Pétfürdő Nagyközség környezeti állapota 1.) Szemléletformálás, környezettudatosság A lakosság többsége környezettudatos szemlélettel rendelkezik, de a másik rész meggyőzése igen komoly erőfeszítést igényel. Rendeleteink betartatása segíti az önkormányzat munkáját a tisztaság, a fegyelem, a rend fenntartásában, de hiányzik az állandó, folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrzésben nagy szerepe van a Polgárőrségnek, a Közterület-felügyeletnek, az önkormányzatnak, de nagy szerep hárulna a lakosságra is. A szemetelőket, rendbontókat meggyőzni nagyon nehéz. Autóbuszváróink a rendszeres takarítás ellenére hamar ismételten szemetesek lesznek. Az üvegtáblákat összefirkálják vagy rosszabb esetben kitörik. A kihelyezett hulladékgyűjtőket, játszótéri eszközeinket megrongálják. Kiültetett virágainkat kihúzzák. Kandelláberek zárófedlapjait, armatúráját valamint KRESZ tábláinkat és forgalomterelő oszlopainkat megrongálják. 2.) Épített környezet védelme 2/1.) Felszíni vízelvezetés A belterületi árkok karbantartását (medertisztítás, kaszálás, hulladékmentesítés) a Pétkomm Kft folyamatosan elvégzi. A Szajna patak karbantartását a tulajdonos Nitrogénművek Zrt végezteti el. A külterületi árkok közül a Magyar Állam újjáépíti a Péti Víz 8-as főút- Berhidai úti víztározó közötti szakaszát. A tervezés megtörtént, a kisajátítás elkezdődött. Az önkormányzat a „Bakonyalja” Vízrendezési Vizitársulat tagjaként, a társulat alapszabálya szerint a 3 ha terület nagyságot meghaladó ingatlanjai után fizet érdekeltségi hozzájárulást (2011-ben: külterületi szántó 427,50 Ft/ha/év, külterületi egyéb művelési ág 212,50 Ft/ha/év, belterület 625,0 Ft/ha/év). A tagdíjakból a Vizitársulat a közgyűléseken meghatározott munkálatokat végezteti el. A Vizitársulat településünkön az önkormányzat tulajdonát képező 0242 hrsz-ú „Csákány” árkot üzemelteti. A településen levő zártrendszerű csapadékcsatornák üzemeltetője a Bakonykarszt Zrt. Forrásfoglalás A péti strand területén levő források „forrásfoglalási” terve 2011 szeptemberében elkészült. Az engedélyeztetés elindítottuk 2011 októberében. Az engedély kiadása a pétfürdői vízbázisvédelmi terv felülvizsgálatának függvénye. A pétfürdői vízbázis állapotértékelése, biztonságba helyezési és biztonságban tartási tervei az állami diagnosztikai munkák keretében készültek el a KDTVIZIG irányítása mellett (KEVITERV AKVA Kft. 1999). Az elrendelés céljából a BAKONYKARSZT Zrt. által benyújtott vízbázisvédelmi terv felülvizsgálata vált szükségessé a víztárolóban lezajlott hidraulikai változások (bányászat leállása kapcsán lezajlott visszatöltődés) miatt, mely felülvizsgálatra 2007-ben került sor (Hydrosys Kft., 2007). Tervkiegészítést követően a vízügyi hatóság által jóváhagyott felülvizsgált vízbázisvédelmi terv, valamint az ahhoz kapcsolódóan elkészített területkimutatás és vázrajz munkarészek, benyújtott megállapodás alapján a vízbázis védelme a lehatárolt védőterületek és védőidomok elrendelésének fázisába jutott. Időközben a Pétfürdői
Önkormányzat által jelzett fejlesztési elképzelések (Pétfürdő Fürdő-forrás foglalása) kapcsán felmerült a védőterületi előírásokkal való összeegyeztetés igénye, valamint – ismételten a hidraulikai állapot további változása miatt – a hatóság által elfogadott védőterületi lehatárolás ellenőrzése. Emiatt az egyébként a teljes mértékben előkészített védőterület elrendelés még nem történt meg. A BAKONYKARSZT Zrt. által 2012. Évben folyamatba helyezett hidrodinamikai felülvizsgálat eredményei alapján a tervezett önkormányzati fejlesztések esetleges hatásai jobban megítélhetők lesznek, illetve elrendelés előtt ellenőrzésre kerül a lehatárolt védőterületek aktuális állapota, így elbírálható lesz az elrendelés szükségessége. A hidrodinamikai felülvizsgálat várhatóan 2013 áprilisában készül el. 2/2.) Útépítések, közlekedés Idén elkészült a Kinizsi köz és a Gyári bekötőút önkormányzati részének felújítása, a víztározótól a PMTE sporttelepig történő út felújítása, a Berhidai úti és a Liszt F. utcai garázssorok útjainak aszfaltozása. Elkészült a Berhidai u. 92. szám melletti parkoló kivitelezése valamint a Liszt F. u. 2. szám melletti parkoló javítása. Decemberre elkészült az Ady E. u. teljes járdája, a Szabadtérit a sportpálya bekötőútjával összekötő sétány és a Liszt F. u. 7. szám melletti járdaszakaszok. A Képviselő-testület döntése értelmében védettséget kapott az Akácfa utca teljes szakasza. Sebességkorlátra figyelmeztető elektromos berendezés kerül kihelyezésre a Berhidai u. 100. elé és a Berhidai u. 45. szám elé. 2/3.) Energiagazdálkodás Közvilágítási hálózatunk rossz állapota miatt a rendszer nem stabil, így elég sok a meghibásodás. Idén a legnagyobb volumenű hibák az Ady E. utcától nyugatra eső utcákban voltak, ahol több esetben teljes utcák maradtak közvilágítás nélkül. A közvilágítási oszlopok egy része elhasználódott, több oszlop cserére szorulna. Az E.ON kicserélte a családi házas övezet nagyobb részén /Ösküi u. –Újmandulás u. – Ifjúság u. –Akácfa u. –Berhidai u. által határolt területen a szigeteletlen légvezetékeket szigeteltre. Kiépült a közvilágítás a tó környékén. Ezzel párhuzamosan az E.ON a Hősök terén új hálózatot épített ki, mely hálózathoz kapcsolódik a tó közvilágítása. Elkészültek a Sugár út teljes szakaszára vonatkozóan a napelemes közvilágítás kiépítésének tervei. A meglevő, rossz állapotú hálózatos rendszer lenne kicserélve. Tervezés alatt van a település közbiztonsági rendszerének tervezete. 2/4.) Egyéb beruházások - „Ifjúsági” tó és környékének rendbetétele A tó rehabilitációja és a tó körüli terület kialakítása (sétányok, utcabútorzat, világítás) folyamatos. - PMTE műfüves labdarúgó pályájának létesítése A 2365 hrsz-ú ingatlanon a volt salakos pálya helyén megépült a műfüves, villanyvilágításos, nagyméretű labdarúgó pálya. A beruházás 2/3 részben MLSZ támogatásból, 1/3 részben önkormányzati támogatásból valósult meg.
2
3.) Természetvédelem 3/1.) Zöldterületek, zöldfelületek A Pétkomm Kft. kb 200.000 m2 önkormányzati tulajdonú zöldterületet, parkot gondoz. A parkokban rendszeresen nyírják a füvet, gondozzák a fákat, virágokat. A temetőkert folyamatosan gondozott. Közterületen a kivágásra váró beteg, kiszáradt fák felmérése a Pétkomm Kft. főkertészével történt egyeztetés után történik. Közterületen összesen 9 db kiszáradt vagy balesetveszélyes fa került kivágásra, míg beruházási munkálatok miatt 11 db. Magánterületen beruházási munkálatok végzésekor 14 db fa került kivágásra. A Liszt F. lakótelep- Gyári bekötőút- Malom árok közötti mintegy 1,4 ha-os területen erdősítés kezdődött, melynek terveit az Erdészeti Igazgatóság hagyta jóvá. A munkálatok elvégzésére az OPAL Tartálypark Zrt. alvállalkozót bízott meg. Sajnos az erdősítés a területen korábban meglevő fák kivágásával járt együtt annak ellenére, hogy nagy részük egészséges volt. Ennek ténye a településen élők között – a megfelelő előzetes tájékoztatás hiányában - nagy felháborodást váltott ki. Tetézi még a rossz hangulatot, hogy az erdősítés a jelenlegi állapotában nem mindenben felel meg a terveknek, ill. a Képviselő Testület kéréseinek (pl. facsemeték mérete, a terület gondozottsága, stb.) Márciusban a Pétkomm által 18 db fa (juhar és kőris) került kiültetésre a településre. A Településvédő és Szépítő Egyesület és az önkormányzat március végén a –a lakossági igényeknek megfelelően- összesen 124 db fát ültettetett ki a településre. Jelenleg is tart a tó körüli terület növényesítése. Az „olajos” házakhoz vezető út melletti terület tulajdonosa a Magyar Állam, a MÁV Zrt. pedig a használója. Minden évben irtják a gyomokat, valamint vegyszeres gyomirtást is végeznek a vasúti sínek mellett. Intézkedésünkre a távolabbi részeken is végeztek kaszálást. Játszótereinkre összesen 9 új játszóeszköz került kihelyezésre. Ezen kívül elkészült a Liszt F. u. 23. számú épület mögötti un. Bébi játszótér. A régebbi játszóeszközeink műszaki felülvizsgálata elkészült, a hibákat javítani kell. 3/2.) Termőföld védelme Az illetékes hatóságok, a rendőrség és a Bíróság is eljárást folytat a Gyár alatti kiskertekben történt talajkitermelések ügyében. A Földhivatal –mint a rekultiváció ügyében eljáró hatóság- a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (Igazgatóság), valamint a helyi Polgármesteri Hivatal ügyintézője 2010.04.27-én közös helyszíni szemlét tartott a lentebb felsorolt 12 ingatlannál. Rekultivációs kötelezést előíró határozatot a Földhivatal még nem hozott. 0303/82 hrsz-ú ingatlan: az ingatlanról a termőföldet kb. 70 cm vastagságban letermelték és elszállították. Helyszíni szemle után az Igazgatóság talajvédelmi bírság és földvédelmi járulék megfizetésére kötelezte a tulajdonost. A bírság és a járulék adók módjára történő behajtás során befizetésre került. A Szolgálat 2010.01.15.-én kelt végzésében az ingatlan eredeti állapotába történő helyreállítása ügyében megkereste a Földhivatalt. 0303/99 hrsz-ú ingatlan: az ingatlanról a földkitermelést, nem az ingatlan tulajdonosa végezte. Emiatt a tulajdonos rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az Igazgatóság tartott helyszíni szemlét az ingatlannál 2008.11.10.-én. Ebben az ügyben befejeződött a rendőrségi eljárás. A rendőrség vádemelési javaslattal adta tovább az 3
ügyet. A Veszprémi Városi Bírósági 2009.12.9-i ítéletében lopás és környezetkárosítás miatt marasztalt el személyeket. 2010. április elején az ingatlan gödrébe ismeretlen személy nagymennyiségű –vegyes összetételű- hulladékot helyezett el. A Várpalotai Rendőrkapitányság az eljárása során az elkövető kilétét nem tudta bizonyítani, így az eljárását július 2-án felfüggesztette. A 2010.04.27-én tartott szemlén a 0303/97 hrsz-ú, a 0303/93 hrsz-ú, a 0303/156 hrsz-ú és a 0303/168 hrsz-ú ingatlanok esetében a Földhivatal jelen levő ügyintézője szintén megállapította, hogy „engedély nélküli más célú hasznosítás történt.” Fenti 6 ingatlan esetében a Földhivatal a 2012.05.07-én jogerőssé vált végzésében a saját eljárását a Várpalotai Rendőrkapitányság nyomozati eljárásának lefolytatásáig felfüggesztette. Helyszíni szemle volt még 2010.04.27-én a 0303/157 hrsz-ú, a 0303/163 hrsz-ú, a 0303/164 hrsz-ú, a 0303/165 hrsz-ú, a 0303/166 hrsz-ú és a 0303/167 hrsz-ú ingatlanoknál, melyeknél azonban a Földhivatal nem állapított meg engedély nélküli más célú hasznosítást, így eljárás sem indult. A 0303/55 hrsz-ú ingatlan ügyében „környezetkárosítás” miatt bírósági tárgyalásra került sor idén januárban és szeptemberben is. Az ügyben bírósági ítélet még nincs, bár az elkövetés még 2009-ben történt. A tulajdonos az ingatlan egyik feléből kitermelte a fekete földet, majd a keletkezett gödröt az ingatlan másik felében felhalmozott gazos, agyagos földdel feltöltötte. A fejezetben felsorolt 13 ingatlan közül a 0303/163 hrsz-ú és a 0303/167 hrsz-ú képezi az önkormányzat tulajdonát. 4.) Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás egyik fontos feladata az illegális hulladéklerakás megakadályozása, másik az illegális hulladéklerakók felszámoltatása vagy felszámolása. Az illegálisan lerakott hulladékok elkövetőivel szemben többször indult hatósági eljárás. A bizonyítás nehézkes, a tanúk a legtöbb esetben nem vállalják a tanúskodást. A Gyár alatti Kiskertekben levő 0303/204 hrsz-ú ingatlanra augusztus elején zsákokban nagymennyiségű pala hulladékot raktak le. A Polgárőrség jóvoltából ismert volt a szállító autó rendszáma. Az összes ismert adattal együtt továbbítottuk az ügyet a Környezetvédelmi Felügyelőség felé, aki a hulladékot „elhagyott” hulladéknak minősítette és elutasította az eljárást. A Temető utcai településszéli konténerekbe július folyamán 4 esetben helyeztek el pala hulladékot. Két esetben ismert volt az elkövető, a másik két esetben ismeretlen. A jogszabályok szerint a pala veszélyes hulladéknak minősül. A polgármester mindegyik esetben feljelentést tett a Rendőrkapitányság és a Környezetvédelmi Felügyelőség felé. A feljelentésekkel egyidőben a hulladék Marcaliba került elszállításra. A Rendőrkapitányság az ügyet továbbította a Kormányhivatalhoz, akik az egyik ismert elkövetőt figyelmeztetésben részesítették, a másikat 10.000,-Ft-os pénzbírsággal sújtották. A Környezetvédelmi Felügyelőség a konténerekben talált veszélyes hulladékot „elhagyott” hulladéknak minősítette és elutasította a feljelentéseket. Egyik indokuk az volt, hogy a konténereket kiürítette az önkormányzat. A Polgármester 2013 január közepén felszólította az elkövetőket az önkormányzatot ért kár megtérítésére. 4
A ”településszéli” konténerekbe többfajta hulladékot is hordanak az emberek, gyakran még akkor is, ha a konténerek tele vannak. A temetői konténerekbe is gyakran történik a közeli vagy távoli kertek szemetének és építési törmelékének lerakása. Gyakori a konténerek pótürítése. Különösen az Ösküi u. végén található konténer környéke a lakosság kedvenc lerakóhelye. A Képviselő-testület szeptember 4-i ülésén döntött a település hulladékkezelésének átalakításáról. A településszéli konténerek november 6-án megszüntetésre kerültek. A Pétkomm igazgatója a zöldhulladék kezelésére dolgoz ki javaslatokat. Az illegális hulladéklerakók felszámoltatása a jegyző és a polgármester feladata. A lakossági hulladék begyűjtés-elszállítás megoldott, a Közüzemi Kft menetrendszerűen üríti a hulladékgyűjtőket. A településünkön összesen 22 szelektív hulladékgyűjtő sziget található, melyekből 6 az Észak- Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer működésének kezdetekor került beüzemelésre. Ebben az évben is „sikeres” volt a tavaszi általános lomtalanítási akció. Az önkormányzat, a Polgárőrség és a Közüzemi Kft. együttműködésében április 21-én zökkenőmentesen lezajlott az elektronikai hulladékgyűjtési akció. A 11 helyszínre lerakott 4 m3-es konténerekbe illetve az autóra összesen 3.440 kg hulladék került. (tavaly: 4.020 kg) A polgárőröknek köszönhetően a guberálók nem nyúlhattak a konténerekhez. A közcsatornára nem kötött ingatlanok tulajdonosainak adó formájában talajterhelési díjat kell befizetniük az önkormányzatnak, melynek mértéke 360 Ft/m3. Jogszabályok szerint a talajterhelési díj 100%-át kell megfizetni a kötelezetteknek. Településünkön 13 ingatlan után kell talajterhelési díjat fizetni a tulajdonosoknak az önkormányzat számlájára. A befizetendő összeg az ingatlanon elhasznált vízmennyiségnek a függvénye. A fogyasztás mennyiségét a Bakonykarszt Zrt. közli velünk. 5.) Zaj- és rezgésvédelem A Berhidai út mellett lakókat –évek óta- terheli a nagy zaj és a por. A Magyar Állam tulajdonában és a Közút Kht. kezelésében lévő úton nagy a gépjármű forgalom. A Kht. által kihelyezett sebességcsökkentő táblákat a gépkocsivezetők sokszor figyelmen kívül hagyják. Korábbi mérések alapján a Nitrogénművek Zrt. környezeti zajkibocsátása – főként éjjel – bizonyos mérési pontokon meghaladja az ott megkövetelt határértéket. A Felügyelőség kötelezte a Zrt.-t a zajvédelmi hatásterület lehatárolására és zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására. (részletesen a 7/1. pontban/
5
6.) A lakosság egészségi állapota 2012.01.01-2012.10.01. közötti időszakban 34 fő újszülöttet regisztráltak a településen. A település legidősebb lakója 99 éves. 2011 lakosságszám 4960 fő nő 2326 fő férfi 2634 fő 0-3 év nő 107 fő férfi 108 fő 4-6 év nő 78 fő férfi 72 fő 7-14 év nő 191 fő férfi 190 fő 15-18 év nő 116 fő férfi 112 fő 19-60 év nő 1527 fő férfi 1437 fő 60év felett nő 578 fő férfi 407 fő
2012 lakosságszám 4970 fő nő 2336 fő férfi 2634 fő 0-3 év nő 104 fő férfi 111 fő 4-6 év nő 73 fő férfi 77 fő 7-14 év nő 192 fő férfi 189 fő 15-18 év nő 110 fő férfi 123 fő 19-60 év nő 1401 fő férfi 1481 fő 60év felett nő 456 fő férfi 653 fő
A péti lakosok halálozási adatai: év 2008 2009 2010 2011 2012.10.01-ig
fő 86 102 64 70 79
Településünk orvosai lelkiismeretes gyógyító munkát végeznek, jó az orvos- beteg kapcsolat. A háziorvosok rendelésein megjelenő betegek száma az elmúlt évekhez képest jelentősen nem változott. A lakosság körében –az országos adatokhoz hasonlóan- leggyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség valamint a tüdőbetegség. Az allergén gyomnövények elleni mentesítésre sok gondot fordítunk. Önkormányzati területen a parlagfű nagy koncentrációban (30%-os telítettség) nem volt megtalálható. A köztisztasági rendeletünk lehetőséget ad az elhanyagolt ingatlanok használóinak és/vagy tulajdonosainak felszólítására a kaszálás elvégzésére. Belterületi ingatlanok kaszálására 15 ingatlan esetében, míg külterületi ingatlanok kaszálására 5 ingatlan esetében küldtünk felszólítást a tulajdonosoknak és/vagy használóknak. Az ingatlanok kaszálását a használók a felszólítás hatására elvégezték. Külterületi ingatlanok esetében az illetékes eljáró hatóság a Földhivatal tartott augusztusban bejárást a településünkön. A bejárásról negatív visszajelzés nem érkezett. A gyár alatti kiskertekben levő önkormányzati utak (20 db) és telkek (30 db) kaszálását a Pétkomm Kft. július hónapban elvégezte. A Malom árok és a Szajna patak 6
kaszálását több alkalommal Szakaszmérnöksége végeztette el.
a
KDT
Vizügyi
Igazgatóság
Veszprémi
7.) Ipari üzemek okozta környezetterhelések Településünk környezeti állapotát jelentősen befolyásolják az itt működő vegyipari tevékenységet folytató üzemek által kibocsátott anyagok, melléktermékek. Levegőminőség szempontjából -a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján- Pétfürdő a 4. légszennyezettségi zónába tartozik. (1. és 2. számú mellékletek) 7/1.) Nitrogénművek Zrt. A Zrt. a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott, többször módosított 25672/2007. iktatószámú határozatával 2012. december 31-ig érvényes egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Tevékenységét az ebben előírtak alapján végzi. Az új engedély megszerzése folyamatban van. Az engedélyben az érvényes jogszabályi előírások alapján meghatározták a működés feltételeit, a kibocsátási határértékeket. Az engedély az irányadó jogszabályokból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében intézkedéseket tartalmaz a Társaság számára, amelyek végrehajtásának határidejét is meghatározza. A Felügyelőség évente egy alkalommal ellenőrzi az engedélyben foglalt előírások teljesítését, illetve betartását. A 2011. évi ellenőrzést május 4-én végezte a Hatóság. Az ellenőrzés során a Felügyelőség az engedélyben foglaltakon kívül másra nem kötelezte a Társaságot. A 2012. évben ellenőrzés október 1-ig nem történt. Légszennyező anyag kibocsátás A Zrt. az alábbi légszennyező anyagokat bocsátja ki: szilárd anyag (műtrágya és a dolomitpor), ammónia, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, határértékkel nem szabályozott légszennyező anyagok (üvegházhatású gázok): szén-dioxid és dinitrogén-oxid Az egységes környezethasználati engedély üzemekre lebontva ismerteti a pontforrások jellemzőit és a kibocsátási határértékeket. Előírja, hogy milyen gyakorisággal kell mérni az egyes kürtők kibocsátását. A mérést csak akkreditált laboratórium végezheti. A Zrt Környezetvédelmi laboratóriuma ammónia és szilárd anyag mérésére jogosult. A többi légszennyező anyagot külső akkreditált laboratóriummal méretik ki. A földgáztüzelésű Kazánüzem és az új Salétromsav üzem folyamatos mérőműszerekkel van felszerelve. A mérési adatok alapján minden évben adatszolgáltatást kell benyújtani a kürtőkön kibocsátott szennyező anyagok mennyiségéről. A 2011. évi összes légszennyező anyag kibocsátást az alábbi táblázat mutatja: szennyező anyag szilárd anyag ammónia NOx (NO2ben) CO SO2
(t/év) 525 365 348 228 0,72
7
Vízminőség-védelem Felszíni vizek A Nitrogénművek Zrt. vízbázisát az Öskü-Bántapuszta környéki gravitációs források, valamint a Papréti árok vize adja. A vízhozamuk nem befolyásolható. A gyár csatornahálózata elválasztott rendszerű. Az üzemekből, tisztítóberendezésekből kilépő vizek, valamint a csapadék az ún. csapadékcsatorna rendszeren keresztül jutnak a Pét patakba. A Zrt megállapodás alapján befogadja a Huntsman Zrt. szennyvizét is. A fürdők, kommunális létesítmények és Pétfürdő nagyközség vize a kommunális csatornahálózaton át biológiai tisztítóba jut, majd onnan szintén a Pét patakba. A Pét patak befogadója a Nádor csatorna Nádasdladánynál. A betorkollás előtt a víz átfolyik egy felhagyott tőzegbánya területén kialakított biológiai tisztítón. Ez egy 52 hektáros vízfelületű tórendszer. A benne kialakuló kedvező biológiai folyamatok révén, megfelelő tartózkodási idő mellett a víz ammónia-ammónium-ion tartalma lecsökken. A Nádor csatorna a Sió csatornán át a Dunába folyik. A határértékek a nádasdladányi biológiai tisztítóból kilépő vízre vonatkoznak a befogadó Nádor csatornába való belépés előtt. Szennyező anyagok pH Összes só Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Ammóniaammónium-N Összes nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Összes lebegő anyag
határérték 6 - 9,5 mg/l mg/l
2000 150
mg/l
50
mg/l
20
mg/l mg/l mg/l
55**(80) 10 10
mg/l
200
** A november 15. és április 30. közötti időszakban: 80 mg/l Az előírt határértékeket a Zrt nem lépte túl. A 2012. év január 1. és augusztus 31. közötti időszakban kibocsátott szennyező anyagok minőségét a következő táblázat mutatja: Szennyező anyag megnevezése pH Összes só – technológiai eredetű Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Ammóniaammónium-N Összes nitrogén
mg/l
Átlag koncentráció 8,1 606
mg/l
30,2
mg/l
<10
mg/l
0,8
mg/l
12,1
8
Összes szervetlen nitrogén Összes foszfor Szerves oldószer extrakt Összes lebegő anyag
mg/l
9,4
mg/l mg/l
0,2 <2
mg/l
11,6
A szennyvízkibocsátás ellenőrzésének rendje A mintavétel és a szennyezőanyagok elemzése a Környezetvédelmi Felügyelőségnek benyújtott önellenőrzési terv alapján történik. A terv többek között tartalmazza a mintavételek pontos időpontját, a vizsgálandó komponensek körét, a mérési módszereket. A mintavételeket és a szennyezőanyagok elemzését a vizsgálandó komponensekre akkreditációval rendelkező Környezetvédelmi laboratórium végzi. Belső üzemi önkontroll keretében folyamatosan mérik a II-es gyárat elhagyó víz mennyiségét és minőségét. A gyárat elhagyó összes víz mennyiségének mérése szintén folyamatosan történik. Az egységes környezethasználati engedélyben előírták, hogy a két mérőállomás mérési eredményeit minden év március 31-ig meg kell küldeni a Felügyelőségnek. A 2011. évről szóló adatszolgáltatásnak eleget tettek. A hatóság a beszámolót elfogadta. Felszín alatti vizek Önkontroll keretében 28 db talajvíz figyelőkútban ellenőrzik a talajvíz minőségét és szintjét. A vizsgálandó komponenseket a Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben írta elő. A talajvíz megfigyelő kutakban az ammónium és a nitrát koncentráció az ún. szennyezettségi határértéket meghaladja, amelynek fő oka a vállalat több évtizedes múltú tevékenysége, azon belül is pl. a logisztikai műveletek során kiszóródott műtrágya, valamint a szórótornyok kibocsátása. Ezek hatását az utóbbi években /évtizedben a vállalat jelentősen mérsékelte. A felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezésének kizárása érdekében a tevékenységük során felhasznált szennyező anyagok tárolására szolgáló tartályok kármentőit az utóbbi években felújították, műszaki állapotukat évente felülvizsgálják. 2011. év végén a Karbamid üzemi Lendaform tartályt a környezetvédelmi hatóság által adott előírásnak megfelelően a tartállyal azonos térfogatú (22 m3-es) kármentővel látták el. Környezetterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a Zrt. levegőterhelési díj és vízterhelési díj fizetésére kötelezett. A díjat a törvényben meghatározott szennyezőanyagok összes mennyisége után kell fizetni az APEH-nek. A 2011. évi kibocsátás alapján – 2012. évben – fizetendő környezetterhelési díj levegőterhelési díj: 57,17 M Ft/év vízterhelési díj: 49,59 M Ft/év Zajkibocsátás A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedély 4. sz. mellékleteként írta elő a zajkibocsátási határértékeket. A Zrt. környezeti zajkibocsátása – főként éjjel – bizonyos mérési pontokon meghaladja az ott megkövetelt határértéket. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben, ill. annak módosításában kötelezte a Zrt.-t a zajvédelmi hatásterület 9
lehatárolására és zajcsökkentési intézkedési terv benyújtására. 2009-ben benyújtotta a Zrt. környezeti zajhatásának vizsgálatáról, a hatásterület lehatárolásáról készült dokumentumot, a zajkibocsátási határértékek megállapítására irányuló kérelmet, valamint a Zrt. környezeti zajcsökkentésre vonatkozó intézkedési tervét. A Felügyelőség részére benyújtott dokumentumok alapján a hatóság módosította az egységes környezethasználati engedélyt, amely módosítás mellékleteként megállapította az új zajkibocsátási határértékeket. A zajkibocsátási határértékek, valamint a zajcsökkentési intézkedések elvégzése tekintetében előírt kötelezettség teljesítési határidejét 2016. december 31-ben határozták meg. 2011. év végén a Karbamid üzemi CO2 lefúvató pipára expanziós kamra és hangtompító beépítése történt. A 2012. évi nagyleállás alatt pedig az Ammónia üzemi CO2 lefúvató pipa hangtompítója is beépítésre került. Hulladékgazdálkodás A veszélyes hulladékokat a keletkezés helyén szelektíven gyűjtik. A gyűjtés a hulladékok tulajdonságainak megfelelő tárolóedényzetben történik, környezetszennyezést kizáró módon. Veszélyes hulladékok szállítását és hasznosítását/ártalmatlanítását csak engedéllyel rendelkező szállító végezheti, szerződés alapján. A kommunális hulladékok hasznosítható részét (műanyag csomagolási hulladék, papírhulladék, fémhulladék) szelektíven gyűjtik. 2011-ben 102,4 tonna műanyag csomagolási hulladék, 5,5 tonna papírhulladék és 787,5 tonna fémhulladék, 2012. szeptember 15-ig pedig 37,3 tonna műanyag csomagolási hulladék, 4,0 tonna papírhulladék és 44,4 tonna fémhulladék került átadásra hasznosító szervezeteknek. Az egyéb kommunális és inert hulladékokat a Várpalotai Közüzemi Kft. szerződés alapján elszállítja ártalmatlanításra. Hatósági kötelezések A Zrt. tulajdonában lévő bezárt hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására a Felügyelőség 27329/2007. ügyszámú és 52821/2008. iktatószámú határozatában rekultivációs engedélyt adott. Az engedélyben előírásokat tettek a hulladéklerakó felületének műszaki rekultivációra történő előkészítésére, valamint a lerakó felső zárórétegének kialakítására vonatkozóan. A rekultiváció befejezésének határideje 2013. december 31. A feladatot 2011-ben megkezdte a Zrt. 7/2.) Hunstmann Zrt. A ZRt. telephelyén az 1930-as évek végétől végeztek ipari tevékenységet. A második világháború időszakában az ásványolaj ipari termékeket előállító, hadiüzemként működő céget több súlyos bombatámadás érte, amely egyes üzemrészekben 100 %-os, más üzemrészekben pedig 40-60 %-os kárt okozott. A háború után megindult a helyreállítás és a százhalombattai finomító létrehozásáig a cég profilja a kőolaj feldolgozás, forgalmazás maradt. Annak felhagyását követően, az 1990-es évek elején az erősen szennyezett területeken környezetmentesítő munkát végeztek el. A Zrt. a jelenlegi tevékenységéből származó környezetgazdálkodási feladatain kívül a korábbi használatból származó környezeti hatásokat is figyelemmel kíséri, a szükséges beavatkozásokat elvégzi. Elkötelezettsége a természeti erőforrások megőrzése, fenntartása, az azokkal való ésszerű, takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodás. A Zrt Magyarország egyik legjelentősebb finomkémiai termékeket előállító vállalata. Az éves szinten előállított késztermék mennyisége mintegy 15.000 10
tonna, amit szinte teljes egészében külföldön történő értékesítésre gyárt. A folyamatosan változó piaci igényeknek, valamint a környezetvédelmi és az energiahatékonysági követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalat fejlesztési részlege folyamatosan végzi új technológiák kidolgozását és a meglévő technológiák korszerűsítését. Az alábbi termékcsoportok előállítását végzik: - amin típusú szerves vegyületek, - poliuretán katalizátorok, - cikloalifás oldószerek. A termelő üzemek automatizált egységek. Az alapanyagokat zárt vezetékrendszeren vezetik a technológiai berendezésekbe, és a termékek, melléktermékek is ilyen hálózaton keresztül kerülnek a tároló tartályokba. A technológiák működése során képződő folyékony – másként nem hasznosítható –melléktermékek, az üzemmód váltás, karbantartás alkalmával keletkező szerves anyagot tartalmazó mosóvizek, a kármentőkben felfogott folyékony hulladékok a Társaság két hulladékégetőjében (FIKETA I és II) kerülnek megsemmisítésre. Az automatizált, számítógépes folyamatirányítással, folyamatos emisszió-mérővel ellátott hulladékégetőkben keletkező hőmennyiséget a termelő üzemekben hasznosítjuk. A Zrt fő tevékenysége – szerves vegyi alapanyaggyártás, veszélyes hulladékok kezelése – az EKHE (IPPC) szabályozás alá tartozik; a tevékenységet a Felügyelőség 47593/2011. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyében (továbbiakban EKHE) foglaltak betartásával végzik. Jelenleg folyik egy ammóniakezelő rendszer megvalósítása, ehhez kapcsolódóan a környezethasználati engedély módosítását a Felügyelőség jóváhagyta. Vízgazdálkodás Vízhasználat A létesítmények szociális és ipari vízigényét üzemszerűen, az Aquaplus Kft. üzemeltetésében levő, mélyfúrású kút biztosítja. Időszakosan a Bakonykarszt Zrt.-től is történik vízvásárlás. Az ivóvízhálózatra kiadott víz minőségét a Népegészségügyi Intézet által XIX-R096/00233-13/2012 ügyiratszámon jóváhagyott vizsgálati ütemterv szerint ellenőriztetik. A vizsgálati adatok alapján, az a vonatkozó rendelet szerint, nem kifogásolt érték. A hálózat vizét a szociális célokon túl parkgondozásra és a laboratóriumokban mosogatóvízként használják fel. A nyers ipari vízből fordított ozmózis elvén működő vízelőkészítő üzemben (RO üzem) állítják elő a felhasználók számára szükséges vizeket, nevezetesen kazán-tápvizet, és a hűtőkörök pót-tápvizét. A kazán-tápvíz a Messer Hungarogáz Kft. tulajdonát képező hidrogéngyár kazánjában és saját gőzkazánjukban kerül hasznosításra. Szennyvízkibocsátás, kezelés A szennyvízelvezető rendszer a képződési helyek közelében, a szennyvíz jellege szerint szétválasztott, majd a belső kezelő műtárgyakat követően, egyesített rendszerű. A szociális vízhasználat szennyvizeit elkülönített csatornahálózaton át – két átemelő rendszer működtetésével – eco-line 4N típusú biológiai szennyvíztisztítóra vezetik. A vizsgálatok szerint, a tisztított víz szennyezettsége folyamatosan határérték alatti. Az ipari vizet üzemszerűen hűtésre használják. Ennek során az anyag és a hűtőközeg zárt rendszerben van, egymással nem érintkezik, a víz vegyi anyaggal nem 11
szennyeződik. A szennyvizek minőségének nyomon követésére vízminőség-figyelő rendszer került kialakításra. A mintavételek (pontminta) helye és gyakorisága: - Vállalati kifolyó (átadási pont) naponta - 3. olajfogó naponta - 4. olajfogó előtti naponta - 2-es úti nyílt, burkolt árok esetenként - 4-es olajfogó utáni (4-0-0+3-0-0 csat.) naponta - 5. olajfogó 2 x hetente - Hűtővizek (3 db hőtükör) naponta Szennyvizeket az EKHE szabályozása szerint, önellenőrzés során a kibocsátott szennyvizet azokra a szennyezőanyagokra kell vizsgálni, melyeket a telephelyen folytatott tevékenység befolyásolhat. A kibocsátott szennyvíz minőségére előírtakat folyamatosan teljesítik. Felszín alatt vizek A felszín alatti vízminőségének folyamatos ellenőrzésére hét darab figyelőkútból álló monitoring rendszer létesült. A monitoring rendszer elemeit képező kutak a telephely határán, a talajvíz áramlásának irányát figyelembe véve kerültek telepítésre. A műtárgyak vizét negyedévente vizsgáltatják. A mérési eredmények nem indokolják a komponensek bővítését. Az analitikai adatok azt igazolják, hogy technológiák zártsága, a jelenleg végzett tevékenység a felszín alatti vizet nem szennyezi, minőségét nem veszélyezteti. A telephelyen végzett létesítési munkákhoz kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatok a belső területeken TPH, BTEX, és PAH szennyezést mutattak ki. A történeti dokumentumok alapján ez valószínűsíthetően a háborús bombázások alatt bekövetkezett környezetkárosítás maradványa (a jelenlegi tevékenység bizonyítottan nem okoz szennyezést). A szennyezés pontos behatárolása, estleges migrációjának meggátlása érdekében a Felügyelőség tényfeltárásra és beavatkozásra kötelezte a Zrt-t. A részletes tényfeltárási záródokumentáció alapján a Felügyelőség e komponensekre „D” kármentesítési célállapot határértéket állapított meg, s előírta műszaki beavatkozási terv benyújtását. Az e témához kapcsolódó további mérések során új szennyező komponensek (VOCl, nitrát, szulfát, metanol, izopropil alkohol) is kimutatásra kerültek, melyekre vonatkozóan a Felügyelőség új tényfeltárást rendelt el. Az eljárás folyamatban van. Hulladékgazdálkodás A hulladékok döntő részben a Zrt alaptevékenysége és kisebb arányban a hozzá kapcsolódó anyagmozgatási, analitikai és szolgáltatói műveletek során keletkeznek. A hulladékok gyűjtéséről, kezeléséről, nyilvántartásáról folyamatosan gondoskodnak. Elkészítették a 2011-2016. évi hulladékgazdálkodási tervüket. Hulladékgazdálkodásuk fő célja a hulladékképződés csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, a megtermelt hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. A legnagyobb mennyiségben képződő hulladékokat – technológiai folyamatokban keletkező folyékony szerves és vizes melléktermékek; kármentőkben felfogott, szerves anyagot tartalmazó mosóvizek – a telephelyen lévő két darab, egyenként 250 kg/h-s kapacitású, speciálisan megtervezett hulladékégetőben energetikai hasznosítással egybekötve ártalmatlanítják. Az égetőkben keletkező füstgáz hőtartalma hőközlő-olajos rendszer közvetítésével az üzemekben kerül hasznosításra. 12
A nem hasznosítható folyékony hulladékot külső kezelőnek adjuk át (SARPI Dorog Kft., Győri Hulladékégető Kft.). Az esetenként képződő speciális veszélyes hulladékokat (szennyezett csomagolóeszközök, felitató anyagok, tartálytisztítási maradék) munkahelyi gyűjtőhelyeken tárolják, majd arra feljogosított kezelőhöz (Fűzfő) szállítják. A beszámoló időszakában a Fűzfői Hulladékégetőhöz 32,8 t ilyen típusú veszélyes hulladékot szállíttattak. Az új üzem építése során képződő 16,4 t olajos földet a székesfehérvári Ózon Kft. vette át. A települési hulladékkal együtt kezelhető hulladékok átvételére szerződés van a Várpalotai Közüzemi Kft.-vel. Velük együttműködve történik a szelektív hulladékgyűjtés. Levegőtisztaság-védelem A gőzkazán, a termoolaj kazán és a hordótöltők kibocsátását ötévente akkreditált szervezettel méretik. A gőzkazán időszakos emisszió mérése 2012. augusztusban volt. A termo-olajos kazánt csak olyan esetben működteti, ha a FIKETA üzem égetőberendezései nem tudnak annyi energiát biztosítani, amennyit a termo-olaj rendszertől igényel a termékelőállítás. Az év jelentős részében a Nitrogénművek Zrt. a kiépített gőzrendszeren keresztül gőzt ad át Huntsman ZRt.-nek. Ez a megoldás energetikai, gazdasági és levegőtisztaság-védelmi szempontból egyaránt kedvező. A levegőterhelés csökkenését eredményezi, hogy idén tovább folytatták energiaracionalizálási tevékenységüket. A technológiáikban képződő reakcióhőt, valamint a kondenzvizek energiatartalmát hasznosítják, az energetikailag kedvezőtlen helyek működését átszervezik. 7/3.) Petrotár Kft. 1995-ben a Petrodyne Rt. elkezdte, majd pedig a Petrotár Kft. folytatta a telep környezetvédelmi célokat is szolgáló rekonstrukcióját, melynek a főbb elemei az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetve integrált monitoring rendszer kialakítása, a meglévő tartálypark bővítése biztonságos felszíni tartályparkkal, tartályok, csővezetékek felújítása, biztonságossá tétele, a használaton kívüli szimplafalú acéltartályok folyamatos megszüntetése volt. A kármentesítés főbb elemeiként a felszín alatti víz valamint a földtani közeg is megtisztításra kerül. Megközelítően 6.400 m3 szénhidrogénnel szennyezett földtani közeg kitermelésének és telephelyen belüli megtisztítása történik. A megtisztított föld visszatöltése még nem kezdődött meg. A telephely talajvízkészletének kármentesítése jelenleg is zajlik a 2008-ban megvalósított talajvízkezelő rendszer folyamatos üzemeltetésével. A kitermelő és monitoring kutak mintázása negyedéves gyakorisággal történik meg. Az elfogadott műszaki beavatkozási terv szerint, a kármentesítés szakaszára kialakított monitoring rendszer részét képezik a területen már meglévő egyes monitoring kutak, a 2 db mélyszivárgó gyűjtőkútjai, a kialakított résfal kútjai, a különálló termelő kutak, valamint az újonnan kialakított monitoring kutak. A Felügyelőség határozata alapján a kármentesítés határideje: 2013. 07. 31. 7/4.) OPAL Tartálypark Zrt. A Zrt pétfürdői üzemanyag tároló telepe 2012. január 01.-től saját üzemeltetésben működik. Ez a telep környezetvédelmi tevékenységében változást nem jelentett. Az üzemanyagok tárolása a hatályos környezetvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történik, a tárolótartályok és azok kiegészítő 13
létesítményei megfelelnek a jogszabályok műszaki előírásainak. Az üzemeltetés során műszaki, technológiai probléma nem merült fel. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatást a környezetvédelmi hatóság részére határidőre benyújtották, az előírt környezetvédelmi méréseket elvégeztették. 2012. júniusában sikeres külső-belső védelmi terv gyakorlatot hajtottak végre az önkormányzattal és a katasztrófavédelemmel közös szervezésben. A 2011-ben kezdődött beruházás – 3 állásos közúti tankautó töltő-fejtő és gőz visszanyerő berendezés a kiegészítő létesítményekkel – 2012. szeptemberében befejeződött, jelenleg az engedélyezési eljárás van folyamatban. Az engedélyezési eljárás befejezése után kerülhet sor az új létesítmények próbaüzemére. A Zrt telephelyén jelenleg is talajvíz figyelő kutak vannak telepítve és monitoring rendszer üzemel. 7/5.) Geosan Kft. A Geosan Kft. a REPÉT Kft. jogutódjaként Pétfürdőn 2008. óta tevékenykedik. Alapvető tevékenysége veszélyes hulladék átvétel, feldolgozás és újrahasznosítás. A tevékenység elsősorban nyomdaipari oldószerek (un. Flexo- és Offset hígítók) regenerálásából áll. Kisebb tételben dolgoznak fel egyéb oldószereket és szennyezett hűtőfolyadékot. A feldolgozási technológia fizikai elválasztás (, ha szükséges) és desztillálás, ahol a könnyebb komponenseket forráspont különbség alapján választják el a szennyező anyagoktól. 2012. január 1.-2012. október 1.-ig összesen 531.684 kg veszélyes hulladékot vettek át és 180.720 kg veszélyes hulladékot adtak át ártalmatlanításra erre feljogosított cégeknek. (Tatai Környezetvédelmi Zrt., Fűzfői Hulladékégető Kft., Design Kft. stb.) A veszélyes hulladékok átvételéről és a feldolgozásokról negyedévenként-, a kibocsátásról évente adnak jelentést a Felügyelőség felé. A kommunális szennyvízen kívül szennyvíz nem keletkezik és nem hagyja el a telepet. Légszennyező pontforrással nem rendelkeznek, a diffúz forrásokról éves jelentést adnak a Felügyelőség felé. A kommunális hulladékot a Várpalotai Közüzemi Kft szállítja el heti rendszerességgel szerződés alapján. 2009. évben telepfejlesztési pályázaton nyert pénz egy részéből valósul meg a KÖFE által előírt kármentesítés. A Környezetvédelmi Felügyelőség 2008. októberi határozatával a telephelyen levő talaj- és talajvíz szennyezésének megszüntetésére kötelezte a Kft-t, melynek határideje 2011.12.31. Az előírt határidőre a mentesítések nem történtek meg, így a Felügyelőség jelzálogot jegyeztetett be a telephelyre a Földhivatalnál. A talajvíz szennyezésének megszüntetése 2012.12.31-re valósult meg. A talaj szennyezésének mentesítése biológiai úton történik –lassú folyamat- melynek új határidejét a Felügyelőség 2014.12.31-ben határozta meg. Pétfürdő, 2013. január 24. Horváth Éva polgármester
14