PE P I TA
STERZSÉBETI
EDAGÓGIAI
NTÉZET
LLÓZÓJA
V/3 2005. május
Kedves Olvasók! PEPITA kiadványunk betöltötte az ötödik évét, melyet azzal ünnepelhetünk, hogy az eddigiek közül ez a szám tartalmazza a pedagógusok tollából született cikkek, beszámolók, óravázlatok, feladatlapok legbőségesebb választékát! Szerkesztőségünket egyre többen keresik meg írásaikkal, amelyeket nagy örömmel teszünk közzé, hiszen azt szeretnénk, ha igazi hírforrássá válna, kerületi pedagógiai lappá lépne elő ez az újság. Pedagógusként a nyári szünetben a pihenés mellett mindig próbáltam pótolni az időhiány miatt elmaradt könyvek, szakmai anyagok olvasását, melyek már a következő tanévre adtak feltöltődést. Bízom benne, hogy az olvasóinkban is hasonló érzéseket kelt majd e számunk. Tamács Ferencné, pesterzsébeti tanítónő írásának egy részlete egyszerű szavakkal fejezi ki a pedagógus pályához való erős kötődést:
A pedagógusnap alkalmából jó egészséget és a munkájában sok örömet kívánok minden kollégának ! Dr. Nagyné Koczog Tünde
1 2 H É T T Ö RT É N É S E
PEPI híradó 2005. február 16. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola szer vezésében a főváros történelemtanárainak tartott előadást Zinner Tibor tör ténész a közelmúlt történelméről. Kerületünket Bondor Mária történelem szaktanácsadó képviselte. 22. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Napok megnyitóján melyen Emmer Gábor né képviselte kerületünket Gombocz János, egyetemi tanár „Tényleg megváltozott a pedagógus nevelő szerepe?” címmel tartott emlékezetes előadást a pedagógia erők működéséről, a tanári személyiség védelmének szükségességéről. 24. „Víz, vízszennyezés, környezetvédelem” témakörében az érdeklődők egy mást követő fizika, kémia és biológia órákat nézhettek meg az Eötvös Jó zsef Általános Iskola ugyanazon osztályában a XIII. kerületi Pedagógiai Nap rendezvénysorozat nyitányaként. A program színvonalas előadásokkal folytatódott, amelynek már a József Attila Művelődési Központ adott ott hont. Sallai Éva egyetemi docens a pedagógus mesterség tanulhatóságáról, Mayer József az OKI igazgatója a tanulók terheléséről, Vass Vilmos egyete mi docens a pedagógusok felelősségéről szóltak, végül Setényi János igaz gató a mentálhigiéné – kiégés konfliktusok problémakört vázolta fel elő adásában. A XIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ bemutatóóráin, illetve a konferencián Szekeres Lászlóné és Verőcei Gáborné, Emmer Gá borné képviselte intézetünket. 24. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Napon Dr. Victor András „A természettudo mányi tantárgyak tanításának módszertani kérdései” című nagysikerű elő adásán Schlotter Gyula igazgató és Szekeres Lászlóné fizika szaktanácsadó vettek részt a XX. kerületből. 25. Emlékülést tartott a Bibó István Társaság a Magyar Tudományos Akadé mián. A rendezvényen Bondor Mária (PPI), és Koltai Elvira (Hajós Alfréd Általános Iskola) vett részt. 2005. március 01. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztését állította intézetünk a Pesterzsé beti Pedagógiai Nap középpontjába. Az óvodapedagógusoknak szóló prog ram keretében Stöckert Károlyné főiskolai docens és Németh Margit pszi 5
1 2 H É T T Ö RT É N É S E choanalitikus kandidátus a játékról és a lelki egészségvédelemről szóltak előadásaikban a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Közel kétszáz vendég hallgatta meg Dr. Csapó Benő egyetemi tanár nagy sikerű előadását a gondolkodásfejlesztésről a Csili Művelődési Központ Színháztermében, ahol a látogatók a Fagyöngy Alapfokú Művészeti Intéz mény, a Balázs Diák, valamint az idei tanév legjobb gyermekmunkáiból a PPI által megrendezett kiállításokat is megtekinthették. A plenáris ülés után több helyszínen folytatódott a szakmai nap. Nyíri Istvánné tankönyvszerző és Molnár Edit Katalin adjunktus a szövegértés fejlesztéséről, Földes Pet ra mentálhigiénikus az iskolák belső világáról beszéltek. A Neumannház és a BioDigit Kft. szolgáltatásairól tájékozódhattak a kerület pedagógusai a PPIben. A pedagógiai napról több cikket is olvashatnak a további rovatok ban. 03. ”Ép testben ép lélek” mottóval rendezett Pedagógiai Napot a XI. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ, amelynek keretében Rimócziné Dr. Ha mar Márta „Az aranyág az élet misztériuma” című előadása volt hallható. Ezt követően Tornyosiné Nagy Éva élvezetes stílusban szólt arról, hogy mennyire fontos a jó párbeszéd kialakítása. A társalgás művészete akkor az igazi, ha nemcsak fecsegésből áll, hanem gazdagabbak leszünk a beszélge tés által. Jó párbeszéddel lehet jó hidakat építeni. Emmer Gáborné és Verő cei Gáborné képviselte Intézetünket. 05. Tisztújító közgyűlést tartott a 10 éve alakult Magyarországi Pedagógus Szaktanácsadók Egyesülete. A napirend megszavazása után Csillag Márta az OKÉV főigazgató–helyettese tartott előadást a közoktatás ágazati, érté kelési, mérési és ellenőrzési rendszere kiépítésének stratégiájáról. 25 éve téma a rendszerszintű értékelés, melyhez az alapok megvannak, néhány működő rendszerelem is megtalálható, de az egységes rendszer hiányzik. Többek között nem megoldott a fenntartói munka értékelése, nem tudnak beavatkozni, ha nem megfelelő a fenntartói irányítás. Több szinten műkö dik szakmai szolgáltatás, melyeknél leggyakrabban az értékelési munka dominál, ehhez viszont hiányoznak az állami standardok. Részletesen be szélt a stratégiai tervezés különböző szintjeinek követelményeiről és az el várt eredményekről. Pála Károly a SULINOVA Kht. szakmai igazgatója a felügyelet, értékelés és tanácsadás történetéről, valamint a szakértői és szaktanácsadói munka oktatásban betöltött szerepéről beszélt. Pavlik Osz kárné az egyesület egyik alapítója az elmúlt tíz év eseményeiről szólt, és a
6
1 2 H É T T Ö RT É N É S E szaktanácsadói munka fontosságát hangsúlyozta. Az előadások után Pusz tai Katalin – az MPSZE elnöke – beszámolója következett az elmúlt év eseményeiről, és a pénzügyi ellenőrző bizottság is beszámolt tevékenysé géről. A jelölőbizottság ismertette a tagság eddigi tevékenységét, valamint javaslatát a vezetőségi tagokra. A szavazás eredményeként intézetünk két dolgozóját, dr. Nagyné Koczog Tündét, és Soltészné Szabó Emőkét is bevá lasztották az egyesület elnökségébe. A jubileumi rendezvényre megjelent kiadványban Pavlik Oszkárné, Csillag Ferenc, Dr. Szilágyi Imréné, Berkó Judit írásai mellett "Mit tett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet a tehetséges gyermekekért?" címmel Szekeres Lászlóné elemzése is megjelent. 08. A Fővárosi Pedagógiai Intézet Mérési Értékelési Osztálya pedagógiai ta nácsadók és mérési referensek számára szervezett központi foglalkozást, melynek témáját „Az értékelés módjai és formái egy hatodikos osztálykö zösségben” tárgyú bemutatóóra keretében ismerhették meg a résztvevők. Az órát Dufekné Dobia Gyöngyi tartotta a IX. kerületi Molnár Ferenc Álta lános Iskolában, s az óra elemzésére Dr. Nagyné Koczog Tündét kérte fel az FPI. Intézetünket Soltészné Szabó Emőke, mérési szaktanácsadó is kép viselte a programon. Az iskola értékelési rendszeréről a következő szám ban közlünk cikket. 10. Az Oktatási Minisztérium által megrendezett „eTwinning” hazai nyitókon ferenciáján Intézetünkből Soltészné Szabó Emőke vett részt. Az eTwinning nemzetközi projekt Európa egészére kiterjed, Ciprus és Luxemburg kivéte lével minden uniós állam részt vesz benne, valamint Izland és Norvégia is csatlakoztak hozzá. A projekt célja az, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi párokat alkotva közösen dolgozzanak ki projekteket IKTesz közöket használva, és ez által fejlődjenek pedagógiai, szociális és kulturá lis téren. A hosszú távú iskolai együttműködés több szinten is megvalósul hat: tanárok, diákok és más iskolai alkalmazottak (pl.: iskolaigazgatók, is kolai könyvtárosok) is részt vehetnek benne. A tervek szerint 2007 végéig minimum 30.000 európai iskola működik majd közre a munkában. Az Eu rópai Bizottság projektjének nemzetközi koordinációjáért a European Schoolnet (EUN) felelős Magyarországon a Sulinet Programiroda tölti be a Nemzeti Szolgáltatópont (National Support Service) szerepét, tehát az iro da felelős a nemzeti szintű koordinációért. A kezdeményezést a résztvevő országok oktatási minisztériumai is támogatják. A projekthez kapcsolódó linkek: www.etwinning.hu, www.etwinning.net, www.sulinet.hu, és www.om.hu.
7
1 2 H É T T Ö RT É N É S E 10. A Pesterzsébeti Család – és Gyermekvédelmi Központban a Gyermekjóléti Szolgálat tanácskozást tartott a jelzőrendszerben résztvevőkkel, ahol meg fogalmazódott a szorosabb együttműködés és közös cselekvési terv kidol gozásának igénye, valamint a fejlesztő pedagógusi létszám növelésének szükségessége. A megbeszélésen Rezsdovics Györgyné gyermekvédelmi szaktanácsadó képviselte Intézetünket. 16. A debreceni Csokonai Pedagógiai Szolgáltató Intézet tavaszi pedagógiai napok keretében rendezte meg „Az eredményesebb iskolakezdésért” című konferenciát. Az előadók között szerepelt Nagy József professzor, Zsolnai Anikó docens a Szegedi Tudományegyetemről, Fazekasné Fenyvesi Margit docens az ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Főiskoláról, akik vala mennyien a DIFER mérőanyag tartalmi elemeiről ill. az egyes tematikai egységekre vonatkozó módszertani gyűjtemény tervezetéről tartottak elő adást. Intézetünkből Vasas Dezsőné munkatárs vett részt a rendezvényen. 16. A Fővárosi Pedagógiai Intézet gyermekvédelmi csoportja a kerületi óvoda iiskolai gyermekvédelmi munkaközösségvezetők így Rezsdovics Györgyné is – az V. kerület gyermekvédelmi helyzetével, gondjaival, sike reivel ismerkedtek a BelvárosLipótváros Pedagógiai Szolgáltató Központ ban. 19. A gróf Széchenyi István Általános Iskola 95. születésnapját ünnepelte, amelynek vendége volt dr. Nagyné Koczog Tünde is. A SZÖRFÖZÉS ro vatban olvashatnak cikket az eseményről. 21. A Nyitnikék Óvoda a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól nyert pályázatból rendezett rajzkiállítást a CSILIben, melyet Dr. Szalai László a Környezetvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Intézetünkből Vasas De zsőné a meghívott vendégekkel együtt csodálta meg az ötletgazdag kiállí tást. 24. A Sportkoncepció 2004. évi megvalósulását és a 2005. évi ütemtervét dr. Nagyné Koczog Tünde terjesztette elő Képviselőtestületi ülésen. A Képvi selőtestület mindkét anyagot elfogadta. 31. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság két napos konferenciát rendezett „Tűz és veszélyhelyzet elemzés a közoktatásban” címmel. Az elméleti tájékoztató mellett teret kapott a gyakorlati megvalósítást bemutató programcsomag is, mely külön területként dolgozza fel az óvodáskorúak, az alsó tagozaton és a felsőbb évfolyamokon tanuló diákoknak szóló ismeretanyagot. A tovább
8
1 2 H É T T Ö RT É N É S E képzésen Vasas Dezsőné képviselte Intézetünket. A témáról az EX CAT HEDRA rovatunkban olvashatnak írást. 2005. április 02. „Szabadon élj” című konferencián a kábítószer fogyasztást helyettesítő al ternatívákat fogalmaztak meg. „Mindenki másképp csinálja, de egy ügyért dolgozunk!” alcímet viselő rendezvény fővédnökségét Göncz Árpád, volt köztársasági elnök vállalta el. A színes programnak a XIV. kerületi SYMA csarnok adott helyet. A konferencián Rezsdovics Györgyné kerületi gyer mekvédelmi szaktanácsadó vett részt. 04. A XXIII. Kerületi PSZK által szervezett óvodapedagógiai napon Szeveréni Andrásné közoktatási szakértő „A logikus gondolkodásfejlesztés lehetősé gei az óvodában” című előadásában az elméletet és gyakorlattal ötvöző elemekről szólt. Intézetünket Vasas Dezsőné képviselte. 06. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet szakmai támogatásával rendez ték meg a Tanítók II. Országos Konferenciáját. Ennek egyik programján, az alsónémedi Széchenyi István Általános Iskolában meghívott szakértő ként dr. Nagyné Koczog Tünde vett részt. A programról az EX CATHED RA rovatban írunk részletesen. 11. A Tátra Téri Általános Iskola által József Attila születésének 100. évfordu lója alkalmából indított országos levelező verseny döntőjének zsűrielnöke dr. Nagyné Koczog Tünde volt. Rövid beszámolót közlünk e számunkban az eseményről. 12. A Csili Művelődési Központ Bubiktermében József Attila születésének 100. és Bartók Béla halálának 60. évfordulója tiszteletére különleges mű sorral emlékezett meg Intézetünk. Pesterzsébet önként jelentkező közéleti szereplői és közalkalmazottjai a nekik leginkább tetsző József Attila vagy Bartók Béla, illetve hozzájuk kapcsolódó műveket adtak elő. A jó hangula tú esten több munkatársunk is fellépett. Reméljük lesz folytatása e kezde ményezésnek. 13. „Varázslatos mesekönyvek” címmel rendezte meg hagyományos tavaszi kiállítását a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Pesterzsébeti Területi Kör a Bóbita Óvodában, melyet Szabados Ákos polgármester nyitott meg. A régmúlt hangulatát idézte a mesekönyv gyűjtemény, a jelen elevenedett meg a gyermekek által készített meseillusztrációkban. A rendezvényen Rezsdovics Györgyné és Vasas Dezsőné vett részt.
9
1 2 H É T T Ö RT É N É S E 14. Vasas Dezsőné munkatárs hallgatta meg a Kommunikációs mikrotréning bemutatásáról szóló előadást, melyet a XVII. kerület PSZK rendezett szak mai pedagógiai napok keretében. Tóth Beatrix főiskolai tanár „Szövegértés – szövegalkotás” tanítása című előadásán Szekeres Lászlóné vett részt. 18. Fővárosi múzeumpedagógiai bemutatóórát tartott a IX. kerületben lévő Holokaust Múzeumban Babácsi Katalin történelemtanár a IX. kerületi Ba kács Téri Általános Iskola 8. osztályosai számára. Az összefoglaló órán egy projekt zárását láthattuk, melynek során a gyerekek mind ismeretek ben, mind érzelemben közelebb kerülhettek ehhez a napjainkban is aktuá lis, de máig sokak által tabunak tekintett témában. A bemutatón kerületün ket Bondor Mária történelem szaktanácsadó, múzeumpedagógus képvisel te. 19. Bűnmegelőzési Pikniket rendezett Pesterzsébet Önkormányzata, a Bűn megelőzési Centrum és a Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége a Csili Művelődési Központban. A neves előadók jóvoltából bővült a hallga tóság tudása mind az elmélet, mind a gyakorlat terén. A hasznos progra mon Oláhné Horváth Ildikó és Rezsdovics Györgyné vettek részt. 19. Einstein halálának 50. és a relativitáselmélet megalkotásának 100. évfor dulója alkalmából az Amerikai Egyesült Államokból fénystaféta járta kör be a Földet 24 óra alatt. A fény Magyarországon 22 percet időzött. A XX. kerületben a Baross Gábor, a József Attila, a Nagy László, a Stromfeld Au rél, a Tátra Téri és a Zrínyi Miklós általános iskolák lelkes diákjai fényszó rókkal, lámpákkal felszerelkezve vettek részt e világraszóló és látványos akcióban. 20. Egy évig lesz nyitva az a szemet gyönyörködtető kiállítás, mely ezen a na pon nyílt a Pesterzsébeti Múzeumban a „Világ gyöngyei”címmel. A gyűjte mény Fehér Anna gyöngyfűző iparművész tulajdona, aki évtizedek óta gyűjti a világ különféle népeinek gyöngyeit, sőt maga is tervez és készít gyöngyöket, pedagógusként pedig tanítja is a gyöngyfűzési technikákat. Megtekintését minden korosztálynak ajánljuk. 20. A Fővárosi Pedagógiai Intézet, a Földrajztanárok Egylete, valamint a XV. kerületi önkormányzat Oktatási és Művelődési Osztálya szervezésében egész napos szakmai napon vett részt Rezsdovics Györgyné földrajz tan tárgygondozó. A résztvevők először ismertetőket hallgattak meg a kerület múltjáról, jelenéről és terveiről. Az előadás után a vendégek ellátogattak a Rákospalotai Növényolajgyárba, a Hulladékhasznosító Műbe és a Rákos
10
1 2 H É T T Ö RT É N É S E palotai Múzeumba. Az autóbuszos kerületi körutazás után a pestújhelyi Ál talános Iskolába fejeződött be ez a szép program. 22. Nagyszabású és színvonalas rendezvénynek adott otthont a CSILI színház terme. A Nyitnikék Óvoda kollektívája a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány pályázatán nyert lehetőséget kihasználva kerületi szintű Föld napi kiállítással egybekötött játékra hívta a kerület óvodásait „ Egy nap alatt a Föld körül” címmel. A valamennyi kontinenst megjelenítő blok kokat Intézetünkből Emmer Gáborné, Rezsdovics Györgyné és Vasas De zsőné látogatta végig (az eseményről bővebb tájékoztatót nyújt Hájas Ildi kó írása). 22. Az FPI a „Szakértés és szaktanácsadásfejlesztés” című tanfolyam kereté ben felkérte dr. Nagyné Koczog Tündét egy előadás megtartására, melynek témája a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet szakmai munkájának bemutatása volt. 25. Az Intézet négy munkatársa dr. Nagyné Koczog Tünde, Vasas Dezsőné, Ve rőcei Gáborné és Szekeres Lászlóné (az előadások sorrendjében) igazgatói értekezleten beszámolt a szakmai munkáról, az óvoda nagycsoportjában végezhető neveltségi szint és az első osztályban bonyolítható DIFER méré sekről, valamint az Intézet partnerei által kitöltött elégedettségi mérések ta pasztalatairól. 29. A Tátra Téri Általános Iskolában negyedik alkalommal rendezték meg az „Olvass velünk” országos versenyt. Újra sok gyereket mozgatott meg Fentné Fodor Éva és Rimóczi Andrea helyi szervező a levező versenyen: több mint 150 csapat indult a háromfordulós megmérettetésen. A döntőbe 12 csapat jutott be, s az egyik első helyezett nagy örömünkre a Lázár Vilmos Általános Iskola csapata lett. A zsűri elnökének dr. Nagyné Koczog Tündét kérték fel. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes
11
GÓRCSŐ
A technika és életvitel tantárgy tanításának tapasztalatai a XX. kerületben A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet fontosnak tartja a szakmai szolgáltatás minőségének növelését, a partnerek elégedettségét, ugyanakkor feladatának tekinti a kerületi nevelési és oktatási intézmények minőségbiztosítási programjának segítését. Ennek érdekében végeztünk a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány támogatásával 2004 októberében 7. évfolyamon a kerület valamennyi iskolájában technika tantárgyból mérést. I. A mérés célja, eszköze, körülményei Az elmúlt években tapasztaltuk, hogy a technika tantárgy presztízse egyre csökken, csökkennek az óraszámok, egyre nehezebb képzett szaktanárt alkalmazni, ugyanakkor szaporodik azoknak a száma, akik apróbb manuális tevékenységben is ügyetlenek, nem alakultak ki olyan alapvető kompetenciák, amelyek pedig későbbi életük során fontosak lennének (munkaasztal rendje, eszközhasználat szabályai, közös munkavégzés, egymás segítése, stb.). Nevelési szempontból problémát jelent az is, hogy sok olyan gyengébb képességű, de jó gyakorlati érzékű, jó kézügyességű tanuló, aki a technikaórákon jutott sikerélményhez, tett szert esetleg társai elismerésére, most elvesztette a lehetőséget a tantárgy túlzott elméletisége miatt. Sajnos ebben a tantárgyban is előtérbe került az elmélet az alkotó munka terhére. A pedagógusok szempontjából - már ahol egyáltalán sikerül megfelelő képesítésű tanárt alkalmazni - ez érthető, hiszen heti egy óra az anyagok, eszközök elő-és elpakolására, a rendre szoktatásra is kevés, a munkafolyamatok megismertetése a következő egy, esetleg két hét múlva tartandó órára a tanulók elfelejtik, s a munkadarabok is hetekig készülnének, ami felgyorsult világunkban elvenné a tanulók kedvét. Megoldás lenne a tömbösített technikaórák tartása, ennek azonban órarendi, foglalkoztatási és pénzügyi bonyodalmai állítanak korlátot az iskolák vezetői elé. Az óraszámcsökkenésben szerepet játszik az is, hogy időközben külön tantárgyként bevezették az informatika oktatását, amely korábban, a számítógépek megjelenésével, a technika része volt. Az ismeretek bővülésével részben a technikaórák óraszámának terhére önálló tantárgy lett. A legjobbak, az érdeklődők, ugyan megfelelő jártasságot szereznek a számítógép használatában, ezt a versenyeredmények is mutatják, de tapasztalatok szerint a
13
GÓRCSŐ nagy többség nem sajátítja el azokat az alapvető felhasználói ismereteket, amelyek alkalmassá tennék őket, hogy középiskolai tanulmányaik során egyszerű szövegszerkesztési feladatokat elvégezzenek, vagy az interneten adott témakörben sikeres anyaggyűjtést végezzenek. Egy korábbi, 2000-ben végzett attitűd vizsgálatban kérdésként szerepelt, az iskolában tanult tantárgyak kedveltség szerinti rangsorolása. Akkor a technika a 4. volt, 3,93 átlageredménnyel (fiúk: 4,03, lányok: 3,82). Ebben a mérésben is kértük, értékeljék az ötös skálán, mennyire kedvelik a technikát. Most jóval alacsonyabb, 3,4 és 3,23 eredmény született az A ill. a B csoportban. A mérésben 421 hetedik osztályos tanulója vett részt. Iskolánként 16 tanuló készített munkadarabot. A tanári kérdőívet a kerület 15 technikatanára töltötte ki. A munkadarabok elkészítéséhez szükséges anyagokat, és az iskoláknál hiányzó fogyóeszközöket a Pesterzsébeti Központi Műhely biztosította. A munkaközösségi foglalkozáson megbeszéltük a gyakorlati feladat elkészítéséhez szükséges munkaeszközöket, a listát a tanárok írásban is megkapták. A tantárgygondozó minden iskolában meg is nézte az eszközöket, ahol szükséges volt, a Központi Műhely elvégezte a javításokat. Az elkészült munkadarabokat az iskolák - felhasználási javaslattal - a tanév második felében visszakapják. A mérést a szokásos módon kerületünk nyugdíjas pedagógusai és a Pedagógiai Intézet munkatársai segítették. A munkadarab elkészítéséhez szükséges eszközök kikészítésére a technikatanároknak az előzetes lista alapján lehetőségük volt. A munkadarab elkészítése során a teremben tartózkodtak, a balesetmentes munka érdekében a gyerekekkel kommunikálhattak. II. A tanulói kérdőívek feldolgozásának tapasztalatai Az A, B változatban készült feladatlapok, azonos nehézségi fokúak voltak, igazodtak a NAT és a kerettanterv követelményeihez, és érintették az 5-6. évfolyam valamennyi fontosabb témakörét. A feladatok zöme rövid választ igénylő feleletalkotó típusú feladat volt, kettő pedig képesség jellegű tudást is igényelt. A feladatlapok csupán a feladatok sorrendjében és a kérdésfeltevés módjában különböztek, végül fel kellett sorolni néhány olyan munkadarab nevét, amit korábban készítettek.
14
GÓRCSŐ A mérési eredmények értékelése A csoport F. a.
Tartalom
B csoport Telj.
F. a.
Tartalom
Telj.
1.
Műszaki rajz
27,76 %
9.
Műszaki rajz
35,05 %
2.
Méretarányok
26,76 %
8.
Méretarányok
51,41 %
3.
Vetületi ábrázolás
54,97 %
10.
Vetületi ábrázolás
37,68 %
4.
Nézetrajz
12,82 %
11.
Nézetrajz
47,89 %
5.
Papírgyártás
22,60 %
12.
Papírgyártás
9,39 %
6.
Fa részei
38,22 %
13.
Fa részei
26,76 %
7.
Műanyagok jell.
50,48 %
14.
Műanyagok jell.
38,29 %
8.
Áramkör részei
21,27 %
15.
Áramkör részei
15,26 %
9.
Áramköri rajz
7,05 %
16.
Áramköri rajz
19,13 %
10.
Tetőformák
34,29 %
17.
Tetőformák
9,08 %
11.
Közúti jelzőtáblák
30,61 %
6.
Közúti jelzőtáblák
39,91 %
12.
Városi közlekedés
47,12 %
7.
Városi közlekedés
55,56 %
13.
Textilipari anyagok
50,96 %
1.
Textilipari anyagok
14,81 %
14.
Gobelin
20,67 %
2.
Gobelin
40,38 %
15.
Alaptápanyagok
8,17 %
3.
Alaptápanyagok
22,54 %
16.
C vitamin
86,06 %
4.
C vitamin
13,62 %
17.
Tartósítás
38,46 %
5.
Tartósítás
85,45 %
30,01 %
Össz.
Össz.
32,91 %
A táblázatban mindkét csoportban az összetartozó, azonos témájú, csak a kérdésfeltevésben különböző feladatok kerültek egymás mellé. A legtöbb esetben jelentős különbség van a megoldások szintje között. A 16 feladatból 6 teljesen azonos, csupán a feladat sorszámában térnek el, ezeket félkövér betűkkel jelöltük. Még ezek között is legalább 6%-os eltérés van, három esetben az „A” és három esetben a „B” csoport javára. Egy kivétellel azt látjuk, hogy abban a csoportban eredményesebb a megoldás, ahol a feladat előbb szerepel. A mérés kerületi átlaga az A csoport esetében 30,01%, a B csoportban 32,91% volt, ami jól mutatja a feladatlapok egyenértékűségét, de összességében nagyon alacsonyak az értékek. Az A csoport legeredményesebb feladata az egészséges táplálkozás témaköréből volt, ahol a felsorolt élelmek alapján kellett 15
GÓRCSŐ meghatározni, hogy melyik vitamin fő forrásai ezek. A tanulók 86,06%-a írta a helyes választ. Elgondolkodtató, hogy a feladat fordítottja, ahol a fő C-vitamin források közül kellett legalább kettőt felsorolni, a B csoportban 13,62%-os eredménnyel a leggyengébben megoldott feladatok közé tartozik. A B csoport legsikeresebb feladata ugyancsak a korszerű táplálkozás köréből a tartósításra vonatkozó feladat volt, 85,45% teljesítménnyel. Leggyengébben sikerült az A csoportban az áramköri rajz (7,05%), a B csoportban pedig a tetőformákra vonatkozó feladat 9,03%-os eredménnyel. III. Gyakorlati feladat leírása A tanulóknak egy pörgettyűt kellett önállóan elkészíteni, mert az előző évfolyamon tanóra keretében, tanári magyarázat alapján már mindannyian elkészítették ezt a munkadarabot, így most önálló munkaként nem ismeretlen feladat előtt álltak. Szempont volt az is, hogy egy tanóra alatt elkészíthető, s más tantárgy keretében felhasználható legyen.
16
GÓRCSŐ Az elvégzett munkát az alábbi szempontok szerint értékeltük: • Szerkesztéssel hatszög kialakítása • Csapléc hegye • Középpontosság • Felületkezelés • Oldalak fonalfűrészelése • Működőképesség Gyakorlati feladat 1. 2.
Asztalrend
79%
középpont bejelölése
96%
hatszög szerkesztése
79%
jelölés árral
59%
anyag rögzítése
51%
segítségnyújtás társnak
60%
7.
pontosság/középpont
56%
8.
szál befogása
60%
9.
segédasztalka rögzítése
72%
3.
Mérés-rajzolás
4. 5. 6.
10.
Fúrás
Fonalfűrészelés fűrészelés technikája
54%
11.
pontosság/párhuzamosság
41%
12.
/ vonalkövetés
48%
13.
Csapléc kihegyezése
64%
14.
Alkatrészek illesztése
66%
15.
Működés
65%
Össz.
63,33%
Amint azt a táblázat mutatja, a feladatnak ez a része lényegesen jobban sikerült az elméleti résznél. Meg kell azonban említeni, hogy a szabályos hatszög szerkesztése mindegyik iskolában gondot okozott, csak azután tudták elvégezni, miután a felmérésvezetők vagy a szaktanár elmondta a szerkesztés menetét. A problémát valószínűleg az okozta, hogy amikor matematikából szóba kerül a hatszög szerkesztése, akkor a körbe való szerkesztést tanulták, s nem tudtak a négyzet alakú lappal mit kezdeni. A rövid segítség után már szinte minden tanuló megszerkesztette, ez látható a 79%-os eredményességből is. Az eszközhasználat pontossága nemcsak technika tantárgyból gond (41%-56%), hanem a matematikai szerkesztéseknél is. A fonalfűrészeléssel kapcsolatos
17
GÓRCSŐ teljesítmények alacsonyabb szintje azt is mutatja, hogy a tanulók ritkán használják ezt az eszközt, legfeljebb 1-2 munkadarab készülhetett ilyen technikával. A mérésvezetők elmondása alapján érdemes volt megfigyelni a tanulói munkaasztalok rendjét munkavégzés közben, és a feladat befejezése után. Voltak osztályok, ahol a szerszámokat elrakták, az asztalokat letörölték, és a tantermet felsöpörték, de olyanok is, akik az asztalt rendetlenül, fűrészporosan hagyták ott, s a lehullott forgácsok, darabok is a padlón maradtak. Tapasztalat szerint a tanterem elfoglalásakor a teremben rend volt, a kikészített szerszámok az asztalokon rendben helyezkedtek el. Az utolsó feladatban a korábban elkészített munkadarabok neveit kellett felsorolni. Változatos lista született, iskolánként 8 - 15 féle munkadarabot soroltak fel a tanulók. Néhányat szinte az egész évfolyam említett, sokat csak 1-2 tanuló. A legtöbbet említett tárgyak: vitorlás (195), kocsi modell (202), pörgettyű (135), cipőkanál (99), hímzés (59), ház makett (52), fa tolltartó (50), siklórepülő modell (63), fadoboz (50). Mérési eredmények és az osztályzatok összehasonlítása Az elméleti feladatok teljesítménye lényegesen elmarad az osztályzatok alapján várhatótól: az eltérések, a különbségek 25,83%-tól 60,13%-ig terjednek. Eltérés a legtöbb tantárgy esetében van, hiszen a mérés a pillanatnyi állapotot vizsgálja, az év végi osztályzat pedig az egész évi munkát tükrözi, itt azonban túlságosan nagyok a különbségek. A munkadarabok esetében már nem ilyen nagy a különbség, sőt 2 iskolában jelentős mértékben jobb a teljesítmény az év végi osztályzatoknál. A kerületi szinten 11,28 százalékos eltérés megfelelőnek mondható. Ez is alátámasztja egy korábbi megállapításunkat, miszerint a kerületi iskolák többségében inkább a tantárgy készség jellegét hangsúlyozva történik az oktatás. IV. Összegzés • A feladatlap a kerettanterv alapján készült. Úgy látjuk, hogy a kerettantervben felsorolt célok, tartalmak és követelmények nincsenek összhangban még a kerettantervben jelzett óraszámoknak megfelelő idő alatt elvégezhető tananyaggal sem, nemhogy a valósággal. Sajnos a technika életvitel óraszámát folyamatosan csökkentik, van iskola, ahol heti fél óra a technika, ami kéthetente egy órát jelent. Ez nem megfelelő az elméleti
18
GÓRCSŐ ismeretek oktatása szempontjából, hiszen a két hét alatt elfelejti mindazt, amiről az órán szó volt, így még a szorgalmasabbja is nehezen tanulja meg a könyvből. Ez az idő kevés a munkadarab elkészítéséhez is, hiszen, a 45 percbe bele kellene férnie az eszközök, szerszámok kikészítésének, a munkafolyamat megbeszélésének, bemutatásának és a tanulói munkának. A legtöbb munkadarab elkészítése ráadásul több munkafolyamatból áll, így esély sincs arra, hogy egy óra alatt elkészíthető. A következő óra pedig 2 hét múlva lesz, s a gyerekek úgy mennek el az óráról, hogy nem érzik a jól végzett munka örömét, nincs sikerélményük. A Központi Műhely törekvése olyan munkadarabok tervezése, és az alapanyagok biztosítása, amelyek egy tanóra alatt, magyarázattal együtt elkészíthetők. • Szükség lenne az ismeretanyagnak más tantárggyal való koordinálására is. Ha a koncentrikus terv tananyagát jobban összehangolnák főképpen a természetismereti tárgyakkal, valószínűleg javítani lehetne az ismeretanyag elsajátíttatásának hatékonyságán. • Fontos lenne, hogy a technikatanárok minél több új technikát, ötletet ismerjenek meg, az elkészített daraboknak gyakorlati hasznuk is legyen, ajándékozhatóak, használhatóak legyenek, vagy legyen díszítő értékük. • Érdemes lenne esetleg azon is elgondolkozni, hogy egy év alatt kevesebb téma tárgyalásával hosszabb idő jutna egy-egy témakörre, s nem csak a felismerés szintjén tudnának jó teljesítményt nyújtani egy adott területen, hanem elegendő idő jutna a begyakorlásra, alkalmazásra is. Meggondolandó, hogy célszerű-e minden évben szinte minden területre visszatérni, vagy inkább a tanulók korának megfelelően megválasztani az évenként tárgyalt 2 - 3 témát. Lehet, hogy kevesebb több lenne? Ez nem csak a technika - életvitel tantárgyra jellemző, hanem szinte minden tantárgy esetében igaz, hogy ha az általános iskolában kevesebb tananyagot, valóban csak az alapokat tanítanánk meg, de azt úgy, hogy biztonságosan használni is tudják, erre építhetne a középiskola is. Nem lenne szükség arra, hogy sok mindent újratanítson, az ismétlésre hosszú időt fordítson. Most, amikor mindenki továbbtanul, hiszen a tankötelezettség kitolódott, ez megoldható lenne. 2002-ben a tanárok által kitöltött kérdőív, interjú és a munkaközösségi munka alapján már megtörtént a technika és életvitel tantárgy helyzetének elemzése, akkor a tárgyi és személyi feltételek vizsgálatára került sor. Most kérdőívek segítségével ismét felmértük a tárgyi és személyi feltételeket, de 19
GÓRCSŐ vizsgáltuk a gyerekek elméleti ismereteit és gyakorlati munkáját is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt 2 évben nemhogy javult volna, inkább romlott a helyzet. Csökkent a gyermekek, ezzel együtt a tanárok száma. Kevés helyen történt lényeges beszerzés, fejlesztés, az eszközök amortizálódtak, sok javításra szorul. A kollégák rendszertelenül vesznek részt a munkaközösségi foglalkozásokon, hiányzik az ellenőrzés, mindenkinek lelkiismeretétől függ mit és hogyan tanít. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó
Stöckert Károlyné előadó és Majoros József oktatási irodavezető a Pesterzsébeti Pedagógiai Nap megnyitóján 2005. március 1-jén
20
GÓRCSŐ
Partnereink mondták rólunk Minden intézmény önértékelése adja a minőségbiztosítás alappillérét. Átfogó elégedettségi méréssorozatunk első lépéseként összesen 194 óvodapedagógus, tanító és tanár név nélküli kérdőíve alapján visszajelzést kaptunk 2003 májusában és szeptemberében arról, hogyan ítélik meg munkánkat. A PEPITA IV/2 számában közreadtuk elemzésünket, javító szándékú terveinket. 2004-ben az intézményi Minőségirányítási Program megvalósítása jegyében megtárgyaltuk SWOT analízisünket, szervezeti klímavizsgálatot végeztünk, és a partnerazonosításon túl szabályoztuk a velük való kapcsolattartást. A normatív támogatás jóvoltából a két éve „piacosított” pedagógiai szakmai szolgáltatással szorosabb együttműködést alakítottunk ki az óvodákkal és iskolákkal. Ezért tartottuk fontosnak megkérdezni stratégiai partnereink, a XX. kerületi oktatási nevelési intézmények vezetőit arról: elégedettek-e a PPI szakmai szolgáltatásaival, a szakszolgálati és könyvtári tevékenységgel, kiadványaival, legutóbbi rendezvényeivel. Nagy örömünkre 2005. év elején valamennyi kiküldött kérdőív aláírással ellátva visszaérkezett (összesen 22 db), és számos nyílt végű kérdésünkre is érdemi választ kaptunk. A mérőlap kérdéseire adható értékek ötfokozatúak voltak, 1-es a teljes elégedetlenséget, a végső 5-ös fokozat a teljes elégedettséget mutatta. Aki az adott területről nem rendelkezett információval, az a „nem ismerem” kifejezést (a 0 értéket) jelölhette meg. 1. Mennyire elégedett Ön a 2004. évi pedagógiai szakmai szolgáltatás kínálatával, áraival és a szerződéskötés ügymenetével kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy a kínálat mennyiségével és az ügymenettel teljes mértékben elégedettek (4,8 és 4,9 tizedes átlagok születtek) partnereink. A kínálat tartalmának és az áraknak már nem ennyire pozitív a megítélése (4,5 és 4,3), de még mindig jónak mondható.
13
GÓRCSŐ 2. Mennyire elégedett Ön a 2004. évi pedagógiai szakmai szolgáltatás minőségével? Pedagógiai szakmai szolgáltatások fő területei a) pedagógiai mérés, értékelés b) szaktanácsadás bemutatóóra tartása c) szakkönyvtári szolgáltatás d) igazgatási, minőségfejlesztési szolgáltatás e) értekezletek, tréningek f) tehetséggondozó, - fejlesztő foglalkozások iskolai zsűrizés, vizsgáztatás g) képzés tanulóknak
Válaszolók Igazgatók Óvodavezetők Igazgatók Óvodavezetők Igazgatók Igazgatók Óvodavezetők Igazgatók Óvodavezetők Igazgatók Óvodavezetők Igazgatók Igazgatók
Nem Átlag ismeri (%) 4,3 10 4,5 33 4,4 0 4,8 0 4,5 20 4,6 20 4,6 42 4,9 30 4,7 50 4,3 20 17 4,7 4,0 3,3 4,2
30 40 50
A táblázat adataiból kiolvasható, hogy a fogadó intézmények az igazgatási és a szaktanácsadási szolgáltatással a leginkább elégedettek. A szakkönyvtári és a mérési szolgáltatások, valamint a nevelő-testületnek megtartott előadások, tréningek is jó minősítést kaptak. A tanulók körében végzett tehetséggondozó, -fejlesztő és speciális képző tanfolyamok szervezése már kevésbé problémamentes. Előfordulhat, hogy az igazgató nem kér, illetve nem kap pontos visszajelzést az érintett tanulóktól és pedagógusoktól. A jövőben közvetlenül a gyerekeket szeretnénk megkérdezni a foglalkozások hasznosságáról, hogy lássuk, hol szükséges javítanunk. Valószínű, hogy a tehetséggazdagító és a -fejlesztő foglalkozásokról részletesebben kell tájékoztatnunk a pedagógusokat és az igazgatókat. Szándékaink szerint az f) pontban az iskolák versenyein általunk elvégzett zsűrizésre és vizsgaelnöki tevékenységünk eredményességére kérdeztünk volna rá. Négy intézmény elégedetlen ezzel a szolgáltatással, köztük voltak olyanok is, akiknek nem is
14
GÓRCSŐ nyújtottunk ilyen szolgáltatást. Ők feltehetően általában, a kerületi versenyek zsűrizéséről mondtak ilyen kritikus véleményt, amely így is fontos jelzés számunkra. A mérést megelőzően jelent meg a „De nehéz az iskolatáska” című tájékoztató kiadvány, melyben hagyományosan a XX. kerületi iskolákról közölt információk láttak napvilágot. A kiadványban megjelent közléseket az iskolák írták saját magukról, a kiadványt a nagycsoportos óvodások szülei kapják meg a kerületi óvodákban, de a honlapról is letölthető az egész anyag. Az igazgatók kiváló (4,9) osztályzatot adtak a kiadvány tartalmára, és az óvodavezetők is elégedettek vele (4,7). A külső megjelenés 4,4-es átlagot mondhat magáénak. A PEPITA külső megjelenése is hasonló megítélésű. A tartalmi minőségét és aktualitását 4,5-re értékelték az intézményvezetők. A megjelenéssel és az elérhetőséggel már jobban elégedettek. Ha az általuk adott 4,7-es átlagot összevetjük a pedagógusok 3,2-es átlagával (2003-as adat), akkor arra a következtetésre jutunk, hogy kiadványunk nehezen vagy egyáltalán nem jut el a gyakorló pedagógusokhoz. A példányszám növelésével és a terjesztés jobb megszervezésével szeretnénk ezen a területen előre lépni. Az 5. és 6. kérdéseket csak az iskola igazgatók kapták meg, mert az őszi kerületi mérésekről és a Diáksport Gáláról szóltak. A válaszoknál azt tapasztaltuk, hogy • a Diáksport Gála előkészítése és szervezettsége jónak (4,7 és 4,6) mondható; • az őszi mérések szervezése és az elemzések színvonala viszonylag magas átlagot kapott (4,7); • technika mérés feladatlapjával voltak legkevésbé (3,9) elégedettek. (A technika mérés eredményeinek részletes elemzéséből, amely a rovat első részében olvasható, ez a reakció érthető.) A 7. és 8. kérdéseknél pedagógiai könyvtárunk és a gyógy-testnevelés minőségét teszteltük. Eredmények: • A 2003-ban a pedagógusok 2,8-es, igen alacsony osztályzattal jelezték, hogy elégedetlenek könyvtári szolgáltatásainkkal, illetve közel harmaduk nem is ismeri azt. Most a vezetők sokkal kedvezőbben nyilatkoztak ebben a kérdésben (4,1-4,3 átlag). Ennek ellenére pedagógiai könyvtárunk kínálatát tovább kell fejlesztenünk, mert különösen az óvodai és a felső tagozatos szakkönyvtárnál jeleztek hiányokat.
15
GÓRCSŐ • A könyvtári szolgáltatásokat kevesen veszik igénybe a vezetők közül, de aki ismeri, az elégedett vele. • A gyógytestnevelés szervezése, minősége magas átlagot kapott, különösen az óvodákban (5, és 4,8). • A gyógytestneveléssel kapcsolatos információk áramlása problémás az iskolákban (3,3). Ismét szükség lesz a sokoldalú egyeztetésre. A partneri elégedettség mérés egy másik fázisa volt, amikor 2005 februárjában a fenntartónak és külső partnereinknek is elküldtünk – természetesen egy másik kérdéssorozattal– egy kérdőívet. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a visszajelzés aránya ebben a körben csak 35%-os volt, de természetesen véleményükre így is odafigyelünk. Egyetlen olyan kérdés volt, amely minden kérdőíven szerepelt:
16
GÓRCSŐ „Mennyire elégedett Ön a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársainak kommunikációjával, azon belül”: Válaszolók a) a személyes kapcsolattartással
Átlag
Igazgatók Óvodavezetők Pedagógusok (2003) Más partnereink Válaszolók
Igazgatók b) a telefonos Óvodavezetők kapcsolattartással Pedagógusok (2003) Más partnereink Igazgatók c) az e-mailen történő Óvodavezetők kapcsolattartással Pedagógusok (2003) Más partnereink Igazgatók d) a honlap Óvodavezetők információ Pedagógusok (2003) közvetítésével Más partnereink
5,0 4,8 4,6 4,9
Átlag 5,0 4,8 4,2 4,8 4,6 3,7 1,8 4.2 4,8 3,0 1,8 4,4
Nem ismeri (%) 0 0 3 13 Nem ismeri (%) 0 0 8 7 30 42 52 47 40 50 53 60
A táblázat egyértelműen rávilágít arra, hogy kis mértékben, de javult az emailezés, valamint honlapunk elérhetősége és minősége, mégis ezen a területen nagyarányú fejlesztést kell megvalósítanunk. Ehhez természetesen fogadóképesnek kell lennie a kerületi intézményeknek is. Külső partnereinktől megkérdeztük, hogy mennyire elégedettek a PPI-vel való kapcsolatukkal és a részükre általunk nyújtott információkkal vagy szolgáltatásokkal. A válaszokból megtudtuk, hogy
17
GÓRCSŐ • valamennyi külső partnerünk jónak (4,5) értékelte a PPI-vel való kapcsolat gyakoriságát, ennél magasabb átlagot a minőség, a tartalom és a mód kapott; • szolgáltatásaink találkoznak a partnerek igényével és elfogadottságával, az elégedettségi mutatók 4,6 és 4,8 között mozogtak ezeknél a kérdéseknél; • néhány külső intézmény jelezte, hogy keveset tud az intézetről, illetve a lehetőségekhez mérten többször is igénybe vehetnénk szolgáltatásaikat. A kérdőívünk végén egy nyílt kérdéssel fordultunk a válaszolókhoz: „Mit tartanak a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet három (külső partnereinknél csupán egy) legfontosabb erősségének?” A kérdésre mindössze 3 intézményvezető nem fogalmazott meg valamilyen elemet. A pozitív válaszolási hajlamból is az elégedettségre következtettünk. Erősségeinket csoportosítottuk, és így a gyakoriság szerint az alábbi sorrend alakult ki: • szaktudás, szakmaiság, speciális szaktanácsadás (óvodai és alsó tagozatos); • partnerközpontú attitűd (rugalmasság, korrektség, segítőkészség); • pedagógiai szakmai szolgáltatás egyes területei (mérés, beszámolók, pedagógus továbbképzések, hasznos kiadványok); • a szervezet működési jellemzői (precízség, szervezőkészség, pontos információáramlás). Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy: „Melyik az a három (illetve 1) terület, amelyen a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetnek változtatnia kellene?” 15 kérdőívnél egyáltalán nem fogalmaztak meg ilyent. A többiek szerint: Javítandó területek • zsűrizés, versenyszabályzat betartása • könyvtári állomány, honlap frissessége, arculata • hiányos szakmai szolgáltatási kínálat (hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód segítése, módszertani pedagógus továbbképzés, iskolajogi tanácsadás, iskolai mérések elemzése, idegen nyelvi mérőanyag)
18
GÓRCSŐ • szervezet működési jellemzői (koordinálás, sportszervezés, versenycentrikusság, sok a havi program, kevés az óvodai munkaközösség) Aláhúzással jeleztük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket igény szerint teljesítünk. A jelzés azt bizonyítja, hogy a tájékoztatás még mindig nem jut el mindenkihez. A zsűrizés, a könyvtári állomány bővítése, az iskolajogi tanácsadás első sorban költségvetés függő, ezért ezeken csak kis mértékben tudunk javítani. A színvonalasabb szervező munka, a pr munkára való fokozottabb odafigyelés, a szabályok következetes betartása és betartatása a munkatársak (gondolunk itt a tantárgygondozókra is) attitűdjének további pozitív változását igényli. A munkaközösségi programok időelosztásánál a jövőben jobban kell ügyelnünk a kisiskolák teherbíró képességére. Szükséges átgondolnunk az egyes munkaközösségek arányait, esetleg néhánynál lehetséges az összevonás vagy átszervezés. A válaszokból az is kitűnik, hogy a tantárgyi és a sportversenyek szabályozási szintjét és szervezettségét közelíteni kell egymáshoz. A visszajelzések igazolták, hogy sokak elvárása egybecseng szándékainkkal, miszerint a szakmai megújuláshoz, azon belül is különösen a módszertani kultúra javítására kell koncentrálnunk a programok szervezése során. Ez a végkicsengés és az egész mérés magas átlagai jelzik, hogy az öt éve megalakult Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet elkötelezett a partnerközpontú működés, a minőségi munka iránt. Végezetül minden partnerünknek megköszönjük a válaszadást, a jelzéseket, valamint azt a sok szép mondatot, amellyel további helytállásra buzdítottak minket. Szekeres Lászlóné minőségfejlesztési támogató csoport vezetője
19
E X C AT H E D R A
Etikaoktatás az általános iskolában A 2002-2003-as tanévtől az iskolák lehetőséget kaptak arra, hogy az etikát 7. illetve 11. évfolyamon oktassák heti 1-1 órában. Számos iskola élt ezzel a lehetőséggel, hiszen a pedagógiai programban külön fejezetet szentelünk az erkölcsi nevelésnek. Miért is van szükség arra, hogy ebben a rohanó - média által vezérelt, reklámoktól, túlzott fogyasztástól, zsúfolt, értékvesztett - világunkban a gyerekek lelki útmutatást kapjanak? Miért van szükség etika órára, hogy ha a közösséggel, közösségi élet tel kapcsolatos dolgokat osztályfőnöki órán megbeszélhetjük? Az osz tályfőnöki órák a gyakorlatban az aktuális teendők és az adminisztrá ció áldozatává válnak, de legjobb esetben is csak konkrét eseteket dol goznak fel. Az etika ennél messzebbre megy. Olyan magatartásminták és viselke dési szabályok interiorizációját1 segíti elő, ami szilárdítja a jellemet, maradandó készséget alkot a jóra. Az erkölcsös, etikus cselekvést az emberek bizonyos közössége elismeri, egy olyan természetesen szer veződött életforma, amely visszatükrözi az adott közösség értelem és értékfelfogását. Az elsődleges közösség természetesen a család. Egy kétszülős, átlag jövedelmű, működő családból származó gyermek alapvetően sok érté ket hoz magával. A családok felépítése azonban gyökeresen megválto zott az elmúlt 1015 évben. Sok az egyszülős család, ahol a válást vagy a szülő elvesztését nagyon megsínylették a gyerekek, de a két szülős családokban is gyakori az anyagi javak olyan mértékű hajszolá sa, hogy a gyerekek nevelésére már nem jut idő és energia. A gyerekek kiskamasz korban gyakran esnek áldozatául kortárs csoportoknak. Csellengnek, belekóstolnak a számukra még idegen felnőttvilágba, do hányoznak, alkoholt fogyasztanak és droghoz nyúlnak. Teszik ezt interiorizáció : belsővé tétel, motivációja a belátás, értelmi és/vagy érzelmi, s ezáltal viselkedéses azonosulás a szabállyal. Jellemzője, hogy képviselője betart ja és továbbadja, ehhez sem szeretett személy, sem büntetéses szankció nem szükséges. 1
28
E X C AT H E D R A azért, mert kételyeik vannak a jó és a rossz megítélésében és a lelkiis meretük tévútra vezeti őket. Az etika oktatása a tízparancsolatból indul ki. Alapvető, minden ember számára kötelező érvényű törvény ez, mely nek minden egyes pontját mai életünkre kell „lefordítani”. Mit is jelent például a „Ne ölj!”. Jelenti az emberi élet védelmét, a ter mészet megóvását, az állatok védelmét, vagyis minden élő céltalan el pusztítását, és az emberi élet feltétel nélküli óvását. Láthatjuk tehát, hogy az etika tanítása mennyire kapcsolódik többek közt a társtudo mányokhoz, a biológiához, a földrajzhoz, a kémiához. Integrálhatja az eddig tanultakat, ráveszi a gyerekeket, hogy tájékozódjanak a világ ban, és más szemlélettel forduljanak, érzékenyebben reagáljanak a vi lág dolgaira. Az etika tanulása során megismertethetjük őket, nagy ünnepekkel, egy adott nép rituális szokásaival, a világvallásokkal. Múzeumlátogatással, filmvetítéssel, előadó meghívásával, könyvtári anyaggyűjtéssel tehet jük szemléletessé ezeket az órákat. Erkölcsi hasznuk pedig a másság megértése, elfogadása, más emberrel szembeni tolerancia és az alapta lan gyűlölet feloldása az etnikai kisebbséggel szemben. Az etika óra remek lehetőséget ad egyegy konkrét eset elmesélése kapcsán az általánosításra. Iskolánkban történt meg, hogy szünetben néhány gyerek leköpött az ablakból az utcára, és a szerencsétlen áldozat sírva jött fel panaszkodni. A „ki tette ezt?” kérdésre nem kaptunk választ. Az osztály némán összefogott mint egy burok, védte azokat, akik ezt a hitvány tettet elkövették. Többféle pedagógiai fogás igénybevétele sem vezetett eredményre. Az osztályfőnök tudta, kik lehettek az elkövetők, de a személyes kézfeltételt várta, és időt adott a gyerekeknek a cselekedet átgondolására. Az osztályban szünetben parázs vita alakult ki, az osztály két pártra szakadt, de a felnőttekkel szemben a véd és dacszövetség megmerevedett. Helyettesítettem a következő órát, és úgy gondoltam, segítségül hívom az etikát. Kiosztottuk a szerepeket, az egyik köpködő fiúra osztottam az áldozat szerepét. Többféle megközelítésben is eljátszotta az esetet, de a szereplők természetesen nem csak a vélt elkövetőkből kerületek ki. Kicsöngetéskor nem tudtuk abbahagyni az órát,
29
E X C AT H E D R A forrt a levegő. A szünetben a fiúk jelentkeztek az osztályfőnöknél. Tették ezt külső befolyás nélkül, saját, józan lelkiismeretüktől vezérelve, amely a tett elkövetésekor szunnyadó lelkiismeret, a ráébredéskor pedig téves lelkiismeret volt. Az etikának tehát nagy szerepe van abban, hogy indirekt módon meg tanítsuk, hogy a jót tenni, a rosszat kerülni kell. Ha a rosszat mégis megtettük, akkor pedig találjuk meg a megoldást mihamarabb arra, hogy a sértetteket kiengeszteljük és kiköszörüljük a csorbát. Hatalmas közösségépítő hatása is van az etika oktatásának. A pedagó gusnak szinte kívülállóként, vitaindítóként kell csak részt vennie és fi gyelnie a gyerekek reakcióit, megnyilvánulásait. Fontos, hogy az alap vető szabályokat rögzítsük egyegy vitaindító kérdés előtt. A gyerme kek kommunikációja nem mindig megfelelő. Fejleszthetjük vitakultú rájukat azzal, hogy közösen szedjük össze, milyen elemek nem meg engedettek vita során (belebeszélés, egymás lehülyézése, megalázása, megszégyenítése, csak az adott tárgyra koncentrálás, stb.) Ezek az órák formabontóak. A formabontásba beletartozik a környezet megváltoztatása is. Vitatkozni, érvelni úgy, hogy a másik hátát látjuk, nem lehet. Célszerű körbe rakni a székeket. Ettől a gyerekek kezdet ben idegenkedni fognak, mert minden reakciójuk láthatóvá válik, amit a pad esetleg eddig elrejtett, de ez mód arra, hogy a gyerekeket jobban megnyissuk. Ilyenkor általában szívesebben szólal meg az is, aki a pad alá eddig elbújhatott. Az első ilyen óra nehéz, és bár a gyerekeknek nagyon tetszik, azért nem hozza meg a pedagógus számára a kellő eredményt. Új rendszer, új szokás, új témafeldolgozás. Időt kell hagy nunk nekik, és a harmadik alkalom egyértelműen minket fog igazolni. Milyen témákat dolgozhatunk fel? Az alapfogalmak tisztázása után, mint erény, lelkiismeret stb... a be csületről, hallgatásról, hűségről, hazaszeretetről, hitről, ünnepről, jó és rossz cselekedetekről, szerelemről, házasságról, valódi életről, szexua litásról, emberi élet tiszteletéről, életről és halálról, háborúról, békéről, környezetvédelemről. Ebből a közel sem teljes felsorolásból láthatjuk, hogy a téma kimeríthetetlen. Fontos, hogy az etika oktatása rugalmas legyen, mindig az aktualitásokat tartsa szem előtt, ezeket aztán kibő víthetjük az általánosság irányába.
30
E X C AT H E D R A Az etika oktatásában hatalmas szerep jut a tanító pedagógusnak. Nincs még kellő tapasztalatunk ennek a tárgynak a tanításában, így igyekez nünk kell minden lehetőséget megragadni ahhoz, hogy ismereteinket bővíthessük. Egyegy jó ötletet elleshetünk egymástól bemutatóóra keretében. A 2006os tanévtől etika tárgyat már csak etika szakos tanár taníthat. Reméljük, ötödik osztálytól lehetővé válik a tantárgy oktatá sa, amely a hittannal jól megférve a gyermekeknek helyes irányt mu tatva segít feldolgozni problémáikat, illetve segít a jó döntések meg hozatalában. Kovács Edina tanár Zrínyi Miklós Általános Iskola
31
E X C AT H E D R A
„A játék, az gyönyörű…” Ki ne szeretne játszani? Természetesen mindenki, de valahogy egyre kevesebb időnk marad rá. A felnőttek nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiszakadni a munkából, túl fáradtak. Manapság szomorúan tapasztalható, hogy a szülők a játék személyiségfejlesztő szerepéről keveset tudnak, vagy leértékelik azt. Pedig a legtöbb gyerek számára a játék természetesen adódik, ha olyan környezetet teremtünk számára, amely ösztönöz a játékhoz. A tartalmas játék feltétele az, hogy megfelelően kialakított szokás és szabályrendszer legyen az óvodai cso portban, ahol a kisgyermek biztonságban megélheti élményeit, kijátszhatja vá gyait. 2005. március 1-jén pedagógiai – szakmai nap keretében kerületünkben tartott előadást Stöckert Károlyné Kati, akinek neve nem ismeretlen számunkra, hiszen számtalanszor találkozhattunk írásaival az Óvodai nevelés c. folyóirat rovatában. Előadásában a játék, pontosabban az igazi játék értékeit foglalta össze szűk egy órában. Mi is az igazi játék lényege? Valahol belül mindannyian tudjuk, érezzük, de a mai előadás meg is erősítette bennünk ezt a tudást. Jó volt egy elismert szakember szájából hangosan hallani, hogy a játék önmagáért való, belülről fakadó, örömszerző és önkéntes tevékenység, melyet az önfeledt, kreatív játéktudat indít el, egy sajátos belső rend épít fel, és vigyáznunk kell, hogy megmaradhasson a közepes motiváltság szintjén. Az óvodában a szociális képességek fejlődése szempontjából legértékesebb játék a szimbolikus játék. A biztonság, az egymáshoz tartozás érzése, az érzelmek széles skálája jelenik meg ekkor. A szimbolikus játékok az életre készítenek fel. Olyan szociális készségeket alakítanak ki, amelyek később nehezen fejleszthetők a játékélmények nélkül. Átélése segít a pozitív és a negatív élményeik feldolgozásában is. A társas kapcsolatok alakulása nagy utat tesz meg az óvodai játékélet során. Az elemi kreatív gondolkodás kialakulásának legoptimálisabb ideje az első hat – hét év. A játék céljára biztosított idő, megfelelő nagyságú terület, a nyugodt játéklégkör kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele. Az óvodások legfőbb tevékenysége a játék, melynek során megvalósítható képességeik és személyiségük komplex fejlesztése. 28
E X C AT H E D R A Talán így leírva, és sokat olvasva nem felejtjük el, és nem akarunk „jól” játékot irányítani, tele sajátos ötletekkel és szabályokkal. Ma, amikor a minőségbiztosítás korszakát éljük, mindent leírunk, felmérünk, összegzünk és visszacsatolunk, aztán mindig új és új feladatokat tűzünk magunk elé, amit szintén rögzítünk és mérünk, és újra csatolunk. Különböző értékes programokat készítünk, elfelejtettük, hogy milyen is volt az, a pályánk kezdetén, amikor még együtt felhőtlenül tudtunk játszani, amikor még nevettünk, és jó volt óvodásnak és óvónőnek lenni. A mai rohanó, és mindent adminisztráló életünkben nagyon fontosak ezek a szakmai napok, ahol megerősítést kapunk abban, hogy játszani jó, játszani nagyszerű dolog, csak ne felejtsük el, hogyan kell! Sánta Ábelné óvodapedagógus Gézengúz Óvoda
29
E X C AT H E D R A
A helyi óvodai nevelési program vizsgálata a Bóbita Óvodában Meghívott vendégként Dr. Mérhay Lászlóné logopédussal együtt vettünk részt az intézményben 2005. április 8-án lebonyolított nevelőtestületi értekezleten. A fentiekben leírt szabályokat betartva, az aktuálisan vizsgált nevelési területhez kapcsolódva, mi is megosztottuk gondolatainkat a nevelőtestület tagjaival. Bensőséges hangulatú értekezleten egyenrangú partneri szerepben éreztük magunkat. A Bóbita Óvoda helyi nevelési programjának címe: Komplex esztétikai nevelés a művészi értékek közvetítése által. Bevezetése óta minden tanévben előre fel épített terv szerint haladva elvégezzük egyegy nevelési terület helyzetfeltáró vizsgálatát annak érdekében, hogy a helyi óvodai programban megfogalmazott célok megvalósulnake. Az elmúlt öt évben egy magunk által kidolgozott elemzési rendszer alapján vizsgáltuk az egyes nevelési területeket. Egy tanévben egy nevelési terület át fogó vizsgálatát végezzük el. Az első évben a játék, a másodikban az esztétikai nevelés, a harmadikban a környező világ megismerése, a negyedikben a moz gás, és most az ötödik évben az anyanyelvi nevelés területét vizsgáltuk, vizsgáljuk. A munkaközösség minden év elején teamet hoz létre, amely kidolgozza az adott terület megfigyelési szempontjait, szervezi a bemutatókat. Minden cso portban bemutatót tart egyegy óvodapedagógus, melyen valamennyi kolléga részt vesz, és a megfigyelési szempontoknak megfelelően jegyzetet készít. A tavaszi nevelőtestületi értekezletre a team vitaindító beszámolót készít, mely alapján közösen elemezzük a látottakat. Ezután SWOT elemzést készítünk, melynek menete a következő: három 4 fős csoportban elemezzük erősségein ket, lehetőségeinket, gyengeségeinket és a veszélyeket. Minden csoport szóvi vőt választ – összesen tehát hármat –, akik vezetik a megbeszélést egy közös táblázat megalkotásához. Elsősorban ők képviselik saját csoportjukat. A cso porttagok is kifejthetik véleményüket, vitatkozhatnak, de csak „a játékszabá lyoknak” megfelelő módon, egy kihelyezett „beszélő” székre ülve. Bekiabálni, félbeszakítani a másikat tilos. A táblázatba csak az kerülhet, amit valamennyi csoportvezető elfogad. 28
E X C AT H E D R A A kialakult végeredménynek megfelelően ismét alakul egy team, melynek fel adata, hogy kidolgozza azt, hogy a lehetőségekből, gyengeségekből erősségek válhassanak, valamint miként háríthatjuk el a veszélyeket. Ez a fajta elemzési rendszer megnyerte a testület tetszését, mellyel igazán átfogó, valós képet kap hatunk saját munkánkról. Kovács Judit óvodapedagógus, munkaközösség-vezető Bóbita Óvoda
29
E X C AT H E D R A
Drámaóra Egy óralátogatás élményei és tapasztalatai alapján tesszük közkinccsé az aláb bi drámajátékkal színesített óravázlatot magyar nyelv és irodalomból. A 4. osz tályos órát a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetben Győri Katalin vezette. Tananyag: Kóchuszár Tanítási terület: Az önfeláldozás fogalmának megértése Kommunikáció Véleménynyilvánítás Együttműködés Személyiségformálás Eszközök: Hétszínvilág olvasókönyv, szókártyák, hangkazetták,: Beethoven: Symphony Nr.8. CD Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Presser: Madararak jönnek c. dal újságpapírok Előzetes feladatok: A kóchuszár című olvasmány elolvasása, a legjobban tet sző rész bejelölése. Kutatás a könyvtárban a Rákóczi–sza badságharcról. 1. feladat: Ráhangolás – csákó készítés
A gyerekek körben párnákon ülnek: A tanító, Gazdag Erzsi: Mesebolt című versének elhangzása után, kihúzza a komód fiókját, amiben a gyerekek pa pírcsákót és újságpapírokat találnak. A tanító felteszi a csákót: - Én vagyok Zrínyi Ilona. - Mi jut eszedbe erről? Kötetlen beszélgetés alakul ki a szabadságharcról, az eddig olvasottak alap ján, miközben a gyerekek papírcsákókat hajtogatnak.
2. feladat: Szoborjáték –kuruc tábor
- Alakítsuk meg a kuruc hadsereget! A gyerekek sétálnak a térben és tapsra szoborrá változnak.
28
E X C AT H E D R A
- Rákóczit éljenző kuruc vagy! - Őrségben álló katona vagy! - Tisztelegsz a kapitánynak! - Labancot támadó kuruc vagy! - Menekülő labanc vagy! - Békejobbot nyújtó katona vagy! 3. Csoportos szoborépítés – győzelem, vereség
A tanító ketté választja a csoportot, az egyik a vereség, a másik a győzelem szobrát építi meg. (2 perc) A csoportok megnézik egymás alkotását, és véleményt alkotnak a látottak ról. Körbejárják a szobrot, és megérintik azt, akitől kérdezni akarnak. – Mit érzel? Mire gondolsz? Stb.
4. Frontális tevékenység – kép a falon A táblán egy emberi alak rajza. A tanító beszélgetést kezdeményez az olvas mányról. Mikor, hol játszódik, kik a szereplők? – Olvasd fel a neked legjob ban tetsző részt! – Indokolj! Megbeszélik az érdekes címet, és felkerül a Kóchuszár neve a táblára. – Írd az alakjára az első szót, ami eszedbe jut róla! 5. Kiscsoportos tevékenység – kép a falon. A tanító három csapattá alakítja a három padsort, kapitánnyal és szóvivővel. Minden csoport kap egy borítékot, benne szókártyákkal, melyeken a követ kező fogalmak állnak: Segítőkész, szorgalmas, lusta, önfeláldozó, hűséges, hősies, aljas, jellemtelen, akaratos, kitartó stb. - Válasszatok ki egyet, ami szerintetek a legjellemzőbb Kóchuszárra! Csak olyan fogalmat választhattok, amelyikkel mindenki egyetért. Beszéljé tek meg! A hírvivők indokolják a választást és ragasszák a kóchuszárra! Ha a kiválasztott fogalmak között nem szerepel az önfeláldozás, a tanító te szi fel, mint saját véleményét. - Most válasszatok ki egy olyan fogalmat, amelyik semmiképpen nem illik erre a huszárra. Indokoljátok!
29
E X C AT H E D R A 6. Frontális osztálymunka kötetlen beszélgetés Ami az önfeláldozásról eszembe jut….. fantázia gyakorlat - Mit jelent ez a szó: önfeláldozás? - Hogyan jelenik meg mai életünkben? Stb. 7. Egyéni véleményalkotás vita – szakértőjáték. Az előző feladat kapcsán felmerül a kérdés: feláldozzam az életem, vagy sem? Két eltérő véleményű csoport alakul, akik jól megfogalmazott érvekkel pró bálják meggyőzni egymást. 8. Egyéni kreativitás – kompozíció Magnóról felhangzik Beethoven műve. - Komponáljátok meg az önfeláldozást a papírcsákókból! Hajtogathatsz, tépegethetsz, gyűrhetsz tetszőlegesen! (2 perc) A mű elkészülte után bemutathatják azt, beszélhetnek róla. 9. Házi feladat előkészítése Minden gyerek húz egy szókártyát, melyeken különböző foglalkozások van nak: tűzoltó, hegyimentő stb. Olvassatok, érdeklődjetek ezekről a foglalkozásokról, és írjatok egy elbeszé lő fogalmazást. Befejezésül hallgassuk meg és énekeljük Presser Gábor: Madarak jönnek …. című dalát, melynek mondanivalója tovább gondoltatja a mai órát! Győri Katalin tanító Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet
30
E X C AT H E D R A
„…mindannyian diákok vagyunk − egymástól és egymásról tanulunk.” Mayer Istvánné, az alsónémedi Széchenyi István Általános Iskola igazgatója 2004 novem berében kérte fel dr. Nagyné Koczog Tündét, hogy tantestületét ismertesse meg a koopera tív tanulás elméletének és gyakorlatának alapjaival. A tantestület nyitott és befogadó atti tűdje eredményeként megindult az iskolában a tanulásszervezés effajta hatékony módja, s már a Tanítók II. Országos Konferenciája alkalmával, melynek a „Mesterségem Tanító” címet adták, 2005. április 6án be is mutatták a gyakorlatban a módszert. Az idézetet dr. Spencer Kagan a kooperatív tanulásról szóló könyvéből a foglalkozásvázlat készítője, Tö rök Lajosné, Magdi,az iskola tanítója választotta bemutatóórája mottójaként. Budapestről és Pest megyéből negyven pedagógus érdeklődött a szövegfeldolgozó óra iránt, melynek óravázlatát és feladatlapjait Magdi hozzájárulásával közöljük.
Kooperatív foglalkozásvázlat A foglalkozás témája: A KOTTA elmélete a gyakorlatban Dátum: 2005. április 6. 10 óra Helyszín: Széchenyi István Általános Iskola 2.a osztály, 22 fő: 5 csoportban Foglalkozásterv: Móra Ferenc: A fecskék c. elbeszélésének feldolgozása A terv elemei: ismeretszerzés, irányított gyakorlás, ellenőrzés, visszajelzés/értékelés. A foglalkozás céljai: -a kooperatív tanulási módszerek gyakorlása, -az együttműködés fejlesztése, -gondolkodásfejlesztés, -társas kapcsolatok fejlesztése, beszédfejlesztés, -csoportfejlesztés, -információszerzés. Anyagok, eszközök: Idő: 60 perc -Hétszínvarázs olvasókönyv 2. osztályosoknak, szövegolvasás -O. Nagy G.: Magyar szólások és közmondások, -fénymásolatok, CD,-rajzok.
28
E X C AT H E D R A
Terv-elem 1. Előkészítés 2. Ráhangolódás 3.1 Évszak felismerése A vers írója, címe 3.2 Tavaszról szóló dalcímek 3.3 CD 4. Ismeretek megosztása csoporttársakkal 5. Célkitűzés 6. Bemutató olvasás 7. Csoport megbeszélés 8. Csoport megbeszélés Páros megbeszélés
9. Egyéni munka, közös ellenőrzés 10. Lezárás 11. Könyvajánlás Házi feladat
Módszer Tartalom Anyagok, eszközök kiosztása Beszédművelés Diákkvartett
Helyes hangsúlyozás Együttműködés Egymásrautaltság
Kerekasztal Gondolkodásfejlesztés Igaz állítások a fecské- Információszerzés ről Tanári közlés Frontális osztálymun ka Együttműködés Dobj egy kérdést! Kérdésszerkesztés fejlesztése Csoportmunka: Együttműködés 1.cs: események idő- fejlesztése rendbe állítása Információbővítés 2.cs: párbeszéd olvasása 3.cs: szerepjáték 4.cs: mondatok kiegészítése 5.cs: közmondások keresése. IgazHamis állítások Rendszerezés
Jegyzetek A csoportok borítékban megkapják a feladatokat Versmondás 1 p. Évszak 1 p. Író, cím 2 p. Ének a tavaszról 1 p. Fecskehang felismerése 1 p. Lap körbejár, a gyerekek állításokat írnak0 2 p.
A következő csoporté a válaszolás lehetősége 1 p. Minden csoport más feladaton dolgozik közösen, ill. párban. 4 p.
Ell.: tanulók felolvassák a jó megoldást Csoportátlag 5 p. Frontális osztálymun Csoport − és osztálymun- Elérhető csoportpontka ka értékelése szám: 18 p. Tanári közlés
29
E X C AT H E D R A Kidolgozás 1. Előkészítés Az anyagfelelősök kiosztják a csoportoknak a feladatokat. 2. Beszédművelés( 1.számú boríték) Minden csoport a borítékban egy versszakot talál. A csoportok készüljenek fel a vers együttes elmondására! Gyakoroljatok suttogva! Ügyeljetek felolvasáskor a helyes hangsúlyozásra és hangerőre! 1.csoport Kiáltoz a cinke, csíz, Vígan riog a rigó. Fodrát bontja már a víz, barkáját a mogyoró. 2. csoport Csalit alatt hóvirág, szendergélő keltike nyújtózkodó fűzfaág azt várja, hogy keltik-e? 3. csoport - Kelj fel, kelj fel keltike! Int a tavasz. – Kelj hamar! Ébredj te is hóvirág, Zöldülj ki, te holt avar! 4. csoport Ébredjetek, kis rügyek! Barkák, bimbók, bokraim! Virágokat bontsatok illatozó csokraim! 5. csoport Bimbók nyílnak, hajt az ág, Vígan riog a rigó. S így dalol a sok virág: -Élni szép! – Óh, élni jó! 3. Diákkvartett 1/ Győződjetek meg arról, hogy a csoport minden tagja tudja, hogy melyik évszakról szól a vers! ( tavasz) 2/ Emlékeztek-e a vers címére és írójára? (Gazdag Erzsi: Virágok ébredése) Ellenőrzés: az 1.sz. tanulók olvassák fel a megoldásokat!
30
E X C AT H E D R A 3/ Bizonyosodjatok meg róla, hogy a csoport minden tagja tud egy dalt a tavaszról! Énekeljük el! (Sándor napján, Mély erdőn) 4/ Egy kedves madár csicsergését hallgatjuk meg. Csukjátok be a szemeteket, és próbáljátok magatok elé képzelni ezt az állatot! (CD-ről fecskehang felismerése) Ellenőrzés: a 2.sz. tanulók olvassák fel a megoldásokat! 4. Kerekasztal (2. számú boríték) Igaz állítások a fecskéről. A körbejáró papírlapra minden csapattag írjon egy újabb igaz állítást a fecskéről! Ellenőrzés: a 4. sz csoporttagok olvassák fel! 5. Célkitűzés A mai óránkon a képen látható /fecske képének bemutatása/ kedves madárral fogunk megismerkedni Móra Ferenc: A fecskék c. elbeszélésén keresztül. 6. Bemutató olvasás 7. Dobj egy kérdést (3.számú boríték) Fogalmazzatok egy kérdést az olvasmány I. II. III. részéhez! (Minden csoportnak az olvasmány más-más részéhez kell kérdést szerkeszteni.) A következő csoporté a válaszolás lehetősége. Ellenőrzés: a 3. számú csoporttagok válaszolnak. 8. Csoportmunka (4. számú boríték) 1. csoport feladata Számozással jelöljétek az elbeszélés eseményeinek időrendjét! □ A tornácról behallatszott a fecskeköszöntő. □ Először a kertben lakmároztak a fecskék. □ Hozzáláttak a fészekrakáshoz. □ Édesapa ébresztgette a gyerekeket. □ Később az utcán is összeszedték a bogarakat. 2. csoport feladata Készüljetek fel az olvasmány párbeszédes részének elolvasására! Gyakoroljatok párokban! 3. csoport feladata Beszéljétek meg, majd játsszátok el, hogy várják a kis fecskék a fecskefészekben az eleséget! Hogyan közeledik a fecskemama? Találjátok ki, mit mondanak egymásnak!
31
E X C AT H E D R A 4. csoport feladata Az Olvasókönyv segítségével pótoljátok a mondatokban a hiányzó szavakat! 1/ Egy _________ reggel édesapánk ébresztett bennünket. 2/ A tornácról a ____________ csendességben édesen csicsergett be a köszöntő. 3/ Még abban az____________ hozzáfogtak a fészekrakáshoz. 4/ Az___________ szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket maguk gyúrta___________, _____________. 5. csoport feladata Pótoljátok a közmondásokban a hiányzó szavakat! Egynek a jelentését magyarázzátok meg! O .Nagy Gábor : Magyar szólások és közmondások c. könyve segít (201.o.) 1/ Egy fecske nem csinál____________ . 2/ Csacsog, mint a_____________ . 3/ Sok fecske_______________ . Ellenőrzés: az 5.sz. csapattagoké a feladatok megoldásának ismertetése. 9. Igazhamis állítások ( Írj a mondatok elé I vagy H betűt!) _ Egy májusi reggel édesapánk csendesen nyitotta ki a szoba ajtaját. _ A fecskék a kéményre rakták a fészküket. _ Sárból, szalmatörekből készült a fészek. _ A fecskék nálunk telelnek. _ A fecske hasznos állat, mert sok kártevőt elpusztít. Ellenőrzés: az 1. sz. csapattagok olvassák fel csoportjuk állításait! 10.Lezárás, értékelés Értékeljétek 1 – 5 ig az órai munkátokat! Mutasd fel az ujjaddal az eredményt! - Hogy érezted magad? - Hogyan dolgozott a csoportod? - Hogyan dolgoztál te? - Ki érzi azt, hogy még jobban tudna teljesíteni? - Miben kellene javítani? 11.Könyvajánlás Móra Ferenc: Hatrongyosi kakasok (állatmesék) Fecskeköszöntő (állatokról szóló versek) Házi feladat: Az olvasmány otthoni elolvasása. Az elbeszélés legjobban tetsző részéhez rajz készítése. Török Lajosné tanító Széchenyi István Általános Iskola, Alsónémedi
32
SZÖRFÖZÉS
"Zöld napok Pesterzsébeten" „Zöld napok Pesterzsébeten” címen, két rendezvényt szervezett a Nyitnikék Óvoda kollektívája a CSILI-ben. A programokat Dr. Szalai László környezetvédelmi szakmérnök, kerületünk Környezetvédelmi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az alábbiakban a Föld napjához kapcsolódó írások olvashatók.
"Egy nap alatt a Föld körül" A Jeles Napok sorában április 22. a Föld Napja. Ezen a napon minden okta tási intézmény, az óvodáktól az iskolákig különböző programok, tevékenysé gek szervezésén keresztül igyekszik felhívni gyermekeink figyelmét élőhe lyünk, a Föld szépségeire és sebezhetőségére. Mi, a Nyitnikék Óvoda pedagógusai is évek óta szervezünk vetélkedőt, rajz kiállítást, meseelőadást, kirándulásokat e jeles nap megünneplésére. A Föld Napját minden évben megelőzi tagóvodáink udvarának kicsinosítása. Gyerme keink a szülőkkel együtt növényeket ültetnek, segítenek abban, hogy játszóud varunk a tavasz folyamán "zöld szigetté" váljon a lakótelep kőrengetegében. Ez évben óvodánk a nevezetes napon a Föld bejárására hívta meg a kerület óvodásait, kisiskolásait. A Csili színháztermét több részre osztottuk a Föld na gyobb tájegységeinek megfelelően, az Északisark jégmezőitől a trópusi óceá nok korallokban gazdag vizéig. A kontinensekre jellemző élettereket különböző vizuális technikák segítségé vel hoztuk létre, ügyelve arra, hogy óvodáskorú látogatóink a számukra már is mert és kedves állatok mellett olyan élőlényekkel is megismerkedhessenek, melyek a legjellemzőbbek az adott élettérre. Így például Ausztrália őshonos állatai között a kenguru és koala mellett felfe dezhették a kacsacsőrű emlőst és a sisakos kazuárt is. Ázsiában járva India és Kína jellemző állat és növényvilága mellett Indonézia szigetvilágának jellem ző majmaival (gibbon, bőgőmajom, orangután és társaik) találkozhattak. Európában utazva, hazánk, Magyarország erdei és vízi élővilágával ismer kedhettek. Különösen izgalmas volt a gyermekek számára, hogy a pasztellkré tával megrajzolt diorámában a Magyar Természettudományi Múzeumtól köl 47
SZÖRFÖZÉS csönkapott montírozott állatok, a védett lepkék tárlói szinte élővé varázsolták a helyszínt. A világjárás során összehasonlíthatták Afrika és a két Amerika sivatagjaira, illetve az esőerdeikre jellemző állat és növényvilágot. A kisutazók Amerikában a mocsarak világát, míg Afrikában a nyílt füves térségek, ligeterdők, a szavan nák élőlényeit fedezhették fel. A földkörüli utazás során Földünk "kincseit", a különböző ásványokat, kőze teket, érdekes növények terméseit is láthatták, például kezükbe vehették a kali forniai cukorfenyő óriásra nőtt tobozát is. A tenger "kincseivel" már a Víz Vi lágnapja alkalmából rendezett rajzkiállításon is találkozhattak a világkerülő úton résztvevő gyermekek. Kagylók, óriásira nőtt csigák, korallok és a külön böző sziklákon élő tengeri állatok által keresztülkasul lyuggatott kövek voltak a legérdekesebb látnivalók. Nagy sikere volt a Természettudományi Múzeumból kapott bogár és lepke kiállításnak. A sok kisebbnagyobb, a világ minden tájáról származó orrszarvú, szarvas dísz és góliátbogarak mellett gyönyörködhettünk a cincérek, futrin kák és pillangók sokszínűségében is. Nemcsak a szemnek jutott ki a csodákból. Készíthettek a gyerekek újrapa pírt, segíthettek Komposzt Katának a talajképző anyagok kiválasztásában, és az ÖkoPannon Kht. játékai segítségével a szelektív hulladékgyűjtés fontosságá val is megismerkedhettek. "Földünk panasztáblája" és a körülötte rajzkiállítássá bővült alkotások tárháza, plakátok szembesítették gyermekeinket azzal a ténnyel, hogyha élni akarunk, jobban kell vigyázni Földünk "egészségére". A vendéglátó óvónők sok érdekes dologra hívták fel az utazók figyelmét. Az asztaloknál különböző játékos feladatlapok, környezetvédelmi totók kitöltésé ben jeleskedtek a gyerekek. Volt itt még dino és korallzátony kirakó, sőt Auszt ráliában utazva még bumerángot is hajigálhattak. A kézművességre hajló gye rekek egyensúlyozó pillangót, pingvint készítettek. Támogatóink jóvoltából emléklappal és kisebb ajándékokkal térhettek haza megfáradt utazóink.
48
SZÖRFÖZÉS Támogatóink: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Természettudományi Múzeum ÖkoPannon Kht. National Geographic Channel Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi Bizottsága Hájas Ildikó óvodapedagógus Nyitnikék Óvoda
Déli sarkkőr
Európa-Magyarország
49
SZÖRFÖZÉS
Április 22.: A Föld Napja! Április 22-én évente ünnepeljük a Föld Napját az idők során változó tartalommal. A kezdetekben egy egyszerű környezetvédelmi ünnepként szerepelt naptárunkban, mely mára jelentősen megváltozott. Az emberiség mai lélekszáma, fejlettségi szintje és az igénybe vett természeti környezet mértéke, a bolygó szinte teljes egészét lefedi eltérő szinten. A külön böző hasznosítási szintű területek népességfenntartó képességének megőrzésé nek feladata napjaink égető társadalmi és politikai kérdésévé nőtte ki magát. A túlzsúfolt népességű elsősorban városias jellegű területeken a lakosság létfenntartása a cél, a friss és tiszta levegő, víz, élelmiszer és lakóhely biztosítá sával. Ehhez járul a kevésbé sűrűn lakott területek felé történő vándorlás igénye, illetve az ott lakók jobb életkörülmények iránti jogos igénye újabb feladatokat szül, anyagi ráfordításokat indukál. E kontinensnyi és globális szintű problémák megoldásának első felismert megoldási lehetőségét kínálja az évente tartott Föld Napja megemlékezés. A Föld Napján a bolygó valamennyi résztvevő közössége lehetőséget kap arra, hogy szakemberek segítségével átadja az emberek számára azt az elfoga dott felfogást, hogy csak részei vagyunk a természetnek és nem urai. Ha sikerül ezt a szemléletet tudatosítani az eltérő korosztályokban (óvodástól a felnőttekig), akkor talán nem követjük el ugyanazokat a természet elleni hibákat, mely jelle mezték történelmünket, életünket. Korábban elkövetett hibáinkat jelzik pl. a má sodlagosan elszikesedett talajok, bányaművelés után fennmaradó holdbéli tájké pek, szennyezett és fertőzött területek, nukleáris balesetek és gondatlanság miatt évezredekig lezárt területek, emelkedő tengerszint. Igen hanyag gazda szintjén törődtünk földünkkel. Ahhoz pedig, hogy a fenntartható fejlődést biztosítani tud juk népeink számára bolygónkat védenünk és értékeivel okszerűen gazdálkod nunk kell. Sőt ez még csak a kezdet, hiszen más bolygók meghódítása is az elér hető közelségbe került. A Föld Napján az emberiség és szűkebb városunk Pesterzsébet lakosai, át érezhetik a Föld, mint bolygó teljes életközösségének része érzést, mellyel lehe tőséget kapunk mindennapi életünk nyugodt folytatására, és környezetünk – köztük lakótársaink – jobb megértésére. Dr. Szalai László Környezetvédő szakmérnök
47
SZÖRFÖZÉS
Szomszédolás Azzal a kéréssel kerestem meg Vasas Dezsőné, Ildikót, a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet szaktanácsadóját, hogy segítsen felvenni a kapcso latot egy olyan pesterzsébeti óvodával, ahol a drámajáték, mint neve lési módszer jelen van a mindennapokban. Így jutottunk el 2005. már cius 30án, a Kerekerdő Óvodába, Varga Ibolya óvodapedagógushoz. Magunkról néhány szót. Három éve hoztuk létre Kispesten a drámajá tékot szerető és művelő óvodapedagógusok közreműködésével Drá majátékműhelyünket. Egy nevelési évben kb.: 67 alkalommal jö vünk össze. Külső előadókat (pl.: Gabnai Katalin, Rudolf Éva néni) is, és a belső erőforrásainkat egyaránt igénybe vesszük, hogy még na gyobb jártasságot szerezzünk a módszer alkalmazásában. Minden ta lálkozás egy nagy közös játék is egyben, ezért a tanulás feltöltődés is. A Katica középső csoportban láthattunk egy csokorra valót azokból a drámajátékokból, amelyek a közösség mindennapjaiban jelen vannak, pl.: testséma, hallás, szociális érzékfejlesztő, „mintha” játék. Ibolya szakmai felkészültséggel, nagy empátiával, sok bíztatással és dicsérettel vezette a játékokat. A gyerekek aktivitása, a különböző helyzetekben való kreatív megnyilvánulásaik láttán még inkább meg erősödtünk abban a hitünkben, hogy ez nem az egyedül üdvözítő, de nagyon hatékony személyiségfejlesztő módszer. A megbeszélés során a szakmai kérdések megvitatása mellett ötleteket kaptunk a szülői értekezleteken felhasználható drámajátékokról is. Ezúton is köszönjük az óvoda vezetőjének, Sebes Tamásnénak a szí ves fogadtatást, a kollégáknak pedig a segítőkészségét! Glückné Márton Gyöngyi pedagógiai előadó Kispesti Pedagógiai Szolgáltató Intézet
47
SZÖRFÖZÉS
100 éve született iskolánk névadója, József Attila Rövid kronológiát olvashatunk a pesterzsébeti József Attila Általános Iskola ál tal − a névadó tiszteletére − rendezett emlékév eseményeiről. 2004. szeptember 1-jén, a tanévnyitó ünnepségünkön Varga Norbertné igazgatónő bejelentette a József Attila-év kezdetét Tanulóink nagy örömére ekkor nyolcadikosaink feltűzték az elsősöknek a frissen elkészült iskolajelvényt. December 3.: A 6.a osztály felkereste és megkoszorúzta József Attila sírját a Kerepesi úti sírkertben. Osztályfőnök: Hám István Januárban évfolyamonként más-más kötelező verssel versmondó verseny tartottunk. Szervező: Rigó Lászlóné magyartanár Idegen nyelvű versmondó versenyekre is sor került: német és angol nyelven. Osztályonként versenyt szerveztünk angol és német nyelvű József Attila versek gyűjtéséből. Szervező: Asquiné Papp Klára angoltanár Tetszetős, új alapzatot kapott a bejárat melletti József Attila-fejszobor, melyet Oláh Gyula kollégánk készített, és 1978. április 11-e óta díszíti iskolánkat.
47
SZÖRFÖZÉS Március 19. Folyamatos versmondásban versengtek egymással az osztályok a diákok, szülők, tanárok részvételével. Szervező: Rigó Lászlóné magyartanár A költő verseihez készítettek illusztrációkat alsósok és felsősök. Szervezők: Major Judit tanítónő és Kovács Margit rajztanár Április 5. Az „Ismerd és szeresd meg József Attilát!” című háromfordulós levelezős verseny döntőjébe 11 felsős tanuló került. Szervező: Ferenczi Mária könyvtáros Április 11. Iskolai gála a Csili-ben.
Szervezők: Horváth Zoltán, Krén Józsefné és Rigó Lászlóné, magyartanárok
Kiállítás a tanulók munkáiból.
Szervezők: Gogolákné Kurta Terézia, Kovács Gyöngyi tanítónők
48
SZÖRFÖZÉS Április 12. Az alsós osztályok képviselői a hagyományokhoz híven 1-1 szál virággal tisztelegtek a költő szobra előtt. Szervező: Szőcs Józsefné tanítónő Április 13. A 7.c. osztály tanulói felkeresték a költő szülőházát a Gát utcában, s 1-1 szál virággal tisztelegtek ők is. Osztályfőnök: Krén Józsefné Április 19. Sor került a hagyományos József Attila futóversenyre, melyen szülők, tanárok, vendégek is részt vettek /559/fő Szervezők Éderné Tóth Erzsébet és Hám István testnevelők Ferenczi Mária könyvtáros József Attila Általános iskola Két megoldás a döntő „Attilás vagyok” feladatából: „Én büszke „Attilás” diák vagyok. Büszke vagyok arra, hogy ebbe az iskolába járhatok. A tanári kar és az iskolaközösség nagyszerű. Jó az iskola felszereltsége. Ami még nagyon tetszik, az az iskolajelvény. Szerintem ez fantasztikus ötlet volt! Úgy gondolom, azt jelképezi, hogy mi egy közösség vagyunk! Év elején mi nyolcadikosok tűztük fel az elsősökre. Mintha mi, öreg diákok „beavattuk” volna a kicsiket. Jó érzés volt! Egyszóval, aki azon gondolkozik, hogy iskolát váltson, jöjjön közénk!” Takács Helga 8.a.
49
SZÖRFÖZÉS Nagyon büszke vagyok arra, hogy „Attilás” lehetek. Nem csak az iskola műemlék, hanem a tanári kar is nélkülözhetetlen. Nyolcadikos vagyok, s nagyon fáj, hogy el kell hagynom az iskolát. Az apukám is ide járt, és valószínűleg, ha családommal Pesterzsébeten maradunk, mindenképpen ide szeretném járatni gyermekemet. Hogy miért vagyok büszke? - a kerület egyik legjobb iskolája; - az iskola külseje szép - a tanárok emberségesek - sok a követelmény - jó környéken van az iskola - más iskolában is díjazzák, ha valaki a József Attilából jött. Szűcs Viola 8.a. Szülői vélemény a József Attila évforduló tiszteletére rendezett gáláról. Jubileumi gálaműsor a Csiliben Attilás diákként nyolc éven át minden reggel láttam a bejáratnál a költő sorait: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Egész életemet meghatározták ezek a szavak. Most felnőttként, szülőként látom, hogy az „Attilában” ugyanez a szellem irányítja a pedagógusokat, a diákokat. Évről évre bemutatják az itt tanulók, hogy mi mást is tudnak még a kötelezőn kívül. Idén a megszokottnál korábban tartotta a József Attila Általános Iskola gálaműsorát. A névadó költő születésnapján, hétfő délután azonban ugyanúgy talpalatnyi helyet nem lehetett találni a Csili színháztermében, mint a májusi péntekeken. A több mint két órás műsor első felében az előadóművészet számos ágában mutatták meg képességüket és tehetségüket a gyerekek. Fülünknek hangszeres és kóruszenével kedveskedtek, idén újdonságként angol nyelvű színi előadással leptek meg bennünket, szemünket tánccal gyönyörködtették. Különösen látványos volt a Spicc & Flex csoport tánca „A pokol kapujában” címmel. A gála második részét József Attilának szentelték a felkészítő pedagógusok és az előadó diákok. Színpadra termett gyerekek adtak elő egy műsorszámot a költő gyermekkorából mamával, Jolánnal, Etellel. A folyamatos versmondó verseny három felnőtt képviselője: Rózsavölgyi Ildikó tanárnő, Melis Gábor színművész és
50
SZÖRFÖZÉS Bánó Miklós előadásában verseket hallottunk. Az idegen nyelvet tanulók németre, angolra és olaszra fordított József Attila verseket szavaltak nekünk izgulva és tökéletesen. Szűcs Viola olasz „Mama” előadása tele volt érzelemmel. Az embernek ideje sem volt, hogy lelke megnyugodjék, másik, szokatlan élményben részesült: a „Mamát” láthattuk, ugyanis Takács Helga és Molnár Virág siketnéma jelbeszéddel „mondta el” a verset, amit szóval, a behúzott függöny mögül Horváth tanár úrtól hallhattunk. A gálaműsort közös versmondás és éneklés zárta. Az is csatlakozhatott, aki nem tudta a verseket kívülről: kivetítőről olvashatta őket. Jövőre újra lesz gála. Jöjjön el, nézze, hallgassa gyermekeinket, akik tanáraikkal együtt sokat gyakorolnak, hogy megmutassák, mi egyebet tudnak még! Volák Katalin szülő
51
SZÖRFÖZÉS
„Én, József Attila itt vagyok!” Országos levelezős komplex csapatverseny a Tátra Téri Általános Iskola rendezésében Mi, a Tátra Téri Általános Iskola pedagógusai a 2004/2005. tanévben országos versenyt szerveztünk a József Attila – emlékév alkalmából. Versenyünk céljaként tűztük ki, hogy a költő születésének 100. évfor dulója alkalmából a XX. század első felének irodalmi, képzőművésze ti, zenei alkotásait, kulturális értékeit, történelmét közvetítsük felső ta gozatos gyerekek számára játékos, élvezetes formában. A háromfordulós versenyre 64 csapat jelentkezett az ország különböző pontjairól. Az első két levelezős fordulóban dőlt el, melyik 12 csapat nak van esélye a döntőben megmérkőzni egymással. A döntőre 2005. április 11én került sor iskolánkban, ahol József Attila életével, költészetével, korával kapcsolatos feladatokat oldottak meg a versenyzők. Ezen kívül minden csapat zenés produkcióval készült. A költő egyik versének saját megzenésítését vagy már létező dal előadá sát hallgathattuk meg. A verseny végeredménye nagyon szorosan alakult, alapos felkészülést mutatott. Első helyezést az aszódiak, másodikat a mohácsiak, harma dikat a XI. kerületiek értek el. Versenyünket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta, melynek jóvoltából minden résztvevő ajándékban részesült. Rimóczi Andrea tanár Tátra Téri Általános Iskola
47
SZÖRFÖZÉS
A Gát utcától Balatonszárszóig József Attilát ünneplőbe öltözve kell tanítani. Ezt már akkor megtanultam az édes anyámtól, amikor még eszembe sem jutott, hogy magyartanár leszek. Nem felejtettem el. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet egy héten keresztül nem csak küllemében, hanem lelkében is ünneplőbe öltözött. Olyan programsorozatot tudha tunk magunk mögött, mely után bátran kijelenthetjük: méltóképpen ünnepeltük a költő születésének 100. évfordulóját. Ahogyan József Attila, mi is a Gát utcából indultunk. Minden felső tagozatos diák ellá togatott az emlékmúzeumba. Kilencven tanuló élvezhette a Nevesincs Színház versesze nés előadását a Csili Vízvárytermében. Az iskolában József Attila életéről szóló filmet ve títettünk, amit negyven gyerek figyelt érdeklődve. Jó volt hallani a folyosón, hogyan dúdolgatják a megzenésített verseket, kérdéseket tesz nek fel, beszélgetnek József Attiláról. Kicsik és nagyok nevezhettek a versmondó versenyre egyegy szabadon választott Jó zsef Attila költeménnyel. Sokan próbálkoztak vers és prózaírással, mások A Dunánál, az Altató vagy a Holt vidék című vershez készítettek illusztrációt. A rengeteg igényes pálya munkából kiállítást rendeztünk. Húsz fővel keltünk útra szombat délelőtt, hogy megnézzük Balatonszárszón azt, a ma már múzeummá alakított egykori panziót, ahol József Attila utolsó napjait töltötte. Hazafe lé Vörösmarty szülőházánál is elidőztünk Kápolnásnyéken, hiszen idén fogunk megemlé kezni halálának 150. évfordulójáról. A programsorozat zárásaként a költészet napján vetélkedő keretében mérhették össze tu dásukat a felsős osztályok. A díjazáskor nem feledkeztünk meg a pályamunkák készítőiről és a versmondókról sem. Köszönjük a Kulturális Örökség Minisztériuma, Pesterzsébet Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottsága, illetve a VM 128 Diákalapítvány anyagi támoga tását! József Attila költészetét közelebb hozni a gyermekek szívéhez nagyon nehéz feladat, de ez nekünk itt és most talán mégis sikerült. Bartók Ágnes humán munkaközösség vezető Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet
47
SZÖRFÖZÉS
Rendhagyó történelemóra a Baross iskolában Április 16-án a Holokauszt áldozatainak emléknapján az iskolákban országszerte megemlékeznek a II. világháború zsidó üldözöttjeiről. Kerületünk egyik iskolájában új formáját próbálták ki a méltatásnak. Tavaly emlékeztünk meg országszerte a Holokauszt áldozatairól. Mi vel 60 éves évforduló volt, ezért akkor arra gondoltunk, hogy tegyük emlékezetessé azt a napot. Idősebb zsidó túlélőket hívtunk meg isko lánkba rendhagyó történelem óra keretében, ahol szörnyűséges élmé nyeikről számoltak be nekünk. Idén újra felvettük a kapcsolatot velük, annál is inkább, mivel az er zsébeti közösség tagjai valamennyien. Ezúttal ők hívtak meg bennün ket egy hosszúra nyúlt beszélgetésre, ahol a 22 szakiskolás diákunkkal és 4 tanár kollégámmal együtt élvezhettük az erzsébeti zsidó hitközös ség szeretetteljes vendéglátását. Ízelítőt kaptunk a zsidó történelemből, kultúrából és persze az átélt tragikus eseményekből is. Rangos előadó is jelen volt két tanítványá val: Sorwner László az Országos RabbiképzőZsidó Egyetem docense. S bár az előadásuk nagyon magas színvonalú volt, diákjaink az azt kö vető kötetlen beszélgetésen bátran kérdezgettek, s kezdeményeztek beszélgetést. A találkozót a kis imaházban énekkel zártuk. Szeretnénk a kialakuló ban lévő kapcsolatunkat ápolni. Addig mindenképpen, amíg még lesz, aki meséljen nekünk a borzalmakról, amelyeknek nem szabad megis métlődnie soha. Köszönet a pesterzsébeti zsidó hitközösségnek, kiemelt tisztelettel a „kapcsolattartónknak”, Budai Lászlónénak. Kovács Róbertné magyartanár Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskola
47
SZÖRFÖZÉS
Roma fesztiválon jártunk A mai magyar oktatásügy egyik legnagyobb problémája a roma tan ulók nehéz helyzete. Iskolai sikertelenségük ellensúlyozására többféle módot keresnek kerületünk iskolái is. Talán már egyre több iskola hallott az úgynevezett roma-mentori pályázatról. A Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskolában hárman látunk el hat roma származású gyermekkel ilyen jellegű teendőket. A program célja a hátrányos helyzetű, de tehetséges, illetve tanulni akaró gyermekek irányítása, segítése a tanulásban és kulturális területen, valamint a patronált gyermekek középiskolába juttatása. Kolléganőimmel lelkesen végezzük már két éve ezt a munkát. Természetesen részt vettünk úgynevezett romológiai képzéseken, mélyebben belelátunk a romaság mindennapjaiba, szokásaiba. Így aztán kíváncsian fogadtuk a XVIII. kerület kisebbségi tagozatának meghívását április 14-én, a XVIII. kerületi Kondorosi Béla Művelődési Házban megrendezendő Roma fesztiválra. A program 9 − 18,00 óráig tartott: voltak egészen felemelő pillanatok, amikor roma szerzők megható kedves verseit, történeteit hallhattuk, vagy igazi ízes roma nyelvjárású előadásmódban gyönyörködhettünk. Nagyon népszerűek voltak a tánccsoportok bemutatkozó számai. Diákjaink Kovács József Hontalan verseit szavalókórusban adták elő Amíg a zsűri döntéshozatalra elvonult, addig táncházban szórakozhatott a közönség, illetve finom falatok csábították őket a büfébe. Szavalat kategóriában nem értünk el helyezést, de az 5. − 6. osztályosok illusztrációs versenyén az I., II. helyezést mi nyertük meg. Kovács Róbertné magyartanár Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskola
47
SZÖRFÖZÉS
Játszani jó! Színjátszó találkozó Pesterzsébeten Intézetünk a színházi világnap alkalmából IV. alkalommal rendezte meg a ke rületi általános iskolák színjátszó csoportjainak találkozóját. A rangos esemé nyen a Lázár Vilmos, a József Attila, és a Stromfeld Aurél Általános Iskolák színjátszó csoportjai összesen 4 színpadi produkcióval vettek részt. Ünnepi meg nyitóval Szebényi Ágnes az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet mun katársa köszöntötte az egybegyűlt nagyszámú közönséget. Megnyitó beszédében értékelte a színházat szerető és a színjátszásban aktív szerepet vállaló lelkes sze replők és felkészítő pedagógusaik példaértékű hozzáállását. A Színházi Világnap idei üzenetét felolvasva további sikeres közreműködésre buzdította a hallgatósá got. Köszönjük a felkészítő pedagógusok odaadó, önzetlen munkáját, hogy a fellé pő gyerekek számára maradandó élményt biztosítottak. Felkészítő pedagógusa ink: Balla Edit, (Lázár Vilmos Ált. Isk.) Liptákné Sári Éva, (József Attila Ált. Isk.) Niszner Annamária, Rajné Zsebedits Lívia és Együdné Szegedi Andrea (Stromfeld Aurél Ált. Isk.). Köszönjük támogatóinknak a segítségét, akik a csoportvezető pedagógusok nak és a gyerekeknek biztosították az ajándékokat. Szponzoraink: Interspar Pes terzsébet, "Kiskegyed" Axel Springer Budapest Kiadói Kft és a ChioChips. A helyszínt a Csili Művelődési Központ biztosította. Verőcei Gáborné szaktanácsadó
„Velencei karnevál” a stromfeldesek előadásában
47
SZÖRFÖZÉS
Kossuth szónokverseny Évente egyszer a Kossuth Szövetség és a Széchenyi Kör hirdeti meg a versenyt Széchenyi István és Kossuth Lajos emlékére. E két nagy ha zafi nevét viselő iskolákat értesítjük, s néhány, a hagyomány ápolásá ban élenjáró iskola is jelentkezhet. Az előversenyek után az országos döntőbe 57 diák jelentkezett har minchat felkészítő tanárral Monoktól Sopronig − harmincegy telepü lésről. Tizenegy éve rendezzük meg ezt a nagyon nehéz, de különlegesen szép versenyt. Örömünkre az utóbbi években az Apáczai Kiadó budapesti székháza nyújt barátságos, méltó, szép helyszínt. Szponzoraink sorában első he lyen is az Apáczai Kiadó segítségét köszönjük, de meg kell emlékez zünk a Kossuth Kiadóról, a BalázsDiák Btről és Pethes János és Cukrászatáról. Az ő áldozatkészségüknek köszönhetően kedves aján dékkal, könyvvel, oklevéllel és emléklappal térhetett haza diák, tanár zsűri. A zsűri: Nagy Miklós rendezőszínész, Géczi Dorottya színművésznő, Dr. Csabai Mária fővárosi szaktanácsadó, Sörös József, az Apáczai Ki adó kulturális menedzsere, Békés Tiborné címzetes igazgató, Balázs Virág, a BalázsDiák ügyvezető igazgatója, Vojtek Zsuzsanna és Újvá rosi Tibor tanárok. Helyezettek (a nagy létszám miatt sokszorozva) Általános iskolák: I. Füle Dániel, Budapest, XX., József Attila Általános Iskola I. Ligetvári Csenge, Dabas, Kossuth Lajos Általános Iskola (Pa lásti Lászlóné) II. Gyertyánági Tamás, Budapest, XIV., Széchenyi István Általá nos Iskola (Reichartné Bartók Mária) II. Szabó Júlia, Budapest, XX., Lázár Vilmos Általános Iskola (Kovács Andrásné) III. Ipacs Alexandra, Kunhegyes, Kossuth Lajos Általános Iskola (Koszta Béláné)
47
SZÖRFÖZÉS III.
Skribek Anikó, Budapest XX., József Attila Általános Iskola (Zaj Ferencné) IV. Keszler Erik, Mosonmagyaróvár, Kossuth Lajos Gimnázium (Ludván Lilla) IV. Kaposi Zsófia, Budapest XX., Stromfeld Aurél Általános Isko la (Horváth Eszter) Több 5. és 6. helyezett is volt, s a zsűri a magas színvonal miatt az összes többi versenyzőt a 7. helyre tette – bölcsen. Középiskolák: I. Bogács Judit, Budapest, XI., Szent Margit Gimnázium (Zaj Ferencné) volt József Attilás diák II. Terbe Rita, Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium (Pa lásti Lászlóné) III. Németh Edina, Budapest, XX., Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola (Weidinger MáriaNagy Szilvia) IV. Kotán Sándor, Budapest, XX., Kossuth Lajos Gimnázium (Takaró Mihályné) V. Szabó Zsófia, Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium (Palásti Lászlóné) VI. Károlyi Fruzsina, Sopron, Széchenyi István Gimnázium (Szentpáli Ágnes) A többi szónok szintén a kiemelten jó 7. helyen végzett. A helyezettek nagy része pesterzsébeti iskolák diákjai – méltón lehe tünk büszkék erre! Valamint arra is, hogy ezek a felkészítő pedagógusok, valamint a ver seny rendezői, szervezői közül sokan a kerületben élnek, dolgoznak, tanítanak, és ápolják a hagyományokat. A zsűri bölcsességét még az is dicséri, hogy nemcsak általánosságban értékelt, hanem egyéni útrava lót is kapott a sok tehetséges „szónok”. Az első helyezettek az idén is meghívást kapnak a Kossuthtáborba! Dr. Bényi Árpádné a Kossuth Szövetség alelnöke (az egyik rendező)
48
SZÖRFÖZÉS
Tűzvédelem a Kerekerdő Óvodában Tűz - és munkavédelmi felelősként kétnapos továbbképzésen vettem részt a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon. Itt hallottam a Tűzoltó-parancsnokság által meghirdetett programról, amely óvodáknak szól. Felhívták az óvodák figyelmét arra, hogy a tűzvédelmet "nem lehet elég korán kezdeni", és milyen fontos szerepe van ebben a pedagógusoknak is. Felkérték a kerületek óvodáit, hogy aktívan vegyenek részt a programban. A program felelős szervezője: Molnárné Sipos Klára - kiemelt főelőadó, pedagógiai referens. A program célja: − óvodáskorú gyermekek tűz - és balesetvédelme, − ismerkedés a tűzoltó munkájának fontosságával, − ismerkedés a tűzoltás eszközeivel, felszerelésével, figyelemfelkeltés a lehetséges veszélyek megelőzése érdekében, − mit kell tenni az óvodáskorú gyermeknek tűz és vészhelyzet esetén. Időpont egyeztetés után Molnárné Sipos Klárát meghívtuk az óvodánkba. Beszéltünk óvodai programunkról "Ép testben, ép lélek", melyben kiemelt helyen szerepel az egészséges életmódra nevelés. A program megvalósítására két délelőttöt szerveztünk. − Március 2. szerda (3 csoport): 2 vegyes, 1 nagycsoport − Március 3. csütörtök (3 csoport): 1 mini, 1 kicsi, 1 középső csoport Mindkét nap 3 - 3 csoportot látogattunk meg reggel 8 órától. Egy-egy csoportban 25 - 30 percet töltöttünk. Klári néni vezette a foglalkozásokat, melyek összeállításánál figyelembe vette a gyermekek életkori sajátosságait. A gyerekek játékos formában szereztek ismereteket. − Ismerkedtek a tűzoltás eszközeivel, a tűzoltók ruházatával. − Minden gyerek felpróbálhatta a "védősisakot". − Beszélgettek a tűz veszélyeiről, arról, hogy mikor barát és mikor ellenség a tűz. Vegyes- és nagycsoportban mélyebben elmerültek a témában, kiemelték a tűzoltó munkájának fontosságát. Kérdéseket tehettek fel a gyerekek. Kipróbálhat-
47
SZÖRFÖZÉS ták a tűzoltást "igazi tűzoltónak" öltözve (égő mécses eloltása - vízzel, homokkal és habbal). Játékok: − "Ég a gyertya...", gyertyaoltás "születésnapi alkalmak. − Énekes játékok a tűzről: "Tüzet viszek...","Ég a város..." − "Tűzoltós játék" - igazi tűzoltás: vízzel, homokkal, habbal. − Mozgásos játékok: katonakúszás hengerben (kúszás a "füst alatt", gurulás "lángoló ruhában"). − Állatkák kiszabadítása az égő házból. − "Mi lehet ez?" - ismerkedés a tűzoltás eszközeivel, használati módjukkal. A gyerekek minden csoportban nagyon élvezték a foglalkozást. Élményszerűen, játékosan jutottak új ismeretekhez. Az új élmény és ismeret napokig visszaköszönt alkotásaikban, játékaikban. (tűzoltós rajzok, tűzoltós szerepjátékok) Kálmán Melinda tűz - és munkavédelmi felelős Kerekerdő Óvoda
48
SZÖRFÖZÉS
Amália becézve…
Keresztrejtvényfejtő-verseny Amália becézve? Dologtalan méh? A tyúk mondja:… És még egy sor fogas kérdés: a durva posztó neve, egy indulatszó vagy a gróf rövidítése csak néhány azok közül, amelyek alaposan próbára tették a Stromfeld Aurél Általános Iskola alsós diákjainak logikáját, műveltségét, találékonyságát! De hiszen épp ez volt a célja annak a keresztrejvényfejtő-versenynek, melynek terve viszont Barnáné Kis Erika tanító fejében született meg. Amúgy igen neves évforduló adta ehhez az ötletet: épp 80 éve, egész pontosan 1925. január 22-én jelent meg Magyarországon az első „keresztszórejtvény” a Ma Este című hetilapban, s ettől kezdve néhány hét leforgása alatt meghódította szinte a teljes magyar sajtót s persze olvasóit is. Most, 80 év után is – úgy tűnik – mit sem vesztett népszerűségéből a keresztrejtvény: 63 alsós (ebből 13 még csak első osztályos!) tette próbára olvasottságát, türelmét, koncentrációs készségét. Természetesen minden évfolyam számára külön rejtvény készült, az adott korú gyermekek élményvilágát, gondolkodásának logikáját, kultúráját figyelembe véve. Ám a sok szórakoztató, ám gondolkodásra, figyelemre késztető kérdés függőlegese és vízszintese között a pedagógusok számára fontos tapasztalat s szándék fogalmazódik meg: Piaget után többé már nem lehet nem tudomásul venni a gyermeki gondolkodás minőségének, féleségének a felnőttekétől eltérő mivoltát, de egyszersmind azt sem, hogy e sablonoktól mentes, kutató, kritikus gondolkodásnak, intellektuális kapacitásnak mint legfőbb képességegyüttesnek a fejlesztésénél szinte nincs is fontosabb feladata a mai korszerű pedagógiának. A NAT új tanítás- és tanulásszemlélete igencsak határozottan állást foglal – a régi hagyományőrző modellel szemben – a képességfejlesztés, a problémamegoldó, alkotó gondolkodás – gondolkodtatás! – mellett. Így tehát egy új, korszerűbb elvárás- és értékelési rendszer alfája és omegája lett mindaz, ami – nem kétséges – a gyermekek egész jövőbeli sikerességét meghatározhatja: intenzív motiváció által vezérelt, öntevékenységet is megkívánó tájékozódásuk az információk világá47
SZÖRFÖZÉS ban, végső soron egész bontakozó személyiségük kreatív alkalmazkodása helyzetekhez, feladatokhoz. S ha netán valaki a hagyományos tanulás-tanítás koncepció jegyében az iskola mindenhatóságát találná félteni, valami nagyon fontosat nem vesz figyelembe: nem vitatva, hogy a tanulók reményteli jövőjéhez kellhet mindaz, amit a mai tankönyvek legtöbbje beléjük sulykol, ezeken túl igenis ott kell következnie a világ érzékelésen és cselekvésen keresztüli alkotó, élményszerű megismerésének. Mindez talán túlságosan is fennkölten hangzik a mindennapok iskolai gyakorlatát élve, ismerve. Pedig – leckéken, tananyagokon keresztül meg túl is - ez a legnagyobb feladat: az érdeklődés megtanítása-megtanulása a világ iránt, önmagunk iránt. Ezért volt jó ötlet Barnáné Kiss Erika keresztrejtvényfejtő-versenye, ezért volt fontos a fél alsó tagozat erőfeszítése Amália becenevének vagy épp a gróf rövidítésének megoldására. A Stromfeld Aurél Általános Iskola jövőre is megrendezi a keresztrejtvényfejtő-versenyt – a fogalomalkotás, a memória, a koncentráció, a műveltség versenyét. A keresztrejtvényfejtő-verseny eredménye 1.osztály: 3.osztály: I. Nagy Balázs 1.b I. Lukács Lilla 3.c II. Hendrich Barna 1.b II. Motúz Mercedesz 3.a III. Bánóczki György 1.b III. Németh Mercédesz 3.c 2.osztály: 4. osztály: I. Bóka Cintia 2.a I. Barna Zoltán 4.c II. Havasi Virág 2.c II. Gyurász Kristóf 4.b III. Hornyák Eszter 2.c III. Kiss Tamara 4.c Dedrákné Wieser Katalin könyvtárostanár Stromfeld Aurél Általános Iskola
48
SZÖRFÖZÉS
95 éves a Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola A pesterzsébeti Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2005. március 19-én ünnepelte fennállásának 95. évfordulóját. Közel 100 év nem nagy idő, de egy iskola életében igen jelentős. Ki tudja, hány generáció koptatta eddig az iskolapadokat, hányan vallják iskolájuknak a Kálmán utca 15. szám alatti épületet. Az iskola alapítási éve 1909. Törté netében volt polgári fiúiskola, 1930 ban viselte rövid ideig gróf Széche nyi István nevét, majd a háború után, az államosítások kezdetén álta lános iskola lett. 1959ben a Lékai János nevet kapta, 1988ig viselte ezt a nevet. Nagy változást az iskola történetében az 199091es esztendő hozott. 199293as tanévtől az egykori „öregdiákok” kezdeményezésére vette fel, azóta viseli újra a „legnagyobb ma gyarról” kapott megtisztelő nevet. Az évfor dulóra való készülést lázas előkészítő mun kával kezdtük meg. Gyűjtöttük a régi emlé keket idéző tárgyakat, fotókat. Felvettük a kapcsolatot a volt „öregdiákokkal, a Pester zsébeti Múzeummal. A hosszas előkészület után február közepére elégséges anyag gyűlt össze. Minden kolléga hozott valami ötletet a megvalósításhoz. Így készült el egy igen színvonalas, soksok tablóból álló kiállítás mindenki megelégedésére.
47
SZÖRFÖZÉS Nagyon örültünk, hogy a tornaterem ben tartott „gálaműsorunkat”, s az azt követő állófogadást olyan sokan meg tisztelték volt a polgármester úr, az oktatási osztály vezetője, a PEPI igaz gatónője, számos volt diák, szülők és kollégák. Reméljük, sikerült mindenki számára maradandó élményt nyújtani.
Büszkeség töltött el bennünket a soksok elismerés, jóleső gratu láció nyomán. Ezúton szeretnék köszönetet mondani valamennyi testületi tagnak, támogatónak. Elhatároz tuk, hogy a 100. évfordulóra könyv alakban jelentetjük meg iskolánk történetét. Névadónk gondolataiból a következőket valljuk: „Az egyes ember tökéle tesedése elősegíti a nemzet emel kedését, az pedig az egész embe riség haladását szolgálja.”
Bodorné Juhász Mária tanár Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola
48
SZÖRFÖZÉS
Könyvtárak nyomában Kecskeméten 2004 őszén a pesterzsébeti iskolák könyvtáraiban szakmai ellenőrzést végzett Tóth Józsefné iskolai könyvtári szakértő. A munka során kiala kult szakmai és baráti kapcsolat folytatásaként a kerületi iskolai könyvtárosok tanulmányi kirándulást tettek Kecskeméten, Tóthné Irénke szűkebb pátriáján. Jó levegőjű, üde zöld parkos, a pesti szemnek szokatlanul embersza bású szép város fogadott hatunkat, április 12én délelőtt. A vasútállo másról a zsinagógába vitt első utunk, hogy az előtérben berendezett kávézóban megbeszéljük házigazdánkkal a nap programját. Az egész napnak csak ez az egy szépséghibája akadt, ugyanis a zsinagóga előte rében dohányfüstös kávézót alakítottak ki. Ami ezután következett, ar ról csupán dicsérő szavakkal lehet szólni. A Cifrapalotának csodálatos formájú hatalmas dísztermi ablakai elis merő benyomást tesznek a látogatókra, és termeiben többféle kiállítás is megtalálható. Az 1902ben szecessziós stílusban felépített palotának kívülről valóban zöldek az ablakai. Rövid séta után megérkeztünk a Dunamelléki Református Egyház Könyvtárába. A 80 000 kötetes állományból néhány igen értékes mű vet említek meg. − Az 1503ból származó görög nyelvű Euripidész kötetet, − az 1541ből származó első magyar nyelvű Újszövetséget, ame lyet Sylvester János fordított, − végül a XVII. sz.ból egy 11 nyelvű szótárt, amelyet még meg emelni sem könnyű, hát még megismerni! Házigazdánk átkísért bennünket a Református Gimnázium Könyvtárá ba, ahol korszerű könyvtárhasználati felszerelés várta az ifjúságot. A gimnáziumban (szünetben is nézelődtünk) szép arcú, tiszta beszédű fi atalokkal találkoztunk, sehol sem volt nyoma firkálásnak, leépülésnek. A református könyvtári és oktatási épületegyüttesnek ezen kívül még tanuszodája, kollégiuma és hotelja is volt. Megtudtuk, hogy kitűnő gazdasági vezetőjük van, aki a rendszeres fejlesztési és javítási mun kákhoz saját szervezésű építőbrigádot alkalmaz. Anyagi forrásaikat a református hívek adományaiból, állami kvótából, alapítványoktól és 47
SZÖRFÖZÉS pályázatokból nyerik. A búcsúzásnál megnyugtató volt az a tapaszta lat, hogy vannak virágzó intézmények, ahonnan jó erkölcsi és közös ségi útbaigazítással jönnek ki fiataljaink. Kecskemét belvárosában minden közel van, így kis séta után megér keztünk a Ráday Egyetem múzeumába, ahol festett fakazettás temp lombelsőt láthattunk az Ormánságból. Patapoklosról mentették ki a szerb háborúból 1996ban. Volt itt még órakiállítás, térkép és ásvány kőzet bemutató is. Az ebédszünetben a Pedagógiai Intézet Könyvtárát tekinthettük meg, és étvágygerjesztőnek mézes barackpálinkával kínáltak meg. Nem kel lett sokat invitálni az ízletes ebédhez. Gazdag programunk miatt a Kodály Intézetet csak az előtérből néztük meg, s a harangjáték dallamaira átsétáltunk a Városházára. A kecskeméti Városháza a magyar szecesszió építészet kiemelkedő al kotása. A város a millennium ünneplésére ajánlotta fel az építését, de már 1894re elkészült. A díszterem eredeti formájában látható. Freskó it Székely Bertalan festette, és az elmúlt ezer esztendő legfontosabb magyar történelmi eseményeit ábrázolja. Azokban a padsorokban ül nek a képviselők, amelyekben millenniumi elődeik foglaltak helyet. Utolsó állomásként a város egyik új fejlesztését, az 1996ban megnyi tott Katona József Megyei Könyvtárat jártuk be. A könyvtár évente 36 millió Fttal gazdálkodik, és sok támogatót mondhat magáénak. Mind össze negyedóránk maradt, hogy Kecskemét belvárosában a Kossuth téren megtekintsük a 0km követ. E sajátos, kúposan kiemelkedő kö vezet, 360 fokban sávosan mutatja kőbe vésve a városok neveit és tá volságukat. Köszönjük Irénkének és Kecskemétnek maradandó élményeinket! Horányi László könyvtáros Lajtha László Alapfokú Művé szetoktatási Intézmény
48
SZÖRFÖZÉS
Matyóföldön jártunk A FAGYÖNGY AMI 38 kézműves tanszakos diákja a tanszakon tanító kollé gákkal közösen 2005. április 30án, szombaton autóbusszal Matyóföldre uta zott azzal a céllal, hogy a vidék szellemi és tárgyi néprajzával megismerkedje nek. Alapítványunk elnökével, dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval elhatároztuk, hogy iskolánk tanulói a Matyó néprajzi tájegységgel, ezen belül, Tarddal szoro sabb kapcsolatot alakít ki. A városi tanulóinknak nincs néprajzi múltja, nincs néprajzi kötődése, ismereteit a könyvekből sajátítja el. Családi kötődésem után (férjem tardi születésű) esett erre a vidékre a választásunk. 2004. dec. 8án alaptványunk meghívta a Tardi Hagyományőrző Együttest, akik a CSILIben a "Szent család járás" c. darabot mutatták be, úgy, hogy a mi színjáték tanszakos tanulóinkat is bevonták az előadásba. A tavaszi viszontlátogatásunk al kalmával a tájház gondnoka Szol noki Andrásné, Erzsike néni mu tatta be Tard község történetét, néprajzát. Tanulóink megismer kedhettek a nádfedeles házzal, a tisztaszobával, a szabadkéményes konyhával, a szőttesekkel, hímzé sekkel. Megtudták mi a kuzsu, mi a surc, a kádri, a kacska, a lajbi vagy a pipi kartonból készült ku ruló szoknya. Szikszai tanár úr osztálya beöltözött népviseletbe, − tardi énekekkel köszöntve − várták a városi diákokat. A tardi diákok fonójelenetet mutattak be. Erzsi néni a városi lányokat tanít gatta a fonásra. A tardi fiúk meg lepetésként májusfát állítottak fel a tájház udvarán. A szalagok fel rakását a tardi és a pesti tanulók közösen végezték, közben barát 47
SZÖRFÖZÉS ságok is szövődtek. Tanulóink maradandó élményekkel gazdagodhattak ezen a napon. Még alig köszöntünk el egymástól, de már a gyerekek nagyon várják az újabb találkozást. 2006. március közepén a tardi tanulók (gyönyörű népviselet be öltözve) egy színdarabot mutatnak be a CSILIben. Az előadásra ezúton is minden kedves érdeklődőt szeretettel meghívok! Remélem, a magyar kultúra értékeit, hagyományait tanulóink továbbviszik, ápolják, gazdagítják. Tanulóinkkal, ha kis korban megismertetjük és megszeret tetjük a magyar kultúrát, a magyar hagyományokat, akkor igényes felnőttekké válnak, és gyermekeiket is így nevelik. Sok múlik rajtunk pedagógusokon, és ez a mi egyik legnagyobb feladatunk. Remélem, kezdeményezésünknek követője is akad. Pelyhe Andrásné FAGYÖNGY AMI igazgatója
48
AJÁNLÁS
KÖNYVAJÁNLÓ A Pesterzsébeti Pedagógiai Napon Dr. Csapó Benő előadásában szólt a tanu lásról és a tudásról vallott legújabb nézetekről, mely paradigmaváltásra kény szerít minden szereplőt az oktatásban. Az alábbiakban ajánlott könyv ezzel a nagyon időszerű problémahalmazt járja körbe. Csapó Benő: Tudás és iskola
Műszaki Könyvkiadó, 1033 Budapest, Szentendrei út 8993. Email:
[email protected], www.muszakikiado.hu Jól ismert probléma, hogy tanulóink gyakran az egyébként elsajátított tananyagot sem tudják új helyzetekben alkalmazni, és nálunk túlságosan nagyok az egyes isko lák közötti különbségek. Ez a kötet az elmúlt néhány évben a szerző által írott tanul mányból vagy előadásaiból ad válogatást. Többnyire olyan írásokat tartalmaz, ame lyek a szélesebb szakmai közösséghez szólnak. Az írásokban bő illusztráció találha tó a kutatások anyagaiból. A kötetben felidézett empirikus munkák keretéül az el múlt években az MTA SZTE Képességkutató Csoport szolgált. Néhány fontosabb téma: • Természettudományos nevelés • A tudás (koncepció változása, kompetenciák, minőség és annak fejlesztése) • Képességfejlesztés az iskolában • A gondolkodás fejlesztése a tanítás tartalmán keresztül • Műveltség és megismerés • A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései • A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és terápia • A demokratikus gondolkodás, az oktatási rendszer demokratizálása A könyvet ajánljuk azoknak, akik kíváncsiak a pedagógia, azon belül is a képesség fejlesztéssel kapcsolatos kutatások legújabb eredményeiről. A hatékony tanítási gya korlathoz ma már elengedhetetlen az elméleti háttér ismerete is.
Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes
78
AJÁNLÁS
HONLAPAJÁNLÓ
http://urania.tavkapcsolat.hu Ez az Uránia Csillagvizsgáló honlapja, amelyről érdekes kalandozáso kat tehetünk a világűrbe. Az „Égbolt” című lapon keresgélve például megtudhatjuk, mi látható az égbolton egy adott időszakban, csillagá szati adatok között böngészhetünk, gyönyörű csillagképeket tölthe tünk le magunknak, az „Írások” gyűjtemény tesztjére kattintva pedig kipróbálhatjuk csillagászati tudásunkat. Természetesen vevőcsalogató linkek is vannak a honlapon, hiszen a távcsövek ajánlatát,a Gemma program bemutatását, a Csillagvizsgáló megtekintését, illetve a táv csöves bemutatásokra invitálnak minket. Mind az intézmény valódi, mind virtuális megtekintését tudom minden csillagászkodni vágyó ol vasónak.
http://www.tar.hu/fizfoto Ez Zátonyi Sándor fizikatanár nagyon szép fotógyűjteménye, mely oktatási célokra felhasználható. Témánként csoportosította a képeket, amelyekkel bővíthető a tanári szemléltetés az órán. Ha megadjuk ezt a címet az osztályban, lehet hogy a gyerekek is szívesen megnézik a fo tókat, a kísérletről szóló felvételek alapján esetleg ők is kipróbálják azokat, és ösztönzést kapnak arra, hogy saját maguk is készítsenek ilyen felvételeket fényképezőgépükkel.
http://www.nyelvtar.hu a LangBridge® Kft. Weboldala, egy többcélú, jelentés alapú nyelvi hálózat, melynek célja kiépíteni és fejleszteni egy olyan szótárt, amely lehetővé teszi kommunikatív, modern egynyelvű ma gyar és magyaridegennyelvű kiadványok készítését és azok egymás ”nyelvtar.hu”
78
AJÁNLÁS sal való átjárhatóságát, újszerű összekapcsolását. Tartalma: 15000 je lentésbe besorolt 70000 magyar és 50000 angol szó. A Nyelvtár a világon elsőként a szavakat a beszédbeli szerepük alap ján, értelmük szerint osztályozza, és így adott jelentésük köré gyűjti. Ezért nemcsak két különböző nyelvet képes azonosítani és együtt tá rolni jelentés szerint, hanem a megjelenésükben (szófajában, stílusá ban, grammatikájában) eltérő szavakat is egy szerkezetben adja közre, a kommunikáció során betöltött azonos szerepük, értelmük szerint egy nyelven belül is. A felhasználót a tájékozódásban szerkesztői meg jegyzések, valamint hagyományos és új, kommunikációs szótári minő sítések, rövidítések is segítik. A Kis Magyar Nyelvtár három szótár, az angol-magyar, a ma gyar-angol, és az ún. jelentésközpont szótári adatbázis szerves össze kapcsolásából jött létre. Bár a szótárak egymástól elkülönülnek (ezál tal önmagukban is használhatóak), értelmileg és elektronikusan mégis kapcsolatban, élő összeköttetésben állnak egymással. Ez annyit jelent, hogy a nyelvtár, bár természetesen hagyományos értelemben vett szó tárként is használható, azzal a világon eddig egyedülálló újdonsággal és előnnyel jár, hogy a használó, miközben a szótárban, szótári rész ben az egyik vagy másik nyelv felől keres, bejuthat a kétnyelvű szótár motorjába: a jelentésközpontba. Ezt a szótárhasználó a címszó (hívó szó) alatt felsorolt (és elektronikusan érzékennyé tett), élő, működő je lentések valamelyikére kattintva teheti meg. A jelentésközpont együtt és egyszerre tárolja mindkét nyelvnek az abban a jelentésben meglevő szó és kifejezéskészletét. Bondor Mária szaktanácsadó
79
AJÁNLÁS
Fagyöngy Alapfokú Művészeti Iskola Idén 3. szülinapi gyertyáját fújhatta el a Fagyöngy. Ebben az évben is több zsák kukoricacsuhéból, vesszőből, rafiából és más természetes anyagokból készültek kis remekművek a kezeink alatt. A Pataky Művelődési Központban megtartott XI. Betlehemi Jászol ki állításra 3. évfolyamunk is benevezett. Szorgalmas munkával elkészült jászolunk, amely a kiállításon díjat nyert. Karácsonyra készülve meg hívást kaptunk a Mezőgazdasági Múzeumba, ahol előadhattuk betle hemes műsorunkat. Nagy sikert arattunk. Az iskola által szervezett kirándulásokon sok szép és érdekes helyet látogattunk meg, ahol a néphagyományunk ápolásával foglalkoznak. Mivel mindenkinek jár 15 perc hírnév, így mi is benne lehettünk a TV 20 műsorában, ahol minden erzsébeti lakos megismerhette iskolánkat. Reméljük, ez a 15 perc elég volt arra, hogy minden érdeklődő figyel mét felkeltsük. Sok új diákot várunk szeretettel a Fagyöngy 4. évében! Nyeste Kinga
78