PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61

 (06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: PBK/2572-17/2011 Üi.: Nagy Endre : +36-72-314-952/212 : +36-20-662-5461 : [email protected] Jogerőre emelkedett: 2012. február 9-én.

Tárgy: „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő bányára készített, 2011-2016. évekre vonatkozó műszaki üzemi terv tájrendezési részének jóváhagyása a Molnár - Kő Kft. (8315 Gyenesdiás, Meleghegyi út 32.) mint bányavállalkozó számára

HATÁROZAT A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő bányára készített, 2011-2016. évekre vonatkozó műszaki üzemi tervét a Molnár - Kő Kft. (8315 Gyenesdiás, Meleghegyi út 32.) mint bányavállalkozó számára 2016. december 31-ig tartó érvényességi idővel, az alábbi feltételekkel jóváhagyja. 1.

Kitermelési tevékenység a Pécsi Bányakapitányság 2063/1996/3. határozatával megállapított és a 4259/2004./5. és 9620/2004./4. határozatával módosított „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) védnevű bányatelken nem végezhető. Tájrendezési, alaplap helyreállítási a Keszthely 083/9 hrsz-ú ingatlanon történhet.

ikt. számú ikt. számú – dolomit” tevékenység

2.

A végrézsűk munkaszintjeinek (padkáinak) tájrendezési, újrahasznosítási célja az eredeti erdő művelési ág visszaállítása (erdőtelepítés). A végrézsű dőlésszöge legfeljebb 450 lehet.

3.

A bányában a tájrendezési, és az alaplap visszaállítási munkákat folyamatosan kell végezni a tervben, ill. a tárgyi határozattal jóváhagyott tervdokumentációban megadott időütemezés betartásával.

4.

A Bk. elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát, mely szerint a bánya tárgyi tervciklusban legkedvezőtlenebb helyzetére számított tájrendezési költség: 12.639.992,Ft, azaz Tizenkettőmillió-hatszázharminckilencezer kilencszázkilencvenkettő forint, amelynek fedezetére a bányavállalkozó óvadékot ajánl fel.

2 5.

Az óvadéki szerződést a jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megküldeni a Bk.-hoz.

6.

A tárgyi Műszaki Üzemi Tervet a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni.

7.

A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat.

8.

A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie.

9.

A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe. A tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) az előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó alvállalkozót a Bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét, az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a Bányavállalkozó köteles a Bk.-nak bejelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a megbízó Bányavállalkozónak a Bányatörvény hatálya alá tarozó tevékenységért fennálló felelősségét.

10.

Az előző pont alatti bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: 

a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét;



a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását);



a tevékenység helyét;



az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét:



a vállalkozó 7. pont szerinti alkalmasságának igazolását.

11.

A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet.

12.

A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni.

13.

A Bk. a bányászati hulladék figyelembevételével jóváhagyja:

gazdálkodási

tervet

az

alábbi

jellemzők

13.1. A bányászati hulladékkezelő létesítményben (védőtöltésben) jelenleg tárolt anyag

3 13.1.1. megnevezése: nem szennyezett talaj (humusz) 13.1.2. összes mennyisége: 2.517 m3 13.1.3. minősítése: inert 13.2. A hulladékkezelő létesítmény besorolása: nem „A” osztályú 13.3. A humusz védőtöltésekben és depónián van elhelyezve. 13.4. A humuszdepónia, mint hulladékkezelő létesítmény helyének súlyponti EOV vetületi rendszerbeli koordinátái: Y= 514.035 m; X= 163.640 m, 13.5. A tervidőszakban, a bányászati tevékenység végzése során meddő és humusz nem keletkezik. 14.

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 4515-2/3/2011. ikt. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltételekkel adta meg: 14.1. A rekultivációs és tájrendezési munkálatok során csak a Keszthely 083/9 hrsz-ú ingatlan területe vehető igénybe, a szállítási útvonalakat és az ideiglenes depóniákat ezen az ingatlanon kell kialakítani. 14.2. A tervidőszakban a bánya területéről haszonanyag értékesítése és kiszállítása nem történhet, a kitermelt haszonanyag csak az engedélyezett talpszint helyreállítására, a túlfejtett részek feltöltésére és a rekultiváció előkészítésére használható fel. 14.3. A bányaudvar területén a műszaki rekultiváció és a biológiai tájrendezés során semmilyen hulladék nem helyezhető el. 14.4. A műszaki rekultiváció során a végrézsűket úgy kell kialakítani, hogy azok állékonyak legyenek, tegyék lehetővé a biológiai tájrendezéshez szükséges humuszterítést, valamint a növények telepítését. 14.5. Az elterített humuszos talajréteg lemosódásának megakadályozása céljából a területet füvesíteni kell, valamint a tájrendezési cél (erdő kialakítás) elérése érdekében cserje és fafajok telepítése is szükséges. 14.6. A Natura 2000 területen erdősítésként tervezett fenyőmagvetéshez nem járulok hozzá, az erdősítést a Natura 2000 jelölő élőhely típusok, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének megfelelő, helyreállítása érdekében honos hazai növényfajokkal végezhető, a fenyőmagvetés helyett a biológiai rekultiváció során a Keszthelyi-hegységre jellemző honos fa- és cserjefajok telepítését (cserszömörce, virágos kőris, molyhos tölgy, csertölgy, stb.) kell elvégezni. 14.7. Az erdőnevelés során gondoskodni kell az agresszívan terjedő, idegenhonos fajok (bálványfa, akác, aranyvessző fajok) visszaszorításáról. 14.8. A bányában munkavégzés és a bányászati tevékenységgel összefüggő szállítási tevékenység csak nappali időszakban (06.00-22.00 óra között) történhet. 14.9. A bányatelek területen üzemanyag-feltöltés csak kármentő használata mellett történhet.

4 14.10. A munkagépek karbantartása szakszervizben végezhető. 14.11. Az esetleges szénhidrogén-elfolyást haladéktalanul meg kell szüntetni, a szennyezett talajt, kőzetet fel kell számolni, a megfelelő telephelyre (hulladéklerakóra) el kell szállítani. 15.

A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 4968-1/2011. ikt. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltételekkel adta meg: 15.1. A kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásához szakhatósági hozzájárulásomat azzal a feltétellel adom meg, hogy a termelésből való kivonásra nem engedélyezett, illetve szomszédos erdőket nem érheti a bánya területéről kiinduló káros hatás, károsítás, és a bányászati tevékenység nem idézhet elő a környező erdők életkörülményeiben ez erdők fennmaradását veszélyeztető változást. 15.2. A rekultiváció részeként tervezett erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervdokumentáció alapján végezhető. Amennyiben szabad rendelkezésű erdőt kívánnak létrehozni a rekultiváció során, azt is előzetesen engedélyeztetni vagy az előírt formában bejelenteni szükséges az erdészeti hatóságnál. 15.3. Ezen szakhatósági állásfoglalás nem jelenti az erdők igénybevételi engedélyét! Az engedély nélküli erdő-igénybevétel, nem az erdőtervvel összhangban, ill. bejelentés nélkül végzett fakitermelés és az erdő károsítása erdőgazdálkodási ill. – védelmi bírságot von maga után.

16.

A Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Keszthelyi Körzeti Földhivatal a 10.895/2011. ikt. számú szakhatósági nyilatkozatában a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette.

17.

Keszthely Város Jegyzője a 3/11938/2011 ikt. számú levelében a beadványt, mint természetvédelmi hatóság érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányában elutasította. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalnak címzett, de Keszthely Város Jegyzőjénél két példányban benyújtandó, 3.000,- forintos illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Az elektronikus fellebbezés kizárt.

18.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala mint első fokú honvédelmi szakhatóság a HSZO/570-1/2011. nyt. számú végzésében a tárgyi ügyben a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette.

19.

A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala a 420/2334/3/2011 ikt. számú szakvéleménye szerint a tervezett kitermelés – örökségvédelmi érdeket nem sért, műemléket, műemléki környezetet, régészeti lelőhelyet nem érint, ezért örökségvédelmi szempontból a megvalósulás ellen kifogást nem emelt.

A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni. A Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. A Bk. felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot

5 szabhat ki, amelynek összege 1.000.000.- Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót 1.000.000.- Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz 19. 000.- Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 10032000-01417179-00000000 számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, ill. A055 számú kódszámát. A Bányavállalkozó a tárgyévben fizetendő felügyeleti díj mértékéig mentesül az igazgatásiszolgáltatási díjak – így a jogorvoslati eljárási díj - megfizetési kötelezettsége alól.

INDOKOLÁS A Bk. felülvizsgálta a Bányavállalkozó által 2011. augusztus 19-én beterjesztett kérelmet, melyben a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő bánya 2011-2016. évekre kidolgozott kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. A Bk. a beterjesztett műszaki üzemi tervdokumentáció felülvizsgálata során azt állapította meg, hogy a kérelem hiányos, ezért 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívott fel az alábbiak szerint: 1.

A Bk. kéri beterjeszteni a jelen elsőfokú államigazgatási eljárásban szakhatóságként megkeresendő Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda közreműködéséért fizetendő 2.200,- Ft eljárási illetéket illetékbélyeg formájában, kéri igazolni a Zalaegerszegi Körzeti Földhivatal részére a 15.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj 10049006-01409505-00000000 számlaszámra, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága részére a 7.500,- Ft igazgatási szolgáltatási díj 1004900600302986-0000000 számlaszámra, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére fizetendő 28.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj 10047004-0171194700000000 számlaszámra történő befizetését. A befizetési bizonylaton tűntesse fel a kérelem ügyiratszámát {PBK/2572/2011} is. A Bk. a hiánypótlás teljesítésére a jelen végzés kézhezvételétől számított 8 nap határidőt biztosít.

2.

A Bk. kéri megküldeni a hulladékgazdálkodási terv kiegészítéseként, hogy jelenleg mekkora mennyiségű meddő és humusz van depónián. Kérjük megjelölni a depóniák súlyponti koordinátáit EOV koordinátarendszerben.

3.

A Bk. kéri ütemezni a bányászati hulladékok felhasználását, évenkénti bontásban.

A Kérelmező a hiánypótlást teljesítette. A jóváhagyásra beterjesztett, hiánypótlásban kiegészített műszaki üzemi terv a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. Az igénybevételre tervezett ingatlan tulajdonjogi helyzetét ismertette az engedélyezési dokumentáció. A Keszthely 083/9 hrsz-ú ingatlan a bányavállalkozó tulajdonát képezi.

6 A terv tartalmazza a bányaüzem veszélyességi besorolását is, mely szerint a bányaüzem (a bányatelek teljes területe) nem porveszélyes minősítésű. A Bányavállalkozó védő- ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan végez rekultivációs tevékenységet a Bányavállalkozó. A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a 2011. december 1-jei állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak bányajáradék tartozása van, ezért a PBK/257215/2011 ikt. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Bányavállalkozót annak igazolására, hogy a bányajáradék tartozását kiegyenlítette. A Bk. a hiánypótlás teljesítésére 8 nap határidőt adott és a Bányakapitány a PBK/2572-16/2011 ikt. számú végzésében 15 nappal meghosszabbította az ügyintézés határidejét. A Bk. megállapította, hogy a Bányavállalkozónak 7.000.000,- Ft, azaz hétmillió forint bírság tartozása van, amely bírságot a Bk. a PBK/1168-8/2011 ikt. számú határozatával szabott ki. A Bányavállalkozó részéről 2011. június 14-én beterjesztett fellebbezéssel támadott PBK/11688/2011 ikt. számú határozatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az MBFH/883-2/2011 ikt. számú határozatával, a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozata 2011. július 25-én a kézbesítéssel vált jogerőssé és végrehajthatóvá. A Bányavállalkozó kérelmére a Bk. a bírság összegének részeltekben történő megfizetését engedélyezte a 2011. augusztus 5-én kelt, PBK/1168-18/2011 ikt. számú végzésével. A Bányavállalkozó a 2001. augusztus 24-én kelt keresetében kérte a Zala Megyei Bíróságtól a fent hivatkozott I., és II. fokú határozatok felülvizsgálatát. A Bányavállalkozó a jelen határozat kiadásának időpontjáig nem küldött hiánypótlást a Bk.hoz, és a hiánypótlás határidejének meghosszabbítását sem kérte. A Bk. 2012. január 12-én kérte a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól, hogy a nyilvántartásában ellenőrizze, hogy a Bányavállalkozónak van-e bányajáradék tartozása. A Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól kapott adatok alapján a Bányavállalkozónak 2012. január 12-én 825.000,- Ft, azaz nyolcszázhuszonötezer forint bányajáradék tartozása állt fenn. A Bk. az igazgatási szolgáltatási díjról számlát állított ki, amelynek végösszege nulla forint, mivel a bányafelügyeleti nyilvántartás szerint a Bányavállalkozó által befizetett felügyeleti díj fedezi az igazgatási szolgáltatási díj 38.000,- Ft-os összegét. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. § (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr. 13. §. (4) bekezdés figyelembe vételével, amely szerint: „A műszaki üzemi terv feltárásra és kitermelésre vonatkozó része nem hagyható jóvá annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés] vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van.

A határozat 2. pontja szerint a bánya tájrendezési újrahasznosítási céljának megadása érdekében, a Vhr. 22. § (1), (2) bekezdése alapján rendelkezett Bk. A 3. pontban foglaltakról a Bt. 36. § (1) bekezdése alapján, a tervdokumentáció figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A határozat 4.,5. pontja szerint a Bt. 41. § (7) bekezdése, ill. a Vhr. 25. § (5) és (7) bekezdései alapján járt el a Bk. A 6. pont szerint a Vhr. 14. § (3) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 7. pont szerint a Bt. 34. § (1) és (2) bekezdése és a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet alapján rendelkezett a Bk.

7 A 8. pont szerint a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet (KBBSZ) 20. § (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alapján rendelkezett a Bk. A 9., 10. pont szerint a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított Vhr. 21. §. (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 11.. pontban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 55. § és a KBBSZ 10. § (1), (3) bekezdés alapján rendelkezett a Bk. A határozat 12. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A 13. pontban a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. § (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat. „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A Vhr. 13.§ (8) bekezdés alapján a Bk. megkérte az eljárásban érdekelt szakhatóságok nyilatkozatait, a műszaki üzemi terv dokumentáció megküldésével. A határozat rendelkező részében a Bk. a bányafelügyeleti megállapításokon kívül figyelembe vette az általa, mint első fokú döntéshozó hatóság részéről megkért és beérkezett szakhatósági állásfoglalási feltételeket, az alábbiak szerint. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) 4515-2/3/2011. ikt. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbi indokolással adta meg: A Pécsi Bányakapitányság tervdokumentáció csatolásával (CD adathordozón) szakhatósági állásfoglalást kért a Molnár-Kő Kft. (8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 32.) mint bányavállalkozó által üzemeltetett Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) dolomit védnevű bányatelken működő bánya 2011. - 2016. évekre szóló kitermelési műszaki üzemi tervével kapcsolatban. A dolomitbánya kapacitás bővítésének előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatban benyújtott tervdokumentációt a Felügyelőség 2311-4/13/2006. számú határozatával elfogadta. A határozatban rögzítésre került, hogy a környezetvédelmi kikötések a bányahatósági eljárás során, szakhatósági állásfoglalás keretében kerülnek meghatározásra. A bányatelek műszaki üzemi tervvel érintett része az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó Keszthelyi-hegység (HUBF20035) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez tartozik, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll. A műszaki üzemi terv a bányatelek külfejtéses részén az engedély nélkül túlbányászott alaplap szintjének helyreállítására és a külfejtés tájrendezésének végrehajtására irányul. Az alaplapot a keleti oldalfalon még meglévő haszonanyaggal állítják helyre, a bányatelekről a tervidőszakban kiszállítás nem tervezett. A tájrendezés során a rézsűfelületeken humuszterítés, gyepesítés és erdőtelepítés történik. Az erdősítésnél tervezett fenyőmag vetés helyett, a Natura 2000 terület jelölő élőhelytípusainak megfelelő, őshonos fa- és cserjefajok telepítését írtam elő az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (2) bekezdése és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 16. § (3) bekezdése alapján. A műszaki üzemi terv és a rekultiváció során fenti kikötésekkel biztosítható, hogy a Tvt. 7. § (2) bekezdés f) pontjának megfelelően a felszíni tájseb a táj jellegének megfelelően rendezésre kerüljön.

8 A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének figyelembe vételével megállapítottam, hogy a műszaki üzemi terv, különösen a tervezett rekultiváció során a fenti kikötések teljesítésével a Natura 2000 terület jelölő élőhelyeinek megfelelő végállapot alakul ki, így az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nincs jelentős hatással. A szakhatósági eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) és (3) bekezdése alapján megkerestem a terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot, amelynek 5710-2/2001. számon adott állásfoglalását figyelembe vettem. A 2011. - 2016. években kitermelésre tervezett mennyiség 7.000 m3/év, az előzetes vizsgálati eljárásban szereplő, illetve a 2009. - 2010. évekre vonatkozó műszaki üzemi tervben megállapított mennyiség 12,5 %-a. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenyég zajvédelmi hatásterülete 64 méter, lakott területet nem érint, ezért zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. A tevékenység levegőtisztaság védelmi szempontú hatásterülete 20 m. Éjszakai munkavégzés nem történik. A porterhelés csökkentése érdekében a szállítási útvonalakat szükség esetén locsolják, a szállítást végző járművek részére 20 km/h sebességkorlátozás van érvényben a bánya területén, a rakodógép-kezelőknek pedig az ürítési magasság csökkentését írta elő a bánya üzemeltetője. A bányatelek területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 7. § (4) bekezdésben nevesített érzékenységi térkép szerint fokozottan érzékeny minősítésű, nyílt karsztterület. A bányatelek területe ivóvízbázis védőterületét, vízfolyás parti sávját, nagyvízi medrét nem érinti. A felügyelőségre megküldött tervdokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység természetvédelmi és vízügyi érdekeket nem sért, szakhatósági hozzájárulás kiadásának nincs akadálya. A Felügyelőség hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 28. § c) pontján és 32. § (1) bekezdésén, illetékessége a rendelet 1. számú mellékletén alapul. Szakhatósági állásfoglalásomat a 362/2008. (XII.31.) Korm. rendelettel módosított, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 11. pontja figyelembevételével, az a), b) c) és a d) szakkérdés tekintetében adtam meg. A Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a 4968-1/2011. ikt. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbi indokolással adta meg: A megküldött kitermelési műszaki üzemi tervet megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett bányászati tevékenység erdőt közvetlenül nem érint, a bánya közvetlen környezetében elhelyezkedő erdőkre a tervezett bányászati tevékenység és a kialakuló állapot egyértelműen kedvezőtlen hatással nem bír, a szakhatósági közreműködésért fizetendő 7.500,Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizették, ezért

9  az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló, többször módosított 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) általános és speciális előírásai, közöttük a 6263. §-ai alapján a környező erdők védelme érdekében,  az Evt. 44. §-a, 47. § (1), (4) bekezdései alapján a rekultiváció részeként tervezett erdősítés jogszerűségének biztosítása érdekében hozzájárulásomat feltételekhez kötve megadtam a kitermelési műszaki üzemi tervhez. Az Evt. 107-108. §-ai alapján felhívtam a figyelmet az Evt.-ben előírtak ill. az általam szabott hozzájárulási feltételek nem teljesítésének jogkövetkezményeire. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. október 17. Hatáskörömet és illetékességemet az Evt. 40. § (3) bekezdése, 41. § (1) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 4. pontja és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 2. sz. melléklete állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent felsorolt jogszabályi helyek alapján adtam ki. A Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Keszthelyi Körzeti Földhivatal a 10.895/2011. ikt. számú végzését az alábbiakkal indokolta: A Pécsi Bányakapitányság a PBK/2572-7/2011. sz. levelében megkereste a Keszthelyi Körzeti Földhivatalt, hogy a „Keszthely V. (Budaihegyi bánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő dolomitbánya 2011 – 2026. évekre vonatkozó műszaki üzemi tervének engedélyezési eljárásban a Földhivatal, mint érdekelt hatóság a szakhatósági hozzájárulását adja meg. A nevezett dolomit bánya a Keszthely város külterületén lévő 083/9 hrsz-ú földrészleten működik, mely földrészleten Erdő ill. Kivett művelési ág, azaz anyagbánya, és saját használatú út megjelölés szerepel a nyilvántartásban és a helyszíni állapot szerint is. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8.§ -a előírja, hogy más hatóságok eljárásában az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmének érvényesítése érdekében működik közre. Így Erdő művelési ág, és „Kivett” területek esetében nem rendelkezik a földhivatal hatáskörrel, hogy szakhatósági állásfoglalását megadja. A Földhivatal - hatáskörének hiánya miatt - az eljárást így megszünteti. A fentiekre tekintettel a megkeresést a Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. ( Ket) 45/A §. (3) bekezdése alapján szünteti meg a szakhatósági eljárást a Földhivatal. A földhivatal hatásköre és illetékessége a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§-ában foglaltakon, annak mellékletén alapul. Keszthely Város Jegyzője a 3/11938/2011 ikt. számú végzésében a beadvány elutasítását az alábbiakkal indokolta: Az eljárás idején hatályos vonatkozó jogszabály, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A § (2) bekezdése, és a 2. sz. mellékletének 10. pontja alapján a jegyző természetvédelmi szempontból nem szakhatóság, tekintettel arra, hogy az érintett területek nem tartoznak helyileg védett oltalom alá. Az ügyben a Keszthely Város Jegyzőjének nincs természetvédelmi szakhatóságként hatásköre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A Ket. 30. § b) pontjában előírtak alapján hatóság a kérelmet érdemi vizsgálata nélkül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre. A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontjában előírtak alapján a

10 hatóság ez eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítottam. A Ket. 30. § alapján a hatáskör megállapításának határideje 8 nap, leteltének napja 2011. szeptember 29. A végzés ellen való fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (3) bekezdése szabályozza. Illetékének mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (4) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A §-a, és a 2. sz. mellékletének 10. pontja, illetve a 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdés szabályozza. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala mint első fokú honvédelmi szakhatóság a HSZO/570-1/2011. nyt. számú végzését az alábbiakkal indokolta: A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, azért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszűntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XI.20.) Korm. rend. 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza. A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala a 420/2334/3/2011 ikt. számú szakvéleményében közölte, hogy az eljárásban hatáskör hiánya miatt szakhatóságként nem vesz részt., ugyanakkor a bánya kitermelési műszaki üzemi tervéhez a következő szakvéleményt adja: A tervezett kitermelés – örökségvédelmi érdeket nem sért, műemléket, műemléki környezetet, régészeti lelőhelyet nem érint, ezért örökségvédelmi szempontból a megvalósulás ellen kifogást nem emelünk. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a műszaki üzemi tervet, a kérelem beérkezésekor hatályos Bt. 27. §. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 33. § (1) bekezdés alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától 2011. augusztus 19-től - számított 45 napon belül kell meghozni a határozatot, mivel a Bányakapitány 15 nappal meghosszabbította az egyébként 30 napos ügyintézési határidőt. A hiánypótlás 2011. augusztus 29-től szeptember 22-ig, és 2011. december 1-től 2012. január 16-ig, valamint a szakhatóság eljárásának 2011. szeptember 27-től november 16-ig tartó ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben a meghatározott határidő: 2012. január 31. A Bk. az igazgatási szolgáltatási díjról kiállított számviteli bizonylatnál figyelembe vette a 2011. évi felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljesítését, a Bt. 43. § (9) bekezdés szerint. A Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 140. § (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében

11 tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. § (2) bekezdése rögzíti. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdései, valamint a 99. § (1) bekezdés alapján biztosította a Bk. Az eljárás és a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés, és a rendelet melléklete szerint állapította meg a Bk. A Bk. hatáskörét a Bt. 44. § (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése határozza meg. Pécs, 2012. január 16. dr. Riedl István bányakapitány A határozatot kapják: Postai úton: 1. Molnár - Kő Kft. 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi út 32. 2. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. 7601 Pécs, Búza tér 8/A. 3. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Igazgatója, 1885 Budapest, Pf.25 4. Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Keszthelyi Körzeti Földhivatal 8360 Keszthely, Deák F. u. 47. 5. Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 8360 Keszthely, Pf.:288 6. Irattár Hivatali kapun keresztül: 1. Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg Pf. 209 2. Keszthely Város Jegyzője 8360 Keszthely, Keszthely, Fő tér 1. 3. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. A jogerőre emelkedést követően záradékolt tervdokumentációt kap: 1. 2.

Molnár - Kő Kft. 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi út 32. Irattár