PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U. 5. 7602 Postafiók 61
(06-72) 314-952, 510-366 Fax: 510-367 E-mail:
[email protected]
Ikt. szám: PBK/2841-17/2012 Üi.: Nagy Endre : +36-72-314-952/212 : +36-20-662-5461 :
[email protected] 2013. április 12-én jogerőre emelkedett
X.Y. Lakcím Tárgy: X.Y. (Lakcím) jogosulatlan bányászati tevékenysége
HATÁROZAT A Sénye Község közigazgatási területén található 06 hrsz.-ú ingatlanon a X.Y. (Lakcím) által végeztetett ásványi nyersanyag kitermeléssel kapcsolatban a Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) az alábbiak szerint határozott: 1.
A Sénye Község közigazgatási területén található 06 hrsz-ú ingatlanon végeztetett medertisztítás során, hatósági engedély nélkül, 610 m3 kavicsos, homokos agyag ásványi nyersanyagot termeltek ki, amely jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül.
2.
A Bk. a kitermelési tevékenységet végeztető X.Y.t azonnali hatállyal eltiltja az ásványi nyersanyag kitermelésének jogosulatlanul történő végzésétől, annak folytatásától.
3.
A jogosulatlanul végzett bányászati tevékenységért X.Y.t a Bk. összesen 300.000,- Ft, azaz Háromszázezer forint bírsággal sújtja. X.Y. a kiszabott bírságot a jelen határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles átutalással befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlájára.
4.
A jogosulatlan bányászati tevékenység során kitermelt 610 m3 „agyag” megnevezésű ásványi nyersanyag vonatkozásában további 671.000,- Ft, azaz Hatszázhetvenegyezer forint, mint jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezi a Bk. X.Y.t. X.Y., ezen jogosulatlanul kitermelt értéket a jelen határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles átutalással befizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú számlájára.
5.
A jelen határozat 2. pontjában elrendelteket a Bk. fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.
A Bk. felhívja X.Y. figyelmét, hogy
2 -
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke, amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10. 000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint.
-
A fellebbezés illetékét a fellebbezés benyújtásakor illetékbélyeg formájában kell leróni.
-
A befizetés elmulasztása esetén a bírság és a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke és azok késedelmi kamatai adók módjára beszedhetők.
-
A teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
INDOKOLÁS A Bk. a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaszentgróti Körzeti Földhivatal 2012. 09. 27-én érkezett tájékoztatása alapján, hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított, a Sénye 06 hrsz.-ú ingatlanon végzett ásványi nyersanyag kitermelés ügyében. A tájékoztatás szerint: „A területen hozzávetőlegesen 3 m mélységig termelték ki a földet. Műszeres bemérés még nem történt, de becslésem szerint 1000 m2-t is meghaladja a kitermelt terület nagysága. A kitermelt földet – a valószínűsíthetően tó kialakítása céljára szolgáló – meder mögé halmozták fel a területen.” A Bk. a PBK/2841-3/2012 végzésében értesítette az ügyfeleket az eljárás hivatalból történő megindításáról, egyben a tényállás tisztázása érdekében 2012. október 16-ra kitűzött szemléről értesítette az ügyfeleket. A Bk. képviselőinek jegyzőkönyvezett helyszíni szemle megállapításai: 1. „A helyszínről a Földhivatal megállapításaival megegyező megállapítások tehetők a területen lévő meder geometriai méretei tekintetében, valamint a kitermelt anyag elhelyezése vonatkozásában. A kitermelt anyag a Sénye 06 hrsz-ú területen került elhelyezésre. 2. Az 1. pont alapján megállapítható, hogy a meder térfogata mintegy 3000 m3. 3. A helyszíni szemle időpontjában heves esőzés volt a területen, ezért műszeres mérésre, fénykép felvételek készítésére nem kerülhetett sor. 4. Szemrevételezés alapján megállapítható, hogy a meder felső 50 centiméterében humusz, illetve humusszal kevert feltöltés jellegű anyag található, alatta sárgás és szürkés pleisztocén agyagok láthatók. Az adott ingatlanon deponált anyag a tó felöli részén tartalmazza a sárga agyagot, attól ÉK-re iszapos, törmelékes anyag látható, melynek összetétele kb. 15-20%-ban iszap (agyag), a többi törmelékes, növényes összlet. Összességében a deponált anyag mennyisége nem teszi ki a meder térfogatát. 5. A meder DNy-i részén forrás található.”
3 A Bk. képviselőinek a kérdéseire adott, jegyzőkönyvezett ügyféli válaszok: 1. „Milyen hatósági engedély birtokában végezték az anyag kitermelési tevékenységet? Ügyfél válasza: Nem volt engedély, mivel létező medret kívántunk iszaptalanítani. Ez 1994-ben volt utoljára kitisztítva. 2. Mekkora mennyiségű anyagot termeltek ki és vittek el a helyszínről, és mikor végezték a tevékenységet? Ügyfél válasza: Az anyagmennyiségre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy kb. 1000-1200 m3 iszapos, gyékénygyökeres anyagot, valamint rézsűzésnél mintegy 200 m3 agyagot és humuszt termeltünk ki, és a terület K-i részén helyeztük el. A medertisztításra 2012. augusztus hónapban került sor. A helyszínről anyagot nem szállítottunk el. 3. Mi a kitermelt anyag fajtája? Ügyfél válasza: Megítélésem szerint a medertakarítás gyékénygyökeres iszap kitermelése valósult meg.
során
90
%-ban
4. Hogyan határozta meg a kitermelt mennyiséget? Ügyfél válasza: A kitermelt mennyiséget becsléssel határoztam meg.” X.Y. jegyzőkönyvezett nyilatkozata: „A Sénye 06 hrsz-ú terület 1993-ban került kárpótlás útján a családunk tulajdonába. A 60-as évektől ezen a területen található források jóvoltából tavacska alakult ki, amelynek a mérete és alakja a jelenlegivel közel megegyező volt. A fiataloknak ez volt a fürdőhelye. Az idők folyamán a tó eliszaposodott, elgyékényesedett, a vízfelülete lecsökkent. A kárpótlás után, 1994-ben a terület tisztítása után a régi meder helyreállítását is elvégeztük. 1997-től 2002-ig a nagy feliszaposodásos esőzések miatt újra eliszaposodott, mivel a szomszédos szántó területekről nagy mennyiségű iszapot mosott le a csapadék. 1997-ben például 40 cm vastagságú iszapot toltunk a terület K-i részébe. 2002-ben a tó D-i részét teljes egészében kitisztítottuk, az É-i részén csak részleges tisztítást tudtunk végrehajtani. 2002. után a régi horhost használaton kívül helyezték, azóta tisztítása nem történt és tó tisztítására a nagy aszályos időszak miatt kerítettünk sort 2012. augusztusában. A vízfelület nagyon lecsökkent, a növények pedig 90 %-ban uralták a felszínt. A medertisztítást az is indokolta, hogy az önkormányzat a terület É-i oldalán található horhosi út és vízelvezető árok helyreállítását megkezdte, és ezáltal az iszap utánpótlása várhatóan megszűnik. El kívánom még mondani, hogy a tó korábbi létezését tanukkal tudom bizonyítani, a tanúk aláírását is tartalmazó iratot másolatban 8 napon belül a Bk.-hoz postai úton megküldöm.” A Bk., a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 25. § (11) bekezdése szerint, a rendelkezésre álló iratok becsatolásával, értesítette a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját, a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és a Zalaszentlászló és Sénye Községek Körjegyzőségét a hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárásról, egyben kérte, hogy belföldi jogsegélyben nyilatkozzanak arról, hogy szükséges-e hatósági engedély a tevékenység végzéséhez, illetve adtak-e ki hatósági engedélyt. A jelen határozat meghozataláig a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2012. november 16-án arról nyilatkozott, hogy a Sénye 06 hrsz-ú ingatlan
4 vonatkozásában hatósági engedélyt nem adott ki, más hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként nem közreműködött. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. november 21-én érkezett jogsegélyben arról nyilatkozott, hogy a felügyelőségre kérelem nem érkezett, a medret érintő ilyen mértékű beavatkozáshoz a vízügyi hatóság engedélye szükséges. A felügyelőség megteszi a hatáskörében a szükséges intézkedéseket. A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája és a Zalaszentlászló és Sénye Községek Körjegyzője nem nyilatkozott az ügyben. A Bk. földtani szakértőt és hites bányamérőt rendelt ki az ügyben, a kitermelt és helyben elhelyezett ásványi nyersanyag fajtájának és mennyiségének meghatározása céljából. A Bk. a döntését az alábbi bizonyítékokra alapozta. 1.
2.
A 2012. október 16-án felvett helyszíni szemle jegyzőkönyv szerint:
X.Y. úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett hatósági engedéllyel a medertisztítási tevékenység végzéséhez,
A kitermelt ásványi nyersanyagot a helyszínen, a tó mellett helyezte el, a kitermelt anyagot nem szállították el a helyszínről.
Nyerges Lajos (Balatonalmádi) földtani szakértői jelentése szerint: Az átmozgatott anyag az 54/2008. (III.20) Korm. rendelet 1/a mellékletében felsoroltak közül szemeloszlási paraméterei alapján a 0000 kódszámú, „Vegyes, kevert és meddőhányóból nyert nyersanyagok” csoportba, „meddőhányóból nyert nyersanyagok” elnevezésű alcsoportba sorolható, melynek a fajlagos értéke 550 Ft/m3. A Bk. a szakértői jelentés felülvizsgálatára hívta fel a földtani szakértőt, mivel álláspontja szerint a kitermelt ásványi nyersanyag nem tekinthető meddőhányóból kinyert nyersanyagnak, mert a területen, illetve annak közelében bányászati tevékenységet nem folytattak, így bányászati tevékenység során kialakított meddőhányóról sem lehet beszélni. A földtani szakértő a felülvizsgálata során nem sorolta át a kitermelt ásványi nyersanyagot, ezért a Bk. határozta meg, és sorolta be, a földtani szakértő jelentésében található szemeloszlási görbék alapján. A Bk. a laboratóriumi vizsgálati eredményeket figyelembe véve (Átlag: 2,7 % kavics, 42,6 % homok és 54,7 % kőzetliszt+agyag), az 54/2008. (III.20) Korm. rendelet 1/a mellékletében megjelölt 4100 kódszámú Agyag csoportba, Agyag, képlékeny agyag alcsoportba sorolta be a kitermelt ásványi nyersanyagot, amelynek fajlagos értéke: 1.100,- Ft/m3. Az agyagként történő besorolást az agyag, kőzetliszt legnagyobb arányú frakciója teszi indokolttá.
3.
Szirányi Zoltán (Tapolca) hites bányamérő eseti szakértői véleménye szerint: 1.
A kitisztított vízbefogadó térfogata: 4032 m3,
2.
A feltöltésen elterített anyag térfogata: 610 m3,
3.
A területen kiszállítás nyomai nem voltak fellelhetők.
A Bk. figyelembe vette továbbá a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilatkozatát, mely szerint a medret érintő ilyen mértékű beavatkozáshoz a vízügyi hatóság engedélye szükséges.
5 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41. § (1) bekezdés szerint jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki bányászati koncesszió vagy bányafelügyeleti engedély nélkül ásványi nyersanyagot termel ki vagy külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki. A Bk. a fentiekben leírt tényállás, a jegyzőkönyvezett megállapítások és bizonyítékok alapján állapította meg a rendelkező rész 1. pontjában, hogy megvalósult a Bt. 41. § (1) bekezdése b.), illetve c.) pontban rögzített jogosulatlan bányászati tevékenység tényállása. A rendelkező rész 2. pontja szerint a Bk. a Bt. 41. § (1) bekezdés szerint döntött, és a kitermelésre feljogosító engedélyek rendelkezésre állásáig a Sénye Község 06 hrsz-ú ingatlanon az ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység végzését azonnali hatállyal megtiltotta. A Bk. a Bt. 41. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezett a rendelkező rész 3. pontja szerint, és szabott ki bírságot a X.Y.nal szemben, valamint a 4. pontja szerint kötelezte a kitermelt érték megfizetésére jogosulatlanul végzett bányászati tevékenység miatt. A rendelkező rész 4. pontjában a kitermelt érték számításánál az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mell. szerinti 1.100.- Ft/m3 fajlagos értéket, valamint 610 m3 kitermelt agyagmennyiséget vett figyelembe a Bk. A határozat 3. pontjában a bírságot a Bt. 41. § (1) bek. előírása alapján szabta ki. A bírság mértékének meghatározásánál a Bk. a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. 25. § (1a) bekezdés szempontjait figyelembe véve mérlegelt. A Bk. a mérlegeléskor az alábbiakat vette tekintetbe:
A jogellenes magatartás X.Y. számára felróható, tekintettel arra, hogy a medertisztítás megkezdése előtt nem tájékozódott, hogy szükséges-e hatósági engedély a tevékenység végzéséhez.
A jogellenes magatartás veszélyeztető jellegét abban látja a Bk., hogy a jogosulatlanul végzett ásványi nyersanyag kitermelésekor nem ismertek a hatóság előtt a tevékenység végzésének ásványvagyon- és tulajdon védelmével kapcsolatos feltételei, az építés körülményei nem átláthatók a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára.
A jogellenes magatartással kisebb gazdasági előnyre tett szert X.Y., mert nem fizette meg a tervezés, hatósági engedélyeztetés díjait.
A jogsértéssel okozott hátrány visszafordítható.
A jogsértés első (egyszeri) alkalommal történt a vizsgált helyen. X.Y. ellen még nem folytatott eljárást a Bk., jogosulatlan bányászati tevékenységgel összefüggésben.
A jogsértést elkövető az eljárást segítette, együttműködő volt.
A jogsértő természetes személy, az ingatlan tulajdonosaként nem végzett gazdasági tevékenységet, gazdasági súlya nem értelmezhető a medertisztítással összefüggő ásványi nyersanyag kitermeléssel kapcsolatban.
A Bk. által figyelembe nem vett, ügyféli, szakértői nyilatkozatok:
A Bk. nem tudta figyelembe venni, hogy az ingatlanon korábban már létezett kisebb tó, mivel ez a tény az engedély nélkül történt ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység minősítése szempontjából nem meghatározó, irreleváns,
6 A Bk. nem vette figyelembe a földtani szakértő ásványi nyersanyag besorolását, mivel a Bk. álláspontja szerint nem tekinthető meddőhányóból nyert anyagnak a tó medréből kinyert ásványi nyersanyag. A Bk. a határozatot a Bt. 3. § (1), 41. § (1), (2) jogszabályhelyekre hivatkozással, az abban biztosított feladat- és hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rend. 2. § (2) bekezdésben rögzített illetékességi területén eljárva hozta meg. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. §, 99. §, 102. §-okban előírtak szerint biztosította a Bk. A Bk. a fellebbezési eljárás illetékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bekezdés szerint állapította meg. A kiszabott bírság befizetésének elmaradása esetén az adók módjára történő behajtás lehetőségére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42.§ (1), (3) bekezdés előírásai alapján hívta fel a figyelmet a Bk. A kitermelt ásványi nyersanyag értéke befizetésének elmaradása esetén az adók módjára történő behajtás lehetőségére a Bt. 41. § (8) b) pontja alapján hívta fel a figyelmet a Bk. A Bk. a fizetési kedvezményre vonatkozó figyelemfelhívást a Ket. 74. § (2) bekezdés alapján tette. Pécs, 2013. március 8. dr. Riedl István bányakapitány A határozatot kapja: X.Y. Lakcím Irattár Jogerőre emelkedés után: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.