MKB PRÉMIUM RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

MKB PRÉMIUM RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap

TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő:

MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7627, 268-7834 telefax: 268-7509 e-mail: [email protected] Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922, 269-0959 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666

Az Alap nem minősül ÁÉKBV alapnak.

MKB PRÉMIUM RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓ

Alapkezelő:

MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7627, 268-7834, telefax: 268-7509 e-mail: [email protected] Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922, 269-0959 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666

Az Alap nem minősül ÁÉKBV alapnak.

1

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

1.6. 1.7.

1.8. 1.9.

1.10.

1.11.

1.12.

1.13.

1.14.

.......................................................

5

AZ ALAP NEVE, TÍPUSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A TÁJÉKOZTATÓ, KEZELÉSI SZABÁLYZAT, RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSOK, HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSE . . . . . . . . . 5 A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.5.1. ELSZÁMOLÁSI NAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.5.2. HOZAMFIZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A BEFEKTETÉSI ALAP KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK MEGNEVEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁI ÉS FŐBB JELLEMZŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.7.1. BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL MEGTESTESÍTETT (DOLOGI, SZEMÉLY VAGY EGYÉB) JOG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.7.2. TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.7.3. A BEFEKTETÉSI JEGY JELLEMZŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.7.4. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSE, MEGSZŰNÉSI ELJÁRÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 TŐZSDEI FORGALMAZÁS, MÁSODLAGOS ÉRTÉKPAPÍR PIAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.9.1. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.9.2. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.9.3. MEGBÍZÁSI NAP, FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI ÉS FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP VÉTELI MEGBÍZÁS ESETÉN 8 FORGALMAZÁSI JUTALÉK ELADÁSKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.10.1. MEGBÍZÁSI NAP, FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI ÉS FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁS ESETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 VISSZAVÁLTÁS ESETÉN A FORGALMAZÁSI JUTALÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.10.2. A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.10.3. A FORGALMAZÁS SZÜNETELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 1.11.1. A BEFEKTETÉSI JEGYEK HOZAMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 1.11.2. TŐKEVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 1.12.1. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 1.12.2. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA ÉS A PORTFOLIÓ ELEMEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A SZÁRMAZTATOTT TERMÉKET, ILLETVE ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE, ALKALMAZÁSUK CÉLJA, FELTÉTELEI . . . . . . . . . 11 AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.13.1. LEKÖTÖTT ÉS LÁTRA SZÓLÓ BANKBETÉTEK ÉRTÉKELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.13.2. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.13.3. KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.13.4. EGYÉB TŐZSDEI ÉRTÉKPAPÍROK- CERTIFIKÁTOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.13.5. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.13.6. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNADÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA . . 17 1.14.1. AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.14.2. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, MINT VÉTELI ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁR MEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.14.3. FORGALMAZÁSI JUTALÉK ELADÁSAKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.14.4. FORGALMAZÁSI JUTALÉK VISSZAVÁLTÁS ESETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.14.5. AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK KÖZZÉTÉTELÉNEK GYAKORISÁGA, HELYE . . . . . . . . 18

3

1.15. A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY 18 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 MEGSZŰNÉSSEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 DÍJAK, KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK (A BEFEKTETŐKET TERHELŐ KÖZVETETT KÖLTSÉGEK) VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.15.1. 1.15.2. 1.15.3. 1.15.4.

2. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

............................................................

19

3. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 4. TANÁCSADÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 5. INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA 6. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK

...................................................................

21

.........................................................................

22

6.1. BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBÉLI TELJESÍTMÉNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 6.2. JELLEMZŐ BEFEKTETŐI PROFIL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 6.3. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 7. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

............................................................................

7.1. A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK 8. A TÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA

24

........................

24

...............................................................................

24

9. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

........................................................................

25

1. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A FORGALMAZÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ MKB BANK ZRT. FIÓKJAI 2. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL LÉTREHOZOTT, JELENLEG ELÉRHETŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK 3. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLATOS EGYES FOGALMAK MAGYARÁZATA 4. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 AZ ALAPKEZELŐ 2011. ÉVI MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁSA 5. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 AZ MKB BANK ZRT. 2011. ÉVI MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁSA

4

1. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1. Az Alap neve, típusa MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap Az Alap típusa Nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap jogharmonizácója Az Alap nem ÁÉKBV alap. 1.2. Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Alapkezelő igazgatósági határozatainak száma, kelte:_ 2/1992., 6/1995. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyező határozatának száma, dátuma: E-III/110.005/1992., 1992. november 30. Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat száma, dátuma: E-III/ 1112-02., 1992. december 15. Felügyeleti engedély száma az átalakulásról: E-III/110.005-5/95., 1996. január 4. Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma az átalakulásról: 1111-14., 1996. február 1. Felügyeleti engedély száma a névváltoztatásról: E-III/110.005-13., 2004. december 17. Felügyeleti engedélyek számai a Tájékoztató módosításáról: 110.005-6/96. (1996. 11. 11.), 110.005-7/97. (1997. 03. 13.), 110.005-8/98. (1998. 08. 10.), 110.005-9/2000. (2000. 08. 08.), 110.005-10/20002. (2002. 11. 13.), III/110.005-11/203. (2003. 02. 04.), III/110.005-12/2003. (2003. 06. 12.) Felügyeleti engedély a Tájékoztató és Kezelési szabályzat módosításáról: EN-III/TTE-364/2010. sz. határozat, 2010. szeptember 9. Az Egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításának Alapkezelő Igazgatósági határozatának száma, kelte: 25/2011., 2011. november 2. Felügyeleti engedély száma a Tájékoztató és Kezelési szabályzat módosításáról: KE-III-50100/2011., 2011. december 1. Az alap a nyíltvégű Befektetési alapok listájában a 1111-14 lajstromszámon szerepel a Felügyelet nyilvántartásában. A Felügyeletnek a Kezelési Szabályzat módosítását jóváhagyó határozata: H-KE-III-380/2012. (2012. szeptember 20.) Az Alap futamideje Az Alap a nyilvántartásba vételtől kezdődően határozatlan futamidejű. 1.3. A Tájékoztató, Kezelési szabályzat, rendszeres tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése Az Alap Tájékoztatóját, Kezelési Szabályzatát, Kiemelt befektetői információját, rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat, hirdetményeket a Forgalmazó www.mkb.hu az Alapkezelő www.mkbalapkezelo.hu honlapján, valamint a www.kozzetetelek.hu honlapon teszi közzé. A Tájékoztató, Kezelési szabályzat, Kiemelt befektetői információ, féléves és éves jelentései, havi portfolió jelentése nyomtatott formában illetve tartós adathordozón a forgalmazási helyeken elérhetők. 1.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok Az Alap a Tájékoztató készítésekor hatályos törvényi szabályozás szerint nem fizet társasági nyereségadót. Természetes személy befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a hozamot valamint a befektetési jegyre kötött ügyleten elért árfolyamnyereséget személyi jövedelemadó terheli. A befektetési jegy esetében a hozam- és árfolyamnyereség jellegű jövedelem kamatnak minősül és Magyarországon 16% mértékű adó terheli. Ezen adókötelezettség alá esik a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyek esetében a diszkont ár és a névérték közötti árkülönbözet is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1.-vel hatályos szabályai szerint befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében történő befektetés esetén, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, a befektető a hozamkifizetésekor adókedvezményben részesülhet. Az Alapkezelő a 2012. január 1.-től hatályos személyi jövedelemadó szabályokra tekintettel felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét az SZJA törvény rendelkezéseinek beható áttekintésére.

5

Tőzsdén kívüli értékesítés esetén az elért hozam - hozamfizetés és árfolyamnyereség jellegű jövedelem,- kamatnak minősül és Magyarországon 16% mértékű adó terheli. Tőzsdei értékesítés esetén az elért árfolyamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, és 16%-os mértékű adó terheli. Külföldi illetőségű magánszemély befektetőkre a fenti szabályok vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a kifizető a külföldi állam által kiállított illetőségigazolás birtokában, a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján állapítja meg adólevonási kötelezettségét és az adó mértékét. Nem természetes személy befektetők esetén a hozam bruttó értéke kerül a befektető számláján jóváírásra. 1.5. Elszámolási és hozamfizetési napok 1.5.1. Elszámolási napok A forgalmazás-elszámolási nap vételi és visszaváltási megbízás esetén a megbízás elfogadásának napjával megyegyező banki nap, mely azonos a forgalmazás-teljesítési nappal. 1.5.2. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. (Részletes leírás a Kezelési Szabályzat 1.6.1. pontjában található.) A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedéséből úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja. Az Alap nyeresége a – portfolióban lévő értékpapírok - a Kezelési szabályzat 2.5.3. pontjában meghatározott értékeléséből származó árfolyamnyereségből, – betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik, az Alapot terhelő − a Tájékoztató 1.15. pontjában meghatározott - költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 2.5.1. pontjában leírtak alapján) és az Alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. 1.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése A Könyvvizsgáló cég neve: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C. cégjegyzékszáma: cg. 01-09-071057 1.7. A befektetési jegyek fajtái és főbb jellemzői 1.7.1. Befektetési jegy által megtestesített (dologi, személy vagy egyéb) jog A befektetőknek az Alappal szemben fennálló követeléseit és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. A befektetési jegyek minden tulajdonosa: – jogosult arra, hogy a befektetési jegyeit a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa, bármely banki napon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, – jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, – az Alap megszűnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére, – kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, – a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja, a legutóbbi éves és féléves jelentése az Alapkezelő honlapján valamint a forgalmazási helyeken térítésmentesen a befektetők rendelkezésére áll, továbbá a befektető kérésére térítésmentesen át kell adni. A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az 6

értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak. 1.7.2. Tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja Az Alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír, olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az alapkezelő utasítása alapján. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. 1.7.3. A befektetési jegy jellemzői A befektetési jegy elnevezése MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap „A” sorozatú befektetési jegy A befektetési jegy megjelenési formája Az Alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. A kibocsátás pénzneme A befektetési jegyek forintban (HUF) kerülnek kibocsátásra A befektetési jegyek névértéke 1,- Ft A befektetési jegy ISIN kódja HU0000702972 A befektetési jegy forgalomba hozatalának módja Nyilvános forgalomba hozatal. Az Alapkezelő a forgalomba hozott befektetési jegyek mennyiségére felső korlátot nem állapított meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának helye Magyarországon a forgalmazó MKB Bank Zrt. fiókjaiban, melyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza A befektetési jegyek forgalomba hozatalának időszaka A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása az Alap nyilvántartásba vételétől határozatlan időre történik. 1.7.4. A befektetési alap megszűnése, megszűnési eljárás Az Alap megszűnése megszűnési eljárás keretében történik. A megszűnési eljárás során az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az Alapot a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást: a) ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált, b) ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, c) ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át. Külön határozat nélkül indul el a megszűnési eljárás a határozott futamidejű alap futamidejének lejáratakor. 7

Az Alapkezelő az Alap tulajdonában lévő eszközöket értékesíti. Az eljárás során az Alap tulajdonában lévő eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell. A befektetési alap eszközeinek értékesítését az Alapkezelő is elvégezheti, illetve az értékesítéssel befektetési szolgáltatót bízhat meg. A befektetési szolgáltató bizományosi díja költségként az Alapot terheli. Az értékesítésből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő öt munkanapon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít és azt a Felügyeletnek benyújtja, egyidejűleg a befektetők felé közzé teszi. A megszűnési jelentés benyújtásától számított öt munkanapon belül a Letétkezelő köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről az Alapkezelő rendkívüli közleményt köteles közzétenni. A Befektetési Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. 1.8. Tőzsdei forgalmazás, másodlagos értékpapír piac Az Alapkezelő az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alapot tőzsdére nem vezeti be. A befektetési jegyeket az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba. A forgalmazási feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. A Befektetési jegy a másodlagos értékpapír piacon forgalomképes.

1.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei 1.9.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatala A Befektetési Alap befektetési jegyei nyilvános forgalomba hozatal útján, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerülnek Magyarországon kibocsátásra. Befektetési jegy eladása és visszaváltása a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel. A befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál. A befektetési jegyek vételekor, illetve visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke kizárólag pénzben szolgáltatható. A Befektetési jegyek eladására és visszaváltására adott megbízástól, annak elfogadását követően, sem a befektető sem a Forgalmazó nem állhat el. A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak. A Tájékoztatóban szereplő Befektetési jegy dematerializált, amely megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. 1.9.2. A befektetési jegyek értékesítésének módja, feltételei A befektetési jegyeket az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a forgalmazási feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. fiókjaiban. (1. sz. melléklet). A befektetési jegyekre vonatkozó vételi illetve visszaváltási tranzakciók a Forgalmazó NetBankár és TeleBankár rendszerén keresztül is megvalósíthatóak az MKB Bank Zrt. hatályos kondíciós listájában meghatározottak szerint (www.mkb.hu). A Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán jóváírt befektetési jegyek transzferálhatók más befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlára. 1.9.3. Megbízási nap, forgalmazás-elszámolási és forgalmazás-teljesítési nap vételi megbízás esetén A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap), mint forgalmazáselszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy vételi árfolyama. 8

A Befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá számára a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján. Vételi megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek eladásakor - volumentől függetlenül maximum 0,5%. A forgalmazási jutalék aktuális mértékéről a Forgalmazó ad tájékoztatást. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának helye, időszaka A Befektetési jegyek eladása és visszaváltása az MKB Bank Zrt.-nek, mint az Alap Forgalmazójának a feladata. A vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé kizárólag a forgalmazó felel. Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki napon, a pénztári órák alatt – folyamatosan értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki napon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási megbízást felvenni. 1.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető 1.10.1. Megbízási nap, forgalmazás-elszámolási és forgalmazás-teljesítési nap visszaváltási megbízás esetén A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap), mint forgalmazáselszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy visszaváltási árfolyama. A Befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, mint forgalmazásteljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel. A befektetési jegy e forgalmazás-teljesítési nappal kerül ki a Befektető birtokából, ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke – szükség szerint csökkentve a hozamra vetített adóval - jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. Visszaváltási megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Visszaváltás esetén a forgalmazási jutalék Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek visszaváltásakor – volumentől függetlenül 0 Ft. 1.10.2. A forgalmazás felfüggesztése A) A Befektetési Alapkezelő kizárólag a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Befektetők és a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti: a) a befektetési jegyek vételét és visszaváltását, ha – az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, – az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Forgalmazó - a szünetelés esetét ide nem értve – nem képes a feladatát ellátni. – az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. b) a befektetési jegyek visszaváltását, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a Befektetési Alap likviditása veszélybe kerül B) A Felügyelet legfeljebb 30 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a befektetők érdekeinek védelmében, ha: – az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy – a Befektetési Alap működésének törvényi feltételei nem biztosítottak. – az 1.5. A) pontban foglaltak szerint, ha az Alapkezelő intézkedése elmaradt A befektetési jegyek forgalmazását a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően, vagy amennyiben a Felügyelet elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A felfüggesztés időtartama alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni a Befektetési Alap nettó eszközértékét. Az Alap más alappal történő egyesülése esetén a Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében az Alapkezelő kérelmére engedélyezheti az egyesülés lebonyolításának idejére a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését. 9

C) A Batv 103. §. rendelkezései szerint, ha az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a Befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszköznek az Alap portfolióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belüli elkülönítéséről. Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés kézhezvételével egyidejűleg az elkülönítés végrehajtásáig – a Befektetők és a Felügyelet tájékoztatása mellett – fel kell függeszteni. 1.10.3. A forgalmazás szünetelése A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, illetve a letétkezelő, forgalmazó működési körében felmerült okból nem végezhető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. 1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai 1.11.1. A befektetési jegyek hozama Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. Az Alap nyeresége a portfoliójában lévő befektetési jegyek nettó eszközértékének növekedéséből, az értékpapírok az 1.13. pontban meghatározott értékeléséből származó árfolyamnyereségből, betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik az Alapot terhelő − a Tájékoztató 1.15. pontjában meghatározott − költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Tájékoztató 1.14. pontjában leírtak alapján) és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedésétől úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja. A hozamok bruttó módon értendők. Az Alap teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal. 1.11.2 Tőkevédelem Az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap nem tőkevédett befektetési alap. 1.12. Az Alap befektetési célja, befektetési politikája, befektetési eszközök 1.12.1. A befektetési alap befektetési politikája és célja Befektetési cél Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési jegyek eladása révén az Alapban összegyűjtött megtakarításokat megfelelő szakértelem biztosításával és a kockázat megosztásával, úgy fektesse be, hogy az azonnali fizetőképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el. Befektetési politika Az Alapkezelő a Befektetőktől összegyűjtött tőkét az Európai Unió és az OECD tagállamok által kibocsátott rövid lejáratú állampapírokba, ezen belül is elsődlegesen a Magyar Állam által kibocsátott rövid állampapírokba fekteti be. Az alap a magyar vállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba is befektetheti forrásainak egy részét, ezáltal az Alapkezelő az állampapírokénál magasabb hozam elérésének lehetőségét kívánja megteremteni. Benchmark A referencia index az RMAX Index (Rövid Magyar Állampapír Index), amelynek elméleti portfoliója az egy évnél rövidebb, de 3 hónapnál hosszabb lejáratú magyar állampapírok árfolyamát fedi le. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokban, valamint a Kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat és betartja a Kezelési szabályzatban valamint a jogszabályokban meghatározott befektetési korlátokat. Az Alap befektetési politikája csak a PSZÁF engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg.

10

1.12.2. A befektetési alap befektetési stratégiája és a portfolió elemei Az Alap befektetési politikája és ezen belül az Alap befektetési stratégiájaa 1.12.1. részben került ismertetésre. 1.12.2.1. A portfolió lehetséges elemei és tervezett aránya Lekötött és látra szóló bankbetétek Forint, illetve deviza látra szóló és lekötött bankbetét. Az Alap nettó eszközértékének maximum 60%-a. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Európai Unió vagy OECD tagállamok állampapírjai Az Alap nettó eszközértékének maximum 95%-a • Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkező vállalatok kötvényei Az Alap nettó eszközértékének maximum 50%-a • Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkező pénzintézetek jelzáloglevelei Az Alap nettó eszközértékének maximum 50%-a • Európai Unió vagy OECD tagállamok tőzsdéin kereskedett Exchange-Traded Note-ok (ETN) Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a. Kollektív befektetési értékpapírok Európai Unió vagy OECD tagállamokban székhellyel rendelkező alapkezelő által kezelt befektetési jegyek, ETF-ek, egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a. Egyéb tőzsdei értékpapír Európai Unió vagy OECD tagállamok tőzsdéin kereskedett certifikátok. Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a. Összevont értékpapír befektetési korlátok Az Alapra vonatkozó duration korlát portfolió szinten maximum 3 év. Devizanem szerinti befektetési korlátok Az Alap eszközeinek devizanem szerinti összesített korlátai az Alap nettó eszközértékének százalékában a következők: HUF (magyar forint) EUR (euró) USD (USA dollár) JPY (japán jen)

denominált eszközök: min. denominált eszközök: min. denominált eszközök: min. denominált eszközök: min.

0% 0% 0% 0%

max. 100% max. 60% max. 60% max. 10%

tervezett: 100% tervezett: 0% tervezett: 0% tervezett: 0%

Az Alap egyéb devizában denominált eszközökbe nem fektethet. Az Alap devizakitettségét a befektetési politikában, illetve a származtatott ügyletek értékelésének szabályai szerint meghatározott keretek között az árfolyamkockázat csökkentése érdekében fedezheti. Származtatott ügyletek Az Alapkezelő a befektetési alap nevében a 345/2011. számú kormányrendelet 22. §. értelmében származtatott ügyletet köthet, a 22. §.-ban megállapított befektetési korlátok figyelembevételével. A származtatott terméket, illetve ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei Az alap kizárólag a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett határidős termékekben köthet ügyletet. A határidős ügyletek célja a portfolió hatékony kezelése, illetve az alap eszközeinek árfolyamváltozásából fakadó kockázat csökkentése, ideértve az eszközök deviza-, -kamat, -hozam és árfolyamváltozását is. A származtatott ügyletek kötésének a feltételei tekintetében a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §. (1) bekezdése tekintendő irányadónak. A befektetési eszközök illetve értékpapírok körének tervezett aránya Az alap befektetési politikája részeként meghatározott benchmark index leképezésével az Alapkezelő arra törekszik, hogy a befektető számára a benchmark indexet meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő a hatékony portfolió kialakítása során törekszik olyan eszközösszetétel kialakítására és tartására, mely ezt a célt szolgálja. Az alap befektetési stratégiája 11

részeként meghatározott eszközök köre és azok befektetési korlátja definiálja az Alapkezelő mozgásterét a befektetési politika megvalósítása során. A meghatározott befektetési korlátok a törvény által előírt korlátoknál szigorúbbak lehetnek. A befektetési stratégia megvalósítása során az alap eszközeinek összetétele eltérhet a benchmark összetételétől. Az összetétel eltéréseinek mértékével kapcsolatos szabályokat az Alapkezelő a saját szabályzataival összhangban határozza meg, illetve az eltéréslimitek ellenőrzéséről és betartásáról (a törvényi és a kezelési szabályzatban meghatározott limiteken túl) az Alapkezelő és az Alapkezelő szabályzataiban meghatározott ellenőrzőpontok (kockázatkezelés) gondoskodnak. 1.12.2.2. Hitelfelvételi szabályok Likvid hányad A befektetési jegyek visszaváltási igényének teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök aránya az Alap saját tőkéjének minimum 5%-a. Az erre a célra használt likvid eszközök a következők lehetnek: – a felmondhatóságában nem korlátozott, forint, illetve deviza, látra szóló és lekötött bankbetétek, – az Európai Unió vagy OECD tagállamoknak az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapírjai. Hitelfelvétel A befektetési jegyek visszavásárlásának teljesítése céljából az Alapkezelő legfeljebb 30 napra az Alap saját tőkéjének legfeljebb 10%-ig hitelt vehet fel. Az elkülönített likvid eszközök és a hitelkeret együttes legkisebb aránya a saját tőke minimum 15%-a. 1.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai 1.13.1. Lekötött és látra szóló bankbetétek értékelése A lekötött és/vagy látra szóló betétek értéke a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot is tartalmazza. A devizaszámlákon található devizákat Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. 1.13.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Államkötvények, diszkont kincstárjegyek, értékelése A.) Magyarországon kibocsátott magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvények és diszkontkincstárjegyek értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott középárfolyam alapján kell számítani. A számításhoz a nettó eszközérték megállapításának napján az ÁKK által délután közzétett adatokat, azok hiányában a délelőtt közzétett adatokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek egyike sem elérhető, az azt megelőző legközelebbi munkanapon közzétett adatokat – kell alkalmazni. Amennyiben a nettó eszközérték megállapításának napján az államkötvény vagy diszkont kincstárjegy hátralévő futamideje egyenlő vagy kevesebb, mint 91 nap, úgy az ÁKK 3 hónapos referenciahozama alapján kell kiszámítani az értékpapír árfolyamát. Az államkötvények értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot is (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). B.) Külföldön kibocsátott államkötvények, diszkontkincstárjegyek Amennyiben az ilyen értékpapírral külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni.

12

Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) – államkötvények esetében a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forintban kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes árfolyamon. Vállalati kötvények értékelése A.) Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott vállalati kötvények Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalati kötvények A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok – melyek pontos listáját a BÉT “Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában” meghatározott ún. “Tőzsdei Értékpapír Lista” tartalmazza – esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tőzsde által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapítását megelőzően legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), – diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott kötvényre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Magyarországi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a hazai kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. B) Európai Unióban vagy OECD tagállamban kibocsátott vállalati kötvények Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Európai Unió vagy az OECD székhellyel rendelkező vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően, professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték számításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG , illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői 13

középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a külföldi kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor bekerülési árat kell alkalmazni. Jelzáloglevelek értékelése A.) Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott jelzáloglevelek Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott Budapesti Értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok – melyek pontos listáját a BÉT “Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában” meghatározott ún. “Tőzsdei Értékpapír Lista” tartalmazza – esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett jelzálogleveleket a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapításának napján legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényesség napjáig (ezt a napot nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott jelzáloglevelekre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján és idejében közölt utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. B.) Európai Unióban vagy OECD tagállamban kibocsátott jelzáloglevelek Európai Unió vagy az OECD tagállamban kibocsátott jelzáloglevek esetén – a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig 14

(ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. ETN-ek értékelése Amennyiben az ilyen értékpapírral külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forintban kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes árfolyamon. 1.13.3. Kollektív befektetési értékpapírok értékelése Magyarországon kibocsátott befektetési jegyek, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírok Magyarországon kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok értékelésekor a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig a legutolsó hivatalosan közétett egy jegyre jutó nettó eszközérték használandó (lehetséges források: BAMOSZ adatbázis, Magyar Tőkepiac, kibocsátó saját honlapja, forgalmazó honlapja). Külföldön kibocsátott kollektív befektetési jegyek, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírok Külföldi kollektív befektetési értékpapír értékelésénél a Letétkezelő a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéket veszi figyelembe. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. ETF-ek A tőzsdén kereskedett nyíltvégű befektetési jegyek (kollektív értékpapírok) (ETF) esetében a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez. Amennyiben ez nem elérhető, az előző munkanapi záróárfolyamon kell értékelni. Ha a nettó eszközérték megállapításának napjához mérten 91 napja nem volt forgalom, úgy a következő áron kell értékelni: – az ETF alapkezelője által közölt ár, vagy ha ez sem elérhető, akkor – beszerzési ár. A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napjára, ennek hiányában az azt megelőző napra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon. 1.13.4. Egyéb tőzsdei értékpapírok- certifikátok A certifikátok esetében a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez. Amennyiben ez nem elérhető, az előző munkanapi záróárfolyamon kell értékelni. A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napjára, ennek hiányában az azt megelőző napra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon. 1.13.5. Származtatott ügyletek Tőzsdei származtatott ügyleteket az adott tőzsde – mely tőzsdén a tranzakció lebonyolításra került - hivatalos elszámolóára szerint kell értékelni. Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. Határidős ügyleteknél az aktuális piaci árfolyam és kötési árfolyam különbözetével kell korrigálni a nettó eszközértéket. Opciós jogosultság, illetve kötelezettség esetén, az opció értékét a tőzsdén kialakult árfolyamának megfelelően, ha ilyen 15

nincs, az opció belső értéke alapján kell megállapítani. Az opciós jogosultság esetén értékével növelni, kötelezettség esetén értékével csökkenteni kell a nettó eszközértéket. A származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok Az Alapkezelő folyamatosan köteles biztosítani az Alap által kötött származtatott ügyletek fedezettségét: • Határidős ügyletnél a 345/2011. sz. kormányrendelet 15. §.-a értelmében az alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani fedezetként. • Az Alap csak a tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, azaz legfeljebb csak az Alap portfoliójában lévő értékpapír mennyiségének megfelelő mértékben vállalhat eladási pozíciót származtatott ügyletekben (határidős eladás, eladási opció vétele, vételi opció kiírása). • Az Alapkezelő a származtatott ügylet mögött álló értékpapírt az ügylet fennállása alatt nem adhatja el, továbbá az adott értékpapír nem szolgálhat más származtatott ügylet mögöttes értékpapírjaként (kivéve ugyanazon értékpapír devizakockázatának csökkentésére kötött ügyletet), illetőleg nem használható fel más származtatott ügylet, valamint hitelfelvétel fedezeteként. Valamely értékpapír-portfolióra alapozott index-kontraktus esetén a származtatott ügylet mögött álló értékpapír-portfolióban eszközölt változtatások nem eredményezhetnek számottevő változást az index-kontraktus és a mögöttes értékpapír-portfolió korrelációjában, illetve összességében nem vezethetnek eladási pozíció kialakulásához. • Egy adott eszköz kizárólag egy származtatott ügylet fedezeteként használható fel, továbbá nem lehet egyúttal hitelfelvétel fedezete. Az egyes származtatott ügylet fedezeteit egymástól elkülönítetten kell nyilvántartani. • Az Alapkezelő köteles folyamatosan fedezetet kérni az Alapnak a szerződő féllel szemben nyilvántartott – az adott származtatott ügylet elszámolt nyereségét megtestesítő – követeléseire. Az Alapkezelő nem köteles fedezetet kérni nemzetközi, illetve PSZÁF által elismert hitelminősítők által legalább „BBB” fokozatúnak minősített szerződő féltől. Az Alapkezelő nem köteles továbbá fedezetet kérni azon összeg erejéig, amely nem haladja meg az Alapkezelő belső szabályzata alapján a szerződő félre megállapított partnerkockázati limitnek az egyéb pozíciók kapcsán még ki nem használt összegét. A fentiek szerinti fedezetlen rész nem haladhatja meg a saját tőkéjének az 5%-át. A bekért fedezet mértékéről, szolgáltatásának módjáról az adott szerződésben kell rendelkezni. Fedezet kizárólag készpénz (lekötetlen bankbetét), legfeljebb 1 éves hátralévő futamidejű, azonnal értékesíthető állampapír, az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 90%-án beszámítható 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű állampapír, továbbá az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 50%-án beszámítható egyéb tőzsdei értékpapír és nyíltvégű befektetési jegy lehet. • Származtatott ügylet mögöttes értékpapírja, illetve a fedezet nem vehető figyelembe az ezen Szabályzat 1.12.2.2. pontban előírt likvid hányad elemeként. A befektetési szabályok és korlátok szempontjából az adott értékpapír saját tőkén belüli arányát a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §.-ában meghatározott nettósítás szabályok figyelembe vételével kell számítani. Egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai tekintetében a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §. (2) bekezdés szabályai az irányadók. Az indexekben és egyéb összetett pozíciók kezelésében az azokat alkotó komponensek felbontásával előálló portfolió elemei tekintendők a származtatott eszközök alkalmazási alapjának; kivéve, ha a származtatott ügylet alapjául szolgáló portfolióelem olyan indexkövető alap, melynek a benchmark indexe egyben olyan származtatott termék alapindexe, mely a Budapesti Értéktőzsde határidős szekciójában rendelkezésre áll. Származtatott devizaügyletek szabályai Származtatott devizaügyletek a befektetési politikában meghatározott, származtatott ügyletekkel kapcsolatos szabályok figyelembevételével köthetők. A származtatott devizaügyletek kötése során az alap portfolióját alkotó portfolióelemek devizanemét kell figyelembe venni a nettósítás szabályainak alkalmazása során oly módon, hogy az adott devizanemben nyitott fedezeti jellegű devizaügylet értéke nem haladhatja meg a portfolióban szereplő adott devizanemű eszközök összesített piaci értékét. A különböző devizában denominált eszközöket egymástól elkülönülten kell kezelni a nettósítás során. A származtatott ügyletek értékelési szabályai A származtatott ügyletek értékeléséhez felhasznált ár a tőzsdei záróár. 1.13.6. Értékpapír kölcsönadás A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. 16

Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. A kölcsönadott értékpapírt a nettó eszközértékben továbbra is szerepeltetni és az értékpapír típusának megfelelő értékelési szabályok szerint értékelni kell az Alap értékpapírjai között, függetlenül attól, hogy ténylegesen a kölcsönvevő számlájára került. A nettó eszközérték meghatározásakor figyelembe kell venni a kölcsönadásért felszámított díj nettó eszközérték megállapításának napjáig időarányosan felhalmozott értékét. Az Alap javára biztosítékként kért óvadék az Alap nettó eszközértékében nem kerül kimutatásra. 1.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása 1.14.1. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő a Kezelési Szabályzat 2.5.2. „Az Alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályok” című pontban megállapított értékelési szabályok szerint összesített nettó eszközérték és a kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve. 1.14.2. Nettó eszközérték, mint vételi illetve visszaváltási ár meghatározása A Letétkezelő minden banki napon meghatározza a következő forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. Adott forgalmazási napra érvényes ár meghatározása az érvényesség napját megelőző banki napon történik. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu). Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok és pénzeszközök a Kezelési szabályzat 2.5. pontjában leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. 1.14.2.1. Hibás nettó eszközérték A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot. Hibás nettó eszközérték közzétételének módja, helye, ideje A hibás nettó eszközérték javításának napján a Letétkezelő az új nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban valamint a honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ oldalán (www.bamosz.hu). Befektetési jegyek eladása A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap, vagyis T nap) T banki napon, mint forgalmazás-elszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy vételi árfolyama. A Befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján T forgalmazás-elszámolási nappal megegyező banki napon, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá számára a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján. Vételi megbízás esetén tehát a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal.

17

Vétel során a Befektető a befektetni kívánt forintösszeget (HUF) határozza meg. A befektetni kívánt összeget a Befektető a Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján bocsátja rendelkezésre a vétel napján. A befektetési jegyek megvásárlására ekként elkülönített összeg a megbízás napján (T nap), az Alap elszámolásához ismertetett (T) banki napon, az arra a napra érvényes nettó eszközértéken kerül elszámolásra és átutalásra az Alap számlájára, míg ezzel egyidejűleg a Befektetőt megillető befektetési jegyek jóváírásra kerülnek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A vásárlás során a Forgalmazó minden, nála értékpapír számlával nem rendelkező Befektetőnek nyit ilyen számlát. Befektetési jegyek visszaváltása Minden befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a kifizetés helyén és idejében a hozam kifizetése tekintetében adó-megállapítási és adólevonási kötelezettség terhelheti a kifizetőt. A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (Megbízási nap, azaz T nap) T banki napon, mint forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy visszaváltási árfolyama. A Befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, banki napon, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel. A befektetési jegy e Forgalmazás-teljesítési nappal kerül ki a Befektető birtokából, ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke – csökkentve a hozamra vetített adóval – jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. Visszaváltási megbízás esetén tehát a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Visszaváltáskor a Befektető a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát határozza meg. A megbízási szerződés teljesítése a Alapnál (T) banki napon, az arra a napra érvényes nettó eszközértéken történik. A befektetési jegy a teljesítés napján kerül ki a Befektető birtokából ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke - csökkentve a hozamra vetített adóval - jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. 1.14.3. Forgalmazási jutalék eladásakor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek eladásakor - volumentől függetlenül maximum 0,5%. A forgalmazási jutalék aktuális mértékéről a Forgalmazó ad tájékoztatást. 1.14.4. Forgalmazási jutalék visszaváltás esetén Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek visszaváltásakor – volumentől függetlenül 0 Ft. 1.14.5. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu). 1.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak 1.15.1. Az Alap működése során felmerülő költségek – A befektetési jegyek keletkeztetésével kapcsolatos költségek, – az Alapkezelőnek fizetendő éves alapkezelési díj, – a Forgalmazónak fizetendő éves forgalmazási díj, – a Letétkezelőnek fizetendő éves letétkezelői díj, – az Alap ügyletei során felmerült értékpapír forgalmazással kapcsolatos díjak és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, KELER Rt. díjak), – az Alap könyvvizsgálójának mindenkori éves díja (tört év esetén az éves díj időarányosan kerül elszámolásra), – a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggő költségek, a féléves és éves tájékoztató közzétételével kapcsolatos költségek, – a befektetési jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített hitelkeret és a felvett hitelek költségei, – a sajtóban az Alapról megjelenő, az Alapkezelő által közzétett hivatalos közlemények költségei, az Alappal kapcsolatos reklámköltségek, – az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak, – az Alap pénzforgalmi számla-vezetési díja, – az Alap megszűnésével, illetve felszámolásával kapcsolatos díjak és költségek (maximum 1%) A befektetési alap éves díjainak maximális mértéke: Éves Alapkezelési díj maximális mértéke: 0,50% Éves Letétkezelési díj maximális mértéke: 0,20% 18

Éves Forgalmazási díj maximális mértéke: 1,50% Éves Könyvvizsgálói díj, amelynek mértéke jelen Kezelési Szabályzat készítésekor: nettó 700.000 Ft + készkiadási díj. 1.15.2. Megszűnéssel kapcsolatos költségek Az Alap megszűnése esetén az eszközök értékesítését végző befektetési szolgáltató díja. 1.15.3. Díjak, költségek elszámolási szabályai Az Alapot terhelő minden olyan tervezett költséget, amely nem folyamatosan (naponta) kerül kifizetésre a Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének megállapítása során a kifizetés tényétől függetlenül időarányosan vesz figyelembe. • Az Alapkezelőnek fizetendő: alapkezelési díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 0,50%-a, évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • a Letétkezelőnek fizetendő éves díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 0,20%-a, évente. A Letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • A Forgalmazónak fizetendő éves díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 1,50%-a, évente. A Forgalmazói díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • A Könyvvizsgálónak fizetendő éves bruttó díj naponta kerül elhatárolásra, pénzügyi teljesítése félévente esedékes. A könyvvizsgálat éves bruttó díja mellett felmerülhet a könyvvizsgálathoz kapcsolódó készkiadási díj, amely nem kerül előre elhatárolásra, hanem a kifizetés napján kerül az Alap nettó eszközértékébe. Az Alapkezelő nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelő az Alapra terhelje. Ha az Alapkezelő az Alapok tőkéjét az általa kezelt alapokba fekteti be, az Alapra vételi és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólag sem terhelhető az Alapra. 1.15.4. Az Alapot terhelő költségek (a Befektetőket terhelő közvetett költségek) változtatási lehetőségei Az Alapot terhelő költségek, díjak (könyvvizsgálói díj, KELER díjak, bank költségek, PSZÁF díjak, forgalmazási díjak, stb.) változhatnak. A nettó eszközértékre vetített alapkezelői, forgalmazói és letétkezelői díj a maximumként meghatározott mértéken belül változtatható.

2. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő az Alap törvényes képviselője. Adatok az Alapkezelőről Cégneve: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Részvénytársaság Rövidített cégneve: MKB Alapkezelő zRt. Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága. Cg. 01-10-044106 Alapító okirat kelte: 1999. június 30. Alaptőke: 100.000.000 Ft, amely teljes egészében befizetésre került. Saját tőke nagysága 2011. éves beszámolóban: 291.537 ezer Ft. Jogelődje: MKB-Investor Befektetési Alapkezelő Kft. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. A társaságot határozatlan időre alapították. Félfogadás: kedd 10 és 13 óra között. Az Alapkezelő sem az elmúlt három évben nem állt, sem jelenleg nem áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. Az Alapkezelő 2011. évi auditált mérleg, eredménykimutatását, saját tőkéjét a Tájékoztató 4. számú melléklete tartalmazza. 19

Tevékenységi köre Az Alapkezelő a Felügyelettől kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: 6430’08 Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységi engedély: az ÁPTF 1999. július 12-én kelt, 100.007-3/1999.számú határozata, valamint a PSZÁF 2002. december 20-án kelt III/100.007-6/2002. számú határozata. Cégjegyzés Az MKB Befektetési Alapkezelő zRt.-t a Gt. valamint a Ctv. előírásainak megfelelően a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők, valamint a cégjegyzésre felhatalmazott alkalmazottak képviselik. A cégjegyzés módja minden cégjegyzésre jogosult személy esetében egységesen úgy történik, hogy két cégjegyzésre jogosult személy együttesen – az aláírási címpéldányának, aláírás-mintájának megfelelően – a cég neve alatt aláírásával jegyzi a céget. Üzleti év Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Tulajdonosi struktúrája: Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 100%os tulajdonosa. Az Alapkezelő tagja az MKB Bank Zrt. által irányított csoportnak. Az Alapkezelő szervezeti felépítése Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Az Alapkezelő munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik, a Front-office irányítását a kereskedési igazgató, a Back-office irányítását pedig a back-office vezető látja el. Az Alapkezelő teljes munkaidős munkavállalóinak száma 2011. április 1.-én 10 fő. Az Alapkezelő által már létrehozott, jelenleg elérhető Befektetési Alapok felsorolását a Tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. Az Alapkezelő Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai A Társaság Igazgatóságának elnöke: Bartha Ákos Bartha Ákos 1978-ban született Budapesten. 2002-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügy szakán, Pénzintézet szakirányon szerzett diplomát. 2001-ben kerül az MKB Bankhoz szakmai gyakorlatra a nagyvállalati üzleti területre. Diplomája megszerzésétől a Lakossági-, Kis és Középvállalati Üzletfejlesztési Igazgatóság munkatársa, majd 2003-tól az Értékesítés-támogatás és Üzletfejlesztés Szakterületen osztályvezető. 2005-től főosztályvezetője, majd 2007-től igazgatója a Retail Üzletirányítás Szakterületnek. 2008-tól a Csoport- és Tulajdonosi Irányítás Szakterület ügyvezető igazgatója, majd 2012. januárjától a Retail Igazgatóság ügyvezető igazgatója. Az Igazgatóság tagjai: Dr. Kraudi Adrienne, Katona Ildikó, Csorba Nikoletta dr. Kraudi Adrienne az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet. 1989ben címzetes docensi címet kapott. 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Dr. Kraudi 1988-tól dolgozik a Magyar Külkereskedelmi Banknál. 2003-ban a Társasági Igazgatás és Humánpolitikai Igazgatóság ügyvezető igazgatójává nevezték ki. 2005. június 1-től társasági igazgatási és marketing-kommunikációs vezérigazgató-helyettes. 2008. március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, tagja az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Igazgatóságának. Katona Ildikó 1996-ban a Külkereskedelmi Főiskolán Tőzsde és Pénzintézetek Szakirányon 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott diplomát. 2005-ben VAP vizsgát tett. 1996-tól dolgozik az MKB Bank Zrt.-nél különböző beosztásokban, 2004-től az MKB Private Banking terület ügyvezető igazgatója. 2008. június 10-től az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Igazgatóságának tagja. Csorba Nikoletta egyetemi diplomáját 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Karán, Monetáris Szabályozás szakirányon szerezte, majd 2000-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Karán Jogi Szakokleveles Közgazdász másoddiplomát kapott. 1999-től 2001-ig az Ernst & Young Kft. budapesti irodájában Adó és Nemzetközi Üzleti Szolgáltatások Igazgatóságán tanácsadóként, majd 2001. és 2005. között az ING Biztosító Rt.-nél 20

termékmenedzserként és osztályvezetőként dolgozott. 2005-től az MKB zRt.-nél a Pénz- és Tőkepiaci Igazgatóságon a Befektetési Szolgáltatások Szakterületen üzletágvezetőként, majd 2008-tól a Befektetési Termékmenedzsment és Üzlettámogatás Szakterületen főosztályvezetőként dolgozik. 2009. július 1-től, majd 2011. április 1.-től az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Igazgatóságának tagja, valamint az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. vezérigazgatói munkakörét is betölti. A Felügyelő Bizottság tagjai − Bereczki Zsuzsanna, a Felügyelő Bizottság elnöke, ügyvezető igazgató, MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. − Bajusz Péter, főosztályvezető helyettes, MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. − Zolnay Ildikó, szakterületvezető, MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. Az Alapkezelő jegyzett tőkéje Az MKB Befektetési Alapkezelő zRt jegyzett tőkéje 100.000.000,-Ft azaz egyszázmillió forint, amely teljes egészében befizetésre került.

3. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK Letétkezelő és a Forgalmazó, a befektetési jegyek szabályozott piacra történő bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató bemutatása A Forgalmazói, Letétkezelő feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Befektetési alapok letétkezelésére vonatkozó engedély száma: ÁPTF 975/1997/F Cégjegyzék száma a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 01 -10-40952, (kelt: 1950. december 12.) Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. A Bank cégneve 2005. augusztus 31-ig Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. volt. Jegyzett tőkéje: 20.733 millió Ft. Saját tőke a 2011. évi auditált beszámolóban: 78.233 millió Ft. A Letétkezelő sem az elmúlt három évben nem állt, sem jelenleg nem áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. Az MKB Bank Zrt. 2011. évi auditált mérleg, eredménykimutatását a Tájékoztató 5. számú melléklete tartalmazza. Fő tevékenységi köre (TEÁOR) 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység. Tájékoztatás helye Az MKB Bank Zrt. rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a www.mkb.hu és a www.kozzetetelek.hu honlapokon teljesíti.

4. TANÁCSADÓK Az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. nem áll szerződéses kapcsolatban olyan tanácsadó céggel, külső befektetési tanácsadóval, melynek díjazása az Alap eszközeiből történik.

5. INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése A Forgalmazó www.mkb.hu, az Alapkezelő www.mkbalapkezelo.hu honlapja, valamint a www.kozzetetelek.hu. A Tájékoztató, Kezelési szabályzat nyomtatott formában a forgalmazási helyeken elérhető. Az Alapkezelő az Alap működéséről az üzleti év első felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követően pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést készít a PSZÁF részére, illetve tesz közzé a fent megjelölt honlapon, valamint a forgalmazási helyeken. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő minden banki napon közzéteszi. A féléves jelentést minden év június 30-át követő 2 hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követő 4 hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. A jelentésnek a törvény által előírt tartalommal kell rendelkeznie. 21

A havi potfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig teszi közzé az Alapkezelő. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az éves és féléves jelentések a tárgyidőszak utolsó napjától legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek.

6. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK 6.1. Befektetési alap múltbéli teljesítménye Az Alap múltbeli naptári éves hozamadatai a 2007-2011 időszakra vonatkozóan: 2011. évre: 3,85% 2010. évre: 4,80% 2009. évre: 10,54% 2008. évre: 6,42% 2007. évre: 6,57% Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. Az Alap teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal. Az Alap múltbeli hozama rendszeresen a Havi portfoliójelentésben kerül közzétételre, az Alapkezelő információk közzétételi helyein. 6.2. Jellemző befektetői profil A befektetési jegyeket az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a forgalmazási feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vásárolhatnak. 6.3. Kockázati tényezők Mivel a Befektetési Alapok működése tőkepiaci kockázattal jár, az Alapokba történő befektetési döntés során e kockázatok átgondolása, felmérése szükséges, tekintettel arra, hogy a Befektetési jegy megvásárlásával a Befektető befektetési kockázatot vállal. A befektetéseken elszenvedett esetleges veszteségekért az Alapkezelő a Befektetőt nem kárpótolja. Ezért az Alapkezelő felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, mely szerint a magasabb hozam eléréséhez a Befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. Kérjük ezért az alábbi kockázati tényezők fokozott figyelembe vételét! A kockázati tényezők ismertetése Adózási kockázat A befektetési alapokra, valamint a befektetési jegyekre vonatkozó a Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos belföldi adózási szabályok jövőbeni esetleges hátrányos változásai befolyásolhatják a befektetések nettó hozamát, illetve a tőke visszafizetést. Alapkezelői kockázat Az Alapkezelő befektetési eszközök vételével eladásával és kölcsönadásával valósítja meg a meghatározott befektetési politikát. A tranzakciók előtt körültekintően tájékozódik a kiválasztott eszközök feltételeiről, piaci megítéléséről, múltbeli teljesítményéről. A befektetések eredményességét átmenetileg befolyásolhatja az Alapkezelők, működési kockázata. Általános gazdasági környezetből adódó kockázat A befektetések teljesítménye függ az őt körülvevő nemzet, illetve régió gazdasági helyzetének alakulásától, ami jelentős mértékben kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok erősödő integráltsága miatt egy-egy országban, illetve régióban alkalmazott befektetésre más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak, ezek a rövid- és középtávú ingadozások negatívan is befolyásolhatják a befektetési jegyek árfolyamát.

22

Az Alap megszűnésének kockázata A határozatlan futamidejű pozitív saját tőkéjű befektetési alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. A nyilvános, nyíltvégű alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Devizaárfolyam kockázat Erről a kockázatról akkor beszélünk, ha az alap devizája és az alapba vásárolt eszközök devizája eltér. Ebben az esetben az alap teljesítményét nem csak a befektetett eszközök saját devizájában történt árfolyamváltozások határozzák meg, hanem a két deviza közötti árfolyam ingadozása is. Elszámolási kockázat Az értékpapírok adásvételének lebonyolításához elszámoló házak és letétkezelők közreműködése szükséges. A közreműködők magas színvonalú biztonsági és minőségi követelmények melletti kiválasztása ellenére előfordulhat azonban, hogy késedelmes vagy hibás elszámolás miatt az Alapokat olyan kár éri, amely megtérítésére csak késedelemmel vagy esetleg nem minden esetben kerülhet sor. Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékeket. Kamatláb kockázat A piaci hozamszint változása a kamatozó és származtatott eszközök árfolyamváltozásán keresztül befolyásolhatja az Alap befektetési jegyeinek árfolyamát. Kibocsátói kockázat Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója fizetésképtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, annak nem megfelelő időben tesz eleget, vagy ha mindezek kockázata megnő, akkor ez a kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak értékét és ezen keresztül az Alap nettó eszközértékét, illetve a befektetési jegyek árfolyamát befolyásolja. Koncentrációs kockázat A befektetési alap befektetési politikája alapján az MKB Bank Zrt.-nél elhelyezett betétekből valamint az MKB Bank Zrt.-vel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20%-át. Kötvénypiaci kockázat A kötvények nagy részét a nemzetközi szokásjog alapján, a tőzsdén kívüli piacon (OTC piac) vásárolják meg, illetve értékesítik az Alapok. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a kötvények értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, a vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread), nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók közvetett költségeit megemelheti. A vállalatok által kibocsátott kötvények esetében a visszafizetési kockázat általában nagyobb, mint az állampapíroknál, mivel a vállalatok jellemzően a gazdaságnak korlátozott piaci szegmenseire koncentrálnak, így működésük eredményességét nagyobb mértékekben befolyásolhatja negatívan az adott területen bekövetkezett változások. Likviditási kockázat Egyes értékpapírok piaci likviditása a piaci kereslet – kínálat hatására jelentősen megváltozhat, ez a portfolióban lévő eszközök értékelésére nézve kedvezőtlen is lehet, illetve ezen eszközök adás-vételét is markánsan befolyásolhatja, ami az alap nettó eszközértékén és árfolyamán is észrevehető. Ország kockázat Az országkockázat általában az adott ország politikai- gazdasági helyzetéből fakadnak. Szélsőséges esetben a szuverén hiteladós részben vagy egészben nem tud fizetési kötelezettségének eleget tenni. Az ilyen és már akár kevésbé szélsőséges esetek is hatással lehetnek az befektetési jegyek árfolyam változására. Partnerkockázat Amennyiben a partnerek nem - vagy késedelmesen teljesítenek az alap nettó eszközértékére és árfolyamára hatással lehetnek. 23

Származtatott (Derivatív) ügyletek kockázat Származtatott ügylet árfolyama egy mögöttes eszköz árfolyamától függ. Derivatív ügylet jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel (pl. az esedékességkori piaci ár, likviditása jelentősen visszaeshet, jellemzően tőkeáttétellel működnek). Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik a portfolió értékét. Vállalati kockázat Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatal előtt körültekintően tájékozódik az értékpapírokat kibocsátó társaságok vagyoni, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodási eredményességéről. A makrogazdaság-, a társaságok gazdálkodási helyzete-, piaci megítélése idővel változhat és jelentősen módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. Szélsőséges esetben az értékpapírt kibocsátó társaság csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülhet. Ezek hatást gyakorolnak a befektetési jegyek árfolyamára. Visszavásárlás felfüggesztésének kockázata A befektetési jegy visszavásárlását az Alapkezelő kizárólag a Befektetők érdekében, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel.

7. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 7.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek A befektetési jegyek eladásával, forgalomba hozatalával illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségeket a Tájékoztató 1.14. pontja, míg a befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjakat a Tájékoztató 1.15. pontja tartalmazza. A fenti díjakon, költségeken kívül a befektetési alapot és a befektetőket egyéb költségek nem terhelik.

8. A TÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA A Tájékoztató módosítása a Felügyelet jóváhagyásával lehetséges. A jóváhagyott módosításról az Alapkezelő közleményt tesz közzé az alapkezelő közleményeire vonatkozó szabályok szerint. A módosítás során a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit figyelembe kell venni. A módosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya. Budapest, 2012. július 30.

Katona Ildikó Daróczi Andor MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Alapkezelő

Pásztor Csaba

24

Kérészy Barna MKB Bank Zrt. Forgalmazó

9. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT Az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap Tájékoztatóhoz Az MKB Befektetési Alapkezelő zárkörűen működő Rt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 38.), mint Alapkezelő, valamint az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó alulírott cégjegyzési joggal felruházott, a jelen felelősségvállaló nyilatkozat MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. nevében történő cégszerű aláírására felhatalmazott képviselői kijelentjük, hogy a Tájékoztatót az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos belföldi forgalomba hozatala céljából az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt együtt készítette. Az Alapkezelő, és a Forgalmazó együttesen jár el, ezért a forgalomba hozatallal kapcsolatos minden jogszabályon alapuló felelősséget az Alapkezelő és a Forgalmazó egyetemlegesen vállalja. Az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. felelősségvállalása alapján kijelentjük, hogy 1. a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a befektetési jegyek vagy az Alapkezelő és a Forgalmazó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 2. a Tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. felelősségvállalása alapján tudomásul vesszük, hogy 3. a Tpt. 29. § alapján a tájékoztató teljes egészének tartalmáért valamint az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért – az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. teljes vagyonával, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 4. az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.-t és az MKB Bank Zrt.-t a Tájékoztató közzétételétől számított öt évig terheli a Tájékoztató tartalmáért való felelősség, amely érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Budapest, 2012. július 30.

Katona Ildikó Daróczi Andor MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Alapkezelő

Pásztor Csaba

25

Kérészy Barna MKB Bank Zrt. Forgalmazó

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Az MKB Alapok forgalmazására nyitva álló forgalmazási helyek. A) Az MKB Bank Zrt. fiókhálózatának alábbi fiókjai: A forgalmazói feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. fiókjai:

Budapest és környéke Alagút utca

H-1013 Budapest, Alagút u. 5.

Lajos utcai Fiók

H-1023 Budapest, Lajos u. 2.

Mammut üzletház

H-1024 Budapest, Széna tér 4.

EuroCenter üzletház

H-1032 Budapest, Bécsi út 154.

Újpesti fiók (STOP.SHOP)

H-1045 Budapest, Árpád út 183-185.

Szent István tér

H-1051 Budapest, Szent István tér 11.

Türr István utca

H-1052 Budapest, Türr István u. 9.

Székház

H-1056 Budapest, Váci u. 38.

Andrássy út

H-1061 Budapest, Andrássy út 17.

WestEnd City Center

H-1062 Budapest, Váci út 1-3.

Dévai utcai fiók

H-1134 Budapest, Dévai utca 23.

Duna Ház

H-1093 Budapest, Soroksári út 3/C.

Árkád

H-1106 Budapest, Örs vezér tere 25.

Fehérvári út

H-1119 Budapest, Fehérvári út 95.

MOM Park

H-1124 Budapest, Alkotás út 53.

Nyugati tér

H-1132 Budapest, Nyugati tér 5.

Duna Plaza

H-1138 Budapest, Váci út 178-182.

Váci út - Masped Ház

H-1139 Budapest, Váci út 85.

Siemens Ház

H-1143 Budapest, Hungária krt. 130.

Allee Fiók

H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 6-10.

Rákoskeresztúri Fiók

H-1173 Budapest, Pesti út 237.

Budafok

H-1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 25-27.

Csepel Plaza

H-1211 Budapest, II. Rákóczi F. út 154-170.

Solymár

H-2085 Solymár, Trestyánszky u. 68.

Szentendre

H-2000 Szentendre, Kossuth L. u. 10.

Budaörs

H-2040 Budaörs, Szabadság út 45.

Vác

H-2600 Vác, Március 15. tér 23.

Érd

H-2030 Érd, Budai út 11.

Dunakeszi

H-2120 Dunakeszi, Fő út 16-18.

Gödöllő

H-2100 Gödöllő, Kossuth L. út 13. 26

Vidék Baja

H-6500 Baja, Bartók Béla u. 10.

Balassagyarmat

H-2660 Balassagyarmat, Kossuth L. u. 4-6.

Balatonfüred

H-8230 Balatonfüred, Kossuth u. 9.

Békéscsaba

H-5600 Békéscsaba, Szabadság tér 2.

Cegléd

H-2700 Cegléd, Kossuth tér 8.

Debrecen

H-4024 Debrecen, Vár u. 6/C.

Debrecen II

H-4025 Debrecen, Piac u. 81.

Dunaújváros

H-2400 Dunaújváros, Vasmű u. 4/B.

Eger

H-3300 Eger, Érsek u. 6.

Esztergom

H-2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

Gyöngyös

H-3200 Gyöngyös, Köztársaság tér 1.

Győr

H-9021 Győr, Bécsi kapu tér 12.

Győri Árkád

H-9027 Győr, Budai u. 1.

Gyula

H- 5700 Gyula, Városház u. 18.

Hatvan

H-3000 Hatvan, Kossuth tér 4.

Herend

H-8440 Herend, Kossuth L. u. 140.

Heves

H-3360 Heves, Szerelem A. u. 11.

Hódmezővásárhely

H-6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2.

Jászberény

H-5100 Jászberény, Lehel vezér tér 16.

Kalocsa

H-6300 Kalocsa, Hunyadi János utca 47-49.

Kaposvár

H-7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7.

Kazincbarcika

H-3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1.

Keszthely

H-8360 Keszthely, Kossuth Lajos út 23.

Kecskemét

H-6000 Kecskemét, Katona József tér 1.

Kiskunhalas

H-6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 3.

Kiskőrös

H-6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2.

Kisvárda

H-4600 Kisvárda, Szt. László u. 51.

Komárom

H-2900 Komárom, Bajcsy-Zsilinszky u. 1.

Miskolc

H-3530 Miskolc, Széchenyi u. 18.

Miskolc Plaza

H-3525 Miskolc, Szentpáli u. 2-6.

Mosonmagyaróvár

H-9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 26-28.

Nagykanizsa

H-8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 8.

Nyíregyháza

H-4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11.

Orosháza

H-5900 Orosháza, Könd u. 38.

Pécs

H-7621 Pécs, Király u. 47.

Paks

H-7030 Paks, Dózsa Gy. út 75.

Salgótarján

H-3100 Salgótarján, Fő tér 6. 27

Siófok

H-8600 Siófok, Sió u. 2.

Sopron

H-9400 Sopron, Várkerület 16.

Szeged

H-6720 Szeged, Kölcsey u. 8.

Szeged-Árkád

H-6720 Szeged, Londoni körút 3.

Szekszárd

H-7100 Szekszárd, Garay tér 8.

Székesfehérvár

H-8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12.

Szolnok

H-5000 Szolnok, Baross u. 10-12.

Szombathely

H-9700 Szombathely, Szent Márton u. 4.

Tata

H-2890 Tata, Ady Endre u. 18.

Tatabánya

H-2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Tiszaújváros

H-3580 Tiszaújváros, Építők u. 19.

Veszprém

H-8200 Veszprém, Óváros tér 3.

Zalaegerszeg

H-8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 22.

A fiókok nyitvatartási ideje Nem bevásárlóközponti fiókok: hétfő: 8.00 órától 17.30 óráig kedd - csütörtök: 8.00 órától 16.30 óráig péntek: 8.00 órától 15.00 óráig Bevásárlóközpont fiókok: Allee, Budapest Árkád, Csepel Pláza, Duna Pláza, EuroCenter, Mamut, MOM Park, Westend, Miskolc Pláza, Győri Árkád, Szegedi Árkád: hétfő, kedd, szerda, csütörtök 10.00 órától 18.00 óráig, péntek: 10.00 órától 17.00 óráig.

B) Az MKB Bank Zrt. Contact Center telefonos ügyfélszolgálata MKB Telebankár Lakossági ügyfélszolgálat telefonszám: 06-40-333-666 Vállalati ügyfélszolgálat telefonszám: 06-40-333-777 Külföldről hívható ügyfélszolgálati telefonszám: 36-1-373-3333 Az MKB Telebankár 24 órán át hívható. Az MKB Telebankár további elérhetőségeiről kérjük tájékozódjon a www.mkb.hu oldalon.

28

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Az Alapkezelő által létrehozott, jelenleg elérhető befektetési alapok Nyilvános, nyíltvégű befektetési alapok MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap MKB Állampapír Befektetési Alap MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap MKB Európai Részvény Befektetési Alap MKB Hozamvadász Nyíltvégű Befektetési Alap MKB Alapok Alapja MKB Ingatlan Alapok Alapja MKB Forint Tőkevédett Likviditási Alap MKB EURO Tőkevédett Likviditási Alap MKB MOZAIK Tőkevédett Likviditási Alap MKB GRÁNIT Tőkevédett Likviditási Alap MKB DOLLÁR Tőkevédett Likviditási Alap MKB Nemzetközi Vállalati Kötvény Befektetési Alap MKB Nyersanyag Alapok Alapja MKB PAGODA Tőkevédett Származtatott Alap MKB Észak-Amerikai Részvény Befektetési Alap

Nyilvános, zártvégű befektetési alapok MKB Természeti Kincsek Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek II. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Európa Csillagai Forint Tőkevédett Származtatott Alap MKB Európa Csillagai Euró Tőkevédett Származtatott Alap MKB BRIC Tőkevédett Származtatott Alap MKB Iránytű Tőkevédett Származtatott Alap MKB Pagoda V. Tőkevédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek Euró Tőkevédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek Hozam Plusz Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Energia Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB GOLD Private Banking Származtatott Befektetési Alap MKB Triász Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Primátus Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Magaslat Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Megújuló Energia Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Feltörekvő Kína Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Megújuló Energia II. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Differencia Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB FIX Hozamú Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Brazil Teljesítmény Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB 24 Karát Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Feltörekvő Kína 2. Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB EnergiaForrás Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Prémium Selection Zártvégű Nyilvános Befektetési Alap

29

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A Tájékoztatóban használatos egyes fogalmak magyarázata Jelen Tájékoztató alkalmazásában: Alap MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap Az Alap befektetési jegyek nyilvános kibocsátásával létrehozott és működtetett jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező zártkörűen működő részvénytársaság. Allokáció Túljegyzés, illetve aukciós túlkereset esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről. Banki nap Az a nap, amikor a Forgalmazó ügyfélfogadás céljából nyitva tart. Befektetési alapkezelés A befektetési alap részére végzett kollektív portfoliókezelés. Befektetési alap letétkezelő MKB Bank Zrt. A befektetési alap letétkezelési tevékenységét végző hitelintézet. Befektetési alap letétkezelési tevékenység A BSzt. 5. §. (2) bekezdés a) pontja szerinti letétkezelési tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi. Befektetési alap saját tőkéje A befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos. Befektetési jegyek forgalmazója MKB Bank Zrt. Forgalmazó a befektetési jegyek forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató. Befektetési jegy A Befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Batv. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról készült, 2011. évi CXCIII. törvény. Befektetési szolgáltató A befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat. 30

Befektető A befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa. BÉT Budapesti Értéktőzsde (tőzsde). BSzt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény. Cstv. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény. Dematerializált értékpapír A Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. EK rendelet Az Európai Közösségek Bizottsága 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról. Értékpapírszámla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Felügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény. Hozam A tőkenövekmény azon része, amelyeket a befektetési alapkezelő az Alapkezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni. A hozamkifizetés lehetőségét az opciós konstrukció lejáratkori kifizetése határozza meg. A lejáratot követően a tőke visszafizetésével egyidejűleg az opciós konstrukció által lehetővé tett (Részesedési rátával korrigált) hozam kerül kifizetésre a befektetők részére. Hpt. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény. Jegyzés A befektetési jegy forgalomba hozatala során a befektetési jegyet megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. KELER Zrt. Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.). Másodlagos értékpapír piac Minden olyan törvényes értékesítési lehetőség az Alap futamideje alatt, amely a befektetési jegyek adás-vételét teszi lehetővé. Nettó eszközérték A befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. 31

Opciós konstrukció Az Alapkezelő által az Alapba vásárolt opciós konstrukció, mely az opció árának kifizetése ellenében jogot biztosít az opció vevője számára, hogy az opciós feltételek teljesülése esetén megfelelő összegre tartson igényt. Portfolió Az Alap könyveiben nyilvántartott befektetési eszközök és más vagyonelemek összessége. Ptk. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény. Részesedési ráta A részesedési ráta azt mutatja meg, hogy a vásárolt opciós konstrukció index kosár névértéke hogyan aránylik az Alap induló Saját tőkéjéhez, azaz az Alap a portfolió teljesítményéből hány százalékban részesedik. Értékét az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételét követően hirdetményben teszi közzé. Származtatott (derivatív) ügylet Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). Személyi jövedelemadó törvény A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. Ügyfélszámla Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató által vezetett számla. A Tájékoztatóban írottakkal összhangban a Befektetőnek az MKB Bank Zrt. mint Forgalmazónál vezetett ügyfélszámlája. Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. Tőzsde A hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet. Vezető tisztségviselő A gazdasági társaság ügyvezetését − a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint − a vezető tisztségviselők látják el. A részvénytársaság ügyvezetését − a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában − az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.

32

4. SZÁMÚ MELLÉKLET Az Alapkezelő 2011. évi mérleg, eredménykimutatása

33

34

35

36

37

38

5. SZÁMÚ MELLÉKLET Az MKB Bank Zrt. 2011. évi mérleg, eredménykimutatása

39

40

41

42

43

MKB PRÉMIUM RÖVID KÖTVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT

Alapkezelő:

MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7627, 268-7834, telefax: 268-7509 e-mail: [email protected] Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922, 269-0959 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666 Az Alap nem minősül ÁÉKBV alapnak Jelen Kezelési Szabályzatban foglaltak az Alapkezelő és a Befektető közötti általános szerződési feltételeknek tekintendők. Jelen Kezelési Szabályzat az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap Tájékoztatójának részét képezi A Kezelési Szabályzat hatályba lépésének időpontja: 2012. szeptember 20. 1

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

.......................................................

5

1.1. AZ ALAP NEVE, TÍPUSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.2. AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.3. ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.3.1. ELSZÁMOLÁSI NAPOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.3.2. HOZAMFIZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 MEGBÍZÁSI NAP, FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI ÉS FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.4.1. MEGBÍZÁSI NAP, FORGALMAZÁS-ELSZÁMOLÁSI ÉS FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP VÉTELI MEGBÍZÁS ESETÉN 6 FORGALMAZÁSI JUTALÉK ELADÁSKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI . 6 1.5.1. MEGBÍZÁSI NAP, FORGALAMZÁS-ELSZÁMOLÁSI ÉS FORGALMAZÁS-TELJESÍTÉSI NAP VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁS ESETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 VISSZAVÁLTÁS ESETÉN A FORGALMAZÁSI JUTALÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.5.2. A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1.5.3. A FORGALMAZÁS SZÜNETELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.6. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.6.1. HOZAMFIZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.6.2. TŐKEVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.7.1. AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1.7.2. NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, MINT VÉTELI ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁR MEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.7.3. FORGALMAZÁSI JUTALÉK ELADÁSKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.7.4. FORGALMAZÁSI JUTALÉK VISSZAVÁLTÁS ESETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1.7.5. AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK KÖZZÉTÉTELÉNEK GYAKORISÁGA, HELYE . . . . . . . . . . 9 2. A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

................................................

9

2.1. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2.2. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS A PORTFOLIÓ ELEMEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 2.2.1. A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI ÉS TERVEZETT ARÁNYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A SZÁRMAZTATOTT TERMÉKET, ILLETVE ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE, ALKALMAZÁSUK CÉLJA, FELTÉTELEI . . . . . . . . . 10 2.2.2. TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 2.2.3 HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 2.3. A BEFEKTETÉSI ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK SZABÁLYAI ÉS AZ ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 2.4. KÖLTSÉGEK, A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 MEGSZŰNÉSSEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 DÍJAK, KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK (A BEFEKTETŐKET TERHELŐ KÖZVETETT KÖLTSÉGEK) VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI . . . . . . . 12 2.5. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.5.1. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA (ÉRTÉKELÉS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.5.2. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2.5.3. AZ ALAP PORTFOLIÓJÁBAN LÉVŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 2.5.4. HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

3

3. TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

.................................................................................

18

3.1. BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, MÓDJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 3.1.1. RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 3.1.2. BEFEKTETŐK RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 3.2. BEFEKTETÉSI ALAP KÖZZÉTÉTELI HELYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 3.3. A BEFEKTETÉSI JEGYEK TULAJDONOSAIT MEGILLETŐ JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 4. A BEFEKTETÉSI ALAP FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 5. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐINEK BEMUTATÁSA 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

..................................................

20

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A LETÉTKEZELŐI ÉS FORGALMAZÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ MKB BANK ZRT. BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 TANÁCSADÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

6. A BEFEKTETŐKET ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK

...........................................................

7. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA

..........................................................

22 23

8. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 9. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A FORGALMAZÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ MKB BANK ZRT. FIÓKJAI 2. SZÁMÚ MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL LÉTREHOZOTT, JELENLEG ELÉRHETŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK FELSOROLÁSA

4

1. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1. Az Alap neve, típusa MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap Az Alap típusa Nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap jogharmonizácója Az Alap nem ÁÉKBV alap. 1.2. Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat dátuma: 1992. december 15. A Felügyeletnek a Kezelési Szabályzat módosítását jóváhagyó határozata: H-KE-III-380/2012. (2012. szeptember 20.) Az Alap futamideje Az Alap a nyilvántartásba vételtől kezdődően határozatlan futamidejű. 1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok 1.3.1. Elszámolási napok A forgalmazás-elszámolási nap vételi és visszaváltási megbízás esetén a megbízás elfogadásának napjával megegyező banki nap, mely azonos a forgalmazás-teljesítési nappal. 1.3.2. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedéséből úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja. Az Alap nyeresége a – portfolióban lévő értékpapírok - a Kezelési szabályzat 2.5.3. pontjában meghatározott - értékeléséből származó árfolyamnyereségből, – betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik, az Alapot terhelő − a Kezelési szabályzat 2.4. pontjában meghatározott költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 2.5.1. pontjában leírtak alapján) és az Alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. 1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei A befektetési alap befektetési jegyei nyilvános forgalomba hozatal útján visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerülnek Magyarországon kibocsátásra. A befektetési jegyeket az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a forgalmazási feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. fiókjaiban. (1. sz. melléklet). Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki napon, a pénztári órák alatt – folyamatosan értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki napon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási megbízást felvenni. A befektetési jegyekre vonatkozó vételi illetve visszaváltási tranzakciók a Forgalmazó NetBankár és TeleBankár rendszerén keresztül is megvalósíthatóak az MKB Bank Zrt. hatályos kondíciós listájában meghatározottak szerint (www.mkb.hu). Befektetési jegy eladása és visszaváltása a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel. 5

A befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál. A befektetési jegyek vételekor, illetve visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke kizárólag pénzben szolgáltatható. A Befektetési jegyek vételére és visszaváltására adott megbízástól, annak elfogadását követően, sem a befektető sem a Forgalmazó nem állhat el. A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak. A Tájékoztatóban szereplő mindannyi Befektetési jegy dematerializált, amelyek megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. 1.4.1. Megbízási nap, forgalmazás-elszámolási és forgalmazás-teljesítési nap vételi megbízás esetén A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap), mint forgalmazás-elszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy vételi árfolyama. A Befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá számára a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján. Vételi megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek eladásakor - volumentől függetlenül maximum 0,5%. A forgalmazási jutalék aktuális mértékéről a Forgalmazó ad tájékoztatást. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának helye, időszaka A Befektetési jegyek eladása és visszaváltása az MKB Bank Zrt.-nek, mint az Alap Forgalmazójának a feladata. A vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé kizárólag a forgalmazó felel. Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki napon, a pénztári órák alatt – folyamatosan értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki napon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási megbízást felvenni. 1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, a visszaváltás felfüggesztésének körülményei 1.5.1. Megbízási nap, forgalmazás-elszámolási és forgalmazás-teljesítési nap visszaváltási megbízás esetén A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (megbízási nap), mint forgalmazáselszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy visszaváltási árfolyama. A Befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel. A befektetési jegy e forgalmazás-teljesítési nappal kerül ki a Befektető birtokából, ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke – szükség szerint csökkentve a hozamra vetített adóval – jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. Visszaváltási megbízás esetén a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Visszaváltás esetén a forgalmazási jutalék Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek visszaváltásakor – volumentől függetlenül 0 Ft. 1.5.2. A forgalmazás felfüggesztése A) A Befektetési Alapkezelő kizárólag a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Befektetők és a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett legfeljebb 30 (harminc) napra felfüggesztheti: a) a befektetési jegyek vételét és visszaváltását., ha – az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, – az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Forgalmazó – a szünetelés esetét ide nem értve – nem képes a feladatát ellátni. – az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. 6

b) a befektetési jegyek visszaváltását, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a Befektetési Alap likviditása veszélybe kerül B) A Felügyelet legfeljebb 30 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a befektetők érdekeinek védelmében, ha: – az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy – a Befektetési Alap működésének törvényi feltételei nem biztosítottak. – az 1.5. A) pontban foglaltak szerint, ha az Alapkezelő intézkedése elmaradt A befektetési jegyek forgalmazását a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően, vagy amennyiben a Felügyelet elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A felfüggesztés időtartama alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni a Befektetési Alap nettó eszközértékét. Az Alap más alappal történő egyesülése esetén a Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében az Alapkezelő kérelmére engedélyezheti az egyesülés lebonyolításának idejére a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését. C) A Batv 103. §. rendelkezései szerint, ha az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a Befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszköznek az Alap portfolióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belüli elkülönítéséről. Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés kézhezvételével egyidejűleg az elkülönítés végrehajtásáig – a Befektetők és a Felügyelet tájékoztatása mellett – fel kell függeszteni. 1.5.3. A forgalmazás szünetelése A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, illetve a letétkezelő, forgalmazó működési körében felmerült okból nem végezhető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. 1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai 1.6.1. Hozamfizetés Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedésétől úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja. A hozamok bruttó módon értendők. Az Alap nyeresége a: – portfolióban lévő értékpapírok - a Kezelési szabályzat 2.5.3. pontjában meghatározott értékeléséből származó árfolyamnyereségből, – betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik, az Alapot terhelő − a Kezelési szabályzat 2.4. pontjában meghatározott − költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 1.7.3. pontjában leírtak alapján) és az Alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. Az Alap teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal. 1.6.2. Tőkevédelem Az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap nem tőkevédett befektetési alap. 1.7. A befektetési jegyek eladási illetve visszaváltási árának meghatározása 1.7.1. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő a Kezelési Szabályzat 7

2.5.2. „Az Alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályok” című pontban megállapított értékelési szabályok szerint összesített nettó eszközérték és a kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve. 1.7.2. Nettó eszközérték, mint vételi illetve visszaváltási ár meghatározása A Letétkezelő minden banki napon meghatározza a következő forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. Adott forgalmazási napra érvényes ár meghatározása az érvényesség napját megelőző banki napon történik. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu). Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok és pénzeszközök a 2.5. pontban leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő a 2.5. pontban részletezettek szerint megállapított összesített nettó eszközérték és a kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve. Befektetési jegyek eladása A Forgalmazó a vételi megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (Megbízási nap, vagyis T nap) T banki napon, mint forgalmazás-elszámolási napon, az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy vételi árfolyama. A Befektetési jegy vételi árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján T forgalmazás-elszámolási nappal megegyező banki napon, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel és e nappal írja jóvá számára a befektetési jegyeket az értékpapírszámláján. Vételi megbízás esetén tehát a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Vétel során a Befektető a befektetni kívánt forintösszeget (HUF) határozza meg. A befektetni kívánt összeget a Befektető a Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján bocsátja rendelkezésre a vétel napján. A befektetési jegyek megvásárlására ekként elkülönített összeg a megbízás napján (T nap), az Alap elszámolásához ismertetett (T) banki napon, az arra a napra érvényes nettó eszközértéken kerül elszámolásra és átutalásra az Alap számlájára, míg ezzel egyidejűleg a Befektetőt megillető befektetési jegyek jóváírásra kerülnek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A vásárlás során a Forgalmazó minden, nála értékpapír számlával nem rendelkező Befektetőnek nyit ilyen számlát. Befektetési jegyek visszaváltása Minden befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a kifizetés helyén és idejében a hozam kifizetése tekintetében adó-megállapítási és adólevonási kötelezettség terhelheti a kifizetőt. A Forgalmazó a visszaváltási megbízásokat a megbízások elfogadásának napján (Megbízási nap, azaz T nap), T banki napon, mint forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken számolja el. A forgalmazás-elszámolási napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték a Befektetési jegy visszaváltási árfolyama. A Befektetési jegy visszaváltási árfolyamon számolt vételárát a megbízás elfogadásának napján, banki napon, mint forgalmazás-teljesítési napon számolja el a Forgalmazó a Befektetővel. A befektetési jegy e forgalmazás-teljesítési nappal kerül ki a Befektető birtokából, ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke – csökkentve a hozamra vetített adóval – jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. Visszaváltási megbízás esetén tehát a forgalmazás-elszámolási nap egybe esik a forgalmazás-teljesítési nappal. Visszaváltáskor a Befektető a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát határozza meg. A megbízási szerződés teljesítése az Alapnál (T) banki napon, az arra a napra érvényes nettó eszközértéken történik. A befektetési jegy a teljesítés napján kerül ki a Befektető birtokából ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke - csökkentve a hozamra vetített adóval- jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. 1.7.3. Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek eladásakor - volumentől függetlenül maximum 0,5%. A forgalmazási jutalék aktuális mértékéről a Forgalmazó ad tájékoztatást. 1.7.4. Forgalmazási jutalék visszaváltás esetén Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek visszaváltásakor – volumentől függetlenül 0 Ft.

8

1.7.5. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu).

2. A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2.1. A befektetési alap befektetési politikája és célja Befektetési cél Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési jegyek eladása révén az Alapban összegyűjtött megtakarításokat megfelelő szakértelem biztosításával és a kockázat megosztásával, úgy fektesse be, hogy az azonnali fizetőképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el. Befektetési politika Az Alapkezelő a Befektetőktől összegyűjtött tőkét az Európai Unió és az OECD tagállamok által kibocsátott rövid lejáratú állampapírokba, ezen belül is elsődlegesen a Magyar Állam által kibocsátott rövid állampapírokba fekteti be. Az alap a magyar vállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba is befektetheti forrásainak egy részét, ezáltal az Alapkezelő az állampapírokénál magasabb hozam elérésének lehetőségét kívánja megteremteni. Benchmark A referencia index az RMAX Index (Rövid Magyar Állampapír Index), amelynek elméleti portfoliója az egy évnél rövidebb, de 3 hónapnál hosszabb lejáratú magyar állampapírok árfolyamát fedi le. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokban, valamint a Kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat és betartja a Kezelési Szabályzatban valamint a jogszabályokban meghatározott befektetési korlátokat. Az Alap befektetési politikája csak a PSZÁF engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg. 2.2. A befektetési alap befektetési politikája és a portfolió elemei Az Alap befektetési politikája és ezen belül az Alap befektetési stratégiája a 2.1. részben került ismertetésre. 2.2.1. A portfolió lehetséges elemei és tervezett arányai Lekötött és látra szóló bankbetétek Forint, illetve deviza látra szóló és lekötött bankbetét. Az Alap nettó eszközértékének maximum 60%-a. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Európai Unió vagy OECD tagállamok állampapírjai Az Alap nettó eszközértékének maximum 95%-a • Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkező vállalatok kötvényei Az Alap nettó eszközértékének maximum 50%-a • Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkező pénzintézetek jelzáloglevelei Az Alap nettó eszközértékének maximum 50%-a • Európai Unió vagy OECD tagállamok tőzsdéin kereskedett Exchange-Traded Note-ok (ETN) Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a. Kollektív befektetési értékpapírok Európai Unió vagy OECD tagállamokban székhellyel rendelkező alapkezelő által kezelt befektetési jegyek, ETF-ek, egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a Egyéb tőzsdei értékpapír Európai Unió vagy OECD tagállamok tőzsdéin kereskedett certifikátok. Az Alap nettó eszközértékének maximum 40%-a. 9

Összevont értékpapír befektetési korlátok Az Alapra vonatkozó duration korlát portfolió szinten maximum 3 év. Devizanem szerinti befektetési korlátok Az Alap eszközeinek devizanem szerinti összesített korlátai az Alap nettó eszközértékének százalékában a következők: HUF (magyar forint) EUR (euró) USD (USA dollár) JPY (japán jen)

denominált eszközök: min. denominált eszközök: min. denominált eszközök: min. denominált eszközök: min.

0% 0% 0% 0%

max. 100% max. 60% max. 60% max. 10%

tervezett: 100% tervezett: 0% tervezett: 0% tervezett: 0%

Az Alap egyéb devizában denominált eszközökbe nem fektethet. Az Alap devizakitettségét a befektetési politikában, illetve a származtatott ügyletek értékelésének szabályai szerint meghatározott keretek között az árfolyamkockázat csökkentése érdekében fedezheti. Származtatott ügyletek Az Alapkezelő a befektetési alap nevében a 345/2011. számú kormányrendelet 22. §. értelmében származtatott ügyletet köthet, a 22. §.-ban megállapított befektetési korlátok figyelembevételével. A származtatott terméket, illetve ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei Az alap kizárólag a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett határidős termékekben köthet ügyletet. A határidős ügyletek célja a portfolió hatékony kezelése, illetve az alap eszközeinek árfolyamváltozásából fakadó kockázat csökkentése, ideértve az eszközök deviza-, -kamat, -hozam és árfolyamváltozását is. A származtatott ügyletek kötésének a feltételei tekintetében a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §. (1) bekezdése tekintendő irányadónak. A befektetési eszközök illetve értékpapírok körének tervezett aránya Az alap befektetési politikája részeként meghatározott benchmark index leképezésével az Alapkezelő arra törekszik, hogy a befektető számára a benchmark indexet meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő a hatékony portfolió kialakítása során törekszik olyan eszközösszetétel kialakítására és tartására, mely ezt a célt szolgálja. Az alap befektetési stratégiája részeként meghatározott eszközök köre és azok befektetési korlátja definiálja az Alapkezelő mozgásterét a befektetési politika megvalósítása során. A meghatározott befektetési korlátok a törvény által előírt korlátoknál szigorúbbak lehetnek. A befektetési stratégia megvalósítása során az alap eszközeinek összetétele eltérhet a benchmark összetételétől. Az összetétel eltéréseinek mértékével kapcsolatos szabályokat az Alapkezelő a saját szabályzataival összhangban határozza meg, illetve az eltéréslimitek ellenőrzéséről és betartásáról (a törvényi és a kezelési szabályzatban meghatározott limiteken túl) az Alapkezelő és az Alapkezelő szabályzataiban meghatározott ellenőrzőpontok (kockázatkezelés) gondoskodnak. 2.2.2. Tőke-, illetve hozamígéret Az MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap nem tőkevédett befektetési alap. Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedésétől úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja. A hozamok bruttó módon értendők. 2.2.3. Hitelfelvételi szabályok Likvid hányad A befektetési jegyek visszaváltási igényének teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök aránya az Alap saját tőkéjének minimum 5%-a. Az erre a célra használt likvid eszközök a következők lehetnek: – a felmondhatóságában nem korlátozott, forint, illetve deviza, látra szóló és lekötött bankbetétek, – az Európai Unió vagy OECD tagállamoknak az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapírjai Hitelfelvétel A befektetési jegyek visszavásárlásának teljesítése céljából az Alapkezelő legfeljebb 30 napra az Alap saját tőkéjének legfeljebb 10%-ig hitelt vehet fel. 10

Az elkülönített likvid eszközök és a hitelkeret együttes legkisebb aránya a saját tőke minimum 15%-a. 2.3. A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének szabályai és az eszközök terhelhetősége Értékpapírok kölcsönadása Az MKB Nemzetközi Vállalati Kötvény Befektetési Alap esetében a Kezelési Szabályzat lehetőséget ad rá, a saját tőkéje 30%áig értékpapírokat adhat kölcsön. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását valamint az Alap saját tőkéjének meghatározott százalékig való értékpapír kölcsönadását kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. Az értékpapír-kölcsön esetében az Alapkezelő dönthet úgy, hogy óvadékot köt ki. Ha az Alapkezelő óvadék kikötése mellett dönt, akkor az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének száz százaléka. Ebben az esetben, ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének száz százaléka alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan legalább a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez igazítva. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból az Alap javára közvetlen kielégítést kereshet. Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén az Alap részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az Alapkezelő a letett óvadékból is kielégítést kereshet. Ebben az esetben az Alap nettó eszközértékbe az óvadék bekerül. Az Alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az Alap és a kölcsönbe vevő közötti, a törvényes követelményeknek megfelelő tartalmú értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Az értékpapírkölcsönre a BATv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Értékpapír kölcsönvétele: Az Alap nem vehet kölcsönbe értékpapírokat. 2.4. Költségek, a befektetési alap által fizetendő díjak Az Alap működése során felmerülő költségek – A befektetési jegyek keletkeztetésével kapcsolatos költségek, – az Alapkezelőnek fizetendő éves alapkezelési díj, – a Forgalmazónak fizetendő éves forgalmazási díj, – a Letétkezelőnek fizetendő éves letétkezelői díj, – az Alap ügyletei során felmerült értékpapír forgalmazással kapcsolatos díjak és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, KELER Rt. díjak), – az Alap könyvvizsgálójának mindenkori éves díja (tört év esetén az éves díj időarányosan kerül elszámolásra), – a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggő költségek, a féléves és éves tájékoztató közzétételével kapcsolatos költségek, – a befektetési jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített hitelkeret és a felvett hitelek költségei, – a sajtóban az Alapról megjelenő, az Alapkezelő által közzétett hivatalos közlemények költségei, az Alappal kapcsolatos reklámköltségek, – az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak, – az Alap pénzforgalmi számla-vezetési díja, – az Alap megszűnésével, illetve felszámolásával kapcsolatos díjak és költségek (maximum 1%) A befektetési alap éves díjainak maximális mértéke: Éves Alapkezelési díj maximális mértéke: 0,50% Éves Letétkezelési díj maximális mértéke: 0,20% Éves Forgalmazási díj maximális mértéke: 1,50% Éves Könyvvizsgálói díj, amelynek mértéke jelen Kezelési Szabályzat készítésekor: nettó 700.000 Ft + készkiadási díj

11

Megszűnéssel kapcsolatos költségek Az Alap megszűnése esetén az eszközök értékesítését végző befektetési szolgáltató díja. Díjak, költségek elszámolási szabályai A nettó eszközértékben naponta elhatárolásra kerülő költségek: • Az Alapkezelőnek fizetendő: alapkezelési díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 0,50%-a, évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • a Letétkezelőnek fizetendő éves díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 0,20%-a, évente. A Letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • A Forgalmazónak fizetendő éves díj, amely az Alapnak az aktuális naptári évben az adott nettó eszközérték számítását megelőző napig bezárólag korábban már kiszámított nettó eszközértékek számtani átlagának a fenti felsorolásban meghatározott 1,50%-a, évente. A Forgalmazói díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. • A Könyvvizsgálónak fizetendő éves bruttó díj naponta kerül elhatárolásra, pénzügyi teljesítése félévente esedékes. A könyvvizsgálat éves bruttó díja mellett felmerülhet a könyvvizsgálathoz kapcsolódó készkiadási díj, amely nem kerül előre elhatárolásra, hanem a kifizetés napján kerül az Alap nettó eszközértékébe. • Az éves Felügyeleti díj alapja a hatályos szabályozások alapján az Alap érvényes nettó eszközértékei számtani átlagának 0,025%-a évente. A Felügyeleti díj naponta kerül elhatárolásra, pénzügyi teljesítése negyedévente esedékes. • A közzétételi díj átalánya havonta fizetendő bruttó összeg, amely naponta kerül elhatárolásra. Az Alapot terhelő további költségek a felmerülésük/kifizetésük napján kerülnek a nettó eszközértékbe. Az Alapkezelő nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelő az Alapra terhelje. Ha az Alapkezelő az Alap tőkéjét az általa kezelt alapokba fekteti be, az Alapra vételi és visszaváltási jutalék nem terhelhető. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólag sem terhelhető az Alapra. Az Alapot terhelő költségek (a Befektetőket terhelő közvetett költségek) változtatási lehetőségei Az Alapot terhelő költségek, díjak (könyvvizsgálói díj, KELER díjak, bank költségek, PSZÁF díjak, forgalmazási díjak, stb.) változhatnak. A nettó eszközértékre vetített alapkezelői, forgalmazói és letétkezelői díj a maximumként meghatározott mértéken belül változtatható. 2.5. A nettó eszközérték számításának módja, közzétételének helye 2.5.1. A nettó eszközérték megállapítása (Értékelés) A Letétkezelő a rendelkezésre álló árfolyamok alkalmazásával minden banki napon meghatározza az Alap nettó eszközértéket és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket. Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül teszi közzé a Forgalmazó fiókjaiban valamint honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ oldalán (www.bamosz.hu), illetve a Forgalmazó fiókjaiban. Az Alap nettó eszközértékét a tulajdonában lévő befektetett eszközök alábbi módon számított értékének, valamint az Alap pénzeszközeinek összege határozza meg, csökkentve a Letétkezelő által a tárgynapon meghatározott kötelezettségek értékével. 2.5.2. Az Alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályok A Letétkezelő minden banki napon meghatározza a következő forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. Adott forgalmazási napra érvényes ár meghatározása az érvényesség napját megelőző banki napon történik. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu). Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelő a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. 12

Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok és pénzeszközök a 2.5.3. pontban leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő az összesített nettó eszközérték és a kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve. A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot. 2.5.3. Az Alap portfoliójában lévő eszközök értékelése 2.5.3.1. Lekötött és látra szóló bankbetétek értékelése A lekötött és/vagy látra szóló betétek értéke a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot is tartalmazza. A devizaszámlákon található devizákat Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. 2.5.3.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Államkötvények, diszkont kincstárjegyek, értékelése A.) Magyarországon kibocsátott magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvények és diszkontkincstárjegyek értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott középárfolyam alapján kell számítani. A számításhoz a nettó eszközérték megállapításának napján az ÁKK által délután közzétett adatokat, azok hiányában a délelőtt közzétett adatokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek egyike sem elérhető, az azt megelőző legközelebbi munkanapon közzétett adatokat – kell alkalmazni. Amennyiben a nettó eszközérték megállapításának napján az államkötvény vagy diszkont kincstárjegy hátralévő futamideje egyenlő vagy kevesebb, mint 91 nap, úgy az ÁKK 3 hónapos referenciahozama alapján kell kiszámítani az értékpapír árfolyamát. Az államkötvények értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot is (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam). B.) Külföldön kibocsátott államkötvények, diszkontkincstárjegyek Amennyiben az ilyen értékpapírral külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) 13

– államkötvények esetében a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forintban kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes árfolyamon. Vállalati kötvények értékelése A.) Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott vállalati kötvények Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalati kötvények A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok – melyek pontos listáját a BÉT “Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában” meghatározott ún. “Tőzsdei Értékpapír Lista” tartalmazza – esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tőzsde által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapítását megelőzően legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), – diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott kötvényre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Magyarországi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a hazai kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. B) Európai Unióban vagy OECD tagállamban kibocsátott vállalati kötvények Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Európai Unió vagy az OECD székhellyel rendelkező vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően, professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték számításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. 14

Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a külföldi kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor bekerülési árat kell alkalmazni. Jelzáloglevelek értékelése A.) Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott jelzáloglevelek Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott Budapesti Értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok – melyek pontos listáját a BÉT “Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában” meghatározott ún. “Tőzsdei Értékpapír Lista” tartalmazza – esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett jelzálogleveleket a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapításának napján legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényesség napjáig (ezt a napot nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam) Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott jelzáloglevelekre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján és idejében közölt utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam) A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. B.) Európai Unióban vagy OECD tagállamban kibocsátott jelzáloglevelek Európai Unió vagy az OECD tagállamban kibocsátott jelzáloglevek esetén – a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam)

15

A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. ETN-ek értékelése Amennyiben az ilyen értékpapírral külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forintban kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes árfolyamon. 2.5.3.3. Kollektív befektetési értékpapírok értékelése Magyarországon kibocsátott befektetési jegyek, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírok Magyarországon kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok értékelésekor a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig a legutolsó hivatalosan közétett egy jegyre jutó nettó eszközérték használandó (lehetséges források: BAMOSZ adatbázis, Magyar Tőkepiac, kibocsátó saját honlapja, forgalmazó honlapja). Külföldön kibocsátott kollektív befektetési jegyek, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírok Külföldi kollektív befektetési értékpapír értékelésénél a Letétkezelő a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéket veszi figyelembe. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. ETF-ek A tőzsdén kereskedett nyíltvégű befektetési jegyek (kollektív értékpapírok) (ETF) esetében a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez. Amennyiben ez nem elérhető, az előző munkanapi záróárfolyamon kell értékelni. Ha a nettó eszközérték megállapításának napjához mérten 91 napja nem volt forgalom, úgy a következő áron kell értékelni: – az ETF alapkezelője által közölt ár, vagy ha ez sem elérhető, akkor – beszerzési ár A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napjára, ennek hiányában az azt megelőző napra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon. 2.5.3.4. Egyéb tőzsdei értékpapírok- certifikátok A certifikátok esetében a BLOOMBERG, illetve Reuters adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert tőzsdei záróárfolyamát kell használni az értékeléshez. Amennyiben ez nem elérhető, az előző munkanapi záróárfolyamon kell értékelni. A nem Forintban denominált értékpapírok Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napjára, ennek hiányában az azt megelőző napra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon. 2.5.3.5. Származtatott ügyletek Tőzsdei származtatott ügyleteket az adott tőzsde – mely tőzsdén a tranzakció lebonyolításra került - hivatalos elszámolóára szerint kell értékelni. Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. Határidős ügyleteknél az aktuális piaci árfolyam és kötési árfolyam különbözetével kell korrigálni a nettó eszközértéket. Opciós jogosultság, illetve kötelezettség esetén, az opció értékét a tőzsdén kialakult árfolyamának megfelelően, ha ilyen nincs, az opció belső értéke alapján kell megállapítani. Az opciós jogosultság esetén értékével növelni, kötelezettség esetén értékével csökkenteni kell a nettó eszközértéket.

16

A származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok Az Alapkezelő folyamatosan köteles biztosítani az Alap által kötött származtatott ügyletek fedezettségét: • Határidős ügyletnél a 345/2011. sz. kormányrendelet 15. §.-a értelmében az alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani fedezetként. • Az Alap csak a tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, azaz legfeljebb csak az Alap portfoliójában lévő értékpapír mennyiségének megfelelő mértékben vállalhat eladási pozíciót származtatott ügyletekben (határidős eladás, eladási opció vétele, vételi opció kiírása). • Az Alapkezelő a származtatott ügylet mögött álló értékpapírt az ügylet fennállása alatt nem adhatja el, továbbá az adott értékpapír nem szolgálhat más származtatott ügylet mögöttes értékpapírjaként (kivéve ugyanazon értékpapír devizakockázatának csökkentésére kötött ügyletet), illetőleg nem használható fel más származtatott ügylet, valamint hitelfelvétel fedezeteként. Valamely értékpapír-portfolióra alapozott index-kontraktus esetén a származtatott ügylet mögött álló értékpapír-portfolióban eszközölt változtatások nem eredményezhetnek számottevő változást az index-kontraktus és a mögöttes értékpapír-portfolió korrelációjában, illetve összességében nem vezethetnek eladási pozíció kialakulásához. • Egy adott eszköz kizárólag egy származtatott ügylet fedezeteként használható fel, továbbá nem lehet egyúttal hitelfelvétel fedezete. Az egyes származtatott ügylet fedezeteit egymástól elkülönítetten kell nyilvántartani. • Az Alapkezelő köteles folyamatosan fedezetet kérni az Alapnak a szerződő féllel szemben nyilvántartott – az adott származtatott ügylet elszámolt nyereségét megtestesítő – követeléseire. Az Alapkezelő nem köteles fedezetet kérni nemzetközi, illetve PSZÁF által elismert hitelminősítők által legalább „BBB” fokozatúnak minősített szerződő féltől. Az Alapkezelő nem köteles továbbá fedezetet kérni azon összeg erejéig, amely nem haladja meg az Alapkezelő belső szabályzata alapján a szerződő félre megállapított partnerkockázati limitnek az egyéb pozíciók kapcsán még ki nem használt összegét. A fentiek szerinti fedezetlen rész nem haladhatja meg a saját tőkéjének az 5% - át. A bekért fedezet mértékéről, szolgáltatásának módjáról az adott szerződésben kell rendelkezni. Fedezet kizárólag készpénz (lekötetlen bankbetét), legfeljebb 1 éves hátralévő futamidejű, azonnal értékesíthető állampapír, az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 90%-án beszámítható 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű állampapír, továbbá az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 50%-án beszámítható egyéb tőzsdei értékpapír és nyíltvégű befektetési jegy lehet. • Származtatott ügylet mögöttes értékpapírja, illetve a fedezet nem vehető figyelembe az ezen Szabályzat 2.2.2. pontban előírt likvid hányad elemeként. A befektetési szabályok és korlátok szempontjából az adott értékpapír saját tőkén belüli arányát a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §.-ában meghatározott nettósítás szabályok figyelembe vételével kell számítani. Egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai tekintetében a 345/2011. sz. kormányrendelet 22. §. (2) bekezdés szabályai az irányadók. Az indexekben és egyéb összetett pozíciók kezelésében az azokat alkotó komponensek felbontásával előálló portfolió elemei tekintendők a származtatott eszközök alkalmazási alapjának; kivéve, ha a származtatott ügylet alapjául szolgáló portfolióelem olyan indexkövető alap, melynek a benchmark indexe egyben olyan származtatott termék alapindexe, mely a Budapesti Értéktőzsde határidős szekciójában rendelkezésre áll. Származtatott devizaügyletek szabályai Származtatott devizaügyletek a befektetési politikában meghatározott, származtatott ügyletekkel kapcsolatos szabályok figyelembevételével köthetők. A származtatott devizaügyletek kötése során az alap portfolióját alkotó portfolióelemek devizanemét kell figyelembe venni a nettósítás szabályainak alkalmazása során oly módon, hogy az adott devizanemben nyitott fedezeti jellegű devizaügylet értéke nem haladhatja meg a portfolióban szereplő adott devizanemű eszközök összesített piaci értékét. A különböző devizában denominált eszközöket egymástól elkülönülten kell kezelni a nettósítás során. A származtatott ügyletek értékelési szabályai A származtatott ügyletek értékeléséhez felhasznált ár a tőzsdei záróár. 2.5.3.6. Értékpapír kölcsönadás A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. A kölcsönadott értékpapírt a nettó eszközértékben továbbra is szerepeltetni és az értékpapír típusának megfelelő értékelési szabályok szerint értékelni kell az Alap értékpapírjai között, függetlenül attól, hogy ténylegesen a kölcsönvevő számlájára 17

került. A nettó eszközérték meghatározásakor figyelembe kell venni a kölcsönadásért felszámított díj nettó eszközérték megállapításának napjáig időarányosan felhalmozott értékét. Az Alap javára biztosítékként kért óvadék az Alap nettó eszközértékében nem kerül kimutatásra. 2.5.4. Hibás nettó eszközérték A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot. Hibás nettó eszközérték közzétételének módja, helye, ideje A hibás nettó eszközérték javításának napján a Letétkezelő az új nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban valamint a honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ oldalán (www.bamosz.hu).

3. TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK 3.1. Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, módja 3.1.1. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő az Alap működéséről az üzleti év első felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követően pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést készít a PSZÁF részére, illetve tesz közzé a fent megjelölt honlapon, valamint a forgalmazási helyeken. A féléves jelentést minden év június 30-át követő 2 hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követő 4 hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. A jelentésnek a törvény által előírt tartalommal kell rendelkeznie. Az alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az éves és féléves jelentések a tárgyidőszak utolsó napjától legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek. 3.1.2. Befektetők rendkívüli tájékoztatása A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat: a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal; 18

e)

a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; f ) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal; o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül; q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; t) a jelen törvényben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.

A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja. 3.2. Befektetési alap közzétételi helye Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése: A Forgalmazó www.mkb.hu, az Alapkezelő www.mkbalapkezelo.hu honlapja, valamint a www.kozzetetelek.hu. A Tájékoztató, Kezelési szabályzat nyomtatott formában a forgalmazási helyeken elérhető. Az Alapkezelő az Alap működéséről az üzleti év első felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követően pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést készít a PSZÁF részére, illetve tesz közzé a fent megjelölt honlapon, valamint a forgalmazási helyeken. A féléves jelentést minden év június 30-át követő két hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követő négy hónapon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. A féléves és éves jelentésnek valamint a havi portfolió jelentésnek a törvény által előírt tartalommal kell rendelkeznie. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két banki napon belül közzéteszi a Forgalmazó fiókjaiban és honlapján (www.mkb.hu), továbbá a BAMOSZ honlapján (www.bamosz.hu). 3.3. A befektetési jegyek tulajdonosait megillető jogok A befektetőknek az Alappal szemben fennálló követeléseit és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

19

A befektetési jegyek minden tulajdonosa: – jogosult arra, hogy a befektetési jegyeit a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa, bármely banki napon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, – jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, – az Alap megszűnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére, – kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, – a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja, a legutóbbi éves és féléves jelentése az Alapkezelő honlapján valamint a forgalmazási helyeken térítésmentesen a befektetők rendelkezésére áll, továbbá a befektető kérésére térítésmentesen át kell adni. A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak.

4. A BEFEKTETÉSI ALAP FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATAI Az Alap Tájékoztató és Kezelési Szabályzatának elfogadásáról szóló Felügyeleti engedély száma, kelte: H-KE-III-380/2012. (2012. szeptember 20.) Alapkezelő igazgatósági határozatainak száma, kelte: 2/1992., 6/1995. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyező határozatának száma, dátuma: E-III/110.005/1992., 1992. november 30. Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat száma, dátuma: E-III/ 1112-02., 1992. december 15. Felügyeleti engedély száma az átalakulásról: E-III/110.005-5/95., 1996. január 4. Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma az átalakulásról: 1111-14., 1996. február 1. Felügyeleti engedély száma a névváltoztatásról: E-III/110.005-13., 2004. december 17. Felügyeleti engedélyek számai a Tájékoztató módosításáról: 110.005-6/96. (1996. 11. 11.), 110.005-7/97. (1997. 03. 13.), 110.005-8/98. (1998. 08. 10.), 110.005-9/2000. (2000. 08. 08.), 110.005-10/20002. (2002. 11. 13.), III/110.005-11/203. (2003. 02. 04.), III/110.005-12/2003. (2003. 06. 12.) Felügyeleti engedély a Tájékoztató és Kezelési szabályzat módosításáról: EN-III/TTE-364/2010. sz. határozat, 2010. szeptember 9. Az Egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításának Alapkezelő Igazgatósági határozatának száma, kelte: 25/2011., 2011. november 2. Felügyeleti engedély száma a Tájékoztató és Kezelési szabályzat módosításáról: KE-III-50100/2011., 2011. december 1. Az alap a nyíltvégű Befektetési alapok listájában a 1111-14 lajstromszámon szerepel a Felügyelet nyilvántartásában. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat közzétételét a Felügyelet engedélyezi.

5. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐINEK BEMUTATÁSA 5.1. Az alapkezelő bemutatása Adatok az Alapkezelőről Az Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Részvénytársaság néven, a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a 01-10-044106 számon került bejegyzésre. (kelt: 1999. június 30.) Jegyzett tőke: 100.000.000 Ft. Saját tőke nagysága 2011. éves beszámolóban: 291.537 ezer Ft. Székhelye: 1056 Budapest Váci utca 38. Félfogadás: kedden 10 órától 13 óráig. A társaságot határozatlan időre alapították. Az Alapkezelő sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. 20

Üzleti év Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Tulajdonosi struktúrája Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő rt. 100%-os tulajdonosa. Az Alapkezelő tagja az MKB Bank Zrt. által irányított vállalatcsoportnak. Tevékenységi köre Az Alapkezelő a Felügyelettől kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: 6430’08 Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységét az ÁPTF 1999. július 12-én kelt, 100.007-3/1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF 2002. december 20-án kelt III/100.007-6/2002. számú határozatával engedélyezte. Az Alapkezelő szervezeti felépítése Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Az Alapkezelő munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik. A Front-office irányítását a kereskedési igazgató, a Back-office irányítását a back-office vezető látja el. Az Alapkezelő munkavállalóinak száma 2011. július 1.-én 10 fő. Az Alapkezelő feladata Az Alapkezelő feladata, hogy törvényes tevékenysége során a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alapot kialakítsa és azt a Befektetők általános megbízása alapján azok érdekében kezelje. Az Alapkezelő, mint az Alap törvényes képviselője az Alap nevében és helyette eljárva az Alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek az Alap befektetési elveihez igazodó adásvételét végzi. Az Alapkezelő az Alap kezelése során a Felügyelet által jóváhagyott Kezelési szabályzatban meghatározott költségeket számíthatja fel az Alap terhére. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles feladatait ellátni. Az Alapkezelő által kezelt további befektetési alapok felsorolása a Kezelési Szabályzat 2. számú mellékletében található. 5.2. A letétkezelői és forgalmazói feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. bemutatása Neve: MKB Bank Zrt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Jegyzett tőke: 20.733 millió Ft. Saját tőke a 2011. évi auditált beszámolóban: 78.233 millió Ft. Az MKB könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C.). Az MKB Bank Zrt. nyilvános kibocsátó társaság, rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a www.mkb.hu és a www.kozzetetelek.hu honlapokon teljesíti. Tevékenységi köre (TEÁOR) 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység. Engedélyhez kötött tevékenységek A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. február 27-én kelt 41.0005/1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2001. augusztus 7-én kelt III/41.0053/2001. számú engedélye alapján folytatja. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

21

Alkalmazotti létszám Az MKB Bank 2010. december 31.-i, teljes munkaidős foglalkoztatottak alkalmazotti létszáma 2.243 fő volt. Tulajdonosi struktúra A Bank alaptőkéje 20.732.902 darab, egyenként ezer forint névértékű, azonos jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll. Az MKB Bank Zrt. sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. 5.3. Könyvvizsgáló cég bemutatása A Könyvvizsgáló cég neve: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C. cégjegyzékszáma: cg. 01-09-071057 5.4. Tanácsadók Az MKB Befektetési Alapkezelő zRt. nem áll szerződéses kapcsolatban olyan tanácsadó céggel, külső befektetési tanácsadóval, melynek díjazása az Alap eszközeiből történik.

6. A BEFEKTETŐKET ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK A hozam bruttó módon értendő. Magánszemély befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a hozamot valamint a befektetési jegyre kötött ügyleten elért árfolyamnyereséget személyi jövedelemadó terheli. A Kezelési szabályzat időpontjában hatályos adótörvények ezt a következőképpen szabályozzák. a)

A befektetési jegy esetében a hozam- és árfolyamnyereség jellegű jövedelem kamatnak minősül és Magyarországon 16% mértékű adó terheli. Ezen adókötelezettség alá esik a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyek esetében a diszkont ár és a névérték közötti árkülönbözet is. A Személyi jövedelemadóról szóló, 2011. január 1.-vel hatályos törvény szabályai szerint befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében történő befektetés esetén, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, a befektető a hozamkifizetésekor adókedvezményben részesülhet.

b)

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében az Szja törvény lehetőséget ad arra, hogy a befektető az ügyleti nyereséget csökkentse az ügyleti veszteséggel. Ez esetben jövedelemnek tekinthető az adóévben, pénzben elszámolt ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségek együttes összegének a magánszemélyt terhelő, adóévben pénzben elszámolt ellenőrzött tőkepiaci ügyleti veszteségek együttes összegét meghaladó rész. A jövedelem után az adó mértéke 16%. A jövedelmet a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok, illetve saját nyilvántartása alapján a magánszemély állapítja meg, önadózás keretében vallja meg és a bevallás benyújtásáig előírt határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély az adóévben ügyleti veszteséget ér el és azt az adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult. Adókiegyenlítés az adóévben és/ vagy az azt megelőző két évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség törvény szerinti számítási móddal történő figyelembevétele, az elért árfolyamnyereség csökkentésére.

c)

Külföldi illetőségű magánszemély befektetőkre a fenti szabályok vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a kifizető a külföldi állam által kiállított illetőségigazolás birtokában, a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján állapítja meg adólevonási kötelezettségét és az adó mértékét.

d)

Belföldi céges befektetők esetén a hozam bruttó értéke kerül a befektető számláján jóváírásra.

*Az Alapkezelő a 2012 január 1.-től hatályos személyi jövedelemadó szabályokra tekintettel felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét az SZJA törvény rendelkezéseinek beható áttekintésére.

22

7. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA A Kezelési szabályzat a Felügyelet jóváhagyó határozata keltének napjától az Alap megszűnéséig hatályos. A Kezelési Szabályzat módosítása – kivéve a Batv 52. §. (4) bekezdésben meghatározott eseteket - a Felügyelet jóváhagyásával lehetséges. A jóváhagyott módosításról az Alapkezelő közleményt tesz közzé az Alapkezelő közleményeire vonatkozó szabályok szerint. A módosítás során a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit figyelembe kell venni. A módosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya.

8. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Mivel a Befektetési Alapok működése tőkepiaci kockázattal jár, az Alapokba történő befektetési döntés során e kockázatok átgondolása, felmérése szükséges, tekintettel arra, hogy a Befektetési jegy megvásárlásával a Befektető befektetési kockázatot vállal. A befektetéseken elszenvedett esetleges veszteségekért az Alapkezelő a Befektetőt nem kárpótolja. Ezért az Alapkezelő felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, mely szerint a magasabb hozam eléréséhez a Befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. Kérjük ezért az alábbi kockázati tényezők fokozott figyelembe vételét! A kockázati tényezők ismertetése Adózási kockázat A befektetési alapokra, valamint a befektetési jegyekre vonatkozó a Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos belföldi adózási szabályok jövőbeni esetleges hátrányos változásai befolyásolhatják a befektetések nettó hozamát, illetve a tőke visszafizetést. Alapkezelői kockázat Az Alapkezelő befektetési eszközök vételével eladásával és kölcsönadásával valósítja meg a meghatározott befektetési politikát. A tranzakciók előtt körültekintően tájékozódik a kiválasztott eszközök feltételeiről, piaci megítéléséről, múltbeli teljesítményéről. A befektetések eredményességét átmenetileg befolyásolhatja az Alapkezelők, működési kockázata. Általános gazdasági környezetből adódó kockázat A befektetések teljesítménye függ az őt körülvevő nemzet, illetve régió gazdasági helyzetének alakulásától, ami jelentős mértékben kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok erősödő integráltsága miatt egy-egy országban, illetve régióban alkalmazott befektetésre más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak, ezek a rövid- és középtávú ingadozások negatívan is befolyásolhatják a befektetési jegyek árfolyamát. Az Alap megszűnésének kockázata A határozatlan futamidejű pozitív saját tőkéjű befektetési alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. A nyilvános, nyíltvégű alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Devizaárfolyam kockázat Erről a kockázatról akkor beszélünk, ha az alap devizája és az alapba vásárolt eszközök devizája eltér. Ebben az esetben az alap teljesítményét nem csak a befektetett eszközök saját devizájában történt árfolyamváltozások határozzák meg, hanem a két deviza közötti árfolyam ingadozása is. Elszámolási kockázat Az értékpapírok adásvételének lebonyolításához elszámoló házak és letétkezelők közreműködése szükséges. A közreműködők magas színvonalú biztonsági és minőségi követelmények melletti kiválasztása ellenére előfordulhat azonban, hogy késedelmes vagy hibás elszámolás miatt az Alapokat olyan kár éri, amely megtérítésére csak késedelemmel vagy esetleg nem minden esetben kerülhet sor. Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékeket.

23

Kamatláb kockázat A piaci hozamszint változása a kamatozó és származtatott eszközök árfolyamváltozásán keresztül befolyásolhatja az Alap befektetési jegyeinek árfolyamát. Kibocsátói kockázat Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója fizetésképtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, annak nem megfelelő időben tesz eleget, vagy ha mindezek kockázata megnő, akkor ez a kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak értékét és ezen keresztül az Alap nettó eszközértékét, illetve a befektetési jegyek árfolyamát befolyásolja. Koncentrációs kockázat A befektetési alap befektetési politikája alapján az MKB Bank Zrt-nél elhelyezett betétekből valamint az MKB Bank Zrt-vel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20%-át. Kötvénypiaci kockázat A kötvények nagy részét a nemzetközi szokásjog alapján, a tőzsdén kívüli piacon (OTC piac) vásárolják meg, illetve értékesítik az Alapok. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a kötvények értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, a vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread), nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók közvetett költségeit megemelheti. A vállalatok által kibocsátott kötvények esetében a visszafizetési kockázat általában nagyobb, mint az állampapíroknál, mivel a vállalatok jellemzően a gazdaságnak korlátozott piaci szegmenseire koncentrálnak, így működésük eredményességét nagyobb mértékekben befolyásolhatja negatívan az adott területen bekövetkezett változások. Likviditási kockázat Egyes értékpapírok piaci likviditása a piaci kereslet – kínálat hatására jelentősen megváltozhat, ez a portfolióban lévő eszközök értékelésére nézve kedvezőtlen is lehet, illetve ezen eszközök adás-vételét is markánsan befolyásolhatja, ami az alap nettó eszközértékén és árfolyamán is észrevehető. Ország kockázat Az országkockázat általában az adott ország politikai- gazdasági helyzetéből fakadnak. Szélsőséges esetben a szuverén hiteladós részben vagy egészben nem tud fizetési kötelezettségének eleget tenni. Az ilyen és már akár kevésbé szélsőséges esetek is hatással lehetnek az befektetési jegyek árfolyam változására. Partnerkockázat Amennyiben a partnerek nem - vagy késedelmesen teljesítenek az alap nettó eszközértékére és árfolyamára hatással lehetnek. Származtatott (Derivatív) ügyletek kockázat Származtatott ügylet árfolyama egy mögöttes eszköz árfolyamától függ. Derivatív ügylet jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel (pl. az esedékességkori piaci ár, likviditása jelentősen visszaeshet, jellemzően tőkeáttétellel működnek). Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik a portfolió értékét. Vállalati kockázat Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatal előtt körültekintően tájékozódik az értékpapírokat kibocsátó társaságok vagyoni, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodási eredményességéről. A makrogazdaság-, a társaságok gazdálkodási helyzete-, piaci megítélése idővel változhat és jelentősen módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. Szélsőséges esetben az értékpapírt kibocsátó társaság csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülhet. Ezek hatást gyakorolnak a befektetési jegyek árfolyamára. Visszavásárlás felfüggesztésének kockázata A befektetési jegy visszavásárlását az Alapkezelő kizárólag a Befektetők érdekében, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel.

24

9. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE Jogi szabályozás A Kezelési szabályzatban foglaltakra a BAT rendelkezései vonatkoznak. Az Alapkezelő felhívja a tisztelt Befektetők figyelmét, hogy a befektetési alapok jogi szabályozásáról teljes és hű képet kizárólag a törvény egészének megismerése és értelmezése után nyerhetnek. A BAT. mellett az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő szervezetére, törvényes működési rendjére, tevékenységi körére, továbbá a tevékenység gyakorlása során kötött ügyletek polgári jogi bázisszabályozására vonatkozó jelentős háttérszabályok a Ptk., a Gt., BSzt., valamint a Hpt. mind az Alapot, mind a Befektetőket érintő adózási előírásokra a mindenkor hatályos adózási jogszabályok vonatkoznak. Jogviták rendezése Az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő az Alap működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsősorban egyeztetés útján igyekszik rendezni a Befektetővel. Az egyeztetés sikertelensége esetén a felek részére a polgári peres eljárás adhatja a vita törvényes rendezését. Budapest, 2012. július 30.

Katona Ildikó Daróczi Andor MKB Befektetési Alapkezelő zRt. Alapkezelő

Pásztor Csaba

25

Kérészy Barna MKB Bank Zrt. Forgalmazó

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Az MKB Alapok forgalmazására nyitva álló forgalmazási helyek. A) Az MKB Bank Zrt. fiókhálózatának alábbi fiókjai: A forgalmazói feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. fiókjai:

Budapest és környéke Alagút utca

H-1013 Budapest, Alagút u. 5.

Lajos utcai Fiók

H-1023 Budapest, Lajos u. 2.

Mammut üzletház

H-1024 Budapest, Széna tér 4.

EuroCenter üzletház

H-1032 Budapest, Bécsi út 154.

Újpesti fiók (STOP.SHOP)

H-1045 Budapest, Árpád út 183-185.

Szent István tér

H-1051 Budapest, Szent István tér 11.

Türr István utca

H-1052 Budapest, Türr István u. 9.

Székház

H-1056 Budapest, Váci u. 38.

Andrássy út

H-1061 Budapest, Andrássy út 17.

WestEnd City Center

H-1062 Budapest, Váci út 1-3.

Dévai utcai fiók

H-1134 Budapest, Dévai utca 23.

Duna Ház

H-1093 Budapest, Soroksári út 3/C.

Árkád

H-1106 Budapest, Örs vezér tere 25.

Fehérvári út

H-1119 Budapest, Fehérvári út 95.

MOM Park

H-1124 Budapest, Alkotás út 53.

Nyugati tér

H-1132 Budapest, Nyugati tér 5.

Duna Plaza

H-1138 Budapest, Váci út 178-182.

Váci út - Masped Ház

H-1139 Budapest, Váci út 85.

Siemens Ház

H-1143 Budapest, Hungária krt. 130.

Allee Fiók

H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 6-10.

Rákoskeresztúri Fiók

H-1173 Budapest, Pesti út 237.

Budafok

H-1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 25-27.

Csepel Plaza

H-1211 Budapest, II. Rákóczi F. út 154-170.

Solymár

H-2085 Solymár, Trestyánszky u. 68.

Szentendre

H-2000 Szentendre, Kossuth L. u. 10.

Budaörs

H-2040 Budaörs, Szabadság út 45.

Vác

H-2600 Vác, Március 15. tér 23.

Érd

H-2030 Érd, Budai út 11.

Dunakeszi

H-2120 Dunakeszi, Fő út 16-18.

Gödöllő

H-2100 Gödöllő, Kossuth L. út 13. 26

Vidék Baja

H-6500 Baja, Bartók Béla u. 10.

Balassagyarmat

H-2660 Balassagyarmat, Kossuth L. u. 4-6.

Balatonfüred

H-8230 Balatonfüred, Kossuth u. 9.

Békéscsaba

H-5600 Békéscsaba, Szabadság tér 2.

Cegléd

H-2700 Cegléd, Kossuth tér 8.

Debrecen

H-4024 Debrecen, Vár u. 6/C.

Debrecen II

H-4025 Debrecen, Piac u. 81.

Dunaújváros

H-2400 Dunaújváros, Vasmű u. 4/B.

Eger

H-3300 Eger, Érsek u. 6.

Esztergom

H-2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

Gyöngyös

H-3200 Gyöngyös, Köztársaság tér 1.

Győr

H-9021 Győr, Bécsi kapu tér 12.

Győri Árkád

H-9027 Győr, Budai u. 1.

Gyula

H- 5700 Gyula, Városház u. 18.

Hatvan

H-3000 Hatvan, Kossuth tér 4.

Herend

H-8440 Herend, Kossuth L. u. 140.

Heves

H-3360 Heves, Szerelem A. u. 11.

Hódmezővásárhely

H-6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2.

Jászberény

H-5100 Jászberény, Lehel vezér tér 16.

Kalocsa

H-6300 Kalocsa, Hunyadi János utca 47-49.

Kaposvár

H-7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7.

Kazincbarcika

H-3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1.

Keszthely

H-8360 Keszthely, Kossuth Lajos út 23.

Kecskemét

H-6000 Kecskemét, Katona József tér 1.

Kiskunhalas

H-6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 3.

Kiskőrös

H-6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2.

Kisvárda

H-4600 Kisvárda, Szt. László u. 51.

Komárom

H-2900 Komárom, Bajcsy-Zsilinszky u. 1.

Miskolc

H-3530 Miskolc, Széchenyi u. 18.

Miskolc Plaza

H-3525 Miskolc, Szentpáli u. 2-6.

Mosonmagyaróvár

H-9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 26-28.

Nagykanizsa

H-8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 8.

Nyíregyháza

H-4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11.

Orosháza

H-5900 Orosháza, Könd u. 38.

Pécs

H-7621 Pécs, Király u. 47.

Paks

H-7030 Paks, Dózsa Gy. út 75.

Salgótarján

H-3100 Salgótarján, Fő tér 6. 27

Siófok

H-8600 Siófok, Sió u. 2.

Sopron

H-9400 Sopron, Várkerület 16.

Szeged

H-6720 Szeged, Kölcsey u. 8.

Szeged-Árkád

H-6720 Szeged, Londoni körút 3.

Szekszárd

H-7100 Szekszárd, Garay tér 8.

Székesfehérvár

H-8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12.

Szolnok

H-5000 Szolnok, Baross u. 10-12.

Szombathely

H-9700 Szombathely, Szent Márton u. 4.

Tata

H-2890 Tata, Ady Endre u. 18.

Tatabánya

H-2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Tiszaújváros

H-3580 Tiszaújváros, Építők u. 19.

Veszprém

H-8200 Veszprém, Óváros tér 3.

Zalaegerszeg

H-8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 22.

A fiókok nyitvatartási ideje Nem bevásárlóközponti fiókok: hétfő: 8.00 órától 17.30 óráig kedd - csütörtök: 8.00 órától 16.30 óráig péntek: 8.00 órától 15.00 óráig Bevásárlóközpont fiókok: Allee, Budapest Árkád, Csepel Pláza, Duna Pláza, EuroCenter, Mamut, MOM Park, Westend, Miskolc Pláza, Győri Árkád, Szegedi Árkád: hétfő, kedd, szerda, csütörtök 10.00 órától 18.00 óráig, péntek: 10.00 órától 17.00 óráig.

B) Az MKB Bank Zrt. Contact Center telefonos ügyfélszolgálata MKB Telebankár Lakossági ügyfélszolgálat telefonszám: 06-40-333-666 Vállalati ügyfélszolgálat telefonszám: 06-40-333-777 Külföldről hívható ügyfélszolgálati telefonszám: 36-1-373-3333 Az MKB Telebankár 24 órán át hívható. Az MKB Telebankár további elérhetőségeiről kérjük tájékozódjon a www.mkb.hu oldalon.

28

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Az Alapkezelő által létrehozott, jelenleg elérhető befektetési alapok Nyilvános, nyíltvégű befektetési alapok MKB Prémium Rövid Kötvény Befektetési Alap MKB Állampapír Befektetési Alap MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap MKB Európai Részvény Befektetési Alap MKB Hozamvadász Nyíltvégű Befektetési Alap MKB Alapok Alapja MKB Ingatlan Alapok Alapja MKB Forint Tőkevédett Likviditási Alap MKB EURO Tőkevédett Likviditási Alap MKB MOZAIK Tőkevédett Likviditási Alap MKB GRÁNIT Tőkevédett Likviditási Alap MKB DOLLÁR Tőkevédett Likviditási Alap MKB Nemzetközi Vállalati Kötvény Befektetési Alap MKB Nyersanyag Alapok Alapja MKB PAGODA Tőkevédett Származtatott Alap MKB Észak-Amerikai Részvény Befektetési Alap

Nyilvános, zártvégű befektetési alapok MKB Természeti Kincsek Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek II. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Európa Csillagai Forint Tőkevédett Származtatott Alap MKB Európa Csillagai Euró Tőkevédett Származtatott Alap MKB BRIC Tőkevédett Származtatott Alap MKB Iránytű Tőkevédett Származtatott Alap MKB Pagoda V. Tőkevédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek Euró Tőkevédett Származtatott Alap MKB Természeti Kincsek Hozam Plusz Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap MKB Energia Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB GOLD Private Banking Származtatott Befektetési Alap MKB Triász Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Primátus Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Magaslat Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Megújuló Energia Tőke-és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Feltörekvő Kína Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Megújuló Energia II. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Differencia Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB FIX Hozamú Tőke- és Hozamvédett Származtatott Befektetési Alap MKB Brazil Teljesítmény Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB 24 Karát Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Feltörekvő Kína 2. Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB EnergiaForrás Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Prémium Selection Zártvégű Nyilvános Befektetési Alap

29