PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

PE P I TA

STERZSÉBETI

EDAGÓGIAI

NTÉZET

LLÓZÓJA

IV/2 2004. február

Kedves Olvasók! Ezt a tanévet bátran nevezhetjük a kerek évfordulókra emlékezés időszakának: három általános iskola rendezett színvonalas ünnepségsorozatot az alapításuk tiszteletére. A pedagógusok szeretettel idézik fel és osztják meg az olvasókkal emlékeiket. Összecseng az ünnepségeken átélt bensőséges hangulattal, s szinte igazolja a felnőttként az iskolás évekből előhívható képeket az ajánlóban ismertetett Köznevelésünk 2002 című könyvből származó idézet: „Amit tanultunk, azt nagy részben elfelejtjük, ahogy tanultunk, amilyen a viszonyunk a tanárhoz, művelődéshez, az megmarad.” Kerületünk várossá avatásának 80. évfordulóját ünnepeljük 2004-ben. Egész évben ennek jegyében bonyolítjuk mi is kiemelt programjainkat. A jubileum tiszteletére általános iskolások részére pályázatot teszünk közzé vers- és prózaírásra, mert reméljük, hogy a kiadványunkat olvasó kollégáink felhívják diákjaik figyelmét a lehetőségre. Az ünnepek mellett nem feledhetjük a hétköznapokat sem: Intézetünk minőségfejlesztése érdekében kérdőívek segítségével tudakozódtunk a kerületi pedagógusok körében, mi a véleményük szolgáltatásaink színvonaláról. Az elemzéseket közöljük, s törekszünk a kifogásolt területeken előbbre lépni. Többen jelezték, hogy szívesen előfizetnének a PEPITÁ-ra, ezért az ajánlás rovatunkban keressék a megrendelést!

Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM KIK VAGYUNK Kántor Anikó, Tálas Dóra Új feladat, új munkatársak……………………………………. ............ ... 04 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné PEPI híradó ........................................................................................ … ... 05 GÓRCSŐ Soltészné Szabó Emőke Így látják munkánkat…......................................................................... ... 10 Vasas Dezsőné Óvodapedagógusok válaszainak értékelése .......................................... ... 16 EX CATHEDRA Palotainé Simon Ilona Kályhásmester voltam Zsigmond király udvarában.............................. ... 20 Bondor Mária Pesterzsébet 80 éves .............................................................................. ... 26 Balogné Bella Éva Műhelymunka........................................................................................ ... 30 SZÖRFÖZÉS Bokodi Ferenc, Varga Csenge Német szavalóverseny........................................................................... ... 32 Ferenczi Mária In memoriam Máté János ...................................................................... ... 33 Nevelőtestület "Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunkvalamiben… " ....................... ... 35 Dedrákné Wieser Katalin 50 éves a Stromfeld Aurél Általános Iskola.......................................... ... 36 Nevelőtestület Ünnep volt a Zrínyiben ......................................................................... ... 38 Hordósné Futó Ilona, Kovács Judit Élménybeszámoló ................................................................................. ... 40 Hájas Ildikó Hagyományok a Nyitnikék Óvodában ............................................... ... 41 Ferenczi Mária Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny ................................................ ... 43 Németh Beáta A Kincsesház Általános Iskola rövid bemutatása ....................................... ... 44 AJÁNLÁS Felhívás vers- és prózaíró versenyre ........................................................... ... 46 Tanulmányi kirándulás az Észak-Alföldre.................................................. ... 47 Emmer Gáborné Köznevelésünk 2002 ( könyvismertetés) .............................................. ... 48 3

KIK VAGYUNK?

Új feladat, új munkatársak 2004-től a PEPI tevékenységi köre új feladatokkal bővült a 2003. december 31-én megszűnő Sportszervező- és Szolgáltató Intézmény jogutódja lett. Intézményünk két új munkatárssal gazdagodott, akik korábban a sportszervező intézmény dolgozói voltak, most átkerültek a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetbe. Kántor Anikó: Diplomámat a Testnevelési Egyetem sportmenedzser szakán szereztem. Második éve foglalkozom a kerület diáksportjával. Tálas Dóra: Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, három éve dolgozom ezen a területen. Munkánkat új helyen, de a régi felállásban, végezzük. Első számú feladatunk továbbra is a kerületi diáksport versenyrendszer működtetése, és ezután is részt veszünk különböző egészségvédő, sportot népszerűsítő programok szervezésében, lebonyolításában. Különböző sportágakban jelenleg 12 versenyt rendezünk tanévenként. Szeretnénk, ha minél több iskola venne részt versenyeinken, és a jövőben tervezzük új sportágak beépítését is versenynaptárunkba. Az, hogy a PEPI keretein belül végezhetjük munkánkat, lehetőséget biztosít számunkra, hogy szorosabb kapcsolatot tartsunk fent az oktatási- nevelési intézményekkel, és nagyobb teret ad a kölcsönös együttműködésre is. Sajnos a sportoláshoz szükséges körülmények jelenleg nagyon mostohák a kerületben, de reményeink szerint a feltételek hamarosan javulni fognak, hiszen a sportnak kiemelt szerepe van az egészséges életmód, a szellemi-fizikai egyensúly kialakításában és fenntartásában. Bízunk abban, hogy az ehhez szükséges sportlétesítmények minél hamarabb rendelkezésünkre fognak állni, megkönnyítve ezzel munkánk fő célját: a sport minél szélesebb körű népszerűsítését a diákok körében. Kántor Anikó és Tálas Dóra

4

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

PEPI híradó 2003. november 03. A II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ Őszi Szakmai Napján dr. Victor András főiskolai tanár (ELTE TTK) „A projektmódszer alkalmazása a természettudományos oktatásban” című tréningjén Szekeres Lászlóné szaktanácsadó vett részt a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. 05. A fenti rendezvénysorozatnak keretében „Az iskolai könyvtárak lehetőségei a NAT és a közoktatási fejlesztési stratégia tükrében, valamint a könyvtári szakfelügyelet” címmel Emmer Gáborné szaktanácsadónk tartott előadást a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. 07. A Balatonföldváron megrendezett „Sulinetwork Digitális tudás Bázis” című konferencián Emmer Gáborné szaktanácsadó vett részt. A digitális tananyagszerkesztés technológiájáról a számítógéppel segített oktatás pedagógiájáról szóló előadások mellett sok szó esett a SULINET EXPRESSZ programcsomagról és vásárlási lehetőségekről. 07. Fennállásának 50. évfordulója alkalmából sikeres jubileumi napot 08. és nagyszabású, látványos gálaműsort rendezett a Stromfeld Aurél Általános Iskola, mely rendezvényeknek Intézetünk munkatársai is vendégei voltak. A jubileumi napokról a SZÖRFÖZÉS rovatban olvashatnak az érdeklődők. 10. Hosszú évek hagyományaihoz híven bonyolította le pedagógiai 11. rendezvénysorozatát a Fővárosi Pedagógiai Intézet „Pedagógus 12. mesterség - Mestersége pedagógus” címmel. A szervezők kezde13. ményezésére a fővárosi és megyei pedagógiai intézetek bemutatkozhattak egy-egy tablóval. Ezt az alkalmat Intézetünk is megragadta, így fotókkal, kiadványainkkal szerepeltünk a kiállításon. A szakmai szolgáltatók találkozóján dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató képviselte Intézetünket. A tanácskozás és a vita a szaktanácsadás új szerepére fókuszált. Az óvodapedagógusi szekcióban

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

11.

13.

14. 15.

21.

Winkler Györgyi óvodapedagógus tartott bemutatót „Preventív felzárkóztató testnevelés foglalkozás a differenciálás módszerével” címmel a Mákvirág Óvodában. A könyvtárostanárok rendezvényén Emmer Gáborné szaktanácsadónk „Az iskolai könyvtáros feladatrendszere” címmel tartott előadást. A gyermekvédelem és egészségnevelés témakörben dr. Székely Lajos nyug. professzor beszélt a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottak felelősségéről, mely rendezvényen Rezsdovics Györgyné szaktanácsadónk vett részt. A többnapos előadás- és bemutatóóra-sorozat szinte valamennyi szaktárgyat érintette. Ezen a napon ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját kerületünk legrégibb oktatási intézménye az Ady Endre Általános Iskola. A megemlékezésről a SZÖRFÖZÉS rovatban lehet bővebben olvasni. A Magyar Minőségtársaság „Az oktatás minősége” címet viselő XII. Minőséghét rendezvényén Emmer Gáborné szaktanácsadó hallgatta meg a legújabb információkat a felső- és közoktatás várható változásáról Mang Béla, Brassói Sándor, Dinya László, Bálint Julianna tolmácsolásában. Szívós Ágota a Közoktatási Minőségfejlesztési Programiroda terveiről, Horn György az alternatív iskolák, alapítványi intézmények világáról tartott tájékoztatást. „KÖRNYEZET - EGÉSZSÉG - ISKOLA 2003.” című országos konferencián Rezsdovics Györgyné szaktanácsadó (PPI) és Spátay Tamás tantárgygondozó képviselte intézményüket. A konferencia anyagából közzé tett válogatás megjelent CD-n. Ezek az írások, illetve a különböző módszertani szakkiadványok Intézetünkben megtekinthetők. A „Dráma - Színház - Nevelés” konferencián Verőcei Gáborné szaktanácsadó vett részt a Marczibányi Téri Művelődési Központban (1022 Budapest, Maczibányi tér 5/a). A szakmai előadásokat alsó tagozatos gyerekek körében vezetett bemutató drámafoglalkozások színesítették. A konferencia idején a legújabb drámapedagógiai módszertani kiadványok között lehetett válogatni. A megvásárolható kiadványokról érdeklődni lehet: Juszcák Zsuzsannánál személyesen vagy telefonon (Tel./fax: 438 1027)

6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 21. A Győrben megrendezett kétnapos „TEHETSÉG - CSALÁD ISKOLA” tehetség-pedagógiai konferencián Szekeres Lászlóné szaktanácsadó vett részt. A változatos és tartalmas pénteki előadásokat követően szombaton a hagyományos tehetségfejlesztő foglalkozások mellett a vendégek a gyakorlati bemutatókon elleshették a tehetséggondozás legújabb, izgalmas fortélyait. 24. A 75 éves Zrínyi Miklós Általános Iskola és a 15 éves Zrínyi 25. Diákköztársaság egyhetes jubileumi ünnepségsorozata méltán 26. váltotta ki a résztvevő gyerekek, pedagógusok, szülők és vendé27. gek elismerését. Olvasóink a színes programokról részletesebb 28. tájékozatót is kapnak SZÖRFÖZÉS rovatunkban. 28. Az EDUCATIO 2003. kiállításon Emmer Gáborné szaktanácsadó kapcsolatot épített ki a könyvkiadókkal, valamint információkat szerzett a minőségfejlesztés újdonságairól és a frissen megjelent pedagógiai szakirodalomról. 28. Bensőséges, megható ünnepségen emlékeztek Máté Jánosra a József Attila Általános Iskolában abból az alkalomból, hogy az egyik terem a zeneiskola egykori igazgatója nevét vette fel. A szép eseményről Ferenczi Mária tanárnő írt a SZÖRFÖZÉS rovatban. ***** 2003. december 01. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Balatonalmádiban rendezett továbbképzést, ahol a minisztériumi illetékesek és a Könyvtári Intézet munkatársai a könyvtári szakfelügyelet, az Országos Szolgáltatási Rendszer és a könyvtári statisztika témaköréről tartottak előadást. A rendezvényen Emmer Gáborné szaktanácsadó is jelen volt. 02. Az AIDS világnapja alkalmából „Veled is megtörténhet” című kiállítás megnyitóján, majd az azt követő előadásokon intézetünket Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó és Rezsdovics Györgyné gyermekvédelmi szaktanácsadó képviselte. Kormos János rendőr alezredes, országos koordinátor tájékoztatta a hallgatóságot a ká-

7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE bítószer-törvényről, a jogszabályok értelmezéséről, a titoktartásról. A „Sziget Droginformációs Alapítvány vezetője, Kály-Kullai Károly a közös gondolkodásra kérte a jelenlévőket, és a jelző funkció fontosságára hívta fel a figyelmet. 10. A Magyarországi Pedagógus Szaktanácsadók Egyesülete megtartotta évi rendes közgyűlését, ahol, Virágné Katona Zsuzsa, a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet vezetője „Kihívások és átalakulások” címmel a pedagógiai szakmai szolgáltatás előtt álló változásokról tartott előadást. Pusztai Katalin az Egyesület elnöke beszámolt az elmúlt év eseményeiről, eredményeiről. Gratulált dr. Kovácsné dr. Csányi Csillának, aki ebben az évben részesült Rácz László díjban. Nyugdíjazás, illetve más szakmai egyesületben kapott vezetői feladatai miatt két vezetőségi tag lemondott, ezért vezetőségválasztásra is sor került. Új vezetőségi tagok: Répás Ildikó, a Fővárosi Pedagógiai Intézet értékelési csoportvezetője, valamint Butkainé Vajda Éva a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója. A közgyűlésen szóba kerültek a következő - jubileumi - évben tervezett programok, és az Országos Szaktanácsadói Konferencia megszervezése is. A közgyűlésen Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadónk vett részt, aki az egyesület vezetőségének is tagja. A pesterzsébeti oktatási intézmények szebbnél szebb adventi és karácsonyi műsorokat szerveztek, melyekkel igazi ünnepi hangulatot varázsoltak az óvodákba, iskolákba. ***** 2004. január 20. Az Apáczai Kiadó eszmecserére hívta az oktatási-nevelési intézmények vezetőit. Szentirmai László főosztályvezető (Oktatási Minisztérium) előadásában a közoktatási törvény módosításáról, a költségvetési vitáról beszélt. Kiemelte az Európai Uniós ajánlásokat, a képzés fejlesztésének fontosságát. Szólt az intézményi feladatokról, a pedagógiai programok felülvizsgálatáról. Hangsúlyo-

8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE san kérte, hogy a pedagógusok tegyék vonzóvá a tanulást, legyen oktatásszervező a tanár, mert a XXI. század legjobb beruházása az oktatás. Ezt követően Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató bemutatta a kiadó legsikeresebb, díjnyertes tankönyveit. Intézetünket Bondor Mária, Rezsdovics Györgyné, Soltészné Szabó Emőke, Vasas Dezsőné és Verőcei Gáborné képviselte. 22. A Független Pedagógiai Fórum rendezvényén az Országos Köznevelési Tanács tagjai beszámoltak a 2003-ban végzett munkáról az őket delegáló szakmai szervezetek képviselőinek. Majd a vezető politikai pártok oktatási tanácsadói és felelősei vázolták fel elképzeléseiket a közoktatás jövőjéről. A tanácskozáson Emmer Gáborné szaktanácsadó vett részt. 24. A Pesterzsébeti Művészeti Stúdió megrendezte az I. Amatőr Ifjúsági Táncművészeti Versenyt Dél-Budapesten. A hagyományteremtő kezdeményezésen 80 produkcióban közel 400 fiatal mutatta be színvonalas műsorát a Csili színpadán. A főváros és az ország különböző pontjáról érkező tánccsoportok egyéni és csoportos kategóriában versenyeztek az AMITA-díjért (Amatőr Ifjúsági Táncművészeti Ajándék), melyet Kocsis Előd szobrászművész készített a versenyzők számára. Az egész napos rendezvényen a látványos show elemekkel gazdagított ötletes koreográfiák kellemes szórakozást nyújtottak a nagyszámú közönségnek. A verseny alkalmából megjelent, szép kivitelű kiadványban neves közéleti emberek vallanak a kultúrához és a tánchoz fűződő élményeikről. A kiadvány internetes változata és a versenyről szóló összefoglaló a www.pmsdance.hu címen olvasható.

Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

9

GÓRCSŐ

Így látjátok intézetünk munkáját! A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet a minőségbiztosítási folyamat keretén belül első ízben 2003 májusában vizsgálta a kerületi pedagógusok véleményét szolgáltatásainkról, munkánkról. Akkor iskolánként 10, óvodánként 5 kérdőívet küldtünk ki, s azt kértük, hogy az iskolákban 2-2 humán, reál, és készségtárgyakat oktató kolléga valamint 4 tanító kolléga töltse ki a 16 kérdésből álló lapot. Második alkalommal, 2003 szeptemberében a kerületi munkaközösségi foglalkozásokon résztvevő kollégák véleményét kértük. 17 munkaközösség 151 tagja válaszolt kérdéseinkre, amelyek 6 témakör köré csoportosultak. Az 1. kérdésben a szaktárgyi munkaközösségek előző évi programjával való elégedettséget kellett értékelni 1 és 5 között osztályzatokkal, illetve lehetőség volt jelezni, ha valaki valamilyen okból nem ismeri munkaközössége programjait. A táblázatban minden esetben a válaszok átlagát és a legjellemzőbb értékekre adott válaszok százalékos értékét közöljük. 1. Mennyire vagy elégedett a kerületi szaktárgyi munkaközösséged múlt évi programjával az alábbi területeken? Átlag

3-as

4-es

5-ös

a) mennyiségével

4,38

6,6 % 26,5 % 59,6 %

b) szakmai, tartalmi minőségével

4,31

6,6 % 33,1 % 51,0 %

c) szervezettségével

4,40

7,9 % 27,8 % 57,6 %

d) iskolai hasznosíthatóságával

4,09

13,2 % 35,8 % 40,4 %

e) az információ hozzád jutásával

4,32

7,9 % 25,8 % 57,0 %

A szaktárgyi munkaközösségek programjainak mennyiségével a kollégák 86,1%-a elégedett, vagy nagyon elégedett. Leginkább a matematika, fizika technika munkaközösségekre jellemző, bár utóbbinál 13

GÓRCSŐ meg kell jegyeznünk, hogy mindössze 4 kolléga válaszolt a kérdőívekre. Legkevésbé a rajz (3,63), a német (3,50) és a számítástechnika (3,33) munkaközösség tagjai elégedettek. Itt a számítástechnika munkaközösségből érkezett mindössze 3 válasz. A programok szervezettsége hasonlóan magas értéket kapott, 89,5% jelezte, hogy elégedett, vagy nagyon elégedett. A programokon hallottak iskolai felhasználhatóságára adott válaszok átlagértéke 4,09, ebben a témakörben a legalacsonyabb érték. A kollégák 76,2%-a fejezte ki, hogy elégedett, vagy nagyon elégedett. Munkaközösségenként vizsgálva a válaszokat, leginkább a technika (5,0), a matematika (4,85), a fizika (4,56) és a történelem (4,55) munkaközösség tagjai , legkevésbé a számítástechnika (2,67), a német (3,20) és a rajz (3,25) munkaközösség tagjai tudják munkájuk során hasznosítani a munkaközösségi foglalkozásokon hallott információkat. A második kérdéscsoport a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos vélemények jelzését tette lehetővé. Összességében valamivel alacsonyabb átlagértékek születtek, több helyen 10% fölött volt a közepes értékelést adók aránya. Leginkább a versenyek szervezettségével és mennyiségével voltak megelégedve, legproblémásabbnak a zsűrizés és a díjazás tűnik, amit mi a verseny szervezői is hasonlóan érzünk. 2. Mennyire vagy elégedett szakterületed kerületi tanulmányi verseny(ek): Átlag

3-as

4-es

5-ös

a) mennyiségével

4,34

10,6 % 26,5 % 51,7 %

b) szakmai, tartalmi minőségével

4,23

11,3 % 33,1 % 41,7 %

c) szervezésével

4,45

4,0 % 27,2 % 55,0 %

d) zsűrizésével

3,98

18,5 % 31,1 % 35,1 %

e) szabályzatával

4,11

6,0 % 32,5 % 43,7 %

f) jutalmazásával

3,66

17,2 % 28,5 % 29,1 %

14

GÓRCSŐ A versenyek mennyiségével, szervezettségével, szakmai minőségével sokan elégedettek, a zsűrizés is zömmel ott kapott alacsonyabb értéket (4,00 alatt), ahol nem javítókulcs alapján történik az értékelés, nincs lehetőség objektív mércére. A jutalmazás értékelése a legtöbb helyen kapott 4,00 alatti értékelést, ezen belül is feltűnően alacsony a rajz (1,88) és a számítástechnika (2,33) eredménye. Minden verseny díjazásában gondot jelent a legjobbak jutalmazása, mivel kevés a rendelkezésre álló összeg, jelentősen megemelkedtek a minőségi könyvek árai, tárgyjutalom vásárlására pedig nincs lehetőség, illetve jó minőségű áru nehezen megfizethető. A harmadik kérdéscsoport intézetünk évente 3 alkalommal megjelenő PEPITA című pedagógiai kiadványára vonatkozott. A korábbi kérdésekhez képest kevesebb volt a nem válaszolók száma, és több azoké, akik azt jelezték, nem rendelkeznek az adott témában ismeretekkel, nagy valószínűséggel nem jutott még el hozzájuk a PEPITA. 3. Mennyire vagy elégedett a PEPITA című kiadványunk: Átlag

3-as

4-es

5-ös

Nem tudja

a) megjelenésének gyakoriságával

3,47

9,9 % 40,4 % 28,5 %

16,6 %

b) tartalmi minőségével

3,62

11,9 % 35,8 % 31,8 %

12,6 %

c) példányszámával

3,22

23,2 % 33,8 % 19,2 %

15,2 %

d) elérhetőségével

3,33

22,5 % 34,4 % 21,2 %

13,2 %

A válaszadók 69%-a elégedett a megjelenés gyakoriságával, 67,6% a tartalmi minőséggel. 27,9% a kiadvány példányszámát, 26,4% az elérhetőségét értékelte közepesre, vagy annál gyengébbre. 38 fő, a válaszadók 21,9 %-a jelezte, hogy előfizetne az újságra. Leggyengébb értékelés az angol, a biológia-földrajz, ének, rajz és számítástechnika munkaközösségektől érkezett, aminek éppúgy lehet oka az, hogy ezekhez a munkaközösségekhez ritkán jut el a kiadvány, mint 15

GÓRCSŐ az, hogy számukra kevésbé hasznos cikkekkel találkoztak az elmúlt időben. Következő kérdéssorunk az intézet és a munkatársak elérhetőségére vonatkozott. Tapasztalataink szerint, és a válaszolók véleménye szerint is a hagyományos kapcsolatteremtési formák (személyes, telefon, fax) jóval megelőzik az új, korszerűbb formákat, amelyeknek pedig, nem elsősorban az eszközök hiánya, hanem az azokhoz való hozzáférés nehézsége az oka. A hagyományos formákat a válaszolók 94%-a ill. 82,8%-a értékeli jónak. 4. Mennyire vagy elégedett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet elérhetőségével? Átlag

3-as

4-es

5-ös

Nem tudja

a) személyesen

4,60

2,0%

18,5% 75,5%

2,6%

b) telefonon/faxon

4,22

6,0%

21,9% 60,9%

8,1%

c) e-mailen

1,79

4,0%

7,3%

21,2%

52,3%

d) honlapon

1,77

2,6%

7,3%

21,2%

53,0%

A kollégák több mint fele jelezte, hogy nem tudja a választ, valószínűleg nincs ismeretük ezen a téren, amíg az „a” és „b” lehetőségek esetén ez az érték 10% alatt marad. Eredménynek tekintünk viszont olyan megkereséseket, amelyek más kerületekből, esetleg az ország különböző területeiről érkeznek a honlapunkon talált információk alapján. Gondot kell azonban fordítanunk a honlap rendszeresebb frissítésére. Célszerű lenne, hogy a honlapunkon is elérhető kiadványainkról (De nehéz …; Kipp-kopp …) a szülőket a gyermekintézményekben szélesebb körben is tájékoztassuk. Következő kérdéscsoport az intézet és munkatársainak szolgáltatásaira vonatkozott. A szolgáltatásokról, és a szaktanácsadók munkájáról szinte mindenki véleményt tudott alkotni, csak a kerületünkbe újonnan érkezett kolléga nem tudott erről nyilatkozni.

16

GÓRCSŐ 5. Mennyire vagy elégedett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet: Átlag

3-as

4-es

5-ös

Nem tudja

a) szolgáltatásaival

4,24

9,9% 36,4% 48,3%

3,3%

b)szaktanácsadóinak munkájával

4,40

3,3% 24,5% 66,2%

4,6%

c) könyvtári szolgáltatásaival

2,84

10,6% 21,9% 31,8%

33,8%

d) továbbképzési kínálatával

3,70

13,2% 30,5% 38,4%

11,3%

Feltűnő, hogy a könyvtári szolgáltatásokról a kollégák közel 34%-a nem tudott véleményt alkotni, és összességében is közepesnél gyengébb értékelést kapott. Valószínű, hogy ezen a területen is nagyobb propagandára van szükség, és remélhető, hogy az iskolai könyvtárak állományainak elektromos katalogizálása, rendszerbe állítása, javulást hozhat. Szerepet játszhat az is, hogy egy-egy információ internetes keresése napjainkban sokak számára már könnyebbé vált, mint a könyvtári kutatómunka, s az információk letöltése is sok jegyzeteléstől kímél meg bennünket. Végül 6. kérdésünkben arra kértük a kollégákat, hogy a megadott ábrák segítségével jellemezzék intézményünk munkájának alakulását 2000 februárjától, az intézet megalakulásától. Mindössze 9,3% nem válaszolt a kérdésre, valószínűleg azok, akik az elmúlt két évben kerültek csak kapcsolatba velünk. Itt az átlagértéknél jóval többet mond a válaszok megoszlása, hiszen jól látszik, hogy legtöbben, közel a megkérdezettek fele úgy véli, munkánk minősége fokozatosan javul

17

GÓRCSŐ 6. Kérjük, karikázd be az alábbi ábrák közül azt, amelyik szerinted legjobban kifejezi a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben folyó munka minőségének változását fennállása (2000) óta! (Az ábrák bal oldala az alakulás idejét, jobb oldala pedig a jelenlegi helyzetet mutatja.)

Átlag 3,99

1

2

13,9% 1,3%

3 43%

4

6

7

8

1,3% 1,3% 0,7% 27,2%

9

Nem tudja

2%

9,3%

A kérdések és a válaszok a 2003. szeptember előtti időszakra vonatkoztak, amikor szolgáltatásaink ingyenesek voltak. Az elmúlt időszak változásai következtében az iskolák lehetőséget kaptak arra, hogy maguk határozzák meg, kibővült kínálatunkból mely a szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni. Ezzel jelentősen megváltozott munkatársaink tevékenysége, de szándékaink szerint a korábbiakhoz hasonló, vagy magasabb szintű szolgáltatásokkal kívánjuk elősegíteni partnereink naprakész tájékoztatását, szakmai munkájuk minőségének folyamatos fejlesztését. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó 18

Óvodapedagógusok válaszainak értékelése A kerületi óvodapedagógusok körében végzett kérdőíves véleménykutatás már az első, azaz a májusi körben eredményes volt, így a mérést e területen nem kellett megismételni. A 14 pontból álló kérdőív elemzésénél egyes kérdéscsoportok értékelése összevont táblázatban jelenik meg. Kiküldött kérdőívek száma Visszaérkezett kérdőívek száma

55 db 43 db

100% 78%

Egy intézmény egyetlen kérdőívet sem küldött vissza. A válaszoló óvodapedagógusok közül: Kerületi munkaközösségi tagnak érzi magát Helyi munkaközösségi tag Helyi munkaközösség vezető

27 fő 35 fő 7 fő

64 % 81 % 16 %

Az intézmények, azaz az egyes pedagógusok és az Intézet közötti információáramlás a következő százalékos eredmény tükrében nagyon jónak mondható. Megfelelő Nem megfelelő Nem válaszolt

42 fő 0 1 fő

97,67% 0

Az információszerzés forrására adott válaszokból kitűnik, hogy az aktuális Intézeti havi programkínálati lista nyomán jut el az információ az óvodapedagógusok több mint feléhez ill., hogy az óvodavezetők is hangsúlyt fektetnek az információáramlásra. Havi program Havi program és óvodavezető Óvodavezető Egyéb ( intézeti meghívók, kollegák, szaktanácsadó)

23 fő 53,5% 8 fő 18,6% 8 fő 18,6% 4 fő 9,3%

A következő táblázatban a kerületi munkaközösségek hatékonyságát vizsgáló kérdéscsoportra adott válaszok kerültek feldolgozásra:

1

megfelelő Témaválasztás Színvonal Alkalmak száma Hasznosíthatás a munkában Részvételi lehetőség a tervezésben

változó

nem megfelelő

41 fő 37 fő 36 fő

95,34 0 0 % 86,04 2 4,65 0 % fő % 83,72 sok kevés % 0 3 fő 3 fő

38 fő

88,37 %

18 fő

41,86 4 9,3% 9 fő % fő

0

1 fő

20,9 %

nem válaszolt

értékelhetetlen válasz 0 2 fő 4,65 % 3 6,97 1 fő 2,32 fő % % 1 2,32 0 fő %

2 fő

4,65 2 fő 4,65 % %

7 16,3 5 fő 11,6 fő % %

Az eredmények egyértelműen arról árulkodnak, hogy a partnerek igénye találkozik a kínálattal. Az óvodai területen működő két munkaközösség a játék és testnevelés témakörében elméleti és gyakorlati oldalról dolgozza fel, mutatja meg a kor óvodapedagógiája által támasztott innovációs törekvéseket. A kerület óvodapedagógusai számára egy olyan továbbképzési forma, ahol ötleteket és megerősítést kapnak a napi gyakorlati munkájukhoz. Az 50% alatti eredmény kapcsán merül fel a feladat, miszerint a munkaközösség vezetőknek meg kell találniuk azt a megoldást, mely a még nagyobb körben történő tervezésre ad lehetőséget, még több partnerünk megelégedésére. A kerületi munkaközösségben végzett tevékenység intézményi szintű elismeréséről a következő képen nyilatkoztak a kérdőívet kitöltők: Elismerik Nem ismerik el Nem válaszolt

27 fő 7 fő 9 fő

62,79% 16,27% 20,93%

Mindezen elismerés ellenére kerületi szintű bemutató foglalkozást a válaszolók alig 20 %-a vállalna:

2

Területek: -játék -játék és szocializáció -játékos idegennyelvhez szoktatás -számítógép a csoportban -testnevelés /4fő/ Az egyéni szakmai segítségkérés a szaktanácsadótól, témagondozótól kérdésre adott válaszok %-os arányai kapcsán többféle hipotézis is megfogalmazódik:

Kért

6 fő

13,95%

Nem kért

33 fő

76,74%

Nem válaszolt

4 fő

9,3%

- ez a fajta szakmai segítségnyújtási forma még nem elterjedt a kerület szakmai életében, - még nem alakult ki olyan munkakapcsolat, azaz partneri viszony a felek között, mely e tevékenységet is megszokottnak, mindennaposnak tekinti, - a szakmai kérdések megbeszélésével inkább intézményen belül a közvetlen kollégához ill. vezetőhöz fordulnak az óvónők. A válaszok elgondolkodtatóak és továbbgondolásra sarkallnak. A 6 fő kolléga visszajelzése említésre méltó, melyek alapján a következő munkaformákban kérnek segítséget: - Folyamatos külső kontroll. - Innovatív ötletek terjesztése. /tervezés, gyakorlat/ - Megerősítés a mindennapi szakmai munkában. - Új szakmai anyagok propagálása. /tervezés, gyakorlat/

3

A kerületi pedagógiai visszajelzések:

napi

Megfelelő

rendezvényekről

35 fő

pozitívak

a

81,39%

Nem megfelelő -az őszi 2 fő -kevés az óvodai program 2fő

4,65%

Nem válaszolt

9,3%

4 fő

Legszínvonalasabb rendezvénynek ítélték dr. Ranschburg Jenő előadását Az utolsó kérdéscsoport a PEPITA című kiadványra vonatkozott. Rendszeresen olvassa

26 fő

60,46%

Alkalomszerűen olvassa

5 fő

11,62%

Nem olvassa

5 fő

11,62%

Nem válaszolt

7 fő

16,27%

Minden óvodai témával kapcsolatos cikket szívesen olvastak az érdeklődő kollégák. Közülük a leginformatívabbnak ítélték Pappné Gazdag Zsuzsa: Óvodai gyógytestnevelés, iskolai tartásjavítás című írását. A következő témákról olvasnának szívesen: -Testnevelés gyakorlatsorainak munkafüzete. -A problémás gyermekek elhelyezése a gyermekcsoportban. -A vegyes életkorú csoportok értékei. -Roma hagyományok. -Rendkívüli gyermeksorsok. -Kiemelkedő intézményi rendezvények.

4

-Drámapdagógia. -A számítógép alkalmazási lehetősége az óvodai csoportban. -A kisgyermekek korai játékos idegen nyelvhez szoktatása. -Tervezési alternatívák. -Minőségbiztosítás. -A pedagógusok mentálhigiénéje. Az újság tartalmi javaslataira vonatkozó jelzéseket megfogadva bízunk a nagyobb számú érdeklődésre. Az elemzés végén szeretném megköszönni minden kedves kollégának, hogy időt szakított a kérdőív megválaszolására, ezúton is segítve munkánk hatékonyabbá, eredményesebbé tételét. Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó

5

EX CATHEDRA

Kályhásmester voltam Zsigmond király udvarában A József Attila Általános Iskola 2.a osztályos tanulói rendszeresen „kirándultak” a lovagok birodalmába. Tavaly 21 fiú és 6 lány került abba az iskolaotthonos osztályba, ahol Gyulai Tünde és Palotainé Simon Ilona tanítottak. Nevelési szempontból fontosnak tartották, hogy olyan testreszabott programot tudjanak nyújtani, aminek segítségével maguk mögé tudják állítani a népes fiúcsapatot. Ehhez választották ki a "lovagprojektet" Szepesházyné Kurimay Ágnes múzeumpedagógus kolléganőmmel együtt dolgoztuk ki a „lovagprojektet”, azzal a céllal, hogy a lovagi erényeket kihasználva (akarat, kitartás, ügyesség, fegyelem, figyelem) szórakoztatóan, mégis fegyelmezetten végezzük mindennapi munkánkat, elérhető célt és viselkedésmintát nyújtva a gyerekeknek. A módszer és a téma szinte kimeríthetetlen, ezért 2. osztályban is folytatjuk a projektet. Ennek keretében idén eddig kétszer voltunk múzeumban, legutóbb a Budapesti Történeti Múzeumba látogattunk el, ahol Zsigmond király „kályhásmesterei” lettünk. Ezt követte a múzeumlátogatás, aminek menetét ismertetem. A foglalkozás témája: Buda vára - Zsigmond király és kora Nevelési cél: Tanulóink tiszteljék elődeink munkáját! A helyes múzeumi viselkedés elsajátítása. Az előkészítő időszak több mint két hónap volt, mialatt elkészült agyagból egy vár makettje, és sokat beszélgettünk a lovagok életéről, jelleméről, fegyverzetéről és ruházatáról. Oktatási cél: Ismerjék a portré fogalmát és ismérveit! Tanulják meg a múzeum használatát az önálló ismeretelsajátítás érdekében! Képzési cél: Konstrukciós készség fejlesztése, önálló tervezésen keresztül. Logikai készség fejlesztése összefüggések keresésével. 20

EX CATHEDRA Ezt követte a múzeumlátogatás, aminek menetét ismertetem. A foglalkozás témája: Buda vára - Zsigmond király és kora Nevelési cél: Tanulóink tiszteljék elődeink munkáját! A helyes múzeumi viselkedés elsajátítása. 1. helyszín: A királyi palota rekonstruált látképe. A budai várat látjátok a képen. Az iskolában ti is építettetek várat agyagból, és most útközben láttátok a budai vár egy részét kívülről. Ezen a látképen a vár mely részeit ismeritek fel? (külső várfal, belső várfal, öreg- vagy lakótorony, palota rész, templom) Célkitűzés: A mai sétánkon a vár olyan részeivel fogunk megismerkedni, amiről eddig még nem sok szó esett, és azzal az emberrel, aki a történelem során a királyi székhelyet a budai várba helyezte. Most sétáljunk el oda, ahol láthatjuk azt az embert, akiről az előbb beszéltem, és azokat, akiknek ezt a várat köszönhetjük. 2. helyszín: pince rész – azon királyaink képei, akiknek a budai vár építésében jelentős szerepe volt. IV. Béla 1247 körül kezdte meg a budai Várhegyen egy erődített város építését. Ez több mint 750 éve történt. Ti még csak százas körben számoltok. Hány gyereknek kell ahhoz 100 babszemet leszámolnia, hogy ki tudjunk rakni ennyi évet (7-nek, és a nyolcadiknak a 100 babszem felét.)

21

EX CATHEDRA Ez azt jelenti, hogy körülbelül 12-13 ősünkkel ezelőtt kezdődött el ennek a várnak az építése. Természetesen ahhoz, hogy ez a palota megépüljön, sok ezer ember munkájára és sok király elhatározására volt szükség, mert egy ember élete egy ekkora munkához nem elég. Körülbelül 150-160 éve állt már a vár, de a királyok székhelye nem itt volt. Luxemburgi Zsigmond volt az a királyunk, aki az 1400-as évek elején véglegesen Budára helyezte udvarát Visegrádról. Albrecht Dürer magyar származású német festő készítette el Zsigmond király portréját. Rajz órán mi is készítettünk portrékat. • Mit is jelent ez a szó? (arckép) • Mit tudunk meg a portré alapján Zsigmond királyról? Milyen volt külsőleg? (szőke, szakállas, kék szemű) • Mit árul el a portré Zsigmond belső tulajdonságairól? (ravasz, simulékony) • Milyen ruhát viselt? (díszes, élénk színű palást, fölső ruha, ing) Most induljunk el abba a terembe, ahol Zsigmond királyról tárgyi emlékeket találunk, és közben megnézzük a várnak néhány olyan részét, amiről eddig még nem nagyon volt szó. 3.helyszín: ciszterna (csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására való medence). Ez volt a vár vízgyűjtője. • Miért volt fontos, hogy összegyűjtsék a vizet? (magasan van, kutat ásni reménytelen vállalkozás lett volna; nehéz volt vízhez jutni) • Hogyan juthatott ide be a víz? (az esővizet ide gyűjtötték) Itt láthatjátok azokat a vízköpő torzfejeket, amelyek az akkori hiedelmek szerint védték a várat a gonosz szellemektől. 4. helyszín: jégverem. Ide gyűjtötték össze a Duna jegét, ami ebben a hűvös helységben hosszú időn keresztül megmaradt, úgy hogy nem olvadt el, és tudták vele hűteni az ételt-italt a lakomákhoz, hiszen nem volt hűtőszekrény.

22

EX CATHEDRA A terem fölött egy függőkert volt, ahonnan ledobták a Dunáról felhúzott jeget, a verem boltozatán lévő nyíláson keresztül, amit azóta már befalaztak. Ebben a teremben olyan rekonstruált (helyreállított) elemeket is láthattok, amelyek a palota díszítésére szolgáltak. (Különleges alakú és rendeltetésű idomtéglákat, vakablakot.) 5. helyszín: Tárnok ház (Zsigmond terem). Most érkeztünk el sétánk utolsó állomására, a Tárnok házba. Ezt hívják Zsigmond teremnek is, mert 1420 táján Zsigmond építtette ezt a részt, és most a róla szóló, vele kapcsolatos emlékek itt kerültek kiállításra. Ebben a teremben sok kályhacsempét látunk. Az a tény, hogy kályhacsempék maradtak ránk ebből a korból, elárul nekünk egy fontos dolgot a várakról. Hiszen sokat beszéltünk arról, hogy eleinte nagyon fáztak az emberek a várakban, mert nehezen vagy egyáltalán nem tudták fűteni a termeket. Ha van kályhacsempe, volt kályha is. Természetesen az egész vár fűtése a nagy termek miatt még mindig gond volt, de a kályha már tartotta, sugározta a meleget, a közelében már nem fáztak. A csempék a korról is sok mindent elárulnak nekünk. Például azt, hogy Zsigmond egy lovagrend tagja volt, sőt ő alapította a Sárkány lovagrendet. Nekünk is van lovagrendünk. 23

EX CATHEDRA Milyen céllal alapítottuk? (Hogy a lovagi életformát és erényeket megismerjük, elsajátítsuk, s ezek erősítsék, segítsék a munkánkat, életünket; közös szabályok vonatkoznak ránk.) Zsigmond király és a rendet alapító nemesek legfőbb célja az alapítólevél szerint az volt, hogy az „álnok ellenséget” legyőzzék, a keresztény hitet szolgálják, segítsék egymás családját, ha velük valami történik. Engedelmességet fogadtak a főurak a királynak, királynénak és azok gyerekeinek. 24 tagja volt a lovagrendnek: király, királyné, főpapok, bárók, főemberek. Védőszentjeik: Szent György és Szent Margit voltak. A második tárlóban az első számú csempén látható Zsigmond címere a sárkányrenddel. A sárkányrend jelvénye a kört formáló sárkány, amint az a farkát a nyaka köré tekeri. A sárkány hátán hasíték látható, ami keresztet formáz. Ez az ábrázolásokban a sárkány vérének elveszítése miatt fehér szokott lenni. Hogyan ábrázolták, min helyezkedik el a sárkány? (pajzson) Látható még a kályhacsempén Árpád-sáv, mely azt jelképezi, hogy Zsigmond Magyarország királya volt. A kétfarkú oroszlán a cseh királyságot jelenti, majd Zsigmond német-római császár is lett. Ezek a csempék eredetiek, ami azt jelenti, hogy Zsigmond király korából valók, közel 600 évesek. A második csempe koronás oroszlánt ábrázol, ami a Luxemburg család címerállata, hiszen Zsigmond ebből a családból származik. Különbség a cseh oroszlánhoz képest, hogy nyújtott a nyelve, karmai láthatóak és egy bozontos farka van. Nem csak történelmi jelkép-ábrázolások voltak a kályhacsempéken, hanem más jelképek és egyéb alakok is. (Harmadik csempe: szőlőleveles indadísz → örök élet jelképe; negyedik csempe: szárnyas griff → mesealak; ötödik csempe: városkapu → tényleges, valós megépített emlék.) A budai kályhaművészet csúcspontját V. László király (14441457), Zsigmond unokája idejére érte el. Több kályhát állítottak fel abból a kályhacsempe csoportból, amelynek fő alakja a lovag.

24

EX CATHEDRA A teremben látható egy kályharekonstrukció. A rekonstrukció azt jelenti, hogy a szemben lévő tárlókban eredeti megmaradt csempék alapján napjainkban újra felépítették a kályhát úgy, ahogy az a múltban eredetileg kinézhetett. Nézzük meg közelebbről az eredeti lovagos csempéket az első tárlóban! Hányas számú a lovagos csempe? 2. számú: táncoló lovag. Honnan tudjuk, hogy lovagot ábrázol? (Ruházata: süveg, öv, felhasított ujjú ruha →könyöknél kezdődik, lábán hosszú orrú cipő, oldalán kard.) Harmadik tárló 4. számú csempe: lovag alak oroszlános címerrel (sarkantyú, lábon vértezet, kopjatartós pajzs, kesztyű, könyökvért, sisak, siskaforgó, sisakpalást, kopja). Utoljára a Cillei címert szeretném megmutatni nektek. (első tárló) Zsigmond király második felesége Cillei Borbála volt. Mi látható a címeren? (Sárkányrend sárkánya → a Cilleiek is a rend tagjai voltak; sávozás, három darab csillag) Ebből is látszik, hogy az egy rendbe tömörültek címereiben a rend jelvénye mindig szerepelt, de a címer egyéb részei eltértek, csak a családra jellemzőek voltak, és így a címer alapján meg lehetett különböztetni, hogy melyik családról van szó. Most szeretném, ha gondolatban Zsigmond korába repülnétek és elkészítenétek egy kályhacsempe tervét, amit később az iskolában agyagból meg is formázhattok. Önálló munka után néhány tervet megtekintünk. Értékelés: aktivitás, magatartás. Felhasznált irodalom: Kollányi Béla: Az újjáépült Budavári Palota. Műszaki K.Bp. 1990. Zombori István: Lovagok és lovagrendek Budapest, Kozmosz,1988 Zsolnai László: A budai vár. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986. A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai. vezető Budapesti Történeti Múzeum kiállításában. Palotainé Simon Ilona tanító, múzeumpedagógus

25

EX CATHEDRA

Pesterzsébet 80 éves 1924. január 1-je Pesterzsébet várossá nyilvánításának napja. Nagy nap volt ez elődeink életében, de ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, nagyon sok helyi lakosnak az elhivatottságára, lakóhelyszeretetére volt szükség, nem egyik napról a másikra következett be az, hogy a bronzkori település maradványain város fejlődjön ki. A település valódi fejlődése a XVIII. században indult meg, majd ívelt felfelé. Gubacspuszta tulajdonosa a Batthai Watthai család volt, majd Mária Terézia idején Grassalkovich Antal gödöllői uradalmához csatolták a család hű szolgálatai címén. A család férfiágának kihalása után a leányági örökösöktől báró Sina György vette meg és az uradalom szentlőrinci részéhez csatolta. Az „Erzsébeti” rész később egy brüsszeli bank tulajdonába került, melynek jogutóda kisebb parcellákra osztva értékesítette árverés útján. Ekkor vásárolt telket itt Móricz Pál, Kende Kanut, Papp Lajos, Domahidy Ferenc, Jókai Mór, báró Simonyi Lajos. Egyes parcellákat még tovább bontva értékesítették az új tulajdonosok: Suda János, Hitel Márton, így 179 db házhely eladásával Erzsébetfalva kialakulását szorgalmazták. A községalapítást 1870. június 14-ére datálják. Az alapítók Erzsébet királyné nevét kívánták felvenni, mely névadást a királyi család elfogadott, sőt Erzsébet királyné anyagi támogatást is nyújtott.

26

EX CATHEDRA Az erzsébetfalviak 1895-ben kezdeményezték a közigazgatási önállóság kivívását, és két év múlva 1897. április13-án Erzsébetfalvát nagyközséggé nyilvánították. Gyors fejlődés következett. Megépült az új községháza, a mai Szent Erzsébet téren a piac, villanyvilágítást vezettek be 1900 karácsonyára. A további fejlődést az I. világháború akadályozta meg. A szegénység egyre jobban sújtotta a települést. A háború áldozatai, a nélkülözés elégedetlenséget szított. A nehéz éveken a település életét szívügyének tekintő, s céljaikban is a lakosság érdekeit legfontosabbnak tartó községvezetők pozitív hozzáállása segítette át, mely követendő példát állít a ma embere elé is! Trianon után nőtt a betelepülők száma, és újra megindult a fejlődés. Elemi és polgári iskolák, valamint gimnázium alakult. 1924. január 1-jétől a fejlődés hatására a települést várossá nyilvánították. Ekkortól datálódik a Pesterzsébet elnevezés, mely 1932-ben, majd az 1980-as években néhány évig a Pestszenterzsébet névre módosult, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Az 1920-as és 30-as években nagyarányú fejlődés következett be. Megalakult a Magyar Vasfonalgyár, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, Haas Zoltán, majd Lehr Frigyes kötszövőgyára, létrejött a Papír- és Nyersfedéllemezgyár és számos más üzem. Megkezdődött a vízvezetékvonal és a kőburkolat kiépítése, átadták a Gubacsi hidat, felépült a vásárcsarnok, a villanytelep. 1930-ban, amikor lélekszámát tekintve az ország negyedik városa volt, a lakások mintegy 1/3-ában volt villany, 1940-ben 20%-ában vízvezeték és 1,5 km volt csatornáinak hossza. A 20-as években épített kezdetleges járványkórház után 1936-ban készült el a ma is működő Szakorvosi Rendelő. A fejlődésnek indult városban egyre több iskolára volt igény. 1927-ben felépült a Attila utcai, a Vörösmarty utcai, és a Ferenc József (ma Mártírok u. 47.) utcai elemi iskola, az 1878-as alapítású (ma Ady Endre Ált. Isk.) mellé. 1929-ben átadták a Reálgimnáziumot. 1930-ban Kalmár Endre gyors- és gépíróiskolát, majd Kalmár Ilona leánygimnáziumát. Kibontakoztak a vallási felekezetek, megkezdték a mai Ady Endre utcai evangélikus és a Szent Lajos katolikus templom építését. Létrejött Erőss László festőművész Képzőművészeti

27

EX CATHEDRA Szabadiskolája, a Pesterzsébeti Kultúr Társaság és Eördögh János zeneiskolája, és a Pesterzsébeti Atlétikai Club. A gazdasági világválság után a II. világháború pusztítása következett. A német megszállás alatt 1944-től a zsidó lakosságot gettókba zsúfolták, vagyonukat elvették, nagy részüket deportálták, majd meggyilkolták. Ebben az időszakban három jelentős légitámadás érte a várost, 200-nál több halálos áldozat és több ezer sebesült volt. A lakóházak 20%-a elpusztult, romba dőlt több hivatali épület, többek között a városháza, a villanytelep, iskolák és a vasútállomás. A II. világháborút követően legfontosabb feladat az újjáépítés volt. Az időszak legjelentősebb üzemei a KONTAKTA Elektronikai Vállalat, a Habselyem és Kötöttárugyár, a Hazai Fésűsfonó és a Pesterzsébeti Papírgyár. 1950. január 1-jétől Pesterzsébet Soroksárral egyesülve, mint Budapest XX. kerülete működött. 1956-ban a Juta dombon folytak jelentősebb harcok, ahol a munkások a szovjet csapatok előretörését akarták megakadályozni. 1954-ben, Budapest peremkerületei közül először itt nyílt helytörténeti múzeum. A 60-as évek fejlesztése a városkép megváltozását eredményezte. A régi lakóházak lebontása lakótelepek létrehozása, új utcák kialakítása következett. Fejlődött az infrastruktúra, az új lakónegyedek betelepített lakosságával újra megnövekedett a népesség

28

EX CATHEDRA is. Az őslakosság kisebbségbe szorult. A rendszerváltás után a pártélet mellett több civil szervezet jutott szóhoz. Ezek a szervezetek a lakosságból kerülnek ki, az ő nézeteiket, elvárásaikat, javaslataikat képviselik. Ezért is töltenek be fontos szerepet Pesterzsébet közéletében. 1995. január 1-jétől Soroksár Budapest XXIII. kerületeként levált Pesterzsébetről. A terület és lakosságszám változások új kihívást jelentettek, de a felfelé ívelő irányvonal megmaradt. A folyamatos fejlesztés során új arculatot kapott a városközpont, folytatódik a csatornázási és gázvezeték-hálózat kiépítése, új könyvtár, több bevásárlóközpont és új üzem épült. Felújították a Csili Művelődési Központot, új otthont kapott a Lajtha László Zene- és Művészeti Iskola, a Gyermekorvosi rendelő és még sorolhatnánk. Legfontosabb, hogy szemléletében a város vezetése a hagyományokhoz híven arra törekedjen, hogy fejlesztési terveit a város lakosságának szolgálatába állítsa, tekintettel legyen hagyományaira, megfelelő lakó és kulturális környezetet biztosítson számukra. A 80 éves évfordulóhoz egész éves rendezvénysorozat készült, melyekről a Pesterzsébet című folyóirat rendszeresen tudósít. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet a következő programokat szervezi az évforduló tiszteletére: 1. 2004. március 25. A XX. kerületi általános iskolák színjátszó csoportjainak találkozója. 2. 2004. április 22. Éneklő Ifjúság hangverseny. 3. 2004. április 30. Vers- és prózaíró pályázat az általános iskolások 1-4. és 5-8. évfolyamai számára. 4. 2004. május 20. Győztesek Gálája 5. 2004. május 26. „Kihívás napja”- sportrendezvény 6. 2004. szeptember Sportgála 6. 2004. október 12. „Millenniumi” és „Szent István” Kupa történelmi vetélkedők Pesterzsébet történetéről. Bondor Mária szaktanácsadó

29

EX CATHEDRA

Műhelymunka Egyre több szakórát tartanak a pedagógusok a Zrínyi Miklós Általános Iskola könyvtárában, az új olvasóteremben, ahol akár harminc tanuló is olvashat, kutathat egyszerre. Ezúttal egy jól sikerült biológiaóráról számolhatunk be. Az órát az iskola új tanára, Balogné Bella Éva tartotta a hetedik a és b osztályokban. A tanulók nem a hagyományos órakeretben, hanem csoportokban dolgoztak. Az órán tanúi lehettünk annak, hogy milyen jól tájékozódnak a kézikönyvek birodalmában, s nemcsak a raktári rendet ismerik, de gyorsan megtalálják a szükséges információkat a lexikonokban és az enciklopédiákban. Gyakorlottan léptek a térkép, a televízió és a video elé is. Szívesen adjuk közre a 7. osztályos biológiaóra vázlatát. Mi a Zrínyiben így csináljuk: Humán és reál- munkaközösség Biológiaóra a könyvtárban Téma: Az afrikai elefánt /kiegészítő tananyag / Oktatási feladat: A tanulók gyűjtsenek minél több érdekességet az elefántok testfelépítéséről, táplálkozásáról, életmódjáról. Nevelési feladat: Az elefánt, mint veszélyeztetett faj. A veszélyeztetettség okai. Az ember szerepe. Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó óra Munkamódszerek: csoportmunka frontális egyéni munka Felhasznált eszközök :Az iskolai könyvtár könyvei A Föld domborzata – falitérkép Az afrikai elefánt c. oktató videofilm Tanulói feladatlapok Az óra menete: Előkészítés ( 3 perc) 1. Csoportalkotás 2. A téma megnevezése 3. Előzetes feladat: Egy tanuló beszámol arról, hol találhatók a könyvtárban a természettudományi, ezen belül a biológiai könyvek. 30

EX CATHEDRA

A téma feldolgozása 1. Feladatkártyák húzása csoportonként, a feladatok ismertetése. 2. Könyvkeresés. (2 perc) • Csoportmunka (10 perc) • Miben különbözik egymástól az afrikai és az ázsiai elefánt? • Mi micsoda sorozat – Elefántok 9. Oldal • Hol élnek elefántok a Földön? Mutasd meg a térképen! • 1ooo kérdés 1ooo válasz az állatokról 124. oldal • Mi az ormány? Mire használja az elefánt? • Az állatok nagy enciklopédiája 21.oldal • Hogyan beszélnek egymással az elefántok? • Mi micsoda sorozat – Elefántok 28. oldal • Mivel táplálkoznak az elefántok? • Uránia – Állatvilág sorozat- Emlősök 314. oldal • Hogyan telik az elefánt egy napja? • Mi micsoda sorozat Elefántok 28. oldal • Hogyan telik az elefánt egy napja? • Mi micsoda sorozat – Elefántok 21. oldal Miért szelídítik meg, és miért vadásszák az elefántokat? • Révai Nagylexikon 287. oldal kijelölt szövegrészlete • Mit jelent az, hogy veszélyeztetett faj? • Mondj példát a veszélyeztetettség okaira a különféle állatoknál! Park Usborne –Az élővilág kisenciklopédiája 18. oldal 4. Megbeszélés (10 perc) A csoportokból egy-egy a tanuló beszámol a végzett munkáról. 5. Videofilm vetítése az afrikai elefántról. (16 perc) Közben a tanulók kitöltik a filmhez tartozó feladatlapot. 6. A tanulói feladatlap megoldásának megbeszélése. (2 perc) 7. Házi feladat (1 perc) 8. Az óra értékelése. Balogné Bella Éva tanár

31

AJÁNLÁS

FELHÍVÁS A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulójának tiszteletére VERS- ÉS PRÓZAÍRÓ VERSENYT hirdet a kerület általános iskolásainak. 1. kategória: 1-4. évfolyamba járó korosztály 2. kategória: 5-8. évfolyamba járó korosztály A művek témája Pesterzsébettel legyen kapcsolatos! Beadási határidő: 2004. április 30. A beadást személyesen vagy postán a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetbe kérjük. Cím: 1204 Budapest, Ady Endre u. 98.

Kedves Gyerekek! A pályázat jeligés. A pályaművet zárt borítékban, a jelige és a kategória megnevezésével nyújtsátok be! Mellékeljetek egy második zárt borítékot, melyben feltüntetitek neveteket, lakcímeteket, iskolátokat és a pályamű címét. Ezen a borítékon csak a jelige szerepeljen! A Győztesek gáláján, 2004. május 20-án, az első három helyezett tárgyjutalmat, valamint az első helyezett Pesterzsébet polgármesterétől érmet vehet át!

46

AJÁNLÁS

Tanulmányi kirándulás az Észak-Alföldre Hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulásunkat az idén a kevesek által ismert Jászságba és Heves megye déli részére szervezzük. Az útvonal a következő: Budapest – Boldog – Jászberény – Jászapáti –Erdőtelek – Budapest Időpont: 2004. április 17. (szombat) Gyülekezés: 7.00 órakor az Interspar parkolójában Indulás: 7.15 órakor bérelt busszal Érkezés: Az esti órákban Boldog: A gyönyörű nevű falu gazdag néphagyományokkal rendelkezik, tájházában egyebek mellett Kunkovács László néprajzi fotói láthatóak. Temploma barokk gyöngyszem a Zagyva-völgyben. Jászberény: A Jász Múzeum gazdag gyűjteménye mindenki számára kínál csemegét. Történelmi, képzőművészeti, néprajzi, természettudományos anyaga mellett Székely Mihály (operaénekes) hagyatékának, Nagypál Miklós pásztorfaragásainak is őrzője. Itt csodálható meg a híres Lehelkürt is. Hangulatos sétákat tehetünk a Jász székhelyen, útba ejtve a Jászkun Kapitányság volt székházát, a ferences templomot, Déryné szülőházát, vagy a tanítóképzés nagyasszonyának Zirzen Jankának szülőházát. Jászapáti: Helytörténeti gyűjteményét Vágó Pál festőművészről nevezték el, aki a francia Becsület Rend Tiszti Keresztjét is kiérdemelte. Erdőtelek: A település legrégebbi műemléke az 1715-ben épült Buttler-kastély, mely a 7 hektáros arborétum szomszédságában található. Az arborétum világviszonylatban is ritkaságnak számító 700 különböző fa-, bokor és cserjefaj található. Mellette 22 hektáros mocsaras égerfás terület terül el. A legendákkal övezett Csörsz-árok a kihalófélben lévő túzok és rétisas költőhelye.

47

AJÁNLÁS A program végén betérünk az Erdőtelek közelében lévő Pintértanyára, ahol megismerhetjük a helyi szállás és erdei iskola lehetőségeket, és megvacsorázunk. Költségek: Az autóbusz költségét az idén is Intézetünk állja. A belépők, az idegenvezetés és a vacsora költsége kb. 1500-1700 Ft. Jelentkezés: Kérjük, hogy a részvételi szándékot írásban jelezzék és 1500 Ft előleget fizessenek be a 2004. március 19-ig a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben dr. Nagyné Koczog Tündének. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el és regisztráljuk.

Köznevelésünk 2002: Az Országos Köznevelési Tanács jelentése Bp.: OM-OKNT, 2003. 215 p. „A nevelés-oktatás történéseire figyelő szakemberek és laikusok előtt mára már nem ismeretlen az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) neve. Éppen tíz éve annak, hogy az 1993-ban megszületett, a közoktatásról szóló új törvény feltámasztotta közel fél évszázados csipkerózsika álmából e fontos testületet, megteremtvén ezzel a törvényhellyel egy demokratikus oktatásirányítás fontos intézményét. Ugyancsak a törvény rendelkezik arról, a testület évente jelentést köteles közzétenni a köznevelés helyzetéről."A tisztelt Olvasó most tehát ezt a híradást tartja a kezében. A sorban az ötödiket, amellyel a szakmai testület – eleget téve a törvényben foglalt kötelezettségének – a 2002. év általa legfontosabbnak ítélt nevelésügyi eseményeire reagál, folytatván azt a hagyományt, amelyet korábbi jelentéseivel megteremtett." A kötet sajátossága, hogy a 2002. év elején újjászerveződött OKNT tagjainak személyes hangvételű bemutatkozását olvashatjuk a kiadvány elején. A 23 tanácstag fényképes önéletrajzából megismerhetjük rövid életútját, szakmai tevékenységét, hitvallását, legfontosabb publikációit. A közoktatási törvény 2002. évi módosítása változást hozott a Tanács jogállásában, melynek eredményeként az oktatáspolitika 48

AJÁNLÁS megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Ez a tény ihlette meg a Tanács elnökének Loránd Ferencnek a tanulmányát. Írásában visszatekint az OKNT döntés-előkészítő, javaslattevő szerepkörére, majd a 2002. július 9-étől megkapott egyetértési jogosítványainak eltéréseire. „ A jogkörök kiszélesedése a felelősség kiszélesedését is jelentette” írja Loránd Ferenc, majd egy összegző táblázatot közöl az OKNT 2002. decemberi állapotot tükröző jogosítványairól. A cikk további részében " A működés tartalmainak és kereteinek meghatározása " alfejezetben felsorolja a Tanács feladattervének elemeit, témáit: 1. PISA –jelentés konzekvenciái 2. Nemzeti Fejlesztési Terv és az oktatás 3. Alapkészségek oktatása 4. A szakképzés problémái 5. A kétszintű érettségi 6. A pedagógusképzés 7. A közoktatási rendszer minőségbiztosítása 8. NAT felülvizsgálat A Tanácson belül működő Éves Jelentést Előkészítő -, a Pedagógusképzési -, az Oktatási Jogok -, a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottságok munkájáról és az OKNT kezdeményező szerepének megnyilvánulásairól ír a tanulmány. Az OKNT 18 tagja vállalkozott arra, hogy kifejtse szubjektív véleményét a közoktatás jelenlegi állapotáról, és ezeket összegezte nevelésügyi SWOT-elemzésként tanulmányában Hoffmann Rózsa. Tanulságos olvasmány, hogy miben látják a Tanács tagjai a közoktatás erősségeit. 1. Az iskolarendszer gazdag hagyományaiban és jó hírnevében, az eötvösi tradíciók, az alapvető struktúrák stabilitásában. 2. Véleményük szerint az iskolarendszer igazi ereje a pedagógusokban rejlik, akik még mindig óriási szubjektív erőt képviselnek, bár ez a tartalék csökkenőben van. 3. A harmadik erősségnek az iskolarendszer expanzióját tekintik. Különösen az óvodai nevelés, a gyógypedagógia, a művészetoktatás kerül előkelő helyre e sorrendben. A gyenge pontok között ƒ Az oktatásügy átpolitizáltsága jelenti a legnagyobb veszélyt.

49

AJÁNLÁS ƒ A krónikus finanszírozási hiány jelentkezik, mely a pedagógusok megbecsülésének alacsony voltában, a közoktatási intézmények állapotában, a taneszközök hiányában testesül. ƒ a pedagógusok szakmai munkája az iskolai ellenőrzés, értékelés hiánya ƒ nagyfokú szelektivitás, esélyegyenlőtlenség ƒ egyoldalú elméletieskedő műveltségtartalmak Az igazi feladat és lehetőség a fejlődésre, ha az iskola tanulni tanítja meg a gyerekeket. „Amit tanultunk, azt nagy részben elfelejtjük, ahogy tanultunk és amilyen a viszonyunk a tanárhoz, művelődéshez, az megmarad." A kötetben szereplő további írások azokkal a témákkal foglalkoznak, amelyek a 2002. év leginkább kiemelt kérdéskörei voltak az oktatásban. Loránd Ferenc 2002. nyarán elfogadott közoktatási törvénymódosítás legfontosabb kérdéseit tárgyalja. Kiemeli, hogy két lényegi területen hozott változást a 2002. évi XXI. törvény. Az egyik terület az állami irányítás társadalmi kontrolljának helyreállítása volt az OKNT jogosítványainak demokratizálása, a másik pedig a tantervi szabályozás rendjének megváltoztatása volt, vagyis a kerettantervek kötelező jellegének eltörlése. A törvénymódosítás tartalmára és szövegezésére vonatkozó kritikai megjegyzések közül Loránd Ferenc kiemeli a PISA vizsgálat és a törvénytervezet összekapcsolását, az alapkészségek fejlesztésének kérdéskörét, a közvetítendő tudástartalom akadémikus vagy praktikus voltának dilemmáját, a tantervi szakértők hiányának és a kimeneti szabályozásként a vizsgák beépítésének gondolatát. A közoktatásban a közelmúltban lezajló oktatásügyi történések közül Báthory Zoltán az országos mérésekről fejti ki szakmai álláspontját. A tanulmány elején leszögezi „...hogy a felmérések,...nem fogják megkönnyíteni az oktatáspolitikai dilemmák megoldását, de gazdagítják pedagógiai tudásunkat.” A nemzetközi pedagógiai felmérések típusai /IEA, OECD/ című részben rövid áttekintést ad azok fejlődéséről, az OECD PISA – méréséről és az IEA PIRLS méréséről írottak után a magyar Monitor vizsgálatok kulturális eszköztudást mérő, majd a tanulási teljesítmények követését, trendanalízist megvalósító rendszerét vizsgálja. Következtetéseiben a tanulók iskolai esélyeinek 50

AJÁNLÁS rendkívülien nagy egyenlőtlenségét, a tanulók instabil teljesítménytrendjét, az olvasás megértési képesség rendkívül alacsony színvonalát, az olvasáskultúra jelentős hiányosságait, a természettudományi tudásszint csökkenés alapvető okait. Az írás végén kitér a tanulási technikák kérdésére és megállapítja: „a magyar pedagógiai kultúrában a tanulási stratégiák terén túlságosan nagy szerep jut az emlékezetbe vésésnek, a versenynek, a házi feladat végzésének, és viszonylag kevés hangsúlyt kap az önkontrollon konstruáláson alapuló tanulás és a csoportban tanulás.” Kelemen Elemér PISA-vizsgálat eredményeiből levonható és levonandó közoktatás-politikai konzekvenciákat tárgyalja. Megállapítja, hogy a magyar közoktatás szembetűnően romló teljesítménye és kritikus állapota mögött évtizedek során felhalmozódott pedagógiai, oktatáspolitikai és társadalmi problémák húzódnak meg. Következtetéseit és ajánlásait „előkészítő” középtávú távlati feladatokra bontva tárgyalja. Fontos előkészítő lépésnek ítéli az összefoglaló nemzetközi elemzések mellett elkészítendő nemzeti jelentés létrehozását, mely lehetővé teszi a részletes szakmai párbeszédet, hatékony oktatásirányítási, fejlesztési stratégia kimunkálását. A középtávú feladatok között, a tartalmi kérdések témakörében az olvasás-megértési, a matematikai és a természettudományos mérések romló tendenciái megállítására javasolja az alapozó képzés újrafelfedeztetését, az iskolai műveltség tantervi tartalmának újrafogalmazását. A pedagógiai kultúra megújulását három területre csoportosítja: 1. a pedagógusképzés átalakítása a speciális iskolai feladatokra felkészítő képesítések alkalmazásával, 2. a pedagógustevékenység háttér-tényezőinek, a szakmai szolgáltatások és anyagi feltételek fejlesztésével, 3. az élet-és munkaviszonyok további javítása. A távlati fejlesztési stratégia kulcskérdésének tartja az oktatás valóságos expanzióját, tartalmi és minőségi megújítását, melyhez javaslatokat fűz: − az iskolahálózat átalakítása, − a nevelési-oktatási intézmények felújítása, − a normatív finanszírozási rendszer felülvizsgálata,

51

AJÁNLÁS − a pedagógus bérrendszer továbbfejlesztése. Az OKNT mérésekkel kapcsolatos reflexióit ismerteti meg az olvasóval Trencsényi László. Először a szakiskolákban tapasztalható alacsony teljesítményszint okait próbálja feltérképezni, majd néhány javaslatot ír le ezen iskolatípus jogi hátterének, humán feltételeinek és finanszírozásának tekintetében. Az OKNT tagok véleményének közreadása során szóba kerül: − a mérési eredmények alapos elemzésének hiánya, − a tankönyvek, a tanárképzés helyzete, − a pedagógusok életérzésének állapota, − az olvasás tanítás problémáiról, − az intézményközpontú, gyermekközpontú oktatási rendszerről. Az OKNT PISA vizsgálatról szóló határozati javaslatával és sajtóközleményével folytatódik a tanulmány, majd további véleményeket idéz a szerző a PISA-vizsgálatokról. Sári Lajos – a szakképző iskolák tanulóinak képezhetetlenségének állítását cáfolja, Halász Gábor – a strukturált belső önértékelést és minőségértékelést tartja az értékelési rendszerünk egyik kulcselemének, Karlovitz János - a „gyalogtanárok” megkérdezését szorgalmazza, Nagy József - alapos elemzés, majd értékelési kultúra fejlesztése segíthet. A vita zárásaként hírt ad egy nemzeti PISA-bizottság létrehozásáról. Kiemelt témaként tárgyalta a Tanács az elmúlt évben a pedagógusképzés és a szakképzés összefüggéseit. Ezért került a kötetbe Brezsnyovszky László tanulmánya az első témáról. Bevezetőjében számba veszi az OKNT által stratégiai fontosságúnak tartott témaköröket, a pedagógusképzés jogi környezete, a pedagógiai kompetenciák továbbfejlesztése, az első pedagógus diploma megszerzése, a szakképzés sajátos nevelői feladatai, a felsőoktatási dolgozók karrierje, a gyakorlóhelyek sajátosságai. Rövid körképet ad az iskolák helyzetéről, majd a pedagógus-utánpótlás kérdéseiről, az intézményi integráció, a tartalmi korszerűsítés, a pedagógusképzés tartalmi sajátosságairól, a gyakorlati képzés szereplőiről és a finanszírozásból adódó nehézségekről. Szemes György ,A szakképzés helyzete és fejlesztése című írásának kezdő mondata: 52

AJÁNLÁS „Az elmúlt 10 esztendő oktatási reformjainak legnagyobb vesztese a szakképzés volt.” Ennek egyik okát a kerettantervek bevezetésében látja, majd „csokorba szedi az orvosolandó gondokat”. A szakközépiskola szerepét vizsgálva felhívja a figyelmet a szakmai orientáció oktatásának anomáliáira, szól a felsőfokú szakképzés sajátosságairól, az OKJ képzés az alapműveltségi vizsga kapcsolatáról. A kötet végén található függelékben az OKNT plenáris üléseinek napirendjei és közleményei olvashatók. Igaza lett a szerkesztőnek: az Olvasók nevelésügyi ismeretei gazdagodhatnak a kötet elolvasásával. (A fentiekben ismertetett kötet megtalálható intézetünk könyvtárában.) Emmer Gáborné Szaktanácsadó *****

Rendelje meg a PEPITÁT! Az előfizetés módja: személyesen, hétköznap 8-16 óra között a szerkesztőségben.

Megrendelőlap Alulírott megrendelem a PEPITA című pedagógiai folyóiratot. ……példányban Előfizetési díj:2004-január 1-től 600 Ft/3 szám Megrendelő neve: ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Címe: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Telefonszáma:-----------------------------------------------------------------Számlát kérek:(a megfelelő aláhúzandó

Igen Nem …………………………………..

53

AJÁNLÁS

54

SZÖRFÖZÉS

Német szavalóverseny Október 18-án a szigetújfalui Német Kisebbségi Önkormányzat német szavalóversenyt rendezett Josef Michaelis verseiből. Társainkkal és tanárnőkkel izgatottan készültünk a megmérettetésre és a költővel való találkozásra. A művelődési házban pogácsával és üdítővel vártak minket. Miután mindenki megérkezett, ünnepélyes beszéddel köszöntöttek bennünket. Korosztályonként zajlott a verseny, közben pedig kézműves foglalkozásokkal szórakoztattak bennünket, Volt papírhajtogatás, színezés, hímzés és drótvirág készítés. Délben vendégül láttak a házigazdák egy finom ebédre. Délután megismerkedtünk a költő életútjával, kiderült róla, hogy német nemzetiségi családban született és tulajdonképpen csak az iskolában tanult meg magyarul. Ma iskolaigazgató Baranya megyében. Első szerelmes verseit németül írta, mert német kislányt szeretett. Miután Josef Michaelis elmesélte élettörténetét, mint a zsűri elnöke kiosztotta a díjakat. Iskolánk 7 tanulója közül öten értek el helyezést. Rózsa Diána 3.a Viszlai Emese 4.a Herczeg Liána 4.a Schmidt Tamás Varga Csenge 5.a

3. helyezés 1 helyezés 2 helyezett 5.a 1 helyezett + a költő különdíja 3. helyezett

Így hát ez a szombat nemcsak érdekes és szórakoztató volt, dicsőséget is hozott nekünk és az iskolánknak egyaránt. Reméljük, jövőre is részt vehetünk ilyen versenyen! Bokodi Ferenc 5.a Varga Csenge 5.a A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet diákjai

32

SZÖRFÖZÉS

In memoriam Máté János „Az én hazám csendes, pentaton ének, Ha szívemhez hajolsz, eléneklem néked.” Sokan ismerték, tisztelték, szerették, esetleg nehezteltek rá, de közömbös senki sem maradt. Meghatározó egyéniség volt, a zenei nevelés apostola kerületünkben. Gimnazista korától remek szervezőnek bizonyult. „Éltető eleme volt, hogy a zenén és éneken keresztül formálja a felnőtteket és gyermekeket egyaránt” – olvashatjuk a róla elnevezett terem falán életének ismertetőjében. 1969-ben dr. Horváth Viktorné igazgatónő támogatásával megszervezte a zenei tagozatot iskolánkban, mely azóta is sikeresen működik. 2002 őszén az Oktatási Minisztérium által hirdetett pályázaton lehetőséget kaptunk, hogy azt a termet, ahol zeneis osztály útjára indult, róla nevezzük el. A nevét viselő réztáblát, mely a bejárati ajtó mellett található, és a teremben levő életutat ismertető tablót a minisztérium készíttette el. 2003. november 28án du. 5 órakor került sor az ünnepélyes avatásra, melyen kerületi vezetők, kollégák, s az első zeneis osztály tanulói jelentek meg. Meghitt, emberi mértékű ünnepség volt. A mottóként használt sorok általa történt zenésített változatát negyedikesek szólaltatták meg. A meghittséget erősítette, hogy lánya, Máté Judit volt a műsorvezető. Majoros József, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője bevezető köszöntőjében felidézte alakját, találkozásaikat. 33

SZÖRFÖZÉS Jelen volt Becsey Dénes egykori oktatási vezető is. Sorra hangzottak el visszaemlékezések. dr. Horváth Viktorné volt igazgatónő felidézte Máté János alakját. Maróti Józsefné tanítónő szerint: „Máté tanár úr elvárásai nagyok voltak. Sokat követelt, de sokat is adott. Rendkívüli elhivatottsággal és nagyfokú szakmai tudással tanított.” Buck Judit csellótanár, aki kezdetben pályakezdőként zeneis osztályokban tanított, így emlékezett: „Hogy én azóta is a XX. kerületi Zeneiskola csellótanára vagyok, az csak Máté Jánosnak köszönhető. Az Ő személyiségének, emberségének, igazságosságának, becsületességének.” Szabó István egykori tanuló a sok-sok szereplésre emlékezett: „Ahova lehetett, mindenhova elvitt minket.” Leginkább emlékezetes az 1975-ös MTV fellépés volt, ahol Kobajasi Ken Ichiro és Medveczky Ádám vezényeltek. Ezt követően zeneisekből művésszé érett diákjaink -Sabján Anikó csellóművész, Hámori Szabolcs énekes, Deli Zsolt harmonikaművész- szerepeltek. Jelenlegi alsós és felsős énekkarunk is bemutatkozott, majd a teremben kiállított emléktárgyakkal ismerkedhettek a jelenlévők. Az avatás szervezésében ill. a kiállítás anyagának kiválasztásában, megjelentetésében a névadó feleségének, Szőnyi Katalinnak szerető gondossága nyilvánult meg. „Szelleme itt él e falak közt, és azoknak az embereknek az emlékeiben, akiknek lehetőségük volt őt ismerni vagy vele dolgozni.” Ferenczi Mária tanár József Attila Általános Iskola 34

SZÖRFÖZÉS

" Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben…" /Marie Curie/ A pesterzsébeti Ady Endre Általános Iskola 2003-ban ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Ez a jelentős évforduló alkalmat nyújtott arra, hogy köszönetet mondjunk mindazon pedagógusoknak, akik az elmúlt években az iskolában tevékenykedtek, és lelkiismeretes munkájukkal sok generáció tudását alapozták meg. 125 év egy iskola életében hosszú idő. Ilyenkor nemcsak kötelező, hanem célszerű is számvetést készíteni, visszatekinteni a múltba, hiszen nem létezik jövő múlt és jelen nélkül. Az elmúlt időkre emlékezve aulánkban iskolatörténeti kiállítást rendeztünk, valamint jubileumi évkönyvet adtunk ki. Az Ady-hét keretén belül több vetélkedőn vehettek részt a gyerekek és diákgyűlést tartottunk, ahol kérdéseket intézhettek tanáraikhoz. Fokozván az ünnepi hangulatot, a CSILI Művelődési Központ adott helyet jubileumi műsorunknak. Arra törekedtünk, hogy az itt tanuló diákok megmutathassák, hogy milyen sokoldalúak. Reméljük, hogy a közösség számára is kiderült, mennyi tehetséges színész, táncos, zenész és tornász jár ebbe az iskolába. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a rajz tantárgy oktatására, mely reményeink szerint kellő szerepet kap gyermekeink jövőjében, ezért munkáikból kiállítást rendeztünk. Ezúton is köszönjük mindazok segítségét, akik lehetővé tették a méltó ünneplést. Nevelőtestület 35

SZÖRFÖZÉS

50 éves a Stromfeld Aurél Általános Iskola - avagy felettébb személyes gondolatok egy jubileum kapcsán „Nem az idő halad: mi változunk...” (Madách) Valóban. Ám amikor életünk partjai közt, napok, évek sodrába merülünk, bizony csak egy-egy évforduló, egy-egy ünnep jelent megállást a tengernyi feladat közt, akkor hogyne érezhetnénk azt, hogy rohan, nagyon is rohan az idő. Ha tesszük a dolgunkat úgy, mintha minden más tehető helyett tennénk, vagy ha csak úgy, tárgyilagosan, hogy ami tőlünk lesz, velünk véget is ér, nos egyként halad előre az idő: a következő nap mindig jön, van és elmúlik – így aztán tulajdonképpen nincs semmi meglepő abban, hogy közben eltelik 50 év... Lehetne bár mihaszna kis hatásvadász fordulat, pedig igaz, hogy most ünneplem az 50. születésnapomat én is... Meg a Stromfeld is. Miért lenne kevésbé jelentős ugyanaz az 50 év egy iskola életében, mint egy emberöltő személyes tartományában. Hiszen ahogy az évforduló kapcsán – egy-egy ünnepi beszéd megírásakor, egy-egy interjú megszületésével, egy-egy sok éve nem látott kolléga üdvözlése közben - lassan felnyíltak az emlékezés zsilipkapui és emlékek folyama áradt ki. Pályák kezdődtek és zárultak le, barátságok, szerelmek korszakai jöttek és múltak, családok gubancos mindennapjai zajlottak, nagy-nagy elfáradásokkal, meg nekikezdésekkel... - és közben gyerekek, gyerekek, gyerekek. Oly sok-sok gyerek, aki tőlünk, általunk, miattunk akar vagy éppenséggel nagyon is nem akar tanulni, aki rossz, meg aki jó, olyan, aki 36

SZÖRFÖZÉS mellettünk kap szárnyakat, meg olyan, aki ellenünkre rója vargabetűit, aki szeret minket, s aki nem - aki olyan kicsi volt, aztán már nagy lett. Ez és ennyi: 50 év. Most aztán törhettük a fejünket, hogyan állítsunk emléket ennek a látványtalan 50 évnek, mely úgysem hasonlítható máshoz, csak saját magához. Ám egy hiteles, belső tengerszint viszonylatában már igazán könnyűnek tűnt a lényeges elválasztása a lényegtelentől, a fontos a feledhetőtől. Mint tengerbe dobott palack – az üzenet már benne rejlik, csak érjen oda... Egy egész hét csak mirólunk, „stromfeldesekről” szólt, s ünnepeltünk emléktáblával, évkönyvvel, kiállítással, vetélkedővel, játékkal, mulatsággal, műsorral – síppal, dobbal, nádi hegedűvel... • Október 29 - november 2. között jubileumi vetélkedőt rendeztünk. Az „észforgató” győztese az az osztály lett, aki a legtöbb helyes választ adta a tengernyi helytörténeti, gasztronómiai, földrajzi, irodalmi kérdésre. • November 3. „Az én iskolám” címmel képzőművészeti alkotások – „vallomások” – kiállítása nyílt az iskola aulájában. • November 7. Egykori tanárok, diákok népesítették be az iskolát. Örömteli találkozások, nagy beszélgetések mindenről, ami egykoron megesett, meg ami mostanában történik velünk. Délután a jubileum évét megörökítő emléktábla ünnepélyes felavatására, majd a múltidéző iskolatörténeti kiállítás megnyitására került sor. • November 8. Ünnepi gálaműsort rendeztünk a Csiliben. A szereplők – neves énekesek, zenészek, táncosok, előadóművészek - valamenynyien „büszkeségeink”: az iskola egykori diákjai közül a legtehetségesebbek voltak. Immár, az ünnep elmúltával, a hétköznapok szürkeségében ismét csak minden olyan megszokott, olyan egyszerű: órákat tartunk, dolgozatokat javítunk, magyarázunk és ismételünk, dicsérünk és szidunk, megértünk és megértetünk. Ez már a következő 50 év története lesz. Dedrákné Wieser Katalin tanár Stromfeld Aurél Általános Iskola

37

SZÖRFÖZÉS

Ünnep volt a Zrínyiben... Megélénkült az élet november végén a Mártírok útján. Mazsorettek, zászlók, lovas hintók, kíváncsi járókelők, érdeklődő vendégek, ünneplő felnőttek és gyerekek. A Zrínyi Miklós Általános Iskola 75 éves, a Zrínyi Diákköztársaság 15 éves lett. Az egész héten át tartó rendezvénysorozaton a legelső napon sportversenyek zajlottak, majd iskolatörténeti kiállítást nyitott meg Majoros József úr, Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sportosztályának vezetője. Diákminisztereink kellemes hangulatban beszélgettek Sipos János helyettes államtitkár úrral az oktatásról, az iskolákról, a jövőről. A hét közepén szülők, tanárok és diákok emlékeztek közösen élményeikre. A zakatoló „Zsuzsivonatra” mindenki felült, aki szívesen idézte fel a múltat. A csütörtöki nap a TÁNC jegyében telt. Láthattunk néptáncot, cigánytáncot, disco táncot egyénileg és csoportosan is. Este a táncházi programon mindenki kedvére rophatta. Gálaműsorunkat Szabados Ákos polgármester úr nyitotta meg. A megnyitó után felléptek régi és jelenlegi tanulóink. Amikor a záró képben gyertyafény mellett közösen énekeltük el a Zrínyi-dalt, vendégeink szemében könny csillogott. Köszönjük Vendégeinknek, hogy elfogadták meghívásunkat, és reméljük elvittek egy születésnapi kis szeletet a Zrínyi életéből. Végezetül álljon itt a Zrínyi Diákköztársaság első miniszterének üdvözlő levele, melyet az ünneplő „Zrínyisek”-nek küldött. Nevelőtestület 38

SZÖRFÖZÉS

„Kedves Tantestület! Először is még egyszer szeretném megköszönni a meghívást és gratulálni a sikeres ünnepi hét megszervezéséhez. Én nem tudom, honnan merítik az erőt és kitartást, hogyan lehet nap, mint nap helytállni és soha nem lazítani, mert minden kimondott szó fontos az Önök szakmájában. Nem csak tanításról, hanem nevelésről van szó, több száz gyerek és talán a legnehezebb kort megérő serdülő mindennapjait és jövőjét élik meg együtt, formálják. Ez nagyon-nagyon szép dolog magában is, és ehhez még hozzájönnek a különfoglalkozások. Milyen hittel lehet hosszú éveken át egy iskola mellett és egyáltalán ezen a pályán maradni?! Mert nagyon anyagias a világ, felszínes, törekvő és erőszakos. De mindezt cáfolja a harmadikos, okos szemű, mesét mondó kisfiú, az erős, ügyes, de nagyon kamasz fiúk bemutatója, a hegedűjénél alig nagyobb fiúcska, a zászlós lányok. Reményt ad az iskolát önzetlenül támogatók nagy tábora is. A sok híres ember jelenléte pedig az bizonyítja, hogy a Zrínyinek kerületi, fővárosi szinten is hitele van. A műsor színes, szórakoztató és főképp ünnepi volt. A díszvendégek sorában helyet kapni számomra igazi megtiszteltetés volt, köszönöm az oklevelet. Köszönöm azt a torokszorító, boldog hangulatot, mely a záró összének közben suhant át a Mártírok útján. A nyolcadikosok már majdnem felnőttek, az elsősök tündéri manók, a tanárok talán még náluk is jobban izgultak. Mi meg a nézők sorában csak törölgettük a szemünket, mert tiszta, őszinte és igaz volt mindaz, amit láttunk és átéltünk ekkor. Én, aki egyébként zárkózott és racionális ember vagyok, ezzel a pár sorral köszönöm meg 2003. november 28-át. Almássy Szilvia” a Zrínyi Diákköztársaság első minisztere 39

SZÖRFÖZÉS

Élménybeszámoló A Bóbita Óvoda nevelési programjának fő eleme a komplex esztétikai nevelés. Nyolc éve foglalkoznak az „ügyes kezek műhelyben” a tehetséges gyermekekkel, olyan mikrocsoportos szervezeti forma keretében, ahol a gyermekeknek alkalmuk nyílik a különleges technikák megismerésére. A műhelymunkát irányító óvónők számára kiemelten fontos az önképzés. Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek az OVIZUÁL kreatív műhely konferenciáin. 2000-ben kerületi továbbképzési program alkalmával mutatkozott be ez a műhely. Különlegessége volt, hogy a gyermekek után a jelenlévő felnőttek is kipróbálhatták a technikát. E lehetőséget a felnőttek is nagyon élvezték. Ebből született meg az ötlet, a felnőtt „ügyes kezek” kerületi program, melyet évente négy alkalommal, a PEPI támogatásával szervezünk. A délután folyamán négy különböző, különleges technikával ismerkednek meg az óvónők. Forgószínpadszerűen mind a négy technikát kipróbálhatják a jelenlévők. A tevékenységek témáját az aktuális ünnepekhez, évszakokhoz igazítjuk ( pl. húsvét, anyák napja, ősz, stb). Az elmúlt nevelési évben lehetőségünk nyílt a fővárosi pedagógiai napok keretében szélesebb körben is bemutatni a programot. Ebben az évben novemberben találkoztunk először, a karácsonyi ünnepekhez kínáltunk ötleteket. Nemcsak óvodapedagógusokat, hanem az érdeklődő kerületi tanítókat is vendégül láttuk. Legnagyobb örömünkre nagyon sokan éltek a lehetőséggel. Ezeken a délutánokon a közös munkálkodás mellett lehetőség nyílik egymás megismerésére, tapasztalatok gyűjtésére. Nekünk, szervezőknek elismerést jelent, amikor este jóleső fáradtsággal, örömmel és az esztétikusan elkészített munkákkal távoznak vendégeink, és megkérdezik - Mikor jöhetünk legközelebb? Hordósné Futó Ilona vizuális mentor Kovács Judit munkaközösség-vezető 40

SZÖRFÖZÉS

Hagyományok a Nyitnikék Óvodában Karácsony a Csili színpadán Mint minden óvoda, így a Nyitnikék Óvoda nevelőtestületének is elsődleges célja, hogy gyermekeink jól érezzék magukat az óvodában, felhőtlen, boldog óvodás éveket nyújtsunk számukra. A család a gyermek óvodai élményein keresztül alakít ki képet az óvodáról. A szülő szívesen látja és éli át gyermeke boldogságát. Ennek megfelelően évek óta olyan közös programokat, rendezvényeket szervezünk, amelyek óvodánk hagyományaivá váltak, és ezek a hagyományok mára már a család és az óvoda együttműködésének építőkövei. Ilyen a jeles napokhoz kapcsolódó, hagyományainkat erősítő családi sportvetélkedő (Kihívás napja, Majális) és kvíz vetélkedő (Föld napja) szervezése. Ahol gyermekeink számot adhatnak mozgáskultúrájukról, ügyességükről és tudásukról. A kvíz vetélkedő kérdései óvodánk helyi nevelési programjának speciális feladatát tükrözik, mely nem más, mint a – környezetbarát gondolkodásmód - alakítása óvodás korban, a jeles napokhoz kapcsolódó kirándulásaink és mindennapi tevékenységeink során. Nagyon közkedvelt a szülők körében az évszakonként megrendezett Játszóház, ahol gyermekeink szüleikkel együtt érdekes technikákkal készíthetnek játékszereket, különböző tárgyakat. Ezeken a hagyományként szervezett programokon a közös munka, szórakozás közben egymáshoz közelítjük a családi és az óvodai nevelés alapelveit. Hagyományaink közé tartozik a Lila tagóvoda által szervezett „Szép Karácsony este” karácsonyi műsor, és a tavasszal megrendezett „Nyuszi Buli”. Rendezvényeink a Csili színháztermében kapnak helyet. A karácsonyi műsor első részében az óvónők karácsonyi dalokat énekelnek. Törekedve arra, hogy a már ismert dalok mellett minden alkalommal egykét új dallam is felcsendüljön. Tavasszal a gyermekeké a színpad, míg a második részben a hagyományoknak megfelelően a felnőttek mese41

SZÖRFÖZÉS játékkal kedveskednek a gyermekeknek. Repertoártorunkban szerepel a Holle anyó, a Hófehérke, a Minden egér szereti a sajtot, és a Hamupipőke zenés mesejátékok. Az idei,2003. december 16-án megrendezett karácsonyi rendezvényünkön a legszebb jelmezeket felvonultató Hamupipőke előadását tűztük műsorra. „Szép karácsony este” című műsorunk hagyományosan karácsonyi dalok előadásával kezdődött, a végén pedig a gyertyafényben meghatódottan hallgattuk Szabó Gyula tolmácsolásában Ady Endre Esti ima című versét. Vendégeink a szünetben, a büfében a szülők által sütött finomságokkal csillapíthatták éhségüket, és lehetőségük volt számtalan értékes tombola-díj megnyerésére is. Az óvónők által előadott Hamupipőke mesejáték nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is elvarázsolta.

Mi pedig az év végén boldogan érezhettük taps formájában a szülői és gyermeki megbecsülést. Hájas Ildikó óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda 42

SZÖRFÖZÉS

Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny Rákócziról, Deákról, Neumann Jánosról és az Európai Unióról 2003. december 16-án rendezte meg a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet az 5-6. és 7-8. osztályosoknak Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny kerületi fordulóját. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX. kerületi 2. sz fiókkönyvtára biztosította a helyszínt, s a kerületből 25 versenyző 4 forduló feladatainak teljesítésével rövid idő alatt végzett. Köszönet a kiváló szervezésért Emmer Gáborné szaktanácsadónak, Bertha Éva könyvtárvezetőnek, Tordai Zsuzsa, Kóbor Ferencné, Kelemenné Farkas Zsuzsanna , Bondor Mária, Kékesi Ilona, Tatarek Gáborné zsűritagoknak, s mindazoknak, akik a verseny lebonyolításában segédkeztek. A versenyzők és felkészítőik nevében: Ferenczi Mária könyvtáros

43

SZÖRFÖZÉS

***** A Kincsesház Általános Iskola rövid bemutatása Az idei tanévben új színfolttal gazdagodott a pesterzsébeti oktatási intézmények hálózata. A Mákvirág Óvoda megszüntetett tagóvodájának épületébe egy alapítványi iskola költözött, amely iránt máris számottevő az érdeklődés. Reméljük, hogy rövid bemutatkozásukból kiderül, milyen jó, hogy kerületünkben is működik már olyan iskola, ahol az átlagostól eltérő adottságú gyerekek is jól érezhetik magukat. A Kincsesház Általános Iskola olyan együttnevelő, befogadó iskola, amely integrációs programjaival segíti az átlagostól eltérő tanulási képességekkel bíró gyermekek oktatását és nevelését. Nevelőtestületünk olyan toleráns szemléletet vall magáénak, amely lehetővé teszi a másfajta gondolkodással, gyorsabb vagy lassabb tempóval rendelkező tanulók sikerét. Iskolában gyógypedagógusok és tanítók dolgoznak együtt, akik nyolcfős osztályokban, osztálytanóra rendszerben igyekeznek megvalósítani a következő célkitűzéseket: 1. Sikeres tanulási folyamat szervezése a tanulási zavarral és/vagy magatartászavarral, hiperaktivitással küzdő gyermekek számára. 2. Rugalmas órarend és tantárgyfelosztás létrehozásával a súlyos részképességzavarral küzdő gyermekek egyéni és kiscsoportos fejlesztése. 44

SZÖRFÖZÉS 3. Terápiák vezetése a tanév elején történő diagnosztizálást követően, egyéni fejlesztési tervek alapján. 4. A kontrollvizsgálatokkal a hiányos részképességek fejlődésének, változásának ellenőrzése. 5. Különleges motivációs alap kiépítése a figyelemzavarral küzdő tanulók megsegítésére. 6. A gyermek mentális állapotának javítása a szülőkkel való közvetlen kapcsolattartással, a család és iskola közötti együttműködéssel. Fontos számunkra, hogy sikerélményt nyújtsunk a gyerekeknek a tanulási folyamatban, hatékonyan fejlesszük a lemaradókat, és lehetőséget biztosítsunk a tehetségeknek. Mindezt úgy igyekszünk megvalósítani, hogy alapelvként értelmezzük az osztálytanítók és a fejlesztésben, tehetséggondozásban résztvevő kollégák együttműködését. A tanítást és a fejlesztést párhuzamos órarendben valósítjuk meg, mely szerint a gyerekek adott tanítási óráról mennek ki a fejlesztő foglalkozásra. Így minden tanulónk rendelkezik egyéni órarenddel, mely alapján nyomon követhető, ki mikor részesül mozgásfejlesztésben, diszkalkulia, diszlexia prevencióban és reedukációban, valamint egyéb logopédiai terápiában. Intézményünk azon túl, hogy családias és szeretetteljes légkört igyekszik teremteni, a következőkre helyezi a hangsúlyt: ƒ a pedagógusoknak és a szakembereknek minden körülmények között lehetőségük legyen az önmegvalósításra, a tanóra alkotó folyamata közös siker legyen gyerek és felnőtt számára egyaránt ƒ az ellenőrzés és értékelés minden körülmények között személyre szabott és motiváló erejű legyen ƒ a másság elfogadása, a gyengébbek segítése és a legjobbaktól való tanulás képessége mindenkori nevelési alapelvünk maradjon ƒ a tantárgyi munkálatoknak a keresés, kutatás és a felfedezés örömét tudjuk biztosítani. Németh Beáta Igazgató 45

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok

Felelős kiadó: Főszerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Paragráfia: Szörfözés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Emmer Gáborné

Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Dr. Nagyné Koczog Tünde Vasas Dezsőné Verőcei Gáborné Ajánlás: Rezsdovics Györgyné Szövegszerkesztő: Kóródi Márta

Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu

Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71