NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet

NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet „Az új pénzügy politikai irányvonal” „Ellenőrzési folyamatok a számvitelben és az adózásban” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia

Sopron, 2015. 10. 01-02. 1

A könyvvizsgálói munka és felelősség a vállalkozások ellenőrzésében

Dr. Hegedűs Mihály MKVK Ellenőrzési Bizottság elnöke igazságügyi adó-, járulék-, és könyvszakértő Sopron, 2015.10.01-02.

2

A téma aktualitása  Takarékszövetkezeti és brókerbotrányok 2013-2015 • Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet • Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet • Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet • Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. • Alba Takarékszövetkezet • Buda-Cash Zrt.+DRB • Quaestor Zrt. oQuaestor Financial Hrurira Kft. • Hungária- Értékpapír Zrt. • Lombard Kézizálog Zrt. [Toshiba könyvelése,Deutsche Bank Oppenheim privátbank könyvelése]

társvezérigazgatók

lemondása-

A „felelősök” ?? megnevezése  A könyvvizsgálói függetlenség és felelősség a szakma iránti közbizalom gyengülésének tükrében (Hegedűs Á,2004). • ENRON-botrány->Arthur Andersen • Postabank

 2008-as pénzügyi gazdasági válság • előrejelző funkciók hiánya

 Brókerbotrány

A „felelősök” ?? megnevezése 1998-ban még 64 brókercég volt hazánkban, 2015-ben 24, ebből ment tönkre 3 „A jegybank Aranykönyve szerint kifejezetten jól ment tavaly a botrányokban érintett brókercégeknek. Legalábbis a Buda-Cash története legnagyobb nyereségét vágta zsebre, a Quaestornak a saját tőkéje, a Hungáriának a mérlegfőösszege duplázódott meg. Nem volt jele a botrányokban érintett brókercégek mérlegében és beszámolójában annak, hogy hamarosan csődbe mennek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált Aranykönyve szerint” Világgazdaság,2015.09.14

A „felelősök” ?? megnevezése  A Buda-Cash, 992 mFt nyereség, 23,4 mrdFt MFÖ, 3,65 mrdFt ST. A Quaestor 268 mFt nyereséget (2. legnagyobb), 12,5 mrdFt MFÖ-t, 5,74 mrdFt ST-t (tavalyi 2x-e=IT) ért el. A Hungária Értékpapír 28 mFt nyereséget (tavaly 103 mFt), 5,14 mrdFt MFÖt (tavalyi 2x-e), 433 mFt ST-t (IT 4,7 mrdFt) ért el.

 Nem tiltott, de nem is megszokott ügyleteket bonyolítottak le. (A bankok minden hó végén eladták a teljes állampapírjaikat a brókercégnek, és megbízást adtak nekik állampapír vásárlására, ami a következő hó elején megtörtént. )

A letétbe helyezett értékpapírok omnibusz számlán voltak, nem névre szólóan elkülönítve.  Saját kötvényeket bocsát ki a jegybanki alapkamatnál 4-szer magasabb hozamot ígérve. (Hungária Értékpapír, Btel, E-Star)  Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásokat végeztek. VIPügyfeleket irányítottak át más cégeikhez. 6

Mi történt? • A szolgáltatók saját nevükben nyújtottak magas tőke-áttételű deviza-kereskedés lehetőséget, és a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatti óriási veszteségek, pénzügyi lyukak keletkeztek, melyek betömését ügyfélszámlák jogtalan megcsapolásával oldották meg. • Átláthatatlan struktúra, irányítási rendszer, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisított nyilvántartások és jelentések, valamint nagyméretű kötvényprogram. (Quaestor) • Olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek meg, vagyis nem bocsátottak ki. • Az ügyfelek számláit a befektetési vállalkozások vezették, a Keler összevontan tárolta, így a megfelelő kontrollmechanizmus hiányában bele lehetett nyúlni. • Hamis aranytömböket ad biztosítékként a milliárdosoknak és pénzintézeteknek. (Lombard Kézizálog Zrt. 30 mrd Ft) 7

Mi történt? • Nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének, pénzügyi helyzetéről nem szolgáltatott megbízható adatot az MNB részére, megsértette a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges jogszabályi feltételeket. • Hamis adatokat szolgáltattak a felügyeletnek és a könyvvizsgálónak • Hiányzott a banki háttér, ami nagyfokú stabilitást, védelmet adhat egy brókercégnek (K&H Equities kettős nyilvántartása). • Nem alkalmazottak által elkövetett csalásról van szó, hanem a cégvezetők tudtával, irányításával megvalósult visszaélés történt: kimutatásokat kozmetikáztak, meghamisítottak. [ Nem volt saját számlás kereskedés, mint a Barings-nál. (Csődtömeg című film! 1995-ben a 28 éves Nick Leeson bróker singapuri leányintézet vezetője származékos ügyleteivel 3 hét alatt csődbe vitte (827 millió font veszteséget okozva) a 233 éves brit királyi befektetési bankot.] • Nagy összegű (20 ezer Eurónál nagyobb) betétbiztosítás meglétének hiánya.

8

A „felelősök” megnevezése Állításunk: A RENDSZERBEN VOLT A HIBA! Nem azt állítjuk,hogy nem hibáztak a könyvvizsgálók, (ahogy hibáznak más szakma képviselői is),DE A cégvezetők tudtával és irányításával valósult meg egy másfél évtizedre visszanyúló csalássorozat – a nyilvántartások meghamisítása – összesen több százmilliárd forint kárt okozva. A felügyeletnek és a könyvvizsgálóknak is a valóságtól eltérő adatokat jelentettek éveken át. Letartóztatás,gyanúsítás :2015.10.01

A „felelősök”?? megnevezése A csalásban érintett brókercégek: 35% (a leadott szavazatok arányában)

Pénzügyi felügyelet: 31% Befektetők: 1% Mindenki: 33% Senki: 0%

Budapest Economic Forum,2015.10.01

A „felelősök”?? megnevezése „Ezért, ha minden figyelmeztetés, illetve előrejelzés nélkül fény derül arra, hogy a vállalat komoly anyagi nehézségekkel küzd, általános elvárás, hogy valaki felelősségre vonható legyen a kialakult helyzet miatt, és ez a valaki az esetek többségében a könyvvizsgáló. Godsell (1992) Maccarrone, (1993) szerint a közvélemény ezen félreértelmezései táplálják a számviteli szakmát érintő jogi felelősségi válságot.

2015. évi XXXI. törvény a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről Ha megalapozottan feltehető, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetében (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt követtek el, akkor a bíróság az ügyész indítványa alapján elrendelheti az FB tag, a könyvvizsgáló teljes vagyonának zár alá vételét. Nincs különbség a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen és szándékosan részt vevő ügyvezetés/alkalmazotti kör, illetve az adott gazdálkodó működésének tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzését ellátó, döntési és rendelkezési jogkörrel fel nem ruházott FB tag és könyvvizsgáló között, akik a bűncselekmény elkövetésében legfeljebb gondatlanságból működhet közre, akkor ha szakmai szolgáltatását nem az irányadó jogszabályok és könyvvizsgálati standardok szerint látja el. Zárolhatják a vagyonát attól függetlenül, hogy elvárt módon, a szabályokat betartva dolgozott, nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében és vagyona nem bűncselekmény elkövetéséből ered.

A könyvvizsgálat fogalma

© Lukács

 speciális, komplex ellenőrzési folyamat  egy független szakértői véleményalkotás  a tulajdonosok megbízásából elvégzett  a gazdálkodó szervezet számviteli rendszerének felülvizsgálata

 a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságának, valódiságának hitelesítése

A könyvvizsgálat célja

© Lukács

Annak ellenőrzése,felülvizsgálata,hogy a beszámoló a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai szerint, azok betartásával készült-e,  megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről,  összhangban van-e az üzleti jelentéssel,  valós-e, jogszerű-e (valódiság, szabályszerűség),  a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.(Szt. 155. § (1) bek.) 

A könyvvizsgálatnak célja

© Lukács

Az ISA 200 standard szerint:  növelje a felhasználók, az érdekeltek bizalmát a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai iránt.  kellő bizonyosság szerzése arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz csalásból, hibából eredő lényeges (döntést befolyásoló) hibás állítást.  vélemény nyilvánítás arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból a keretelvekkel összhangban készültek.  a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről valós képet mutatnak a pénzügyi kimutatások.  megfelelő könyvvizsgálói jelentés készítése.

A könyvvizsgáló

© Lukács

Szembesíti önmagával a céget,hogy meglássa a tükörben igazi arcát:  hiányosságait,  gyengeségeit,  a csalásra utaló jeleket, tulajdonságait. Diagnoszta:  azonosítja és felméri a kockázatokat, a csalást;  elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez;  válaszol az azonosított hibákra, gyanított csalásokra.

A könyvvizsgálattal szembeni követelmények (ISA 200)

© Lukács

 megfelelés a releváns etikai követelményeknek.  szakmai szkepticizmus, de lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmazhatnak.  szakmai megítélés alkalmazása.  elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése az elfogadhatóan alacsony könyvvizsgálati kockázat elérése érdekében.  összhang, megfelelés a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal.

A bizonyosság szintjei

   

abszolút bizonyosság kellő bizonyosság korlátozott bizonyosság alacsony szintű bizonyosság

Az abszolút bizonyosság korlátai ISA 200. 5. és 7. pont, valamint az A52. magyarázat A könyvvizsgálat eredendő korlátai miatt fennáll annak az elkerülhetetlen kockázata, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő néhány lényeges hibás állítást nem tárnak fel, még akkor sem, ha a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban megfelelően tervezték meg és hajtották végre. Ennek megfelelően a pénzügyi kimutatásokban lévő, csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állítás későbbi felfedezése önmagában nem jelzi azt, hogy nem sikerült a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban lévő könyvvizsgálatot végezni. A könyvvizsgálat eredendő korlátai azonban nem szolgálnak igazolásul a könyvvizsgáló számára ahhoz, hogy megelégedjen nem meggyőző könyvvizsgálati bizonyítékkal. Azt, hogy a könyvvizsgáló a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtotta-e végre a könyvvizsgálatot, az adott körülmények között végrehajtott könyvvizsgálati eljárások, az azok eredményeképpen megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendősége és megfelelősége, valamint az ilyen bizonyíték értékelésére alapozott könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló átfogó céljai fényében lévő megfelelősége határozzák meg.

Az abszolút bizonyosság korlátai a gazdasági folyamatokban érvényesülő törvényszerűségek tendencia jellege és magas szubjektivitás tartalma;  tesztelés alkalmazása;  bármely számviteli és belső ellenőrzési rendszer működésének belső korlátjai;  a könyvvizsgálati bizonyítékok meggyőző (és nem döntő) volta;  a könyvvizsgáló által ellenőrizendő dokumentációk összeállítására vonatkozó szabályrendszerek értelmezéséből, félreérthetőségéből és különféle magyarázatából fakadó szubjektivizmus. 

A visszaélési fa Visszaélések

Korrupció

Eszközök hűtlen kezelése

Hamisított beszámolók

Összeférhetetlenség

Pénzeszközök

Pénzügyi

Megvesztegetés

Készletek

Nem pénzügyi

Jogosulatlan előnyök

Egyéb eszközök

Gazdasági zsarolás Forrás: ACFE Fraud Examiners Manual 21

Csalási háromszög Dr. Donald R. Cressey, .„A csalástól történő elrettentés kézikönyve”

Lehetőség

Racionalizálás

Pénzügyi nyomás

22

A válság és brókerbotrányok hatása

Gazdasági, egzisztenciális nyomás, ami az egyént, egyéneket egyedileg érinti. Nem lehet szélesebb körben

Lehetőség

Hozzáférési, döntési jog, szűk körben ismert információ .A lehetőség ismertetőjegye, hogy a visszaélés titkosságát is képes biztosítani. A pszichés

megosztani, teríteni.

Visszaélés lehetősége

Belső és külső nyomás (személyes vagy üzleti)

Kényszer,nyomás

Racionalizált lépések

Racionalizáció

hátteret biztosítja. Az elkövetők magukat nem gondolják bűnözőnek, a tetteiket saját maguk számára elfogadható magyarázattal fehérítik és teszik elfogadhatóvá. 23

Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás

A csalás jellemzői

Hibás állítások a pénzügyi kimutatásokban  hibákból  csalásokból származhatnak

Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás

A hiba és a csalás elhatárolása

A hiba és a csalás közötti különbség,hogy a kérdéses cselekedet,melynek eredményes a hibás állítás  

szándékos vagy nem szándékos

Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás

A könyvvizsgálói standardok szempontjából a könyvvizsgáló azokkal a csalásokkal foglalkozik,amelyek lényeges hibás állításokhoz vezetnek a pénzügyi kimutatásokban A szándékos hibás állítások típusai (240.3) 



a beszámoló készítése során elkövetett csalásokból eredendő hibás állítások és az eszközök elsikkasztásából származó hibás állítás

Válasz a megemelkedett kockázatokra kockázataira

©Ámon



a magas csalási kockázatú területek jobb ismerete.



annak demonstrálása, hogy a könyvvizsgáló megfelelt a sztenderdeknek.

A könyvvizsgáló ©Ámon válaszai a becsült kockázatokra ISA 330.8. A könyvvizsgálónak kontrollok teszteléseit kell terveznie és végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a releváns kontrollok működési hatékonyságára, ha: (a) az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak könyvvizsgáló általi becslése magában foglalja azt a várakozást, hogy a kontrollok hatékonyan működnek (azaz a könyvvizsgáló támaszkodni kíván a kontrollok működési hatékonyságára az alapvető vizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározásakor), vagy

28

A könyvvizsgáló ©Ámon válaszai a becsült kockázatokra (b) az alapvető vizsgálati eljárások önmagukban nem képesek elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtani az állítások szintjén A kontrollok teszteléseinek megtervezésekor és végrehajtásakor a könyvvizsgálónak annál meggyőzőbb könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie, minél nagyobb mértékben támaszkodik a könyvvizsgáló a kontroll hatékonyságára.

29

Könyvvizsgálói felelősség A könyvvizsgálókra nincs speciális felelősségi szabály a Ptk.-ban.

2007. évi LXXV. tv. 60. § (2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség). (3) A könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul.

Könyvvizsgálói felelősség

 

szerződésszegésért való felelősség szerződésen kívül okozott károkért való felelősség

Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség 6:518. § [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Megoldások ?: Rajan a Glass–Steagall-törvény (pénzügyi szolgáltatások modernizációja törvény) kifejti: „a drákói szabályozásba vetett hit a recesszió mélypontján a legerősebb,amikor a piaci szereplők szigorú szabályozására éppen nincs szükség. A növekedés csúcspontján azonban, amikor a legnagyobb az esély arra, hogy a piaci szereplők veszélyérzete csökken és óvatlanná válnak, mindenki bízik a piacok önszabályozásában. „A szigor határai A közlekedés biztonsággal foglalkozó szakemberek azt mondják:

„már nem lehet szigorúbbnak lenni. Nem állíthatnak minden sarokra traffipaxot, nincs erő még gyakoribb szondáztatásra... A szigor önmagában nem is hozhat teljes megoldást. Az autóvezetők hozzáállásán kellene változtatni; ne a százezres bírságtól való félelem, hanem a józan belátás, a felelősségérzet határozza meg viselkedésüket.”

Összefoglalás A könyvvizsgálat értéket teremt az érdekelteknek: • folyamatos jelenlétével a törvényesség őre, megelőz és visszatart; • segíti a megingott piaci bizalom helyreállítását; • segít az adókockázatok minimalizálásában; • állandóan figyeli a tevékenység folytatása elvének érvényesülését, a vállalkozás életképességét; • felügyeli a közjót, a közpénzek felhasználását. • Ugyanakkor a könyvvizsgálat nem mindható • összefogás,egymás tájékoztatása (kölcsönösen)

34

Összefoglalás   

Kizárólag a könyvvizsgálati standardok következetes és szigorú betartása védheti meg a könyvvizsgálókat. A könyvvizsgálat egyre kockázatosabb (főleg csalási kontextusban). A könyvvizsgáló kockázata nem függhet a könyvvizsgálat kockázatától, ezért csökkentenie kell a feltárási kockázatot: 

a könyvvizsgálati eljárások számának növelésével,



a lényegességi küszöbérték csökkentésével, a könyvvizsgálói szkepticizmus állandó ébren tartása a kritikus (magas csalási kockázatú) területek kijelölésének növelésével, az alapvető könyvvizsgálati eljárások növelésével: magasabb mintavétel, leltáron való részvétel arányának növelése, kiegészítő eljárások, negatív egyenlegközlők helyett pozitív visszaigazolások kérése, értékelések ellenőrzése, elemzések a kockázat alapú megközelítés erősítésével, interjúk, kontrollok, informatikai tesztek elvégzésével, a teljességi nyilatkozat tartalmának bővítésével, a jelentés dátumának helyes kiválasztásával, a jelentés esetleges visszavonásával, a megbízás megszüntetésével.



 



    

35

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

36