PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
Jogerőre emelkedett: 2011. november 08-án.
7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61
(06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail:
[email protected]
Iktatószám: PBK/3494-10/2010 Ügyintéző: Gross Tamás : +36-72-314-952/208 : +36-20-772-5983 :
[email protected]
Jádi Balázs 8314 Vonyarcvashegy, Ifjúság utca 10.
Tárgy: Ásványi nyersanyag kutatási jog adományozása iránti kérelem Keszthely Város közigazgatási területét érintően.
HATÁROZAT
1.
A Pécsi Bányakapitányság a Jádi Balázs (8314 Vonyarcvashegy, Ifjúság utca 10.) magánszemély által Zala megyében, Keszthely Város közigazgatási területét érintő, „Sziget I.” blokk és „Sziget II.” blokk elnevezésű területre vonatkozóan előterjesztett, homokkő ásványi nyersanyag kutatására irányuló kutatási jog adományozása iránti kérelmét az alább felsorolt egységes országos vetületi (EOV) rendszer szerinti koordinátákkal és magassági értékekkel körülhatárolt térrészekre vonatkozóan
elutasítja: a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe: Töréspont 1 12 13 14 15 16 10 11 4 5 6
Y (EOV) 508 617,50 508 623,05 508 285,00 508 440,00 508 705,00 508 760,00 508 854,37 508 940,80 508 960,59 509 024,12 508 990,62
X (EOV) 159 183,98 159 213,22 159 280,00 159 440,00 159 645,00 159 630,00 159 481,30 159 345,11 159 341,35 159 243,05 159 066,80
Az elutasított kutatási térrész (a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe) nagysága: 213 891,20 m2, azaz 0,2139 km2. A bányatelek fedősíkjának Balti tengerszinthez viszonyított magassága: + 121,0 m. A bányatelek talpsíkjának Balti tengerszinthez viszonyított magassága: + 106,0 m.
-2-
a Szántó András Egyéni Vállalkozó (xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx) bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe: Töréspont Y (EOV) X (EOV) 1 508 372,00 159 116,00 2 508 480,00 159 100,00 3 509 090,00 158 930,00 4 509 090,00 158 770,00 5 508 770,00 158 700,00 6 508 052,00 158 950,00 Az elutasított kutatási térrész (a „Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe) nagysága: 241 824,00 m2, azaz 0,2418 km2. A bányatelek fedősíkjának Balti tengerszinthez viszonyított magassága: + 117,0 m. A bányatelek talpsíkjának Balti tengerszinthez viszonyított magassága: + 105,0 m. 2.
A Pécsi Bányakapitányság Jádi Balázs (8314 Vonyarcvashegy, Ifjúság utca 10.) magánszemély részére Zala megyében, Keszthely Város közigazgatási területét érintően, a „Sziget I. blokk”, „Sziget II. blokk”, „Sziget III. blokk” és „Sziget IV. blokk” elnevezésű területre vonatkozóan az alábbi megállapításokkal
kutatási jogot adományoz: 2.1. A kutatási jog alapján, műszaki üzemi terv jóváhagyását és annak jogerőre emelkedését követően kutatható nyersanyag neve: homokkő (kódja: 4400). 2.2. A kutatási területet alkotó blokkok határvonalának törésponti koordinátái (EOV rendszerben): „Sziget I.” blokk (megállapított bányászati joggal nem érintett területrész): Töréspont I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
Y (EOV) 508 250,00 508 440,00 508 285,00 508 372,00 508 052,00 508 000,00 507 909,00 507 898,00 508 098,00
X (EOV) 159 926,00 159 440,00 159 280,00 159 116,00 158 950,00 158 970,00 159 160,00 159 244,00 159 860,00
A kutatási blokk területe: 320 715 m2, azaz 0,3207 km2. A kutatási blokk fedősíkja: a fenti koordinátákkal körülhatárolt terület felszínének legmagasabb pontján áthaladó vízszintes sík Balti tengerszint feletti magassága. A kutatás tervezett mélysége (a kutatási terület talpsíkja): +90,0 m Balti tengerszint felett.
-3„Sziget II.” blokk (megállapított bányászati joggal nem érintett területrész): Töréspont I. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. IV. III. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. II.
Y (EOV) 508 250,00 508 272,00 508 700,00 509 300,00 509 090,00 509 090,00 508 480,00 508 372,00 508 285,00 508 623,05 508 617,50 508 990,62 509 024,12 508 960,59 508 940,80 508 854,37 508 760,00 508 705,00 508 440,00
X (EOV) 159 926,00 160 000,00 160 000,00 159 000,00 158 770,00 158 930,00 159 100,00 159 116,00 159 280,00 159 213,22 159 183,98 159 066,80 159 243,05 159 341,35 159 345,11 159 481,30 159 630,00 159 645,00 159 440,00
A kutatási blokk területe: 447 434,80 m2, azaz 0,4474 km2. A kutatási blokk fedősíkja: a fenti koordinátákkal körülhatárolt terület felszínének legmagasabb pontján áthaladó vízszintes sík Balti tengerszint feletti magassága. A kutatás tervezett mélysége (a kutatási terület talpsíkja): +90,0 m Balti tengerszint felett. „Sziget III.” blokk (a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe alatti térrész): Töréspont 1 12 13 14 15 16 10 11 4 5 6
Y (EOV) 508 617,50 508 623,05 508 285,00 508 440,00 508 705,00 508 760,00 508 854,37 508 940,80 508 960,59 509 024,12 508 990,62
X (EOV) 159 183,98 159 213,22 159 280,00 159 440,00 159 645,00 159 630,00 159 481,30 159 345,11 159 341,35 159 243,05 159 066,80
A kutatási blokk területe: 213 891,20 m2, azaz 0,2139 km2. A kutatási blokk fedősíkjának magassága: +106,0 m Balti tengerszint felett. A kutatás tervezett mélysége (a kutatási terület talpsíkja): +90,0 m Balti tengerszint felett.
-4„Sziget IV.” blokk (a „Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területe alatti térrész): Töréspont 1 2 3 4 5 6
Y (EOV) 508 372,00 508 480,00 509 090,00 509 090,00 508 770,00 508 052,00
X (EOV) 159 116,00 159 100,00 158 930,00 158 770,00 158 700,00 158 950,00
A kutatási blokk területe: 241 824,00 m2, azaz 0,2418 km2. A kutatási blokk fedősíkjának magassága: +105,0 m Balti tengerszint felett. A kutatás tervezett mélysége (a kutatási terület talpsíkja): +90,0 m Balti tengerszint felett. 2.3. Alkalmazható kutatási módszerek: légi felvételezés, kutatófúrások és kutatóaknák mélyítése, mintavételezés, a kőzet- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálata. Az elvégzett kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a bányavállalkozó a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül 2 példányban köteles a Bányakapitányságra benyújtani. 2.4. A kutatás elvégzésére előzetesen kért időtartam: a kutatás műszaki üzemi tervének jogerőre emelkedésétől számított 4 év. 2.5. Az adományozott kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította és a határozat végrehajtható. 3.
Jádi Balázs, a jelen határozattal adományozott kutatási jog jogosítottja – figyelemmel arra, hogy a „Sziget III. blokk” területe fedésben van a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek, továbbá a „Sziget IV. blokk” területe fedésben van a Szántó András Egyéni Vállalkozó bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) – homokkő” védnevű bányatelek területével – a tevékenységét köteles a területen már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A kutatási jogadományt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása során dönt.
4.
A Pécsi Bányakapitányság felhívja a kutatás jogosítottjának figyelmét arra, hogy a 2.3. pontban szereplő kutatóaknák létesítésére, a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. § (1) és 2. § (1) bekezdése, valamint a rendelet 1. számú mellékletének 1.1.2. pontja értelmében be kell szerezni a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyt, amely a rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – kérelem esetén – a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyására, vagy módosítására irányuló eljárás keretében is megszerezhető.
-55.
A határozat 2.4. pontjában a kérelmező által a kutatás elvégzéséhez előzetesen kért időtartam szerepel, amit a Bányakapitányság a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás során, a kutatási munkaprogramban vállalt kutatási feladatok alapján vizsgál, és dönt annak indokoltságáról, meghatározva a kutatás engedélyezett időtartamát.
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, és a Pécsi Bányakapitánysághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50 %-a, azaz 12.500,- Ft.
INDOKOLÁS A vonyarcvashegyi lakóhelyű Jádi Balázs 2007. november 19-én kutatási jog adományozása iránti kérelmet terjesztett elő a Pécsi Bányakapitányságon, homokkő ásványi nyersanyag vonatkozásában. A kérelem a bányahatóságon 6638/1/2007 szám alatt került iktatásra. Tekintettel arra, hogy a kérelmező a beadványához nem mellékelte az eljáráshoz rendelt igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot, valamint a kérelem oly mértékben volt hiányos, hogy még a kutatásra kérelmezett terület közigazgatási megjelölését, a terület sarokpontjainak egységes országos vetületi (EOV) rendszer szerinti koordinátáit sem tartalmazta, a bányafelügyelet 2007. november 23-án a 6638/2/2007 iktatószámú hivatalos levélben felhívta Jádi Balázst az eljáráshoz rendelt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolására, valamint a feltárt hiányosságok pótlására, amire 8 napos határidőt szabott. Jádi Balázs a hiánypótlási felhívást – a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint – 2007.december 04-én vette át. A teljesítésre rendelkezésére álló idő határnapján, 2007. december 12-én kelt levelében, amely a Bányakapitányságon 2007. december 14-én 6638/3/2007. számon került iktatásra, a 2007. december 11-én befizetett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta, valamint az eljárás felfüggesztését kérte, hivatkozva arra, hogy a megadott határidő számára nem elégséges a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítésére. A Pécsi Bányakapitányság a fenti beadványt – az eredetileg előterjesztett kérelem felülvizsgálatát követően – a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelemként értelmezte, tekintettel arra, hogy a kutatási jog adományozására irányuló bányahatósági eljárás a kérelem hiányosságai miatt meg sem indulhatott, így annak felfüggesztése sem volt lehetséges. Így a Pécsi Bányakapitányság a hiánypótlás határidejét a 2007. december 20-án kiadott 6638/4/2007 iktatószámú végzésével további 8 nappal meghosszabbította. Jádi Balázs a Pécsi Bányakapitányságnak címzett, 2008. január 24-én 1032/1/2008 számon iktatott beadványában homokkő kutatási jogadomány kérelmet terjesztett be a bányafelügyeletre Keszthely Város közigazgatási területét érintően, amelyet a kérelmezőtől 2008. február 04-én érkezett, 389/2/2008 számon iktatott levelében foglalt kérelemnek megfelelően a Bányakapitányság a 6638/2/2007 iktatószámú hiánypótlási felhívás teljesítésének tekintett. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok, valamint a hiánypótlásként előterjesztett kérelem és mellékletei felülvizsgálata során a Pécsi Bányakapitányság megállapította, hogy az abban EOV törésponti koordinátákkal körülhatárolt „Sziget I.” és „Sziget II.” blokkok által fedett területet érintően a bányahatóságnál, illetve más hatóságok előtt folyamatban lévő eljárások lezárulásáig Jádi Balázs kutatási jog adományozása iránti kérelme ügyében megalapozott döntés nem hozható. Ezért a bányahatóság, a 2008. február 8-án kelt 389/3/2008 iktatószámú végzésével, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében, a már folyamatban lévő eljárások jogerős lezárulásáig az eljárást felfüggesztette. A Bányakapitányság a végzés indokolási részében
-6felsorolta a kérelem beérkezése idején már folyamatban lévő eljárásokat, amelyek kimenetelének ismerete nélkül a tényállás teljes körű tisztázása nem volt lehetséges. A fentieken kívül a bányafelügyelet – szintén a 389/3/2008 iktatószámú végzés indokolásában – felhívta Jádi Balázs figyelmét arra, hogy az általa a homokkő-kutatási jogadomány kérelemben két blokkban meghatározott terület teljes mértékben fedésben van a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – homokkő” védnevű, valamint a Szántó András Egyéni Vállalkozó (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) – homokkő” védnevű bányatelkek területével. A Pécsi Bányakapitányság egyúttal arról is tájékoztatta Jádi Balázst, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. § (4) bekezdése első mondatának a 389/3/2008 iktatószámú végzés kibocsátásának időpontjában hatályos szövege szerint: „A kutatási jog adományozása iránti kérelmet el kell utasítani a kérelemben megjelölt terület azon részére, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.” A Pécsi Bányakapitányság a szintén 2008. február 8-ai keltezésű 389/4/2008 iktatószámú hivatalos levelével a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint értesítette az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról. A fentebb megemlített, Jádi Balázs kérelmének előterjesztése idején folyamatban lévő eljárások lezárulását követően, a bányahatóság a 2009. október 19-én kelt 6389/1/2009 iktatószámú végzéssel az eljárás felfüggesztését megszüntette és az eljárást folytatta. A Bányakapitányság a 2009. október 21-én kelt 6389/2/2009 iktatószámú hivatalos levélben nyilatkozattételre hívta fel Jádi Balázs kérelmezőt arra vonatkozóan, hogy az eredeti kérelmét változatlanul fenntartja-e, illetve azt átdolgozza oly módon, hogy a kutatási jogadomány kérelemben EOV törésponti koordinátákkal körülhatárolt „Sziget I.” és „Sziget II.” blokkok területe ne érintsen már megállapított bányászati joggal rendelkező területeket, így az megfeleljen a Vhr. 6. § (4) bekezdésében foglaltakkal. Tekintettel arra, hogy a 6389/2/2009 iktatószámú hivatalos levélben nyilatkozattételre, illetve a kérelem átdolgozására kitűzött határidő eredménytelenül telt el, valamint a kérelmező a kiszabott határidő meghosszabbítását sem kérte, a Pécsi Bányakapitányság a 2009. december 8-ai keltezésű, 6389/5/2009 iktatószámú határozatával homokkő-kutatási jogot adományozott Jádi Balázs magánszemély részére az általa kérelmezett terület azon részeire, amelyek a már homokkő vonatkozásában kizárólagos bányászati joggal érintett bányatelkek területén kívül estek. Jádi Balázs a számára nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a bányahatóság 6389/5/2009 iktatószámú határozata ellen. A kérelemre indult jogorvoslati eljárás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a 179/3/2010. számú másodfokú határozatával a Pécsi Bányakapitányság 6389/5/2009 iktatószámú elsőfokú határozatát helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. Jádi Balázs meghatalmazott hozzátartozója, Jádi Zsolt (8360 Keszthely, Dózsa György u. 23.) 2010. április 09-én, az MBFH 179/3/2010 számú határozata ellen – a Pécsi Bányakapitányság 6389/5/2009 iktatószámú határozatára is kiterjedően – a Zala Megyei Bírósághoz címzett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelem nyomán a Zala Megyei Bíróság a 2010. július 07én kelt 8.K.20.823/2010/8. számú ítéletével az MBFH 179/3/2010. számú határozatát – a Pécsi Bányakapitányság 6389/5/5009 számú elsőfokú határozatára kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A Pécsi Bányakapitányság a 2010. július 26-án kelt 3494/1/2010 iktatószámú végzésben Jádi Zsolt meghatalmazott hozzátartozó útján értesítette Jádi Balázst a Zala Megyei Bíróság ítélete
-7nyomán indított új eljárásról. Az időközben Jádi Zsolt meghatalmazott hozzátartozó által a bányafelügyeletnél előterjesztett kérelem – amelyben az ott felsorolt, jogerős határozatokkal lezárult eljárásokba való ügyféli bejelentkezésének elfogadását kérte – nyomán indult eljárás miatt, tekintve, hogy azok szoros összefüggésben voltak a Jádi Balázs kérelmére indult, illetve a Zala Megyei Bíróság ítélete nyomán indított új eljárással, a Bányakapitányság a 3494/1/2010 iktatószámú végzéssel indított új eljárást a 2010. július 29-én kelt 3494/2/2010 iktatószámú végzéssel a Ket. 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felfüggesztette. Miután a Jádi Zsolt meghatalmazott, fent említett ügyféli bejelentkezése nyomán indult eljárás a Zala Megyei Bíróság 2011. május 06-án kelt, 9.Kpk.20.330/2011/10. számú végzésével lezárult, a Pécsi Bányakapitányság a 2011. május 26-án kelt PBK/3494-4/2011 (helyesen PBK/3494-4/2010) iktatószámú végzéssel, a kutatási jog adományozása ügyében a Zala Megyei Bíróság 8.K.20.823/2010/8. számú ítélete nyomán indított új eljárás felfüggesztését megszüntette, az eljárást folytatta, egyben – az új eljárásban – nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezőt arra vonatkozóan, hogy a kutatási jogadomány kérelmét változatlanul fenntartja-e, vagy azt átdolgozza oly módon, hogy az már megállapított bányászati jogot ne sértsen. A felhívásra Jádi Zsolt meghatalmazott hozzátartozó, a 2011. június 21-én kelt levélben arról nyilatkozott, hogy a 2008. január 24-én előterjesztett eredeti kérelmét nem kívánja átdolgozni. A Pécsi Bányakapitányság a Jádi Balázs által előterjesztett kutatási jogadomány kérelem és mellékleteinek ismételt felülvizsgálata során megállapította, hogy az nem tartalmazza a kutatás mélységi lehatárolását, amit az időközben többször módosított Vhr. 6. § (1) bekezdése b) pontjának az új eljárás megindításakor hatályos szövege ír elő. Ezért – a tényállás teljes körű tisztázása érdekében – a bányahatóság a 2011. július 15-én kelt PBK/3494-7/2011 iktatószámú végzésben a jogszabály által előírt, hiányzó adat pótlására hívta fel Jádi Zsolt meghatalmazott hozzátartozót. Ezt követően, a Pécsi Bányakapitányság, saját hatáskörben elvégzett döntés felülvizsgálat során megállapította, hogy a fenti végzés iktatószámát tekintve elírás történt (helyesen: PBK/34947/2010 lett volna), továbbá, hogy a Bányakapitányság a végzésben nem tájékoztatta az ügyfelet a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Ezért 2011. augusztus 08-án, a PBK/3494-8/2010 iktatószámú végzéssel a PBK/3494-7/2011 iktatószám alatt kibocsátott végzését bevonta és azt egységes szövegbe foglalt végzéssel kijavította és kiegészítette.
Jádi Zsolt, Jádi Balázs meghatalmazott hozzátartozója a 2011. augusztus 13-án keltezett és a Bányakapitányságon 2011. augusztus 15-én iktatott beadványában, a kutatás tervezett talpsíkjának Balti tengerszint fölött 90,0 m-ben való megjelölésével az előírt hiánypótlást teljesítette, így a bányahatóság meghozhatta a rendelkező rész szerinti döntését. Tekintettel arra, hogy a Pécsi Bányakapitány a 2011. június 29-én kelt PBK/3494-6/2010 iktatószámú végzéssel, a Ket. 33. § (7) bekezdésében foglaltak alapján az eljárás ügyintézési határidejét 15 nappal meghosszabbította – figyelembe véve a hiánypótlás teljesítésének időpontját – annak lejárta: 2011. augusztus 16. A Jádi Balázs által a Bányakapitányságon 2008. január 24-én előterjesztett kutatási jogadomány iránti kérelem és a rendelkezésre álló dokumentumok, iratok alapján a Pécsi Bányakapitányság megállapította, hogy az abban egységes országos vetületi (EOV) rendszer szerinti törésponti koordinátákkal körülhatárolt, két blokkból álló Keszthely, „Sziget I.” és „Sziget II.” blokk elnevezésű, kutatásra tervezett terület magába foglalja a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) kizárólagos bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű, valamint a Szántó András Egyéni Vállalkozó (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) kizárólagos bányászati jogosultságában lévő „Keszthely VII. (Győri-rét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelkek területét.
-8A fentebb említett két bányatelek területét is magába foglaló, homokkő-kutatást a Pécsi Bányakapitányság a 2001. április 18-án kelt 1046/2001/3. iktatószámú határozatával engedélyezte a FLORAAQUA Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) részére. A kutatási területet alkotó két blokkot határoló sokszögek EOV rendszer szerinti törésponti koordinátái: 1. sz. „Sziget-Dél” blokk: Töréspont jele 1/1 1/2 1/3 1/4 1/5 1/6 1/7
Y (m) 507 910 508 080 508 480 509 090 509 090 508 770 508 000
X (m) 159 160 159 170 159 100 158 930 158 770 158 700 158 970
Y (m) 507 930 508 070 508 760 509 090 508 140
X (m) 159 300 159 770 159 630 159 110 159 320
2. sz. „Sziget-Észak” blokk: Töréspont jele 2/1 2/2 2/3 2/4 2/5
A kutatás műszaki üzemi tervét a bányafelügyelet a 2001. november 8-án kelt 4235/2001/6. iktatószámú határozattal hagyta jóvá. A FLORAAQUA Kft. 2001 évben, a két blokkból álló kutatási terület két részterületén elvégzett kutatásról zárójelentést nyújtott be, amelyet a Bányakapitányság a 2002. január 18-án kelt 302/2002. iktatószámú határozatával elfogadott. Az elfogadott zárójelentés, illetve a kifejezetten a kérelmezett bányatelek területére vonatkozó készletszámítás kiegészítést elfogadó 5376/2002 határozat alapján a FLORAAQUA Kft. 2002. szeptember 17-én bányatelek megállapítását kezdeményezte. A bányatelek megállapítása iránti kérelemre indult eljárás során a Bányakapitányság a 2003. március 11-én kelt 5813/2002/5. iktatószámú határozatával megállapította a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelket, amelynek területe nem fedte le a teljes megkutatott területet. A „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelket határoló sokszög törésponti koordinátái EOV rendszer szerint: Töréspont jele 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Y (m) 508 617,50 508 632,10 508 845,95 508 960,59 509 024,12 508 990,62
X (m) 159 183,98 159 260,87 159 363,12 159 341,35 159 243,05 159 066,80
-9A FLORAAQUA Kft. 2003. január 30-án újabb bányatelek megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a Pécsi Bányakapitányságon, amelyet az elsőfokú bányahatóság a 2003. július 31-én kelt 653/2003/4. iktatószámú határozatával elutasított. A kérelmező bányavállalkozó által indított jogorvoslati eljárás során a Magyar Bányászati Hivatal az 1521/2003/2 számú másodfokú határozatával megállapította a „Keszthely VII. (Győri-rét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelket. A határozat ellen beterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Baranya Megyei Bíróság a II.P21.813/2003/3 számú jogerős végzésével elutasította, így a bányatelket megállapító határozat 2004. március 11-én végrehajthatóvá vált. A megállapított bányatelek területe nem terjedt ki a teljes kutatási blokkra. A „Keszthely VII. (Győri-rét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelket határoló sokszög törésponti koordinátái EOV rendszer szerint: Töréspont jele 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Y (m) 508 372 508 480 509 090 509 090 508 770 508 052
X (m) 159 116 159 100 158 930 158 770 158 700 158 950
A FLORAAQUA Kft. által 2004. január 30-án előterjesztett kérelem nyomán a bányafelügyelet a kutatás műszaki üzemi tervének módosítása keretében a kutatás érvényességi idejét a 2004. február 04-én kelt 972/2004/1. iktatószámú határozatával 509 nappal (az eredetileg engedélyezett időtartam felével) meghosszabbította 2005. június 23-áig. Ezt követően, a megállapított „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő”, a „Keszthely VII. (Győri-rét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelkeken, valamint a hozzájuk kapcsolódó kutatási engedély alapján gyakorolt bányászati jogot a FLORAAQUA Kft. átruházta a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. részére, amelyhez a Pécsi Bányakapitányság a 2004. április 19-ei keltezésű 1881/2004/2. iktatószámú határozatával hozzájárult. A bányahatóság a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. 2005. június 16-án előterjesztett kérelmére a 2005. július 07-én kelt 4549/2005/1. iktatószámú határozatával a kutatás érvényességi idejét újabb 509 nappal, 2006. november 14-éig meghosszabbította. A „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. által a „Keszthely VII. (Győrirét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelkeken gyakorolt bányászati jognak Szántó András Egyéni Vállalkozó (8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27.) részére történő átruházásához – a 2007. március 10-én előterjesztett kérelem alapján – a Bányakapitányság a 2007. június 06-ai keltezésű 1786/5/2007. iktatószámú határozatával járult hozzá. A „Keszthely VII. (Győri-rét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelken kívül eső kutatási területen 2007. november 14-éig fennálló, bányatelek megállapítás kezdeményezésére vonatkozó kizárólagos jog továbbra is a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft-t illette meg. A Keszthely, „Sziget-Dél” és „Sziget-Észak” nevű két kutatási blokkon, homokkő kutatására kizárólagos joggal rendelkező „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. 2007. október 16-án kezdeményezte a kutatási terület azon részeinek visszaadását, amelyeken a kutatást nem végezte el, a zárójelentés és készletszámítás sem érintette, valamint bányatelek megállapítását sem tervezte. A Pécsi Bányakapitányság a területrészek visszaadását a 2007. november 12-én jogerőre emelkedett 6124/2/2007 iktatószámú határozatával fogadta el.
- 10 Szántó András Egyéni Vállalkozó 2007. november 09-én homokkő kutatási jogadomány kérelmet terjesztett elő a Pécsi Bányakapitányságon, a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. által a Keszthely, „Sziget-Dél” elnevezésű blokkból visszaadott területrészre. Tekintettel arra, hogy ezt a területet érintették a kérelem előterjesztését megelőzően indult, a bányafelügyeletnél már folyamatban lévő eljárások, a Bányakapitányság a Szántó András kérelmére indult eljárást a Ket. 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felfüggesztette. A megelőző eljárások lezárulását követően a Pécsi Bányakapitányság a 2008. november 28-án jogerőre emelkedett 540/2/2008 iktatószámú határozatával kutatási jogot adományozott szántó András részére, azonban a bányavállalkozó a részére nyitva álló hat hónapon belül (2009. május 28-áig) nem nyújtotta be jóváhagyásra a kutatás műszaki üzemi tervét, így a kutatási joga a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22. § (8) bekezdésében foglaltak szerint megszűnt. A Bt. 22. § (2) bekezdése szerint „A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyatás kezdeményezésére, és az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére”. A Bt. 22. § (6) bekezdése rögzíti, hogy „A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyag(ok) fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére”. Ugyanakkor a Bt. 23. § (1) bekezdése szerint az ásványvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A bányavállalkozó a Bt. 23. § (3) bekezdése értelmében a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólag jogosult az ásványvagyon feltárására, kitermelésére, előkészítésére, elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére és e tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezésére, továbbá a szerződésben vagy a hatósági engedélyben meghatározott létesítmények használatára. A bányatelek megállapításának szabályaihoz tartozik a Bt. 14. § (2) bekezdése, amely szerint „A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 év időtartamon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 1 éves időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás időtartama”. A Bt. 26/A. § (3) bekezdése és annak b) pontja szerint, meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve – ha azt külön jogszabály elrendeli – egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A Pécsi Bányakapitányság a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. által 2007. szeptember 28-án előterjesztett kérelemre a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelek módosításáról (a bányatelek területének bővítéséről) döntött a 62/22/2008 iktatószámú határozattal. A bányatelek megállapításához, illetve bővítéséhez szükséges, a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 556-1/4/2007. szám alatt kiadott, majd az engedélyes tekintetében 556-1/10/2007. szám alatt módosított környezetvédelmi engedély 2007. október 01-jén emelkedett jogerőre. A bányahatóság 62/22/2008 iktatószámú határozata 2008. március 27-én emelkedett jogerőre. A Pécsi Bányakapitányság a 176/15/2009 iktatószámú határozattal a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. kérelmére a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelek újbóli módosításáról (a bányatelek területének második bővítéséről) döntött. A „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Kft. részére a kutatásra engedélyezett időszak 2006. november 14-én járt le, tehát a bányatelek megállapítására (módosítására) vonatkozó kizárólagos
- 11 joga legalább 2007. november 14-éig állt fenn. A bányatelek második bővítését megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárást a bányavállalkozó 2007. augusztus 15-én (a rendelkezésére álló időn belül) kezdeményezte a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél, tehát a Bt. 14. § (2) bekezdésének második mondata értelmében, a környezetvédelmi engedély birtokában, annak jogerőre emelkedését követően három hónap időtartam alatt volt kizárólagos joga a kutatási területen belül bányatelek megállapítását (módosítását) kezdeményezni a bányahatóságnál. Tekintettel arra, hogy – jogorvoslati eljárást követően – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/52622/2008. számú határozatával kiadott másodfokú környezetvédelmi engedélye 2008. április 26-án emelkedett jogerőre, a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Kft. 2008. július 26-áig volt kizárólagosan jogosult a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelek módosítását kezdeményezni, az általa megkutatott területen. A „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Kft. a „Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) – Homokkő” védnevű bányatelek újabb módosítására (bővítésére) vonatkozó kérelmét 2008. július 21-én, tehát a törvény által részére biztosított kizárólagos jog fennállásának idején belül terjesztette elő a bányahatóságnál, ahol a 4772/2008 számon került iktatásra, majd az eljárás a 7822/2008, valamint 176/2009 iktatószám alatt folytatódott. Az eljárás meglehetősen hosszú ideig történő elhúzódásának oka az volt, hogy a Bányakapitányság 2009. január 8-án kelt, 7822/1/2008 számú, módosított bányatelket megállapító határozata ellen a jogosított „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Kft. és az érintett ingatlanok tulajdonosai is jogorvoslat iránti kérelemmel éltek. A jogorvoslati kérelmek nyomán lefolytatott felülvizsgálati eljárásban, a másodfokon eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a 443/2/2009 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban a bányahatóság 176/15/2009 iktatószámú, bányatelket megállapító határozata 2009. augusztus 16-án emelkedett jogerőre. A fentiekben ismertetett eljárások, illetve a felsorolt jogszabályok alapján megállapítható volt, hogy a Jádi Balázs által előterjesztett kutatási jog adományozása iránti kérelem időpontjában (2008. január 24-én), a kérelmezett területen belül, homokkő vonatkozásában a jelen határozat rendelkező részének 1. pontjában felsorolt EOV törésponti koordinátákkal és magassági értékekkel körülhatárolt térrészeken, a „MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Kft. és Szántó András Egyéni Vállalkozó rendelkezett – és a jelen döntés meghozatalakor is rendelkezik – kizárólagos bányászati joggal, ezért, a Vhr. 6. § (4) bekezdés d) pontjának a jelen eljárás lefolytatása idején hatályos rendelkezése szerint a már megállapított bányászati joggal érintett térrészekre vonatkozóan a kutatási jog adományozása iránti kérelmet el kellett utasítani. A Pécsi Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, mert a kérelem és mellékletei felülvizsgálata során megállapította, hogy azok tartalmazzák: – – – – – – –
a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét); a kutatási terület közigazgatási megjelölését; a kutatás mélységi lehatárolását; a kérelmezett kutatási területtel fedett földrészletek helyrajzi számait; az igényelt területet határoló sokszög töréspontjainak Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben meghatározott koordinátáit; a kutatni tervezett ásványi nyersanyag megnevezését és a kutatás elvégzéséhez kért időtartamot; az alkalmazni kívánt kutatási módszereket.
A kérelemhez mellékelték: –
az eljáráshoz rendelt igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot;
- 12 –
a kutatásra tervezett terület és környékének M=1:10.000-es topográfiai, M=1:4.000-es, valamint M=1:2.000-es ingatlan-nyilvántartási térképeit EOV rendszerben, a kérelmezett kutatási terület ábrázolásával.
A Bányakapitányság megállapította, hogy a kutatási terület a kérelmezett ásványi nyersanyag tekintetében „nyílt” minősítésű. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása alapján megállapította továbbá, hogy Jádi Balázsnak bányajáradék, bányászati bírság, vagy felügyeleti díj tartozása nincs, illetve a kutatási jogosultságában álló összes blokkok száma a kérelemmel együtt sem lépi túl a Vhr. 7. § (1) bekezdésében megszabott, nyersanyagonként 8 blokkos határt. A beterjesztett kérelem és a Bányakapitányság nyilvántartása alapján megállapítható volt, hogy a kutatási jognak a rendelkező rész szerinti adományozása más, már megállapított bányászati jogát nem sérti. A Pécsi Bányakapitányság a rendelkező rész szerinti döntését az annak meghozatala idején hatályban lévő, alább idézett jogszabályok alapján hozta meg: A Vhr. 6. § szerint: (1) A nyílt területre vonatkozó kutatási jog adományozása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) [hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 149. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.] b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését, az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alaplapját), szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát; c) a kutatni tervezett ásványi nyersanyag(ok) megnevezését és a kutatás elvégzéséhez kért időtartamot; d) az alkalmazni kívánt kutatási módszereket. (2) A kérelemhez mellékelni kell a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen ábrázolni kell a kutatási terület határvonalát a határpontok számozásával. (3) A kutatási jog adományozásáról a bányakapitányság dönt. (4) Kutatási jog nem adományozható a) annak, aki a korábbi kutatási jogadománya (engedélye) alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette; b) a bányavállalkozónak szilárd ásványi nyersanyag esetében 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatban elfogadta; c) annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek végrehajtható bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés] vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van; d) a kérelmezett terület azon részére, vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene. (5) A kutatási jogot adományozó határozatnak tartalmaznia kell: a) a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag(ok) kutatására biztosít jogot; b) a kutatás elvégzésére kért előzetes időtartamot; c) a kutatás módszereit. A Vhr. 8. § (1) bekezdése kimondja: A kutatás eredményéről zárójelentést kell készíteni, amelyet földtani szakértőnek kell ellenjegyezni. A zárójelentést a bányavállalkozó a kutatás
- 13 befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időtartam lejártától számított 6 hónapon belül 2 példányban köteles a bányakapitányságnak benyújtani. A Bt. 22. § (1) bekezdése szerint: Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási jogot adományoz. A Bt. (8) bekezdése pedig rögzíti: Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés aláírásától, illetve határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, illetve a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható. A Bt. 22. § (10) bekezdése kimondja: Ha a kutatási jogadomány olyan részben vagy egészben fedő vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. (11) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését, b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést. (12) A kutatási jogadományt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt. A Vhr. 6/C. § (4) bekezdése szerint: A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról hozott határozatában a bányakapitányság meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. A bányafelügyelet tehát a rendelkező rész 1. pontja szerint a Vhr. 6. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2.1. és 2.2. pontja szerint a Vhr. 6. § (5) bekezdésének a) pontja, a rendelkező rész 2.3. pontja szerint a Vhr. 6. § (5) bekezdésének c) pontja és a Vhr. 8. § (1) bekezdése, a rendelkező rész 2.4. pontja szerint a Vhr. 6. § (5) bekezdésének b) pontja, a rendelkező rész 2.5. pontja szerint a Bt. 22. § (8) bekezdése, valamint a rendelkező rész 3. pontja szerint a Bt. 22. § (10) és (12) bekezdései alapján döntött. A bányahatóság a rendelkező rész 4. pontja szerinti figyelemfelhívást a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése, a 2. § (1) bekezdése, a 3. § (3) bekezdése és a rendelet 1. számú mellékletének 1.1.2. pontja alapján tette. A rendelkező rész 5. pontjában foglalt tájékoztatás a Vhr. 6/C. § (4) bekezdésében foglaltakon alapul.
- 14 A Pécsi Bányakapitányság a fentiek figyelembevételével, a fentebb idézett jogszabályok alapján, a Bt. 43. és 44. §-ában, valamint az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott hatáskörében eljárva határozott az ásványi nyersanyag kutatási jog adományozásáról. A kérelemre indult eljárásban a Pécsi Bányakapitányság illetékessége a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében, a 3. § (4) bekezdésében és a rendelet 1. mellékletében foglaltakon alapul. A jogorvoslati lehetőséget a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 98. 99. és 102. §-ai szerint biztosította, a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján állapította meg. Pécs, 2011. augusztus 16.
dr. Riedl István bányakapitány
Kapják: 1. 2. 3.
Jádi Balázs 8314 Vonyarcvashegy, Ifjúság utca 10. Jádi Balázs meghatalmazott képviselője Irattár.
Tájékoztatásul: 4. 5.
„MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ” Bányászati és Kereskedelmi Kft. 8360 Keszthely, Bessenyei Gy. u. 27. Szántó András Egyéni Vállalkozó
Jogerőre emelkedés után: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (e-mailben).