Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek
1/40
AHE-11536
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések .......................................................................................................... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési időszak) hatálya ............................ 3 1.2. A biztosított / szerződő ............................................................................................................ 4 1.2. A biztosított növénykultúrák ................................................................................................... 4 1.2.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére. ............. 4 2. Biztosítási szerződés egyes típusai ......................................................................................... 4 2.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás ..................................................................................... 4 2.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás .................................................................................... 14 2.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás ................................................................................... 20 Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus:................................................... 31 2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás ................................................................. 31 3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok .............................................. 35 4. A biztosítási összeg meghatározásának speciális szabályai ................................................ 36 5. Az önrészesedés speciális szabályai...................................................................................... 36 6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok ................................................................. 37 7. A szerződő, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speciális szabályok......................................................................................................................... 37 8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó speciális szabályok .. 38 9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó speciális rendelkezések ......................... 39 10. A kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok .................................................... 39 11. Fogalom meghatározások ..................................................................................................... 39 12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól ............................................................................. 40
2/40
AHE-11536
A mezőgazdasági növénybiztosítás különös biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződőnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján –a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint – létrejött díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött, díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.
A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi. Amennyiben a biztosító a díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződésekben felsorolt eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó része után vehető igénybe.
Jelen kiegészítő feltételek a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: általános biztosítási feltételek) együtt alkotják a biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket.
1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési időszak) hatálya 1.1.1. A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyeken található, biztosítási öszszeggel fedezetbevont növénykultúrákra terjed ki. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők:
Díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződések esetén a biztosító annak tudatában jár el, hogy az ügyfél nyilatkozata alapján a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni. Ennek ismeretében díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződések esetén kizárólag olyan biztosítási szerződést köt, amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek.
Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: „A” típusú mezőgazdasági biztosítás „B” típusú mezőgazdasági biztosítás „C” típusú mezőgazdasági biztosítás Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: Kiegészítő biztosítás („D”) 1.1.2. A biztosítás időbeli hatálya (kockázatviselési időszak) A kockázatviselés kezdetét és végét a káreseményre vonatkozó biztosítási feltételek, 3/40
AHE-11536
míg a kockázatviselés naptári évét a kötvény tartalmazza. A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik.
2.1.
„A” típusú mezőgazdasági biztosítás 2.1.1. A biztosítás tárgya: Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növényekre köthető meg: őszi búza; tavaszi búza; őszi árpa; tavaszi árpa; őszi káposztarepce; triticale; rozs; ipari napraforgó; takarmánykukorica; borszőlő; alma.
1.2. A biztosított / szerződő 1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Biztosított az lehet, aki a növénykultúra hozamára (termés) jogosult, az ajánlaton név szerint megjelölt személy, aki a föld tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője, vagy e minőségben a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy. 1.2.2. A biztosítást megkötheti bármely természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti.
Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg. 2.1.2. Tavaszi fagykár 2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
1.2.3. A biztosított termelő nevét, lakcímét/székhelyét, regisztrációs számát a biztosítási szerződés tartalmazza.
2.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok, vagy terméskezdemények elhalnak és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved. Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
1.3. A biztosított növénykultúrák A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül – a szerződő által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt – a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra. 1.3.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére.
2.
2.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az almánál a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapotától, de leghamarabb április 01-től; borszőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett
Biztosítási szerződés egyes típusai
Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok:
4/40
AHE-11536
tőke rügyfakadásától, de leghamarabb április 01-től; szántóföldi kultúrák esetében április 01től. A kockázatviselési időszak vége: Május 31.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.3. Téli fagykár 2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
2.1.2.2. Kizárások
2.1.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az alma és borszőlő esetében a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
2.1.2.2.1. Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően nem térülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk. 2.1.2.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészesedésként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra biztosítási összegének 50%a. 2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembe vételével történik: a fagykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni; a biztosított hozam a teljes biztosított területen; az adatszolgáltatáskor rögzített egységár; továbbá a termés betakarításának megkezdése előtti - a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett - termésbecslés eredménye, melyet a károsodott növénykultúra teljes biztosított területen kell elvégezni. A biztosított növényekben keletkezett és az 50%-os kárküszöböt meg nem haladó kár nem kerül térítésre. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási öszszegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész).
2.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposztarepce esetében a keléstől; alma és borszőlő esetében november 30-tól. A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31. 2.1.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; a hiányos kelés okozta károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); a fej és bakművelésű borszőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra;
5/40
AHE-11536
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma és borszőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.
a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; a biztosított borszőlő- és almaültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott alma, borszőlő ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz). 2.1.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
2.1.4. Árvízkár (elemi káresemény okozta) 2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
Alma és borszőlő esetében a biztosító 70%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
2.1.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégeső, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta.
2.1.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása: Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. Az őszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa, triticale, rozs), valamint az őszi káposztarepce esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Almánál és borszőlőnél a visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, borszőlő ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából: Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, vízfolyások, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben történő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt – kiáradó/kilépő víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz: befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
2.1.3.5. Egyéb rendelkezések 6/40
AHE-11536
sából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra; a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra; a borszőlő és alma ültetvények állagkáraira.
a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel (továbbiakban: súlycsökkenéses kár). Állománykipusztulásos árvízkárnak minősülnek azok a károk, melyek következtében a biztosításba vont növények állománya a vízborítás következtében május 31-ig oly mértékben kipusztult, hogy emiatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és azok területe újrahasznosításra kerül. 2.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, vagy telepítéstől; alma és borszőlő esetén szerződéskötéstől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig; Alma és borszőlő esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig.
2.1.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a. 2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. Az árvízkárok mértékét az elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. Az állománykipusztulásos károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.1.4.2. Kizárások: Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra; arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás, elgyomosodás miatt következett be; a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi körébe tartozó károkra; a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra; a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá-
2.1.5. Tűzkár 7/40
AHE-11536
maz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Alma és borszőlő tűzkára esetén, amenynyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl.: villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatáskíséretében.
2.1.5.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. Alma és borszőlő esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási öszszegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.1.5.1.1. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; almában, borszőlőben a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; alma, borszőlőben a szerződés megszűnéséig. 2.1.5.1.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk; az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok.
2.1.6. Jégesőkár 2.1.5.2. Önrész Az alma és borszőlő esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkal-
2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső 8/40
AHE-11536
miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.
Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; Alma és borszőlő esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.1.6.1.2.3. Minőségi jégkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időponttól; A kockázatviselési időszak vége: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpontig.
Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül: palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. Súlycsökkenési kár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi kár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz az alma és a borszőlő termésében.
2.1.6.2. Kizárások A jégesőkár biztosítás nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.).
2.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.1.6.1.2.1. Tőkiveréses jégkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. A kockázatviselési időszak vége: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órájáig. 2.1.6.1.2.2. Súlycsökkenéses károk: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; almában, borszőlőben az aktuális termőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége:
2.1.6.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Súlycsökkenéses és minőségi jégkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.
9/40
AHE-11536
A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
2.1.6.4.1. Tőkiveréses jégkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.6.4.2. Súlycsökkenéses károk: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.6.4.3. Minőségi jégkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.7. Viharkár 2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy
2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik: 10/40
AHE-11536
- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverését, kalászletörését illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; - a alma és borszőlő esetében termésleverést okoz; - kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.
a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be. 2.1.7.3. Önrész 2.1.7.3.1. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekövetkező viharkárok esetén a biztosító 80%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség. 2.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés hatálybalépésétől; almánál a tisztuló hullás befejeződésétől; borszőlőnél a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: Kalászosoknál és a repcénél a technológiai érettségétől, illetve az aratás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban augusztus 15-ig tart; a kapás kultúráknál: a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21 napig tart (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban napraforgó esetében szeptember 30-ig, kukorica esetében november 15-ig tart; alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart borszőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.
2.1.7.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra - Alma esetén, amennyiben a viharkár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; - borszőlő esetén; - kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be; - napraforgó és kukorica esetében; - repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be, a fentiekben a következő szabályok irányadók: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-
2.1.7.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
11/40
AHE-11536
násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. 2.1.7.3.3. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.1.8. Felhőszakadás kár 2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 50%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása
2.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; almában, borszőlőben az aktuális termőév kezdetétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; almában, borszőlőben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-ig.
Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t).
2.1.8.2. Kizárások A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett 12/40
AHE-11536
oksági kapcsolatban vannak a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.) Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk. Almánál és borszőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezők miatti károk, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségei.
Az állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a kártérítési szolgáltatás a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.1.9. Aszálykár 2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.
2.1.8.3. Önrész Május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. napjának 24:00 órája után bekövetkező felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a.
Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási öszszeg 50%-a. Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. 2.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagában a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)! őszi vetésű kultúrák esetében március 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); alma és borszőlő esetén május 01-től. A kockázatviselési időszak vége: őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb augusztus 1-ig; tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig;
2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). 13/40
AHE-11536
Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész). Abban az esetben, ha a teljes biztosított területet aszálykár érte, a kártérítés nyújtására a teljes biztosított hozam és a betakarítás előtti termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége alapján kerül sor. Ha az aszálykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület valós termése egy hektárra jutó részének különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
alma és borszőlő esetén a szüret megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig. A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat. 2.1.9.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően –nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre; bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek illetve üzemszüneti veszteségek; a biztosított kultúrákban aszály következtében, de a termés minőségének romlásában jelentkeznek.
2.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás 2.2.1. A biztosítás tárgya: A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás a z alábbi szántóföldi növényekre és ültetvényekre köthető meg. Szántóföldi növények: zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök,
2.1.9.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított káröszszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra teljes biztosítási összegének 50%-a. 2.1.9.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként meghatározott biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: az aszálykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni, a biztosított hozam a teljes biztosított területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár, a termés betakarításának megkezdése előtti a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett termésbecslés eredménye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni. 14/40
AHE-11536
tése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a szőlő, a gyümölcsösök, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, a zöldborsó, a zöldbab és a dohány termésében.
spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, Ültetvények: csemegeszőlő, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió.
2.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.2.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. A kockázatviselési időszak vége: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órájáig. 2.2.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.2.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időponttól;
A következő káreseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás. 2.2.2. Jégesőkár 2.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.2.1.1. Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék, mely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásoló sérüléseket okoz. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül: palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünte15/40
AHE-11536
A kockázatviselési időszak vége: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpontig.
násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték.
2.2.2.2. Kizárások A jégesőkár-biztosítás nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk. A minőségi jégesőkárok kizárólag a pótdíj ellenében megkötött záradéki feltételek szerint téríthetők.
2.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben a következők szerint történik:
2.2.2.3. Önrész A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-
2.2.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.2.2.4.2. Súlycsökkenéses károk: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 16/40
AHE-11536
arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).
2.2.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.2.3. Téli fagykár 2.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az áttelelő szántóföldi növénykultúrák a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%os hozamcsökkenést eredményező káresemény.
2.2.3.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
2.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a káröszszeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. Az őszi vetésű szántóföldi növények esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek. A biztosított ültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárok nem kerülnek térítésre. A visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
Ültetvények esetében a biztosító 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítás szempontjából téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. 2.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Az őszi vetésű szántóföldi növények esetében a kelésétől; gyümölcsösök esetében november 30tól; A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31-ig. 2.2.3.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki: a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; a hiányos kelés okozta károkra;
2.2.3.5 Egyéb rendelkezések 17/40
AHE-11536
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.
almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől; héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzástól; szamócában az általános virágzástól; szőlőnél a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; gyümölcsösök esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; ültetvények esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órájáig; szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.
2.2.4. Vihar- és homokveréskár 2.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.2.4.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy a gyümölcsösök esetében a termésleverést okoz; a szántóföldi növények esetén szemkiverését, illetve termésletörést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi. Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség.
Homokverés kár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: Az elvetett vetőmag csírázásának kezdetétől; a palánta végleges helyre ültetésétől. A kockázatviselési időszak vége: Addig az időpontig, míg az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-ig.
Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza. Homokverés-károknál jelen esetben a kárküszöb károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
2.2.4.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően –nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; a termés túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás
2.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: szántóföldi növényeknél a szerződés hatálybalépésétől; 18/40
AHE-11536
megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be; Homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatti károkra.
esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén
2.2.4.3. Önrész Szántóföldi növényeknél az érés kezdetét megelőző viharkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Viharkároknál szántóföldi növények esetében amennyiben az az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be,a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra a következők figyelembe vételével: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. Viharkároknál zab esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az
Homokveréskárok esetén a biztosító 80%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra 2.2.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár. A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. A homokveréskárok mértékét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.2.5. Tűzkár 2.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 19/40
AHE-11536
megállapított kár összegéből kerül levonásra. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül kivonásra.
2.2.5.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 2.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnéséig.
2.2.5.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). Ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.2.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk; az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok. 2.2.5.3. Önrész Az ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt és a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a
2.3.
„C” típusú mezőgazdasági biztosítás
2.3.1. A biztosítás tárgya: A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás bármely Magyarországon termesztett nö20/40
AHE-11536
vényre megköthető, kivéve a 2.2.1. pontban meghatározott növények, melyekre nem köthető jégesőkárra, téli fagykárra, viharkárra és tűzkárra biztosítási szerződés.
Akockázatviselési időszak kezdete: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől. A kockázatviselési időszak vége: Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája. 2.3.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.3.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időponttól; A kockázatviselési időszak vége: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpontig.
Azonban a következőkben felsorolt káreseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítási szerződés. 2.3.2. Jégesőkár 2.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék. Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé. Újrahasznosításnak minősül: palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a gyümölcsösök termésében. 2.3.2.1.2. 2.3.2.1.2.1.
2.3.2.2. Kizárások A jégesőkár biztosítás nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.). A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi záradékkal történik!
A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok: 21/40
AHE-11536
amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
2.3.2.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Súlycsökkenéses károk esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték.
2.3.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben a következők szerint történik. 2.3.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a. 2.3.2.4.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; 22/40
AHE-11536
2.3.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig; ültetvények esetén a szüret megkezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig. A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotechnikai sajátosságokat.
2.3.3. Aszálykár 2.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
2.3.3.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre; bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek illetve üzemszüneti veszteségek; a biztosított kultúrákban aszály következtében, de a termés minőségének romlásában jelentkeznek.
2.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a. Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el.
2.3.3.3. Önrész Aszálykár esetén a megállapított káröszszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra teljes biztosítási összegének 50%-a.
2.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagában a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)! őszi vetésű kultúrák esetében március 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-től, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár levél megjelenésétől (10 cm); ültetvények esetén május 01-től. A kockázatviselési időszak vége: őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb augusztus 1-ig;
2.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként meghatározott biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb). A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: az aszálykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni, a biztosított hozam a teljes biztosított területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár,
23/40
AHE-11536
továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben történő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt – kiáradó/kilépő víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz: befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek; nem pusztulnak el, de termést nem hoznak; a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel (továbbiakban: súlycsökkenéses kár). Állománykipusztulásos árvízkárnak minősülnek azok a károk, melyek következtében a biztosításba vont növények állománya a vízborítás következtében május 31-ig oly mértékben kipusztult, hogy emiatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik és azok területe újrahasznosításra kerül.
a termés betakarításának megkezdése előtti a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett termésbecslés eredménye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész). Abban az esetben, ha a teljes biztosított területet aszálykár érte, a kártérítés nyújtására a teljes biztosított hozam és a betakarítás előtti termésbecsléssel meghatározott valós termés különbsége alapján kerül sor. Ha az aszálykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület valós termése egy hektárra jutó részének különbsége képezi. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). 2.3.4. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár
2.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, vagy telepítéstől; Ültetvényeknél szerződéskötéstől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig; Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig.
2.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozta, amennyiben azt jégeső, aszály, vihar, tavaszi fagy, téli fagy vagy felhőszakadás okozta. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
2.3.4.2. Kizárások: Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra: a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
A biztosítás szempontjából: Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, vízfolyások, állóvizek, 24/40
AHE-11536
Az állománykipusztulásos károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborítása nélkül nagyfokú talajelázás, elgyomosodás miatt következett be; a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi körébe tartozó károkra; a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra; a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra; a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira; a szükségtározók elárasztásával felmerülő károkra; a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat; a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra; az ültetvények állagkáraira.
2.3.5. Téli fagykár 2.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint gyümölcsösök esetében a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%os hozamcsökkenést eredményező káresemény. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
2.3.4.3. Önrész A május 31-e előtt bekövetkező állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a.
2.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: A szántóföldi növények esetében a keléstől; a gyümölcsösök esetében november 30-tól. A kockázatviselési időszak vége: A szántóföldi növények és a gyümölcsösök esetében a tárgyév március 31.
2.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb). Az árvízkárok mértékét az elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.
2.3.5.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
25/40
AHE-11536
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenéses károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező károkra; a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra; arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz); gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra; a termesztéstechnológiai előírások elmulasztása, vagy azok helytelen végrehajtása miatt bekövetkezett károkra.
2.3.5.5. Egyéb rendelkezések Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adatközlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.
2.3.5.3. Önrész Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
2.3.6. Tavaszi fagykár 2.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
Ültetvények esetében a biztosító 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
2.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok, vagy terméskezdemények elhalnak és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved. Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a. A biztosítás szempontjából tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
2.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb). Az őszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa, triticale, rozs), valamint az őszi káposztarepce esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31ig írásban bejelentést tesznek.
2.3.6.1.2.
26/40
A kockázatviselési időszak:
AHE-11536
A kockázatviselési időszak kezdete: Az almás termésű és csonthéjas gyümölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapotától, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-től; héjas gyümölcsöknél a barka megjelenésétől, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-től; a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjelenésétől, a szamócánál az általános virágzástól, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-től; a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadásától, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-től; a zöldségnövényeknél a kiültetéstől, kipalántázástól, kikeléstől, legkorábban április 01-től; szántóföldi kultúrák esetében április 01től. A kockázatviselési időszak vége: Május 31.
terület károsodott részét kell meghatározni; a biztosított hozam a teljes biztosított területen; az adatszolgáltatáskor rögzített egységár; továbbá a termés betakarításának megkezdése előtti - a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett - termésbecslés eredménye, melyet a károsodott növénykultúra teljes biztosított területen kell elvégezni. A biztosított növényekben keletkezett és az 50%-os kárküszöböt meg nem haladó kár nem kerül térítésre. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási öszszegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.3.6.2. Kizárások Az általánosan biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően nem térülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk.
2.3.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
2.3.7. Felhőszakadás kár 2.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
2.3.6.3. Önrész Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből üzemi szintű/teljes növénykultúrára vonatkozó abszolút önrészként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra biztosítási összegének 50%-a.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t. Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minősülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 50%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
2.3.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre az üzemenként és növénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb). A károk megállapítása a következők figyelembe vételével történik: a fagykár bejelentését követő ténymegállapító szemle, mely során a biztosított
27/40
AHE-11536
2.3.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása
2.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdetétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-ig.
Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb). A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 50%-a (abszolút önrész). Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). Az állománykipusztulásos felhőszakadáskároknál a kártérítési szolgáltatás a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)
2.3.7.2. Kizárások A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a felhőszakadással, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk; Gyümölcsösösöknél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire.
2.3.8. Viharkár 2.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
2.3.7.3. Önrész A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos felhőszakadás károk, esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási öszszegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. után bekövetkező felhőszakadáskárok esetén a megállapított káröszszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a.
2.3.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azáltal, hogy - a kalászosoknál és a repcénél szemkiverését, kalászletörését illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi; - a gyümölcsösök esetében a termésleverést okoz; - kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést 28/40
AHE-11536
okoz, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.
vetkező viharkárok esetén a biztosító 80%os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség.
2.3.8.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra
2.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés hatálybalépésétől; almánál a tisztuló hullás befejeződésétől; szőlőnél a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.
alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; szőlő esetében; kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be; repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be Az önrész alkalmazása során a következők figyelembe vételével kell eljárni: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték.
2.3.8.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására; a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be. 2.3.8.3. Önrész 2.3.8.3.1. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekö-
2.3.8.3.3. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: 29/40
AHE-11536
alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.
amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 2.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnéséig.
2.3.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
2.3.9.2. Kizárások Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; a biztosított növénykultúrában bekövetkező 30%-ot meg nem haladó károk; az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok. 2.3.9.3. Önrész Gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Gyümölcsösök tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
2.3.9. Tűzkár 2.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.3.9.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra leg30/40
AHE-11536
Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
az alábbiakban részletezett káreseményekre (kárnemekre) vonatkozóan külön-külön és együttesen is. 2.4.2. Jégesőkár
2.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb). Gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.2.1.1. Jégesőkár: Csapadék formájában hulló jég, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét, az erdők fejlődését és az erdősítések tőszámát befolyásoló sérüléseket okoz. Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség. Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a gyümölcsösök, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, a zöldborsó, a zöldbab és a dohány termésében. 2.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.4.2.1.2.1. Súlycsökkenéses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől; almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől. héjas gyümölcsűekben az elvirágzástól; bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenésétől, szamócában az általános virágzástól; szőlőben, a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig; gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontjáig, annak hiányában a termés leszedéséig, le-
Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: 2.4.
„D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás
A „D” típusú kiegészítő biztosítás mindhárom - „A, B és C” típusú - díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típus esetében megköthető. 2.4.1. A biztosítás tárgya: A „D” típusú kiegészítő biztosítási szerződés valamennyi Magyarországon termesztett növénykultúrára megköthető 31/40
AHE-11536
szüreteléséig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig. 2.4.2.1.2.2. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időponttól; A kockázatviselési időszak vége: A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kötött záradékban meghatározott időpontig.
amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale, zab és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
2.4.2.2. Kizárások A jégesőkárra kötött biztosítás esetén a kockázatviselés nem terjed ki: a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.); a biztosított növénykultúrában bekövetkező 5%-ot meg nem haladó károkra; azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.); a magvak csírázóképességében vagy a takarmányozási minőségében megnyilvánuló következményes károkra, melyek befolyásolják a vetőmag, vagy takarmány értékesítési lehetőségeit. A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jégkár záradék esetén történik! 2.4.2.3. Önrész Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. A súlycsökkenéses jégesőkárok esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;
2.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy meghaladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül megtérítésre a „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján. A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben a következők szerint történik. 2.4.2.4.1. károk: 32/40
Súlycsökkenéses
jégeső-
AHE-11536
A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
szosokban szemkiverést, kalászletörést, szártörést okozhat); őszi káposztarepcében a becők kifejlődésétől; kapás kultúráknál biztosítások esetén a megtermékenyülést követően kezdődik; almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől; héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzástól; szamócában az általános virágzástól szőlőnél a fürtök megjelenésétől. A kockázatviselési időszak vége: szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; ültetvények (szőlő kivételével) esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontjáig, annak hiányában a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart; szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.
2.4.2.4.2. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.4.3. Viharkár 2.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.3.1.1 Viharkárnak minősül a legalább 20m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiakban: vihar) következtében előálló - súlycsökkenésben megnyilvánuló – termésveszteség, mely: a kalászosok és a repce szemkiverését, kalászletörését illetve becőletörést okoz; a gyümölcsösök esetében a termés leverést okoz; kapás kultúrák esetében a vihar következtében bekövetkező oly mértékű megdőlés, tányér-, vagy csőletörés, termésleverés, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi.
2.4.3.2. Kizárások A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek: a biztosított növénykultúrában bekövetkező 5%-ot meg nem haladó károk; a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg; kártevők vagy kórokozók fellépése folytán álltak elő; a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be.
2.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében: A kockázatviselési időszak kezdete: kalászos kultúráknál esetén az érés kezdetétől lép érvénybe (az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalá-
2.4.3.3. Önrész 2.4.3.3.1.
33/40
AHE-11536
násos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.
alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be; szőlő esetében; kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be; repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be a biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra a következők figyelembe vételével: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték; amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték. 2.4.3.3.2. Búza, árpa, rozs, triticale, zab és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén; amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-
2.4.3.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása Amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy meghaladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül térítésre! A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik: a károsodott terület nagysága, a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam), a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen, az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t). A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. 2.4.4. Tűzkár 2.4.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak 2.4.4.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 5%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Tűz: A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki
34/40
AHE-11536
öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében.
A klimatikus eredetű tűzkároknál, amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy meghaladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül térítésre!
Klimatikus eredetű tűz: nem emberi beavatkozásra visszavezethető tűz. 2.4.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete: Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés hatálybalépésétől. A kockázatviselési időszak vége: Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legkésőbb november 30-ig; a gyümölcsösökben, szőlőben a szerződés megszűnéséig.
Ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvények esetén az aktuális termőév alatt (betakarításig) bekövetkező károknál a biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
2.4.4.2. Kizárások Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén: a biztosított növénykultúrában bekövetkező 5%-ot meg nem haladó károk kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk.
3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
2.4.4.3. Önrész Az ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra. Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
3.1. A 2. pontban az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: a termesztés-technológiai előírások be nem tartása vagy azok helytelen végrehajtása miatt keletkezett károkra; kertészeti kultúrák esetében a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk; ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk; kártevők vagy kórok fellépése következtében fellépő károkra; a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra; learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károk;
2.4.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása
35/40
AHE-11536
a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károk; a termés minőségében, illetve annak romlásában jelentkeznek; a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, toxintartalom; almánál és szőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsökkentő tényezőkre, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire a kárral érintett termény értékesítéséből, illetve annak meghiúsulásából adódóan érik a biztosítottat; azokra a károkra, melyek a kockázatviselési időszak kezdeténél, vagy a szerződéskötés időpontjánál korábban keletkeztek; amennyiben ugyanarra a növénykultúrára több biztosítóval kötött mezőgazdasági biztosítási szerződést.
biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban. A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egységárát, és a biztosított vetésterületet a szerződő/biztosított határozza meg a szerződés megkötésekor.
5. Az önrészesedés speciális szabályai A biztosító által alkalmazott önrészesedések a következők: 5.1. Kárküszöb Kárküszöb: A károsodott területre eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számított biztosítási összegnek a káreseménytől függően meghatározott százaléka. Kárküszöb alkalmazása 5.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök: tűz-, jég- és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-a, árvízkár, téli fagykár, felhőszakadáskár esetében a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a, aszálykár és tavaszi fagykár esetében az üzemenként és növénykultúránként számított biztosítási összeg 50%a.
4. A biztosítási összeg meghatározásának speciális szabályai 4.1. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik: A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi és kertészeti növények esetén tűz, jégesőkár, tavaszi fagy, téli fagy, vihar, árvíz, talajmechanikai, felhőszakadás, aszály kockázatokra: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző három év vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga. az egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban;
5.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok: Kiegészítő biztosítás („D”) esetében a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a. A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt. 5.2. Önrészesedés alkalmazása 5.2.1. Levonásos önrész (káralapú levonásos): A kárrendezés során megállapított kártérítésnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárkü-
36/40
AHE-11536
szöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítási díjról kiállított számlán vagy annak mellékletét képező számlarészletezőn az „A”, „B” és „C” típusú biztosítások díja elkülönítve szerepel.
5.2.2. Károsodott területre vonatkozó levonásos önrész (táblaszintű abszolút): a károsodott területre vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
6.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, adó nélkül számított biztosítási díjat és a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
5.2.3. Üzem teljes növénykultúrájára vonatkozó levonásos önrész (üzemszintű abszolút): a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár öszszegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.
7. A szerződő, illetve a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speciális szabályok 7.1. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettsége
6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok
A szerződő, illetve a biztosított – a szerződés megkötésekor – az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat/adatokat:
6.1. A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a biztosító díjszabása szerint a biztosított növénykultúrára vonatkozó díjtétel és a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjában meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata.
7.1.1. Szerződő/biztosított személyére vonatkozó adatok: a biztosított neve, lakcíme, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma vagy adóazonosító száma; regisztrációs száma.
A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik. Az adó nélkül számított biztosítási díjat és kármentességi kedvezménnyel csökkentett adó nélkül számított biztosítási díjat a biztosítási szerződés részét képező kötvény tartalmazza.
7.1.2. A biztosításra vonatkozó adatok: a biztosítani kívánt növénykultúra faja; a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának tonnánkénti egységára;
37/40
AHE-11536
kapott adatok alapján módosulhatnak. Az MVH-tól kapott adatok tekinthetők végleges adatközlésnek.
a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterülete hektárban; a biztosítani kívánt növénykultúra termésátlaga a szerződéskötést megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga; a kockázatviselés helye.
7.2. A szerződő, illetve a biztosított változás-bejelentési kötelezettsége Amennyiben a szerződés megkötésekor a szerződő még nem rendelkezett regisztrációs számmal, a regisztrációs szám megállapítása tárgyában hozott döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles a regisztrációs számot bejelenteni.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.
8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó speciális szabályok
Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe, amely tartalmazza a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző három év vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagáról.
8.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
Ha a szerződő nem rendelkezik vagy nem nyilatkozik a megelőző három évben elért vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett termésátlaggal, akkor a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.
A biztosító nem nyújt kártérítést a tényleges veszteséget meghaladó kárra, a kárküszöböt el nem érő kárra. 8.2. A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján állapítja meg. 8.3. A kártérítés mértékének megállapítása: A kártérítés mértékének megállapítása a kárrendezés keretében történik. A káresemény bekövetkezésekor a biztosító felméri a biztosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével. A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a szer-
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biztosított növény ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. A szerződő által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatközlésnek tekinthetők, melyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) 38/40
AHE-11536
ződő/biztosított által átadott adatok, tények felhasználásával állapítja meg.
10. A kárbejelentéshez csatolandó további dokumentumok
Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét.
10.1. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, ha a káreseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét az illetékes hatóságok igazolják: tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság, elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár és mezőgazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, internetes honlapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával.
A biztosító káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A pótolható állománykipusztulásos kártalanítással térített növények helyett, a terület újrahasznosításaként vetett, ültetett, palántázott növényekre csak az újabb biztosítás megkötése után vállal kockázatot a biztosító.
9. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó speciális rendelkezések
11. 9.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. A tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azonban szerződésmódosításra nincs lehetőség.
Fogalom meghatározások
mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás; kárakta: a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szükséges iratokat tartalmazó nyilvántartás, mely az alábbi adatokat tartalmazza: o a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, regisztrációs számát, o a károsodott növénykultúra nevét, o a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát, o a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként, o a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket, o a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét, o a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti helyét (MePAR azonosító), o a károsodott terület nagyságát, és a kifizetett kártérítés összegét.
9.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonatkozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható. A módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú. 9.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik. A biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat. A területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján is módosulhatnak, és ennek következtében változhat a biztosítási díj is.
Elemi káresemény: a jégkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár; 39/40
AHE-11536
Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése; Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak; o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített; o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző; o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja;
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült; Regisztrációs szám: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézkedésben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási kötvény tartalmazza. Újrahasznosításnak minősül: o a palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése, o a palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.
12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól Az Allianz Hungária Zrt. által a jelen különös biztosítási feltételek szerint kínált biztosítási szerződések a Növény- és erdő elemikár biztosítás feltételekhez képest az alábbi eltéréseket tartalmazzák: A vízkár fogalom helyett az árvízkár fogalom került bevezetésre. Új biztosítási eseményként bekerült a felhőszakadás kár, illetve az aszálykár a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási rendszerhez való igazodás részeként. Az önrész meghatározott káresemények esetében választható (levonásos, abszolút). Új fogalomként jelent meg a kárküszöb. Meghatározásra kerültek a díjtámogatás igénybevételére és az arra NEM jogosító szerződés típusok jellemzői. A feltétel struktúra átláthatóbb, a jogszabályi háttérnek megfelelő rendszerben lett kialakítva.
Allianz Hungária Zrt. 40/40
AHE-11536
