Nagymaros Város Önkormányzatának
VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE
Készült: 2013. március 19.
Bevezetés A jelen kor kihívásainak Nagymaros Város Önkormányzatának szükséges alkalmazkodnia. Láthatólag az önkormányzati rendszer feladatalapú állami finanszírozással fog működni, amelynek összege csak minimális szolgáltatási színvonalat fog biztosítani. Az önkormányzatok alulfinanszírozottsága miatt a későbbiekben szükséges a szemléletváltás az önkormányzati vagyonkezelés és gazdálkodási gyakorlatában. Ahhoz, hogy egy önkormányzat hosszútávon is rentábilis legyen szükséges, hogy a meglévő anyagi erőforrásainkat plusz bevételek szerzésére használjuk fel. A kötelező önkormányzati feladatainkat a minimális elfogadható szinten kell teljesítenünk az önként vállalt plusz feladatokat pedig fokozatosan meg kell szüntetni. Az önkormányzatok kezében jelenleg a legfontosabb pénzszerzési lehetőség a rendezési tervben meghatározható építési jogok, adók, bérleti díjak és közterület-használati díjak, behajtási engedélyek, útdíjak, bírságok, parkolási díjak állnak rendelkezésre.
A vagyongazdálkodási terv alapvető célja az alábbiak teljesítése: • Biztonságos feladatellátás • Pénzügyi egyensúly biztosítása • A meglévő ingatlanok állagromlásának megakadályozása • A bérleményeink folyamatos hasznosítása, bérbeadása lehetőleg piaci áron. • Az ingatlanvagyon megőrzése illetve gyarapítása 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. FEJEZET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Önkormányzati feladat- és hatáskörök 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovarés rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Érdemes átgondolni azon tevékenységek megszűntetésének lehetőségét, amelyek nem szerepelnek a fenti felsorolásban
Jogi és társadalmi környezet A vagyongazdálkodás alapjául szolgáló alapvető központi és helyi jogszabályok Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-i hatálybalépésével egyidejűleg jelentős jogszabályi változások történtek, amelyeknek nagy része érinti és lényegesesen meghatározza az önkormányzat gazdálkodását, ezért az új jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szükséges a helyi szabályozási rendszer harmonizációját a felsőbb szintű jogszabályokkal megteremteni. Magyarország Alaptörvénye 38. cikkében rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a nemzeti vagyon, - ezen belül az önkormányzati vagyon - alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzatnak a vagyon fentiek szerinti rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. E tervek elkészítéséhez, az Önkormányzatnak ki kell jelölnie a vagyongazdálkodás irányvonalát, stratégiát kell felállítania, hogy a célkitűzések következetesen végrehajthatóak legyenek. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) megfogalmazza az átláthatóság követelményét. Az Áht végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet új szabályokat határoz meg az önkormányzat számára. Elkülönülten kell tervezni és kezelni az önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek, (ideértve a Polgármesteri Hivatalt is), valamint a kisebbségi önkormányzatok költségvetési bevételeit és kiadásait. Az új Áht. jelentős adminisztrációs terhet jelentett, de azok elvégzése megalapozza a zökkenőmentes átalakítást. A kötelezettségvállalásokat, pénzügyi ellenjegyzéseket a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végezni. A vagyont főszabályként az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a lakás- és helyiséggazdálkodás szabályait tartalmazza azzal, hogy rendelkezik egyes részletszabályok önkormányzati rendeletben történő meghatározásáról is. A vagyongazdálkodásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeleteknek meg kell felelnie a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott elveknek, rendelkezéseknek. Nagymaros Város Önkormányzata vagyonáról és vagyon hasznosításáról szóló 4/2006.(III.7.) valamint a 10/2010. (VI.29.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyon hasznosításáról szóló 4/2006.(III.7.) rendelet módosításáról meghatározza az önkormányzati vagyon csoportosítását, rendelkezik a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, hatáskörökről. Tartalmazza a vagyon hasznosításának, értékesítésének szabályait. Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 4/1994. önkormányzati lakások és helyiségek bérlete elidegenítése önkormányzati rendelet meghatározza a lakások és helyiségek bérbeadásának szabályait, a lakbérek mértékét. 11/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 4/1994. (V.4.) önkormányzati rendelet módosításáról A közterület-használat rendjéről szóló 3/2012.(II.2.) Kt. rendelet szabályozza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, meghatározza a közterület használati szerződések feltételeit, valamint megállapítja a közterület használati díjakat. Vagyonelemek Az önkormányzat vagyonát az alábbi vagyonelemek alkotják: Befektetett eszközök: 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok. 1.1. Helyi közutak és műtárgyak. 1.2. Terek, parkok. 1.3. Vizek és közcélú létesítmények. 1.4. Védett természeti területetek 1.5. Kulturális javak 1.6. Korlátozottan forgalomképes intézmények 1.7. Közművek. 1.8. Temető 2. Beruházások felújítások 2.1. Helyi közutak és műtárgyaik A közúthálózatunkban az utóbbi években jelentősebb felújítási munkálatok nem történtek. A 2012-es év során a Fehérhegy utca, Magyar utca és Rákóczi út egy kisebb szakasza felújításra került. A burkolt úthálózat jelentős része elhasználódott, kátyús megsüllyedt. Éves szinten szükséges lenne legalább 4-500 méternyi út felújítására, hogy az úthálózatunk 15-20 év alatt új burkolatot kaphasson.
2.2.
2.3.
2.4. 2.5.
2.6. 2.7.
2.8. 2.9.
Terek, parkok A parkjaink állapota elhanyagolt, a játszóterek leromlott állapotúak, illetve több játék is sérült, illetve hiányos, a Fő tér öntözőrendszere sérült. Ahhoz hogy a parkok és zöldfelületek megfelelő állapotba kerüljenek legalább évi 1 millió Ft szükséges. Vizek és közcélú vízi létesítmények: Az önkormányzat kezelésében jelenleg a csapadékelvezető rendszer van. A rendszer folyamatos tisztítása és felújítása szükséges a megfelelő működéshez. A legfontosabb problémák: a víznyelő rácsok cseréje a Kittenberger utcában, Elsővölgyben a nyílt árok falainak kijavítása, a Diófa utca nyílt árkának javítása, tisztítása Műemlékek: Nagymaros egyik legfontosabb Műemlék jellegű területe a Kálvária. A kálváriára felvezető lépcsősor jelentős része az idők során tönkrement és megsérült. Védett természeti területek. Helyi védettségre a szelídgesztenyével beültetett területek lennének érdemesek. Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon a szelídgesztenyefák nagy része mára kipusztult. A jelenleg futó határon átnyúló pályázatunkból saját telepítésű gesztenyés bemutatókertet kívánunk létesíteni, amely reményeink szerint alkalmas lesz a helyi védelemre is. Kulturális javak: Korlátozottan forgalomképes intézmények, középületek A közintézményeink, mint az iskolák, művelődési ház, egészségház, hivatali épület állapota szintén elhanyagolt, mint általában az önkormányzat tulajdonában álló épületek jelentős része. Ahhoz hogy a meglévő épületink állaga ne romoljon, vagy inkább javuljon szükséges felújítási tervet készítni és annak végrehajtásához az anyagi forrásokat biztosítani. Közművek: A nagymaros területén található közművek kezelése a szolgáltatók feladatkörébe tartozik, így az Önkormányzatnak jelentősebb szerepe itt nem várható. Temető: A temető esetében szükséges, hogy a karbantartás, ápolás és felújítás nagyobb hangsúlyt kapjon. Jelenleg a belső utak sárosak, szűkek és rossz állapotúak. Rengeteg a gondozatlan sír és a temetőt körülölető kerítés állapota is sok helyen rossznak mondható.
A fent leírt gazdálkodási feladatok gyakorlati végrehajtásának módja: 1. A meglévő ingatlanjaink közül, ami szükséges az Önkormányzat működéséhez, azt meg kell tartanunk, ami pedig szükségtelen számunkra azt bérbe kell adni vagy értékesíteni kell. Az értékesítésből és bérbeadásból befolyó összegeket a meglévő ingatlanjaink állagmegóvására, fejlesztésére, vagy új ingatlanok megszerzésére kell fordítanunk. A köz 1.1. Jelenleg az alábbi ingatlanokból számíthatunk bevételre: • Sportpálya termálkútfúrási engedéllyel • Szálloda épület • Szállodához tartozó ABC épület: • Szálloda Pavilonok • Szálloda Félkész házak • Weiser Ház • Nyár u. 2. szám: • Király u. 15. szám • Fehérhegy u. 14. • Külterületi mezőgazdasági telkek értékesítése. • Halsütő
1.2. A fenti Ingatlanok eladásából származó bevételből az alábbi épületek felújítása szükséges: • Művelődési ház. • Egészség ház • Váci út 32. • Fő tér 5. Hivatali épület • Alsó iskola • Felső iskola • Szálloda alatti megtartandó lakások Bérlakás céljára. 10 db • Kajakegyesület épülete. • Kerékpáros műhely • Halsütő 1.3. Jelenleg jó állapotú felújítást nem igénylő illetve felújítás alatt álló épületeink: • Könyvtár • Váci út 21. • Magyar u. 24. konyha • Rákóczi út 14. • Dézsma u. pince Szükséges intézkedések •
A szállodához tartozó jobb oldali félkész házak eladásából várható bevételekből a bal oldali lakások lakhatóvá tételérére kell fordítani. A fűtéssel nem rendelkező épületekbe fűtés kiépítése, meleg vízellátás biztosítása, külső hőszigetelés, telőfelújítás, a minimális használathoz szükséges berendezések biztosítás (mosogató, lámpatestek, vizesblokkok pótlása csaptelepek). A bérleti díjakat igazítani kell a piaci viszonyokhoz, de ha piaci értéken nem találunk megbízható bérlőket, akkor érdemes a bérleti díjból kedvezményt adni, hogy a lakások és bérlemények folyamatos használatban legyenek.
•
A közterületekből az alábbi módon lehet bevételt szerezni: Építőanyag tárolás, tűzifatárolás, reklámtáblák kihelyezése, közterületi árusítás, rendezvények részére közterület bérbeadása.
•
A reklámhordozók részére, az önkormányzatnak saját kulccsal zárható reklámhordozó berendezéseket kell telepítni a település frekventált helyszíneire, ahova anyagi ellenszolgáltatás fejében hirdetéseket lehet kihelyezni.
•
A meglévő közintézményeink esetében elsődleges a tetők valamint homlokzatok felújítása, fűtés korszerűsítése. Világító berendezések takarékosabbra való cseréje.
•
A rendezetlen ingatlanok esetében szükséges az ingatlan nyilvántartási, és jogi állapotok rendezése pl. egészségház társasházi jogviszonyának és szervezeti és működési szabályzatának rendezése, telekhatár rendezések, telek megosztások.
•
Társasházak esetében, mint az egészségház: felújítási alapot kell képezni, amely eddig nem került meghatározásra. A Király utca 15. esetében az önkormányzat a tulajdonosa a társasház mindkét lakásának, így a felújítása alapról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A Király u. 15 esetében érdemes megfontolni az ingatlan értékesítésének lehetőségét, de az értékesítéssel ki kell várni 1-2 évet amíg az ingatlan értéke egy kicsit feljebb mehet és a kereslet is nagyobb lesz. Maga az épület hosszú távú megtartása nem javasolható. A felújítási alap képzésénél is rövid távú felújításban kell gondolkodni.
A vagyongazdálkodás szervezete, irányítása szervezése, nyilvántartása Az önkormányzati ingatlanvagyon felett a képviselő testület és a polgármester rendelkezik. A döntéseik végrehajtását a városüzemeltetési csoport és a gazdasági csoport látja el. Az ingatlanvagyont az ingatlankataszterben és a könyvelésben kell nyilvántartani és rendszeresen frissíteni. Az ingatlan kataszter kezelését a városüzemeltetési csoport és a gazdasági csoport együttesen végzi.
Nagymaros. 2013. március 19.