PÁLYÁZAT
HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSRA
A pályázatot elbírálásra benyújtotta:
Dr. Lanszki József tudományos főmunkatárs Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék
Kaposvár
2011.
TARTALOMJEGYZÉK
Jelentkezési lap
4
Nyilatkozat
5
1. sz. melléklet: Oklevelek másolatai
6
2. sz. melléklet: Erkölcsi bizonyítvány igazolásának másolata
9
3. sz. melléklet: Szakmai önéletrajz
11
4. sz. melléklet: Publikációs és idézettség lista
13
Összesített tudománymetrikai adatok
39
5. sz. melléklet: Munkásságot reprezentáló tíz közlemény listája
40
6. sz. melléklet: Kutatási programok
41
7. sz. melléklet: Tantárgyak
45
8. sz. melléklet: Előadások vázlata
47
9. sz. melléklet: Felsőoktatási tananyagfejlesztés
48
10. sz. melléklet: Oktatói, kutatói és tudományos közéleti tevékenység értékelése
49
11. sz. melléklet: Kiegészítő adatok a Pályázó felsőoktatói tevékenységéhez
51
12. sz. melléklet: Szakmai ajánlások 13. sz. melléklet: Eljárási díj befizetésének igazolása 14. sz. melléklet: Munkásságot reprezentáló tíz közlemény másolata
2
3
4
5
1. sz. melléklet: OKLEVELEK MÁSOLATAI
6
7
8
2. sz. melléklet: ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY (igazolás)
9
10
3. sz. melléklet: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Lanszki József (született Mezőkövesden, 1967. január 7.-én) Felsőfokú végzettség 1988 Agrártudományi Egyetem (ATEK), Kaposvár – állattenyésztő üzemmérnök 1993 Pannon Agártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely – természetvédelmi szaküzemmérnök 1996 Pannon Agártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár, agrármérnök 2001 PhD 2009 docentúra Előző foglalkozásai munkahely: KE ÁTK (és jogelődjei) 20052001-2005 1999-2001 1996-1999 1993-1996 1989-1993
tudományos főmunkatárs egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd tanszéki mérnök (és doktorandusz) tanszéki üzemmérnök műszaki ügyintéző
munkahely: Dél-Borsodi Állami Gazdaság 1988 gyakornok Kutatási terület Vidra és szárazföldi ragadozó emlősök ökológiája és megőrzése témakörökben Lanszki József az elmúlt húsz évben több kutatási témában is dolgozott vezetőként, vagy résztvevőként. Jelenlegi tevékenysége a vadbiológia, a természetvédelem és a zoológia tudományágakhoz egyaránt kötődik. Kutatási témáiban és közleményeiben az alábbiakra összpontosított: vidra és élőhelyeinek megőrzése, post mortem-, molekuláris genetikai- és ökotoxikológiai vizsgálat, monitorozás; ragadozó emlősök inter- és intraspecifikus kapcsolatainak vizsgálata, táplálkozásökológiai-, populációdinamikai vizsgálat. Kutatási témák Témavezető: 4 OTKA, 1 KÖM-KAC, 1 FVM programban. Résztvevő: 1 OTKA, 5 TÉT, 3 FVM, 4 KvVM/NPI, 2 OM, 1 Interreg programban. Oktatási tevékenység 1989 óta vesz részt az oktatásban gyakorlatvezetőként, előadóként, majd tantárgyak felelőseként. A kifutó, befejezett képzések közül oktatott az okleveles agrármérnök szak állattenyésztés szakirányán és az agrármérnök-tanár szakon. A jelenleg folyó képzésben főként a természetvédelmi mérnök alapszakon vesz részt tantárgyfelelősként, de a felsőfokú szakképzésben, az állattenyésztő mérnök és mezőgazdasági mérnök alapszakokon, valamint mesterszakon is oktat. A doktorképzésben részt vesz.
11
Oktatott tantárgyai (tantárgyfelelősként): Természetvédelmi alapismeretek, Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés (I-II), Terepgyakorlatok (II), Ragadozók ökológiája és ragadozógazdálkodás, Természetvédelem (I-II). Társ tantárgyfelelős: Kultúrtörténeti értékek védelme. Óraadó: Laborgyakorlatok, Vadgazdálkodási alapismeretek (I-II), Állattan, Kisállattenyésztés, Nyúl- és prémesállattenyésztés. A KE Doktori Iskolájában az Állatkísérleti etika c. tantárgy tantárgyfelelőse és a Vadon élő emlősök kutatási módszerei c. tantárgy felelőse és óraadója. Konzulensi témavezetésével 17 Országos Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat, 26 kari TDK dolgozat és 65 diplomadolgozat készült. Az OTDK dolgozatok közülük négy első, egy második, három harmadik helyezett és három különdíjas volt. Diplomadolgozatos és TDK-s diákjai közül hatan léptek tudományos pályára, hárman PhD fokozatot szereztek. Tehetséggondozási programokban 9 diákja eredményesen vett részt. Diákkörös hallgatóval közösen összesen 35 közleménye jelent meg. 2011-ben Mestertanár kitüntetésben részesült. Doktoranduszainak száma: 1 (ösztöndíjas). Ösztöndíjak 2000 MTA Darányi Ignác ösztöndíj 2002-2005 MTA Bolyai János kutatói ösztöndíj (zárás: „Kiemelkedő” minősítéssel) 2011/2012 MTA Bolyai János kutatói ösztöndíj Publikációk Pályázó szerző, vagy társszerző volt összesen 306 közleményben, melyből 3 önálló szakkönyv, 56 idegen nyelvű és 31 magyar nyelvű tudományos közlemény, 33 könyvfejezet, 6 tanulmány, 23 szerkesztett tanulmánykötetbeli tudományos közlemény, 32 konferencia kötetbeli teljes terjedelmű közlemény, 74 előadás és absztrakt, 42 ismeretterjesztő közlemény, továbbá 5 egyetemi jegyzet és 1 kódex. Független idéző: összesen 274, ebből idézettség SCI folyóiratban 138. Impakt faktora 27,0. Opponensi, lektori tevékenység 3 doktori (PhD) disszertáció opponálása (ELTE, NYME, DE), 2 bizottsági tagság PhD védésen (ELTE, SZIE), 2 doktori szigorlaton tag (KE, PTE), 2 OTKA és 1 TÉT pályázat bírálata, 2 OTDK bizottsági tagság (Biológia Szekciók: PTE, DE), 1 könyvlektorálás, 57 tudományos közlemény lektorálása. Nős, 2 gyermeke van (12 és 17 éves).
12
4. sz melléklet: PUBLIKÁCIÓS ÉS IDÉZETTSÉG LISTA Könyvek 3. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. (520 ezer karakter) 2. Lanszki J. (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 177. (330 ezer karakter) Független idéző 9. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 4. Schäffer D., Purger J.J. (2005): A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) elterjedése Magyarországon. Állattani Közlemények 90(1): 25–39. 5. Juhász K. (2006): A vidra táplálék-összetételének vizsgálata hortobágyi halastavakon. Halászatfejlesztés 31: 199-210. 6. Kozák L. (2007): A borz (Meles meles) állományviszonyai, élőhely-preferenciája és ökológiai szerepe Hajdú-Bihar megyei élőhelyein. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar. Doktori (PhD) disszertáció. 7. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő. 8. Kovács Zs. (2009): Ők is vadásznak. Vadászévkönyv 60-68. 9. Buczkó M., Heltai M. (2010): Egy új, nem-invazív emlőshullaték-jelölési módszer kidolgozása és vizsgálata. Állattani Közlemények 95(1): 57–72.
1. Lanszki J. (1999): A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 210. (375 ezer karakter) Független idéző 3. 1. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Botha M., Bud I. 2008: Kindling evolution at Chinchilla during a year in a middle size breeding farm. Lucrări stiinŃifice Zootehnie si Biotehnologii, Timisoara 41(2) 534-536. 3. Botha M., Bud I., Hettig A., Pece A. (2007): Forage waste quantifying at Chinchilla lanigera kept on wire netting floor. Bulletin USAMV-CN, 63-64: 1-4.
Idegen nyelvű tudományos közlemények 56. Lanszki, J., Heltai, M. (2011): Feeding habits of sympatric mustelids in an agricultural area of Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 57(3): 14 pp. in press (IF= 0,47) 55. Lanszki, J., Mórocz, A., Conroy, J.W.H. (2011): Food caching by a Eurasian otter. Folia Zoologica, 60: 43-46. (IF= 0,52) 54. Lanszki, J., Giannatos, G., Dolev, A., Bino, G., Heltai, M. (2010): Late autumn trophic flexibility of the golden jackal (Canis aureus). Acta Theriologica, 55: 361-370. (IF= 0,98) 53. Lanszki, J., Heltai, M. (2010): Food preferences of golden jackals and sympatric red foxes in European temperate climate agricultural area (Hungary). Mammalia, 74: 267-273. (IF=0,62) 52. Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, T., Lehoczky, I., Jeney, Zs., Weiss, S. (2010): Genetic structure of otter (Lutra lutra) populations from two fishpond systems in Hungary. Mammalian Biology, 75: 447-450. (IF= 1,26) Független idéző 1 ebből 1 ISI 1. Honnen AC, Petersen B, Kassler L, Elmeros M, Roos A, Sommer RS, Zachos FE 2011: Genetic structure of Eurasian otter (Lutra lutra, Carnivora: Mustelidae) populations from the western Baltic sea region and its implications for the recolonization of northwestern Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 49(2): 169-175. WoS
51. Mucci, N., Arrendal, J., Ansorge, H., Bailey, M., Bodner, M., Delibes, M., Ferrando, A., Fournier, P., Fournier, C., Godoy, J.A., Hajkova, P., Hauer, S., Heggberget, T.M., Heidecke, D., Kirjavainen, H., Krueger, H.-H., Kvaloy, K., Lafontaine, L., Lanszki, J.,
13
Lemarchand, C., Liukko, U.-M., Loeschcke, V., Ludwig, G., Madsen, A.B., Mercier, L., Ozolins, J., Paunovic, M., Pertoldi, C., Piriz, A., Prigioni, C., Santos-Reis, M., SalesLuis, T., Stjernberg, T., Schmid, H., Suchentrunk, F., Teubner, J., Tornberg, R., Zinke, O., Randi, E. (2010): Genetic diversity and landscape genetic structure of otter (Lutra lutra) populations in Europe. Conservation Genetics, 11: 583-599. (IF=1,26) http://www.springerlink.com/content/b81301l8663615j5/ Független idéző 3, ebből 2 ISI 1. Indorf JL (2010): Phylogeography of the marsh rice rat (Oryzomys palustris) in wetlands of the southeastern United States. PhD Dissertation. University of Miami Florida, pp. 208. 2. Tammeleht, E., Remm, J., Korsten, M., Davison, J., Tumanov, I., Saveljev, A., Maennil, P., Kojola, I., Saarma, U. (2010): Genetic structure in large, continuous mammal populations: the example of brown bears in northwestern Eurasia. Molecular Ecology, 19(24): 5359-5370. WoS 3. Honnen AC, Petersen B, Kassler L, Elmeros M, Roos A, Sommer RS, Zachos FE2011: Genetic structure of Eurasian otter (Lutra lutra, Carnivora: Mustelidae) populations from the western Baltic sea region and its implications for the recolonization of northwestern Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 49(2): 169-175. WoS Nem független, külföldi idéző Loy A, Boitani L, Bonesi L, Canu A, Di Croce AD, Fiorentino PL, Genovesi P, Mattei L, Panzacchi M, Prigioni C, Randi E, Reggiani G (2010): The Italian Action Plan for the endangered Eurasian otter Lutra lutra. Hystrix - Italian Journal of Mammalogy. 21(1) Wos
50. Lanszki, J., Giannatos, G., Heltai, M., Legakis, A. (2009): Diet composition of golden jackals during cub-rearing season in Mediterranean marshland, in Greece. Mammalian Biology, 74: 72-75. (IF=1,16) Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 2. Borkowski J, Zalewski A., Manor R (2011): Diet composition of golden jackals in Israel. Annales Zoologici Fennici 48: 108-118. WoS
49. Lanszki, J., Orosz, E., Sugár, L. (2009): Metal levels in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from Hungary: variation with sex, age, condition and location. Chemosphere, 74: 741-743. (IF= 3,25) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0045653508013015 Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Lemarchand C, Rosoux R, Berny P (2010): Organochlorine pesticides, PCBs, heavy metals and anticoagulant rodenticides in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from upper Loire River catchment (France). Chemosphere 80(10): 1120-1124. WoS 2. Nwokocha CR, Ufearo CS, Owu DU, Idemudo NC, Ojukwu LC (2011): In vivo distribution of lead in male and female rats after intraperitoneal and oral administration. Toxicol Ind Health (in press) WoS
48. Lanszki, J., Széles, L.G., Yoxon, G. (2009): Diet composition of otters (Lutra lutra L.) living on small watercourses in southwestern Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 55: 293-306. (IF= 0,52) 47. Szabó, L., Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J., Lehoczki, R. (2009): Expansion range of the golden jackal in Hungary between 1997 and 2006. Mammalia, 73: 307-311. (IF= 0,53) http://www.reference-global.com/doi/abs/10.1515/MAMM.2009.048 46. Kletecki E., Lanszki J., Trócsányi B., Muzinic J., Purger J.J. (2009): First record of Dolichophis caspius (Gmelin, 1789), (Reptilia: Colubridae) on the island of Olib, Croatia. Natura Croatica, 18(2): 437–442. Független idéző 1, ebből 1 ISI 1. Nagy ZT, Bellaagh M, Wink M, Paunović A, Korsós Z (2010): Phylogeography of the Caspian whipsnake in Europe with emphasis on the westernmost populations. Amphibia Reptilia 31: 455-461. WoS
45. Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, I, Lehoczky, I., Weiss, S. (2008): Relative spraint density and genetic structure of otter (Lutra lutra) along the Drava River in Hungary. Mammalian Biology, 73: 40-47. (IF= 1,39) Független idéző 9, ebből 6 ISI 1. Remonti L, Prigioni C, Balestrieri A, Sgrosso S., Priore G. (2008): Distribution of a recolonising species may not reflect habitat suitability alone: the case of the Eurasian otter (Lutra lutra) in southern Italy. Wildlife Research 35: 798-805. WoS 2. Garcia, P. (2008): Abundance of the Eurasian otter Lutra lutra (Linneaus, 1758) in two areas from central Spain (Province of Salamanca, River Tormes). IUCN Otter Specialist Group Bulletin 25(1): 32-37. 3. García P, Arévalo V, Mateos I. (2009): Using sightings for estimating population density of Eurasian otter (Lutra lutra): a preliminary approach with rowcliffe et al's model. IUCN Otter Specialist Group Bulletin 26(1): 50-59. 4. Hájková P., Zemanova B., Roche K., Hájek B. (2010): An evaluation of field and noninvasive genetic methods for estimating Eurasian otter population size. Conservation Genetics 10(6): 1667-1681. WoS 5. Zachos F.E., Karami M., Ibenouazi Z., Hartl G.B., Eckert I., Kirschning J. (2010): First genetic analysis of a free-living population of the threatened goitered gazelle (Gazella subgutturosa). Mammalian Biology 75 (3): 277-282. WoS
14
6. Calzada J., Delibes-Mateos M., Claverod M., Delibes M. (2010): If drink coffee at the coffee-shop is the answer, what is the question? Some comments on the use of the sprainting index to monitor otters. Ecological Indicators 10: 560-561 WoS 7. Koelewijn H.P., Pérez-Haro M., Jansman H.A.H., Boerwinkel M.C., Bovenschen J., Lammertsma D.R., Niewold F.J.J., Kuiters A.T. (2010): The reintroduction of the Eurasian otter (Lutra lutra) into the Netherlands: hidden life revealed by noninvasive genetic monitoring. Conservation Genetics 11 (2): 601-614. WoS 8. Balestrieri, A., Remonti, L., Prigioni, C. (2011): Detectability of the Eurasian otter by standard surveys: an approach using marking intensity to estimate false negative rates Naturwissenschaften, 98: 23-31. WoS 9. Williams AR (2011): River otter (Lontra canadensis) use of Phragmites australis and density estimation using genetic techniques. PhD Thesis. University of Nebraska-Lincoln.
44. Lanszki, J., Sugár, L., Orosz, E., Nagy D. (2008): Biological data from post mortem analysis of otters in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54: 201-212. (IF= 0,52) 43. Bihari, Z., Horváth, M., Lanszki, J., Heltai, M. (2008): Role of the Common Hamster (Cricetus cricetus) in the diet of natural predators in Hungary. Biosystematics and Ecology Series, 25: 61-68. Független idéző 2, ebből 1 ISI 1. Horváth M. (2009): Habitat and prey selection of imperial eagles (Aquila heliaca). PhD thesis. Department of Ethology, Faculty of Science, Biological Institute, Eötvös Loránd University Budapest. 2. Horváth M., Szitta T., Firmánszky G., Solti B., Kovács A., Moskát Cs. (2010): Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in and expanding eastern imperial eagle (Aquila heliaca) population. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 56(2): 187–200. WoS
42. Lanszki, J., Heltai, M. (2007): Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica, 56: 109112. (IF= 0,38) Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Šálek M, Kreisinger J, Sedláček F, Albrecht T (2010): Do prey densities determine preferences of mammalian predators for habitat edges in an agricultural landscape? Landscape and Urban Planning 98 (2): 86-91. WoS 2. Svobodová J., Kreisinger J., Šálek M. Koubová M., Albrecht T. (2011): Testing mechanistic explanations for mammalian predator responses to habitat edges. Eur J Wildl Res. 57(3): 467-474. WoS
41. Lanszki, J., Heltai M. (2007): Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72: 49-53. (IF= 1,12) Független idéző 4, ebből 4 ISI. 1. Rysava-Novakova M, Koubek P (2009): Feeding habits of two sympatric mustelid species, European polecat Mustela putorius and stone marten Martes foina, in the Czech Republic. Folia Zoologica 58(1): 66-75. WoS 2. Santos M.J, Matosa HM, Baltazara C, Griloa C, Santos-Reis M. (2009): Is polecat (Mustela putorius) diet affected by “mediterraneity”? Mammalian Biology 74(6): 448-455. WoS 3. Salo P, Ahola MP, Korpimäki E (2010): Habitat-mediated impact of alien mink predation on common frog densities in the outer archipelago of the Baltic Sea. Oecologia 163 (2): 405-413. WoS 4. Meiri S, Simberloff D, Dayan T (2011): Community-wide character displacement in the presence of clines: A test of Holarctic weasel guilds. Journal of Animal Ecology DOI: 10.1111/j.1365-2656.2011.01827.x WoS
40. Lanszki, J., Pallos, S.Zs., Nagy, D., Yoxon, D. (2007): Diet and fish choice of Eurasian otters (Lutra lutra L.) in fish wintering ponds in Hungary. Aquaculture International, 15: 393-402. (IF= 0,83) http://www.springerlink.com/content/r52p88887755p45h/ Független idéző 2, ebből 1 ISI. 1. Baltrunaite L (2009): Diet of Otters in Fish Farms in Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 19(3): 182-197. 2. Novais A, Sedlmayr A, Moreira-Santos M, et al. (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS
39. Lanszki, J., Zalewski, A., Horváth, Gy. (2007): Comparison of red fox and pine marten food habits in a deciduous forest. Wildlife Biology, 13: 258-271. (IF= 0,89) http://www.bioone.org/doi/abs/10.2981/09096396%282007%2913%5B258:CORFVV%5D2.0.CO%3B2 Független idéző 6, ebből 4 ISI 1. Vulla E, Hobson KA, Korsten M, Leht M, Martin A-J, Lind A, Maennil P, Valdmann H, Saarma U (2009): Carnivory is positively correlated with latitude among omnivorous mammals: evidence from brown bears, badgers and pine martens. Annales Zoologici Fennici 46: 395-415. WoS 2. Silva M, Johnson KM, Opps SB (2009): Habitat use and home range size of red foxes in Prince Edward Island (Canada) based on snow-tracking and radio-telemetry data. Central European Journal of Biology 4: 229-240. WoS 3. Kalisinska E, Lisowski P, Salicki W, Kucharska T, Kavetska K (2009): Mercury in wild terrestrial carnivorous mammals from north-western Poland and unusual fish diet of red fox. Acta Theriologica 54(4): 345-356. WoS 4. Šálek M, Kreisinger J, Sedláček F, Albrecht T (2010): Do prey densities determine preferences of mammalian predators for habitat edges in an agricultural landscape? Landscape and Urban Planning 98 (2): 86-91. WoS 5. Lin X, Wu K, Shi L (2010): Food habitats of the red fox (Vulpes vulpes) in the Junggar Basin Desert. Acta Theriologica Sinica 30: 346-350. 6. Svobodová J., Kreisinger J., Šálek M. Koubová M., Albrecht T. (2011): Testing mechanistic explanations for mammalian predator responses to habitat edges. Eur J Wildl Res. 57(3): 467-474. WoS
15
38. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., Szűcs, E. (2007): An indigenous predator, the golden jackal (Canis aureus L.1758) spreading like an invasive species in Hungary. Bulletin of University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Cluj-Napoca, 63-64: 230235. 37. Lanszki, J., Heltai, M., Szabó, L. (2006): Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84: 1647-1656. (IF= 1,39) http://www.nrcresearchpress.com/doi/abs/10.1139/z06-147 Független idéző 7, ebből 3 ISI. 1. IUCN (2007): Canis aureus. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. (http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/index.htm) 2. Csányi S. (2007): Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 3. Giannatatos G., Karypidou A., Legakis A., Polymeni R. (2010): Golden jackal (Canis aureus L.) diet in Southern Greece . Mammalian Biology 75: 227-232. WoS 4. Boškoviš, I., Florijanţiš, T., Pintur, K., Beck, R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15 - 19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 5. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 6. Lin X, Wu K, Shi L (2010): Food habitats of the red fox (Vulpes vulpes) in the Junggar Basin Desert. Acta Theriologica Sinica 30: 346-350. 7. Borkowski J, Zalewski A., Manor R (2011): Diet composition of golden jackals in Israel. Annales Zoologici Fennici 48: 108-118. WoS
36. Lanszki, J. Molnár, M., Molnár, T. (2006): Factors affecting the predation of otter (Lutra lutra) on European pond turtle (Emys orbicularis). Journal of Zoology (London), 270: 219-226. (IF= 1,41) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1469-7998.2006.00132.x/full Független idéző 9, ebből 4 ISI. 1. Ligon D.B., Reasor J. (2007): Predation on alligator snapping turtles (Macrochelys temminckii) by northern river otters (Lontra canadensis). Southwestern Naturalist 52: 608-610. WoS 2. Garcia P., Ayres C. (2007): Depredación masiva de la nutria (Lutra lutra) sobre el galápago leproso (Mauremys leprosa). Munibe 25: 33-49. 3. Pupins M., Pupina A. (2007): The Plan of preservation of European pond turtle Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in Latvia. Latgale Ecological Society, Daugavpils: 104 pp. 4. Franch M., Feo C., Boix D. (2008): Projecte de Ruintroducció de la tortuga d’ estany (Emys orbicularis) Al Baix Ter. LIFE 04NAT/ES/000059 Acció A. 4: 1-50. 5. Ayres C, Garcia P (2007): Depredación de nutria Lutra lutra (Linnaeus, 1758) sobre sapo común Bufo bufo (Linnaeus, 1758) en el lic Gándaras de Budino (Galicia). Galemys 19(1): 45-50. 6. Zuffi M.A.L, Fornasiero S, Picchiotti R, et al. (2010): Adaptive significance of food income in European snakes: body size is related to prey energetics. Biological Journal of the Linnean Society 100(2): 307-317. WoS 7. Ayres C., Calvino-Cancela M.A., Cordero-Rivera A. (2010): Water Lilies, Nymphaea alba, in the Summer Diet of Emys orbicularis in Northwestern Spain: Use of Emergent Resources. Chelonian Conservation and Biology, 9(1): 128–131. WoS 7. Cogălniceanu, D., Márquez, R, Beltrán, J.F. (2010): Impact of otter (Lutra lutra) predation on amphibians in temporary ponds in Southern Spain. Acta Herpetologica 5(2): 217-222. WoS 8. Platti, S.G., Rainwater, T.R. (2011): Predation by neotrolical otters (Lontra longicaudis) on turtle in Belize. IUCN Otter Spec. Group Bull. 28(1): 4-10. 9. Küppers RR 2007: Ecology and Behaviour of the Southern River Otter (Lontra provocax Thomas 1908) in Chile. Dissertation. Universität Osnabrück, pp. 262.
35. Lanszki, J. Sallai, Z. (2006): Comparison of the feeding habits of Eurasian otters on a fast flowing river and its backwater habitats. Mammalian Biology, 71: 336-346. (IF= 0,96) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1616504706000516 Független idéző 11, ebből 9 ISI. 1. Remonti L, Prigioni C, Balestrieri A, Sgrosso S, Priore G (2007): Trophic flexibility of the otter (Lutra lutra) in southern Italy. Mammalian Biology 73: 293-302. WoS 2. Garcia P, Ayres C (2007): Depredación masiva de la nutria (Lutra lutra) sobre el galápago leproso (Mauremys leprosa). Munibe 25: 33-49. 3. Hey DC (2008): The importance of birds in the diet of otter Lutra lutra on Shapwick Heath. Bioscience Horizons 1(2): 143-147. WoS 4. Díaz P.G. (2008): Abundance of the Eurasian otter Lutra Lutra (Linnaeus, 1758) in two areas from central Spain (province of Salamanca), River Tormes). IUCN Otter Spec. Group Bull. 25(1): 5. Remonti L, Balestrieri A, Prigioni C (2009): Altitudinal gradient of Eurasian otter (Lutra lutra) food niche in Mediterranean habitats. Canadian Journal of Zoology 87(4): 285-291. WoS 6. Loy A, Carranza M.L, Cianfrani C, et al. (2009): Otter Lutra lutra population expansion: assessing habitat suitability and connectivity in southern Italy. Folia Zoologica 58(3): 309-326. WoS 7. Novais A, Sedlmayr A, Moreira-Santos M, Gonçalves F, Ribeiro R (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS
16
8. Remonti C, Prigioni A, Balestrieri S, Sgrosso G, Priore L. (2010): Eurasian otter (Lutra lutra) prey selection in response to a variation of fish abundance. Italian Journal of Zoology, 77(3): 331-338. WoS 9. Skierczynski M, Wisniewska A. (2010): Trophic niche comparison of American mink and Eurasian otter under different winter conditions. Mammalia 74(4): 433-437. WoS 10. Arce JA, Alonso F (2011): Factors related to the presence of the Austropotamobius pallipes (Lereboullet, 1858) species complex in calcareous mountin rivers in central Spain. Knowl. Managt. Aquatic Ecosyst. 401, 25 (in press) WoS 11. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207–210. WoS
34. Lanszki, J., Széles, L.G. (2006): Feeding habits of otters on three moors in the Pannonian ecoregion (Hungary). Folia Zoologica, 55: 358-366. (IF= 0,53) Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Miranda R., Copp G.H., Williams J., Beyer K., Gozlan R.E. (2008): Do Eurasian otters Lutra lutra (L.) in the Somerset Levels prey preferentially on non-native fi sh species? Fundamental and Applied Limnology - Archiv für Hydrobiologie 172/4: 339–347. WoS
33. Lanszki, J. (2005): Diet composition of red fox during rearing in a moor: a case study. Folia Zoologica, 54: 213-216. (IF= 0,59) Független idéző 6, ebből 3 ISI. 1. Hoelgaard M.S. (2008): Foraging ecology of the red fox (Vulpes vulpes) in a Danish polder, Tondermarsken. Aarhus University pp. 20. 2. Toyran K., Asan N., Pamukoglu N. (2009): A Brief Study on Diet Components of Red Fox (Vulpes vulpes Linnaeus, 1758) From Central Anatolia (Mammalia: Carnivora). Kafkas Üniv Fen Bil Enst Derg. 2(1): 37-40. 3. Fuehrer HP, Bloschl I, Siehs C, Hassl A (2010) Detection of Toxoplasma gondii, Neospora caninum, and Encephalitozoon cuniculi in the brains of common voles (Microtus arvalis) and water voles (Arvicola terrestris) by gene amplification techniques in western Austria (Vorarlberg). Parasitology Research 107(2): 469-473. WoS 4. Hartová-Nentvichová, M., Šálek, M., Červený, J., Koubek, P. (2010) Variation in the diet of the red fox (Vulpes vulpes) in mountain habitats: Effects of altitude and season. Mammalian Biology 75 (4): 334-340. WoS 5. Zoran P., Nenad D., Miloš B. (2009): Ishrana divljači iz reda zveri - štete i koristi za lovnu privredu, šumarstvo i poljoprivredu. Savremena poljoprivreda. 58 (3-4): 150-156. 6. Castillo DF, Birochio DE, Lucherini M, Casanave EB 2011: Diet of adults and cubs of Lycalopex gymnocercus in Pampas grassland: a validation of the Optimal Foraging Theory? Annales Zoologici Fennici 48 in press WoS
32. Biró, Zs, Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M., Randi, E. (2005): Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology (London), 266: 187-196. (IF= 1,22) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1017/S0952836905006771/abstract Független idéző 18, ebből 13 ISI. 1. Canters K.J., Thissen J.B.M., Diepenbeek A., Jansman H.A.H., Goutbeek K. (2005): The wildcat (Felis silvestris) finally recorded in the Netherlands. Lutra 48 (2): 67-90. 2. Phillips R.B., Winchell C.S., Schmidt R.H. (2007): Dietary overlap of an alien and native carnivore on San Clemente Island, California. Journal of Mammalogy 88: 173-180. WoS 3. IUCN (2007): Felis silvestris. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/index.htm 4. Brickner-Braun I., Geffen E., Yom-Tov Y. (2007): The domestic cat as a predator of Israeli wildlife. Israel Journal of Ecology and Evolution 53: 129-142. WoS 5. Afonso E. (2007): Study of the dynamcis of the transmission of Toxoplasma gondii in contrasted environments PhD Theses. L’Université de Reims Champagne Ardenne, UFR Sciences Exactes et Naturelles. pp. 272. 6. Klar N., Fernandez N., Kramer-Schadt S., et al. (2008): Habitat selection models for European wildcat conservation. Biological Conservation 141: 308-319. WoS 7. Germain E., Benhamou S., Poulle M.L. (2008): Spatio-temporal sharing between the European wildcat, the domestic cat and their hybrids. Journal of Zoology 276(2): 195-203. WoS 8. Tennent J., Downs C.T. (2008): Abundance and home ranges of feral cats in an urban conservancy where there is supplemental feeding: a case study from South Africa. African Zoology 43(2): 218-229. WoS 9. Germain, E, Ruette S., Poulle M-L. (2009): Likeness between the food habits of European wildcats, domestic cats and their hybrids in France. Mammalian Biology 74: 412-417. WoS 10. Hertwig S.T., Schweizer M., Stepanow S., Jungnickel A., Böhle U.-R., Fischer M. S. (2009): Regionally high rates of hybridization and introgression in German wildcat populations (Felis silvestris, Carnivora, Felidae). Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 47(3): 283-297. WoS 11. Krüger, M., Hertwig, S.T., Jetschke, G., Fischer, M.S. (2009): Evaluation of anatomical characters and the question of hybridization with domestic cats in the wildcat population of Thuringia, Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 47(3): 268-282. WoS 12. Germain E. (2009): Eco-ethological approach of hybridisation between the European wildcat (Felis silvestris silvestris Schreber 1777) and the domestic cat (Felis catus L.). PhD Theses. Université de Reims Champagne-Ardenne, UFR Sciences Exactes et Naturelles, École doctorale Sciences Technologies Santé (n° 358). pp. 198. 13. Lozano J. (2009): Gato montés – Felis silvestris Schreber, 1775. Enciclopedia Virtual de los Vertebrados Espanoles. Carrascal. 14. Herbst M, Mills MGL (2010): The feeding habits of the Southern African wildcat, a facultative trophic specialist, in the southern Kalahari (Kgalagadi Transfrontier Park, South Africa/Botswana). Journal of Zoology, 280(4): 403-413. WoS 15. Fuehrer HP, Bloschl I, Siehs C, Hassl A (2010) Detection of Toxoplasma gondii, Neospora caninum, and Encephalitozoon cuniculi in the brains of common voles (Microtus arvalis) and water voles (Arvicola terrestris) by gene amplification techniques in western Austria (Vorarlberg). Parasitology Research 107(2): 469-473. WoS
17
16. Eisert R. 2011: Hypercarnivory and the brain: protein requirements of cats reconsidered Review. Journal of Comparative Physiology B: Biochemical, Systemic, and Environmental Physiology Volume 181(1), 1-17, DOI: 10.1007/s00360-010-0528-0 WoS 17. Sicuro FL, Oliveira LFB 2011: Skull morphology and functionality of extant Felidae (Mammalia: Carnivora): a phylogenetic and evolutionary perspective. Source: Zoological Journal of the Linnean Society 161(2): 414-462. WoS 18. Kutt AS ( 2010): The diet of the feral cat (Felis catus) in north-eastern Australia. Acta Theriologica 56(2): 157-169. WoS +Olsen P., Jensz K. (2007): Risk assessment of the import of hybrid cats under the EPBC. Act PDF
31. Lanszki, J. (2004): Diet of badgers living in a deciduous forest in Hungary. Mammalian Biology, 69: 354-358. (IF= 0,40) Független idéző 8, ebből 6 ISI. 1. Szabó A., Febel H., Sugár L., Romvári R. (2007): Fatty acid regiodistribution analysis of divergent animal triacylglycerol samples - A possible approach for species differentiation. Journal of Food Lipids 14 (1): 62-77. WoS 2. Zalewski K., Martysiak-Kurowska D., Lwaniuk M., et al. (2007): Characterization of fatty acid composition in Eurasian badger (Meles meles). Polish Journal of Environmental Studies 16: 645-650. WoS 3. Takeuchi M. (2007): Avoidance of badger (Meles meles) damage to a small strawberry field. Japanese Journal of Applied Entomology and Zoology 51: 187-196. WoS 4. Kozák L. (2007): A borz (Meles meles) állományviszonyai, élőhely-preferenciája és ökológiai szerepe Hajdú-Bihar megyei élőhelyein. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar. Doktori (PhD) disszertáció. 5. Mallye J.B., Cochard D., Laroulandie V. (2008): Bone accumulation around small carnivores burrows: Carnivores modifications. Annales de Paleontologie 94(3): 187-208. WoS 6. Goillot C., Blondel C., Peigne S. (2009): Relationships between dental microwear and diet in Carnivora (Mammalia) Implications for the reconstruction of the diet of extinct taxa. Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 271(1-2): 13-23. WoS 7. Santos J., Luís A., Fonseca C. (2009): Mamíferos do Sal. Galemys 21: 81-99. 8. Sidorovich VE, Rotenko II, Krasko DA 2011: Badger Meles meles spatial structure and diet in an area of low earthworm biomass and high predation risk. Annales Zoologici Fennici 48(1): 1-16. WoS
30. Lanszki, J., Molnár, T. (2003): Diet of otters in three different habitats in Hungary. Folia Zoologica, 52: 378-388. (IF= 0,49) http://www.ivb.cz/folia/52/4/378-388.pdf Független idéző: 17, ebből 12 ISI. 1. Puky M., Reynolds J.D., Schad P. (2005): Native and alien Decapoda species in Hungary: Distribution, status, conservation importance. Bulletin Francais de la Peche et la Pisciculture 376-77: 553-568. WoS 2. Richard-Mazet A. (2005): Ecotoxicological and environmental study of the Drôme river: application to the survival of the otter. Universite Joseph Fourier, Grenoble I, France. PhD Disszertáció, pp. 238. 3. Brzezinski M., Romanowski J., Kopczynski L., Kurowicka E. (2006): Habitat and seasonal variations in diet of otters, Lutra lutra in eastern Poland. Folia Zoologica 55: 337-348. WoS 4. Prigioni C., Balestrieri A., Remonti L., et al. (2006): Diet of the Eurasian otter (Lutra lutra) in relation to freshwater habitats and alien fish species in southern Italy. Ethology, Ecology and Evolution 18(4): 307-320. WoS 5. Britton J.R., Pegg J., Shepherd J.S., et al. (2006): Revealing the prey items of the otter Lutra lutra in South West England using stomach contents analysis. Folia Zoologica 55: 167-174. WoS 6. Baltrunaite L. (2006): Seasonal diet of the otter (Lutra lutra) in natural river ecosystems of south-Eastern Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 16: 107-114. 7. Georgiev D., Stoycheva S. (2006): Freshwater crabs preyed on by the Eurasian Otter Lutra lutra in a river habitat of southern Bulgaria. Hystrix Italian Journal of Mammalogy 17(2): 129-135. 8. Kruuk H. (2007): Otters. Ecology, Behaviour and Conservation. Oxford University Press, 336. pp. 9. Pupins M., Pupina A. (2007): The Plan of preservation of European pond turtle Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in Latvia. Latgale Ecological Society, Daugavpils: pp. 104. 10. Freitas D., Gomes J., Luis T.S., et al. (2007): Otters and fish farms in the Sado estuary: ecological and socio-economic basis of a conflict. Hydrobiologia 587: 51-62. WoS 11. Remonti L., Prigioni C., Balestrieri A., Sgrosso S., Priore G. (2008): Trophic flexibility of the otter (Lutra lutra) in southern Italy. Mammalian Biology 73: 293-302. WoS 12. Blanco-Garrido F., Prenda J., Narvaez M. (2008): Eurasian otter (Lutra lutra) diet and prey selection in Mediterranean streams invaded by centrarchid fishes. Biological Invasions 10: 641-648. WoS 13. Sales-Luis T., Freitas D., Santos-Reis M. (2009): Key landscape factors for Eurasian otter Lutra lutra visiting rates and fish loss in estuarine fish farms. European Journal of Wildlife Research 55(4): 345-355. WoS 14. Novais A., Sedlmayr A., Moreira-Santos M., Gonçalves F., Ribeiro R. (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS 15. Sidorovich VE, Rotenko II, Krasko DA 2011: Badger Meles meles spatial structure and diet in an area of low earthworm biomass and high predation risk. Annales Zoologici Fennici 48(1): 1-16. WoS 16. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207–210. WoS 17. Copp GH, Stakėnas S, Cucherousset J (2010): Aliens versus the Natives: Interactions between Introduced Pumpkinseed and Indigenous Brown Trout in Small Streams of Southern England. American Fisheries Society Symposium 73:347–370. WoS
29. Lanszki, J. (2003): Feeding habits of stone martens in a Hungarian village and its surroundings. Folia Zoologica, 52: 367-377. (IF= 0,49) http://www.ivb.cz/folia/52/4/367-377.pdf Független idéző 15, ebből 11 ISI. 1. Bao X.K., Ma J.Z., Zhang Y.M. (2005): Comparative Analysis of Food Habits in Carnivores from Three Areas of Beijing. Zoological Research 26(2)118-122. 2. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215.
18
3. Fernández J., Azua N.R. (2005): Dieta y solapamiento trófico primaveral del zorro rojo Vulpes vulpes y de Martes sp. en simpatriá en Álava (Northern de Espana). Ecología 19: 167-182. 4. Rödel H.G., Stubbe M. (2006): Shifts in food availability and associated shifts in space use and diet in stone marten. Lutra 49: 6772. 5. Meiri S., Dayan T., Simberloff D. (2007): Guild composition and mustelid morphology - character displacement but no character release. Journal of Biogeography 34: 2148-2158. WoS 6. Posluszny M., Pilot M., Goszczynski J., Gralak B. (2007): Diet of sympatric pine marten (Martes martes) and stone marten (Martes foina) identified by genotyping of DNA from faeces. Annales Zoologici Fennici 44: 269-284. WoS 7. Prigioni C, Balestrieri A., Remonti L., Cavada L. (2008): Differential use of food and habitat by sympatric carnivores in the eastern Italian Alps. Italian Journal of Zoology 75: 173-184. WoS 8. Rosellini S., Osorio E., Ruiz-Gonzalez A., Isabel A.P., Barja I. (2008): Monitoring the small-scale distribution of sympatric European pine martens (Martes martes) and stone martens (Martes foina): a multievidence approach using faecal DNA analysis and camera-traps. Wildlife Research 35(5): 434-440. WoS 9. Skalski T., Wierzbowska I. (2008): Variation of insect assemblages in fox and marten faeces collected in southern Poland. Annales Zoologici Fennici 45(4): 308-316. WoS 10. Rysava-novakova M., Koubek P.(2009): Feeding habits of two sympatric mustelid species, European polecat Mustela putorius and stone marten Martes foina, in the Czech Republic. Folia Zoologica 58(1): 66-75. WoS 11. Vandalen K.K, Shriner S.A., Suééivan H.J., Root J.J., Franklin A.B. (2009): Monitoring exposure to avian influenza viruses in wild mammals. Mammal Review 39(3): 167-177. WoS 12. Herr J., Schley L., Roper T.J. (2009): Stone martens (Martes foina) and cars: investigation of a common human–wildlife conflict. European Journal of Wildlife Research 55: 471-477. WoS 13. Tóth M., Bárány A., Kis R. (2009): An evoluation of stone marten (Martes foina) records in the city of Budapest, Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 55(2): 199-209. WoS 14. Balestrieri A., Remonti L., Ruiz-González A., Gómez-Moliner B.J., Vergara M., Prigioni C. (2010): Range expansion of the pine marten (Martes martes) in an agricultural landscape matrix (NW Italy). Mammalian Biology 75: 412-419 WoS 15. Gehrt SD, Riley SPD, Cypher BL (2010): Urban Carnivores: Ecology, Conflict, and Conservation. JHU Press, pp. 285.
28. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R.G., Szendrő, Zs. (2002): The effect of melatonin treatment on fur maturation period and hair follicle cycle in growing chinchillas. Animal Science, 75: 49-55. (IF= 0,88) Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Abecia, J.A., Palacin, I., Forcada, F. (2007): The effects of exogenous melatonin on wool quality and thyroid function in Rasa Aragonesa ewes. Spanish Journal of Agricultural Research 5(2): 164-171. WoS
27. Lanszki, J., Heltai, M. (2002): Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Zeitschrift für Säugetierkunde - Mammalian Biology, 67: 128-136. (IF= 0,37) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1616504704700166 Független idéző 12, ebből 4 ISI. 1. Faragó S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Bao X.K., Ma J.Z., Zhang Y.M. (2005): Comparative Analysis of Food Habits in Carnivores from Three Areas of Beijing. Zoological Research 26(2): 118-122. 4. Scheinin S., Yom-Tov Y., Motro U., Geffen E. (2006): Behavioural responses of red foxes to an increase in the presence of golden jackals: a field experiment. Animal Behaviour 71: 577-584. WoS 5. IUCN (2007): Canis aureus. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. http://ec.europa.eu/environment/ nature/conservation/species/ema/index.htm 6. Majlathova V., Hurnikova Z., Majlath I., Petko B. (2007): Hepatozoon canis infection in Slovakia: Imported or autochthonous? Vector-Borne and Zoonotic Diseases 7: 199-202 WoS 7. Jaeger M.M., Haque E., Sultana P., Bruggers R.L. (2007): Daytime cover, diet and space-use of golden jackals (Canis aureus) in agro-ecosystems of Bangladesh. Mammalia 71(1-2): 1-10 WoS 8. Krofel M. (2007): Golden jackals (Canis aureus L.) on the Peljesac Peninsula (Southern Dalmatia, Croatia). Natura Croatica 16: 201-204. 9. Boškoviš I., Florijanţiš T., Pintur K., Beck R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15 - 19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 10. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 11. Radović A, Kovačić D (2010): Diet composition of the golden jackal (Canis aureus L.) on the Pelješac Peninsula, Dalmatia, Croatia. Periodicum Biologorum 112 (2): 219-224. 12. Leskovic B (2011): S cim se hranita sakal in lisica na JZ Madzarske. Lovec XCIV (2): 84-85.
26. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs. (2002): Effects of habitat changes on the otters’ habitat using, trophic niche breadth and relative abundance at a fish pond. IUCN Otter Specialist Group Bulletin, 19/A.: 205-210. 25. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs. (2002): Investigation of otters’ diet from economic aspect in a fish pond. IUCN Otter Specialist Group Bulletin, 19/A: 198-204. 24. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, C., Martin, T.G. (2001): Examination of some factors affecting selection of fish prey by otters (Lutra lutra) living by eutrophic fish ponds. Journal of Zoology (London), 255: 97-103. (IF= 1,09)
19
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1017/S0952836901001145/abstract Független idéző 18, ebből 8 ISI. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Kloskowski J. (2005): Otter Lutra lutra damage at farmed fisheries in southeastern Poland, I: an interview survey. Wildlife Biology 11: 201-206. WoS 4. Kloskowski J. (2005): Otter Lutra lutra damage at farmed fisheries in southeastern Poland, II: exploitation of common carp Cyprinus carpio. Wildlife Biology 11: 257-261. WoS 5. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 6. Miranda R, Garcia-Fresca C, Barrachina P. (2006): Summer prey size selection by European otter Lutra lutra in Mediterranean habitats. Mammalia 70: 315-318. WoS 7. Georgiev D.G. (2006): Diet of the otter Lutra Lutra in different habitats of Southern Bulgaria. IUCN Otter Specialist Group Bulletin 23(1) 1-10. 8. Janssens X. (2006): Monitoring and predicting elusive species colonisation. Application to the otter in the Cévennes National Park (France). PhD. Université catholique de Louvain, Ecole doctorale en Biodiversité. 9. Georgiev D.G., Stoycheva S. (2006): Freshwater crabs preyed on by the Eurasian otter Lutra lutra in a river habitat of southern Bulgaria. Hystrix Italian Journal of Mammalogy 17 (2): 129-135. 10. Georgiev D.G. (2006): The fish species participation in otters’ (Lutra lutra) diet in Maritza River, west of Plovdiv town (southern Bulgaria). Animalia 42: 153–159. 11. Polednik L., Poledniková, K., Kranz A., Toman, A. (2007): Variabilita složení potravy vydry říční (Lutra lutra) na rybnících Česko-moravské vrchoviny, Lynx (Praha) 38: 31–46. 12. Kruuk H. (2007): Otters. Ecology, Behaviour and Conservation. Oxford University Press, 336. pp. 13. Preston S.J., Portig A.A., Montgomery W., McDonald R.A., Dick J.T.A., Fairley J.S. (2007): Temporal and spatial variation in otter Lutra lutra diet in Northern Ireland. Biology and Environment - Proceedings of the Royal Irish Academy 107(2): 61-66. WoS 14. Cote D., Stewart H.M.J., Gregory R.S., Gosse J., Reynolds J.J., Stenson G.B., Miller E. (2008): Prey selection by marine-coastal river otters (Lontra canadensis) in Newfoundland, Canada. Journal of Mammalogy 89(4): 1001-1011. WoS 15. Baltrunaite L. (2009): Diet of Otters in Fish Farms in Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 19(3): 182-197. 16. Remonti, C., Prigioni; A., Balestrieri; S., Sgrosso; G., Priore, L. (2010): Eurasian otter (Lutra lutra) prey selection in response to a variation of fish abundance. Italian Journal of Zoology, 77(3): 331-338. WoS 17. Mirzaei R, Krami M, Danehkar AAbdoli, A., Conroy, J (2010): Prey size selection of the Eurasian Otter, Lutra lutra (Linnaeus, 1758), at the Jajrood River, Iran. Zoology in the Middle East 50: 19-25. WoS 18. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207–210. WoS
23. Lanszki, J., Thébault, R.G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2001): The effects of melatonin treatment on wool production and hair follicle cycle in angora rabbits. Animal Research - Annales de Zootechnie, 50: 79-89. (IF= 0,66) http://animres.edpsciences.org/index.php?option=com_article&access=standard&Itemid =129&url=/articles/animres/abs/2001/01/Z1101/Z1101.html Független idéző 2, ebből 2 ISI. 1. Abecia, J.A., Palacin, I., Forcada, F. (2007): The effects of exogenous melatonin on wool quality and thyroid function in Rasa Aragonesa ewes. Spanish Journal of Agricultural Research 5(2): 164-171. WoS 2. Oznurlu Y, Celik I, Sur E, et al. (2009): Comparative Skin Histology of the White New Zealand and Angora Rabbits: Histometrical and Immunohistochemical Evaluations. Journal of Animal and Veterinary Advances 8(9): 1694-1701. WoS
22. Eiben, Cs., Allain, D., Szendrő, Zs., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Fibre characteristics in normal-haired and angora rabbits as dependent on their genetic background. World Rabbit Science, 8(1): 583-590. 21. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R. G., Szendrő, Zs. (2000): The effects of melatonin treatment on feed intake, body weight, fur maturation period and fur length in growing chinchillas. Scientifur, 24(4): 168-173. 20. Lanszki, J., Körmendi, S. (2000): Diet of a Carnivora community living at Boronka Nature Conservation Area, in Somogy county. Somogyi Múzeumok Közleményei, 14: 175-182. Független idéző 3, ebből 1 ISI. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok 409-419. 3. Skalski T., Wierzbowska I. (2008): Variation of insect assemblages in fox and marten faeces collected in Annales Zoologici Fennici 45: 308-316. WoS
Vadbiológiai és (Somogy megye) Közleményei 16: southern Poland.
19. Heltai, M., Szemethy, L., Lanszki, J., Csányi S. (2000): Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution of the golden jackal (Canis aureus),
20
raccoon dog (Nyctereutes procyonoides) and raccoon (Procyon lotor) in 1997-2000. Beiträge zur Jagd- und Wildforschung, 26: 95-102. Független idéző 3, ebből 1 ISI. 1. Pongrácz P., Molnár Cs., Miklósi Á. 2010. Barking in family dogs: An ethological approach. The Veterinary Journal 183(2): 141147. WoS 2. Boškoviš I., Florijanţiš T., Pintur K., Beck R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15 - 19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 3. IUCN. 2007 European Mammal Assessment - Canis aureus http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/. Downloaded on 04 Sept. 2007.
18. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Study on growth and carcass characteristics in normal-haired and angora rabbits of different genetic background. World Rabbit Science, 8(l): 607-614. 17. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Survey on wool yield in angora rabbits of different genetic background. World Rabbit Science, 8(1): 599-606. 16. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000):Effect of dam and sire genotype on reproduction traits in normal-haired, angora and their single-cross rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 591-598. 15. Lanszki, J., Thébault, R. G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2000): The effect of melatonin treatment on hair follicle cycle in angora rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 623-629. 14. Lanszki, J., Thébault, R. G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2000): The effects of melatonin treatment in angora rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 615-621. 13. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R. G., Szendrő, Zs. (2000): The effect of melatonin treatment on hair follicle activity in growing chinchillas. Scientifur, 24(4): 174-178. 12. Eiben, Cs. Szendrő, Zs. Allain, D. Thebault, R. G. Radnai, I. Biróné, N.E. Lanszki, J. (1999): The performance of angora rabbit does and their progeny depending on the semen used for AI. Cahiers Options Mediterranéennes, 41: 163-168. 11. Lanszki, J. (1999): Correlation between body weight at pelting and pelt length in chinchillas (Chinchilla laniger). Scientifur, 23(4): 267-270. Független idéző 2, ebből 1 ISI. 1. Poyraz, O., Akinci, Z., Onbasilar, E.E. (2005): Phenotypic Correlations among Some Traits in Chinchilla lanigera Produced in Turkey. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences 29 (2): 381-384. WoS 2. Barabash B. (2007): The domestication of chinchilla (Chinchilla laniger). Вестник ВОГиС, 11(1): 115-121.
10. Eiben, Cs. Szendrő, Zs. Allain, D. Thebault, R. G. Radnai, I. Biróné, N.E. Lanszki, J. (1999): The performance of angora rabbit does and their progeny depending on the semen used for artificial insemination. World Rabbit Science, 1: 3-8. 9. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs., Zalewski, A. (1999): Feeding habits and trophic niche overlap in a Carnivora community of Hungary. Acta Theriologica, 44: 429-442. (IF= 0,54) Független idéző: 29, ebből 18 ISI. 1. Goodchild A.V., Clifton-Hadley R.S. (2001): Cattle-to-cattle transmission of Mycobacterium bovis. Tuberculosis 81: 23-41. WoS 2. Carvalho J.C., Gomes P. (2001): Food habits and trophic niche overlap of the red fox, European wild cat and common genet in the Peneda-Gerés National Park. Galemys 13: 39-48. 3. Carvalho J.C., Gomes P. (2001): Food habits and trophic niche overlap of the red fox, European wild cat and common genet in the Peneda-Gerés National Park. Journal of Zoology 263: 275-283. WoS 4. Baltrunaite L. (2001): Feeding habits, food niche overlap of red fox (Vulpes vulpes L.) and pine marten (Martes martes L.) in hilly moraine highland, Lithuania. Ekologija (Vilnius). 2: 1-6. 5. Faragó S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 6. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Doktori (PhD) disszertáció 7. Toth A.M. (2002): Identification of Hungarian Mustelidae and other small carnivores using guard hair analysis. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48: 237-250. WoS 8. Baghli A, Engel E, Verhagen R. (2002): Feeding habits and trophic niche overlap of two sympatric Mustelidae, the polecat Mustela putorius and the beech marten Martes foina. Zeitschrift für Jagdwissenschaft 48: 217-225. WoS 9. Baghli, A., Engel, E., Verhagen, R. (2002): Feeding habits and trophic niche overlap of two sympatric Mustelidae, the polecat Mustela putorius and the beech marten Martes foina. European Journal of Wildlife Research 48 (4), pp. 217-225. Wos 10. Phillips C.J.C., Foster C.R.W., Morris P.A., Teverson R. (2003): The transmission of Mycobacterium bovis infection to cattle. Research in Veterinary Science 74: 1-15. WoS
21
11. Marker L.L., Muntifering J.R., Dickman A.J., Mills M.G.L., Macdonald D.W. (2003): Quantifying prey preferences of freeranging Namibian cheetahs. South African Journal of Wildlife Research 33: 43-53. WoS 12. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 13. Martín J.M.L. (2003): Comparación de la ecologia de la marta (Martes martes L. 1758) y la garduna (M. foina Erx.1777) en el N.E. Ibérico, e interacciones con la gineta (Genetta genetta L. 1758). PhD Thesis, Universidad de Barcelona, Dept. de Biologia Animal (Vertebrats), Barcelona. 14. Kitowski I. (2004): Use of flushing agents by hunting Montagu's Harrier Circus pygargus - A study in SW Poland | [Utilisation d'agents perturbateurs par le Busard cendré Circus pygargus en recherche de nourriture. Une étude dans le Sud-Ouest de la Pologne]. Alauda 72 (4): 253-258. 15. Kitowski I. (2004): Behaviour of red foxes Vulpes vulpes during of montagu’s harrier Circus pygargus social defences – case study from Southeast Poland. Acta Biol. Univ. Daugavp. 4 (2): 71-76. 16. Carvalho J.C., Gomes P. (2004): Feeding resource partitioning among four sympatric carnivores in the Peneda-Geres National Park (Portugal). Journal of Zoology 263: 275-283. WoS 17. Perrine J.D. (2005): Ecology of red fox (Vulpes vulpes) in the Lassen Peak region of California, USA- University of California, Berkeley, PhD Dissertation pp. 251. 18. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 19. Hounsome T., Delahay R. (2005): Birds in the diet of the Eurasian badger Meles meles: a review and meta-analysis. Mammal Review 35: 199-209. WoS 20. Sidorovich V.E., Krasko D.A., Dyman A.A. (2005): Landscape-related differences in diet, food supply and distribution pattern of the pine marten, Martes martes in the transitional mixed forest of northern Belarus. Folia Zoologica 54(1-2): 39-52. WoS 21. Posluszny M., Pilot M., Goszczynski J., Gralak B. (2007): Diet of sympatric pine marten (Martes martes) and stone marten (Martes foina) identified by genotyping of DNA from faeces. Annales Zoologici Fennici 44: 269-284. WoS 22. Santos M.J., Pinto B.M., Santos-Reis M. (2007): Trophic niche partitioning between two native and two exotic carnivores in SW Portugal. Web Ecology 7: 53-62. 23. Skalski T., Wierzbowska I. (2008): Variation of insect assemblages in fox and marten faeces collected in southern Poland. Annales Zoologici Fennici 45(4): 308-316. WoS 24. Purger J.J., Csuka S., Kurucz K. (2008): Predation survival of ground nesting birds in grass and wheat fields: Experiment with plasticine eggs and artificial nests. Polish Journal of Ecology 56(3): 481-486. WoS 25. Rysava-Novakova M., Koubek P. (2009): Feeding habits of two sympatric mustelid species, European polecat Mustela putorius and stone marten Mattes foina, in the Czech Republic. Folia Zoologica 58(1): 66-75. WoS 26. Zabala J., Zuberogoitia I., Martinez-Climent J.A. (2009): Testing for niche segregation between two abundant carnivores using presence-only data. Folia Zoologica 58(4): 385-395. WoS 27. Sidorovich V.E., Sidorovich A.A., Krasko D.A. (2010): Effect of felling on red fox (Vulpes vulpes) and pine marten (Martes martes) diets in transitional mixed forest in Belarus. Mammalian Biology 75(5): 399-411. WoS
Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207–210. WoS
28.
29. Loxdale HD, Lushai G, JEFFREY A. Harvey JA (2011): The evolutionary improbability of ‘generalism’ in nature, with special reference to insects. Biological Journal of the Linnean Society 103(1): 1–18. WoS
8. Lanszki, J., Jauk, E., Bognár, Z. (1998): Examination of traits related to prolificacy and suckling ability in chinchillas (Chinchilla laniger). Scientifur, 22(3): 219-223. 7. Lanszki, J., Horváth, P. (1997): A comparative study on the effects of different housing methods and diets on growing chinchillas (Chinchilla laniger). Scientifur, 21(1): 11-18. Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Poyraz O., Akinci Z., Onbasilar E.E. (2005): Phenotypic Correlations among Some Traits in Chinchilla lanigera Produced in Turkey. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences 29 (2): 381-384. WoS
6. Lanszki, J.(1996): The effect of litter size and individual weight at birth on the growth and mortality of chinchillas. Scientifur, 20(1): 42-46. Független idéző 2, ebből 1 ISI. 1. Poyraz, O, Akinci, Z, Onbasilar, EE (2005): Phenotypic Correlations among Some Traits in Chinchilla lanigera Produced in Turkey. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences 29 (2): 381-384. WoS 2. Barabasz, B., Łapiński, S. (2008): Growth rate of sucking chinchilla pups and lactating performance of their dams. Animal Science Papers and Reports 26(3): 227-234.
5. Lanszki J., Körmendi S. (1996): Otter diet in relation to fish availability in a fish pond in Hungary. Acta Theriologica, 41: 127-136. (IF= 0,34) Független idéző 20, ebből 8 ISI 1. Conroy J.W.H., Chanin P.R.F. (2000): The status of the Eurasian otter (Lutra lutra) in Europe. A review. Journal of International Otter Survival Fund 1: 7-28. 2. Jedrzejewska B., Sidorovich V.E., Pikulik M.M., Jedrzejewski W. (2001): Feeding habits of the otter and the American mink in Bialowieza Primeval Forest (Poland) compared to other Eurasian populations. Ecography 24: 165-180. WoS 3. Conroy J.W.H., Chanin P.R.F. (2002): The Status of the Eurasian otter (Lutra lutra). IUCN Otter Specialist Group Bulletin 19/A: 24-48. 4. Faragó S (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 5. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 6. Geidezis L. (2002): Diet of otters (Lutra lutra) in relation to prey availability in a fish pond area in Germany. IUCN Otter Specialist Group Bulletin 19/A: 72-76. 7. Nagy D. (2002): Data on the feeding biology of otter (Lutra lutra L.) in the lakes Balaton and Kis-Balaton in Hungary. Opusc. Zool. Budapest 34: 59-66.
22
8. Clavero M., Prenda J., Delibes M.. (2003): Trophic diversity of the otter (Lutra lutra L.) in temperate and Mediterranean freshwater habitats. Journal of Biogeography 30: 761-769. WoS 9. Copp G.H., Kovac V. (2003): Biometric relationships between body size and bone lengths in fish prey of the Eurasian otter Lutra lutra: chub Leuciscus cephalus and Perca fluviatilis. Folia Zoologica 52: 109-112. WoS 10. Chanin P (2003): Monitoring the otter Lutra lutra. Conserving Natura 2000 rivers. Rivers Ecology Series 10: 1-64. 11. Miranda R., Garcia-Fresca C., Lizzarrondo A.M., Barrachina P. (2005): Alimentación De la nutria en diferentes hábitats de la provincia de Huesca. Lucas Mallada 12: 89-100. 12. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 13. Cavero Y.M. (2005): Population study of the American mink (Mustela vison) in Catalonie: ecology and control of an invasive species. Universitat de Barcelona, Departamento de Biologia Animal, Barcelona PhD Disszertáció, pp. 291. (spanyolul) 14. Miranda R., Escala M.C. (2007): On the use of cyprinid scales in the diet analysis of piscivorous species: How much information is hidden in a fish scale? Transactions of the American Fisheries Society 136: 1008-1017. WoS 15. Polednik L., Poledniková K., Kranz A, Toman, A. (2007): Variabilita složení potravy vydry říční (Lutra lutra) na rybnících Česko-moravské vrchoviny. Lynx (Praha) 38: 31–46. 16. Remonti L., Prigioni C., Balestrieri A., Sgrosso S., Priore G. (2008): Trophic flexibility of the otter (Lutra lutra) in southern Italy. Mammalian Biology 73: 293-302. WoS 17. Melero Y, Palazon S, Bonesi L, Gosalbez J. (2008): Feeding habits of three sympatric mammals in NE Spain: the American mink, the spotted genet, and the Eurasian otter. Acta Theriologica 53 (3): 263-273. WoS 18. Mucci D.N. (2008): Assessing the patterns of genetic diversity in otter (Lutra lutra) populations in Europe. PhD Theses. Universita di Bologna, Istituto Nazionale per la Fauna Selvatica, pp. 66. 19. Remonti, C., Prigioni; A., Balestrieri; S., Sgrosso; G., Priore, L. (2010): Eurasian otter (Lutra lutra) prey selection in response to a variation of fish abundance. Italian Journal of Zoology, 77(3): 331-338. WoS 20. Rheingantz ML, Waldemarin HF, Rodrigues L, et al. 2011: Seasonal and spatial differences in feeding habits of the Neotropical otter Lontra longicaudis (Carnivora: Mustelidae) in a coastal catchment of southeastern Brazil. Zoologia 28(1): 37-44. WoS
4. Lanszki, J., Udvardy, J., Lengyel, K. (1996): The effect of age on sexual activity of arctic fox and of silver fox males. Applied Science Reports, 27: 233-240. Független idéző 3, ebből 3 ISI. 1. Osadchuk L.V. (1999): Sexual maturation of silver fox (Vulpes vulpes) males: Investigation of spermatogenesis and levels of sexual steroid hormones. Zoologichesky Zhurnal 78(4): 480-484. WoS 2. Osadchuk, L.V. (1999): A comparative study of sperm, sexual hormone concentrations and sexual activity in yearling and adult males of the silver fox (Vulpes vulpes). Animal Science 68: 723-729. WoS 3. Osadchuk L.V. (2006): Reproductive potential of male silver foxes Vulpes vulpes after long selection for the domesticated behavior type. Journal of Evolutionary Biochemistry and Physiology 42(2): 182-189. WoS
3. Lanszki, J., Udvardy, J., Szendrő, Zs. (1996): The effect of age and of mating date on some reproductive traits of silver fox vixens, Vulpes vulpes. Applied Science Reports, 27: 227232. Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Boue F., Delhomme A., Chaffaux S. (2000): Reproductive management of silver foxes (Vulpes vulpes) in captivity. Theriogenology 53 (9): 1717-1728. WoS
2. Lanszki, J., Udvardy, J. (1996): The effect of age and of mating date on some reproductive traits of arctic fox vixens, Alopex lagopus. Applied Science Reports, 27: 219-225. Független idéző: 1, ebből 1 ISI. 1. Ilukha V.A., Harri M., Rekila T. (1997): Reproductive success of farmed blue foxes. Journal of Animal Breeding and Genetics 114(6): 465-474. WoS
1. Lanszki, J., Szepesi, Sz. (1996): Ethological examination of breeding chinchillas (Chinchilla lanigera). Scientifur, 20(1): 35-41. Független idéző 2. 1. Dzierzanowska-Goryn D., Kaleta T., Kowalczyk M. (2005): The behaviour and activity of chinchilla (Chinchilla lanigera) kept under laboratory conditions. ISAH 2005, Warsaw, Poland, 2: 462-465. 2. Ślaska, B., Rozempolska-Rucińska, I. (2010): The level of chinchilla reproductive traits in relation to the behaviour of females. Annales UMCS, Zootechnica XXVIII (1): 9-16.
Magyar nyelvű tudományos közlemények 31. Lanszki J., Széles L.G. (2010): Vidrák táplálék-összetétele felhagyott halastó- és bányató rendszeren. Természetvédelmi Közlemények, 16: 91-102. 30. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2009): Az aranysakál állománysűrűségének változása a hajós-szentgyörgyi erdőben 2004 és 2009 között. Állattani Közlemények, 94: 187-198. 29. Lanszki J. (2008): A vidra elterjedése és az előfordulását befolyásoló tényezők vizsgálata a Kapos folyó vízgyűjtőjén. Természetvédelmi Közlemények, 14: 61-73. 28. Lanszki J., Mórocz A., Deme T. (2008): Adatok három vizes élőhely (Gemenc, Béda és a Balatoni Nagyberek) kisemlős faunájához. Állattani Közlemények, 93: 29-37. 27. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2008): Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle 3(2): 136-142. 23
26. Lanszki J., Sugár L., Orosz E. (2007): Hazai vidrák morfológiai jellemzői és elhullási okai post mortem vizsgálat alapján. Állattani Közlemények, 92: 67-76. 25. Lanszki J., Sugár L., Orosz E., Széles L.G. (2006): Hazai vidrák kondíciója és táplálékösszetétele post mortem vizsgálat alapján. Halászatfejlesztés, 31: 147-153. 24. Lanszkiné Sz.G., Lanszki J. (2005): Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban. Acta Agraria Kaposváriensis, 9(1): 51-58. 23. Lanszki, J., Horváth, Gy. (2005). Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai a Lankóci erdőben (Somogy megye). Állattani Közlemények, 90: 11-23. Független idéző 1. 1. Kalmár S.F. (2006): Mesterséges erdőfelújítás kisemlős közösségének szünbiológiai vizsgálata. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron. Doktori (PhD) disszertáció.
22. Lanszki J., Heltai M. (2004): Adatok a közönséges görény (Mustela putorius) és a mezei görény (Mustela eversmanni) táplálkozásához. Vadbiológia, 11: 92-99. 21. Szabó L., Heltai M., Papp K., Lanszki J., Szűcs E. (2004): Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: 75-82. 20. Szentes K., Lanszki J., Révay T., Hidas A. (2004): Vidra (Lutra lutra) populációk genetikai analízisének hazai előzetes eredményei mikroszatellit polimorfizmus alapján. Halászatfejlesztés, 30: 49-57. 19. Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J., Szabó, L. (2004): Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon. Állattani Közlemények, 89: 43-52. 18. Lanszki J. (2004): Somogyi lápok talajszinten élő emlős faunáinak vizsgálata. Állattani Közlemények, 89: 23-30. 17. Lanszki J. (2004): A vidra (Lutra lutra) biomonitorozása a Dráva somogyi szakaszán (2000-2002). Természetvédelmi Közlemények, 11: 613-622. 16. Lanszki J. Heltai M. Szűcs E. (2004): Az aranysakál és a konkurens vörös róka táplálkozási szokásainak vizsgálata Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények, 11: 623-632. 15. Heltai M., Lanszki J. (2003): Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: 87-91. Független idéző: 1. 1. Soviš B., Jedlovská L. (2005): Malé mäsožravce v ekosystéme agrárnej krajiny. Ochrana a obhospodarovanie šeliem na Slovensku, 85-96.
14. Lanszki J., Nagy D., Sugár L., Orosz E., Gaálné-Darin E., Nechay G., Hidas A. (2003): A vidra post mortem vizsgálatának hazai, előzetes eredményei. Vadbiológia, 10: 92-97 13. Lanszki J., Körmendi S. (2002): A vidra haltáplálék-választása halastavakon. Vadbiológia, 9: 107-116. 12. Lanszki J., Szűcs E., Heltai M. (2002): Előzetes közlemény az aranysakál táplálékának magyarországi összetételéről. Vadbiológia, 9: 91-99. 11. Lanszki J. (2000): A fényperiódus és a melatonin szerepe emlősök szezonális bioritmusában (irodalmi áttekintés). Acta Agraria Kaposváriensis, 4(2): 57-83. Független idéző 1. 1. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció.
10. Begala A., Lanszki J., Heltai M., Szemethy L. (2000): Adatok néhány fontosabb ragadozó táplálkozásáról. A vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37. 9. Heltai M., Lanszki J., Szemethy L. (2000): Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: 72-82. Független idéző 2. 1. Faragó S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2. Csányi S. (2007): Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
8. Szabó Á., Heltai M., Lanszki J. (2000): A hiúz és a farkas táplálék-összetétele Magyarországon. Vadbiológia, 8: 77-83. 7. Lanszki J. (1999): Faunisztikai vizsgálat a Balaton-Dráva ökológiai hálózatban közvetett módszerekkel.
24
Somogyi Műszaki Szemle, 23: 22-28. Független idéző 3. 1. Purger J.J. (2002): A Somogyszob, Hajmás és Kálmáncsa közötti térség kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Natura Somogyiensis 3: 99-110. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215.
6. Lanszki J., Demeterné P.T., Mayerné F.B. (1999): Magyarország “nagyhatalom” a csincsillatenyésztésben, további fejlesztési lehetőségek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 6: 869-871. Független idéző 1. 1. Donnelly T.M. (2004): Guinea pig and chinchilla care and husbandry. Veterinary Clinics of North America - Exotic Animal Practice. 7(2): 351-373.
5. Lanszki J., Körmendi S. (1999): Ragadozó emlős életközösség táplálék-összetétele mezőgazdasági élőhelyen, Somogy megyében. Természetvédelmi Közlemények, 8: 121136. Független idéző 2. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215.
4. Lanszki J., Körmendi S., Hancz Cs. (1999): Élőhelyi változások hatása vidrák táplálkozási szokásaira, élőhely használatára és állományalakulására - egy halastavon. Halászatfejlesztés, 21: 58-67. 3. Lanszki J. (1995-96): A nyérc csecsbimbószáma és alomnagysága közötti összefüggés Review. Szaktanácsok, 1-4. 2. Lanszki J., Körmendi S. (1996): Négy ragadozó emlős faj táplálkozásökológiai vizsgálata a fonói halastó (Somogy megye) körzetében. Állattani Közlemények, 81: 73-85. Független idéző 3. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Purger, J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215.
1. Lanszki J., Lengyel K. (1996): Melatoninkezelés hatása húsevő prémesállatok prémfejlődésére. Review. Magyar Állatorvosok Lapja, 5: 307-309. (IF= 0,08) Független idéző 1. 1. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció.
Könyvfejezet 33. Heltai M., Lanszki J. (2010): Aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 15-20. 32. Szemethy L., Heltai M., Lanszki J., Márkus M. (2010): Szürke farkas (Canis lupus Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Főszerk. Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 20-24. 31. Heltai M., Lanszki J. (2010): Vörös róka (Vulpes vulpes Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 24-29. 30. Lanszki J., Heltai M. (2010): Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 43-47. 29. Heltai M., Lanszki J. (2010): Menyét (Mustela nivalis Linnaeus, 1766). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 47-50. 28. Lanszki J., Heltai M. (2010): Molnár- vagy mezei görény (Mustela eversmanni Lesson, 1827). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 51-53.
25
27. Heltai M., Lanszki J. (2010): Közönséges- vagy házi görény (Mustela putorius Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 53-58. 26. Tóth M., Lanszki J., Heltai M. (2010): Nyest (Martes foina Erxleben, 1777). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 58-63. 25. Lanszki J., Heltai M. (2010): Nyuszt (Martes martes Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 63-66. 24. Lanszki J., Heltai M. (2010): Eurázsiai borz (Meles meles Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 67-73. 23. Lanszki J. (2010): Eurázsiai- vagy közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758). In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 7377. 22. Tóth M., Lanszki J., Heltai M., Szemethy L., Szabó L. (2010): Esettanulmányok - Hogyan csináltuk? Rövid módszertani áttekintés. In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 123-134. 21. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2010): A visszatérő aranysakál terjedésének lehetséges okai. In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 134-147. 20. Heltai M., Lanszki J., Szemethy L. (2010): Leggyakoribb ragadozónk: a vörös róka. In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 147-153. 19. Tóth M., Lanszki J., Heltai M. (2010): Mit csinál a nyest az emberek között? In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 163-178. 18. Lanszki J. (2010): Halászok-horgászok versenytársa: a vidra. In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 178-189. 17. Szemethy L., Bíró Zs., Heltai M., Lanszki J. (2010): A legveszélyeztetettebb: a vadmacska. In: Emlős ragadozók Magyarországon (Szerk: Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 190-204. 16. Biró Zs., Bleier N., Heltai M., Lanszki J. (2010): A borz szerepe a mezőgazdasági vadkárban. In: Vadbiológiai olvasókönyv (Szerk: Csányi S, Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 177-185. 15. Heltai M., Lanszki J. (2010): Eszik-e a róka fácánt? In: Vadbiológiai olvasókönyv (Szerk: Csányi S, Heltai M.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 186-191. 14. Biró Zs., Szemethy L., Heltai M., Lanszki J. (2007): Vadmacska. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 202-203. 13. Heltai M., Lanszki J., Szemethy L. (2007): Vörös róka. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 210-214. 12. Heltai M., Lanszki J., Szűcs E., Szabó L. (2007): Aranysakál. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 215-217. 11. Heltai M., Takács N., Lanszki J., Lehoczky R. (2007): Nyestkutya. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 222-223. 10. Heltai M., Lanszki J. (2007): Eurázsiai menyét. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 232-233. 9. Heltai M., Lanszki J. (2007): Házi görény. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 234-235. 8. Lanszki J., Heltai M. (2007): Hermelin. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 228-229.
26
7. Lanszki J., Heltai M., Lehoczky R. (2007): Molnárgörény. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 230-231. 6. Lanszki J., Heltai M. (2007): Nyuszt. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 239-240. 5. Lanszki J., Heltai M., Szemethy L. (2007): Európai borz. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 241-244. 4. Lanszki J. (2007): Amerikai nyérc. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, p. 276. 3. Tóth M., Heltai M., Lanszki J. (2007): Nyest. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 236-238. 2. Lanszki J., Gera P., Nagy D. (2007): Közönséges vidra. In: Magyarország emlőseinek atlasza. (Szerk.: Bihari Z., Csorba G., Heltai M.) Kossuth Kiadó, Budapest, 245-248. 1. Kemenes K.I., Lanszki J., Nagy D. (2005): Amit a vidráról tudni érdemes. In: Az eurázsiai vidra múltja, jelene, jövője. (Szerk.: Kemenes K.I.) Fővárosi Állat és Növénykert, Budapest, 13-26. Tanulmány 6. Lanszki J. (2007): Vidrák a Dráva mentén. Útmutató a vidraállomány felméréséhez és élőhelyének értékeléséhez. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, pp. 35. 5. Lanszki, J. (2007): Otters along River Drava. A guide to the survey and habitat evaluation of the otter population. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, pp. 35. 4. Lanszki J. (2001): A fonói halastó vidra kutatásának eredményei. KÖM pályázata, pp. 19. 3. Lanszki J. (2001): Az aranysakál (Canis aureus) táplálkozás-ökológiai vizsgálata DélDunántúlon. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság pályázata, pp. 60. 2. Lanszki J. (1999): Melatoninkezelés hatásának vizsgálata gyapjútermelő angóra-nyulakon és prémtermelő csincsillákon. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság pályázata, pp. 61. 1. Lanszki J. (1999): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatainak vizsgálata a BalatonDráva ökológiai hálózatban. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság pályázata, pp. 78. Független idéző 1. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció.
Szerkesztett tanulmánykötet 23. Lanszki, J., Mórocz, A., Conroy, J.W.H. (2010): Diet of Eurasian otters (Lutra lutra) in natural habitats of the Gemenc Area (Danube-Drava National Park, Hungary) in early spring period. Natura Somogyiensis 17. 315-326. 22. Lanszki, J., Sárdi, B., Széles, L.G. (2010): Diet composition of a hand-reared stone marten (Martes foina) after its release and independence in a Hungarian village. Natura Somogyiensis 17. 309-314. 21. Lanszki, J., Valkár, B. (2009): Data for external morphometry of stone marten, polecat and weasel in Hungary. Natura Somogyiensis, 15: 227-230. 20. Lanszki, J., Sárdi, B., Széles, L.G. (2009): Feeding habits of the stone marten (Martes foina) in villages and farms in Hungary. Natura Somogyiensis, 15: 231-246. 19. Lanszki, J. (2008): Surveying Eurasian otter Lutra lutra distribution and population monitoring in areas along the river Drava. In: (Ed. Purger J.J.) Biodiversity studies along the Drava river. University of Pécs, Pécs, 317-328. 18. Lanszki J. (2008): Adalékok Dél-Dunántúli területek kisemlős faunáihoz bagolyköpetek alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei, 18: 121-124. 17. Lanszki J. (2008): A Paksi Ürge-mező ürgéi. Natura Somogyiensis, 12: 185-190.
27
16. Lanszki J. (2008): A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén. Natura Somogyiensis, 12: 191-202. 15. Lanszki J., Müller E., Horváth Gy. (2008): Hódok a Dráva folyó vízgyűjtő területén. Somogyi Múzeumok Közleményei, 18: 135-138. 14. Lanszki, J., Kovačic, D. (2007): Protokol za pracenje vidre Lutra lutra L. uz rijeku Dravu. In: Prirucnik za istrazivanje bioraznolikosti duz rijeke Drave. Sveuciliste u Pecuhu, Pécs, 63-76. 13. Lanszki J. (2007): Automata képkészítés lehetőségei emlőstani vizsgálatokban. (Szerk. Ábrahám, L. Juhász, M.) Somogyi Múzeumok Közleményei - B Természettudomány, 17: 207-214. Független idéző 1. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő.
12. Lanszki J., Heltai M., Szabó L., Frankhauzer N. (2007): Az aranysakál állománysűrűségének vizsgálata a Dél-Dunántúlon. In: Miscellanea II. – Válogatott tanulmányok II. (Szerk. Ábrahám, L.). Natura Somogyiensis, 10: 373-388. 11. Lanszki J., Rozner Gy. (2007): Kisemlősök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi (Éhik, 1928) elterjedésére a Balatoni Nagyberekben. In: Miscellanea II. – Válogatott tanulmányok II. (Szerk. Ábrahám, L.). Natura Somogyiensis, 10: 365-372. 10. Lanszki J., Széles L.G. (2007): A Dráva-mellékén élő nyestek (Martes foina) tavaszi táplálék-összetétele. Somogyi Múzeumok Közleményei - B Természettudomány, 17: 199206. 9. Lanszki J. (2006): A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen. Natura Somogyiensis, 9: 315-324. 8. Lanszki J., Horváth Gy. (2006): Az eurázsiai hód (Castor fiber) újabb előfordulása Somogy megyében. Natura Somogyiensis, 9: 333-338. 7. Lanszki, J. (2005): Otter monitoring between 2000 and 2004 in the Drava region (Hungary). In: Ábrahám L. (szerk.) Biomonitoring along the river Drava in Hungary, 2000-2004. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, Natura Somogyiensis, 7: 169-178. 6. Heltai M., Lanszki J., Szemethy L. (2004): Emlős ragadozók a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. In: Sallai Z. (szerk.) A drávai táj természeti értékei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve, 145-155. 5. Lanszki J., Nagy L. (2003): A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület gerinces (Vertebrata) faunájának felmérése. In: Ábrahám L. (szerk.) A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, Natura Somogyiensis, 5: 279-290. 4. Körmendi S., Lanszki J. (2002): A Duna-Dráva Nemzeti Park különböző vizes élőhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata. Somogyi Múzeumok Közleményei, 15: 113-121. Független idéző 1. 1. Váradi-Fülöp Cs.,. Mészáros G., Jablonszky GY., Hufnágel L. (2008): The zooplankton of the Ráckeve-Soroksár Danube: spatiotemporal changes and similarity patterns. Applied Ecology and Environmental Research 6(4): 121-148.
3. Lanszki J. (2002): Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben. In: Ábrahám L. (szerk.) Miscellanea -Vegyes Tanulmányok. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, Natura Somogyiensis, 3: 131-145. Független idéző 4. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Szőcs E., Heltai M. (2009): Nyestek a városban. Nimród 97(4): 11-13. 4. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő.
28
2. Lanszki J., Purger J.J. (2001): Somogy megye emlős (Mammalia) faunája. In: Ábrahám L. (szerk.). Somogy fauna katalógusa. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, Natura Somogyiensis, 1: 481-494. Független idéző 4. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Gubányi A, Horváth Gy, Mészáros F (2004): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populációk hazai kutatottsága (2004). Természetvédelmi Közlemények 11: 571-586. 3. Heltai M., Szemethy L., Szabó L., Szőcs E. (2005): Small and medium sized predators monitoring along River Dráva. Natura Somogyiensis 7: 157-167. 4. Horváth Gy., Gubányi A. (2006): Északi pocok Microtus oeconomus mehelyi. Fajmegőrzési Tervek. KvVM Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 21 pp.
1. Horváth Gy., Lanszki J. (2000): Két erdei habitat kisemlős együttesének összehasonlító szünbiológiai vizsgálata. Somogyi Múzeumok Közleményei, 14: 367-374. Proceedingsben teljes terjedelemben megjelent közlemények (idegen nyelven) 8. Lanszki, J. (2003): Experiences of otter (Lutra lutra) biomonitoring alongside the Dráva River, in Somogy county, Hungary. Proceedings of the European Otter Conference „Return of the Otter in Europe – Where and How?” 2003. június 30-július 5, Isle of Skye, Scotland, 1-9. 7. Lanszki, J., Nagy, D., Orosz, E., Sugár, L, Gaálné-Darin, E., Nechay, G. (2003): Preliminary results of the post mortem analysis of otters in Hungary. Proceedings of the European Otter Conference „Return of the Otter in Europe – Where and How?” 2003. június 30-július 5, Isle of Skye, Scotland, 1-9. Független idéző 2. 1. Capber F (2007): Veterinary care of Eurasian otters (Lutra lutra) at the Otter Breeding Centre of Hunawihr (France). IUCN Otter Specialist Group Bulletin 24: 47-62. 2. Lammertsma D.R., Niewold F.J.J., Jansman H.A.H., Koelewijn H.P., Kuiters A.T. (2008): Kansen voor de otter in de regio Nieuwkoopse Plassen-Reeuwijkse Plassen- Krimenerwaard. Alterra Rapport. Wageningen, pp. 101.
6. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Bíróné, N.E., Lanszki, J. (1997): Impact of the coat length on the performance of angora doe rabbits. 10. Arbeitstagung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere, Celle, 39-49. 5. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Sugár, L., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Bíró, N.E., Lanszki, J. (1996): Study on the performance of normal hair, angora and their crossbred rabbits. 1. Litter traits. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, 1: 339-344. 4. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Bíró, N.E., Lanszki, J. (1996): Study on the performance of normal hair, angora and their crossbred rabbits. 2. Reproductive parameters. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, 1: 345-350. 3. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Bíró, N.E., Lanszki, J. (1996): Study on the performance of normal hair, angora and their crossbred rabbits. 3. Growth and carcass traits. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, 1: 351-358. Független idéző 1. 1. Larzul C., Gondret F. (2005): Aspects génétiques de la croissance et de la qualité de la viande chez le lapin. INRA Productions Animales 18(2): 119-129.
2. Lanszki, J., Allain D., Thébault, R.G., Bodnár, K., Radnai, I., Eiben, Cs., Lengyel, K. (1996): The effects of various melatonin treatments on the summer semen characteristics of angora rabbits. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, 1: 365-370. 1. Eiben, Cs., Sugár, L., Szendrő, Zs., Radnai, I., Bíróné, N.E., Lanszki, J. (1995): Study on some reproductive traits in normal hair and angora rabbits. 9. Arbeitstagung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere, Celle, 9-18. (Magyar nyelven)
29
24. Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J. (2002): Az aranysakál elterjedése és lehetséges vadgazdálkodási hatásai. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Debrecen. pp. 95-99. 23. Lanszki J., Allain D., Thébault R.G., Szendrő Zs. (2000): Melatoninkezelés hatása növendék csincsillák tápfogyasztására, testsúlyára, prémérésének időtartamára és prémhosszára. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 143-149. 22. Lanszki J., Allain D., Thébault R.G., Szendrő Zs. (2000): Melatoninkezelés hatása növendék csincsillák szőrtüsző működésére. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 151-156. 21. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R. G., Radnai I., Biróné N.E., Lanszki J. (2000): Az anyai és az apai genotípus hatása a normál szőrű és angóra nyulak, valamint egyszeres keresztezéseik szaporaságára. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 115-120. 20. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R. G., Radnai I., Biróné N.E., Lanszki J. (2000): A különböző genetikai hátterű normál szőrű és angóra nyulak növekedési és vágási tulajdonságainak vizsgálata. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 121-126. 19. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R. G., Radnai I., Biróné N.E., Lanszki J. (2000): Különböző genetikai hátterű angóra nyulak gyapjútermelésének vizsgálata. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 127-132. 18. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R. G., Radnai I., Biróné N.E., Lanszki J. (2000): A szőrzet vagy gyapjú vizsgálata a különböző genetikai hátterű normál szőrű és angóra nyulaknál. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 133-138. 17. Lanszki J., Körmendi S., Hancz Cs. (1999): Élőhelyi változások hatása vidrák táplálkozási szokásaira, élőhely használatára és állományalakulására - egy halastavon. XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Szarvas, 16. Lanszki J., Thébault R.G., Allain D., Szendrő Zs., Eiben Cs. (1999): Melatoninkezelés hatása angóranyulak szőrtüszőműködésére. 11. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 129-134. 15. Lanszki, J. (1999): A prémezési testsúly és a prémhossz közötti összefüggés vizsgálata csincsillán (Chinchilla laniger). 11. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 141144. 14. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R. G., Radnai I., Biróné N.E., Lanszki J. (1998): Az angóra anyanyulak és ivadékaik termelése a termékenyítéshez használt ondótól függően. 10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 23-28. 13. Lanszki J., Thébault R.G., Allain D., Szendrő Zs., Eiben Cs. (1998): Melatoninkezelés hatásának vizsgálata angóranyulak gyapjútermelésére. 10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 119-127. 12. Lanszki J., Pénzes R. (1998): Csincsillák (Chinchilla laniger) prémtulajdonságai a szüleik párosítási kombinációjától függően. 10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 129-133. 11. Lanszki J., Thébault R.G., Allain D., Eiben Cs. (1997): Melatoninkezelés hatása angóranyulak gyapjútermelésére. 9. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 114121. 10. Lanszki J., Jauk E., Bognár Z. (1997): Szaporasággal összefüggő tulajdonságok vizsgálata csincsillán (Chinchilla laniger). 9. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 122129. 9. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R.G., Radnai I., Bíróné N.E., Lanszki J. (1997): A gyapjú hosszának hatása az angóranyulak teljesítményére. 9. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 93-102.
30
8.
Lanszki J., Eiben Cs. (1997): Nyári melatoninkezelés hatása angóranyulak gyapjútermelésére. III. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 70-74. 7. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R.G., Radnai I., Bíró N.E., Lanszki J. (1996): A normál szőrű-, angóra,- és reciprok keresztezett nyulak teljesítményének vizsgálata: 1. Szaporasági mutatók. 8. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 136-144. 6. Eiben Cs., Szendrő Zs., Allain D., Thébault R.G., Radnai I., Bíró N.E., Lanszki J. (1996): A normál szőrű-, angóra,- és reciprok keresztezett nyulak teljesítményének vizsgálata: 2. Növekedés és vágási tulajdonságok. 8. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 145-154. 5. Lanszki J., Allain D., Thébault R.G., Bodnár K., Radnai I., Eiben Cs., Lengyel K. (1996): Nyári melatonin kezelés hatás angóra nyulak sperma tulajdonságaira. 8. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 15-23. Független idéző 1. 1. Botha M., Budi I. (2008): Comparative studies regarding forage intake at Chinchilla Ffunction of applied breeding system and it’s technological involves. Lucrări stiinŃifice Zootehnie si Biotehnologii, Timisoara, 41(2): 530-533.
4. Lanszki J., Horváth P. (1996): Eltérő tartásmódok és tápok összehasonlító vizsgálata növendék csincsillákon (Chinchilla lanigera). 8. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 195-203. 3. Lanszki J., Szepesi Sz. (1995): Csincsilla (Chinchilla lanigera) anyák etológiai vizsgálata. 7. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 168-177. 2. Lanszki J. (1995): A fialáskori alomnagyság és testtömeg hatása a csincsillák (Chinchilla lanigera) növekedésének és elhullásának alakulására. 7. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 178-184. 1. Eiben Cs., Sugár L., Szendrő Zs., Radnai I., Bíróné N.E., Lanszki J. (1995): A normál szőrű és az angóra anyanyulak néhány reprodukciós mutatójának alakulása. 7. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 88-94. Előadások, absztraktok 74. Lanszki J., Mórocz A., Conroy J.W.H. (2011): A vidra (Lutra lutra) táplálékraktározása. Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 989. szakülése. Budapest, 2011. febr. 2. 73. Lanszki J., Heltai M. (2010): Az aranysakál Magyarországon. Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának 232. szakülése. Pécs, 2010. okt. 21. 72. Lanszki J. (2010): A hazai vidrakutatás néhány tapasztalata. Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának 233. szakülése. Pécs, 2010. nov. 18. 71. Lanszki J., Bauer-Haáz É.A. (2010) Adatok a Koppány-mente emlősfaunájához (Somogyacsa-Szorosad térsége). Az Élhető Vidékért 2010 Konferencia, Siófok, 2010. szeptember 22-24. (poszter és absztrakt) 70. Heltai, M., Lanszki, J., Szabó, L., Tóth, T. (2010): The past, present and the future of the golden jackal in Hungary. Oral presentation on the Combined TAG Meeting (Small Mammal, Small Carnivore) of European Association of Zoos and Aquaria in Sosto Zoo, Hungary. 13/04/10 - 17/04/10. (felkért előadás) 69. Lanszki J. (2010): Orrszarvúak nyomában a Dél-Afrikai Köztársaságban. Öko-Nap, Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2010. május 1. (előadás) 68. Lanszki J. (2009): Orrszarvúak nyomában. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2009. október 15. 67. Kotze, A., Lehoczky, I., Grobler, P., Molnár, T., Nagy, J., Ehlers, K., Lekgethisho, D., Lanszki, J., Nxomani, C., Spies, J., Horn, P. (2009): A comparison between differentially managed wildlife populations in South Africa and Hungary. In.
31
Proceedings of Wildlife Management: Ensuring Sustainability, Southern African Wildlife Management Association Symposium, 13-16. September 2009, 49. p. (előadás) 66. Lanszki J., Heltai M. (2009): Együtt élő ragadozók táplálkozási kapcsolatai az Ormánságban. Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának ülése. ELTE, Budapest. 2009. április 1. 65. Lanszki J., Sugár L., Orosz E., Széles L.G. (2009): A fokozottan védett vidra post mortem vizsgálatának hazai tapasztalatai. 8. Magyar Ökológus Kongresszus. Szeged, 2009. augusztus 26-28. Előadás és poszter összefoglalók.130. p. (poszter) 64. Farkas S., Lanszki J., Kovács T., Körmendi S., Ábrahám L. (2009): Gyűrűfűi biodiverzitás monitorozás eredményei. 3. Dél-Dunántúl Zöld Szigetei – Konferencia a Zselicért. Kaposvár, 2009. október 14. 63. Lanszki J., Heltai M. (2009): Ragadozó emlősök a Zselicben. Dél-Dunántúl Zöld Szigetei III. - Konferencia a Zselicért. Kaposvár, 2009. október 14. Előadás és poszter összefoglalók. 9. p. (előadás) 62. Szabó L., Heltai M., Lanszki J., Markolt F. (2009): Az aranysakál terjedésének lehetséges következményei Magyarországon. II. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok. Gödöllő, 2009. október 16-17. Előadások és poszterek összefoglaló kötete. 102. p. (előadás) 61. Heltai, M., Szabó, L., Lanszki, J. (2009): Coexistence of Predators and Small Game/Ground-Breeding Birds. 2. Expertenforum des ÖBf-Naturraum managements. „Aktuelle Zuwanderungsdynamik von Wildtieren nach Österreich am Beispiel vonWildkatze, Goldschakal, Luchs, Wolf und Braunbär – Status quo und Herausforderungen“. Vienna/Purkersdorf, 2-3. December 2009. (felkért előadás) 60. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J. (2009): The growth of the distribution area and the population of the golden jackal in hungary in the last decade. Canine Science Forum. 1 March 2009 (volume 4 issue 2 Pages 64-65, doi: 10.1016/j.jveb.2008.10.001) (előadás) 59. Lanszki J. (2008): Studies on carnivores. Bloemfontein, South Africa, 8 July 2008. (előadás) 58. Lanszki J. (2008): The Eurasian otter (Lutra lutra) along River Drava. Dráva-Intereco III. Workshop, Pécs, 15 February 2008. (előadás) 57. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2008): Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. “Multifunkcionális mezőgazdaság” című Nemzetközi Konferencia, Hódmezővásárhely, 2008. április 24. (előadás) 56. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J. (2008): Factors that influence the Golden jackal’s (Canis aureus L. 1758) spreading in Hungary. Mammalian Biology. Special issue volume 73: 41. p. (előadás) 55. Lanszki, J. (2008): Genetic structure of otters Lutra lutra from two fishpond systems in Hungary. Book of abstracts, 26th Mustelid Colloquium, ELTE, Budapest, 39. p. (poszter) 54. Lanszki, J., Heltai, M., Széles, L.G. (2008): Feeding habits and food resource partitioning of sympatric mustelids in Hungary. Book of abstracts, 26th Mustelid Colloquium, ELTE, Budapest, 40. p. (poszter) 53. Lanszki, J. (2008): The Eurasian otter (Lutra lutra) along River Drava. Dráva-Intereco III. Workshop, 2008. Február 15, Pécs (előadás) 52. Lanszki J. (2007): Az eurázsiai vidra (Lutra lutra) elterjedésének felmérése és állományának monitorozása Dráva-menti területeken. Dráva-Intereco II. Workshop, 2007. december 14, Barcs-Drávaszentes (előadás) 51. Lanszki J. (2007): Hazai ragadozó emlősök ökológiája. /Természetvédelmi értékek, ökológia vizsgálatok Belső-Somogyban/ Magyar Állatorvosi Kamara Somogy megyei Szervezetének Bizottsági ülése. 2007. február 1. (előadás)
32
50. Farkas S., Körmendi S., Lanszki J., Ábrahám L. (2007): A Dráva, mint határfolyó menti területek biodiverzitásának fenntartását biztosító természetvédelmi kapcsolatok kiépítése és a monitorozási tapasztalatok átadása az Európai Ökológiai Hálózat fejlesztése érdekében. Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron, 2007. december 11. 77. p. (előadás) 49. Giannatos, G., Lanszki, J., Heltai, M., Legakis, A. (2007): Golden jackal (Canis aureus L.) diet comparison in two locations of Greece. In: Billinis, C. and Kostoulas, P. (Eds.), Proceedings of the 5th International Congress on Wild Fauna, 22-27 September 2007, Calkidiki, Greece. 105. p. (előadás) 48. Heltai, M., Giannatos, G., Szabó, L., Lanszki, J. (2007): Golden jackal (Canis aureus) past-present distribution and current status in northern (Hungary) and southern (Greece) limits of its European range. In: Billinis, C., and Kostoulas, P. (Eds.), Proceedings of the 5th International Congress on Wild Fauna, 22-27 September 2007, Calkidiki, Greece. 43. p. (előadás) 47. Lanszki, J., Heltai M., Szabó, L., Széles, L.G. (2007): Food resource partitioning between sympatric golden jackal and red fox in Hungary. Hystrix, Vol. II: 325. p. (poszter) 46. Lanszki, J., Sugár, L., Orosz, E., Nagy, D., Széles, L.G. (2007): Post mortem analysis of otters (Lutra lutra) in Hungary. Hystrix, Vol. II: 326. p. (poszter) 45. Lanszki J. (2007): A vidra állományának vizsgálata Dráva-menti területeken. Erdészeti Tudományos Konferencia, 2007. december 11, Sopron, 83. p. (előadás) 44. Lanszki J. (2007): Az eurázsiai vidra (Lutra lutra) elterjedésének felmérése és állományának monitorozása Dráva-menti területeken. Dráva-Intereco I. Workshop, 2007. június 27, Kaposvár, 34-35. p. (előadás) 43. Heltai M., Lanszki J., Szabó L. (2007): Az aranysakál megtelepedése, terjedése és várható jövőbeli helyzete Magyarországon. Gerinces állatfajok érdekében végzett természetvédelmi beavatkozások Magyarországon II. Szeminárium, 2007. november 1618., Túrkeve (előadás) 42. Heltai, M., Szabó, L., Lanszki, J. (2007): Az aranysakál (Canis aureus) megtelepedése hazánkban. Egy tíz éves monitoring program legfontosabb eredményei. Előadás a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 2007. május 2-án tartott előadó ülésén. 41. Lanszki J. (2007): Az eurázsiai vidra (Lutra lutra) elterjedésének felmérése és állományának monitorozása Dráva-menti területeken. Dráva-Intereco II. Workshop, 2007. december 14., Drávaszentes (előadás) 40. Lanszki J., Sugár L., Orosz E., Nagy D. (2007): Hazai vidrák több szempontú post mortem vizsgálatának eredményei, alkalmazási lehetőségek. Gerinces állatfajok érdekében végzett természetvédelmi beavatkozások Magyarországon II. Szeminárium, 2007. november 16-18., Túrkeve (előadás) 39. Lanszki J., Heltai M., Giannatos G. (2007): Az aranysakál táplálkozásának jellemzői különböző élőhelyeken. Gerinces állatfajok érdekében végzett természetvédelmi beavatkozások Magyarországon II. Szeminárium, 2007. november 16-18., Túrkeve (előadás) 38. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2007): A sakálok kommunikációjára alapozott akusztikus állománybecslés. X. Jubileumi Magyar Etológiai Kongresszus, 2007. november 30december 1., Göd (poszter) 37. Lanszki J., Seresné P.Zs., Széles L.G., Biró J. (2006): Miből áll a vidra haltápláléka? Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, Absztrakt kötet, 37. p. (poszter) 36. Biró, J., Lanszki, J., Seresné, P.Zs., Széles, L.G. (2006): Mit jelez a vidra hullaték? 7. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest, Előadások és poszterek összefoglalói, 30. p. (poszter)
33
35. Heltai M., Lanszki J., Szabó L. (2006): Egy monitorozható emlős ragadozó: az aranysakál. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest, Előadások és poszterek összefoglalói, 80. p. (előadás) 34. Lanszki J., Heltai M., Szabó L. (2006): Az aranysakál és a vörösróka táplálékválasztása az Ormánságban. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest, Előadások és poszterek összefoglalói, 129. p. (poszter) 33. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2006): Az aranysakál állománysűrűségének változása egy Baranyai és egy Bács-Kiskun megyei élőhelyen. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest, Előadások és poszterek összefoglalói, 192. p. (poszter) 32. Heltai, M., Szőcs, E., Lanszki, J. (2006): Városlakó vadászható állatok kártételei és a problémakör kezelése, jogi háttere. 7. Magyar Ökológus Kongresszus Budapest. Felkért előadás az ˝Urbanizáció - állatok épített környezetünkben? munkaértekezleten. 31. Lanszki, J., Molnár, M., Biró, J., Molnár, T. (2006): Why otters (Lutra lutra) prey on European pond turtle (Emys orbicularis)? Experiences of a case study. 1st European Congress of Conservation Biology, Hungary, Eger, Book of Abstracts, 130. p. (poszter) 30. Molnár, T., Schindler, M., Molnár, M., Lanszki, J., Bíró, J., Magyary, I., Lehoczky, I. (2006): Genetic analysis of two European pond turtle (Emys orbicularis L.) populations located in south Hungary. 1st European Congress of Conservation Biology, Hungary, Eger, Book of Abstracts, 138-139. p. (poszter) 29. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J. (2006): The estimation of population density of golden jackal (Canis aureus L., 1758) by acoustic methods in two different areas of southHungary. 1st European Congress of Conservation Biology, Hungary, Eger, Book of Abstracts, 161. p. (poszter) 28 Szentes K., Lanszki J., Révay T., Bodzsár N., Hidas A. (2005): Vidra (Lutra lutra) populációk genetikai analízise mikroszatellit markerek alapján. VI. Magyar Genetikai Kongresszus, Eger, 2005. április 10-12. (előadás). 27. Lanszki J. (2005): Menyétfélék táplálkozási szokásai hazai vizsgálatok tükrében. II. Emlősvédelmi Fórum, Budapest. 2005. szept. 9. (előadás) 26. Lanszki J., Széles L.G., Biró J. (2005): Hogyan alkalmazkodnak a lápokon élő vidrák a száraz időszakhoz? III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, 2005. november 3-6, Eger, 154. p. (poszter) 25. Lanszki J., Hidas A., Szentes K., Révay T., Lehoczky I., Weiss S., Biró J. (2005): Magyarországi vidrapopulációk genetikai vizsgálatának előzetes eredményei. III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, 2005. november 3-6, Eger, 153. p. (poszter) 24. Molnár T., Lehoczky I., Molnár M., Lanszki J., Magyary I. (2005): Genetikai vizsgálatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben élő mocsári teknős (Emys orbicularis) populáción. III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, 2005. november 3-6, Eger, 170. p. (poszter) 23. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., Szűcs, E., Márkus, M., Papp, K. (2005): Previous results about the distribution area of Golden Jackal (Canis aureus L.) in Hungary by the use of acoustical method. Student Conference on Conservation Science, 22-24 March 2005 University of Camridge, U.K. Pp. 4. 22. Bihari, Z., Horváth, M., Lanszki, J., Heltai, M. (2005): Role of the Hamster (Cricetus cricetus) in the diet of natural predators. 13th Meeting of the International Hamsterworkgroup, Illmitz, Austria. 2005. október 14-17, 11-12. p. (előadás) 21. Lanszki J. (2004): A vidra táplálkozási, post mortem és genetikai vizsgálata. A vidra (Lutra lutra) életének kutatása és természetvédelme Magyarországon. FÁNK, Budapest, 2004. június 3. (előadás)
34
20. Szűcs, E., Heltai, M., Szabó, L., Lanszki, J. (2004): Az aranysakál elterjedése Magyarországon bizonyító példányok alapján. In: Batáry P., Báldi, A. & Dévai GY. (eds.): 2. Szünzoológiai Szimpózium (Előadások és poszterek összefoglalói), MÖTE, Szeged, p. 78. 19. Lanszki, J. (2003): Experiences of otter (Lutra lutra) biomonitoring alongside the Dráva River, in Somogy county, Hungary. International Otter Conference, 2003. június 30 július 5, Isle of Skye, Skócia, 48. p. (poszter) 18. Lanszki, J., Nagy, D., Orosz, E., Sugár, L, Gaálné-Darin, E., Nechay, G. (2003): Post mortem analysis of otters and accumulation of some pollutants in tissues, in Hungary. International Otter Conference, 2003. június 30 - július 5, Isle of Skye, Skócia, 12. p. (felkért előadás) 17. Lanszki J., Nagy D., Orosz E., Sugár L, Gaálné-Darin E., Nechay G. (2003): Vidrák (Lutra lutra) post mortem analízise és egyes szennyező anyagok szöveti akkumulációja, Magyarországon. 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és Poszterek összefoglalói, 165. p. (poszter) 16. Lanszki, J., Heltai, M., Szűcs, E. (2003): Feeding habits of the golden jackal (Canis aureus) in Hungary. Proceedings of the 4th European Congress of Mammalogy, 151. p. (poszter) 15. Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J. (2003): Spreading of golden jackal (Canis aureus) in Hungary: indigeneous or invasive species? Proceedings of the 4th European Congress of Mammalogy, 115. p. (poszter) 14. Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J. (2003): The spreading of invasive carnivores in Hungary. Abstracts of the 3rd International Wildlife Management Congress. Christchurch New Zealand. Proceedings, 434. p. (poszter) 13. Biró Zs., Szemethy L., Heltai M., Lanszki J., Pierpaoli M. (2002): A magyarországi vadmacska populáció csökkenésének lehetséges okai. I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete, 86. p. (poszter) 12. Lanszki, J., Heltai, M. (2002): Az aranysakál táplálkozási viszonyainak vizsgálata a DélDunántúlon. Előadás a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 2002. január 9-én tartott előadó ülésén. 11. Lanszki J., Heltai M. (2000): Az aranysakál előfordulása és téli-tavaszi táplálékösszetétele délnyugat Magyarországon. Acta Biologica Debrecina, Suppl. Oecologica Hungarica, 11/1: 95. p. (előadás) 10. Heltai M., Lanszki J., Szemethy L., Biró Zs. 1999. Actual status and food habits of European otter (Lutra lutra) in Hungary. 3rd European Congress of Mammalogy. Jyväskylä, Finland May 29-June 2. (poszter, abstract) 9. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs., Zalewski, A. (1998): Effects of habitat changes on the feeding habits and trophic niche overlap of a Carnivora community in Hungary. Proceedings of the Euro-American Mammal Congress, Santiago de Compostela, Spain, 331-332. p. (poszter) 8. Szendrő Zs. Bleyer F. Lanszki J. (1998): A nyúl- és prémesállat-tenyésztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei. Magyar Tudományos Akadémia. 1998. május 20. (előadás) 7. Lanszki J., Körmendi S. (1997): A vidra táplálkozási szokásai különböző élőhelyeken. Vidraszeminárium, Somogyfajsz, 1997. október 17-19. (előadás) 6. Lanszki J., Körmendi S. (1997): Élőhelyváltozás hatása a vidra táplálék-összetételére. IV. Magyar Ökológus Kongresszus, Pécs, (poszter) 5. Lanszki, J., Körmendi, S. (1996): Otter diet in relation to fish availability in a fish pond in Hungary. Otters and fishfarms workshop, 1996. február 8-9. Litschau, Ausztria. (poszter)
35
4. Lanszki J., Körmendi S. (1995): Négy ragadozó emlős faj táplálkozásökológiai vizsgálata a fonói halastó (Somogy megye) körzetében. A MBT Állattani Szakosztály 850. sz. előadóülésén elhangzott előadás. Budapest, 1995. február 1. 3. Lanszki J., Körmendi S. (1995): Ragadozó emlősök táplálék-összetételének vizsgálata. ELTE Vidravédelmi Munkacsoport előadóülésén elhangzott előadás, Budapest, 1995. 2. Lanszki J., Körmendi S. (1995): Ragadozó emlősök táplálék-összetételének vizsgálata. A MME. 35. sz. Természetvédelmi Csoport előadóülésén elhangzott előadás, Fonyód. 1. Lanszki J., Körmendi S. (1995): A vidra táplálék-összetétele.A Magyar Emlőstani Társaság és a Magyar Etológiai Társaság közös előadóülésén elhangzott előadás, Budapest, 1995. június 2. Ismeretterjesztő/népszerűsítő közlemények 42. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J. (2010): Jackal versus livestock - is it a real problem? Hungarian Agricultural Research, 19 (4): 4-10. 41. Heltai, M., Lanszki, J. (2010): Eszik-e a róka fácánt? Nimród. 2010. 98. 1. 5-7. p. 40. Bíró Zs., Bleier N., Heltai, M., Lanszki, J. (2010): A borz táplálék választása mezőgazdasági élőhelyen. Nimród, 98(4): 10-13. 39. Lanszki J. (2010): Vizeink őrszeme: a vidra. Élet és Tudomány. 65(7): 198-200. 38. Biró Zs., Lanszki J. (2009): A vadmacska, egy veszélyeztetett ragadozó megpróbáltatásai 3. Vadászkutya, 56-59. 37. Heltai, M., Lanszki, J., Szabó, L. és Szűcs, E. (2009): A sakál visszatért. Vadon 6: 8-11. 36. Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2009): Újra itthon. Az aranysakál térhódítása a Kárpátmedencében. Nimród 97(3): 10-12. 35. Muzinic, J., Trócsányi, B., Kletecki, E., Lanszki, J., Huber, D., Purger, J.J. (2009): Kulturno Blago Drave u Madarskoj. Hrvatska Vodoprivreda. 18: 45-47. 34. Mužinić, J., Kletečki, E., Lanszki, J., Huber, Đ., Trócsányi, B., Purger J.J. (2009): Rijeka Drava - nacionalni park u Madžarskoj. [The Drava River - national park in Hungary]. Priroda 99(975): 10-17. 33. Lanszki, J., Kletecki, E., Trócsányi, B., Purger, J.J. (2008): Goldcrest Regulus regulus. Acrocephalus, 29(138-139): 190-191. 32. Purger, J.J., Kletecki, E., Trócsányi B., Lanszki, J. (2008): Firecrest Regulus ignicapillus. Acrocephalus, 29(138-139): 191. 31. Purger, J. J., Kletečki, E., Lanszki, J., Trócsányi, B. (2008): From the ornithological notebook (Croatia): Gull-billed Tern Gelochelidon nilotica. Acrocephalus 29(137): 123124. 30. Heltai M., Lanszki J. (2007): Sakálok nyomában Dél-Európában. A Vadászkutya 1(3): 6062. 29. Lanszki, J. (2007): A tökéletes ragadozó. Nimród Safari, 1: 36-39. 28. Lanszki, J. (2007): Aranysakálok a Dráva mentén és JULI a családunkban. Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 31 p. Független idéző 1. 1. Kovács Zs (2009): Ők is vadásznak. Vadászévkönyv 60-68.
27. Lanszki J., Biró J. (2006): A válogatós hermelin. TermészetBúvár, 6: 16-18. 26. Lanszki J. (2005): Mégsem garázda halász. - A fokozottan védett vidra. TermészetBúvár, 2: 36-37. 25. Lanszki, J., Heltai, M., Szabó, L., Szűcs, E., Szalczer, A. (2004): Az aranysakál (Canis aureus) táplálkozási szokásai. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.
36
24. Heltai, M., Lanszki, J., Szabó, L., Szűcs, E. (2003): Az aranysakál (Canis aureus) újra Magyarországon. Elterjedés, állományhelyzet, felismerési jegyek. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 23. Heltai M., Szűcs E., Lanszki J. (2003): Sakál vagy róka? Nimród 91 (4): 23-25. 22. Lanszki J., Szűcs E., Heltai M. (2002): Mit eszik a sakál? A vadgazda. 40-42. 21. Lanszki J., Sugár L. (1999): A szőrmés ragadozók szaporodása. Magyar Vadászújság, 1. Független idéző 1. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő.
20. Lanszki J. (1998): Az éjszaka vadászai. TermészetBúvár, 4: 34-35. 19. Lanszki J., Hollósi É. (1997): Rókák etológiai vizsgálata. Kistermelők Lapja, 1: 27. 18. Lanszki J. (1996): Az alkalmazkodás mestere a nyest. TermészetBúvár, 3: 43. Független idéző 3. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő.
17. Lanszki J., Körmendi S. (1996): A vidra tápláléka és a rendelkezésre álló haltáplálékkészlet közötti összefüggés vizsgálata egy magyarországi halastavon. Anser, 3: 9-24. Független idéző 1. 1. Purger, J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215.
16. Lanszki J. (1995): Prémeket inkább tenyésztésből. Kistermelők Lapja, 3: 21. 15. Lanszki J. (1995): Prémpiaci hírek Finnországból. Kistermelők Lapja. 10: 28. 14. Lanszki J. (1994): A vadászgörény hasznosítása I. Kistermelők Lapja, 2: 35. 13. Lanszki J., Waltner I. (1994): A vadászgörény hasznosítása II. Kistermelők Lapja, 3: 36. 12. Lanszki J., Szendrő Zs. (1993): Nyérc takarmányozási kísérletek Svédországban. Kistermelők Lapja, 8: 24-25. 11. Lanszki J., Körmendi S. (1993): Adatok a vidra (Lutra lutra L.) tógazdasági szerepének megítéléséhez. Halászat (Tudományos melléklet), 4: 190-192. 10. Lanszki J. (1992): A nyestek táplálkozásáról. Nimród, 1: 4-7. Független idéző 3. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Doktori (PhD) disszertáció. pp. 177. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő.
9. Lanszki J. (1992): Föld alatti vadásztársunk. Nimród, 2: 5-8. 8. Lanszki J. (1992): Prémezésről - tenyésztőknek. Kistermelők Lapja, 1: 18-19. 7. Lanszki J. (1992): Prémesállatokról röviden. Kistermelők Lapja, 5: 24. 6. Lanszki J. (1992): Prémpiaci kitekintés 1. A róka és a nyestkutya prém. Kistermelők Lapja, 9: 24. 5. Lanszki J. (1992): Prémpiaci kitekintés 2. Nyérc és görényprém termelés. Kistermelők Lapja, 10: 24. 4. Lanszki J. (1992): Prémesállatokról röviden. Kistermelők Lapja, 11: 25. 3. Lanszki J. (1991): Röviden a prémesekről. Kistermelők Lapja, 12: 18. 2. Szendrő Zs., Lanszki J. (1991): Mit ér a prém ha (nem) extrém ? 1. A rókák és a nyestkutya. Kistermelők Lapja, 10: 22-24. 1. Szendrő Zs., Lanszki J. (1991): Mit ér a prém ha (nem) extrém ? 2. Nyérc és prémgörény. Kistermelők Lapja, 11: 20-22. Egyetemi jegyzet 5. Heltai M., Lanszki J., Márkus M., Szemethy L., Tóth M. (2008): Hazai ragadozó emlősök. II. A hazai ragadozó emlősök általános jellemzése. (Szerk.: Heltai M.), Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. SZIE-VMI, Gödöllő, pp. 33.
37
4. Heltai M., Szemethy L., Biró Zs., Lanszki J. (2008): Hazai ragadozó emlősök. III. A ragadozók vadgazdálkodási szerepe – ragadozógazdálkodás. (Szerk.: Heltai M.), Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. SZIE-VMI, Gödöllő, pp. 58. 3. Lanszki J. (2003): Ragadozó emlősök és táplálkozás-ökológiájuk. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. pp. 95. Független idéző 1. Buczkó M., Heltai M. (2010): Egy új, nem-invazív emlőshullaték-jelölési módszer kidolgozása és vizsgálata. Állattani Közlemények 95(1): 57–72.
2. Lanszki J. (1997): Prémesállat-tenyésztés. PATE, Állattenyésztési Kar, Kaposvár. pp. 129. 1. Lanszki J. (1994): Húsevő prémesállatok tenyésztése. PATE, Állattenyésztési Kar, Kaposvár. pp. 65.
Értekezések Lanszki J. (2001): Melatoninkezelés hatása az angóranyulak gyapjú- és a növendék csincsillák prémtermelésére. Ph.D. értekezés, Kaposvári Egyetem, Kaposvár. pp. 106. Szabványok, szabadalmak és kódexek Bleyer F., Bögréné B.G., Parádi Cs., Pénzes R., Potháczky L., Lanszki J., Tóth A., Lovas L.né, Lovas L. (2005): Nemescsincsilla vizsgálati kódex. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. Budapest, pp. 13.
38
Összesített tudománymetriai adatok
Teljes életmű halmozott impakt faktora: 27,0 (a 2011-ben közlésre elfogadott közlemények esetén a 2010-ben érvényes IF számolva) Független citációk összesen: ebből SCI-ben szereplő lapban:
274 138 (a listán WoS megjelöléssel)
39
5. sz. melléklet: LANSZKI JÓZSEF TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁT REPREZENTÁLÓ 10 TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYE Lanszki, J., Giannatos, G., Dolev, A., Bino, G., Heltai, M. (2010): Late autumn trophic flexibility of the golden jackal (Canis aureus). Acta Theriologica, 55: 361-370. (IF= 0,99) Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. Lanszki, J., Orosz, E., Sugár, L. (2009): Metal levels in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from Hungary: variation with sex, age, condition and location. Chemosphere, 74: 741-743. (IF= 3,25) Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, I, Lehoczky, I., Weiss, S. (2008): Relative spraint density and genetic structure of otter (Lutra lutra) along the Drava River in Hungary. Mammalian Biology, 73: 40-47. (IF= 1,39) Lanszki, J., Sugár, L., Orosz, E., Nagy D. (2008): Biological data from post mortem analysis of otters in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54: 201212. (IF= 0,52) Lanszki, J., Heltai M. (2007): Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72: 49-53. (IF= 1,12) Lanszki, J., Heltai, M., Szabó, L. (2006): Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84: 1647-1656. (IF= 1,39) Lanszki, J. Molnár, M., Molnár, T. (2006): Factors affecting the predation of otter (Lutra lutra) on European pond turtle (Emys orbicularis). Journal of Zoology (London), 270: 219-226. (IF= 1,41) Biró, Zs, Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M., Randi, E. (2005): Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology (London), 266: 187196. (IF= 1,22) Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, C., Martin, T.G. (2001): Examination of some factors affecting selection of fish prey by otters (Lutra lutra) living by eutrophic fish ponds. Journal of Zoology (London), 255: 97-103. (IF= 1,09)
40
6. sz. melléklet: KUTATÁSI PROGRAMOK Országos kutatási projekt vezetése: A vidra több szempontú post mortem vizsgálata (2006-2007, OTKA K62216, Szupraindividuális biológia) Vidra (Lutra lutra) populációk dinamikájának és diverzitásának genetikai analízise mikroszatellit polimorfizmus alapján (2002-2004, OTKA F37557, Szupraindividuális biológia) Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatainak vizsgálata a Balaton-Dráva ökológiai zöldfolyosó területén (1997-2000, OTKA F23057, Szupraindividuális biológia) Melatoninkezelés hatása az angóranyúl gyapjútermelésére és a nemes csincsilla prémfejlődésére (1995-1997, OTKA F17671, Agrártudományok II.) Nehézfémek és poliklórozott bifenilek (PCB-k) okozta szennyezés hatásának vizsgálata a fokozottan védett vidrán. (2002, KÖM-KAC, 44128-01/2001, K0441282001)
Országos kutatási programban részvétel, és részprogram vezetés: A Dráva, mint határfolyó menti területek biodiverzitásának fenntartását biztosító természetvédelmi kapcsolatok kiépítése, a monitorozás tapasztalatainak átadása, az Európai Ökológiai Hálózat fejlesztése érdekében. (2007-2008, INTERREG III. A.) Nagyragadozók védelmének megalapozása Magyarországon (2001-2006, LIFE 00/NAT/H/7162, SZIE-KvVM) - külső munkatársként részvétel Országos Ragadozó Emlős Monitoring Program (1999-2003, FVM) - külső munkatársként részvétel Az aranysakál visszatelepedésének és vadgazdálkodási hatásainak vizsgálata. (2000-2007, FVM) - külső munkatársként részvétel
További programok vezetése, illetve azokban részvétel: Afrikai vidrafajok és az európai vidra összehasonlító vizsgálata ökológiai és konzervációbiológiai szempontokból. (2010-2012, magyar-dél-afrikai TÉT) Az aranysakál (Canis aureus L. 1758) állománysűrűségének és táplálkozási szokásainak vizsgálata eltérő élőhelyeken a Pannon régióban. (2010-2012, magyar-szerb TÉT) Ragadozó emlősök vizsgálata a Kis-Balaton II. ütemén. (2009-2011, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) A biodiverzitás fenntarthatósága valódi és ökológiai szigeteken. (2008-2009, magyar-horvát TÉT). Molekuláris genetikai módszerek fejlesztése és tökéletesítése a vadgazdálkodásban. (20082009, magyar-dél-afrikai TÉT). A vidra mocsári teknős predációjának vizsgálata. (2007, OM, Öveges Program) Az aranysakál állománysűrűségének vizsgálata a Dél-Dunántúlon. (2007, OM, Öveges Program) A Dráva folyó természeti értékeinek monitorozása. A vidra monitorozása. (1999-2005, KÖM/KvVM - Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) Somogy megyei lápos területek vízminőségi és zoológiai vizsgálata (2002, KVvM-KAC, K0439692001)
41
A vidra több szempontú post mortem vizsgálata Témavezető: Dr. Lanszki József, tudományos főmunkatárs Munkatársak: Sugár L., Orosz E., Lanszkiné-Széles G., Nagy D., Nechay G., Gaálné-Darin E., Heltai M. Fő támogató: OTKA Társ-támogatók: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Alap, Környezetvédelmi Minisztérium Időtartam: 2002-2010 A fokozottan védett vidra (Lutra lutra) biológiai tulajdonságait országos kiterjedésben gyűjtött tetemeken vizsgáltuk (203 egyed). A hímivar átlagsúlya és kondícióindexe (KI) (8,7 kg és KI=1,3) nagyobb volt, mint a nőstényeké (6,1 kg és KI=1,0). A KI nem különbözött az évszakok között. A vizsgált vidrák egészségi állapota összességében kedvező volt. A legtöbb vizsgált vidra (90%) forgalom áldozatává vált. Előfordult orvvadászat, kutyatámadás, ritkán mérgezés, varsába fulladás, vidratámadás, betegség. Az elütött vidrák KI értéke nagyobb volt, mint a többié. A méhszarvakban a placenta hegek száma átlagosan 2,2 volt. Kölykezés (elütött fiatalok, és embriók kora alapján) egész évben előfordult (nem évszakfüggő szaporodás). A hímivarra (GSI alapján) szintén nem jellemző szezonális szaporodás. A gyomortartalom súlya nem különbözött az évszakok között. A szervsúly indexek a nőivarban voltak nagyobbak. Májmintából végzett mérésünk szerint csak a cinkkoncentráció volt magasabb a nőstényekben. Magasabb higany és kadmium koncentráció értékeket mértünk az adult korosztályban és magasabb cink koncentrációt a fiatal korosztályban. Az állat kondíciójának csökkenésével nőtt a máj higany, a réz és a cinkkoncentrációja. A higany és a réz koncentráció magasabb volt a nagy folyóink (Duna és Tisza) közelében gyűjtött vidrák májában. A vizsgált szennyezőanyagok hazai átlagértékei alacsonyak, vagy közepesek európai összevetésben. A kutatásból nyert hiánypótló új eredmények a vidra fajmegőrzésében és a vizes élőhelyek kezelésében hasznosulhatnak. A legfontosabb közlemények: Lanszki, J., Orosz, E., Sugár, L. (2009): Metal levels in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from Hungary: variation with sex, age, condition and location. Chemosphere, 74: 741743. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. Lanszki, J., Sugár, L., Orosz, E., Nagy D. (2008): Biological data from post mortem analysis of otters in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54: 201-212. Lanszki J., Sugár L., Orosz E. (2007): Hazai vidrák morfológiai jellemzői és elhullási okai post mortem vizsgálat alapján. Állattani Közlemények, 92: 67-76. Lanszki J., Sugár L., Orosz E., Széles L.G. (2006): Hazai vidrák kondíciója és táplálékösszetétele post mortem vizsgálat alapján. Halászatfejlesztés, 31: 147-153.
42
Vidra (Lutra lutra) populációk dinamikájának és diverzitásának genetikai analízise mikroszatellit polimorfizmus alapján Témavezető: Dr. Lanszki József, tudományos főmunkatárs Munkatársak: Hidas A., Szentes K., Révay T., Lehoczky I., Jeney Zs., Weiss S., LanszkinéSzéles G., Randi E. Fő támogató: OTKA Társ-támogatók: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Alap Időtartam: 2002-2004 A vizsgálat célja a Dráva mentén (három folyószakaszon és három holtágon) és két halastó rendszeren (30 hektáros A1 és 83 hektáros A2) élő vidra populációk eddig Magyarországon nem vizsgált genetikai struktúrájának megismerése volt. A vizsgálat során nem invazív mintagyűjtést alkalmaztunk, nevezetesen két éves időtartamban, havonta, standard útvonalon gyűjtött friss vidra ürülékben található bélhámsejtből vontuk ki a vidra DNS-ét. Kilenc mikroszatellit lókuszt vizsgáltunk. A Dráva mentén 17 egyedet (genotípust) és 45 allélt azonosítottunk. A várt heterozigozitás 0,53 és 0,89 között, a megfigyelt 0,25 és 0,92 között alakult. A hat vizsgált területre vonatkozó átlagos számított vidrasűrűség (Dg) 0,17 egyed/km partvonalhossz volt. Szoros összefüggést találtunk a genotípusok száma és az egységnyi vonalhosszúságon gyűjtött hullatékszám között (friss hullaték: rP=0,85, P<0,01; teljes hullatékszám: rP=0,76, P<0,05). A kb. 50 km-es parthosszúságú vizsgált területen élő összes genotípus közeli rokonságban állt egymással (Dm terjedelme: 0,08-0,21). A két halastavon (A1 és A2) azonosított 18 és 15 vidra egyedben nagyszámú (47 különböző) allélt mutatunk ki. A hímek túlsúlya volt jellemző. Az A1 területen minden vidrát egyszer sikerült kimutatni, ezek többsége migráns lehetett, míg az A2 területen kimutatott legtöbb vidra két családhoz tartozhatott és hosszabban jelen lehetett. A számított vidrasűrűség az A1 területen háromszorosa volt az A2 területen tapasztaltnak, utóbbin a halkészlet mennyisége lényegesen alacsonyabb volt). A post mortem vizsgált vidrák genetikai struktúráját szövetből vizsgáltuk. A kapott új eredmények a vidra fajmegőrzésében és a vizes élőhelyek kezelésében hasznosulhatnak. A legfontosabb közlemények: Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, T., Lehoczky, I., Jeney, Zs., Weiss, S. (2010): Genetic structure of otter (Lutra lutra) populations from two fishpond systems in Hungary. Mammalian Biology, 75: 447-450. Mucci, N., Arrendal, J., Ansorge, H., Bailey, M., Bodner, M., Delibes, M., Ferrando, A., Fournier, P., Fournier, C., Godoy, J.A., Hajkova, P., Hauer, S., Heggberget, T.M., Heidecke, D., Kirjavainen, H., Krueger, H.-H., Kvaloy, K., Lafontaine, L., Lanszki, J., Lemarchand, C., Liukko, U.-M., Loeschcke, V., Ludwig, G., Madsen, A.B., Mercier, L., Ozolins, J., Paunovic, M., Pertoldi, C., Piriz, A., Prigioni, C., Santos-Reis, M., SalesLuis, T., Stjernberg, T., Schmid, H., Suchentrunk, F., Teubner, J., Tornberg, R., Zinke, O., Randi, E. (2010): Genetic diversity and landscape genetic structure of otter (Lutra lutra) populations in Europe. Conservation Genetics, 11: 583-599. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, I, Lehoczky, I., Weiss, S. (2008): Relative spraint density and genetic structure of otter (Lutra lutra) along the Drava River in Hungary. Mammalian Biology, 73: 40-47.
43
A Dráva folyó természeti értékeinek monitorozása. A vidra monitorozása. Témavezető: Dr. Lanszki József Fő támogató: Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM/KvVM) Társ-támogatók: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Alap, INTERREG III. A. Időtartam: 1999-2008 A felmérés célja az IUCN/OSG (IUCN Vidraszakértő Csoportja) által ajánlott és hazai tapasztalatokkal kiegészített új felmérő ív tesztelése elsősorban a Dráva folyó mentén, továbbá más vízgyűjtő területeken (így a Kapos folyó vízgyűjtő területén, a Duna hazai alsó szakaszán). A felmérés 1999 és 2008 között zajlott. Vidra jelenlétét a vizsgált 390 helyszín közül 344-en tapasztaltuk. A vidra a vizsgált állóvizeket mind benépesítette, és ritkább (76%) volt az előfordulása a kisebb vízfolyásokon. A vidra valószínűsíthető előfordulása csökkent a keskeny (különösen, ha <1 m) vízfolyásokon, sekély víznél (<30 cm), a kevésbé természetes élőhelyeken, a csőszerű, vagy padka nélküli hidak, továbbá a vízszennyezés, a járműforgalom, a közeli település mérete és a zavarás növekedése esetén. Hasonló felmérő módszer alkalmazásával a vidra hazai előfordulásáról, annak változásáról, továbbá az előfordulást befolyásoló tényezőkről pontosabb kép kapható. Az eredmények a vidra és élőhelyeinek megőrzési tervében hasznosulhatnak. A legfontosabb közlemények és szakanyagok: Lanszki J., Heltai M., Nechay G., Bauer-Haáz É., Sós E., Tömösváry T. (2011): Fajmegőrzési tervek. Vidra (Lutra lutra). Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. 23 pp. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. Lanszki J. (2008): A vidra elterjedése és az előfordulását befolyásoló tényezők vizsgálata a Kapos folyó vízgyűjtőjén. Természetvédelmi Közlemények, 14: 61-73. Lanszki J. (2008): A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén. Natura Somogyiensis, 12: 191-202. Lanszki, J. (2008): Surveying Eurasian otter Lutra lutra distribution and population monitoring in areas along the river Drava. In: (Ed. Purger J.J.) Biodiversity studies along the Drava river. University of Pécs, Pécs, 317-328. Lanszki, J. (2005): Otter monitoring between 2000 and 2004 in the Drava region (Hungary). In: Ábrahám L. (szerk.) Biomonitoring along the river Drava in Hungary, 2000-2004. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, Natura Somogyiensis, 7: 169-178.
44
7. melléklet: TANTÁRGYAK Lanszki József 1989 óta vesz részt az oktatásban gyakorlatvezetőként, előadóként, majd tantárgyak felelőseként. A kifutó, befejezett képzések közül oktatott az okleveles agrármérnök szak állattenyésztés szakirányán és az agrármérnök-tanár szakon. A jelenleg folyó képzésben főként a természetvédelmi mérnök alapszakon tantárgyfelelős, de a felsőfokú szakképzésben, az állattenyésztő mérnök és mezőgazdasági mérnök alapszakokon, továbbá a mesterszakon is oktat. A doktorképzésben tantárgyfelelősként, valamint oktatóként is részt vesz. Az alábbiakban Pályázónak csak azok a tantárgyai szerepelnek, amelyeknek nemcsak felelőse, hanem meghatározó részben óraadója is. Tantárgyak a természetvédelmi mérnök alapszakon Természetvédelmi alapismeretek A tantárgy keretében a hallgatók azokat a természetvédelemmel összefüggő alapfogalmakat, kifejezéseket sajátítják el, melyek későbbi speciális képzésük alapját jelentik. Ezek az alábbiak, a természetvédelem tárgyköre, tudományági kapcsolódási pontjai, a természetvédelem nemzetközi és hazai történetének áttekintése, a természetvédelem céljai, feladatai, eszközei, a nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, ex lege természeti értékek, Natura 2000 hálózat, Nemzeti Ökológiai Hálózat, nemzetközi egyezmények, vörös könyvek, fajmegőrzési programok, fontosabb veszélyeztető tényezők, a fontosabb állattani és növénytani értékek védelme, kultúrtörténeti szempontból fontos értékek csoportosítása, a magyar természettudomány jeles személyei. Terepi vizsgálati módszerek, természetvédelmi értékelés I. és Terepi vizsgálati módszerek, természetvédelmi értékelés II. A tantárgy keretében a hallgatók megismerik azokat a fontosabb terepi vizsgálati módszereket, melyeket a természetvédelmi felmérésekben alkalmaznak. Elméleti ismereteket szereznek az állatpopulációk és növénypopulációk nagyságának és sűrűségének becslési módjairól. Bemutatjuk a felmérés során használható eszközöket. A módszereket és eszközöket terepgyakorlatok keretében alkalmazzák is. A tárgy egyik fő célja a hallgatók problémamegoldó készségének fejlesztése. Ragadozók ökológiája és ragadozó gazdálkodás A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a hazánkban előforduló ragadozó emlős fajok európai és hazai elterjedésével, állományalakulásával, élőhely használatával, táplálkozási szokásaival, szaporodási sajátosságaival, terepi azonosításával, továbbá vadgazdálkodási és természetvédelmi kérdéseivel kapcsolatos biológiai elméleti és gyakorlati ismereteket. Hazai, valamint külföldi tapasztalatok és esettanulmányok kapcsán a terepi kutatás/vizsgálat tervezésébe is betekintést nyernek. A tantárgy tananyagában a városi vadgazdálkodás ragadozókkal foglalkozó ismeretanyaga, valamint a ragadozók okozta károk elhárításának lehetséges módszerei, eszközei is szerepelnek. Meghirdetett tantárgy a doktor (PhD) képzésben Vadon élő emlősök kutatási módszerei A tantárgy elsősorban a vadon élő emlősállatokkal (is) foglalkozó PhD hallgatók számára fontos. Az előadások (és részben a gyakorlatok) keretében a hallgatók megismerik a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és természetvédelmi jogszabályokat, a terepi munkák
45
kísérlettervezésével kapcsolatos általános kritériumokat (etika, biológiai vizsgálatok menete, a kísérlet lépései), a speciális adatelemzési módszereket, az emlőskutatás során használható eszközöket, a területnek megfelelő eredményközlési sajátosságokat. A gyakorlatok tananyaga a hallgatók tématerületének megfelelő esettanulmányok elemzése, mintapéldákon hibakeresés (pl. elemzés, próbalektorálás), megoldáskeresés. A képzés során megszerezhető ismeretek fejlesztik a hallgatók problémamegoldó képességét, segíthetik a kutatási pályázatok készítését, a kutatástervezést.
46
8. sz. melléklet: ELŐADÁSOK VÁZLATA A magyar nyelvű tantermi előadás vázlata
Ragadozó emlősök táplálékforrás felosztása 1. Ragadozó emlősök vadászati stratégiái - csoportosítás táplálékszerzés alapján - magányos vadászat, csoportos vadászat (előnyök, hátrányok) 2. Táplálkozásvizsgálat lehetőségei (módszertani csoportosítások) - mintagyűjtés, feldolgozás - táplálékforrás felmérés 3. Hazai tapasztalatok - táplálékforrás felosztás szárazföldi ragadozó életközösségben. 4. Összegzés
Az angol nyelvű tudományos előadás vázlata
Post mortem analysis of otters in Hungary 1. Background: bioindication possibilities, international examples, starts in Hungary 2. Methods: 1. collection of samples, 2. protocol of the post mortem analysis 3. Results: - mortality pattern – threatening factors, - body measures, - reproduction biology, - toxicology. 4. Discussion.
47
9. sz. melléklet: FELSŐOKTATÁSI TANANYAGFEJLESZTÉS Az elmúlt években az oktatott tantárgyak tananyagának folyamatos tartalmi és technikai fejlesztése mellett a következő egyetemi jegyzetek szerzője, vagy társszerzője volt: 5. Heltai M., Lanszki J., Márkus M., Szemethy L., Tóth M. (2008): Hazai ragadozó emlősök. II. A hazai ragadozó emlősök általános jellemzése. (Szerk.: Heltai M.), Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. SZIE-VMI, Gödöllő, pp. 33. 4. Heltai M., Szemethy L., Biró Zs., Lanszki J. (2008): Hazai ragadozó emlősök. III. A ragadozók vadgazdálkodási szerepe – ragadozógazdálkodás. (Szerk.: Heltai M.), Tananyag vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére. SZIE-VMI, Gödöllő, pp. 58. 3. Lanszki J. (2003): Ragadozó emlősök és táplálkozás-ökológiájuk. Egyetemi jegyzet. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. pp. 95. A jegyzet kapcsán a magyar felsőoktatásban először oktatott tantárgy tananyagának kidolgozása fűződik munkájához. 2. Lanszki J. (1997): Prémesállat-tenyésztés. Egyetemi jegyzet. PATE, Állattenyésztési Kar, Kaposvár. pp. 129. 1. Lanszki J. (1994): Húsevő prémesállatok tenyésztése. Egyetemi jegyzet. PATE, Állattenyésztési Kar, Kaposvár. pp. 65. Az alapszakon (PhD képzésben és mesterszakon is) tananyagként alkalmazható kötetek, amelyeknek önálló szerzője fejezetszerkesztője és/vagy fejezeteinek megírója, társzerzője volt: 6. Csányi S, Heltai M. (szerk.) 2010: Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 204. /Szerző/ 5. Heltai, M. (szerk.) (2010): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 240. /Fejezetszerkesztő és szerző/ 4. Bihari, Z., Csorba, G. és Heltai, M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 360 pp. (2008-ban a 79. Ünnepi Könyvhéten a Szép Magyar Könyv kategóriában Sólyom László Köztársasági Elnök különdíjával és a Könyvtárosok Egyesületének Fritzl József díjával kitüntetett kötet.) /13 faj leírásánál szerző/ 3. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. 2. Lanszki J. (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 177. 1. Lanszki J. (1999): A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 210. Tantárgyaihoz 14-14 hétre dolgozott ki Coospace-en elérhető (PowerPoint) tananyagokat.
Melléklet tartalmazza a Pályázó felsőoktatói tevékenységéhez kapcsolódó további adatokat.
48
10. sz. melléklet: AZ OKTATÓI, KUTATÓI ÉS TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE (A pályázó önértékelése a PhD fokozat megszerzését követően, az utolsó öt évben végzett tevékenység alapján.) PhD fokozat megszerzésének éve: 2001. A pontszámításhoz felhasznált adatok 2006-tól 2011ig terjedő időszakra vonatkoznak. I.
OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
Szempont 1. Gyakorlat tartása 2. Előadás tartása 3. Doktorképzési kurzus 4. Megvédett diplomadolgozat témavezetése 5. TDK konzulensi tevékenység országos, sikeres helyezést ért el országos, részvétel 8. Tantárgyi program készítése (programonként) Oktatói teljesítmény összesen: II.
Számítás 541x1 618x2 3x3 19x5 6x20 2x10 3x20
Pontszám 541 1236 9 95 120 20 60 2081
PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG
1. Lektorált kongresszusi előadás, összefoglalók és poszterkivonatok Szempont Számítás Pontszám 1.1. Magyar nyelvű hazai rendezvényeken 27x1 27 1.3. Nemzetközi hazai rendezvényeken 8x3 24 1.4. Külföldi rendezvényeken 8x3 24 2. Közlemények 2.1. Magyar nyelvű, ismeretterjesztő (nem hírlapban) 17x1 17 2.2. Magyar nyelvű, lektorált folyóiratban 17x4 68 2.4. Idegen nyelvű, lektorált hazai folyóiratban 1x8 8 (országos) 2.5. Idegen nyelvű, lektorált (nem országos, pl. 6x6 36 egyetemi, múzeumi) 2.7. Idegen nyelvű, lektorált külföldi 23x12 276 szakfolyóiratban 3. Tankönyv, egyetemi jegyzet 3.1. Egyetemi jegyzet fejezete 5,6x6/ív 33 3.5. Digitális oktatási anyagok egyenértékűsíthetők a 3. pontban felsoroltakkal 4. Szakkönyv, vagy szakkönyv fejezete 4.1. Magyar nyelvű könyv vagy fejezete (ismeretterj.), lexikon szócikkely = könyvfejezet
1x8/ív
8
Vadbiológiai olvasókönyv 1 ív
4.2. Magyar nyelvű szakkönyv vagy fejezete
22,4x12/ív
Vadon élő vidrák ... 14,6 ív Emlős ragadozók ... 7,8 ív (nettó)
49
268
5. Tudományos közleményekre történő független hivatkozások (2006-tól) 5.1. Nemzetközi mérvadó kézikönyv 2x3 6 5.2. Idegen nyelvű lektorált folyóirat 24x2 48 5.2. Idegen nyelvű lektorált folyóirat – SCI-ben 118x4 472 Publikációs teljesítmény összesen: III.
1315
EGYÉB TEVÉKENYSÉG
2.4. Tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában - tag 1x3 3. Részvétel a tudományos közéletben 3.1. Tudományos bizottsági tagság (4)x1/év/bizottság 4. Tudományos bírálói tevékenység 4.1. PhD értekezés nyilvános védésen bíráló 1x3 bizottság - tag - opponens 2x10 4.3. PhD szigorlati bizottsági tag 2x1 Bíráló Bizottságokban tag OTDK-n 1x4 5. Lektorálás 5.1. Pályázatok - angol 3x8/pályázat 5.2. Kézirat (tud. közl.) – magyar (4 dbx1,2 ív/kézirat) 5x4/ív 5.2. Kézirat (tud. közl.) – angol (44 dbx 1,2 ív/kézirat) 54x8/ív 5.3. Szakkönyv (1 db x 9 ív) 9x3/ív
24 20 432 27
Oktatói és publikációs tevékenységen túli munka:
550
TÉNYLEGES ÖSSZTELJESÍTMÉNY:
3 15 3 20 2 4
3946
Összefoglaló adatok Tevékenység Oktatói teljesítmény Publikációs teljesítmény Oktatói és publikációs tevékenységen túli munka: Összesen
50
Teljesítés 2081 1315 550 3946
Kiegészítő adatok I. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGHEZ: Tantárgyak: Természetvédelem I-II. (Dr. Lanszki J.) 2006/2007
AM, kieg., levelező
9 óra (E)
Természetvédelmi alapismeretek (Dr. Lanszki J.) Tanév 2006/2007 2006/2007 2007/2008 2007/2008 2008/2009 2008/2009 2009/2010 2009/2010 2009/2010 2010/2011 2010/2011 2010/2011 Összesen
Szak TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező FSZ TVM nappali TVM levelező FSZ
Félévi óra 2+2 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1
E 28 15 28 15 28 15 28 12 28 28 12 28 265
GY 28 14 14 14 14 14 14 112
Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés I. (Dr. Lanszki J.) Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés II. (Dr. Lanszki J.) Tanév 2007/2008 2007/2008 2008/2009 2008/2009 2009/2010 2009/2010 2010/2011 2010/2011 Összesen
Szak TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező
I. félév 2+2 2+2 2+2 2+2
E 28 12 28 12 28 12 28 12 160
GY 28
II. félév 1+1
28
1+1
28
1+2
28
1+2
112
E 14 6 14 6 14 6 14 6 80
GY 14 14 28 28 84
Ragadozók ökológiája és ragadozógazdálkodás (Dr. Lanszki J.) Tanév 2009/2010 2009/2010 2010/2011 2010/2011 Összesen
Szak TVM nappali TVM levelező TVM nappali TVM levelező
Félévi óra 2+1 2+1
E 28 9 28 9 74
GY 14 14 28
Laborgyakorlatok (Dr. Körmendi Sándor) 2007/2008 2008/2009
GYAK 8 óra 8 óra
51
2009/2010 2010/2011 Összesen
8 óra 4 óra 28
Terepgyakorlat (Dr. Körmendi S. / Dr. Lanszki J.) 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Összesen
GYAK 40 óra 40 óra 40 óra 32 óra 152
Kisállattenyésztés (Nyúl- és prémesállat-tenyésztés) (Dr. Szendrő Zsolt) 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Összesen
E+GY (fele-fele) 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 20+20
(levelező tagozattal)
Vadgazdálkodási alapismeretek (Dr. Sugár László) 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Összesen
(2E+1GY) 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 10+5
PhD tantárgyak: Kísérletek tervezése és statisztikai értékelése (Dr. Hancz Csaba) 3 óra (E) Kísérleti etika (felelős: Dr. Lanszki J., óraadó: Dr. Metzger Szilvia) 2010- Vadon élő emlősök kutatási módszerei (Dr. Lanszki J.) TVM MSC-n tervezett tantárgyak: Veszélyeztetett állat- gomba és növényfajok védelme (Dr. Lanszki J.) Emlősök biodiverzitás-megőrzése és kutatási módszerei (Dr. Lanszki J.) A magyar természettudomány neves személyiségei (Dr. Lanszkiné - Lanszki J.) Publikálás és szakirodalom gyűjtés (Dr. Szendrő Zs.) Megvédett diplomadolgozat témavezetése: 2006 Igric Dominika 2006 Seresné Pallos Zsuzsa 2007 Biró Janka 2007 Szabó Róbert 2007 Fitler Balázs
A csincsilla mint új hobbiállat tartásának tapasztalatai A vidra (Lutra lutra) táplálék-összetétele az Alba-Agrár Rt. és a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság teleltető tavain és halastavain A vidra mocsári teknős predációját befolyásoló tényezők vizsgálata Vidraállomány felmérése és élőhelyének értékelése a Koppány és a KisKoppány vízgyűjtő területén A borz kotoréksűrűsége és kotorékpreferenciája két dél-dunántúli területen
52
2007 Kakucs Balázs 2007 Frankhauzer Nikolett 2008 Kecskés Zsófia 2008 Orbán Adrienn 2008 Bences János 2009 Sárdi Bertalan 2009 Görföl Tamás 2009 Fehér Attila 2009 Szegvári Zoltán 2010 2010 2010 2010
Haskó Dániel Hajdu Katalin Mészáros Eszter Bedő Kornél
2011 Bende Zsolt
Vidraállomány felmérése és élőhelyének értékelése a Balaton délnyugati vízgyűjtő területén Az aranysakál állománysűrűségének vizsgálata a dél-Dunántúlon Kutyafélék táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata (hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján) Post mortem vizsgálat eredményinek alkalmazása a vidra fajmegőrzésében A vörös róka táplálkozásának és kotorékpreferenciájának vizsgálata egy Zala megyei területen Nyestek összehasonlító táplálék-összetétel vizsgálata Somogy megyében A fehérszélű törpedenevér és az alpesi denevér terjedése Magyarországon Vadgazdálkodás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park különleges rendeltetésű, természetvédelmi és génmegőrzési célú vadászterületén A vidra táplálkozásának elemzése a Csombárdi rét Természetvédelmi terület taván Az erdei fülesbagoly és a macskabagoly táplálkozásának elemzése Ragadozó-zsákmány kapcsolatok vizsgálata a Drávaszentesi réten A Drávaszentesi rét növény- és kisemlős társulásainak vizsgálata Vízi-ragadozómadár fotózás technikája, különösképpen a rétisas fotózásra A Fehérvízi-láp élőhelyrekonstrukció tapasztalatai, különös tekintettel a madárvilágra
OTDK konzulensi tevékenység:
2006 Biró Janka 2007 Biró Janka
2007 Szabó Róbert
2007 Frankhauzer Nikolett 2009 Görföl Tamás
2009 Sárdi Bertalan
2009 Bende Zsolt
2011 Hajdu Katalin
A vidra mocsári teknős predációját befolyásoló tényezők vizsgálata Két dél-Dunántúli mocsári teknős (Emys orbicularis) populáció genetikai összehasonlító vizsgálata Vidraállomány felmérése és élőhelyének értékelése a Koppány és a Kis-Koppány vízgyűjtő területén Az aranysakál állománysűrűségének vizsgálata a dél-Dunántúlon A fehérszélű törpedenevér és az alpesi denevér terjedése Magyarországon Nyestek összehasonlító táplálékösszetétel vizsgálata Somogy megyében A Fehérvízi-láp élőhelyrekonstrukció tapasztalatai, különös tekintettel a madárvilágra Ragadozó-zsákmány kapcsolatok vizsgálata a Drávaszentesi réten
53
I. helyezés (X. OFKD, Eger, 2006. április 10-12.) (Agrárt. OTDK Debrecen, 2007. április 16-18) III. helyezés (Agrárt. OTDK Debrecen, 2007. április 16-18) Különdíj (Agrárt. OTDK Debrecen, 2007. április 16-18) Különdíj (OTDK, Biológiai szekció, Veszprém, 2009. ápr. 8-10.)
III. helyezés (XXIX. Agrárt. OTDK Gödöllő, 2009. április 6-8.) (XXIX. Agrárt. OTDK Gödöllő, 2009. április 6-8.) I. helyezés XXX.. OTDK, Biológiai szekció
Természetvédelem Szekció Természetvédelmi Állattani Tagozat Természetvédelmi Állattani Tagozat Vadgazdálkodási Tagozat Florisztika, faunisztika Vadgazdálkodási Tagozat Természetvédelmi Állattan Tagozat Állatökológia Tagozat
Tantárgyi program készítése (programonként): 14 hétre Coospace-en elérhető elektronikus tananyag kidolgozása az alábbi tantárgyakhoz Természetvédelmi alapismeretek Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés I. félév Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés II. félév Ragadozók ökológiája és ragadozógazdálkodás
II. PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ
Publikációs és citációs lista alapján.
III. EGYÉB TEVÉKENYSÉGHEZ 2.4. Tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában - tag: Natura Somogyiensis (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) 3. Részvétel a tudományos közéletben 3.1. Tudományos bizottsági tagság Választott tisztségek: 2010 - Kaposvári Egyetem Munkahelyi Állatvédelmi Bizottság, tag 2008 - IUCN Otter Specialist Group, tag (2 fő hazai képviselet) 2001 - European Otter Toxicological Group, hazai képviselő (meghívásos alapon) 1996 - Magyar Emlőstani Társaság, elnökségi tag Tudományos tagságok: 2010 – Magyar Biodiverzitás Kutató Társaság, alapító tag 2007 - MTA Köztestület, tag 2006 - Society for Conservation Biology, tag 1991 - Magyar Biológiai Társaság, Állattani és Természetvédelmi Szakosztály, tag 4. Tudományos bírálói tevékenység 4.1. PhD értekezés nyilvános védésen bíráló bizottság – tag: 2010: Horváth Anna (SZIE) 4.1. PhD értekezés nyilvános védésen bíráló bizottság – opponens: 2007: Kozák Lajos (DE) 2007: Kalmár Sándor Flóris (NYME) 4.3. PhD szigorlati bizottsági tag: 2008: Szabó Gergely (KE) 2011: Kurucz Kornélia (PTE)
54
Bíráló Bizottságokban tag OTDK-n: 2007: XXVIII. Biológia Szekció, Viselkedésökológia tagozat, DE, Debrecen 5. Lektorálás 5.1. Pályázatok – angol nyelvű: OTKA: 2006, 2008, 2010 5.2. Kézirat (tudományos közlemény): (44 db angol és 4 db magyar nyelvű közlemény) 2006: Behaviour (IF=1,17) Canadian Journal of Zoology (IF=1,39) Acta Theriologica (IF=0,57) Acta Agraria Kaposváriensis Web Ecology 2007: Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences (IF=5,53) Canadian Journal of Zoology (IF=1,49) Acta Theriologica (IF=0,74) Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae (IF= 0,56) Folia Zoologica (IF= 0,38) Acta Agraria Kaposváriensis 2008: Canadian Journal of Zoology (IF=1,38) Acta Veterinaria Hungarica (IF=0,50) Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae (IF= 0,52) Mammal Review (IF= 1,91) Turkish Journal of Zoology Ethology (IF=1,99) Oryx (IF= 1,38) Mammalian Biology (IF=1,37) Wildlife Research (IF= 1,11) Folia Zoologica (IF= 0,52) Central European Journal of Biology (IF=0,66) Állattani Közlemények 2009: Canadian Journal of Zoology (IF=1,38) Acta Theriologica (IF=1,12) Acta Zoologica Lituanica Naturwissenschaften (IF=2,13) Mammalia (IF=0,53) Nort-Western Journal of Zoology (IF=0,82) Wildlife Biology (IF=0,85) 2010: Állattani Közlemények Acta Theriologica-1 (IF=0,99) * Acta Theriologica-2 (IF=0,99) Chemosphere-1 (IF=3,25) Journal of Zoology (IF=1,55) Mammalia-1 (IF=0,53)
55
Mammalia-2 (IF=0,53) Mammalia-3 (IF=0,53) Mammalia-4 (IF=0,53) Mammalian Biology (IF=1,17) IUCN – Otter Specialist Group Bulletin Annales Zoologici Fennici (IF=0,77) Chemosphere-2 (IF=3,25) 2011: IUCN – Otter Specialist Group Bulletin Acta Theriologica (IF=0,98) Proc. Otter Colloquium, Korea. Mammalia (IF=0,62) Folia Zoologica (IF=0,52) * Adott lapnál egy kézirat lektorálása csak egyszer szerepel (függetlenül attól, hogy újbóli lektorálás történt-e).
5.3. Szakkönyv: 2008: Vén Zoltán: A görényezés rejtelmeiről. Ménrót Kiadó. 151 pp.
56
57
58
