi kockázatú település Mezőzombor, Prügy, Sóstófalva és Taktakenéz. A kistérségben az országos átlaghoz képest lényegesen gyakrabban fordul elő a sokgyermekes háztartás. A védelembe vett gyermekek kistérségi aránya jelentősen meghaladta az országos adatot, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya pedig kétszerese volt az országos átlagnak. A családok alacsony átlagos jövedelmének következtében a gyermekes háztartások 40%a, a gyermekeknek pedig fele a szegénységi küszöb alatt él. Így a jövedelmi értelemben vett gyermekszegénység mértéke az országos átlagnak közel kétszerese a kistérségben. Bölcsődei ellátás a kistérségben hét településen van, felszereltségük és infrastruktúrájuk jónak mondható. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen működik. A védőnői és a háziorvosi szolgáltatás valamennyi településen biztosított. A kistérségi gyerekek egészségi állapota azonban rosszabb az országos átlagnál, PrügyTaktakenéz településen (közös ellátási terület) a gyermekkorúak magas száma ellenére sem gyermekorvos, sem gyermekorvosi szakellátás nincsen. Óvodai szolgáltatás a kistérség összes településén elérhető. Prügyön majdnem minden óvodás gyermek hátrányos helyzetű. A roma gyermekek óvodai aránya Prügyön, a 90% fölött van. A gyerekek többsége időben, hároméves kora körül elkezdi az óvodát. A projekt keretében Prügyön a Biztos Kezdet Gyerekház ad helyet korai fejlesztést célzó szolgáltatásoknak. A továbbtanulási arányt vizsgálva 2011-ben a kistérség általános iskoláit befejezők közül minden második (56%) középiskolában, 43% pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. Az átlag azonban ezúttal is tetemes eltéréseket takar, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek elsősorban szakiskolában folytatják tanulmányaikat az általános iskola befejezése után. A középiskolai továbbtanulási arány a Prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskolából kikerülő tanulók körében is mélyen az átlag alatt marad. 2.3 A dokumentum technika-minősége, hozzáférhetősége Műfaji besorolás A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája a cím megfogalmazása alapján stratégia. A stratégia, cselekvések hosszabb távú terve egy vagy több bizonyos cél elérése érdekében. A stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. A gyerekesély stratégia statisztikai adatokkal alátámasztott gazdasági és társadalmi környezeti háttérelemzés alapján határozza meg a térség jövőképét, 3 hosszú távú célját, melyek eléréséhez 3 fejlesztési irányt jelöl meg. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

28

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A stratégia tematikája átlátható, logikai kapcsolódások az alfejezetekben nyomon követhető ill. az egész stratégia koherens. Hozzáférhetőség– közérthetőség: A Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiája az interneten bárki számára hozzáférhető, logikus felépítése, közérthető megfogalmazása révén könnyen érthető és olvasható. A megállapítások igazolására pontos adatok, ábrák szolgálnak. 2.4 Az elvárt eredmények Célok- célkitűzések A leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatási programjának tervdokumentumában, 2008-ban a kistérség jövőképe az alábbi módon került meghatározásra: „A kistérségben különös hangsúlyt kap a közszolgáltatások hatékony működtetése, a fűtési költségek csökkentése, az óvodák és az általános iskolák minőségi környezetének megteremtése, illetve speciális programokkal délutáni napközis foglalkozások biztosítása. Ezáltal elérhetővé válik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó, különösen a roma gyerekek számára már óvodás kortól a minőségi oktatás, a megfelelő szocializációs háttér, illetve az önkormányzatokra ezen intézmények fenntartása által rótt súly is csökken. A nagyarányú tartós munkanélküliség kezelése érdekében gyakorlattal összekötött szakképzések, illetve olyan foglalkoztatási programok indulnak, amelyekben a dolgozók egy-egy szakmát is elsajátíthatnak, s egyben az önkormányzatok, illetve a rászorulók számára hasznos munkát végeznek. Hosszú távon a jelentős idegenforgalmi presztízzsel rendelkező térség gazdasága megerősödik a minőségi, specifikus turisztikai kínálat felépülésével. A hagyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitások erősödnek, ezek munkahely-teremtő hatása nő.” Ebben a jövőkép megfogalmazásban hosszú távú célok és az azok elérésére tervezett beavatkozások is megjelennek. A felvázolt jövőképben jelentős szerepet kap a hátrányos helyzetű lakosság, kiemelten a családok és gyermekek védelme, a felnőttképzés a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására, a minőségi oktatás és szolgáltatások biztosítása a gyermekek számára - a szegénység újratermelődése folyamatának megszakítása érdekében, fenntartható és hatékony közszolgáltatások biztosításával. A tervdokumentum a jövőkép elérésére a következő stratégiai fejlesztési irányokat vázolta fel: 1. Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok felzárkóztatása 2. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása 3. Településfejlesztés 4. Foglalkoztatás bővítése 5. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése A kistérségi jövőkép és a Nemzeti Gyerekesély Stratégiában lefektetettek figyelembe vételével a Szerencsi kistérség Gyerekesély Stratégiájának hosszú távú, 2025-ig elérendő célkitűzései az alábbiakban – egyértelműen kerültek megfogalmazásra: - Mérhető módon javuljanak a kistérségben élő gyerekek továbbtanulási esélyei és eredményei, kiemelt figyelemmel a szegénységben élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, és roma gyerekekre.


29

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

- Csökkenjen a gyermekeket érő kirekesztés, a lakóhelyi és intézményi szegregáció, valamint az életesélyeket romboló devianciák előfordulása a kistérség valamennyi településén és intézményében. - Javuljanak és bővüljenek a gyermekek és családjaik számára nyújtott köz- és közösségi szolgáltatások színvonala és köre úgy, hogy annak eredményeként csökken a szegénység és a kirekesztettség mértéke és újratermelődése. A három hosszú távú cél a kistérségben élő valamennyi gyermek életminőségének és a sikeres, boldog élet elérése esélyének növekedését célozza meg, a hátrányos helyzetű gyermekekre való kitüntetett figyelemmel. A második és harmadik cél kimondottan a szegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra fókuszál, és azokra a településekre, ahol a lakosság jelentős számának súlyos elszegényedése, a környezet gettósodása miatt a kitörés lehetősége az átlagostól sokkal kevesebb. Intézkedések A hosszú távú célok eléréséhez a kistérségi Gyerekesély Stratégia három fejlesztési irányt jelöl meg, melyek összhangban vannak a célkitűzésekkel továbbá beavatkozási pontokat és az eredményességet mérő indikátorokat is meghatároz. A fejlesztési irányok megfelelnek a nemzeti stratégia 3., 4. és 5. beavatkozási területeinek (az 1. fejlesztési irány részletesen bemutatva): 1. fejlesztési irány: Szegregációmentes oktatás, nevelés, korai fejlesztés biztosítása Fejlesztési irány meghatározása: Korai fejlesztés, szegregációmentes oktatás és nevelés biztosítása a kistérségben élő gyermekek, kiemelten a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek maximális kibontakoztatása, tanulási eredményeinek javítása, továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében. A fejlesztési irány indokoltsága: A kistérség lakosságának átlagos képzettségi, iskolázottsági szintje alacsony, az országos átlag alatti. A hátrányos helyzetű, szegénységben élő családokból kikerülő gyermekek tanulmányi eredménye rendszerint jelentősen elmarad a kistérségi és országos átlagtól. A hátrányos helyzetű, képzetlen szülők kevésbé látják át a gyermek fejlesztésének fontosságát és gyakran nincs is igényük a gyermek fejlesztésére, hiszen a szülők figyelmét a mindennapi, megélhetési nehézségek kötik le. A szegény gyerekek családjaiban az általános és korszerű életvezetési, egészségügyi, higiénés, táplálkozási ismeretek hiányossága, és a káros szenvedélyek átlagost meghaladó elterjedtsége jellemző és halmozottan van jelen. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele, életfelfogása. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni. Nemcsak oktatásra és készségfejlesztésre van szükség. Ugyanolyan fontos a változatos környezeti ingerekkel való találkozás, a szélesebb világgal és lehetőségeivel való megismerkedés. A sikeres társadalom építése érdekében az egyéni készségek fejlesztése mellett a közösségben való működést, együttműködést, egymás önzetlen támogatásának képességét is el kell sajátítania a gyerekeknek. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

30

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A szülői képzés, a felnőttek munkavállalói készségeinek folyamatos és tudatos fejlesztése rendkívül fontos, mert a képzettség szintjének növekedése nemcsak a térségben elérhető, meglévő munkahelyek betöltésére nyit lehetőséget, a térségben létrejövő, rendelkezésre álló tudás-kapacitás pedig jelentős vonzást gyakorol a befektetőkre. A szegény családok valamennyi tagjának képzési programokban való aktív részvétele közvetetten és közvetlenül is emeli a munkahelyek és az aktív munkavállalók számát. A munkával megszerzett jövedelem pedig a magabiztosságot jelenti a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek. A fejlesztési irány céljai: - a gyermek fejlődésének elmaradása minél korábban, idejekorán felismerésre kerüljön; - a hátrányos helyzetű gyermekek képességgondozása és a fejlődésükben elmaradást mutató gyermekek fejlesztése időben megkezdődjön; - a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátása és megfelelő felkészítése biztosított legyen a sikeres tanulási előmenetel érdekében; - a kistérségben minden gyerek a képességeit tükröző maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait; - a gyermekek tudásszintjében és elért iskolai eredményeiben csökkenjen a szülői iskolázottság, illetve a lakóhely meghatározó szerepe; - a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi eredményei javuljanak, és csökkenjen a kistérség települései közötti jelentős különbségek; - az általános iskolai felkészítés, tehetséggondozás és tudatos pályaválasztást követően javuljanak a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási esélyei, és csökkenjen középiskolai lemorzsolódásuk; - emelkedjen a kistérség lakosságának képzettségi szintje, a közép és felsőfokú oktatásban résztvevők és képzettséget szerzettek számának növekedése eredményeként; - emelkedjen a kistérség lakosságának foglalkoztatási szintje a lakosság képzettségi szintjének növekedése és munkavállalási kompetenciáinak fejlődése eredményeként. Tervezett beavatkozások - rendszeres szűrések megvalósítása; - a korai képességgondozás és fejlesztés biztosítása valamennyi településen; - Biztos kezdet házak, fejlesztő helyszínek, gyermek-szülő klubok kialakítása és működtetése; - szakszerű óvodai képességgondozás, iskolai előkészítés biztosítása az intézményekben; - időben megkezdett gyógypedagógiai fejlesztés valamennyi érintett gyermek számára; - a kisgyermekkori nevelés, fejlesztés kapacitásainak fejlesztése és együttműködéseinek biztosítása; - fejlesztő szakemberek biztosítása; - módszertani műhely kialakítása és működtetése fejlesztésben résztvevők számára; - módszertani pedagógiai műhelyek működtetése a szakmai megújulás, a modern, alternatív pedagógiai módszerek megismerése, a pedagógusok szemléletformálódásának elősegítése érdekében, az intézményvezetők munkájának támogatására; - tehetséggondozás rendszerének tágítása, fejlesztése és hatékonyságának növelése; - iskolán kívüli, készségfejlesztő foglalkozásokkal; - személyiségfejlesztő, közösségformáló foglalkozásokkal, programokkal, táborokkal; - tudatos és újraformált pályaválasztási tanácsadással; Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

31

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

- a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási rendszerből való lemorzsolódásának csökkentése; - családok támogatása: hátrányos helyzetű szülők motiválása és a velük való együttműködés javítása; - a hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való részvételének megkönnyítése (utazás, tanulási eszközök támogatása, mentori rendszer kialakítása); - képzettséggel nem rendelkező szülők képzésbe, kompetenciafejlesztésbe való bevonása, munkához segítése. Az eredményességet mérő indikátorok - A korai képességgondozást biztosító működő szolgáltatások száma; - A korai képességgondozást biztosító programokon részt vevő gyermekek száma; - A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek és családok száma; - Az 5 éves korban a koruknak megfelelő fejlettségi szintet mutató gyermekek aránya; - Az SNI gyermekek száma és aránya az általános iskolákban; - Az általános iskolát sikeresen elvégzők aránya; - Iskolai tehetséggondozásban résztvevő gyermekek száma és aránya; - Az általános iskolát követően középfokú oktatásban továbbtanulók száma és aránya; - A szakiskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot sikeresen befejezők száma és aránya; - A középfokú oktatást követően felsőfokú oktatásban résztvevők száma és aránya; - A felnőttképzésben résztvevők, új képzettséget szerzők száma és aránya. 2. fejlesztési irány: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése Fejlesztési irány meghatározása: Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése a szegénység és a kirekesztettség mértéke, és újratermelődése csökkentése érdekében. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen biztosított, a munkatársak képzettek, de a segítő szakmák hiányoznak. A családsegítőket felkeresők legtöbbször anyagi jellegű kérdésben, adósság miatt, ügyintézésben, illetve foglalkoztatási kérdésben kértek segítséget. A gyermekjóléti szolgálathoz leggyakrabban gyermeknevelési, magatartászavarral összefüggő, életviteli és szülői elhanyagolással kapcsolatos problémákkal fordultak. A fejlesztési irány céljai: A szociális ellátó rendszer - gyermekeket célzó, segítő ellátásai – megerősítése a kistérség településein, kiemelten a szegénységgel erőteljesebben sújtott, sok hátrányos helyzetű családdal és magas roma lakossággal bíró településeken. 3. fejlesztési irány: Egészségesebb gyermekkor biztosítása Fejlesztési irány meghatározása: Egészségesebb gyermekkor biztosítása a gyermekek és a családok egészséges életmódban való támogatásával, népegészségügyi és egészségügyi fejlesztésekkel. A szegénységben élők ritkábban fordulnak tüneteikkel időben orvoshoz, ezért a náluk felfedezett betegségek gyakrabban előrehaladottak. A gyengébb egészségi állapot rontja foglalkoztathatóságot, a munkavállalási esélyeket, a tartós munkaerőpiaci inaktivitás pedig negatívan hat vissza az egészségi állapotra. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

32

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A fejlesztési irány céljai: Az alapellátási (háziorvos és házi gyermekorvos) és szakellátási elérésének biztosítása; az életminőség javítása és az életkilátások növelése az egészséghez kapcsolódó tudás szélesítésével, gazdagításával, és az egészséges életmód irányába való elmozdulással. A fejlesztési irányok meghatározásán – indokoltságán, céljain, tervezett beavatkozásokon, eredményességet mérő indikátorokon – túl tartalmaz a stratégia cselekvési tervet. A cselekvési terv fejlesztési irányonként határozza meg a rövid, közép távú (3 év) és hosszú távú (10 év) célokat és az azokhoz kapcsolódó indikátorokat, felelősöket. 2.5 Megvalósíthatóság Egy stratégia sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a stratégia közösség általi elfogadása és támogatása, valamint a megvalósítás a helyi társadalom intenzívebb részvételével. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ezt a sikert kívánja elérni a stratégia társadalmasításával, melynek folyamata a stratégia tervezésének kezdetétől a stratégia megvalósításán keresztül az eredmények értékeléséig tart. A siker érdekében kialakította a stratégia szakmai hátterét: létrehozta a Gyerekesély Irodát, a Gyerekesély Bizottságot és támogatja azok működését. A stratégia javaslatokat tartalmaz a megvalósításhoz: Délutáni és szabadidős foglalkozás Néhány iskolában ugyan nincs napközi otthon vagy tanoda, de a szabályozás elvárásainak megfelelően megoldott, a gyerekek iskolában történő felügyelete, tanulási lehetősége, foglalkoztatása du.4-ig - igény szerint. Javaslat: - a gyermekek számára a foglalkozásokat ki kell terjeszteni a nyári időszakra, a készségfejlesztést nyáron is folytatni kellene egyéni szinten is (heti 1-2 óra), nem csak csoportosan. Tanulás, továbbtanulás, felnőttképzés Kiemelten fontos a szülő szerepe, ő határozza meg a nevelés irányát, az iskola csak a szülő megnyerésével tudja a gyereket a célzott irányba elindítani, úton tartani, befolyásolni. Az általános iskolából való lemaradás aránya mindennek köszönhetően igen alacsony. A középiskolába, szakiskolába továbblépő gyermek megszokott védelme megszűnik, a családokkal való intézményi kapcsolattartás megszűnik. A mentális támogatás nélkül maradó HH gyermekek lemorzsolódási aránya igen magas. Javaslat: - középiskolára is áthúzódó szülői program kialakítása, szülői együttműködés kiépítése. Családokkal, gyermekekkel és felnőttekkel való együttműködés A gyermek befolyásolásához, tanulási, fejlődési pályán való tartásához a pozitív szülői, családi példa és támogatás elengedhetetlen. Ennek legfontosabb területe a család, a szülők életvitele, életfelfogása. A család szerepe a nevelésben kiemelkedő. A szülőt az együttműködés érdekében motiválttá kell tenni. Számos esetben a szülő mentális támogatása, a beszélgetések, a tanácsok elegendőek ahhoz, hogy a szülő támogassa az iskola képzési programját és gyermekét a tanulásban, továbbtanulásban. Az érdektelen (és gyakran képzetlen) szülőt motiválttá kell tenni: a juttatások és a fegyelmezés közösen használt eszközeivel. Sajnos a „csak kapni-kapni” és a „minden ingyen jár” szemlélet nagyon elterjedt a mélyszegénységben élő, főként romák által lakott településeken.


33

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

Olyan programra lenne szükség, amiben tenni is kell a juttatás elnyeréséért, és többet kapnának azok, akik többet is tesznek (gyerek és szülő egyaránt). Javaslat: - A hátrányos helyzetű családok tartós mentorálása igen hatékony és eredményes. Szükség van folyamatos kapacitásokra és a pedagógusok fejlesztésére is. - Az egyre nehezedő helyzetben az újabb és újabb módszerek mind a személyes közreműködés, folyamatos családi szintű támogatást tartják szükségesnek. - Nem elég egyes családok mentorálása, hanem folyamatos és mindenre kiterjedő figyelést kellene végezni annak érdekében, hogy ne csússzanak ki a védőhálón olyan családok, akik felemelhetőek lennének. Felnőttképzés, készségfejlesztés, ismeretterjesztés A szülői képzés, munkavállalói készségfejlesztés fontos, de a munka nélkül mit sem ér. A szülő dolgozzon! Ez jelenti a magabiztosságot a felnőttnek és a legfontosabb példamutatást a gyereknek. A közmunka biztosítása a felnőttek számára sokat segít, de nem jelent megoldást. Állandó munkahelyekre lenne szükség. Az igyekvő, szegény családok – képzetlenségük és lehetőségeik híján – is csak nagyon ingerszegény környezetet tudnak biztosítani gyermekeiknek. Sajnos általános tapasztalat, hogy a kezdeményezés kötelezettsége mindig az iskoláé. A családok pedig hozzászoktak, hogy őket kiszolgálják, és csak ingyenesen hajlandók részt venni az oktatásban, a képzésben. Javaslat: - a szülőkkel foglalkozni kell, ehhez személyi kapacitások szükségesek, - a szülőket oktatni, mentorálni, támogatni kell – folyamatosan, állandó odafigyeléssel, - helyben szervezhető műhelyekre van szükség, amik illeszkednek a lakosság szintjéhez, igényeihez, állapotához. A helyben szervezett műhelyek működtetése olcsóbb, költséghatékonyabb is. - A felnőttek képzése során is figyelmet kell fordítani a jutalmazás és szankciónálás egyensúlyára. Csak jutalmazással nem működik. A jelenlegi rendszerben egy-egy juttatás megvonása esetén a jövedelmet másik juttatással pótolják a szülők. A stratégiában tervezett beavatkozások a kistérség lakosságának széles körét érintik, a megvalósításba a társadalom valamennyi rétege bevonásra kerül: gyermekek és felnőttek, fiatalok és öregek, munkaerőpiaci szereplők (munkaadók, munkavállalók, munkanélküliek), aktívak és inaktívak, szolgáltatók és szolgáltatást igénybe vevők. Humán erőforrások biztosítása A tervezett beavatkozások sikeres megvalósításához nem elegendő a program szervezete és kapcsolódó intézményrendszere. A mozgósítás eredményeként aktív szerepet kell, hogy kapjanak - az oktatási, szociális, egészségügyi rendszerben dolgozók, szakemberek, - a települési önkormányzatok és hivatalaik, - a programokkal érintett családok (gyermekek és felnőttek) és környezetük (szomszédok, barátok, ismerősök), - a települések és a kistérség civil szervezetei, - a kistérség és a települések vállalkozásai, munkaadói, - a településeken élő valamennyi, a változásokban érintett és érdekelt lakos. Infrastrukturális és tárgyi eszközök biztosítása A stratégia végrehajtásáért felelő szervezet a Többcélú Kistérségi Társulás. Az egyes projektek megvalósítása során a projektgazda szervezetek (közoktatási, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, stb. intézmények; egyházak; civil szervezetek helyi lakosság, közösségek) önmaguk kell, hogy biztosítják a projektek megvalósításához szükséges tárgyi és infrastrukturális eszközöket. Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

34

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

A hiányzó infrastrukturális és tárgyi eszközök biztosítását elsődlegesen külső pénzügyi forrásokból kell megoldani (pl. Biztos Kezdet Gyerekházak), de szerepet kaphat e téren az adományozás is. Pénzügyi eszközök biztosítása A program tevékenységeinek megvalósításához jelentős pénzügyi forrásokra van szükség. Ennek előteremtését biztosíthatják: - az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjainak (ESB Alapok) pályázatai, - a Norvég és a Svájci Alap pályázatai, - a Magyar Állam célzott fejlesztési programjai, - állami intézmények által indított célzott támogatási programok, pályázatok, - a kistérségben működő vállalkozások, pénzintézetek támogatási programjai, pályázatai, - országos és kistérségi civil szervezetek programjai. 2.6 A tervezési folyamat A stratégia egy hosszú folyamatban került elkészítésre, és egy középtávú legalább 10 évre megjelenített célokkal fogadta el a társulás és települések. A helyzetelemzés 2013-ban elkészült, előtte kistérségi tükör készült, statisztikai adatok alapján naprakész állapotba kerültek, oktatási és szociális kerekasztal került létrehozásra. A helyzetelemzést kiegészítette a kistérség családjaiban végzett felmérés, amely az ő igényeiket, érzéseiket és törekvéseiket jeleníti meg. 2014. január végére elkészült az a stratégiai főrendszer, amely meghatározta a hosszú távú célkitűzéseket. Ezek azok voltak, hogy mérhető módon javuljanak a kistérségben élő gyerekek továbbtanulási esélyei és tanulási eredményei, csökkenjenek a gyerekeket érő kirekesztés, lakóhelyi intézményi szegregáció tapasztalt formái, valamint a gyermekek és családjaik részére nyújtott szolgáltatások fejlődjenek. 2014 tavaszán a munkacsoport és a kerekasztalok azon voltak, hogy kidolgozzák azon beavatkozási javaslatokat, amelyek szükségesek a változás eléréséhez, amely mind a három területen meghatározásra került. A cselekvési terv részében került taglalásra ezen beavatkozások, és minden beavatkozásban 3 részben jelentek meg az irányok. Fontos volt, hogy ne csak a gyerekekre, hanem a családokra, a szolgáltatásokra is reagáljanak ezek az irányok, hogy a változás a lakóközösséggel és a családdal együtt történjen, valamint a szolgáltatások megfelelő szinten tudjanak szolgáltatni. Ahhoz, hogy a stratégia ne álomkönyv, hanem beavatkozási útmutató legyen fontos, hogy források is társuljanak hozzá. Ezen források nem csak pénzügyi, de a rendelkezésre álló tudást, akaratot és rendelkezési készséget, humán kapacitást is jelenti, amivel ezen programokat meg lehet valósítani, és ez alapján lehet meghatározni, hogy mi az a pénzügyi erő, amellyel egy tevékenységet, fejlesztést meg lehet valósítani. A forrásokban a stratégia erősen támaszkodik az uniós forrásokra, amely elsődlegesen az Emberi Erőforrásfejlesztési Programban lesznek fellelhetők, másrészt a hátrányos helyzetű gyerekeket és családokat támogató szervezetek és civil szervezeteket támogató eszközökre. A stratégiát cselekvési programot és forrástérképet 2014. június 24-én fogadta el a gyerekesély bizottság és a kistérségi társulás tanácsa. 2.7 Eredmények Az „Eséllyel a jövőben – Gyermekesély program a szerencsi kistérségben” című projekt elfogadása óta az önkormányzatok a célkitűzéseket magukévá tették, pályázatokat nyújtottak be több tárgykörben, a program elindult, értékelés 2015. március 31. után a program befejezésével lesz. Prügy településen eddig megvalósult legfontosabb eredmény a Biztos Kezdet Gyerekház működtetése (részletesen: III.8. pont – 9. oldal). Helyi Közösségi Akadémia – Prügy

35

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

VII. Összegzés A Prügy településen 2009-2014 közötti időszakban megvalósult fejlesztések az elfogadott gazdasági program fő célkitűzéseivel továbbá a magasabb szintű stratégiai dokumentumok célkitűzéseivel összhangban valósultak meg. A fejlesztések nagy része infrastrukturális beruházás volt, amelyek szükségszerűek és javítják a településen élők életkörülményeit, azonban munkalehetőséget sajnos nem teremtenek, a lakosok megélhetését nem befolyásolják pozitív irányba. A Társadalmi Megújulás Operatív Programok keretében megvalósított projektek irányt próbálnak mutatni az abban résztvevő célcsoportoknak, azok hasznosulása érdekében azonban az ilyen jellegű programoknak túlsúlyban kellene lennie. Problémát jelent ebből a szempontból az is, hogy az Önkormányzat – saját bevétele és vagyona hiányában – csak pályázati források útján tud beruházásokat megvalósítani. A pályázati kiírások pedig nem minden esetben adnak megfelelő választ a helyben jelentkező igények és problémák megoldására. A jövőbe mutató út lehet a fiatal értelmiségi és szakmunkás társadalmi réteg kiművelése és megtartása megfelelő munkahelyek teremtésével, illetve az idegenforgalom fellendítése az ember által teremtett és a természeti értékek tudatos megőrzése által. Prügy településen támaszkodni lehet a kulturális örökségre, a Móricz-hagyományokra vagy akár a nagyon ritka természeti értékünkre a Szentendrei rózsára. Elkerülte ezt a vidéket az iparosítás is. Ez ma már előnyt jelenthet, hiszen nincsenek környezetszennyező ipari beruházások, ami nagyban segítheti a Taktaköz és Prügy legnagyobb erősségének, a mezőgazdaságnak és az induló idegenforgalomnak a kibontakozását. A település szántói, rétjei a minőségi növénytermesztés és állattenyésztés alapjait teremtik meg. Ez azonban ma még nem bírja eltartani a helyieket, és egyelőre nincs biztos háttere az idegenforgalomnak sem, pedig a vizek kiváló lehetőséget kínálnának a horgász- és víziturizmus művelői számára. A fenti céljaink elérésnek érdekében kiemelten fontos, hogy olyan programok, jógyakorlatok, ötletek kerüljenek elsősorban megismerésre majd megvalósításra – a Helyi Közösségi Akadémia hálózatán keresztül is -, amelyek csak részben hagyatkoznak az anyagi forrásokra és nagyobb hangsúlyt fektetve a humánerőforrás kihasználására, megvalósítva a foglalkoztatás növelését, életkörülmények javítását és közösség formálását.


36

ÁROP 2. 2. 22-2013-2013-0001

VIII. Feldolgozott dokumentumok, források

Dokumentum, forrás címe

1

Településfejlesztési koncepció

Mikor készült? (év, hó, nap)

2007. 01. hó

A képviselőtestület értékelte, elfogadta? (igen – nem; elfogadás dátuma nem igen – 17/2011. (IV.13.) KT határozat igen - 3/2013. (IV.11.) Kgy. határozattal igen – 55/2013. (VII.31.) KT határozat

2.

Gazdasági Program (20112014)

2010. 11. hó

3.

Dél-Zempléni LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

2013. 03. hó

4.

Helyi esélyegyenlőségi program

2013. 06. hó

5.

A Szerencsi kistérség gyerekesély stratégiája

2014. 03. hó

igen - 10/2014. (III.28.) TT határozat

6.

KSH Terület - T-Star

2000-2012 időszak

-

7.

Népszámlálás KSH

2011

-

8.

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer

-

-


37

A nyilvánosság számára elérhető/ elérhető volte? (igen/nem)Milyen módon? (on-line, egyéb elektronikus vagy hagyományos formában igen (hagyományos módon) igen (honlap) prugy.hu igen (honlap) delzemplen.hu

igen (honlap) prugy.hu igen (honlap) szerencsigyerekesely.hu igen (honlap)

statinfo.ksh.hu igen (honlap)

ksh.hu igen (honlap)

teir.hu

Prügy település évekre vonatkozó stratégiai dokumentumelemzése

Recommend Documents