ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER S ZOCIÁLPOLITIKAI K ONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA
2009
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETİ
5
ÁLTALÁNOS HELYZETELEMZÉS Népesedés, egészségügy, lakáshelyzet Foglalkoztatás Környezeti tényezık Jogszabályi megfelelés
8 10 12 13 15
ELVEK, ÉRTÉKEK, STRATÉGIA Alapelvek Stratégiai gondolkodás és gyakorlat Ágazati SWOT-analízis
18 18 19 20
AZ ELLÁTÓRENDSZERRİL Segélyezés, támogatási rendszer Intézmények Civil és egyházi partnerek, szolgáltatók Változások az eltelt idıszakban
22 22 26 28 36 36 37 37 39 44 46 49 49 50 51 52 52 52 53 53 54 54 55 55
Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Derős Alkony Gondozóház Óbudai Gondozási Központ Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ Óbudai Egyesített Bölcsıdék
Nehézségek a szolgáltatások szervezésében Jó gyakorlatok Óbudán Amikor a felmerülı igények és válaszok találkoznak... Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelızni” Program Emelt színvonal RING (Reintegrációs Ifjúságnevelési Gócpont) Családterápiás Mőhely Három szintő ellátás Bölcsıdei játszócsoportok Idısek Mővészeti Fesztiválja Nincs elveszett fiatal A jövı nemzedékért Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díj „Ész-Agy” Egylet
3
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
MEGVALÓSULT ELEMEK
56
TENNIVALÓK: FELADATOK ÉS IRÁNYOK Szabályozás Célcsoportok További javaslatok
59 60 60 63
A JÖVİ PILLÉREI
64
MELLÉKLETEK
66
FÜGGELÉK
84
(Külön köszönet illeti a Szociális Szolgáltató Fıosztály munkatársait, kiemelve a Koncepció szöveg-gondozását nagy figyelemmel és hozzáértéssel végzı dr. Andráczi-Tóth Veronika osztályvezetı asszony fontos munkáját.)
4
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Bevezetés „Koncepciót azok alkotnak, akik hosszú távra és kiszámíthatóan kívánják elképzelni jövıjüket” – kezdıdik a kerület 2004-ben lezárt, és 2005-ben elfogadott, elsı, ágazati Koncepciójának szövege. Hosszú távra azonban csakis úgy és akkor lehet tervezni, amikor és amennyiben a biztonságos, kiszámítható mőködés alapfeltételei rendelkezésre állnak. A szociális szolgáltatások területén – ahol a szükségletek változása viszonylag lassú folyamat – a stabilitáshoz nem kell rendkívül sok tényezı. Elégséges lenne csupán, ha a segítı munkát végzı szakemberek ugyanabban a (támogató) környezetben végezhetnék a munkájukat. A támogató környezet elsı eleme a kiszámítható szervezeti mőködés, ez az intézményes szolgáltatások fontos háttere. Ennek biztosítása fenntartói, és elsısorban vezetıi feladat. Az elmúlt idıszakban – kevés kivétellel – jelentıs átalakítás, átalakulás már nem történt sem a civil és egyházi, sem az önkormányzati szolgáltatások területén. A második legfontosabb pont a módszertani (eljárásrendi) és szőkebb szakmai követelmények területe. Forradalmi változások ezen a területen sem következtek be, hiszen a nagy struktúrák átalakulása – szakmai, módszertani intézmények teljes kicserélıdése – nem feltétlenül jelent nagy változást a mindennapi, segítı munka oldalán. (Bizonyos esetekben akár az innovatív „szellık” megjelenését is hozhatja. Erre még valószínőleg várni kell, hiszen az évtizedes tapasztalatokkal rendelkezı, fıvárosi módszertan tudása ebben az új folyamatban már nem túl aktívan hasznosulhat...) A segítı szakma támogató környezetét azonban döntıen meghatározza, hogy a „kemény” hátteret jelentı jogi szabályozás mennyire stabil, s a külsı (fıként adminisztratív) követelmények miként változnak. Ezen a területen az elmúlt négy év hatalmas változásokat hozott. A tételes felsorolás nélkül elég, ha csak idısellátás teljesen új rendszerő, rendkívül sok „papírmunkát” követelı gondozási szükséglet vizsgálati kötelezettségére, a szociális
rászorultság
vizsgálatának
változására,
a
szociális
foglalkoztatás
gyökeresen új rendszerére vagy a segélyezés változásaira gondolunk. Ezek a változási folyamatok sok esetben az igénybevevık részérıl és az ellátásukért felelısek számára sem láthatóak át, s nehezen követhetıek.
5
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Mára már rendkívül bonyolult, inkonzisztens és a tényleges valóságtól esetenként igen messze álló szabályozási „dzsungel” veszi körül a szociális ellátásokat. A bizonytalanságaink egyik fı oka ez. A másik, az országunk gazdasági-finanszírozási állapota. Az elmúlt években szinte egyik évrıl a másikra sem lehetett elırelátóan tervezni egy-egy szolgáltatásunk finanszírozása tekintetében, s megtörtént az is, hogy egyszerően megszőntek, vagy szinte megfelezıdtek korábbi, állami normatívák. Kaotikus és megjósolhatatlan folyamatok indultak el hat-hét éve, melyek mára egy kevés kilátással rendelkezı, rendkívül alulfinanszírozott szakmát sújtanak. Céljaink azonban töretlenek, hiszen a szociális törvény csekély mértékben módosult e kérdéskörben, s továbbra is a következı célokat tőzi ki a Koncepció elé: 92. § (…) (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. (…) (7) A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelızıen véleményezteti az intézményvezetıkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, fıvárosi önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetıség szerint figyelembe veszi.
A jogszabályban foglaltaktól egyetlen pontban tért el önkormányzatunk. A jelenlegi helyzetben ugyanis tökéletesen fölöslegesnek véltük, hogy formálisan kétévente vizsgáljuk felül az elızı Koncepcióban foglaltakat. Ebben a folyamatban ugyanis évrıl évre a „kármentés” és az ad-hoc, elsısorban kormányzati elképzelések megvalósítására történı reagálás kötötte le a fı figyelmet. A szakma civil szereplıi pedig hosszú évek óta a túlélésért küzdenek. Másrészt a szakmai küldetésünk, és stratégiánk hosszabb idıszakokat ölel fel, amelynek évenkénti felülvizsgálata egy célzott, stratégia-tervezési folyamat megszokott állomásaként – vezetıi tréning keretei között – górcsı alá kerül. (A megtett lépésekrıl még bıven lesz szó a jelen tanulmányban.) A fenti, bizonytalanságainkat soroló gondolatokkal teljes mértékben rímel a fıvárosi felülvizsgálati anyag 2007-ben írott, idevágó bekezdése: Ha a jelenlegi, aktuális peremfeltételeket tekintjük, akkor elsısorban egy defenzív, „kármentı”, a tömeges kirekesztıdést felfogó-kezelı, azt alig lassítani képes, „védelmi stratégia” körvonalazása látszik indokoltnak. Ha azonban bízunk abban, hogy a jelenleg napirenden lévı restrikciós – konszolidációs periódus viszonylag hamar helyrebillenti az egyensúlyokat és egy-két éven belül újra megindul a fenntartható fejlıdés, a kiegyensúlyozott növekedés idıszaka, akkor egy „defenzív stratégia” megfogalmazása jelentıs hiba lenne, komoly károkat eredményezne közép távon.1 1
BUDAPEST FİVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA – Budapest Fıvárosi Önkormányzat 2007.
6
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Hosszas elemzés nélkül is világosan látszik 2009-ben, hogy hatalmas hiba lett volna túlzó mértékő fejlesztésekbe fogni 2006 után, s bizony a legtöbb, amit elérhetünk az a jelen helyzetünk, a jelenlegi, helyi szociális védelmi rendszerünk szinten tartása, „állagmegóvása”. Komoly károkat akkor okoznánk, ha koncepcionális ügyeinkben letérnénk a korábbi útról, esetleg bármiféle növekedésre számítanánk a következı kettı-négy évben. Fontos szempont még, hogy a fentiek szellemében a Koncepció felülvizsgálata csak a 2004-ben megfogalmazottakkal együtt értelmezhetı, arra épül. (Hasonló szakértıi anyagokkal ellentétben nem ismétli meg jelen felülvizsgálati anyag a korábban rögzített, valamennyi állítást, jellemzıt, adatot – csak jelezni kívánjuk, ha azt fontos újra megfogalmazni, figyelembevenni.) Ezzel együtt – mivel továbbra is valljuk, hogy e Koncepció-felülvizsgálat is túlmutat szőkebb határain – szeretnénk a szakma kerületi szereplıinek kereteket mutatni, szolgáltatási hálózatunk felé pedig biztatás nyújtani, hogy az emberi tényezık Óbudán – a legcudarabb idıkben is – középpontban maradjanak, s a társadalmi integrációért a lehetıségeinkhez mérten a legtöbbet hozzá tudjunk és akarjunk tenni. A Koncepció felülvizsgálatának szövege 2008. november – 2009. február között készült, s a végleges változat tartalmazza a különféle egyeztetési fórumokon érkezı javaslatokat, észrevételeket is.
7
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Általános helyzetelemzés Óbuda-Békásmegyer - nagyságát illetıen - a fıváros harmadik legnagyobb kerülete.2 A jelenlegi népességszám eléri a közel 130.000 fıt. Elhelyezkedése folytán a fıváros városépítészeti jellegzetességeinek többségét magán viseli. Megtalálhatók itt a belsı városrészekre utaló tömörebb városias beépítések, a kisvárosias jellemzıket mutató alacsonyabb zártsorú területek. Ugyanakkor a lakóterületek szempontjából jellemzı a lakótelepek nagy területi kiterjedése (benne az ország egyik legnagyobb, összefüggı területő lakótelepével) ugyanúgy, mint a családi házas területeké. Ez utóbbiak részben a korábbi városkörnyéki települések sajátosságait magukon hordozva, - mint pl. Csillaghegy - aprótelkes, sőrő beépítéső területek, míg a hegyvidéki részeken laza, nagytelkes kertvárosi övezetek alakultak ki. Mindezen területeket a kerületi és a városhatár mentén jórészt erdıterületek, valamikori mezıgazdasági és zártkert jellegő területek határolják. Ez utóbbi ténybıl adódik, hogy a zöldterületeken megjelenı hajléktalanság eddig és várhatóan a jövıben is nagy kihívás lesz Óbudán. A kerület további jellegzetessége, hogy igazán meghatározó koncentrált városközpontja - az elmúlt évtizedek paneles lakásépítési programjának áldozatul esett régi óbudai halmaztelepülés-részek felszámolása miatt - nem fejlıdhetett ki. A Flórián tér és a Fı tér igazgatási és kereskedelmi sőrősödése nem vezetett nagyobb meghatározó intézményi koncentrációhoz. A hagyományos központ, a Fı tér már csak mementóként ırzi Óbuda régi hangulatát és utcarendszerének maradványait. A másik, városközponti jellegő - a Bécsi út és a Lajos utca közötti Óbuda-Újlak revitalizációs terület jelenleg is átalakulás alatt áll. Ez a „sokközpontúság” jellemzi az intézményes ellátások helyzetét is, hiszen sok telephelyen, decentralizáltan mőködnek szolgáltatásaink a kerületben, szinte egyenletes eloszlást mutatva. Óbudára a korábban jellemzı textilgyárak nagy ipari területei felszámolódtak, és fıleg a nagyobb útvonalak mentén - mint pl. a Szentendrei út - funkciót váltanak. A volt agyagbányákra alapozott téglagyárak területei ma már a vállalkozás és a potenciális zöldterületi fejlesztés térségeivé váltak. A 70-es években Óbudára telepített iparterület, a Bécsi út - Szentendrei út közötti, korábban beépítetlen területen, a Kaszásdőlı térségében ugyanakkor kedvezı
2
8
A következı, összefoglaló rész forrása: http://www.obuda.hu/minden_a_keruletrol/altalanos_jellemzok.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
lehetıséget teremt a mai igényeknek megfelelı, korszerő munkahelyi fejlesztések lábvetésére. Ennek eddig sajnos kevés, konkrét jelét láthattuk, hiszen a nagyáruházak megjelenését kivéve számottevı munkahely-teremtés csak a korábban megkezdett (turisztikai, szabadidıs ill. televíziós) beruházások lezárultával történt. Ezek a fejlesztések
azonban
jellemzıen
nem
csak
(sokszor:
elsısorban
nem)
a
kerületieknek adtak megélhetési lehetıséget. A
kerület
fejlesztési
lehetıségeit
meghatározzák
az
infrastrukturális
adottságok. Egyes részei, elsısorban a történetileg korábban is a város beépített területei, valamint a lakótelepek és azok holdudvar-térségei teljes közmővesítéssel ellátottak, viszont a Budapesthez késıbb csatolt Csillaghegy, Békásmegyer területein, a hegyvidék legkésıbb beépült területein, vagy az utóbbi években belterületbe vont aranyhegyi, ürömhegyi és péterhegyi lakóterületeken még a csatorna hiánya akadályozó tényezı egyes területek további fejlesztésében. (A kerület területi fejlesztésében a ma még meghatározó infrastrukturális hiányokat jórészt a 2002-ben megindult hároméves csatornaépítési program keretén belül meg fogjuk tudni oldani.) A III. kerület ma a fıváros egyik nagy elıvárosi kerülete, mely közvetlenül a pilisi kistérséghez csatlakozik. Az agglomeráció közvetlen szomszédsága és annak felfokozott fejlıdése jelentısen kihat a városrész mai életére. A kerület területén a 70-es - 80-as években épült meg Budapest egyik legnagyobb koncentráltságú lakótelepi zónája. A lakótelepeken él a kerület lakosságának közel 65%-a, ezért a lakótelepeken megoldandó feladatok az elkövetkezı
években
kiemelt
szerepet
kell,
hogy
kapjanak
a
kerület
fejlesztésében. Ennek egyik eszköze a közterületi rehabilitáció, másik az épületfelújítások ösztönzése, önkormányzati támogatása, illetve a lakótelepi építészeti arculat esetleges javítása. Fontos ugyanakkor – a szociálpolitika számára is – a közösségi területek megırzése, fejlesztése. Az általános helyzetelemzéshez tartozik, hogy – éppen a nagy lakótelepeknek köszönhetıen – a közüzemi díjak utóbbi években bekövetkezett, sokszorosan elviselhetetlen nagyságú növekedése hatalmas problémákat okozott sok ezer családnak. A családok egy jelentıs része a közmődíjak és – sokszor felelıtlenül felvett – hitelek törlesztése mellett a társasházi költségek fizetésével is elmarad, ami tovább nehezíti az egyébként sem könnyő lakótelepi együttélést. Ezzel együtt az elmúlt 4-5 évben is megfigyelhetı, hogy egyes kerület-részeken valóságos „lakosság-cserélıdés” ment végbe. Ennek során sokan választották az olcsóbb
(sokszor
vidéki)
megélhetést
a
távhıvel
főtött,
magas
költségő
panellakások helyett. Ezen lakások egy jelentıs részét fiatal, sokszor még 9
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
gyermekvállalás elıtt álló polgárok vásárolták meg – ez a vándorlási jelenség természetesen a kényes lakáspiaci kereslet-kínálat változásaival együtt mozog. Népesedés, egészségügy, lakáshelyzet3 A kerület népessége – nem váratlan tendenciaként – továbbra is csökkenıben, stagnálóban van. Állandó népesség száma (fı) 134 263 133 146 131 415 129 576 127 478 126 518 125 252 124 868 125 963 125 389 125 621
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év
Az elmúlt évek tehát – a migrációval korrigálva is – kb. hat-nyolcszáz fı körüli csökkenést mutattak évente, amely tendencia (nem megnyugtató ugyan, de) a fıvárosi folyamatoknak megfelelıen alakul. 2007-re azonban – valószínőleg a gazdasági helyzet és a bizonytalanság okán – megállni, s csekély mértékben, de
0-14 év közötti népesség számának alakulása, január 1-jén (fı) (trendszámítással) 400 000
350 000
300 000
250 000
200 000
3
v .é
.é
v 20 06
.é
v 20 05
.é
.é
v 20 04
20 03
.é
v
v 20 02
.é
.é
v 20 01
20 00
.é
.é
v
v 19 99
v 19 98
.é
v 19 97
.é
.é
v 19 96
19 95
.é
.é
v
v 19 94
v 19 93
.é
v 19 92
19 91
19 90
.é
v
150 000
A következı oldalakon valamennyi adatnak a forrása a Központi Statisztikai Hivatal, s csak az ettıl eltérı forrásokat jelöljük külön.
10
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
fordulni látszik a trend. A korfát megvizsgálva azonban sokkal aggasztóbb, hogy a gyermekkorúak száma is – lassú ütemben ugyan, de folyamatosan – csökken. A fenti ábrán az is látható, hogy az elvégzett trendszámítás is az elırekalkulálható fogyatkozást mutatja. Ennek hatása
a
gyermekjóléti-gyermekvédelmi
rendszerre
és
az
oktatás-nevelés
színtereire is egyaránt megnyilvánul. (Ide tartozik azonban, hogy a bölcsıdei szolgáltatások iránti igény viszont nem csökken, mi több, a munkaerıpiaci helyzet kiélezıdése miatt az elmúlt években fokozódott a nyomás a több helyen szőkös számú férıhelyek igénybevételére.) A népesedési helyzet másik, számunkra rendkívül fontos vetülete az idıskorúak
Hatvan év fölötti népesség számának alakulása, január 1-jén (fı), (trendszámítással) 440 000
430 000
420 000
410 000
400 000
390 000
380 000
1990. év 1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év
népességen belüli arányának, számának változása. A hatvan éven felüliek száma – vélelmezhetıen a KSH, becsléseken is alapuló számításai miatt „furcsa” ugrást is bemutatva – a kilencvenes évek csökkenésével szemben
határozottan
növekszik.
Ez
részben
demográfiai,
de
jellemzıen
egészségügyi okokkal is magyarázható. (Ugyanis egyre magasabb kort érnek meg az érintett kohorszban lévık.) Várható tehát, hogy az idısek ellátása a jövıben is nagy, meghatározó szerepet kap a szolgáltatásaink körében.
11
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Az egészségügyi helyzetre vonatkozóan rendkívül részletes és egyben átfogó képet fest a kerület Egészségügyi Koncepciója.4 Az elmúlt idıszakhoz tartozik, hogy a kerület az egészségügyi alapellátást, s a járóbeteg-ellátást a lehetıségek szerinti módon fejlesztette, támogatta, de a fekvıbeteg-ellátás kérdésében – óriási, lakossági támogatásra épülı küzdelemmel – csak rész sikereket értünk el. Mindezekkel együtt – az Egészségügyi Koncepció megfogalmazásával élve – „sem jobb sem rosszabb az itt élık helyzete, mint más, fıvárosi polgároké”. A lakhatás, lakáshelyzet elemzésével is „könnyő a dolgunk”, hiszen az önkormányzat 2007-ben megalkotta Lakáskoncepcióját, s ebben hosszútávú célkitőzéseket rögzített a lakáskörülmények javítása, a lakhatás jobb megoldása érdekében. Az
önkormányzati
tulajdonú
lakásokkal
kapcsolatos
adatok:
a
fenntartott
lakóépület száma 117 db, ebbıl vegyes tulajdonú 8. Az összes, fenntartott bérlemény száma 4 042 db, ebbıl lakásbérlemény 3 551, és ezen belül vegyes tulajdonú 2 885. Igaz ugyan, hogy a törvényi kötelezettség alapján lebonyolított lakásprivatizáció végeredményeként a kerületi önkormányzat tulajdonában lévı bérlakások száma 25 400 darabról 3 475 darabra csökkent, de jelenlegi rendeletében számos, szociális biztonságot növelı rendelkezést is beépített. Figyelemreméltó ezek közül, például az alábbi két rendelkezés:
A krízishelyzetben lévı személyek, családok pályázaton kívüli elhelyezésére irányuló kérelmekrıl az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, valamint az SZLB javaslata alapján a Képviselıtestület (vagy testületi felhatalmazás alapján a polgármester) döntsön. Az „Anyaotthonból”, a Családok Átmeneti Otthonából” kikerülı gyermeküket egyedül nevelı anyák, illetve családok részére kiemelt segítséget kell nyújtani lakáshoz jutásuk érdekében. A megüresedı lakások közül évente 1-3 darabot e családok elhelyezésére kell biztosítani. A pályázaton kívüli bérbeadásról az intézményvezetı és a bérbeadói jogokat gyakorló szervezet javaslata alapján az SZLB döntsön.
Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén – a fıvárosi kerületek egyedi helyzetének megfelelıen – önálló sajátosságok nehezen kereshetık Óbudára.
4
Óbuda – Békásmegyer lakosai egészségi állapotának javításáért és egészségügyi ellátásának fejlesztéséért 2004 – 2010, „Óbudaiak Egészségéért Közösen”, forrás: http://www.obuda.hu/dokumentumok/Obuda-Bekasmegyer_egeszsegugyi_koncepcio.pdf 12
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A viszonylag jó közlekedési infrastruktúrának köszönhetıen a Fıváros egész területén, illetve az északi, észak-nyugati agglomerációban jó munkakeresési lehetıségekkel élhetnek a kerületiek. A foglalkoztatás adatai – 2009 elejéig – az országos és fıvárosi tendenciák szerint alakultak. Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel Nyilvántartott rendelkezı Nyilvántartott álláskeresık nyilvántartott pályakezdı álláskeresık álláskeresık száma száma (fı) száma (fı) összesen (fı) 1997. év 2 740 31 1998. év 2 107 26 1999. év 1 824 23 2000. év 1 305 14 6 1 230 11 2001. év 2002. év 1 163 12 52 2003. év 1 236 11 73 2004. év 1 488 18 66 2005. év 1 310 23 76 2006. év 1 427 10 51 2007. év 1 523 20 57 A munkaügyi adatok alapján látható, hogy tömeges elbocsátásokra, vagy egyéb, munkaerı-piacot „felborító” folyamatokra az elmúlt években nem volt példa. Látható azonban, hogy a foglalkoztatás elımozdítása jelentısen túlmutat az önkormányzat mindenkori lehetıségein. 2009. évtıl egyetlen ponton tud a kerület beavatkozni, ez pedig a korábban rendszeres
szociális
segélyezettek
számára
szervezett
munkalehetıségek
kiszélesítése, a kormányzati program helyi megvalósításával.
Környezeti tényezık Idézet a 2004-2005. évi szövegbıl: „A Szociális Koncepció szempontjából fontos, hogy Óbudára ne úgy tekintsünk, mint egy különváló, saját „rendszerekkel” mőködtethetı önkormányzatra, hanem vizsgáljuk meg annak „belsı” és külsı környezetét is.” E szemlélet mára már a tényleges ellátás-szervezés, és a mindennapi szociális szolgáltatások sajátjává vált. A környezeti tényezık egy részét a bevezetı fejezetben már elısoroltuk, azonban érdemes még néhány szempontot megvizsgálnunk. 13
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A korábbi évekkel ellentétben jelenleg a kormányzat nem támogatja a civil és egyházi kezdeményezéseket. A szociális szolgáltatások területén olyan forráselvonás ment/megy végbe, amely mellet „kisebb csodának” tekinthetı, ha a civil ellátói kör talpon tud maradni. A jobb oldali ábra azt mutatja,
hogy
1 200 000 Ft
a
bentlakásos
ellátásokban
alkalmazott
állami
1 100 000 Ft
1 000 000 Ft
900 000 Ft
normatíva – kerületünkben ez
a
Derős
Gondozóházat
800 000 Ft
Alkony érinti
700 000 Ft
az
önkormányzati intézmények
600 000 Ft
közül
–
a
500 000 Ft
2003. évi szinthez képest
400 000 Ft 2003
miként alakult. (A sárga
2004
2005
2006
2007
2008
2009 terv
oszlop azt mutatja, hogyan alakult nominálisan, folyamatosan csökkenve, a tényleges normatíva, a fekete oszlop pedig azt jelzi, hogy – csupán az inflációval emelve – reálértéken számolva mi lenne
A napközbeni ellátások (általános) normatívájának alakulása
a „korrekt” normatív támogatás, 200000
ha 2003=100% és csak az általános
180000
infláció-emelkedéssel számolunk.) A fentihez teljes hasonló helyzetet találunk
az
területén
160000 140000 120000
alapszolgáltatások
is.
Az
idısek
100000
és
80000
fogyatékosok nappali ellátásában
60000
2009-re
is
40000
visszaesett a finanszírozás a 2002.
20000
nominálisan
(!!!)
0
évi szintre.
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
napközbeni ellátások (általános, 2007-tıl idıskorúak) 24000 28000 30850 30850 30850 36200 48000 60000 77100 96500 118300 143300 176000 177300 200000 197000 150000 150000 146200
Az önkormányzat részérıl ez azt jelenti, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre kell nyúlni a költségvetésben ahhoz, hogy a hét évvel ezelıtti (!!!) színvonalat fenn tudjuk tartani. Azt azonban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a legnagyobb elvonást az alapszolgáltatások „fejkvótás” finanszírozása szenvedte, hiszen 2004-hez képest ez negyedére csökkent. (Bal oldali ábra mutatja a változást.) A szőkülı források mellett azonban a szakmát nemcsak a folyamatosan növekvı A szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások normatívájának alakulása
1400
egyre
gyarapodó,
központi,
1200
ellenırzési
1000
„serénykedése” is permanensen
800
nyomasztja. (Az elmúlt években
600
14
adminisztrációs terhek, hanem az
400
200
0 alapszolgáltatási normatíva
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
933
965
1030
1100
1160
1300
1300
650
500
500
500
250
hatóságok
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
alakult meg többek között a Szociális és Gyámhivatal, a Szociális és Munkaügyi Intézet és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.) Ezen környezeti tényezık akár külön-külön is indokolhatják azt, hogy a kerületben lényegében új szolgáltató és új szolgáltatás nem jelent meg az elmúlt években.
Jogszabályi megfelelés Mint korábban kifejtettük, sokat változtak a szakmai jogszabályok is. Ezen belül az önkormányzatunkra rótt kötelezettségek is jelentısen módosultak. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó (hatályos) része így fogalmaz: IV. cím A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. (...) (4) A fıvárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 87. § 88. § (1) A megyei és a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) köteles gondoskodni a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) (2) A fıvárosban - ha a fıvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik
meg
-
a
fıvárosi
önkormányzat
gondoskodik
a
hajléktalanok
éjjeli
menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezésérıl és fenntartásáról. 15
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A fentiek alapján tehát a jogszabályi „megfelelıséghez” az alábbi szolgáltatások bevezetése lenne szükséges: pszichiátriai és szenvedélybetegek,
valamint
fogyatékosok
átmeneti
5
otthona ,
szenvedélybetegek nappali ellátása.
Ugyanerrıl a kérdésrıl (kötelezettségek) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény így ír: XIV. Fejezet A helyi önkormányzat feladatai A települési önkormányzat feladatai 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4)
bekezdésben
meghatározottak
figyelembevételével
-
a
gyermekjóléti
szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles mőködtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot mőködtetni. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerzıdésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedıen. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérı megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkezı önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. 94/A. § A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsıde, a gyermekek átmeneti otthona, a 5
Az átmeneti ellátás megszervezése a jelzett célcsoportban ugyan nem teljes körően megoldott, de az ápoló-gondozó otthonunkhoz forduló, e körbe tartozó személyek sem maradtak egyetlen alkalommal sem ellátatlanok. Az intézmény az ellátáshoz való hozzájutással vagy saját hatáskörében eddig még valamennyi, hasonló esetet el tudta látni.
16
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ mőködtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják.
A gyermekvédelmi törvény értelmében tehát – jelenleg – újabb ellátási kötelezettségünk – a helyettes szülıi ellátáson kívül – nincs. A helyettes szülıi ellátáshoz az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekjóléti Központ munkatársai ugyan a speciális képzettséget megszerezték, sajnos a hálózathoz szükséges, kellı számú (helyben élı, felkészült helyettes szülı) jelentkezı híján az ellátásra engedélyt kérni nem sikerülhetett. Ennek ellenére Óbudán – kevés kivételek egyikeként – teljes körően (és mi tudjuk: rendkívül
magas
színvonalon)
kialakított
gyermekjóléti
és
gyermekvédelmi
szolgáltatások mőködnek, teljesítve minden jogszabályi és nagyrészt lefedve minden szükségletalapú kötelezettségünket, ellátási feladatunkat. A fentiekbıl látható tehát, hogy a szociális törvény által meghatározottak közül csupán egyetlen, rendkívül költségesen megszervezhetı ellátási forma tekintetében van önkormányzatunk ún. mulasztásos törvénysértés helyzetében.
Elvek, értékek, stratégia A változások közepette, a bizonytalan környezet adta keretek között fontos, hogy az ágazatban képviselt, megfogalmazott és elvárt elvek és értékek folyamatosan felszínre kerüljenek. Fontos a megırzésük és továbbvitelük. 17
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A 2004-2005. évi Koncepció nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az értékek széles körben elfogadott módon, szabatosan megfogalmazva legyenek a stratégiánk alapjai. Ennek jegyében felidézzük a szociális ellátásokban képviselt alapelveket és a bennük rejlı értékeinket. Stratégiai munkacsoport keretei között az elmúlt idıszakban megvizsgáltuk az ágazati elemzésünk alapját, és összevetettük a korábbi analízissel.
Alapelvek A korábbi anyagokban említésre került, hogy a fıvárosi koncepcióban több olyan alapelv is megjelenik, amelyet az óbudai szolgáltató-rendszer fejlesztésében figyelembe kívánunk venni. Ezek még ma is alapvetı, minden szociális segítı számára érvényes alapvetéseket rögzítettek, részben olyan – emberi, társas együttélési –
szabályokat,
szabályosságokat,
amelyek korábban
és ma is
jellemezték, jellemzik napi tevékenységünket. A teljesség igénye nélkül fontosnak tartjuk ezen alapelvek jelen Koncepcióba történı megerısítését. Az óbudai Szociálpolitikai Koncepció által is vállalt alapelvek közül tehát a legfontosabbak: • • • • • •
6
Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége – a szociális minimum6 biztosítása mindenki számára. Szolgáltatásainkban biztosítani kell az – Alkotmányban foglalt – szociális jogok érvényesítésének lehetıségét. Munkánk során elutasítunk mindennemő hátrányos megkülönböztetést, elıítéletet. Fontosnak tartjuk a társadalmi kirekesztıdés megelızését, a visszazárkózás, beilleszkedés elısegítését. Értékeink középpontjában a családok és az egyének védelme áll, amellyel megvalósulhat a kisközösségek, a helyi társadalom zavartalan együttélése, mőködése. Feladatellátásunkra továbbra is a nyitott és aktív szociálpolitika jellemzı, az önkormányzat szerepének tisztázott vállalásával, a szubszidiaritás elvének gyakorlásával, a szektorsemlegesség figyelembevételével.
Ez alatt nem a jogi értelemben vett, hanem a segítı szakmákban elvárható „minimum” értendı.
18
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
• • • • • • •
Szociális biztonság megvalósítása során fontos szerepet szánunk a szükségletek felmérésére és a lehetıségekhez mért reagálásra a változó társadalmi közegben. Relatív biztonság elérése minden bajbajutott életében.7 Az ellátások és szolgáltatások alapvetıen a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak. Az ellátások, szolgáltatások igénybevevı-központú és differenciált biztosítása. Szolgáltatásainkra legyen mindig jellemzı az egyénre szabott ellátások megszervezése, a társadalmi integráció erısítése. Fontos szempontunk az innovativitás, de minden esetben a hatékonyság, hatásosság önkormányzati szintő biztosítása mellett. Célunk a magas színvonalú minıségfejlesztés folyamatos megvalósítása a szolgáltatásokban.
Stratégiai gondolkodás és gyakorlat A szociális szolgáltatásaink egyik legnagyobb erényének véljük, hogy – minden nehézség ellenére - a korábbi ágazat-irányítási modellekhez képest megvalósította a szociális ellátások területén az ún. „stratégiai gondolkodást”. Óbuda az évenkénti, bázis alapú szakmai tervezési modellbıl kilépett, és tudatos stratégiai tervezésbe kezdett, és folytat közel fél évtizede. Ennek jellemzıi - a több évre való elıre gondolkodás, a több évre történı tudatos, tervezett cselekvéssorozat elindítása és megvalósítása, a források megfelelı módon történı allokációja, biztosítása, a lokális kiszámíthatóság, illetve minıségfejlesztés iránti elkötelezettség – mellett még a mindennapi szóhasználat szintjén is tudatossá vált. Ennek egyik jellemzıje, hogy önkormányzati elıterjesztéseinkben – de még a külsıs (!!) vezetıi pályázatokban is – folyamatos a hivatkozás a Koncepcióban foglaltakra, s a különféle változtatások visszautalnak a stratégiánkra épülı Cselekvési Tervre. (Ennek részleteit késıbbi fejezetekben láthatjuk.) A társadalmi jövıképünkbıl levezetett küldetés-megfogalmazásunk változatlan: Célunk az Óbudán élı családok és személyek életminıségének javítása a következı értékek mentén: felhasználói központú szolgáltatások kialakítása és fenntartása, stratégiai tervezés, gondolkodás gyakorlatban történı megvalósítása, optimális kapacitások mőködtetése, a szolgáltatási minıség fejlesztése, a szolgáltatásmenedzsment optimalizálása, a kommunikáció javítása és ezzel párhuzamosan a kapcsolati háló erısítése, a komplexitás, sokszínőség fenntartása mellett.
7
Valamilyen „társadalmi kockázat”, krízis bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen vállalhatatlanul nagyot, s korábbi életszínvonalukból a lehetı legtöbb értéket ırizzük meg. 19
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Óbuda szociális ágazatának missziója a fentiek kibontásaként: 1. A társadalmi jövıkép eléréséhez a szociális ágazat szakmai felkészültségével, szociális érzékenységével, megfelelı intézményhálózattal, egymással jól együttmőködve kíván hozzájárulni. 2.
Ki szeretné használni az ágazat azokat a lehetıségeket, amelyek az
ágazaton belül adottak – innovatív készség, forrásteremtés, jó koordináció. 3.
Célunk elérése érdekében le kell küzdenünk a jelenleg még fennálló
gyengeségeinket,
és
sikereinket
gátló
tényezıket,
melyben
a
civil
szervezetekre is nagy mértékben számítunk. 4.
Az ágazat erısségeit megırizve, a valós igények figyelembevételével
törekedünk a teljes körő szolgáltatásra, melynek középpontjában az igénybevevı, felhasználó áll. 5.
A rendszer átláthatóbbá, a szolgáltatások könnyebben elérhetıvé, a
szabályok és eljárások egyszerőbbé tétele a felhasználók számára, oly módon, hogy jóléti biztonságukat megteremtsük. 6.
Szolgáltatásainkban valósuljon meg a szolidaritás és a szubszidiaritás
elve. A fenti stratégiai célkitőzésekben rejlı, a szolgáltatások fejlesztését célzó feladatokat a „mennyiség – minıség – elérhetıség” hármasságának fenntartásával tudjuk elérni – ahogyan ez igazolódott az elmúlt évek során.
Ágazati SWOT analízis Az elırelátó, körültekintı tervezéshez és annak folyamatos kontrolljához, felülvizsgálatához elengedhetetlen, hogy egy szervezet a tagjaiban, részeiben rejlı reális lehetıségeit feltárja, illetve idırıl-idıre elemezze. Korábban a SWOT-analízis módszerét választottuk. Az elemzés eredményeként egy olyan táblázatot kaptunk, amely segített az ágazat helyzetének kritikus és konstruktív értékelésében. Az ágazat friss, frissített helyzetelemzése – a korábbiakhoz hasonlóan – csoportmunkában alakult ki. Tartalmazza
azokat
az
erısségeket
és
gyengeségeket,
elınyöket
és
veszélyforrásokat, amelyek az ágazat lépéseit és tartalmi változásait, valamint a végrehajtást – a hétköznapi munkát – jellemzik. Ezt egyúttal egy speciális visszacsatolásnak is tekintettük. Ennek alapján az óbudai szociális ágazatra vonatkozó analízis a következı – közösen elfogadott – képet mutatja: Erısségek 20
Gyengeségek
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
• • • • • • • • • • •
kiterjedt, széleskörő szolgáltatási rendszer (mennyiségi szempont) fejlett szolgáltatási rendszer (minıségi jellemzı) a szolgáltatások differenciáltak (sokszínőek) és személyre szabottak jól képzett szakemberek elhivatottság jó kapcsolatrendszer (az intézmények közötti és a hivatal-intézmények viszonylatban is) komplex problémakezelés optimális költségvetés adaptációs készség (gyors reagálás) innovációs, megújulási készség rugalmasság önállóság
• Lehetıségek •
• • • • •
•
együttmőködések erısítése: befelé (intézményközi együttmőködés) és kifelé (egyházak, civil szervezetek) gyorsabb reagálások a változásokra ágazatközi együttmőködések erısítése szolgáltatási rendszer további szélesítése és színesítése a „szociálisan érzékeny” politikai döntéshozók „befolyásolása” térségi lehetıségek kihasználása a munkatársi, vezetıi „fiatalítás” folytatása
• • • • • • • •
infrastrukturális hiányosságok következetlen ellenırzési rendszer nem rendszerszerő monitoring a szolgáltatások mögött „merev” intézményhálózat (megrögzöttségek, rutinok) egyes, korszerő tudások hiánya (nyelvismeret, alacsony fokú számítógépes, informatikai tudás) gyenge szakmai érdekérvényesítés segítık segítésének hiányosságai az ágazati teljesítmények megmutatásának (PR, marketing) hiánya
Veszélyek • • • •
• • • • • •
•
kialakuló és tartós forráshiány gyorsan változó jogszabályok túlzott (túlságosan merev) szabályozás külsı elvárások eltérıségei, következetlenségei (mőködési engedélyezı hatóságok, MÁK, FSzH, stb.) túlterhelés kiégés „gyengülı” szakmai elvárások (pl. szőkülı önkormányzati kötelezettségek, romló tárgyi és személyi elvárások) hatáskör-elvonás (pl. rászorultság megállapítása) túlzott önállóság („önjáróság”/magára hagyatottság) „becsontosodás”, újdonságoktól való elfordulás drasztikus, „kezelhetetlen” társadalmi helyzetek, hatások (pl. tömeges elszegényedés, eladósodás)
Az új ágazati SWOT-analízis elkészültekor megfogalmazottak rendkívül erıs összefüggést mutatnak a korábbi, négy esztendıvel ezelıtti analízis megállapításaival. A SWOT megfogalmazásai részben visszaköszönnek – és mutatják a megteendı út újabb állomásait -, részben az új, nehezen követhetı változások hatását jelzik.
Az ellátórendszerrıl A korábbi Koncepciót idézve, meg kell erısítenünk, hogy „– amint az eddigiekben és jelenleg is – a szociális ellátások kizárólag egymásra épülı, együttmőködı, és a partnerség elve mentén egyenlınek tekintett szolgáltatókkal képzelhetı el. 21
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Ennek
megfelelıen
szolgáltatókat,
éppen
szerzıdéses
olyan és
fontosnak
tartjuk
nem-szerzıdéses
az
helyi
egyházi ellátókat,
és
civil
mint
a
költségvetési intézményeket. Volumenében és felelısségében azonban ezen utóbbiak szorosabb szálakkal kapcsolódnak a kerület ágazati irányításához, döntéshozóihoz, ezért ezen szervezeteinkrıl szélesebb és mélyebb elemzést készített a koncepciónk.”
Segélyezés, támogatási rendszer A helyi önkormányzatok által ellátott segélyezési és támogatási feladatok és azok finanszírozása szociális és gyermekvédelmi területen 2008-ban a következıképpen alakult. A szociális ellátásokat továbbra is három csoportba lehet sorolni: 1.
pénzben nyújtott ellátások
2.
természetben nyújtott támogatások és
3.
(a következı fejezetben tárgyalt) szociális szolgáltatások.
A pénzben, illetve a természetben nyújtott ellátások között lehetnek átfedések, ilyen pl. a lakásfenntartási támogatás, amit az önkormányzatok nyújthatnak készpénzben, de ma már szinte minden önkormányzat a közüzemi szolgáltató felé utalja a támogatást, nem a kérelmezı kezeihez. Emiatt ugyan pénzbeli ellátásról beszélünk, azonban a kedvezményezett pénzt nem lát, hanem a közüzemi számláján a fizetendı összeg lesz kevesebb. Az ilyen formában nyújtott pénzbeli ellátásokat olykor vegyes típusú ellátásnak is szokás nevezni. A pénzben nyújtott támogatások minden esetben a mindennapi megélhetést könnyítik, míg a természetben nyújtott ellátások között lehetnek olyanok, amelyek nem a megélhetésre fordítódnak, hanem általuk valamilyen más kedvezmény igénybevételére nyílik lehetıség. Ilyen pl. az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása, mely igazolás kiadásának jövedelmi és vagyoni feltételei vannak és csak ezen feltételek teljesülése esetén lehet az igazolást kiadni. (A szociális szolgáltatások soha nem a megélhetésre fordítódnak, ezért ugyan az ellátottak természetben részesülnek az adott ellátásban, jellegénél fogva mégis élesen elkülönül a természetbeni ellátásoktól.) A szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény írja elı az önkormányzatok részére az általuk kötelezıen ellátandó szociális és gyermekvédelmi segélyezési feladatokat. 22
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A törvények nem csak a képviselıtestületek hatáskörébe utalnak feladatokat, hanem az önkormányzat jegyzıjének hatáskörébe is. Ezeket a feladatokat államigazgatási eljárás keretében teljesítik a jegyzık, ám ez mégsem jelenti azt, hogy a finanszírozást teljes egészében az állam vállalja. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében ez a következıképpen valósul meg: Önkormányzati finanszírozást is igénylı jegyzıi hatáskör: közgyógyellátás; méltányossági jogcímen: állami finanszírozás mértéke: 70% aktív korúak ellátása: a, rendelkezésre állási támogatás állami finanszírozás mértéke: 80% b, rendszeres szociális segély állami finanszírozás mértéke: 90% ápolási díj alanyi jogcímen: állami finanszírozás mértéke: 90% idıskorúak járadéka: állami finanszírozás mértéke: 90% Önkormányzati finanszírozást is igénylı képviselıtestületi hatáskör: lakásfenntartási támogatás normatív jogcímen: állami finanszírozás mértéke: 90% adósságcsökkentési támogatás: állami finanszírozás mértéke: 90% Csak önkormányzati finanszírozást igénylı képviselıtestületi hatáskör: lakásfenntartási támogatás méltányossági jogcímen átmeneti segély temetési segély ápolási díj méltányossági jogcímen rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekek étkezéstérítési támogatása gyógyszertámogatás 100. életévüket betöltı, kerületi lakosok jubileumi támogatása Csak önkormányzati finanszírozást igénylı polgármesteri hatáskör: 23
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
köztemetés A képviselıtestület által önként vállalt támogatások (III. kerület): beiskolázási segély szociális tanulmányi ösztöndíj karácsonyi segély gyermekek nyári táboroztatása idısek nyári táboroztatása kedvezményes burgonyavásárlási akció speciális fejlesztési igényő gyermekek családjainak támogatása A pénzben és természetben nyújtott ellátások állami finanszírozása egyrészrıl lakosságszám alapján számított normatív hozzájárulásból történik, másrészrıl a normatív jogon megállapított támogatások folyósítási összegének bizonyos %-át vissza lehet igényelni a központi költségvetésbıl. A lakosságszám alapján számított normatív
hozzájárulás
mértéke
különbözı
területi
mutatók
alapján
kerül
meghatározásra. A fıvárosi kerületek költségvetési hozzájárulásának mértékét a fıváros és a fıvárosi kerületek között létrejött forrásmegosztás határozza meg. Az önkormányzatok ezeket a központi költségvetés által nyújtott támogatásokat egészítik ki saját költségvetésükbıl. Mindez az elmúlt években a következıképpen alakult Óbudán:8 ÉV
Elıirányzat
Teljesítés (normatív)
Önkormányzati kiegészítés
Kiadás összesen
1990
96 557
106 679
106 679
1992
13 127
103 662
103 662
1993
365 106
381 387
381 387
1994
403 299
431 695
431 695
1995
551 117
474 119
474 119
1996
557 722
502 141
41 252
543 393
7,59%
1997
762 591
607 978
71 771
679 749
10,55%
1998
588 249
648 605
79 845
728 450
10,96%
1999
730 745
700 000
77 030
777 030
9,91%
2000
830 538
616 645
76 937
693 582
11,09%
2001
821 521
583 337
63 787
647 124
9,85%
Önkormányzati támogatás %-ban
1991
8
Forrás: a Szociális Szolgáltató Fıosztály adatsorai.
24
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata 2002
874 143
607 709
85 247
692 956
12,30%
2003
867 752
708 033
54 467
762 500
7,14%
2004
761 592
717 559
89 641
807 200
11,10%
2005
743 798
713 579
76 545
790 124
9,68%
2006
666 986
618 950
78 855
697 805
11,30%
2007
613 585
574 422
81 544
655 966
12,43%
A 2007. évben a tényleges felhasználás az egyes segélyezési, juttatási formák között a következıképpen oszlott meg:
2007 segélyfajták
összeg (eFt)
fı (eset)
átlag (eFt)
166 483
6 144
27,10
ápolási díj Tb. járuléka
34 943
6 144
5,69
rendszeres szociális segély (aktív korú)
41 656
1 848
22,54
rendszeres szociális segély (rokkant)
5 146
240
21,44
idıskorúak járadéka
7 511
264
28,45
99 333
17 028
5,83
adósságcsökkentési támogatás
6 430
171
37,60
szociális tanulmányi ösztöndíj
4 599
1 020
4,51
átmeneti segély
46 020
4 176
11,02
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
14 837
1 020
14,55
temetési segély
9 330
348
26,81
közgyógyellátás
90 933
2 808
32,38
ápolási díj
lakásfenntartási támogatás
árvízkárosultak (2003-ról áthúzódó bíróság miatt)
1 383
közlekedési támogatás
2 510
1
20,00
3 164
72
43,94
beiskolázási segély
14 039
2 726
5,15
táborozás
16 952
burgonya akció
28 000
karácsonyi segély
29 537 600
36
16,67
659 655 966
612
1,08
lakossági közmőfejlesztési támogatás szociális étkeztetés köztemetés
szakértıi díj (ápolási díj megállapításához) vizitdíjvisszatérítés összesen
20
1 1 383,00 9,96 252
31 881
25
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Intézmények Szociális szolgáltatások tekintetében az önkormányzatok differenciáltan látnak el kötelezı
feladatokat.
Az
egyes
önkormányzatok
által
ellátandó
kötelezı
feladatokat – ahogyan korábban már bemutattuk – a település lakosságszáma határozza meg. Az önkormányzatunk által kötelezıen ellátandó feladatok a szociális törvény alapján: • • • • • • • •
étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idısek nappali ellátása, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, egyéb nappali ellátások (fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok), átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások, utcai szociális munka.
pszichiátriai
betegek,
A megyei, illetve fıvárosi önkormányzat köteles biztosítani: •
azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek
biztosítására a szociális törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; •
a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;
•
a módszertani feladatok ellátásáról.
Az önkormányzatunk által kötelezıen ellátott feladatok a gyermekvédelmi törvény alapján (III. kerület): •
gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ),
•
a gyermekek napközbeni ellátása (pl.: bölcsıde, étkeztetés, nyári
napközis tábor),
•
a gyermekek átmeneti gondozása (gyermekek átmeneti otthona,
családok átmeneti otthona). A
fentiek
tükrében
intézményrendszerünkben
a
szolgáltatások
(Óbuda-Békásmegyer
megvalósulása Önkormányzat
mőködı szociális és gyermekvédelmi-gyermekjóléti intézmények): 26
a
saját
fenntartásában
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Nyújtott szolgáltatások: - Családsegítés (Szt. 64. §) - Gyermekjóléti szolgáltatás és központ (Gyvt. 39-40. §) - Családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. §) • Engedélyezett férıhelyszám: 63 férıhely - Gyermekek átmeneti otthona (Gyvt. 50. §) o Engedélyezett férıhelyszám: 12 férıhely Óbudai Gondozási Központ Nyújtott szolgáltatások: - Étkeztetés (Szt. 62. §) - Házi segítségnyújtás (Szt. 63. §) - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §) • Készülékek száma: 40 db - Idısek nappali ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) pont) • Engedélyezett férıhelyszám: 700 férıhely Derős Alkony Gondozóház Nyújtott szolgáltatás: - Idısek átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye • Engedélyezett férıhelyszám: 56 férıhely Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ Nyújtott szolgáltatások: - Fogyatékos személyek nappali ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés c) pont) • Engedélyezett férıhelyszám: 36 férıhely - Megváltozott munkaképességő, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek nappali ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) pont) • Engedélyezett férıhelyszám: 50 férıhely - Támogató szolgáltatás (Szt. 65./C. §) - Szociális intézményen belüli szociális foglalkoztatás (munka-rehabilitáció: 30 fı, fejlesztı-felkészítés 50 fı) Óbudai Egyesített Bölcsıdék Nyújtott szolgáltatás: - Bölcsıde (Gyvt. 42.§) • Engedélyezett férıhelyszám: 710 férıhely + térítési díj ellenében, külön szolgáltatásként: o Játszócsoport (15/1998.(IV.30.) NM rendelet 44. § (2)) o Idıszakos gyermekfelügyelet (15/1998.(IV.30.) NM rendelet 44. § (3))
27
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Civil és egyházi partnerek, szolgáltatók Szociális szolgáltatási feladatokat nem csak az önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények látnak el, hanem egyházi és civil szervezetek (nem állami szervezetek) is egyéb szerzıdéses formában, vagy az önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás alapján. A nem állami szervezetek fenntartói a szolgáltatási feladat ellátásához közvetlenül veszik igénybe az állami normatívát. Ezen kívül az önkormányzat – lehetıségeihez mérten, külön megállapodásban foglaltak szerint - további finanszírozást vállal. A jelenleg ellátási szerzıdés alapján nyújtott szolgáltatások: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyújtott szolgáltatások: - Étkeztetés (Szt. 62. §) - Házi segítségnyújtás (Szt. 63. §) - Jelzırendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65.§) - Utcai szociális munka (Szt. 65/E. §) - Hajléktalanok nappali melegedıje (Szt. 65/F. §) • Engedélyezett férıhelyszám: 100 férıhely - Idısek nappali ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés a) pont) • Engedélyezett férıhelyszám: 30 férıhely - Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye - Családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. §) - Gyermekek alternatív napközbeni ellátása (játszótér-játszóház program) (Gyvt. 41. § (4) bekezdés) Önkormányzatunk legrégebbi és legtöbb szolgáltatásra kiterjedıen együttmőködı partnere a MMSz. A kerület számára elérhetı, a rászorultak számára indított, nyitott szolgáltatásaik közé tartozik a házi gondozó szolgálat, a jelzırendszeres házi gondozó szolgálat és az ezek mellett mőködı önkéntes csoport. 2007. évben a házi gondozásban 77 óbudai ellátottuk volt, akiknek több mint 15.000 gondozási órát szolgáltattak, valamint 62 kihelyezett készülékkel rendelkezve 68 fıt láttak el a jelzırendszeres gondozásban. Legfıbb jövıbeni elvárásuk, hogy az egyre romló helyzetben legalább a korábbi évek gondozási színvonalát fenn tudják tartani. Továbbra is mintaértékő programként mőködtetik a „Játszva megelızni!” játszótér-játszóház programot a kerület hét pontján. A szabadidıs, kulturális és gyermekvédelmi infrastruktúra hiányosságainak csökkentésére, a prevenciós program mőködtetésére – a kiesı normatív támogatások és a nem indexált támogatás miatt – jelentıs saját forrást is áldoznak. Az igénybevevık itt a fıként a 0-12 éves korosztályból kerülnek ki, évente 3-4000 látogatást jelentve játszóterenként. Munkájukhoz szoros kapcsolatokat ápolnak a kerületi intézményekkel, más szolgáltatókkal. Állandó és idıszakos programjaik rendkívül népszerőek nem csak a rászorulók körében – így biztosítva a szolgáltatás teljesen integrált jellegét. A jövıben – ezen a területen – kénytelenek áttérni a „csökkentett üzemmódba”, amelyet remélhetıleg az igénybevevık kevésbé fognak észrevenni. Tervezik
28
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
önismereti kamaszcsoport(ok) indítását és terepgyakorlatot végzı hallgatók nagyobb számú fogadását is. A Mozgó Orvosi Rendelı – a hajléktalan-ellátás sajátos feladataként – 6400-nál is több esetet lát el évente Budán, s a kerületi hajléktalanok is rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásaikat. Kerületi tevékenységüknek következı, fontos eleme a népkonyha, az idısek klubja és a családok átmeneti otthona a MMSz Békásmegyeri Csoportjának irányításával. A népkonyha napi 150 személy számára biztosít ingyenes étkezést. A hajléktalangondozás fontos része az Utcai Gondozó Szolgálat, fıként a hajléktalan emberek felkutatása és segítése terén. Sokrétő segítési formákkal járulnak hozzá ahhoz, hogy az utcán élık elsıdleges ellátása Óbudán is megvalósulhasson. Az ellátások másik oszlopa a Miklós utca-i Éjjeli Menedékhely, mely 50 fı részére nyújt fedelet és alapvetı szolgáltatásokat az év minden napján, valamint a Ladik utca-i Nappali Szociális Centrum, amely napközbeni ellátást tud biztosítani egyszerre 30 rászorulónak. Részben ehhez kapcsolódik az Álláskeresı Iroda tevékenysége is, amely 2007 tavaszán nyílt meg a kerületben, s közel 500 fı vette már igénybe. A cél a munkába állítás akár közvetett (képzés után) és közvetlen módon, a tájékoztatás, információ-keresés, intenzív programok, a szociális munka eszközei és aktív álláskeresésben segítés útján. Terveik között szerepel a kerületiek „érzékenyítése” a hajléktalanügy iránt ún. nyílt napokon. A Családok Átmeneti Otthona teljeskörő szolgáltatást nyújt a rászorulók számára. Egy évben átlagosan közel harminc család kaphat ellátást, széleskörő segítséget és lehetıséget arra, hogy életét a késıbbiekben ne az intézmény falai között kelljen leélnie. Színes programjaik és rendezvényeik mellett nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai programokra, továbbképzésekre is. Terveik között a kiköltözött családok szorosabb utókövetése és a családi programok további erısítése szerepel. Az Idısek Klubja az idısek társas kapcsolatainak ápolását, az önálló életvitel fenntartására irányuló személyes segítségnyújtást tőzi ki célul, évente 30 fı számára. A kötelezı szolgáltatások mellett számos külön lehetıséget is biztosítanak az adományközvetítéstıl, a segédeszköz biztosítástól a közös kirándulásokig. A jövıbeni terveik között az akadálymentesítés folytatása, a programok elérhetıbbé tétele szerepel. Sotéria Alapítvány Nyújtott szolgáltatások: - Pszichiátriai betegek közösségi ellátása (Szt. 65/. §) - Pszichiátriai betegek nappali intézménye (Szt. 65/F. § (1) bekezdés b) pont) • Engedélyezett férıhelyek száma: 30 férıhely A Sotéria Alapítvány Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával kötött ellátási szerzıdés alapján 2008-ban már nyolcadik éve mőködtette a pszichiátriai betegek nappali intézményét a mentális problémákkal élı emberek számára; illetve 2006 januártól a közösségi ellátást. 2007 januártól a nappali és közösségi ellátást integrált szolgáltatás formájában nyújtja az érintetteknek. I. Klubház (nappali intézmény) 29
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A Klubház a szolgáltatást igénybevevık komplex pszicho-szociális rehabilitációjának; a társadalomba és a korábbi vagy új közösségekbe történı beés visszailleszkedésének, új kapcsolatrendszerek kialakításának, az elvesztett készségek és képességek visszaszerzésének az elısegítése, a klubtagok életminıségének javítása – személyre szabott rehabilitációs programokon keresztül - volt az egyik hangsúlyozott feladata. Másrészt – fıleg a krónikusan mentális problémákkal élıknek vagy egy krízis után a kórházból kijövıknek - olyan védett, támogató közeget, illetve –szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı – napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervezett, amelyek segítségével megtartható a klubtagok életminısége, önálló életvitele, a „mindennapokkal való megbírkozás” képessége; így az is kimutatható, hogy rendszeres használóink körében szignifikánsan csökkent a kórházi visszaesések száma és idıtartama; illetve sikerült megelızni egyéb olyan intézményes ellátásuk szükségessé válását, amely a lakókörnyezetükbıl történı kiemelésüket jelentette volna átmenetileg vagy véglegesen. II. Közösségi Ellátás A Sotéria Alapítvány 2006 januárjától végzi a pszichiátriai betegek közösségi alapellátása szolgáltatást a kerületben. Ennek szakmai múltja, tapasztalatai 10 évre nyúlnak vissza az Alapítványnál, a szolgáltatás bevezetése elıtt a Labirintus munkacsoport „esetmenedzsment”-ként végezte hasonló szakmai tartalommal. A közösségi ellátás egy olyan speciális, szociális szolgáltatás, amely a pszichiátriai problémákban érintett emberek pszicho-szociális térben, kapcsolati mezıjében jelentkezı problémáira reagál (pl. kapcsolatteremtési, kapcsolattartási, önértékelési, együttmőködési, konfliktuskezelési, érdekérvényesítési), s a mindennapi életben nyújt komplex, szupportív és edukatív támogatást módszerspecifikus esetmunka formájában. Szent Erzsébet Karitasz Központ Nyújtott szolgáltatás: - Szenvedélybetegek közösségi ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés b) pont) A Szent Erzsébet Karitász Központ által fenntartott intézmény szenvedélybetegek közösségi ellátását vállalja a kerület-központhoz közeli centrumban. 2007. január 1-tıl rendelkeznek Ellátási Szerzıdéssel, de munkájukat már 2005. ıszén megkezdték. Beszámolójukban a kerületi Szociális Koncepció célkitőzéseinek szolgálatát vállalva részletesen ismertetik munkájukat, melynek során céljukként az általuk gondozott szenvedélybetegeket a társadalomba integrált, annak teljes jogú tagjaként segítik. Céljuk, hogy a kliensek megszabaduljanak a függıségüktıl, s hogy képesek legyenek a szernélküli (alkoholtól mentes) józan, egészséges életre. Heti programjaikban segítı beszélgetés, pszichoterápia, lelkigondozás szerepel, a terápiát az önsegítı, a nıi, a szociálterápiás szerepjáték, a bibliai és a hozzátartozói csoportokkal segítik. Számos további tevékenységükkel évente 1140 fı vesz részt egyéni konzultációban, míg csoportjaik résztvevıinek száma 1092 fı volt. Ezek mellett egy évben ezer fölötti alkalommal keresik meg ıket telefonon is. Az igénybevevık közel fele kerületi lakos, vagy kerületi kötıdéssel rendelkezı személy. A jövıben is kiemelt feladatnak tekintik az önkéntes munkatársak bevonását, képzését és felkészítését. A megnövekedett kliensszám miatt szükségük lett egy újabb terápiás helyiségre, amelyet az Óbudai Szent József Templomigazgatóság segítségével oldanak meg. 30
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A jövı feladatának tekintik a még szorosabb együttmőködés a kerületben tevékenykedı segítıkkel és társszakmák képviselıivel, valamint kiemelten fontosnak tartják az alkoholbetegekkel kapcsolatos szemléletváltáshoz való hozzájárulást is. Kék Pont drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány Nyújtott szolgáltatás: - Szenvedélybetegek közösségi ellátása (Szt. 65/F. § (1) bekezdés b) pont) A „Kék Pont” Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány által fenntartott szolgáltatás – mint neve is jelzi – elsısorban a békásmegyeri problémákra kíván választ adni. A szolgáltatás 2006-ban indult, céljuk a droghasználat ártalmainak csökkentése. Ennek megfelelıen alacsonyküszöbő, könnyen elérhetı szolgáltatást nyújtanak. Feladatuk a droghasználó kliensek megkeresése, kezelése és komplex ambuláns ellátása életminıségük általános javításának elısegítése érdekében. Tevékenységeik között szerepel az állapotfelmérés, információnyújtás, motivációs interjú, egyéni, hozzátartozói és pszichoterápiás konzultáció, detoxifikáció, elterelés, ambuláns rehabilitáció és jogsegélyszolgálat, de alkalmazzák a csoporttechnikát is (sajátos nevelési igényő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek prevenciós csoportja, és hozzátartozói csoport). Egy évben közel kétszáz új kliens jelentkezik, akiket több mint 1300 alkalommal fogadtak munkatársaik. Közeli terveik között szerepel az utcai megkeresı munka beindítása önkéntesekkel, és új, munkaerıpiaci és képzési programok elindítása a fiatal igénybevevık részére. (2009. márciusától az együttmőködés kibıvül a szenvedélybetegek részére nyújtott, alacsonyküszöbő ellátásra is.) Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Nyújtott szolgáltatás: - Támogató szolgáltatás (Szt. 65./C. §) A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége az egyik legnagyobb támogató szolgálati hálózatot üzemelteti az országban, óbudai központtal. 2003-tól mőködik a kerületi támogató szolgálat, törvényi feltételeknek megfelelve, az elıírt szolgáltatási kört fenntartva. 2007-ben – két jármő segítségével – 78 fıt láttak el, 90%-ban mozgáskorlátozott személyeket, és jelentıs részben kerületieket. A jövıben folytatni kívánják a minıségirányítási rendszerük kialakítását. A partnerségi körbe tartoznak olyan szervezetek is, akik nem a szociális és/vagy gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások körébe sorolható módon állnak szoros(abb) kapcsolatban önkormányzatunkkal. Gézengúz Alapítvány a születési károsultakért Az együttmőködési megállapodásában vállalt feladatok: -
Budapest III. kerületben lakóhellyel rendelkezı gyermekek korai
fejlesztése és gondozása, illetve fejlesztı felkészítése; -
Gyógytorna, fejlesztı pedagógiai, logopédiai, pszichoterápiás ellátás
biztosítása; 31
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
-
Az Óbudai Egyesített
Bölcsıdékbe
járó gyermekek preventív-,
fejlesztı- és terápiás ellátása, valamint diagnosztikai szőrıvizsgálat; -
Hozzátartozóknak gyógypedagógiai tanácsadás.
A Vargabető Klub-Mőhely Egyesület9 – tizenkettedik éve – vállal tevékeny részt a nem dolgozó, nem tanuló, nehéz élethelyzetben lévı fiatalok és felnıttek önálló életvitelének elérésében. Képzési és foglalkoztatási programjaik nélkül ma már nem képzelhetı el az óbudai szociális, foglalkoztatási rendszer. Az önkormányzatunktól kapott források mellett – elsısorban – hazai és EU-s pályázatokból finanszírozzák munkájukat, amely a munkaerı-piaci felkészítéstıl az adaptív gondozásig széles körben nyújt segítséget. Munkájukban tovább erısítették a kapcsolatot az önkormányzati, költségvetési intézményekkel. A partneri körbe tartozik a Rászorultak Megsegítése Alapítvány is, amely 2008. évi,
közhasznúsági
jelentése
alapján
–
alkalmanként
százötven
fıvel
–
rendezvényekre hívja a rászorulókat, s havonta tíz fıt, kb. háromezer forint értékben segélyben is tud részesíteni. 1999 óta tevékenykedik kerületünkben, elsısorban adományok közvetítésével segítve átlag száz rászorulót. Emellett programok
szervezésével,
ügyintézéssel
segítik
nyugdíjas
és
gyermekkorú
ellátottjaikat. A kiemelkedıen közhasznú alapítvány számos gyermekprogrammal szolgálta a társadalmi integráció ügyét. A civil szervezetek között viszonylag új szereplı a Flóra Alapítvány10, amely – a 2008-ban átadott helyiségekben – komplex fejlesztı munkát folytat – elsısorban autista – fogyatékosok körében.
9
Az együttmőködési megállapodásban vállalt feladatok: a, Az Egyesület a Budapest, III. került Óbuda-Békásmegyer területén lakcímmel rendelkezı hátrányos, veszélyeztetett helyzető, tanulói jogviszonnyal és munkaviszonnyal nem rendelkezı fiatalok és felnıttek számára a következı szolgáltatásokat biztosítja: • Munkaerı-piaci felkészítés, • munkatapasztalat szerzés szervezése, • munkaerı-piaci elhelyezkedés elıkészítése, valamint • munkahely megırzés segítése. b, Az Egyesület a tanköteles korú kerületi fiatalok részére általános és drogprevenció keretében továbbra is felvilágosító foglalkozásokat és közösségi programokat szervez. 10 Flóra Alapítvány az együttmőködési megállapodásban vállalt feladatai: a, Az Együttmőködési Megállapodás szerint az Alapítvány vállalja a Budapest, III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat területén lakcímmel rendelkezı, halmozottan sérült és autisztikusnak diagnosztizált gyermekek fejlesztését, terápiás ellátását, és számukra 10 % térítési díj kedvezményt biztosít. Amennyiben az Alapítvány nem rendelkezik üres férıhellyel, a várólistán a III. kerületi gyermekeket elınyben részesíti a más kerületbıl, településrıl jelentkezıkkel szemben. b, Az Alapítvány vállalja továbbá, hogy az Óbudai Egyesített Bölcsıdék intézményébe járó, autisztikusnak diagnosztizált, halmozottan sérült gyermekek számára hetente négy órában térítésmentesen terápiás ellátást biztosít (ez az elızı évek átlagát tekintve évente négy gyermeket érint), valamint a Bölcsıde dolgozói számára, és a fejlesztést igénylı gyermekek szülei, hozzátartozói részére havi két órában gyógypedagógiai tanácsadást nyújt. 32
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A
2002-ig
Óbuda-Békásmegyer
Gyermekeinek
Egészségéért
névre
hallgató
Jövıbarát Alapítvány11 ingyenes, prevenciós programot nyújt a kallódó, rossz pszichoszociális körülmények között élı, rászoruló, veszélyeztetett fiatalok számára immár másfél évtizede. Céljuk a segítésen keresztül az érintettek reszocializációja, egészséges életmódra nevelése, a drogok és a bőnözés közelébe kerülésének megakadályozása. Régi, bevált programjaik (Éjféli Sportbajnokság) mellett elindították a „KRÉM – Kreatív Élı Mőhely” programjukat, mint alternatív napközbeni
ellátást.
A
rendszeres
sporttevékenységeken,
beszélgetéseken,
családpótló háttéren keresztül szeretnék – viselkedésmintát kínálva – csökkenteni a deviáns viselkedésbıl adódó veszélyeket. Programjaikon keresztül a pozitív választást kínálják az „utcával szemben”. A hétvégi, éjszakai programjukat 60-70 fı látogatja, de „vonzáskörükben” 200-250 fiatal van, nagyrészt 15-20 év közöttiek. Tevékenységüket újabb sportolási lehetıségekkel és további tanfolyamokkal kívánják bıvíteni, s a célcsoport elérését a jövıbeni is biztosítani.
Mindezeken túl rendkívül sokféle szolgáltatás mőködik a kerületben, amelyek egy részéhez az önkormányzat, míg egy másik részéhez más hatóságok adják ki az engedélyeket. Ezen szereplık számára a Szociális Kerekasztal mőködtetése nyújt aktív bekapcsolódási lehetıséget a kerületi szociális munkába. A partnerség elvei, céljai évek óta változatlanok, hiszen Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata mindig is nagy gondot fordított arra, hogy a kerületben tevékenykedı civil szervezetek, egyházi szolgáltatók munkáját elismerje, és lehetıség szerint támogassa.12 A partnerség elvének érvényesítésében fontos elem az is, hogy az önkormányzat a szociális ellátórendszer tervezhetı, állandósult részeként, a legtöbb esetben együttmőködési megállapodás megkötésével erısíti a helyi szociális hálót.
11
Az együtmőködési megállapodásban vállalt feladatok: a, Az utcalétre kényszerült, kallódó, rossz pszichoszociális körülmények között élı fiatalok drogfogyasztást megelızı célú, egészséges életmódra nevelı gondozása, foglalkoztatása, oktatása, képzése, esélyegyenlıségük segítése, érdekeik képviselete. b, Szabadidıs- és sportprogramok szervezése. c, A fiatalok tolerancia szintjének emelése, a családi életre való felkészítésük. 12 Az Ellátási Szerzıdéssel, Együttmőködési Megállapodással rendelkezı partnerek – kötelezı jelleggel – minden évben beszámolnak munkájukról a szakbizottság elıtt. A megkötött szerzıdések értelmében szakmai beszámolót kell készíteniük az önkormányzat részére, amelyben tájékoztatást nyújtanak az átvállalt feladatok elvégzésérıl. 33
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A kerületben mőködı egyházi és civil szolgáltatók számára a partnerség legfontosabb intézménye a kerületi Szociális Kerekasztal. Ezen a fórumon – nyitott jelentkezési rendszer mellett – lehetıséget kap minden szereplı arra, hogy a szociális folyamatokat megfigyelve jelezze a helyi szükségleteket, egyes ellátotti csoportok igényeit, véleményezze az önkormányzat e téren végzett munkáját, valamint javaslatot tegyen a rendszer jobbítása, finomítása kérdésében. Ennek a fórumnak – természetesen nem csupán a szőken vett szolgáltatói kör, hanem – a tágabb partneri háló is részét képezi, így különösen az egészségügyi rendszer (háziorvosok, védınık stb.) és az oktatási-nevelési intézmények képviselıi (fıként a gyermekvédelmi feladatok területén dolgozók) is viszonylag nagy számban képviseltetik magukat e megbeszéléseken, találkozókon. A legutóbbi Szociális Kerekasztal ülésén is – ahol önkormányzati, egyházi és civil szervezetek képviselıi, a polgármesteri hivatal munkatársai és döntéshozók közösen, egymás mellé rendelt módon alkottak véleményt – számos felvetés, észrevétel, javaslat érkezett a szolgáltatásokkal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül a fıbb észrevételek a következık voltak a legutóbbi ülésen (részletek a jegyzıkönyvbıl): Nagy János Mihály - a SOTERIA Alapítvány képviseletében - megköszönte az önkormányzat eddigi támogatását, és beszélt az alapítvány terveikrıl, mely szerint Átmeneti Otthont szeretnének létesíteni a mentális problémákkal élı emberek részére. Ácsné Böcskei Georgina - a Pais Dezsı Általános Iskola pedagógusa- köszönetet mondott az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ keretein belül mőködtetett RING Ifjúsági Klub létrehozásáért. Javaslata szerint bıvíteni kellene a szolgáltatást, mert a lakótelepi gyermekek közösségi ellátásában 10 éves kor fölött eddig nagy hiány mutatkozott. A gyermekek nagyon szeretik a RING foglalkozásit, kedvvel járnak oda. Véleménye szerint hasonló közösségi ellátást kellene kifejleszteni a 14-15 éves kor feletti gyermeke részére is. Zanáné Haleczky Katalin - az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ vezetıje - megköszönte az elismerı szavakat, és elmondta, hogy a klub megnyitásához pályázati pénzt használtak fel. 10-15 éves gyermekeknek tudnak foglakozásokat és kirándulásokat szervezni. Nagy az igény, de a bıvítéshez pénz kellene, mert jelenleg 120m2-es területen tudnak csak mőködni. Bodrogvölgyi Sándor -a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében - úgy látja, hogy nem szerepel az önkormányzat Szociálpolitikai koncepciójában a cigányság kérdése. Véleménye szerint a cigányság nagyobb hátrányban van. A kisebbségi önkormányzatok csak pályázati pénzbıl mőködnek, szeretné tudni, hogy miért nem férnek be az önkormányzati költségvetésbe? Nyitrai Imre a válaszában elmondta, hogy a Szociálpolitikai Koncepcióban valóban nem szerepel a cigányság kérdése, mert a kerületben a szegénység nem romacigány kérdés. Hibás lenne az óbudai Szociálpolitikai Koncepciót a roma kérdés felé fordítani, így nincs külön cigány fejezete a koncepciónak. Válaszában kifejtette, hogy a kormányzat „nem cselekvését” a helyi önkormányzatok nem tudják pótolni.
34
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Dicsıné Horváth Piroska – a Jövıbarát Alapítvány képviseletében - anyagi támogatást kért az önkormányzattól a „KRÉM” nevet viselı alternatív napközbeni ellátást biztosító foglakozásuk beindításához. Ha be tudnák indítani ezt a foglakozást, akkor az alapítványuk hétköznap is elfoglaltságot tudna biztosítani a lakótelepi csellengı gyermekek részére. A beindításhoz nem csupán pályázati pénzeszközök felhasználását szeretné, gondolkodik az állami normatíva igénylésén is, de egyéb támogatást is vár. (...) Varga László – a Vargabető Klub-Mőhely Egyesület képviseletében - arról beszélt, hogy a Szociálpolitikai Koncepcióban nem látja megfelelınek a fiatalok életkezdését segítı feladatok kidolgozását. Véleménye szerint a pályakezdı fiatok ellátása konkrét fejlesztést igényel, tekintettel arra, hogy nagy az „elkallódási lehetısége” ennek a korosztálynak, ezért figyelmet kell fordítani rájuk. Egyben felajánlotta az egyesület segítségét ennek a kérdésnek a megoldásában. (...) Erdıs Judit – a Magyar Hospice Alapítvány képviseletében - elmondta, hogy alapítványuk otthonápolást /szakápolást/ végez, és azért szeretné a kapcsolatot felvenni a Gondozási Központtal. Szabóné Varga Valéria – az Óbudai Gondozási Központ vezetıje - válaszából kiderült, hogy volt kapcsolatuk az alapítvánnyal, és továbbra is nyitottak az együttmőködésre. Továbbiakban beszámolt a Gondozási Központ nehézségeirıl, mely az állami normatíva rendszerének megváltoztatását követıen állt elé az életükben. Felhívta a figyelmet a demens ellátás fontosságára, mely még megoldásra vár a kerületben. Müller Istvánné – a Derős Alkony Gondozóház vezetıje - hozzászólásából megtudhatták a résztvevık, hogy az intézmény bıvítése megvalósult, 49 férıhely helyett jelenleg már 56 férıhellyel várják az idıs embereket. Az intézmény komfortosabb és egyben esztétikusabb lett. Tárnoki Erzsébet – az Egyesített Bölcsıdék vezetıje - a bölcsıdék bıvítésérıl számolt be, és egyben felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az új szabályozási rendszer bevezetését követın, miszerint az édesanyák a GYES mellett teljes munkaidıben dolgozhatnak, az intézmény ismét létszám gondokkal fog küzdeni. Borzák Károly – az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ vezetıje- a Fejlesztı Napközi Otthon beindításáról beszélt, melynek keretein belül a fogyatékkal élıket ellátottakként fogják foglalkoztatni. Hozzászólásából egyértelmően kiderült, hogy van igény a fejlesztésre, de az önkormányzattól nagyobb összegő támogatásra lenne szüksége a központnak. Meggyes Ildikó – a Kórházi Önkéntes Segítı Szolgálat Alapítvány képviseletében támogatta az Önkéntes Központ létrehozását. Ónodi Ágnes – az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ ÉNO vezetıje hozzászólásában kifejtette, hogy a kerületben egységes „fogyatékosügyi” koncepcióra van szükség. Egyben felajánlotta az ÉNO-ban dolgozó szakemberek segítségét, az elıkészítı, felmérı munkában. Továbbá kitért arra is, hogy az ÉNO bıvítésére nagy szükség lenne. Tilli Ferencné – az Óbudai Gimnázium pedagógusa- felhívta a figyelmet arra, hogy a 18 év alatti gyermekek egy része rendszeresen látogatja a környék szórakozó helyeit, ahol rendszerint alkoholt is fogyasztanak. Szeretné tudni, hogy ellenırzi-e valaki az éjszakai szórakozóhelyeket? Dr. Gallóné Nagy Judit és Zanáné Haleczky Katalin válaszából kiderült, hogy az észrevételt továbbítják az önkormányzat vezetése felé. Egyébként a jelzéseket az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központhoz kell megküldeni, akik utcai szociális munkát is folytatnak napközben. Az esti, éjszakai ellenırzésre más megoldást kell találni.
35
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Változások az eltelt idıszakban Az
Önkormányzat
fenntartásában
mőködı
szociális,
illetve
gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézményekben – a korábbi Koncepcióban foglaltak és törvényi módosulások alapján - számos változás történt az elmúlt idıszakban. I. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ 2005. III. 30-ai Képviselı-testületi ülésen született döntés Az intézmény alaptevékenysége kibıvült 2005. április 1-jétıl a szociális információs szolgáltatással, valamint 2005. szeptember 1-jétıl létrehozásra került a gyermekjóléti központ. 2005. VIII. 31-ei Képviselı-testületi ülésen A családok átmeneti otthonához tartozó kiléptetı lakások 3 új telephellyel egészülnek ki. 2007. III. 28-ai Képviselı-testületi ülés Az Intézmény tevékenysége kibıvül a Gyermekek Átmeneti Otthonának létrehozásával. A Víziorgona u.7. szám alatti telephelyen létrehozásra került a Reintegrációs Ifjúságnevelési Gócpont (RING), valamint itt fog mőködni a Gyermekek Átmeneti Otthona is. A szociális információs szolgáltatás kikerül az intézmény alaptevékenységei közül a szociális törvény változása miatt. 2008. január végén kapta meg a Gyermekek Átmeneti Otthona a mőködési engedélyt és 2008. április 9-én volt a hivatalos megnyitó. 2008. XII. 17-ei Képviselı-testületi ülés Döntés született az Intézmény telephelyeként mőködı egyik kiléptetı lakás cseréjérıl a lakás rossz állapota miatt. Részlet az Elıterjesztésbıl: „A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2008. áprilisi ellenırzése során kifogásolta a Pacsirtamezı u. 24-26. III/36. szám alatti lakás állapotát. A vizsgálati jelentésben a következı szerepel: „A Pacsirtamezı u. 26. alatti telephely elhelyezési és tárgyi feltételein javítani szükséges, a nyílászárók nem megfelelıek, a fürdıhelyiség, Wc, konyha teljes felújításra szorul, a lakószoba tisztasági festést és parketta javítást igényel, a főtés nem mőködik, a világítás korszerősítése elengedhetetlen”. Az Intézmény 2008. szeptemberében visszaadta a lakást a Celer Kft-nek, tekintettel a lakás nem megfelelı elhelyezési és tárgyi feltételeire. A Bizottság az Intézmény számára másik lakás bérbeadásáról a 2008. 11. 18-ai ülésén döntött. A 1030/SZLB/2008.(XI.18.) számú határozat szerint az Önkormányzat a 1038 Budapest, Margitliget u. 2. II/18. szám alatti 52 m2 alapterülető lakást bérbe adja az Intézménynek.”
36
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
II. Derős Alkony Gondozóház 2006. XII. 20-ai Képviselı-testületi ülés Férıhelybıvítésre került sor az Intézményben, 49-rıl 56-ra nıtt a férıhelyek száma (7db egyágyas szoba, illetve a mentálhigiénés szoba kialakítása). 2007. XII. 19-ai Képviselı-testületi ülés Az intézmény mőködési területe kiegészül a Budapesti Agglomeráció területével. Részlet az Elıterjesztésbıl: „Az elmúlt hónapokban Szentendre és Budakalász Önkormányzata jelezte Önkormányzatunk felé azon szándékát, hogy az illetékességi területükön felmerülı idıskorúak átmeneti ellátása iránti igények kielégítését külön megállapodás alapján, térítési díj megfizetése ellenében a Derős Alkony Gondozóház szabad férıhelyeinek igénybevétele útján szeretnék biztosítani. A III. kerületi lakosok ellátását követıen, üres férıhelyek esetén lehetıség nyílna a környezı településeken jelentkezı igények kielégítésére az adott települési önkormányzattal kötött megállapodás alapján. A Derős Alkony Gondozóház mőködési területe az intézmény Alapító Okiratában foglaltak szerint jelenleg: „elsısorban Budapest III. kerület, másodsorban a Fıváros területe”. A környezı településekkel kötendı megállapodáshoz, és idıs lakosaik ellátásához szükséges, hogy az intézmény Alapító Okiratában, illetve mőködési engedélyében feltüntetésre kerüljön a „Budapesti Agglomeráció területe”, mint másodlagos mőködési terület is. Az intézmény mőködési területének módosítása a jövıre nézve biztosítékot jelentene arra, hogy üres férıhely esetén - amikor az intézmény kiadásai nem csökkennek, azonban ellátott hiányában a központi költségvetésbıl támogatás nem jár az adott férıhelyre és személyi térítési díjból származó bevétel sincs -, ne Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, mint fenntartónak kelljen a hiányt pótolnia, hanem megállapodás alapján a környezı települési önkormányzat fizessen térítési díjat a nem kerületi lakos ellátásáért. Természetesen a Gondozóház a jövıben is elsısorban a III. kerületi lakosok ellátását biztosítja és kizárólag üres férıhely esetén, felvételre váró kerületi lakos hiányában, a kerületi lakosok irányában fennálló ellátási kötelezettség teljesítésének veszélyeztetése nélkül vállalná nem kerületi lakosok ellátását.”
III. Óbudai Gondozási Központ 2005. III. 30-ai Képviselı-testületi ülés Az intézmény alaptevékenysége új szakfeladatokkal bıvült: a szociális információs szolgálat 2005 április 1-tıl és a jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2005 május 1jétıl történı létrehozásával. 2006. XII. 20-ai Képviselı-testületi ülés Az intézmény szervezeti felépítése átszervezésre került: a korábbi 6 gondozási központ helyett 4 gondozási központ került kialakításra. A Kiskorona utcában és a Gyenes utcában mőködı gondozási központok beolvadtak a Harrer Pál utcai gondozási központba, ami I. sz. Gondozási Központ néven mőködik. Az intézmény
37
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
alaptevékenységhez kapcsolódó új kiegészítı tevékenységként ingatlan bérbeadással is foglalkozik. Részlet az Elıterjesztésbıl: „Az Óbudai Gondozási Központ 2007. január 1-jétıl szervezeti átalakítást kíván megvalósítani. Az átszervezés a gondozási központok számát és a központok ellátási területét érinti. Az átszervezést mindenekelıtt az indokolja, hogy a jelenleg mőködı központonként 3 fıs gondozási egységek nem tudják kielégíteni az ellátási igényeket, valamint betegállomány esetében a helyettesítést is nehéz megoldani. Az elmúlt évek során az ellátási körzetek ellátotti létszáma megváltozott, egyes területeken jelentısen megnövekedett, amihez a központok jelenlegi struktúrája – a gondozotti létszám elégtelensége miatt – nem tudott igazodni. Az átalakítás eredményeként a jelenleg mőködı hat gondozási egység helyett négy gondozási egység köré szervezıdne a területi ellátás. Összevonásra kerülne az I. a II. és a III. sz. Gondozási Központ, mely I. sz. Gondozási Központként a Harrer Pál utca 4. szám alatti telephelyen mőködne két idısek klubjával. A jelenleg a Kiskorona u. 3. szám alatt mőködı I. sz. Központ és a Gyenes u. 12. szám alatti III. sz. Gondozási Központ az összevonással megszőnik. A III. sz. Gondozási Központ beolvasztását az is indokolja, hogy e telephelyen nappali ellátásra nincs lehetıség az épület adottságai miatt, ezért a komplex szolgáltatás elve nem valósítható meg. A 2006. évi teljesítménymutatókat áttekintve, jól látszik mind a gondozási órákat, mind az ellátottak számát tekintve, a Központok közötti eltérés. Az átszervezés során a Központok ellátási területe és a dolgozók száma is változik, így összességében az egy gondozónıre esı ellátottak száma megközelítıleg azonos lesz. Az I. sz. Gondozási Központhoz tartozó terület lesz a legnagyobb, emiatt 8 fı gondozónı alkalmazása szükséges, a többi Központban pedig 5-5 fı gondozónı fogja végezni a tervek szerint a házi gondozást. A szervezeti átalakítás státuszbıvítést nem igényel, a Központok létszám-átcsoportosításával a feladatellátás megvalósítható.” 2007. VI. 27-ei Képviselı-testületi ülés Az Intézmény 1032 Budapest, Gyenes u. 12. szám alatti telephelye megszőnik: a Támogató Szolgálat és a Segédeszköz Kölcsönzı a 1036 Budapest, Kiskorona u. 3. szám alatt mőködik tovább. A szociális információs szolgáltatás kikerül az intézmény alaptevékenységei közül a szociális törvény változása miatt. 2007. XII. 19-ei Képviselı-testületi ülés A 1038 Budapest, Víziorgona u. 12. szám alatt és a 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 1. szám alatt mőködı Idısek Klubjainak férıhelyszáma 100-ról 120 férıhelyre módosul. Az intézmény mőködési területe módosul, a „Budapest, III. kerülete ÓbudaBékásmegyer, kivéve a Támogató Szolgálat, melynek ellátási területe: Budapest, III. ker. Újlak, Óbuda, Remetehegy, Filatori-gát, Kaszásdőlı, Testvérhegy, Törökkı, és Csúcshegy” szövegrész helyébe a „Budapest, III. kerülete Óbuda-Békásmegyer” szövegrész lép. Részlet az Elıterjesztésbıl: „Az Óbudai Gondozási Központ Alapító Okiratának módosítását egyrészt a férıhelybıvítés, másrészt az Óbudai Gondozási Központ keretében mőködı Támogató Szolgálat mőködési területének módosítása indokolja. A Támogató 38
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Szolgálat mőködési területe jelenleg „Budapest, III. ker. Újlak, Óbuda, Remetehegy, Filatori-gát, Kaszásdőlı, Testvérhegy, Törökkı, és Csúcshegy”. A III. kerület területének egyéb részein a támogató szolgáltatást az Önkormányzatunkkal kötött ellátási szerzıdés alapján a Magyarországi Krízis Intervenciós Központ Egyesület biztosította. Az ellátási szerzıdés a Képviselı-testület 94/ÖK/2007.(II.27.) számú határozata alapján 2007. február 28. napjával felmondásra került. 2007. március 1. napjától az Óbudai Gondozási Központ Támogató Szolgálata az egész kerület területét ellátja. Fentiek miatt szükséges az Óbudai Gondozási Központ Támogató Szolgálata mőködési területének az intézmény Alapító Okiratában való módosítása.”
IV. Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ 2005. III. 30-ai Képviselı-testületi ülés: Új elnevezése: „Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ”. 2006. III. 29-ai Képviselı-testületi ülés: Feladata kiegészült a közérdekő és közmunka szervezésével, valamint a szociális étkeztetéssel. 2006. XII. 20-ai Képviselı-testületi ülés: Az Intézmény feladata kiegészült a megváltozott munkaképességő aktív korú nem foglalkoztatott személyek Fejlesztı Napközi Otthonának mőködtetésével és a nappali ellátásban részesülı megváltozott munkaképességő személyek szociális intézményen belüli szociális foglalkoztatásával, továbbá az Önkormányzat és a rendszeres szociális segélyben részesülı, aktív korú nem foglalkoztatott személyek közötti együttmőködés feltételeinek biztosításával, mely a foglalkoztatás új formájaként az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatását jelenti, képességeik megırzése és fejlesztése érdekében. Részlet az Elıterjesztésbıl: „A képviselı testület július 27-én tartott ülésén az 560/ÖK2006.(VII. 27.) számú határozatával döntött az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ szervezeti átalakításáról. Az intézmény szervezeti átalakítását többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 2006. évi változása indokolja, valamint fontos érv az is, hogy a Szociális Foglalkoztató Központ által jelenleg a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatása után járó állami dotáció, a 25/2005.(XII.27.) FMM-EüM-ICSSZEM-PM együttes rendelet 11.§ (7) és (8) bekezdése alapján 2007. július 01-jétıl megszőnik. A mellékelt módosított Alapító Okirat szerint az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ olyan szociális intézmény lesz, amelyben: a 853 266 szakfeladat számon mőködik − az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (30 férıhellyel) − és a megváltozott munkaképességő aktív korú nem foglalkoztatott személyek Fejlesztı Napközi Otthona (50 férıhellyel) a 853 277 szakfeladat számon − a nyugdíjas munkavállalók és az aktív korú véglegesen leszázalékolt munkavállalók szociális foglalkoztatása 39
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
a 853 288 szakfeladat számon − a Foglalkoztatási Központ keretében a közhasznú, közcélú, közérdekő és közmunka foglalkoztatás valamint az Önkormányzat és a rendszeres szociális segélyben részesülı, aktív korú nem foglalkoztatott személyek közötti együttmőködés kerül megszervezésre. A nappali ellátás keretében nyílik lehetıség a szociális törvényben meghatározott munka-rehabilitációs és a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás megvalósítására, ami az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatását jelenti. Az intézmény szervezeti struktúrájában szükséges meghagyni a hagyományos szociális foglalkoztatást is, egyrészt jelenleg 30 fı a nyugdíjas munkavállalók száma, másrészt a megváltozott munkaképességő munkavállalók közül 20 fınek végleges a leszázalékolása, az ı rehabilitációjuk csak abban az esetben oldható meg, ha a törvény által 1 évig biztosított fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásuk után visszakerülnek a hagyományos szociális foglalkoztatásba. A Fejlesztı Napközi Otthon mőködési engedélyét hasonlóan az ÉNO mőködési engedélyéhez megkéri a Szociális Foglalkoztató Központ. A mőködési engedély kiadását követıen nyílik lehetıség az intézményen belüli szociális foglalkoztatásra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtására. A Fejlesztı Napközi Otthon az Szt. 65/F§ (1) bekezdés a) pontja alapján tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A nappali ellátás keretében napi egyszeri meleg élelmet kell igény szerint biztosítani, valamint fontos tevékenysége az intézménynek életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, továbbá munkavégzés lehetıségének szervezése. Az intézménynek a tárgyi feltételek között biztosítani kell a tisztálkodásra alkalmas férfi és nıi zuhanyzót, öltözıt. A közösségi együttlétre külön helyiségeket, valamint pihenıszobát, továbbá a napi egyszeri – igény szerinti – meleg étel biztosításához tálaló konyhát és étkezıt kell kialakítani. A felsorolt tárgyi feltételek biztosításához a Szociális Foglalkoztató meglévı helyiségeinek az igény szerinti átalakítására, felújítására van szükség 2007. elsı félévében. A Fejlesztı Napközi Otthon személyi feltételeire az 1/2000 (I.7) SzCsM rendelet 2. és 3. számú mellékletébıl az idısek klubjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szakmai létszámnorma szerint: 1 fı nappali ellátást vezetıt 2 fı szociális gondozót 30 férıhely felett a létszámtöbblet 1 fı szociális gondozót vagy szociális segítıt kell alkalmazni. Az ellátottak szociális foglalkoztatása A Szt. 99/B.§ - 99/E.§ alapján a Fejlesztı Napközi Otthonban intézményi jogviszonyban álló ellátottak − munka-rehabilitációs és − fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásban részesülhetnek.
40
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Az ellátottak foglalkoztatásáról – a 113/G.§-ban foglalt rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végzı szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján – az intézmény vezetıje dönt. A munka-rehabilitáció célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történı megırzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásra való felkészítés. A munkarehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végzı szakértıi bizottság a munkarehabilitáció eredményességét évente írásbeli felülvizsgálat keretében értékeli. Az éves értékelés során meg kell vizsgálni az ellátottak fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásra való alkalmasságát, illetve a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásba történı átvezetésének lehetıségét. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás célja az ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégzı képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerıpiacon történı önálló munkavégzésre. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás legfeljebb egy évre kötött munkaszerzıdés alapján a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény szerint határozott idejő munkaviszony keretében folytatható. A munka-rehabilitációs és a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás személyi követelményeinek a jelenleg a Szociális Foglalkoztató Központban dolgozó közalkalmazottak megfelelnek, így ezek teljesítéséhez új alkalmazottak felvétele nem szükséges.” A Fejlesztı Napközi Otthon 2007. októberében kapta meg a mőködési engedélyt, a szociális foglalkoztatási engedélyt 2007. decemberében adták ki. Fejlesztı Napközi Otthon: 50 férıhely; megváltozott munkaképességő, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek nappali ellátása (Szt. 65/F. § (1) a) pont alapján) Szociális foglalkoztatási engedély: fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás: 50 fı; munka-rehabilitációs foglalkoztatás: 30 fı 2007. XII. 19-ei Képviselı-testületi ülés: Az intézmény mőködési területe kiegészítésre került a Budapest és a Budapesti Agglomeráció területével. Az értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona férıhelyeinek száma 30-ról 36-ra módosult. Részlet az Elıterjesztésbıl: „Az intézmény Alapító Okiratának módosítása szükséges - a férıhelybıvítés mellett -, a mőködési terület módosítása miatt is. Az intézmény Alapító Okirata jelenleg „Budapest, III. kerület Óbuda-Békásmegyer” területét tartalmazza az intézmény mőködési területeként, azonban az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának hét ellátottja nem III. kerületi lakos. Jogviszonyuk évek óta fennáll, felvételükre akkor került sor, amikor a kerületi lakosok körébıl nem volt elég jelentkezı, és hosszú idın keresztül üres férıhelyek álltak tartósan rendelkezésre. A fenti ellátottak intézményi jogviszonyának megszüntetése - a megváltozott igények miatt - sem jogilag, sem etikailag nem lehetséges. Megoldást az jelent, ha mind az Alapító Okiratban, mind az intézmény mőködési engedélyében feltüntetésre kerül Budapest és a Budapesti Agglomeráció területe, mint mőködési terület. Ebben az esetben a nem kerületi lakosok ellátása költségének megtérítése az ellátott
41
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
lakóhelye szerint illetékes, ellátási kötelezettséggel rendelkezı helyi önkormányzattól kérhetı. Természetesen az intézmény a jövıben is elsısorban a kerületi lakosok ellátását biztosítja és csak üres férıhely esetén, a kerületi lakosok irányában fennálló ellátási kötelezettség teljesítésének veszélyeztetése nélkül vállalja nem kerületi lakosok ellátását.” 2008. II. 6-ai Képviselı-testületi ülés Az intézmény új elnevezése: Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ. Az intézmény feladata kiegészítésre került a Támogató Szolgálat mőködtetésével, illetve kikerült a feladatok közül „az Önkormányzat és a rendszeres szociális segélyben részesülı, aktív korú nem foglalkoztatott személyek közötti együttmőködés feltételeinek biztosítása.” Részlet az Elıterjesztésbıl: „Jelenleg az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központban a következı feladatokat látják el: - Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (a Képviselı-testület 2007. december 19-ei döntésének megfelelıen 36 férıhellyel); - Fejlesztı Napközi Otthon (50 férıhely); - szociális foglalkoztatás (munkarehabilitáció: 30 fı és fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás: 50 fı); - szociális étkeztetés; - közfoglalkoztatás szervezése (közhasznú, közcélú, közérdekő munka és közmunka szervezése); - az Önkormányzat és a rendszeres szociális segélyben részesülı, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek közötti együttmőködés feltételeinek biztosítása. A Támogató Szolgálat Az Önkormányzat fenntartásában mőködı, fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátását biztosító szolgálat az Óbudai Gondozási Központ keretein belül mőködı Támogató Szolgálat. A Támogató Szolgálat elsısorban a fogyatékos személyek lakáson kívüli közlekedését segíti, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosít számukra. Tekintettel arra, hogy a fogyatékos és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásának központjává az önkormányzati intézmények közül az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ vált, indokolt, hogy a Támogató Szolgálat is a Szociális Foglalkoztató keretein belül mőködjön a jövıben. A Támogató Szolgálatnak az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központhoz való rendelése a 2008. évi normatív állami hozzájárulás igénylését nem érinti, mindössze az intézmények Alapító Okiratainak és mőködési engedélyeinek módosítását teszi szükségessé. A mőködési engedély módosításához elengedhetetlen, hogy a Szolgálat a személyi és a tárgyi feltételek változása nélkül mőködjön tovább az új keretek között. Tárgyi feltételek: A fogyatékos személyek szállításhoz használt Fiat Ducato típusú gépjármővet az Óbudai Gondozási Központ a Fıvárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottsága által kiírt pályázati forrásból vette 2006. évben, azzal a kikötéssel, hogy 5 évig támogató szolgáltatás nyújtásához kell használni. 42
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Személyi feltételek: Az Óbudai Gondozási Központ keretein belül jelenleg 7 státusz van a támogató szolgáltatás ellátásához rendelve, amelyek a következık: - 1 fı támogató szolgálatvezetı (jelenleg betöltetlen); - 4 fı személyi segítı (egy betöltetlen); - 1 fı gépkocsivezetı; - 1 fı adminisztrátor. A Támogató Szolgálat létrehozásakor az intézmény két fı státuszbıvítést kapott, a másik öt dolgozó intézményen belüli átszervezéssel került erre a feladatra. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.4.) SzCsM rendelet szerint a támogató szolgáltatás ellátásának létszám minimuma 1 fı szolgálatvezetı, 2 fı személyi segítı és 1 fı gépkocsivezetı. Ezért 4 státusz átadása és a dolgozók áthelyezése mindenképpen indokolt, különös tekintettel arra, hogy minden dolgozó elvégezte a jogszabály által elıírt speciális támogató szolgálati képzést. A jelenlegi ellátotti létszám (26 fı személyi segítésben részesített ellátott, akik közül 8 fı napi ellátást igényel) teljes körő ellátásához négy dolgozó nem elegendı, ezért indokolt az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ státuszainak – az átadásra kerülı 4 státuszon kívül – egy plusz státusszal való bıvítése. A rendszeres szociális segélyben részesülı személyekkel való együttmőködés A Szociális Foglalkoztató Központ feladatainak áttekintését követıen a rendszeres szociális segélyben részesülıkkel való együttmőködés az, aminek ellátását az elmúlt idıszak tapasztalatai alapján szükséges felülvizsgálni. A rendszeres szociális segélyben részsülı személyek munkába állásra való felkészítése érdekében, a velük való együttmőködés eredményesebb ellátásához hivatásos családgondozók tudása szükséges. Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családsegítı Szolgálata a helyi szabályozás alapján jelenleg is részt vállal ezen személyek munkaerıpiaci reintegrációra való felkészítésében, tanácsadások és tréningek szervezésén keresztül. A feladat teljes átadásával annak ellátása eredményesebb és hatékonyabb lenne. Jelenleg a Foglalkoztatóban 3 fı végzi ezt a feladatot, 2 fı középfokú végzettséggel és 1 fı szociális munkás végzettséggel. A 3 státusz átadásával a Családsegítı Szolgálatnál a jogszabályi elıírásoknak megfelelı végzettségő családgondozók látnák el a munkát, a Szociális Foglalkoztató Központ pedig továbbra is szervezné a rendszeres szociális segélyben részesülık közfoglalkoztatását. A rendszeres szociális segélyben részesülı személyekkel való együttmőködés keretei és a Családsegítı Szolgálat, mint az Önkormányzat által együttmőködésre kijelölt szerv feladatai a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV.1.) rendeletben kerülnek részletesen kidolgozásra. Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ Az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ feladatainak átszervezésével az intézmény a fogyatékos és megváltozott munkaképességő személyek ellátását biztosítja a kerületben, valamint szervezi a közfoglalkoztatást. Tekintettel arra, hogy az intézmény nevében szereplı szociális foglalkoztató/foglalkoztatás a hagyományos értelemben már nem létezik, indokolt az intézmény nevének megváltoztatása. Az intézmény tevékenységeit tükrözı elnevezés lehet az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ. Az intézmény elnevezésének módosításához az Alapító Okirat módosítása szükséges.
43
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Az intézmények átszervezése és a feladatok átadása a vonatkozó szakmai jogszabályok és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve 2008. április 1-jére valósulhat meg.” 2008. VIII. 27-ei Képviselı-testületi ülés: Döntés a támogató szolgáltatást, a közösségi ellátásokat és az alacsonyküszöbő szolgáltatást mőködtetı szolgáltatók befogadására és állami támogatására kiírt pályázaton való részvételrıl, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ keretében mőködı Támogató Szolgálat ellátó rendszerbe három évre történı befogadása és teljesítményarányos állami finanszírozása érdekében. Részlet az Elıterjesztésbıl: ”A Szolgálat ellátottainak száma az Óbudai Gondozási Központtól való 2008. április 1-jei átvétel óta megnövekedett: áprilisban a 17 ellátott közül 16 fı személyi segítésben és 1 fı szállításban részesült, míg jelenleg az összesen 39 fı ellátottból 19 fı személyi segítést és 20 fı szállítást vesz igénybe. A három személyi segítı maximális kihasználtság mellett dolgozik. A Támogató Szolgálat az elmúlt 7 éves mőködése során a kerületben élı fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer meghatározó és nélkülözhetetlen részévé vált, ezért a helyi önkormányzatoknak a szociális alapszolgáltatások és ezen belül a fogyatékos ellátás területén elıírt kötelezı feladatainak központi átszervezését követıen is indokolt a Szolgálat Önkormányzatunk általi további fenntartása és mőködtetése.”
V. Óbudai Egyesített Bölcsıdék Férıhelybıvítések: -
688/ÖK/2006.(IX.14.) határozat az Alapító Okirat módosításáról: az Arató Emil tér 2. szám alatti telephelyen a férıhelyek száma 20 férıhellyel bıvült. A Víziorgona u. 1. szám alatt új telephely létesült 40 férıhellyel.
-
3/ÖK/2007.(I.24.) határozat az Alapító Okirat módosításáról: a Mókus u. 1-3. szám alatti telephely 20 férıhellyel bıvült.
-
682/ÖK/2007.(XII.19.) határozat az Alapító Okirat módosításáról: a Kelta u 3. szám alatti telephely 20 férıhellyel bıvült.
2006. IX. 14.-ei Képviselı-testületi ülésen döntés született, hogy a Víziorgona u. 1. szám alatti telephelyen játszócsoport kerül létrehozásra, ezzel háromra bıvült a kerületi játszócsoportok száma. 2007. XII. 19-ei Képviselı-testületi ülésen döntés született az idıszakos gyermekfelügyelet, mint külön szolgáltatás bevezetésérıl. Részlet az Elıterjesztésbıl: „Az Óbudai Egyesített Bölcsıdék három telephelyén térítési díj ellenében, külön szolgáltatásként játszócsoport mőködik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 44
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
lehetıséget ad szintén külön szolgáltatásként, térítési díj ellenében idıszakos gyermekfelügyelet mőködtetésére a bölcsıdékben. Az idıszakos gyermekfelügyelet szolgáltatás lényege, hogy azon szülık, akik otthon vannak gyermekükkel és a gyermek nem részesül bölcsıdei ellátásban, kérhetik a gyermek alkalmi felügyeletét a bölcsıdében, ha olyan elfoglaltságuk adódik, amely miatt ez szükséges. A szolgáltatás megszervezésére a gondozási csoportok keretében van lehetıség: csoportonként egy gyermek, legfeljebb heti két alkalommal, délelıtt vagy délután négy órában veheti igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatás térítési díja a tervezet szerint 2008. évben a 846,-Ft-os gondozási díjból (felügyelet) és a 354,Ft-os étkezési díjból tevıdik össze, amely összesen 1.200,-Ft bevételt jelentene az intézménynek gyermekenként.” A bölcsıdék épületének állapotáról általánosságban elmondható, hogy nem megfelelı, sok helyen hullik a vakolat,… A játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet elıírásai szerint a bölcsıdei játszótereknek és az ott elhelyezett játszóeszközöknek 2008. december 31-ig a rendelet európai uniós normák szerinti követelményeinek meg kell felelniük. A rendelet elıírásai szerinti átalakítás a Bölcsıde telephelyein még nem történt meg. A Szérőskert utcai bölcsıde épülete rendkívül rossz állapotban van. Az 1980-ban épített vázpaneles épület válaszfalain nagymérető vízszintes és ferde repedések láthatók, amit a vasalt padlólemez süllyedése okoz. A padlók süllyedése miatt a válaszfalak függılegesen elmozdultak, ami a falak megrepedését eredményezte. Az épület jelenlegi állapotában balesetveszélyes, felújítása mindenképpen szükséges. A Szérőskert utca 35. szám alatti telephely felújítása érdekében Önkormányzatunk pályázatot nyújt be a KMOP-2008-4.5.2 „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztése” pályázati kiírásra. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a felújítás, kapacitásbıvítéssel is járjon, ezért nyertes pályázat esetén a Szérőskert u. 35. szám alatti telephely 20 férıhellyel bıvül. Az Óbudai Egyesített Bölcsıdék jelenleg 12 telephelyen 710 férıhellyel mőködik. A bölcsıdei férıhelyek 120 %-os feltöltöttsége ellenére 323 gyermek vár jelenleg férıhelyre és szerepel az Intézmény várólistáján. A Szérőskert utcai bölcsıde férıhelyeinek száma 40, valamint külön szolgáltatásként játszócsoport mőködik az intézményben. Jelenleg 22 gyermek vár a bölcsıdébe való felvételre. Az épület adottságai egy gondozási egység kialakítására adnak lehetıséget, ami 20 férıhellyel való bıvítést jelent. A Szolgáltatástervezési Koncepciót csatolni kell a pályázati anyaghoz, és azt vizsgálják, hogy a pályázat és a Koncepció , hogyan illeszkednek egymáshoz.
45
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Nehézségek a szolgáltatások szervezésében A finanszírozáson kívül nehezíti a feladatok ellátását – amint ezt több helyen is jeleztük - a jogszabályok szinte folyamatos módosulása. A szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásához jelenleg összesen húsz jogszabály ismerete szükséges. Ahogyan korábban is említettük, ezek a jogszabályok sok esetben egymásnak ellentmondó tartalmakkal, külön értelmezést megkívánó fogalmazásokkal bírnak. A fıbb jogszabályokat az utóbbi években számtalanszor módosították. A szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok túlzottan gyakran kerülnek módosításra.
Ha
csak
a
három,
a
szociális
szolgáltatások
engedélyezése
szempontjából legjelentısebb jogszabály változását tekintjük át az elmúlt 4 évre visszamenıen, láthatjuk, hogy a szociális törvény összesen huszonnégyszer módosult, a 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet tizenkét alkalommal került módosításra, az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet pedig hat alkalommal változott. Csak 2006. december és 2007. január folyamán tizenegy különbözı módosításra, valamint új jogszabály megjelenésére került sor a vonatkozó témában. Összefoglalva a 2004-2008 közötti módosításokat: -
Szt.: 24 módosítás
-
Gyvt: 19 módosítás
-
188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet: 12 módosítás
-
1/2000.(I.4.) SzCsM rendelet: 6 módosítás
A módosításokból adódó nehézségeket legtöbbször tetézte az is, hogy egy magasabb szintő jogszabály módosításának hatálybalépését követıen több hónap telt el, míg a végrehajtási rendelet módosítása is megtörtént. Ennek legjobb példája, a szociális törvény „szociális szolgáltatások” címő fejezetének 2005. január
1-jei
hatálybalépéssel
történı
módosítása
volt,
amely
radikálisan
megváltoztatta az addigi szabályozást, azonban a szociális szolgáltatások mőködési feltételeirıl szóló végrehajtási rendelet csak több mint egy év elteltével, 2006. tavaszán készült el és került kihirdetésre. A módosításokat figyelembe véve szinte követhetetlen az éppen alkalmazandó szabályozás. Az egyébként is túlzott adminisztrációs követelmények folyamatos változása, annak megismerése, elsajátítása a dolgozók részérıl éppen azoktól veszi 46
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
el az idıt, akiknek érdekében az adott szabályokat alkották. A szolgáltatásokban dolgozók személyes közlése szerint a munkaidejük 15-55 (!!!) százalékát teszi ki a különféle adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére fordított idı. A túlszabályozást bizonyítja a különbözı engedélyezı és ellenırzı szervek egymástól eltérı jogszabályi értelmezése, pl. a szolgáltatások mőködésének ellenırzésekor. A szakmai ellenırzéseknek kulcsszerepe lett a szolgáltatások életében, ezért ezzel érdemes bıvebben is foglalkozni. A szakmai ellenırzés két szálon fut. Az egyik az engedélyezı szerv által történı szakmai ellenırzés, a másik a minisztérium által kijelölt módszertani intézmény ellenırzése, mely szintén a szakmai munkát ellenırzi. Az ellenırzések során kitérnek többek között a szakmai létszámnormákra, a képesítési elıírásokra, az intézményen
belüli
szabályzatok
vizsgálatára,
a
kötelezıen
vezetendı
dokumentáció ellenırzésére. Sok esetben elıfordul, hogy míg az engedélyezı szerv hiányosságokat állapít meg, a módszertani intézmény szakembere ugyanazt nem tekinti hiányosságnak, így jegyzıkönyvében nem is rögzíti. Ennek oka a jogszabályok eltérı értelmezésébıl, értelmezhetıségébıl adódik. A pénzügyi ellenırzés szintén két szálon fut. Az egyik a MÁK által történı központi költségvetési támogatás felhasználásának törvényessége, a másik az ÁSZ által történı ellenırzés, mely a teljes gazdálkodást érinti. E szempontból is elmondható, hogy
a
központi
költségvetésbıl
kapott
támogatás
felhasználását
a
MÁK
hiánytalanul elfogadja, míg az ÁSZ, ugyanazon jogszabályok alapján hiányosnak tartja. A probléma itt is a jogszabályok egymástól eltérı értelmezésén alapszik. A probléma valódi nagyságát az mutatja, amikor ugyanazon állami szerv két regionális szervezete egymástól eltérı jogszabály-értelmezést alkalmaz. Megoldás lehetne egy egységes szakmai iránymutatás, állásfoglalás, mely a résztvevı szervek mindegyike számára kötelezı erejő lenne. Ilyen azonban nincs, és egy-egy adott kérdésben a felettes szervek megkeresése sem hoz eredményt, a konkrét, egyértelmő állásfoglalástól minden esetben tartózkodnak, mely bizonyítja a jogszabályok többféle értelmezését. „Az ellenırzési eljárás több szerv részvételével zajló, többoldalú, igen összetett folyamat. Az egyes szerveknek az ellenırzés során elıírt feladatai bizonyos szempontból könnyen és jól elkülöníthetıek, ugyanakkor szorosan összefüggenek egymással és átfedések is tapasztalhatók. Általánosságban az mondható, hogy a mőködést
47
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
engedélyezı szerv feladata a jogszabályi elıírásoknak megfelelı mőködés, a módszertani szakértı feladata a szakmai szempontok megvalósulásának, érvényre jutásának, a MÁK feladata pedig az állami normatíva jogszerő igénybevételének ellenırzése. E három ellenırzési terület azonban rendkívül szorosan kapcsolódik egymáshoz, teljesen elhatárolni nem lehet ıket. Jelentıségük súlya is más-más szempontból, de tagadhatatlanul kimagasló. A jogszabályban elıírt dolgozói létszám és képesítési szabályok betartásának ellenırzése épp úgy elhanyagolhatatlan, mint az ellátottak jogainak védelme, az ellátás szakmai kritériumainak vizsgálata, vagy az állami normatíva-igénylés és a térítési díjra vonatkozó szabályok betartatása. Az ellenırzési eljárás jelentıségéhez viszonyítva azonban mindenképpen megoldásra váró probléma az ellenırzési szempontrendszer nem egységes volta, az eltérı gyakorlat. Természetes, hogy a jogszabályok értelmezésében mindig lehetnek bizonyos mértékő különbségek, az ellenırzést végzı „szigora” is eltérhet, azonban a mai gyakorlatban megmutatkozó szubjektivitás mértéke megengedhetetlen. Annak ellenére, hogy a MÁK belsı szabályzatokat ad ki az ellenırzés menetére vonatkozóan, hatalmas különbségek mutatkoznak az ország különbözı részein mőködı szervei gyakorlatában. A fenntartóktól gyakran lehet hallani, hogy amit az egyik szolgáltatója ellenırzése során az adott regionális MÁK elfogad, azt a másik szolgáltató esetében kifogásolják, és nem tekintik megalapozottnak a normatíva adott mértékő igénylését. A módszertani intézményekrıl ez ugyanígy elmondható. Elıfordult ugyanakkor olyan eset is, hogy a MÁK adott idıszakra vonatkozó normatíva felhasználás ellenırzésekor mindent rendben talált, majd az Állami Számvevıszék ugyan arra az idıszakra vonatkozó ellenırzése során hiányosságokat állapított meg. Az eltérı ellenırzési szempontrendszerre kínál legalább részben megoldást az NCSSZI (ma már több egymástól elkülönült intézménnyé tagolódott) által kezdeményezett „Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációja” elnevezéső program. Ennek keretében többek között a szolgáltatások tartalma kerül definiálásra, minıségi követelményeket határoznak meg, egységes dokumentációt dolgoznak ki és a feladatellátás színvonalának, eredményének mérése válik lehetıvé. Az egységes szakmai követelményrendszer kidolgozásának eredményeképpen a szolgáltatások minıségének mérhetısége és összehasonlíthatósága is megvalósul. A kidolgozott standardok a remények szerint a jövıben jelentısen meg fogják könnyíteni a mőködést engedélyezı szerv munkáját, és egységesíteni fogják a módszertani intézmények eljárását, szakmai szempontrendszerét is.” (Forrás: „A szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatók és intézmények engedélyezési és ellenırzési eljárása”, kézirat, dr. Andráczi-Tóth Veronika, 2006)
48
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Jó gyakorlatok Óbudán Ahogyan az ágazati analízisból – évrıl évre – kiderül, a kerületi szolgáltatások „marketingje” alacsony, s meglehetısen keveset „mutatunk meg” magunkból. A Koncepció felülvizsgálata során tehát igyekeztünk összeszedni néhány, figyelemre és követésre méltó „jó gyakorlatot” a szolgáltatások rendszerébıl. Amikor
a
felmerülı
igények
és
válaszok
találkoznak
–
fogyatékosok
foglalkoztatása Évek óta megfigyelhetı tendencia a rokkantsági nyugdíjban részesülık rokkantsági fokának visszaminısítése, mely egyrészt a nyugdíj, így a jövedelem megvonását is jelenti. Az állam a rehabilitációra, a munkaerıpiacra való reintegrációra nem fordított elég hangsúlyt, így ezek az emberek egyrészt jövedelem nélkül, másrészt munka nélkül maradtak. Ezért fogalmazódott meg az önkormányzat részérıl az a hiánypótlás,
hogy
ezeket
az
embereket
megpróbáljuk
visszavezetni
a
munkaerıpiacra, mely cél érdekében létrehoztunk egy napközbeni ellátást szolgáló intézményt ötven férıhellyel. A célcsoport azon csökkent munkaképességő személyek köre, akik visszavezethetıek a munkaerıpiacra. További lehetıséget jelentett az önkormányzat számára a szociális törvény azon rendelkezése, mely a szociális intézményen belüli szociális foglalkoztatást teszi lehetıvé, központi költségvetési támogatással. Mivel ez a típusú napközbeni ellátás intézményi keretek között valósul meg, így a társas együttlét, álláskeresési tréningek, önéletrajz-írás segítésének biztosítása mellett lehetıségünk van ezeknek a személyeknek munkát biztosítani szociális foglalkoztatás keretében. A szociális foglalkoztatásra az engedélyt megkaptuk. Tudomásunk szerint ez egyedülálló kezdeményezés volt az egész országban. A Fejlesztı Napközi Otthon az Szt. 65/F§ (1) bekezdés a) pontja alapján tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A Fejlesztı Napközi Otthon alapítását az egészségi állapotuk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló célcsoportra alapoztuk.
49
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Az ellátottak szociális foglalkoztatása (az engedély szerint: 50 fı fejlesztı felkészítés, 30 fı munkarehabilitáció) így valósul meg. A Szt. 99/B.§ - 99/E.§ alapján a Fejlesztı Napközi Otthonban intézményi jogviszonyban álló ellátottak
munka-rehabilitációs és
fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásban részesülhetnek. Az ellátottak foglalkoztatásáról – a 113/G.§-ban foglalt rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végzı szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján – az intézmény vezetıje dönt. A munka-rehabilitációs foglalkoztatást elsısorban értelmi fogyatékos személyek foglalkoztatására biztosítjuk. A munka-rehabilitáció célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történı megırzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásra való felkészítés. A munkarehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végzı szakértıi bizottság a munkarehabilitáció eredményességét évente írásbeli felülvizsgálat keretében értékeli. Az éves értékelés során meg kell vizsgálni az ellátottak fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásra való alkalmasságát, illetve a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásba történı átvezetésének lehetıségét. A
fejlesztı-felkészítı
foglalkoztatás
célja
az
ellátott
személy
számára
munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégzı képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett
munka
keretében,
illetve
a
nyílt
munkaerıpiacon
történı
önálló
munkavégzésre. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás legfeljebb egy évre kötött munkaszerzıdés alapján a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény szerint határozott idejő munkaviszony keretében folytatható. Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelızni” Játszótér - Játszóház Program A Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelızni” Játszótér - Játszóház Programja, mint komplex gyermekjóléti ellátási forma 1998. óta mőködik, és azóta az alternatív napközbeni ellátás egyik kulcsfontosságú programjává vált. Ez idáig 12 50
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
játszóteret és játszóházat mőködtetnek országszerte, melybıl 6 Budapest III. kerületében található. A civil szervezet Önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés alapján
a
szabadidıs,
a
kulturális
és
a
gyermekvédelmi
infrastruktúra
hiányosságainak pótlására helyezi a hangsúlyt, amely kiváltképp a primer prevenció területén mutatkozik. A játszótereket látogatók körét évek óta elsısorban a kerület lakótelepein élı gyerekek (0-12 éves korig), és szüleik alkotják. Egy-egy intézményben 30-40.000 fı fordul meg évente. Minden játszótérnek van egy 20-25 fıs törzsközönsége, akik szinte mindennap ellátogatnak a térre. Általában közülük kerülnek ki a „problémás gyerekek”, akikre fokozottabban figyelnek a szervezet játszótéren dolgozó munkatársai, szakemberei. Szükség szerint a kerületben mőködı szociális intézményekkel is kapcsolatot tartanak fenn. Ilyen élı együttmőködés van a Gyermekjóléti Központ munkatársaival, a békásmegyeri területen az utcai szociális munkásokkal, valamint a kerületi Védınıi Hálózattal. Emelt színvonal A Derős Alkony Gondozóház Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat fenntartásában mőködı átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, amely másfél évtizedes múltra tekint vissza, és magas színvonalú szakellátást nyújt elsısorban Óbuda idıs lakossága körében. A Derős Alkony Gondozóház 56 fı ellátására rendelkezik határozatlan idejő mőködési engedéllyel. Az intézmény kihasználtsága 100%-os. A gondozóház Pünkösdfürdı zöldövezetében helyezkedik el. A lakók elhelyezése 1-2 ágyas szobákban történik. Társalgók, étterem, „teaszalon”, mentálhigiénés és orvosi szoba áll az idısek rendelkezésére. Az igényesen kialakított, korszerően felszerelt helyiségek európai színvonalú környezetet biztosítanak a bentlakók számára. Az intézmény jól képzett szakemberekkel biztosítja a magas színvonalú gondozást, ápolást. A 24 órás nıvérszolgálat, az egységes nıvérhívó-rendszer az egyéni
szükségletek,
és
igények
figyelembevételével
garantálja
a
gyors
segítségnyújtást. A gondozóházban napi rendszerességgel történik szakember által vezetett
csoportfoglalkozás
(irodalom,
zene,
kreatív
alkotó
tevékenység),
gyógytornász heti rendszerességgel nyújt lehetıséget a csoportos mozgásra, tornára. Bibliaórára kéthetente kerül sor. Mindezeken túl kirándulások, kreatív programok, zenés mulatságok, ünnepi megemlékezések, szellemi vetélkedık, színházlátogatások teszik színesebbé a bentlakó idıs emberek életét. A Derős Alkony Gondozóház által nyújtott szolgáltatás Óbuda és a Fıváros lakossága körében ismert, és ez hozzájárul az idıs emberek egészségi, és lelki állapotának megırzéséhez, javulásához. 51
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekjóléti Központ tevékenységei közül kiemelendı programok: RING (Reintegrációs Ifjúságnevelési Gócpont) A RING önálló közösségi teret biztosít a békásmegyeri lakótelepen élı gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére. A gyermekjóléti központ utcai szociális munkásai által mőködtetett klub programjai a szakmai munka prevenciós jellegét erısíti. Pl: - kamaszklub (kommunikációs,- önismereti,- közösségépítı klubfoglalkozások) - drámapedagógiai foglalkozások - kézmőves mőhely, videoklub, - kirándulások szervezése és lebonyolítása, - korrepetálás, iskolai csoportok fogadása kihelyezett osztályfınöki óra keretében. Családterápiás Mőhely Az az alapvetı szakmai felismerés hívta életre, hogy a családsegítés hatékonyságát a rendszerszemlélető hozzáállás jelentısen növeli. A családgondozók ennek tudatában családterápiás képzéseken vettek részt, és a szociális munkás diplomájuk mellé családterapeuta képzettséget is szereztek. (6 fı) A családterápiás mőhely segítségével olyan speciális szolgáltatást nyújtanak az igénybevevıknek, amely hatékony pszichoterápiás módszer. A szakemberek a problémákat, tüneteket hordozó egyénnel és annak családjával együttmőködve, megváltoztatják a család viselkedését, az élmények átélését, és a lehetıségekhez igazodva optimalizálják a családi rendszer mőködését. Három szintő ellátás a Családok Átmeneti Otthonában 1. színt: A családok átmeneti otthonának székhelyekeként mőködı intézmény, amely befogadja az életvezetési problémák, vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet keresı szülıt és gyermekét. A családok átmeneti otthoni ellátása alatt családgondozást, mentális segítséget, jogi tanácsadást, és szükség szerint a gyermekek teljes körő ellátását biztosítják. 2. színt: A kiléptetı lakások Óbuda különbözı pontjain elhelyezkedı 6 lakás, amelyekbe olyan családok költöznek, akik az otthonban eltöltött idı alatt bizonyították, hogy rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, amelybıl megtakarítást is tudnak félre tenni. 52
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Életvezetésük
kiegyensúlyozott,
párkapcsolatuk
rendezett,
gyermekeiket
megbízhatóan gondozzák, iskolába, óvodába járatják. 3. színt: Önkormányzati lakás bérbeadása Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Lakásépítési és lakásgazdálkodási koncepciója rendelkezik arról, hogy évente a megüresedett lakások közül 1-3 darabot a Családok Átmeneti Otthonából kikerülı családok elhelyezésére kell biztosítani. Ezzel a lehetıséggel a nehéz helyzetbe kerülı családok élete hosszú távon, véglegesen rendezıdhet. Bölcsıdei játszócsoportok A bölcsıdei játszócsoportok Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat fenntartásában 10 éve mőködnek preventív jelleggel családbarát szolgáltatásként. A háziasszony, aki fogadja a családokat – szakgondozónı, személyes tapasztalattal, anyai mintáit is tudja közvetíteni a kezdı szülıknek. A másként fejlıdı kisgyermekeket is szívesen várják, a szocializáció is fejlesztıleg hat, az elfogadást pedig nem lehet elég korán kezdeni. A III. kerület 12 bölcsıdéjébıl háromban mőködik játszócsoport. A játszócsoport modellezése: -
növeli a család, mint érték elfogadását
-
a szülı-gyermek interakciót segíti
-
segítséget nyújt a szülıi szerepvállaláshoz
-
a szülıi hatékonyságot fejleszti
-
adaptív anyai mintákat nyújt, tanítja a kismamákat
-
növeli a szülıi felelısségérzetet
-
mintanyújtással segíti a felnövekvı generáció egészségesebb szocializációját
-
a gyermek szocializációját pozitív irányba elımozdítja
-
a jó szokások beépítésére törekszik
-
csökkenti a GYES –neurózist
-
segíti a kisgyermekes családokat a krízismegoldásban
Idısek Mővészeti Fesztiválja 2008-ban 10. alkalommal rendezte meg az Óbudai Gondozási Központ az Idısek Mővészeti Fesztiválját. A kulturális Fesztivál célja, hogy nyilvánosságot biztosítson azoknak a kerületi amatır alkotómővészeknek vagy egyszerően csak alkotó kedvő idıs embereknek,
53
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
akik örömmel készülnek és mutatják be produkciójukat a nyilvánosság elıtt, legyen az színpadi produkció, ének, versmondás, vagy kézimunka. A program kerületi elismertségét, sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nyugdíjas amatır elıadómővészek az idén közel 45 mősorszámmal, több mint 100 fellépıvel jelentkeztek. A képzımővészeti kiállításnál a kerületi képzımővészethez értı szakemberek segítségével választották ki a gyıztest. A kiválasztott alkotások mővészi színvonala megfelelt a kiállításoknak helyt adó kulturális intézmények szakmai elvárásainak is. Nincs elveszett fiatal - Vargabető Klub-Mőhely Egyesület A Vargabető Klub – Mőhely Egyesület 1996. óta vállal tevékenyen részt a nem dolgozó, nem tanuló, nehéz élethelyzetben lévı fiatalok és felnıttek önálló életvitelének elérésében. Az Egyesület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával kötött szolgáltatási szerzıdés alapján végzi a kerületben élı munkanélküli, utcán csellengı veszélyeztetett fiatalok számára munkára nevelı, foglalkoztató és bőnmegelızı mentálhigiénés programok kidolgozását, mőködtetését, alternatívák felkutatását a drogfogyasztással szemben. Segítséget nyújtanak a hátrányos helyzető fiatalok felkutatásában, fejlesztésében, képzésében vagy munkába helyezésében, munkanélküliek szakképzésében, foglalkoztatásában. A jövı nemzedékért - Jövıbarát Alapítvány A Jövıbarát Alapítvány közhasznú szervezet, drog prevenciós programja a kallódó, veszélyeztetett fiatalok megsegítését, reszocializációját és a drogok közelébe kerülésének megakadályozását tekinti legfıbb célkitőzésének. A fenti célok hatékony megvalósítására az Éjféli Sportbajnokság keretében, a sport segítségével törekszenek immáron 14 éve. A hétvégeken, pénteken, és szombaton az éjszakai órákban, hajnalig tartó sport- és kulturális eseményeiket egyre több fiatal látogatja. Az önkéntes munkatársak (védını, szociális munkás, egyetemista, drámapedagógus, informatikai tanár) kellı rutinnal és empátiával rendelkeznek ahhoz, hogy a hozzájuk forduló fiatalok problémáiban segítséget nyújtsanak, miközben az éjszakai felügyeletet is ellátják. Kiemelendı, hogy a kezdetben deviáns, sokszor elhanyagolt külsejő fiatalok beilleszkedése a családpótló közösségbe, milyen rövid idı alatt bekövetkezik. Programjaik, a fiatalok igénye szerint folyamatosan bıvülı kínálataik, és rendezvényeik a veszélyeztetett fiatalok érdeklıdésének középpontjában állnak. A hétvégi, éjszakai programot átlag 60-70 fı látogatja, a klub vonzáskörébe mintegy 100, többségükben halmozottan 54
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
hátrányos helyzető, lakótelepi fiatal tartozik, akik nagyrészt 16-20 év közöttiek. Az évek folyamán azonban egyre több 12-14 év közötti gyermek is megjelenik a hétvégi éjszakai programokon. Fischer Ágoston Óbudai Szociális Díj Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselı-testülete által alapított Fischer Ágoston
Óbudai
Szociális
Díj
adományozható
mindazoknak
a
kiemelkedı
tevékenységet kifejtı természetes személyeknek, csoportoknak (szervezeteknek vagy
intézményeknek),
szolgáltatásainak életminıségének
akik
Óbuda-Békásmegyer
fejlıdéséhez, javításához
valamint
kimagasló
a
szociális
hátrányos
teljesítménnyel
ellátásainak,
helyzető vagy
lakosai
életmővükkel
hozzájárultak. A díj átadására – fél évtizedes hagyományként – a valamennyi, szociális ágazatban dolgozó részvételével zajló „Szociális Munka Napján”, ünnepélyes keretek között kerül átadásra. A díj adományozásáról nyilvánosan meghirdetett pályázatot követıen a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján – az odaítélés indokait is tartalmazó határozatban – a Képviselıtestület dönt. A díjjal az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. A pénzjutalom
összege
500.000.-Ft.
Az oklevél tartalmazza
az adományozó
megnevezését, a kerület címerét, a díjazott nevét, az adományozás évét, valamint a díj odaítélésének rövid indoklását. „Ész-Agy” Egylet Ganz Ifjúsági Mőhely A Ganz Ifjúsági Mőhely 1984-ben alakult a fiatalok (általános-, közép-, és felsıbb iskolások) számára hasznos, érdekes szabadidıs programok nyújtása céljából. A mőhelyben a fiatalok elsajátítanak makettezési, modellezési és elektronikai (elektrotechnikai) ismereteket, emellett gyakorlati tapasztalatot is szereznek. Fentieken túl nyári táborok is megszervezésre kerülnek. A tanév kezdetétıl a tanév végéig szakkörök mőködnek, az itt átadott ismeretek szoros kapcsolatban állnak az iskolában szerzett ismeretekkel, azokat kiegészítik, elmélyítik. A gyerekek nagy szeretettel, és kedvvel járnak a mőhelybe, részben a felfedezés és alkotás izgalma és öröme miatt, részben pedig a társaság, a mőhely szellemisége okán. A mőhelyben folyó szakkörök a gyerekek felkészültségi, ismereti szintjeinek és érdeklıdési körének megfelelıen lettek kialakítva.
55
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Megvalósult elemek 2004-2009 A 2004-2005. évi Koncepcióban foglalt célok eléréséhez – ahogyan jelen, felülvizsgált Koncepcióhoz is – Cselekvési Terv párosult. Ez a terv tartalmazta azokat a lépéseket – felelısök, határidık és költség-vonzatok megjelölésével – amelyek elvezetnek a vállalt feladatok teljesítéséhez, végsısoron a stratégiai tervben foglaltak megvalósulásához. A jelenlegi ellátórendszer bemutatása során – konkrét elıterjesztések idézésével – részletesen elemeztük már az egyes szolgáltatások megvalósulásának, a tervezett és megvalósított változások lépcsıfokait. A következıkben a 2005-ben jóváhagyott Cselekvési Terv sorait vesszük számba.
Összesítés a 2004-2007 közötti idıszakra kialakított Cselekvési Terv megvalósulásáról Cél / feladat 150m2-es területen 8 db 1 ágyas szoba + szociális helység, és a közösségi együttlét gyakorlására társalgó, továbbá rehabilitációs szoba kialakítása
Megvalósulás
Megjegyzés
Megvalósult, átadásra került.
Pályázati és jelentıs saját erıvel.
az önkormányzat szolgáltatásai kiterjesztésének vizsgálata a speciális ellátást igénylı, demenciával sújtott személyek napközbeni ellátásának kialakítására
Nem valósult meg.
térítésmentes lakáskarbantartási és kommunális szolgáltatás elindítása
Nem valósult meg.
nyugdíjasházi lakások bérlıkijelölési jogainak átvételi lehetıségeinek vizsgálata
Nem valósult meg.
56
A normatív finanszírozás és a jogi háttér bizonytalanságai miatt a jövıben kétféle módon javasolt kidolgozni a megvalósíthatósági tervet: a. A jelenlegi, idıseket ellátó nappali intézmény(ek) feladatbıvítésével. b. Külön, önálló gazdasági szervezetnek, intézménynek átadva, kiszerzıdtetve. A romló közbiztonság, a növekvı bizalmatlanság okán nem javasolt a jövıbeni kialakítása. A Derős Alkony Gondozóház tetıtér-beépítésére született megvalósíthatósági tanulmány számításai szerint 371 mFt beruházással 35 fı részére kialakítható a szolgáltatás. A nyugdíjasházak mőködésének
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Új, 50 férıhelyes bölcsıde kialakítása – Ürömi út környéke új, bölcsıdei férıhelyek kialakításának vizsgálata új játszócsoportok bölcsıde-korszerősítés (I. ütem: ajtó, ablak + konyha felújítás + gépkocsibeszerzés) bölcsıde-korszerősítés (II. ütem: fürdıszobák + játszóudvar) bölcsıde-korszerősítés (III. ütem: tetıcsere, sátortetıépítés) Gyermekek Átmeneti Otthona kialakítása 2 új játszótér-játszóház kialakítása
Ifjúsági kialakítása
Szabadidıpark
Munka és tanulás nélkül lévı 18-35 évesek felkutatása, fejlesztése, munkába vagy képzésbe helyezése
Nem valósult meg. Módosításokkal megvalósult. Megvalósult, egy csoport átadásra is került. Részben megvalósult.
szabályozására tervezett – többször elhalasztott - törvény megjelenéséig nem célszerő a szolgáltatás kialakítása. Ezt követıen pedig két módon célszerő azt kidolgozni: a. A jelenlegi, idısek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény feladatbıvítésével. b. Külsı, önálló gazdasági szervezetnek, egyházi vagy civil fenntartónak átadva a kialakítást és üzemeltetést. Az idıközben történt férıhelybıvítések és átszervezések miatt nem javasolt a jövıbeni célkitőzése. (Lásd elızı fejezetben leírtak.) A szolgáltatás iránti folyamatos igény miatt javasolt annak megtartása a jövıben is. A gépkocsi-beszerzés és konyhafelújítás feladatai teljesültek, a teljes (nyílászárókra is kiterjedı) felújításra még nem került sor.
Nem valósult meg.
-
Nem valósult meg.
-
Megvalósult, átadásra került. Megvalósult, egy játszótér átadásra is került. Nem valósult meg.
Megvalósult.
Pályázati és jelentıs saját erıvel. A szolgáltatás iránti folyamatos igény miatt javasolt annak megtartása a jövıben is. Elkészült azonban annak részletes terve, és külsı beruházó/üzemeltetı keresése is folyamatban van. A Vargabető Egyesület tevékenységének folyamatos és kiemelt támogatásával, elsısorban annak sikeres pályázatai révén.
57
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Rehabilitációs Központ kialakításának megtervezése
Részben megvalósult.
pszichiátriai betegek ellátásának megszervezése
Megvalósult.
a szenvedélybetegek ellátásának megszervezése
Megvalósult.
új, 1000 fıs szociális konyha kialakítása
Nem valósult meg.
az óbudai önkéntes munka hatékony koordinálása
Részben megvalósult.
Szociális Alap
Részben megvalósult.
Pályázati
Önrész
Szociális Rekreációs Alap
Nem valósult meg.
Képzési Központ kialakításának megtervezése
Nem valósult meg.
internetes megtervezése
Részben megvalósult.
Szociális Kalauz
58
megjelenés
Nem valósult meg, a szükséges elıkészületek azonban megtörténtek.
A korábbi Foglalkoztatási Központ átalakításával, bıvítésével, egyes feladatainak átalakításával, de nem az eredeti elképzeléseknek megfelelıen. A Soteria Alapítvány teljesítményének köszönhetıen, bıvített szolgáltatási körrel. Az eredeti elképzeléseket kibıvítve, két egyházi/civil szervezet bevonásával, az alkoholbetegek és drog-függık részére külön kialakított szolgáltatásokkal. A jelenlegi gazdasági körülmények között tervezése nem célszerő. Az országos tevékenységő civil szervezetek helyi munkájának támogatásával, a Polgármesteri Hivatal megerısítésével („civil referens”) Az éves költségvetés biztosítja a pályázati önrészt a megkívánt mértékben. A szociális területen kiemelkedı teljesítményt nyújtó szakemberek, szervezetek számára azonban megalapította az Önkormányzat a „Fischer Ágoston Szociális Díj”-at. Jövıbeni kialakítására azonban a folyamatos fejlesztés, fejlıdés érdekében szükség van. Az obuda.hu átalakulása után a szociális szolgáltatások is korszerőbb és hatékonyabb formában jelenhetnek meg a világhálón. A szolgáltatás iránti folyamatos igény miatt javasolt annak jövıbeni megalkotása.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Tennivalók: feladatok és irányok Jelen Koncepciónak – ahogyan azt a korábbi anyagban részletesen ki is fejtettük – továbbra sem feladata részletes cselekvési és ütemtervek rögzítése. Az Óbudai Szociálpolitikai Koncepcióban viszont – az elızı fejezetek számvetései, elemzései után – helye van a jövı tennivalóinak. A feladatok számbavételére szükség van – de csakúgy, mint korábban, nem pusztán a szigorúan vett szolgáltatás-tervezési kérdésekben. Jelen fejezetben tehát fejlesztési utakat és javaslatokat, feladatokat és tennivalókat veszünk sorba, de olyan módon, hogy azokból – a konkrét felelısség és határidık rögzítése, a következı Cselekvési Terv megalkotása után – aktivitások és kézzelfogható cselekvések is könnyen megfogalmazhatóak legyenek. Az elmúlt idıszak egyik fontos eredménye, hogy kialakultak az ágazati szervezetkiosztás vonalai: •
az
idıskorúak,
egyedülálló
és
társas
kapcsolatban,
családban
élı
nyugdíjasok esetében az érintettekhez leginkább közelálló szolgáltatások megszervezése történik meg, az alap- és szakellátási differenciáltság megtartásával:
az
idısek
napközbeni
ellátása,
átmeneti
és
(külsı
szolgáltatóknál) tartós elhelyezése (bentlakás), a nyugdíjasházi ellátások, ide kapcsolva a szociális étkeztetés és a házi gondozás, valamint az otthoni szakápolás
feladatait,
valamint
egyes
speciális
szolgáltatásokat
(pl.
jelzırendszeres házigondozás), •
a
gyermekeknek
rendezıelve:
a
és
gyermekes
családsegítés,
családoknak
információs
nyújtott
szolgáltatások
tanácsadás,
gyermekjóléti
szolgáltatások, ifjúságvédelmi feladatok, egyes foglalkoztatási kérdések, gyermekek napközbeni ellátása (bölcsıde, családi napközi) gyermekek és családok átmeneti ellátása, egyes, speciális szolgáltatások (jogsegélyszolgálat, egyes tanácsadói tevékenységek) ellátása, adósságkezelés, •
a korábban „legmostohábban” ellátott terület a fogyatékosok csoportjainak nyújtott szolgáltatások, ahol a rehabilitációs központ alapjainak lerakása nyújtott kellı integrációt: a fogyatékos gyermekek és felnıttek integrált és specializált napközbeni ellátása, szociális foglalkoztatása, jövıbeni átmeneti elhelyezése, a fogyatékos és megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatási rehabilitációja,
59
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
•
a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali és átmeneti ellátása külön körbe tartozik, csakúgy, mint a korai fejlesztés megszervezésének, megerısítésének munkája is.
Szabályozás A jelenlegi rendeleteink13 – amelyek megalkotására törvényi kötelezettségek szólítják föl az önkormányzatokat – a mindenkori jogszabályoknak megfelelıen rögzítik az egyes szolgáltatásaink és a pénzbeli-természetbeni ellátásaink igénybevételének szabályait. Ezek a rendeletek – a sajnálatosan rendkívüli gyorsasággal és hektikus módon változó törvényeink és végrehajtási rendeleteink miatt – rendkívül sokszor kerültek, kerülnek módosításra. Ennek ellenére – különösen az elmúlt egy-két év munkájának köszönhetıen – jól használható, világos rendszert alkotnak helyi rendeleteink. A segélyezési szabályozásunk és a gyakorlati alkalmazás felülvizsgálata megtörtént, s számos ésszerősítés és „életszerősítés” történt az elmúlt idıszakban. (Elég csak utalni az adósságkezelés rendszerének finomítására.) Még 2009-ben is meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szociális jogszabályok folyamatos
és
sokszor
meglehetısen
nagy
ívő
változásai
szinte
teljesen
alkalmatlanná teszik a helyzetet a valóban hosszú távú (jogi) tervezéshez. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a változó környezet olyan körülmények közé kényszeríti az önkormányzatokat, amelyben a hosszú távú elıretekintés lehetısége szinte megszőnik, de legalábbis értelmetlenné válik.
Célcsoportok A teendık számbavételekor – a konkrét szolgáltatásokról, ellátásokról szólva – a szorosabban vett, egyes „célcsoportokhoz” jobban kötıdı fejlesztési javaslatokat, és a jelenlegi ellátórendszerhez kapcsolható módosításokat, fejlesztéseket együttesen mutatjuk be. A javaslatok között nem szerepelnek külön azok a pontok, amelyek nem valósultak meg a korábbi Cselekvési Tervbıl. Az elızı fejezetben jeleztük azokat a pontokat, amelyeket a szakértıi, tervezési csapat továbbvitelre, s azokat, melyeket elhagyásra javasolt.
13
A Függelék tartalmazza ezeket.
60
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Idısek, nyugdíjasok a. Az
egyre
magasabb
átlagéletkorú
lakosság
életmódbeli
változásait
folyamatosan szemmel kell követnünk, saját szolgáltatásainkat ehhez a – demográfiai
és
családmodell-változásokkal
járó
–
folyamathoz
kell
igazítanunk. Szükséges egy nagymintás életmód-felmérés elkészítése, kapcsolódva a lakossági egészségállapot-felméréshez. b. Különösen nagy szükség van a specializált szolgáltatások (pl. demencia kezelése) további fejlesztésére. c. Az idısellátás, de a teljes önkormányzati, szociális ágazat jelenleg sem rendelkezik egyetlen, személyszállításra alkalmas szállítóeszközzel. (Kivéve ez alól a támogató szolgáltatásban használt jármővet.) d. A házi segítségnyújtást igénybe vevık számára egy magasabb szintő szolgáltatás biztosítása, illetve az otthoni ellátásuk teljes körővé tétele. (Célunk, hogy a rászorulóknak és családtagjaiknak a nap minél hosszabb idıszakába tudjuk – szakképzett munkatársakkal – szolgáltatásainkat biztosítani. Ehhez a munkakezdést korábbra kell tennünk, illetve a délutáni idıszakot az esti lefektetéshez kell igazítani. Hétvégén és ünnepnapokon is biztosítani kívánjuk az ellátást, hogy gondozottjaink ne maradjanak ezeken a napokon sem ellátás nélkül.14) Gyermekek, gyermekes családok a. Szükséges fenntartani – és a jövıben tovább erısíteni – azokat a szolgáltatásokat – élükön a játszótér-programmal – amely fıként a lakótelepi környezetben fellelhetı, gyermek- és ifjúságvédelmi problémákra keresi a megfelelı választ. b. Különösen nagy gondot jelent a jövıben is a drogfogyasztás terjedésének mérséklése. c. Gyermekcentrum kialakítása a kerület középpontjában, a Szél utcai bölcsıdében. Ez egy olyan hely lehetne, ahol a szülık segítséget kapnak a gyermekneveléshez, képzésben részesülnek, és nagyon fontosnak gondoljuk a játékot, a vidámságot, ennek megteremtését, nem csak a gyermekek, a szülık részére is. Az alapellátáson túl igénybevehetı szolgáltatások: játszócsoport, baba-mama klub, fogyatékkal élık ambuláns fejlesztése, 14
A megvalósítás tartalma: rugalmas, illetve részmunkaidıs foglalkoztatás megszervezése az alábbiak szerint: 12 órás szolgáltatás: 7-19 óráig, 7-15 óráig, illetve 11-19 óráig tartó ölelkezı mőszakok megszervezésével, osztott munkaidıben 7-10 óráig, illetve 16-19 óráig, 7-13 óráig és 13-19 óráig, A hétvégi, valamint ünnepnapokon 7-19 óráig az egész kerületben ügyeleti rendszerben. A rendszer 3 fı szakképzett gondozónıi létszám biztosításával mőködtethetı. 61
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
szülıség erısítı konzultációk a kisgyermek nevelését illetıen. (Ezek a szolgáltatások bevételt hozhatnak.) d. Újabb só-szoba kialakítása a betegségek megelızésére. A bölcsıdébe járó gyermekek
egészségének
megırzése
érdekében
a
bölcsıde
egyik
elkülönítıje – fıleg asztali játékokkal történı berendezésével – alkalmas a só-szoba kialakítására, melyet a bölcsıdébe járó gyermekek preventív jelleggel heti 2 x 20 percben vesznek igénybe. Ezt a kerület több bölcsıdéjében is meg lehet valósítani. A készítmény prevenciós hatása megteremti
annak
immunrendszerük
lehetıségét, stimulálásának
hogy
az
hatására
egészséges
kisgyermekek
lényegesen
ellenállóbbak
legyenek a légúti fertızésekkel szemben. (Délutáni órákban terápiás szolgáltatásként bevételt is jelenthet az intézmény részére.) e. Szülıi hivatásra felkészítı kurzus beindítása, mely egy 12 alkalomból álló csoportos tréning. Kidolgozta Dr. Prof. Kelen Ilona. A csoportvezetést négy szakember végzi, mindig mindenki minden ülésen részt vesz. Ezek: szülésznıgyógyász,
gyermekgyógyász-terapeuta,
gyógytornász,
pszichológus-
pszichopedagógus. A család születése után a program csecsemıs és kisgyermekes
klubbal
folytatódik,
ami
gyakorlatilag
a
játszócsoport
15
tematikájához hasonlít. Fogyatékosok
a. A fogyatékos személyek számára – a kerület meglévı jó tulajdonságai, adottságai ellenére – nincs meg a megfelelı tájékoztatás, s az elvárható szolgáltatás-koordináció Óbudán. Sem egy fogyatékos gyermeket nevelı család,
sem
egy
váratlanul
azzá
váló
felnıtt
(egészségkárosodott,
megváltozott munkaképességő személy) nem jut ma idıben és megfelelı módon az elérhetı szolgáltatásokhoz. b. Látható az is, hogy a szolgáltatási palettánk – a sok, lelkes civil szereplı és profi szakember ellenére – még korántsem teljes, a rehabilitáció ma még a legtöbb kolléga szemléletébıl és gyakorlatából is hiányzik. c. A felnıttek logopédiai ellátása és egyéb fejlesztések (látás, hallás, mozgás sérültek) kérdése még nincs teljes körően megoldva a kerületben.
15
Minden alkalom várandós tornával kezdıdik. (Ezen csak a kismamák vannak jelen.) Közben érkeznek az apák és a kurzus maga egy filmnézésbıl áll, ennek megbeszélése, utána érintéses relaxáció, légzés-tanulás. Egy-egy ülés három óra hosszat vesz igénybe. A tréning lényege nem a szülésre készít fel, a szülıségre tanít, támaszkodunk a bennünk rejlı ısi ösztönökre. Ezt próbáljuk a várandós párokból elıhívni, illetve erısíteni különbözı technikákkal. Ezt a programot is be lehetne „építeni” a Gyermekcentrumba, ám ez részletes kidolgozást igényel.
62
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
d. Korszerő,
a
fejlesztési
igényeket
kiszolgáló,
minden
szempontból
akadálymentesített, új ÉNO épület szükséges, mely a megnövekedett létszámigényhez illeszkedik. e. Szükség van az ÉNO-n belüli differenciált ellátásra, szolgáltatásra, amit a megnövekedett létszám és igények jelentkezése indokol, és ami szintén a továbblépést feltételezi: - fejlesztés szempontú differenciálás: középfokú értelmi fogyatékos személyek, autista értelmi fogyatékos személyek, halmozottan sérült személyek számára. - kor szerinti differenciálás:
3 évtıl, halmozottan sérült, képzési kötelezettek (ez profilbıvítést jelent) 18 évnél idısebbek
További javaslatok a. A szociális ágazatban továbbra is mulasztásos törvénysértést követünk el, ha bizonyos ellátások megszervezésérıl nem gondoskodunk. Teljesítenünk kell a szenvedélybetegek nappali és a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásának megszervezését. Ugyanebben a körben szükséges a fogyatékosok átmeneti ellátásának (gondozóház, lakóotthon) kialakítása is. b. Védett lakhatási program pszicho-szociális krízishelyzetek kezelésére. Az elképzelés szakmai célja a programban résztvevı, mentális problémával élı emberek – igény szerinti, személyre szabott és komplex - pszicho-szociális rehabilitációja.16 c. A gyermekjóléti területen további kísérleteket kell tenni a helyettes szülıi szolgáltatás jobb elérhetıségének megteremtéséért. d. Minden
intézményben
létszámminimumot, alkalmazásával
a
biztosítani
valamint minimum
az feletti,
kell
a
aktív a
jogszabályokban munkaerı-piaci
szolgáltatások
elıírt
eszközök színvonalas
mőködtetéséhez szükséges állomány kiépítését. e. Az intézmények biztosítani szükséges az intézményi minısítési rendszer mőködtetését. Ennek alapjául az egyre elterjedtebb, EU-konform értékelési módszer, a CAF bevezetését javasoljuk. (Eddig két intézmény tett kísérletet arra, hogy elégedettségi kérdıív segítségével mérje fel a szolgáltatásainak megítélését. Az Óbudai Gondozási Központ ezen túlmenıen el kezdte saját teljesítmény-értékelési rendszerének kialakítását, meggyökereztetését.)
16
A javaslat a Soteria Alapítványtól érkezett. A teljes program leírását a melléklet tartalmazza. 63
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
f. Szupervíziós lehetıséget, fejlesztı tréningeket és folyamatos szakmai továbbképzést kell biztosítani valamennyi, szolgáltatásokban szakmai munkát végzı dolgozónk számára. g. Továbbra is kiemelt feladat, hogy jelentısen javítani kell az ágazat kommunikációs
tevékenységét.
Folyamatos
marketing-munkával
kell
fenntartani a – meglévı és elismerten egyedülálló – szolgáltatási háló, ellátási rendszer megismertetését, el kell érni a széles körő elfogadottságot. Szakmai összejövetelek, konferenciák, szakmai napok szervezésével nagyobb ismertséget kell adni a szociális szolgáltatásainknak.
A jövı pillérei Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által meghatározott szociálpolitikai irányok hosszú évek óta állandóságot mutatnak. Azonban minden elv annyit ér, amennyit a gyakorlatban érvényesíteni lehet belıle, ezért elıször álljon itt néhány példa arra, hogy miként jelentek meg az egyes döntésben a korábban taglalt elvek és stratégiai célok. 1. Megnövekedett az intézmények önállósága. Az elızı Koncepció óta eltelt idıben valamennyi szociális intézmény önálló gazdálkodású költségvetési intézménnyé alakult. Egy kivételével valamennyi mögött kialakult a saját „civil háttér”, legtöbbször az intézmény támogatására létrehozott alapítványként. Ez lehetıvé teszi újabb források bevonását a színvonalasabb szolgáltatások érdekében (kiemelve olyan kezdeményezést, mint a bölcsıdék „Örömórája”, ahol jótékonysági koncert segítségével győjtenek adományokat, vagy éppen azt a tényt, hogy ma már van alapítvány, amely az 1%-os támogatás fogadására is alkalmas.) 2. Fontos kiemelni, hogy a szabályozási elvek – fıként a segélyek, támogatások terén – folyamatosan követik a mindennapi valóság változásait. Legutóbb például a jócskán „kinıtt” adósságkezelési támogatás-rendszert sikerült életszerőbbre szabni. 3. Szinte
országosan
ellenırzések
magas
egyedülálló, szakmaiságú
ahogy
2008-tól
rendszere.
Ez
kialakult saját
a
fenntartói
segítséget
nyújt
intézményeink számára ahhoz, hogy felvértezve állják a külsı ellenırzések „próbáját” (és a különféle jelentésekbıl, jegyzıkönyvekbıl látható: bizony eredményesen, példaértékően teljesítenek szolgáltatásaink).
64
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
4. Az idei esztendıtıl megindult szolgáltatásaink újabb kibıvítése az agglomeráció irányába (Szentendre városa két férıhelyet vásárol a gyermekek átmeneti otthonában). 5. Bár az utóbbi két-három év „aszályos” idıszak volt a pályázati források terén, az intézményeink nem veszítették el pályázati „kedvüket”, s a lehetıségekhez képest fejlesztésekre, innovatív programok továbbra is sikeresen pályáznak külsı forrásokért. A korábbi Szociálpolitikai Koncepció tartalmát összefoglalva és megerısítve, aktualizáltan így kerültek megfogalmazásra a jövı fı pillérei:
A küldetésben és az értékekben megfogalmazott alapelvek folyamatos érvényesülése, a helyi szociálpolitikához kötıdı döntések, a mőködés átláthatósága.
Az önkormányzat szociális területhez kötıdı döntéseinek szélesebb körő elfogadottsága, a szakma társadalmi presztízsének, megítélésének remélt (pozitív)
változása.
Az
önkormányzati
szociálpolitika
kommunikációs
tevékenységének javítása, ezáltal a társadalmi elismerés növekedése.
A helyi szociálpolitika elismertebbé válása a társadalmi és fenntartói megítélés, illetve a szakmai és etikai követelmények szempontjából.
Szociális ágazaton belüli széttagoltság további csökkenése, ezáltal a lakossági szükségletek eredményesebb kezelése.
A szociális szolgáltatások, szükségletek és költségek kiszámíthatósága, jobb döntés-elıkészítési folyamatok, célszerőbb és hatékonyabb rendszerek kialakulása. (A ráfordítások és források harmonizálása, a hatékonyság és a bevételek növelése.) A különbözı érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusokba.
Tudatos és tervezhetı ágazati szolgáltatás- és minıségfejlesztés.
A konfliktushelyzetek jelentıs részének megelızése, elkerülése, a kialakuló krízishelyzetek gyors és adekvát kezelése.
A helyi jóléti rendszer – szociális háló – fenntartható fejlıdése, erısödése.
A szolgáltatások színvonalának emelkedése, szakmai munka javulása.
Budapest-Óbuda, 2009. április
65
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
KÉSZÍTETTÉK Stratégiatervezési munkacsoport dr. Andráczy-Tóth Veronika jogász, igazgatásszervezı
dr. Gallóné Nagy Judit szociális szakigazgatás-szervezı
Müller Istvánné szakvizsgázott szociális munkás, szociálpolitikus idısügyi szakértı (nyt.sz.: I/31/2006)
Szabóné Varga Valéria humán szervezı, szakvizsgázott szociális szervezı, idısügyi szakértı (nyt.sz.: I/14/2005)
Tárnoki Erzsébet szakvizsgázott gyógypedagógus, gyermekvédelmi szakértı (nyt.sz.: BE-GYN/113/2003)
Zanáné Haleczky Katalin pszichopedagógus, szakvizsgázott szociális munkás gyermekvédelmi szakértı (nyt.sz.: GYSZ/4/2006)
Borzák Károly üzemszervezı, szakvizsgázott humán szervezı
Bús Balázs szociális munkás
Hıdl Tibor általános szociális munkás
Nyitrai Imre szociológus, szociálpolitikus, szociális szervezı gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértı (nyt.sz.: GyEK/2/2006 és SzI-SzK/2/2005)
Adatfeldolgozás, szerkesztés Veled Érted Egyesület szakmai munkacsoportja
Lezárva: 2009. február
66
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
MELLÉKLETEK
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
158 118 143 103 038 143 165 106 232 279 213
1 607 1 595
1 1 1 1 1 1 1
617 603 648 683 593 759 624 672 727 636 605
588 541 472 465 492 491 529
KSH
390 465 365 318 340 327 360 403 328 318 300
F O R R Á S A I B Ó L
Állandó elvándorlások száma (eset)
A
Állandó odavándorlások száma (eset)
B U D Á N
Válások száma (eset)
Ó
Házasságkötések száma (eset)
A D A T O K
Halálozások száma (fı)
É P M O Z G A L M I
Élveszületések száma (fı)
N
1 745
2 924
1 1 2 2
2 2 2 2
695 615 084 273
845 525 899 857
A minimálbér alakulása 2004. január 1-tıl emelkedés az elızı évhez 2004.01.01. és 2004.12.31. között: 2005.01.01. és 2005.12.31. között: 2006.01.01. és 2006.12.31. között: 2007.01.01. és 2007.12.31. között: 2008.01.01.-tıl:
53.000,-Ft/hó 57.000,-Ft/hó 62.500,-Ft/hó 65.500,-Ft/hó 69.000,-Ft/hó
7,5% 9,6% 4,8% 5,3%
Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alakulása 2004. január 1-tıl emelkedés az elızı évhez 2004.01.01. és 2004.12.31. között: 23.200,-Ft/hó 2005.01.01. és 2005.12.31. között: 24.700,-Ft/hó 6,4% 2006.01.01. és 2006.12.31. között: 25.800,-Ft/hó 4,4% 2007.01.01. és 2007.02.14. között: 26.830,-Ft/hó 3,9% 2007.02.15. és 2007.12.31. között 27.130,-Ft/hó 1,1% emelkedés 02.14-hez 2007-ben összesen: 5,1%
Nyugdíjak emelkedése: 2004.01.01.-tıl: 2004.11.01.-tıl visszamenılegesen 2004.01.01.-ig: összesen:
6,3% 1,0% 7,3%
2005.01.01.-tıl 2005.11.01.-tıl visszamenılegesen 2005.01.01.-ig: összesen:
6,3% 1,0% 7,3%
2006.01.01.-tıl 2006.11.01.-tıl visszamenılegesen 2006.01.01.-ig: összesen:
4,3% 1,2% 5,5%
2007.01.01.-tıl 2007.11.01.-tıl visszamenılegesen 2007.01.01.-ig: összesen:
4,0% 2,4% 6,4%
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Népesség-elıreszámítás Alapváltozat Budapest
2001
2006
2011
2016
2021
1759209 803889 955320
1694979 773361 921618
1672871 767219 905652
1674967 774428 900539
1672710 779746 892964
0-4 évesek 5-9 évesek 10-14 évesek 15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek 30-34 évesek 35-39 évesek 40-44 évesek 45-49 évesek 50-54 évesek 55-59 évesek 60-64 évesek 65-69 évesek 70-74 évesek 75-79 évesek 80-84 évesek 85+ évesek
67229 76350 82967 99691 147934 147874 126073 95189 105032 147596 132313 122711 95035 87872 86623 70841 36071 31808
73970 65243 74105 84120 104239 154535 148416 122286 91205 98764 137037 120155 111107 85086 75517 68641 49084 31469
79365 72717 64191 76314 91436 115382 160385 147689 120168 88134 93609 126606 110347 100858 74805 61409 49349 40107
79427 79459 72519 67236 84588 104506 124288 162498 147083 117646 84973 87708 117848 101812 90030 62301 45425 45620
74583 79414 79125 75901 75112 97147 113110 126792 161865 144146 113701 80015 81940 109221 91809 75699 46941 46189
0-19 évesek 20-64 évesek 65+ évesek
326237 1119757 313215
297438 1087744 309797
292587 1053756 326528
298641 1031138 345188
309023 993828 369859
0-19 évesek (%) 18,5 17,5 17,5 17,8 20-64 évesek (%) 63,7 64,2 63,0 61,6 65+ évesek (%) 17,8 18,3 19,5 20,6 Átlagos kor 41,8 42,5 43,0 43,3 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Elıreszámítási adatbázis, 2003. Megjegyzés: Az elıreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta.
18,5 59,4 22,1 43,8
Mutató Népesség száma férfiak nık
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A
Z
Á G A Z A T
S T R A T É G I A I
T Á B L Á J A
Középpontban a szolgáltatás igénybevevıje CÉL
HATÁS
- Szociális .ágazat szolgáltatásait - III.ker. lakosoknak, - a kiszolgáltatottság elkerüléséért, - az esélyegyenlıség biztosításával, - mindenki számára az életteréhez legközelebb, - szükség esetén a lehetı leghamarabb kell nyújtani.
- kialakul egy minıségi szolgáltatás igénybevételének lehetısége - párhuzamos szolgáltatások elkerülése - a szolgáltatás mőködtetésének hatékonysága - költségkímélı finanszírozás - társadalmi közérzet javulása
OBJEKTÍVÁK (KONKRÉT CÉLOK)
KÖVETKEZMÉNY
- szükségletfelmérés elkészítése - információs-kommunikációs csatorna kiépítése, mőködtetése (egyéni, lakossági, intézményi szinten egyaránt ) - szakember-képzés, továbbképzés - „megfelelı ember megfelelı helyen” elv érvényesítése - munkaerı szervezés - szakmaközi együttmőködés - tárgyi feltételek biztosítása - jelenlegi, meglévı hiányosságok feltárása, elfogadása - ágazati minimum standardok meghatározása, folyamatos használata
- ismertség, elismertség, elégedettség - jó felkészültségő, stabil szakember gárda - mindenki számára hozzáférhetı adatbázis - széles körben közismert szolgáltató hálózat
AKTIVITÁS
EREDMÉNY
- kérdıívszerkesztés, feldolgozás - lekérdezés - továbbképzési terv elkészítése és végrehajtása - együttmőködési szabályzat elkészítése (ágazati „SZMSZ”) - pályázatok, források felkutatása és pályázatok elkészítése, benyújtása - publikációk megjelentetése, információs kiadványok készítése
- ismert és igényelhetı szolgáltatások - kerületi szükségletek megismerése - jól mőködı kommunikációs csatorna - felkészült ellátók - ágazati szintő team munka - megfelelı infrastruktúra - kerületi szociális térkép megalapozása - ágazati publikáció a szakmai standardokról (kézikönyv, fórumok, kerekasztal)
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A települési önkormányzatok által ellátandó feladatok változásai Jogszabályok: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) Az ellátandó feladatok alakulása 1993-ban, a szociális törvény hatálybalépésekor, és 2004-2008 között: Szt. közlönyállapot (1993): 87. § Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezernél több állandó lakos él, idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást; b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az idısek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt; c) húszezernél több állandó lakos él, a b) pontban foglalt ellátást, valamint nappali ellátást nyújtó intézményi formákat; d) harmincezernél több állandó lakos él, a c) pontban foglalt ellátást, valamint átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. Szt. 2004. jan. 1-tıl hatályos: 87. § Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezernél több állandó lakos él, idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást; b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedıt és az idısek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt; c) húszezernél több állandó lakos él, a b) pontban foglalt ellátást, valamint nappali ellátást nyújtó intézményi formákat; d) harmincezernél több állandó lakos él, a c) pontban foglalt ellátást, valamint átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. Szt. 2005. jan. 1-tıl hatályos: 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését, d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az átmeneti elhelyezési formákat, e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. 87. § (hatályon kívül 2005. jan. 1-tıl) 88. § (1) A megyei és a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. (hatályos: 1997. jan. 1-tıl) Szt. hatályos 2006. január 1-tıl 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) szociális információs szolgáltatást, b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást,
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátásokat és az idısek átmeneti elhelyezését, d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az átmeneti elhelyezési formákat, e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A települési önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják. (4) A fıvárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 87. § 88. § (1) A megyei és a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. Szt. 2007. január 1-tıl hatályos 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást,
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást, valamint nappali ellátást, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, valamint támogató szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és az idısek átmeneti elhelyezését, d) harmincezernél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátást és az átmeneti elhelyezési formákat, e) ötvenezernél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és az utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A települési önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják. (4) A fıvárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 87. § 88. § (1) A megyei és a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) köteles gondoskodni a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. Szt. 2008. január 1-tıl hatályos 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani a) b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást,
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
d) állandó lakosainak számától függıen a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer fınél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer fınél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idısek nappali ellátását, c) tízezer fınél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzırendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer fınél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer fınél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. (3) A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok. (4) A fıvárosi kerületi önkormányzat köteles biztosítani az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, a 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. 87. § 88. § (1) A megyei és a fıvárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) köteles gondoskodni a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátandó feladatok alakulása 1997-ben, hatálybalépésekor, és 2004-2008 között:
a
gyermekvédelmi
törvény
Gyvt. Közlönyállapot (1997): 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. Gyvt. 2004. január 1-tıl hatályos 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. Gyvt. 2005. január 1-tıl hatályos 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerzıdésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedıen. Gyvt. 2006. január 1-tıl hatályos 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
(3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,
a)
és
b)
pontokban
d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles mőködtetni. (2005. VII. 1-tıl módosult) Gyvt. 2007. január 1-tıl hatályos 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,
a)
és
b)
pontokban
d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles mőködtetni. Gyvt. 2008. január 1-tıl hatályos 94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,
a)
és
b)
pontokban
d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles mőködtetni.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Lakhatási program (A Soteria Alapítvány javasolt programja)
A program szakmai célkitőzései: A védett lakhatási program szakmai célja a programban résztvevı mentális problémával élı emberek –igény szerinti, személyre szabott komplexpszicho-szociális rehabilitációja: - az életvitellel kapcsolatban felmerült problémák kezelése; az önellátásra való képesség javítása és megtartása. - az önálló lakhatást akadályozó pszichoszociális problémák elemzése; problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motíváló tényezık feltárása és problémamegoldó beszélgetések. - készségfejlesztés: stresszkezelés, a problémamegoldó készség és a célok eléréséhez kapcsolódó készségek fejlesztése, a társas kapcsolatok kialakításához, valamint az önálló életvitelhez és az önálló lakhatási feltételekhez szükséges készségek fejlesztése, eszközök és források elérésének segítése. - munkához való hozzájutás segítése. - az érintettek lakókörnyezetükbe, társadalmi közegükbe történı reintegrációjának elısegítése a megküzdési képességük erısítése, az önsegítı aktivitásuk ösztönzése által. - a stigmatizációs, szegregációs hatások oldása. Egy –a szokványos lakókörnyezetbe integrált- 50nm-es, kétszobás lakás 2-4 fı számára, akik különösebb ápolást-gondozást nem igényelnek, kompenzált állapotban vannak, társas készségeik és az önálló életvitelre való képességeik rehabilitálhatóak, biztosítaná életvitelszerően az együttlakást. A lakhatás idıtartama részben limitált, meghatározza a rehabilitációs célok elérése, a célok elérésében történı együttmőködés és aktivitás, a határozott idıre történı szerzıdés meghosszabbítható. A résztvevık anyagi lehetıségeiktıl főggıen anyagilag hozzájárulnak a rezsiköltségekhez, maguk biztosítják élelmezésüket, ruházkodásukat. A program olyan pszicho-szociális krízishelyzetekre jelentene megoldást, amikor - a pszichiátriai problémából következı elszegényedés, anyagi ellehetetlenülés (felhalmozott adósságok, díjhátralékok, rezsi-tartozások) következtében az érintett nem tudja fenntartani lakását. - a célcsoport egy részére jellemzı, hogy hosszú, akár évtizedes szimbiotikus kapcsolatban él hozzátartozójával, miközben izolált a külvilágtól; a hozzátartozó elvesztése (akár azért, mert a hozzátartozó szeretne önállósodni, akár halála etc. révén) esetén nem tudja fenntartani önmagát,
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
önállóan gondoskodni életvitelérıl. A közösségi ellátás eszközei sokszor nem elégségesek ezeknek a problémáknak a kezelésére (pl.nem tud egyedül lenni, magányát, tehetlenségét, szorongásait a segítıvel történı heti, heti többszöri talákozók nem oldják, felmerül a lakóotthoni elhelyezés veszélye stb.). Lakásuk van; itt a védett lakhatási program keretében a pszichoszociális intervenciók az önálló életvitel készségének újraalakításában adnak támogatást. - diszfunkcionálisan mőködı családokban gyakori, hogy az érintettek –sokszor a betegség indoka alapján- „kiskorúsítva” maradnak; a családi patológia az egyik legfıbb akadálya önállóságuk kibontakozásának, a családról történı leválásnak és saját életük elkezdésének. Ezekben a helyzetekben a családterápia sokszor hatástalannak bizonyul, vagy a család egyáltalán nem motivált, vagy nem tudják megfizetni a terápiás szolgáltatást. Számukra a program az önállóság megteremtését, a családi relációk újradefiniálásának a lehetıségét adja. A különbözı lakhatási-programok, modellek a szakmai intervenciók más és más –horizontális és vertikális- szintjeit, módjait preferálják. A jelen programban anélkül, hogy bármelyik mellett is elköteleznénk magunkat; a fı szempont az aktuálisan bennlakók igényei, szükségletei, amelyekhez az intervenciós módszereket alkalmazni kell. A lakhatási programba bevonható a már mőködı közösségi ellátás eszközrendszere: az egyéni esetmunka, a bennlakókkal végzett szociális csoportmunka. Szakmai felkészítés és irányítás mellett önkéntesek segíthetik a bennlakókat napi ügyeik intézésében, hivatali ügyintézésben; az életritmus strukturálásában. Továbbá a bennlakók igényeihez igazítva a terápiás közösségekben kialakult, kidolgozott szakmai technikákat, módszereket is lehet hasznosítani a rehabilitációs célok elérése érdekében.
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A szociális ügyekért felelıs hivatali szervezet* ügyirat-forgalma 2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994 * Mővelıdési, Egészségügyi és Sportosztály, Egészségügyi és Szociális Ügyosztály, Szociális Ügyosztály,
1992
Egészségügyi és Szociális Ügyosztály, Szociális és Gyerm ekvédelm i Ügyosztály, 1990
Szociális Szolgáltató Fıosztály.
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Szociális étkeztetést igénybe vevık száma (fı) 1200
1000
800
600
400
200
0 1995. év
1996. év
1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Házi segítségnyújtást igénybe vevık száma (fı) 450
400
350
300
250
200
150
100
50
0 1995. év
1996. év
1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
Idısek klubjában ellátottak száma (fı) 850
800
750
700
650
600
550
500
450
400 1995. év
1996. év
1997. év
1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
A LÉTMINIMUMÉRTÉKEK IDİSORA (Ft/hó) Háztartástípusok
1990
1995
2000a)
2002
2003
2004
2005
2006
Egy háztartásra számítva 1 felnıtt 1 felnıtt 1 gyermekkel 1 felnıtt 2 gyermekkel 2 aktív korú felnıtt 2 felnıtt 1 gyermekkel 2 felnıtt 2 gyermekkel 2 felnıtt 3 gyermekkel 2 felnıtt 4 gyermekkel 3 aktív korú felnıtt 3 felnıtt 1 gyermekkel 3 felnıtt 2 gyermekkel 3 felnıtt 3 gyermekkel 3 felnıtt 4 gyermekkel
7 053 10 977 14 849 12 509 16 618 20 296 23 048 25 535 18 151 22 065 25 443 27 929 30 416
16 27 35 28 39 47 54 60 41 51 59 66 73
34 475 56 884 74 121 60 331 82 740 99 978 113 768 127 558 86 188 108 596 125 834 139 624 153 414
43 108 71 128 92 682 75 439 103 459 125 013 142 256 159 500 107 770 135 790 157 344 174 587 191 831
50 015 82 525 107 532 87 526 120 036 145 044 165 050 185 056 125 038 157 547 182 555 202 561 222 567
53 307 87 957 114 610 93 287 127 937 154 590 175 913 197 236 133 268 167 917 194 571 215 893 237 216
56 408 93 073 121 277 98 714 135 379 163 583 186 146 208 710 141 020 177 685 205 889 228 452 251 016
60 128 99 211 129 275 105 224 144 307 174 371 198 422 222 474 150 320 189 403 219 467 243 518 267 570
435 118 335 761 444 662 236 810 088 770 988 562 136
Nyugdíjas korúak háztartásai Egytagú 4 998 Kéttagú 8 766 Háromtagú 12 790
14 792 25 474 36 157
31 028 53 436 75 845
38 797 66 817 94 838
45 014 77 523 110 033
47 976 82 626 117 275
50 767 87 432 124 098
54 115 93 198 132 282
Háztartástípusok
1990
1995
2000a)
2002
2003
2004
2005
2006
7 053 5 489 4 950
16 435 13 559 11 778
34 475 28 442 24 707
43 108 35 564 30 894
50 015 41 262 35 844
53 307 43 978 38 203
56 408 46 537 40 426
60 128 49 605 43 092
Egy fıre számítva Aktív korúak háztartásai 1 felnıtt 1 felnıtt 1 gyermekkel 1 felnıtt 2 gyermekkel
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
2 2 2 2 2 3 3 3 3 3
aktív korú felnıtt felnıtt 1 gyermekkel felnıtt 2 gyermekkel felnıtt 3 gyermekkel felnıtt 4 gyermekkel aktív korú felnıtt felnıtt 1 gyermekkel felnıtt 2 gyermekkel felnıtt 3 gyermekkel felnıtt 4 gyermekkel
6 5 5 4 4 6 5 5 4 4
255 539 074 610 256 050 516 089 655 345
14 13 11 10 10 13 12 11 11 10
381 148 915 847 135 696 943 998 094 448
30 27 24 22 21 28 27 25 23 21
166 580 994 754 260 729 149 167 271 916
37 34 31 28 26 35 33 31 29 27
720 486 253 451 583 923 948 469 098 404
43 40 36 33 30 41 39 36 33 31
763 012 261 010 843 679 387 511 760 795
46 42 38 35 32 44 41 38 35 33
644 646 648 183 873 423 979 914 982 888
49 45 40 37 34 47 44 41 38 35
357 126 896 229 785 007 421 178 075 859
52 48 43 39 37 50 47 43 40 38
612 102 593 684 079 107 351 893 586 224
Nyugdíjas korúak háztartásai Egytagú 4 998 Kéttagú 4 383 Háromtagú 4 264
14 792 12 737 12 052
31 028 26 718 25 282
38 797 33 409 31 613
45 014 38 762 36 678
47 976 41 313 39 092
50 767 43 716 41 366
54 115 46 599 44 094
Háztartástípusok
1995
2000a)
2002
2003
2004
2005
2006
1990
a) A 2001-tıl bekövetkezett felvételtechnikai változások miatt a késıbbi idısorhoz összehasonlíthatóvá tett adatok. forrás: KSH Létminimum 2006 címő kiadványából
Óbuda-Békásmegyer Szociálpolitikai Koncepciójának felülvizsgálata
FÜGGELÉK