PÁLYÁZAT. a Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma. tagintézmény-vezetői. munkakör betöltésére 2016

PÁLYÁZAT a Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezetői munkakör betöltésére

Pályázó: Tóth Erika

Pályáztató: Gyulai Szakképzési Centrum

2016.

Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

1

Tartalom

Pályázati nyilatkozat

I.

BEVEZETÉS

4. oldal

5. oldal

Pedagógiai, vezetői hitvallás

II.

SZAKMAI HELYZETELEMZÉS

6. oldal

II.1. Az intézmény adatai II.2. Történeti áttekintés II.3. Tárgyi feltételrendszer (épületek, eszközök, gazdálkodás, leltár, könyvtár) II.4. Személyi feltételrendszer (szervezeti struktúra) II.5. A nevelő – oktató munka sajátosságai

14. oldal

II.5.1. Tanulóközösség II.5.2. Érettségi, szakképzési súlypontok (rendszer, eredmények, egészség- és környezeti nevelés, tanulószerződések, szolgáltatások) II.5.3. Hagyományőrzés, alapítvány II.5.4. Partnerkapcsolatok, menedzsment II.5.5. Belső és külső ellenőrzések (életpálya)

III.

VEZETŐI PROGRAM

22. oldal

III.1. Célok III.2. A vezetői program területei II.3. Tárgyi feltételrendszer (épületek, eszközök, gazdálkodás, leltár, könyvtár) II.4. Személyi feltételrendszer (szervezeti struktúra, továbbképzések) III.5. A nevelő – oktató munka területei

25. oldal

II.5.1. Tanulóközösség II.5.2. Érettségi, szakképzési súlypontok (rendszer, eredmények, egészség- és környezeti nevelés, tanulószerződések, szolgáltatások) Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

2

II.5.3. Hagyományőrzés, alapítvány II.5.4. Partnerkapcsolatok, menedzsment II.5.5. Belső és külső ellenőrzések (életpálya)

IV.

ZÁRSZÓ, ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK

31. oldal

MELLÉKLETEK Szakmai önéletrajz

M 1-3. oldal

Motivációs levél

M 4. oldal

Bizonyítványmásolatok

M5-8. oldal

Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum, munkáltatói igazolás

M 9. oldal

Erkölcsi bizonyítvány

M 10. oldal

Egyéb bizonyítványok, tanúsítványok

M 11-23. oldal


3

PÁLYÁZATI NYILATKOZAT Alulírott Tóth Erika (szül.: Gyula, 1966. 01. 04., an.: Törőcsik Erzsébet) pályázatot nyújtok be a Gyulai Szakképzési Centrum a Kjt. 20/A § alapján megjelent pályázati hirdetésére a Gyulai SzC Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma (5510. Dévaványa, Mezőtúri u. 2.) tagintézmény vezető (magasabb vezető) állására. 

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a pályázatom teljes anyagának sokszorosításához, továbbításához, harmadik személlyel közléséhez.



Nyilatkozom, hogy hozzájárulok a pályázati anyagban szereplő személyes adataim pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, továbbításához.



Nyilatkozom arról, hogy sikeres pályázat esetén alávetem magam a 2007. évi CLII. 3. és 5. § (1) szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek. Pályázatomhoz az alábbi mellékleteket csatolom: 

Szakmai önéletrajz



Motivációs levél



Bizonyítványmásolatok (közoktatás vezetői, egyetemi, nyelvtanári, könyvtáros tanári)



Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum, munkáltatói igazolás



Erkölcsi bizonyítvány



Tanúsítványok, egyéb bizonyítványok (idegenvezetői, eladói, boltvezetői szakképesítések; érettségi elnöki, emelt szintű vizsgáztatói, ifjúságvédelmi, informatikai: interaktív tábla, Taninform, szakképzés: TISZK, csapatépítés, utazás&turizmus)

Dévaványa, 2016. március 4.

Tisztelettel: Tóth Erika


4

I.

BEVEZETÉS

”A siker nem más, mint egy jó döntés eredménye. A jó döntést tapasztalat előzi meg.” (Anthony Robbins)

Pedagógiai, vezetői hitvallás A dévaványai középiskola alapítása (1998) óta dolgozom az intézményben, a kezdeti pedagógus (német nyelvtanári, könyvtárosi) munkakörben, az első gimnáziumi osztály osztályfőnökeként, majd ifjúságvédelmi felelősként, munkaközösség vezetőként, illetve igazgatóhelyettesként, s a megyei integráció eredményeként (2007 óta) a helyi vezetői feladatokat ellátva. Elmondhatom, hogy az iskolai munka szinte minden területén tapasztalatot szereztem. Pályázatomat azért nyújtom be, hogy az elkövetkező 5 évben folytathassam ezt a munkát. Az eddig is megszokott alkalmazkodó iskolai légkör, a nagyobb szervezetben is megfelelni akaró és tudó, a változásokhoz folyamatosan igazodó, ugyanakkor a saját értékeket, hagyományokat megőrző és a közös munka tapasztalatiból tovább merítő, gazdagodó kollektíva jelenti számomra azt az alapot, amely bátorít és ösztönöz a további vezetői munkára. A jól együttműködő tantestület, a nehézségekkel való közös megbirkózás és a sikerek együttes öröme jellemzi mindennapjainkat. Elgondolásaimmal, pályázatommal nem szeretnék nagy, hangzatos dolgokra törni. Meggyőződésem, hogy mindenki csak úgy tud egy csoport vezetőjeként megfelelni, ha a munkát, a tantestületet, az iskolai kollektívát és vezetést egyaránt a megbízhatóság, az együtt gondolkodás, a közös tenni akarás jellemzi. Egy középiskola életében legfontosabb értékeknek tartom 

a települési és térségi közösségi, vállalkozói és munkaerő-piaci igényeknek való megfelelést;



a szülők, diákok számára az elgondolásaikhoz igazodó képzési, szakmai választási lehetőségek biztosítását;


5



az egyéni, szociokulturális, intellektuális sajátosságok maximális figyelembe vételét;



olyan piacképes szakmai végzettség garantálását, amely nemcsak a településen, a térségben, de tágabb környezetünkben is biztos megélhetést nyújt.

Ennek érdekében az iskola 

törekszik vállalkozásra, profitot nyújtó értékteremtésre is a nevelő oktató munka mellett;



igyekszik a vállalkozói szférában megfelelő helyet kialakítani (akár partnerként, akár értékteremtőként) az ennek megfelelő, ezt biztosító személyi és tárgyi keretek között.

Vezetői törekvéseim középpontjában áll: 

a változásokat elfogadó és elfogadtató,



a változásokból a pozitívumokat kiemelő,



a hagyomány megőrzése mellett ezeket továbbfejlesztő,



együttműködő, egymásra odafigyelő, a kezdeményezőkészséget, kreativitást erősítő légkör megteremtése,



a Pedagógiai Program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

Úgy vélem eddigi munkám során is erre törekedtem, megfelelő rálátást, tapasztalatot és elszántságot gyűjtöttem a folytatáshoz. Vezetői szándékom elbírálásánál, véleményalkotásnál a döntés alapját az eddigi vezetői munkám és az e pályázatban foglaltak jelenthetik.

II. SZAKMAI HELYZETELEMZÉS II.1. INTÉZMÉNYI ADATOK Az iskola neve: Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma Székhely: Gyula, Szent István u. 38. A tagintézmény címe: Dévaványa, Mezőtúri u. 2. Elérhetőségei: 66/585-110, www.dvki.sulinet.hu, [email protected]


6

Az alapító okiratban foglalt legfontosabb feladatai: 

gimnáziumi (kifutó), szakközépiskolai szakiskolai nevelés – oktatás



kollégiumi ellátás



felnőttoktatás



a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű diákok iskolai nevelése - oktatása

Szakmacsoportok (szakmák) a tagintézmény szakképzésében: Egyéb szolgáltatások (fodrász), építészet (kőműves), informatika (számítógép-szerelő, karbantartó), gépészet (hegesztő), kereskedelem marketing – üzleti adminisztráció (eladó), mezőgazdaság (kifutó: panziós, falusi vendéglátó), szociális szolgáltatások (szociális gondozó és ápoló). Ágazatok a szakközépiskolai képzésben: Ügyvitel, szépészet, vendéglátóipar. Dévaványa a gyomaendrődi járásban, a szeghalmi kistérségben városi ranggal bíró település, Ecsegfalva, Gyoma és Körösladány közvetlen szomszédságában, Kisújszállás, Szeghalom és Szarvas közelségében. Ezen települések meghatározó szerepet játszanak mind az iskola alapításakor, mind most, a képzési profil kialakításában, illetve módosításában. A helyi középiskola létrehozásában és működésében döntő jelentőségű a térség tömegközlekedési sajátossága, illetve az, hogy a legtöbb helyi családban egy középiskolai kollégiumi elhelyezés a szociális háttér függvénye. Az iskolai munkát befolyásoló tényezők még: 

a helyi munkanélküliség, szegénység,



a (szintén szociális háttérből adódó) szülői érdektelenség (mely helyben könnyebben kezelhető, több eredménnyel kecsegtető gyermekvédelmi együttműködéssel részben orvosolható),



mindennek megfelelően a HH, HHH, RGYVT magas aránya.

Emellett ugyanakkor a tehetséggondozás, az egyfajta kiugrási lehetőség megteremtése is a legfontosabb alapítási, s természetesen jelen, aktuális célunk. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

7

II.2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A dévaványai szakképzés kezdete a megyében szinte legkorábbra, 1902. évre vezethető vissza. A száz éves jubileumi kiállítás és rendezvény egyik szervezőként dolgozni felejthetetlen feladat és végtelen megtiszteltetés volt számomra. A település térségbeli helyzetének változásaival a középfokú oktatás helyzete is változott az idők folyamán. A városi iskolatörténetben a szakképzés mellett lehetőség volt gimnáziumi érettségi megszerzésére is, vagy önállóan, vagy más intézményekhez kapcsoltan. Jelenkori történetünk kezdete 1998. Amikor az akkori nagyközség képviselő testületének döntése alapján önálló középiskolaként (gimnázium és szakiskola) indult el Dévaványán a középfokú oktatás újra, majd folytatódott 1999-ben egy akkor országosan is egyedülálló modern épületben. A működés 2007-ig zajlott önálló formában (városi fenntartásban), majd ekkor a helyi gazdálkodás helyzetének és az országos tendenciák alakulásának megfelelően (az évekkel későbbi általánosan jellemző nemzeti szintű döntést megelőzve), a szakképzés és középfokú oktatás alapvető sajátosságát, a térségi és megyei összhang biztosítását követve előbb megyei, majd állami fenntartásba került. A körülményekből és változásokból adódóan (ha nem is szerencsésen, de elkerülhetetlenül) az iskola neve többször is változott (Eötvös József, Farkas Gyula, Tisza Kálmán, melyek helyi kötődés hiányában inkább formasággá váltak, de sajnálatosan a beiskolázási környezetre elbizonytalanító hatást is gyakoroltak). Jelenleg az országos rend kialakításában fix helyet kaptunk: a NGM felügyelet alatt, a Gyulai Szakképzési Centrumban. Nevünk immár (a településhez kötődést jelezve, s remélhetőleg újabb névváltozásra kevesebb lehetőséget adva) Dévaványai Szakképző Iskola és Kollégium. Az alapításkor kialakított képzési profil változása elengedhetetlen a helyi változó igények és a törvényi módosulások miatt. Az indított (kereskedelmi, könnyű- és faipari, szolgáltatási) szakmák mellett (több éves jelentkező hiány miatt vagy helyett) az új hiányszakmákra és a megyei szintű képzés elosztásra tekintettel lévő vendéglátás-turisztikai, gépészeti, informatikai szakmák jelentek meg az utóbbi években.


8

Az idei tanév beiskolázásakor már a fenti irányú szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzések kerültek meghirdetésre.

II.3.

TÁRGYI FELTÉTLEK

Az iskola központi épülete 1999. óta a Mezőtúri u. 2. alatt helyezkedik el, mellette jelenlegi telephelyek: a Kisújszállási u. 41. és a Mátyás u. 1. Ez a három épület került át 2015. július 1jén a KLIK-től a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. (Korábbi másik telephelyünket, illetve bérleményünket az Eötvös és a Hunyadi úton a kormányrendelet értelmében a városi önkormányzat vette át.) Az idei tanév novemberében a település pályázati lehetőségének köszönhetően teljes nyílászárócsere és szigetelési felújítás valósult meg. Iskolánk megújult külsővel, korszerű, környezetbarát, energiatakarékos működésével a helység egyik legnagyobb idei évi beruházása volt, ami a „Dévaványa Város középületeinek energetikai fejlesztése” című (KEOP-5.7.0/15-2015- 0096 kódszámú) projekt keretében zajlott a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatósága támogatásával. A központi épületben az alapításkor kialakított teremrend többször változott a képzési profil követése és a jobb helykihasználás érdekében. helyiség

egység (db)

osztályterem

6

csoportszoba

2

szertárból kialakított csoportszoba

2

szakképzési gyakorlati helyek

5

(tanbolt, demonstrációs terem, fodrász, szabó műhelyek)

informatika terem

2

könyvtár (mellette lévő teremmel előadóvá nyitható)

1

ebédlő (melegítő konyhával, raktáraival)

1

szertár (ebből egy könyvtár, egy tankönyv-raktár)

5

irodák, irattár

3 (két szertárral)

továbbá: orvosi szoba öltözővel, tanári (folyosó részből 2 számítógépszárnnyal bővítve), kollégiumi

szárny (7 szoba, konyha, társalgó, szaniter helyek)


9

A Kisújszállási úton az „A” épületben egy hegesztő tanműhely mellett egy elméleti terem, tanári szoba, illetve a zuhanyzó és szaniter helyiségek, a „B” részen az építőipari tanműhely (festő, kőműves) két raktárral, a „C” épületben a fémipari alapozó tanműhely, a „D” részen pedig raktárak (veszélyes hulladék és selejtraktár) kaptak helyet. A Mátyás úton a vendégház mellett tankonyha, tanebédlő, két elméleti terem, 2 csoportszoba és a szaniter helyiségek üzemelnek. Külső környezetünk, udvarunk folyamatosan gazdagszik, szépül. Az alapításkor telepített igen lassan növő fafajták mellé, gyorsabban gyarapodó növények, tuják, bokrok kerültek az évek során. A kollégisták segítségével kialakított kerti tó, a panziósok virág ágyása, mindenki kedvenc Farkas Ildikó emlékkertje nagy vonzerő és büszkeség mind a tanulók, mind a dolgozók számára. Az udvart és az azon kívüli, iskolához tartozó közterületet az osztályokban szerveződő Környezeti Kommandó tartja rendben: saját környezetünk tisztaságáért és gondozottságáért felelősséget vállalva. Tárgyi feltételrendszerünkben, eszközrendszerünkben a KLIK fenntartású időszakban kevés változás volt. A beadott kérelmek erős „cenzúra” után kerültek csak beszerzésre, eszközfejlesztésre alig, anyagellátásra is igen szűkösen volt lehetőség. A 2015. év második felében a KLIK és NGM közötti megosztott költségvetés szerint a megfelelő formában beadott és felszerelt anyagigények hiány nélkül beszerzésre kerültek. 2016. januártól saját költségvetés alapján helyben dönthetünk (központi gazdasági ellenjegyzéssel) a szakképzési anyagok beszerzéséből. Ez a szakmák közti egyensúly és a költségvetési keret folyamatos követésével jár. Az idei év márciusában, legfrissebb fejlesztésként, pályázati forrásból, informatikus, igazgatóhelyettes munkatársamnak köszönhetően mikrohullámú internet (100 Mbit/sec) Sulinet kapcsolat került kiépítésre. A nyomtatott információforrások tára, a könyvtár a kezdeti gyors gyarapodást követően stagnál, mind anyagi, mind a személyi feltételek hiánya miatt. Az ingyenes tankönyvellátás a könyvtáron, illetve a tankönyvraktáron keresztül valósul meg. Jelenleg ez a gyarapodás egyetlen forrása. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

10

Gazdálkodásunk a történetileg kezdeti önálló után részben önálló lett, majd az önállóság megszűnése egyértelmű negatívummá vált mind a mindennapi munkában, mind az értékteremtő ösztönzésben. A NGM fenntartás most újra a részben önállóság felé törekszik ezen a téren. A költségvetésbe betekintés, a mindennapos beszerzésekre és a szakmai anyag- és eszközkeretre rendelkezésre álló saját forrás könnyebbé, tervezhetővé és ugyanakkor felelőssé és érdekeltté tesz minden dolgozót (vezető, tanár, karbantartó) a felelős és átgondolt gazdálkodás követésére. A költségvetési keret mellett más források igénybe vétele is rendkívüli fontossággal bír (pályázatok, alapítványok, saját értékteremtés a gyakorlatok során). Az iskola anyag- és eszköz nyilvántartása, leltára a kezdetektől egy rendezett, szigorú szakmaiságot követő rendszeren alapul, mely a városi fenntartású időben lett kialakítva. A fenntartóváltozások következtében többszöri átalakítás történt különböző elektronikus nyilvántartásokra. Mivel ezek felvitele gyakran minden helyismeret nélkül, egy központi székhelyen történt, természetes, hogy hibás rögzítéseket is tartalmaztak. Mindezeket évente a helyi tényleges leltározáskor jeleztük (mellékelt külön feljegyzések formájában), s javításokra, ha nem is minden esetben, de többször sor került. Így az olykor hibákat tartalmazó rendszer pontosítása folyamatban van, a leltár továbbra is folyamatos, egységenkénti éves tényleges, aláírt személyi felelősi nyilvántartási rend szerint zajlik.

II.4.

SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZER

A személyi feltételek, a teljes munkaidős pedagógus létszám minden időszakban követi a tanulói létszám és a feladat ellátás alakulását. létszám alakulása 19 22

24 32

1-5 év 6-10 év 11-15 év 16-jelenleg

(Az első öt év az évfolyamok felfejlődésének, a második öt év a prosperáló városi időszak, a harmadik ciklus a fenntartó váltás idejét, míg a negyedik a jelen időszakot jelzi.) Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

11

A szakképzésben jellemzően szükséges sajátosság az óraadók számának növekedése a megfelelő

végzettség

biztosításához,

újabb

céges

kapcsolatok

kiépítéséhez,

új

tanulószerződéses helyek kialakításához és a meglévő helyeken a közvetlen kapcsolatból adódó minőségi munkához (rendszeres kapcsolat, heti jelzés az iskolai szakmagazda és a külső helyen főállású, az iskolában óraadó munkatárs között). 40 30

főállású

20

óraadó

10

technikai

0 1-5 év

6-10 év

11-15 év

16-jelenleg

óraadók aránya

Az iskola sajátosságából adódóan (érettségire felkészítés a szakképzés mellett) a végzettségek is ennek megfelelően alakulnak: a közismereti tárgyakat oktató kollégák egyetemi, míg a szakmai tanárok szakoktatói diplomával rendelkeznek. A gyakorlatot tartó munkatársak esetében a diplomás szakoktatók mellett mestervizsgával, középfokú végzettséggel rendelkezők látják el a feladatot. A nevelőtestületben a több diplomával rendelkező, több szakos pedagógusok vannak túlsúlyban. A felsőfokú oklevél mellett többen bírnak különböző szakképesítésekkel is, ami szintén a szakképző iskolák egyik pozitív sajátossága. Közoktatás-vezetői végzettséggel, szakvizsgával egy fő rendelkezik, egy esetben pedig ennek megszerzése jelenleg van folyamatban. A tanári kar életkorát tekintve „középkorú”. A kezdeti években inkább fiatal nevelőtestület (több pályakezdő kollégával) az iskolával együtt idősödik. A családossá vált, megállapodott, tapasztalt pedagóguskar garanciát jelent a minőségi munkavégzésre. Nincsen évről évre történő, elbizonytalanodást eredményező fluktuáció. A létszám változásában az elmúlt években egy-egy esetben lakóhelyre-költözés, illetve a fent említett szakképzési sajátosságból adódóan az óraadói alkalmazás miatt történt változás. Az iskola történetében folyamatosan változott a helybeli és a bejáró dolgozók aránya. Az alkalmazás feltétele természetesen soha nem a lakóhely, hanem a megfelelő végzettség és Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

12

tapasztalat. Beiskolázás szempontjából pedig külön előnyt jelent, hogy szeghalmi, körösladányi, kisújszállási saját kollégáink végezhetik a toborzást saját településükön. Hiszen az ottani szülők így bizalommal fordulnak hozzájuk, ismerősként, megbecsült szakemberként tekintenek rájuk. főállású pedagóusok 21%

helybeli 79%

bejáró

bejárók aránya Egy iskolába belépve az első benyomás mindig döntő jelentőségű. Ennek kialakításában elsődleges szerepük a technikai dolgozóknak van, akiknek lelkiismeretessége, körültekintése, gondossága a nevelő oktató munkában felbecsülhetetlen. Bár a városi fenntartású időszakhoz képest létszámuk csökkent (a korábbi 5 fő takarító és két karbantartó helyett jelenleg 3 fő takarító – a portaszolgálat ellátásával – és egy fő karbantartó dolgozik), de ez a környezet tisztaságán, gondozottságán nem változtatott. Az irodai feladatok ellátást (a korábbi helyi gazdasági vezető irányítása nélkül) ketten végzik: egy fő pénzügyi-munkaügyi ügyintéző, egy fő iskolatitkár. Feladatkörük rendkívül összetett, hiszen a viszonylag alacsony tanuló-létszám ellenére a munkaügyi, gazdasági, tanügyi élet minden területén helyt kell állniuk és hozzáértő adminisztratív munkát végezniük. A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő kollégiumi éjszakai felügyelő tanár munkarendje jelenleg olyan kialakítású, hogy a reggeli karbantartási és technikai munkavégzést is tudja szükség szerint segíteni. A kezdeti szervezeti struktúra (igazgató, helyettes, gyakorlati oktatás vezető, 3 munkaközösség vezető) szintén módosult a fenntartó váltások következtében. A nagyobb intézményhez tagozódás következtében egy fős helyi vezetőként rám hárult mind a tanügyi, a nevelési, a pedagógiai, a műszaki, a gazdasági feladatok összefogása, ami rendkívüli felelősséggel járt és igen nagy kihívást jelentett. A 20015. július 1. utáni NGM fenntartású struktúra az önállóságra törekvés mellett a feladatok megosztását, szakmailag megalapozottabb munkát tesz lehetővé. Jelenleg a centrum főigazgatója és főigazgató helyettesei irányításával 1 fő tagintézmény vezető, 1 fő helyettes és két munkaközösség vezető szervezi az iskolai munkát. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

13

A helyi kibővített vezetőséghez tartoznak még a szakmagazdák, DÖK patronáló tanár és két ifjúságvédelmi felelős. A velük történő (legtöbbször heti rendszerességű) folyamatos egyeztetés biztosítja a feladatok megfelelő szintű ellátását, megalapozott döntések meghozatalát.

igazgató

helyettes

szakképzési munkaközösség

közismereti, ofi munkaközösség

DÖK, ifjúságvédelem, kollégium

nevelési-oktatási vezetési struktúra Az összetett felépítés miatt döntő fontossággal bír a szervezeten belüli, tudatos és átgondolt információ áramlás megszervezése. A havonta lezajló főigazgatói értekezleteken megbeszélt irányelvek, feladatok a heti helyi vezetői értekezletek egyikén hangzanak el, kerülnek helyi szintű lebontásra. A gazdasági, műszaki, tanügyi és szakképzési témák a főigazgatói értekezleteken kívül alkalomszerűen (a feladat jellegéből adódóan) vagy helyben, vagy Gyulán, feladat és határidő függően, személyesen vagy telefonon intéződnek. A helyi vezetői értekezleten heti rendszerességgel az igazgató és helyettes, a két munkaközösség vezető vesz részt. Szintén hetente kerül sor az igazgató és az ifjúságvédelmi felelősök, kollégiumi nevelők, illetve a gyógypedagógus megbeszélésére (hatósági jelzések, határozatok készítése miatt). Igazgatóként rendszeresen elkészítem a nevelőtestület számára az aktuális havi emlékeztetőt, amely a hónap eseményeit, határidőket és feladatokat tartalmazza, s a tanáriba kifüggesztésre, illetve a havi nevelőtestületi értekezleten megbeszélésre kerül. Alkalomszerű kapcsolattartásra van lehetőség a nevelőtestület tagjai között az @-naplóban vagy a Facebook privát oldalain is (ez utóbbi főként az óraadók esetében jellemező).

II.5.

NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA SAJÁTOSSÁGAI

A szakképző iskolában folyó összetett munka sajátosságainak megfelelően munka- és feladat területenként szeretném bemutatni jelen helyzetünket, majd vezetői elképzeléseimet. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

14

II.5.1. TANULÓKÖZÖSSÉG Az iskola történetében a tanulói létszám alakulása megfelel az iskolai profil és képzésszerkezeti változásoknak, illetve a demográfiai tendenciáknak. Irreális és szakmaiatlan elvárás ezen tényezők figyelmen kívül hagyása és a létszám alakulásának önmagában való áttekintése.

16-jelenleg

11-15 év

összesen gimnázium

5-10 év

szakiskola

1-5 év 0

100

200

300

400

Létszám-változás 1. A kezdeti 3 éves szakképzés (asztalos, szabó) mellett elindul a gimnáziumi négy éves és a szakiskolai 2+2 éves képzés. (1-5. év) 2. Mindkét képzési rendben négy évfolyamon folyik a képzés, elindul a nyelvi előkészítő és a 2+3 éves képzési rend bizonyos szakmákban (6-10. év). 3. A gimnáziumi és szakiskolai képzésben (asztalos, szabó szakmákban) is 5 évfolyamos a képzés. A tankötelezettségi korhatár: 18. életév. (11-15. év) 4. A gimnáziumi képzés újra négy évfolyamos, a szakiskolai 2+2 évfolyamra áll vissza, majd 3 évfolyamossá válik minden szakmában. A tankötelezettségi korhatár: 16. életév. (16-jelenleg). A beiskolázási adatok település szerinti megoszlása a csaknem húsz éves történet során olyan hullázó képet mutat, amelyre eddig nem sikerült igazi magyarázatot találni.


15

beiskolázás Dévaványa Körösladány Szeghalom Gyomaendrőd egyéb

A kezdeti időszakban a bejáró és kollégista tanulók aránya valamivel meghaladta a helybéliekét. Az idők folyamán (a helyi bizalom és stabilitás növekedésével) ez felcserélődött. A tanulók többsége helybéli, a bejárók pedig zömmel a környező településekről érkeznek. Főként a fodrász képzés jelent vonzerőt a megye távolabbi településeiről (Nagyszénás, Medgyesbodzás) vagy a megyén kívülről (Kisújszállás, Túrkeve) érkező tanulók számára. A tanulók szociális és intellektuális hátterét tekintve viszonylag magas a különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya. létszám %-os arány

HH 28 17 %

HHH 13 12 %

RGYVT 35 21 %

SNI 28 17 %

BTMN 16 10 %

Mindez komoly hatással bír a kompetenciamérési eredményekre. Az évenkénti országos és településszerkezeti elvárások szerint mind matematika, mind olvasás terén megfelelő eredményt érünk el, ritka az átlagtól való eltérés. Mindez természetesen csak folyamatos fejlesztéssel érhető el. A hozott és hozzáadott érték viszonyát leginkább a kimeneti, vizsgaeredmények jelzik. Minden éves átlagot tekintve diákjaink többsége jobb eredménnyel zárja középiskolai tanulmányait, mint amilyen minősítéssel az általános iskolából érkezett. Ennek természetes oka, hogy a közismereti képzés elé kerül a gyakorlati jellegű, a diák által kedvelt szakma elsajátítása és az abban elért sikerek. Természetesen ennek elérésében igen nagy szerepet játszik a különleges bánásmódot igénylők fejlesztése: a SNI és BTMN diákok gyógypedagógus vagy a törvény szerinti megengedett esetekben és arányban szaktanárok által történő egyéni fejlesztése, illetve a tehetséges tanulók versenyfelkészítése, tehetséggondozása.


16

Erre a kevés számú tanórán kívüli foglalkozáson kerülhet sor. Részben korrepetálások keretében, részben a tehetséggondozó foglalkozásokon. A heti megnövekedett óraszám (35,36 minden évfolyam minden osztályában) és a külső gyakorlati helyek elfoglaltságai erősen behatárolják ezen felkészítőket. Az említettek mellett az időjárás és bérelt tornaterem lehetőségek függvényében sportkörön, illetve az idei tanévtől jóga szakkörön is részt vehetnek az érdeklődők. A szociális háttér miatt az iskolai ifjúság- és gyermekvédelmi munka kiemelt fontossággal bír, amelyre mind az intézményen belüli (ifjúságvédelmi felelősi rendszer működtetése), mind az iskolán kívüli kapcsolatrendszer kialakításában komoly tekintettel voltunk. Az Esélyegyenlőségi Terv nem csupán iskolai szintre terjed ki, hanem térségi, megyei vonatkozásokat is tartalmaz (a Tisza Kálmán Közoktatási Intézményben a békési és az orosházi tervek készítésének összehangolása, egységes intézményi terv összeállítása is a feladatom volt). II.5.2. ÉRETTSÉGI, SZAKKÉPZÉSI SÚLYPONTOK Az iskola profiljának kialakítását követően annak módosulását, változását minden esetben a munkaerő-piaci igények, a megyei szakmaszerkezet és a helyi igények határozták meg. A kezdeti mezőgazdasági képzések kizárólagosan a gyomai iskolához kerültek (az agrártárca fenntartásában). A folyamatos beiskolázási propaganda ellenére az ipari szakmákban egyfajta telítődést tapasztaltunk (szabó, asztalos, festő), a jó személyi és tárgyi feltételeink ellenére alkalmazkodnunk kellett a tanulói igényekhez. A „mindig sláger”szolgáltatás és kereskedelem mellett 

a vendéglátás – turisztika (megyei igény és húzó ágazat),



az ügyvitel,



az informatika (számítógép szerelő) kerültek kínálatunkba.

Ezen irányok olyan ismeretekben gazdagok, melyek fokozottan hasznosíthatók akár nem szakirányú továbbtanulásnál is. Az országosan meghatározott hiányszakma és a tanulói választás egybe esik 

a hegesztő,



a kőműves és hidegburkoló és


17



a szociális gondozó és ápoló szakmáknál.

Tanműhelyeinkben, tanboltunkban sikeresen készülnek fel a diákok a kilencedik évfolyam végén a szintvizsgára, majd a gyakorlati képzésük további idejére tanulószerződéseket kötnek a helyi, térségi vállalatoknál, vállalkozóknál, cégeknél. Az országosan kívánatos célként megjelölt 70 százalékos arányt már a garanciavállalás első évében sikerült teljesítenünk. Az idei tanévben minden szakmában 100 %-ban valósul meg a tanulók külső helyre szervezése tanulószerződéssel. E rendszer kiépítése azonban (számos előnye mellett) az iskolák termelésére fölöttébb hátrányos, hiszen éppen azok a csoportok kerülnek ki a vállalkozói szférába, akikkel gyakorlataik során már tényleges szakmunka lenne végezhető és vállalható. Így az ilyen jellegű értékteremtés, szolgáltatás és termelés (a korábbi jelentős szintről) szinte nullára csökken. A sikeres és eredményes munka feltétele a gondozott, kulturált környezet. Az iskolai környezeti nevelés ezért kiemelt fontosságú. Több éve igen sikeresen működik a félévente értékelt és jutalmazott teremszépség-verseny. A K&K (Környezeti Kommandó) rendszere osztályonkénti beosztással szintén több éve került kidolgozásra és felel az iskolaudvar és az iskola közvetlen környezetének tisztaságáért. A központi épületben az osztályokhoz tartozó folyosó részekért is adott osztály felel, ugyanúgy, mint a tanműhelyekben az ott gyakorlatozó csoportok. Természetesen így is van példa szándékos rongálásra, amelyekért a tanulóknak a Házirend és a törvényi szabályozás értelmében felelősséget kell vállalniuk. A környezeti nevelés mellett kiemelt terület az egészségnevelés. Ennek elméleti oldalával nincsen gond: rendszeresen vesznek részt tanulóink megelőző, felvilágosító programokon mind iskolai, mind városi vagy alapítványi szervezésben. Az egészséges életmódra nevelés, a mindennapos testnevelés megoldása azonban az iskola alapítása óta az egyik legfőbb probléma-területet jelenti. Sokan „városi Déva-vára-csarnokként” emlegetik az alapítás óta tervezett létesítményt, melyre az azóta eltelt időszak három képviselői ciklus testülete kereste / keresi a megoldást. Hiszen volumene miatt az létesítmény csak pályázati segítséggel épülhetne meg. Eddig több konkrét terv, kidolgozott pályázati anyag került beadásra, mindeddig sikertelenül. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

18

A meglévő helyzethez a következőképpen alkalmazkodunk: heti két napon a városközpontban tornateremet bérlünk. Nem igazán megfelelő megoldás, hiszen a távolság miatt csak dupla testnevelés órák esetén jutnak el ide a diákok, s ezzel éppen a mindennapos testnevelés elve sérül. S természetesen a be- és vissza út erősen időjárás függő is. Ugyanúgy, mint a szomszédban lévő, de fedetlen Seres István Sporttelep bérlete is. Már második éve támogatja a város iskolánkat május – június – szeptember havi uszodalátogatásokkal, aminek igénybe vételét gyakran szintén az időjárás hiúsítja meg. II.5.3. HAGYOMÁNYŐRZÉS, ALAPÍTVÁNY Mint minden iskola történetében, életében nálunk is komoly hagyományok alakultak ki, fontos rendezvények zajlanak mindennapjainkban. Ezeket a mindenkori éves munkaterv részeként az eseménynaptár tervezi, s ennek megfelelően valósulnak meg a tanév során. Szinte minden évben a nevelőtestület kreativitásának és kezdeményezőkészségének köszönhetően még a megszokott és hagyományos rendezvények is újdonságokkal frissülnek, válnak egyedivé az adott tanévben. A megszokott iskolai ünnepségek (évnyitó és záró, szalagavató, ballagás) mellett legfontosabb rendezvényeink a következők (a teljesség igénye nélkül): 

az ősz folyamán: Gólyabál, Autómentes Nap, Betakarítási Ünnep, beiskolázási börze



a téli hónapokban: Mikulás, Fenyő ünnep, Ki Mit Tud, Farsang



tavasszal: Húsvét, diák nap, sportverseny

Nemzeti ünnepeinket mind iskolai keretek között megünnepeljük, mind részt veszünk a városi megemlékezéseken. A tizedik évfolyamtól kezdve minden évben és csoportban próbavizsgákat szervezünk a vizsgadrukk elkerülésére és egyfajta vizsgarutin kialakítására. Iskolánk nevelőtestületének számos tagja (közöttük én is) egy személytől független alapítvány létrehozása mellett döntött az iskolai élet segítése érdekében. Így jött létre a Túrér Partja Középiskolai Alapítvány, mely munkája nyomán szintén komoly hagyományok alakultak ki. Az alapítvány a szokásos anyagi segítség-nyújtáson kívül gondozza a Farkas Ildikó Díjat, melyet minden tanévben egy végzős tanuló kap. A díjazott emlékként egy tő rózsát ültet el a Farkas Ildikó Emlékkertben, s hagy egy fényképet magáról a Farkas Ildikó emlékfalon, amely előtt nap mint nap elsétálunk s büszkén nézünk fel ott iskolánk kiemelkedő munkát végző tanulóira. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

19

II.5.4. PARTNERKAPCSOLATOK, MENEDZSMENT Partnerkapcsolataink az iskolai szerteágazó tevékenységi területek miatt igen gazdagok. Az áttekinthetőség kedvéért az alábbi csoportok szerint ismertetem ezeket. A.) közvetlen partnereink Mind a DÖK, mind az SZMK terén rendkívül jó, közvetlen, személyes a kapcsolat a diákok, pedagógusok és szülők között (a családias hangulatú kis iskolák egyik vitathatatlan előnye ez). Bár a szülői háttér (főként a szakiskolásoknál) igen heterogén (a veszélyeztetéstől, az érdektelenségen át) azért mindig van komoly áldozatot vállaló és az iskoláért, a munkánk segítéséért sokat tevő szülői csoport. A szülői értekezleteken a részvételi arány évek óra 30-40 % között mozog. Az értekezleteknél és a fogadó óráknál sokkal gyakoribb kapcsolattartási forma a telefonos és / vagy személyes megbeszélés. Minden bizonnyal ennek eredménye, hogy évek óta nem került sor az iskolában fegyelmi eljárásra, az egyeztető tárgyalások és esetmegbeszélések (melyek száma igen magas) mindig meghozták az elvárt sikert, egy – egy probléma megoldását.

B.) szakmai partnereink Rendszeres és igen aktív a kapcsolatunk a helyi (és környékbeli) általános iskolákkal a beiskolázási munkánk segítése érdekében. Más középiskolákkal főként vetélkedőkön, versenyeken találkozunk, míg a felsőoktatási intézményekkel tanulóunk továbbtanulása segítésére állunk összeköttetésben. Rendszeresen hívunk és várunk vendégtanulókat, osztályfőnököket rendezvényeinkre (nyílt nap, szakabemutatók, Ki Mit Tud), s megyünk személyesen is hasonló rendezvényekre a partnerekhez. C.) szakképzési partnereink Az évek folyamán, s főként az utóbbi tanévben a kamarai garanciavállalásnak köszönhetően megnőtt céges kapcsolataink száma. Sikeresen szintvizsgázott tanulóink a városban, a környező településeken, illetve megyén kívüli vállalkozóknál teljesítik gyakorlatukat az eladó, hegesztő szakmákban teljes körűen már jelenleg is, s a következő évtől pedig a szociális gondozók és kőművesek is. A partneri kapcsolattartás gyakran a szakmagazdák közvetítésével történik, de az osztályfőnökök is rendszeres kapcsolatot ápolnak a gyakorló helyekkel a hiányzások és értékelések nyomon követésére.


20

D.) szociális, hatósági partnereink Az ifjúság- és gyermekvédelem miatt napi szintű kapcsolatot tartanak az ifjúságvédelmi felelősök a családsegítő szolgálatokkal. A gyomaendrődi járási hivatalban hetente, havonta keressük a gyám-, illetve szabálysértési, bűnmegelőzési osztályokat, a járási tankerületet. A szarvasi járási bírósággal és rendőrkapitánysággal szintén több esetben működünk együtt. Részt veszünk, illetve helyet adunk különböző tájékoztató rendezvényeknek, fórumoknak, diákoknak szervezett előadásoknak. Már második alkalommal vettek részt végzőseink a gyomai Kormányhivatal nagy sikerű nyílt napján. E.) kulturális, közösségi partnereink A közösségi szolgálat teljesítésére kötött együttműködési megállapodások száma a szolgálat felfutásával jelentősen megnőtt (15 intézmény, civil szervezet). Az előző évben megkötött megállapodások mellett az idei tanévben túrkevei és kisújszállási civil szervezetekkel is együttműködünk, az ottani diákok így lakóhelyükön tudják teljesíteni a szolgálatot. F.) média, menedzsment Rendszeresen jelenik meg híranyagunk a Dévaványai Hírlap hasábjain. A kistérségi televízió jelentősebb rendezvényeinket, hirdetéseinket sugározza a helyi önkormányzati támogatásnak köszönhetően. A környékbeli reklám felületeken szintén jelennek meg hirdetéseink. A centrum médiaanyagaiban (Csaba rádió, megyei lap) megyei szinten is olvashatnak az érdeklődők sikeres eseményeinkről, rendezvényeinkről. Iskolánk honlapja és Facebook oldal naprakész tájékoztatást ad mindennapi életünkről is. Kapcsolataink formái és módjai jellegtől függően változnak: fórumok, megbeszélések, értekezletek, közös rendezvények, szakmai kapcsolatok, napi szintű telefonos, személyes egyeztetésekben nyilvánulnak meg.

II.5.5. BELSŐ ÉS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSEK A.) tanulói A Pedagógiai Programban foglaltaknak megfelelően a tanulók értékelése rendszeresen történik, a havi, félévi, évi végi kötelező mellett negyed- és háromnegyedévi jelzést is kapnak a szülők gyermekük előmeneteléről. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

21

Nagyobb léptékű ellenőrzést és mérést szolgálnak a már említett szint- és próbavizsgák a tizedik évfolyamtól kezdve minden évfolyamon, minden csoportnál. A tanulók napi ellenőrzését tanórai számonkérésekkel, a

füzetek, munkafüzetek

ellenőrzésével végzik a szaktanárok. Az értékelés alól felmentett SNI és BTMN tanulókat minden pedagógus a szövegesen értékel. B.) pedagógus Minden tanévben az első és második félév szokásos adminisztrációs, tanügyi ellenőrzéseit az idei tanévtől az elektronikus adminisztrációhoz igazítottan végezzük. Az évközi óralátogatások kiemelt ellenőrzési szempontjai: 

pontos órakezdés, befejezés,



minőségi munka javítása,



dokumentumok pontos vezetése,



havi osztályzatok száma



rend, tisztaság betartatása.

A BECS keretében az önértékelést segítő óralátogatások és megbeszélések lezajlottak. Ezeken kívül a vezetői óralátogatások és megbeszélések is rendszeresek. A szóban tett tapasztalatok írásban is rögzítésre kerülnek. Minden tanár írásbeli önértékelését mellékli a félévenkénti beszámolóhoz.

III. VEZETŐI PROGRAM „A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás behatárolt, addig a képzelet az egész világot ragadja meg, serkenti a haladást és fejlődést szül.”

III.1.

(Albert Einstein)

Célok

Számomra a jó iskolavezetés feltétele a támogató közösség: iskolán belül az alkalmazotti közösség, azon kívül kívüli a városi, társintézményi vezetés és egyéb partnerszervezetek, s természetesen a megértő, elfogadó és segítő családi háttér. A sikeres vezetésben kiemelten hangsúlyosnak tartom továbbá a rendszeres menedzsmentet, a jó PR kapcsolatokat. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

22

Célom az eddigi szakmai munka folytatása mind a nevelőtestülettel, mind a munkát segítő alkalmazottakkal, a jó légkört megőrizve, az új feltételek mellett alakítva az iskola további sorsát. Általános céljaim: 

a Pedagógiai Programban foglalt gondolatok megvalósítása,



a nevelés: elfogadó, kulturált szakmai légkörben mind a diákok, mind a pedagógusok részére;



a munkatársak szakmaiságát értékelő, folyamatos fejlődést biztosító, innovatív, saját fejlődésével párhuzamosan a közösség fejlesztését is elérő nevelői magatartást elismerése,



a szülők, fenntartó részére az iskolával szemben támasztott elvárásoknak megfelelés.

III.2

Részletes célok – fejlesztési területek

Vezetői programomban a fejlesztési területek meghatározását az intézmény bemutatása szerint építettem fel. Bízva abban, hogy így a működés és iskolai munka valamennyi területét érinthetem, összhangban egymással, átfogóan. Mindeközben törekszem az új szervezeti formák, a szakképzési centrumban folyó sajátosságok kiemelésére, szem előtt tartva a munkaerő-piac igényeiből fakadó változásokat, s ezzel párhuzamosan az oktatáshoz szükséges stabilitást is előtérben kezelni. A pályázat terjedelme miatt igyekszem az általános felsorolás jelleget kerülni, s konkrét célokat megfogalmazni. Ugyanakkor nincsen lehetőségem (szintén terjedelmi ok miatt) részletesen ismertetni a rövid távú célokat, ezek közül csak a legfontosabbakat hangsúlyozom. A megvalósítandó elgondolások mindegyike az előző fejezetben már említett közös munka, gondolkodás és tettek révén valósulhat meg, nem vezetőtől kezdeményezetten, felülről „levezényelve”. Ezért saját elgondolásom, céljaim vázát rögzítem itt, a konkrét megvalósítást, a részletes kidolgozást az iskolai kollektíva közös munkájára bízva. ”Oszd meg tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.” (a Dalai Láma) Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

23

III.3.

Tárgyi feltételrendszer

Központi épületünk külseje a fent leírtak szerint megújult. Szükséges a belső ehhez történő igazítása: tisztasági meszelés, festés-mázolás a költségvetéshez igazítottan, akár több lépcsőben, fokozatosan (szintenként, szárnyanként, termenként) megvalósítva. A telephelyek esetében a külső karbantartás elvégzése kiemelt terv. Ezen munkálatok csak szigorúan meghatározott rendben történhetnek, akár városi segítséget is igénybe véve (az épületek tulajdonjoga a városé). Eszközök-beszerzéskor törekedni kell minden pályázati lehetőség kihasználására a költségvetési források mellett. Ez utóbbihoz rendszeres szakmagazda egyeztetések szükségesek a szakmák közötti és a költségvetési egyensúly figyelemmel kísérése érdekében. Az IKT alkalmazása, az @napló bevezetése a tanári informatikai terének bővítéséhez vezetett. De a tér fejlesztése mellett elengedhetetlen a géppark modernizálása és bővítése is. A gazdálkodás terén új, a jelenlegi feladatokhoz alkalmazkodó munkarendnek kell megfelelni, a korábbi gyakorlatot módosítani. A költségvetés folyamatos nyomon követése mind műszaki (rezsi, szerződések), mind szakmai (anyag-eszköz), mind technikai (irodaszer, nyomtatvány) téren a felelős gazdálkodás alapja. Elengedhetetlen minél több bevételi forrás keresése (akár értékteremtő szolgáltatások, akár bérbeadások, tanfolyamszervezések, szállásszolgáltatás, programszervezés révén). Megfelelő (elsősorban pályázati) forrásokat kell felkutatni a könyvtár fejlesztéséhez, azt a személyi feltételek javítása mellett újra élő információs és közösségi térré tenni. A tankönyvellátás összetettsége miatt a tankönyvellátó rendszer feladatait szükségesnek tartom megosztani, munkaköri leírásban rögzítetten (felmérés, kedvezmények kezelése, informatikai háttér kiszolgálása, tankönyvosztás-visszaszedés). A leltár évek óta húzódó selejtezését mielőbb meg kell valósítani, hogy a leltár és a ténylegesen használható eszköz-állomány összhangban legyen, így nőhessen a műhelyek kihasználtsága is (ne tároljunk felesleges, selejtes eszközöket).


24

III.4.

Személyi feltételrendszer

A könyvtárosi, az ifjúságvédelmi személyi feltételeket szükségesnek tartom javítani, hogy ne csupán egy-két órában végzett munka fedje le ezen fontos területeket, így a munka szakmaisága és színvonala növekedhessen. Az IKT terén a tér növelése és gépek beszerzése mellett a szellemi tudást és a technikák alkalmazását is segíteni kell. Akár belső továbbképzések révén, vagy tanítás nélküli munkanapon nevelési értekezlet terhére. Hasonló lehetőség adható az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére, nyelvgyakorlásra. Mindkét területen nem csupán saját kollektíva részére, hanem térítéses formában külsős érdeklődőknek is (értékteremtő szolgáltatás, bevételnövelés). A továbbképzési tervben és az éves beiskolázási tervben foglaltak finanszírozásához szükséges a pályázati hirdetések, térítésmentes tanfolyamok, források folyamatos keresése. A belső információ áramlás új módjainak (@napló, Facebook) fokozottabb kihasználására törekvés nem csak a pedagógusi, de a tanulói és a szülői kommunikáció során is napra készebbé teheti a munkánkat. Ennek elősegítésére szülői tájékoztató szervezése szükséges az @napló használatára, akár tanulók számára is gyakorlati bemutatással (akár informatika, akár osztályfőnöki óra keretében).

III.5.

A nevelő – oktató munka területei II.5.1. Tanulóközösség

A SNI, BTMN tanulók kedvezményeit fokozott figyelemmel kell kísérni mind az érettségin, mind a szakmai vizsgán. Ezzel egyidejűleg azonban kívánatosak a felmentési kérelmek előtti egyeztetések (korrepetálások, látogatások, felmérésekkel, szülő bevonásával), s nem feltétlen az azonnali mentesítés, ami adott pillanatban ugyan megoldja a gondot, de érettségi esetén csak elodázza azt (más tárgynak a választási, felkészülési nehézsége, 12. T), a szakmai vizsgán pedig teljes felmentés modulkiesést, rész-szakképesítést eredményezhet. Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

25

Valós eredmények, fejlődés elérése érdekében a fejlesztések szakma specifikusságát növelni kell: erre adott a törvényi lehetőség a 22-26 óra terhére tartott szaktanári, szakoktatói tevékenységgel. A tehetséggondozás során a verseny eredményeket azonnal a verseny után kell közzétenni mind a honlapon, mind a Facebookon, s továbbítani így legfrissebb hírként a nagyobb médiákhoz is (megyei újság, térségi TV, rádió). A folyamatos publikálás mellett személyes kapcsolatokat felhasználva új források, támogatók keresése is az egyik vezetői segítségnyújtás a versenyzőknek. A szakoktatók részéről az elméleti háttér növelése a feladat, plusz órák keretében a jó gyakorlati eredmények fokozására (fodrász versenyek, SZKTV, eladó érettségizettek SZKTV szereplés). Az egyénre szabott ifjúságvédelem szinte az egyetlen eszközünk a HH, HHH, RGYVT tanulók részére. E révén: még nagyobb számú közös megbeszélés szervezhető diák – osztályfőnök – szaktanár – ifjúságvédelmi felelős és szülő, illetve segítő szakember (szülő, védőnő) között, akár mediáció jellegűen. A helyi esetmegbeszélések, osztály- és iskolagyűlések különböző szintű problémák megoldásában segítenek. Fokozottan szükséges továbbá az Esélyegyenlőségi Tervben foglaltak folyamatos gondozása, figyelemmel kísérése és beépítése az éves munkatervekbe, majd az eredmények értékelése a beszámolókban. Az e téren elért eredmények tanulói létszám növekedéséhez vezethetnek a lemorzsolódások csökkentése által. II.5.2. Érettségi, szakképzési súlypontok Az iskolai szakmaszerkezethez kapcsolódóan fel kell hívni a tanulók figyelmét az új OKJban megnövekedett számú ráépülésre. A felnőttoktatás és felnőttképzés keretein belül érvényesül az élethosszig való tanulás elve a tanulni vágyók számára, az iskolának pedig újabb létszámnövekedést eredményez (akar esti, akár levelező munkarend szerint is). A nappali rendszerű képzési terveink közé felvettük az elektronika területéről a villamos gépés készülék szerelő szakmát a helyi Liker Tekercselő Kft. megkeresésére. Amennyiben Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

26

engedélyezett keretszámot kapunk a képzéshez, akkor az iskolai alapdokumentumokba ezt az új irányt (minden kidolgozott programjával) be kell emelni. Külön engedéllyel szeretnénk indítani a panziós – falusi vendéglátó helyett a családi gazdálkodó szakmát. Ezzel megoldódna a korábbi mezőgazdasági képzésekből maradt, jelenleg képzéshez fel nem használható, állami tulajdon révén nem értékesíthető, ugyanakkor a helyi viszonyok között megfelelő díjért bérbe se adható gépek hasznosítása. (Ez jelentené egyetlen mezőgazdasági jellegű képzésünket, melyre helyileg is nagy igény van, s Gyomán nincs ilyen szakma.) Képzési rendszerünkben az országos elgondolásoknak megfelelően tovább erősítjük a képzési szintek közötti átmenetet: fokozottan népszerűsítenünk kell a szakmáról érettségire, vagy az érettségi után szakmára jelentkezés lehetőségét. Az érettségit adó képzés városban tartása rendkívüli fontossággal bír. Így 2016. szeptember 1jén indítható szakgimnáziumi osztályban a tanulók 4+1 év alatt szakirányban, illetve 4+2 év alatt nem szakirányú képzésben is szerezhetnek az érettségi mellett egy középfokú (34, 52 OKJ számú) szakmát az érettségivel egy időben, s az egy vagy két évet követően pedig egy 54, 55 OKJ jelű szakképesítést. A szakközépiskolában a 3 éves szakképzés, majd a ráépülő 2 éves nappali érettségi szerzési lehetőséget követően szintén akár technikus képzésbe kapcsolódhatnak a tanulók. Ezen helyi továbbtanulási lehetőségek mellett másodszakma szerzésre is nyitnunk kell a felnőttoktatás akár mindhárom munkaformáját kínálva (nappali, esti levelező). Diákjaink számára már beiskolázáskor hangsúlyozzuk, hogy a szakgimnáziumot követően vagy felsőfokú szakirányú vagy akár szakirányon kívüli főiskolai, egyetemi képzésbe is bekapcsolódhatnak.

De

igényeik

szerint

végzettségükkel

a

munka

világban

is

elhelyezkedhetnek, vagy felnőttoktatás, továbbképzés keretében új OKJ ráépülést is szerezhetnek. Mindezen rendkívüli széleskörű választási lehetőségre egy gimnáziumi érettségit követően nincsen lehetőségük. 2016. szeptember 1-jéig a SZVK és központi programok megjelenését követően ki kell dolgoznunk ehhez helyi tanterveinket, módosítani Pedagógiai Programunkat. A fent felsorolt képzési formák népszerűsítése, a nappali rendszerű szakképzés 25. életévig tartó kiterjesztése, a felnőttoktatás, a felnőttképzés létszámnövekedést eredményezhet.


27

A viszonylag magas, s minden ifjúságvédelmi megsegítéssel sem akadályozható lemorzsolódási arány (a 16. életév betöltésével) a nappali rendszerből tanulói kiiratkozással jár. Ezen diákok egy része azonban előbb-utóbb nagy valószínűséggel megjelenik a közfoglalkoztatottak körében. Az ide szervezett képzések megtartására is nyitnunk kell, így ha nem is nappali rendszerbe, de egy (rész)szakma szerzésébe „visszaintegrálható” a fiatal. Természetesen az itteni oktatás jelentős változásokat kíván mind módszertanilag, mind pszichopedagógiailag, de a tavaly megszerzett pozitív tapasztalatok alapján szükséges lépésnek tűnik az ez irányba történő lépés. A nappali képzésben a kompetencia eredmények javítása folyamatosan kiemelten fontos feladat. Eddigi gyakorlásokat, készségfejlesztéseket célszerű a mindenkori tanmenetekbe is beépíteni, ott megjelentetni és folyamatos elemezni, értékelni, javítani. Erre felzárkóztatás és korrepetálás formájában lehetőség van a 22-26, illetve a 26-32 óra terhére. Külön e célból óralátogatások, belső bemutató órák, s munkaértekezleti tapasztalatcserék is szervezhetők. Az egészség- és környezeti nevelés terén tovább növelhető a prevenciós programok száma (külső, közös partnerekkel fedezett forrásból finanszírozottan). A városi KEF programja az idei évben erre jó indító példa. A roma kisebbségi önkormányzat hasonló témában saját pályázat és támogatók mellett szervez hasonló témájú előadást neves orvos, pszichológus meghívásával. Az eddigiekhez közeli rendőrségi és védőnői programok ingyenesen is igénybe vehetők. A környezeti nevelésben a K&K rendszerének és a terem szépségversenyeknek a további működtetésével fejleszthetjük még a tanulók saját felelősségvállalását, igényességét önmagukra és környezetükre. A sportban a meglévő, szegényes feltételek javítására az idei közbeszerzési tervben elkülönített keretet kérünk sporteszköz beszerzésre, és egy kondi-szoba kialakítására a Mátyás úti épületben. Hiszen ez már korábbi terveink között szerepelt, s a vizesblokkok, mosdók és öltözők kialakítása megtörtént. Az értékteremtés és szolgáltatások terén a tanszálló, tankonyha, tanebédlő kihasználását növelni lehet a vendéglátós diákok nyári gyakorlatában is hasznosítva ezt. Az IKT és az idegen nyelvi kompetenciák, a nyelvgyakorlás vagy akár egy varró tanfolyam indításával, megfelelően átgondolt és kidolgozott ár-érték aránnyal, a gazdasági, jogi Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

28

szabályozás és a helyi igények, fizetőképesség figyelembe vételével van lehetőségünk e téren az előbbre lépésre. II.5.3. Hagyományőrzés, alapítvány Szükség jónak tartom a DÖK önállóságának erősítését, a kilencedik és tizedik évfolyamosok aktív bevonását az iskolai DÖK munkába, a 11. és 12. évfolyam aktivitását átvéve, bátorítva, pozitívan megerősítve őket. (Az idei tanévben elindult ez, a 10. osztályos M. N. egyik legaktívabb DÖK tag. Ez a folyamatot lehet tudatosítani, szándékosan erősíteni.) Új DÖK rendezvények jelentek meg e tanévben: a farsang, a húsvét. Számomra nagyon szimpatikus gondolat ezen tradiciók megünneplését külön hagyománnyá tenni, hiszen tanulóink egy részének szociális háttere miatt erre otthonukban alig van lehetősége. Ennek továbbvitelében, hasonló kialakításában aktív részt kívánok vállalni, akár kiterjesztve az általános iskolákra is, egy-egy osztályt vendégül látva onnan, a hasonló jellegű, közkedvelt Ki Mit Tud mellett. Az alapítványi munka keretében a Farkas Ildikó díjhoz kapcsolódva emlékverseny, emléknap szervezése lehetséges, a korább díjazottak meghívásával, a jelenlegi jelöltek bemutatásával, akik saját Szakma Sztárként, Szakma Csillagként a város közönségének is bemutathatóak. De szervezhető e köré akár kirándulás, vetélkedés is Farkas Ildikó kolléganőnk szellemiségét idézve, követve (akár a hatodik tanítás nélküli munkanap terhére, ami a szakmai vizsgák lecsökkent írásbeli részeivel felszabadul). Fontos számomra az alapítványi munka további segítése, új források, adományok keresése az iskolai és személyes kapcsolatrendszer révén.

II.5.4. Partnerkapcsolatok, menedzsment A szociális otthonnal és a kőműves céggel történő indulás után a két új hely stabilitását minden erővel segíteni kell, hiszen mindkét esetben hiány szakmáról van szó. További kapcsolatokat tudunk kiépíteni a vendéglátás terén, együttműködési megállapodásra törekedve az első 4 évben, majd tanulószerződésre a szakképzésben. Ehhez jó alapot jelenthet, hogy a gyomai mezőgazdasági képzések dominanciája miatt a vendéglátás az ottani iskolában kifutott, a gyakorlati helyek szabadokká válnak. A szakmagazdákkal gyakorlati helyek rendszeres látogatásának megvalósításával a tanulói létszámot növelhetjük (hiányzási számonkérések szigorítása, hiányzás csökkentése) és a Tagintézmény-vezetői pályázat: Tóth Erika

29

minőségi munkát javíthatjuk (személyes kapcsolat az ottani szakoktatóval). Mindezt természetesen a kamarai bevezető és ellenőrző látogatások iskolai tagsága mellett. A közösségi szolgálati lehetőségek egyre bővülnek. Fontos ennek eddigi pozitívumának megtartása, hogy a tanulók igényeihez alkalmazkodva megkötés nélkül keressük meg a diák által igényelt partnert. A még több városi rendezvényhez kapcsolódás, az azokon való aktív részvétel nagy beiskolázási hatással is bír. Új típusú, bármely fenti téren megvalósítható kapcsolatot jelent a nemzetközi színtérre kilépés. Akár személyes kontaktus, akár pályázat (Határtalanul, E-Twinning) révén, akár általános iskolával is együttműködve mindez újbóli beiskolázási hozadékkal is bírhat. A menedzsment terén eddig is széles körű személyes és szakmai kapcsolatokra alapozva, ezek kihasználásával a célom új formák és módok keresése (közös fórum, tréning partnerekkel). II.5.5. Belső és külső ellenőrzések A tanulói munkafegyelem növelésével, az egyénre szabott, már leírt egyéni ifjúságvédelmi renddel lehet csak a diákokat számon kérőn saját haladásukban eredményesen ellenőrizni, a fejlődésében érdekeltté tenni. A fenti ismertetett pedagógusokra vonatkozó ellenőrzést bővíteni szükséges a majdani szakfelügyeleti látogatásokra, minősítésekre történő előkészítéssel, illetve az újonnan belépők mentorálási rendjének kialakításával.


30

IV. Zárszó, összefoglaló gondolatok „Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű. Érts ahhoz, amit csinálsz! Szeresd, amit csinálsz! És higgy abban, amit csinálsz!” (Will Rogers) Jövőre vonatkozó szándékom a fent leírtak beépítésével folytatni a megkezdetteket, az új lehetőségeket kihasználva, a biztonság, a nyugodt munkavégzés feltételeinek biztosításához is hozzájárulva, s az eddigi munkatársi, szülői, tanulói bizalomnak megfelelve. Nagy kihívást jelent a folyamatosan mobil munkaerőpiac, az új szakmák, az új fenntartó, az új feltételek mellett a stabilitás pedagógiai alapelvének megfelelni. A fent leírtakból kiderül, hogy ez a régi értékek és hagyományok tiszteletben tartásával, az újak ezekbe építésével elérhető.

Azonban

minden

elképzelésemhez

csak

a

tantestület

és

alkalmazotti

közösség

együttműködésével szavatolt siker. Ez alapján köszönöm pályázatom áttanulmányozását, kérem tisztelettel támogatását és elfogadását.

Dévaványa, 2016. április 3.

Tóth Erika


31

PÁLYÁZAT. a Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma. tagintézmény-vezetői. munkakör betöltésére 2016

Recommend Documents