ÖNKORMÁNYZATI KÉPZÉS
FŐÉPÍTÉSZ
SZAKMÉRNÖKI
AZ INTÉZMÉNY NEVE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék A SZAK MEGNEVEZÉSE Önkormányzati főépítész szakmérnök A KÉPZÉS SZINTJE Posztgraduális A SZAK OKTATÁSI FORMÁJA Levelező tagozatos A KÉPZÉS IDŐTARTAMA: Kontakt órák száma: 480 óra. A képzés négy szemeszter időtartamú, félévenként 120 kontakt órával, a negyedik félév elvégzése után folyamatos konzultációk igénybevételével elkészítendő szakdolgozattal és a tanulmányokat befejező záróvizsgával. A KÉPZÉS ELSŐ CIKLUSA 2007. tavasz – 2009. tavasz A MÁSODIK CIKLUSRA JELENTKEZNI LEHET 2008. november 30-ig A MÁSODIK CIKLUS INDUL 2009. február AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZAKKÉPZETTSÉG Önkormányzati főépítész szakmérnök A FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES ELŐKÉPZETTSÉG A képzésben részt vehetnek mindazok, akik egyetemi szintű építészmérnöki-, építőművész oklevéllel, vagy építészmérnöki-, településmérnöki MSc végzettséggel rendelkeznek. HALLGATÓI LÉTSZÁM 30 fő kétévente A SZAK LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKOLÁSA Az épített- és természetes környezet felelős alakítása, illetve védelme Magyarországon minden építész alkotmányban rögzített kötelessége. Az önkormányzati főépítészre, aki egy egész település, sőt adott esetben még ennél is nagyobb területnek a felelőse, ez fokozottan érvényes. Az ország kevés településén működik a közérdekeket érvényesíteni akaró és tudó, erős önkormányzat és azt képviselő polgármester. Azok közül is kevés alkalmaz érdemben
2 főépítészt, aki pedig a szaktudásával a helyi önkormányzatnak az építési törvényben meghatározott, az épített környezettel kapcsolatos feladatainak ellátását hatékonyan segíthetné elő, és az önkormányzat, s a polgármester szakértője lehet. Magyarországon 3100 feletti a települések száma. A számon tartott főépítészeké 300 alatti, ez kevesebb, mint 10%. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészültségük, alkalmasságuk, elhivatottságuk tekintetében pedig rendkívül nagy a szórás. Településeink arculatának többségét napjainkban - hatékonyan működő főépítész hiányában - nem a közérdeket szolgáló egységes építészeti-városépítészeti koncepció, hanem az ingatlanpiacba befektetett tőke minél hatékonyabb megtérülésére törekvő, egyéni érdekek határozzák meg. Korunk túlzottan átpolitizált világában nagyon nehéz a hiteles szakmaiság képviselete az önkormányzatoknál. Egyre nagyobb szükség van a szakmájukért minden körülmények között felelősséget vállaló, jó szakemberekre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű szakmai végzettség és jogosultság garancia arra, hogy valakiből jó főépítész is lesz. A főépítészi hivatásra való alkalmasságnak a szakmai felkészültségen kívül számos egyéb, emberi tényezője is van, mint például a közügyek iránti érzékenység, a kommunikációs képesség, az érdekérvényesítő képesség, a tárgyalóképesség. A főépítész képzés nagy súlyt fektet ezen képességek fejlesztésére is. A főépítész szakmérnöki képzés feladatai: o a praktizáló főépítészek képességének fejlesztése, alkalmasságának javítása; o a főépítészi állásra pályázó személyek felkészítése; o a közvetlen szakmai információ- és tapasztalatcsere segítése; o az érdeklődés felkeltése a főépítészi hívatás iránt. Azok az önkormányzatok, ahol a település jövőjének alakításában számítanak a főépítész aktív közreműködésére, nagy valószínűséggel támogatni fogják a szakemberük továbbképzését anyagilag, és tanulmányi szabadsággal egyaránt. Az érdeklődés a jövőben még tovább fokozódhatna, ha megfelelő törvényi háttérrel a főépítészi állások egy idő után csak főépítész szakmérnöki végzettséggel lennének betölthetők. A főépítész jogszerű működésének feltételei az 1998. január elsejétől érvénybe lépett új építési törvény, és a megjelent rendeletek által már biztosítottak. A szabályozott jogi keretek ellenére a polgármesteri hivatalok szervezete - és ezzel a főépítész szerepének a megítélése - nem egységes, a helyi szabályzatok szerint változó. A főépítész - ha egyáltalán alkalmazzák - sokféleképpen kapcsolódhat a hivatali szervezetbe, de a legfontosabb feladata a szakmai szempontok érvényesítése, ezért a képzésnek erre a feladatra kell a főépítészt elsősorban felkészítenie. A fent vázolt jogi háttér alapján elmondható, hogy az érvényben lévő jogszabályok által a „forma” – a főépítészi munkakör – már biztosított, a főépítész szakmérnöki szakon folyó képzésnek ezt a formát kell
3 tudással, „tartalommal” megtölteni azért, természetesés épített környezetünk meghatározó pozitív szereplőivé válhassanak.
hogy a főépítészek a alakításának valóban
A KÉPZÉSI CÉL A cél olyan szakemberek képzése, akik magas színvonalú önkormányzati főépítészi munka végzésére, széles körűen alkalmasak. A széles körű alkalmasság egyrészt igaz „horizontális” értelemben : azaz a területfejlesztés, a területrendezés, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített- és természeti környezet alakítása, valamint azok védelme, mint alapfeladatok elvégzésére való alkalmasságon túl vonatkozik a személyiségfejlesztésre, és a kommunikáció szakterületeire is. Másrészt igaz ”vertikális” értelemben is, azaz az országos- , a regionális-, a megyei-, a kistérségi- és a települési szintekre egyaránt érvényes. A széleskörűség jelenti továbbá a főépítészi munkához kapcsolódó szakágak munkáinak átlátását, lényegi megértését, azok integrálását, valamint a folyamatok irányításának képességét, és a társszakmák generálását. A széleskörűség egyben jelenti az egyes folyamatok átlátását és kézbentartását az előkészítéstől (vizsgálatok, programalkotás, koncipiálás, alternatívaképzés, stb.), a megvalósításon keresztül (problémaelemzés, formálás, kiértékelés, stb.), a végleges formába öntésig. Végül a magas szakmai (és emberi) színvonalú főépítészi munka pedig csak jól képzett, és a szükséges képességekkel rendelkező főépítészektől várható el. A KÉPZÉS FŐBB TANULMÁNYTERÜLET EI 1. Általános főépítészi ismeretek 42 % Településtörténet, területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés, építészeti elmélet és gyakorlat, urbanisztika 2. Személyiségfejlesztés 30 % A hatások, a reakciók, a kommunikáció 3. Környezetkultúra 16 % Integrált értékvédelem, tájépítészet, közterületek építészete 4. Önkormányzati ismeretek 12% Közigazgatási ismeretek, településrendezési és építési jog, közgazdasági ismeretek TANTÁRGYI PROGRAMOK Kötelező tantárgyak Általános főépítészi ismeretek Településtörténet Magyar települések Területfejlesztés és rendezés Településfejlesztés és rendezés Építészet Urbanisztika Személyiségfejlesztés Hatások Reakciók Kommunikáció Környezetkultúra
4 Integrált értékvédelem Tájépítészet Közterületek építészete Önkormányzati ismeretek Közigazgatási ismeretek Településrendezési és építési jog Közgazdasági ismeretek Kötelezően választható tantárgyak Kommunikációs gyakorlatok Vizuális kommunikáció Verbális kommunikáció Építészeti informatika Településelméleti ismeretek Építészet és urbanisztika Városépítészeti elemzés és kritika Közérdek és magánérdek A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Településtörténet Magyar települések
Területfejlesztés – területrendezés
Településfejlesztés – településrendezés Építészet Urbanisztika
Hatások Reakciók Kommunikáció
Integrált értékvédelem
Locsmándi Gábor PhD (dr. F. Körner Zsuzsa PhD) Ihrig Dénes (dr. F. Körner Zsuzsa PhD, Kissfazekas Kornélia) Dr Szaló Péter (Búzásné Szőke Zsuzsanna, Dr. Faragó László, Dr. Gerzanics Annamária, Dr. Kovács Katalin, Magó Erzsébet, Paksy Gábor, Salamin Géza, Schuchmann Péter, Dr Tompai Géza) Dr. Nagy Béla (Dr. Tóth Zoltán) Cságoly Ferenc DLA (Vukoszávlyev Zorán) Dr. Meggyesi Tamás (Dr. Vidor Ferenc, Lukovich Tamás, Korompay Attila, Markos György, Miklóssy Endre) Dr. Dúll Andrea (Jármi Éva) Dr. Dúll Andrea (Jármi Éva) Jármi Éva, Philipp Frigyes (Berényi András, Gömöry János, Kiss Lajos) Erő Zoltán (Alföldi György, Bajnai László, Furu Árpád, Dr. Fejérdy Tamás, dr. Korompay Katalin, Sárkány Csilla, Sebestyén
5
Tájépítészet
Közterületek építészete Közigazgatási ismeretek Településrendezési és építési jog Közgazdasági ismeretek Vizuális kommunikáció
Verbális kommunikáció Építészeti informatika Építészet és urbanisztika Városépítészeti elemzés és kritika Közérdek és magánérdek Szakdolgozat
József, Dr. Sersliné Kócsi Margit) Dr.Csima Péter (Dr. Illyés Zsuzsanna) Pálfy Sándor DLA (Dr. Dúll Andrea, Dr. Balogh Péter István, Fleischer Tamás, Kapitány Balázs) Dr. Kara Pál (Gelencsér József) Körmendy Imre (Menczingerné Dr. Bokor Andrea, Dr. Szalay Éva) Dr. Illés Iván Molnár Csaba (Töreky Ferenc, Tari Gábor Phd, Répás Ferenc, Váli István) Kissfazekes Kornélia (Acél Gábor, Alföldi György, Kovács Bence, Dr. Nagy Béla, Wesselényi-Garay Andor) Dr. Szoboszlai Mihály Pálfy Sándor DLA (Dr. Vidor Ferenc) Szalay András Baross Pál
A KÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK o a tanszék honlapja (www.urbanisztika.eszk.bme.hu ) o a főépítészek honlapja ( www.foepiteszek.hu ) o Kissfazekas Kornélia - szakmai titkár tel:06/30-2849577 email:
[email protected] kissfazekas@t- online.hu Pálfy Sándor DLA BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezető
Philipp Frigyes Országos Főépítészi Kollégium elnök
Kissfazekas Kornélia BME Urbanisztika Tanszék szakmai titkár