Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaügyi Együttműködési Fórum

OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2012

L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) 595 40 40 - 0

IMPRESSZUM Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Médiatulajdonos: L&R Társadalomkutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien Minden jog fenntartva, utánnyomás megnevezésével engedélyezett. Bécs, 2011. április

www.lrsocialresearch.at

– akár kivonatban

is

–

csak forrás

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés – az osztrák-magyar integrációs monitorról

2

2

Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca

3

2.1 2.2 2.3

Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben

3 4 8

FACTBOX: Központi mutatószámok 2011*

15

3

16

A vállalati felmérés eredményei 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4

Általános hangulatkép 2012-ben A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai A foglalkoztatás helyzete 2011-ben és 2012-re várható alakulása A munkaerő-igény alakulása 2012-ben: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint A következő hónapok kihívásai

Összefoglaló

16 18 22 24 26 28

MELLÉKLET: Statisztikai adatok a 2011. évi vállalati felméréshez

1

29

1

Bevezetés – az osztrák-magyar integrációs monitorról

Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában:  a határmenti térség jelenlegi munkaerőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése1,  a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése,  a vállalatok (100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérések. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti lépéseit, annak érdekében, hogy így évente elkészülhessen egy „Integrációs monitor“ című jelentés, amely a közös munkaerőpiac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az „Integrációs monitor 2012“ jelentés már a negyedik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében készült el. A 2009., 2010 és 2011. évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján www.expak-at.hu. Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik:  Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével.  A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén. 2012-ben a felmérés során a kérdések súlypontilag a munkaerőigény aktuális alakulására, valamint a munkaerőpiac megnyitásának megfigyelt kihatásaira helyeződtek.

1

Az összefoglalók az EXPAK AT.HU honlapján (www.expak-at.hu) érhetők el.

2

2 2.1

Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Nemzetközi és nemzeti kontextusban

Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát.2 Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. A Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért le is leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni.3 Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az „Európa 2020” stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az „Európa 2020” stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: 

Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést céloz meg.



A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai „elemek” hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el.



az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy kiforrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti.

Az új stratégia a foglalkoztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság 16-64-ről 20-64-re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70%-ról összesen 75%-ra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? A 2010. évi eredmények bizonyítják, hogy a Lisszaboni Stratégia céljának, nevezetesen a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése számos tagállamot – így Magyarországot is – nagy kihívások elé állította, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra. Nemzetközi számítások4 alapján Ausztriában 2010-ben 71,7% volt a foglalkoztatási ráta és ezzel valamivel felülmúlja a 2

Lásd bővebben: Fischer, Severin/Gran, Stefan/Hacker, Björn/Jakobi, Anja P./Petzold, Sebastian/Pusch, Toralf/Steinberg, Philipp. „EU 2020“ – Impulzusok a poszt-lisszaboni stratégia számára. FES. Nemzetközi politikai elemzés, 2010, 499. oldal

3

Európai Bizottság: Europa 2020; http://ec.europa.eu/growthandjobs/pdf/complet_de.pdf, valamint Európai Bizottság: A Lisszaboni Stratégia értékelése; http://ec.europa.eu/growthandjobs/pdf/lisbon_strategy_evaluation_de.pdf

4

Eurostat, EU Labour Force Survey, sh. European Commission - Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities (2011): Employment in Europe 2010. Brussels

3

70%-os célt, míg Magyarországon 55,4%-kal jóval alacsonyabb a foglalkoztatási szint. A nők foglalkoztatását illetően mind a két országban van még mit pótolni: Ausztriában 66,4%, Magyarországon pedig 50,6% körül van a foglalkoztatási ráta a nők körében. 2011-ben csak kis mértékben változtak ezek a számok: Magyarországon a 15-64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 55,8%, Ausztriában pedig 72,1% körül van, ami azt jelenti, hogy mindkét országban enyhe növekedést sikerült elérni. Az viszont tény, hogy Magyarországon még nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet. A két ország – Magyarország és Ausztria – összehasonlítása a munkaerőpiacon végbement különböző fejleményekre derít fényt: míg az osztrák munkaerőpiac 2010. végéig lényegében kiheverte a válságot és a munkanélküliek száma csökkent, addig Magyarországon továbbra is magas munkanélküliség figyelhető meg. Az EUROSTAT meghatározása szerint 2010-ben 11,2% volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta és ez 2011-ben csak enyhén csökkent éspedig 10,9%-ra. Ezzel szemben Ausztriában viszonylag alacsony szinten, azaz 4,4%-on van a munkanélküliségi ráta, amit 2011-ben – ha kis mértékben is – de sikerült tovább csökkenteni 4,2%-ra. A 2012-es évre tulajdonképpen a munkanélküliek számának csökkenését prognosztizálták, a jelenlegi gazdasági fejlemények viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére engednek következtetni. Ennek megfelelően az Európai Bizottság Magyarország számára bizonytalan gazdasági fejlődést prognosztizál és a foglalkoztatás alakulása is negatív tendenciát mutat. Magyarország azon tagállamok közé tartózik, ahol a legnagyobb számban szűntek meg munkahelyek. Ugyanígy Ausztriában is csak rendkívül gyenge gazdasági növekedéssel számolnak és a munkanélküliség ennek megfelelő növekedésével. Az Európai Unió valamennyi tagállamában a munkanélküliség folyamatos növekedése figyelhető meg, mindenek előtt a fiatalok körében nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküliség. 2.2

Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete

A kelet-ausztriai/nyugat-dunántúli régió foglalkoztatási helyzete5 a viszonylagos kistérségi jellegtől függetlenül is lényeges eltéréseket mutat. Ez éppúgy érvényes összességében véve az ausztriai és a magyarországi régióra vonatkozó összehasonlításra, mint az adott országok térségein belüli összevetésre6. A (15 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 2011-ben Alsó-Ausztriában 73,0%, Burgenlandban 71,0% és Bécsben 67,8% volt. Érdekes, hogy a ráta Burgenlandban enyhén csökkent (-0,3 százalékpont), Bécsben stagnált és Alsó-Ausztriában enyhén nőtt (+0,7 százalékpont). Mindegyik tartományban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája a férfiakéhoz képest.7 2009 óta a magyarországi megyék szintén készítenek kimutatást a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájáról; így most már lehetővé válik az összehasonlítás az

5

Kelet-Ausztria: Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye

6

Itt szeretnénk arra utalni, hogy az egyes régiókra vonatkozó különböző adatok csak korlátozottan összehasonlítható formában vagy részben egyáltalán nem állnak rendelkezésre.

7

Forrás: 2011. évi munkaerőpiaci statisztika eredményei. Statisztika Ausztria

4

ausztriai tartományok adataival8. A 2010 és 2011 közötti összevetés azt mutatja, hogy Zala megyében először figyelhető meg újra a foglalkoztatási ráta növekedése, mégpedig a 2010. évi 56%-ról a 2011. évi 59,1%-ra. Vas megyében is az előző évhez hasonlóan 2,8 százalékpontos növekedés tapasztalható, a foglakoztatási ráta 2011ben 60,9% volt. Győr-Moson-Sopron megyében a 2010. évi stagnálást követően éves összehasonlításban 0,9 százalékpontos csökkenés figyelhető meg, mely következtében 2011-ben 60,5% volt a foglalkoztatási ráta. A magyarországi megyék foglalkoztatási rátái ennek megfelelően lényegesen alacsonyabbak, mint az ausztriai tartományoké. A foglalkoztatási ráták korcsoport szerinti bontásban történő összehasonlítása ettől valamelyest eltérő képet mutat a regionális különbségeket illetően. Ennek megfelelően a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatási rátája Győr-Moson-Sopron megyében majdnem megegyezik a Bécsben mért szinttel. A három ausztriai tartományban és a három magyarországi megyében végig megfigyelhető az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való alacsonyabb részvételét illetően megmutatkozó nagyfokú hasonlóság, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is folyamatos kritikát fogalmaz meg: 55 éves kortól jelentősen csökken a foglalkoztatásban való részvétel. Habár az ausztriai tartományok a magyarországi megyékhez képest valamelyest jobb adatokkal rendelkeznek, a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban általánosságban véve alacsony szintű. Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 43%-kal Bécsben és 42%-kal Alsó-Ausztriában a legmagasabb. Burgenlandban, valamint a magyar megyékben 37%, ill. 36% körüli alacsony szinten van a ráta. Ausztria és Magyarország között a legnagyobb különbség a 15 és 24 év közöttiek foglalkoztatásban való részvétele tekintetében figyelhető meg: ezen a téren a három tartomány 43% és 53% közötti rátákkal rendelkezik, míg a nyugat-magyarországi megyékben ez az arány 21%. Ausztriában éppúgy, mint Magyarországon is mindenekelőtt a fiatalok és az alacsony végzettségűek voltak azon első a csoportok, akiket a munkanélküliség a gazdasági válság miatt fokozott mértékben érintett. Ausztriában ezen a területen már régebb óta érzékelhető javulás, de 2010-hez képest most első ízben Magyarországon is ismét nőtt a foglalkoztatási ráta ezen korosztályon belül. Ettől függetlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen korosztályon belül magas a munkanélküliség.

8

A 2009-es évi integrációs monitorban a 2008-as évre vonatkozóan a 15-74 év közötti korcsoport tekintetében a nyugat-magyarországi megyékre megadott foglalkoztatási ráta szerepel. Időközben utólag rendelkezésre állnak a 2008-as év megfelelő számadatai a 15-64 év közöttiek tekintetében is; az összehasonlításhoz ezeket vettük alapul.

5

1. ábra:

Foglalkoztatási ráták (%-ban) korcsoport szerinti bontásban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiókban, 2011 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

15 - 24 év

25 - 54 év

55 - 64 év

Burgenland

51,4%

86,2%

37,5%

Alsó-Ausztria

53,0%

87,3%

41,0%

Bécs

43,4%

80,6%

41,1%

Gy-M-S

21,1%

79,3%

34,1%

Vas

20,8%

80,1%

38,0%

Zala

21,9%

76,9%

38,3%

Forrás: Statisztika Ausztria 2012; KSH – Központi Statisztikai Hivatal (ILO számítás alapján)

A határmenti térség foglalkoztatási struktúráját a szolgáltatási szektor magas szintű jelentősége jellemzi. Valamennyi vizsgált régióban a foglalkoztatottak többsége a harmadik szektorban dolgozik. Bécsben különösen fontos a szolgáltatás területe a 83%-os foglalkoztatáson belüli részesedéssel. Az osztrák oldalon összességében véve nagyobb súllyal bír a szolgáltatási szektor, még akkor is, ha a magyar oldalon az elmúlt években nőtt ennek a területnek a jelentősége. A magyar és az osztrák térségek összehasonlítása azt támasztja alá, hogy a magyar oldalon még mindig sokkal nagyobb jelentőséggel bír a termelés: míg Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a munkavállalók mintegy 39%-a, Vas megyében pedig 42%-a dolgozik a termelés területén, addig az osztrák régiókban ez az arány a munkavállalók mintegy negyedét, Bécsben pedig alig 18%-ot tesz ez ki. Az elsődleges szektor alapvetően csekélyebb szerepet játszik és az osztrák oldalon egyre inkább veszít jelentőségéből, míg Magyarországon enyhe növekedés könyvelhető el.

6

2. ábra:

Munkavállalók aránya gazdasági ágazatok és régiók szerinti bontásban, 2011

Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye

Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0%

10%

20%

30%

primer szektor

40%

50%

60%

szekunder szektor

70%

80%

90%

100%

szolgáltatási szektor

Forrás: Ausztria: Statisztika Ausztria Munkaerőpiaci statisztika 2011, ÖNACE 2008 szerint; Magyarország: ILO

Az elmúlt évek sokat vitatott kérdésfelvetése volt a nem osztrák állampolgársággal rendelkező, különösen a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Ausztria 2011. május 1-én megnyitotta munkaerőpiacát az ezekből az államokból érkező munkavállalók számára.. 2011-ben az ILO koncepció szerint Burgenlandban 5,9% (8.100), Alsó-Ausztriában 6,7% (53.400) és Bécsben 22,5% (181.300) külföldi munkavállalót tartottak nyilván. Már ez a kimutatás igazolja, hogy mindenek előtt Bécsben jelent hangsúlyos témát a migráns munkavállalók munkaerőpiacon való jelenléte. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) nyilvánosságra hozza a munkaerőpiaci nyitás óta 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalókról szóló adatokat is. Az alábbi táblázatban látható, hogy a hónapok során folyamatos növekedés volt megfigyelhető és 2012 márciusában az országos adat már kevéssel a 108.000 főt is meghaladja. Közülük a legtöbben Bécsben és környékén dolgoznak (31.304), mely térséget Alsó-Ausztria (22.161) és Burgenland (12.116) követi. 1. táblázat:

Bécs AlsóAusztria Burgenland Ausztria

A 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók száma 2011. december ebből összeliberalizásen ciós hatás 28.063 6.362

2012. január ebből összeliberalizásen ciós hatás 29.159 7.236

2012. február ebből összeliberalizásen ciós hatás 29.648 7.409

2012. március ebből összeliberalizásen ciós hatás 31.304 8.343

19.012

4.445

19.687

4.755

20.221

4.742

22.161

5.263

10.250 98.615

1.816 21.736

10.313 102.268

1.558 23.787

10.804 104.595

1.680 24.187

12.116 108.087

1.990 26.806

Forrás: BMASK

7

Ezzel összefüggésben a BMSAK nyilvánosságra hozza az úgy nevezett liberalizációs hatást is, melyet úgy számolnak ki, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók adott hónap végén mért növekményből levonják azon létszámállomány átlagát, akik 2011. január és április között – tehát már a munkaerőpiaci nyitást megelőzően – az osztrák munkaerőpiacon addicionálisan munkaviszonyban álltak. Mint ahogyan azt a táblázat is mutatja, Bécsben és AlsóAusztriában a növekedés mintegy egynegyedét tulajdonítják a liberalizációs hatásnak, míg Burgenlandban ez az arány 16%, tehát lényegesen alacsonyabb. Az adatokat állampolgárság szerint is gyűjtik és látható, hogy a magyar munkavállalók aránya a 2011. december és 2012. március közötti időszakban 41% és 42% között alakul. Érdekesnek mutatkozik még, hogy az említett időszakban az EU-tagállamokból érkező munkavállalók száma – a szezonális ingadozások ellenére – folyamatosan nőtt; ezen belül a magyar munkavállalók aránya nagyobb ütemben nőtt a más államokból érkezőkéhez képest. Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy vajon nem a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, valamint a szociális segélyben való részesüléshez szükséges közhasznú munkára való kötelezés kényszerít-e egyre több magyar állampolgárt az osztrák munkaerőpiacra. Az Európai Unió tagállamainak (és az EGT államainak) állampolgárai 2009 óta munkavállalási engedély nélkül, korlátlanul vállalhatnak munkát Magyarországon. Előtte a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak munkavállalási engedélyre volt szükségük. Az EU-állampolgárok foglalkoztatása esetében fennáll ugyan a bejelentési kötelezettség, azonban az azonosítás lehetősége nem adott. Az osztrák munkavállalók száma rendkívül alacsony. 2.3

Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben

Mint ahogyan arra a jelentés elején már utaltunk, a határ mindkét oldalán javulás tapasztalható a munkaerőpiacon: éves átlagban 2011-ben Győr-Moson-Sopron megyében (5,7%) valamint Alsó-Ausztria tartományban (6,8%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (a regisztrált adatok alapján) a határmenti térségben. Már itt látszik, hogy a munkanélküliségi ráta a nemzeti számítás szerint 2011-ben magyar oldalon első ízben alacsonyabb volt, mint az osztrák oldalon. A ráta Alsó-Ausztriában 7,5%, sőt Bécsben 9,2%. Ezzel szemben Vas megyében 7,7% a munkanélküliek aránya, és csupán Zala megyében volt továbbra is magas (11,7%) a munkanélküliségi ráta (lásd 2. táblázat). A 2010. évvel történő összehasonlítás (szintén a 2. táblázat) azt mutatja, hogy a program magyarországi területén lényegesen erősebb javulás figyelhető meg az osztrákhoz képest. Így például Vas megyében 1,9 százalékpontos csökkenés tapasztalható, míg ezen értékek Burgenlandban és Alsó-Ausztriában 0,3%-ot tesznek ki, sőt Bécsben 0,4%-os növekedés figyelhető meg. Ezen adatok értelmezésénél viszont figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon 2011 szeptemberétől nagymértékben csökkentették úgy a munkanélküli segély folyósításának idejét, mint annak mértékét. Jelenleg már csak legfeljebb három hónapig folyósítható a munkanélküli segély, ennek elteltét követően szociális segély iránti kérelmet kell benyújtani, melynek odaítélése közhasznú munka végzésének kötelezettségével jár együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen töröltetik magukat a munkanélküli személyek

8

nyilvántartásából, és ez lehet a magyarországi munkanélküliség nagymértékű csökkenésének az egyik alapvető oka. 2. táblázat:

Munkanélküliségi ráta (regisztrált adatok) tartományok ill. megyék szerinti bontásban, 2011. éves átlag és változás a 2010. évhez képest Nők 2011

Férfiak

Változás 2010-hez képest %pontban

2011

Összesen

Változás 2010hez képest %pontban

2011

Változás 2010hez képest %pontban

Burgenland

7,0%

0,0

7,9%

-0,5

7,5%

-0,3

Alsó-Ausztria

6,5%

-0,1

7,0%

-0,5

6,8%

-0,3

Bécs

7,9%

+0,5

10,6%

+0,3

9,2%

+0,4

5,7% 7,7% 11,7%

-1,1 -1,9 -1,2

Győr-Moson-Sopron Vas Zala

---*

---*

---*

---*

---*

---*

Forrás: AMS Ausztria, Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége (=HV), munkaerőpiaci kutatás/statisztika (nemzeti számítás); Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) (nemzeti számítás). *= a három megye adatai nem állnak rendelkezésre nemek szerinti bontásban.

A legfrissebb rendelkezésre álló (2012. januári) adatok is javulást mutatnak az előző évvel (2011. januárral) történő közvetlen összehasonlítás során, habár itt érzékelhető a vonatkozó törvényi változtatások hatása is, úgymint a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, vagy szociális segély esetén a közhasznú munkára való kötelezettség. Ennek ellenére mind a három megyében a nyilvántartásba vett munkanélküliek számának csökkenése tapasztalható. Ezzel szemben Ausztriában a 2012. januári munkanélküliségre vonatkozó számadatok Alsó-Ausztriában és Bécsben enyhe növekedést mutatnak 2011-hez képest és csupán Burgenlandban figyelhető meg egy enyhe, 0,1%-os csökkenés. (lásd 3. ábra)

9

3. ábra:

Munkanélküliségi ráta 2009., 2010., 2011. és 2012. januárjában 8,20% Vas megye

10,1%

12,2%

8,1%

6,30%

Győr-Moson-Sopron megye

6,0%

7,5% 8,1%

13,60% Zala megye 11,6%

15,0% 15,0%

9,40%

9,3% 9,8% 8,9%

Alsó-Ausztria

10,60%

10,4% 9,9% 9,3%

Bécs

11,70%

11,8% 12,7% 12,5%

Burgenland 0,0%

09.jan.

10.jan.

11.jan.

Jän.12

Forrás: AMS Ausztria, nemzeti számítás; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás.

Hogyan néz ki a helyzet az osztrák-magyar határmenti térségben? Kelet-Ausztria álláskeresőinek összetételéről az alábbi részletes kép ad tájékoztatást (az értékek a 2011. évi átlagadatokat, ill. a 2010. évhez képest végbement változásokat mutatják; lásd a 3. táblázatban bemutatott áttekintést): Az álláskereső fiatalok (15 és 25 éves kor közötti személyek) aránya Burgenlandban 14,3%, Bécsben 14,1% és Alsó-Ausztriában 16,2% volt. A 2010. évvel összehasonlítva látható, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent az álláskereső fiatalok száma (-5,8% ill. -4,9%), míg Bécsben 7,9%-os növekedés volt tapasztalható. Az idősebb álláskeresők, tehát a 45 év fölötti személyek aránya a három tartományban – mindenekelőtt Burgenlandban – jelentős: az álláskeresők 41,4%-a volt 45 évnél idősebb, Alsó-Ausztriában ez az érték 37,6% és Bécsben 34,1% volt. Összehasonlítva a 2010. évvel úgy abszolút értékben kifejezve, mint részarányát illetően mind a három tartományban nőtt az idősebb álláskeresők száma, ennél fogva a válság utóhatásaként elsősorban az idősebb emberek számára jelent nehézséget a munkaerőpiacra való visszatérés. A végzettséget illetően az a világos kép körvonalazódik, mely szerint különösen azokat a személyeket érinti a munkanélküliség, akik a kötelező (általános) iskolai tanulmányokon túl más végzettséggel nem rendelkeznek. Ezen a téren tartományonként összességében véve nagy különbségek tapasztalhatók a munkavállalók képzési szintjének szempontjából. Míg például Bécsben a szakmunkásképzőt végzők aránya az álláskeresők között csak 23,2%, Burgenlandban ez az arány 41,3%-ot, Alsó-Ausztriában pedig 36,5%-ot tesz ki. Az is megfigyelhető, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkennek, míg Bécsben nőnek ezen arányszámok. Kevésbé jellemző az eltérés a legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőknél, akiknek az aránya Burgenlandban 36%, Alsó-Ausztriában 39% és Bécsben 41% volt. A többi tartományhoz képest Bécsben valamivel magasabb a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (7,2% ill. 10,8%); viszont a

10

végzettséggel nem rendelkező személyek aránya is átlagon felül magas 13,1%-os értékkel az osztrák fővárosban. Ha megfigyeljük a 2010 és 2011 közötti változásokat, akkor azt látjuk, hogy elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nőtt az álláskeresők aránya; így például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Bécsben 10,4%-kal, Burgenlandban 10,7%-kal és Alsó-Ausztriában 6,4%-kal nőtt. Az előző évhez képest Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, míg Bécsben növekedés figyelhető meg. Az abszolút számokat nézve ezek a csoportok – a szakmunkásokkal, az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkkel (Bécsben az általános iskolai végzettséggel nélküliekkel is) szemben – viszont inkább kisebb arányt képviselnek. Habár – Bécs tartomány kivételével – a szakmával rendelkező személyek, valamint a (kötelező) általános iskolai végzettséggel rendelkező, ill. azzal nem rendelkező személyek körében a munkanélküliség abszolút értelemben véve csökkent, mégis ezek azok a csoportok, akiket abszolút számokban kifejezve a munkanélküliség leginkább érint. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező álláskeresők aránya Bécsben 28,8%-ot, Alsó-Ausztriában 14,7%-ot és Burgenlandban mintegy 10,8%-ot tesz ki. A 2010. évhez képest feltűnő, hogy különösen Bécsben átlagon felüli mértékben (+13%) nőtt a nem osztrák állampolgárságú álláskeresők száma, míg Burgenlandban 2,1%-os enyhe emelkedés tapasztalható, Alsó-Ausztriában pedig stagnál ez a szám.

11

3. táblázat:

Összesen Nemek szerint Férfiak Nők Életkor szerint Fiatalok < 25 év Felnőttek 26-44 év Idősebbek >= 45 év Végzettség szerint Felsőfokú végzettség Felsőfokú szakmai végzettség Középfokú végzettség (szakiskola) Szakmunkásképz ő Általános iskola Iskolai végzettség nélkül Tisztázatlan Állampolgárság szerint osztrák nem osztrák

Munkanélküliség 2010-ben és 2011-ben tartományok, nemek, életkor, végzettség szerinti bontásban, valamint a 2010 és 2011 között történt változás %-ban kifejezve Abszolút számban 2010 7.811

Burgenland Abszolút számban 2011 7.663

Változ ás %ban -1,9%

Abszolút számban 2010 74.179

Bécs Abszolút számban 2011 79.152

Változ ás %ban 6,7%

Abszolút számban 2010 43.118

4.516 3.295

4.297 3.366

-4,8% 2,2%

44.235 29.944

46.466 32.686

5,0% 9,2%

25.033 18.085

1.161

1.092

-5,8%

10.366

11.181

7,9%

3.528

3.402

-3,6%

38.820

40.968

5,5%

3.122

3.169

1,5%

24.993

27.003

8,0%

176

200

10,7%

5.170

5.734

695

672

-3,3%

8.040

680

697

2,5%

3.289

3.167

2.826

Alsó-Ausztria Abszolút számban 2011 41.698

Változ ás %ban -3,3%

23.621 18.077

-5,6% 0,0%

7.084

6.739

-4,9%

20.393

19.277

-5,5%

15.641

15.682

0,3%

10,4%

1.395

1.506

6,4%

8.385

4,3%

3.923

3.817

-2,7%

3.064

3.155

3,0%

3.142

3.045

-3,1%

-3,7%

17.874

18.364

2,7%

16.097

15.209

-5,5%

2.784

-1,5%

30.504

32.718

7,3%

16.872

16.356

-3,1%

130

133

2,8%

9.153

10.363

13,2%

1.429

1.540

7,8%

15

12

375

433

257

226

6.996 815

6.832 831

53.987 20.192

56.339 22.813

37.004 6.114

35.579 6.119

-2,3% 2,1%

4,4% 13,0%

-3,8% 0,1%

Forrás: AMS Ausztria 2010. és 2011. évi munkaerőpiaci online adatok

A gazdasági válságnak a munkaerőpiacot is érintő kitörése óta tehát különböző változások tapasztalhatók az egyes csoportok körében: Összességében véve a férfiakat továbbra is nagyobb mértékben érinti a munkanélküliség, mint a nőket, habár a 2011. évi adatok azt támasztják alá, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökken a munkanélküli férfiak száma, míg a nők körében nő, ill. stagnál ez a szám. Bécsben mindkét nem esetében a munkanélküliség növekedése figyelhető meg, a nőket viszont jobban érinti, mint a férfiakat. Az is megfigyelhető, hogy – hasonlóképpen, mint 2010-ben – Burgenlandban és AlsóAusztriában csökkent a munkanélküliek száma a fiatalok körében, míg Bécsben egyértelmű növekedés tapasztalható. Ezzel szemben az idősebbek körében mind a három tartományban növekedés figyelhető meg és mindenek előtt Bécsben nőtt lényegesen az idősebb munkanélküliek száma. A migráns munkavállalók körében is a munkanélküliek számának növekedése figyelhető meg. Szakmacsoportok szerinti bontásban a három tartomány viszonylatában megmutatkozik, hogy a munkahelyek elvesztése a válság során mennyiségileg leginkább a kis- és nagyipart érintette. 2011-ben azonban a tartományok között nagyobb eltérések figyelhetők meg: míg Alsó-Ausztriában és Burgenlandban a munkanélküliek száma a kis- és nagyiparban igencsak jelentősen csökkent, addig 12

Bécsben ez a szám emelkedett. Általánosságban elmondható, hogy Bécsben – éppúgy, mint a másik két tartományban is – csak a műszaki szakmák esetében volt egy enyhe visszaesés tapasztalható a bejelentett munkanélküli személyek számát illetően, míg az összes többi szakmaterületen emelkedés történt, amely a kereskedelem és a közlekedés, a szolgáltatási szektor szakmáiban, valamint az egészségügyben és az oktatásban volt a legjelentősebb. Az utolsó két szakmaterületen Alsó-Ausztriában és Burgenlandban is újra enyhe növekedés figyelhető meg. Az álláskeresők összetételét Nyugat-Magyarországon ábrázoló áttekintés az alábbi képet mutatja (az ebben szereplő értékek a 2011. évi éves átlagadatokra ill. a 2010-es évhez viszonyított változásokra vonatkoznak; az áttekintést a 4. táblázat tartalmazza): Míg 2008-ban Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség általi abszolút érintettség a nők és a férfiak körében körülbelül azonos volt, addig 2009-ben ez az arány a férfiak javára tolódott el pozitív irányba. 2010-ben és 2011-ben az tapasztalható, hogy ezekben a megyékben a munkanélküliség mindenekelőtt a férfiakat érinti ismét valamivel nagyobb gyakorisággal. Ugyanakkor a kiértékelések azt is alátámasztják, hogy a munkanélküliség lényegesen nagyobb mértékben csökken a férfiak, mint a nők körében. Összességében véve a munkanélküliek számának viszonylagosan erőteljes visszaesése figyelhető meg valamennyi megyében, a csökkenés Vas megyében volt 22,3%-kal a legnagyobb, ezt követte Győr-Moson-Sopron megye -13,3%-kal és Zala megye -9,9%-kal. Amennyiben az álláskeresők korát vesszük alapul, úgy megfigyelhető, hogy NyugatMagyarországon a fiatal álláskeresők aránya (25 éves korig) 2011-ben csak kismértékben volt magasabb, mint Kelet-Ausztriában. Vas megyében az álláskeresőknek 16,1%-a, Győr-Moson-Sopron megyében 15,4%-a, Zala megyében pedig 15,3 %-a volt 26 évnél fiatalabb. Az idősebb álláskeresők (46 éves kor felettiek) tekintetében is kismértékű különbség mutatkozik az osztrák és a magyar régiók között, ez az arány Zala megyében 38,6%, Vas megyében 35,7% és Győr-Moson-Sopron megyében 34,0% volt. A 2010. évhez képest látható, hogy mindegyik magyar megyében a fiatalok profitáltak leginkább a munkanélküliség csökkenéséből: Vas megyében különösen nagymértékben csökkent a munkanélküli fiatalok száma, éspedig 24,3%-kal, viszont Győr-Moson-Sopron megyében 16,5%-os, Zala megyében pedig 11,9%-os csökkenés figyelhető meg. Összehasonlításképpen a 45 év felettiek körében volt legalacsonyabb a csökkenés, de itt is Zala megyében 7,7%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 10,2%kal Vas megyében pedig kiemelkedő 21,5%-kal csökkentek a számok. A végzettséget figyelembe véve ugyan dominál a közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők aránya, viszont nem olyan mértékben, mint a kelet-ausztriai tartományokban. Így a nyugat-dunántúli álláskeresők mintegy 30%-ának legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettsége van, 31%-a szakképző iskolát végzett, csupán 2%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, viszont 26%-a felsőfokú szakmai végzettséggel. Az álláskeresők 7%-ának van felsőfokú végzettsége. A felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező személyek, a szakmunkások, valamint a kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezők tartoznak – számszakilag – a leginkább érintett csoportok közé, viszont éppen ezekben a csoportokban mutatkozott a legnagyobb csökkenés a munkanélküliséget illetően.

13

4. táblázat:

Munkanélküliség 2010-ben és 2011-ben megyék, nemek, életkor és végzettség szerinti bontásban, valamint a 2010 és 2011 között történt változás %-ban kifejezve

Összesen

Győr-Moson-Sopron Abszolút Abszolút Változ számban számban ás %2010 2011 ban 13.786 11.957 -13,3%

Abszolút számban 2010 11.465

Vas Abszolút számban 2011 8.903

Változ ás %ban -22,3%

Abszolút számban 2010 17.513

Zala Abszolút számban 2011 15.772

Változ ás %ban -9,9%

Nemek szerint Férfiak Nők

6.970 6.816

5.607 6.350

-19,6% -6,8%

6.075 5.391

4.553 4.349

-25,1% -19,3%

9.257 8.256

8.183 7.589

-11,6% -8,1%

Életkor szerint Fiatalok < 26 év Felnőttek 26-45 év Idősebbek >= 46 év

2.202 7.065 4.519

1.839 6.058 4.060

-16,5% -14,3% -10,2%

1.892 5.523 4.050

1.432 4.291 3.179

-24,3% -22,3% -21,5%

2.688 8.223 6.602

2.369 7.312 6.091

-11,9% -11,1% -7,7%

1.155

1.120

-3,0%

658

641

-2,6%

917

874

-4,7%

3.892

3.449

-11,4%

3.018

2.430

-19,5%

4.126

3.655

-11,4%

Végzettség szerint Felsőfokú végzettség Felsőfokú szakmai végzettség Középfokú végzettség (szakiskola) Szakmunkásképző Általános iskola Iskolai végzettség nélkül Tisztázatlan

353

336

-4,8%

161

129

-19,9%

408

380

-6,9%

4.579 3.468

3.666 3.086

-19,9% -11,0%

3.681 3.693

2.703 2.799

-26,6% -24,2%

5.644 5.423

4.802 5.083

-14,9% -6,3%

339

300

-11,5%

254

201

-20,9%

996

977

-1,9%

-

-

-

1

-

1

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás.

Általánosságban véve a gazdasági válság hatásai Magyarországot súlyosabban érintették, mint Ausztriát, azonban már az utóbbi években a munkanélküliség csökkenése körvonalazódott ki. 2011-ben ez a csökkenés különösen jelentős, habár ez inkább a törvényi változtatásokra, mint például a munkanélküli segély folyósítási idejének csökkenésére vezethető vissza, mint a gazdaság helyreállására, hiszen a foglalkoztatottak száma arányaiban csekély mértékben nőtt. Az értékelések viszont azt is alátámasztják, hogy a munkanélküliség legfőként az idősebb álláskeresőket, valamint a szakmai és a kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőket érintette. Továbbá a fogyatékkal élők és a romák is a kockázatos csoportok közé tartóznak a magyar munkaerőpiacon. Összefoglalva a határmenti térségre vonatkozóan megfigyelhető, hogy a válság általi érintettség hasonló mintázatot mutat, még akkor is, ha az egyes tartományokban, ill. megyékben árnyalatbeli eltérések jelentkeznek. Ezenkívül feltűnő még a nyugatmagyarországi határtérségben a szakmai végzettséggel rendelkezők – tehát szakmunkások - nagyfokú érintettsége is.

14

FACTBOX: Központi mutatószámok 2011* Kelet-Ausztria – NUTS 2 szintek Burgenla nd Lakosság (2011.01.01-én)

284.897

GDP / fő 2010 (vásárlóerő paritáson (EU 27=100) Inflációs ráta Ø 2011 (harmonizált fogyasztói árindex) Aktivitási ráta Nők Férfiak Foglalkoztatási ráta Nők Férfiak Munkanélkülis égi ráta (Labour-forcekoncepció) Nők Férfiak

AlsóAusztria 1,611.981

Nyugat-Dunántúl GyőrMosonSopron

Bécs 1,714.142

449.967

Vas

Zala

257.688

287.043

126 (AUT)

65 (HU)

3,6 (AUT)

3,9 (HU)

73,7% 67,3% 80,1%

76,3% 70,6% 81,9%

73,1% 68,2% 78,2%

64,6%** 60,7% 71,9%

65,6%** 60,9% 70,5%

65,2%** 59,3% 69,6%

71,0%

73,0%

67,8%

60,5%**

60,9%**

59,1%**

64,7% 77,3%

67,6% 78,5%

63,5% 72,3%

56,8% 68,2%

55,4% 65,1%

54,6% 62,9%

3,6%

4,2%

7,1%

6,3%**

7,2%**

9,4%**

3,9% 3,4%

4,3% 4,2%

6,8% 7,4%

*= Az aktivitási, valamint a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek korcsoportján alapul. Az osztrák térségek munkanélküliségi rátája a 15 éven felülieket foglalja magában, a magyar megyék esetében a 15-64 év közöttieket. Az egyes térségek adatai (Burgenland, AlsóAusztria, stb.) a Statisztika Ausztria adatain alapulnak. ** = a magyar megyékre vonatkozó ráták az ILO nemzeti számításon alapulnak. (15-64 év) Forrás: EUROSTAT, KSH – Központi Statisztikai Hivatal; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF); Statisztika Ausztria

15

3

A vállalati felmérés eredményei

A 2012. évi EXPAK AT.HU integrációs monitor számára készült telefoninterjús felmérésen 100 osztrák határmenti valamint 107 magyar vállalat vett részt. A telefonos felmérés elkészítésére 2012 februárjában és márciusában került sor, a kérdések pedig a 2011. év gazdasági helyzetére, a 2012-re prognosztizált fejlődésre, valamint az osztrák munkaerőpiac megnyitását követően megfigyelt hatásokra vonatkoztak. A mintában valamennyi gazdasági ágazathoz, vállalati struktúrához és méretcsoporthoz tartozóan képviseltették magukat a cégek, és az általuk megfogalmazott vélemények a határmenti térség aktuális gazdasági helyzetéről adnak hangulatképet. A 2012. évi felmérés során döntőrészt ugyanazokat a vállalatokat kérdezték meg, mint a megelőző években, ennek megfelelően nyomon lehet követni a hangulatkép időbeli alakulását is. 3.1

Általános hangulatkép 2012-ben

A 2011. évi felmérés keretében, az adott vállalat jelenlegi helyzetének megítélésére irányuló kérdés eddig mindig jelentős különbségekre világított rá az osztrák, valamint a magyar vállalatok között. Ez 2012-ben is folytatódik: általánosságban elmondható, hogy az osztrák oldalon a cégek optimistábban ítélik meg a helyzetet, mint a magyar oldalon, viszont az előző évekkel ellentétben 2012-ben Ausztriában első ízben ismételten a tendencia enyhe romlása figyelhető meg. Így 2009-ben az osztrák oldalon megkérdezett vállalatok 75%-a nyilatkozott úgy, hogy „nagyon jó” vagy „jó” a jelenlegi helyzet, 2011-ig pedig 89%-ra emelkedett ez a szám. A gazdasági fejlemények okán 2012-ben első ízben ismét csökkenés tapasztalható: a megkérdezettek 82% ítéli meg úgy, hogy „nagyon jó” vagy „jó” a helyzet, ami még mindig viszonylag magas értéket jelent. Hasonló, csak valamivel erőteljesebb tendencia figyelhető meg Magyarországon, csak valamivel határozottabban: 2009-ben a megkérdezett magyar vállalatoknak csupán mintegy 40%-a ítélte meg úgy, hogy „nagyon jó” vagy „jó” az akkori helyzete, 2011-ig pedig 75%-ra nőtt ez az érték. Jelenleg viszont ismét csökkenés tapasztalható, éspedig 64%-ra. A gazdasági helyzet ismételt romlása ennek megfelelően ismételten hangsúlyos téma a régióban működő vállalatok körében. Viszont éppen osztrák oldalon látszik, hogy a cégek a gazdasági fejlődésüket továbbra is nagyon stabilnak értékelik, sőt részben nagyon jó megrendelési állományról számolnak be. Csak elvétve említenek meg olyan témákat, mint például a magas nyersanyagárak okozta problémák, a növekvő konkurencia miatti bevétel-visszaesés, vagy az általános gazdasági bizonytalanság. Ezzel szemben magyar oldalon ebben az összefüggésben lényegesen gyakrabban hozzák szóba a forgalom (bevétel) csökkenését. A magyar vállalatok számára új kihívást jelent a törvényben előírt, 2012.01.01-től érvényes mintegy 18%-os béremelés. A jó gazdasági fejlődés egyik nehezítő tényezőjeként ezt is megemlítették az interjúk során, ugyanígy a növekvő nyersanyagárakat, valamint az állami megbízások visszaesését. Ennek ellenére figyelembe kell venni azt, hogy a magyar vállalatok közel kétharmada (nagyon) jónak ítéli meg a jelenlegi helyzetét és stabil vagy pozitív irányba fejlődő megrendelési állományról számol be.

16

4. ábra: A vállalatok jelenlegi helyzetének megítélése

HU

AT

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon jó inkább jó inkább rossz nagyon rossz

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 86, HU n 107

Ebben az összefüggésben érdekesnek tűnik az előző évi felmérés során megfogalmazott, a 2011-es évre vonatkozó megítélésnek a vállalatok jelenlegi tényleges helyzetével történő összehasonlítása is. Ezen a téren az látszik, hogy a gazdasági helyzet az eredetileg vártnál mégiscsak rosszabbul alakult. A magyar vállalatok mintegy 22%-a, az osztrák vállalatoknak pedig 16%-a számított arra, hogy a helyzet romlani fog, míg a jelenlegi helyzetet a magyar vállalatoknak 36%-a, az osztrák vállalatoknak pedig 18%-a ítéli (inkább) rossznak. A 2012. évre vonatkozó megítélés (lásd 5. ábra) alapján az elmúlt évekkel ellentétben – amikor az osztrák és a magyar vállalatok értékeinek közeledése volt megfigyelhető – ezek ismét nagymértékben eltávolodnak egymástól. Míg az osztrák vállalatok 29%-a a 2012. évre vonatkozóan abból indul ki, hogy „nagyon jól“ fog alakulni a gazdasági helyzet, addig a magyar vállalkozóknak mindösszesen 1%-a vélekedik ugyanígy. A határmenti térség mindkét oldalán az osztrák vállalatok 56%-a, valamint a magyar vállalatok 61%-a abban bízik, hogy a gazdasági helyzetük „inkább jól” fog alakulni. Ennek ellenére a magyar vállalatok 34%-a attól tart, hogy inkább romlani fog a gazdasági helyzetük, Ausztriában a vállalatok 15%-a vélekedik így. A megkérdezett vállalatok közül 4%-ot tesz ki azon magyar vállalatok aránya, akik a helyzet nagyon rossz alakulását feltételezik, ez tehát nem számottevő.

17

5. ábra:

A vállalatok gazdasági helyzetének megítélése 2012-ben

HU

AT

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon jó inkább jó inkább rossz nagyon rossz Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 86, HU n 107

Azok a vállalkozások, amelyek a gazdasági helyzetet 2012-ben (inkább) pozitívnak ítélik, ennek okát elsősorban a kereslet/megrendelések konstans szinten maradásában látják. Mindenekelőtt az exportorientált cégek látják pozitívabban a jövőt. Néhányan úgy vélik, hogy mivel ők úgynevezett „válságbiztos” ágazatban (például az egészségügyben) működnek, ennek köszönhetően a konjunkturális tényezők alig vannak hatással gazdasági fejlődésükre. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a helyzet romlásával számolnak, az inkább pesszimista megítélés okaként az állandó megrendelések hiányát, valamint a megrendelések tekintetében megnyilvánuló bizonytalan helyzetet említik. A határ mindkét oldalán a fogyasztási adatok csökkenése figyelhető meg, ami természetesen kihatással van a vállalatok megrendelési állományára. Leginkább Magyarországon számolnak be a szállodák és a vendéglátó-ipari egységek részben a csökkenő kihasználtságról, valamint folyamatosan megemlítik a minimálbér emelése miatt tovább növekvő pénzügyi terheket. Jóval kisebb számban sorolták fel az okok között például a bizonytalan jövőbeni kilátásokat, vagy az állami támogatásoktól való függést, amelyek a várható nehéz gazdasági feltételek okaként szóba jönnének. Ebben az összefüggésben az emelkedő nyersanyagárakat is nevesítették néhány esetben, mint jövőbeni problémát. Csökkenő megrendelések esetében az állandó költségek különösen a kis cégek számára jelentenek viszonylag nagy megterhelést. 3.2

A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai

Miután az osztrák munkaerőpiac 2011. május 1-jén, azaz közel egy éve megnyílt, érdekesnek bizonyult a felmérés során a vállalatok által megfigyelt változások összegzése. A munkaerőpiaci nyitás által okozott, a vállalatokat érintő konkrét változásokra irányuló kérdés esetében első ízben alakult ki egy kiegyensúlyozott kép a megkérdezett osztrák és magyar vállalatok között: a magyar vállalatoknak 68%-a, az osztrák vállalatoknak 74%-a nem érzékelt semmilyen – a munkaerőpiaci nyitás által okozott és a saját vállalatot érintő – konkrét hatást. A magyar vállalatok közül csupán 26%-a figyelt meg enyhe és 6%-a inkább enyhe változásokat; Ausztriában ez az arány 16%, ill. 3%. Míg a 18

magyar oldalon egyetlenegy vállalat sem számolt be érdemi változásokról, addig az osztrák cégek 7%-a vélekedik így (lásd a 6. ábrát is). A konkrét változásokra irányuló kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy az osztrák vállalatok mindenekelőtt a Magyarországról érkező álláspályázatok számában figyeltek meg változásokat. Ennek következtében szélesebb munkaerő-kínálat áll rendelkezésükre, a magyar munkavállaló alkalmazása esetén pedig csökkentek az adminisztrációs terhek. Ugyanakkor viszont hangsúlyozzák, hogy a potenciális pályázók közül sokan nem beszélnek jól németül, ill. nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel sem. Csak egy esetben említették meg azt, hogy nőtt a konkurencianyomás a magyar vállalatok kedvezőbb ajánlatai miatt. Ugyanakkor a magyar cégek a szakképzett munkaerő elvándorlását tapasztalják és kihangsúlyozzák, hogy néhány szakmában már most nehéz munkaerőt találni, így pl. a fémipari szakmákban vagy a vendéglátás területén. Mindenekelőtt jól képzett, nyelvtudással rendelkező személyek dolgoznak Ausztriában. Így a megkérdezett magyar vállalatok valamivel több, mint 20%-a nyilatkozott úgy, hogy az Ausztriába történő elvándorlás miatt egyre nehezebb munkaerőt találnia. Ezzel összefüggésben olyan szakmákat neveztek meg, mint például a gyógymasszőr, pék, továbbá a fémipari vagy az idegenforgalmi szakmákat. A munkaerőpiaci nyitás által okozott változások

6. ábra:

HU

AT

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

nagymértékű változások

inkább nagy változások

inkább kismértékű változások

nincs változás

100%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 100, HU n 107

Ha összehasonlítjuk az elmúlt évre vonatkozó felmérés eredményeit a várt változásokkal, akkor látható, hogy az eredeti várakozásokhoz képest lényegesen kevesebb változás következett be. Ezért nem is meglepő, hogy úgy a munkanélküliség, mint a bérek és fizetések terén nem tapasztaltak nagy horderejű változásokat az adott országban. Az osztrák vállalatoknak csupán 5%-a tapasztalt változást ezen a téren, mégpedig olyan értelemben, hogy a műszaki területen emelkedett a bérszínvonal. Magyar oldalon a megkérdezett cégek 35%-a számolt be kismértékű és 2%-a jelentős változásokról a bérek és fizetések területén, habár ez inkább a törvény által előírt minimálbéremelésre vonatkozik.

19

A megkérdezett osztrák cégek képviselőinek közel egyötöde és a magyar vállalatok 8%-a figyelt meg a tavalyi évben valamilyen változást a foglalkoztatási formákat illetően, mégpedig elsősorban a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának, valamint részben a csekély mértékű foglalkoztatás növekedését illetően is. Ezen változások Magyarországon a csökkenő megrendelésekre, valamint a magasabb bérköltségekre vezethetők vissza. Az osztrák vállalatok képviselői azt is hangsúlyozzák, hogy egyre nagyobb az igény a részmunkaidőben történő foglalkoztatás iránt. Ezek a kijelentések azt igazolják, hogy az említett változások nem állnak közvetlen összefüggésben a munkaerőpiaci nyitással, hanem a részmunkaidős foglalkoztatás általánosan növekedő tendenciáját támasztják alá. A viták során gyakran megemlítik a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés témakörét. Ezért érdekesnek tűnt megkérdezni a vállalatok képviselőit az ezzel kapcsolatosan szerzett tapasztalataikról. A megfogalmazott válaszok viszont világossá teszik, hogy csak kevés vállalat tervezi azt, hogy szolgáltatásként igénybe veszi majd a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzést. Ezen oknál fogva nincsenek is tapasztalati értékek ezen témával összefüggésben, csupán egy magyar és hat osztrák vállalat tapasztalt változásokat az cégektől érkező hívások és ajánlatok száma. A munkaerőpiaci nyitással összefüggésben álló lényeges törvényi változások egyike volt a Bér- és szociális dömping elleni törvény ausztriai bevezetése, ami azt hivatott biztosítani, hogy valamennyi Ausztriában foglalkoztatott munkavállaló mindenképpen megkapja az őt kollektív szerződés szerint megillető alapbért. A törvény megszegését akár 50.000 euróig terjedő birsággal büntetik. A törvény védelmet nyújt mind az osztrák és az Ausztriában kiküldetésben dolgozók, mind pedig az Ausztriába kölcsönzött munkavállalók számára. A kiértékelés során különösen feltűnik, hogy magyar oldalon a 107 megkérdezett vállalat képviselői közül csupán kilencen válaszoltak az ezen törvénnyel kapcsolatos tájékozottsággal összefüggő kérdésre, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalatok nagy része nem ismeri ezt a törvényt. Viszont azon kevesek közül, akik ismerik a törvényt, több mint 40%-a érzi úgy, hogy nagyon rosszul tájékozott ezzel összefüggésben. Csak egy magyar cég nyilatkozott úgy, hogy jól tájékozott ezen a téren. Valamivel jobb a helyzet Ausztriában, hiszen a vállalatok képviselőinek mintegy negyede érzi úgy, hogy nagyon jól, további 34% pedig úgy, hogy inkább jól tájékozott a Bér- és szociális dömping elleni törvénnyel kapcsolatban. Ennek ellenére a megkérdezett vállalatok nem elhanyagolható arányban (40%) úgy nyilatkoztak, hogy inkább rosszul tájékozottak. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy ezen a téren – főleg a szomszédos országokban – megfelelő tájékoztató munkát kell még folytatni.

20

7. ábra:

Tájékozottság foka a Bér- és szociális dömping elleni törvénnyel kapcsolatosan

HU

AT

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nagyon jó inkább jó inkább rossz nagyon rossz Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 70, HU n 9

Annak ellenére, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a határ mindkét oldalán aktuális témának számít, a megkérdezett vállalatoknak csak elenyésző része mondta azt, hogy a jövőben külföldön is fog munkaerőt keresni: magyar részről a megkérdezettek közül senki sem keres Magyarországon munkaerőt. Az osztrák vállalatok képviselői közül is csupán 4%-a tervezi azt, hogy nagyobb erővel toboroz magyar munkavállalókat. A munkavállalók toborzására irányuló tevékenység során inkább segédmunkásokat vagy szakképzett munkaerőt keresnek. A megkérdezettek által felsorolt munkaerő-toborzási csatornák: álláshirdetések az osztrák és a magyarországi sajtóban, akvizíció a magyar munkaügyi hivatalon és az AMS-en keresztül, szájpropaganda segítségével, valamint a magán munkaközvetítőkön keresztül. Ebben az összefüggésben részint megemlítésre kerül az is, hogy komolyabb munkaerő-toborzásra nincsen szükség, mivel egyébként is nőtt a Magyarországról érkező álláspályázatok száma. A magyar munkavállalók alkalmazása ellen szóló okok között említik a nyelvi akadályt, a hiányzó szakképesítést és a honosítást, valamint az osztrák jog ismeretének hiányát is. Érdekes, hogy a 2011. évi felmérésben a magyar vállalatok csupán 9%-a jelezte azt, hogy valamilyen tevékenységet tervez Ausztriában. Az idei felmérés során 42%-ot tett ki azon vállalatok aránya, amelyek gazdasági kapcsolatokat ápolnak Ausztriával és ugyanilyen arányt képviselnek azok, akik ezt 2012-ben is folytatni szándékoznak. Ezek legtöbb esetben exportorientált tevékenységek, néhány megkérdezett vállalat pedig azt jelezte, hogy telephely létesítését tervezi Ausztriában. Osztrák oldalon a megkérdezett vállalatok egyharmada ápol gazdasági kapcsolatokat magyar vállalatokkal. E tekintetben a legtöbb esetben partnerségekről, lányvállalatokról vagy fióktelepekről valamint beszállító cégekről van szó, de most már Magyarországot az osztrák cégek esetenként értékesítési piacnak is tekintik a saját termékeik számára. Egy kivételével ezek a gazdasági összefonódások már 2011 előtt is léteztek, ami annyit jelent, hogy az osztrák munkaerőpiaci nyitásnak erre nem volt hatása. Viszont a jelenlegi politikai helyzet néhány osztrák vállalatot valószínűleg eltántorít a további magyarországi tevékenységektől, hiszen már csupán 19%-uk nyilatkozott úgy, hogy 2012-ben is tervez további gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal.

21

A megkérdezett osztrák vállalatok valamivel több, mint egyharmada foglalkoztatott magyar munkavállalókat. Ez főleg burgenlandi cégekre vonatkozik, amelyeknek mintegy a fele foglalkoztat magyar munkavállalókat. Az alsó-ausztriai cégeknél ez az arány mintegy 30%, a bécsi vállalatok esetében pedig 20%. Ezenkívül a magyar munkavállalókat gyakrabban foglalkoztatják nagy- vagy közepes vállalatoknál és elsősorban szakképzettséget igénylő munkakörökben. Meglepő, hogy csupán három vállalat nyilatkozta azt, hogy magyar állampolgárokat segédmunkásként foglalkoztat. Azok a vállalatok, amelyek magyar állampolgárokat foglalkoztatnak, nagyon jó (50%) vagy jó (30%) tapasztalatokat szereztek. Csak a megkérdezettek 3%-a számolt be a magyar munkavállalókkal összefüggésben szerzett nagyon rossz és 17%-a pedig rossz tapasztalatokról. Rossz tapasztalatok esetében mentalitásbeli különbségeket, hiányzó szakképesítést és részben alacsonyabb munkamorált említenek. Ezen kívül a nyelvi akadályok is megfelelő kihívás elé állítják a vállalatokat. Ettől függetlenül túlsúlyban vannak az elégedettségről szóló válaszok; mindenekelőtt a megbízhatóságot, lelkesedést, motiváltságot és a jó szakképesítést emelik ki. Már a tapasztalatokat illetően is jelezték részint a kommunikációs nehézségeket. Ezért meglepőnek tűnik az az eredmény, hogy ennek ellenére csak egy vállalat számolt be nagyon nagy és három vállalat inkább nagy nyelvi problémákról, míg a többi cég (mintegy 70%-ban) inkább kicsi vagy nagyon kicsi problémákat érzékelt ezen a téren. Érdekes ezzel összefüggésben az is, hogy hogyan oldják meg az ilyen jellegű problémákat. Egyes cégek nyelvtanfolyamokat biztosítanak dolgozóik számára, vagy pedig a munkatársak tolmácsolnak kollégáiknak. Részben a német nyelv megfelelő ismerete az alkalmazás feltétele, ami annyit jelent, hogy azt már előzetesen vizsgálják. 3.3

A foglalkoztatás helyzete 2011-ben és 2012-re várható alakulása

A felmérés jelen eredményeinek alapját a vállalatok tekintetében egy harmadik panelfelmérés képezi, és a kiértékelések azt támasztják alá, hogy a foglalkoztatási helyzet a hangulat negatív tendenciájával ellentétben pozitívan alakult: 2008-ban és 2009-ben a megkérdezett vállalatok 55%-ánál volt létszámbővítés, 2010-ben pedig ez az osztrák vállalatok 66%-áról, a magyar cégék esetén pedig 97%-ukról volt ez elmondható. 2011-ben az osztrák vállalatok 64%-a hajtott végre létszámbővítést, ami csupán két százalékpontnyi mínusznak felel meg. Magyarországon ez a mínusz hat százalékpontot tesz ki és 2011-ben a megkérdezett vállalatok 91%-a vett fel új munkaerőt. Hogyan néz ki – visszatekintve - ténylegesen a 2011. évre vonatkozó helyzet a megkérdezett vállalatok szemszögéből? A magyar vállalatok 74%-a valamint az osztrák vállalatok 53%-a nyilatkozta azt, hogy 2011-ben több munkatársat vettek fel, mint amennyit elbocsátottak. Ez magyar oldalon lényegesen alulmúlja azt az értéket, amelyet az előző évi felmérés során a tervezett létszámbővítéssel kapcsolatban megadtak, amely érték 90% volt. A jelenlegi magyarországi politikai helyzet az újbóli gazdasági lendületvesztéssel együtt bizonyára nagymértékben befolyásolja a korábbi várakozásokkal ellentétes, alacsonyabb mértékű létszámfejlesztést. Ezzel szemben az osztrák cégek óvatosabbak voltak a becsléseik megfogalmazása során: 2010-ben csupán 43%-uk nyilatkozott úgy, hogy létszámbővítéssel számol 2011-ben. Így a 2011-ben létszámbővítést végrehajtó cégekre vonatkozó 53%-os tényleges arány itt jóval meghaladja azt. Ennek ellenére a

22

magyar cégek 13%-a, az osztrák vállalatoknak pedig 8%-a nyilatkozta azt, hogy több munkavállalót bocsátottak el, mint amennyit felvettek (lásd 8. ábra). A vállalatok méretét figyelembe véve, a magyar oldalon főleg inkább a közepes és a nagy cégek voltak azok, amelyek létszámbővítést ill. létszámleépítést hajtottak végre. Osztrák oldalon inkább a közepes és nagyvállalatok azok, ahol létszámbővítés történt, míg a kisebb cégek a helyzet változatlan mivoltáról vagy csökkenésről számoltak be. A munkaerő állományának (várható) alakulása 2009-ben, 2010ben, 2011-ben és 2012-ben

8. ábra:

HU 2009 HU 2010 HU 2011 HU 2012

AT 2009 AT 2010 AT 2011 AT 2012 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Personalzunahme Personalabbau konstanter Personalstand Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 99, HU n 107

Azon cégek esetében, amelyek részletesebb adatokat közöltek arra vonatkozóan, hogy hány főt vettek fel, ill. építettek le 2011-ben, kitűnik, hogy a magyar vállalatokat nagyobb fokú fluktuáció jellemzi. A megkérdezett magyar vállalatok több mint 1.860 fő felvételéről, valamint mintegy 975 dolgozó elbocsátásáról számoltak be. Osztrák oldalon valamivel több, mint 1.580 főt vettek fel újonnan és 110 személyt bocsátottak el. Önmagában csak a vállalatok felmérésének adatai alapján tehát alapvetően pozitív képet kapnánk a foglalkoztatásnak a határmenti régióban történő alakulásáról. Viszont a térség aktuális fejleményei rávilágítanak arra, hogy milyen gyorsan változhatnak az ilyen fajta felmérések eredményei, hiszen a Nokia nemrég több, mint 2000 dogozót bocsátott el nyugat-dunántúli gyárából. A 2011. évi tapasztalatok alapján valamivel visszafogottabbak a 2012. évre vonatkozó várakozások. Az előző évi értékekhez képest jóval alacsonyabb azon vállalatok aránya, amelyek abból indulnak ki, hogy növelni fogják munkavállalóik számát. Magyar oldalon ez a megkérdezett vállalatok 58%-át teszi ki, osztrák oldalon ez az arány csupán 32%. Az osztrák cégek mintegy 65%-a konstans állománylétszámból indul ki és csupán 3%-a gondol létszámleépítésre. Magyar oldalon is a megkérdezett cégek csupán 5%-a nyilatkozott úgy, hogy 2012-ben leépítést tervez és 37%-a kívánja munkavállalóinak létszámát megőrizni. Érdekesnek tűnik, hogy az osztrák vállalatok mégis valamivel több, mint 1700 fő felvételét tervezik és ezen érték lényegesen meghaladja a 2011. évre tervezett munkaerő-felvételt (950 fő). Pesszimistább a helyzet Magyarországon, ahol 2012-ben

23

mindösszesen 530 fő felvételét tervezik, viszont elbocsátást, ill. felmondást is csupán 31 fő esetében. 3.4

A munkaerő-igény alakulása 2012-ben: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint

Összesen tehát az osztrák cégek 39%-a és a magyar vállalatok 66%-a tervezi 2012ben új munkavállalók felvételét. Ezzel összefüggésben feltevődik az a kérdés is, hogy milyen toborzási csatornákat használnak a vállalatok. A válaszokból kiderül, hogy az osztrák vállalatok e téren leggyakrabban a szájhagyomány útján történő megoldásra fektetnek hangsúlyt (31%), amit az internetes hirdetés követ (29%). Mintegy negyedük (25%) fordul az AMS-hez toborzás esetén. Részben nincs is szükség toborzási stratégiára, hiszen a vakpályázatok nagy állományára is vissza lehet nyúlni. Magyar oldalon a munkaügyi hivatal lényegesen jelentősebb szerepet tölt be, hiszen a megkérdezett vállalatok mintegy 80%-a veszi igénybe ezt a toborzási lehetőséget. Ezzel összefüggésben viszont azt is figyelembe kell venni, hogy valamennyi megkérdezett vállalatnak volt már kapcsolata a munkaügyi hivatallal. Ezen kívül az internet (53%) és a szájpropaganda (58%) is fontos toborzási csatornát jelent a vállalatok számára. A megkérdezett magyar vállalatok 60%-a, valamint az osztrák vállalatok 64%-a számol be munkaerő kereséssel kapcsolatos problémákról. Mindenekelőtt középfokú szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat keresnek. A munkaerőt felvenni szándékozó cégeknek mintegy fele az ilyen fokú végzettséget igénylő területeken keres dolgozókat (AT: 39%, HU: 65%). A magyar vállalatoknak egynegyede tervezi azt, hogy túlnyomórészt magas szintű szakképesítést igénylő területen fognak új munkavállalókat alkalmazni. Osztrák oldalon valamivel több, mint 50%-kal lényegesen magasabb ez az arány. Ezzel szemben alig mutat különbségeket a felmérés az alacsonyabb szakképesítés vonatkozásában (HU: 10%, AT: 8%). Csak kevés vállalat tervezte a felmérés időpontjában azt, hogy csökkenteni fogja személyi állományának létszámát a 2012-es év folyamán. Ez az arány az osztrák vállalatok körében 3%, míg magyar oldalon 6% volt. Ezen vállalatok tájékoztatása szerint a tervezett álláshelyek számának csökkenése az összes képzettségi szint között fog megoszlani. A megkérdezett vállalatok létszámállományra vonatkozó terveit összességében véve rendkívül pozitív dinamika jellemzi. Mely szakmák esetében várható növekvő kereslet 2012-ben? A konkrétan megnevezett egyes szakmák, amelyek esetében felvételt és/vagy elbocsátást terveznek, nagyon nagy szórást mutatnak az összes gazdasági ágazatot lefedő mintában. Ezért a következő áttekintés a szakmák szakmacsoportok szerinti összegzésén alapul. Azokat a vállalatokat veszi figyelembe, amelyek egy bizonyos szakmacsoportban új munkaerő felvételét, vagy elbocsátásokat terveznek és így nem ad tájékoztatást a várható nagyságrendekre vonatkozóan. Ez az eredmény, az alapjául szolgáló kérdőívek száma okán is, hangulatképként értendő és a táblázatba csak a leggyakrabban megemlítetteket vették fel. A következő évben tervezett elbocsátások alacsony száma alapján számos szakmacsoportban több vállalat tervez létszámbővítést, mint elbocsátást. Az idei felmérés során ezen kategorizálás alapján a határ semelyik oldalán sincs olyan szakmacsoport, amely a „vesztesek” kategóriájába esne. Az olyan szakmacsoportok,

24

mint a szerelő, villanyszerelő, kereskedelem/értékesítés, irodai szakmák és a segédszakmák a határ mindkét oldalán nyertesnek számítanak. Ezeken kívül Magyarországon mindenekelőtt hegesztőket, esztergályosokat és marómunkásokat, valamint lakatosokat keresnek. Létezik egy olyan szakmacsoport, amely iránt Ausztriában már alig van kereslet, viszont a magyar vállalatok fokozottan keresnek munkaerőt a varrónő, valamint a kárpitos szakmában. Ezzel szemben Ausztriában különösen nagy gyakorisággal említették az egészségügyi szakmákat, de a szállodaés vendéglátóipari, valamint az építőipari foglalkozásokat is a nyertesek közé sorolták.

5. táblázat:

Szakmacsoport Egészségügy és gyógyítás

Iroda, gazdaság, pénzügy és jog

A munkaerőigény alakulása szakmacsoportonként 2011-ben

Szakma

Szakmacsoport

Betegápoló-személyzet és szülésznők



Orvosi szakmák Orvosi segédszakmák

 

Gazdasági és adótanácsadás, Controlling



Bank és biztosítás



Könyvelés



Gépszerelő, gépi fémmegmunkáló szakmák

Villanyszerelő



Szerelő és rokonszakmák

Villanyszerelő Szerelő és rokonszakmák Szálloda- és vendéglátóipar Építőipar, kapcsolódó szakmák, fa Kereskedelem és értékesítés Segédszakmák és kisegítő munkaerők

Hegesztő, szegecselő, forrasztó



Esztergályos



Fémforgácsoló (másfajta)



Lakatos



Szerszámkészítő



Kereskedő és eladó



Gépjárműszerelő



Egyéb nehézgép szerelő szakmák



Kovács, lakatos, szerszámkészítő

Kereskedelem és értékesítés Villamosgép (össze)szerelő, műszerész

Szakma

Nehézgép szerelő



Elektroműszerész



Konyhai és felszolgáló szakképzett munkaerő



Villamosgép (össze)szerelő, műszerész



Konyhai kisegítő



Villanyszerelő



Állványozás, élőkészítő építési munkák és egyéb

 Elektroműszerész kisegítő



Kárpitos, bútorkárpitos



Varrónő



Raktáros, rakodó, árukiszállító



Takarítás, karbantartás és szolgáltatások



Irodai szakmák, igazgatási segédszakmák



Magasépítés és építéstechnika Tanácsadás, beszerzés és értékesítés Takarítás, karbantartás und szolgáltatások

Villanyszerelő

 Ruhakészítés, egyéb textilfeldolgozás



Általános segédszakmák Irodai szakmák

* Az áttekintés a megkérdezett cégek számának összehasonlításán alapul, amelyek bizonyos szakmákban új munkaerő felvételét, ill. elbocsátását tervezik.  = Több megkérdezett cég tervez felvételt, mint elbocsátást az adott szakmában.  Azon cégek száma, amelyek létszámbővítést terveznek, ugyanolyan magas, magas, mint azoké, amelyek elbocsátásokat terveznek  Több cég tervez elbocsátást, mint felvételt az adott szakmában. Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012; AUT tervezett új felvétel n = 49, AUT tervezett létszámleépítés n = 8 ; HU tervezett új felvétel n = 78, tervezett létszámleépítés = 4

25

A vállalatoktól a létszámigényt illetően azt is megkérdezték, hogy mely szakmák esetében különösen nehéz munkaerőt találni. Ausztriában gépjármű-technikusokat és a diplomás egészségügyi és betegápolókat említettek a leggyakrabban. További keresett szakmák: segédápoló, szakács, élelmiszer- és erjedésipari technikus, villanyszerelő, számítástechnikus, géptechnikus és orvos. Viszonylag kis eltérések vannak a magyar és az osztrák cégek által megnevezett szakmák között, csupán a keresett szakképzett munkavállalók számában van eltérés. Így Magyarországon a vendéglátó-ipari egységek különösen gyakran keresnek szakképzett munkatársakat, tehát pincéreket, szakácsokat. Ugyanez vonatkozik a gépész-és villamosmérnökökre, a villanyszerelőkre, a szerszámkészítőkre ill. a lakatosokra is. Nagy a kereslet az esztergályosok, a marósok és a hegesztők iránt is. Különbséget jelent a keresett szakmák területén az, hogy Magyarországon a varrónőket és a pékeket is a hiányszakmák között tartják nyilván. 3.5

A következő hónapok kihívásai

A vállalatok a gazdaság pozitívabb tendenciát mutató alakulása ellenére is úgy érzik, hogy számos kihívással kell szembenézniük. Ezt tükrözi vissza a jelen felmérés is, habár a megkérdezett osztrák vállalatok 9%-a és a magyar cégek 10%-a vélekedett úgy, hogy az elkövetkező hónapokban nem számolnak különösebb kihívásokkal. Amennyiben a kihívások megnevezésre kerülnek, úgy a megkérdezett vállalatok osztrák és magyar oldalon egyaránt – elsősorban a megrendelések számának növekedését vagy legalább stabilizálását említik (HU: 50%; AUT: 31%); részben ugyanezt nyilatkozták explicit módon a forgalom (bevételek) alakulására vonatkozóan is (HU: 37%; AUT: 25%). 9. ábra:

A következő hónapok kihívásai Magyarországon, Top 5 - több válasz lehetséges

költségek csökkentése

21%

új piacok felkutatása

Magyarország 30%

forgalombevétel stabilizálása

37%

létszám biztosítása

44%

megrendelések stabilizálása/növelése

50% 0%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: HU n 107

26

10. ábra:

A következő hónapok kihívásai Ausztriában, Top 5 – több válasz lehetséges

munkaerőfelvétel/-keresés

13%

létszám biztosítása

13%

minőségbiztosítás/-javítás

Ausztria

17%

forgalombevétel stabilizálása

25%

megrendelések stabilizálása/növelése

31% 0%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012: AT n 100

Az összes többi megnevezett indoklási kategóriában jól látszik – a felmérés mintája összetételének és az eltérő nemzeti keretfeltételek okán is –, hogy az osztrák és a magyar vállalatok között megítélésbeli különbségek vannak a jelenlegi kihívásokat illetően. A magyar vállalatok a tőkeellátottság biztosítását, ill. javítását (15%), valamint a vállalkozás működésének fenntartását (11%) említették, de a szakképzett munkaerő hiánya és az ehhez kapcsolódó munkaerő-kereséssel összefüggő nehézségek is egyre inkább előtérbe kerülnek (12%). A költségcsökkentés és a megtakarítások az osztrák cégek 8%-a esetében vannak témaként jelen. Ezen kívül pedig olyan aspektusokról van még szó, mint például a vállalati átszervezések (9%) vagy új piacok felkutatása (7%). Az osztrák cégek csupán 6%-a látja szükségét a tőkeellátottság javítására irányuló intézkedéseknek.

27

4

Összefoglaló

Az integrációs monitor keretében végzett kiértékelések azt bizonyítják, hogy a munkanélküliségnek a gazdasági válság okán bekövetkezett nagymértékű emelkedése tekintetében az osztrák-magyar határmenti térségben immár ismét enyhülés érzékelhető, a regionális különbségek ellenére is: A foglalkoztatási ráta (a 15 és 64 év közöttiek esetén) 2011-ben Kelet-Ausztria viszonylatában Alsó-Ausztriában 73,0%, Burgenlandban 71,0% és Bécsben 67,8% volt. Ez az előző évi értékekhez képest Alsó-Ausztriában növekedést, Bécsben stagnálást, Burgenlandban pedig kismértékű csökkenést jelent. A magyar megyékben általánosságban emelkedő tendencia figyelhető meg, ennek ellenére alacsonyabb a foglalkoztatási ráta az osztrák tartományokéhoz képest: Vas megyében 60,9%, GyőrMoson-Sopron megyében 60,5% és Zala megyében pedig 59,1%. Bécs kivételével az összes vizsgált régióban csökkent a munkanélküliség is, legfőképpen a magyar megyékben csökkent jelentősen a munkanélküliek száma. Ennek ellenére az elmúlt év utolsó hónapjaiban ismét nőt a munkanélküliek száma és ez a negatív tendencia a vállalatok hangulatképében is tükröződik: míg 2011-ben a megkérdezett magyar vállalatoknak csak 75%-a ítélte nagyon jónak vagy jónak a saját aktuális helyzetét, ebben az évben ez az érték már „csak” 64%. A megkérdezett osztrák vállalatoknál is 2009 óta első ízben tapasztalható csökkenés a 2011. évi 89%ról a 2012. évi 82 %-ra. Ez az enyhén negatív tendencia a 2011. évben tervezett munkaerő-felvételből is kiolvasható. A magyar vállalatok 74%-a és az osztrák vállalatok 53%-a 2011-ben több munkaerőt fel, mint amennyit elbocsátott és ezzel – 2010. évvel összehasonlítva – lényegesen csökkentek az értékek. A 2011-es évi várakozások még ennél is pesszimistábbak: a megkérdezett vállalatok közül a magyar oldalon 58%, az osztrák oldalon pedig csak 32% tervezi személyi állományának növelését. Pozitív viszont az, hogy a megkérdezett osztrák vállalatok közül csupán 3% és a magyar cégek közül is csupán 5% számol létszámleépítéssel. A gazdasági helyzet újbóli romlása ennek megfelelően a régióban működő vállalatok körében is egyre fontosabb téma. Érdekésnek tűnik az a megállapítás is, miszerint az osztrák munkaerőpiaci nyitás alig hozott változásokat a megkérdezett vállalatok számára: A magyar vállalatok 68%-a és az osztrák cégek 74%-a nem tapasztalt konkrét hatást. Csupán a magyar vállalkozásoknak 26%-a figyelt meg enyhe változásokat, míg 6%-a inkább komoly változásokat. Ausztriában mindez a megkérdezett vállalatok 16%, ill. 3%-ra vonatkozik. Az osztrák vállalatok mindenekelőtt a Magyarországból érkező álláspályázatok számának változását tapasztalták, ami által így nagyobb munkaerő-kínálat áll rendelkezésükre. Emellett csökkent a magyar munkavállalók alkalmazása esetén felmerülő adminisztrációs teendők mennyisége is. Ugyanakkor a magyar cégek a szakképzett munkaerő elvándorlását tapasztalják, és azt hangsúlyozzák, hogy néhány szakmában – pl. a fémipar vagy a vendéglátás területén – már most is nehéz megfelelő munkaerőt találni.

28

MELLÉKLET: Statisztikai adatok a 2011. évi vállalati felméréshez Az EXPAK AT.HU Integrációs monitorhoz készített telefonos felmérésben a határtérségből 100 osztrák, magyar oldalon pedig 107 vállalat vett részt. Mint ahogyan arra a 2009. és 2011. év közötti időszakban készült Integrációs monitorban is felhívtuk a figyelmet, itt is utalnunk kell arra, hogy eltérő módon zajlott a cégek szúrópróbaszerű kiválasztása Magyarországon és Ausztriában. Ausztriában a vállalatok kiválasztása azok gazdasági ágazatba történő besorolása, valamint méretük alapján történt. Magyar oldalon elsősorban a megyei munkaügyi központok ügyfeleivel vettük fel a kapcsolatot. Ezen eltérő megközelítés miatt csak korlátozott módon van lehetőség a magyar és az osztrák vállalatokra vonatkozó eredmények közvetlen összehasonlítására. Osztrák oldalon a megkérdezett vállalatoknak mintegy 80%-a a harmadik szektorban tevékenykedik, míg a magyar oldalon ez az arány kisebb. Ott a mintában 43%-os a szolgáltató cégek aránya és 51% a termelőüzemeké. Az elsődleges szektorba tartozó vállalatokat mind Magyarországon, mind pedig Ausztriában csak néhány esetben kérdeztük meg. 6. tábla:

Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Összesen

Gazdasági ágazathoz való hovatartozás Vállalat telephelye HU AT arány arány 6% 1% 51%

19%

43% 100%

80% 100%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012

A vállalatok méretének vonatkozásában is eltér némileg az osztrák és a magyarországi mintavétel. Így az osztrák oldalon túlnyomórészt a 10, vagy annál kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat kérdeztek meg (34% volt ilyen szemben a magyar oldali 32%-kal). A magyar oldalon viszont főként közepes vállalatok vettek részt a felmérésben. 7. tábla:

A vállalat mérete a telephelyen Vállalat telephelye HU AT Arány Arány 9% 34% 32% 37% 46% 18% 13% 11% 100% 100%

Mikrovállalkozás (10 foglalkoztatottnál kevesebb) Kisvállalkozás (10 - 50 foglalkoztatott) Közepes vállalat (50 - 250 foglalkoztatott) Nagyvállalat (250 és e feletti foglalkoztatási létszám) Összesen Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012;

29

Az osztrák vállalatok jó egyharmada (35%-a) magyar állampolgárságú munkatársakat is foglalkoztatott a felmérés időpontjában. A legtöbb esetben az adott vállalatnál 1 - 5 magyar munkavállaló dolgozik, mégpedig elsősorban szakvégzettséget igénylő munkakörökben, miközben csak kevés vállalat jelezte azt, hogy segédmunkásként foglalkoztatott magyar állampolgárokat. Érdekes még, hogy az osztrák vállalatok 33%a ápol gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal, mely arány 7%-kal nőtt a 2011. évi felméréshez képest. Számos esetben telephelyről, vagy leányvállalatról van szó, viszont gyakran állnak kapcsolatban magyar megrendelőkkel/megbízókkal vagy ügyfelekkel is. A magyar cégek 5%-ában dolgoznak osztrák állampolgársággal rendelkező munkatársak, itt is a szakmai végzettséget valamint magasan kvalifikált munkaerőt igénylő munkakörökben. Összességében véve a magyar állampolgárságú dolgozók aránya az osztrák vállalatok körében hasonlóan, mint az osztrák munkavállalók aránya a magyar vállalatoknál – a teljes foglalkoztatotti állomány viszonylatában – alacsony. Megfigyelhető viszont az is, hogy azon magyar vállalkozások aránya, amelyek Ausztriával gazdasági kapcsolatot ápolnak, a 2011. évi 49%-hoz képest 42%-ra csökkent, tehát Ausztriával ellentétben a határon átnyúló tevékenységek csökkenése tapasztalható. A megkérdezett magyar és osztrák vállalatoknak mintegy 14%-a foglalkoztatott kölcsönzött munkaerőt a felmérés időpontjában. Osztrák oldalon összesen 397 kölcsönzött munkaerő dolgozik, magyar oldalon pedig – ahol a termelőszektor nagyobb arányban képviselteti magát a mintában – ez a szám nagyobb, mintegy 972 fő. Elsősorban a nagyvállalatok foglalkoztatnak nagyobb arányban kölcsönzött munkaerőt. Ez az összes munkavállaló arányához viszonyítva Ausztriában átlagosan 3%-nak, Magyarországon pedig 8%-nak felel meg. A vállalatok többsége elsősorban a régión belül végez gazdasági tevékenységet, viszonylag ritkán rendelkeznek határon átnyúló gazdasági kapcsolatokkal Ausztria, ill. Magyarország irányába. A határmenti térségnek, mint gazdasági övezetnek a jelentősége fokozatosan nő a nemzeti és nemzetközi szinten tevékenykedő vállalatok körében.

30

8. tábla:

Vállalati struktúra

Egy vállalat – egy munkahely Egy vállalat – több munkahely Több vállalatból álló szövetség Összesen

Vállalat telephelye HU AT Arány Arány 28% 48% 46% 27% 26% 25% 100% 100%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012

9. tábla:

regionális országos nemzetközi

A vállalatok földrajzi tevékenységi területe (több válasz lehetséges) Vállalat telephelye HU AT Arány Arány 47% 63% 20% 22% 46% 32%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012

10. tábla:

A vállalatok gazdasági kapcsolatai Ausztriával, ill. Magyarországgal

Nem, nincsen gazdasági kapcsolata Igen, van gazdasági kapcsolata Összesen

Vállalat telephelye HU AT Arány Arány 58% 67% 42% 33% 100% 100%

Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2012

31