Opera Software
Webes szabványok 0.1. verzió Szerkesztette: Nagy Gusztáv 2010. február
2. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Jogi nyilatkozat Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! A következőket teheted a művel:
szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet
származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álne vét, a Mű címét).
Ne add el! Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra.
Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a mű vet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt ter jesztheted.
Ez a jegyzet a http://dev.opera.com/articles/view/1-bevezeto-a-webes-szabvanyokba/ címen elérhető tananyagsorozat szerkesztett változata. Szerzői: Chris Mills, Ben Buchanan, Tom Hughes-Croucher, Mark Norman “Norm” Francis, Linda Goin, Paul Haine, Jen Hanen, Benjamin Hawkes-Lewis, Ben Henick, Christian Heilmann, Roger Johansson, Peter-Paul Koch, Jonathan Lane, Tommy Ols son, Nicole Sullivan és Mike West. A szerkesztett jegyzet mindenkori legfrissebb verziója a http://nagygusztav.hu címről tölthető le.
3. oldal
Tartalomjegyzék 1. A szabványok világa................................5 1.1. Miért használd a webes szabványo kat?..........................................................5 1.2. A webes szabványok eljövetele........7 1.3. Hogyan működik az internet?.........9 1.4. A webes szabványok modellje — HTML, CSS és JavaScript.....................13 1.5. Webes szabványok — szép álom, de mi a valóság?........................................22 2. Webdesign fogalmak............................29 2.1. Információs Architektúra — egy website tervezése..................................29 2.2. Mi kell egy jó weblaphoz?.............34 2.3. A színek elmélete...........................41 2.4. Egy site keretének felépítése.........52 2.5. Színsémák és designtervek...........63 2.6. Tipográfia a weben........................77 3. HTML alapok.......................................87 3.1. A HTML alapjai.............................87 3.2. A HTML head eleme......................91 3.3. Megfelelő doctype választása a HTML dokumentumokhoz................100 4. A HTML felépítése.............................104 4.1. Szöveges részek megjelölése HTMLben......................................................104 4.2. HTML listák................................108 4.3. Képek a HTML-ben.....................121 4.4. HTML hivatkozások — építsük fel a webet!..................................................129 4.5. HTML táblázatok.........................137 4.6. HTML űrlapok — az alapok........143 4.7. Kevéssé ismert szemantikus elemek .............................................................151 4.8. Általános tárolók — a div és a span elemek.................................................158 4.9. Több lap létrehozása navigációs me nüvel....................................................163 4.10. A HTML validálása....................163 5. Hozzáférhetőség.................................164 5.1. A hozzáférhetőség alapjai (Tom Hughes-Croucher)..............................164 5.2. A hozzáférhetőség tesztelése (Ben Hawkes-Lewis)...................................164 6. CSS......................................................165 6.1. CSS alapok (Christian Heilmann) .............................................................165 6.2. Öröklődés és kapcsolódás (Tommy Olsson)................................................165
6.3. Szöveg stílusozása CSS-sel (Ben He nick)....................................................165 6.4. A CSS elrendezés modell — box, border, margin és padding (Ben Henick) .............................................................165 6.5. Háttérképek CSS-ben (Nicole Sulli van)......................................................165 6.6. Listák és hivatkozások stílusozása (Ben Buchanan)..................................165 6.7. Táblázatok stílusozása (Ben Bucha nan).....................................................165 6.8. Űrlapok stílusozása (Ben Henick) .............................................................165 6.9. Float és clear (Tommy Olsson)...165 6.10. Statikus és relatív pozícionálás CSS-ben (Tommy Olsson)..................166 6.11. Fix és abszolút pozícionálás CSSben (Tommy Olsson)..........................166 6.12. Fejlécek, láblécek, oszlopok és sab lonok (Ben Henick)............................166 7. JavaScript alapok................................167 7.1. Programozás — a valódi alapok! (Christian Heilmann).........................167 7.2. Mire jó a JavaScript? (Christian Heilmann)...........................................167 7.3. Első lépések JavaScriptben (Christi an Heilmann)......................................167 7.4. Legjobb JavaScript módszerek (Christian Heilmann).........................167 7.5. A nem feltűnő JavaScript alapelvei (PPK)...................................................167 7.6. JavaScript függvények (Mike West) .............................................................167 7.7. Objektumok JavaScriptben (Mike West)...................................................167 7.8. A DOM bejárása (Mike West).....167 7.9. HTML létrehozása és módosítása (Stuart Langridge)..............................167 7.10. Dinamikus stílus — CSS kezelése JavaScripttel (Greg Schechter)..........168 7.11. Események kezelése JavaScripttel (Robert Nyman).................................168 7.12. JavaScript animáció (Stuart Lang ridge)...................................................168 7.13. Könnyed leépítés kontra folyama tos fejlesztés (Christian Heilmann)...168
4. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
1. A szabványok világa 1.1.
Miért használd a webes szabványokat?
A fő okok arra, hogy miért érdemes bevonni a webes szabványokat a fejlesztésbe, majd csak a negyedik fejezetben lesz részletesen elemezve, de egy átfogó képet már itt is felál líthatunk. A webes szabványok használatának a következő előnyei vannak: 1. Hatékony kód: ahogy haladsz majd a leírásokban, észreveheted, hogy legjobb módszerek a webfejlesztésben sokszor a kód újra használhatóságára alapoznak — a HTML tartalmat szétválaszthatod a stílustól (CSS) és a működéstől (Java Script), így a fájlok kisebbek maradnak, a kódot csak egyszer kell megírni, és ké sőbb bárhol felhasználhatod, ahol újra szükség van rá. 2. Egyszerű karbantartás: ez nagyon közel áll az előző ponthoz — ha a HTML részt csak egyszer írod meg, aztán a stílusokat és a működést csak akkor definiá lod (osztályokkal és függvényekkel), amikor szükséged van rájuk, akkor egy ké sőbbi időpontban elég lesz a változást egyetlen helyen elvégezned, és ez az egész webhelyen azonnal megváltozik, ahelyett, hogy mindenütt egyenként elvé gezd a módosítást! 3. Hozzáférés: a következő két pont ismét összetartozik — az egyik legnagyobb probléma a weboldalakkal az, hogy hozzáférhetővé tegyük mindenki számára, függetlenül attól, hogy kiről és milyen körülményekről van szó. Ebbe beletartozik az olyan weboldalak készítése is, amelyeket fogyatékos személyek is használnak, mint például vakok vagy gyengén látók, mozgássérültek (akik nehezen, vagy egy általán nem tudják használni a kezeiket). Ha webes szabványokat és a legjobb módszereket használod, akkor képes leszel olyan weboldalakat készíteni, amelye ket a fogyatékkal élők is használhatnak, ráadásul semmilyen extra munkára nem lesz szükséged ehhez. 4. Kompatibilitás: ez alatt azt értem, hogy a weboldalaid nem csak a különböző platformokon (mint például Windows, Mac vagy Linux) fognak megbízhatóan működni, hanem a különböző eszközökön is, amelyekbe manapság beletartoznak a mobiltelefonok, a tévék és a játékkonzolok is. Ezeknek az eszközöknek különbö ző korlátai vannak, mint például a képernyőméret, a számítási kapacitás, az irá nyíthatóság vagy sok más egyéb, de a jó hír az, hogy a webes szabványok és a leg jobb módszerek használatával szinte egészen biztosan garantálható, hogy a weboldalad a legtöbb ilyen eszközön is működni fog. Jelenleg több mobiltelefon van a világon, mint PC, és ezek nagy része internetképes. Biztosan megengedhe ted magadnak, hogy egy ekkora piacot teljesen figyelmen kívül hagyj? 5. Webes keresők és keresőrobotok: ez alatt azt értem, amire sok helyen kere sőoptimalizálás névvel hivatkoznak. Ismét csak azt tudom mondani, hogy ha a webes szabványokat és a legjobb módszereket használod, akkor a weboldalad a lehető legátláthatóbb lesz a keresőrobotok számára, amelyek pásztázzák a webol dalakat, így az oldalad jobb eredményt fog elérni az olyan keresőkben, mint pél dául a Google. Ennek már saját tudománya van, a SEO, de ismétlem, már csak annyival, hogy webes szabványokat használsz, máris sokat tettél a pozíciódért a keresők találati listájában. A fenti előnyök ellenére a legtöbb weboldal a weben mégsem követi a webes szabványo kat, és rengeteg webfejlesztő még ma is régi, elavult módszerekkel dolgozik szerte a vilá gon. Vajon miért? Ennek sok oka van — sokszor az oktatás hiányosságára vagy a cégük
1.A szabványok világa
5. oldal
házirendjére hivatkoznak, esetleg hogy nincs szükségük megtanulni a webes szabványo kat, mert anélkül is megkapják a fizetést, túl nehéz megtanulni a szabványok használa tát… Nézzük meg kicsit részletesebben ezeket az okokat, hogy eloszlathassuk a kifogá sokban felmerült félreértéseket. 1. Az oktatás hiánya: ez egy elég nyomós érv, és éppen ez volt a fő oka annak, hogy ez a sorozat elindult. Az egyetemek többsége egyáltalán nem foglalkozik a webes szabványokkal a webfejlesztéssel kapcsolatos kurzusokon, de ha mégis, ak kor leginkább csak régi, elavult módszereket tanítanak, és ezen bürokratikus okok miatt általában nehéz változtatni. A könyvek és a speciális oktatások általában drágák. De várj csak! Éppen itt van egy kurzus, ami ingyenes, elérhető az egye temek számára is, így ez már nem lehet valódi kifogás többé. 2. Céges policy: semmi kétség nincs afelől, hogy rengeteg olyan cég létezik, amely nek régi és elavult a weboldala, ráadásul a házirendben arra kényszerítik az alkal mazottakat, hogy kiöregedett böngészőket használjanak. De a helyzet javul. Most, hogy ingyen elérhető ez a kurzus, amely megmutatja, hogyan léphetnek át ezen a helyzeten, még könnyebb lesz a változás. A webes szabványok használata ráveheti arra is a cégeket, hogy modernebb böngészőket is használjanak, mert a régi bön gészőkben a szabványos oldalak már nem mutatnak olyan jól — bár továbbra is működnek azokban is. A felhasználóikat is rávehetik ezáltal a frissítésre. Üzleti előnye is van a váltásnak: azok a weblapok, amelyek webes szabványokat használ nak — amint azt fentebb már kifejtettük — jobb eredményeket érnek el a keresők ben, és elérhetőek lesznek a fogyatékkal élő emberek, valamint a más eszközökön internetezők számára is. Biztosan megengedhetik maguknak a cégek, hogy ezeket az előnyöket figyelmen kívül hagyják? 3. Nincs rájuk szükségem!: tudom, hogy néhány fejlesztő azt mondja minderre, hogy „de hát én még régi módszereket használok, és mégis megfizetnek — miért vacakoljak ezekkel az új dolgokkal?” Ahogy már fentebb is kifejtettük, a webes szabványokkal a kód sokkal hatékonyabb lesz, könnyebb megírni és könnyebb karbantartani is. Lehetőséged lesz olyan modern kódot írni, amely mindenhol hozzáférhető és használható az alternatív eszközökön is — mindez nem elég izgal mas számodra? De a képességeidet is használhatóbbá teszi a jövőre nézve, így lehetőséged lesz többet keresni. Sok cég már most is megköveteli a webes szabványokban való jártasságot. 4. Túl nehéz megtanulni!: badarság. Ha átolvasol néhány leírást ebből a kurzus ból, rá fogsz jönni, mennyire egyszerű megérteni a webes szabványok alapjait, akár új vagy a webfejlesztésben, akár csak a tudásodat frissíted. Semmivel sem nehezebb, mint a régi, elavult módszerek használata, viszont rengeteg előnye van ezekkel szemben. 5. Nem minden böngésző támogatja a szabványt: a szabványtámogatás a böngészőkben sokszor jelentősen eltért egymástól, és ez valódi rémálommá vál toztatta a munkát. De ezeknek az időknek már vége, a modern böngészők mind egyike kiváló szabványtámogatással rendelkezik. Természetesen szükség van arra, hogy régebbi böngészőket is támogassunk, amelyeknek nincs olyan jó szab ványtámogatásuk. De ha a legjobb módszereket használod, biztos lehetsz benne, hogy az ilyen régi böngészők felhasználói is még megfelelő támogatást kaphassanak. Amint láthatod, nem sok kifogásod maradt arra, hogy miért ne használd a webes szabvá nyokat a munkád során. Ha kezdőként érkeztél ide, akkor máris sokkal jobb helyzetből
6. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
indulsz, mert azonnal a legjobb módszereket tanulhatod meg, és nem kell előtte „elfelej tened” a régieket.
1.2. A webes szabványok eljövetele A böngészőháború alatt a Microsoft és Netscape főleg az új funkciók fejlesztésére kon centrált ahelyett, hogy a már támogatott funkciókat javították volna ki. Saját, védett funkciókat építettek be a böngészőkbe, emellett olyan új funkciókat valósítottak meg, amelyek már léteztek a többi böngészőkben, de ezek nem voltak kompatibilisek egymás sal. A webfejlesztők ezekben az időkben egyre inkább arra voltak kényszerítve, hogy a valódi fejlesztés helyett az ilyen zavaros helyzetek megoldásával foglalkozzanak. Néha arra volt szükség, hogy két változatot készítsenek egy oldalból a két nagy böngésző számára, ame lyek gyakorlatilag teljesen megegyeztek. Egyesek egyszerűen csak az egyik böngészőt tá mogatták, és a másik böngésző felhasználóit letiltották az oldalról. A munka így igazi rémálommá vált, és már nem voltak messze az elkerülhetetlen következmények a fej lesztők részéről.
1.2.1
A W3C megalakulása
1994-ben Tim Berners-Lee megalapította a W3C1-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél, a CERN, a DARPA (ez lett az ARPA új neve), valamint az Európai Bizottság támogatásával. A W3C a különböző protokollok és tech nológiák szabványosítását tűzte ki maga elé egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. A következő években a W3C több specifikációt is kiadott (amelyeket „ajánlásoknak” ne veztek), mint például a HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. Viszont a W3C nem követeli meg az ajánlások betartását. A gyártók csak akkor kell be tartsák a W3C dokumentumokban foglaltakat, ha a terméküket meg akarják jelölni, hogy megfelel a W3C feltételeinek. A gyakorlatban ez nem értékes eladási szempont, mi vel a felhasználók közül szinte senki sem tudja, sőt valószínűleg nem is érdekli őket, hogy mi fán terem a W3C. Ennek következtében a „böngészők háborúja” zavartalanul folytatódhatott.
1.2.2
A Web Standards projekt
1998-ban a böngészőpiacot az Internet Explorer 4 és a Netscape Navigator 4 uralta. Megjelent az Internet Explorer 5 beta verziója, amely már egy új és saját fejlesztésű di namikus HTML-t támogatott. Ez azt jelentette, hogy a professzionális webfejlesztők már öt különböző módon kellett tudjanak JavaScript kódokat írni. Ennek eredményeképpen a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoport ja összeállít, és együtt megalakították a WaSP2-ot (Web Standards Project). Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett,
1
http://www.w3.org/ és http://www.w3c.hu/
2
http://www.webstandards.org/
1.A szabványok világa
7. oldal
így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket.
1.2.3
A webes szabványok felemelkedése
2000-ben a Microsoft kiadta az Internet Explorer 5 Macintosh Editiont. Ez egy nagyon fontos mérföldkő volt, mivel ez lett az alapértelmezett böngésző a Mac OS alatt, és már támogatta a W3C ajánlások egy jelentős részét. Ez az Opera megfelelő CSS és HTML tá mogatásával együtt már megadta a lehetőséget a webfejlesztők és webdesignerek számá ra, hogy először tapasztalhassák meg a szabványos weboldalak fejlesztésének a kényel mét. A WaSP ráadásul sikerült meggyőzze a Netscape-et arról, hogy halassza el a Netscape Navigator 5.0 megjelenését addig, amíg nem támogatja jobban a szabványokat (ez a vál tozat vált később a manapság nagyon népszerű böngésző, a Firefox alapjává). A WaSP ezen kívül indított egy Dreamweaver Task Force nevű csoportot is, hogy rávegye a Macromediát a népszerű fejlesztői eszközük szabványosabbá tételére. 2001-ben az A List Apart3 nevű népszerű webfejlesztői oldalt is teljesen újratervezték, és az egyik cikkben, amely a miértekről és hogyanokról szólt, ez állt: Hat hónapon, egy éven vagy legkésőbb két éven belül minden oldalt ezekkel a szabvá nyokkal fognak készíteni. [...] Figyelhetjük, ahogy a tudásunk fölöslegessé válik, vagy elkezdhetjük már most tanulni a szabványos módszereket. Ez egy kissé optimista kijelentés volt, az összes oldal még most, 2008-ban sem támogat ja a szabványokat. De sokan hallgattak rájuk. A régi böngészők részesedése lecsökkent, és később két másik rendkívül népszerű oldalt is átalakítottak teljesen szabványosra: 2002-ben a Wired magazint, és 2003-ban az ESPN-t, akik így a webes szabványok és az új technológiák élharcosaivá váltak. Ugyancsak 2003-ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden4 oldalt. Ez valószínűleg nagyobb hatást ért el a webfejlesztőknél, mint addig bármi más, ugyanis képes volt azt bemutatni, hogy egy oldal teljes designját meg lehet változtatni egyszerűen a stílus lecse rélésével, miközben a tartalom pontosan ugyanaz marad. Azóta a professzionális webfejlesztők körében a webes szabványok alapvetővé váltak. Ez a sorozat most nagyszerű alapot adhat neked is ahhoz, hogy ugyanolyan tiszta, szeman tikus, hozzáférhető és szabványos weboldalakat készíthess, mint a nagy vállalatok.
1.2.4
Tesztkérdések
Keress tovább a témában, hogy megtaláld a válaszokat az alábbi kérdésekre:
Milyen böngészők érhetőek el manapság az interneten Windows, Mac OS X és Linux alatt?
Hány százalékos részesedésük van ezeknek a böngészőknek?
Milyen böngészőket használhatnak mobiltelefonokon a weblapok megnyitására?
Hány „webes szabványt” publikált a W3C, és melyek azok, amelyeket a mai bön gészők széles körben támogatnak?
3
http://www.alistapart.com/
4
http://www.csszengarden.com/
8. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
1.3. Hogyan működik az internet? Néha előfordul, hogy szeretnél betekintést nyerni a dolgok mögé, hogy lásd a fogaskere keket és az ékszíjakat az események mögött. A mai a te szerencsés napod. Bevezetlek a legújabb technológiák működésébe, melyek segítségével már elboldogulsz a világhálóval. Ez a leírás az alapvető technológiákról szól, melyek a világhálót éltetik:
Hiperszöveg jelölőnyelv (HTML)
Hiperszöveg-átviteli protokoll (HTTP)
Domainnév rendszer (DNS)
Webszerverek és internetböngészők
Statikus és dinamikus tartalom
Ezek mind nagyon alapvető dolgok – még ha az itt leírtak nagy része nem is segít egy jobb weboldal elkészítésében, megadja a megfelelő nyelvezetet ahhoz, hogy az ügyfeleid del vagy másokkal beszélgethess a webről. Ez olyan, mint ahogy egy bölcs apáca mondta A muzsika hangja c. filmben: „Mert az olvasást hogy kezdik? — Á, B, C; Az éneklést így kezdik: Dó, Ré, Mi”. Ebben a leírásban röviden áttekintjük, hogyan kommunikálnak egymással a számítógépek a HTTP és TCP/IP használatával, aztán megnézzük a külön böző nyelveket, melyek együtt alkotják az internetet képező weboldalakat.
1.3.1
Hogyan kommunikálnak egymással a számítógépek az interneten keresztül?
Szerencsére a számítógépek dolgait nem bonyolítottuk el túlságosan. Amikor a világhá lót nézzük, a legtöbb oldal ugyanazt a kódot használja, a HTML-t, amely egy közös sza bályrendszer, a HTTP (hiperszöveg-átviteli protokoll) alapján működik. A HTTP az in ternet általános „nyelvjárása” (előírása), figyelembe véve például, hogy egy windowsos rendszer tökéletes összhangban legyen a legújabb és legjobb Linux verzióval (Dó, Ré, Mi!). Az internetböngészőkön túl – ezek speciális programok, melyek értelmezik a HTTP utasításokat és lefordítják a HTML kódot emberek számára olvasható formára – a web oldalakat azért írják HTML-ben, hogy bármilyen számítástechnikai eszközön képes le gyél azt elolvasni, telefonon, PDA-n, vagy az egyre népszerűbb videojáték rendszereken. Annak ellenére, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, a webet használó eszközöknek szüksé gük van szabályokra, hogy egy másik eszközzel kommunikálni tudjanak – ez olyan, mint megtanulni, hogy felemeled a kezed, mielőtt kérdezel az órán. A HTTP lefekteti ezeket az alapvető szabályokat az internet számára. A HTTP-nek köszönhetően egy kliens (mint pl. a számítógéped) tudja, hogy ő az, akinek kezdeményeznie kell a kérést egy weboldal vagy egy szerver felé. A szerver egy számítógép, amely olyan programokat futtat, melyek érzékelik a kérésed, megkeresik a kívánt weboldalt, és elküldik a számítógépedre, hogy a böngésződ megjeleníthesse azt.
A kérés/válasz kör elemzése Most átnézzük azokat az eljárásokat, melyek lehetővé teszik, hogy a számítógépek az in terneten keresztül kommunikáljanak. A HTTP kérés/válasz kört alaposabban is meg vizsgáljuk. Lentebb van néhány számozott lépés, ezek mentén haladunk előre, így érthe tőbben el tudom magyarázni a fogalmak jelentését.
1.A szabványok világa
9. oldal
Minden kérés/válasz úgy kezdődik, hogy beírjuk az URL-t (egységes erőforrás-azono sító) a böngészőnk címsorába, valahogy úgy, mint a http://dev.opera.com. Nyiss meg egy böngészőt, írd be ezt a címet! Most van egy dolog, amit lehet, hogy még nem tudsz: a böngészők nem arra használják az URL-eket, hogy lekérjék az oldalakat a szerverekről; Internet Protokollt, vagyis IP címeket használnak (mint a telefonszámok vagy az irányítószámok, csak ezek a címek szervereket azonosítanak). Például a http://dev.opera.com IP címe a 213.236.208.98. Próbálj megnyitni egy új fület vagy új ablakot a böngésződön, majd írd be: http://www.apple.com, majd üss entert; aztán írd be: http://17.149.160.10/, és üss en tert – pontosan ugyanoda jutsz. Most írd be a http://213.236.208.98/ címet – ugyanar ra a szerverre jutunk, mint az 1. lépésben, habár most 403 „Belépés visszautasítva” hibát kapunk – ez azért van, mert nem rendelkezünk belépési engedéllyel a kiszolgáló gyöke rébe. A http://www.apple.com alapvetően ugyanazt az eredményt adja, mint a http://17.149.160.10/, de miért, és hogyan? Ez azért van, mert az emberek jobban emlé keznek szavakra, mint hosszú számsorokra. A rendszer, ami a munkát elvégzi, a DNS (domainnév rendszer), amely alapvetően egy átfogó, automatikus címtár, ami minden internetre csatlakozó eszköz címét eltárolja. Amikor beütöd a http://dev.opera.com cí met a címsorba és leütöd az entert, a böngésző elküldi ezt a címet egy névszervernek, ami megpróbálja meghatározni a hozzá tartozó IP-címet. Készülékek garmadái csatla koznak egyszerre a világhálóra, és nincs minden DNS szerveren listázva az összes hálóra kötött készülék, ezért van egy rendszer, ahol a kérésed végrehajtódik, hogy a megfelelő szerver teljesíteni tudja azt. Tehát a DNS rendszer utána néz a www.opera.com weboldalnak és megtalálja, hogy az a 17.149.160.10 címen található, majd ezt a címet visszaküldi a böngésződnek. A géped küld egy kérést az IP cím által megjelölt géphez, és várja, hogy visszajöjjön a vá lasz. Ha minden megfelelően működik, a szervergép visszaküld egy rövid üzenetet a kli ensnek, hogy minden rendben, majd küldi a weblapot. Az üzenet ezen formáját egy HTTP fejléc tartalmazza.
1.1. ábra: Ebben az esetben minden rendben megy, a szerver a megfelelő weblapot küldi el Ha valami hiba történik, például rosszul írod be az URL-t, egy HTTP hibát kap a böngé sződ — a népszerűtlen 404 „Az oldal nem található” hiba a legáltalánosabb példa erre, amellyel találkozhatsz. Most próbáld beírni a http://dev.opera.com/joniscool.html címet — az oldal nem lé tezik, így 404-es hibaüzenetet kapsz. Próbáld ki még pár nem létező lappal, különböző
10. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
weboldalakon, így különböző formában találkozhatsz a hibával. Ez azért van, mert né hány weboldal hiba esetén a szerver saját hibalapjára irányítja az eltévedt böngészőket, míg más oldalaknak saját, egyedi hibaüzenetei vannak, amelyekkel jelzik, ha hibás a hi vatkozás. Ez egy különleges eljárás, amit ezen a kurzuson nem részletezünk, de szeren csére később, egy különálló leírásban lesz róla szó a dev.opera.com-on. A végén még egy apróság az URL-ekről: általában egy weblap látogatásakor megnyitott első lap URL-ének végén nem látsz fájlnevet (pl. http://www.enoldalam.hu/), aztán ké sőbb is vagy vannak fájlok a végén, vagy továbbra sincsenek. Valójában minden esetben fájlokat nyitsz meg, csak néha a webfejlesztők úgy állítják be a kiszolgálókat, hogy azok ne mutassák a fájlnevet az URL-ben — ez gyakran egyszerűbbé, könnyebben megjegyez hetővé teszi az URL-eket, ami elsősorban a felhasználói élményt növeli az oldaladon. Ez zel a témával sem fogjuk foglalkozni a tanfolyamon, mivel meglehetősen összetett dolog. A fájlok feltöltésével és a fájl/könyvtár struktúrával részletesen egy későbbi leírásban fo gunk foglalkozni.
1.3.2
A tartalmak típusai
Megnéztük a HTTP kérés/válasz kört, most nézzük át a különböző típusú tartalmakat, amelyekkel az interneten találkozhatsz. 4 részre választottam szét ezeket — egyszerű szöveg, webes szabványok, dinamikus weblapok, és oylan elemek, melyekhez külső al kalmazásokra vagy beépülőkre van szükség.
Egyszerű szöveg Az internet megjelenésekor, még a webes szabványok és a beépülők előtt az internet csak képekből és szövegekből állt — különböző fájlok .txt vagy valami hasonló kiterjesz téssel. Ha találkozott egy egyszerű szöveggel, a böngésző csak megjelenítette azt, úgy ahogy van, bonyolult eljárások nélkül. Manapság gyakran egyetemek weboldalain talál kozhatsz ilyen egyszerű szöveggel.
Webes szabványok A világháló alapvető építőkockája a három fő webes szabvány — a HTML (vagy XHTML, de ebben a leírásban ez most lényegtelen), a CSS és a JavaScript. A HTML, mint „hiperszöveg jelölő nyelv” már a nevében érzékelteti a saját rendelteté sét. A HTML-t régebben arra használták, hogy dokumentumokat tegyenek közzé, meg adják ezek tartalmát és a felépítését, és definiálják a dokumentum különböző részeit (ezekben tárolják az összes weblap szövegét és más elemeit). A weblapok különböző ré szeinek azonosításához elemeket használ. A CSS (egymásba ágyazott stíluslapok) teljes hozzáférést nyújt egy elem megjelenésének beállításához. Például nagyon egyszerűen, egyetlen stílus deklarációval beállíthatod, hogy minden paragrafus legyen dupla sorközű (line-height: 2em;), vagy hogy minden második szintű címsor legyen zöld (color: green;). Rengeteg előnye van annak, ha szét választod a tartalmat a formázástól. A HTML és a CSS közös használatát az 1.2. ábrán mutatjuk be, amelyen bal oldalon a sima HTML kódot láthatod formázás nélkül, míg jobb oldalon pontosan ugyanazt a HTML-t, de már CSS stílusokkal kiegészítve.
1.A szabványok világa
11. oldal
1.2. ábra: Sima HTML a bal oldalon, HTML és CSS stílusok együtt a jobb oldalon Végül, a JavaScript dinamikus funkciókat biztosíthat a weblapodhoz. JavaScript segít ségével olyan kis programkódokat írhatsz a weblaphoz, amelyek a kliens számítógépén fognak lefutni, és nincs szükség semmilyen speciális szoftver telepítésére a kiszolgálón. A JavaScript lehetőséget ad arra, hogy néhány egyszerű funkcionalitást megvalósíthass a weblapon, és interaktívvá tehesd, de természetesen vannak korlátai, amelyek a szerver oldali programozási nyelvekhez és a dinamikus weboldalakhoz vezetnek tovább.
Dinamikus weboldalak Néha böngészés közben olyan oldalakra találhatsz, amelyeknél a weblapok kiterjesztése nem .html, hanem .php, .asp, .aspx, .jsp vagy valami más különös kiterjesztés. Ezek mind példák a dinamikus webtechnológiákra, ezekkel olyan weboldalakat lehet készíte ni,amelyeknek van egy dinamikusan változó része — egy olyan kód, amely eredményeket szolgáltat a különböző bemenetekre (például adatbázisból, űrlapról vagy más adatfor rásból). Ezekről bővebben az 1.3.3. fejezet alatt beszélünk majd.
Formátumok más alkalmazásokhoz és beépülőkhöz Mivel a webböngészők alapvetően csak néhány megadott webes szabvány értelmezésére vannak felkészítve, így ha az URL egy komplexebb fájlformátumra mutat, vagy egy olyan weboldalra, amelyiknek beépülőkre van szüksége, akkor az ilyen tartalmat letöltheted, vagy a beépülők használatával (és ha szükséges, telepítésével) megnyithatod a böngésző ben. Például: 1. Ha találsz egy Word dokumentumot, egy Excel fájlt, egy PDF-et, egy tömörített fájlt (pl. ZIP vagy SIT), egy komplex képet (pl. Photoshop PSD), vagy más olyan fájlt, amelyet a böngésző „nem ért”, akkor a böngésző az esetek többségében fel fogja ajánlani, hogy töltsd le vagy nyisd meg a fájlt a hozzárendelt alkalmazással. Mind a kettő hasonló megoldás, mivel a fájlt mindkét esetben le kell tölteni, és csak egy speciális alkalmazással nyithatod meg a böngészőn kívül. 2. Ha olyan weboldalt találsz, amelyik tartalmaz egy Flash videót, egy MP3-at vagy más zeneformátumot, MPEG vagy más videoformátumot, akkor a böngésző ezt képes neked a weboldalon lejátszani, ha a szükséges beépülő telepítve van. Ha nincs, akkor a böngésző megkérhet a kapcsolódó beépülő letöltésére és telepítésé re, vagy az előző ponthoz hasonlóan felajánlja a fájl letöltését és megnyitását egy másik alkalmazásban.
12. oldal
1.3.3
Webes szabványok (0.1. verzió)
Statikus kontra dinamikus oldalak
Szóval mik is azok a statikus és dinamikus weboldalak, és mi a különbség közöttük? Ha sonlóan egy doboz csokoládéhoz, minden azon múlik, hogy mivel vannak megtöltve. Egy statikus weboldal egy olyan website, ahol a tartalom, a HTML és a képek mindig statikusak, változatlanok — minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden al kalommal, kivéve azt az esetet, ha a weboldal készítője gondol egyet, és megváltoztatja a lapot magán a kiszolgálón. A cikk nagy részében erről az esetről volt szó. A dinamikus oldalak ezzel szemben, bár a tartalom a kiszolgálón változatlan, az egyszerű HTML mellett dinamikus kódot is tartalmaznak, amely bizonyos információktól függően más és más adatokat jeleníthet meg. Nézzünk egy példát: nyisd meg a www.amazon.com oldalt a böngésződben, és keress rá 5 különböző termékre. Az Amazon nem 5 különböző weboldalt küldött neked eredményként; mind az 5 esetben ugyanazt az oldalt küldte át, csak más és más dinamikus információkkal feltöltve. A különböző információkat egy adatbázisban tárolja, amely kérésre kiadja a releváns adatokat, és átadja a webszerver nek, hogy az elküldhesse a dinamikus lapot. Érdemes még megjegyezni a dinamikus oldalakkal kapcsolatban, hogy a kiszolgálón spe ciális szoftvereket kell telepíteni a használatukhoz. Míg a normál statikus HTML fájlok kiterjesztése .html, addig a speciális dinamikus oldalak kiterjesztése ettől eltér, mivel a kiterjesztés alapján a kiszolgáló látni fogja, hogy további módosításokat kell végrehajta nia a fájlon, mielőtt elküldi azt a kliensnek (például fel kell töltenie egy adatbázisból). A PHP fájlok például .php kiterjesztést kapnak. Több dinamikus programozási nyelvből is lehet választani, megemlítettük például a PHP-t, de többek között ilyen még a Python, a Ruby on Rails, az ASP.NET és a Coldfusi on. Ezeknek a nyelveknek nagyjából ugyanolyan lehetőségeik vannak, például adatbáziselérés, információ validálása, de ezeket különböző módokon teszik meg, így vannak elő nyeik és hátrányaik is. Minden attól függ, hogy mi felel meg jobban a számodra.
1.3.4
Tesztkérdések
Mi az a HTML és a HTTP? Mi a különbség közöttük?
Mire szolgálnak a webböngészők?
Nézz körül az interneten, és próbálj meg 5-10 perc alatt minél többféle tartalmat találni: egyszerű szöveget, képeket, HTML-t, dinamikus oldalakat (PHP-t és .NET-es aspx lapokat), PDF-et, Word dokumentumokat, Flash videókat, stb. Pró báld ezeket megnyitni, és gondold végig, hogy a böngésződ milyen módon jeleníti meg ezeket a számodra.
Mi a különbség a statikus és a dinamikus weblapok között?
Keresd meg a HTTP hibák listáját, válassz ki belőlük 5-öt, és magyarázd meg, hogy ezek mit jelentenek.
1.4. A webes szabványok modellje — HTML, CSS és Ja vaScript Az előzőekben röviden érintettük a web alapköveit, a HTML-t (vagy XHTML-t), a CSS-t és a JavaScriptet. Most ideje egy kicsit mélyebbre ásni és megnézni, hogy mire jók ezek,
1.A szabványok világa
13. oldal
mit csinálnak, hogyan tudnak együttműködni, és hogyan építhetünk fel velük egy webla pot.
1.4.1
Miért kell szétválasztani?
Általában ez az első kérdés, amelyet a webes szabványokkal kapcsolatban kérdezni szok tak. Csak a HTML használatával megadhatod a tartalmat, a stílust és az elrendezést is, a font elemet használhatod a stílusozáshoz, a HTML táblázatokat az elrendezéshez, szóval miért törődnél ezekkel az XHTML meg CSS dolgokkal? A rendezéshez a táblázat meg az ehhez hasonlók pontosan azok a technikák, amelyeket a régi, rossz időkben használtak a webdesignhoz, és sokan még most is ezeket használják (pedig már nagyon nem kellene). Ez az egyik elsődleges oka annak, hogy ezt a sorozatot elkészítettük. Ezekről a módsze rekről nem fogunk beszélni ezen a kurzuson. Itt vannak viszont a CSS és HTML haszná latának az ellenállhatatlan előnyei a régi módszerekkel szemben: 1. Hatékony kód: minél nagyobbak a fájlok, annál tovább tart a letöltésük, és an nál többe kerül ez egyes embereknek (jópáran most is a forgalom után fizetnek). Biztosan nem akarod elpazarolni a sávszélességet hatalmas lapokra, amelyeknél minden egyes HTML fájlban külön benne van a stílus és az elrendezés is. Sokkal jobb alternatíva, ha a HTML-t lecsupaszítod a minimumra, és a stílust meg az el rendezést csak egyszer adod meg egy (vagy több) különálló CSS fájlban. Ha kíván csi vagy egy valódi példára, nézd meg az A List Apart Slahsdot rewrite cikket, amelyben a szerző elővett egy népszerű weblapot, és átírta XHTML/CSS formára. 2. Könnyű karbantartás: az előző gondolatmenetet folytatva, ha a stílust és az el rendezést csak egyszer írod meg, akkor ez azt jelenti, hogy elég lesz csak egyetlen helyen változtatni, ha módosítani akarod a teljes website megjelenését. Vagy in kább minden egyes oldalt külön frissítenél? Nem hinném. 3. Hozzáférhetőség: azok a felhasználók, akiknek látási problémáik vannak, álta lában egy „képernyő-felolvasónak” nevezett szoftvert használnak ahhoz, hogy a weblapok információihoz hozzáférjenek. A szoftver felolvassa nekik a weblap tar talmát, ők pedig meghallgatják. Ezen kívül a hangfelismerő szoftvereknek, ame lyeket a mozgássérült vagy rokkant emberek használhatnak, ugyancsak sokat se gíthetnek a jól megszerkesztett, sematikus weblapok. Míg a képernyő-felolvasót használók billentyűparancsokkal navigálhatnak a lap fejlécei között, addig a moz gássérült hangparancsokat ad ki a navigáláshoz. A megjelenésre összerakott web lapokkal szemben az egyszerű, sematikus weblapokon sokkal egyszerűbb navigál ni, és az információkat is könnyebben találják meg a felhasználók. Más szavakkal, minél hamarabb találod meg a lényeget (a tartalmat), annál jobb. A képernyő-fel olvasók nem találják meg azokat a szövegeket, amelyek képeken vannak, és a Ja vaScript egyes felhasználási módjai is összezavarhatják. Mindig bizonyosodj meg róla, hogy a fontos tartalom mindenki számára elérhető. 4. Eszköz kompatibilitás: mivel az XHTML oldalad csak egyszerű jelölés, stílus nélkül, így egyszerűen átformázható a különböző tulajdonságokkal rendelkező eszközökön (mint például kisebb képernyő), mert elég hozzá egy alternatív stílust megadni. Ezt több módon is megteheted (ha ez bővebben is érdekel, olvasd el a mobil eszközökről szóló leírásokat a dev.opera.com-on). A CSS natívan támogatja a különböző stílusok használatát a különböző megjelenítési módszerek/eszközök számára (például képernyőre, nyomtatáshoz vagy mobiltelefonhoz). 5. Webes keresők és keresőrobotok: valószínűleg te is szeretnéd, hogy az olda ladat könnyen meg lehessen találni a Google-lel vagy más keresőkkel. A keresők
14. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
ún. „keresőrobotokat” használnak, amelyek átnézik és letapogatják a weblapjai dat. Ha a keresőrobotnak gondja van a hasznos tartalom megtalálásával a webla podon, vagy félreérti az információkat, mert azokat nem jelölted megfelelően (például a címeket nem jelölted címként), akkor valószínűleg vissza fogsz esni a találati listában. 6. Egyszerűen jó módszer: ez most egy kissé olyan „mert én úgy mondom” in dok, de kérdezz csak meg egy professzionális webfejlesztőt vagy webdesignert, és azt fogja mondani, hogy a tartalom, a stílus és a működés szétválasztása a legjobb módja egy alkalmazás fejlesztésének.
1.4.2
Jelölés, minden weblap alapja
A HTML és az XHTML különböző elemekből álló jelölő nyelvek, amelyek tartalmazhat nak attribútumokat is (egyeseket kötelezően, másokat választhatóan). Ezek az elemek je lölik a különböző típusú tartalmakat a dokumentumokban, és megadják, hogy hogyan értelmezzék a webböngészők a különböző tartalomdarabokat (ilyenek például a címso rok, a bekezdések, a táblázatok, a felsorolások, stb.) Ahogy az elvárható, az elemek egy bizonyos tartalomtípust definiálnak, míg az attribútu mok további információkat adnak az elemekhez, például azonosítanak egy bizonyos ele met, vagy megadják, hogy hova mutat egy hivatkozás. Mindig tartsd észben, hogy a jelö lés a lehető legegyértelműbb kell maradjon, és olyan pontosan kell leírja a tartalom ren deltetését, amennyire csak lehetséges.
1.3. ábra: Egy (X)HTML elem felépítése Egy HTML elem felépítése (1.3. ábra): az első kisebb jel, az első nagyobb jel és a köztük található betűhalmaz a kezdő tag, ezzel kezdődik el az elem. A következő betűhalmaz, amelyet egy egyenlőségjel követ, és azt ezt követő idézőjelekben található betűhalmaz az attribútum. A HTML elemek tartalmazhatnak egy vagy több attribútumot, illetve bizo nyos esetekben egyet sem. A második kisebb jel, amelyet egy perjel követ, a második na gyobb jel, és a köztük található betűhalmaz a befejező tag, ezzel végződik az elem. A két tag, valamint a köztük található szöveg maga az elem. A fentieket észben tartva végül is mi a különbség a HTML és az XHTML között?
Mi az az XHTML? Az „X” az XHTML-ben azt jelenti, hogy „extensible”, vagyis bővíthető. A kezdők egyik leggyakoribb kérdése éppen erre vonatkozik, hogy „most akkor HTML-t vagy XHTML-t használjak, és mi a bánat a különbség a kettő között?”. Nagyjából ugyanarra a dologra szolgál mind a kettő, a különbség a struktúrában rejlik. A következő táblázat megmutat ja a legfontosabb különbségeket. HTML
XHTML
1.A szabványok világa
15. oldal
Az elemek és attribútumok nem Az elemek és attribútumok érzékenyek a nagybetűk érzékenyek a kis- és nagybetűkre, re, mindent kisbetűvel kell írni. a
ugyanaz, mint a . Egyes elemekhez nem szükséges a bezáró tag (például a paragrafu soknál elég a ), míg más ese tekben (az ún. „üres elemeknél”) nem szabad lezárni a taget (pl. a képeknél, ).
Minden elemet mindig le kell zárni (pl.
Egy pa ragrafus
). A tartalom nélküli elemeket a kezdő tag végére írt perjellel is le lehet zárni (pl. a
hr> és a
pontosan ugyanaz). Ha az XHTML-t text/html formában biztosítod, ak kor az összes „üres” elemnél a rövid formát kell használnod, és a lezáró perjel előtt pedig ki kell hagyni egy space-t. Minden más elem esetében a hosszú formát kell használnod (különálló kezdő és befejező tagekkkel), még akkor is, ha nincs benne semmilyen tartalom.
Egyes attribútumok értékeit idé Az attribútumok értékeit mindig idézőjelekbe kell zőjelek nélkül is meg lehet adni. tenni. Az attribútumokat bizonyos ese Mindig meg kell adni a teljes attribútumot (pl. tekben lerövidítheted (pl.
). selected>). A kiszolgálók a HTML-t a Az XHTML az application/xhtml+xml médiatípust text/html médiatípussal küldik a használja, de használhatja még az application/xml, felhasználónak. a text/xml vagy a text/html típusokat is. A text/html esetében követni kell a HTML kompatibi litási útmutatót, mivel a böngészők HTML-ként fog ják értelmezni (és ez alapján próbálják a felmerülő hibákat feloldani).
Egyelőre azt ajánljuk, hogy ne foglalkozz sokat azzal, hogy HTML-t vagy XHTML-t hasz nálj-e. Tartsd magad a kurzusban található példákhoz, és egyszerűen használj HTML doctype-ot (esetleg olvasd el a 14. leírást a doctype-okról), így nem igazán ronthatsz el semmit.
Mi az a validáció? Mivel a HTML és az XHTML már szabványosítva van (és egyébként a CSS is), a W3C (World Wide Web Consortium) készített egy nagyszerű eszközt, egy validátort, amely képes leellenőrizni a weblapjaidat, és megmutatja a lapon talált hibákat vagy problémá kat, mint például a hiányzó bezáró tagek vagy hiányzó idézőjelek az attribútumokban. A HTML validátor online elérhető a http://validator.w3.org/ címen. A validátor automati kusan felismeri, hogy HTML-t vagy XHTML-t, valamint hogy milyen doctype-ot hasz nálsz. Ha a CSS-t is ellenőrizni szeretnéd, akkor ehhez az online validátor a http://jig saw.w3.org/css-validator/ címen érhető el.
16. oldal
1.4.3
Webes szabványok (0.1. verzió)
CSS — kell egy kis stílus
A CSS (Cascading Style Sheets) lehetőséget ad a weboldalaid formázására és azok elren dezésének kialakítására. Beállíthatod vagy lecserélheted a színeket, a hátteret, a betűk méretét és típusát, és megadhatod a különböző elemek helyét a weblapon. Három mód szer van arra, hogy a CSS segítségével készíts egy stílust: újradefiniálsz egy taget, stílust rendelsz egy azonosítóhoz (ID-hez), vagy stílust rendelsz egy osztályhoz. Nézzük meg ezeket sorban: Egy elem újradefiniálása. Bármilyen (X)HTML elem megjelenését megváltoztatha tod, ha készítesz hozzá egy új stílusszabályt. Ha azt szeretnéd, hogy az összes paragrafu sod zöld és dupla sorközű legyen, akkor megadhatod az alábbi deklarációt a CSS fájlban: p { line-height: 2; color: green; }
Ezután minden tartalom a
tagek között dupla sorközű és zöld színű lesz. Egy azonosító definiálása. Egy elemhez hozzárendelheted az id attribútumot, hogy egyértelműen azonosítani tudd a weblapon (minden azonosító csak egyszer szerepelhet) — például id="navigacios_menu". Így sokkal könnyebben felügyelheted ennek a bizo nyos elemnek a megjelenését. Ha egy bizonyos paragrafust a lapon dupla sorközzel és zöld színnel szeretnél kiemelni, akkor először adj neki egy azonosítót (ID-t): Paragrafus tartalma
Majd készíts hozzá egy CSS szabályt a következő módon: #highlight { line-height: 2; color: green; }
Ez a CSS szabály kizárólag csak arra az egy paragrafusra vonatkozik, amelynek az id att ribútumában a highlight érték van (a kettős kereszt a CSS jelölése az azonosítóra). Egy osztály definiálása. Az osztály éppen olyan, mint az azonosító, kivéve, hogy a la pon egyszerre több elem is tartozhat ugyanahhoz az osztályhoz. Maradva a dupla sorkö zös példánál, ha azt szeretnéd, hogy az első két bekezdés a lapon dupla sorközű és zöld színű legyen, akkor először add meg nekik az osztályt: Paragrafus tartalma
A második paragrafus tartalma
Majd készíts hozzá egy CSS szabályt a következő módon: .highlight { line-height: 2; color: green; }
Ebben az esetben a highlight egy osztály, és nem egy azonosító — erre utal a pont a CSS szabályban. A következő példában bemutatjuk, hogy hogyan alkalmazza a CSS a stílusokat a HTML dokumentumon.
1.A szabványok világa
1.4.4
17. oldal
JavaScript — a weblapok működése
Végezetül, a JavaScript egy szkriptnyelv, amelyet arra használhatsz, hogy különböző funkcionalitást adj a weblapodhoz – például leellenőrizhetsz vele egy beírt szöveget (hogy jól adták-e meg vagy nem), adhatsz a weblapodhoz drag/drop funkcionalitást, le cserélheted vele gombnyomásra a lap stílusát, animálhatod a lap elemeit (például a me nüket), lekezelheted a gombok eseményeit, de még millió és egy dologra használhatod. A modern JavaScriptek már úgy működnek, hogy megkeresik a célzott HTML elemet, és ezzel csinálnak valamit, hasonlóan a CSS-hez, de a szintaxis és maga a művelet teljesen más ebben az esetben. A JavaScript sokkal bonyolultabb és terjedelmesebb téma, mint a HTML és a CSS, ezért az egyszerűség megőrzésének érdekében, valamint a félreértések elkerülése végett a kö vetkező példában nem fog szerepelni. Valójában a kurzuson is csak jóval később fogsz a JavaScripttel ismét találkozni.
1.4.5
Egy példa oldal
Több olyan részlet is van, amelyről most nem volt szó, de mindent részletesen meg fogsz ismerni a kurzus folyamán! Most pedig bemutatunk egy valódi példát, amelyen keresztül betekintést kaphatsz, hogy mivel fogunk foglalkozni a további bejegyzésekben. A bemutatott példa egy referencia oldal, amelyet egy beszéd végén az elhangzott idéze tek forrásának bemutatására használhatsz, amelyben a szélessávú internet használatáról volt szó az Egyesült Államokban. Ha ismerős számodra az akadémiai írásmód, akkor el árulom, hogy ez a példa APA formában készült (ki kellett válasszam valamelyiket).
index.html <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"/> References <style type="text/css"> @import url("styles.css");
18. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Adams, J. R. (2008). The Benefits of Valid Markup: A Post-Modernistic Approach to Developing Web Sites. <em>The Journal of Awesome Web Standards, 15:7, 5762. Baker, S. (2006). <em>Validate Your Pages.... Or Else!. Detroit, MI: Are you out of your mind publishers. Lane, J. C. (2007). Dude, HTML 4, that's like so 2000. <em>The Journal that Publishes Genius, 1:2, 12-34. Smith, J. Q. (2005). <em>Web Standards and You. Retrieved May 3, 2007 from Web standards and you.
Nem szeretnék most sorról-sorra mindent végigelemezni a forráskódon, mivel ezekről még lesz szó bőven a következő leírásokban, de néhány fontosabb pontot kiemelnék. Az első sort nevezzük a dokumentum típusdeklarációjának, vagy röviden doctype-nak. Ebben az esetben ez XHTML 1.0 Transitional. A doctype egy szabályhalmazt definiál, amelyet a jelöléseknek követniük kell, és amelyeket így ellenőrizni lehet. Az 9-11-es sorok töltik be a CSS fájlt a laphoz, az ebben megadott stílusok lesznek alkal mazva a lap különböző elemein. A CSS fájl tartalmát, amelyben a lap formázását adtuk meg, a következő pontban láthatod. A referencia különböző elemeihez különböző osztályokat definiáltunk. Ezzel lehetővé vá lik, hogy minden egyes referenciához más stílust adjuk, ebben az esetben például min den referencia jobb oldalához egy-egy színt rendeltünk, megkönnyítve ezzel a lista átte kintését. Most pedig lássuk a CSS-t, amely a HTML stílusát adja meg.
styles.css body { background: #fff url('images/gradbg.jpg') top left repeat-x; color: #000; margin: 0; padding:0; border: 0; font-family: Verdana, Arial, sans-serif; font-size: 1em; } div { width: 800px; margin: 0 auto; }
1.A szabványok világa
19. oldal
#bggraphic { background: url('images/pen.png') top left no-repeat; height: 278px; width: 362px; position: absolute; left: 50%; z-index: -100; } h1 { text-align: center; text-transform: uppercase; font-size: 1.5em; margin-bottom: 30px; background: url('images/headbg.png') top left repeat; padding: 10px 0; } #references cite { margin: 1em 0 0 3em; text-indent: -3em; display: block; font-style: normal; padding-right: 3px; } .website { border-right: 5px solid blue; } .book { border-right: 5px solid red; } .article { border-right: 5px solid green; } #footer { font-size: 0.5em; border-top: 1px solid #000; margin-top: 20px; } #footer a { color: #000; text-decoration: none; } #footer a:hover{ text-decoration: underline; }
Meglehet, hogy a stílusozással átestem a ló túlsó oldalára, például beállítottam több hát térképet is, de meg akartam mutatni, hogy miket lehet csinálni a CSS segítségével. Az első sor néhány alapértéket állít be a dokumentumon, mint például a szöveg és a hát tér színe, a szöveg körüli keret szélessége, stb. Sokan nem foglalkoznak azzal, hogy eze ket az alapértékeket ilyen módon megadják, és a legtöbb modern böngésző amúgy is de finiálja a saját alapértékeit. Mégis jó dolog, ha ezeket megadod, mert nagyobb befolyá sod lesz a lap megjelenésére a különböző böngészőkben.
20. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
A következő részben a lap szélességét állítjuk be 800 pixelesre (bár ezt megadhattam volna százalékban is, így a lap mérete annak függvényében változna, hogy éppen mekko ra a böngésző ablaka). A margin értéke biztosítja, hogy a tartalom középre kerül. A következőben nézzük meg a lap háttérképeit (ezeket a background: url jelölésekkel adtuk meg). Három különböző háttér elemet használtam ezen a lapon. Az első egy gradi ens, amely a teljes lapon ismétlődik, egy szép kék átmentet okozva. A második egy félig átlátszó PNG egy tollról, amely kontrasztot képez a fölötte látható szöveggel. (Az ilyen félig átlátszó PNG-k nem működnek az Internet Explorer 6-os és a korábbi verziókban, viszont működnek minden más modern böngészőben; nézd meg Dean Edward IE javító JavaScriptjét egy megoldáshoz IE6-hoz, amely sok más CSS támogatási problémát is ja vít IE6-ban.) Végül ismét egy félig átlátszó PNG-t használtam a fejléc hátteréhez. Ez na gyobb kontrasztot ad a fejlécnek, és jól is mutat (1.4. ábra).
1.4. ábra: A bemutatott példa a stílusokkal együtt
1.4.6
Tesztkérdések
Mi a különbség az osztály és az azonosító között?
Milyen szerepe van az XHTML-nek, a CSS-nek és a JavaScriptnek egy webolda lon?
Vedd a példában szereplő index.html fájlt, és módosítsd a megjelenését kizárólag CSS segítségével. Ne módosítsd a HTML fájlt.
Adj egy ikont a különböző referencia típusokhoz (különböző ikonokat a cikkekhez, könyvekhez és erőforrásokhoz).
Tüntesd el a copyright megjegyzést a lap aljáról.
Változtasd meg a fejléc megjelenését.
Miket kell módosítanod a CSS-en ahhoz, hogy a példában szereplő oldal jól jelen jen meg a mobilböngészőkben is?
1.A szabványok világa
21. oldal
1.5. Webes szabványok — szép álom, de mi a valóság? Egészen mostanáig a webes szabványok ideális, szép világáról volt szó. A szabványok se gítségével ugyanúgy működnek a weblapok minden böngészőben, minden operációs rendszeren és minden elérhető elektronikus eszközön. De valóban ez a valóság? Valóban minden böngésző 100%-ig támogatja a szabványokat? Vajon minden fejlesztő egyfor mán jól használja a szabványokat? Szabványosan építik-e fel a webfejlesztők az oldalai kat, és aztán nyugodtan hátradőlnek, mert mindenhol tökéletesen működik az oldaluk? Egy nagyon egyszerű válasz van ezekre a kérdésekre: nem. A fenti kérdések egy ideális helyzetre vonatkoznak, amely távol esik a valóságtól.
1.5.1
Hogyan ellenőrizheted, hogy megfelelsz-e a szabványok nak?
Mielőtt belevágnánk a témába, felteheted magadban a kérdést: „Honnan lehet megtud ni, hogy egy weblap használja a szabványokat?” Talán másképp néz ki, mint a többi web oldal? Igen is meg nem is. A szabványos weboldalak, ha jól készítették el őket, nem néznek ki másképpen, mint az összetákolt, toldozott-foldozott weblapféleségek. Viszont az oldal forráskódja (amit a legtöbb böngészőben úgy nézhetsz meg, hogy jobb gombbal vagy a Ctrl-lal kattintasz egy weblapon, majd kiválasztod a „Forráskód” vagy egy ehhez hasonló menüpontot) már teljesen másképp néz ki. A szabványos weblap szép, tiszta jelölésekből áll, és csak kevés vagy egyáltalán semmilyen formázást nem tartalmaz a weblapra nézve. Ezt talán nem veszed még észre elsőre, de hidd el, a látássérültek, akik képernyő-felolva sókat használnak, vagy a keresőrobotok ezt azonnal észreveszik. A szabványok használa tának előnyeiről már beszéltünk az előző leírásokban. A legegyszerűbb módja a szabványosság ellenőrzésének egy egyszerű eszköz, az ún. vali dátor használata, amely online elérhető. A W3C (World Wide Web Consortium) ingyen elérhetővé tette a validátort a http://validator.w3.org/ címen (lásd az 1.5. ábrán). Ezt az eszközt használhatod (sőt ajánlott használnod) fejlesztési hibák keresésére az (X)HTML kódodban. A CSS-t egy másik validátorral lehet ellenőrizni, amelyet a http://jig saw.w3.org/css-validator/ címen találsz. Kattints bátran ezekre a címekre, és ellenőrizd le néhány kedvenc oldalad forrását.
22. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
1.5. ábra: A W3C validátora ellenőrzi a weblapokat, és megmutatja a lehetséges hibá kat a jelölésekben Azzal, hogy meggyőződsz a weblapjaid érvényességéről, még nincs vége a harcnak. Ho gyan ellenőrizhetjük, hogy a böngészők jól támogatják-e a szabványokat? A Web Stan dards Project készített egy tesztsorozatot, amelyeket Acid teszteknek neveztek el. Ezek a tesztek bonyolult HTML és CSS szabályokat tartalmaznak (és még néhány más szabályt is), amellyel ellenőrzik, hogy a böngészők jól jelenítik-e meg a különböző tesztekhez tar tozó eseteket. Az Acid teszt utolsó verziója, az Acid3 még most is fejlesztés alatt áll. Az Acid tesztekről többet is olvashatsz az http://www.acidtests.org/ oldalon, ahol kipróbál hatod a tesztet a böngésződben is.
1.5.2
Szabványtámogatás a jelenlegi weblapokon
Vajon a nagyobb oldalak használják-e a webes szabványokat, vagy csak össze vannak do bálva? Nézzünk meg néhány nagyobb vállalatot a weben, hogy lássuk, hogyan értékeli őket a W3C validátora. Meg fogsz lepődni, hogy hány nagy oldal nem megy át a teszten; ettől azonban nem kell elcsüggedned, te még mindig megírhatod úgy az oldaladat, hogy az megfeleljen a szabványoknak. Az alábbi példákat olvasva ne felejtsd el azt sem, hogy minél nagyobb és bonyolultabb egy website, annál nehezebb benne megoldani, hogy át menjen a validáláson (valamint figyelembe kell venni más szempontokat is, például a felhasznált technológiákat).
1.A szabványok világa
23. oldal
Amazon: Vásárlás szabványosan? Valószínű, hogy ha vásároltál már valamit online, akkor belefutottál az amazon.com ol dalba (vagy valamelyik regionális változatába). Az Amazon a kibertér nagykereskedése, ahol mindent megtalálsz a könyvektől a CD-ken át az élelmiszerekig. De vajon átmegy-e az Amazon.com a validáláson?
1.6. ábra: Az Amazon sajnos megbukott! Nem csak jelölési hibákat tartalmaz, hanem még a doctype-ot sem adták meg (amely megmondhatná, hogy milyen HTML/XHTML verziót használnak). Az Amazonnak azonban van mentsége a szabványtámogatás hiányára. Nincs nálam az Amazon fejlesztési naplója, de ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy az Amazon már egy jó ideje köztünk van, és valószínűleg még mindig ugyanazt a szoftvert használják a website futtatására, mint amit régebben. Mivel a webes szabványok csak az ezredforduló után kerültek képbe, valószínűsíthető, hogy az Amazon rendszerét még abban az időben fejlesztették, amikor a webes szabványok csak homályos elképzelések voltak néhány fej lesztő fejében. Azt gyanítom, hogy az Amazon is eleget szenved a régi rendszerük miatt, amit tovább kell foltozzanak minden fejlesztésnél.
CNN: Szabványos hírek? A hírszolgáltatók vajon valóban rendszerezettek? A CNN.com egyike a legnagyobb mé diaoldalaknak a weben. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, a híreket va lós időben kell megjelenítsék, úgyhogy biztosan van egy képzett, belső webfejlesztő csa patuk, amely képes szabványos oldalakat gyártani számukra. Vagy mégsem?
24. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
1.7. ábra: A CNN.com (2008. április 15-én) 33 hibával megbukott. HTML 4.01 Transit ional doctype-ot definiálnak, de sok helyen mégis XHTML jelölések vannak. 33 hiba egyáltalán nem rossz egy olyan méretű és komplexitású lapon, mint amilyen a CNN oldala. Ez a 33 hiba eredhet onnan (és itt megint csak találgatok), hogy a tartalom kezelő rendszerük nem szolgáltat teljes mértékben szabványos kódot, de a jelölési hibák származhatnak a hírek készítőitől is, akik az íráshoz ugyan értenek, de a webfejlesztés hez már nem; mindkét eshetőség esetén még elfogadhatóak a hibák.
Apple: az elegancia és a design csúcsa … de a validálásé is? Az Apple széles körben ismert a mutatós és jól használható szoftvereiről és hardvereiről. A termékbejelentéseik sokszor egy isteni kinyilatkoztatással érnek fel a hűséges rajongó had számára. Az Apple oldalát (lásd az 1.8. ábrát) különösen szép design és rendezettség jellemzi, de vajon átmegy a validáláson is?
1.A szabványok világa
25. oldal
1.8. ábra: Az Apple.com már nagyon közel van az érvényes HTML 4.01 Transitional jelöléshez. Az elenyésző 6 hiba az oldalon csak elírásokat és Safari-specifikus tageket takar. Az Apple weboldala már nagyon közel áll a teljes validáláshoz. Valójában úgy 5 perc alatt ki lehetne javítani ezt a pár hibát, és akkor teljesen tiszta lenne az oldaluk. Egy hibát azért szeretnék kiemelni, mivel az Apple úgy döntött, hogy egy Safari-specifikus attribú tumot használ a keresőmezőhöz (a type="search" attribútumot fűzték hozzá). Safariban ez lehetővé teszi, hogy egy kis nagyító ikonra kattintva megnézhessük a korábbi keresé seket. Viszont más böngészőkben, például Operában vagy Internet Explorerben csak egy egyszerű szövegmező jelenik meg.
Egy kis szabványtámogatási vizsgálat Ahelyett, hogy a fenti példákhoz hasonlóan még megvizsgálnánk néhány tucat weblapot, inkább gyorsítunk egy kicsit. A fennmaradó oldalakból készítettem egy kördiagramot, amelyen 40 vállalati weboldalt soroltam fel, amelyeket a Fortune 500 listáról, valamint az Alexa listája alapján a legforgalmasabb oldalak közül válogattam ki. Az 5. ábrán meg nézheted, hogy mit találtam:
26. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
1.9. ábra: Az oldalak 85%-a valamilyen módon megbukott a validáláson. Egyes ol dalakon több ezer hiba van, míg másokon csak néhány elírás itt-ott.
1.5.3
Miért hiányoznak a szabványos oldalak?
Sírni támad kedvünk: „miért, miért nem képesek validálni?” Talán ez egy kissé drámai, de gondolom valami hasonló futott át neked is az agyadon. Miért csak ilyen kevés oldal szabványos? Már beszéltem korábban néhány lehetséges okról, mint például a régi ke reskedelmi rendszerek vagy a tartalomkezelő rendszerek, de vannak még a háttérben más okok is.
Oktatás Megnéztem néhány oktatási intézményt, ahol vezetői információs rendszer (MIS) tanfo lyamot, számítástechnikai és New Media tanfolyamot is tartottak, amelyek közül mind egyik foglalkozott weboldalak készítésével. Bár sok hasznos dolgot lehet ezeken a tanfo lyamokon tanulni, azt nem igazán említették egyiken sem, hogy hogyan kell voltaképpen egy weblap kódját megírni. Miután megnéztem több egyetemi kurzus programját is, az volt az általános benyomásom, hogy az olyan webes nyelvek, mint a HTML, a CSS és a JavaScript még nem érik el a számítástechnikai programozás szintjét, viszont már túllé pik a MIS vagy New Media jellegű tanfolyamok kereteit. Mindezzel oda szeretnék kilyukadni, hogy a legtöbb oktatási tananyag nem tartalmaz részleteket ezekkel a témákkal kapcsolatosan. Fogadni mernék, hogy ha megkérdeznénk 10 webfejlesztőt, akik webes szabványokkal dolgoznak, hogy hol tanulták meg a szabvá nyok használatát, legalább 9 azt válaszolná, hogy saját erőből (a maradék 1 fejlesztő meg nem válaszolna semmit, mert éppen azzal lenne elfoglalva, hogy az oldala rendesen mű ködjön IE6-tal is). A World Wide Web Consortium (W3C), aki a szabványok fejlesztéséért felelős, valamint a Web Standars Project (WaSP) még nem adta fel a küzdelmet, és megpróbálják mind a fejlesztőket, mint a böngészők gyártóit rávenni a jobb szabványtámogatásra.
1.A szabványok világa
27. oldal
Ez az egész kurzus éppen azért készült, hogy egy megfelelő technikai szintű tananyagot nyújtson a webes szabványok megismeréséhez és tanításához, és éppen azért ingyenes, hogy bárki fel tudja használni tanulásra. Szeretnénk megszüntetni néhány olyan indokot (bár talán mondhatnánk kifogást is), hogy miért nem használják az emberek a szabvá nyokat. A várható előnyök ismeretében már igazán nem marad semmilyen kifogás a szabványok használatával szemben.
Üzleti okok Az egyik kedvenc weboldalamon, amely különböző vállalkozások web alapú startupjaival foglalkozik, többször is felmerült az a téma, hogy érdemes-e a webes szabványokat az ún. „Web 2.0 alkalmazásokban” felhasználni. Általában két táborra szakad a társaság, ahol az egyik oldal azt állítja, hogy van értelme (főleg az itt is felsorolt okok miatt), míg a másik tábor egyszerűen csak annyit mond, hogy „kit érdekel”. Való igaz, hogy a böngészők sokszor megbirkóznak az igazán rossz kódokkal is. A webla pod nem kell átmenjen a validáláson ahhoz, hogy minden nagyobb böngészőben helye sen jelenjen meg. Ezért aztán üzleti szempontból, ahol az idő egyenlő pénz, miért kellene validálásra pazarolni az energiát egyáltalán? Ha össze tudsz dobálni egy táblázat alapú weboldalt félóra alatt, vagy megírod az oldalt félóra alatt HTML-ben és CSS-ben, majd újabb félórát fordítasz a validálásra és arra, hogy minden böngészőben egyformán mű ködjön, ráadásul a végeredmény minden nagyobb böngészőben egyforma lesz, akkor szerinted melyik lesz az egyszerűbb út? Sokan az én generációmból (úgy 30 fölött) még azt tanulták a webfejlesztésről, hogy az elrendezést táblázatokkal, a formázást pedig a font taggel lehet megoldani. Ijesztő lehet újra megtanulni valamit, amikor a jelenlegi módszer továbbra is működik (még mindig jól mutat a legtöbb webböngészőben). A munkáltatók nem ismerik a különbséget; még soha nem hallottam, hogy egy manager a jelölés minőségéről beszélt volna egy perfor mance review alatt. Szóval, hol van a motiváció? Most már biztosan te is sejted, hogy én melyik oldalt pártolom, úgyhogy elárulhatom, hogy a régi, összedobált kód írása rövidlátásra utal. Tapasztalataim alapján egy szabvá nyos weblap újratervezése sokkal, de sokkal egyszerűbb, mint egy összetákolt oldalé (mindkettőhöz volt szerencsém). Sajnos az az utópia, hogy az újratervezéskor egyáltalán nem kell hozzányúlni az XHTML részhez, az esetek többségében nem igaz, de azért na gyon közel áll hozzá. Ne felejtsd el azt sem, hogy manapság már sokkal több olyan állás hirdetést látni, amelyben elvárják a webes szabványok ismeretét, mint régebben.
1.5.4
Tesztkérdések
Megnéztünk néhány „nagy” weboldalt, hogy átmennek-e a validáláson. Futtasd le a validálást azokon az oldalakon is, amelyeket gyakran látogatsz. Átmennek rajta? Ha nem, nézd meg, hogy milyen hibákon buknak meg.
Mi az a doctype? Mire jó?
Milyen előnyei vannak a webes szabványok használatának az üzleti életben?
28. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2. Webdesign fogalmak 2.1. Információs Architektúra — egy website tervezése Hagyományosan egy website tervezése (vagy bármilyen más projekt) elég kimerítő lehet. Mindenkinek van valamilyen véleménye, hogy egy website-ot hogyan kell felépíteni, és ezek a vélemények gyakran ütköznek egymással. Az első számú célod egy website felépí tésénél az kellene legyen, hogy az eredmény legyen hasznos a felhasználók számára. Nem számít, hogy mit mond a főnököd, hogy mit mond a srác az alsó szintről a doktori diplomájával, és az sem számít, hogy te mit gondolsz. A végén úgyis csak annak a cso port embernek a véleménye számít majd, akik számára a weblapot valójában készíted. Ebben a cikkben egy website tervezésének a korai fázisait nézzük át, amelyre sokszor In formációs Architektúra, vagy röviden IA névvel hivatkoznak. Ennek keretében át kell gondolni, hogy ki lesz az új website célközönsége, milyen információk és szolgáltatások kellenek a website-ra, és mindezt hogyan rendezd el, hogy elérhetővé tehesd a látogatók nak. Át kell nézd az összes információhalmazt, amelyet az oldalra szánsz, és el kell dön tened, hogy hogyan darabolhatod szét ezeket, valamint hogy a darabok hogyan viszo nyulnak majd egymáshoz.
2.1.1
Tervezd meg előre a készülő weboldalt
Lehetséges, hogy találkozni fogsz olyan webes projektekkel, amelyeknél azonnal fejest ugorhatsz a kódolásba, de ezek leginkább csak kivételek. A továbbiakban megnézünk egy képzeletbeli bandát, a „Dung Beatles”-t, és megpróbálunk segíteni nekik a készülő web site-juk tervezésében. Beszélünk a banda tagjaival, és megtudjuk tőlünk, hogy milyen céljaik vannak a weblappal, mit szeretnének rajta látni. Ezután nekilátunk, és kidolgo zunk egy struktúrát az együttestől kapott információk alapján.
2.1.2
A „Dung Beatles” együttes
A Dung Beatles együttesnek van egy kis gondja. Ők a legismertebb Beatles emlékzenekar a kanadai Saskatchewan tartományban, de fel kell építeniük egy profilt a közelgő északamerikai turnéjukra ezen a nyáron. Már lefoglaltak több helyet Kanadában és az Egye sült Államokban is, de a szülővárosukon kívül még nem igazán ismertek. Bárcsak lenne valami egyszerű technikai megoldás, amellyel a lehető legtöbb Beatles rajongót elérhet nék viszonylag kevés pénzért. A Dung Beatles szerencséjére van egy olyan dolog, hogy világháló, így gyorsan el is dön tik, hogy a problémájukra a legegyszerűbb megoldás jelenleg egy website készítése len ne. Szükségük van egy helyre, ahol reklámozhatják a turné időpontjait, rajongói csapato kat építhetnek fel különböző városokban, és növelhetik a banda hírnevét. Te most átné zed velük együtt az eddigi ötleteiket, és megpróbálsz egy vázlatot készíteni a weblapjuk hoz az eddigi információk alapján. Összehozol a bandával egy találkozót, amelyen megbeszélhetitek a részleteket az igénye ikről, valamint megegyezhettek a határidőkben és a költségekben. A beszélgetést azzal kezded, hogy azt javasolod nekik, beszéljenek egy keveset a céljaikról és a terveikről a website-tal kapcsolatban, hogy világos legyen, mit szeretnének vele kezdeni. Milyen re ményeket fűznek valójában az online jelenlétükhöz?
2.Webdesign fogalmak
29. oldal
A banda ekkor elkezd beszélni a közelgő turnéjukról, hogy szeretnék eljuttatni a turné hírét a Beatles rajongóknak a tervezett helyszíneken. Most február van, és ők öt hónap múlva tervezik elindítani a turnéjukat. Álljunk itt meg egy pillanatra! Egy website önmagában nem fogja felépíteni a forgalmat, és nem fogja önmagát reklámozni. A beszélgetésből azt a következtetést vonod le, hogy a website egyik fő célja a rajongók online összefogása lenne, egy olyan hely biztosítása, ahol nyomon követhetik a legújabb híreket, újdonságokat, valamint a turnék és találko zók időpontjait és helyeit. A rajongókon keresztül (szóbeszéd útján), és valamilyen rek lámfelület által az új embereket ide lehetne irányítani, ahol letölthetnének néhány minta számot, láthatnának képeket az együttesről, és megtudhatják, hogy hol és mikor nézhe tik meg őket élőben. Raul McCoffee, az együttes frontembere rámutat arra, hogy jó lenne, ha egy kis extra be vételre tehetnének szert a turné során néhány CD vagy egyéb cuccok eladásával. Ezután összehozod a bandát, és rajzolsz nekik egy gyors vázlatot arról, hogy a lehetséges látoga tók mit akarhatnak, amikor majd meglátogatják a weblapot. Ez még csak az ötletek dur va összefoglalása, a struktúra egyelőre nincs igazán megtervezve. Két nagy csoportra oszthatod azokat az embereket, akik meglátogatják a website-ot: azokra, akik már ismerik és szeretik az együttest (a rajongók), és a többiekre, akik még bizonytalanok. A két csoportot másképpen kell kiszolgálnod: a lehetséges rajongóknak „el kell adnod” az együttest, míg a régi rajongóknak továbbra is fenn kell tartani az ér deklődését. Milyen információk érdekelhetik ezt a két csoportot? A 2.1. ábrán ezt rajzol tuk le: ez tipikusan egy olyan vázlat, amelyet a készülő website jelenlegi stádiumában ké szíthetsz. Később ennek alapján tervezheted meg, hogy milyen lapokra lesz szükség a website-on, és ezek hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz.
2.1. ábra: Vázlat arról, hogy mire lehet kíváncsi egy látogató Ezután megegyeztek a költségekben, és hogy a website elindul egy hónapon belül. Meg ígéred, hogy néhány nap múlva újra felkeresed a bandát, és megmutatod, hogy milyen irányban indultál el.
30. oldal
2.1.3
Webes szabványok (0.1. verzió)
És most? Rajzoljunk oldaltérképet
Sokan a következő lépésben összedobnak egy egyszerű oldaltérképet, ez úgy néz ki, mint egy organigram (szervezeti diagram). Ezen a diagramon általában csak egyszerű képek vannak, amelyek az egyes oldalak nevét jelölik, valamint hogy hogyan illeszkednek be a website szerkezetébe. Én személy szerint egy kicsivel több részletet adok meg rajta, és röviden beírom azt is, hogy mire szolgálnak az egyes lapok. Például az egyik lap neve „Kezdőlap”, de mi ez a kezdőlap valójában? Vajon csak egy giccses „Üdvözlünk a webla punkon” szöveg van rajta (borzalom!), vagy egy dinamikus oldal a legújabb hírekkel és mutatós képekkel? Gondolkodj el néhány percig azon, hogy a fenti vázlat alapján milyen oldalaid lehetnek, és ezek nagyjából mit fognak tartalmazni. Próbáld meg elkészíteni most a saját oldaltérképedet, mielőtt tovább olvasod ezt a leírást. És most kezdjük az alapokkal: készítsünk el egy ilyen oldaltérképet. A 2.2. ábrán az én próbálkozásomat láthatod az ötletelések után. Ilyen lett végül az én oldaltérképem:
2.2. ábra: Az oldal felépítésének első tervezete Ezen a képen az első próbálkozást láthatod a készülő website struktúrájának ábrázolásá ra. A különböző oldalak egy pókhálószerű diagramon kapcsolódnak egymáshoz, a „Kez dőlap” került középre. Ehhez kapcsolódnak a „Webáruház”, a „Biográfia”, a „Rajongói fórumok”, a „Turné információk”, a „Képek”, a „Diszkográfia” és a „Kapcsolat” oldalak. A „Diszkográfia” alá került még két aloldal, a „Dalszövegek” és a „Minta számok”.
2.Webdesign fogalmak
31. oldal
Ebben most már benne van az összes oldal, amire szükségünk lesz, de ezek még nincse nek igazán csoportosítva, csak egyszerűen össze vannak dobálva az oldalak. Ezért a kö vetkező lépésben megpróbálom az összetartozó oldalakat valamivel jobban csoportosíta ni. A 2.3. ábrán láthatod, hogy mire jutottam:
2.3. ábra: Az oldal felépítésének második tervezete Ezen a képen a készülő website javított struktúráját láthatod. A „Kezdőlap” most a kö vetkező oldalakhoz kapcsolódik: „Kapcsolat”, „Webáruház”, „A Dung Beatles” (ami kap csolódik a „Biográfia” és a „Képek” oldalakhoz), „Hírek a bandáról” (ami kapcsolódik a „Turné infomációk” és a „Rajongói fórumok” oldalakhoz), és „A Zene” (ami kapcsolódik a „Dalszövegek” és a „Minta számok” oldalakhoz). Több dolgot is módosítottam a második tervezetben. Az új „Hírek a bandáról” oldal le hetőséget ad az együttes számára, hogy bármilyen információt megoszthassanak a ra jongóikkal. Ha már a nyári turné végetér, és a „Turné információk” oldal elavulttá válik, akkor is írhatnak még ide új dolgokat. Egy egyszerű blog formátum használatával a ra jongók itt kommentezhetnek is a különböző posztoknál, és ez segít egy online közösség felépítésében a Dung Beatles számára is. A hírek és a turné információk valószínűleg
32. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
összemosódnak, így ezeket egy csoportba tettem. Másrészt a „Hírek” szó a legtöbb em ber számára sokkal egyértelműbb, és hamarabb felfedezik az oldalon, amikor informáci ót keresnek. Az új „A Dung Beatles” oldal összefogja a banda tagjainak életrajzát és a róluk készült fényképeket. Ezen az úton jó lehetőség adódik a tagok életrajzának elhelyezésére. Az együttes neve itt utal arra, hogy ezen a lapon további információkat találhat az érdeklő dő a bandáról. Végül a „Diszkográfia” egy eléggé technikai jellegű kifejezés. Valószínűleg kevesebben értenék meg ezt, mint „A Zene” kifejezést. Ezen az oldalon később további információkat is el lehet helyezni, például az inspirációk forrása, az egyes számok készítésének történe te, stb... érted az ötletet. Azt hiszem, az oldaltérképpel így végeztünk is. A következőkben még beszélünk egy keveset a lapok elnevezéséről, és aztán tovább részletezzük az egyes oldalak tartalmát.
2.1.4
Nevezd el az oldalakat
A lapok neveinek kiválasztása a legnehezebb döntéseid között lehet egy website tervezé se alatt. Ez nem csak a látogatók szemszögéből fontos, hogy könnyen megtalálhassák a website-on az őket érdeklő információkat, hanem ez befolyásolja azt is, hogy milyen könnyen találják meg az oldalad a különböző keresők (a kurzus alatt többféle keresőop timalizációs módszerrel is találkozni fogsz). A keresőmotorok alapjában véve a weblap szövege, az adott lap URL-je és az oldalra mu tató hivatkozások szövege alapján döntik el, hogy egy oldal „mennyire fontos”. Ha az ol dalaidnak egy ésszerű nevet és egy értelmes URL-t adsz, akkor az arra készteti az embe reket, hogy az oldalra mutató hivatkozásoknak is egy értelmes nevet adjanak. Itt egy példa. Tegyük fel, hogy van egy autós céged, és van egy „Speedster” nevű autómo delletek. Készítettek egy weboldalt, amelyben az autóitokat reklámozzátok, és az egyik oldalon a felsoroljátok az autó jellemzőit. Hogyan fogod elnevezni ezt a lapot? „Jellem zők”, „Legfontosabb tulajdonságok”, „A Speedster jellemzői” vagy „Csengők és sípok”? Én a „A Speedster jellemzői” változatot javasolnám, mivel pontosan lefedi a lap tartal mát, ez jelenik majd meg az ablak fejlécében, és feltűnő (vagyis könnyen indexelhető) lesz a keresőrobotok számára is. Ráadásul felhasználhatod az URL-ben is (például www.autosceg.hu/speedster/speedster-jellemzok/).
2.1.5
Ne felejtsd el a részleteket
Ezen a ponton nem kell még mindent kitalálnod, de legalább egy rövid leírást érdemes készítened mindegyik oldalhoz, amelyben leírhatod, hogy mire kell majd figyelni az ol dal készítésekor. Ha megvan a site struktúrája, számozd meg a lapokat, és írj egy rövid leírást mindegyikhez, hasonlóan ahhoz, mint amit a 4. ábrán láthatsz (a cikk végén a tesztkérdések között az lesz az egyik feladat, hogy készítsd el a többi oldal leírását).
2.Webdesign fogalmak
33. oldal
2.4. ábra: A Kezdőlap részletesebb leírása Ezen a ponton még bőven elég ennyi információ a lapokról. Nem szükséges, hogy részle tesen leírd a lap funkcionalitását, a technológiát, amellyel elkészíted, vagy a megjelenés részleteit. Csak azt írd le néhány egyszerű szóval, ami az oldallal kapcsolatban most a fe jedben van. A cél itt az, hogy az elképzeléseidet meg tudd mutatni a kliensnek, és hogy biztos lehess benne, hogy mindent átgondoltál az oldalakkal kapcsolatban. Nem ritka az sem, hogy ezen a ponton észreveszed, hogy már túl sok oldalt terveztél a si te-ra, és nem tudsz mindegyikhez tartalmat rendelni. Meg lehet őszülni a lapok hierar chiájának készítése közben. Például ha a banda minden tagja szeretne írni magáról né hány mondatot, akkor nem kell minden taghoz külön lapot csinálni, elég, ha egyetlen lapra felteszed mindet.
2.1.6
Tesztkérdések Nézd meg újra az 1. ábrát, és készíts el egy hasonló vázlatot egy autóról szóló web site-hoz (válassz bármilyen jelenlegi vagy képzeletbeli autót).
Mit szeretnének megtudni a látogatók?
Van bármi olyasmi a létező autós website-okon, amit elengedhetetlennek tartasz? Vagy amit komolytalannak?
Vedd elő az ötleteidet, és rendezd el az információkat. Milyen csoportosításnak van értelme?
Egy másik hasznos foglalkozás egy website tervezésekor az, hogy megnézed a konkurenciát. Keress rá egy együttes honlapjára (bónuszhoz keress egy elismert zenekart), és nézd meg, hogy mit nyújt a weblapjuk. Van rajta olyasmi, amit mi kifefelejtettünk?
Nézd meg a 4. ábrát, és készíts hasonló leírásokat a többi laphoz, amelyeket a website-hoz terveztünk.
2.2. Mi kell egy jó weblaphoz? Részletesebben megnézzük, hogy milyen tartalom kerüljön a Dung Beatles weboldalára, közben megtudhatod azt is, hogy mi szükséges egy jó website-hoz. Még most sem fogunk foglalkozni a kódolással, csak megvizsgáljuk a különböző lapokat, és közben megpróbáljuk kitalálni, hogy mi jelenjen meg rajta, figyelembe véve a követ kezetességet, a használhatóságot és a hozzáférhetőséget.
34. oldal
2.2.1
Webes szabványok (0.1. verzió)
A kezdőlap
Ezen a ponton sokan biztosan erre gondolnak: „kezdjük azzal a lappal, amellyel a leg több felhasználó az elején találkozik, a kezdőlappal. Végül is ez a logikus, nem?” Bár elég logikusan hangzik, de nem biztos, hogy ezzel a lappal a legjobb kezdeni. Gyako ri hiba, hogy a figyelem túlságosan is a kezdőlapra terelődik az elején. Az oldalak kezdő lapja sokszor túl vegyes, mindent megpróbál az oldalról kiemelni, és mindent meg akar mutatni mindenkinek. Ennek az eredménye viszont általában csak egy rakás érdektelen szemét. Hogy megértsd, mire gondolok, pillants rá az MSN kezdőlapjára (lásd még a 2.5. ábrán). Elképesztő ez a hatalmas tartalom és hivatkozás dömping. Az MSN websitehálózat óriá si: az utazástól a tévéig, a randikeresőtől az útvonaltervekig, az elektromos kütyüktől a környezetvédelemig minden tartalom megpróbálja felhívni magára a figyelmedet.
2.5. ábra: Az MSN kezdőlapja - linkek garmadájával Ez a fajta „dobjunk bele mindent a mosogatórongyon kívül, aztán dobjuk bele a rongyot is” hozzáállás akár még jó is lehet egy link gyűjtemény esetében, de a mi együttesünknél egy ilyen kezdőoldal valószínűleg sokkal több látogatót riasztana el, mint ahányat lenyű gözne. Egy másik gyakori tévhit, hogy a kezdőlap az az oldal, amelyikkel a látogatóid először ta lálkoznak. Talán ha csak hallanak a bandáról, vagy kapnak valamilyen tollat, matricát, kitűzőt, akármit, amin rajta van a webcímük, akkor előfordulhat, hogy csak egyszerűen beírják a címet a böngészőbe, és a kezdőlapon kötnek ki. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a látogatók egy keresés alapján találják meg az olda lad. Ha a banda nevére keresnek rá, akkor lehetséges (de nem garantálható), hogy az ol dal kezdőlapja kerül hozzájuk első találatként. Ha például valaki arra keres majd rá, hogy „Beatles emlékkoncert”, akkor előfordulhat, hogy egyből a „Turné információk” ol dalra jut, mivel ez lesz az első találata. Vagy ha arra keresnek rá, hogy „Saskatchewan együttes”, akkor az első találat az oldalról valószínűleg a bandáról szóló oldal lesz, mivel azon megemlítik azt is, hogy hol élnek, míg a kezdőlapon ez nincs rajta.
2.Webdesign fogalmak
35. oldal
A New York Times egyik cikkében5, amelyben azt elemzik, hogy miért nem kérnek pénzt többé a régi cikkekhez való hozzáférésért, megjegyzik, hogy a látogatók viselkedése meg változott: … egyre több olvasó érkezett a keresőkön, vagy más oldalakon közzétett hivatkozáso kon keresztül, és egyre kevesebben egyenesen a NYTimes.com kezdőlapjáról. Ezek az indirekt olvasók nem fértek hozzá a cikkek tartalmához a fizetős szint miatt, és a köz vetlenül érkezett felhasználókkal szemben ők csak nagyon ritkán fizettek elő a zárt tar talomra. Az ingyenes hozzáféréssel megnőtt a régi cikkek forgalma, és ezáltal emel kedtek a reklámbevételek.
Mit jelent mindez a mi oldalainkra nézve? Mindez azt jelenti számunkra, hogy bár szükség van arra, hogy a tartalmat több külön böző oldalra darabold szét, nem szabad elfelejtened azt sem, hogy a látogatók hogyan ér keznek majd meg hozzád, mi lehet az, amit éppen keresnek, és vajon hová szeretnének továbblépni, ha fel szeretnék fedezni az oldaladat. Bár eléggé csábító, hogy azért mindennek szorítsunk egy kis helyet a kezdőlapon, valójá ban sokkal jobb, ha itt csak kiemeljük a többi tartalmat az oldalról, és a forgalmat egye nesen oda irányítjuk. Kezeld úgy a kezdőlapot, mint a többi oldalt a website-on, és adj neki egy határozott célt (például itt megjelenítheted az újdonságokat, adhatsz egy átte kintést az oldalról, bemutathatod a bandát és továbbküldheted a látogatót az aloldalak ra, stb.). A lapnak szüksége van még valamilyen navigációra a többi oldal irányába, vala mint egy márkajelzésre. Most egy kicsit mélyebbre ásunk, hogy jobban megismerhessük ezeket a dolgokat…
2.2.2
Navigáció
A webfejlesztés során a navigáció a különböző oldalak között egy fontos, sőt talán az egyik legfontosabb témakör. Meg kell találnod a leggyakoribb célpontokat a weblapo don, és ezeket teheted bele az oldalad fő navigációjába. Van egy elég gyakori téves elképzelés a website-ok navigációjával kapcsolatban, amelyről már talán te is hallottál, mégpedig az, hogy minden oldal legfeljebb három kattintásnyi távolságra lehet egymástól. Ennek az elméletnek a terjesztése a felelős a legrosszabb és legbonyolultabb navigációkért az interneten. Nézd csak meg példának a népszerűbb on line piactér- és árösszehasonlító oldalakat: a legtöbbjük megpróbál annyi linket bezsú folni a navigációba, amennyit csak tud, mantraként ismételgetve, hogy a felhasználók a lehető legkevesebb kattintással tudjanak valamit vásárolni, máskülönben lelépnek és át pártolnak a konkurenciához. Ez valójában oda vezet, hogy a felhasználót túl sok infor máció éri, és nem lesz képes ezeket hatékonyan használni. A túl sok választási lehetőség éppen olyan bénító lehet, mint a túl kevés. Amíg világos lépések vannak egy linktől a másikig, és a felhasználó megkapja a visszajel zést, hogy továbbra is a jó úton jár, addig nem fogja elhagyni az oldalt emiatt. Az előző cikkben készített IA struktúrát alapul véve a DB website-jának navigációjában a következő lapokra mutató hivatkozások kaphatnak helyet: „Webáruház”, „A Dung Beat lesről”, „Kapcsolat”, „A Zene”, „Banda hírek”, valamint egy link vissza a Kezdőlapra. Az ez alá tartozó lapokra, mint például a „Turné információk” vagy a „Dalszövegek”, már nem szükséges linkelni. Ezeket a linkeket a megfelelő kategóriában bárki megtalálhatja: 5
http://www.nytimes.com/2007/09/18/business/media/18times.html
36. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
ha valaki egy dalszövegből azonnal a turné dátumokhoz ugrana, az képes lesz ugyanezt a „Banda hírek” navigációs linken keresztül is elérni a „Turné információk” linkre kattint va. A legkritikusabb része egy sikeres website navigációnak a konzisztencia. Nézd meg pél dául a navigációs füleket ezen az oldalon (mint például „Home”, „Articles”, „Forums”). Ha körülnézel az aloldalakon, a navigációs sáv végig ott marad, viszont megmutatja ne ked azt is, hogy éppen melyik részén tartózkodsz a site-nak, és további linkeket ad az adott területen belül. Például az „Articles” (leírások) linkre kattintva a leírások főoldalát nyitod meg, ahol megtalálod a legújabb leírásokat, valamint hivatkozásokat az alkategó riákra, mint például a hozzáférhetőség, a CSS vagy a mobil tartalom (lásd a 2.6. ábrát).
2.6. ábra: A dev.opera navigációja a website különböző részein is egyforma
2.Webdesign fogalmak
2.2.3
37. oldal
Más gyakori elemek az oldalakon
A navigáción kívül vannak még más olyan elemek is a lapokon, amelyek ismétlődően megjelennek. Sok oldalnak van logója, céges emblémája vagy valamilyen fejléce, amellyel a tulajdo nost jelölik. Például szinte az összes Yahoo! oldalon látni fogsz egy logót a bal felső sa rokban, és ez a logó tartalmazza annak a területnek a nevét is a Yahoo! hálózatán belül, amelyikben éppen tartózkodsz (például „Travel”, „Movies”, „Autos”, stb.). A fejléc (amit a lap teljes felső részén találhatsz) azonban több dolgot is tartalmazhat a logón kívül. Például tartalmazhatja, vagy magához kapcsolhatja a navigációt. Nem ritka a keresőmező sem, amellyel a felhasználók az egész oldalon kereshetnek, elkerülve így a navigációt és a kattintgatást a menükön és hivatkozásokon keresztül. Ezeket az eleme ket, vagy legalább egy részüket a website összes lapjára érdemes betenned. A lábléc (amit a lap alsó részén találsz) további információkat tartalmazhat, mint példá ul a copyright vagy licencmegjegyzések, linkek a website néhány mellékoldalára, ha van nak ilyenek (például „Erről az oldalról”, „Felhasználási feltételek”, „Kapcsolat”, stb.). A színek, az elrendezés, az ikonok és árnyalatok használata, a tipográfia és a képek kom binációja együttesen azt a benyomást adhatja, hogy ez a lap „része” az egész websitenak: a kulcs itt is a konzisztencia. A konzisztens megjelenés és elrendezés lehetővé teszi, hogy a felhasználó tudja, merre jár, és otthonos hatást kelt. Tudhatod, hogy a lap, ame lyen vagy, kapcsolatban áll az egész website-tal, és ugyanazt az élményt nyújtja, mint az előző lap, mivel vizuálisan kapcsolódnak egymáshoz. Amikor a website-ot tervezed, ne feledkezz meg erről, és ne készíts minden lapnak másféle megjelenést. A mi DB website-unkon a lap fejléce tartalmazni fogja az együttes logóját és nevét, ez megerősíti a látogatókat abban, hogy ugyanazon a website-on járnak, és biztosak lehet nek benne, hogy még mindig az együttes oldalán tartózkodnak. A lábléc copyright infor mációkat fog tartalmazni az oldalról, a dalszövegekről, a képekről és a hanganyagokról, ezen kívül lesz benne egy hivatkozás a kapcsolatokhoz, valamint az együttes megrende léséhez.
2.2.4
A környezet minden
Minden lap, leszámítva a közös elemeket, egyedi kell legyen. Egy jó website egyik oldala csak egyetlen dolgot, vagy több kisebb dolgot csinál, de azt jól.
Releváns tartalom A tartalom szétválasztása releváns részekre az egyik legfontosabb dolog, ami egy jó web lapot a legjobbak közé emel. A tartalom egyértelműen címezhető kell legyen (van egy biztos hely, ahol mindig megtalálható, egy egyedi URL-en), és logikusan rendezett (a website-on és az oldalakon belül is), hogy könnyen megtalálható legyen. A banda közelgő fellépései lehetnek például egy „Fellépések” dobozban is, amelyet min den lapra kitehetsz, de az információnak adhatsz egy saját oldalt is, ahol mindig elérhető lesz. Egy egyszerű „Következő fellépés” modul, amely hivatkozik a Turné dátumok lapra, éppen olyan hatékony, és nem duplázza meg az információkat, valamint nem zavarja össze a látogatókat és a keresőrobotokat.
38. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Fejlécek Amikor legközelebb a kezedbe kerül egy újság, nézd meg alaposan. Vedd észre, hogy egyes cikkek nagyobbak, vastagabb betűvel vannak írva, képek is vannak benne, vagy feltűnő címeket adtak nekik. Így mutatják meg neked, hogy melyek azok a legfontosabb cikkek, amelyeket érdemes elolvasnod, amikor sietsz, és nem érsz rá mindent végigma zsolázni. Ugyanez igaz a weboldalakra is. A lap minden részét egy címsor kell bevezessen, amely megmutatja az adott rész relatív fontosságát a lapon belül (ez a rész egy alrésze az előző nek, vagy ugyanolyan fontosságú?). Például, ennek a cikknek ebben a részében láthatsz két kiemelt sort: „Releváns tartalom” és „Fejlécek”. Ezek címsorok, és alacsonyabb szinten vannak, mint „A környezet min den” rész, így jelölve, hogy ezek alrészei a környezetről szóló résznek a lapon.
2.2.5
Használhatóság
A használhatóság alatt azt értjük, hogy egy website a józan ész szerint, az elvárt módon működik. Próbáltál már olyan cikket megnyitni egy hírportálon, amelyikhez először regisztrálnod kell, hogy elolvashasd? Próbáltál már online lefoglalni egy repülőutat vagy rendelni egy vonatjegyet, miközben azt gondoltad, hogy ez is csak maximum két percig tart, mintha csak személyesen vagy telefonon rendelnéd? Írtál már be valaha egy postai címet vagy egy kártyaszámot, hogy aztán később megtudd, hogy más formában kellett volna megad ni? Próbáltál már keresni egy oldalon úgy, hogy biztosan tudtad, hogy a keresett szó raj ta van az oldalon, de mégsem kaptál találatot? Ezek mind példák a rossz használhatóságra, amikor nem veszik figyelembe az oldal fel használóinak igényeit. Ha ezeket az igényeket a design folyamat középpontjába helye zed, akkor nagy valószínűséggel egy megfelelő és kifizetődő weblapot fogsz kapni. Jól használható weboldalakat viszont nem könnyű készíteni, és a tudás nagy része egy szerűen a tapasztalatból származik. Készíts egy listát azokkal a dolgokkal, amelyek ide gesítenek téged más oldalakon, és tanuld meg, hogy hogyan kerülheted el ezeket a sajá todon. Az igazi próba viszont az, ha az oldaladat valódi emberekkel teszteled le. Miután elkészítetted, figyeld meg, hogyan használják az emberek a weboldaladat:
megtalálják azokat a lapokat, amelyeket keresnek?
kereséskor azokat a találatok kapják, amelyek a keresésnek megfelelnek?
a képek, hangok, videók rendben működnek a böngészőjükben?
mérgelődtek valamin a használat közben?
van olyasmi, ami különösen tetszett nekik?
A dedikált használhatósági teszt egy olyan dolog, amelyért a professzionális cégek na gyon sokat szoktak fizetni, de valójában egy gyors, kötetlen tesztelés is a barátok és csa ládtagok által nagyon sok hasznos információhoz juttathat, és ráterelheti a figyelmedet olyan problémákra, amelyeket korábban nem vettél észre. Ez azért van, mert te készítet ted a weblapot, így mindenről tudod, hogyan kellene használni, hogyan kell működnie viszont mások ezt nem tudják.
2.Webdesign fogalmak
2.2.6
39. oldal
Hozzáférhetőség
A hozzáférhetőség alatt gyakran sajnos csak annyit értenek, hogy „olyan weblap, amit el tudnak olvasni a vakok is”. A valóságban a hozzáférhetőség sokkal, sokkal több emberre vonatkozik. A „kisegítő technológia” kifejezést az olyan kiegészítő számítógépes eszközökre vagy hardverekre használják, amelyek segítik az embereket abban, hogy könnyebben használ hassák a számítógépüket. Ezek a legtöbbször a képernyőolvasókat juttatják eszünkbe, amelyet a vakok és gyengénlátók használhatnak, valamint a hangfelismerőt, amelyet a mozgáskorlátozottak, akik nem tudják használni a billentyűzetet és az egeret. De mi van például a szemüvegesekkel? Azok, akiknek látásjavító eszközre van szükségük, ugyan csak kisegítő technológiát használnak. Mégsem neveznék magukat gyengénlátónak. Egy jó weblap fejlesztésekor nagyon hasznos tudatában lenni azoknak a problémáknak, amelyekkel az emberek az internet használata közben találkozhatnak. Ne feltételezzük azt, hogy a felhasználóknak van egy egerük; ne feltételezzük azt, hogy a felhasználók lát ják a lap képeit; ne feltételezzük azt, hogy mindenkinek telepítve van a Flash, hanem biztosítsunk egy alternatív tartalmat is, ha ezek mégsem teljesülnek. De a kisegítő eszközökkel böngésző emberek mellett mások is vannak, akikre a fenti kor látozások vonatkozhatnak, mégpedig a mobiltelefont használók. A Flash például még egy nagyon idegen technológia a mobiltelefonokon, az Apple iPhone nem támogatja, és valószínűleg nem is fogja, mégis ugyanúgy lehet vele böngészni a netet, mint egy Safari val egy Macen (az Opera Mobile támogatja a Flasht). Az Opera Minihez hasonló techno lógiák alsókategóriás telefonokon működnek, és egy egyszerűbb, de hatékonyabb módon érik el a webet, amelyben viszont a képek egyáltalán nem, vagy csak sokkal kisebb mé retben jelennek meg, mint eredetileg. Ez azt jelenti, hogy a képekre betervezett apró részletek elveszhetnek. A mi együttesünk esetében mindez azt jelenti, hogy ha sok képet jelenítünk meg (fényké pek a bandáról), akkor mindig le kell írnunk a kép tartalmát is. Ha egy beépített Flash zenelejátszót használunk a lapon, amellyel az emberek belehallgathatnak az együttes ze néjébe, akkor ki kell tennünk egy alternatív direkt hivatkozást is a zenére, hogy azok is meghallgathassák, akiknek nincs Flash telepítve.
2.2.7
Tesztkérdések
Ennek a leírásnak a tesztkérdéseihez egyszerűen csak a webet kell használod: látogasd meg néhány kedvenc weboldaladat, és próbáld meg őket most más szemmel nézni. Ké szíts jegyzetet az alábbi kérdésekre válaszolva:
Következetesen használják a fejlécet, a láblécet és a navigációs területeket?
Figyeld meg, hogyan változik a navigáció, ahogy böngészed az oldalt.
Figyelj arra, ha valami a lapon idegesít vagy összezavar; ha ilyet találsz, próbálj rá megoldást találni, amellyel elkerülhető lenne a probléma.
Ha tudod hogyan kell, kapcsold ki a képeket vagy a JavaScriptet a böngésződben, próbáld ki a lapot egy mobiltelefonos böngészőben, majd hasonlítsd össze az él ményt azzal, mint mikor a lapot a megszokott körülmények között használod.
40. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.3. A színek elmélete Színek és grafikák nélkül minden oldal Jakob Nielsen6 álomoldala lehetne. Habár Niel sen filozófiája a lecsupaszított weboldalakkal igencsak hasznos a hozzáférhetőségi és használhatósági szempontok szerint, mégis a legtöbb webdesigner a felhasznált design elemekkel ott szeretné hagyni a keze nyomát azon, amin dolgozott. Szerencsére egy jó design úgy vihet színt egy weboldalra, hogy közben nem veszítjük el a használhatósági és hozzáférhetőségi előnyöket, feltéve, hogy a weblapot eleve így terveztük meg. Bár sok de signernek semmilyen gondot nem okoz egy többfelhasználós website tervezése, mégis sokan kényelmetlenül érzik magukat, amikor ki kell válasszák a színeket és a grafikákat. Ebben a leírásban átnézzük a színek alapjait és három egyszerű színsémát, amelyek alapján már képes leszel megtalálni a megfelelő színeket az oldaladhoz. Később lesz még egy másik leírás is a témáról, amelyben arról lesz szó, hogy hogyan választhatsz magad nak egyszerűen színeket. Végül is jobb a dicséreteket hallgatni az új webdesignnal kap csolatban, mint vért izzadni a színválasztással.
2.3.1
Színek és árnyalatok
A színeket és az árnyalatokat már régóta felosztották elsődleges, másodlagos és harmad lagos színekre. Az elsődleges színek a piros, a sárga és a kék, amelyek azért elsődlegesek, mert az előállításukhoz nem szükséges színeket összekeverni. Ha ezeket a színeket we bes színekre akarod alakítani, akkor a hexa (hexadecimális) értéküket kell megadnod: #ff0000, #ffff00, és #0033cc, amint az a 2.7. ábrán látható:
2.7. ábra: Az elsődleges és másodlagos színek, és a hozzájuk tartozó hexa értékek A másodlagos színek az elsődleges színek keverékei, mégpedig a következők:
6
piros + sárga = narancssárga (#ff9900)
sárga + kék = zöld (#00cc00)
kék + piros = lila (#660099)
http://www.useit.com/
2.Webdesign fogalmak
41. oldal
A harmadlagos színek már a másodlagos színek keverékei, és az elsődleges és másodla gos színek között helyezkednek el, amint az az alábbi színkeréken látható. Bár a webes színek mások, mint a hagyományos „festett” színek, még jó lehet, ha kéznél van a színke rék (lásd a 2. ábrán is), amikor a különböző színsémákkal ismerkedsz. A színkerék ezen kívül megmutatja a színek világos, szürke és sötét árnyalatait (tónusait), így képet alkot hatsz arról, hogy milyen színek állnak majd a rendelkezésedre. Néhány fontos fogalmat érdemes letisztáznunk:
világos árnyalat – a kapott szín, amikor fehéret adunk hozzá
szürke árnyalat – a kapott szín, amikor szürkét adunk hozzá
sötét árnyalat – a kapott szín, amikor feketét adunk hozzá
2.8. ábra: Egy valódi, nyomtatásnál használt színkerék A nyilak a 2.8. ábrán különböző dolgokat jelölnek:
külső csík – harmadlagos sárga-narancs szín (sárga + narancssárga)
második csík – az eredeti szín világos árnyalata (fehéret hozzáadva)
harmadik csík – az eredeti szín szürke árnyalata (szürkét hozzáadva)
belső csík – az eredeti szín sötét árnyalata (feketét hozzáadva)
Amint az a színkeréken láthatod, elég egy kevés fehér, szürke vagy fekete színt hozzáadni a színhez, hogy azt megváltoztassuk, így hozhatjuk létre a monokróm néven ismert szín sémát.
2.3.2
Monokróm színsémák
Színsémákat már évszázadok óta használnak, úgyhogy nem kell újra feltalálnunk a szín kereket. Habár a webes színek különböznek a nyomtatási színektől, ugyanazt az alap koncepciót használják. Egyszerűen cseréld fel a hexa értékeket a színek nevével, és pró báld őket minél jobban behatárolni. Ehhez egy online eszközt tudok ajánlani, ez a Color Scheme Generator II7, amit a 2.9. ábrán láthatsz, ezzel gyorsan és egyszerűen megha tározhatod a színsémákat, valamint azt is ellenőrizheted, hogy a kiválasztott színek biz tosítanak-e elegendő kontrasztot a gyengén látó vagy a színvak felhasználók számára is. 7
http://www.wellstyled.com/tools/colorscheme2/index-en.html
42. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.9. ábra: Color Scheme Generator II Ha további információt szeretnél arról, hogy az általad választott színek elegendő kont rasztot nyújtanak-e, próbáld ki a Paciello Group Contrast Analyser8 eszközét. Ezzel az eszközzel ellenőrizheted a kontrasztot a háttérszín és a szöveg színe között. Ha elő akarod állítani az előbbi sárga-narancs színnek a különböző árnyalatait az online színséma készítővel, először válaszd ki azt a színt, amelyikre a piros nyíl mutat a képen. Ezután a színkerék alatti panelen válaszd ki a Mono gombot, majd a jobb alsó panelen a Default gombot. A jobb alsó lenyíló dobozban válaszd a Normal vision pontot. Ha nem vagy minimalista, akkor ne jelöld be fent a Reduce to "safe" colors (csak „biztonságos webes színek”) pontot. A „biztonságos webes színek” kifejezés még abból az időből származik, amikor a számí tógépek képernyői csak 216 színt voltak képesek helyesen megjeleníteni. Ez a 216 szín ugyanúgy jelent meg a különböző platformokon és a 256 színnel működő (8 bites) bön gészőkben, így a használatuk a platformok között is biztonságosnak számított. Néhány minimalista még mindig használja ezt a „webbiztos színpalettát”, bár a modern webbön gészők már képesek a 24 bites színek helyes megjelenítésére is. A jelenlegi 24 bites, csa tornánként 10-11 bites színábrázolás 16 777 216 színt képes megkülönböztetni. Más szó val, ma már biztonságosan kijelenthetjük, hogy a „webbiztos színpalettára” többé nincs igazán szükség. Térjünk vissza a monokróm színsémára. A fenti lépések elvégzése után a következő eredményt kell kapnod: sárga-narancs (#FFCC00), világos árnyalat (#FFF2BF), szürke árnyalat (#FFE680), és sötét árnyalat (#B38F00). Ezek a hexa számok jóval megbízha tóbbak annál, mintha egy igazi színkereket próbálnál meg a böngésző színeihez igazíta ni. Amint a „Mono” előtag sugallja, ezek a színek egy monokróm színsémát állítanak elő, amint az a 2.10. ábrán láthatod.
2.10. ábra: Egy monokróm színséma
8
http://www.paciellogroup.com/resources/contrast-analyser.html
2.Webdesign fogalmak
43. oldal
Egy monokróm színséma egyetlen színből és annak világos és sötét árnyalataiból áll. Bár ezt a színsémát elég egyszerű használni, a legtöbb webdesigner nem lelkesedik érte. Néz zünk meg néhány más színsémát is, amelyekkel feldíszítheted a hivatkozásokat, képeket vagy reklámcsíkokat.
2.3.3
Kiegészítő színsémák
A következő színséma család, amelyet jobban megnézünk, a kiegészítő színséma, amely ben mindig a színkerék ellentétes oldalán található színeket párosítjuk össze, ahogy azt a 2.11. ábrán láthatod.
2.11. ábra: Példák kiegészítő színsémákra Amikor kiválasztasz egy bizonyos színt és az ellentétes párját, akkor velük együtt kivá lasztod mindkét szín sötét és világos árnyalatait is. Ez jóval nagyobb választási lehetősé get biztosít, és jól használható az online színséma készítővel is — nézd meg a 2.12. ábrán.
2.12. ábra: Az online eszközzel készített kiegészítő színséma A fenti képen a nyíllal jelölt narancssárga szín választottam, amelynek az ellentétes színe a kék. Ehhez a színsémához az alsó panelen a Contrast gombot kell kiválasztani, a jobb oldali panelen a Default gombot, és a lenyílóban a Normal vision pontot. A kiválasztott fő színt egy kis fekete pötty, míg az ellentétes színt egy kis kör jelöli a színkerék belső ré szén. Ezekkel a jelölőkkel könnyebben tudod elemezni a választott színsémát. A színkészítő segítségével könnyen választhatsz színt a normál és a látogatott hivatkozá sok vagy a képek színeihez, mivel megadja a színek hexa kódját a jobb felső sarokban.
44. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Bármelyik normál színt választhatod a felső színek közül, valamint kombinálhatod őket a színek világos, szürke vagy sötét árnyalatával, így egy megbízható színsémát készít hetsz.
2.13. ábra: Greenpeace oldala jó példa a kiegészítő színséma használa tára A Greenpeace USA9 oldala (a 2.13. ábrán) egyike annak a rengeteg oldalnak, amely ki egészítő színsémát használ. Igen, láthatsz rajta sárgát és narancsot is, de a domináns szí nek a zöld és a piros — ezek a színek éppen a színkerék ellentétes oldalain állnak. Egy ilyen színsémával nem igazán ronthatod el a dolgokat. A „hideg” és „meleg” színek kom binációja viszont még jobban feldobhatja az oldaladat a színek kontrasztja által.
2.3.4
Hideg kontra meleg színek
A kiegészítő színsémák azért is nagyon népszerűek a weblapokon, mert egyszerre tartal maznak hideg és meleg színeket. Az ilyen színek használata erős kontrasztot okoz, és na gyon könnyű megjegyezni, hogy melyek a „hideg” és melyek a „meleg” színek, ahogy azt a 2.14. ábrán, vagy a színséma készítő oldalon is láthatod:
9
http://www.greenpeace.org/usa/
2.Webdesign fogalmak
45. oldal
2.14. ábra: Hideg és meleg színek A meleg színek azok, amelyek a nyárra, a napra vagy a tűzre emlékeztetnek. Ezek a lilá tól kezdve egészen a sárgáig tartanak. A hideg színek viszont a tavaszra, a jégre vagy a vízre emlékeztetnek. Ezek a színek a zöldessárgától vissza a liláig találhatóak a színkeré ken. Hamar felismerheted, hogy nem választhatsz egyetlen színt sem anélkül, hogy ne választanád ki az ellentettjét a másik „hőmérsékletből”. Ha kiválasztod a tűzforró vörö set, akkor egy hideg zöldet kapsz a másik oldalon. Ha viszont egy hűvös kékeszöldet vá lasztasz, akkor egy csípős piros-narancsot fogsz találni vele szemben. Az Ecolution10 jó példa egy olyan oldalra, amelyik következetesen használja a hideg és meleg színek kombinációját:
2.15. ábra: Az Ecolution oldala jó példa a hideg és meleg színek használatára
10
http://www.ecolution.com/
46. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Az Ecolution általában pirosat használ hangsúlyos színnek, amely kontrasztban áll a zöld logójukkal. Az oldalon ezt a két színt és ezek árnyalatait keverik mindenütt. Még a képük sötét részei is „melegek” vagy „hidegek”, hasonlóan a világos részekhez. Összessé gében a fénykép „meleg”, ami így nagyon jól illeszkedik a határozott, erős zöldhöz. Bár az Ecolution ugyanazokat a színeket használja, mint a Greenpeace, mégsem „fénylik” úgy az oldaluk, köszönhetően a sötét és világos árnyalatok gazdag használatának. Soha nem gondoltad volna, hogy a színelmélet ilyen egyszerű, nem igaz? Hát akkor… ideje lesz egy kicsit bonyolítani a dolgot…
2.3.5
Harmadolós színsémák
Harmadolós színsémát (lásd a 2.16. ábrán) úgy készíthetsz, hogy kiválasztasz egy színt a színkerékről, majd további két színt úgy, hogy a három szín egyenlő távolságra legyen egymástól:
2.16. ábra: Egy harmadolós színséma Azért választottam az elsődleges színeket, hogy megmutassam, a színsémák egy ragyogó módszert szolgáltatnak az őrülethez. Nem véletlenül kerültek az elsődleges színek éppen ezekre a helyekre a színkeréken, mivel mindegyik elsődleges színnek pontosan ugyan annyi másodlagos és harmadlagos színe van, mint a többi elsődlegesnek. De az elsődle ges színekből készített harmadolós színséma már egy elhasznált, vaskalapos megoldás. Válasszunk helyettük inkább egy másik színt az online színséma készítőben, a 2.17. ábra szerint:
2.Webdesign fogalmak
47. oldal
2.17. ábra: Egy alternatív harmadolós színséma A fenti harmadolós színséma sárga-narancssárga, kék-zöld és piros-lila színekből ké szült. Először a sárga-narancssárga színt választottuk ki (ezt a színkerék belső felén egy kis fekete pötty jelöli), majd az alsó panelen kiválasztottuk a Triad gombot. Az eszköz ezután automatikusan kiválasztotta a harmadolós színeket, valamint azok sötét és vilá gos árnyalatait. A másik két választott színt a színkerék belső felén két kis kör jelöli, ha sonlóan a monokróm példához. Ebben az esetben jól jöhet egy valódi színkerék, mivel az online értékek nem felelnek meg annak, amit egy igazi színkerék produkál. A jobb eredményhez a bal alsó részben található Angle / Distance csúszkát fel kell húzni a maximumra. Így a fenti képen lát ható színeket kapjuk, amelyek már megfelelnek az igazi színkerék színeinek. A harmadolós színsémában ugyancsak vannak hideg és meleg színek is, de az egyik hő mérséklet domináns lesz. Általában az a hőmérséklet lesz domináns, amelyikből az ere deti színt választottad. Ebben az esetben eredetileg egy sárga-narancssárga színt válasz tottunk, amely egy meleg szín. A végeredményben a meleg színek jobban érvényesülnek, és a két ellentétes szín közül az egyik egy hideg kontraszt lett.
48. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.18. ábra: A Puzzle Pirates jó példa a harmadolós színsémára A 2.18. ábrán látható Puzzle Pirates11 oldala harmadolós színsémát használ a főolda lán. Ők az elsődleges piros-kék-sárga színsémát használják, és ez a színséma tökéletes egy gyerekoldal számára. Figyeld meg, hogy a kék szín érvényesül jobban, a pirosak és a sárgák hangsúlyozottabbak, ezek vezetik a tekintetet körbe az oldalon.
2.3.6
Negyedelős színsémák
Minél több színt választasz, annál bonyolultabb lesz a színsémád. Viszont van egy egy szerű trükk: elég, ha kiválasztasz mindegyik színhez egy világos vagy sötét árnyalatot, és aztán ehhez tartod magad az egész oldalon ahelyett, hogy a sima színeket és azok külön böző árnyalatait kevernéd. Ez a módszer nagyon jól működik az olyan színsémák eseté ben, amelyek már négy színt használnak. A 2.19. ábrán látható séma hasonló a kiegészí tő színsémához, viszont két kiegészítő színsémát tartalmaz, amelyek egyenlő távolságra vannak egymástól.
2.19. ábra: Egy negyedelős színséma A 2.20. ábrán az online eszközzel készítettünk egy ilyen negyedelő színsémát: 11
http://www.puzzlepirates.com/
2.Webdesign fogalmak
49. oldal
2.20. ábra: Egy online készített negyedelős színséma Figyeld meg a színkerék belső felén a fekete pöttyöt a piros alatt. Ez volt az első szín, amit kiválasztottunk, ezután az alsó panelen kiválasztottuk a Tetrad gombot. A négy szín, amely ezután megjelent, most sem felelt meg azoknak a színeknek, amelyeket a va lódi színkerék mutatott a kezemben, így az Angle / Distance csúszkát még fel kellett húzzam a maximumra, ekkor a színek már megfeleltek a valódi színkerék színeinek. Az így kapott színeket láthatod a fenti képen. Ez a színséma már elég bonyolultnak látszik, így az egyszerűsítés érdekében ki kell vá lasztanunk négy árnyalatot a választott színekből az eszköz jobb oldalán. A színeket a mellettük látható felfelé mutató nyilak segítségével váltogathatod. A 2.21. ábrán láthatsz egy példát, amelyben a négy alapszín világos árnyalatait választottuk ki ezzel a módszer rel:
2.21. ábra: Negyedelős világos árnyalatok
A 16. ábrán egy újabb példát láthatsz az eredeti színek szürke árnyalatait választva:
50. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.22. ábra: Negyedelős szürke árnyalatok Ha jobban megfigyeled, láthatod, hogy az online eszköz mindegyik színhez előállítja ne ked a monokróm színsémáját is. Ezeknek a színsémáknak a színeit az eszköz jobb olda lán, vagy színek nagy négyzeteinek a felső részén láthatod.
2.23. ábra: A Jane Goodall Institute oldala jó példa a negyedelős színséma használatára A Jane Goodall Institute12 oldala (a 2.23. ábrán) egyike azon kevés oldalaknak, ame lyek igazán jól használják a negyedelős színsémát. Figyeld meg a lila és sárga szürke ár nyalatokat, a piros kiemeléseket a fényképen (az oldal többi, itt nem látható részén még több ilyen van), és a zöldeket. Az itt használt lila szín nem felel meg egészen pontosan az online eszköz által generált színsémában található színnek (amely inkább egy piros-lila), 12
http://www.janegoodall.org/
2.Webdesign fogalmak
51. oldal
de elég közel van ahhoz, hogy megmutassa, hogyan használhatod az online eszközt vagy az igazi színkereket az oldalad színeinek előállítására. Mostantól, ha a webet böngészed színek és design ötletek után, mindig legyen a kezed ügyében az igazi vagy az online színkerék, mivel ezekkel te is megnézheted, hogy milyen színsémát használnak valójában a kedvenc weboldalaid!
2.3.7
Tesztkérdések
Megjegyzés: az utolsó két kérdésre nincs „jó” vagy „rossz” válasz.
Nevezd meg a három elsődleges színt, és magyarázd meg, hogy miért nevezik őket elsődlegesnek.
Nevezd meg a három másodlagos színt, és hogy melyik elsődleges színekből lehet előállítani őket.
Magyarázd meg, hogyan lehet előállítani a világos, szürke és sötét árnyalatokat.
Milyen a monokróm színséma?
Milyen a kiegészítő színséma?
Magyarázd meg, mik azok a „hideg” és „meleg” színek.
Milyen a harmadolós színséma? Válassz három színt, amelyek megfelelnek ennek a sémának.
Milyen a negyedelős színséma? Válassz négy színt, amelyek megfelelnek ennek a sémának.
Melyik színsémát tudod a legkönnyebben használni?
Melyik színséma tűnik számodra a legbonyolultabbnak?
2.4. Egy site keretének felépítése Minden webdesignernek ismernie kellene és meg kellene értenie a websiteok paraméte reit, mielőtt egyáltalán belekezdene a kódolásba. Ebben a leírásban meg fogod ismerni az üzleti weboldalak készítésének alapjait. Bár ezek az információk elsősorban a mások számára készített weblapokra vonatkoznak, de felhasználhatod akkor is, amikor a saját oldaladat tervezed meg. Ez a lépés általában azonnal az információs architektúra után következik, össze kell gyűjtened azokat az információkat, hogy mit szeretnének tenni a kliensek a weblapra, hogyan képzelik el a struktúráját, milyen márkajegyeket kell fel használni, majd ezeknek az információknak az alapján készíthetsz egy vizuális design tervet, amelyet már meg tudsz mutatni a kliensnek még mielőtt elkészítenéd a grafikákat és a használni kívánt színsémákat. Egészen pontosan az alábbiakról fogunk beszélni:
Bár a színek és a design nagyon fontosak, először tudnod kell, hogy a kliens mit szeretne elérni a website-tal. Ennek az információnak aztán tükröződnie kell a site megjelenésében is.
Ezért szükséged van egy ellenőrző listára, amelyen végig kell futni a design elké szítése előtt.
Meg kell ismerned azt is, hogy korábban milyen marketing tevékenységek voltak a cégnél, beleértve a márkajegyeket is. Ez később ugyancsak hatással lehet a web site designjára.
52. oldal
2.4.1
Webes szabványok (0.1. verzió)
Az klienstől összegyűjtött információk alapján elkészítheted a website első vizuá lis designtervét, amelyet megmutathatsz a kliensnek, így megalapozhatod a to vábbi grafikai- és tartalomterveket.
Mit kell tudnod?
Általában mielőtt döntenének egy website designjáról, a fejlesztőnek szüksége van vala milyen tervre azzal kapcsolatban, hogy az adott website-tal mit szeretnének elérni. Bár a színek és a grafikák is fontosak, előbb szükség van egy tervre a költségekről, a megcélzott piacról, a tervezett célokról valamint a feladatokhoz szükséges erőforrásokról. Vajon a site csak információt fog szolgáltatni a felhasználóknak, vagy valójában az a célja, hogy termékeket és szolgáltatásokat adjon el? Fog később növekedni a website, vagy csak rö vidtávon akarják majd használni egy kisebb piaci szegmens elérésére? (Mint például a politikai kampányoldalak, vagy egy olyan oldal, amelyik csak be akar lépni az aktuális trendbe.) Lesz-e az oldalon blog, információs oldal, képgaléria, e-mail kapcsolati űrlap? Mire lehet még szükség rajta? Össze lehet majd hasonlítani az oldalt a konkurenciájéval? Végül, de nem utolsósorban tudnunk kell azt is, hogy van-e a cégnek márkajelzése és marketinges iránymutatója. Ha nincs, akkor erre különösen oda kell figyelni még a de sign tervezése előtt. A logó, az árucikkek vagy a szolgáltatások márkája egy bizonyos pi acra, valamint ennek a piacnak az elérése túlmutathat a képességeiden. Ha még soha nem próbáltad ezt korábban, akkor jobb, ha bevonsz egy szakértőt, hogy jó irányba in dulhass el. Másrészt, ha a cégnek már vannak ilyen irányú útmutatásai, akkor nagyon fontos, hogy ezeket szigorúan kövesd, hogy a weboldal jól illeszkedjen a többi marketin ges anyag mellé. Mivel ezeknek az információknak a nagy részét még azelőtt meg lehet szerezni, hogy a tervezett oldal eljutna a designerhez, a válaszok sokat segíthetnek abban, hogy eldönt hesd, milyen típusú designra lesz szükség, milyen színsémát és milyen grafikákat hasz nálj az oldalon. De egy dolgot mindenképpen ki lehet jelenteni az esetek többségében: a website hozzáférhető és használható kell maradjon, emiatt a kód és a navigáció különle ges figyelmet és magasabb prioritást igényel. A hozzáférhetőségről még többet is olvas hatsz később ezen a kurzuson, vagy részletesebben is olvashatsz a használhatóságról Ja kob Nielsen oldalán. A cél az, hogy az oldal a HTML és a CSS használatával a kódoláshoz és a designhoz to vábbra is egyszerű maradjon. Próbáld meg elkerülni a Flasht, leszámítva az oldal egyes elemeit, ahol esetleg hasznos lehet (sokat tettek már azért, hogy a Flash is hozzáférhető legyen, és bizonyos feladatokhoz nagyon jól illeszkedik, mint például a videó), valamint gondolkodj el azon, hogy hol lesz szükséged JavaScriptre vagy más technikai dologra. Így egyszerűbb lesz az oldal tervezése a designer és a programozó számára (főleg, ha a designer egyben a programozó is), és sokkal inkább kompatibilisebb lesz a különböző böngészők között.
2.4.2
Az első lépések
Hogy jobban megértsd ezeket a dolgokat, készíteni fogunk egy egyszerű üzleti oldalt egy olyan útmutatást követve, amelyet én a saját és a másoknak készített weblapjaim terve zésekor szoktam használni. Ez a feladatlista tartalmaz üzleti vonatkozású pontokat és design témákat is. Az egyszerűség kedvéért egy olyan elképzelt üzleti vállalkozást fogunk használni, amelyik már készített korábban marketing anyagokat. A nyomtatott anyaga ikban már szerepel logó és vannak márkajegyeik is. Ha ilyenek még nincsenek, akkor ezeket még azelőtt meg kell tervezned, mielőtt nekifognál a design elkészítéséhez.
2.Webdesign fogalmak
53. oldal
Mint webdesigner, egy website designjának elkészítése előtt az alábbi információkat sze retném tudni az üzletről. Szeretnék készíteni egy listát mindarról, amit be akarok venni a website designjába, így később már nem lesz szükség radikális változtatásokra. Ez már nem egy elképzelt szituáció, az alábbi pontokat mindenképpen érdemes átbeszélned a cég tulajdonosaival vagy a döntéshozókkal, hogy biztos lehess benne, hogy a te elképze lésed megfelel az ő elképzelésüknek is. 1. A website neve: tükrözi ez a név a vállalatot és az online törekvéseit? A mi ese tünkben a website neve egyben a cég neve is, ami „Wiki Whatevers”. A cégnek esetleg egy szlogenre is szüksége lehet, ha még nincs nekik. A szlogen aztán a cég nevével és a logóval együtt felkerül a weblapra. 2. Logó és márkajegyek: össze szeretném gyűjteni az összes olyan nyomtatott anyagot, amelyet korábban készítettek, logókat, brosúrákat, stb. Így készíthetek egy fájlt, amelyben hasznos információkat, címeket, telefonszámokat tárolhatok. Ezeknek a segítségével jobban megérhetem a cég „hangját”, stílusát, márkajegye it. Ha korábban semmi ilyesmivel nem foglalkoztak még, akkor valószínűleg meg bízok egy logókészítő csapatot, hogy készítsenek egy logót (mivel én nem vagyok logó designer, így továbbadom a munkát - ennek az árát ilyen esetben bele lehet építeni a költségekbe). 3. A website domainneve: a website neve mellett tudni szeretném, hogy van-e már jelenleg valamilyen domainneve a cégnek. A domainnév a website címe, amellyel azonosíthatóvá válik, ezt a címet kell a felhasználóknak beírniuk a bön gészők címsorába, ha meg akarják nyitni a weblapot. Domainneveket használunk akkor is, amikor különböző weblapokat és elemeket linkelünk a weblapokon. A domainnév egy vagy több felső szintű domain regisztrációt is tartalmazhat, mint például „.com”, „.hu” vagy „.org”, stb. Bár a domainnév kiválasztása nem a de signer felelőssége, nem árt tudni arról, hogy választottak-e már egy domainnevet és regisztrálták-e. Egyes esetekben át kellett írjuk a domain nevet, mert később kiderült, hogy már valaki lefoglalta, és ez végül többletköltséget okozott. A prob lémát el lehet kerülni, ha a domainnevet idejében lefoglaljuk. 4. Konkurenciakutatás: mindig jó tudni arról, hogy mi van a konkurencia webol dalán a grafika és a tartalom szempontjából, hogy az új weblap is legalább olyan jó vagy még jobb legyen, amikor elindul a piacon. 5. Információs architektúra: szükség van az oldalon webáruházra vagy blogra? Milyen elképzelései vannak a megrendelőnek a website fejlesztéséről? Milyen struktúrában kapcsolódjanak egymáshoz a lapok? Ezek az elemek fontosak, mivel be kell építened a designba és a navigációba is. Tudnod kell, hogy a site milyen irányban fog fejlődni a jövőben, mivel ez befolyásolja a jelenlegi tervet is. 6. A site tartalma: elkészült már valamilyen tartalom az oldalra? Ha igen, akkor valószínűleg azonnal hozzáférést szeretnél kapni hozzá, hogy elkészíthesd a navi gációt, a designt és az elrendezést. A tartalom kategorizálása a legjobb módszer a navigáció kialakításához. A tartalom segíthet kialakítani a site megjelenését is, így jó ötlet lehet egy időre elhalasztani a design tervezését, ha még nincs tartalom az oldalra. Győződj meg róla, hogy a tartalom még mindig releváns és készíts tervet a frissítésre, mivel a site tartalma az, ami miatt a látogatók leginkább visszatérnek majd az oldalra. 7. Webes szolgáltatók keresése: bár lehetséges, hogy a kliensnek már van ötlete a webszolgáltatóra, az nem biztos, hogy neked is meg fog felelni, mivel a szolgál tatók technikai támogatása nem egyezik meg minden esetben. A webszolgáltatás is csak egy üzlet, ami elsősorban a websiteok hostolásával foglalkozik, de egyesek
54. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
adnak adatbázis támogatást is, amire szükséged lehet például egy blog esetében vagy az információk és termékek katalogizálására egy webáruház fejlesztésekor. Más szolgáltatók korlátozzák a látogatók számát az oldalra, ami különösen prob lémás lehet, ha a website valamiért hirtelen népszerű lesz. Ha keresni akarsz egy webszolgáltatót, és kíváncsi vagy rá, hogy miben különböznek egymástól, látogass el a Web Host Database (WhDb) oldalára. Győződj meg arról is, hogy a kliensnek van-e tárhelye a szolgáltatónál, mielőtt nekilátsz a design elkészítésének, hogy láthasd a határokat. 8. Irányított távozás: ez azt jelenti, hogy megpróbálhatod az ügyféllel együtt befo lyásolni azt, hogy hogyan hagyják el a felhasználók a websiteot. Előbb-utóbb min den látogató elhagyja az oldalad, hát akkor miért ne próbálnád meg irányítani ezt és nyerni belőle, például reklámokkal és linkcserével? Ha már most készítesz erre terveket, az értékesebbé teszi a honlapot, és pénzügyileg is megtérül később. 9. Határidők: döntsd el már most, hogy a website mikor fog „beindulni”. Általában egy ilyen kis projektre egy nyolc hetes fejlesztési idő elég szokott lenni, feltéve hogy az ügyfélnél már rendelkezésre áll a tartalom, alkalmasnak találják a színe ket, az elrendezést és a designtervet, amit mutatsz nekik, és nincs szükség bonyo lult programozásra sem. Miután ezeken az alapdolgokon túl vagy, ülj le nyugodtan, olvasd el a tartalmakat, ame lyek már a rendelkezésedre állnak, tervezd meg a navigációt és döntsd el, hogyan fogod optimalizálni az oldalt a keresőmotorok szempontjából. Ha nem ismered különösebben a SEO-t (Search Engine Optimization, keresőoptimalizálás), akkor beszélj egy SEO szak értővel is arról, hogy hogyan használhatod fel az oldal tartalmát arra, hogy nagyobb for galmad legyen, és hogyan használd a potenciális keresőszavakat a tartalomban, a fejlé cekben és a címekben. Ahogy egy új házban sem veszel addig szőnyeget meg kanapét, amíg a tervező nem ké szíti el az első vázlatot, ugyanúgy egy weblap esetében sem foglalkozhatsz a vizuális de signnal addig, amíg nem készítetted el a site felépítését. A navigáció és a SEO tervek el készítése ebben a fázisban sok fejfájástól kímélhet meg a későbbiekben. Mire valóban nekiláthatsz a vizuális terveknek, addigra már jól fogod ismerni a site felépítését, tartal mát, és ez sokkal könnyebbé teszi a munkát a színekkel és grafikákkal is.
2.4.3
Az elképzelt példa oldal
Az elképzelt oldalunk valójában egy üzlet, amely nyílt forráskódú wikiket szolgáltat, és legalább három új kódolási ötlettel jönnek elő hetente. Mivel a kódot ingyenesen lehet használni és módosítani, így a site gazdája úgy gondolta, hogy a bevételeket adományok ból, reklámokból és a programozóik által nyújtott extra szolgáltatásokon keresztül pró bálja megszerezni. A site neve „Wiki Whatevers”, és a domainnevet már kiválasztották. A tartalmat már elkészítették, amiben főleg kódrészletek találhatóak, amelyeket katego rizálni kell, valamint vannak még különböző leírások, és néhány biográfia a projektben résztvevő programozókról. A webszolgáltatónál van MySQL adatbázis hozzáférhetőség, és képes nagyobb forgalmat is fogadni leállás nélkül. Most már ideje összeszedni azokat a dolgokat, amelyeket a használni fogunk. 1. A már létező céges logó használatához szükségem lesz a logó digitális változatára, amelyet a kliens weboldalán használhatok. A logót egy scanner segítségével beol vasom egy grafikus alkalmazásba, mint amilyen a Photoshop vagy a Gimp. A logó méretét csak később igazítom a website méretéhez. A képet 72 dpi-ben mentem
2.Webdesign fogalmak
55. oldal
el, ami gyorsabb letöltési időt tesz lehetővé. Ezt a logót használom majd a 4. lé pésben. 2. A biográfiákban és a csapat bemutatásánál (a “Névjegy" lapon) szükségem lesz néhány digitális képre a programozókról. Küldhetnek digitális képeket, vagy ha gyományos képeket scannelésre. Ha hagyományos képet küldenek, akkor na gyobb méretben scannelem be, mint szükséges, úgy 300 dpi elég szokott lenni. A digitális képeket is teljes méretben őrzöm meg, így a képeket később a körülmé nyeknek megfelelően kicsinyíthetem. 3. Az ügyfél úgy döntött, hogy szeretnének indítani egy blogot is, mivel már elegen dő anyaguk van ahhoz, hogy a blogot néhány hónapig aktívan tartsák. Szerencsé re olyan szolgáltatót választottak, amelyik támogatja a blogokat, és megfelel a szükséges feltételeknek, így képes adatbázisokat és megnövekedett vagy ingadozó forgalmat is kezelni. A szolgáltató több lehetőséget is ad a későbbi fejlesztéshez, ami nagyon előnyös, ha a kliens később egy nagyobb weboldalt szeretne. Ha a szolgáltatás rendelkezésre állási ideje is garantált, akkor az ügyfelünk különösen boldog lehet, mivel a website fejlődésével továbbra is maradhat ugyanannál a szolgáltatónál évekig, így megspórolhatja a szolgáltatóváltással járó macerákat. 4. FTP használatával (ilyenből több is van a piacon, mint például a nyílt forráskódú Filezilla, a fireftp Firefox kiterjesztés, vagy különálló kliensként a CuteFTP) feltöl tök egy statikus oldalt, amely bejelenti a site indulását. Kerüljük a „fejlesztés alatt” és az ehhez hasonló borzalmas kifejezéseket, mivel a látogatók valószínűleg úgysem térnek vissza soha, ha nem tudják, hogy mikor indul a weboldal. Ehelyett írjuk ki a lapon a cég nevét, hogy mit fognak ezen a weblapon nyújtani, egy dátu mot, amikor a weblap várhatóan elindul és egy kapcsolati lehetőséget (az email tökéletes ebben az esetben, de ha pl. egy téglagyárnak készítünk oldalt, akkor megadhatunk egy címet és egy telefonszámot is). Még ennél is jobb, ha a látoga tók fel tudnak iratkozni az email címükkel, hogy kapjanak egy értesítést az indu lásról, ezzel az ügyfelünk már azelőtt szerezhet néhány potenciális vásárlót, mi előtt még a weblap egyáltalán elindult volna. 5. Az ügyféltől kapott tartalom és a struktúra információk alapján elkészítem a site felépítését, valamint a navigációt és a szöveges linkeket. Nem szabad megfeled kezni arról sem, hogy a kliens minden oldalon szeretne reklámokat elhelyezni. Ezen kívül megpróbálok egy tervet készíteni a site SEO kulcsszavaira is. 6. A logó színeinek felhasználásával kiválasztok két vagy három színsémát, amit megmutathatok később a kliensnek. 7. Ezután kiválasztok még néhány fényképet és illusztrációt valamilyen képgyűjte ményből, mint amilyen például az iStock vagy a Comstock. Mivel az ilyen kép gyűjtemények általában forgalmazzák a képeket, így a képeket a legtöbb esetben meg kell venned, és nem kerülheted ki a vásárlást. A képgyűjtemények használata egyáltalán nem drága dolog, és sok fejfájástól kímélhet meg később licencelési ügyekben. Ezen felül szükségem van azokra a képekre is, amelyeket a cég koráb ban már felhasznált, vagy fel akar használni, amelyeket a kódoknál, a leírásokban és a blogbejegyzéseknél lehet majd felhasználni. Megjegyzés: az utolsó két lépést a következő leírásban részletesebben is kifejtjük. Ne felejtsd el azt sem, hogy még mielőtt elkezdenél színeket és grafikákat használni a webla pon, előtte mindenképpen egyeztesd a vizuális terveket a klienssel, és kérd a beleegyezé sét!
56. oldal
2.4.4
Webes szabványok (0.1. verzió)
A logó
A logó a cég márkajegyeinek egyik legfontosabb eleme. A legtöbb cég nem sieti a logó el készítését, mivel ez a műalkotás fogja képviselni a cégüket még több éven keresztül. Más cégeket viszont egyáltalán nem érdekel az a kis kép, amely a cégüket jelképezi. Tapaszta latból mondhatom, hogy az a cég, amely nem fektet elég pénzt és energiát egy professzi onális logó készítésébe, soha nem fogja elkölteni ezt a pénzt, nem számít, hány logikus érvet tudsz felhozni velük szemben. A Wiki Whatevers cég tulajdonosai mind a Georgia Tech hallgatói, így az Alma Materük színeit használták fel a logójukban: aranyat és feketét. Mivel a logó nagyon egyszerű, így könnyen lehet rajta dolgozni a színeken és a megjelenésen. A 2.24. ábrán látható a logó:
2.24. ábra: A Wiki Whatevers logója A probléma itt az, hogy éppen most scanneltem be ezt a logót, és szeretném online hasz nálni. Viszont a nyomtatási színek, amelyek CMYK (kékeszöld, bíbor, sárga, fekete) ala púak, nem egyeznek meg a webes színekkel, amelyek RGB (vörös, zöld, kék) alapúak. Így először meg kell feleltessem a színeket a webes színeknek, amilyen közel csak lehet séges. Erre több lehetőség is van: 1. Kapcsolatba lépünk a nyomdásszal, hogy milyen színeket használt a Wiki What evers logó nyomtatására a legutóbbi nyomtatott anyagnál. A nyomdászok általá ban Pantone színeket használnak, és a Pantone szerencsére biztosít egy olyan esz közt, amivel meg lehet feleltetni a nyomtatott színeket a webes színekkel. Valószí nűleg a nyomdásznak is van ilyen eszköze kéznél, úgyhogy akár anélkül is meg kaphatjuk a kívánt webes színeket, hogy fizetni kellene egy ilyen eszközért. 2. Mivel a srácok a Wiki Whateversnél valójában a Georgia Tech színeit használták, egyszerűen elmehetek a Georgia Tech oldalára, és megpróbálhatom ott egyeztetni a webes színeket. Egy grafikus program használatával megszerezheted azt a színt, amelyet a weblapon használtak, ha készítesz egy képernyőképet a weblapról, azt betöltöd a grafikus programba, és a pipettával vagy valamilyen más módon meg feleltetheted a színeket. 3. Hasonlítsd össze figyelmesen a nyomtatott színeket a webes színekkel, és próbáld meg a lehető legközelebbi módon megfeleltetni őket. Egyes esetekben a színek teljesen különbözhetnek, míg máskor talán nem is szükséges rajtuk változtatni. 4. Scanneld be a nyomtatott képet egy olyan scannelő alkalmazással, amely elfogad CMYK-t, majd használd a Photoshop Pantone Colour Swatches eszközét a színek megfeleltetéséhez. Ez a módszer csak akkor működik, ha van egy olyan scanne red, amelyik elfogadja a CMYK-t, és van Photoshop szoftvered is. A mi esetünkben sikerült megszereznem azt a tökéletes arany színt a Georgia Tech Ath letic site kabalafigurájáról, amely teljes mértékben megfelel a logó színének. Az arany
2.Webdesign fogalmak
57. oldal
#eab200, míg a fekete, hát, egyszerűen fekete (#000000). A háttér, ami sötét kékeszöld színű (#002123) árnyékként van felhasználva a logóban. Szóval a problematikus része ket egy kis méhecskefigura segítségével (a 2. ábrán) könnyen megoldottuk:
2.25. ábra: A Georgia Tech kabalaállatának színeit feleltettük meg a logó színeivel Megjegyzés: nagyon ritkán fordul az elő, hogy egy cégnek nincs meg a saját logójuk vagy más márkajelük digitális változata valamilyen formában, például elektronikus név jegy vagy levélfejléc képében. Viszont nem árt tudni, hogy az ilyen cégek túlnyomó része egyszerűen elfogadja a színeket, ahogy azok megjelennek, és nem egyeztetik a színeket a nyomtatott anyagokkal. Szóval ne bízzunk meg mindig azokban a színekben, amelyek már rendelkezésre állnak, főleg akkor nem, ha a színek láthatóan nem egyeznek meg a brosúrákban vagy levélfejlécekben látható színekkel. Ilyenkor kérdezzük meg a megren delőket, hogy melyik színt preferálják jobban. Lehetséges, hogy eddig észre sem vették, hogy a színek valójában különböznek.
2.4.5
Az elrendezés
Az egyszerűség kedvéért (és hogy ne legyen túl hosszú a mai anyagunk) egyetlen elren dezést fogok bemutatni. Egy blogos elrendezést választottam, amelyik a gyakoribb válto zásokat a törzs felső részén jeleníti meg, könnyen navigálhatunk a fejléc és a törzsszöveg között, valamint hozzáférhetünk a korábbi bejegyzésekhez „hajtás után” a kezdőlapon. A „hajtás után” kifejezés a nyomtatott sajtótól származik, mivel amikor egy újság kint van a pulton, az olvasó csak azt látja, ami a „hajtás előtt” van (vagyis az újság első lapjának felső felét, ahogy össze van hajtva). Ezt a rész - beleértve a képeket is - rendkívül fontos, mivel rá kell vegye az olvasót, hogy megvásárolja az újságot. Ugyanez a „hajtás előtt” filozófia érvényes a websiteok designjára is. Minden, ami a kép ernyőn látszik, amikor egy látogató megnyitja az oldalt, az a „hajtás előtti” rész. Minden olyan rész, amelyért a látogatónak görgetnie kell, már a „hajtás utáni” rész. A trükk az, hogy a látogató tekintetét már az első képekkel és szövegekkel megfogjuk, függetlenül attól, hogy milyen monitoron és milyen felbontásban nyitja meg a weblapot (ezért jó mindig letesztelni a websiteot több különböző monitoron és felbontásban is, erről ké sőbb fogunk még beszélni). A 2.26. ábrán a Wiki Whatevers kezdeti elrendezésének első vázlatát láthatjuk:
58. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.26. ábra: A Wiki Whatevers honlap elrendezésének első vázlata Ez az elrendezés változatlan marad az egész oldalon, de változhat az archívum lapokon, hogy megjelenítsük a cikkek és blogbejegyzések listáját képek nélkül. A következetesség azért jó, hogy ne zavarjuk össze a látogatót. Ha a felhasználók „megtanulják” a site hasz nálatát, akkor már nem szeretik, ha az elrendezés lapról lapra változik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmaz ez a design: 1. Fejléc: a fejléc kicsi lesz, mivel nem szeretném, ha a logó túl sok helyet elfoglalna a lapokon. Bár a logó csak egy apró része az oldalnak, viszont a színei meghatá rozzák a teljes website színsémáját. A fejléc felül található, szokás szerint, és a lo gó a blog kezdőlapjára mutat. A logó linkelése kényelmes megoldás, és a legtöbb látogató már hozzászokott ahhoz, hogy a logóra kattintva mindig visszajut az adott website kezdőlapjára. 2. Navigáció: közvetlenül a fejléc alá helyezve a navigáció nyilvánvaló és könnyen használható. A navigációt a láblécben is megismételjük egyszerű szövegként. Ezt azért teszem, mert én még a régi iskolából származom, ahol a navigációt mindig megismételtük a láblécben sima szövegben azoknak a kedvéért, akik képek nélkül
2.Webdesign fogalmak
59. oldal
böngésznek. Mivel ezen a ponton még nem tudom biztosan, hogy fogok-e képeket használni a navigációra a fejlécnél, így automatikusan beteszem a szöveges navi gációt valahová máshová a lapon, jelen esetben a láblécbe. Ez segíti azokat a vak látogatókat, akik képernyő-felolvasókat használnak a weblapok „olvasására”. Az, hogy a navigációs szövegeket felülre vagy alulra helyezed, valójában a design szempontokat leszámítva lényegtelen, mivel a vakok ugyanúgy át tudják fésülni a weblapot fentről le és lentről fel, mint a látók. Ezek függvényében igazából a de signeren és a megrendelőn múlik, hogy megismétlik-e a navigációt a lapon vagy nem. Ha a navigációnál képeket használsz, és nem ismétled meg a navigációt szö veges linkekben, akkor figyelj arra, hogy a navigációs képeknél mindig megadj egy beszédes alt attribútumot. Ezen a módon a képernyő-felolvasók vagy a kikap csolt képekkel böngészők is tudni fogják, hogy az adott képek mire valók. Olvasd el a 17. leírás idevágó részét az alt attribútum megfelelő használatáról. 3. Legújabb blogbejegyzések: a legújabb blogbejegyzéseket érdemes kiemelni, és az a lehetőség, hogy ezt lap fókuszába tehetjük a „hajtás elé”, előnyös mind az ügyfélnek, mind az olvasóknak. Amint a látogató megnyitja a weboldalt, ezt a szö veget fogja látni először. A nyilvánvaló elhelyezés viszont azt is jelenti, hogy az ügyfél kénytelen rendszeresen frissíteni az oldalt, ellenkező esetben a már meglé vő látogatók elvesztését kockáztatja: az emberek nem szeretnek visszatérni egy blogra, ha nem kerül rá új tartalom. 4. Régebbi blogbejegyzések: itt lesznek majd a korábbi blogbejegyzések; úgy há rom vagy öt bejegyzés bőven elég, hogy a látogató kapjon egy rövid benyomást ar ról, hogy mire számíthat ezen az oldalon a továbbiakban. Ha vannak képek, az nagyszerű, de nem feltétlenül szükségesek, mivel ez a terület már a „hajtás után” található. A döntés, hogy használunk-e képeket függhet attól, hogy a lap letöltési mérete és ideje mennyire számít, valamint hogy az előző bejegyzéseknél van-e szükség képre, amelyre kattintva a látogató tovább olvashatja az adott témát. 5. Jobb oszlop: ezen a területen férnek hozzá a látogatók a blogbejegyzésekhez a kategóriákban, az archívumhoz és a site más tartalmaihoz. A többi tartalomra egy példa lehet a cég „névjegy” lapja, egy site index oldal, valamint kapcsolati infor mációk. Fontos eldönteni azt is, hogy hogyan akarod megjeleníteni ezeket az ele meket az oszlopon belül, mivel a blog a létrehozott kategóriákból, lapokból és az archívumból fog felépülni. Ahogy a site növekszik, ezek a listák egyre nagyobbak lesznek, míg végül elérkezhet az a pont, hogy csak a kategóriák listája lesz egyedül a „hajtás előtt”. Az ügyfél dönthet arról, hogy a lapok fontosabbak-e, mint a kate góriák. Megemlíteném még, hogy ez a lista nem tartalmaz mindent, amit az oldal sávba vagy az oldalsó oszlopba el lehet helyezni. Egyes ügyfelek úgy érzik, hogy két oszlop jobban megfelelne nekik, így háromoszlopos elrendezést kérnek a fenti kétoszlopos helyett. 6. Lábléc információk: a lábléc információk alapvetően fontosak, mivel ezek lát ják el a látogatókat a lényeges háttérinformációkkal a cégről és a websiteról, ame lyet egyébként nehezen tudnának előkeresni. A cég neve, esetleg a logó ismétlése, egy cím, email cím, hivatkozások (a kapcsolat oldalra, adatvédelmi megjegyzések re, figyelmeztetésekre és jogi tudnivalókra), rövid hírösszefoglalók szerepelnek leggyakrabban a láblécekben. Ahogy azt már korábban is megjegyeztük, a navigá ciót is megismételhetjük szöveges változatban a láblécben. 7. Reklámok: ebben az elrendezésben a reklámok a legújabb blogbejegyzés, vala mint a régebbi blogbejegyzések mögött helyezkednek el. Ez lehetővé teszi a kli ensnek, hogy válasszon a szöveges reklámok vagy a bannerek között. Ebben az el rendezésben egy reklám van a „hajtás előtt”, és ugyancsak egy reklám a „hajtás
60. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
után”. A legtöbb website esetében ez a reklámmennyiség elegendő. Ebben az eset ben a reklámok egy másodlagos helyre vannak száműzve, a fő tartalom mögé. Ez az elrendezés lehetővé teszi a látogatónak, hogy gyorsan átválthasson a tartalomról a navigációra görgetés nélkül, valamint láthatóvá teheti a felhasználónak a site további té máit is a kategóriák alatti hivatkozásokon keresztül. Még ha az olvasó le is görget a „haj tás után”, az elrendezés tartalmazza a „hajtás előtt” az összes olyan fontosabb elemet, amire szüksége lehet.
2.4.6
A reklámozásról az oldalakon
Ha az oldalra tartalomfüggő reklámokat teszünk, az egyrészt előny az ügyfélnek és egy hasznos szolgáltatás lehet a látogatónak is. Ha például az oldal virágokról szól, akkor a kapcsolódó reklámok tartalmazhatnak parkosítási szolgáltatást, virágrendelést, stb. Egy olyan oldalra, amely nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozik, olyan reklámozókat ke reshetünk, amelyek kapcsolódnak a nyílt forráskódú tartalmakhoz. A Google Adsense egy lehetséges megoldás erre, mivel segíthet a tartalomhoz kapcsolódó reklámokat he lyezni az oldalra. Az ilyen típusú reklám jó megoldás egészen addig, amíg a forgalom meg nem nő a megfelelő szintre, amikor más típusú reklámokat is el lehet már helyezni a weblapon. A reklámok használatakor mindig gondolj ezek SEO vonzatára is, mivel a reklámok jelentősen befolyásolhatják a weboldal pozícióját a keresőkben. Megjegyzés: mint designer, valószínűleg nem te vagy a felelős a reklámozásért az olda lon, kivéve ha saját magadnak készíted az oldalt. De ha valamikor később szeretnél egy hirdetési- vagy design ügynökségnél elhelyezkedni, tudnod kell egyet-mást a reklámo zásról is. Minél többet tudsz arról, hogy mi tesz egy websiteot sikeressé, annál több si kerre számíthatsz te is a designer karrieredben. Amikor lehetséges, próbálj minél többet megtudni a marketingről (a saját és az ügyfeleid érdekében), valamint a keresőoptimali zálási trükkökről.
2.4.7
Az elrendezés ellenőrzése validátorral és a klienssel
Mielőtt az elrendezést elkezdeném a kódban megvalósítani, még szeretném megmutatni a kliensnek és a beleegyezését kérni a használatához. Az egyik taktika, amivel megpróbá lom rábeszélni az ügyfelet, hogy ez az elrendezés jobb, mint egy másik, hogy emlékezte tem arra, hogy a további elrendezések tervezése pénzbe kerül. Így az ügyfél általában már kiválaszt egy elrendezést, mivel ezeken is lehet még változtatni később, ha szükség lenne rá. A következő lépés az elrendezés lekódolása, majd a kód validálása. Én a W3C jelölés va lidáló szolgáltatását, valamint a W3C CSS validáló szolgáltatását használom a HTML és a CSS kódok ellenőrzésére, hogy ne maradjanak bennük hibák. A fájlokat feltöltheted egyenesen a számítógépedről, így nem szükséges emiatt feltölteni őket a kliens website jára csak a tesztelés miatt. Ezek a tesztek lehetővé teszik a designernek és/vagy a progra mozónak, hogy már azelőtt kijavíthassák a jelölési hibákat, mielőtt a kód megtelne ké pekkel, reklámokkal és más elemekkel. A hozzáférhetőség ugyancsak nagyon fontos, így érdemes meggyőződnöd arról is, hogy a website használható a vak, gyengénlátó vagy mozgássérült emberek által is. Ez nem olyan egyszerű, mint a CSS és a HTML validálása. Vannak ellenőrző eszközök, mint pél dául a TAWDIS, de az ideális az, ha valódi felhasználókkal tesztelteted le a honlapot, és elvégzel egy minőségi ellenőrzést a hozzáférhetőségre, ugyanis egy mechanikus ellenőrző eszköz nem képes megmondani azt, hogy a website hozzáférhető, avagy sem, csak né
2.Webdesign fogalmak
61. oldal
hány javaslatot tehet arról, hogy mi a jó és mi a rossz ebből a szempontból, és gyakran hibáznak. A kurzus során még sokszor lesz szó a hozzáférhetőségről, úgyhogy ne felejtsd el ezt a pontot. Ugyancsak érdemes végigtesztelned az elrendezést az összes rendelkezésre álló böngé szőben, hogy biztos lehess benne, hogy a lehető legtöbb felhasználót elérheted. Ezt könnyen megteheted akkor, ha van Maced, Windowsod és Linuxod és megfelelő mobi lod az összes szükséges böngészővel telepítve, de használhatsz emulátorokat, mint pél dául a VMWare Fusion, amellyel egyetlen számítógépen emulálhatod a különböző rend szereket, de ezek használata elég bonyolult és hosszadalmas. Egy másik módszer a bön gésző-képmentő használata, mint például a BrowserCam, amelyik egy gyors, kényelmes szolgáltatás, és rengeteg böngészőt támogat (sok régi böngészőt is). Az első 24 órában ingyenesen lehet használni, így nyugodtan kipróbálhatod, hogy megfelel-e neked, utána pedig az ára bőven megéri azt a kényelmet, amelyet biztosít a különböző böngészőkben való tesztelésre. Végezetül, ismét jó ötlet, ha az ügyféllel tudatod, hogy a kód az elrendezéshez elkészült és sikeresen validálva lett; azt is megmondhatod neki, hogy milyen módosításokat kel lett végezni rajta ahhoz, hogy működjön minden böngészőben. Miután a kódot legene ráltad, a validálást elvégezted, és megkaptad az engedélyt a klienstől, csak ezután áll hatsz neki a színek, képek és más tartalmak, mint például a reklámok hozzáadásának. Bár ez így fárasztónak tűnik, jobb, ha már az elején elvégzed a validációt és egyeztetsz a klinessel, mielőtt feltennéd a cukormázat a süteményre. Különben azon kaphatod ma gad, hogy többet foglalkozol a problémák keresésével és több bajod van a különböző böngészőkkel, mint azt korábban gondoltad. Másrészről bármilyen vizuális elem vagy kész tartalom elvonhatja a kliens figyelmét az elrendezésről, amikor be szeretnéd neki mutatni. Miután befejezted ezt a lépést, nekiállhatsz a munkának a website szövegeivel, képeivel és színeivel. Hogyan kezdhetsz neki ennek? A következő leírásunkból megtudhatod!
2.4.8
Tesztkérdések
Mikre van szükséged, mielőtt elkezdenéd egy weblap designjának a fejlesztését?
Miért kell összeszedned azokat az elemeket, amikre szükséged lesz a weblapon?
Miért fontos utánanézni a webszolgátatóknak?
A designernek sok dolga van, de mit kell tenned akkor, ha a kliens azt kéri tőled, hogy tervezz neki egy logót, viszont még soha nem csináltál ilyet?
Nevezz meg két jó okot, hogy miért érdemes átnézni a konkurencia weboldalait.
Mi az a CMYK, és mit jelent?
Nevezz meg legalább két módot arra, hogy a CMYK színeket RGB színekké ala kítsd.
Mondj egy okot arra, hogy miért használjon egy webdesigner szöveges navigációt legalább egy helyen a weblap elrendezésében?
Miért kell az elrendezés konzisztens maradjon az egész websiteon?
Mondj egy okot arra, hogy miért kell az elrendezést már az egészen korai fázisban validálni.
62. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.5. Színsémák és designtervek Miután a webdesigner bemutatja a kliensnek a site vázlatos szerkezetét, felépítését, a kö vetkező lépés a színek és grafikák segítségével elkészíteni az oldal megjelenését. Ebben a leírásban bemutatjuk, hogyan lehet ez egyszerűen elvégezni mind a kliens, mind a saját részünkről. Én az egyszerűségben hiszek, aminek két fő oka van: először is, az élet éppen elég bonyolult anélkül is, hogy külön kanyarokat adnánk hozzá, másodszor pedig egy egyszerű terv jobban segít az oldal hozzáférhetőségének és használhatóságának megtar tásában.
2.5.1
Első lépés: néhány szó a tipográfiáról
A tipográfiáról részletesebben a következő leírásban olvashatsz majd, most csak néhány szempontot emelnék ki, amelyek hasznosak lehetnek ebben a fázisban. A betűtípusokat, vagy más néven „betűképeket” a szövegek, számok, karakterek és más szimbólumok megjelenítésére használjuk. Ezek a karakterek, szimbólumon, betűk és számok különböző szempontok alapján vannak kategorizálva, mint például családok (kapcsolódás alapján), stílus (dőlt, normál, rézsútos, stb.), változat (normál vagy kiska pitális), vastagság, nyújtás (szélesség és magasság összenyomása vagy széthúzása) vagy méret (szélesség és magasság pontokban vagy pixelekben). A tipográfia a szöveg elren dezése és megjelenése, így a tipográfia arra vonatkozik, hogy hol és hogyan jelennek meg a karakterek a lapon (oszlopok, paragrafusok, igazítás és egyebek). A lehető legjobb módja annak, hogy befolyásoljuk egy oldal tipográfiáját, az a CSS használata. A webdesign elkészítésének egyik utolsó lépése az, hogy eldöntjük, milyen betűtípusokat használunk a website különböző részein. Több tanulmány is született már arról, hogy a túl sok betűtípus egy oldalon belül összezavarja a felhasználókat. Másrészről, az olyan weboldal, amelyik csak egyetlen betűtípust használ, unalmasnak tűnhet. Az én tanácsom az, hogy használjunk egy betűtípust a címsoroknak és az alcímeknek, és egy másik betűtípust a szövegtörzshöz, főleg akkor, ha reklámozni is szeretnél az olda lon. Egy betűtípus a címeknek és egy betűtípus a szövegeknek a teljes websiteon folya matosságot biztosít a lapok között, és elég változatosságot teremt ahhoz, hogy az olvasó gyorsan megkülönböztethesse mindenhol a címeket a tartalomtól. A reklámok további változatosságot hoznak be, mivel nem tudhatjuk, hogy a reklámozó milyen betűtípuso kat használ a megjelenített reklámokban. Én többnyire Verdana betűtípust használok a szövegtörzsben, és Times New Roman vagy Georgia betűtípust a címsorokban, és ezekhez a teljes designer karrierem alatt tar tottam magam. A Times New Roman és a Georgia talpas (serif) betűtípusok, míg a Ver dana talpatlan (sans-serif). Hadd magyarázzam meg a különbséget a kettő között, és hogy miért maradtam végig ennél az egyszerű választásnál… Design okokból viszont előfordulhat az is, hogy egyetlen betűtípust szeretnél használni az egész oldalon, vagy csak két (és nem több) típust. Ahogy rövidesen látni fogjuk, a pél da oldalunkon maradtam a Verdananál a szövegtörzs esetében, de mivel a logó Arial Black betűtípussal készült, így végül ugyanezt a talpatlan betűtípust használtam a címso rokban is. Néha meg kell szegned a saját szabályaidat is, és ez az elrendezés remek példa erre az eshetőségre.
Betűképek, betűtípusok A betűtípusoknak négy nagy csoportja van, mégpedig a következők:
2.Webdesign fogalmak
63. oldal
Talpas vagy serif: minden olyan betűtípus, amely egy befejezett vonást, szélesedő vagy vékonyodó vonalvégeket tartalmaz, vagy talpas végei vannak (beleértve a lapos tal pakat is), az ebbe a családba tartozik. Korábban a talpas típusokat főleg nyomtatásnál használták, mivel ezeket könnyebb egy nyomtatott szövegben elolvasni. Viszont a web nem olyan, mint a nyomtatott sajtó, így aztán több tanulmány készítése után kiderült, hogy itt bizonyos talpatlan betűtípusokat, mint például a 2. ábrán láthatót, a weblapok törzsében használva könnyebben lehet elolvasni.
Times New Roman, normál, 18 pontos Talpatlan vagy sans-serif: minden olyan betűtípus, amelyben a vonásoknak egysze rű, sima végeik vannak, nem vékonyodnak vagy vastagodnak el, nincsenek benne talpak vagy más díszítések, azok ebbe a családba tartoznak. Bár egyes szerzők azt állítják, hogy az olvashatósági tanulmányok egy lyukas garast sem érnek, mégis azt vettem észre, hogy ezeken az oldalakon is gyakran talpatlan betűtípust használnak a szövegtörzsnek. Sőt, még azok az oldalak is talpatlan típust használnak a szövegtörzs betűtípusának, amelyek azt állítják, hogy a talpas típus jobban olvasható. Szóval én ebben az esetben egyszerűen követem a tömeget, és talpatlan betűtípust használok, mint amilyen a 2. ábrán látható betűtípus, amely mára már a web hagyományos szövegtörzs betűtípusa.
Verdana, normál, 18 pontos Írott vagy kurzív: ezek a betűtípusok általában egy kézzel írott, tollal vagy ecsettel ké szített betűkre hasonlítanak, és nem a nyomtatott betűkre, ahogyan az a 3. ábrán látha tó. Ebbe a családba beletartoznak a kézírásra hasonlító betűtípusok, még akkor is, ha egyébként nem kurzívak. Mivel a hosszabb szövegrészek az ilyen betűtípussal írva általá ban nehezen olvashatóak, így nem ajánlott ilyen típusú betűkészletet használni a szöveg törzsben (elég csak arra gondolnod, hogy milyen nehéz volt végigolvasni Margit nagyné ni kézzel írott leveleit, vagy azt a 12. századi kéziratot, amit egyszer a múzeumban láttál). Ráadásul nem minden böngésző fogja ugyanazt a betűtípust megjeleníteni, úgyhogy ha te egy írott vagy kurzív típust választasz, egyes böngészők dönthetnek úgy, hogy mégis egy talpas betűtípussal jelenítik meg a szövegedet.
Brush Script, normál, 18 pontos Különleges, valamint fix szélességű: a fix szélességű betűtípusok jellemzője, hogy minden karakternek pontosan ugyanakkora, rögzített szélessége van, hasonlóan egy író géppel gépelt oldalhoz. Más fontoknak fantasy vonzatai vannak, mint például a 4. ábrán látható betűtípus. Az ilyen betűkészleteket általában díszítő elemként használják. A fix szélességű típusoknak is megvan a helye a weblapokon, például programkódok megjele nítésére. Ezt a típusú betűkészletet gyakran használják ilyen célokra, mivel így jól látha tóak az egyes karakterek és szimbólumok a kódban.
Jokerman LET,normál, 18 pontos A betűk képeit megnézve feltűnhet, hogy nem egyforma méretűek, pedig mindegyik ugyanakkora pontmérettel készült. A pontméret egyetlen betű magasságát jelöli, és egyes betűkészletek nagyobbak lesznek 18 pontos méreten, mint mások. Más különbsé gek is vannak köztük, mint például a távolság a betűk és a szavak között, vagy az a tény, hogy mondjuk a Jokewood típusban nincsenek kisbetűk. Látható az is, hogy a Joke wood, valamint a Staccato írás nehezen lenne olvasható egy szövegtörzsben. Az ilyen be tűtípusok is megtalálják a maguk helyét, kisméretű, címsor jellegű területeken vagy a reklámokban.
64. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Érdemes megemlíteni még egy pontot, mégpedig hogy elfordulhat az, hogy ezek a betű típusok nem fognak egyformán megjelenni a különböző böngészőkben, mivel ezek nem teljesen kompatibilisek egymással. Ezt egyszerűen értsd úgy, hogy nem minden böngé sző jeleníti meg ugyanazokat a betűtípusokat. Ennek az az oka, hogy nem minden operá ciós rendszer támogatja a különböző betűtípusokat. Vagy talán támogatják ugyanazt a fontot, de már a variációi, a vastagsága vagy más tulajdonsága böngészőnként eltérhet. Emiatt ajánlott inkább általános, vagy csak egyszerűen „serif” vagy „sans-serif” betűtípu sokat használni a weblap tipográfiájának megjelenítésére. Vagy választhatsz egy általá nos nevet és mellé annak a fontnak a nevét, amelyet választottál, aztán reméled a legjob bakat, mivel a felhasználóknak egyes esetekben lehetőségük van arra is, hogy átírják a betűtípust vagy annak megjelenését. Az egyetlen mód arra, hogy egy bizonyos betűképet használj megadott stílussal, változat tal, mérettel és vastagsággal, minden böngészőben egyformán, hogy készítesz egy képet ezzel a betűtípussal egy grafikus alkalmazásban. Ez viszont több okból sem ajánlott, egy részt mivel elrejti magát a szöveget (a képernyő-felolvasók nem tudják elolvasni a ké pekbe írt szövegeket), valamint nehéz karbantartani (minden alkalommal, ha át akarod írni a szöveget, újra el kell készítened a képet). Higgy nekem, nem éri meg. Ezek az okai annak, hogy mint webdesigner, néha el kell felejtened azt, hogy a web való jában egy rendkívül rugalmas formátum. Rengeteg dolog felett van befolyásod egy web site designjában, ennek egyik eleme a tipográfia, de ez csak akkor hatékony, ha a lehető legegyszerűbben kezeled. Emiatt maradtam én hosszú évekig a szövegtörzseknél a Ver dana, a címsoroknál pedig a Times New Roman vagy a Georgia mellett. Eközben azért a betűkészletek készítői és a programozók folyamatosan dolgoznak azon, hogy szebb és olvashatóbb típusokat készítsenek. Szóval, adj egy csipet sót ahhoz, amit korábban mondtam, és ha úgy érzed, hogy működhet, próbálj ki valami újat. Hamar ész re fogod venni, ha nem válik be, amint elkezded tesztelni a kódot a különböző böngé szőkben (erről kicsit később fogunk beszélni ebben a leírásban).
Olvashatóság Amikor megmutatod a weboldal designját a kliensnek, valószínűleg nem fogja tudni, hogy mi a különbség a talpas és a talpatlan betűképek között. Amit tud, az csak annyi, hogy el tudja-e könnyen olvasni a lapot, vagy nem. Így végeredményben egyedül az ol vashatóság számít. Emiatt meg kell győződnöd az alábbiakról: 1. A választott betűtípus elég nagy ahhoz, hogy több felbontásban is ol vasható maradjon. Bár a felhasználóknak általában van lehetőségük arra, hogy megváltoztassák a betűméreteket (például Operában), meg kell próbálnod úgy beállítani a méreteket, hogy azok olvashatóak maradjanak a különböző böngésző felbontásokban. Erre egy jó módszer, ha a pixelméretek helyett százalékokat vagy em méreteket használsz (ezt CSS-sel megteheted). 2. Elegendő kontraszt van a háttér és a szövegtörzs között. Egy fehér szö veg fekete háttéren hosszabb szövegek esetén eléggé fárasztó a szemnek, viszont ha mindenképpen ezt a vonalat akarod követni, biztosíts alternatív stíluslapokat, hogy a felhasználók átválthassanak sötét szövegre világos háttérrel, ha szeretné nek. 3. A címsorok valóban különböznek a szövegtörzstől. A lehetőség, hogy a szövegedet feloszthatod több részre címsorokkal és alcímekkel, vagy például lis tákkal (mint amilyen ez is), egyszerűbbé teszi a felhasználóknak, hogy gyorsan át nézhessék a weblapot, és kiszűrjék belőle a fontos részeket. Ha képekkel osztod
2.Webdesign fogalmak
65. oldal
fel a szöveget, az is rendben van, viszont akkor a képeknek relevánsaknak kell lenniük, ellenkező esetben csak a sávszélességet vesztegeted. 4. Kerüld a szövegtörzs sorkizárt megjelenítését a teljes képernyő szé lességében egy rugalmas elrendezés mellett. Próbálj meg elolvasni egy olyan bekezdést egy széles képernyőn, amely kihasználja a képernyő teljes széles ségét. Hamar kifáraszthatod magad, mivel a szemeid és a fejed folyamatosan ideoda mozog, ahogy a szöveget olvasod, a képernyő egyik szélétől a másikig. Nézd meg az 5. ábrán látható weboldalt az olvashatóság szempontjából, amely nagysze rű példa egy olyan szélességre, amely olvasható marad különböző felbontásokon is. Ezen a képen láthatod azt is, hogyan olvassák az emberek a lapokat, függetle nül attól, hogy az webes vagy nyomtatott. A képet egy 24 colos képernyőn készí tettem 1920 x 1200 felbontásban. Hasonlítsd össze ezt a képet azzal, amit a saját képernyődön látsz, ha a fenti linkre kattintasz. Nézd meg a saját képernyőd fel bontását, hogy láthasd a különbséget. Néha a fix elrendezés nagyon hasznos, mi vel szabályozza a szövegtörzs méretét, így az könnyen olvasható marad a látoga tóknak. Ne aggódj amiatt, hogy a lap körül rengeteg kihasználatlan terület marad (mint a lenti képen is). Használj egy jó hátteret, ami nem vonja el a figyelmet a designról vagy a tartalomról, így gondolhatsz azokra is, akiknek széles képernyő jük van. 40-60 karakter általában megfelelő szélesség a szövegtörzsnek, de ez a különböző szem pontok szerint változhat, mint például a betűméret vagy a célközönség.
2.27. ábra: Egy példa a helyes szélességre, egy széles képernyőn megje lenítve Végül, de nem utolsósorban mindenképpen ellenőrizd le a szövegeidet és címsorokat az elírások és helyesírási hibák kiszűrése végett. Csak az ebben a cikkben szereplő hivatko zásoknak a felében találtam legalább egy elírást és néhány helyesírási hibát. Habár té vedni emberi dolog, a cég vagy a weboldal hitelessége szenved csorbát a helyesírási hi bák vagy az egyszerű elírások miatt, amelyeket egyébként egyszerűen ki lehetne javítani.
2.5.2
Második lépés: a tipográfia alkalmazása
66. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Miután kiválasztottad a betűtípusokat a websitehoz, el kell helyezned az site korábban elkészített tervében a címsorokat, az alcímeket és szövegtörzseket. Az előző leírásban be mutattam egy képzeletbeli, „Wiki Whatevers” névre hallgató céget, akik meg akarták osztani az általuk írt kódrészleteket nyílt forráskódú anyagként. Elkészítettem a site fel építését, és örömmel jelenthetem, hogy tetszett nekik az elrendezés, amit mutattam! Bár ez a keret elég merev, viszont megakadályozza a klienst abban, hogy előítéletei legyenek azzal kapcsolatosan, hogy a különböző képek és grafikák hová kerülhetnek, beleértve a céges logót. A keret felépítése a 2.28. ábrán látható:
2.28. ábra: A Wiki Whatevers website vázlata Most pedig hozzá fogom adni a laphoz a logót és néhány olyan szöveget, amelyet a cég bocsátott a rendelkezésemre, hogy megnézhessem, hogyan jelenik meg az elrendezésen belül. Van még egy ok, amiért hozzá szeretném adni a logót és valamennyi tartalmat az oldalhoz már ezen a ponton az az, mégpedig azért, mert ezek befolyásolhatják a színvá lasztást a későbbiekben. A szövegek, a címsorok és a többi tipográfiai elemek a weblapon saját „színt” visznek az oldalba. Csak hasonlítsd össze a lenti 2.29. ábrát az előző ábrával, és te is látni fogod a különbséget:
2.Webdesign fogalmak
67. oldal
2.29. ábra: Az oldal vázlata a logóval és kitöltött szövegekkel A fenti kép adott egy kis „színt” a weblaphoz, annak ellenére, hogy csak a logóban van nak valójában színek. A belehelyezett szöveg „tartalmat” adott az oldalnak, nem csak a keretet töltötte fel, hanem a megjelenést is feldobta a fehér, a fekete és a szürke árnyala taival. Csak azokat az elemeket adtam most hozzá, amelyek alapvetőek az oldalon: a lo gó, a website neve (ami egyben a cég neve is), a szlogen („Open Soruce Wikis”), a hivat kozások, a hírlevélre vagy a hírcsatornára feliratkozó link, a lábléc információk a cégről,
68. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
szöveges hivatkozások és a reklámrészek. A keresőmező túl nagy ahhoz, hogy az oldal sávba tegyem, így az a fejlécbe került. Bár kész szövegekről beszéltem, valójában csak egy „tölteléket” használtam, amelyet a Lorem Ipsum generátor készített. Az ilyen generált szöveget nyugodtan behelyettesíthe ted a weblap szövege helyett, ha az még nem áll rendelkezésre.
Fontos az igazítás Ezen a ponton megmutatom, miért tettem a tartalmakat éppen azokra a pozíciókra, ahol vannak. Az igazítás azt jelenti, hogy egy bizonyos tartalmat a rendelkezésre álló terület egy bizonyos helyéhez igazítjuk. Igazíthatod balra, miközben a jobb oldal szabadon „lóg” a levegőben, ez a hagyományos elrendezés. Vagy igazíthatod a szöveget középre, hasz nálhatod sorkizártan (amikor mind a bal, mind a jobb oldal igazított), esetleg igazítha tod jobbra is, miközben a bal széle szabadon marad. Én a hagyományos baloldali igazítást választottam, ahol a betűk egy egyenes sort alkot nak a baloldalon. De feltűnhet az, hogy a szövegtörzs kissé jobbra van igazítva a címso rokhoz képest. Ennek az elrendezésnek valójában a logó az oka. Itt egy nagyított illuszt ráció a 2.30. ábrán, amely megmagyarázza a döntésemet:
2.30. ábra: Illeszkedés a szövegben a logó alapján Mivel ez nem egy díjnyertes logó, ezért egy kis méretet használtam. Ráadásul az Arial Black betűtípus a logóban még szélesebbé teszi a megjelenést, így arányaiban ez lesz a legnagyobb elem a lapon. Bár jelentősen lekicsinyítettem a logót, azért elég nagy maradt ahhoz, hogy elférjen mellette a rendelkezésre álló magasságon a cég neve és a szlogenje, az „Open Source Wikis”. A piros vonalak alapján láthatod, hogy a cég neve pontosan ugyanabba a magasságba került, mint a logó, míg a szlogen alja a fekete „W” aljához il leszkedik. Ha az első „W”-t nézed a logóban, akkor láthatod, hogy címsor kezdete a betű bal alsó széléhez illeszkedik. Mivel a logó ferde, így az alsó pontja segít rávezetni a tekin
2.Webdesign fogalmak
69. oldal
tetet a címsorra a navigáció alatt. Valójában a navigáció csak másodlagos elemként jele nik meg, mivel a címsor a cég nevéhez hasonlóan ugyancsak félkövérrel van írva. Ezen a ponton rájöttem, hogy a blogbejegyzések címeihez választott Georgia betűtípus túl élénk ehhez a területhez. Ezért a címsorok típusát átállítottam az Arial Black talpat lan betűtípusra, ami kissé különbözik a szövegtörzsben használt Verdanatól, de nem tér el annyira, hogy teljes káoszt okozzon. Ez a lehetőség, hogy a különböző elemeket a weblap designjában több helyre lehet illesz teni, CSS használatával nagyon egyszerűen kivitelezhető. Bár egyes böngészők felülbírál hatják az igazítási törekvéseidet, azért a legtöbb esetben, ha pontosan megadod a kívánt pozíciót, akkor az jól jelenik meg. Ezért tudod a keresőmező alját a szlogen aljához igazí tani, vagy a jobb szélét az alatta található mezőhöz, ahogy az a fenti példában is látszik. Igazíthattam volna a szövegtörzset is a logó bal alsó sarkához, mint a címsoroknál, vi szont a behúzás lehetőséget ad az olvasónak arra, hogy gyorsan átfussa a címsorokat, és azt a részt olvassa el, amelyik jobban érdekli. De minden weblap más és más, és egy elté rő logó teljesen más designt és igazításokat eredményezne. A lényeg az, hogy minden fontosabb elem a weblapon igazítva legyen, hogy szépen követhessék egymást. Az olvasó nem fogja észrevenni, hogy mennyit bajlódtál ezzel (sőt még a kliens sem, a legtöbb eset ben). De ha nem foglalkozol eleget az illesztésekkel, akkor valaki előbb-utóbb meg fogja majd jegyezni, hogy „valami itt nem passzol”. Ha egy kissé beljebb húzzuk a szövegtörzset, akkor egy üres hely is keletkezik előtte (ezt néha csatornának is nevezik), amely megkönnyíti az olvasónak, hogy szétválassza a szö vegtörzset a weblap többi elemeitől. Az üres hely a szövegtörzs bal oldalán többnyire ugyanakkora szokott lenni, mint a jobb oldalán, így egyensúlyt teremthetsz. Az ilyen üres hely egy kis levegőt ad a weblapnak, így az nem lesz olyan zsúfolt. Amikor legközelebb böngészel az interneten, nézd meg jól a látogatott weblapokat. Fi gyeld meg azokat a lapokat, amelyet jól designoltnak tűnnek számodra, vagy csak egy szerűen minden a helyén van rajta. Nézd meg a szövegtörzs, a címsorok, a logók és más elemek elhelyezkedését. Illeszkednek valamihez? Így talán észreveheted, ha a webde signer elég időt fordított az apró részletekre is, hogy a design kevésbé legyen fontos, mint a tartalom; ami tulajdonképpen a jó design célja is egyben. Azt garantálhatom, hogy az elkészült design problémákat fog okozni a különböző böngé szőkben. Lehet, hogy a szöveg nem illeszkedik jól Safariban, viszont teljesen jó Operá ban és Firefoxban. Ez a munka is vár még ránk a későbbiekben, de csak azután, hogy ki választottuk a színeket. Talán néhányan közületek észrevették, hogy végül mégsem az Arial Black típust válasz tottam az alcímekhez és a cég nevéhez. Azért maradtam végül a Times New Roman mel lett, mivel ez a talpas betűtípus egy kis kontrasztot ad az oldalhoz, ezzel mintegy felhívja magára a figyelmet. Az Arial Black átfogó használatával az oldal eléggé unalmas lenne.
2.5.3
Harmadik lépés: színek
Miután elkészítettem egy website egyszerű vázlatát a kliensnek, rendszerint olyan sokáig várok a következő mintával, amilyen sokáig csak lehetséges, mielőtt újra megmutatnám neki. Ilyenkor már inkább kódot szeretek mutatni, ahelyett, hogy ismét egy képet mutat nék az elrendezésről. Ezzel a módszerrel már beletehetek a mintába több elemet is a websiteról, mint például a logót, szövegeket, sőt még reklámmintákat is, így a kliensnek sokkal jobb rálátása nyílik arra, hogy hogyan is fog a végén az oldal a végleges változat ban megjelenni. Egy ilyen részletes elrendezéssel a kliensnek nem lesznek téves elképze
70. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
lései arról, hogy a különböző elemek hogyan jelennek majd meg az oldalon. Emellett a kliens könnyebben dönthet arról is, hogy mit kellene még oldalhoz hozzáadni vagy töröl ni. Végül pedig, ha a modellt a kliensnek egy számítógépen tudom megmutatni, akkor fogalmat alkothat arról is, hogy hogyan néz majd ki a végleges oldal, amikor majd éles ben meglátogatja. A színek a „minden a helyén van” mentalitás részét képezik. Ennek az az oka, hogy a kü lönböző színsémák jelentősen meg tudják változtatni a teljes website hangulatát, még akkor is, ha minden elem már a helyére került. Ezen kívül a lehetséges színminták szá mát igyekszem a minimumom tartani, mert a túl sok minta zavaró lehet. Ebben az eset ben a kliens korlátozott költségvetéssel dolgozik, ezért rábeszéltem őket, hogy csak egyetlen színsémával dolgozzunk. Amikor bemutattam a színséma készítő eszközt a 8. leírásban, nem említettem meg azt, hogy egy hexa értéket is megadhatsz alapszínként a színséma generálásakor. Közvetle nül a színkerék alatt találsz egy „Enter RGB” nevű hivatkozást. Mivel ebben az esetben a logóban látható arany volt a legerősebb szín, ezért ennek a hexa kódját adtam meg (#eab304), hogy láthassam a lehetőségeket. A monokróm színséma elég unalmasnak tűnt, viszont a kiegészítő színséma már ígéretesnek látszott. Ez a séma egy kék-lila színt dobott ki (a 2.31. ábrán látható), amellyel már tudok dolgozni, mivel a logó mögötti ár nyék ugyancsak kék árnyalatú.
2.31. ábra: Kiegészítő színséma az #eab304 színre alapozva Az itt látható színek alapján úgy döntöttem, hogy a felső navigáció hátterének a logó fő arany színét fogom használni. Egy sötétebb kéket (majdnem kék-lilát, #2b0da4) haszná lok a hivatkozásoknál (amiket egyébként aláhúzok), és a reklámok hátteréhez ugyanen nek a színnek használtam egy világosabb árnyalatát. A színek hozzáadása után az elren dezés jelenlegi állapotát a 2.32. ábrán láthatod:
2.Webdesign fogalmak
71. oldal
2.32. ábra: A website vázlata kiegészítő színekkel A képen jól látható, hogy ezek a színek túl sötétek és „nehezek” ehhez az oldalhoz. Így először a navigációs sáv színének az átlátszóságát beállítottam 75%-ra, majd a reklám hátterének az átlátszóságát egészen 20%-ra vittem le. A különbséget a 2.33. ábrán azon nal észreveheted:
72. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.33. ábra: A website vázlata a kiegészítő színek vilá gosabb árnyalatával A csökkentett színek a navigációs sávban jobban illeszkednek a logó színeihez. Az átlát szóbb, világosabb színek a reklámoknál jobban egyeznek a hivatkozások színeivel. Mivel a reklámmező ugyancsak hivatkozásokat tartalmaz, így a színválasztás illik az oldalsáv hoz is. Az a tény, hogy színes hátteret választottunk a reklámoknak, jó dolog; ha olyan szolgáltatást használsz, mint a Google Adsense, akkor láthatod, hogy a Google szereti azt, ha a reklámok háttere más, mint a szövegtörzs háttere. A szlogenhez is egy új színt (#2B0DA4) választottam, így ez a kontrasztosabb kék szín végül keretbe fogja az egész oldalt. Bár ez az elrendezés elég egyszerűnek tűnik, azért eltöltöttem azzal egy kis időt, hogy próbálgattam a színkerékből kapott színeket a hátterek, címsorok és a reklámok színei hez. Minden változtatásnál úgy tűnt, hogy a színezés túllép az egyszerű elrendezésen, így végül az egyszerű feketénél maradtam a betűk esetében (kivéve a szlogent). Még megad hattam volna egy „látogatott hivatkozás” színt is, de azt hiszem jobb lett így, hogy ma radtam a két színből álló alapnál, és elkerülhettem a színkáoszt.
2.Webdesign fogalmak
73. oldal
Ebben a lépésben láthatod azt is, hogy miért jó az, ha előre felépítjük a website egyszerű vázlatát. Ha már készen van a „váz” első terve, akkor a színek hozzáadása sokkal egysze rűbb, hiszen így már csak „vonalon belül kell maradni”. Ilyenkor hagyd, hogy az elrende zés mutassa meg, hogy melyek a legjobb színek ahelyett, hogy az elrendezésen utólag változtatnál. Másrészt, ha a designt meghagyod egyszerűnek, akkor hosszabb távon ele gánsabb lesz az oldalad, ráadásul használható és hozzáférhető lesz. Van még egy utolsó jó indok arra, hogy az elrendezést egyszerűnek hagytam: a belső ol dalakon ugyanis több kódrészlet is fog szerepelni, és ezek megjelenítéséhez egy fix szé lességű betűtípust fogok használni, a legjobb módszereknek megfelelően. Ez az oka an nak, hogy hasonló betűtípusokat választottam a szövegtörzshöz és a címsorhoz is. A fix szélességű típusok és reklámokban használt betűtípusok használata éppen elég változa tosságot biztosít az oldal betűtípusaiban. Figyelj arra is, hogy a címsorokhoz és az alcí mekhez a megfelelő elemeket használd (h1, h2, h2, stb) ahelyett, hogy vastagítanád (strong) vagy kiemelnéd (em). A megfelelő címsor elemekkel az oldalad használhatóbb lesz. Így a stílusfájlban (CSS) később egyszerre módosíthatod a címsorok és alcímek megjelenését. Néhány megjegyzés még a fenti oldallal kapcsolatban:
A cég nevét a lap felső részén azért hagytam feketén, mivel ez továbbviszi a logó ból a fekete színt az egész fejlécben.
Az oldalsáv felső részén a szöveget középre igazítottam, hogy felhívjam a figyel met a regisztrációs szolgáltatásra. Mivel a szövegmező teljes egészében kitölti az oldalsáv szélességét, így a középre igazított szöveggel egyensúlyban van, és így látszatra is összetartoznak az elemek.
A középre igazított lábléc először úgy tűnik, mintha elcsúszott volna, de azt akar tam, hogy elsősorban a szövegtörzshöz tartozzon, és nem az oldalsávhoz. A site növekedésével az oldalsávban szereplő linkek száma is növekedni fog, így jobb, ha már előre elválasztjuk a láblécet az oldalsávtól. Így a látogatók inkább az oldal sávban fognak további információk után keresni.
Végül utolsó lépésként adok még néhány képet az oldalhoz. Azt leszámítva, amikor a kli ensnek már van valamilyen használható képe, olyan képet érdemes választanod, amelyik „passzol” az oldal elrendezéséhez. Más szóval próbálj olyan képet keresni, amelyikben főleg az oldalon használt színek vannak. Ebben az esetben próbáltam egy kis humort vinni a lapba egy képgyűjtőből származó geek fotóval. Azért választottam ezt a képet, mert a fickó éppen szembenéz velünk, így ez a kép már a többi elem előtt meg tudja fog ni a látogató tekintetét az oldalon. Nagyon örültem annak, hogy a pólóján a színek kö zött van ahhoz hasonló arany és kék szín, mint amilyeneket az oldalon használtam. Vé gül a fekete napszemüvege tükrözi a lap fejlécének fekete beütését. Mindezek ellenére adtam Photoshopban egy kis kéket az árnyékokhoz, és egy kis sárgát a fényekhez, hogy még jobban illeszkedjen az általános színsémába. Hozzáadtam még az oldalhoz egy sort a címkéknek, valamint egy dátumot, hogy a láto gatók láthassák, milyen régi egy bejegyzés. Már ezek az elemek is „súlyosabbá” és zava róbbá tették a siteot. Még egy ok arra, hogy miért kell a fontos információkat a lehető legegyszerűbben tartani: a látogatónak így is éppen elég kattintanivalója van, miután megnyitotta az oldalt. A 2.34. ábrán láthatod a végleges verziót:
74. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.34. ábra: A végleges design, készen arra, hogy meg mutassuk a kliensnek A webdesign jó oldala az, hogy nem olyan, mint a nyomtatott design. A nyomtatás végle ges; a web folyamatosan változik. Vagyis az évek során az oldal teljesen megváltozhat, reagálva a csapat növekedésére. A hibákat ki lehet javítani, a színeket meg lehet változ tatni. Mégis jó az, ha a lehető legjobb terméket próbálod átadni a vevőnek, amikor elké szülsz a designnal. A legjobb termék nem csak a te hírnevedet növeli, hanem egyúttal a kliensed hírnevét is. Most pedig még egyszer, utoljára átnézzük az elkészült terveket, mielőtt újra megmutat nánk a kliensnek.
2.5.4
Negyedik lépés: tesztelés
A weblap tesztelése ezen a ponton azt jelenti, hogy a designer még egyszer átfésüli az ol dalakat olyan hibák után kutatva, amelyeket egyszerűen ki lehet javítani még az oldal „élesítése” előtt. Több lehetőséged is van a tesztelésre, és több különféle tesztet is érde mes elvégezned.
2.Webdesign fogalmak
75. oldal
Tipográfia és hivatkozások tesztelése: a tipográfiai és a helyesírási hibák kereséséhez használhatsz barátokat, fórumozókat vagy professzionális szöveg szerkesztőket. Miközben átnézik az oldaladat, megkérheted őket arra is, hogy el lenőrizzék az oldalon található hivatkozásokat is, hogy biztosan működnek-e. Fi gyelj arra is, hogy a legtöbb megbízó nem szereti, ha az oldala már azelőtt kikerül valamilyen formában a publikus netre, mielőtt „élesítve” lenne a weben. Ilyen esetben építsd be egy szerkesztőnek az árát a számlába, és a szerkesztővel írass alá egy titoktartási szerződést, amely kötelezi őt arra, hogy a website általa megis mert tartalmát nem adhatja tovább.
Kód érvényességének ellenőrzése: használd a W3C validátorait a HTML és CSS kódjaidhoz minden olyan esetben, amikor valamilyen új kódot adsz az oldal hoz. Ha ezt nem végzed el, akkor a következő lépés félrevezethet, hiszen egy vali dálási hiba problémát okozhat egyes böngészőkben. Idővel megtanulod majd azt is, hogy minden olyan reklámkód, amelyet az oldalhoz adsz, nem lesz valid. En nek ellenére ne írd át a reklámok kódjait, mert új hibákat vihetsz be a reklámok ba. A legtöbb webdesigner már megszokta, hogy a reklámkódok ilyenek, és nem tudnak sokat tenni ez ellen. Szerencsére a reklámok általában nem okoznak prob lémát a következő lépésben sem.
Böngésző kompatibilitás tesztelése: most talán arra gondolsz, hogy ehhez be kell szerezned több különböző számítógépet és különböző méretű monitoro kat, hogy minden operációs rendszeren és felbontásban le tudd tesztelni a webla pot. Ez viszont nem szükséges. A legtöbb webdesigner nem engedhet meg magá nak ekkora pazarlást, így hát kitaláltak néhány módszert arra, hogyan tesztelhetik le a weblapjukat a különböző böngészőkben. Az egyik ilyen, hogy több különböző verziójú böngészőt töltesz le ugyanarra a gépre. Megkérhetsz barátokat és fóru mozókat, de a legjobb, ha olyan szolgáltatásokat használsz, amelyek képernyőké peket készítenek különböző rendszereken. Az ilyen rendszerek alapjában véve kü lönböző rendszereken és böngészőkön készítenek képernyőképet a weboldalad ról, így láthatod majd, ha a betűtípusod túl nagy az egyik felbontáson vagy túl ki csi egy másikon. Vagy felismerheted, ha valamelyik felhasználónak vízszintesen kellene görgetnie valamelyik böngészőben. A legtöbb esetben én az ilyen képer nyőképes szolgáltatásokat használom, mivel a másik két módszer eléggé esetle ges. Ráadásul nem szeretem idő előtt kiküldeni a kliens anyagait, ha ezt megold hatom másképp, bizalmasan is. Elérhető néhány ingyenes szolgáltatás is erre a célra, de ezekkel azt tapasztaltam, hogy sokat kell várni az eredményre, és a lehet séges környezetek száma eléggé korlátozott. Így inkább fizetek egy keveset a BrowserCam oldalon, mivel ők már bizonyították a megbízhatóságukat az évek során. Mivel van egy rövid ingyenes próbaidejük is, így ki tudod próbálni, hogy hogyan működik anélkül, hogy fizetned kellene.
Hozzáférhetőség és használhatóság tesztelése: a hozzáférhetőség tesztelé sére is találhatsz néhány online eszközt a weben. Egyes szolgáltatások segítségé vel egy képernyő-felolvasón keresztül „olvashatod” el az oldalt. Más eszközök ja vaslatokat tehetnek neked a kód módosítására vagy a színek javítására, hogy na gyobb kontrasztot biztosíts a gyengénlátó látogatóknak. A használhatóságra is ta lálhatsz hasonló online eszközöket és tennivaló listákat, amelyek segítenek abban, hogy a weboldal designját mindenki ugyanolyan könnyen használhassa.
A tesztelés egy unalmas foglalkozás, és könnyen előfordulhat, hogy a remek kis design terved jól néz ki az egyik böngészőben, viszont a másikban olyan, mint a múlt heti újra melegített spagetti. Ilyenkor a legfontosabb, amire figyelned kell, hogy a tartalom min dig legyen elérhető; ha a teljes tartalom látható és hozzáférhető minden böngészőben,
76. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
akkor az a kis üres rész a fejléc tetején, ami csak egyetlen böngészőben jelenik meg, már nem oszt, nem szoroz. Ha a felhasználók túlnyomó többségének nincs gondja az online anyagok elérésével a siteon belül, akkor már elérted a célodat; sok designer elfelejti ezt, amikor azért küzd, hogy a díjnyertesnek gondolt desingja mindenhol pontosan ugyan úgy jelenjen meg.
2.5.5
Tesztkérdések
Melyek a négy legfontosabb betűtípuscsoportok?
Milyen betűtípusok a legjobbak a szövegtörzshöz, és miért?
Miért fontos, hogy elég kontraszt legyen a szövegtörzs betűszíne és háttérszíne között?
Nevezz meg legalább két módszert egy oldal szövegének megtörésére.
Mondj egy jó okot arra, hogy miért jó egy lap tipográfiáját még a képek hozzáadá sa előtt elkészíteni.
Sorolj fel négyféle igazítási típust.
Magyarázd meg, hogyan teheti az igazítás átláthatóbbá a weboldalt.
Mi az a titoktartási szerződés, és mikor érdemes használnod?
Miért fontos ellenőrizni a helyesírást a weblapon?
Nevezz meg négy módszert a weblap tesztelésére az „élesítés” előtt.
2.6. Tipográfia a weben Mi a tipográfia? Egyszerűen fogalmazva ez a szövegek megjelenése, designja és elrende zése (erre típusként is hivatkoznak); egy olyan fogalom, amely még a nyomtatott médiá ból származik. Legalább annyira szól arról, hogy mit nem tehetsz meg a típusaiddal, mint arról, hogy mit tehetsz meg velük. A weben a tipográfia gyakran túl kevés figyelmet kap, ráadásul több olyan technológiai hiányosság is van, amely miatt a webes tipográfia nem olyan hatékony, mint a nyomtatott. Ennek ellenére a mai rendelkezésre álló eszkö zök mellett már semmi okod nem lehet arra, hogy ne használd ki a webes tipográfia elő nyeit szép és stílusos típusok használatával. Ebben a leírásban megnézzük alaposabban, hogy miért korlátozott a webes tipográfia a nyomtatotthoz képest, majd adunk néhány jó követendő tippet a webes tipográfia hasz nálatára, mindezt egy példán keresztül bemutatva. Ne aggódj, ha ezen a ponton még nem érted meg teljesen a CSS és HTML kódokat – most csak a designra kell figyelned. Az olvasás közben érdemes lehet magadnál tartani egy papírt és egy ceruzát, így közben papírra tudod vetni a szöveg elrendezésével kapcsolatos ötleteidet.
2.6.1
A webes tipográfia korlátai
A hagyományos nyomdászoknak kismillió lehetőség áll a rendelkezésükre, amikor szóba kerül a tipográfia, mint például a betűkészletek puszta száma vagy az elrendezési lehető ségek széles skálája. A webes tipográfia ennél sokkal korlátozottabb, mivel olyan típu sokkal és elrendezéssel kell dolgozzunk, amelyről tudjuk, hogy elérhető és használható lesz azokon a gépeken is, amelyeken az olvasók megnyitják a lapot — senki nem fejleszt csak saját magának weboldalt.
2.Webdesign fogalmak
77. oldal
A webes tipográfia korlátai többek között a következők:
Korlátozott betűkészlet.
Nincs elválasztás, így a sorkizárt elrendezés csúnya lesz keskenyebb oszlopok ese tén.
Nincs befolyásunk az alávágásra (a szóközökkel való feltöltésre).
Nem lehet tudni, hogy hol és hogyan nézik majd meg a munkát, így a designerek nek minden képernyőméretre, felbontásra és környezetre gondolniuk kell.
Most pedig lássuk ezeket a pontokat egy kissé részletesebben.
Korlátozott számú betűtípus A betűtípusok száma általában az első nagyobb korlát, amelybe a szöveg stílusozásakor beleütközhetsz. Bár a CSS-ben olyan fontot adhatsz meg, amilyen csak jólesik, a látoga tók viszont csak akkor fogják a szövegeket ezzel a típussal látni, ha az telepítve van a gé pükön — ha nincs, akkor a böngészőjük megpróbál egy másik betűtípust választani a CSS alapján, vagy egyszerűen az alapértelmezett típust használja (ami általában a Times New Roman). Szóval ha te olyan különleges fontokkal akarod is megjeleníteni a szövege idet, mint például a Trump Medieval vagy az Avant Garde, az olvasóid ebből mit sem fognak észrevenni, feltéve, hogy nem megszállott designerek több ezer telepített fonttal. Ebből az okból kifolyólag a legtöbb webdesigner csak a széles körben, több rendszeren is elterjedt fontokat használja, amely a használható betűtípusokat az alábbi listára korlá tozza:
Andale Mono
Times New Roman
Georgia
Verdana
Arial / Arial Black
Courier / Courier New
Trebuchet MS
Comic Sans (ez egy borzalmasan amatőr típus — ne használd!)
Impact
Ezeknek a típusoknak a megjelenését a 2.35. ábrán láthatod:
78. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.35. ábra: A legismer tebb és a legtöbb rend szerben elérhető fontok listája korlátozott Ha ezek közül a fontok közül választasz, akkor az azt jelenti, hogy jó eséllyel a látogató idnak is meglesz a megadott típus. A Microsoft a fentieken kívül még bevezetett hat új betűtípust Windows Vista és XP alá, amelyek különös módon mindannyian C-vel kez dődnek. Ezek a Cambria, Calibri, Candara, Consolas, Constantia és Corbel. Mégsem ajánlom ezeknek a betűtípusoknak a használatát, mert nem túl valószínű, hogy a Mac és Linux platformokon is telepítve lesznek. Így aztán a nyomdászok számára elérhető több ezer betűkészlettel szemben a webde signerek alig néhány betűtípus között választhatnak. De valóban olyan nagy korlát ez? A tipográfia ugyanis sokkal többről szól annál, mint hogy kiválasztunk egy tetszetős típust, sokkal inkább a sormagasságokról, az alávágásról, az üres területekről — ne feledkez zünk meg arról, hogy eleinte a nyomdászok is szembesültek ugyanezzel a korláttal.
Szóelválasztás Ha a szöveg elrendezéséről van szó, akkor alapvetően négy lehetőség közül választhatsz: balra igazított, jobbra igazított, középre igazított, vagy sorkizárt elrendezés. A sorkizárt elrendezésben a szöveg jobb- és bal oldala is illeszkedik a befoglaló terület függőleges széleihez, és így jobban nézhet ki, mint a „töredezett” balra igazított elrendezés. Gyakran láthatsz ilyet a könyvekben és a magazinokban is. A weben viszont van vele egy kis prob léma, mivel hiányzik az automatikus elválasztás, amely a megfelelő helyeken szétválaszt hatná a szavakat, hogy így jobban kitöltsék a rendelkezésre álló helyet. A sorkizárt elren dezés érdekében a legtöbb, amit a böngésző tehet, hogy a szavak közötti hézagokat fel tölti, amely így függőleges irányú „fehér folyókat” eredményez a szövegben. Ez általában akkor történik meg, ha a sorok hossza a keretben túl rövid, és nincs elég hely a szavak jobb elrendezésére, ahogy a 2.36. ábrán látszik.
2.Webdesign fogalmak
79. oldal
2.36. ábra: A „fehér folyók” elronthatják a sorkizárt el rendezést Amint azt a fenti képen láthatod, a jobb helykihasználást lehetővé tevő szóelválasztás nélkülözése egyes sorokban túl nagy üres helyet hagyott a szavak között. Ennek az elke rülésére a weben többnyire érdemes balra igazított elrendezést használni.
Alávágás Az „alávágás” különböző betűpárok közötti távolság módosítását jelenti a változó betű szélességű típusokon belül (mint amilyen a Times New Roman, amelyben a különböző betűk szélessége és a köztük levő távolság betűnként eltérő, ellentétben a Courier típus sal, amelyben a betűk mérete és a távolság közöttük mindig ugyanaz). Nyomtatásban arra használják, hogy összehúzzák az olyan betűket, amelyek összeillenek, így helyet ta karítanak meg, és a szöveg is jobban olvasható. Ilyen lehet például egy V utáni A, ame lyeket ha összehúzunk, sokkal komolyabb megjelenést kaphatunk. A szakszerű fontok tartalmaznak útmutatásokat az alávágások kezelésére, amelyben megadják az egyes be tűk közötti távolságokat. A 2.37. ábrán láthatod, hogy hogyan módosítja a megjelenést az alávágás.
80. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.37. ábra: Az alávágás javítja a szö vegek megjelenését Az előbbi ábrán az első szóban nem alkalmaztuk az alávágást. A második szóban viszont a távolság csökkent a W és az A között, és megnőtt az A és S között. A weben az ilyen szintű alávágás sajnos nem elérhető. Az egyetlen dolog, amire van be folyásunk, az az általános betűköz, amely a nyomtatott sajtóban a betűk közötti távolsá got jelenti, függetlenül attól, hogy milyen betűkről van éppen szó. Így csökkentheted a távolságot a W és az A között, de ezzel egyúttal minden más karakter között is csökken a távolság. A weben ezt a letter-spacing CSS tulajdonsággal állíthatjuk be, amelynek egyik lehetséges megvalósítását a 2.38. ábrán láthatod.
2.38. ábra: Alávágást nem használ hatunk a weben, helyette próbálkoz hatunk a jóval általánosabb betű közzel is Az előző képen megnöveltük a távolságot a különböző betűk között egyenlő mértékben. Bár ez segített az A és az S széthúzásában, viszont a távolság a W és az A között még na gyobb lett. A betűköz állítása éppen ezért nem egyszerű CSS-ben, mert mindent-vagysemmit természete van, így jobb, ha nem használjuk.
Az irányítás hiánya Bár sokat beszéltünk eddig a nyomtatott sajtóról, egy fontos dolgot azért érdemes ki emelni ezzel kapcsolatban, mégpedig hogy a web nem nyomtatott sajtó. A nyomdászok nem kell azzal foglalkozzanak, hogy az olvasó átméretezi a szövegeit, nincsenek meg neki a választott típusok vagy nincs nála bekapcsolva az élsimítás. A webdesignerek ezt mind figyelembe kell vegyék, bár gyakran megpróbálnak ráerőltetni egy designt az olva sóra merev szövegszélességeket használva, fix szélességű és magasságú dobozokba he lyezve a szövegeket, vagy egyszerűen lecserélve a szövegeket képekre, amelyeken az adott szöveg látható. Az irányítás hiányát viszont nem kell mindenképpen problémaként felfognod — egysze rűen csak azt kell észben tartanod, hogy az általad megjelenített tartalmat több különbö
2.Webdesign fogalmak
81. oldal
ző eszközön, több különböző környezetben, több különböző módon fogják olvasni a láto gatók. Ne próbáld őket megállítani és ne nehezítsd meg a dolgukat fölöslegesen. Lehet séges, hogy néhány olvasód a mobiltelefonján akarja elolvasni az oldalad, miközben ha zafelé utazik; talán először ki akarja nyomtatni az oldalt, hogy később olvassa el otthon; az is lehet, hogy nem lát olyan jól, mint te, és fel kell nagyítania az oldalakat, hogy könynyebben elolvashassa. Ez az oka annak, hogy a weblap tervezésekor a böngészőnek csak útmutatásokat tudsz adni, hogy te milyen módon szeretnéd megjeleníteni a szövegeket. Az egyes eszközök viszont ezt teljesen figyelmen kívül hagyhatják, és ez rendben is van — a lényeg, hogy ne erőltesd túlságosan a szövegekben a saját elképzeléseidet minden környezetre.
2.6.2
Hogyan készül a tipográfia a weben?
A webes tipográfiát teljes mértékben a CSS segítségével alakíthatod ki. A CSS több lehe tőséget is biztosít a szövegek alakítására: nem csak a betűk méretét, színét és típusát ad hatod meg, hanem a sorok magasságát, a használt betűközt, a kapitalizációt (minden nagybetű, csak a kezdőbetűk nagyok, kiskapitálisok vagy minden kisbetű), sőt még az el ső sor első betűjét is külön beállíthatod. A szöveget tartalmazó doboz stílusozásával további lehetőségeket kapsz a szöveg elren dezésének és a sorok hosszának beállítására. Ezeket a stílusokat elég, ha csak egyetlen helyen adod meg — a saját stíluslapodon —, és ez minden szövegedre érvényes lesz a tel jes website-on keresztül (de adhatsz stílusokat csak bizonyos paragrafusoknak vagy do bozoknak is). Ráadásul, ha később úgy döntesz, hogy nagyobb betűket szeretnél a webla pokon, akkor elég csak egyetlen helyen megváltoztatni a betűméretet a stíluslapon.
2.6.3
Gyors tippek
Az alábbi néhány tipp segítségedre lehet a webes tipográfia használatában.
Több betűtípus választása Jó módszernek számít, ha egy betűtípus megadásakor felsorolsz még néhány további tí pust is tartaléknak. Vagyis ahelyett, hogy egyszerűen annyit adnál meg, hogy „Georgia”, megadhatsz még néhány más típust is: „Georgia, Cambria, "Times New Roman", Times, serif”. Így a böngésző először megpróbálja használni a Georgia nevű fontot, de ha ez nincs telepítve, akkor megpróbálja a következőt, a Cambriát, majd a Times New Ro mant, a Timest, és végül azt a fontot, amelyik az operációs rendszeren a „serif” (talpas) típushoz tartozik.
A sorok hossza Az olvashatóság fenntartásához a sorok átlagos hossza egy szövegdobozon belül 40-60 karakter között kell legyen. Ez persze változhat a célcsoport szerint (a gyerekek a rövi debb sorokat, a felnőttek a hosszabbakat szeretik inkább). Az ideális sorhosszúságot a 2.39. ábrán láthatod:
82. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.39. ábra: 60 karakter egy sorban — az ideális sorhoszszúság A képen látható szövegben nagyjából 60 karakter található soronként. Ha ennél többet használsz, akkor az olvasónak el kell kezdenie mozgatni a szemét, sőt akár a fejét is, ha követni akarja a szöveget. Ez megerőlteti a szemet, és a szöveg is nehezebben olvasható.
A sorok magassága A sormagasság a sorok közötti függőleges távolságot jelenti. Ha ezt egy kissé növeled a böngésző alapbeállításához képest, akkor ezzel javíthatsz az olvashatóságon (és több he lyed marad az alsó- és felső indexekre is). A különbséget a 2.40. ábrán láthatod:
2.40. ábra: A sormagasság módosítása sokat javíthat a szöveg olvashatóságán A fenti képen az első bekezdésben az alapértelmezett sormagasságot használtuk, és ez egy kissé zsúfoltnak hat. A második bekezdésben ezzel szemben megnöveltük egy kicsit a sormagasságot, így a szöveg levegősebb lett, és valamivel jobban olvashatóbb. Az ennél nagyobb sormagasság viszont már túlságosan is széthúzná a szöveget, így az ismét nehe zebben olvashatóvá válna, szóval csak óvatosan a sormagassággal.
Iniciálék A first-letter elem használatával (például p:first-letter { } formában) módosíthatod a be kezdés első sorának első betűjét a többi betűhöz képest. Ezt a betűt iniciálénak is neve zik, mivel általában 3–4 sornyi helyet foglal el a szövegben, ahogy a 83. ábrán láthatod.
2.Webdesign fogalmak
83. oldal
2.41. ábra: Egy tipikus iniciálé
Kiskapitálisok A fontok gyakran tartalmaznak kiskapitális változatokat is — ez azt jelenti, hogy a betűk mind nagybetű formátumúak, viszont a kisbetűk helyén méretben a kisbetűk méretének felelnek meg. Ez akkor lehet hasznos, ha valamit nagybetűvel szeretnél írni, de nem aka rod túlságosan ráterelni a figyelmet, például rövidítések esetében. Ha a rendszerben nincs is a típusnak kiskapitális változata, az sem gond — a böngésző ilyenkor generál sa ját kiskapitálisokat a nagybetűk alapján, lekicsinyítve őket az eredeti méretük 70–80%ára. A 2.42. ábrán látható a különbség a nagybetűk (minden szó első betűje) és a kiska pitálisok (a többi betű) között.
2.42. ábra: Kiskapitálisok akcióban
Kilógó írásjelek Jó tipográfiai hatást lehet kelteni a text-indent CSS tulajdonság használatával, ha a mondataid idézőjellel kezdődnek. Ha az előbbi tulajdonságnak negatív értéket adsz — akár relatív em értéket (-10em), pontokat (-10pt), pixeleket (-10px) vagy akár százalékot (-10%) —, akkor az idézőjelet kihúzhatod a bekezdés elé, ahogy a 2.43. ábrán látható:
84. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
2.43. ábra: Kilógó írásjelek
Tipográfiailag helyes írásjelek és más elemek Ha a szövegedet professzionálisabbá és elegánsabbá szeretnéd tenni, akkor érdemes használod a HTML kódok széles skáláját a tipográfiai jelek megjelenítéséhez, például a tipográfiailag helyes „idézőjelek”, valamint kötőjelek (–) és gondolatjelek (—) használa tával. Sok blogíró és szövegszerkesztő környezet automatikusan kijavítja ezeket, átalakít va az egyszerű idézőjeleket és elválasztójeleket a helyes formájukra. A 2.44. ábrán egy ti pográfiailag helyes jeleket tartalmazó — angol nyelvű — szöveget láthatsz.
2.44. ábra: Tipográfiailag helyes (angol) írásjelek Amint elkezded a helyes tipográfiai jeleket használni, a szöveged máris sokkal elegán sabb és professzionálisabb megjelenést kap — mintha egy magazin vagy egy könyv len ne, és nem online szöveg. Ne feledd el azonban, hogy ezek a jelek egyes régebbi képer nyőkön vagy az élsimítás nélküli megjelenítőkön pixelesek lehetnek, úgyhogy óvatosan használd őket. Vannak olyan HTML elemek is, amelyeket a kódba illesztve speciális karaktereket is megjeleníthetsz, amelyeket máskülönben csak nehezen vagy egyáltalán nem érhetsz el a billentyűzetről. A 2.45. ábra több ilyen jelet is tartalmaz:
2.Webdesign fogalmak
85. oldal
2.45. ábra: HTML jelek Ezeket beírhatod kézzel, de a legtöbb szerkesztő szoftverben van valamilyen lehetőség az ilyen jelek beillesztésére vagy automatikus átkonvertálására.
Kiemelt idézetek A kiemelt idézetek rövid kivonatok a saját szövegedből, amelyek a lapon valahol a szöveg mellett vagy a szövegen belül jelennek meg nagyobb betűmérettel és sokszor más típus sal is, hogy felhívják magukra a figyelmet. A legtöbb magazinban láthattál már ilyet, mi vel ez egy hatékony módszer a szöveg felosztására és a fontosabb részek, kulcsszavak ki emelésére — ráadásul a weben nagyon könnyen alkalmazhatod ezt a módszert néhány egyszerű jelöléssel és stílusozással. Csak állítsd a szöveg méretét nagyobbra, esetleg má sik betűtípusra, és állítsd lebegő módra, hogy a normál szöveg körbevegye, és már ké szen is vagy. A komolyabb megoldások között olyan módszert is találhatunk, amelyben egy JavaScript automatikusan kiemeli az idézetet a szövegből, így nem kell kétszer beír nunk azt a kódba.
2.6.4
Tesztkérdések
Mi a különbség az alávágás és a betűköz között, és melyiket lehet használni a ket tő közül a weben?
Hogy kerülheted el a szövegben a „fehér folyókat”?
Nevezd meg a CSS-ben használható négy különböző kapitalizációt.
Melyik a legjobb sorhossz a szövegeknek, és milyen tényezők befolyásolhatják ezt?
Mi a különbség a talpas és a talpatlan típusok között? Adj egy példát mindegyik re.
Miben különböznek a kilógó írásjelek a hagyományos írásjelektől?
Ha be akarsz helyezni egy copyright jelet a szövegedbe, egy HTML kódot kell használnod. Nézz körül az interneten, és próbáld megkeresni az összes elérhető HTML jel kódját. Legalább 250 van belőlük!
86. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
3. HTML alapok 3.1. A HTML alapjai Ebben a leírásban megismerheted a HTML alapjait — mi az, mire jó, hogyan alakult ki, valamint hogyan épül fel egy HTML dokumentum szerkezete. A következő leírásokban majd részletesebben is megismerheted a HTML különböző részeit.
3.1.1
Mi a HTML?
A legtöbb olyan asztali alkalmazás, amelyik fájlokat ír és olvas, egy bizonyos fájlkiter jesztést használ. A Microsoft Word például a „.doc” fájlokat érti meg, míg a Microsoft Excel az „.xls” fájlokat ismeri. Ezek a fájlok utasításokat tartalmaznak arra, hogy hogyan lehet felépíteni a dokumentumot a legközelebbi megnyitáskor, mit tartalmaz a doku mentum, valamint néhány „metaadatot” a dokumentumról, mint például a szerző vagy a legutolsó módosítás dátuma, sőt akár az utolsó módosítások is benne lehetnek, így viszsza lehet állni a dokumentum egy korábbi verziójára. A HTML („HyperText Markup Language”, azaz hiperszöveg-leíró nyelv) a webes doku mentumok leírására szolgáló nyelv. Olyan speciális jelöléseket (más szóval elemeket) tartalmaz, amelyek körülveszik dokumentum szövegeit, és megadják, hogy a kliens esz közök hogyan értelmezzék a dokumentum megjelölt részeit. A „kliens eszközök” kifejezést használtuk itt a „webböngészők” helyett. Egy kliens eszköz lehet bármilyen szoftver, amely a felhasználó számára weboldalakat ér el. Fontos meg említenünk még ezen a ponton, hogy az asztali böngészők (Internet Explorer, Opera, Fi refox, Safari, stb.) és az alternatív böngészők (mint például a Wii Internet channel vagy a mobil böngészők, mint az Opera Mini vagy az iPhone WebKitje) egyaránt kliens eszkö zök, viszont nem minden kliens eszköz böngésző szoftver. Az olyan automata progra mok, mint amilyenekkel a Google és a Yahoo! indexeli a webet a keresőjük számára, ugyancsak kliens eszközök, viszont nem állnak közvetlen emberi irányítás alatt.
3.1.2
Hogyan néz ki a HTML?
A HTML a szövegek és az jelölések egyszerű szöveges megjelenítése. Például a fenti „Ho gyan néz ki a HTML?” címsorhoz tartozó HTML kódrészlet a következő: Hogyan néz ki a HTML?
A rész egy jelölő (amire „tag” — ejtsd teg — névvel hivatkozunk), és azt jelenti, hogy „a következő rész második szintű címsornak számít”. A ugyancsak egy tag, amely a második szintű címsor lezárását jelöli (éppen ezért „lezáró tagnek” is nevezik). A nyitó tag, a záró tag és minden, ami köztük van, együtt alkotja az „elemet”. Sokan a tag és elem kifejezéseket felcserélhetőként használják, pedig ez nem teljesen helyes. Az id="hogynezki" egy attribútum; ezekről a későbbiekben lesz szó. A legtöbb böngészőben találhatsz egy „Forrás” vagy „Forráskód” pontot, legtöbbször a „Nézet” menü alatt. Ha megtalálod, válaszd ki most, és tölts egy kis időt ennek a lapnak a HTML forráskódját nézegetve.
3.HTML alapok
3.1.3
87. oldal
A HTML története
Az internet és a web története leírásban már olvashattál arról, hogy hogyan alakult ki a modern web. Amikor Tim Berners-Lee megalkotta a World Wide Webet, akkor elkészí tette az első webszervert, az első webböngészőt és a HTML első verzióját is. Bár a HTML rengeteget változott az első napok óta, sok része az első HTML dokumentá ciónak még mindig érvényben van a modern verzióban is, és az akkor definiált „HTML tagek” több mint fele most is létezik. Ahogy egyre többen kezdtek weblapokat és alternatív böngészőket írni, úgy bővült folya matosan új funkciókkal a HTML is. Sokat általánosan adtak hozzá (mint például az img elemet egy kép beillesztéséhez, amelyet először az NCSA Mosaic valósított meg). Más elemek védettek voltak, és csak egy-két böngésző valósította meg őket. Egyre nőtt az igény a szabványosításra, hogy a böngésző szoftverek készítőinek legyen egy dokumen tumuk (más néven specifikáció), amelynek alapján egyértelműen eldönthetik, hogy a HTML hogyan néz ki, és hogy egy HTML elemet helyesen valósítottak-e meg, vagy nem. Az IETF (Internet Engineering Task Force — a szabványos alap elkészítésére az internet egészéhez) a HTML ajánlásának első vázlatát 1993-ban adta ki. Ez 1994-ben elavult anélkül, hogy szabvánnyá vált volna, de arra késztette az IETF-et, hogy indítson egy cso portot a HTML szabványosítására. 1995-ben elkészült a „HTML 2.0”, amely sok ötletet merített az eredeti HTML ajánlás ból. Dave Raggett készített egy alternatív javaslatot is HTML+ névvel, amely sok új elem fejlesztésének alapjául szolgált a böngészőkben (például a képek behelyezésének a mód szere a dokumentumokba, amelyben az NCSA Mosaic volt az úttörő). A HTML 3.0 ajánlása még ugyanebben az évben érkezett, de hamar befejezték vele a munkát, mivel a böngészőgyártók teljesen más irányokban kezdtek el fejleszteni. A HTML 3.2 sok funkciót elhagyott a HTML 3.0-ból, és helyettük beépítette a népszerűbb böngészők (mint a Mosaic és a Netscape Navigator) különböző fejlesztéseit. 1997-ben a W3C kiadta ajánlásként a HTML 4.0-át, amelyben még több böngésző-sepci fikus kiterjesztést próbáltak meg ésszerűsíteni és egyszerűbbé tenni. Ezt azzal érték el, hogy több elemet elavultként jelöltek meg — ez azt jelenti, hogy ezek az elemek még lé teznek ebben a verzióban (elavultként megjelölve), de a következőben már teljesen tö rölve lesznek. Ezzel próbálták meg a fejlesztőket rávenni arra, hogy a HTML-t szemanti kusabban használják (erről részletesebben A webes szabványok modellje leírásban ol vashatsz). A HTML 4.01 1999-ben jelent meg, majd néhány elírást javítottak benne 2001-ben. Ez az utolsó HTML verzió, bár jelenleg már elérhető a HTML 5 vázlata is. 2000-ben a W3C kiadta az XHTML 1.0 specifikációját is, amely a HTML átdolgozása volt érvényes XML dokumentumra.
3.1.4
A HTML dokumentum szerkezete
A lehető legkisebb érvényes HTML dokumentum valahogy így néz ki:
88. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Példa lap Helló világ
A kód a dokumentum típusát megadó (doctype) elemmel kezdődik, erről részletesebben a Megfelelő doctype választása leírásban olvashatsz. Ez az elem adja meg, hogy melyik HTML változatot fogjuk használni, így a kliens eszközök tudni fogják, hogyan értelmez zék a dokumentumot, valamint hogy betartja-e a dokumentum az adott típus szabályait, vagy nem. Ezután egy nyitó html elemet láthatsz. Ez közrefogja az egész dokumentumot. A záró html tag az utolsó a HTML dokumentumban. A html elemen belül találjuk a head elemet. Ez a elem információkat tartalmaz a doku mentumról (a metaadatokat). Erről részletesebben a következő leírásban lesz szó. A head elemen belül találjuk a title elemet, amely a lap címét („Példa lap”) definiálja az ab lak fejlécében. A head elem után következik a body elem, amely a lap valódi tartalmát fogja közre — amely ebben az esetben csak egy első szintű címsor elemből (h1) áll, amely a „Helló vi lág” szöveget tartalmazza. Ez a teljes dokumentumunk. Ahogy láthatod, az elemek gyakran tartalmaznak más elemeket. A dokumentum törzse mindig tartalmaz további beágyazott elemeket. Az oldal felosztása adja meg a dokumen tum struktúráját, és tovább felosztásokat tartalmaz. Ebben lesznek a címsorok, a bekez dések, a listák, stb. A bekezdések ugyancsak több különböző elemet tartalmazhatnak: hi vatkozásokat más dokumentumokra, idézőjeleket, kiemeléseket, stb. Ezekről az elemek ről többet is meg fogsz tudni a későbbiekben.
3.1.5
A HTML elemek szintaxisa
Ahogy már láthattad, egy egyszerű elem a HTML-ben két jelölő tagből áll egy szöveg blokk körül. Vannak olyan elemek is, amelyek nem fognak közre egy szöveget, és a leg több esetben az elemek további elemeket tartalmazhatnak (mint ahogy a fenti példában a html tartalmazza a head és a body elemeket). Az elemek ezen kívül tartalmazhatnak attribútumokat is, amelyek módosíthatják az elem működését, vagy újabb értelmezést adhatnak az elemnek.
Ebben a példa div elemben (amely a lap részeinek logikus blokkokba való felosztására szolgál) használtunk egy kiegészítő id attribútumot, amely a masthead értéket kapta. A div tartalmaz egy h1 elemet (első, vagyis legmagasabb szintű címsor), amely tartalmaz egy szöveget. A szöveg egy részét az abbr elem fogja közre (ezzel adhatjuk meg a rövidí
3.HTML alapok
89. oldal
tések leírását), amely tartalmaz egy title attribútumot, ennek értéke a „Hypertext Mark up Language” szöveg. Sok attribútum a HTML-ben minden elemre használható, míg egyes attribútumokat csak bizonyos elemek mellett használhatunk. Mindig kulcsszó="érték" formában hasz náljuk. Az értéket sima vagy dupla idézőjelbe kell tenni (bár egyes esetekben az idézője leket elhagyhatjuk, viszont ez nem jó módszer a előreláthatóság, az érhetőség és a vilá gos, tiszta kód szempontjából — a legjobb, ha mindig kiteszed az idézőjeleket). Az attribútumok és a lehetséges értékeik a HTML specifikációkban vannak megadva — nem hozhatsz létre saját attribútumokat anélkül, hogy érvénytelenné nem tennéd a HTML dokumentumodat, mivel ez összezavarná a kliens eszközöket és problémákat okozhat a weblap helyes értelmezésében. Az egyetlen kivétel az id és a class attribútu mok — ezeknek a lehetséges értékei teljes mértékben a te kezedben vannak, mivel ezek kel tudod a saját értelmezésedet és szemantikádat hozzáadni a dokumentumhoz. Egy elemre egy másik elemen belül az adott elem „gyerekeként” hivatkozunk. Így a fenti példában az abbr a h1 gyereke, ami viszont már a div gyereke. Fordítva, a div így a h1 elem „szülője” lesz. Ez a szülő/gyerek fogalom nagyon fontos, mivel ez biztosítja a CSS alapjait, és ezt használjuk majd a JavaScriptekben is.
3.1.6
Blokk szintű és inline elemek
A HTML elemeket általánosan két nagy kategóriára bonthatjuk, amelyek megfelelnek az elem által megjelenített tartalom és struktúra típusainak — ezek a blokk szintű és az in line elemek. A blokk szintű (block level) elem egy felsőbb szintű elemet jelent, amely általában a do kumentum struktúráját jelzi. Úgy gondolhatsz ezekre az elemekre, mint amelyek egy új sort kezdenek, vagy elválasztanak valamit a korábbi tartalomtól. A leggyakoribb blokk szintű elemek a bekezdések (paragrafusok), listaelemek és táblázatok. Az inline (azaz soron belüli) elemek ezzel szemben azok az elemek, amelyeket a blokk szintű elemek tartalmaznak, és csak a dokumentum kis részeit fogják közre, nem teljes bekezdéseket vagy csoportokat. Egy inline elem nem fog új sort generálni a dokumen tumban; ezek azok az elemek, amelyek egy bekezdés szövegén belül találhatóak. A leg gyakoribb inline elemek a hiperhivatkozások, a kiemelt szavak vagy mondatok és a rövid idézetek.
3.1.7
Karakter referenciák
Még van egy fontos pont a HTML dokumentumokkal kapcsolatban, mégpedig a speciális karakterek használata. A HTML-ben a <, > és & jelek speciálisak. Ezek adják meg HTML tagek elejét és végét, így a dokumentumon belül nem a kisebb, nagyobb és az és jeleket jelentik. Az egyik legegyszerűbb hiba, amit egy webfejlesztő véthet, hogy az és jelet felhasználja a dokumentumban, így valami váratlan történik. Ha például azt írja, hogy „az angolszász jelölésben a tömeg stones£s”, akkor egyes böngészőkben ez úgy végződhet, hogy „…stones£s”. Ez azért van, mert a „£s;” szövegrész valójában egy HTML karakter referencia. A karakter referencia egy módszer az olyan karakterek beillesztésére a dokumentumokba, amelyeket egyébként csak nehezen vagy sehogyan sem írhatunk be a billentyűzetet hasz nálva, vagy a dokumentum kódkészletében nem szerepel.
90. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Az és jel (&) vezet be egy ilyen referenciát, és a pontosvessző (;) zárja le. Ennek ellenére sok kliens eszköz elég megbocsátó a HTML hibák iránt, és nem veszi figyelembe, hogy nincs lezáró pontosvessző, így a „£” kifejezést is karakter referenciaként értelme zi. A referenciák lehetnek számok (numerikus referenciák), vagy rövid szavak (egyedi re ferenciák). Ha egy és jelet akarunk beírni a dokumentumba, akkor az „&” karakter referenciát kell használnunk, vagy a „&” numerikus referenciát. A karakter referenciák listáját az evolt.org oldalán találhatod meg.
3.2. A HTML head eleme Ebben a leírásban a HTML dokumentumoknak egy olyan részével fogunk foglalkozni, amely méltánytalanul kevés figyelmet kap: ezek azok a jelölések, amelyek a head elem ben találhatóak. A leírás végére tudni fogod, hogy mire szolgálnak ennek a résznek a kü lönböző elemei, beleértve a title elemet, a kulcsszót és a leírást (amelyeket meta elemek kel adhatsz meg), valamint a head előtt található doctype elemet is megemlítjük. Fogunk beszélni még a JavaScriptről és a CSS-ről is (külső és belső megvalósításról egyaránt), valamint arról, hogy mit ne tegyünk a head elembe. A demo forrásfájlokat innen tölthe ted le, erre fogunk hivatkozni ebben a leckében; ebben nyugodtan próbálkozhatsz, miu tán átolvastad ezt az anyagot. A leckében foglaltakat olvasd el elejétől a végéig, mivel fo kozatosan építjük fel a head elem használatának a legjobb módszereit. Minden rész ön magában is érvényes, de a végén az összefoglalóban, ahol a legjobb módszerekről beszé lünk, újragondolhatod a korábbi tanácsokat.
3.2.1
Miféle head? Miről beszélsz?
Egy korábbi leírásban már olvashattál arról itt is, hogy az érvényes HTML dokumen tumban meg kell adni egy doctype elemet — ez adja meg, hogy milyen típusú HTML-t fogunk használni, hogy a böngésző aztán a megfelelő szabályokat alkalmazza. Minderről bővebben a 14. leírásban fogunk beszélni, egyelőre elég annyit rögzítenünk, hogy a doctype megszabja, hogy a dokumentumnak tartalmaznia kell egy html elemet, ez pedig egy head és egy body elemet. Az időd nagy részét a body („törzs”) elemben fogod eltölte ni, mivel ide kerül a dokumentum teljes tartalma. A head („fej”) elemnek látszólag ki sebb szerepe van, mivel a title („cím”) elem kivételével semmi nem lesz látható a látoga tók számára azok közül, amiket ide írsz. Viszont ebbe a részbe kerülnek a böngészők szá mára szóló utasítások, és itt tárolhatsz a dokumentumról extra információkat — más né ven metaadatokat.
3.2.2
A dokumentum elsődleges nyelvének beállítása
Van egy olyan rövid információ a dokumentumról, amely nem a head elembe, hanem annak a szülőjébe, a html elembe kerül. Ez pedig nem más, mint a dokumentum termé szetes nyelve. A természetes nyelv alatt az emberi nyelvet értem, mégpedig hogy angol, francia vagy magyar. Ez segít a képernyő-felolvasóknak, mivel például az „eleven” szót másképp kell kiolvasni angolul vagy magyarul, de segíthet a keresőrobotoknak is. Min dig hasznos, ha megadod a dokumentum elsődleges nyelvét, különösen akkor, ha nem zetközi olvasótábornak írsz; mégsem látni sok olyan oldalt, amelyik megteszi ezt. A kö vetkezőképpen állíthatod be a nyelvet:
3.HTML alapok
91. oldal
…
A dokumentum egyes részeinek is beállíthatsz egy nyelvet a lang attribútum használatá val az adott elemeken, például <span lang="fr">Bonjour. Az attribútum, amiben a nyelvet megadhatod, a használt doctype-tól függ. A W3C sze rint: HTML esetében csak a lang attribútumot használjuk; a text/html formában szolgálta tott XHTML 1.0 esetében használhatjuk a lang és xml:lang attribútumokat; és az XML formában szolgáltatott XHTML esetében pedig csak az xml:lang attribútumot. A nyelv kódja lehet egy kétbetűs kód, mint például az en az angolhoz, négybetűs kód, mint például az en-US az amerikai angolhoz, vagy más, ritkán használt kód is. A kétbe tűs kódok az ISO 639-1 alatt találhatóak meg.
3.2.3
A dokumentum megítélése a címe alapján
A head egyik legfontosabb része a title elem. Gyakorlatilag az összes böngészőben és kli ens eszközök többségén a title elemben található szöveg jelenik meg — a weblap neve ként — az ablak fejlécében (ez a böngésző ablakát körülvevő keret felső része). Ez az első dolog, amit a látogatók általában meglátnak egy weblap megnyitásakor, ezért rendkívül fontos. Továbbá, a kisegítő megoldások, mint például a képernyő-felolvasók, ezt adják meg először a felhasználóiknak, így ebből szűrhetik le először, hogy mire számíthatnak majd az oldalon; de a keresőrobotok is nagyon hasonlóan működnek, így ha egy könynyen megérthető és a jó kulcsszavakat tartalmazó címet adsz az oldaladnak, akkor az esélyed arra, hogy a keresőkön keresztül megtaláljanak, drasztikusan megnő. Vegyük például a következő HTML dokumentumot (headexample.html a zip fájlban), és nyissuk meg egy böngészőben. Ez egy példa cím
Ha megnyitod ezt az oldalt, láthatod, hogy a title elem tartalma az ablak fejlécében és navigáció fölött a fülön is megjelenik.
92. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
3.1. ábra: A title elem megjelenítése a böngé szőben Sok leírást találhatsz a weben arról, hogy hogyan adhatsz jó címet az oldalaidnak, ezek többsége a keresőoptimalizálással (SEO) kapcsolatos. Ne ess túlzásokba, amikor ezeket látod: a keresőket esetleg becsaphatod egy optimalizált címmel, és talán megszerezhetsz egy ideig egy jobb találati pozíciót, de jobban jársz, ha inkább egy rövid, informatív cí met adsz a dokumentum tartalmáról. A „Kutyák tenyésztése — tippek a farkaskutyákról” sokkal jobban olvasható, mint mondjuk a „Kutyák, farkaskutyák, tenyésztés, kutya, tipp, ingyen, kedvenc”.
3.2.4
Kulcsszavak és leírás hozzáfűzése
A következő lépés első látásra talán feleslegesnek tűnhet, mivel ezek az elemek soha nem jelennek meg közvetlenül a látogató előtt: a leírás és a kulcsszavak. Mindkettőt meta ele meken keresztül adhatjuk hozzá a head elemhez, amint az az alábbi példán látszik, a Ya hoo! Eurosport oldaláról (headwithmeta.html): Yahoo! UK & Ireland Eurosport—Sports News | Live Scores | Sport <meta name="description" content="Latest sports news and live scores from Yahoo! Eurosport UK. Complete sport coverage with Football results, Cricket scores, F1, Golf, Rugby, Tennis and more."> <meta name="keywords" content="eurosport,sports,sport,sports news,live scores,football,cricket,f1,golf,rugby,tennis,uk,yahoo">
Ha megnyitod ezt az oldalt a böngésződben, semmit nem fogsz látni az oldalon. Ha vi szont feltöltöd a lapot a netre, és egy kereső beindexeli, akkor a megadott leírás megjele nik majd a hivatkozás alatt a találati listában, amint az a 3.2. ábrán látható:
3.HTML alapok
93. oldal
3.2. ábra: A leírás megjelenik a keresők találati oldalán Ez az információ így már kritikus lehet a lehetséges látogatók szempontjából, mivel en nek alapján dönti el, hogy rákattint a találatra vagy nem. A leírásoknak van egy másik haszna is — egyes böngészőkben a leírás extra információként jelenik meg, ha a felhasz náló az oldalt elmenti a kedvencek közé, ahogy az a 3.3. ábrán látható:
3.3. ábra: A leírás egyes böngészőkben akkor is meg jelenik, ha az oldalt a kedvencek közzé teszed Szóval, bár nincs azonnali haszna a meta leírás beillesztésének, mégis ennek nagyon fontos szerepe van a weblap sikeressége szempontjából. Ugyanez — bár kisebb mérték ben — vonatkozik a hozzáadott kulcsszavakra is. A szemetelőknek sokéves munkával sikerült elérniük, hogy a keresők már ne vegyék töb bé túl komolyan a megadott kulcsszavakat, ennek ellenére még mindig hasznosak lehet nek akkor, ha gyorsan át akarsz nézni több dokumentumot egyszerre a tartalom elolva sása és értelmezése nélkül. A meta kulcsszavakat használhatod például egy tartalomke zelő rendszerben, ahol egy script leindexeli őket, így a keresőd gyorsabban fog működni. Soha nem árthat, ha biztosítasz egy módszert az oldalaid keresésére a tartalom átvizsgá lása nélkül. Ha több kulcsszavat adsz a meta elemhez, akkor lehetőséget adsz magadnak arra, hogy a jövőben egy gyors és okos keresőt készíthess az oldalaidhoz. Gondolj úgy a kulcsszavakra, mintha kis könyvjelzők lennének, amelyeket egy vastag könyvben hagysz,
94. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
hogy ezekkel gyorsan megtalálhasd, amit keresel anélkül, hogy a teljes fejezetet át kelle ne olvasnod.
3.2.5
Mi a helyzet a megjelenéssel? Stílusok hozzáadása
A következő dolog, amit a head elemhez hozzáadhatsz a dokumentumban, az a stíluso zás, amelyet CSS (Cascading Style Sheets) segítségével valósíthatsz meg. Ezt beépítheted közvetlenül a head elembe a style elem segítségével, mint az alábbi példában (headinli nestyles.html): Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről."> <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedve nc"> <style type="text/css"> body { background: #000; color: #ccc; font-family: helvetica,arial,sans-serif; } Teszt!
Ha ezt a kódot megnyitod a böngésződben, csak egy szürke „Teszt!” feliratot fogsz látni fekete háttéren, amelynek a betűtípusa Helvetica vagy Arial lesz, a használt rendszertől függően. A style elem tartalmazhat egy media attribútumot is, amelyben megadhatod, milyen típusú eszközön akarod ezt a stílust alkalmazni; például akkor akarod használni ezt a stílust, ha az oldal egy képernyőn jelenik meg, egy kézi eszközön vagy nyomtatás kor? Több média típus közül is választhatsz, amelyek között az alábbiak a leghasznosab bak:
screen — képernyőn való megjelenítéskor használhatod.
print — ebben megadhatod, hogyan nézzen ki a dokumentum nyomtatáskor.
handheld — ezzel adhatod meg a dokumentum megjelenését mobil- és más kis méretű eszközökön.
projection — HTML prezentáció készítéséhez használhatod, amelyet például az Opera Show is támogat.
Ha például nyomtatáskor más színeket és nagyobb betűket akarsz használni, mint a kép ernyőn, akkor az első style blokk után megadhatsz egy másikat, amelyben megadod a media attribútumot print értékkel, amint az alábbi kódban látható (a teljes kódot a hea dinlinestylesmedia.html fájlban találod):
3.HTML alapok
95. oldal
<style type="text/css" media="print"> body { background: #fff; color: #000; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 300%; }
Mostantól, ha ki akarod nyomtatni a lapot, a böngésző a print típusú stíluslapot fogja használni a dokumentumhoz a screen típusú helyett. Te is kipróbálhatod, ha megnyitod a headinlinestylesmedia.html fájlt, és megnézed a nyomtatási előnézetet. Az eredményt a 4. ábrán láthatod:
3.4. ábra: Ugyanaz a lap képernyőhöz és nyomtatáshoz való stílussal
3.2.6
Dinamikus funkciók hozzáadása JavaScripttel
Egy másik dolog, amelyet a head elemhez hozzáadhatsz, az a böngésző által futtatható scriptek — más szóval „kliens oldali scriptek” —, amelyeket JavaScriptben írhatsz meg. Ahogy már a 4. leírásban olvashattad, a JavaScript dinamikus működést ad a statikus HTML dokumentumokhoz, például animációs effekteket, adatellenőrzést vagy más olyan dolgokat, amelyeket bizonyos felhasználói műveletek válthatnak ki. A JavaScriptet a script taggel adhatod hozzá az oldaladhoz. Amikor a böngésző találko zik egy ilyen elemmel, azonnal megállítja a dokumentum feldolgozását, és a feldolgozás folytatása előtt megpróbálja végrehajtani az elemben található kódot. Így aztán ha azt szeretnéd, hogy a JavaScripted még a dokumentum betöltése előtt lefusson, akkor a
96. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
head elemben kell megadnod. Az alábbi scripttel például figyelmeztetheted a felhaszná lót, hogy egy bizonyos hivatkozás egy másik kiszolgálóra fogja vinni (headscript.html): Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről."> <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedve nc"> <style type="text/css" media="screen"> body { background: #000; color: #ccc; font-family: helvetica,arial,sans-serif; } a { color: #fff } <style type="text/css" media="print"> body { background: #fff; color: #000; font-family: helvetica,arial,sans-serif; font-size: 300%; } <script> function leave() { return confirm("Ezzel átugrasz egy másik oldalra,\n biztos, hogy ezt akarod?") } Teszt! Cukiság blog
Ha a fenti példát megnyitod a böngésződben, és rákattintasz a hivatkozásra, akkor felug rik egy ablak, amelyben meg kell erősítened a műveletet. Ez csak egy gyors példa volt a scriptekre, és nagyon távol áll a manapság használt legjobb módszerektől. A későbbi le írásokban fogunk még foglalkozni a JavaScript módszerekkel, és részletesebben is fo gunk beszélni a JavaScript technikákról, egyelőre nem kell vele túl sokat foglalkoznod.
3.2.7
Állj! A beágyazott CSS és JavaScript nem jó ötlet!
Kemény szavak, tudom, de egy dolgot mindenképpen az eszedbe kell vésned, mielőtt weboldalakat írnál: próbáld meg a kódodat minél jobban újrafelhasználhatóvá tenni. Ha
3.HTML alapok
97. oldal
site jellegű stílusokat adsz hozzá minden egyes lapodhoz külön-külön, annak egyrészt nincs sok értelme — ráadásul sokkal nehezebb lesz a site-ot karbantartani, és feleslege sen lesznek nagyobbak a dokumentumaid. Sokkal jobb, ha a stílusokat és a scripteket külső fájlokba teszed, és a HTML fájlokban csak betöltöd ezeket, ahol szükséges, így ha változtatni akarsz rajtuk valamit, elég egy helyen megtenned. JavaScript esetében ezt továbbra is a script elemmel teheted meg, mégpedig úgy, hogy nem írsz kódot az elemen belül, és a link attribútum helyett az src attribútumot használod, ahogy az alábbi példában tettük (externaljs.html): Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről."> <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedve nc"> <style type="text/css" media="screen"> body { background: #000; color: #ccc; font-family: helvetica,arial,sans-serif; } a { color: #fff } <style type="text/css" media="print"> body { background: #fff; color: #000; font-family: helvetica,arial,sans-serif; font-size: 300%; } <script src="leaving.js"> Teszt! Cukiság blog
CSS esetében már nem ilyen egyszerű a dolog. A style elemnek ugyanis nincs src attribú tuma, így helyette a link elemet kell használod. Ebben megadhatsz egy külső css fájlt im portálásra a href attribútum használatával, majd a media attribútummal — ugyanúgy, mint korábban — megadhatod, hogy milyen eszközön akarod használni ezt a stílust: képernyőn, nyomtatáskor, stb. Ha a CSS-t és a JavaScriptet is külső fájlban adod meg, akkor jelentősen csökkentetted a head elem méretét, ami az alábbi példán is jól látszik (externalall.html):
98. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Kutyatenyésztés – Tippek farkaskutyákról <meta name="description" content="Hogy tenyésszünk farkaskutyákat, tippek a helyes tenyésztésről és információk a tenyésztéssel kapcsolatos gyakori esetekről."> <meta name="keywords" content="kutyák,farkaskutya,tenyésztés,kutya,tippek,ingyen,kedve nc"> <script src="leaving.js"> Teszt! Cukiság blog
További előnyei is vannak, ha a stílusaidat és a scripteket külön fájlokban tartod: 1. Gyorsabbá teszed vele a letöltést a látogatóid számára, mert bár le kell tölteniük néhány külön fájlt a dokumentum mellé, de ezt csak egyszer kell megtenniük, mi vel ezeket a különböző lapokon újra felhasználhatod, ezáltal összességében keve sebbet kell letölteni. Ráadásul a CSS és a JavaScript fájlok többnyire bekerülnek a gyorsítótárba, így amikor legközelebb látogatják meg az oldalt, a fájlok már ott lesznek a gépen, és nem kell újra letölteni őket. 2. Könnyebb lesz a karbantartás és a javítás. Ha a stílusok és a scriptek az egész sitehoz — ami akár több ezer dokumentumból is állhat — egyetlen helyen található ak, akkor a módosításokat elég egyetlen fájlban elvégezned, és nem kell hozzá nyúlj az akár több ezernyi dokumentumhoz.
3.2.8
Tesztkérdések
Szokás szerint az alábbi kérdésekkel ellenőrizheted, hogy sikerült-e megértened a témát.
Miért hasznos megadni a dokumentum leírását a meta elemben, amikor az úgy sem jelenik meg a képernyőn?
Milyen előnye van annak, ha a JavaScriptet a head elemben adod meg, és nem a body-ban?
Hogyan használhatod ki a böngésző gyorsítótárát, és mit kell tenned ezért?
Mivel a keresők előnyben részesítik a dokumentum címét, nem lenne jobb, ha a címben adjuk meg a kulcsszavakat? Mi ennek a módszernek a hátránya?
Mivel az oldal címe sokszor unalmas, nem lenne jó kiemelni benne egyes szavakat a b elemmel? Lehetséges ez?
3.HTML alapok
99. oldal
3.3. Megfelelő doctype választása a HTML dokumentu mokhoz Ebben a leírásban részletesebben megnézzük a doctype elemet, megmutatjuk, mire szol gál, hogyan segíthet a HTML validálásában, hogyan választható ki a megfelelő doctype típus a dokumentumhoz, és megnézzük az XML deklarációt, amelyre ritkán ugyan, de szükséged lehet.
3.3.1
Első a doctype
A legelső dolog, amit minden HTML dokumentumban definiálnod kell, az egy DTD dek laráció. Ha még soha senkitől nem hallottál a DTD deklarációról, ne izgulj. A dolgok egyszerűsítése érdekében gyakran úgy hivatkoznak erre, hogy „doctype” — én is így fo gom hívni a leírás további részében. Talán elgondolkodtál azon, hogy mi lehet ez a „DTD” vagy „doctype”. A DTD a „Docu ment Type Definition”, azaz a dokumentum típus definíció rövidítése, és sok más dolog mellett ez adja meg azt, hogy milyen elemeket és attribútumokat használhatsz a HTML egyes részeiben — bizony, a mai weben több különböző HTML verzió is használatban van, de ezen ne aggódj egyelőre, végül is csak az egyikkel kell majd közülük foglalkoz nod. A doctype két dologra használható, a szóban forgó szoftvertől függően: 1. A webböngészők arra használják, hogy meghatározzák a renderelési módot a weblap megjelenítéséhez (ezekről később még lesz szó). 2. A jelölés validátorok a doctype alapján határozzák meg, hogy milyen szabályokat kell ellenőrizniük a dokumentumban (erről is lesz még szó bővebben). Mindkét megközelítés fontos lesz a számodra, de különböző módokon, ezeket fogjuk a leírás további részében bővebben megmagyarázni. Itt egy példa:
Ez így most elsőre teljesen értelmetlennek tűnhet a számodra, úgyhogy engedd meg, hogy elmagyarázzam a lehető legegyszerűbben, hogy hogyan épül fel a fenti elem. Ha kí váncsi vagy egy sokkal részletesebb magyarázatra, amelyben minden egyes karakter funkcióját megmagyarázzák, akkor olvasd el a !DOCTYPE cikket (angolul). A doctype legfontosabb részei az idézőjelekkel határolt két darab string. A "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" azt jelöli, hogy ezt a DTD dokumentumot a W3C adta ki, a DTD a HTML 4.01-es verzióját írja le, és hogy a DTD-ben használt nyelv az angol (EN). A második string, a "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd" egy URL, amely a fel használt DTD dokumentumra mutat. Bár a doctype elég különösnek tűnik, szükség van rá a HTML és XHTML specifikációk hoz. Ha nem adod meg, akkor biztosan validálási hibát fogsz kapni, ha ellenőrzöd a do kumentumod jelöléseinek érvényességét a W3C validátorával, vagy más olyan eszközzel, amely HTML dokumentumokban keres hibákat. Egyes böngészőkben ez a funkció alap ból benne van, míg más böngészőkben egy kiterjesztéssel lehet telepíteni.
100. oldal
3.3.2
Webes szabványok (0.1. verzió)
Doctype sniffing és renderelési módok
Ha nem adod meg a doctype elemet, a böngészők ebben az esetben is megpróbálják ér telmezni és feldolgozni a dokumentumot — az összes értelmetlen zagyvaságot is meg kell próbálniuk feldolgozni, amit a weben csak találni lehet, szóval nem lehetnek túlságosan válogatósak. Viszont könnyen lehet, hogy doctype nélkül nem olyan eredményt fogsz kapni, mint amilyenre számítottál, mégpedig a „doctype sniffing”, vagyis a doctype „ki szagolása” miatt. A 21. századi böngészők túlnyomó része minden megnyitott HTML dokumentumnál megpróbálják a doctype segítségével eldönteni, hogy a dokumentum szerzője vajon fi gyelembe vette-e a webes szabványokat a HTML és a CSS megírásakor, vagy nem foglal kozott ezekkel. Ha olyan doctype-ot találnak, amely szerint a dokumentum helyesen van kódolva, akkor egy ún. „szabványos módot” fognak használni a lap megjelenítésekor. Szabványos mód ban a böngészők igyekeznek a lapot a CSS specifikáció szerint elrendezni — ilyenkor ugyanis megbíznak a fejlesztőben, és feltételezik, hogy az oldal készítésekor tudta, hogy mikor mit csinál. Másrészről, ha egy elavult vagy helytelen doctype-ot találnak, akkor átváltanak egy ún. „Quirks módba”, amely sokkal inkább kompatibilis a régi módszerekkel és a régi böngé szőkkel. A Quirks mód azt feltételezi, hogy a dokumentum régi, és nem a jelenlegi webes szabványok szerint készült — a weblap így is meg fog jelenni, de jóval több számítási ka pacitást igényelhet, és nagyobb valószínűséggel kapsz furcsa vagy ronda megjelenést, amikor nem is számítasz rá. A különbség elsősorban abban van, hogy a böngésző hogyan értelmezi a CSS-t, és csak néhány esetben vonatkozik a konkrét HTML értelmezésére. Webfejlesztőként vagy web designerként akkor kaphatod az összes böngészőben a leginkább megegyező eredménye ket, ha megbizonyosodsz róla, hogy minden böngésző a szabványos módot használja a megjelenítéshez, és megfelelő doctype-ot használsz!
3.3.3
Validálás
Amint azt korábban is említettem, a doctype-ot a validátorok is felhasználják; erről töb bet is meg fogsz tudni a sorozat későbbi részeiből. Jelenleg elég, ha annyit tudsz, hogy a validátor ellenőrzi a HTML dokumentum szintakszisát, és megnézi, hogy van-e benne valamilyen hiba. A validátor pedig a doctype alapján dönti el, hogy milyen szabályokat kell ellenőriznie a dokumentumban. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a helyesírás-ellen őrzőnek megmondod, hogy milyen nyelven van megírva a dokumentum. Ha nem mon dod meg neki, akkor nem fogja tudni azt sem, hogy milyen helyesírási és nyelvtani sza bályokat kellene ellenőriznie.
3.3.4
Doctype választása
Szóval, most már tudod, hogy meg kell adnod egy doctype-ot, és azt is tudod, hogy ez mire szolgál, de honnan fogod tudni azt, hogy melyiket használd? Valójában elég sok van belőlük. Sőt, ha valami igazán komoly dolgot csinálsz, még saját doctype-ot is készít hetsz magadnak. De most nem fogunk belemenni a különböző fajtájú doctype-okba, ha nem megpróbálom számodra a dolgokat egyszerű és érthető szinten tartani. Ha a dokumentumod HTML, használd ezt:
3.HTML alapok
101. oldal
Ha a dokumentumod XHTML, használd ezt:
Megjegyzés: a „valódi” XHTML-t a webböngészőnek XML-ként kell küldeni, de ennek a részletei, hogy mikor és hogyan teheted ezt meg, valamint hogy ez milyen változásokat okoz, túlmutatnak a jelenlegi cikk keretein. Mindkét doctype használatával a böngésző a szabványos módot fogja használni a doku mentum értelmezésekor. A leglátványosabb hatás, amit a dokumentum készítésekor lát hatsz, miután beállítottad a doctpye-ot, hogy sokkal következetesebbek lesznek az CSS változtatása után az eredményeid. Ha más lehetséges doctpye-okra is kíváncsi vagy, amelyeket a dokumentumodhoz használhatsz, akkor nézd meg a W3C listáját a javasolt DTD típusokkal. Talán észrevetted, hogy mindkét doctype, amelyet itt javasoltam, az „strict” (vagyis „szi gorú”). Ez talán ijesztően hangzik a számodra, de nem az. Mind a HTML-nek, mind az XHTML-nek vannak szigorú (strict) és átmeneti (transitio nal) változatai is. A „szigorú” jelen esetben azt jelenti, hogy a doctype kevesebb megjele nítési jelölést engedélyez, mint az átmeneti változat. Viszont azoknak a megjelenítési je löléseknek, amelyek nem engedélyezettek, amúgy sincs semmi keresnivalójuk a doku mentumban, mivel a HTML-t a struktúra és a tartalom meghatározására használhatod, és a CSS-ben definiálhatod ezeknek a megjelenését. A szigorú doctype segít neked eb ben, mivel a validátor figyelmeztetni fog, ha véletlenül talál egy becsúszott megjelenítési elemet vagy attribútumot a kódodban.
3.3.5
XML deklaráció
Korábban már említettem, hogy a doctype kell legyen a legelső elem a HTML dokumen tumokban. Nos, ez valójában csak egy egyszerűsített változata a valóságnak. Meg kell még említenünk az XML deklarációt is. Egyes XHTML dokumentumokban a következő kódrészletet láthatod közvetlenül a doctpye előtt:
Ezt XML deklarációnak hívják, és ha jelen van, akkor mindig a doctype előtt kell legyen. Az Internet Explorer 6-os verziójának van ezzel egy kis problémája: ennek hatására ugyanis átvált Quirks módba, ami — mint azt már korábban említettem — nem igazán kívánatos. Szerencsére az XML deklaráció az esetek többségében nem kötelező, kivéve abban az esetben, ha az XHTML dokumentumaidat valóban XML formában küldöd a böngészők nek (lásd a megjegyzést az XHTML-nél), *és* más karakterkódolást használsz, mint az UTF-8, *és* a kiszolgálód nem küld egy HTTP fejlécet, amely megadná a karakterkódo lást. Annak a valószínűsége, hogy ez mind egyszerre bekövetkezik, eléggé elenyésző, így a leg egyszerűbb mód arra, hogy megoldhasd az Internet Explorer problémáját, az az, hogy egyszerűen kihagyod az XML deklarációt. Azért nehogy elfelejtsd a doctype-ot!
102. oldal
3.3.6
Webes szabványok (0.1. verzió)
Tesztkérdések
Íme néhány kérdés, amelyeket a leírás elolvasása után meg kell tudnod válaszolni:
Mi a két legfontosabb célja a doctype beillesztésének a HTML dokumentumokba?
Mik az előnyei annak, ha „szigorú” (strict) doctype-ot használsz az átmeneti (transitional) helyett?
Miért problémás az XML deklaráció?
Ebben a leírásban nem említettem a frameset doctype-ot — nézz utána, hogy ez mire jó, és miért kell elkerülni.
4.A HTML felépítése
103. oldal
4. A HTML felépítése 4.1. Szöveges részek megjelölése HTML-ben Ebben a leírásban megismerkedhetsz a HTML alapszintű használatával, mégpedig hogy hogyan adhatod meg a jelölésekkel a dokumentumod különböző részeinek az értelmét. Megnézzük az általános strukturális elemeket, mint például a címsorok, a paragrafusok vagy a beágyazott idézetek és kódok. Ezután néhány belső tartalommal is megismerke dünk, mint a rövid idézetek és a kiemelések, majd a végén még gyorsan átnézünk né hány régimódi megjelenítési elemet is.
4.1.1
Az űr a legvégső határ
Van egy nagyon fontos pont, amit tisztáznunk kell, mielőtt még a szövegekről beszél nénk, mégpedig a szavak közötti üres helyekről. A HTML írásakor a forráskód ún. „fehér karaktereket” is tartalmaz — ezek azok a karakterek, amelyek egy üres területtel elvá lasztják egymástól a szavakat. A leggyakoribb ilyen fehér karakter a space (szóköz), ame lyet a szóköz billentyű lenyomásával tudsz beírni, de ilyen még a tabulátor és az új sor karakter is. A HTML-ben a fehér karakterek többszörös megjelenése (szinte) minden esetben egyet len szóköz karakternek számít. Például: Kezdetben
teremté az Úr
a böngészőben ugyanúgy lesz értelmezve, mint a következő: Kezdetben teremté az Úr
Az egyetlen hely, ahol ez nem így történik, az a pre elem, amelyről még fogunk beszélni ebben a leírásban. Ez sokszor zavaró lehet az olyanoknak, akik először szerkesztenek HTML dokumentu mot, mikor megpróbálnak egy szöveget kitolni néhány extra szóköz karakterrel, vagy na gyobb helyet szeretnének a mondatok, esetleg a bekezdések között. A dokumentum vizu ális megjelenését viszont nem a HTML forrásban kell befolyásolni, hanem használj he lyette stíluslapokat, ahogy azt a sorozat egy későbbi részében be fogjuk mutatni.
4.1.2
Blokk szintű elemek
Ebben a részben végigvesszük a gyakoribb, szövegek formázására használható blokk szintű elemek(3.1.6. fejezet) szintaxisát és használatát.
A lap szakaszcímei Miután a lapot felosztottad több logikus szakaszra, minden szakaszt be kell vezetned egy megfelelő címsorral. Erről már volt szó korábban a 2.2. fejezetben. A HTML 6 címsor szintet definiál, h1, h2, h3, h4, h5 és h6 (a magasabb fontosságútól az alacsonyabbig). Általánosságban, a h1 szokott lenni az egész lap fő címsora, ez vezet be mindent. A h2 ezután szakaszokra bontja a lapot, a h3 alszakaszokra, és így tovább.
104. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Nagyon fontos, hogy a dokumentumot a különböző szintű címsorokkal oszd fel szaka szokra, alszakaszokra, al-alszakaszokra, mivel ez sokkal érthetőbbé teszi a lapot a képer nyőolvasók és az automatikus folyamatok számára (mint amilyen például a Google inde xelő robotja). Ha ezt a fejezetet vesszük alapul, akkor ez is egy jó példa a címsorok felépítésére: Szöveges részek megjelölése HTML-ben Bevezető Space — az űr a legvégső határ Blokk szintű elemek A lap szakaszcímei Általános bekezdések Más források idézése Előformázott szöveg Inline elemek ...
Általános bekezdések A bekezdések (vagy paragrafusok) a legtöbb dokumentum építőkövei. A HTML-ben a bekezdést a p elem jelöli, amelynek nincsenek speciális attribútumai. Például: Ez egy nagyon rövid bekezdés. Csak két mondatból áll.
Sok könyvben és cikkben egy paragrafusban csak egy mondat lehet. Bár a „paragrafus” értelme (az írott terminológiát tekintve) elég nyilvánvaló, a weben sokszor sokkal rövi debb szövegeket is meg szoktak jelölni paragrafusként, mivel a szerző szerint ez sokkal „szemantikusabb”, mint a div elem használata (erről fogunk beszélni a későbbiekben az Általános tárolók leírásban). A paragrafus a weben egy vagy több mondat csoportja, éppen úgy, mint az újságokban vagy a könyvekben. A webes sokkal jobb, ha ezekhez használjuk a paragrafus elemet, és nem hagyunk a szövegben egyedül csak úgy szövegrészeket. Ha csak néhány szóról van szó, vagy nem egy teljes mondatról, akkor ezeket nem kell feltétlenül paragrafusként megjelölnöd.
Más források idézése Nagyon gyakran a cikkek, blogbejegyzések vagy a webes dokumentumok idéznek kisebbnagyobb részeket más dokumentumokból. A HTML-ben a hosszabb idézeteket — példá ul teljes mondatokat, bekezdéseket, listákat — a blockquote elemmel jelölhetjük. A blockquote elem nem tartalmazhat sima szöveget, hanem csak egy másik blokk szintű elem lehet benne. Ugyanazokat a blokk szintű elemeket használd az idézetben is, mint az eredeti környezetben. Ha egy bekezdést idézel, használd a paragrafus elemet, ha egy lis ta elemeit, akkor készíts listát, és így tovább. Ha az idézet egy másik weboldalról származik, akkor megadhatod a forrást a cite attri bútumban a következőképpen:
4.A HTML felépítése
105. oldal
A HTML 4.01 az egyetlen olyan HTML verzió, amelyet egy új weblap létrehozásakor használhatsz, a specifikáció szerint:
Ez a dokumentum érvényteleníti a HTML 4.0 korábbi verzióit, bár a W3C továbbra is elérhetővé teszi ezeket a specifikációkat és a hozzájuk tartozó DTD-ket a W3C weboldalán.
Előformázott szöveg Minden olyan szöveget, amelyben a szöveg behúzása és a fehér karakterek (amelyeket a leírás elején említettünk) fontos szerepet kapnak, a pre elemmel kell megjelölnünk. A legtöbb webböngészőben az előformázott szöveg pontosan úgy jelenik meg a felhasz nálónak, ahogy a forrásban szerepel, gyakran fix szélességű (monospace) betűtípussal, így a szöveg úgy néz ki, mintha írógépből származna. Ez a programozók hagyatéka, akik fix szélességű betűkkel dolgoznak, és eleinte leginkább ők használták az előformázott szöveget. Ebben a példában egy példakódot láthatsz a perl programozási nyelvből: <pre> # vegig beolvassa a megnevezett fajlt sub slurp { my $filename = shift; my $file = new FileHandle $filename; if ( defined $file ) { local $/; return <$file>; } return undef; };
A fenti példában szereplő code elemről részletesebben is fogunk beszélni a Kevéssé is mert szemantikus elemek részben.
4.1.3
Inline elemek
Ebben a részben átnézzük a leggyakoribb, szövegek formázásához használt inline (soron belüli) elemek(3.1.6. fejezet) szintaxisát és használatát.
Rövid idézetek A mondaton vagy bekezdésen belüli rövid idézeteket a q elemmel jelölhetjük. Hasonlóan a blockquote elemhez, ez is tartalmazhat egy cite attribútumot, amelyben megadhatsz egy webcímet, ahonnan az idézet származik. A rövid idézetek legtöbbször idézőjelben szerepelnek. A HTML specifikáció szerint az idézőjeleket ebben az esetben a kliens eszköz (vagyis a böngésző) kell elhelyezze a doku mentumban, a dokumentum által beállított nyelv alapján. A CSS-ben módosíthatod a felhasznált idézőjeleket — erről egy későbbi cikkben lesz szó, a Szöveg stílusozása CSSsel leírásban.
106. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Egy példa a q elem használatára: Ez nem végződött túl jól a számomra. Hát igen, c'est la vie , ahogy a franciák mondják.
Kiemelés A HTML-ben két módszer van arra, ha egy szövegrészt ki akarunk emelni az olvasónak, például hibákat, figyelmeztetéseket vagy megjegyzéseket. A vizuális böngészőkben ezt egy eltérő színt vagy betűtípust, esetleg félkövér vagy dőlt megjelenést jelent. A képer nyő-felolvasók használói számára a kiemelés eredmény egy más hangtónus vagy egyéb hangjelzés lehet. Az olyan szövegre, amelyet ki akarsz emelni, használhatod az em elemet, mint az alábbi példában: <em>Megjegyzés: a bojlert ki kell húzni éjszakára.
Ha a teljes bekezdést ki kell emelned, de a bekezdésen belül is van olyan rész, amelyet ismét kiemelnél, akkor használd a strong elemet, amely egy erősebb kiemelést jelent, ha sonlóan az alábbi példához: <em>Megjegyzés: a bojlert ki <strong>kell húzni minden éjszaka, különben felrobban - <strong>és mind meghalunk strong>.
Dőlt kiemelés Az általános vélekedés szerint a dőlt kiemelés nem a szöveg értelmét jelöli, ilyenformán az i elem használata nem ajánlott (hasonlóan a leírás következő szakaszában bemutatott megjelenítési elemekhez). Van viszont néhány olyan helyzet, amikor a tartalom dőlt kiemelése vitathatóan bár, de helyes lehet. Vannak olyan esetek, amikor egy kifejezés dőlt kiemelése a legegyszerűbb módszer ahelyett, hogy egy egyébként máshol nem használt speciális elemet vezetnénk be rá. Ilyenek lehetnek például a hajók nevei, a tévésorozatok, könyvek vagy filmek cí mei, technológiai fogalmak és más rendszertani megnevezések. Az érvelés szerint a dőlt kiemelés ebben a helyzetben azt jelenti, hogy a megjelölt szöveg különleges, és a környezet mutatja meg, hogy mennyire különleges a többi részhez viszo nyítva. Valóban, a HTML 5 specifikáció vázlatában jelenleg ez áll: Az i elem olyan szövegrészt jelöl, amelyet más hangon vagy hangszínnel mondunk, vagy egyéb módon eltér a normál kiejtéstől […] Az i elemet csak legvégső esetben hasz náljuk, amikor más semmilyen más elem nem megfelelő. Mivel az i elem megjelenését is módosítani lehet CSS-ben, hogy ne legyen dőlt, így a „dőlt kiemelés” jelentése ebben a környezetben csak annyi, hogy „valami más”. Én ezt személy szerint nem tartom elfogadhatónak, de már éppen elég precedens van a haszná latára ebben a formában.
4.1.4
Megjelenítési elemek — soha ne használd őket
A HTML specifikáció tartalmaz néhány olyan elemet is, amelyet általában „megjeleníté si” elemnek neveznek, mivel kizárólag arra vonatkoznak, hogy a megjelölt szövegrész hogyan jelenjen meg, és nem arra, hogy mit jelent.
4.A HTML felépítése
107. oldal
A legtöbb ilyen elemet már érvénytelenként jelölték meg a specifikációban. Ez azt jelen ti, hogy van egy más, újabb módszer is, amellyel ugyanazt az eredményt érhetjük el. Most részletesebben bemutatjuk ezeket az elemeket, de ennek főleg történelmi okai van nak — a modern weblapokon soha ne használd őket. Ezeknek az elemeknek a hatását más módon is elérheted; erről később még fogunk beszélni a Szöveg stílusozása CSS-sel és a Kevéssé ismert szemantikus elemek részekben.
font face="…" size="…" A közrefogott szöveget a böngésző egy másik betűtípussal jeleníti meg — viszont a betű típusokat inkább a CSS-ben add meg.
b A megjelölt szöveg félkövér — ez az esetek többségében azt jelenti, hogy ki akarod emel ni a szöveget, úgyhogy használd helyette az em vagy a strong elemeket, amelyekről már beszéltünk korábban.
s és strike A megjelölt szöveget áthúzza egy vonallal — ha ez csak egy megjelenítési hatás, akkor in kább CSS-ben add meg. Ha viszont azt jelöli, hogy a szöveg törölve lett a dokumentum ból, vagy már nem érvényes, akkor használhatod helyette a del elemet, amelyről még ké sőbb itt is lesz szó.
u A közrefogott szöveget aláhúzza — ez szinte mindig egy vizuális hatás, így inkább CSSben valósítsd meg.
tt A jelölt szöveg „írógéppel” készült, vagy fix szélességű betűtípussal jelenik meg — ezt megoldhatod CSS-sel, vagy egy pontosabb szemantikus jelöléssel, mint például a fent bemutatott pre elemmel.
big és small A megjelölt szöveg kisebb vagy nagyobb lesz — ezt inkább CSS-ben valósítsd meg.
4.2. HTML listák A listákat arra használjuk, hogy az egymáshoz kapcsolódó információkat egy csoportba gyűjtsük össze, így ezek világosan kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal könnyen olvasható ak. A modern webfejlesztésben a listák gyakori igáslovak, sokszor használják például a navigációban, de az általános tartalmakban is. A listák strukturális szempontból is kiválóak, mivel a segítségükkel egy könnyen kezel hető, könnyen hozzáférhető és jól strukturált dokumentumot hozhatunk létre. Ezen kí vül a listák rendkívül praktikusak is — az extra elemek segítenek abban, hogy különböző CSS stílusokat kapcsolhass hozzájuk (a CSS-ről a tanfolyam egy későbbi részében fogunk
108. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
beszélni — először nézd meg a Listák és hivatkozások stílusozása leírást, majd a Tarta lomjegyzékben megtalálod a többi CSS-ről szóló leírást is). Ebben a leírásban megnézzük, hogy milyen listatípusokat érhetünk el a HTML-ben, mi kor és hogyan használhatjuk ezeket, és hogyan rendelhetünk hozzájuk pár egyszerű stí lust.
4.2.1
A listák három típusa
A HTML-ben három típusú lista van:
rendezetlen lista — egymással kapcsolatban álló elemek csoportosítására, ha nem számít a sorrend.
rendezett lista — egymással kapcsolatban álló elemek csoportosítására, ha számít a sorrend.
definíciós lista — név/érték párok megjelenítésére szolgál, mint például kifejezé sek és azok definíciói, vagy időpontok a hozzájuk tartozó eseménnyel.
Mindegyiknek meghatározott célja és értelme van — a különböző típusú listákat nem le het egymás között felcserélni.
Rendezetlen lista A rendezetlen vagy pontozott listákat akkor használják, ha a lista elemeinek a sorrendje nem fontos. Ilyen például egy bevásárlólista:
tej
kenyér
vaj
kávé
Ezek az elemek mind ugyanannak a listának a részei, viszont bármilyen sorrendben ír hatod őket, a lista ettől még nem változik:
kenyér
kávé
tej
vaj
A CSS-ben lecserélheted a pontokat néhány más beépített típusra, vagy használhatsz sa ját képeket is, de akár pontok nélkül is megjelenítheted a listát — erről egy kicsivel ké sőbb fogunk beszélni ebben a leírásban, és egy későbbi leírásban részletesebben is tár gyaljuk. Rendezetlen lista jelölése A rendezetlen listákat az tagek jelölik, amelyen belül az elemeket az tagekkel fogjuk közre:
4.A HTML felépítése
109. oldal
Rendezett lista A rendezett vagy számozott listákat akkor használják, amikor a lista elemei egy megha tározott sorrendben követik egymást. Jó példa erre egy recept utasításainak a listája, amelyeket szigorúan egymás után kell végrehajtanunk, ha azt akarjuk, hogy a recept mű ködjön: 1. Gyűjtsük be a szükséges hozzávalókat 2. Keverjük össze a hozzávalókat 3. Tegyük be a keveréket egy sütőedénybe 4. Süssük a sütőben egy órán keresztül 5. Vegyük ki a sütőből 6. Hagyjuk hűlni tíz percig 7. Szolgáljuk fel Ha a lista elemeit átrendezzük valamilyen más sorrendbe, akkor az információ értelmét veszti: 1. Gyűjtsük be a szükséges hozzávalókat 2. Süssük a sütőben egy órán keresztül 3. Vegyük ki a sütőből 4. Szolgáljuk fel 5. Tegyük be a keveréket egy sütőedénybe 6. Hagyjuk hűlni tíz percig 7. Keverjük össze a hozzávalókat A rendezett listákat többféle számozással és alfabetikus rendszerrel is jelölhetjük — egy szóval számokkal és betűkkel. Az alapértelmezett jelölés a böngészőkben a decimális számozás, de további lehetőségek is vannak:
Betűk
ASCII kisbetűk (a, b, c…)
ASCII nagybetűk (A, B, C…).
Klasszikus kis görög betűk: (?, ß, ?…)
Számok
Decimális számok (1, 2, 3…)
Decimális számok nullával kiegészítve (01, 02, 03…)
Kisbetűs római számok (i, ii, iii…)
Nagybetűs római számok (I, II, III…)
110. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Tradicionális grúz számozás (an, ban, gan…)
Tradicionális örmény számozás (mek, yerku, yerek…)
A lista stílusát ebben az esetben is CSS-sel változtathatod meg, ha szükséges. Rendezett lista jelölése A rendezett listákat az tagek jelölik, amelyen belül az elemeket az tagekkel fogjuk közre: Gyűjtsük be a szükséges hozzávalókat Keverjük össze a hozzávalókat Tegyük be a keveréket egy sütőedénybe Süssük a sütőben egy órán keresztül Vegyük ki a sütőből Hagyjuk hűlni tíz percig Szolgáljuk fel
Rendezett lista kezdése 1-től eltérő számmal Lehetőség van arra is, hogy egy rendezett lista ne 1-gyel kezdődjön (vagy i-vel, I-vel, stb.). Ezt a start attribútummal érhetjük el, amelyikben egy numerikus értéket kell meg adnunk (abban az esetben is, ha a CSS-ben megváltoztattuk a lista típusát alfabetikus karakterekre vagy római számokra a list-style-type tulajdonsággal). Ez akkor hasznos, ha van egy összefüggő listád, amelyet közben meg akarsz szakítani egy megjegyzés vagy más kapcsolódó információ beszúrásával. Például a fenti kódot így módosíthatjuk: Gyűjtsük be a szükséges hozzávalókat Keverjük össze a hozzávalókat Tegyük be a keveréket egy sütőedénybe Mielőtt betesszük a hozzávalókat az edénybe, melegítsük fel a sütőt 180 Celsius fokra/350 Farenheit fokra, hogy készen álljunk a következő lépésre
Süssük a sütőben egy órán keresztül Vegyük ki a sütőből Hagyjuk hűlni tíz percig Szolgáljuk fel
Ez a következő eredményt adja: 1. Gyűjtsük be a szükséges hozzávalókat 2. Keverjük össze a hozzávalókat 3. Tegyük be a keveréket egy sütőedénybe Mielőtt betesszük a hozzávalókat az edénybe, melegítsük fel a sütőt 180 Celsius fokra/350 Farenheit fokra, hogy készen álljunk a következő lépésre 4. Süssük a sütőben egy órán keresztül 5. Vegyük ki a sütőből 6. Hagyjuk hűlni tíz percig
4.A HTML felépítése
111. oldal
7. Szolgáljuk fel Jó tudni, hogy ez az attribútum elavultként van jelölve a HTML specifikáció utolsó verzi ójában, ami azt jelenti, hogy szigorú doctype esetén az oldalad nem fog átmenni a vali dáláson. Ez különösnek tűnhet, mivel az attribútumnak amúgy van értelme, ráadásul nincs CSS megfelelője sem. Ebből is látható, hogy a HTML validálása egy hasznos és kö vetendő cél, de nem abszolút értelemben. Ráadásul van még egy pont, amire támaszkod hatunk: a start attribútum a HTML 5 specifikációjában már nem elavult (azt tanúsítja a HTML 5 és HTML 4 különbségeiről szóló dokumentum is). Ha fel akarod használni ezt a funkcionalitást egy szigorú HTML 4 lapon, és mindenképp azt szeretnéd, hogy validál jon, akkor használd helyette a CSS Countereket.
Definíciós lista A definíciós listák egyes elemeket kapcsolnak össze a definíciójukkal egy lista formájá ban. Ha például meg akarod adni a bevásárlólistán található elemek leírását, akkor ezt megteheted egy definíciós listával: tej Egy fehér, folyékony tejtermék. kenyér Sütött étel lisztből vagy korpából készítve. vaj Egy sárgás, szilárd tejtermék. kávé A kávébab termése. A kifejezés és a definíció együtt egy definíciós csoport (vagy egy név-érték csoport). ANynyi definíciós csoportot készíthetsz, amennyit csak akarsz, de legalább egy kifejezésnek és egy definíciónak szerepelnie kell mindegyik csoportban. Nem lehet kifejezésed definí ció nélkül, és definíciód sem kifejezés nélkül. Egy kifejezéshez kapcsolhatsz több definíciót is. Például a „kávé” kifejezésnek több értel me is lehet, és ezeket mind megadhatod: kávé egy ital pörkölt, őrölt kávébabból főzve egy csésze kávé a sötétbarna szín egyik árnyalata Hasonlóan, ugyanahhoz a definícióhoz több kifejezés is tartozhat. Ez akkor hasznos, ha több kifejezésnek ugyanaz az értelme az adott kontextusban: szénsavas üdítő szörp szódával kóla Egy édes, szénsavas ital A definíciós listák különböznek a többi listától, mivel kifejezéseket és azok definícióit tartalmazzák egyszerű listaelemek helyett.
112. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Éppen ezért a definíciós listákat a tagek határolják. Ezen belül meg kell ad nod legalább egy elemet (a kifejezésnek) és egy elemet (a de finíciónak); a elem mindig az első kell legyen a listában. Egy egyszerű definíciós lista a kifejezésekkel és a definíciókkal így néz ki: Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés A kifejezés definíciója
Ez a következőképpen jelenik meg: Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés A kifejezés definíciója A következő példában egy kifejezéshez több definíciót is megadtunk, és fordítva: Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés Kifejezés Az előző két kifejezés közös definíciója Kifejezés két különböző értelemmel A kifejezés első definíciója A kifejezés második definíciója
Ez a következőképpen jelenik meg: Kifejezés A kifejezés definíciója Kifejezés Kifejezés Az előző két kifejezés közös definíciója Kifejezés két különböző értelemmel A kifejezés első definíciója A kifejezés második definíciója Általában nem szoktunk több kifejezésnek egy definíciót adni, de hasznos lehet tudni ró la, hogy van ilyen lehetőség is, ha valamikor mégis szükséged lenne rá.
4.A HTML felépítése
4.2.2
113. oldal
Választás a listatípusok között
Ha választanod kell a különböző típusú listák között, csak tegyél fel magadnak két egy szerű kérdést: 1. Kifejezések értelmezésére van szükségem, esetleg név/érték párosokra?
Ha igen, akkor használj definíciós listát.
Ha nem, akkor ugorj a következő pontra.
2. Fontos az elemek sorrendje a listában?
4.2.3
Ha igen, használj rendezett listát.
Ha nem, használj rendezetlen listát.
A különbség a szöveg és a HTML lista között
Talán megfordult a fejedben az is, hogy végül is mi a különbség a HTML lista és egy kéz zel készített pontozott vagy számozott lista között. Nos, a HTML listának több előnye is van a saját kezűleg készített listával szemben:
Ha meg kell változtatnod a sorrendjét egy számozott listának, akkor a HTML lis tában egyszerűen felcseréled az elemeket. Ha a számokat kézzel írtad az elemek elé, akkor módosítanod kell a lista elemeinek számozását, akár az egész listán vé gigmenve — ami végsősorban eléggé unalmas dolog.
A HTML lista használatakor egyszerűen stílusozhatod a listát. Ha csak egyszerű szöveget használsz, valószínűleg csak valamilyen bonyolult módon oldhatod csak meg az egyes elemek stílusozását.
A HTML lista használatával a helyes szemantikus struktúrát készítheted el, nem pedig csak egy „listaszerű” megjelenést. Ennek több előnye is van, mivel a képer nyő-felolvasók így tudják jelezni a látássérült embereknek, hogy most egy listát olvasnak, és nem csak egy összefüggéstelen számokat és szövegeket olvasnak ne kik.
De fogalmazhatunk más módon is: a szöveg és a lista nem ugyanaz. Ha a lista helyett szöveget használsz, akkor több dolgod lesz vele, és több problémát fog okozni az olvasó idnak is. Szóval, ha a dokumentumodban szükséged van egy listára, mindig használd a megfelelő HTML listát.
4.2.4
Listák egybeágyazása
Egy listaelem tartalmazhat újabb listákat is — ezt nevezzük a listák egybeágyazásának. Nagyon hasznos például a tartalomjegyzékek esetében: 1. Első fejezet 1. Első rész 2. Második rész 3. Harmadik rész 2. Második fejezet 3. Harmadik fejezet
114. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
A kulcs a beágyazott listákhoz az, hogy ne felejtsük el, hogy a belső listának egy bizonyos listaelemhez kell tartoznia. A kódban ezt úgy tehetjük meg, hogy a belső lista teljes egé szében a külső lista listaelemében található. A felső lista kódja például így néz ki: Első fejezet Első rész Második rész Harmadik rész Második fejezet Harmadik fejezet
Figyeld meg, hogy a beágyazott lista a nyitó tag és a hozzá kapcsolódó szöveg („Első fejezet”) után következik, és véget is ér a záró tag előtt. A beágyazott listákat gyak ran használják a weboldalak navigációs menüjének elkészítésére is, mivel ez egy jó mód szer a weboldal struktúrájának meghatározására. Elméletileg akárhány listát egymásba ágyazhatsz, de a gyakorlatban a túl sok lista zavaró lehet. A nagyon hosszú listák esetében hatékonyabb, ha a listát felosztod több kisebb lis tára, és ezeket címsorokkal jelölöd, vagy egyenesen külön lapokra teszed őket.
4.2.5
Példa lépésről lépésre
Az eddigiek jobb megértése érdekében készíteni fogunk egy példát, amelyen lépésről lé pésre megyünk végig. Vegyük a következő szituációt: Egy kis weboldalt készítesz HTML Receptsuli névvel. A főoldalon meg kell jelenítened a receptek kategorizált listáját, amelyek a különböző receptoldalakra hivatkoznak. Mind egyik receptoldal felsorolja a szükséges hozzávalókat, megjegyzéseket fűz a hozzávalók hoz és az előkészítés módjához. A három kategória a „Sütemények” (amelyben az „Egy szerű piskóta”, „Csokis süti” és „Almás teasütemény” receptek vannak); a „Kekszek” (az „ANZAC keksz”, „Dzsemes keksz” és „Teakeksz” receptekkel); valamint a „Péksütemé nyek” (a „Szezámmagos kifli” és „Pogácsa” receptekkel). A kliens számára mindegy, hogy a kategóriák és a receptek milyen sorrendben jelennek meg; csak azt szeretné, ha a láto gatók egyértelműen látnák, hogy mely elemek a kategóriák, és melyek a receptek. Lépjünk át a website készítésének első lépésein. Most csak a kód elkészítését mutatjuk meg, és adunk egy kevés stílust a listákhoz. A stílusozást egyelőre nem tárgyaljuk részle tesen, erről a sorozat egy későbbi részében lesz szó.
A főoldal kódja Készíts egy jól megszerkesztett HTML lapot a doctype, html, head és body elemekkel, és mentsd el listapelda-fooldal.html névvel. Adj hozzá egy főcímet (h1) „HTML Receptsuli” névvel, majd egy alcímet (h2) „Receptek” névvel: HTML Receptsuli Receptek
A recepteket három kategóriában kell megjelenítened, és a sorrendjük nem fontos — eh hez a legjobb egy rendezetlen lista, úgyhogy adjuk is hozzá a laphoz:
4.A HTML felépítése
115. oldal
Receptek Sütemények Kekszek Péksütemények
Az li elemek behúzása nem szükséges, de olvashatóbbá teszi a kódot. Most pedig hozzá kell adnod a recepteket, mint alelemek, például a „Sütemények” kate gória alá az „Egyszerű piskóta”, a „Csokis süti” és az „Almás teasütemény” recepteket. Ehhez készítened kell mindegyik elemhez egy beágyazott listát. Mivel a sorrend itt sem fontos, így újra rendezetlen listát használunk. A példa egyszerűségének érdekében min den recept ugyanarra az egy receptlapra fog mutatni (a HTML hivatkozásokról részlete sebben majd a 18. leírásban olvashatsz): Receptek Sütemények Kekszek Péksütemények
Adjunk hozzá stílust A kliensnek tetszik ez az elrendezés, de azt szeretné, ha a kategóriáknál a pöttyök helyett kis nyilak lennének. Azt is szeretné, ha a kategóriák egy vonalban lennének a lap bal szé lével. Ezeket úgy érheted el, ha a pontozás helyett definiálsz egy képet, majd beállítod a lista margóját és kitöltését. Hogy a többi lista megjelenését ne befolyásold az oldalon, rendelj hozzá egy osztályt a saját listádhoz, így lehetőséged van arra, hogy csak ennek a listának a megjelenését mó dosítsd a stíluslapodon. A „recept-lista” osztály megfelelőnek tűnik: Receptek
116. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Most pedig készítened kell egy stíluslapot a szükséges szabályokkal. A stíluslapot add hozzá a dokumentumhoz a head elemben a style elem segítségével. Most töröljük ki a fölösleges távolságokat és kitöltéseket a listában. Alapesetben a leg több böngésző beállít a listának egy margó (margin) és egy kitöltés (padding) értéket — úgyhogy a legjobb, ha ezeket az elején nullára állítod. Tedd be a következő részt a style tagek közé: ul.recept-lista { margin-left: 0; padding-left: 0; }
A következő lépésben készíts egy képet a lista elemeinek a pontozás helyett. Most lecserélheted a pontokat a lista elemei mellett, és beállíthatod helyettük a saját ké pedet, mégpedig úgy, hogy a képet háttérképként adod meg a lista elemein, és hozzáadsz egy kevés kitöltést, hogy a szöveg ne kerüljön rá a megadott háttérképre. Ezt az alábbi CSS szabállyal adhatod meg, a style elem lezárása előtt: ul.recept-lista li { list-style-type: none; background: #fff url("example-bullet.gif") 0 0.4em no-repeat; padding-left: 10px; }
Végül vissza kell tenned a pontozást a beágyazott listákon, és módosítanod a hátterüket sima fehérre (a második beállítás specifikusabb lesz, mint az első, így felülírja a hátteres stílust). Ne felejtsd el, hogy az előbbi CSS szabályt a belső, beágyazott listák is öröklik, így mindent vissza kell állítanod. Add hozzá az alábbi CSS szabályt még a style elem le zárása elé: ul.recept-lista li li { list-style-type: disc; background: #fff; }
Az eredményt a 4.1. ábrán láthatod:
4.A HTML felépítése
117. oldal
4.1. ábra: A befejezett főoldal, saját képpel a listaelemekhez
A recept lap A példához az egyszerűség kedvéért csak egy receptoldalt készítünk, mégpedig a piskóta receptjét — de ha van hozzá kedved, nyugodtan készítsd el többit is ennek alapján. A kli ens a piskóta receptjét egy szöveges fájlban juttatta el neked, amely így néz ki: Egyszerű piskóta Hozzávalók 3 tojás 100g porcukor 85g önkelő liszt Megjegyzés a hozzávalókhoz: Porcukor - finomra darált fehér cukor. Önkelő liszt - előre elkészített liszt és kelesztő keverék (általában hozzáadott sóval és élesztővel). Elkészítés 1. Melegítsük a sütőt 190°C-ra. 2. Zsírozzunk be egy 20 cm-es kerek tortaformát. 3. Egy közepes méretű tálban keverjük habosra a tojásokat és a porcukrot. 4. Keverjük bele a lisztet. 5. Öntsük bele a keveréket az előkészített tortaformába.
118. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
6. Süssük 20 percig az előmelegített sütőben, amíg a tészta teteje könnyű nyomásra vissza nem ugrik. 7. Hűtsük le a tortaformában az edényszárítón.
A recept lap kódja Készíts egy másik helyesen formázott HTML dokumentumot, és mentsd el listapelda-re cept.html névvel. Add hozzá a következő címsorokat a HTML body részéhez: Egyszerű piskóta Hozzávalók Megjegyzés a hozzávalókhoz Elkészítés
A hozzávalók listája több elemet tartalmaz, de ezeknek a sorrendje nem fontos. Ezért egy rendezetlen listába tesszük őket. Add hozzá a következő részt a megfelelő címsor alá: Hozzávalók 3 tojás 100g porcukor 85g önkelő liszt
A hozzávalókhoz tartozó megjegyzések azért vannak ott, hogy pontosan definiálják, mik is ezek a hozzávalók. Így valójában meg kell feleltetned a hozzávalót — vagyis a kifejezést — a definíciójával. Pontosan erre szolgál a definíciós lista. Add hozzá a következő kódot a HTML oldaladhoz az előbbi kód mögé: Megjegyzés a hozzávalókhoz Porcukor Finomra darált fehér cukor. Önkelő liszt Előre elkészített liszt és kelesztő keverék (általában hozzáadott sóval és élesztővel).
Az elkészítés lépései értelemszerűen egy jól meghatározott sorrendben követik egymást, így egy rendezett listát fogunk használni. Add hozzá az alábbi kódot a HTML-hez a defi níciós lista mögé: Elkészítés Melegítsük a sütőt 190°C-ra. Zsírozzunk be egy 20 cm-es kerek tortaformát. Egy közepes méretű tálban keverjük habosra a tojásokat és a porcukrot. Keverjük bele a lisztet. Öntsük bele a keveréket az előkészített tortaformába. Süssük 20 percig az előmelegített sütőben, amíg a tészta teteje könnyű nyomásra vissza nem ugrik. Hűtsük le a tortaformában az edényszárítón.
4.A HTML felépítése
119. oldal
A recept lap stílusozása A kliensnek tetszik az eredmény, de szeretné, ha a definiált hozzávalók vastagítottak len nének a jobb olvashatóság érdekében. Ezért adjuk hozzá az alábbi kódot a HTML head részébe: <style> dt { font-weight: bold; }
A végleges oldalt a 4.2. ábrán láthatod:
4.2. ábra: A recept oldal a megfelelő listákkal és vastagított defi níciókkal Készen is vagyunk!
4.2.6
Tesztkérdések
Az alábbi kérdésekkel ellenőrizheted a tudásodat:
120. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Mi a HTML listák három típusa?
Melyik típust mikor kell használnod? Hogyan döntöd el, hogy melyiket haszná lod?
Hogyan tudod a listákat egymásba ágyazni?
Miért jobb, ha a listáid stílusozására CSS-t használsz HTML helyett?
4.3. Képek a HTML-ben Ebben a leírásban azon dolgok egyikét mutatjuk be, amelyik a webdesignt széppé teheti — a képekről. Az anyag végére tudni fogod, hogyan adj hozzá képeket a weboldalakhoz hozzáférhető módon (vagyis hogy a látássérült emberek is képesek legyenek használni az oldaladon található információkat), hogyan használhatsz beágyazott képeket informáci ók közlésére, valamint hogyan adhatsz háttérképeket a lapod elrendezéséhez.
4.3.1
Egy kép többet mond ezer szónál — vagy mégsem?
Nagyon csábító, hogy a weboldalaidon sok képet használj. A képekkel nagyszerűen lehet befolyásolni az oldal hangulatát, és az illusztrációkon keresztül könnyen be lehet mutat ni komplex információkat is a látogatóknak. A képek legnagyobb hátulütője a weben az, hogy nem minden webes felhasználó látja őket. Annak idején, amikor a képeket először kezdték támogatni a böngészők, nagyon sok látogató kikapcsolta a képek megjelenítését, hogy ezáltal sávszélességet spóroljon, és gyorsabban böngészhessen — az internetkapcsolatok akkoriban még nagyon lassúak vol tak, és minden percért fizetni kellett, amit online töltöttél. Habár ez a mai időkben már nem jellemző, még mindig nem értünk ki az erdőből — elég, ha csak néhány példát emlí tek:
Azok, akik mobil eszközökön böngésznek, könnyen lehet, hogy most is kikapcsol ják a képeket a kis képernyő miatt, és azért, mert gyakran a letöltött adatmennyi ség után kell fizessenek.
A látogatóid között lehetnek vakok és gyengénlátók, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon rosszul látják a képeidet.
Lehetnek olyan látogatóid is, akik egy másik kultúrkörből származnak, és nem ér tik meg az általad használt képi jelek valódi jelentését.
A keresőmotorok csak a szöveget indexelik — nem analizálják a képeket (egyelő re), ami azt jelenti, hogy minden olyan információ, amit a képekben tárolsz, nem lesz indexelve, és így nem fogják megtalálni a keresőben.
Ezek miatt nagyon fontos, hogy okosan válaszd meg a képeket, és csak a megfelelő hely zetekben használd őket. Még ennél is fontosabb, hogy mindig biztosíts egy tartalék lehe tőséget azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem látják a képeidet. Erről a témáról egy későbbi leírásban is fogunk beszélni a webes navigáció és menük témakörben, ahol szó lesz a navigációhoz hibásan használt ikonokról és képekről. Most elsősorban azt fog juk megnézni, hogy milyen technológiákat használhatunk arra, hogy egy HTML doku mentumba képeket helyezzünk.
4.A HTML felépítése
4.3.2
121. oldal
A weben található képek különböző típusai — tartalmiés háttérképek
Alapvetően két fajta képet tehetünk a dokumentumokba: a tartalomhoz kapcsolódó ké peket az img elem segítségével, valamint háttérképeket a különböző elemekhez CSS se gítségével. Hogy mikor melyiket érdemes használni, az attól függ, hogy mit szeretnél:
Ha a kép lényeges része a dokumentum tartalmának, például egy kép a szerzőről, vagy egy grafikon különböző adatokkal, akkor img elemként kell hozzáadni, egy alternatív szöveg megadásával együtt.
Ha a kép csak dekoráció, akkor használd a CSS háttérképeit. Ennek az oka, hogy az ilyen képeknek nem kell adni alternatív szöveget (mi haszna egy vak számára annak, hogy „lekerekített, csillogó zöld sarok”?), ráadásul sokkal több lehetőséged van a képek stílusozására CSS-ben, mint HTML-ben.
4.3.3
Az img elem és az attribútumai
Egy kép hozzáadása a HTML dokumentumhoz az img elem segítségével rendkívül egy szerű. Az alábbi HTML dokumentum (inlinekeppelda.html a csomagolt fájlban) megje leníti a balkonlatkep.jpg fotót a böngészőben (feltételezve, hogy a kép ugyanott találha tó, mint a HTML fájl). Példa egy inline képre
Ha ezt a kódot megnyitod a böngészőben, akkor a 4.3. ábrán látható eredményt fogod kapni.
122. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
4.3. ábra: A kép, ahogy a böngészőben megjelenik
Alternatív szöveg megadása az alt attribútummal Ez a kód szépen megjeleníti a képünket, viszont a HTML érvénytelen lesz, mivel az img elemben meg kell adni az alt attribútumot is. Ez az attribútum tartalmazza azt a szöve get, ami a kép helyén jelenik meg, ha a kép valamilyen okból nem elérhető. Ennek több oka is lehet, például nem található a kép a megadott helyen, nem lehet betölteni, vagy a kliens eszköz (ami általában a böngésző) nem támogatja a képeket. Továbbá, a látássé rült emberek általában valamilyen kisegítő technológiát használnak a böngészéshez, ami felolvassa nekik a lapokat; ezek a technológiák pedig az img elem esetén éppen az alt att ribútum szövegét olvassák fel a felhasználónak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy jó al ternatív szöveggel írjuk le a kép tartalmát, és ezt az alt attribútumba tegyük. A weben sok olyan szöveget találhatsz, amelyben az „alt tagekről” beszélnek. Ez valójá ban hibás, mivel nincs ilyen nevű tag (vagy elem). Ez az img elem egy attribútuma, és rendkívül fontos szerepe van mind a hozzáférhetőségben, mind a keresőoptimalizálás ban (SEO). Ahhoz, hogy a képünk mindenki számára érthető legyen, hozzá kell adnunk egy alterna tív szöveget, ebben az esetben például ezt: „A látkép a balkonomról, ahonnan látszik egy sor ház, néhány fa és egy kastély” (inlinekeppeldaalt.html): Példa egy inline képre
4.A HTML felépítése
123. oldal
Az alt attribútum azt a szöveget tartalmazza, amely akkor jelenik meg, ha a kép nem el érhető. Az alt attribútumban található információ nem szabad megjelenjen akkor, ha a képet sikerült betölteni és megjeleníteni; ennek ellenére az Internet Explorer ezt más képp gondolja, és egy eszköztippben megjeleníti a szöveget, ha az egeret a kép fölé vi szed. Ez valójában egy hiba, ami rengeteg embert arra késztetett, hogy további informá ciókat fűzzön a képhez az alt attribútum segítségével. Ha ezt szeretnéd elérni, akkor használd helyette a title attribútumot, amelyet mindjárt be is mutatunk.
Hasznos információk megadása a title attribútummal A legtöbb böngésző az img elem title attribútumának értékét egy eszköztippben jeleníti meg, ha az egeret a kép fölé viszed (lásd a 2. ábrán). Ennek segítségével a látogató többet is megtudhat az adott képről, de nem feltételezheted azt sem, hogy minden látogatódnak van egere. A title attribútum nagyon hasznos lehet, de ez a módszer nem biztonságos kritikus információk megadása esetén. Nagyon hasznos viszont például akkor, ha a kép hangulatáról akarunk írni, vagy hogy mit jelent ez a kép az adott kontextusban (inline keptitle.html) Példa egy inline képre
Ha ezt a kódot betöltöd a böngésződbe, és a kép fölé állsz az egérrel, akkor a 2. ábrán lát ható eredményt fogod kapni:
4.4. ábra: A title attribútum értéke megjelenik az eszköztipp ben
longdesc használata komplex képeknél alternatív leírás biztosítására Ha a kép nagyon összetett, mint például egy grafikon, akkor adhatsz hozzá egy sokkal hosszabb leírást is a longdesc attribútum segítségével, így a képernyő-felolvasó szoftver
124. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
használó látogatók, vagy akik képek nélkül böngésznek továbbra is pontosan elérhetik azt az információt, ami egyébként csak a képen látható. Ez az attribútum egy olyan URL-t tartalmaz, amely a képben található információkat tartalmazó dokumentumra mutat. Például ha a grafikon egy adathalmazt jelenít meg, akkor a longdesc segítségével hivatkozhatsz arra az adattáblára, amely alapján a grafi kon készült (inlinekeplongdesc.html): Példa egy inline képre longdesc leírással
A gyumolcsfogyasztas.html egy nagyon egyszerű adathalmazt tartalmaz, amely ugyanezt az információt jeleníti meg: Gyümölcsfogyasztás Gyümölcsfogyasztás Gyümölcs Mennyiség th> Alma 10 Narancs 58 Ananász 95 Banán 30 Mazsola 8 Körte 63
Vissza a cikkre
Az adatok kétféle megjelenítését egymás mellett a 4.5. ábrán láthatod:
4.A HTML felépítése
125. oldal
4.5. ábra: Egy összetett képhez a longdesc attri bútum segítségével kapcsolhatsz egy részletes le írást Annak, hogy egy képhez hozzá van rendelve egy részletes leíró dokumentum, nincs sem milyen vizuális jelölése. A kisegítő technológiák viszont tudatni fogják a felhasználóik kal, hogy elérhető egy alternatív leírás is a képhez.
Gyorsabb képbetöltés a kép méreteinek megadásával Amikor a kliens eszköz (vagyis a böngésző) talál egy img elemet a HTML-ben, akkor el kezdi letölteni azt a képet, amelyre az src attribútum mutat. Normális esetben nem is meri a kép méreteit, ezért egyszerűen csak bedobja a szövegeket, majd amikor a kép le töltése befejeződött, akkor félretolja őket és megjeleníti a képet a maga helyén. Ez lelas sítja a lap betöltését, ráadásul zavaró lehet a látogató számára is. Ha ezt el szeretnéd ke rülni, akkor előre megadhatod a kliens eszköz számára a kép méreteit a width és height attribútumokkal, így már a kép betöltése előtt fenn tudja tartani számára a megfelelő méretű helyet (inlinekepmeretekkel.html): Példa egy inline képre
126. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Ez előre kitölti a kép helyét egészen addig, amíg be nem töltődik, és meg nem jelenik a valódi kép, így elkerülheted az oldal idétlen átrendezését. A kép valódi méretét is meg változtathatod ezeknek az attribútumoknak a segítségével (próbáld ki a fenti példában, hogy megfelezed az értékeket, majd töltsd be újra a lapot). Ez általában nem működik megfelelően, mivel a kép átméretezésének minősége nem egyforma minden böngésző ben. Különösen káros az, ha a nagy képekből ezzel a módszerrel készítesz bélyegképeket, mivel a bélyegképeknek éppen az lenne a lényege, hogy kisebb fizikai fájlmérettel ren delkeznek a kis képméret mellett; senki sem akar letölteni egy 300 KB méretű apró ké pet, amikor az akár 5 KB is lehetne.
4.3.4
Ennyit az inline képekről
Még van jó néhány attribútum, amit a képekhez használhatsz, de a legtöbb ezek közül már elavult, mivel a kép elrendezését és elhelyezkedését adják meg. Ez nem a HTML fel adata — erre találták ki a CSS-t. Egyelőre elég annyit mondani, hogy van még egy fontos dolog, amit érdemes megjegyeznek, mégpedig hogy a képek — alapesetben — inline, azaz soron belüli elemek. Ez azt jelenti, hogy beteheted őket a szövegben a szavak közé anélkül, hogy új sort kezdenének. Ez nagyon jó abban az esetben, ha kis ikonokat vagy hangulatjeleket akarsz betenni a szövegedbe, de idegesítő lehet akkor, ha az elrendezést képekkel és szövegekkel akarod megoldani. A CSS segítségével felülírhatod a képeknek ezt a viselkedését, és beállíthatod, hogy a képek blokk szintű elemként viselkedjenek (vagyis minden esetben új sort kezdenek, ha hozzáadod őket a dokumentumhoz).
4.3.5
Háttérképek CSS-sel
Alighanem nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a webfejlesztés sokkal vidámabb lett azt követően, hogy a böngészők elkezdték támogatni a CSS-t. Addig a lap különböző ele meinek elrendezéséhez a HTML táblázatait kellett összetákolni, az üres helyeken kitöltő elemeket ( ), a margókhoz pedig kitöltő GIF-eket (1x1 pixeles átlátszó GIF képe ket) kellett használni. Ezek helyett végre lehetőség nyílt a valódi kitöltés (padding), mar gó (margin), méret és pozícionálás használatára a CSS-sel, míg a HTML-t meghagyhat tuk a tartalom felépítéséhez. A CSS egyben azt is jelenti, hogy a háttérképeket rendkívül sokoldalú módon használha tod fel — úgy pozícionálhatod őket a szöveg alá vagy köré, ahogy éppen szeretnéd, de egymás mellé is helyezheted ismételten a képeket a megfelelő háttér előállításához. Most csak érintőlegesen fogunk beszélni a CSS képekkel kapcsolatos lehetőségeiről, mivel egy későbbi leírásban sokkal részletesebben is lesz még szó a CSS háttérképeiről.
Hogyan adható meg a háttér CSS-ben? CSS-ben egy háttérkép megadása nagyon egyszerű. Mielőtt megnéznéd az alábbi CSS kódot, nézd meg a 4.6. ábrát, hogy legyen valamilyen fogalmad a CSS háttérképek kü lönböző lehetőségeiről.
4.A HTML felépítése
127. oldal
4.6. ábra: CSS háttérképek A különböző dobozok valójában stílusozott h2 címsor elemek, egy kevés kitöltéssel és kerettel, amiket CSS-ben rendeltünk hozzájuk, hogy elég helye legyen a háttérképnek. Ha megnézed a HTML fájlt, látni fogod, hogy mindegyik h2 elemnek egy egyedi id azo nosítója van, így mindegyikhez más CSS szabályt tudunk rendelni. Az első példához tar tozó CSS a következő: background-image:url(ball.gif); background-color:#eee;
A képet a background-image szelektorral adhatod hozzá a háttérhez, és a zárójelben ad hatod meg, hogy milyen képet töltsön be. Ha a kép valamilyen okból nem elérhető, ak kor második lehetőségként érdemes megadnod egy háttérszínt is a background-color szelektorral, a szín kódjával egyetemben (ami lehet egy hexadecimális, nevesített vagy RGB érték). Ebben az esetben világosszürkét választottunk. Alapesetben a háttérképek mind vízszintesen, mind függőlegesen ismétlődnek, amíg ki nem töltik a teljes elemet. Az ismétlődés te is módosíthatod a background-repeat szelek tor használatával:
Ha egyáltalán nem akarsz ismétlődést: background-repeat:no-repeat;
Ha csak vízszintes ismétlődést akarsz: background-repeat:repeat-x;
Ha csak függőleges ismétlődést akarsz: background-repeat:repeat-y;
Alapesetben a háttérkép (ha nem ismétlődik) az elem bal felső sarkába kerül. Ezt is mó dosíthatod a background-position szelektorral, így oda teheted a háttérképet, ahová aka rod. A legegyszerűbb választható értékek a top (fel), center (középre) és bottom (le) a
128. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
függőleges, valamint left (balra), center (középre) és right (jobbra) a vízszintes elhelye zésre. Ha például a képet a jobb alsó sarokba akarod helyezni, akkor a background-po sition:bottom right; formát kell használnod; ha pedig függőlegesen középre, míg vízszin tesen jobbra akarod helyezni, akkor a background-position:center right; forma lesz a megfelelő. Az ismétlődés és a pozícionálás befolyásolásával, valamint egy jó háttérkép használatá val olyan lenyűgöző megjelenéseket tudsz készíteni, amelyekre a CSS előtt nem volt le hetőség. Ráadásul a háttérképeket egy külön CSS fájlban definiálhatod, így később na gyon egyszerűen módosíthatod a teljes website megjelenését néhány sor kód átírásával. Erről később is lesz még szó a 30. leírásban.
4.3.6
Tesztkérdések
Miért fontos, hogy jó szöveget adjunk a képhez az alt attribútumban? Valóban szükség van erre? Van egy 1280x786 méretű képed, amit egy 40x30 méretű bélyegképként szeretnél meg jeleníteni. Megteheted ezt HTML-ben? Miért nem okos dolog ezt tenni? Mit csinál a longdesc attribútum, és hogyan jelenítik meg ezt a böngészők? Mire jók a valign és az align attribútumok? Miért nem beszéltünk ezekről? Hová kerülnek alapesetben a CSS háttérképek az elemen belül, és hogyan ismétlődnek?
4.4. HTML hivatkozások — építsük fel a webet! Ebben a leírásban mindent meg fogsz tudni a web történetének egyik legnagyobb dobá sáról — a hivatkozásokról. Egy dokumentum olvasója a hivatkozást követve átugorhat egy másik dokumentumra, és egyik kiszolgálóról átléphet egy másik kiszolgálóra úgy, hogy közben nem kell újra kapcsolódnia minden alkalommal. Mióta feltalálták, már na gyon sok minden történt, de egy dolog változatlan maradt: a hivatkozások most is külö nösen fontos részei a webes életnek, és a használatukkal jelentősen megkönnyítheted, de akár meg is nehezítheted a látogatóid dolgát. Miután végigolvasod ezt a leírást, tudni fogod, hogyan készíthetsz olyan hivatkozásokat, amelyek jól érthetőek, és minden környezetben működnek. Azt is meg fogod ismerni, hogyan befolyásolják a hivatkozások az oldalad népszerűségét a keresőkben, és kapsz néhány tippet a hivatkozások elnevezéséhez is.
4.4.1
Mik azok a hivatkozások?
A hivatkozások a weblap részei (melyeket a legtöbb esetben HTML-ben hoznak létre, de nem mindig), és valamilyen másik erőforrásra mutatnak — más HTML dokumentumok ra, szöveges fájlokra, PDF fájlokra, stb. Vannak olyan hivatkozások, amelyeket a böngé sző automatikusan követni szokott, ilyenek például a link elem hivatkozásai (ezekkel már találkozhattál néhány korábbi leírásban, ezt használtuk például a CSS fájlok impor tálására a HTML dokumentumban), míg más hivatkozásokat a felhasználó aktiválhat tetszés szerint. Ezeket kapcsoknak nevezzük, és az a elem segítségével adhatod hozzá a dokumentumhoz.
4.A HTML felépítése
4.4.2
129. oldal
Egy hivatkozás felépítése
Bármilyen soron belüli (inline) elemet átalakíthatsz kapcsolt hivatkozássá, ha köré te szed az a elemet. Például az alábbi HTML dokumentumban a Yahoo Developer Network szöveg hivatkozássá alakul (linkpelda.html). <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf8"> Hivatkozás példa Hivatkozás a YDN-re Yahoo Developer Network
Azok a látogatók, akik aktiválják ezt a hivatkozást (rákattintva az egérrel, kiválasztva a billentyűzettel vagy hanggal) el fogják hagyni az aktuális oldalt, és átkerülnek a YDN ol dalára. A hivatkozással sok mindent lehet csinálni, de a stílusozásáról csak később fo gunk részletesebben is beszélni. A hivatkozáshoz több attribútumot is megadhatsz:
href — az erőforrás, amire mutat (ez egy külső fájl vagy egy azonosító).
id — az azonosító, ha ez a kapocs egy cél, és nem egy hivatkozás.
title — további információk a külső erőforrásról.
Először is vegyük sorra a legfontosabb attribútumokat, majd nézzük meg, hogyan könynyítheted meg a látogatóid dolgát.
4.4.3
Hivatkozás vagy cél? Az id és href attribútumok
Az a elemnek többféle szerepe is lehet a dokumentumban attól függően, hogy milyen att ribútumot állítottunk be rajta. A leggyakoribb, amit közülük használni fogsz, az a href attribútum, ez adja meg, hogy egy hivatkozás milyen erőforrásra mutat. Ez az attribú tum több különböző értéket is tartalmazhat:
Egy URL-t az aktuális mappában (sugo.html), vagy egy másik mappában, az ak tuális mappához viszonyított útvonallal megadva (például "../../sugo/sugo.html" — a 2 pont itt a hierarchiában eggyel feljebb található mappát jelenti), vagy pedig a kiszolgálón található abszolút útvonallal (például "/sugo/sugo.html" — itt a kez dő perjel azt jelenti, hogy az útvonal a kiszolgáló gyökérkönyvtárából indul).
Egy URL-t egy teljesen más kiszolgálóhoz (például "http://wait-till-i.com" vagy "ftp://ftp.opera.com/" vagy "http://developer.yahoo.com/yui").
Egy szakaszazonosítót vagy egy hivatkozásnevet, kettőskereszt után megadva (például "#menu"). Ez a dokumentumon belül mutat egy területre.
130. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Egy vegyes, URL-ből és szövegrész azonosítóból álló szöveget — így direkt tudsz hivatkozni egy másik dokumentumban egy megjelölt szakaszra, az URL után álló szakaszazonosítóval (például "http://developer.yahoo.com/yui/#cheatsheets").
Bármelyik megoldás ezek közül egy hivatkozást fog készíteni, amelyik valahová máshová mutat. Másrészről az id attribútum csak egy kapcsot hoz létre a lapon — erre tudnak az tán más hivatkozások mutatni. Ez talán első hallásra bonyolultnak tűnik, mivel mindkét esetben ugyanazt az elemet használjuk (a). Hogy könnyen megjegyezhesd, gondolj rájuk így: az id attribútum csak egy hivatkozás jelölőt készít, amelyet aztán felhasználhatsz arra, hogy a dokumentum különböző szakaszaira hivatkozz vele. Az alábbi HTML-ben az összes felsorolt hivatkozástípusra találsz egy példát (linkpeldak.html): <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf8"> Különböző hivatkozás példák Különböző hivatkozás példák Példa a lapon belüli navigációra szakasz azonosítókkal, hivatkozásokkal és kapcsokkal
4.A HTML felépítése
131. oldal
Néhány más hivatkozás példa
Nyisd meg ezt a fájlt a böngésződben, és próbáld ki benne a hivatkozásokat. Ha az első listából aktiválod a linkeket, akkor azt fogod észrevenni, hogy ezek a dokumentum meg felelő szakaszaira fognak ugrani. Ez azért van, mert a kapcsolódó szakasz azonosítóra hi vatkoznak — a lista első eleme például a href attribútummal hivatkozik a #sec1 azonosí tójú szakaszra, ami az első h2 elemben található hivatkozás id attribútumának felel meg. Ennyit kell tenned ahhoz, hogy összeköss két kapcsot egy dokumentumon belül — csak add meg a href attribútumban azt az értéket, amelyik a hivatkozott rész id attribútumá ban található, és tegyél elé egy kettőskeresztet. Figyeld meg azt is, hogy a böngésződ címsorában megjelenített URL ilyenkor tartalmazza a szakaszazonosítót is, így a látoga tók elmenthetik vagy elküldhetik emailben a direkt erre a szakaszra mutató hivatkozást, amellyel egyből a dokumentumnak a megadott pontjára ugorhatnak. Ha viszont a „Vissza a menühöz” linkeket aktiválod, akkor is működik a funkcionalitás, bár a célnál nincs megadva egy azonosítóval rendelkező hivatkozás. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a szakaszazonosító valójában bármilyen elem lehet, amelyiknek meg van adva az id attribútuma. Ismétlésként:
A hivatkozásoknak meg lehet adni egy szakasz azonosítót a href attribútumban — az azonosító ilyenkor mindig kettőskereszttel (#) kezdődik.
Aktiváláskor a hivatkozás átugrik bármilyen HTML elemre, amelyiknek az id att ribútuma a megadott értéket tartalmazza. Egy lapon belül az id attribútumoknak egyedieknek kell lenniük.
Az id elemek elnevezésére vonatkozik néhány megkötés. A legfontosabb, hogy egy alfanumerikus karakterrel kell kezdődnie, és nem lehet benne üres hely.
Ezzel lefedtük a menüt és a példában szereplő különböző szakaszokat, de mi van a többi hivatkozással? Ha kipróbálod őket, látni fogod, hogy mindegyik más célra mutat — az egyik egy másik oldalra visz, a másik megjelenít egy képet, a harmadik egy másik webol dal egy bizonyos pontjára visz át (a megfelelő id megadásával). Ha mindegyik működött nálad, az nagyszerű, de mi van akkor, ha a böngésződ nem képes egyik-másik linkkel megbirkózni?
132. oldal
4.4.4
Webes szabványok (0.1. verzió)
Ne hagyj kétséget afelől, hogy mire hivatkozol
Soha ne felejtsd el az egyik legfontosabb dolgot a hivatkozásokkal kapcsolatban, mégpe dig hogy alapvető részét képezik a felhasználóval való kapcsolatodnak. Ha felkínálsz ne kik egy hivatkozást, akkor megbíznak abban, hogy nyugodtan követhetik, és ott hasznos, releváns információt fognak találni. Ha a hivatkozásaid nem működnek, mert a hivatko zott tartalom nem elérhető, vagy olyan formában található meg, amit a látogató nem tud megnyitni, akkor visszaélsz ezzel a bizalommal és elveszíted a hiteledet a látogatók sze mében. Ne hagyd, hogy ez megtörténjen.
Extra információk a title attribútummal Mint sok más HTML elemhez, az a elemhez is hozzá lehet adni egy title attribútumot, ha további információkat akarsz megadni. A böngészők ezt a szöveget egy ún. tooltipben je lenítik meg, ha a látogató a hivatkozás fölé viszi az egérkurzort. Ez a megjegyzés meg mondhatja számukra, hogy mire vonatkozik ez a hivatkozás. Például adhatsz egy rövid bevezetést a hivatkozott tartalomhoz: <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf8"> Extra információk hozzáadása a title attribútummal Extra információk hozzáadása a title attribútummal
Ennek ellenére nem várhatod el azt sem a látogatóidtól, hogy elég figyelmük és türelmük legyen ehhez, így nem támaszkodhatsz teljes mértékben csak erre a megoldásra. Könynyen lehet, hogy a látássérült felhasználók, akik a lapot egyáltalán nem is látják, nem fognak hozzáférni ehhez az információhoz. Bár a képernyőfelolvasók képesek kiolvasni a title attribútum tartalmát, alapesetben ezt nem olvassák fel a felhasználóknak — éppen ezért soha ne adj meg fontos információt egy hivatkozásról a title attribútumban. Fontos információk a következők lehetnek:
Hivatkozás nem HTML erőforrásokra, mint például PDF fájlok, képek, videók, hangfájlok vagy letöltések.
Hivatkozás egy másik kiszolgálóra, ami elhagyja az aktuális oldalt (külső kontra belső linkek).
4.A HTML felépítése
133. oldal
Hivatkozás egy olyan dokumentumra, amelyik egy új lapon vagy egy felugróban fog megnyílni.
Hivatkozás nem HTML erőforrásokra — ne hagyd, hogy találgassanak Nagyon bosszantó tud lenni, ha rákattintasz egy hivatkozásra, és a böngésződ nem tud ja, hogy a hivatkozáson található tartalommal mit kezdjen. Mégis nagyon gyakran elő fordul az, hogy a weboldalak mindenféle figyelmeztetés nélkül hivatkoznak képekre, PDF dokumentumokra és videókra anélkül, hogy erről a felhasználót értesítenék. A vi deók különösen gyakran le tudják fagyasztani a böngészőket. Az ilyen erőforrások ráadá sul sokszor elég nagyméretűek (biztos láttál már 20 megás PDF-et), ami azt jelenti, hogy a felhasználó esetleg le szeretné tölteni ahelyett, hogy megnyitná a böngészőben, és to vább növelné annak memóriafogyasztását, de az is lehet, hogy egyáltalán nem akar meg nyitni nagyméretű fájlokat. A webes termékek sikerének egyik legnagyobb titka abban rejlik, hogy ne hagyjuk az em bereket bizonytalanságban az általuk végezhető műveletekkel kapcsolatban, hanem tisz tán és nyíltan leírjuk, hogy a különböző műveleteknek milyen hatásai lesznek. Hogy el kerülhesd a bosszúságot, a hivatkozások esetében mindössze annyit kell tenned, hogy megmondod a látogatónak, milyen erőforrásra mutat ez a hivatkozás. Íme néhány példa: <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf8"> Hivatkozás nem HTML erőforrásokra Hivatkozás nem HTML erőforrásokra
Külső kontra belső hivatkozások A webes vállalkozások egyik legnagyobb félelme az, hogy a látogatóik egyszer csak fogják magukat, elhagyják a cég weboldalát, és lelépnek a hipertérbe. Emiatt gyakran tiltják meg külső hivatkozások használatát (kivéve, ha a külső hivatkozás célpontja hajlandó eleget fizetni az átirányított forgalom után). Erre a döntési hibára még később visszaté
134. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
rünk; most csak arról fogunk beszélni, hogy mit tesznek az emberek azért, hogy a látoga tók ne hagyják el az oldalt, és ez hogyan befolyásolja az oldal sikerét.
4.4.5
Keretek és felugrók — mondj nemet rájuk
A látogatók elvesztésének a félelme és a más oldalakra való hivatkozás kényszerűsége olyan torz fejlesztéseket hozott a webfejlesztésben, amelyek évekig mérgezték az oldalak használhatóságát. Ezek a keretek (frame-ek) és a felugrók. A HTML keretek használata azt jelenti, hogy a böngészőben megjelenített lapot több kü lönálló dokumentumra osztod fel. Ennek az előnye az, hogy a dokumentum látszólag változatlan marad akkor is, ha a különböző részeit több kiszolgálóról töltöd is be, akár a sajátodról, akár más, külső szerverekről. A használhatóság ezen a ponton véget is ér — a keretek borzalmas felhasználói élményt nyújtanak, és rendkívül károsak:
A keresőmotorok nem tudják a teljes oldal leindexelni, viszont a találatoknál megjeleníthetik a lap egyik részét, amely így, kontextus nélkül akár teljesen értel metlen is lehet.
A látogatók nem tudnak könyvjelzőt készíteni a laphoz — amikor legközelebb megnyitják az elmentett könyvjelzőt, akkor a keretrendszer eredeti állapotát fog ják látni, és nem azt az állapotot, amiben a mentést végezték.
Azoknak a látogatóknak, akik kisegítő technológiákra szorulnak, igencsak nehéz napjuk lesz, ha navigálni akarnak a keretek között.
A külső oldalak sokszor nem szeretik, ha egy ilyen keretben próbálják megjelení teni őket, és ún. „framebreaker” szkripteket használnak arra, hogy lecseréljék az URL-t a valódi címre az ilyen esetekben. Erre azért van szükség, hogy meggátol ják egyes adathalász oldalak trükkjét, amelyek ehhez hasonló módon próbálják rávenni az embereket arra, hogy megadják a webbankos jelszavukat vagy a hitel kártyájuk adatait.
A keretkészleten belüli hivatkozások a target attribútumot használják fel arra, hogy meg nevezzék a helyes keretet. Minden keret a keretkészleten belül kap egy bizonyos nevet, és a hivatkozást aktiválásakor a href attribútumban megadott dokumentum a megadott keretben fog megjelenni. Ha keretkészlet nem elérhető (például a látogató a dokumentu mot egy keresőben találta meg), akkor mindegyik hivatkozás egy új lapot fog nyitni. Az új lap nyitása egy másik gyakori megoldás a külső oldalakra való hivatkozásra — vagy egy szkriptes felugró ablakkal, vagy a target attribútum _blank értékével. Az a tény, hogy manapság már minden modern böngésző le tudja tiltani a felugró ablakokat, elég jól mutatja, hogy mennyire építhetsz erre a technikára. Nem igazán. Röviden: ne használd a target attribútumot, amikor hivatkozásokat hozol létre, csak ab ban az esetben, ha pontosan tudod, mit csinálsz. A módszer különben is már rég elavult — ma már a böngészők tudnak füleket nyitni, így a látogatók a külső hivatkozásokat megnyithatják egy másik fülön a háttérben, hogy később olvassák el azokat, és közben ott maradhatnak az oldaladon. Bizonyos esetekben különbséget tehetsz valamilyen jelö léssel a külső és a belső hivatkozások között, de mindig hagyd a döntést a felhasználóra, hogy mit szeretne tenni velük.
4.4.6
A bejövő és kimenő hivatkozások haszna
Több előnye is van annak, ha külső oldalakra hivatkozol, akár még a konkurenciára is.
4.A HTML felépítése
135. oldal
Megbízhatóvá tesz a látogatók előtt — azt sugallja, hogy biztos vagy a saját tartal maid minőségében, és nem bújsz el a kihívóid elől.
Lehetőséget ad arra, hogy teljes szolgáltatást nyújts — hivatkozhatsz olyan tartal makra, cikkekre vagy akár termékekre más oldalakról, amelyeket te nem tudsz le fedni, de a látogatóidat esetleg érdekelhetik, ha mélyebben akarnak a témával foglalkozni.
Ha egy jobb vagy egy eltérő megoldást dolgoztál ki valamire, akkor hivatkozhatsz a régi megoldásra referenciaként.
A bejövő hivatkozások hasznosságát (amikor külső oldalak hivatkoznak az oldaladra) ke vesen vitatják. Minél több érvényes és minőségi oldal hivatkozik rád releváns kulcssza vakat használva, annál nagyobb besorolást kapsz a webes keresőkben, mint például a Google. Viszont mielőtt ez megtörténne, bizonyítanod kell, hogy te sem félsz másokra hivatkozni az oldaladról. A releváns kulcsszavak egy másik nagyon fontos témához irányítanak a jó hivatkozások készítésével kapcsolatban, mégpedig hogy hogyan nevezzük el őket.
4.4.7
Hivatkozások elnevezése
Erről már részben beszéltünk annál a résznél, ahol a nem HTML erőforrásokra mutató hivatkozásokról volt szó, de azért nem árt emlékeztetni magunkat, hogy egy hivatkozás nem csak egyszerűen a lap szövegezésének a része, hanem egy interaktív elem a doku mentumban. Egyes kisegítő megoldások a teljes dokumentum helyett először csak a hivatkozások lis táját ajánlják fel a látogatóak, hogy gyorsan átfuthasson rajtuk, ami azt jelenti, hogy ér demes figyelned arra, hogy a hivatkozásaid szövege önmagában is értelmes legyen, a sa ját kontextusán kívül is. Ezt könnyen ellenőrizheted Operában, ha megnyitod a webla pot, és kiválasztod az Eszközök > Hivatkozások pontot a menüben, vagy megnyomod a Ctrl + Shift + L gombokat. Egy új fülön látni fogod a dokumentum összes hivatkozását, valamint azt is, hogy melyik hová mutat. A fentiek alapján nem csak arra érdemes figyelned, hogy a hivatkozások szövege értel mes legyen, hanem arra is, hogy ne legyenek olyan linkek, amelyeknek ugyanaz a szöve ge, de különböző címekre mutatnak. A klasszikus hiba a „klikk ide” típusú linkek, példá ul a következő szövegkörnyezetben: „A program utolsó változatának letöltéséhez kattints ide”. Sokkal jobb, ha olyan szöveget választasz a hivatkozásnak, amelyik megmagyaráz za, hogy az mire mutat — ebben az esetben például „Töltsd le és próbáld ki az alkalma zás utolsó változatát”. Ugyanez vonatkozik a „tovább” linkekre is. Ezeket főleg a híroldalakon találod meg, ahol van egy címsor és egy bevezető szöveg, majd egy „tovább” vagy „bővebben” link a végén. Erre a problémára megoldás lehet, ha készítesz egy „tovább” képet, és egyedi alternatív szöveget adsz hozzá, vagy készítesz egy span elemet a hivatkozáson belül, amit aztán CSS-sel elrejtesz. Ezekről a trükkökről bővebben is fogunk még beszélni a sorozat egy későbbi részében, a menük és a navigáció keretében.
4.4.8
Hivatkozások stílusozása
Bár még nem érkeztünk el a sorozatban a CSS-hez, de ezen a ponton érdemes megemlí teni, hogy nagyon fontos a hivatkozásaid megjelenése is, és ehhez a hivatkozásoknak több különböző állapotát kell figyelembe venned. A linkek lehetséges állapotai (amelyek
136. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
megfelelnek a CSS pszeudo-szelektoroknak — ne ijedj meg, nem bonyolult) a követke zők:
link — ez az alapértelmezett állapot — ezzel határozhatod meg, hogyan nézzen ki egy hivatkozás a dokumentum különböző részeiben. Alapesetben a még nem láto gatott hivatkozások kékkel jelennek meg.
visited — azoknak a hivatkozásoknak a stílusa, amelyeket már korábban megláto gattál (és valószínűleg még benne is vannak a böngésző gyorsítótárában). Alap esetben a látogatott hivatkozások lilával jelennek meg.
hover — a hivatkozás stílusa, amikor az egérkurzor fölötte van.
active — a hivatkozás stílusa, amikor aktiválva van, például amíg kattintás után felépül a kapcsolat a hivatkozott oldalra; olyankor is ebben az állapotban van az utolsó aktivált link, amikor a böngészőben visszalépsz egy korábbi oldalra.
4.4.9
Tesztkérdések
Mi a hiba a következő hivatkozásban: töltse le a legutolsó jelentést ?
Mire szolgál a hivatkozásoknál a target attribútum, és hogyan lehet ezt jól fel használni?
Hogyan készíthetsz olyan hivatkozást, amelyik aktiváláskor a lap alsóbb részére visz el? Mire kell vigyáznod az ilyen esetekben?
4.5. HTML táblázatok „Ó jaj!” — hogyan tudom a webes szabványokkal ezt a rengeteg adatot megjeleníteni? A lelki szemeid előtt talán már meg is jelentek a többszörösen egymásba ágyazott elemek, amelyek szépen sorokba és cellákba szabályozzák az adathalmazt… de nem kell aggód nod, van megoldás — a táblázatok segítenek! A webdesignban a táblázatokat nagyon jól lehet használni arra, hogy az adatokat rende zett módon jelenítsd meg. Más szóval, a táblázatokra, diagramokra és a többi hasonló grafikonra gondolhatsz úgy is, hogy ezek segítenek az információk összehasonlításában, kontrasztba állítják a különböző adatrészeket. Gyakran láthatsz ilyeneket weblapokon, például az elnökválasztás szavazatainak összehasonlításakor, sport statisztikákról, árak összehasonlításakor, méretek megjelenítésekor és még sok másféle adat esetén. Az internet őskorában, még mielőtt a CSS elterjedt volna, mint egy HTML-től különálló prezentációs réteg, a táblázatokat gyakran használták a weblapok elrendezésének beállí tására — oszlopokat, dobozokat hoztak így létre, és ezzel helyezték el a weblap különbö ző részeit az oldalon. Ez a lehető legrosszabb módszer az elrendezés megvalósítására; a táblázatos elrendezéssel kusza, zavaros lapokat kapunk egy halom egymásba ágyazott táblázattal — a végén csak hatalmas fájlok maradnak, amelyeket nehéz karbantartani és még nehezebb módosítani. Manapság még mindig nagyon sok oldalt találhatsz a neten, amelyek így épülnek fel, de a biztonság kedvéért te már a táblázatokat csak arra hasz náld, amire készültek — vagyis adatok megjelenítésére —, és az elrendezés kialakításá hoz használd inkább a CSS-t.
4.A HTML felépítése
4.5.1
137. oldal
A lehető legegyszerűbb táblázat
Először is építsük fel a táblázathoz szükséges szemantikus HTML kódot — a példában most Észak-Amerika vulkánkitöréseit fogjuk megnézni. Nagyon szeretem a vulkánokat, és gyerekkoromban sikerült is meggyőznöm az édesanyámat, hogy vigyen el ezekhez a vulkánokhoz, amikor meglátogattuk a nagymamát. Nagyon reménykedtem benne, hogy a vakáció alatt valamelyik ki fog törni, de sajnos hiába. Lássuk akkor az első táblázatun kat: Vulkán neve Hely Utolsó nagyobb kitörés Kitörés típusa Mt. Lassen Kalifornia 1914-17 Explozív kitörés Mt. Hood Oregon 1790 Piroklaszt-torlóár és lávafolyás Mt .St. Helens Washington 1980 Explozív kitörés
Ez a kód a következőképpen jelenik meg: Vulkán neve
Hely
Utolsó nagyobb kitörés Kitörés típusa
Mt. Lassen
Kalifornia
1914-17
Explozív kitörés
Mt. Hood
Oregon
1790
Piroklaszt-torlóár és lávafolyás
Mt .St. Helens Washington 1980
Explozív kitörés
Lássuk, milyen részekből áll a fenti kódban látható HTML jelölés:
: A table tag mondja meg a böngészőnek, hogy a benne található tartalmat táblázatos formában szeretnéd elrendezni.
: A tr elemmel hozhatsz létre egy sort a táblázatban. Ezáltal a böngésző tudni fogja, hogy minden tartalmat a és tagek között vízszintesen ren dezzen el, a táblázat egy sorában.
138. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
: A td elemmel határozhatsz meg egy cellát a táblázatban, vagy más önálló tartalmat a soron belül. Figyelj arra, hogy mindig csak annyi td elemet használj a cellákhoz, amennyire az adatoknak szüksége van. Ne használj üres cel lákat azért, hogy kitöltsd a helyet, vagy távolabb tedd egymástól a cellákat — ilyen esetekben használhatod a CSS-t, amellyel könnyen készíthetsz kitöltéseket a táb lázatban. Ez nem csak azért jobb módszer, mert szétválasztja a megjelenést az adatoktól, hanem a táblázat struktúrája is érthetőbb lesz például a gyengénlátók számára, akik képernyő-felolvasóval férnek hozzá a táblázatod tartalmához.
Az alap elemeket a következőképpen ágyazhatod egymásba:
Ha más sorrendben használod őket, akkor az a böngésző számára olyan, mint egy haj csomó: megpróbálhatja kigubancolni a kódot, de az eredmény nem garantált, sőt az sem biztos, hogy egyáltalán megjelenik a táblázat.
4.5.2
Adjunk hozzá több funkciót
Most, hogy már megvan az alap táblázatunk, adjunk hozzá néhány komplexebb funkciót is — először is adunk neki egy címet és az oszlopoknak egy fejlécet, amelyek javítják a táblázat szemantikáját, és egyúttal megkönnyíti a képernyő-felolvasókat használók életét is. A módosított táblázat így néz ki: A legutóbbi nagyobb vulkánkitörések ÉszakAmerikában Vulkán neve Hely Utolsó nagyobb kitörés Kitörés típusa ...
Ez a kód a böngészőben így jelenik meg: Vulkán neve
Hely
Utolsó nagyobb kitö rés
Kitörés típusa
Mt. Lassen
Kalifornia
1914-17
Explozív kitörés
Mt. Hood
Oregon
1790
Piroklaszt-torlóár és lávafolyás
Mt .St. Helens Washington 1980 A következő új elemeket használtuk ebben:
Explozív kitörés
4.A HTML felépítése
139. oldal
: A caption elemmel adhatsz egy címet a táblázat adatai nak. A legtöbb böngésző alapesetben a címet középre helyezi, és a szélessége ak kora lesz, mint a táblázaté, kivéve, ha ezt átállítod CSS-ben.
: A th elem jelöli a táblázat oszlopainak a fejlécét. Ez azért hasznos, mert szemantikusan is jelöli a tartalom funkcióját, valamint segít abban, hogy a böngészők és a különböző eszközök pontosabban jelenítsék meg a tartalmat. A fenti példa a th elem legegyszerűbb használatát mutatja be.
4.5.3
Alakítsuk tovább a táblázatot
A táblázat strukturálásában utolsó lépésként megadom a táblázat fejléc- és törzsszaka szait, hozzáadunk egy láblécet, valamint megadjuk a sorok és oszlopok hatókörét. Hoz záadunk még egy summary attribútumot is, amelyben összefoglaljuk a táblázat tartal mát. A végleges jelölés így a következőképpen néz ki: A legutóbbi nagyobb vulkánkitörések ÉszakAmerikában
scope="col">Vulkán neve scope="col">Hely scope="col">Utolsó nagyobb kitörés scope="col">Kitörés típusa
Készítette Ms. Jen 2008-ban Mt. Lassen Kalifornia 1914-17 Explozív kitörés Mt. Hood Oregon 1790 Piroklaszt-torlóár és lávafolyás Mt .St. Helens Washington 1980 Explozív kitörés
140. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Ez a kód a böngészőben így jelenik meg: Vulkán neve
Hely
Mt. Lassen Kalifornia Mt. Hood
Oregon
Utolsó nagyobb kitö rés
Kitörés típusa
1914-17
Explozív kitörés
1790
Piroklaszt-torlóár és lávafolyás
Mt .St. He Washington 1980 lens
Explozív kitörés
Készítette Ms. Jen 2008-ban Most a következő új elemeket és attribútumokat használtuk fel: A thead, tbody és tfoot elemek: Ezek határozzák meg a táblázat fejlécét, törzsét, vala mint a láblécét. Hacsak nem olyan komplex táblázatot készítesz, amelyiknek sok oszlopa és sora van, ezeknek az elemeknek a használata már túlzásnak számít. A komplex táblá zatokban viszont a használatukkal strukturáltabbá teheted a kódot, és megkönnyíted a böngésző és más eszközök dolgát is a táblázat értelmezéséhez. A colspan és rowspan attribútumok: A colspan attribútum olyan cellát hoz létre, ame lyik több oszlopot is áthidal. A fenti esetben a lábléc egyetlen cellájára azt szerettem vol na, ha kitölti a teljes szélességét a táblázatnak, ezért azt adtam meg, hogy mind a négy oszlopot foglalja magába. Hasonlóan adhatod meg egy cellának a rowspan attribútu mot, amellyel így megadhatod, hogy hány sort vonjon össze a cella, például . A summary attribútum: Ezt az attribútumot arra használhatod, hogy megadj egy össze foglalót a táblázat tartalmáról, főként a képernyő-felolvasók számára (ugyanis a táblázat megjelenítésében ez nem látható). A régebbi W3C ajánlások, a WCAG 1.0 és a HTML 4.0 azt írja, hogy a summary attribútumot a fent bemutatott módon használhatod. A specifi kációk új tervezetei viszont már egyáltalán nem említik a summary attribútumot. Mivel még nincs eldöntve a summary attribútum használata, ezért mi a Webes szabványok so rozat keretein belül úgy döntöttünk, hogy a használata továbbra is biztonságosnak szá mít. Végül is nem ronthat el semmit, és hozzáférhetőségi szempontból előnyös. A scope attribútum: Biztosan észrevetted a th tagekben a scope attribútumot, valamint azt, hogy ezúttal a vulkánok neveit is fejlécként definiáltam, a sorokon belül! Ez abszolút megengedett, de én nem inkább erőltetem. A scope attribútumot a th elemben használ juk arra, hogy a képernyő-felolvasók tudják, hogy a th tartalma egy oszlopra vagy egy sorra vonatkozik-e. A scope attribútumot csak a th elemekben használhatjuk.
4.5.4
Segít a CSS: legyen szebb táblázatunk
A fent bemutatott elemek és attribútumok már elegendőek arra, hogy egy jó adattáblát készíthess. Most, hogy a HTML struktúra már megvan, néhány egyszerű CSS tulajdon sággal sokat javíthatunk a táblázat megjelenésén:
4.A HTML felépítése
141. oldal
body { background: #ffffff; margin: 0; padding: 20px; line-height: 1.4em; font-family: tahoma, arial, sans-serif; font-size: 62.5%; } table { width: 80%; margin: 0; background: #FFFFFF; border: 1px solid #333333; border-collapse: collapse; } td, th { border-bottom: 1px solid #333333; padding: 6px 16px; text-align: left; } th { background: #EEEEEE; } caption { background: #E0E0E0; margin: 0; border: 1px solid #333333; border-bottom: none; padding: 6px 16px; font-weight: bold; }
Ha ezt alkalmazzuk az előző táblázatunkon, akkor a táblázat a 4.7. ábrához hasonlóan fog megjelenni.
4.7. ábra: A táblázat most már sokkal jobban néz ki Ó, igen… jobban néz ki. A táblázatodat úgy jelenítheted meg, ahogyan csak akarod, de a fenti példa jó kiindulási alapnak szolgálhat. A táblázatok stílusozásáról CSS-sel egy ké sőbbi leírásban többet is megtudhatsz, jelenleg elég lesz az is, ha megnézzük, hogy a CSS melyik része mire szolgál: body: A fenti példában hozzáadtam a CSS-hez néhány tulajdonságot. Beállítottam a margót (ebben az esetben nullára), a kitöltést, hogy legyen egy kis hely, a háttérszínt (fe hérre), a betűméretet és a betűcsaládot, valamint a sormagasságot a levegősebb sorok kedvéért. A fenti példakódot innen töltheted le — változtasd meg nyugodtan a CSS tulaj donságokat, és próbáld ki, mi hogyan működik.
142. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
table: Beállítottam a kereteket a CSS border tulajdonságával. Ahhoz, hogy ez jól működ jön, be kellett állítanom a border-collapse tulajdonságot is a collapse értékre, hogy öszszevonjam a táblázat kereteit, és hogy később a border-bottom tulajdonság a teljes sorra vonatkozzon, és ne szakadjon meg minden cellánál. A szélességet 80%-ra állítottam (ez azt jelenti, hogy a táblázat a rendelkezésre álló szélesség 80%-át tölti ki; ha változtatjuk a böngésző szélességét, akkor a táblázat szélessége is változni fog). th és td: A fenti példa CSS-ben először balra igazítottam a szöveget, de te állíthatod kö zépre is, sőt ha a th, td és tr elemekhez osztályneveket rendelsz, akkor a CSS-ben külön állíthatod a sorok, oszlopok, fejlécek stílusát. Mind a th, mind a td elemekhez adtam egy kevés kitöltést, hogy szélesebbek, és ezáltal olvashatóbbak legyenek a sorok. A fenti th szelektornál beállítottam egy eltérő színt is, hogy elválasszam a címeket a táblázat többi részétől. caption: Ha a caption szelektornak nem változtatod meg a tulajdonságait CSS-ben, ak kor nem kap keretet, és a háttere ugyanolyan színű lesz, mint a lap többi részének a hát tere, annak ellenére, hogy a HTML jelölés a caption elemhez már a table elemen belül van. Ezért a fenti példában adtam a caption elemnek egy keretet (a keret alsó része hi ányzik, mivel azt a táblázat kerete már biztosítja), egy saját háttérszínt, valamint félkö vér megjelenést, hogy elválasszam a táblázat fejlécétől.
4.5.5
Tesztkérdések
Készíts egy egyszerű táblázatot, amely csak 3 fő elemet tartalmaz: table, tr és td. Mentsd el, és nézd meg egy böngészőben.
Adj hozzá a táblázatodhoz még néhány elemet: egy címet, egy fejlécet és egy láb lécet. Hogyan változik a megjelenés a böngészőben?
Mit tehetsz azért, hogy a táblázat jobban hozzáférhető legyen a képernyő-felolva sókban és a mobil eszközökön?
Készíts a táblázathoz egy CSS fájlt. Próbáld meg beállítani a CSS-ben a keretek, a kitöltés, a cellák stílusát a táblázathoz úgy, hogy a HTML jelölést nem változtatod meg. Add meg a háttérszínt is, és állítsd be a betűk stílusát.
4.6. HTML űrlapok — az alapok Mindenki látott már űrlapot. Minden használt már űrlapot. De kódoltál már ilyet vala ha? Az online világban űrlapnak nevezünk minden olyan részt a weblapokon, ahová infor mációt tudsz begépelni, például amikor szöveget és számokat írsz egy szövegmezőbe, amikor bejelölsz egy mezőt, amellyel ki tudsz választani egy pontot, vagy kiválasztasz egy lehetőséget egy listából. Az űrlap tartalmát ezután egy gombra kattintva küldheted el a weblapnak. A weben nagyon sok helyen találkozhatsz űrlapokkal, például amikor meg kell adnod a felhasználóneved és a jelszavad egy belépéshez, ha hozzászólsz egy blogon, kitöltöd a profilodat egy közösségi oldalon, vagy amikor megadod a fizetési adatokat egy vásárlás során. Űrlapot könnyű készíteni, de mi a helyzet a webes szabványoknak megfelelő űrlapokkal? Mostanra már remélhetőleg sikerült meggyőznünk arról a tanfolyam korábbi részeiben, hogy a követendő út mindig a szabványos megoldás kell legyen. Szerencsére a hozzáfér
4.A HTML felépítése
143. oldal
hető, szabványos kód megírása egyáltalán nem igényel nagyobb ráfordítást, mint egy akármilyen űrlap összedobása. Szóval kezdjük egy alapvető és egyszerű űrlap készítésével, amelyet már használni lehet, és ebből készítsünk egy összetettebb űrlapot. Ebben a leírásban bemutatjuk az alapokat, amelyek segítségével már képes leszel egy elegáns, hozzáférhető HTML-alapú űrlapot készíteni.
4.6.1
Első lépés: Az alap kód
Kezdjük egy valóban egyszerű hozzászólás űrlappal, amellyel lehetővé teszed a látogató idnak, hogy megjegyzést fűzzenek a tartalomhoz, visszajelzést adjanak a cikkedre, vagy kapcsolatba lépjenek veled anélkül, hogy tudnák az e-mail címed. A kód a következőkép pen néz ki:
Ha ezt beírod egy HTML dokumentumba, majd megnyitod a böngészőben, akkor a kód úgy jelenik meg, ahogy az a 4.8. ábrán látható:
4.8. ábra: Az első, egyszerű űrlap példa Ha megnézed a kódot, akkor az elején láthatsz egy nyitó taget, a végén egy záró taget, és a kettő között több elemet. Ezek között van két beviteli mező, ahol a látogató megadhatja a nevét és az e-mail címét, valamint egy szövegmező, amiben egy megjegyzést küldhet az oldal tulajdonosának. Lássuk, mit is találunk itt:
form : Ez a két tag nélkülözhetetlen egy űrlap készítéséhez — ezek nélkül nem tudsz webes űrlapot létrehozni. Minden webes űrlap a taggel kezdődik és a taggel ér véget. A tagnek van néhány attribútuma is, amelyeket a következő lépésben fogunk be mutatni. Fontos tudni azt is, hogy nem ágyazhatsz egymásba több különböző űrlapot.
input (vagy XHTML doctype esetén ): Ez a tag adja meg azt a területet, ahol információt írhatsz be. A fenti példában az input tagek definiálják a beviteli mezőket, ahová a látogatók beírhatják a nevüket és az e-mail címüket. Minden input tagnek kell legyen egy type attribútuma, amely megadja a mező típusát: a lehetséges értékek text (szöveg), button (gomb), checkbox (jelölőnégyzet), file (fájl), hid
144. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
den (rejtett), image (kép), password (jelszó), radio (választógomb), reset (visszaállítás) és submit (küldés). Minden tagnek kell legyen egy neve (kivéve néhány speciális esetben, amikor a value attribútum mindig ugyanarra van állítva, mint a type attribútum, például a tpye="submit" vagy "reset" esetében), amelyet te állíthatsz be kedved szerint. A name attribútum adja meg az űrlap elküldésekor az adatokat fogadó oldalnak (ami lehet egy adatbázis, vagy egy szerver-oldali szkripten keresztül küldött e-mail az adminisztrátor nak), hogy mi a neve az input mezőben megadott információnak. Az űrlap elküldésekor a szkriptek általában a name attribútumot használják fel arra, hogy az adatot elhelyez zék egy adatbázisban, vagy olvasható formában elküldjék egy személynek. Éppen ezért, ha az input elem célja az, hogy a látogató megadhassa benne a nevét, akkor a name attribútum ennek megfelelően lehet name="nev" vagy name="csaladnev". Ha az input elem egy e-mail cím megadására szolgál, akkor a name attribútum legyen name="email". Hogy megkönnyítsd a saját és az űrlapot feldolgozó személy dolgát, min dig szemantikusan nevezd el az input elemeket. A szemantikus alatt itt azt értem, hogy a szerint nevezd el, hogy mi az elem funkciója, amint azt a fenti példában láthatod. Ha az input egy e-mail címet vár, akkor nevezd el ennek megfelelően name="email" formában. Ha egy utcacímet kérsz a látogatótól, ak kor nevezd el name="utcanev" formában. Minél pontosabban nevezed el őket, annál könnyebb dolgod lesz később egy esetleges frissítés vagy módosítás során, ráadásul ezzel megkönnyíted a fogadó adatbázis vagy személy dolgát is, hogy könnyebben megértse a kapott űrlapot. Gondolkodj egyszerűen és törekedj a pontos elnevezésre.
value Minden tagnek kell legyen egy value (érték) attribútuma. Ezt állíthatod üresre — value="" —, ami azt jelzi a feldolgozó szkriptnek, hogy egyszerűen állítsa be, amit a felhasználó beírt a mezőbe. A jelölőnégyzetek, rádiógombok, rejtett-, küldés- és más tí pusú attribútumok esetén itt adhatod meg azt az értéket, amelyet alapesetben a mező nek adni akarsz. Más esetekben, például küldés- és rejtett mezők esetében megadhatod azt az értéket, amely az elküldött érték lesz. Például value="yes" az igen gomb, value="submit" a küldés gomb, value="reset" a visszaállítás gomb, vagy value="http:// www.opera.com" a rejtett átirányítás esetében. Néhány példa a value attribútum használatára: Lássunk egy üres értéket, amikor a felhasználó adja meg majd az attribútum értékét:
A kód így néz ki:
A felhasználó ezt írja be: Katalin
Az űrlap elküldésekor a keresztnev mező értéke „Katalin” lesz.
Egy előre beállított érték:
A kód így néz ki:
A felhasználó bejelöli a jelölőnégyzeten, hogy csatlakozni szeretne a levelezőlistá hoz.
A „levelezo-lista” értéke az űrlap elküldésekor yes lesz.
4.A HTML felépítése
145. oldal
textarea A két elem után találhatsz valami mást — a textarea elemet. A textarea egy szép, új, továbbfejlesztett szövegmezőt bocsát a rendelkezésedre a szöve gek megadásához. Nem csak egy egyszerű, egysoros szövegmezőt, mint amit a barátja, az input biztosít. A textarea elem több soros bevitelt tesz lehetővé, sőt azt is megadhatod, hogy hány sorban adhasd meg a szövegedet a beviteli mezőben. Figyeld meg a cols és rows attribútumokat — ezeket minden textarea elemben meg kell adnod, mivel ezekkel definiálhatod, hogy hány oszlopa és hány sora legyen a beviteli mezőnek. Az értékek ka rakterszámra vonatkoznak.
submit Végül, de nem utolsósorban van egy speciális input elem is egy value="submit" attribú tummal. Ahelyett, hogy ez egy egysoros beviteli mezőt készítene, az elem egy küldés gombot hoz létre, amelyre ha rákattint a felhasználó, akkor az elküldi az űrlapot arra a címre, amelyet az űrlap létrehozásakor megadtunk (jelen esetben ezt még egyáltalán nem adtuk meg, így az űrlap elküldésekor nem történik semmi).
4.6.2
Második lépés: Struktúra és funkció
Szóval, eddig már kipróbáltad a fenti példa űrlapot, kitöltötted és megnyomtad a küldés gombot — de miért nem történt semmi, és miért néz ki ennyire rondán, miért van az egész egy sorban? A válasz az, hogy még nem strukturáltuk, és nem adtuk meg azt a he lyet, ahová az űrlap az adatokat a kitöltés után elküldhetné. Most térjünk vissza a tervezőasztalhoz:
Ez az űrlap a 4.9. ábrán látható módon jelenik meg a böngészőben:
146. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
4.9. ábra: A második űrlap példa — már job ban néz ki, de még nem tökéletes Néhány módosítást tettem az eredeti, egyszerű űrlapoz képest. Nézzük meg ezeket egyenként:
id Néhány új attribútum került be a tag mellé. Hozzáadtam egy id attribútumot, nem csak a szemantikai okokból, hogy az űrlapnak legyen egy neve, hanem azért is, hogy legyen egy egyedi azonosítója, amellyel könnyebben lehet stílust rendelni hozzá CSS-ből, vagy módosítani rajta valamit JavaScriptben. Minden ilyen azonosítóból csak egy darab lehet egy adott névvel a lapon belül; jelen esetben az űrlap neve contact-form lett.
method Fény, kamera, próba! Amikor az első űrlapon megnyomtad a küldés gombot, és nem tör tént semmi, az azért volt, mert nem adtunk meg hozzá semmilyen műveleted vagy metó dust. A method attribútum szabja meg, hogy hogyan lesznek elküldve az adatok a feldol gozó szkriptnek. A két leggyakoribb metódus a „GET” és a „POST”. A „GET” metódus az adatokat a lap URL-jében küldi át (néha láthatsz ilyen hosszú URL-eket, mint például http://www.pelda.hu/page.php?data1=ertek1&data2=ertek2...;
Ezek mind olyan adatok, amelyek a „GET” metódussal továbbítódnak). Ha nincs konk rét indokod a „GET” metódus használatára, és érzékeny információkat akarsz továbbíta ni, akkor inkább ne használd ezt, mivel az URL-ből bárki láthatja ezeket az értékeket. A „POST” metódus az adatokat az űrlap szkriptjén keresztül küldi, vagy egy e-mailben az oldal adminisztrátorának, vagy az adatokat egy később hozzáférhető adatbázisba ment ve, nem pedig az oldal URL-jében, mint a „GET”. A „POST” éppen ezért jóval biztonsá gosabb, így általában ez a jobb lehetőség. Ha számodra nagyon fontos az űrlap adatainak biztonsága, például hitelkártya számokat küldessz át egy kereskedő oldalról, akkor neked érdemes a https protokollt használnod, amely támogatja az SSL-t (Secure Socket Layert). Alapvetően ez csak annyit jelent, hogy az adatok a https protokollon keresztül lesznek elküldve, nem pedig a http protokollon. Legközelebb, amikor fizetsz valamiért a neten vagy online bankolsz, nézd meg az oldal URL-jét — valószínűleg a címe a https:// jelöléssel fog kezdődni, nem a megszokott http:// jelöléssel. A https kapcsolat valamivel lassabb, mint a http, viszont az adatok tit kosítva vannak, így ha valaki lehallgatja az adatfolyamot, képtelen lesz bármilyen értel mes információt kinyerni belőle. Lépj kapcsolatba a tárhely szolgáltatóddal, hogy tud nak-e neked https-et és SSL-t biztosítani.
4.A HTML felépítése
147. oldal
action Az action attribútum adja meg, hogy melyik szkript fájl számára legyenek elküldve az adatok feldolgozásra. Sok tárhely szolgáltató biztosít egy alap e-mail küldő vagy más ha sonló szkriptet (nézd meg a tárhely leírását), amelyeket a szervereikhez állítottak be. Másrészről használhatsz olyan szerver-oldali szkripteket is, amelyeket te vagy valaki más hozott létre az űrlap feldolgozására. Sok esetben ilyen célokra PHP, Perl vagy Ruby szkripteket használnak az űrlap adatainak feldolgozásához — például küldhetsz egy emailt, amely az űrlap adatait tartalmazza, vagy beírhatod az adatokat egy adatbázisba, későbbi felhasználás céljából. A szerver-oldali szkriptek írásával később fogunk foglalkozni.
hidden A második sor, amit az új űrlaphoz hozzáadtunk, egy „rejtett” (hidden) beviteli mező — ami egy átirányítás. Mi van? Abból a célból, hogy szétválasszuk a jelölés struktúráját a megjelenéstől és a működés től, érdemes úgy megadni az űrlapot feldolgozó szkriptet, hogy az átirányítsa a felhasz nálót az űrlap elküldésekor. Valószínűleg nem akarod ilyenkor magukra hagyni a fel használóidat bámulni az űrlapot, és azon gondolkodni, hogy most mégis mihez kezdje nek; gondolom te is egyetértesz, hogy jobb a felhasználót átirányítani egy köszönő oldal ra, ahol egyúttal biztosíthatsz neki néhány „következő” linket is, miután elküldte az űrla pot. Ez a sor pontosan ezt teszi: miután az űrlapot elküldték, a felhasználót átirányítja az Opera főoldalára.
Rendezetlen lista Az űrlap megjelenésének javításához az összes űrlapelemet egy rendezetlen listába tet tem, így felhasználhatom ezt a jelölést, hogy világosan szétválasszam őket, majd CSSben megadjam a megjelenésüket. Néhányan talán ellenkeznek, hogy az űrlap elemeit nem egy rendezetlen listában, ha nem egy definíciós listában kellene megadni. Mások azt mondhatják, hogy egyáltalán ne tegyük bele az elemeket semmilyen listába, hanem használjuk CSS-ben a és tageket. Én nem akarok erről senkivel vitatkozni, hanem rád hagyom, hogy el döntsd, szerinted melyik megoldás helyesebb szemantikailag. Ehhez az egyszerű példá hoz én rendezetlen listát használtam.
label Végezetül, a második űrlapon már elneveztem az űrlap elemeit. Mind az érhetőség, mind a széleskörű hozzáférhetőség szempontjából nagyon jó ötlet, hogy neveket adj az űrlap elemeinek — a label elem segítségével — mivel ezek hozzákapcsolódnak a megfelelő tex tarea és input elemekhez, az egyedi azonosítókon keresztül (az id attribútumban), ame lyeknek az értéke megegyezik a label elem for attribútumával. Ez nem csak azért jó, mert vizuálisan jelöli a különböző űrlapmezők funkcióját a képernyőn, hanem szemanti kailag is értelmet ad a mezőknek. Például így egy képernyő-felolvasót használó látogató is pontosan tudni fogja, hogy melyik űrlap elem mit takar. Az id értékeket pedig felhasz nálhatod a CSS-ben a különböző mezők stílusozására is. Talán elgondolkodtál azon, hogy miért adtunk meg az űrlap elemekben egyszerre egy id és egy name attribútumot is. A válasz az, hogy a name attribútum nélküli input elemek nem lesznek elküldve a kiszolgálóra, így azokra mindenképp szükség van. Az id attribú
148. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
tumokra pedig azért van szükség, hogy összekapcsoljuk az űrlap elemeket a megfelelő la bel elemekkel. Ezért mindkettőt használnunk kell. A második űrlap már valamivel szebben jelent meg, de még mindig egyszerű, mint egy bot. Ideje hozzáadni néhány varázsbitet, hogy igazi stílust kapjon.
4.6.3
Harmadik lépés: Szemantika, stílus és még egy kis struk túra
Most pedig befejezzük, amit a cikk elején elkezdtünk, a példa űrlapunk végleges változa tával: Kapcsolat:
Ha ezt megnyitod a böngészőben, akkor a 4.10. ábrán látható képet kapod.
4.A HTML felépítése
149. oldal
4.10. ábra: A harmadik, végleges példa űrlap, teljes pompá jában A két nagyobb elem, amit most hozzáadtunk az űrlaphoz, az a fieldset és a legend. Egyik elemet sem kötelező használni, de nagyon hasznosnak a komplex űrlapok és prezentáci ók esetében. A fieldset elem segítségével szemantikus egységekbe rendezheted az űrlapot. Egy bonyo lultabb űrlapon például használhatsz különböző fieldset-eket a címekhez, a számlázási adatokhoz, a felhasználói szokásokhoz, és így tovább. A legend elemmel pedig elnevez heted a különböző fieldset részeket. Ezen kívül most CSS-t is adtunk az űrlaphoz, hogy stílust kapcsoljunk a jelöléshez. Két dolgot tettem meg a CSS-ben: hozzáadtam egy kis margót a label és input dobozokhoz, valamint kitöröltem a lista pontjait. A külső stíluslapon ez a kód szerepel: #contact-form #contact-form #contact-form #contact-form
fieldset {width:40%;} li {margin:10px; list-style: none;} input {margin-left:45px; text-align: left;} textarea {margin-left:10px; text-align: left;}
Mit is csinál ez pontosan? Az első sor a fieldset keretét állítja be, hogy ne foglalja el a tel jes lapszélességet; azt is beállíthatod, hogy egyáltalán ne legyen kerete a {border: none;} tulajdonsággal. A második sor egy 10 pixeles margót állít be az li elemeknek, hogy egy kis helyet teremtsen a listaelemek között. A harmadik és a negyedik sor egy bal margót állít be az input és textarea elemeknek, hogy ne folyjanak össze a nevekkel, és egymás alá kerüljenek.
150. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
4.11. ábra: Űrlap stílusokkal kiegészítve A harmadik űrlaphoz hozzáadtam egy jelölőnégyzetet is, hogy megmutassam, hogyan használhatod az input elem attribútumait az egyszerű és a többsoros szövegmezőn túl. A checkbox és a radio button attribútum értékek használatával lehetőséged van egyszerű kérdések feltevésére, és egy sor lehetséges válasz megadására is az űrlapon belül (a jelö lőnégyzetekkel egyszerre több választ is ki lehet jelölni, a választógombokkal csak egyet). A választógombok különösen hasznosak például közvélemény kutatáskor. A select elem — amelyről nem volt szó a leírásban — használható egy több elemet tartal mazó lenyíló menü létrehozására (például az országok listájával).
4.6.4
Tesztkérdések
Itt az ideje, hogy elkészítsd a saját űrlapodat.
Készíts egy egyszerű kapcsolat űrlapot, amelyben bekéred a felhasználó nevét, email címét, valamint egy hozzászólást.
Adj hozzá egy jelölőnégyzetet (checkbox), amellyel megkérdezed a felhasználót, hogy fel akar-e iratkozni a levelező listádra.
Készíts CSS-t az űrlap stílusozására: állítsd be az űrlap szélességét, igazítsd a ne veket balra, adj meg egy háttérszínt, stb.
Pluszponért: minél többet játszol az űrlapelemekkel és a különböző CSS tulajdonságok kal, annál többet tanulsz meg abból, hogy mit lehet tenni egy egyszerű űrlappal. További pluszpontokért: ha szeretnél ismeretlen területeket is felfedezni, akkor keress egy szkriptet vagy válassz egyet azok közül, amiket a tárhely szolgáltatód biztosít, és küldd el magadnak az űrlapot. Ha a szkriptes résszel nem tudnál megbirkózni, akkor ideje összebarátkoznod egy programozóval.
4.7. Kevéssé ismert szemantikus elemek Ebben a leírásban néhány kevéssé ismert és ritkán használt szemantikus elemet fogok bemutatni a HTML-ből. Megnézzük, hogyan lehet programozási kódot megjelölni, szá mítógép kimenetet jelölni, idézeteket és rövidítéseket megadni, a dokumentumok válto
4.A HTML felépítése
151. oldal
zásait megjelölni, stb. A végén még bemutatok néhány új szemantikus jelölést a HTML 5 vázlatából.
4.7.1
Kapcsolat információk kiemelése
Az address elem valószínűleg az egyik legrosszabb hírű és leginkább félreértett elem a HTML-ben. Első ránézésre azt mondanánk, hogy az „address” elnevezés alapján ez az elem leginkább postai- vagy e-mail címeket foghat közre. Ez azonban csak részben igaz. Az address valódi jelentése az lenne, hogy kapcsolati információkat biztosítson a lap, vagy a lap nagyobb részének szerzőjéről, esetleg szerzőiről. Ez vonatkozhat névre, e-mail címre, postai címre vagy egy kapcsolati lapra való hivatkozásra is. Például: <span>Mark Norman Francis, <span class="tel">1-800-555-4865
A következő példában az address elemet a láblécben adjuk meg, és egyszerűen hivatko zunk benne egy másik lapra az oldalról. A bővebb kapcsolati információkat érdemes így egy külön lapon megadni, hogy ne ismételjük vég nélkül az oldal minden lapján. Mark Norman Francis
Természetesen, ha az oldalnak több szerzője is van, akkor ezt a formát használhatjuk ugyanígy a többi szerzőre is, különböző kapcsolati lapokra hivatkozva. *Hibás* viszont az address elem használata minden más cím megadására, mint például: A cégünk címe:
Opera Software ASA, Waldemar Thranes gate 98, NO-0175 OSLO, NORWAY
(Persze ha az Opera felelősséget vállal a leírásban foglaltakért, akkor ez is helyes lehet, annak ellenére, hogy én írtam a cikket, és nem az Opera.) Általános címekhez használhatod az ún. „microformat” elemeket annak jelölésére, hogy egy paragrafus egy címet tartalmaz. A microformatokról bővebben a dev.opera.com le írásaiban olvashatsz.
4.7.2
Programozási nyelvek és kódok
A code elemet arra használhatjuk, hogy számítógépes kódokat vagy programozási nyel vek kódjait jelöljük vele, mint például PHP, JavaScript, CSS, XML és társaik. Bekezdé sen belül egy rövid kódrészletet egyszerűen tedd a code tagek közzé, mint itt: Nem ajánlott az eseménykezelőket, mint például az onclick
, közvetlenül a HTML-ben használni.
Nagyobb, többsoros kódrészletek bemutatására előformázott blokkokat érdemes hasz nálni, amint azt a Szöveges részek megjelölése HTML-ben leírásban már megmutattuk.
152. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Bár nincs megszabott módszer arra, hogy hogyan jelölheted meg a code elemben hasz nált programozási nyelvet vagy kódot, de erre használhatod a class attribútumot. Gyako ri módszer (sőt a HTML 5 vázlatban is említik), hogy először beírod a language- előta got, majd utána a használt nyelvet. Így a fenti példa a következőképpen módosul: Nem ajánlott az eseménykezelőket, mint például az onclick
, közvetlenül a HTML-ben használni.
Egyes programozási nyelveknek olyan nevei vannak, amelyeket nem lehet egyszerűen használni a class attribútumban. Ilyen például a C# (C-Sharp). A helyes módja a nyelv leírásának az lenne, hogy class='language-c\#', de ez zavaró és könnyen elírható. Ezért inkább azt javaslom, hogy az osztálynevekben csak betűket és kötőjelet használjunk, és ilyen esetekben írjuk ki az ejtett formát. Ebben az esetben például használjuk inkább a class='language-csharp' elnevezést.
4.7.3
Számítógépes kimenet és bemenet megjelenítése
A samp és kbd elemekkel jelölhetjük meg egy számítógépes program kimenetét és be menetét. Például: Annak a megállapítására, hogy egy számítógép csatlakozva van-e az internethez, gyakori módszer a ping
nevű számítógépes program használata, amellyel ellenőrízhetjük, hogy egy másik gép elérhető és működik.
<pre><samp class="prompt">kittaghy% ping -o google.com <samp>PING google.com (64.233.187.99): 56 data bytes 64 bytes from 64.233.187.99: icmp_seq=0 ttl=242 time=108.995
ms
--- google.com ping statistics --1 packets transmitted, 1 packets received, 0% packet loss round-trip min/avg/max/stddev = 108.995/108.995/108.995/0.000
ms
A samp elemmel egy számítógépes program kimenetét jelölhetjük. Amint a fenti példá ban is látható, a különböző típusú kimeneteket megjelölhetjük a class attribútum hasz nálatával. Arra azonban nincs széles körben elterjedt gyakorlat, hogy ezeket a típusokat hogyan nevezzük el. A kbd elemmel az olyan bemeneteket jelölhetjük, amelyekben a felhasználó kapcsolatba lép a számítógéppel. Bár ez hagyományosan a billentyűzet (erre utal a „kbd” rövidítés is), más típusú bemenetekre is használhatjuk, például hangparancsok esetében.
4.7.4
Változók
A var elemet használhatjuk változók jelölésére szöveges környezetben. Ez lehet egy ma tematikai változó egy algebrai kifejezésben, vagy egy programkódban található változó. Például: Az x értéke 4 ebben az egyenletben: 3x +2=14.
4.A HTML felépítése
153. oldal
<pre> my $udvozlet = "Helló világ!";
4.7.5
Idézetek
A cite elemet arra használjuk, hogy megjelöljük vele a közrefogott tartalom forrását — egy személy, egy könyv vagy más publikáció idézésekor, vagy általánosan egy másik for rásra való hivatkozáskor. Ilyen esetekben a forrást a cite elemmel jelölhetjük. Például: A Mindent a legegyszerűbben, de nem egyszerűbben kell csinálni mondást gyakran tulajdonítják Albert Einsteinnek , pedig valójában csak egy körülírása egy olyan idézetnek, amelyet jóval nehezebb megérteni.
4.7.6
Rövidítések
Az abbr és az acronym elemeket olyan esetekben használhatjuk, amikor egy rövidítést kell jelölnünk, lehetőséget teremtve ezáltal a rövidítés feloldására anélkül, hogy megtör nénk a dokumentum formáját. A szöveg rövidített alakja kerül az abbr elembe, míg a hosszabb, teljes vátlozata a title attribútumba. Például: A HTML dokumentumokhoz CSS használatával rendelhetünk stílust.
Az acronym elemmel egy betűszót jelölhetünk, ami ugyancsak egy rövidítési forma, az zal a különbséggel, hogy a végeredmény olyan, mintha egy külön szó lenne, és úgy is kell ejteni. Ilyen például a gyes, ami a "gyermekágyi segély" rövidítése. Bár a HTML 4.01 specifikáció megengedi mind az abbr, mind az acronym elemeket is, mégis egy kis prob lémába ütközünk, ha helyesen akarjuk jelölni ezeket a szavakat. Az Internet Explorer (a 7-es verzió előtt, de a 7-es sem húzza alá a rövidítéseket szagga tott vonallal, mint a többi böngésző) nem ismeri fel az abbr elemet, viszont felismeri az acronym elemet. Sajnos az acronym a rövidítéseknek csak egy részhalmaza, ezért hely telen például egy "HTML" rövidítést acronym elemmel jelölni. A HTML 5 specifikáció vázlatában ráadásul az egyértelműbb szabvány érdekében el is hagyták az acronym elemet, mivel minden így jelölt szöveg egyben egy érvényes rövidí tés is. A legjobb, amint tehetsz, hogy kerülöd az acronym használatát, és csak az abbr elemet használod a kódodban. Ha vizuális stílust akarsz rendelni az abbr elemhez, akkor tedd bele a tartalmát még egy span elembe, és ehhez rendeld a stílust az abbr helyett, hogy minden böngésző ugyanúgy jelenítse meg az elemet. Erről később részletesebben is fo gunk beszélni a Szöveg stílusozása CSS-sel leírásban.
4.7.7
Példányok definiálása
Ugyancsak zavaros a dfn elem helyes használata is, amit a HTML specifikáció úgy értel mez, hogy "a közrezárt kifejezés példánydefiníciója". Ez eléggé közel áll a dt elem értel méhez, amit a definíciós listákban használhatunk.
154. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
A különbség az, hogy a dfn elem nem kell része legyen egy kifejezéseket és értelmezése ket definiáló listának, hanem egyszerűen bele lehet fűzni a normál szövegfolyamba. Lás sunk egy példát a dfn elem használatára: HTML : A HTML a "HyperText Markup Language" rövidítése. Ezt a nyelvet használják a webes dokumentumok tartalmának leírására.
Megjelenik benne a HTML kifejezés, majd közvetlenül utána következik a kifejezés értel mezése, így ideális hely a dfn elem számára. Minden kifejezésre csak egyszer használjuk a lapon belül, az első előfordulásnál, de a kifejezéseket amúgy is csak egyszer szoktuk ér telmezni egy lapon, úgyhogy ez nem okozhat nagy gondot. Ez mind szép és jó, de egy ilyen izolált példa nem túl praktikus. A dfn elemet akkor aján lott használni, ha egy kifejezés többször is előfordul a lapon. Például A HTML alapjai le írásban több mint 50-szer fordul elő a HTML kifejezés. Az HTML kód használata minden egyes alkalommal csak fölös leges sávszélesség-pazarlás, vizuálisan zavaró és valószínűleg igen fárasztó a képernyőfelolvasókat használóknak is, akik minden egyes előforduláskor meghallgathatják, hogy minek is a rövidítése a HTML. Ehelyett megadhatjuk ezt a kódot a HTML definiálásának a helyén: A HTML („HyperText Markup Language”, azaz hiperszöveg-leíró nyelv) a webes dokumentumok leírására szolgáló nyelv.
Később, a HTML rövidítés használatakor egyszerűen jelölhetjük így: HTML . A kliens eszköz így biztosíthat egy módot a felhasználónak arra, hogy a rövidítés definícióját megmutassa. Sajnos jelenleg nincs olyan kliens eszköz, amelyik biztosítana erre valamilyen módot, beleértve a képernyő-felolvasókat is. Éppen ezért jobb módszer, ha ezt az információt a title attribútumban is megadod: A HTML („HyperText Markup Language”, azaz hiperszöveg-leíró nyelv) a webes dokumentumok leírására szolgáló nyelv.
Most viszont sajnos megdupláztuk a HTML rövidítés kifejtését, ami problémát okozhat a képernyő-felolvasóknak. Ha viszont kihagyjuk a vizuális megjelenítését, akkor a doku mentum kevésbé lesz hasznos a látóknak, akik a látogatók jóval nagyobb részét teszik ki az esetek túlnyomó részében. Szerintem ez egy elfogadható megoldás, ha csak egy-két kifejezés definícióját kell meg adnunk (az olyan lapokon, amelyeken sok definíciót kell megadni, jobb lehet egy külön lapot létrehozni a definícióknak, ahol a sokkal egyértelműbb definíciós lista is használ ható). De ha nagyon zavar a fenti megoldás, még használhatod ezt is: A HTML (HyperText Markup Language , azaz hiperszöveg-leíró nyelv) a webes dokumentumok leírására szolgáló nyelv.
Ebben az esetben a kliens eszköznek még mindig kellene biztosítania egy módszert arra, hogy az értelmezést összekapcsolja a különböző példányokkal. Jelenleg viszont egyetlen böngésző sem tesz semmi hasznosat a dfn elemmel, így szinte csak CSS stílusozásra használhatjuk. A fenti megoldás a legjobb, amit eddig sikerült kitalálnunk. Ez egy elég szerencsétlen eset, mivel a specifikáció anélkül készült el, hogy világos útmu tatást adna arra, hogyan kellene használni pontosan az elemet, és valószínűleg nem a va
4.A HTML felépítése
155. oldal
lódi használatát vették figyelembe az elemnek, máskülönben lenne valamilyen módszer a kifejezések definíciójának és leírásának az összekapcsolására. A HTML 5 specifikáció már részletesebben foglalkozik azzal, hogy hogyan kell használni a dfn elemet, de ez még csak vázlat, és nem alkalmas a mindennapi használatra.
4.7.8
Felső- és alsó index
Ha egy szövegrészt felső- vagy alsó indexként akarsz megjelölni (vagyis a többi szöveg részhez viszonyítva kissé feljebb vagy lejjebb elhelyezni), akkor erre használhatod a sup és a sub elemeket. Egyes nyelvekben szükség van ezekre a rövidítések helyes használatához, valamint rövid matematikai formulák leírására is használható (bonyolultabb formulákhoz már a Ma thML használatát javasoljuk, amely pontosan a komplex és bonyolult matematikai for mulák leírására készült). A víz kémiai vegyjele a H<sub>2O, vagy más néven a hidrogén-hidroxid.
Albert Einstein híres képlete az energia megmaradására az E=mc<sup>2 — az energia egyenlő a tömeg és a sebesség négyzetének a szorzata.
4.7.9
Sortörések
Amiatt, ahogy a HTML a fehér karaktereket kezeli, nem tudjuk a sorok tördelését úgy befolyásolni, hogy egyszerűen megnyomjuk az Entert a szöveg beírásakor (például ha egy bekezdésben megadunk egy postai címet, és azt szeretnénk, ha a cím minden része külön sorban jelenne meg). A szövegbe a br elemmel tehetünk be egy sortörést. Viszont csak abban az esetben hasz náljuk, amikor valóban szükség van a sortörésre, és soha ne használjuk helykitöltésre, például arra, hogy megnöveljük a távolságot két bekezdés között — ezt sokkal könnyeb ben és szebben megtehetjük a CSS-sel. Például a korábban megadott Opera címet így írhatjuk le: A cégünk címe:
Opera Software ASA, Waldemar Thranes gate 98, NO-0175 OSLO, NORWAY
Természetesen, ha XHTML-t használsz a HTML helyett, akkor az elemet le kell zárni, valahogy így:
4.7.10 Vízszintes vonalak Egy vízszintes vonalat a HTML-ben a hr elemmel készíthetünk. Ez behelyez a dokumen tumba egy vonalat, amely meghatározás szerint arra szolgál, hogy elválassza egymástól a dokumentum különböző szakaszait. Sokan nem értenek egyet azzal, hogy ez valóban egy szemantikus elem, és nem pusztán vizuális, prezentációs célokat szolgál. Ennek az előzményei a nyomtatott irodalomba nyúlnak vissza, ahol egy fejezeten belül (amely egy könyv szakaszainak felel meg) egy vízszintes vonalat tettek az olyan jelenetek közé, amelyek más időben és/vagy más he
156. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
lyen játszódtak. A verseskötetekben ugyancsak sokszor használtak ilyet a nagyobb szaka szok elválasztására. Egyik használati mód sem ad okot egy új fejléc elem bevezetésére, amely egy elfogadott mód a dokumentum szakaszhatárainak a jelölésére. A hr elemnek nincs semmilyen különleges attribútuma, és CSS-ben stílusozható, ha az alap megjelenése nem megfelelő. Hasonlóan a sortöréshez, ha XHTML-t használsz HTML helyett, akkor az elemet le kell zárnod:
4.7.11
Dokumentumok változása (beillesztés és törlés)
Ha egy dokumentum az első megjelenés után megváltozott, akkor a későbbi változásokat megjelölheted, hogy a visszatérő látogatók vagy az automatikus folyamatok láthassák, mi és mikor változott. Az új szövegeket (beszúrásokat) az ins elemmel jelölheted meg. Az eltávolított (törölt) szövegeket a del elemmel tudod megjelölni. Ha a törlés és a beszúrás ugyanazon a he lyen történt a dokumentumban, akkor a javasolt módszer szerint előre kerül a törölt szö veg, majd ezt követi a beszúrás. Mindkét elemnek van még két attribútuma, amelyekkel megadhatod a szerkesztés rész leteit. Ha a módosítás oka valahol megtalálható a lapon vagy a weben, akkor hivatkozhatsz erre a dokumentumra vagy szakaszra a cite attribútum segítségével. Ez egészen ponto san arra vonatkozik, hogy „ez a változás ebből az okból történt”. Ezen kívül megadhatod azt az időpontot is, amikor a változás törént, mégpedig a dateti me attribútum segítségével. Az érték egy ISO szabvány szerinti időpont kell legyen, ame lyik a következő formátumot használja: “ÉÉÉÉ-HH-NN ÓÓ:PP:MM ±ÓÓ:PP” (további információt erről a Wikipédián találsz). Egy példa mindkét attribútum használatára: Csak a felmerült problémákat kellene megoldanunk. Amint <del datetime="2008-03-25 18:26:55 Z" cite="/changes.html#revision-4">Donald Knuth datetime="2008-03-25 18:26:55 Z" cite="/changes.html#revision-4">C. A. R. Hoare mondta: az elhamarkodott optimalizálás minden gonosz gyökere .
4.7.12
Néhány jövőbeli HTML elem
Amint azt már többször is megemlítettük ebben és más leírásokban is, már hozzáférhető a HTML 5-ös verziójának a vázlata. Ez lesz a legradikálisabb frissítés a HTML-hez a fennállása óta. Ahelyett, hogy azon gondolkodtak volna, hogy mi lenne jó az emberek nek, elemezték a jelenleg használt HTML dokumentumokat az interneten, így jó esély van arra, hogy az időközben széleskörűen elterjedt szemantikus jelöléseket beveszik a szabványba. A következő néhány új HTML elem például jelentősen javítja majd a dokumentumok kó dolását és használatát:
4.A HTML felépítése
157. oldal
header — a lap fejlécét tartalmazza; szokás szerint a logót és a címet, esetleg egy rövid bemutatkozó részt vagy egy globális navigációs struktúrát, mint például be lépés, kilépés, profil hivatkozások.
footer — a lap láblécét tartalmazza, amely szokás szerint további hivatkozásokat tartalmaz a lapra; copyright és más hivatalos információkat.
nav — a lap fontosabb navigációs hivatkozásait tartalmazza.
article — a lapnak azt a részét tartalmazza, amelyik a fő területen van, kivéve a lap olyan elemeit, mint a navigáció, a fejléc vagy a lácléc.
aside — az oldalsáv információit tartalmazza a lap egy adott területén, de arra is jó lehet, hogy szavazásokat vagy megjegyzéseket helyezz el a fő tartalomban.
Természetesen több is van, ezeket a HTML 5 specifikációjában találod meg.
4.8. Általános tárolók — a div és a span elemek Ebben a leírásban be fogom mutatni, hogyan és mikor használatod a HTML-ben azt a két elemet, amelyek nem a tartalom leírására szolgálnak. A div és a span elemek ugyanis semmilyen jelentést nem rendelnek ahhoz a tartalomhoz, amit közrefognak, hanem egy általános módszert biztosítanak ahhoz, hogy a tartalmat olyan saját struktúrába vagy csoportokba rendezd, amelyre nincs más, odavaló HTML elem. Az ilyen csoportokat az tán CSS-ből stílusozhatod és JavaScripttel módosíthatod is. Habár a div önmagában nem tartalmaz szemantikus jelentést a dokumentumban, mégis tekinthetjük úgy, mint egy strukturált felosztást elősegítő jelölést, a megfelelő szemantikus osztály- vagy azono sító névvel együtt. Ezeket a tageket csak „végső esetben” használjuk, amikor már semmilyen más HTML elemet nem tudunk felhasználni, mivel ezek az elemek már semmilyen plusz információt nem hordoznak például a kisegítő technológiák, keresőmotorok számára.
4.8.1
Szemantikailag semleges
A HTML elemek legnagyobb része azért van, hogy leírjon valamilyen tartalmat, például képeket, listákat, címsorokat, vagy hogy segítsen a dokumentum felépítésében, a fejléc (head), a törzs (body), a külső hivatkozások (link) vagy a metaadatok (meta) definiálá sában. A HTML specifikáció a következőt írja: A div és a span elemek, ellentétben az id és a class attribútumokkal, egy sokkal általá nosabb mechanizmus nyújtanak a dokumentumok strukturálására. Ezekre az elemekre úgy tekinthetünk, mint a HTML állványaira. Lehetőséget adnak arra, hogy csoportosítsd a tartalmat, hogy extra információkat definiálhass a tartalmak körül, amelyeket aztán kapaszkodóként szolgálnak a JavaScript és CSS használatakor. Viszont nem adnak semmilyen új szemantikai jelentést a dokumentumhoz, sem a jelölé sen belül, sem kívül.
4.8.2
Inline kontra blokk
Ahogy már korábban tanultuk, a blokk szintű elemek olyan elemek, amelyek segítenek a dokumentum strukturálásában (3.1.6. fejezet). A div elem — ami a division, vagyis a fel osztás rövidítése — egy blokk szintű általános tároló elem. Normál esetben arra használ hatjuk, hogy más blokk szintű elemeket fogjon közre, egy csoportba rendezve azokat (a
158. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
következő szakaszban bővebben is fogunk erről beszélni). Arra is használható, hogy öszszegyűjtsön egy adag inline elemet és/vagy szöveget, amelyek egyébként logikailag nem tartoznak egy közös blokk szintű elem alá, de ezt csak végső esetben használjuk. A span az inline, vagyis szövegen belüli általános tároló elem. Segíthet abban, hogy a do kumentum struktúráját felépítsük, de általában arra használjuk, hogy összefogjon más inline elemeket és/vagy szövegeket, kivéve a blokk szintű elemeket. A kettő közötti különbség első ránézésre eléggé elenyészőnek tűnhet. Ami alapján első sorban különbséget tehetünk közöttük, az a tartalom típusa, valamint hogy hogyan je lenne meg, ha stílusozás nélkül írnánk le őket. A div elemet egy csoport blokk szintű elem köré szoktuk tenni — például összefoglalhatunk egy címsort és egy hivatkozáslistát, hogy készítsünk belőlük egy navigációs menüt. A span ezzel szemben inkább a csoport inline elemet és (elsősorban) egyszerű szöveges részeket fog közre. A kulcsszó mindkét esetben a „csoport”: ha egy div csak egyetlen blokk szintű elemet fog közre, vagy a span egyetlen inline elemet, akkor fölösleges a használatuk. Nézd meg például, hogy használ juk a div és a span elemeket az alábbi egyszerű kódban: A lap címe Ez az első bekezdés a példa lapunkon.
Ez a második bekezdés a példa lapunkon. Nagyon hasonló az elsőhöz, csak itt van egy <span id="specialisFigyelmeztetes">speciális figyelmeztetés, amit meg akarunk színezni és a kicsit megnövelni CSS-sel. Ez nem a normál kiemelés, inkább stílusozás, szóval az em és a strong nem a legmegfelelőbbek.
Mostantól a div és span elemekben található tartalmat elérheted az id attribútumaik se gítségével, és speciális stílusozást és pozicionálást adhatsz nekik CSS-ben.
4.8.3
Példa a tartalom felosztására
Ha megnézed az interneten található lapok forrását, találhatsz egy csokor olyan div ele met, amelyeknek mind hasonló neveik vannak a class vagy id attribútumaikban, például header (fejléc), footer (lábléc), content (tartalom), sidebar (oldalsáv), és így tovább. A class és id attribútumaid nevei legyenek szemantikusak, vagyis elsősorban a közrefo gott tartalom jelentésére, funkciójára vonatkozzon, ne pedig a vizuális megjelenésére. Például az oldalsav és a figyelmeztetes jó osztálynevek, míg a pirosbalsav és a kekvillo goszoveg már nem. Mi van akkor, ha az oldalsávod színét egy későbbi időpontban át szeretnéd állítani pirosról kékre, vagy áttennéd balról jobbra? Mi van akkor, ha a figyel meztetéseket mostantól zöld aláhúzottként akarod megjeleníteni a villogó kék helyett? Ezek a felosztások jól átláthatóvá teszik a struktúrát a lap készítésekor, de még fonto sabb, hogy amikor később megnézzük a HTML kódot, nagy segítséget nyújtanak abban, hogy melyik rész mire szolgál. Egy jól felosztott lap önmagát magyarázza. Ahhoz, hogy ez érthetőbb legyen, nézzük meg egy valódi weboldal felosztását — mégpe dig a dev.opera.com oldalét. Ne felejtsd el, hogy az alábbi példakód egyáltalán nem tar talmaz hasznos tartalmat, leszámítva azt a néhány elemet, amelyik szükséges az oldal
4.A HTML felépítése
159. oldal
struktúrájának bemutatásához. Csak arra koncentráltunk, hogy felépítsük az adott oldal struktúráját, div elemeket felhasználva. A kódban olvasd el figyelmesen a HTML kom menteket — ezekben magyarázom meg az oldal struktúráját. Miközben végigolvasod a kódot, nyisd meg a dev.opera.com oldalt egy másik fülön vagy ablakban, így azonnal lát hatod a felépített struktúraelemeket élesben is.
4.8.4
Extra információk
Néhány tartalom olyan extra információkat tartalmaz, amelyeket a különböző kliens esz közök fel tudnak használni. Az ilyen információkat valamilyen attribútummal lehet leír ni. A span elem gyakran a legjobb megoldás az ilyen információk befűzésére, amint azt az alábbiakban bemutatjuk. Egy jó példa az az eset, amikor valamilyen más nyelvű szövegrész jelenik meg a doku mentumban. Például: Plus ça change, plus c'est la même chose — mondta.
Bár a fő dokumentum nyelve magyar, az idézet valójában francia. Ezt a lang attribútum használatával adhatjuk meg: Plus ça change, plus c'est la même chose — mondta.
Ebben az esetben könnyen meg tudtuk jelölni az eltérő nyelvet, mivel az egy idézetben jelent meg, így a q elem éppen megfelelt az idegen nyelvű tartalom közrezárására. Van nak viszont olyan esetek, amikor nem találunk egyetlen olyan elemet sem, amelyik meg felelő lenne, így kénytelenek vagyunk használni a div vagy a span elemeket. Például: A képernyő-felolvasó a francia chat (macska) szót mindaddig hibásan fogja felolvasni, amíg helyesen meg nem jelöljük a szó nyelvét.
Ebben a példában a chat szó megjelenésekor valahogyan jelezni kellene a dokumentum ban, hogy a képernyő-felolvasó más nyelvet használjon a kiolvasására. Ebben az esetben egy span elemmel a szó körül nagyon egyszerűen érhetjük el ezt, mivel semmilyen más HTML elemet nem tudunk használni helyette. Mivel csak egyetlen szóról van szó egy hosszabb szövegen belül, így inline, szövegen belüli elemre van szükség. A példát így le hetne átírni helyesen: A képernyő-felolvasó a francia <span lang='fr'>chat (macska) szót mindaddig hibásan fogja felolvasni, amíg helyesen meg nem jelöljük a szót.
4.A HTML felépítése
161. oldal
Ugyanezt a technikát használják a microformatok esetében is, az adattípusok egyforma jelölésére a weblapokon belül. A microformatokról sokkal többet is megtudhatsz a dev.opera.com haladó HTML cikkeiből.
4.8.5
Kapaszkodók a JavaScriptekhez és CSS-hez
Már beszéltünk arról, hogyan használhatod a div és a span elemeken az id és a class att ribútumokat arra, hogy ezeken keresztül CSS-ből közvetlenül stílusozhasd és pozicionál hasd a dokumentum bizonyos részeit. Pontosan ugyanígy kell eljárnod ahhoz, hogy Ja vaScripttel is elérhesd ezeket a részeket. Ha egy bizonyos elemet megkeresni vagy módosítani szeretnél JavaScripttel, akkor az általános módszer szerint rendelj az elemhez egy id azonosítót, majd használd a getEle mentById függvényt a lekéréséhez. A JavaScriptről a tanfolyam későbbi részeiben lesz szó bővebben.
4.8.6
div-itis
Érdemes megemlíteni még egy gyakran előforduló problémát, amelyre „div-itis” névvel szoktak hivatkozni a webfejlesztők. Bár nagyon egyszerű a div és a span elemek stílusozása, ezt a módszert lehetőség szerint kerülni kell. A legtöbb esetben a stílusozást vagy a JavaScript funkcionalitást a már léte ző elemekhez is hozzá lehet rendelni a dokumentumban. Az általános tárolók használata csak végső megoldásként merülhet fel — a legjobb, ha a weblapot megpróbáljuk csak a szemantikus elemek felhasználásával megírni, és a tárolókat csak akkor alkalmazzuk, amikor már nincs más lehetőség.
4.8.7
Helytelen szemantika
Ebben a részben néhány olyan HTML jelölésekkel kapcsolatos gyakori félreértést szeret nék bemutatni, amelyeket érdemes elkerülni, ha csak lehetséges.
Általános „bekezdések” Néha csábító lehet egyszerűen egy p elembe tenni egy szöveget (bekezdésnek jelölve), de ez nem mindig helyes. Ahogy már korábban is említettem a szöveges részek megjelölése leírásban: Ha csak néhány szóról van szó, vagy nem egy teljes mondatról, akkor ezeket nem kell feltétlenül paragrafusként megjelölnöd. Egy div vagy span elem (a környezet függvényében) sokkal inkább megfelelő az olyan szöveges tartalmak szétválasztására, amelyek között nincs más HTML elemmel leírható kapcsolat.
Prezentációs elemek Az interneten fellelhető tanácsok között van egy, amelyik egyértelműen káros, mégpedig a rövid, megjelenítő elemek, mint a b vagy az i használata általános tárolóként a span elem helyett. Általában két indokot hoznak fel a módszer mellett:
Ezek az elemek három byte-tal rövidebbek, így sávszélességet lehet spórolni a HTML és a CSS esetében is.
162. oldal
Webes szabványok (0.1. verzió)
Az elemeket csak vizuális megjelenítésre használjuk, így a a „prezentációs” ele mek használata ilyen esetekben megengedhető.
Az első pont az igaz, de a megspórolt mennyiség túlnyomórészt jelentéktelen (kivéve ha irdatlan mennyiségű vizuális effektust használsz), különösen a mai modern tömörítő módszerek mellett, amelyeket a webes kiszolgálók alkalmaznak a dokumentumokon a böngészőhöz való átküldés előtt. Ezek sokkal rövidebbé teszik a dokumentumokat, mint bármilyen kézileg alkalmazott trükk. A második pont arra utal, hogy nem értették meg pontosan a prezentációs elemek jelen tését a HTML-lel kapcsolatban. A prezentációs elemek azt jelölik, hogy a tartalmuk ho gyan néz ki (tehát egyszerűen annyit, hogy „ez a szöveg félkövér”). Nem jelentenek vi szont kapaszkodókat a bennük található szövegrészek stílusozásához. Ha egy rövid szövegrészt egy bekezdésen belül stílusozni vagy JavaScripttel módosítani kell, és nincs hozzá illő szemantikus elem, ami közrefoghatná, akkor az egyetlen helyes elem, amit használhatunk, az a span.
4.8.8
Tesztkérdések
Mi a különbség a div és a span között?
Nevezd meg a fenti elemek 2 felhasználási módját a weblapokon.
Nézd meg az egyik kedvenc weboldalad forráskódját. Figyeld meg a felépítését. Sok div és span elemet használ hozzá? Látsz helytelen felhasználási módokat raj tuk? Hogyan lehetne jobban megoldani?
4.9. Több lap létrehozása navigációs menüvel http://dev.opera.com/articles/view/23-creating-multiple-pages-with-navigat/
4.10. A HTML validálása http://dev.opera.com/articles/view/24-validating-your-html/