MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS SIKERESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÁPOLDAT-MARKEREK VIZSGÁLATA
Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV
1
Tartalomjegyzék
A projekt alapadatai (1 oldal) ..................................................................................................... 3 1. Helyzetértékelés ................................................................................................................. 4 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA ............. 4 1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA ................................................................................................ 10 1.2.1. A szakterület elemzése ................................................................................................... 10 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ......................................... 18 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér ............................................................................................ 24 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az úszt céljaihoz ........................................................ 25 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához .................................... 27 2. A projekt céljai és tevékenységei .................................................................................... 30 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA........................................................................... 30 2.1.5. Pályázati konstrukciókhoz való illeszkedések................................................................ 36 2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE.. ........................................................................................................................................... 37 2.3. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .............................. 41 2.4. INDIKÁTOROK ..................................................................................................................... 47 3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése ............................................ 48 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA ............................................................................ 48 3.1.1. A megvalósulás helyszíne .............................................................................................. 48 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ............. 48 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése .................................................................................... 49 3.1.4. Pénzügyi terv .................................................................................................................. 57 3.1.5. Kockázatelemzés ............................................................................................................ 64 3.1.6. Fenntartás ....................................................................................................................... 73 3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV ............................................................................................. 78 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése .................... 79 3.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA ......................................... 83 4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei ................................................................ 83 4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA ........................................................... 84 4.1.1. A projektgazda bemutatása............................................................................................. 84 4.1.2. A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egység ...................... 92 4.1.3. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ..................................................... 93 4.1.4. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ........................................................................................................................................... 98 4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE............................................................ 104 5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység .......................................... 111 5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA ....................................... 111 5.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ................................................................... 112 5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA ..................................................................... 112 5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ........................................................................................... 114
2
A PROJEKT ALAPADATAI (1 OLDAL) A pályázati felhívás kódszáma A projekt címe A projektgazda neve A kapcsolattartó és elérhetőségei A projekt hossza (hónap) Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) A támogatás intenzitása (%)
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV Mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálata Pécsi Tudományegyetem Mattenheim Gabriella projektasszisztens +36 20 553-17-84 24 hónap 781 170 318 100
Magyarországon és a fejlett világban negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A helyzet komoly feladat elé állítja a politikai döntéshozókat és a reprodukció valamennyi területének szakembereit is. A reprodukció endokrinológiája nagy fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, melynek eredményeként nemcsak elméleti ismereteink bővültek, hanem a mindennapi klinikai gyakorlat számára is forradalmian új lehetőségek nyíltak meg. Az asszisztált reprodukciós módszerek egyre növekvő hatékonyságára, valamint a szülés körüli élettani és kórélettani folyamatok behatóbb megismerése eredményeként imponálóan javuló perinatális eredmények ellenére a mesterséges megtermékenyítési módszerek eredményessége nem haladja meg az élettani reprodukciós rátát, s messze elmarad az elméletileg lehetséges sikerességtől. A súlyos egyéni és társadalmi terhet jelentő fejlődési rendellenességek korai felismerésében és az ún. préimplantációs genetikában korábban nem ismert, új lehetőségek nyíltak meg, melyek hozzájárulhatnak egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez. Ez utóbbi módszerrel kapcsolatosan megfogalmazott kritikák erősödése, továbbá a laboratóriumi diagnosztika módszereinek érzékenységében észlelt több nagyságrendbeli javulás felvetette egy, a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálatának szükségességét olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását, implantációs képességét és genetikai intaktságát mutathatják. A projekt célja a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának jelentős emelése az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal. Több külföldi szerző által is felvetett klinikai gyakorlati igény alapján merült fel az az alapkutatási cél, melynek lényege a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálata, olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását mutathatják. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A PTE és konzorciumi partnere az új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerükben történő vizsgálatával nem csupán az implantáció zavarainak megértéséhez juthatnak közelebb, de a remények szerint a klinikumban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz juthatnak. A PTE és KE célja olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. A PTE és KE proteomikai és peptidomikai kutatásainak célja a megtermékenyítést, beágyazódást és az embrionáis fejlődést kísérő fehérjék és peptidek leírása, azok poszt-transzlációs és mennyiségi változásainak megismerése. A projekt során célunk olyan fehérjék és biomolekulák kimutatása, amelyek alapvetően befolyásolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását és az egészséges intrauterin embrionális fejlődés elindulását.
3
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A megvalósításra kerülő K+F projekt létjogosultságát gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is több tényező indokolja. A kutatás-fejlesztési kutatóhelyek száma az Észak-magyarországi régió után ebben a régióban, a legalacsonyabb hazánkban. Ennek egyik oka, hogy a felsőoktatási intézmények száma az országos átlag alatt van. Ezek a tényezők rendkívüli mértékben ronthatják a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét. Éppen ezért a régió fejlődéséhez elengedhetetlen a kutatási potenciál növelése, az oktatás színvonalának javítása, ez pedig a K+F projektek számának növelésével, a felsőoktatási intézmények kutatási lehetőségének bővítésével, valamint a fiatal kutatók idecsábításával és megtartásával érhető el. Jelen pályázat éppen ebben hozna előrelépést a térségben. A projektbe bevonni kívánt kutatók száma jelentős, összesen 57 kutatót kívánunk bevonni a megvalósításba, közülük 5-an MTA doktori fokozattal rendelkezik, ami országos szinten kiemelkedő tudományos hátteret biztosít a projekthez. Környezeti háttér: Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren egyaránt. Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs. A Dél-dunántúli régió mind országos, mind nemzetközi összehasonlításban a fejletlenebb régiók közé sorolható. A kistérségek társadalmi-gazdasági fejlettségét jellemző, ún. „komplex mutató” alapján az ország legfejletlenebb 30 kistérségből 5 ebben a régióban található. A fejletlenség további oka elsősorban a régió nagy részének rossz megközelíthetősége a külföldi és hazai gazdasági centrumokból, valamint a határmenti fekvése, ami a történelem során kialakult elszigeteltség miatt fékezte a régió fejlődését. A régió pozícióját elsősorban Baranya megye, azon belül is a régió népességének hozzávetőleg egy hatodát kitevő Pécs városa határozza meg. Társadalmi háttér: A projekt alapvető hatással van a térség társadalmi jellemzőiben történő pozitív változásokra. A projekt hatására javul a régió társadalmi versenyképessége, ami a humán erőforrás fejlesztésén, a felsőoktatás színvonalának erősítésén és a Kutatás-fejlesztési potenciál javításán keresztül valósul meg. A projekt hatására fiatal kutatói állások létesülnek, amely lehetőséget teremt az egészségügyi pályán lévő képzett fiatalok elvándorlásának megakadályozásában, és új kutatók idevonzásában. Ezen túl a projekt tovább erősíti a nemzetközi kutatói hálózatokba történő bekerülést, ami hatással lesz a régió nemzetközi kapcsolataira és megítélésére is. Ez közép és hosszú távon a térség társadalom szerkezetében történő minőségi javulást eredményez. Magyarország lakosságának száma évről évre folyamatosan csökken, 2011-ben az egy évvel korábbihoz képest 28,6 ezer fővel 9 985 722 főre esett vissza. A népesség korszerkezetére az elöregedés jellemző. A Dél-dunántúli régió három megyei jogú városa közül Pécs lakónépességének száma a legmagasabb, 2010-ben 157 ezer volt. A Dél-dunántúli régióban összességében az országosnál kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokat tapasztalhatunk. A 2008-as évben az élveszületések korábban is rendkívül alacsony száma 1,1%-kal tovább mérséklődött. A népesség természetes fogyása 4 255 főt tett ki 2008 folyamán.
4
Gazdasági háttér: A projekt hatására és az új technológiák kifejlesztésével nemcsak a régió, de az ország gazdasági versenyképessége is javul. Ez alapvetően a magasan képzett munkaerőnek, a foglalkoztatás bővülésének, a Kutatás Fejlesztési forrásoknak és lehetőségeknek köszönhető. A gazdasági versenyképesség javításában további szerepet játszik az nemzetközi és haza együttműködések erősítése is. Magyarországon az egy főre eső GDP 2007 évi alacsony értékéhez – 2 485 ezer Ft - képest a 2008-as évben emelkedett, de 2009-re ismét csekély visszaesést mutatott. 1. ábra Egy főre jutó bruttói hazai termék Magyarországon (ezer Forint)
Forrás: KSH Statisztika
Régiós viszonylatban 2009-ben – a korábbi évekhez hasonlóan - a Dél-Dunántúlon az egy főre jutó bruttó hazai termék igen alacsonynak mondható, míg az országos érték összesen 2 556 ezer Forintot ért el, addig ez a régióban 1 762 ezer Forint volt, ezzel megelőzte Észak-Magyarországot, Észak- és Dél-Alföldet. Foglalkoztatottság: A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb, országspecifikus jellemzője, egyben a foglalkoztatás növekedésének legkomolyabb akadálya az alacsony munkaerő-piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett uniós összehasonlításban viszonylag alacsony a munkanélküliség, miközben magas az inaktívak aránya. Az uniós átlaghoz viszonyítva igen alacsony az idősek (55-64éves korúak) és a férfiak foglalkoztatottsága. Ezt a helyzetképet némileg módosítja az a tény, hogy bizonyos ágazatokban (pl. építőipar, mezőgazdaság stb.) magas a be nem jelentett munkavégzés aránya. Mind a foglalkoztatottság, mind a munkaerő-piaci aktivitás tekintetében jelentősek a területi különbségek. A magyar gazdaságot nemzetközi összehasonlításban kedvező konjunkturális mutatók jellemezték az elmúlt években, ám a foglalkoztatás növekedésének üteme elmaradt a gazdasági növekedés ütemétől. Mindazonáltal pozitívum, hogy a gazdaság szerkezeti változását ma már nem kíséri az inaktívak számának emelkedése, a munkahelyüket elvesztők nem vonulnak ki a munkaerőpiacról, hanem aktív álláskeresők maradnak. A KSH adatai szerint Magyarországon 2000 és 2004 között volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mely ezt követő években folyamatosan emelkedett. 2010-ben szinte elérte a 1993-ban tapasztalt értéket, 11,2 %-ot.
5
2. ábra Munkanélküliségi ráta – évi átlag (%)
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Az alábbi táblázat is jól szemlélteti a munkanélküliek számának alakulását, 2009-ben ugrásszerűen megemelkedett az állástalanok száma. 1. táblázat Munkanélküliek száma (1000 fő) Munkanélküliek száma (1000 fő) Magyarország
2006 év 316,8
2007 év 311,9
2008 év 329,2
2009 év 420,7
2010 év 474,8
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A Dél-dunántúli régióban a foglalkoztatottak számának 2007 évi visszaesése után folyamatosan növekedés tapasztalható, 2010-ben már elérte a 342 ezer főt is. A foglalkoztatási ráta több évre visszatekintve mindig alacsonyabb volt az országos rátánál, 2010-ben a magyarországi ráta 49,2, míg Dél-Dunántúlon csupán 47 volt. A Dél-dunántúli régió foglalkoztatottsági rátája a 2010-es évben egyedül az Észak-magyarországi régiót előzte meg, így országos viszonylatban igen gyengének mondható. A régiós foglalkoztatási ráta javítására lehetőséget biztosít a K+F ráfordítások összegének növelése, hiszen – amint a lenti adatok mutatják – hazánkban ebben a régióban a legalacsonyabb ennek az értéke.
6
3. ábra Foglalkoztatottak száma a Dél-dunántúli régióban (1000 fő)
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Oktatás A felsőoktatás kiemelt szerepe a tudásalapú társadalomban, megkérdőjelezhetetlen. A felsőoktatási intézmények Kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele országosan és regionálisan is erősítésre szorul. A pályázási képesség fejlesztése, a regionális együttműködés megteremtése elengedhetetlen. Ezért a régió felsőoktatási intézményei/kutató helyei nagy hangsúlyt fektetnek a kutatási és oktatási hálózatok hatékonyabb szerveződésére, a közös kutatási projektek tervezésére és lebonyolítására. A régió mindig is nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatainak megtartására és újak szerzésére, a K+F projekteknél pedig alapvetőnek tartja a nemzetközi együttműködéssel létrejövő eredményeket. Oktatás és piac A magyar tulajdonú nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége a rendszerváltást követő piaci bizonytalanság miatt csökkent. Az idetelepült multinacionális cégek pedig általában komplett knowhow-t hoztak, és a fejlesztési tevékenységüknek csak elhanyagolható részét végzik nálunk. Ez a projekt ezért is kiemelkedő jelentőségű, mivel tisztán Kutatás Fejlesztési projektként határoztuk meg, és alapvető cél az egyetem, a konzorciumi partnerek és a piaci szereplők együttműködésének erősítése, a közös projektmegvalósítás. Születés statisztikai tendenciák A projekt szakmai területének célkeresztjében a meddőség kezelési módszertanához kötődő, asszisztált reprodukciós módszerek kutatása, új technológiai protokollok létrehozása áll. A kutatási terület Déldunántúli régióban való megjelenésének, indokának hátterében megjelenő, jellemző népmozgalmi, születés statisztikai tendenciák az alábbi megállapításokkal igazolhatóak: A régió az ország egyik legkisebb lélekszámú (950.000 fő), gyéren lakott régiója. A lakosság létszáma erősen negatív tendencia mentén folyamatosan fogyó, melynek eredőjeként a természetes szaporodásfogyás mutatószáma (-4,04/1000 lakos) az egyik legrosszabb az országban. 4. ábra A régió lakosságának korosztály szerinti megoszlása
korcsoport
2009 85-x 80-84 75-79 70-74 69-65 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
0
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
fő Férfiak
Férfi-többlet
Nők
Női-többlet
7
A KSH 2009 évi kormegoszlási adatai alapján, a Régió lakosságának 15,8%-a 15 év alatti (Mo. 15,9%), 15,7%-a 65 év feletti (Mo. 15,5%). A fogamzó képes, s ezáltal potenciálisan a meddőségi kezelésekkel érintett 20-44 éves női populáció nagysága 162.000 fő [Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ adata]. Ezen érintett korosztályon belül, a szülések számának megoszlására régiós szintű elemzések nem állnak rendelkezésre, azonban a definiált kormegoszlás országos adataival szinte megegyező régiós adatok alapján az országos megoszlási adatoktól eltérés nem várható. 5. ábra A szülések számának %-os megoszlása az anya életkora szerint [ESKI 2010] 45 40 35 30
20–24 25–29 30–34 35–39
25 20 15 10 5 0 1970
1980
1990
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
A csecsemőhalandósági (több mint 9,5 eset /1.000 élveszületés) és terhesség megszakítási (60,7 eset/100 élveszületés) statisztikai adatai alapján a régiós adatok jelentősen meghaladják az országos átlagértékeket, amelyhez társul, hogy az élve születések száma (8,9 eset/1.000 lakos) viszont jelentősen elmarad az országos átlagtól (9,51 eset/1.000 lakos) A meddőség, mint fogamzó képesség szempontjából kóros egészségügyi állapot által érintett párok számáról pontos egészségügyi statisztikai adatgyűjtést nem végez egyetlen releváns hazai kutatóintézet és/vagy hazai hatóság. Az ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embriology), mint nemzetközi szinten meghatározó humán reprodukció szakmai szervezete által, Európára kiterjedően végzett felmérés szerint a 20-44 éves populáció 15%-a érintett a meddőség különböző szintű problémafaktorai által. Amennyiben az EU lakosságát szaporodásbiológiai szemszögből azonos jellemzőkkel bíró populációnak tekintjük, úgy a Dél-dunántúli Régió esetében a fogamzási elégtelenség miatt orvosi beavatkozást igénybe vevő lakosság létszáma 48.000 fő, azaz a lakosság 5,1%-a. A fogamzási elégtelenség – szakmai kutatások és beavatkozások által igazoltan – nemtől függetlenül érintik a lakosságot, úgy hogy a problémák 40%-a női, 40%-a férfi oldali eredetű, míg 20%-a nem egyértelműen beazonosítható. A nemzetközi gyakorlattól némiképpen lemaradva, hazai viszonylatban a humán meddőségi ellátás elsődlegesen a női oldalra koncentrál, mely beavatkozásokat az asszisztált reprodukciós eljárások végzésére alkalmas IVF (in vitro fertilizáció) centrumok végzik. Jelenleg nincsen olyan hazai szakmai szervezet, mely ezen szakellátó intézményekben folyó kezeléseket IVF regiszter útján nyilvántartaná, ezért az ellátási adatok csak rendkívül sporadikusan állnak rendelkezésre. A Dél-dunántúli Régióban 2011-ig kizárólag a Pécsi Tudományegyetemen működött IVF Centrum, ám ezt követően a kaposvári Kaposi Mór Kórház is megnyitotta IVF központját. A rendelkezésre álló
8
ellátási adatok alapján a projekt megvalósítási régiójában elvégzett IVF kezelések az alábbi adatokkal jellemezhetőek: ÉV
2003 2004 2005 2008
IVF Kezelések száma 365 350 402 670
Születéssel végződött kezelések száma 92 121 118 n.a.
Országosan végzett IVF kezelések szám 6.435 6.590 6.630 5.900
Születéssel végződött kezelések száma 1.385 1.770 1.600 n.a.
Forrás
EUM EUM EUM EMKI
A fenti adatokból látható, hogy a régióra jutó IVF kezelések száma az országos ellátás kb. 10%-át adja, ami tökéletes összhangban van a régió által képviselt lakosságszám arányával. Az egészségügyi elváltozás, kóros fogamzó képesség korosztályi érintettségére – IVF kezelésen részt vett nők nyilvántartásából kiindulóan - 2010. évben végezte az első felmérést az EMKI, melynek eredménye szerint a meddőségben érintett nők korhoz kötött megoszlása az alábbiak szerint alakul:
9
1.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 1.2.1. A szakterület elemzése
Tekintettel arra, hogy jelen projekt a felsőoktatásban valósul meg, szakterületének teljes körű feltárásához szükséges röviden áttekinteni a magyar felsőoktatás helyzetét. A felsőoktatás helyzete Magyarországon A magyar felsőoktatás fejlesztése fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évtizedben Magyarország sokat áldozott a felsőoktatás európai felzárkózására. Egyes területeken, mint a hallgatólétszám, az infrastruktúra, épületállomány, felszerelés, informatika, túlzás nélkül drámai felzárkózásnak lehettünk tanúi és felsőoktatásunk – több évtizedes késését ledolgozva – belépett a „tömeges felsőoktatásnak” nevezett korszakába. Mára egyetlen intézmény sem tér el jelentősen az európai átlagtól: a legtöbben elfogadható infrastrukturális körülmények között folyik a bolognai rendszerű oktatás. 2011-re azonban az extenzív fejlesztés tartaléka kimerülni látszik. Az államháztartás konszolidációja és az adósságteher fokozatos leküzdése nem teszi lehetővé az állami forrásokból folyó látványos kapacitásbővítés folytatását. A felsőoktatás kevéssé számíthat külső erőkre is, hiszen az államháztartás mozgástere minimális, a gazdaság húzóereje gyenge, a tudásalapú szektorok kicsik és távol állnak a felsőoktatástól, a régiók igényei kevéssé megfogalmazottak, a hallgatók és családjaik fizetőképessége pedig erősen korlátozott. Ezzel párhuzamosan gyorsulóban van az Európai Felsőoktatási Térség integrációja, olyan elképzelések kidolgozása folyik, mint az európai hallgatói hitelrendszer (EU) vagy a diplomások kompetenciamérése (OECD). A magyar felsőoktatás előtt álló legnagyobb kihívás a társadalmigazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése a minőségi fejlesztés által. Ezt pedig egy olyan közegben kell majd végigvinnie, ahol csak fokozatosan jöhetnek létre és kapcsolódhatnak be a felsőoktatást dinamizáló új energiaforrások.1 A jelentkezők és a felvettek számának alakulása az elmúlt években A magyar felsőoktatásban 2006/2007-es tanévben még több mint 400 ezer hallgató vett részt, a 2007/2008-as tanévben már 400 ezer alá esett, és ez a létszám évről évre fokozatosan csökkent. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint tavaly, a 2010/2011-es tanévben összesen már csak 361 ezer hallgató folytatott felsőfokú tanulmányokat, mely a következő évektől az állami képzési helyek számának drasztikus csökkentésével jelentősen visszaeshet. Az elmúlt években a normál eljárásban felvettek száma fokozatosan emelkedett, míg 2008-ban a 81 ezret érte el a felsőfokú tanulmányokat kezdő hallgatók létszáma, addig 2010-től már a 98 ezret is meghaladja. 12. ábra A felvettek száma összesen
Forrás: felvi.hu
A Magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása, az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatási törvényi szabályozásának előkészítéséhez. 1
10
A magyar felsőoktatási intézményekben a választható képzési területek közül az utóbbi években a felvételizők körében a gazdaságtudományi szakok örvendtek a legnagyobb népszerűségnek, ezt követi a műszaki területek képzései. Az elmúlt években az agrár, illetve a természettudományi képzések vonzották a legkevesebb első helyes jelentkezőt. Jelen projekt az orvos- és egészségtudomány területén valósul meg, mely szakterület évről évre növekvő érdeklődésnek örvend a fiatalok körében, azonban az első helyes jelentkezők száma jelentősen elmarad más képzésterületektől, 2011-ben csupán a 8419 főt tett ki. 6. ábra Első helyen jelentkezők száma képzési területenként (általános és normál eljárásban)
Forrás: felvi.hu
A képzés területi vonatkozásban a tavalyi évben a diákok által a két leginkább preferált területen a gazdaság, illetve a műszaki képzéseken kezdte meg a legtöbb hallgató felsőfokú tanulmányait. A felvettek közül a legkevesebben – valamivel több, mint 3600 fő - az agrárszakon, a természettudományi képzéseken is szintén kevesen – alig több mint 5700 fő kezdte meg a tanévét. 2. táblázat Felvettek száma (általános eljárás) 2011 év 2010 év 2009 év 2008 év agrár 3628 3685 3387 3242 bölcsészettudomány 9643 10136 10240 8157 gazdaságtudományok 16348 16871 18037 17632 informatika 6171 5770 5589 4922 jogi- és igazgatási 7117 6912 6781 6052 műszaki 13886 13426 13051 11977 orvos-és egészségtudomány 5483 4650 4288 4016 pedagógusképzés 7925 7466 6066 3322 társadalomtudomány 7121 7882 7952 6946 természettudomány 5734 5470 4858 3306 Forrás: www.felvi.hu
A projekt hiányában felmerülő negatív hatások - A PTE hallgatói, doktoranduszai, kutatói kevesebb tapasztalatot szerezhetnének hazai és nemzetközi célzott alapkutatások területén. - A hallgatóknak kevesebb lehetősége nyílna innovatív kutatói csoportokban való részvételre. - A felsőoktatási intézmények kisebb szerepet kapnának a kutatás-fejlesztésekben.
11
-
A PTE számára kevesebb lehetőség nyílna a kutatás-fejlesztés területén a piaci kapcsolatainak erősítésére. A PTE-nek kevesebb forrása lenne a kutatásokat támogató infrastruktúra, illetve humánerőforrás fejlesztésére. Kevesebb lehetőség nyílna a PTE kutatói tevékenységeinek támogatására, bővítésére. A PTE nemzetközi elismertsége csökkenne a szakterületen. Kutatás-fejlesztés
A szakterület elemzésnél fontosnak tartjuk érintőlegesen bemutatni a Kutatás Fejlesztési szakterületet, mind országos szinten, mind a projekt szempontjából releváns régió (Közép-Dunántúl) szintjén is. Ezen belül röviden kitérünk a felsőoktatási K+F-ben lezajlott változásokra is. Országos szinten A kutatás, fejlesztési tevékenység gazdasági és társadalmi életben meghatározó szerepet tölt be, viszont a közelmúltban a kedvezőtlen piaci környezet, a szigorodó költségvetési feltételek e területen is éreztették hatásukat. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évek intenzívebb növekedése után 2010-ben Magyarországon a GDP csupán 1,14%-át fordították K+F-re, és a csökkenés egyértelműen az állami források szűkülésének következménye volt. 2010-ben a K+F-ráfordítások összege nemzetgazdasági szinten 310,2 milliárd Forintot tett ki, így a növekedés lényegesen lassult az előző években tapasztaltakhoz képest. Az elmúlt évek során a K+F szektorban már érezhetőek az 1990-es évek legvégén megindult kedvező folyamatok hatásai, amelyek elsődleges mozgatórugója a költségvetési és a vállalati (elsősorban multinacionális) K+F ráfordítások jelentős növekedése volt. A K+F erős fővárosi koncentrációja lényegében megmaradt, ennek mérséklésére hasznos lenne a ráfordítások összegét más régióknál növelni. 7. ábra Kutatás fejlesztés ráfordításai Magyarországon (millió Forint)
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A régió szintjén A Dél-dunántúli régióban, a gazdasági, innovációs és K+F kapacitás, mind az uniós, mind a hazai régiókkal összevetve jelentős elmaradásban van, Magyarországon 2010 évben itt volt a legalacsonyabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege.
12
8. ábra Kutatás fejlesztési ráfordítások régiónként 2010-ben (millió Ft)
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A K+F foglalkoztatottak esetében a Dél-dunántúli régió mind a létszám, mind a teljes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány tekintetében a 6 régiós átlag körül, illetve némileg az alatt teljesített az elmúlt 5 évben. A 2010-es évben a Dél-Dunántúlon 203 kutatóhely volt, mely az összes magyarországi kutatóhely csupán 6,8%-át tette ki, ez fejlesztést igényel. 3. táblázat Kutatóhelyek száma régiónként 2010-ben Kutatóhelyek száma régiónként 2010-ben Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1 471 203 256 203 191 307 352 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Ha az egy kutatóra jutó publikációk számát vizsgáljuk a magyar nyelvű kiadványokban vitathatatlan a Dél-dunántúli régió elsősége, akárcsak az idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek vonatkozásában, ez is bizonyítja a régióban rendelkezésre álló kutatói réteg szaktudását, naprakészségét. A külföldi szakfolyóiratokban és akadémiai aktákban megjelent cikkek tekintetében Dél-Dunántúlt megelőzi a két alföldi régió, valamint Közép- és Észak-Magyarország.
13
9. ábra Egy fő (teljes munkaidejűre számított) kutató-fejlesztőre jutó publikációk száma (2009)
Forrás: KSH STADAT adatok alapján
A projekt hiányában fellépő negatív hatások: - A kutatás-fejlesztések területén az előzőekben felvázolt területi egyenlőtlenségek fokozódnának Magyarországon. - A kutatás-fejlesztések területén Magyarország elmaradna az európai országok K+F tevékenységeitől. - A kiemelt kutatási területeken a Pécsi Tudományegyetem, így Magyarország hírneve, elismertsége nem nőne világszerte. - A Pécsi Tudományegyetem korábbi kutatási eredményeinek továbbfejlesztése nem valósulhatna meg. - A Dél-Dunántúlon meglévő kutató innovációs erőforrások teljes körű kihasználtsága nem valósulna meg. - A projekt kiemelt kutatási területein rendelkezésünkre álló magyar kutatói erőforrás, tudásbázis kihasználatlan maradna. - A támogatás hiányában csökkenne a PTE szerepe a hazai és nemzetközi szakmai együttműködésekben. Ezáltal az egyetem kimaradna a nemzetközi együttműködés, munkamegosztás nyújtotta előnyökből. A szakterületre vonatkozó specifikus OP és AT reprezentatív mutatók A pályázat operatív program szintjén a TÁMOP, valamint DDOP mutatóinak teljesüléséhez járul hozzá az alábbiak alapján: A pályázat általános célkitűzéseire alkalmazható mutatók: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása Jelen kutatás révén a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jelentős mértékben közeledik egymáshoz. A PTE jelen kutatási programja a piac igényeinek megfelelően került kialakításra. Mindemellett a kutatás eredményei integrálódnak az egyetem tananyagába, mellyel szintén a hallgatók piaci értékét, tudását növelik. Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A Dél-dunántúli Régióban a foglalkoztatási ráta elmarad az országostól, míg 2010-ben a magyarországi ráta 49,2, eddig Dél-Dunántúlon csupán 47 volt. A projekt a munkahelyteremtéssel hozzájárul a területi különbségek csökkentéséhez, munkaerő-piaci részvétel növeléséhez.
14
A változásokhoz való alkalmazkodás segítése A világ népessége folyamatosan nő, azonban nem kiegyensúlyozott mértékben. Magyarországon egyfajta negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodást segíti elő a PTEÁOK által tervezett projekt, mely az asszisztált reprodukciós módszerek egyre növekvő effektivitására törekszik, mellyel a demográfiai folyamatokat kontrollálja. Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása A projekt a munkavégző képesség javításában közvetett módon vállal szerepet, mivel komplex célkitűzése egy egészségesebb társadalom megteremtése. A tervezett célzott alapkutatás új lehetőségeket nyit az embrió fejlődési rendellenességeinek korai felismerésében, mely növeli az egészséges gyermekszületések számát. A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A program a társadalmi összetartozást célzottan nem erősíti, azonban egyik specifikus célja a társadalmi esélyegyenlőség támogatása. Ez utóbbit a fiatal kutatók szakmai kutatói közegbe való bevonásával segíti elő. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére a prioritási tengely keretében alkalmazható reprezentatív mutatók:
A felsőoktatási reform végrehajtásának felgyorsítása, a felsőoktatási intézmények K+F+I+O (kutatás + fejlesztés + innováció + oktatás) tevékenységének kiszélesítése a vállalkozásokkal történő szorosabb együttműködés kiépítése érdekében A program a felsőoktatási reform megvalósulását is gyorsítja, többek között a felsőoktatás és az üzleti közösséggel való stratégiai kapcsolatépítéssel, a K+F tevékenységek és az európai felsőoktatási együttműködések számának növelésével. A pályázat a megújuláshoz nagymértékben hozzájárul a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatainak erősítésével, melyet a tudástranszfert támogató eszköz- és feltételrendszer kialakítása, illetve az innovatív kutatói teamek létrehozása biztosít. A regionális versenyképesség erősítése A K+F beruházások összegének növelése, támogatása Dél-Dunántúl regionális versenyképességét jelentős mértékben emeli, többek között hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem hazai és külföldi szakmai kapcsolathálójának bővítéséhez, szakmai potenciáljának emeléséhez. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére alkalmazható output indikátorok, mutatók: A prioritás keretében támogatott K+F projektek száma A támogatott K+F projektek számának emelése fokozza a felsőoktatás innováció területén betöltött szerepének jelentőségét.
A prioritás által támogatott projektek keretében kialakított komplex multidiszciplináris, illetve transzdiszciplináris, felsőoktatási és for profit vállalkozások között kialakult kutatási szerveződések, együttműködések száma A PTE alapkutatás komplex multidiszciplináris jellegét mutatja, hogy öt kiemelt kutatási területet, húzóágazatot fog össze. A projekt transzdiszciplináris voltát a PTE hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak bővítése adja, a tervezett együttműködések átszövik a szakterület egyes kutatóhelyeit, illetve piaci vállalatait. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság kiépítésére alkalmazható eredmény indikátorok, mutatók:
15
A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként bejelentett szabadalmi kérelmek száma Az alapkutatás eredményeként létrehozni kívánt 10 szabadalom növeli a PTE szakmai elismertségét, mind hazai, mind nemzetközi szinten.
A prioritás keretében támogatott projektekhez kapcsolódó, referált folyóiratokban megjelenő olyan cikkek számának növekedése, amelyeknek szerzői hazai főiskolák, egyetemek oktatói, vagy kutatóintézetek kutatói Az egyetem, kutatóintézmények kutatóinak a szaklapokban, folyóiratokban megjelenő cikkei emelik a tudományok területén kivívott helyüket, mellyel együtt a Pécsi Tudományegyetem elismertsége, hírneve is javul. A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek szakterülete A PTE tudományos, fejlesztői környezete adott jelen kutatási programhoz, ezt bővebben kifejtjük a 4.2 fejezetben. A kutatási terület kiemelt voltát többek között az alábbi szakterület elemzés is alátámasztja. A nehezített teherbeesés - vagy a közvélekedésben meddőség - problémájának megoldására vonatkozó egészségügyi terápia lehetőségének szakmai körökön túlmutató nyilvánosságra kerülése az 1978-ban megjelent Nature folyóiratban megjelent cikkhez köthető. Ezen bejelentést tekintik a világon az asszisztált reprodukciós beavatkozások (ART eljárások) kezdetének. Mint minden humán egészségügyi beavatkozás fejlődésében, az ART eljárások létrejötte is megelőző kutatási eredményeken alapszik: (1) állati petesejtek megtermékenyítési gyakorlatának kidolgozása az 1800-as évek végétől 1940-es évekig tartó folyamatban (2) in vitro emberi inszeminációs gyakorlatának kidolgozása 1944-től napjainkig, mely folyamat mérföldkövei: - első osztódásig eljutó in vitro inszemináció; - laparoszkópos petesejt kinyerés humán petefészekből; - in vitro fertilizáció gyakorlatának megjelenése petevezeték eredetű meddőség majd további szervi kórokok esetén; - Gameta Intrafallopian Transfer (GIFT) módszertan kidolgozása, mely a petesejtek és spermiumok egyidejű petevezetőbe juttatására épül; - Zygote Intrafallopian Transfer, ZIFT módszertan meghatározása, melyben osztódó embriók kerülnek bejuttatásra laparoszkópos technikával a petevezetőbe; - Tubal Emryo Transfer, TET módszertan megjelenése, melynek során az embrió petevezetőbe juttatása transzcervikálisan történik - ICSI módszertan kidolgozása, melynek során a mozgásában gátolt spermiumot mikromanipulációval juttatják a petesejt citoplazmájába Mindezen kutatási folyamatok eredőjeként a humán meddőségi klinikák szerte a világon a fent megjelenített asszisztált reprodukciós technikákat alkalmazzák, ahol a szervezeten kívüli mesterséges megtermékenyítés 60-70%-a ICSI-vel történik és 30-40%-a csak a tradicionális IVF. Az ICSI módszertan előretörésével azonban újabb hatékonysági kutatási problémák kerültek előtérbe. A protokoll mentén végzett beavatkozások hatékonysági szemszögéből tekintve felértékelődött a mesterséges tenyésztőtérben – inkubátorokban, táptalajon - fejlődő embriók visszaültetéséig tartó folyamat biológia, genetika, molekuláris genetika hátterének megismerése. Az ezen időszakban bekövetkező élettani folyamatok nagyban meghatározzák az adott kezelés sikerességét, a fejlődő magzat esetleges rendellenességeinek kialakulási valószínűségét. A terhesség bekövetkezésének sikere érdekében, a mesterséges termékenyítés pillanatától a beágyazódás előtti stádiumig (blasztociszta stádiumig) több, átlagosan 5-7 embriót tenyésztenek, 5 napon keresztül. Beültetésre ezzel szemben átlagosan 2-3 embrió kerül, amelynek hátterében a jelenlegi embrióbírálati rutin eljárások által megszerezhető, elérhető információk és ezek általi döntési bizonytalanságok korlátossága áll. Nemzetközi szinten jelenleg zajló, embriológiai folyamatot érintő kutatások az alábbi problémakörökhöz kötődnek:
16
(1) A 35-40 éves nők relatíve magas korához kötődően kimutatható rossz minőségű petesejt arány, mely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a terhesség elérését. Ezen folyamat eredőjeként a kumulatív terhességi arány az igénybe vehető ötszöri beavatkozást követően sem éri el a 70 %-os arányt. Ugyanakkor nem ismertek azok a konkrét biokémiai folyamatok, melyek a sejtek öregedésével blokkolják a termékenyíthetőséget. (2) A szövettenyésztés második, harmadik napján végzett embrió transzfer esetén a négy-nyolc sejtes embriók közül kell beazonosítani a beültetendő préembriókat, melyek sikeresen képesek a méhben további osztódásra és beágyazódásra. A rendelkezésre álló morfológiai vizsgálatok önmagukban nem alkalmasak az életképesség prognosztizálására. (3) Természetes beágyazódási folyamatban a megtermékenyült petesejtek a ciklus 20-21. napján ágyazódnak be a méh endometriumába, mely ezen időszak alatt felkészül annak befogadására. A protokoll alapú, második és harmadik napon végzett transzfernél azonban az embrió és a méh fejlettségi állapota között aszinkronitás áll fenn. A szinkron eltolódás kiküszöbölése a blasztociszta tenyésztési környezetében végrehajtott módosításokon keresztül befolyásolható, azonban ennek pontos lépései, folyamatai nem ismertek. (4) A petesejt levételt követő két, három nappal a méh kontrakció készsége fokozott, így a protokoll alapú embrióültetés ezen időszakban magas kilökődési kockázattal jár. Az ezen időszakot követően elvégzett, un. késői embrió transzfer esetén kevesebb kontrakció váltódik ki így nő az implantáció esélye. Összességében azonban nem ismert az optimális ültetési időpont kimutatására, beazonosítására alkalmas módszertan. A potenciálisan visszaültethető embriókból a legjobb kiválasztására, a jelenleg elérhető humán orvostechnológiai és módszertani lehetőségek nem adnak kellő mennyiségű információt. Ennek következtében az asszisztált reprodukciós technikák eredményességének meghatározó faktora vajmi keveset változott az első lombikbébi közhírré tétele óta. Igaz, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett gyógyszerfejlesztések, táptalaj optimalizálások, bevezetett új monitorozó technológiai eljárások megteremtették az öt – hat napos, blasztociszta stádiumig való továbbtenyésztésre a lehetőséget, azonban az embriófejlődéshez szükséges körülmények, berendezések optimalizálása, tökéletessé tétele továbbra is jelentős kihívás a világ meddőségi laboratóriumaiban. Jelen projekt fókuszában az embrió fejlődési környezetét jelentő táptalaj összetételében bekövetkező változások kutatásai állnak, melyre a magyarázatot a fent bemutatott problémakör alapján a következőek jelentik: - az embriók 50%-ának in vitro fejlődése gátlódik a blasztociszta képződés előtt, az első hat nap során, melyet jobbára a kultúra szuboptimális körülményei okozzák - a megtermékenyüléstől az öt-hat napos stádiumig, azaz a beültetésig tartó fejlődési folyamatban a sejtek energia és oxigén igénye fokozatosan emelkedik. A női reproduktív szervben ezen változó igények kiszolgálása maximálisan megvalósul, míg in vitro program esetén nem áll rendelkezésre az a támogatás, mely a 2-3 napos és az 5-6 napos beültetés közötti eltérő tápanyag és oxigén igény kiszolgálását egyaránt képes megvalósítani - jelenleg a meddőségi kezelésben meghatározó döntési pontként jelenik meg, hogy az embrió transzfer korai embrióval, vagy blasztocisztával kerüljön elvégzésre, melynek hátterében a jelenleg rendelkezésre álló tenyésztési környezet korlátai állnak. A projekt hiányában fellépő negatív hatások - az in vivo közeg változó jellemzőit leképező in vitro közeg létrehozása – magyar közreműködés mentén – időben eltolódik, hiszen a kísérletek elvégzése ugyan nem áll le, de több lépésben, a rendelkezésre álló források ütemében és az önálló kutatói munka elszigetelt eredményeinek lassú integrálásával történhet csak meg. Ekkor azonban nem kalkuláltunk azzal a tudományterületet jellemző folyamattal, hogy nemzetközi szinten a kutatások felgyorsultak, az eredmények köre azonban az egyes finanszírozó érdekei mentén titkosított formában, de folyamatosan bővül. - az embrió beágyazódásáig tartó folyamatokban szerepet játszó faktorok komplex program szerinti, azaz gyorsított ütemű és speciális ismeretek integrálásával kivitelezett formája nem valósul meg hazai szinten. A nemzetközi kutatócsoportok az idő előre haladtával biztosítják a táptalaj összetételére vonatkozó tudást, melyet nemzetközi termékfejlesztők hasznosítanak, s így a hazai termék megjelenésének jelenleg meglévő esélye lecsökken 17
-
-
a fejlődő embrió táptalaji környezetében kimutatható markerek diagnosztikájára épülő gyakorlat, vizsgálati módszertan, illetőleg az ezeket támogató eszközök kifejlesztésének lehetősége időben kitolódik a hazai gyakorlatban is jellemző szülési időpont, azaz a 30-35 éves kor a petesejtek esetében magas valószínűséggel már kromoszómális rendellenességet hordoz. A projekt eredményei által korai stádiumban kiszűrhető fejlődési defficienciák továbbra sem lesznek a hazai gyakorlatban elterjedt módon beazonosíthatóak, így az IVF beavatkozások költségei a társadalombiztosítás számára nem csökkennek
1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
Belső egyetemi helyzet, szükséglet, fejlesztési potenciál A Pécsi Tudományegyetem a legjelentősebb stratégiai fordulatot a kutatás-fejlesztés területén tervezi végrehajtani, ehhez nélkülözhetetlen jelen projekt megvalósítása. Az egyetemi döntéshozók tudatában vannak, hogy a jelenlegi infrastruktúra modernizációja nélkül e becsvágyó cél elérhetetlen, továbbá a legfontosabb szervezeti-intézményi feltételek ugyancsak hiányoznak. Az egyetemi vezetés talán legfontosabb feladata a tudományos teljesítmények növelésének elősegítése. A Pécsi Tudományegyetem vezetése felismerte és felvállalta azon szerepköröket, melyet az egyetemi tudásbázisnak ma a régióban be kell töltenie. Nélkülözhetetlen számukra a régió tudásbázisaként az innováció-orientált, tudásalapú gazdaság fejlesztése, a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenység fejlesztése. A kutatás fejlesztés területén alapvető szükséglet az egyetem kisugárzó hatásának növelése. Korábbiakban nem volt jellemző a gazdaságot érintő olyan méretű nyitottság, amilyen elérésére törekszenek e fordulat eredményeként. A cél eléréséhez az egyetem és a gazdaság közötti kapcsolatok hatékonyabbá kell tenni, innovációs láncok felépítésével és működtetésével, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosításával, a termék- és szolgáltatásfejlesztésben aktív egyetemi részvétellel, kedvező esetben eljutva új termékek piaci bevezetéséig. A PTE a kutatás területén fennálló problémák, kihívások: - Kutatói kritikus tömegmegtartása és továbbfejlesztése; - A kialakított új kutató központ működtetése, szakmai felfuttatása - Minőségi eredmények kiaknázatlansága; - Az EU kutatási térségbe történő bekapcsolódás nehézkes volta; - A kutatási projektszervezet menedzselési nehézségei; - A közelmúltban jelentősen felfejlesztett kutatási infrastruktúra kihasználása, európai rendszerbe illesztése; - Innovációs készség és ismeretek hiányossága; - Az ipari háttér hiánya a régióban. Intézményi gyengeségek a tudomány és kutatás területén: - Alacsony nemzetközi mobilitás - Alacsony normatív támogatás - A kutatási aktivitás alacsony koncentrációja A kutatás-fejlesztés területén dolgozó kutatók szakmai tapasztalatának, kompetenciáinak bővítésére van szükség ahhoz, hogy az oktatók, kutatók, fiatal kutatók nemzetközi tudományterületi beágyazódása megvalósuljon. A PTE nemzetközi kutatói áramlatba történő integrálódást a külföldi szakmai kapcsolati háló kiterjesztése, a nemzetközi szakmai munka elmélyítése révén érhető el. Mindemellett a kutatás-fejlesztési tevékenységének fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a kutatási támogatások összegének növelése. Fenyegetettségek a tudomány és kutatás területén:
18
- Külföldi intézmények vonzereje - Kutatói életpálya vonzereje csökken, - Agyelszívás, - Publikációs fórumok csökkenése, - A nemzetközi konferenciák elérésének beszűkülése A PTE számára a tudomány és kutatás területén fenyegetettséget jelent a külföldi intézmények vonzereje, ezáltal a hazai kutatói életpálya vonzereje csökken, valamint a kutatók körében egyre erősebbé válik az agyelszívás is. Továbbá a PTE-n a tudományos munkában nagy visszaesést jelent a publikációs fórumok csökkenése és a nemzetközi konferenciákon történő részvétel beszűkülése. A fenti állításokat az intézmény SWOT elemzése is alátámasztja
19
10. ábra A projekthez kapcsolódó belső szükséglet problémafában történő ábrázolása
Innovatív transznacionális kutatói tevékenység hiánya
Erőtlen egyetemi komplex kutatócsoport
Tudásmegosztás hiánya
Oktatási hiányosságok
Nemzetközi kutatóhálózat hiánya
Erőforrás kihasználtság racionalizálásának hiánya
Nemzetközi kapcsolatok egyes személyekhez kötődnek
Az egyetemi intézetek/kutatócsoportok a nemzetközi színtéren nem jelennek meg
Külső vállalati hasznosítási folyamatok hiánya
Szellemi termék átadás nehézségei
Gazdasági haszon megosztásának nehézsége
Több, egymással párhuzamosan futó önálló kutatás egyazon területen, de eltérő diszciplinában
„Projekt” szemléletű kutatások ismeretének hiánya
Kutatási infrastruktúra kooperatív megosztása nem kiterjedt
Nem piacképes szellemi tulajdon portfólió
Egyetem vállalkozás szemléletű működésének nehézségei
Kutatók közötti kommunikáció hiánya
Fiatal kutatók több tudományterületekre kiterjedő ismeretének hiánya
Kutatási asszisztencia megosztott igénybevételének módszertani hiányosságai
Szabadalmi bejelentés folyamat lassú
Jogszabályi kötöttségek
Publikációs nyomás a piacosítás ellen hat
Egyetem és ipar érdekellentéte a hasznosítás területén
Intézményen belüli kutatásokra vonatkozó ismeretek megosztásának hiánya
Kutatói elkötelezettség hiánya az egyetemi hasznosító szervezet irányába
20
Külső piaci szükséglet A hazai illetve nemzetközi statisztikák kimutatásai szerint a párok 15-20 %-a természetes úton nem képes utódot létrehozni. Ezen probléma megoldására, azaz a kezelési protokoll alapú beavatkozásra a meddőségi eljárásokat végző IVF centrumok hivatottak. Jelenleg 14 Centrum működik hazánkban, s így az 1 millió lakosra jutó centrumok száma (1,4) az európai átlagnak (1,53) megfelel ugyan, azonban ezek területi megjelenése, s az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatás igénybe vételének területi eloszlása Budapestre koncentrálódik (8 Budapesten, 6 Vidéki nagyvárosokban). A Centrum gazdasági működtetéséhez kapcsolódó alapjellemző, a tulajdonosi struktúra elemzése alapján megállapítható, hogy (a) három 100%-ban állami tulajdonú és működtetésű intézmény (SOTE; POTE; János Kórház); (b) három állami tulajdonú, magán működtetésű (SZOTE; DOTE; Kaposvár) intézmény; (c) nyolc 100%ban magántulajdonú és működtetési centrum (CIRIS Budapest, Róbert Magánklinika, Versys Intézet, Pannon Reprodukciós Intézet, Dévai Intézet, Forgács Intézet, Kaáli Budapest, Kaáli Győr) van hazánkban. A centrumok működési sikerességének, eredményességének mindmáig meghatározó, globálisan elfogadott indikátorai (a) sikerességi ráta, vagyis a megkezdett ciklusok hány százaléka végződik klinikai terhességgel (b) „Take home baby rate”, azaz hány gyermek születik a megkezdett IVF ciklusokból Ezen eredményességi mutatók tükrében az asszisztált reprodukciós beavatkozásokhoz kötődő piac működésére gazdasági mutatókat lehet meghatározni. Ezek: IVF ciklus árak és költségek –Beavatkozást ellátó szolgáltatók piaci érdekei Az asszisztált reprodukciós technikák üzemszerű keretek között történő működtetése - a beavatkozásokhoz igényelt szakavatott humán erőforrás, eszköz és alapanyag igények okán – jelentős költségigénnyel bír. Hazánkban ezen költségterheket egy meddő pár esetében öt ciklus erejéig OEP finanszírozza, mely nem foglalja magába a kezeléshez szükséges gyógyszerek költségét, melyre külön 70 %-os támogatási tartalmat határozott meg. Az IVF ciklusok költségei a fekvőbeteg kassza terhére kerülnek elszámolásra, az alábbi finanszírozási kódok és HBCs súlyszámok alapján. HBCs kód 6530 6540 6550 6560
HBCs megnevezése
In vitro fertilizáció (IVF) ICSI (intracytoplazmatikus spermium injekció) eljárás In vitro fertilizáció (IVF), a megtapadást elősegítő módszerrel ICSI eljárás, a megtapadást elősegítő módszerrel
Súlyszám
1.88631 2.51011 2.16798 2.79446
Mindezen adatok a konkrét társadalombiztosítási kiadás adataiban azt jelentik, hogy az állam 345.000,- HUF összeget fizet a centrumokban minden elvégzett ciklus után. Ugyanakkor a magán szolgáltatók által nyilvánosságra hozott önköltség-számítási modellek alapján az egy ciklusra jutó költség ettől jelentős eltérést mutat, hiszen az IVF kezelések átlagos önköltsége kb. 295.000,- Ft. Mindezek alapján amennyiben a meddőségi kezelések folyamatának eredményességét egyértelműen befolyásoló termékek, beavatkozási protokollok jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, akkor ugyanazon egészségbiztosítási alap keretösszegének felhasználásával lehetőség nyílna: (a) adott finanszírozási keretből, több ciklus finanszírozására (b) alacsonyabb finanszírozási egység mellett több ciklus finanszírozására
21
IVF beavatkozáshoz kötött közvetett egészségügyi költségek - Egészségbiztosítási finanszírozók és nemzetgazdaság piaci érdekei Az IVF beavatkozások protokolljából levezethető, hogy a legjobb beültetendő embrió kiválasztásához kapcsolódó bizonytalanságok, a jelenleg elérhető humán orvos-technológiai és módszertani lehetőségek hibafaktorainak kompenzálása érdekében 2-5 embriót ültetnek be, mely módszer ugyanakkor kettős hátrányt jelent: - sok esetben nem a megfelelő embrió kerül kiválasztásra és beültetésre, mely a terhességi arányt csökkenti - statisztikailag kimutathatóan növekszik a nemkívánatos ikerterhességek aránya. Emellett igazolt tény, hogy az IVF kezeléseket követően születési rendellenességgel világra hozott gyermekek száma 3,5 szerese a természetes úton fogantakkal szemben. A projekt keretében alkalmazott megoldások ezt az ollót és az ebből fakadó ellátási költségeket jelentősen csökkenthetik. Jelentős populációt érintő kezelési beavatkozások fejlesztéseihez kötött K+F kiadások és generált árbevételek A meddőségi beavatkozásokat érintő hazai K+F eredmények jelenleg zömében alapkutatási eredmények szintjén jelennek meg. Az ART eljárások tekintetében felhasználói, alkalmazói piacról beszélhetünk, ahol a beavatkozást végző egészségügyi ellátó intézmények köré nagyon sporadikusan jelentek meg a K+F tevékenységek. Magyarországon a meddőségi beavatkozások terén használatos eszközfejlesztés és gyártás az elmúlt két évig nem történt, azaz mind az eszközök, mind a táptalajok disztribútorokon keresztül érkeztek/érkeznek az országba. A meddőség területére szakosodott szállítók: Ferticad Kft, Térmed Kft.. Az első fejlesztő és forgalmazó vállalkozás a Cryo-Innovation Kft., mely világújdonságnak számító un. embiro-monitoring rendszerrel lépett a piacra. A diagnosztikai eszköz az embriókat a saját, optimális tenyésztőterükben követi figyelemmel, folyamatos információt nyújtva az embriológusnak, illetve az orvosnak az aktuális állapotukról, információt szolgáltatva a fejlődésük teljes folyamatáról. Mindennek eredményeképp a beültetendő embrió kiválasztására a teljes fejlődési folyamatot figyelembe véve kerülhet sor, mely a jelenlegi rutin eljárásként megjelenő egyszeri morfológiai bírálattól lényegesen megalapozottabb döntést biztosít, s melynek következtében valóban a beágyazódásra legnagyobb potenciállal rendelkező embrió kiválasztását teszi lehetővé. A táptalajfejlesztéssel, gyártással és forgalmazással foglalkozó cégek féltve őrzött titka az összetétel, a K+F+I költség és gyártási költség. Ugyanakkor közismert tény, hogy egy IVF ciklus során felhasznált táptalajok beszerzési egységköltsége kb. 22.000,- - 25.000,- Ft. Táptalajgyártással és forgalmazással a következő gyártók foglalkoznak nemzetközi szinten: Irvine (Ausztrál); Cook (Ausztrál); Vitrolife (Svéd); Medicult (Német), Global; Fertipro. A nemzetközi gyártók által értékesített volumenről és a gyártók piaci részesedéséről nem áll rendelkezésre validált adat. A szektor utolsó nagy érdekcsoportja a gyógyszergyártók, akik a meddőségi kezelésekhez szükséges hormonkészítményeket gyártják (IBSA, MSD, Merck-Serono).
22
11. ábra A projekt specifikus problémafa
23
1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér 1. Törvények 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technikai innovációról 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról 2010. évi CXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről 2. Kormányrendeletek 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 3. Miniszteri rendeletek, utasítások 25/2007. (IX. 12.) MeHVM rendelet a TÁMOP előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tev. megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A nemzeti fejlesztési miniszter 24/2011. (V.6.) NFM utasítása az egységes működési kézikönyv kiadásáról (EMK) 4. Közösségi szabályok A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az ERFA az ESzA és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1982/2006/EK HATÁROZATA (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejl. és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramjáról (2007-2013) A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az ERFA, az ESzA és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az ERFA-ról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
24
1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz
4. táblázat A projekt céljainak illeszkedése az ÚSZT céljaihoz Dokumentum
Új Széchenyi Terv Tudomány és Innováció programja
A dokumentumban megfogalmazott célok
1. Magyarország töredezett tudásinfrastruktúrájának (kutatóintézetek, egyetemek) erősítése. Gondoskodni kell annak összehangolt hasznosításáról, valamint javítani szükséges képességeiket, hogy érdemben, mérhetően hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági stratégiai célok megvalósulásához. 2. A hazai innovációs rendszer teljesítményét kívánja ugrásszerűen növelni, mindenekelőtt a magyar vállalkozások innovációs képességének és K+F+I intenzitásának fokozásával, az innovatív vállalkozások számarányának a növelésével, valamint nem utolsó sorban az új, tudás- és K+F+I igényes iparágak, illetve a hagyományosan erős, nagy hozzáadott értéket produkáló ipari (pl. gyógyszeripar) és szolgáltatási szektorok innovációjának ösztönzésével 3. A kutatóhelyek és a kkv-k közötti együttműködést szolgáló egyetemi technológiatranszfer irodák, korai fázisú innovációés technológiamenedzser vállalkozások és regionális innovációs ügynökségek, pályázati úton történő, saját erőt is megkövetelő állami finanszírozásának megvalósítása. 4. A foglalkoztatási potenciál erősítése, magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése. 5. A lakosság életminőségének javítása.
A célokhoz kapcsolódó projektelemek
1. A K+F projekt növeli az egyetemek alapkutatási potenciálját, illetve az intézmény tudományos, fejlesztői eredményeit. A kutatás-fejlesztési célok megvalósítása érdekében a PTE és a KE humán-, szervezeti-, infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre.
2. A projekt a gyógyszeripar, orvosi műszergyártás, diagnosztika, biotechnológia, anyagtudomány területén valósít meg alapkutatást, mellyel növeli a nagy hozzáadott értéket produkáló ipari és szolgáltatási szektorok innovációját. A projektben 11 magyar vállalkozás is részt vesz, mellyel nő a K+F+I területen az innovációs képességük.
Akciótervben megfogalmazott célokhoz való illeszkedés 1. Az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést tartalmazza
3. A felsőoktatás és a munkaerő-piac kapcsolatának bővítése céljából a PTE és a KE 4 hazai kkv-t von be, mellyel az egyetem piaci lábát erősíti.
4. A projektben 1 munkahelyet hoznak létre a kutatásmenedzsmenthez kapcsolódóan, melyek magasabb szellemi hozzáadott értéket igénylő munkahelyek. 5. A projekt alapkutatása a súlyos egyéni és társadalmi terhet jelentő fejlődési rendellenességek korai felismerésében és az úgynevezett préimplantációs genetikában korábban nem ismert, új lehetőségek nyit meg, melyek hozzájárulhatnak egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez. A kutatás során fő cél az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a létrejött terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzése, mellyel elősegítik az egészségesebb
2. Felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás hatékonyságának növelése, kutatásfejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztése.
TÁMOP-ban megfogalmazott célokhoz való illeszkedés A felsőoktatásnak az innovációs folyamat minden elemében való erőteljesebb és intenzívebb részvételéhez szükséges szervezeti és humán feltételek megteremtése. A prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztések célja a felsőoktatás intézményi szerkezetének és képzési tartalmának reformja, valamint a gazdasági szférával kapcsolatos viszony új alapokra helyezése. A felsőoktatás minőségi fejlesztése szolgáltatások fejlesztése (pályakövetés, validációs rendszerek, minőségfejlesztés, menedzsment szolgáltatások) komplex taralom és módszerfejlesztés, képzők képzése, kurrikulum-fejlesztés, pedagógiai hálózatok, horizontális szempontok beépülése, Korszerű matematikai műszaki, informatikai és természettudományos végzettséggel rendelkezik számának növelése A képzés és a kutatás-fejlesztése együttműködésének erősítése a felsőoktatásban menedzseri kompetenciák, kutatási potenciál bővítése, innovatív kutatói teamek, tudomány társadalmi elismerésének erősítése, kiválósági központok létrehozása
25
Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország programja
1. Az egészségipar, az egészségturizmus minőségfejlesztésének egyik elengedhetetlen kelléke a szaktudás és az ezt elősegítő tudástár bővítése és fejlesztése. A nemzetközi trendeket ismerő szakembergárda magával vonzza az új technológiák bevezetésének törvényszerűségét is. 2. Kutatás-fejlesztés ösztönzése, támogatása. A hazai gyógyszeripari alapkutatás helyszínéül szolgáló egyetemi és akadémia kutatóhelyek műszaki és technológiai felszereltségének javítása. 3. A külföldön gyógyszeripari K+F+I-ben, illetve gyártásban dolgozó magyar és külföldi szakemberek Magyarországra vonzása, a külföldi szakképzett munkaerő igénybevétele, a kutatói mobilitás ösztönzése, és a kutatók elvándorlási folyamatának lassítása, megállítása.
Új Széchenyi terv Foglalkoztatási programja
1. Munkahelyteremtő beruházások támogatása, a foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással. 2. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása munkahelyi képzések támogatásával. 3. A foglalkoztatás szempontjából a program kiemelt célcsoportjai közé tartoznak a pályakezdők.
társadalom megteremtését. 1. A projekt az egészségiparban – gyógyszeriparban, biotechnológiában, élettani kutatásokban, orvosi műszergyártásban, diagnosztikában, anyagtudományban - hajt végre minőségfejlesztést, az egyetemen alkalmazott kutatók, PhD hallgatók szaktudásának bővítésével. Mindemellett nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatteremtésre, és –tartásra, annak céljából, hogy a hazai neves kutatók a külföldi tapasztalatokat, gyakorlatokat integrálják jelen kutatásukba. 2.A projekt ösztönzi a kutatás-fejlesztést, a Pécsi Tudományegyetem és Kaposvári Egyetem műszaki és technológiai fejlesztése valósul meg ahhoz, hogy a gyógyszeripar és a többi említett kiemelt kutatási területen alapkutatást valósítson meg. 3. A projektbe számos külföldi kutatót vonnak be a nemzetközi tapasztalatok bővítése érdekében, ezzel növelve a magyar kutatók szakterületen való mobilitási lehetőségeit. Továbbá a munkába a fiatal kutatók bevonásával csökkentik a kutatói elvándorlást, hiszen lehetőséget teremtenek számukra a hazai kutatásra. 1. A beruházásnak munkahelyteremtő hatása van, a projekt keretében a 18 főt főállású kutatóként illetve kutatássegítőként alkalmaznak, ezzel erősítve a foglalkoztatási potenciált. 2. A projektben 2 képzés révén növelik az alkalmazottak versenyképességét, melyekkel kutatók és tudománymenedzsereket képeznek, a projekt kutatási területéhez kapcsolódó tudástranszfer szolgáltatásokat fejlesztenek, illetve bővítik a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködését. 3. A projektben 28 fő fiatal kutatót alkalmaznak ezzel segítve őket a munkatapasztalat megszerzésében.
26
1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához
A nemzeti stratégiákhoz való illeszkedés 5. táblázat Dokumentum TTI stratégia - A tudomány-, technológiaés innováció politika középtávú céljai (2013-ig)
Oktatás és képzés 20202
A dokumentumban megfogalmazott célok 1. Magyarország olyan országgá váljon 2013-ra, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció. 2. Erősödjön a vállalatok kutatásifejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. 3. Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes K+F+I kapacitások, központok. 4. Minél több magyar kutató vegyen részt a nemzetközi együttműködési hálózatokban és kapcsolódjon be az új globális kihívások kutatásába. 5. Kihasználva a korszerű informatika kínálta lehetőségeket, erős és versenyképes vállalkozói részvétellel működő tudásközpontok. 6. Növekedjen a hazai K+F+I szektor megtartó ereje a fiatal kutató nemzedék számára. 7. A gazdasági fejlődés szempontjából legfontosabb tématerületekre koncentrálva, a doktori iskolákra támaszkodva növeljük a kutatói létszámot a költségvetési kutatóhelyeken. 8. A fejlesztési pólusok innovációs kapacitásainak erősítésével csökkenjenek a nemzeti innovációs rendszer területi egyenlőtlenségei. 9. Jöjjenek létre olyan térségi integrált szakmai központok, technológiatranszfer központok és innovációs centrumok, amelyek a régió szellemi, K+F+I bázisai lesznek. 10. A régiókban és a fejlesztési pólusokban fejlődjön az innovációs szolgáltatás, a kis- és középvállalati (Kkv.) tanácsadás, az oktatás és a képzés. A régiókban erős, innovatív Kkv. szektor alakuljon ki, és jöjjenek létre az innovációs szereplők együttműködési klaszterei, hálózatai. 11. A stratégiában prioritásként szerepel a megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő biztosítása. 12. Elő kell segíteni a nagy nemzetközi kutatási berendezésekhez való hozzáférést úgy, hogy a kutatások eredményeit a magyar kutatók és vállalkozások hasznosíthassák. 1. Az innováció és a kreativitás – beleértve a vállalkozói készségeket is fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén. 2. A vállalkozások világa, valamint az oktatás, képzés és kutatás különböző szintjei és ágazatai közötti partnerség segítségével az oktatás és a képzés jobban összpontosíthat a munkaerőpiacon szükséges készségekre és kompetenciákra.
A célokhoz kapcsolódó projektelemek 1. A Dél-Dunántúlon a Pécsi Tudományegyetem meghatározó szerepet játszik a tudomány, illetve az innováció világában. A PTE és a KE a régió gazdaságának tudásalapú erősítésével, hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy hazánk 2013-ra olyan ország legyen, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció. 2. A projekt nemcsak a Pécsi Tudományegyetem és a KE K+F+I tevékenységére gyakorol pozitív hatást, hanem 11 magyar vállalkozást is bevon a kutatásokban. 3. A projektben a PTE és a KE fejleszti K+F+I infrastrukturális és humánerőforrás kapacitását a nemzetközi versenyképességének fokozására. Továbbá a Science Building továbbfejlesztését is megvalósítják a projektben. 4. A projektben 57kutató és kutatást segítő szakember bővíti a PTE és KE nemzetközi együttműködési hálóját, 6 külföldi intézményt – vállalatot, kutató intézetet – vonnak be a kutatásba. 5. A PTE tudástranszfer irodáját fejlesztik, mely a kutatás-fejlesztési projektek révén igyekeznek minél több ipari szereplőt bevonni a szakmai munkába, ezzel bővítve az egyetem állandó piaci partnereinek számát. 6. A PTE és a KE a projektben 28 fő fiatal kutatót alkalmaz, mely növeli a magyar K+F+I szektor fiatalság megtartó erejét. 7. A PTE és a KE a gazdaság fejlődésének elősegítésére a projekt kiemelt szakterületeihez kapcsolódó Klinikai Orvostudományok és Egészségtudományi Doktori Iskoláira támaszkodva 18 fővel növelik a költségvetési kutatóhelyeken a kutatói létszámot. 8. A projekt a Dél-dunántúli régió innovációs kapacitásainak erősítésével csökkenti a régió K+F+I ráfordítások területén tapasztalt lemaradását. 9. A program során a PTE által már korábban létrehozott egyetemi technológia transzfer központ hatáskörét bővíti, mely a projekt által érintett szakterületek gazdasági versenyképességét is emeli. 10. Az innováció területén a Dél-dunántúli régió egyik fejlesztési pólusa Pécs városa. A projekt során a Pécsi Tudományegyetem 4 kkv-val erősíti, már korábban kialakított kooperációját, szakmai együttműködését.
11. A tudásalapú gazdaság és társadalom kiszolgálásához szükséges kreatív, innovatív munkaerő biztosításához a PTE és a KE a projektben nagy hangsúlyt fektet oktatói, dolgozói kompetenciafejlesztésére, ehhez a projektben hat képzést is szerveznek. 12. A PTE-nek és a KE-nek lehetősége nyílik a hollandiai Twentei Egyetem Lab-on-Chip intézettel való együttműködés révén a MESA Nanotechnológiai Intézet „clean-room” laboratóriumainak használatára, ami a nanotechnológiai módszerek kidolgozásához alapkövetelmény. Az infrastruktúra, amit a MESA intézet biztosít, Magyarországon ma nem hozzáférhető. 1. A projekt a felsőoktatás innovációs fejlesztését szolgálja a nemzetközi együttműködések révén létrejövő alapkutatásokkal. Mindemellett hat képzés révén biztosítják a kutatók, oktatók, projektmenedzsment szintjén a kreativitás növelését. 2. A projekt az oktatás-kutatás-innováció területének összefogásával törekszik a komplexitásra. A PTE és a KE az innovatív kutatás során partnerséget alakít ki 11 magyar vállalkozással, ezzel erősítve piaci lábát.
2
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:119:0002:0010:HU:PDF Letöltés ideje: 2012-02-07
27
3. Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködést az egész életen át tartó tanulás távlatában kell megvalósítani, hatékonyan alkalmazva a nyitott koordinációs módszert. 1. A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése. 2. A versenyképes tudás és műveltség növekedése. 3. A kiegyensúlyozott területi fejlődés.
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról
1. Az oktatás, képzés és a gazdaság közötti kapcsolatok szorosabbra fonása, annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a munkaerőpiaci impulzusokra. 2. Az oktatás és képzés minőségének javítása. 3. Javítani kell az oktatási és képzési rendszerek fizikai infrastruktúráját.
Pólus Program
4. Az innovatív és tudás-intenzív ágazatok széleskörű meghonosításához szükséges magasan kvalifikált munkaerő képzése és továbbképzése. A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges és a magas hozzáadott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét.
3. A projekt során a nyitott koordinációs rendszerből megvalósul a külföldi partnerektől való tanulás, bevált gyakorlatok cseréje, beleértve a kutatási eredmények cseréjét. A projekt során 2 konferenciát fognak szervezni. A nyitott koordinációt az internet, nyomtatott és online sajtó, fotódokumentáció fogja megvalósítani. 1. A projekt azon iparágak számára teremt fejlődési lehetőséget, melyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének tartós növekedéséhez. 2. A projektben résztvevő fiatal kutatók, illetve hallgatók versenyképes tudást szereznek a hazai és külföldi kutatóktól. 3. A Dél-Dunántúlon a K+F támogatások összegének emelése elősegíti az országban tapasztalható területi egyenlőtlenségek kiküszöbölését. 1. A PTE és a KE 11 magyar vállalatot von be a projektbe, mellyel erősíti a gazdasági kapcsolatait.
2. A projekt a doktori iskolák képzésének minőségét a kutatásban biztosított szakmai gyakorlati lehetőségekkel javítja. A kutatás során a nemzetközi partnerekkel szorosabbra fűzött kapcsolatok pedig hozzájárulnak az oktatók képességeinek fejlesztéséhez. 3. A projektben infrastruktúra fejlesztése valósul meg, mind a kutatói berendezések, mind a projektmenedzsment, asszisztencia rendelkezésére álló készülékek tekintetében. 4. A projektben a PTE és a KE dolgozói kompetenciáit számos képzésen keresztül fejleszti. Tekintettel arra, hogy jelen projekt nemzetgazdaságilag is jelentős, Magyarország versenyképességét elősegítő területeken valósul meg a vállalati szférával való konkrét és intenzív, technológia transzfert eredményező együttműködések által, teljes mértékben kapcsolódik a Pólus programhoz. A projekt szakterületei, mint a gyógyszeripar, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudomány magas hozzáadott értéket követel meg az egyetem részéről, mellyel növelhető a magyar gazdaság versenyképessége.
Területi stratégiákhoz való illeszkedés A Dél-dunántúli regionális innovációs stratégia összhangban van a nemzeti stratégiával, így fejlesztési céljaik nagymértékben megegyeznek. 6. táblázat Dokumentum
Déldunántúli Regionális Innovációs Stratégia
A dokumentumban megfogalmazott célok 1. Javuljon a gazdaság innovációs képessége, ezáltal a régió gazdasága az európai K+F térbe beágyazódva fejlődjön.. 2. Az egyetemi szféra és a vállalkozások közötti együttműködés új alapjainak megteremtése. 3. Az iparban felhasználható, „látens” jó ötletek, kutatási eredmények felkutatásának, kifejlesztésének, megvalósításának támogatása, a kutatáshasznosítás fokozása. 4. Az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erősítése, a kutatók érdekeltségének megteremtése a gazdasággal való kapcsolat erősítésében. 5. A meglévő tudásbázisok fejlesztése, új tudásközpontok létrehozása. 6. A piacorientált K+F kapacitások erősítése a
A célokhoz kapcsolódó projektelemek 1. A PTE és a KE az alapkutatással növeli a gazdaság innovációs képességét, a gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudomány területén. A program elősegíti a régió gazdaságának az európai K+F térbe való beágyazódását. 2. A projekt során a PTE és a KE 11 magyar vállalattal erősíti szakmai kapcsolatát, együttműködését. 3. Az egyetem célja az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a létrejött terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzése, mellyel elősegítjük az egészségesebb társadalom megteremtését. Az alapkutatás a későbbiekben az egészségipar számára teremt lehetőséget. 4. A projektben 5 MTA doktor, 33 kutató, 11 pre- és posztdoktor, 1 multiprojekt szakértő és 11 magyar vállalat vesz részt, mellyel közelebb kerül egymáshoz az akadémiai és a gazdasági szféra. Ezáltal a kutatói érdekeltség is nő az adott szakterületeken, hiszen a piaci kapcsolatok révén olyan humán-és infrastruktúra kapacitáshoz jut, melyek az egyetemen nem állnak rendelkezésre. 5. A programban a PTE-n működő Science Building továbbfejlesztése valósul meg, a projekt kutatócsoportjai számára ebben az épületben kerül kialakításra a kutatói infrastruktúra. 6. A projekt a Dél-dunántúli régióban a Pécsi Tudományegyetem és
28
régió egyetemein és kutatóintézeteiben.
7. Az élettudományi kutatásokra alapuló széles körű egészségügyi szolgáltatások fejlesztése.
Integrált Városfejleszt ési Stratégia 2012
Pécs Város Településfejl esztési Koncepciója 2009.
1. Az ipari termelés újrapozícionálása a gépipar és elektrotechnika meglévő hagyományainak felhasználásával, valamint az innovatív egészségipar, környezetipar és a kulturális ipar fejlesztésével. 2. A fiatalok helyben maradásának ösztönzése.
1. Elő kell segíteni az egyetem egyedülálló szellemi potenciáljának a megjelenését a város gazdasági életében, különösen a kutatási fejlesztési tevékenység terén. 2. Pécs, a Dél-dunántúli régió központjaként, a kulturális ipar, az egészségipar és a környezetipar bázisán, „szolgáltató pólusként” generálója kíván lenni a Dél-dunántúli régió új fejlődési pályára állításának. 3. Tudásalapú, innovatív, versenyképes, fenntartható, a régió saját erőforrásaira épülő gazdaság és társadalom megteremtése, vonzó, jól élhető és érezhető környezet kialakítása. 4. A helyi gazdaság versenyképességének erősítése.
Kaposvári Egyetem K+F kapacitásait növeli, a piacorientált gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, rehabilitáció, gerontológia, fizioterápia területén végzett kutatással. 7. A projektben részben élettudományi kutatást végeznek, melynek segítségével a társadalom egészségi állapota javítható, hiszen a kutatás a fejlődési rendellenességes terhességek létrejöttének megelőzését tűzi ki célul. 1. Jelen projekt a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási témája révén hozzájárul az innovatív egészségipar fejlesztéséhez. 2. A program az asszisztált humán reprodukció területén az említett szakterületek fiatal kutatóinak a magyarországi munkáját, helyben maradását nagymértékben támogatja, aktív részvételt biztosít számukra a kutatásokban. 1. A projektben a PTE és a KE szellemi potenciáljának jelentős növelése valósul meg, mely a továbbiakban a város innovatív egészségiparának fejlesztését fogja támogatni. 2. A program Pécs városát az egészségipar területén támogatja a „szolgáltató pólussá” válásában, mellyel a Dél-dunántúli régió új, az asszisztált humán reprodukció fejlődési irányát határozza meg. 3. A K+F projekt elősegíti Pécs és Kaposvár tudásalapú, innovatív és egyben versenyképes gazdaságának kialakítását. 4. Az egyetemek által végzett humán reprodukciós alapkutatás az egészségipar versenyképességének erősítéséhez teremt lehetőséget.
Kiemelt pályázati konstrukciókhoz való kapcsolódás Kiemelt projekt megnevezése Nemzeti Kiválóság Program 4.2.4/A1
A1: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program Nemzeti Kiválóság Program
4.2.4/A2 KONV
A2: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program
Szinergikus hatások Szinergia hatás: pozitív Hatásterület: a szakmai tevékenységek, humánerőforrás, projektmenedzsment fejlesztés területe (informatikai fejlesztések, tanácsadási tevékenységek kutatások, szakmai programok, disszemináció, rendezvényszervezés, kiadványok, továbbképzés) Mechanizmus: Kiemelkedő kutatási teljesítménnyel rendelkező hallgatók, oktatók, kutatók támogatása, kutatói életútjuk formálása.
Nemzeti Kiválóság Program
4.2.4/B1
B1 Campus Hungary K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program
Nemzeti Kiválóság Program 4.2.4/B2 KONV
B2 Campus Hungary K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program
Szinergia hatás: pozitív Hatásterület: a szakmai tevékenységek, humánerőforrás, projektmenedzsment fejlesztés területe (informatikai fejlesztések, tanácsadási tevékenységek kutatások, szakmai programok, disszemináció, rendezvényszervezés, kiadványok, továbbképzés) Mechanizmus: A K+F projektekhez kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése és működtetése. A hallgatók nemzetközi kutatói munkába történő beilleszkedésének segítése.
29
2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA 2.1.1. A projekt célrendszere A projekt átfogó céljai: A Pécsi Tudományegyetemen és a KE-n történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozásával. A projekt ösztönözni kívánja a PTE és a KE innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációját. A projekt közvetlen céljai: A Pécsi Tudományegyetemen és a Kaposvári Egyetemen működő transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek támogatása és kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése. A gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudományok szakterületen a nemzetközi szinten elismert jelentős képviselőinek és a mögöttük álló intézményeknek összekapcsolása a hazai kutatási projektekkel. A PTE és KE erősítse a kutató-fejlesztői tevékenységének a piaci lábát. Lehetőséget teremteni a Pécsi Tudományegyetemen és a Kaposvári Egyetemen kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára a nemzetközi kutatási programokban történő részvételre. A PTE és a KE fejlessze kutatói kapacitását, tudástermelését a kutatás-fejlesztés és innováció terén.
A projekt részcéljai
A projekt konkrét tevékenységei
A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén.
1. A projekt a célzott alapkutatás révén növeli az egyetem alapkutatási potenciálját, tudományos fejlesztői eredményeit. 2.Az alapkutatási potenciál növeléséhez az egyetem a humánerőforrás területén nagymértékű fejlesztéseket visz végbe, egyrészt bővíti a kutatásokat kiszolgáló alkalmazottak létszámát, másrészt képzésekkel fejleszti a dolgozók kompetenciáit, készségeit. 3. Az alapkutatási potenciál fejlesztéséhez az is hozzájárul, hogy a kutatói infrastruktúra számottevő bővítéseken, fejlesztéseken esik át. A projekt során létrejövő innovatív kutatói csoportokban 28 fő fiatal kutatót alkalmaznak, akik a nemzetközi együttműködésben is részt vesznek.
1. 7 db K+F megvalósítása
1. A PTE és a KE a kutatói tevékenységek elvégzésébe külföldi kutatókat is bevonnak, ezzel adaptálva a kutatási területekhez kapcsolódó külföldi tapasztalatokat, módszereket.
1. 11 fő külföldi kutató bevonása a szakmai munkába
A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba.
Nemzetközi kutatásfejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési
Eredmények projekt
új alkalmazottak felvétele és 2 képzés megtartása
A tevékenységek kapcsolódás az intézményi IFT-hez A PTE és a KE célja az alapkutatások területén a jelenlegi pozíciójának erősítése. Továbbá, hogy kutatás-intenzív egyetemmé váljon, a kutatás-fejlesztés és innováció területén jelentős eredményeket érjen el, a vezető tudásbázisok között ismerjék el.
3. 20 db kutatást kiszolgáló technológiai felszerelés megvásárlása 28 fő fiatal alkalmazása
kutató
A sikeres K+F+I teljesítményhez az egyetemek humán erőforrás kompetencia-fejlesztésére van szükség. A hatékony kutató utánpótlás nevelést szolgálja a tehetséggondozás, a doktori képzés színvonalának fenntartása, valamint a fiatal kutatók számára elfogadható életpálya modellek biztosítása. A kutatói mobilitás szintén az ismeretek, kompetenciák fejlesztését szolgálja. A PTE és KE célja, hogy kutatásaiban nemzetközi szinten is elismert eredmények szülessenek, az egyes kutatási csoportok képesek legyenek
30
szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. A PTE, KE és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, ezzel a kutatások piaci lábának erősítése.
2. A projekt megvalósításához innovatív kutatói csoportokat hoznak létre, illetve a kutatókat kiszolgáló menedzsmentet is fejlesztik. A PTE és a KE a projekt során szakmai kapcsolatot ápol magyar vállalatokkal, ezzel erősítve az egyetem piaci lábát.
a projektbe 11 magyar cég bevonása
Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 – Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével.
A projekt során a PTE és a KE a hálózatosodás és kapcsolatépítés céljából külföldi intézményekkel kezdeményez szakmai együttműködést a K+F, illetve az innováció területén, mellyel lehetőséget teremtenek maguknak a Horizon2020, FP8-as pályázatokban való későbbi részvételre.
6 külföldi intézet bevonása a projektbe
A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása.
1. A kutatás hosszú távú fenntartása érdekében a PTE és KE előkészíti a későbbi európai uniós pályázatok elnyeréséhez szükséges alapkövetelményeket, mind a humánerőforrás, mind az infrastruktúra területén. Az uniós pályázatokban való részvételhez a projektmenedzsmentet, kutatókat továbbképzi, hogy képesek legyenek uniós K+F kutatásokban részt venni. A PTE és a KE a projekt hosszú távú fenntartásához az előző pontban érintett Horizon2020, FP8-as pályázatokban való részvételét tervezi. 2. Továbbá a fenntartás biztosítására a PTE és KE bővíti és erősíti vállalkozói kapcsolatait, mellyel az egyetemi fejlesztések lehetőséget kapnak a piaci hasznosulásra.
1. a fentiekben említett fejlesztések
2. 5 kutatói létrehozása
csoport
2. 11 magyar vállalat 6 külföldi intézet bevonása a projektbe
bekapcsolódni a K+F+I nemzetközi vérkeringésébe.
A PTE és KE a K+F+I tevékenység eredményességének növeléséhez célul tűzte ki magának a vállalati szférával ápolt kapcsolatainak bővítését, mélyítését. Továbbá az egyetem a kutatási eredmények potenciális hasznosítóival, a kutatások és szolgáltatások megrendelőivel hosszú távú partnerségek kialakítására törekszik. A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem célja, hogy bővítse a kutatócsoportjainak hazai és nemzetközi K+F+I tudományos kapcsolatait. A PTE és KE meghatározó szerepkörre törekszik a határokon átívelő K+F+I tevékenységben, céljuk, hogy hatékonyan kihasználjuk a horvát határ közelségéből adódó lehetőségeket, továbbá egyes tudományterületeken, kiemelt kutatási irányok mentén cél a nemzetközi elismertség elérése a K+F+I tevékenységek tekintetében. A nemzetközi tudományos elismertség legfontosabb mutatója a minőségi publikációs aktivitás, ezért az egyetemnek jelentősen növelnie kell a nemzetközi szakfolyóiratokban történő közlések számát. Több területen Európai Kiválósági Központ kíván lenni. A PTE és KE a K+F+I képességek fejlesztését két oldalról közelíti meg. Egyrészt szükségesnek látják a humánerőforrás területén a korszerű és hatékony kutatói humánerőforrás menedzsment rendszer, a megfelelő innováció menedzsment szemlélet kialakítását, valamint a kutatásokba a megfelelő számú akadémikus, nagydoktor és tudományos fokozattal rendelkező kutatók bevonását. Másrészt fontosnak tartják a kutatásokhoz szükséges infrastruktúra, illetve a K+F+I tevékenységeket támogató infokommunikácós háttér biztosítását.
31
12. ábra A projekt célrendszere
TÁMOP
Akcióterv
Pályázati célok
A felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozásával. Ösztönözni a felsőoktatás innovatív tevékenységét, ezáltal is elősegítve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos munkahelyteremtést, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációját.
Nemzetközi szinten elismert kutatók/ intézmények összekapcsolása hazai kutatási projektekkel, ezáltal hazai részvétel erősítése FP7/FP8 projektekben
Transznacionális, innovatív kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex K+F projektek támogatása
A PTE és a KE kutatáshoz kötődő potenciáljának, tudományos, és fejlesztői eredményeinek növelése jelen projekt, mint célzott alapkutatás területén
A projekt keretében nemzetközi K+F tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek alkalmazása
Célzott alapkutatási projekt megvalósítása gyógyszeripar biotechnológia élettan kutatások orvosi műszergyártás, diagnosztika anyagtudomány kiemelt kutatási területeken
Az uniós pályázatokban történő sikeres részvétel megkönnyítése a kiemelt kutatási területen partnerségi hálózat kiépítésével
K+F projektekhez kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások, fejlesztése
A projekt keretében új tudományszervezési szemlélet alkalmazása és új kutatásmenedzsment kialakítása
Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása
Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása Kutatók és tudománymenedzserek képzése, K+F pályázatokban történő sikeres részvétel érdekében Kutatási asszisztencia fejlesztése Fiatal kutatók kutatócsoportba történő bevonása Hallgatók kutatócsoportba történő bevonása A kutatásmenedzsment létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken (pl. innovációmenedzsment, projektmenedzsment) való részvétele
Kutatójelöltek és a fiatal kutatók számára, nemzetközi kutatási programokban történő részvétel erősítése
A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló kutatási projektbe fiatal kutatók bevonása, kutatói utánpótlás növelése
Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása
A kutatásba jelentős számú nemzetközi együttműködő partner bevonása, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés A célzott alapkutatásba vállalati együttműködők bevonása Tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan, kutatás-fejlesztési célokat támogató tudományos adattárak és adatbázisok beszerzése, fejlesztése Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan; A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata
K+F piaci lábának erősítése a fenntarthatóság érdekében
A konzorciumi partnerek és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése.
A kiemelt kutatási területen folyó kutatás hosszú távú fenntartásának megalapozása
A kutatás-fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása
Kutatás–fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése Kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök (szoftverek és hardverek) beszerzése
Konkrét tevékenységek
32
2.1.2. A projektcélok illeszkedése az intézmény nemzetközi tudományos tevékenységéhez, Horizon2020-hoz való kapcsolódásához, és az intézmény nemzetközi elismertségéhez Nemzetközi tudományos tevékenységekhez való illeszkedés A projekt célrendszere hozzájárul a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem nemzetközi tudományos tevékenységéhez, hiszen a projektben 6 külföldi egyetemmel működnek közre, 11 külföldi kutatót vonnak be a szakmai munkába, így a magyar kutatók megszerezhetik a külföldi kutatók által a szakmában már elért eredményeket, fejlesztéseket, a birtokukban álló tudást. Továbbá a projekt illeszkedik az FP 7-es program céljaihoz, ezzel lehetőséget teremtve a jelen alapkutatás későbbi továbbfejlesztéséhez, az egyetem nemzetközi tevékenységének támogatásához. A projekt céljainak illeszkedése a Horizon 2020 célkitűzéseihez A projekt tökéletesen illeszkedik az új kutatást és innovációt finanszírozó Horizon2020 keretprogramhoz, mely a jövő ötleteinek, gazdasági növekedésének és munkahelyeinek megteremtéséhez való hozzájárulás nagyra törő céljait tűzte ki magának. A Horizon2020 három prioritása és a projekt között az alábbi kapcsolódási pontok figyelhetők meg. 7. táblázat
Társadalmi prioritás
kihívások
Kiváló tudomány prioritás
Horizon 2020 célkitűzései Hosszú távon garantálja Európa versenyképességét, melyhez növelni kell a tudományos alapjainak kiválóságát, biztosítani a világszínvonalú kutatás folyamatos rendelkezésre állását.
A Marie Curie- cselekvéseken keresztül kiváló képzési és pályafutás fejlesztési lehetőségeket kínál a kutatóknak.
Támogatja, hogy Európa olyan világszínvonalú kutatási infrastruktúrával rendelkezzen – beleértve az elektronikus infrastruktúrát is - amelyhez Európából és Európán kívülről bármely kutató hozzáférhet. A Horizon2020 keretprogram a kutatástól a piacig a teljes folyamatra kiterjed, és az eddigieknél jobban koncentrál az innovációval kapcsolatos tevékenységekre, köztük a kísérleti projektekre. A finanszírozás többek között összpontosul az egészségre, a demográfiai változásokra és a jólétre.
A projekt célkitűzései A projekt szintén Európa versenyképességének megteremtésére törekszik, a hazai tudományos alapok nemzetközi bővítésével. A projekt a kutatói potenciál fejlesztésével lehetővé teszi a világszínvonalú kutatásokat, azok folyamatosságát biztosítja a K+F+I területen a támogatások összegének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, a kutatói és menedzsment réteg továbbképzése a nemzetközi térben való szakmai munkára. A projekt nemzetközi kutatói munkába vonja be a tapasztalt, illetve fiatal kutatókat. Ezzel egyben a pályakezdő kutatók kezébe kedvező képzési és mobilitási lehetőséget ad, illetve a nemzetközi kutatói környezetbe való beilleszkedésüket is biztosítja. A projekt révén a PTE és KE kutatási infrastruktúrájában jelentős fejlesztést hajtanak végre, 20 darab új technológiai eszköz kerül beszerzésre, ezzel a bővítéssel lehetőséget nyújtanak külföldi, európai partnereiknek a Magyarországon történő szakmai munka végzésére is. A projekt a kutatói és a piaci szférát fogja össze, és az innovációs potenciál fejlesztésére koncentrál a gyógyszeripar, élettani kutatások, biotechnológia, orvosi műszergyártás, diagnosztika, anyagtudományok területein keresztül. A projekt a negatív demográfiai változásokra tár fel megoldási lehetőséget, és az egészségesebb társadalom megteremtését célozza meg.
2.1.3. A célzott alapkutatás célrendszere A projekt célja az asszisztált reprodukciós technikák hatásfokának jelentős emelése az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal. Több külföldi szerző által is felvetett klinikai gyakorlati igény alapján merült fel az az alapkutatási cél, melynek lényege a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálata, olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását mutathatják.
33
Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és, ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A PTE és a KE az új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerükben történő vizsgálatával nem csupán az implantáció zavarainak megértéséhez juthatnak közelebb, de a remények szerint a klinikumban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz juthatnak. A PTE és a KE célja olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embryot jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. A PTE és a KE proteomikai és peptidomikai kutatásainak célja a megtermékenyítést, beágyazódást és az embrionáis fejlődést kísérő fehérjék és peptidek leírása, azok poszt-transzlációs és mennyiségi változásainak megismerése. A projekt során célunk olyan fehérjék és biomolekulák kimutatása, amelyek alapvetően befolyásolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását és az egészséges intrauterin embrionális fejlődés elindulását.
34
13. ábra A projekt specifikus, szakmai célfája
35
2.1.4. A projekt kiemelt kutatási területekhez való kapcsolódása A kiemelt kutatási területekhez kapcsolódó tevékenységek az egész projekt megvalósításában közrejátszanak. Kiemelt kutatási terület 1. Gyógyszeripar 2. Biotechnológia 3. Élettani kutatások
4. Orvosi műszergyártás, diagnosztika 16. Anyagtudományok
Kapcsolódó tevékenység Az embrió tápoldat vizsgálat során olyan új vegyületek kerülnek előtérbe, melyek a felhasznált gyógyszerek és tápoldatok megváltoztatásával gyógyszeripari fejlesztésekkel jár. A chip technológia rutin bevezetésével az in vitro fertilizációs kezelésben a biotechnológia rutin alkalmazást nyer. Az élettani kutatásokhoz kapcsolódunk az in vitro fertilizációs kezelés "melléktermékének" vizsgálatával, hiszen így információkat nyerhetünk az in vivo élettani folyamatokról, melyek amúgy etikai okok miatt nem vizsgálhatók. A különböző biomarkerek megismerése, majd azok rutin labordiagnosztikába történő bevezetése orvosi műszerek gyártáshoz kapcsolódik. A projekt során a biomarker peptidek és fehérjék high-throughput azonosítása MALDI és SELDI technikákkal történik. A megvalósítás során cél, olyan speciális mintatartó tálcákat (target plate) fejlesztése, amelyek alkalmasak a klinikai minták gyors, megbízható, reprodukálható vizsgálatára. Az új mintatartók felülete speciális nanotechnológiára épülő szerkezeti megoldásokat tartalmaz a target molekulák specifikus kikötésének, tisztításának, dúsításának és ionizációjának elősegítése érdekében. A speciális nanotechnológiás felület kialakítása során a konzorciumi partnerek már meglévő anyagszerkezet kutatási eredményekre és a Science Building anyagszerkezet vizsgáló egységeire támaszkodnak.
2.1.5. Pályázati konstrukciókhoz való illeszkedések A pályázati konstrukcióhoz való illeszkedést lásd a tanulmány 4.1.3. alfejezetében.
36
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE 8. táblázat A projekt célcsoportjai Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
Akadályozó tényezők és problémák
Fontosság (0-5)
Eredmények
Közvetlen célcsoport -
Hallgatók
-
Hazai és nemzetközi alapkutatásokban és célzott alapkutatásokban való részvétel, innovatív kutatói teamekbe való bekapcsolódás lehetősége, kutatásmenedzsmentben gyakorlatszerzés. Munkaerő- piaci tapasztalatszerzés az egyetemen megvalósuló kutatások révén, növelve ezzel a hazai és nemzetközi elhelyezkedési esélyeiket. A K+F pályázati, projektrendszer megismerése. Biztosított legyen a kutatás-fejlesztési célokat támogató adattárakhoz, adatbázisokhoz, tudományos eszközökhöz és berendezésekhez való hozzáférés. Az oktatók jobban felismerjék és kihasználják a tehetséges hallgatókban rejlő lehetőségeket. releváns kutatási eredmények elérése által, minősített, oktatóvá/kutatóvá váljanak.
-
-
-
-
Oktatók, kutatók, fiatal kutatók, doktoranduszok, kutatási asszisztencia -
Interdiszciplináris kutatócsoport létrehozása, nemzetközi kutatási aktivitásának növelése a megtermékenyítés embrionális beágyazódás folyamatai kutatási területen. Nemzetközi kutatói kapcsolatháló bővítése. Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja a hazai gyakorlatba. K+F pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához szükséges képzések. Rendelkezésre álljanak a kutatás-fejlesztési célokat szolgáló adattárak, adatbázisok, tudományos eszközök, berendezések és a kutatásmenedzsmentet támogató
Kevés lehetőség nyílik a hallgatóknak nemzetközi és a hazai kutatási projektekben, alapkutatásokban való részvételre. Az innovatív kutató teamek hiánya miatt, kevésbé hatékony a projekttervezés és megvalósítás. Alacsony szintű az együttműködés a piaci szektor résztvevői és a hallgatók között. Az oktatók felkészültsége nem teljes körű az új kutatási módszerek, tudományszervezési és kutatásmenedzsment gyakorlatok vonatkozásában, így a képzésekben sem realizálódnak ezek a gyakorlatok. A nemzetközi együttműködésben megvalósult projektek eredményei nem jutnak el a hallgatókhoz. Kevés ismerete van a hallgatóknak az uniós pályázati rendszerről, a sikeres pályázás módszereiről. Kevés forrás áll rendelkezésre tudományos adattárak és adatbázisok, a kutatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, fejlesztésére. Az oktatók motiváltsága alacsony, mind a saját kompetencia növelésük, mind pedig a hallgatói tehetséggondozás területén. Kevés forrás van alapkutatási és célzott alapkutatási tevékenységre. az innovatív kutató teamek hiánya miatt kevésbé hatékony a projekttervezés és megvalósítás Kevés oktató, kutató/fiatal kutató kapcsolódik be nemzetközi projektekbe ezért alacsony szintű a nemzetközi projekt tapasztalatuk. Kevés forrás áll rendelkezésre a kutatásokhoz szükséges adattárak, adatbázisok, eszközök, berendezések beszerzésére. A kutatási projektek (K+F) piaci partnerekkel
-
5
-
-
-
5 -
Nő a hazai és nemzetközi alapkutatási projektekbe valamint a felsőoktatási intézmény és az ipari szektor által közösen megvalósított projektekbe bevont hallgatók létszáma. Nő a hallgatók felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. A kutatásban való részvételnek köszönhetően gyarapodnak a hallgatók kompetenciái. Javulnak a hallgatók elhelyezkedési esélyei, mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. Kedvezőbb hozzáférhetőség a kutatásfejlesztési célokat szolgáló adatbázisokhoz, adattárakhoz tudományos eszközökhöz, berendezésekhez. Nő az oktatói és kutatói utánpótlás. A pályázati támogatásoknak köszönhetően nő az oktatók motiváltsága a hallgatók tehetséggondozásban.
A hazai és nemzetközi alapkutatási projektek, valamint a felsőoktatási intézmény és az ipari szektor által közösen megvalósított K+F projektek száma nő. Növekszik a hazai kutatói együttműködés, innovatív kutatói teamek alakulnak a projekt hatására. A kutatásokba, nemzetközi projektekbe bevont hallgatók, fiatal kutatók létszáma emelkedik. Minőségi oktatói, kutatói, fiatal kutatói létszám növekedése.
37
Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
-
-
Akadályozó tényezők és problémák
informatikai eszközök. Az anyagi megbecsültség javítása. Nemzetközi szinten jegyzet alapkutatási eredmény létrehozása a blasztociszta kultúrát jellemző intercelluláris és extracelluláris folyamatok megértésében. Preimplantációs eljárások körének bővítése, melyek a táptalajból kimutatható faktorokra épülnek Nemzetközi szinten elismert kutatói karrier megalapozása. -
-
Projektmenedzsment
-
-
Egyetem szervezeti és szakmaterületi működtetéséért felelős vezetők
Hazai és külföldi felsőoktatási/partner intézmények
-
-
A kutatás-fejlesztési pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához, szükséges képzések biztosítottak legyenek. A nemzetközi kutatás-fejlesztési, projekt megvalósítási tapasztalatok adaptációja által hatékonyabban részvétel a nemzetközi projekttervezésben és lebonyolításban. Rendelkezésre álljanak a kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. A sejtbiológiai, genetikai és embrió transzferkutatáshoz rendelkezésre álló eszközök, berendezések kihasználásának optimalizálása, eddig nem ismert, de a kutatás szempontjából releváns berendezések működési relevanciájának beazonosítása. ART eljárások területén kutató munkát és/vagy betegellátást végző nőgyógyász, endokrinológus, andrológus, sejtbiológus szakemberek helyben tartása, korszerű és innovatív kutatási lehetőségek biztosításával. Kutatói munka vonzerejének növelése. Nemzetközi szakmai együttműködések kialakítása: szakmai tapasztalatcsere, nemzetközi képzési és
történő közös tervezésének és lebonyolításának az alapjai nem biztosítottak, kevés az együttműködési lehetőség. Kevés az egyetemen a szabad oktatói, kutatói kapacitás, így a fejlesztések időben lassan haladnak. Az oktatók motiváltsága kicsi, mind a saját kompetencianövelésük, mind a nemzetközi projektekben való részvétellel kapcsolatban. Táptalaj, mint fejlődést biztosító közeg, befolyásoló tényezőinek és hatásmechanizmusainak ismereti hiányosságai. A szuboptimális és optimális közegben a sejtkultúrák által kibocsátott biokémiai jelek ismereti hiányai. A beültetendő embrió életképességét definiáló, biokémiai szignálokra épülő azonosítási/mérési módszertani kutatások kezdetleges stádiuma. Kutatói karrier iránti érdeklődés csökkenése a hallgatók között. Tehetséges fiatal kutatók nemzetközi migrációja. Kevés forrás áll rendelkezésre a K+F pályázatok sikeres megírásához és lebonyolításához szükséges képzésekre. Nincsenek adaptálva a nemzetközi kutatásfejlesztési projektek megvalósításának módszertana. Nem állnak rendelkezésre megfelelő szintű informatikai eszközök a kutatásmenedzsment támogatására.
Fontosság (0-5)
Eredmények -
-
-
5 -
-
Az ART eljárások berendezései, fogyóeszközei klinikai kutatási tevékenység esetében, pályázati forrás hiányában nem fenntartható. A kutatásban közreműködő és egészségügyi ellátórendszeri asszisztenciát ellátó személyek körének nagy átfedése, extra leterheltség. Kutatói – klinikai szakorvosi állomány kooperativitása nem éri el a szakterületi eredményességhez szükségeset, a terület gyakorlati fontossága ellenére.
5
Kevés forrás áll rendelkezésre az alapkutatási és célozott alapkutatási tevékenység
4
-
-
-
Nő az oktatók felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. A kutatás-fejlesztéshez szükséges adattárak, adatbázisok, tudományos eszközök, berendezések hozzáférhetősége nő a kutatók számára. A blasztociszta kultúra szuboptimális körülményeinek kialakításában szerepet játszó biokémiai anyagok beazonosítása A sejtkultúrák által kibocsátott biokémiai jelek bizonyos rétegének definiálása, különös tekintettel az egészséges és kóros osztódási folyamatok különbségeire Az ART eljárások körébe tartozó módszertani lépések bővítésének megalapozásához kutatóiklinikai orvosi kooperáció erősödése Hazai körülmények között elérhető korszerű tudás, módszertani tapasztalat megszerzésének lehetősége Nő az asszisztencia felkészültsége a kutatásmenedzsment, a tudományszervezés és a hazai és nemzetközi pályázás gyakorlatában. A kutatásmenedzsment el tudja sajátítani, majd adaptálni munkafolyamataiba a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek megvalósításának módszertanát. Elérhetővé válnak a kutatás-fejlesztéshez szükséges kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. Nőgyógyászat, andrológia, endokrinológia terén a műszer és fogyóeszköz ki/felhasználás optimalizálása. Új szemléletű kutató-gyakorló orvos kooperációra épülő mátrix szervezet működtetése, a személyi költségek optimalizálása mellett. Vállalati igényekre, egészségügyi gyakorlati elvárásokra versenyképes módon reagálni alegység megjelenése, mely külső K+F források bevonását biztosítja. A hazai és nemzetközi alapkutatási projektek száma nő.
38
Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
-
-
Akadályozó tényezők és problémák
kutatási együttműködések, nemzetközi hálózatépítés. A rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési berendezések, eszközök, adatbázisok egymás közötti megosztása, nemzetközi szinten. Az intézmények versenyképességének növelése, a nemzetközi fejlődési trendekhez való felzárkózás, illetve az oktatók nagyobb szakmai megbecsültsége, akár nemzetközi szinten is. A nemzetközi szabadalmak, publikációk számának növelése, a tudományos elismertség érdekében.
-
Projektben együttműködő partnerként szereplő medical device és gyógyszerfejlesztő KKV-k vállalati szereplők szakemberei, vezetői
Kutatási eredmények közvetlen megismerhetősége és a kizárólagos hasznosítás lehetősége Új egészségügyi termékek, ART beavatkozásokat támogató eljárások és berendezések fejlesztésének lehetősége.
Fontosság (0-5)
kooperációban történő megvalósítására. Az oktatásban, kutatásban dolgozók motiválatlanok a nemzetközi szakmai együttműködések kialakításában. A kutatói infrastruktúra hiányosságai miatt lemaradás a nemzetközi fejlődési trendektől. A K+F célokat támogató adattárak, adatbázisok fejlettségi szintje nem kielégítő. Kevés forrás áll rendelkezésre a kutatásokhoz szükséges eszközök, berendezések fejlesztésére. Az egyetemek véges humánerőforrás, és forrásigénye a tudományos publikációs munkára. Közvetlen, közös projektre épülő kapcsolat hiánya A potenciális termékek létrehozásához szükséges jelentős tőkeigény, hosszadalmas fejlesztési idő, amelyhez nem társul megelőző tapasztalat, bizalmi tőke
Eredmények -
-
-
3 -
Elérhetővé válnak a kutatás-fejlesztéshez szükséges tudományos, eszközök, berendezések, adatbázisok valamint a kutatásmenedzsmentet támogató informatikai eszközök. A pályázati támogatásoknak köszönhetően nő az oktatók, kutatók motiváltsága, csökken a nemzetközi trendektől való lemaradás, ami növeli az intézmények versenyképességét. A nemzetközi és hazai publikációk és szabadalmak számának emelkedése.
Létrejött szellemi termékek ipari hasznosítására vonatkozó megállapodások, gazdasági modellek Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási projektek
Közvetett célcsoport Egészségügyi alap- és szakellátó rendszer egységei: nőgyógyászati klinikák és meddőségi centrumok
-
ART technikák, beavatkozások bizonytalanságát jelentő faktorok (táptalaj összetétel, tenyésztési idő, életképességi monitoring mutatók) kiküszöbölése, Standardizált beavatkozási metódusok IVF hatékonyság és eredményesség növelése az eljárásra vetített bekerülési költségek emelkedése nélkül
-
Egy ART beavatkozásra fordított kiadások csökkentése Embrió életképességet, beültetési hatékonyságot javító kutatási eszközök megjelenése Megtapadást, graviditást elősegítő gyógyszerkészítmények hatékonyságának bizonyítása -
Egyéni biológiai jellemzőkhöz kötött terápia eredményesség Szakterületen belüli bizonytalanságok a garantált terhesség eléréséhez szükséges mutatószámokra Eltérő költségszámítási modell az állami és a piaci IVF Centrumok költség kimutatásában
Az IVF hatékonyságot javító eszközök, berendezések, fogyóeszközök terén termékfejlesztések A nagyszámú meddőséggel érintett pár széles rétegeinek kiszolgálása, körének bővülése -
Beavatkozások igénybe vételét mentálisan akadályozó társadalmi nézetek Új termékek létrehozását segítő alapkutatási eredmények megismerhetőségének szűk tere Kutatók és termékfejlesztők között minimális az
-
OEP, egészségügyi biztosítók -
Medical device, gyógyszeripar és orvostechnikai berendezések piaci szereplői
-
Rendelkezésre álló készítmények toxikus, embrió fejlődéséhez nem alkalmazkodó jellemzői ART eljárásokat jellemző összetett hibafaktorok köre, melyek jelentős része nem ismert mechanizmusokhoz kötött Protokollok és gyakorlatok ellenére jelenleg a biológus és nőgyógyász szakmai tapasztalatára épülő minősítési eljárások a beültetés során
4
-
4 -
3
-
Kutató és egészségügyi ellátó szervezeti egységek közötti kooperáció erősödése Alapkutatási eredményekre épülő terápiás gyakorlat fejlődése
A beavatkozást finanszírozó új modell megjelenése Egységes IVF költségteher definiálás kialakítására való törekvés az érintett szereplők között Eljárások során használ gyógyszerkészítmények protokoll alapú alkalmazása Kutató szervezet és vállalkozások közötti kooperáció erősödése A képződött szellemi termékek ipari hasznosítási folyamatainak ismeretében tudásbővülés – a termékfejlesztés
39
Érdek-csoportok
Érdekek és elvárások
Akadályozó tényezők és problémák
-
Fontosság (0-5)
információ megosztás Egészségügyi kiadásokra rendelkezésre álló források korlátozott keretösszegei
Eredmények
-
Hazai lakosság, meddőséggel érintett párok
-
Lehető leghatékonyabb ART eljárás Korszerű, az embrió és az anyag életét legkevesebb mértékben befolyásoló beavatkozási gyakorlatok Kezelési időintervallum minimalizálásának igénye
-
Egyén Specifikus biológiai jellemzők túlsúlya a kezelések során A kezelések jelentős anyagi terhei A beavatkozási protokoll mellékterhei, nem kívánt ikerterhességek, fejlődési deformitások A kezelés során a munkából való kiesés minimalizálására törekvések alapján a területi ellátórendszer eltérései
5 -
lehetőségeinek tágulása Együttműködés keretében létrejövő új alkalmazott kutatási projektek Korszerű hatásmechanizmusokra épülő új ART, módszertanok megismerhetősége, rutin alkalmazása a kezelő orvosok körében A meddőség, és a meddőség kezelése során az embrió beágyazódás szakaszában jellemző biológiai, biokémiai folyamatok megértése, majd az egyén szerepének megismertetése a lakossággal Alapkutatási eredményekre épülve a blasztociszta beágyazódás hatékonyságának javulása, sikeres terhességig szükséges kezelések minimalizálása
40
2.3. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) 9. táblázat Támogatható tevékenységek köre Kapcsolódó projektelemek eredményei I.
II. 1. 1.1. 2. 2.1.
2.2.
2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1.
3.2.
3.3.
3.4.
PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS Megvalósíthatósági tanulmány 1 db megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Kutatási terv készítése 1 db kutatási terv Közbeszerzési eljárás előkészítése pályázat elkészítésére vonatkozó eljárás lefolytatása SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Alapkutatási és célzott alapkutatási 7 db K+F projekt megvalósítása projektek megvalósítása Humánerőforrás és szolgáltatás biztosítás Kutatócsoport létrehozása, kutatók 5 kutatócsoport létrehozása; alkalmazása, illetve megbízása, 11 magyar vállalat bevonása valamint vállalati szektor kutatóinak bevonása. Kutatók és tudománymenedzserek 2 képzés képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. Kutatási asszisztencia fejlesztése. 7 laborasszisztens alkalmazása, képzése Fiatal kutatók bevonása innovatív 28 fő fiatal kutatót vonnak be a kutatói teamekbe kutatás megvalósításába. Hallgatók bevonása innovatív kutatói 17 hallgató bevonása a kutatásba teamekbe. Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Nemzetközi K+F és innovációs 6 db nemzetközi együttműködés; együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel. A felsőoktatási kutatóhelyek és a Jelen projekt kutatásának vállalkozások tudományos fenntartásához, folytatásához együttműködésének elősegítése. biztosítani a későbbi uniós pályázatokban való részvételhez szükséges elvárásokat, feltételeket. Kutatásmenedzsment 1 fő projektmenedzser, szervezetfejlesztés 1 fő projektasszisztens, 1 fő pénzügyi munkatárs alkalmazása Tudástranszfer-szolgáltatások 1 db felmérés a kutatócsoportoknál
4. 4.1.
4.2.
III.
fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan Kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Kutatás–fejlesztési célokat szolgáló 20 db technológiai eszköz tudományos eszközök és beszerzése berendezések beszerzése Kutatásmenedzsmentet támogató 2 millió Ft értékben informatikai eszközök (szoftverek és hardverek) beszerzése EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Projekt menedzsment Projektmenedzser, pénzügyi vezető, A projektekkel kapcsolatos szakmai vezető, pénzügyi- és menedzsment feladatok ellátása projektasszisztens bérköltsége Tartalék Előre nem látható, nem tervezhető Tartalékképzés a projekt sikeres kiadások fedezete megvalósítása érdekében Egyéb Kötelező nyilvánosság, A projekt megvalósításával könyvvizsgálat, közbeszerzés, kapcsolatban felmerülő egyéb dokumentálási és szolgáltatások telekommunikációs költségek
PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése A pályázati útmutatóban foglalt formai és szakmai követelményeknek megfelelően megvalósíthatósági tanulmány elkészítése külső szolgáltató bevonásával. A tanulmány szakmai tartalma a belső, egyetemi szakemberek, kutatók támogatásával készült. I.
Kutatási terv készítése A kutatási tervet szoros szakmai együttműködés révén a projekt kutatói a pályázati útmutatóban szereplő szakmai és formai követelmények figyelembe vételével készítették el. Közbeszerzési eljárás Az egyetem a közbeszerzési eljárást a projekt megvalósításának időpontjában hatályos közbeszerzésekről szóló törvény alapján végezték el. II. 1. 1.1.
SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása
A jelen projektben vázolt kutatási feladat elvégzése során jelentősen bővülhet a tudásunk az embrionális fejlődés egyes szakaszaiban bekövetkezett molekuláris változások mechanizmusáról. Ezek az ismeretek alapvető fontosságúak az orvostudományok, elsősorban az idegtudományok számára is. Másrészről, kutatási munkánk során nem csupán a minták vizsgálatait, hanem a meglévő elemzési protokollok finomítását és optimalizálását is el kívánjuk végezni, tehát eredményeink globálisan a többi proteomikai munka során is használható. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és, ezáltal potenciális károsodásnak vetnénk alá. A project altevékenysége során laboratóriumi és tömegspektrometriai vizsgálatokkal detektált és azonosított fehérjék, peptidek és azok kémiai módosulásainak és metabolitjainak jelenlétét és
42
koncentrációját az embrionális tápoldatban összevetjük az in vitro fertilizációs eljárás klinikai paramétereivel (embrió mikroszkópos megjelenése, biokémiai és klinikai terhesség létrejötte). Az eredmények megfelelő statisztikai elemzését követően lehetőség nyílik olyan következtetések levonására, melyek alapján a biomarkerek előfordulása és szintjük szerint osztályozhatóak lesznek az embriók. Ezen eredmények alapján a cél, hogy a projekt altevékenysége során kifejlesztésre kerülő lab-on-chip módszer alkalmas legyen az embrió megtapadásának és viabilitásának prognosztizálására.A beültetése alkalmas embriók közöl így kiválasztható lesz a várhatóan legnagyobb eséllyel megtapadó és, ezáltal terhességhez vezető embrió. Ugyancsak célunk, hogy új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerünkben történő vizsgálatával az implantáció zavarainak megértése, mellyel a gyakorlatban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz jutunk. Célunk olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. Újdonságtartalom Kevés olyan nemzetközi kutatásról tudunk, amely hasonló komplexitásban vizsgálja az embrionális fejlődést meghatározó molekuláris változásokat. Nincs ismeretünk olyan átfogó, proteomikai vizsgálatról, amely hasonló eredményeket szolgáltathat, mint a tervezett projekt. Nincs tudomásunk olyan folyamatban lévő vizsgálatokról, amelyek az embrionális fejlődés folyamatát tömegspektrometriára épülő képalkotási módszerekkel vizsgálná. Bár a progesteron terhesség alatti szerepéről számos információval rendelkezünk, nincs adat arról, hogy termel-e az embryo PIBF-t és milyen szerepet játszik ez az a korai anyai immunválasz- és a beágyazódás körülményeinek befolyásolásában. A tervezett módszer: nanodrót funkcionalizálása fehérje természetű biomarkerek kimutatására nemzetközileg is újnak tekinthető. Sikeres alkalmazása esetén a módszer általánosan alkalmazható fehérje természetű anyagok kimutatására igen kis térfogatú mintákban (1-5 µl) igen nagy érzékenységgel (fmol/L) és specificitással. Közreműködő partnerek: Richter Gedeon Nyrt. IBSA Pharma Kft. Ferrring Magyarország Kft. Sol-pro-med Kft. Ferticad Kft. In Vitro Fertilisatio Kft Medimate Kft. Biomarker Kft. Roche Magyarorszgá Kft. UNICAM Magyarország Kft. Kromat Kft. Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital Universitatklinikum Giessen, Deutschland The George Washington University, USA University of Sussex, UK Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén.
43
2. 2.1.
2.2.
Humánerőforrás és szolgáltatás biztosítás A projektben a PTE-n 4, a KE-n pedig 1 kutatócsoportot hoznak létre, 33 kutatót, 11 preés posztdoktort, 1 multiprojekt szakértőt, 5 MTA doktort, 28 fiatal kutatót és 11 külföldi kutatót alkalmaznak. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba. Kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását. A projektben az egyetemek az alábbi képzéseket fogják megvalósítani: Kutatásmenedzsment, K+F innováció 30 órás FAT akkreditált képzés megtartása utókövetési szakasszal: Akkreditált innováció menedzsment 30 órás, tanúsítvánnyal záródó képzés teljes körű megtartása átlagosan 15 fő részére. Tématerületek: szabadalom, iparjog, szabadalmi jog, oltalom, projekt menedzsment, innováció menedzsment, pályázatírás, stb. FP7 és HORIZON 2020 pályázatírás és projektmenedzsment tréning A közvetlen brüsszeli beadású K+F keretprogramhoz (FP7) és a HORIZON 2020 programhoz kapcsolódó gyakorlatorientált képzés és tréning során 30 órában projekt előkészítő workshopok, és 30 órában partnerség építés, pályázatírás, projektmenedzsment, pénzügyi elszámolás témában tartunk képzést.
2.3.
2.4.
3. 3.1.
Közreműködő partnerek: Kapcsolódó projektcél: Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. A projekt során a kutatási asszisztencia jelentős fejlesztését valósítják meg 7 labor asszisztenst alkalmaznak, mindemellett a fent részletezett képzések révén fejlesztjük kompetenciáikat, készségeiket. Közreműködő partnerek: Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása. A projektben megvalósított alapkutatás során 28 fő fiatal kutatók vonnak be az innovatív kutatói teambe. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A projekthez kapcsolódó szakterületeken kutatói utánpótlás nevelése, fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatásokba. Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolatés hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, 44
intézetekkel. A programban a PTE és a KE a kutatási területeken 6 külföldi intézettel hoz létre K+F és innovációs együttműködést. A külföldi intézetek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
3.2.
Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital Universitatklinikum Giessen, Deutschland The George Washington University, USA University of Sussex, UK Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group
"FP7 Best Practice" esettanulmányok elkészítése: A 2007 és 2014 közt futó K+F tevékenységeket támogató FP7 keretprogram sikeres nemzetközi projektjeiről szóló esettanulmány-kötet összeállítása; valamint az ezek mögött álló best practise-k bemutatása. A tevékenység részét képezi a feltárt jó gyakorlatok hazai implementálására vonatkozó javaslatokat tartalmazó tanulmány összeállítása is. Közreműködő partnerek: Konzorciumi partner és a szakmai együttműködők Kapcsolódó projektcél: Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 – Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével. A PTE a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése érdekében stratégiai tanácsadás és K+F minőségirányítás képzést szerveznek. Tanácsadás a projekt által érintett kutatócsoportok és vállalkozások együttműködésének elősegítésére. Kutatási célok és potenciális eredmények, outputok összehangolása a vállalkozások feltárt igényeivel, a konkrét kutatási projektek technológia transzferének szervezeti feltételeinek megteremtése, kommunikációs stratégia a vállalkozásokkal való együttműködésben, végrehajtási program és ütemezés készítése. A projektben az egyetem aktív és szoros tudományos együttműködést valósít meg 11 magyar céggel. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Richter Gedeon Nyrt. IBSA Pharma Kft. Ferrring Magyarország Kft. Sol-pro-med Kft. Ferticad Kft. In Vitro Fertilisatio Kft Medimate Kft. Biomarker Kft. Roche Magyarorszgá Kft. UNICAM Magyarország Kft. Kromat Kft.
Közreműködő partnerek: konzorciumi partner és a szakmai együttműködők Kapcsolódó projektcél: A PTE és a vállalkozások közötti K+F együttműködések számának és intenzitásának növelése, ezzel a kutatások piaci lábának erősítése. Az egyetem uniós pályázatokban (FP8 – Horizon2020) történő sikeres részvételének megkönnyítése a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása. 3.3.
A PTE és KE a projekt megvalósításához a kutatásmenedzsmentben 45
szervezetfejlesztést hajt végre, 1 fő projektmenedzsert, 1 fő projektasszisztenst,1 fő pénzügyi vezetőt és 1 fő
3.4.
4. 4.1.
4.2.
1 multiprojekt szakértő alkalmazása. A projekt során keletkező tudományos eredmények, szellemi termékek azonosítása, újdonságvizsgálat koordinálása, előértékelés IB befogadás előkészítése, majd az SZT menedzsment rendszerben történő regisztráció Iparjogvédelmi lépések koordinálása A projekt során létrejött tudományos eredmények, szellemi termékek hasznosíthatóságának vizsgálata (piaci elemzések és üzleti tervezés, ezek koordinációja) Projektgenerálás, kapcsolatépítés az FP7-es és a Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel – partnerkeresés, partnertalálkozók szervezése Üzleti partner- és befektető keresés, potenciális hasznosítók felkutatása, finanszírozási tanácsadás (új feladat!) – partnerkeresés, partnertalálkozók szakmai előkészítése, szervezése Kutatási és innovációs szolgáltatások azonosítása, menedzselése Közreműködő partnerek: Kapcsolódó projektcél: Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. A projekt kiemelt kutatási területein a tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése. A projekt kiemelt kutatási területein a tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése, szolgáltatási portfólió kialakításával és fejlesztésével. A PTE a projekt során a kutatócsoportoknál felmérést végez a projekt kutatási területeihez kapcsolódó tudástranszfer szolgáltatások beazonosítására, illetve elvégzi a projekt folyamatai és eredményei alapján a szolgáltatások fejlesztését és becsatornázását a már működő TT folyamatokba. Közreműködő partnerek: külső szakértő Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. Nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalatok adaptációja, új kutatási módszerek, tudományszervezési szemlélet és új kutatásmenedzsment kialakítása a kutatócsoportok és a kari szinten. Kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása A PTE a projektben 20 db a kutatás–fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközt és berendezést vásárol, mellyel hozzájárul a Science Building infrastrukturális fejlesztéséhez is. A beszerzések révén válik lehetőség az innovációs tevékenységekre, az alapkutatás elvégzésére. Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. A projekt eredmények hosszú távú fenntartásának megalapozása. A PTE a projektben a kutatásmenedzsment rendelkezésére álló infrastruktúrát is fejleszti, a munkájukat támogató informatikai eszközöket - szoftvereket és hardvereket – vásárol. Az alábbi informatikai eszközök kerülnek beszerzésre: 1 db PC és monitor 46
III.
Közreműködő partnerek: konzorciumi partner Kapcsolódó projektcél: A Pécsi Tudományegyetem alapkutatási potenciáljának és a felsőoktatás tudományos, fejlesztői eredményeinek növelése a célzott alapkutatás területén. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Projekt menedzsment Projektmenedzser, pénzügyi vezető, A projektekkel kapcsolatos menedzsment szakmai vezető, pénzügyi- és feladatok ellátása projektasszisztens bérköltsége Egyéb Kötelező nyilvánosság, A projekt megvalósításával kapcsolatban könyvvizsgálat, közbeszerzés, felmerülő egyéb szolgáltatások dokumentálási és telekommunikációs költségek Tartalék Előre nem látható, nem tervezhető kiadások Tartalékképzés a projekt sikeres fedezete megvalósítása érdekében
2.4. INDIKÁTOROK Kapcsolódó cél
Indikátor megnevezése
Mérték egység
Kiindulási érték
Célérték
Céldátum
Az adatforrás megnevezése
Kimenet indikátorok Foglalkoztatás fejlesztése
Tudásalapú gazdaság megteremtése
Innovációs potenciál növekedése Innovációs potenciál növekedése
Gazdaság versenyképességének fokozása Gazdaság versenyképességének fokozása
A projektben közreműködő fiatal kutatók száma
A projektben közreműködő magyar kiváló kutatók/ oktatók száma (MTA doktora, illetve azzal egyenértékű háttérrel bíró) A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek száma A projekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációk, illetve önálló monográfiák száma A projekt keretében megvalósuló K+F projektek száma A projektben közreműködő vállalkozások száma
fő
0
28
2014. szeptember 30.
Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák Pályázói adatközlés, résztvevői nyilatkozatok, alkalmazási, kifizetési statisztikák
fő
0
5
2014. szeptember 30.
db
0
6
2014. szeptember 30.
Együttműködési szándéknyilatkozat
db
0
24
2014. szeptember 30.
Publikációs mutatók alapján
db
0
7
Intézményi adatszolgáltatás
db
0
11
2014. szeptember 30. 2014. szeptember 30.
Pályázói adatközlés, együttműködési megállapodás
Eredmény indikátor Innovációs potenciál növekedése
A projekt eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása)
db
0
10
2014. szeptember 30.
Tervdokumentáció, mérések, adatközlés, nyilatkozat, időszakos beszámoló
47
3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE 3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 3.1.1. A megvalósulás helyszíne
10. táblázat: A megvalósulás helyszínei A szervezeti egység neve Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (Science Building) Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézet Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar PTE Rektori Hivatal Kaposvári Egyetem
A szervezeti egység címe 7624 Pécs, Ifjúság útja 34. 7624 Pécs, Ifjúság útja 13 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. 7624 Pécs, Szigeti út 12. 7622 Pécs, Vasvári Pál u 4. 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40.
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása
Ezen fejezetben a projekt megvalósításához szükséges előzetes feltételek biztosításához szükséges, valamint az egyéb járulékos feladatokat kell ismertetni. Ebbe a körbe tartoznak a tervezési feladatok, az engedélyezési eljárások, illetve a szervezetfejlesztési, marketing és kommunikációs feladatok is.
Feladatok meghatározása Fejlesztendő területek lehatárolása, vállalt tevékenységek csoportosítása Célok meghatározása Célcsoportok, együttműködő személyek szervezetek összegyűjtése
A projekt előkészítése Előkészítési tevékenység neve A fejlesztendő területek vezetőivel való folyamatos egyeztetés, a támogatható tevékenységekről és célokról. A szükséges adatok, információk bekérése. Részletes egyeztetés a projektben részvevő intézményi egységek vezetőivel az egyes tevékenységek időbeni ütemezéséről, és a kapcsolódó költségvetési tételekről. A projekt tevékenységeinek, szakmai tartalmának véglegesítése
Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
A projektmenedzsment, szakmai megvalósítás intézményi keretének leegyeztetése Folyamatos egyeztetés, kapcsolattartás a projektben résztvevőkkel, érintettekkel Pályázati dokumentáció (Megvalósíthatósági tanulmány, költségvetés, pályázati adatlap, mellékletek) elkészítése és összeállítása Megvalósíthatósági Tanulmány fejezeteinek elkészítése a megelőző feladatok eredményei alapján
Kutatási terv készítése
A kutatási tervet a szakmai kutatócsoport állítja össze
Kockázatok számbavétele Projektszervezet tagjainak kiválasztása, felkérése Indikátorok értékeinek meghatározása
Közbeszerzési eljárás előkészítése
Időtartam
2 hónap
Ajánlati felhívás, Műszaki specifikáció, Szerződés tervezetek elkészítése
A projekt tervezése során (2012. január – 2012. március) a pályázati útmutató előírásainak megfelelően definiálásra kerültek azon területek, amelyeken fejlesztése indokolt és szükséges a projekt keretén belül összhangban a magyarországi és térségi fejlesztési igényekkel. A fejlesztendő területek és a projektben részvevő szervezeti egységek munkatársai a projekt szükségességének és 48
indokoltságának alátámasztására összegyűjtötték a szükséges adatokat és információkat, melyek alapján a fejlesztési igények költségei is beazonosításra kerültek. A pályázathoz szükséges Megvalósíthatósági tanulmány a dokumentáció részét képező költségvetéssel, a tevékenységek időbeni ütemezésével összhangban készítettük el. Az egyes részterületek belső szakmai tartalmát a felelős szakmai vezetőkkel szoros együttműködésben alakítottuk ki, amelyek így megfelelnek a pályázati kiírásban megfogalmazott általános és konkrét céloknak, elvárásoknak. 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése
Társadalmi és gazdasági hatások A projektben megfogalmazott célok és részcélok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági előny mindenekelőtt a tudományos területen munkát vállaló szakemberek számának növekedésében, a gyakorlatban használható ismeretek magasabb szinten történő elsajátításában, a nemzetközi szakmai kapcsolatok bővülésében jelentkezik. Igen fontos további társadalmi gazdasági előny, a gazdasági, munkaerő piaci szereplőkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése és a felsőoktatás nemzetközi tudományos közeghez való csatlakozása. Ez elősegíti a K+F+I szolgáltatások fejlesztését, melyek kiemelt stratégiai célkitűzésként jelennek meg az Intézményi Fejlesztési Tervben is.
Terül et
Nemzetközi kapcsolatok
Munkakörülmények
Foglalkoztatottság
K+F
Társadalmi-gazdasági hatások és erősségük bemutatása (0-6) Közvetlen hatás Közvetett hatás Elemzés Elemzés K+F eredmények disszeminációja, Gazdasági szereplőkkel való 6 gyakorlati életben való hatékonyabb együttműködés; hasznosíthatósága javul; A projekt keretében foglalkoztatottak A K+F infrastruktúra és a rendelkezésre munkaerő-piaci helyzete stabilabb lesz, álló humánerőforrás fejlesztésének az új munkahelyekkel, valamint kutatási következtében bővül a felsőoktatás eredményeink, vagyis a mesterséges gazdasági társaságokkal való megtermékenyítés sikerességének 4 együttműködése, ennek hatásaként a javítása és így a születendő gyermekek régiókban élők elhelyezkedési esélyei számának növelése hosszú távon járul javulnak, hosszú távon a régió hozzá a nemzeti és regionális versenyképessége javul; foglalkoztatottság növekedéséhez. A projektből keretében olyan fejlesztéseket valósítunk meg, melyek hozzájárulnak a kutatók munkakörülményeinek javulásához, A nemzetközi fejlődési trendekhez való valamint a további, jelen projekthez felzárkózás felgyorsul, a kutatás4 kapcsolódó későbbi kutatások fejlesztési tevékenység nemzetközi folyamatos infrastrukturális szintű elismertségre tehet szert; fejlesztésekhez vezetve elősegítik a kutatók nemzetközi szintű munkakörülményeinek megteremtését. A projekt során bevonásra kerülő A projekt eredményeinek nemzetközi kutatói bázis elősegíti újabb megismertetése az érintett kutatási nemzetközi kapcsolatok kialakulását, területek szakértőivel, intézményeivel, ezáltal nő a regionális és nemzeti vállalkozásaival, a későbbi gyakorlati 4 tudásbázis, javul a nemzetközi életben történő hasznosításuk, növeli a megítélés, így hosszú távú nemzetközi régió versenyképességét, hatással lesz a kapcsolatok, stratégiai partnerségek régió és az ország nemzetközi generálódnak. kapcsolataira is;
5
6
3
5
49
Esélyegyenlő ség Családbar át munkahel y
Családbarát munkakörülmények kialakítása elsődleges szempontként érvényesül, illetve a ;
6
Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés teljes hiánya;
Nyilvánoss ág
A projekt hozzájárul a K+F támogatások területén tapasztalt egyenlőtlenségek – Budapest centrikusság - csökkentéséhez, 5 továbbá a projekt Pécsen túl, regionális szinten is fejlesztéseket fog generálni, így zárkóztatva fel a lemaradókat.
Társad almi integrá ció
Területi kiegyenlítődé s
A projekt hozzájárul a nemek közötti esélyegyenlőség csökkentéséhez, azonos bérezés és megfelelő arányban történő 6 munkaerő-bevonás megteremtésével. Továbbá a fiatal kutatóknak lehetőséget ad a munkavilágába való visszatérésre.
A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával;
Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével az intézmény megítélése, a kutatás-fejlesztés hatékonysága, eredményessége javul.
6
Családbarát megoldások kerülnek előtérbe a nők arányának növelésével; Cél a családi és munkahelyi kötelezettségek hatékony összehangolása;
6
A K+F támogatás disztribúciójában a kevésbé támogatott régiók helyzetének 5 javulása;
4
Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele, a megkülönböztetés 5 teljes hiánya;
6
A projekt keretében a nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás folyamatos a vonatkozó előírások, az érintett 6 partnerek elvárásai, szempontjai és az erkölcsi normák betartásával;
A projekt egyéb szakma specifikus gazdasági és társadalmi hatásai: Gazdasági hatás megnevezése
Érintett érdekcsoportok
Hatás erőssége (-3 - +3 intervallum) Foglalkoztatás és munkaerőpiac: piacképes tudás megszerzése, mely a munkaerőpiaci versenyben adott állás megszerzése esetében minősítési faktorként megjelenik Nőgyógyászat, meddőség 3 komplex kezelése, IVF biológia terén az adott foglalkoztató számára versenyelőnyt jelentő szaktudás és módszertani ismeret A meddőségi kezelési folyamat Projektben közreműködő 2 érintett szakterületét átfogó, kutatók kooperatív projektszervezetben való munkavégzési gyakorlat elsajátítása Kutatásmenedzsment ismeretek 1 gyakorlati alkalmazásának elsajátítása Foglalkoztatás és munkaerőpiac: a projekt eredményeként megtartott, illetőleg növekvő munkavállalói létszám, munkavállalói struktúra átalakulása Fiatal orvosok és kutatók Projektben közreműködő 3 nemzetközi elvándorlásának kutatók megakadályozása Az asszisztencia fontosságára, Projektben közreműködő 2 összetett humán tudásra épülő asszisztensek 50
IVF beavatkozási fázisokban a technikus, asszisztens munkakörök felértékelődése A IVF centrumok, meddőségi Projektben közreműködő 2 kezelést folytató klinikai biotechnológiai, egységek esetében a speciális gyógyszerfejlesztési vállalati szaktudás igénye miatt új szereplők szakemberei, vezetői munkavállalók felvétele, vagy a tudás képzés útján történő elsajátítása Kutatás-fejlesztés: nemzetközi kooperációs projektrészvétel erősödése a klinikai orvostudományi, gyógyszertudományi szakterületeket művelő felsőoktatási szereplők körében Nemzetközi szintű alapkutatási Projektben közreműködő 3 eredmények átültetése új kutatók kutatási problémák megoldásához az embrió beágyazódását vizsgáló Interdiszciplináris kutatócsoporton keresztül Klinikai orvos – kutató orvos – Egyetemi kutatók, vezetők 2 gyógyszerfejlesztő - biológus komplex tudás integrálására épülő új funkcionális projektszervezeti forma megjelenése A szabadalmaztatható projekt Egyetem szervezeti és 3 eredmények ipari szereplők szakmaterületi működtetéséért általi hasznosíthatóságában felelős vezetők gyakorlatszerzés, tárgyalási technika elsajátítása Kutatás-fejlesztés: nemzetközi piaci megjelenésre alkalmas új technológiák, termékek fejlesztése Résztvevő vállalkozások a Projektben közreműködő 3 közreműködői tapasztalatra biotechnológiai, építve új termékek fejlesztését gyógyszerfejlesztési medical szorgalmazzák az alábbi device vállalati szereplők területeken: szakemberei, vezetői embriológiai táptalajok; táptalaj alkotóelemek és hatóanyagok;, orvostechnikai eszközök A együttműködő vállalatok 3 bevonásával a táptalajt alkotó új hatóanyagok, molekulák definiálása, szerepük beazonosítása A blasztociszta fejlődési 3 fázishoz kötött specifikus molekulák, markerek beazonosítására új diagnosztikai módszerek, ezek alkalmazásával működő berendezések IVF centrumok embrio 2 beültetési gyakorlatában 51
megjelenő protokollok módosítása, új protokollok megjelenése a sikeresség érdekében Hazai és nemzetközi 2 kooperációban megvalósuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési projektek generálása, új kutatási színterek megjelenése a gyógyszeripar, a medical device területeken Területi kiegyenlítődés: Dél-dunántúli régió gazdasági felzárkózása új termékekre fókuszáló K+F szolgáltatások, tevékenységek kialakításával, fejlesztésével Új kísérleti fejlesztést célzó Klinikai diagnosztika, a 3 projektek ipari-egyetemi gyógyszerfejlesztés és az orvosi kooperációban: a magas K+F eszközök ipari területein invesztíciót igénylő fejlesztési működő vállalkozások, területeken az alap és gazdasági szervezetek alkalmazott kutatás miatt Egyetemi kutatók, nemzetközi integrált egységet képez partnerintézmények kutatói Az eredményeket alkalmazó 1 spin-off vállalkozások körének bővülése, specifikus egészségügyi szakterülethez kötődő hálózat képzés Felsőfokú végzettséggel, Egyetem szervezeti és oktatási 2 felsőfokú szakképesítéssel tevékenységi területeinek rendelkező munkavállalók iránti működtetéséért felelős vezetők kereslet megjelenése biomérnöki, gyógyszerfejlesztői területeken – oktatási képzési területek bővülése Közszféra szervezeti és pénzügyi keretei: Dél-dunántúli régió felsőoktatási és akadémiai kutató intézetei projekt alapú fejlődése Együttműködés keretében Egyetemi kutatók, nemzetközi 3 létrejövő új alkalmazott kutatási partnerintézmények kutatói konzorciumi projektek, melyek Egyetem szervezeti és megvalósítása projekt szervezet szakmaterületi működtetéséért létrehozásához kötött felelős vezetők és az 2 Vállalati kutatási megbízások Gyógyszerfejlesztés bevonzása, növelve az egyetem orvosi eszközök ipari területein vállalkozások, ipari szektortól bevonzott működő gazdasági szervezetek pénzforrásait Vállalatokkal közösen Egyetem szervezeti és oktatási 3 létrehozott ösztöndíjrendszerek tevékenységi területeinek létrehozása működtetéséért felelős vezetők; Vállalkozások vezetői Társadalmi hatás Érintett érdekcsoportok Hatás erőssége megnevezése (-3 - +3 intervallum) Közegészségügy: nagy populációs érintettséggel megjelenő meddőség körében új terápiás módszertanok lehetőségének megteremtése Komplex interdiszciplináris Betegségekkel érintett lakosság 3 kutatási eredmények IVF Centrumok és szakellátó 52
megjelenése, melyek intézmények dolgozói befolyásolják a meddőség kezelés beavatkozási lépéseit, protokolljait A beavatkozásokhoz és IVF Centrumok és szakellátó 3 gyógyszerkészítmények intézmények alkalmazásához kapcsolódó OEP, magánbiztosítók OEP finanszírozási gyakorlat átértékelése IVF ciklushoz kötődő OEP 1 hatékonyság és eredményesség IVF Centrumok, javulás Szociális ellátó-rendszerekhez való hozzáférés: új meddőségi ismeretterjesztő programok, közfelfogás megváltozására épülő ellátási gyakorlatok, módszertanok megjelenése Védőnői, szociális gondozói Betegséggel érintett lakosság 2 hálózatok szakemberei Alap és szakellátó intézmények bevonása a meddőség kezelési dolgozói gyakorlatának Szociális ellátásban érintett megismertetésébe az alábbi önkormányzatok pontokon: potenciális érintettek beazonosítása, mentális támogatása az ismételt beavatkozások során a nemkívánt ikerterhesség/fejlődési rendellenesség családi problémáinak kezelése A csecsemőgondozói/bölcsődei 2 hálózat szakemberei szakismereti bázisára épülő munkavégzés kereteinek kitágítása adott szakemberállomány mellett: a késői terhesség következményeiként kifejlődő mentális/mozgásszervi rendellenességek célzott fejlesztésen keresztüli kezelése Alternatív szolgáltató Nem várt gyermekek esetén a 1 szervezetek létrejötte, új mentális/pszichológiai terhek szociális szolgáltatási feldolgozásában segítség a utak/megoldások/gyakorlatok családoknak meghonosítása Közösségi segítő platformok létrejötte a meddőségi kezelések mellékhatásainak megismertetésére Meddőségi elváltozások orvosi kezeléseit kiegészítő alternatív gyógyászati ellátás civil szervezeteinek megjelenése
53
Környezeti hatások A Pécsi Tudományegyetem jelenlegi fejlesztései közvetlenül javítják a régiók állapotát, erősítik a környezetbarát termelési módszerek és környezettudatos magatartás terjedését. Az egyetem összes fejlesztési projektje a környezettudatos menedzsment és tervezés keretében valósul meg. A Pécsi Tudományegyetem dinamikusan fejlődő környezettudatosan működő öko-felsőoktatási intézmény, amely két fő területen tudja biztosítani a fenntarthatósághoz történő hozzájárulását: 1) Környezettudatos menedzsment és tervezés: környezeti menedzsment eszközök, fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások és a természetes térszerkezet megőrzése révén. E tevékenységek lehetőséget adnak a jelentős negatív környezeti hatások reális felbecsülésére, ezáltal azok elkerülésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kompenzálására. A fenntarthatósághoz szükséges feltételek biztosítása által lehetőség nyílik az alternatívák megfontolására, a nyilvánosság bevonására, ezáltal a környezeti problémák megelőzésére. Ennek módja a környezetvédelem megfelelő integrálása a szervezet gazdálkodásába, a tevékenységek során az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. 2) Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás: a természeti erőforrások megőrzése, a jó környezet- és egészség állapot megőrzése és a társadalmi felelősségvállalás. E szempontok szem előtt tartása segít abban, hogy az intézmény a természeti és humán erőforrásokat környezettudatosan, előrelátóan és takarékosan használja, funkcióikat megőrizze és károsodásukat megelőzze.
Energia felhaszn álás
Környe zeti kockáza tok
Hulladékhasz nosítás
Terület használ at
Talaj minőség
Levegő tisztasá g
Terület
Környezeti hatások és erősségük bemutatása (0-6) Közvetlen hatás Közvetett hatás Elemzés Elemzés A projektben vállalt tevékenységek A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a megvalósítása során a 4 környezetvédelmi szempontok környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során a Nincs közvetlen hatással a projektre; 2 környezetvédelmi szempontok figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek A projekt megvalósítása során megvalósítása során a zöldmezős területek nem kerülnek 2 környezetvédelmi szempontok bevonásra; figyelembevétele; A Pécsi Tudományegyetem jelenleg is szelektív hulladékgyűjtési rendszert A projektben vállalt tevékenységek alkalmaz, melyet a projekt során is megvalósítása során a 5 megvalósít, így hozzájárul a hulladék környezetvédelmi szempontok újrafelhasználás gyakorlatának figyelembevétele; terjedéséhez. A meddőség vizsgálata olyan nem A projektben vállalt tevékenységek tervezett eredményeket hozhat, mely megvalósítása során a 2 hatékonyan hozzájárulhat az egyes környezetvédelmi szempontok környezeti kockázatok kezeléséhez; figyelembevétele; A projektben vállalt tevékenységek Környezettudatos szemlélet a megvalósítása során a programokon, energiatakarékos 4 környezetvédelmi szempontok eszközök alkalmazása. figyelembevétele;
6
5
6
6
6
6
54
Kötelező Esélyegyenlőségi szempontok megvalósulása A projekttel kapcsolatosan tett esélyegyenlőségi vállalások:
1. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte
A pályázó rendelkezik Esélyegyenlőségi tervvel, és a pályázathoz kapcsolódó beszerzések során a partnerektől is elvárjuk az Esélyegyenlőségi terv meglétét.
2. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket
Az esélytudatos kommunikáció sokféle elemét tartalmazó PR tervet fogunk kidolgozni a pályázatban, amely a kommunikációs tevékenységünk alapját képezi majd.
3. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart 4. Vállalkozásfejlesztés vagy szervezetfejlesztés esetén speciális figyelmet fordít a nők vezette szervezetekre, vagy kifejezetten a nők igényeire specializált vállalkozásokra, szervezetekre
Az egyetem döntéshozói számára évente 4 órányi képzés tartását tervezzük. A pályázathoz kapcsolódó beszerzések során a nők vezette cégeket, szervezeteket előnyben részesítjük.
Esélyegyenlőségi koordinátor közreműködésével a 5. Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak mozgáskorlátozott hallgatók véleményét figyelembe képviselőit bevonta a projekt tervezésébe vesszük a projekttervezésnél 6. Az érintett célcsoportok számára a fejlesztés Esélyegyenlőségi koordinátor közreműködésével a eredményéhez hozzáférést a fejlesztő vagy partnere mozgáskorlátozott hallgatók véleményét figyelembe aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) vesszük a projekttervezésnél. képviselőivel egyeztetett módon segíti
Kötelező fenntarthatósági szempontok megvalósulása A projekttel kapcsolatosan tett fenntarthatósági vállalások:
55
Biokom Pécsi Városüzemeltetési és 1. Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy Környezetgazdálkodási Kft-vel közösen biztosítjuk a környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, környezetvédelmi/fenntarthatósági szempontok munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett) figyelembevételét. Az egyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai 2. Fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson Karának Hulladékgazdálkodási Tanszéke részt vett munkavállalók aránya (kötelező) közreműködésével végezzük el a projektrésztvevők oktatását 3. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, Energiatakarékos eszközöket, újrahasznosított papírt, konferenciák, megbeszélések stb.) választott szelektív hulladékgyűjtést, hulladékminimalizálást (ekörülményei környezettudatosságot tükröznek mailek ki nem nyomtatása) alkalmazunk. A projekthez kapcsolódó összes beszerzésben 4. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, értelmezi a környezetvédelmi szempontok termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél mindegyikét az ajánlatkérés tárgya, részletes leírása, a (kötelező) beszállítótól elvárt követelmények, a kiválasztás, és a szerződés feltételei körében. A pályázat a telephely, a beruházási- vagy képzési kampányhelyszín kiválasztása során környezetbarát 5. A helyszín kiválasztáskor környezetbarát közlekedési módokkal (gyalogos, közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése kerékpár, tömegközlekedés) megközelíthető helyszíneket választ. 6. Önkéntes gondnokság: működési területen a A Science Building (Szentágothai kulturált, tiszta környezett fenntartásának segítése Kutatóközpont) 7000 m2 alapterületét fedi le.
János
56
3.1.4. Pénzügyi terv
A fenntarthatósági és költséghaszon számítások módszertani alapjai: a vizsgálat időhorizontja a projekt végrehajtása szempontjából: 2012 – 2014 a vizsgálat időhorizontja a projekt fenntartási időszaka szempontjából: 2015 – 2024 saját forrás finanszírozásának módja: nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt 100%-os támogatási intenzitású a projektgazda és a tevékenység jellege: közcélú, nem jövedelemtermelő a projekt és az eredmények működtetője: főpályázó és partnerei amortizáció kezelésének módszertana: számviteli tv. szerinti ÉCS alkalmazása, maradványérték alkalmazásával (aktiválást követő 10. évben immateriális javak esetén aktiválási érték 10%-a, materiális javak esetén 5%-a) pályázó áfa-státusza: projekt kapcsán áfa visszaigénylésre nem jogosult, a költségvetés bruttó értéken tervezett A fenntarthatósági számítások az Útmutató elvárásainak megfelelően fejlesztési különbözet módszerével készültek; A számítások alapja a projekt megvalósulási költség-ütemezése; A számításokat a „projektre” végeztük el, a megvalósításon felül 10 éves futamidőre, folyó áron (infláció figyelembe vételével), 8%-os diszkont kamatláb alkalmazásával; A számítások alapjául szolgáló értékek meghatározásánál (különösen üzemeltetési költségek) a szakmai sztenderdek figyelembe vételével jártunk el, korrigálva ezeket az értékeket az intézményre és karra vonatkozó egyedi adatokkal (oktatói létszám, hallgatói létszám); az inflációs prognózisok alapjául a 2012 márciusában a Kormány honlapján elérhető inflációs prognózisok alapul vételével jártunk el (http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/ado-es-penzugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/35-evre-keszitett-inflacioselorejelzes-2011-szeptember) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
Magyarország 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6%
Eurózóna 1,7% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0% 2,0%
A projekt költségek bemutatása Az alábbi táblázat tartalmazza a projekt benyújtásakor költségvetés, évekre lebontott költségvetési kiadási bontását. A táblázatból látható, hogy a projekt összköltségvetése 781.170.318 Ft.
összes költség
2 012 99 616 534
2 013 388 322 136
2 014 293 231 648
összesen 781 170 318
Működési költségek A projekt működési költségeit - az Útmutató előírásainak megfelelően – 3 főcsoportra osztottuk: Üzemeltetési költségek, karbantartási költségek és Pótlási költségek. Az alábbi táblázat bemutatja a becslés során évekre lebontva megadott működési költségeket. becsült infláció mértéke (%) m űködési költségek 1. üzemeltetési költségek (=1.1. + 1.2.) 1.1. Változó költségek 1.2. Állandó költségek 1.2.1. bérjellegű költségek 1.2.2. működési költségek 1.2.3. marketing költségek 2. Karbantartási költségek (=2.1.+2.2.) 2.1. Változó költségek 2.2. Állandó költségek 3. Pótlási költségek szum (1+2+3)
2 012 4,2
2 013 3
2 014 3
2 015 3
2 016 2,9
2 017 2,9
2 018 2,8
2 019 2,8
2 020 2,7
2 011 2,7
2 022 2,7
2 023 2,6
2 024 2,6
2 012 -
-
2 013 -
2 014 8 475 000 600 000 7 875 000 6 000 000 1 250 000 625 000 450 000 300 000 150 000 125 000
2 015 34 917 000 2 472 000 32 445 000 24 720 000 5 150 000 2 575 000 1 854 000 1 236 000 618 000 515 000
2 016 35 929 593 2 543 688 33 385 905 25 436 880 5 299 350 2 649 675 1 907 766 1 271 844 635 922 529 935
2 017 36 971 551 2 617 455 34 354 096 26 174 550 5 453 031 2 726 516 1 963 091 1 308 727 654 364 545 303
2 018 38 006 755 2 690 744 35 316 011 26 907 437 5 605 716 2 802 858 2 018 058 1 345 372 672 686 560 572
2 019 39 070 944 2 766 085 36 304 859 27 660 845 5 762 676 2 881 338 2 074 563 1 383 042 691 521 576 268
2 020 40 125 859 2 840 769 37 285 090 28 407 688 5 918 268 2 959 134 2 130 577 1 420 384 710 192 591 827
2 021 41 209 257 2 917 470 38 291 788 29 174 696 6 078 062 3 039 031 2 188 102 1 458 735 729 367 607 806
2 022 42 321 907 2 996 241 39 325 666 29 962 412 6 242 169 3 121 085 2 247 181 1 498 121 749 060 624 217
2 023 43 422 277 3 074 144 40 348 133 30 741 435 6 404 466 3 202 233 2 305 608 1 537 072 768 536 640 447
2 024 44 551 256 3 154 071 41 397 185 31 540 712 6 570 982 3 285 491 2 365 553 1 577 036 788 518 657 098
-
-
9 050 000
37 286 000
38 367 294
39 479 946
40 585 384
41 721 775
42 848 263
44 005 166
45 193 305
46 368 331
47 573 908
-
-
Megjegyzések: - a bérjellegű költségeknél az intézményben hasonló munkakörben (vezető kutatók és oktatók, kutatók és oktatók) foglalkoztattak jelenlegi éves bruttó-bruttó átlagbérével kalkuláltunk a többlet bérköltség meghatározásánál - üzemeltetési költségek változó részeiben (1.1.), az üzemeltetési költségek működési költségek tételénél az intézmény jelenlegi üzemeltetési költségeinek alapul vételével kalkuláltunk (referencia adatok); - a karbantartási költségeknél (állandó és változó költségek) szintén az intézmény jelenlegi üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével terveztünk; - a marketing költségeknél a jelen projekttel érintett területre vetítve éves 2.500.000 Ft-os (és inflált) mértékével számoltunk; - a pótlási költségeknél éves szinten 500.000 Ft (inflált) értékkel kalkuláltunk.
Maradványérték 58
Mind az immateriális eszközbeszerzési beruházás, mind a kapcsolódó materiális eszközbeszerzés során a számviteli törvény szerinti Écs alapján számítottuk a projekt beruházási maradványértékét azzal az eltéréssel, hogy immateriális javak esetében 10%-os, materiális javak esetében 5%-os maradványértékkel kalkuláltunk
maradványérték beruházási költség (immateriális) beruházási költség (materiális)
46 125 002
- 2 306 250 - 2 306 250
Pénzügyi költségek összegzése Az alábbi táblázat 10 éves távlatban mutatja be a projekt pénzügyi költségeinek összegzését úgy, hogy az Útmutató előírásainak megfelelően 8%-os diszkontrátát alkalmazva kiszámítjuk a költségek jelenértékét is. A számítás eredményeképpen a projekt összes pénzügyi költsége: 956.880.472 Ft. jelenérték 1. összes beruházási költség projekt évenkénti költségei 2. összes működési költség üzemeltetési költség karbantartási költség pótlási költség 3. Maradványérték 4. összes pénzügyi költség 2015
34 917 000 1 854 000 515 000
t3 27 718 240 1 471 765 408 824 -
710 572 943 231 515 810 12 292 875 3 414 687 915 844 956 880 472 2016
35 929 593 1 907 766 529 935
2012
t0
99 616 534 -
t4 26 409 323 1 402 265 389 518 -
2013
99 616 534 2017
36 971 551 1 963 091 545 303
388 322 136 -
t5 25 162 217 1 336 047 371 124 -
t1
2014
359 557 533 2018
38 006 755 2 018 058 560 572
t2
293 231 648 8 475 000 450 000 125 000
t6 23 950 702 1 271 719 353 255 -
251 398 875 7 265 947 385 802 107 167 -
2019
39 070 944 2 074 563 576 268
t7 22 797 520 1 210 488 336 247 -
59
2020
40 125 859 2 130 577 591 827
t8 21 678 753 1 151 084 319 746 -
2021
41 209 257 2 188 102 607 806
t9
2022
20 614 888 1 094 596 304 054 -
42 321 907 2 247 181 624 217
t10 19 603 232 1 040 880 289 133 -
2023
43 422 277 2 305 608 640 447
t11 18 623 070 988 836 274 677 -
2024
44 551 256 2 365 553 657 098 - 2 306 250
t12 17 691 917 939 394 260 943 915 844 -
60
Pénzügyi bevételek becslése A projekt 2014-től tervezhető bevételekkel számol, amely különféle jogcímeken kerül elszámolásra. Valamennyi költségnemnél konzervatív becslési metódust alkalmaztunk. A bevételek becslése során az alább alapadatokból indultunk ki: 2 014
2 015
2 016 2,9
2 017 2,9
2 018 2,8
2 019 2,8
2 020 2,8
2 021 2,7
2 022 2,7
2 023 2,6
2 024 2,6
2 014 3 000 000
2 015 12 360 000
2 016 12 718 440
2 017 13 087 275
2 018 13 453 718
2 019 13 830 423
2 020 14 217 674
2 021 14 601 552
2 022 14 995 794
2 023 15 385 684
2 024 15 785 712
6 250 000
25 750 000
26 496 750
27 265 156
28 028 580
28 813 380
29 620 155
30 419 899
31 241 236
32 053 509
32 886 900
6 000 000
6 180 000
6 359 220
6 543 637
6 726 859
6 915 211
7 108 837
7 300 776
7 497 897
7 692 842
7 892 856
6 000 000
6 180 000
6 359 220
6 543 637
6 726 859
6 915 211
7 108 837
7 300 776
7 497 897
7 692 842
7 892 856
1 200 000
4 944 000
5 087 376
5 234 910
5 381 487
5 532 169
5 687 070
5 840 621
5 998 317
6 154 274
6 314 285
becsült infláció mértéke (%) pénzügyi bevételek becslése pályázati többletforrások (bevétel) (12.000e Ft/év) projekt eredményei által generált kutatás-fejlesztési többletbevétel (25.000e Ft / év) kutatás-fejlesztési adminisztrációs párhuzamosságok kiküszöböléséből származó többletbevétel (12 hó * 500e Ft) erőforrások megosztásából (oktatói, szakmai) származó megtakarítások (bevételek) (12 hó * 500e Ft) vállalati kapcsolatrendszer erősítéséből származó többletbevételek (12 hó *400e Ft) intézményi technológia-transzfer szolgáltatások külső bevételei (5 ügyfél * 1.500e Ft) Összesen
3
1 750 000
7 725 000
7 949 025
8 179 547
8 408 574
8 644 014
8 886 047
9 125 970
9 372 371
9 616 053
9 866 070
24 200 000
63 139 000
64 970 031
66 854 162
68 726 078
70 650 409
72 628 620
74 589 593
76 603 512
78 595 203
80 638 678
61
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A projekt jelenértéke negatív (-526.637.589 Ft), tekintettel a magas projekt bekerülési mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábra. a projekt pénzügyi teljesítménymutatói projekt megvalósítási költségek
összes költség 781 170 318
üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség
jelenérték 710 572 943 231 515 810 12 292 875 3 414 687
3. kiadási pénzáram (1+2)
957 796 315
1 213 649 689
4. pénzügyi bevétel
430 242 882
741 595 286
5. bevétel pénzáram (4)
405 001 400 21 504 499 5 973 472
430 242 882 915 844
6. maradványérték 7. nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3)
-
526 637 589
2012 99 616 534
t0 99 616 534
-
-
99 616 534
741 595 286
-
2 306 250 -
469 748 153
2015
t3
2016
t4
34 917 000 1 854 000 515 000
27 718 240 1 471 765 408 824
35 929 593 1 907 766 529 935
26 409 323 1 402 265 389 518
37 286 000
29 598 829
38 367 294
63 139 000
50 121 774
63 139 000
25 853 000
-
99 616 534
2017
2013 388 322 136
-
99 616 534 99 616 534
t5
388 322 136
-
- 388 322 136
t1 359 557 533 -
2014 293 231 648 8 475 000 450 000 125 000
t2 251 398 875 7 265 947 385 802 107 167
359 557 533 -
302 281 648
259 157 791
24 200 000
20 747 599
- 359 557 533
24 200 000
20 747 599 -
- 278 081 648
- 238 410 192
2018
t6
2019
t7
36 971 551 1 963 091 545 303
25 162 217 1 336 047 371 124
38 006 755 2 018 058 560 572
23 950 702 1 271 719 353 255
39 070 944 2 074 563 576 268
22 797 520 1 210 488 336 247
28 201 106
39 479 946
26 869 388
40 585 384
25 575 676
41 721 775
24 344 255
64 970 031
51 575 305
66 854 162
45 499 819
68 726 078
43 309 087
70 650 409
41 223 835
50 121 774 -
64 970 031
51 575 305 -
66 854 162
45 499 819 -
68 726 078
43 309 087 -
70 650 409
41 223 835 -
20 522 945
26 602 737
23 374 199
27 374 216
18 630 432
28 140 694
17 733 411
28 928 634
16 879 580
62
2020
t8
2021
t9
2022
t10
2023
t11
40 125 859 2 130 577 591 827
21 678 753 1 151 084 319 746
41 209 257 2 188 102 607 806
20 614 888 1 094 596 304 054
42 321 907 2 247 181 624 217
19 603 232 1 040 880 289 133
43 422 277 2 305 608 640 447
18 623 070 988 836 274 677
44 551 256 2 365 553 657 098
17 691 917 939 394 260 943
42 848 263
23 149 583
44 005 166
22 013 539
45 193 305
20 933 245
46 368 331
19 886 582
47 573 908
18 892 253
72 628 620
39 238 984
74 589 593
37 313 367
76 603 512
35 482 248
78 595 203
33 708 135
80 638 678
32 022 729
72 628 620
39 238 984 -
74 589 593
37 313 367 -
76 603 512
35 482 248 -
78 595 203
33 708 135 -
80 638 678 2 306 250
32 022 729 915 844
15 299 828
31 410 207
14 549 003
32 226 872
13 821 553
35 371 021
14 046 319
29 780 357
16 089 400
30 584 427
-
-
2024
t12
A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett, negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke „0” (BMR: nem számítható FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR
2019 28 928 634
2020 29 780 357
2012 99 616 534 #SZÁM!
2021 30 584 427
-
2013 388 322 136
2022 31 410 207
2014 - 278 081 648
2023 32 226 872
2015 25 853 000
2016 26 602 737
2017 27 374 216
2018 28 140 694
2024 35 371 021
63
3.1.5. Kockázatelemzés
a., Pénzügyi kockázatok elemzése
A pénzügyi kockázatelemzés módszertani alapjai: A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a projekt teljes időtartama alatt. A projekt az Útmutató szerint 25%, de maximum 300M Ft előlegben részesül. A projekt támogatási szerződés-tervezete alapján a projekt időközi kifizetési kérelemmel és előlegelszámolással a teljes támogatási összeg 90%-ig finanszírozható, az utolsó 10% a záró szakmai és pénzügyi jelentés elfogadását követően illeti meg a kedvezményezettet. A támogatás 10%-nak megfelelő mértékű költség-előlegzés fedezete az intézmény költségvetésében biztosított. A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése támogatási előleggel és időközi kifizetési kérelmek benyújtásával számol, várhatóan negyedévente kifizetési kérelem benyújtásával és 30-60 napos fizetési határidő megtartásával a projekt likviditása biztosítható. A fenntartási költségek biztosítottak, ld a 3.1.1. pontban bemutatott évenkénti bevételi és kiadási tervet, mind az egyes fenntartási évek egyenként, mind ezek kumuláltan pozitívak. A költségek változóinak (projekt költségek, üzemeltetési költségek) rugalmasságát és érzékenységvizsgálatát (külön az 1%-os mértékű projekt költségnövekedésre, külön a működési költségek 1%-is növekedésére) az alábbi számítások és táblázatok mutatják be (ún pesszimista elemzési forgatókönyv, az „optimista” forgatókönyvet a 3.1.1. pont tartalmazza).
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói a projekt megvalósítási költségek 1%-os emelkedése esetén Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A számítás szerint a referencia-időszakra vetített projekt megvalósítási költségek költségek (alapverzióhoz képesti) 1%-osan növelt értékével számolunk. A projekt jelenértéke negatív (-533.743.319 Ft), tekintettel a magas projekt megvalósítási mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábra.
a projekt pénzügyi teljesítménymutatói projekt megvalósítási költségek
összes költség 788 982 021
üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség
jelenérték 717 678 672 231 515 810 12 292 875 3 414 687
3. kiadási pénzáram (1+2)
964 902 045
1 221 461 392
4. pénzügyi bevétel
430 242 882
741 595 286
5. bevétel pénzáram (4)
405 001 400 21 504 499 5 973 472
430 242 882 915 844
6. maradványérték 7. nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3)
-
533 743 319
2012 100 612 699
t0 100 612 699
-
-
100 612 699
741 595 286
-
2 306 250 -
477 559 856
2015
t3
2016
t4
34 917 000 1 854 000 515 000
27 718 240 1 471 765 408 824
35 929 593 1 907 766 529 935
26 409 323 1 402 265 389 518
37 286 000
29 598 829
38 367 294
63 139 000
50 121 774
63 139 000
25 853 000
-
100 612 699
2017
2013 392 205 357
-
100 612 699 100 612 699
t5
392 205 357
-
- 392 205 357
-
t1 363 153 109 -
2014 296 163 964 8 475 000 450 000 125 000
t2 253 912 864 7 265 947 385 802 107 167
363 153 109 -
305 213 964
261 671 780
24 200 000
20 747 599
24 200 000
20 747 599 -
363 153 109
-
281 013 964
-
240 924 181
2018
t6
2019
t7
36 971 551 1 963 091 545 303
25 162 217 1 336 047 371 124
38 006 755 2 018 058 560 572
23 950 702 1 271 719 353 255
39 070 944 2 074 563 576 268
22 797 520 1 210 488 336 247
28 201 106
39 479 946
26 869 388
40 585 384
25 575 676
41 721 775
24 344 255
64 970 031
51 575 305
66 854 162
45 499 819
68 726 078
43 309 087
70 650 409
41 223 835
50 121 774 -
64 970 031
51 575 305 -
66 854 162
45 499 819 -
68 726 078
43 309 087 -
70 650 409
41 223 835 -
20 522 945
26 602 737
23 374 199
27 374 216
18 630 432
28 140 694
17 733 411
28 928 634
16 879 580
65
2020
t8
2021
t9
2022
t10
2023
t11
40 125 859 2 130 577 591 827
21 678 753 1 151 084 319 746
41 209 257 2 188 102 607 806
20 614 888 1 094 596 304 054
42 321 907 2 247 181 624 217
19 603 232 1 040 880 289 133
43 422 277 2 305 608 640 447
18 623 070 988 836 274 677
44 551 256 2 365 553 657 098
17 691 917 939 394 260 943
42 848 263
23 149 583
44 005 166
22 013 539
45 193 305
20 933 245
46 368 331
19 886 582
47 573 908
18 892 253
72 628 620
39 238 984
74 589 593
37 313 367
76 603 512
35 482 248
78 595 203
33 708 135
80 638 678
32 022 729
72 628 620
39 238 984 -
74 589 593
37 313 367 -
76 603 512
35 482 248 -
78 595 203
33 708 135 -
80 638 678 2 306 250
32 022 729 915 844
15 299 828
31 410 207
14 549 003
32 226 872
13 821 553
35 371 021
14 046 319
29 780 357
16 089 400
30 584 427
-
-
2024
t12
A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke „0” (BMR: nem számítható) FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR
2019 28 928 634
2012 100 612 699 #SZÁM!
2020 29 780 357
-
2013 392 205 357
2021 30 584 427
2014 - 281 013 964
2022 31 410 207
2015 25 853 000
2023 32 226 872
2016 26 602 737
2017 27 374 216
2018 28 140 694
2024 35 371 021
66
Közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése a projekt megvalósítási költségek 1%-os emelkedése esetén Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je 846.711.309 Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete (200000 Ft/doktorandusz/tanév) 2. Externális hasznok végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) 3. összes haszon (1+2)
2015
t2
3 605 000 23 754 376 4 120 000
3 090 706 20 365 549 3 532 236 123 628 258 13 245 885 17 661 180
144 200 000 15 450 000 20 600 000
2016 3 709 545 2 373 131 4 239 480 148 381 800 15 898 050 21 197 400
t3 2 944 756 1 883 868 3 365 436 117 790 257 12 620 385 16 827 180
2017 3 817 122 2 441 952 4 362 425 152 684 872 16 359 093 21 812 125
t4 2 805 698 1 794 908 3 206 513 112 227 939 12 024 422 16 032 563
jelenérték 25 815 037 34 384 828 29 502 900 1 032 601 490 110 635 874 147 514 499 1 380 454 628
2018 3 924 001 2 510 327 4 484 573 156 960 049 16 817 148 22 422 864
t5 2 670 609 1 708 486 3 052 125 106 824 372 11 445 468 15 260 625
2014 875 000 1 000 000 35 000 000 3 750 000 5 000 000
2019 4 033 873 2 580 616 4 610 141 161 354 930 17 288 028 23 050 704
t1 810 185 925 926 32 407 407 3 472 222 4 629 630
t6 2 542 024 1 626 226 2 905 171 101 680 976 10 894 390 14 525 854
67
2020 4 142 788 2 650 293 4 734 615 165 711 513 17 754 805 23 673 073
t7 2 417 277 1 546 420 2 762 602 96 691 076 10 359 758 13 813 011
2021 4 254 643 2 721 851 4 862 449 170 185 724 18 234 185 24 312 246
t8
2022
2 298 651 1 470 531 2 627 030 91 946 051 9 851 363 13 135 150
4 369 518 2 795 340 4 993 735 174 780 738 18 726 508 24 968 677
t9 2 185 847 1 398 366 2 498 111 87 433 884 9 367 916 12 490 555
2023
t10
4 483 126 2 868 019 5 123 573 179 325 038 19 213 397 25 617 863
összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV
2 076 555 1 328 448 2 373 205 83 062 190 8 899 520 11 866 027
-
2024 4 599 687 2 942 588 5 256 785 183 987 489 19 712 945 26 283 927
t11 1 972 727 1 262 025 2 254 545 78 909 080 8 454 544 11 272 726
533 743 319 1 380 454 628 846 711 309
Érzékenység-vizsgálat Amint az alábbi táblázat is bemutatja, a projekt (tekintettel arra, hogy közgazdaságilag nem térül meg) értelemszerűen nem bír olyan változóval, amelynek 1%-os változása a projekt NPV vagy ENPV értékére nézve 5%-os változást eredményezne. változók rugalmassága alepeset NPV alepeset ENPV beruházási költség +1% változók beruházási költség
-
526 637 589
853 817 038 -
NPV érték 533 743 319
ENPV érték 846 711 309
NPV változás 101,35%
ENPV változása 99,17%
68
A projekt pénzügyi teljesítménymutatói a működési költségek 1%-os emelkedése esetén Az alábbi táblázat megmutatja a projekt bevételeinek és kiadásainak jelenértékét, lehetővé téve annak vizsgálatát, hogy milyen a projekt megtérülése (jelenértéke), illetve belső megtérülési rátája. A számítás szerint a referencia-időszakra vetített működési költségek (alapverzióhoz képesti) 1%-osan növelt értékével számolunk. A projekt jelenértéke negatív (-522.335.161 Ft), tekintettel a magas projekt megvalósítási mértékre, a mindössze 10 éves bázis megtérülési időszakra, illetve az útmutató által előírt 8%-os diszkont kamatlábbal.
a projekt pénzügyi teljesítménymutatói projekt megvalósítási költségek
összes költség 781 170 318
üzemeltetési költség karbantartési költség pótlási költség
jelenérték 710 572 943 231 515 810 12 292 875 3 414 687
3. kiadási pénzáram (1+2)
957 796 315
1 213 649 689
4. pénzügyi bevétel
434 545 311
749 011 239
5. bevétel pénzáram (4)
405 001 400 21 504 499 5 973 472
434 545 311 915 844
6. maradványérték 7. nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3)
-
522 335 161
2012 99 616 534
t0 99 616 534
-
-
99 616 534
749 011 239
-
2 306 250 -
462 332 200
2015
t3
2016
t4
34 917 000 1 854 000 515 000
27 718 240 1 471 765 408 824
35 929 593 1 907 766 529 935
26 409 323 1 402 265 389 518
37 286 000
29 598 829
38 367 294
63 770 390
50 622 992
63 770 390
26 484 390
-
99 616 534
2017
2013 388 322 136
-
99 616 534 99 616 534
t5
388 322 136
-
- 388 322 136
t1 359 557 533 -
2014 293 231 648 8 475 000 450 000 125 000
t2 251 398 875 7 265 947 385 802 107 167
359 557 533 -
302 281 648
259 157 791
24 442 000
20 955 075
- 359 557 533
24 442 000
20 955 075 -
- 277 839 648
- 238 202 716
2018
t6
2019
t7
36 971 551 1 963 091 545 303
25 162 217 1 336 047 371 124
38 006 755 2 018 058 560 572
23 950 702 1 271 719 353 255
39 070 944 2 074 563 576 268
22 797 520 1 210 488 336 247
28 201 106
39 479 946
26 869 388
40 585 384
25 575 676
41 721 775
24 344 255
65 619 731
52 091 058
67 522 704
45 954 817
69 413 339
43 742 178
71 356 913
41 636 073
50 622 992 -
65 619 731
52 091 058 -
67 522 704
45 954 817 -
69 413 339
43 742 178 -
71 356 913
41 636 073 -
21 024 163
27 252 437
23 889 952
28 042 758
19 085 430
28 827 955
18 166 502
29 635 138
17 291 818
69
2020
t8
2021
t9
2022
t10
2023
t11
40 125 859 2 130 577 591 827
21 678 753 1 151 084 319 746
41 209 257 2 188 102 607 806
20 614 888 1 094 596 304 054
42 321 907 2 247 181 624 217
19 603 232 1 040 880 289 133
43 422 277 2 305 608 640 447
18 623 070 988 836 274 677
44 551 256 2 365 553 657 098
17 691 917 939 394 260 943
42 848 263
23 149 583
44 005 166
22 013 539
45 193 305
20 933 245
46 368 331
19 886 582
47 573 908
18 892 253
73 354 906
39 631 373
75 335 489
37 686 500
77 369 547
35 837 070
79 381 155
34 045 217
81 445 065
32 342 956
73 354 906
39 631 373 -
75 335 489
37 686 500 -
77 369 547
35 837 070 -
79 381 155
34 045 217 -
81 445 065 2 306 250
32 342 956 915 844
15 672 962
32 176 242
14 903 826
33 012 824
14 158 634
36 177 408
14 366 546
30 506 644
16 481 790
31 330 323
-
-
2024
t12
A számítások szerint a projekt pénzügyi meg nem térülése mellett negatív kamatláb esetén lenne a projekt jelenértéke „0” (BMR: nem számítható) FOLYÓ PÉNZÁRAM BMR
2019 29 635 138
2012 99 616 534 #SZÁM!
2020 30 506 644
-
2013 388 322 136
2021 31 330 323
2014 - 277 839 648
2022 32 176 242
2015 26 484 390
2023 33 012 824
2016 27 252 437
2017 28 042 758
2018 28 827 955
2024 36 177 408
70
Közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése a működési költségek 1%-os emelkedése esetén Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je 858.119.467 Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete (200000 Ft/doktorandusz/tanév) 2. Externális hasznok végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) 3. összes haszon (1+2)
2015
t2
3 605 000 23 754 376 4 120 000 144 200 000 15 450 000 20 600 000
3 090 706 20 365 549 3 532 236 123 628 258 13 245 885 17 661 180
2020
t7
4 142 788 2 650 293 4 734 615 165 711 513 17 754 805 23 673 073
2 417 277 1 546 420 2 762 602 96 691 076 10 359 758 13 813 011
2016 3 709 545 2 373 131 4 239 480
t3
148 381 800 15 898 050 21 197 400
2 944 756 1 883 868 3 365 436 117 790 257 12 620 385 16 827 180
2021
t8
4 254 643 2 721 851 4 862 449 170 185 724 18 234 185 24 312 246
2 298 651 1 470 531 2 627 030 91 946 051 9 851 363 13 135 150
2017 3 817 122 2 441 952 4 362 425
t4
152 684 872 16 359 093 21 812 125
2 805 698 1 794 908 3 206 513 112 227 939 12 024 422 16 032 563
2022
t9
4 369 518 2 795 340 4 993 735 174 780 738 18 726 508 24 968 677
2 185 847 1 398 366 2 498 111 87 433 884 9 367 916 12 490 555
jelenérték 25 815 037 34 384 828 29 502 900 1 032 601 490 110 635 874 147 514 499 1 380 454 628
2018 3 924 001 2 510 327 4 484 573
t5
2014 875 000 1 000 000 35 000 000 3 750 000 5 000 000
2019
t1 810 185 925 926 32 407 407 3 472 222 4 629 630
t6
156 960 049 16 817 148 22 422 864
2 670 609 1 708 486 3 052 125 106 824 372 11 445 468 15 260 625
161 354 930 17 288 028 23 050 704
2 542 024 1 626 226 2 905 171 101 680 976 10 894 390 14 525 854
2023
t10
2024
t11
4 483 126 2 868 019 5 123 573 179 325 038 19 213 397 25 617 863
2 076 555 1 328 448 2 373 205 83 062 190 8 899 520 11 866 027
4 033 873 2 580 616 4 610 141
4 599 687 2 942 588 5 256 785 183 987 489 19 712 945 26 283 927
1 972 727 1 262 025 2 254 545 78 909 080 8 454 544 11 272 726
71
összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV
-
522 335 161 1 380 454 628 858 119 467
Érzékenység-vizsgálat Amint az alábbi táblázat is bemutatja, a projekt (tekintettel arra, hogy közgazdaságilag nem térül meg) értelemszerűen nem bír olyan változóval, amelynek 1%-os változása a projekt NPV vagy ENPV értékére nézve 5%-os változást eredményezne. változók rugalmassága alepeset NPV alepeset ENPV működési költség +1% változók működési költség
-
526 637 589
853 817 038 -
NPV érték 522 335 161
ENPV érték 858 119 467
NPV változás 99,18%
ENPV változása 100,50%
72
Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok 11. táblázat: A projekt szakmai-, jogi-, gazdasági- és intézményi kockázatainak összefoglalása Kockázat típusa
Neve
Leírás
Kezelés
Fon-tosság
Alacsony motivációs szint a kutatásban való részvételre a tehetséges hallgatók, doktoranduszok körében
A támogatási/ösztönzési rendszer hiányosságai miatt a hallgatók motiválatlanok;
Összehangolt támogatási/ösztönzési rendszer kidolgozása, működtetése, hatékony kommunikáció, motiváció javítása;
9
A speciális feladatok elvégzésére újabb külső szakértő felkeresése
9
Egyéb források allokálása, egyéb együttműködő partnerek keresése
4
A nemzetközi partnerkapcsolat erősebb, célzottabb aktivitása
9
A külső szolgáltatók nem szakszerű teljesítése Szakmai kockázatok
Infrastrukturális problémák A tervezett tevékenységben a nemzetközi partnerség nem elég hatékony Az egyetem a kutatás során nem alkalmazkodik a vállalati igényekhez
A speciális feladatok elvégzésére felkért szolgáltatók nem tudják teljesíteni az elvárt munkavégzést Az alapkutatás elvégzéséhez nem kielégítő az egyetem infrastrukturális felszereltsége, a tevékenységekhez szükséges eszközöket nem tudja beszerezni. A kutatás során a hazai és külföldi kutatók nem tudnak hatékonyan együttműködni a szakmai munkában; A kutatás eredménye nem szolgálja a piaci igényeket;
A kutatás-fejlesztés során erősíteni kell a kapcsolatokat a vállalati szférával;
8
Társadalmi szempontok
Lakossági, közvélemény ellenállás
A lakosság kételkedik a kutatás humános voltáról
A lakosság teljes körű tájékoztatása a kutatási folyamat és eredmények humánus voltáról
8
Jogi kockázatok
Jogszabályok változása
A jogszabályi változások bekövetkezése akadályozza a projekt tevékenységeit
Egyeztetések a közreműködő szervezettel, naprakészség, jogi tanácsadás igénybevétele
2
Projektmenedzsment nem megfelelő működése
A projektmenedzsment nem tudja megvalósítani a fejlesztést.
Közbeszerzések és szerződések aláírásának csúszása
Határidőcsúszások mind a kiíró részéről, mind a Kar részéről
Tervezett megvalósítói struktúra változása a projektidőszak alatt
Új szereplők belépése a folyamatba
Szakmapolitika
Szakmapolitikai környezet változása
Intézményi kockázatok
Pályázati forrás el nem nyerése Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése
Pénzügyi-gazdasági, fenntarthatósági kockázatok
9
3
8
4 1
Új pénzügyi terv és analízis készítése
2 6
A támogatási összeg lehívásának elhúzódása
Kifizetések csúszása a közreműködő szervezet részéről
Tartalékképzés, ésszerű ütemezés, folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés
A költségek emelkedése a projekt során
A projekttervezés során alkalmazott költségek a projekt megvalósítása során emelkedhetnek
Tartalék képzése, saját forrás elkülönítése
3
Projekt szakmai és pénzügyi fenntarthatatlanság
A fenntartási időszakban nincs forrás a kötelező elemek elvégzésére
Egyéb források allokálása, egyes feladatok beépülnek az oktatói/kutatói munkakörbe
5
Kifizetések csúszása a kiíró részéről;
Tartalékképzés, előfinanszírozás;
8
Új pénzügyi terv és analízis készítése
2
A projektmenedzsment működésének hatékony megszervezése
2
Kifizetések csúszása a kiíró részéről Az igényeltnél kisebb támogatási összeg megítélése Abszorpciós kockázatok
Nagy a verseny a pályázati forrás elnyerésében Bizonyos tevékenységekre kevesebb összeg kerül elfogadásra a betervezetnél
A projektmenedzsment szervezet és feladatainak pontos meghatározása, projektmonitoring személyek meghatározása Ütemterv készítése ésszerű ráhagyásokkal, az ütemterv szükségszerű módosítása a leghatékonyabb projektmegvalósítás érdekében. Rendezett szervezeti keretek és folyamat szabályozások vannak, a szervezeti struktúra felkészült az új belépők fogadására Folyamatos egyeztetések az intézmény fenntartókkal, regionális és országos döntéshozókkal Magas színvonalú pályázati dokumentáció összeállítása
Párhuzamosan futó projektek menedzselése
3.1.6. Fenntartás
Bizonyos tevékenységekre kevesebb összeg kerül elfogadásra a betervezetnél A párhuzamosan folyó projektek elveszik a projektmenedzsment energiáját, csökkentik időráfordítását jelen projektre
A projekt időtartama után fenntartott projektelemek Az intézmény vállalja, hogy: - a kialakított kutatás–fejlesztési, valamint innovációs kollaborációt fenntartja, fejleszti; - a kialakított kutatás–fejlesztési, valamint innovációs infrastruktúrát fenntartja; - a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántart, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőrzi; - az általa megjelölt indikátorokat fenntartja; - a támogatási szerződésben előírt fenntartási jelentéseket benyújtja; - a támogatott beruházással létrehozott vagyont a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az Irányító Hatóság előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníti el, adja bérbe, illetve terheli meg; - teljesíti a pályázati adatlapon a Horizontális szempontoknál a projekt fenntartás végén tervezett értékeket. A projekt időtartama után továbbfejleszteni tervezett tevékenységek A projekt lezárását követően a létrehozott kutatási humán erőforrás kapacitás koncentrációt az Egyetem hosszú távon fenn kívánja tartani. A fenntartás alapja a projekt kutatási tevékenységeinek továbbfejlesztése, a kialakított hazai és nemzetközi együttműködésekre alapozott új K+F projektek indítása. A jelen projekt keretei között tervezett kutatás-és pályázatmenedzsment fejlesztések és képzések alkalmassá teszik a kutatócsoportot FP8 pályázatba történő konzorciális bekapcsolódásra, sőt önálló EU-s kutatási pályázat összeállítására és elnyerésére. A projektben fejlesztett kutatócsoport a frissen megalakult Szentágothai János Kutatóközpont (korábbi pályázati nevén PTE Science Building) egyik nevesített csoportja lesz. A Szentágothai János Kutatóközpont üzemeltetési koncepciója szerint olyan korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. A kutatóközpont a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált koncentrálva, magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerő kutatócsoportok részére. A hatékony tudásmenedzsmentet, tudásáramlást, technológia transzfert hivatott biztosítani a kialakításra kerülő a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ SZJK InnoPontja. Célja a kutatócsoportok kutatásmenedzsment támogatása, EU-s pályázati források felkutatása, pályázati és projektmenedszment tevékenység biztosítása, továbbá a helyi tudásbázisok és innovatív vállalkozók számára optimális tudásáramlást biztosító környezet megteremtése, az innovációs tevékenység fejlesztése. A TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0002 azonosító számú projekt keretében 2012 júniusáig megvalósuló jelentős műszeres fejlesztés lehetővé teszi a kutatási tevékenység eredményességének növelését, ennek eredményeként javul az egyetem kutatási bevételszerző képessége, több pályázati forrást lehet megszerezni és növekszik a kutatási megbízások volumene. A projekt ideje alatt elért eredmények hasznosításának módja A projekt eredményeinek hasznosításában kiemelt szerepet kap az egyetem Kutatás és Technológiatranszfer Központja (KTTK). A KTTK feladata: a PTE K+F és innovációs szolgáltatási portfolió kialakítása, menedzselése (üzleti tervezés, marketing, vállalati kapcsolatépítés); 74
a Pécsi Tudományegyetem Innovációs Bizottságának támogatása, döntés-előkészítés; K+F és innovációs projektgenerálás, pályázati tanácsadás, partnerség-építés; hasznosítási és K+F megbízási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel; adott szellemi termékek hasznosítására létrejött spin-off vállalatok alapítása, felügyelete; a gazdasági szféra innovációs szükségleteinek felmérése, közvetítése a kutatói szféra felé; képzések, fórumok, partnertalálkozók keretében ismeretterjesztés; részvétel nemzetközi és hazai szakmai szervezetek, hálózatok munkájában.
E tevékenységek eredőjeként a projekt lezárásával új EU-s pályázatok benyújtásával és a gazdasági szereplőkkel megvalósított kutatási együttműködésekkel, új alkalmazott kutatási projektekkel és mérési tevékenységgel teremtjük meg a kutatócsoport fenntartásához szükséges forrásokat. Jelentős belső hasznosíthatósági potenciált hordoz a kutatási eredmények klinikai alkalmazása. a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elsődleges helyszíne lesz a projekt ilyen eredményeinek hosszú távú felhasználásának. A felhasználás forrását részben az OEP finanszírozás, részben a mesterséges megtermékenyítésben résztvevők költségtérítése biztosítja. Nem elhanyagolható fontosságú hasznosulási lehetőség emellett a kutatási eredmények oktatásban történő hasznosítása, itt a magyar és idegen nyelvű orvosképzés iránti töretlen hallgatói kereslet biztosítja a kutatásban résztvevő oktatói gárda megtartását. A projekt eredményeként létrejött tudományos kiválóság, a kutatási eredményesség pedig tovább erősíti ezt a tendenciát.
75
A projektfenntartás pénzügyi terve
Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Az alábbi táblázat alapján a fejlesztés referencia-időszakra vetített nettó finanszírozási igénye a teljes működési éveket vizsgálva minden évben pozitív. összes működési költség összes működés bevétel egyenleg
2 014 24 200 000 24 200 000
2 015 63 139 000 63 139 000
2 016 9 050 000 64 970 031 55 920 031
2 017 37 286 000 66 854 162 29 568 162
2 018 38 367 294 68 726 078 30 358 784
2 019 39 479 946 70 650 409 31 170 463
2 020 40 585 384 72 628 620 32 043 236
2 021 41 721 775 74 589 593 32 867 818
2 022 42 848 263 76 603 512 33 755 249
2 023 44 005 166 78 595 203 34 590 037
2 024 45 193 305 80 638 678 35 445 373
Közcélú, nem jövedelemtermelő tevékenységek közgazdasági költséghaszon-elemzése Az útmutató szerint azon pénzügyileg meg nem térülő projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek összes (társadalmi) haszna pozitív. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a projekttel elérhető (forintosítható) társadalmi hasznokat, és ezeket az útmutató szerinti 8%-os diszkont kamatlábbal jelenértékre számítottuk. A számítás alapján a projekt ENPV-je 853.517.038 Ft, vagyis a társadalmi haszna pozitív (támogatható). Hasznok összegzése 1. Használónál jelentkező hasznok becslése képzési területhez kapcsolódó hallgatók tudástöbblete (5000 Ft/tanuló/tanév*700 fő) projekt következtében elmaradó (mivel megvalósult) beruházások értéke (projekt beruházás 50%-a, majd 5-5%) doktori képzésben részt vevők tudástöbblete (200000 Ft/doktorandusz/tanév) 2. Externális hasznok végzetteket foglalkoztatóknál jelentkező - tudástöbbletből fakadó - működési hatékonyságjavulás (700 fő * 200e Ft / év) kutatás-fejlesztési szervezeti (menedzsmenti) kultúra értéknövekménye (15.000e Ft / év) sikeres intézményi kutatás-fejlesztési eredményekből fakadó intézményi imáge-javulása (20.000e Ft / év) 3. összes haszon (1+2)
jelenérték 25 815 037 34 384 828 29 502 900 1 032 601 490 110 635 874 147 514 499 1 380 454 628
2014 875 000 1 000 000 35 000 000 3 750 000 5 000 000
t1 810 185 925 926 32 407 407 3 472 222 4 629 630
2015
t2
3 605 000 23 754 376 4 120 000 144 200 000 15 450 000 20 600 000
3 090 706 20 365 549 3 532 236 123 628 258 13 245 885 17 661 180
2020
t7
4 142 788 2 650 293 4 734 615 165 711 513 17 754 805 23 673 073
2 417 277 1 546 420 2 762 602 96 691 076 10 359 758 13 813 011
2016 3 709 545 2 373 131 4 239 480
t3
148 381 800 15 898 050 21 197 400
2 944 756 1 883 868 3 365 436 117 790 257 12 620 385 16 827 180
2021
t8
4 254 643 2 721 851 4 862 449 170 185 724 18 234 185 24 312 246
összes közgazdasági költség összege összes haszon összege ENPV
2 298 651 1 470 531 2 627 030 91 946 051 9 851 363 13 135 150
2017 3 817 122 2 441 952 4 362 425
t4
152 684 872 16 359 093 21 812 125
2 805 698 1 794 908 3 206 513 112 227 939 12 024 422 16 032 563
2022
t9
4 369 518 2 795 340 4 993 735 174 780 738 18 726 508 24 968 677
2 185 847 1 398 366 2 498 111 87 433 884 9 367 916 12 490 555
2018 3 924 001 2 510 327 4 484 573
t5
2019
t6
156 960 049 16 817 148 22 422 864
2 670 609 1 708 486 3 052 125 106 824 372 11 445 468 15 260 625
161 354 930 17 288 028 23 050 704
2 542 024 1 626 226 2 905 171 101 680 976 10 894 390 14 525 854
2023
t10
2024
t11
4 483 126 2 868 019 5 123 573 179 325 038 19 213 397 25 617 863
2 076 555 1 328 448 2 373 205 83 062 190 8 899 520 11 866 027
-
4 033 873 2 580 616 4 610 141
4 599 687 2 942 588 5 256 785 183 987 489 19 712 945 26 283 927
1 972 727 1 262 025 2 254 545 78 909 080 8 454 544 11 272 726
526 637 589 1 380 454 628 853 817 038
77
A fenntartás/ hasznosítás szervezete, felelős személyek, vagy tisztségviselők, továbbá a hasznosításban bevonni kívánt szervezetek megnevezése A fentiekben leírt fenntartási tervek megvalósításában több egyetemi szervezet is feladatot vállal. Az alábbiakban foglaljuk össze ezek konkrét feladatait és megnevezzük a feladatok végrehajtásáért felelős személyeket. Fenntartás/hasznosítás felelős szervezetei Feladat Felelős megnevezése jogszabályi környezet dr. Urbán Katalin hivatalvezető monitorozása, megváltozó jogszabályhoz történő alkalmazkodás, belső szabályozások módosítása - Horizontális szempontok hosszú távú érvényesítése PTE Pályázati és Innovációs - Projektmenedzsment feladatok Dr. Lampek Kinga igazgató Igazgatóság biztosítása a fenntartási időszakra, - PFJ- elkészítése, szakmai kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel Kutatáshasznosítási és - szabadalmaztatási és egyéb Dobay Kata PII igazgatóhelyettes, Technológia-transzfer Központ kutatáshasznosítási tevékenység a KTTK vezetője menedzsmentje - gazdasági, ipari kapcsolatok fejlesztése, a kialakított gazdasági partnerségek fenntartása, partnertalálkozók szervezése, üzleti modellek kialakítása - hasznosítási és K+F megbízási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel adott szellemi termékek hasznosítására létrejött spin-off vállalatok alapítása, felügyelete Szentágothai János Kutatóközpont - K+F+I tevékenység Ruzsa Csaba menedzserigazgató (korábban PTE Science Building) nemzetközi pályázatokhoz kapcsolódó projektgenerálás, pályázatírás a kutatási infrastruktúra fenntartása - kutatási, mérési szolgáltatások nyújtása a külső szereplők számára PTE ÁOK intézetek - a projekthez kapcsolódó- oktatási Dr. Vermes István, szakmai vezető tevékenység, tananyagés képzésfejlesztés - K+F tevékenység, részvétel a Szentágothai János Kutatóközpont munkájában PTE KK Szülészeti és projekt eredményeinek Dr. Bódis József, klinika igazgató Nőgyógyászati Klinika hasznosítása a klinikai gyakorlatban Szervezet PTE Rektori Hivatal
3.2. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV
3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése
Időbeni ütemezés A projekt mind időben, mind az egyes tevékenységek megvalósításában szorosan egymásra épül. A megvalósítás előfeltétele, hogy az embriológiai tápoldaton teljes körű (proteomikai, genetikai, immunológiai) vizsgálatokat végezzünk, ezek értékelésének pedig előfeltétele az állatkísérletes modellek beállítása. Az életképesség vizsgálata elengedhetetlen az eredmények értékelésénél, a chip fejlesztés pedig a gyakorlati alkalmazás miatt szükséges. A projekt első negyedévében, ahhoz, hogy a humán vizsgálatokat elkezdhessük cél egyrészt az állatkísérletes modell elindítása, a módszer rutin beállítása (1.1., 1.2.). Ezzel párhuzamosan elkezdjük a humán tápoldat gyűjtését (2.1.), egyelőre fagyasztva tárolását, valamint a nukleinsav analízishez szükséges módszer beállítását (4.1.). Az állatkísérletből nyert minták és adatok alapján ezt követően (2013. I. negyedév) megkezdjük az egér embriók tenyésztését (1.3.), a nyúl embriók in vitro vizsgálatát, a humán mintákból (2.2.) biokémiai analízist, az állat mintákból (3.1.) proteomikai vizsgálatot végzünk. A fagyasztott humán tápoldat mintákból, a beállított módszerek segítségével megkezdjük (4.2.) a DNS izolálás, majd 2013. III. negyedévétől a DNS analízis. Eközben természetesen az izolálás folyamatosan zajlik. 2013. februárjától ugyancsak indulhat a nyert mintákból az immunológiai analízis (5.1., 5.2., 5.3.), melynek módszerbeállítása már megtörtént. Ezek egymásra is ható markerek, ezért vizsgálatuk szétválasztása nem lehetséges. 2013. III.negyedévében a 3.3. altevékenység során már tudunk statisztikai összefüggéseket vizsgálni (terhességek, szülések is történnek eddigre az indulás ideje után), ami a többi vizsgálathoz iránymutató lehet, hiszen láthatóak lesznek a pozitív és negatív korrelációk az egyes biomarkerek, és az asszisztált reprodukció kimenetele között. Ebben az időszakban indítjuk el a nyúlembriók in vivo vizsgálatát, majd a fertilitás vizsgálatukat is. A fenti vizsgálatokból 2013. novemberére várhatók olyan eredmények, melyek segítségével a chip fejlesztés megindulhat. Ennek első lépése a reagens vizsgálata (6.1.), majd 2014. januártól a chip fejlesztése (6.2.). 2014 I. negyedévében történik a nyúlmodell segítségével a DNS károsodásra vonatkozó gyorsteszt ( comet assay) adaptálása. 2014 I. negyedévében megkezdjük a fehérjék detektálását a humán mintákból (3.2.), a II. negyedévben pedig azok mennyiségi meghatározását is (3.3.). Ebben az évben már csak a nyúl és a humán vizsgálatok zajlanak, ezek eredményei egymást is befolyásolhatják, így egy időben történő vizsgálat javasolt a projekt befejezéséig.
79
Projektelem
1. 1.1.
1.2.
Tevékenység: állatkísérlet egérmodell beállítása egér ovariumstimuláció kidolgozása
2.
egér embriók tenyésztése, osztályozása Tevékenység: viabilitás
2.1
tápoldat gyűjtés
2.2.
biokémiai analízis Statisztikai összefüggés felállítása
1.3.
2.3. 3. 3.1 3.2. 3.3.
4.
Tevékenység: proteomika egérembrió és tápoldat vizsgálat fehérjék detektálása fehérjék mennyiségi meghatározása Tevékenység: nukleinsav detektálás
2012 10 11 12 IV. negyedév
2013 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
2014 1 2 3 4 5 6 7 8 9 I. negyedév II. negyedév III. negyedév
4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.
DNS izolálás anyai vérból (módszer beállítás) DNS izolálás tápoldatból DNS analízis Tevékenység: immunológia PIF meghatározás PIBF meghatározás GCSF meghatározás Tevékenység: labon-chip fejlesztés chip reagens vizsgálat chip kidolgozás
7.3.
Tevékenység: nyúl fertilitási és toxicitási vizsgálat In vitrovizsgálat In vivo vizsgálat Fertilitás vizsgálat
7.4.
Comet assay adaptálása
7.5.
Eredmények értékelése
7. 7.1. 7.2.
81
Pénzügyi ütemezés
Időszakok-támogatható tevékenységek
2012. I. félév 2012. II. félév
Projekt előkészítés költségei
Projekt menedzsment költségei
Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek
Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások
Beruházás (ERFA)
Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség
Összesen
Összesen évek szerint
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
Terv (ft-ban)
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
5 683 500 Ft
46 401 630 Ft
34 227 780 Ft
558 000 Ft
5 765 625 Ft
4 479 999 Ft
99 616 534 Ft
2013. I. félév
- Ft
11 367 000 Ft
92 731 260 Ft
68 455 560 Ft
1 116 000 Ft
11 531 250 Ft
8 959 998 Ft
194 161 068 Ft
2013. II. félév
- Ft
11 367 000 Ft
92 731 260 Ft
68 455 560 Ft
1 116 000 Ft
11 531 250 Ft
8 959 998 Ft
194 161 068 Ft
2014. I. félév
- Ft
11 367 000 Ft
92 731 260 Ft
68 455 560 Ft
1 116 000 Ft
11 531 250 Ft
8 959 998 Ft
194 161 068 Ft
2014. II. félév
- Ft
5 683 500 Ft
46 339 656 Ft
34 227 790 Ft
574 000 Ft
5 765 627 Ft
4 480 007 Ft
97 070 580 Ft
2015. I. félév
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
2015. II. félév
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
- Ft
Összesen
2 500 000 Ft
- Ft
2 500 000 Ft
45 468 000 Ft
370 935 066 Ft
273 822 250 Ft
4 480 000 Ft
46 125 002 Ft
35 840 000 Ft
779 170 318 Ft
99 616 534 Ft
388 322 136 Ft
291 231 648 Ft
- Ft 779 170 318 Ft
82
3.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA
Lásd jelen Megvalósíthatósági Tanulmány 3.1.4 és 3.1.5 pontja. 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI
1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Konzorciumi partner Kaposvári Egyetem Szakmai együttműködő magyarországi partnerek Richter Gedeon Nyrt. IBSA Pharma Kft. Ferrring Magyarország Kft. Sol-pro-med Kft. Ferticad Kft. In Vitro Fertilisatio Kft Medimate Kft. Biomarker Kft. Roche Magyarorszgá Kft. UNICAM Magyarország Kft. Kromat Kft. Szakmai együttműködő külföldi partnerek Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital Universitatklinikum Giessen, Deutschland The George Washington University, USA University of Sussex, UK Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group
4.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 4.1.1. A projektgazda bemutatása A Pécsi Tudományegyetem, mint projektgazda bemutatása Felelős vezető: Dr. Bódis József rektor Úr Rövid bemutatás A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, a tudományban, a művészetekben, és a gyógyításban egyaránt. A Pécsi Tudományegyetem nagy múltra tekinthet vissza, hiszen nem hivatalos jogelődjét még Nagy Lajos király alapította 1367-ben, az egyetem azóta működik kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az egyetem 2000-ben vette fel a Pécsi Tudományegyetem nevet, amikor a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesült. Azóta a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar és az Egészségügyi Főiskolai Kar egyetemi karrá alakult. A PTE jellemző, számszerű adatai 2010-ben: 27.963 hallgató (az egyetem így Magyarország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme) 6.507 egyetemi munkatárs; 54 milliárd forintot meghaladó költségvetés; 419.645 m2 alapterületű, összességében 286 épületből álló intézményi infrastruktúra; 10 oktatási, tudományos és művészeti tevékenységgel foglalkozó karon 210 szak. Az egyetem képzési kínálata felöleli az egészségügyi, természettudományi, gazdálkodástudományi, bölcsészettudományi, pedagógusképző, műszaki és képzőművészeti területeket, ezen kívül színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, melynek szervezeti keretein belül 21 doktori iskola működik. A Pécsi Tudományegyetem Magyarország egyik legkeresettebb felsőoktatási intézménye. A legfrissebb adatok szerint összesen 7.348 elsőéves kezdte meg tanulmányait falai között. A hallgatók közül 59,7% államilag finanszírozott, 6,3% pedig külföldi hallgató. A hallgatók 69,6%-a nappali, 30,4%-a pedig egyéb jellegű (esti, levelező, távoktatásos) képzésben vesz részt. A Bologna-rendszer 2006-os magyarországi bevezetése óta elmondhatjuk, hogy ma már a bolognai-rendszerű képzésben résztvevő hallgatók vannak többségben. Arányuk a PTE-n összesen 76,2%. Az előző rendszer még ki nem futott évfolyamán tanulók 15,9%-át teszik ki a hallgatói létszámnak, de várhatóan ez a szám az elkövetkezendő években nullára redukálódik. A maradék 7,7% felsőfokú szakképzésben vesz részt. Az osztatlan képzésben résztvevő hallgatók az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Művészeti Kar és a Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatói közül kerültek ki, hiszen ott nem minden szakon vezették be a Bologna-rendszert. A Dél-dunántúli Régió meghatározó egyetemi tudásbázisa a Pécsi Tudományegyetem, de a PTE kutatási tevékenysége nemzetközi szinten is jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű. A Pécsi Tudományegyetem tudásbázisának innovációs portfolióját alapvetően két szinten értelmezzük. Szűkebb értelemben ide soroljuk a szolgálati szellemi termékeket, szabadalmakat, védjegyeket és egyéb know-how-kat (pl. saját fejlesztésű szoftvereket). A klasszikus értelemben vett technológiatranszfer ezen szellemi alkotások hasznosítására, értékesítésére irányul. Tágabb értelemben azonban kutatáshasznosításról beszélünk, mely már szélesen értelmezi a kutatási szolgáltatások, esetleges termékek értékesítését, vagy éppen a műszer-kapacitások kiajánlásával kíván rövidtávon bevételeket generálni, mely visszaforgatható a K+F és innovációs tevékenységekbe. 2006-ban létrejött a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, melynek célja, hogy az egyetemi tudásbázist hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, hogy ezáltal a kutatásfejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselő innovációkká válva hasznosulhassanak. Eddig összesen 79 szellemi termék bejelentés érkezett a KTTK-hoz, melyből 72-t a PTE Innovációs Bizottsága befogadott.
84
14. ábra: PTE-n bejelentett szellemi termékek típusai
A Pécsi Tudományegyetem összesen 169 kutatócsoporttal rendelkezik, K+F portfóliója pedig alapvetően négy fő terület köré csoportosul, melyek a következők: humán- és társadalomtudomány, műszaki tudomány, orvos- és egészségtudomány, természettudomány. A kutatási témák jelentős része az élettudományokhoz kötődik, ezen belül az egészség- és orvostudomány alá tartozó tématerületek dominálnak. Ki kell emelnünk az idegrendszeri kutatásokat (neurológia, neuropszichológia, neurobiológia, neurofiziológia), az orthopédia (elsősorban sebészeti eljárások, gyógyászati eszközök fejlesztése), illetve a kardiológia területét. Ezen területeken a kutatások elsősorban az egyetemi klinikákhoz kötődnek. A farmakológiai kutatások (farmakogenomika, gyógyszerkémia) és diagnosztika területek, szintén nagy hagyományokkal bírnak az egyetem falai között. Ugyancsak elsősorban klinikai kutatás keretében kell megemlítenünk a genetika területét. Az immunológia területén elsősorban diagnosztikumok, reagensek kifejlesztése, autoimmun betegségek vizsgálata történik. A biofizika keretében speciális nanomedicina kutatások zajlanak. Ugyancsak jelentős a molekuláris biológiabiokémia területe. Az egyetem lehetőséget biztosít a fizika és kémia területén történő kutatásokra is, melyek elsősorban lézer-alkalmazásokra irányulnak (kvantumkémia, optikai szenzorok, spektroszkópia, lézerfizika). A TTK-n zajló kutatási területek főleg a biológia és földrajz területét ölelik fel. Ezen belül a növény- és állatbiológia, illetve a geográfus mellett a geológiai témák is előtérbe kerülnek. A kutatóhelyek között szerepel még az alkalmazott matematika és az informatika területe. Ehhez kapcsolódik a jogi informatika területe, melynek bázisa az ÁJK. A környezettudomány elsősorban a TTK és PMMK kutatóihoz kötődik, azonban a KTK is számos kutatást, elsősorban logisztikai témájút végez ehhez kapcsolódóan. Az intézmény oktatóinak létszáma 1.464 fő. A professzori kar nagysága 232 fő, melyből 42 fő akadémiai doktori címmel rendelkezik, 11 fő akadémikus. A nem oktató munkavállalók létszáma 4.821. Ezen kívül az egyetem 105 főállású kutatót foglalkoztat. A nemzetközi és hazai kutatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, valamint a dél-dunántúli régió adottságaihoz igazodva, a Pécsi Ttudományegyetem olyan nagy potenciállal rendelkező tudományterületekre kívánja koncentrálni szellemi, infrastrukturális és pénzügyi kapacitásait, amelyek képesek lehetnek a régió tudásalapú, innováció orientált gazdaságfejlesztési stratégiáját szolgálni. A demográfiai változások a hallgatói létszám csökkenését vetítik előre, azaz a képzési kapacitások minőségi megújítása mellett a K+F szolgáltatások irányába kell elmozdulniuk az intézményeknek. A Pécsi Tudományegyetem jelentős kutatási potenciállal rendelkezik, azonban szükség van a kutatások 85
továbbfejlesztésére, a szükséges erőforrások koncentrálására. Ezzel párhuzamosan olyan, többnyire hiányzó tevékenységek megoldására van szükség, mint például a K+F eredmények összegyűjtése, kezelése, értékesítésének menedzselése, illetőleg „intézményesített” együttműködések a gazdálkodó szervezetekkel. A kutatási tevékenységek szétaprózottak, résztevékenységek teljes összhangjának megteremtése indokolt. Szükséges az elaprózódott képzési-kutatási szerkezet koncentrációja és a szolgáltatási vonzáskörzetek optimalizálása. Az erőforrás-koncentráció érdekében a Pécsi Tudományegyetem négy kiemelt kutatási területet jelölt meg, amelyekben az elkövetkező hét éves időszakban jelentős eredményeket kíván elérni. A kutatási fókuszterületek kijelölése az Európai Parlament és tanács tematikai prioritásainak (Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozatának I. melléklete ismerteti a tudományos és technológiai célokat, témákat és tevékenységeket), a Nemzeti Fejlesztési Tervek prioritásainak (ÚMFT, ÚSZT), az Egyetem tudományos kompetenciáinak, valamint a tudományterületekben rejlő piaci és tudományos potenciálnak a mérlegelésével valósult meg. A kiemelt fókuszterületek több szálon is kapcsolódnak a gyógyszeripar, biotechnológia szakterülethez, mely egyben a K+F szektor kiemelt ágazata is. A biotechnológia lehet a magyar gazdaság egyik húzóágazata, hazánknak rendkívüli esélyei vannak arra, hogy ennek olyan régiós központjává váljon, ahol a cégek fejlesztéseiket, kísérleteiket és a gyártást is megvalósíthatják. Az Egyetem kapacitásait tekintve Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye. A hallgatói, az oktatói létszámokat vizsgálva kijelenthető, hogy az intézmény a hazai felsőoktatás élvonalába tartozik. Az oktatói-kutatói erőforrások minőségi összetételének legfontosabb mutatószáma a minősített oktatók száma, illetve aránya. A Pécsi Tudományegyetemen a 2011. évben a minősített oktatók aránya meghaladta a 67%-ot, s ezzel az intézmények élvonalába tartozott. Pécsi Tudományegyetem a magyar doktori képzés egyik legjelentősebb szereplője, az intézmény nyolc karán összesen 20 doktori iskola működik. Ezzel a képzési-szervezeti struktúrával az Egyetem az öt legjelentősebb hazai intézmény között is piacvezetőnek számít a doktori képzésben Doktori Iskolák száma 1-5 (doktori.hu)
A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolái A Doktori Iskola neve
Tudományág
Létesítés éve
Törzstagok száma
1.
Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
állam- és jogtudományok
2002
12
2.
Biológiai Doktori Iskola
biológiai tudományok
2002
10
3.
Breuer Marcell Doktori Iskola
építészmérnöki tudományok, építőművészet
2003
13
4.
Egészségtudományi Doktori Iskola
egészségtudományok
2005
8
86
A Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolái A Doktori Iskola neve
Tudományág
Létesítés éve
Törzstagok száma
5.
Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola
elméleti orvostudományok
2000
13
6.
Filozófia Doktori Iskola
filozófiai tudományok
2002
11
7.
Fizika Doktori Iskola
fizikai tudományok
2005
12
8.
Földtudományok Doktori Iskola
földtudományok
2002
13
9.
Gazdálkodástani Doktori Iskola
gazdálkodás- és szervezéstudományok
2001
7
10. Gyógyszertudomány Doktori Iskola
gyógyszerészeti tudományok
2000
12
11. Interdiszciplináris Doktori Iskola
néprajz- és kulturális antropológia, politikatudományok, történelemtudományok
2000
10
12. Interdiszciplináris Doktori Iskola
elméleti orvostudományok
2000
9
13. Irodalomtudományi Doktori Iskola
irodalom- és kultúra tudományok
2002
7
14. Kémia Doktori Iskola
kémiai tudományok
2000
11
15. Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola
klinikai orvostudományok
2000
22
16. Nyelvtudományi Doktori Iskola
nyelvtudományok
2001
9
2005
8
2001
12
2000
7
2002
10
Orvostudományok
17. Oktatás és Társadalom Neveléstudományi neveléstudományok Doktori Iskola 18. Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar képzőművészet, Doktori Iskola zeneművészet 19. Pszichológia Doktori Iskola
pszichológiai tudományok
gazdálkodás- és szervezéstudományok, 20. Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori közgazdaságtudományok, Iskola regionális tudományok A Doktori Iskolák törzstagjainak száma
216
A tudományos szakemberképzés volumene jelentős kutatási kapacitást biztosít az intézményben. 2009-ben 859 hallgató vett részt doktori képzési programban, és 227 fő került első évesként felvételre valamely doktori iskolába. A Pécsi tudományegyetemen 2009-ben 113 fő szerzett fokozatot, ami az összes hallgató 13,15%-a. Az Egyetem tudományos képzés terén meglévő vonzerejét, élvonalbeli teljesítményének fenntartását tükrözik a doktori képzésre felvehető keretszámok alakulása is, amelyek az elmúlt időszakban fokozatosan nőttek.
87
Doktori iskolák keretszámainak alakulása 2009-2011 1-5 (doktori.hu)
A Pécsi Tudományegyetemre felvételt nyert hallgatók tudományos tevékenységük sikeressége érdekében szakmai és infrastrukturális támogatást kapnak az intézmény képzett, szakmailag elismert oktatóitól, kutatóitól. Ez részben magában foglalja a TDK-OTDK dolgozatok elkészítésének folyamatát, részt vehetnek konferenciákon, munkájukat bemutathatják előadás formájában, publikálhatják nemzetközileg is elismert szakfolyóiratokban. Az Egyetem hallgatói az elmúlt időszakban szép számban értek el dobogós helyezéseket az Országos Tudományos Diákköri versenyeken.
OTDK helyezések száma
Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségtudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejl. Kar Illyés Gyula Főiskolai Kar Közgazdaságtudományi Kar Művészeti Kar Pollack Mihály Műszaki Kar Természettudományi Kar Összesen
34 29 38 6 12 6 27 27 1 46 225
A Pécsi Tudományegyetem fontos szerepet tulajdonít a szakkollégiumi képzésnek. Szinte valamennyi karon működnek ilyen, a diákok tudományos munkáját serkentő szervezetek. A Pécsi Tudományegyetemen 9 szakkollégium működik: a Grastyán Endre Szakkollégium valamennyi kar diákjai előtt nyitva áll, a Kerényi Károly Szakkollégium a bölcsészettudományokkal, a Szentágothai János Szakkollégium a természettudományokkal, a Juhász Jenő a műszaki tudományokkal, az Óriás Nándor Szakkollégium pedig a jogtudományok területével foglalkozik. A jelentkezők kiválasztása a benyújtott pályázati anyag és az ezt követő rövid, felvételi elbeszélgetés eredménye alapján történik. Hallgatói tanácsadói és tutorális-rendszerükbe bevont hallgatóinak száma a kiemelt területeken, éves szinten elérte a 350 főt.
88
A szakkollégiumok száma, tudományterületek, aktív tagok, kutatási témák és műhelyek száma Sor Szakkollégium neve Kar Tudomány terület Tagok szám száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kerényi Károly Szakkollégium Márton Áron Szakkollégium
BTK
Bölcsészettudományok
30 fő
BTK
Interdiszciplináris
140 fő
Wlislocki Henrik Szakkollégium Társadalmi Befogadás Szakkollégium Janus Pannonius Szakkollégium Juhász Jenő Szakkollégium
BTK
Romológia
17 fő
FEEK
Felnőttképzés
15fő
KTK
Közgazdaságtan
56 fő
PMMK
Műszaki tud.
63 fő
TTK
Természettudományok
16 fő
PTE
Interdiszciplináris
50 fő
PTE
Állam- és jogtud.
30 fő
Szentágothai János Protestáns Szakkollégium Grastyán Endre Szakkollégium Óriás Nándor Szakkollégium
A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik a régió legjelentősebb kutatás-fejlesztési célú infrastrukturális kapacitásával. 2008-ban összesen 108 db nagy értékű kutatási műszerrel rendelkezett, amely összesen 18.109 m2 kutatási labor szintterületen helyezkedett el. Az Egyetem hat karának és klinikai központjának harmincnégy intézete illetve tanszéke összesen 111 elkülönült funkcionalitású kutatási infrastruktúrát működtet. A kutatás infrastrukturális ellátásában kiemelt jelentőségű lépés, hogy 2012 nyarán átadásra került a Szentágothai János Kutatóközpont (korábbi megnevezése PTE Science Building). A kutatóközpont több mint 7000 m2-es szinrterületével szolgáltja a PTE természettudományos, orvosi és műszaki kiemelt kutatási és oktatási tevékenységét. A Pécsi Tudományegyetemen folytatott tudományos tevékenység jellemzi, hogy az elmúlt 10 évben megjelent publikációk száma meghaladta a 3500 darabot, ezen belül az elmúlt 10 év során éves szinten megháromszorozódott a tudományos művek száma. Ezen tudományos publikációk nemzetközi hivatkozásainak száma mindösszesen 20568 volt. Ez a mutató folyamatos meredek bővülést mutat. Az Egyetem kiemelt kutatási területeire, illetve azok tudományos hátterére fókuszálva azt tapasztalhatjuk, hogy a KKI-khoz kapcsolódó elsődleges területek publikációinak száma nemzetközi mércével mérve is kiemelkedik, értéke az elmúlt 5 évben megközelítette a 6800-at. Fontos kiemelni, hogy ezen publikációk döntő része idegen nyelvű, külföldi folyóiratokban jelent meg. A 2005-2009-es időszakban, a kiemelt kutatási irányokban aktív oktatók, kutatók csaknem 440 monográfiát készítettek. Hazai és nemzetközi (idegen nyelvű) publikációk száma
Hazai és külföldi monográfiák száma
Általános Orvostudományi Kar
3516
143
Egészségtudományi Kar
632
122
Közgazdaságtudományi Kar
542
52
Pollack Mihály Műszaki Kar
386
10
Természettudományi Kar
1715
107
Összesen:
6792
434
Érintett Kar neve
A publikációk hivatkozásainak száma és a publikációk impakt faktora: Kar neve
A publikációk nemzetközi és hazai hivatkozásainak száma
A publikációk impakt faktora, vagy más módon bizonyítható hatása
89
Általános Orvostudományi Kar
11 778
3117,806
Egészségtudományi Kar
466
338,2
Közgazdaságtudományi Kar
333
80,15
Pollack Mihály Műszaki Kar
1687
43,296
Természettudományi Kar
8329
777,59
22 266
4357,042
Összesen:
A fókuszterületeken aktív oktató-kutató munkatársak nemzetközi elismertségét díjak, kitüntetések, illetve szakmai tisztségek jelzik. Az Egyetem kutatói több mint 250 hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkeznek.. Nemzetközi és hazai folyóirat szerkesztőségi tagok
Nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben viselt tisztségek
Országos díjak (ösztöndíjak) és kitüntetések*
Általános Orvostudományi Kar
88
343
104
Egészségtudományi Kar
37
71
9
Közgazdaságtudományi Kar
38
42
19
Pollack Mihály Műszaki Kar
27
60
29
Természettudományi Kar
69
104
87
Összesen:
259
620
248
Érintett Kar neve
A Pécsi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési bevételének legfontosabb forrásai a pályázati bevételek voltak. A 2005-2007 közötti időszakban a kutatási bevételek folyamatos csökkenő tendenciát mutattak, melynek elsődleges oka a pályázati bevételek jelentős csökkenése volt. Ezt a tendenciát a céges K+F bevételek növekedése sem tudta ellensúlyozni. Szerencsés módon a 2009-es év feldolgozott adatait tekintve ez a tendencia megtört, a pályázati bevételek meredek emelkedést mutatnak, csak a K+F pályázatok bevétele meghaladta az 1 mrd Ft-ot. A K+F+I bevételek alakulása a PTE-n 2005-2009 között (ezer Ft) Forrástípusok
2005
2006
2007
2008
2009
OTKA
446 912
385 610
296 330
276 662
429 292
NKTH
809 769
339 770
349 783
200 636
485 411
153 219
578 628
585 491
186 237
232 437
372 748
506 678
Pályázatok összesen
1 842 172
911 617
878 550
1 003 265
2 000 009
K+F+I bevétel pályázatból
1 842 172
911 617
878 550
1 003 265
2 000 009
EU keretprogramok Egyéb
K+F+I bevétel cégektől
53 392
71 697
74 043
113 040
231 410
Összes K+F+I bevétel:
1 895 564
983 314
952 593
1 116 305
2 231 419
2005-2009 bevételei összesen:
7 179 195
A kutatási tevékenység finanszírozásában komoly szerepet játszottak a költségvetési támogatáson túl megszerzett K+F+I bevételek. A K+F bevételek tendenciája az elmúlt éveket tekintve csökkenést mutat, a folyamatot a költségvetési támogatás folyamatos emelkedése is kísérte, így a kezdeti jónak mondható 14% körüli értékről 2008-ra 8%-ra csökkent a bevétel aránya. Ez a tendencia szerencsére megállni látszik, a K+F+I bevételek aránya 2009-ben 15%-ra ugrott.
90
A K+F+I bevételek aránya (ezer Ft) Forrástípus Összes K+F+I Költségvetési támogatás (OEP, közoktatási feladatellátás és Hallgatói előirányzat nélkül) A K+F+I bevételeknek aránya
1 895 564
983 314
952 593
1 116 305
2 231 419
Átlagos érték 1 435 839
10 884 412
10 985 698
12 502 806
12 558 497
11 883 440
9 386 282
14,83%
8,21%
7,07%
8,16%
15,8%
13,26%
2005
2006
2007
2008
2009
A Pécsi Tudományegyetem kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező intézmény. Az Egyetem tagja a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatnak, alapítója és tagja a Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központnak és a Regionális Egyetemi Tudásközpontnak, létrehozta Társadalmi Szenátus intézményét (régi legjelentősebb gazdasági szereplőinek részvételével), működtet Tudományos tanácsot, amelynek külsős tagjai is vannak, és folyamatosan bővülő vállalati kapcsolatrendszert működtet. Ország Ausztria
Belgium Brazília
Intézmény Karl-Franzens Universität, Graz Medical University of Graz Louvaini Katolikus Egyetem Catholic University of Brasília
Ország Oroszország
Románia
Masaryk Egyetem Brno
Fehéroroszország Franciaország
Francisk Scorina Gomel State University Strasbourgi Egyetem
Horvátország
University of Zagreb
Koreai Köztársaság Lengyelország
Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék Fukuhara Gakuen University Consortium Akita International University Nagoya City University Kyung Hee Egyetem Jagelló Egyetem, Krakkó
Németország
Bayreuthi Egyetem
Olaszország
Regensburgi Egyetem La Sapienza Egyetem IUAV
Japán
Babes Bolyai University University of Medicine and Pharmacy at Tirgu Mures Sapientia Erdély Magyar Tudományegyetem
Universidade de Brasília Csehország
Intézmény Izhevsk State Technical University Izhevsk State Medical Academy Puskin Orosz Nyelvi Intézet
Szerbia
University Novi Sad
Szlovákia
Megatrend University Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Selye János Egyetem
Szlovénia
University of Maribor
Törökország
Dumlupinar University
USA
Nazareth College University of Arizona Ohio University State University of New York at Oswego San Diego State University Florida State University Texas Tech University
91
4.1.2. A projekt megvalósításáért és üzemeltetéséért felelős szervezeti egység
A PTE Pályázati szabályzata alapján jelen projekt megvalósítását a PTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Igazgatósága (PII) felügyeli. A PII biztosítja a projektmenedzsment tevékenység ellátását, továbbá a PII részeként üzemelő KTTK felelős a kutatáshasznosítási és technológia transzfer tevékenységért. A szakmai megvalósítás elsődleges szervezete a Szentágothai János Kutatóközpont. Az Egyetem nagy ívű stratégiai K+F fejlesztési projektjei közül mind nagyságrendjében, mind várható hatásában kiemelkedik a Science, Please! projekt, melynek keretében kialakításra kerül a Szentágothai János Kutatóközpont (SZJK). A PTE a kutatóközpont létrehozásával a természettudományi oktatás, kutatás, innováció minden oldalát szolgálni kívánja. A működését 2012 nyarán megkezdő SZJK korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely vállalatokkal működik együtt, rugalmasan reagál a kutatási trendekre és a tudásalapú gazdaság igényeire, egyben a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Az SZJK három tématerületben koncentrálja a kutatási irányokat és a kapcsolódó oktatást:
-
Biotudományi Központ (Biosciences Center) Környezettudományi Központ (Environmental Sciences Center) Információtechnológiai Központ (Information Technology Center)
A K+F+I tevékenység jelentőségének növekedését a PTE-n jól jelzi a K+F bevételek folyamatos emelkedése és a gazdasági-ipari kapcsolatok erősödése. Ipari partnerekkel elsősorban közös kutatási – általában pályázatokból finanszírozott – projektek keretében működnek együtt a PTE kutatócsoportjai. A pályázati bevételek folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, a pályázati felhívások a K+F+I területen erőteljesen az ipari együttműködések felé orientálnak. A Szentágothai János Kutatóközpont személyi hátterét a jelenleg megvalósítás alatt álló „A Déldunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése” című TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-20100002 azonosító számú projekt megvalósítói biztosítják. A kutatóközpont így nagyságrendileg 350 fős kutatói gárdával kezdi meg működését. Ebből a jelentős kutatói létszámból nagyságrendileg 106 fő főállású kutató, 31 fő PhD Hallgató, 29 fő laboráns és, technikus, 32 fő egyéb alkalmazott, míg 150 fő meglévő oktatási szervezeti egységek oktatói. Az SZJK Biotudományi Központjában résztvevőként megtaláljuk jelen projekt megvalósítóit: a Laboratóriumi Medicina Intézet, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetnek oktatóit, kutatóit. A projekt szakmai megvalósításában komoly szerepet vállal a fentiek mellett a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is. Megvalósítás felelős szervezetei Szervezet Feladat Felelős megnevezése PTE Rektori Hivatal jogszabályi környezet dr. Urbán Katalin hivatalvezető monitorozása, megváltozó jogszabályhoz történő alkalmazkodás, belső szabályozások módosítása PTE Pályázati és Innovációs - Projektmenedzsment feladatok Dr. Lampek Kinga igazgató Igazgatóság biztosítása a fenntartási időszakra, - PFJ- elkészítése, szakmai kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel
Kutatáshasznosítási és - szabadalmaztatási és egyéb Technológia-transzfer Központ kutatáshasznosítási tevékenység menedzsmentje - gazdasági, ipari kapcsolatok fejlesztése, a kialakított gazdasági partnerségek fenntartása, partnertalálkozók szervezése, üzleti modellek kialakítása - hasznosítási és K+F megbízási szerződések kötése hazai és külföldi partnerekkel - adott szellemi termékek hasznosítására létrejött spin-off vállalatok alapítása, felügyelete Szentágothai János - K+F+I tevékenység Kutatóközpont (korábban PTE - nemzetközi pályázatokhoz Science Building) kapcsolódó projektgenerálás, pályázatírás - a kutatási infrastruktúra fenntartása - kutatási, mérési szolgáltatások nyújtása a külső szereplők számára PTE ÁOK és KK intézetek - a projekthez kapcsolódóoktatási tevékenység, tananyagés képzésfejlesztés - K+F tevékenység, részvétel a Szentágothai János Kutatóközpont munkájában PTE KK Szülészeti és - K+F tevékenység Nőgyógyászati Klinika
Dobay Kata igazgatóhelyettes, a vezetője
PII KTTK
Ruzsa menedzserigazgató
Csaba
Dr. Vermes István, szakmai vezető
Dr. Bódis József
4.1.3. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása
Konzorciumi partner: Kaposvári Egyetem A Kaposvári Egyetemet a Magyar Országgyűlés 2000. január 1-jével alapította, így az ország egyik legfiatalabb felsőoktatási intézménye. Képzési kínálatunk a felsőfokú szakképzéstől (FSZ) a különböző alap- (BSc vagy BA) és mesterdiplomát adó (MSc vagy MA) szakokon át, a doktori (PhD) képzésen keresztül a szakirányú továbbképzéseket is magában foglalja, biztosítva ezzel az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. A Kaposvári Egyetem négy karán: az Állattudományi, a Gazdaságtudományi, a Művészeti, valamint a Pedagógiai Karon a képzési területek széles skálájáról választhatnak a jelenlegi és leendő diákok. A jelen projektben résztvevő Állattudományi Kar széles körű elismerés mellett magas színvonalú oktatási, kutatási, szaktanácsadási és szolgáltató tevékenységet végez az agrártudományok és az ehhez kapcsolódó interdiszciplináris tudományterületeken. A Kaposvári Egyetem négy kara tudományterületeivel és képzési szintjeivel sajátos, színes oktatási programot kínál a jelentkezők számára. A hét felsőfokú szakképzés mellett az agrár-, a művészeti és a művészetközvetítési, a gazdaság-, a társadalom- és a bölcsészettudomány, valamint a pedagógusképzés területén összesen 20 alapképzés, 4 mesterképzés, 21 szakirányú továbbképzés közül választhat az érdeklődő. A bolognai rendszernek megfelelően tanulmányaikat a legmagasabb szinten folytatni kívánó hallgatók két doktori iskolában (Állattenyésztési Tudományok, Gazdálkodásés Szervezéstudományok) szerezhetik meg PhD-fokozatukat. 93
A Kaposvári Egyetem intenzív és széles szakmai spektrumot átfogva, hazai és nemzetközi együttműködések keretében végez alap- és alkalmazott kutatásokat, továbbá innovációs tevékenységet. A legjelentősebb kutatási aktivitás az élő és élettelen természettudományok, valamint a gazdaságtudományok területén jelentkezik. Az agrár-, állatorvos-, orvos-, környezet- és élelmiszertudományok területén végzett multidiszciplináris kutatások fő célja az állati eredetű élelmiszer-előállítás teljes vertikumának átfogása, a „szántóföldtől a fogyasztóig” szemlélet megvalósítása, a minőségi és biztonságos termelést biztosító takarmányozás megalapozása és az állati eredetű élelmiszer-előállítás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata Jelentős szerepet kap a nagyvadtenyésztés- és hasznosítás számos kérdésének kutatása. A gazdaságtudományi kutatások kapcsolódnak az előzőekhez, kiegészülve a korszerű és biztonságos élelmiszerek versenyképességének javítását, a vállalatok gazdálkodási és szervezési rendszereinek korszerűsítését, az agrártermelés gazdasági és piaci kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint a terület- és vidékfejlesztési politika gazdasági összefüggéseinek feltárását célzó területekkel.
A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2010. első negyedévében létrejött Projekt Iroda fogja jelen pályázati program szakmai koordinálását végezni. A pályázatban érintett kar az Állattudományi Kar. A Kaposvári Egyetemen két doktori iskola működik, ebből az állattenyésztési tudományok doktori iskola által gondozott tudományterületekhez (tudományterületi besorolása: agrártudományok, tudományága: állattenyésztési tudományok) kötődik kétharmad részt a projekt. Az érintett főbb kutatási területek: az állatnemesítés, takarmányozás, legelő gazdálkodás tartástechnológia, szaporodásbiológia, állathigiénia, állattudományi digitális diagnosztika, multidiszciplináris területek, ezen belül humán táplálkozástudomány. A projektben részlegesen érintett még a multidiszciplináris területeken agrárvonatkozású képzésekkel rendelkező Gazdaságtudományi Kar. A Kaposvári Egyetemen jelenleg 220 fő teljes munkaidős oktató és kutató tevékenykedik, minősítéssel 61% rendelkezik. A fejlesztéssel érintett ÁTK-n ez az arány 66%-os (50 fő), a GTK-n 64,29%-os (29 fő). Ez alapján az érintett tudományterületeken tevékenykedő intézmények között (agrár- és élelmiszertudomány) az érintett karok az 5. és 7. helyen helyezkednek el a 23-ból. Az ÁTK 50 főnyi oktató/kutatójából 1 MTA rendes tag és 6 akadémiai doktor található. Az Egyetem egy akadémiai kutatócsoporttal rendelkezik (MTA-KE Állattenyésztési és Állathigiéniai kutatócsoport), a kutatási infrastruktúra: hozzávetőlegesen 2.500 m2 laborépületben, bruttó 800 millió Ft értékű új laborműszer-park áll rendelkezésre a TIOP 1.3.1 pályázatból. A Kaposvári Egyetemen két doktori iskola működik: Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola (tudományterületi besorolása: agrártudományok, tudományága: állattenyésztési tudományok), amelynek kutatási területe: az állatnemesítés, takarmányozás, legelő gazdálkodás tartástechnológia, szaporodásbiológia, állathigiénia, állattudományi digitális diagnosztika. A képzés az intézmény állattenyésztő mérnöki MSc, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki MSc, agrármérnöki (hagyományos képzés) mesterszakjaira épül. Az oktatók száma: 37, ebből témavezető: 34, ebből törzstag: 12, meghívott: 7. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (tudományterületi besorolása: társadalomtudományok, tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok), amelynek kutatási területe: agrárgazdasági, pénzügyi és területi folyamatok szervezési és ökonómiai kérdései; pénzügyek, területi és gazdasági versenyképesség; környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés, marketing. A képzés az intézmény pénzügyi, vidékfejlesztési agrármérnöki, regionális és környezeti gazdaságtani mesterszakjaira épül. Az oktatók száma: 42, ebből témavezető: 36, ebből törzstag: 10, meghívott: 18. A pályázatba bevonni kívánt doktori iskolák képzéseire felvett hallgatók száma az elmúlt három évben éves szinten 8 főről 10-re nőtt, a képzésben résztvevő hallgatók száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban, a 2006/2007, 2007/2008 és 2008/2009-es tanévekben) 52-64 fő volt:
94
Tanév 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. Összesen:
Nappali képzés 29 32 29 26 24 140
Levelező képzés 24 32 32 27 28 143
Egyéni felkészülés 9 9 11 7 7 43
Ezek közül a fokozatot szerzettek száma a következőképpen alakult: 2005 N -
2006 L -
N -
L -
-
-
-
-
2007 N L 5 1 fő egyéni felkészülő 6
2008 N 1
2009 L 2
N 7
L 4
-
-
3
11
2010 N L 5 5 1 fő egyéni felkészülő 11
Az elmúlt 3 OTDK-n a Kaposvári Egyetem négy karáról átlagosan 28 fő vett részt és átlagosan 13 fő szerzett helyezést, vagy különdíjat. A konkrét részvételi és eredményességi adatokat – amelyek 2009re ugrásszerűen javultak – a következő táblázat tartalmazza: A Kaposvári Egyetem OTDK aktivitása 2005 és 2009 között 2005 2007 2009 résztvevő helyezet résztvevő helyezett résztvevő helyezett t 9 6 13 11 11 8 7 2 4 3 9 2
ÁTK GTK MK (OTDK+OMD K) PK KE összesen:
-
-
22
1
16
4
1 17
0 8
1 40
1 16
2 38
1 15
1. Partner neve: Richter Gedeon Nyrt. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt. magyar irányítású kelet–közép–európai regionális multinacionális gyógyszercég. A Richter Gedeon ötvözi az évszázados magyar gyógyszergyártási tradíciót a modern technológiai csúcsminőséggel. Célja, hogy korszerű és elérhető árú készítményekkel álljon a lakosság gyógyításának szolgálatában, és tevékenységével hozzájáruljon a magyar gazdaság fejlődéséhez, az ország versenyképességének javításához. Mára a Richter 800 fős kutató-fejlesztő bázissal a kelet-közép-európai térség legjelentősebb gyógyszerkutatási központjává fejlődött. Számos, a Richter Gedeon Nyrt. által vezetett kutatás-fejlesztési projektben érintettek a mostani pályázatban résztvevő intézetek munkatársai. Jelen projekt során a Richter Gedeon Nyrt. területi képviselője, Dr. Kádár Anikó segítségére számítunk, az állatkísérletek területén meglévő tapasztalatai miatt. 2. Partner neve: IBSA Pharma Kft. Az IBSA Pharma Kft. a svájci központú cég magyarországi leányvállalata, 1995-ben alakult. Az vállalat munkatársainak legfontosabb célkitűzése, hogy partnerei igényét megbízhatóan, magas színvonalon és minőségben elégítsék ki. Az IBSA a klinikai igények felmérésén alapuló, gondosan megválasztott projektek révén tud eredményes lenni. A fejlesztési folyamat magas hatékonysága, a piaccal való kapcsolattartás biztosítja a költséghatékonyságot, ez teszi lehetővé, hogy a vállalat egyedülállóan versenyképes árakkal képviselje magát a piacon. 95
A kutatás során Dr. Kovács Károly (orvos igazgató) a hormonkészítmények tisztításában kidolgozott tapasztalatait felhasználva segíti munkánkat. 3. Partner neve: Ferrring Magyarország Kft. A Ferring Magyarország Kft. egy kutatás-orientált bio-gyógyszerészeti vállalat, amely az innovatív termékek azonosításának, fejlesztésének és forgalmazásának szenteli munkáját. Fő terápiás területei: urológia, megtermékenyítés, nőgyógyászat, gasztroenterológia, endokrinológia, csontrendszer. A cég kutatási tevékenységét és termékeit egy közös téma köti össze, melynek középpontjában a személyre szabott kezelések állnak. Projektünk keretein belül Dr. Szilágyi Zoltán (orvos igazgató) fogja segíteni munkánkat, számítunk rá a hMG készítmények előállításában szerzett tapasztalatai miatt. 4. Partner neve: Sol-pro-med Kft. A Sol-Pro-Med Kft 2009-ben kezdte meg működését, gyógyszerek és gyógyszeripari termékek kis- és nagykereskedőjeként. Ezek mellett kutatás-fejlesztés területen is tevékenykedik. A vállalat ügyvezető igazgatója, Dr. Sümegi Gyöngyi, aki széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik a rekombináns hormonkészítmények hazai és külföldi felhasználásával kapcsolatban. Cége rendszeres felméréseket végez a rekombináns és vizelet alapú FSH, LH és hCG készítmények hatásáról mind betegelégedettség mind hatásfok tekintetében. Ezen információk alapján tudjuk a különböző, az in vitro fertilizációs kezelések során alkalmazott stimulációs protokollokat mindinkább fejleszteni, a betegek egyéni szempontjai szerint individualizálni. A céggel folytatott szakmai együttműködés így nagymértékben hozzájárul hatékonyságunk javításához, és a betegek injekciós kezeléssel szembeni esetleges félelmeinek leküzdéséhez. 5. Partner neve: Ferticad Kft. A FertiCAD Kft. 1996-ban alakult, s legfőbb célja, hogy a meddőségi központok ellátása, valamint egyéb orvosi eszközök és berendezések értékesítése terén a piaci igényeket minél nagyobb megrendelői elégedettséget kiváltva szolgálja ki. Olyan beszállítókat részesítenek előnyben, akik nemcsak a legmagasabb színvonalú termékeket állítják elő, hanem emellett ügyelnek arra is, hogy a termékek felhasználóihoz az adott tudományos területet érintő, legfrissebb kutatási eredmények, publikációk is eljussanak. Ez lehetővé teszi termékeik hatékonyabb alkalmazását, ezáltal is fokozva a megrendelők eredményességét és megelégedettségét. A cég ügyvezető igazgatója, Csertánné Gnandt Henriette nagy tapasztalatra tett szert az utóbbi évek során IVF tápoldat összetétel forgalmazásában, így kutatásunkba bevonva ezen tapasztalatát használva segíti munkánkat. 6. Partner neve: In Vitro Fertilisatio Kft Az In Vitro Fertilisatio Kft. évtizedes tapasztalatokra tett szert a meddő párok kezelésében. Az in vitro fertilizáció és a meddőségi kezelések minden fajtáját végzi, kivizsgálástól a kezelésig. A projekt kutatási tevékenységét az embriók osztályozásával kapcsolatos tapasztalatai révén tudja segíteni. 7. Partner neve: Medimate Kft. A Medimate. Kft. a University of Twente spin-off vállalkozása, amely Lab-on-a-Chip technológiát használva hoz létre egészségügyi termékeket, amelyek jelentős hozzáadott értékkel bírnak a felhasználók és a szakemberek számára is. Ezen technológia alkalmazása lehetővé teszi számukra, hogy kezelhető mérőeszközöket fejlesszenek ki, amelyek megfelelőek a Point of Care alkalmazásokhoz, így ilyen jellegű szakmai tudásuk nagyban hozzájárulhatnak kutatásaink sikerességéhez. 8.Partner neve: Biomarker Kft. A BioMarker Kft. 1996-ban alakult. Aktívan vesz részt csúcsminőséget képviselő világcégek magyarországi szakmai és kereskedelmi képviseletében. Termék palettájukon található különböző diagnosztikai és kutatáshoz alkalmazott vegyszerek és klinikai valamint kutatásban használt műszerek, automaták. A vállalat fontosnak tartja, hogy az általuk forgalmazott termékek kiváló minősége mellé kimagasló szakmai segítség társuljon. Kiépített egy jól működő szervízhálózatot és applikációs specialistáik folyamatosan segítenek az aktuális problémák megoldásában mind reagens mind műszer felhasználás szinten. 96
9. Partner neve: Roche Magyarország Kft. A Roche (Magyarország) Kft. a svájci, családi tulajdonban lévő gyógyászati cég, a Roche-csoport tagja, amelynek kutatásait immár több mint 100 éve az egészség javításának célja vezérli. A Roche vezető biotechnológiai vállalatként világelső az onkológia, a transzplantáció és az in-vitro diagnosztika területén. Az élet és a minőség mellett elkötelezett kutatás-orientált vállalat a betegségek minden fázisában - a korai felismerésétől a diagnosztikán át a kezelésig - a leghatékonyabb megoldásokra törekszik. A vállalat a jövő gyógyszereinek kifejlesztésén fáradozik, amelynek alapját olyan újszerű megközelítés adja, amely a csúcstechnológiás diagnosztika és a terápiás módszerek ötvözésén alapul. Ennek segítségével a cél a betegségek mélyebb megismerése és azok személyre szabott kezelése, valamint korszerű életmentő terápiák biztosítása olyan területeken, ahol ma szinte reménytelennek tűnik a harc a betegségekkel. A célzott biológiai gyógyszerek terén végzett úttörő tevékenységüknek köszönhetően már napjainkban is lehetőség nyílik arra, hogy életeket mentsenek, valamint hogy jelentősen javítsák betegeik életminőségét többek között az onkológia, a hepatitis C, a rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) és a virológia területén. 10. Partner neve: UNICAM Magyarország Kft. A cég analitikai műszerek és mikroszkópok széles választékát, teljes körű szervízszolgáltatást kínál a legkülönbözőbb felhasználási területek feladatainak magas szintű ellátására. 11. Kromat Kft A cég az Agilent Technologies hivatalos magyarországi képviselete. A Kromat Kft. kiváló minőségű, kémiai analitikai és life science szakterületeken alkalmazott készülékeket, termékeket forgalmaz és biztosítja ezek magas szintű támogatását a vevőszolgálat, szerviz és oktatás területén. Bevonásra kerülő külföldi partnerek Jelen projekt során 6 nagyhírű külföldi egyetem professzora kerül bevonásra, hogy tudásukkal segítsék munkánkat, elsajátíthassuk tőlük a külföldi best practic-eket, és tanulva tőlük fejlesszük szakmai tudásunkat. Az alábbiakban ezen professzorok intézetei kerülnek bemutatásra. 1. Partner neve: Greece, Athen, Immunbiology Department Helene Vanizeolu Maternity Hospital A Helene Vanizeolu Maternity Kórház immunbiológiai laboratóriuma rendkívül jól felszerelt, profiljába tartozik különböző kémiai vizsgálatok, celluláris immunitás, immunhiány vizsgálatok elvégzése, autoimmun betegségek, rák markerek kimutatására, diagnosztizálására, továbbá daganatos megbetegedések ellenőrzésére és kezelésére. A részleg kiemelkedő facilitásokkal rendelkezik a hisztokompatibilitási esetek tekintetében, különösen a csontvelőtranszplantáció, valamint az immunológiai vizsgálatok, és a habituális vetélés, továbbá a termékenységi problémák vizsgálata és kezelése esetében. Segítségükre a preimplantation factorok meghatározásban számítunk. 2. Partner neve: Universitatklinikum Giessen, Deutschland A Giesseni Klinika Nőgyógyászati és Szülészeti Osztályával tervezünk szoros együttműködést projektünk során, mely egység a betegellátás mellett képzési, és kutatási tevékenységet is végez. Kiemelkedő tapasztalattal rendelkeznek a meddőség és a fertilizációs beavatkozások területén, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több egymást követő évben is Németország legjobb egységének választották őket a kockázati szülések és a prenatális diagnosztika területén. Segítségükre és szakmai iránymutatásukra számítunk az in vitro fertilizációs beavatkozások szakmai konzultációja, a folyamat egységesítése, nemzetközi standardok alkalmazása területén. 3. Partner neve: The George Washington University, USA A George Washington Egyetem Kémia Tanszékével szándékozunk stratégiai partnerséget kialakítani a projektünk során. Az Intézet a hagyományos műszerezettségen kívül számos speciális eszközzel is rendelkezik, melyek nagyban hozzájárulnak tudományos potenciáljuk fokozásához (ultra-nagy 97
vákuum rendszer, Auger spektrométer, LED, speciális mikroszkópok, MALDI-MS, lézeres spektroszkópiai laboratórium). Az Intézet kutatócsoportjai közül külön kiemelnénk a Dr. Vértes Ákos nevével fémjelzett Vértes kutatócsoportot, akik az analitika és a fiziko-kémia területén törekszenek új orvosbiológiai elemzési technológiák kifejlesztésére. A csoport nevéhez kapcsolódik egy, a közelmúltban tett felfedezés, mely a fotonikus ionforrásokon alapuló nanoszerkezetekhez kapcsolódik. Említett orvosbiológiai elemzési technológiák területén elért kiemelkedő teljesítményük kapcsán számítunk a csoport közreműködésére, és tanácsaira kutatási tevékenységünk folyamán. 4. Partner neve: University of Sussex, UK A Sussex-i Egyetemet élvonalba tartozó kutatóegyetemként jegyzik a világban, ugyanis kutatási tevékenységének több, mint 90%-a nemzetközileg elismert és minősített. Az intézmény Élettudományokhoz kapcsolódó kutatásai közül Idegtudományi tárgykörben szándékozunk stratégiai együttműködés kiépítésére az egyetemen található Idegtudományi Csoporttal. A csoport kutatási tevékenységének célja, hogy megértsék az idegrendszer szerkezetét, működését és fejlődését, továbbá fényt derítsenek a különböző neurológiai betegségek okaira. Kutatásaikat két fő fókusszal végzik, az egyik a molekuláris és sejtes mechanizmusok tanulmányozását célozza a tanulás és memória tárgykörében, a másik a patch clamp technológia alkalmazásán keresztül speciális sejt csatornák mechanotranszdukció biofizikai tulajdonságait célozza. Szakmai tanácsaikra az idegrendszer kutatásához kapcsolódó kiemelkedő kutatási tevékenységük kapcsán számítunk. 5. Partner neve: Cooper University Hospital,Camden, New Jersey, USA A Cooper Egyetem a Dél-New Jersey régió vezető egészségügyi, valamint oktatási és kutatási szolgáltatója. Több, mint 700 orvossal rendelkezik 75 speciális szakterületen, amely egyedülállóan szofisztikálttá teszi az intézményt. Közvetlenül a Szülészeti és Nőgyógyászati osztállyal fogunk együttműködni, mely egység a szüléshez, és megtermékenyítéshez kapcsolódó kutatások területén a világ élvonalába tartozó eredmények produkálására törekszik. Kutatási területeik közé tartozik a meddőség kezelése, in vitro fertilizációs módszerek kutatása, embrió átültetés, vetélés, továbbá a rák és a terhesség kontextusának tanulmányozása. Az intézmény együttműködésére az immunológiai vizsgálatok általa létrehozott módszerek hazai beállítása kapcsán számítunk. 6. Partner neve: University of Twente, Enschede, Hollandia, BIOS/Lab-on-a-Chip group A BIOS nevezetű egység a MESA+ Nanotechnológia Intézet tagjaként azzal a célzattal jött létre, hogy Lab-on-a Chip rendszerek kutatás-fejlesztését végezze. Kompetenciáik a mikro, és nanorészecske gyártás és az elektronikus mérési technológiák körül csoportosulnak. A BIOS csoport stratégiai együttműködés keretében a NanoNed programon keresztül működik együtt számos nemzeti és nemzetközi szervezettel a microfluidics és a nanotechnológiák területén. Az egység segítségére számítunk a chip fejlesztés területén. A csoport tagjai közül az alábbi személyekkel szándékozunk szorosabb együttműködést folytatni: - Prof. Dr. A. van den Berg, aki nemzetközi szaktekintélye a microanalisys rendszerek, nanoszenzorok, nanofluidics és az egyedi sejtes és szövetes chipek fejlesztésének. - Dr. Séverine Le Gac a “Cell on chip” kutatócsoort vezetője. - Dr. Floor Wolbers jelenleg posztdoktorként dolgozik a MESA+ Intézet BIOS csoportjában. - Dr. Loes Segerink kutató a MESA3 Intézet BIOS csoportjában - Dr. Andries van der Meer a University of Twente Biomedikai technológiákkal foglalkozó Intézetének a tagja. 4.1.4. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása
Pályázati és pályázatmenedzsmenti tapasztalatok A természet- és műszaki tudományok sokoldalú támogatása az ÚMFT egyik kiemelt prioritása. A Pécsi Tudományegyetem az ÚMFT pályázati lehetőségeire (TIOP 1.3, TÁMOP 4.2, GOP 1.1 és 1.2 prioritások) építve az elmúlt időszakban megkezdte az Intézményfejlesztési Tervében 2006 során
98
felvázolt nagy ívű kutatási és innováció fejlesztési programját. Az eddig eltelt időszakban a PTE több mint 8 milliárd Ft támogatást tudott megszerezni az ÚMFT különböző pályázatain. Fejlesztési program
Science, Please! TIOP-1.3.1-07/1-2F-2008-0002
SP! IKT-Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása TÁMOP 4-2-2-08/1
3T - Technológia - és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban TÁMOP 4.2.1-08/1
Mecsek Pharma Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Életminőséget javító gyógyszerek fejlesztése; gyógyszeripari és klinikofarmakológiai szakemberek képzése GOP 1.1.2-08/1
A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése TIOP-1.3.1-10/1
A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV
Leírás A közel 7 Mrd Ft összköltségű projekt keretében kialakításra kerül a Science Building épületegyüttese, melyen belül jelentős laboratóriumi műszerpark kerül beruházásra. A projekt keretében az informatikai háttér-infrastruktúra jelentős fejlesztését is végrehajtjuk. Megítélt támogatás: 6 442 millió Ft A Science Please! Innovatív Kutatói Team a környezeti károsodások bio-, környezet és informatikatudományi vizsgálatával, ezek eredményeiként megfogalmazott innovációkkal szolgálja a Pólus stratégiában meghatározott és ahhoz kapcsolódó oktatási és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket; megalapozza a Science Building kutatási humán kapacitását, kutatási tevékenységét. A Kutatói Team összefogja az Egyetem kutatói bázisát, nemzetközi beágyazottságával reagál a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire. Megítélt támogatás: 604 millió Ft Célunk, hogy a PTE átgondolt, konszenzusra épülő innovációs stratégiája alapján, a projekt során kiépülő szervezetrendszer és szolgáltatások segítségével a régió tudásbázisaiban keletkező innovatív szellemi alkotások- a technológia-transzfer folyamat eredményeképpen jelentős bevételeket generálva, hatékonyan hasznosuljanak a hazai illetve a nemzetközi piacon, hozzájárulva ezáltal a tudásintenzív gazdaság kialakulásához. Megítélt támogatás: 461 millió Ft A Mecsek Pharma azzal a céllal jött létre, hogy gazdasági vállalkozás keretein belül hasznosítsa a PTE-en felhalmozott gyógyszerkutatási és fejlesztési tudásbázist. Három területen kívánunk professzionális tevékenységet folytatni: a) originális gyógyszerjelölt molekulák preklinikai kutatása és fejlesztése; b) Fázis 2 multinacionális humán klinikai vizsgálat; c) ipari farmakológiai ismeretek meghonosítása egyetemi graduális és posztgraduális képzésben. Megítélt támogatás: 1 Mrd Ft. A projekt a Pécsi Tudományegyetem oktatási-kutatási infrastruktúrájának komplex fejlesztésére irányul az intézmény kutatási kiválósági területeire koncentrálva. Ezen területekhez kapcsolódóan labor és műszerfejlesztéseket tervezünk megvalósítani, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. A fejlesztések nagy része meglévő, továbbfejleszthető kutatás-fejlesztési tevékenységre épül. Megítélt támogatás: 1.473.861.638 A projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem a Kaposvári Egyetemmel közösen stratégiai céljaikkal és lehetőségeikkel összhangban tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre, mely tevékenységgel a régió versenyképességének növelése és a Pólus program fejlesztési irányrendszere kap európai színvonalú alapot. A K+F kapacitás koncentrált minőségi fejlesztése a projekt során négy fő Kiemelt Kutatási Irány mentén valósul meg. Megítélt támogatás: 2.487.150.970
Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen TÁMOP-4.2.2.B-10/1
A projekt azokat a szervezeti, képzési és kutatásfejlesztési tevékenységeket célozza meg, melyek által bővülhetnek az Egyetem humánerőforrás és infrastrukturális kapacitásai a tudástermelés, a tudományos disszemináció és a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismertetése terén. A projekt
Kapcsolódás jelen projekthez Infrastrukturális és szervezeti háttér biztosítása a projekt megvalósításához. A projekt megvalósítását Dr. Kovács L. Gábor rektorhelyettes vezette PIB felügyeli.
Jelen projektet megalapozó kutatási tevékenység és tudományos HR fejlesztés valósult meg. A projekt szakmai vezetője Dr. Vermes István volt. A nemzetközi tudományos résztvevő/közreműködő partnerek között a MESA-t, az University of Twente-t, a résztvevő/közreműködő gazdasági partnerek között a Richter Gedeon NyRt-t vontuk be a megvalósításba. Szakmai megvalósítók között szerepelt, mint témavezető Dr. Kovács L. Gábor A kutatáshasznosítási, tudománymenedzsment szervezeti és kutatói kompetenciák jelentős fejlesztése valósult meg. A projekt szakmai tapasztalatai segítenek jelen projekt kutatáshasznosítási és technológiatranszfer tevékenységeinek megvalósításában. A pályázat finanszírozta jelen projekt projektgenerálásához szükséges kezdeti szakértői munkát. A projekt szakmai vezetője Dobay Kata. Gazdasági szereplő és az Egyetem közös kutatási munkájával megvalósított gyógyszerfejlesztési projekttapasztalatot biztosít jelen projekt megvalósításához. A projekt megvalósításában elsődlegesen a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet vett részt a PTE részéről.
A projekt megvalósítását támogató műszeres kapacitás fejlesztését valósítja meg. A projekt megvalósításában műszerfejlesztési menedzserként Dr. Márk László vett részt.
Az elmúlt évek legjelentősebb léptékű egyetemi K+F projektjeként megalapozza jelen projekt megvalósításához szükséges kutatói kapacitást. A projekt keretében megvalósított együttműködések alapozták meg jelen pályázat szakmai koncepcióját. A projektben az 1. Kiemelt Kutatási Irány vezetője Dr. Kovács L. Gábor, míg a projekt szakmai közreműködője Dr. Vermes István. A projektben a Kaposvári Egyetemmel közös konzorciumban valósul meg. A projekt keretében fejlesztett tudományos utánpótlás biztosítja elsődlegesen jelen pályázatban alkalmazni kívánt új kutatókat.
99
Fejlesztési program
Leírás egymásra épülő fejlesztési területei a tudományos diákköri munka, a szakkollégiumok és a doktori iskolák.
Kapcsolódás jelen projekthez
Megítélt támogatás:899.353.839
12. táblázat Közvetlen előzmények - a pályázati útmutatóban kiemelt projektek Pályázati forrás
Időtartam
Támogatási összeg (e Ft) 603 997
TÁMOP4.2.2-08/12008-0011
2009.07.012011.08.31.
TÁMOP4.2.1.B10/2/KONV2010-0002
2011.05.012013.04.30
2 009 369
TÁMOP4.2.108/12008-0004
2009.09.012011.12.31.
548 768
TÁMOP4.2.2/B-10/12010-0029
2011.08.01.2013.07.31.
864 134
A projekt tartalma SP! IKT – Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása a Pécsi Tudományegyetemen. A projekt keretében létrejött a „Lab-on-a-Chip for Clinical Applications”továbbá fejlesztésre került az LMI és a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet kutatócsoportja. A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése. Az projekt keretében 4 kiemelt kutatási irány fejlesztése valósul meg. Az 1. KKI kutatási feladata: Népbetegségek funkcionális genomikai tényezőinek és kórélettani folyamatainak feltérképezése innovatív korai prevenciós és predikciós technológiák, valamint új molekuláris gyógyszercélpontok és diagnosztikai eljárások azonosítása céljából. Ehhez kapcsolódva az egyetem óriási hangsúlyt fektet a biológiai és klinikai minták proteomikai és peptid vizsgálataira, amely jelen pályázatban is igen hangsúlyos téma. 3T-Technologia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Déldunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban A projekt keretében fejlesztésre került az egyetemi technológia transzfer tevékenység kialakításra kerültek szakmai protokollok, erősítésre került az egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolata Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen. A projektben a szakkollégiumok, tudományos diákkörök és doktori iskolák tudományos munkáját fejlesztjük.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja? igen
A projekt hatásai a jelen projektre A pályázat egyik közvetlen előzményének számít. Az itt megvalósított kutatási humán erőforrás fejlesztés és belső együttműködés alapozza meg a jelen projektet.
igen
Ebben a projektben alkalmazott fiatal kutatók foglalkoztatását jelen projektben hosszabbítják meg.
igen
Az itt alkalmazott menedzserek közül kerül kiválasztásra és alkalmazásra jelen projekt multi projekt szakértője
igen
a pályázat keretében fiatal kutatók alkalmazására nyílik lehetőség, így a doktoranduszok továbbfoglalkoztatását így tudjuk megoldani.
100
13. táblázat Már megvalósult projektek Pályázati forrás
Pályázati azonosító
ÚMFT
TÁMOP4.2.2-08/120080011.
teljesített
Támogatás /forrásigény (e Ft) 603 997
ÚMFT
TÁMOP4.2.108/120080004
teljesített
548 768
2009.09.012011.12.31.
hazai
OTKAF046635 ÉLT
teljesített
5 800
2004-2007
Státusz
Időtartam 2009.07.012011.08.31.
A projekt tartalma A Science Please! Innovatív Kutatói Team a környezeti károsodások bio-, környezet és informatikatudományi vizsgálatával, ezek eredményeiként megfogalmazott innovációkkal szolgálja a Pólus stratégiában meghatározott és ahhoz kapcsolódó oktatási és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket; megalapozza a Science Building kutatási humán kapacitását, kutatási tevékenységét. A Kutatói Team összefogja az Egyetem kutatói bázisát, nemzetközi beágyazottságával reagál a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire. 3T-Technologia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban A projekt keretében fejlesztésre került az egyetemi technológia transzfer tevékenység kialakításra kerültek szakmai protokollok, erősítésre került az egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolata Gyulladásos és neuropátiás fájdalom farmakológiai befolyásolása primér szenzoros neuronokon ható szerekkel.
Felmerült problémák és a kezelésük
A projekt hatásai a jelen projektre
A projektben az első három hónapban nem sikerült felvenni az eredetileg tervezett összes kutatót, a projekt megvalósítását 2 hónappal meghosszabbítva sikerült a tervezett szakmai programot sikeresen megvalósítani
A pályázat egyik közvetlen előzményének számít. Az itt megvalósított kutatási humán erőforrás fejlesztés és belső együttműködés alapozza meg a jelen projektet.
Közbeszerzés tevékenység elhúzódása (szakértők kiválasztása) miatt szükséges volt a projekt meghosszabbítására
A kutatáshasznosítás tapasztalatai és kialakított szervezeti keretei (KTTK) segítenek a projekt megvalósításban.
14. táblázat Párhuzamosan futó pályázatok Támogatási Pályázati A projekt Időtartam összeg (e forrás tartalma Ft) TÁMOP4.2.2/B-10/12010-0029
2011.08.01.2013.07.31.
864 134
TIOP-1.3.110/1-20100008
2011-2013
1 400 000
TÁMOP4.2.1.B10/2/KONV2010-0002
2011.05.012013.04.30
2 009 369
Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen. A projektben a szakkollégiumok, tudományos diákkörök és doktori iskolák tudományos munkáját fejlesztjük. A projekt a Pécsi Tudományegyetem oktatási-kutatási infrastruktúrájának komplex fejlesztésére irányul az intézmény kutatási kiválósági területeire koncentrálva. Ezen területekhez kapcsolódóan labor és műszerfejlesztések valósulnak meg, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése. Az projekt keretében 4 kiemelt kutatási irány fejlesztése valósul meg. Az 1. KKI kutatási feladata: Népbetegségek funkcionális genomikai tényezőinek és kórélettani folyamatainak feltérképezése innovatív korai prevenciós és predikciós technológiák, valamint új molekuláris gyógyszercélpontok és diagnosztikai eljárások azonosítása céljából. Ehhez kapcsolódva az egyetem óriási hangsúlyt fektet a biológiai és klinikai minták proteomikai és peptid vizsgálataira, amely jelen pályázatban is igen hangsúlyos téma.
Jelen projekt a továbbfejlesztését szolgálja?
A projekt hatásai a jelen projektre
igen
a pályázat keretében fiatal kutatók alkalmazására nyílik lehetőség, így a doktoranduszok továbbfoglalkoztatását így tudjuk megoldani.
igen
A pályázatban beszerzett műszerek támogatják jelen projekt megvalósítását
igen
Ebben a projektben alkalmazott fiatal kutatók foglalkoztatását jelen projektben hosszabbítják meg.
A projekt megvalósítási időszakában a jelenleg már futó 2 jelentős K+F célú TÁMOP (TÁMOP4.2.2/B-10/1-2010-0029 és TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002) valamint a műszerfejlesztési célú TIOP pályázatunk (TIOP-1.3.1-10/1-2010-0008) megvalósítását és lezárását tervezzük. A projektek a jelen projekttől független önálló menedzsment szervezettel rendelkeznek. A projektek lezárultával az ott foglalkoztatott kutatók egy részét jelen pályázatban kívánjuk továbbfoglalkoztatni. Jelen pályázat Projekt Irányító Bizottságaként a már futó pályázatok ilyen célra létrehozott irányító szervezete, a K+F TÁMOP PIB fog továbbdolgozni.
A pályázó nemzetközi kutatás-fejlesztési beágyazottsága A pályázó FP6-os programban a kiemelt kutatási területen szerzett tapasztalata: Projekt címe: FP6 Network of Excellence LSHM-CT-2004-512040 The control of embryo implantation: studies on gene expression/protein profiles, functions at the utero-embryonic level:cellular and molecular developmental events at the feto-maternal interface (EMBIC) A konzorcium tagjainak száma: 16 Társkoordinátor és kutatócsoport vezető: Dr. Szekeres Júlia Az elnyert támogatás összege: 7 500 000 Euro Mindemellett a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének tömegspektrometriás munkacsoportja kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A jelen projekthez szorosan kapcsolódóan nemzetközi együttműködést terveznek az alábbi intézményekkel: 1. University of Sussex (Brigton, Anglia) A University of Sussex (School of Life Sciences, Brigton UK) világhírű tapasztalatokkal rendelkezik az embrionális fejlődés állatmodelleken történő vizsgálatával kapcsolatban. A Sussex-i egyetemen jelenleg kutatóként dolgozó Dr. Pirger Zsolt és Prof. Kemenes György kutatókkal a PTE-nek igen gyümölcsöző tudományos együttműködésük van a gerinctelen idegrendszer fejlődés területén. Jelenleg olyan vizsgálataik vannak közlés alatt, a melyek azt bizonyítják, hogy a gerinctelen állatmodell kísérletek igen jól használhatóak a gerinctelen és humán idegrendszeri kutatásokban. Ennek megfelelően a jelen projekt során is alkalmaznák az egér modell mellett gerinctelen modell kísérleteket is, mivel a biológiai variabilitás így jelentősen csökkenthető. Hiszen egy-egy reprodukciós fázisban a Helix pomatia vagy a Lymnea stagnalis fajoknál gyakran 100-nál is több genetikailag és életkorilag azonos egyed használható a kísérletek folyamán. A biológiai variabilitás csökkentése a proteomikai és peptidomikai vizsgálatok során nagyban megnöveli a kapott eredmények megbízhatóságát és reprodukálhatóságát. A projektben vállalt tevékenységek: Pre- és Post doktor kutatókat adnak a kutatói csoporthoz A fiatal kutatókat szakmai tapasztalatuk bővítése érdekében fogadják az intézményükben A projekt eredményeként egy új együttműködő projektet - „R&D&I” - hoznak létre 2. The George Washington University (Washington DC, USA) A The George Washington University-n Vértes Ákos professzorral olyan közös fejlesztéseket terveznek, amelyek lehetővé teszik a megtermékenyítés folyamán, és utána az állatmodell kísérletekből származó embriókban lezajló molekuláris változások in-vivo és in-vitro nyomkövetését. Vértes Ákos professzor Úr 2012 júliusában 1 hónapra vendégprofesszorként látogat a PTE ÁOK tömegspektrometriás munkacsoportjába. 3. MESA Nanotechnológiai Intézete: A PTE az Science Please IKT pályázat megvalósításában (kutatásmenedzsment minták átvétele, szakmai tanulmányút Hollandiában) működött közre a MESA Nanotechnológiai Intézettel, közös RegPot pályázatot is nyújtottak be, mely még elbírálás alatt van.
103
4.2. A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE A szervezet feladatainak ismertetése
A projektmenedzsment feladata a projekt előkészítése, a pályázati dokumentáció összeállítása az előírásoknak megfelelően, valamint a projekt megvalósításának hatékony koordinálása. Az egyes tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kell kísérnie, hogy az a tervezett határidőre, az előre meghatározott minőségben és összegben készüljön el. A tervtől való esetleges eltérések időben történő kezelése, a megfelelő beavatkozások, intézkedések megtétele a folyamatok sikeres és eredményes lezárása érdekében. Menedzsment feladatok Előkészítése szakaszában Megvalósítása szakaszában projekt időbeli ütemezése, a tevékenységek a projekt tartalmi elemeinek összeállítása tervszerű megvalósításának nyomon követése a pályázati dokumentáció összeállításának projekt költségek ellenőrzése koordinálása minőségbiztosítás fejlesztési irányvonalak meghatározása a projekt humánerőforrás feladatainak menedzselése projekt kommunikáció folyamatos biztosítása kapcsolattartás a projektben résztvevőkkel, érintettekkel kockázatkezelés változás menedzsment, szükséges beavatkozások, intézkedések megtétele egyeztetések, tárgyalások lebonyolítása a projekt érdekében a tervezett eszközök és szolgáltatások beszerzésének koordinálása
A pályázati kiírás előírásának megfelelően történt a menedzsment összeállítása. A menedzsment tagjai a Pécsi Tudományegyetem alkalmazottaiból kerültek ki, így biztosítható a szükséges tapasztalat az egyetemi működéssel, és a projekt tevékenységeivel kapcsolatban. A projekt megvalósításakor jogi területen szükséges tanácsadás igénybevétele, amellyel biztosítható a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, különösen a közbeszerzési eljárások szabályos lebonyolítása érdekében.
104
A projektmenedzser feladatai - a projekt teljes irányítása, a projektmenedzsment tagjaival való együttműködés - a projektasszisztensek munkájának irányítása - a támogatási szerződésben foglaltak betartása, a megvalósulás ellenőrzése - kapcsolattartás a közreműködő szervezettel, a projektben érintettekkel, a résztvevőkkel - a szakmai vezetővel egyeztetve feladattervek elkészítése a kiemelt kutatási területek vezetői és más szakmai megvalósítók számára - szakmai és pénzügyi beszámolók elkészítése, összeállítása - eltérések esetén a szükséges beavatkozások megtétele, felmerülő kockázatok kezelése - helyszíni ellenőrzéseken való részvétel A szakmai vezető feladatai - a projekt összehangolt szakmai irányítása - projekt folyamatos nyomon követése meghatározott szakmai szempontok szerint - a szakmai előrehaladási jelentések összeállításában való aktív részvétel - kapcsolattartás a projektben érintettekkel, a résztvevőkkel - a projektmenedzserrel közösen feladattervek elkészítése a kiemelt kutatási területek vezetői és más szakmai megvalósítók számára - az érintett szakmai felelősökkel együtt a külső szolgáltatók kiválasztása - szakmai feladatok koordinálása, eltérések esetén a szükséges beavatkozások megtétele A pénzügyi vezető feladatai - a projekt pénzügyi feladatainak koordinálása - projekt folyamatos nyomon követése meghatározott pénzügyi szempontok szerint - a pénzügyi elszámolásokban való aktív részvétel - kapcsolattartás a projektben érintettekkel, a résztvevőkkel - a projektmenedzserrel közösen a projekt pénzügyi menedzselése a szakmai feladatok ütemezésével összhangban - az érintett szakmai felelősökkel együtt a külső szolgáltatók kiválasztása - pénzügyi folyamatok koordinálása, eltérések esetén a szükséges beavatkozások megtétele
A projekt sikeres megvalósítása és fenntartása az egyetemvezetés aktív részvételével működő K+F TÁMOP Projektirányító Bizottság (PIB) feladata. A K+F TÁMOP PIB már jelenleg is működik az Egyetemen, a jelen projekt közvetlen előzményeiként megvalósított, illetve megvalósítás alatt álló kutatás-fejlesztési célú TÁMOP pályázatok felügyeletére lett létrehozva. A PIB elnöke a Tudományos- és innovációs ügyekért felelős rektorhelyettes, tagja a gazdasági főigazgató, így az Egyetem vezetése közvetlenül bevonásra kerül a K+F projektek irányításába. A PIB tagjai még a projektek menedzserei és szakmai vezetői. A projekt megvalósítása során e szervezet feladata az önálló, az egyetemi rendszer keretein belül kialakításra kerülő Projekt Menedzsment Szervezet munkájának folyamatos ellenőrzése. A PIB kiemelt hatásköre a megvalósítás során felmerülő döntési helyzetek esetén a döntéstámogatás biztosítása, a megfelelő információ átadás, mely az esetleges eltérések kezeléséhez szükséges stratégiai döntéshozatalt alapozza meg. A kiemelt célterületek kutatási tevékenységének koordinálása, a célok megfelelő érvényesülésének biztosítása céljából a projekt szakmai felelőse folyamatosan egyeztet a fejlesztési területek felelős vezetőivel. Szakmai megvalósítás és fenntartás legfőbb szervezete a Szentágothai János Kutatóközpont Biotudományi Központja, résztvevőként megtaláljuk jelen projekt megvalósítóit: a Laboratóriumi Medicia Intézetének és Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének oktatóit, kutatóit.
105
A jelenleg rendelkezésre álló humánerőforrás bemutatása A projekt kiemelt szakfeladatainak és időszükségletének bemutatása Szakember Feladat Időszükséglet A projekt vezetése, folyamatos kapcsolattartás a Projektmenedzser Közreműködő Szervezettel, az együttműködő A projekt előkészítésének Lampek Kinga partnerekkel és a szakmai megvalósítókkal, szakmai kezdetétől a fenntartási szakmai tapasztalat: beszámoló és pénzügyi elszámolás készítésében való időszak végéig. aktív részvétel, koordináció. A projekt szakmai tevékenységének felügyelete, az együttműködő partnerekkel való kapcsolattartás. Szakmai Vezető Az érintett területek tevékenységének, célok A projekt előkészítésének Prof. Dr. Vermes István: megvalósulásának nyomon követése, szakmai kezdetétől a fenntartási szakmai tapasztalat: eredmények kommunikációjának és időszak végéig. disszeminációjának folyamatos koordinálása és felügyelete Az előkészítési időszaktól Pénzügyi vezető A projekthez kapcsolódó pénzügyi dokumentáció az fenntartási időszak Gyulasi Andrea elkészítése, a folyamatos pénzügyi menedzsment végéig, kiemelten a jelentéstételi időszakokat. A projekt dokumentációjának elkészítése, a projekt Az előkészítési időszaktól Projektasszisztensek megvalósításával kapcsolatos feladatokban való az fenntartási időszak (pályáztatással későbbiekben részvétel, a keletkezett dokumentáció rendszerezése végéig, kiemelten a kerülnek kiválasztásra) és archiválása jelentéstételi időszakokat.
A jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás bemutatása, illetve a személyi kompetenciák elemzése, a személyi állomány végzettségeinek és pontos feladatainak meghatározása, a becsült javadalmazás feltüntetésével
A pályázati kiírás előírásának megfelelően történt a menedzsment összeállítása. A menedzsment tagjai a Kar alkalmazottaiból kerültek ki, így biztosítható a szükséges tapasztalat az egyetemi működéssel, és a projekt tevékenységeivel kapcsolatban. Projektmenedzsment Projektmenedzser Jelenlegi munkakör Tervezett időráfordítás Végzettség
Szakmai tapasztalat
Becsült javadalmazás
Lampek Kinga Főiskolai tanár, pályázati és innovációs igazgató 40 óra/hét PHD oklevél (Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2004); menedzser szakközgazdász MBA (JPTE 1998), szociológus (ELTE 1985); okleveles közgazda (JPTE 1982) 2011– PTE pályázati és innovációs igazgató, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar 2011-től Pécsi Egyházmegye pályázati tanácsadó, 2006-2011 PTE ETK fejlesztési dékán helyettes 2001-től PTE ETK Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés BSC szak vezetése, Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szak vezetése, 2001-től ETK működését támogató pályázatok projektvezetése, 1985-től Társadalomtudományi kutatási pályázatok koordinálása o kutatásvezető 2009-2011 négy projektben, o kutatásvezető 2001-2004 két projektben, kutatási tevékenység, együttműködés 1986-2009 tíz projektben. Bruttó 400 ezer Ft/hó
106
Pénzügyi vezető Jelenlegi munkakör Tervezett időráfordítás Végzettség
Szakmai tapasztalat Becsült javadalmazás Szakmai vezető Jelenlegi munkakör Tervezett időráfordítás
Végzettség
Szakmai tapasztalat
Becsült javadalmazás
Gyulasi Andrea Csoportvezető, PTE Pénzügyi Osztályának Pályázati Csoportjában 40 óra/hét Okleveles közgazdász és angol-magyar szakfordító, Pécsi Tudományegyetem (2004) 2009. január - Csoportvezető, PTE Pénzügyi Osztályának Pályázati Csoportjában 2006. május – 2008. december, pályázati referens, Pécsi Tudományegyetem 2005. április – 2006. április, pályázati referens, Eco-Cortex Kft. Bruttó 500 ezer Ft/hó Prof. Dr. Vermes István Egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar 12 óra/hét Egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar (2004) Egyetemi magántanár, Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (1999) Decretum Habilitationis, Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1999) Orvostudományok Kandidátusa, Tudományos fokozat, Budapest (1976) Laboratóriumi szakorvos, Pécsi Tudományegyetem (1974) Általános orvos, Pécsi Orvostudományi Egyetem (1970) 2004 – Egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar 2011 - Egyetemi tanár, University Twente, MESA Nanotechnológiai Intézet, BIOS Lab-on-a- Chip Csoport 1987 – Tudományos Igazgató, Medical Spectrum Twente, Kórházi Csoport, Klinikai Kémia Osztály 1979 – 1984 Vendégelőadó, tudományos főmunkatárs, Free University of Amsterdam, Gyógyszertani Osztály 1976-1979 Egyetemi adjunktus, Szegedi Orvostudományi Egyetem, Kórélettani Intézet 1975-ben Tudományos munkatárs, Free University of Amsterdam, Gyógyszertani Osztály Bruttó 250 ezer Ft/hó
Azon feladatok bemutatása, amelyeket külső szakértők és partnerek fognak elvégezni A projekt megvalósításába több partner is bekapcsolódik, akiknek kiválasztásánál az eddigi együttműködés, szakmai tapasztalatik és kompetenciáik, a minőségi fejlesztés, valamint a költséghatékonyság szempontjai kerültek mérlegelésre. Külső szolgáltató igénybevételére az alábbi területeken kerül sor: Oktatások és továbbképzések: Kutatásmenedzsment, K+F innováció 30 órás FAT akkreditált képzés megtartása utókövetési szakasszal FP7 és HORIZON 2020 pályázatírás és projektmenedzsment tréning innovációs és iparjogvédelmi képzéseken való részvétel A projekt megvalósításához igénybe vett szolgáltatások Kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Piackutatás a projekt várható vagy valószínűsíthető eredményeinek, hasznosulásának méréséhez Tervek, tanulmányok, fejlesztések A projekt során létrejött tudományos eredmények, szellemi termékek hasznosíthatóságának vizsgálata, piaci elemzések és üzleti tervek készítése. "FP7 Best Practice" Esettanulmányok elkészítése 107
Üzleti tervek készítése az alapkutatási és célzott alapkutatási projektek eredményeinek hasznosítására
Mérnöki szakértő tevékenységek: Eliza kites módszer fejlesztése állati eredetű mintákból A proteomikai adatok kiértékeléséhez és statisztikai elemzéseihez elengedhetetlenül szükséges adatbázisok létrehozása és frissítése. Mérőműszerek éves karbantartása Stratégiai tanácsadás, K+F minőségirányítás Az alapkutatási és célzott alapkutatási projektek eredményei hasznosításának vizsgálata Szolgáltatási portfólió kialakítása, fejlesztése Rendezvényszervezés: Ipari Tanácsadó Testület üléseinek megszervezése, Magyar Reprod. Immunol. Kongresszus szervezése, szimpózium szervezése European Congress of Reproductive Immunology megszervezése Multiprojekt szakértő partnertalálkozók szervezése A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra Meglévő infrastruktúra: Kutatás szempontjából fontosabb laborok és az ott található nagy értékű eszközök megnevezése
Proteomikai labor: mintaelőkészítő robotika, HPLC, nanoLC, MS, DIGE, géldokumentációs rendszer, bioinformatikai háttér Molekuláris Biológiai Labor: LightCycler PCR, CEQ8000 DNS szekvenáló, Affymetrix GeneChip állomás, Affymetrix Chip leolvasó lézer scanner Immunológiai Labor In vitro fertilizációs labor: IVF workstation K-Systems L-124, Forma Scientific Co2 termosztát, Cook Minc-1000 inkubátor (2 db), Mikro Galaxy inkubátor
Meglévő laborkapacitás:
PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet: 300 m2, Szentágothai János Kutató Központ Proteomikai Labor: 120 m2, PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet: Molekuláris Biológiai Laboratórium: 100 m2 PTE ÁOK Mikrobiológiai Intézet Immunológiai Labor, 200 m2 PTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika In vitro fertilizációs labor kb 80 m2 Szentágothai János Kutató Központ 400 m2
Meglévő eszközök, műszerek:
nano HPLC (6 db Dionex rendszer), nanoLC (1 db Agilent 1100, 2 db Proxeon Easy nanoLC), nanoUPLC (Waters nanoAcquity), 2-D elektroforézis (Bio-Rad), DIGE (BioRad), géldokumentációs rendszer (Bio-Rad), Hamilton mintakezelő robot, Eppendorf mintakezelő robot, Tömegspektrométer (Bruker Maxis 4G ESI/APCI/APPI UHR-Qtof MS, Bruker Maxis 3G UHR-Qtof ETD MS, Bruker Amazon IT ETD MS, Bruker HCT ESI IT MS, Bruker Autoflex II MALDI TOF/TOF MS, Thermo Q-exactive MS, ABI 5500 Qtrap MS, Bruker Autoflex Speed MALDI TOF/TOF MS, Thermo AQA single quad, Bruker MicroTof MS), Bioinformatikai háttér (ProteinScape szerver, Phenyx szerver, Mascot szerver) Perkin Elmer Scan Array Gx, Affymetrix GeneChip System 3000Dx, Beckman Coulter 108
CEQ 8000, LightCycler PCR2.0, Ependorf Thermomixer comfort, MagNa Lyser, MyCycler Biorad PCR, Hettrich Zentrifugen Mikro 200, EppendorfCentrifuge 5810 Hűthető laborcentrifugák,C02 thermosztát, 80oC mélyhűtők, lamináris boxok, ELISA reader, foto-luminométer, PCR készülékek, Real Time PCR, nucleofector, mikroszkópok,inverz mikroszkóp,fluoreszcens mikroszkóp, ELFO kádak, tápegységek, blotter, rázógépek. Nicon inverted mikroscope Diaphot 300, Nikon stereo mikroscope SMZ 645, Nikon E200 fáziskontrasztos mikroscope, Olympus mikroscope Sz40, Thermo-cell transporter (2db), Jouan centrifuga, Planer Kryo 10 embryo fagyasztó
A projekt megvalósításához tárgyi szükségletek Az eszközök megnevezése Analitikai Mérleg Preciziós mérleg Kémcsőkeverő Safety cabinet UV lamp for safety cabinet PCR fülke pH mérő Billegtető Ultrapure water system Mágneskeverő Mikroszkóp 920 AK 1824 Rtg kazetta -18x24 920 MC 1824 CAWO ABS kazetta 18x24 Mini rázógép MiniStar Silverline mikrocentrifuga Termosztát Warming plate Nikon sztereo mikroszkóp "Binder UF V 500 (-86 °C hűtő + CO2 backup) kapott árajánlat alapján" "Cytoscreen kamera rendszer kapott árajánlat alapján" HPLC készülék+ Biorad EC detektor; Katekolaminok, terápiás gyógyszerszint, biomarkerek azonosítására/ meghatározásra alkalmas műszer. termosztát az embrionális tápoldat tárolásához, és inkubálásához (az embrio behelyezése előtti időben) A projekt megvalósításához szükséges fogyóeszközök:
Kísérleti állatok (CB6F1/Crl egér), pipetták, pipettahegyek, centrifuga- és eppendorf csövek, ELISA, flow citometriás és western blot teszt, ezekhez szükséges reagensek (FBS, TMB, streptavidin stb.) és különféle antitestek, Embriológiai tápoldatok, UHPLC és LC-MS minőségű kromatográfiás oldószerek, eluensek, MALDI és ESI MS kalibrációs standardok, Enzimek, 109
Genetikai és proteomikai finomreagensek, Hormon készítmények a kísérleti állatok oltásához, Boncoláshoz szükséges kis eszközök, A petevezetők öblítéshez, vagy disszekciójához szüksége eszközök, Az öblítéshez és embriógyűjtéshez alkalmas mikroszkóp, Tenyésztéshez szükséges szövettenyésztő minőségű edények, Tápoldatok, A manipulációhoz szükséges laminal boksz, CO2 termosztát 5% CO2/körlevegő alatti tenyésztéshez.
A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása Az egyetem gazdasági adminisztrációja, a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság kezelésébe tartozik, és ilyen formán felügyeletet gyakorol a projekt keretében végzett pénzügyi adminisztráció ellátásában is. A projektzáráshoz kötelező auditot független könyvvizsgáló biztosítja.
110
5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 5.1. A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA Jelen alapkutatási projekt célja, hogy hozzájáruljon az asszociált reprodukciós módszerek és eljárások hatásfokának növeléséhez, és ezáltal a sikeres teherbe esések számának növeléséhez, valamint a születési rendellenességek számának csökkentéséhez. Mindezekből következik, hogy projektünk eredményeit az orvostudomány területén az embriológiával, preimplantációs genetikával és meddőséggel, illetve nőgyógyászattal foglalkozó kutatóhelyek (egyetemek, kutatóintézetek), kutatók, illetve a kutatási-fejlesztési munkában résztvevő szakemberek, illetve orvosok tudják a leghatékonyabban felhasználni. Ezen túlmenően a társadalom széles rétege érintett e témában, és a keletkező eredmények széles körben hasznosíthatóak. Ennek kapcsán a projekt szerves elemét képezi az a felfogás, hogy a közvetett és a közvetlen célcsoport, valamint az érintettek egyaránt a nyilvánosság eszköztárának lehető legszelesebb körű kihasználásával a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja. A tájékoztatás első alapelemét az internet szolgáltatja, melynek segítségével lehetőség nyílik web-es felület kialakítására, mely napjaink IT központú világában elengedhetetlen pillérét szolgáltatja a különböző társadalmi csoportok elérésének. Ehhez kapcsolódóan a Pécsi Tudományegyetem és a projektben résztvevő intézmények vállalják, hogy a saját honlapjukon belül önálló aloldalt (microsite) alakítanak ki a kutatási projekthez kapcsolódóan, amelyen a közvetlen és közvetett célcsoportok és az érintettek is tájékoztatást kapnak a projekt helyzetéről, finanszírozási formájáról, valamint a kutatás eredményeiről, továbbá a felmerülő általános információkról is. Költséghatékonyság szempontjából ez egy ideális tájékoztatási eszköz, ugyanis a felhasználók egy főre jutó elérési költsége a többi kommunikációs eszközhöz viszonyítva a legalacsonyabb, és szinte korlátlan mennyiségben képes kielégíteni az érdeklődőket. Ugyanakkor a megvalósítók közvetlen és gyors kommunikációs csatornán tudják az eredményeket, változásokat és bármilyen más információkat közzétenni. A második tájékoztatási és kommunikációs eszköz a nyomtatott és on-line sajtó, amely szintén költséghatékonynak mondható a széleskörű tájékoztatás terén. Továbbá nyomtatott sajtó kapcsán a célcsoportok azon elemei is információkhoz, valamit tájékoztatáshoz juthatnak, akik nem rendelkeznek a szükséges elektronikus eszközökkel ahhoz, hogy az intézmények által üzemeltetett honlapon található információkat elérjék. A harmadik tájékoztatási valamint kommunikációs eszközt az információs anyagok (kiadványok, poszterek) foglalják magukba. Ezen kommunikációs formának a célja az, hogy a témában érintett kutatóhelyek (egyetemek, kutatóintézetek), kutatók, illetve a kutatási-fejlesztési munkában résztvevő szakemberek (közvetlen célcsoport) számára közvetítse a projekt eredményeit, legfőképpen a vizualitást előtérbe helyező és szakmai tartalommal ellátott információs anyagok és kiadványok formájában. Lényeges kommunikációs elemeknek tekinthetőek a konferenciák, ezek célja leginkább a belső kétoldalú információáramlás, amely közvetlen célcsoportokon belül megy végbe. Legfőbb célja a kutatáshoz hozzájáruló alapinformációk szerzése, valamint a kutatásból eredő javak közzététele. A projekt megvalósítási helyszínein folyamatos fotódokumentáció készül valamint, „B” típusú tájékoztatási tábla kerül elhelyezésre a megvalósítási, majd „D” típusú tájékoztatási tábla a fenntartási időszakra vonatkozóan. Összességében elmondható tehát, hogy a kommunikáció szerkezetét, eszköztárát az aloldal, a nyomtatott és on-line sajtó, információs anyagok (kiadványok, poszterek), konferenciák, fotódokumentációk és a „B” és „D” típusú tájékoztatási táblák alkotják. Ezek a kommunikációs eszközök pedig együttesen, és külön-külön is azt a célt szolgálják, hogy a projektet és annak eredményeit minél többen megismerjék lokális, regionális és nemzetközi szinten egyaránt. Továbbá tájékoztatást nyújt a szakmai nyilvánosság, a döntéshozók és a célcsoportok számára a megvalósult fejlesztésekről, és arról a tényről, hogy EU támogatásból valósult meg a projekt.
111
5.2. A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA
A közvetlen célcsoportot a kutatóhelyek (egyetemek, kutatóintézetek), valamint mindazok a kutatók, illetve a kutatási-fejlesztési munkában résztvevő szakemberek alkotják, akik reprodukciós endokrinológia, preimplantációs genetika, embriológia, szülész-nőgyógyászat szakterületén tevékenykednek vagy a szakterületen keletkező új eredményeket használják fel. Alapvető cél, hogy az alapkutatás során felhasznált háttéranyagok, valamint a kutatás során létrejövő eredmények és tapasztalatok folyamatosan, valamint maradéktalanul eljussanak a célcsoport alanyaihoz. További cél, hogy azoknak a piaci szereplőknek is felkeltsük a figyelmét, akik asszisztált reprodukciós módszerek és eszközök, valamint a meddőség és a születési rendellenességek megfékezéséhez kapcsolódó gyógyszerek kifejlesztésében érdekeltek, és kísérleti fejlesztéseikben, illetve alkalmazott kutatásaikban építhetnek alapkutatási eredményeinkre. A kommunikáció eredményeképpen a közvetlen célcsoport körében mindenképpen pozitív reakcióra számítunk. Az irányukba történő kommunikáció egyik lehetséges, számunkra is kedvező hatása, hogy a Pécsi Tudományegyetem, valamint más kutatóhelyek és a gyógyszer, valamint orvosi műszergyártó szektor cégei között kutatás-fejlesztési együttműködések, kooperációk alakulnak ki, függetlenül attól, hogy ezen szervezetek székhelye hol található Európában vagy a világ egyéb országaiban, hiszen esetünkben olyan kutatásról van szó, amelynek eredményei nemzetközi szinten is újdonságot jelentenek az orvostudomány területén. A közvetett célcsoportot a végfelhasználók alkotják, akik esetünkben a meddőséggel és fogamzási nehézségekkel küzdő nőkben és párokban testesülnek meg. Esetükben az elsődleges kommunikációs cél, hogy értesüljenek arról, illetve a köztudatba bekerüljön, hogy az általunk kutatott asszisztált reprodukciós eljárások olyan eredményt hozhatnak, mely az említett fogamzási problémákkal küzdők számára az eddigi módszerekhez képest jelentősen jobb megoldási lehetőséget kínálnak. Ennek kapcsán a várható kommunikációs reakció csakis kedvező, pozitív hatású lehet, hiszen egy újfajta gyógymód bevezetése, vagy egy új gyógyászati eszköz alkalmazása a gyógyításban számos pozitív reakciót indíthat el a fogamzási problémákkal sújtott alanyok esetében. Mindezek következtében elengedhetetlen, hogy a gyermekvállalási problémákkal küzdők értesüljenek erről a számukra mindenképpen előnyös kutatásról, valamint tisztában legyenek a lehetséges alternatívákkal, gyógymódokkal. Az érintettek körét tágabb értelemben a társadalom egésze alkotja, szűkebb értelemben legfőképpen a gyermektelenséggel sújtott családok hozzátartozói, tehát azok a személyek, akik nem meddők, de érdekeltek a probléma leküzdésében, azaz a probléma megoldásában. Ennek több oka is van, hisz a hozzátartozók olykor nagyobb lelki, valamint fizikai terhelésen esnek keresztül, mint a potenciális betegségben szenvedő alany, ezért is lényeges, hogy az érintettek célcsoportjában is minél szélesebb körben terjedjen el mindenfajta lehetséges gyógymód, ami következtében nem csak a beteg helyzetén, hanem hozzátartozókon is könnyítést jelent. Előbbiek miatt a kommunikációs reakció az érintettek körében is kedvező, pozitív hatású lesz várhatóan. A célcsoport felé általunk kommunikálni kívánt üzenet lényege, hogy létezik egy alapkutatás, amelynek célja az élve és egészségesen született csecsemők számának növelése. Ez az üzenet minden közvetlen és közvetett célcsoport esetében érvényes. 5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA A közvetlen célcsoport felé irányuló kommunikációs eszközök kiválasztásában jelentős mértékben támaszkodtunk azokra a kommunikációs kutatásokra. Ma már számos szakértői fórum létezik, ami megkérdőjelezi a nyomtatott szaksajtó és sajtó hatékonyságát, ugyanakkor elengedhetetlennek tartják ezen kommunikációs eszközöket is. A kutatásokat pontosítva, a szakértők által olyan megfogalmazások születnek, amelyek kimondják, hogy az internetes hírközléssel együtt kell megjelennie a nyomtatott formában történő kommunikációs eszközöknek, mivel ezek együttesen történő megjelenése és generálása tudja a leghatékonyabb eredményt felmutatni a kommunikáció terén. Ezek a kijelentések viszont általánosságban értendők. Szűkebb szaksajtó tekintetében még 112
mindig a leghatékonyabb eszköz a nyomtatott formában történő információk, kutatások megjelenése, különös tekintettel arra, hogy ezen információk felhasználói köre elég specifikus. A közvetlen célcsoport felé irányuló elsődleges kommunikációs eszköznek a fentiek miatt választjuk a nyomtatott szaksajtót, valamint az alhonlapot3. Ezek együttesen költséghatékonynak bizonyulnak, ugyanakkor képesek a szakmai információk átadására, a figyelem felkeltésére, valamint naprakész információk közlésére, továbbá a két kommunikációs eszköz együttesen képes kielégíteni a lokális, regionális, valamint a nemzetközi közvetlen célcsoportot is. Az elsődleges kommunikációs eszközök kiegészítéseképpen a projekt eredményéről, valamint a kutatás folyamatáról információs anyagokat (kiadványok, poszterek) készítünk és ezeket a célcsoport számára elérhetővé tesszük az erre a célra is alkalmas sajtónyilvánossággal egybekötött hazai és nemzetközi konferenciákon. Emellett természetesen nagyon fontos szerepet játszik a személyes ismeretség, illetve ismertség, a jó tapasztalat és az ajánlás is, ezért törekszünk minél több szakmai kapcsolat kialakítására, amelyeket a hazai és külföldi konferenciákon, rendezvényeken történő személyes kutatói megjelenések és disszemináció segítségével kívánunk megvalósítani. A közvetett célcsoport és az érintettek számára kialakított kommunikációs eszközök a nyomtatott helyi, regionális valamint az országos sajtó, éppen ezért a projekt bemutatása céljából különböző szintű média megjelenéseket generálunk a hazai és nemzetközi szakmai, nyomtatott és on-line médiában. Ezeken túl minden célcsoport számára elérhető az alhonlap, valamint a „B”, illetve „D” típusú táblán lévő információk a projekt megvalósításának helyszínén, és a TÉRKÉPTÉR néven elérhető térinformatikai kereső-adatbázisba feltöltött információk az NFÜ honlapján.
A projekt előkészítő szakasza
A projekt megvalósítási szakasza
A projekt megvalósítását követő szakasz
3
A projekthez kapcsolódó tájékoztató aloldal létrehozása és folyamatos működtetése, amely a projekt ideje alatt folyamatosan frissítésre kerül. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról: a sajtónyilvános nyitórendezvény után 5 db K+F projekt indításáról tömör, tényszerű, figyelemfelkeltő információkat tartalmazó sajtóközlemény kiküldésére kerül sor a megcélzott (online és print egyaránt) újságírói körnek. Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése, melynek célja a sajtómunka hatékonyságának vizsgálata, és az eredmények kapcsán esetleges módosítási javaslatok megfogalmazása. Sajtó-nyilvános nyitórendezvény szervezése, melynek célja a projekt által érintettek tájékoztatása a projektről. Az intézmény területén (összesen 4 db) az Új Széchenyi Terv Arculati Kézikönyvének megfelelő „C” típusú tábla elhelyezése Fotódokumentáció készítése a projekt fontosabb eseményein készült felvételekből. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektzáró rendezvény szervezése, melynek célja az elért eredmények bemutatása, valamint köszönetmondás a közreműködő és támogató partnereknek. Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról: a sajtónyilvános nyitórendezvény után a projekt eredményeiről, hatásairól tömör, tényszerű, figyelemfelkeltő információkat tartalmazó sajtóközlemény kiküldésére kerül sor a megcélzott (online és print egyaránt) újságírói körnek. Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése, melynek célja a sajtómunka hatékonyságának vizsgálata, és az eredmények kapcsán esetleges módosítási javaslatok megfogalmazása. Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése, amelyet a projektzáró rendezvényen, illetve az azt követő időszakban teszünk elérhetővé. TÉRKÉPTÉR feltöltése: a pályázati tájékoztató felületen projekthez kapcsolódó weblapcím és részletes szöveges leírás kerül rögzítésre, valamint képek, videók kerülnek feltöltésre a projekthez kapcsolódó tartalommal. A Kar területén az Új Széchenyi Terv Arculati Kézikönyvének megfelelő „D” típusú tábla elhelyezése
A Pécsi Tudományegyetem honlapján belül önálló oldal kerül kialakításra a projekt számára. 113
5.4. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV Időpon Feladat Cél t 2012 II. Internetes aloldal Hallgatók félév létrehozása tájékoztatása, a projekt folyamatainak bemutatása 2012. Sajtóközlemény A sajtó II. kiküldése a értesítése a félév, projekt projekt 2015. I. indulásáról és eredményeiről, félév zárásáról folytonosságáról folyama Sajtómegjelenése A közreműködő tos k összegyűjtése szervezet részére a projekt előrehaladásána k bemutatása 2012. C tábla A nyilvánosság, II. félév a hallgatók tájékoztatása 2015. I. D tábla A nyilvánosság, félév a hallgatók tájékoztatása folyama Fotódokumentáci A közreműködő tos ó szervezet részére a projekt előrehaladásána k bemutatása folyama Térképtér A feltöltés az tos eredmények disszeminációját szolgálja
Célcsoport
Kommunik Felelős ációs eszköz Hallgatók, Honlap Projektmenedzser, közreműködő (www.ektf.h szakmai vezető, szervezet, partnerek, u) projektasszisztens sajtó képviselői Sajtó képviselői, széles Sajtóközlem Projektmenedzser, nyilvánosság ény szakmai vezető, szakmai koordinátor projektasszisztens Közreműködő szervezet, partnerszervezetek
Sajtómegjel enések
Projektasszisztens
Hallgatók, intézmény B tábla alkalmazottai, sajtó, közreműködő szervezet Hallgatók, intézmény D tábla alkalmazottai, sajtó, közreműködő szervezet Hallgatók, intézmény Fotók alkalmazottai, sajtó, közreműködő szervezet
Projektmenedzser, projektasszisztens
Közreműködő szervezet, nyilvánosság
Projektasszisztens
Térképtér széles
Projektmenedzser, projektasszisztens Szakmai koordinátor, projekt asszisztens
