PEDAGÓGIAI PROGRAM
ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA MISKOLC, SOLTÉSZ NAGY KÁLMÁN U. 10.
2009.
2
AZ ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT AZ ALÁBBI MUNKACSOPORT ÍRTA:
Általános koordináció: Mihalik László igazgató Szerkesztési munkálatok és az I-IX. fejezet: Kovács János igazgatóhelyettes Szakmai konzultánsok: Vaskó Endréné gazdasági igazgatóhelyettes, Tátrai István műszaki igazgatóhelyettes, Pető József minőségirányítási felelős, Rémiásné Horváth Ildikó ifjúságvédelmi felelős, Rőth Irma osztályfőnöki munkaközösség-vezető
2009.
3
TARTALOM I. BEVEZETŐ I. 1. Az intézmény hivatalos neve. Az intézmény jelmondata. Az igazgató köszöntője I. 2. Az alapító okiratban szereplő információk I. 3. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola általános jellemzői
5. oldal
5. oldal 6. oldal 13. oldal
II. AZ ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLRENDSZERE (A Közoktatási Törvény 48. §-a (1) bekezdés a) pontja alapján)
III.
14. oldal
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE (Az alapító okiratban foglaltak alapján)
15. oldal
III. 1. A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői
15. oldal
III. 2. Tanulói jogviszony, átjárhatóság
21. oldal
IV. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGARENDSZERE
28. oldal
IV. 1. A tanulói teljesítmények értékelése
28. oldal
IV. 2. A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
30. oldal
IV. 3. Belső vizsgarendszer
32. oldal
IV. 4. Programértékelés, ellenőrzés és az intézmény belső értékelése 33. oldal
4
V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK 35. oldal V.1. Általános munkarend
35. oldal
V.2. Az iskola hagyományai
39. oldal
VI. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE
41. oldal
VI. 1. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem tartalma, jellemző feladatai
41. oldal
VI.2. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem keretei, személyi és tárgyi feltételei, eljárásai
42. oldal
VII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN
43.oldal
VII. 1. Tanulói részvétel az iskolai közéletben
43. oldal
VII. 2. Szülői részvétel az iskolai közéletben
44. oldal
VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI
46. oldal
VIII. 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek
46. oldal
VIII. 2. Szakmai személyi feltételek
50. oldal
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA
52. oldal
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI
53. oldal
5
I. BEVEZETŐ
1.1. Az intézmény hivatalos neve: ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA Az intézmény jelmondata: „A SZABADSÁG BIZTOSÍTÉKA A MŰVELTSÉG” (Báró Eötvös József)
Köszöntő Szeretettel köszöntöm az Andrássy Gyula Szakközépiskola Pedagógiai Programjának Kedves Olvasóit. Bízom benne, hogy iskolánk pedagógiai programja vonzó és színvonalas tájékoztatást ad Önöknek. Még inkább bízom abban, hogy a pedagógiai program olvasóiból - az ebből nyert információk hatására is - a pedagógiai program közreműködői, megvalósítói lesznek diákként, szülőként, munkatársként vagy más partnerként szerteágazó tevékenységünkben. Magam részéről azt szeretném a leginkább, hogy ne érje szemrehányás az iskolát amiatt, hogy programunk részben vagy egészben írott malaszt maradt. Ennek elkerülésére az iskola nevelőtestülete és minden munkatársa nevében ígérem, hogy figyelmünk középpontjában az iskola használói állnak; legfontosabb célunk a diákok, a szülők és más partnerek elégedettségének kivívása természetesen a lehetőségekhez képest legjobb feltételek között végzett a lehető legjobb munkával. Szeretettel várom a Kedves Olvasókat partnerként munkánkhoz.
Mihalik László igazgató
6
1.2.
Az alapító okiratban szereplő információk
7
8
9
10
11
12
13
1. 3. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola általános jellemzői
Az 1912-ben alapított iskola közel egy évszázad tapasztalataira alapozva kívánja jövőorientált pedagógiai - szakmai programját megvalósítani. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola fő célja a teljes körű, a piaci igényeknek megfelelő műszaki, informatikai és gazdasági szakemberképzés és a felsőfokú tanulmányokra való sikeres felkészítés, továbbá az oktatáspiaci igényeket kielégítő felnőttképzés gépészetigazdasági szakterületen. Miskolc város oktatási rendszerén belül az iskola ezekhez a célokhoz kapcsolódó feladatokat vállalja fel. E céloknak és adottságainknak megfelelően az iskola szakmai tevékenysége a gépészet, informatika és az alkalmazott gazdasági szakemberképzés területeire terjed ki. A nevelő - oktató tevékenység meghatározó tényezői minden szakmai területen: az elmélyült, a hazáért és a lakóhely-településért való cselekvést megalapozó magyarságtudat kapcsolódva az egységesülő Európa szellemiségéhez; a biztos és korszerű szakmai tudás; a magas szintű, tárgyorientált anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségek és képességek kifejlesztése; az ezekhez a kompetenciákhoz kapcsolódó metakommunikációs és viselkedés-kultúra kialakítása; az informatikai eszközök és eljárások célszerű alkalmazása; az egészség-megőrzési, az ifjúságvédelmi programok következetes érvényesítése, a hátrányos helyzetűek támogatása, felzárkóztatása. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola állandó törekvése, hogy a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az optimális tárgyi feltételeket alakítsa ki. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete a vállalt céloknak és tevékenységi szempontoknak megfelelő végzettségű és képzettségű pedagógusokból áll és folyamatos törekvése az új feladatok elvégzéséhez szükséges képzettségek és végzettségek megszerzése. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestülete és munkatársai az iskola ügyfeleinek (tanulók, szülők, fenntartó, további partnerek) minőségi kiszolgálása érdekében munkájuk során az intézmény minőségirányítási programjának előírásait és eljárásait alkalmazzák.
14
II. AZ ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLRENDSZERE (A Közoktatási Törvény 48. §-a (1) bekezdés a) pontja alapján) Az iskolában folyó nevelés általános értékei és szempontjai a nappali tagozatos és a felnőttképzésben: - elmélyült, a haza és a lakóhely iránti elkötelezettséget és tenni akarást megalapozó magyarságtudat és pozitív európai identitás - az egyéni és a társadalmi együttélés alapvető erkölcsi normáinak megismertetése, ezen értékek konkretizálása és elfogadtatása, követésük készségszintűvé fejlesztése különös tekintettel a szépség, jóság és igazság értékeire - a testi és a lelki egészség értékeinek felmutatása, az egészség-megőrzéséhez vezető életmód és viselkedés normáinak elfogadtatása - a tehetségek kiválasztása és fejlesztése, a kimagasló tanulói teljesítmények értékének elfogadtatása - a hátrányos helyzetűekkel való törődés és a társadalmi és az egyéni szolidaritás fontosságának felismertetése, az ezzel járó készségek és viselkedésformák elsajátíttatása - az egyéni és a társadalmi tolerancia iránti igények kialakítása és készséggé fejlesztése - az idegen nyelvtudás (mint a más emberek, kultúrák megismerését lehetővé tévő, az egyéni tudást nagymértékben gyarapító kommunikációs eszközrendszer) fontosságának megismertetése - az informatikai eszközök és eljárások a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű használata iránti igény kialakítása, az ide kapcsolódó ismeretek készségszintre fejlesztése Az iskolában folyó oktatás fő céljai a nappali tagozatos és a felnőttképzésben a következők: - az adott szakmacsoporthoz, szakhoz, ágazathoz kapcsolódó tudásanyag megismertetése, megértetése, az ide tartozó készségek és jártasságok elsajátíttatása, felkészítés a vizsgakövetelményekre - az általános műveltség tantervileg előírt tudásanyagának megismertetése és elsajátíttatása különös tekintettel az érettségi vizsgakövetelményekre - a szakmai gyakorlati képességek, készségek és jártasságok minél magasabb szinten történő kifejlesztése és gyakoroltatása - teljes mértékű és eredményes felkészítés az érettségire, és a továbbtanulásra a csoport- és egyéni diverzifikációs lehetőségek figyelembe vételével - a szakképző évfolyamokon teljes mértékű és eredményes felkészítés a szakmai vizsgákra, illetve a továbbtanulásra a csoport- és egyéni diverzifikációs lehetőségek figyelembe vételével - teljes mértékű és eredményes felkészítés az adott évfolyamokra kiírt tanulmányi és szakmai versenyekre.
15
III.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE (Az alapító okiratban foglaltak alapján)
III.1. A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői a) képzési, szakképzési irányok nappali tagozat, érettségire felkészítő képzés 1. gépészeti szakmai képzés 2. informatikai szakmai képzés nappali tagozat, érettségi utáni szakképzés 1. 52 5499 08 Műszaki üzletszervező technikus 2. 54 8409 01 Multimédiafejlesztő 3. 52 5442 04 Gépipari számítástechnikai technikus 4. 52 5499 01 Automatizálási technikus (gépipari szakirány) 5. 52 5423 06 Mechatronikai technikus 6. 54 4641 04 Számítástechnikai programozó 7. 55 5442 01 Gépipari mérnökasszisztens 8. 54 4641 07 CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus 9. 52 5442 02 Gépésztechnikus 10. 52 5442 03 Gépgyártás-technológus technikus 11. 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 12. 54 4641 01 Gazdasági informatikus I. 13. 52 342 01 0000 00 00 Marketing és reklámügyintéző 14. 54 521 01 0000 00 00 Gépgyártás-technológiai technikus
16
15. 52 345 03 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző 16. 31 521 09 0000 00 00 Gépi forgácsoló 17. 31 521 10 0000 00 00 Géplakatos 18. 54 521 05 0000 00 00 Üzemeltető gépésztechnikus 19. 51 341 03 0000 00 00 Műszaki cikk kereskedő 20. 54 481 04 0010 54 03 Ipari informatikai technikus 21. 54 481 04 0010 54 04 Műszaki informatikus 22. 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 23. 54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó 24. 54 481 02 0010 54 04 Internetes alkalmazásfejlesztő 25. 54 481 02 0010 54 04 Szoftverfejlesztő 26. 54 481 01 0000 00 00 CAD-CAM informatikus esti tagozat 1. négy évfolyamos érettségi vizsgára felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás évfolyam-beszámítással b) az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje az osztályba sorolás és a csoportbontás szempontjai: A tanulók osztályba sorolásának alapelve elsődlegesen a tanuló és gondviselője választásán alapuló jelentkezés. Az adott osztályok létszámának betöltése a jelentkezett tanulók korábbi (általános iskolai, érettségi) teljesítménye, a központi írásbeli feladatlapok eredményei és a felvételi elbeszélgetés eredménye alapján teljesítménysorrendben történik. A csoportbontások az idegen nyelvek, a matematika, és a tantervekben illetve központi programokban meghatározott szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak esetében valósítandók meg a vonatkozó jogszabályok és a tantervek előírásai szerinti létszámfeltételekkel és évfolyamokon. az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai:
17
E foglalkozások fő célja a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció az elméleti és a testi nevelés területén. Ezért a szakköri és tömegsport foglalkozásokra történő besorolás alapelve az adott tanuló szaktanár és osztályfőnök által együttesen mérlegelt tantárgyi teljesítménye, illetve a tanuló jelentkezése. az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) tevékenységek besorolási szempontjai:
választható
foglalkozások,
Az ide tartozó szakköri, iskolai sportköri foglalkozások esetében a besorolás alapja a tanulói választáson, érdeklődésen alapuló jelentkezés. Figyelembe veendő természetesen az adott foglalkozás létszám- és tárgyi feltételrendszere. c) a képzés szakaszai 1. gépészeti szakmai képzés informatikai szakmai képzés A képzés időtartama négy tanév a IX-XII. évfolyamon, illetve az informatika szakmacsoport egy osztályában, ahol nyelvi előkészítő évfolyam működik, öt tanév. A képzési szakasz fő célja az általános műveltség megalapozása. Az egyes tanévek beosztása és hossza az adott évfolyamokon a tárgyban kelt szakminiszteri rendelet alapján alakul ki. Az egyes képzési szakaszok (évfolyamok, tanévek) közötti váltás nem szakmai követelményei a következők: - a tanuló tegyen eleget az évfolyamra vonatkozó részvételi követelményeknek, igazolt és igazolatlan hiányzása ne haladja meg a jogszabályban engedélyezett mértéket - a tanuló ne részesüljön a szakaszváltást kizáró iskolai fegyelmi büntetésben, illetve ilyen hatású igazságszolgáltatási határozat ne vonatkozzon rá - a tanuló tegyen eleget az utolsó képzési szakasz kimeneti (vizsga-) követelményeinek - a tanuló által elsajátítandó készségeket és képességeket a vonatkozó tantervek tartalmazzák 1. az érettségi vizsga utáni szakképzés keretfeltételei A képzés időtartama általánosságban két tanév az 1/13. és a 2/14. szakképző évfolyamon. Az egyes tanévek konkrét beosztása – lévén a képzés iskolarendszerű – a tárgyban kelt szakminiszteri rendelet alapján alakul ki. A képzés fő célja a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek elsajátíttatása, eredményes szakmai vizsga letétele. Az egyes képzési szakaszok,(évfolyamok, tanévek) közötti váltás nem szakmai követelményei a következők:
18
- a tanuló tegyen eleget az évfolyamra vonatkozó részvételi követelményeknek; igazolt és igazolatlan hiányzása ne haladja meg a jogszabályban engedélyezett mértéket - a tanuló ne részesüljön a szakaszváltást kizáró iskolai fegyelmi büntetésben, illetve ilyen hatású igazságszolgáltatási határozat ne vonatkozzon rá - a tanuló tegyen eleget az utolsó képzési szakasz kimeneti (vizsga-) követelményeinek - amennyiben a tanuló tandíj- vagy térítési díjköteles, ezen kötelezettségeinek tegyen eleget - a tanuló által elérendő készségeket és képességeket a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák esti tagozat 1. négy évfolyamos érettségi vizsgára felnőttoktatás évfolyam-beszámítással
felkészítő
iskolarendszerű
A képzés időtartama általános iskolai végzettség esetén négy, szakmunkás és szakiskolai végzettség esetén három tanév. Az egyes tanévek konkrét beosztása az adott tanévre vonatkozó szakminiszteri rendelet alapján alakul ki. A képzés fő célja az általános műveltség megalapozása a felnőttoktatás sajátos feltételeinek megfelelően, illetve felkészítés az érettségi vizsgára,. Az egyes képzési szakaszok nem szaktárgyi jellegű követelményei a következők: - a hallgató tegyen eleget az évfolyamra vonatkozó részvételi követelményeknek - a hallgató ne részesüljön a szakaszváltást kizáró iskolai fegyelmi büntetésben és ilyen hatású igazságszolgáltatási határozat se vonatkozzon rá - a hallgató tegyen eleget az utolsó képzési szakasz kimeneti (vizsga-) követelményeinek - amennyiben a hallgató térítési díj vagy tandíjköteles, ezen kötelezettségének tegyen eleget - a hallgató által elérendő készségeket és képességeket a vonatkozó tantervek tartalmazzák d) az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nappali tagozatos tanulói számára a IX-XII. évfolyamon kiegészítő, nem kötelező tanórai foglakozásként teszi lehetővé a szakköri és a szabadsport foglalkozásokon való részvételt a tehetséggondozás, illetve a hátránykompenzáció szempontjai alapján.
19
A foglalkozásokon való részvétel alapja a III. fejezet b) pontjához kapcsolódóan a tanulói jelentkezés, illetve a szaktanári, osztályfőnöki, szülői egyeztetés alapján történő kijelölés vagy egyéni tanulói igény alapján történő jelentkezés. e) az alapképzést kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységi formák Az Andrássy Gyula Szakközépiskola a nappali tagozatos tanulói számára a IX-XII: és az 1/13-2/14. (szakképző) évfolyamon kiegészítő választható (nem tanórai) foglalkozásként, tevékenységi formaként teszi lehetővé a részvételt a következő szakkörökben: fizika, matematika, történelem, magyar nyelv, irodalom, angol nyelv, német nyelv, számítástechnika, szakmai versenyfelkészítő, szakmai gyakorlatok III., irodalmi színpad, énekkar, iskolamúzeum. A foglalkozásokon való részvétel a III: fejezet b) pontjának e témakörhöz kapcsolódó rendelkezése alapján történik. f) az iskola tehetséggondozó, képességek kibontakoztatását segítő programja A tehetséggondozás, a képességek irányított kibontakoztatását segítő nevelés az Andrássy Gyula Szakközépiskola tevékenységének különleges eleme. Tehetséggondozó munkánknak két fő területe van: - a már felfedezett tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztése, minden rendelkezésre álló lehetőséget megadva nekik, hogy tehetségük megnyilvánulásának területén a lehető legjobb eredményeket érjék el, ugyanakkor más területeken is segítve őket elkerüljék az egyirányú érdeklődés veszélyét - az úgynevezett rejtett tehetségeket elvezetni saját képességeik és értékeik felismerésére, majd az előzőek szerint továbbfejleszteni őket. A tehetséggondozás szakaszai: - a tanulók önismeretének elősegítése, a helyes önértékelési technikák és módszerek megismertetése, erényeik és hibáik tudatosítása - a tanulási szokások feltérképezése, a pozitív és negatív területek elemzése, a javítási technikák megismertetése a tanulókkal - tanulás-módszertani segítség biztosítása a tanulók részére: meg kell őket tanítani tanulni - aktív és ambiciózus tanár-diák viszony kialakítása - pozitív iskolaélmény és iskolakép kialakítása a tanulók illetve a tanulói háttér (szülők, baráti, lakóhelyi környezet) bevonásával - az iskolai közösségek kiformálódásának elősegítése
20
- a tudás értékének megértetése, a tanulás örömének, pozitív élményeinek kifejlesztése, a megismeréshez vezető kíváncsiság felébresztése - a tanulóközpontú tanítás formáinak, módszertanának és eszközeinek adaptív alkalmazása, kialakítása - a tantárgyak iránti konkrét érdeklődés felkeltése, az adott tantárgy ismeretanyagának kapcsolásával a tanulói életkorhoz, tapasztalatokhoz - a tantárgyi koncentráció helyes struktúráinak kialakítása - a helyes és megalapozott, a lehetőségekhez képest önálló kommunikációs formák és technikák, szabályok kialakítása; az értelmi és a metakommunikációs nevelés konzekvens és céltudatos alkalmazása - a szülők, gondviselők jogszerű, értelmes, és megalapozott együttműködésének kialakítása az iskolai munkával és gyermekük fejlődésének figyelemmel kísérésével összefüggésben. Mindezen tehetséggondozási célok és törekvések természetesen érvényesek a kötelező tanítási órákon folyó munka esetén is. Ezeken túlmenően a kitűzött célok valóra váltása érdekében az Andrássy Gyula Szakközépiskola a következő szaktárgyi és képességfejlesztő foglalkozásokat alakítja ki: 1. fizika 2. matematika 3. történelem 4. magyar nyelv 5. irodalom 6. angol nyelv 7. német nyelv 8. számítástechnika 9. szakmai verseny-felkészítő I-II. 10. műhelygyakorlatok 11. szabadsport-foglalkozások Összesen:
heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 6 óra heti 2 óra heti 6 óra heti 30 óra
g) a kulturális hátrányokkal, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítésének programja Az ilyen gondokkal küzdő tanulók esetében is érvényesek a tehetséggondozás területén megfogalmazottak, természetesen e terület feltételeinek és célrendszerének megfelelően. A program fő célja a hátránykompenzációk megvalósítása a tanulók és családi, szociális hátterük bevonásával. A hátránykompenzációs program fő elemei: - a hátrányos tanuló körülményeinek feltárása, elemzése, a hátrányelemek struktúrájának összeállítása - a hátránykompenzációban dolgozók tevékenységének megtervezése és koordinálása az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős által, szükség esetén más kooperátorokat is bevonva és együttműködve a szülőkkel - a tudáshátrányok kompenzálása a tanulószobai és a szabadsport foglalkozások során
21
- a kulturális és viselkedési hátrányok kompenzálása az osztály, illetve iskolai keretekben megszervezendő kulturális programok során, illetve az „állandó segítők” (tanárok, diáktársak) révén - eseti külön program illetve segítő csoport szervezése a súlyos hátrányok vagy hátránykomplexumok felszámolására (betegségek, szenvedélyproblémák, pszichés zavarok esetén ezen területek szakértőinek bevonása) - állandó megelőző és konzultációs tevékenység az osztályfőnökök, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a diákmozgalmat segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat, az egészségügyi szolgálatok, az iskolaorvos, az iskolában jelenlévő felekezetek lelkészei, a mentálhigiénés szolgálatok, a rendőrség célorientált bevonásával Mindezen célok megvalósítása érdekében az Andrássy Gyula Szakközépiskola a következő hátránykompenzációs programokat szervezi az érintett tanulók számára tanulószobai és szakköri keretekben: 1. fizika 2. matematika 3. magyar nyelv és irodalom 4. történelem 5. angol nyelv 6. német nyelv 7. szakmai elmélet 8. számítástechnika 9. szabadsport - foglalkozások 10. irodalmi színpad 11. énekkar 12. iskolamúzeum
heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 6 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra
Összesen:
heti 28 óra
III. 2. Tanulói jogviszony, átjárhatóság a) belépés az iskola induló évfolyamára A belépés feltételei nappali tagozaton: A IX. évfolyamra való belépés alapfeltétele az általános iskola VIII. évfolyamának sikeres elvégzése, amelyet az erre a célra rendszeresített és előírt bizonyítvánnyal kell igazolni. További feltételek: betöltött 14. életév, az iskolában folyó, a konkrét képzéshez megfelelő egészségi állapot és szellemi fejlettség. A tanulók kiválasztásának elvei és módja, a felvételi eljárás elemei, a belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások.
22
Az Andrássy Gyula Szakközépiskola IX. évfolyamára jelentkező tanulók kiválasztásánál illetve felvételénél a meghatározó elvek, tényezők a következők: - a tanuló általános iskolai tanulmányi teljesítménye Figyelembe veendő a VII. évfolyam év végi és a VIII. évfolyam félévi eredménye történelem, idegen nyelv, fizika tantárgyból. Az egyes tantárgyi osztályzatok azonos értékű felvételi pontszámnak számítanak. Az ily módon kialakított pontszám összesen 30. - egységes, országos központi feladatlapok eredményei magyar nyelv és matematika tantárgyakból Magyar nyelvi feladatlap: 25 pont Matematikai feladatlap: 25 pont Az ily módon kialakított pontszám összesen 50. - a tanuló felvételi elbeszélgetés során tanúsított teljesítménye A IX. évfolyamra jelentkező tanulók képességeit és általános ismereteit egy háromtagú, az iskola tanáraiból álló bizottság személyes elbeszélgetés keretében méri fel. Az elbeszélgetés szempontjai illetve területei: - a jelentkező személyes tulajdonságai, humán jellegű műveltsége, valamely területhez kapcsolódó kiemelkedő teljesítménye (sport, fakultáció) (7 pont) - a jelentkező anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei, teljesítménye (7 pont) - a jelentkező szakmacsoportos orientáltsága, műveltsége (6 pont) Az ily módon kialakított pontszám összesen 20. A felvételi eljárás során összesen 100 pont szerezhető meg. A jelentkezők felvétele az általuk választott képzési irányba a megszerzett összes pontszám alapján felállított felvételi rangsor alapján történik meg. Az eljárás során kedvezményt élveznek az általános iskolai mérési időszakokban minden alkalommal kitűnő eredményt elérő tanulók. A beiratkozás módja, a felvétellel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek és eljárások A beiratkozás a IX. évfolyamra az adott tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás alapján megállapított időpontban történik az általános iskolai bizonyítvány és a személyi igazolvány bemutatásával az előírt adminisztrációs eljárás során. A felvételi eljárás során a jelentkező tanuló szülője vagy gondviselője a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közoktatási és Közművelődési Osztálya vezetőjének címzett és az Andrássy Gyula
23
Szakközépiskola igazgatójához benyújtott kérelemmel kezdeményezhet jogorvoslati eljárást a felvételről szóló döntés ellen. Az elbírálás az önkormányzat hatáskörében történik. A belépés feltételei a felnőttképzésben (esti és levelező tagozat) A belépés feltétele a hallgató előképzettségének illetve végzettségének megléte (nyolcosztályos általános iskolai, szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvány), továbbá a hallgató jelentkezése. A tagozaton a tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre a hallgató és az iskola között, illetve tandíj-kötelezettség esetén ennek teljesítése után. A tanulói jogviszony a tanulmányi és a tandíj-kötelezettség teljesítésének időtartama alatt áll fenn. b) belépés felsőbb évfolyamokra Belépés a X-XII/XIII. évfolyamra Az Andrássy Gyula Szakközépiskola X-XII/XIII. évfolyamára a következő feltételek esetén lehetséges a belépés: - az induló évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - évismétlés esetén az iskolába korábban beiratkozott tanuló számára - különbözeti vizsgával, igazgatói engedély alapján az iskolába korábban beiratkozott és az adott évfolyamban beiratkozott tanuló számára Belépés az 1/13. és a 2/14. szakképző évfolyamra A belépés feltételei - a szakképzéshez előírt életkori állapotok fennállta (betöltött 18. és meg nem haladott 22. életév) - a IX-XII/XIII. évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése - a szakképzéshez előírt végzettség és előképzettség megléte - az adott szakképzés esetén előírt egyéb feltételek megléte (alkalmassági vizsgán való megfelelés, egészségügyi alkalmasság, gyakorló hely, tandíjkötelezettség teljesítése) A belépés feltételei a felsőbb évfolyamokra a felnőttképzésben A felsőbb évfolyamra történő belépés feltétele az induló évfolyam követelményeinek teljesítése
c) átlépés másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül Átlépés másik osztályba ugyanazon szakmacsoportos képzés esetén
évfolyamon
belül
megegyező
24
Az átlépés feltétele a IX-XII/XIII. évfolyamon a kiskorú tanuló szülőjének illetve gondviselőjének az iskola igazgatójához benyújtott és megfelelően indokolt kérelme, aki az érintett osztályfőnökök és tanárok, tanulók, szülők bevonásával dönt az átlépés engedélyezéséről 30 napon belül. Az átlépés feltétele a szakképző évfolyamokon megegyező szakképesítés esetén a tanulónak az iskola igazgatójához benyújtott és megfelelően indokolt kérelme, aki az érintett munkatársai bevonásával dönt az átlépés engedélyezéséről 30 napon belül. Átlépés másik osztályba ugyanazon szakmacsoportos képzés esetén
évfolyamon
belül
eltérő
Az átlépés feltétele a IX. évfolyamon a tanuló szülőjének, illetve gondviselőjének az iskola igazgatójához benyújtott és megfelelően indokolt kérelme, amelynek alapján az évfolyam első félévének végéig különbözeti vizsga nélkül, a második félév végéig sikeres különbözeti vizsgához kötve engedélyezheti az igazgató az átlépést. A X-XII/XIII. évfolyamon az átlépés feltétele a tanuló szülője/gondviselője által, nagykorú tanuló esetén magának a tanulónak a szülő/gondviselő által láttamozott, az iskola igazgatójához benyújtott és megfelelően indokolt kérelme, amelynek alapján sikeres különbözeti vizsgához kötve engedélyezheti az igazgató az átlépést.
Átlépés másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül a felnőttképzésben (esti tagozat) Az átlépés feltétele az évfolyam tanulmányi és tandíj-kötelezettségeinek időarányos teljesítése, illetve a tárgyban kelt, s a tagozat vezetőjéhez benyújtott hallgatói kérelem. Ezek fennállta esetén a tagozatvezető engedélyezi az átlépést. d) továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés feltétele) A képzés szakaszhatárai A IX-XII/XIII. és az 1/13-2/14. évfolyamon valamint a felnőttképzés (esti tagozat) I-IV. évfolyamán a képzés szakaszhatárait az egyes tanévek alkotják az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel. Az egyes tanévek belső szakaszhatárait a félévek képezik az előírt adminisztratív, minősítési és tanulmányi követelményekkel.
25
A tanulmányi követelmények teljesítése egy tanévnél rövidebb idő alatt A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés) kritériumai a IX-XII/XIII. és az 1/13-2/14. évfolyamokon. A követelmények nem teljesítése esetén beálló következmények A magasabb évfolyamba lépés részvételi követelménye az, hogy a tanuló hiányzása a tanév során ne haladja meg a 30 igazolatlan vagy az összesen 250 igazolt és igazolatlan tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból az évfolyam összes tanítási óraszámának 20 %-át, vagy a szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20 %-át. Harmincnál több igazolatlan óra hiányzás esetén a tanuló köteles az adott évfolyamot megismételni. Összesen kettőszázötvennél több hiányzott óra esetén, vagy ha a hiányzás egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja, vagy ha a hiányzás a szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja, a tanuló nem osztályozható. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, kivéve, ha az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján a nevelőtestület engedélyezi számára osztályozó vizsga letételét. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (*) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (*) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Az osztályozó vizsga engedélyezéséről a nevelőtestület az igazgató előterjesztésének megvitatása után szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az osztályozó vizsgát tevő tanuló az adott évfolyam összes tantárgyából (kivéve a készségtárgyakat) a nevelőtestület által előírt időpontban legkésőbb öt nappal a magasabb évfolyam kezdete előtt, - köteles vizsgázni. A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az évfolyam tanulmányi követelményeinek, s ez
26
kellő számú és összetételű érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. Amennyiben a tanuló a kellő számú érdemjegy hiánya miatt nem osztályozható, vagy érdemjegyei alapján osztályzata elégtelen, az adott tárgy(ak)ból javító vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba lépés külön követelménye a szakképző (1/132/14.) évfolyamokon a szakmai gyakorlatok előírt teljesítése. Amennyiben a tanuló az évfolyamra előírt szakmai gyakorlati óraszám 20 %-nál többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, a hiányzás mértékének megfelelő pótgyakorlatra kötelezhető, ha ennek feltételei biztosíthatók. A pótgyakorlatot teljesíteni kell legkésőbb a magasabb évfolyam kezdő tanítási napjáig. Ha a tanuló nem teljesíti a pótgyakorlatot, vagy ennek feltételei nem biztosíthatók, akkor az évfolyam megismétlésére kötelezett. A magasabb évfolyamba lépés követelményei a felnőttképzésben (esti tagozat). A kritériumok nem teljesítése következtében beálló következmények A magasabb évfolyamba lépés részvételi követelménye a felnőttképzésben, hogy a hallgató összes hiányzása ne haladja meg az adott évfolyam összes óraszámának a 30 %-át. A követelmény nem teljesítése az évfolyam megismétlését vonja maga után. A tagozat vezetőjéhez benyújtott hallgatói kérelem alapján a tagozat nevelőtestülete kellő indokoltság esetén engedélyezheti a korrekciós osztályvizsgát, amelyet a magasabb évfolyam kezdő napjáig kell letenni. A magasabb évfolyamba lépés tanulmányi követelménye a felnőttképzésben az, hogy a hallgató részt vegyen az évfolyam számára előírt évközi beszámolókon, valamint a tanévet záró osztályvizsgán és osztályvizsga eredménye egyetlen tantárgyból se legyen elégtelen. Ha egy vagy több tantárgy osztályzata elégtelen, a hallgató az adott tárgyakból javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba lépés adminisztrációs kritériuma a felnőttképzésben az, hogy a tandíjköteles hallgató I. félévi tandíját október hó 15-ig, a II. félévi tandíját március hó 15-ig fizesse be az iskola pénztárába. A követelmény nem teljesítése a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után. e) kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezése előtt illetve befejezésekor a nappali tagozaton és a felnőttképzésben (esti tagozat) Megszűnik a tanulói jogviszony - ha a tanulót, hallgatót másik iskola átvette, az átvétel napján
27
A tanuló átvétele a fogadó intézmény hivatalos befogadó nyilatkozata alapján történik. Az eljárás kezdeményezője tanköteles tanuló esetében a szülő vagy gondviselő; nagykorú tanuló illetve felnőtt hallgató esetében a személy szerint érintett. - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni Ebben az esetben az eljárás kezdeményezője nagykorú tanuló, akinek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme alapján szüntethető meg a tanulói jogviszony. - a XII/XIII. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább Ebben az esetben az eljárás kezdeményezője a nagykorú tanuló. - a szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján automatikusan - a szakképzésben, ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább Ebben az esetben az eljárás kezdeményezője az iskolaorvos, illetve az egészségügyi tényről tudomással bíró más egészségügyi szerv, vagy a tanuló bejelentése alapján az iskola igazgatója. - a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, - a bejelentés tudomásul vételének napján. - ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. - ha a tanuló - a tanköteles tanuló kivételével - az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott Ebben az esetben az eljárás kezdeményezője az iskola igazgatója. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
28
Megszűnik a felnőttképzésben a hallgató tanulói jogviszonya fizetési hátralék esetén a hallgató eredménytelen felszólítását követően a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Megszűnik a felnőttképzésben a hallgató tanulói jogviszonya - ha a hallgató írásban bejelenti, hogy kimarad, - a bejelentés tudomásul vételének napján. A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezésekor a nappali tagozaton, a szakképzésben, és a felnőttképzésben (esti tagozat) Megszűnik a tanulói jogviszony az iskolai tanulmányok utolsó évfolyamát követő vizsgaidőszak utolsó napján érettségi és szakmai vizsga esetében egyaránt. A záró évfolyam követelményeinek teljesítése esetén a tanuló (hallgató) jelentkezése alapján érettségi és szakmai vizsgát tehet. Az érettségi vizsgák eljárásrendjét a tárgyban kelt 100/1997. (VI. 13.) Korm. sz. rendelet és módosításai, a szakmai vizsgák eljárásrendjét a tárgyban kelt 10/1993. (XII. 30.) MüM sz. rendelet és módosításai határozzák meg. A tanuló az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap, amely közokirat. A tanuló vizsgateljesítményét - részleteiben is, - a fenti rendeletek alapján összeállított vizsgadokumentumok rögzítik.
IV. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGARENDSZERE IV. 1. A tanulói teljesítmények értékelése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5) ; jó (4) ; közepes (3) ; elégséges (2) ; elégtelen (1)
29
A tanuló tantárgyi teljesítményeinek értékelési szempontjai: - rendszeresség A pedagógus törekedjen a kellő számú, időben lehetőleg arányosan megszülető érdemjegy kialakítására. A reális értékelést lehetővé tevő minimális érdemjegyszám heti 1-2 órás tantárgyak esetében félévenként három, heti 3 vagy több óraszámú tantárgyak esetében félévenként öt. Törekedni kell az értékelések időben arányos kialakítására. Egy osztály egy napon több tantárgyból ne írjon témazáró vagy ún. nagydolgozatot. - objektivitás A pedagógus törekedjen az érdemjegyek objektivitására mind a tartalmi mérlegelés, mind az alkalmazott értékelési eljárások esetében. Tilos az érdemjegyek fegyelmezési célú alkalmazása. Az érdemjegyek kialakítása során elsősorban a tantárgyi követelményekhez kapcsolódó tárgyi tudás vehető figyelembe, de tekintettel kell lenni a képességek és a szorgalom összefüggéseire is. - módszertani változatosság Az értékelések az elméleti tantárgyak esetén - a tantárgyi követelményekhez és sajátosságokhoz kapcsolódva, - szóbeli és írásbeli (rajz) formában történjenek meg, különösen a felsőbb évfolyamokon az érettségi illetve a szakmai vizsgakövetelményekre is tekintettel. Ezek az értékelési formák - a pedagógus személyiségéhez kapcsolódva, módszertani szabadságát is figyelembe véve, - kívánatos hogy normatív jellegűek legyenek. A szakmai gyakorlati teljesítmény értékelése komplex legyen; vegye figyelembe a közvetlen gyakorlati teljesítmény mellett a szakmai elméleti és gyakorlati koncentrációs összefüggéseket is. A testnevelés teljesítmények értékelése során törekedni kell az adott időszak összes jellemző sporttevékenységének figyelembe vételére. - kiszámítható értékelési eljárás Az érdemjegyet minden esetben a tanuló tudomására kell hozni az a vonatkozó adatvédelmi eljárások betartásával. Az értékelés kiszámíthatósága érdekében a szaktanár az adott évfolyam megkezdésekor, vagy az adott tantárgy tanításának megkezdésekor az osztályban ismertesse a világosan megfogalmazott tantárgyi követelményeket, módszertani eljárásokat, érdemjegyadási és osztályozási szempontokat. A szóbeli feleletek értékelése a feleltetés alkalmával történjen meg. Az írásbeli teljesítménymérések (dolgozatok) értékelése legkésőbb a megírást követő 10. munkanapon meg kell, hogy történjen. Tilos az előre osztályozás, az érdemjegyeket a tárgyhónál kell rögzíteni. Tilos érdemjegyet egyik félévről a másikra átvinni.
30
- az osztályzatok kialakításának eljárása Félévi osztályzat: az adott félév során adott érdemjegyek általános matematikai szabályok szerint kerekített átlaga adja a tanuló félévi osztályzatát. (Pl.: 1,50 = elégtelen; 1,51 = elégséges) Év végi osztályzat: az adott tanév során adott érdemjegyek általános matematikai szabályok szerint kerekített átlaga adja a tanuló év végi osztályzatát. (Pl.: 4,50 = jó; 4,51 = jeles) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. IV.
2. A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5) , jó (4) , változó (3) , rossz (2) - a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5) , jó (4) , változó (3) , hanyag (2) a)
A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai
Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi tanár bevonásával a tanuló iskolai viselkedését, a társaihoz, a tanáraihoz és az iskola többi dolgozójához való viszonyát, az intézmény tevékenységébe való beilleszkedését értékeli és minősíti a következő szempontokból: - a tanuló részvétele az iskola tevékenységében E szempont magában foglalja a tanuló tanórai részvételének értékelését, beleértve a hiányzások számát és összetételét; a nem tanórai foglalkozásokon való részvételét és annak színvonalát; az iskolai és/vagy osztályközösségért végzett munkáját. Ezen tényezők értékelése során egyaránt figyelembe kell venni a részvétel mennyiségi és minőségi mutatóit.
31
- a tanuló viselkedése, viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola többi dolgozójához A szempont tartalmazza a tanuló viselkedési kultúrájának értékelését, azt, hogy mennyire sajátította el a korosztályának megfelelő és elvárható kommunikációs és metakommunikációs követelményeket és ezeket milyen színvonalon alkalmazza (udvariasság, műveltség a nyelvben és a viselkedésben); mennyire toleráns, önzetlen másokkal szemben (emberi minősége); tanulása, munkája során mennyire jellemző rá az együttműködésre/konfrontációra törekvés. A szempont alapján folyó teljes értékeléshez szükséges az együttműködési/konfrontációs esetek dokumentumainak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek, figyelmeztetések) és a fegyelmi eljárások fegyelmi és kártérítési büntetéseinek figyelembe vétele. Amennyiben a tanuló megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesül, magatartás osztályzata rossznál jobb nem lehet. b) A szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi tanár bevonásával a tanuló tanórai és nem tanórai keretekben folyó munkájának színvonalát és eredményességét méri elsősorban a tanuló tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, amelyet korrekciós tényezőként (maximum egy értékelési fokozat mértékben) a képességek/teljesítmény összefüggés és a teljesítmény-tendencia egészít ki. - a tanuló tanórai (elméleti és gyakorlati) teljesítményének értékelése Az értékelés során a tanuló tantárgyi és összesített teljesítményét kell figyelembe venni. (Milyen az egyes tantárgyi eredmények szintje, milyen az összesített teljesítmény, milyen az osztályzatok összetétele, van-e elégtelen vagy jeles osztályzat, és mennyi?) Két elégtelen osztályzat esetén a tanuló szorgalmi osztályzata nem lehet hanyagnál jobb. - a tanuló tanórán kívüli teljesítményének értékelése E szempont magában foglalja a tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulmányi és sportversenyeken való részvétel tényének és eredményeinek értékelését. A részvétel és az elért eredmények a tanórai teljesítmények pozitív korrekciós tényezői. - a képesség/teljesítmény összefüggés és a teljesítmény-tendencia értékelése A tanuló szorgalmának kiegyensúlyozott értékelésénél figyelembe kell venni a képességek szintjét és az elért eredményeket (az adott teljesítményt a tanuló mennyi munkával érte el) valamint a tanuló teljesítményének tendenciáját (a korábbi méréshez képest javult vagy romlott teljesítménye). E tényezők együttesen egy értékelési fokozat mértékben vehetők figyelembe pozitív vagy negatív korrekciós tényezőként.
32
IV. 3. Belső vizsgarendszer Az Andrássy Gyula Szakközépiskola tagozatokra és évfolyamokra terjed ki:
belső
vizsgarendje
az
alábbi
a) nappali és esti tagozat javító vizsgái b) est tagozat I-II-III-IV. évfolyam c) egyes szakmai képzési szakaszokat lezáró, a tanulói igények alapján alkalmanként megszervezendő belső vizsgák a) nappali és esti tagozat javító vizsgái A nappali és esti tagozat javító vizsgáit az adott tanév utolsó tíz munkanapja alatt (féléves tantárgy esetén az adott félév utolsó tíz munkanapja alatt) lehet megszervezni az alábbi feltételekkel. - a javító vizsgára kötelezett tanulók az év végi eredmények kihirdetésekor az osztályfőnök útján kapjanak tájékoztatást a javító vizsga helyéről, idejéről, további feltételeiről és követelményeiről. - a javító vizsga tantárgyanként háromtagú vizsgabizottság előtt történik. A bizottságban legalább két tag rendelkezzen előírt végzettséggel az adott tantárgyból. A tagok: elnök (lehetőleg az osztályfőnök), kérdező tanár, ellenőrző tanár. - a javítóvizsga – a készség- és gyakorlati tantárgyak kivételével – írásbeli feladatlapból és szóbeli vizsgarészből áll. A feladatlap a feladatok mellett tartalmazza azok pontszámban/%-ban kifejezett értékelését, illetve az összesített tanulói teljesítmény érdemjegyben történő minősítését. A feladatlap és a szóbeli teljesítmény értékelését a kérdező és az ellenőrző tanár együttesen végezze el. A közöttük esetleg felmerülő véleményeltérés esetén – a vonatkozó jogi szabályozás figyelembe vételével – a bizottság elnöke dönt. - a javító vizsgát osztályonként jegyzőkönyvezni kell az előírt nyomtatványok alkalmazásával. A javító vizsga adminisztrációját az elnök végzi el, illetve ellenőrzi. A vizsga befejeztével a teljes vizsgadokumentációt át kell adnia az iskolavezetésnek. b) Az esti tagozat X-XII. évfolyamának belső vizsgái A belső vizsgák célja a tagozaton az, hogy a hallgatók tanulmányi teljesítményét mérjék, az ezt kifejező érdemjegyeket és osztályzatokat kialakítsák. A belső vizsgák típusai, formái mind a négy évfolyamon: - évközi beszámolók - osztályvizsgák
33
A belső vizsgák tantárgyai az évfolyam helyi tantervében előírt tantárgyak. A vizsgák teljesítésének módja: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv: írásbeli és szóbeli vizsga; matematika, fizika, kémia: írásbeli vizsga; a többi tantárgyból szóbeli vizsga. A belső vizsgák időszakai: az évközi beszámolókat december és február/március hó folyamán, az év végi osztályozó vizsgát április/május hóban kell megtartani. A belső vizsgák értékelése: az évközi beszámolók érdemjegyei a hallgatónak az adott időszakhoz kapcsolódó teljesítményét fejezik ki, és az év végi osztályozó vizsga osztályzatának megállapításánál korrekciós tényezőként kell figyelembe venni ezeket. Az osztályozó vizsga osztályzatai - az előbbi korrekciós tényezők figyelembe vételével, - az évfolyam év végi osztályzataként szolgálnak. c) Az egyes szakmai képzési szakaszokat lezáró, a tanulói igények alapján megszervezendő belső vizsgák Az Andrássy Gyula Szakközépiskola - tanulói igények alapján, - az egyes szakmai képzési szakaszok lezárása után az ilyen szempontból számításba jöhető évfolyamokon belső vizsgákat szervez alkalmanként. A vizsgák sikeres teljesítését szakmai tanúsítvánnyal igazolja. IV. 4. Programértékelés, ellenőrzés és az intézmény belső értékelése Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelési-oktatási tevékenységének programértékelését, a terület ellenőrzését, az intézmény belső értékelését az iskolavezetés végzi az igazgatói, az igazgató-helyettesi és gyakorlati oktatásvezetői munkaköri leírások illetve az intézményi minőségirányítási program alapján. Az egyes konkrét értékelési, ellenőrzési feladatok elvégzése eseti megbízások alapján, az igazgató vagy a területért felelős igazgató-helyettes, munkahelyi vezető irányításával történik. a) A nevelési-oktatási programok értékelése A nevelési-oktatási programok értékelése az igazgató felügyelete alatt, az adott területért felelős igazgatóhelyettes irányításával történik. Az értékelő csoportba szükséges a konkrét téma felelősének, a tevékenységben érintett pedagógusoknak és dolgozóknak és a terület szakmai felügyeletét ellátó munkaközösség-vezetőnek a bevonása. Amennyiben a program tartalma indokolja, az értékelésbe be kell vonni a tanulói és a szülői érdekképviseleteket is. A programok értékelése az értékelésben részt vevők többségi véleménye alapján történik a különvélemények regisztrálásával. b) A nevelési-oktatási tevékenység ellenőrzése Az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység ellenőrzése az igazgató felügyelete (szükség esetén vezetése és kezdeményezése) mellett, az adott területért felelős igazgató-helyettes, gyakorlati oktatás-vezető szakmai irányításával történik.
34
Az ellenőrzés fő területei: - a szakmai ellenőrzés - az adminisztratív ellenőrzés A szakmai ellenőrzés kiterjed az oktató-nevelő tevékenység tartalmimódszertani elemeire, az ezekkel összefüggő követelményrendszerekre tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt. A szakmai ellenőrzés során az érintett pedagógusok és munkaközösség-vezetőik bevonásával történik. Az adminisztratív ellenőrzés az oktató-nevelő tevékenység formaiadminisztratív oldalára terjed ki magában foglalva a tanügyi dokumentáció helyes, pontos és időben megfelelő vezetésének szempontjait. Ezek a következők: az osztálynapló és a törzslap kitöltése és vezetése, a mulasztások és az érdemjegyek, osztályzatok vezetése, a bizonyítványok kitöltése, a továbblépési, átlépési, belépési és a tanulói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó eljárások és adminisztráció intézése, az ellenőrző könyv kezelése, a tanuló által vezetett illetve készített oktatási eszközök /füzetek, rajzok, munkanaplók / ellenőrzése, javítása, a tanulói dolgozatok, rajzfeladatok korrekt javítása. Az ellenőrzések megállapításait az érintett pedagógusokkal illetve szükség esetén tágabb körben (csoport, munkaközösség, nevelőtestület) ismertetni kell. c) Az intézmény belső értékelése Az intézmény belső értékelése általános keretek között a vonatkozó jogszabályi előírások alapján megalkotott intézményi Belső ellenőrzési terv alapján történik.
35
V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK V.1. Általános munkarend a) Napi életrend, heti munkarend, a tanév rendje, az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben - táborok, kirándulások Az Andrássy Gyula Szakközépiskola napi munka- és életrendje Az iskola épülete 6.00 és 20.00 között van nyitva, ezen időszakban van portaszolgálat az elméleti épület főkapujánál. Az iskola épületében pedagógusok, tanulók, dolgozók ezen időszakban tartózkodhatnak. Az iskola egyes részlegeiben (műhely, taniroda, számítástechnikai laboratóriumok, tornaterem, szaktantermek) eltérő nyitva tartás is lehetséges. A tanítás a következő időszakokban zajlik: - elméleti órák nappali tagozaton: 7.25 - 14.30 között - elméleti órák esti tagozaton: 14.00 –18.25 között - gyakorlati foglalkozások a szakképző évfolyamokon: 6.45 – 18.00 között - nem kötelező tanórai foglalkozások: 14.00 - 18.00 között - választható nem tanórai foglalkozások: 14.00 - 18.00 között A tanítási órák, gyakorlati foglalkozások, nem kötelező tanítási órák és a választható nem tanórai foglalkozások alatt a csengetési rendben meghatározott módon kötelező szünetet tartani. A tanulók és a pedagógusok kötelesek legalább 10 perccel az első tanítási órájuk előtt megjelenni az iskolában. Az elméleti és a gyakorlati oktatás idején a IX-XII/XIII. és 1/13-2/14. évfolyamos nappali tagozatos tanulók az iskola épületét nem hagyhatják el csak indokolt esetben az osztályfőnök vagy az iskolavezetés valamelyik tagjának írásos engedélyével. A tanulók a tan- és szaktermekben - kivételes esetektől eltekintve, csak tanár vagy gyakorlati oktató jelenlétében tartózkodhatnak. A tanítás céljaira szolgáló helyiségekben csak a tanítással összefüggő tevékenység folyhat. A tanórák, a nem kötelező tanórák és a választható nem tanórai foglalkozások alatt a pedagógus felügyel az előírt tűzrendészeti és balesetvédelmi rendelkezések betartására. A tanulók kötelesek a tűzrendészeti és balesetvédelmi utasításokat betartani a területhez kapcsolódó oktatás utasításai és a helyi, a tan/szakteremben érvényes rendelkezések alapján. A tanórák közötti szünetekben 7.25 és 13.45 óra között a folyosókon tanári felügyelet biztosítja a tűz- és balesetvédelmet, a fegyelem fenntartását. Az iskola éttermében tanítási napokon 12.30 és 14.45 óra között van ebédidő az éttermi rend betartásával. Az iskolában munkahelyi büfé működik Molnár Zoltánné egyéni vállalkozó üzemeltetésében naponta 7.00 és 15.00 óra közötti nyitva tartással. A nappali tagozatos kiskorú tanulók számára az intézmény egész területén tilos a dohányzás a tanítási napok folyamán és egyéb alkalmakkor is. A nagykorú, szakképző évfolyamot végző tanulók a dohányzásra kijelölt helyen dohányozhatnak a tűzvédelmi szabályok betartásával.
36
Az iskolában 7.25 és 14.45 óra között a folyosóügyeletes tanár irányításával és a portással együttműködve kétfős diákügyelet működik a diákmozgalmat segítő pedagógus beosztása alapján a főbejáratnál. Az iskola heti munkarendje Az iskolai tanítási hét öt tanítási napból áll, ezek rendszerint azonosak a munkanapokkal. A szakminisztérium, a nevelőtestület, az iskolafenntartó rendelkezése alapján ettől a beosztástól egyedileg el lehet térni. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli munkanap a munkaszüneti és ünnepnap is. Az egyes tanítási napok heti átlagóraszáma a IX-X-XI-XII-XIII. évfolyamon 6,5 óra, a szakképző évfolyamokon 8 óra. Ettől az óraszámtól fölfelé eltérni csak indokolt és kivételes esetekben lehet. Az iskola nevelőtestületének kinevezett tagjai a tantárgyfelosztásban előírt óráikat az öt tanítási nap alatt kell, hogy megtartsák. A megtartott tanítási órákat az osztálynak és az időpontnak megfelelően be kell jegyezni az osztálynaplókba, a túlórák elszámolása végett pedig a „Tanári óraelszámolás” űrlapján kell rögzíteni és minden hó utolsó munkanapját követően három munkanapon belül a szakterület igazgatóhelyettesének leadni. A tanév rendje Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év a tanév rendjéről szóló szakminiszteri rendeletben előírt számú tanítási napból áll. Az adott tanév konkrét beosztása (a szünetek időpontjai, a tanév eseményeinek ütemezése, a vizsgák ideje) a tárgyban kelt szakminiszteri rendeletben foglaltak alapján történik. A tanév során a tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. A tanév utolsó napját követően a tanulónak legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben. Tanulmányi kirándulások Az Andrássy Gyula Szakközépiskola - hagyományaiból eredően is rendszeres és általános programokat a tanítás nélküli szünetekben nem szervez. Csoportok, vagy osztályok igényei alapján az érdekelt pedagógusok és egyéb alkalmazottak beleegyezésével egyedi programok szervezhetők a tanév rendjére vonatkozó előírások alapján. Az iskola - az érettségi és a szakmai vizsga évfolyamait kivéve rendszerint az érettségi és a szakmai írásbeli vizsgák időszakában legalább két tanítás nélküli munkanapot biztosít a tanulmányi kirándulások lebonyolítására. A kirándulásokat az osztályok igényei és feltételei alapján az osztályfőnököknek kell megszervezni a jogi, gazdasági és a balesetvédelmi előírások alapján a kiskorú tanulók szüleinek előzetes beleegyezésével a finanszírozás módját illetően is. A tanulmányi kirándulások önkéntes, fakultatív programnak számítanak, az arról való távol maradás nem számít iskolai hiányzásnak.
37
b) Az iskola programján kívüli térítéses illetve tandíjas foglalkozások Az Andrássy Gyula Szakközépiskola a vonatkozó jogszabályok életkori előírásainak figyelembe vételével tanulói igények alapján a XI-XII/XIII. és az 1/13-2/14. szakképző évfolyamok számára OKJ-s szakképesítő tanfolyamokat szervez tandíjas illetve térítési díjas formában. Ezek a képzési formák a következő szakképesítésekre terjednek ki: - gáz- és ívhegesztő - műanyaghegesztő - hegesztőminősítő - NC, CNC gépkezelő - NC, CNC programozó - számítástechnikai szakképesítések - műszaki rajzoló A szakképesítések jogi és tartalmi követelményeit a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák, pénzügyi feltételeit pedig az iskola tanfolyami szabályzata rögzíti. d) Az iskolai könyvtár munkarendje, az iskola sportszolgáltatásai Az iskolai könyvtár munkarendje Az Andrássy Gyula Szakközépiskola könyvtára az intézmény főépületének földszintjén az 1174-es számú teremben működik. Szolgáltatásai a következők: - munkaterv szerinti nyitva tartás (napi öt órában) - munkaterv szerinti könyvtári órák a könyvtáros által megtartva a IX. évfolyam tanulói számára minden tanév szeptemberében - szaktanári könyvtári órák szaktanári igények alapján - bemutató órák munkaközösségi munkatervek alapján - szakköri, tanulószobai foglalkozások szaktanári, tanuló igények alapján - öntevékeny tanulói foglalkozások egyéni igények alapján - iskolai rendezvények, foglalkozások, kiállítások lebonyolítása Az iskolai könyvtár működését teljes körűen a könyvtár működési szabályzata és éves munkaterve tartalmazza. Az iskola sportszolgáltatásai Az Andrássy Gyula Szakközépiskola tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulói számára az alábbi nem tanórai keretekben szervezett sportlehetőségeket biztosítja:
38
A Diák Sportegyesület (DSE) szakosztályai Az Andrássy Gyula Szakközépiskola Diák Sportegyesülete a következő szakosztályait működteti a diák-versenysport számára: - tenisz - kosárlabda - kézilabda - kajak-kenu Az iskolai sportkör szakosztály-foglalkozásai az éves edzési tervek, és versenytervek alapján zajlanak. Szabadsport-foglalkozások Az iskolai szabadsport-foglalkozások célja a tehetségfejlesztés és a hátránykompenzáció, továbbá a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő játék- és mozgásigények kielégítése a lehetőségekhez képest minél nagyobb mértékben. A foglalkozások egyúttal a házi bajnokságok, versenyek előkészítési kereteként is szolgálnak. A szabadsport-foglalkozások iskolai helyszínei, lehetőségei a következők: az iskola sportudvara, MVSC pálya (időszakosan), kondicionáló terem, tornaterem, Csorba tavi vízisport-telep, Selyemréti Strandfürdő fedett uszodája (téli időszakban úszás). A szabadsport-foglalkozások részletes időszakos programjait az éves szabadidősport munkaterv tartalmazza. Az iskola szociális szolgáltatásai Az Andrássy Gyula Szakközépiskola az alábbi területeken részesíti szociális szolgáltatásban az arra jogosult tanulóit: - ebédelési lehetőség a szociális feltételeknek megfelelő térítési díj ellenében - egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosít az iskola-egészségügyi előírások alapján - iskolaorvosi és nevelési tanácsadói szolgáltatásokat biztosít az önkormányzati előírások alapján - ifjúságvédelmi figyelő és segítő szolgálatot működtet az ifjúságvédelmi felelős és külső szakértők révén
39
V. 2. Az iskola hagyományai a) Szervezeti hagyományok Az Andrássy Gyula Szakközépiskola szervezeti hagyományai az iskolai szervezeti struktúrában öltenek testet. Ennek elemei a következők: - az iskolavezetés felépítése Az iskolaigazgatójának helyettesei az általános igazgatóhelyettes (aki a felnőttképzési tagozat vezetője is), a műszaki igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes. Az iskolavezetés ötödik tagja a gyakorlati oktatásvezető. - a szakmai munkaközösségek Az iskola szakmai munkaközösségei a következők: humán, természettudományi, idegennyelvi, gépészeti, informatikai, szakmai gyakorlati osztályfőnöki. Hagyományos szülői szervezetként - az iskolaszék mellett - tanácsadó funkciót betöltve működik a szülői munkaközösség. - a felnőttképzési tagozat önállósága (esti tagozat) Az iskola szervezetén belül pedagógiai-vezetési szempontból önálló szervezeti egységként működik az esti tagozat. Nevelőtestülete a nappali tagozat tagjaiból áll. Vezetője a tagozatvezető, aki a tagozaton az igazgatói jogkör gyakorlója. - állandó külön megbízások Az iskola nevelőtestületének kinevezett tagjai nevelőtestületi, igazgatói külön megbízás alapján töltik be a következő munkaköröket: könyvtáros, diákmozgalmat segítő pedagógus, iskolai sportegyesület tanárelnöke, az ifjúságvédelmi felelős, tantestületi jegyzőkönyvvezető, vöröskeresztes szervező, szabadidő-szervező, szülői szervezet koordinátor, tankönyvfelelős, méréskoordináció – tehetséggondozás, iskolamúzeum – térképfelelős, iskolai honlap-gondozó, stúdiófelelős, iskolai fotó/videó. polgári védelmi versenyfelelős, EU-s tevékenységek koordinátora, munka- és tűzvédelmi felelős, minőségirányítási felelős, iskolai statisztikus, irodalmi színpad vezető, nyolcadik osztályos tehetséggondozó szakkör vezető – magyar nyelv és matematika b) Az iskola értékelési hagyományai Az Andrássy Gyula Szakközépiskola értékelési hagyományai a magatartás, a szorgalom és a tanuló közösségi tevékenysége értékelése területére terjednek ki. Ezen értékelési hagyományok konkrét formái a következők: - dicséretek (osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi) - figyelmeztetések (osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi) A dicséretek és figyelmeztetések a tanuló, az osztály és a szülők tájékoztatását is szolgálják az adott területekre vonatkozóan. A dicséretek és figyelmeztetések adásának feltételeit az osztályfőnöki munkaközösség irányelvei tartalmazzák.
40
A dicséretek és a figyelmeztetések az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe jegyzendők be. Az osztályfőnöki, igazgatói, és a tantestületi figyelmeztetés csak a megrovás fegyelmi büntetés előtt adható. c) Az iskola hagyományos rendezvényei Az Andrássy Gyula Szakközépiskola hagyományos rendezvényei a nemzetitársadalmi ünnepkörhöz és az iskolai élet hagyományos alkalmaihoz kapcsolódnak. A nemzeti-társadalmi ünnepkör rendezvényei - Október 6.: az aradi vértanúk emléknapja - rádiós megemlékezés - Október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója nemzeti ünnep - iskolai ünnepély - Karácsony: rádiós műsor és iskolai hangverseny - Január 22.: A magyar kultúra napja - rádiós megemlékezés - Február 25.: a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja - rádiós megemlékezés - Március 15.. az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója iskolai ünnepély - Húsvét: rádiós megemlékezés - Április 16.: Holokauszt emléknap - rádiós megemlékezés - Anyák napja: rádiós megemlékezés - Május: Miskolc város napja - rádiós megemlékezés Az iskolai élet ünnepei - Szeptember 1-je: tanévnyitó iskolai ünnepély - December: a XII. évfolyam szalagavató ünnepélye és műsora - Február: alapítványi bál - Április-május: a XII/XIII. évfolyam ballagása - iskolai ünnepély - Június: tanévzáró iskolai ünnepély d) Miskolc városhoz kötődő hagyományok Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestület nagy fontosságot tulajdonít Miskolc város hagyományai ápolásának, a városhoz kapcsolódó polgári identitás kialakításának a miskolci tanulók és az iskola munkatársai körében. Ezért a területhez fűződő témák részét képezik az egyes évfolyamok nevelési programjainak. Természetes módon az iskola - az adott eseményhez kapcsolódó konkrét módon - részt vesz a város életének aktuális eseményeiben, segítséget nyújt ezek lebonyolításában városi-iskolai hagyományok jegyében. Kulturális és sportprogramjai a város sokszínű programjának részét képezik. A városi hagyományok ápolásának ünnepi rendezvénye Miskolc város ünnepe, amelynek megtartása az iskola egészének programja az iskolai és a városi rendezvényeken keresztül.
41
VI. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE A gyermek-és ifjúságvédelem az iskolai oktató-nevelő munka egyik legfontosabb feladata, amelynek szempontjai tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt szerepet kell, hogy játsszanak. Az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a vonatkozó jogszabályok alapján a fenntartó segítségével a városi gyermek-és ifjúságvédelmi munkához kapcsolódva zajlik. VI. 1. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem tartalma, jellemző feladatai Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának fő célja a tanulókat érő káros fizikai és szellemi hatások feltérképezése, megelőzése, kiküszöbölése vagy erejük csökkentése. Elsősorban a következő tényezők figyelemmel kísérése az ifjúságvédelem feladata: dohányzás, alkoholizmus, kábítószer, nemi betegségek, fertőző betegségek, szellemi betegségek (destruktív szekták, ember- és életellenes ideológiák, szélsőséges politikai irányzatok), szegénység, személyiségzavarok (magatartászavarok, kommunikációs zavarok, pszichés problémák). Az iskolai ifjúságvédelem feladatait a módszertani sokszínűség és alkalmazkodás, a pedagógusi célorientáltság feltételeit kialakítva kell megoldani. E tényezők közül a legfontosabb a megelőzés, amelynek fő eszköze a tárgyszerű, a tanulói életkori sajátosságokhoz kapcsolódó metodikailag megalapozott felvilágosítás. A tanulók fenti tárgykörökhöz kapcsolódó felvilágosítása egészében az osztályfőnöki nevelési program része, egyes elemeiben értelemszerűen kapcsolódik az aktuális tantárgyakhoz. Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítás ne csak a tantárgyi oktató-nevelő munka egyik része legyen, hanem a pedagógus személyisége, tanulók előtti viselkedése, a tanulók által megismerhető életmódja is példa legyen. E területen nagy szerepe lehet a tanórán kívüli foglalkozásoknak, a tanulmányi kirándulásoknak, a sportprogramoknak és egyéb közösségi programoknak. Az ide kapcsolódó tevékenységek tartalmi és módszertani ajánlásait az Andrássy Gyula Szakközépiskola ifjúságvédelmi felelőse, osztályfőnöki munkaközössége, a diákmozgalmat segítő pedagógus az általános igazgatóhelyettes irányításával dolgozza ki. A megelőzés mási eleme a problémák szakszerű, tudatos feltérképezése az egyes területekhez szakmai segítséget nyújtó intézmények, szervezetek (család- és gyermekvédelmi szolgálat, nevelési tanácsadó, szociális hatóságok, karitatív szolgálatok, az egyházak képviselői, szakpszichológusok, szakegészségügyi szolgálatok, rendőrség) bevonásával. A megelőzési tevékenység sikertelensége esetén a fő cél a káros hatások megszüntetése vagy erejük csökkentése. E tevékenység során rendkívül fontos a gyors, szakszerű, a személyes érzelmeket és jogokat nem sértő eljárás, amelynek során a jogi és az emberi, a szolidaritáson alapuló eszközöket az adott esetnek megfelelően kell alkalmazni. Az egyes esetek kezelése, problémák megoldása az érintett tanuló osztályfőnökének, kiskorúsága esetén szülőjének bevonásával az ifjúságvédelmi felelős irányításával az iskolavezetés felügyelete alatt történik.
42
VI. 2. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem keretei, személyi és tárgyi feltételei, eljárásai Az Andrássy Gyula Szakközépiskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége az igazgató felelőssége és felügyelete mellett, az általános igazgatóhelyettes elvi irányításával és ellenőrzésével az iskolai ifjúságvédelmi felelős szervezésében, koordinálásával és konkrét munkájával valósul meg a tárgykört szabályozó törvények és rendeletek jogi alapján. Az ifjúságvédelmi felelős tevékenységébe bevonja az osztályfőnöki munkaközösséget, az iskolaszéket és a diákönkormányzatot, illetve a konkrét esetek kapcsán a további, az előző alfejezetben megjelölt ifjúságvédelmi intézményeket, szervezeteket. A megelőző, egészségre nevelő tevékenység, a konkrét ifjúságvédelmi feladatok az osztályfőnökök munkakörének állandó részét képezik. Az ifjúságvédelmi felelős feladata felelős ellátásához heti 10 óra kedvezményben részesül. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenységben állandó szerepe és feladata van a következő nem pedagógiai szolgáltatásoknak és intézményeknek: iskolaorvosi rendelés és kezelés, egészségügyi szűrések, rendőrségi ifjúságvédelmi szolgálat, lelki és mentálhigiénés megelőző-felvilágosító szolgáltatások. Az iskolai ifjúságvédelmi feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az iskola költségvetése tartalmazza. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola ifjúságvédelmi programjának főbb pillérei a következők: az ifjúságvédelem jogi alapjainak ismerete és alkalmazása; az egészségre nevelés iskolai rendszerének kiépítése, működtetése és összekapcsolása a városi, regionális és országos hálózatokkal; a tanulói magatartás, személyiség-, és kommunikációs zavarok feloldása; az egészségromboló jelenségek (kábítószer, alkoholizmus, dohányzás, bűnözés, szegénység) elleni küzdelem; a diákok tanulási módszereinek fejlesztése; az iskolai konfliktusok kezelési technikáinak ismerete és alkalmazása.
43
VII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN VII. 1. Tanulói részvétel az iskolai közéletben Az Andrássy Gyula Szakközépiskola tanulói az iskola életében a Közoktatási Törvény és a tárgyban kelt további jogszabályok alapján vehetnek részt egyénileg és meghatározott intézményes feltételek között. Az egyéni részvétel alapjául elsősorban a Közoktatási Törvény II. fejezete 10., 11., és 12. §-ai (a gyermek, a tanuló jogai és kötelességei) szolgálnak. A tanuló iskolai életben történő intézményes részvételének normatívan szabályozott feltételeit az Andrássy Gyula Szakközépiskola Diákönkormányzata biztosítja. A diákönkormányzat működése Az Andrássy Gyula Szakközépiskola diákönkormányzata a Közoktatási Törvény 62-64. §-ai alapján jött létre és működik. Működésének konkrét feltételeit - az iskola nevelőtestülete véleményének figyelembe vételével - az általa megalkotott Alapszabály tartalmazza. Az iskola diákönkormányzatának neve: Andrássy Gyula Szakközépiskola Diáktanácsa (ADT). A szervezet fő célja a diák-önkormányzati csoportok megalakulásának elősegítése, a működésük támogatása és koordinálása. E célt a következő területekhez kapcsolódva kívánja megvalósítani: szervezésijogi, kulturális-szabadidős, érdekképviseleti munka. A diákönkormányzat a diákközösségek megalakulásával kapcsolatos jogi és egyéb feltételek feltérképezője és ismertetője, a diákközösségek tagjainak felvilágosítója, a diákközösségek működési feltételeinek biztosítója illetékességi körén belül. A szervezet tagja az iskola mindazon diákja, aki a szervezet céljait és alapszabályát elfogadja. Az iskola diákjai a szervezet munkájában közvetlenül vagy képviselő útján vehet részt. A diákönkormányzat a következő szerveket működteti: Közgyűlés; intéző bizottság. Ezek feladatait, jogkörét a diáktanács alapszabálya rögzíti. A diáktanács tisztségviselői a következők: a közgyűlés által választott titkár; az intéző bizottság 10 tagja; az évfolyamok által választott 5 évfolyamfelelős; az osztályközösségek által választott osztálytitkárok. A diáktanács tisztségviselőinek feladatait és jogkörét a diáktanács alapszabálya rögzíti. A diákönkormányzat által koordinált programok, illetve diák szociális ellátások pénzügyi támogatására az Andrássy Gyula Szakközépiskola nappali tagozatos diákjai beiratkozásuk alkalmával egyszeri pénzügyi támogatást fizetnek az iskola alapítványa, a Gépipari Technikusképzésért Alapítvány számlájára. A pénzügyi támogatás egy főre jutó mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 20%-át. Az alapítvány Kuratóriuma minden tanévben a diákönkormányzat javaslata alapján - a fenti célokkal összhangban – dönt a befizetések felhasználásáról.
44
VII. 2. Szülői részvétel az iskolai közéletben Az Andrássy Gyula Szakközépiskola kiskorú tanulóinak szülei az iskolai közélet véleményező és cselekvő résztvevői. A szülői részvétel jogi alapja a Közoktatási Törvény 59., 60. és 61. §-a. A szülői részvétel az iskola közéletében történhet szervezetten és egyénileg. Az egyéni részvétel a szülő és az iskola érintett pedagógusa(i) együttműködése révén történik eseti formában, amely általában személyes konzultációt jelent. A részvétel tartalmát a bevezetőben megjelölt jogszabályok határozzák meg. A szervezett részvétel szervei a következők: a) személyes megbeszélések (tanári fogadóórák) b) szülő - tanár fórumok c) szülői értekezletek (osztály- és évfolyamkeretben) d) szülői munkaközösségek (évfolyam- és iskolaszinten) a) Személyes megbeszélések (tanári fogadóórák) Az Andrássy Gyula Szakközépiskola nevelőtestületének kinevezett tagjai - az iskolavezetést is beleértve - a IX-XIII. évfolyamon, havi egy alkalommal, előre meghatározott időben a szülők és/vagy a tanuló törvényes képviselői számára fogadóórát tartanak. A fogadóóra tartama 60 perc. Idejét a pedagógus az általa tanított osztályokban a tárgyhó 1-jéig a tanulók tudomására hozza. A fogadóórák funkciója a pedagógus és a szülő/törvényes képviselő közötti konzultáció; a kiskorú tanuló tanulmányi eredményeiről, magatartásáról és szorgalmáról adandó tanári tájékoztatás; az szülő véleményének, kéréseinek kifejtése; a szaktanári, osztályfőnöki hatáskörbe tartozó problémák megoldása. b) Szülő - tanár fórumok A szülő - tanár fórum félévente egyszer a szülők számára kialakított lehetőség, amelynek során megismerhetik az összes gyermeküket tanító pedagógust illetőleg személyes konzultációt folytathatnak vele. A fórum során a szülők és a tanárok az osztályra és a tanulókra vonatkozó információikat kicserélik, s ha van rá mód, megkeresik a problémák megoldási lehetőségét, vagy illetékes helyre továbbítják azokat. c) Szülői értekezletek A szülői értekezletek évfolyam- vagy osztálykeretben tarthatók. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola hagyományai alapján a IX. évfolyam számára az első osztálykeretben megrendezett szülői értekezletet megelőzően évfolyam szülői értekezletet hív össze, amelyet az igazgató tart meg. Az évfolyam szülői értekezlet célja az osztályfőnökök és az osztályban tanító szaktanárok bemutatása, az iskola hagyományainak, szokásainak, működésének ismertetése és a szülők részéről felmerülő kérdések fórumjellegű megválaszolása.
45
Az osztály szülői értekezleteket minimum félévente egyszer, a félévi szorgalmi időszak közepe táján kell összehívni a IX-XIII. évfolyamon. Az osztály szülői értekezlet célja az osztályközösség és az egyes tanulók tanulmányi eredményeinek, fegyelmi állapotának, magatartási és szorgalmi helyzetének ismertetése; az osztályprogramok és az iskolai rendezvények egyeztetése a szülőkkel; a tanulókkal, az osztállyal, az iskolával kapcsolatos osztályfőnöki és szaktanári tájékoztatás. d) Szülői munkaközösségi értekezletek Ezeken a fórumokon az egyes osztályok szülői képviselői vannak jelen. Az értekezletek célja az egyes évfolyamokat, vagy az egész iskolát érintő kérdések, problémák felvetése, konzultatív tárgyalása, az iskolaszék, illetve az iskolavezetés tárgyalásainak, döntéseinek előkészítse. A szülői munkaközösségi értekezletek másik fontos feladatköre az iskola és a szülői ház együttműködésének elmélyítése, a két fél közötti kapcsolatok újabb és hatékonyabb formáinak kialakítása. Szülői munkaközösségi értekezleteket a szülői munkaközösség-vezető tanár koordinálásával legalább félévente egyszer kell tartani.
46
VIII. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELEI
PROGRAM
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
VIII. 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek a) Az iskola épületei Az Andrássy Gyula Szakközépiskola épületei az intézmény székhelyén (Miskolc, Soltész Nagy Kálmán utca 10.) és az intézmény telephelyén (Miskolc, Sajópart) találhatók meg. Az intézmény székhelyének épületei A Soltész Nagy Kálmán utca 10. szám alatti székhely épületei a következők: - elméleti tömb - gyakorlati tömb Az elméleti tömb főépülete az 1927-ben átadott ötszintes, hosszabb utcai frontjával a Soltész Nagy Kálmán utcára, rövidebb utcai frontjával a Bajcsy-Zsilinszky utcára néző épület. Az épület szintjei: alagsor, földszint, I. emelet, II. emelet, tetőtér. Az egyes szintek helyiségei a következők: Alagsor: konyha, étterem, konyhai raktárak, konyhai fürdő és mellékhelyiség, élelmezésvezető iroda, kondicionáló terem, gázfogadó, transzformátor-helyiség, közhasználatú fiú wc, testnevelői tanári helyiség, orvosi rendelő, tornatermi öltöző wc-vel, folyosó, takarító szertár. Földszint: előcsarnok, kapusfülke, igazgatói iroda, tanári terem, tanári ruhatár, tanári dohányzó, tanári férfi és női wc, iskolatitkári iroda, általános, gazdasági és műszaki igazgatóhelyettesi irodák, könyvelő iroda, pénztár, gondnoki iroda, takarító szertár, közös használatú leány wc, egy 36 fős és egy 24 fős közös használatú tanterem, női wc. Első emelet: öt 36 fős közös használatú tanterem, egy 100 fős díszterem, egy 12 munkahelyes számítástechnikai laboratórium, iskolai büfé, számítástechnikai felszerelések raktára, két közös használatú fiú wc. Második emelet: taniroda a műszaki üzletszervező technikus szak gyakorló cégei számára, üzletszervező szak két szaktanterme, 50 fős közös használatú tanterem, angol nyelvi laboratórium, fizika szaktanterem, kémia szaktanterem, egy 30 fős közös használatú tanterem, diákönkormányzat irodája, egy-egy közös használatú fiú és leány wc, ruhatár. Tetőtér: három 12 munkahelyes számítástechnikai laboratórium, három 16 munkahelyes számítástechnikai laboratórium, egy szerver szoba, számítástechnikai tanári, videó-laboratórium, két közös használatú fiú wc.
47
Az elméleti tömb főépületének állaga, fontosabb jellemzői: az épület strukturális elemei megfelelők. Burkolata, festése megfelelő állapotú. A közeljövőben megoldandó problémát jelentenek az elöregedett (eredeti) ablakok, amelyek használata nehézkes, valamint a szintén elöregedett, sok hibával működő vízvezetékés elektromos hálózat. Az elméleti tömb főépületéhez nyaktaggal csatlakozik az 1987-ben átadott udvari szaktantermi szárny és az 1973-ban épült tornacsarnok. A tornaterem nagysága 18x36 m, padlóburkolata parketta. Udvar felőli csatlakozó melléképülete szertárként szolgál. A tornacsarnok strukturális elemei megfelelőek, burkolata, festése rendben van. A főépület felőli nyaktagban van kialakítva az iskolaorvosi rendelő. Az udvari szaktantermi szárny lábakon álló négy emeleti szinttel rendelkező épület. Funkciója a műszaki elméleti tárgyak és az idegen nyelv oktatását szaktantermi körülmények között biztosítani. Az egyes szintek helyiségei a következők: Első emelet: 36 férőhelyes közös használatú tanterem, 18 férőhelyes vegyes használatú tanterem, 18 férőhelyes német nyelvi laboratórium, az iskolarádió stúdiója, egy ruhatár, előtér. Második emelet: két 36 férőhelyes közös használatú tanterem, két ruhatár, előtér. Harmadik emelet: 36 férőhelyes közös használatú tanterem, 18 férőhelyes vegyes használatú tanterem, 18 férőhelyes angol nyelvi laboratórium, két ruhatár, előtér. Negyedik emelet: 36 férőhelyes rajzterem, 18 férőhelyes szlovák nyelvi laboratórium, ruhatár, előtér. A gyakorlati tömb hosszabb külső frontjával a Bajcsy-Zsilinszky utcára, illetve az ezen az utcán található játszótérre, rövidebb frontjával a Szinva partra néző 1925-ben átadott négyszintes épület. Az egyes emeletek helyiségei a következők: Alagsor: anyagraktár, előtér Földszint: előtér, maróműhely, lánghegesztő műhely, ívhegesztő műhely, gázpalacktároló. Első emelet: két szerelőműhely, lakatosműhely, kiseszterga-műhely, 12 férőhelyes tanterem, leány öltöző és fürdő, előtér, tűz- és munkavédelmi előadói iroda. Második emelet: irányítástechnikai laboratórium, mechanikai mérések laboratóriuma, szakoktatói öltöző és fürdő, közös használatú leány és fiú wc, CAD-CAMlaboratórium, gyakorlati oktatásvezető irodája, titkárság, tárgyaló, két 30 fős szaktanterem, egy 18 fős egészségügyi oktatóterem, közös használatú leány és fiú wc és fürdő, előtér. A gyakorlati épülettömbhöz a földszinten csatlakozik mint külön épületrész az udvar felőli oldalon a CNC-műhely, a Szinva part felőli oldalon a kazánház, a BajcsyZsilinszky utca felőli oldalon pedig a festőműhely.
48
Az iskola székhelyének területén találhatók még a további különálló épületek, létesítmények: olajraktár, könnyűgépkezelő garázs és tanpálya, aszfaltozott sportpálya. A fentebb felsorolt épületek strukturális elemei megfelelőek. A Sajó parti telephely épületei, létesítményei A Csorba tó melletti telephely funkciója vízisport-bázis. Fő létesítménye egy részben kétszintes 1984-ben átadott könnyűszerkezetes épület. Ennek helyiségei a következők: egy 50 fős konferenciaterem, konyha, férfi és női wc, folyosó, tornác és egy hat személyes hálószoba az emeleten. Közvetlenül a tóparton található kétharmad részt a földbe épült hat egységre méretezett csónaktároló. A telephely épületei, létesítményei mind szerkezeti, mind külsődleges szempontból jó állapotban vannak. b) A pedagógiai program megvalósításához szükséges berendezések, gépek, felszerelések A pedagógiai program megvalósításához szükséges berendezések a következő nagy csoportokba sorolhatók be: - bútorok - gépek, gépi jellegű felszerelések - egyéb berendezések, felszerelések Bútorok, bútorjellegű felszerelések Az iskola közös használatú tantermeiben normál iskolai bútorzatra van szükség, ami iskolapadokat, székeket, tanári asztalt és széket, falitáblát jelent. A szaktantermek bútorzata a normál iskolai bútorzaton túl kiegészül a szaktantermi funkciókat szolgáló bútorokkal a konkrét igények szerint. A nem tantermi vagy szaktermi, laboratóriumi helyiségek bútorzatát az adott helyiségek funkciója határozza meg. Gépek, gépi jellegű felszerelések A kategória első nagyobb egységét az oktatástechnikai gépek és felszerelések alkotják. Ezek fajtái konkrétan: írásvetítők, videók, videó-kivetítők, magnetofonok. A pedagógiai program megvalósítása során az írásvetítő és a videó minden szaktanterem felszerelésének része. A magnetofonok az idegennyelv-oktatási laboratóriumok felszereléséhez tartoznak. A kategória második nagyobb egységét a számítógépek és egyéb számítástechnikai felszerelések képezik. A számítógépek és az egyéb számítástechnikai felszerelések értelemszerűen a számítástechnikai laboratóriumok felszerelését alkotják a helyiségek leírásánál megjelölt számban.
49
A számítógépek a gyakorlati oktatás felszerelését képezik a CAD-CAMlaboratóriumban, a CNC- műhelyben és az irányítástechnika laboratóriumban. A számítógépek és tartozékaik a gyakorlati oktatásban a számítógéppel vezérelt gépek és berendezések működtetése során szükségesek, továbbá az iskola ügyviteli, szakalkalmazotti munkafolyamatának munkaeszközei. Az egyes vezetői és tanári(informatikai munkaközösség) munkahelyek számítógéppel történő felszerelése szintén szükséges. A kategória harmadik nagyobb egysége az egyes szakképesítések gyakorlati oktatása során szükséges gépek és berendezések csoportja. Ezek a gépek és berendezések a gyakorlati épülettömb műhelyeiben és helyiségeiben vannak elhelyezve a hosszmérés-technikai laboratórium kivételével. A jelentősebb gép- és berendezéscsoportok a következők: - a hosszmérés-technikai laboratórium gépei és felszerelései (24munkahely) - a lánghegesztő műhely berendezései és gépei (13 munkahely) - az ívhegesztő műhely gépei és berendezései (10+6 munkahely) - a maróműhely gépei és berendezései (12 munkahely) - a CNC-műhely gépei és berendezései (12 munkahely) - az irányítástechnikai laboratórium gépei és berendezései (19 munkahely) - a szerelőműhelyek gépei és berendezései (16 munkahely) - a lakatosműhely gépei és berendezései (40 munkahely) - a kiseszterga-műhely gépei és berendezései (20 munkahely) - CAD-CAM laboratórium (12 munkahely) Az egyes gépek és berendezések, felszerelések konkrét összeállítása és alkalmazása a vonatozó helyi tantervekben található meg. c) A pedagógiai program szemléltetőeszközök
megvalósításához
szükséges
taneszközök,
Az iskolai oktatásban használt taneszközök, szemléltetőeszközök a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által összeállított és kibocsátott taneszköz és -felszerelés lista figyelembe vételével jelölendők ki. A konkrét, tantárgyi eszköz- és felszerelésjegyzék az egyes tantárgyak helyi tantervébe van beépítve.
50
VIII. 2. Szakmai személyi feltételek a) A program megvalósításához szükséges létszám és szakértelem, ezek megléte vagy hiánya A közoktatási törvényben meghatározott időkeret felhasználásához szükséges pedagógus-létszám a 2009/2010-es tanévre (Elméleti oktatás: 22 kötelező óra/fő; gyakorlati oktatás 25 kötelező óra/fő) Elmélet Gyakorlat Összes:
szükséglet 56 9 61
állomány* 46 9 55
hiány 5 5
többlet -
*A jelenlegi állomány adatai tartalmazzák a vezetői létszámot is. (Igazgató, 2 igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető) A program megvalósításához szükséges szakmai és pedagógiai végzettség illetve kiegészítő képzettség a 2009/2010-es tanévre a nevelőtestület tagjai esetében rendelkezésre áll az alábbi kivételekkel: - hiányzó pedagógiai végzettség: 5 fő A hiányzó végzettségek megszerzése a jogszabályok által előírt feltételek és határidők szerint meg fog történni. b) A pedagógusok munkájának értékelési rendszere, a minőség biztosítása az oktatónevelő munkában – általános irányelvek. A minőségbiztosítás szabályozása, teendői, szervezete és felelősei az Andrássy Gyula Szakközépiskola Tanárminősítési eljárásrendjében és Minőségbiztosítási Programjában vannak szabályozva, amely a Pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógusok munkájának értékelése a következő szempontok alapján történik: - a végzett munka tartalmi színvonala A szempont elsősorban a pedagógus szakmai tudásának és eredményességének mérésére szolgál alapfeltételnek tekintve a jogszabály által előírt végzettséget. - végzett munka pedagógiai-módszertani színvonala A szempont a pedagógus pedagógiai-módszertani tudásának és eredményességének felmérésére szolgál.
51
- a pedagógus munkafegyelme A szempont a munkafegyelem jogszabályban előírt (a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az iskola kollektív szerződése) követelményeinek teljesítését méri. - a pedagógus tanításon kívüli tevékenysége A szempont értékelési körébe mindazon tanításon kívüli tevékenységek tartoznak, amelyek az iskolához kapcsolódnak vagy az iskola anyagi vagy PR-helyzetét javítják, az iskola és a környezete kapcsolatait elmélyítik, pozitív hatással vannak az iskola arculatára. - a pedagógiai adminisztráció színvonala Az értékelés tárgyköre az oktató-nevelő munkával összefüggő adminisztratív tevékenységek elvégzésének színvonala. Az értékelendő tevékenységek fő csoportjai: tanügyi dokumentáció vezetése (osztálynapló, törzslap, bizonyítványok, ellenőrző könyv, vizsgadokumentáció, tantervi dokumentumok, statisztikai dokumentáció); a munkakörhöz, megbízáshoz kapcsolódó adminisztráció elvégzése (mulasztási, pénzügyi, munkaügyi dokumentáció). A pedagógusok munkáját az iskola keretien belül a következő személyek és közösségek értékel(het)ik: nevelőtestület, munkaközösség, tagozaton, osztályban tanító pedagógus közösség, eseti értékelő csoport vagy személy, munkaközösségvezető, iskolavezetés, szaktanácsadás. A felsorolt értékelési szempontok és értékelők mellett az iskola igazgatója eseti értékelési szempontokat és értékelőket is megállapíthat, illetve megbízhat a vonatkozó jogszabályok és eljárásrend betartásával. Az értékelés általános eljárási szabályai Az értékelés során világosan meg kell határozni az értékelés szempontjait, az értékelés tárgyát, az értékelő feladatait, az értékelés következményeit. Az értékelés nyilvánossága ki kell, hogy terjedjen az összes résztvevő félre. Az értékelt személy vagy csoport számára biztosítani kell az adott értékelésre vonatkozóan kifogásolási lehetőséget, amennyiben az értékelés eredményével vagy eljárásával nem ért egyet. A kifogás elbírálása az iskolaigazgató vagy az általa megbízott személy(ek) feladata. Megalapozott kifogás esetén az értékelés más értékelőkkel megismétlendő. A minőség biztosítása a nevelő-oktató munkában A pedagógiai minőségbiztosítás az Andrássy Gyula Szakközépiskolában az Intézményi Minőségirányítási Programban (IMIP) foglaltak szerint valósul meg.
52
c) A pedagógiai program megvalósítását segítő pedagógus továbbképzési, átképzési terv A jelenlegi személyi feltételek mellett a pedagógiai program megvalósításához a következő át- illetve továbbképzéseket kell megtervezni: - egy fő gépészmérnök pedagógiai végzettséghez jutása - egy fő villamos üzemmérnök számára informatika középiskolai tanári szakos diploma megszerzése - három fő szakoktató pedagógiai végzettséghez jutása Ezeken túlmenően az Andrássy Gyula Szakközépiskola a továbbképzési szabályzatában rögzített feltételeknek és a nevelőtestület döntésének megfelelően lehetővé teszi pedagógusai számára a pedagógiai program megvalósítását elősegítő posztgraduális képzéseken való részvételt.
IX.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA
A fejezet mellékletei:
1. A szülői szervezet véleményezési jegyzőkönyve 2. A nevelőtestület elfogadási jegyzőkönyve 3. A szakértő véleményezési jegyzőkönyve 4. Az önkormányzat jóváhagyása
IX.1. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola pedagógiai programját véleményezte egyetértőleg a középiskola szülői szervezete 200. augusztus 28-án. IX.2. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola pedagógiai programját elfogadta a középiskola nevelőtestülete 2009. augusztus 28-án. IX.3. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola pedagógiai programját véleményezte ……. szakértő 2009. ……..-ig. IX.4. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola pedagógiai programját jóváhagyta a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-166/23.883/1997. sz. határozatával átruházott jogkörénél fogva a …………../2009. sz. határozatával Káli Sándor polgármester 2009. év …………….-án. IX.5. A jelen pedagógiai program érvényes 2009. ………………..-jétől. IX.6. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai Jelen pedagógia program módosítása szükséges: a) ha az alapjául szolgáló törvényi rendelkezések megváltoznak, b) ha az iskolának a pedagógiai programban szabályozott feltételei megváltoznak, c) ha erre államigazgatási, fenntartói vagy jogszolgáltatói határozat kötelezi az iskolát IX. 7. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A jelen pedagógiai program felülvizsgálata tanévenként egyszer, az adott tanév kezdetén történjen meg. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A felülvizsgálatot az általános igazgatóhelyettes vezette bizottság végzi el, amelynek tagjai az iskolai munkaközösségek vezetői, a diákmozgalmat segítő pedagógus, az iskolai ifjúságvédelmi felelős, az iskolaszék elnöke és a diákönkormányzat képviselője.
53
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI A pedagógiai program mellékletét képezik a következő iskolai dokumentumok: 1. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola érvényes helyi tantervei és óratervei 2. Az iskola minőségbiztosítási programja 3. Tanárminősítési eljárásrend 4. Belső ellenőrzési szabályzat 5. A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata 6. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 7. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola Környezeti Nevelési Programja 8. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola Egészségnevelési Programja 9. Az Andrássy Gyula Szakközépiskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 10. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 12. Az Andrássy Gyula Szakközépiskola tanulói által fizetendő díjak és hozzájárulások
