Pedagógiai gondolatmorzsák

Nézőpont

Fodor László Pedagógiai gondolatmorzsák 1. Míg pszichológiai és pedagógiai szempontból minden gyermek tagadhatatlanul egyedi és egyszeri, minden más, még az azonos életkorú gyermektől is eltérő értékű és mértékű sajátosságokkal rendelkező lény, azaz személyes tulajdonságaiban páratlan és szinguláris, és tagadhatatlanul differenciált, sőt olykor egyénre szabott pedagógiai bánásmódot követelő tanuló személy, addig jogi alapvetésben minden gyermek egyforma és egyenlő, azaz identikus értékű és azonos megítélést, semminek függvényében el nem különülő jogi bánásmódot igénylő egyed. 2. Vajon mai virtuális korunkban megfelelően viszonyulunk-e Rousseau, Freinet vagy Decroly ama megfellebbezhetetlenül helytálló eszméjéhez, miszerint az iskolás gyermek számára hathatósan elő kell segíteni a természettel való közvetlen, konkrét, szerves, aktív és autentikus kapcsolat kibontakozását? 3. Úgy tűnik, hogy pillanatnyilag egyetlen hazai oktatáspolitikusnak sem kelti fel az érdeklődését az a tény, hogy tájainkon túlzottan nagy az általános iskolából lemorzsolódó gyermekek aránya, hogy minden évben majdnem ugyanazon szociális helyzetű és csaknem azonos kulturális körhöz tartozó tanulók lépnek ki az iskolai oktatás folyamatából (vagy netán be sem lépnek oda), illetőleg, hogy a legtöbb hátrányos helyzetű tanuló hátrányos helyzetű iskolába jár? 4. Jó okom van annak feltételezésére, hogy minél szélesebb körűvé válik a korszerű információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazása az oktatásban, annál nagyobb mértékben fog leépülni az egész rendszer vertikalitása, hierarchikussági, illetve alá és fölé rendelődési dimenziója, és annál nagyobb teret fog nyerni a horizontalítás, vagyis a változatosságra, a formák sokféleségére, az együttműködésre és a partnerségre alapuló vetülete. 5. Napjainkban, a kapitalisztikus individualizmus megerősödésével sajnos egyre több személy érzi és hiszi azt, hogy viselkedésének viszonylatában jogában áll speciális (az írott és íratlan erkölcsi normáktól eltérő) szabályokat megállapítani,

66

Fodor László

Pedagógiai gondolatok

szociális ténykedéseinek tekintetébe pedig az egyöntetűen elfogadott társadalmi konvenciókat figyelmen kívül hagyni, vagy azok helyett más (egyéni érdekeit jobban szolgáló) előírásokat statuálni (jóllehet az iskolában nem ezt tanították számukra). 6. Több jel is utal arra, hogy a számítógépnek és az internetnek az iskolai oktatás terén megjósolt, a tengerár energiatöltetéhez hasonló erejű, minden hagyományos formát felváltani és minden megcsontosodott pedagógiai szokást elseperni képes, a könyvnyomtatás által előidézett didaktikai fejlemények fantasztikus léptékét is meghaladó forradalmára még picit várnunk kell. 7. Egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy Romániában az iskola témáját felölelő közbeszéd csaknem soha nem dübörög, soha nem csap nagy zajt, hisz arra sem a szenvedélyesség, sem az elkötelezettség, sem a szakszerűség, sem az igényesség, sem a szignifikánsság, sem pedig hangsúlyosság nem jellemző. 8. Napjainkban sem ritka az olyan (oktatás)politikus, aki eltökélten azon fáradozik, hogy szakmai inkompetenciájából erényt, az oktatásra vonatkozó tudatlanságából és melléfogásaiból érdemeket, kétes ideológiájából és antipedagógiai nézeteiből pedig tekintélyt faragjon. 9. A gyermek olvasási képességének, mindenekelőtt könyvolvasási tudásának kialakulása attól is függ, hogy az olvasás számára kizárólag egy kötelező iskolai tevékenység-e vagy fontos és valorizált családon belüli ügy is. 10. Az egyik legrégibb (még Ratichius által a XVII. század elején megfogalmazott) didaktikai princípium – Omnes disciplinas dupliciter (azaz mindent kétszer, első alkalommal röviden, majd másodszor bővebben kell tanítani) – napjaink oktatáselméleti kritériumainak függvényében is tökéletesen alkalmazhatónak mutatkozik. 11. Az új digitális médiumokban, illetve a korszerű információs és kommunikációs technológiai eszközökben rejlő pedagógiai erőforrások nem annyira a gyermek tanulói státuszát, nem is annak iskolás vagy diák helyzetét változtatják meg, mint inkább a pedagógus oktatási szerepkörét, hagyományos didaktikai

67

Nézőpont

eljárásait, fogásait és módszereit, mondhatni mindennapi didaktikai munkáját, egész szakmai praxisát. 12. Bármely hiteles oktatási reform kigondolásának nélkülözhetetlen előfeltétele a reform pedagógiájának részletes kidolgozása. Eme előfeltétel hiányában a reformáló szándékú intézkedések halálra vannak ítélve. 13. A hazai pedagógusképzés pillanatnyi helyzete azt tükrözi, hogy míg az elemi oktatás vérbeli pedagógust, illetve elhivatott nevelőt igényel, addig az általános és középiskolai oktatás csupán mindig a pillanatnyira összpontosító sima ismeretközlő szaktanárt, utasításokat végrehajtva tudományos ismereteket nyújtó egyszerű (ismeret)oktatót. 14. Pedagógusként ne csak beszélj, ne csak közölj, mondj, nyilatkozz vagy állíts, üzenj is, sugallj is, inspirálj is, bűvölj is, lelkesíts is, csábíts is, ösztönözz is, ihless is, gerjessz is és sejtess is. 15. Nem találunk nyomos okot arra, hogy az iskolareformok szükségességének távlatában több kutatást végezzünk, és jóval többet vitatkozzunk a gyors társadalmi, gazdasági vagy technológiai átalakulásokról, mint a gyermekek megváltozott pszichokognitív, érzelmi, akarati és nyelvi struktúráiról, továbbá tartalmában, arányaiban és vetületeiben átrendeződött szociális, morális, gyakorlati, viselkedésbeli vagy globális szellemi fejlettségéről. 16. Jelen pillanatban a romániai oktatás talán mindennél régebbről a művészeti, illetve művészetek révén történő nevelésnek egy jól átgondolt, nagyléptékű és átfogó, a tartalmi, szervezeti és szerkezeti elemek összességének újraalapozására vállalkozó reformtervét nélkülözi. 17. Jogi szempontból az iskolai oktatás viszonylatában, az iskolás tanuló gyermekek és ifjak tekintetében nemcsak esélyegyenlőségre van szükség, hanem egyenlő és elidegeníthetetlen jogokra, osztatlan viszonyulásmódokra és egységes bánásmódra is. 18. A szegénységből adódó rossz életfeltételek, az elégtelen táplálkozás, az oktatásból való kimaradás, a dolgoztatás, a bántalmazás, a roszz életminőségből

68

Fodor László


adódó betegségek vagy az adekvát gondozás és felvigyázás hiánya mint gyermeki jogsérelmek nemcsak az egyes gyermek egészséges fejlődését akadályozzák, hanem a közösségek minden tagjára károsan hatnak ki, a szociális élet szinte minden területére kiterjednek, s ekképp az egész társadalom jövőjét is veszélyeztetik. A gyermeki jogok biztosításáról való lemondásért vagy a jogok védelmében tanúsított hanyagságért ugyanis a társadalom (az állam) mindig felbecsülhetetlenül nagy árat fizet, ami közvetlenül vonja maga után a társadalmi jólét, a békesség, a demokratizmus, az esélyegyenlőség, végső soron az általános szociális evolúció akadályozottságát. 19. Ahogyan a jó tanárok tartósan rányomják bélyegüket növendékeikre, ugyanúgy a kiváló tanulók is mindig maradandó nyomot hagynak tanáraikban. 20. A fokozott ellenőrzésen és a tanulók közötti válogatáson, az alá-fölé rendelődés és dominancia távlatán, a piramidális felépítettségen, a formális, kényszerítő és merev kereteken, a mennyiség és anyagi akkumuláció paradigmáján, az explicit módon kikért obediencián, mindig valamilyen előtérbe került politikai érdeknek való megfelelésen, meglehetősen bonyolult norma- és szabályrendszeren alapuló oktatási mód szöges ellentétben van a növendékek egyenlőség, szolidaritás, igazságosság, kreativitás, eredetiség, önállóság, függetlenség és jogalapúság iránti vágyával, teljesen ellentmond a Noam Chomsky-féle (minden gyermekben eleve benne rejlő) egyéni szabadság ösztönének. 21. Pedagógusként - szakodtól függetlenül - tedd lehetővé, hogy a növendékeid minél többször közvetlenül találkozhassanak a művészetekkel, esztétikai érzékenységükből fakadó érzelmeiket mozgósítani képes művészeti értékekkel és műalkotásokkal, katartikus élményeiket kibontakoztató művészi produktumokkal és mesterművekkel. 22. Pedagógusként annál nagyobb mértékű elégtételre és boldogító érzésekre teszel szert, annál fokozottabb szakmai örömökre és morális megelégedettségre számíthatsz (s nyilván annál kevesebb frusztrációra, csalódottságra, kiábrándultságra, megtörtségre, szorongásra, tehetetlenségre, elégedetlenségre, szomorúságra, reménytelenségre vagy elkeseredettségre), minél kisebb gyermekek nevelésével foglalkozol.

69

Nézőpont

23. Pedagógusokként nem tehetünk egyebet, mint a tanulásnak – e kimeríthetetlen erőforrásnak – vég nélküli útján szüntelenül járjunk, jobban tanítani tudásunkat ekképp folyton-folyvást bővítsük, pedagógiai gondolkodásunk konstruktivitását, reflektivitását és produktivitását minduntalan fejlesszük, gyakorlati didaktikai kompetenciáinkat örökkön-örökké erősítsük. 24. Manapság nem annyira a gazdaság van válságban (jóllehet mindenki erről értekezik), mint inkább az ember, értékrendjében és etikusságában egyaránt (tehát mélységeiben a válság alapvetően morális jellegű), aminek fő forrása a nevelés és az oktatás krízise, illetve a rossz (a társadalmi változásokkal egyensúlyba nem hozott, nem kongruens, és megfelelő koherenciát nélkülöző) oktatáspolitikai döntések által meghatározott iskolázás válságos helyzete. 25. Csak akkor vagy jó pedagógus, ha minden áldott nap (szakmai gyengepontjaid és elégtelenségeid tudatosításának alapján) szándékodba veszed és eltökélten megfogadod magadnak, hogy holnap megpróbálsz sikeresebb lenni, ha mindig megfellebbezhetetlenül elhatározod, hogy az elkövetkezőkben szakszerűbben és hatásosabban fogsz tanítani. 26. Ha napi oktatási tevékenységed pedagógiai értelmén és hasznán folytonosan nem elmélkedsz, ha annak pszichológiai megalapozottságáról és didaktikai hitelességéről nem akarsz minduntalan, minden eszközt latba vetve meggyőződni, akkor nem fogod elégségesen megismerni professzionális hatósugarad mértékét, pedagógusi lehetőségeid és korlátaid pontos körvonalait. 27. Nem fér kétség ahhoz, hogy rövid időn belül, a digitális eszközök az oktatási eszközök eszközeivé fognak válni. 28. Fontos kérdésnek tekinthető, hogy vajon a növendékek gondolkodását az aktuális iskolai tevékenységek révén elégségesen ráirányítjuk-e az emberiség nagyléptékű egzisztenciális kérdéseire, az emberi létből szükségszerűen adódó dilemmás problémákra, vajon kielégítő mértékben intellektuálisan incitáljuk-e őket arra, hogy reflektáljanak az embert időtlen idők óta foglalkoztató nagyhorderejű témák – egyenlőség, szabadság, erkölcs, megismerés, igazság, hit, szerelem, boldogság, önállóság, munka stb. – viszonylatában?

70

Fodor László


29. Úgy tűnik, hogy tizenkét évnyi iskolába járás sem elégséges ahhoz, hogy a növendék felfedezze és megtapasztalja önmagát (mint biologikum és pszichologikum egységét), hogy megtanulja és megértse, hogy ő kicsoda és milyen természetű lény, hogy megismerje testének és elméjének működését, valamint szocialitásának, szellemiségének, tudatosságának és moralitásának lényegét, hogy céljai, értékei és képességei letisztuljanak, és hogy annak alapján elfogadásra, tiszteletre, szeretetre és boldogságra méltónak érezze önmagát, végül tehát nem elég ahhoz, hogy eleget tudjon tenni az ókori delphoi jósda feliratában (Ismerd meg önmagad) található követelménynek. 30. A megélt érzelmeid olykor azért könnyítik meg, máskor pedig azért teszik nehézkessé a növendékekhez fűződő pedagógiai kapcsolataidat, mert azok, jellegük, intenzitásuk és mélységük függvényében, a pszichikus működések síkján, képesek mind többletenergiát termelni, mind pedig erőnléted nagy részét elszívni. 31. A pedagógusnak (gyakrabban talán, mint más pálya képviselőjének) szükséges olykor önmaga pszichológiai belsejében is hosszabb területeket beutaznia, ajánlatos a szakmai alapvetésű önismeret és önmegértés céljával képességeiről képességeire, indítékairól indítékaira, céljairól céljaira, érzelmi készségeiről érzelmi készségeire, értékeiről értékeire vándorolnia, célszerű önfeltáró, önellenőrző, önértékelő és önelemző elhatározással, illetve az önmagára eszmélés, s nyilván ennek alapján az önfejlesztés szándékkal önnön személyiségének minden zugába eljutnia, majd minden összetevőt feltérképeznie, azokról betekintést, tudást nyernie. 32. Minden demokrácia kiteljesülése – mindennél fokozottabban – minőségi oktatást és innovatív pedagógiát igényel. 33. Fennáll annak a reális veszélye, hogy szakszerű felnőtti irányítás és jól megtanult képernyőkultúra hiányában a gyermekek és fiatalok egyszerűen belefulladjanak az internet végtelenségébe, hogy elvesszenek az elérhető információk feneketlen rengetegében, a felajánlott adatok mérhetetlen halmazában, a hírek, értesítések vagy ismertetők irdatlan mennyiségében, végül, hogy belevesszenek a cybertér beláthatatlan tartományaiba.

71

Nézőpont

34. Minálunk sajnos gyakrabban megtörténik, mint máshol, hogy noha az iskola általában jól el van látva információs és kommunikációs technikai eszközökkel, azoknak az osztályon belüli alkalmazása mégis többnyire az interneten történő böngészésekre, sima adminisztratív-bürokratikus célú alkalmazásokra és egyszerű kivetítésekre (egyes gazdagabb iskolákban még az interaktív fehér táblák használatára) korlátozódik, ami nyilván nem jelent oly mértékű hatást, amely kiválthatná egyes régebbi oktatási paradigmák gyökeres megváltozását, netán elvetését vagy új paradigmák kialakulását, következésszerűen: amely meghatározhatná a tanulás hatékonyságának, a tanulók tanulmányi előmenetelének szignifikáns javulását. 35. A szeretet, a tisztelet, a szolidaritás, az együttműködés, a testvériség és a segítőkészség kultúrájának közvetítésében a mai iskola sajnos bukásra áll. 36. Nem látok egyetlen okot sem arra, hogy miért kellene a képernyő kultúráját felszínesebb, rendszertelenebb és kevésbé elmélyült oktatási folyamat révén kialakítani, mint amilyen az értelmes (könyv)olvasás képességének elsajátításához szükséges. 37. A gazdasági és politikai válságok időszakában az iskolának kivételes éberségre van szüksége, mert hiszen a súlyos társadalmi következmények (a felfokozott versengés, a könnyű pénzkeresés vágya, a lépten-nyomon felmerülő korrupció, az erőszakos cselevések multiplikációja, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek terebélyesedése, a tudás megvetésének kiterjedése, a kultúra lebecsülésének erősödése stb.), közvetlenül éppen azokat a demokratikus értékeket veszélyeztetik, amelyek átörökítését és terjesztését, illetve amelyek iránti elköteleződést az iskolai oktatásnak elsődleges célként kell nyomon követnie. 38. A pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges vele született rátermettségnek (tehetségnek) magában kell foglalnia a megérzés vagy intuíció, mint belső, irányt mutató és ráébresztő sugallat, illetve mint titokzatos előérzet képességét is. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy ha adott növendékre, didaktikai történésre, nevelési helyzetre vagy a fejlődési folyamatra egész szellemi készletünkkel koncentrálunk és ráhangolódunk, akkor tudatunkban kibontakozódhat egy belső, élményszerű lényegmegragadás, aminek alapján lehetségessé válik valamely,

72

Fodor László


csak a későbbiekben előálló, közvetlenül nem észlelhető, pozitív vagy negatív előjelű pedagógiai tényállásnak az elővételezése, egyfajta előrelátása. 39. Megtörténik, hogy egy tanítási-tanulási folyamat pszichológiai légköre, a tanár és a tanulók közötti viszony talajába gyökerező gondoskodó érzelmi töltete, biztonságélményt nyújtó pozitív emocionális klímája – a növendékek általános személyiségfejlődésének viszonylatában – hatványozottan többet nyomjon a latba, mint annak sajátos ismerettartalma. 40. Nem tekinthetünk el annak tényétől, hogy a digitális tanulási környezet olyan kognitív képességeket (pl. hálózati és cirkuláris gondolkodást), úgyszintén olyan tanulási stratégiákat és technikákat (pl. változatos forrásokkal való aktivitási képességet) fejleszt, amelyeket a könyvek által uralt tanulási közeg egyszerűen nem képes kialakítani (amennyiben a linearitás, a vektorialitás vagy az egysíkúság uralma alatt van). 41. A digitális technológiának mint tanítási és tanulási eszköznek egyre nagyobb mértékben történő alkalmazása nem jelenti azt, hogy a tanár ily módon kevesebbet fog dolgozni, vagy hogy a tanuló felületesebben fog tanulni, hanem egyszerűen csak azt, hogy mindkettő másképpen fog eljárni. 42. Az internet vonatkozásában megfigyelhető lelkes és nagyhangú diskurzus mellett nem feledhetjük, hogy annak gyermekek általi helytelen igénybevétele, pedagógiai szempontokat mellőző alkalmazása többek között a helyesírás felületességét, az olvasás egyfajta hanyagságát, a virtuális világba való bezárkózottság és az elidegenedés veszélyét, a pornográfiához való közvetlen hozzájutás lehetőségét, a kommunikáció személytelenségét, a figyelemösszpontosítás kapacitásának lazulását, a képzelőerő felszínességét, a valóságérzék eltompulását, a gondolkodás sekélyességét, a kritikai tudatosság gyengülését, mondhatni az egész intellektuális szféra passzivitását határozhatja meg. 43. Pedagógusként, ha rendszerességet akarsz kiváltani, rendszeresnek kell lenned, ha érdeklődést akarsz kelteni, érdeklődéskeltőnek kell lenned, ha érzékenységet akarsz fejleszteni, érzékenynek kell lenned, ha pontosságra akarsz nevelni, pontosnak kell lenned, ha empátiás érzületek megélésének hajlandóságát akarod aktiválni, empatizálónak kell lenned, ha segítőkészséget akarsz alakítani,

73

Nézőpont

segítőkésznek kell lenned, ha az elfogadást és megértést akarod ösztönözni, elfogadónak és megértőnek kell lenned, ha őszinteséget akarsz formálni, őszintének kell lenned, ha felelősséget akarsz ébreszteni, felelősnek kell lenned stb. 44. Ha nem adod fel a változásokkal szembeni ellenállásodat, az innováció iránti ellenszenvedet, az előtérbe kerülő új pedagógiai paradigmák, az alternatív nevelési és oktatási elképzelések, egyes újszerű tanulás-, fejlődés- vagy személyiségelméletek megtanulására vonatkozó tartózkodásodat, a legújabb oktatástechnikai eszközök alkalmazásától való félelmedet, a korábbiakban kialakult (de időközben devalválódott) szokásaidhoz való merev kötődésedet, akkor kevés esélyed lesz arra, hogy lépést tudj tartani a munkád iránt megfogalmazódó aktuális szakmai követelményekkel (a szülők igényeivel, a közösséged pillanatnyi és távlati elvárásaival stb.). 45. Az iskolai intézmény igazságossága, humanizáltsága, pedagógiai koherenciája, demokratikussága, az esélyegyenlőség biztosítására tett erőfeszítése, az egészséges és normális személyiségfejlődés érdekének szem előtt tartása, a növendékek testi és lelki egészségének fenntartását tekintő felelőssége talán soha és sehol nem volt elégséges mértékű. 46. Elérkeztünk ahhoz a korszakhoz, melyben a pedagógus szakmai sikerességét és ennek alapján tekintélyét is már nem annyira a szaktudás (a szaktudományos felkészültség vagy a tudósság), mint inkább a pedagógiai kompetencia és a pszichológia műveltsége alapozza meg. 47. Napjaink pedagógiája nem korlátozódhat a tanítási tartalmak és módszerek, a technikai eljárások és a szervezeti formák problematikájára, hisz – többek között – szerepe van a közösségek életének újjáépítésében, a társadalom demokratizálódásának és humanizálódásának folyamatában, az esélyegyenlőségen alapuló (köz- és felső)oktatás megvalósításában, az intézményi autonómiák erősítését nyomon követő mozgalmak tevékenységében, a pedagógusi pálya érdemi tekintélyének és színvonalas (szociális, anyagi és erkölcsi) megbecsülésének elnyerését célzó törekvésekben, a tanszabadság és a pedagógusok pedagógiai szabadságának kiteljesítésében, az EU alapértékeinek folyamatos propagálásában, a hatékony szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésében, a fenntartható fejlődés szükségességének népszerűsítésében vagy a tudás, a kompetencia, a

74

Fodor László


szakértelem (szakértőség), a műveltség és a kulturált életvitel értékként történő megközelítésében és szakadatlan hirdetésében. 48. Oktatási aktivitásunk javításának érdekében gyakorta nem újabb és újabb készségeket kell megtanulnunk, és azokat mielőbb alkalmaznunk, hanem egyes régebbi (rossz) szokásainkat kell feladnunk, némely idejétmúlt rutinjainkról kell lemondanunk, és azokat többé soha nem kell alkalmaznunk. 49. A tanulói tévedések (hibák, baklövések) menedzselésében, az azokban rejlő produktív pedagógiai potencialitások sikeres kiaknázásában célszerű figyelembe venni, hogy a hibavétés természetes gyermeki jog. Ezek szerint a tanulási hibát vétő növendéket nem lehet bűnösnek tekinteni, implicite nem lehet megbüntetni. Ha például téves feleletet nyújt egy meghatározott kérdésre vagy hibásan old meg egy feladatot, akkor őt nem szabad szankcionálni, nem megengedett rossz érdemjeggyel sújtani, pedagógiailag teljesen indokolatlan megbélyegző összehasonításokkal és ironizálásokkal illetni. 50. A pedagógia egyfajta átka, hogy szinte minden egyes nevelési-oktatási jelenséget vagy problémát időnként újra kell gondolni, az időközben megváltozott társadalmi, gazdasági, kulturális vagy politikai körülmények függvényében, más és más kritériumok alapján újból meg kell közelíteni, hatékonyabb és korhűbb megoldások felszínre kerülésének reményével ismételten kutatás tárgyává kell tenni. Ez pedig azt jelenti, hogy a pedagógiai problémák túlnyomó többségére nem lehet végérvényes megoldást találni, szinte egyetlen nevelési kérdést sem lehet véglegesen lezártnak tekinteni. 51. A pedagógus még manapság is mindig két ellentétes pólust összekötő tengelyen ingadozik ide-oda, és folytonosan azon töpreng, illetve feszülten arra figyel, hogy vajon: o megőrizzen vagy megváltoztasson; o a tananyagra, önmagára vagy a gyermekre fókuszáljon; o mikor támogasson, és mikor védelmezzen; o rögzítsen vagy feloldjon; o a belső jellegekre koncentráljon vagy a külsőségeket vegye figyelembe; o elsődlegesen neveljen vagy mindenekelőtt oktasson (formáljon vagy informáljon);

75

Nézőpont

o o o o o o o o o

többnyire frontálisan vagy inkább csoportosan, netán egyénileg dolgozzon; az egyéni vagy a csoportos munkaformákat részesítse előnyben; alkalmazkodásra vagy előrelátásra készítse fel a növendékeket; dominánsan utasítson vagy inkább kérjen; elsősorban politikai megfontolásokat és szociális követelményeket vegyen figyelembe vagy pedagógiai és pszichológiai elveket tartson szem előtt; mindenekelőtt a tanulók közös tulajdonságaira vagy az azok közötti különbözőségekre alapozzon; a gyermek pszichológiai természetét vagy a környezet szociális és gazdasági fejleményeit tartsa szem előtt; alkalmazzon hagyományos vagy modern stratégiákat, módszereket, eszközöket stb.; homogén vagy heterogén csoportokat alakítson ki?

52. Roppant bonyolult, körülményes és nehéz mindazt megtanítani és megtanulni, ami nélkülözhetetlenül szükséges a szociális életben. 53. A nevelés tudománya mindenekelőtt a nevelésről tudományos kutatások segítségével feltárt ismeretekre, a pedagógusképzés folyamatában megtanulható tudományos igazságokra, adatokra, fogalmakra, tényekre, szabályokra, normákra, követelményekre, elvekre, törvényszerűségekre és elméletekre vonatkozik. 54. Az iskolaépületnek a XIX. században kialakított műépítészeti elképzelése – a szinte azonos méretű osztálytermek hosszú folyósok mentén történő (rendszerint több szinten való) elhelyezése, megváltoztathatatlan belső terek kiképzése stb. – napjaink korszerűbb oktatásszervezési törekvéseinek – kiscsoportos tevékenységek, korszerű információs és kommunikációs technológiát igénylő műhelymunkák, szülőkkel vagy más meghívottakkal való találkozások, önálló tanulási szekvenciák, kísérletek és kutatások megvalósítása, tanárok órákra való felkészülése, kiállítások, konferenciák vagy más rendezvények szervezése stb. – manapság már nem igazán felel meg. Számos jel utal arra, hogy az új pedagógiai elképzelések és a modern oktatásszervezési törekvések érvényesítéséhez újszerű architektúrával rendelkező épületekre van szükség.

76

Fodor László


55. Ha a tanuló a megtanulási kontextustól eltérő helyzetekben nem képes az elsajátítottak alkalmazására, akkor a kompetencia még nem alakult ki tökéletesen. 56. Ha a tanítást nem elkötelezettséggel és szenvedélyességgel végzed, a tanuló nem fogja elkötelezni magát a tanulás mellett, és számára az nem fog szenvedéllyé válni. 57. Minimálisra csökkenti a jövőt tekintő reményeinket, hogy napjaink romániai oktatási rendszerének túl lassú a reagáló képessége, fejletlen az új iránti érdeklődése, nem ad helyet a helyi és az egyéni kezdeményezéseknek, nem engedi, hogy az újszerű és hiteles eszmék széles körűen elterjedjenek. 58. Sem az oralitás stádiumának az írással történő felváltása, sem pedig a kézírás fázisából a nyomtatásra való áttérés nem okozott oly méretű pszichopedagógiai forradalmat, mint amilyent napjainkban – és a következő években egyre fokozottabban – hoz létre a nyomtatott szövegek digitálisan megjelenített szövegekkel történő kiegészítése, illetve felváltása. 59. Napjaink nevelési-oktatási gyakorlata még távolról sem alapul a növendékeknek oly aprólékos és folyamatos megfigyelésére, fejlődésüknek lépésről lépésre történő oly figyelmes nyomon követésére, egy olyan magas szintű pszichológiai ismeretére, és oly annyira mélységbe ható megértésére, amilyet Édouard Claparède (a hírneves svájci gyermekpszichológus) javasolt volt még a múlt század elején. 60. Sajnos mindenfajta társadalmi tevékenységnek volt egy aranykora, csak az iskolai oktatásnak nem. 61. Az oktatás az utóbbi évtizedekben távolról sem újult meg olyan mértékben, mint amilyenben a gyermekek pszichológiai szempontból megváltoztak. 62. Ma már pár év tanítási tapasztalat alapján is bátran le lehet szögezni, hogy varázslatos vagy csodákat tenni képes pedagógia nem létezik.

77

Nézőpont

63. Pedagógusként, a szakmai teljesítmények síkján, mindenekelőtt önmagaddal kelj versenyre. 64. Hiteles felmérések szerint a tanulási zavarokkal küszködő tanulók aránya 3– 15% körül mozog. A zavarokat enyhíteni képes, gyógypedagógiai képzettséggel is rendelkező pedagógusok aránya sajnos ismeretlen. 65. Valahogyan el kellene kerülni, hogy egyetlen gyermek is feleslegesnek érezze magát az iskolában. 66. Ha szüntelenül nem olvasod a pedagógiai irodalmat, illetve nem követed nyomon a neveléstudományokban felszínre kerülő új megközelítési módokat, paradigmákat és elméleteket, nem válhatsz igazi pedagógussá. 67. A tantárgyrendszer fülkésítette a tudást, mert a valóság integrált vetületeit, az alapvető és globális, transzdiszciplináris megközelítéseket igénylő problémákat szeletekre vágva, dezintegráltan mindig szűk sávokban és majd örökké egydimenziósan mutatta be. 68. Az órák közi szünetekben, a tanári szobában a pedagógusok kizárólag az oktatás során felmerült pszichológiai és pedagógiai problémákon kellene hogy elmélkedjenek és vitatkozzanak. 69. Egy hatásos közoktatásra vonatkozó politika kizárólag az oktatást érinti, és soha nem jelenthet egyebet, mint a közoktatás minél hatásosabb működési stratégiájának kidolgozását, illetve részint minden emberi lény ép és egészséges (személyiség)fejlődésének, részint pedig a közösségek békés és kulturált együttélésének, az egész társadalom demokratizálódásának, gazdasági és kulturális haladásának, normális globális evolúciójának szolgálatában álló eszközt. 70. Nem tudod az indítékokat nélkülöző tanulókat motiválni, ha nem vagy tájékozott annak tekintetében, hogy a tanulás vonatkozásában motiváltak elméjében pontosan mi zajlik le. 71. Sok tanuló figyelemzavara az elavult oktatási módszerek következménye.

78

Fodor László


72. Napjainkban egy más típusú iskola kialakulásának szükségessége és lehetősége egyre hangsúlyozottabban ölt testet. 73. A túlzásba vitt tévénézés és/vagy internetezés fokozottan megterheli gyermeked éretlen szellemét, veszélyezteti fejlődésben levő törékeny személyiségét azzal, hogy fokozhatja az elhízás veszélyét, csökkentheti a személyes kapcsolatokból származó kellemes formatív élmények mértékét, alááshatja az olvasás, rajzolás, sportolás, kirándulás, barkácsolás, társas játszás vagy barátkozás élvezetét, semlegesítheti a képzelődés és gondolkodás örömét. 74. Nem fér kétség annak szükségességéhez, hogy az egyetemi oktatás pedagógiáját valahogyan fel kellene ébreszteni, talpra kellene állítani. 75. Szakavatott pedagógiai és pszichológiai segítség hiányában az agresszív, hiperaktív, érzelmi problémákkal, tanulási és viselkedési zavarokkal küzdő vagy krónikusan beteg gyermekeknek társaiknál hatványozottan nagyobb esélyük van az iskolai sikertelenségre vagy az iskolából való lemorzsolódásra. 76. Abból kellene kiindulnunk, hogy a különböző tanulási diszfunkciók – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. – csupán nehézséget, és nem lehetetlent jelentenek. 77. Annak ténye, hogy évről évre azonos szociális státusú tanulók morzsolódnak le az iskolából, hűen jelzi, hogy a mai iskola (akárcsak a régi) a társadalmi egyenlőtlenségeket nemcsak tükrözi, hanem reprodukálja és megerősíti is. 78. A diploma a benne rejlő potenciális lehetőségek révén még a válságos időkben is egyfajta védelmet nyújthat. 79. Az iskolai tanulás élvezetét manapság csakis a modern információs és kommunikációs eszközök fokozottabb és tudatosabb alkalmazása ébresztheti újra. 80. Egy iskolai pedagógiai helyzetet csakis akkor lehet hatásosnak elkönyvelni, ha az minden egyes tanuló számára formatív és edukatív.

79

Nézőpont

81. Nincsen nagyobb szakmai élvezet, mint a létezés csodáit, az életnek tankönyvekben nem található vagy a tantervek határain elmosódó varázslatos dolgait kíváncsi gyermekeknek tanítani. 82. Míg a tanítót előzetesen (jól vagy rosszul, valahogy) megtanítják a tanítási szakma sikeres gyakorlására, addig a tanulót nem készíti elő kellő módon senki (a különböző tantárgyak, terek, aktivitások vagy az idő viszonylatában) a tanulási tevékenység gyakorlására. 83. A romániai oktatást manapság nem megreformálni kellene, hanem az aktuális és távlati körülmények függvényében teljesen újra kellene gondolni, és új alapokra kellene helyezni. 84. Olyan tanárokra van szükségünk, akik úgy is tudnak gondolkodni, mint a tanuló gyermekek. 85. Jelen pillanatban a régi, még a múlt században kibontakozott tradicionális tanítási módozatokon alapuló oktatási rendszer, és az utóbbi években, a korszerű információs eszközök révén körvonalazódó, új megismerési metodikákon alapuló rendszer között olyan súrlódásos versengés és összetűzés zajlik, melyben a közös nevezőre jutásnak, illetve az egyensúlyba kerülésnek egyelőre nincsen esélye, hiszen a régi tradíciók erőteljesen visszahúznak, az új lehetőségek pedig csaknem totális újraalapozást követelnek. 86. Az érettségi vizsgán az utóbbi években elért harmatgyenge eredmények magyarázatában az illetékesek (szakértők) szinte kizárólag elcsépelt (a legtöbbször a gyenge genetikai hozományra, pszichikus, szociális és kulturális hiányosságokra, valamint tárgyi-anyagi feltételek elégtelenségeire vonatkozó) argumentumokat használnak, nem képesek még ma sem meghaladni a steril közhelyek, a tradicionális szempontok vagy az idejemúlt és oktondi igazolások szintjét. Ebből fakad, hogy a jelenlegi csapnivaló helyzet, egyelőre nem fog javulni. 87. Az iskolás tanulónak manapság egyre több információt otthon kellene elsajátítania, és egyre több tanulási feladatot az iskolában kellene megoldania.

80

Fodor László


88. Iskoláinkban még mindig azért kell (jól) tanulni, hogy a teljesítményalapú rangsorban minél jobb helyre kerülhessünk, hacsak egy mód van rá, legyünk egyenesen az első tanulók. 89. Az érettségi vizsgának jelenlegi szerkezetében és módozatában való (diszfunkcionalitásokat majdem mindig magában foglaló) megszervezése (diákok és tanárok számára egyaránt) részint fölösleges időpocsékolás, részint pedig értelmetlen pénzkiadás (a családnak és a társadalomnak egyaránt), hisz az szinte egyáltalán nem méri a végzős tanulók szociális és morális érettségét. 90. Az iskola szerkezete és egész belső élete sajnos még ma is jobban megfelel a felnőttnek (a tanárnak), mint a gyermeknek (a tanulónak). 91. Húsz perc egyéni tevékenység többet ér, mint hat óra frontális foglalkozás. 92. Míg azt meglehetősen régóta tudjuk, hogy a tanár nem kompetenciájával, hanem teljes személyiségével tanít, addig azt, hogy a tanuló nemcsak intelligenciájával tanul, hanem egész személyiségével, jóval később, csak az utóbbi években tisztáztuk. 93. Egyes iskolai programok és tankönyvek még ma is annak illúzióját keltik a tanárban, hogy a jellegzetes tartalmi egységeket minden tanuló azonos módon, identikus motiváltsággal és ugyanolyan ütemben tudja bejárni, az azonos tanulási feladatokat azonos módon képes elvégezni, és csaknem egyforma tanulási eredményességet képes felmutatni. 94. Értékelési rendszerünk (egyik) abszurditása arra vonatkozik, hogy a fizikából vagy testnevelésből elnyert 10-es kompenzálni tudja az anyanyelvből vagy a földrajzból kapott 5-öst. 95. A 2012-es PISA-eredmények azt is alátámasztották, hogy tájainkon az iskola nem igazán képes a családon belüli nevelés elégtelenségeinek kompenzálására, mint ahogyan a családnak sincs elégséges lehetősége az iskolai oktatás hiányosságainak pótlására.

81

Nézőpont

96. Az iskolai oktatásban manapság a fiú tanulók sajnos egyre nehezebben és ritkábban találkoznak olyan férfiúi modellekkel, akikkel azonosulhatnának (elsősorban nyilván a pedagógusi pálya jelentős elnőiesedése miatt). 97. Nem kecsegtethet sok jóval, ha a gyermek számára csak az iskola jelent tanulási helyet. 98. Míg a fél világ a közoktatás megreformálására törekszik, addig a finnek semmit sem szeretnének megváltoztatni. 99. A reformpedagógusok (Parkhurst, Freinet stb.) által kimunkált és kezdetben nagy érdeklődés által övezett, de az utóbbi évtizedekben többnyire szunynyadozó differenciált tanulásszervezés továbbfejlődésének, napjainkban mindenekelőtt a digitális tanulási környezet adhatja meg a régóta várt hathatós lendületet. 100. Manapság tanárként csakis (információs és kommunikációs) technikabarátként lehetsz sikeres. 101. Társadalmunk majd mindig paradoxonos attitűdöt táplált a pedagógusokkal szemben, hisz egyfelől folyamatosan devalorizálta szerepüket és aláásta szociális tekintélyüket, másfelől pedig mindig egyre több elvárást támasztott eléjük. 102. Minél erőteljesebb a fiatal tanárban a (pedagógiai) világ megváltására vonatkozó eltökéltség érzése, annál kisebb szakmai (fizikális, mentális és morális) kiégésének valószínűsége. 103. Nem lehetsz soha tökéletes tanár, hisz szinte szüntelenül (a tanulói nemzedékek egymást követő folyamatában szükségszerűen) változnod kell (mindenekelőtt a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények, illetőleg a gyermekek folyamatosan módosuló pszichikus életének függvényében). 104. Napjainkban a nevelés humanizációs szerepének érvényre jutásához egyre nagyobb mértékben a különböző gépi eszközök és technológiai kellékek járulnak hozzá.

82

Fodor László


105. Célszerűnek tűnik, ha pedagógiai cselekvéseinket nemcsak a tudatos indítékok, hanem a mélyen fekvő vele született latens motivációk is meghatározzák. 106. Ha gyermeked mentális egészségét fokozni szeretnéd, folyamatosan erősítened kell szülői (affiliációs, empátiás, kommunikációs, elfogadó, bátorító stb.) képességeidet. 107. Azok az általad támasztott követelmények, amelyek teljesítését nem követed nyomon vagy nem erősíted meg, számottevően gyengíteni fogják más elvárásaid betartásának szükségességére vonatkozó tanulói megítéléseket. 108. A valódi differenciált bánásmód nem bezárja a tanulót egy meghatározott kategóriába, hanem – éppen ellenkezőleg – lehetőséget teremt számára, hogy kitörjön sajátságos helyzetéből, hogy felszabaduljon az átlagtól valamilyen irányban eltérő pszichológiai jellemzőinek egyfajta szorításából vagy fogságából. 109. Ha gyermekeinket obediens (fegyelmezett) magatartásra, illetőleg totális engedelmességre neveljük, felnőttkorukban szüntelenül a hatalom megszerzésére fognak törekedni. 110. Számos jel utal arra, hogy a társadalmi életben való részvétel viszonylatában az iskolai oktatás manapság több bizonytalanságot kelt a tanulók lelkületében, mint amennyi szilárd támpontot, több bizalmatlanságot és kételyt gerjeszt, mint amennyi bizonyosságot és stabilitást, több bizonytalanságot indukál, mint amennyi állandóságot. 111. Sajnos a tudásfelmérésben manapság sokszor és mindenekelőtt az ostobaság mértékét ítélhetjük meg. 112. Ha gyermeked minden féktelen kívánságát és valamennyi olthatatlan vágyát mindig teljesíted, lelki nyomorékká fog válni. 113. A tanárok nagy többsége romantikusan kötődik a régi didaktikai szokásaihoz, illetve beidegződött metodikai rutinjaihoz, és még azokról sem akar le-

83

Nézőpont

mondani, amelyeknek ma semmi közük nincsen az új elméletekre alapozódó és a modern információs eszközök által sugallt módszerekhez, vagy amelyek nem konszonálnak a legújabb fejlődés-lélektani felismerésekkel. 114. Amikor a gyermek miért típusú kérdést tesz fel, feltehetően a legtöbbször ő már eleve nagyszámú felelettel rendelkezik, és csupán egyfajta tisztázó megerősítést igényel tőlünk. 115. Mindenekelőtt belső pszichológiai attitűdjeidet, és ne a külső pedagógiai körülményeket akard megváltoztatni. 116. Pszichológiai szempontból mindig értékesebb (és pedagógiailag formatívabb) a gyermek közvetlen személyes (kommunikációs) kapcsolata az életében fontos szerepet játszó felnőttekkel, mint a hordozható képernyős eszközeivel való tevékenysége (bármilyen korszerűek és okosak is azok). 117. Pszichológiai szempontból tökéletesen indokoltnak tűnik, hogy a kisiskolás gyermek ne fordítson kevesebb időt a játszásra, mint amennyit az iskolában a tanulással tölt. 118. A társadalom megújulásának sine qua non előfeltétele az oktatás megújulása. Az oktatás megújulásának nélkülözhetetlen előfeltétele az oktatáspolitikai és a pedagógiai gondolkodás megújulása. Az oktatáspolitikai és a pedagógiai gondolkodás megújulására azonban nincs lehetőség az oktatás és a társadalom megújulása nélkül. 119. Az oktatás reformja nem lehet soha sikeres, ha nincs összhangba hozva a morális és szociális reformokkal. 120. Az iskolai egyenruha minden pozitívumának ellenére (közösséghez tartozás élménye, az én iskolám érzése, társadalmi egzisztenciális különbségek eltakarása stb.) elvetendő, ugyanis többek között viselőiben katonai érzéket fűt és ellenségképet fejleszt, obediens, megalkuvó, alázatos, behódoló és passzív jellemet formál. 121. Manapság már a kisgyermek is kiforrott képernyőfogyasztó.

84

Fodor László


122. Pedagógusként a természeti környezet, a társadalom, az emberiség és az egész világ jövőjét egybeintegráló látásmóddal kell rendelkezned. 123. Pedagógusként oktatási tevékenységeddel és egész személyiségeddel tanítványaid számára azt kell bizonyítanod, hogy az emberséges életvitel lehetséges, hogy a boldogság állapota elérhető. 124. A nevelés kérdése kivétel nélkül mindenkit érint. 125. Folyamatos innovációk hiányában, az oktatás soha nem lesz sikeres. 126. Célszerű, ha a beszélgetés módszerének alkalmazásakor elsődlegesen a tanulók érzéseire, és nem saját érzelmeinkre fókuszálunk. 127. Az iskola legyen egy olyan hely, ahol a gyermekek vele született kíváncsiságukat, eredendő felfedező késztetésüket, megfigyelő, kísérletező és közvetlen megtapasztalási vágyukat plenáris és fejlődést elősegítő módon kiélhetik. 128. Az erős szervezeti struktúrákat mellőző, hiteles és explicit módon deklarált alapelvek hiányában működő, kompetens pedagógusokat és menedzser képzettségű intelligens vezetőket nélkülöző, a folyamatos innováció iránt el nem kötelezett oktatási rendszer előbb-utóbb válságba kerül. 129. Napjainkban nem beszélhetünk demokratikus közoktatási rendszerről, egy széles körű, a legmodernebb információs és kommunikációs technológiai eszközökkel való ellátottság hiányában. 130. Némi pedagógiai szomorúsággal tudjuk csak elkönyvelni azt a friss neurobiológiai kutatási adatot, mely szerint az emberi agy nem 100 milliárd idegsejtet tartalmaz (mint ahogyan ezt a régebbi adatok alapján ez idáig mindenki tudta és elfogadta), hanem csupán 86 milliárdot. 131. Akkor vagy elhivatott (valódi, hiteles és sikeres) pedagógus, ha a tanítás eszeveszett szenvedélyed.

85

Nézőpont

132. Ha a gyermek valaminek örül, szelleme a maga teljességében sokkal aktívabb és kreatívabb. 133. A pedagógia ma mindenekelőtt a tanulási formák, módok és szituációk tudománya. 134. Az e-learninghoz e-pedagógia szügségeltetik. 135. Minél gyengébb az iskolás gyermek tanulási teljesítménye, annál szívósabban gondolja úgy, hogy az ott tanított ismeretek számára fölöslegesek, nem érdekesek és egyszersmind nem hasznosak. 136. Az oktatási gyakorlat talán soha máskor nem nyújtott olyan sok témát és ötletet az iskolapedagógiai, didaktikai, módszertani és pszichológiai kutatásokra, mint napjainkban, nyilván éppen inherens (velejáró, benne rejlő) kritikus helyzeteivel, diszkrepánciáival, inkongruenciáival és disszonanciáival, illetve nem egyszer illogikus és anakronikus, esetenként egyenesen abszurd szerkezeti és funkcionális elemei révén. 137. Napjainkban az oktatás minősége nem lesz elfogadható, ha annak gyakorlatát a fejlődés-lélektani kutatások, de főleg a kognitív neurotudományok eredményeivel szinte folyamatosan nem frissítjük és újítjuk. 138. Számos pedagógiai melléfogás abban gyökerezik, hogy a nevelő nem képes a gyermek belső reprezentációnak megismerésére, így tehát tevékenységében kizárólag a külső viselkedési módok (személyes gyermekfelfogása által szabályozott) megfigyelésére támaszkodhat. 139. A jó pedagógus auktoritását mindig a gyermek életkorához igazítja. 140. Nincsen messze az az idő, amikor a táblára írt betűimet egyes hallgatók hieroglifekként fogják megközelíteni. 141. Az iskola csakis akkor teljesíti elfogadható módon rendeltetését, ha egyre újabb, eredetibb és hatékonyabb megküzdési módozatokkal vértezi fel a fiatal

86

Fodor László


nemzedékeket, a modern társadalom elnyomási törekvéseivel és formáival szemben. 142. Minél több belső és külső indíték által mozgósítottan tanul a tanuló (tanul, hogy jobban megértse a környező világot, hogy tudjon kitűnni társai között, hogy nyerjen elismerést szerettei részéről, tanul, mert a tanulás számára öröm vagy tanulási vágyát fokozó élvezet stb.), annál nagyobb esélye van autonóm személyiséggé válni. 143. Bármennyire korszerű, színes és okos is a képernyő, az mégsem helyettesítheti a szülőt vagy a pedagógust. 144. Finnországban, Hollandiában és Belgiumban a közvélemény szerencsés embernek ítéli meg azt a személyt, aki tanár lehet. 145. Ha én nem tisztellek téged, s te nem szeretsz engem, akkor nem lehetsz tényleges tanítványom. 146. A 2012-es PISA-eredmények arra késztetnek, hogy ne csupán a finn közoktatási rendszer roppant hatékony modelljeinek megismerésére, hanem egyes ázsiai országok – Dél-Korea, Kína, Japán stb. – oktatásszervezési titkainak és receptjeinek feltárására is fokozottan törekedjünk. 147. A tanulásban olykor fontosabb a gyermek kérdésfeltevő kedve, mint a tanár tanítási hajlandósága. 148. A büntetéssel való fenyegetés következtében a gyermek nem lesz sem becsületesebb, sem felelősségteljesebb, sem okosabb, hanem csupán elővigyázatosabb és színlelőbb. 149. Napjainkban a tanár a didaktikai folyamatot érintő változtatásokkal szemben majd mindig ambivalens érzéseket táplál, ugyanis hol azt érzi, hogy elengedhetetlenül nagy szükség van azokra és vehemensen igényli, sőt követeli azokat, hol úgy látja, hogy innovációkra nincsen semmilyen szükség, és folyamatosan elutasítja azokat.

87

Nézőpont

150. Tanításod kizárólag akkor volt sikeres, ha a tanulók a megszerzett tudásuk és tanulási tapasztalataik alapján képesek lettek jó és releváns kérdéseket feltenni, ha világosan ráébredtek saját képességbeli lehetőségeikre, eredendő megismerési képességeikre, saját belső mentális erejükre, lappangó gondolkodási energiáikra, látens kreatív erőforrásaikra, ha önbizalmat nyertek arra, hogy megismerési és gondolkodási kapacitásaik révén folyamatosan jobbá és többé tudjanak válni, és ha a világ érthetővé vált számukra.

88

Pedagógiai gondolatmorzsák

Recommend Documents