Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola
Az egészségi állapot és az egészségügyi ellátórendszer jellemz i Nógrád megyében PhD értekezés tézisei
Kajtor Erzsébet
Témavezet : Prof. Dr. Tóth József rector emeritus, egyetemi tanár
Pécs, 2009
A doktori iskola címe:
PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 7624 Ifjúság útja 6.
Vezet je:
Dr. Tóth József, egyetemi tanár, rector emeritus, a földrajztudomány doktora PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
A doktori témacsoport címe: Terület- és településfejlesztés Vezet je:
Dr. Tóth József, egyetemi tanár, rector emeritus, a földrajztudomány doktora PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
Az értekezés tudományága: egészségföldrajz
Témavezet :
Dr. Tóth József, egyetemi tanár, rector emeritus, a földrajztudomány doktora PTE TTK Földrajzi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
2
Bevezetés Az egészség létfontosságú emberi jog, amely meghatározó a társadalmi és gazdasági fejl dés szempontjából is. Az elérhet legjobb egészségi állapot élvezete minden emberi lény alapvet jogainak egyikét alkotja, bármilyen legyen is faja, vallása, politikai nézete, gazdasági vagy társadalmi helyzete (EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO) ALKOTMÁNYA 1946). Hazánkban a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti valamennyi állampolgára számára az egyenl esélyek biztosításának követelményét. Az Alkotmány deklarálja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, az emberi méltósághoz, az elérhet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. A kutatásom során szembesülnöm kellett azzal, hogy az Alkotmányban deklarált egyenl ség, mint realitás, távol áll a jelen valóságától. A világ lakosságának egészségét rendkívüli területi különbségek jellemzik: míg 2002-ben egy szület japán kislány 85 életévre számíthatott, a Sierra Leonéban ugyanakkor szület társa mindössze csak 36 évre! A különbség sajnos tovább növekszik. A világ lakosságának születéskor várható élettartama majdnem 20 évvel növekedett az ’50-es évekt l (46,5 évr l – 2002-ben - 65,2 évre). Csak néhány régióban fordult el csökkenés. Afrika országaiban a Szaharától délre, és Kelet Európában, a volt Szovjetunió tagországaiban. Ez a kedvez tlen helyzet sajnos Magyarországon is el fordult a’70-es években, valamint a rendszerváltástól 1993-ig1. Az egészségi állapotot jól tükrözi a születéskor várható átlagos élettartam. Az Európai Unióban a 2007-ben született férfiak 75,6 év, a n k 81,8 év körüli átlag életévre számíthatnak. Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az európai országok többségében. A várható élettartam hosszú távú trendjének nemzetközi összehasonlításából az a következtetés vonható le, hogy a fejlett nyugati országok és Magyarország között nem csupán mennyiségi különbségek vannak. Magyarországon a fejlett nyugati országok fejl dési irányától elkanyarodó trend alakult ki, amelyet társadalmi és területi egyenl tlenségek fokozódása kísér (OROSZ É. 1993). A születéskor várható élettartam alakulásában országon belül is jelent s területi egyenl tlenségek figyelhet k meg. Az Észak-magyarországi Régióban a 2007-ben született fiúk 67,5, a lányok 76,4 várható élettartamot remélhetnek. Észak-Magyarországon a férfiak életkilátásai közel két évvel, a n ké egy évvel kevesebb az országos átlagnál. Az életesélyek ebben a régióban a legrosszabbak. Magyarországon a halandóság területenként eltér . Az Észak-magyarországi Régióban - ezen belül Nógrád megyében - a legmagasabb (2007-ben: Magyarországon 13,2%; Észak-Magyarországon 14,2%; Nógrád megyében 14,8% ezer lakosra). A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás a felel s az összes halálozás több mint feléért, ezért az ország valamennyi térségében gyakran 1 Az adatok az Országos Epidemiológiai Központ a világ lakosságának egészségér l készített összefoglalójából származnak, melynek alapját képezte a The World Health Report 2003, Shaping Future cím kiadványa.
3
fordul el . Nógrádban a gyakoriság jelent sen meghaladja az országos átlagot a férfiaknál és a n knél egyaránt. Ez a haláloki f csoport az ezredfordulón Nógrádban szedte - százezer lakosra - a legtöbb áldozatát (Magyarország 683,5; Nógrád megye 843,1 százezer lakosra). Kutatási tevékenységem az Észak-magyarországi Régión belül sz kebb hazám, Nógrád megye lakossága egészségi állapotának kritikus helyzetére terjedt ki. A magyar népesség egészségi állapotának romlása mellett az egészségügyben meglév területi különbségek kedvez tlen folyamata, valamint az egészség-egyenl tlenség - az emberek életkilátásaiban és az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésben – több tudományterületnek az érdekl désébe került. Az egészségkutatások interdiszciplinális jellegéb l következ en különböz kutatási irányzatok alakultak ki a hazai szakirodalomban. A ’60-as évek orvos szociológiai kutatásai után a ’70-es években megjelentek a statisztikai, demográfiai és az epidemiológiai elemzések. A népesség egészségi állapotának térbeli jelenségeit vizsgáló tanulmányok földrajzi szakirodalmon belüli megjelenését segítette a Magyar Földrajzi Társaság Orvosföldrajzi Bizottságának 1966-tól megjelentetett folyóirata, a Geographia Medica Hungarica, a magyar szerz k idegen nyelven közölt cikkeivel. A lap 1969-1970 között az orvosföldrajz nemzetközi szaklapjaként jelent meg, Geographia Medica címen. Finanszírozási problémák miatt 1994-ben kiadása megsz nt, illetve beolvadt a Journal of Health and Place cím folyóiratba (PÁL V. 1998). Az egészségföldrajz fiatalabb irányzata, mely Az egészségügyi rendszer területi egyenl tlenségeivel és problémáival foglalkozik, a’70-es ’80-as években kapott egyre nagyobb teret. Ennek a kutatási területnek jeles képvisel je OROSZ ÉVA, aki számos publikációjában vizsgálja az egészségügyi rendszer térbeli differenciáit és az ebb l adódó problémák következményeit (OROSZ É. 1984; 1988; 1989; 1993; 2001). Az egészségfödrajz fogalmi és tudományelméleti kérdéseinek megismeréséhez f képpen Tóth József és Pál Viktor tanulmányait használtam fel (TÓTH J. 2002), (TÓTH J. – PÁL V. – ANTAL G. 2005), (Pál V. 1997; 2002). A doktori iskolákban növekszik az egészségföldrajz tudományággal foglalkozók száma. A korábbi kutatási irányzatok folytatása mellett új kutatási témák feldolgozását ismerhetünk meg: Egészségügyi infrastruktúra területi különbségei (BODÁNÉ GÁLOSI M. 2001). A betegjogok érvényesítésének konkrét lehet ségei (ANTAL G. 2002; 2006). Az orvosdiagnosztikai laboratóriumok helyzetének elemzése (KALMÁR G. 2006). Az irányított betegellátási rendszer tapasztalatai (KAJTOR E. 2006; 2008; KAJTOR E. – CSORDÁS P. 2007). A társadalmi konfliktusok bizonyítása az egészségföldrajz eredményeinek felhasználásával, valamint az egészségi állapot társadalmi területi különbségei Magyarországon (UZZOLI A. 2001; 2005). Az egészségföldrajzi jelenségek társadalomföldrajz kutatóinak érdekl dése egyes térségek komplex egészségföldrajzi folyamatainak
4
vizsgálatára is kiterjed: Dél-Alföld (PÁL V. 2004), Budapest VIII. kerület (UZZOLI A. 2000), Nógrád megye (KAJTOR E. 2007), Békés megye (BEKE SZ. 2009). Az értekezés készítése folyamán az egészségföldrajz fogalmi és tudományelméleti kérdései, valamint a kutatási irányzatok mellett figyelemmel kísértem a területi különbségekre, az életmin ségre, az egészség-egyenl tlenségre, valamint Nógrád megye természeti-és társadalmi tényez ire vonatkozó szakirodalmat. Többek között az MTA Orvosi Osztályának kezdeményezésére az Epidemiológiai Munkabizottság tagjainak szerkeszt i, szerz i és lektori közrem ködésével készült, hiánypótló összefoglaló tanulmányt, ami az ezredforduló népegészségügyi helyzetelemzésének tekinthet . A szerz k a hazai népegészségügyi helyzet jellemzésére az általánosan elfogadott demográfiai és halálozási adatok mellett bemutatták a megbetegedési viszonyok és az egészségügyi állapotok dönt en meghatározó egészség- magatartási tényez k alakulását. A tanulmány több fejezetében is az elemzés tárgyát képezik az országon belüli térségi egyenl tlenségek (ÁDÁNY R. szerk. 2003).
1. Célkit zések és alkalmazott módszerek Az értekezésemben Nógrád megye népessége egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszerének az országos átlagtól és a megyékt l való eltéréseit, illetve a megyén belül a kistérségi szinteken megjelen területi különbségeket, mint egészségföldrajzi jelenséget tanulmányozom. Az értekezés célkit zése az, hogy komplex módon elemezze az egészségi állapotban és az egészségügyi rendszerben meglév térbeli egyenl tlenségeket, hogy ezáltal átfogó képet kapjunk Nógrád megye, illetve kistérségei jelenlegi helyzetér l és az egészség térséghez kötött társadalmi esélyeir l. Továbbá célkit zésem a prevenció fontosságának hangsúlyozása, az egészségnek, mint értéknek a közvetítése, az egészségfejleszt és az egészségmagatartás javítását el segít felvilágosító programok szükségességének igazolásával és megvalósításával. A vizsgálat során két f kérdésre keresem a választ. • Milyen tényez k befolyásolják Nógrád megye lakossága egészségi állapotát? • Milyen egészségföldrajzi folyamatok vezettek a területi különbségek kialakulásához, Nógrád megye lemaradásához? A bevezet ben említett problémák és a megye halmozottan hátrányos helyzetének igazolásához - a f kérdések mellett - részkérdéseket is megfogalmaztam: • Hogyan határozható meg az egészségi állapot, és milyen módszerekkel, mutatókkal mérhet ? • Milyen megállapításokat fogalmaznak meg az egészségföldrajz, a demográfia, az egészség-gazdaságtan és a szociológia kutatásai?
5
•
Milyenek a földrajzi epidemiológiai tanulmányok eredményei, különös tekintettel Nógrád megye lakosságának egészségi állapotára? • Mikor és miért alakultak ki Magyarországon az egészségi állapotban a területi különbségek? • Milyenek az Észak-magyarországi Régió – régión belül els sorban Nógrád megye – gazdasági és egészségügyi paraméterei? • Milyen területi különbségek mutathatók ki az egyes paramétereknél a régiók és a megyék, Nógrád megyén belül a kistérségek között? • Milyen térbeli struktúrát alkotnak a megye egészségügyi szolgáltatói? • Hogyan valósul meg az egészségi szolgáltatásokhoz való egyenl hozzáférhet ség? • Milyen következményei vannak az egészségügyi reformnak? • Hogyan alakult a kórházi kapacitás és az igénybevétel összhangja? • Melyek a megye er sségei, gyengeségei, lehet ségei és veszélyei? • Hogyan lehet megkeresni a kivezet utat a kritikus egészségi állapotból? Hipotézisek: Nógrád lakosságának rossz egészségi állapota összefügg a megye társadalmi- gazdasági-és természeti környezetével. A megye lakosságának egészségi állapota szinte valamennyi területen elmarad az országos átlagtól. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhet ség vonatkozásában az apró- és törpefalvas településen él k vannak a leghátrányosabb helyzetben. A megye egészségügyi ellátottsága, különösen az orvosellátottsága országosan a legrosszabb. Az értekezésben a szakirodalom áttekintése és a földrajzi epidemiológia kutatási eredményei alapján vonok le következtetéseket, amelyek az empirikus kutatás konkrét irányát kijelölik. Az empirikus kutatás feltáró jelleg , els sorban a figyelem felkeltése az egészségügyi rendszerben meglév térbeli egyenl tlenségekre és a térséghez kötött egészségesélyre. A társadalmi-gazdasági tér összefüggésrendszerének megismeréséhez, a hipotézisek igazolásához az egészségföldrajz/egészségügyföldrajz problémafeltáró metódusa alkalmasnak bizonyul. Az egészségföldrajznak még nem alakultak ki az önálló vizsgálati módszerei, ezért az eszköztárat a társadalomföldrajz egyéb területeir l és a kapcsolódó tudományoktól vettem. Ezek többnyire standard társadalomtudományi módszerek, amelyek problémafelvetésb l, hipotézisalkotásból, adatgy jtésb l, elemzésb l és a problémák megoldására tett javaslatokból állnak. Értekezésemben a nógrádi népesség egészségföldrajzi jelenségeit a fontosabb társadalmi-gazdasági tényez kkel együtt tanulmányoztam, összehasonlítva a régiós, az országos és a nemzetközi adatokkal. A vizsgálat térbeli keretét f képpen a megyei szint alkotja, id beli keretét els sorban a 2000-2007 közötti id szak elemzése teszi ki. A jelenségek tendenciájának áttekintéséhez a korábbi évek adatbázisát is igénybe vettem. Az értekezés elméleti részét az egészséggel kapcsolatos fogalmak, valamint a válogatott szakmai-tudományos publikációk és a földrajzi epidemiológiai kutatások eredményei képezik.
6
A gyakorlati részben bemutatok minden olyan térségi jellemz t, amely Nógrád megye lakosainak egészségi állapotára hatással lehet. A természeti és a társadalmi környezet tényez it els sorban kvantitatív adatok, statisztikai mutatók segítségével vizsgálom. Az egészségügyben jó gyakorlatnak bizonyult, hogy miel tt a lakosság egészségügyi ellátásában új szervezeti formát vezetnének be kísérleti jelleggel, sz kebb területen modellezik az új eljárást. Az irányított betegellátási rendszer modellkísérletként indult, amelyhez Nógrád megye is csatlakozhatott, amit modelligazgatóként vezethettem. Értekezésemben esettanulmányként bemutatom a modellkísérlet sikereit és kudarcait, valamint legfontosabb eredményét a prevenciós tevékenységet. A tanulmányban a modell és a rendszer kifejezést egyaránt alkalmazom, mivel az irányított betegellátási modell 2006. január 1-t l irányított betegellátási rendszerként m ködött. A SWOT elemzés az üzleti életb l átvett módszer, jellemz en a stratégiaalkotás megalapozásához, egy szervezet elemzéséhez alkalmazott nyitott értékelési eszköz. Napjainkban már térségi értékelésre is használatos. Kötelez eleme a Regionális Egészségügyi Tanácsok által készítend kapacitástanulmányok metodikájának2. Különösen fontos lett a programok, projektek megvalósításánál. A SWOT analízissel célom volt feltárni Nógrád megye viszonyait, fókuszálva azokra a jellemz kre, amelyek er sségeknek tekinthet k, illetve azokra, amelyek hiányoznak vagy nem kielégít en fejl dnek. Az elemzés emellett a megye helyzetét befolyásoló tendenciákra – fenyegetettségekre és lehet ségekre – is rávilágít. Elemzéseimet dönt en az országos és a megyei adatforrásokra építettem, melynek zömét a Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei és adatbázisai képezik. Ezen túlmen en alkalmaztam a GYÓGYINFOK, OEP-FIFO, a MEDINFO, az ESKI-IMEA, az Országos Lakossági Egészségfelmérések (OLEF), az Országos Epidemiológiai Központ és a Nemzeti Rákregiszter adatait. Tanulmányoztam a lakosság egészségi állapotára és az egészségügyi ellátórendszerre vonatkozó válogatott szakirodalmat, az Egészség Évtizedének Nemzeti Programját, az NKI Kutatási jelentéseit, a régiós és a megyei tisztif orvos éves beszámolóit, valamint a megyei közgy lés elé kerül tájékoztatókat, szakmai fejlesztési koncepciókat. A nógrádi népesség demográfiai helyzetét, egészségi állapotát a fontosabb társadalmi-gazdasági tényez kkel együtt tanulmányoztam. A mutatók térségi összehasonlításra kerültek a megyei, a régiós és az országos adatokkal. Az id beli és térbeli összehasonlításokhoz a statisztika módszereit alkalmaztam. Az elemzések során különféle viszonyszámokat és arányszámokat használtam. A népesség egészségi állapotának mérésére a népmozgalmi és egészségügyi statisztika adatait, a morbiditás és a mortalitás mutatóit vettem igénybe. A halálozás vizsgálatát kiegészítettem a haláloki struktúra felállításával, és ezen 2 A Regionális Egészségügyi Tanácsok által készítend kapacitástanulmányok metodikája – az egészségügyi szakellátó rendszerek bemutatása és javaslat a fejlesztési irányokra. (MALBASKI N. – DÓZSA CS. –BORCSEK B. – KRENYÁC É. 2008).
7
arányszámok nemek szerinti és területi megoszlásával. A népesség egészségi állapotának fontos indikátora a morbiditás, amely a betegségek el fordulási arányait tükrözi. Kutatásom témájában meghatározó szerepe van a mortalitáshoz kapcsolódó élettartam mutatóknak. A megállapítások és eredmények szemléltetéséhez térképes és diagrammos ábrázolást és folyamatábrákat használtam. Az egészségügyi alapellátásról kialakított lakossági vélemények megismerésére kérd íves módszerrel betegelégedettségi vizsgálatot folytattam. (A kórházakban és a szakrendel kben is végeztem kérd íves betegelégedettségi és dolgozói elégedettségi vizsgálatokat, de értekezésemben - terjedelmük miatt – nem kerülnek ismertetésre. Ezek egy újabb elemzés témájának is alapját képezhetik). Kutatásom során lehet ségem volt interjút készíteni az egészségügyi reformot bevezet – Nógrád megye helyzetét jól ismer - egészségügyi miniszterrel. Interjúm kérdései f leg az egészségügyi reformra, az egészségügyi ellátórendszer átalakításának problémáira és az ellátásszervezés jöv képére irányultak. A szervezés módszertana segítségével alakítottam ki a nógrádi irányított betegellátási rendszer szervezetét, struktúráját és m ködési rendjét. Epidemiológiai módszer alkalmazásával történt a tünetekkel nem rendelkez , gyógyszereket nem szed egyének kardiovaszkuláris kérd íves rizikófelmérése, a kisz rt páciensek gondozása. A kérd ívek feldolgozásához informatikai szoftvert használtam. Orvos munkatársaimmal szakmai protokollokat készítettünk. Ezek olyan eljárásrendek, amelyek a helyi sajátosságokra épülnek, és részletesen határozzák meg a teend ket. A prevenciós program megvalósításához indikátorokat képeztünk. Az adatgy jtéshez az interjúkészítésen, a kérd ívek feldolgozásán és a dokumentumok elemzésén túl lehet ségem volt résztvev (közvetlen) megfigyeléseket is végezni a háziorvosi oktatási továbbképzéseken, a prevenciós programok színterein, és a megye valamennyi egészségügyi intézményében. Az értekezésem elkészítéséhez, az információk feldolgozásához az informatika eszköztára jelent s segítséget nyújtott. A Nógrád Megyei Levéltárban és a Nógrádi Történeti Múzeumban folytatott levéltári munkával áttekinthettem a megye természeti- társadalmi helyzetének id beni és térbeni történéseit. Hogy a megtett utat értékelhessem, a jelen helyzet elemzése el tt szükségesnek tartottam megismerni a régebbi Nógrád megye egészségügyét, a kórházépítés indítékait, az élet- és munkakörülményeket.
2. Eredmények Az egészségföldrajzi jelenségek vizsgálata alapján a megfogalmazott kérdésekre, és a hipotézisek igazolására az alábbi megállapításokat teszem. A küls környezet a népesség egészségi állapotának fontos meghatározója, ezért a lakosság egészségi állapotának javításához nagyon fontos szerepe van az egészséget támogató környezet kialakításának.
8
Az ember és a környezete dinamikus kölcsönhatásban van. Nógrádban a számos társadalmi-gazdasági folyamat következtében az elmúlt évszázadban egyre nagyobb mértékben alakult át a természeti környezet. A rendszerváltást megel z en a megye egyes ipari körzetei az ország legszennyezettebb leveg j térségei közé tartoztak. Így Nógrád leveg min sége rosszabb volt az országos átlagnál, ami az ipari telepek nagy számával és a nem megfelel technológiák alkalmazásával volt magyarázható. A 90’-es években az ipari termelés visszaesésével, majd a vezetékes gázhálózat kiépítésével a megye térségeiben javult a leveg min sége. Jelent sebb leveg szennyez források nem létesültek az utóbbi id szakban. Ma már a közlekedés leveg min ség alakító hatása válik egyre fontosabbá, f leg a f útvonalak mentén és a nagy átmen forgalommal rendelkez közlekedési csomópontokban. A szennyez forrást er síti a megye korszer tlen, öreg gépjárm állománya. Különösen fontos a megyeszékhely leveg min ségének védelme. Ugyanis Salgótarján sajátos, völgyszer „katlanban” történ elhelyezkedéséb l adódóan a leveg öntisztulása bizonyos meteorológiai helyzetben jelent sen akadályozott. Salgótarjánban él a megye népességének közel 20%-a, továbbá hagyományosan magas a naponta ingázók száma a környez településekr l a város munkahelyeire és iskoláiba. A térség lakossága a nagybevásárlásait is zömmel itt bonyolítja le. A megyén belüli változatos természetföldrajzi adottságok is okai annak, hogy az egyes kistérségeket tekintve igen különböz településszerkezeti, demográfiai, infrastrukturális és életszínvonalbeli különbségeket találunk. A megye társadalmi-gazdasági viszonyai hozzájárultak az igen súlyos demográfiai, mortalitási helyzet kialakulásához. Észak-Magyarország a 90’-es évekig Magyarország egyik legiparosodottabb régiója, a bányászat és a nehézipar, valamint a vegyipar egyik hazai központja volt. A hagyományos ágazatok hanyatlásának, az ipari termelés visszaesésének következtében radikálisan megváltozott a megye gazdasági helyzete. Az egyoldalúan a bányászatra és kohászatra épült gazdaság vállalatainak gyors leépülése Nógrád megye hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. A bányák visszafejlesztése és bezárása, majd az ipari üzemek felszámolásának következtében megsz ntek a munkahelyek, nagymérték lett a munkanélküliség. A megye domborzati viszonyai miatt gazdaságosan nehezen hasznosíthatók a mez gazdasági területek. Mindezen tendenciák és adottságok a megye leszakadását és a fiatalok elvándorlását idézték el . Nógrád a fejlett ipari térségb l depressziós, elmaradott területté lett. Az iparleépülés gazdasági és társadalmi hatásai olyannyira mélyrehatóak, hogy évtizedekre is meghatározhatják a megye egy-egy, az iparleépülést l sújtott körzetének gazdasági lehet ségeit, illetve az ott él k életét és egészségi állapotát. Szoros összefüggés található a bruttó hazai termék és a születéskor várható életévek között. Minél alacsonyabb egy ország GDP-je, annál kevesebbet tud az egészségügyre költeni és annál rosszabb a lakosság egészségi állapota. A magasabb nemzeti jövedelem általában magasabb születéskor várható élettartammal társul. Ez a megállapítás országon belül is érvényes.
9
Egy régió, megye, kistérség gazdasága meghatározza a lakossága egészségi állapotát, és a területi különbségek kialakulását. Az ország gazdasági térszerkezetének változása nagymértékben befolyásolja a kedvez és kedvez tlen egészségi állapotú megyéinek helyzetét. Az összefüggés tényét igazolja az alábbi ábra. Jól látható, hogy Nógrádban a legalacsonyabb a GDP és legmagasabb a halálozási mutató (1. ábra). Egy f re jutó GDP
16 14 12 10 8 6 4 2 0
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
GDP/F (eFt)
Halálozás ezer lakosra
Halálozás ezer lakosra
Csongrád Békés Bács-K. SzabolcsJász-NHajdú-B. Nógrád Heves Borsod-ATolna Somogy Baranya Zala Vas Gy r-MVeszprém Kom Fejér Pest Budapest 1. ábra: A GDP és halálozás összehasonlítása, 2007 Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH, 2007 (szerk. KAJTOR E.)
A munkanélküliség közvetetten és komplex módon hat az egészségi állapotra. A témát érint vizsgálatok eredményei nem igazolták a munkanélküliség és az egészségi állapot közötti oksági kapcsolat létét, de bizonyították a munkanélküliség és az egészség rosszabbodásának együttjárását. A munkanélküliek elvesztik jövedelmüket, és ennek következtében szegénységbe süllyednek. Elveszítik kapcsolataikat, a reménytelenség stresszhez, pszichológiai problémákhoz vezet. Az elvesztett jövedelem kihat az életkörülményekre, táplálkozásra. A munkanélküliek kikerülnek a foglalkozás-egészségügy rendszeréb l, amely rendszeres, id szakos egészségi állapot ellen rzést biztosított. A településszerkezet hatása a szakirodalomban kimutatott, az egészségben várható élettartamok a településnagysággal együtt n nek. Növekv településnagysághoz hosszabb várható élettartam, rövidebb betegid szak és így hosszabb, egészségesen várható élettartam tartozik. Nógrád megye településhálózatában az aprófalvas jelleg a meghatározó (2.ábra).
10
1,5%
2,3%
24,4%
37,4%
34,4%
-500
500 -999
1000-4999
5000-9999
10000-
2. ábra. Településszerkezet Nógrád megyében népességnagyság-kategóriák szerint, 2007 év végén Forrás: Nógrád megye statisztikai évkönyve, KSH, 2007 (szerk. KAJTOR E.)
A megye településszerkezetének másik szembet n ismérve a hiányos városrendszer. Az aprófalvas települések nem vonzóak a végleges letelepedési szándéknak, ezért is gyorsabb mértékben növekszik az elvándorlás az országos átlagnál. Mindezt az sem ellensúlyozza, hogy egyes települések üdül falvakká alakulnak át. A megyében maradó id s és szegény lakosság problémái fokozódnak. Az aprófalvas településeken az orvosi alapellátás hatékonysága a csatolt községek miatt nem éri el a városok vagy a nagyközségek színvonalát. A társadalmi kirekesztettség kockázata és a szegénység újratermel dése fokozottan érvényesül az aprófalvas, leszakadó kistérségekben, a városok shumosodott negyedeiben és a munkalehet séget nem biztosító, hátrányos helyzet településeken. A cigány nemzetiséghez tartozók magas területi aránya hozzájárul a halandósági különbségek alakulásához. Szociális körülményeik, társadalmi, gazdasági helyzetük valamennyi f jellemz i alapján a megye leghátrányosabb helyzet csoportját a romák alkotják. A nagyipar összeomlását követ en a romák helyzete er teljesebben rosszabbodott, felzárkóztatásukra nem jutott elégséges forrás és kell figyelem. A társadalmi egyenl tlenségek, a kulturális hátrányok legkifejezettebben az egészséghez való esélyegyenl tlenségben mutatkoznak meg. Szánalmas foglalkoztatási helyzetük egészségi kockázati tényez . A romák magas betegségarányai közvetlenül összefüggnek a szegénységgel, életesélyeik nagyon rosszak, a születéskor várható élettartamuk 9-10 évvel kevesebb az országos átlagnál. Nógrádban az aprófalvakban átlagosan tíz-húsz százalékos a romák aránya, de Észak felé haladva számarányuk növekszik, és helyenként megközelíti az ötven százalékot. A legszegényebb aprófalvak roma lakossága különösen súlyos helyzetben van, hiszen egyidej leg sújtja ket a szegénység és a gyakrabban
11
jelentkez betegségek, valamint az, hogy lakóhelyükön közvetlenül nem jutnak hozzá az azonnali orvosi ellátáshoz. A települések infrastruktúrája meghatározza az ott él emberek esélyegyenl ségét, életmin ségét, egészségi állapotát. A megye infrastrukturális fejlettsége összességében gyengének mondható, legtöbb mutatójában az országos vidéki átlagtól is elmarad. Nógrád az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lév régiójának megyéje. Az elmaradás mérséklése, a felzárkóztatás el segítése érdekében az ezredfordulót követ en több területen jelent s pénzforrások érkeztek a megyébe. Felhasználásuk pozitív hatása els sorban az úthálózat korszer sítésében, a víz-csatornahálózat, a gázvezeték építésében és a kórházrekonstrukciókban mutatkozott meg. A közm fejlesztési programok nyomán jelent s infrastrukturális beruházások valósultak meg az elmúlt években. A gazdaságban, a beruházásokban, a munkahelyekben érdemi változás, el relépés nem tapasztalható. A megye legnagyobb hátránya azonban a helyi innovációs készség hiánya. A demográfiai jellemz k közül az egészségi állapotot leginkább befolyásoló tényez k a lakosság korösszetétele, az iskolai végzettség, a családi állapot és az etnikai csoportok aránya. A tényleges szaporodás 1978-ban negatív érték lett, vagyis a megye népessége már ett l az évt l kezdve csökkent. A természetes népmozgalmi adatokat vizsgálva a természetes fogyás 2000-2007 között is nagyobb, mint országosan. Ebb l arra is lehet következtetni, hogy az er söd népesség csökkenés a megye er tartalékainak gyengüléséhez vezethet, miután a vándorlási különbözetet f leg a fiatal lakosság elvándorlása adja. Mindezt alátámasztja a házasságkötések alakulásának aránya is. Folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv, ami további romlást fog eredményezni a korösszetétel alakulásában. A korösszetétel módosulása befolyásolja az aktív népességre háruló eltartottsági terheket mind a gyermek, mind az id s népesség esetében. Köztudott, hogy Nógrád megyében a cigány lakosság szülési kedve kisebb csökkenést mutat, mint a magyar családoknál. Ebb l következik, hogy a népesség összetételében további el nytelen változások várhatóak, és ez az egészségi állapotban is megmutatkozó, még kedvez tlenebb jelenséget indukálhat. A roma népességgel kapcsolatos el reszámítások szerint az 1990-et követ 30 év folyamán a roma népesség hányada csaknem megkétszerez dik, további jelent s területi különbségekkel (HABLICSEK L. 2007). Ezek a változások célzott egészségügyi ellátási tennivalókra, valamint átgondolt szociálpolitikai intézkedések megtételére utalnak. A megnöveked id skorúak részaránya maga után vonja a nem fert z krónikus, valamint degeneratív betegségek gyakoriságának fokozódását, a halálozások számának növekedését és az egészségügyi kiadások emelkedését. A háziorvosok kétévenkénti (OSAP) jelentése alapján - 2005-ben - három jelent s diagnózissal történ orvoshoz fordulást kell kiemelni a megyében. A feln ttek körében kiugró a magas vérnyomással orvoshoz fordulók aránya, amely meghaladja az országos átlagot és gyakoribb a n k körében.
12
Ugyancsak magas az ischaemiás szívbetegségek miatt orvoshoz fordulók aránya és ezt követi a cukorbetegség. A n knél tapasztalt magasabb orvoshoz fordulási arány mögött feltehet en a nagyobb tör dést tanúsító betegség tudatuk áll. Egy területi egység népességének iskolai végzettségi színvonala és a halandósági szint között szoros összefüggés figyelhet meg. Ez a kapcsolat az iskolázottsági szinttel ellentétesen er södik. Az alacsonyabb végzettséghez rövidebb várható élettartamok és hosszabb betegid szakok tartoznak. Nógrád megyében a lakosság iskolázottsága jelent sen elmarad mind a régiós, mind az országos átlagtól. Az idegen nyelvek ismeretében pedig Nógrád a „nyelvszegény” megyék egyike. A K+F kapacitásból a megye részesedése minimális. A fiatal diplomások elvándorlásának folytatódásával, valamint az alacsony iskolai végzettség ek növekv aránya következtében folyamatosan csökken a megye – egyébként is alacsony – innovációs képessége. A dohányzás, a zöldségfogyasztás, az elhízás mind-mind összefügg a képzettséggel. Az elmúlt három évtizedben Magyarországon a halálozások jelent s átrendez dése figyelhet meg a megyék között. Nógrád megye ’70-es évek-béli kedvez halálozási mutatói a ’80-as évek második felét l kedvez tlen irányba fordultak. Ez a jelenség egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy Nógrád halálozási arányszáma korábban jobb volt, mint az országos, azonban 1985-re ennek a mértéke meghaladta az országos átlagot. A ’90-es években már a megyében a halálozások népességre vetített hányada az egyik legrosszabb értéket mutatta. Ez az el nytelen halálozási tendencia az ezredfordulóra odavezetett, hogy Nógrád halálozási mutatói a legkedvez tlenebbek lettek (3. ábra), (1. táblázat).
3. ábra. Halálozás ezer lakosa, 2007 Forrás: Területi statisztikai évkönyv, KSH, 2007 (szerk. KAJTOR E.)
13
1. táblázat. A halálozás id beni változása Magyarországon és Nógrád megyében, 1970-2008
Év 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Magyarország
Nógrád megye
11.6 11.9 11.4 11.8 12.0 12.4 12.5 12.4 13.1 12,8 13.6 13.5 13.5 13.9 13.8 14,0 14,0 13.6 13.4 13.9 14,0 14,0 14.3 14.5 14.2 14.1 13.9 13.5 13.7 14,0 13.3 13,0 13.1 13.4 13.1 13.5 13.1 13.2 13,0
Halálozás ezer lakosra 10.9 11.4 11,0 11,0 11.7 11.7 11.7 11.7 13.1 12,9 12.9 12.9 13.3 13.3 12.8 13.9 13.9 13.7 13.5 14.7 14.6 14.3 15.3 16.3 15.6 15.4 15.2 15,0 14.9 15.7 15.5 14.6 14.3 14.4 15.1 15,0 14.5 14.8 14.4
Eltérés az országos átlagtól -0.7 -0.5 -0.4 -0.8 -0.3 -0.7 -0.8 -0.7 0,0 -0.1 -0.7 -0.6 -0.2 -0.6 -1,0 -0.1 -0.1 0.1 0.1 0.8 0.6 0.3 1,0 1.8 1.4 1.3 1.3 1.5 1.2 1.7 2.2 1.6 1.2 1,0 2,0 1.5 1.4 1.6 1.4
Forrás: Nógrád megye statisztikai évkönyvek, KSH, 1970-2009 Demográfiai évkönyv, KSH, 2007 (szerk. KAJTOR E.)
14
A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás a felel s az összes halálozás több mint feléért, ezért az ország valamennyi térségében gyakran fordul el . Nógrádban a gyakoriság jelent sen meghaladja az országos átlagot a férfiaknál és a n knél egyaránt. Nagyobb gyakoriságot mutat, és a további országos sorrendt l eltér a megyében a légz rendszer betegségei okozta halandóság értéke. Feltehet en ebben a környezeti ártalmaknak és a korábbi kedvez tlen foglalkoztatási szerkezetnek nagy szerepe lehet. A mortalitási viszonyok kistérségi feltérképezése változatos képet mutat. A legrosszabb értéket adó területek között említhet a bátonyterenyei és a pásztói kistérség. A lakosság egészségi állapotáért dönt en nem az egészségügyi ellátás a felel s, mivel ez csupán csak egyik eleme az egészségi állapotra ható tényez knek. A fejlett országokban az egészségügyi ellátás befolyásolja legkevésbé össztársadalmi szinten az egészségi állapotot. Egyes térségek egészségügyi rendszerének hiányosságai azonban tovább mélyíthetik – a már jelenleg is meglév - területi különbségeket. A megye háziorvosi ellátottsága a vizsgált id szakban tendenciájában évr l évre rosszabb lett. A háziorvosi létszámcsökkenés mértéke meghaladta a 11%-ot. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosságszám a megyék között Pest megye után Nógrádban a legmagasabb. Országos összehasonlításban az egy háziorvosra jutó - folyamatos ellátás miatti - lakáson történt meglátogatottak száma viszont Nógrádban a legalacsonyabb. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, és az egy háziorvosra jutó megjelent és meglátogatott beteg esetszáma kistérségenként jelent s eltéréseket mutat. Nógrád megyében három kórház látja el a szakellátás feladatait. Korábban m ködött egy száz ágyas pulmonológiai szakkórház is, azonban Nógrád Megye Önkormányzatának Közgy lése 2005. november 1-vel megszüntette a nógrádgárdonyi Megyei Tüd gyógyintézetet. A megsz ntetésre kerül tüd gyógyintézet feladatait a Szent Lázár Megyei Kórház és a Dr. Kenessey Albert Kórház vette át. A közelmúltban a megye mindhárom kórházában folytak rekontsrukciós munkálatok. A kórház-rekonstrukciók eredményeképpen Nógrád gazdagabb lett. A kor színvonalának mindenben esztétikailag és felszereltségét tekintve egyaránt – megfelel kórházak szolgálják ki a megye lakosságát. A kórházak önkormányzati tulajdonban vannak, de a gazdasági kényszer miatt egyes egységeit az önkormányzatok hosszabb távon szerz déses formában m ködtetésre kiadták (radiológia, gyógyszertár, élelmezés, mosoda, biztonsági szolgálat). A megyék sorában - Pest megye után - Nógrádban tartósan a második legrosszabb a szakorvosi óra ellátottság. A sz kös járóbeteg szakorvosi kapacitás miatt a lakosság jelent s része rákényszerül a fizet s magánrendelések igénybevételére. Nógrád megye orvosellátottsága a progresszivitás minden szintjén országosan – Pest megye után – a legrosszabb (4. ábra). A megyének nincs szakembereket vonzó, illetve megtartó ereje. A hátrányos helyzet térségben a paraszolvencia esetleges és mértéke is alacsony. A megye megítélése sajnos az egészségügyben különösen érezteti hatását. Kevés az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, a véd n , a gyógypedagógus és a logopédus.
15
z-B s-S Sz
ab olc
Pe st
.
Országos átlag
To lna
Bo rso dAHe Z. ve s
Orvosellátottság
Za la So Vas mo gy
Bu da pe st Ba ra ny a
Tízezer lakosra 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
4. ábra. Nyilvántartott orvosok aránya tízezer lakosra, 2007 Forrás: Egészségügyi statisztikai évkönyv, KSH, 2007 (szerk. KAJTOR E.)
A megye orvosai az országos átlagnál öregebb korstruktúrájúak. Az orvosok öregedését tekintve Nógrád megye van a legrosszabb helyzetben. A betöltetlen szakorvosi álláshelyek számának további növekedése veszélyeztetheti a folyamatos betegellátást. Sajnálatos tény az is, hogy az orvosok között elenyész a tudományos fokozattal rendelkez k száma. A megye kórházaiból csak rendkívül nagy er feszítés alapján lehet megszerezni a tudományos min sítést. Nógrád megye kedvez tlen orvosellátottsága kapcsolatban van azzal is, hogy ebben a régióban nem m ködik orvosi egyetem. Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi környezethez tartozik az egészségügyi ellátás elérhet sége, mennyisége és min sége. Rendkívül magas azoknak a betegeknek az aránya (28,6%), akik megyén kívül veszik igénybe a kórházi ellátást. Ezzel szemben Nógrád megyének szinte nincs küls betegforgalma (csupán 2,1%). 2007-ben a megyéb l távozó és a megyébe érkez betegforgalom nettó vesztesége jelent s 26,5%-os.3 Pest megye után Nógrádból kapnak legtöbben máshol kórházi ellátást. Ez a nagyarányú betegmozgás komplex szakmai, földrajzi és elégedettségi vizsgálódást igényel a távozás okának feltárására. Er s vonzást gyakorol a megye délnyugati településeire Budapest, amelyek közül néhány csak 30 km-re fekszik a f várostól, továbbá hagyományosnak mondható a nyugati települések Váchoz való köt dése. A rétsági és a balassagyarmati kistérségek települései területi ellátási kötelezettség megváltoztatására irányuló kérelmet nyújtottak be az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz, kezdeményezve a váci Jávorszky Ödön Kórházhoz való 3 Az adatok a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács munkatársai által készített tanulmányból származnak. „Az egészségügyi szolgáltatók kapacitásának felülvizsgálata a Dél-Dunántúli Régióban” (BONCZ I. szerk. 2008. pp. 121-123.).
16
kerülésüket. A kezdeményezés folyamata nem zárult le, ezért a következmények még nem prognosztizálhatók. A késedelmes egészségszervezés, a döntések lassú meghozatala is növelte az egészség-egyenl tlenségeket, mivel a betegség korai felismerhet sége, a gyors diagnózis felállítása, a kor színvonalának megfelel eredményes gyógyítása napjaink kihívása. A megyék között legkés bb Nógrádban vált elérhet vé a CT, az izotópdiagnosztika, a mammográfia és még ma sem biztosított az MRI, és a sugárdiagnosztika. M szerezettségben a kórház-rekonstrukciók hoztak id leges felzárkóztatást. Nógrád megyében csak 2003 áprilisában indult meg a célzott lakossági eml sz rés, de akkor is technikai problémákkal. Korábbi bevezetése mérsékelhette volna a daganatos halálozás emelkedését. A nógrádi lakosság éveken keresztül hátrányt szenvedett az alapellátás ügyeleti rendszerének igénybevehet sége miatt, mivel nem m ködött sem gyermek, sem fogászati ügyelet. Ezek elérhet sége még napjainkban is csak részleges. A megye kórházai között nem zökken mentes a kommunikáció és az együttm ködés, mivel eltér a fenntartó és a kórházak érdekeltsége. Az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatrendszerének koordinálásában korábban nagy szerepe volt az ellátásszervez nek. A betegszállítás szervezettsége sem optimális. A betegszállítás lakosságszám arányos, de a területi felosztás aránytalan. Az egyeztetések csak rész megoldásokat hoztak. Célszer lenne Nyugat-Nógrád területére új betegszállító kapacitást biztosítani. Ennek hiányában a területi felosztást szükségszer ismételten áttekinteni. Nógrád megyében az elmúlt években a lakosság egészségi állapotának trendjében nem következett be jelent s változás. Annak ellenére, hogy a megye közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, és az ÁNTSZ a civilszervezetekkel együtt próbálja elfogadtatni az egészséges életmódot, életvitelt, a lakosság egészségi állapotában nem tapasztalható érdemi javulás. A halálozások aránya l987-ben kedvez tlen irányt vett, amely a rendszerváltozást követ években - a vizsgált id szakban is - tovább romlott. Nógrád megyében a rendszerváltás lélektani és gazdasági háttere késedelmesen érezteti hatását. A statisztikai adatok elemzése bizonyítja a területi egyenl tlenségek kialakulását, és azt, hogy a megye lakosságának egészségügyi helyzete rosszabb az országos átlagnál. Nemcsak szegényebbek, de betegebbek is a nógrádi emberek. Jellemz ek az elhanyagolt krónikus betegségek. Ennek oka f képp a lakosság életkörülményeiben, az egészségügyi kultúrájában, a 60 éven felüliek nagyobb arányában, a szerkezetváltás elmaradásában, a munkanélküliségben, az alacsony életszínvonalban, az egészségügyi ellátórendszer hiányosságaiban keresend . Megoldást az jelenthetne, ha m ködne a megel zés, a gondozás és az utógondozás. Tagadhatatlan azonban, hogy Nógrád megyében is mutatkoznak a születéskor várható élettartamokban az életkilátások javulásának jelei. Az 1980-ban születettekhez képest a 2007-ben született n knél 4,4 évvel, a férfiaknál 2,4-el növekedett az életesély. Különösen a n k esetében biztató a helyzet, a várható átlagévek számának növekedése közel kétszerese a férfiakénak.
17
A területi különbségek - amelyben Nógrád kedvez tlen helyen áll - mérséklése azonban további összefogást és beavatkozásokat igényel.
3. A kutatás megállapításaiból levonható következtetések, javaslatok A prevenciós szemlélet er sítése, a primer és szekunder prevenciós és egészségfejleszt programok kidolgozása és eljuttatása az érintettekhez. Az els dleges és a másodlagos prevenció hangsúlyozásával és hatékonyabbá tételével a megbetegedések nagy részben megel zhet k, illetve a halálozások száma csökkenthet . A megye lakosságának több mint 50%-a a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek (ajak-szájüreg-garat, a gége, a nyel cs , a légcs , a hörg és tüd rosszindulatú daganata, az ISZB, az agyérbetegségek és a krónikus obstruktív tüd betegségek) következtében hal meg. A halálozások közel 13%-a az els dleges prevenció által nagymértékben csökkenthet halálozások (légcs , a hörg és tüd rosszindulatú daganata, a b r rosszindulatú melanómája, ISZB, krónikus májbetegség és májzsugor, közlekedési balesetek) közé tartozik. A daganatos halálozások 29% -át a sz rhet daganatos betegségek miatt bekövetkez halálesetek teszik ki.4 Prioritást kell kapni a halmozottan hátrányos helyzet kistérségeknek, településeknek és társadalmi rétegeknek (els sorban a roma lakosságnak). A felzárkóztatásuk nélkülözhetetlen a régió Uniós szinthez történ közelítésének. Ez a magas betegségarány er sen indokolja a sz rések koncentrálását. A 2007 óta nemzetközileg támogatott „Egyenl eséllyel a Rák ellen” program keretében 2009-ben az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban kilenc helyszínen – Salgótarjánban is - rendeztünk sz réssel egybekötött egészségnapokat. A program központi része a szociálisan hátrányos helyzet lakosságot megszólító szervezett eml sz rés és felvilágosítás. A jelent ségét emeli az a tény, hogy a hátrányos helyzet , kiemelten a roma lakosság körében a daganatos megbetegedések aránya háromszorosa-négyszerese a hazai és a megyei átlagoknak.5 Nagyobb figyelmet kell fordítani a gondozási tevékenységre mind az alapellátás, mind a szakellátás szintjén. Fontos lenne az érrendszeri, a daganatos és a cukorbetegek min ségi és mennyiségi gondozási paramétereinek javítása. Az egy háziorvosra jutó - folyamatos ellátás miatti - lakáson történt meglátogatottak kedvez tlen arányszáma a háziorvosi munka kritikájául is szolgál, mert azt jelentheti, hogy a térségben nem megfelel gondozási tevékenység folyik. Ez a jelenség még akkor sem fogadható el, ha a háziorvosok az országos átlagnál leterheltebbek. Ennek változtatásához szakmai és finanszírozási eszközök szükségesek.
4
Az adatok az ÁNTSZ 2008. évi tájékoztatójából származnak (BODNÁR J. 2008). A kutatást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács kezdeményezte, a megye roma népessége felzárkóztatási programját el készít projekt keretében 2002 tavaszán. A kutatást a Delpho Consulting végezte, Babusik Ferenc vezetésével. BABUSIK F. – PAPP G. 2002. 5
18
A járóbeteg kapacitás fejlesztése rendkívül indokolt különösen a legnagyobb morbiditást és mortalitást eredményez területeken. Ezek, a belgyógyászat, a kardiológia, az endokrinológia és a reumatológia. Jelenleg a felsorolt szakterületek rendkívül alacsony szakorvosi órában m ködnek. Nógrád a szakorvosi óra ellátottság területén a leghátrányosabb megye. A kapacitások elosztásánál figyelmet kell fordítani az öreged népesség ellátására és a férfiaknál jellemz korai elhalálozásokra is. Javítani szükséges az egészségügyi humáner forrás mennyiségi és min ségi paramétereit. Ennek érdekében hatékonyabb humánpolitikai tevékenységgel miel bb be kell tölteni az üres állásokat. Törekedni kell arra, hogy a kórházban több tudományos fokozattal rendelkez orvos m ködjön. A sikeres pályázatok feltételeit els sorban a fenntartó önkormányzatoknak kell megteremteni megfelel színvonalú lakások biztosításával. Másodsorban piacképes illetményekkel, mert a közalkalmazotti bértábla illetményalapjáért Nógrád iránt sem orvos, sem hiányszakmás egyéb egészségügyi szakember nem érdekl dik. Az önkormányzatoknak alkalmaznia kellene az ösztöndíj adás eszközrendszerét. Javíthatna a humáner forrás helyzetén a kompetencia szintek meghatározása, amely alapján a diplomás, szakképzett n vérek végezhetnének olyan feladatokat is, amelyeket jelenleg csak orvosok láthatnak el. Az Európai Unió tagországaiban már bevezettek hasonló intézkedéseket az orvoshiány pótlására (az angol NHS6-ben a n vérek receptfelírási joga). A civilszervezetek szerepvállalása az egészség meg rzésében a jöv egyik kihívása, mivel az egyéni egészségismeret nagymértékben az egészségügyön kívüli eszközökkel befolyásolható, alakítható. Az egészséges életmód elterjesztése és általános társadalmi normává tétele többek között a helyes egészségmagatartási szokások ösztönzése révén lehet vé tenné, hogy a halálozások és megbetegedések dönt százalékát kitev keringési és daganatos betegségek aránya csökkenjen, vagy megjelenésük kés bbi életkorra tolódjék, és ezzel az egészségben leélt életévek száma lényegesen növekedjen. A nógrádi lakosság körében emelni kell a mellkas, méhnyakrák, eml és egyéb szervezett sz résen való megjelenési arányt (70%-ra). Mindemellett kiemelt feladatnak kell tekinteni a lelki egészség el segítését, a káros szenvedélyek csökkentését. Els rend feladat a leszakadó rétegek helyzetének jobbítása, az egészségtudatos magatartásuk fejlesztése. Az egészségmagatartás akkor optimális, ha a korai életszakaszban alakítjuk ki, mivel így nem igényel külön figyelmet, szokásossá válik. A civilszervezetek a háziorvosokkal és a Regionális ÁNTSZ munkatársaival együttm ködve jelent s eredményeket érhetnek el, a lakosság egészséges életmódjának, életvitelének, egészségügyi kultúrájának alakításában. A határon átível együttm ködés egy jöv beni lehet ség a határrégiók hátrányainak csökkentésére és a lakosság életkörülményeinek javítására. 6
Az Egyesült Királyságban az egészségügyi irányításban és a szolgáltatások koordinálásában központi szerepet tölt be az 1948-ban alakult Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS).
19
Nógrád megye több mint száz kilométer hosszan határos a Szlovák Köztársasággal, ezért célszer lenne a határ menti területeken az egészségügyi ellátást összehangolni. Az Európai Unió tagországaiként lehet ség mutatkozik arra, hogy a Trianon utáni peremhelyzetb l adódó hátrányokat - mindkét ország lakossága érdekében - az egészségügy területén is csökkentsük. Jelenleg a határ közvetlen közelében biztosítani kell az ellátás teljes feltételrendszerét. A megyében két nagy kórház is elérhet a határ közvetlen közelében. A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház és a balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház és Rendel intézet. Mindkét kórház épületrekonstrukciója korszer sítéssel és komfortnöveléssel a közelmúltban megvalósult. A két kórház adottságait azért is érdemes lenne kihasználni a határ túl oldalán, mert a legközelebbi ellátó helyek - a füleki vagy ipolysági rendel intézet, valamint a losonci kórház - több felvidéki települést l távolabb vannak, mint az említett nógrádi intézmények. A salgótarjáni és a losonci kórház életében a ’90-es évek második felében kialakulni látszott egy gyümölcsöz együttm ködés. Ennek voltak sikeres mozzanatai, mint a tudományos konferenciák, kórházbemutatások, a tapasztalatok és a problémák megbeszélése. Az ezredfordulóra azonban ez a kapcsolat félbemaradt. A tulajdonosok, az intézményvezet k és az egészségbiztosítók között már több megbeszélés történt, els sorban magyar kezdeményezéssel. A tárgyalások id r l id re megszakadnak, de azokat az el relépés érdekében újra és újra kezdeményezni kell. Az egészség-esélyek érvényesülését segíthetik a betegjogok intézményei, a hatékonyabb szakfelügyeleti hálózat és a tanúsított min ségbiztosítási rendszerek m ködése. Az egészségügyi reform részeként létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet feladatai között szerepel az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhet ségének – beleértve a várólistákat is – és min ségének ellen rzése. A betegjogi képviseleti rendszer területi kiépülésével további fontos teend minderr l a lakosság tájékoztatása, mivel a betegjogok körül még mindig nagy a bizonytalanság. Több évtizednek kell azonban eltelnie ahhoz, hogy a lakosság kultúrájába beépüljön a betegjog, és a min ség választható szempont legyen. Az alkoholfogyasztás magas kóroki szerepe mellett az epidemiológiai kutatók felhívják a figyelmet a fogyasztott alkoholos italok min ségére, májkárosító-vegyülettartamuk további vizsgálatára. Mindehhez az e témával foglalkozók az egészségügyi rendszeren kívüli szektorokkal való összefogást és együttm ködésen alapuló stratégiát sürgetnek. Különösen nagy a jelent sége ennek Nógrád megyében, ahol a haláloki struktúrában az emészt rendszer betegségcsoporton belül magas érték a májzsugorból ered halandóság. Az irányított betegellátási rendszer egy lehetséges kivezet útnak bizonyult, ahol egymásra épültek olyan folyamatok, amelyek a háziorvosi gyakorlatban kevésbé voltak ismertek, mint a kommunikáció, a szakmai protokollok, a prevenció, az oktatás-képzés és az informatika. A nógrádi IBR m ködése alapján elmondható, hogy a modellkísérletként induló tevékenység új
20
dimenziót nyitott az egészségügyi ellátásban, különösen az alapellátás továbbfejlesztésében. A rendszer küldetése és a finanszírozásának motivációja a háziorvos „kapu r” szerepének megvalósítását szolgálta. Elindult és m ködött a progresszív ellátási szintek közötti tudatos kommunikáció. A fejkvóta alapú finanszírozás el nye az volt, hogy a kifizetés nem a kapacitásokhoz, hanem a szükséglethez igazodott és ösztönzést gyakorolt a hatékonyság növelésére. Vitathatatlan érdeme a prevenciós szemlélet kialakítása és a tervszer prevenciós tevékenység. A veszélyeztetett populáció eléréséhez és a már beteg egyének felkutatásához m ködtetett kérd íves rizikófaktor sz r programunk eredményesnek bizonyult. Figyelemre méltó, hogy az értékelhet kérd ívet kitölt k több mint 50%-a pozitív eset volt (2. táblázat). 2. táblázat. A kardiovaszkuláris rizikó sz rések negyedéves összesített adatai a nógrádi irányított betegellátási rendszerben, 2005-2008 A veszélyeztetett populáció elérése és gondozásba vétele Kiosztott kérd ív (db) Értékelhet kérd ív (db) Összes pozitív eset (f ) Alacsony kockázatú esetek ellátása Vizsgálatra behívottak száma (f ) Vizsgálaton megjelentek száma (f ) További vizsgálatra küldve (f ) Gondozásba vettek száma (f ) Közepes kockázatú esetek ellátása Vizsgálatra behívottak száma (f ) Vizsgálaton megjelentek száma (f ) További vizsgálatra küldve (f ) Gondozásba vettek száma (f ) Magas kockázatú esetek ellátása Vizsgálatra behívottak száma (f ) Vizsgálaton megjelentek száma (f ) További vizsgálatra küldve (f ) Gondozásba vettek száma (f ) Igen magas kockázatú esetek ellátása Vizsgálatra behívottak száma (f ) Vizsgálaton megjelentek száma (f ) További vizsgálatra küldve (f ) Gondozásba vettek száma (f ) Gondozás Gondozásba vettek száma (f )
2005 év
2006 év
2007 év
2008 év
20052008 év
15 020 12 575 7 739
15 580 10 653 5 034
11 105 4 402 2 274
1 450 1 026 511
43 155 28 656 15 558
689 417 201 167
953 682 431 264
425 174 79 63
51 37 13 19
2 118 1 310 724 513
841 610 432 387
972 745 575 530
341 214 129 130
57 28 21 19
2 211 1 597 1 157 1 066
405 332 246 246
439 359 296 323
143 105 70 85
14 10 6 6
1 001 806 618 660
209 167 135 146
218 189 169 183
77 50 41 45
9 5 4 4
513 411 349 378
946
1 300
323
48
2 617
Forrás: Nógrádi irányított betegellátási rendszer prevenciós programja, (szerk. Kajtor E. – Csordás P.)
21
Meggy z désem, hogy az ellátásszervezés tapasztalatainak a jöv egészségügyi rendszerében helye van, és e tapasztalatok hasznosítását kár lenne elmulasztani.
4. A kutatás további hasznosításának lehet ségei
lehetséges
irányai,
az
eredmények
A légz rendszer betegségei miatti halálozásban Nógrád megye vezet szerepét tovább kell tanulmányozni egy komplex, egészségföldrajzi, ökológiai és epidemiológiai vizsgálattal, kistérségi szint megfigyelésekkel. A légz rendszer betegségei miatti halandóság a férfiak körében magas, az országra jellemz mértéket meghaladó. A n knél ugyanez kevesebb, de annak mértéke ugyancsak meghaladja szinte minden évben az országos értéket. Ez a kedvez tlen, tartós térségi jelenség indokolja annak további célirányos kutatását. A megyeszékhely, Salgótarján halálozási aránya magasabb mind az országos, mind a kedvez tlen megyei átlagnál. Az ország városai között is felt n en magas. A szakirodalomban kimutatott településszerkezet hatása is ellentmondásosan érvényesül a megyeszékhely vonatkozásában, annak ellenére, hogy az utóbbi id szakban jelent sebb leveg szennyez források nem létesültek a városban. Az okok keresése szükségszer . A kórházi kapacitás és az igénybevétel összhangjának megteremtése a megye kórházainál a szakmai tevékenység, az osztálystruktúra, az ágykapacitás további vizsgálatát indokolja. A kórházreformot követ – és az országos átlagot meghaladó - aktív ágyszám csökkentés után a kórházi ágykihasználás Nógrádban a legalacsonyabb. Ennek oka lehet - többek között - az egy napos sebészet térhódítása, a szükséglet feletti ágyszám, a betegek megyén kívüli kórházválasztása, valamint a kórházak finanszírozási problémája (TVK).7 Célszer lenne a szakmai tevékenységet és az alacsony ágykihasználtságú osztályok m ködési rendjét áttekinteni, mert a folyamatos (három m szakos) osztályszerkezet fenntartása nem gazdaságos. A salgótarjáni és a balassagyarmati kórháznál vizsgálni indokolt a mátrix osztály-szerkezet m ködési lehet ségének feltételeit. A pásztói kórház infrastrukturális színvonala, valamint a természeti értékekben gazdag környezete egyaránt alkalmassá tennék a kórházat arra, hogy bekapcsolódjon egy min ségi egészségturizmusba. Tevékenységét kiegészítve, a gyógyturizmushoz köthet üzleti alapú egészségügyi szolgáltatásokkal. Ennek a további kutatásnak fontos részét kell, hogy képezze a megyéb l távozó, (más megyében ellátott) betegmozgások oki tényez inek feltárása is.
7
Teljesítmény volumen korlát. (A TVK nem követi a beteget).
22
Az egészségügyi reform részeként a kórházaknak kötelez várólistát vezetni. A reform másik meghatározó eleme a betegutak átalakítása. Sem a betegutak, sem a várólisták bevezetése nem volt problémamentes, ezért indokolt m ködésük további tanulmányozása. Az értekezésemben a részletesebb vizsgálatukra - a bevezetés óta eltelt id rövidsége miatt - nem tértem ki, de a betegségek korai gyógyításához viszont alapvet fontosságú ezek folyamatának megfigyelése, vizsgálata. A határon átível együttm ködés megalapozásához elengedhetetlen az egészségügyi igények és a lehet ségek felmérése, a rendelkezésre álló er források min ségi és mennyiségi mutatóinak, valamint az optimális földrajzi elérhet ség lehet ségének elemzésével. Mindehhez vizsgálni szükséges továbbá a jogi hátteret és az egészségbiztosítók rendszerét. Az egészségügyi ellátórendszer korszer sítésére, az útkeresés a rendszerváltozás óta folytatódik, de - az irányított betegellátás mellett - nem született másik olyan módszer, ami az elégedettséget, fenntarthatóságot és a területi egyenl tlenséget legalább kismértékben javította volna. Evidensnek t nik, hogy a közel egy évtizedig a lakosság jelent s részét ellátó, több régióban kipróbált m ködési forma tapasztalatait, el nyeit és hiányosságait az egészség politikusok tanulmányozzák, és a hibáit kijavítva, az eredményeit továbbfejlesszék. A legfrissebb kutatások megállapítják8, hogy a finanszírozás kistérségenként eltér mértékét nem a lakosság szükségletei határozzák meg. Az igénybevételi egyenl tlenségek nemcsak a hatékonyság szempontjából hátrányosak, hanem sértik a társadalmi igazságot is. A finanszírozás szükségletre korrigált kistérségi egyenl tlenségeinek kezelésére a kutatók kívánatosnak tartanak olyan további vizsgálatokat, amelyek a lakossági szükségletek figyelembevételével elemeznék a legköltségesebb ellátások igénybevételét, a rendelkezésre álló ellátási kapacitások földrajzi eloszlását és az azokhoz való hozzáférés lehet ségét. Az irányított betegellátási rendszer továbbfejlesztése minderre alkalmasnak bizonyul. A kutatás hasznosítható területei: egészségpolitika, területfejlesztés, egészségfejlesztés, ellátásszervezés, Észak-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET), a megye egészségügyi szolgáltatói, a helyi önkormányzatok, pályázatok, egészségtervek, szlovák-magyar határmenti együttm ködés, roma felzárkóztatási programok, a civil szervezetek. A kutatás eredményeinek felhasználása els sorban Nógrád megye lakosságának érdekeit szolgálná.
8 Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenl tlenségei Magyarországon. Kutatási Jelentés, Egészségmonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest, szeptember, (VITRAI J. és munkatársai. 2009) www.egeszsegmonitor.hu
23
A hivatkozott irodalom jegyzéke -
-
ÁDÁNY R. szerk. 2003: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, p. 223. ANTAL G. 2002: A betegjogok érvényesítésének konkrét lehet ségei. Látlelet. 11. ANTAL G. 2006: Betegjogok Magyarországon, földrajzi, jogi és etikai megközelítésben. PhD értekezés tézisei. PTE TTK, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. BABUSIK F. - PAPP G. 2002: A cigányság egészségi állapota. Szociális és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Esély, Hilscher Rezs Szociálpolitikai Alapítvány, Budapest, 6. pp. 37-66. BEKE SZ. 2009: Békés megye népességének egészségi állapota és egészségügyi ellátása. Területi Statisztika, KSH, Budapest, 12. 49. 4. pp. 424-440. BODÁNÉ GÁLOSI M. 2001: Területi különbségek a magyarországi egészségügyi infrastruktúrában. In: Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október 25-27. CD-ROM kiadvány. BODNÁR J. 2008: Tájékoztató a Nógrád megyei Önkormányzat számára, Nógrád megye lakosságának egészségi állapotáról. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-Magyarországi Regionális Intézete, Eger, pp. 1-29. BONCZ I. szerk. 2008: Az egészségügyi szolgáltatók kapacitásának felülvizsgálata a Dél-Dunántúli Régióban. Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács, pp. 121-123. DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 2007: KSH, Budapest, 2008 EGÉSZSÉGÜGYI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2007: KSH, Budapest, 2008 EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (WHO) ALKOTMÁNYA 1946: World Health Organization Basic Documents. WHO, Genova, 1998. p. l. www.vitalitas.hu HABLICSEK L. 2007: Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemz inek alakulására és 2021-ig történ el rebecslésére. Demográfia, KSH, Budapest, 50. l. pp. 7-54. KAJTOR E. 2006: Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) Nógrád megyében. COMITATUS önkormányzati szemle, Veszprém, XVI. 7-8. pp. 110-122. KAJTOR E. 2007: Az életmin ség kihívásai Nógrád megyében a morbiditási és mortalitási mutatók alapján. Területi Statisztika, KSH, Budapest, 10. 47. 2. pp. 151169. KAJTOR E. – CSORDÁS P. 2007: Prevenciós program a nógrádi irányított betegellátási rendszerben. Magyar Epidemiológia, Pécs, IV. 2. pp. 115-128. KAJTOR, E. 2008: Managed Care in Hungary. TRADECRAFT REVIEW, PERIODICAL OF THE SCIENTIFIC BOARD OF MILITARY SECURITY OFFICE, Budapest, Special issue, pp. 91-99. KALMÁR G. 2006: Területi különbségek az egészségügyi ellátásban – az orvosi diagnosztikai: laboratóriumok dolgozói. Területi Statisztika, 9. 46. 3. pp. 295-307. MALBASKI N. – DÓZSA CS. –BORCSEK B. – KRENYÁC É. 2008: A Regionális Egészségügyi Tanácsok által készítend kapacitástanulmányok metodikája - az egészségügyi szakellátó rendszerek bemutatása és javaslat a fejlesztési irányokra. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, VII. 8. pp. 20-24. NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI. KSH OROSZ É. 1984: A falusi körzeti orvosi szolgálat tárgyi feltételeinek különbségei BácsKiskun megyében, Egészségügyi Gazdasági Szemle, Budapest, 3. pp. 299-323.
24
-
-
-
OROSZ É. 1988: Az egészségügyi rendszer földrajzáról. Tér és Társadalom, 4. pp. 2950. OROSZ É. 1989: Az egészségügy területi egyenl tlenségei – az újraértelmezés szükségességér l. Tér és Társadalom, 3. 2. pp. 2-19. OROSZ É. 1993: A magyar egészségügy területi egyenl tlenségei. In: ENYEDI GY. szerk: Társadalmi-területi egyenl tlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, pp. 231-255. OROSZ É. 2001: Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, 327 PÁL V. 1998: A népesség egészségi állapota és az egészségügyi ellátás. In: Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetértékelés. Békéscsaba. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, pp. 51-70. PÁL V. 1998: A népesség egészségi állapota és az egészségügyi ellátás. In: Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetértékelés. Békéscsaba. MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya, pp. 51-70. PÁL V. 2002: Egészségföldrajz. In: TÓTH J. szerk.: Általános Társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 382-414. PÁL V. 2004: Az egészségügyi ellátás néhány földrajzi problémája a Dél-Alföldön. In. ABONYINÉ PALOTÁS J. – KOMAREK L. szerk.: 40 éves a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp. 105-113. UZZOLI A. 2000: Az egészségi állapot vizsgálata Budapest VIII. kerületében. COMITATUS önkormányzati szemle, július-augusztus, pp. 48-57. UZZOLI A. 2001: Társadalmi konfliktusok bizonyítása az egészségföldrajz eredményeinek felhasználásával. In: Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október 2527. CD-ROM kiadvány. UZZOLI A. 2005: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon. URL: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Tezisek/UA_tezisek.pdf TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2007: KSH, Budapest, 2008 TÓTH J. SZERK. 2001: Általános Társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs, pp. 382-415. TÓTH J. 2002: A társadalomföldrajz tudományrendszertani helye, a társadalom és a természet kölcsönhatása, a társadalmi-gazdasági tér értelmezése. In: TÓTH J. szerk.: Általános Társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 17-23. TÓTH J. – PÁL V. – ANTAL G. 2005: Társadalomföldrajz és egészség (A Magyar Egészségföldrajz néhány elméleti kérdése). Magyar Epidemiológia, Pécs, 4. pp. 261281. VITRAI J. 2004: Összefoglaló a világ lakosságának egészségér l 2003. The World Health Report 2003, Shaping the Future. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2004. WORLD HEALTH ORGANIZATION 1993: WHOQOL study protocol. World Health Organization, Geneva, (MNH/PSF/93.9). VITRAI J. – BAKACS M. – KAPOSVÁRI CS. – NÉMETH R. 2009: Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenl tlenségei Magyarországon. Kutatási jelentés, EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest, www.egeszsegmonitor.hu
25
Publikációk Kajtor Erzsébet
A.)
A témához kapcsolódó publikációk
1.
KAJTOR E. – REICHARD J. 1995: Egy megyei kórház válasza a kihívásokra. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Budapest, 33. 6. pp. 643-653.
2.
KAJTOR E. 1999: Lehet-e rentábilis az egészségügyben a „min ségi emberbefektetés”? – egy lehetséges példa és a küzdelmek a Salgótarjáni Kórházban. EOQ MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG Magyarországi Tanúsított Cégek VI. Nemzeti Konferenciája, MIN SÉG ÉS AZ EMBER, Konferencia-kiadvány, Balatonfüred, pp. 209-216.
3.
KAJTOR E. 2000: Adalékok az egészségügyi integráció kapcsolatrendszerér l Nógrád megyében. Földrajz az egész világ. Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája, Konferencia-kiadvány, Miskolc, pp. 390-394.
4.
KAJTOR E. 2002: Ajándékot kapott a megye. Palócföld, Salgótarján, XLVIII. 3-4. pp. 441-453.
5.
KAJTOR E. 2002: A humáner forrás-gazdálkodás napjainkban. Egészségügyi Menedzsment, Szeged, IV. 3. pp. 44-46.
6.
KAJTOR E. 2002: Régiós remények Nógrád megyében. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Budapest, 40. 1. pp. 45-55.
7.
KAJTOR E. 2002: Európai színvonalú kórház magyar Egészségügyi Gazdasági Szemle, Budapest, 40. 3. pp. 302-314.
8.
KAJTOR E. 2002: Európai színvonalú megyei kórház Salgótarjánban. COMITATUS önkormányzati szemle, Veszprém, XII. 6. pp. 56-67.
9.
KAJTOR E. 2003: Humáner forrás. EGVE Hírlevél, Az Egészségügyi Gazdasági Vezet k Egyesületének Információs Lapja, Budapest, IV. 4. p. 5.
gondokkal.
26
10. KAJTOR E. 2003: Humáner forrás II. EGVE Hírlevél, Az Egészségügyi Gazdasági Vezet k Egyesületének Információs Lapja, Budapest, IV. 5. pp. 2-3. 11. KAJTOR E. 2003: Az egészségügy a regionalizálódás útján, régiós dilemma Nógrád megyében. Szegedi Tudományegyetem. Európai kihívások 2. Tudományos konferencia, Konferencia-kiadvány, Szeged, pp. 321-325. 12. KAJTOR E. 2003: A nógrádi szénbányászat természeti és társadalmi hatásai. Közlemények, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Természetföldrajz Tanszékér l, Pécs, 22. pp. 1-12. 13. KAJTOR E. 2003: A magyar egészségügy humánpolitikai helyzete. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Budapest, 41. 5. pp. 49-54. 14. KAJTOR E. 2004: Hogyan készül fel egy kórház az UNIÓS munkaid szabályainak alkalmazására. In: BARÁTH L. szerk.: A bizonyítékokon alapuló orvoslás szakmai irányelvek fejlesztése. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Oktatási segédanyag az egészségügyi szakosító képzéshez. Szeged, pp. 79-81. 15. KAJTOR E. 2006: Felmérés az egészségügyi rendszer humáner forrásáról. Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi intézet, Földrajzi Tanulmányok a pécsi doktori iskolából V. Pécs, pp. 218-230. 16. KAJTOR E. 2006: Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) Nógrád megyében. COMITATUS önkormányzati szemle, Veszprém, XVI. 7-8. pp. 110-122. 17. KAJTOR E. 2007: Az életmin ség kihívásai Nógrád megyében a morbiditási és mortalitási mutatók alapján. Területi Statisztika, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 10. (47.) 2. pp. 151-169. 18. KAJTOR E. – CSORDÁS P. 2007: Prevenciós program a nógrádi irányított betegellátási rendszerben. Magyar Epidemiológia, Pécs, IV. 2. pp. 115-128. 19. KAJTOR, E. 2007: Hospital management during the time of medical reforms. Faculty of Economics Matej Bel University, Scientia Iuventa 2007. Proceedings of abstracts from international conference of PhD. students, Banská Bystrica, Slovakia, pp. 25-26. Nemocni ný manažment v období zdravotníckych reforiem. CD-ROM, 1-11. 20. KAJTOR, E. 2008: Managed Care in Hungary. Tradecraft Review, Periodical of the Scientific Board of Military Security Office, Special Issue, pp. 91-99.
27
21. KAJTOR, E. 2008: Half Success or Half Failure? Hungary’s Health Care Reform in Focus Confronting Economical, Geographical and Social Views on the Reforms. Faculty of Economics Matej Bel University, Scientia Iuventa 2008. Proceedings of abstracts from international conference of PhD. students, Banská Bystrica, Slovakia, pp. 28-29. CD-ROM, 1-8. 22. BIALKÓ, Z. – KAJTOR, E. editors. 2008: „Let us into your life – and the world shall be opened!” On removal of barriers in programme E/039. EQUAL, Salgótarján, pp. 31-60. 23. BIALKÓ, Z. – KAJTOR, E. 2008: Removal of barriers at members of the development partnership, Szent Lázár County Hospital. „Let us into your life – and the world shall be opened!” On removal of barriers in programme E/039, EQUAL, Salgótarján, pp. 38-42. 24. BERKI, J. – BIALKÓ, Z. – KAJTOR, E. 2008: Removal of barriers at members of the development partnership, Public Administrative Office of Nógrád County. „Let us into your life – and the world shall be opened!” On removal of barriers in programme E/039, EQUAL, Salgótarján, pp. 46-50. 25. BIALKÓ, Z. – KAJTOR, E. 2008: Removal of barriers at members of the development partnership, Sounds of Silence Foundation. „Let us into your life – and the world shall be opened!” On removal of barriers in programme E/039, EQUAL, Salgótarján, pp. 51-53. 26. BIALKÓ Z. – KAJTOR E. szerk. 2008: „Engedj be az életedbe, és mi kitárjuk el tted a világot!” Akadálymentesítés az E/39-es programban, EQUAL Kiadvány, Salgótarján, pp.1-30. 27. BIALKÓ Z. – KAJTOR E. 2008: Akadálymentesítés a fejlesztési partnerség tagjainál, Szent Lázár Megyei Kórház. „Engedj be az életedbe, és mi kitárjuk el tted a világot!” Akadálymentesítés az E/39-es programban, EQUAL Kiadvány, Salgótarján, pp. 8-12. 28. BIALKÓ Z. – KAJTOR E. 2008: Akadálymentesítés a fejlesztési partnerség tagjainál, Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal. „Engedj be az életedbe, és mi kitárjuk el tted a világot!” Akadálymentesítés az E/39-es programban, EQUAL Kiadvány, Salgótarján, pp. 16-20. 29. BIALKÓ Z. – KAJTOR E. 2008: Akadálymentesítés a fejlesztési partnerség tagjainál, Csend Hangjai Alapítvány „Engedj be az életedbe, és mi kitárjuk
28
el tted a világot!” Akadálymentesítés az E/39-es programban, EQUAL Kiadvány, Salgótarján, pp. 21-23. 30. KALMÁR, G. – KAJTOR, E. 2009: Health-Geography researches in Hungary: Local characteristics of the Medical Diagnostics Laboratory Provision System at the beginning of the 21th century. Tradecraft Review, Periodical of the Scientific Board of Military Security Office, Special Issue, pp. 139-155.
B.)
A témához kapcsolódó el adások
1.
KAJTOR E. 1995: Egy megyei kórház válasza a kihívásokra. II. Magyarországi Egészségügyi Napok, Siófok, 1995. szeptember 20-22.
2.
KAJTOR E. 1999: Lehet-e rentábilis az egészségügyben a „min ségi emberbefektetés”? – egy lehetséges példa, és a küzdelmek a Salgótarjáni Kórházban. ISO 9000 Fórum Magyarországi Tanúsított Cégek nemzeti Konferenciája, Balatonfüred, 1999. szept. 16-17.
3.
KAJTOR E. 1999: Napjaink humánpolitikájának anomáliája. Magyarországi Egészségügyi Napok, Siófok, 1999. június 3-5.
4.
KAJTOR E. 2000: Adalékok az egészségügyi integráció kapcsolatrendszeréb l. Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája, Miskolc, 2000. október 6-7.
5.
KAJTOR E. 2001: Regionalizáció dilemmái, különös tekintettel Nógrád megyére és egészségügyére. Geográfus Doktoranduszok VI. Országos Konferenciája, Pécs. 2001. november 21-23.
6.
KAJTOR E. 2000; 2001: A magyar kórházak humáner forrás helyzetének bemutatása. A franciaországi Nemzeti Egészségügyi F iskola (ENSP, Rennes) hallgatóinak szakmai gyakorlatán, Népjóléti Képzési Központ, Salgótarján.
7.
KAJTOR E. 2002: Az egészségügyi ellátórendszer területi egyenl tlenségei. Geográfus Doktoranduszok VII. Országos Konferenciája, Budapest, 2002. október 25-26.
8.
KAJTOR E. 2003: Az egészségügy a regionalizálódás útján, régiós dilemma Nógrád megyében. Európai kihívások 2. Tudományos Konferencia, Szeged, 2003. május 16.
VI.
29
9.
KAJTOR E. 2003: A magyar egészségügy humánpolitikai helyzete. X. Jubileumi Magyarországi Egészségügyi Napok, Siófok, 2003. május 28-30.
10. KAJTOR E. 2004: Hogyan készül fel egy kórház az UNIÓS munkaid szabályainak alkalmazására. Nagy lépések az egészségügyben, SZTE Gazdaságtudományi Kar IV. Országos Konferencia, Szeged, 2004. április 2. 11. KAJTOR E. 2005: Az egészségügy humánpolitikai aktualitásai. Egészségügyi Gazdasági Vezet k Egyesülete Pest- és Nógrád megyei Régiós szakmai napja, Kistarcsa, 2005. november 19. 12. KAJTOR E. 2006: Nógrádi irányított betegellátási rendszer. II. Salgótarjáni Hagyomány rz és Egészségnap, Salgótarján, 2006. július 17-18. 13. KAJTOR E. 2007: Nemocni ný manažment v období zdravotníckych reforiem. Ekonomická fakulta Univerzita Mateja Bela, 2. ro níku medzinárodnej doktorandskej konferencie, Scientia Iuventa, 1. júna 2007 v Banskej Bystrici, Slovakia. 14. KAJTOR E. 2008: Half Success or Half Failure? Hungary’s Health Care Reform in Focus Confronting Economical, Geographical and Social Views on the Reforms. Ekonomická fakulta Univerzita Mateja Bela, 3. ro níka medzinárodnej doktorandskej konferencie, Scientia Iuventa, 13. júna 2008 v Banskej Bystrici, Slovakia
C.)
Egyéb publikációk
1.
FARKAS S. – KAJTOR E. 1989: Béralapkötöttségekt l mentes gazdálkodási kísérlet. Egészségügyi Gazdasági – M szaki Ankét. Konferencia-kiadvány, Siófok, pp. 19-33.
2.
CSELÉNYI, J., KOVACS, L., TELEK, P., KAJTOR, E. 2007: Optimization process of the lead time and the stocks between operations of manufacturer and assembly systems producing mechatronics products. Annals of MteM for 2007 and Proceedings of the 8th International Conference, Modern Technologies in Manufacturing, Cluj-Napoca, Romania, pp. 476-480.
D.) 1.
Egyéb el adások KAJTOR E. 1989: Béralapkötöttségt l mentes gazdálkodási kísérlet. Egészségügyi Gazdasági - M szaki Ankét, Siófok, l989. május 30-31.
30