2014.04.20.
Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu
[email protected]
1
2014.04.20.
2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek
A konzultáció témái 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mi a pénz? A pénz funkcionális definíciója A pénz kialakulásának elméletei Pénzrendszerek Az infláció mérése A pénz jövője, a jövő pénze
2
2014.04.20.
1. Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről • „A pénznek nincs szaga.” (Vespanianus Római császár.) • „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész: Antigoné) • „Arany-e? Sárga, csillogó, becses arany? … csak ennyi ebből: S a fekete fehér lesz, rút szép, jogtalan Jogos, silány nemes, vén ifjú, gyáva hős.”(Shakespeare: Atheni Timon)
1. Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről • „A bankár egy olyan ember, aki kölcsönadja neked az esernyőt, amikor süt a nap, de visszakéri egy perccel azelőtt, hogy eleredne az eső.” (Mark Twain) • „A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.” (Karinthy Frigyes)
3
2014.04.20.
1. Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről •„Minden más dolog csupán egyetlen kívánságunkat, egyetlen szükségletünket tudja kielégíteni: az eledel csak az éhesnek jó, a bor az egészségesnek, az orvosság a betegnek, a bunda csak télen, a nő az ifjúnak való és így tovább. A pénz az egyetlen abszolút jó, mert nem csupán egyetlen konkrét szükségletet elégít ki, hanem általában a szükségletet.” (Schopenhauer)
1. Mi a pénz? – a tapasztalatok • A zsebünkben lévő bankjegy, érme? • A jegybank trezorjában lévő arany? • A bankok számítógépes adatrögzítő eszközein lévő elektronikus jel? • A chipkártyán lévő elektronikus jel? • Pénz-e numizmatikus gyűjteményében lévő érme, régi bankjegy?
4
2014.04.20.
1. Mi a pénz? – közelítések • Pénzrendszer – társadalmi intézmény, amely változik (történettudomány) • A pénz erőforrás – a pénz időértéke (mikroökonómia) • Gazdasági szektorok közötti körforgás médiuma (makroökonómia) • Szabályozás (jogtudomány)…
2. A pénz funkcionális definíciója • A gazdasági kalkuláció és elszámolások eszköze (nincs szükség a pénz jelenlétére) – A gazdasági szereplők különböző döntéseik előkészítésére pénzben kifejezett számításokat végeznek (megfelelő áru kiválasztása, pénzügyi terv, finanszírozási alternatívák közötti döntés) – A különféle gazdasági folyamatok, tranzakciók számbavételének médiuma (a vállalkozások vagyoni helyzetét kifejező jelentés a pénzügyi beszámoló, a termelés alakulása (GDP) az államadósság, a lakossági jövedelmek pénzben fejeződnek ki)
5
2014.04.20.
2. A pénz funkcionális definíciója (2) • A gazdasági tranzakciók lebonyolításának eszköze (szükséges a pénz jelenléte) – áru-pénz tranzakciók, csereeszköz, forgalmi eszköz – egyoldalú pénzmozgással járó tranzakciók, fizetési eszköz (adófizetés, adomány, kamatfizetés)
2. A pénz funkcionális definíciója (3) • Vagyontartás eszköze (szükséges a pénz jelenléte) – óvatossági pénztartás, az azonnali fizetőképesség lehetőségét adja, gazdálkodási tartalék. – a gazdasági szereplők vagyonportfóliójának egyik eleme, a gazdagság felhalmozásának egyik eszköze
6
2014.04.20.
3. A pénz kialakulásának elméletei 1. Klasszikus közgazdászok – munkaérték-elmélet – forgalmieszköz funkció az elsődleges – csere és a pénz kialakulása – pénzfunkció szükséges feltételei: • • • • •
Elfogadhatóság; Homogenitás Oszthatóság; Tartósság Hordozhatóság Ritkaság Felismerhetőség
3. A pénz kialakulásának elméletei (2) • Klasszikus és neoklasszikus közgazdaságtan – bartelt kiváltó megoldás, cserét könnyítő eszköz – árutermelés, munkamegosztás bővülése – megfelelő termék választása pénznek
Szerves elméletek – a pénz „semleges” technikai (segéd)eszköz
7
2014.04.20.
Max Weber (1864-1920) Szociológus, Heidelberg, Freiburg, München • Gazdaság és társadalom • A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme • Gazdaságtörténet
3. A pénz kialakulásának elméletei (3) • Max Weber elmélete – nem az árutermelés a fő ok, hanem az állami akarat – Állam: kollektív biztonsági és gazdasági igények kielégítése, adó, adóztatás … – a fizetésieszköz funkció az elsődleges
8
2014.04.20.
3. A pénz kialakulásának elméletei (4) • Polányi Károly (antropológiai közelítés) – a pénz nem tevékenységek cseréjét közvetíti (reciprocitás), nem az árucseréhez kapcsolódik – kötelezettségek teljesítéséből alakult ki a pénz (pl. isteneknek, papoknak fizetnek)
Georg Simmel (1858-1918) Szociológus, filozófus • A pénz filozófiája A pénz társadalmi intézmény, fejlődik, mutatja a társadalom fejlődését
9
2014.04.20.
4. Pénzrendszerek • Pénzrendszer = a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok összessége 1. Árupénzek és fémpénz-rendszerek (mono- és bimetallizmus, klasszikus pénzhelyettesítők) 2. Az arany demonetizálódása 3. Hitelpénzrendszer (a mai pénzrendszerek)
4.1.1. Árupénz-rendszerek • Olyan társadalmakban, ahol az állam még nem alakult ki, vagy gyenge (lehet: só, kagyló, prém, élőállat) • Korlátozottan látja el a pénzfunkciókat • Speciális helyzetekben a modern társadalmakban is átmenetileg létrejöhet (pl. hadifogoly táborban, börtönben a cigaretta)
10
2014.04.20.
4.1.2. Fémpénz-rendszerek • Több társadalmi formában van jelen. Arany, ezüst, váltópénzként értéktelenebb fémek a váltópénz szerepét töltik be. Miért éppen a nemesfémek? • Olyan dolog kellett, ami rendelkezett a következő tulajdonságokkal: – mindenki elfogadja – homogén – minden egyes darab azonos tulajdonságokkal rendelkezik – osztható – tartós – hordozható – ritka – felismerhető
4.1.2. Fémpénz-rendszerek • A fémpénzek minden pénzfunkciót betöltöttek. Megjelentek a pénzhelyettesítők a klasszikus bankjegy és a papírpénz • A kapitalizmusban kialakult az arany standard (egyetemes pénzrendszer)
11
2014.04.20.
4.1.3. A fémpénz helyettesítői • Klasszikus bankjegy – Létrejötte az arany (pénz) hiányt áthidaló kereskedelmi hitelhez kötődik. – A kibocsátó a bank, amely vállalja a bankjegy aranyra történő beváltását. – A keletkezése miatt igazodik a forgalom pénzigényéhez.
• Papírpénz – Kibocsátója az állam, akkor van rá szükség, ha a költségvetés deficites. – Kényszerforgalma van, nem igazodik a forgalom pénzigényéhez. – Nem váltható be aranyra, – Az elértéktelenedés veszélye – pénzláb
4.2. Az arany demonetizálódása • Az aranynak a pénzfunkciókból történő kiszorulása a ~ • A piacgazdaság nem egyensúlyi rendszer (K. Marx, J. M. Keynes) • I. vh. után hogyan alakuljon a pénzrendszer? • Nagy Válság – aranyhoz kötött pénzrendszerek vége – állami beavatkozás (és annak következményei …)
12
2014.04.20.
4.3. Hitelpénzrendszer (a mai pénzrendszerek) • Kialakulása (az arany demonetizálása) több évtizedes folyamat • Kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása, működtetése speciális intézményi hátteret feltételez (monetáris rendszer) • Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer (nem automatikus konvertibilitás) • A pénz kínálata nem igazodik automatikusan a gazdaság pénzigényéhez, infláció problémája (ld. Fisher-azonosság)
4.3.1. A mai pénz inhomogén jószág (1) Hitelpénz: • Jegybankpénz – monetáris bázis – Törvényes fizetési eszköz – Bankok által elhelyezett betétek
• Kereskedelmi banki pénz (belső pénz) Pénzforgalom lebonyolítása • Készpénz – számlapénz
13
2014.04.20.
4.3.1. A mai pénz inhomogén jószág (2) A pénz időértéke: • Értékelés – Jövőbeni érték – Jelenérték
• Haszonáldozati költség (kamat, diszkont tényező) Törvényes fizetőeszközök átválthatósága: • Valutaövezetek (EUR)
4.3.2. A pénz és a bizalom • Pénzrendszer = kölcsönös függés és egymás iránti bizalom • Stabilitás – közjószág
14
2014.04.20.
5. Infláció és defláció • Infláció = általános árszínvonal növekedése, a pénz vásárlóértékének csökkenés • Defláció = árak, árszínvonal csökkenése • Kúszó ~, vágtató ~, hiperinfláció • Anticipált ~ (várakozásokba beépített áremelkedés)
5.1. Egy fontos összefüggés • Fisher forgalmi egyenlet, ami ex post azonosság M – – – –
x V= P x T
M= a pénz kínálata (mennyisége) V= forgási sebesség P= általános árszínvonal T= tranzakciók értékösszege
• Rögzítsük a bal oldalt! • Rögzítsük a jobb oldalt!
15
2014.04.20.
5.2. Az infláció mérése • Fogyasztói árindex (CPI) • Maginfláció (CI) – szezonális és külső hatásoktól tisztított index • GDP-deflátor
Köszönöm a figyelmet! Kérdések?
16
