Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

„Észak‐Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis‐ és középvárosokban – Integrált  Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”  Projekt azonosító: ÉMOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐0002 

 

Mezőcsát Város   Integrált Településfejlesztési Stratégiája        

      ITS 2014 Konzorcium: 

       

1   

     

Külzetlap            BELÜGYMINISZTÉRIUM 

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

  2015. év              Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:   

  ÉARFÜ Észak‐Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség  Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 

  ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt  Felelősségű Társaság   

  OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 

      Berki Judit  ügyvezető

        Végh József   ügyvezető

      Virágh Péter   ügyvezető

2 

     

Aláírólap   

Régiós koordinátor: 

Megyei koordinátor: 

      Dr. habil. Mező Ferenc        Klein György  okleveles építészmérnök  É/05‐0070; TT 05‐0070 

Felelős tervező: 

      Fazekasné Jánócsik Zsuzsanna  okl. építőmérnök  ÉKE 15‐730511, ME‐ÉI‐MÉK 15‐20170 

Településtervező: 

      Dudás Ede  okleveles építészmérnök, tervező szakmérnök  É 15‐0303, TT 15‐303

Energiaközmű szakági tervező: 

      Fekete Ferenc  villamosmérnök, vezető tervező  TE  04‐0239 ‐ Településtervezési energia‐közmű  szakértő  

      Verba József  üzemmérnök  TE 15‐0289 Településtervezési energia‐közmű szakértő TH 15‐0289 Településtervezési hírközlési szakértő 

Közlekedésági szakági tervező: 

      Gulyás Imre  okl. építőmérnök  Tkö 09‐0057‐ Településtervezési közlekedési szakértő 

Viziközmű szakági tervező: 

      Korcsmáros Rudolf  okl. építőmérnök  VZ‐TEL 15‐0748‐ Települési víziközmű tervező   TV 15‐0748‐ Településtervezési vízközmű szakértő 

 

3 

     

    Major Zoltán  okl. építőmérnök  VZ‐TEL 15‐0567‐ Települési víziközmű tervező   TV 15‐0567‐ Településtervezési vízközmű szakértő

Környezetvédelmi szakági tervező: 

      Szalai Sándor  környezetmérnök  SZKV‐1.2. 15/0640 Levegőtisztaság‐védelem szakértő  SZKV‐1.4. 15/0640 Zaj‐ és rezgésvédelem szakértő  

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: 

      Pataki Orsolya  okl. tájépítészmérnök  K 05‐0430, TK 05‐0430 

Régészeti szakértő: 

      Dr. Bálint Marianna 

Műemléki szakértő: 

      Szilágyi‐ Fekete Anikó 

Társadalompolitikai szakértő: 

      Gurály Edina 

régészeti szakértő 

műemléki szakértő 

társadalompolitikai szakértő

Gazdasági Szakértő: 

      Orosz Csonki Petra 

Anti‐szegregációs szakértő: 

      Észik Édua 

gazdasági szakértő

anti‐szegregációs szakértő  

Közreműködők:   

      Siposné Horváth Anita  Mezőcsát Város   polgármestere 

      Gyöngyösiné dr. Fekete Adrienn  települési koordinátor 

 

4 

     

Tartalom    BEVEZETÉS ÉS A TERVEZÉS MEGHATÁROZOTTSÁGA .............................................................................. 6  1.KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................................... 9  1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ................................................................................ 9  1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ........................................... 24  2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ............................................................................. 26  2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával ............................................ 26  2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű  bemutatása, a fejlesztések ütemezése, a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos  pénzügyi terve ................................................................................................................................... 29  2.3. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős  fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ...................................................................... 37  3. ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ....................................................................................................... 46  3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ....................................... 46  3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések ................................... 52  3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő  intézkedések ...................................................................................................................................... 52  4. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................................................................... 53  4.1. Külső összefüggések ................................................................................................................... 53  4.2. Belső összefüggések ................................................................................................................... 59  5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ....................................................... 63  6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ....................................................................... 67  6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 67  6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek  maghatározása .................................................................................................................................. 68  6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ................................... 69  6.4. Monitoring rendszer kialakítása ................................................................................................. 70  Ábrák jegyzéke ...................................................................................................................................... 87  Táblázatok jegyzése ............................................................................................................................... 87  Térképek jegyzéke ................................................................................................................................. 87   

 

5 

     

  BEVEZETÉS ÉS A TERVEZÉS MEGHATÁROZOTTSÁGA    Bevezető  Jelen  dokumentum,  Mezőcsát  Város  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiája  európai  uniós  forrást  felhasználva a Belügyminisztérium szakértő támogatásával készült, ugyanis a 2014‐2020‐as európai  uniós  tervezési  időszakra  való  felkészülés  során  igen  nagy  jelentősége  van  a  megfelelő  módon  előkészített,  megalapozott  fejlesztési  dokumentumoknak,  melyek  megjelenítik  az  adott  terület  fejlesztési irányait, céljait és igényeit. Ennek megfelelően járásszékhelyünk a vonatkozó előírásoknak,  jogszabályoknak megfelelő és az elkövetkező évek finanszírozási környezetéhez is illeszkedő integrált  településfejlesztési stratégiát alkotott.    A tervezés meghatározottsága    A városfejlesztés európai uniós meghatározottsága  A  2014‐2020‐as  európai  uniós  fejlesztési  ciklusban  különösen  nagy  szerep  jut  az  európai  városok  fejlesztésének,  az  Európai  Unió  Területi  Agendája  (TA2020)  is  megerősíti  a  városok  szerepét.  Integrált  és  többszintű  megközelítés  alkalmazását  javasolja  a  városfejlesztési  és  város‐rehabilitációs  politikákban és támogatja az EU 2020 azon erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy „a városok  az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődés motorjaivá váljanak, és vonzóak legyenek az élhető  lakhelyet és munkát keresők, valamint a turisták és a befektetők számára is.”. Bátorítja a városokat  arra,  hogy  „a  területükön  végzett  valamennyi  beavatkozás  hatékonyságának  növelése  érdekében  készítsenek és fogadjanak el integrált stratégiákat és területi terveket.”    Az  EU  2020  Stratégia  Európa  intelligens  (smart),  fenntartható  (sustainable)  és  befogadó  (inclusive)  növekedésének  céljaira  összpontosít,  és  ezen  célokhoz  az  Európai  Unió  egészére  vonatkoztatva  konkrét célértékeket is társít. Az EU egészére vonatkozó célokhoz a tagállamoknak is vállalásokkal kell  hozzájárulniuk,  melyhez  a  kohéziós  politika  eszközrendszerét  is  felhasználhatják.  A  2014  –  2020  időszaki  kohéziós  politika  megvalósítását  szolgáló  ún.  Közös  Rendelkezéseket  tartalmazó  rendelet  („Az  Európai  Parlament  és  a  Tanács  1303/2013/EU  rendelete)  meghatározza  azt  a  11  tematikus  célkitűzést,  melyek  elérésének  támogatásával  a  kohéziós  politika  hozzájárul  az  EU2020  Stratégia  céljaihoz. A tematikus célkitűzések az alábbiak:  (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése;  (2) az IKT‐hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása;  (3)  a  kkv‐k,  (az  EMVA  esetében)  a  mezőgazdasági,  illetve  (az  ETHA  esetében)  a  halászati  és  akvakultúra‐ágazat versenyképességének a növelése;  (4)  az  alacsony  szén‐dioxid‐kibocsátású  gazdaság  felé  történő  elmozdulás  támogatása  minden  ágazatban;  (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és ‐ kezelés előmozdítása;  (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás‐felhasználás hatékonyságának előmozdítása;  (7)  a  fenntartható  közlekedés  előmozdítása  és  szűk  keresztmetszetek  megszüntetése  a  kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;  (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása;  (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés  elleni küzdelem;  6 

     

(10)  az  oktatásba,  és  a  képzésbe,  többek  között  a  szakképzésbe  történő  beruházás  a  készségek  fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;  (11)  a  hatóságok  és  az  érdekelt  felek  intézményi  kapacitásának  javítása  és  hatékony  közigazgatáshoz történő hozzájárulás.    Az  EU  egyes  alapjainak  (ESB  alapok)  felhasználását,  működését  további  rendeletek  szabályozzák  (1301,  1304,  1305/2013/EU),  melyek  az  egyes  tematikus  célokhoz  kapcsolódó  beruházási  prioritásokat  határoznak  meg.  A  beruházási  prioritások  azt  fogalmazzák  meg,  hogy  az  adott  alap  milyen  módon  járul  hozzá  a  11  EU  szintű  tematikus  cél  eléréséhez.  Nem  finanszírozható  olyan  tevékenység az ESB alapokból, amely nem illeszkedik a beruházási prioritások valamelyikéhez. Azzal  együtt,  hogy  az  ESB  alapok  –  különösen  az  ERFA  és  az  ESZA  ‐  minden  beruházási  prioritása  alkalmazható  városi  környezetben,  városfejlesztési  jelegű  célok  elérése  érdekében,  az  egyes  alapok  kifejezetten városi problémák megoldására irányuló beruházási prioritásokat is meghatároznak:     Az ERFA rendelet célzottan városi problémákra irányuló beruházási prioritásai az alábbiak:   4.  számú  tematikus  cél:  az  alacsony  szén‐dioxid‐kibocsátású  gazdaságra  való  áttérés  támogatása  minden ágazatban.  4  e)  beruházási  prioritás:  alacsony  szén‐dioxid‐kibocsátással  járó  stratégiák  támogatása  valamennyi  területtípuson,  de  különösen  a  városi  területeken,  ideértve  a  fenntartható  multimodális  városi  mobilitást  és  a  kárenyhítést  előmozdító  alkalmazkodási  intézkedések  támogatását.  6.  számú  tematikus  cél:  a  környezet  megőrzése  és  védelme,  valamint  a  forráshatékonyság  támogatása.  -

6  e)  beruházási  prioritás:  a  városi  környezetfejlesztést,  a  városok  megújítását,  a  rozsdaövezetek  (köztük  az  átalakuló  használatú  területek)  helyreállítását  és  szennyezés‐ mentesítését  és  a  légszennyezettség  csökkentését  célzó  intézkedések,  valamint  a  zajcsökkentési intézkedések támogatása.  9.  számú  tematikus  cél:  a  társadalmi  befogadás  előmozdítása,  a  szegénység  és  mindenfajta  diszkrimináció elleni küzdelem.   -

-

9  b)  beruházási  prioritás:  a  városi  és  vidéki  területeken  élő,  rászoruló  közösségek  fizikai  rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; 

  Az ESZA által támogatott beruházási prioritások mindegyike részét képezheti integrált városfejlesztési  stratégiáknak, programoknak, projekteknek.     Az  EU  kohéziós  politikájában  bekövetkezett  változások  alapján  az  európai  uniós  források  már  nem  kvázi  szabadon  felhasználható  keretek,  hanem  az  EU  közös  céljainak  megvalósítását  szolgáló  eszközök, így rendkívül fontos, hogy a hazai fejlesztéspolitika és fejlesztéspolitikai dokumentumok is  igazodjanak, hozzájáruljanak a megvalósuláshoz. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó, a  nemzeti operatív programokon keresztül elérhető támogatások tehát a városfejlesztés meghatározó  jelentőségű forrásait jelentik az ITS érvényességének időszakában.   

7 

     

A városfejlesztés hazai meghatározottsága    Az  Országos  Fejlesztési  és  Területfejlesztési  Koncepció  (OFTK)  integrált  megközelítéssel  foglalja  egységbe  az  ágazati  és  területi  fejlődés  folyamatait,  kijelöli  Magyarország  számára  a  hosszú  távú  jövőképet,  fejlesztéspolitikai  célokat  és  elveket.  A  területi  fejődés  érdekében  a  többközpontú  térszerkezetet  biztosító,  fenntartható  városhálózat‐fejlesztésre  helyezi  a  hangsúlyt.  Legfontosabb  feladatként  jelenik  meg  a  harmonikus  város‐vidék  kapcsolatok  létrehozása,  a  kompakt  településrészek  kialakítása,  a  leromlott állapotú  városrészek  hanyatlásának  megállítása,  a  stratégiai  szemléletű  város‐és  várostérségi  tervezés  megerősítése,  illetve  a  különböző  területi  szintek  együttműködésének  segítése.  A  többközpontú  városhálózat‐fejlesztés  megvalósítása  érdekében  különböző  profilú  városok  és  várostérségek  csoportját  azonosítja.  Budapest  nagyvárosi  térségét,  a  fővárosból  legfeljebb  egy  órán  belül  elérhető  belső  városgyűrű  településeit,  illetve  a  Budapest  gazdasági túlsúlyának kiegyensúlyozása érdekében kijelölt külső városgyűrű településeit.    A  Kormány  jogszabályba  foglalta  (314/2012.  (XI.  8.)  Kormányrendelet  a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes  településrendezési  sajátos  jogintézményekről”)  a  középtávú  településfejlesztési  stratégiák  (ITS)  tartalmi  és  egyes  eljárási  jellegű  követelményeit  és  összefüggő  dokumentum‐ rendszert  hozott  létre.  Ennek  értelmében  az  ITS  egy  rendkívül  széles  körű,  három  elemből  álló  megalapozó  vizsgálatra  kell,  hogy  épüljön.  A  megalapozó  vizsgálat  közös  hátterét  képezi  mind  a  hosszú távú településfejlesztési koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű ITS‐nek.     A  kis‐  és  közepes  városok  integrált  településfejlesztési  stratégiáikat  két  módszertani  támogatást  nyújtó  dokumentum  alapján  kell,  hogy  elkészítsék,  melynek  városunk  eleget  tesz.  Egyrészről  a  Nemzeti  Fejlesztési  és  Gazdasági  Minisztérium  Területfejlesztésért  és  Építésügyért  felelős  szakállamtitkársága  által  elkészített  „Városfejlesztési  Kézikönyv”  második,  javított  kiadása  (2009);  másrészről  a  Belügyminisztérium  „Útmutató  a  kis‐és  középvárosok  és  a  fővárosi  kerületek  integrált  településfejlesztési stratégiáinak elkészítéséhez 2014‐2020” című dokumentum alapján.  Megvalósult  az az elvárás is, hogy a település integrált településfejlesztési stratégiájának célrendszere illeszkedjen  a megyei területfejlesztési koncepció és stratégiai program céljaihoz.    Az integrált településfejlesztési stratégia és célja  Az  integrált  településfejlesztési  stratégia  a  település  középtávú  fejlesztési  irányait  meghatározó,  operatív  jellegű,  megvalósítás‐orientált  fejlesztési  dokumentum,  melynek  célja,  hogy  a  stratégiai  tervezés  eszközeivel  segítse  elő  az  elkövetkező  hét  év  városfejlesztési  tevékenységeinek  eredményességét.   Készítése során a tervezők meghatározó szándéka volt, hogy segítségével a városban folyó fejlesztési  tevékenységek  egymással  térben  és  időben  összehangoltan  valósuljanak  meg,  a  város  mindinkább  képes legyen felhasználni a 2014 – 2020 közötti időszak európai uniós fejlesztési forrásait, s ezzel a  stratégiába foglalt tevékenységek jelentős része meg is valósuljon. Az ITS keretet ad ahhoz is, hogy a  közszféra fejlesztései mellett a magánszféra befektetései is bevonhatóak legyenek, ezzel is segítve a  két  szféra  közötti  partnerség  kialakulását,  illetve  tervezési  menete  ahhoz  is  hozzájárul,  hogy  az  ITS  céljai és projektjei széles körű támogatást élvezzenek. 

8 

     

  1.KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI  1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása    A  Megalapozó  Vizsgálatban  feltárt  adottságok,  problémák  és  összefüggések  vizsgálata  alapján  megfogalmazásra  került  Mezőcsát  jövőképe,  valami  az  annak  elérését  támogató  célrendszer.  A  célrendszer kialakítását támogató módszertani lépések eredményeként megszületett Problémafa és  Célfa jelen dokumentum 1. és 2. számú mellékleteként megtalálható.    Mezőcsát Jövőképe:    Mezőcsát kiegyensúlyozott, folyamatosan megújuló életkörülményeket nyújtó várossá válik  lakosai számára, valamint kiszámítható, versenyképes gazdasági környezetet biztosító várossá válik  a gazdasági szereplők számára      A jövőkép elérése érdekében három Alapvető, hosszú távú cél került megfogalmazásra:    A1.  Alapvető  cél:  A  város  előnyös  közlekedés‐földrajzi  helyzetére,  hagyományaira  és  környezeti  értékeire  építve  a  több  lábon  álló  helyi  gazdaság  megerősítése  és  megyei  gazdasági  szerepkörének  megerősítése    A2.  Alapvető  cél:  A  Mezőcsáton  élők  életkörülményeinek  javítása,  komfortérzetének  növelése,  úgy,  hogy az új otthont keresők számára is vonzóvá váljon     A3.  Alapvető  cél:  Mezőcsát  lakosságában  bekövetkező  pozitív  mennyiségi  és  minőségi  fordulat  elősegítése, amely megalapozza a város hosszú távú értékes és stabil gyarapodását  Az  Alapvető,  hosszú  távú  célok  elérése  érdekében  hat  tematikus  és  egy  területi  cél  került  megfogalmazásra, melyek további részcélokra bontásra kerültek. A tematikus célok egyes Alapvető,  hosszútávú célokhoz kapcsolódnak, a Területi cél a Mezőcsáton található szegregátumok problémáit  kívánja kezelni területi megközelítés alapján, de több tematikus cél fejlesztési tevékenységeit magába  olvasztva és azokat kiegészítve.    1. ábra: Mezőcsát 2014‐2020 közötti településfejlesztési célrendszere: 

9 

     

  Jövőkép 

Mezőcsát kiegyensúlyozott, folyamatosan megújuló életkörülményeket nyújtó várossá válik lakosai számára, valamint kiszámítható, versenyképes gazdasági környezetet biztosító várossá válik a gazdasági  szereplők számára 

 

 

Alapvető, hosszútávú  célok 

A1. Alapvető cél: A város előnyös közlekedés‐földrajzi helyzetére,  hagyományaira és környezeti értékeire építve a több lábon állóhelyi  gazdaság megerősítése és megyei gazdasági szerepkörének  megerősítése 

 

 

A2. Alapvető cél: A Mezőcsáton élők életkörülményeinek javítása,  A3. Alapvető cél: Mezőcsát lakosságában bekövetkező pozitív  komfortérzetének növelése, úgy, hogy az új otthont keresők  mennyiségi és minőségi fordulat elősegítése, amely megalapozza  számára is vonzóvá váljon  a város hosszú távú értékes és stabil gyarapodását 

 

 

 

T1.  Tematikus  cél:  Magas  iparűzési  adót  fizető  és  helyi  munkaerőt  foglalkoztató  vállalkozások  számának  növelése 

T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősítése  és  új  gazdasági  ágazatok  meghonosítása  Mezőcsáton 

T3.  Tematikus  cél:  Közszolgáltatások  körének  bővítése  és  szolgáltatási  színvonalának javítása 

T4.  Tematikus  cél:  Vonzó,  T5.  Tematikus  cél:  T6.  Tematikus  cél:  A  lakosság  környezeti  terhelésektől  Lakosságszám  csökkenésének  képzettségi  és  szakképzettségi  mentesített  városi  környezet  megállítása  színvonalának növelése  kialakítása 

T1.1.:  Vállalkozások  számára  vonzó  infrastrukturális  gazdasági  környezet  kialakítása 

T2.1.:  Nagy  kézimunka  igényű  települési  székhelyű  mezőgazdasági  vállalkozásokat  támogató  infrastrukturális  háttér  fejlesztése 

T3.1.:  Közösségi,  városi  funkciók  fejlesztése,  szolgáltatások  bővítéséhez  szükséges  infrastrukturális  fejlesztések  

T6.1.:  Helyi  középfokú  oktatás  színvonalának növelése 

T1.2.:  A  vonzó  vállalkozási  környezet  soft  elemeinek  fejlesztése 

Tematikus célok és  részcélok 

 

T1.3.: Vállalkozások igényeinek  megfelelő  szakképzési  háttér  kialakítása  T1.4.:  Helyi  tőkeerőssé  elősegítése 

vállalkozások  válásának 

 

 

T4.1.:  Funkcionális  igényből  T5.1.:  Elvándorlást  megállító  táplálkozó  infrastrukturális  intézkedések elindítása  fejlesztések  T5.2.:  Betelepülést  ösztönző  T4.2.:  Városkép‐esztétikai  és  nemi,  foglalkoztatási  és  gazdaságossági  fejlesztések  lakhatási  esélyegyenlőségi  T2.2.:  Mezőgazdasági  termékeket  T3.2.:  Lakosság  kulturális  megvalósítása  intézkedések elindítása  és  melléktermékeket  feldolgozó  igényeinek  kielégítését    helyi ipar fejlesztése  szolgáló  funkciók    újraszervezése  T2.3.:  Helyi  és  mikrotérségi  mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális  együttműködésének  elősegítése 

 

T6.2.:  Oktatási  humánerőforrások  optimális  kihasználása  T6.3.:  Felnőtt  korúak  oktatási‐ tanulási feltételeinek javítása  T6.4.:  Felsőfokú  végzettséget  igénylő  munkahelyek  generálása 

T2.4.:  Megújuló  energiaforrásokat  hasznosító  mezőgazdasági  T1.5.:  Az  előnyös  vállalkozási  termelés  elterjedésének  környezet  ismertségének  elősegítése   növelése  T2.5.:  Természeti  értékekre  építő  turisztikai  attrakciók  és  szolgáltatások fejlesztése  T2.6.:  Kulturális  értékekre,  vallási  emlékekre  és  népi  hagyományokra  építő  turisztikai  attrakciók  és  szolgáltatások fejlesztése 

10 

     

 

 

 

 

 

 

 

TR1. Területi cél: Szegregátumok gazdasági és társadalmi leszakadásának megállítása és integrálásuk felgyorsítása  TR1.1.: Élhető, környezeti terhelésektől mentes lakóhatási körülmények kialakítása a szegregátumokban  TR1.2.: Közösségi funkciók megerősítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a szegregátumokban  Területi cél és részcélok 

TR1.3.: Szociális ellátó, családsegítő és oktatási‐nevelési szolgáltatások megerősítéséhez szükséges infrastrukturális és szoft fejlesztések a szegregátumokban  TR1.4.: Szegregátumokban élők társadalmi integrációját elősegítő szoft fejlesztések  TR1.5.: Szegregátumokban élők foglakoztatását elősegítő szoft fejlesztések  TR1.6.: A szegregátumokban élőkhöz kapcsolódó népi hagyományok, kulturális örökségek felelevenítése és turisztikai célú hasznosítása 

         

11 

     

  Tematikus célok és részcélok szöveges bemutatása    T1.  Tematikus  cél:  Magas  iparűzési  adót  fizető  és  helyi  munkaerőt  foglalkoztató  vállalkozások  számának növelése     A Megalapozó vizsgálat leíró, valamint a helyzetfeltáró és elemző része is bemutatta, hogy Mezőcsát  gazdasága  gyengélkedik.  A  helyi  vállalkozások  többsége  tőkeszegény,  kevés  foglalkoztatottat  alkalmazó  egyéni  vagy  mikrovállalkozás,  akik  kevés iparűzési  adót  fizetnek.  Az  iparűzési  adóbevétel  hiánya nem csak az Önkormányzat gazdálkodására van negatív hatással, de egyben azt is jelenti, hogy  ezek  a  vállalkozások  nem  tudtak  és  tudnak  olyan  ütemben  fejlődni,  mint  azt  a  helyi  adottságok  lehetővé tennék, vagy a helyi foglalkoztatási igények indokolnák.  Mezőcsát kiváló közlekedésföldrajzi helyzetben van, továbbá rendelkezik olyan ipari területekkel is,  amelyek alkalmasak lennének betelepülni kívánó, telephelyet kereső vállalkozások számára, de azok  az infrastrukturális és soft gazdaságfejlesztési lépések nem történtek meg az Önkormányzat részéről,  amelyek  vonzóvá  tennék  a  települést  a  betelepülő  vállalkozások  számára.  A  kedvező  helyzeti  energiákon  túl  Mezőcsát  oktatási  intézményei  is  lehetőséget  nyújtanak  arra,  hogy  a  középfokú  oktatást  a  helyi  illetve  a  betelepülni  kívánó  vállalkozások  igényeit  figyelembe  véve,  a  piaci  szempontok alapján átalakítsa, képzési palettáját bővítse.  A  fentieken  túl  a  befektetésösztönzés  és  településmarketing  területén  is  lépéshátrányt  szükséges  behozni  a  településnek,  amely  eredményeként  első  lépésként  ismertté  válik,  majd  vonzóvá  a  vállalkozások számára.    T1.1. részcél: Vállalkozások számára vonzó infrastrukturális gazdasági környezet kialakítása    Mezőcsáton  a  rendezési,  szabályozási  tervben  kijelölésre  került  ugyan  vállalkozási  övezetnek  megfelelő  terület,  de  annak  infrastrukturális  fejlesztése  még  nem  történt  meg,  pedig  alapfeltétele  lenne  ahhoz,  hogy  egy  új  vállalkozás  ezt  a  területet  válassza  egy  másik  település,  kiépített  infrastruktúra  nélküli  területével  szemben.  Az  infrastruktúrával  ellátott  terület  a  telephelyen  kívüli  alapokon  túl  egy  Inkubátorház,  vagy  Vállalkozói  Ház  által  nyújtott  üzleti  szolgáltatásokkal  vonzóvá  tenné a települést, illetve a gazdasági környezetet az induló vállalkozások számára.    T1.2. részcél: A vonzó vállalkozási környezet soft elemeinek fejlesztése    Az induló vállalkozások nagy része nem rendelkezik sem azzal a mennyiségű tőkével, sem ismerettel,  amely  alapján  egyből,  külső  segítség  nélkül  sikeres  vállalkozássá  válhat.  A  Vállalkozói  Ház,  Inkubátorház  olyan  szolgáltatásokat  tud  nyújtani  ilyen  esetekben,  amely  megkönnyíti  az  induló  vállalkozások kezdeti lépéseit. Ilyenek a jogi, adó és marketing tanácsadás adótanácsadás vagy éppen  a  vállalkozások  közötti  tapasztalatcseréknek  vagy  esetleges  együttműködések  kialakulásának  teret  biztosító kerekasztal beszélgetések.    T1.3. részcél: Vállalkozások igényeinek megfelelő szakképzési háttér kialakítása    A vállalkozások sikeres működésének egyik alapfeltétele a megfelelően képzett munkaerő megléte. A  megfelelő munkaerő felkutatása és foglalkoztatása során sokszor szembesülnek a gazdasági szereplő,  foglalkoztatással  foglalkozó  intézmények,  szervezetek  valamint  a  szakképző  intézmények,  hogy  a  munkavállalói  és  munkaadói  igények  nem  találkoznak.  Ezen  tud  segíteni  egy  olyan  képzési‐ foglalkoztatási  paktum,  amelyben  fontos  szervező  szerepet  vállal  magára  az  önkormányzat  azzal,  hogy felkutatja a munkaadói oldal aktuális munkaerőigényét, illetve jövőbeli fejlesztésihez illeszkedő  munkaerőigényét,  majd  segíti  a  párbeszéd  kialakulását  a  munkaadói  és  a  képzési,  szakképzési  intézmények  között  a  kölcsönös  igények  kielégítésének  elősegítése  érdekében.  A  képzési‐ foglalkoztatási  paktum  eredményeként  megszületendő  igények  kielégítésében  fontos  szerepe  jut  a  12 

     

Mezőcsáti  középfokú  oktatási  intézményeknek,  ugyan  ők  azok,  akik  az  infrastrukturális  és  humánerőforrás oldalát ‐ megfelelő fejlesztések eredményeként természetesen ‐ hozzá tudják tenni  a célok érdekében.    T1.4. részcél: Helyi vállalkozások tőkeerőssé válásának elősegítése    A  helyi  gazdasági  társaságok  megerősítése  érdekében  a  megfelelő  infrastrukturális  feltételek  megteremtésén  és  javításán  túl  bizonyos  soft  elemeket  is  szükséges  megteremteni,  fejleszteni.  Egy  esetleges  Vállalkozói  Ház  által  nyújtott  soft  tevékenységek  természetesen  nem  csak  a  kezdő  vállalkozások  számára  jelent  előnyöket,  hanem  a  már  működők  számára  is.  Érdekükben  szükséges  olyan  szolgáltatások  beindítása,  mint  a  vállalkozói  ismeretek  bővítése,  pályázati  tanácsadás  beindítása,  jó  üzleti,  vállalkozási  modellek  terjesztése  a  helyi  vállalkozások  körében  vagy  éppen  megyei vállalkozói tapasztalatcserék szervezése.    T1.5. részcél: Az előnyös vállalkozási környezet ismertségének növelése    Mezőcsát  helyi  gazdaságának  megerősítése  szempontjából  a  megfelelő  infrastrukturális  és  szolgáltatási  háttér  megteremtésén  túl  az  is  elengedhetetlen,  hogy  ismerté  váljon  a  telephelyet  kereső  vállalkozások  számára.  A  kiváló  közlekedésföldrajzi  helyzetét  kihasználva,  a  tervezett  fejlesztések  eredményeként  kialakuló  kiváló  gazdasági  környezetet  ismertté  kell  tenni.  Ennek  érdekében  mindenképpen  szükséges  egy  olyan  ‐  akár  önállóan,  akár  az  Önkormányzat  szervezeti  keretein  belül  működő  ‐  gazdaságfejlesztési  szervezet  létrehozása,  amelynek  feladata  befektetésösztönzési  stratégia  elkészítése,  a  gazdasági  területek,  szolgáltatások  folyamatos  kiajánlása  a  potenciális  befektetők,  betelepülők  számára,  és  egy  proaktív  települési  szintű  üzleti  marketingtevékenység folytatása.      T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősítése  és  új  gazdasági  ágazatok  meghonosítása Mezőcsáton    A  kedvező  természeti  adottságok  miatt  Mezőcsát  gazdaságában  előkelő  helyet  foglal  el,  mind  a  társas  vállalkozások  számát,  mind  a  foglalkoztatotti  létszámot  tekintve  a  mezőgazdaság.  Mivel  a  település  funkcionális  feladatokat  lát  el  a  vidéki  környezet  szervező,  irányító  központjaként,  Mezőcsát  adottságai  (pl.  a  Dél‐Borsodi  jó  minőségű  mezőgazdasági  földterületek),  illetve  az  agrárágazat helyi gazdaságban elfoglalt kiemelt szerepe miatt az ehhez kapcsolódó fejlesztési irányok  is meg kell jelenjenek stratégiai célként. Ezzel párhuzamosan viszont látjuk, hogy bár a településnek  és  térségnek  jó  turisztikai  adottságai  vannak,  ez  az  ágazat  annak  gazdaságában  nem  játszik  lényegi  szerepet.  A  helyi  gazdaság  megerősítése  szempontjából  számba  kell  venni  ezen  ágazat  fejlesztési  irányait is.    T2.1. részcél: Nagy kézimunka igényű, települési székhelyű mezőgazdasági vállalkozásokat támogató  infrastrukturális háttér fejlesztése    A  kiváló  minőségű  Dél‐Borsodi  mezőgazdasági  földek,  valamint  a  településen  és  a  mikrotérségben  rendelkezésre  álló,  alacsony  képzettségi  szinttel  rendelkező,  onnan  vélhetően  ki  nem  vezethető  népesség  együtt  jó  lehetőséget  kínál  a  nagy  kézimunkát  igénylő  és  megfizetett  növényfélék  termesztésére,  pl.:  mák,  héjnélküli  tök,  tönkölybúza,  alakorbúza,  hajdina,  köles,  sóska,  pattogatni  való  kukorica.  Ezen  növények  termesztése  esetén  szükséges  helyi  feldolgozók  kialakítása  (hántoló  üzem,  malom,  savanyító),  ahol  késztermékké  alakítva,  csomagolva,  komoly  piacot  lehet  szerezni,  valamint a helyi termékek boltjában értékesíteni.      13 

     

T2.2. részcél: Mezőgazdasági termékeket és melléktermékeket feldolgozó helyi ipar fejlesztése    A  jó  minőségű  mezőgazdasági  termékek  jobb  áron  eladhatók,  ha  magasabb  hozzáadott  értéket  képviselnek,  valamilyen  szintű  feldolgozások  átesnek.  Ennek  érdekében  szükséges  hűtőtárolók,  kisvágóhíd,  húsfeldolgozók,  savanyító  üzemek,  zöldség  és  gyümölcsfeldolgozók,  csomagolóüzemek  kialakítása.  A  Dél‐Borsodi  mezőségre  jellemző  szamóca,  szilva,  körte,  alma,  meggy,  cseresznye  fagyasztott  termékként  illetve  konzervként  történő  feldolgozásához  szintén  szükségesnek  látszik  a  megfelelő  üzemek  kialakítása.  Jelenleg  a  külföldről  behozott  bőripari  alaptermékek  behozatala  jellemző, ennek azonban egyre magasabb az ára. A vágóhídon levágott állatok bőrének kidolgozása, a  hasított  bőr‐gyártás,  irhák,  gerezdák  készítésének,  könnyűipari  feldolgozásának  elősegítése  jó  lehetőséget  jelenthet  a  mikrotérségben,  főleg  figyelembe  véve  azt,  hogy  a  legnagyobb  Mezőcsáti  foglalkoztató vállalkozások között két könnyűipari, cipőipari vállalkozási is megtalálható.    T2.3.  részcél:  Helyi  és  mikrotérségi  mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális  együttműködésének  elősegítése    A helyi vállalkozásokra, így az agrárvállalkozásokra is jellemző az együttműködés hiánya, illetve hogy  a  magas  beruházási  igényű  fejlesztéseket  külön‐külön  a  tőkeszegénység  miatt  megvalósítani  nem  tudják. Így megfogalmazódik az igény egy élelmiszer hálózati együttműködés kialakítására, melynek  keretében biztosítható a helyi és a mikrotérségben található, saját telephelyén megfelelően tovább  fejlődni  vállalkozások  infrastrukturális  háttere,  számukra  kedvezményesen  biztosított  telephely,  logisztikai háttér, valamint üzleti és piaci szolgáltatások.    T2.4.  részcél:  Megújuló  energiaforrásokat  hasznosító  mezőgazdasági  termelés  elterjedésének  elősegítése     Akárcsak az ipari termelést folytató üzemekben, az agár ágazatban is folyamatosan törekszenek arra,  hogy  megújuló  energiát  használjanak  fel.  A  Mezőcsát  környéki  hőforrások  kiválóan  alkalmasak  lehetnek üvegházak, fóliák fűtésére, ahol primőröket lehet előállítani, esetleg meleg égövi halfajokat  tenyészteni. Ezzel együtt a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos ismeretanyag bővítésére is  szükség  van  a  vállalkozások  számára.  A  tervezett  élelmiszeripari  együttműködés  infrastrukturális  hátterének kialakítása során is törekedni kell a megújuló energiaforrások használatára, amelyre egy  biomassza erőmű kiváló lehetőséget teremthet.    T2.5. részcél: Természeti értékekre építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése    A  Mezőcsáton  és  közelében  található  természeti  értékekre  támaszkodva  lehetőség  nyílik  az  eddig  nem  megfelelő  helyen  kezelt  turisztikai  ágazat  fejlesztésére.  Olyan  turisztikai  ágazatok  is  megerősödőben vannak, amelyek nem igényelnek feltétlenül nagyköltségű beruházásokat, és jobban  támaszkodnak  a  helyi  természeti  értékekre,  hagyományokra.  Ezek  alapján  jó  lehetőség  kínálkozik  akár az agroturizmus, horgászturizmus fejlesztésére. De mindenképpen ki kell használni a termálvíz  és  a  Mezőcsáti  Termálfürdő  által  nyújtott  lehetőségeket,  amelyekhez  kapcsolódóan  mind  az  attrakciókat,  mind  a  szolgáltatásokat  fejleszteni  szükséges.  Továbbá  jó  lehetőség  kínálkozhat  a  termálvíz gyógyvízzé minősítésében is.    T2.6.  részcél:  Kulturális  értékekre,  vallási  emlékekre  és  népi  hagyományokra  építő  turisztikai  attrakciók és szolgáltatások fejlesztése    A  Mezőcsáton  található  kulturális,  vallási,  népi  hagyományi  értékek  nincsenek  megfelelően  kihasználva,  némelyikük  elfeledésre  került.  Szükséges  ezek  felkarolása,  a  rájuk  építhető  szolgáltatások  fejlesztése.  A  település  értékei  közé  tartozó  fazekasság,  a  zsidó  emlékek,  a  helytörténeti gyűjtemény, Kiss József szellemi öröksége, vagy a rendszeresen megrendezésre kerülő  14 

     

Lovasverseny,  az  Állat  és  kirakodóvásár  mind  olyan  potenciált  jelent,  amelyre  építve  az  eddig  elhanyagolt turisztikai gazdasági ágazat fellendülést hozhat a település számára. A helyi értékeken túl  javasolt a település számára a járás többi települési értékeinek számbavétele, ennek összefogása és a  többi  településsel  együtt  olyan  közös  turisztikai  programcsomag  összeállítása,  amely  többnapos  látnivalót és szolgáltatást kínálhat a járást desztinációnak választó turisták számára, továbbá legalább  egy  napos  programot  jelenthet  a  környező  nagyobb  és  egyéb  településekre  (Mezőkövesd,  Tiszaújváros, Tiszacsege) érkezett turisták számára.      T3. Tematikus cél: Közszolgáltatások körének bővítése és szolgáltatási színvonalának javítása    A  település  vizsgálata  során  megállapítást  nyert,  hogy  Mezőcsát  járásközponti  szerepe  gyengül,  amely nemcsak a gazdasági teljesítőképességében, hanem a népesedési folyamataiban is tükröződik.  Azon  túl,  hogy  az  alapvető  közszolgáltatások  mindegyike  különösebb  minőségi  probléma  nélkül  elérhető a településen, sajnos meg kell állapítani, hogy bizonyos közösségi funkciók, városi funkciók  fejlesztésre  szorulnak.  Az  itt  élők  számára,  továbbá  annak  érdekében,  hogy  mások  is  lakóhelyükké  válasszák  Mezőcsátot,  megfelelő  a  foglalkoztatási  és  gazdasági  helyzeten  túl  vonzó  városképet  és  lakókörnyezetet kell kialakítani.    T3.1.  részcél:  Közösségi,  városi  funkciók  fejlesztése,  szolgáltatások  bővítéséhez  szükséges  infrastrukturális fejlesztések    Ahhoz  hogy  a  település  magasabb  szinten  tudja  betölteni  járásközponti,  vonzó  kisvárosi  szerepét,  szükséges  olyan  infrastrukturális  fejlesztéseket  megvalósítani,  amelyek  vagy  régóta  megoldatlan  problémákat kezelnek, vagy a közelmúltban felmerült lakossági igényeket elégítenek ki, vagy a városi  szerepkör  méltó  betöltéséhez  szükségesek.  Ilyenek  például  az  árucsarnok  kialakítása,  kültéri  sportlehetőségek  infrastruktúrájának  kialakítása,  idősek  bentlakásos  intézményének  kialakítása,  óvodák felújítása, valamint tanuszoda építése a Termálfürdő környezetében.    T3.2. részcél: Lakosság kulturális igényeinek kielégítését szolgáló funkciók újraszervezése    A vonzó, lakosságmegtartó kisvárosi szerepkör betöltése érdekében az infrastrukturális elemeken túl  szükséges olyan szolgáltatások, soft elemek megvalósítása, amely a megszűnt  kulturális szórakozási  igényeket  elégíti  ki,  helyi  identitást  erősítő  közösségi  élményekkel  gazdagítják  a  helyi  lakosságot.  Ilyenek lehetnek például közösségi filmklub, mozi indítása vagy akár felolvasóestek szervezése, akár  séfakadémia indítása.      T4. Tematikus cél: Vonzó, környezeti terhelésektől mentesített városi környezet kialakítása    Mezőcsát  és  környezete  alapvetően  környezeti  terhelésektől  mentes,  ugyanakkor  a  településképet  tekintve  vannak  olyan  hiányosságok,  amelyektől  ugyan  még  élhető  a  város,  de  bizonyos  fejlesztésekkel  élhetőbbé,  vonzóbbá  tehető.  Mivel  a  város  egyik  fő  problémája  a  lakosságszám  csökkenés  illetve  ehhez  kapcsolódóan  az,  hogy  nem  minden  funkcióban  tud  az  itt  élők  számára  magas  szintű  körülményeket  biztosítani.  Ezen  hiányosságok  megoldásával  a  helyi  lakosok  megelégedésén  túl  vonzóbbá  válhat  azok  számára  is,  akik  lakóhelyválasztásuk  során  térképükre  helyezik Mezőcsátot.    T4.1. részcél: Funkcionális igényből táplálkozó infrastrukturális fejlesztések    A  városban  bizonyos  infrastrukturális  területek  működési  hiányosságokkal,  vagy  a  nem  optimális  működési  körülményekből  adódó  problémákkal  küzdenek.  Ezek  orvoslása  több  éve  visszatérő  15 

     

kérdésként  jelentkezik  az  itt  élőknél,  megoldásukkal  a  magasabb  színvonalon  életminőség  lehetne  biztosítható.  Ilyen  kérdések  a  hiányzó  belterületi  kerékpárutak  fejlesztése,  a  nem  megfelelően  működő  belterület  csapadékvíz‐elvezetési  hálózat  fejlesztése,  a  településre  vezető  négyszámjegyű  utak  belterületi  szakaszainak  felújítása,  illetve  a  városközpontban  található  autóbusz  pályaudvar  rekonstrukciója.    T4.2. részcél: Városkép‐esztétikai és gazdaságossági fejlesztések megvalósítása    A  környezeti  terhelésektől  megkímélt  kisvárosi  környezet  megőrzése,  valamint  az  élhetőbb  körülmények,  a  ‐  tervezett  turizmusfejlesztési  elképzelések  miatt  sem  elhanyagolandó  ‐  szebb  városkép  szempontjából  indokolt  új  közparkok  kialakítása,  a  meglévő  zöldfelületek  minőségének  fejlesztése,  a  Városközponti  épületek  homlokzatainak  felújítása,  az  elhanyagolt  városközponti  területek  rehabilitációja.  A  város  közintézményeinek  felújítása  sok  esetben  elmaradt  az  utóbbi  években,  ezek  időszerűségén  túl  ‐  megfelelve  egy  uniós  alapcélnak  ‐  az  alacsony  szén‐dioxid  kibocsátás  és  energiahatékonyság,  továbbá  a  város  gazdaságosabb  működtetése  érdekében  mindenképpen  szükséges  a  középületek  energetikai  célú  felújítása.  A  bemutatott  uniós  célhoz  történő  hozzájárulás,  valamint  az  alacsony  környezetterhelési  szint  megőrzése  érdekében  fontos  lépés lehet a lakosság környezettudatosságát támogató ismeretbővítő programok indítása.    A  tervezett  turizmusfejlesztési  elképzelések  miatt  a  megkímélt  kisvárosi  környezet  mellett  a  részcélhoz  kapcsolódóan  a  táj‐  és  természetvédelmi  szempontokból  jelentős,  megőrzendő  nemzetközi,  országos  és  helyi  jelentőségű  értékek  védelme  is  figyelembe  vételre  kerül.  Egyrészt  a  megvalósítandó  fejlesztések  tevékenységei  során,  másrészt  lehetőség  szerint  a  tervezett  beavatkozások kiegészítésre kerülnek táj‐ és természetvédelmi elemekkel.      T5. Tematikus cél: Lakosságszám csökkenésének megállítása    A Mezőcsátot érintő lakosságszám csökkenés nem egyedi probléma a kisvárosok életében, főleg az  ún.  belső  periféria  települései  szenvednek  ettől  a  negatív  folyamattól.  A  lakosság  elöregedése  egyelőre  nem  fenyegeti  Mezőcsátot,  ugyanakkor  mindenképpen  érdemes  megtenni  azokat  a  lépéseket, amely megállíthatja, vagy visszafordíthatja ezeket a folyamatokat.  A természetes fogyás,  mint a lakosságszám csökkenés egyik oka ellen a település, mint külső folyamat ellen nem tud tenni,  de az elvándorlás ellen tud bizonyos lépéseket tenni, illetve fontos szerep jut a településnek abban,  hogy  ‐  a  korábban  bemutatott  kedvező  gazdasági,  foglalkoztatási,  szolgáltatási  és  városképi  lépéseken túl ‐ továbbiakkal ösztönözze a betelepülést.     T5.1. részcél: Elvándorlást megállító intézkedések elindítása    A településen nagy számban élnek olyanok, akiknek a képzettségi szintje alacsony illetve az alacsony  presztízsű foglalkoztatási ágazatokban kerülnek foglalkoztatásra. Ezzel az adottsággal együtt kell élnie  a  településnek,  ugyanakkor  vannak  olyan  tervezett  fejlesztések,  mint  a  nagy  kézimunka  igényű,  települési  székhelyű  mezőgazdasági  vállalkozásokat  támogató  infrastrukturális  háttér  fejlesztése,  ahol szükség van erre a munkaerőre, tehát a gazdaságfejlesztési céloknál megfogalmazott lépésekkel  párhuzamos  egyéb  lépésekben  is  törekedni  kell  a  városnak  arra,  hogy  ez  a  munkaerő  bázis  ne  vándoroljon el, hanem a helyi gazdaság új kialakításra kerülő ágazatában hasznosítsa munkaerejét.    T5.2. részcél: Betelepülést ösztönző nemi, foglalkoztatási és lakhatási esélyegyenlőségi intézkedések  elindítása    Mezőcsát  alapvetően  jól  van  ellátva  azokkal  az  egészségügyi,  szociális,  alapfokú  nevelési‐oktatási  funkciókkal,  amelyek  fontos  szempontként  jelennek  meg  egy  lehetséges  lakóhely  kiválasztásánál.  16 

     

Ugyanakkor  annak  érdekében,  hogy  a  tervezett  gazdaságfejlesztési  lépések  eredményeként  szükséges  munkaerő  a  településen  megtalálja  számítását,  a  város  által  nyújtott  szolgáltatásokban  szükséges  lehet  olyan  új  elemek  kiépítése,  amelyek  egyrészt  tovább  ösztönözhetik  a  letelepedni  kívánókat, illetve a letelepedést követően a város meg tudja teremteni a megfelelő foglalkoztatási és  lakhatási  feltételeket.  Ennek  keretében  indokolt  lehet  a  nők  foglalkoztatási  körülményeinek  biztosítása  érdekében  a  meglévő  bölcsődei  kapacitás  mellett  családi  napközik  infrastrukturális  és  humán kapacitásainak kialakítása, szolgálati lakások biztosítása, illetve fiatal párok, családok lakhatási  körülményeinek biztosítása kedvező konstrukciójú ún. fészekrakó programok indításával.      T6. Tematikus cél: A lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése    Az  előző  tematikus  cél  esetében  bemutatásra  került,  hogy  a  települést  kedvezőtlen  irányú  mennyiségi  demográfiai  folyamatok  érintik.  Ugyanakkor  ezzel  párhuzamosan  egy  ugyancsak  kedvezőtlen  előjelű  minőségi  demográfiai  folyamat  is  érinti,  hiszen  az  alacsonyabb  iskolai  végzettségűen  aránya  a  magasan  végzettekének  rovására  növekszik.  Ezt  kiegészíti  az,  hogy  a  város  egyetlen  középfokú  oktatási  intézményének  tanulói  létszáma  drasztikusan  csökkent  az  utóbbi  években.  Mindemellett  a  más  városokban  felsőfokú  tanulmányikat  elvégzők  többsége,  valamint  a  más  városokban  középiskolai  tanulmányaikat  végző,  szakmát  tanulók  egy  része  nem  költözik  haza  Mezőcsátra.  Ezen  kedvezőtlen  folyamatok  megállítása  és  visszafordítása  érdekében  kerültek  megfogalmazásra az alábbi részcélok:    T6.1. részcél: Helyi középfokú oktatás színvonalának növelése    A  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági  Szakközépiskola  csökkenő  tanulói  létszámának  növelése  érdekében,  összhangban  a  korábban  kifejtett  képzési‐foglalkoztatási  paktumok  céljával,  olyan  szakokat  szükséges  beindítani,  olyan  oktatási  modulokkal  kibővíteni  a  palettát,  amelyek  elvégzését  követően a helyi gazdasági szereplők biztos felvevőpiacot jelentenek az iskolából kikerülők számára.  Továbbá  szintén  szükséges  a  gazdasági  szereplőkkel  együttműködve  olyan  gyakorlati  programokat  kidolgozni, amely keretében a tanulók megszerezhetik a zökkenőmentes munkába állást elősegítő, a  lemorzsolódóst elkerülő gyakorlati tapasztalatot.    T6.2. részcél: Oktatási humánerőforrások optimális kihasználása    A középiskolás korosztály életkoruknál fogva, továbbá a világ, a tudomány, a technika újdonságaira,  újszerű  megközelítéseire  való  nyitottságoknál  fogva,  illetve  hogy  minden  más  korosztálynál  gyorsabban, könnyebben sajátítják el az új módszereket, megközelítéseket. A Református Gimnázium  és Közgazdasági Szakközépiskola tanári gárdája a település életében kiemelkedő szellemi tőkét jelent.  A  kettőt  együtt  kihasználva  olyan  szellemi,  tudományos,  akár  kutatás‐fejlesztési  bázist  lehet  kialakítani,  amely  csírája  lehet  egy  tudás  alapú  helyi  gazdaságnak.  A  részcél  keretében  újszerű  tudományos,  kutatási,  termékfejlesztési,  ún.  startup  miniprojektek  kidolgozása  érdekében  műhelyeket  és  versenyeket  javasolt  indítani,  amelynek  eredményei  országos,  vagy  nemzetközi  megmérettetéseken vehetnek részt.    T6.3. részcél: Felnőtt korúak oktatási‐tanulási feltételeinek javítása    Az  átlagosan  alacsonyabb  iskolai  végzettségű  lakosság  képzettségi  szintjének  emelése  és  a  foglalkoztatási  esélyek  növelése  érdekében  mindenképpen  foglalkozni  kell  a  felnőtt  korúak  át  és  továbbképzésével.  Az  élethosszig  tartó  tanulás  fizikai  és  humánerőforrás  feltételeinek  megteremtésével  emelhetővé  válik  a  település  képzettségi  szintje,  a  betelepülni  kívánó  gazdasági  szereplők  számára  biztosítottá  válik  a  magasabban  képzett,  jobban  kvalifikált  munkaerő.  Ennek  érdekében  meg  kell  teremteni  a  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági  Szakközépiskola  17 

     

infrastruktúrájára  építve  a  felnőttek  esti  iskolájának  feltételeit,  át‐  és  továbbképzési  programok  indításának feltételeit.     T6.4. részcél: Felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek generálása    A  helyi  gazdasági  szereplők  igényeinek  megfelelő  képzéseken,  az  iskolai  rendszerhez  köthető  fejlesztéseken  túl,  maga  az  Önkormányzat  is  szervezőként,  proaktívan  a  saját  érdekeit  szem  előtt  tartva  is  hozzá  tud  járulni  lakosság  képzettségbeli  minőségi  fejlesztéséhez.  A  különböző  településmarketing,  gazdaságfejlesztési,  befektetésösztönzési  tevékenységek  megvalósítása  során  rengeteg fórumon nyílik lehetőség megismertetni a város céljait olyan szakemberekkel, akik számára  vonzó lehet a város terveiben rejlő szakmai kihívás, megismerve a fejlesztési elképzeléseiket vonzóvá  válhat  számukra  a  fejlődő  kisváros,  mint  lehetséges  lakóhely.  Az  önkormányzat  részéről  nyitottnak  kell  lenni  ezen  szakemberek  fogadására,  gazdasági,  pénzügyi  erejéhez  mérten  lehetőséget  kell  kínálnia  ezen  szakemberek  számára,  hogy  azok  Mezőcsát  érdekében  kamatoztassák  tudásukat,  tapasztalatukat.  Az  Önkormányzat  részéről  stratégiával  kell  rendelkezni  arra  vonatkozóan,  hogy  milyen  forrásból,  milyen  plusz  juttatásokat,  plusz  szolgáltatásokat  tud  nyújtani  egy  ilyen  lehetőség  kihasználása érdekében. Az "agyelszívás" ezen formája jó lehetőséget kínál a település számára olyan  pozíciók  betöltésénél,  mint  a  tervezett  fejlesztési  projektek  megvalósítása,  a  helyi  foglalkoztatási  problémák  kezelésében  jártas  munkaerő‐piaci  szakember  alkalmazása,  a  tervezett  településfejlesztési, gazdaságfejlesztési feladatokhoz szakértői pozíciók betöltése.      TR1.  Területi  cél:  Szegregátumok  gazdasági  és  társadalmi  leszakadásának  megállítása  és  integrálásuk felgyorsítása    Amint az a Megalapozó  Vizsgálat helyzetértékelés részéből is kiderül, Mezőcsáton mindkét (30% és  35%) kategóriát figyelembe véve összesen 7 illetve 5 szegregátum jelölhető ki.   Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra,  hogy a városban tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt. Ezért  Mezőcsát  Város  Önkormányzatának  a  megfogalmazott  célok  között  Területi  célként  került  megfogalmazásra  a  szegregációval  érintett  területek  leszakadásának  megállítása,  lakhatási,  társadalmi és gazdasági szempontokból a felzárkózás elősegítése.     A  tervezett  részcélok  és  beavatkozások  mindegyike  megfeleltethető  valamelyik  tematikus  célkitűzésnek, mivel azonban a fejlesztéseket több, de azonos problémákkal jellemezhető, területileg  jól lehatárolt kisebb egységekre, a szegregátumokra irányítjuk, ezért külön területi célként jelenítjük  meg. Mivel a szegregátumok a város területén elszórtan helyezkednek el, ezért azokat egy egységes  akcióterületet  nem  alkothatnak.  A  megalapozó  vizsgálat  során  azonosított  problémák  hasonlóak  minden  szegregátumban,  ezért  a  tervezett  célok  és  beavatkozások  azonosak,  ezért  is  indokolt  egy  területi célhoz kapcsolva kezelni őket.    TR1.1.:  Élhető,  környezeti  terhelésektől  mentes  lakóhatási  körülmények  kialakítása  a  szegregátumokban    A  mezőcsáti  szegregátumokra  egységesen  jellemző,  hogy  települési  átlagtól  alacsonyabb  komfortfokozatúak  a  lakások,  sok  a  komfort  nélküli  lakás,  megjelennek  az  illegális  hulladéklerakók,  gazosak, rendezetlenek a porták. Az itt élők számára élhetőbb lakókörnyezetet szükséges biztosítani,  továbbá magasabb lakhatási színvonalat teremteni számukra.     

18 

     

TR1.2.:  Közösségi  funkciók  megerősítéséhez  szükséges  infrastrukturális  fejlesztések  megvalósítása  a  szegregátumokban    Az  élhetőbb,  vonzóbb  környezet  kialakítása  nem  állhat  meg  a  lakóházak,  porták,  előkertek  rehabilitációjánál,  a  közterületek  fejlesztése,  a  közösségi  funkciók  és  szolgáltatások  biztosításához  szükséges  infrastrukturális  fejlesztéseket  is  el  kell  végezni  a  szegregátumokban.  Ezeknek  az  infrastrukturális  fejlesztéseknek  az  eredményei  biztosíthatnak  helyszínt  az  itt  élő,  alacsonyabb  társadalmi  rangú  csoportok  kulturált  szórakozásához,  sportolásához,  továbbá  a  társadalmi  elfogadásukhoz nagyban hozzájáruló különböző kulturális és egyéb rendezvényekhez.     TR1.3.:  Szociális  ellátó,  családsegítő  és  oktatási‐nevelési  szolgáltatások  megerősítéséhez  szükséges  infrastrukturális és soft fejlesztések a szegregátumokban    A szegregátumokban élő idősek, halmozottan hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok számára egy sor  olyan  szociális  és  segítő  szolgáltatást  szükséges  nyújtani,  amely  ugyan  elérhető  a  településen,  de  pontosan  azért,  hogy  a  segítségre  szorulóknak  lehetőség  szerint  helyben  legyen  lehetőségük  ezek  elérésére,  legalább  a  legnagyobb  népességet  tömörítő  szegregátumban  szükséges  az  ezekhez  szükséges infrastruktúrát kialakítani. Ilyen lehet a házi segítségnyújtás rendszerének bővítése, családi  napközik kialakítása illetve egy Közösségi Ház kialakítása a Tisztisoron.    TR1.4.: Szegregátumokban élők társadalmi integrációját elősegítő soft fejlesztések    A  szegregátumokban  élők  társadalmi  integrációját  a  megfelelő  infrastrukturális  feltételek,  a  foglalkoztatás  feltételeinek  megteremtésén  túl  olyan  rendezvények,  programok,  események  szervezésén  keresztül  is  elő  lehet  segíteni,  ahol  lehetőségük  van  megmutatni  hagyományaikat,  értékeiket,  kulturális  emlékeiket.  Ezen  túl  lehetőséget  kell  biztosítani  a  felnövekvő  nemzedék  számára,  hogy  megismerhesse  a  szegregátumokban  élők  mindennapjait,  problémáikat,  nehézségeiket.  Ezzel  leküzdhetővé  válik  a  többségi  társadalomban  sokszor  élő  negatív  megkülönböztetés, az előítéletek.    TR1.5.: Szegregátumokban élők foglakoztatását elősegítő soft fejlesztések    A  szegregátumokban  élők  többsége  jellemzően  alacsony  iskolai  végzettséggel  rendelkezik,  munkaerőpiaci szempontból nem piacképes képesítéssel rendelkeznek vagy szakképesítés nélküliek,  akik nagy aránya az alacsony presztízsű foglalkoztatási ágazatokban kerül foglakoztatásra. Az ebből a  helyzetből  kitöréshez,  továbbá  a  munkaerőpiaci  reintegrációjukhoz  szükséges  előképzettségükhöz,  társadalmi  helyzetükhöz,  valamint  életvezetési  és  kulturális  hagyományaikhoz  illeszkedő  képzési  modelleket, tréningeket alkalmazni.    TR1.6.:  A  szegregátumokban  élőkhöz  kapcsolódó  népi  hagyományok,  kulturális  örökségek  felelevenítése és turisztikai célú hasznosítása    A  Mezőcsáton  található  kulturális,  vallási,  népi  hagyományi  értékek  nincsenek  megfelelően  kihasználva,  némelyikük  elfeledésre  került.  Ezek  felkarolását,  a  rájuk  építhető  szolgáltatások  fejlesztését  tűzte  ki  célul  a  turizmusfejlesztés  egyik  részcélja.  Ehhez  szorosan  kapcsolódnak,  illetve  ennek  részét  képezik  a  szegregátumokban  élők  hagyományos  mesterségeinek  (fazekasság,  szövés‐ fonás,  stb.)  felelevenítése,  az  ismeretek  fiataloknak  történő  átadása,  a  hagyományos  mesterségek  végtermékeinek, kézműves termékek értékesítése. Ugyanígy a turisztikai célú hasznosítás részét kell,  hogy  képezzék  a  hagyományos  kulturális  emlékek  (zenei  és  tánc  örökség)  felelevenítése,  amely  emlékek szintén értékesíthetővé válhatnak, mint turisztikai attrakció.       19 

     

A célrendszer valamint az egyes részcélokhoz tartozó tervezett beavatkozások teljes rendszere az  alábbiakban kerül bemutatásra:  A1.  Alapvető  cél:  A  város  előnyös  közlekedés‐földrajzi  helyzetére,  hagyományaira  és  környezeti  értékeire  építve  a  több  lábon  álló  helyi  gazdaság  megerősítése  és  megyei  gazdasági  szerepkörének  megerősítése    A2. Alapvető cél: A Mezőcsáton élők életkörülményeinek javítása, komfortérzetének növelése, úgy,  hogy az új otthont keresők számára is vonzóvá váljon     A3.  Alapvető  cél:  Mezőcsát  lakosságában  bekövetkező  pozitív  mennyiségi  és  minőségi  fordulat  elősegítése, amely megalapozza a város hosszú távú értékes és stabil gyarapodását    Az A1. Alapvető célhoz kapcsolódóan:     T1.  Tematikus  cél:  Magas  iparűzési  adót  fizető  és  helyi  munkaerőt  foglalkoztató  vállalkozások  számának növelése   T1.1.: Vállalkozások számára vonzó infrastrukturális gazdasági környezet kialakítása   Jelenleg ipari területként működő területek infrastrukturális fejlesztése   Szabályozási tervben kijelölt ipari területek vállalkozói övezetté fejlesztése   Vállalkozói Ház, Inkubátorház kialakítása  T1.2.: A vonzó vállalkozási környezet soft elemeinek fejlesztése   Üzleti  szolgáltatások  (jogi,  adó  és  marketing  tanácsadás)  beindítása  a  Vállalkozói  Házban   Vállalkozói kerekasztal indítása az együttműködések érdekében  T1.3.: Vállalkozások igényeinek megfelelő szakképzési háttér kialakítása   Képzési‐foglalkoztatási kerekasztal és paktum létrehozása a mikrotérségben   Szakképzés oktatási és infrastrukturális hátterének kialakítása Mezőcsáton   Üzleti  szolgáltatásokhoz  kapcsolódó  szakok  beindítása  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági Szakközépiskolában  T1.4.: Helyi vállalkozások tőkeerőssé válásának elősegítése   Vállalkozói ismeretek bővítése Mezőcsáton   Pályázati tanácsadás beindítása Mezőcsáton   Jó üzleti, vállalkozási modellek terjesztése a helyi vállalkozások körében   Megyei vállalkozói tapasztalatcserék szervezése   T1.5.: Az előnyös vállalkozási környezet ismertségének növelése   Gazdaságfejlesztési társaság szervezése Mezőcsáton   Településszintű üzleti marketingtevékenység beindítása   Települési Befektetésösztönzési stratégia készítése    T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősítése  és  új  gazdasági  ágazatok  meghonosítása Mezőcsáton  T2.1.: Nagy kézimunka igényű, települési székhelyű mezőgazdasági vállalkozásokat támogató  infrastrukturális háttér fejlesztése   Mák,  héjnélküli  tök,  tönkölybúza,  alakorbúza,  hajdina,  köles,  sóska,  pattogatni  való  kukorica  feldolgozásához  kapcsolódó  hántoló  üzem,  malom,  savanyító  és  csomagolóüzem kialakítása a mikrotérségben  T2.2.: Mezőgazdasági termékeket és melléktermékeket feldolgozó helyi ipar fejlesztése   Hűtőtárolók,  kisvágóhíd,  húsfeldolgozók,  savanyítóüzemek,  zöldség  és  gyümölcsfeldolgozók,  csomagolóüzemek  kialakítása  a  Mezőcsáti  Élelmiszer  Feldolgozó Park és Inkubátorház keretében 

20 

     



A  Dél‐Borsodi  mezőségre  jellemző  szamóca,  szilva,  körte,  alma,  meggy,  cseresznye  fagyasztott  termékként  illetve  konzervként  történő  feldolgozásához  szükséges  üzemek  kialakítása  a  Mezőcsáti  Élelmiszer  Feldolgozó  Park  és  Inkubátorház  projekthez kapcsolódóan Mezőcsáton   Hasított  bőr‐gyártás,  irhák,  gerezdák  készítésének,  könnyűipari  feldolgozásának  elősegítése a mikrotérségben  T2.3.:  Helyi  és  mikrotérségi  mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális  együttműködésének  elősegítése   Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés kialakítása  T2.4.:  Megújuló  energiaforrásokat  hasznosító  mezőgazdasági  termelés  elterjedésének  elősegítése    Megújuló  energia  hasznosításával  kapcsolatos  ismeretterjesztés  a  mezőcsáti  agrárvállalkozások körében   Mezőcsát mikrotérségi hőforrások felhasználása üvegházak, fóliasátrak fűtésére   Mezőcsát  mikorotérségi  hőforrások  felhasználása  melegvíz  igényű  halfajok  tenyésztésére   Biomassza  erőmű  fejlesztése  a  Dél‐Borsodi  Élelmiszer  Hálózati  Együttműködés  keretében Mezőcsáton  T2.5.: Természeti értékekre építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése   Helyi  agrárvállalkozókkal  együttműködve  az  agrárturizmus  fejlesztése  (bemutatótanyák kialakítása)   Erzsébet horgásztó szolgáltatásfejlesztése   Mezőcsáti  Termálfürdő  által  nyújtott  szolgáltatások  fejlesztése,  bővítése  (fedett  medencetér kialakítása, kültéri sportpályák kialakítása)   Tájvédelmi  Körzet  és  a  Mezőcsáti  Rigós  természetmegőrzési  terület  turisztikai  attrakciófejlesztése   Kereskedelmi szálláshelyek kialakítása az Üdülőövezetben és a Városközpontban   Termálvíz gyógyvízzé minősítése  T2.6.:  Kulturális  értékekre,  vallási  emlékekre  és  népi  hagyományokra  építő  turisztikai  attrakciók és szolgáltatások fejlesztése   Mezőcsáti fazekasság felélesztése, fazekaskodás mint turisztikai attrakció fejlesztése  és a fazekas végtermékek értékesítése   Mezőcsáti zsidó emlékek felelevenítése, zsidó örökségturizmus fejlesztése   Állat és kirakodóvásár felkarolása, programjának fejlesztése   Tűzoltómúzeum megnyitása   Helytörténeti gyűjtemény bemutatása   Kiss József emléképület kialakítása    Fogathajtó verseny felkarolása, programjának fejlesztése   Csáti menyegző felkarolása, programjának fejlesztése   Települési és mikrotérségi Turisztikai marketingtevékenységek fejlesztése   A  Mezőcsáti  járás  települései  által  kínált  turisztikai  attrakciók  közös  fejlesztése,  összehangolása   Egész  napos,  járási  turisztikai  kínálati  programcsomag  szervezése  és  értékesítése  Mezőkövesd, Tiszacsege Tiszaújvárosba érkezett turisták számára   Többnapos természeti‐, egészség‐, kerékpáros‐, kulturális turisztikai programcsomag  összeállítása a Járás településeit összefogva   Miska‐kancsó fesztivál megszervezése       

21 

     

Az A2. Alapvető célhoz kapcsolódóan:     T3. Tematikus cél: Közszolgáltatások körének bővítése és szolgáltatási színvonalának javítása    T3.1.:  Közösségi,  városi  funkciók  fejlesztése,  szolgáltatások  bővítéséhez  szükséges    infrastrukturális fejlesztések    A régi piactér helyén új Árucsarnok alakítása   Kültéri tömegsport terek kialakítása (pl.: streetball, street‐workout, petang, műfüves  kispályás futball pálya, beach volleyball)    Tanuszoda építése a Termálfürdő környezetében   Idősek bentlakásos intézményének kialakítása   Árpád utcai óvoda felújítása   Hősök terei óvoda felújítása    T3.2.: Lakosság kulturális igényeinek kielégítését szolgáló funkciók újraszervezése   Közösségi filmklub, mozi indítása   Olvasóestek, séfakadémia indítása    T4. Tematikus cél: Vonzó, környezeti terhelésektől mentesített városi környezet kialakítása   T4.1.: Funkcionális igényből táplálkozó infrastrukturális fejlesztések   Belterületi kerékpárutak fejlesztése   Belterület csapadékvíz‐elvezetési hálózat fejlesztése   Négyszámjegyű utak belterületi szakaszainak felújítása   Autóbusz pályaudvar rekonstrukciója   T4.2.: Városkép‐esztétikai és gazdaságossági fejlesztések megvalósítása   A Városközponti épületek homlokzat‐felújítása   Új közparkok kialakítása   A meglévő zöldfelületek minőségének fejlesztése   Ökológiai szemléletű rekreációs parkok kialakítása   Rendezvénytér kialakítása   a Városközponti nádas területek rehabilitációja   Közintézmények energetikai célú korszerűsítése   Lakossági energiahatékonysági tanácsadás elindítása   Környezettudatosságot támogató program kidolgozása    Az A3. Alapvető célhoz kapcsolódóan:     T5. Tematikus cél: Lakosságszám csökkenésének megállítása    T5.1.: Elvándorlást megállító intézkedések elindítása   Alacsonyan  képzettek  számára  magas  kézimunka  igényű  foglalkoztatási  lehetőségek  kialakítása  T5.2.: Betelepülést ösztönző nemi, foglalkoztatási és lakhatási esélyegyenlőségi intézkedések  elindítása   Kisgyermekes anyák foglalkoztatását támogató infrastrukturális feltételek kialakítása  (pl. családi napközik)   Kisgyermekes  anyák  foglalkoztatását  támogató  humán  feltételek  kialakítása  (pl.  gondozónő képzés)   Önkormányzati lakások szolgálati lakásokká alakítása   Fészekrakó program indítása Mezőcsáton   

22 

     

T6. Tematikus cél: A lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése    T6.1.: Helyi középfokú oktatás színvonalának növelése   Üzleti  szolgáltatásokhoz  kapcsolódó  szakok  beindítása  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági Szakközépiskolában   Gyakorlati képzési helyek rendszerének kialakítása Mezőcsáton   Helyi  vállalkozások  munkaerő  igényéhez  igazított  képzések  elindítása  a  Református  Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában    T6.2.: Oktatási humánerőforrások optimális kihasználása   Tanórák  utáni,  tananyagba  nem  illeszthető  foglalkozások  elindítása  (kutatási,  termékfejlesztési, üzleti modellek kialakítása és versenyeztetése)   Középiskolai startup projektek versenye    T6.3.: Felnőtt korúak oktatási‐tanulási feltételeinek javítása   Felnőttek  esti  iskolájának  elindítása  a  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági  Szakközépiskola infrastruktúrájára építve   Átképzési, továbbképzési programok, tanfolyamok indítása a Református Gimnázium  és Közgazdasági Szakközépiskola infrastruktúrájára építve   Informatikai és nyelvi képzések elindítása a Református Gimnázium és Közgazdasági  Szakközépiskola infrastruktúrájára építve    T6.4.: Felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek generálása   Fejlesztési projekt szakértői pozíciók kínálása az Önkormányzatnál   Munkaerő‐piaci menedzser pozíció kínálása az Önkormányzatnál   Településfejlesztési,  gazdaságfejlesztési  feladatokhoz  szakértői  pozíciók  kínálása  az  Önkormányzatnál    Mindhárom Alapvető célhoz kapcsolódik, azokkal teljes szinergiában került megfogalmazásra a     TR1. Területi cél: Szegregátumok gazdasági és társadalmi leszakadásának megállítása és integrálásuk  felgyorsítása  TR1.1.:  Élhető,  környezeti  terhelésektől  mentes  lakóhatási  körülmények  kialakítása  a  szegregátumokban   alacsony  komfortfokozatú  lakások  fűtési  rendszerének  fejlesztése  a  szegregátumokban   alacsony  komfortfokozatú  lakások  fürdőszoba,  konyha  fejlesztése  a  szegregátumokban   szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek kialakítása a szegregátumokban   Tiszta udvar rendes ház program indítása a szegregátumokban   Virágos lakókörnyezet program indítása a szegregátumokban  TR1.2.:  Közösségi  funkciók  megerősítéséhez  szükséges  infrastrukturális  fejlesztések  megvalósítása a szegregátumokban   közparkok, játszóterek, rendezvényterek kialakítása a szegregátumokban   Kültéri tömegsport terek kialakítása (pl.: streetball, street‐workout, petang, műfüves  kispályás futball pálya, beach volleyball) a szegregátumokban   Közösségi Ház kialakítása a Tisztisoron  TR1.3.:  Szociális  ellátó,  családsegítő  és  oktatási‐nevelési  szolgáltatások  megerősítéséhez  szükséges infrastrukturális és szoft fejlesztések a szegregátumokban   Közösségi Ház kialakítása a Tisztisoron   Házi jelzőrendszer kibővítése az időskorúak számára a szegregátumokban  TR1.4.: Szegregátumokban élők társadalmi integrációját elősegítő szoft fejlesztések   hagyományőrző  és  egyéb  közösségi  programok  indítása  (tánckultúra,  zenés  programok, gasztronómiai rendezvények) a szegregátumokban 

23 

     



 

közösségi  programok  szervezése  az  új  közösségi  tereken  a  helyi  civil  szervezetek  részvételével   a  középiskolások  számára  2016‐tól  kötelező  50  órás  közösségi  szolgálat  szegregátumokban történő teljesítésének megszervezése  TR1.5.: Szegregátumokban élők foglakoztatását elősegítő szoft fejlesztések   szakképzési  programok  indítása  az  alacsony  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  számára a szegregátumokban   magas kézimunka igényű munkahelyekre felkészítés    mentálhigiénés tréningek szervezése a szegregátumokban   akkreditált képzések szervezése hiányszakmákban   a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelő  szakképzések,  átképzések    informatikai alapismeretek oktatása a szegregátumokban   jogosítvány  megszerzésének  támogatása  azokhoz  a  szakképesítésekhez  kapcsolódóan, ahol ez a munkavállaláshoz elengedhetetlen    TR1.6.: A szegregátumokban élőkhöz kapcsolódó népi hagyományok, kulturális  örökségek  felelevenítése és turisztikai célú hasznosítása   hagyományos mesterségek (fazekasság, szövés‐fonás, stb.) felelevenítése, ismeretek  fiataloknak történő átadása   hagyományos mesterségek végtermékeinek, kézműves termékek értékesítése   hagyományos  kulturális  emlékek  (zenei  és  tánc  örökség)  felelevenítése,  ismeretek  fiataloknak történő átadása   hagyományos  kulturális  emlékekhez  (zenei  és  tánc  örökség)  kapcsolódóan  értékesíthető turisztikai attrakciók kialakítása  

 

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása    Az  Alapvető,  hosszú  távú  célok  elérése  érdekében  hat  tematikus  és  egy  területi  cél  került  megfogalmazásra, melyek további részcélokra bontásra kerültek. A tematikus célok egyes Alapvető,  hosszú távú célokhoz kapcsolódnak, a Területi cél a Mezőcsáton található szegregátumok problémáit  kívánja kezelni területi megközelítés alapján, de több tematikus cél fejlesztési tevékenységeit magába  olvasztva és azokat kiegészítve.  Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra,  hogy a városban tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt. Ezért  Mezőcsát  Város  Önkormányzatának  a  megfogalmazott  célok  között  Területi  célként  került  megfogalmazásra  a  szegregációval  érintett  területek  leszakadásának  megállítása,  lakhatási,  társadalmi és gazdasági szempontokból a felzárkózás elősegítése.     A  tervezett  részcélok  és  beavatkozások  mindegyike  megfeleltethető  valamelyik  tematikus  célkitűzésnek, mivel azonban a fejlesztéseket több, de azonos problémákkal jellemezhető, területileg  jól lehatárolt kisebb egységekre, a szegregátumokra irányítjuk, ezért külön területi célként jelenítjük  meg. Mivel a szegregátumok a város területén elszórtan helyezkednek el, ezért azokat egy egységes  akcióterületet  nem  alkothatnak.  A  megalapozó  vizsgálat  során  azonosított  problémák  hasonlóak  minden  szegregátumban,  ezért  a  tervezett  célok  és  beavatkozások  azonosak,  ezért  is  indokolt  egy  területi célhoz kapcsolva kezelni őket.   

24 

     

A  tematikus  céloknak  az  Európa  2020  stratégia  11  tematikus  céljához  való  illeszkedés  a  4.1.  fejezetben kerül bemutatásra.  Mivel a települési szegregátumok kezelésére egy területi cél került megfogalmazásra, a tematikus és  területi célok közötti összefüggések bemutatása során, a területi részcélok kerülnek bemutatásra:  1. táblázat: Tematikus és területi célok közötti összefüggések   

TR1.1.: Élhető,  környezeti  terhelésektől  mentes  lakóhatási  körülmények  kialakítása a  szegregátumok ban  TR1.2.:  Közösségi  funkciók  megerősítéséh ez szükséges  infrastrukturáli s fejlesztések  megvalósítása  a  szegregátumok ban  TR1.3.:  Szociális ellátó,  családsegítő és  oktatási‐ nevelési  szolgáltatások  megerősítéséh ez szükséges 

T1.  Tematikus  cél:  Magas  iparűzési  adót  fizető  és  helyi  munkaerő t  foglalkozt ató  vállalkozá sok  számának  növelése 

T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősíté se  és  új  gazdasági  ágazatok  meghonosít ása  Mezőcsáto n 

T3. Tematikus  cél:  Közszolgáltat ások  körének  bővítése  és  szolgáltatási  színvonalának  javítása 

T4.  Tematikus  cél:  Vonzó,  környezeti  terhelések től  mentesíte tt  városi  környezet  kialakítása 

T5.  Tematikus  cél:  Lakosságszá m  csökkenésé nek  megállítása 

T6.  Tematikus  cél:  A  lakosság  képzettségi  és  szakképzett ségi  színvonalán ak növelése 

 

 

x 

x 

 

 

 

 

x 

x 

 

 

 

 

x 

x 

 

 

25 

     

infrastrukturáli s és szoft  fejlesztések a  szegregátumok ban  TR1.4.:  Szegregátumo kban élők  társadalmi  integrációját  elősegítő szoft  fejlesztések  TR1.5.:  Szegregátumo kban élők  foglakoztatásá t elősegítő  szoft  fejlesztések  TR1.6.: A  szegregátumok ban élőkhöz  kapcsolódó  népi  hagyományok,  kulturális  örökségek  felelevenítése  és turisztikai  célú  hasznosítása   

x 

x 

 

 

x 

x 

x 

x 

 

 

x 

x 

x 

x 

 

 

 

x 

A célrendszerben meghatározott tematikus célok elérését és a beavatkozások megvalósulását mérni  hivatott, azokhoz kapcsolódó releváns indikátorok a 6.4. fejezetben kerülnek bemutatásra.   

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK  2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával    Mezőcsát  Város  vezetése  elkötelezett  amellett,  hogy  a  2014‐2020‐as  időszakban  olyan  fejlesztések  valósuljanak meg, amelyek egyrészt valóban a megfogalmazott jövőkép és a kitőzött középtávú célok  elérése  irányában  hatnak,  másrészt  reálisan  megvalósíthatók.  A  Város  lakosságszáma,  mérete,  a  rendelkezésre álló pénzügyi illetve humánerőforrások valamint a városszerkezeti adottságok alapján  azokra a fejlesztésekre és területekre kell fókuszálni, amely beavatkozások és ahol a beavatkozások  leginkább indokoltak.   Ennek tükrében Mezőcsáton két akcióterület került lehatárolásra, az ezeken tervezett fejlesztések a  tervek szerint konkrét, kézenfogható és minőségi változást hoznak a település életében. Ezeken túl az 

26 

     

akcióterületeken  kívül  további  olyan  pontszerű,  illetve  vonalasan  elhelyezhető  fejlesztések  is  megfogalmazásra  kerültek,  melyek  kiterjedésük  illetve  földrajzi  távolságuk  miatt  nem  illeszthetők  bele a két akcióterületbe:    A  Városközpont  akcióterület  alapvetően  tipikus  funkcióbővítő  városrehabilitációs  akcióterület.  Kijelölését  a  területén  koncentrálódó  önkormányzati  tulajdonú  ingatlanok,  közszolgáltatások,  közösségi  funkciók  indokolták,  az  akcióterület  a  város  gazdaságilag  és  társadalmilag  meghatározó  központi  területén  helyezkedik  el.  Így  az  itt  tervezett  fejlesztések  és  végrehajtott  beavatkozások  az  egész város lakosságának életminőségére képesek jelentős pozitív hatást gyakorolni.   Az  Üdülőövezet  akcióterület  egy  turizmus  orientált  funkcionális  akcióterületként  került  lehatárolásra.  Kijelölése  egyértelmű  volt  azon  fejlesztési  cél  mentén,  amely  a  helyi  gazdaság  mindeddig  nem  megfelelően  kezelt  ágazatának,  a  turizmusnak  a  fejlesztését  irányozta  elő.  Az  Üdülőövezetben  található  Termálfürdő,  horgásztavak  és  az  üdülőket  magába  foglaló  attrakció  és  szolgáltatásfejlesztések a helyi gazdaság több lábon állását hivatottak elősegíteni.    A  kisléptékű,  vagy  pontszerű  városfejlesztési  projektek  ugyan  nem  összetett,  akcióterületi  fejlesztések  részeként  valósulnak  meg,  de  van  városfejlesztő  hatásuk,  és  a  projektek  hatása  ugyan  korlátozott, de egy‐egy – gyakran tematikus jellegű – fontos szükséglet vagy probléma megoldására  korlátozódik.  Mezőcsát  esetében  is  megfogalmazásra  kerültek  ilyen,  de  szükségszerű  és  jelentős  kisléptékű  fejlesztések  azon  városrészekben,  ahol  a  város  fejlesztési  stratégiája  nem  irányoz  elő  jelentősebb  városrehabilitációs  tevékenységet.  Ezek  a  pontszerű  fejlesztések  is  illeszkednek  a  település egészére megfogalmazott stratégiai célokhoz.  A fent bemutatott területeken kívül a stratégia helyzetértékelő munkarészében azonosításra kerültek  olyan  kisebb,  de  összefüggő  településrészek,  amelyeken  a  társadalmi  szempontból  hátrányos  helyzetű  lakosság  koncentrálódik.  A  település  hosszú  távú,  egyenletes  társadalmi  fejlődése  érdekében  fontos  feladat  a  helyi  társadalmi  szolidaritás  erősítése,  ezzel  a  leszakadás  megállítása,  a  beazonosított  szegregátumok  további  leszakadásának  megállítása  valamint  a  potenciális  leszakadás  veszélyének  megszüntetése.  Ezen  feladatok  megvalósítása  érdekében  nem  került  kijelölésre  akcióterület, a beavatkozások a megfogalmazott területi célhoz kerültek megfogalmazásra.  Az önkormányzat a stratégia megvalósításának félidejében felülvizsgálni tervezi annak eredményeit,  újabb akcióterületet addig nem kíván kijelölni, az erőforrásokat a most kijelölésre kerültekre fordítja.  A  beavatkozások  megvalósításának  sorrendjét  a  konkrét  projektek  előkészítettsége  határozza  meg,  ez  alapján  elmondható,  hogy  elsőként  a  Városközpont  akcióterület  projektjei  indulnak  hamarabb,  ezzel párhuzamosan történik a többi fejlesztési elképzelés, projekt előkészítése.    „Városközpont” akcióterület  Lehatárolása:   Árpád utca – Kis József utca – Kölcsey utca – Petőfi utca – Szabadság utca – Arany János utca – Bacsó  Béla utca – Muhi utca – Gárdonyi Géza utca – Csokonai utca – Széchenyi utca – Kisfaludy utca – Gyóni  Géza utca – Báthori utca – Kinizsi utca.  Akcióterület jogosultságának igazolása:  A „Városközpont” akcióterület megfelel az alábbi kritériumoknak:  1. Az akcióterület a település közösségi‐társadalmi és gazdasági súlyponti területe: 

27 

     

a. Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma. (min. 3  db):   Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal 3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.   Dél‐Borsodi  Humánszolgáltató  Központ  és  Fejlesztési  Iroda  3450  Mezőcsát,  Hősök  tere 24.   B‐A‐Z.  Megyei  Kormányhivatal  Mezőcsáti  Járási  Hivatal  Járási  Munkaügyi  Kirendeltsége 3450 Mezőcsát, Hősök tere 24.   B‐A‐Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatal 3450 Mezőcsát, Szent István  u. 26.   Mezőcsáti Rendőrőrs 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24.   Egressy  Béni  Általános  és  Alapfokú  Művészeti  Iskola  3450  Mezőcsát,  Szent  István  u.35.   Klebelsberg  Intézményfenntartó  Központ  Mezőcsáti  Tankerülete  3450  Mezőcsát,  Szent István u. 38.   Dr.  Enyedy  Andor  Református  Általános  Iskola,  Óvoda  és  Bölcsőde  3450  Mezőcsát,  Szent István u. 1.   Mezőcsát Város Önkormányzat Élelmezési Alegység 3450 Mezőcsát, 3450 Mezőcsát,  Szent István u. 3.   Mezőcsáti  Református Gimnázium  és  Közgazdasági Szakközépiskola 3450 Mezőcsát,  Kossuth u. 12.   Dr.  Enyedy  Andor  Református  Általános  Iskola  és  Óvoda  Konyhája  3450  Mezőcsát,  Kossuth u. 7.   Általános Művelődési Központ Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár 3450 Mezőcsát,  Szent István u. 21.   ÁMK Napközi Otthonos Óvoda 3450 Mezőcsát, Hősök tere 15.   ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Árpád úti Tagóvodája 3450 Mezőcsát, Árpád u. 6.   Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ 3450 Mezőcsát, Hősök tere 33.   Idősek Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Bacsó Béla u. 10.   Tanoda 3450 Mezőcsát, Szent István u. 19.   Fogyatékosok Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Szent István u. 20.   Mezőcsát  és  Környéke  Önkéntes  Tűzoltó  Egyesület  3450  Mezőcsát,  Szent  István  u.  38/A.   Mezőcsáti Polgárőr Egyesület 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24.    b. Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó‐ipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek  (pl. pénzügyi) száma (min. 6 db)   Kereskedelmi üzletek száma 16 db   Vendéglátó egységek száma 5 db   Üzleti szolgáltatóegységek száma 3 db   OTP  Bank  Nyrt  –  Mezőcsát  ‐  Hősök  Terei  Bankfiók  3450  Mezőcsát,  Hősök  tere 23.   Borsod Takarék Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Hősök tere 17/A.     Bükkalja Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Kossuth u. 7.  A kijelölés indoka:  Az akcióterület a város szerkezeti terve szerint a belváros peremén, a „kisvárosias” és „kertvárosias”  lakóterületekkel  határos.  Az  akcióterületen  a  közintézmények  közé  ékelődött  családi  házak  kivételével csak köz‐ és üzleti funkciókat teljesítő épületek vannak, amelyek nem csak a város, hanem  a  térsége  számára  is  köz‐  és  üzleti  szolgáltatásokat  nyújtanak.  Az  akcióterület  fejlesztését, 

28 

     

városközponti  pozíciója,  fekvése,  a  területén  lévő  létesítmények,  intézmények  közszolgáltató,  közösségi, gazdasági, és közterületi funkciói, de egyes részeinek leromlott állapota is indokolja.    Az  akcióterületen  több  helyszínen  is  jelentkeznek  problémák,  így  a  közlekedés,  a  parkolás,  a  zöldfelületek,  a  felszíni  vízelvezetés,  a  kereskedelmi  és  szolgáltató  egységek,  közintézmények  leromlott állapota, illetve a vizuális környezetvédelmi konfliktusok. E tényezők alapvetően indokolják  a városrész akcióterületként történő kezelését a 2014‐2020 közötti tervezési időszakban, és komplex  városrehabilitáció végrehajtását.    „Üdülőövezet” akcióterület   Lehatárolása:  Mónika utca – Rigós patak – Erzsébet horgásztó – 3307sz. út – Termálfürdő területe – Rigós patak –  Rigós utca – 3307 sz. út.  Akcióterület jogosultságának igazolása:  Az „Üdülőövezet” akcióterület turizmusfejlesztési akcióterületként történt kijelölésének indokai:  1. a területen található a termálvizű kútból táplálkozó Termálfürdő  2. a  területen  több,  mint  150  üdülő  található,  ahol  nem  csak  helyi  lakosok,  hanem  más  települések lakosai illetve azok családjai, ismerősei is töltik szabadságukat, hétvégéiket  3. a területen található a szép természeti környezetben található, egyre több vendéget fogadó  Erzsébet horgásztó   Kijelölés indoka:  A  helyi  gazdaság  többlábon  állásának,  a  turizmusnak,  mint  lehetséges  helyi  gazdasági  ágnak  a  nagyobb  volumenű  kihasználásával  kapcsolatban  elengedhetetlen  a  település  vallási,  kulturális  és  népi hagyományi értékein kívül a táji‐természeti értékek kihasználása, melynek domináns eleme kell  legyen  a  helyi  termálvíz,  a  rá  épülő  fürdő  és  az  üdülőterület  fejlesztése.  A  turizmusban  rejlő  lehetőségek  kihasználása  érdekében  az  akcióterület  turisztikai  attrakció‐fejlesztés,  szolgáltatások,  kereskedelem,  vendéglátó,  kereskedelmi  szálláshelyek  valamint  turisztikai  kerékpárút  fejlesztések  helyszínéül szolgál a 2014‐2020‐as időszakban.   

2.2.  Az  egyes  akcióterületeken  a  megvalósításra  kerülő  fejlesztések  összefoglaló  jellegű  bemutatása,  a  fejlesztések  ütemezése,  a  településfejlesztési  akciók  összehangolt, vázlatos pénzügyi terve    A  tervezett  fejlesztések  megvalósításának  ütemezése  a  település  vezetésének  javaslatát  tükrözi,  amely a következő tényezőket vette figyelembe:  

megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre állása  



a 2014‐2020‐as tervezési időszakból eddig eltelt idő 



a fejlesztési elképzelések előkészítettségi szintje 



a tervezett fejlesztést megalapozó probléma, igény településre gyakorolt hatása 

29 

     



a  fejlesztések  finanszírozására  várhatóan  rendelkezésre  álló  támogatási  források  elérhetősége 



a vállalkozói szféra fejlesztési igényeinek ismerete 

Az ütemezés tervezése során az önkormányzat törekedett az esetlegesen egymásra épülő projektek  egymásra  gyakorolt  hatását  valamint  az  egymásra  épülés  feltételrendszerét  figyelembe  venni.  Az  Önkormányzat  továbbá  törekszik  arra,  hogy  a  településen  megvalósuló  fejlesztések  valamint  a  megnyíló források folyamatos figyelemmel kísérésével szükség szerint felülvizsgálja és módosítsa az  ütemezést.   

30 

     

2. táblázat: Az Akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések 

A tervezett  fejlesztés  helyszínéül  szolgáló  Akcióterület 

Fejlesztési elképzelés címe 

Beruházási  célú  (Igen/nem) 

Projektgazda 

Fejlesztési elképzelés rövid leírása 

Városközpont 

Tájház kialakítása Mezőcsáton 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Mezőcsát főutcáján található XIX. Század végén  épült épület megvásárlása és felújítása turisztikai  célú hasznosításra 

Városközpont 

A Mezőcsát Hősök terei óvoda korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Az önkormányzat fenntartásában lévő Hősök terei  óvoda felújítása, korszerűsítése, energetikai  fejlesztése.  Az egészségfejlesztő központ mögötti szabad  területen egy környezettudatosságot tükröző  rekreációs park és rendezvénytér kialakítása. 

Városközpont 

Öko park kialakítása Mezőcsáton 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Városközpont 

Öko park és rendezvénytér kialakítása Mezőcsáton 

igen 

Városközpont 

A Mezőcsáti közösségi közlekedés infrastruktúrájának  fejlesztése 

Városközpont 

Közös Önkormányzati Hivatal épületének energetikai  korszerűsítése 

Városközpont  Élelmezési Központ épületének energetikai korszerűsítése 

Előkészítettség  szintje 

A tervezett fejlesztés  megvalósításához  szükséges‐e  Megvalósítás  módosítani a  tervezett  rendezési tervet?  ütemezése  (biztosan  (2014‐15 /  nem/projekt  2016‐17 /  műszaki tartalmának  2017‐2020)  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő/biztosan  igen) 

30 000 000  Ötlet szintjén áll 

2014‐2015 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

2014‐2015 

nem 

Becsült  bruttó  költsége (Ft) 

190 500 000 

Tervezés alatt 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

288 925 000  Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

Települési  Önkormányzat 

Mezőcsát főutcája melletti volt KRESZ park területén  szabadidős park kialakítása, a nádas terület  100 000 000  Ötlet szintjén áll  rehabilitációja. 

2017‐2020 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A város központjában található autóbusz‐pályaudvar  korszerűsítése. A város területén található 14 db  buszváró balesetmentes közlekedési feltételeknek  megfelelő felújítása, buszöblök kialakítása, felújítása,  telepítése, információs táblák és szeméttárolók  kihelyezése. 

50 000 000  Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Hősök tere 1. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

1 026 795  Ötlet szintjén áll  000 

2014‐2015 

nem 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Szent István u. 3. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

88 582 500  Ötlet szintjén áll 

2014‐2015 

nem 

31 

     

A Mezőcsát, Hősök tere 33. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

tervdokumentáció  és jogerős  90 000 000  engedély  rendelkezésre áll 

2014‐2015 

nem 

Városközpont 

Az egészségház épületének energetikai korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Városközpont 

A Mezőcsáti Polgárőr Egyesület épületének energetikai  korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Hősök tere 12. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

23 622 000  Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

nem 

Városközpont 

A Kistérségi Iroda épület energetikai korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Hősök tere 24. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  100 000 000  Ötlet szintjén áll  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

2016‐2017 

nem 

Városközpont 

A munkaügyi központ épület energetikai korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Hősök tere 24. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  100 000 000  Ötlet szintjén áll  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

2014‐2015 

nem 

Városközpont 

A járási hivatal épület energetikai korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Szent István u. 24. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  120 000 000  Ötlet szintjén áll  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

2016‐2017 

nem 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Hősök tere 33. sz. alatti alapellátó  egészségház belső felújítása, korszerűsítése 

Tervdokumentáció  és jogerős  60 000 000  2016‐2017  engedély  rendelkezésre áll 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Mezőcsát Többcélú Kistérségi Társulás által  fenntartott fogyatékkal élő személyek nappali  ellátását biztosító épület teljes körű felújítása,  korszerűsítése, komplex akadálymentesítése, Szent  István u. 20. 

100 000 000  Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

nem 

330 000 000 

Tervezés alatt 

2014‐2015 

nem 

204 470 000 

Tervezés alatt 

2014‐2015 

nem 

2016‐2017 

nem 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Városközpont 

Városközpont 

A Mezőcsáti alapellátó egészségház korszerűsítése 

Fogyatékkal élő személyek nappali ellátását biztosító  épület korszerűsítése 

igen 

Városközpont 

Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár Korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Szent István u. 21. sz. alatt található  önkormányzati tulajdonban lévő 730 m2  ‐es épület  részben elbontása, átalakítása, bővítése,  korszerűsítése. A város közösségi életéhez méltó  intézményi környezet kialakítása. 

Városközpont 

A Mezőcsát Árpád utcai óvoda korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Az önkormányzat fenntartásában lévő Árpád utcai  óvoda felújítása, korszerűsítése, energetikai  fejlesztése. 

Városközpont 

Város Intézményellátó Szervezet épületének energetikai  korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát, Széchenyi utca 50. sz. alatti épületen  nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem,  napkollektor, elektromos és gépészeti korszerűsítés 

Városközpont 

Árucsarnok kialakítása az egykori piactéren 

igen 

Települési  Önkormányzat 

A Mezőcsát Gárdonyi utcában lévő egykori piac  helyén egy egyszerű korszerű árucsarnok kialakítása.

49 212 500  Ötlet szintjén áll 

87 782 400  Ötlet szintjén áll 

32 

     

Városközpont 

Idősek nappali ellátó épületének korszerűsítése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Idősek nappali ellátó épületének tetőcseréje, Bacsó  Béla út 10‐12. 

5 000 000  Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

Városközpont 

Idősek bentlakásos intézményének kialakítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

50 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Városközpont 

Árpád utcai óvoda felújítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Városközpont 

A Városközponti épületek homlokzat‐felújítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

100 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Városközpont 

Új közparkok kialakítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

40 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Városközpont 

A meglévő zöldfelületek minőségének fejlesztése 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

25 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

nem  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Városközpont 

Kültéri tömegsport terek kialakítása (pl.: streetball, street‐ workout, petang, műfüves kispályás futball pálya, beach  volleyball) 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

25 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Városközpont 

Képzési‐foglalkoztatási kerekasztal és paktum létrehozása a  mikrotérségben 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

5 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Szakképzés oktatási és infrastrukturális hátterének  kialakítása Mezőcsáton 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Üzleti szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakok beindítása  Református Gimnázium és Közgazdasági  Szakközépiskolában 

nem 

Református  Gimnázium és  Közgazdasági  Szakközépiskola 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

Városközpont 

Vállalkozói ismeretek bővítése Mezőcsáton 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

25 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Pályázati tanácsadás beindítása Mezőcsáton 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

33 

     

Városközpont 

Jó üzleti, vállalkozási modellek terjesztése a helyi  vállalkozások körében 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Gazdaságfejlesztési társaság szervezése Mezőcsáton 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Településszintű üzleti marketingtevékenység beindítása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Befektetésösztönzési stratégia készítése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

5 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

Városközpont 

Mezőcsáti fazekasság felélesztése, a fazekaskodás, mint  turisztikai attrakció és a fazekas végtermékek értékesítése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

8 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Mezőcsáti zsidó emlékek felelevenítése, zsidó  örökségturizmus fejlesztése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Városközpont 

Tűzoltómúzeum megnyitása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

25 000 000  Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Városközpont 

Helytörténeti gyűjtemény bemutatása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Városközpont 

Kiss József emléképület kialakítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Városközpont  Fogathajtó verseny felkarolása, programjának fejlesztése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Biztosan nem 

Városközpont 

Csáti menyegző felkarolása, programjának fejlesztése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Biztosan nem 

Városközpont 

Települési és mikrotérségi Turisztikai  marketingtevékenységek fejlesztése 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

A Mezőcsáti járás települései által kínált turisztikai  attrakciók közös fejlesztése, összehangolása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Közösségi filmklub, mozi indítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

34 

     

Városközpont 

Olvasóestek, séfakadémia indítása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

5 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

Városközpont 

Lakossági energiahatékonysági tanácsadás elindítása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

5 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Környezettudatosságot támogató program kidolgozása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Alacsonyan képzettek számára magas kézimunka igényű  foglalkoztatási lehetőségek kialakítása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

50 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Kisgyermekes anyák foglalkoztatását támogató  infrastrukturális feltételek kialakítása (pl. családi napközik) 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

20 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Kisgyermekes anyák foglalkoztatását támogató humán  feltételek kialakítása (pl. gondozónő képzés) 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

8 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Önkormányzati lakások szolgálati lakásokká alakítása 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Fészekrakó program indítása Mezőcsáton 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

40 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

Városközpont 

Gyakorlati képzési helyek rendszerének kialakítása  Mezőcsáton 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

30 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

nem 

Református  Gimnázium és  Közgazdasági  Szakközépiskola 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

nem 

Református  Gimnázium és  Közgazdasági  Szakközépiskola 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

nem 

Református  Gimnázium és  Közgazdasági  Szakközépiskola 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Helyi vállalkozások munkaerő igényéhez igazított képzések  Városközpont  elindítása a Református Gimnázium és Közgazdasági  Szakközépiskolában 

Tanórák utáni, tananyagba nem illeszthető foglalkozások  Városközpont  elindítása (kutatási, termékfejlesztési, üzleti modellek  kialakítása és versenyeztetése) 

Városközpont 

Középiskolai startup projektek versenye 

35 

     

Városközpont 

Felnőttek esti iskolájának elindítása a Református  Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  infrastruktúrájára építve 

Átképzési, továbbképzési programok, tanfolyamok indítása  Városközpont  a Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  infrastruktúrájára építve 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Informatikai és nyelvi képzések elindítása a Református  Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  infrastruktúrájára építve 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Fejlesztési projekt szakértői pozíciók kínálása az  Önkormányzatnál 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Munkaerő‐piaci menedzser pozíció kínálása az  Önkormányzatnál 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Városközpont 

Településfejlesztési, gazdaságfejlesztési feladatokhoz  szakértői pozíciók kínálása az Önkormányzatnál 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

15 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

2017‐2020 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

2017‐2020 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

150 000 000  Tervezői javaslat 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

10 000 000  Tervezői javaslat 

2017‐2020 

Biztosan nem 

Üdülőövezet 

Üdülőövezet 

Erzsébet horgásztó szolgáltatásfejlesztése 

Termálfürdő által nyújtott szolgáltatások fejlesztése,  bővítése (fedett medencetér kialakítása, kültéri  sportpályák kialakítása) 

Üdülőövezet 

Kereskedelmi szálláshelyek kialakítása az Üdülőövezetben  és a Városközpontban 

Üdülőövezet 

Termálvíz gyógyvízzé minősítése 

igen 

igen 

igen 

Települési  Önkormányzat 

KKV szektor 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt 

Települési  Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás alatt  Önkormányzat  Forrás: Saját szerkesztés, becslés és önkormányzati, egyéb partneri adatszolgáltatás  nem 

20 000 000  Tervezői javaslat 

200 000 000  Tervezői javaslat 

    36 

     

 

2.3.  Az  akcióterületeken  kívül  végrehajtandó,  a  település  egésze  szempontjából  jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz    Akcióterületeken  kívül  tervezett  fejlesztések  alapvetően  két  fejlesztési  csoportba  tartozó  elképzeléseket tartalmazzák:  

egyrészt  megfogalmazásra  kerültek  kisléptékű,  pontszerű  és  vonalas  elhelyezkedésű  fejlesztések, melyek kiterjedésük illetve földrajzi távolságuk miatt nem illeszthetők bele a két  akcióterületbe,  de  Mezőcsát  szempontjából  olyan  szükségszerű  és  jelentős  fejlesztések,  melyek  ugyanúgy  illeszkednek  a  település  gazdaságfejlesztési  (ipari  és  turisztikai)  irányban  megfogalmazott stratégiai céljaihoz.  

37 

     

3. táblázat: Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett fejlesztések – 1. 

A tervezett  fejlesztés  helyszínéül  szolgáló  Akcióterület 

Akcióterületen  kívül 

Akcióterületen  kívül 

Akcióterületen  kívül 

Akcióterületen  kívül 

Fejlesztési elképzelés címe 

Meglévő ipari terület infrastrukturális fejlesztése 

Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése Mezőcsáton 

Kerékpárút kialakítása Mezőcsáton 

Főközlekedési utak felújítása Mezőcsáton 

Beruházási  célú  (igen/nem) 

igen 

igen 

igen 

igen 

Projektgazda 

Fejlesztési elképzelés rövid leírása 

Települési  önkormányzat 

A településen lévő 5000 m2‐es ipari terület alap‐ infrastruktúrájának kiépítése (villany, víz, gáz,  szennyvíz, stb.). A terület kerítéssel történő  ellátása, a település főútjával való összekötése  (3,5km hosszú kétsávos aszfaltozott nagy  teherbírású út építése). Közvilágítás és  parcellázás.. 

A tervezett fejlesztés  megvalósításához  szükséges‐e  Megvalósítás  módosítani a  tervezett  rendezési tervet?  Becsült bruttó  ütemezése  (biztosan  Előkészítettség szintje  költsége (Ft)  (2014‐15 /  nem/projekt  2016‐17 /  műszaki tartalmának  2017‐2020)  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő/biztosan  igen) 

1 500 000 000 

Tervezés alatt 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Települési  önkormányzat 

A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer  kiépítése. 

Települési  önkormányzat 

6 km hosszú Kerékpársáv kialakítása a 3307‐es  út mentén a Thermálfürdő és a Sportpálya  közötti szakaszon, illetve a 3305‐ös út mentén a  vásártérig. 

Települési  önkormányzat 

Mezőcsátot átszelő 4 számjegyű utak belterületi  szakaszának felújítása, 3305 számú út Mezőcsát‐ Gelej felé tartó 2 km hosszú szakasz felújítása és  körforgalom kialakítása a Kiss J. Kossuth és  Széchenyi utcák találkozásánál. 3313 számú út  Mezőcsát‐ Tiszaújváros felé tartó 1,5 km hosszú  szakasz felújítása 

130 000 000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

15 000 000 

Programterv szintjén  áll 

2016‐2017 

nem 

50 000 000 

Tervdokumentáció  rendelkezésre áll 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának 

Akcióterületen  kívül 

"Miska kancsó" fesztivál 

nem 

Települési  önkormányzat 

A Mezőcsáti fazekasság történelmi  hagyományaira építő 3 napos komplex  rendezvény, melyben a hagyományos kézműves  mesterségekkel való megismerkedés mellett  közösségfejlesztő programok és  környezettudatos szemléletformáló  programelemek is helyet kapnak. 

Akcióterületen  kívül 

Ravatalozó felújítása 

igen 

Települési  önkormányzat 

Az önkormányzat tulajdonában lévő ravatalozó  épület felújítása, korszerűsítése 

2 743 200 000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

100 000 000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

38 

     

részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Akcióterületen  kívül 

Kerékpáros turizmus fejlesztése a Mezőcsáti  Kistérségben 

Mezőcsáti Élelmiszer Feldolgozó Park és Inkubátorház 

igen 

igen 

Települési  önkormányzat 

A meglévő Eurovelo11‐es kerékpárút felújítása  (kb 25km), a kistérség települései között új  kerékpárút kialakítása (kb35km), a  településeken egy turisztikai jelentőségű  létesítmény felújítása (pl.: helytörténeti  múzeum, tájház stb.) kerékpárkölcsönző és  kerékpáros pihenőhely kialakítása, információs  táblák kihelyezése, kiadványok készítése. 

Települési  önkormányzat 

A projekt a Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati  Együttműködés projektcsomag központi közös  hasznosítású infrastrukturális hátterét adja. A  központi telep biztosítaná a helyi és a  mikrotérségben található, saját telephelyén  megfelelően tovább fejlődni vállalkozások  infrastrukturális hátterét, számukra  kedvezményesen biztosítana telephelyet,  infrastruktúrát üzleti szolgáltatásokat és piaci  hátteret. (hűtőtároló, kisvágóhíd, húsfeldolgozó,  savanyító üzem, zöldség és gyümölcsfeldolgozó,  csomagolóüzem, nyomda, logisztikai háttér) 

770 000 000 

 

Ötlet szintjén áll 

Programterv szintjén  áll 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Telephelyfejlesztés és termékfejlesztés 

igen 

Bar‐Ben Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

50000000 ‐ 250000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Megújuló energiát hasznosító fűtéskorszerűsítés 

igen 

Ben‐Ross Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

5000000 ‐ 25000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Komplex telephelyfejlesztés 

igen 

Z & Z Kft. 

Műhelycsarnok felújítása, targoncabeszerzés,  informatikai háttér fejlesztése 

25000000 ‐ 50000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Telephelyfejlesztés és gépbeszerzés 

igen 

Taskó és Társa   Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

5000000 ‐ 25000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Vendéglátó és szálláshelyfejlesztés 

igen 

Poros VIP Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

50000000 ‐ 250000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának 

39 

     

részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Mezőgazdasági gépbeszerzés és telephelyfejlesztés 

igen 

Narivo Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

50000000 ‐ 250000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Telephelyfejlesztés és gépbeszerzés 

igen 

Papp‐Pék Kft. 

Új péküzem építése és termelési eszközökkel  való felszerelés telephelyváltással 

50000000 ‐ 250000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Telephelyfejlesztés és gépbeszerzés, informatikai háttér  fejlesztése 

igen 

Mészi‐Épker Bt. 

Részletes kidolgozás alatt 

25000000 ‐ 50000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Mezőgazdasági gépbeszerzés és telephelyfejlesztés 

igen 

Harmónia Food  East Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

50000000 ‐ 250000000 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Gépbeszerzés 

igen 

Fémker East Kft. 

Részletes kidolgozás alatt 

Nincs adat 

Ötlet szintjén áll 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Jelenleg ipari területként működő területek  infrastrukturális fejlesztése 

igen 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

1 500 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Akcióterületen  kívül 

Szabályozási tervben kijelölt ipari területek vállalkozói  övezetté fejlesztése 

igen 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

1 5000 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Akcióterületen  kívül 

Vállalkozói Ház, Inkubátorház kialakítása 

igen 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

300 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Akcióterületen  kívül 

Üzleti szolgáltatások (jogi, adó és marketing  tanácsadás) beindítása a Vállalkozói Házban 

nem 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

30 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Akcióterületen  kívül 

Vállalkozói kerekasztal indítása az együttműködések  érdekében 

nem 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

10 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

40 

     

Akcióterületen  kívül 

Tájvédelmi Körzet és a Mezőcsáti Rigós  természetmegőrzési terület turisztikai  attrakciófejlesztése 

igen 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

150 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Egész napos, járási turisztikai kínálati programcsomag  szervezése és értékesítése Mezőkövesd, Tiszacsege  Tiszaújvárosba érkezett turisták számára 

nem 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

50 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Akcióterületen  kívül 

Többnapos természeti‐, egészség‐, kerékpáros‐,  kulturális turisztikai programcsomag összeállítása a  Járás településeit összefogva 

nem 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

50 000 000 

Tervezői javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Akcióterületen  kívül 

Állat és kirakodóvásár felkarolása, programjának  fejlesztése 

nem 

Települési  önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom kidolgozás  alatt 

20 000 000 

Tervezői javaslat 

2014‐2015 

Biztosan nem 

Akcióterületen  kívül 

Mátyás utcai tájház fejlesztése 

igen 

Civil szervezet 

Részletes kidolgozás alatt 

10 000 000 

Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

Akcióterületen  kívül 

Hunyadi utcai tájház fejlesztése 

igen 

Civil szervezet 

Részletes kidolgozás alatt 

10 000 000 

Ötlet szintjén áll 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Forrás: Saját szerkesztés, becslés és önkormányzati, egyéb partneri adatszolgáltatás   

41 

     

  

másrészt, mivel az ITS készítési útmutató szerint a városok stratégiáinak meg kell jeleníteniük,  hogy  a  település  milyen  funkcionális  feladatokat  lát  el  a  vidéki  környezet  szervező,  irányító  központjaként,  Mezőcsát  adottságai  (pl.  a  Dél‐Borsodi  jó  minőségű  mezőgazdasági  földterületek),  illetve  az  agrárágazat  helyi  gazdaságban  elfoglalt  kiemelt  szerepe  miatt  az  alább  felsorolt  tématerületekhez  kapcsolódó  fejlesztési  irányok  is  megjelennek  az  akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések  között: 

  o agrárgazdaság,  agrár‐környezetvédelem  és  élelmiszergazdaság  szervezése,  központi  szerepkör betöltése  o termékek  és  technológiák  kereskedelmi  központja,  termelési  és  értékesítési  láncok  központi, szervező helyei (pl. piac helye, agrár‐innováció színterei, információ‐csere,  képzés színtere)  o vidéki térségek lakói számára nyújtandó közszolgáltatások szervezése  o mezőgazdaságon túlmutató helyi gazdaságfejlesztés szervezése  o vidéki  örökség  és  kultúra  megőrzéséhez,  bemutatásához  valamint  a  vidéki  közösségek  fejlődéséhez  (pl.  közösségépítés,  egészségfejlesztés,  képzés,  stb.)  kapcsolódó színterek 

42 

     

4. táblázat: Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett fejlesztések – 2. 

A tervezett  fejlesztés  helyszínéül  szolgáló  Akcióterület 

Akcióterületen  kívül 

Fejlesztési elképzelés címe 

Mák, héjnélküli tök, tönkölybúza, alakorbúza, hajdina, köles, sóska,  pattogatni való kukorica feldolgozásához kapcsolódó hántoló üzem,  malom, savanyító és csomagolóüzem kialakítása a mikrotérségben 

Hűtőtárolók, kisvágóhíd, húsfeldolgozók, savanyító üzemek, zöldség és  Akcióterületen  gyümölcsfeldolgozók, csomagolóüzemek kialakítása a Mezőcsáti  kívül  Élelmiszer Feldolgozó Park és Inkubátorház keretében 

A Dél‐Borsodi mezőségre jellemző szamóca, szilva, körte, alma, meggy,  Akcióterületen  cseresznye fagyasztott termékként illetve konzervként történő  kívül  feldolgozásához szükséges üzemek kialakítása a Mezőcsáti Élelmiszer  Feldolgozó Park és Inkubátorház keretében 

Beruházási  célú  (igen/nem)

igen 

igen 

igen 

Projektgazda 

KKV szektor 

KKV szektor 

KKV szektor 

Fejlesztési elképzelés rövid leírása 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

Becsült  bruttó  költsége  (Ft) 

500 000  000 

500 000  000 

500 000  000 

Megvalósítás  tervezett  Előkészítettség  ütemezése  szintje  (2014‐15 /  2016‐17 /  2017‐2020) 

Tervezői  javaslat 

Tervezői  javaslat 

Tervezői  javaslat 

A tervezett fejlesztés  megvalósításához  szükséges‐e  módosítani a  rendezési tervet?  (biztosan  nem/projekt  műszaki tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő/biztosan  igen) 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

2016‐2017 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Hasított bőr‐gyártás, irhák, gerezdák készítésének, könnyűipari  feldolgozásának elősegítése a mikrotérségben 

igen 

KKV szektor 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

300 000  000 

Tervezői  javaslat 

2017‐2020 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Akcióterületen  kívül 

Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés kialakítása 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

100 000  000 

Tervezői  javaslat 

2016‐2017 

Biztosan nem 

Akcióterületen  kívül 

Megújuló energia hasznosításával kapcsolatos ismeretterjesztés a  mezőcsáti agrárvállalkozások körében 

nem 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

20 000 000 

Tervezői  javaslat 

2014‐2015 

Biztosan nem 

43 

     

Akcióterületen  Mezőcsát mikrotérségi hőforrások felhasználása üvegházak fóliasátrak  kívül  fűtésére 

igen 

KKV szektor 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

300 000  000 

Tervezői  javaslat 

2016‐2017 

Akcióterületen  kívül 

Mezőcsát mikrotérségi hőforrások felhasználása melegvíz igényű  halfajok tenyésztésére 

igen 

KKV szektor 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

300 000  000 

Tervezői  javaslat 

2017‐2020 

Akcióterületen  kívül 

Biomassza erőmű fejlesztése a Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati  Együttműködés keretében Mezőcsáton 

igen 

Települési  Önkormányzat 

Tervezői javaslat, pontos tartalom  kidolgozás alatt 

1 500 000  000 

Tervezői  javaslat 

2014‐2015 

A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő  A projekt műszaki  tartalmának  részletes kidolgozás  függvényében  eldöntendő 

Forrás: Saját szerkesztés, becslés és önkormányzati, egyéb partneri adatszolgáltatás    A táblázatokban összefoglalóan bemutatásra kerülő fejlesztési elképzelések Mezőcsát egésze szempontjából olyan szükségszerű és jelentős fejlesztések, melyek ugyanúgy illeszkednek a település egészére megfogalmazott stratégiai  célokhoz.  Az  ITS  keretében  megvalósítani  tervezett  projektek  forrásigénye  (mintegy  17.541  millió  Ft)  jelentősen  meghaladja  a  2007‐2013‐as  időszakban  a  településre  érkezett  támogatások,  a  saját  forrás  valamint  a  magántőkés  beruházások összesített körülbelüli 3.000 millió forint összegét. Továbbá jócskán meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét, ami, optimista becslés esetén sem várható, hogy meghaladja az 5.000 millió  forintot. Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és  ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. 

44 

     

A  település  gazdasági‐társadalmi  legfőbb  problémái  (kevés  tőkeerős  vállalkozás,  helyben  foglalkoztatás  nehézségei)  valamint  a  legfontosabb  adottságai  (jó  mezőgazdasági  területek,  agrárgazdaság hagyományai) alapján a fent bemutatott projektelképzelések közül kiemelhető néhány  kulcsprojekt,  amelyek  megvalósításával  nagymértékben  lehetne  előmozdítani  a  település  és  vonzáskörzetének  gazdaságát,  amely  maga  után  hozza  azokat  a  várt  kedvező  társadalmi  folyamatokat,  amely  megerősíti  Mezőcsát  járásközponti  szerepét  és  hozzájárul  jövőképben  megfogalmazottak eléréséhez:  

Meglévő ipari terület infrastrukturális fejlesztése 



Mezőcsáti Élelmiszer Feldolgozó Park és Inkubátorház kialakítása 



Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés kialakítása 

Amint az a Megalapozó  Vizsgálat helyzetértékelés részéből is kiderül, Mezőcsáton mindkét (30% és  35%) kategóriát figyelembe véve összesen 7 illetve 5 szegregátum jelölhető ki.   Ezen  területek  kezelésére  az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiában  Területi  célként  került  megfogalmazásra  a  szegregációval  érintett  területek  leszakadásának  megállítása,  lakhatási,  társadalmi és gazdasági szempontokból a felzárkózás elősegítése.  Mivel  a  fejlesztéseket  több,  de  azonos  problémákkal  jellemezhető,  területileg  jól  lehatárolt  kisebb  egységekre,  a  szegregátumokra  irányítjuk,  továbbá  a  szegregátumok  a  város  területén  elszórtan  helyezkednek el, ezért azokat egy egységes akcióterületet nem alkothatnak.   Ezek alapján a szegregátumok problémáinak kezelésére tervezett beavatkozásokat, amelyek minden  szegregátumban hasonló tartalommal indokolt megvalósítani hálózatos projektekként is definiáljuk,  azok  hálózatos  jelleggel,  azonos  tartalommal,  akár  egy‐egy  projekten  belül,  földrajzilag  elválva  egymástól hálózatos jelleggel meg tudnak valósulni.  A  fent  bemutatott  fejlesztési  elképzelések  között  több  olyan  is  megtalálható,  amely  nem  csak  Mezőcsátot,  hanem  a  város  vonzáskörzetébe  tartozó  többi  kistérségi  települést  is  érinti.  Ezek  az  együttműködésen alapuló fejlesztések szorosan illeszkednek a célrendszer elemeihez, például a Dél‐ Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés kialakítása a T2.3.: Helyi és mikrotérségi mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális  együttműködésének  elősegítése  részcélhoz.  Továbbá  a  Kerékpáros  turizmus fejlesztése a Mezőcsáti Kistérségben a T2.6.: Kulturális értékekre, vallási emlékekre és népi  hagyományokra építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése részcélhoz.  De a konkrétan megfogalmazott fejlesztési elképzeléseken túl több, a Mezőcsát és vonzáskörzetének  együttműködésén  alapuló  és  az  erősítő  további  fejlesztési  elképzelés  is  felmerülhet,  amelyek  több  település  fejlesztéseit  foghatja  össze  és  azok  egymást  erősítő  hatásával  nagyobb  eredményeket  érhetnek  el.  A  fentiek  alapján  Mezőcsátnak  elemi  érdeke  ezeket  a  vonzáskörzeti  kapcsolatokon  alapuló  együttműködéseket  és  fejlesztéseket  felkarolni  és  támogatni.  Ilyen  együttműködéseken  alapuló  fejlesztések  kerültek  megfogalmazásra  lehetséges  beavatkozásként  a  Tematikus  célok  és  részcélok  részletes  bemutatásánál  a  T2.6.:  Kulturális  értékekre,  vallási  emlékekre  és  népi  hagyományokra építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése részcél esetében:    

Települési és mikrotérségi Turisztikai marketingtevékenységek fejlesztése  A  Mezőcsáti  járás  települései  által  kínált  turisztikai  attrakciók  közös  fejlesztése,  összehangolása  Egész  napos,  járási  turisztikai  kínálati  programcsomag  szervezése  és  értékesítése  Mezőkövesd, Tiszacsege Tiszaújvárosba érkezett turisták számára 

45 

     



Többnapos természeti‐, egészség‐, kerékpáros‐, kulturális turisztikai programcsomag  összeállítása a Járás településeit összefogva 

Mezőcsát városa elkötelezett abban, hogy a 2014‐2020‐as tervezési időszakban minél több konkrét  fejlesztési elképzelést dolgozzon ki a kistérség településeivel karöltve a fenti tervezett beavatkozások  kínálta kereteken belül.   

3. ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM   3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések     Mezőcsát  Város  Önkormányzatának  a  megfogalmazott  célok  között  Területi  célként  is  megfogalmazásra  került  a  szegregációval  érintett  területek  leszakadásának  megállítása,  lakhatási,  társadalmi  és  gazdasági  szempontokból  a  felzárkózás  elősegítése.  Az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  megvalósítása  során  fokozott  figyelmet  kell  fordítani  arra,  hogy  a  városban  tervezett  fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt.   Ugyanakkor  a  hátrányos  helyzetűek  felzárkóztatására,  társadalmi  bevonására  egy  adott  helyen  szervezett  programok  elérhetőségét  nem  csak  az  ott  lakók  részére  teszi  elérhetővé,  hanem  tegye  lehetővé, hogy az egyéb településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság is bevonásra kerülhessen,  ahol  egyébként  nincs  lehetőség  ilyen  rendezvények  szervezésére.  A  bevonásban  a  városban  tevékenykedő  szociális,  gyermekvédelmi  és  családsegítő  intézmények  mellett  a  civil  szervezetek  is  segítséget nyújtanak.     Amint  az  a  Megalapozó  vizsgálat  helyzetértékelés  részéből  is  kiderül,  a  KSH  tájékoztatása  szerint  a  2011‐es népszámlálás adatai alapján, Mezőcsáton mindkét (30% és 35%) kategóriát figyelembe véve  összesen 7 illetve 5 szegregátum jelölhető ki. Ezek között azonban átfedés figyelhető meg, ugyanis a  30%‐os szegregátumok körül három teljes területével, egy pedig két kisebb részterületével ugyancsak  megjelenik a 35%‐os kategóriában is. Mivel a 35%‐os kategóriába tartozó területek vizsgálata során  megállapításra került, hogy ezek a területeken sem jellemző, hogy bármely mutató esetében kiugró,  akár  többszörös  értékek  jelentkeznének  sem  a  30%‐os  kategória  mutatóihoz  képest,  sem  a  35%‐os  kategória mutatóiban, ezért nem szükséges külön intézkedéseket megfogalmazni rájuk.  Az Anti‐szegregációs program kidolgozásakor a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodva a  szegregációval  érintett  területek  felzárkóztatásával  kapcsolatos  fejlesztési  irányok  némileg  eltérőek  az  érintett  terület  mutatóinak  megfelelően.  A  magasabb  lakosságszámú  szegregátumokra  tervezett  infrastrukturális fejlesztési elképzelések némileg szélesebb körűek, illetve a beavatkozások reagálnak  a lakosság társadalmi mutatóira. 

46 

     

  1. térkép: Mezőcsát szegregátumok 30% felett 

  Forrás: BM adatbázis   

47 

     

5. táblázat: Az antiszegregációs tervben érintett szegregátumok és célrendszer összefüggései  Szegregátum lehatárolása  Rövid bemutatás  Célok  Javasolt intézkedések  Fenyő  u.  ‐  Nyárfa  u.  ‐  Kiss  J.  u.  ‐  Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként   lakóterület élhetőbbé tétele   a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  Palóczy u. ‐ belterületi határ  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően   Időkorúak  életminőségi  szükségleteinek  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  kielégítése  legfeljebb kétszintesek.  közösségi programok kiszolgálására    társadalmi kohézió elősegítése   a  felújított  közterületek  közösségi  térként   családsegítés fejlesztése  való  használata  civil  szervezetek   foglalkoztatás elősegítése  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    idősek  nappali  ellátási  szolgáltatásokba  bevonása, szolgáltatásokhoz való hozzáférés  elősegítése   házi  segítségnyújtás  rendszerének  kialakítása   felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítása  Bocskai u. keleti oldala  Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként   lakhatási körülmények javítása   a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően   a lakosság képzettségi szintjének növelése  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve   foglalkoztatás elősegítése  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  legfeljebb kétszintesek.  közösségi programok kiszolgálására    társadalmi kohézió elősegítése   lakások  komfortfokozat‐növelésének   családsegítés fejlesztése  elősegítése  szociális  városrehabilitációs  programokon  keresztül  (fűtési  rendszerek  korszerűsítése,  konyhák  kialakítása,  fürdőszobák  kialakítása,  porták  festése,  rendezése, virágos környezet kialakítása)   a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás   gyermekvállalást követően a munka világába  visszatérést  támogató  szolgáltatási  rendszer  fizikai és humán feltételeinek megteremtése 

Várható eredmények   javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    az időskorúak napi életminősége javul   a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben      a  felújított,  korszerű,  magasabb  komfortfokozatú  lakásállomány  száma  növekszik    javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  kisgyermekes  nők  munkaerő‐piaci  elhelyezkedése javul   a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben    

48 

     

Dimitrov u. déli oldala ‐ Arad u. ‐  Tisza  u.  ‐  Munkácsy  u.  minkét  oldala ‐ Pozsonyi u. ‐ Mátyás u. ‐  Petőfi  u.  ‐  Szabadság  u.  ‐  Munkácsy  u.  ‐  Korona  u.  ‐  Alkotmány  u.  keleti  oldala  a  Dimitrov  utcáig  ‐  Rét  u.  keleti  oldala 

Mezőcsát  Tisztisor  elnevezésű  városrésze,  ide  főleg a korábbi Béke‐telep putrijainak elsősorban  cigány  családjait  költöztették,  az  ún.  CS‐ lakásokba.  A  "Cs  kategóriás"  (csökkentett  komfortfokozatú),  szűk  telekre  épült  egyensorházakból,  részben  az  utóbbi  húsz‐ harminc  év  "szocpolos"  házaiból  állnak.  A  szegregátum  utcaképe  leromlott.  A  rendezetlen  portákon  szemét,  lom  halmozódott  fel,  megművelt  terület  (virágágyás,  zöldséges,  stb),  alig  található.  A  házak  külső  állapota  rendkívül  leromlott,  belső  állaguk  úgyszintén.  A  szegregátum  utcaképe  összességében  a  telepszerű életkörülményeket tükrözi. 

 lakóterület élhetőbbé tétele   lakhatási körülmények javítása   foglalkoztatás elősegítése   a lakosság képzettségi szintjének növelése   társadalmi kohézió elősegítése   családsegítés fejlesztése   Közösségi funkciók megerősítése 

Vasút u. ‐ névtelen u. ‐ Munkás u.  ‐  Gólya  u.  ‐  belterületi  határ  ‐  Fecske  u.  ‐  Munkás  u.  ‐  névtelen  u 

Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve  legfeljebb kétszintesek. 

 lakóterület élhetőbbé tétele   társadalmi kohézió elősegítése   a lakosság képzettségi szintjének növelése   foglalkoztatás elősegítése 

(családi  napközik  kialakítása,  munkanélküli  nők  átképzése  családi  napközi  vezetőkké  illetve gyermekgondozókká)   a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  közösségi programok kiszolgálására    lakások  komfortfokozat‐növelésének  elősegítése  szociális  városrehabilitációs  programokon  keresztül  (fűtési  rendszerek  korszerűsítése,  konyhák  kialakítása,  fürdőszobák  kialakítása,  porták  festése,  rendezése, virágos környezet kialakítása)   a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    közösségi  ház  kialakítása,  amely  a  különféle  képzési  és  közösségi  programok  számára  szolgálna  helyszínül,  lehetővé  tenné  a  családsegítő szolgáltatások bővítését   hagyományőrző  és  egyéb  közösségi  programok  (tánckultúra,  zenés  programok,  gasztronómiai rendezvények),   felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás   gyermekvállalást követően a munka világába  visszatérést  támogató  szolgáltatási  rendszer  fizikai és humán feltételeinek megteremtése  (családi  napközik  kialakítása,  munkanélküli  nők  átképzése  családi  napközi  vezetőkké  illetve gyermekgondozókká)   a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  közösségi programok kiszolgálására    a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi 

 a  felújított,  korszerű,  magasabb  komfortfokozatú  lakásállomány  száma  növekszik    új Közösségi Házzal gazdagodik a város    javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  kisgyermekes  nők  munkaerő‐piaci  elhelyezkedése javul   a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben    

 Javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  felnőttképzési,  szakképzési  és 

49 

     

Bajcsy‐Zs.  u.  ‐  Mohácsi  u.  ‐  Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként  Berzsenyi  u.  ‐  Gárdonyi  G.  u.  ‐  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően  Csokonai u. ‐ Hunyadi u  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve  legfeljebb kétszintesek. 

 lakóterület élhetőbbé tétele   foglalkoztatás elősegítése   a lakosság képzettségi szintjének növelése   társadalmi kohézió elősegítése 

Szent  I.  u.  ‐  Dobó  u.  ‐  Muhi  u.  ‐  Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként   lakóterület élhetőbbé tétele  Bacsó  B.  u.  ‐  Bajcsy‐Zs.  u.  ‐  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően   foglalkoztatás elősegítése  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve   társadalmi kohézió elősegítése  Mátyás u  legfeljebb  kétszintesek.  Egyes  lakóépületek  kisvárosias  jellegű,  többszintes,  többlakásos  épületként jelennek meg. 

foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás   hagyományos  mesterségek  (fazekasság,  szövés‐fonás, stb.) felelevenítése, ismeretek  fiataloknak történő átadása   hagyományos mesterségek végtermékeinek,  kézműves termékek értékesítése   hagyományos  kulturális  emlékek  (zenei  és  tánc  örökség)  felelevenítése,  ismeretek  fiataloknak történő átadása   hagyományos  kulturális  emlékekhez  (zenei  és tánc örökség) kapcsolódóan értékesíthető  turisztikai attrakciók kialakítása    a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  közösségi programok kiszolgálására    a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás   a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  közösségi programok kiszolgálására    a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás 

foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben    helyi  turisztikai  kínálatban  megjelenik  a  helyi  hagyományokra,  mesterségekre,  örökségre  épülő termékek, művészeti produkciók   

 javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben    javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  50 

     

Kiss J. u. ‐ Kinizsi u. ‐ Kossuth u 

Kertvárosias  és  falusias  lakóterületként  jellemezhető  terület,  a  lakóházak  jellemzően  földszintesek  vagy  földszint  +  tetőteresek,  illetve  legfeljebb  kétszintesek.  Egyes  lakóépületek  kisvárosias  jellegű,  többszintes,  többlakásos  épületként jelennek meg. 

 Lakóterület élhetőbbé tétele   foglalkoztatás elősegítése   társadalmi kohézió elősegítése     

 a  városrész  környezetének  felújítása  (pl.  játszóterek,  parkok  és  egyéb  zöldfelületek,  utcabútorok)  és  alkalmassá  tétele  a  közösségi programok kiszolgálására    a  felújított  közterületek  közösségi  térként  való  használata  civil  szervezetek  bevonásával,  közösségi  programok  megvalósításával    felnőttképzések  megvalósítása  a  lakosság  képzettségének és elhelyezkedési esélyeinek  javítása  érdekében  (akkreditált  képzések  hiányszakmákban  valamint  a  helyi  foglalkoztató  vállalkozások  munkaerőigényeinek  megfelelően,  informatikai alapismeretek    foglalkoztatást  elősegítő  szakképzési  programok indítás 

rendelkezők száma a városrészben    javul  a  környezet  minősége  a  zöldfelületek  rendezése  és  a  megfelelő  közösségi  terek  kialakítása által    a  városrész  által  kínált  közösségi  programok  számának növekedése,    a  helyi  lakosság  részvétele  növekszik  közösségi programokon    javulnak  a  képzési  programokban  résztvevők  esélyei a munkaerőpiacon    javul  a  lakosság  által  helyben  elérhető  szolgáltatások minősége    a  felnőttképzési,  szakképzési  és  foglalkoztatást  segítő  programokban  az  érintett  szegregátumban  élő  célcsoport  (elsősorban munkanélküliek) minimum 10%‐a  részt vesz   növekszik  a  versenyképes  szakképesítéssel  rendelkezők száma a városrészben  

   

51 

     

 

3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések    A  szegregációs  hatások  kivédésének  legfontosabb  eleme,  hogy  az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet fordít Mezőcsát Város önkormányzata arra, hogy a  városban tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása ne erősítse a szegregációt.   Ugyanakkor a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, társadalmi bevonására egy adott helyen, akár  integrált  településrészen  akár  szegregátumban  szervezett  programok  elérhetőségét  az  egyéb  településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság számára is biztosítja.    Továbbá  alapelvként  megfogalmazásra  kerül,  hogy  a  szegregátumokból  bármilyen  településfejlesztési,  településrendezési  okból  a  lakhatási  körülményekben  olyan  változások  történnek,  amely  miatt  lakóhely‐változtatásra  kényszerül  valaki,  akkor  az  integrált  településrészre  történjen.   

3.3.  A  szegregációt  okozó  folyamatok  megváltoztatására,  hatásuk  mérséklésére  teendő intézkedések    Mezőcsát  Város  Önkormányzata  elkötelezett  a  szegregáció  megszüntetésében,  a  diszkriminációmentességben valamint az egyenlő esélyek biztosításában, mindaz oktatási‐nevelési, a  közszolgáltatási,  egészségügyi  ellátási  rendszerekben  éppúgy,  mint  az  egyéb  gazdasági‐társadalmi  folyamatok során.  A  településen  illetve  a  kistérségben  elfogadott  fejlesztési  dokumentumok  is  ennek  szellemében  készültek.  Egyes  programok,  koncepciók,  és  intézkedési  tervek  pedig  kiemelten  foglalkoznak  az  esélyegyenlőség biztosításával:  

2009‐ben  készült  el  a  Mezőcsát,  Tiszatarján,  Tiszakeszi  Intézményfenntartó  Társulás  Közoktatási  Esélyegyenlőségi  Terve.  A  Terv,  illetve  annak  részét  képező  Akcióterv  17  intézkedést fogalmazott meg a közoktatásban biztosítandó esélyegyenlőség érdekében. Majd  a  Terv  2012‐ben  felülvizsgálatra  került,  ahol  a  szükséges  további  lépések  újra  megfogalmazásra kerültek 



Mezőcsátnak  külön  települési  esélyegyenlőségi  programja  2013‐ig  nem  volt,  a  2010‐ben,  összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi  CXXV. törvény (Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az  esélyegyenlőségi  mentorokról  szóló  321/2011.  (XII.  27.)  Korm.  rendelet  és  a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének  részletes  szabályairól  szóló  2/2012.  (VI.  5.)  EMMI  rendelet rendelkezéseivel, kistérségi szinten készítette el a kistérségi szintű dokumentumot.  

 



A  Kistérségi  Esélyegyenlőségi  Helyzetelemzés  és  a  hozzá  szorosan  kapcsolódó  Intézkedési  terv  legfontosabb  megállapításai  az  oktatási,  a  lakhatási‐  szegregáció,  a  foglalkoztatási,  egészségügyi  és  szociális  területén  tapasztalt  legfontosabb  esélyegyenlőtlenségi  fókuszokat  vette  számba  és  a  feltárt  problémákra  javasolt  szükséges  beavatkozásokat.  A  vizsgált  5  területen összesen 53 beavatkozást fogalmazott meg az Intézkedési terv.    2013‐ban elkészült a városra irányuló Helyi Esélyegyenlőségi Program, amely 5 célcsoportot  azonosított  akikkel  kapcsolatban  problémák  és  intézkedések  kerültek  megfogalmazásra.  A 

52 

     

Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  főbb  megállapításai,  és  azok  megoldására  megfogalmazott  intézkedések a 4.1. fejezetben a 6. számú táblázatban kerülnek bemutatásra.   

4. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI  4.1. Külső összefüggések     A  város  2014‐2020‐as  időszakra  megfogalmazott  fejlesztési  céljainak,  így  a  jelen  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiában  megfogalmazott  fejlesztéseknek  összhangban  kell  lennie,  illeszkednie  kell  a  vizsgált  időszakot  felölelő,  hatályban  lévő  települési  valamint  magasabb  szintű  fejlesztési  dokumentumok  céljaihoz.  Ugyan  az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiának  nem  feladata a teljes harmónia biztosítása, de be kell mutatni az esetleges stratégiai szintű különbségeket,  valamint elemezni ezek várható hatását.     A településen a következő fejlesztési dokumentumok készültek el az utóbbi öt évben, illetve az alábbi  szabályozási  dokumentumok  vannak  hatályban,  amelyekhez  történő  illeszkedés  vizsgálatára  is  sor  került  a  stratégiaalkotás  során.  Ezek  közül  az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  készítése  során  releváns és hatályos első három dokumentum tartalmához való illeszkedés került vizsgálatra:    Fejlesztési dokumentumok:  1. Mezőcsát  Város  Hosszú  Távú  Településfejlesztési  koncepciója  2010‐2020.  évre  –  2009.   2. Mezőcsát Város Gazdasági program 2011‐2015. évre – 2011   3. Mezőcsáti  kistérség  esélyegyenlőségi  helyzetelemzése  és  intézkedési  terve  2010‐ 2015. – 2010.  4. „Mezőcsát Városkapu” Akcióterületi terv – 2009.  5. Mezőcsát,  Tiszatarján,  Tiszakeszi  Intézményfenntartó  Társulás  Közoktatási  Esélyegyenlőségi Terve, 2009. (Felülvizsgálat 2012.)  6. Mezőcsát Város Települési Egészségterve – 2011.  7. Mezőcsát Városának Városmarketing Terve – 2013.    Mezőcsát  Város  2010‐2020.  időszakra  elfogadott  Hosszú  Távú  Településfejlesztési  koncepciója,  valamint  a  2011‐ben  elkészült  2011‐2015.  közötti  időszakra  készült  Mezőcsát  Város  Gazdasági  programja ugyanazokat a célokat és mivel a két dokumentum elkészítése közötti időszakban nem sok  fejlesztés  valósult  meg  Mezőcsáton,  szinte  ugyanazokat  a  beavatkozásokat  fogalmazta  meg.  A  dokumentumokban  megfogalmazottakkal  kinyilvánította  elkötelezettségét  az  alábbi  célok  megvalósításával kapcsolatban:     a kistérség népesség megtartó erejének fokozása, illetve ezen belül Mezőcsát térségszervező  szerepének megerősítése   a település valós kistérségi – ma már járási – székhellyé fejlesztése   a település váljon a térség gazdasági‐társadalmi‐oktatási‐kulturális központjává   a település funkciókkal történő bővülése, mely helyben tartja a fiatal népességet   az  urbanizációs  lehetőségek  megvalósulásával  a  városkép  szépül,  a  település  imidzse  növekszik    A most elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégia maximális mértékben figyelembe veszi a fenti  célkitűzéseket, azokkal teljes összhangban kerültek megfogalmazásra az alábbi tematikus és területi  célok:   

53 

     

      

T1. Tematikus cél: Magas iparűzési adót fizető és helyi munkaerőt foglalkoztató vállalkozások  számának növelése   T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősítése  és  új  gazdasági  ágazatok meghonosítása Mezőcsáton  T3. Tematikus cél: Közszolgáltatások körének bővítése és szolgáltatási színvonalának javítása  T4. Tematikus cél: Vonzó, környezeti terhelésektől mentesített városi környezet kialakítása  T5. Tematikus cél: Lakosságszám csökkenésének megállítása  T6. Tematikus cél: A lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése  TR1.  Területi  cél:  Szegregátumok  gazdasági  és  társadalmi  leszakadásának  megállítása  és  integrálásuk felgyorsítása 

6. táblázat: A 2013‐ban elkészült a Mezőcsát Városra irányuló Helyi Esélyegyenlőségi Program főbb  megállapításai, és azok megoldására megfogalmazott intézkedések  Célcsoport megnevezése 

Azonosított problémák 

Romák és/vagy  mélyszegénységben élők 

A tartós munkanélküliség  aránya magas 

Gyerekek 

Szünidei programok hiánya 

Idősek 

Áldozattá válás 

Nők 

Munkanélküliség 

Fogyatékkal élők 

Közintézmények, közterületek,  járdák, parkok  akadálymentesítése nem vagy  csak részben megoldott 

Megfogalmazott intézkedések  Közfoglalkoztatási  programokba történő  bevonásuk  Szünidei programok szervezése  Időseket érintő  bűncselekmények megelőzése  Képzési programok körének  szélesítése, tájékoztatás a  lehetőségekről  Pályázati források keresése 

  Jelen  dokumentumban  megfogalmazott  alábbi  tematikus  és  területi  célok,  valamint  azok  alábontásában szereplő részcélok mindegyike illeszkedik az esélyegyenlőségi program problémáinak  kezelésére megfogalmazott intézkedésekhez:    T5. Tematikus cél: Lakosságszám csökkenésének megállítása, azon belül:  T5.3.: Nemi, foglalkoztatási és lakhatási esélyegyenlőségi feltételek fejlesztése  T6. Tematikus cél: A lakosság képzettségi és szakképzettségi színvonalának növelése    T6.1.: Helyi középfokú oktatás színvonalának növelése    T6.2.: Oktatási humánerőforrások optimális kihasználása    T6.3.: Felnőtt korúak oktatási‐tanulási feltételeinek javítása    TR1.  Területi  cél:  Szegregátumok  gazdasági  és  társadalmi  leszakadásának  megállítása  és  integrálásuk felgyorsítása  TR1.1.: Élhető, környezeti terhelésektől mentes lakóhatási körülmények kialakítása a  szegregátumokban  TR1.2.:  Közösségi  funkciók  megerősítéséhez  szükséges  infrastrukturális  fejlesztések  megvalósítása a szegregátumokban  TR1.3.:  Szociális  ellátó,  családsegítő  és  oktatási‐nevelési  szolgáltatások  megerősítéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések a szegregátumokban  TR1.4.: Szegregátumokban élők társadalmi integrációját elősegítő szoft fejlesztések  TR1.5.: Szegregátumokban élők foglakoztatását elősegítő szoft fejlesztések  54 

     

TR1.6.:  Szegregátumokban  élők  szociális  szolgáltatásokhoz  jutását  elősegítő  szoft  fejlesztések    Szabályozási  dokumentumok,  melyekhez  való  illeszkedés  a  2.2.  és  2.3.  összevont  fejezetben  került  bemutatásra:   Mezőcsát Város Településszerkezeti Terv és Leírás, 2003.  

Mezőcsát Város Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, 2003. 

  A 2.2. és 2.3. összevont fejezetben részletesen bemutatottak alapján a tervezés jelenlegi szakaszában  az  előzetes  fejlesztési  elképzelések  összhangban  vannak  a  területek  jelenlegi  funkciójával,  így  a  szabályzatok  módosítására  jelenleg  nincs  szükség.  Az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégia  megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és  a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok  szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására.  A  települési  szintű  dokumentumokon  kívül  a  leírtak  szerint  a  magasabb  szintű  dokumentumokhoz  való illeszkedésvizsgálatot is el kellett végezni. Ennek során három dokumentumhoz való illeszkedés  vizsgálata történt meg:  Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz     Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)     A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú  távú  –  2030‐ig  szóló  –  átfogó  fejlesztési  célt  és  ezek  elérése  érdekében  tizenhárom  specifikus  célt,  köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg:     Szakpolitikai célok:   o Versenyképes, innovatív gazdaság   o Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer‐ feldolgozóipar fejlesztése   o Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség‐ és sportgazdaság   o Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I   o Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom   o Jó állam, szolgáltató állam és biztonság   o Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme    Területi célok:   o Az ország makro‐regionális szerepének erősítése   o A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat   o Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése   o Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése   o Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés  elősegítése   o Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása     Az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020) kijelöli  azokat a stratégiai fókuszokat (középtávú [2014–2020] fejlesztési prioritások), amelyek az ország  hosszú távú céljainak a kibontakozását szolgálhatják.   

55 

     

7. táblázat: Az OTFK és a célrendszer összefüggései  Az OTFK prioritásai 

Mezőcsát ITS célrendszerének kapcsolódó  Tematikus és Területi céljai 

Patrióta gazdaság, kis‐ és középvállalati bázison,  T1., T2.  nagyvállalati partnerségben  Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a  T6., T1., T2.  tudásalapú társadalom felé  Útban az erőforrás‐ és energiahatékonyság,  T4.  illetve az energiafüggetlenség felé  Népesedési és közösségi fordulat  T5.  Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a  TR1., T1., T2., T3.  helyi gazdaság bázisán      Nemzeti Vidékstratégia 2012‐2020    Mezőcsát  adottságai  (pl.  a  Dél‐Borsodi  jó  minőségű  mezőgazdasági  földterületek),  illetve  az  agrárágazat  helyi  gazdaságban  elfoglalt  kiemelt  szerepe  miatt  számára  kiemelt  fontosságú,  hogy  kapcsolódni  tudjon  vidék  fejlesztésére  irányuló  stratégiákhoz.  Ehhez  a  mezőgazdasági  és  vidékfejlesztési  jellegű  célokat  integrálni  kell  az  ITS  célrendszerébe.  A  célok  megfogalmazásánál  így  kiemelt  figyelemmel  voltunk  arra,  hogy  a  specifikus  városi  célok  egy  része  kapcsolódjon  a  Nemzeti  Vidékstratégia célkitűzéseihez is.  A  Nemzeti  Vidékstratégia  átfogó  célkitűzése  az  ország  vidéki  térségeinek  népességeltartó  és  népességmegtartó  képességének  javítása,  melynek  elérése  érdekében  öt  stratégiai  célt  fogalmaz  meg:  1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése,  2. sokszínű és életképes agrártermelés,  3. élelmezési és élelmiszerbiztonság,  4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése,  5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.    A  Nemzeti  Vidékstratégia  öt  stratégiai  célját,  valamint  az  ITS‐ben  megfogalmazásra  került  T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  jelentő  ágazatok  megerősítése  és  új  gazdasági  ágazatok  meghonosítása Mezőcsáton, valamint az ez alá tartozó:     

T2.1.: Nagy kézimunka igényű, települési székhelyű mezőgazdasági vállalkozásokat támogató  infrastrukturális háttér fejlesztése  T2.2.: Mezőgazdasági termékeket és melléktermékeket feldolgozó helyi ipar fejlesztése  T2.3.:  Helyi  és  mikrotérségi  mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális  együttműködésének  elősegítése  T2.4.:  Megújuló  energiaforrásokat  hasznosító  mezőgazdasági  termelés  elterjedésének  elősegítése  

56 

     

részcélokat megvizsgálva megállapítható, hogy a célok és a dokumentumok illeszkednek egymáshoz.    Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Fejlesztési Program  A  2014‐ben  elfogadott  Program  stratégiai  részprogramja  a  korábban  elfogadott  megyei  Koncepció  részeként  elfogadott  hat  stratégiai  célt  fogalmazott  meg,  amelyekhez  rendelte  a  nyolc  megfogalmazott prioritást.   8. táblázat: A Megyei Stratégia célokhoz és a prioritásokhoz való illeszkedés     A BAZ Megyei Stratégia prioritásai 

Koncepció stratégiai céljai 

1. Kutatás‐fejlesztés és innováció  2. Vállalkozások versenyképesség  javítása és foglalkoztatás  ösztönzése alprogram 

1.Gazdasági  versenyképesség javítása,  munkahelyteremtés és  innovációs tevékenységek  ösztönzése  2.A helyi társadalom  munkaerőpiaci igényekhez  történő  alkalmazkodóképességének  javítása  3.A munkaerőpiaci  központok  elérhetőségének javítása   4.Az egyedi természeti és  kulturális erőforrások  fenntartható hasznosítása   5.Az energia megújuló  forrásokból történő  előállításának és helyi  felhasználásának  ösztönzése   6.Környezeti állapot és  környezetbiztonság javítása 

3. társadalom  alkalmazkodóképességének  javítása 

4. Közlekedés, a munkaerő‐piaci  központok elérhetőségének  javítása  6. Mezőgazdasági termelés  versenyképességének javítása  7. Turizmus  5. Az energia megújuló forrásokból  történő előállításának és helyi  felhasználásának ösztönzése 

8. Környezeti állapot és  környezetbiztonság javítása   

Mezőcsát ITS célrendszerének  kapcsolódó Tematikus és  Területi céljai  T1. 

T5., T6., T3. 

T4. 

T2. 

T4. 

T2., T4., T3. 

Ezeken kívül Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra:       

Borsodi tengely: Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége  Mezőkövesd ‐ Tiszaújváros térsége  Tokaj  –  Hegyalja  ‐  Zemplén  térsége  és  kapcsolódóan  a  Taktaköz  és  a  Bodrogköz  sajátos  kezelése  Abaúj ‐ Cserehát  Miskolc, mint high ‐ tech kutatás – fejlesztési ‐ innovációs zóna  Szlovák ‐ magyar határon átnyúló együttműködések 

  A  Mezőkövesd  –  Tiszaújváros  térség  esetében  a  program  kiemelten  mezőkövesdi  és  a  tiszaújvárosi  termálfürdő kínálatához illesztve fogalmazza meg: 

57 

     



       

A  gyógy‐  és  termálfürdőkben  egyedi  arculattal  a  szolgáltatási  színvonal  bővítése  és  minőségének javításához kapcsolódó beruházások:  o Mezőkövesdi Zsóry Gyógy‐és Strandfürdő   o Tiszaújvárosi Termál és Strandfürdő,   o Bogács   Mezőkövesden  az  Unesco  listáján  szereplő  Matyó  népművészeti  hagyományok  területi  helyszínét őrző Hadas városrész kulturális‐turisztikai kínálatának megújítása – összhangban a  Zsóry‐fürdő egészségturisztikai fejlesztésével   Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése   Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés)   Sport rendezvények támogatása Tiszaújváros térségében   Tisza‐tó térségben ökoturisztikai programok szervezése   Egészségturisztikai szolgáltatások támogatása   Szálláshelyek korszerűsítése   Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének megújítása és bővítése  

  Ez  a  területi  megközelítés  Mezőcsát  turisztikai  fejlesztéseire  nézve  nem  kedvező,  ahhoz  nem  illeszkedik.  Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata     Európa  2020  stratégia:  Az  intelligens,  fenntartható  és  inkluzív  növekedés  stratégiája  egymást  kölcsönösen megerősítő három prioritást tart szem előtt:   Intelligens növekedés    Fenntartható növekedés   Inkluzív növekedés    Az  előrehaladást  az  Európai  Unió  öt  kiemelt  célkitűzés  megvalósulása  alapján  értékeli  majd,  és  a  tagállamok  feladata  lesz,  hogy  ezeket  a  célkitűzéseket  lebontsák  a  kiindulási  helyzetet  is  tükröző,  nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő:     1. Foglalkoztatás:  Biztosítani  kell,  hogy  a  20–64  évesek  körében  a  foglalkoztatottság  aránya  elérje a 75%‐ot.   2. K+F: Az Európai Unió GDP‐jének 3%‐át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.   3. Éghajlatváltozás/energia:  Az  üvegházhatást  okozó  gázok  kibocsátását  20%‐kal  csökkenteni  kell  az  1990‐es  szinthez  képest,  a  megújuló  energiaforrások  arányát  20%‐ra  kell  növelni  valamint az energiahatékonyságot 20%‐kal kell javítani.   4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni valamint el kell érni, hogy a 30 és  34 év közötti uniós lakosok legalább 40%‐a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.   5. Szegénység/társadalmi  kirekesztés:  legalább  20  millióval  csökkenjen  azok  száma,  akik  nyomorban  és  társadalmi  kirekesztettségben  élnek,  illetve  akik  esetében  a  szegénység  és  a  kirekesztődés reális veszélyt jelent.    

58 

     

9. táblázat: A célrendszer illeszkedése az Európa 2020 stratégia 11 tematikus céljához  EU 2020 Stratégia Tematikus céljai  1. A kutatás, technológia‐fejlesztés és innováció  erősítése   2. Infokommunikációs technológiákhoz való  hozzáférés elősegítése   3. A kis‐ és középvállalkozások, a mezőgazdasági  (az EMVA keretében) a halászati és akvakultúra  ‐ ágazat (az ETHA keretében)  versenyképességének javítása   4. Az alacsony szén‐dioxid kibocsátású gazdaság  felé történő elmozdulás támogatása minden  ágazatban   5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,  kockázat megelőzés és‐kezelés előmozdítása   6. A környezetvédelem és erőforrás felhasználás  hatékonyság   7. A fenntartható közlekedés előmozdítása,  kapacitáshiányok megszüntetése   8. A foglalkoztatás bővítése és a munkavállalói  mobilitás ösztönzése   9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a  szegénység elleni küzdelem   10. Az oktatásba és az egész életen át tartó  tanulásba beruházás   11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás  hatékonyságának fokozása    

Mezőcsát ITS célrendszerének kapcsolódó  Tematikus és Területi céljai  T1.  T4.  T1., T2. 

T3. 

T3.  T3.  T4.  T3., T4., TR1.  T5., T6., TR1.  T5., T6., TR1.   

4.2. Belső összefüggések    A  stratégiaalkotást  megalapozó  vizsgálat  során  azonosításra  kerültek  Mezőcsát  adottságai  és  problémái.  Ezek  figyelembe  vételével  került  kialakításra  a  célrendszer  valamint  a  célokat  alábontó  részcélok:   

59 

     

10. táblázat: A célrendszer belső összefüggései  Jövőkép 

Alapvető,  hosszú távú  célok 

Tematikus és területi célok 

Részcélok 

Azonosított problémák 

T1. Tematikus cél: Magas iparűzési adót fizető  T1.1.:  Vállalkozások  számára  vonzó  infrastrukturális  és  helyi  munkaerőt  foglalkoztató  gazdasági környezet kialakítása  vállalkozások számának növelése   T1.2.:  A  vonzó  vállalkozási  környezet  soft  elemeinek  fejlesztése 

 nincs  gazdaságfejlesztéssel  foglalkozó szervezet Mezőcsáton 

T1.3.:  Vállalkozások  igényeinek  megfelelő  szakképzési  háttér kialakítása 

 helyi vállalkozások nem tőkeerősek 

T1.4.:  Helyi  elősegítése 

 a helyi vállalkozások több mint 90%‐ a egyéni vagy mikrovállalkozás 

vállalkozások 

tőkeerőssé 

válásának 

T1.5.:  Az  előnyös  vállalkozási  környezet  ismertségének  növelése  A1. Alapvető cél:  Mezőcsát  A város előnyös  kiegyensúlyozott,  közlekedés‐ folyamatosan  földrajzi  megújuló  helyzetére,  életkörülményeket  hagyományaira  T2.  Tematikus  cél:  Gazdasági  potenciált  nyújtó várossá  jelentő ágazatok megerősítése és új gazdasági  és környezeti  válik lakosai  értékeire építve  ágazatok meghonosítása Mezőcsáton  számára, valamint  a több lábon  kiszámítható,  állóhelyi  versenyképes  gazdaság  gazdasági  megerősítése és  környezetet  megyei  biztosító várossá  gazdasági  válik a gazdasági  szerepkörének  szereplők számára  megerősítése 

 nincs  vállalkozások  betelepülésére  alkalmas,  infrastruktúrával  ellátott  kijelölt ipari terület 

 a  város  iparűzési  nagyon szerény 

Azonosított adottságok   Mezőcsátnak  közvetlen  kapcsolata  van az M3 autópályával   a megyeszékhely, az Egyetemváros  autóval  és  busszal  gyorsan,  könnyen elérhető   területrendezési  tervben  kijelölt  iparterület van 

adóbevétele 

megerősítéséhez   vállalkozások  szükséges ismeretek hiányosak   nincs  összhang  a  szakképzés  és  a  vállalkozások igényei között  T2.1.:  Nagy  kézimunka  igényű  települési  székhelyű  mezőgazdasági vállalkozásokat támogató infrastrukturális  háttér fejlesztése  T2.2.:  Mezőgazdasági  termékeket  és  melléktermékeket  feldolgozó helyi ipar fejlesztése 

 hiányzik  az  agrárvállalkozások  közötti együttműködés   a  Tájvédelmi  Körzet  és  Tisza  adta  lehetőségek kihasználtsága alacsony 

T2.3.:  Helyi  és  mikrotérségi  mezőgazdasági  vállalkozások  funkcionális együttműködésének elősegítése 

 a helyi zsidó vallási, kulturális és népi  hagyományokra  építő  turizmus  nem  létezik 

T2.4.:  Megújuló  energiaforrásokat  hasznosító  mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése  

 a  Termálfürdő  és  Üdülőövezet  adta  lehetőségek kihasználtsága alacsony 

T2.5.:  Természeti  értékekre  építő  turisztikai  attrakciók  és  szolgáltatások fejlesztése 

 idegenforgalmat  kiszolgáló  kereskedelmi  szálláshely  nincs  a  településen 

T2.6.:  Kulturális  értékekre,  vallási  emlékekre  és  népi  hagyományokra  építő  turisztikai  attrakciók  és  szolgáltatások fejlesztése 

 idegenforgalmi  adóbevételre  nem  épített a múltban város 

 alacsony  a  településen  és  a  mikrotérségben  a  környezetterhelés   jó  minőségű  dél‐borsodi  mezőgazdasági földterületek   agrárágazat  szerepe  fontos  a  helyi  és mikrotérségi gazdaságban   megfogalmazódó  agrárvállalkozások  együttműködésére 

igény 

az 

 alacsonyabban  képzett  munkaerő  nagy számban áll rendelkezésre   nemzetközi  és  országos  szintű  védett természeti tájak találhatók a  település környezetében   a  településen  termálvíz  termálfürdő található 

és 

 helyi  hagyományokban,  rendezvényekben  bővelkedik  a  település 

60 

     

 jó  adottságokkal  rendelkező  horgásztó található a településen  T3.  Tematikus  cél:  Közszolgáltatások  körének  T3.1.:  Közösségi,  városi  funkciók  fejlesztése,  bővítése  és  szolgáltatási  színvonalának  szolgáltatások  bővítéséhez  szükséges  infrastrukturális  fejlesztések   javítása  T3.2.:  Lakosság  kulturális  igényeinek  kielégítését  szolgáló  funkciók újraszervezése 

 a  meglévő  piaccsarnok  átépítéssel  alkalmas lenne új Árucsarnoknak 

 tömegsportra  alkalmas,  megfelelő  színvonalú  létesítmény  nem  található a településen   a kulturális lehetőségek beszűkültek   idősek  otthona  nem  működik  a  településen   óvodák állapota romlik 

A2. Alapvető cél:  A Mezőcsáton  élők  életkörülményei nek javítása,  komfortérzeténe k növelése, úgy,  T4.  Tematikus  cél:  Vonzó,  környezeti  hogy az új  terhelésektől  mentesített  városi  környezet  otthont keresők  kialakítása  számára is  vonzóvá váljon 

 a városközpont lakóépületei leromló  állapotban vannak   a  meglévő  piac  színvonala  nem  megfelelő  T4.1.:  Funkcionális  igényből  táplálkozó  infrastrukturális  fejlesztések  T4.2.:  Városkép‐esztétikai  és  gazdaságossági  fejlesztések  megvalósítása 

 a belterületi utak állapota romlik 

 

 belterületi  csapadékvíz‐elvezető  hálózat rossz állapotban van   belterületi kerékpárutak nincsenek   az  önkormányzati  felújításra szorulnak 

épületek 

 kevés  és  nem  jó  minőségű  zöldfelületek a városban   az  önkormányzati  épületek  energetikai szempontból elavultak  T5.  Tematikus  cél:  Lakosságszám  A3. Alapvető cél:  csökkenésének megállítása  Mezőcsát  lakosságában  bekövetkező  pozitív  mennyiségi és  minőségi  fordulat  elősegítése,  amely  megalapozza a  város hosszú  távú értékes és  T6.  Tematikus  cél:  A  lakosság  képzettségi  és  stabil  gyarapodását  szakképzettségi színvonalának növelése 

T5.1.: Elvándorlást megállító intézkedések elindítása 

 elvándorlás jellemző a településre 

T5.2.:  Betelepülést  ösztönző  nemi,  foglalkoztatási  és  lakhatási esélyegyenlőségi intézkedések elindítása 

 fiatal  diplomások  nem  költöznek  vissza Mezőcsátra 

 

 kevés a munkahely Mezőcsáton 

 a  településen  termálvíz  termálfürdő található 

 lakhatási  és  szolgáltatási  színvonalban  keveset  nyújt  eleget  a  város 

 nevelési‐oktatási  intézményi  kapacitások megfelelőek 

 vállalkozásindításhoz  szükséges  szolgáltatásokban Mezőcsát elmarad  a környező városoktól  T6.1.: Helyi középfokú oktatás színvonalának növelése  T6.2.: Oktatási humánerőforrások optimális kihasználása 

 a  helyi  Gimnázium  és  Szakközépiskola  tanulóinak  száma  5  év alatt 45%‐kal csökkent 

 alacsony  a  településen  és  a  mikrotérségben  a  környezetterhelés  és 

 jól  szervezett,  megfelelő  infrastruktúrával  rendelkező,  térségi  szerepkört  betöltő  egészségügyi és szociális ellátás   A  fiatalok  és  munkaképes  korosztály  aránya  magasabb,  a  60  év  felettieké  alacsonyabb  az  országos  és  megyei  járásközponti 

61 

     

T6.3.:  Felnőtt  korúak  oktatási‐tanulási  feltételeinek  javítása  T6.3.:  Felsőfokú  végzettséget  igénylő  munkahelyek  generálása 

 magas  a  csak  általános  iskolai  végzettségűek  aránya  és  alacsony  a  közép  és  felsőfokú  végzettségűek  aránya 

átlagtól 

 a más településen – főleg Miskolcon  –  tanuló  középiskolások  és  egyetemisták  más  településen  folytatják életüket   kevés  a  magasabb  iskolai  végzettséget  igénylő  munkalehetőség Mezőcsáton   

A területi cél  mindhárom  Alapvető, hosszú  távú célhoz  hozzájárul 

TR1. Területi cél: Szegregátumok gazdasági és  TR1.1.: Élhető, környezeti terhelésektől mentes lakóhatási  társadalmi  leszakadásának  megállítása  és  körülmények kialakítása a szegregátumokban  integrálásuk felgyorsítása  TR1.2.:  Közösségi  funkciók  megerősítéséhez  szükséges    infrastrukturális  fejlesztések  megvalósítása  a  szegregátumokban 

 a  település  lakosságának  20%‐a  szegregátumban él 

TR1.3.:  Szociális  ellátó,  családsegítő  és  oktatási‐nevelési  szolgáltatások  megerősítéséhez  szükséges  infrastrukturális és szoft fejlesztések a szegregátumokban 

 a  leszakadással  nehezebbé  válik  a  társadalmi elfogadottság 

TR1.4.:  Szegregátumokban  élők  társadalmi  integrációját  elősegítő szoft fejlesztések  TR1.5.:  Szegregátumokban  élők  foglakoztatását  elősegítő  szoft fejlesztések  TR1.6.:  A  szegregátumokban  élőkhöz  kapcsolódó  népi  hagyományok,  kulturális  örökségek  felelevenítése  és  turisztikai célú hasznosítása 

 a  nehezedő  gazdasági  helyzet  a  szegregátumok  és  az  abban  élők  leszakadásával fenyeget 

 a  szegregátumokban  élesebben  jelentkeznek  a  kedvezőtlen  társadalmi  folyamatok  (elszegényedés,  alacsony  iskolai  végzettség  és  foglalkoztatás,  lakhatási nehézségek)   alacsony  komfortfokozatú  lakások  magas száma a szegregátumokban   a  szegregátumokban  halmozottan  jelentkeznek  a  településképi,  közösségi szolgáltatási hiányosságok 

 a  különböző  társadalmi  csoportok  közötti  együttélésben  nincsenek  különösebb problémák   erős Református vallási közösség   Református  egyház  közösségi  és  ellátó szerepvállalása példaértékű   sok jól működő civil szervezet   roma  kulturális  értékek  megfelelő  prezentálásával  segíthető  a  társadalmi elfogadottság   hagyományos  mesterségek  végtermékeinek,  kézműves  termékek értékesítésre kerülnek   hagyományos  kulturális  emlékekhez (zenei és tánc örökség)  kapcsolódóan  értékesíthető  turisztikai  attrakciók  kerülnek  kialakításra  

 

62 

 

 

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI    Az  integrált  településfejlesztési  stratégia  megvalósítása  szempontjából  fontos  azonosítanunk  a  kockázatokat,  melyek  esetleges  bekövetkezése  esetén  negatív  hatással  vannak  a  stratégia  céljaink  elérésére.  Jelen  fejezet  a  kockázatok  bemutatása  mellett  bemutatja  azok  hatását,  megbecsüli  a  bekövetkezés  valószínűségét  és  hatásának  mértékét,  valamint  az  esetleges  bekövetkezésük  esetén  a  kezelésükre  tervezett  intézkedéseket.  Ezen  információk  táblázatos  formában  kerülnek  bemutatásra,  külön  szöveges formában nem kerülnek kifejtésre.     A kockázatok alapvetően három nagy csoportra kerültek megbontásra:    Előkészítéshez  kapcsolódó  kockázatok:  Az  egyik  legnagyobb  kockázatot  az  jelenti,  hogy  az  ITS  kidolgozása a 2014‐2020‐as operatív programok kidolgozásával párhuzamosan zajlik, így a tervezési  környezet  folyamatosan  változik.  A  kockázat  kiküszöbölése  érdekében  az  ITS  készítése,  a  társadalmasítás  és  elfogadás  időszakában  is  fontosak  a  különböző  szereplők  közötti  folyamatos  egyeztetések,  szakértői  konzultációk.  Ezek  ráhatással  lehetnek  a  városi  projektlistára,  a  helyi  gazdasági szereplők aktuális fejlesztési elképzelésire.   Megvalósításhoz  kapcsolódó  kockázatok:  a  megvalósítás  legfőbb  kockázatait  a  tervezett  projektek  megvalósításával  kapcsolatos  műszaki  és  pénzügyi  nehézségek  jelenthetik,  amelyek  megfelelő  előkészítési,  tervezési  tevékenységgel  jelentősen  csökkenthetőek.  Ugyanakkor  ki  kell  emelni,  hogy  közszféra  tervezett  fejlesztéseire  nagy  hatással  van  a  kedvezőtlen  gazdasági  helyzet,  az  önkormányzatok  csökkenő  adóbevételei,  a  költségvetési  elvonások.  Ebben  a  helyzetben  azoknak  a  tervezett  fejlesztések  finanszírozási  háttérét  leginkább  a  pályázati  források  jelentik.  A  gazdasági  szereplők  fejlesztéseire  nagy  hatással  van  a  gazdasági  helyzet,  a  saját  erőforrásokkal  való  gazdálkodás, a hitelezés nehézségei őket is a pályázati források kiaknázása irányába tolja.    Fenntartáshoz  kapcsolódó  kockázatok:  a  tervezés  és  megvalósítás  mellett  kiemelt  figyelmet  kell  fordítani az elért eredmények fenntartására, a lehetséges fenntartási kockázatok minimalizálásra.  

63     

 

  11. táblázat: Kockázatok és kezelésük 

Kockázat megnevezése 

Változó jogszabályi és  tervezési környezet 

Kockázat  bekövetkezésén Kockázat hatása  ek  (csekély/  valószínűsége  közepes/  (alacsony/  jelentős)  közepes/ magas) 

magas 

jelentős 

A hatás leírása 

Kockázat kezelésének módja 

 a  változó  háttér  miatt  akár  többszöri  áttervezésre  kerülhetnek  a  fejlesztési   folyamatos  egyeztetés  szükséges  az  elképzelések, amelyek csúszást okozhatnak  érintettek között   jogosulatlanná  válik  egy  korábban  feltételeknek megfelelő projektelképzelés 

a   a folyamatok nyomon követése 

 kicsúsznak  a  fejlesztések  a  finanszírozási   átgondolt tervezés  időszakból  Előkészítés elhúzódása 

Társadalmi ellenállás a  projektekkel kapcsolatban 

közepes 

alacsony 

közepes 

 eleve  késéssel  indulnak  a  fejlesztések,  amely   megfelelő menedzsment bevonása  késedelmet a megvalósításon kell behozni, így   korábbi projekt‐tapasztalatok beépítése  romolhat a megvalósítás hatékonysága 

jelentős 

 a  lakossági  elégedetlenség  megnehezíti  a   többkörös lakossági egyeztetések  fejlesztések társadalmi elfogadottságát   érdekképviseleti  és  civil  szervezetek   a fejlesztések fenntarthatóságát veszélyezteti  bevonása az előkészítésbe 

A pályázati rendszerekből  származó finanszírozási  háttér nem áll rendelkezésre 

magas 

jelentős 

 saját  forrásból  nem  tudja  a  projektgazda  megvalósítani  a  projektet,  a  stratégia   folyamatos  egyeztetés  a  finanszírozó  szervezetekkel  célkitűzései nem teljesülnek  finanszírozási  források   piaci  finanszírozási  források  törlesztése   alternatív  felkutatása  ellehetetleníti a projektgazda működését 

A költségek meghaladják a  tervezettet 

közepes 

közepes 

 további  forrásbevonás  nem  lehetséges  a   átgondolt műszaki tervezés  pályázati rendszerből   részletes előzetes tervezői költségvetések  64     

 

 

 

 

Közbeszerzések elhúzódása 

Kivitelezés során felmerülő  problémák sokasága 

közepes 

közepes 

közepes 

jelentős 

 a  szükséges  plusz  piaci  finanszírozási  források  készíttetése  törlesztése  ellehetetleníti  a  projektgazda   költséghatékony  és  funkcionális  műszaki  működését  megoldások alkalmazása   csúszást  eredményez  a  projekt   körültekintő közbeszerzési tervezés  megvalósításában   tapasztalt  közbeszerzési  szakértő   nem  időben  felhasznált  pályázati  források  bevonása  már  a  tervezési‐előkészítési  elveszítése  szakaszban   megfelelő  műszaki  referenciákkal  rendelkező  kivitelező  kiválasztása,  illetve   a  többszöri  műszaki  tartalommódosítás  ennek előkészítése a közbeszerzési eljárás  során  csúszást eredményez a projektben   tapasztalt,  referenciákkal  rendelkező  műszaki ellenőr alkalmazása 

Kivitelezési határidők  csúsznak 

Nem megfelelő minőségű  kivitelezés 

Használatbavételi, működési  engedélyek beszerzése  elhúzódik 

közepes 

alacsony 

alacsony 

közepes 

közepes 

közepes 

 csúszást  eredményez  megvalósításában 

a 

projekt   átgondolt,  részletes  kivitelezési  ütemezés  készítése 

 nem  időben  felhasznált  pályázati  források   a  megbízó  kockázatát  csökkentő  kötbér  elveszítése  beépítése a kivitelezési szerződésbe 

 használhatóságot  veszélyezteti 

és 

 megfelelő  műszaki  referenciákkal  rendelkező  kivitelező  kiválasztása,  illetve  használatbavételt  ennek előkészítése a közbeszerzési eljárás  során 

 tapasztalt,  referenciákkal  rendelkező  műszaki ellenőr alkalmazása  az  engedélyező   késik  a  projekt  lezárása,  a  pályázati  források   kapcsolatfelvétel  hatóságokkal már a kivitelezés során  elszámolhatóságát veszélyezteti   indikátorok  időbeli  teljesítésében  csúszás   engedélyező  hatóságok  képviselőinek  bevonása  a  kivitelezés  alatti  következik be  kooperációkba 

  65 

 

 

 

 

 reális indikátor célértékek meghatározása   az  output  indikátorokat  érintő  műszaki   amennyiben  egyáltalán  nem  teljesül,  akár  változásokról  időben  tájékoztatni  a  támogató szervezeteket  jogosulatlanná is válhat egy projekt  Indikátorok nem teljesülése 

alacsony 

jelentős 

Fenntartási költségek  jelentősen megnövekednek 

közepes 

jelentős 

Fenntartás alatt idő előtti  fizikai állapotromlás 

alacsony 

közepes 

 a  fejlesztés  nem  járul  hozzá  vagy  csak   az  eredményindikátorokat  befolyásoló  csökkentett mértékben járul hozzá a stratégiai  külső  (jogszabályi,  intézményi,  gazdasági,  társadalmi) folyamatok nyomon követése  célok teljesüléséhez  a  megvalósítás  során  és  amennyiben  szükséges, ezekről egyeztetni a támogató  szervezettel   fenntarthatóságok,  fenntartási  költségeket  csökkentő  műszaki  és   finanszírozási  problémaként  jelentkezik  a  technológiai  megoldások  alkalmazása  a  fenntartónál  tervezés során   alulfinanszírozás  a  fenntartás  során,  ami   működtetés  időszakára  vonatkozó  állagromláshoz vezethet  megalapozott  bevétel‐kiadási  számítások  készítése már az előkészítés során   megfelelő  műszaki  referenciákkal  rendelkező  kivitelező  kiválasztása,  illetve  ennek előkészítése a közbeszerzési eljárás   lakossági elégedetlenséghez vezethet  során   tapasztalt,  referenciákkal  rendelkező  műszaki ellenőr alkalmazása 

 

  66 

 

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE  6.1  A  célok  elérését  szolgáló  fejlesztési  és  nem  beruházási  jellegű  önkormányzati  tevékenységek    A  kitűzött  városrehabiltációs  célok  elérését  segítő  nem  beruházási  jellegű  tevékenységek  körébe  tartoznak részben olyan tevékenységek, melyek már működnek a településen, részben pedig olyanok  is bemutatásra kerülnek, melyek bevezetésére, elindítására a későbbiek során kerül sor.  A fejlesztések megvalósítását segíti a 2010‐2020‐ra időszakra vonatkozóan elkészült Mezőcsát Város  Hosszú  Távú  Településfejlesztési  Koncepciója,  valamint  a  2015.  áprilisban  elfogadott,  2015‐2019.  évekre  készült  települési  Gazdasági  Program.  A  Gazdasági  program  helyi  szinten  meghatározza  mindazokat  a  célkitűzéseket  és  feladatokat,  amelyek  az  Önkormányzat  költségvetési  lehetőségeivel  összhangban,  a  helyi  társadalmi,  környezeti  és  gazdasági  adottságok  átfogó  figyelembevételével  a  helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.  Figyelembe  véve,  hogy  a  település  céljai  között  hangsúlyos  szerepet  kapott  a  turisztikai  potenciál  jelentősebb  kiaknázása,  ezért  a  2013‐ban  elkészült  Városmarketing  Terv  által  meghatározott  fejlesztési  irányok  és  intézkedések  segítik  a  településfejlesztési  stratégia  megvalósulását.  Ösztönző  erővel  bír  egy  a  turizmus  élénkítését  célzó,  akár  a  település  határain  túlmutató  civil  szerveződés  létrejöttének  generálása,  mely  jelentős  szerepet  kaphat  a  városmarketing  stratégiában  foglaltak  megvalósításában.  A rendszeresen megrendezésre kerülő városi rendezvények segítik a helyi kézművesek, kistermelők  termékeinek  bemutatását,  piacra  jutását;  a  város  imázsának  javítását,  a  helyi  lakosság  kötődést,  identitástudatuk erősítését. Ilyen rendezvények a Csáti menyegző, Fogathajtó‐ és lovasverseny, Állat  és kirakodóvásár valamint a Református Egyház által szervezett Egyháztáji Vásár.  A természeti  és épített környezet megóvása érdekében  tett intézkedések, úgymint a helyi védelem  alatt álló épületekről szóló rendeletek, a házi szelektív hulladékgyűjtési rendszer működtetése, üveg  gyűjtésére  alkalmas  hulladékszigetek  kijelölése,  a  közfoglalkoztatási  program  keretében  végzett  parkosítási, fásítási akciók hozzájárulnak a lakosság környezettudatos szemléletének formálásához.  Az  épített  környezet  megóvását  szolgálja  egy  a  későbbiekben  bevezetésre  kerülő  homlokzat‐  és  lakás‐felújítási  alap  működtetése  is.  A  közbiztonság  javítása  és  a  bűnmegelőzés  érdekében  a  településen polgárőrség működik.  A  város  gazdasági  potenciáljának  kihasználása  érdekében  indokolt  egy  önkormányzati  szolgáltatási  csomag  kidolgozása  a  betelepülő  vállalkozások  számára,  mellyel  a  város  a  fejlesztési  célok  megvalósulása  érdekében  szükség  esetén  szabályozási  engedményeket  tesz  (pl.  engedmény  a  helyi  iparűzési adóból).  A  tervezett  fejlesztések  megvalósulása  során  hangsúlyos  szerepet  kap  a  tájékoztatás‐  és  nyilvánosság, a partnerségi fórumok és a beruházásokhoz kapcsolódó információs pult működtetése. 

67     

 

 

 

 

6.2.  Az  integrált  településfejlesztési  stratégia  megvalósításának  szervezeti  kereteinek maghatározása    Jelenleg  az  önkormányzat  önálló  projektirodát  nem  tart  fenn,  városfejlesztő  társaságot  nem  működtet.  A  fejlesztések  megvalósításához  szükséges  pályázatok  elkésztésében  és  a  projektek  menedzselésében,  ellenőrzésében  egy  állandó,  műszakilag  –  gazdaságilag  –  pénzügyileg  –  jogilag  képzett  szervezeti  egység  vesz  részt  az  Önkormányzati  Hivatal  Műszaki  Osztályán  belül.  Ez  a  szervezeti  egység  látja  el  mind  a  településfejlesztéssel  kapcsolatos  feladatokat,  mind  pedig  a  vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatokat.  Az ő munkájukat segítik a Képviselőtestület Jogi‐ Településfejlesztési Bizottsága, és az eseti jelleggel  megbízott külső tanácsadó cégek.  Az  önkormányzat  munkatársai  beruházás‐előkészítésben,  projektfejlesztésben,  projektmenedzselésben és ‐megvalósításban jelentős gyakorlatra tettek szert az elmúlt években.  Tekintettel  a  település  méretére,  az  önkormányzat  ingatlanállományára  és  vagyongazdálkodására  önálló városfejlesztő gazdasági társaság felállítását az önkormányzat nem látja indokoltnak.  Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításáért két szervezeti egység felelős, egyrészt egy  stratégiai menedzsment szint, másrészt egy operatív menedzsment szervezeti egység.  A  stratégiai  menedzsment  szervezet  a  stratégia  egészének  megvalósulását  követi  nyomon,  a  megvalósult fejlesztések egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, a kockázatok elemzését és értékelését  is elvégzi, ellenőrzi és irányítja az operatív szint tevékenységét. A stratégiai  menedzsment feladata,  hogy  vizsgálja  azon  külső  –elsősorban  szabályozási‐,  társadalmi‐,  gazdasági  környezet  változásához  kötődő‐  tényezőket,  melyek  a  stratégia  megvalósulására  hatással  vannak.  Mindezek  figyelembevételével szükség esetén beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg, azokról döntéseket hoz.  Feladata  még  a  támogató  szervezetekkel,  stratégia  megvalósításában  kiemelt  jelentőségű  partnerekkel  történő  kapcsolattartás,  együttműködés.  A  stratégiai  menedzsment  szervezeti  egység  tagjai  a  képviselőtestület,  az  önkormányzati  bizottságok  és  a  partnerségi  megállapodás  alapján  bevont külső szervezetek. A stratégiai menedzsment szervezet munkájához szükséges információkat  az operatív menedzsment szervezet szolgáltatja. A döntéshozatalért a városvezetés felelős.  Az operatív menedzsment szervezeti egység tagjai az önkormányzat munkatársai és szükség esetén  külső  megbízottak.  Az  operatív  menedzsment  felelős  az  egyes  projekt  tevékenységek  szakmai,  pénzügyi  lebonyolításáért,  azok  megfelelő  határidőre  történő  teljesüléséért.  A  menedzsment  szervezet beszámolókat készít a stratégiai menedzsment szervezetnek illetve a támogatók felé.  Az egyes beavatkozások sikeres megvalósítása érdekében az alábbi menedzsment pozíciók betöltése  és a hozzájuk tartozó elvárásoknak való megfelelés szükséges:  -

projekt menedzser  o vezetői‐, üzleti tervezési tapasztalatok,  o projekt menedzsment, pályázati menedzsment területen szerzett tapasztalat,  o beruházások  (kiemelten  EU  támogatásból  megvalósult,  közszféra  beruházások)  előkészítésében, szervezésében, irányításában szerzett jártasság,  o koordinációs  tapasztalatok  és  készségek  együttműködésben,  kapcsolattartásban  (kiemelten az önkormányzat testülete, intézményei és külső partnerek). 

  68   

 

 

 

 

-

műszaki menedzser  o támogatott beruházási típusú projektek végrehajtásában szerzett gyakorlat,  o beruházás műszaki ellenőrzésében vagy lebonyolításában szerzett tapasztalat,   o pályázat készítésben szerzett tapasztalat. 

-

pénzügyi menedzser  o önkormányzati gazdálkodás átfogó ismerete,  o támogatott  beruházások  pénzügyi  lebonyolításában,  elszámolásában  szerzett  jártasság,  o az unós támogatások pénzügyi szabályozásának részletes ismerete. 

-

adminisztratív munkatárs  o feladata  a  projektmenedzser  és  a  pénzügyi  menedzser  (esetlegesen  műszaki  menedzser) munkájának támogatása,  o önkormányzati gazdálkodás ismerete,  o beruházások pénzügyi lebonyolításában szerzett jártasság. 

-

marketing menedzser  o tájékoztatás‐ és nyilvánosság irányítása,   o projekt információs iroda működtetése,  o partnerségi tájékoztatók, fórumok szervezése. 

-

jogi tanácsadásért és közbeszerzésekért felelős szakember 

-

könyvvizsgálatért felelős szakember 

Az  önkormányzat  részben  már  rendelkezik  a  fenti  humán  erőforrás  háttérrel,  de  a  stratégia  megvalósítása  során  várhatóan  további  kapacitásbővítés  és  eseti  jelleggel  külső  szakember  megbízása  szükséges.  A  beavatkozások  zavartalan,  a  tervezett  határidőre  történő  megvalósítása  érdekében  a  kapacitásbővítés  szükségességéről  illetve  a  külső  szolgáltatások  igénybevételéről  a  stratégiai menedzsment szervezet dönt.  A  maga  szintjén  mindkét  menedzsment  szervezeti  egység  végzi  a  stratégia  megvalósulása  során  elvárt  számszerűsíthető  eredmények  (indikátorok)  mérését,  illetve  nyomonkövetését.  Erről  részletesebben a 6.4. fejezet szól.   

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok    Mezőcsát  járásközpont,  ennek  megfelelően  a  településközi  koordináció  kiterjed  a  járás  valamennyi  településére: Ároktő, Gelej, Hejőpapi, Igrici, Mezőcsát, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján  Kiemelkedő jelentőségű az együttműködés az alábbi beavatkozások esetén:  

Kerékpáros  turizmus  fejlesztése  a  Mezőcsáti  Kistérségben,  a  kistérség  települései  között  új  kerékpárút kialakítása (kb. 35km),  

  69   

 

 

 

 



Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés, mely a helyi és a mikrotérségben  található,  saját telephelyén megfelelően tovább fejlődni nem tudó agrárvállalkozások infrastrukturális  hátterét kívánja megteremteni Mezőcsáton. 

A település maga is kezdeményez településközi együttműködéseket, de fogadókész más települések  megkeresésére  is.  A  stratégia  megvalósítása  során  az  együttműködés  lehetőségeinek  kiterjesztése  érdekében  feltárásra  kerülnek,  hogy  az  egyes  ágazatokban  milyen  olyan  együttműködések,  klaszterek,  civil  hálózatok  léteznek,  melyek  a  megvalósulós  fejlesztések  szinergikus  hatását  erősíthetik.  A  város  maga  is  ösztönzi  ezek  létrejöttét.  A  térségi  szerepkörrel  kapcsolatos  fő  célok  megvitatására a partnerségi fórum keretében is sor kerül. 

6.4. Monitoring rendszer kialakítása    A  járásszékhely  integrált  településfejlesztési  stratégiája  végrehajtásáért  felelős  menedzsment  szervezet  egyik  legfontosabb  feladata  egy  olyan  átfogó  és  hatékony  monitoring  rendszer  működtetése, mely képes arra, hogy a felállított célrendszer eléréséhez szükséges számszerűsíthető  eredmények  teljesülését  nyomon  kövesse.  A  stratégia  monitoring  rendszerének  működtetéséért  a  6.2.  fejezetben  részletesen  bemutatott  stratégiai  menedzsment,  illetve  az  operatív  menedzsment  szervezet felelős.    A  monitoring  rendszer  kialakítását  számos  elv  alakította.  Fontos  szempontként  jelent  meg  az  a  tapasztalat,  hogy  a  2007‐2013‐as  időszakban  a  célok  méréséhez  szükséges  adatok  nem,  vagy  csak  igen  korlátozott  mértékben  álltak  a  település  rendelkezésére.  Ez  egyrészről  nagyban  befolyásolta  a  település  számára  választott  fejlesztési  stratégia  sikerességének  mérését,  megítélését,  másrészről  jelentősen  megnehezítette  az  egyes  megvalósuló  fejlesztések  keretében  szükséges  adatszolgáltatások  teljesítését,  csorbította  azok  összehasonlíthatóságát.  Ezen  felül  pedig  számos  esetben szükségessé tette az indikátorvállalások felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, amely  jelentős  adminisztratív  terhet  jelentett  a  kedvezményezettek  számára.  Ezt  tovább  tetézte  az  egyes  indikátorok  (számszerűsíthető  mutatók)  nem  egyértelmű  és  egységes  értelmezése,  számítási  módszertanának hiánya.     Ezen tapasztalt nehézségekből fakadóan, továbbá a 2014‐2020‐as tervezési ciklusban alkalmazandó  „eredményközpontúság”  elve  miatt  a  monitoring  rendszer  tervezésekor  kiemelt  figyelmet  kell  fordítani  az  eredmények  nyomon  követésére.  Az  indikátorok,  célértékük,  legfőképpen  teljesülésük  szerepe  különösen  hangsúlyossá  válik,  így  elengedhetetlen,  hogy  a  stratégiában  szerepeltetett  indikátorkészlet  egyértelmű  és  hozzáférhető  adatokra  épüljön,  illetve,  hogy  a  vállalások  reálisan  teljesíthetőek legyenek.  Az  indikátorok  tervezése  kapcsán  fontos  elem,  hogy  minden  elvárt  információt  tartalmazzon  a  stratégia,  így  az  indikátor  típusát,  az  indikátor  bázis  és  célértékét,  az  indikátor  forrását  és  a  mérésének módját, gyakoriságát is. Mindezek figyelembevételével került kialakításra a járásszékhely  stratégiájának monitoring rendszere és működtetési mechanizmusa.   A  számszerűsíthető  eredmények  teljesülését  mérését  egyaránt  output  és  eredményindikátorokon  keresztül  tervezzük  mérni.  A  kimenet  vagy  output‐mutatók  a  tevékenységekre  vonatkoznak,  mivel  számszerűsítik  a  tevékenységek  nyomán  létrejövő  közvetlen  eredményeket.  Ezek  jellemzően  fizikai 

  70   

 

 

 

 

elemeket  mérnek.  Az  eredménymutatók  a  projekt  azonnali  és  közvetlen  hatásaira  vonatkoznak.  A  közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt.  A tervezők indikátorokra vonatkozó általános alapelvei a következők voltak:  1. Az  első  kritérium  az  adatok  hozzáférhetősége,  hiszen  ha  egy  mutató  nem  hozzáférhető,  akkor  kvázi  használhatatlan,  azaz  projekt  és  programszinten  sem  alkalmazható  érdemben.  Célszerű  volt  tehát  olyan  indikátorokat  meghatározni,  amelyek  a  megvalósítás  adott  szakaszában  bizonyosan kimutathatók.   2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze.  3. Az  információ  frissessége  nagyon  fontos  minőségi  kritérium,  azaz  egy  adott  időponthoz  kötött  indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia.  4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a  program egésze szempontjából.  5. A  jó  mutatónak  meghatározottnak  kell  lennie,  hogy  bárki,  akinek  használnia  kell,  megértse,  és  valóban  arra  a  jelenségre  vonatkozzon,  amit  mérni  szeretnénk.  A  mutató  értelme,  jelentése,  azonos  kell,  hogy  legyen  a  döntéshozók,  a  nyilvánosság  és  a  projektmenedzsment  számára,  pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat.    Az  operatív  menedzsment  feladata,  hogy  beavatkozásonként  külön‐külön  meghatározott  időszakonként  (évente,  félidőben,  hosszabb  távon)  mérje  az  indikátorok  aktuális  értékét,  azokról  beszámoljon a stratégiai menedzsment szervezetnek.  A korábbi tervezési időszak egyik legfontosabb indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt, hogy  nem  létezett  előre  meghatározott  indikátor‐definíció,  ebből  adódóan  az  egyes  indikátorok  alatt  a  program  végrehajtásában  résztvevő  más‐más  szereplők  nem  ugyanazt  értették.  Ezen  félreértések  kiküszöbölése  céljából  a  2014‐2020‐as  időszakra  vonatkozóan  már  készülnek  a  vonatkozó,  főként  a  települési önkormányzatok fejlesztéseire fókuszáló TOP Indikátor definíciós lapok, így az indikátorok  kiválasztása  ezek  előírásainak  (definíció,  számítási  mód,  teljesülés  elvárt  időpontja,  elvárt  igazoló  dokumentumok  stb.)  figyelembevételével  történt.  Azon  mutatók  esetében,  melyek  tekintetében  a  támogató  szervezet  nem  határoz  meg  előírást,  a  menedzsment  szervezet  saját  mérési  módszertant  dolgoz ki, melyeket a monitoring során következetesen alkalmaz.     A stratégiai menedzsment szint feladata a monitoring során az értékelés, elemzés, visszacsatolás és  döntéshozás.  A  stratégiai  menedzsment  szervezet  a  megadott  adatok  alapján  végez  értékelést,  melynek célja elsődlegesen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának áttekintése. Az értékelés  az  elvárt  eredmények  mértékének,  az  esetleges  akadályok  beazonosításának,  azok  leküzdésének,  a  végrehajtás  eredményességének  vizsgálatára  terjed  ki,  melynek  során  a  szervezet  az  előbbiekben  felsorolt területeken javaslatokat is tesz. Ebben a szakaszban várhatóan még csak kisebb korrekciók  végrehajtása válhat szükségessé.    Amennyiben a fejlesztések előrehaladása ezt indokolttá teszi vagy a támogató szervezet előírja, úgy  az  önkormányzat  gyakoribb,  akár  negyedéves  rendszerességgel  is  áttekinti,  megvitatja,  szükség  szerint korrigálja a stratégia végrehajtásának menetét.   

  71   

 

 

 

 

A  stratégia  megvalósulásának  átfogóbb  értékelésére  az  eredmény  és  hatásindikátorok  vizsgálatával  kerül  sor,  időközi  értékelés  keretében  (tervezetten  2018‐ban).  A  vizsgálat  nemcsak  a  számszerűsíthető  értékek  alakulását  vizsgálja,  hanem  kiterjed  a  kitűzött  célok  relevanciájának  áttekintésére  is.  Ebben  a  fázisban  a  stratégia  érdemi  áttekintése  során  korrekciók  történhetnek  az  elért  eredmények,  illetve  az  időközben  megváltozott  külső  körülmények  hatásainak  tükrében.  A  jövőkép  elérése  érdekében  esetlegesen  módosulhatnak  a  kitűzött  (rövid‐  és  középtávú)  célok,  az  akcióterületek, a konkrét beavatkozások, illetve az indikátorok köre. Ebben az értékelési szakaszban  indokolt  lehet  külső  szakértők  bevonása  is.  A  hatásindikátorok  mérésére  hosszabb  távon  (kb.  az  5.  évben) kerülhet sor, ezen időpont előrehozható, amennyiben a külső környezetben jelentős változás  következik be.     Nemcsak  a  stratégiai  tervezés  során,  hanem  a  stratégia  megvalósulásának  nyomon  követésekor  is  elengedhetetlen  a  társadalmi  részvétel,  így  a  tervezéskor  kialakított  partnerségnek  a  program  végrehajtása  során  történő  továbbvitele,  feltételeinek  biztosítása  továbbra  is  szükséges.  Az  együttműködés biztosításáért a stratégiai menedzsment szervezet a felelős.     A  monitoring  tevékenység  során  keletkező  adatokat  a  település  rendszeresen  megjelenteti  saját  honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn.  Emellett,  a  monitoring  adatokat  célzottan  megküldi  az  ITS  kialakításában  aktívan  közreműködő  partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS  előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az  ITS megvalósításának előrehaladásáról.    A  visszacsatolások  során  felülvizsgált  és  a  városvezetés  által  jóváhagyott,  legitim  dokumentumok  közzétételére a város honlapján kerül sor.    A  célrendszerben  meghatározott  tematikus  célok  elérését  mérni  hivatott,  azokhoz  kapcsolódó  releváns indikátorok a 12. sz. táblázatban kerülnek bemutatásra.  Azokban az esetekben, ahol a célértékek véglegese értékei csak „Később kerül meghatározásra” majd  akkor  lehetséges,  ha  a  stratégiában  megfogalmazott  projektek  műszaki  és  tartalmi  előkészítettsége  eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak  és számszerűsíthetőek legyenek. 

  72   

 

12. táblázat: Alkalmazni kívánt output és eredményindikátorok  Tematikus cél  megnevezése 

T1. Tematikus cél: Magas  iparűzési adót fizető és  helyi munkaerőt  foglalkoztató vállalkozások  számának növelése 

Indikátor  megnevezése  Támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  Vissza nem  térítendő  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  A nem pénzügyi  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  A fejlesztett vagy  újonnan létesített  iparterületek és  ipari parkok  területe  Nyilvántartott  álláskeresők száma 

Vállalkozási  aktivitás 

Indikátor  mérték‐ egysége 

Módszertan és  adatforrás 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

A  beszámolás  gyakorisága 

Bázisérték  (2013) 

Tervezett változás  (2023) 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

ha 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

fő 

Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat 

évente 

569 (2015. évi érték) 

5 %‐os csökkenés 

db/lakosság 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

3 %‐os növekedés 

73     

 

 

 

 

Kkv‐k számának  változása 

T2. Tematikus cél:  Gazdasági potenciált  jelentő ágazatok  megerősítése és új  gazdasági ágazatok  meghonosítása  Mezőcsáton 

Egy lakosra jutó  bruttó hozzáadott  érték  Támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  Vissza nem  térítendő  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  A nem pénzügyi  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  A foglalkoztatási  paktumok  keretében  munkaerő‐piaci  programokban  résztvevők száma  A természeti és a  kulturális  örökségnek, illetve  látványosságnak  minősülő 

% 

KSH 

évente 

1000 Ft 

KSH 

évente 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

látogatás/év 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra.  A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra. 

5 %‐os növekedés 

3 %‐os növekedés 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

  74 

 

 

 

 

támogatott  helyszíneken tett  látogatások  várható számának  növekedése 

T3. Tematikus cél:  Közszolgáltatások körének  bővítése és szolgáltatási  színvonalának javítása 

Külföldi és belföldi  turisták költése 

Vendégéjszakák  száma  Egy lakosra jutó  idegenforgalmi adó  Fejlesztett, 0‐3  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  (beleértve a családi  napköziket is)  Fejlesztett, 3‐6  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma 

TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés)  A 2013‐as KSH adatok  megjelenésekor,  később kerül  meghatározásra.  (növekedés) 

millió Ft 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

db 

KSH 

évente 

A 2013‐as KSH adatok  megjelenésekor, később kerül  meghatározásra. 

1000 Ft 

KSH 

évente 

0 

3 %‐os növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

24 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

259 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

  75 

 

 

 

 

Városi területeken  létrehozott vagy  helyreállított  nyitott terek  Városi területeken  épített vagy  renovált köz‐ vagy  kereskedelmi  épületek  A fejlesztés révén  létrejövő, megújuló  szociális  alapszolgáltatások  száma 

m² 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

m² 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

6 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

Primer energia  felhasználás 

GJ 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

Elégedettség a  fejlesztéssel  érintett települési  közszolgáltatások  minőségével 

pontérték  (1‐10) 

Önkormányzat  által végzett  kérdőíves  felmérés 

évente 

Önkormányzat által végzett  kérdőíves felmérés alapján  később kerül meghatározásra 

Intézmények  száma, amelyekben  nőtt a  látogatottság a  program előtti  időszakhoz képest 

db 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (csökkenés)  Önkormányzat által  végzett kérdőíves  felmérés alapján  később kerül  meghatározásra  TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés) 

  76 

 

 

 

 

Fejlesztések  eredményeként  megújuló  energiaforrást  alkalmazó  intézmények  számának változása A felújított vagy  korszerűsített utak  teljes hossza 

T4. Tematikus cél: Vonzó,  környezeti terhelésektől  mentesített városi  környezet kialakítása 

Kialakított  kerékpárforgalmi  létesítmények  hossza  Bel‐ és csapadék‐ vízvédelmi  létesítmények  hossza  Városi területeken  épített vagy  renovált köz‐ vagy  kereskedelmi  épületek  Közlekedésbiztonsá gi fejlesztést  megvalósított  települések száma  Helyreállított  lakóegységek  városi területeken 

% 

km 

km 

m 

m² 

db 

lakóegység 

kedvezményezetti  kimutatás alapján 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

1 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

  77 

 

 

 

 

Szociális célú város  rehabilitációval  érintett  akcióterületen élő  lakosság száma  A rehabilitált talaj  összkiterjedése 

Városi területeken  létrehozott vagy  helyreállított  nyitott terek  Megújult vagy  újonnan kialakított  zöldfelület  nagysága  A középületek éves  primerenergia‐ fogyasztásának  csökkenése  Energiahatékonysá gi fejlesztések által  elért primer  energia  felhasználás  csökkenés 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra 

ha 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra 

m² 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

m² 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

kWh/év 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

PJ/év 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  csökkenés 

  78 

 

 

 

 

Primer energia  felhasználás 

Elégedettség a  fejlesztéssel  érintett települési  közszolgáltatások  minőségével  Intézmények  száma, amelyekben  nőtt a  látogatottság a  program előtti  időszakhoz képest  Fejlesztések  eredményeként  megújuló  energiaforrást  alkalmazó  intézmények  számának változása

Elégedettség a  települési  környezet  minőségével 

TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (csökkenés)  Önkormányzat által  végzett kérdőíves  felmérés alapján  később kerül  meghatározásra 

GJ 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

pontérték  (1‐10) 

Önkormányzat  által végzett  kérdőíves  felmérés 

évente 

Önkormányzat által végzett  kérdőíves felmérés alapján  később kerül meghatározásra 

db 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés) 

% 

kedvezményezetti  kimutatás alapján 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

pontérték (1‐ 10) 

Önkormányzat  által végzett  kérdőíves  felmérés 

évente 

Önkormányzat által végzett  kérdőíves felmérés alapján  később kerül meghatározásra 

Önkormányzat által  végzett kérdőíves  felmérés alapján  később kerül  meghatározásra 

  79 

 

 

 

 

T5. Tematikus cél:  Lakosságszám  csökkenésének megállítása 

Támogatással  érintett lakosok  száma a rehabilitált  településrészen  A foglalkoztatási  paktumok  keretében  munkaerő‐piaci  programokban  résztvevők száma  Fejlesztett, 0‐3  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  (beleértve a családi  napköziket is)  Fejlesztett, 3‐6  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  Újonnan  létrehozott, 0‐3  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  (beleértve a családi  napköziket is) 

fő 

kedvezményezetti  kimutatás alapján 

évente 

Kedvezményezetti kimutatás  alapján később kerül  meghatározásra. 

Kedvezményezetti  kimutatás alapján  később kerül  meghatározásra. 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

24 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

259 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

24 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

  80 

 

 

 

 

Fejlesztéssel  érintett  egészségügyi  alapellátást nyújtó  szolgálatok (benne:  háziorvos, házi  gyermekorvos,  fogorvosi, védőnői  szolgálat és  kapcsolódó  ügyeleti ellátás,  iskola‐egészségügyi  ellátás) száma  A fejlesztés révén  létrejövő, megújuló  szociális  alapszolgáltatások  száma  Elégedettség a  fejlesztéssel  érintett települési  közszolgáltatások  minőségével  Intézmények  száma, amelyekben  nőtt a  látogatottság a  program előtti  időszakhoz képest  Nyilvántartott  álláskeresők száma 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

pontérték  (1‐10) 

Önkormányzat  által végzett  kérdőíves  felmérés 

27 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

6 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

  évente 

Önkormányzat által végzett  kérdőíves felmérés alapján  később kerül meghatározásra 

db 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

fő 

Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat 

évente 

569 (2015. évi érték) 

évente 

Önkormányzat által  végzett kérdőíves  felmérés alapján  később kerül  meghatározásra  TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés)  5 %‐os csökkenés 

  81 

 

 

 

 

A foglalkoztatási  paktumok  keretében  munkaerő‐piaci  programokban  résztvevők száma  Támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma 

T6. Tematikus cél: A  lakosság képzettségi és  szakképzettségi  színvonalának növelése 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

A helyi társadalmi  akciókba bevonás  érdekében elért  hátrányos helyzetű  személyek száma 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

Nyilvántartott  álláskeresők száma 

fő 

Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat 

évente 

569 (2015. évi érték) 

5 %‐os csökkenés 

Vissza nem  térítendő  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma  A nem pénzügyi  támogatásban  részesülő  vállalkozások  száma 

évente 

évente 

  82 

 

 

 

 

Vállalkozási  aktivitás 

db/lakosság 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján 

évente 

Kkv‐k számának  változása 

% 

KSH 

évente 

1000 Ft 

KSH 

évente 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

Egy lakosra jutó  bruttó hozzáadott  érték  A foglalkoztatási  paktumok  keretében  munkaerő‐piaci  programokban  résztvevők száma  Támogatásban  részesülő  vállalkozások  TR1. Területi cél:  száma  Szegregátumok gazdasági  és társadalmi  Vissza nem  leszakadásának megállítása  térítendő  és integrálásuk  támogatásban  felgyorsítása  részesülő  vállalkozások  száma  Fejlesztett, 0‐3  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  (beleértve a családi 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra.  A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra.  A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra. 

3 %‐os növekedés 

5 %‐os növekedés 

3 %‐os növekedés 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

24 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

évente 

  83 

 

 

 

 

napköziket is)  Fejlesztett, 3‐6  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  Újonnan  létrehozott, 0‐3  éves gyermekek  elhelyezését  biztosító  férőhelyek száma  (beleértve a családi  napköziket is)  Fejlesztéssel  érintett  egészségügyi  alapellátást nyújtó  szolgálatok (benne:  háziorvos, házi  gyermekorvos,  fogorvosi, védőnői  szolgálat és  kapcsolódó  ügyeleti ellátás,  iskola‐egészségügyi  ellátás) száma  A fejlesztés révén  létrejövő, megújuló  szociális  alapszolgáltatások  száma 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

259 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

24 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

27 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

db 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

6 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

  84 

 

 

 

 

A helyi társadalmi  akciókba bevonás  érdekében elért  hátrányos helyzetű  személyek száma  Városi területeken  épített vagy  renovált köz‐ vagy  kereskedelmi  épületek  Közlekedésbiztonsá gi fejlesztést  megvalósított  települések száma  Helyreállított  lakóegységek  városi területeken  Szociális célú város  rehabilitációval  érintett  akcióterületen élő  lakosság száma  Szociális város  rehabilitációs  programmal elért  hátrányos helyzetű  lakosság száma  Nyilvántartott  álláskeresők száma 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

m² 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

évente 

0 

1 

évente 

Kedvezményezetti adatok  alapján később kerül  meghatározásra 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

fő 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

évente 

0 

Később kerül  meghatározásra ‐  növekedés 

fő 

Nemzeti  Foglalkoztatási  Szolgálat 

évente 

569 (2015. évi érték) 

5 %‐os csökkenés 

db 

lakóegység 

Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett  Indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

  85 

 

 

 

 

Vállalkozási  aktivitás 

db/lakosság 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján 

évente 

Kkv‐k számának  változása 

% 

KSH 

évente 

Egy lakosra jutó  bruttó hozzáadott  érték 

1000 Ft 

KSH 

évente 

Elégedettség a  fejlesztéssel  érintett települési  közszolgáltatások  minőségével  Intézmények  száma, amelyekben  nőtt a  látogatottság a  program előtti  időszakhoz képest  A 25‐40 éves női  népességen belül a  foglalkoztatásban  lévő nők aránya 

pontérték  (1‐10) 

Önkormányzat  által végzett  kérdőíves  felmérés 

db 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

% 

TOP indikátor  definíciós lap  alapján,  kedvezményezett 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra.  A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra.  A KSH települési szintű  adatszolgáltatása alapján  később kerül meghatározásra. 

évente 

Önkormányzat által végzett  kérdőíves felmérés alapján  később kerül meghatározásra 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

évente 

TOP indikátor definíciós lap  által meghatározott  módszertan alapján később  kerül meghatározásra. 

3 %‐os növekedés 

5 %‐os növekedés 

3 %‐os növekedés  Önkormányzat által  végzett kérdőíves  felmérés alapján  később kerül  meghatározásra  (növekedés)  TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés)  TOP indikátor definíciós  lap által meghatározott  módszertan alapján  később kerül  meghatározásra.  (növekedés) 

  86 

 

 

Ábrák jegyzéke  1. ábra: Mezőcsát 2014‐2020 közötti településfejlesztési célrendszere: ............................................... 9     

Táblázatok jegyzése  1. táblázat: Tematikus és területi célok közötti összefüggések ............................................................ 25  2. táblázat: Az Akcióterületeken megvalósítani tervezett fejlesztések ................................................. 31  3. táblázat: Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett fejlesztések – 1. .......................................... 38  4. táblázat: Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett fejlesztések – 2. .......................................... 43  5. táblázat: Az antiszegregációs tervben érintett szegregátumok és célrendszer összefüggései ......... 48  6. táblázat: A 2013‐ban elkészült a  Mezőcsát Városra irányuló Helyi Esélyegyenlőségi Program főbb  megállapításai, és azok megoldására megfogalmazott intézkedések .................................................. 54  7. táblázat: Az OTFK és a célrendszer összefüggései ............................................................................. 56  8. táblázat: A Megyei Stratégia célokhoz és a prioritásokhoz való illeszkedés ..................................... 57  9. táblázat: A célrendszer illeszkedése az Európa 2020 stratégia 11 tematikus céljához ..................... 59  10. táblázat: A célrendszer belső összefüggései ................................................................................... 60  11. táblázat: Kockázatok és kezelésük .................................................................................................. 64  12. táblázat: Alkalmazni kívánt output és eredményindikátorok ......................................................... 73     

Térképek jegyzéke  1. térkép: Mezőcsát szegregátumok 30% felett .................................................................................... 47   

87     

„Észak‐Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis‐ és középvárosokban – Integrált  Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”  Projekt azonosító: ÉMOP‐6.2.1/K‐13‐2014‐0002 

 

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának  Megalapozó Vizsgálata       

    ITS 2014 Konzorcium: 

       

1   

 

 

 

 

Külzetlap            BELÜGYMINISZTÉRIUM 

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek   2015. év          Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:   

  ÉARFÜ Észak‐Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség  Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 

  ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt  Felelősségű Társaság   

  OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 

      Berki Judit  ügyvezető

        Végh József   ügyvezető

      Virágh Péter   ügyvezető

2     

 

 

 

 

Aláírólap  Régiós koordinátor: 

Megyei koordinátor: 

      Dr. habil. Mező Ferenc        Klein György  okleveles építészmérnök  É/05‐0070; TT 05‐0070 

Felelős tervező: 

      Fazekasné Jánócsik Zsuzsanna  okl. építőmérnök  ÉKE 15‐730511, ME‐ÉI‐MÉK 15‐20170 

Településtervező: 

      Dudás Ede  okleveles építészmérnök, tervező szakmérnök  É 15‐0303, TT 15‐303

Energiaközmű szakági tervező: 

      Fekete Ferenc  villamosmérnök, vezető tervező  TE  04‐0239 ‐ Településtervezési energia‐közmű  szakértő  

      Verba József  üzemmérnök  TE 15‐0289 Településtervezési energia‐közmű szakértő TH 15‐0289 Településtervezési hírközlési szakértő 

Közlekedésági szakági tervező: 

    Gulyás Imre  okl. építőmérnök  Tkö 09‐0057‐ Településtervezési közlekedési szakértő 

Viziközmű szakági tervező: 

    Korcsmáros Rudolf  okl. építőmérnök  VZ‐TEL 15‐0748‐ Települési víziközmű tervező   TV 15‐0748‐ Településtervezési vízközmű szakértő

3     

 

 

 

 

Major Zoltán  okl. építőmérnök  VZ‐TEL 15‐0567‐ Települési víziközmű tervező   TV 15‐0567‐ Településtervezési vízközmű szakértő

Környezetvédelmi szakági tervező: 

      Szalai Sándor  környezetmérnök  SZKV‐1.2. 15/0640 Levegőtisztaság‐védelem szakértő  SZKV‐1.4. 15/0640 Zaj‐ és rezgésvédelem szakértő  

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: 

      Pataki Orsolya  okl. tájépítészmérnök  K 05‐0430, TK 05‐0430 

Régészeti szakértő: 

      Dr. Bálint Marianna 

Műemléki szakértő: 

      Szilágyi‐ Fekete Anikó 

régészeti szakértő 

műemléki szakértő 

Társadalompolitikai szakértő: 

      Gurály Edina  társadalompolitikai szakértő 

Gazdasági Szakértő: 

      Orosz Csonki Petra 

Anti‐szegregációs szakértő: 

      Észik Édua 

gazdasági szakértő

anti‐szegregációs szakértő   

Közreműködők:      Siposné Horváth Anita  Mezőcsát Város   polgármestere 

    Gyöngyösiné dr. Fekete Adrienn  települési koordinátor 

4     

 

 

 

 

Tartalom    1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ......................................................................................................... 11  1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN,  TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ..................................................................................................................... 11  1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................ 14  1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .................................... 18  1.3.1. Országos Területrendezési Terv .............................................................................................. 18  1.3.2. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye területrendezési terve ........................................................... 21  1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEZŐCSÁTRA  VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ......................................................................................................... 23  1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA .................................................... 24  1.5.1. Hatályos fejlesztési koncepció megállapításai ........................................................................ 24  1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................................... 25  1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ................................ 25  1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 25  1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .............................. 26  1.6.2.1. A településszerkezeti terv főbb megállapításai ............................................................... 26  1.6.2.2. Korábbi időszak fejlesztései ............................................................................................. 26  1.7. A település társadalma ............................................................................................................... 27  1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi  viszonyok, életminőség ..................................................................................................................... 27  1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ................................................ 40  1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................... 55  1.8. A település humán infrastruktúrája ........................................................................................... 61  1.8.1. Humán közszolgáltatások ........................................................................................................ 61  1.8.1.2. Egészségügy ...................................................................................................................... 69  1.8.1.3. Szociális ellátás ................................................................................................................. 70  1.8.1.4. Kulturális közszolgáltatások ............................................................................................. 71  1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása .................................................................................................... 72  1.9. A település gazdasága ................................................................................................................ 73  1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................. 74  1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 78 

5     

 

 

 

 

1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési  elképzelései ....................................................................................................................................... 85  1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................................... 86  1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok ........................................................................................................... 88  1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere ......... 89  1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................................... 89  1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési és gazdaságfejlesztési tevékenysége ........................ 91  1.10.3. Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................................ 97  1.10.4. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás .............................................................................................. 98  1.10.5. Intézményfenntartás ............................................................................................................. 99  1.10.6. Energiagazdálkodás ............................................................................................................. 100  1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások .................................................................................... 101  1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................. 106  1.12.1.  Természeti adottságok .................................................................................................... 106  1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ................................................................................................... 108  1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat .................................................................................................... 108  1.12.2.2. Tájhasználat értékelése ................................................................................................ 108  1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek ......................................................... 109  1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ...................................... 109  1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett  terület, érték, emlék.................................................................................................................... 109  1.12.3.3. Ökológiai hálózat .......................................................................................................... 112  1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése .......................................................... 113  1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................. 114  1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ............................................................................ 114  1.13.1.1. Szerkezeti‐, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert  meghatározó elemek .................................................................................................................. 114  1.13.1.2. A zöldfelületi ellátottság értékelése ............................................................................. 116  1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 116  1.14 Az épített környezet vizsgálata ............................................................................................... 116  1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata ............................................................................................ 116  1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................... 116 

6     

 

 

 

 

1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a  minőségi osztályok ...................................................................................................................... 119  1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ................................................... 119  1.14.1.4. Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) .......... 120  1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ....................................................................... 122  1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ....................................... 123  1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .................................................................................................. 125  1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ..................................................................... 125  1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ................................................................................................... 127  1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter ...................................................................................... 127  1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ..................................................... 127  1.14.5. Az építmények vizsgálata .................................................................................................... 127  1.14.5.1. Funkció, kapacitás ........................................................................................................ 127  1.14.5.2. Beépítési jellemzők ...................................................................................................... 129  1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom ................................................................................... 129  1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok . 129  1.14.6 Az épített környezet értékei ................................................................................................. 132  1.14.6.1 Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ............................... 132  1.14.6.2 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ........................... 134  1.14.6.3 Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ....... 137  1.14.6.4 Világörökségi, és világörökségi várományos terület ..................................................... 137  1.14.6.5 Műemlék, műemlékegyüttes ........................................................................................ 138  1.14.6.6 A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely  ..................................................................................................................................................... 138  1.14.6.7 Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet  138  1.14.6.8 Nemzeti emlékhely ........................................................................................................ 138  1.14.6.9 Helyi védelem ................................................................................................................ 138  1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái ...................................................................... 139  1.15. Közlekedés .............................................................................................................................. 140  1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...................................................................................... 140  1.15.2. Közúti közlekedés ................................................................................................................ 141  1.15.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................... 142 

7     

 

 

 

 

1.15.3.1. Közúti ............................................................................................................................ 142  1.15.3.2. Kötöttpályás ................................................................................................................. 142  1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................... 142  1.15.5. Parkolás ............................................................................................................................... 142  1.16 Közművesítés ........................................................................................................................... 143  1.16.1. Vízi közművek ...................................................................................................................... 143  1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó‐, ipari‐, tűzoltó‐, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) . 143  1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ....................................................................................................... 145  1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ................................................................. 148  1.16.2. Energia ................................................................................................................................. 148  1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás,  távhőellátás és más ellátórendszerek) ........................................................................................ 148  1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás  lehetőségei .................................................................................................................................. 155  1.16.2.3.  Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése .............................. 155  1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési  építmények) .................................................................................................................................... 155  1.17 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ........................................................................ 156  1.17.1. Talaj ..................................................................................................................................... 156  1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek ............................................................................................ 156  1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................ 157  1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés .......................................................................................................... 158  1.17.5. Sugárzás védelem ................................................................................................................ 158  1.17.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................... 159  1.17.7. Vizuális környezetterhelés .................................................................................................. 159  1.17.8. Árvízvédelem ....................................................................................................................... 159  1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ......................................................... 160  1.18 Katasztrófavédelem ................................................................................................................ 160  1.18.1. Építésföldtani korlátok ........................................................................................................ 160  1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei .............................................. 161  1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek ........................................................................ 161  1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei ............................................................................ 161 

8     

 

 

 

 

1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség .................................................................................................. 162  1.18.2.1. Árvízveszélyes területek ............................................................................................... 162  1.18.2.2. Belvízveszélyes területek ............................................................................................. 163  1.18.2.3. Mély fekvésű területek ................................................................................................ 164  1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem ................................................................................................. 164  1.18.3. Egyéb ................................................................................................................................... 164  1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok ........................................................................... 164  1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások ............................................................................... 164  1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások ........................................................................... 164  1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely ................................................................................................... 165  1.20 Városi klíma ............................................................................................................................. 166  2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 167  2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ................................................ 167  2.1.1 A település társadalma és humán infrastruktúrája ............................................................ 167  2.1.2 A település gazdasága ........................................................................................................ 169  2.1.3 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐és intézményrendszere .... 170  2.1.4 Közlekedés .......................................................................................................................... 170  2.1.5 A település közművei, energiagazdálkodása ...................................................................... 171  2.1.6 Településüzemeltetés és környezetvédelem ..................................................................... 172  2.2. SWOT elemzés .......................................................................................................................... 174  3. Helyzetértékelő munkarész ......................................................................................................... 177  3.1 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ........................................................... 177  3.1.1 A folyamatok értékelése .................................................................................................... 177  3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló  értékelése .................................................................................................................................... 179  3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata .................................................................. 181  3.2. Problématérkép/értéktérkép ................................................................................................... 182  3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...................................................................... 184  3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi  ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ....................................................... 184  3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása  és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ........................................................................ 186 

9     

 

 

 

 

3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ............................................................................. 194  Térképek jegyzéke ............................................................................................................................... 200  Ábrák jegyzéke .................................................................................................................................... 200  Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................................ 203  Képek jegyzéke .................................................................................................................................... 203  FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................... 204   

 

10     

 

 

 

 

 

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ    1.1.  TELEPÜLÉSHÁLÓZATI  ÖSSZEFÜGGÉSEK,  TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 

A 

TELEPÜLÉS 

HELYE 

A 

  Mezőcsát Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyében, a Borsodi Mezőség közepén helyezkedik el. Társadalmi‐ gazdasági pozícióját a fekvésből fakadó megyei helyzet és a megyeközpont (Miskolc) határozza meg.  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye  településhálózatát  a  Miskolc  és  agglomeráció  túlsúlya,  másrészt  az  aprófalvak sokasága jellemzi. A városok többsége az észak‐déli irányú Sajó‐völgy tengelyébe, illetve  az  Északi‐középhegység  és  az  Alföld  találkozásánál  húzódó  kelet‐nyugati  irányú  történelmi  kereskedelmi  tengely  mellé  települt.  Mezőcsát  közigazgatási  területét  az  M3‐as  autópálya  nyomvonala két helyen érinti, de közvetlenül csak az Igricénél lévő lehajtónál lehet megközelíteni a  3307‐es számú Nyékládháza‐Tiszacsege összekötő útról, északról és délről. Nyugatról a város a 3305‐ es számú, keletről a 3313‐es számú összekötő útról lehetséges.    1. térkép: Mezőcsát Város pozíciója Magyarország és Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye térképén 

  Forrás: www.wikipedia.hu 

 

11     

 

 

 

 

2. térkép: Mezőcsát 

Forrás: www.googleearth.com 

 

 

Vasúti  megközelítése  a  Nyékládháza‐Mezőcsát  vasútvonal  a  MÁV  88‐as  számú,  egyvágányos  nem  villamosított vasúti vonalon történt 2007. március 4.‐ig, azóta a vasúti személyszállítás „ideiglenesen  szünetel”.    A  legközelebb  fekvő  város,  járásszékhely  Tiszaújváros,  mely  18  km‐re  található,  valamint  Miskolc  is  megközelíthető autóbusszal, napi 17 pár járatpár segítségével. Miskolctól a távolsága közúton 35 km,  autóbuszon átszállás nélkül érhető el a megyeszékhely. A településről az alábbi települések érhetők  el  helyközi  járattal:  Ároktő,  Gelej,  Hejőkürt,  Hejőkeresztúr,  Hejőpapi,  Igrici,  Mezőkövesd,  Mezőnagymihály, Miskolc, Nyékládháza, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros.   

12     

 

 

 

 

3. térkép: Mezőcsát 

Forrás: www.utvonaltervezo.hu 

 

  Mezőcsát  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyében,  a  Borsodi  Mezőségben  fekszik.  Társadalmi‐gazdasági  pozícióját  a  fekvésből  fakadó  megyei  helyzet  és  a  megyeközpont  (Miskolc)  határozza  meg.  Borsod‐ Abaúj‐Zemplén megye településhálózatát a Miskolc és agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak  sokasága  jellemzi.  A  városok  többsége  az  észak‐déli  irányú  Sajó‐völgy  tengelyébe,  illetve  az  Északi‐ középhegység  és  az  Alföld  találkozásánál  húzódó  kelet‐nyugati  irányú  történelmi  kereskedelmi  tengely mellé települt.    Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye területén jelenleg 358 település található, melyből 27 település városi  jogállású.  Településhálózatának  településkategóriák  szerinti  megoszlására  jellemző,  hogy  a  népességszám alapján az 500 fő alatti kisfalak aránya a meghatározó, arányuk 41,34 %, az 500‐999 fő  lakosságszámú  kisfalvaké  22,07  %,  még  a  középfalvak  száma  31,56  %.  Az  5000‐9999  fő  közötti  kis  városok  aránya  mindössze  2,51  %,  míg  a  10000‐49999  fő  közötti  városok  aránya  2,23  %,  50000  fő  feletti  város  csak  1  van  a  megyében,  Miskolc.  A  megye  lakosságának  59  %‐a  városi  jogállású  településen él, míg a többi 41 %‐a községekben.  A  29  város  közül  az  5000‐9999  lélekszám  közötti  települések  közé  tartozik  Mezőcsát,  mely  egyben  járási központ is, mely rangjában és méretében a városi funkciót biztosítja a térsége számára. A járás  vonzáskörzetébe  8  település  tartozik:  Ároktő,  Gelej,  Hejőpapi,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi, Tiszatarján. A járás 15338 fő számára nyújt szolgáltatást. 

  Mezőcsát  a  térség  legnagyobb  települése.  A  település  közigazgatási  területét  északról  Emőd,  Igrici,  keletről  Nemesbikk,  Tiszatarján,  délről  Tiszakeszi,  Ároktő,  nyugatról  Mezőnagymihály,  Gelej  és  Csincse  települések  határolják.  A  XIX.  század  végén,  valamint  a  XX.  század  első  évtizedeiben  a 

13     

 

 

 

 

település modernizációja kezdetét vette. Ekkortájt épültek a járási szerepkör betöltéséhez szükséges  korszerű  épületek,  a  vasútvonal,  a  gőzmalmok,  melyek  közreműködésével  Mezőcsát  a  térség  kiemelkedő kereskedelmi, gazdasági és általános ellátó központjává vált. 

 

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK  VIZSGÁLATA    Az  Országos  Területfejlesztési  Koncepció  (97/2005  (XII.25.)  OGY  Határozat)  rendelkezései,  a  régiók  fejlesztési irányai:     Észak‐Magyarország  (Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye,  Heves  megye,  Nógrád  megye)  A  régió  célja  olyan  társadalmi‐gazdasági  térszerkezet  létrehozása,  mely  biztosítja  regionális  versenyképességünket,  kiegyensúlyozott  településrendszerre  épül,  szervesen  és  hatékonyan  illeszkedik  az  európai  térbe.  A  közszolgáltatások  és  életkörülmények  tekintetében  a  régión  belül  mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket.     Az  Országgyűlés  1/2014  (I.3.)  OGY  Határozata  Nemzeti  Fejlesztés  2030  –  Országos  Fejlesztési  és  Területfejlesztési Koncepcióról (melynek elkészítéséről az 1996. évi XXI. törvény rendelkezik) alapján:    Átfogó fejlesztési célok:   Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés   Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom   Természeti  erőforrásaink  fenntartható  használata,  értékeinek  megőrzése  és  környezetünk  védelme   Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet 

14     

 

 

 

 

4. térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek 

Forrás: www.vati.hu 

 

  Területi specifikus cél többek között:     Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés  Az  Integrált  Településfejlesztési  Stratégiával  szemben  elvárt  követelmény,  hogy  kerüljön  meghatározásra  a  város  szűkebb  és  tágabb  településhálózatban  betöltött  szerepe.  Figyelembe  veendők  az  Országos  Településhálózat‐fejlesztési  Koncepció  elsődlegesen  a  településhálózati  szerepkörökkel kapcsolatos iránymutatásai, megállapításai.   Az  Országos  Területfejlesztési  Koncepció  megfogalmazza  az  ország  hosszú‐  és  középtávú  területfejlesztési  céljait,  kijelöli  az  ország  területfejlesztési  politikájának  célkitűzéseit,  elveit  és  prioritás‐rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét,  mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában.   Meghatározza az ország regionális jövőképét, a régiók az OTK figyelembevételével jelölik ki fejlesztési  céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket.   Mezőcsát  a  Budapest‐Ungvár  nemzetközi  tengely  közelében  fekszik,  bár  ennek  a  városra  gyakorolt  hatása vitatható. A fejlesztési pólusok közül az Észak‐Magyarországi régión belül Miskolc gyakorol rá  hatást. 

   

15     

 

 

 

 

Az OTK Mezőcsát szempontjából releváns pontjai az alábbiak:  

  Elmaradott térségek, külső, és belső, perifériák felzárkóztatása:  -

a  lakosságot,  különös  tekintettel  a  képzett  csoportok  helyben  tartása  érdekében  foglalkoztatás  bővítése  a  táji,  természeti  adottságokra  építve  és  fenntarthatóan  használva  ösztönözni  kell  helyben,  illetve  a  térség‐központokban  a  munkahelyek  teremtését,  a  kis‐  és  középvállalkozások  fejlesztését,  új  vállalkozások  indítását,  a  távmunka  fokozott  ösztönzését  valamint  a  lakosság  képzettségi  szintjének,  alkalmazkodóképességének  javítását,  a  képességek fejlesztését javasolt ösztönözni; 

-

az elmaradott térségekben minden településen biztosítani kell a megfelelő életkörülmények  infrastrukturális feltételeit (ivóvíz, szennyvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz, vagy valamely  energiapótló  megoldás),  a  közszolgáltatások  megfelelő  elérhetőségét  a  településszerkezeti  adottságokat  és  a  szükségleteket  figyelembe  véve,  szem  előtt  tartva  a  kistelepülések  működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését; 

-

a  térségi  központokban  a  környező  települések  lakói  által  igénybe  vett  szolgáltatások  szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; 

-

a  város  és  vidéke  kapcsolat  erősítése  érdekében  a  térségi  központok  elérhetőségének  javítása (megfelelő minőségű és biztonságú közutak és a napi munkába járást lehetővé tevő  tömegközlekedés biztosítása); 

-

életerős,  érdekérvényesítésre  képes  helyi‐térségi  közösségek  megteremtése,  a  sajátos  helyzetű  társadalmi  csoportok  helyzetének,  így  sok  esetben  a  társadalmi  konfliktusoknak  a  programszerű  kezelése;  szorgalmazva  e  térségek  természeti,  táji  értékeinek  védelmét,  a  környezeti állapot megőrzését, ill. javítását; 

-

a  társadalmi  problémák  kezelése  kapcsán  az  egészséges  életmód  széles  körben  való  elterjesztése,  az  egészségügyi  és  szociális  szolgáltatások  minőségének  és  elérhetőségének  javítása, valamint a tartós munkanélküliségből következő foglalkoztatási, mentális problémák  kezelése  és  közösségszervezési  akciókkal,  hatékony  szociálpolitikai  háttér  megteremtésével,  a társadalmi tőke növelése. 

16     

 

 

 

 

5. térkép: Elmaradott térségek és perifériák 

Forrás: www.vati.hu 

 

  A  térség  népsűrűsége  és  a  népességszámmal  meghatározott  urbanizált  települések  előfordulása  alapján a jellemzően vidékies kistérségekhez tartozik.    Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai:  A vidékies térségek fejlesztésének horizontális céljai:   - A  fejlesztések  alapuljanak  helyi,  területi  alapú,  széleskörű  partnerségből  építkező  kezdeményezéseken.  Ezért  az  ezeket  generáló,  a  helyi  identitás,  a  hagyományok  és  az  értékek  megőrzésére,  tudatosítására,  felélesztésére  irányuló  humánerőforrás‐fejlesztés  és  közösségszervezés a beavatkozások hangsúlyos eleme.   - A  fejlesztéseknek  foglalkozniuk  kell  a  közszolgáltatások  komplex  szervezésével,  valamint  a  helyi önszerveződés feltételeit nyújtó közösségi terek megteremtésével.   - A  vidékies  térségek  felértékelődő  belső  adottságait  (a  természeti  területek  és  az  emberi  tevékenységgel  kevéssé  terhelt  környezet  magas  aránya,  kevéssé  szennyezett  környezeti  elemek,  alacsony  népsűrűség  és  beépítettség,  hagyományok,  stb.)  tudatosítani  kell  a  társadalomban, a helyi közösségekben.   - A  fejlesztések  hangsúlyos  eleme  a  szociális,  gazdasági,  egészségügyi  problémákkal  küzdő,  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportok  vidékies  szegregációinak  oldása,  egyúttal  életkörülményeik javítása.   - A fejlesztéseknek törekedni kell a foglalkoztatottság növelésére, mely törekvéseknek része az  értelmiségi és képzett munkaerő helyben tartása is.   - A  fejlesztéseknek  fenntartható  rendszerek  kialakulásához  kell  hozzájárulniuk,  a  helyi  társadalmi‐gazdasági‐környezeti  erőforrások  minél  hatékonyabb  és  értékmegőrző  használatára  kell  épülniük,  a  jövedelmeket  a  térségben  kell  tartaniuk,  helyi  anyag‐  és  energiagazdálkodási rendszerek kialakítását kell elősegíteniük.   - Friss, innovatív, alternatív elemeket tartalmazó fejlesztési gondolatokat és megoldásokat kell  alkalmazni.  

17     

 

 

 

 

6. térkép: Vidékies és városias térségek 

Forrás: www.vati.hu 

 

  A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Fejlesztési Program Mezőcsát szempontjából releváns kiemelendő  pontjai:  





Mezőcsát  a  vidékies  térségeken  belül  is  a  leghátrányosabb  helyzetű  járások  közé  tartozik,  ahol  jelentős  a  munkanélküliség,  ezért  a  településen  fejlesztési  célú  adókedvezmények,  beruházási  és  munkahely  teremtési  támogatások  nyújtására  van  szükség.  A  kormány  a  befektetések ösztönzése érdekében a vállalkozási program részeként beruházások, illetve új  munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. Üzleti Szolgáltató és  Innovációs Központ létesítésének kialakítására lehet szükség.   Mezőgazdasági prioritás szemszögéből Mezőcsát a zöldség‐ és gyümölcstermesztést szolgáló  hőenergia  hasznosításának  a  támogatására,  valamint  mezőgazdasági  öntözéses  rendszerek  kiépítésére érdemes település.  Mezőcsát  térségében  jó  minőségű  termő  talajok  magasabb  hozzáadott  értékű,  magasabb  élőmunka igényű kihasználására érdemes. 

   

1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA  1.3.1. Országos Területrendezési Terv  

  Az  Országos  Területrendezési  Tervről  szóló  2003.  évi  XXVI.  törvény  (a  továbbiakban:  törvény)  célja,  hogy  meghatározza  az  ország  egyes  térségei  terület‐felhasználásának  feltételeit,  a  műszaki  infrastrukturális  hálózatok  összehangolt  térbeli  rendjét,  tekintettel  a  fenntartható  fejlődésre,  valamint  a  területi,  táji,  természeti,  ökológiai  és  kulturális  adottságok,  értékek  megőrzésére,  illetve  erőforrások  védelmére.  Az  Országos  Területrendezési  Terv  az  ország  szerkezeti  tervét,  valamint  az  országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. 

18     

 

 

 

 

7. térkép: Mezőcsát helye az Országos Szerkezeti Terv alapján 

Forrás: Nemzeti Jogtár 

 

Mezőcsát  Város  közigazgatási  területét  a  belterület  környezetében  a  városias  térség  övezete  határozza meg. A külterület többi részén a mezőgazdasági térség övezete a domináns.    Az ország térszerkezeti terve Mezőcsát települést:   mezőgazdasági terület‐felhasználású térségbe   500‐750 ha települési térségbe sorolja.  A települést országos jelentőségű műszaki infrastruktúra tekintetében:   gyorsforgalmi út,   főút  Országos jelentőségű energetikai hálózatok tekintetében   földgázszállító vezeték   kőolajszállító vezeték   termékvezeték  Mezőcsát az OTrT szerint az alábbi övezetek területéhez tartozik: 

19     

 

 

 

 

8. térkép és 9. térkép 

Országos ökológiai hálózat  

 

 

Jó termőhelyi adottságú szántóterületek 

 

Forrás: www.terport.hu         Forrás: www.terport.hu    A  település  közigazgatási  területnek  nyugati  részét  az  országos  ökológiai  hálózat  érinti.  A  jó  termőhelyi adottságú szántóterületek övezete által a település nem érintett.    10. térkép és 11. térkép 

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek  

          Tájképvédelmi szempontjából kiemelten kezelendő  területek 

Forrás: www.terport.hu         Forrás: www.terport.hu    Jó termőhelyi adottságú erdőterületek kis foltokban a közigazgatási területen elszórva találhatóak. A  tájképvédelmi  szempontból  kiemelten  kezelendő  területek  a  belterülettől  nyugati  irányban  találhatóak.  

20     

 

 

 

 

12. térkép és 13. térkép 

     Világörökségi és világörökségi várományos terület  Országos vízminőség‐védelmi terület övezete  övezete  Forrás: www.terport.hu         Forrás: www.terport.hu    A  település  teljes  közigazgatási  területe  érintett  a  világörökség  és  világörökség  várományos  terület  övezete  által.  A  közigazgatási  terület  déli  része,  beleértve  a  belterület  döntő  része  az  országos  vízminőség‐védelmi terület övezete által érintett.    1.3.2. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye területrendezési terve 

  A  10/2009  (V.5.)  számú  rendelet  szól  Borsod  ‐  Abaúj  ‐  Zemplén  Megye  Területrendezési  terv  szabályzatáról.  Az  OTrT  fogalom  meghatározása  szerint  a  megyei  településrendezési  terv  Mezőcsát  területét a mezőgazdasági térségek közé sorolja.    A  Megyei  Területrendezési  Terv  célrendszere  kiemeli  a  mikrotérségi  központok  jelentőségét,  amelyekkel  kapcsolatban  az  alábbi  célt  fogalmazza  meg:  A  településrendszer  konfliktusainak  mérséklése és a településhálózat értékeit, értékőrző megújulását elősegítő térszerkezet, közlekedési  hálózat és szabályozás kialakítása. 

21     

 

 

 

 

14. térkép: Mezőcsát helye  

Forrás : MTrT 

 

Mezőcsát  Város  közigazgatási  területét  a  belterület  környezetében  a  városias  térség  övezete  határozza meg. A  külterület többi részén a mezőgazdasági térség övezete a  domináns. A  belterület  közvetlen környezetében északon és délen erdőgazdálkodási térség foltja jellemzi.  A térszerkezeti terv a település egészét vagy annak egy részét az alábbi térségi terület‐felhasználásba  sorolja:   erdőgazdálkodási térség   mezőgazdálkodási térség   vegyes területfel‐használású térség   vízgazdálkodási térség   városias települési térség     

22     

 

 

 

 

A település igazgatási területét az alábbi övezetek érintik:   magterület   pufferzóna   ökológiai folyosó   kiváló termőhelyi adottságú erdőterület   erdőtelepítésre alkalmas terület övezete   térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete   ásványi nyersanyag gazdálkodási területek övezete   rendszeresen belvízjárta terület   széleróziónak kitett terület által érintett települések 

 

1.4  A  SZOMSZÉDOS  TELEPÜLÉSEK  HATÁLYOS  TELEPÜLÉSSZERKEZETI  TERVÉNEK  MEZŐCSÁTRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI  

Igrici  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  délen  kapcsolódik  Mezőcsáthoz, melyeknek közös határa a Márkus‐dűlő. Kapcsolata közvetve a 3307‐es főútról  van Mezőcsát településsel. 



Emőd Város Településrendezési Terve: A község településrendezési tervét 2012‐ben fogadta  el  a  testület.  A  város  településrendezési  terve  nem  tesz  megjegyzéseket  Mezőcsát  vonatkozásában. A település délen kapcsolódik Mezőcsát közigazgatási területéhez az M3‐as  és az M30‐as autópálya találkozásánál. Közvetlen kapcsolatuk egymással nincs. 



Nemesbikk  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  délen  kapcsolódik  Mezőcsáthoz,  melyeknek  közös  határa  a  Melczer‐dűlő.  Közvetlen  kapcsolata  Mezőcsáttal nincs. 



Tiszatarján  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  nyugaton  kapcsolódik  Mezőcsáthoz  a  Harmadik‐  és  Második‐Vetőtől  indulva  a  Naba‐ér  és  a  Rigós  találkozása mellett. Kapcsolata 3313‐as főútról közvetve van a két településnek egymással. 



Tiszakeszi  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  nyugaton  kapcsolódik bele Mezőcsát határába, mely a Szilva‐réttől indulva a Nagy‐Szénás‐völgy, Muszi‐ dűlő és Szántő‐föld a Gyümölcsösig tart. Közvetlen kapcsolata a két településnek egymással a  33106. számú közúttal van. 



Ároktő  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  északon  kapcsolódik Mezőcsáthoz. Közvetlen kapcsolata a két településnek egymással a 3307. számú  közúttal van. 



Mezőnagymihály Község Településrendezési Terve: A település közigazgatási területe keleten  kapcsolódik Mezőcsáthoz. Közvetlen kapcsolata a két településnek egymással a 3305. számú  közúttal van. 



Gelej Község Településrendezési Terve: A település közigazgatási területe keleten kapcsolódik  Mezőcsáthoz. Közvetlen kapcsolata a két településnek egymással a 3305. számú közúttal van. 

 

 

 

 

 

 

 

 

23     

 

 

 

 



Csincse  Község  Településrendezési  Terve:  A  település  közigazgatási  területe  délkeleten  kapcsolódik Mezőcsáthoz. Közvetlen kapcsolata Mezőcsáttal nincs. 

 

1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA  1.5.1. Hatályos fejlesztési koncepció megállapításai 

  A  hatályos  településfejlesztési  koncepció  2004‐ben,  aztán  felülvizsgálat  során  2010‐ben  került  elfogadásra.  Az  azóta  eltelt  évek  alatt  tartalma  és  szerkezete  elavult,  komplex  felülvizsgálata  vált  szükségessé.  A  települést  1991‐ben  nyilvánították  várossá,  melyhez  részletes  tanulmány  készült,  amely bemutatja a település főbb jellemzőit, fejlettségét.    Mezőcsát  Városnak  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiája  nincs,  korábban  nem  készült,  az  alábbi  stratégiai alapdokumentumai vannak hatályban:   Településfejlesztési Koncepció 2010.  – Száma: 34/2010. (II.22.) KT.sz. határozat    A  középkorban  Mezőcsát  mezővárosi  rangot  kapott,  mely  földrajzi  elhelyezkedéséből  és  történelmi  múltjából  adódott,  majd  egészen  az  1970‐es  évek  elejéig  településkörzeti  státuszt  töltött  be,  mint  gazdasági, közigazgatási és szellemi központ. A település a dualizmusban élte meg fénykorát, amikor  a lakosságszáma a jelenkoriét is felülmúlta. A településszerkezetben elfoglalt státuszát tükrözi, hogy  Mezőcsát városa az 1970‐es évekig járásközpont volt.    Az  akkori  Leninváros,  ‐  ma  Tiszaújváros  –  az  1970‐es  évektől  dinamikus  fejlődésnek  indult,  így  az  akkori járási hivatal és egyéb közintézmények átkerültek az új, még csíráiban bontakozó fiatal város  fennhatósága alá.    A  végbement  gazdasági,  politikai  változásoknak  köszönhetően,  Mezőcsát  az  évszázadokig  fennálló  szerepkörét  –  mezőváros,  gazdasági,  kereskedelmi  és  a  környező  mintegy  15  kisebb  település  közigazgatási központja – a XX. század végére elveszítette. 

   A 2010‐es Településfejlesztési Koncepcióban az alábbi célok kerültek kitűzésre:   a kistérség népesség megtartó erejének fokozása,    illetve ezen belül Mezőcsát térségszervező szerepének megerősítése,    valamint a település urbanizáltságának növelése (városodás és városiasodás).     Ennek eléréséhez – a készült programokkal, cselekvései tervekkel összhangban – az alábbi feladatsor  fokozatos és folyamatos megvalósítása szükséges:     A Nyékládháza – Ároktő közötti 3307. számú közlekedési út Mezőcsát belterületi szakaszának  felújítása, korszerűsítése.   Mezőcsát  városában  az  elmúlt  évek  során  a  teljes  közműhálózat  kiépítése  alapvetően  megtörtént.  A  végrehajtott  beruházások  megteremtették  a  belterületi  utak  teljes  körű  kiépítésének,  szilárd  burkolattal  való  ellátásának,  illetve  a  közműépítés  során  keletkezett  meghibásodások maradéktalan kijavításának lehetőségét.     A  belvíz  okozta  problémák  kivédéséhez  égetően  szükségessé  vált  a  belterületi  csapadékvíz  hálózat  kiépítése,  felújítása,  a  szükséges  záportározók  kialakítása,  a  meglévő  vízelvezető  csatornák teljes körű tisztítása.  

24     

 

 

 

 



      

A város kistérségi központi szerepéből adódóan a városközpont rehabilitációját (Hősök‐tere,  Kossuth  L.  utca,  Kiss  József  utca,  Kölcsey  utca,  Damjanich  utca  által  határolt  terület  és  közvetlen  környezetük,  valamint  a  fő  átmenő  forgalommal  rendelkező  főutak  és  csomópontjai) mielőbb el kell végezni.  A  kistérség  programjával  összhangban  meg  kell  kezdeni  a  Városrendezési  Tervben  kijelölt  ipari területek vállalkozási övezetté való kialakítását.   A Mezőcsáti fürdővel kapcsolatos jövőbeni kérdések megoldása.  A kistérség programjához illeszkedik a középiskolai oktatás jelenlegi szűkös tárgyi hátterének  feloldása, valamint további szakoktatás beindításának az igénye.   A  művelődés  és  kultúra  területén  minőségi  változást  jelentene  a  jelenlegi  Művelődési  Ház  felújítása, ezen belül egy integrált szolgáltató tér kialakítása.   Az 1970‐es években elvitt közigazgatási –rendezési hivatalok visszatelepítésének elősegítése.  Az önkormányzat tulajdonában álló ravatalozó felújítása, korszerűsítése.  A Dobozy – kastély felújítása, funkcióval történő ellátása. 

  1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések  

  Mezőcsát  Város  Önkormányzata  a  2000.‐ben  döntött  településrendezési  terv  átfogó,  a  teljes  közigazgatási  területet  érintő  felülvizsgálatáról,  átdolgozásáról,  aktualizálásáról  az  épített  környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  többször  módosított  1997.  évi  LXXVIII.  törvény  (Étv.),  az  „országos  település‐rendezési  és  építési  követelményekről”  szóló  szintén  többször  módosított  253/1997.  (XII.  20.) számú kormányrendelet (OTÉK) figyelembevételével.    Mezőcsát Városnak az alábbi településrendezési alapdokumentumai vannak hatályban:   Településszerkezeti Terv és leírás 2003. – Száma: 16/2003. (II.24.) KT.sz. határozat   Szabályozási terv és HÉSZ 2003. – Száma: 24/2003. (XII.23.) KT.sz. rendelet    Mezőcsát Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata és Településszerkezeti terve 2004‐ben  került  elfogadásra.  Az  ITS  készítése  a  településszerkezeti  terv  készítését/felülvizsgálatát  megelőzi,  emiatt várhatóan a rendezési terv átvezetéseire lesz szükség.   A terület‐felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó  Helyi Építési Szabályzat határozza meg.    Jelenleg hatályos településfejlesztési, településrendezési szerződés nincs. 

   

1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA  1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök     Mezőcsát az alábbi településrendezést szolgáló dokumentumokkal rendelkezik:   34/2010. (II.22.) Kt. sz. határozat: Mezőcsát Város Településfejlesztési Koncepciójáról   16/2003  (II.  24.)  számú  önkormányzati  határozat:  Mezőcsát  Város  Településszerkezeti  Tervének elfogadásáról   24/2003 (XII. 23.) számú rendelet: Mezőcsát építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 

25     

 

 

 

 

Mezőcsát Városnak a településrendezéssel kapcsolatba hozható Integrált Városfejlesztési Stratégiája  nincs, korábban nem készült.  A hatályban lévő településrendezési eszközök közül az Önkormányzat rendeletein túlmenően átfogó  dokumentumként  a  településrendezésre  vonatkozóan  irányt  a  város  Településszerkezeti  terve  ad,  melynek felülvizsgálata 2006‐ban megtörtént.   A  településfejlesztési,  településrendezési  tevékenységek  engedélyezése  során  a  Településszerkezeti  Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. 

  1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek  

  1.6.2.1. A településszerkezeti terv főbb megállapításai  A  Településszerkezeti  Terv  hatálya  Mezőcsát  város  közigazgatási  területére  terjed  ki.  A  Településszerkezeti Terv azokon a helyeken irányoz  elő belterületbe vonást, ahol nagyobb mértékű  területfejlesztési szándék jelentkezik. E területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési  igények függvényében és időpontjában szakaszosan hajtható végre.  A  Településszerkezeti  Terv  hatálya  alá  eső  területen  lévő  településszerkezeti,  terület‐felhasználási  egységek építési szempontból:    beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre,    beépítésre  nem  szánt  területekre,  azon  belül  a  sajátos  használatuk  szerinti  övezetekre  tagozódnak.  A  település  területe  a  219/2004.  (VII.  21.)  Kormányrendelet  2.  számú  melléklete,  illetőleg  a  felszín alatti  víz állapota  szempontjából érzékeny  területen lévő települések besorolásáról szóló  27/2004.  (XII.  25.)  KvVM  rendelet  alapján  felszíni  szennyeződésre  érzékeny  területi  kategóriába  kerül besorolásra.  A település országosan védett műemlékei   Mezőcsát, Mátyás u. 37. : Népi lakóház   Mezőcsát, Dobozy kúria (romos)  A  védett  műemlékek  környezetében  műemléki  környezet  került  kijelölésre.  Helyi  településszerkezeti  védelmet  javasolt  kialakítani  a  halmazszerkezetű  településre.  Helyi  védelem  van elrendelve 20 db épületre.  A településszerkezeti terv nem megvalósult elemei:   települési elkerülő út a belterülettől keletre nem valósult meg,   a tervezés időszakában jósolt növekvő népességszámhoz köthető nagyarányú lakóterület‐ fejlesztés nem valósult meg,    a tervezett elkerülő út mellett javasolt gazdasági terület bővítés elmaradt. 

  1.6.2.2. Korábbi időszak fejlesztései  

  Az  Önkormányzat  az  elmúlt  években  számos  infrastrukturális  és  humán  erőforrás  fejlesztést  célzó  pályázatot  valósított  meg.  A  projektek  célja  a  minőségi  életfeltételek  javítása,  a  város  kiadásainak  csökkentése, a szolgáltatások bővítése és minőségi foglalkoztatás és foglalkoztathatóság javítása.   

26     

 

 

 

 

Önkormányzat által végrehajtott fejlesztések 

  Az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv program keretében megvalósult pályázatok:   A  Mezőcsáti  Kistérség  járóbeteg  szakellátásának  fejlesztési  koncepciója  a  "Társadalmi  Infrastruktúra Operatív Program" keretében (2008‐2011)   A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Mezőcsáton (2009‐2014)   Egészség‐ és közösségfejlesztő programok Mezőcsáton (2011)   Mezőcsát Városközpont megújítása ‐ I. ütem (2012‐2014)   Mezőcsát Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése (2014)   

1.7. A település társadalma  1.7.1.  Demográfia,  népesesség,  nemzetiségi  összetétel,  képzettség,  foglalkoztatottság,  jövedelmi  viszonyok, életminőség    Mezőcsát lakónépességének száma az ezredforduló óta 2000‐ben volt a legmagasabb, ekkor az érték  elérte a 6.673 főt. 2013 év végén a város lakónépességének száma 5.961 fő, az előző évek adataihoz  képest  folyamatos  csökkenő  tendenciát  mutat,  melyet  2012‐ben  enyhe  növekedés  vált  fel,  majd  2013‐ban  újra  csökkenés  jellemzi.  Ennek  oka  a  negatív  irányba  mozduló  természetes  „szaporodás”  (természetes fogyás) és a migráció.    Az állandó népesség száma 2013 év végén 6192 fő, a népesség korcsoportok szerinti megoszlása az  alábbiak szerint alakul: az állandó népességen belül a 0‐14 évesek aránya 16%, a 15‐59 évesek aránya  64%,  míg  a  60  és  az  attól  idősebbek  aránya  20%,  tehát  a  város  népességének  jelentős  részét  a  munkaképes, aktív korú lakosság képezi.  A  lakónépességen  belül  a  0‐14  évesek  aránya  17,1%,  mely  érték  magasabb,  mint  ugyanezen  korcsoport  aránya  az  állandó  népességen  belül.  A  15‐59  évesek  aránya  azonban  már  kevesebb  az  állandó népességen belüli arányukhoz viszonyítva, 61,9%, a 60 és annál idősebbek aránya magasabb,  mint az állandónépességben, 21%.    Az  öregségi  mutató  azt  hivatott  bemutatni,  hogy  100  0‐14  éves  korú  gyermekre  hány  60  év  feletti  időskorú ember jut (1. ábra). Ez az érték 2013 évben Magyarországon 166,7, Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megyében 171,8, a Mezőcsáti járásban 110,8, Mezőcsáton pedig 125,6 volt. Látható, hogy a mutató  Mezőcsát  esetében  2013‐ban  az  országos  és  megyei  értékhez  képest  kedvezőn  alakul,  sokkal  az  országos érték alatt van, tehát itt nem jellemző az országos tendencia, a gyermekkorúak arányának  csökkenése,  illetve  az  időskorúak  arányának  növekedése.  A  Mezőcsáti  járást  tekintve  viszont  megállapítható, hogy a középmezőnybe tartozik, vannak sokkal kedvezőtlenebb és sokkal kedvezőbb  települések is.   

27     

 

 

 

 

1. ábra: Öregségi mutató 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis   

2. ábra: Öregségi mutatók térképes ábrázolás 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

28     

 

 

 

 

A  természetes  szaporodás,  fogyás  mutatót  vizsgálva  megállapítható,  hogy  Magyarországot  a  népességfogyás  jellemzi  (3.  ábra).  A  mutató  negatív  előjelű  (‐3,9),  tehát  a  halálozások  száma  meghaladja az élve születések számát. Ez elmondható Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyére és Mezőcsát  településre, ugyanakkor a Mezőcsáti járás alacsony értékű, de pozitív egyenleget mutat. 2013‐ban a  megyei  érték  (‐5,6)  rosszabb  az  országosnál  a  települési  érték  (‐1,3)  viszont  kedvezőbb  mind  az  országos, mind a megyei értéknél.   Az  országos  és  megyei  értékek  közel  azonosan  változtak  az  évek  során.  A  járási  és  a  települési  változások is – egy‐két évet eltekintve – hasonlóképpen változtak, amelyben kiugróan negatív volt a  2011. év (‐7,0), azóta azonban megfordult az irány csökken a fogyás mértéke.    3. ábra: Természetes szaporodás, fogyás 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  vándorlási  egyenleg,  vagyis  a  bevándorlók  és  a  kivándorlók  száma  közötti  különbség  2006‐tól  meglehetősen  kedvezőtlenül  alakult  mind  a  járás,  mind  Mezőcsát  esetében.  Ugyanakkor  Mezőcsát  egyes években előjelében is eltérve a megyei trendtől, pozitív mérleget tudott felmutatni 2012‐ben  (+3,0), melyet aztán újabb visszaesés követett.     Elmondható,  hogy  a  kivételes  2012.  évtől  eltekintve  a  járási  értékekkel  szinte  együtt  mozogva,  de  főleg 2006‐tól a megyeitől kedvezőtlenebb, drasztikus kivándorlás figyelhető meg (4. ábra).     Mezőcsáton  a  természetes  szaporodás,  fogyás  mutató  és  a  vándorlási  egyenleg  viszonyát  vizsgálva  megállapítható,  hogy  2013‐ban  mindkettő  negatív  (előbbi  mutató  ‐1,3,  utóbbi  ‐10,9),  tehát  a  település  demográfiai  tekintetben  erodáló.  A  2013‐as  évet  vizsgálva  ez  elmondható  Borsod‐Abaúj‐ Zemplén megyére is.  

29     

 

 

 

  4. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  2011‐es  népszámlálás  adatait  vizsgálva  a  cigány  (romani,  beás)  etnikai  kisebbséghez  tartozó  népesség  aránya  Mezőcsáton  7,8%.  2011‐ben  az  országos  (3,2%)  és  a  megyei  (4,9%)  értéknél  magasabb,  a  Mezőcsáti  járásban  azonban  az  országos  érték  háromszorosa  figyelhető  meg,  9,5%.  2001‐hez képest valamennyi területi szinten növekedés mutatkozik, legmarkánsabban a járásban és  Mezőcsáton (2001‐ben előbbi 5,5%, utóbbi 5,2% volt).  2011‐ben  a  hazai  nemzeti  kisebbséghez  tartozó  népesség  aránya  (romák  nélkül)  Mezőcsáton  0,4%.  2001‐hez képest minimális növekedés figyelhető meg, 10 évvel előtte az érték 0,3% volt.     A legfeljebb általános iskola 8. osztályt végzettek arányát vizsgálva megállapítható, hogy a település  értéke közel 10%‐kal magasabb az országos értéknél, Mezőcsáton 35,3%, Magyarországon 25% volt  2011‐ben.  A  megyei  járásközponti  érték  ennél  valamivel  alacsonyabb,  23,2%,  a  járásé  viszont  az  országos értéktől is magasabb, 37,8%.   A  legfeljebb  8  általános  iskolai  végzettséget  tekintve  2001‐hez  képest  10  év  alatt  jelentős  változás  egyik területi szinten sem mutatkozott. Az idősebb korosztályból még sok olyan lakos él, akik 6 elemi,  vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ugyanakkor az megállapítható, hogy míg  az országos arány a vizsgált 10 évben 26.3%‐ról 25%‐ra csökkent, a megyei járásközponti, a járási és a  települési arányszámok mind növekedtek 1‐2%‐kal.  A  településen  érettségivel,  mint  legmagasabb  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  2011‐ben  20,5%, az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 20,3%. Az érettségivel  rendelkezők tekintetében az települési és a járási értékek is alacsonyabb a megyei járásközponti és  országos  aránytól.  Kiemelkedő  a  különbség  Mezőcsát  esetében  is,  hiszen  a  megyei  járásközponti  átlagtól  10%‐kal  marad  el,  de  különösen  igaz  ez  a  járásra,  amely  értéke  mintegy  fele  a  megyei  járásközponti  aránynak  (Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye:  31%,  Mezőcsáti  járás:  16,8%).  De  az  is 

30     

 

 

 

 

elmondható,  hogy  a  ugyanezen  különbség  2001‐ban  nagyobb  volt,  mind  Mezőcsát,  mind  a  járás  a  megyei  járásközponti  és  országos  növekedéssel  szinte  azonos  növekedést  produkált  a  mutató  tekintetében.  Mezőcsát  érettségi  nélküli  középfokú  végzettséggel  rendelkező  lakóinak  aránya  az  országos, megyei járásközponti és járási értékekhez képest is valamennyivel (1‐2%) magasabb.    Mezőcsáton  a  7  éves  és  idősebbek  körében  az  egyetemi,  főiskolai,  egyéb  oklevéllel  rendelkezők  aránya a 2011‐es népszámlálás adatai alapján 7,1%. Ez a Mezőcsáti járási arányhoz (5,5%) viszonyítva  magasabb,  azonban  jócskán  alulmarad  az  országos  (15,5%)  és  a  megyei  járásközponti  (15,6%)  értékhez képest. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya a 2001‐es értékekhez viszonyítva  valamennyi területi szinten növekvő tendenciát mutat, de a Mezőcsáti és a járási növekedés elmarad,  fele a megyei járásközponti és országos növekedéshez képest.  Ha  a  felsőfokú  végzettségűek  arányát  a  25  éves  és  idősebb  korosztály  tekintetében  vizsgáljuk  megállapítható,  hogy  az  arány  minden  területi  szinten,  így  Mezőcsáton  is  magasabb  (9%),  mint  a  7  éves és idősebb korosztály körében. A 2001‐hez képesti változásokról elmondható, hogy míg megyei  járásközponti  és  országos  szinten  mintegy  50%‐os  mértékű  volt  a  növekedés,  járási  és  Mezőcsáti  szinten ez elérte a 70%‐os növekedést.  2011‐ben  az  aktív  korúakon  (15‐59  évesek)  belül  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  a  településen  30,9%.  Ez  ugyan  alacsonyabb,  mint  a  járási  érték  (35,9%),  az  országos  (14,7%)  és  megyei  járásközponti  (14,8%)  arányhoz  képest  azonban  jóval  magasabb,  több  mint kétszerese.     Összességében  a  település  iskolázottsági  szintjéről  megállapítható,  hogy  a  legfeljebb  8  általános  iskolai  végzettség  tekintetében  meghaladja  a  megyei  járásközponti  és  országos  átlagot,  az  érettségivel illetve az érettségi nélküli középfokú végzettségűek tekintetében valamint az egyetemi,  főiskolai végzettség tekintetében azonban alulmarad azoktól.      Mezőcsát  állandó  lakosságának  munkavállaló  korú  népessége  a  lakosságszám  csökkenésével  ellentétben  inkább  stagnált,  illetve  1%  alatti  mértékkel  növekedet  az  utóbbi  10  évben,  amelyet  a  foglalkoztatottak  számának  alakulása  ettől  nagyobb  mértékű  növekedéssel  követett,  így  arányuk  a  2001. évi 37,4%‐os értéhez képest mostanra 48,2%‐os értékre növekedett. A foglalkoztatottak aránya  megfelel a Mezőcsáti járás átlagának, de mintegy 5%‐kal elmarad a megyei járásközponti és 10%‐kal  az országos átlagtól.    A  regisztrált  munkakeresők  száma  2013‐ban  408  volt.  2000  és  2013  között  nagy  különbségek  mutatkoztak a munkanélküliek számában. A válsághoz kapcsolódóan, 2009 és 2011 között érte el a  legmagasabb  szintet.  2009‐ben  810,  2010‐ben  785  és  2011‐ben  742  főt  regisztráltak.  2012  és  2013  között  drasztikusan,  2012‐re  132  fővel  610  főre,  2013‐ra  további  202  fővel  csökkent  a  számuk  408  főre, amely feltételezhetően a közfoglalkoztatás bevezetésére vezethető vissza. A mutató folyamatos  csökkenéséhez  feltételezhetően  a  gazdasági  válságból  való  kilábalás  és  a  közfoglalkoztatás  emelkedése járult hozzá leginkább.       

31     

 

 

 

 

5. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    2013‐ban  a  nyilvántartott  álláskeresők  aránya  a  munkaképes  korú  népesség  9,8%‐át  tette  ki.  Ez  az  érték  a  járási  szintnél  jobbat  mutat  (10,2%),  de  a  megyei  járásközponti  (9%)  és  országos  (6,3%)  szintnél rosszabb értéket mutat.  6. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

32     

 

 

 

 

7. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  foglalkoztatott  nélküli  háztartások  aránya  2001‐ben  51,7%  2011‐re  ez  a  szám  5,5  százalékponttal  csökkent  (46,2%).  A  csökkenés  pozitív,  meghaladja  a  megyei  járásközponti  és  országos  csökkenést,  melyek 2‐2,5%‐osak, viszont nem éri el a járási csökkenés mértékét, mely kb. 10%‐os javulást mutat.   A  tartósan,  180  napnál  hosszabb  ideje  regisztrált  munkanélküliek  összes  munkanélkülihez  viszonyított aránya 47,1%. A Mezőcsáti járás értéke ennél alacsonyabb, míg a megyei járásközpontok  és  az  országos  átlaga  magasabb.  A  legfeljebb  8  általános  iskolát  végzett  regisztrált  munkanélküliek  aránya  negatívabb  képet  mutat  a  település  szempontjából,  kb.  20%‐kal  magasabb,  mint  a  megyei  járásközponti  szint,  mintegy  15%‐kal  magasabb  az  országos  szinttől,  viszont  valamivel  kedvezőbb  a  járási aránytól.  

33     

 

 

 

 

8. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli  százalékában) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

34     

 

 

 

 

  9. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes  munkanélküli százalékában) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis  A tartósan, legalább 360 napja regisztrált munkanélküliek aránya 2,5%. Ez nagyságrendileg egyezik a  megyei járásközponti és az országos átlaggal, a megyei járásközpontokétól 1%‐kal alacsonyabb. 

35     

 

 

 

  10. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  25  év  alatti  regisztrált  munkanélküliek  aránya  20,3%.  Ez  az  arány  kb.  megegyezik  a  járási  adattal  mintegy 4%‐kal magasabb a megyei járásközponti és országos adattól.  A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 35,5%. Ez az érték szinte megegyezik a járási, megyei  járásközponti és országos szinttel.  A Mezőcsátról naponta ingázó munkavállalók aránya 42,9%, ami szinte megegyezik a Mezőcsáti járás  adatával,  azonban  jóval,  mintegy  25%‐kal  magasabb  a  megyei  járásközpontok  átlagánál  és  mintegy  10%‐kal  haladja  meg  az  országos  arányt.  Mezőcsátról  a  település  adatszolgáltatása  alapján  Ároktő,  Igrici, Gelej, Tiszadorogma, Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszabábolna és Hejőpapi településekre ingáznak a  munkavállalók.  Az  alacsony  presztízsű  foglalkoztatási  csoportokban  foglalkoztatottak  megoszlása  az  aktív  korúak  arányában  38,7%‐os.  A  járás  (41,9%)  értékéhez  képest  ez  egy  kicsivel  kevesebb.  A  megyei  járásközponti és az országos szinthez képest viszont 12‐14%‐kal magasabb.   A  2011‐es  népességszámlálási  adatok  alapján  a  gazdaságilag  nem  aktív  népesség  aránya  a  lakónépességen belül 57,2%. Ez az érték megközelítőleg megegyezik a járási, a megyei járásközponti  és az országos szinttel.          

36     

 

 

 

 

11. ábra: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A munkanélküliek aránya 2011‐ben Mezőcsáton 9,9%, ami mintegy 1%‐kal magasabb a járási értéktől  és 3 illetve 4%‐kal magasabb az országos és a megyei járásközpontok értéktől. A 2001‐es adatokhoz  viszonyítva ezek a települési és járási értékek 6‐8%‐kal csökkentek.  A  foglalkoztatottság  vizsgálata  során  külön  szükséges  megemlíteni  a  közfoglalkoztatást,  amelynek  a  városi önkormányzat rendszeres résztvevője.    1. táblázat: A közfoglalkoztatottak létszáma    2012. év  290 fő 

2013. év  491 fő  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

2014. év  675 fő 

  A  közfoglalkoztatásban  résztvevő  személyek  a  programok  keretében  végezhető  település‐ üzemeltetési  feladatokat  [például:  belterületi  csapadékvíz‐elvezető  rendszer  karbantartása,  közutak  és  azok  környezetének  karbantartása,  külterületi  mezőgazdasági  utak  karbantartása,  illegális  hulladéklerakók felszámolása] láttak el.  Gazdasági tényezők  Mezőcsáton  a  száz  lakosra  jutó  adófizetők  száma  42,5  fő.  A  járási  érték  41,4  fő,  a  megyei  járásközpontoké  42,2  fő  és  az  országos  pedig  43,5  fő.  Míg  a  megyei  járásközpontok  és  az  országos 

37     

 

 

 

 

adatok  2000‐től  szinte  változatlanok,  a  települési  és  a  járási  számok  10  fővel  nőttek  ugyanezen  időszak alatt.  A településen az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 492.776,6 Ft. Ez az érték mindössze 30.000  Ft‐tal  meghaladja  a  Mezőcsáti  járási átlagot,  ugyanakkor  mintegy  150.000  Ft‐tal  marad  el  a  megyei  járásközpontokétól és további 40.000 Ft‐tal marad el az országos átlagtól.   A  rendszeres  gyermekvédelmi  kedvezményben  részesítettek  átlagos  száma  ‐  bár  2009‐óta  folyamatosan csökken (1.072 főről), még mindig ‐ meghaladja a 840 főt.    Lakásállomány  2. táblázat: A város teljes lakásállományának bemutatása (2434 db)  Típus  Darab  Típus  összkomfortos  985 1 szobás  komfortos  968 2 szobás  félkomfortos  81 3 szobás  komfort nélküli  391 4 vagy több szobás  szükség és egyéb lakás  9   Forrás: TEIR.hu statisztikai adatbázis 

Darab  207  1053  862  312   

  Mezőcsáton  3  településrészt  különíthetünk  el  –  Városközpont,  Üdülőövezet  és  Külterület.  A  lakásállomány  területi  megoszlását  figyelve  megállapítható,  hogy  a  komfort  nélküli,  félkomfortos  illetve  szükséglakások  50%‐a  a  külterületeken  található,  a  Városközpontba  ez  az  arány  16,4%,  az  Üdülőterületen  nincs  ilyen  lakás.  A  Városközpontban  mindössze  a  lakások  7%‐a  egyszobás,  ezzel  szemben  a  Külterületeken  ez  az  arány  meghaladja  a  23%‐ot,  az  Üdülőterületeken  nincsenek  egyszobás lakások.   Családok  A 2011‐es népszámlálási adatokból megtudhatjuk, hogy Mezőcsáton összesen 1628 család él. Ebből  1149  gyermekkel  és  479  gyermek  nélküli  család.  Az  1628  családból  363‐ban  egy  szülő  neveli  gyermekét  vagy  gyermekeit.  A  további  1265  házaspár  vagy  élettársi  kapcsolat,  ahol  gyermekeket  nevelnek, az alábbiak szerint oszlik meg:   

364 családban 1 gyermeket nevelnek 



265 családban 2 gyermeket neveknek 



157 családban 3 vagy több gyermeket nevelnek 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 842 fő.     

38     

 

 

 

 

Foglalkoztatottság a háztartásokon belül  Mezőcsáton  a  KSH  2011‐es  adatai  szerint  az  egy  háztartásban  élő  lakosok  számának  megoszlása  a  következőképpen alakult:   694‐en egyedül éltek   648 háztartásban két személy,   487‐ben három személy lakott    A négy fővel rendelkező háztartások száma 316 volt   228 az öt vagy annál több főből álló háztartások száma.   A  2011‐es  felmérés  eredménye  szerint  720  háztartásban  csak  egy  foglalkoztatott  van.  441  otthon  kétkeresős, és csupán 114 olyan háztartás van, ahol három vagy annál több az aktív keresők száma.  1097 olyan háztartás van, ahol munkanélküli vagy inaktív kereső, esetleg csak eltartott személy él.   A közel 2000 foglalkoztatott mellett nagyságrendileg 1250 fő időskorú, 1800 fő inaktív kereső, 1600  eltartott, 600 munkanélküli élt Mezőcsáton 2011‐ben.   A településen a száz háztartásra jutó személyek száma 252 fő. Magas az időskorúak aránya. Átlagban  53  időskorú  személy  jut  száz  háztartásra.  A  foglalkoztatottak  számából  kiderül,  hogy  százból  83  otthonban van foglalkoztatott. 

39     

 

 

 

 

  1.7.2. Térbeli‐társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok    Mezőcsáton 3 településrészt különíthetünk el – Városközpont, Üdülőövezet és Külterület.    12. ábra: Mezőcsát városrészek   

  Forrás: települési adatbázis    Városközpont  A településen található lakásállomány 98,5%‐a a Városközpontban található, amelyek között 19%‐os  arányt képviselnek az alacsony komfortfokozatú lakások. Ezen a településrészen él a lakosság 98,5%‐ a.  Mivel  a  lakosság  ilyen  magas  aránya  él  ebben  a  városrészben  a  lakosságszámokra  vonatkozó  adatok szinte megegyeznek a teljes városi mutatókkal. Így elmondható, hogy az aktív korú lakosság  aránya  megegyezik  a  városi  átlaggal,  a  0‐14  éves  korosztály  aránya  minimálisan  az  átlag  alatt,  az  időskorúaké pedig minimálisan az átlag felett van.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minimálisan a városi átlag feletti, a többi városrészhez  képest  kimagasló.  Ezek  alapján  megállapítható,  hogy  a  helyi  értelmiségi  réteg  jelentős  részben  a  Városközpontban  él.  A  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül nem éri el a városi átlagot.  A fente bemutatottakhoz hasonlóan minden egyéb mutatót tekintve elmondható, hogy a városrészi  adatok szinte megegyeznek a város egészére számított mutatókkal.  Ebben a városrészben található szinte az összes közintézmény és szolgáltatás. 

40     

 

 

 

 

Üdülőövezet  Az  Üdülőövezetben  3  ütemben  összesen  153  üdülő  épült,  a  terület  lakónépessége  8  fő,  így  a  funkciójának  megfelelően  a  településrészre  a  lakónépességre  vonatkozó  mutatók  nem  adnak  sok  információt a későbbi elemzés szempontjából. A lakónépességben fele‐fele arányban vannak a 15‐59  évesek és a 60 éve felettiek. Az itt élők között nem találunk felsőfokú végzettségű, és a lakosok fele  rendelkezik  középfokú  végzettséggel.  Az  itt  élő  idősebb  népességben  –  részben  a  korukból  fakadó  adottságaiknak megfelelően – a városi átlagtól magasabb arányban vannak jelen a gazdaságilag nem  aktívak,  a  munkanélküliek  és  a  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  az  aktív  korúak  között. Alacsony komfortfokozatú lakás nem található a településrészen.    Külterületek  A  településen  található  lakásállomány  1,5%‐a  található  a  városrészben,  amelyek  között  a  városi  átlagot  (19.8%)  többszörösen  meghaladó  arányt  képviselnek  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások,  mintegy  45,7%‐kal.  Ezen  a  településrészen  él  a  lakosság  1,5%‐a.  A  0‐14  évesek  és  a  60  év  felettiek  aránya  alacsonyabb  városi  átlagtól,  míg  az  aktív  korú  lakosság  aránya  megegyezik  10%‐kal  haladja  meg a városi átlagot.    A  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők  aránya  a  városi  átlag  fele,  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  az  aktív  korosztályban  20%‐kal  haladja  meg  a  városi  30,9%‐os  átlagot.  Ehhez  hasonlóan  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúak  között  10%‐kal  magasabb  a  városi  átlag 21,3%‐nál.  Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 67,7%, szemben a városi  átlag 50,2%‐val.    Szegregátumok  A  szegregációs  mutatók  értéke  alapján  (legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül), ‐ ahol az érintett  területen magas a mutató (több mint 30% vagy több mint 35%) és a területen élő népesség száma  eléri az 50 főt – 7 illetve 5 szegregátum jelölhető ki Mezőcsáton.    A  szegregátumok  elsősorban  a  város  peremén  helyezkednek  el,  Ároktő  felé  eső  részen,  az  ún.  tisztisori lakások mögött is újonnan alakították ki a  Táncsics  Mihály, Arad és Dimitrov utcákat – ide  főleg a korábbi Béke‐telep putrijainak elsősorban cigány családjait költöztették, az ún. CS‐lakásokba.  A  "Cs  kategóriás"  (csökkentett  komfortfokozatú),  szűk  telekre  épült  egyensorházakból,  részben  az  utóbbi  húsz‐harminc  év  "szocpolos"  házaiból  állnak.  A  szegregátum  utcaképe  leromlott.  A  rendezetlen portákon szemét, lom halmozódott fel, megművelt terület (virágágyás, zöldséges, stb.),  alig  található.  A  házak  külső  állapota  rendkívül  leromlott,  belső  állaguk  úgyszintén.  A  szegregátum  utcaképe összességében a telepszerű életkörülményeket tükrözi.    A szegregációs mutató 30% feletti és eléri az 50 főt:     1. szegregátum (Fenyő u. ‐ Nyárfa u. ‐ Kiss J. u. ‐ Palóczy u. ‐ belterületi határ)   2. szegregátum (Bocskai u. keleti oldala) 

41     

 

 

 

 

    

3.  szegregátum  (Dimitrov  u.  déli  oldala  ‐  Arad  u.  ‐  Tisza  u.  ‐  Munkácsy  u.  minkét  oldala  ‐  Pozsonyi u. ‐ Mátyás u. ‐ Petőfi u. ‐ Szabadság u. ‐ Munkácsy u.  ‐ Korona u. ‐ Alkotmány u.  keleti oldala a Dimitrov utcáig ‐  Rét u. keleti oldala)  4. szegregátum (Vasút u. ‐ névtelen u. ‐ Munkás u. ‐ Gólya u. ‐ belterületi határ ‐ Fecske u. ‐  Munkás u. ‐ névtelen u.)  5.  szegregátum  (Bajcsy‐Zs.  u.  ‐  Mohácsi  u.  ‐  Berzsenyi  u.  ‐  Gárdonyi  G.  u.  ‐  Csokonai  u.  ‐  Hunyadi u.)  6. szegregátum (Szent I. u. ‐ Dobó u. ‐ Muhi u. ‐ Bacsó B. u. ‐ Bajcsy‐Zs. u. ‐ Mátyás u.)  7. szegregátum (Kiss J. u. ‐ Kinizsi u. ‐ Kossuth u.) 

  A fentiek közül 3 terület teljes területüket tekintve (1., 2., és 5. szegregátumok) elérik a 35% feletti  szegregációs  mutatót  és  eléri  az  50  főt,  a  3.  szegregátum  egy  része  szintén  megfelel  a  szigorúbb  követelményeknek.  Ezeken  túl  megjelenik  a  Szabadság  u.  ‐  Pozsonyi  u.  ‐  Mátyás  u.  ‐  Petőfi  u.  által  határolt terület újabb szegregátumként.    13. ábra: Mezőcsát szegregátumok 30% felett 

  Forrás: BM adatbázis   

42     

 

 

 

    A szegregátumok adatai és térképi megjelenésük:  3. táblázat: „30%‐os” szegregátumok adatai 

Mutató megnevezése 

Lakónépesség száma  Lakónépességen belül 0‐14 évesek  aránya  Lakónépességen belül 15‐59 évesek  aránya  Lakónépességen belül 60‐X évesek  aránya  Legfeljebb általános iskolai  végzettséggel rendelkezők aránya az  aktív korúakon (15‐59 évesek) belül  Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és  idősebb népesség arányában  Lakásállomány (db) 

3. szegregátum  (Dimitrov u.  déli oldala ‐  Arad u. ‐ Tisza  u. ‐ Munkácsy  4. szegregátum u. minkét  (Vasút u. ‐  5. szegregátum 1. szegregátum oldala ‐  6. szegregátum névtelen u. ‐  (Bajcsy‐Zs. u. ‐  (Fenyő u. ‐  Pozsonyi u. ‐  (Szent I. u. ‐  7. szegregátum  2. szegregátum Munkás u. ‐  Mohácsi u. ‐  Mezőcsát  Nyárfa u. ‐ Kiss  Mátyás u. ‐  Dobó u. ‐ Muhi  (Kiss J. u. ‐ Kinizsi  (Bocskai u.  Gólya u. ‐  Berzsenyi u. ‐  összesen  J. u. ‐ Palóczy u.  u. ‐ Bacsó B. u.  Petőfi u. ‐  u. ‐ Kossuth u.)  keleti oldala)  belterületi  Gárdonyi G. u. ‐  ‐ Bajcsy‐Zs. u. ‐  ‐ belterületi  Szabadság u. ‐  határ ‐ Fecske  Csokonai u. ‐  Mátyás u.)  határ)  Munkácsy u. ‐  u. ‐ Munkás u. ‐  Hunyadi u.)  Korona u. ‐  névtelen u.)  Alkotmány u.  keleti oldala a  Dimitrov utcáig  ‐ Rét u. keleti  oldala)  5980 56 50 711  73 130 112 64  17,1

19,6

28,0

25,0 

15,1

16,9

10,7

18,8 

61,9

42,9

62,0

62,0 

57,5

55,4

63,4

54,7 

21,0

37,5

10,0

12,9 

27,4

27,7

25,9

26,6 

30,9

45,8

61,3

62,4 

42,9

45,8

40,8

34,3 

9,0

7,1

0,0

3,9 

1,9

11,2

14,8

4,4 

2434

22

17

228 

27

59

52

28 

43     

 

  Alacsony komfort fokozatú lakások  aránya  Rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon  (15‐59 évesek) belül  Legfeljebb általános iskolai  végzettséggel rendelkezők és  rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon  belül  Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves  népességen belül  Foglalkoztatott nélküli háztartások  aránya  Állandó népesség száma – a mutató a  település egészére állítható elő,  szegregátumokra nem  Alacsony presztízsű foglalkoztatási  csoportokban foglalkoztatottak  aránya  A gazdaságilag nem aktív népesség  aránya a lakónépességen belül  Munkanélküliek aránya  (munkanélküliségi ráta)  Tartós munkanélküliek aránya  (legalább 360 napos munkanélküliek  aránya)  A komfort nélküli, félkomfortos és  szükséglakások aránya a lakott  lakásokon belül  Egyszobás lakások aránya a lakott  lakásokon belül 

 

 

19,8

22,7

47,1

35,5 

11,1

18,6

25,0

28,6 

49,1

70,8

61,3

67,6 

59,5

59,7

64,8

57,1 

21,3

41,7

41,9

49,2 

33,3

40,3

32,4

31,4 

47,6

27,6

37,5

30,7 

34,7

38,3

35,1

42,1 

46,2

72,0

43,8

51,6 

57,1

63,3

63,5

53,8 

6236

 

 

  

 

 

 

  

50,2

54,5

75,0

71,0 

76,5

41,9

35,7

62,5 

57,2

67,9

52,0

66,8 

69,9

61,5

56,3

62,5 

23,1

38,9

50,0

38,6 

22,7

38,0

42,9

33,3 

10,4

27,8

20,8

19,1 

13,6

16,0

22,4

8,3 

16,7

22,7

43,8

33,2 

11,5

14,9

20,9

20,0 

7,1

9,1

12,5

7,6 

3,8

2,1

11,6

4,0 

Forrás: BM adatbázis   

44     

 

 

 

  14. ábra: Mezőcsát szegregátum 1.(30%) 

  Forrás: BM adatbázis    15. ábra: Mezőcsát szegregátum 2. .(30%) 

  Forrás: BM adatbázis   

45     

 

 

 

 

16. ábra: Mezőcsát szegregátum 3. (30%) 

  Forrás: BM adatbázis  17. ábra: Mezőcsát szegregátum 4. .(30%) 

  Forrás: BM adatbázis       

46     

 

 

 

 

18. ábra: Mezőcsát szegregátum 5. .(30%) 

  Forrás: BM adatbázis    19. ábra: Mezőcsát szegregátum 6. (30%) 

  Forrás: BM adatbázis 

47     

 

 

 

 

  20. ábra: Mezőcsát szegregátum 7. (30%) 

  Forrás: BM adatbázis 

48     

 

 

 

 

  21. ábra: Mezőcsát szegregátumok35% felett 

  Forrás: BM adatbázis     

49     

 

 

 

      4. táblázat: A „35%‐os” szegregátumok adatai 

Mutató megnevezése 

Mezőcsát összesen 

1. szegregátum  (Fenyő u. ‐ Nyárfa  u. ‐ Kiss J. u. ‐  Palóczy u. ‐  belterületi határ) 

3. szegregátum (Dimitrov u. déli oldala ‐  4. szegregátum 2.  (Szabadság u. ‐  Arad u. ‐ Tisza u. ‐  szegregátum Pozsonyi u. ‐  Munkácsy u. ‐ Korona u.  (Bocskai u.  ‐ Alkotmány u. keleti  Mátyás u. ‐ Petőfi  keleti oldala)  u.)  oldala a Dimitrov utcáig  ‐ Rét u. keleti oldala)  50 405 230

5. szegregátum  (Bajcsy‐Zs. U. ‐  Mohácsi u. ‐  Berzsenyi u. ‐  Gárdonyi G. u. ‐  Csokonai u. ‐  Hunyadi u.)  130 

Lakónépesség száma 

5980

56

Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya 

17,1

19,6

28,0

27,2

23,9

16,9 

Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya 

61,9

42,9

62,0

64,9

57,0

55,4 

Lakónépességen belül 60‐X évesek aránya 

21,0

37,5

10,0

7,9

19,1

27,7 

30,9

45,8

61,3

68,8

56,5

45,8 

9,0

7,1

0,0

2,7

5,8

11,2 

2434

22

17

120

77

59 

19,8

22,7

47,1

42,5

33,8

18,6 

49,1

70,8

61,3

69,2

67,9

59,7 

21,3

41,7

41,9

53,2

47,3

40,3 

47,6

27,6

37,5

29,1

30,8

38,3 

46,2

72,0

43,8

50,4

54,5

63,3 

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek) belül  Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb  népesség arányában  Lakásállomány (db)  Alacsony komfort fokozatú lakások aránya  Rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek) belül  Legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők és rendszeres  munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya  az aktív korúakon belül  Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves  népességen belül  Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 

50     

 

  Állandó népesség száma – a mutató a település  egészére állítható elő, szegregátumokra nem  Alacsony presztízsű foglalkoztatási  csoportokban foglalkoztatottak aránya  A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a  lakónépességen belül  Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi  ráta)  Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360  napos munkanélküliek aránya)  A komfort nélküli, félkomfortos és  szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül  Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon  belül 

 

 

6236

 

 

 

 

  

50,2

54,5

75,0

77,8

68,2

41,9 

57,2

67,9

52,0

69,9

64,3

61,5 

23,1

38,9

50,0

33,6

46,3

38,0 

10,4

27,8

20,8

18,0

20,7

16,0 

16,7

22,7

43,8

39,1

32,9

14,9 

7,1

9,1

12,5

9,1

6,8

2,1 

Forrás: BM adatbázis   

51     

 

    22. ábra: Mezőcsát szegregátum 1. (35%) 

  Forrás: BM adatbázis    23. ábra: Mezőcsát szegregátum 2. (35%) 

  Forrás: BM adatbázis 

52     

 

 

 

 

24. ábra: Mezőcsát szegregátum 3.(35%) 

  Forrás: BM adatbázis 

53     

 

 

 

 

25. ábra: Mezőcsát szegregátum 4.(35%) 

  Forrás: BM adatbázis 

54     

 

 

 

 

26. ábra: Mezőcsát szegregátum 5.(35%) 

      1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők     A  dél‐borsodi  térség  települései  hosszú  múltra  tekintenek  vissza;  Nagycsécs  határában  bronzkori,  Hejőkeresztúr mellett 6000 éves, Kesznyéten mellett 3000 éves, Ároktő környékén VII. századi avar  kori leleteket tártak fel. A honfoglalás során az Örs törzs vette birtokba a dél‐borsodi térséget. A Tisza  mentén létesültek törzsi szálláshelyek, melyek alapját nem a halászat képezte, hanem sokkal inkább a  keleti  részek  és  az  ország  belső  területei  között  kialakuló  kapcsolat  –  főként  a  sószállítás.  A  honfoglalás kori eredetet egyes települések törzsi neve is jelzi (Hejőkürt – a Kürt‐, Tiszakeszi – a Keszi‐ , Tiszatarján – a Tarján‐törzs nevét viseli. Sajóörös neve az Örösur nemzetségre utal.).    Mezőcsát szellemi öröksége részben a néphagyományokon, népművészeten, másrészt a város híres  szülöttein keresztül érhető tetten.   Valószínűleg  Mezőcsáton  szülötte  Csáti  Demeter  ferences  szerzetes,  aki  1526‐ban  versbe  szedte  a  honfoglalás történetét, benne a fehérló mondáját.   Mezőcsát legemblematikusabb figurája a mezőcsáti Miska kancsó, melynek jellegzetessége a kígyós‐ virágos  dísz.  A  mezőcsáti  fazekasság  a  maga  idejében  meghatározó  jelentőségű  volt.  A  környék  jó  minőségű  agyagát  4‐5  mesternél  több  nem  dolgozta  fel  egy  időben.  A  fazekas  mesterek  közül  a  legismertebb Rajczy Mihály, akinek munkái országos tekintélynek örvendtek. Horváth, Kováts, Bartha  családnevű fazekasok is dolgoztak Mezőcsáton, azonban 1927‐ben meghalt az utolsó fazekasmester  is.  Azóta  csak  Mezőkövesdről  és  Tiszafüredről  lehet  beszerezni  az  eredetiekhez  hasonló  Miska  kancsókat. 

55     

 

 

 

 

Ezt  az  emléket  megőrizte  a  mezőcsáti  lakosság,  és  számos  kerámia  tekinthető  meg  a  helyi  tájházakban  (lásd  később),  nem  utolsó  sorban  központi  elemét  képezi  a  lakosság  Mezőcsátról  kialakult jelképrendszerének – ez a kérdőíves felmérésből egyértelműen kiderült.   Mezőcsát  szülötte  Kiss  József  (1843.  november  30.  –  1921.  december  31.),  aki  ugyan  csak  3  éves  koráig élt a településen, mégis számos módon tiszteleg előtte a város. Híres zsidó származású költő  (jambikus  verselés  egyik  meghatározó  alakja),  balladaíró,  a  Hét  című  folyóirat  szerkesztője  volt.  A  város 1913‐ban díszpolgárává választotta neves fiát.   Mezőcsáton  volt  segédtanító  1833‐tól  kezdve  három  évig  a  református  lelkészcsaládban  született  Egressy Béni (1814. április 21. – 1851. július 17.), a Szózat megzenésítője.   Mezőcsáton született 1970‐ben Kálloy Molnár Péter színész, költő, műfordító, rendező, énekes.    A  város  kulturális  öröksége  számos  figyelemre  méltó  elemet  tartalmaz.  Műemléki  védelmet  élvező  épületekben nem igazán gazdag a település, a település országosan védett műemlékei:   

Mezőcsát, Mátyás u. 37. : Népi lakóház  Mezőcsát, Dobozy Kastély (romos)    A  Keselyű‐halmon  található,  eklektikus  stílusban,  1889‐ben  felépített,  ma  erősen  pusztuló  Dobozy‐ kastély,  illetve  a  felújított  Mátyás  utcai  lakóház  (tájház)  mindenképpen  említést  érdemel  (mindkét  épület,  továbbá  a  református  templom  is  megjelenik  a  Dél‐Borsodi  LEADER  Egyesület  által  létrehozott  Dél‐Borsod  Értéktárában).  A  kastély  1889‐ben,  majorsági  kastélyként  épült.  Főhomlokzatán timpanonos bejárati terasz kapott helyet, a sarkokon pedig két nyolcszögletű torony  épült  a  21  helyiségből  álló,  közel  600  négyzetméteres  épülethez.  Sajnos  –  a  2015.‐ben  törölt  védettség  ellenére  –  mára  mind  a  kastély,  mind  a  többi  majorsági  épület,  mind  a  kastélypark  menthetetlenül lepusztult.    Helyi védelem alatt áll a  Márk‐kastély, mely jó állapotban van:  a közelmúltig elsősorban városi, ma  járási intézményeknek ad otthont. Ugyancsak figyelemre méltó a kazettás mennyezetéről nevezetes  református  templom,  valamint  a  felújított  zsinagóga  is.  A  felsorolt  épületek  mellett  leginkább  a  Kardos‐dűlő szőlőkunyhóinak védelme lenne megfontolandó (Farkas‐Szabó kunyhósor).    A  városban  egy  római  katolikus  templom,  egy  református  templom,  és  egy  imaház  (Jehova  tanúi)  működik.  A  város  központjában  helyezkedik  el  egy  zsinagóga,  de  a  II.  világháborút  követően  hívek  nélkül maradt. A mezőcsáti zsinagóga nem tartozik a legnagyobb méretű zsinagógák közé, azonban  karakteres  méretei  és  építészeti  stílusa  mégis  kiemelkedővé  teszik.  Különösen  annak  tekinthető,  mivel Dél‐Borsodban ez az egyetlen viszonylag épen megőrződött zsinagóga. A zsinagóga felújítására  végül  a  „Mezőcsát  Városközpont  Megújítása  I.  ütem”  (ÉMOP‐3.1.2/D‐09‐2010‐0003)  című  projekt  részeként került sor, melyet Mezőcsát Város Önkormányzata nyert el, 200 millió Ft‐os összköltséggel.   Az épület felújítása és funkcióval való ellátása megtörtént, jelenleg Művészetek Háza‐ként működik.  A  település  zsidó  műemléki  épületekben  ugyan  nem  gazdag,  de  a  Zsinagóga  és  a  Zsidótemetőt  a  település vezetői turisztikai vonzerőként értékeli, továbbá a korábban ott élő zsidóság emlékeit őrzi a  település.    Jelenleg  Mezőcsát  két  tájház  működik.  A  Mátyás  király  út  37.  szám  alatt  található  tájház  műemléki  védelem  alatt  áll.  Az  1883‐ban  épült  kisnemesi  ház  tisztaszoba,  konyha  és  hátsószoba  korhűen  mutatja be az adott kor életének használati tárgyait, mindennapjait. A hátsó kamrában audiovizuális  bemutatóterem is kialakításra került. Juhász László 2010‐ben elnyerte „Az Év Tájházvezetője” díjat. A 

56     

 

 

 

 

tájház  otthont  ad  a  nyár  egyik  hagyományőrző  rendezvényének  is  (a  2013‐ban  negyedszer  megrendezésre került Csáti Menyegzőnek).   A Hunyadi út 8. szám alatt található tájházban parasztszoba, pitvar, kamra szolgál az helyi fazekasság  összegyűjtött  emlékeinek,  a  régi  használati  és  dísztárgyak  kiállítására,  valamint  a  19.  század  és  a  századelő hangulatának visszaadására. Az épületben helyet kapott egy világító‐eszköz gyűjtemény is.   Mezőcsát  épített  látnivalói  közé  tartoznak  a  köztéri  emlékművek,  melyek  az  I.  és  II.  világháború  mezőcsáti áldozatai, valamint a magyar forradalmak előtt tisztelegnek. Szobra van a településen Kiss  Józsefnek és Kálvin Jánosnak.    Az  épített  örökség,  illetve  múzeumok  mellett  kiemelendőek  a  turisztikai  termékekbe  építhető  néphagyományok.  A  város  egykor  neves  fazekas  központ  volt,  messze  földön  ismert  Miska‐ kancsókkal: ma azonban nincs élő fazekas a településen (az 1920‐as években hunyt el az utolsó helyi  fazekasmester).  A  mezőcsáti  fazekasság  motívumait  viselő  reprezentációs  anyagok  ezért  ma  Mezőkövesden  vagy  Tiszafüreden  készülnek.  A  településen  napjainkban  is  jelen  lévő  népi  mesterségek  képviselői  közül  –  Dél‐Borsod  Értéktárának  tanulsága  szerint  –  Fehérné  Földi  Mária  hímző,  Kovácsné  Szilágyi  Krisztina  gyöngyfűző,  Molnár  Papp  Ilona  költő,  szárazvirág  dekoráció‐  és  mézeskalács készítő, valamint Tokaji József kés‐ és kardkészítő említhető meg.     A város népi hagyományőrzői közül említést érdemel a jelentős ismertségnek örvendő Mezőcsát Népi  Együttes (néptánc). A Mezőcsát Kultúrájáért Alapítvány – a tájház és a református templom kulisszái  között, a Mezőcsát Népi Együttes közreműködésével – 2013‐ban negyedik alkalommal rendezte meg  a hagyományőrző „Csáti menyegzőt”. A város kulturális szereplőinek körét bővítő Egressy Béni Nőikar  repertoárja népdalfeldolgozásokból és klasszikus kórusművekből áll.     Mezőcsát  emblematikus  rendezvénye  az  először  hivatalosan  1989‐ben  megrendezett  lovasverseny.  2006‐ig  megyei  járásközponti  és  regionális  versenyfordulóként  funkcionáló,  három  napos  lovas  napokat szerveztek a településen (díjugratás, fogathajtás stb.). Volt olyan lovas rendezvény, ahol 40  hajtó  (összesen  több  mint  100  versenyző)  szerepelt.  2007‐től  egy  napos,  kistérségi  léptékű  rendezvénnyé  vált  (fő  finanszírozója  napjainkban  a  város).  A  zsugorodás  részbeni  oka  az  állategészségügyi előírások és licencek szigorításában keresendő, mely a hobbihajtók eltűnésével járt.  Ma  belépő  nélküli  meghívásos  versenyként  szervezik,  főként  családtagok,  a  térség  településeiről  érkező tiszteletmeghívottak, és fanatikusok alkotják a törzsközönséget.   2013‐ban  –  a  Mezőcsát  Kultúrájáért  Alapítvány  közreműködésével  –  a  II.  Csáti  Kavalkád  kiemelt  rendezvényeként  került  megszervezésre  (Kuli  Sándor  Emlékverseny),  célja  Mezőcsát  lovas  kultúrájának ápolása. A rendezvény nyitányaként hintók és fogatok huszárok által kísért felvonulása,  veteránmotorok  bemutatkozása,  kísérőprogramjaként  népi  játékok  parkja,  íjászat,  hagyományos  bográcsgulyás  ételek  főzőversenye,  és  egy,  a  verseny  névadójára  emlékező  kiállítás  került  megszervezésre,  továbbá  a  látogatók  juh‐  és  lófajtákkal  is  megismerkedhettek.  Kiegészítő  kulturális  programokról  /  látványosságokról  a  Mezőcsát  Népi  Együttes,  a  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei  Huszár‐  és  Lovas  Hagyományőrző  Egyesület,  illetve  a  Mezőcsát  és  környéke  Önkéntes  Tűzoltó  Egyesület gondoskodott. A kettesfogatok és póni kettesfogatok akadályhajtásán összesen 13 db fogat  vett részt.   A  közösségi  ház  hagyományos  programjai  közé  tartozik  a  februárban  megrendezésre  kerülő  Csáti  Borverseny kulturális rendezvénysorozata. Említésre érdemes rendezvények a Mezőcsát és környéke  Önkéntes  Tűzoltó  Egyesület  rendszeresen  megszervezett  hagyományőrző  bemutatói,  valamint  Tűzoltó  Báljai  is.  A  település  kulturális  kínálatát  bővítik  a  Mezőcsáton  élő  képzőművészek  (Vass  J.  Zsóka  festőművész,  Szikszai  Róbert  grafikus,  Kékedi  Levente  művészeti  iskolás  alkotó).  Végül,  a 

57     

 

 

 

 

kulturális  kínálatot  színesíti  (kulturális  csere)  a  németországi  Worbis  városával  fenntartott  testvérvárosi kapcsolat is.   A  kulturális  örökség  témáján  túl,  a  település  látogatott  rendezvényének  számít  a  havonta  megrendezett állat‐ és kirakodóvásár.     A kulturális élet intézményi kereteit az ÁMK intézményegységei sorába tartozó Kiss József Közösségi  Ház és Könyvtár biztosítja. A Könyvtárban mintegy 49.000 kötet áll a látogatók rendelkezésére.   A múlt értékeinek, hagyományainak megőrzése, ápolása mellett mindent meg kell tenni, hogy a város  szellemi élete, kultúrája egyre gazdagodjon.    A  város  sportéletében  meghatározó  szerepe  van  a  Sportegyesület  működésének.  A  Városi  Sportegyesület több szakosztállyal működik (íjász, labdarúgó, önvédelmi, autósport), amely a diákság  soraiból  kikerülő  élsportot  szolgálja.  A  területi  koordinálást  végző  Diáksport  Bizottságon  kívül  a  városban egy Diáksport Egyesület (Általános Iskola) és egy Diák Sportkör működik.  A  szakosztályok  működését  civil  szervezetek,  alapítványok  és  legfőképpen  az  önkormányzat  támogatja.     A mezőcsáti zsidóság    Borsod vármegyébe az első zsidó kereskedők a XVIII. század első‐második évtizedében érkeztek, majd  III. Károly 1726‐os és Mária Terézia 1748‐as rendeletét követően indult meg jelentősebb bevándorlás.  Lengyelország 1772‐ben bekövetkezett felosztása szintén migrációs hullámot indított el a történelmi  Magyarország  felé.  Mezőcsátra  az  1800‐as  években  érkeztek  az  első  ortodox  orientációjú  jiddis  nyelvű  zsidók  Galíciából  és  litván  területekről.  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye  zsidósága  az  ipari  körzetekhez  és  a  kereskedelmi  útvonalakhoz  kapcsolódóan  vált  igazán  jelentőssé  és  meglehetősen  sokoldalúvá gazdasági szempontból.   A zsidóság megtelepedésének legfontosabb oka az volt, hogy a jelentős mezőcsáti köznemesi réteg  nem  foglalkozott  kereskedelemmel  és  iparűzéssel.  A  főként  ezekben  a  szakmákban  tevékenykedő  zsidó  lakosok  pedig  kitöltötték  ezt  az  űrt.  A  mezőcsáti  zsidóság  lélekszáma  az  1800‐as  évek  végére  megközelítette az 500 főt, mely a lakosság 9‐10%‐át jelentette több évtizeden keresztül. Más forrás  szerint  azonban  a  zsidók  száma  1898‐ban  760  fő  volt,  mely  1939‐re  730  főre  csökkent,  a  lakosságszám 12‐13%‐át kitéve.    A  zsidó  közösség  mindenesetre  jelentősnek  számított,  melyet  jelzett  az  a  tény,  hogy  saját  zsinagógájuk  mellett  elemi  iskola  (héder),  idősebb  fiúk  számára  tanház  (jesiva),  rabbi‐lak  téli  imaházzal, valamint rituális fürdő (mikve) és vágoda is működött. Mezőcsát a környék zsidóságának is  szellemi központjává, illetve anyakönyvi, hitközségi székhellyé is vált.   A  község  kereskedelmében  több  mint  50%‐os  részaránnyal  voltak  jelen  a  zsidó  kereskedők,  de  a  pénzügyi életben is meghatározó volt a zsidó tulajdonú pénzintézet (1891‐ ben alakult meg a Borsod  megyei  Takarékpénztár  Mezőcsáti  fiókja,  ismertebb  nevén  Engel  bank),  illetve  a  számos  zsidót  alkalmazó másik pénzintézet, a Mezőcsáti Takarékpénztár Rt.   A  kereskedelem  mellett  Mezőcsát  iparában  is  igen  jelentős  szerepet  töltöttek  be  a  zsidó  lakosok.  1868‐tól kezdve működött Winter Fülöp gőzmalma, mely 1912‐től Breuer Izidor tulajdonába került. A  malomban  a  gabonaőrlés  mellett  olajütő  és  kendertörő  is  volt.  1948‐ban  állami  tulajdonba  került,  majd 1963‐ban megszűnt és az épületet is lebontották. Jelentős zsidó érdekeltségek voltak a szikvíz‐ gyártásban,  az  építőanyag‐  kereskedelemben  (Reiner  és  Mandula  cég),  tégla‐  (Kasztner  Sándor),  betonelem‐ és cserépgyártásban (Schirmer Sámuel), valamint a kőfaragásban, bádogos‐munkákban. 

58     

 

 

 

 

  Földbirtokos  zsidó  családok  is  jelen  voltak  Mezőcsáton  –  például  a  Rosenfeld,  a  Resovszky,  a  Szekulesz  és  a  Vojnarovics  család.  A  Horovitz  család  pedig  a  kereskedelmi  tevékenység  mellett  vendéglátással  és  szállásadással  is  foglalkozott  (az  1930‐as  évekig  működő  Horovitz  szállót  üzemeltették).  A  tisztviselői  és  egyéb  értelmiségi  szakmákban  is  nagy  számban  voltak  jelen  a  zsidó  lakosok  –  orvosok,  tanítók,  ügyvédek.  Mezőcsáton  született  és  később  díszpolgára  is  lett  Kiss  József  neves  költő, aki a századforduló egyik vezető szellemi termékének, a Hét című folyóiratnak szerkesztője volt  (megkapta  a  Magyar  Izraelita  Közalap  ösztöndíját  is  Bródy  Sándor,  Lengyel  Menyhért  és  Szép  Ernő  költők és írók mellett). A mezőcsáti zsidóság kiemelkedő alakjai voltak a gyülekezet vezető rabbijai –  Jakab  Tannenbaum  rabbi,  valamint  testvére  (egyben  utóda)  a  neves  Sarge  Cvi  Tannenbaum  rabbi,  majd  az  ő  veje  Jehuda  Altmann  rabbi  és  1923‐tól  fia  (Tannenbaum  rabbi  unokája),  Altmann  Fábián  (Sarge  Cvi  Altmann)  rabbi.  Utóbbi  fogta  össze  a  gyülekezetet  a  mezőcsáti  és  a  környező  zsidóság  1944‐es gettóba gyűjtéséig és Auschwitzba deportálásáig.     A  zsidó  közösség  jelenléte  pedig  nem  csak  a  kereskedelemre  és  a  helyi  gazdaságra  volt  jótékony  hatással,  hanem  a  kulturális  élet  is  felpezsdült  (pl.  Schwarz  Herman  nyomdája  1901‐től  működött,  ahol a Mezőcsáti újságot is nyomtatták 1911‐1914 között). A helyi polgárság meghatározó eleme lett  a  zsidó  közösség  anyagi  lehetőségeivel,  szorgalmával  és  lokálpatriotizmusával.  A  zsidó  kereskedők  forgalmasabb  utcákon  létesített  boltjai  –  melyek  jellegzetesen  kifelé  nyíló  üzlethelységek  voltak  befelé  húzódó  lakóépülettel  –  meghatározóak  voltak  a  településképet  illetően  (a  nagyvárosi  polgárokat utánzó mezőcsáti dzsentrik múlt századfordulón megjelenő emeletes épületeivel együtt).  Az urbanizációhoz járultak hozzá a téglából épült, cseréptetővel fedett épületek szemben a korábban  jellemző vályogfalú nádtetős házakkal. A város arculatában mind a mai napig meghatározóak ezek az  épületek.   1944.  május  közepén  az  akkori  Mezőcsáti  járás  22  településéről  összesen  892  főt,  köztük  506  helyi  zsidó lakost gyűjtöttek össze a Munkácsy és a Muhi utcákban kijelölt gettóba. Május végén vonattal a  diósgyőri  téglagyárba  vitték  a  gettó  lakóit,  ahonnan  a  június  8‐10.  közötti  bevagonírozás  után  Auschwitzba szállítottak. Az 506 mezőcsáti zsidó közül 362‐en soha nem tértek haza.     A II. világháború után a túlélők jelentős része visszatért Mezőcsátra és igyekezett visszatérni eredeti  tevékenységéhez,  azonban  a  körülmények  gyökeresen  megváltoztak.  A  törvények  gátolták  a  vállalkozások  újraindítását,  az  államosítások  következtében  pedig  a  meglévő  gazdasági  szervezetektől,  létesítményektől  is  megfosztották  őket.  Bár  1945‐48‐ban  sok  zsidó  fiatal  települt  a  cionizmus  égisze  alatt  Palesztinába,  az  1949‐es  népszámlálás  során  107‐en  vallották  izraelitának  magukat  Mezőcsáton.  Azonban  az  államosítás  és  a  Rákosi‐korszak  következtében  sokan  költöztek  Miskolcra  és  Budapestre,  valamint  Amerikába,  Nyugat‐Európába  és  az  időközben  létrejött  Izraelbe.  Mezőcsát és zsidó közössége nem volt képes újjáéledni, nem volt rabbijuk, sem szellemi‐értelmiségi  vezetőjük,  végül  1960‐ban  az  izraelita  hitközség  megszűnt.  Mindössze  néhány  idős  zsidó  család  maradt a településen, akik az 1980‐as években kihaltak. A 2001‐es népszámlálás során egyetlen lakos  sem vallotta magát zsidónak a városban, az ezredforduló után mindössze egyetlen hitehagyott zsidó  származású férfit tartottak számon.      A  2011  népszámlálási  adatok  alapján  a  településen  élők  közül  a  vallás  tekintetében  az  alábbi  a  megoszlás:   

59     

 

 

 

 

      

Katolikus: 1802 fő  Ortodox keresztény: 4 fő  Református: 2520 fő  Evangélikus: 5 fő  Más vallású: 58 fő  Nem vallásos: 476 fő  Nem válaszolt: 1089 fő 

  A  települési  identitás  kialakításában  és  erősítésében  a  civil  szervezeteknek  is  meghatározó  szerepe  lehet,  mivel  ezek  a  helyi  lakosok  által  életre  hívott  önkéntes  szerveződések  változatos  tevékenységeiken keresztül hatékonyan segítik a közösség legkülönbözőbb igényeinek a kielégítését.    Mezőcsáton  számos  civil  szervezet  működik,  melyek  jelentős  része  valamelyik  intézménnyel  áll  kapcsolatban,  illetve  fontos  szerepet  tölt  be  a  közösségi  élet  szervezésében,  a  rendezvények  lebonyolításában.    5. táblázat: Civil szervezetek Mezőcsáton  Egészségügyi Civil Szervezetek  "Nyitnikék" a Mezõcsát Napközi Otthonos Óvodáért Alapítvány  "Mezőcsát és Térsége Egészségügyéért" Közhasznú Alapítvány  HÁTTÉR Alapítvány  Egyéb Civil Szervezetek  Állattartó Gazdák Egyesülete  Dél‐Borsodi LEADER Egyesület  Mezőcsáti Kistérség Közösségi Munkásainak Egyesülete  Mezőcsáti Közös Ipartestület  Érdekképviseleti Civil Szervezetek  Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület  Körzeti Labdarúgó Szövetség  Mezőcsáti Közös Ipartestület  Kulturális Civil Szervezetek  "A Mezőcsáti Középiskolásokért" Alapítvány  Ázsiai Harcművész Szervezete Magyarország Egyesület   "Mezőcsát Kultúrájáért"Alapítvány  Mezőcsát Népművészeti Egyesület  "A mezőcsáti Zsinagóga Megmentéséért" Közalapítvány  Mezőcsát Tájházért Alapítvány  Oktatási Civil Szervezetek  "A Mezőcsáti Középiskolásokért" Alapítvány  "A mezőcsáti református templomért" Alapítvány  "Mezőcsáti Általános Iskola Ifjúságáért" Alapítvány  Sport Civil Szervezetek 

60     

 

 

 

 

Körzeti Labdarúgó Szövetség  Mezőcsát Város Sportegyesület  Mezőcsáti Diáksport Egyesület  Mezőcsáti Hubertus Vadásztársaság  Postagalamb Sport Egyesület   Területi Horgász Egyesület   Környezetvédelmi Civil Szervezetek  Mezőcsát és Környéke Önkéntes Tűzoltó Egyesület  Mezőcsáti Polgárőr Egyesület  Forrás: Települési adatszolgáltatás   

  1.8. A település humán infrastruktúrája  1.8.1. Humán közszolgáltatások  A humánszolgáltatások mindegyike alkotmányos alapjog, szervezése kötelező önkormányzati feladat.  Ide  tartozik  többek  között  a  közoktatás,  az  egészségügyi  ellátás,  a  kulturális  közszolgáltatások,  és  tágabb értelmezésben ide sorolható a szociális és gyermekvédelmi ellátás is.  

  Bölcsődei és óvodai ellátás 

  Mezőcsáton  az  önkormányzat  működtet  óvodát  –  két  tagintézménnyel  (ÁMK  –  azaz  Általános  Művelődési  Központ  –  Napközi  Otthonos  Óvoda).  Óvodai  nevelés  már  az  1920‐as  évek  közepétől  folyt, és az 1970‐es évekre három óvoda üzemelt, melyek közül – a gyermekszám csökkenése miatt –  a Bacsó Béla úti egységet megszüntették. 2004‐től azonban megkezdte működését Dr. Enyedy Andor  Református  Óvoda  és  az  azóta  ennek  részeként  megnyílt  Bölcsőde  is  (2011‐ben  került  kialakításra,  melyet a Mezőcsáti Református Egyházközség működtet.    2008‐2009‐ben  a  Mezőcsáton  működő  bölcsődei  férőhelyek  száma  10  db  volt,  mely  kevésnek  bizonyult,  mivel  ekkor  még  az  egy  működő  bölcsődei  férőhelyre  jutó  bölcsődések  száma  2008‐ben  1,4 illetve 2009‐ben 1,3 fő volt    A 2010‐ben illetve 2011‐ben történt bővülés következtében az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó  bölcsődések száma 2010‐ben 0,87, 2011‐ben 0,96, majd 2012 és 2013‐ban 1 fő volt. Az országos és  megyei  járásközponti  mutatókhoz  képest  lényegesebb  eltérést  csak  a  2010‐es  évre  mondhatunk,  amikor az országos mutató 1,1 fő, a megyei járásközponti mutató 1,02 fő volt. 

61     

 

 

 

 

  27. ábra: Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

62     

 

 

 

 

  28. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő)   

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    Mezőcsáton az egy működő bölcsődei férőhelyszámra jutó 0‐2 éves korosztályú gyermekek száma a  bölcsődei  ellátás  indításától  kezdve  folyamatosan  csökken  (19,7‐ről  mára  7,6‐ra),  hasonlóan  az  országos, megyei járásközponti adatokhoz, csak attól jóval nagyobb mértékben. Míg a működés első  éveiben  az  országos  és  megyei  járásközponti  átlagtól  jóval  magasabb  kapacitáshiány  mutatkozott,  2011‐től ez megfelel a nagyobb területi szinteknek. Ugyanakkor látszik, hogy a járás többi településén  a nagyobb kapacitáshiány nem tudott ilyen mértékben közelíteni a megyei járásközponti és országos  szinthez. 

63     

 

 

 

 

  29. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    Az  egy  óvodai  férőhelyre  jutó  óvodások  száma  2001‐2002‐ben  az  1‐hez  nagyon  közeli  értéket  mutatott,  amely  nem  tér  el  jelentősen  az  országos,  illetve  megyei  járásközponti  adatoktól,  a  férőhelyek kapacitás‐kihasználtsága közel 100%‐os a településen.   2003‐ban  a  férőhelyek  szűkülésével  kapacitáshiány  mutatkozott,  de  az  azt  követő  évek  fejlesztéseinek  eredményeként  a  rosszabb  kapacitás‐kihasználtság  jellemző.  A  járás  településeihez  viszonyítva  az  utóbbi  években  megfordult  a  helyzet  és  azok  rosszabb  kapacitás‐kihasználtságot  mutatnak Mezőcsáthoz képest. 

64     

 

 

 

 

  30. ábra: Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)   

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    31. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis   

   

65     

 

 

 

 

  32. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

  Az  egy  óvodai  férőhelyre  jutó  3‐5  évesek  számában  az  országos  átlag  a  2010‐es  évekig  0,8‐0,84  közötti értéket mutatott: ebben az időszakban Mezőcsát esetében 2001‐2003‐között ettől magasabb  gyerekszámot  mutattak  a  mérések,  aztán  a  következő  6  évben  jelentősen  az  országos,  megyei  járásközponti  és  járási  átlag  alá  esett  a  gyerekszám  a  településen.  20010‐től  kezdődően  újra  emelkedett,  de  sohasem  érte  el  az  országos,  megyei  járásközponti  szintet,  majd  2013‐ra  újra  0,1  ponttal eltávolodott negatív irányba ettől. 

66     

 

 

 

 

  33. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3‐5 évesek száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

    Általános iskolai oktatás 

  Mezőcsáton  két  általános  iskola  működik.  Az  Egressy  Béni  Általános  és  Alapfokú  Művészeti  Iskola  elődjét – a Polgári Iskolát – 1934‐ben alapították, 1948‐tól Állami Általános Iskolaként folyt tovább az  oktatás. Az Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola – az óvodákhoz hasonlóan – az ÁMK  részeként  működött.  Ma  már  a  Klebelsberg  Intézményfenntartó  Központ  vette  át  az  intézmény  fenntartását, melynek jelenlegi épületegyüttese 1960‐tól kezdett kialakulni, mely 1964‐ben és 1987‐ ben újabb tantermekkel, 1986‐ban tornacsarnokkal bővült. 2006‐ban újabb épületrészt húztak fel 10  tanteremmel, könyvtárral és irodahelyiséggel.     1992‐től  kezdve  a  református  egyház  fokozatosan  visszakapta  az  1948‐ban  államosított  iskolaépületeket,  melyekben  megkezdődött  a  református  általános  iskolai  oktatás‐nevelés.  A  Dr.  Enyedy Andor Református Általános Iskola 2001‐ben új épületszárnnyal, tornateremmel, könyvtárral,  oratóriummal, diákéttermi résszel bővült.    Az  általános  iskolai  tanulók  száma  (gyógypedagógiai  oktatással  együtt)  2013‐ban  639  fő,  ami  2001‐ hez képest 15%‐os csökkenést jelent.   Az általános iskolai feladat ellátási helyek átlagos létszáma 2013‐ban 319,5 fő, ebből Mezőcsátra más  településekről bejáró tanulók aránya 15,6% (2008‐tól 17,5‐15,5% között ingadozik). 

     

67     

 

 

 

 

34. ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali ellátásban (%) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

  Középiskolai oktatás    Mezőcsáton  egy  középfokú  oktatási  intézmény  működik.  A  középfokú  oktatás  1963‐ban  kezdődött  meg Mezőcsáton az általános iskola épületében. 1969‐ben adták át az önálló, erre a célra épített –  jelenleg is használt – épület‐komplexumot (az Gimnázium Mezőcsát elnevezésű intézmény 1975‐ben  felvette Nógrádi Sándor nevét). 1984‐ben beindult a közgazdasági szakképzés számviteli‐gazdálkodási  ágazaton, melyet 1992‐ben gyorsíró, idegen nyelvi gépíró ágazat indítása is követett. 1993‐ban vette  fel  az  intézmény  a  Kiss  József  Gimnázium  és  Szakközépiskola  nevet,  1994‐ben  pedig  beindult  a  hatosztályos gimnáziumi képzés tehetséggondozással, idegen nyelvi és számítástechnikai képzéssel. 2  éves  pénzügyi‐számviteli  ügyintéző  szakképzés  is  zajlik  az  intézményben.  2005‐től  integrálták  az  ÁMK‐ba ezt az intézményt is, melynek fenntartását 2011‐ben átvette a református egyház, melynek  neve  így  Mezőcsáti  Református  Gimnázium  és  Közgazdasági  Szakközépiskola  lett.  2013‐ban  fejeződött be egy közel 245 millió Ft‐os épületkorszerűsítés és –bővítés.  Az iskolában:   négyosztályos gimnáziumi képzés,   hatosztályos gimnáziumi képzés,   13/14.  évfolyamon,  érettségi  után  pénzügyi‐számviteli  ügyintézői  közgazdasági  szakképzés,  valamint   esti tagozatos gimnáziumi felnőttképzés is zajlik.    A  nappali  tagozatos  középiskolai  tanulók  száma  (a  hat‐,  nyolcévfolyamos  gimnáziumok  megfelelő  évfolyamaival együtt) 2013‐ban 243 fő volt, amely  az általános iskolai tanulók számához  hasonlóan  2001‐től (355 fő) folyamatos csökkenést mutat. A tanulói létszámot tekintve külön kiemelendő, hogy  2008‐től  erőteljesebb  csökkenés  figyelhető  meg,  435  főről  45%‐kal,  243  főre  csökkent.  A  középiskolába járók 45,3%‐a (2013) más településekről érkezik az intézménybe.    A településen nem folyik felsőfokú oktatás.   

68     

 

 

 

 

1.8.1.2. Egészségügy    A  Mezőcsáti  kistérségi  Egészségfejlesztő  Központ  2011.  október  1‐én  kezdte  meg  működését.  Az  intézmény  járóbeteg  szakellátás  keretében  területi  ellátási  kötelezettségének  megfelelően  9  település  –  Mezőcsát,  Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Hejőpapi,  Mezőnagymihály,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi,  Tiszatarján – számára biztosítja a következő szakrendeléseket 1 telephelyen:                       

Általános belgyógyászat  Általános sebészet  Általános szülészet nőgyógyászat  Általános csecsemő és gyermekgyógyászat  Általános szemészet  Általános bőr és nemibeteg ellátás  Általános neurológia  Általános kardiológia  Általános röntgendiagnosztika  Fül‐orr‐gégegyógyászat  Reumatológia  Pszichiátria   Tüdőgyógyászat  Tüdőgondozás  Orvosi klinikai laboratórium (vérvételi hely)  Ultrahang‐ diagnosztika  Ortopédia  Urológia   Általános Fizioterápia  Gyógytorna  Gyógymasszázs  Otthoni Szakápolás 

Központi  ügyeleti  ellátást  nyújt  a  Dél‐borsodi  Sürgősségi  Ügyeleti  Társulásban  szereplő  települések,  azaz  Mezőcsát,  Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Hejőbába,  Hejőkürt,  Hejőpapi,  Mezőnagymihály,  Nemesbikk,  Tiszakeszi, Tiszatarján területén.   Körzeti  illetve  iskolavédőnői  szolgálatot  tart  fenn  Mezőcsát  körzetei  és  oktatási  intézményei  vonatkozásában.  Egészségfejlesztő  Központ  alapellátásként  nyújt  3  körzeti  védőnői,  1  iskolavédőnői  szolgálatot,  központi  orvosi  ügyletet  Mezőcsát  város  és  10  városkörnyéki  település,  mintegy  18.857  fő  lakosa  részére.  Továbbá  az  Egészségügyi  Központ  épületében  működik  2  fogorvosi  szolgálat,  3  felnőtt   háziorvosi  szolgálat  és  1  házi‐  gyermekorvosi  szolgálat  vállalkozásban,  az  Önkormányzattal  kötött  megállapodás alapján.   

69     

 

 

 

 

Mezőcsáton már 1850‐es évek óta működik gyógyszertár, az utóbbi évtizedekben már csak egy patika  működött, mely ma már az Egészségfejlesztő Központ épületében található.  A mezőcsáti mentőszolgálat 1972‐től üzemel a jelenlegi helyén. Jelenleg egy 24, egy 12 és egy 8 órás  szolgálatban működő mentőkocsi látja el Mezőcsát, valamint Ároktő, Gelej, Hejőkürt, Hejőpapi, Igrici,  Tiszabábolna,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi  és  Tiszatarján  lakosságát,  valamint  szükség  esetén  Hejőszalonta, Hejőkeresztúr és Nemesbikk is a vonulási területhez tartozik. A mentőállomás jelenleg  két esetkocsival és 16 fővel működik.    Egy házi‐ és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a városban 2013‐as adatokat vizsgálva 1490,3  fő, amely a 2000‐es évektől némileg csökken.   Ez  a  létszám  az  országoséval  közel  azonos,  a  megyei  járásközpontitól  48  fővel  több.  Legmagasabb  létszámot a járásközponti mutat, itt egy háziorvosra 1810 fő jut.  

  35. ábra: Egy házi‐ és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  mezőcsáti  járás  területén  fekvőbeteg  ellátó  intézmény  nincs  –  a  legközelebbi  aktív  fekvőbeteg  ellátó  intézmény  Miskolcon  található  (BAZ  Megyei  Kórház  és  Egyetemi  Oktatókórház,  46  km,  35  perc).    1.8.1.3. Szociális ellátás    2004‐ben jött létre a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása, amely létrehozta a Humán Szolgáltató  Központ  intézményét  Ez  látja  el  kistérségi  szinten  a  települési  szociális  alapszolgáltatásokat  (családsegítés,  házi  segítségnyújtás,  jelzőrendszeres  házi  segítségnyújtás,  támogató  szolgálat,  gyermekjóléti  szolgálat,  fogyatékosok  nappali  intézménye)  a  társulás  kilenc  településén  (Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszabábolna,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi,  Tiszatarján,  Tiszavalk).  Ebben  nagy 

70     

 

 

 

 

előrelépést  az  ÉMOP‐4.2.1/C‐2F‐2009‐0005  több  mint  210  millió  Ft‐os  épület‐korszerűsítésre  és  bővítésre nyújtott támogatása jelentett.     Az  idősek  nappali  ellátó  intézménye  került  kialakításra  Mezőcsáton,  ennek  kapacitása  50  fő,  kapacitáskihasználtsága  80%‐os,  naponta  40‐en  veszik  igénybe  az  ellátást.  A  nappali  ellátás  mellett  több rendezvénynek is helyet ad, mivel szociális alapellátást lát el. Ennek keretében működik a Lila  Akác Nyugdíjas Klub.    Önkormányzati  kezelésben  lévő  tartós  bentlakásos  és  átmeneti  elhelyezést  nyújtó  intézmény  nincs  Mezőcsáton. Bentlakásos Idősek otthona Tiszavalkon működik legközelebb.   

  1.8.1.4. Kulturális közszolgáltatások    A  Mezőcsáti  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár  elődje  1950‐ben  kezdte meg működését a Járás Kultúrotthon megnyitásával, valamint a nagyközségi könyvtár 1955‐ös  létestésével. 1981‐ben egyesítették ezt a két intézményt Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár néven,  majd  2005‐től  kezdve  került  az  ÁMK  keretébe.  A  könyvtár  jelenleg  mintegy  40000  darabos  könyvállománnyal  áll  az  olvasók  rendelkezésére,  akik  nem  csak  a  városból,  hanem  a  környező  településekről is érkeznek.   A közösségi ház gondozza Kiss József hagyatékát. Ezek egy részének elhelyezésére, illetve a különböző  kulturális  rendezvények  –  pl.  koncertek,  előadások  –  helyszínéül  is  szolgálhat  a  kiváló  akusztikával  rendelkező felújított zsinagóga épület.   A közösségi ház szervezi a „Csáti borverseny”‐t, de gyerek‐ és ifjúsági rendezvényeket, kiállításokat,  kulturális,  szórakoztató  és  ismeretterjesztő  programokat  is.  A  kulturális  és  hagyományőrző  egyesületeknek  is  otthont  ad  az  intézmény  (ezekről  a  civil  szervezetek  kapcsán  esik  majd  szó).  A  tájházakra  –  melyek  fontos  elemei  Mezőcsát  kulturális  vonzerőinek  –  a  települési  identitást  erősítő  tényezők kapcsán tértünk ki.  Mezőcsáton  az  alábbi,  a  Mezőcsáti  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár által szervezett hagyományos rendezvények kerülnek még megrendezésre:     a városi rendezvények sorába tartozó „Magyar Kultúra Napja”   Mezőcsáti Népi Együttessel közösen szervezendő rendezvények   Városi Szavalóverseny   Városi Mesemondó Verseny   Idősek Napja   Adventi rendezvénysorozat   a településen élő képzőművészeket, írókat, költőket, kézműveseket összefogó „Csáti Alkotók  Társasága” rendezvényei         

71     

 

 

 

 

6. táblázat: A Mezőcsáti Általános Művelődési Központ Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár,  valamint a Tájházak látogatószámnak alakulása 2008‐2014 között    Művelődési Központ  látogatószáma (fő)  Könyvtár  látogatószáma (fő)  Könyvtári  rendezvényeken  résztvevők száma (fő)  Mátyás király utcai  Tájház  Hunyadi utcai Tájház 

2008 

2009 

2010 

2011 

2012 

2013 

2014 

13.465 

24.058

61.614

54.546

27.301 

33.680 

40.785

6.084 

5.217

5.557

5.237

4.474 

4.629 

3.978

1.400 

1.402

1.336

1.239

1.015 

1.130 

707

NA 

NA

NA

NA

NA 

1.140 

1.214

180‐200  180‐200 100‐150 100‐150 100‐150  100‐150  100‐150 Forrás: Települési adatszolgáltatás 

  Mezőcsáton sem mozi, sem színház nem található.     1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 

  Mezőcsátnak külön települési esélyegyenlőségi programja 2013‐ig nem volt. 2010‐ben, összhangban  az  egyenlő  bánásmódról  és  az  esélyegyenlőség  előmozdításáról  szóló  2003.  évi  CXXV.  törvény  (Ebktv.),  a  helyi  esélyegyenlőségi  programok  elkészítésének  szabályairól  és  az  esélyegyenlőségi  mentorokról  szóló  321/2011.  (XII.  27.)  Korm.  rendelet  és  a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, kistérségi  szinten készítette el a kistérségi szintű dokumentumot.     A Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés célja, hogy az elfogadandó Kistérségi Esélyegyenlőségi  Tervhez  szükséges  kistérségi  szintű  határozatok  és  döntések  tervezéséhez,  azok  meghozatalához  nyújtson  szakmai  alapot.  A  helyzetelemzés  és  intézkedési  terv  legfontosabb  megállapításai  az  oktatási,  a  lakhatási‐  szegregáció,  a  foglalkoztatási,  egészségügyi  és  szociális  területén  tapasztalt  legfontosabb  esélyegyenlőtlenségi  fókuszokat  veszi  számba  és  a  feltárt  problémákra  javasolt  szükséges beavatkozásokat.    A  dokumentum  a  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportok  hátránykompenzáló  fejlesztésében  határozta  meg  céljait  és  beavatkozásait  az  esélyegyenlőség  és  az egyenlő  hozzáférés  biztosításának  elvét figyelembe véve.    Az esélyegyenlőségi program hátrányos helyzetű célcsoportjai a következők személyek és csoportok  voltak:   fogyatékos emberek,   roma kisebbséghez tartozók,   nők, férfiak, családosok,   hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok,   idősek és idősödő (45 év fölötti) emberek 

72     

 

 

 

 

  A dokumentum az alábbi esélyegyenlőségi problémákat azonosította:   Az országos, és a megyei átlagot meghaladó igen magas munkanélküliségi ráta    A  munkanélküliek  jelentős  arányban  az  aluliskolázott  (8.  általános,  vagy  annál  alacsonyabb  iskolai végzettség) réteget képviselték   A térségben alacsony számban volt jelen a foglalkoztató szektor (KKV hiánya)   A  kistérség  legnagyobb  foglalkoztatói  a  helyi  önkormányzatok,  amelyek  minimális  helyi  bevétellel rendelkeztek   Az önkormányzatok legnagyobb kiadásait a szociális ellátások kifizetései adták   Nem megfelelő pályázati rendszer, illetve kevés pályázati lehetőség   Rosszul beidegződött foglalkoztatói attitűd a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben   Alacsony pályázati kedv a meglévő kis‐és közepes vállalkozások részéről    7. táblázat: a 2013‐ban elkészült a városra irányuló Helyi Esélyegyenlőségi Program főbb  megállapításai, és azok megoldására megfogalmazott intézkedések  Célcsoport megnevezése 

Azonosított problémák 

Romák és/vagy  mélyszegénységben élők 

A tartós munkanélküliség  aránya magas 

Gyerekek 

Szünidei programok hiánya 

Idősek 

Áldozattá válás 

Nők 

Munkanélküliség 

Fogyatékkal élők 

Megfogalmazott intézkedések  Közfoglalkoztatási  programokba történő  bevonásuk  Szünidei programok szervezése  Időseket érintő  bűncselekmények megelőzése  Képzési programok körének  szélesítése, tájékoztatás a  lehetőségekről 

Közintézmények, közterületek,  járdák, parkok  Pályázati források keresése  akadálymentesítése nem vagy  csak részben megoldott  Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program 

   

1.9. A település gazdasága    Mezőcsát  gazdasági  helyzetének  felmérése  során  elengedhetetlen  a  város  elhelyezkedésesét  és  városhálózati pozícióját bemutatni.    Mezőcsát  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye  déli  részén,  a  Bükk  és  a  Tisza  között  húzódó  Borsodi  Mezőség tájegység szélén és a Sajó‐Hernád sík mentén helyezkedik el. Miskolctól és Mezőkövesdtől  35, Tiszaújvárostól 20 km távolságra található, míg a Tisza‐tó északi része 30 kilométernyi utazással  érhető el. Az M3‐as autópálya igrici csomópontja mindössze 5,5 km‐re van a város északi határától,  azonban a település közvetlenül csak alsóbbrendű utakon érthető el.     

73     

 

 

 

 

15. térkép: Mezőcsát elhelyezkedése 

  Forrás: Települési adatbázis    2007  óta  a  88‐as  szánú  Nyékládháza‐Mezőcsát  közötti  vasúti  szárnyvonalon  szünetel  a  személyszállítás, azonban teherforgalom lebonyolítható a szakaszon. A Tisza folyó 8‐10 km‐re folyik a  várostól.  Mezőcsát  a  dél‐borsodi  térség  életében  meghatározó  szerepet  játszott  és  fontos  játszik  jelenleg is – ennek történelmi aspektusú bemutatására külön is sor kerül.   Mezőcsát  Magyarország  térszerkezetében  a  Közép‐Tisza  vidékén  elhelyezkedő  ún.  „belső  periféria”  részét képezi, annak északi peremén található.    1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre    A  város  gazdasági  értékteremtő  képessége  a  vizsgált  időszakban  jelentősen  elmaradt  az  országos,  valamint Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye járásközpontjainak átlagértékeitől. Mezőcsát gazdasági súlya  alacsony,  fejlődése  stagnáló  tendenciát  mutat  az  elmúlt  időszakban.  A  mezőcsáti  járás  átlagértékei  nem  sokkal  maradtak  el  a  járásközpont  értékétől,  ami  egyrészt  a  járásközpont  járás  egészéhez  viszonyított jelentős súlyának köszönhető.   Megvizsgálva  a  2004.,  2008.,  és  2012‐es  éveket  elmondható,  hogy  az  egy  települési  lakosra  jutó  hozzáadott érték sem az országos, sem a megyei járásközpontihoz képest arányában nem változott  jelentősen, 14‐15% illetve 20‐22% között mozgott.  

74     

 

 

 

 

36. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A mezőcsáti regisztrált vállalkozások száma 2010. év végén 555 volt, ezzel az értékkel kiemelkedik a  járásból. Rajta kívül jelentős számú vállalkozás Tiszakeszin és Igricin található.   

75     

 

 

 

 

  37. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (db), 2000‐2012 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    Jellemző a településre az egyéni vállalkozások magas aránya. A vállalkozások jellemzően a 10 fő alatt  foglalkoztató  kategóriába  esnek,  kevés  azoknak  a  száma,  akik  ennél  több  alkalmazottat  foglalkoztatnak.      8. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma foglalkoztatotti létszám alapján  Foglalkoztatott létszám vállalkozásonként 2006 2007 2008 2009 2010  2011  2012 2013 1‐9 fő  299 296 456 445 444  456  443 424 10‐49 fő  13 14 16 13 13  13  13 12 50‐249 fő  1 1 1 1 3  1  1 1 250‐x fő  0 0 0 0 0  0  0 0 nonprofit – GFO11  NA NA NA NA NA  NA  NA NA Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

76     

 

 

 

 

38. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ágazati megoszlás alapján   

  Forrás: KSH adatbázis    Jelmagyarázat a 38. számú ábrához:  A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T 

egyéb tevékenység   mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat  bányászat, kőfejtés   feldolgozóipar   villamosenergia‐, gáz‐, gőzellátás, légkondicionálás   vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés   építőipar  kereskedelem, gépjárműjavítás  szállítás, raktározás   szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás  információ, kommunikáció  pénzügyi, biztosítási tevékenység  ingatlanügyletek    szakmai, tudományos, műszaki tevékenység  adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység  közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás  oktatás nemzetgazdasági ágban  humán‐egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban

 

77     

 

 

 

 

A  Mezőcsáton  regisztrált  összesen  110  társas  vállalkozásból  kiemelkedik  a  kereskedelem  és  gépjárműjavítás  ágazat,  szinte  háromszorosa  a  második  legjelentősebb  ágazatnál,  az  szakmai,  tudományos és műszaki tevékenységnél.    1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői    Mezőcsát és térsége alapvetően mezőgazdasági meghatározottságú terület, a város és környéke meg  is  maradt  hagyományos  mezőgazdasági  beállítottságúnak.  Mivel  a  terülten  jelentősebbnek  nevezhető  ipar  nem  jelentkezett,  Mezőcsát  gazdaságában  az  iparnak  nincs  kitüntetett  szerepe.  Ugyanakkor a legtöbb vállalkozás a városban a tercier szektorban működik. 

  2008‐2012  között  a  mezőgazdaságban  regisztrált  vállalkozások  aránya  nagyságrendekkel  nem  változott,  35,3%‐ról  emelkedett  41,6%‐ra.  Ez  megfelel  az  országos,  megyei  járásközponti  és  járási  trendeknek.  A  járás  többi  településéhez  viszonyítva  Mezőcsáton  a  legalacsonyabb  a  mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya.    39. ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya az összes regisztrált vállalkozás  százalékában 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    Az  iparban  és  építőiparban  regisztrált  vállalkozások  aránya  2008  és  2012  között  ezzel  szemben  folyamatosan csökkent 14,5%‐ról 8,4%ra, ami szintén megfelel az országos, megyei járásközponti és  járási trendeknek. A járási arány a vizsgált időszakban mindig magasabb a Mezőcsátinál, ezt támasztja  alá, hogy 4 olyan teleülés is van a járásban, ahol ez az arány magasabb, Tiszakeszin és Tiszatarjánban  több mint kétszerese ez az arány. 

78     

 

 

 

 

40. ábra: Iparban és építőiparban regisztrált vállalkozások aránya az összes regisztrált vállalkozás  százalékában 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya a legmagasabb Mezőcsáton, és meg is haladja a  járási  arányt.  Ez  megfelel  a  járásközponti  funkciónak  és  a  városi  szerepnek  egyaránt.  ezen  vállalkozások aránya a 2008‐2013 között 49,8% és 51,5% között mozgott, 2013‐ban 50%.   

79     

 

 

 

 

  41. ábra: Szolgáltatásban regisztrált vállalkozások aránya az összes regisztrált vállalkozás  százalékában 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    Gazdasági ágazatok    A korábban bemutatásra került mutatók, adottságok, mint:   autópálya közelsége   Miskolc, mint egyetemváros közelsége   a  szakmai,  tudományos  és  műszaki  ágazatban  tevékenykedő  vállalkozások  és  azon  belül  a  társas vállalkozások magas aránya   országosan  és  nemzetközileg  is  jelentős  turisztikai  attrakciók  (Eger,  Bükki  Nemzeti  Park,  Hortobágy, Tisza‐tó, Tisza folyó)   helyi kulturális hagyományok (fazekasság)   helyi vallási és társadalomtörténeti emlékek (zsidó örökség és a Zsinagóga)   a hagyományos mezőgazdasági területek    három olyan irányt jelöltek ki, melyek kitörési irányt jelenthetnek a település számára:     betelepülő vállalkozások számára vonzó gazdasági környezet kialakítása 

80     

 

 

 

 

 

helyi értékekre és más turisztikai attrakciókra épülő turizmusfejlesztés  mezőgazdasági termelésre építő feldolgozóipar fejlesztése 

  9. táblázat: A helyzetfeltárás során megvizsgálásra kerültek az ezen irányokhoz kapcsolódó ágazatok  (egyéni és társas) vállalkozásainak adatai  Mutató (db) 

2008.  év 

2009.  év 

2010.  év 

2011.  év 

2012.  év 

2013.  év 

Regisztrált vállalkozások száma a szállítás,  16 18 19 20  24 25 raktározás nemzetgazdasági ágban  Regisztrált vállalkozások száma a  szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás  30 33 31 27  25 25 nemzetgazdasági ágban  Regisztrált vállalkozások száma az  információ, kommunikáció  7 7 8 8  8 8 nemzetgazdasági ágban  Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi,  biztosítási tevékenység nemzetgazdasági  14 11 14 14  13 11 ágban  Regisztrált vállalkozások száma a szakmai,  tudományos, műszaki tevékenység  29 30 30 30  31 30 nemzetgazdasági ágban   Regisztrált vállalkozások száma az  adminisztratív és szolgáltatást támogató  24 29 21 25  23 18 tevékenység nemzetgazdasági ágban  Regisztrált vállalkozások száma a  művészet, szórakoztatás, szabadidő  2 4 8 8  9 10 nemzetgazdasági ágban  Vendéglátóhelyek száma   31 31 31 32  27 25 Összes szálláshely szállásférőhelyeinek  száma (kereskedelemi és  6 6 6 6  6 6 magánszállásadás)  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  szálláshelyekkel,  vendégéjszakákkal  kapcsolatban  elmondható,  hogy  szállodai  férőhelyek  sem  a  településen,  sem  a  mezőcsáti  járásban  nincsenek.  Továbbá  vendégéjszakák  számáról  nincs  adat,  amely abból adódik, hogy idegenforgalmi adót Mezőcsát nem vet ki.    A fenti gazdasági ágazatok adatai térképes megjelenítéssel a 2013‐as év adataira vonatkoztatva:   

81     

 

 

 

 

42. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis  43. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági  ágban 

 

Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

82     

 

 

 

 

44. ábra: Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban  

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis  45. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban 

 

Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis

83     

 

 

 

 

46. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység  nemzetgazdasági ágban 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis  47. ábra: Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység  nemzetgazdasági ágban  

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

84     

 

 

 

 

48. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági  ágban 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    1.9.3.  A  gazdasági  szervezetek  jellemzői,  fontosabb  beruházásai,  települést  érintő  fejlesztési  elképzelései    10. táblázat: Mezőcsát legnagyobb, legtöbb foglalkoztatottal bíró gazdasági társaságai  Gazdasági társaság neve  Bar‐Ben Cipőipari Kft.  Z+Z Ipari és Kereskedelmi Kft.  Fémker East Kft.  Kandallógyár  Papp Pék Kft.  Mezőségi Gazdák Zrt.  Flex Tex Bt.  Unio Coop  Nyírzem Coop  Varroda  Termálfürdő Mezőcsát Kft.  Ben‐Ross Kft.  Narivo Kft.  Harmonia Food Kft. 

Foglalkoztatotti létszám (fő)  Tevékenység  70  könnyűipar  57  könnyűipar, kereskedelem  30  kereskedelem  15  gépipar  32  élelmiszeripar, kereskedelem  20  mezőgazdaság  25  kereskedelem  12  kereskedelem  12  kereskedelem  30  könnyűipar  10  turizmus, vendéglátás  96  könnyűipar  97  mezőgazdaság  20  mezőgazdaság, élelmiszeripar  Forrás: Települési adatszolgáltatás 

85     

 

 

 

 

  A  fent  bemutatásra  került  cégek  közül  több  is  tervez  beruházást  a  következő  néhány  évben.  Jellemzően telephelyfejlesztésben gondolkodnak a vállalkozások, ezen belül:     

épület‐felújítás  energia és környezethatékonysági beruházás  új üzem építése  gépbeszerzés 

  De  az  egyik  legnagyobb,  a  Mezőcsáton  70,  de  a  többi  telephelyen  foglalkoztatottakkal  együtt  217  foglalkoztatottal rendelkező Bar‐Ben Cipőipari Kft. fejlesztési tervei között megjelenik az innovációs  termékfejlesztés.    A  korábban  elkészült  fejlesztési  programokban  tervként  szerepelt  a  rendezési  tervben  kijelölt  ipari‐ gazdasági terület vállalkozói övezetté nyilvánítása, amely nem történt meg. Az ipari‐gazdasági terület  az  ún.  rally  pálya  területe,  de  a  vállalkozások  földrajzilag  nem  jelennek  meg  egy,  jól  elkülöníthető  területen a településen.    1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők    A  gazdasági  versenyképességet  befolyásoló  tényezők  közül  korábban  bemutatásra  kerültek  a  munkaerő képzettségére vonatkozó adatatok és információk. Továbbá bemutatásra került röviden a  település közlekedés‐földrajzilag nagyon kedvező helyzete – az M3 autópálya Igrici leágazása 5,5 km‐ re található.  Mivel  az  M3  autópálya  évekkel  ezelőtt  kiépítésre  került,  az  idő  szerint  optimalizált  távolság  a  megyeszékhelyig,  legközelebbi  autópálya  csomópontig,  valamint  Budapestig  jelentősen  nem  változott, tehát a térség megközelíthetőségét érdemben javító közlekedésfejlesztési beruházás nem  történt. A járási közlekedés‐elérhetőségi helyzet viszont az alacsonyabb rendű valamint a belterületi  utak rosszabb állapota miatt nem kielégítő. 

86     

 

 

 

 

49. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig  (km), T 47 km 

Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

 

  50. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya  csomópontig (km), T 0 km 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

87     

 

 

 

 

51. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben Budapestig (km), T  156 km 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  korábban  elkészült  fejlesztési  programokban  tervként  szerepelt  a  rendezési  tervben  kijelölt  ipari‐ gazdasági terület vállalkozói övezetté nyilvánítása, amely nem történt meg. Az ipari‐gazdasági terület  az  ún.  rally  pálya  területe,  de  a  vállalkozások  földrajzilag  nem  jelennek  meg  egy,  jól  elkülöníthető  területen a településen.    A  vállalkozások  számára  fontos,  hogy a  tevékenységüket  támogató  bizonyos szolgáltatások  helyben  elérhetők  legyenek.  A  tercier  szektort  képviselő  vállalkozások  –  ahogyan  az  a  korábbiakban  bemutatásra  került  –  a  szolgáltatások  széles  spektrumát  tárják  a  helyi  vállalkozások  elé.  Ilyenek  például   a jogi, a számviteli, üzletvezetési és vezetői tanácsadás;   a személybiztonsági, építményüzemeltetési, illetve szakipari tevékenységek;   a pénzügyi, illetve biztosítási tevékenységek;   a szállítás, raktározás;   az információs és kommunikációs szolgáltatások.    1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok    A lakáshelyzet az 1.10.5. fejezetben kerül részletesen bemutatásra, de a települési ingatlan‐helyzetről  elmondható, hogy nincs különbség a városon belül és kintebbi ingatlanok árai között. Az ingatlanpiac  nem  élénk,  nincs  nagy  mozgás,  sok  az  eladó  ingatlan.  Új  lakók  ugyan  érkeznek  a  városba,  de  több  elhagyott  ingatlan  is  található,  amelyekkel  az  Önkormányzat  nem  tud  érdemben  foglalkozni, 

88     

 

 

 

 

próbálják  a  tulajdonost  felkutatni  és  felszólítani,  hogy  tegye  rendbe  az  ingatlanát,  s  annak  környezetét.   

1.10.  Az  önkormányzat  gazdálkodása,  a  településfejlesztés  eszköz‐  és  intézményrendszere  1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program    Az  önkormányzat  2014.  évi  bevételeinek  81,41%‐a  költségvetési  bevételekből  származott  (a  fennmaradó 18,51% pedig az előző évi költségvetési maradványból származik).    Bevételek:  - önkormányzatok  működési  támogatásai  (helyi  önkormányzatok,  köznevelési  feladatok,  szociális és gyermekjóléti feladatok, kulturális feladatok, kiegészítő támogatások)  - felhalmozási  célú  visszatérítendő  támogatások,  kölcsönök  visszatérítése  államháztartáson  kívülről  - egyéb működési, felhalmozási célú támogatások bevételei (EU támogatásokkal)  - egyes  intézmények  működési  bevételei  (szolgáltatások  ellenértékei,  tulajdonosi  bevételek,  ellátási díjak, áfa, kamatbevételek)  - közhatalmi bevételek (helyi adók, gépjárműadó, egyéb közhatalmi bevételek)    - ingatlan értékesítésből származó bevételek  - finanszírozási bevételek (előző év költségvetési maradványának igénybevétele)    Az  önkormányzat  folyó  bevételeinek  45‐50%‐át,  az  előző  évek  adatait  elemezve,  a  költségvetési  támogatások  adják.  Az  állami  támogatások  mértékét  jelentősen  befolyásolja  a  közoktatásban  résztvevők  létszáma,  így  ezen  bevételforrás  nagyban  függ  az  óvodákban,  középfokú  oktatásban,  szakképzésben résztvevők számától.  A  helyi  adók  és  gépjárműadók  az  önkormányzat  bevételi  szerkezetében  nem  képviselnek  meghatározó arányt (kb. 5%).  Az egyéb saját bevételek az elmúlt években folyamatosan csökkentek.  Az önkormányzat helyi adókból, pótlékokból származó bevételei a helyi iparűzési, az idegenforgalmi  és a kommunális adóból tevődnek össze.    Az egy lakosra jutó iparűzési adó 2006‐ról a 2007‐es évre 7400 Ft‐ról 9300 Ft‐ra nőtt, majd 2008‐ra  visszaesett  8600  Ft‐ra.  2008‐2010  között  azonban  folyamatos  emelkedést  mutat  (2009‐ben  10800  Ft/lakos, 2010‐ben már 11500 Ft/lakos).  A 2011. és 2014 között ez az adat 11.600 és 12.180 Ft/lakos között szinte állandó képet  mutat, így  folyamatos az emelkedés.  Ez a járási trenddel megegyező, de a csökkenő megyei járásközponti és országos adatok 2008‐2009‐ es  csökkenésével  ellentétes.  20011‐től  a  járási,  megyei  járásközponti  és  országos  adatok  is  újból  emelkedni kezdtek.    Az adóbevételek 2007‐2010 közötti csökkenését, illetve a növekedési trend lassulását elsősorban az  iparűzési  adóbevételek  elmaradásai  okozták,  továbbá  a  központi  megszorító  intézkedések  és  a  gazdasági  válság  miatt  az  Önkormányzat  közigazgatási  területén  működő  cégek  megszüntették  tevékenységeiket  vagy  azok  egy  részét.  Emellett  a  csökkenéshez  hozzájárult  az  is,  hogy  törvényi 

89     

 

 

 

 

változás  hatására  2008‐tól  a  közszolgáltató  cégek  nem  székhely‐telephely,  hanem  fogyasztási  hely  szerint osztották meg helyi iparűzési adójukat.     A  településen  a  tevékenységek  végzése  után  az  1990.  évi  C.  törvényben  meghatározott  maximális  (2%‐os) mértékkel adóztak a vállalkozások Iparűzési adóbevételek Mezőcsáton 2011‐től:   2011: 68.546 millió Ft    2012: 73.566 millió Ft   2013: 70.865 millió Ft   2014. 72.259 millió Ft    A  mutató  tehát  a  járás  területére,  illetve  a  megyei  és  országos  adatokra  vonatkozóan  is  hasonló  tendenciát  mutat  annyi  különbséggel,  hogy  az  egész  járás  területét  figyelembe  véve  az  egy  lakosra  jutó iparűzési adó kevesebb, aminek oka az lehet, hogy a kisebb települések iparűzési adó‐bevétele  kevesebb.  A  megyei  járásközponti  és  országos  adatok  a  települési  és  járási  adatoknál  jóval  magasabbak, 2011‐ben az országos átlag eléri a 37 500 Ft/lakos értéket, a megyei adat pedig ennél is  magasabb, 42 600 Ft/lakos.    Az egy lakosra jutó idegenforgalmi (épület+tartózkodás után) adó a településen és a járásban nincs,  míg  2006‐2007‐ben  a  megyei  járásközpontokban  300Ft  volt,  az  országos  átlag  600  Ft  volt.  2008‐tól  ezek az összegek 400 illetve 700 Ft‐ra emelkedtek.     Kiadások:   működési  költségvetés  kiadásai  (pl.  személyi  juttatások,  járulékok,  adók,  dologi  kiadások,  ellátottak pénzbeli juttatásai)   beruházások kiadásai   felújítások kiadásai   egyéb felhalmozási kiadások    A 2014‐es év költségvetése alapján a kiadások nagyobb részét (75%) a folyó működési kiadások adják,  mint  a  személyi  juttatások  és  ezek  járulékai,  dologi  kiadások,  ellátottak  pénzbeli  juttatásai,  egyéb  működési célú kiadások. A személyi juttatások és járulékok az elmúlt években jelentősen csökkentek,  tekintettel a 2007‐ben és 2009‐ben bekövetkezett költségvetési szervek átszervezése kapcsán fellépő  létszámcsökkenésre,  valamint  a  2008‐ban  megszűnő  13.  havi  juttatások  megszűnésére,  továbbá  2009‐ben  a  foglalkoztatókat  terhelő  társadalombiztosítási  járulékmérték‐csökkenés,  illetve  tételes  egészségügyi hozzájárulás megszűnése is hatással volt a járulék‐kiadások összegére.    A  működési  kiadások  mellett  a  beruházások,  felújítások  adják  a  kiadások  másik  nagy  részét,  amely  2014‐ben 16%‐ot tettek ki.   

90     

 

 

 

 

11. táblázat: Az Önkormányzat bevételei és kiadásai (2014‐as évben)    Kiadások (2014)  Működési költségvetés kiadásai (személyi juttatások, járulékok,  szoc. Hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli  juttatásai, működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson  belülre és kívülre) 

Ezer Ft 

Felhalmozási költségvetés kiadásai (beruházások, felújítások,  felhalmozási célú pénzeszközök átadás államháztartáson belülre) 

1.311.287

445.314 287.436 1.756.601 1.756.601

Ezen belül felújítások  KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK  KIADÁSOK ÖSSZESEN  Forrás: Mezőcsát Város Önkormányzata 2014. évi költségvetés 

  Az  önkormányzat  kiadásai  között  szerepelnek  a  pénzben  és  természetben  nyújtható  szociális  ellátások,  melyeket  képviselőtestületi  rendelet  szabályoz.  Ez  alapján  Mezőcsáton  a  rendeletben  meghatározott feltételek szerint nyújtható:   települési támogatás   rendkívüli települési támogatás   Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj‐támogatás    A 2015. évi költségvetésben az alábbi tervszámokkal szerepelnek az ellátottak pénzbeli juttatásai:     Foglakoztatást helyettesítő támogatás: 21.000.000 Ft   Rendszeres szociális segély: 3.500.000 Ft   Normatív települési támogatás: 7.500.000 Ft   Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj‐támogatás: 4.000.000 Ft   Települési támogatási keret: 128.632.000 Ft   Összesen: 164.632.000 Ft    1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési és gazdaságfejlesztési tevékenysége    A  településen  külön  Városfejlesztő  Társaság  nem  működik,  a  városfejlesztéshez  kapcsolódó  feladatokat az Önkormányzati Hivatal Műszaki osztálya végzi az alábbiak szerint:    Településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:     irányítja  a  településfejlesztéssel  és  település‐rendezéssel  kapcsolatosan  a  városfejlesztési  irányainak  meghatározását,  előkészítő  eljárásokat,  irányítja  a  rendezési  tervek  készítését,  felülvizsgálatát, módosítását,    lebonyolítja  a  tervkészítés  során  szükséges  szakhatósági  egyeztetéseket  lakossági  és  önkormányzati fórumokat,    véleményezi az épületek, építmények, létesítmények építészeti kialakítását,    segíti a műemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat,  

91     

 

 

 

 

   

ellenőrzi a város közterületeinek arculatát,   javaslatot tesz az infrastrukturális fejlesztés irányára, a településfejlesztés feladataira,   állásfoglalást ad ki a köztéri szobrok, képző és iparművészeti alkotások elhelyezésére,   tanácsaival segíti az önkormányzat saját beruházásainak előkészítését.  

  A vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatok:      közreműködik az ágazati beruházások előkészítésében és lebonyolításában,    részt vesz a beruházások átadás‐átvételében,    közreműködik  az  önkormányzati  vagyonkataszterrel  kapcsolatos  feladatok  kezelésében,  az  önkormányzati vagyon nyilvántartásában,    előkészíti az építési telkek értékesítését, bérbeadását    végzi a helyiséggazdálkodási feladatokat,    előkészíti a vagyonhasznosítási, befektetési javaslatokat,    előkészíti a vagyonhasznosítással kapcsolatos szerződéseket,    információt gyűjt a vagyonhasznosítás lehetőségeiről,    gondoskodik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok érvényesítéséről     Emellett a képviselőtestületnek Jogi‐ Településfejlesztési Bizottsága működik.    A  településfejlesztéssel  és  gazdaságfejlesztéssel  kapcsolatban  az  elmúlt  években  különböző  fejlesztési  dokumentumok  születtek  meg,  amelyek  a  település  hosszú  távú  fejlesztési  elképzeléseit  foglalják össze. A programdokumentumok helyi szinten határozzák meg mindazokat a célkitűzéseket  és  feladatokat,  amelyek  a  helyi  önkormányzat  költségvetési  lehetőségeivel  összhangban,  a  helyi  társadalmi,  környezeti  és  gazdasági  adottságok  átfogó  figyelembevételével  a  helyi  önkormányzat  által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.    Az elmúlt 5 évben megszületett településfejlesztési és gazdaságfejlesztési dokumentumok:     Mezőcsát Város Hosszú Távú Településfejlesztési koncepciója 2010‐2020. évre – 2009.   „Mezőcsát Városkapu” Akcióterületi terv – 2009.   Mezőcsáti  kistérség  esélyegyenlőségi  helyzetelemzése  és  intézkedési  terve  2010‐2015.  –  2010.   Mezőcsát,  Tiszatarján,  Tiszakeszi  Intézményfenntartó  Társulás  Közoktatási  Esélyegyenlőségi  Terve, 2009. (Felülvizsgálat 2012.)   Mezőcsát Város Települési Egészségterve – 2011.   Mezőcsát Városának Városmarketing Terve – 2013.   Mezőcsát Város Gazdasági program 2015‐2019. évre – 2015.    Az  önkormányzat  egyik  legutóbbi  fejlesztési  programja  Mezőcsát  Városának  Városmarketing  Terve  Mezőcsát  Városának  településmarketingje,  a  fejlesztési  lehetőségeinek  számbavétele  (termékfejlesztés  bemutatása,  kiemelt  hangsúllyal  a  célterületre,  a  Városkapu  Akcióterület,  mint  termékfejlesztés  kapcsán  felmerülő  lehetőségek  elemzése,  egyéb  fejlesztési  lehetőségek,  a  zsinagóga,  mint  funkcióváltáson  átesett  épület  fejlesztési  lehetőségeinek  elemzése,  a  multifunkciós  központ fejlesztési lehetőségei, forgatókönyvek, fejlesztési javaslatok) céllal és tartalommal született. 

92     

 

 

 

 

Ennek  megfelelően  a  teljes  településre,  minden  ágazatra,  városrészre  kidolgozott  a  2014‐2020‐as  időszakra készült fejlesztési tervvel még nem rendelkezik.  A  2015.  áprilisban  elfogadásra  került  egy  másik  ágazati  program,  a  2015‐2019  évekre  készült  gazdasági program, mely az alábbi fejlesztési célokat fogalmazta meg:    A  kitűzött  célok  elérése  folyamán  fő  szempont  a  kistérség  népesség  megtartó  erejének  fokozása,  illetve  ezen  belül  Mezőcsát  térségszervező  szerepének  megerősítése,  valamint  a  település  urbanizáltságának növelése (városodás és városiasodás). Ennek eléréséhez – a készült programokkal,  cselekvési  tervekkel  összhangban  –  az  alábbi  feladatsor  fokozatos  és  folyamatos  megvalósítása  szükséges:  1.  Mezőkeresztes – Mezőcsát közötti 3305. számú közlekedési út felújítása és korszerűsítése  2. Körforgalom kialakítása a Kiss József, a Kossuth és a Széchenyi utcák találkozásánál.   3. A 3313 számú út Mezőcsát‐Tiszaújváros felé tartó 1,5 km hosszú szakasz felújítása.  4. A  belterületi  utak  teljes  körű  kiépítésének,  szilárd  burkolattal  való  ellátásának,  illetve  a  közműépítés során keletkezett meghibásodások maradéktalan kijavítása.   5. 6  km  hosszú  Kerékpársáv  kialakítása  a  3307‐es  út  mentén  a  Termálfürdő  és  a  Sportpálya  közötti szakaszon, illetve a 3305‐ös út mentén a Vásártérig  6. Az előző pontban említett feladat maradéktalan és jó minőségben való elvégzéséhez, valamint  a csapadékos időjárás következtében fellépő belvíz okozta problémák kivédéséhez szükséges  a belterületi csapadékvíz hálózat kiépítése, felújítása, a szükséges záportározók kialakítása, a  meglévő vízelvezető csatornák teljes körű tisztítása.   7. A  város  kistérségi  központi  szerepéből  adódóan  a  városközpont  rehabilitációja  (Hősök‐tere,  Kossuth  L.  utca,  Kiss  József  utca,  Kölcsey  utca,  Damjanich  utca  által  határolt  terület  és  közvetlen  környezetük,  valamint  a  fő  átmenő  forgalommal  rendelkező  főutak  és  csomópontjai). Ennek keretében szükséges megvalósítani:  a) az  autóbusz  pályaudvar  modernizálása,  fejlesztése,  parkolóval  történő  bővítése,  a  Mezőcsáton  átvezető  utak  mentén  elhelyezkedő  buszmegállók  fedett  buszvárókká  alakítása, buszöblök kialakítása  b) az autóbusz közlekedés városközponton belüli optimalizálása   a városközpontban, a református templom előtti szűk keresztmetszetű út feloldása,  rendezése  c) új és piactér kialakítása – fedett piac kialakítása a városközpontban   a  meglévő,  városközponthoz  képest  periférikus  helyzetben  lévő,  volt  fedett  piac  területének közösségi használatba vétele (helyén Árucsarnok kialakítása.)   d) ifjúsági‐, bér‐, lakóházak építése, a meglévők felújítása  e) a  Közös  Önkormányzati  Hivatal  épületének  energetikai  korszerűsítése  és  környezetének  rendezése, a területén meglévő és megmaradó épületek rekonstrukciója  f) a  Nyékládháza  –  Tiszacsege  közötti  3307.  számú  közlekedési  út  Mezőcsát  belterületi  szakaszon lévő épületek felújítása:   a Munkaügyi Központ épületének energetikai korszerűsítése   a Kistérségi Iroda épületének energetikai korszerűsítése   a Hősök terei óvoda korszerűsítése   az Élelmezési Központ épületének energetikai korszerűsítése 

93     

 

 

 

 



a  Tüdőgondozó  épületének  felújítása,  Házasságkötő  terem  és  Városi  Galéria  kialakítása   a Fogyatékkal Élő Személyek Nappali ellátását biztosító épület korszerűsítése   a Járási Hivatal épületének rekonstrukciója   az  ÁMK  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár  épületének,  valamint  udvarának  további rendezése   a Tűzoltószertár felújítása, bővítése  g) az Idősek Nappali Ellátó épületének korszerűsítése (tetőcsere)  h) az Árpád utcai óvoda korszerűsítése  i) a  Városi  Intézményellátó  Szervezet  (Széchenyi  u.  50.)  épületének  energetikai  korszerűsítése  j) a Mezőcsáti Polgárőr Egyesület épületének energetikai korszerűsítése  k) a város teret övező épületek homlokzatának felújítása  l) az  Alapellátó  Egészségház  épületének  felújítása,  korszerűsítése,  teljes  körű  akadálymentesítése  a  fentiekhez  szükséges  út  és  egyéb  közmű  kiépítése,  illetve  rekonstrukciója  A  feladat  végrehajtásához,  egyes  feladatsorokhoz  kapcsolódóan  az  Önkormányzat  tervdokumentációval rendelkezik.  8. A meglévő ipari terület infrastrukturális fejlesztése. A településen meglévő kb. 5 ha nagyságú  ipari  terület  alapinfrastruktúrájának  kiépítése  (villany,  víz,  gáz,  szennyvíz,  stb.)  A  terület  körbekerítése,  a  település  főútjával  való  összekötése  (3,5  km  hosszú  kétsávos  aszfaltozott  nagy teherbírású út építése). Közvilágítás és parcellázás megvalósítása.  9. Gazdaságélénkítő  és  lakosság  megtartó  célok  megvalósítása  érdekében  a  helyi  gazdasági  szereplők összefogása és támogatása:    Dél‐Borsodi Élelmiszer Hálózati Együttműködés, valamint   Mezőcsáti  Élelmiszer  Feldolgozó  Park  és  a  hozzá  kapcsolódó  Inkubátorház  létrehozásában  10. A fürdő környezetével kapcsolatos infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések:  a) ifjúsági tábor, diákszállás, stb.  b) a Füzes Üdülőtelkesek Egyesület által kezdeményezett útfelújítás.  c) Tanuszoda építése  d) Az  önkormányzati  tulajdonú  termálkút  hasznosításával  a  város  intézményeinek  fűtése, konyhakertészet bővítése  11. Az önkormányzat tulajdonában álló Ravatalozó felújítása, korszerűsítése.  12.   Az  1970‐es  években  elvitt  közigazgatási  hivatalok  visszatelepítésének  elősegítése,  a  közigazgatási  reform  ismeretében  elérendő  cél  a  meglévő  körzetközponti  feladatként  a  településen kialakított közigazgatási funkciók megtartása, bővítése.  13.   ÖKO‐park  és  rendezvénytér  kialakítása.  Az  Egészségfejlesztő  Központ  mögötti  szabad  területen egy környezettudatosságot tükröző rekreációs park és rendezvénytér kialakítása.   A volt KRESZ park területén szabadidős park kialakítása, a nádas terület rehabilitációja.  14.  Közösségi  terek,  sportolásra  alkalmas  területek  kialakítása,  a  meglévők  modernizálása,  fejlesztése. 

94     

 

 

 

 

A  2010‐2014.  időszakban  a  következő  önkormányzat  részvétellel  megvalósuló  fejlesztések  kerültek  támogatásra:  12. táblázat: Önkormányzati részvétellel megvalósuló fejlesztések (2010‐2014)  A projekt címe: 

„A  Mezőcsáti  Kistérség  Humánszolgáltató  Központ  komplex  akadálymentesítése,  energiatakarékossá  tétele,  többfunkciós szolgáltató bázissá alakítása” 

A megvalósítás ideje: 

2010.06.21. – 2012.01.31. 

A projekt költségvetése: 

221.440.660.‐Ft 

Támogatási intenzitás: 

95% 

A program megnevezése: 

ÉMOP‐2008‐4.2.1.B.C  Szociális  alapszolgáltatások  és  gyermekjóléti  alapellátások  komplex‐,  valamint  bölcsődék  önálló fejlesztése 

A pályázati azonosító száma: 

ÉMOP‐4.2.1/C‐2f‐2009‐0005 

Érintett települések: 

Mezőcsáti Kistérség valamennyi települése   Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszabábolna,  Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk 

  A projekt címe: 

„Egészséges életért a Mezőcsáti Kistérségben” 

A megvalósítás ideje: 

2011.05.01. – 2012.11.30. 

A projekt költségvetése: 

35.019.147.‐Ft. 

Támogatási intenzitás: 

100% 

A program megnevezése: 

TÁMOP‐6.1.2/LHH/09/1  „Egészségre  nevelő  és  szemléletformáló  életmódprogramok  a  leghátrányosabb  helyzetű kistérségekben”  

A pályázati azonosító száma: 

TÁMOP‐6.1.2/LHH‐09/1‐2010‐0008 

Érintett települések: 

Mezőcsáti Kistérség valamennyi települése   Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszabábolna,  Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk 

  A projekt címe: 

„Kistérségi Agráripari Foglalkoztatási Klaszter” 

A megvalósítás ideje: 

2011.10.01. – 2013.03.31. 

A projekt költségvetése: 

267.908.305.‐Ft. 

Támogatási intenzitás: 

100% 

A program megnevezése: 

TÁMOP  5.1.1.‐09/6  Képzés  –  foglalkoztatás  hátrányos  helyzetűeknek 

95     

 

 

 

 

A pályázati azonosító száma: 

TÁMOP‐5.1.1.‐09/6‐2010‐0052 

Érintett települések: 

Mezőcsáti Kistérség 6 települése   Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszadorogma, Tiszakeszi,  

  A projekt címe: 

„Egységes Falukép a Mezőcsáti Kistérségben” 

A megvalósítás ideje: 

2012. október 27. – 2012. december 26. 

A projekt költségvetése: 

35.014.634 Ft  

A program megnevezése: 

135/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági  Vidékfejlesztési  Alapból  a  falumegújításra  és  ‐fejlesztésre  igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről 

A pályázati azonosító száma: 

Támogatási határozat vonalkód: 1427496777 

A projekt címe: 

Idősek  nappali  ellátásának  fejlesztése  a  Mezőcsáti  Kistérségben 

A megvalósítás ideje: 

2013.02.28.‐2013.09.30. 

A projekt költségvetése: 

104.723.750.‐ 

Támogatási intenzitás: 

95% 

A program megnevezése: 

ÉMOP‐4.2.1/A,B‐11  Szociális  alapszolgáltatások  és  gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése 

A pályázati azonosító száma: 

ÉMOP‐4.2.1/A‐11‐2012‐0019 

Érintett települések 

Mezőcsáti Kistérség 6 települése 

 

Ároktő,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi,  Tiszatarján  Költségek megoszlása  - Ároktő      - Igrici      - Mezőcsát    - Tiszadorogma    - Tiszakeszi    - Tiszatarján    - Általános költségek 

14.809.949.‐  13.479.338.‐  23.881.059.‐  13.539.149.‐  14.339.446.‐  14.354.722.‐  10.317.988.‐ 

  A projekt címe: 

„Legyen jobb a gyermekeknek” a Mezőcsáti Kistérségben 

A megvalósítás ideje: 

2012. 07. 01.‐ 2015. 06. 30. (FOLYAMATBAN) 

A projekt költségvetése: 

553.228.771.‐ Ft 

96     

 

 

 

 

Támogatási intenzitás: 

100% 

A program megnevezése: 

TÁMOP‐5.2.3‐A‐11. Integrált térségi programok a gyerekek  és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére 

A pályázati azonosító száma: 

TÁMOP‐5.2.3‐A‐11/1‐2011‐0001 

Érintett települések 

Mezőcsáti Kistérség 7 települése   Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszadorogma,  Tiszakeszi,  Tiszatarján 

  A projekt címe: 

„A  szolgáltatás  kistérségben 

koordináció 

fejlesztése 

Mezőcsát 

A megvalósítás ideje: 

2013.03.16. – 2014.09.15. (FOLYAMATBAN) 

A projekt költségvetése: 

34.885.580.‐ Ft 

Támogatási intenzitás: 

100% 

A program megnevezése: 

TÁMOP‐5.4.9‐11/1  Modellkísérleti  program  alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására 

A pályázati azonosító száma: 

TÁMOP‐5.4.9‐11/1‐2012‐0040 

Érintett települések 

A kistérség valamennyi települése  

az 

Ároktő,  Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszabábolna,  Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk      1.10.3. Foglalkoztatáspolitika    Bár  a  munkahelyteremtés  és  a  foglalkoztatás  elősegítése  kiemelt  célként  került  megjelölésre  a  település  különböző  időszakokra  vonatkozó  gazdasági  és  településfejlesztési  programjaiban,  a  közfoglalkoztatási programok adta lehetőségeken kívül az önkormányzat nem élt egyéb eszközökkel.  Az  1.9.3.  fejezetben  bemutatásra  került  vállalkozásokon,  mint  nagy  foglalkoztatók  mindenképpen  meg  kell  említeni  magát  a  települési  Önkormányzatot,  hiszen  ő  és  intézményei  is  mintegy  71  főt  foglalkoztatnak az alábbi megosztásban:     

Önkormányzati Hivatal: 19 fő  ÁMK (óvodák, Művelődési Központ) 28 fő  Élelmezési Központ: 11 fő  Városüzemeltetés: 11 fő 

A  foglalkoztatottság  vizsgálata  során  külön  szükséges  megemlíteni  a  közfoglalkoztatást,  amelynek  a  városi  önkormányzat  rendszeres  résztvevője.  A  közfoglalkoztatásban  résztvevő  személyek  a  programok  keretében  végezhető  település‐üzemeltetési  feladatokat  [például:  belterületi 

97     

 

 

 

 

csapadékvíz‐elvezető  rendszer  karbantartása,  közutak  és  azok  környezetének  karbantartása,  külterületi mezőgazdasági utak karbantartása, illegális hulladéklerakók felszámolása] láttak el.    A  2014.  évi  költségvetés  módosításáról  szóló  rendeletben  bemutatásra  kerül,  hogy  a  közfoglalkoztatottak  230  fős  kerete  100  fővel  megemelésre  kerül.  A  2015.  évi  költségvetésben  a  közfoglalkoztatásra 160.600.000 Ft‐ot tervez az Önkormányzat az alábbi megosztásban:    

személyi juttatás: 120.204.000 Ft  munkaadót terhelő járulékok: 16.228.000 Ft  dologi kiadások: 24.168.000 Ft 

  13. táblázat: A közfoglalkoztatottak létszámának alakulása    2012. év  290 fő 

2013. év  491 fő  Forrás: Települési adatszolgáltatás 

2014. év  675 fő 

  1.10.4. Lakás‐ és helyiséggazdálkodás    Mezőcsát  Város  Önkormányzata  tájékoztatása  szerint,  a  tájékoztató  készítésekor,  67  db  önkormányzati  bérlakást  tartott  nyilván,  melynek  nagy  része  bérbeadás  útján  kerül  hasznosításra,  státuszuk  (üres/hasznos)  az  év  során  folyamatosan  változik.  A  67  db  lakásból  akkor  10  db  üres  bérlakás szerepelt a nyilvántartásban. A 10 db üres lakásból 2 db komfort nélküli, 2 db összkomfortos  és 6 db komfortos komfortfokozatú.  14. táblázat: Az önkormányzati bérlakások megoszlása   

1 szobás 

1,5 szobás 

2 szobás 

2,5 szobás 

3 szobás 

3,5 szobás 

Panellakások 

4 db 

10 db 

17 db 

0 db 

3 db 

0 db 

Kertes házak 

15 db 

1 db 

14 db 

1 db 

1 db 

1 db 

Forrás: Települési adatszolgáltatás  A  lakásokat  szociális  helyzet  alapján  pályáztatás  útján,  piaci  jelleggel  pályáztatás  útján,  szolgálati  jelleggel vagy városérdekből, illetve jogszabály előírása alapján adja bérbe az önkormányzat.             

98     

 

 

 

 

52. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (TeIR,  2013‐ig) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis    A  fenntartott  önkormányzati  lakásbérlemények  Mezőcsáton  a  teljes  lakásállományon  belül  mindössze 2,7%‐ot tesznek ki. Ez az érték meghaladja ugyan a járási átlagot (1,2%), de alatta marad  az országos átlagnak (2,5%) és a Heves megyei járásközpontok átlagának (5%).    A  bérlakások  a  település  különböző  részein  találhatóak,  kihasználtságuk  hozzávetőleg  85%.  A  bérlakásokból származó önkormányzati bevétel elhanyagolható.    A lakásokon túl 9 db garázs és 6 db üzlethelyiség van az önkormányzat tulajdonában, ezeket mindet  bérlik lakosok illetve cégek.    1.10.5. Intézményfenntartás    Mezőcsáton  a  városi  önkormányzat  mellett  számos  közszolgáltatást  nyújtó  intézmény  működik.  A  közszolgáltatást  nyújtó  intézmények  (oktatási‐nevelési  intézmények,  egészségügyi,  szociális  ellátás),  illetve  azok  fenntartói  az  1.8.1  pontban  felsorolásra  kerültek.  A  törvényi,  jogszabályi  környezet  változása  főként  az  oktatási  intézmények  fenntartására  volt  hatással  az  elmúlt  időszakban,  több  oktatási  intézmény  került  át  először  a  Megyei  Intézményfenntartó  Központ,  majd  a  Klebersberg  Intézményfenntartó Központ fenntartásába.    Ezeken kívül a városban működnek az alábbi közintézmények:     Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal 3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.   Dél‐Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda 3450 Mezőcsát, Hősök tere 24. 

99     

 

 

 

 

                    

B‐A‐Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 3450  Mezőcsát, Hősök tere 24.  B‐A‐Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatal 3450 Mezőcsát, Szent István u. 26.  Mezőcsáti Rendőrőrs 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24.  Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István u. 35.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőcsáti Tankerülete 3450 Mezőcsát, Szent István  u. 38.  Dr.  Enyedy  Andor  Református  Általános  Iskola,  Óvoda  és  Bölcsőde  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 1.  Mezőcsát  Város  Önkormányzat  Élelmezési  Alegység  3450  Mezőcsát,  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 3.  Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 3450 Mezőcsát, Kossuth  u. 12.  Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola és Óvoda Konyhája 3450 Mezőcsát, Kossuth u.  7.  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 21.  ÁMK Napközi Otthonos Óvoda 3450 Mezőcsát, Hősök tere 15.  ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Árpád úti Tagóvodája 3450 Mezőcsát, Árpád u. 6.  Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ 3450 Mezőcsát, Hősök tere 33.  OTP Bank Nyrt – Mezőcsát ‐ Hősök Terei Bankfiók 3450 Mezőcsát, Hősök tere 23.  Borsod Takarék Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Hősök tere 17/A.    Bükkalja Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Kossuth u. 7.  Idősek Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Bacsó Béla u. 10.  Tanoda 3450 Mezőcsát, Szent István u. 19.  Fogyatékosok Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Szent István u. 20.  Mezőcsát és Környéke Önkéntes Tűzoltó Egyesület 3450 Mezőcsát, Szent István u. 38/A.  Mezőcsáti Polgárőr Egyesület 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24. 

  Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok nincsenek.    1.10.6. Energiagazdálkodás    Saját  energiaellátó  rendszerrel  nem  rendelkezik  a  város,  az  áramszolgáltatást  az  ÉMÁSZ  Zrt.,  a  gázszolgáltatást a Tigáz Zrt. végzi a településen.    A  Város  energiagazdálkodását  befolyásoló  energetikai  beruházások  a  pályázati  rendszer  eredményeihez kapcsolhatók. A pályázatokból megvalósuló új építések, mint a Humánszolgáltató új  épülete  illetve  az  Egészségfejlesztő  Központ  kialakítása  során  korszerű,  energiahatékony  építőanyagok,  épületgépészeti  berendezések  illetve  nyílászárók  kerültek  beépítésre,  a  felújítások,  mint  a  Zsinagóga  illetve  a  Református  Gimnázium  és Közgazdasági  Szakközépiskola  felújítása  során  korszerű fűtési rendszer került beépítésre illetve nyílászáró‐csere is megvalósult.    A településen több olyan intézményi épület található, amely felújításra szorul. Ezek felújítására készül  az  Önkormányzat,  melyek  keretében  megújuló  energiaforrások  felhasználását  is  tervezik.  De  a 

100     

 

 

 

 

nemrég épült Egészségfejlesztő Központ napkollektorokkal történő ellátására folyamatban is van egy  projekt. 

  1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások    A  Magyarország  helyi  önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX.  törvény  (Mötv.)  13.  §  (1)  a  településüzemeltetési  feladatokat  a  helyi  közügyek,  valamint  a  helyben  biztosítható  közfeladatok  körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja. A hivatkozott jogszabályhely 2. pontja  értelmében  településüzemeltetési  feladatnak  minősül  a  köztemetők  kialakítása  és  fenntartása,  a  közvilágításról  való  gondoskodás,  kéményseprő‐ipari  szolgáltatás  biztosítása,  a  helyi  közutak  és  tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,  gépjárművek  parkolásának  biztosítása.  Ezek  mellett  a  hulladékgazdálkodás  és  a  távhőszolgáltatás  is  önkormányzati,  a  település  üzemeltetésével  összefüggő  közfeladat,  és  a  víziközmű‐szolgáltatás  is  annak  minősül  abban  az  esetben,  ha  a  víziközmű‐szolgáltatásról  szóló  2011.  évi  CCIX.  törvény  (Vksztv.) rendelkezései szerint a helyi önkormányzat az ellátásért felelős.    Mezőcsáton a települési közműszolgáltatásokat az alábbi cégek látják el:     Vízellátás: Borsodvíz Zrt., Miskolc    Szennyvíz elvezetés: Borsodvíz Zrt., Miskolc   Csapadékvíz elvezetés: Mezőcsát Város Önkormányzata    Gázellátás: TIGÁZ ZRt., Hajdúszoboszló   Önkormányzati utak kezelője: Mezőcsát Város Önkormányzata    Áramellátás: ÉMÁSZ Zrt., Miskolc    Mezőcsáton  a  közelmúltig  a  Városüzemeltetési  és  intézményi  ellátó  szervezet  látta  el  a  településüzemeltetési  szolgáltatások  jelentős  részét.  A  VIESZ  megszűnt,  az  Önkormányzat  magához  vonta a feladatok ellátását. A foglalkoztatottak az Önkormányzatnál a Munka törvénykönyve szerint  kerültek  foglalkoztatásra,  villanyszerelési  ‐,  asztalos  ‐,  vízszerelési  ‐,  festési  munkákat  látnak  el.  Ellátják  továbbá  az  önkormányzat  tulajdonában  lévő  gépkocsik  vezetési  ‐  vér  szállítás  az  EÜ  központból  a  Megyei  Kórház  Laboratóriumába,  személyszállítás  stb.‐  feladatait.  Jelenleg  11  fő  dolgozik az önkormányzatnál ebben a formában.    Mezőcsát  települési  infrastruktúráján  belül  a  közmű‐hálózatokkal  való  ellátottság  változatos  képet  mutat,  azonban  általánosságban  véve  ebben  a  tekintetben  elmaradott  a  város.  A  Közüzemi  ivóvízvezeték‐hálózatba  bekapcsolt  lakások  aránya  napjainkra  majdnem  eléri  a  80%  ot  a  lakásállományon  belül.  Ezzel  elmarad  mind  a  járási,  mind  a  megyei  járásszékhelyi  és  az  országos  adatoktól is.               

101     

 

 

 

 

53. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

  A  közcsatorna‐hálózat  kiépítettsége  a  nagyszabású  közmű‐építési  beruházásoknak  köszönhetően  a  település  belterületén  szinte  teljes,  azonban  a  rákötési  arány  elmaradt  a  megyei  járásközponti  és  országos  átlagtól.  A  közcsatorna‐hálózatba  bekapcsolt  lakások  aránya  a  vezetékes  ivóvízhálózatba  bekapcsolt  lakások  százalékában  mutató  tekintetében  elmondható,  hogy  az  évezred  elején  óriásira  nyíló  közműolló  mára  már  sokkal  kedvezőbb  képet  mutat,  eléri  a  magyarországi  átlagot,  10  %‐kal  marad ez a megyei járásközponti aránytól és 10%‐kal haladja meg a járási arányt.    

102     

 

 

 

 

54. ábra: Közcsatorna‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

103     

 

 

 

 

  55. ábra: Közcsatorna‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt  lakások százalékában 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

  A  gázfogyasztó  háztartások  aránya  tekintetében  is  Mezőcsát  értékei  jóval  szerényebbek  a  megyei  járásközponti  és  az  országos  aránytól.  Ez  egyben  azt  is  jelenti,  hogy  nagyon  sok  háztartás  vegyes‐ tüzeléssel rendelkezik, mely azonban  a téli időszakban nagyobb légszennyezési kockázatot jelent. A  gázhálózatot  egy  2013‐as  lakossági  megkérdezés  alapján  6,6‐es  átlagos  értékkel  közepesen  jónak  lehet minősíteni, tehát alapvetően ezzel a szolgáltatással elégedett a lakosság (a rosszabb minősítés  is inkább a gázfogyasztás anyagi terhe miatt jelentkezett). 

104     

 

 

 

 

56. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) 

  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis 

  Mezőcsáton  kiépített  kábeltelevízió‐hálózat  működik,  azonban  a  rákötési  arány  jóval  szerényebb  a  megyei átlagnál – azonban a térség városai elég vegyes képet mutatnak ebben a tekintetben.     Rendszeres  hulladékgyűjtés  a  térség  településein  szinte  teljesen  kiépített,  Mezőcsáton  is  100%‐ot  közelítő az érték. 2014 tavaszától Mezőcsáton is bevezetésre került a MiReHuHöz Nonprofit Kft. által  a  házi  szelektív  hulladékgyűjtés.  A  háztartások  nagy  részében  az  ún.  sárga  edényzet  van  használatban.  Kéthetente  történik  a  sárga  edényzet  és  kéthetente  történik  a  zöld  zsák  (a  zöld  hulladék) elszállítása. Ezért a MiReHuKöz Kft. által nyújtott házi szelektív hulladékgyűjtés mellett csak  az üveggyűjtő szigetek rendszere maradt meg a városban, a többi gyűjtő sziget felszámolásra került a  házi szelektív gyűjtés miatt.    A  legalább  30  Mbps  sávszélességre  képes  vezetékes  internet‐hozzáféréssel  rendelkező  lakosság  száma Mezőcsáton 2011‐ben 0 fő volt, ez a száma 2012‐re 60 főre, 2013‐ban 529 főre emelkedett. Ez  a növekedés óriási az eltelt idő tükrében, azonban még így is csak a település lakosságának 8,9%‐a. 

105     

 

 

 

 

 

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata  1.12.1. Természeti adottságok    A Borsodi Mezőség erdőssztyepp‐klímájú, mérsékelten meleg‐száraz éghajlatú kistáj.  15. táblázat: Éghajlati adottságok  Évi napsütéses órák száma:  nyáron:  télen:  Évi középhőmérséklet:  vegetációs időszak középhőmérséklete:  Évi átlagos csapadék:  tenyészidőszakban:  Hótakarós napok száma:  Átlagos ma. hóvastagság:  Ariditási index: 

1900 ‐ 1950 óra  760 ‐ 780 óra  185 óra  9,8 ‐ 9,9 Co  17,0 Co  560 ‐ 590 mm  330 ‐ 340 mm  36 ‐38 nap  16 cm  1,19 ‐ 1,25 

Uralkodó szélirány: 

ÉK (gyakori a DNY‐ i, D‐i) 

Átlagos szélsebesség: 

2,5 m/s 

  Vízrajzi  adottságok:  A  település  hordalékkúpon  kialakult  síkságon  terül  el,  melyet  felszíni  erek  szabdalnak.  A  hordalékkúpot  az  ős‐Sajó  építette.  A  térség  vízellátását  korábban  a  Bükkből  lefutó  patakok  biztosították,  az  1939‐ben  befejezett  végső  ármentesítést,  a  Tisza  gátjainak  megépítését  követően azonban a terület száradásnak indult. A puszta vízháztartására az első komolyabb csapást  az  1960‐as  években  végzett  belvíz‐elvezetési  munkálatok  jelentették.  A  csatornákat  a  meglévő  vízfolyások  medrében  alakították  ki.  A  nagyobb  kanyarulatokat  levágták  ‐  meggyorsítandó  a  vízfolyások  esését  ‐,  folyásuk  irányát  gátakkal  igazították  ki.  Az  elkészült  rendszer  még  ebben  a  formájában  is  alkalmas  lehetett  volna  a  természetszerű  állapot  megőrzésére,  de  a  vízkormányzási  gyakorlat az akkor domináns érdekek miatt egyoldalúan működött, és működik a mai napig is, csak a  vizek  elvezetésére  koncentrálva.  a  Tisza‐tó  építésének  során  a  tó  tervezett  eredeti  vízszintjét  figyelembe  véve  ‐illetve  a  másodlagos  szikesedést  és  a  szivattyúzási  költségeket  elkerülendő‐,  megépítették  a  Csincse‐csatornát.  A  felszíni  vizeitől  ily  módon  megfosztott  terület  felszín  alatti  vízutánpótlása  is  jelentősen  csökkent,  amikor  a  bükkábrányi  lignitbánya  munkagödrének  szárazon  tartása  végett  napi  kb.  10  000  m3  vizet  emelnek  ki  a  szivattyúk.  Így  a  területre  korábban  jellemző  rétegvízáramlás  ‐  a  Bükk  lábától  a  Tisza  irányába  ‐  megváltozott,  a  mocsarak  mélyebb  részein  és  a  Tisza‐medrében lévő fakadó források megszűntek. A kiszivattyúzott vizet ma a Csincse‐csatornába, ill.  a  Geleji‐víztározóba  vezetik,  így  az  már  nem  jelent  meg  fakadó  források  formájában  a  BMTK‐ban.  Ezen  változtatott  a  tájrehabilitációs  műtárgyak  megépítése,  amelyek  segítségével  lehetőség  nyílt  a  felszínre emelt vizek egy részének a természetvédelem szolgálatába állítására.  Jelenleg a talajvíz szintje 2 ‐ 4 m között található. Mennyisége 1 ‐ 3 l/s km2. Átlagos vízkeménység: 15‐ 25 nko.  

 

106     

 

 

 

 

16. térkép: Vízrajzi és talajtérkép 

  Forrás: Corine Landcover és Agrotopo Adatbázis  Talajtani  adottságok:  A  területen  belül  az  egymáshoz  viszonyított  néhány  méteres,  sőt  néha  csak  néhány  deciméteres  szintkülönbségek  szerint  oszlanak  meg  a  talajtípusok.  A  legmagasabb  térszíneken, amelyek szigetszerűen emelkednek ki a tájból, csernozjom talajok találhatók. Ezek a táj  legtermékenyebb  termőtalajai,  füves  növénytakaró  alatt  bekövetkezett  talajképződés  eredményei,  jellemző  rájuk  a  humuszanyagok  felhalmozódása,  a  kedvező,  morzsalékos  szerkezet  kialakulása,  valamint a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása. Egyik altípusa az alföldi mészlepedékes  csernozjom,  melynek  jellemzője,  hogy  főként  átiszapolt  löszön  keletkezett,  és  több  agyagot  tartalmaz. A réti csernozjomok kialakulására és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű  humusz‐felhalmozódást  gyenge  vízhatás  kíséri.  A  vízhatás  lehet  a  talajvíz  közelségének  vagy  a  mélyedésekben összefutó belvíznek az eredménye. A réti csernozjomok egyik legfőbb jellegzetessége  a levegőtlenség. Kora tavaszi vagy magas vízállású időszakokban túlnedvesedésre hajlamos.  A térség talajainak nagy része szikes, a réti szolonyec, illetve szolonyeces réti típushoz tartozik. Ebbe  a  főtípusba  azokat  a  talajokat  soroljuk,  amelyek  kialakulásukban  és  tulajdonságaikban  a  vízben  oldható sók döntő szerepet játszanak.  Növénytani adottságok: A Borsodi Mezőség természetes élőhelyeit a pannon szikes sztyeppék és a  síksági  pannon  löszgyepek  alkotják.  Bár  a  területen  több  védett  fajnak  van  országosan,  illetve  regionálisan jelentős, védendő állománya, a terület fajgazdagsága közepesnek tekinthető. Ugyanis a  nagy  szikes  területek  fajszegények.  A  heterogén  vegetációmozaikok  azonban  nagyban  növelik  az  egyes területrészek fajdiverzitását. (Forrás: Borsodi sík Natura 2000 terület fenntartási terve)   

107     

 

 

 

 

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet  1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat  A Borsodi Mezőség tágabb térségét a helyi emberek "Kis‐Hortobágynak" nevezik. A név nem csak a  terület  felszíni  formáira,  hanem  a  hasznosítási  formákra  is  utal.  A  térség  Borsod  vármegye  „éléskamrája” volt, vágó állatok tekintetében, a pusztákon hatalmas nyájak, csordák legelésztek. Az  innen  északra  és  nyugatra  fekvő  területek  jó  minőségű  földjeit  már  a  középkorban  szántóföldi  művelés  alá  fogták.  Az  ember  jelenlétének  nyomai  a  területen  egészen  a  bronzkorig  vezethetők  vissza.  A honfoglaló magyarság  is  korán  megtelepedett  itt. 1067‐ben  apátságot  alapítottak  a  környéken.  Mezőcsát  nevét  először  1225‐ben  említik.  A  XIII.  század  elején  már  két  faluból  állt,  Szabadcsáton  szabad  jobbágyok,  Lakcsáton  pedig  szolgák  és  szabadosok  laktak.  Bika  és  Bisz  Csáthoz  kötődő  települések  voltak.  A  XIV.  század  eleji  térképen  még  szerepelnek  (ma  határnevek).  A  katonai  leírás  megemlíti  az  egykori  folyómedrekben  kialakult  mocsarakat  és  a  tölgyfából  álló  Csáthi‐erdőt.  Ekkor  még a pusztai mocsarakban is bőven voltak halak (pl. csík, csuka, ponty).  A  középkorban  a  domináns  foglalkozás  az  állattartás  volt.  A  szántóföldi  művelés  jobbára  a  lakosok  saját  szükségleteit  és  állatállományuk  abrakszükségletét  volt  hivatott  kielégíteni.  A  szántóföldi  művelés  aránya  csak  a  Tisza  szabályozása,  és  a  járható  utak  elkészítése  után  nőtt  valamelyest.  Az  árunövénytermelésnek egészen a hatvanas évekig gátat szabott a vasútvonal hiánya, a földek rossz  minősége.  A  szántók  területarányának  növelését  csak  a  80‐as  évek  TSZ‐vezetőket  premizáló  rendszere  és  gabonaprogramja  eredményezte.  Később  a  termőföld  privatizációs  folyamat  során  a  korábbi  falusi  gulya  és  csordalegelők  magánkézbe  kerültek,  és  azokat  az  új  tulajdonosok  feltörték.  Ugyanez  volt  a  sorsa  az  állattartó  telepek  környékén  lévő  gyepek  többségének  is.    Sok  újonnan  művelésre fogott szántó még ma is gyep művelési ágban szerepel. Ez alól kivételt képeznek az északi  és nyugati részek jó minőségű földjei, amelyek jelentős részét szántóként használják a középkor óta.    1.12.2.2. Tájhasználat értékelése    Gyepek:  A  Mezőcsát  déli‐délnyugati  határa,  ami  a  tájvédelmi  körzet  részét  képezi,  összefüggő  gyepterületből  áll,  melyben  csak  szigetszerűen  találhatók  szántók,  amelyek  a  korábbi  löszhátak  feltörése  révén  jöttek  létre.  A  tájvédelmi  körzet  területén  kívül  a  gyepek  aránya  minimális,  itt  a  szántóterületek  az  uralkodók.  Tekintettel  az  élő  munkaerő  drágulására,  az  állattenyésztés  mind  eszközigényesebbé  válására,  és  a  növénytermesztéshez  képest  egyre  inkább  kisebb  nyereségességére, a két ágazat közötti kívánatos egyensúly felborult.  Előbb a legelő kérődzők, majd  az  abrakfogyasztó  sertések  és  baromfik  száma  csökkent  le  drasztikusan.  Ezen  fajok  létszáma  a  térségben  főleg  a  háztáji  gazdaságokban  volt  jellemző,  azonban  az  idősödő  lakosság  a  takarmány  beszerzés  nehézsége,  és  a  megélhetési  bűnözésből  élők  létszámának  rohamos  növekedése  miatt  megszűnő  vagyonbiztonság  következtében  ezen  tevékenységgel  jobbára  felhagyott.  A  Borsodi  Mezőség Érzékeny Természeti Területre vonatkozó támogatási rendszer szerint a gyepterületek után  felvehető,  beruházások  fedezésére  is  alkalmas  mértékű  támogatás  folyósításának  feltétele  legalább  0,2  állategység/ha  mértékű  állatállomány  tartása.  A  mai  fejlesztési  programok  az  állattartó  telepek  fejlesztését,  a  takarmánytermelést,  a  természet  közeli  szántóföldi  gazdálkodást  is  nagy  hányadban  támogatják.(Forrás: Borsodi sík Natura 2000 terület fenntartási terve) 

108     

 

 

 

 

Szántók:  A  földek  aranykorona  értékének  csökkenésével  egyenes  arányban  csökken  a  művelés  intenzifikációja  is.  Arányaiban  a  legnagyobb  területen  a  kalászos  gabonákat  vetik,  ezt  követi  a  kukorica,  a  napraforgó,  és  az  őszi  káposztarepce.  A  még  meglévő  állattartó  telepek  környékén  a  silókukorica  mennyisége  is  számottevő,  csakúgy,  mint  a  lucernáé,  amit  a  Szentistváni  Mg.  zRt.  takarmánykeverő  üzemének  az  igénye  miatt  is  nagy  területen  termesztenek.  A  termőföld  használatához  kötött  területalapú  és  agrár‐környezetgazdálkodási  támogatások  megjelenése  óta  a  gazdálkodók  a  kifizetésekhez  kötődő  szigorú  ellenőrzések  miatt  jobban  odafigyelnek  a  területeikre,  ami a diverz életközösségeket fenntartó parlagok, árokpartok, mezsgyék nagy részének eltűnéséhez  vezetett.  A  jobb  termőföldeken  iparszerű  növénytermesztési  tevékenység  folyik.  Itt  a  kis  élőmunkaerő igény, a nagy gépi munkaóra és mezőgazdasági kemikália használat a jellemző.   Erdők: Az erdők aránya kicsi, mindössze 281 ha Mezőcsát területén. Nagyobb összefüggő erdőterület  a  településtől  északra  húzódó  egykori  folyókanyarulat,  ma  holtág  melletti  erdő,  az  üdülőterület  közelében.  Az  1950‐60‐as  években  telepített  útmenti  fásítások,  mezővédő  erdősávok  érdemelnek  még említést, melyek a teljes erdőterület 10%‐át, 31 ha‐t tesznek ki. A többi erdőterület rendeltetés  szerint  a  következőképpen  alakul:  természetvédelmi  erdő  23  ha,  településvédelmi  erdő  5  ha,  talajvédelmi erdő 10 ha, faanyagtermő erdő 212 ha (NÉBIH Erdészeti Igazgatóság 2013 adatai).     1.12.3. Védett, védendő táji‐, természeti értékek, területek  1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek  A  következő  fejezetben  felsorolt,  különböző  természetvédelmi  oltalom  alatt  álló,  Mezőcsát  településének jelentős részét képező területek tartoznak a tájképvédelmi szempontból is kiemelten  kezelendő területek közé.  1.12.3.2.  Nemzeti  és  nemzetközi  természetvédelmi  oltalom  alatt  álló  vagy  védelemre  tervezett  terület, érték, emlék  Országos szintű védett terület: Mezőcsát határának jó része a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzeten  belül fekszik. A tájvédelmi körzet teljes területe17.932,2 ha. A védetté nyilvánításról a 9/1989. (VIII.  24.)  KVM  rendelet  intézkedett,  mellyel  9168,3  ha  került  védettség  alá.  A  bővítésről  további  8763,9  ha‐ral a 14/1993. (IV. 7.) KTM rendelet intézkedett. Mezőcsát határa a TK pusztai részéhez tartozik,  ami egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, míg a peremeken és  a  pusztai  gyepek  közé  zárványként  ékelődve  szántóterületek  találhatók.  A  száraz  gyepterületek  részben  ősi  löszpusztarétek,  melyeket  hagyományosan  legeltetéssel  hasznosítottak,  hasznosítanak.  Fajai egyrészt alföldi jellegűek (pl. macskahere, hengeresfészkű peremizs, nyúlánk sárma), másrészt a  Bükkaljáról  részben  a  patakok  segítségével  „lehordott”  sztyepp‐  és  erdőssztyepp  fajok  (pl.  agárkosbor, tavaszi hérics, közönséges borkóró, parlagi rózsa). Míg a löszgyepek esetén a legeltetés  erős  degradációs  tényező,  addig  a  természetes,  ősi  szikesek  esetében  a  nyílt  felszínű  gyepek  fő  fenntartó  tényezője.  A  Borsodi‐Mezőség  területén  mind  az  ősi  típusú  szikesek,  mind  pedig  a  vízrendezés  hatására  a  réti  talajok  szolonyecesedésével  létrejött  másodlagos  állományaik  megtalálhatók.  Jellemző  feltűnő  fajaik  közül  kiemelhetők  a  tavasszal  virágzó  kamilla  és  a  nyárvégi  puszta  képét  meghatározó  sóvirág.  A  szikesek  fajai  jórészt  kontinentális  –  eurázsiai  elterjedésűek,  melyek  jól  alkalmazkodtak  a  klimatikus,  talajtani  adottságokhoz.  Növényföldrajzi  szempontból  értékes fajai a kígyófarkfű, az erdélyi és a vékony útifű, a bárányparéj és a heverő seprűfű. A szikes  mocsarakban tenyészik a gyakorinak mondható kisfészkű aszat, a kétsoros sás, a pannon bennszülött 

109     

 

 

 

 

buglyos boglárka és a sziki boglárka. A pusztai tömbben az állatok közül leghamarabb a színpompás  pillangókat  vehetjük  észre.  A  szikesréti  magaskórósok  megmaradt  foltjainak  környékén  találjuk  az  egyik  legértékesebb  védett  lepkefaj,  a  nagy  szikibagoly  populációit.  A  lepke  hernyója  tápláléknövényként  a  társulásalkotó  orvosi  kocsordot  igényli,  így  a  faj  fennmaradásának  biztosításához a növénytársulás védelme szükséges. A gazdag madárvilág különösen értékes tagja a  túzok,  melynek kb. 40–50 példányos állománya él itt. A fokozottan védett ragadozó madarak közül  több  párban  költ  a  kerecsensólyom  és  a  hamvas  rétihéja,  50–100  pár  között  mozog  a  kékvércse  állománya. Az 50–60 páros szalakóta állomány, valamint a körülbelül ugyanekkora számú kis őrgébics  a  költés  szempontjából  a  terület  legjellemzőbb  pusztai  élőhelytípusait  részesíti  előnyben.  Őszi  vonulás  idején  megszállnak  a  darvak  és  a  vadludak  tömegei,  a  tavaszi  időszakban  pedig  a  parti  madarak  közé  tartozó  cankók  és  bíbicek  nagy  csapatai.  A  vizes  élőhelyek  helyreállítását  szolgáló  programok révén mind a négy hazánkban fészkelő vöcsökfaj megtelepedett, és több pár cigányréce  költ eredményesen.   Ex lege védettség: Kunhalmok ‐ A kunhalmokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény  (Tvt.) 23. § (2) bekezdése a természeti emlék kategóriába sorolja. A kunhalmok ezen törvény hatályba  lépése (1997. január 1.) óta ex lege védettek. „A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi,  tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével  meghatározó eleme lehet a tájnak”. A törvényben alkalmazott kunhalom fogalom egy gyűjtőfogalom,  amely a földmű eredeti funkciójára, rendeltetésére való tekintet nélkül magában foglalja mindazokat  az  ember  alkotta  domború  földműveket,  amelyek  az  idézett  definícióban  felsorolt  szempontok  alapján  jelentőséggel,  értékkel  rendelkeznek.  A  kunhalom  gyűjtőfogalomba  tartoznak  a  sírhalmok  (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok.  Lápok ‐ A Sajó‐Hernád‐sík peremén elhelyezkedő terület az ős‐Sajó medrében (mai Rigós és Ludas‐ér)  kialakult  vizes  élőhelyeket  foglalja  magába.  A  feltöltődőben  lévő  medrek  a  Ludas‐ér  kivételével  becsatornázottak, ez lényegesen meghatározta a vegetáció fejlődését, mivel a mederben lévő vizeket  elvezette.  A  Ludas  ér  28,9  ha  területet  foglal  magában.  A  magasássás‐réteket  főleg  a  Ludas‐ér  feltöltődött  végeiben  találunk,  jellemző  tömeges  sásfajai  az  alábbiak:  éles‐,  mocsári‐  és  parti  sás  (Carex gracilis, C. acutiformis, C. riparia). A zsombéksásosok a feltöltődés révén erősen pusztulóban  vannak.  A  Ludas‐ér  legértékesebb  társulásai  a  gyékényes  ingóláp  (Thelypteridi‐Thypetum  angustifoliae),  valamint  a  fűzláp  (Calamagrostio‐Salicetum  cinereae).  Sajnos  az  1999‐ben  történt  avartűz miatt a szárazon lévő úszólápok nagy része megsemmisült, így a mocsári pajzsika (Thelypteris  palustris)  állománya  drasztikusan  lecsökkent.  A  fűzláp  a  Ludas‐ér  belső  szegélyében  fordul  elő,  a  sásfajok  mellett  domináns  faja  a  dárdás  nádtippan  (Calamagrostis  canescens).  Ritka  faja  a  mocsári  pajzsika (Thelypteris palsutris) és a villás sás (Carex pseudocyperus).  Nemzetközi  szintű  védettség:  A  Natura  2000  területek  az  európai,  közösségi  jelentőségű  ritka  és  veszélyeztetett  fajok,  illetve  élőhelyeik  hálózata.  Kijelölésük  célja  a  fajok  és  élőhelyek  kedvező  természetvédelmi  helyzetének  megőrzése,  fejlesztése,  illetve  –  szükség  esetén  –  helyreállítása.  A  hazai  Natura  2000  területek  kijelölését  és  az  erre  vonatkozó  szabályokat  a  275/2004.(X.8.)  Kormányrendelet  határozza  meg,  a  területek  helyrajzi  szám  szintű  kihirdetése  pedig  a  14/2010.  (V.11.)  KvVM  rendeletben  történt  meg.  Natura  2000  területként  került  lehatárolásra  a  Borsodi  Mezőség  Kiemelt  jelentőségű  különleges  természetmegőrzési  terület  (SCI),  melynek  összterülete  14757,7 ha, és a Borsodi‐sík Különleges Madárvédelmi Terület (SPA), melynek összterülete 37045,79  ha. Mezőcsát határa, a várostól délnyugatra eső gyepes terület, mindkét területnek részét képezi.  

110     

 

 

 

 

17. térkép: A Borsodi‐Mezőség 

    Teljes  egészében  a  város  külterületén  található  továbbá  a  Mezőcsáti  Rigós  különleges  természetmegőrzési  terület,  a  település  délkeleti  határában,  93,2  ha  területen.  Jelölő  élőhelye:  természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, jelölő fajai a lápi póc és  a vöröshasú unka. A területet a Rigós‐ér és parti sávja, az egykori árterületen kialakult mocsárrétek,  nádas mocsarak, a facsoportok, a zárványszerű szántók, mezsgyék alkotják.    

111     

 

 

 

 

18. térkép: A Mezőcsáti Rigós élőhely‐térképe     Ac ‐ Álló‐ és lassan áramló vizek  hínárnövényzete;  

   

BA ‐ Fragmentális mocsári‐ és/vagy  hínárnövényzet mozaikok álló‐ és  folyóvizek partján;  

 

B1a ‐ Nem tőzegképző nádasok,  gyékényesek és tavikákások;  

   

B4 ‐ Lápi zsombékosok, zsombék‐semlyék  komplexek;  

 

B5 ‐ Nem zsombékoló magassásrétek;  

 

D34 ‐ Mocsárrétek; J1a ‐ Fűzlápok;  

 

OA ‐ Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek;  

 

OB ‐ Jellegtelen üde gyepek és  magaskórósok ; OC ‐ Jellegtelen száraz‐  vagy félszáraz gyepek és magaskórósok ;  

 

Forrás: A Mezőcsáti Rigós (HUBN20031) különleges természetmegőrzési terület Natura 2000  fenntartási terve (2014).    1.12.3.3. Ökológiai hálózat    A  természetvédelmi  oltalom  alatt  álló  területek  képezik  az  ökológiai  hálózat  magterületeit.  Ezeket  olyan  folytonos  illetve  megszakított  ökológiai  folyosók  kötnek  össze,  amiket  elsősorban  a  holtágak,  erek,  csatornák,  mélyfekvésű  területek  viszonylag  jó  állapotban  megmaradt  nedves  élőhelyei,  valamint a szárazabb területeken a mezsgyék, útmenti és árokparti gyepes és fás sávok alkotnak. A  folyosó  két  hasonló,  magterületként  számba  vehető,  azonos  típusú  élőhely  közötti  tér  azon  része,  amelyen  keresztül  a  két  magterület  között,  az  arra  képes  fajok  populációi  között  génkicserélődés  jöhet  létre.  A  kiemelten  értékes  élőhelyek  már  védelem  alatt  állnak,  így  a  következő  feladat  a  természetes élőhelyhálózat megőrzése. 

112     

 

 

 

 

19. térkép és 20. térkép: A Borsodi sík és a Borsodi Mezőség tájvédelmi területei 

  Forrás: Bükki Nemzeti Park valamint a Mezőcsáti Rigós (HUBN20031) különleges természetmegőrzési  terület Natura 2000 fenntartási terve 2014  1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése    Az  értékes,  közösségi  jelentőségű  természetes  élőhelyeket,  ezáltal  a  táj  érzékeny  egyensúlyát,  fenntarthatóságát a térségben az alábbi tényezők veszélyeztetik:        

Klimatikus szélsőségek felerősödése, klímaváltozás (szeszélyes csapadékeloszlás, szélviharok,  kedvezőtlen téli időjárás)  Az  idős  erdők  természetes  kiöregedése,  a  természetes  felújulás  hiánya  miatt  ezen  erdők  fokozatos eltűnése, aljnövényzet fajösszetételének elszegényesedése.  Az agresszív, tájidegen fa‐, cserje‐ és gyomfajok terjedése, akácosok térnyerése, mely révén a  gyepek szerkezete átalakul, degradálódik.  A mezőgazdaság iparszerűvé válása, a csak a nyereségre koncentráló gazdálkodási gyakorlat  elterjedése. A gazdasági környezet a gazdálkodás intenzifikálására ösztönöz.   A  szántóföldeken  alkalmazott  kemikáliák  (műtrágyák  és  növényvédőszerek)  a  vizek  környezeti terhelését növelik.   Szántóföldeken  a  művelés  felhagyásával  gyomosodás,  az  adventív  fajok  térhódítása  figyelhető meg.  Kedvezőtlen vetésszerkezet kialakulása és monokulturák alkalmazása. 

113     

 

 

 

 

     

 

    

Az erdőgazdálkodás nyereség érdekeltsége. Az erdőtelepítések és felújítások során az akác és  a  nemesített  nyarak  kerültek  előtérbe,  melyek  más  ökológiai  adottságokkal  rendelkeznek,  mint az őshonos fafajok.  Erdőfelújítások  teljes  talajelőkészítéssel,  tuskó  összetolással.  Az  őshonos  lágyszárú  vegetációt, és a hozzá kötődő faunát veszélyezteti.  A helyi lakosság nagy részének alacsony szintű környezettudatossága, falopások rendszeressé  válása.  A természetvédelmi célkitűzések a gazdálkodóknak és a lakosságnak szokatlanok, a külterjes  területhasználat gazdaságilag kevéssé életképes.  A  természeti  értékekre  veszélyes  technológiák  használata,  öntözőtelepek  létesítése  és  üzemeltetése.  Az állattenyésztés ‐ növénytermesztés egyensúlya felborult, az ipari növények termelésének  elterjedésével  csökkent  a  takarmánynövények  aránya,  és  emiatt  csökkent  az  állatállomány,  csökken  a  legelő,  a  külterületeken  található  hodályok  és  kiszolgáló  létesítmények  állapota  romlik.  Az  állattenyésztés  gazdasági  és  technológiai  szerkezetének  átalakulása  következtében  az  extenzív  legeltető  állattartás  jelentősége  csökkent.  A  gyepek  legeltetésének  vagy  kaszálásának felhagyása, alulhasznosítása azok gyomosodásához vezet.  Az  új  állattartó  létesítmények  építésekor  felmerülő  szakhatósági  igények  (tűzoltóság‐szilárd  burkolatú  út,  ÁNTSZ‐fekete‐fehér  öltöző,  a  telepek  körbekerítése,  angol  WC,  KÖTEVIFE‐fúrt  kút,  zárt  trágyatárolók  építése  stb.)  nem  a  tájba  illő  létesítmények,  iparszerű  telepek  megjelenéséhez vezetnek.  Gyepek feltörése, égetése, elszántása, szerves trágya kiszórása, helytelen deponálása.  Villanypásztorok létesítése és használata a pásztoroló legeltetés alkalmazása helyett.  A gépi kaszálás a földön fészkelő madarakat veszélyezteti, ill. a talaj felszínének károsodását  okozhatja.  A  mély  fekvésű  részek  lecsapolása  a  vízállások  idő  előtti  kiszáradásához  vezet,  ami  a  vízirovarok és kétéltűk tömeges pusztulását okozza.  Új  ipari  létesítmények  zöldmezős  beruházásként  való  megvalósítására,  tájba  nem  illő  létesítményekre,  szélerőmű  építésre  vonatkozó  elképzelések  a  természetes  élőhelyek  rovására.(Forrás: Borsodi sík Natura 2000 terület fenntartási terve)   

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata  1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei   1.13.1.1.  Szerkezeti‐,  kondicionáló  szempontból  lényeges  valamint  a  zöldfelületi  karaktert  meghatározó elemek  A  zöldfelületi  rendszer  alatt  a  növényzettel  időszakosan  agy  tartósan  fedett,  biológiailag  aktív,  termesztési illetve kondicionáló célú felületek összességét értjük egy településen belül. Egy település  „élhetőségét”,  az  ott  élők  életminőségét,  a  település  képét  nagymértékben  meghatározza  a  zöldfelületek aránya és azok állapota. A zöldfelületi rendszer elemei között térbeli helyzetük szerint  megkülönböztetünk  sávos,  vonalas  és  szigetes  helyzetű  zöldterületeket.  Használatuk  módja  szerint  megkülönböztetünk  korlátlan  és  korlátolt  közhasználatú  zöldterületeket,  illetve  a  közhasználat  elől  elzárt zöldfelületeket.    

114     

 

 

 

 

Közhasználatú zöldterületek  A  településközpontban  húzódó  hosszanti  közparkok  (Szent  István  utca,  Kiss  József  utca)  jelentős  lombfelület‐fedettséggel  rendelkeznek,  emlékműveket,  játszóteret,  parkolókat  és  sétányt  foglalnak  magukba. Szép idős fákat találunk a vasútállomáson is. A település újabb közparkjában(Szent István  utca – Bajcsy‐Zsilinszky utca sarok) azonban a burkolatok aránya dominál a zöldfelületével szemben.  Növényzete eléggé szegényes, színtelen, a betelepített fenyőfélék nem pótolják az árnyat adó lombos  fák hiányát.  Az utcai zöldsávok, valamint az útkereszteződésekben keletkező teresedések többnyire  kopárak, csak a lakosság által a ház elé ültetett díszfák‐ és díszcserjék találhatók meg itt‐ott. Ez alól a  főutca  a  kivétel,  ahol  rövidebb  szakaszokon  többféle  díszfát  is  megtalálunk.  A  fafaj  választás  nem  mindenhol illeszkedik az adottságokhoz, a légvezetékek miatt az akácokat csonkolják.   Korlátolt közhasználatú zöldterületek   Az intézménykertek közül a templomkertek örökzöldekkel, fenyővel és nyírfával, az adott korszak (20.  század második fele) divatos dísznövényeivel lettek beültetve.  A  településen  az  egyik  leglátogatottabb  létesítmény  a  mintegy  harminc  éve  épült  (és  folyamatosan  fejlesztett)  termálvizű  strand,  három  szabadtéri  és  egy  fedett  medencével,  szép,  parkosított  környezetben.  A  horgászok  rendelkezésére  áll  az  Erzsébet  horgásztó,  valamint  a  környező  bányatavak.  A  horgásztóhoz  vezető  út  szilárd  burkolatú,  a  két  tófelületet  magában  foglaló  parkosított  ingatlan  fogadóépülettel,  kiépített  pihenőhelyekkel,  esőbeállókkal,  valamint  szalonnasütőkkel  rendelkezik,  a  területen kempingezni is lehet.  A Szent István utcai sporttelep nyárfákkal fásított, jelentős zöldfelületi intézménye a településnek.   A temetőben fásítás csak a ravatalozó környékén, illetve néhány sírnál történt. A telekhatáron nincs  sem sövény, sem fasor, a temető területe fátlan.     Közhasználat elől elzárt zöldfelületek    1. kép és 2. kép: Dobozy‐kastélyrom 

  Forrás: Települési adatbázis 

115     

 

 

 

 

Jelentős  építészeti  és  kertépítészeti  értéket  képviselnek,  illetve  felújítást  követően  képviselnének  a  kastélyparkok, melyek a következők:  

 

Márk‐kastély:  Szent  István  utca  26.  Az  eklektikus  kúriát  a  XX.  század  építtette  a  birtokos  család.  A  rendszerváltozás  után  sokáig  nem  hasznosították,  de  2000‐ben  felújították,  hivatalokat és két kiállítást helyeztek el itt.   Édes  kastély:  Az  eklektikus  kúriát  az  1920‐as  években  építette  Édes  Antal,  aki  1932‐ig  volt  országgyűlési  képviselő.  A  II.  világháború  után  a  település  tulajdona  lett  az  épület,  és  a  Tüdőgondozó kapott itt helyet.  Dobozy‐kastély  és  parkja:  1889‐ben  épült,  Mezőcsát‐Keselyűhalom  külterületen  található,  igen romos állapotban. 

  1.13.1.2. A zöldfelületi ellátottság értékelése    Mezőcsáton a zöldfelületek nagysága 5011 m2, egy lakosra számítva 0,8 m2, igen alacsony. (országos  átlag 16,9 m2/fő). Jó adottsággal rendelkezik azonban a településközpont, ahol a széles, többfunkciós  közpark hosszan elnyúlik az úttest és a házak között (Szent István utca, Kiss János utca).   1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái      A  zöldfelületi  rendszer  nem  összefüggő,  az  utcai  zöldsávok,  melyek  a  szigetszerűen  elhelyezkedő parkok közti összeköttetést biztosíthatnák, helyenként megszakadnak.   Az utcafásítás csak a Szent István utcára jellemző, de ott is sok idős, csonkolt fák találunk, a  faállomány  fiatalításra  szorul,  kis  helyigényű,  az  utca  fizikai  és  ökológiai  adottságainak  megfelelő fafajok telepítésével.   A kastélyparkok az épületek műemléki védettsége ellenére is pusztulnak.   A  közparkok  létesítésénél  a  burkolat‐zöldfelület  aránya  nem  megfelelő,  a  növényhasználat  szegényes, egyáltalán nem tükrözi a település kivételes természeti adottságait.     

1.14 Az épített környezet vizsgálata  1.14.1. Terület‐felhasználás vizsgálata  1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata    Mezőcsát  területén  már  öt‐hatezer  évvel  ezelőtt  település  állt.    Az  írásos  emlékek  a  XIII.  századból  bizonyítják  a  település  egyértelmű  létezését.  A  tatárjárás  következtében  teljesen  elnéptelenedik,  majd  egy  rövid  század  után  újra  említés  történik  róla  egy  pápai  adótized  fizetése  kapcsán.  A  török  hódoltság idején Eger eleste után az egyesült magyar, erdélyi és német hadak vereséget szenvednek  Mezőkeresztesnél,  ennek  következtében  a  kö9rnyező  falvakat  a  törökök  feldúlták,  ennek  következtében Csát elnéptelenedett. A XVII. században Borsod megye az erdélyi fejedelemhez került,  így  Csáton  biztonságos  is  biztonságosabbá  vált  az  élet.  1626‐ra  Csát  lakossága  79  családra  szaporodott.  A  XVIII.  század  elején  Csát  tekintélyes  mezőváros.  1712‐ben  kiváltságos  városként  szerepel. 1736‐ban református városként említik. Az 1848‐49‐es forradalom és szabadságharc idején  Mezőcsát lakosságának java része részt vesz a harcokban. A szabadságharc végén a cári csapatok egy 

116     

 

 

 

 

trénszekerüknek  a  megtámadásának  a  megtorlásaként  felgyújtják  Mezőcsátot,  épp  csak  hogy  megmenekül a teljes pusztulástól. Az I. világháború idején a frontra az alig 18 éveseket is besorozták.  A katonák közül 176‐an haltak hősi halált. A II. világháború idején 1944‐ben a település közvetlenül  harctérként szolgál. a háborúban 509 áldozatot tartunk számon.  21. térkép: Mezőcsát 

Forrás: www.viamap.hu (I.kat.felmérés) 

 

  Forrás: www.viamap.hu (II.kat.felmérés) 

117     

 

 

 

 

22. térkép és 23. térkép: Mezőcsát 

  Forrás: www.viamap.hu (III.kat.felmérés)      Forrás: térképcentrum.hu    A  földrajzi  adottságok  meghatározzák  a  település  beépített  területeit.  A  középkori  településszerkezetre  az  I.  katonai  felmérés  térképéről  lehet  visszakövetkeztetni,  mely  szerint  a  település  a  Miskolc‐Ároktő  és  az  erre  merőleges  Gelej‐Tiszakeszi  utakra  szerveződött.  Orsós  településforma  volt  jellemző  rá,  később  középen  mezővárosi  funkcióban  piactérül  szolgáló  teresedéssel.  Az  első  katonai  felmérésen  látható  a  kétbeltelkes  településforma  megléte,  melynél  egyértelműen  veszi  körül  a  belső,  lakótelkes  magot  a  szálláskertek,  akókertek.  Ez  a  forma  a  múlt  század közepétől felbomlik, de a régi két tengely ma is megvan.    Mezőcsát Város tipikus mezőgazdasági jellegű, magyar alföldi karakterű kisváros. Terület‐felhasználás  szempontjából  lakóterület,  alapfokú  és  középfokú  ellátással.  A  település  utcahálózata  telkei,  sőt  az  épületek elhelyezése is nélkülözi a geometriai szabályosságot. A látszólagos rendezetlenség azonban  sajátos,  környezetre  érzékeny  belső  logikát  mutat.  Az  épületek  helykiválasztását  leginkább  a  mikrokörnyezeti‐mikrodomborzati  adottságok  határozták  meg,  azaz  a  legkisebb  kellemetlen  terepalakulatokat  is  elkerülték.  Az  utcák  rajzolata  alapján  megkülönböztetett  alföldi  altípusok  a  sugaras  halmaz  (főbb  útjai  központi  térre  futnak  össze)  és  a  rostos  halmaz  (főbb  útjai  nagyjából  párhuzamosak, ill. egymásra merőlegesek és szabálytalan négyszög alakú negyedeket zárnak közre).  Mezőcsát esetében elsősorban ez utóbbiról beszélhetünk.    

118     

 

 

 

 

Mezőcsát belterületének nagy részét a falusias lakóterület teszi ki. Ezekben a területekben lakóházak  találhatóak,  melyeknek  a  legnagyobb  része  még  XX.  század  első  felében  épült.  A  település  lakóépületeinek kis része lakatlan, ezek az épületek pusztulásra vannak ítélve.     A Város közepén településközponti vegyes terület található, ahol a legtöbb közintézmény egymáshoz  aránylag közel helyezkedik el. Ebben a területben található meg a református templom, a Városháza,  az  általános  iskola  és  óvoda,  gimnázium,  művelődési  központ,  posta,  rendőrség,  orvosi  rendelő,  kereskedelmi  és  vendéglátói  egységek,  terek  és  szobrok,  közparkolók,  buszállomás.  A  Város  külső  telkei  mezőgazdasági  tevékenységre  rendezkedtek  be.  A  lakóépületen  kívül  a  telkeken  mezőgazdaságra  és  állattartásra  szolgáló  épületek  kaptak  helyet.  A  lakóépületeket  általában  oldalhatárra  építették,  amely  a  szomszédos  telken  élők  nyugalmát  biztosította.  Az  udvarok  és  lakóépületek közötti állandó váltás eredményeként alakultak ki a település utcaképei.    1.14.1.2. Az ingatlan‐nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi  osztályok   16. táblázat: Termelőföldek művelési ág és minőségi besorolása 

fekvés  belterület  külterület  zártkert  ÖSSZESEN    művelési ág  erdő  fiktív  gyep  (legelő)  gyep (rét)  gyümölcsös  kert  kivett  nádas  szántó  szőlő 

Földrészlet statisztika fekvésenként  földrészletek  egyéb önálló  egyéb önálló  száma  épületek száma  lakások száma  3253  34 152  1353  3 5  1191  0 0  5797  37 157  földrészletek  száma  82  3 

alrészletek száma 

142  178  195  282  3693  17  1168  628 

összes terület  (m2)  4698916 95577525 2810614 103087055

összes alrészlet terület (m2) 

109 3

2927551 696

430

37615246

252 225 295 3721 20 1935 642 Forrás: takarnet.hu 

3528654 2553734 477102 9647608 788707 44571810 975947

  1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek     Mezőcsát  Város  Helyi  Építési  Szabályzatában,  az  alábbi  funkciójú  területek  kerültek  megállapításra  (terület‐felhasználási egységek): 

119     

 

 

 

 

Beépítésre szán területek:   lakóterületek: kisvárosias, kertvárosias, falusias   vegyes területek: településközpont   gazdasági: kereskedelmi szolgáltató, ipari terület   üdülőterület: üdülőházas, hétvégi házas terület   különleges  terület:  temető,  sportterület,  vásártér,  termálstrand,  szabadidő  központ,  szennyvíztisztító  Beépítésre nem szánt terület:   közlekedési és közműterületek: közút, vasút, gyalogos út   zöldterületek: közpark   erdőterület: védelmi erdő, egészségügyi‐turisztikai erdő   mezőgazdasági területek: szántó, rét, legelő, gyep, kert,    vízgazdálkodási  terület:  álló‐  és  folyóvizek,  valamint  parti  sávjainak  területe,  nyílt  csapadékvíz elvezető árkok területe, vízmű terület, belvízvédelmi tározók területe    1.14.1.4. Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)     A  város  regionális  szerepkörének  megfelelő  intézményhálózattal  rendelkezik,  mely  a  tudatos  városkijelölés, városépítés eredménye. Szinte minden intézményre jellemző városi funkció mellett a  körzeti vonzás, mely a kistérség területére terjed ki:                    

Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal 3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.  Dél‐Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda 3450 Mezőcsát, Hősök tere 24.  B‐A‐Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 3450  Mezőcsát, Hősök tere 24.  B‐A‐Z. Megyei Kormányhivatal Mezőcsáti Járási Hivatal 3450 Mezőcsát, Szent István u. 26.  Mezőcsáti Rendőrőrs 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24.  Egressy Béni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3450 Mezőcsát, Szent István u.35.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőcsáti Tankerülete 3450 Mezőcsát, Szent István  u. 38.  Dr.  Enyedy  Andor  Református  Általános  Iskola,  Óvoda  és  Bölcsőde  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 1.  Mezőcsát  Város  Önkormányzat  Élelmezési  Alegység  3450  Mezőcsát,  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 3.  Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 3450 Mezőcsát, Kossuth  u. 12.  Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola és Óvoda Konyhája 3450 Mezőcsát, Kossuth u.  7.  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár  3450  Mezőcsát,  Szent  István u. 21.  ÁMK Napközi Otthonos Óvoda 3450 Mezőcsát, Hősök tere 15.  ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Árpád úti Tagóvodája 3450 Mezőcsát, Árpád u. 6.  Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ 3450 Mezőcsát, Hősök tere 33.  OTP Bank Nyrt – Mezőcsát ‐ Hősök Terei Bankfiók 3450 Mezőcsát, Hősök tere 23.  Borsod Takarék Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Hősök tere 17/A.  Bükkalja Takarékszövetkezet 3450 Mezőcsát, Kossuth u. 7.  Idősek Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Bacsó Béla u. 10. 

120     

 

 

 

 

   

 

 

 

Tanoda 3450 Mezőcsát, Szent István u. 19.  Fogyatékosok Nappali Ellátó Intézménye 3450 Mezőcsát, Szent István u. 20.  Mezőcsát és Környéke Önkéntes Tűzoltó Egyesület 3450 Mezőcsát, Szent István u. 38/A.  Mezőcsáti Polgárőr Egyesület 3450 Mezőcsát, Szent István u. 24.    3.; 4.; 5.; 6.; 7.; 8.; 9. és 10. kép: Mezőcsát középületek 

  

 

  

 

  

 

121     

 

 

 

 

   Forrás: Települési adatbázis 

 

  1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek  Mezőcsát  gazdaságában  az  iparnak  nincs  kitüntetett  szerepe.  A  város  és  környéke  megmaradt  hagyományos mezőgazdasági beállítottságúnak, mivel a terülten jelentősebbnek nevezhető ipar nem  jelentkezett. Mezőcsát ugyan nem volt ipari település, de kihasználatlan barnamezős, elhagyott vagy  részben elhagyott ipari, mezőgazdasági‐ipari területek a település déli részén találhatóak, korlátozott  mértékben. Erre példa a volt honvédségi terület, melynek jövőbeni hasznosítása kérdéses.  11. kép: Mezőcsát légi felvétel 

Forrás: Települési adatbázis 

 

   

122     

 

 

 

 

1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület     A  szegregátumok  elsősorban  a  város  peremén  helyezkednek  el,  Ároktő  felé  eső  részen,  az  ún.  tisztisori lakások mögöttújonnan alakították ki a Táncsics Mihály, Arad és Dimitrov utcákat – ide főleg  a  korábbi  Béke‐telep  putrijainak  elsősorban  cigány  családjait  költöztették,  az  ún.  CS‐lakásokba.  A  terület "Cs kategóriás" (csökkentett komfortfokozatú), szűk telekre épült egyensorházakból, részben  az utóbbi húsz‐harminc év "szocpolos" házaiból áll. A szegregátum utcaképe leromlott. A rendezetlen  portákon szemét, lom halmozódott fel, megművelt terület (virágágyás, zöldséges, stb), alig található.  A  házak  külső  állapota  rendkívül  leromlott,  belső  állaguk  úgyszintén.  A  szegregátum  utcaképe  összességében a telepszerű életkörülményeket tükrözi.    Mezőcsát 30%‐os szegregációs mutatónak megfelelő szegregátumai a következők:     Szegregátum 1: Fenyő u. ‐ Nyárfa u. ‐ Kiss J. u. ‐ Palóczy u. ‐ belterületi határ   Szegregátum 2: Bocskai u. keleti oldala.   Szegregátum  3:  Dimitrov  u.  déli  oldala  ‐  Arad  u.  ‐  Tisza  u.  ‐  Munkácsy  u.  minkét  oldala  ‐  Pozsonyi u. ‐ Mátyás u. ‐  Petőfi u. ‐ Szabadság u. ‐  Munkácsy u.  ‐ Korona u. ‐ Alkotmány u.  keleti oldala a Dimitrov utcáig ‐ Rét u. keleti oldala.   Szegregátum 4: Vasút u. ‐ névtelen u. ‐ Munkás u. ‐ Gólya u. ‐ belterületi határ ‐ Fecske u. ‐  Munkás u. ‐ névtelen u.   Szegregátum  5:  Bajcsy‐Zs.  u.  ‐  Mohácsi  u.  ‐  Berzsenyi  u.  ‐  Gárdonyi  G.  u.  ‐  Csokonai  u.  ‐  Hunyadi u   Szegregátum 6: Szent I. u. ‐ Dobó u. ‐ Muhi u. ‐ Bacsó B. u. ‐ Bajcsy‐Zs. u. ‐ Mátyás u   Szegregátum 7: Kiss J. u. ‐ Kinizsi u. ‐ Kossuth u   

123     

 

 

 

 

57. ábra: Mezőcsát szegregátum áttekintő, 30% felett 

Forrás: BM adatszolgáltatás 

 

  A 35%‐os szegregációs mutatónak megfelelő szegregátumai vagy teljes átfedésben vannak a 30%‐os  területekkel vagy részét képezik azoknak. 

124     

 

 

 

 

58. ábra: Mezőcsát szegregátum áttekintő, 35% felett 

Forrás: BM adatszolgáltatás 

 

  A településen korábban működött felhagyott bezárt lerakó. Ennek rekultivációja folyamatban van. A  vizsgálatok  irreverzibilis  vizuális  konfliktust  nem  tártak  fel.  A  tartós  konfliktusok  közé  sorolhatók  a  roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek  okozta  konfliktusok.  A  tartós  konfliktusként  tekinthetünk  az  illegális  hulladéklerakásból  eredő  konfliktusokra  valamint  a  városon  belül  rendszeresen  jelentkező  közterületi  károkozások  miatti  vizuális környezetterhelésekre.    1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata    1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat    A  török  kiűzését  követően  Mezőcsát  településtípusa  jellegzetesen  kétbeltelkes‐ólaskertes  volt,  melynek jellemzője az elkülönülő belső, lakófunkcióval bíró településtest, valamint az azt körülvevő  ólaskertek övezete. Előbbi halmazfalu jellegű, szabálytalan utcahálózatú volt, a középpontjában álló  templommal, mely a 18. századot megelőzően fából épült volt. Az ólaskertek épületei – különösen a  tüzelős  ólak  –  még  az  elmúlt  évtizedekig  is  megtalálhatók  voltak,  mivel  a  20.  század  elején  a  polgárosodó lakóházépítés is idején sok ól megmaradt az új épületek mellett. Az ólak jelentős része  patics‐ (sarazott sövény), vagy vályogfalú volt, tetőzetük pedig többnyire nádborítású – igazodva az  alföldi  környezet  nyújtotta  építőanyagokhoz.  A  település  hagyományos  beépítése  a  19.  század  közepétől, a jobbágyfelszabadítás után kezdett megváltozni. Ekkor a tehetősebb családok kiköltöztek 

125     

 

 

 

 

a kertjeikben, a korábban már ott lévő gazdasági épületeik mellé felépített új házaikba. A kiköltözők  pedig  ingatlanjaikat  eladták  szegényebb  –  föld  nélküli  nemes,  szegényparaszt  vagy  summás  –  családoknak,  így  a  település  központjában  szegényebb  közösség  vált  jellemzővé.  Ugyanebben  az  időben, a tagosítás után vált jellemzővé a külterületeken a tanyaépítés, melynek mértékére jellemző  volt,  hogy  a  19.  század  végére  már  60‐70  családnak  volt  tanyája  a  város  határában,  ahol  részben  a  tradicionálisnak számító szürke marha tenyésztését folytatták. A kisnemesi építkezés ekkortól kezdve  már építészeti szempontból változatosabbá vált, megjelentek a boltíves, árkádsoros és ikeroszlopos  tornácos házak.   A város belterületének átalakulása a 19. század végén, a 20. század elején zajlott le, mivel elterjedtek  a  tégla‐  és  kőépületek,  cseréptetős  fedéssel.  Ez  a  folyamat  a  vasútépítést  követően  gyorsult  fel  igazán.  A  polgárosodás  időszakának  építkezései  a  mai  napig  meghatározzák  Mezőcsát  települési  arculatát,  melyben  a  zsidóságnak  alapvető  szerepe  volt.  Megjelentek  az  emeletes  épületek:  a  városháza, a Korona Szálló (az impozáns épület a II. világháborúban elpusztult), a Dobozy‐kastély, a  szecessziós stílusú járásbíróság (mely később a BAZ megyei levéltár fióktelephelye volt, ma a megyei  önkormányzat  tulajdonában  van  és  üresen  áll).  Édes  Antal  egykori  országgyűlési  képviselő  háza  (később a Tüdőgondozó épülete, mely ma üresen áll), valamint a Márk család kastélya emblematikus  épületei Mezőcsát virágkorának.     A  II.  világháború  után,  majd  az  1970‐es  években  új  utcák  nyitására  volt  szükség  a  nagyközség  területén  új  házhelyek  kijelölésére  és  új  utcák  nyitására,  ezek  jelentős  része  az  egykori  kertes  övezetek rovására történt. Mezőcsát nyugati, valamint északi részén (a Füzes‐dűlőben) nyíltak az új  utcák, de a belterületen is kijelöltek új útszakaszt (pl. a Wesselényi utca).     Sajátos eleme a település fejlődésének a strandfürdő környékén létesült üdülőtelep, melyet 1986‐87‐ ben  parcellázott  ki  a  községi  tanács  és  hamarosan  jelentős  építkezések  indultak  be,  melyek  a  rendszerválás után lecsengtek. A kiparcellázott 280 üdülőteleknek nagyjából a fele beépítésre került.  Ez  a  terület  adja  Mezőcsát  –  bár  a  hivatalos  statisztikákban  nem  feltétlenül  megjelenő  –  idegenforgalmi vendégfogadásának jelentős részét. Az üdülőtelepnek a 2011‐es népszámlálás szerint  24  lakója  van.  Emellett  Mezőcsát  közigazgatási  területén  a  Keselyűhalom  nevű  külterületen  33,  valamint  a  Hejő  Menti  Állami  Gazdaság  területén  (a  Dollártanya  felé  vezető  úton)  is  29  fős  lakónépességet regisztrált a cenzus. (Forrás: Mezőcsát telepmarketing Terv és Juhász László)    A  régi  településszerkezetre  a  Kossuth  u.  –  Hősök  tere  –  Szent  L.  u.  fő  településszerkezeti  elem  a  jellemző,  mely  a  település  középső  részén  –  újabb  keletű  –  teresedésekkel  gazdagodik.  A  középső  településtestet szabálytalan telekosztások jellemzik, a telkek szélességi mérete 15‐20 m, hossza (25‐)‐ 30‐40 m körül változik, terület 500‐800 m2.    Az nyugati és az északi városrészre az észak‐déli irányú utakat merőlegesen összekötő kelet‐nyugati  utcák  jellemzőek,  szabályos,  két  teleksor  méretű  tömböket  alkotva.  Szabályos  telekosztás  eredményeként  jött  létre,  teljesen  homogén  kialakítás,  a  telkek  szélességi  mérete  14‐18  m,  hosszúsági mérete 40 m körül változik, telekterület 7‐800 m2    Az üdülőterületre északkeleti és arra merőleges délkeleti irányú lakóutak a jellemzőek, az utcák közt  szabályos,  helyenként  két  teleksor  méretű  tömböket  alkotva.  Szabályos  telekosztás  eredményeként  jött létre, teljesen homogén kialakítás, a telkek szélességi mérete 14 m, hosszúsági mérete 30 m körül  változik, telekterület 4‐500 m2   

126     

 

 

 

 

1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat    A  népszámlálási  adatokból  látható,  hogy  a  településen  2434  épület  található,  melyből  2331  magántulajdonban  van,  75  épület  az  önkormányzaté,  és  28  épület  más  intézmény  vagy  szervezet  tulajdonát képezi.    1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter    Mezőcsát  Város  2013.  december  31.‐i  önkormányzati  tulajdonban  lévő  ingatlanvagyon  jelentés  alapján  a  településnek  555  darab  ingatlana  van,  melyek  közül  8  darab  ingatlan  nem  rendelkezik  helyrajzi számmal. A telkek közül 339 darab belterületen, 216 darab külterületen található. 386 darab  ingatlan  forgalomképtelen,  41  darab  korlátozottan  forgalomképes,  128  darab  forgalomképes  ingatlan.  394  darab  beépítetlen  terület,  375  darab  100  %‐osan  önkormányzati  tulajdon,  2  darab  ingatlan más önkormányzattal közös tulajdonban, 17 darab egyéb közös tulajdonban van. Beépített  terület  összesen  151  darab,  melyből  141  darab  100%‐os  saját  tulajdonú,  1  darab  egyéb  közös  tulajdonú,  9  darab  más  tulajdonos  által  beépített.  Egyéb  ingatlanok  közül  10  darab  100%‐os  önkormányzati  tulajdon,  melyek  közül  2  darab  önkormányzati  településen  kívül  fekvő,  és  3  darab  műemléki védettségű.    1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése    Mezőcsát  Város  épületállományát  nézve  elmondható,  hogy  közintézményei  elavultak  vagy  épületei  rekonstrukciót  épületekben  igényelnek.  A  lakóépületek  jelentős  része  a  kertvárosias  és  falusias  lakóterületek  közé  tartozik.  A  településnek  a  földhivatali  digitális  alaptérképe  jelen  munkarész  készítéséhez  nem  került  átadásra.  A  településrendezési  terv  szerkezeti  tervlapja  is  felhasználásra  került  jelen  munkarészhez.  A  környezet  geodéziai  felmérése  a  vonalas  infrastruktúrára  irányuló  beruházásokhoz  tartozó  kiviteli  tervek  részeként,  a  benne  foglalt  tartalmi  követelményeknek  megfelelően történik.    1.14.5. Az építmények vizsgálata    1.14.5.1. Funkció, kapacitás    Közigazgatás  A Város székhelye az 1887‐ben tervezett, de a csak a századfordulón megépült historizáló épületben  kapott helyett. Korábban a községi elöljáróság ügyvivő appaarátusa működött itt több más hivatallal  együtt.  Előtte  park  található  több  szoborral.  A  Polgármesteri  Hivatal  alapvető  feladatai  megnövekedtek mikor a település várossá vált, melyek a következők 1997‐től gyámhivatal, 1998‐tól  építési  hatóság,  2000‐től  okmányiroda  működik.  A  hivatalban  a  következő  osztályok  működnek:  Igazgatási Osztály Pénzügyi Osztály, Műszaki Osztály, Titkárság.    Egészségügyi ellátás  A  város  egészségügyi  ellátása  évről‐évre  magasabb  színvonalú.  A  három  háziorvosi,  két  házi‐ gyermekorvosi, két fogorvosi, három védőnői, egy iskolavédőnői, egy háziorvosi központi ügyelet és  egy laboratóriumi vérvételi hely mellett jelentős a szakrendelések és szociális alapellátások száma is.  A  Járóbeteg  szakellátás  és  gondozás  belgyógyászati,  nőgyógyászati,  tűdőgyógyászati  szakellátás  és  gondozás,  nőgyógyászati  és  gyermekgyógyászati  szolgáltatások  mellett  sebészetből,  radiológiából, 

127     

 

 

 

 

reumatológiából,  neurológiából,  szemészet,  fül‐orr‐gégészetből,  kardiológiából,  pszichiátriából  és  fizioterápiából áll.    Városi Művelődési Központ és Könyvtár   A  város  kulturális  életét  a  mezőcsáti  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár szervezi. Ezen belül működik a könyvtár és a közösségi ház. A hagyományos rendezvények  közé tartozik a Csáti borverseny is.     Az intézmény művészeti csoportjai, közösségei nem csak a város rendezvényeinek kedvelt szereplői,  a városkörnyéken is rendszeren fellépnek. Az Egressy Béni Vegyeskórus még 1982‐ben jött létre, 199‐ ben „arany” minősítéssel jutalmazták. A Mezőcsát Citerazenekar az Országos Népzenei Minősítésen  arany  oklevelet  szerzett  több  alkalommal  is.  A  nyugdíjas  klub  hetente  tart  hangulatos  összejöveteleket.    Szociális ellátás  A  város  szociális  problémáinak  a  kezelését  segíti  a  Humán  Szolgáltató  Központ  rendszere,  melynek  keretén  belül  családsegítő  és  gyermekjóléti  szolgálatot,  szociális  konyha,  jelzőrendszeres  házigondozás,  fogyatékkal  élők  nappali  ellátása  és  házi  segítségnyújtás  működik.  Feladatuk  a  gyermekek, a családok támogatása, az idősek gondozása, a szociális étkeztetés.    Oktatás  Az óvodai és bölcsődei nevelés 7 óvodai és 1 bölcsődei csoportban működik. Az intézményegység 4  tagóvodából  áll.  Egy  általános  iskola  működik  a  városban,  melynek  neve  Mezőcsáti  Egressy  Béni  Általános  Iskola  és  Alapfokú  Művészeti  Iskola,  tagintézménye  a  Tiszatarjánban  lévő  Mezőcsáti  Általános  Iskola  Édes  Gergely  Tagiskolája.  Az  iskola  magas  színvonalon  folytatja  az  oktatást,  ahol  a  művészeti tantárgyak sem kerülnek  háttérbe. Az iskolának 21 osztálya van és közel 50 nevelője. Az  iskolában  450  tanuló  jár,  akik  közül  200‐an  művészeti  képzésben  is  észt  vesznek.  A  középfokú  oktatást egy intézmény végzi: a Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola.  A helyben tanulók száma fokozatosan növekszik, elismerve az itt folyó munkát. Az iskolából kikerülök,  jelentős százalékát felsőfokú intézménybe felveszik.    Hitélet  A  lakosság  vallási  összetételére  a  relatív  református  többség  jellemző,  mivel  a  lakosság  42,1%‐a  ehhez a valláshoz tartozónak nevezte magát a 2011‐es népszámlálás során.  A római katolikus vallású  lakosok aránya 2011‐ben 29,2%‐ra csökkent az egy évtizeddel korábbi 34,7%‐os arányhoz képest. A  környező városokhoz képest itt él a legnagyobb arányú és létszámú református közösség. Mezőcsát  templomai  római  és  református  hitfelekezetűek,  melyek  építészetileg  jellegzetes  színfoltjai  lettek  a  településnek.    A település életében jelentős szerepet töltött be a nagyszámú zsidó közösség a XVIII. sz. közepétől. A  zsidóságot a II. világháborúban elhurcolták, a háborút követően visszatérő lakosság is jórészt elhagyta  a  települést.  Mindezek  következtében  a  zsinagóga  az  idők  folyamán  rossz  állapotú  ingatlanná  vált,  felújítása megtörtént.    Egyéb  Várossá  válása  óta  újabb  iskolaépületekkel  bővült,  megújult  a  Gimnázium,  az  egyházi  épületek,  a  Zsinagóga. Új épülete között említhető az egészségfejlesztő központ. 

128     

 

 

 

 

  1.14.5.2. Beépítési jellemzők    A beépítési  mód meghatározását, az épület magasságát, a beépítettség mértékét, a telek  legkisebb  kialakítható  területét,  valamint  az  újonnan  telekosztásra  kerülő  területeken  a  telek  méreteit  a  szabályozási  terv  és  a  helyi  építési  szabályzat  különböző  területekre  vonatkozó  részletes  előírásai  tartalmazzak.  Az  épületállomány  legnagyobb  részét  jelentő  lakóépületek  beépítési  mód  szerint  három fő csoportba sorolhatók:   családi házas területek jellemzően egy lakásos lakóépülettel beépítettek, leggyakrabban  oldalhatáron álló beépítési móddal, változatos telekméretekkel; a korábbi önálló falvak  történeti  telekosztásain  általában  nagyobb,  az  utóbbi  száz  év  telekosztásai  esetében  egyre kisebb telekmérettel,   hézagosan  zártsorú,  városias  beépítésű  területek  elsősorban  a  történeti  városrész  –  belváros.  Mindezt  kiegészítve  azzal,  hogy  a  kisvárosias  többlakásos  lakóépületek  úszótelkeken, a közintézmények szabadonálló beépítési módban tömbtelken állnak.    telepszerű beépítések; a tömbtelkes lakótelepek és néhány csoportházas beépítés      1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom    Általánosságban  elmondható,  hogy  a  településen  lévő  családi  házakra  a  földszintes  kialakítású  hagyományos épületek, valamint a 70‐as, 80‐as és 90‐es évek során épült többszintes családi házak a  jellemzők,  de  vannak  négyszintes  társasházak  is.  A  közigazgatási  épületek  többsége  is  minimum  kétszintes  épület.    A  településen  jellemzően  a  családi  házak  földszintesek,  de  előfordul  pince+földszint+  tetőtér‐beépítéses,  illetve  2  szintes  lakóépületek.  Az  intézmények  szintszáma  és  épületmagassága is kiemelkedik a környezetből.      A  falusias  és  kertvárosias  lakóterületek  földszint  +  tetőteresek,  illetve  legfeljebb  kétszintesek  (magasság:  4,5  m  –  6,0  m),  míg  a  vegyes  területen  (kisvárosias  lakóterület)  jellemzően  többszintes  bérházak épültek (legfeljebb 10,0 m‐es építménymagassággal).     A településközponti vegyes és gazdasági területeken 7,5 m az építménymagasság felső határa (kivétel  a templomtorony, középületek, társasház magassága).     A különleges területeken az alacsony mértékű beépítettséghez alacsony építménymagasság is társul,  3,0‐6,0 m között alakulnak.     A  városban  a  tető  jellemzően  magastető  (nyeregtető),  kivételt  képeznek  ez  alól  a  kisvárosias  bérházak, továbbá a gazdasági terület létesítményei.     1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok    A  hagyományos  települések  belső  felépítésére,  beépítési  sűrűségére  jellemző,  hogy  belül  a  településközpont  területén  sűrű  és  kifelé  ritkul.  Ez  Mezőcsát  esetében  különösen  igaz,  mert  a  településformájára a kétbeltelkes rendszer a jellemző. A hagyományos, elsősorban falusias struktúrák  még  mindig  megtalálhatóak,  melyekbe  az  újabb  idők  városközponti  és  kertvárosias  karakterei  szervesülnek. 

129     

 

 

 

 

12.; 13.; 14.; 15.; 16.; 17.; 18. és 19. kép: Mezőcsát településképek 

 

 

 

  

 

  

  

  

 

130     

 

 

 

 

   Forrás: Települési adatbázis 

 

  Mezőcsát  városszerkezetének  meghatározó  eleme  a  település  merőleges  irányú  főutcái,  melyek  észak‐dél, kelet‐nyugat irányúak. A vasútvonal a város keleti részén található, a várostestet nem szeli  ketté. Telekmorfológia szempontból a szabálytalan beépítés a jellemző.  A  központi  belterületen  jellemzően  többszintes  lakóépületek  és  intézmények  találhatóak,  a  központtól távolodva a lakóépületek mellett állattartásra és növénytermesztésre szolgáló épületek is  megtalálhatóak.  A  város  két  jól  elkülöníthető  településrészre  bontható:  a  város  belterületére  és  az  üdülőterületre.    A  város  fő  bevezető  útjainak  találkozási  pontjánál  alakult  ki  a  település  városközpontja,  melyet  a  polgárosodás  időszakának  építkezései  a  mai  napig  meghatározzák.  Megjelentek  az  emeletes  (2  szintes  épületek)  épületek:  a  városháza,  a  Korona  Szálló,  a  Dobozy‐kastély.  A  városközpont,  a  városközponti  szerepkörrel  bíró  főutca  észak‐déli  irányban  végighúzódik  az  egész  városon.  Ennek  a  főutcát  peremező  teleksornak,  tömbsornak  városközpontot  erősítő  szerepe  várhatóan  tovább  fog  nőni.    A  történelmileg  kialakult  településmag  egyéb  területei,  a  hagyományos  falusias  karakterű  szalagtelkes, fésűs beépítést mutatják. Jellegzetes épülettípus a földszintes, oldalhatáron álló, utcára  merőleges  nyeregtetővel,  illetve  a  bevezető  utak  mentén  számos  zártsorúan  megjelenő  beépítés  esetén az utcával párhuzamos tetőgerinccel épült épület.    Az  utóbbi  évtizedek  belváros  rekonstrukcióját  érintő  beépítések,  társasházak,  üzletek,  nagyobb  közintézmények  úszótelkeken,  vagy  nagyobb  méretű  tömbtelken  kerültek  elhelyezésre.  A  társasházak  földszint+2  szintes,  a  kereskedelmi  funkciójú  épületek  földszintes  kialakításúak,  lapostetős fedéssel.    A XX.sz. utólagos telekosztásain földszintes vagy földszint+tetőteres családi lakóépületek épültek fel.  A  gazdasági  funkciójú  területeken  földszintes,  illetve  földszint+emelet  beépítések  a  jellemzőek.  Az  előbbiek nyeregtetős fedéssel, az utóbbiak esetében lapostetős kialakítással.     

131     

 

 

 

 

1.14.6 Az épített környezet értékei    1.14.6.1 Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag  Mezőcsát  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  megye  déli  részén,  a  Borsodi‐Mezőség  közepén  helyezkedik  el,  az  Alföld  északi  szélén.  A  hegyvidék  és  az  alföld  találkozásának  övezetében  kialakult  település  kiváló  földrajzi  adottságokkal  rendelkezik.  A  Mátra  és  a  Bükk  déli  peremén  már  a  középkorban  jelentős  kereskedelmi  és  hadiutak  húzódtak.  Az  eltérő  tájegységeket  összekötő  utak  találkozása  alapvető  jelentőségű volt Mezőcsát kialakulásában. A település négy irányból is megközelíthető közúton.  A  település  elnevezése  személynévi  eredetű.  A  Csát  helynév  puszta  személynévből  keletkezett  magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév bizonyára a magyar csat főnévvel, illetve annak  török előzményével kapcsolható össze. A Mező‐előtag a mezőségi tájra utal.   Mezőcsát településszerkezetének legkorábbi rétege az Árpád‐korra vezethető vissza. A település első  okleveles  említése  1225‐ből  származik,  az  Árpád‐korban  két  települést  említenek  a  források:  Szabadcsát  és  Lakcsát.  Valószínűsíthetjük,  hogy  örökösödés  során,  birtokaprózódás  következtében  alakult  ki  a  két  település.  A  két  Árpád‐kori  település  nyoma  ma  már  nem  figyelhető  meg  a  településszerkezetben.  A  török  idők  jelentős  pusztulást  hoztak  a  település  életében,  amely  szinte  teljesen  elnéptelenedett.  A  XVII.  század  folyamán  már  megindul  a  visszatelepülés  a  városba,  ami  1698‐ban újra vásártartási joggal rendelkezik.  Mezőcsát  jelenlegi  településszerkezete  az  újkori  betelepülésnek  köszönhetően  a  XVIII.  században  halmazos jelleget mutat.  A fő közlekedési utak szinte pontosan északról, keletről, délről és nyugatról  érkeznek  a  településre,  amelyek  a  település  központjában  egy  orsó  alakú  téren  futnak  össze.  A  tér  közepén  a  település  temploma  áll.    A  fő  közlekedési  irányoknak  megfelelően  az  utcák  észak‐déli  lefutásúak.    A  településtől  keletre  kertségi  rész  figyelhető  meg.  A  történeti  településmag  a  város  szinte mértani közepén alakult ki.  A XIX. század első felében készült Második Katonai Felmérés térképlapján a halmazos jelleg továbbra  is erőteljes. A településszerkezetben azonban néhány változás megfigyelhető. A településközpontban  a templom körül létrejött orsótér eltűnik, beépül, annak környékén egy sűrűn beépített településmag  jött létre, amely elsősorban észak‐déli irányú utcák mentén szerveződik. A sűrűn lakott településmag  körül egy belső körút kezdeménye figyelhető meg, amely azonban az északkeleti negyedben hiányzik,  ott nem fejlődött ki. A belső körút nyomvonala a mai Kiss József‐Zrínyi‐Attila‐Szabadság‐Dobó utcák  vonalvezetésében figyelhető meg.   A Második Katonai Felmérés térképlapján jól megfigyelhető, hogy a sűrűn lakott településmag körül a  laza szerkezetű külső kertségi településrész. 

132     

 

 

 

 

24. térkép és 25. térkép: Mezőcsát 

   

 

Forrás: viamap.hu  A  XIX.  század  második  felében  jelentős  fejlődés  figyelhető  meg  a  település  életében.  A  gazdasági  fejlődésnek köszönhetően takarékpénztár, távírda, posta, telefonvezeték jelenik meg a településen.  Több  gőzmalom  is  üzemel  Mezőcsáton,  amelyet  a  vasút  is  elér  a  XX.  század  elejére.  A  jelentős  gazdasági fejlődés azonban nem hagy nyomot Mezőcsát településszerkezetében. Az 1950‐es évekig  gyakorlatilag őrizte hagyományos halmazos struktúráját.  Az  1950‐es  évek  társadalmi,  gazdasági,  politikai  változásai  a  település  kiépülésében  nem  hoztak  túl  sok változást. Ezekben az években csak a gépállomás épült, más új épületről vagy beruházásról nem  beszélhetünk.  Azonban  új  településrészek  megjelenése  nyomon  követhető.  Új  városrész  épül  ki  a  nyugat felé, Mezőnagymihályra vezető út mentén, ahol a főútra merőleges, egymással párhuzamos  utcák hálózata alakul ki. A település északi részén a Munkás utcából szintén új utcák nyílnak.   26. térkép és 27. térkép: Mezőcsát 

    

  

Forrás: viamap.hu 

133     

 

 

 

 

1.14.6.2 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület    A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az Alföld vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak,  folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak  a régészeti korokban a megtelepüléshez.   Mezőcsát a Tisza egykori lefűződött meandere mellett jött létre, igen kedvező természeti feltételek  mellett. Mezőcsát annak ellenére, hogy neve jól ismert a magyar régészetben, hiszen a kora vaskori  preszkíta  kultúra  névadó  lelőhelye  található  itt,  nem  tartozik  a  régészeti  szempontból  jól  kutatott  települések  közé.  A  település  határában  szisztematikus  régészeti  topográfiai  kutatások  még  nem  történtek,  így  nem  került  feltérképezésre  a  település  teljes  határa.  A  mellékelt  lista  csak  egy  reprezentatív  mintavételnek  tekinthető,  és  nem  szabad  azt  a  következtetést  levonni  belőle,  hogy  ismerjük  Mezőcsát  közigazgatási  határában  található  valamennyi  régészeti  lelőhelyet.  A  földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg  lehatárolt  területeken  kívül  is  kell  régészeti  leletek  előkerülésére  számítani.  A  fenti  körülményt  ma  már  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  2001.  évi  LXIV.  törvény  is  tükrözi,  hiszen  a  jogszabály  legutóbbi  módosítása  megkülönbözteti  a  régészeti  lelőhely  és  a  nyilvántartott  régészeti  lelőhely  fogalmát.  Mezőcsát  határában  számos  olyan  halom  található,  amely  jelentős  tájképi  értékkel  is  rendelkezik,  amelyeket a kulturális örökség védelméről rendelkező jogszabály alapján minden típusú beruházással  el kell kerülni.  A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan  fentebb említettük, Mezőcsát nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így  újabb  régészeti  lelőhelyre  gyakorlatilag  a  település  határában  bárhol  rá  lehet  bukkanni  különböző  földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti  lelőhelyek  előkerülésével,  így  különösen  fontosnak  tartjuk,  hogy  a  zöldmezős  beruházások  előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú  beruházások  esetén  a  tervezés  legkorábbi  fázisában  készüljön  el  a  próbafeltárást  is  magába  foglaló  előzetes  régészeti  dokumentáció,  ugyanis  csak  ennek  a  dokumentációnak  a  segítségével  lehet  csökkenteni  a  régészeti  örökség  által  jelentett  kockázatot.  Javasoljuk,  hogy  a  vállalkozások  telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe.  A  régészeti  örökségvédelmi  kockázat  tovább  csökkenthető  már  korábban  kialakított  telephelyek  korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével.   A  1620‐121/1951.  számú  KM  rendelet  védetté  nyilvánította  a  Mezőcsát  közigazgatási  határában  található  Pásti‐domb  nevű  régészeti  lelőhelyet,  amely  így  a  település  egyetlen  védett  régészeti  lelőhelye.  Pásti‐domb, lelőhely azonosító: 16057, helyrajzi szám: 2026/2, 2028, 2029, 2031, 2032/1  A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen minden olyan tevékenység végzése tilos, amely a lelőhely  állapotromlásához vezethet. A kulturális örökség védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok szerint  a  védett  régészeti  lelőhelyeken  minden  30  cm‐t  meghaladó  földmunka,  tereprendezés,  feltöltés  örökségvédelmi  engedély  köteles  tevékenységnek  minősül.  Az  engedélyezést  a  megyei 

134     

 

 

 

 

kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalai folytatják  le.  17. táblázat: Mezőcsát közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek  Azonosító  Név  80945  Határ halom  M3‐as autópálya  16677  ásatások, 33.sz. lh.  16691  Dóri domb  16692 

16071  16096  16359  16446  16450 

Pallagrajáró  M3‐as autópálya  24.sz. lelőhely  Matola É  Kút‐dűlő II.  Füzes‐dűlő  Laposhalom  Csicske‐dűlő  Állami Erdőgazdaság  Márkus‐domb  Pásti‐domb  Bokornád‐dűlő  Biba‐dombja  Márkus dűlő 1.  Márkus‐dűlő (Nagy  Márkus‐domb)  Varga tanya  MOL‐ 17. lelőhely  Almatároló  Hörcsögös domb 

21089  21270  31497  42790  42793  47039  47047  62760  62764  62766  62768  62770  62752 

Szőlők alja  Füzes‐dűlő II.  Szőke‐hát  Erdőszög  Erdőszög 2.  Fekete‐hát  Burok‐halom  Vásáros‐domb  Biba‐dűlő  Derzs‐szög 1.  Derzs‐szög 2.  Márkus‐dűlő 2.  Orosz‐domb 

17026  47033  57059  16048  16049  16051  16055  16056  16057  16357  16358  16032 

HRSZ  0312/2, 0165/2, 0165/1, 0165/4, 0165/3  0233/2, 0216/1  0233/2, 0214/10, 0212/11, 0213/3, 0214/1, 0209/1, 0211  0233/2, 0232/1, 0234/4, 0234/3, 0233/1, 0238/8, 0237/1, 0238/6,  0238/9, 0238/7, 0237/2, 0238/2, 0238/1  0107/9, 0109/6, 0108/3, 0107/8, 0109/3, 0108/4, 0108/5, 0108/2,  0107/7, 0106/2, 0105/2, 0107/2, 0107/10, 094/2, 0139/2  0233/2, 0214/10  08/8, 0205, 08/18, 08/19, 08/24, 08/22, 08/23, 0163/3  08/20, 06/2, 08/5, 035/1, 6039, 019/4, 08/4, 08/19, 021/2  0189/4, 0192, 0194/1  0191/3  0133/6  0205, 08/24, 08/23, 097/1, 0163/4, 0163/3, 099  2026/2, 2028, 2029, 2031, 2032/1  080/4, 080/2, 080/3, 080/1, 084/4, 081/1  0122/1, 0124/6, 0121/8  0130, 0129/9, 0131/2  0155/29  0176, 0175  0266/1, 0266/2  0370/4, 0365/40, 0365/6, 0365/35, 0365/39  0349/4, 0349/3  1659, 1668, 1667, 1666, 1653/2, 1672, 1637, 1641/2, 1728, 1694,  1692, 1695, 1696, 1687, 1707, 1705, 1691, 1711, 1704, 1712, 1713,  1700/2, 1699, 1656, 1661, 1665, 1639, 1640, 1638, 1678, 1677,  026/6, 026/3, 1730, 1729, 1718, 1715, 1727, 1738, 1720, 1719  08/20, 08/4, 08/19  0224/2, 0202, 0203/7, 0224/3  0146/10, 0146/12, 0146/11  0142/1, 0142/3, 0142/2  0230/1, 0230/2  0222/3, 0222/5, 0228/1, 0228/2, 0233/2, 0223  08/2, 1411, 1410, 1394, 1395, 1405, 1396, 0131/2  0126, 0127/5, 029/1  045, 0404/23, 0404/24, 0404/25, 0404/26  045, 0404/23  0162, 0161, 0163/3  3716, 1580, 1522, 1524, 1525, 1523, 1526, 1527, 1544/3, 1543/2, 

135     

 

 

 

 

1528, 1543/1, 1543/3  62756  62778  62780  62782  62784  62786  62792  62796  62798 

63104  80961  80963 

Hejőmenti Állami  Gazdaság  Sportpályától D‐re  fekvő domb  Mezőcsát 6.  Mezőcsát 7.  Mezőcsát 8.  Mezőcsát 9.  Mezőcsát 10.  Mezőcsát 11.  Márk‐tag 

3486, 045, 0401/4, 0401/5, 0401/6, 0401/3  424, 0376, 0379  0376  0376  0360, 0354  0354  0159/5, 0159/4  0349/5, 0349/6, 0349/3  0370/8, 0370/9, 0370/10, 0371/2  2044, 2045, 2040, 2024/1, 2033, 2034, 2031, 2042/1, 2041, 2043,  2042/2, 2029, 2032/1, 2030, 2007, 2008, 2005, 2006, 2027, 2026/1,  2026/3, 2026/2, 2004, 2032/2, 2028  0395/10, 0395/11  0424 

Pásti‐domb 2.  Egytagosok  Ludas  Hármas határ‐ Fekete  hát, Burok‐ halomtól  Ny‐ ra  0222/5  80965  Keselyűs‐ halmi  80967  elágazás  0399/4  6815, 6816, 6817, 6814/4, 6808, 6811, 6814/1, 6813, 6810, 6809/2,  80971  Serházi‐ dűlő  6809/1, 6812, 6814/3, 6807, 6806, 6805  81031  Derzs‐ szög  0404/37  85391  Csicske  0173/3, 0173/12  87189  Vasút utca 21.  1553/2, 1554/1, 1553/1, 1554/4, 1554/3, 1552/2  87199  Keselyűs‐ halom  0400/7, 0400/2, 0401/3  84005  Harangdomb  0275/2, 0372/4  2646, 2654, 2655, 2653, 2651, 2649, 2652, 2650, 2648, 2647, 2639,  2625, 2637, 2636, 2635, 2634, 2633, 2632, 2631, 2630, 2628, 2627,  2626, 2621, 2623, 2619, 2645, 2643, 2641, 2640, 2638, 2642, 2644,  2629, 2624, 2617, 2615, 2620, 2618, 2616, 2622, 2614, 2613, 5092,  5093, 5090, 5091, 5089, 5087, 5088/2, 5086/5, 5086/3, 5086/4,  5085, 5086/1, 5086/2, 5088/1, 5081, 5080, 5082, 5084, 5077,  5078/1, 5083, 5078/2, 5076, 5070/1, 5069/2, 5069/1, 5075, 5079,  5074, 5073, 5072, 5070/2, 5071  16957  Éj szőlők  Forrás: Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ  Mezőcsát határában régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magaspartjain.   Egytagosok,  Horgos‐dűlő,  Bokor‐Nád‐dűlő,  Biba‐dűlő,  Malom‐ér‐dűlő,  Ludas  területén  jól  nyomon  követhető  egy  egykori  vízfolyás  medre,  amelynek  árvízmentes  magaspartja  régészeti  érdekű  területnek minősül.  Füzes‐ér,  Rigós,  János‐ér,  Horgas‐ér,  Pap‐rét,  Sulymos‐főcsatorna,  teljes  Mezőcsát  közigazgatási  határába  eső  szakasza,  illetve  annak  vízmentes  magaspartja  régészeti  érdekű  területnek  minősül, 

136     

 

 

 

 

ahol  a  kulturális  örökség  védelméről  szóló  törvény  értelmében  régészeti  leletek  előkerülésére  kell  számítani.    1.14.6.3 Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők    Mezőcsát  településszerkezetében,  az  utcák  vonalvezetésében  számos  archaikus  vonást  őriz.  A  halmazos településszerkezet már önmagában is védendő érték.   Jellegzetes,  örökségvédelmi  szempontból  értékesnek  tekinthető  településképet  elsősorban  a  történeti településmag területén találhatunk, amit a település önkormányzata helyi területi védelmi  övezetnek  jelölt  ki.  Mezőcsát  egyedi  arculatot  biztosító  építészeti  jellemzői  a  XIX.  század  második  felében alakultak ki. A település ekkor éli virágkorát, a jelentős gazdasági fejlődésnek köszönhetően  számos középület, lakóház, kúria épül ebben az időszakban. A település felismerte a helyi építészeti  értékek jelentőségét így számos épületet helyezett egyedi helyi védelem alá.   Fontosnak tartjuk a széleskörű értékvédelmi rendelet megszületését. A helyi védelmi rendelkezések  így biztosítani tudják, hogy a településkép szempontjából értékes épületek esetén az örökségvédelmi  szempontok  teljes  körű  figyelembevételével  történhessen  meg  azok  modernizálása.  A  helyi  szempontból  értékes  épületek  esetén  az  egyedi  arculatot,  eredeti  arányokat,  homlokzati  beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. Az országos  védelem,  illetve  helyi  védelem  alatt  álló  nem  egyházi  épületek  esetén  a  legnehezebb  feladat  a  mai  XXI.  századi  funkció  megtalálása,  amely  szinte  az  egyedüli  biztosítéka  ezen  régi  épületek  fennmaradásának.  A  megtalált  funkció  mellett  fontos  szerepet  játszik  még  az  új  funkcióhoz  kapcsolódóan  az  épületek  modernizálása,  esetleges  bővítése,  amelyet  csak  az  épületek  építészeti  értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani.   A  meglévő  országosan  védett  érték  mellett  jobban  kellene  tudatosítani  a  város  arculata  szempontjából  fontos,  a  környezet  minőségére  kisugárzó  hatással  bíró  építészeti  értékeket.  A  település  rendelete  előremutató  kísérlet  a  fenti  cél  megvalósítására,  amely  28  épületet  helyezett  helyi védelem alá.   A  történeti  települési  központban  utcaképet  jelentősen  zavaró,  örökségvédelmi  szempontból  nem  illeszkedő beépítésnek tekinthetjük a többszintes panelépületek megjelenését a Hősök terén.    1.14.6.4 Világörökségi, és világörökségi várományos terület    Mezőcsáton  a  Mátyás  utca  37.  szám  alatt  álló  népi  lakóház  tájházként  működik.  Az  épület,  mint  a  magyarországi tájház hálózat része világörökségi várományos építménynek minősül.   

137     

 

 

 

 

1.14.6.5 Műemlék, műemlékegyüttes  Lakóház, Mátyás utca 37. műemléki törzsszám: 9401, helyrajzi‐szám: 2303/2 (1982)  Zsinagóga, Kossuth Lajos utca 17. műemléki törzsszám: 11601, helyrajzi‐szám: 1835.  2015‐ben  vesztette  el  országos  műemléki  védettségét  a  Keselyű‐halmon  álló,  1889‐ben,  eklektikus  stílusban  épült  Dobozy‐kastély.  Az  épület  jól  példázza,  hogy  a  funkció  nélküliség  jelentősen  befolyásolja egy épület megmaradását. Az 1950‐es években tsz központ működött itt, majd az 1970‐ es évektől kezd romlani az épület állaga és válik üressé. Majd napjainkra építészeti értékeit teljesen  elveszíti, emiatt az 5/2015. (II. 2.) MvM rendelet törli műemléki védettségét.  1.14.6.6 A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely    Mezőcsát  közigazgatási  határában  a  műemlékvédelem  sajátos  tárgyai  közé  sorolt  történeti  kert,  temető és temetkezési hely nem található.    1.14.6.7 Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet    Mezőcsát  területén  műemléki  terület,  történeti  táj,  műemléki  jelentőségű  terület  nem  került  kijelölésre.  A  2012‐ben  országos  műemléki  védelem  alá  helyezett  zsinagóga  esetén  jogszabály  határozza meg műemléki környezetét. A 24/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az alábbi helyrajzi számú  ingatlanokra terjeszti ki a zsinagóga műemléki környezetét: 890, 1831/3, 1834, 1847, 1848, 1850/2,  1850/3,  1852,  423/3,  1644,  1840.  Az  országos  műemléki  védelem  alatt  álló  Mátyás  utcai  lakóház  műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény  rendelkezései az irányadóak.     1.14.6.8 Nemzeti emlékhely    Mezőcsát területén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti  emlékhely nem található.    1.14.6.9 Helyi védelem    Az építészeti  örökségvédelem helyi  területén nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől  eltérő,  léptéktelen,  az  épített  környezetbe  nem  illő  idegen  formai  és  építészeti  elemek  kialakítását  célzó épület, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő anyaghasználat.  Mezőcsát  2009‐ben  készült  településrendezési  terve  V.  fejezet  tartalmazza  a  kulturális  örökség  védelmi előírásait. A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a 

138     

 

 

 

 

településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület, vagy eltérő  magasságú építmény építését tervezik  az építés csak táj‐ és településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.  A  2009‐ben  készült  településrendezési  terv  12.  számú  melléklete  helyi  örökségvédelmi  területet  határol le. A 13. számú melléklet felsorolja az egyedi helyi védett épületeket.  Településszerkezeti  védelmi  övezet  lehatárolása:  Kinizsi‐Árpád‐Zrínyi‐Kiss  J.‐  Attila‐Szabadság‐Dobó‐ Hunyadi‐Kisfaludy‐Gyóni  G.‐Báthory  utcák  által  határolt  terület,  amelynek  elsődleges  feladata  a  halmaz  településszerkezet  jellemzőinek  védelme.  Ezen  az  övezeten  belül  a  lábazatképzésre,  a  falfelület képzésére, a falburkolat kialakítására, a homlokzati arányok megtartására, a tetőszerkezet,  tetőhéjalás  kialakítására  vonatkozóan  speciális,  a  hagyományos  építészeti  elemekhez  igazodó  szabályokat  állapít  meg.  Helyi  örökségvédelmi  terület  továbbá  a  temetődomb  és  síremlékei,  és  az  izraelita temető és síremlékei.  A  település  önkormányzata  felismerte  a  történeti  településkép  megőrzésének  fontosságát.  Az  önkormányzat  ennek  megfelelően  rendeletben  28  darab  lakóházat  és  középületet  helyezett  helyi  védelem alá.   Megfontolásra javasoljuk, hogy azokban az esetekben, ahol az épület egésze nem hordoz jelentősebb  építészeti  értéket,  de  egyes  épületrészei,  épületelemei  helyi  szempontból  értékesek,  akkor  csak  az  értékes épületrészek, épületelemek kerüljenek helyi védelem alá, mint például a kerítés, kapuzat.  1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái    Mezőcsát  Város  épített  környezetének  konfliktusai,  problémái  közé  sorolhatjuk  a  lakatlan,  elhanyagolt  állapotú  ingatlanokat,  melyek  állagmegóvása  problémát  okoz  és  a  településkép  szempontjából is kedvezőtlen. A leromlott állapotú, elhanyagolt házak, lakóépületek felújítását el kell  érni  az  ott  lakók  együttműködésével,  bevonásával.  Az  elhanyagolt  helyi  védelemre  javasolt  építmények  állapotának  felmérése,  ennek  alapján  intézkedési  terv  kidolgozása  szükséges.  Az  alábbi  problémák kezelése célszerű:         

utak megfelelő kiépítésének (járda, kerékpárút, parkolóhelyek, vízelvezetés) hiánya  közlekedésbiztonsági problémák, gyalogos‐átkelőhelyek hiánya, gondja  útburkolatok és csapadékvíz‐elvezetés hiányából adódó problémák,  lakótömbök „egyutas” (zsák jelleg) közművesítése, megközelíthetősége,  az elhanyagolt gazdasági területek (pl. volt honvédségi terület) további leromlása,  a város kistérségi központtá válásával az intézményrendszer továbbfejlesztése,  városközpont rehabilitációjának elhúzódása,  önkormányzati tulajdonú épületek felújításának, korszerűsítésének elhúzódása, 

 

139     

 

 

 

 

1.15. Közlekedés    1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok     Mezőcsát az Észak‐Magyarországi régióban, Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye déli részén, a Tiszától 10  km‐re,  a  Miskolc  –  Tiszaújváros  ‐  Mezőkövesd  háromszög  közepén  terül  el.  Miskolc  35  km‐re,  Tiszaújváros 20 km‐re, Mezőkövesd 35 km‐re fekszik a településünktől.   A  település  határán  terül  el  a  Borsodi  Mezőség,  melyet  népiesen  Kis‐hortobágynak  is  neveznek,  hiszen tájjellege hasonló, mint Hortobágynak és a két tájegységet mindössze a Tisza folyó és annak  ártéri területei választják el egymástól. A település nemcsak az ország keleti perifériájához tartozik,  hanem ezen belül is egyrészt az Észak‐keleti nagyipari központ (Miskolc) belső perifériájának határán  helyezkedik  el,  másrészt,  pedig  a  Tisza  folyó  szomszédsága  is  egyfajta  sajátságos,  országon  belüli  perifériális helyzetet teremt.   Közösségi közlekedési kapcsolatok a megyeszékhellyel: a Vasútállomáson csak teherszállítás történik,  személyszállítás csak autóbusz közlekedés formájában.  28. térkép: Mezőcsát és környezete 

Forrás: Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Térségi Szerkezeti Terv   

140     

 

 

 

 

1.15.2. Közúti közlekedés    Mezőcsát belterületi utjainak hossza: 42 km, állapotuk jónak mondható. A település 95 %‐ban burkolt  utakkal  rendelkezik,  összességében  állapotuk  szintén  jónak  mondható,  forgalma  főként  személy  gépjármű és kerékpár jellemzi.  A  kitűzött  célok  elérése  folyamán  fő  szempont  a  kistérség  népesség  megtartó  erejének  fokozása,  illetve  ezen  belül  Mezőcsát  térségszervező  szerepének  megerősítése,  valamint  a  település  urbanizáltságának növelése (városodás és városiasodás). Ennek eléréséhez az úthálózatok fejlesztése  is  fontos.  Az  egyik  ilyen  fejlesztési  cél  a  Nyékládháza  –  Ároktő  közötti  3307.  számú  közlekedési  út  Mezőcsát  belterületi  szakaszának  felújítása,  korszerűsítése.  A  fejlesztések  során  az  esetleges  körforgalom  kiépítése,  útvonal  korrekciók,  pályaszerkezet  megerősítések,  közmű  áthelyezések,  parkolók kialakítása is sor kerülhet.     A  megnövekvő  forgalom  levezetése  mellett  a  város  arculatának  kedvező  formálása  miatt  is  szükséges,  hogy  a  közeljövőben  elkezdődjön  a  Mezőkeresztes  –  Mezőcsát  közötti  3305.  számú  közlekedési út felújítása és korszerűsítése is.     20. kép: Mezőcsát légi felvétel 

 

Forrás: Bing maps     

141     

 

 

 

 

1.15.3. Közösségi közlekedés    1.15.3.1. Közúti    A  buszközlekedés  a  megyeszékhely  és  Tiszaújváros  irányába  kielégítőnek  mondható,  viszont  az  oda  vezető útszakaszok, valamint a kistérség településeit összekötő 4 és 5 számjegyű útvonalak nagyon  rossz  állapotban  vannak,  melyeken  részben  csak  az  utóbbi  évek  fejlesztései  javítottak.  A  kistérség  településeiről  Mezőcsátra  –  a  tömegközlekedést  tekintve  ‐  kizárólag  busszal  lehet  eljutni,  amely  néhány település esetén rendkívül nehézkes.   A fő átmenő forgalommal rendelkező főutak és csomópontjai rehabilitációját mielőbb el kell végezni.  Ennek  keretében  szükséges  megvalósítani  az  autóbusz  pályaudvar  modernizálása,  fejlesztése,  parkolóval történő bővítése, a Mezőcsáton átvezető utak mentén elhelyezkedő buszmegállók fedett  buszvárókká  alakítása,  buszöblök  kialakítása  az  autóbusz  közlekedés  városközponton  belüli  optimalizálása  a  városközpontban,  a  református  templom  előtti  szűk  keresztmetszetű  út  feloldása,  rendezése.    Mezőcsát  Város  Önkormányzatának  a  fejlesztések  terén  megvalósuló  elképzeléseit  önerőből  nem,  vagy csak igen kis mértékben képes megvalósítani.    1.15.3.2. Kötöttpályás    A  város  életét  negatív  irányban  befolyásoló  tényező,  hogy  a  mezőcsáti  polgárok  által  100  éve  Nyékládházáig  kiépített  vasútvonalon,  a  Nyékládháza  ‐  Mezőcsát  közötti  pályaszakaszon  a  személyforgalom  2007.  március  01.  napjától  szünetel.  A  pályaszakasz  lezárása,  mindenképpen  súlyosan  érinti  a  város  infrastrukturális  helyzetét,  hiszen  logisztikai  szempontból  mind  a  tömegközlekedés, mind a teherszállítás vonatkozásában, egyaránt negatív hatású tényező.    1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés    Kerékpárforgalmi  sávok  nincsenek  a  városban.  A  kerékpárút‐hálózat  kialakításánál  a  legfontosabb  célok közé tartozik, hogy a már meglévő települési, helyi‐helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva  regionális  hálózatok  alakuljanak  ki.  Ezek  egyrészt  az  országos  törzshálózat  részévé  válhatnak,  valamint alapját képezhetik egy hierarchikusan felépülő, mind a helyi, mind a turisztikai jelentőségű  forgalmat szolgáló alsóbbrendű hálózatnak.    A  kerékpáros  létesítmények  ezekben  az  irányokban  önálló  nyomvonalon  csak  rövid  szakaszokon  valósultak meg, jellemzően kisforgalmú mellékúti szakaszok kerültek kijelölésre. A kerékpárút‐hálózat  fejlesztésénél  mérlegelni  kell  az  egyes  mellékutak  forgalom‐nagyságának  ismeretében  az  önálló,  közúti forgalomtól elválasztott kerékpárút létesítésének szükségességét.      1.15.5. Parkolás    A  lakó  és  intézményi  parkolók  részben  megvannak  a  rendelkezésre  álló  parkolóhelyek  száma  a  városban:  

142     

 

 

 

 

Egészségügyi központ előtt: 50 db  Munkaügyi Központ: 25 db  Főutcán: 15 db  ABC előtt: 20 db  Okmányiroda előtt: 3 db  Egressy Béni Általános Iskola előtt: 12 db  Vásártér: 120 db  Vasútállomás 16 db  Mezőcsát Város Önkormányzata: 16 db  Strand: 50 db    Ezen  felül  további  parkolók  szükségesek  az  autóbusz  pályaudvaron  illetve  a  Nyékládháza  –  Ároktő  közötti 3307. számú közlekedési út szakaszán is.   

1.16 Közművesítés    1.16.1. Vízi közművek    1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó‐, ipari‐, tűzoltó‐, öntözővíz, termálvíz hasznosítás)    Mezőcsát település ivóvízellátásának üzemeltetője: A Borsodvíz Zrt. Az ivóvíz kiépítettsége 100 %‐os.  A  vízellátó  rendszerben  egy  nyomásövezet  van.  A  hálózati  nyomást,  a  200  m3  –es  magastároló  magassága határozza meg.   A  város  vízellátását  belterület  É‐i  határán  kívül  fekvő  két  mélyfúrású  kút  biztosítja.  A  145,5  m  talpmélységű kútból 40,2 m3/h a 138 m talpmélységűből 38,4 m3/h vízmennyiség termelhető ki.   Összes kitermelhető vízmennyiség 79,2 m3/h.   A kutak területén védőterületek kijelölése szükséges a 123/1997. (VII.18) Kormányrendelet alapján. A  kutaktól töltő‐fogyasztó vezeték vezet város központjában elhelyezett 200 m3‐es magas tárolóhoz. A  tározó  maximális  vízszintje:  133,4  mBf.  minimális  vízszintje:  125,9  mBf.  A  városi  ivóvízhálózat  több  ponton csatlakozik a töltő vezetékhez.  

143     

 

 

 

 

18. táblázat: Közüzemi ivóvíz‐szolgáltatások mennyiségi adatai  2008. év  Összes szolgáltatott víz  mennyisége (m3/év)  Közüzemi  ivóvízvezeték  hálózatba bekapcsolt  lakások (db)  Közüzemi  ivóvízvezeték‐hálózat  hossza (km) 

2009. év 

2010. év 

2011. év 

2012. év 

2013. év 

137.000 

140.000

126.000

126.000

124.000 

119.000

1890 

1897

1902

1907

1912 

1918

46 

47

47

47

41 

41

Forrás: Települési adatszolgáltatás    A  városi  hálózat  gerincét  a  mélyfúrású  kutaktól  a  Kossuth  utcán  vezetett  DN  150  vezeték  alkotja.  Ehhez  a  vezetékhez  kapcsolódnak  városi  elosztó  vezetékek,  és  a  glóbusz  elosztó  vezetéke.  A  városi  hálózat körvezetékes rendszerben épült ki, néhány ágvezeték épült csak ki. Ilyen ágvezetékek vannak  Kiss József utcából leágazó utcákban. /Zöldfa, Akác, Orgona, Gyöngyvirág, Ibolya, Nefelejcs/  Az  ivóvízhálózat  kiépítettsége  –  egy–két  utcát  leszámítva  –  teljes  körű  a  településen,  a  fogyasztói  rácsatlakozások  aránya  57,8%‐os.  Az  egészséges  ivóvíz  ellátás  érdekében  1998‐ban  vas‐,  mangántalanító, bakteriális ivóvíz minőségjavító‐vízkezelő berendezés kiépítésére került sor.  Jelenleg folyamatban van az azbeszt cement anyagú ivóvíz fővezetékek cseréje a Damjanich, Dobó,  Dózsa  Gy.,  Gyóni  G.,  Kisfaludy,  Kazinczy,  Zrínyi,  Gárdonyi,  Bajcsy‐Zsilinszky,  Kossuth,  Kiss  J.,  Szent  István Hősök‐tere utcákon. Továbbra is, az ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása a fenntartható  vízkészlet‐gazdálkodás a cél. A kiviteli tervek készítése zajlik.  Mezőcsát  strandfürdője  felsőpannon  eredetű  vizeket  hasznosít,  49 ̊C‐os  termálvize  még  1972‐ben  tört  felszínre.  A  kút  talpmélysége  802  m  ,  1989‐ben  egy  újabb  fúrást  mélyítettek  le  1375  méteres  mélységbe,  ahonnan  42 ̊C‐os  termálvíz  tört  fel,  ennek  hasznosítása  még  a  mai  napig  várat  magára.  Mezőcsáton található 3 medencés termálfürdő, melyet 2010 évben teljesen felújítottak, kibővítettek.  Mezőcsáton  minősített  gyógyvizű  kút  található.  Vize  nátrium‐hidrogénkarbonátos  jellegű,  termális,  lágy  vize,  valamit  a  fiatalokra  és  az  idősebbekre  is  jótékony  hatással  bír.  A  Strand  és  Termálfürdő  üzemeltetője: Termálfürdő‐Mezőcsát Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 

144     

 

 

 

 

59. ábra: Mezőcsát belterületi ivóvízhálózata 

  1.16.1.2. Szennyvízelvezetés    Hejőpapi,  Igrici  önkormányzatokkal  közös  beruházásként  megvalósult  a  szennyvízcsatorna  hálózat  teljes körű kiépítése, valamint a szennyvíztisztító‐telep bővítése a térségi szennyvízelhelyezéshez.   A  szennyvízcsatorna‐hálózatba  bekapcsolt  lakások  aránya  majdnem  72,8%.  A  szennyvízhálózat  kiépítettsége 100 %‐os.  A város északi oldalán található a meglévő felújított 1165 m3/nap a szennyvíztisztító telep kapacitású  szennyvíztisztító telep. A tisztított szennyvíz befogadója a Rigós csatorna. 

145     

 

 

 

 

A  város  viszonylag  sík  területen  fekszik  ezért  gravitációs  csatornák  körzetek  szerint  vannak  megépítve.  Egy‐egy  körzet  mélypontján  szennyvízátemelő  van  elhelyezve.  A  város  területén  8  db  szennyvízátemelő  van.  Az  1.  sz.  átemelő  –  Kossuth  utcában  –  a  központi  átemelő.  Ennek  központi  nyomóvezetéke közvetlenül a szennyvíztisztító telepre vezet.   19. táblázat: Víziközmű szolgáltatások mennyiségi adatai  2008. év  A közüzemi  szennyvízgyűjtő‐ hálózatban  (közcsatornában)  tisztítottan elvezetett  ö í Közüzemi  szennyvízhálózatba  bekapcsolt lakások  száma (db)  Közüzemi szennyvíz  gyűjtő hálózat hossza  (km) 

2009. év 

2010. év 

2011. év 

2012. év 

2013. év 

108.000 

109.000

104.000

104.000

102.000 

100.000

1528 

1549

1558

1567

1595 

1537

52 

52

52

52

44 

44

Forrás: Települési adatszolgáltatás    A szennyvízcsatorna védőtávolsága épülettől 3m, a szennyvíztisztító telepé pedig 300m.  

146     

 

 

 

 

  60. ábra: Víziközmű hálózat 

   

147     

 

 

 

 

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés    A település belvízzel veszélyeztetett övezetbe sorolható.   A  csapadékvíz‐elvezetés  nem  teljeskörű,  kevés  a  befogadó,  a  zárt  elvezető  rendszer,  elsősorban  szikkasztó  rendszerű.  A  főúton  szükség  lenne  egy  zárt  csapadékvíz  elvezető  rendszer  kiépítésére.  Nagyobb záporok esetén az utak szolgálnak csak vízelvezetőként.  A város szinte egész területén nyílt árkos csapadékvíz‐elvezetés van. Az árkokról nincs nyilvántartási  térkép.   Szükséges  a  belterületi  csapadékvíz‐elvezető  rendszer  kiépítése,  a  meglévő  felújítása,  záportározók  kialakítása.  A  meglévő  vízelvezető  csatornák  teljes  körű  tisztítására  van  szükség.  Az  újonnan  létesítendő, ill. felújítandó utak tervezésekor ki kell térni a csapadékvíz elvezetésére és a kivitelezés  során csak olyan útépítést hajthatnak végre, amelyben a csapadékvíz elevezetés megoldott. Előzőek  alapján javasoljuk egy átfogó belvízrendezési tanulmányterv készítését.      1.16.2. Energia    1.16.2.1.  Energiagazdálkodás  és  energiaellátás  (villamos  energia,  közvilágítás,  gázellátás,  távhőellátás és más ellátórendszerek)    Villamos energia  A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek  több  helyen  magántelkeken  haladnak.  Ezek  oldják  meg  közép/kisfeszültségű  transzformátorokon  keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A meglévő középfeszültségű hálózatok  alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására.  Az  ÉMÁSZ  Nyrt.  adatszolgáltatási  szerint  a  települést  41  db  22/0,4  kV‐os  TR  látja  el  villamos  energiával. A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva,  melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át.  A  meglévő  TR  állomások  leterheltségei  és  bővíthetőségei  eltérőek.  Kisebb  átlagos  fejlesztéseket  az  állomás jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb  igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni.  A  településen  beton‐  és  faoszlopokon  elhelyezett  út  és  közvilágítás  található.  A  közvilágítási  feladatokat  az  ÉMÁSZ  Nyrt.  látja  el,  a  felépítmény  az  ő  tulajdonukban  van,  az  áramszolgáltatás  költségét a város fizeti.    

148     

 

 

 

 

  61. ábra: Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza   

      Forrás: Saját szerkesztés   

149     

 

 

 

 

  20. táblázat: KÖF/KIF TR állomások listája  TR állomás száma 

TR állomás megnevezése 

Tr. állomás típusa 

Tr. gép  teljesítménye 

25412 

Mezőcsát Szabadság út tr. Szent I.  út 34. 

BOTR 

n.a. 

25427 

Mezőcsát Almáskert öntöző 

BOTR 

n.a. 

25426 

Mezőcsát Almáskert 

FOTR 

n.a. 

25407 

Mezőcsát Munkácsy út tr.  Munkácsy Mihály u. 2. 

VOTR 

n.a. 

92150 

Mezőcsát Szennyvíz tr. 

BOTR 

n.a. 

25403 

Mezőcsát Kiss József u. 38.tr. 

BOTR 

n.a. 

92149 

Mezőcsát Gabona tr. Jókai Mór u.  6a 

BOTR 

n.a. 

25415 

Mezőcsát Nyárfa tr. Nyárfa u. 1. 

BOTR 

n.a. 

25406 

Mezőcsát Rákóczi tr. Rákóczi F. 32/a

BOTR 

n.a. 

92153 

Mezőcsát Pannon GSM tr. 

BOTR 

n.a. 

25410 

Mezőcsát Széchenyi tr. Berzsenyi  Dániel u. 22. 

BOTR 

n.a. 

25414 

Mezőcsát Zríny út Tr. Zrínyi u. 13. 

BOTR 

n.a. 

25411 

Mezőcsát Vörösmarty tr.  Vörösmarty u. 3. 

BOTR 

n.a. 

25429 

Nemesbikk III. tanya 

BOTR 

n.a. 

25424 

Mezőcsát János ér 

FOTR 

n.a. 

25428 

Mezőcsát Pataki tanya tr. 

BOTR 

n.a. 

92148 

Mezőcsát Új Gazdák tr. Szent I. út  101. 

BOTR 

n.a. 

92154 

Mezőcsát T‐Com Szent I. út 74. 

BOTR 

n.a. 

25430 

Mezőcsát Honvédség 

BOTR 

n.a. 

25402 

Mezőcsát Alkotmány út tr.  Alkotmány u. 10a 

BOTR 

n.a. 

25425 

Tüzép (Takarmánykeverő) Dózsa Gy.  u. 29. 

BOTR 

n.a. 

25413 

Mezőcsát Bacsó B. tr. Arany J. u. 27.

BOTR 

n.a. 

25419 

Mezőcsát Kardos dülő 

BOTR 

n.a. 

25423 

Mezőcsát Dózsa Szárító 

BOTR 

n.a. 

150     

 

 

 

 

25404 

Mezőcsát Hősök tere 1.Tr. 

BHTR 

n.a. 

25433 

Mezőcsát Szabó tanya tr. 

BOTR 

n.a. 

25431 

Mezőcsát ‐Dallos dűllő 

BOTR 

n.a. 

25401 

M.csát. Bajcsy Zs. tr. Bajcsy‐ Zsilinszky E. u. 59. 

BOTR 

n.a. 

92147 

Mezőcsát Kandalló Tr. Szent I. út  107. 

BOTR 

n.a. 

25405 

Mezőcsát Strandfürdő 

BOTR 

n.a. 

25421 

Mezőcsát Fácános 

BOTR 

n.a. 

92152 

Mezőcsát Kavicsbánya 

BOTR 

n.a. 

25420 

Mezőcsát T‐COM Tr. 

BOTR 

n.a. 

25432 

Mezőcsát Ducsai tanya Tr. 

BOTR 

n.a. 

25422 

Mezőcsát TSz. 1. Munkásőr 

FOTR 

n.a. 

92151 

Mezőcsát GOV 

VOTR 

n.a. 

25417 

Mezőcsát Thököly tr. Thököly u. 22.

BOTR 

n.a. 

25416 

Mezőcsát Kölcsey út Tr. Kölcsey F.  u. 9. 

BOTR 

n.a. 

25418 

Mezőcsát Üdülő körzet Mónika u. 1.

BOTR 

n.a. 

25408 

Mezőcsát Munkás u. Tr. Kossuth L.  u. 107. 

BOTR 

n.a. 

25409 

Mezőcsát Gólya tr. Gólya u. 2. 

BOTR 

n.a. 

  Földgázellátás    Nagynyomású  gázszállítóvezeték  határ  –  Beregsurány  –  Nemesbikk  –  Zsámbok  között  NA800/a  csőmérettel  névlegesen  60,4  bar  nyomáson  üzemel.  Ennek  egy  szakasza  átszeli  Mezőcsát  északi  külterületét,  ahol  a  nagynyomású  gázátadó  állomás  van,  a  Nyékládháza‐Mezőcsát  közötti  közút  mellett.   A gázátadó állomás 64/5 bar nyomásfokozatú és betáplálja a mezőcsáti gázelosztó rendszert, amely  tíz települést jelent. 

151     

 

 

 

 

29. térkép: Dél‐Borsod gázhálózata 

(Forrás: MOL gázhálózati üzletág) 

 

  Nagyközépnyomású gázelosztóvezetékek a települések külterületein haladnak a gázátadó állomástól  indulóan,  azok  ellátását  biztosítva  (Hejőbába,  Hejőpapi,  Igrici,  Mezőcsát,  Hejőkürt,  Tiszatarján,  Tiszakeszi, Ároktő, Tiszadorogma, Tiszabábolna).  A települések belterületének közelében gázfogadó állomás van, amelyről a középnyomású gázellátó  rendszer nyer betáplálást. Tiszatarján és Hejőkürt közös gázfogadóval rendelkezik.    Mezőcsát  város  északi  külterületén  indul  DN  200  PE  csőmérettel  a  nagyközépnyomású  gázelosztóvezeték,  az  átadó  állomástól  Kelet  felé,  majd  a  vasúti  pályatest  mellett  déli  irányban.  A  belterület  közelében  a  vasútvonal  keresztezése  után  külterületen  folytatódik  a  vezeték,  majd  a  Tiszakeszi  közút  déli  oldalán  halad  tovább.  A  temető  mellett  helyezkedik  el  a  város  gázfogadó  állomása, amely a gázellátást biztosítja.    A nagyközépnyomású gázvezeték DN 90 PE méret felett 9,0‐9,0 m védőtávolságú, amelyet az érintett  területen I. kategóriába tartozó épületektől kell biztosítani.  A területen jelenleg a TIGÁZ‐DSO KFT a földgázszolgáltató engedélyes. A Tiszakeszi közút mellett lévő  gázfogadó állomás táplálja be 3,0 bar névleges nyomáson a városi gázelosztó hálózatot. 

152     

 

 

 

 

  30. térkép: TIGÁZ DSO ellátási terület 

Forrás: TIGÁZ DSO ellátási terület 

 

  Az  elosztórendszer  alapja  a  Bajcsy  Zs.  utcában  lévő  DN  200  PE  fővezeték,  amely  a  gázfogadó  állomástól a városközpontig halad.   A  Szent  István  utca  elején  DN  110  PE  vezetékhez  három  fő  irányban  DN  90  PE  méretű  csatlakozik,  amely a település mindhárom övezetének ellátására szolgál.  A  város  minden  utcájában  DN  63  PE  csőmérettel  létesült  elosztóvezeték,  a  főelosztó  vezetékekhez  kapcsolódva. 

153     

 

 

 

 

62. ábra: Mezőcsát összes/háztartási gázfogyasztók száma 

 

Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis   

  A  középnyomású  gázellátás  a  város  teljes  belterületén  megoldott,  a  100  lakásra  jutó  gázfogyasztók  száma  2013‐ban  56,1  fő  volt.  A  fogyasztók  részére  kiépített  leágazó  gázvezetékek  DN  20  PE  csőméretűek,  amely  házi  gázszabályzóhoz  kapcsolódik.  A  házi  gáznyomás‐szabályzók  biztosítják  az  épületek kisnyomású gázellátását.    21. táblázat: Gázhálózat főbb adatai  2006 

2007 

2008 

2009 

2010 

Az összes gázcsőhálózat  96 96 102 107 107 hossza (km)  Az összes szolgáltatott  vezetékes gáz mennyisége  3027 2720 2840 2411 2951 (átszámítás nélkül) 1000m3  Forrás: TEIR.hu statisztikai és térképes adatbázis   

2011 

2012 

2013 

107 

107

107

2230 

1963

2026

154     

 

 

 

 

  1.16.2.2.  Megújuló  energiaforrások  alkalmazása,  a  környezettudatos  energiagazdálkodás  lehetőségei    A  megvalósítandó  fejlesztések  során  elsősorban  napenergiára  kell  gondolni  megújuló  energiaforrás  alkalmazásával  kapcsolatban,  hisz  a  város  fekvését  és  egyéb  adottságait  is  figyelembe  véve,  szél  erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos.  A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú  energiaigények  kielégítésére  javasolható.  Bár  alkalmas  lenne  termikus  célú  energiaigények  kielégítésére  is,  beruházási  és  üzemeltetési  költségigénye  miatt  ilyen  célú  alkalmazása  csak  a  kis  teljesítményű,  tartalék  (időszaki  kiegészítő  fűtésre,  vagy  ahol  más  energiahordozó  valamely  okból  nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható.  1.16.2.3.  Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése    A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük  nem  gazdaságos.  Ezért  javasoljuk  azokat  lecserélni  energiatakarékos  izzóval  ellátott  elektronikus  előtétű  egyedi  kompenzálású  lámpatestekre.  Javasoljuk  ezen  kívül  az  elektromos  hálózat  felújítását  is.  Különös  figyelmet  kell  fordítani  a  különböző  intézmények  térvilágításának  gazdaságos  működésére,  tehát  javasoljuk  ezek  alkonykapcsolóval  történő  működtetését,  de  kézi  lekapcsolásra  való lehetőséggel.  Ezen  kívül  szem  előtt  kell  tartani  az  esetleges  fényszennyezés  elkerülését.  Ennek  érdekében  a  lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy:   csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson.   csak megfelelő, szükséges időszakban világítson.  Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a  lámpatestek,  amelyek  IDA  (International  Dark  Sky  Association)  minősítéssel  rendelkeznek.  Az  IDA  nagyon  szigorú  szempontrendszer  alapján  választja  ki  azokat  a  világítótesteket,  melyekkel  teljesen  fényszennyezés mentes világítás létesíthető.  1.16.3.  Elektronikus  hírközlés  (vezetékes  elektronikus  hálózat,  vezeték  nélküli  hírközlési  építmények)  A  településen  jól  kiépített  föld  és  légkábeles  telefonhálózat  van,  melyet  a  Magyar  Telekom  Nyrt.  folyamatosan  bővít,  korszerűsít.  Folyamatosan  történik  a  kábeles  hálózatra  történő  átállás.  A  településen  a  T‐  mobil,  a  Pannon  és  a  Vodafone  GSM  állomások  jól  foghatóak,  ISDN  internetes  hozzáférés is van.  A településen kábeles TV hálózat van kiépítve, melyet folyamatosan korszerűsítenek.   

155     

 

 

 

 

1.17 Környezetvédelem (és településüzemeltetés)    1.17.1. Talaj    A Tisza vonalától az Északi középhegység felé haladva az alábbi talajtípusokkal találkozhatunk: A folyó  közvetlen  parti  sávját  fiatal  nyers  öntés,  illetve  réti  öntéstalajok  borítják.  Ezt  követik  a  réti  illetve  sztyeppesedő  réti  szolonyecek,  ezek  felszínborítása  a  legnagyobb.  Északkeleti  irányban  viszonylag  nagy  területen  található  alföldi  mészlepedékes  csernozjom,  illetve  kisebb  területen  mélyben  sós  alföldi  mészlepedékes  csernozjom.  A  Bükk  alját  elérve  vékony  sávban  réti  talajt,  a  lejtőkön  pedig  csernozjom barna erdőtalajokat találunk. Mezőcsát térségére jellemző még, hogy itt folyóvízi kavics is  található a felszín közelében ezt erősítik meg a település határában található bányatavak, amelyek a  kitermelés  után  roncsolt  területként  maradtak  vissza.  Mezőcsát  felszínét  tekintve  a  lefűződött  morotvák alapján valamikor a Tisza szabályozása előtt még közvetlen a folyó hullámterébe tartozott  ártéri terület volt, ez alapján a település közvetlen környezetére a fiatal öntéstalajok a jellemzőek. A  térség  talaja,  az  elmúlt  időszak  mesterséges  és  természeti  beavatkozásainak  köszönhetően,  mint  látható rendkívül változatos.      1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek    Felszín alatti vizek  Mezőcsát a 27/2004. (XII. 25.) KvVM a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken  levő  települések  besorolásáról  szóló  rendelet  alapján  érzékeny,  felszín  alatti  vízminőség  védelmi  területen  lévő  települések  közzé  tartozik.  A  43/2007.  (VI.1.)  FVM.  rendelet  értelmében  a  település  területe jelentős mértékben nitrát érzékenynek mondható.    A talajvíz átlagosan 2‐4 m mélységűnek tekinthető. A mélységi vizek jellemzően oldott gázokat, vas‐  és mangán vegyületeket tartalmaznak és kismértékben arzénesek. Mezőcsáton gyógyvizű termálkút  található mely kommunális céllal kerül hasznosításra. Mezőcsáton található 3 medencés termálfürdő,  melyet  2010  évben  teljesen  felújítottak,  kibővítettek.  A  gyógyvízminősítéssel  viszont  nem  rendelkezik.  Vize  nátrium‐hidrogénkarbonátos  jellegű,  termális,  lágy  vize,  valamit  a  fiatalokra  és  az  idősebbekre is jótékony hatással bír.     Felszíni vizek  A  településen  jelentősebb  vízfolyás  nem  található  azonban  az  élő  Tisza‐völgy  jelentős  ökológiai  folyosó  szerepet  tölt  be,  Tiszakeszi  légvonalban  8km‐re  található.  Európa  nagy  vízfolyásaihoz  hasonlítva  a  Tisza  és  közvetlen  vidéke  még  mai  formájában  is  az  egyik  legtermészetesebb  állapotú  folyóvölgy  még  a  19.  században  alakult  ki  a  Tisza  folyó  holtág  rendszere.  Többségük  a  folyószabályozás  révén  jött  létre,  mások  a  túlfejlett  kanyarulatok  természetes  lefűződése  során  alakultak  ki.  A  Tisza  szabályozás  után  a  táj  jellege  és  adottságai  jelentősen  megváltoztak  Az  anyamedertől elváló folyószakaszok, holtágak új életet kezdtek élni, ugyanakkor mégis megőrizték a  korábbi,  természetes  környezetüket,  élővilágukat.  A  Tisza‐völgyben  összesen  80  darab  4  ha‐nál  nagyobb területű holtág van, ide tartozik a Mezőcsáton található Erzsébet horgásztó is. Az Erzsébet‐ tó a mezőcsáti Termálfürdőtől 1 km‐re található csodálatosan kialakított környezetben.  A két tóból  álló horgászparadicsom 2004. január 1‐től működik. A település külterületén található a Rigós‐ér ami  a  Rigós  morotvába  vezet,  valamint  a  Sulymos  főcsatorna  ami  a  település  külterületén  ered  és  Tiszabábolna  irányába  jut  a  Tisza  folyóba.  Értékük  ökológiai,  természetvédelmi,  környezetvédelmi, 

156     

 

 

 

 

gazdasági,  rekreációs  szempontból  is  felbecsülhetetlen.  Jelenleg  azonban  ezek  a  vízterek  nagyon  különböző állapotúak, sokféle hasznosítási igénybevételnek vannak kitéve. Jelentős problémát okoz a  megfelelő csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai. Jelen esetben nagyobb záporok esetében az  utak  szolgálnak  vízelvezetőként.  További  probléma  a  meglévő  vízelvezető  árkok  nem  megfelelő  állapota,  mely  sok  esetben  alkalmatlanná  vált  a  csapadékvíz  elvezetésére.  A  településen  található  még  a  kavicsbányák  kitermelésével  járó  2  tavas  bányató  rendszer  a  bányatavakra  jellemző  mesterséges  környezettel  és  ökoszisztémával.  A  város  külterülete  korábbi  folyószabályozásnak  köszönhetően holtág medrekben és az ahhoz tartozó legelőkben rendkívül gazdag.    1.17.3. Levegőtisztaság és védelme    A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.)  Korm.  rendeletben  a  települési  önkormányzat  jegyzőjének  hatáskörébe  utalt  levegővédelmi  ügyek  közül  kiemelendő  az  avar  és  kerti  hulladék  égetésére  vonatkozó  levegővédelmi  követelmények  meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Mezőcsát településen önkormányzati  rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A település  közigazgatási határain minimális ipari tevékenység zajlik, az elmúlt 5 évben, a hatóság felé mindössze  2 db bejelentett pontforrás található.  22. táblázat: Ipari tevékenység – 2 db bejelentett pontforrás  1.  2. 

Üzemeltető  Új Strigon Kereskedelmi Kft.  MOL olaj és gázipari NYRt. 

Tevékenység megnev.  telephely  telephely 

Telephely címe  Szent István u.  Külterület 

    Az  ipari  üzemek,  a  közintézmények  fűtése,  valamint  a  lakossági  fűtés  mellett  a  másik,  elsősorban  lokális  terhelést  jelentő  légszennyező  forrás  a  gépjármű  közlekedés.  Ennek  hatása  gyakorlatilag  a  közlekedési  utak  közvetlen  környezetében  (belterületen  a  beépítési  vonalig,  azaz  az  első  házsorig,  külterületen  50‐100  m  széles  sávban)  jelentkezik.  A  település  határában  (2,8  km)  húzódó  M3‐as  autópálya  elkészülésével  a  város  megközelíthetősége  jelentősen  javult.  A  pálya  megvalósulásával  a  tranzit  közlekedési  terhelése  jelentősen  növekedett,  jelenleg  az  Ároktő‐Tiszacsege  kompátkelőhely  felé haladó 3307. számú főút településen áthaladó szakasza Kossuth Lajos u. Szent István u. bonyolít  jelentős gépjármű forgalmat.   A külterületi földutak MG művelés miatti a porterhelése nagy, bár ezen a mindennapi forgalom nem  jelentős.  Elsőrendű  feladat  a  lakóterület  kiszolgálását  biztosító  földutak  pormentesítése,  aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése miatt. Meg kell őrizni, és tovább kell növelni  a  település  zöldfelületét  a  jelenleg  meglévő  parkok  zöldterületi  fedettségét  és  lombtömegét.  Szorgalmazni  kell  a  településen  gázfűtéses  módra  való  átállást  a  téli  füst  szennyezés  elmaradása  érdekében.  A  levegőt  szennyező  közlekedési  hatások  csökkentésére  a  várost  elkerülő  út  megvalósításával jelentősen javultak.   

157     

 

 

 

 

1.17.4. Zaj‐ és rezgésterhelés    A Mezőcsáti kistérség közlekedésforgalmi szempontból két részre bontható, a déli területen  (Tiszavalktól a Tisza vonalán haladva Tiszakesziig) jelentősebb nagyforgalmú út nem található, csupán  a  lokális  közlekedés  jellemző,  esetleg  szezonálisan  jelentkező  forgalomnövekedés  tapasztalható  az  Ároktő‐Tiszacsege kompátkelőhely vonalon. Ezen a területen a közlekedési eredetű zajterhelés nem  jelentős.  Az  északi  terület  (Gelej,  Igrici,  Mezőcsát,  Tiszatarján)  közlekedési  zajterhelését  az  M3‐as  autópálya  határozza meg. Az autópálya közelsége jelentősen megnöveli a települések tranzitforgalmát.   A  rendelkezésre  álló  információk  alapján  a  település  területén  üzemi  zajforrás  nem  található.  A  település  zaj  és  rezgés  terhelése  alapján  a  legterheltebb  területe  a  település  főutcája  3307.  számú  főút  és  környezete,  ami  Északi  Déli  irányban  halad  át  a  településen,  Ároktó  Tiszacsege  valamint  az  M3‐as autópálya között.  A  szabadidős  tevékenységekből  eredő  zajterhelés  körébe  tartoznak  a  kulturális‐,  szórakoztató‐,  vendéglátó‐  és  sporttevékenységekből  eredő  zajok.  Esetenként  a  hétvégi  hangos  zene  problémát  okozhat. Vállalkozásoktól eredő, épületgépészeti berendezések zaja az épületgépészeti berendezések  zajának  egyre  nagyobb  mértékű  elterjedésével  kell  számolni.  Esetenként  a  favágás  –  fűrészelés,  fűnyírás  és  az  építkezések  okoznak  zajterheléseket.  Egyéb  útvonalak  esetében  a  kedvező  forgalmi  adatok,  megfelelő  védőtávolság  miatt  várhatóan  a  közlekedési  zaj  elmarad  a  közlekedési  zaj  határértékétől  ezért  nincs  a  településen  zavaró  hatása.  Összességében  a  település  közlekedési  zajhelyzete tranzit utak kivételével kedvezőnek mondható.    1.17.5. Sugárzás védelem    A  természetes  háttérsugárzás  Magyarországon  egy  embert  átlagosan  2,4  mSv/év  effektív  dózissal  terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből,  környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az  időjárástól, a táplálkozástól függően akár két‐háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás  mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható.  Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a  mágneses  terét.  A  villamos  térerősség  nagyságát  a  feszültségszinten  kívül  egyéb  körülmények  is  befolyásolják:  ‐ a vezetékek föld feletti magassága,  ‐ a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése,  ‐ magas objektumok, pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget,  ‐ épületek (a villamos teret 85‐90%‐ban leárnyékolják).  A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kV‐  40 m, 400 kV ‐ 20 m, 220 kV ‐ 10 m, 120 kV ‐ 5 m.  Ezen  védőtávolságok  betartását  a  településrendezési  eszközök  és  az  építéshatósági  engedélyezési  eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és  szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható.  Az  alacsonyfrekvenciás  mágneses  tér  ellen  a  legjobb  védekezés  a  megfelelően  nagy  védőtávolság  tartása.  Bázisállomások  esetén,  Magyarországon  érvényben  lévő  egészségügyi  határértékek:  900 

158     

 

 

 

 

MHz  4.500.000  µW/m2  1800  MHz  9.000.000µW/m2.  A  határértékek  megállapításakor  a  különböző  kutatási  eredményeket  vették  alapul.  A  frekvencia  növekedésével  a  behatolási  mélység  csökken,  ezért állapítottak meg két értéket.    1.17.6. Hulladékkezelés    A városban a közszolgáltatás keretén belül a  hulladékok begyűjtését, a  Miskolc Térségi Konzorcium  2013/12/18/XX/3.  sz.  határozata  alapján  2014.  január  7‐től  a  MiReHuKöz  Nonprofit  Kft.  (Miskolc,  Erenyő u. 1.) végzi. A közszolgáltató a Mezőcsátról valamint 37 településről begyűjtött hulladékot a  Hejőpapi  Regionális  Hulladéklerakóba  hrsz.073/6.  szállítja  ártalmatlanításra.  A  közszolgáltat  évente  lomtalanítási  akciót  szervez.  A  település  önkormányzata  hulladékgazdálkodási  tervvel  nem  rendelkezik.  Mezőcsáton  a  házhoz  menő  szelektív  hulladékgyűjtés  megvalósulásához  a  lakosság  részére  kiosztásra  kerültek  pályázat  (Miskolc  és  térsége  hulladékgazdálkodási  rendszerének  fejlesztése  eszközbeszerzésekkel  KEOP‐1.1.1/C/13)  útján  elnyert  szelektív  hulladékgyűjtő  edények  („sárga edény”). Az edényzetben szelektíven gyűjthetőek a papír‐, műanyag‐, fémhulladékok és italos  kartondobozok.  Az  üveghulladékok  szelektív  gyűjtésére  továbbra  is  a  gyűjtőszigetek  (5db)  állnak  a  lakosság rendelkezésére. Hulladékudvar a településen nem található.  A  településen  működő  vállalkozások  üzemeléséből  elvileg  nem  keletkezik  számottevő  mennyiségű  veszélyes  hulladék.  A  lakosságnál  keletkező  kommunális  hulladék  szelektív  gyűjtésére  lehetőséget  nyújtó  hulladékgyűjtő  szigetek,  valamint  begyűjtő  járatok  ellenére  az  eddigi  tapasztalatok  alapján  a  hulladékok szelektív gyűjtés a lakosság körében nem hatékony.    1.17.7. Vizuális környezetterhelés    A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a  roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek  okozta  konfliktusok.  A  tartós  konfliktusként  tekinthetünk  az  illegális  hulladéklerakásból  eredő  konfliktusokra  valamint  a  városon  belül  rendszeresen  jelentkező  közterületi  károkozások  miatti  vizuális  környezetterhelésekre.  A  település  belterületének  utcaképét  esztétikailag  negatívan  befolyásolja  az  elektromos  légkábelek,  telefonkábelek  jelenlegi  megjelenése.  Javasoljuk,  hogy  a  szolgáltatókkal  a  várható  hálózatfejlesztések  eredményeként  a  jövőben  légkábel  hálózat  egy  részét  térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az  átvonuló madarak védelmét szolgálhatja.  A  városi  zöldfelületek  és  azok  kapcsolati  hiánya,  térségi  szinten  a  zöldfolyosó  hálózat  hiányosságai  (védő‐ és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat.    1.17.8. Árvízvédelem    Mezőcsát, mint a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő, jellemzően déli lejtésű település, a vízgyűjtőről (a  Bükkről)  lefolyó  vizek  már  nem  jutnak  el  a  város  épített  környezetéig.  A  város  fekvése  alapján  egyértelműen  Tisza  folyó  vízgyűjtőjéhez  annak  jellemző  vízjárásához  tartozik.  Az  elmúlt  10  évben  a  településen  jellemző  árvíz  vagy  belvíz  elöntésről  nincs  tudomásunk.  A  település  árvízvédelem  szempontjából nem tartozik veszélyeztetett kategóriába.   

159     

 

 

 

 

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák    A  település  viszonylag  kiépített,  jól  működő  kommunális,  műszaki  infrastruktúrával  rendelkezik,  azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és  a  környezetvédelmi  célok  elérése  érdekében  van  még  javítani  és  korszerűsíteni  a  kommunális  infrastruktúra  rendszerein.  Mindenekelőtt  teljes  körűvé  kell  tenni  a  csapadékcsatornázottságot,  a  szennyvíz‐ csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges. Mindezek miatt szükséges a  rákötési  arányt  növelő  intézkedéseket  életbe  léptetni,  a  szennyvízelvezető  hálózat  kihasználtsága,  közműpótlók  visszaszorítása  érdekében.  A  település  egészében  a  szelektív  hulladékgyűjtést  és  környezetbarát  hulladékgazdálkodást,  az  illegális  hulladék  elhelyezést  visszaszorítva  szükséges  megoldani.  Ezzel  együtt  a  városi  funkció  erősítése,  rendezettebb  kialakítással,  és  a  közlekedés  fejlesztésével  elsődleges  a  környezeti  elemek  védelme  mellett.  A  meglévő  szilárd  útburkolatok  minőségét  javítani  szükséges.  A  környezetvédelem  keretében  a  településen  megvalósítandó  legfontosabb  cél,  hogy  az  embert  körülvevő  épített  és  természetes  elemek  közötti  összhangot  megteremtsék, valamint állapotuk javulását elérjék. A környezetterhelés csökkentése, a fenntartható  vidékfejlesztés,  az  emberi  életminőség  javítása  a  program  kiemelt  területeit  képezik.  A  környezettudatos  viselkedésre  hulladékgyűjtési  akciók  segítségével  a  felnőtt  lakosságot  is  rá  kell  kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város „Környezetvédelmi Program”  amely  iránymutatásokkal  szolgálna  a  problémák  megoldására.  Mezőcsát  város  környezetvédelmét  lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakítása jelentős mértékben javítaná a város  környezeti állapotát.     

1.18 Katasztrófavédelem    A település jelenlegi úthálózata olyan paraméterekkel rendelkezik, amely alkalmas tűzoltó járművek,  valamint  műszaki  mentést  végző  gépjárművek  közlekedésére.  Az  útszélesség,  gyalogos  közlekedés  kialakítása rendszerezik az egyes közlekedési útvonalakat, segítik a tűzoltójárművek közlekedését. Az  építmények  megfelelő  közúti  kapcsolata  biztosított,  az  úthálózat  megfelel  az  Országos  Tűzvédelmi  Szabályzat előírásainak. A településrendezési terv az érvényes törvények, rendeletek, MSZ és ágazati  szabványok figyelembe vételével készült el, melyeknek az előírásait betartja.     A  tűztávolság  betartására,  a  tűzoltás  eszközeivel  a  létesítmények  megközelítésére  –  az  OTÉK  előírásait megtartva – a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó pontjaiban tesz kötelező intézkedéseket.  Az övezeten belüli építményekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az építési engedélyesési eljárások  során  kell  konkrétan  meghatározni  és  betartani.  (pld.  A  tűzállósági  fokozat,  tűzveszélyességi  osztályba sorolás, tűztávolság, tűzszakasz, oltás módja, oltóvíz, oltókészülék, nyomás, menekülési és  mentési út).    1.18.1. Építésföldtani korlátok    A települést északról Emőd, Igrici, keletről Nemesbikk, Tiszatarján, délről Tiszakeszi, Ároktő, nyugatról  Mezőnagymihály,  Gelej  és  Csincse  települések  határolják.  Teljes  területe  10308  hektár.  A  város  lélekszáma 5961 fő. A település túlnyomó részének tszf.‐i magasság a 90 és 100 méter között fekszik.   

160     

 

 

 

 

A  város  területén  a  legjelentősebb  talaj‐degradációs  folyamatok  a  következők:  só‐felhalmozódás,  szikesedés,  tömörödés,  a  talaj  puffer‐képességének  csökkenése,  nehézfém‐felhalmozódás,  biológiai  degradáció,  szerves  anyag‐készlet  csökkenése;  szélerózió  –  elsősorban  a  nagytáblás  szántóföldi  művelésű területeket sújtja, mely a kora tavaszi, őszi száraz időszakra jellemző.     1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei    A település közigazgatási területén nincs alábányászott terület, barlang és pince.    1.18.1.2. Csúszás‐, süllyedésveszélyes területek    A település közigazgatási határán belül nincs csúszás‐, és süllyedésveszélyes terület.    1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei    Mezőcsát  közigazgatási  területén  földrengés  által  nem  veszélyeztetett  terület,  de  a  település  a  Balatoni  vonal  mellett  található.  A  legutóbbi  földrengést  2015.03.08.‐án  mérték  2,3  magnitudó  erősséggel Gelej és Mezőcsát között.    31. térkép: Magyarországi földtani törésvonalak 

Forrás: Pethő Gábor, Vass Péter: Geofizika alapjai   

 

161     

 

 

 

 

32. térkép: Földrengések eloszlása Magyarországon a nagyobb földrengés gyakorisággal  jellemezhető törésvonalakkal  

  Jelzések:  1  =  a  természeti  veszélyek  megjelenése  kivételes,  2  =  kismértékű  természeti  veszélyeztetettség,  3  =  gyengén  közepes  természeti  veszélyeztetettség,  4  =  közepes  természeti  veszélyeztetettség,  5  =  jelentős  természeti  veszélyeztetettség,  6  =  súlyos  természeti  veszélyeztetettség.  Forrás: www. geogis.detek.unideb.hu    1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség    1.18.2.1. Árvízveszélyes területek    Mezőcsát  nem  tartozik  az  árvízveszélyes  területek  közé.  A  legközelebbi  jelentős  vízfolyás  a  Tisza,  mely a települést nem veszélyezteti. 

162     

 

 

 

 

33. térkép: Árvízzel veszélyeztetett területek 

  Forrás: Borsod Abaúj Zemplén Megye Településrendezési Terve    A település közigazgatási területe nem árvízveszélyes terület.    1.18.2.2. Belvízveszélyes területek    Mezőcsát közigazgatási területe fokozottan belvíz veszélyeztetettségi (III.) osztályba tartozik.  34. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe 

Forrás: www.kotivizig.hu 

 

163     

 

 

 

 

Mezőcsát  északi  és  déli‐délkeleti  részén  magas  belvízszint  miatt  problémák  keletkeznek,  melyek  megoldása nem halogatható. A városban kevés zárt szelvényű csapadékcsatorna van, szinte az egész  közigazgatási  területén  nyíl  árkos  csapadékvíz‐elvezetés  van.  A  városközpont  fejlesztése  során  javasolt a zárt rendszer kiépítése.    1.18.2.3. Mély fekvésű területek    A település közigazgatási területe az Alföldhöz tartozik. Az Alföld mélyfekvésű terület, melyről az eső  és  hóolvadás  által  el  nem  szikkadt  vizet  a  terület  nehezen  tudja  elvezetni.  Mezőcsát  mélyfekvésű  területen fekszik.    1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem    Árvíz  és  belvízvédelem  készültségi  fokozatainak  jelentését,  valamint  az  egyes  készültségi  fokozatok  során  elvégzendő  feladatokat  a  jogszabályban  leírtak  alapján  kell  elvégezni.  Jelenleg  hatályos  jogszabály a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, amely rendelkezik az árvíz‐ és a belvízvédekezésről.    Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a térségben több jelentős méretű belvízveszély alakult ki. Ezen  kívül  néhány  esetben  előfordult  kisebb‐  nagyobb  ökológiai,  környezeti  károsodással  járó  felszínvíz‐ szennyezés, amely legtöbb esetben az emberi tevékenységekből származott.    Az  érintett  térségben,  a  korábbi  években  és  napjainkban  is  komoly  problémát  okoz  a  lefolyástalan  területeken  a  nagyobb  esőzések  vagy  a  tavaszi  hóolvadások  idején  visszamaradó  belvíz.  Hatványozottan jelentkezik ez a probléma olyan esetben, amikor a belvízveszélyes időszak egybeesik  a vízfolyások magas vízállásaival.    1.18.3. Egyéb    1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok    Nem  ismeretes  egyéb  olyan  földtani  tényező,  amely  számottevően  hátrányosan  befolyásolhatná  a  településen  történő  beavatkozásokat.  Magas  vízállású  területeken  építmények  létrehozása  előtt  talajmechanikai vizsgálattal kell az igénybevetett talaj állapotát, az építés feltételeit tisztázni.    1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások    Mélységi  korlátozásokról  a  helyi  építési  szabályzat  nem  rendelkezik,  az  éppen  érvényben  lévő  jogszabályok a mértékadóak. A helyi építési szabályzat alapján a legmagasabb építménymagassággal  rendelkező  épületeket  a  településközpont  vegyes  és  az  ipari  területek  közül  lehet  elhelyezni,  maximális magasság 12,5 m lehet.    1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások    A  telkekre  vonatkozó  korlátozásokat  a  helyi  építési  szabályzat  taglalja.  Tevékenységből  adódó  korlátozásról nem beszélhetünk.   

164     

 

 

 

 

1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely    Kiemelt jelentőségű ásványi nyersanyag lelőhelyek vannak a közigazgatási területen.  35. térkép: Nyersanyaglelőhelyek 

Forrás: BAZ Megye MTrT 3.8.sz. melléklet 

 

  A  Mezőcsáti  Kavicsbányát  a  helyi  termelőszövetkezet  1967‐ben  kezdte  el  művelni.  Kezdetben  pusztán  a  környező  települések  kavicsszükségletét  látta  el  a  bánya,  később  150‐200  km‐re  is  szállították  a  kavicsot  vasúton.  A  több  évtizedes  üzemeltetés  alatt  három  tófelület  keletkezett.  A  bánya teljes területe jelenleg 96 hektár. A településtől északra bányatavak találhatóak. A bányatavak  az  1960‐as  években  keletkezettek.  Mélysége  1‐9  m  méter,  átlagosan  4,5  m.  A  bányákban  osztályozatlan és osztályozott termékeket forgalmaznak. 

165     

 

 

 

 

21. kép: Mezőcsát kavicsbánya 

 

Forrás: www.google.com 

1.20 Városi klíma    Napjainkban  az  emberiség  mintegy  felét  érintik  a  mesterségesen  létrehozott  városi  környezet  terhelései: a környezetszennyezés, a zaj, a felfokozott élettempóval együtt járó stressz és nem utolsó  sorban a városi légtér – a természetes környezethez képest – megváltozott fizikai paraméterei.     A városokban fellelhető mikroklímák tarka mozaikszerűségükkel tűnnek ki. Az utcák, terek, parkok és  udvarok mind sajátos éghajlattal rendelkeznek, amelyekben azonban közös vonások is vannak. Ezek a  közös vonások éppen a lokális (helyi) éghajlat, a városklíma keretében jutnak kifejezésre.     Mezőcsát  Magyarország  legkisebb  városai  között  szerepel.  A  település  közigazgatási  és  bizonyos  területeken  betöltött  központi  szerepe,  és  hagyományai  miatt  nyerte  el  a  városi  rangot,  de  a  település  szerkezetét,  beépítettségét,  közlekedési  körülményeit,  szennyezőanyag  kibocsátását  tekintve  a  községekre  hasonlít,  a  városok  klímamódosító  hatása  itt  nem  jelentkezik.  Mindezek  ellenére  a  település  zöldterületi  rendszereit  hálózattá  kell  szervezni,  további  fejlesztésük,  illetve  az  intézmények zöldfelületi rendszerének fejlesztése indokolt.   

166     

 

 

 

 

 

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ    2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése    2.1.1 A település társadalma és humán infrastruktúrája    Mezőcsát népességszáma 2001 és 2011 között csökkenő tendenciát mutat és ez a jelenség továbbra  is  folytatódik.  Ennek  a  jelenségnek  az  okai  a  migrációban  valamint  a  természetes  fogyásban  keresendők.  A település  természetes fogyási mutatóját vizsgálva megállapítható, hogy bár a megye  járási  központjaihoz  képest  magasabb  a  fiatalok  és  alacsonyabb  az  idősek  aránya,  a  város  korszerkezete elöregedő tendenciát mutat, demográfiai tekintetben erodálódik.   A  településen  az  időskorúak  aránya  4%‐kal  magasabb  a  0‐14  éves  korosztályénál.  Az  országos  tendenciákkal  megegyezően  a  gyermekkorúak  számának  csökkenése,  és  az  idősek  arányának  növekedése  mutatkozik  meg  Mezőcsáton  is.  A  munkaképes  korú  lakosság  aránya  szinte  nem  változott,  a  gyermekkorú  lakosság  száma  csökkent  2001  és  2011  között,  azonban  a  korcsoportok  megoszlásából láthatjuk, hogy a város népességének jelentős százalékát még mindig a munkaképes  korosztály alkotja.   A gyermekkorúak számának csökkenése a nevelési‐oktatási intézmények kapacitáskihasználtságán is  megmutatkozik.  A  bölcsődei  férőhelyek  mindegyike  betöltött,  azonban  az  oktatási  intézmények  a  más  településekről  bejáró  tanulókkal  sem  működnek  maximális  kapacitáskihasználtsággal,  sőt  a  középiskolai tanulók száma az utóbbi 5 évben mintegy 45%‐kal csökkent. Ugyanakkor az időskorúak  ellátásához  kapcsolódó  szolgáltatások  kihasználtsága  sem  maximális,  azonban  ennek  okai  biztosan  nem a népesség korcsoportok szerinti megoszlásában keresendő.   A lakosság nemek szerinti összetételében látható, hogy a nők többségben vannak, ez főként a 45 év  feletti korosztályoknál kimagasló. Ennek oka a nők magasabb átlagélettartamában keresendő.  A  település  iskolázottsági  szintjét  tekintve  megállapítható,  hogy  az  alapfokú  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  arányában  az  utóbbi  10  évben  jelentős  változás  nem  történt,  ugyanakkor  fontos  megjegyezni azt is, hogy az arányuk magasabb a megyei járásközponti és országos mutatóktól.  Valamelyest  emelkedő  tendenciát  mutat  a  középfokú  szakképesítéssel  és  érettségivel  rendelkezők  száma,  valamint  a  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezőké,  a  változás  üteme  körülbelül  megegyezik  a  megyei járásközponti és országos változással.  Összességében  megállapíthatjuk,  hogy  a  település  lakosságának  képzettségi  szintje  valamelyest  emelkedő  tendenciát  mutat  az  országos  átlaghoz  hasonlóan,  de  a  25  év  feletti  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők  arányában  lemaradóban  van.  Mivel  azonban  a  rendelkezésre  álló  munkaerő  képzettségi  szintje,  és  jövedelmi  elvárásainak  megfelelő  munkahelyek  csak  korlátozott  számban  állnak  rendelkezésre  a  településen,  ezért  elsősorban  a  képzettebbeket  érinti  a  migráció,  valamint  azokat  a  fiatalokat,  akik  a  középiskola  befejezése  után  más  településen  végzik  felsőfokú  tanulmányaikat.  A  helyi  Gimnázium  és  Közgazdasági  Szakközépiskola  nem  követi  a  mezőcsáti  munkaerő  piaci  igényeket,  oktatási  profiljukban  nem  feltétlen  alkalmazkodnak  a  helyi  cégek  munkaerő  igényéhez,  a  termelő  szektorban  inkább  szükséges  középfokú  szakképesítés  megszerzésére helyben nincs lehetőség. 

167     

 

 

 

 

A felsőfokú tanulmányaikat más városban végzők pedig jellemzően a diploma megszerzése után nem  térnek vissza a városba. Ez a tény a vállalkozások, a munkavállalók és az önkormányzat számára sem  előnyös. Ennek a tendenciának a hosszú távú következménye az lehet, hogy a munkaképes lakosság  nem  lesz  képes  kielégíteni  a  helyi  igényeket,  ezáltal  a  vállalkozások  megszűnhetnek,  vagy  elköltözhetnek a településről. A helyi munkaadók jelentős számban a primer szektorban és a tercier  szektorban  tevékenykednek,  a  szekunder  szektor  szerepe  kevésbé  jelentős.  A  kvaterner  szektor  nincsen jelen a településen.  Az állandó lakosság nagy része helyben foglalkoztatott, ám a naponta eljáró foglalkoztatottak aránya  mára  meghaladja  a  40%‐ot,  amely  a  helyi  foglalkoztatási  lehetőségek  szűkösségét  jelzi.  Érdemes  megemlíteni a tényt, hogy, az ingázók nem a megyeszékhelyre ingáznak, amely akár buszjárattal akár  egyénileg közúton könnyen elérhető lenne, hanem a járás többi településére. Ennek okai vélhetően  két  dologban  kereshetők:  a  munkáltatóknak  jobban  megéri  helyi  munkaerőt  foglalkoztatni  és  nem  fizetni a munkába járás költségeit, így a járás közeli településeire még vállalják a munkavállalók ezt  saját  költségen,  illetve  a  nagy  foglalkoztatók  a  megyeszékhelyen  is  megszűntek  vagy  kisebb  kapacitással működnek.  E  mellett  az  önkormányzat  rendszeresen  részt  vesz  közfoglalkoztatási  programokban,  amelyek  keretében a foglalkoztatottak település‐üzemeltetési feladatokat látnak el.   A  város  népesség  megtartó  erejének  egyik  kulcstényezője  a  helyi  foglakoztatási  lehetőségek  bővülése, ehhez a munkáltatóktól várt kapacitásbővítésen túl hozzá kell tenni a megfelelő színvonalú  és  képzési  struktúrájú  oktatási  intézmények  és  szakképzések  kialakítását,  és  nem  utolsó  sorban  a  helyi identitástudat.   A  regisztrált  munkanélküliek  száma  a  2000‐es  évek  elejétől  folyamatosan  növekvő  tendenciát  mutatott,  tetőpontját  a  gazdasági  válság  idején  érte  el.  2013‐ra  jelentős  csökkenés  ment  végbe,  ennek  fő  oka  a  város  közfoglalkoztatási  programba  való  becsatlakozása.  A  közfoglalkoztatás  ugyan  mérsékli a munkanélküliek számát, de hosszabb távon nem oldja meg a település munkanélküliségi  problémáit.  A  180  napnál  régebben  regisztrált  munkanélküliek  az  összmunkanélküli  számának  majdnem felét teszik ki, viszonylag alacsony az egy évnél régebben regisztráltak aránya. A 25 év alatti  munkanélküliek  arány  magasabb  a  megyei  járásközponti  és  országos  átlagtól,  a  45  év  felettiek  munkanélküliségi mutatója közel egyezik az országos mutatóval.   A  város  nemzetiségi  összetételéről  elmondható,  hogy  a  legnagyobb  számban  a  cigányság  a  meghatározó.  A  magukat  cigánynak  vallók  aránya  a  2001‐es  adatokhoz  képest  jelentősen  nem  módosult.  Mezőcsátot a hivatalos városrészi felosztás alapján 3 részre oszthatjuk: Városközpont,  Üdülőterület  és  külterületek.  A  településen  a  szegregációs  mutatók  alapján  a  szinte  a  teljes  várost  felölelő  Városközponti  részen  6  érintett  szegregátumot  jelenthetünk.  A  szegregációval  érintett  területek  iskolázottsági szintje is jóval a városi értékek alatt van, meglehetősen negatív  képet fest.  Ugyanis a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  (az  aktív  korúakon  belül)  2  szegregátumban is 60%‐os, ebből egy területen pedig senki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel.  Ezeken a területeken azonban nem csak az iskolázottságot, a munkanélküliséget érintő nehézségek  és társadalmi problémák koncentrálódnak, hanem gazdasági tekintetben is elmaradottak (például az  ingatlanok értéke is alacsonyabb).  Mezőcsát  városára  2013‐basn  került  elfogadásra  a  település  szintű  Helyi  Esélyegyenlőségi  Programmal  (HEP),  e  mellett  a  kistérségre  is  készült  hasonló  tartalmú  program,  amely  2010  júliusában került elfogadásra.  

168     

 

 

 

 

A település identitását erősítő tényezők között fontos szerepet kapnak a jelentős történelmi és vallási  emlékek.  Mezőcsáton  a  legjelentősebb  vallási  felekezet  a  református.  A  református  egyház  fontos  szerepet  tölt  be  a  település  életében,  a  vallásgyakorlási  szerepen  túl  több  oktatási,  nevelési  és  szociális  ellátó  intézményt  működtet  az  egyház  a  városban,  így  bártan  elmondhatjuk,  hogy  a  református egyház az egyik legnagyobb szervező, összetartó szereplő Mezőcsáton.    2.1.2 A település gazdasága  Mezőcsát  földrajzi  elhelyezkedését,  az  M3  autópályához  illetve  a  megyeszékhelyhez  közeli  fekvését  fontos tényezőként kell megjegyeznünk a város gazdasági életében, a településnek közvetlen 8 km‐ en belüli kapcsolata van az autópályához.   A városban a regisztrált vállalkozások száma évek óta némileg csökken, szinte stagnál, a csökkenés a  legmagasabb  számot  mutató  2008‐hoz  képest  is  csak  8%.  2013‐ra  még  mindig  közel  440  db  vállalkozást  tartottak  nyilván  a  településen,  amelynek  97%‐a  1‐9  fő  közötti  mikro‐vállalkozás,  amelyek  körébe  tartoznak  az  egyéni  vállalkozások,  valamint  azon  társas  vállalkozások,  amelyek  tőkeellátottsága elégtelen, a jegyzett tőke a jogszabályban meghatározott mértékét érdemben nem  (vagy csak alig) haladja meg.   A városban 1 db középvállalkozás (50‐249 fős foglalkoztatottság) működik, amely 100 főnél kevesebb  munkavállalót  foglalkoztat.  A  vállalkozások  által  fizetett  iparűzési  adó  (2%)  nem  jelentős  részt  az  önkormányzat adóbevételének.  A  településen  működő  vállalkozások  közel  fele  mezőgazdasági  tevékenységgel  foglalkozik,  ipari  tevékenységet  a  vállalkozások  csupán  8,4%‐a  folytat,  ami  elmarad  az  országos  mutatóktól.  A  vállalkozások másik jelentős hányadát teszik ki a szolgáltató szektorban tevékenykedők.   A  Mezőcsáton  regisztrált  összesen  110  társas  vállalkozásból  kiemelkedik  a  kereskedelem  és  gépjárműjavítás  ágazat,  szinte  háromszorosa  a  második  legjelentősebb  ágazatnál,  az  szakmai,  tudományos és műszaki tevékenységnél.  A  város  népesség  megtartó  erejének  egyik  kulcstényezője  a  helyi  foglakoztatás.  A  regisztrált  munkanélküliek  száma  a  2000‐es  évek  elejétől  folyamatosan  növekszik,  melyet  a  közfoglalkoztatás  ugyan mérsékel, de hosszabb távon nem oldja meg a település munkanélküliségi problémáit. A 180  napnál régebben regisztrált munkanélküliek az összmunkanélküli számának majdnem felét teszik ki,  viszonylag alacsony az egy évnél régebben regisztráltak aránya. A 25 év alatti munkanélküliek arány  magasabb  a  megyei  járásközponti  és  országos  átlagtól,  45  év  felettiek  munkanélküliségi  mutatója  közel egyezik az országos mutatóval.   A helyi építési szabályzatban kijelölt gazdasági terület, ahol a vállalkozások letelepülhetnek nincs. A  nagyobb  vállalkozások  a  településen  szétszórva  helyezkednek  el.  Vállalkozási  területnek  jelenleg  leginkább a vasútállomással szemközti terület felel meg, mely a korábbi években a Mezőgép területe  volt.  A  települési  tervek  szerint  a  déli  részen  lehelyezkedő  volt  rallypálya  területe  lenne  leginkább  alkalmas új ipari‐vállalkozási terület kijelölésére.  Mezőcsáton  nem  működik  olyan  önkormányzati  vagy  gazdasági  szervezet,  amelynek  tevékenysége  arra irányulna, hogy a helyi gazdaság szereplőit a működésükhöz, illetve a fejlesztésükhöz szükséges  információkkal lássa el, szervezze, generálja a vállalkozások betelepítését.   

169     

 

 

 

 

A fenti tényezőket számba véve a helyi gazdaságról megállapítható, hogy  

 

 

a  város  közúti  közlekedési  kapcsolatai  kiválóak,  ugyanakkor  a  befektetésekért  folytatott  versenyben  a  településnek  az  ugyancsak  az  autópálya  közelében  lévő  egyes  szomszédos  településsel szemben ennek előnyeit nem sikerült kiaknázni;  a helyben működő vállalkozások nem képesek felszívni a rendelkezésre álló munkaerőt  habár  a  helyi  és  járási  munkaerő‐piac  mennyiség  szempontból  rejt  még  magában  tartalékokat, a munkavállaló korú népesség képzettsége, illetve képzési lehetőségei szűk  keresztmetszetként  jelentkezhetnek  egy‐egy  betelepülni  szándékozó  vállalkozás  döntéshozatali folyamata során;  a település telephelykínálata szűkös;  az alkalmazott gazdaságfejlesztési eszközök nem működnek 

  2.1.3 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐és intézményrendszere    Az  önkormányzat  bevételei  szinte  teljes  egészében  a  kötelezően  ellátandó  közfeladatokhoz  kapcsolódó  költségvetési  bevételekből  származnak,  a  helyi  adóbevételek  közül  pedig  egyedül  az  iparűzési  adó  emelhető  ki.  Az  iparűzési  adó  ugyanakkor  sajnos  elmarad  a  hasonló  méretű  településektől, ezen a járásközponti szerep sem segít. A település idegenforgalmi adót nem vet ki, ez  utal a helyi gazdaság egyik lehetséges ágának, a turizmusban rejlő potenciál kihasználatlanságára is.  A költségvetés kiadási oldalát a működési költségek – elsősorban a személy jellegű költségek, illetve a  dologi  kiadások  –  határozzák  meg.  A  működési  kiadások  mellett  a  beruházások,  felújítások  adják  a  kiadások másik nagy részét, amely 2014‐ben 16%‐ot tettek ki.  A  településen  külön  Városfejlesztő  Társaság  nem  működik,  a  városfejlesztéshez  kapcsolódó  feladatokat az Önkormányzati Hivatal Műszaki osztálya végzi.  A városfejlesztéshez, gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan elfogadott fejlesztési programokban ugyan  megfogalmazásra  kerültek  a  fejlesztési  célok,  ezek  közül  azonban  csak  egyes  közszolgáltatási  intézmények fejlesztései valósultak meg. A településképet, a helyi gazdaság élénkítését megalapozó  és célzó fejlesztések eddig elmaradtak.    2.1.4 Közlekedés    A  város  közlekedési  helyzetéről  mindenképpen  pozitív  előjellel  jegyezhető  meg  a  város  szinte  közvetlen autópálya kapcsolata, az igrici leágazás kapcsán kevesebb, mint 8 km‐en belül elérhető az  M3  autópálya.  Egyéb  közúti  közlekedési  kapcsolatot  a  Nyékládháza  –  Ároktő  közötti  3307.  számú  valamint  a  Mezőkeresztes  –  Mezőcsát  közötti  3305.  számú  közlekedési  utak  jelentenek,  melyek  Mezőcsát belterületi szakaszai felújításra, korszerűsítésre szorulnak.  Mezőcsát  belterületi  utjainak  hossza:  42  km,  95  %‐ban  burkolt  utakkal  rendelkezik,  összességében  állapotuk  közepesnek  mondható,  forgalma  főként  személy  gépjármű  és  kerékpár  jellemzi.  A  fő  átmenő  forgalommal  rendelkező  főutak  és  csomópontjai  rehabilitációját  mielőbb  el  kell  végezni.  Ennek  keretében  megvalósítandó  az  autóbusz  pályaudvar  modernizálása,  fejlesztése,  parkolóval  történő  bővítése,  a  Mezőcsáton  átvezető  utak  mentén  elhelyezkedő  buszmegállók  fedett  buszvárókká  alakítása,  buszöblök  kialakítása  az  autóbusz  közlekedés  városközponton  belüli 

170     

 

 

 

 

optimalizálása  a  városközpontban,  a  református  templom  előtti  szűk  keresztmetszetű  út  feloldása,  rendezése.  Kerékpárforgalmi  sávok  nincsenek  a  városban.  A  kerékpárút‐hálózat  kialakításánál  a  legfontosabb  célok közé tartozik, hogy a már meglévő települési, helyi‐helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva  regionális hálózatok alakuljanak ki.  A  településen  282  parkolóhely  található,  mely  nem  elégíti  ki  az  igényeket,  további  parkolók  szükségesek  az  autóbusz  pályaudvaron  illetve  a  Nyékládháza  –  Ároktő  közötti  3307.  számú  közlekedési út szakaszán is. További 50 parkolóhely található a város szinte különálló városrészén az  Üdülőkörzetben a Termálfürdő mellett, amely a célforgalom igényeit elégíti ki.  A  város  életét  negatív  irányban  befolyásoló  tényező,  hogy  a  mezőcsáti  polgárok  által  100  éve  Nyékládházáig  kiépített  vasútvonalon,  a  Nyékládháza  ‐  Mezőcsát  közötti  pályaszakaszon  a  személyforgalom  2007.  március  01.  napjától  szünetel.  A  pályaszakasz  lezárása,  mindenképpen  súlyosan  érinti  a  város  infrastrukturális  helyzetét,  hiszen  logisztikai  szempontból  mind  a  tömegközlekedés, mind a teherszállítás vonatkozásában, egyaránt negatív hatású tényező.    2.1.5 A település közművei, energiagazdálkodása    Mezőcsát  település  ivóvízellátásának  kiépítettsége  100  %‐os,  a  város  vízellátását  belterület  É‐i  határán  kívül  fekvő  két  mélyfúrású  kút  biztosítja.  A  vízellátás  minősége  folyamatosan  javul,  az  egészséges ivóvíz ellátás érdekében 1998‐ban vas‐, mangántalanító, bakteriális ivóvíz minőségjavító‐ vízkezelő  berendezés  kiépítésére  került  sor.  Jelenleg  is  folyamatban  van  több  utcában  is  az  azbeszt  cement  anyagú  ivóvíz  fővezetékek  cseréje.  Továbbra  is  cél  az  ivóvízbázis  védelme,  a  vízminőség  javítása a fenntartható vízkészlet‐gazdálkodás.  Az ivóvízellátás mellett meg kell említeni, hogy Mezőcsáton strandfürdője felsőpannon eredetű 49 ̊C‐ os  termálvizet  hasznosít.  1989‐ben  egy  újabb  fúrást  mélyítettek  le  1375  méteres  mélységbe,  ahonnan 42 ̊C‐os termálvíz tört fel, ennek hasznosítása még a mai napig várat magára.  A termálvíz mellett Mezőcsáton minősített gyógyvizű kút található. Vize nátrium‐hidrogénkarbonátos  jellegű, termális, lágy vize, valamit a fiatalokra és az idősebbekre is jótékony hatással bír.   Hejőpapi,  Igrici  önkormányzatokkal  közös  beruházásként  megvalósult  a  szennyvízcsatorna  hálózat  teljes körű kiépítése, valamint a szennyvíztisztító‐telep bővítése  a térségi szennyvízelhelyezéshez. A  közcsatorna‐hálózat  kiépítettsége  a  nagyszabású  közmű‐építési  beruházásoknak  köszönhetően  a  település belterületén szinte  teljes. A  közcsatorna‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vezetékes  ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások százalékában mutató tekintetében elmondható, hogy az évezred  elején  óriásira  nyíló  közműolló  mára  már  sokkal  kedvezőbb  képet  mutat,  eléri  a  magyarországi  átlagot, 10 %‐kal marad ez a megyei járásközponti aránytól és 10%‐kal haladja meg a járási arányt.  A  település  belvízzel  veszélyeztetett  övezetbe  sorolható.  A  csapadékvíz‐elvezetés  nem  teljes  körű,  kevés  a  befogadó,  a  zárt  elvezető  rendszer.  A  város  szinte  egész  területén  nyílt,  árkos,  szikkasztó  rendszerű csapadék‐vízelvezetés van. A főúton szükség lenne egy zárt csapadékvíz elvezető rendszer  kiépítésére,  mivel  nagyobb  záporok  esetén  az  utak  szolgálnak  csak  vízelvezetőként.  Továbbá  szükséges  a  teljes  belterületi  csapadékvíz‐elvezető  rendszer  kiépítése,  a  meglévő  felújítása,  záportározók kialakítása. 

171     

 

 

 

 

A területen jelenleg a TIGÁZ‐DSO KFT a földgázszolgáltató engedélyes, a középnyomású gázellátás a  város teljes belterületén megoldott, a 100 lakásra jutó gázfogyasztók száma 2013‐ban 56,1 fő volt. A  települési gázellátással, szolgáltatással kapcsolatban nem jelentkezik probléma.  Az  ÉMÁSZ  Nyrt.  szolgáltatja  Mezőcsát  számára  a  villamos  energiát.  A  meglévő  TR  állomások  leterheltségei  és  bővíthetőségei  eltérőek.  Kisebb  átlagos  fejlesztéseket  az  állomás  jelenlegi  állapotukban  is  elviselnek.  TR  cserével  további  bővítések  hajthatóak  végre.  Nagyobb  igények  kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni.  Energiagazdálkodás  terén  megállapítható,  hogy  Mezőcsát  Város  Önkormányzatának  energiagazdálkodása korábban jellemzően fosszilis energiahordozókra épült, az utóbbi néhány évben  azonban  számos  fejlesztés  történt  e  területen,  a  település  a  megújuló  energiák  kihasználása  szempontjából  lemaradásban  van.  A  jövőben  fontos  a  még  nem  felújított  önkormányzati  intézmények  energetikai  korszerűsítése.  Az  elektromos  hálózat  felújítása  javasolt,  a  közvilágítás  gazdaságos  működésére,  a  fényszennyezés  minimalizálására  kell  törekedni.  A  telefonhálózat,  ISDN  internet  hozzáférés,  és  kábeltelevízió  rendszere  kiépített.  A  településen  a  T‐  mobil,  a  Telenor  és  a  Vodafone  GSM  adótornyok  megtalálhatók,  ezek  az  információtechnikai  szolgáltatások  további  fejlesztésének lehetőségét jelenik.    2.1.6 Településüzemeltetés és környezetvédelem    Mezőcsáton  a  közelmúltig  a  Városüzemeltetési  és  intézményi  ellátó  szervezet  látta  el  a  településüzemeltetési  szolgáltatások  jelentős  részét.  A  VIESZ  megszűnt,  az  Önkormányzat  magához  vonta  a  feladatok  ellátását.  A  foglalkoztatottak  villanyszerelési  ‐,  asztalos  ‐,  vízszerelési  ‐,  festési  munkákat látnak el, de ellátják továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő gépkocsik vezetési ‐ vér  szállítás  az  Egészségfejlesztő  Központból  a  Megyei  Kórház  Laboratóriumába,  személyszállítás  stb.‐  feladatait. Jelenleg 11 fő dolgozik az önkormányzatnál ebben a formában. A településüzemeltetésben  a  legnagyobb  gondot  a  leromló  állapotú  épületek  jelentik,  melyek  közül  az  önkormányzati  tulajdonúak  állagmegóvása  és  fejlesztés  fontos  feladat,  de  az  önkormányzat  ezeket  csak  támogatásból tudja megvalósítani.  A  környezetszennyezés  környezetvédelem  témakörében  nincs  olyan  kiemelendő  terület,  amely  problémát  jelentene  a  település  életében.  Megemlíthető  a  külterületi  földutak  mezőgazdasági  művelés  miatti  a  porterhelése  nagy,  bár  ezen  a  mindennapi  forgalom  nem  jelentős,  továbbá  szorgalmazni lehetne a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása  érdekében. A település területén üzemi zajforrás nem található. A település zaj és rezgés terhelése  alapján a legterheltebb területe a település főutcája 3307. számú főút és környezete, ami Északi Déli  irányban halad át a településen, Ároktó Tiszacsege valamint az M3‐as autópálya között.  A  település  viszonylag  kiépített,  jól  működő  kommunális,  műszaki  infrastruktúrával  rendelkezik,  azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és  a  környezetvédelmi  célok  elérése  érdekében  van  még  javítani  és  korszerűsíteni  a  kommunális  infrastruktúra  rendszerein.  Mindenekelőtt  teljes  körűvé  kell  tenni  a  csapadékcsatornázottságot,  a  szennyvíz‐ csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges. Mindezek miatt szükséges a  rákötési  arányt  növelő  intézkedéseket  életbe  léptetni,  a  szennyvízelvezető  hálózat  kihasználtsága,  közműpótlók visszaszorítása érdekében.  A felszín alatti víz szempontjából Mezőcsát érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő  település. Ezek alapján a felszíni és felszín alatti vizek védelme folyamatosan biztosítandó.  

172     

 

 

 

 

A  lakosságot  érő  környezeti  terhelések  közül  sugárzásvédelmi  szempontból  az  országos  sugárzásfigyelő  rendszer  városhoz  legközelebbi  mérőállomásán  (Tiszaújvárosban)  mért  érték  jóval  határérték alatti, vagyis a háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent.  A környezetvédelem szempontjából fontos megemlíteni még, hogy a Mezőcsát határának jó része a  Borsodi  Mezőség  Tájvédelmi  Körzeten  belül  fekszik,  továbbá  teljes  egészében  a  város  külterületén  település  délkeleti  határában  található  a  Mezőcsáti  Rigós  különleges  természet‐megőrzési  terület,  melyek a turizmusfejlesztés szempontjából megőrzendő értékek. 

173     

 

 

 

 

  2.2. SWOT elemzés    Mezőcsát  város  fejlesztését  befolyásoló  belső  és  külső  tényezők  összefoglaló  értékelését  az  alábbi  SWOT elemzés tartalmazza.  63. ábra: SWOT analízis  BELSŐ TÉNYEZŐK  ERŐSSÉGEK 

GYENGESÉGEK  Természet és környezet 

A településen termálvíz található  A környezetterhelés mérsékelt 

 

Nemzetközi  és  országos  szintű  védett  természeti  tájak találhatók a település környezetében    Jó minőségű dél‐borsodi mezőgazdasági földek  Gazdaság  A  fiatalok  és  munkaképes  korosztály  aránya  magasabb,  a  60  év  felettieké  alacsonyabb  az  A város adóbevétele szerény  országos és megyei járásközponti átlagtól   

Gyenge  együttműködés  a  gazdaságfejlesztésben  érdekelt szereplők között 

 

A  vállalkozások  mikrovállalkozás 

97%‐a 

egyéni 

vagy 

Város‐  és  gazdaságfejlesztési  társaság  nem  működik,  ami  miatt  a  tevékenységek  hatékonysága nem megfelelő 

 

Társadalom  Helyi  hagyományokban,  rendezvényekben  bővelkedik  a  település  (fogathajtó  verseny,  Fiatal diplomások nem költöznek haza  fazekasság, zsidó emlékek, Csáti menyegző)  Sok jól működő civil szervezet 

Magas  a  csak  általános  iskolai  végzettségűek  aránya  és  alacsony  a  közép  és  felsőfokú  végzettségűek aránya 

Erős református vallási közösség 

A  helyi  Gimnázium  és  Szakközépiskola  hallgatóinak száma 45%‐kal csökkent 

Református  egyház  közösségi  szerepvállalása példaértékű 

és 

ellátó 

Romló  népességmegtartó  (és  népesség  vonzó)  képesség  a  fiatalabb,  aktívabb  és  képzettebb  korcsoportok vonatkozásában 

174     

 

 

 

 

Infrastruktúra   Mezőcsátnak  közvetlen  kapcsolata  van  az  M3  Kevés  és  nem  jó  minőségűek  a  zöldfelületek  a  autópályával  településen   A  járásközponti  funkciót  támogató  közszolgáltatásokat nyújtó intézmények működése  megfelelő  A  megyeszékhely  autóval  és  autóbusszal  gyorsan,  könnyen elérhető  A  nevelési  és  oktatási  intézményi  kapacitások  megfelelőek, nincs kapacitáshiány  Jól  szervezett,  megfelelő  infrastruktúrával  rendelkező,  térségi  szerepkört  betöltő  egészségügyi és szociális ellátás 

Hiányoznak  kerékpársávok,  kerékpárutak  a  településen  Belterületi  csapadékvíz‐elvezető  hálózat  rossz  állapotban van  Óvodák műszaki állapota romlik  Városközpont  lakóépületei  leromló  állapotban  vannak 

 

Idegenforgalmat  kiszolgáló  szálláshely  nincs  a  településen 

 

A belterületi utak állapota romlik  Infrastruktúrával  ellátott  kijelölt  vállalkozói  övezet nincs a településen  A  város  személyszállítási  vasúti  kapcsolata  megszűnt  Tömegsportra alkalmas sportlétesítmény nincs a  településen  A  közintézmények  alacsony  fokú  energiahatékonysága 

           

175     

 

 

 

 

  KÜLSŐ TÉNYEZŐK  LEHETŐSÉGEK  

VESZÉLYEK 

Természet és környezet  A  történeti,  vallási  turisztikai  emlékhelyek,  az  örökségturizmus felértékelődése    A  kistelepülések  élhetősége  felértékelődik  a  nagyvárosi léttel szemben  Járási  települések  is  rendelkeznek  értékes  helyi  hagyományokkal    Az  agro‐turizmus,  mint  új  turisztikai  ágazat  a  gasztro‐turizmus farvizén szintén felívelőben van    Gyógy‐és termálturizmus adottságaira nyitottak az  emberek    Aktív turizmus felértékelődött, mint motiváció  Gazdaság  2014‐2020  közötti  EU  támogatások  elérhetők  a  Tőkehiány,  pályázati  forrásokhoz  szükséges  fejlesztések érdekében  önerő  előteremtése  országosan  jelentkező  probléma  A  kedvezőtlen  hazai  gazdasági  folyamatok  még  nem fordultak meg  Települési  önkormányzatok  központi  költségvetési támogatásának csökkenő mértéke  Társadalom  Elvándorlásból és természetes fogyásából adódó  további népességcsökkenés  A  hátrányos  helyzetű  népesség  ellátási  nehézségei,  szociális  problémái  országosan  eszkalálódnak 

   

A  leszakadó  rétegek  koncentrációjának  megszüntetésére  nincs  általánosan  bevethető  megoldás 

 

Infrastruktúra  Az  állami  kezelésben  lévő  közúti  és  vasúti  fejlesztések elmaradnak  A  hátrányos  helyzetű  városrészek  fokozódó  leszakadására  nincs  általánosan  bevethető  megoldás   

176     

 

 

 

 

 

3. Helyzetértékelő munkarész  3.1 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis  3.1.1 A folyamatok értékelése  3.1.1.1. A település társadalma és humán infrastruktúrája  Mezőcsát társadalmát és humán infrastruktúráját tekintve több olyan tényező is mutatkozik, illetve  folyamat is zajlik, amelyek akár egymást erősítve egyre nehezebb helyzetbe hozzák a települést:      

a természetes fogyás  az elvándorlás  elöregedő korstruktúra  gyermekkorúak számának csökkenése  magasabb  iskolai  végzettségűek  arányának  növekedése  nem  haladja  meg  a  viszonyítási  területekét   alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a viszonyítási területekétől 

Ez  a  kép  azt  mutatja,  hogy  Mezőcsát  már  nem  tud  olyan  gazdasági  és  társadalmi  körülményeket  biztosítani,  amely  alkalmassá  tenné  a  népességmegtartásra,  valamint  hogy  vonzóvá  tegye  a  települést  az odaköltözésre. Az iskolai végzettségi  mutatók alapján nem válik vonzóvá a magasabb  tudásszintet  igénylő  iparágak,  új  vállalkozások  betelepülésre.  Továbbá  az  a  tény  hogy  nem  tudott  elszakadni az iskolai végzettségi mutatókban a megyei járásközponti illetve országos tendenciától, azt  mutatja,  hogy  nincs  olyan  helyi  gazdasági  potenciál,  helyi  vállalkozások,  amelyek  igényelnék  a  képzettebb munkaerőt.  A  bemutatott  társadalmi  helyzeten  túl  a  humán  infrastrukturális  tényezők  is  a  helyi  gazdaság  gyengeségét, a település gazdasági, társadalmi leszakadás tényét erősítik:    

munkanélküliek számának csökkenések oka csak a közfoglalkoztatásban keresendő  magas a napi szinten ingázók aránya  az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya jóval magasabb  a viszonyítási területekétől 

3.1.1.2. A település gazdasága  Egy  település  gazdaságának  erősségét,  fejlődésének  irányát  és  gyorsaságát  több  mutatón  keresztül  lehet  mérni.  A  helyzetfeltáró  és  elemző  részben  több  olyan  negatív  tartalmú  megállapítás  került  megfogalmazásra,  amely  alapján  egyértelműen  megállapítható,  hogy  a  helyi  gazdaság  gyenge  lábakon áll:     

a regisztrált vállalkozások 97%‐a egyéni vagy mikrovállalkozás  a  nagy  számú,  vélhetően  csupán  kiegészítő  jövedelemforrásként  szolgáló  a  vállalkozásnak  nincs, vagy csak alig van hatása Mezőcsát gazdasági életére  5 alatt van a több mint 50 főt foglalkoztató helyi vállalkozás és egy sem éri el a 100 főt  a helyi iparűzési adó a bevételekben is kis részt képvisel és a viszonyítási területekhez képest  is alacsony szintű 

177     

 

 

 

 

   

nincs  olyan  kijelölt  infrastruktúrával  ellátott  ipari  terület,  amely  egy  potenciális  betelepülő  számára kiajánlható lenne  nincs  helyi  szakképzés,  amely  humánerőforrás  inputként  szolgálna  a  vállalkozások  fejlesztéséhez  a  település  eddig  nem  tudott  élni  az  autópálya  közelsége  adta  gazdaságfejlesztési  lehetőségekkel  a mikrovállalkozások tőkeellátottsága és forrás abszorpciós képessége elégtelen, így fejlődési  lehetőségeik behatároltak 

3.1.1.3. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere  Az  önkormányzat  gazdálkodási  lehetőségei  behatároltak,  tekintve,  hogy  bevételei  szinte  teljes  egészében  a  kötelezően  ellátandó  közfeladatokhoz  kapcsolódó  költségvetési  bevételekből  származnak, a költségvetés kiadási oldalát pedig a működési költségek határozzák meg.  A  tény,  hogy  a  településen  külön  Városfejlesztő  Társaság  nem  működik,  megnehezíti  a  település  fejlődését. Az Önkormányzati Hivatal Műszaki osztályának kapacitáshiánnyal végzett városfejlesztési  tevékenysége kevésnek bizonyult a vonzó településkép, a vonzó gazdasági környezet kialakításához.   A  városfejlesztéshez,  gazdaságfejlesztéshez  kapcsolódóan  elfogadott  fejlesztési  programokban  ugyan  megfogalmazásra  kerültek  a  fejlesztési  célok,  ezek  közül  azonban  csak  egyes  közszolgáltatási  intézmények fejlesztései valósultak meg. A településképet, a helyi gazdaság élénkítését megalapozó  és célzó fejlesztések eddig elmaradtak.  A fenti és a korábbi fejezetekben bemutatottak alapján elmondható, hogy      

a város szűkös bevételei,   a szűkös bevételekből kevés megvalósuló fejlesztés,   a fejlesztések hiányában kevésbé vonzó települési és gazdasági környezet,   a nem megfelelő környezet miatt a betelepülő vállalkozások hiánya 

egy olyan ciklus elemeit jelenik, amelyből nem tudott kitörni a város a fejlesztések terén.  3.1.1.4. Közlekedés  Közlekedési  helyzetét  tekintve  megállapítható,  hogy  Mezőcsát  kedvező  helyzetben  van.  A  közvetlennek  mondható  M3  autópálya  kapcsolat,  a  30  perc  alatt  elérhető  megyeszékhely,  a  települést  elérő  négyszámjegyű  utak  alapján  a  külső  közlekedési  kapcsolatok  nagyon  jónak  mondhatók. A belső közlekedési helyzetben lévő hiányosságok, a belterületi utak rosszabb minősége,  a kerékpárutak hiánya, az autóbusz pályaudvar leromló állapota igénylik ezen területek fejlesztését.  3.1.1.5. A település közművei, energiagazdálkodása  A  település  közműellátottságát  tekintve  átfogóan  megállapítható,  hogy  Mezőcsát  kedvező  helyzetben  van,  a  legtöbb  területen  javulás  figyelhető  meg  az  elmúlt  időszak  fejlesztéseinek  eredményeképpen: 

178     

 

 

 

 

 ivóvízellátásának kiépítettsége 100 %‐os    1998‐ban vízminőség javító program is történt, jelenleg is folyamatban van több utcában is az  azbeszt cement anyagú ivóvíz fővezetékek cseréje.   a  vezetékes  ivóvízhálózatba  kapcsolt  lakások  több  mint  60%‐a  a  közcsatorna‐hálózatba  is  bekapcsolt   termál és gyógyvizű kút is található Mezőcsáton   mindhárom GSM szolgáltatónak van adótornya a városban   a szélessávú internet‐elérhetőség adott a településen    Elmaradás  tapasztalható  viszont  a  felszíni  vízrendezés  tekintetében,  a  település  ugyanis  nem  rendelkezik  teljes  egészében  kiépített  belvízelvezető  hálózattal.  A  meglévő  vízelvezető  árkok  95%‐ ban pedig földmedrűek és feliszapolódtak. A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása aktuális  és fontos feladat Mezőcsáton.  Energiagazdálkodás terén az utóbbi néhány évben számos fejlesztés történt, a korábban jellemzően  fosszilis  energiahordozókra  épült  energiagazdálkodásban  egyre  nagyobb  szerep  jut  a  megújuló  energetikai  fejlesztéseknek.  Ugyanakkor  az  önkormányzati  intézmények  energetikai  szempontból  fejlesztésre szorulnak.    3.1.1.6. Településüzemeltetés és környezetvédelem  Településüzemeltetési  szempontból  kedvező  a  helyzet,  az  Önkormányzat  végi  a  településüzemeltetési  feladatokat,  amelyek  jól  működnek.  Környezetvédelmi  szempontból  terhelés  nem  nagyon  éri  a  várost.  Külön  kiemelendő,  hogy  Mezőcsát  határának  jó  része  a  Borsodi  Mezőség  Tájvédelmi Körzeten belül fekszik, továbbá teljes egészében a város külterületén település délkeleti  határában  található  a  Mezőcsáti  Rigós  különleges  természet‐megőrzési  terület,  melyek  a  turizmusfejlesztés szempontjából megőrzendő értékek.  3.1.2.  A  település  és  környezetének  fejlesztését  befolyásoló  külső  és  belső  tényezők  összefoglaló  értékelése  Mezőcsát  adottságait,  a  településen  és  környezetében  zajló  folyamatokat  vizsgálva  szinte  minden  területen  kettősség  figyelhető  meg.  Minden  vizsgált  területen  ki  lehet  emelni  pozitív  tényezőket,  ugyanakkor  szembe  is  lehet  állítani  olyan  hiányosságokat,  amelyek  pontosan  a  lehetőségek  nem  megfelelő kihasználásából vagy a források hiánya miatti leromlásból adódnak.  Mezőcsát térszerkezeti, közlekedés‐földrajzi elhelyezkedése alapján elmondható, hogy az autópálya  közelsége  mindenképpen  kedvezően  befolyásolja  a  fejlesztési  lehetőségeit.  Fekvése  alapján  ugyancsak  kiemelendő,  hogy  a  rendkívül  könnyen  elérhető  megyeszékhelyen  kívül,  egy  óra  alatt  elérhető  Debrecen  és  Nyíregyháza  is.  Ugyanúgy  több  országosan  és  nemzetközileg  is  jelentős  turisztikai  célterület  is:  Eger,  a  Tisza‐tó,  Hortobágy,  Tokaj,  Bükki  Nemzeti  Park.  Ezzel  szemben  Mezőcsát nem tudott élni – főleg az M3 autópálya – adta kedvező közlekedés‐földrajzi helyzetével,  amelynek  eredménye,  pontosabban  hiányosságai  leginkább  a  helyi  gazdaság  gyengeségében  mutatkozik.  Ez  természetesen  kihatással  van  a  település  társadalmi  helyzetére,  foglalkoztatási  viszonyaira ugyanúgy, mint a településképre. 

179     

 

 

 

 

A  település,  mint  járásközpont  ellátja  funkcióit,  a  központi  funkcióhoz  tartozó  igazgatási,  oktatási,  egészségügyi  és  szociális  ellátási  intézmények  többségében  rendelkezésre  állnak  és  megfelelő  kapacitással  működnek.  Ugyanakkor  a  társadalmi  folyamatokból  –  elvándorlás,  vagy  éppen  a  középiskolai  tanulói  létszám  csökkenése  –  látható,  hogy  járásközponti  szerep  gyengül.  Más  járási  település  ugyan  nem  veszélyezteti  ezen  szerepében  Mezőcsátot,  ugyanakkor  Miskolc,  de  még  Tiszaújváros közelsége, gazdasági túlsúlya érezhető a településen. Számos önkormányzati intézmény  fejlesztésre  szorul,  a  városközpontban  található  épületek  homlokzatai  nem  vonzó  településképet  nyújtanak.  A  településen  az  utóbbi  években  elkészült  fejlesztési  dokumentumok  kijelölték  a  beavatkozási  területeket  és  megvalósítani  tervezett  projekteket,  de  ezek  közül  csak  néhány  valósulhatott meg uniós társfinanszírozással.   Mezőcsát  helyi  gazdaságát  alapvetően  definiálhatnánk  egy  mérsékelt  dinamikájú  mezővárosnak,  azonban az elmúlt 10 év statisztikai és egyéb adatait, az autópálya közelségének ki nem használását  figyelembe véve, inkább megerősödik a település belső periférikus mivolta. Gazdasági szerkezetében  nagyobb jelentőségű a helyi adottságokra épülő mezőgazdaság, a könnyűipar valamint a szolgáltatási  ágazatok.  Ezen  belül  ugyanakkor  összességében  gazdasági  teljesítőképességükben  gyenge,  kis  foglalkoztató,  kevés  iparűzési  adót  befizető  és  alacsony  gazdasági  hozzáadott  értéket  termelő  vállalkozásokkal találkozunk. A helyi gazdaság gyengeségét okozzák a helyi nem megfelelő gazdasági  környezeti  adottságok,  a  vállalkozások  megtelepedésre  alkalmas  infrastruktúrával  ellátott  területek  hiány  éppúgy,  mint  az  alacsony  iskolázottságú  munkaerő‐piaci  szereplők,  vagy  éppen  a  gazdaságfejlesztési  szervezetek  hiánya.  A  helyi  gazdaság  következő  hiányossága  a  helyi  adottságok  nem  megfelelő  kihasználtsága,  valamint  a  gazdaság  diverzifikáltságának  gyengesége.  A  jó  adottságokkal  és  hagyományokkal  rendelkező  mezőgazdaságra  nem  épül  ennek  megfelelő  feldolgozóipar.  A  kiváló  helyi  és  járási  turisztikai  adottságokra,  termálvízre,  természeti  értékekre,  települési hagyományokra nem épülnek turisztikai attrakciók valamint idegenforgalmi szolgáltatók.  A településképet befolyásoló szükséges infrastrukturális fejlesztéseken túl (mint a belterületi utak, a  közintézmények  energetikai  fejlesztése,  a  városközponti  épületek  homlokzatainak  felújítása,  a  csapadékvíz‐elvezetés fejlesztése, a buszpályaudvar fejlesztése) olyan környezeti problémákkal nem  találkozunk, amely negatívan befolyásolná az itt élők mindennapjait.   A  fentieken  túl,  a  megfelelő  dinamikájú  és  tartós  településfejlesztéshez  elengedhetetlen  a  helyi  identitástudat  erősítése,  a  helyi  civil  szervezetek,  az  egyházak  szerepvállalása,  melyben  nagyon  jó  példákat, mintákat találunk, mint a Református Egyház oktatási, nevelési, szociális ellátó szolgálatai.  A Mezőcsáti Református Egyházközség többek között házi beteggondozó szolgálatot végez 24 fővel,  bölcsődét  tart  fenn,  ahol  24  kisgyermek  gondozását  végzik  4  fővel.  A  bölcsőde  intézményében  van  betagolva a játszóház, a kismamakör közössége, ahová már néhány hónapos kortól jönnek kismamák  a  bölcsődés  korig.  A  korábban  már  bemutatott  általános  és  középfokú  oktatás  mellett  továbbá  Intézményi  kereteik  között  végzik  a  diakónai  karitatív  szolgálatot,  pl.  az  országos  református  szeretetszolgálati keretek között a Szeretethíd akciót, ami 100‐120 diákot mozgat meg. Református  szeretetszolgálatukkal  együttműködve  az  arra  rászorultaknak  évről‐évre  tavasszal  vetőmagot  osztanak, vagy ősszel almát, idén étkezési burgonyát az arra rászoruló családoknak. Ezek mellett havi  rendszerességgel szerveznek egyháztáji vásárt.  Az  infrastrukturális  fejlesztéseken  túl  ezen  ún.  soft  elemek  erősítésében  is  lehet  tennivaló,  mint  például a helyi és a szomszédos települések helyi hagyományinak turisztikai csomagra fűzése, a helyi  hagyományok felelevenítése, helyi történeti, vallási, népi emlékek feltárása, bemutatása. Ezek mind a 

180     

 

 

 

 

helyi identitástudat erősítéséhez járulnak hozzá, amely szellemi erőt ad a lakosság otthonául szolgáló  Mezőcsát fejlesztése érdekében tett közös szerepvállalásához.  3.1.3. A településfejlesztés és ‐rendezés kapcsolata    Mezőcsáton  2009  őszén  fogadták  el  a  Város  Hosszú  Távú  Településfejlesztési  koncepcióját  amely  hosszú távú jövőképként határozta meg a XX. század végére elvesztett mezőgazdasági, kereskedelmi,  gazdasági  és  közigazgatási  központi  szerepének  helyreállítását,  visszaszerzését.  Az  1970‐es  években  városi rangját vesztő település XXI. századi céljai a korábbi évtizedekben lezajlott káros folyamatok,  az  épített  környezeti  állapot  romlásának,  megállításában  illetve  a  káros  irányú  településszerkezeti  változások  megfordításában  mutatkoznak  meg.  A  mai  idők  városvezetésének  legfőbb  célkitűzései,  ebből a helyzetből következően a város rehabilitációra irányultak.  A  fejlesztési  dokumentum  pozitívumként  emelte  ki  Mezőcsát  és  környezete  természeti  értékeit,  a  környezeti ártalmak alacsony szintjét, a helyi kulturális, vallási és épített emlékeket. Külön kiemelte a  termálvíz és az üdülőkörzet jelenlétét. Az egészségügyi, szociális ellátási és a fizikai infrastrukturális  szolgáltatások  megfelelő  szintű  elérhetőségét,  valamint  a  jó  közlekedés‐földrajzi  helyzetet.  Ugyanakkor  negatívumként  jelentek  meg  a  település  és  környezete  által  nyújtott  lehetőségek  (kulturális,  turisztikai,  közlekedés‐földrajzi,  mezőgazdasági)  nem  megfelelő  szintű  kihasználtságát,  valamint  az  épített  környezeti  és  egyes  vonalas  infrastrukturális  hiányosságokat  (belterületi  utak,  csapadékvíz‐elvezetés).  Ezek tükrében kerületek meghatározásra azok a fejlesztési irányok, projektelképzelések amelyek ezen  hátrányok leküldésére valamint a helyi értékek kihasználására épültek az alábbi főbb témakörökben:          

belterületi utak felújítása,   parkolóépítés, autóbusz‐pályaudvar felújítása  csapadékvíz‐elvezetés  városközpont rehabilitáció  önkormányzati tulajdonú lakó és egyéb épületek felújítása  piaccsarnok építése  játszóterek, közösségi terek kialakítása  termálfürdő és környezetének fejlesztése  Zsinagóga épületének felújítása és funkcióval történő ellátása  

A koncepcióban meghatározott, leginkább az infrastruktúrát érintő fejlesztések többsége a 2011‐ben  elfogadott  gazdaságfejlesztési  programban  is  szerepel,  illetve  a  jelen  fejlesztési  dokumentumhoz  kapcsolódó egyeztetéseken, átadott fejlesztési elképzelésekben is szerepel. Ez alapján összefoglalóan  megállapítható,  hogy  a  fent  bemutatott,  a  Településfejlesztési  koncepcióban  már  2009‐ben  megfogalmazott  lehetőségeket  Mezőcsát  az  elmúlt  közel  egy  évtized  során  nem  használta  ki,  a  problémák  gyakorlatilag  ma  is  ugyanazok,  az  alapvető  fejlesztési  célkitűzések  e  problémák  felszámolására és továbbiak megelőzése mellett a tartamos fejlődésre koncentrálnak.   A  településfejlesztés  fent  bemutatásra  került  infrastrukturális  elemein  túl  a  2010‐ben  elkészült  Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és a 2013‐ban elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Program is  megfogalmazta  az  oktatási,  a  lakhatási‐  szegregáció,  a  foglalkoztatási,  egészségügyi  és  szociális  területén  tapasztalt  legfontosabb  feltárt  problémákat  és  megfogalmazta  a  legszükségesebb  beavatkozásokat. A feltárt legfontosabb problémák Mezőcsáton és térségében:   

181     

 

 

 

 

    

Az országos, és a megyei átlagot meghaladó igen magas munkanélküliségi ráta   A  munkanélküliek  jelentős  arányban  az  aluliskolázott  (8.  általános,  vagy  annál  alacsonyabb  iskolai végzettség) réteget képviselték  A térségben alacsony számban volt jelen a foglalkoztató szektor (KKV‐k hiánya)  A  kistérség  legnagyobb  foglalkoztatói  a  helyi  önkormányzatok,  amelyek  minimális  helyi  bevétellel rendelkeztek  Az önkormányzatok legnagyobb kiadásait a szociális ellátások kifizetései adták 

A  jelen  dokumentumban  bemutatásra  került,  2015‐ös  helyzetfeltárásban  és  helyzetelemezésben  nem  tudunk  lényegi  elmozdulást  bemutatni  ezektől  a  megállapításoktól,  ezek  a  problémák  gyakorlatilag  ma  is  léteznek.  Az  alapvető  –  az  infrastrukturális  fejlesztéseket  kiegészítő  –  ún.  soft  fejlesztési célkitűzéseket is ezen problémák felszámolása érdekében kell megfogalmazni.  3.2. Problématérkép/értéktérkép  A  probléma‐  és  értéktérkép  elkészítése  során  felhasználásra  kerültek  a  megalapozó  vizsgálat  helyzetfeltáró  részének  megállapításai  éppúgy,  mint  a  Mezőcsáton  tett  helyszíni  bejárás  tapasztalatai, illetve a 2015. április 16‐án megrendezett konzultáción, a jelenlévők által elmondottak  egyaránt.   A település megismert problémái és értékei térképi formában a 64. ábrán kerülnek bemutatásra.  A térkép alapján megállapítható, hogy a település városközpontja jelen formájában nem felel meg a  modern  városi  és  járásközponti  szerepkör  követelményeinek.  A  felszíni  vízelvezető  rendszer,  a  belterületi utak rosszabb állapota, a közintézmények épületeinek leromlott állapota, illetve a vizuális  környezetvédelmi  konfliktusok  összességében  eredményezik  azt,  hogy  Mezőcsát  városképe  nem  vonzó, nem attraktív.   Hozzátartozik  ehhez  a  problémakörhöz  a  helyközi  autóbusz  pályaudvar  rossz  állapota  és  a  nem  megfelelő számú parkolóhely is, ezek ugyanis fokozzák a település rendezetlen látványát.   További jelentős probléma a sport‐szabadidős és kulturális terek hiányossága, a sportolásra alkalmas  épületek,  területek  hiánya,  a  kulturális  és  turisztikai  vonzerőt  jelentő  épületek  leromlott  állapota,  funkcióhiánya ugyancsak megjelennek a problématérképen.   A  település  értékei  között  kell  bemutatni  az  országosan  védett  műemlékeket  (Zsinagóga,  Mátyás  utcai  tájház)  is,  azok  műemléki  környezetével  együtt.  A  helyi  védelem  alatt  álló  épületek  azonban  nem kerültek kiemelésre az értéktérképen, mert ezek állapota a helyi védettség ellenére is sajnálatos  módon leromlott. A település gazdasági életében magas hozzáadott értéket képviselő ipari üzemek, a  termálfürdő valamint a közúti közlekedési helyzetből adódó kiváló logisztikai lehetőségek, továbbá a  kiváló minőségű termőtalajok ugyanakkor feltüntetésre kerültek az értéktérképen. 

182     

 

 

 

 

64. ábra: Mezőcsáti probléma és értéktérkép 

Forrás: Google Maps, saját szerkesztés  Problémák (piros színnel)  1.  Felújításra  szoruló  autóbusz‐pályaudvar  és  környezete  2.  Csapadékvíz‐elvezető  rendszer  leromlott  állapota  3. Belterületi utak leromló állapota  4. Kialakítandó árucsarnok területe   5. Dobozy kastély  6‐10.  Felújításra  szoruló  önkormányzati  intézmények  

Értékek (zöld színnel)  1. Zsinagóga  2. Mátyás utcai tájház  3. Hunyadi utcai tájház  4. Termálfürdő  5. Horgásztó  6. Református templom 

Megjegyzés: A 6‐10. pontokban a felújításra szoruló önkormányzati épületek a teljesség igénye nélkül  kerültek  bemutatásra,  többek  között:  Élelmezési  Központ,  Önkormányzati  Hivatal  épülete,  Árpád  utcai  óvoda,  Hősök  terei  óvoda,  Intézményellátó  Szervezet  épülete,  Ravatalozó,  Járási  Hivatal  épülete. Az összes felújításra szoruló önkormányzati épület a Stratégia vonatkozó fejezetében kerül 

183     

 

 

 

 

bemutatásra.  Jelen  térképi  ábrázolás  nem  prioritási  hierarchiát,  csupán  a  problémák  térbeliségét  hivatott bemutatni.   3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek  3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a  lehatárolt településrészek rövid bemutatása  Mezőcsáton 3 településrészt különíthetünk el – Városközpont, Üdülőövezet (I.‐II.‐III.) és Külterület.  65. ábra: Mezőcsát városrészek   

  Forrás: települési adatbázis 

184     

 

 

 

 

Városközpont    A településen található lakásállomány 98,5%‐a a Városközpontban található, amelyek között 19%‐os  arányt képviselnek az alacsony komfortfokozatú lakások. Ezen a településrészen él a lakosság 98,5%‐ a.  Mivel  a  lakosság  ilyen  magas  aránya  él  ebben  a  városrészben  a  lakosságszámokra  vonatkozó  adatok szinte megegyeznek a teljes városi mutatókkal. Így elmondható, hogy az aktív korú lakosság  aránya  megegyezik  a  városi  átlaggal,  a  0‐14  éves  korosztály  aránya  minimálisan  az  átlag  alatt,  az  időskorúaké pedig minimálisan az átlag felett van.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minimálisan a városi átlag feletti, a többi városrészhez  képest  kimagasló.  Ezek  alapján  megállapítható,  hogy  a  helyi  értelmiségi  réteg  jelentős  részben  a  Városközpontban  él.  A  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül nem éri el a városi átlagot.  A fente bemutatottakhoz hasonlóan minden egyéb mutatót tekintve elmondható, hogy a városrészi  adatok szinte megegyeznek a város egészére számított mutatókkal.  Ebben a városrészben található szinte az összes közintézmény és szolgáltatás. A városközponti részen  belül  a  település  egyes  részeinek  nevei  a  település  fejlődésének  emlékeit  őrzik.  Ezek  a  településrészek:   a  település  északi  részén  az  Üdülőövezetbe  vezető  út  és  a  Munkás  utca  által  határolt  ún.  „Füzes”   az  ettől  közvetlenül  délre  található,  a  Vasút,  Sas,  Nagyváradi,  Rákóczi  és  Sándor  utcák  által  határolt ún. „Oroszdomb”   a település nyugati szélén a Kiss József, Nefelejcs és Zöldfa utcák által határolt ún. Kenderföld   a déli részen, a Korona és Alkotmány utcákkal kezdődő „Tisztisor”   valamint az ettől keletre található „Bónadomb”  Ezekre a településrészekre külön építészeti, lakossági, végzettségi, társadalmi hierarchiában elfoglalt  helyre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Ez alól kivételt képeznek a Tisztisor, a Kenderföld és a  Füzes egyes részei, melyek szegregátumként is megjelennek. Ezek közül is kiemelendő a Tisztisor, ide  főleg a korábbi Béke‐telep putrijainak elsősorban cigány családjait költöztették, az ún. CS‐lakásokba.  A  "Cs  kategóriás"  (csökkentett  komfortfokozatú),  szűk  telekre  épült  egyensorházakból,  részben  az  utóbbi  húsz‐harminc  év  "szocpolos"  házaiból  állnak.  A  szegregátum  utcaképe  leromlott.  A  rendezetlen  portákon  szemét,  lom  halmozódott  fel,  megművelt  terület  (virágágyás,  zöldséges,  stb),  alig  található.  A  házak  külső  állapota  rendkívül  leromlott,  belső  állaguk  úgyszintén.  A  szegregátum  utcaképe összességében a telepszerű életkörülményeket tükrözi. 

185     

 

 

 

 

Üdülőövezet    Az  Üdülőövezetben  3  ütemben  összesen  153  üdülő  épült,  a  terület  lakónépessége  8  fő,  így  a  funkciójának  megfelelően  a  településrészre  a  lakónépességre  vonatkozó  mutatók  nem  adnak  sok  információt a későbbi elemzés szempontjából. A lakónépességben fele‐fele arányban vannak a 15‐59  évesek és a 60 éve felettiek. Az itt élők között nem találunk felsőfokú végzettségű, és a lakosok fele  rendelkezik  középfokú  végzettséggel.  Az  itt  élő  idősebb  népességben  –  részben  a  korukból  fakadó  adottságaiknak megfelelően – a városi átlagtól magasabb arányban vannak jelen a gazdaságilag nem  aktívak,  a  munkanélküliek  és  a  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  az  aktív  korúak  között. Alacsony komfortfokozatú lakás nem található a településrészen.    Külterületek    A  településen  található  lakásállomány  1,5%‐a  található  a  városrészben,  amelyek  között  a  városi  átlagot  (19.8%)  többszörösen  meghaladó  arányt  képviselnek  az  alacsony  komfortfokozatú  lakások,  mintegy  45,7%‐kal.  Ezen  a  településrészen  él  a  lakosság  1,5%‐a.  A  0‐14  évesek  és  a  60  év  felettiek  aránya  alacsonyabb  városi  átlagtól,  míg  az  aktív  korú  lakosság  aránya  megegyezik  10%‐kal  haladja  meg a városi átlagot.  A  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők  aránya  a  városi  átlag  fele,  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  az  aktív  korosztályban  20%‐kal  haladja  meg  a  városi  30,9%‐os  átlagot.  Ehhez  hasonlóan  a  legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúak  között  10%‐kal  magasabb  a  városi  átlag 21,3%‐nál.  Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 67,7%, szemben a városi  átlag 50,2%‐val.    3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)  A  314/2012.  (XI.  8.)  Korm.  rendelet  alapján  Mezőcsát  szegregációval  veszélyeztetett  területei  a  megalapozó  vizsgálat  helyzetfeltáró  részben,  a  helyzetértékelő  munkarészben,  valamint  a  stratégiában kerülnek bemutatásra.  A  314/2012.  (XI.  8.)  Korm.  rendelet  értelmében  a  szegregált,  vagy  szegregációval  veszélyeztetett  terület  olyan  egybefüggő  terület,  amelyen  az  alacsony  társadalmi  státuszú  családok  koncentráltan  élnek  együtt,  vagy  a  társadalmi  státuszcsökkenés  jelei  tapasztalhatóak,  ezért  a  területen  közösségi  beavatkozás  szükséges.  Szegregációval  veszélyeztetett  terület  lehet  egy  önálló  településrész,  de  részét képezheti egy vagy több településrésznek is.  A  2009‐ben  elkészült  Városfejlesztési  Kézikönyv  is  tárgyalja  a  szegregátum  fogalmát:  területi  alapú  szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző csoportok közötti társadalmi távolság  egyúttal  térbeli  távolsággá  válik,  pl.  egy‐egy  településen  a  különböző  társadalmi  rétegek,  etnikai  csoportok  stb.  lakóhelye  erősen  elkülönül  egymástól.  A  szegregáció  állandósítja  a  jövedelmi  viszonyok,  a  települési  infrastruktúra,  és  a  különböző  szolgáltatásokhoz  való  hozzáférés  egyenlőtlenségeit.  Magyarországon  a  lakóhelyi  szegregáció  térségek,  települések  között  és  településeken  belül  is  megjelenik.  A  szegregáció  egy  önmagát  felerősítő  folyamatot  indít  el.  A 

186     

 

 

 

 

tehetősebb rétegeknek a leromlott területekről való elköltözésével növekszik a hátrányos helyzetűek  aránya egy adott közösségben, amely a társadalmilag mobilabb állampolgárok további elvándorlását  eredményezi; mindez tovább fokozza az egyenlőtlenségeket (Városfejlesztési Kézikönyv, 2009).  Mezőcsátban a 2011. évi népszámlálás adatai alapján a szegregációval érintett területek az 66. és 67.  ábrákon láthatóak.   A  szegregátumok  lehatárolásának  kiindulópontját  a  KSH  által  szolgáltatott  szegregációs  térképek  adják,  melyeken  lehatárolásra  kerültek  a  szegregálódással  veszélyeztetett  területek.  Az  66.  ábra  azokat  a  területeket  mutatja  a  településen  belül,  ahol  a  szegregációs  mutató  (legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  és  rendszeres  munkajövedelemmel  nem  rendelkezők  aránya  az  aktív  korúakon  belül)  értéke  30%  feletti,  és  a  területen  élő  népesség  száma  eléri  az  50  főt.  A  szegregációs  mutató  a  leromlott  területek  lehatárolását  segíti  az  ott  élő  népesség  nagyságának  meghatározásával,  annak  korszerkezetével,  képzettség  szerinti  összetételével,  foglalkoztatási  viszonyainak és munkaerő‐piaci helyzetének, valamint jövedelmi viszonyainak elemzésével. (Az egyes  szegregátum térképes megjelenítése az 1.7.1. fejezetben bemutatásra került.)  66. ábra: Mezőcsát szegregátumok 30% felett 

  Forrás: BM adatbázis   

187     

 

  A szegregátumok adatai és térképi megjelenésük:  23. táblázat: a „30%‐os” szegregátumok adatai 

Mutató megnevezése 

Lakónépesség száma  Lakónépességen belül 0‐14 évesek  aránya  Lakónépességen belül 15‐59 évesek  aránya  Lakónépességen belül 60‐X évesek  aránya  Legfeljebb általános iskolai  végzettséggel rendelkezők aránya az  aktív korúakon (15‐59 évesek) belül  Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és  idősebb népesség arányában  Lakásállomány (db) 

3. szegregátum  (Dimitrov u.  déli oldala ‐  Arad u. ‐ Tisza  u. ‐ Munkácsy  4. szegregátum u. minkét  (Vasút u. ‐  5. szegregátum 1. szegregátum oldala ‐  6. szegregátum névtelen u. ‐  (Bajcsy‐Zs. u. ‐  (Fenyő u. ‐  Pozsonyi u. ‐  (Szent I. u. ‐  7. szegregátum  2. szegregátum Munkás u. ‐  Mohácsi u. ‐  Mezőcsát  Nyárfa u. ‐ Kiss  Mátyás u. ‐  Dobó u. ‐ Muhi  (Kiss J. u. ‐ Kinizsi  (Bocskai u.  Gólya u. ‐  Berzsenyi u. ‐  összesen  J. u. ‐ Palóczy u.  u. ‐ Bacsó B. u.  Petőfi u. ‐  u. ‐ Kossuth u.)  keleti oldala)  belterületi  Gárdonyi G. u. ‐  ‐ Bajcsy‐Zs. u. ‐  ‐ belterületi  Szabadság u. ‐  határ ‐ Fecske  Csokonai u. ‐  Mátyás u.)  határ)  Munkácsy u. ‐  u. ‐ Munkás u. ‐  Hunyadi u.)  Korona u. ‐  névtelen u.)  Alkotmány u.  keleti oldala a  Dimitrov utcáig  ‐ Rét u. keleti  oldala)  5980 56 50 711  73 130 112 64  17,1

19,6

28,0

25,0 

15,1

16,9

10,7

18,8 

61,9

42,9

62,0

62,0 

57,5

55,4

63,4

54,7 

21,0

37,5

10,0

12,9 

27,4

27,7

25,9

26,6 

30,9

45,8

61,3

62,4 

42,9

45,8

40,8

34,3 

9,0

7,1

0,0

3,9 

1,9

11,2

14,8

4,4 

2434

22

17

228 

27

59

52

28 

188     

 

  Alacsony komfort fokozatú lakások  aránya  Rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon  (15‐59 évesek) belül  Legfeljebb általános iskolai  végzettséggel rendelkezők és  rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon  belül  Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves  népességen belül  Foglalkoztatott nélküli háztartások  aránya  Állandó népesség száma – a mutató a  település egészére állítható elő,  szegregátumokra nem  Alacsony presztízsű foglalkoztatási  csoportokban foglalkoztatottak  aránya  A gazdaságilag nem aktív népesség  aránya a lakónépességen belül  Munkanélküliek aránya  (munkanélküliségi ráta)  Tartós munkanélküliek aránya  (legalább 360 napos munkanélküliek  aránya)  A komfort nélküli, félkomfortos és  szükséglakások aránya a lakott  lakásokon belül  Egyszobás lakások aránya a lakott  lakásokon belül 

 

 

19,8

22,7

47,1

35,5 

11,1

18,6

25,0

28,6 

49,1

70,8

61,3

67,6 

59,5

59,7

64,8

57,1 

21,3

41,7

41,9

49,2 

33,3

40,3

32,4

31,4 

47,6

27,6

37,5

30,7 

34,7

38,3

35,1

42,1 

46,2

72,0

43,8

51,6 

57,1

63,3

63,5

53,8 

6236

 

 

  

 

 

 

  

50,2

54,5

75,0

71,0 

76,5

41,9

35,7

62,5 

57,2

67,9

52,0

66,8 

69,9

61,5

56,3

62,5 

23,1

38,9

50,0

38,6 

22,7

38,0

42,9

33,3 

10,4

27,8

20,8

19,1 

13,6

16,0

22,4

8,3 

16,7

22,7

43,8

33,2 

11,5

14,9

20,9

20,0 

7,1

9,1

12,5

7,6 

3,8

2,1

11,6

4,0 

Forrás: BM adatbázis      189   

 

A  fenti  táblázatból  látható,  hogy  a  2011.  évi  népszámlálás  adatai  alapján  itt  összesen  1196  fő  él,  a  város lakónépességének 20%‐a. A korösszetételt tekintve megállapítható, hogy legnagyobb számban  a 15‐59 évesek (aktív korúak) vannak jelen, és a gyermekek aránya csak a 2. és 3. szegregátumokban  haladja meg az időskorúak arányát. Az aktív, munkaképes korúakon (15‐59 évesek) belül a legfeljebb  általános  iskolai  végzettséggel  rendelkezők  aránya  is  a  2.  és  3.  szegregátumban  a  legmagasabb,  kétszerese  a  városi  átlagnak.  Míg  a  többiben  bár  meghaladják  a  városi  átlagot,  de  megmaradnak  a  legfeljebb másfélszeres szinten. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában  mutatót  vizsgálva  látható,  hogy  arányuk  2  szegregátumban  0%,  az  5.  és  6.  szegregátumot  kivéve  alacsonyabb a városi átlagtól.  A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutató esetében  mindegyik területen magasabb a városi átlagtó, de az 1. szegregátumban kiugróan magas 70,8%.  A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is csak az 1. szegregátumban magasabb a városi átlagtól.  A  munkanélküliek  aránya  (munkanélküliségi  ráta)  a  városi  értéket  kétszeresen  meghaladó  a  2.  szegregátumban,  a  tartós  munkanélküliek  esetében  is  az  1.  és  2.  szegregátumok  mutatnak  kétszer  magasabb értéket a városi átlagtól.  Összességében elmondható, hogy általában a szegregátumokra jellemző alacsony iskolai képzettség,  alacsony foglalkoztatás, alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportokban való foglalkoztatási mutatók  jellemzően ezekben a szegregátumokban is megtalálhatók.  Külön  kiemelendő,  hogy  talán  a  legrosszabb  mutatókat  produkáló  1.  2.  és  3.  szegregátumok  belecsúsznak a 35%‐os kategóriába is. Ugyanakkor el kell mondani, hogy olyan szegregátumot, amely  esetében  a  városi  átlagtól  több  mutató  esetében  is  többszörös  eltérést  tapasztalható,  nincs.  Így  kiugró, több kiemelkedő problémával is küzdő szegregátumok ugyan vannak, de a település átlagától,  illetve a település lakosságának 20%‐át adó 7 szegregátumtól nagyon leszakadó településrészt nem  azonosíthatunk.  Legnagyobb  problémát  inkább  az  jelentheti,  hogy  az  egyik  legrosszabb  mutatókkal  rendelkező  3.  szegregátum – amely a Tisztisor városrészt fedi le – tömöríti a teljes városi lakosság 11,8%‐kát.     

190     

 

 

 

 

  67. ábra: Mezőcsát szegregátumok 35% felett 

  Forrás: BM adatbázis   

191     

 

    24. táblázat: a „35%‐os” szegregátumok  3. szegregátum (Dimitrov u. déli oldala ‐  4. szegregátum 2.  (Szabadság u. ‐  Arad u. ‐ Tisza u. ‐  szegregátum Pozsonyi u. ‐  Munkácsy u. ‐ Korona u.  (Bocskai u.  ‐ Alkotmány u. keleti  Mátyás u. ‐ Petőfi  keleti oldala)  u.)  oldala a Dimitrov utcáig  ‐ Rét u. keleti oldala)  50 405 230

5. szegregátum  (Bajcsy‐Zs. U. ‐  Mohácsi u. ‐  Berzsenyi u. ‐  Gárdonyi G. u. ‐  Csokonai u. ‐  Hunyadi u.)  130 

Mezőcsát összesen 

1. szegregátum  (Fenyő u. ‐ Nyárfa  u. ‐ Kiss J. u. ‐  Palóczy u. ‐  belterületi határ) 

Lakónépesség száma 

5980

56

Lakónépességen belül 0‐14 évesek aránya 

17,1

19,6

28,0

27,2

23,9

16,9 

Lakónépességen belül 15‐59 évesek aránya 

61,9

42,9

62,0

64,9

57,0

55,4 

Lakónépességen belül 60‐X évesek aránya  Legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek) belül  Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb  népesség arányában  Lakásállomány (db) 

21,0

37,5

10,0

7,9

19,1

27,7 

30,9

45,8

61,3

68,8

56,5

45,8 

9,0

7,1

0,0

2,7

5,8

11,2 

2434

22

17

120

77

59 

19,8

22,7

47,1

42,5

33,8

18,6 

49,1

70,8

61,3

69,2

67,9

59,7 

21,3

41,7

41,9

53,2

47,3

40,3 

47,6

27,6

37,5

29,1

30,8

38,3 

46,2

72,0

43,8

50,4

54,5

63,3 

6236

 

 

 

 

  

Mutató megnevezése 

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya  Rendszeres munkajövedelemmel nem  rendelkezők aránya az aktív korúakon (15‐59  évesek) belül  Legfeljebb általános iskolai végzettséggel  rendelkezők és rendszeres  munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya  az aktív korúakon belül  Foglalkoztatottak aránya a 15‐64 éves  népességen belül  Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya  Állandó népesség száma – a mutató a település  egészére állítható elő, szegregátumokra nem 

192     

 

  Alacsony presztízsű foglalkoztatási  csoportokban foglalkoztatottak aránya  A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a  lakónépességen belül  Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi  ráta)  Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360  napos munkanélküliek aránya)  A komfort nélküli, félkomfortos és  szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül  Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon  belül 

 

 

50,2

54,5

75,0

77,8

68,2

41,9 

57,2

67,9

52,0

69,9

64,3

61,5 

23,1

38,9

50,0

33,6

46,3

38,0 

10,4

27,8

20,8

18,0

20,7

16,0 

16,7

22,7

43,8

39,1

32,9

14,9 

7,1

9,1

12,5

9,1

6,8

2,1 

Forrás: BM adatbázis     

193   

 

  A korábban bemutatott 30%‐os szegregátumok közül 3 terület (jelen csoportosításban is az 1., 2., és  5.  sorszámúak)  teljes  területével  beletartozik  a  35%‐os  szegregátumok  csoportjába.  Rajtuk  kívül  a  30%‐os szegregátumok között szereplő 3. szegregátumból – amely a Tisztisor területét fedi le – kiválik  2  kisebb  terület  (jelen  csoportosításban  a  3.  és  4.  sorszámúak)  amely  a  rosszabb  besorolásba  is  beletartozik.  A 35%‐os szegregátumok vizsgálata során megállapítható, hogy bár mutatóikban ezek a területek is  rosszabbak,  mint  a  teljes  település,  több  mutató  esetében  is  többszörös  eltérést  produkáló  településrész  nincs  Mezőcsáton.  Az  alacsony  iskolai  képzettség,  alacsony  foglalkoztatás,  alacsony  presztízsű  foglalkoztatási  csoportokban  való  foglalkoztatási  mutatók  itt  is  jellemzőek,  de  rosszabb  képet  nem  mutatnak,  mint  a  30%‐os  szegregátumok.  Külön  érdemes  megjegyezni,  hogy  a  3.  szegregátum,  bár  területileg  beletartozik  a  30%‐os  szegregátumok  között  is  megjelölt  hasonló  területbe  és  már  eléri  a  35%‐os  mutatójú  besorolást,  kiugróan  rossz  mutatókkal  nem  rendelkezik  a  többi területhez képest. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni az aggasztó jellemzőt, hogy több mint  400  lakossal  bír  a  településrész,  amely  mutatóban  majdnem  kétszer  haladja  meg  a  következő  legnépesebb 35%‐os mutatójú szegregátumot.    3.3.3.  Egyéb  szempontból  beavatkozást  igénylő  területek  lehatárolása,  térképi  ábrázolása  és  helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)    Egyéb szempontból beavatkozást igénylő, potenciális akcióterületekként a város olyan részei kerültek  megjelölésre,  ahol  több  fejlesztés  egymást  erősítő  megvalósításával  elérhető  a  terület  fejlődése,  illetve  a  város  stratégiai  céljaihoz  is  kapcsolódik.  Ezen  lehetséges  akcióterületek  egy‐egy  része  korábbi fejlesztési dokumentumokban is meghatározásra kerültek, ugyanakkor a jelen helyzetfeltárás  és  helyzetelemzés  is  megerősíti  ezek  kijelölésének  létjogosultságát.  Mezőcsát  2014‐2020  közötti  időszakára két akcióterület kerül kijelölésre, a „Városközpont” és az „Üdülőövezet”. 

194     

 

 

 

 

68. ábra: Mezőcsát két akcióterülete 

  Forrás: Google Maps, saját szerkesztés    Városközpont  Mezőcsát  „Városközpont”  akcióterülete  a  városon  áthaladó  Nyékládháza  –  Tiszacsege  3307.  számú  közúti közlekedési út két oldalán, a városközpont Nyékládháza felőli bejáratától déli irányban fekszik.  Ezt a területet keresztezi K‐Ny‐i irányban az akcióterület központi területén a 3305. Mezőkeresztes – Tiszaújváros összekötő út.   A  kijelölt  akcióterület  ingatlanaiban  a  lakóházas  ingatlanok  kivételével  többségében  köz  és  szolgáltató  intézmények,  közösségi  célú  szolgáltatások,  kiskereskedelmi,  kereskedelmi  szálláshely; 

195     

 

 

 

 

pénzintézeti,  postai  és  ipari  szolgáltatások  illetve  egységek  működnek.  Az  akcióterület  jelentős  mértékű parkosított zöld területtel is rendelkezik.   Az  akcióterület  északi  területén  áll  a  városkaput  szimbolizáló  várostörténeti  emlékmű.  Az  akcióterületen  található  többek  között  a  Közös  Önkormányzati  Hivatal  épülete,  a  Református  Templom,  az  Egészségfejlesztő  Központ  épülete,  az  Élelmezési  Központ  épülete,  Kistérségi  Iroda,  Munkaügyi Központ, Járási Hivatal épülete, a Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár, az Árpád utcai és  Hősök terei óvodák, a buszpályaudvar valamint kereskedelmi üzletek. De ezen a területen van a város  és  a  kistérség  egyetlen  középiskolája,  valamint  számos  üzleti‐  és  közszolgáltató  intézmény,  ide  tartozik  egy,  a  város  kapujaként  megjelenő  köztér,  és  itt  van  a  felújított,  helyi  védettségű  volt  Zsinagóga  épülete.  A  középiskola  gyakran  ad  helyet  városi  és  térségi  közösségi  rendezvényeknek.  Hasonlóképpen  az  Ipartestület  is,  ahol  a  köz‐  és  üzleti  szolgáltatások  mellett  a  közösségi  teremben  gyakran kerül sor társadalmi, rendezvények megtartására.   Az akcióterület a város szerkezeti terve szerint a belváros peremén, a „kisvárosias” és „kertvárosias”  lakóterületekkel  határos.  Az  akcióterületen  a  közintézmények  közé  ékelődött  családi  házak  kivételével csak köz‐ és üzleti funkciókat teljesítő épületek vannak, amelyek nem csak a város, hanem  a  térsége  számára  is  köz‐  és  üzleti  szolgáltatásokat  nyújtanak.  Az  akcióterület  fejlesztését,  városközponti  pozíciója,  fekvése,  a  területén  lévő  létesítmények,  intézmények  közszolgáltató,  közösségi, gazdasági, és közterületi funkciói, de egyes részeinek leromlott állapota is indokolja.  Az  akcióterületen  több  helyszínen  is  jelentkeznek  problémák,  így  a  közlekedés,  a  parkolás,  a  zöldfelületek,  a  felszíni  vízelvezetés,  a  kereskedelmi  és  szolgáltató  egységek,  közintézmények  leromlott állapota, illetve a vizuális környezetvédelmi konfliktusok. E tényezők alapvetően indokolják  a városrész akcióterületként történő kezelését a 2014‐2020 közötti tervezési időszakban, és komplex  városrehabilitáció végrehajtását. 

196     

 

 

 

 

  69. ábra: „Városközpont” lehetséges akcióterület 

  Forrás: Google Maps, saját szerkesztés    Üdülőövezet  A  lehetséges  akcióterület  a  Nyékládháza  felé  vezető  út  mellett  a  településtől  északra  elhelyezkedő  Termálfürdőt és Üdülőövezetet foglalja magába, amely kiegészül az Erzsébet horgásztóval.  Az  1986‐87‐ben  a  községi  tanács  által  kiparcellázott  területen  hamarosan  jelentős  építkezések  indultak be, melyek a rendszerválás után lecsengtek. A kiparcellázott 280 üdülőteleknek nagyjából a  fele  beépítésre  került.  Az  Üdülőövezetben  3  ütemben  összesen  153  üdülő  épült,  a  terület  lakónépessége  8  fő.  Ez  a  terület  adja  Mezőcsát  –  bár  a  hivatalos  statisztikákban  nem  feltétlenül  megjelenő – idegenforgalmi vendégfogadásának jelentős részét. 

197     

 

 

 

 

  70. ábra: „Üdülőövezet” lehetséges akcióterület 

  Forrás: Google Maps, saját szerkesztés    A  helyi  gazdaság  több  lábon  állásának,  a  turizmusnak,  mint  lehetséges  helyi  gazdasági  ágnak  a  nagyobb  volumenű  kihasználásával  kapcsolatban  elengedhetetlen  a  település  vallási,  kulturális  és  népi hagyományi értékein kívül a táji‐természeti értékek kihasználása, melynek domináns eleme kell  legyen  a  helyi  termálvíz,  a  rá  épülő  fürdő  és  az  üdülőterület  fejlesztése.  A  turizmusban  rejlő  lehetőségek  kihasználása  érdekében  az  akcióterület  turisztikai  attrakció‐fejlesztés,  szolgáltatások,  kereskedelem,  vendéglátó,  kereskedelmi  szálláshelyek  valamint  turisztikai  kerékpárút  fejlesztések  helyszínéül szolgál a 2014‐2020‐as időszakban.    Akcióterületen kívüli, pontszerű fejlesztések    Akcióterületen kívül is megjelennek fejlesztések, ezek a kisléptékű, vagy pontszerű városfejlesztési  projektek  ugyan  nem  összetett,  akcióterületi  fejlesztések  részeként  valósulnak  meg,  de  van  városfejlesztő hatásuk, és bár a projektek hatása ugyan korlátozott, de egy‐egy – gyakran tematikus  jellegű  –  fontos  szükséglet  vagy  probléma  megoldására  korlátozódik.  Mezőcsát  esetében  is  megfogalmazásra  kerültek  ilyen,  de  szükségszerű  és  jelentős  kisléptékű  fejlesztések  azon  városrészekben,  ahol  a  város  fejlesztési  stratégiája  nem  irányoz  elő  jelentősebb  városrehabilitációs  tevékenységet.  Ezek  a  pontszerű  fejlesztések  is  illeszkednek  a  település  egészére  megfogalmazott  stratégiai célokhoz.  Akcióterületeken  kívül  tervezett  fejlesztések  alapvetően  két  fejlesztési  csoportba  tartozó  elképzeléseket tartalmazzák: 

198     

 

 

 

 

1. egyrészt  megfogalmazásra  kerültek  kisléptékű,  pontszerű  és  vonalas  elhelyezkedésű  fejlesztések, melyek kiterjedésük illetve földrajzi távolságuk miatt nem illeszthetők bele a két  akcióterületbe,  de  Mezőcsát  szempontjából  olyan  szükségszerű  és  jelentős  fejlesztések,  melyek  ugyanúgy  illeszkednek  a  település  gazdaságfejlesztési  (ipari  és  turisztikai)  irányban  megfogalmazott stratégiai céljaihoz  2. másrészt, mivel az ITS készítési útmutató szerint a városok stratégiáinak meg kell jeleníteniük,  hogy  a  település  milyen  funkcionális  feladatokat  lát  el  a  vidéki  környezet  szervező,  irányító  központjaként.  Mezőcsát  adottságai  (pl.  a  Dél‐Borsodi  jó  minőségű  mezőgazdasági  földterületek),  illetve  az  agrárágazat  helyi  gazdaságban  elfoglalt  kiemelt  szerepe  miatt  az  agrárgazdasághoz  köthető  fejlesztési  irányok  is  megjelennek  az  akcióterületeken  kívül  végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések között.   

199     

 

 

 

 

Térképek jegyzéke  1. térkép: Mezőcsát Város pozíciója Magyarország és Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye térképén ........ 11  2. térkép: Mezőcsát ............................................................................................................................... 12  3. térkép: Mezőcsát ............................................................................................................................... 13  4. térkép: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek .......................................................................... 15  5. térkép: Elmaradott térségek és perifériák ........................................................................................ 17  6. térkép: Vidékies és városias térségek ............................................................................................... 18  7. térkép: Mezőcsát helye az Országos Szerkezeti Terv alapján ........................................................... 19  8. térkép és 9. térkép: Országos ökológiai hálózat; Jó termőhelyi adottságú szántóterületek  ........... 20  10.  térkép  és  11.  térkép:  Kiváló  termőhelyi  adottságú  erdőterületek;  Tájképvédelmi  szempontjából  kiemelten kezelendő területek ............................................................................................................. 20  12.  térkép  és  13.  térkép:  Világörökségi  és  világörökségi  várományos  terület  övezete;  Országos  vízminőség‐védelmi terület övezete ..................................................................................................... 21  14. térkép: Mezőcsát helye ................................................................................................................... 22  15. térkép: Mezőcsát elhelyezkedése ................................................................................................... 74  16. térkép: Vízrajzi és talajtérkép ........................................................................................................ 107  17. térkép: A Borsodi‐Mezőség ........................................................................................................... 111  18. térkép: A Mezőcsáti Rigós élőhely‐térképe .................................................................................. 112  19. térkép és 20. térkép: A Borsodi sík és a Borsodi Mezőség tájvédelmi területei ........................... 113  21. térkép: Mezőcsát ........................................................................................................................... 117  22. térkép és 23. térkép: Mezőcsát ..................................................................................................... 118  24. térkép és 25. térkép: Mezőcsát ..................................................................................................... 133  26. térkép és 27. térkép: Mezőcsát ..................................................................................................... 133  28. térkép: Mezőcsát és környezete ................................................................................................... 140  29. térkép: Dél‐Borsod gázhálózata .................................................................................................... 152  30. térkép: TIGÁZ DSO ellátási terület ................................................................................................ 153  31. térkép: Magyarországi földtani törésvonalak ............................................................................... 161  32. térkép: Földrengések eloszlása Magyarországon a nagyobb földrengés gyakorisággal jellemezhető  törésvonalakkal ................................................................................................................................... 162  33. térkép: Árvízzel veszélyeztetett területek ..................................................................................... 163  34. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe ............................................................ 163  35. térkép: Nyersanyaglelőhelyek ....................................................................................................... 165   

Ábrák jegyzéke  1. ábra: Öregségi mutató ...................................................................................................................... 28  2. ábra: Öregségi mutatók térképes ábrázolás ..................................................................................... 28  3. ábra: Természetes szaporodás, fogyás ............................................................................................. 29  4. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) .................................................................... 30  5. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) .................................................................................... 32  6. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) ............. 32 

200     

 

 

 

 

7. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában ................... 33  8.  ábra:  180  napnál  hosszabb  ideje  regisztrált  munkanélküliek  aránya  (az  összes  munkanélküli  százalékában) ........................................................................................................................................ 34  9.  ábra:  Legfeljebb  8  általános  iskolát  végzett  regisztrált  munkanélküliek  aránya  (az  összes  munkanélküli százalékában).................................................................................................................. 35  10. ábra: Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya ............................................................. 36  11. ábra: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül ..................................... 37  12. ábra: Mezőcsát városrészek ............................................................................................................ 40  13. ábra: Mezőcsát szegregátumok 30% felett ..................................................................................... 42  14. ábra: Mezőcsát szegregátum 1.(30%) ............................................................................................. 45  15. ábra: Mezőcsát szegregátum 2. .(30%) ........................................................................................... 45  16. ábra: Mezőcsát szegregátum 3. (30%) ............................................................................................ 46  17. ábra: Mezőcsát szegregátum 4. .(30%) ........................................................................................... 46  18. ábra: Mezőcsát szegregátum 5. .(30%) ........................................................................................... 47  19. ábra: Mezőcsát szegregátum 6. (30%) ............................................................................................ 47  20. ábra: Mezőcsát szegregátum 7. (30%) ............................................................................................ 48  21. ábra: Mezőcsát szegregátumok35% felett ...................................................................................... 49  22. ábra: Mezőcsát szegregátum 1. (35%) ............................................................................................ 52  23. ábra: Mezőcsát szegregátum 2. (35%) ............................................................................................ 52  24. ábra: Mezőcsát szegregátum 3.(35%) ............................................................................................. 53  25. ábra: Mezőcsát szegregátum 4.(35%) ............................................................................................. 54  26. ábra: Mezőcsát szegregátum 5.(35%) ............................................................................................. 55  27. ábra: Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) ............................................................................. 62  28. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) ............................................ 63  29. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0‐2 évesek száma (fő) .............................................. 64  30. ábra: Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) .................................... 65  31. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ................................................................... 65  32. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ................................................................... 66  33. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3‐5 évesek száma (fő) ................................................................. 67  34. ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali ellátásban (%) .............. 68  35. ábra: Egy házi‐ és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) .................................................... 70  36. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ............................................................... 75  37. ábra: Regisztrált vállalkozások száma (db), 2000‐2012 ................................................................... 76  38. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ágazati megoszlás alapján ................................................... 77  39.  ábra:  Mezőgazdaságban  regisztrált  vállalkozások  aránya  az  összes  regisztrált  vállalkozás  százalékában ......................................................................................................................................... 78  40.  ábra:  Iparban  és  építőiparban  regisztrált  vállalkozások  aránya  az  összes  regisztrált  vállalkozás  százalékában ......................................................................................................................................... 79  41.  ábra:  Szolgáltatásban  regisztrált  vállalkozások  aránya  az  összes  regisztrált  vállalkozás  százalékában ......................................................................................................................................... 80  42. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban ................... 82 

201     

 

 

 

 

43.  ábra:  Regisztrált  vállalkozások  száma  a  szálláshely‐szolgáltatás,  vendéglátás  nemzetgazdasági  ágban ..................................................................................................................................................... 82  44. ábra: Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban ..... 83  45. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban  ............................................................................................................................................................... 83  46.  ábra:  Regisztrált  vállalkozások  száma  a  szakmai,  tudományos,  műszaki  tevékenység  nemzetgazdasági ágban ........................................................................................................................ 83  47.  ábra:  Regisztrált  vállalkozások  száma  az  adminisztratív  és  szolgáltatást  támogató  tevékenység  nemzetgazdasági ágban ........................................................................................................................ 84  48.  ábra:  Regisztrált  vállalkozások  száma  a  művészet,  szórakoztatás,  szabadidő  nemzetgazdasági  ágban ..................................................................................................................................................... 85  49. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig  (km), T 47 km ......................................................................................................................................... 87  50.  ábra:  Idő  szerinti  optimalizálás  esetén  a  leggyorsabb  út  hossza  kilométerben  autópálya  csomópontig (km), T 0 km ..................................................................................................................... 87  51. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben Budapestig (km), T  156 km ................................................................................................................................................... 88  52. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (TeIR,  2013‐ig) ................................................................................................................................................. 99  53. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ..................................... 102  54. ábra: Közcsatorna‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ....................................................... 103  55.  ábra:  Közcsatorna‐hálózatba  bekapcsolt  lakások  aránya  a  vezetékes  ivóvízhálózatba  bekapcsolt  lakások százalékában ........................................................................................................................... 104  56. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) ......................................................... 105  57. ábra: Mezőcsát szegregátum áttekintő, 30% felett ...................................................................... 124  58. ábra: Mezőcsát szegregátum áttekintő, 35% felett ...................................................................... 125  59. ábra: Mezőcsát belterületi ivóvízhálózata .................................................................................... 145  60. ábra: Víziközmű hálózat ................................................................................................................ 147  61. ábra: Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza ......................................................................................... 149  62. ábra: Mezőcsát összes/háztartási gázfogyasztók száma ............................................................... 154  63. ábra: SWOT analízis ....................................................................................................................... 174  64. ábra: Mezőcsáti probléma és értéktérkép .................................................................................... 183  65. ábra: Mezőcsát városrészek .......................................................................................................... 184  66. ábra: Mezőcsát szegregátumok 30% felett ................................................................................... 187  67. ábra: Mezőcsát szegregátumok35% felett .................................................................................... 191  68. ábra: Mezőcsát két akcióterülete .................................................................................................. 195  69. ábra: „Városközpont” lehetséges akcióterület ............................................................................. 197  70. ábra: „Üdülőövezet” lehetséges akcióterület ............................................................................... 198   

202     

 

 

 

 

Táblázatok jegyzéke  1. táblázat: A közfoglalkoztatottak létszáma ........................................................................................ 37  2. táblázat: A város teljes lakásállományának bemutatása (2434 db) .................................................. 38  3. táblázat: „30%‐os” szegregátumok adatai ........................................................................................ 43  4. táblázat: A „35%‐os” szegregátumok adatai ..................................................................................... 50  5. táblázat: Civil szervezetek Mezőcsáton ............................................................................................. 60  6.  táblázat:  A  Mezőcsáti  Általános  Művelődési  Központ  Kiss  József  Közösségi  Ház  és  Könyvtár,  valamint a Tájházak látogatószámnak alakulása 2008‐2014 között ..................................................... 72  7.  táblázat:  a  2013‐ban  elkészült  a  városra  irányuló  Helyi  Esélyegyenlőségi  Program  főbb  megállapításai, és azok megoldására megfogalmazott intézkedések .................................................. 73  8. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma foglalkoztatotti létszám alapján ...................................... 76  9. táblázat: A helyzetfeltárás során megvizsgálásra kerültek az ezen irányokhoz kapcsolódó ágazatok  (egyéni és társas) vállalkozásainak adatai ............................................................................................. 81  10. táblázat: Mezőcsát legnagyobb, legtöbb foglalkoztatottal bíró gazdasági társaságai .................... 85  11. táblázat: Az Önkormányzat bevételei és kiadásai (2014‐as évben) ................................................ 91  12. táblázat: Önkormányzati részvétellel megvalósuló fejlesztések (2010‐2014) ................................ 95  13. táblázat: A közfoglalkoztatottak létszámának alakulása ................................................................. 98  14. táblázat: Az önkormányzati bérlakások megoszlása ....................................................................... 98  15. táblázat: Éghajlati adottságok ....................................................................................................... 106  16. táblázat: Termelőföldek művelési ág és minőségi besorolása ...................................................... 119  17. táblázat: Mezőcsát közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek ........................ 135  18. táblázat: Közüzemi ivóvíz‐szolgáltatások mennyiségi adatai ........................................................ 144  19. táblázat: Víziközmű szolgáltatások mennyiségi adatai ................................................................. 146  20. táblázat: KÖF/KIF TR állomások listája .......................................................................................... 150  21. táblázat: Gázhálózat főbb adatai ................................................................................................... 154  22. táblázat: Ipari tevékenység – 2 db bejelentett pontforrás............................................................ 157  23. táblázat: a „30%‐os” szegregátumok adatai ................................................................................. 188  24. táblázat: a „35%‐os” szegregátumok ............................................................................................ 192   

Képek jegyzéke  1. kép és 2. kép: Dobozy‐kastélyrom .................................................................................................. 115  3.; 4.; 5.; 6.; 7.; 8.; 9. és 10. kép: Mezőcsát középületek .................................................................... 121  11. kép: Mezőcsát légi felvétel ............................................................................................................ 122  12.; 13.; 14.; 15.; 16.; 17.; 18. és 19. kép: Mezőcsát településképek ................................................. 130  20. kép: Mezőcsát légi felvétel ............................................................................................................ 141  21. kép: Mezőcsát kavicsbánya ........................................................................................................... 166   

203     

 

 

 

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM    1. Belügyminisztérium – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_ismerteto    2015. március 04.  2. Belügyminisztérium – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_ines_skala  2015. március 04.  3. MTA TAKI Agrotopográfiai Adatbázis 2015.  http://maps.rissac.hu/agrotopo/  2015. február 27.   4. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2015.   http://www.afsz.hu/   2015. február 23.  5. Országos  Területfejlesztési  és  Területrendezési  Információs  Rendszer  (TeIR)  Integrált  Településfejlesztési Stratégia tervezését támogató alkalmazás  https://www.teir.hu/its/   2015. február 23.    6. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és Észak‐magyarországi Környezetvédelmi  és  Vízügyi  Igazgatóság  2009:  Vízgyűjtő‐gazdálkodási  Terv  2‐8  Bükk  és  Borsodi‐  Mezőség  vízgyűjtő alegység.  http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0387_2‐8_Alegyseg_Bukk_es_Borsodi‐Mezoseg.pdf   2015. március 3.    7. Mezőcsát  Város  Önkormányzat  Képviselő‐testületének  Gazdasági  Programja  2015‐2019.  évekre 2015.  8. Mezőcsát  Város  Önkormányzat  Képviselő‐testületének  Mezőcsát  Város  Hosszútávú  Településfejlesztési Koncepciója 2010‐2020. évekre, 2009.  9. „Mezőcsát Városkapu” Akcióterületi terv 2009.  10. Mezőcsát Városának Városmarketing Terve 2013.  11. Mezőcsáti  Kistérség  Esélyegyenlőségi  Helyzetelemzése  és  Intézkedési  Terve  2010‐2015  évekre, 2011.  12. Mezőcsát,  Tiszatarján,  Tiszakeszi  Intézményfenntartó  Társulás  Közoktatási  Esélyegyenlőségi  Terve, 2009. (Felülvizsgálat 2012.)  13. Helyi Esélyegyenlőségi Program ‐ 2013.    Hivatkozott jogszabályok:  Törvények:  1. 1993.  évi  LXXVIII.  törvény  a  lakások  és  helyiségek  bérletére,  valamint  az  elidegenítésükre  vonatkozó egyes szabályokról  2. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 

204     

 

 

 

 

3. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  4. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  5. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről  6. 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről  7. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  8. 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről  9. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről  10. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  11. 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű‐szolgáltatásról  12. 2012. évi XC. törvény a kéményseprő‐ipari közszolgáltatásról  13. 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról    Rendeletek:  1. 6/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól  2. 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról  3. 2/2002.  (I.  23.)  KöM‐FVM  együttes  rendelet  az  érzékeny  természeti  területekre  vonatkozó  szabályokról  4. 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről  5. 18/2003. (XII. 9.) KvVM‐BM együttes rendelet a települések ár‐ és belvíz veszélyeztetettségi  alapon történő besorolásáról  6. 27/2004.  (XII.  25.)  KvVM  rendelet  a  felszín  alatti  víz  állapota  szempontjából  érzékeny  területeken levő települések besorolásáról  7. 45/2004.  (VII.  26.)  BM‐KvVM  együttes  rendelet  az  építési  és  bontási  hulladék  kezelésének  részletes szabályairól  8. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről   9. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni  védelméről  10. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól  11. 27/2008.  (XII.  3.)  KvVM‐EüM  együttes  rendelet  a  környezeti  zaj‐  és  rezgésterhelési  határértékek megállapításáról  12. 14/2010.  (V.  11.)  KvVM  rendelet  az  európai  közösségi  jelentőségű  természetvédelmi  rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  13. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről   14. 4/2011.  (I.  14.)  VM  rendelet  a  levegőterheltségi  szint  határértékeiről  és  a  helyhez  kötött  légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről  15. 321/2011.  (XII.  27.)  Korm.  rendelet  a  helyi  esélyegyenlőségi  programok  elkészítésének  szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról   16. 2/2012.  (VI.  5.)  EMMI  rendelet  a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének  részletes  szabályairól   17. 63/2012.  (XII.  11.)  BM  rendelet  a  kéményseprő‐ipari  közszolgáltatás  ellátásának  szakmai  szabályairól 

205     

 

 

 

 

18. 314/2012.  (XI.  8.)  Korm.  rendelete  a  településfejlesztési  koncepcióról,  az  integrált  településfejlesztési  stratégiáról  és  a  településrendezési  eszközökről,  valamint  egyes  településrendezési sajátos jogintézményekről  19. 347/2012.  (XII.  11.)  Korm.  rendelet  a  kéményseprő‐ipari  közszolgáltatásról  szóló  törvény  végrehajtásáról  20. 310/2013.  (VIII.  16.)  Korm.  rendelet  a  hulladékgazdálkodási  tervekre  és  a  megelőzési  programokra vonatkozó részletes szabályokról  21. 26/2014.  (III.  25.)  VM  rendelet  az  egyes  tevékenységek  illékony  szerves  vegyület  kibocsátásának korlátozásáról  22. 385/2014.  (XII.  31.)  Korm.  rendelet  a  hulladékgazdálkodási  közszolgáltatás  végzésének  feltételeiről    Határozatok:  1. A Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról,  az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról    Helyi határozatok:    1. 6/2015 (I.26.) A Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata    Helyi rendeletek:    1. 17/2013  (XI.26.)  Az  Önkormányzati  lakások  és  helyiségek  bérletéről,  valamint  elidegenítésükre vonatkozó egységes szabályokról szóló 7/2012 (IV.24) Rendelet módosítása  2. 3/2015 (II.24.) A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról  3. 2/2015 (II. 13.) Az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről  4. 4/2015.  (II.24.)  Az  Önkormányzat  2014.  évi  költségvetéséről  szóló  3/2014  (II.25.)  számú  rendelet módosításáról    A felhasznált térképek jegyzéke  1. 2. 3. 4. 5.

Az Első Katonai Felmérés.  1:28880. Arcanum Adatbázis Kft. DVD‐ROM 2004.  A Második Katonai Felmérés. 1:28880. Arcanum Adatbázis Kft. DVD‐ROM 2005.  A Harmadik Katonai Felmérés. 1: 25.000. Arcanum Adatbázis Kft. DVD‐ROM 2007.   A Negyedik Katonai Felmérés. www.tajertektar.hu  www.google.hu/maps 

  A település védett és nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listája, valamint az országos védelem alatt  álló  műemlékek  és  rendeletben  meghatározott  műemléki  környezetek  közlése  a  Forster  Gyula  Nemzeti  Örökségvédelmi  és  Vagyongazdálkodási  Központ  Nyilvántartási  Irodája  2015.  február  27‐i  adatszolgáltatása alapján készült. 

206     

     

 

 

Mezőcsát település Megalapozó Vizsgálatához és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tervezetéhez  érkező javaslatok  Ssz. 

Véleményező  (szervezet) neve 

Vélemény  dátuma 

  Vélemény, javaslat rövid  összefoglalása 

Tervezői válasz és indoklása 

Megalapozó Vizsgálat  1. 

Belügyminisztérium  C) Megalapozó  vizsgálat 1) (1. pont) 

2015.07.27. 

2. 

Belügyminisztérium  C) Megalapozó  vizsgálat 1) (2. pont) 

2015.07.27. 

3. 

Belügyminisztérium  C) Megalapozó  vizsgálat 1) (3. pont) 

2015.07.27. 

Az  1.3‐as  fejezetben  a  kért  módosítások  javításra  A Megalapozó Vizsgálatban a területrendezési tervekkel való  kerültek.  A  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megye  összefüggés  vizsgálata  csak  térképeket  mutat  be,  szöveges  Területrendezési  Terve  esetében  a  térségi  övezetek  magyarázat  nélkül.  A  fejezetet  szükséges  kiegészíteni  a  bemutatásra kerültek, a térképek jelmagyarázattal lettek  megállapításokkal.  ellátva. (19‐22.oldal)  Nincs Információ arra vonatkozóan sehol az anyagban, hogy  Mezőcsát  Városnak  Integrált  Városfejlesztési  Stratégiája  készült vagy nem korábban IVS. Amennyiben nem volt IVS‐e  nincs,  korábban  nem  készült,  ezzel  az  információval  a  településnek  javasolt  ezt  leírni,  amennyiben  volt  IVS,  kiegészült  a  Megalapozó  Vizsgálat  1.5  és  1.6.1.  fejezete.  szükséges annak elemzését elvégezni.  (24. és 26. oldal)  A  hivatkozott  Településfejlesztési  Koncepció  nem  tartalmaz  célrendszert,  csupán  a  fejezetben  hivatkozott  „a  kistérség  népesség  megtartó  erejének  fokozását,  illetve  ezen  belül  Mezőcsát  térségszervező  szerepének  A  Megalapozó  Vizsgálat  1.5.  Hatályos  településfejlesztési  megerősítése,  valamint  a  település  urbanizáltságának  döntések  c.  fejezet  koncepcióra  vonatkozó  ismertetőjéből  növelését”, valamint ezen kívül fejlesztési elképzeléseket.  nem  látszik  világosan,  hogy  milyen  célokat  tűzött  ki  a  város  Az  észrevételnek  megfelelően  ezek  kiemelésre  kerültek.  (ez  már  csak  azért  is  kulcskérdés,  mivel  az  ITS  céljait  erre  a  (24. oldal) Az ITS‐ben megfogalmazott átfogó célok:  dokumentumra  kell  építeni).  A  koncepció  céljainak,  A1.  Alapvető  cél:  A  város  előnyös  közlekedés‐földrajzi  jövőképének  áttekinthetőbb,  érthetőbb  bemutatása  helyzetére,  hagyományaira  és  környezeti  értékeire  szükséges.  építve a több lábon álló helyi gazdaság megerősítése és  megyei gazdasági szerepkörének megerősítése.  A2.  Alapvető  cél:  A  Mezőcsáton  élők  életkörülményeinek  javítása,  komfortérzetének  növelése,  úgy,  hogy  az  új  otthont  keresők  számára  is  1 

 

 

 

 

 

vonzóvá váljon.  A3.  Alapvető  cél:  Mezőcsát  lakosságában  bekövetkező  pozitív  mennyiségi  és  minőségi  fordulat  elősegítése,  amely  megalapozza  a  város  hosszú  távú  értékes  és  stabil gyarapodását.  Véleményünk  szerint  a  Településfejlesztési  Koncepcióval  ezen célok teljes összhangban kerültek meghatározásra. 

4. 

Belügyminisztérium  C) Megalapozó  vizsgálat 1) (4. pont) 

2015.07.27. 

5. 

Belügyminisztérium  C) Megalapozó  vizsgálat 1) (5. pont) 

2015.07.27. 

6. 

Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 1) 

2015.07.27. 

A  közlekedésről  szóló  részekben  szerepel  a  2007‐től  megszűnt  vonatközlekedés  kapcsán,  hogy  „negatív  hatású  tényezőként fog jelentkezni”. Egyrészt a jövő idő használata  Az  1.15.3.2‐es,  a  2.1.4‐es  és  a  3.1.1.4‐es  fejezetekben  nem  indokolt,  másrészt  ellentétes  azzal  a  megállapítással,  javításra  került  a  vonatközlekedésre  vonatkozó  hogy  „a  vasúti  személyforgalom  szüneteltetése  nem  jár  szövegrész. (142.; 171. és 178. oldal)  olyan  hátránnyal,  amit  a  kimondottan  jó  közlekedési  kapcsolatok ne ellensúlyoznának”.  Az  önkormányzat  településfejlesztési  és  gazdaságfejlesztési  tevékenysége  a  témák  A tartalomjegyzék alapján hiányzik az 1.10.2‐1.10.3 pont. Az  összekapcsolódása  miatt  az  1.10.2.  pontban  összevonva  anyag tartalmazza ezeket a pontokat, de nincsenek a címek  került  korábban  megjelenítésre.  A  kiemelést  és  számozást  elvégeztük.  Az  1.10.  fejezet  ezt  követő  kiemelve és megszámozva.  alfejezet  sorszámai  aktualizálásra  kerültek.  (Tartalomjegyzék, 91. és 97. oldal)  A  Megalapozó  Vizsgálatban  a  városrészek  lehatárolása  és  a  főbb  jellemzőik  bemutatása  megtörtént,  azonban  adatokat,  tendenciákat  nem  tartalmaz  az  anyag  a  városrészekre  A  BM  által  az  ITS  készítéshez  központilag  megadott,  vonatkozóan. A városrészekre vonatkozó helyzetértékelést a  városrészekre  vonatkozó  adatszolgáltatása  egy  évre,  KSH  városrészi  adatainak  felhasználásával  kell  elvégezni  (a  2011‐re  vonatkozik.  Ez  alapján  folyamatok,  tendenciák  népszámlálási  adatokra  támaszkodva  a  bemutatása  nem  lehetséges.  Más  városrészi  adatforrás  folyamatok/tendenciák  rövid  ismertetése).  Amennyiben  az  nem áll rendelkezésre.  adatszolgáltatás  rendelkezésre  áll,  a  hiányosságok  pótlása  javasolt.  2 

 

 

7. 

Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 2) 

2015.07.27. 

8. 

Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 3) 

2015.07.27. 

9. 

10. 

11. 

12. 

Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 4)  Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 5)  Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 6)  Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 7) 

2015.07.27. 

2015.07.27. 

2015.07.27. 

2015.07.27. 

 

 

 

Javasolt  a  Megalapozó  Vizsgálatban  a  táblázatokat  A  táblázatok  sorszámozása  megtörtént,  a  javasolt  megszámozni,  tartalomjegyzéket  ábrajegyzékkel,  a  térképek  jegyzékekkel kiegészült a Megalapozó Vizsgálat.  és táblázatok jegyzékével kiegészíteni.  A  Megalapozó  Vizsgálat  Calibri  betűtípussal  készült,  ellenőrzése megtörténik a minőségbiztosítási vélemények  átvezetése során. A betűnagyságok teljes egységesítése a  címsorok  kiemelése  miatt  nem  lehetséges,  a  Javasolt  a  Megalapozó  Vizsgálatban  a  betűtípusokat,  szövegrészek  betűméretének  ellenőrzése  megtörténik  a  betűnagyságokat egységesíteni.  minőségbiztosítási  vélemények  átvezetése  során.  Egyes  táblázatok  betűmérete,  a  táblázatok  jobb  áttekinthetősége miatt a szöveges részekben találhatónál  kisebb.  A  Megalapozó  Vizsgálat  1.12.1.  Természeti  adottságok  c.  Az  1.12.1‐es  fejezet  Természeti  adottságok  című  része  részben  a  talajtípusok  jellemzőinek  részletes  bemutatása  átdolgozásra került. (106. és 107. oldal)  nem indokolt.  A  Megalapozó  Vizsgálat  1.  14.  6.  2.  részben  „mellékelt  Az  1.14.6.2‐es  fejezet  kiegészült  a  régészeti  területek  listára” utalás szerepel a szövegben, de lista nincs.  listájával. (135. és 136. oldal)  A  Megalapozó  Vizsgálat  1.16.2.3.  Az  önkormányzati  intézmények  energiahatékonysági  értékelése  c.  részben  Adathiány miatt a kért javaslat nem dolgozható ki.  javasolt kitérni a fűtési rendszerekre is.  A  Megalapozó  Vizsgálatban  érdemes  megfontolni  a  1.17.6.  Az  1.17.6‐os  fejezetben  kért  módosítás  javításra  került.  pontban  szereplő  „…a  hulladékok  szelektív  gyűjtésének  (159. oldal)  hatékonysága nem hatékony” szófordulat javítását. 

3 

 

 

13. 

Belügyminisztérium  D) Megalapozó  vizsgálat 8) 

2015.07.27. 

14. 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 1) (1. pont) 

2015.07.27. 

15. 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési 

2015.07.27. 

 

 

 

A  SWOT  analízis  megállapításai  tematikus  csoportokban  kerülnek  bemutatásra.  A  korábban  megfogalmazott:  „A  hátrányos  helyzetű  városrészek  fokozódó  leszakadására,  A  Megalapozó  Vizsgálatban  javasolt  a  SWOT  analízisben  a  leszakadó  rétegek  koncentrációjának  megszüntetésére  szereplő megállapításokat tematikus bontásban bemutatni  nincs  általánosan  bevethető  megoldás”  c.  megállapítás  kettébontva  két  tematikus  csoportba  került  két  részben  feltüntetésre. (2.2. fejezet: 174‐176. oldal)  ITS  Az ITS Monitoring fejezete csak a TOP indikátorokat mutatja  be  és  csak  ezeket  is  használja.  A  beruházási  prioritásokhoz  kapcsolódó  többi  indikátort  nem  mutatja  be,  és  nem  is  használja.  Itt  elsősorban  az  indikátorkészlet  meghatározásához  rendelkezésre  álló,  és  figyelembe  veendő/figyelembe  vett  dokumentumok,  a  Partnerségi  Megállapodáshoz  tartozó  Operatív  Programok  település  szempontjából  releváns  eredményindikátorainak  használata  volt  az  elvárt.  Szükséges  tehát  az  anyag  kiegészítése  a  rendelkezésre  álló  forrásokkal  (felsorolás  és  utalás  szinten  elegendő),  továbbá  javasolt  az  indikátorkészlet  ennek  megfelelő  frissítése.  Zavaró,  továbbá,  hogy  a  használt  indikátorokat  a  31.  oldalon  ismerteti,  majd  a  monitoring  fejezetben  már  csak  használja  őket  (így  pl.  ott  már  a  mértékegységek  nem  jelennek  meg),  ezeket  –  kiegészítve  a  fent leírtakkal – javasolt egy fejezetben összefogni, illetve a  jelenleg  6.4.  fejezetben  található  indikátor  táblázatnak  áttekinthetőbb formázást adni.  Az  ITS  Monitoring  fejezete  az  ITS  céljaihoz  meghatározott  indikátorokhoz (eredmény és output indikátorokat is) bázis‐  és  célértékeket  nem  határozott  meg.  A  dokumentum  utal 

Az  indikátorok  kiegészültek  a  TOP  indikátorok  túl  más  indikátorokkal,  és  csak  a  6.4.  fejezetben  kerülnek  bemutatásra. (70‐86. oldal)  Az  1.2.  fejezetet  az  alábbi  hivatkozással  láttuk  el:  „A  célrendszerben  meghatározott  tematikus  célok  elérését  és  a  beavatkozások  megvalósulását  mérni  hivatott,  azokhoz  kapcsolódó  releváns  indikátorok  a  6.4.  fejezetben kerülnek bemutatásra.” (26. oldal) 

A  rendelkezésre  álló  adatok  alapján  az  indikátorokat  bemutató  táblázatban  meghatározásra  kerültek  bázis  és  célértékek valamint a tervezett változás. (6.4. fejezet, 73‐ 4 

 

 

Stratégia 1) (2. pont) 

16. 

17. 

18. 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 1) (3. pont) 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 1) (4. pont)  Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési 

2015.07.27. 

2015.07.27. 

2015.07.27. 

 

arra,  hogy  a  „célértékeket  a  projektszintű  dokumentációk  definiálják a részletes műszaki tartalom ismeretében”. Az ITS  intézkedéseihez  tartozó  indikátorok  bázis‐  és  célértékeinek  meghatározása  a  jelenleg  rendelkezésre  álló  anyagok  és  ismeretek  alapján  valóban  igen  nehézkes.  Javasolt  ezért,  hogy  azoknál  az  indikátoroknál,  ahol  nem  sikerült  bázis‐  és  célértékeket  azonosítani,  ott  a  dokumentum  a  fentinél  részletesebben  utaljon  arra  (pl.:  a  táblázatok  előtti  fejezet‐ bevezetőben),  hogy  az  ITS  monitorozása  (első  éves  felülvizsgálata) során kell majd azokat pótolni. Mindemellett  a  hiányosságok  okát  is  célszerű  kifejteni.  A  fent  leírtak  mellett  azonban  az  ITS‐ben  meghatározott  indikátorok  számszerűsített  értékei  helyett  szerepeltetni  szükséges  a  várható/tervezett  változást  (növekedés,  csökkenés,  nem  változik) az adott indikátorra vonatkozóan.  Az  ITS  Monitoring  fejezetben  az  adatok  beszerzésének  forrása  nem  került  ismertetésre.  Javasolt  az  anyagban  szerepeltetni  a  monitoring‐tevékenység  alapjául  szolgáló  adatok  „gazdáját”.  Akár  önálló  szövegrészben,  akár  az  indikátor‐táblázatokban  önálló  oszlopban  (mérés  módja)  érdemes nevesíteni a teljesülés méréséhez szükséges adatok  kezelőjét  (pl.:  Önkormányzat,  KSH,  KLIK,  Volán,  könyvtár,  stb.).  Az ITS eredmény és output indikátorokat is használ, azonban  nem  definiálja  az  indikátorok  típusait.  Javasolt  –  a  monitoring fejezet elejét – az indikátor‐típusok definíciójával  is kiegészíteni.  Javasolt  az  ITS  Monitoring  fejezetében  a  partnerek  monitoring  és  értékelési  jellegű  tevékenységekbe  történő  bevonásának  módjára  vonatkozóan  is  pár  mondatot 

 

 

86. oldal) 

Az  indikátorokat  bemutató  táblázatban  feltüntetésre  került  az  adatok  forrása  és  mérések  módszertana.  (6.4.  fejezet, 73‐86. oldal) 

Az  ITS  6.4.  fejezetben  röviden  definiálásra  került  a  két  indikátortípus. (70‐71. oldal)  A  javaslat  alapján  kiegészítésre  került  az  anyag  a  partnerek bevonásáról szóló résszel. (72. oldal)  5 

 

 

Stratégia 1) (5. pont) 

19. 

20. 

21. 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 1) (6. pont) 

Belügyminisztérium  C) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 2) 

Belügyminisztérium  D) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 1) 

 

 

 

beilleszteni a fejezetbe. 

2015.07.27. 

Javasolt  az  ITS‐ben  a  monitoring  fejezet  leíró  részeit  előre  Az  ITS  6.4.  fejezetben  a  javaslat  alapján  kerültek  helyezni, és az indikátor táblázatokat a fejezet végére tenni.  rendszerezésre az információk. (70‐86. oldal) 

2015.07.27. 

Az ITS az egyes projektek becsült költségeit tartalmazza, de a  projektek  becsült  ráfordítás‐igénye  és  a  mozgósítható  források közötti hozzávetőleges egyensúlyt nem mutatták ki.  Az  ITS‐nek  tartalmaznia  kell  a  tervezési  időszakban  (2015– 2023) rendelkezésre álló források bármilyen módon történő  nagyságrendi pontosságú becslését. A becslés történhet pl. a  település  múltbeli  (2007–13  EU  tervezési  ciklus)  forrásfelhasználásának  alapul  vételével;  a  TOP  megyei  keretek  ismeretében,  azok  várható  településenkénti  megoszlásának  becslésével,  amihez  hozzáadhatók  a  tervezett  ágazati  beavatkozások  költségei;  vagy  más  települések  hasonló  adatai  alapján,  figyelembe  véve  a  település  ambícióit,  terveit  is  (pl.  a  2007–13  időszakban  megszerzett források mennyiségének meghaladása stb.). 

2015.07.27. 

Az  ITS  tartalmazza  a  projektek  indikatív  ütemezését,  de  javasolt, hogy az ITS bővüljön ki a beavatkozások ütemezését  befolyásoló  tényezők  bemutatásával,  illetve,  az  ütemezés  tömör  indoklásával,  különösen,  ha  az  ütemezést  más  Az  ITS  2.2.  fejezetében  tömören  kifejtésre  került  az  tényezők  is  befolyásolják,  mint  a  külső  források  ütemezés háttere és az azt befolyásoló tényezők. (29‐30.  rendelkezésre  állásának  feltételezett  időpontja.  Célszerű  oldal)  végiggondolni  és  rögzíteni  a  projektek  esetleges  egymásra  épüléséből  és  a  projektek  előkészítésének  időigényéből  adódó kényszereket. 

Az  ITS  2.2.  és  2.3.  fejezetében  bemutatásra  került  a  projektek  becsült  ráfordítás‐igénye  és  a  mozgósítható  források  közötti  hozzávetőleges  egyensúlya  és  a  finanszírozási hiány. (29‐30. és 44. oldal)  

6 

 

 

22. 

23. 

Belügyminisztérium  D) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 2)  Belügyminisztérium  D) Integrált  Településfejlesztési  Stratégia 3) 

 

 

 

2015.07.27. 

Az  ITS  2.3.  fejezetében  bővebben  kifejtésre  kerültek  a  Javasolt  a  város  és  vonzáskörzete  kapcsolatának,  város és vonzáskörzete közötti további együttműködések  együttműködési lehetőségeinek bővebb kifejtése.   lehetőségei, irányvonalai. (45‐46. oldal) 

2015.07.27. 

Mindkét dokumentum formázását, a táblázatok szerkesztési  Mindkét  dokumentum  formázása,  a  táblázatok  módját, címsorozását javasolt átnézni.   szerkesztési módja, címsorozása átnézésre került. 

 

7 

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: ITS) tervezetének partnerségi egyeztetése Beérkezett vélemények, véleményező adatlapok nyilvántartása Ssz.

1.

2.

3.

Véleményező (szervezet) neve

BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati osztálya

Vélemény, javaslat rövid összefoglalása Az ITS Megalapozó vizsgálata említi a város területét érintő bányatelkeket, jóváhagyott műszaki üzemi tervvel rendelkező bányákat valamint az ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyeket. A szerepeltetettek vonatkozásában változás nem történt, az adatok továbbra is felhasználhatók a Stratégiában. Az ITS véleményezése során a HHI/1281-1/2015 számú állásfoglalását fenntartja, további észrevételt nem tesz.

Vélemény dátuma1

Vélemény kelte: 2015.06.15. Nem igényelt választ, illetve a Postai átvétel dátuma: 2015.06.18. dokumentumokban történő átvezetést E-mail beérkezésének dátuma: NR Iktatás dátuma és száma: 2015.06.18., 539-28/2015

Vélemény kelte: 2015.06.09. Postai átvétel dátuma: 2015.06.18. Honvédelmi Minisztérium E-mail beérkezésének dátuma: NR Hatósági Hivatal Iktatás dátuma és száma: 2015.06.18., 539-30/2015 BAZ Megyei Kormányhivatal Az ITS a véleményező hatáskörét Vélemény kelte: 2015.05.27. Földművelésügyi és érintő célokat, terveket nem Postai átvétel dátuma: 2015.05.29. Erdőgazdálkodási Főosztály tartalmaz, így az abban foglaltakat E-mail beérkezésének dátuma: NR 1

A nem releváns törlendő.

ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

Tervezői válasz és indoklás

Nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést

Nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést

4.

5.

6.

tudomásul veszi, észrevételt nem tesz. Az egyes tervezett fejlesztések, mint a mezőgazdasági termékeket és melléktermékeket feldolgozó ipar fejlesztése, illetve a termálfürdő fejlesztése a tisztítandó szennyvizek mennyiségének növekedésével, továbbá az ivóvízigények BAZ Megyei növekedésével jár. Ennek Katasztrófavédelmi megfelelően a megvalósítás során Igazgatóság figyelemmel kell lenni a területet ellátó, kiszolgáló víziközmű kapacitások esetleges bővítésére. A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek számít, a lakó és ipari övezetek fejlesztése teljes közművesítéssel irányozható elő. A termőföldön tervezett fejlesztések során a termőföld időleges vagy végleges más célú BAZ Megyei Földhivatali hasznosítására vonatkozó Főosztály engedélyt előzetesen a területileg illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályától meg kell kérni. BAZ Megyei Népegészségügyi A megfogalmazott célok és Főosztály fejlesztések a város lakóinak

Iktatás dátuma és száma: 2015.05.29., 539-20/2015

Mivel az észrevételek a tervezett Vélemény kelte: 2015.06.12. fejlesztések megvalósítási szakaszára Postai átvétel dátuma: 2015.06.18. vonatkoznak, az akkor betartandó E-mail beérkezésének dátuma: NR jogszabályokra hívja fel a figyelmet, Iktatás dátuma és száma: 2015.06.18., jelen tervezési szakaszban nem igényelt 539-29/2015 választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést

Vélemény kelte: 2015.06.09. Postai átvétel dátuma: 2015.06.15. E-mail beérkezésének dátuma: NR Iktatás dátuma és száma: 2015.06.15., 539-24/2015 Vélemény kelte: 2015.06.11. Postai átvétel dátuma: 2015.06.15.

Mivel az észrevételek a tervezett fejlesztések megvalósítási szakaszára vonatkoznak, az akkor betartandó jogszabályokra hívja fel a figyelmet, jelen tervezési szakaszban nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést Nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést 2

7.

8.

BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi osztálya

Bükki Nemzeti Igazgatóság

Park

élhetőbb környezetet biztosítanak, pozitív jövőképet adnak a városlakók számára. A tervezett intézkedések környezetegészségügyi hatásai pozitívak, javítják a lakosság életkörülményeit, csökkentik egészségkockázatát. Az ITS tervezettel egyetért, a megvalósítás során kéri figyelembe venni, betartani valamennyi ingatlan közúti kapcsolatának biztosítását, valamint a megvalósítás során a szükséges engedélyek beszerzését. 1. A T4.2. tematikus részcél indoklásához kapcsolódva javasolja kiegészíteni a tematikus célokat a természet és tájvédelemmel. 2. A fentihez kapcsolódóan megjeleníteni a megőrzendő nemzetközi, országos és helyi jelentőségű értékkategóriákat 3. A stratégiában megjelenő zöldterület-fejlesztése, a

E-mail beérkezésének dátuma: NR Iktatás dátuma és száma: 2015.06.15., 539-23/2015

Vélemény kelte: 2015.05.28. Postai átvétel dátuma: 2015.06.04. E-mail beérkezésének dátuma: NR Iktatás dátuma és száma: 2015.06.04., 539-21/2015

Vélemény kelte: 2015.06.04. Postai átvétel dátuma: 2015.06.11. E-mail beérkezésének dátuma: NR Iktatás dátuma és száma: 2015.06.11., 539-25/2015

Mivel az észrevételek a tervezett fejlesztések megvalósítási szakaszára vonatkoznak, az akkor betartandó jogszabályokra hívja fel a figyelmet, jelen tervezési szakaszban nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést A véleményeket indokoltnak találva, azokat figyelembe véve az ITS T4.2. tematikus részcél indoklása, leírása kiegészítésre került az alábbival: „A tervezett turizmusfejlesztési elképzelések miatt a megkímélt kisvárosi környezet megőrzése mellett a részcélhoz kapcsolódóan a táj- és természetvédelmi szempontokból jelentős, megőrzendő nemzetközi, országos és helyi jelentőségű értékek védelme is figyelembe vételre kerül. Egyrészt a megvalósítandó fejlesztések 3

közparkok fejlesztése mellett javasolja megjeleníteni az országos jelentőségű védett természeti területek, értékek megőrzését kiemelt célként megjeleníteni.

9.

10.

11.

Vélemény kelte: 2015.06.02. Az ITS céljaival, kulcsprojektjeivel, Postai átvétel dátuma: 2015.06.11. Nemzeti Közlekedési Hatóság tervezett beavatkozásokkal és azok E-mail beérkezésének dátuma: NR Út- és Hídügyi Főosztály keretfeltételeivel egyetért, azokkal Iktatás dátuma és száma: 2015.06.11., kapcsolatban észrevételt nem tesz. 539-26/2015 Vélemény kelte: 2015.06.09. Középtávú vasútfejlesztési tervei MÁV Fejlesztési és Beruházási Postai átvétel dátuma: 2015.06.16. között nem szerepel Mezőcsát Főigazgatóság E-mail beérkezésének dátuma: NR közigazgatási területété érintő Hálózatfejlesztés Iktatás dátuma és száma: 2015.06.16., fejlesztés. 539-27/2015 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala xy város ITS anyagát megvizsgálta és megállapította, hogy az Vélemény kelte: 2015.06.04. elektronikus hírközlési szakági Postai átvétel dátuma: 2015.06.08. Nemzeti Média és Hírközlési anyag nem felel meg az E-mail beérkezésének dátuma: NR Hatóság elektronikus hírközlési építmények Iktatás dátuma és száma: 2015.06.08., elhelyezéséről és az elektronikus 539-22/2015 hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.)

tevékenységei során, másrészt lehetőség szerint a tervezett beavatkozások kiegészítésre kerülnek táj- és természetvédelmi elemekkel.”

Nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést

Nem igényelt választ, illetve a dokumentumokban történő átvezetést A Belügyminisztérium által irányított ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosítószámú „Fenntartható településfejlesztés a kisés középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében az Önkormányzat most kizárólag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt tartalomnak megfelelő 4

NMHH rendelet 26. §-ban foglaltaknak, így azt nem áll módjában véleményezni

12.

Mezőcsát Tájházért Alapítvány

1. Javasolja a Városközpont akcióterületét kibővíteni úgy, hogy annak részt képezze a Mezőcsáti Tájház (Mátyás király u. 37.) 2. Javasolja a Vározközpont akcióterületét kibővíteni

Megalapozó vizsgálatot és Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) készíttet. Vagyis a Megalapozó vizsgálat tartalma most az ITS megalapozását szolgálja, településrendezési eszközét nem tekintettel arra, hogy most településrendezési eszköz nem kerül kidolgozásra. A hírközlést érintő feladat településrendezési szintű előkészítése az ITS-ben nem aktuális. A véleményezésre megküldött dokumentumokban az elektronikus hírközlést érintő munkarészek ennek figyelembevételével készültek el a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, amely bekezdés így szól: "Az elektronikus hírközlési fejezetek tartalmi részletessége függ a feladat jellegétől, a tervezett terület felhasználástól és szolgáltatási funkcióktól. 1. A Városközpont akcióterület Vélemény kelte: 2015.06.04. kiterjesztése nem indokolt, mivel a Postai átvétel dátuma: 2015.06.08. kérdéses ingatlannal történő E-mail beérkezésének dátuma: NR bővítése az akcióterület indokolatlan Iktatás dátuma és száma: 2015.06.08., torzulását okozná. Ugyanakkor a 539-22/2015 kérdéses tájház fejlesztése, mint indokot, a turisztika fejlesztésének 5

úgy, hogy annak részt képezze a Mezőcsáti Tájház (Mátyás király u. 37.) 3. A Megalapozó Vizsgálatban javasolja szerepeltetni a Mezőcsát Tájházért Alapítvány

fontos desztinációja indokolt, a T2.6.: Kulturális értékekre, vallási emlékekre és népi hagyományokra építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése réscél egyik lehetséges beavatkozása nevesítésre került az ITS 1.1. fejezetben. Továbbá az ITS 2.2. fejezetben az Akcióterületen kívül fejlesztések között is szerepeltetésre került, mint lehetséges fejlesztés. 2. A Városközpont akcióterület kiterjesztése nem indokolt, mivel a kérdéses ingatlannal történő bővítése az akcióterület indokolatlan torzulását okozná. Ugyanakkor a kérdéses tájház fejlesztése, mint indokot, a turisztika fejlesztésének fontos desztinációja indokolt, a T2.6.: Kulturális értékekre, vallási emlékekre és népi hagyományokra építő turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése réscél egyik lehetséges beavatkozása nevesítésre került az ITS 1.1. fejezetben. Továbbá az ITS 2.2. fejezetben az Akcióterületen kívül fejlesztések között is szerepeltetésre került, mint lehetséges fejlesztés. 6

3. A Megalapozó Vizsgálat 1.7.3. fejezetésben a civil szervezetek között feltüntetésre került a Mezőcsát Tájházért Alapítvány

13.

14.

BAZ Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi osztály

BAZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

A Megalapozó Vizsgálat a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 1. mellékletének megfelelő tartalommal készült, a Stratégia 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 2. mellékletének megfelelő tartalommal készült A további tervezés folyamán is figyelembe kell venni a Natura 2000 érintettségű vagy országos jelentőségű védett természeti területek vagy egyéb természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő tevékenységek, beruházások kivitelezése a vonatkozó jogszabályok betartás és figyelembe vétele mellett történjen.

Vélemény kelte: 2015.06.16. Postai átvétel dátuma: 2015.06.22. Nem igényelt választ, illetve a E-mail beérkezésének dátuma: NR dokumentumokban történő átvezetést Iktatás dátuma és száma: 2015.06.22., 539-31/2015

Mivel az észrevételek a tervezett fejlesztések további tervezési és Vélemény kelte: 2015.06.18. megvalósítási szakaszaira vonatkoznak, Postai átvétel dátuma: 2015.06.23. az akkor betartandó jogszabályokra E-mail beérkezésének dátuma: NR hívja fel a figyelmet, jelen tervezési Iktatás dátuma és száma: 2015.06.23., szakaszban nem igényelt választ, illetve 539-32/2015 a dokumentumokban történő átvezetést

7