Mit szedjünk akut pénzhiányos tünetek esetén? Dr. Korondán Gábor Ügyvezető Market Diagnosis Kft.
2005. Január 19.
1
Az egészségügy ill. a gyógyszerpiac gazdasági átvilágítása stratégiai megközelítéssel a finanszírozási kérdésekre fókuszálva
Nemzetközi kitekintés Továbblépési alternatívák
2
Az előadó: Dr. Korondán Gábor
Swiss Bank Co. Zürich ügyfelek: Ciba, Roche, Sandoz, Bayer…
Roland Berger Strategy Consulting, München (Deutsche Bank Group)
privatizáció: Richter, Chinoin, Egis,
Biogal,…
OTP Értékpapír Rt. tőzsdei bevezetések: Egis, Richter, „due diligence” nemzetközi, ágazati gyógyszerpiaci összehasonlítások
Market Diagnosis Kft. új termékbevezetés, támogatások megítélése, ártárgyalások, lobby, pharmacoeconomiai tanulmányok… 3
Az előadás témái: 1. Mennyit tudunk elosztani? 2. Alapkérdések, piac, piaci szereplők 3. Induljunk el a megoldás irányába 4. Jövőkép
4
Finanszírozási alapkérdések Mennyit tudunk elosztani? Hogyan osszuk el?
A két allokációs szinten ugyanazon szereplők teljesen eltérő stratégiát kell hogy folytassanak
5
1. Első allokációs szint: Mennyit tudunk elosztani?
Egy hajóban evezünk!!! Minisztérium, OEP, kórházak, originális gyártók, generikus gyártók, betegek,…
Az ágazati lobby helyzete, problémái
6
1. Első allokációs szint: Mennyit tudunk elosztani?
1.1. Az ágazati lobby helyzete, problémái Összehasonlítás más ágazatok lobby tevékenységével és eredményeivel
7
A lakosság fogyasztási szerkezete Magyarországon, 2004 II. n.év (%) 6 4,6
5
5,0
4 3,2 2,8
3 2,1
2,2
Tömény s zes zes ital
Gyógys zer
2
1
0 Dohányáru
S ör
Járműüzemanyag
Telefon
Forrás:KSH
Túl sokat kell gyógyszerre költenünk??
8
Kumulált áremelkedés 2000-hez képest (%) 1,30 2001
2002
1,27
2003
1,24
1,25 1,21
1,20
1,20 1,17 1,15 1,11 1,10
1,12
1,10 1,06
1,05
1,00 Központi távfűtés
Elektromos energia
Vezetékes gáz
Forrás:KSH
És Ön hány %-os áremelkedést ért el?
9
1. Első allokációs szint: Mennyit tudunk elosztani?
1.2. Vannak megfelelő érveink?
10
Várható élettartam 2002-ben 82 80
79,7
79,7 78,7
78,4
78,2
78
77,1 75,5
76 74
74,7
74 72,6
72
70,4
70 68 66 64 Franciao.
Olaszo.
Németo.
Görögo.
U.K.
Portugália
Cseho.
Lengyelo. Szlovákia Magyaro.
Albánia
Forrás:OECD
Közelebb állunk Albániához mint Csehországhoz!
11
Egy főre jutó egészségügyi kiadások 2002-ben (USD PPP) 6000
5267 5000 4000
2817
3000
2736 2166
2160 1814
2000
1702 1118
1079
1000
654
0 USA
Né me to. Fra nc ia o.
Ola s z o.
U.K.
Görögo. Portuga lia
Cs e ho.
Ma gya ro. Le ngye lo.
Forrás:OECD
58%-kal elmaradva még Portugáliától is! 12
Egészségügyi kiadások a GDP %-ában 2002-ben 16
14,6
14
10,9
12
9,7
10
9,5
9,3 7,8
8
7,4
6 4 2 0 USA
Né meto.
Franciao.
Görögo.
Portugalia
Magya ro.
Cs eho.
Forrás:OECD
19%-kal elmaradva Portugáliától, 40%-kal Németországtól 13
Egészségügyi közkiadások a GDP %-ában 9
8
7
6
5
Né m e to. Fra ncia o. Cs e ho. Ma gya ro.
S vé do. Dá nia P ortugá lia
4
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2202
Forrás:OECD
Magyarország: az 1996-os szint alatt 2002-ben! 14
2. Alapkérdések, piac, piaci szereplők
15
Alap dilemmák Milyen egészségügyet akarunk? Technikailag lehetséges Orvosilag szükséges Közpénzből finanszírozható Hogyan limitáljuk a végtelent? A döntően biztosítási elven működő egészségügyben a kereslet a szolgáltatások iránt gyakorlatilag korlátlanul nagy. 16
Az egészségügyi kiadások forrásai 2000-ben 100%
80%
60%
40% Out-of-pocke t 20%
P riva te ins ura nce P ublic
0%
Forrás:OECD
17
2. Alapkérdések, piac, piaci szereplők
2.1. Miért kell beavatkozni az egészségügy ill. a gyógyszerpiacok finanszírozásába?
18
Az egészségügyi kiadások és a GDP átlagos éves növekedése 1990-2001 (%) 7 Eü kiadás
GDP
6 5 4 3 2 1 0
Forrás:OECD
Eü kiadás növ. > GDP növ. Kivéve: Magyarország
19
A gyógyszerfinanszírozás növekedésének komponensei a nemzetközi piacokon, 2002 (%)
Össze se n
15,4 7,0
Új te rmé k
4,7
Me nnyisé g
3,7
Ár 0
4
8
12
16
Forrás: IMS
20
A költségnövekedés faktorai 1998 - 2000 között az USA-ban Árfaktor (%) 11
Mennyiségi faktor (%) 83
HRT
63
156
Antihiperlipidemics
-1
81
Antidepressant
19
66
Gastrointestinal
3
40
Asthma
Forrás: Health Affairs, USA
21
A mennyiségi növekedés legnagyobb tartaléka: nem diagnosztizált betegek aránya USA: Osteoporosis CHD & LDL HTN
78% 54% 32%
Forrás: NOF, AHA
22
2. Alapkérdések, piac, piaci szereplők
2.2. A piaci szereplők megfontolásai
23
A piaci szereplők megfontolásai A finanszírozó dilemmái
Tartani kell a budget politikai és gazdasági okokból is A költségek demográfiai alapon eleve nőnek Növekvő nyomás a gyártók, az orvosok, a betegek részéről a legújabb termékek bevezetésére Egy támogatott termék fogyasztását már kevéssé korlátozzák gazdasági faktorok Az új termékek drágák és a mennyiséget is növelik DE MÉGIS JAVÍTANI KELLENE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MUTATÓKAT 24
A finanszírozó reakciói
Ártárgyalások = árcsökkentés Időhúzás - terheljük inkább a jövő évi budget Korlátozzuk a volument felírói korlátok betegcsoport korlátok ár-volumen
És (első?) gondolata: Okozna-e politikai vagy egyéb problémát ha nem támogatnánk? 25
A piaci szereplők megfontolásai A gyártók érvei
A költségvetési célok rövidtávú jellege nem egyezik a népegészségügy javításának hosszútávú stratégiájával A döntéshozók érdekeltsége döntően csak a költség kontrolhoz kapcsolódik, s nem az utóbbihoz Az egészségügy-gazdasági tanulmányok és modellek szerepe jóval valós jelentőségük alatt van Az elvárás abszurd: “jót - olcsón” Kövessünk jó példákat: a bevezetendő termékek váró listájának csökkentése egészségügy-politikai prioritást kapott Angliában 26
Orvosok:
Betegek:
•Vényírási szabályozás
•Co-pay
•Incentives
•Információ
•Budgets
Gyógyszerészek: •Generikus helyettesítés •Profit margins
•Információ
KÖLTSÉG = ÁR x MENNYISÉG •Árszabályozás •Fixesítés •„Free market” •Profit szabályozás 27
Magyarországi praxis
A gyógyszerkassza kiadásainak tervezésekor az államháztartási egyensúlynak prioritása volt a szakmapolitikai érvekkel szemben Költséghatékonyság = alacsony ár A kiadásnövekedést nem a fokozódó gyógyszerfogyasztás generálta Stratégia csak papíron, ad hoc döntések a gyakorlatban Alapvető eszközrendszer-hiány a kitűzött célok megvalósulásának monitoringját illetően Forrás: ÁSZ
28
Az egészségügyi rendszerrel való elégedettség 1999 (%) 90 80
Elé gede tt
Elé gede tle n
70 60 50 40 30 20 10 0
Forrás:OECD
29
Az egészségügyi rendszerrel való elégedettség 2004 dec. (%) 70 60
Elé ge de tt
Se mlege s
Elé ge de tle n
50 40 30 20 10 0
Cs e ho.
Magyaro.
Le ngye lo.
S zlovákia
Forrás:CEORG
30
3. Induljunk el a megoldás irányába
Cél: eszközallokáció optimalizálás az elérhető maximális eredmény célfüggvényen Állítsunk elvi preferenciákat: „evidence based medicine” ÉS generikus program
31
Ismerjük fel gazdasági alapon saját érdekeineket – ne lépjünk ezek ellen
A már adott méretű torta felosztásánál nem csak egymás kárára nyerhetünk!! Azonos nagyságú támogatás-összegek mellett is növelhető a cégek profitja egyidejűleg is!! Egy cég két azonos támogatás mennyiséget kapó terméke eltérően nyereségnagyságot generál Két cég (pl. egy originális és egy generikus) azonos támogatásmennyiségnél is növelheti profitját (comparatív előnyök elve alapján) 32
Vissza az alapokhoz!
A gyógyítás fejlődésének alapja az originális gyógyszergyártás A lejárt szabadalmi időszak után a generikus gyártók árai kell, hogy csökkentsék a finanszírozás terheit, s ezzel teremtsenek teret újabb originális termékek bevezetéséhez, melyek ismét az ő potenciális piacaik lesznek Mindenki a saját területén dominálja a piacot
33
A teendők látszólag triviálisak
Támogassuk az új termék bevezetéseket HA ezek egyszerre hatásosak és hatékonyak A megítélés sarokköve: az “evidence based medicine” Támogassuk a generikus termékek térnyerését, HA ezek nagyságrendileg olcsóbbak, s így finanszírozást szabadítanak fel az új originális termékek számára
34
3. Induljunk el a megoldás irányába
3.1. Az „evidence based medicine”
35
Az “evidence based medicine” előnyei a finanszírozásban
Az “evidence based medicine” (EBM) a finaszírozás jogosultságát igazolja, mely korlátos erőforrások mellett főleg kívánatos Az EBM kutatásait a gyártók finanszírozzák Az EBM csökkentheti a budget terheit Az EBM jelentősen pontosítja a termék engedélyezésekor meglévő információs szintet Az EBM a hatásosságot és a hatékonyságot egyszerre méri 36
A pharmacoeconomiai tanulmányok célja Költség kontrol Ausztrália Hollandia
„Value for money”
Költségvetési hatás
X X
X
Portugália
X
X
Svédo.
X
U.K.
X
Olaszo.
X
X 37
A pharmacoeconomiai tanulmányok alkalmazásának hatásai Gyógyszerkiadások csökkentése
Szükségtelen termékek kiszűrése
Ausztrália
X
Portugália
X
Olaszo.
X
Belgium
Vényfelírások költséghatékonyságának növelése
X
X X
38
Pharmacoeconomy: tudomány az egészségügy hatékonyságáért Cost-benefit analysis (CBA)
Cost of disease analysis (CDA)
Cost-utility analysis (CUA)
Quality adjusted life year (QALY)
Cost minimisation analysis (CMA)
Opportunity Discount cost ratio
Costeffectiveness threshold
Costeffectiveness analysis (CEA)
Direct non Quality of life medical cost (QOL)
Sensitivity analysis
39
3. Induljunk el a megoldás irányába
3.2. A generikumok szerepe
40
Generikus piacok 2004 Piaci részesedés 4év után (%) 55
Árkülönbség az originálistól 4 év után (%) 80
Hollandia
35
50
Németo.
45
30
Franciao.
5-15
30
Olaszo.
5-15
25
UK
Forrás: IMS
41
A generikumok térnyerése az enalapril esetén a “free market” rendszerekben 100% Ge ne rikus Originá lis
80%
60%
40%
20%
0% 1999
2000
2001
2002
Forrás:Scrip
42
Az enalapril piaca Magyarországon Piaci részesedés
Áralakulás 900
100%
800
80% 700
60% 600
40% 500
Ge ne rikumok Ednyt
400
20%
Re nite c
Re nitec Ednyt
Ge ne rikumok
0%
300 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Forrás: IMS
43
4. A jövőkép: Az élet ezután sem lesz habos torta, sőt…
44
Készüljünk fel ma a holnap problémáira!
Az EU transzparencia direktívája, s az elmúlt évek új termék befogadási gyakorlata nagy kihívásokat támaszt finanszírozási oldalon De ki fizeti a számlát? A problémát a piaci szereplőknek kell közösen megoldani. Egy “külső” megoldás veszélyes lehet. Az irány: “EBM” és generikus program EGYÜTT Kizárólag kidolgozott stratégián nyugvó komplex programok működőképesek
45
Take home messages
Erősítsük az ágazati lobby szerepét: van mozgástér (és fejlődési lehetőség is) Tűzzük ki a célokat, állítsuk fel a preferenciákat („evidence based medicine” ÉS generikus program) Komplex stratégia mentén haladjunk, az ad hoc lépések nem hoznak megoldást Tekintsünk előre. A problémák már látszanak. Ne mástól várjuk a megoldást! A hatóság és a cégek párbeszéde esszenciális 46
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Készséggel állunk rendelkezésükre! Kontakt:
e-mail: telefon:
[email protected] 06 - 30 - 9 429 264 Dr. Korondán Gábor Market Diagnosis Kft. 2005. Január 19.
47
