Munkaanyag munkacíme: BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA

Munkaanyag munkacíme:

BÉKÉS VÁROSI DROGSTRATÉGIA 2011-2020

KAB-KEF-10-KB-0003 Békés, 2011

1

Tartalom

ELŐSZÓ – A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA ELŐZMÉNY I.

PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZERE A BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE

II. K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE III. A BÉKÉS VÁROSI K.E.F. HÁLÓZAT BEMUTATÁSA IV.

V.

PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJAINAK SZERFOGYASZTÁSA IV.1. HAZAI ADATOK IV.2.A BÉKÉS MEGYEI ADATOK – MÉG NEM KAPTUNK ADATOT IV.3. A 2009-2010-BEN VÉGZETT BÉKÉSI KISTÉRSÉGI KUTATÁS EREDMÉNYEI IV.4. EMPÍRIA A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRÓL IV.5. SPECIÁLIS CÉLCSOPORT A PREVENTÍV PILLÉRBEN KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR MŰKÖDÉSE BÉKÉSEN

VI.1. STRATÉGIAI ALAPELVEK VI.2. STRATÉGIAI CÉLOK VI.3. CSELEKVÉSI TERV 2011-2020. - V.3.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI, MEGELŐZÉSI PILLÉR TERÜLETE - V.3.2. KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR TERÜLETE - V.3.3. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS TERÜLET - V.3.4. A BÉKÉSI K.E.F. KOORDINÁCIÓS TEVKENYSÉG FELADATAI MELLÉKLET M.1.SZ. A BÉKÉSI KEF KIADVÁNYAI 2001-2011 M.2.SZ. BÉKÉSI KEF TAGSZERVEZETEI ÉS DELEGÁLTJAI 2011 M.3.SZ. A BÉKÉSI KEF 2011 ÉVI MUNKATERVE M.4. SZ. BÉKÉSI KEF SZÓRÓLAP 2011 M.5.SZ. BÉKÉSI KEF SZAKKÖNYVTÁR – SZAKKÖNYVLISTA 2011 M.6.SZ. SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÓ SZERVEZETEI BÉKÉS MEGYÉBEN 2011

2

ELŐSZÓ – A STRATÉGIA FELÜLVZSGÁLATÁNAK INDOKA Az első Békés Városi Drogstratégia 2003-2009-ig adott iránymutatást a Békés városi KEF számára. A drogstratégia felülvizsgálata azért indokolt, mert az előző stratégia lejárt illetve időközben elkészült és hatályba lépett országos szinten egy új Nemzeti Drogstratégia, melyhez igazítani szükséges a helyi drogstratégiát is. A jelenlegi stratégia aktualitását adja, hogy az értékmódosuló és próbatételekkel teli világunkban egyre többen nem találják a józan és örömteli életboldogulás útját és különböző legális és illegális szert fogyasztva, vagy kényszerű kapcsolati, viselkedési függőségben élnek. A drogproblémákkal való veszélyeztetettség, érintettség továbbra is sok fiatalt, felnőttet érint. A korábbi városi drogstratégia cselekvési tervéből áthoztuk a feladatok többségét, mivel továbbra is aktuálisak. Jelenleg egy munkaanyag verzió Békés városi drogstratégia elkészítéséhez felhasználtuk a jelenleg hatályban lévő Nemzeti Drogstratégiát, illetve a 2011. augusztus 29-én kiadott átalakított Nemzeti Drogstratégia tervezetet. A munkaanyag legalább két ponton további kiegészítést indokol. Az augusztus 29-i verzióban nem szerepel még a Békés megyei kutatási adatok és tapasztalatok, mert a megyei K.E.F.-ben a kutatási beszámoló elkészítése még folyamatban van. A stratégia hatodik, cselekvési terv fejezetében felsorolt feladatok prioritását fel kell állítania a helyi K.E.F.-nek, azaz bizonyára lesznek folyamatos feladatok, rövid távú feladat 2011-2015 és hosszú távú feladat 2016-2020-ig. Minden stratégia annyit ét, amennyi az emberek számára is érezhetően, kimutathatóan megvalósul belőle. Jelenleg drasztikusan csökkentek a rendelkezésre álló pénzügyi források. ELŐZMÉNY Ma valamennyi európai tagállam rendelkezik érvényes drogstratégiával, így ez Magyarország számára is szükségszerű. Az Országgyűlés 2009. március 4-én, egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely alapján felkérte a kormányt egy új program megalkotására. A stratégia célkitűzései három pillérre épülnek. Az első a megelőzés és közösségi beavatkozás; a második a kezelés, ellátás és ártalomcsökkentés; a harmadik pillér pedig a kínálatcsökkentés. A 2010-2018. éves időtávra tervező új stratégia megalkotásának célja, hogy egységes szemléleti keretet határozzon meg a kábítószer-probléma kezelésében és továbbvigye a 2000-ben elfogadott politikai, társadalmi konszenzust. A koncepció iránymutatásként szolgál a szakmai és civil közösségek, az állami intézmények és szervezetek számára, ugyanakkor megszólítja a társadalom valamennyi érintett tagját. A tervezet olyan célkitűzéseket foglal össze, amelyek révén kedvező változások idézhetőek elő a hazai droghelyzet alakulásában. A stratégia - azonos módon a korábbi stratégiához - elköteleződik amellett, hogy a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentésére együtt kell hatást gyakorolni. A kábítószer-használat megelőzése és kezelése az illegális kábítószerkereskedelem elleni fellépésekkel együttesen alkalmazva, kiegyensúlyozott formában lehet célravezető. Az Európai Unió érvényes drogstratégiája 2005. és 2012. között határozza meg a közösségi drogpolitikai célkitűzéseket. A magyarországi stratégia számol azzal a ténnyel, hogy a probléma szerteágazó jellegű, amivel számos tudományterület foglalkozik. Figyelembe veszi, hogy a társadalom különböző csoportjainak véleménye a probléma kezelésének lehetséges formáit illetően széles skálán mozog. Szükségessé teszi a társadalom biztonságérzetének javítását azzal, hogy a kábítószerproblémából fakadóan nehéz élethelyzetbe került egyéneket jobban megértsük és a közösség aktív részvételével megadjuk számukra a szükséges segítséget. A stratégia elsősorban az illegális kábítószerekkel foglalkozik, de szemléletében kiterjesztő jelleggel jár el. Nem hagyja figyelmen kívül a nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerek (pl. alkohol, nikotin), illetve egyéb viselkedéses függőségek jelenlétét sem.

3

A stratégia végrehajtására akciótervek készülnek. Az első cselekvési program az új Nemzeti Stratégia elfogadását követő három hónapon belül lép életbe. A stratégia mellékletei bemutatják a droghelyzet nemzetközi vonatkozásait, a drogprobléma magyarországi állapotát, a stratégia hatókörén túli addiktológiai kérdések helyzetét Magyarországon. Ismertetik a megelőző drogstratégia tapasztalatait, illetve a Nemzeti Stratégia célkitűzéseinek kapcsolatát más társadalompolitikákkal és stratégiákkal. A dokumentum szakmai különlegessége egy grafikus háromdimenziós szerkezeti megoldás, amely a szakemberek és döntéshozók számára átláthatóbbá teszi a beavatkozások tervezését. A stratégia-előkészítés valamennyi szakaszában széleskörű egyeztetés volt az érintett civil, szakmai szervezetekkel. Az ernyőszervezetek a szakmai, társadalmi vita során egyetértettek a stratégia szakmai célkitűzéseivel. A szélesebb nyilvánosság számára kezdte meg működését a www.drogstrategia.hu honlap, ahol az állampolgárok a készülő koncepcióval és egyéb tervezést megalapozó dokumentumokkal is megismerkedhettek, valamint azokkal kapcsolatban véleményt formálhattak. A drogstratégia olyan korszerű drogpolitikai alapelveken nyugszik, amelyek a kábítószerprobléma kezelésében közreműködő valamennyi szereplő által elfogadottak, és ebből kifolyólag konszenzust teremtve vezérmotívumai lehetnek a végrehajtásnak: Az emberi jogok, emberi méltóság alapelve szerint a kábítószer-probléma kezelése terén kiemelkedő jelentőségű az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és további ENSZ egyezmények által részletezett emberi jogok érvényesítése, különös tekintettel az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogra, az egészséghez fűződő jogra, a kínzástól, a kegyetlen, embertelen bánásmódtól és büntetéstől való védelem jogára, illetve a törvény diszkriminációtól mentes védelmének jogára. Az egészséghez, az egészséget támogató környezethez való jog alapelve magában foglalja a betegek vagy fokozott kockázatnak kitett emberek egészségi állapotuknak megfelelő ellátáshoz való jogát, valamint az egyenlő ellátáshoz való jogot. A tények elsőbbségének alapelve szerint a tudományosan megalapozott érvek, bizonyítékok és adatok mindenkor elsőbbséget élveznek a vélekedésekkel szemben. A kijelölt feladatok meghatározása helyzetértékelésre, adatokkal alátámasztott, azonosított problémák megoldására kell, hogy épüljön. A Partnerség, közös cselekvés alapelv szerint az összehangolt beavatkozások megsokszorozzák hatásukat és eredményességüket. A kábítószer-probléma kezelésének a társadalom, a helyi közösségek, és az állami intézményrendszer együttműködésében kell megvalósulnia. Az átfogó megközelítés alapelve kimondja, hogy a kábítószer-probléma kezelése annak komplexitásából fakadóan az érintett szakterületek strukturált és átfogó együttműködését igényli, amely során elengedhetetlen a szakmai és igazgatási kompetenciák tiszteletben tartása. A drogpolitika egyetlen eleme sem nélkülözhető, egymással nem felcserélhető. Az elszámoltathatóság alapelve alapján a célok megvalósítását a hozzájuk rendelt mutatók és indikátorok alapján értékelik. A Nemzeti Stratégiában foglalt gyakorlati célkitűzések három fő pillére 1. A megelőzés, közösségi beavatkozás, amelynek átfogó célja, hogy megelőzze és csökkentse a kábítószer-használatot, késleltesse a kábítószerek fiatal korosztályt érintő kipróbálását az erre legalkalmasabb eszközök segítségével. (Az elérés szempontjából fontos színterek: a család, az iskola, a munkahely, a szabadidő eltöltés helyszínei, az internet, a gyermekvédelmi intézményrendszer, a büntető-igazságszolgáltatás intézményei.) Újszerűsége a stratégiának, hogy a közösség tagjainak egyéni veszélyeztetettsége alapján célcsoportspecifikus célkitűzéseket is megfogalmaz. (pl.: más az iskola valamennyi diákjára

4

vonatkozó általános megelőzés, valamint a szerhasználat kockázata szempontjából már problémás viselkedés jegyeit mutató egyes fiatalok elérése) 2. A kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés fő célkitűzése, hogy kellő hozzáférést biztosítson a magas szintű, kliensorientált kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz, valamint csökkentse a droghasználattal kapcsolatos kockázati magatartásokat. A drogbetegek ellátásához komplex egészségügyi, szociális és társadalmi megoldások szükségesek. Ezért összetett megoldások kellenek, amely középpontba helyezi az ellátásra szorultat. A stratégia elrendeli a kezelő-, ellátórendszer fejlesztését, különös hangsúlyt fektetve a kezelésbe-ellátásba irányítás, a járó- és fekvőbeteg-ellátás, a rehabilitációs programok fejlesztésére. Hangsúlyt fektet a fiatalok kezelési, rehabilitációs programjainak kialakítására. A pilléren megjelennek továbbá a drogfogyasztással kapcsolatos egyéni és társadalmi ártalmak csökkentését és megelőzését, a közösségi, önsegítő programok fejlesztését, a gyógyult szenvedélybetegek reszocializációs és szociális támogató rendszerének fejlesztését szolgáló célkitűzések, a szakemberképzés, adatnyilvántartás fejlesztése iránti elvárások. 3. A kínálatcsökkentés pillér célkitűzései magukban foglalják a jogi szabályozást, a bűnüldözés területét, az illegális kábítószer-termelés felszámolását. Érintik az egyes szervek pl.: a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség felderítő tevékenységének fejlesztését, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kapacitásainak bővítését, a fejlesztési feladatok összehangolt végrehajtását, a terápiás, illetve ellenőrzési funkciók működtetését a büntetés-végrehajtás területén. Tartalmazzák a pénzmosás és a korrupció elleni fellépést, a kábítószer-hatóságok és a nyomozati szervek közötti együttműködés két- és többoldalú, regionális és széles nemzetközi megvalósulását, valamint kiterjednek a közösségi alapú kínálatcsökkentési programokra is. Az elkövetkező büntetőjogi szabályozások során sokkal inkább meg kell felelni annak a korábbi jogalkotói akaratnak, amely szerint a kábítószerrel való visszaélés tekintetében elsősorban azokat vegye célba a büntető-igazságszolgáltatás, akik a kábítószert terjesztik, valamint akik a kereskedelemből hasznot húznak. A büntetőigazságszolgáltatás működtetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a kábítószer-fogyasztó emberi jogainak tiszteletben tartására és az elérhető legjobb ellátáshoz való hozzáférés biztosítására. Nemzeti Stratégia átívelő eszközök és céljaik A stratégia az átfogó szemlélet, az alapelvek érvényesítése mellett a fenti pillérekre általánosan és együttesen megfogalmazható célkitűzéseket is megfogalmaz. Ezek az úgynevezett "átívelő" eszközökben jelennek meg. 1. Az együttműködés, közösség átívelő eszköz célkitűzései abból erednek, hogy a stratégia a polgárok közösségeit partnernek, a megvalósítás legfontosabb szereplőinek tekinti. Tudatában van annak, hogy a csupán állami akaratot megtestesítő szemlélet nem lehet elégséges és eredményes a probléma kezelésében. A helyi közösségek hatékonyan közreműködhetnek a probléma kezelésében. Ebből adódóan szükség van a közösségi és szakmai együttműködések fejlesztésére. Korszerű, új célkitűzésként jelenik meg a közvetlenül érintettek bevonása a döntéshozatali folyamatokba. 2. A koordináció, nemzetközi együttműködés átívelő eszköz célkitűzéseit az teszi indokolttá, hogy a Nemzeti Stratégia elsősorban fejlesztési irányokat határoz meg és azok megvalósítását kívánja a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével előmozdítani. Így meghatározó jelentősége van a nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok hatékony működtetésének. Ez jelenti egyrészt az állami intézmények, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek munkájának összehangolását, másrészt a helyi intézmények koordinációját. A kábítószer-politika határon átnyúló jellege is hangsúlyossá teszi továbbá a nemzetközi együttműködések szerepét.

5

3. A monitorozás, értékelés, kutatás átívelő eszköz célkitűzései a tényalapúság és az elszámoltathatóság alapelvével hozhatóak összefüggésbe. A hatékony beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a folyamatosan változó kábítószer-helyzet tényezőiről. Ezen kívül magának a stratégiának a végrehajtása is értékelést és beszámoltatást kíván. Új drogstratégiára van szükség; 2010. december 20. forrás: www.nefmi.gov.hu „A kormány politikája szemlélet- és irányváltást is jelent az elmúlt évekhez képest. Ennek része az új drogstratégia, mely a megelőzésen, a családok megerősítésén, az iskolai nevelésen, a tanárok tekintélyének visszaállításán, a fiatalok támogatásán, a bajbajutottak segítésén és a kábítószer-kereskedők elleni drasztikus fellépésen alapul. Ez képezi az alapját annak az új drogstratégiának, mely 2011 év végéig kerül kidolgozásra és ez lesz az alapja a kidolgozandó akciótervnek. Az elmúlt 8 évben a piacon új szerek jelentek meg és a kábítószer-kereskedelemnek, a fiatalok közti terjesztésnek új formái honosodtak meg. Magyarország a kábítószer-kereskedők tranzit országából célországgá vált. A gyermekek és fiatalok ma már könnyebben jutnak kábító és tudatmódosító szerekhez, mint korábban. Előtérbe került a drogliberalizáció és kísérlet sem történt a negatív folyamatok megállításra. Az eddig folytatott drogstratégia csődöt mondott, az a mind gyorsabban növekvő problémákat sem megelőzni, sem csökkenteni nem volt alkalmas. A kialakult helyzetet előidézők alkalmassága egy új drogstratégia megalkotására és végrehajtására valószínűtlen. A kormány politikájának középpontjában ezért a családok megerősítése, a szülői felelősség tudatosítása és a társadalmi szolidaritás növelése áll.” Új drogstratégia a kábítószer nélküli életért; 2011. április 29. 14:30 Megtartotta alakuló ülését május 29-én az új Nemzeti Drogstratégiát megalkotó tízfős munkacsoport. Az új stratégia középpontjában az egészség, illetve az egészség megőrzéséhez szükséges feltételrendszer kialakítása áll majd, valamint az a szándék, hogy támogassa a fiatalokat a kábítószer használat nélküli életvitel kialakításában. A Munkacsoport tagjai: Berényi András pszichológus, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője; Erdős Eszter református lelkész, szupervizor, a KIMM Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthon vezetője; Kály Kullay Károly tanár, szupervizor, Sziget Droginformációs Alapítvány; Koós Tamás orvos, népegészségügyi szakember, Országos Addiktológiai Centrum; Lányi András író, humán-ökológus, egyetemi docens; Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns, Fővárosi Gondozó Szolgálat; Vandlik Erika pszichiáter, addiktológus, az Országos Addiktológiai Centrum igazgatója; Urbán Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője, Rácz József pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, valamint Grezsa Ferenc pszichiáter, NCSSZI/Nemzeti Drogmegelőzési Iroda, Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet. A Munkacsoport vezetője Grezsa Ferenc. (Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság, kormany.hu) link: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/szocialis-csaladi-esifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/uj-drogstrategia-a-kabitoszer-nelkuli-eletert Nemzeti Drogstratégia tervezet 2012-2020 2011. augusztus 29-én jelent meg a Kormány által felkért szakértők által elkészített új Nemzeti Drogstratégia tervezete. Letölthető: www.drogstrategia.hu

6

I. PROBLÉMÁS SZERFOGYASZTÓK, ADDIKTÍV PROBLÉMÁVAL KÜZDŐK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZERE A BÉKÉS ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN ADDIKTOLÓGIAI GONDOZÓ: Békés, Vásárszél u. 2. DROGAMBULANCIA ÉS ADDIKTOLÓGIAI GONDOZÓ:

Pándy Kálmán Kórház Gyula, Semmelweis

u. 1. ADDIKTOLÓGIAI OSZTÁLY: Pándy Kálmán

Kórház Gyula, Sitka u. 1.

ALACSONYKÜSZÖBŰ ELLÁTÁS: a NEFMI által három évenként pályázati kiírás keretében meghatározott, 30.000 állandó lakosságszám feletti településeken működő ellátás. Szolgáltatásai: pszicho-szociális intervenció, információs, valamint felvilágosító szolgáltatások; telefonos információs vonal fenntartása; megkereső munka, partiszervíz; Drop-in/Józanodási és pihenési lehetőség, Tű-fecskendőcsere szolgáltatások. KÖZÖSSÉGI ALAPELLÁTÁS szenvedélybetegek részére szociális alapszolgáltatás a betegségkóddal, ú.n. BNO kóddal rendelkező, vagy a diagnosztizálásra és a változásra elszánt addiktív problémával küzdő, függő, problémás szerfogyasztó szenvedélybetegek és hozzátartozóik lakókörnyezeti ellátása. A NEFMI által három évenként pályázati kiírás keretében finanszírozott. Szenvedélybetegek NAPPALI INTÉZMÉNYE nappali tartózkodás, józanodás, mosási és fürdési lehetőség, pszichoszociális és mentálhigiénés szolgáltatásokat, esetleg terápiás foglalkoztatási lehetőséget nyújtó, az önsegítésen alapuló klubjellegű intézmény. Szenvedélybetegek ÁPOLÓ-GONDOZÓ OTTHONA szakosított intézményben 24 órás egészségügyi ellátást, pszichoszociális és mentálhigiénés szolgáltatásokat, esetleg terápiás foglalkoztatási lehetőséget nyújtó bentlakásos ellátás. a személyiség újraépítését támogató, különböző rehabilitációs terápiás éves program szerint működő ellátás.

REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNY

LAKÓOTTHON az önálló életvezetésre alkalmas és az életvezetési képességekben még védett környezetben támogatást adó ellátás. Lásd: 6.sz.melléklet

II. K.E.F.-EK HÁLÓZATA ÉS SZEREPE A Nemzeti Drogstratégia megvalósítását képviselő akciótervek és kormányhatározatok jelenítik meg. A Nemzeti Stratégiában meghatározott célok helyi (közösségi és települési) feladatatokban való összehangolását a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (továbbiakban: KEF) hívatottak megjeleníteni, összehangolni: „helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselőit: a prevenció és a terápia világának szereplőit, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezeteit, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a bűntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselőit.”1

1

Nemzeti Stratégia … pp. 46 – 50.

7

A KEF-ek feladata továbbá, hogy a helyi ellátásra vonatkozó információk minél szélesebb körben, és minél egyszerűbben és egyértelműbben megismerhetőek és hozzáférhetőek legyenek. A működő KEF-ek számáról, a „Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről” dokumentumban a Fehér Rihárd készítette fejezet2 szerint „A pályázati tevékenység ugyanis bemutatja, hogy valójában hány egyeztető fórum működik és vesz részt aktívan helyi, megyei, regionális és kistérségi szinten, a kábítószer-probléma kezelésében és a kialakított stratégia megvalósításához kapcsolódó tevékenységek lebonyolítása kapcsán.” A „Jelentés” adataiból megállapíthattuk, a legtöbb működő KEF – Budapest után – a DélAlföldi régióban van, (összes KEF: 14, működő KEF: 12). A KEF-ek eredményessége A KEF-ek működésére vonatkozó eredményességre vonatkozóan a „Tanulmány a „nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről”3 összegző mű az alábbiak szerint fogalmazta meg: „A 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia célkitűzései a megkérdezett KEF-vezetők szerint részben teljesültek. Az interjúalanyok értékelése alapján részsikernek tekinthető a Stratégia megvalósulása a célok, az időbeli és a területi dimenzió tekintetében egyaránt. • Célok A KEF-vezetők szerint egyértelműen meghatározhatók olyan célkitűzések, amelyek esetében jelentős fejlődés ment végbe, más célok eléréséhez azonban nem sikerült közelebb jutni. • Időbeli dimenzió A Stratégia elfogadását és életbe lépését követően egy „fellendülési időszak következett be: kormányzati koordináció indult a területen, megalakultak a KEF-ek, melynek hatására elkezdődött a drogproblémával foglalkozó szervezetek, intézmények, szakemberek együtt gondolkodása és együttműködése helyi szinten, szakmai programok és pályázatok indultak). A kezdeti felívelést azonban visszaesés követte, ami – többek között – az alacsonyabb szintű koordinációban, a valódi szakmai tevékenységet folytató KEF-ek számának visszaesésében, a pályázati források csökkenésében stb. nyilvánultak meg. Mindezt az interjúalanyok egy része olyan „üzenetként” értelmezte, ami szerint megváltozott a probléma fontosságának megítélése más problémákhoz képest és csökkent a drogproblémák megoldása iránti elkötelezettség a döntéshozók részéről. Területi dimenzió Az interjúalanyok folyamatosan hangsúlyozták a helyi nézőpont fontosságát, hiszen a stratégia gyakorlati megvalósítása helyi szinten történik. Felhívták a figyelmet arra, figyelembe kell venni a főváros és a vidéki területek különbözőségeit (eltérő problémák, szükségletek merülnek fel, amikre reagálni kell; hiába van több intézmény és szolgáltatás, ha azok Budapesten koncentrálódnak, miközben egész megyék maradnak ellátatlanul). Összességében azonban előrelépésként értékelték az elmúlt hét év eredményeit. Több interjúalany kiemelte, hogy a Stratégia megalkotása és életbe lépése már önmagában eredmény – még akkor is, ha magán viseli az első stratégia „gyermekbetegségeit” –, mert egyrészt ráirányította a figyelmet a drogproblémára és folyamatosan „felszínen tartja” a kérdést országosan és helyi szinten egyaránt, másrészt meghonosított bizonyos elveket, szemléletmódokat. A kutatás során a KEF-vezetők felhívták a figyelmet az eredményesség értékelése körüli problémákra. Az egyik felvetés, hogy nincsenek pontosan tisztázva, mit tekintünk 2 3

Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 20-35. Vitrai, J. (2009). Tanulmány a „Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest. Pp. 131-133.

8

eredménynek. Eredményként kell-e értékelni az iskolai prevenciós programok számának növekedését és a prevenciós paletta szélesedését, vagy az iskolai prevenciós programok hatékonysága (pl. kevesebb kipróbáló) alapján kell-e megállapítani az eredményességet? Sikertelenségnek kell-e tekinteni, ha az eleve irreális célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani? (Pl. a probléma növekedésének lassítása reális cél lehet, de a visszaszorítás és a drogmentesség elérése nem.) Az eredményességet nehéz „általánosságban” megítélni – vélik az interjúalanyok –, csak a helyi problémák, szükségletek, és a helyi feltételek, lehetőségek tükrében lehet a Stratégia megvalósításának eredményességét megítélni (pl. lehet, hogy a kisebb vidéki városokban azért nincs tűcsere-program, mert az injektáló drogfogyasztók száma nem indokolja, és nem azért, mert nem akarnak/tudnak ártalomcsökkentéssel foglalkozni). A Stratégia megvalósulását részben a többi vizsgált célcsoporthoz hasonlóan, részben – főként a helyi dimenzió miatt – attól eltérően ítélték meg a KEF-vezetők. Az alábbi területeken látták a legjelentősebb fejlődést a válaszadók (felsorolás, nem fontossági sorrend!): • a KEF-ek létrejötte, • a KEF-eknek köszönhetően helyi szinten is foglalkoznak a drogproblémával (a helyi szereplők tudatosítják a problémát, észlelik saját felelősségüket), • a KEF-eknek köszönhetően javult a kábítószer-problémával foglalkozó szervezetek és intézmények együttműködése helyi szinten, • sokszínű iskolai prevenciós programok indultak, • ellátórendszer fejlődése, különösen az ártalomcsökkentés területén, • civilek bevonásával rugalmasabb lett az ellátás, • szakmai szervezetek száma nőtt, • szakmai képzések kínálata bővült, • elterelés lehetőségének megteremtése, • adatgyűjtés, droghelyzet-monitorozás megindulása és folyamatossá válása, drogjelentések közzé tétele. Kevéssé sikeres területek és a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulást hátráltató, kedvezőtlen tényezők (felsorolás, nem fontossági sorrend!): • a droghasználat terjedését nem sikerült megakadályozni, • a kábítószer-kínálat és -választék nőtt, • vidéken még nagyobb problémát okoz a szakemberhiány (addiktológus, pszichiáter), mint a fővárosban, • az ellátórendszer nem igazodott olyan mértékben a szükségletekhez, mint kellett volna (vidéki „lefedetlen” területek, bizonyos szolgáltatások hiánya, vagy nehézkes elérése), • „prevenciós-ipar” kiépülése minőségbiztosítás, minőségkontroll nélkül, • nincs cselekvési terv a Stratégához, így a Stratégia megvalósítása sokszor kimerül a szlogenek „puffogtatásában” a cselekvés helyett, • az ideologizált, elvont célokat nehéz működőképesen átültetni a helyi stratégiákba, • a Stratégia nem differenciál régiónként, nem veszi figyelembe a Budapest-vidék különbségeket, • nincs komplex szemlélet (komplex szenvedélybeteg-stratégia), • a valódi szakmai tevékenységet végző KEF-ek számának csökkenése, • a finanszírozás nehézségei (KEF-ek, civil szervezetek, ellátások, szolgáltatások, programok), • kormányzati koordináció visszafejlődése, • drogkoordinációban nem megfelelő a szakértelem és túlzott a hatalomkoncentráció (budapesti „vízfej“), 9

• • • •

a szakmai elveket sokszor felülírják a gazdasági és / vagy politikai szempontok, az egészségügyben és az oktatásügyben lejátszódó folyamatok hátráltatták a célok megvalósulását, általános anómiás állapot a társadalomban (a drogfogyasztás következmény, nem pedig ok), az eredményorientált szemléletmód eluralkodása miatt (az azonnali eredmények fontosak) nincsenek hosszú kifutású programok, amelyek nélkül azonban nem lehet attitűdöt, szemléletmódot formálni.”

10

III. A BÉKÉS VÁROSI K.E.F. HÁLÓZAT BEMUTATÁSA Békés Város Képviselő-testülete a 2001. július 5-én megtartott ülésén a 227/2001. (VII. 5.) KT számú határozatával döntött a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról. A KEF életre hívásának célja az volt, hogy a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat összegyűjtse, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítsa a helyi közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit. A működési keretei között pályázatok és egyéb támogatások felhasználásával alternatív szabadidős és közösségi programokat ajánljon, biztosítson a Békés városában élő fiatalság számára. Feladatellátásában szerepel a tagok csapatépítő tréningje, kortársképzés, szermentes szabadidős és sport programok, drogmentes szórakozóhely, felmérés és tanulmány készítése. 2004-ben Békés város tanulóinak drogfogyasztási jellemzőiről készített felmérést. 2006-től Békésen elkezdte működését egy szenvedélybeteg ellátó intézmény; 2009-től a Mentálhigiénés Egyesület elvállalta a KEF hálózatának koordinálását, szoros együttműködésben a Békés Városi Önkormányzattal. A szervezet tagjai rendszeresen, 2-3 havonta találkoznak különböző témák megvitatása céljából. KEF-09-D-0005- „Előkészületek a hatékony működés jegyében” című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében. Célja az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata, melynek során 294 fő 10. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A kutatási programhoz kapcsolódva szervezetfejlesztést megvalósítottak meg 2010-ben, szintén a pályázat keretében. A rendszeres találkozások felölelnek egy-egy témát a prevenció területéről. 2010. március 10én a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai tartottak előadást: Fehér Richárd: A KEF-ben közreműködő szakterületek együttműködése. Közösségi célok és eszközök. Fábián Róbert: A társadalmi-gazdasági környezet szerepe az egészségkárosító magatartásformák gyakoriságában. A Békés városi K.E.F. az egyetlen olyan erőforrás hálózat a megyében, mely kisvárosi központtal működik, ahol túlnyomóan általános iskolák vannak és nincs felsőoktatási intézmény. A Békés városi K.E.F. egészségfejlesztés-fórumaként határozta meg magát. 3.3. Megyei KEF-el való kapcsolat A Békés megyei K.E.F. koordinációt a Pándy Kálmán Kórház Drogambulanciája végzi. Negyedévente Közgyűlésen, időközben egyéb módon történik a konzultáció. Közös rendezvények által is kapcsolatban vagyunk. 2010. március 26-án megszerveztük a Megyei KEF Konferenciát Békés városában a „Droghasználókkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzése Békés megyében” címmel-KAB-KEF-09-A-0026 pályázat keretében. Terveik között szerepel a megye Drogstratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgálata, melynek célja: 1. A veszélyeztető tényezők visszaszorítása, a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének csökkentése közösségi együttműködéssel. Ezáltal a kábítószert használók számának visszaszorítása. 2., A prevenció (megelőzés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése. 3. A rehabilitáció (kezelés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése.1 4. A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogproblémára, ismerje meg a hatékony fellépés eszközeit és a közös cselekvésben való részvétel lehetőségeit.

11

2010-2011-ben megyei kutatást végzett a békés megyei K.E.F. melynek eredményei egy konferencián lettek előzetesen bemutatva 2011. augusztus 19-én. Jelenleg a következő településeken működik K.E.F.: Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, A Békés Városi K.E.F. koordinátor szervezet bemutatása A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület segítőfoglalkozásúak szakmai szervezete 2000-ben alakult. Kiemelkedően közhasznú szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból működik a békéscsabai és a békési kistérségben, a módszertani tevékenységüket a Dél-alföldi régióban végezi. A munkaerő-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők és hozzátartozóik részére hiányzó egészségfejlesztő szolgáltatások bevezetése, segítőfoglalkozású szakemberek képzése, módszertani segítése érdekében működik. Jelenleg 250 fő szenvedély és pszichiátriai beteg mentálhigiénés gondozását végezzük és kb. 50 fő hozzátartozóval vagyunk rendszeres szolgáltatói kapcsolatba. Alternatív közösségi tereket működtet Békésen és Békéscsabán. Koordinálja a Békés Városi KEF-et, mely kistérségi szinten végzi tevékenységét. Békés városban a Békési Mentálhigiénés Szolgálat keretében szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátását, 2010-től pszichiátriai nappali intézmény és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásokat is biztosítja. Kiemelt szolgáltatásaik Tanácsadás/konzultáció: mentálhigiénés, motivációs, pszichológiai, pszichiátriai, addiktológiai, pályaorientációs-pályakorrekciós, képzési, álláskeresési, elhelyezkedési, szociális. Alternatív programok fiataloknak: alternatív közösségi térben drogprevenció, táncház, ártalomcsökkentés, népi kismesterségek, szabadidős programok. Tréning: Önismereti, kommunikációs, motivációs, álláskeresési, munkahelyi beilleszkedési tréning. Terápiás csoport: szenvedély, önsegítő, támogató, kézműves, filmklub keretében a társas egymásra hatás, a tevékenység és élmény keltette hatások felismerése, feldolgozása történik. Relapszus prevenció: függőség esetén a visszaesés megelőzése, kezelési verbális, viselkedésterápiás, készségfejlesztő módszerekkel. Családkonzultáció: család boldogulását akadályozó nehézség, probléma feltárása, kezelése. Utógondozás: A munkába, vagy képzésbe helyezettek életútjának figyelemmel kísérése, és a munkahelyi beilleszkedési, szociális és egyéb életvezetési problémáik megoldásához nyújtanak tanácsadói segítséget. Elterelő szolgáltatás: a "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére irányuló szolgáltatás. A drogfüggő, a problémás droghasználó gyógyító kezelésen, a kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, az "egyszer kipróbáló" megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel biztosítása.. Ellátják el a Dél-alföldi régió pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás szociális módszertani feladatait 83 alapszolgáltató, szakosított ellátó körében. Szakmai kiadványt jelentetnek meg Lélek-Tükör on-line módszertani hírlevél formában. Jelentős a kutatómunkában végzett tevékenységük is, több kutatásban vettek részt, pl. Országos kutatás a pszichiátriai ellátás 2010-es helyzetképéről; Dél-alföldi régiós kutatás a szociális ellátásokban ellátott pszichiátriai/szenvedélybetegek életkörülményeiről; Békési kistérségi KEF az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálat.

12

IV. PILLANATKÉP A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRA IV.1. HAZAI ADATOK Alkoholfogyasztás Hazánkban 2006-ban végzett az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása vizsgálat eredményei azt mutatta, hogy az alkohol kipróbálása mindkét nem esetében magas arányú, mely az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik. A legtöbben 14 éves koruk környékén kísérleteznek először alkohollal, azonban minden hatodik fiú már 11 évesen vagy ennél fiatalabban kipróbálja az alkoholt, a lányok hasonlóhányada 12 évesen teszi ezt. A fogyasztás gyakorisága eltérő a két nem között: a fiúk körében többször előfordul a rendszeres heti vagy esetleg napi fogyasztás, amely az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik. A részegség előfordulása szintén nő az életkor emelkedésével. A 11. évfolyamosok körében a fiúk 71%-a, a lányok kb.fele már túl van a kétszeri vagy többszöri részegségen. A 2010-ben végzett felmérésben a többszöri részegség előfordulásának aránya jelentősen magasabb a felsőbb osztályokban tanuló diákok körében. A 7. és a ).osztály között meredek emelkedés tapasztalható, a fiúknál gyakoribb. A 11. évfolyamos fiúk 3/4-e, a lányok több mint fele legalább már kétszer volt részeg életében. Az első részegség leggyakoribb életkora a 9. évfolyamos fiúk körében 14. év,a lányoknál 15 év. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az alkoholfogyasztás tekintetében középmezőnyben foglal helyet, míg a fiatalok drogérintettsége az átlagnál alacsonyabb. A 2007. évi ESPAD vizsgálat adatai szerint a marihuána a legelterjedtebb, 14,1% életprevalencia értékkel, a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása 12,5%.Az orvosi recept nélküli nyugtató fogyasztás 8,9%, a szipuzás 7,6%. A patron/lufi az ötödik-hatodik legelterjedtebb szer, az extasyval azonos mértékben 4,9%. Amfetamin 4,1%, LSD/hallucinogének 3%. Illegális szerfogyasztás, abúzus A megkérdezett 9-11.osztályos tanulók 20,3%-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A kannabisz fogyasztók aránya a legnagyobb az összes illegális szer közül. A gyógyszer valamint az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakrabban alkalmazott szer, míg az egyéb (extasy, speed, opiát-származékok, kokain, LSD, egyéb növényi drogok – mágikus gomba) illegális prevalencia értéke 12,%. A kísérletező és a rekreációs fogyasztás a legjellemzőbb. A megkérdezettek 1/3-a fogyasztott már életében valamilyen illegális szert, illetve visszaélésszerűen gyógyszert vagy inhalánsokat. A gyógyszer, az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása a második leggyakoribb szer. A 2003. évi magyarországi ESPAD kutatás eredményei szerint a „lógás” miatti hiányzás mind a lányok, mind a fiúk tekintetében szignifikáns kapcsolatot mutatott a szerfogyasztás mutatóival. A családszerkezet vizsgálva megállapítható volt, hogy a legális és illegális szerek fogyasztásával szemben óvó hatása van az ép családnak, a valamely biológiai szülő nélkül nevelkedő fiatalok veszélyeztetettebbek; továbbá olyan családi háttértényezőket is azonosítottak, melyek szignifikáns kapcsolatot mutattak a fiatalok szerfogyasztásával, mint például a szülői kontroll erőssége, az idősebb testvér szerfogyasztási szokásai, illetve a családban előforduló különböző devianciák jelenléte. A családban előforduló dohányzás befolyásolja legkevésbé a fiatalok szerfogyasztási szokásait, azonban kisebb-nagyobb mértékben minden deviancia növeli a tiltott vagy legális szerfogyasztás valószínűségét. Az illegális szerhasználat tekintetében a kábítószer-használó szülők gyermeki mutatkoznak a legveszélyeztetettebbeknek. Prevenciós tevékenység

13

Kifejezetten a 18 éven aluli korosztályt célozzák az oktatási-nevelési intézményekben zajló univerzális és célzott prevenciós programok, amelyek az iskola pedagógiai programjára, illetve az annak szerves részét képező iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatokra, továbbá az abban megfogalmazott drogstratégiára épülnek. Az iskolai programok feltárására irányuló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy egy áltagos tanévben a prevenciós foglalkozások mintegy 310 ezer diákot érnek el, amely országosan az 1-12. évfolyamos diákok közül minden negyedik diákot ér el. Az iskolán kívüli, helyi közösségi prevenciós tevékenységek célcsoportja változatos: a szociális problémákkal küzdő és/vagy problémás családból származó és/vagy rossz környéken élő fiatalok, tanulási problémákkal küzdő fiatalok, bűnelkövető és/vagy iskolából kimaradó és/vagy valamely etnikai csoporthoz tartozó fiatalokat célozzák meg, a 14-18 éves korosztályban, átl.300-310 ezer fiatalt érnek el éves szinten (becsült érték, a 18-24 éves korosztállyal együtt). Probléma, hogy a gyermek és ifjúsági addiktológia, mint önálló ellátási forma nem létezik Magyarországon. IV.2.A BÉKÉS MEGYEI ADATOK – MÉG NEM KAPTUNK ADATOT … IV.3. A 2009-2010-BEN VÉGZETT BÉKÉSI KISTÉRSÉGI KUTATÁS EREDMÉNYEI KEF-09-D-0005-„Előkészületek a hatékony működés jegyében” című pályázat keretében kutatási tevékenységet végzett a Békési K.E.F. a békési kistérségben, a prevenciós pillér iskolai színterén. A kutatást végezte Balogh László oktatási szociológus. A kutatási beszámoló letölthető: www.kef.hu illetve a www.bekesmenta.hu/egyesulet/dokumentumok/BekesiKef A vizsgálatba vont iskolák a következő békési kistérségi településein vannak: Békés város, Mezőberény város, Bélmegyer, Doboz, Murony, Köröstarcsa és Tarhos községek. 8. és 10. osztályos tanulói körében vizsgálódtunk; részt vevő tanulók száma: 748 fő, pedagógusok száma 162 fő. A válaszadók iskola típus szerinti megoszlása: általános iskola 55,5%, gimnázium 12,4%, szakiskola 18,6%, speciális képzést nyújtó középiskola 2,4%, 1+2 (ált.isk+gimn.) 11,0%. Kutatási cím: Az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében A vizsgálat célja - a békési kistérségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok - legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteinek, attitűdjeinek és veszélyeztetettségük mértékének felmérése, - körében felmérni, hogy a kistérségben élő tanulók milyen mértékben vannak kitéve annak a veszélynek, hogy későbbi életszakaszukban szenvedélybeteggé váljanak - az egészségnevelési, az iskolai prevenciós helyzetkép felmérése 14 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (162 fő pedagógus) elemzése alapján Alkalmazott módszer: önkitöltős kérdőív prevenciós szükségletek, prevenciós igények diagnosztizálására. A kérdőív első blokkjában szereplő kérdésekre adott válaszok alapján a prevenciós szükségletek, a második blokkban szereplő kérdések alapján a prevenciós igények diagnosztizálhatók. A „szükséglet-mérés” három blokkból áll. Az első blokkban a diákok arról nyilatkoznak, hogy milyen mértékben elfogadók vagy elutasítók bizonyos egészségkárosító magatartások gyakorlásával.

14

A második blokkban az egészségkárosító magatartásformák előfordulását valószínűsíthetik, illetve kizárhatják későbbi életükből. A harmadik blokkban pedig képet kaphatunk attitűdjeik alapján arról, hogy milyen mértékben elfogadók illetve elutasítók a szerhasználat iránt. Milyen mértékben jellemezhetők „liberálisként” (elfogadók, tűrők, támogatók), illetve rendpártiként (tiltók, túlzottan veszélyesnek tartók, büntetés-pártiak) a különböző iskolákban tanuló diákok. A prevenciós igények mérésére kifejlesztett kérdésblokkban a tanulók arról nyilatkoznak, hogy az egészségfejlesztés különböző részterületei iránt mekkora érdeklődést illetve milyen mértékű igényeket mutatnak ezen ismeretek iránt. A diákok prevenciós igényeit oly módon regisztráljuk, ha az alacsony ismeretszinttel társuló témakörök iránt nagyfokú érdeklődést jeleznek. Dohányzás Mások magatartásának megítélése Mindkét korcsoportban a tanulók abszolút többsége helyteleníti a dohányzást, 8. évfolyamosok 89.3 %-a, a 10. évfolyamosok 79 %-a. A dohányzás mértékének megítélésében jelentős különbségek mutatkozott a megkérdezett két korosztály között. A napi egy szál cigaretta elszívására vonatkozóan a megkérdezett középiskolások több mint fele (52 %) megengedő álláspontú, míg általános iskolásoknak csak közel harmada (31,7 %) nem helyteleníti. Az egyértelmű helytelenítő véleményt a 8. osztályosok között kétszer annyian (20,4 %) vallják magukénak, mint a középiskolás korúak (10,1 %). Minden második gyerek nem helyteleníti, kevésbé elutasító, toleráns beállítottságú mások kismértékű napi rendszerességű dohányzásával kapcsolatban (46,8 %). Minden hetedik gyerek nem helyteleníti, nagy mértékben toleráns a mások nagymértékű dohányzásával kapcsolatban (14,7 %). Az egy csomag elszívására vonatkozóan a nem helytelenítők között (totál: 9,5 %) több mint kétszer annyian vannak a 10. évfolyamosok, mint a 8. évfolyamosok (14,2 % - 6,5 %). Attítűd Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Cselekvési prognózis Minden második gyerek valószínűsíti, hogy a legális szerfogyasztást kipróbálja, vagy életének része lesz (62,9%) Minden harmadik gyerek (36,5 %). veszélyeztetett a napi rendszerességű, nagymértékű (tíz vagy több szál cigaretta elszívása naponta) nikotin fogyasztással. 14-16 év között nő a napi tíz vagy több szál cigaretta elszívásának elhatározottsága, tervezettsége. Az általános iskolások 4 %-a, középiskolások: 10,1%-a gondolja úgy, hogy napi 10 cigarettát vagy annál többet el fog szívni. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív elemzésének eredményei a következők. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő „Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom” válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. A dohányzó tanulók arányának változására vonatkozóan – a hat intézményből – a tapasztalataik alapján a pedagógusok (n = 157) 53,5 %-a növekedésről számolnak be, 7,6 %-

15

uk szerint csökkent a dohányzó tanulók aránya az iskolájukban, és változatlannak tartja arányukat a válaszolók 38,9 %-a. A hat intézményből 3-ban semmilyen csökkenési mértékről nem tudtak. Alkoholfogyasztás Mások magatartásának megítélése Az alkoholfogyasztással kapcsolatban kevésbé voltak elutasítóak a tanulók, mind az általános iskolások mind a középiskolások esetében. Az általános iskolások 37,7 %-a, a középiskolások 48,1 %-a nem helyteleníti azt, ha valaki naponta megiszik egy-két pohárral. A heti „csak” egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 10. évfolyam 84,4 %). Minden második gyerek nem helyteleníti, kevésbé elutasító, toleráns beállítottságú mások kismértékű napi rendszerességű alkoholfogyasztásával kapcsolatban 51,3 %. Minden hetedik gyerek nem helyteleníti a heti részegség előfordulását, a gyerekek 15%-a (8. osztályosok 12,3%-a, a 10-sek 19,5%). 14-16 év között nő a heti részegség előfordulásával kapcsolatos tolerancia. A megkérdezett gyerekek 81,1%-a kevésbé elutasító, toleráns mások kismértékű heti rendszerességű alkoholfogyasztásával kapcsolatban A heti „csak” egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 10. évfolyam 84,4 %). 14-16 év között nő a heti egy-két pohár sör elfogyasztásával kapcsolatos elfogadás. Attítűd Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Cselekvési prognózis Minden második gyerek valószínűsíti, tervezi, hogy saját életéhez hozzá fog tartozni a napi rendszerességű alkoholfogyasztás (42 %); ettől mértéktartó még lehet. 14-16 év között nő a napi rendszerességű alkohol fogyasztás elhatározottsága, tervezettsége Minden második gyerek valószínűsíti, hogy a legális szerfogyasztást kipróbálja, vagy életének része lesz (62,9%). Inkább jellemző lesz rá az, hogy iszik alkoholt és/vagy dohányzik is. A kettő együtt-járását több kutatás is igazolta már (Fábián Róbert 2008), (Szarvák Tibor 2004). „Elővételezett” egészségtudatos vagy az egészségtudatosság ismeretének birtokában levőnek tarthatjuk a tanulók közel 40 %-át (20,1 % és 17,0 %). A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (162 fő pedagógus) elemzésének eredményei a következők. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő „Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom” válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. Az alkoholfogyasztásra vonatkozóan – a hat intézményből – 81-en (52,3 %) növekedést tapasztaltak a diákok körében, hetük (4,5 %) szerint csökken az alkoholt fogyasztó diákok aránya, és változatlannak tartja 67 fő (43,2 %), (n = 155). Kiugróan magas növekedést 38,3 %-ost az egyik középfokú intézetben regisztráltak. Jelentősnek mondható az egyik általános iskola 8,3 %-os növekedési vélekedése is. Növekedést mind a hat iskola jelzett, csökkenő tendenciáról nem tudott beszámolni a válaszolók tapasztalatai alapján

16

Tiltott drogfogyasztás Mások magatartásának megítélése A marihuána-fogyasztással kapcsolatos elfogadási vélemények a kipróbálás és hetente több szál elfogyasztása terén is az általános iskolások nagyobb mértékben tartják nem elfogadhatónak a fogyasztást vagy a kipróbálást minta a középiskolások. A marihuána-fogyasztást mindkét korcsoportban nagyon magas arányban helytelenítik (93,5 % és 94,6 %). Minden második gyerek véleménye szerint már nem lehet visszaszorítani a drogokat, ez nem biztos, hogy tolerancia, sok a hír, ez is gerjesztheti a megállíthatatlanságot. Minden második gyerek a drog rehabilitációval kapcsolatban (56,6 %) nem/vagy torz információval rendelkezik. Összességében minden harmadik gyerek a kábítószer fogyasztót tartja inkább felelősnek a drogfogyasztásban és nem terjesztőt hibáztatja (32,5 %). A 8. évfolyamosok nagyobb arányban tartják felelősnek a kábítószer terjesztőket, mint a használókat (53,6 % - 43,5 %). Minden harmadik gyerek feleslegesnek tartja a drogosok elterelését, a rehabilitációt. Minden hetedik gyerek a marihuánás cigaretta mások általi egyszeri kipróbálását nem helyteleníti, toleráns a fogyasztásával kapcsolatban; (14,0 %) 14-16 év között nő a marihuánás cigaretta mások általi egyszeri kipróbálásával kapcsolatos elfogadás. Attítűd Kipróbálás Minden második 10. osztályos gyerek beállítottsága a „könnyű” drogok (marihuána) kipróbálásával kapcsolatban az, hogy nem tartja visszafordíthatatlannak (50,7%). Minden harmadik gyerek egyetért azzal, hogy minden kultúrának meg vannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat; 30,2 % a középiskolások nagyobb arányban értettek egyet (33,1%), mint az általános iskolások (28,3%). Minden harmadik gyerek évfolyamtól függetlenül szimpatizál a „könnyű” drogok (marihuána) kipróbálásával; a 8. osztályosok 28,8 %-a, a 10. évfolyamosok 29,5%-a. Minden harmadik gyerek a marihuána „kipróbálhatóságát” lehetségesnek tartja önmaga számára (29 %). Könnyű drogok legalizálása Minden harmadik gyerek szeretné, ha legalizálnák a könnyű drogokat (33,6%) de ez nem jelenti azt, hogy ő fogyasztó lenne, csak szimpatizál azzal, hogy könnyebben és legálisan, nyíltan hozzáférhető lennének a könnyű drogok. Minden nyolcadik gyerek megengedő beállítottságú a könnyű drogok engedélyezésével kapcsolatban; 12,9 %. Használat Minden negyedik gyerek megértő, ha a kilátástalan helyzetben levő fiatal droghoz való nyúl (23,3 %); 14-16 év között a megértés szintje felére csökken, tehát a 10. osztályosok kevésbé megértőek. A „kilátástalan helyzetben levő fiatalok” droghoz való „nyúlásában” a megkérdezett általános iskolás diákok majdnem kétszer annyian megértőek, mint a középiskolás diákok (8. osztály: 28.8 %, 10. osztály: 14,9 %). Minden negyedik gyereknek nincs válasza arra a kérdésre, hogy „minden kultúrának meg vannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat” (25,9 %). A középiskolások között nagyobb volt azok aránya, akik a kérdésben nem tudtak állást foglalni (általános iskolások: 25,2%, középiskolások: 27%). Minden negyedik gyerek szerint a drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol (csak szerváltás történt) (26,8 %-uk) toleranciát, elfogadást mutat a droggal, alkohollal kapcsolatban. Minden ötödik gyerek szerint ma a drogozás része a modern szórakozásnak.

17

Minden ötödik gyerek nem ért egyet a hit drogtól megvédő/oltalmazó védőfaktor jellegével (21,8 %). A drog és az alkohol veszélyességi szintjének összevetésében mindkét korosztály 90 % fölötti arányban nevezte meg a drogokat (94,2 % – 90,2 %). Minden tizenharmadik gyerek egyformán veszélyesnek tartja a cigarettázást, az alkoholfogyasztást, a drogozást; vagy a drogozást kevésbé veszélyesnek tartja, mint az alkoholfogyasztást illetve a cigarettázást (7,3 %). Minden huszadik gyerek reagálási alternatívájában (4,9%) a drog jelen van, azaz rossz helyzet megoldásában a drog megoldás lehet; 14-16 év között nő az arány 4%-ról 6 %-ra. Cselekvési prognózis Minden harmadik 8. osztályos gyerek a „könnyű” drogok (marihuána) kipróbálását nem tartja visszafordíthatatlannak (38,6%). Minden ötödik gyerek valószínűsíti, hogy ki fogja próbálni a marihuánás cigarettát (18,5 %); 14-16 év között nő az elhatározottság, tervezettség. Minden hatodik 10. évfolyamos gyerek a marihuána „kipróbálhatóságát” lehetségesnek tartja (16,1 %). Minden tizennyolcadik gyerek közvetlenül foglalkozik a keményebb drogok (extasy-t, heroint kipróbálásának gondolatával (5,5 %). A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív (162 fő pedagógus) elemzésének eredményei a következők. A jövőben várható kábítószer használatra vonatkozó tanulói válaszok szempontjából a 8. osztályos tanulók 63,1 %-a védettnek tekinthető a 3,1 %-uk esetében veszélyeztetettségre utalnak a válaszaik, a köztes állapotúak aránya 33,8 %. A 10. évfolyamos diákoknál 60,1 %-uk tekinthető védettnek, köztes helyet foglal el a 33,8 %-uk, és veszélyeztetettséget mutat a 6.1 %-uk. Tapasztalataik alapján a diákok körében növekvő a drogkipróbálók aránya a pedagógusok 39,7 %-a (58 fő) szerint, változatlan tartja az arányokat 53,4 %-uk (78 fő), csökkenőnek 6,8 % (10 fő), (n = 146). Iskolák szerint vizsgálva a védett – veszélyeztetett viszonyt, két iskolában azonosítottak 4-nél több veszélyeztetett tanulót, az egyikben 7-et a másikban 8-at. 1-4 veszélyeztetett tanulót jeleztek 8 iskolából, és nem tudnak veszélyeztetett tanulóról 4 iskolában. A 14 intézményben összesen 32 tanulót azonosítottak veszélyeztetettnek, ez a vizsgálati populáció 4,3 %-a. Egészséges étkezés Minden második gyerek még nem tartja fontosnak az egészséges étkezést; azt valószínűsítjük, hogy az egészségtudatos táplálkozási motiváció alacsony/hiányzik. A nyolcadikos tanulók 41,8 %-a, a 10. osztályosok 38,8 %-a gondolja úgy, hogy a jövőben nem valószínű, hogy vigyázni fog az étkezésében arra, hogy mit fog enni. Mozgás Cselekvési prognózis A rendszeres sportolás az életút hosszabb távú megmaradására vonatkozóan az általánosan művelő iskolatípusokban (általános iskola 67,1 %, gimnázium 62,4 % és általános iskola + gimnázium 78,0 %) tanuló diákok esetében nagyobb valószínűséggel fog megmaradni, mint a szakképző iskolatípusokban. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy ahol testnevelési foglalkozások száma magasabb, ott nagyobb motiváltság jellemzi a fiatalokat a sportolással összekapcsolt életmód fenntartására, mint a szakmai képzést nyújtó iskolatípusokban. A sportolást elvetők (biztosan nem kategória) aránya, a speciális képzést nyújtó középiskolai tanulók (11,8 %) kivételével nem „szembetűnően” magas arányú a vizsgálati populációban

18

(1,2 %, 29 fő). Minden ötödik gyerek bizonytalanul abban, hogy fog-e rendszeresen sportolni felnőtt korában (21,9 %). A válaszadás idejében „bizonytalan” (nem tudom eldönteni kategória) mutatószámai között a gimnáziumi tanulók (12,9) aránya magasnak tűnik a másik két általánosan művelő iskolatípussal összehasonlítva. Másokkal való kapcsolat Attítűd Minden hetedik gyerek nem helyteleníti, ha a biztonságos a szexre nem ügyelnek (azaz ha nem tervezett a biztonságos együttlét és lehetséges negatív következményei tervezetlenek (15,0 %). Cselekvési prognózis A drogokhoz való cselekvési móddal szorosan kapcsolhatók a másokkal történő kommunikációra és a törvények várható betartására vonatkozó várható cselekvési eredmény. Minden második gyerek valószínűsíti, hogy nehézségei lesznek a kommunikációban, nem valószínű, hogy megtalálja a közös hangot minden emberrel (61,4 %), 8. évfolyamosok 1/5-e, 10. osztályosok 1/3-a. Minden második gyerek valószínűsíti, hogy nehézségei lesznek (44,2 %) a törvényi szabályok, keretek megtartásával, elfogadásával, betartásával; 8 osztályosok 1/4-nek, 10. osztályosok 1/3-nak. A 6 oktatási intézmény/iskolai kérdőív elemzéséből látszik, hogy a mentális gondokkal küzdő diákok arányának növekedését tapasztalja a pedagógusok 77,6 %-a (121 fő) – a hat iskolában – arányukat változatlannak tartja 19,2 %-uk, és 5 fő csökkenő tendenciát észlel (n = 156). A mentális gondokkal küzdéshez, mintegy okozataként, gyakrabban társulnak a káros szenvedélyek és/vagy tiltott szerek kipróbálása és/vagy fogyasztása. Az oktatási intézmény/iskolai kérdőív (162 fő pedagógus) elemzése alapján az egészségnevelési, prevenciós helyzetkép az iskolákban a következő: Kulcs eredmények
A megkérdezett iskolák 2/3-ban nincs iskola pszichológus, ¾-ben nincs drogügyi koordinátor és szociális munkás.
A diákok egészséges, harmonikus felnőtt életéért kompetens intézményi beavatkozási sorrend: rendőrség 6,49, orvos 5,02, egészségvédők, kortársak, állam a 4-es kategória, pedagógus 3,17, szülő 1,23. Tehát a válaszoló pedagógusok rendvédelem hatáskörébe utalják a diákok egészséges, harmonikus felnőtt életéért való felelős beavatkozást.
Egészségtan tantárgy bevezetésével a megkérdezettek 2/3-a egyetért.
40% nem tudja, hogy van-e iskolai egészségneveléssel foglalkozó pedagógus.
nem ismeri + Iskolai egészségfejlesztési tervet a megkérdezettek fele. + 60-70%-uk a Nemzeti Drogstratégiát, a Johan Béla programot, az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 1997. évi tv-t. + 53,5%-uk szerint az iskola még tehetne többet az eddiginél az iskolai egészségnevelés érdekében. + A tanárok 56,7%-a fontosnak tartja az iskolai egészségnevelési munkát. + 2009-2010-es tanévben speciális drogprevenciós tevékenység végzéséről a tanárok 15,4%-nak intézménye nem folytatott, 37,2%-uk iskolájában pedig nem tud ilyen tevékenységről. + a válaszoló tanárok 80,4%-a K.E.F. tevékenységét. +75,4%-uk nem alkalmazott még kortárs-segítőt.

19

+44,3%-uk külső előadót még nem hívott osztályfőnöki órára. +39,3%-uk nem szervez egészségnapot +66,4%.-uk nem kért fel iskola-egészségügyi munkatársat előadónak Az egészségtudatosság, a tudatos egyéni felelősségvállaló viselkedés képessége, az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a jövővel kapcsolatos ellenérzésekkel teli hozzáállás (ellenállás) jelentősége fontos szerepet játszik a fiatalok egészségmagatartásának alakulásában. A fiatalokat érintő kihívások és a növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli a fiatalok veszélyeztetettségét (alkohol, dohányzás, drogfogyasztás, stb.). Ezért fontos, hogy ismerjük a tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító magatartásformákra vonatkozó ítéleteiket, jövőbeli cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket. A tanulmányból látható, hogy a diákok 60%-a védett a szerfogyasztás szempontjából, azonban a „köztes veszélyben” lévő diákok aránya viszonylag magas, ami azt jelenti, hogy a szerfogyasztáshoz való viszonyulásuk még változhat pozitív illetve negatív irányba is. A veszélyben lévő diákok aránya viszont viszonylag alacsony; náluk már megfogalmazódott a szerfogyasztás igénye, kipróbálása, használatának konkrét tervezése. A jövőbeni egészségmegőrző és egészséges életmódra nevelő, a káros szenvedélyek egészségromboló hatását bemutató felvilágosító munka hatékonyságának és eredményességének növelése látszódik szükségesnek. Az adatokból úgy tűnik, hogy a tanulók attitűd kellékeként egyre inkább jelen van a drog (főként a marihuána). Az egészséges életmódra nevelés részeként a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) területén szükséges növelni a rájuk vonatkozó prevenciós munkát az intézményekben. A kutatás családoknak szánt üzenete, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó családi légkör megteremtése, fenntartása a család feladata; „mint a virágcserépben a virág, melyet minden viszontagság esetén mindennap ápolni szükséges, azért, hogy virágozzon.” A K.E.F. vagy egyéb segítőfoglalkozásúak csak kiegészíteni tudják a családi értékeket, hiányokat. IV.4. EMPÍRIA A PREVENTÍV PILLÉR CÉLCSOPORTJÁNAK SZERFOGYASZTÁSÁRÓL 2011. tavaszán a KEF tagszervezetek delegáltjainak empírikus megkérdezése alapján a következő eredmények születtek. Speciális szerfogyasztási tapasztalatok és helyszínek: Nikotin és alkohol 16 év alattiaknak, HH és veszélyeztetett GY, házibuli, szórakozóhelyeken, iskolakerülés; szerhasználat iránti kíváncsiság, a hozzájutás lehetőségének ismerete. A legolcsóbb szerek a legnépszerűbbek, az alkohol és a gyógyszer együttes fogyasztása, illetve a designer drogok használata. Probléma a ténylegesen fogyasztók elérése, a függők felkutatása és kezelésbe delegálása. A legveszélyeztetettebb csoportok: 12-18 év: lázadás, 14-16 év: szakképzésben tanulók, kortársi hatás, általános iskola felső tagozata, középiskolás korú gyermekek, az alacsony iskolai végzettségű huszonévesek, a tartós munkanélküliek, a gyermekvédelmi rendszerben élők. 18-25 év: jövőkép és munkahely hiánya, egyszülős család, kontroll nélküli/következetlen nevelés, CS biztonság hiánya, rendezetlen életvitel és CS működés, HH CS, jó anyagi helyzetű család akár roma is, gyenge kötődés a GY és a CS, személyes kapcsolatok minimálisan vagy hiányoznak a CS, egyre korábbi életkorban történik a kipróbálás, illetve a szórakozóhelyeket egyre korábbi életkorban keresik fel, agressziót közvetítő internet-dvd könnyű-kontrollálatlan hozzáférése. Baráti társaság-vonatkoztatási csoport meghatározó szerepe. Főbb kipróbálási motiváció a kíváncsiság, befolyásolhatóság.

20

A következő hiányokat, változtatni valókat tapasztalnak a keresletcsökkentés, a kínálatcsökkentés, az ártalomcsökkentés, a kezelés, a reszocializáció területeken. Prevenció, keresletcsökkentés: prevenció, felvilágosítás, pozitív jövőkép szülőknél és a gyereknél is, egészséges értékek – egészség magatartás közvetítése, szülői felelősség tudatosítása és vállalásának segítése, munkahely hiánya, kockázati tényezők felismerése a GY és SZ. Helyben elérhető beavatkozási lehetőség, függők terelése a drogambulancia felé, majd a helybeli rehabilitáció. Kezelés, reszocializáció: 2006 óta BMSZ alacsonyküszöbű ellátás pályázatból, közösségi alapellátás, nappali ellátás, foglalkoztatás biokertészetben (közfoglalkoztatási pályázat keretében); nagyobb létszámú/tartós és folyamatos foglalkoztatást biztosító védett munkahely hiánya. Helyben elérhető beavatkozási lehetőség, függők terelése a drogambulancia felé, majd a helybeli rehabilitáció. Probléma a ténylegesen fogyasztók elérése, a függők felkutatása és kezelésbe delegálása, mely az érintett intézmények (iskola, családsegítő, rendőrség, stb.) és a kezelőhely, tehát a prevenciós, a kezelési és rehabilitációs valamint a kínálatcsökkentési pillér szereplőinek az összefogása által valósulhatna meg. Közös cél lehet, a drogprobléma létezésének elfogadása mellett a szerhasználat ártalmainak a csökkentése, alternatívák megvalósítása a szabadidő szervezett eltöltésében, munkalehetőségekben. A fiataloknak arra van szükségük, hogy rendelkezzenek azon készségekkel, képességekkel, melyekkel vissza tudják utasítani a szereket. Ehhez szükségek az önismereti csoportok; a szermentes szórakozási lehetőségek megismerése, a családi támogató közösség erősítése. Ártalomcsökkentés: Békésen nincs, illetve nincs információ róla; 2006 óta BMSZ ismeretterjesztés, motivációs beszélgetés, óvszer, vitamin, ásványvíz; Elterelés: 2007 óta BMSZ működési engedéllyel megelőző-felvilágosítás; szabadidős elfoglaltság, kortárs csoportok: sport, mozgás. Kínálatcsökkentés: rendőrség kompetenciája büntetni a terjesztőt és a fogyasztót, több/sűrűbb ellenőrzés a szórakozóhelyeken - közterületen IV.5. SPECIÁLIS CÉLCSOPORT A PREVENTÍV PILLÉRBEN A Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ (5600 Békéscsaba, Degré u. 59.) által 2010-ben készült szükséglet és igényfelmérés alapján az akkori békési lakásotthonban lakó 43 fő gyermek közül a különböző mentális problémák előfordulási gyakorisága a következő: magatartási, viselkedési probléma 20 fő, dohányzás 12 fő, agresszivitás 17 fő, konfliktus kezelési nehézségek 25 fő, reális önkép hiánya 39 fő.

21

V. KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR MŰKÖDÉSE BÉKÉSEN Egészségügyi szakterület Addiktológiai gondozó adatai, elérhetősége Egyesített Egészségügyi Intézmény Addiktológiai gondozója, minden héten keddi napokon 12.00-14.00 óra között elérhető, Békés, Vásárszél u. 1. alatt. Rendel: Dr. Felföldi Margit pszichiáter. Drogambulancia adatai, elérhetősége Legális, illegális szerfogyasztó, függők delegációs iránya: Pándy Kálmán Kórház Gyula, Drogambulancia. Szociális szakterület A Békési Mentálhigiénés Szolgálat, mint helyi szociális kezelőhely működik, 2006-tól; a szenvedélybetegek közösségi ellátása állami befogadást nyert, pályázati fedezetű teljesítményfinanszírozott ellátás. Ellátási területe a békési kistérség településein élő (Békés, Murony, Kamut, Tarhos, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Mezőberény) anyag illetve viselkedési függőséggel élő, változni akaró embereknek. A Békési Mentálhigiénés Szolgálat keretében 2006-tól napjainkig összesen 247 fő került gondozásba. Az egyesület Békés-Újvárosi városrészén saját tulajdonában álló, akadálymentes ingatlanban megfelelő környezetben tudja biztosítani a szolgáltatásait. Bio-ökoszemléletű, lakókörnyezeti támogató közösségi modell kialakításába kezdtek. Szenvedélybeteg ellátottaik és függőségeik jellemzői A klientúra 90%-a küzd a mindennapi megélhetéssel, a szupportív környezet hiányával, a maladaptív stressz-kezelési és megküzdési stratégiákkal. A nehézségek összessége és a szeparáltság vezet ahhoz, hogy megküzdésként szerfogyasztási viselkedéses stratégiát választanak. A szerfüggő egyénekre jellemző a maladaptív viselkedés, melynek köszönhetően a békési, illetve a környező települések lakosai előítélettel vannak szenvedélybetegek és a kezelőhelyek irányába. Éppen ezért szolgálatunkat gyakran ambivalens érzésekkel, szenvedélybetegséget tagadó módon keresik fel a segítséget kérők. A függőség, a dependencia jelei: tolerancia, elvonási tünetek, eltervezettnél nagyobb mennyiség használata vagy hosszabb ideig tart a fogyasztás, több sikertelen próbálkozás történik az abbahagyásra, az idejének a nagy részét az anyag megszerzésére fordítja, kockázatos helyzetekben ismételten használja, a megjelenő testi, lelki, szociális problémák ellenére is folytatja a használatot. A droghasználat leggyakoribb használati formái: alkalmi, rekreatív, rendszeres=kontrollált, intenzív, azaz kényszeres kontrollvesztettség. A szenvedélybetegség egy kontrollvesztési folyamat, aminek tünetei az idő előrehaladtával egyre súlyosabbá válhatnak. Az egyes függőségek mechanizmusa részleteiben sokféle, de közös elem a vágyakozás a szenvedély tárgya, eszköze iránt, mely vágyakozás beteljesítése egyfajta átmeneti kielégüléssel jár. Az ellátásainkat megkeresők a függőség kialakulásának különböző fázisaiban vannak a kapcsolatfelvétel idejében. Vannak, akik már a kipróbálás szakaszában felismerik, vagy felismertetik velük a probléma súlyosbodhatását. Ez eddigi működésünk során évente 2-3 személyt jelent. Itt a kipróbálás valamely illegális szerre vonatkozik. Ezt a problémát nem tekintik függőségnek, így a diagnózisukban általában valamely legitim szerfüggőség jelenik meg. A kipróbálást legtöbb esetben az egyéni gondozás során vállalják fel.

22

A függőség kialakulásának második szakaszát az eseti használatot a lakosok legtöbbje nem tartja problémának, így emiatt nem keresik fel ellátást. A klienseink közül az absztinens szenvedélybetegek számára van negatív hatással az alkalmi szerfogyasztás. A rendszeres használat, illetve a függőség stádiuma az, amikor már az egyén, a környezet számára is tudatosul a szerfogyasztás. A klienseink kb. 70 %-a nem érzi problémának a szerfogyasztó magatartást, azonban a család, a háziorvos, a szakorvos javaslatára mégis felkeresik Szolgálatunkat és segítséget kérnek, ekkor külső kontrollált a viselkedés és a megfelelés dominál a motivációban. Delegálási-kontaktfelvételi-megállapodáskötési arányszámunk: 15/5/1. Azaz 15 fő delegálásából 5 fővel sikerült tényleges kontaktust kialakítani és ebből általában 1 fővel sikerül megállapodást kötni. A mentális betegségek kezelését nem csupán a közösségi ellátás szolgáltatásaival láttuk el, hanem ösztönöztük a klienseinket az orvos konzultánsaink- Dr. Panari Ildikó pszichiáter, Dr. Felföldi Margit, addiktológiai konzultáns- rendszeres felkeresésére. A minőségi szakmai feladat ellátás érdekében a szakorvosokon kívül bevontuk a közösségi munkacsoportunkba a kistérség településeinek családgondozóit (Kamut, Murony, Köröstarcsa, Békés) és a hivatásos gondnokokat. A klienseinket nem csupán mi ösztönözzük a multidiszciplináris team tagjaival való együttműködésre, hanem a munkacsoport tagok is ajánlják az ellátottaiknak a Szolgálatunk felkeresését. Amennyiben nekünk javasolnak potenciális ellátottakat, megkereső tevékenység keretében vesszük fel a kapcsolatot. Az ilyen módon felkeresett pszichotikus betegeknek csupán 20-30 %-a kerül be valamely ellátásunkba. Rendszeresen végzünk folyamatos tájékoztatásokat, megkereső tevékenységeket a kistérség településein, rendezvényeken, falunapokon. Ilyenkor gyakorta találkozunk más szociális intézménnyel kapcsolatot nem tartó „rejtőzködő” szenvedélybetegekkel, akik mutatnak érdeklődést az ellátás iránt, de motiváció hiány miatt csak 1-2 fő/év kerülnek be ellátásunkba. Míg 2006-2007-ben leginkább békési lakosok vetté igénybe szolgáltatásainkat, addig 2008-tól már 9 fő ellátottunk volt a kistérség más településeiről. 2008-ban összesen 48 fő kérte új ellátottként a szenvedélybetegek közösségi ellátását. 2009-től a jogszabályok előírták az ellátásba kerülő személyek szenvedélybetegséget tartalmazó BNO kóddal való ellátottságát, több kliensünk megtagadta az orvos konzultánsukkal való kapcsolatfelvételt, illetve a szakorvosi diagnózis megkérését. Így ezt az évet 40 fő ellátottal kezdtük meg a szenvedélybeteg közösségi gondozásában. Ebben az évben a legtöbb ellátottunk Békésen élő nikotinfüggő személy volt. Ennek oka, hogy az egyéb függőségeiket (játékfüggőség, alkalmi drogfogyasztások, alkoholfüggőség) kevésbé vállalták fel, nem érezték, hogy a mentális problémáik kezelése szükséges volna. Az év során a csoportfoglalkozásoknak, az egyéni esetkezeléseknek köszönhetően többen néztek szembe gyógyszer (9 fő), illetve alkohol problémáikkal (10 fő). Az év során 29 fő szenvedélybeteg kérte önként segítségünk, így az év során összesen 69 főt vontunk be ellátásunkba. A gondozásukat összesen 1982,5 órában láttunk el. A nikotinfüggőség mellett magas számban volt jelen az alkohol-, a koffein-, gyógyszer-, az ópiát függőség problémája. 2008-ban a szenvedélybeteg közösségi ellátás mellett pályázatot nyújtottunk be az FSZH felé a pszichiátriai betegek közösségi ellátására is a kistérség területén. Ez az ellátásunk nem nyert befogadást, mivel azonban működési engedéllyel rendelkezik, önkéntes társadalmi tevékenység keretében látjuk el a pszichiátriai betegséggel küzdő személyeket. 2009-től mostanáig összesen 28 fő pszichotikus beteget gondoztunk közösségi gondozásban. 2010-ben már 75 fő igényelte a közösségi ellátás általi szolgáltatásokat. A klienseink közül 44 fő volt békési lakos. A tavalyi évhez képest több kettős diagnózisú ellátott kérte szolgáltatásainkat. A kettős diagnózis megjelent szenvedélybetegség és pszichotikus problémák, illetve szerfüggőség és más szerhez nem kötődő addikciós problémák kapcsolódásában.

23

A 2010-es év első felére a létszámnövekedést tekintve jellemző volt a stagnálás, ezzel szemben a második félévben rohamosan megnőtt a szenvedélybetegséggel küzdők bevonódása ellátásunkba, programjainkba. Év végén összesen 58 fő ellátottunk volt a közösségi ellátásban. A fluktuáció időszakosan változik. Klienseink száma általában a téli hónapokban nő (ünnepekhez kötődő magányérzet, stressz, stb.), a nyári hónapokban viszont csökken (alkalmi munkalehetőségek, otthoni háztáji munkák). Ellátásainkat igénybevevők körében gyakran tapasztaltuk a változó motiváltságot, az aktív és a passzív jelenlétet segítői kapcsolatban. A hatékony gondozáshoz a segítő szakmai tudásán és segítői attitűdjén kívül fontos a klienseink aktív és felelős részvétele is. Gyakran tapasztaljuk azonban, hogy időszakosan erősebb a gondozási szükségletük, máskor azonban hetekig elérhetetlen és alulmotivált a kliens. A lakókörnyezetben történő közösségi gondozás több ellátottunk számára már nem volt elegendő az absztinencia eléréséhez, a pszichiátriai betegségek tünetmentessé tételéhez. A megjelenő igények kielégítésére a szenvedély- illetve pszichiátriai nappali ellátás elindításának szükségessége vetődött fel, így 2010. október 1-től a jogszabályoknak megfelelő és minőségi szakmai tartalommal megtöltött ellátást tudjuk biztosítani, 10 fő szenvedélybeteg és 6 fő pszichiátriai beteg ellátottal elkezdte működését két nappali ellátásunk Békésen. A megállapodással rendelkező ellátottakon kívül több, mint 100 gyermekkel, serdülővel, fiatallal sikerült ártalomcsökkentő és prevenciós programokat szervezni iskolán belüli és kívüli tevékenységek keretein belül. A fiatalok saját bevallásuk szerint legnagyobb probléma a dohányzás és az alkoholfogyasztásból adódik. Emellett egyre elterjedtebb a hétvégi drogok használata is. Személyi állományban a kistérségre jellemző nehézségek miatt a kötelező létszám feletti létszámmal, 3,5 fő felsőfokú szociális illetve emelt szintű szociális szakvégzettségű munkatárssal és 3 fő orvos konzultánssal dolgozunk. Alkalmazott módszereinket egyénre szólóan, a klienssel esetleg együttműködő hozzátartozójával együtt tervezzük meg, komplex állapotfelmérés után, egy gondozási terv keretében, melynek betartása önként vállalt. Többféle probléma-megoldó modellel dolgozunk pl. Prohascka-Di-Clement, Compton és Galaway. Többféle beszélgetés technikát alkalmazunk: motivációs, segítő, témaorientált. Egyéni, csoportos, közösségi szintű csoportterápiákba tudjuk fejleszteni a klienst. Lehetősége van klinikai szakpszichológus családterapeuta által biztosított családterápiát, pszichiáterrel és addiktológussal történő konzultációt igénybe venni. Munkakipróbálás Előkészítettük az ügyfelek terápiás foglalkoztatását, kidolgozásra került a BioMenta és a HobbyMenta foglalkoztatási tevékenység, tárgyi eszköz beszerzés és próbamunkák végzése történt. 2011-re terveztük az önkéntesek foglalkoztatási programjának a kidolgozását, melyhez önkéntes nyilvántartási számmal már rendelkezünk (Nyisz.: 0930) Az egyesület Békés, Sebők-kertben lévő 6.000 m2 –es bio-kertészetében biokertészeti tevékenység; biokertészetté minősítése folyamatban van. Biokert: magánszemélyek felajánlásából biokertészeti tevékenységet indítottunk el 6.000 m2en. Elkészült a magágy, benne lótrágya alap és termőföld, vetésterv; egyesületi tagok pénzbeli felajánlásából kis traktor, szivattyú és öntözéstechnika, kútfúrás, árambevezetés megtörtént, többszöri kultivátorozás; helyi békési vállalkozó adomány felajánlásából talajelőkészítés történt; megvalósult első termelési év tevékenységtapasztalatainak megszerzése. A vegyszermentes gazdálkodás során konyhakerti növények termesztését kezdtük kísérleti jelleggel, a földterület 2/3-át sikerült bevetnünk különféle haszonnövényekkel (borsó, almapaprika, répa, vöröshagyma, tök, cukkini). A megtermelt javak nagy részét eltulajdonították, így értékesítésre csekély mennyiség maradt.

24

A növénytermesztéshez szükséges eszközök nagy részét, a talajmunkálatokat, talajmintavételt pályázati és egyéb erőforrásokból (önkéntes munka, egyéni felajánlás) biztosítja szervezetünk. Az elmúlt évben a termesztés önkéntes munka és közmunka keretében zajlott, jelenleg még kialakulóban van a gazdálkodáshoz az erőforrás megszerzése. A munka-rehabilitációs szociális foglalkoztatásban résztvevők számára a növénytermesztés jelenti a foglalkoztatásuk alapjait. Előkészületek a szociális foglalkoztatásra: 2 alkalommal indítottunk Bio-termelői képzést 115 és 70 órában szervezetünknél pályázati forrásból, ahol a résztvevők megismerhették a bio-gazdálkodás alapjait, a vegyszermentesség fontosságát. A szociális foglalkoztatás célja, hogy a megszerzett ismereteket hasznosítani tudják, akár saját kertjükben is és az általunk kialakítani kívánt bio-kertben is. A képzésekkel hozzájárultunk egy produktívabb és egészségtudatosabb életforma kialakításhoz. Pályázati forrás teszi lehetővé a Bio-kertté való minősítést 2011 évben, (ellenőrző szerv: Biokontroll Hungária Zrt.) Alacsonyküszöbű szolgáltatás keretében: pihenő kontakt helyiséget működtetünk. Pályázatok függvényében játszóházat működtetünk. Család-NET: térítésmentes számítógép és internet hozzáférést biztosítunk klienseink és hozzátartozóik számára, állás,-képzés keresés, önéletrajz készítés témában. Ártalomcsökkentő tevékenység keretében (pályázati támogatásokból) minden korcsoport körében óvszer, vitamin, ásványvíz kiosztását végeztük a megkeresés során, valamint a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos információk átadását. Elterelő szolgáltatás A "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére. A kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, az "egyszer kipróbáló" megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt (KAB-ELT-0946.sz.). Külön működési engedéllyel folytatjuk e tevékenységet és havi jelentési kötelezettséggel jár. A drogfüggőt, a problémás droghasználót gyógyító kezelésre a Gyulai Drogambulanciára irányítjuk. Ifjúsági munka 2010-ben 80-100 fő lakásotthonban illetve szegregált lakókörnyezetben élő, többségében roma fiatal, középiskolásnak nyújtottunk iskolai színtéren belüli és iskolai színtéren kívüli programokat, szolgáltatásokat: önsegítő tréning, sportnap, ártalomcsökkentés, bulisegély, alternatív közösségi tér működtetése, agressziókezelés. Speciális célcsoport: gyermekvédelmi szakellátásban élő 18 éven aluli gyermekek és szülők számára, szegregált lakókörnyezetben élő és roma gyermekek, középiskolai tanulók, kollégisták. Békés Megyei KEF A Mentálhigiénés Egyesület aktív együttműködő tagszervezete a Békés megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. 2010. március 26-án megszerveztük a Megyei KEF Konferenciát Békés városában a „Droghasználókkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzése Békés megyében” címmel-KAB-KEF-09-A-0026 pályázat keretében. Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Együttműködésben és folyamatos munkakapcsolatban vagyunk a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal. Békés városi KEF koordináció 2009. március 23-tól a Mentálhigiénés Egyesület elvállalta a KEF hálózatának koordinálását, szoros együttműködésben a Békés Városi Önkormányzattal. A fórum 16 tagból áll (rendőrség, iskolák, védőnők, munkaügyi kirendeltség, családsegítő szolgálat, civil szervezetek) NDI - rendszeres kapcsolattartás KEF ügyben. Szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő kapcsolat

25

SZIME: A Szociális Igazgatók magyarországi Egyesülete, Békés megyei tagozatával több rendezvényünk volt, illetve tevékenységünkről szóló információk továbbterjesztésében aktív az együttműködés. POM: Aktív tagjai vagyunk az NCSSZI keretében működő országos pszichiátriai munkacsoportnak. AOM: Aktív tagjai vagyunk az NCSSZI keretében működő országos addiktológiai munkacsoportnak. Szociális módszertan: 2008-tól eredményes pályázat után látjuk el a Dél-alföldi régió pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás szociális módszertani feladatait 83 alapszolgáltató, szakosított ellátó körében; 2010-ben a konzorcium vezető fenntartó váltása miatt újra kellett pályázni a feladatot, a Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesülete Kecskemét által vezetett konzorciumban folytatva végezzük tevékenységünket. 2010-ben összesen 2.124 fő vett részt a rendezvényeinken. A honlapunkon is naprakészek az információik. Kapcsolatban vagyunk a módszertani konzorciumi tagszervezetekkel, az országos pszichiátriai és addiktológiai munkacsoport tagszervezetinek képviselőivel, az engedélyező hatóságokkal.

VI.1. STRATÉGIAI ALAPELVEK Az emberi méltóság, élet és egészség, azon belül a drogmentes élethez fűződő jogok elismerése, tiszteletben tartása. E jogok nem csak a méltóságukat és egészségüket helyreállítani, hanem azt megóvni, kibontakoztatni szándékozókat is megilletik, a személyekre, közösségekre, intézményekre és nem utolsósorban az állami szervekre egyaránt kötelezettségeket rónak, hiszen csak hatékony együttműködés révén alakulhat ki az a társas környezet, közösségi feltételrendszer, amely elengedhetetlenül szükséges az emberi méltóság megéléséhez, az egészséges élet kialakulásához. Mindenki felelős önmaga és azon közösségek iránt, amelyekhez kapcsolódik, másfelől a közösség a hozzá tartozó személyekért is felelős. A társas, intézményes környezet valamennyi szereplője felelős azért, hogy a kábítószer használat el se kezdődjön, vagy ha igen, abból ne alakuljon ki problémás használat, függőség. A körülvevő közösség és az egyes intézmények egyetemleges felelőssége, hogy a rászorulók, családjuk és közösségeik segítségben részesüljenek. E segítségnek illeszkednie kell az adott lehetőségekhez és motivációkhoz, amelyek szakmai eszközökkel, továbbá az önsegítés és kölcsönös segítés révén javíthatók. A felelősségvállalás követelménye magukra az érintettekre is vonatkozik, hiszen a szerhasználat az adott személyen kívül környezetét is megterheli, károsítja. Miként a környezet felelős a megfelelő életfeltételek biztosításáért, úgy a személy is felelős a saját életét befolyásoló döntéseivel kapcsolatban. A felelősségvállalás képessége egyéni, közösségi és intézményi szinteken egyaránt fejleszthető. Az erre irányuló törekvések hatékonyságát növelheti, ha a megelőző és kezelő programok tervezésébe és fejlesztésébe felépült szerhasználók is bekapcsolódnak. Az esélyerősítés, felelősséggel való felruházás e felfogása segíti a helyi közösségeket a kábítószer problémák megelőzésében és kezelésében, erősíti biztonságérzetüket, segítőkészségüket. Olyan programok megalkotása, amelyek erősítik, fejlesztik a családokon (szülők – gyermekek - különböző generációk), a kortárscsoportokon, és az iskolán (pedagógusok diákok) belüli, a területen működő intézmények, valamint a különböző laikus közösségek és intézmények közötti együttműködést.

26

A tudományos bizonyítékokon alapuló, a vonatkozó tudományos ismereteket és szakmai tapasztalatokat tükröző, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió ajánlásaihoz történő igazodás, összhang keresése a szakmai és közösségi programoknál. A „jó gyakorlat”-nak bizonyult kezdeményezések adaptálása. A „laikus”, közösségi, civil kezdeményezések elismerése és támogatása. A megelőzésben a szerhasználatot elutasítók megerősítése, a kezelés területén a felépülés támogatása. A nem intézményes („extramurális”) módszerek alkalmazása, a civil kezdeményezések, egyházi közösségek, önsegítő csoportok tevékenységének, a felépülő függők tapasztalati szakértelmének hasznosítása. A kábítószer problémák megelőzése és kezelése elsősorban azokon a társas kapcsolati és közösségi szinteken történjék, amelyeken azok keletkeznek, „lakosság közeli” szolgálatok és ellátások. (várhatóan mérséklődik, és idővel meg is szűnik a drogproblémák értelmezésének és kezelésének medikálizáló, pszichiátrizáló jellege). A közösségi irányultság – a terápiás közösségek, önsegítő és utógondozó programok támogatása. A tiszta tudat és a józanság alapértékei, a személyes és közösségi boldogulás szerhasználat nélküli életmodellje, az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód ösztönzése. A kockázatok és károk csökkentésére, megelőzésére épülő programok megvalósítása. A személyes fejlődés, a megerősítés, az (egészség) tanulása, az ismeretek és képességek elsajátításának lehetőségeire épülő programok megvalósítása. Az általános lelki egészségi állapot fejlesztésével, (önismeret, önazonosság, az egészség értékszemlélet, a kapcsolati kultúra, a problémamegoldó képesség személyes és közösségi szintű), az alkohol-, viselkedési függőségi-, mentálhigiénés facilitáló programok kidolgozása, megvalósítása. A helyi közösségekben a „mindenki felelős a vele együtt, illetve a környezetében élő másik személy sorsának alakulásáért” szemlélet terjesztése. A droghasználatot elutasítóknak megerősítése abban, hogy – legalább is e vonatkozásban – jó úton járnak, „tudnak” valamit, amelyet érdemes másoknak is továbbadni. A drogokat kipróbálók felé egyértelmű jelzés adása, hogy a szerhasználattal kockázatot vállalnak, árthatnak maguknak és környezetüknek is. A függők felé a remény közvetítése, a felépülési lehetőség, programok és kezdeményezések, józan közösségek ajánlása. A segítő hivatások művelőinek, a szakmai közösségeknek a képzési és továbbképzési lehetőségek biztosítása, az intézményhálózat fejlesztése.

27

A helyi szintű kezdeményezések ösztönzése, hogy szélesedjen az a társadalmi – szakmai erőforrás hálózat, amely a különböző településeken élők számára lehetővé teszi a különböző szolgálatokhoz való egyenlő hozzáférést. VI.2. STRATÉGIAI CÉLOK Olyan társadalmi környezet kialakulásának elősegítése, amelynek értékszemléletében a saját és mások egészsége, az irántuk való elköteleződés – mint alapértékek - hangsúlyosabban jelennek meg. A felnövekvő korosztályok egészségesebb életét szolgáló közösségi és szakmai kezdeményezések, illetve tevékenység ösztönzése és összehangolása. A lelki egészség fejlesztése, az alkoholprobléma, továbbá más viselkedési függőségek megelőzése, kezelése. A helyi közösségben hálózatként működő kezdeményező és összehangoló egészségfejlesztő, drogmegelőző- és kezelő tevékenység végzése. Lakóhelyétől, társadalmi helyzetétől függetlenül valamennyi érintett egyenlő, de legalább is hasonló eséllyel kapcsolódhasson a különböző fejlesztő, megelőző és kezelő programokhoz. A kábítószereket kipróbáló, illetve alkalomszerűen használó serdülők korosztályon belüli arányának csökkentése. A kipróbálók és alkalmi használók csoportján belül növekedjék azok aránya, akik – lehetőleg hozzátartozójuk részvételével – kapcsolódnak valamilyen tanácsadó programhoz. A tanácsadói kör (szakmai intézmények, társadalmi szervezetek és civil programok) bővítése. A függők csoportján belül növekedjék a valamely felépülési programba jelentkezők, illetve azt elvégzők aránya. A gyermek- és fiatalkorúak addiktológiai ellátásának elérhetővé tétele. Szükség szerint új típusú, könnyen hozzáférhető tanácsadó és segítő szolgálatok, programok indítása (pl. szülői szerepre való felkészítésre, az azzal járó kihívásoknak való megfelelés támogatása, a modern kommunikációs eszközök felhasználása).

VI.3. CSELEKVÉSI TERV 2011-2020. Minden drogstratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A K.E.F. mint helyi erőforrás hálózat működtetése és a drogstratégia megvalósítását célzó cselekvési terv megvalósítása a mindenkor változó, jelenleg drasztikusan csökkenő finanszírozottságtól függ. V.3.1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI, MEGELŐZÉSI PILLÉR TERÜLETE Helyi közösségek színtere Innovatív, változatos prevenciós módszerek ellenőrzött alkalmazása, pl. drogfogyasztó meghívása osztályfőnöki órára; látványelemek, film ………………………………. Felelős: Határidő: ……………………………….

28

Iskolai védőnők jelzőrendszeri működésének ösztönzése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Prevenciós pillér „jó gyakorlatok” összegyűjtése, bemutatása, kiajánlása; pl. dohányzásmentes fal/hét Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Az élménypedagógiai módszerek ajánlása, alkalmazásának ösztönzése (szó, hang, illat, látvány, cselekvés) a prevencióban Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Az iskolai színtéren kívüli prevenciós igények összegyűjtése és programok kidolgozása, megvalósításának ösztönzése Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: Esetmegbeszélés, szupervízió és konszenzuskonferencia megvalósítása a prevenció területén dolgozó szakemberek számára Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kábítószer fogyasztás megelőzésével kapcsolatos szakmai képzés/továbbképzés, szakmai hálózat kialakítása szakemberek, pedagógusok számára ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. A beavatkozások folyamat és eredményértékelésének bevezetése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A K.E.F. intézményi delegáltjai körében erőforrás-lista (végzettség, kompetencia) összeállítása, kommunikálása, kiajánlása a hálózati tagszervezetek felé ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. A prevenciós pillérbe delegáló intézmények vezetőinek rendszeres tájékoztatása a K.E.F. tevékenységéről, hozzájárulva az elköteleződés javításához Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A prevenciós pillér delegáltjaiból munkacsoport szervezése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Kulturális/Közösségi tér/drogmentes hely működtetése főleg iskolai szünetekben és hétvégén; ott dolgozók szakmai irányítása és szupervíziója

29

Felelős: Határidő:

………………………………. ……………………………….

A prevenciós pillér szereplőinek bővítése, az együttműködési hálózat szélesítése; pl. kulturális központ, egyházak, lakásotthonok, kistérségi iskolák, civilek Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Delegálás a prevenciós pillérből a drogügyi koordinátor képzésbe Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Alternatív, szermentes programok fiataloknak; pl. éjszakai sportlehetőség, szermentes szórakozóhely Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Alternatív szabadidő eltöltési lehetőségek felmérése, szervezése; közösségi programok, sport lehetőségek bővítése, játszótér program fejlesztése Feladatot vállal: B Rita, Zsolt, Julcsi ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Családi színtér Szülői készségek és a szülők kontroll-készségének megerősítését elősegítő programok kidolgozása és azok megvalósításának előmozdítása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A családi rendszer megerősítését szolgáló intervenciók kidolgozása a gyerekek és fiatalok hozzátartozói, elsősorban szülei számára Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szülők bevonása a K.E.F. tevékenységébe, mint szelektív prevenció; roma lakosság, lakóotthonok, fogyatékkal élők, szakellátottak szervezeteinek, szülőinek, szakembereinek felkeresése, megyei, városi Gyámhivatal megkeresése; Feladatot vállal: K. Erzsébet Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Iskolai színtér Igényfelmérés ismeretterjesztő foglalkozásra (egészségfejlesztés, mentálhigiéné, önismeret, kommunikáció, erőszakmentes kommunikáció): az óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban, kollégiumokban Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. D.A.D.A. program ütemszerű kivitelezése Felelős: ………………………………. 30

Határidő:

……………………………….

Kutatási tevékenység végzése 5 évenként Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Felsőoktatási színtér A Békési KEF, mint terepgyakorlati színtér biztosítása gyakornokok számára ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Kortárscsoportok, ifjúsági közösségek színtere A drogprevenciós és egészségfejlesztési szükségletekre reagáló programok kidolgozásának ösztönzése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A drogprevenciós és egészségfejlesztési tevékenységről, programokról, fejlesztésekről szóló információk összegyűjtése, kommunikálása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Célzott prevenciós programok felmérése, megvalósításának kezdeményezése a KEF tagszervezeteinek együttműködésben az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés különböző színterein a veszélyeztetett célcsoportok körében (gyermekvédelmi intézményrendszer, speciális szükségletű - szegregált lakókörnyezetben élők, állami gondoskodásban lévők, csellengők, iskolából kimaradók - csoportok) Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos kortársképzés, szupervízió, valamint kortársoktató- és kortárssegítő-hálózat kialakítása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Kortárs segítők és oktatók képzése ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. A házi gyermek/felnőtt orvosokkal konzultáció, prevenciós pillér tevékenységébe történő bevonás Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Az önsegítés és a hatékony problémakezelés módszereinek hozzáférhetővé tétele a drogproblémával küzdő serdülők és fiatalok valamint hozzátartozóik számára (szülői-, hozzátartozói klubok, önsegítő csoportok) Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő:

31

Bulisegély iránti igényfelmérés Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

Média színtér Reális, szakszerű és közérthető információ eljuttatása a lakossághoz a kábítószer-probléma sajátosságairól, veszélyeiről és a probléma-kezelés lehetőségeiről Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Elsősorban a helyi közösség erőforrásaira támaszkodva olyan közösségi tevékenységek (pl. sporttal kapcsolatos közösségi programok) megvalósításának kezdeményezése, amelyek erős és vonzó alternatívának tekinthetők a szerhasználattal szemben Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A prevenciós pillér tevékenységének rendszeres reklám, média megjelenése; nagyobb nyilvánosság és támogatottság, érzékenyítés elérése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Ismeretterjesztő kiadványok összeállítása, kiadása; pl. dohányzás ellenes, alkohol ellenes, társfüggőség, hozzátartozói, pozitív alternatívák, KEF hálózati bemutató: helyi prevenció, kezelés, rehabilitáció, kínálatcsökkentés: bűnmegelőzés, áldozatvédelem (gyerek, fiatal, idős), elterelés; Tűcsere lehetőségek Békés megyében, Biztonságos szex, Biztonságos közlekedés, Elterelés ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Információs anyagok eljuttatása a prevenciós lehetőségekről: szórakozóhelyek, iskolák, intézmények színtereibe Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. KEF Információs látvány anyagok igényfelmérése, árajánlat keresés; Forma: molino, karkötő, plakát Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. V.3.2. KEZELÉS-ELLÁTÁS-FELÉPÜLÉSI PILLÉR TERÜLETE A korai kezelésbe vétel színtere A hiányzó korai kezelésbevételt támogató szolgáltatások kialakításának kezdeményezéséről szóló, a KEF tagszervezeteinek együttműködésében modellprogramok kidolgozása a szolgáltatás-fejlesztésére Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kezelő-ellátó rendszerszíntere Az alacsonyküszöbű és a függők delegálási folyamat nyomon követhetőségének fejlesztése

32

Felelős: Határidő:

………………………………. ……………………………….

Az egyenlő hozzáférés érdekében a kistérségi ellátásfejlesztés Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A tapasztalati segítők képzésének és foglalkoztatásának facilitálása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A terápiás munkafoglalkoztatás elindulásának facilitálása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Speciális csoportok, sajátos problémák színtere A szerhasználattal összefüggő egyéni és közösségi ártalmak csökkentéséről szóló programok fejlesztése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Olyan programok kezdeményezése, amelyek segítik a bűnüldöző és büntető-, igazságszolgáltatási intézmények fokozottabb együttműködését a szociális- és egészségügyi szférában tevékenykedőkkel, annak érdekében, hogy a drogfogyasztók ellátásokba és támogató programokba kerüljenek Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: A kábítószer-függők tájékoztatása az elérhető szolgáltatásokról Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szakmai és/vagy konszenzus konferenciák szervezése az ellátórendszer hatékonyabb működtetése érdekében Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kezelési pillér szakembereinek képzése, szupervízió biztosítása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Minőségbiztosítás, rendszerszerű irányítás, ellátásszervezés színtere A térségben adódó fejlesztési szükségletek felmérése, kezelésükre javaslat kidolgozása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kezelés és ellátás területén tevékenykedő szervezetek együttműködését elősegítő továbbképzésre, szupervízióra, konszenzus konferenciákra. ………………………………. Felelős: Határidő: ……………………………….

33

A helyi közösségek tájékoztatása a térségben működő kezelő és ellátórendszerről Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szakemberek érzékenyítése a drogprobléma irányában; egészségügyi alapellátásban, valamint a kapcsolódó szakellátásokban dolgozó Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

és

szociális

Átlátható és elérhető információáramlás biztosítása a szakmai szolgáltatók között Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Programok hozzáférhetőségének elősegítése a szakmai szervezetek együttműködésében Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A kezelési pillér szakembereinek jelzőrendszerként történő működésének facilitálása Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

V.3.3. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS TERÜLET A büntető igazságszolgáltatás intézményei, és a prevenciót végző szervezetek közötti helyi együttműködések kialakítását szolgáló egyeztető, koordinatív folyamatok (programok) megvalósítása ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Együttműködés a Békés városi rendőrkapitánysággal, Békés megyei Rendőrséggel ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Áldozatvédelem - Telefontanú népszerűsítése kiadvány által Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: DADA Felelős: Határidő:

………………………………. ……………………………….

A városi Bűnmegelőzési stratégia és a helyi Drogstratégia összehangolása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. V.3.4. A BÉKÉSI K.E.F. KOORDINÁCIÓS TEVKENYSÉG FELADATAI Kutatási színtér A KEF által lefedett térségre vonatkozó információgyűjtő és –áramoltató funkció erősítése Felelős: ……………………………….

34

Határidő:

……………………………….

KEF ülések szervezése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A KEF éves, prioritáson alapuló munkatervének összeállítása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A KEF-fel, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatos szakmai anyagok megjelentetése, közreadása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szakmai kiadványok beszerzése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. K.E.F. Szakkönyvtár működtetése Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: Média színtér A helyi nyilvánosságban és a szakmai közéletben a helyi egyeztető folyamat és az ennek kapcsán létrejövő eredmények megjelenítése ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Médiumokkal való együttműködés Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: K.E.F. Honlap létrehozása, működtetése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. A KEF saját munkájának, hatékonyságának vizsgálata, indikátorrendszer kidolgozása és működtetése Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

monitorozása

–

ehhez

A K.E.F. delegáltak intézményi levelező listáinak létrehozása és működtetése intézményükön belül Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Médiakapcsolatok erősítése, szóróanyag: helyi médiával való kapcsolat rendszeresítése, aktuális történésekről, programokról rendszeres tájékoztatás biztosítása Feladatot vállal: Adamik Laci

35

Felelős: Határidő:

………………………………. ……………………………….

Békés városi K.E.F. Helyi drogstratégia munkaanyagának elkészítése Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

Békés városi KEF Helyi drogstratégia munkaanyag megvitatása különböző szinteken KEF tagszervezetek tagjai KEF tagszervezeti intézményvezetők Önkormányzat vezetői Önkormányzat egészségügyi, lakásügyi, szociális, ügyrendi biztosságának tagjai Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Képzési színtér Továbbképzés a KEF tagok számára Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szakmai konferenciákon való részvétel ………………………………. Felelős: Határidő: ………………………………. Városi/kerületi/kistérségi/regionális konferencia szervezése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Egyéb szakmai rendezvény (szakmai kerekasztal, kutatási adatok ismertetése, stb.) Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: Szakmai tanulmányút a KEF tagság számára (más KEF látogatása és/vagy szakintézmény látogatás) Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: KEF szervezetfejlesztése Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. KEF tagháló bővítése kompetens szervezeti képviselőkkel Prevenciós pillér: egyházak, kulturális központ, Kezelési pillér: hajléktalan ellátás, gyermekvédelem, fogyatékos ellátás Kínálatcsökkentési pillér: polgárőrség Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. KEF koordinátor szakember folyamatos alkalmazási feltételeinek megteremtése ………………………………. Felelős:

36

Határidő:

……………………………….

Kompetencia képzések Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Szervezetfejlesztés a KEF tagszervezetek képviselőinek Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Közösségi színtér Támogatók, önkéntesek bevonása Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Forgó rendszerű, kihelyezett KEF ülések a tagszervezetekben Feladatot vállal: B. Rita, Adamik Laci, Sz. Magdi Felelős: ………………………………. ………………………………. Határidő: Települési programokhoz kapcsolódás: Madzagfalvi Napok, Pálinka Fesztivál, Tök Mulatság, Arató Nap, gyermeknap, Falu Napok (kistérségben), Iskolai Napok Feladatot vállal: Sz. Magdi Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Kisebbségi önkormányzatok felkeresése: Feladatot vállal: Olgi, Zsolt Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Egészségügyi intézmények megkeresése: Felelős: ………………………………. Határidő: ………………………………. Egyházak bevonása: Feladatot vállal: B. Rita Felelős: ………………………………. Határidő: ……………………………….

37

MELLÉKLET M.1.SZ. A BÉKÉSI KEF KIADVÁNYAI 2001-2011 A FELSOROLT KIADVÁNYOK AZ ELKÉSZÍTÉS ÉVÉBEN KORLÁTOZOTT PÉLDÁNYSZÁMBAN

megjelentek nyomtatott, kiadvány formában is, de letölthetők pdf. formátumban a www.bekesmenta.hu/egyesulet/dokumentumok/Bekes Városi KEF koordináció menüpontból vagy a www.kef.hu/kef-ek listája menüpont és Békés Város KEF 2005 Békés Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Tájékoztató Kiadványa …gondold végig… A kiadványt összeállította: Kovácsné Bimbó Zsuzsanna, Print Bt. ICSSZEM, 2005. 500. pl. 2010 Az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata A Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében, Kutatási beszámoló, Készítette: Balogh László, szociológus, Békés, 2010. 120 pl. 2011 KEF – TÉKA, ÚT-MUTATÓ tájékoztató és információs kiadvány szerfogyasztással, egyéb függőséggel (addiktív problémával) érintett embertársainknak

38

M.2.SZ. BÉKÉSI K.E.F. TAGSZERVEZETEI ÉS DELEGÁLTJAI 2011

A szervezet/ intézmény tevékenysége mely szakterülethez köthető? KEF Szervezet/intéz Tagszervezet/intézmé mény neve ny csoportok

A KEF képviselő neve

A KEF képviselő beosztása a A. Közösség és együttműködés tagintézményben B. Prevenció, C. Kezelés-ellátás, D. Kínálatcsökkentés

Önkormányzat

Egészségügyi intézmények

Békés Városi Kálmán Tibor Polgármesteri Hivatal Védőnő Nagy Krisztina

Ifjúsági és sport referens

Védőnő

Seregi Tímea

Iskolai védőnő

B

védőnő

Szarvas Réka

Iskolai védőnő

B

A

Iskolai védőnő

Védőnő B Fogyatékos személyek ellátása Pszichiátriai betegek ellátása Szociális intézmények Hajléktalan személyek ellátása Időskorúak ellátása Civil Szervezetek Háza Mentálhigiénés Egyesület Civil szervezetek

Szűcs Gáborné koordinátor Szűcs Judit

egyesületi elnök, KEF elnök

Tüzes Katalin

egyesületi társelnök, KEF titkár

Bacsáné Bula Erika

Békési Mentálhigiénés Szolgálat mtsa

39

Pappné Julianna

Nyeste

Békési Mentálhigiénés Szolgálat mtsa

ÁNTSZ Családsegítő Szolgálat Békés Városi Szociális Szolgáltató Karancsi Erzsébet Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Almási Gyöngyvér Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat

Rendőrség

Gyermekjóléti Gábriel-Vértes Szolgálat Katalin Köröstarcsa Békési Városi Szamos Péter Rendőrkapitány ság

Gyermekjóléti munkatárs

m.b.igazgató

intézményvezető

rendőr

Ügyészség Pártfogó Felügyelői Szolgálat Büntetés-végrehajtási Intézet VPOP Honvédség Békési Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú

Oktatási intézmények

Prorok Ágnes Balogné Olga

Valicska

Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Eötvös József Tagintézmény Szegedi Kis Békési Rita István Református Gimnázium Általános Iskola és Tyukodi Marianna Kollégium

tanár

tanár tanár

40

Egyházak

Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény (Egyesített Gyógypedagógi ai és Módszertani Intézmény) Dobozi Általános Iskola Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény Általános Iskola Köröstarcsa Békési Kistérségi Általános Iskola Karacs Teréz Tagiskola Békési Kistérségi Általános Iskola Dr. Hepp Ferenc Tagiskola EPK Országos Cigánymisszió Római katolikus egyház

Prorok Zsolt

tanár

Király Gyuláné

Tanár Futakiné Debreczeni Ilona

Tanár

Szabó Rózsa Tanár Szabóné Uhrmann Zsuzsanna

Tanár

Szűcs Lajosné

Tanár Nagyné Mária

Hidvégi

Tanár Adamik László

Református egyház Felekezetek Békési Újság

Zsombok Imre

újságíró

Média

Egyéb, pl. munkaügy, vendégek

Munkaügyi Varga Mónika Központ Békési Kirendeltség Békés Városi Kulturális Központ Koszecz Sándor

tanácsadó

igazgató

41

M.3.SZ. A BÉKÉSI KEF 2011 ÉVI MUNKATERVE

A BÉKÉSI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM 2011. ÉVI MUNKATERVE 2011-08-14

IDŐPONT 2011. január

2011. január 2011. január 2011. február

2011. február

2011. február

2011. február

ESEMÉNY Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

FELELŐS Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Helyi drogstratégia elkészítése – kihelyezett KEF taggyűlés a Békési Kistérségi Általános Iskola, Békési Kistérségi Általános Iskola, alapfokú Művészeti Iskola és alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Eötvös József Tagintézmény Pedagógiai Szakszolgálat, Eötvös József Tagintézmény és Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet BM KEF Kezelés-Ellátás munkacsoport fókuszcsoportos konzultációja Eötvös József Általános iskola és Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Információs anyagok adása a KEF tagoknak nyomtatott formában: Mentálhigiénés Egyesület KEF elterelés, BMSZ szolgálat, KEF, Menta kiadványok, KEF szakkönyvtár koordinátor szervezet lista Információnyújtás a KEF tagoknak Mentálhigiénés Egyesület KEF - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció koordinátor szervezet vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása

42

2011. február

Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. február

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. március 2011. március

Egyéb szakmai rendezvény – Békés megyei KEF taggyűlésen részvétel Egyéb szakmai rendezvény – Békéscsabai KEF taggyűlésen részvétel

2011. március

KKB civil delegált választáson részvétel

2011. március

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása Békés Városi KEF Adattár, KEF tagszervezetek felsorolása, majd hol-kihez-mikor-miben fordulhatsz/fordulhat

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Terítési helyszín: óvoda…………db Terítési helyszín: általános iskola Terítési helyszín: Középiskola és kollégium Terítési helyszín: Egészségügyi és szociális intézmények Terítési helyszín: Egyházak Információs táblák………………db Egyéb ismeretterjesztő anyagok és kiadásuk Az alkoholbetegség és a gyógyulás folyamata az alkoholfüggők és a társfüggők szempontjából, a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Hogyan válhatok alkoholmentessé?...lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Füstmentesen… lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Az elég jó szülő…a 21. sz. elején Békésen… lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Nemi betegségek… lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Biztonságos szex… lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni SZERTELENÜL…hogy ne csak árnyéka légy önmagadnak…a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni A ragaszkodás mint önbecsapás, avagy függök egy társas kapcsolatban; lektor szükséges és a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni BM Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya plakátjai; a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni Depresszánsok Stimulánsok Kábítószer-fogyasztásra utaló vészjelek Hogyan utasíthatod vissza a csábító ajánlatot?

43

-

A narkománia (kábítószer-fogyasztás) kialakulásának lehetséges okai Hallucinogének

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer 2011. február B.A.Z: megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály plakátja; a helyi KEF és tagszervezetei elérhetőségével kiegészíteni

2011. március 2011. március

…amit Szamos Peti adott!!! A 3-as sulinál SZMSZ, 2011 évi munkaterv, Helyi drogstratégia elkészítése

2011. március

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. március

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. március

Szakmai kiadványok vásárlása

2011. április

SZMSZ, 2011 évi munkaterv, Helyi drogstratégia elkészítése

2011. március - április

NDI, Budapest, EF képzés Prevenció és egészségfejlesztés: elméleti megfontolások, programok, hatékonyság Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. április 2011.április

2011.április

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

44

2011.április

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. május

SZMSZ, 2011 évi munkaterv, Helyi drogstratégia elkészítése

2011. május

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. május 2011. május 2011. május

2011. május

NDI, Budapest, KEF konferencia: XIX. éves KEF Konferencia Tapasztalatcsere Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. május

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. június

SZMSZ, 2011 évi munkaterv, Helyi drogstratégia elkészítése

2011. június

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. június

2011. június

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása BM KEF tanulmányúton részvétel Miskolca, Drogambulancia

2011. június

Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. június

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet 45

2011. július

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. július

2011. július

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. július

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. augusztus

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. augusztus

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása

2011. augusztus

KAB-KEF-11 pályázat kidolgozása, beadása Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF-ek) működési feltételeinek biztosítására, valamint a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulásának előmozdítására

2011. augusztus 2011. augusztus

2011. augusztus

„A kategória”: támogatása

Koordinációs

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

tevékenység

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet „B kategória”: Kábítószer prevenciós programok, Mentálhigiénés Egyesület KEF általános, célzott és javallott komplex prevenciós koordinátor szervezet tevékenységek kezdeményezésének támogatása. „C kategória”: A szenvedélybetegek felépülési folyamatát, a kábítószer-probléma kezelését és a problémás droghasználókat ellátó intézményrendszer fejlesztését célzó programok támogatása.

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

Pályázati elszámolás, beszámolás: „A KEF Háló, mely összeköt”című Mentálhigiénés Egyesület KEF program KAB-KEF-10-KB-0003 Kedvezményezett: Békés Város koordinátor szervezet Önkormányzata

46

2011. augusztus

Tájékoztató, információs kiadvány elkészítése, nyomdai munkálatok

2011. augusztus

Békés Város Drogstratégia 2011-2015 elkészítése, egyeztetése

2011. augusztus

BM KEF Kutatási Zárókonferencia – kutatási beszámoló

2011. szeptember

Ismeretterjesztő anyagok összeállítása, kiadása

2011. szeptember

Információnyújtás a KEF tagoknak - e-mailen, személyesen, telefonon, iktatási adminisztráció vezetése Honlapra információ felhelyezése www.bekesmenta.hu/egyesület/KEF Helyi média tájékoztatása

Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet Mentálhigiénés Egyesület KEF koordinátor szervezet

47

M.4. SZ. BÉKÉSI KEF SZÓRÓLAP 2011

B ék é s V ár osi K á b ító sz e rü g yi E gy e z t etı Fó ru m

KEF elnök: Szőcs Judit KEF titkár: Tüzes Katalin Önkormányzati kapcsolattartó: Kálmán Tibor K.E.F. koordináló szervezet elérhetısége: Mentálhigiénés Egyesület, Békés, Borosgyán u. 1/1. Telefonszám: 66/643-991

E-mail: [email protected]

T a g s z e r v e z e t e i n k : Rendırség, Civil Szervezetek, Szociális Szolgáltató Központ, Gyermekvédelem, Oktatási Intézmények, Polgárırök, Védınık T ev ék en y s ég ü n k : Békés Város Drogstratégiájának elkészítése Kutatások, attitőd vizsgálatok a Békési Kistérség településein Iskolai prevenciós programok Pályázati források szerzésével-közösségi egészségfejlesztı programok szervezésével Kortárssegítı képzés Játszótér program Városi-Kistérségi települési programokon aktív részvétel Kiadványok terjesztése egészség témában HA kérdése van, megvalósítható ötlete a település és a környék egészségprogramjaival kapcsolatban keressen bennünket! „ T e g y ü n k k ö z ö s e n , ö n m a g u n k é r t ” Információ letölthetı a Békés városi KEF mőködésérıl: www.bekesmenta.hu/egyesulet/dokumentumok www.kef.hu A helyi K.E.F. létrehozója Békés Város Képviselő-testülete 227/2001. (VII. 5.) KT számú 2010. évi határozata

48

M.5.SZ. BÉKÉSI KEF SZAKKÖNYVTÁR – SZAKKÖNYVLISTA 2011

Sorszám

Nyilv. tart. szám

Könyv szerzője

Könyv címe

Peter Dürrschmidt,Joachim Koblitz,Marco Mencke,

Trénerek kézikönyve

Vera F.Birkenbihl

Játsszunk együtt személyiségfejlesztő társasjátékok

Gary Kroehnert

Szabadtéri tréning-gyakorlatok

Csíkszentmihályi Mihály

Az öröm művészete Flow a mindennapokban

005

Dr.Albert Lang-Alfonz Lüke

Az aláírás grafológiája emberismeret

006

Dr.Henry Cloud-Dr.John Townsend.

Határaink Mire mondjunk igent és mire nemet?

Dr.Felvinczi Katalin Dr.Varga Orsolya Fürst Zsuzsanna,Wenger Tibor.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. A kábítószer-abúzus. Orvosi,jogi és társadalmi vonatkotásai. A társas érintkezés pszichológiája

010

Forgács József Joseph P. Forgas Kis Etelka

011

Guy Finley

Az elengedés titka Hogyan változtassuk kudarcainkat sikerekké.

012

Hatékony. Feszültségkezelés.

013

Gael Lindenfild.Dr.Malcolm Vandenburg Kurt Tepperwein

014

Paul Mckenna

Aludj jó.Álomba ringató CDmelléklettel

015

Marcel Rufo

016

Paul Arden

Engedj el. Leválás,önállóság,szabadság Gondolkodj…avtídrof

017

Rudas János

018

019

Peter Dürrschmidt,Joachim Koblitz,Marco Mencke,Andrea Rodofs. Gary Kroehnert

020

Thomas Schmidt

021

Dominic Streatfeild

1.

001

2.

002

3.

003

4.

004

5.

6.

007 7. 008 8. 009 9.

Grafológia-

Agyagtárgyak

10. 11.

12.

Testünk üzenetei

13. 14.

15. 16.

17.

18.

Javne örökösei Fejlesztő tréningcsoportokelvek,módszerek,gyakorlatcsomagok Trénerek kéziönyve

Gyárt. száma ISBN978963-9493-438 ISBN978963-7168-888 ISBN9639493-10-4 ISBN978963-9725-706 ISBN978963-9884-519 ISBN978963-288-0150 ISSN15867978 ISBN978963-226-2741 ISBN9639137-71-5 ISBN9639666-23-8 ISBN978963-370-1485 ISBN9639569 445 ISBN9639519-50-2 ISBN978963-9774-186 ISSN086507005 ISBN978963-9644-533 ISBN978963-9771-192

db 1

2

1 1

1

1

1 1

1 1 1

1

1 1

1 1

1

1

103.Játékos tréninggyakorlat

1

19. 20.

21.

Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok.Komplett forgatókönyvek tréningvezetőknek. Egy kábítószer hiteles története.KOKAIN

ISBN978963-9493-520 ISBN978963-7525-27-

1

1

49

8 ISBN978963-9148-475 ISBN978963-05-87564

022

Maurice E.Wagner

Vagyok-e valaki? Ahelyes önértékelés fontossága.

23

023

Csíkszentmihályi Mihály

Kreatívitás A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája

24.

024

Vera Peiffer

Pozitív gondolkodás. Amire képesnek tartod magad,azt meg js tudod valósítani.

ISBN978963-9684-713

1

25.

025

Dühöngő ifjak Hogyan szelídíthetjük meg gyermekeinket,?

026

ISBN978963-7954-801 ISBN978963-248-0350

1

26.

Dr.Ross CampbellDr.carole Sanderson Streeter. Ranschburg Jenő

27.

027

Daniel Goleman

Érzelmi intelligencia

ISBN978963-9365-759

1

28.

028

George Kohlrieser

Túszok a tárgyalóasztalnál. Konfliktuskkezelés mesterfokon

ISBN978963-9365-674

1

29.

029

Dr. Buda Béla,Burszki Mónika,Demetrovics Zsolt,Fábián Róbert Ranschburg Jenő: A mélységből kiáltok

Kézikönyv.KEF. A kábítószerügyi egyeztető fóumok számára.

ISBN978963-9725-591

4

Depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban

1

31.

Paul Emanuel Müller

32.

Vekerdy Tamás

Figyelem, és szeretet; útmutató mesék, lélektani értelmezések és gyakorlatok A szülő kérdez, a pszichológus válaszol

33.

Baktay Zelka-Csányi Vilmos-Horváth ZoltánPopper Péter Abraham, Maslow

Az önmagát kereső ember; bűntudat és feldolgozás

ISBN978963-248-0893 ISBN978963-8689951-x ISBN978963-9710-115 ISBN978963-248-1043 ISBN963212-707-2

35.

Berndt Zuschlag-Wolfgang Thielke

Mindennapjaink konfliktus helyzetei

36.

Ranschburg Jenő

Érzelmek iskolája

37

Demetrovics Zsolt-Paksi Borbála

Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában

38.

Pléh Csaba

A lélektan története

39.

Válogatta: Zolnay-Laczkó Katalin

Különben jól vagyok; Popper Péter emlékére + DVD melléklet

40.

Popper Péter

Kiadatlan írások

22.

30.

34.

Mi rontottuk el?

A lét pszichológiája felé

ISBN978963-226-1966 ISBN978973-248-1722 ISBN978963-236-3547 ISBN978963-276-0520 ISBN978963-248-1265 ISBN978973-248-1272

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

50

M.6.SZ. SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÓ SZERVEZETEI BÉKÉS MEGYÉBEN 2011

ALACSONYKÜSZÖBŰ SZOLGÁLTATÁSOK Sorszám

Település

Intézmény neve

Címe

Telefon száma

1 Békéscsaba

2 Békéscsaba

3

Mi-Értünk Egyesület Mi-Értünk Egyesület „Kontakt Pont”, Békéscsaba Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása

Gyula „Gyu-Szi”

5600 Békéscsaba, Kazinczy u.6/1.

66/444-846; 70/5857551

5600 Békéscsaba, 66/444-846; 70/585Kazinczy u.6/1. 7551 5700 Gyula, Schriffert József u. 14. 66/639-445 5900 Orosháza, Október 6. u. 3335.

4 Orosháza Mi-Értünk Egyesület 70/4156607 KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS SZENVEDÉLYBETEGEKNEK Sorszám 1

Település

Battonya

2 Békés

3

4

5

6

Békéscsaba

Szarvas

Gyula

Zsadány

Intézmény neve Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet

Címe Battonya, Hősök tere 8.

Telefon száma

E-mail cím/Honlap cím mi-ertünk@mi-ertünk.hu mezo.andre@miertünk.hu kolarovszki.timea@miertünk.hu mi-ertünk@mi-ertünk.hu mezo.andre@miertünk.hu kolarovszki.timea@miertünk.hu [email protected]

[email protected]

E-mail cím/Honlap cím

68/456-191 [email protected]

Békési Mentálhigiénés Szolgálat

5630 Békés, Borosgyán u. 1/1.

66/643-991

[email protected]

Békés Mérték Közösségi Ház

5600 Békéscsaba, Békési út 40.

66/631-254

[email protected]

5540 Szarvas, Tessedik u. 24.

6207700012

[email protected],

5700 Galamb u. 21.

66/467-980

[email protected]

20/396-9883

[email protected]

Ótemplomi Szeretetszolgálat Közösségi Szenvedélybeteg ellátás Gyula Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye

Zsadány, Béke u. Független Egyesület 82.

51

SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA Sorszám

Település

Intézmény neve

1 Békéscsaba

Békéscsabai Kistérségi Egyesítet Szociális Intézmény

2 Békéscsaba

Egyensúly AE Egyesület

3 Gyula

4 Szarvas

5 Békés

„Gyu-Szi” Ótemplomi Szeretetszolgálat Közösségi Szenvedélybeteg ellátás Békési Mentálhigiénés Szolgálatnappali ellátás

Címe

5600 Békéscsaba, Ady u. 30-34. 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62

Telefon száma

66/540-390; 540394

[email protected]

T/F: 66/631-710

[email protected]; www.kikoto.info.hu

5700 Gyula, Schriffert József u. 14. 66/639-445

5540 Szarvas, Tessedik u. 24. 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1.

E-mail cím/Honlap cím

[email protected]

0620/7700012 [email protected],

66/643-991

[email protected]

SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK Sorszám

Település

Intézmény neve

2 Szarvas

Békéscsabai Kistérségi Egyesítet Szociális Intézmény Békés Megyei Körös-Menti Szociális Centrum, Szenvedélybeteg ek Otthona

3 Nagyszénás

Békés Megyei Körös-Menti Szociális Centrum

1 Békéscsaba

Címe

Telefon száma

E-mail cím/Honlap cím

5600 Békéscsaba, Ady u. 30-34. 66/540-390

[email protected]

5540 Szarvas, Rákóczi u. 25.

66/514-230

idosekoszarvas@globon et.hu

68/443-049

idosekoszarvas@globon et.hu

5931 Nagyszénás, Táncsics u. 3.

52

VÉDETT SZÁLLÁS SZENVEDÉLYBETEGK SZÁMÁRA Intézmény Sorszám Település Címe Telefon-száma neve

1 Békéscsaba

Egyensúly AE Egyesület

5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62 66/631-710

SZENVEDÉLYBETEGEK REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYE SorIntézmény Település Címe Telefon száma szám neve Békés-Megyei Körös-Menti Szociális Centrum Szenvedélybete 5931 gek Nagyszénás, Rehabilitációs Orosházi út 30/9222-366, 1. Nagyszénás Részlege 55. 68/444-646 SZENVEDÉLYBETEGEK LAKÓOTTHONA SorIntézmény Település Címe Telefon száma szám neve Egy-Másért Alalpítvány Szenvedélybete gek 5931 Rehabilitációs Nagyszénás, Célú Szabadság u. 1 Nagyszénás Lakóotthona 12. 68/444-646

E-mail cím/Honlap cím [email protected]; www.kikoto.info.hu

E-mail cím/Honlap cím

[email protected] www.rehabnagyszenas.h u

E-mail cím/Honlap cím

[email protected]

53