TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM TOP-6.8.2-15-TB1-20016-00001
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében c. felhíváshoz
Készítette: ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda 2016. augusztus
TARTALOM 1 HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................................................ 4 1.1 Földrajzi helyzetkép ................................................................................................................................... 4 1.1.1 Földrajzi terület/beavatkozási szint meghatárolása .......................................................................... 4 1.2 A támogatási kérelem gazdasági, társadalmi, foglakoztatási és környezeti hátterének bemutatása 5 1.2.1 Gazdasági – foglalkoztatási – társadalmi helyzetkép ....................................................................... 5 1.2.2 Gazdaságfejlesztési irányok a megyében és a térségekben ...........................................................17 1.3 A támogatási kérelem indokoltsága ........................................................................................................22 1.3.1 A szakterület elemzése ...................................................................................................................22 1.3.2 A támogatási kérelem szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ...................................24 1.3.3 Szakmapolitikai, jogi háttér ..............................................................................................................32 1.3.4 A támogatási kérelem céljainak kapcsolódása a Széchenyi 2020 céljaihoz ....................................33 1.3.5 A támogatási kérelem kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához .................................33 2 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ............................................................................35 2.1 A támogatási kérelem céljainak meghatározása ....................................................................................35 2.2 A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete ......................................37 2.2.1 Hátrányos helyzetű munkanélküliek bevonása ...............................................................................38 2.3 Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása .............................................................40 2.3.1 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tevékenységei ................................................44 2.3.2 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezetének tevékenységei ..........................................................................................................................................46 2.3.3 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának tevékenységei ........54 2.3.4 Tatabánya város gyermekellátási szolgáltatásai .............................................................................57 2.4 Kötelező vállalások, monitoring mutatók ...............................................................................................59 2.5 A projekt mérföldkövei .............................................................................................................................60 2.6 A projekt műszaki-szakmai tartalma és eredményei .............................................................................62 3 TÁMOGATÁSI KÉRELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI...................................................65 3.1 A Támogatást igénylő és partnereinek bemutatása ..............................................................................66 3.1.1 A támogatást igénylőbemutatása ....................................................................................................66 3.1.2 A megvalósításban részt vevő partnerek, konzorciumi tagok bemutatása ......................................67 3.1.3 A támogatást igénylő és partnereinek a támogatási kérelemhez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ..............................................................................................................................................70 3.2 A megvalósítás és a fenntartás szervezete ............................................................................................78
2
4 A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE .....................................................80 4.1 A tervezett fejlesztés bemutatása ............................................................................................................80 4.1.1 A megvalósulás helyszíne ...............................................................................................................80 4.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ............................80 4.1.3 A fejlesztés hatásainak elemzése ...................................................................................................82 4.1.4 Pénzügyi terv...................................................................................................................................86 4.1.5 Kockázatelemzés ..........................................................................................................................113 4.1.6 Fenntartás .....................................................................................................................................115 4.2 Részletes cselekvési terv .......................................................................................................................117 4.2.1 Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezésehttp://www.mtakti.hu/file/download/mt_2015_hun/egyben.pdf ..............................................117 5 A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ....................................................123 5.1 A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása ......................................................................123 5.2 A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása ...........................................................................................................................................123 5.3 Kommunikációs eszközök azonosítása ................................................................................................124 5.4 Kommunikációs ütemterv ......................................................................................................................125 6 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYRE JUTÁSA .................................................................................127
3
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 FÖLDRAJZI HELYZETKÉP 1.1.1 FÖLDRAJZI TERÜLET/BE AVATKOZÁSI SZINT MEGHATÁROLÁSA Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási együttműködési projektjének területét a város közigazgatási területe jelenti, kiegészülve a Tatabánya által létrehozott, és Környe közigazgatási területére is átnyúló Tatabánya Nyugati Ipari Parkkal. Az Ipari Park fokozatos fejlesztése során szükségessé vált a Környe közigazgatási területére eső, Tatabányával határos telkek bevonása is. Mára a park területének egyharmada esik Tatabányára, kétharmada Környére. A betelepülőknek az Ipari Park azonos feltételeket biztosít, függetlenül attól, hogy melyik település közigazgatása alá tartozó területen működnek. Ezt az azonos feltételrendszert a két település Önkormányzata által megkötött Együttműködési Megállapodás biztosítja. Az Ipari Park területe tehát nem különíthető el a tatabányai paktumterülettől, ebből adódott a fenti lehatárolás, amely Környe Község Önkormányzatával és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal folytatott egyeztetéseket követő megállapodás eredménye. 1. ábra: A Tatabányai foglalkoztatási paktum területi lehatárolása
Forrás: Saját szerkesztés
Jelen Felhívásban meghatározott munkaerő-piaci tevékenységekbe, a paktum területén munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak (továbbiakban: célcsoporti személyek) vonhatók be.
4
Tatabánya mai gazdasági súlya jelentős. Kedvező földrajzi fekvését 3 fontos adottság együtt állása okozza: 3 ország fővárosának összeköttetésében helyezkedik el, Budapest-Bécs-(Pozsony) tengely (IV. Helsinki folyosó) egyik fő csomópontját alkotva. Tatabányát ezzel együtt, érinti az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya. Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi repülőterek (Bécs 200 km, Budapest 60 km) az autópályán könnyen elérhetők. Napjainkban az ország leggyorsabb vasútvonala a Budapest-Hegyeshalom vonal, melynek két állomása is található Tatabányán. Az 1997-ben megvalósult vasúti rekonstrukció után a Bécs és Budapest közötti menetidő 120 percre módosult, 120-160 km/h sebességet lehetővé téve. A beruházás ugyanakkor nem volt teljes körű, ezért van most napirenden a Biatorbágy-Tata szakasz korszerűsítése. Szlovákia és Magyarország határán elhelyezkedő megye központja, amellyel nemzetközi fontossága kiemelkedő, elsősorban ipari központi szerepét és logisztikai súlyát tekintve. Tatabányától 33 km-re Komáromban közúti és vasúti, a 42 km-re fekvő Esztergomban közúti átkelőhely üzemel a Szlovák Köztársaság és Magyarország között. Tatabányát Budapest körül elhelyezkedő csapágyvárosok egyikeként határozza meg az OFTK. Budapest közelsége eddig is kiemelkedő szerepet adott Tatabánya gazdaságának, ám a jövőben ez a szerep csapágyváros mivolta miatt még több lehetőséget tartogat a város számára. (Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata, 2014.)
1.2 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM GAZDASÁGI, TÁRSADALM I, FOGLAKOZTATÁSI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNE K BEMUTATÁSA 1.2.1 GAZDASÁGI – FOGLALKOZTATÁSI – TÁRSADALMI HELYZETKÉ P 1.2.1.1 DEMOGRÁFIA A népességszám változása 1
Tatabánya lakónépessége 2015. január 1-én 66.791 fő volt. A 2001. évi népszámlálás óta 72.470 főről 5.679-fővel, 7,83%-kal csökkent. A 2001. és 2011. évi népszámlálás között 4.217 fővel, 6,5%-kal csökkent a város népessége, ez az arány közel azonos az országos adattal. Az elmúlt öt évben a városban élők száma mintegy 962 fővel, 1,41%-kal csökkent. Ez a negatív változás meghaladja az országos (-1,03%) változás mértékét. A népességszám csökkenése részben a fogyó születésszámnak, részben az elvándorlásnak köszönhető. A népesség korcsoportos megoszlása A 2001. és a 2011. évi népszámlálás között a 0-14 évesek száma mintegy 18%-kal csökkent. Az aktív korú népesség száma 9,1%-kal csökkent, míg az időskorúak aránya 12,3%-kal növekedett.
1
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
5
2. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása (2001, 2011)
Forrás: TeIR 2
Az eltartott népesség rátája gyakorlatilag stagnált az elmúlt 15 évben (2001-ben 54,9%), jelenleg 59,4%, ami közel azonos az országos átlaggal (63,2%), vagyis a város munkaerő-piaci tartalékai megfelelőnek tekinthetők. Ugyanakkor a kedvezőtlen korösszetétel előrevetíti, hogy az aktívkorúak, tehát eltartók – folyamatosan csökkenő számuk miatt – egyre kevesebb munkahely fenntartására lesznek képesek. 1.2.1.2 A NÉPESSÉG AKTIVITÁSA 3. ábra: A népesség aktivitásának változása (2001, 2011)
Forrás: TeIR
2
A gyermekkorúak és a 60 éven felüliek a 15-59 évesek arányában.
6
A lakónépesség gazdasági aktivitása meghaladja az országos átlagot, az aktivitási ráta 48,7%-os (országosan 45,4%). Ugyanígy magasabb az országos átlagtól a népesség foglalkoztatottsága, a foglalkoztatási ráta 43,7% (országosan 39,7%). A városban számos olyan vállalkozás jelent meg az elmúlt években, amelyek nagy munkaerő-igénnyel rendelkeznek. Az Ipari Parkban működő vállalkozások többsége sikeres, megtalálta a szerepét és helyét a gazdaságban, így a folyamatos növekedésen gondolkodik. Az országos átlagnál alacsonyabb a megszűnő vállalkozások aránya. Mindezek hatására a foglalkoztatási ráta szignifikánsan meghaladja az országos átlagot. 1. táblázat: A népesség aktivitása (2011)
Járás neve
Nő
Férfi
Összesen
%
14 299
15 314
29 613
43,7
Munkanélküli
1 745
1 681
3 426
5,06
Inaktív kereső
12 353
6 936
19 289
28,47
7 690
7 735
15 425
22,77
36 087
31 666
67 753
100,0
Foglalkoztatott
Eltartott Összesen
Forrás: TeIR
1.2.1.3 A NÉPESSÉG KÉPZETTSÉGI SZINTJE A népesség képzettségi szintje jelentősen befolyásolja elhelyezkedési esélyeit, így foglalkoztatottsági mutatóit. A KSH a 7 évesnél idősebb népességre adja meg az iskolai végzettséggel kapcsolatos adatokat. Ezek alapján elmondható, hogy 2001. és 2011. között a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettség mutatói jelentősen javultak: ▪ ▪
közel hét százalékponttal csökkent a csak általános iskolai végzetséggel rendelkezők aránya; közel hét százalékponttal nőtt az érettségizettek és négy százalékponttal a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya.
Ezek mindenképpen pozitívumok, mert a városban működő vállalkozások döntően szakképzett munkaerőt keresnek. Az általános iskolai végzettséggel és az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya stagnált a vizsgált időszakban. 2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2011)
Legmagasabb iskolai végzettség
2001 (fő)
2011 (fő)
2001 (%)
2011 (%)
908
671
1,37
1,07
általános iskola 1-7. osztályát végzettek
11 656
6 523
17,63
10,34
általános iskola
17 053
15 338
25,82
24,29
középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül
16 148
14 441
24,43
22,87
középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel
14 539
18 246
22,01
28,89
5 779
7 923
8,74
12,54
66 083
63 142
100
100
0 osztályt végzettek
egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel Összesen Forrás: TeIR
1.2.1.4 MUNKANÉLKÜLISÉG 7
A paktum-területen 2015decemberében 1.666 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A munkaképes korú népesség száma ugyanekkor 48.993 fő volt. Az álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva: 3,4%. Ez az arányszám olyan alacsony, hogy tulajdonképpen szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk a városban. A TeIR-rendszerben 3 összetételét.
elérhető
adatok
részletesen
bemutatják
a
regisztrált
munkanélküliek
Nemek szerinti megoszlás A vizsgált időszakban – változó mértékben – mindig magasabb volt a regisztrált munkanélküliek körében a nők aránya. 2014-ig nem volt számottevő az eltérés a nemek között. 2014-ben azonban már több mint 10, 2015-ben pedig több mint 15 százalékpontos volt a különbség. A változás hátterében egyrészt a közfoglalkoztatás, másrészt természetes munkaerő-piaci folyamatok állhatnak, mint az, hogy az Ipari Parkban jelentkező óriási munkaerő-igény elsősorban olyan munkakörökben jelentkezik, amelyek betöltéséhez jellemzően több férfi rendelkezik a szükséges szakképzettséggel. 3. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása (2010-2015)
2010
2011
2012
2013
2014
2015
nők száma (fő)
1 406
1 384
1 515
1 287
1 194
1 029
férfiak száma (fő)
1 327
1 194
1 439
1 264
962
754
Összesen
2 733
2 578
2 954
2 551
2 156
1 783
nők aránya (%)
51,44
53,68
51,28
50,45
55,38
57,71
férfiak aránya (%)
48,56
46,32
48,72
49,55
44,62
42,28
100
100
100
100
100
100
Összesen
Forrás: TeIR
A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági mutatói rendkívül kedvezőtlenek, elmaradnak az országos adattól. 6% nem fejezte be az általános iskolát (országosan 2,5%), 38%-uk pedig csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik (országosan 31,5%). Az alacsony iskolai végzettségűek aránya a területen meghaladja a 44%-ot, míg – az azonos időszakban – az országban ez az arány 34% volt 2015 decemberében. Az országosnál magasabb arányt indukálja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket a város nagy munkaerő-igénye felszívja. A szakmunkás és szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az álláskeresőkön belül kevéssel több, mint 29% (ez azonos az országos átlaggal). Tekintettel arra, hogy ezen álláskeresők jelentős része 29 év alatti, láthatóan a szakképzés rendszere nem igazodott a térség munkaerő-piaci igényeihez. Emellett az álláskeresők egy jelentő részének szaktudása elavult, nem felel meg a jelenlegi piaci követelményeknek. Főiskolai és egyetemi diplomával a regisztrált munkanélküliek mindössze 2,6%-a rendelkezik (országosan 8,9%).
3
Az adatok minden esetben a tárgyév utolsó negyedévére vonatkoznak.
8
4. ábra: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (2015)
Forrás: TeIR 4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (2010-2015)
Legmagasabb végzettség
2010
2011
2012
2013
2014
2015
általános iskolai végzettség nélkül
135
136
153
128
110
105
általános iskola
902
915
1 069
941
823
688
szakmunkásképző
758
681
805
696
499
440
96
94
115
91
82
69
352
329
332
297
255
195
technikum
63
47
77
48
40
38
gimnázium
273
230
266
235
230
172
főiskola
119
105
98
77
79
53
egyetem
35
41
39
38
38
23
2 733
2 578
2 954
2 551
2 156
1 783
szakiskola szakközépiskola
Összesen
Forrás: TeIR
Korcsoportos megoszlás A regisztrált munkanélküliek körében a kor szerinti megoszlás kiegyensúlyozottnak tekinthető. Az ifjúsági korosztály aránya 11% a munkanélkülieken belül, amely jóval alacsonyabb az országos átlagnál (19,1%). Ennek okát nem ismerjük pontosan, de azt tudjuk, hogy az ifjúsági korosztály egyrészt átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a munkanélkülieken belül, másrészt az átképzéseken, felnőttképzésekben nagyobb aránnyal vesznek részt, mint az idősebb korosztályok.
9
5. ábra: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása
Forrás: TeIR
5. táblázat: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása (2010-2015)
Életkor
2010
2011
2012
2013
2014
2015
20 év alatt
77
46
93
86
69
58
20 - 24 év
319
323
415
317
262
152
25 - 29 év
336
292
298
297
216
189
30 - 34 év
397
335
344
288
244
193
35 - 39 év
334
309
329
319
272
190
40 - 44 év
303
274
327
268
259
205
45 - 49 év
297
331
336
278
253
199
50 - 54 év
388
348
373
316
238
190
55 - 59 év
266
289
398
327
261
247
59 év felett
16
31
41
55
82
160
2 733
2 578
2 954
2 551
2 156
1 783
Összesen
Forrás: TeIR
10
2010 óta a regisztrált munkanélküliek állományának korszerkezete megváltozott. Jelentősen megnőtt az 55 év felettiek aránya a munkanélküliek körében. A legmagasabb értékű csökkenés a 25-34 év közötti korosztályt érintette. 6. ábra: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti százalékos megoszlásának alakulása (2010, 2015)
Forrás: TeIR
Álláskeresés időtartama A városban a megyei átlaggal (43%) szinte megegyezik az 1-3 hónapja nyilvántartott álláskeresők aránya. Az álláskeresők 37%-a több mint fél éve szerepel a nyilvántartásban. Az adatok is alátámasztják, hogy nagy a veszélye a tartós munkanélküliségbe kerülésnek: a munkanélküliek 24%-a legalább egy éve nem talál munkát (országosan ez 28,6%), és számuk nem csökkent olyan mértékben, mint az álláskeresőké összesen. Ezen felül magas, mintegy 13%, azok aránya, akik több mint két éve regisztrált álláskeresők. Valós, a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő átképzésekkel a tartós munkanélküliek számának és arányának drasztikus csökkentésére lenne szükség, hiszen a tartós munkanélküli lét egyre nagyobb erőfeszítéseket kíván a munkaerőpiac mindegyik oldala részéről az újrafoglalkoztatás érdekében. Bár a tartós munkanélküliek döntő többsége alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, pontos célzásokkal meg kell találni azokat, akik helyzetén képzéssel segíteni lehet, ezáltal is csökkentve a város munkaerő-hiányát is.
11
7. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint (2015.12.20.)
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
A nyilvántartott álláskeresők ellátása A nyilvántartott álláskeresők 39 százaléka nincs ellátásban. A maximum három hónapig folyósítható álláskeresési járadékban a nyilvántartottak 16%-a részesül. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban a regisztrált álláskeresők 41%-a részesült. Az idősebb korosztály számára biztosított álláskeresési segélyben részesülők aránya 16%. 8. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása az ellátási formák szerint (2015. december 20.)
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
12
1.2.1.5 MUNKAERŐ-HIÁNY Tatabányát összességében munkaerőhiány jellemző, túlkínálat van munkahelyekből, egyes szakmákban nem találnak megfelelő munkaerőt a vállalkozások, amely visszaveti a gazdasági növekedést. 2015 júniusában a város megbízásából a T-HR Kft., a „Tatabánya, ahol otthonra találsz” program keretében, kutatást végzett többek között a városban jelentkező munkaerő-igényről. A kutatás során 16 helyben működő céggel vették fel sikeresen a kapcsolatot (ezek közül öt a hét legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik). A 16 vállalkozás összesen több mint tízezer embert foglalkoztat a városban. A kutatás alapján elmondható, hogy a következő öt évben az autóiparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban mutatkozik a legnagyobb kereslet a munkaerő iránt. 6. táblázat: Munkaerő-kereslet
1 éven belül
5 éven belül
10 éven belül
autóipar
440 fő
40 fő
10 fő
egészségügy
0 fő
0 fő
0 fő
elektronika
50-55 fő
30 fő
50 fő
gépgyártás
20 fő
40 fő
50 fő
gyógyszeripar
legalább 50 fő
legalább 200 fő
legalább 400 fő
műanyagipar
60 fő
na
na
nyomdaipar
3 fő
5 fő
10 fő
szolgáltatás
19 fő
30 fő + 10 fő/év
5 fő/ év
vegyipar
115-165 fő
0 fő
0 fő
Forrás: Tatabánya, ahol otthonra találsz, 2015.
A munkaerő-hiány legkritikusabb területei (fizikai munka tekintetében): ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
autóipar: operátor, raktáros, szerszámkészítő, gépbeállító, fröccsöntő technikus, villanyszerelő, CNC gépkezelő, gépész-karbantartó; elektronika: SMT operátor, technikus (elektronikai végzettséggel), operátor, raktáros; gépgyártás: gépész művezető, acélszerkezet gyártási tapasztalattal; gyógyszeripar: operátor; műanyagipar: operátori munkakör; nyomdaipar: inspekciós; szivattyú és elektromos motorgyártás: sorkiszolgáló, anyagmozgató; szolgáltatás: logisztika, műszaki előkészítés, szerelés vezetés, nemzetközi gépkocsivezető; vegyipar: betanított munkás, villanyszerelő, karbantartó.
Az Ipari Parkban működő vállalkozások (amelyek a kutatásban részt vettek) operátori munkakör betöltésére keresnek leginkább munkaerőt. A következő 1-3 évben kb. 1250 fő újonnan belépő operátorra lenne szükség. Ezek ágazati megoszlása: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
autóipar: 450 fő; elektronika: 50 fő; gyógyszeripar: legalább 100 fő; műanyagipar: 150 fő; nyomdaipar: 3 fő; szivattyú és elektromos motorgyártás: 150 fő/ év;
13
▪ ▪
szolgáltatás: 30 fő; vegyipar: 165-215 fő.
A megkérdezett vállalkozások az alábbi tevékenységeket látják sürgetőnek a munkaerő-hiány orvoslása érdekében: ▪
munkásszálló létesítése;
▪
a meglévő szakképzés vállalati igényekhez illesztése, az általános iskola végzős tanulói és szüleik számára kellő tájékoztatás a város munkaerő piacáról, lehetőségeiről;
▪
kamarai érdekvédelem, a régiós beruházásoknál versenyhelyzetben elfogadható protekció alkalmazása helyi vállalkozások irányába;
▪
a duális képzés erősítése;
▪
az Edutus Főiskola képzési kínálatának bővítése, elsősorban minőségügyi, logisztikai, villamosmérnöki és idegen nyelvű képzésekkel, valamint gépészmérnök, gépgyártás technológus, és mezőgazdasági termékfeldolgozó képzésekkel.
A munkaerő-igény kielégítése érdekében mind a helyi szakképzés, mind a helyi felsőoktatás átalakítására van szükség. A képzéseket a valós kereslethez kell igazítani. A duális képzés előtérbe kerülése szükséges. A helyi vállalkozások erre nyitottak. Emellett már a tanulmányok során szükséges az egyes hallgatók ösztönzése és támogatása. Ennek érdekében Tatabánya Önkormányzata létrehozta a Kóta József Gyakornoki Programot, amely a műszaki, orvosi és egyéb természettudományos képzésben résztvevő főiskolai és egyetemi hallgatókat, valamint a tatabányai középiskolák hiányszakmákban tanuló fiataljait kívánja ösztöndíjjal támogatni. Az ösztöndíj mellett a tanulók már a tanulmányaik alatt megállapodnak a leendő munkáltatójukkal, hogy tanulmányaik sikeres befejezését (bizonyítvány, oklevél megszerzése) követően egymással munkaszerződést kötnek legalább olyan időtartamra, amely időtartamban a gyakornok gyakornoki ösztöndíjban részesült. 1.2.1.6 ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI JELLEMZŐK „A korábban vezető iparágak, így a szén-, és alumíniumkohászat és a cementgyártás valamint az állami építőipari tevékenységek fokozatosan megszűntek. A munkanélküliségi gondok orvoslására munkaerő-igényes iparágakat vonzottak a városba. Munkaerő-igényes feldolgozó-iparágak sora települt a városba, jelenleg 948 működő feldolgozóipari vállalkozás található a városban, mely kistérségi szinten mindenképpen kiemelkedő, de megyei szinten is első helyen áll (Esztergom 209, Dorog 56, Oroszlány 81, Komárom 131). Habár Tatabányának nagy jövőbeli logisztikai szerepet tulajdonítanak, a város jelenleg logisztikai fejlesztéseket igényel. A vállalkozások raktározási tevékenységeiket saját telephelyeiken folytatják, vagy jellemzően kiszervezik, gyakran a szomszédos Tatai Ipari Parkban raktároznak. Ez jelenleg gyengeséget, egyben lehetőséget jelent a város egész gazdasága és versenyképessége szempontjából. Annál is inkább, mert az OTFK Budapestet kiegészítő ipari-logisztikai gyűrűként kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata-(Oroszlány) város együttest (agglomerációs térség). A város számára új lehetőségek rejlenek abban az elképzelésben, amely Budapest tehermentesítése érdekében egy megerősített Székesfehérvár-Tatabánya tengelyre összpontosít. A SzékesfehérvárTatabánya kapcsolat erősítése a stratégia időtávjában a város számára szintén kedvező és fontos országos törekvés.” (Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata, 2014.)
14
Gazdasági szerkezet, gazdasági szereplők, gazdasági aktivitás Tatabányán Tatabánya Megyei Jogú Városban 2013-ban a KSH adatai alapján 8.836 db regisztrált vállalkozás volt. Ugyanebben az évben 731 vállalkozás szűnt meg. 7. táblázat: A regisztrált vállalkozások létszám-kategóriánkénti besorolása Tatabányán
Összesen
0 és ismeretlen
1-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
50-249 fő
250-499 fő
500-x fő
8 836
2 528
5 990
169
98
39
5
7
Forrás: TeIR, 2013
Tatabányán a vállalkozások több mint kétharmada (67,8%) 10 fő alatti létszámot foglalkoztat, 28,6%-a pedig 0 vagy ismeretlen foglalkoztatottat tart számon. A vállalkozások mindössze 3,6%-a rendelkezik 10 vagy több foglalkoztatottal. Tatabánya nagy- és középvállalkozások számát tekintve kiemelkedik a megye városai közül. A városok többsége 1, maximum 3db 500 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalattal rendelkezik. Tatabányán ehhez képest 7db 500 főnél több embert foglalkoztató vállalat van (FCI Connectors Hungary Kft., SANMINA-SCI Magyarország Elektronikai Gyártó Kft., Reckitt Benckiser Kft., GRABOPLAST Zrt., Coloplast Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Delphi). A vállalkozások gazdasági szektoronkénti megoszlása a következő: a KSH 2013-as adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a térségben a legtöbb regisztrált vállalkozás az ingatlanügyek területével foglalkozik (15,7%), de közel hasonlóan magas ez az arány a kereskedelem, gépjárműjavítás (15%) és a szakmai, tudományos műszaki tevékenység (13%) területén is. 8. táblázat: A regisztrált vállalkozások szektoronkénti megoszlása
száma (db)
aránya (%)
ingatlanügyletek
1 386
15,68
kereskedelem, gépjárműjavítás
1 329
15,05
szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
1 152
13,03
építőipar
730
8,28
adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
637
7,2
feldolgozóipar
592
6,69
oktatás
462
5,22
egyéb szolgáltatás
404
4,57
mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
395
4,47
pénzügyi, biztosítási tevékenység
351
3,98
szállítás, raktározás
318
3,6
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
300
3,4
információ, kommunikáció
281
3,2
művészet, szórakoztatás, szabadidő
282
3,19
humán-egészségügyi, szociális ellátás
186
2,1
Szektor
15
száma (db)
aránya (%)
vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
17
0,19
villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
10
0,11
bányászat, kőfejtés
3
0,03
közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
1
0,01
Szektor
Összesen:
8 836
100
Forrás: TeIR, 2013
9. ábra: A nemzetgazdasági szektorok részesedése Tatabánya Megyei Jogú Városban a regisztráltvállalkozások tekintetében
Forrás: TeIR, 2013
Korábban létrejött foglalkoztatási paktum és annak tevékenységei 2010-2012 között valósította meg a város a „Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a munkaerő-piaci helyzet javításáért ”című TÁMOP projektjét. A program során a város (konzorciumi partnerek: a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium, a KözépDunántúli Regionális Munkaügyi Központ és az ASG Gépgyártó Kft.) elkészítette foglalkoztatási és 16
képzési stratégiáját, létrehozott egy internetes térségi foglalkoztatási adatbázist, kidolgozott tíz térségi hatású foglalkoztatást segítő konkrét projektjavaslatot és új munkahelyeket teremtett a partneri együttműködés hatására. Jelen foglalkoztatási paktum megvalósítása során a város épít a korábbi paktum során kialakított partnerség részbeni tovább-működtetésére. A projektjavaslathoz kapcsolódó előkészítő tevékenységek A projektjavaslat előkészítő fázisában elkészült a foglalkoztatási helyzetelemzés, melyhez kapcsolódóan munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési igényfelmérésre is sor került. Egyeztetések történtek továbbá Komárom-Esztergom megye képviselőivel annak érdekében, hogy a megye és a megyei jogú város foglalkoztatási paktumait hogyan lenne célszerű összehangolni. 1.2.2 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI IRÁNYOK A MEGYÉBEN ÉS A TÉRSÉG EKBEN Tatabányán a bányák bezárása és a nehézipari üzemek megszüntetése komoly nehézségeket okozott, a 80-as évek közepétől a 90-es évek közepéig mintegy 20.000 munkahely szűnt meg. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának célja ebben a helyzetben a több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtése volt. Első lépésként kiépítette a tervezett Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát és Magyarországon elsőként, Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996) alapított. A Gazdaságfejlesztő Szervezet (GFSZ) Kht. feladata, az indulástól kezdve, a potenciális befektetők információval való ellátása. A GFSZ Kht. hatékony együttműködést alakított ki a hatóságokkal és a közműszolgáltatókkal, ami lehetővé tette, hogy a befektetők, a lehető leggyorsabban, egy ablakos rendszerben, minden számukra szükséges információt kézhez kapjanak. 1997-ben létrejött az Ipari Park Fejlesztő társaság, amely az ipari park területén szükséges infrastruktúra, terepmunka és magasépítési tevékenységet látja el. 14 tulajdonosa közül a GFSZ Kht. az egyik. Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: zöldmezős beruházásként létrejött Nyugati Ipari Park és a barnamezős beruházásként a Galla Ipari Övezet (Óváros - Alsógalla). A Tatabányai Ipari Park, vagyis a Nyugati Ipari Park Környével határos területen a város önkormányzatának kezdeményezésére alakult meg 1997-ben. Az elmúlt 15 év alatt több ezer munkahely létesült 1 milliárd euró tőkebefektetés révén, közel 450 hektáron. Az ipari park cégei eltérő iparágakban tevékenykednek: a tatabányai ipari parkba települt vállalatok többsége építőipari, 4 autóipari és logisztikai vállalat.
4
Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata, 2014.
17
9. táblázat: Az Ipari Parkba betelepült cégek
A paktum-terület gazdaságfejlesztési irányait elsősorban Tatabánya Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (2014) stratégiai céljaival mutathatjuk be. A koncepció által megfogalmazott jövőkép: „Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú oktatás-nevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára, valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz.” A foglalkoztatás növelése és a gazdaság fejlesztése érdekében az alábbi célokat fogalmazza meg a koncepció: ▪
gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése;
▪
a szakképzés és a műszaki felsőoktatás fejlesztése;
▪
aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása;
▪
gazdasági célú közlekedésfejlesztés;
▪
ipari területek infrastrukturális fejlesztése (közműfejlesztése);
▪
kkv-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk erősítése;
▪
a GFSZ és Iparkamara együttműködése, szervezeti megerősítésük;
▪
barnamezős területek ipari és szolgáltatási célú hasznosítása;
▪
kreatív ipar megteremtése.
18
A 2014-ben elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik. A Koncepció hosszabb időtávra, 2030-ig tartalmaz fejlesztési célokat, ehhez illeszkednek a Stratégia középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai. Jelen kérelemhez kapcsolhatóan az alábbi célok fogalmazódtak meg a dokumentumban: Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság ▪
Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése -
▪
Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése; Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés.
Aktívan fejlődő gazdasági környezet -
KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk elősegítése; Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához; A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés.
A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer kialakítása. Ebben kulcsszerepe van a városban a műszaki orientációjú középfokú szakképzés fejlesztésének, és a reálgimnáziumi képzés bevezetésének, fejlesztésének. A városban fellelhető képzések hatékonyabban kell, hogy kiszolgálják az ipari parki és egyéb gazdasági (piaci) igényeket, a szakképzésből kikerülő leendő munkavállalók gyakorlati tapasztalatait erősíteni kell. A cél eléréséhez szükséges, hogy az elméleti képzést megfelelő szakmai színvonalú gyakorlati képzés támassza alá, melyhez a szükséges és minél hatékonyabb feltételrendszer megerősítése (támogatása), kiépítése egy igen fontos részcél, a duális képzésbe bekapcsolódó tatabányai cégek számának növelése által (előnyeinek megismertetése és kiszélesítése a tatabányai cégek minél szélesebb körű bevonásával). Tatabánya a nemzetközi tőkebefektetések célpontja; olyan város, mely a globális piacokon is jó hírnek örvend. Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települt be, ugyanakkor ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis- és középvállalkozások nem, vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. Részcél a versenyképes kis- és középvállalkozói szektor megerősödéséhez szükséges lehetőségek biztosítása, hogy a helyi KKV-k, bekapcsolódva a nagyvállalati termékláncba, magas színvonalú minőségi termelést legyenek képesek folytatni, bővítsék piacaikat a nagyvállalatok beszállítóivá válása révén. Ennek feltétele a helyi KKV-k szakmai felkészültsége és együttműködése, eszközei pedig elsősorban a vállalkozói együttműködések, a vállalatok közti klaszteresedés erősítése, valamint sikeresen működő beszállítói programok kialakítása. A városnak továbbra is fontos a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek és iparágak letelepítése és legalább ennyire fontos a K+F tevékenységek Tatabányára telepítése, a több lábon álló, diverzifikált gazdaság egyre erősebb a városban, azaz több jelentős iparág is megjelent a városban. Ennek a továbbfejlesztése, szélesítése továbbra is cél, hogy az egyes iparágakban bekövetkező „ideiglenes” visszaesések ne veszélyeztessék a teljes helyi gazdaságot. Meg kell teremteni a módját, hogy Tatabánya és térsége biztosítani tudja az ehhez szükséges infrastruktúrát és magasan képzett szakember állományt – elsősorban a műszaki és természettudományos ismeretek terén –. Az ipari területek alapvető fontosságúak a város gazdasági életében, hiszen a nagyobb vállalatok székhelye itt található, ezért ezekre a helyszínekre kell fókuszálni a fejlesztések tekintetében. 19
Jelen kérelem illeszkedik a Komárom-Esztergom Megye Integrált Területi Programban (2014) megfogalmazott területi fókuszú integrált gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz, melynek célja Tatabánya központú városhálózati csomópont nagytérségi beágyazódása. Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja (2010) szerint Esztergom ki tudta használni a határnyitásból adódó új lehetőségeket, ami a stratégiai tervezés eredményeinek tudható be (ld. Ister‐Granum EGTC). Ugyanakkor lényeges tényező, hogy a Komárom-Komárno várospár egy észak-déli urbanizációs tengely része, melyre a két megyeszékhely – Nyitra és Tatabánya – mellett Érsekújvár is ráfűződik. A Komárom-Komárno várospárnak tehát három viszonylag jelentős munkaerő-piaci központ között kell pozícionálnia magát, amit úgy tűnik az utóbbi időben sikerült előnyére fordítania. A határtérség határon átnyúló fejlődését korlátozza a városok közötti belső közlekedési kapcsolatok relatív gyengesége. A két megyeszékhely, Tatabánya és Nyitra közötti kapcsolatok teljességgel hiányoznak, miközben a határvárosok észak-déli irányú kapcsolódásai is rosszak (erre a hatályos területrendezési terv vizsgálati munkarésze is rámutat). A térség további megerősödése és a tágabb térségbe való bekapcsolódása szempontjából tehát az észak‐déli kapcsolatok erősítése létfontosságú. Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja (2015) „gazdaságfejlesztés”, „lakókörnyezet-fejlesztés”, „közszolgáltatás-fejlesztés” és „közlekedésfejlesztés” célterületeket fogalmazott meg. A gazdaságfejlesztés célterület alá három fejlesztési célt soroltak be: I. Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások A város számára fontos cél, hogy az újonnan megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, befektetés-ösztönző szolgáltatások a gazdasági szereplők igényei szerint bővüljenek. Ezáltal a betelepülő és már a településen, a térségben működő vállalkozások tekintetében, az új tevékenységek vonzását, bővítését célzó, az együttműködésen alapuló, a belpiacra és külpiacra jutást segítő önkormányzati szolgáltatások erősödjenek, közvetlenül vagy közvetetten az önkormányzati érdekeltségű gazdasági szereplők által. Ennek keretében a térségi gazdaságfejlesztési hálózatok kiépítését, a befektetés- és beruházás-ösztönzési akciók kialakítását, megvalósítását tervezte a város. A Kormány az 1206/2014 (IV.1) kormányhatározatával Tatabánya és Esztergom térségét kiemelt járműipari központtá nyilvánította, mellyel összhangban a város célja a térségben meghatározó autóipari és autóipari beszállító cégek fejlesztéseinek támogatása, a szakképzés piaci elvárásokhoz való igazítása, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, az összehangolt területfejlesztés. Fontos a kiemelt térség és növekedési zóna partnerei – a gazdasági szereplők – közötti együttműködés megerősítése és intézményesítése, melyhez csatlakozik jelen kérelem. Prioritás a város számára, hogy a helyi vállalkozásokat, kiemelten a kisvállalkozásokat segítse a helyi termékek menedzsmentje területén biztosítható szolgáltatásai által, elősegítve a termékek piacra jutását, valamint segítve a helyi partnerség kialakulását és működését. Az említett területeken a város a helyi szereplők, a munkaügyi központ, a képző intézmények és a kamara bevonásával kialakított foglalkoztatási paktum keretén belül bértámogatási, foglalkoztatási és képzési rendszer (stratégia) kidolgozását tervezi. Az együttműködés keretében megvalósuló foglalkoztatási programok a helyi munkavállalók képességeinek, foglalkoztathatóságának, szakmai tudásának javítását, a versenyképességük megőrzését (munkahelymegtartás), a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását célozzák meg. A város a foglalkoztatási programokhoz biztosítani szeretné a megfelelő infrastrukturális és szolgáltatási feltételeket is. A városban meghatározó szerepet tölt be, mind termelésben, mind foglalkoztatásban az autóipar, gépipar területén működő társaságok száma, melyek jelentős műszaki felsőfokú és technikusi képzettségű munkaerőt igényelnek. A városban, de a megyében sem folyik államilag támogatott felsőfokú műszaki képzés, így a város kiemelt célja, hogy helyben államilag finanszírozott műszaki 20
képzés valósuljon meg. A jelentős foglalkoztatók körében készült felmérés alapján elsősorban folyamatmérnök, mechatronikai és minőségbiztosítási mérnök képzés beindítása indokolt vagy a városban működő Edutus Főiskola bevonásával, vagy új intézményi keretek között, kihelyezett műszaki kar létesítésével. II. Ipari infrastruktúrafejlesztés A város és a térség foglalkoztatásában kiemelt szerepet tölt be a Tatabánya-Környe Ipari Park. A már betelepült vállalkozások által generált, növekvő gépjármű- és kerékpáros forgalom következtében szükséges a közlekedési feltételek folyamatos fejlesztése, illetve a betelepülő cégek számára fejlesztési területek feltárása és az alapinfrastruktúrák kiépítése. Fontos feladat, hogy a dinamikusan fejlődő Tatabánya-Környe Ipari Parkhoz kapcsolódó, a még Tatabánya közigazgatási területéhez tartozó területek feltárása, fejlesztése megtörténjen. A tervezett 80 hektáros iparterület fejlesztése előtt szükséges az iparterületet feltáró út kiépítése, az így kialakuló ipari területet az önkormányzat saját maga kívánja fejleszteni. A kiépülő infrastruktúra hozzájárul mind a letelepülő új gyárakba irányuló forgalom (személy és teher) kiszolgálásához, mind az ipari parkban már működő mintegy 30 cég és közel 10.000 fő munkavállaló közlekedési feltételeinek biztosításához. Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia, valamint az elérhetőség biztosítása, továbbá a megyei és városfejlesztési programba való illeszkedés a város számára. További fontos szempont a város szívében található potenciális fejlesztési területek kereskedelmileg értékes részének bevonása, A városban működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik, mely szervezetek gazdasági ereje egyenként ugyan nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be a város jövedelemtermelésében, a beruházásokban és a foglalkoztatottságban. A helyi gazdaság megerősítése, a mikro-vállalkozások és KKV-k fejlődése, gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik bővítése, új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása érdekében a város kiemelt energiát fordít arra, hogy a kis családi vállalkozások a garázsokból, valamint a lakóövezetekből ki tudjanak lépni az ipari környezetbe. Mindehhez a város folyamatosan fejleszti a barnamezős önkormányzati területeket, mely folyamat felgyorsítása fontos az ITP adta lehetőségek által. A cél elérése érdekében komplex támogatási, ösztönző rendszert dolgozott ki a város: az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészíti egy telephely-fejlesztési kedvezmény, önkormányzati ingatlanvásárlás esetén, és egy további önerő támogatás, mely kizárólag a pályázó által megvalósítani tervezett európai uniós támogatásból megvalósuló projekt önerejének biztosításához igényelhető. A fejlesztési célon keresztül növekszik az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő mikro-vállalkozások és KKV száma is, valamint azok gazdasági aktivitása, ezeken felül a vállalkozások magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, így nőhet a versenyképességük. Ezáltal növekedhet a foglalkoztatottság is. Kiemelt terület a KKV-szektorban elhelyezkedő szakképzett munkaerő, a hiányszakmában dolgozók, valamint a piacképes szaktudást, felsőfokú végzettséget megszerző tatabányai fiatalok számára a „Tatabánya Hazavár” program (2012) továbbfejlesztése. A program célja a tatabányai fiatalok itthon tartása, továbbá a hiányszakmák elsajátítására való ösztönzése. A szakképzés megszerzését, a sikeres elhelyezkedést követően a fiatalok hosszú távon Tatabányán maradását szolgálja a „Tatabánya, ahol otthonra találsz” program (kapcsolódva a „Tatabánya Hazavár” programhoz), melynek lényege lakhatási alternatívák, támogatások nyújtása (cégekkel közösen kidolgozott gyakornoki programok, illetve pályaorientációs jellegű akciók megvalósításával). Ezen helyi foglalkoztatáspolitikai beavatkozások révén a foglalkoztatottság növelése, valamint a minőségi munkaerő biztosítása egyaránt cél, elősegítve a helyi gazdaság fejlődését, valamint erősítve a város lakosságmegtartó jellegét.
21
A város egyik fontos igénye és kezdeményezése a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a helyi középiskolai, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és helyi vállalkozások együttműködései révén elinduló, duális képzések bevezetésére és továbbfejlesztésére, tanműhelyek kialakítására, valamint a helyi humánerőforrás piaci igényeknek megfelelő képzésére (felnőttképzés, szakképzés) és továbbképzésére irányuló fejlesztések. III. Fenntartható turisztikai fejlesztések A város kisléptékű infrastrukturális turisztikai fejlesztésekkel, a kulturális, sport és szabadidős tevékenységek bővítésével, új turisztikai attrakciókkal, a Gerecsére épülő természeti turizmus fejlesztésével kívánja a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (szálláshely, vendéglátás stb.) és kereskedelem növekedését biztosítani. Ez a törekvés szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség még vonzóbbá váljon a potenciális munkavállalók számára. 1.3 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM INDOKOLTSÁGA 1.3.1 A SZAKTERÜLET ELEMZÉ SE A gazdasági világválságot követően, 2010-ben az Európai Unió elindította Európa 2020 nevű stratégiáját, amely a 2020-ig terjedő időszakra fogalmazza növekedési és foglalkoztatási céljait. A stratégia kifejezett célja, hogy az EU az alábbi jellemzőkkel rendelkező növekedést érje el: ▪ ▪ ▪
intelligens, amely az ismeretek fejlődésén és az innováción alapul; fenntartható, amely környezetbarát, az erőforrások kezelésében hatékonyabb versenyképesebb gazdaságon alapul; inkluzív, amelynek célja a foglalkoztatás, a társadalmi és területi kohézió növelése.
és
Az EU öt fő célkitűzést határozott meg ezen törekvés legkésőbb 2020-ra történő elérése céljából: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪
a 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának legalább 75%-ra növelése; a bruttó hazai termék 3%-ának kutatásra és fejlesztésre való fordítása; az üvegházhatású gáz-kibocsátás legalább 20%-kal való csökkentése; a megújuló energiaforrások arányának és az energiahatékonyságnak 20–20%-kal való növelése; az iskolából kimaradók arányának 10% alá csökkentése és a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők arányának legalább 40%-ra való növelése; a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett lakosok számának 20 millióval való csökkentése.
Magyarország az EU2020 Stratégiával összhangban a 20-64 éves népesség körében 75%-os 5 foglalkoztatási ráta elérésére törekszik. A magyar gazdaság egyik legjelentősebb, a növekedést gátló strukturális problémája az uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony aktivitás és foglalkoztatottság. A munkaerőpiac átalakításával el kell érni, hogy a pályakezdők foglalkoztatása növekedjen, az aktív korú nyugdíjkorhatárhoz közelítők nagyobb arányban vegyenek részt a munkaerőpiacon, a munka legyen vonzó az inaktívak számára, az álláskeresők megfelelő támogató szolgáltatásokban részesüljenek a mielőbbi elhelyezkedésük és a foglalkoztathatóságuk javítása érdekében, a munkaerő készségei jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez, a munkaerő-kereslet élénküljön, valamint a munkaerőpiactól legtávolabb levők is esélyt kaphassanak a munkaerő-piaci aktív részvételre.
5
2015-ben a 20-64 éves népesség körében a foglalkoztatottsági ráta 68,9% volt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország, 2015. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf
22
A magyar Kormány az uniós célkitűzésekkel összhangban a foglalkoztatás bővítését tűzte ki stratégiai célul: 2020-ra a 20-64 éves népesség körében 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. A munkaerő mobilizálásával, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével és a korai nyugdíjazási formákhoz való hozzáférés korlátozása elősegíti a munkával töltött időszak meghosszabbodását, a munkaerő munkaerő-piacon tartását. Mindemellett a szociális ellátórendszer átalakításával, az új közfoglalkoztatási program elindításával, illetve az új adórendszer foglalkoztatás-barát módon történt átalakításával is munkára ösztönöz. A magyar Kormány középtávú célja az uniós foglalkoztatási célkitűzéssel való konvergencia, és egy modern, versenyképes, rugalmas hazai munkaerő-piac, ahol számottevő munkahelyteremtés valósul meg az elsődleges munkaerő-piacon és megfelelően képzett versenyképes munkaerő áll rendelkezésre. Olyan munkaerő-piacra van szükség, amelyben gyors és hatékony munkaerő-piaci státuszváltások valósulnak meg, a munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését hatékony, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások segítik. Cél, hogy a leghátrányosabb helyzetűek számára átmeneti foglalkoztatási lehetőségek álljanak rendelkezésre, a munkaerő-piaci szereplők a változásokhoz rugalmasan tudjanak alkalmazkodni, valamint a foglalkoztatási formák és képzési utak figyelembe vegyék az egyéni élethelyzeteket. A magyar Kormány „A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása” című szakpolitikai stratégiában (2013) az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: ▪
Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára: a legfőbb prioritás a munkaerő-piaci belépés elősegítése, elsősorban a hátrányos helyzetű munkanélküliekre és inaktívakra fókuszálva. Ennek keretében olyan kezdeményezések kerülnek megvalósításra, melyek aktív munkaerő-piaci eszközös révén hozzájárulnak foglalkoztathatóságukhoz – az ezeket megvalósító Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetének és munkaerő-piaci szolgáltatásainak fejlesztése.
▪
A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja: a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának segítését az Ifjúsági Garancia bevezetésével (pl. aktív munkaerő-piaci eszközök és munkaerő-piaci szolgáltatások a fiatalok számára, gyakornoki programok, fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, non-profit szervezetek fiatalok foglalkoztatását segítő programjai, stb.).
▪
Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.
▪
A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez: a munkaerő-piaci szereplők alkalmazkodóképességének javításával, a munkahelyi rugalmasság ösztönzésével, a kisgyermekek rugalmas, napközbeni ellátásának fejlesztésével.
▪
A szociális gazdaság és társadalmi vállalkozások ösztönzése, illetve tranzitfoglalkoztatási programok támogatása.
Magyarországon is élesen jelentkezik a népesség elöregedésének és fogyásának európai tendenciája. A 2011. évi népszámlálás ismételten megerősítette a romló demográfiai folyamatok tényét Magyarországon. A népesség száma immár 10 millió alá süllyedt, a népszámlálás végleges adatai szerint 9937,6 ezer főt tett ki. A népesség fogyása és öregedése a született gyermekek száma mérséklődésének és a várható élettartam növekedésének együttes eredménye. A munkavállalási korú népességszáma145 ezerrel esett vissza a két utolsó népszámlálás között, míg a 20-64 éves korcsoporthoz tartozók száma 70 ezerrel mérséklődött. Ezzel együtt az aktív korúakra jutó eltartási teher is nőtt: a függőségi ráta (100 aktív korúra jutó gyermek és időskorú) értéke a 2001es 58,8-ról 2011-re 61,4-re emelkedett.
23
A gazdasági válság következtében Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át: a külső és belső piacok jelentősen beszűkültek, a fogyasztás és kibocsátás erőteljesen csökkent. Csak 2010 közepétől kezdett újból növekedni a gazdaság és az év második felében érte el a növekedés a válság előtti szintet. A válság előtti években Magyarországot kivéve minden uniós tagállamban csökkent a munkanélküliség, ezzel szemben a válság utáni időszakban mindenhol egyaránt romló tendencia volt megfigyelhető. A támogatási kérelemben vállalt tevékenységek megvalósítása elengedhetetlen a további növekedési ütem gyorsítása, de akár megtartása érdekében is. Támogatás nélkül: ▪
a paktum-területen működő vállalkozások munkaerő-igényének kielégítése nélkül a működő vállalkozások számának további csökkenése következhet be; emellett a cégek bővülésének is gátat szabhat;
▪
a szakképzésben való együttműködés nélkül hosszútávon, évtizedekre kihatóan is negatívan befolyásolódik a helyi gazdaság;
▪
magas azon munkanélküliek száma, akik alacsony iskolai végzettséggel, vagy nem piacképes szakmákkal rendelkeznek, ami konzerválja a tartós munkanélküliséget;
▪
a meglévő vállalkozások termékeinek piacra jutása továbbra is a meglévő elégtelen számú kapcsolatokra és gyenge színvonalú marketingre alapul, veszélyeztetve a kapacitásbővítést és gazdasági növekedést;
▪
a hálózatos együttműködés nélkül az ipari parkban működő nagy vállalkozások külső piacokról szállítanak be;
▪
az alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációja nem történik meg, további generációk kerülnek a munkaerőpiacon kívülre, annak minden szociális stb. következményével együtt.
1.3.2
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM SZÜKSÉGESSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ PROBLÉMA BEMUTATÁSA
Tatabánya lakónépessége a 2001. évi népszámlálás óta közel 8%-kal csökkent. A 2001. és a 2011. évi népszámlálás között a 0-14 évesek száma mintegy 18%-kal csökkent. Az aktív korú népesség száma 9,1%-kal csökkent, míg az időskorúak aránya 12,3%-kal növekedett. A kedvezőtlen korösszetétel előrevetíti, hogy az aktívkorúak, tehát eltartók – folyamatosan csökkenő számuk miatt – egyre kevesebb munkahely fenntartására lesznek képesek. A városban 2015 decemberében 1.666 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági mutatói rendkívül kedvezőtlenek, elmaradnak az országos átlagtól. Az álláskeresők 37%-a több mint fél éve szerepel a nyilvántartásban. A munkanélküliek 24%-a legalább egy éve nem talál munkát, és számuk nem csökkent olyan mértékben, mint az álláskeresőké összesen. Ezen felül magas, mintegy 13%, azok aránya, akik több mint két éve regisztrált álláskeresők. Tatabányán a vállalkozások több mint kétharmada (67,8%) 10 fő alatti létszámot foglalkoztat, 28,6%-a pedig 0 vagy ismeretlen foglalkoztatottat tart számon. A vállalkozások mindössze 3,6%-a rendelkezik 10 vagy több foglalkoztatottal. Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települtbe, ugyanakkor ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis-és középvállalkozások nem vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. A helyi KKV-k szakmai együttműködése rendkívül gyenge és eseti. Az egyes iparágakban bekövetkező „ideiglenes” visszaesések rendszeresek. A vállalatok egy-egy nemzetgazdasági szektorra (autóipar, gépipar stb.) alapulnak, így a város gazdasága törékeny. A városban működő vállalkozások jelentős munkaerő-hiánnyal küzdenek. Megfelelő szakképzettség esetén a jelenlegi álláskeresők mindegyikét fel tudná szívni a helyi ipar, de rendkívül magas az aluliskolázottak száma, illetve a nem piacképes végzettséggel rendelkezők száma. A szakképzés 24
összehangolása a munkaerő-kereslettel csak részben történt meg. Mind a középfokú, mind a felsőfokú képzést át kell alakítani, a valós munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében. A helyi vállalkozások szívesen részt vennének duális képzésekben, de ez a város intézményeiben nem alakult ki. Számos olyan betöltetlen munkakör van, amelyhez többéves iskolai oktatásra, képzésre volna szükség. A közeli településekről (járásból) nem tudják feltölteni az álláshelyeket, de a város, illetve a cégek sincsenek felkészülve a távolabbi településekről érkezők fogadására, például szálláshely biztosításával. A szakember-állomány minőségi fejlesztése elengedhetetlen. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az újonnan létrejövő és, vagy már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) lehetőséget kapnak olyan képzési és foglalkoztatási programok megvalósítására, amelyek közvetlen és célzott segítséget nyújthatnak a hátrányos helyzetű álláskeresők vagy inaktívak munkaerő-piacra történő visszajuttatásához, illetve munkába állásához az elsődleges munkaerő-piacon. A foglalkoztatási paktumok helyi szinten képesek hatékony és eredményes lépéseket tenni az adott paktum-terület gazdaságának fellendítése és foglalkoztatási szintjének fejlesztése érdekében. A foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési tevékenység alapja a helyi partnerség kialakítása, fejlesztése és összefogása, amely révén a paktum partnerség tagjai közös érdek mentén lehetőségeik kiaknázásával képesek fejlesztési céljaikat hatékonyan megvalósítani. A partnerség a helyi intézmények és szervezetek legszélesebb körének - a vállalkozások, képzők, önkormányzat, civil szervezetek, kamarák, egyéb, releváns szervezetek bevonásával működik. A foglalkoztatási paktumok a koordinált szakmai végrehajtás révén hozzájárulnak a nemzeti foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez, a paktumok és kapcsolódó foglalkoztatási projektek generálását, előkészítését, továbbá a szociális gazdaságban megvalósuló kezdeményezések stratégiai partnerségi támogatását. Mindemellett újabb lehetőségek nyílnak a partnerség keretében a közfoglalkoztatás, a szociális gazdaság és az elsődleges munkaerő-piac közötti átmenetek sikeres menedzselésére is. A lokális munkaerő-piaci problémák megoldását az önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a helyi vállalkozások és a foglalkoztatási küldetésű nonprofit szervezetek együttműködésében, megerősített intézményi keretek között célszerű végrehajtani. A foglalkoztatási paktum megalapozottsága érdekében foglalkoztatási helyzetelemzés készült 2016 júliusában. Ennek keretében tizenkét olyan cég képviselőjével készítettünk interjút, melyek a városban működnek. A helyzetelemzés a munkaerő jellemzőit és sajátosságait, a munkaerő felvételével kapcsolatos kezdeményezéseket, az abban részt vevő partnereket, a munkaerő felvételével kapcsolatos problémákat, a felvett munkaerő betanításának módját, a juttatási és karrierépítési elemeket, a foglalkoztatottak munkába járásának közlekedési körülményeit, a nem Tatabányán élők esetében a szálláslehetőségeket, illetve a meglévő alkalmazottak körében a fluktuáció nagyságát és okait vizsgálta. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a cégek kapcsolati hálója milyen minőségű, elsősorban a helyi szakképző iskolák, az iparkamara és a Gazdaságfejlesztő Szervezet vonatkozásában, illetve a létrejövő foglalkoztatási paktummal kapcsolatban milyen elvárásaik vannak, milyen segítségre számítanak. Olyan vállalkozások vezetőivel, személyzeti főnökeivel, humánerőforrás felelőseivel készítettünk interjúkat, melyek mind méretük, városon belüli elhelyezkedésük, tulajdonosi hátterük alapján megközelítőleg lefedhetik a városban működő vállalkozásokat és így lehetőség nyílik a legszélesebb körű foglalkoztatási jellemző megismerésére. A 12 vállalkozás közel fele az Ipari Park területén működik, míg többen a város egyéb gazdasági területein. A megkérdezett vállalatok közül többen rendelkeznek más településen is székhellyel, vagy telephellyel, így lehetőség nyílt a tatabányai jellemzők összehasonlító áttekintésére is. A vállalatok közül kettő esetében nagyobb, mint 500 fő, öt esetében 100-500 közötti, öt esetében 100 fő alatti a foglalkoztatottak létszáma.
25
Öt külföldi (német, amerikai, japán) tulajdonú és hét tisztán magyar tulajdonú cég került megkérdezésre. A vállalkozások közül kettő tekinthető családi vállalkozásnak. Négy cég kisvállalkozásnak, öt cég középvállalkozásnak, három cég nagyvállalatnak minősül. A megkérdezett vállalatok döntő többsége valamilyen alkatrész, szerszám stb. gyártásával foglalkozik. Egy cég közúti fuvarozásban, egy pedig az építőiparban és kertépítésben érdekelt. A középvállalkozások és nagyvállalatok esetében elsősorban a szakképzetlen, betanított munkavállaló hiánya a legnagyobb probléma. Az üres álláshelyek elsősorban operátori munkakörben jelentkeznek. A kisvállalkozások esetében elsősorban a szakképzettek hiánya jelent problémát. Mindegyik cég esetében elmondható, hogy az üzleti kapcsolatok kiterjedtsége, az általuk gyártott termékek iránti nagy kereslet és az elmúlt időszakban végzett technológiai fejlesztések következtében lehetővé váló magas színvonalú gyártás, illetve több cég esetében az üzemcsarnokok méretének növelése jelentős kapacitásbővítést tenne lehetővé. Jelenleg ennek egyedül a munkaerőhiány jelenti az egyetlen akadályát. A nagyobb létszámmal működő vállalatok esetében a kölcsönzött munkaerő aránya eléri a 30-40 százalékot. A szellemi munkát végző alkalmazottak aránya átlagosan kb. harminc százalék. A cégek többségében három csoportba sorolhatjuk a munkavállalókat a vállalatnál eltöltött idő alapján: a szellemi alkalmazottak és a szakképzettséggel rendelkező fizikai munkások teszik ki az egyes cégeknél a leghosszabb ideje helyben dolgozók körét. Megfigyelhető, hogy a szakképzettséggel rendelkező fizikai munkát végző alkalmazottak életkora jellemzően a nyugdíjkorhatár felé közelít. A szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak körében már viszonylag alacsony a huzamosabb ideje itt dolgozók köre. A kölcsönzött munkaerő esetében pedig olyan mértékű a fluktuáció, hogy az egy-két hónapos munkaviszony már soknak számít. A megkérdezett cégek átlagosan 15-20 százalékos létszámnövekedést tudnának szinte azonnal vállalni, de elmondásuk alapján a közeljövőben további emelkedést is elképzelhetőnek tartanak. Több vállalkozás esetében előfordul, hogy a munkaerő-hiány miatt – az alapvető feladatokat ugyan saját munkaerővel, de – egyes munkákat alvállalkozók bevonásával, vagy esetleg bérmunkásokkal végeztetnek el. A létszám a legtöbb esetben az alkalmazottakból és a kölcsönzött munkaerőből áll össze, amelyet a termelési szükségletek hullámzásának figyelembe vételével vesznek igénybe. A kölcsönzött munkaerőnek rendszerint felajánlják, hogy legyen náluk állandó alkalmazott, ezzel nagyon kis százalékuk él. A legtöbben azt mondják, hogy a szabadúszó tevékenység adózási szempontból nekik megfelelőbb. Minden cégnél alapkövetelmény a minimum nyolc általános iskolai végzettség, de a legmagasabb számot képező operátori munkakör tekintetében nincs is magasabb elvárás. A legtöbb cég saját felvételi rendszert dolgozott ki az elmúlt években, amelyhez hellyel-közzel tartják is magukat. A végzettség tehát nem feltétel az operátori munkakör betöltéséhez. Az írásbeli teszt során alapkompetenciákat néznek meg, a szóbeli elbeszélgetés során pedig azt, hogy a partnernek mennyire lehet jó a monotónia-tűrése és milyen a személyisége, a munkához való hozzáállása. Amennyiben a munkáltató megteheti (nagyobb megrendelés, határidős munka esetén még ezt sem), csak ez utóbbit nézik, de például az alapkompetencia-felmérést már egyre ritkábban, a minimális számú munkaerő miatt. A szakképzett munkaerő alacsony száma miatt, az ezzel rendelkező munkavállalók szinte kivétel nélkül kis-, vagy középvezetői szinten dolgoznak. Egyes esetekben előfordul, hogy középiskolai végzettség nélkül valaki részlegvezetői munkakörben dolgozzon, de erre csak több éves, vagy évtizedes munkaviszonyt követően van lehetőség.
26
A legfelelősségteljesebb munkaköröknél elvárás a felsőfokú végzettség, de a külföldi tulajdonú cégek esetében sokkal inkább fontosnak tartják a munkagyakorlatot, a megszerzett tapasztalatot. Kevés a szakmai tapasztalattal rendelkező szakmunkás. A megkérdezettek egybehangzó véleménye, hogy az iskolából fiatalok nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, melyben elsősorban az oktatás a felelős. Emellett a szakiskolák sok területen nem indítanak képzést, ezért hiányszakmák jöttek létre. Ennek oka, hogy az általános iskolai végzősök nem is érdeklődnek ezen szakmák iránt. Egyes cégek az általános iskolások részére már ma is szerveznek ezt megelőzendő gyárlátogatásokat, de a városban az egyes – foglalkoztatásban érdekelt – partnerek együttműködése nélkül ez nem vezethet eredményre. Emellett jellemző, hogy nem megfelelő a gyakorlati tudása a fiatal végzetteknek. Sok cég maga próbál állami feladatokat átvállalni azáltal, hogy képzéseket indít stb. Több cég próbálkozik a munkaerő-hiány – és nem az állami támogatás – kezelése érdekében megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával. A legkisebb, családi vállalkozásnak tekintendő cégeknél a legalacsonyabb a fluktuáció mértéke, mely elsősorban annak köszönhető, hogy a családtagokon kívül jellemzően olyan munkavállalók dolgoznak még a cégnél, akik akár több évtizede is itt vannak, szoros baráti kapcsolatok alakultak ki és a cégvezetés a legkülönbözőbb szociális, egészségügyi és egyéb juttatásokat biztosítja a kollégái részére. Ezeknél a vállalkozásoknál természetes fluktuációról beszélhetünk, szinte kizárólag a nyugdíjba vonulás jelenti a cégből való kilépést. Ugyanakkor a családi cégek esetében is veszélyes időszak jön. A jellemzően a rendszerváltást követő években alakult vállalkozásokban évtizedek óta itt dolgozó munkavállalók pótlása jelentős feladat elé állítja a cégeket. A nagyobb foglalkoztatók esetében viszont a fluktuáció mértéke és a kilépések száma olyan mértéket öltött, amely a termelést kockáztatja. Több cég nem köt újabb szerződéseket, megrendeléseket kell, hogy visszautasítson, mert azok nem teljesíthetők a kilépések magas száma és a munkaerő-hiány miatt. A fluktuáció elsősorban a szakképzetlen, betanított munkaerő-állományra jellemző. Ez köszönhető kis részben annak is, hogy a legnagyobb tömegben operátori munkakörre van kereslet, illetve, hogy ez a munkakör a legkompatibilisebb, a legkönnyebben és legkevesebb idő alatt betanítható, így hamar részt vehet a termelésben. A magasabb bérsávban dolgozó csoportvezetők, termelési vezetők, részlegfelelősök stb. olyan iskolai végzettséggel és speciális munkatapasztalattal rendelkeznek, mely nem garantálja feltétlenül, hogy egy másik vállalat hasonlómunkakörben és az ehhez kapcsolódó bérezéssel azonnal tudják alkalmazni. Ugyanakkor ennek megfelelően a cégek az ő állásaikat védik a legjobban a különböző juttatásokkal és magával a bértáblával is. A fluktuáció mértéke a legtöbb nagyobb cégnél (kumulált értékben) féléves viszonylatban eléri a 40%ot a szakképzetlen fizikai alkalmazottak körében. Éves viszonylatban ez a szám elérheti a 100%-ot is. A kölcsönzött dolgozók esetében ez az arány még magasabb is lehet, akár 150%-os is, ami azt jelenti, hogy sokan még egy hónapot sem töltenek el egy-egy cégnél, miközben minimálisan ez az az időtáv, ami egy egyszerűbb operátori munka esetében a betanításra elegendő. Sokan tehát az effektív termelői munkában nem is vesznek részt, miközben a cégek végzik a betanítást, ami a már meglévő munkaállományt terheli le, csökkentve ezáltal a betanítást végzők termelési teljesítményét is. A szakmunkás munkaerő-állomány körében nem jelentős a fluktuáció, a legtöbb cég stabil létszámmal dolgozik. (Az ő esetükben az okoz problémát, hogy rendkívül alacsony a számuk a környéken, így a gépsorok, üzemcsarnokok kapacitása emiatt is sokszor kihasználatlan). A legtöbb cég folyamatos fejlesztésekre, a munkafolyamatok automatizálására kényszerül a munkaerő kiváltása érdekében. Ugyanakkor ennek sokszor nem a munkaerő bérköltsége, hanem a munkaerő hiánya az oka. Egyes fejlesztések ugyanis nem jelentenek még közép-hosszabb távon sem – a bérköltség megtakarításának köszönhető – megtérülést a cégek részére. Az eszközállomány, géppark stb. 27
fejlesztése egyébként is részben együtt jár a karbantartói, gépkezelői állomány bővítésének szükségességével, ami magas bért és juttatásokat igényel, másrészt újabb problémát jelent a cégek részére, hiszen ezek a munkakörök komoly szakismeretet és szakmai tapasztalatot igényelnek, de ezzel rendelkező munkaerőt nem igen találnak. A szellemi munkát végzők körében a fluktuáció alacsony, átlagosan közel egy százalékot tesz ki. A fluktuáció időbeni eloszlása nem egyenletes, elsősorban külső körülményektől függ, ezért sokszor kiszámíthatatlan, így a kezelése gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a munkáltatót, amely megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti. A fluktuáció okai között szerepel a nyári munkák lehetősége, amelyek kevésbé igényelnek monotóniatűrést és anyagilag is kifizetődőbbek. A városhoz közel eső szlovákiai területek szintén nagy elszívó hatással rendelkeznek: az újonnan megnyíló üzemek sokszor egyszerre, nagy tömegben viszik el az alkalmazottakat (Szlovákiában az operátori bér kb. nettó 450-500 EUR, míg ez Tatabányán kb. 350 EUR körül mozog). A fluktuáció legfontosabb oka, hogy a nagy munkaerő-hiány miatt bérverseny alakult ki a városban működő cégek között, a munkavállalók kisebb összegű magasabb órabérért (akár plusz 20-30 Ft-ot jelentő) is otthagyják korábbi állásaikat. A folyamatos bérverseny ugyanakkor ezt a fluktuációt erőteljesen felgyorsította, folyamatosak a kilépések és sokszor egy-egy munkavállaló pár hónap, vagy egy év alatt „körbeér” az ipari park cégeinek körében. A munkavállalók körében eltűnt a munkahely elvesztésétől való félelem érzése, hiszen egyik napról a másikra könnyen szerezhetnek maguknak új állást. A cégnél az emberek nagy része tisztában van azzal, hogy ha ki is rúgják, úgyis talál mást. Ez természetesen jelentően aláássa a munkamorált is, ami jelentősen gyengíti a termelékenységet. A cégek vezetői sokszor a fegyelmi, vagy egyéb vétségeket nem is szankcionálják, mert a munkavállaló inkább elmegy, vagy egyes vétségek esetében a helyi munkarend szerint a harmadik fegyelmi után el kellene küldeni a munkavállalót, de nem találna helyére másikat. A megkérdezett cégek különböző stratégiát alakítottak ki a fluktuáció elleni harcban. Egyelőre kevés eredmény tapasztalható, pedig nem tűztek ki mindent felszámoló célokat: átlagosan, az alkalmazottak körében a havi öt százalék, a kölcsönzött munkaerő esetében pedig a tíz százalék alatti fluktuációmértéket szeretnék elérni. A legtöbb cégnél megfelelőek a munkakörülmények, ezért ez nem játszik szerepet az idő előtti kilépésben. Az operátori munkakörből nehéz az előrelépés (szakismeret nélkül), karrierépítési lehetőség egy-két embernek adatik meg, akik esetleg csoportvezetői státusban kerülhetnek továbbfoglalkoztatásra. A fluktuáció megakadályozására elsősorban a magasabb bér és az egyéb juttatások jöhetnek szóba, de a bérverseny miatt ez sem elegendő. Emellett a végtelenségig sem fokozható, hiszen előbb-utóbb a cégek nyeresége kerül veszélybe. A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében minimális a fluktuáció. A nagyobb cégek rendelkeznek HR-es munkatárssal, így ott ezen alkalmazottak foglalkoznak a munkaerő felvételével. A kisebb cégek esetében ez jellemzően a cégvezető feladata. A munkaerő megkeresésében hirdetéseket, munkaközvetítő és toborzó cégeket használnak a megkérdezettek. A hirdetések közül a legtöbb cég a rádiós és az újságokban megjelent hirdetéseket tartja a leghasznosabbnak. Jellemzően a Forrás Rádióban, illetve a Szuperinfóban, 24 Órában hirdetnek. Emellett a megyei lapban, egyes cégek más megyék (Baranya, Békés megyékben, de van, aki Erdélyben is) napilapjaiban is. Emellett a saját web- és Facebook-oldalon, a kemma.hu-n, profession.hu-n is hirdetnek. A rádiós hirdetéseket jellemzően hosszabb időtávban, szünetekkel, ismétlődően jelentetik meg. 28
A kisebb cégek a szájhagyomány útján, ismerősökön keresztül történő hirdetést propagálják. Ritka, de előfordul a szórólapos, illetve buszok oldalán történő hirdetés, de ezek nem elég hatékonyak. Elfogadott gyakorlat, hogy promóciós cikkeket jelentetnek meg időről időre, amelyek nem közvetlen hirdetések ugyan, de a cég ismertségének növelésén keresztül ezzel is hozzá kívánnak járulni a munkaerő megtalálásához. Az egyik nagyobb vállalat egy budapesti PR-tanácsadó céggel dolgozik 23 éve együtt. Velük fejlesztettek ki egy „employer branding” szisztémát, abban bízva, hogy ennek köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban tudnak munkaerőt találni. A toborzó cégek teljesítményével kapcsolatban egyre kevesebb a bizalom. A munkaerő nagy része kölcsönző cégeken keresztül kerül felvételre. Ugyanakkor ezek a cégek is egyre kevesebb munkaerőt tudnak biztosítani. A nagyobb cégek nyolc-tíz kölcsönző céggel is kapcsolatban vannak, akik az ország egész területét lefedik tevékenységükkel. Egyes vállalatok esetében ezen cégek végzik az előszűrést is, van ahol pedig a megrendelő végzi már ezt a folyamatot is. A kormányhivatal foglalkoztatási főosztályán, vagy a kamarán keresztül minimális munkaerőhöz jutnak a cégek. Több cég saját módszertan alapján készített előszűrési stratégiát és belépő tesztet. Egyes esetekben ez a stratégia még a cégen belül is eltérő lehet, ugyanazon munkakör esetében is. A szellemi alkalmazottak esetében főleg főiskolai diploma az elvárás. Ezen munkakörök betöltése esetében már gyakori, hogy fejvadász cégeket is alkalmaznak a cégek. A fejvadász cégek leterheltek, és amíg korábban ők ajánlották magukat, addig ez a helyzet mára megfordult, sokszor a megkereséseket hárítják, mivel túlterheltek. Több cég a külföldi vendégmunkásokban lát egy kis esélyt. Szerbiából, Romániából, Ukrajnából várnának magyar anyanyelvű munkavállalókat. Többen megemlítették, hogy fontosnak tartanák a munkakönyv visszaállítását, hogy nyomon követhetők, átláthatók legyenek a jelentkezők előző foglalkoztatottsági adatai, például hány helyen dolgozott és mennyi ideig. Jelenleg nem lehet ezt ellenőrizni. A városban működő cégek képviselői, HR-esei időnként leülnek egymással átbeszélni a munkaerőhelyzetet, de ezen összejövetelek alkalmával eddig nem tudtak átütő erejű stratégiát kidolgozni. A megkérdezettek elmondása szerint ezeken az alkalmakon csak megerősítik, hogy jelentős a probléma. A munkaerő hiánya, a meglévő munkaerő jelentős fluktuációja, a fent leírtak szerint jelentősen megnehezíti a vállalkozások életét. Ezek kivédése érdekében a cégek különböző stratégiákat alkalmaznak. A legjelentősebb beavatkozás a bérfejlesztés lehet, ez viszont jelentős bérversenyt, illetve a cégeken belül bérfeszültséget okozhat. A cégek egy része a bérverseny miatt rendkívüli béremelésre kényszerült az elmúlt időszakban (van, amelyik többször is). A kisebb cégek, amelyeknek nem áll módjában a többszöri rendkívüli béremelés, az általános éves bérrendezésük során próbálják tartani a lépést a többiekkel. A bértábla kialakítása során a cégek differenciálással próbálják csökkenteni a fluktuáció kockázatát: a cégnél eltöltött munkaidő alapján is változnak a bértábla sávjai. A béremelés mellett különböző prémiumokkal próbálják a munkaerőt megtartani. Több helyen bevezetésre került a teljesítmény- és minőségügyi prémium. Ezt már az első naptól kapják a munkavállalók. Egyes cégeknél jelenléti prémiumot osztanak, amely akkor jár, ha az alkalmazott minden munkanap bemegy dolgozni.
29
A prémiumokhoz hasonlóan elterjedt a többféle Cafeteria biztosítása is. Elsősorban a kisebb, családi vállalkozások esetében elterjedt a magánorvosi ellátás biztosítása a dolgozók részére a szakellátás területén. Ugyanitt jellemző a nyelvtanulás lehetőségének a biztosítása is. Ezeken kívül jellemző szinte mindegyik felkeresett cég esetében, hogy a kis- és középvezetők körében belső szervezeti fejlesztéseket hajtanak végre, melyek célja a jobb munkakörülmények, az empatikus vezetés biztosítása. A kis- és középvállalkozások esetében jellemző a karrierfa kidolgozása, ahol meghatároztak néhány dolgot, honnan hova lehet eljutni. A nagyobb cégek esetében, elsősorban az operátori munkakör esetében – pedig itt a legmagasabb a munkaerő megtartásának kockázata – nagyon kicsi a karrier építésének lehetősége, szűkösek a lehetőségek az előrelépésre. Ilyen jellegű belső motivációs rendszere nincs is a cégeknek. A munkaköröktől függően a felvett munkaerő betanítása különböző feladatokat igényel. Természetesen a betanítás hossza is eltérő az egyes munkakörök tekintetében, de akár egy-egy munkakörön belül is, a gyártás technológiájához stb. igazodva. A legrövidebb betanítási idő általánosan az operátori munkakörben foglalkoztatott munkaerő esetében jelentkezik. Ez minimálisan egy hónap, de van olyan cég, ahol ez két-három hónapra tervezik. Ugyanakkor a kevés munkaerő és a folyamatos megrendelések miatt sokszor nem lehet tartani a tervezett betanítási időtávot és már ez alatt részt vesznek a termelésben az újoncok. Több cég saját oktatási csomaggal, képzési rendszerrel rendelkezik. Rendszerint elméleti oktatással kezdődik, majd a mentorokkal megtámogatott gyakorlati oktatást követően élesben, termelésben is „vizsgáztatják” a dolgozókat. A cégekhez történő belépéskor a dolgozók rendszerint kapnak egy belépési-oktatási lapot, amellyel „körbejárják” a céget. A betanítás mellett munkavédelmi oktatásokon, minőségbiztosítási oktatásokon is részt vesznek. A közvetlen betanítási időszak tehát a legtöbb megkérdezett cég esetében viszonylag rövidnek tekinthető, de ezalatt az idő alatt csak a legalapvetőbb dolgokat tudják elsajátítani a dolgozók. A nem operátori munkakörök betöltéséhez speciálisabb tudást igénylő munkásokra van szükség, ahol minimálisan három hónap az alapvető ismeret megszerzéséhez szükséges idő. A szakismeretet igénylő munkakörök betöltése esetében, ahogy már említettük, jelentős probléma, hogy kevés a szakképzett munkaerő. Ezért egyes cégek tanfolyamokat (például lánghegesztő stb.) szerveznek, ami nem csak a már meglévő munkaerő szakmai fejlesztését jelenti, hanem egyes esetekben bárki jelentkezhet azok elvégzésére. Az újonnan felvett munkaerő beilleszkedése változó. A megkérdezettek szerint jellemzően minimális azon emberek száma, akik nem felelnek meg a betanítást követően és el kell őket küldeni (persze az alacsony számban közrejátszik az óriási munkaerő-hiány). Elmondásuk szerint azonban ez elsősorban emberi, a munkához való hozzáállásban jelentkező probléma és nem szakmai. Bár vannak a településen munkásszállók, sőt van olyan cég, amelynek saját tulajdonban is van, de a legtöbb cég megemlítette, mint fontos problémát. Egyrészt kevés a kulturált, megfelelő színvonalú és infrastruktúrájú munkásszállás, másrészt folyamatosan emelkedik annak a kölcsönzött munkaerő-rétegnek a száma, amely az ország más területeiről, vagy a határon túlról érkezik. Várhatóan a számuk folyamatosan emelkedik majd, mert helyben, illetve a környékről nem tudják biztosítani a további szükséges munkaerőt. A kölcsönző cégek közül több már eleve úgy intézi a munkaerő biztosítását, hogy a szállás kérdését ő rendezi, munkásszállóval kötött szerződése révén. Van olyan cég, amelynek a munkásszállója tele van, és van, akinek 15-20 százalékos kihasználtsággal működik. A cégek közötti kapcsolat e területen sem alakult ki.
30
Az albérlet- és ingatlanárak jelentősen megemelkedtek az elmúlt években, ezért a munkásszállók létrehozása jelentős könnyebbséget jelentene a cégek részére. Többen megjegyezték, hogy olyan kulturált, élhető munkásszállások építésére, kialakítására is szükség lenne, ahol teljes családok elhelyezésére is lehetőség nyílna. A cégek eltérő helyzetben vannak a közlekedési elérhetőségük szempontjából. Az Ipari Parkban működő vállalkozások megközelíthetősége nagyjából megfelelő, de a város egyéb területein működő cégek közül több is problémával küzd. Többen megjegyezték, hogy az ígéretek ellenére a mai napig nem érhető el busszal a telephelyük környéke. Ők nem az ipari park területén vannak, így a megközelíthetőségük nehézkes. Jelenleg már a dolgozók és a szakszervezet is követeli náluk, de egyelőre nem történt változás. A munkaerőhiány miatt kialakult verseny következtében azok a cégek, amelyek megtehetik, adnak helyi bérletre támogatást. Van olyan cég, amelyik egyelőre ezzel kapcsolatban húzza az időt, mert ez dolgozónként havi 10-12 ezer forintos támogatás lenne. Több cég is rendelkezik saját busszal, mellyel szállítják a dolgozóikat. Ezek a buszjáratok jellemzően Komáromig bezárólag szállítanak. Több esetben is nem teljes kihasználtsággal, de sajnálatosan a cégek között ebben sem alakult ki kooperáció. A város területén működő cégek körében végzett igényfelmérés során megfogalmazott szükségletek a következők: ▪
Különböző képzésekkel a helyi munkanélküliek foglalkoztathatóvá válásának elősegítése.
▪
Szakmai és módszertani segítségnyújtás az általános iskolai és szakiskolai tanulók gyárlátogatásával kapcsolatban.
▪
Bér- és járuléktámogatás az 50 év felettiek esetében.
▪
A munkaerő felvételt megelőző toborzásban és előszűrésben való segítség nyújtása.
▪
Alapkompetenciai képzések szervezése a városban élő nyilvántartott munkanélküliek részére, annak érdekében, hogy képzésben részt vehessenek, illetve egy belépő tesztet ki tudjanak tölteni.
▪
Fórumok szervezése, amelyek alkalmasak arra, hogy a tatabányai és a környéken működő cégek jobban megismerjék egymást. Ez újabb megrendeléseket, gazdasági együttműködéseket eredményezhetne.
▪
Segítségnyújtás a szolgáltatásokkal.
▪
A munkába járás segítése dolgozói buszjáratokkal.
▪
A szakiskolai oktatók gyárlátogatása annak érdekében, hogy az iskolában leadott tananyag tükrözze a helyi munkaerő-keresletet.
▪
A szakiskolai oktatók részéről a végzett tanulók nyomon-követésének segítése és támogatása a kompatibilis képzés elősegítése érdekében.
▪
A kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának támogatása olyan kormányhivatalnok alkalmazásával, aki képes az álláskeresésben valódi segítséget nyújtani az álláskeresők részére, tehát rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalattal és empátiával.
▪
A fizikai dolgozók részére felnőttképzések szervezése.
▪
Képzések szervezése alkalmazotti munkakörökben a kis- és középvezetői munkakörökben dolgozók részére (munkavállalókkal, külföldi partner cégekkel való kapcsolattartás sikeressége érdekében).
lakhatás
támogatásával,
munkásszálló
biztosításával,
egyéb
31
▪
A városban, vagy környékén induló tanfolyamokról való tájékoztatás nyújtása, a meglévő munkaerő szaktudásának elmélyítése, vagy új megszerzése érdekében.
▪
A munkahelyekhez kapcsolódó ismeretek megszerzése, ergonómiai oktatás segítése. A munkahelyi vezetők segítése a dolgozók fizikai, biológiai terhelését, a munkaszervezési ismeretek, vezetői attitűdök elsajátítás érdekében.
▪
Személyzeti vezetői, HR-es szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs központi alkalmazása – a saját HR-essel nem rendelkező, kimondottan a családi, illetve kisvállalkozások számára –.
▪
Nyílt napok, osztálylátogatások szervezése a cégekhez.
▪
Pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás.
▪
A duális képzés feltételeinek megteremtésében való segítségnyújtás a következő alkalmazotti generáció kinevelése érdekében. Ez elsősorban a középfokú oktatásban résztvevő diákokra vonatkozó elvárásként fogalmazódott meg, de érinti a felsőoktatásban résztvevőket is.
▪
Kamarával, szakképzési centrummal, partnerekkel való kapcsolat erősítése professzionális, alkalmazható eredményeket, stratégiákat megjelenítendő szinten.
▪
Jelen stratégia rugalmassága és a piaci igényekhez való gyors alkalmazhatósága feltételeinek megteremtése.
1.3.3
SZAKMAPOLITIKAI, JOG I HÁTTÉR
Az európai és az ehhez kapcsolódó tagállami foglalkoztatás növelése érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (Szerződés) 107. és 108. cikkében rendelkezik a tagállamok támogatásainak céljáról, módjáról, azok összeegyeztethetőségéről a belső piaccal. Ennek értelmében megengedhetők azon térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatások, ahol az alacsony az életszínvonal vagy jelentős alulfoglalkoztatottság miatt szükséges a beavatkozás. Az Európai Bizottság 651/2014/EU rendelete a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítja, hogy bizonyos feltételekkel az egyes támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás és hasonlók. Ennek értelmében az érvényes szabályozás alapján mentesül az állam a bejelentési kötelezettség alól a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén is. Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU Rendelete az Európai Szociális Alapról (ESZA) és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az ESZA célja az Európai Unió működéséről szóló szerződés felhatalmazása alapján, hogy javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, erősítse a társadalmi kohéziót, küzdjön a szegénység ellen, ösztönözze az oktatást, a készségeket és az egész életen át tartó tanulást, továbbá aktív, átfogó és fenntartható befogadási politikákat alakítson ki, tekintettel a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. A kérelem elkészítésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szabályozásait figyelembe vettük. Ezen kívül a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM rendeletet, a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható
32
támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet és a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról 255/2014. (X. 10.) Korm. rendeletet is. 1.3.4
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAINAK KAPCSOLÓDÁSA A SZÉCHENYI 2020 CÉLJAIHOZ
A Széchenyi 2020 mögött álló Európa 2020 fekteti le az Európai Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve, amely egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia. Jelen projekt céljai illeszkednek a Széchenyi 2020 fejlesztési és stratégiai céljaihoz. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. A TOP beavatkozási logikájának lényege, hogy térség- és programalapú, a különböző fejlesztési elemeket egymással összekapcsoló, egymásra építő fejlesztéseket valósítson meg. A helyi gazdaságfejlesztés esetében ezalatt a vállalkozásfejlesztést, a mobilitást és a foglalkoztatás támogatásának együttes, összehangolt támogatását értjük, mely térségi igényfelmérésen és tervezésen alapul. 1.3.5
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM KAPCSOLÓDÁSA A HAZAI ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSPOLITIKÁHOZ
A Kormány által megfogalmazott specifikus célokhoz szorosan kapcsolódik a jelen pályázati kérelem. Jelen projekt illeszkedik a következő, releváns szakmapolitikai és jogi keretekhez: ▪
Széll Kálmán Tervhez;
▪
Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához;
▪
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához (2011-2020);
▪
Komárom-Esztergom megye középtávú Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve, 2017-2021
▪
A „Tatabánya, ahol otthonra találsz” programhoz.
A város által benyújtásra kerülő jelen kérelem illeszkedik az EU strukturális és beruházási alapjainak célkitűzéseihez és beruházási prioritásaihoz. Emellett a város érvényben lévő stratégiai dokumentumaiban rögzített célok elérését segítik elő. A kérelem összhangban van a hazai szakpolitikai célokkal: a helyi munkalehetőségek létrehozásának elősegítéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez, a népességmegtartáshoz és a versenyképesség megőrzéséhez, növeléséhez kíván hozzájárulni. A jelen kérelemben megfogalmazott célkitűzések közvetlenül, vagy közvetetten hozzájárulnak a város stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott tervezett tevékenységek sikeres lebonyolításához.
33
Tatabánya Megyei Jogú Város az Integrált Területi Programjában négy célterületet definiált, melyek közül az első a Gazdaságfejlesztés (1. célterület), melyet további részterületekre bont: ▪
1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások
▪
1/B Ipari infrastruktúra-fejlesztés
▪
1/C Fenntartható turisztikai fejlesztések
A város Integrált Településfejlesztési Programja (ITP) a város jövőképének elérése érdekében két átfogó célt nevesített: ▪
Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság
▪
Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex fejlesztése, XXI. századi vonzó városi környezet megteremtése
A paktum specifikus céljai kapcsolódnak Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS) megfogalmazott I. átfogó cél részcéljaihoz: ▪
I.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése
▪
I.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet
Jelen projekt szorosan illeszkedik a TOP-5.1.1-15-KO1-2016-0001 „Foglalkoztatási paktum megvalósítása Komárom-Esztergom megyében” projekthez. Az előkészítő szakaszban több egyeztetés történt Tatabánya Megyei Jogú Város és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata között abból a célból, hogy a megyeszékhely és a megye foglalkoztatási paktumai, foglalkoztatási stratégiái egymást erősítsék, a szükséges szinergiát a két program között megteremtsék. A projektek szinergiáját több tényező biztosítja. A megyei és a tatabányai foglalkoztatási paktum projekt foglalkoztatási stratégiájában Komárom-Esztergom megye és Tatabánya Megyei Jogú Város stratégiai dokumentumai egyaránt bemutatásra kerültek, és az azokban lefektetett prioritások, célkitűzések és irányok figyelembevételével készültek, arra összpontosítva, hogy a egymás stratégiai céljainak megvalósulásához hozzájáruljanak. Komárom-Esztergom megye foglalkoztatási stratégiája a következő célokat tűzte ki:
a munkaerőpiac keresleti oldalán a munkáltatói igények egész megyére kiterjedő, strukturált, folyamatos és hatékony felmérése a jelenlegi és jövőbeni munkalehetőségek dinamikus nyilvántartásának és előrejelzési rendszerének kialakításával, a munkáltatók érdekeltségének fokozása mellett, újszerű eszközök használatával; a munkaerőpiac kínálati oldalán a megyében élő, aktív korú, ezen belül az inaktív személyek, kiemelten a hátrányos helyzetű célcsoportok hatékony elérése és foglalkoztathatóságának javítása, munkavállalási motivációjának erősítése, valamint a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni képes, jelenleg közfoglalkoztatásban lévő emberek fokozatos kivezetése a közfoglalkoztatásból (a foglalkoztatási rehabilitációban részesülők esetében a státuszuknak megfelelően kell dönteni a nyílt vagy védett foglalkoztatási keretekről); e két célkitűzéssel összhangban a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása újszerű eszközök és módszerek alkalmazásával annak érdekében, hogy a munkáltatók munkaerőigénye gyorsan és hatékony módon kielégíthető legyen, miközben növekszik a munkavállalási korú lakosság foglalkoztatási szintje az elsődleges munkaerőpiacon.
A két paktum projekt közötti szinergia megteremtését segítette, hogy a megyei jogú város és a megye foglalkoztatási stratégiáinak céljai egymásnak megfeleltethetők, hiszen Tatabánya foglalkoztatási stratégiája – szinkronban a fentebb idézett megyei stratégia céljaival – a következő célokat határozza meg:
34
A stratégia átfogó célja, hogy Tatabánya megyei jogú város önkormányzatának vezetésével, a megyei jogú város területén (és részben a Környe közigazgatási határain belül elhelyezkedő Ipari Park területén) olyan foglalkoztatási együttműködések, partnerségek jöjjenek létre és működjenek hatékonyan a konszenzussal kialakított képzési és foglalkoztatási programok megvalósításával, amelyek végrehajtásával a város foglalkoztatási szintje növekszik, a munkaerő-hiány csökken, a szakképzés pedig biztosítja a foglalkoztatók megfelelő szaktudással rendelkező munkaerő iránti igényeit. A stratégia kialakítása során az országos, a megyei és a helyi stratégia keretekhez és fejlesztési célokhoz való illeszkedést prioritásként kezeltük, Komárom-Esztergom megye foglalkoztatási céljainak megvalósítását szem előtt tartottuk. Közvetlen célként a helyi munkaerő-igényekhez illeszkedő szakképzési programok fejlesztését, továbbá a célcsoport tagjainak – különös tekintettel az inaktívakra – munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtását jelöljük meg. A stratégia valamennyi célkitűzése azt a célt kívánja szolgálni, hogy a paktumterület (Tatabánya és a Nyugati Ipari Park Környe közigazgatási területére eső része) munkaerő vonzó képessége növekedjen, a városban tapasztalható munkaerő-hiány csökkenjen.
2. A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 2.1 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAINAK MEGHATÁROZ ÁSA A projekt átfogó céljai A Támogatási kérelem átfogó célja, hogy Tatabánya megyei jogú város önkormányzatának vezetésével, a megyei jogú város és a részben Tatabánya részben Környe közigazgatási területén elhelyezkedő Ipari Park területére kiterjedően létrejövő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével - a kialakított stratégiájuk mentén képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják, hozzájárulva munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez. Az átfogó cél illeszkedik Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS) megfogalmazott I. átfogó céljához: is, mely magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság elérést tűzte ki célul. A Támogatási kérelemcélja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. A megvalósításra kerülő fejlesztések kapcsolódnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célokhoz, a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez és a foglalkoztatási szint emeléséhez. A helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési program keretében a foglalkoztatás támogatásának, a vállalkozásfejlesztésnek és a gazdasági fellendülésnek együttes, összehangolt támogatása valósul meg, mely térségi együttműködésen, igényfelmérésen és tervezésen alapul. A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolásával, a vállalkozások munkaerő-igényére alapozott, célzott toborzás és kiválasztás eredményeképpen hatékonyabb foglalkoztatás-ösztönzés valósul meg, melyet az újonnan alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó átmeneti bér- és járuléktámogatási lehetőségének is támogatnak. Ennek eredményeképpen jelentősen megnövekedik a munkavállalói mobilitás és a hátrányos helyzetű, munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra történő visszatérésének esélye. 35
A program során megvalósításra kerülőcélzott képzési programok a konkrét helyi vállalkozói igényekre épülve, az önkormányzatok, helyi foglalkoztatók és a képző intézmények partneri együttműködésére alapozva segítik elő a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítását, ezáltal a térségi foglalkoztatási viszonyok javítását. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A 2014-2020-as Európai Uniós ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül külön konstrukció támogatja a paktumokat közel 100 milliárd Ft-os forrással. Az ország jelentős részében egyre nagyobb problémát jelent a vállalkozások számára megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megtalálása, amely már veszélyezteti a napi működést és a fejlesztések sikerességét. Ennek enyhítése érdekében összehangolt lépéseket szükséges tenni a meghatározó kormányzati, önkormányzati, gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési, valamint gazdasági érdekképviseleti szereplők összefogásával, amelynek révén a helyi KKV-k is kézzelfogható segítséget kapnak fejlesztéseik véghezvitelében, és a munkaerőigények kielégítésében. A projekt közvetlen céljai A foglalkoztatási együttműködés kialakítása teremtheti meg azt a hátteret, amely képes hozzájárulni a tatabányai foglalkoztatási szint emeléséhez. A helyi munkaerőigényekhez illeszkedő toborzással és kiválasztási eljárással kívánjuk a munkaerő-hiányt csökkenteni. Közvetlen cél, megvalósítandó feladat továbbá a helyi munkaerő igényekre épülő szakképzési programok fejlesztése is. A projekt valamennyi tevékenysége közvetlenül azt a célt kívánja szolgálni, hogy a paktumterület (Tatabánya és az Ipari Park) munkaerő vonzó képessége növekedjen. A projekt operatív céljai ▪
Vállalkozói igényfelmérésre alapozott városi és várostérségi gazdaságfejlesztési programok támogatása versenyképes munkaerő biztosításával
▪
Foglalkoztatási stratégia és akciótervek készítése
▪
2 fős paktum iroda és legalább 15 fős paktum partnerség felállítása és működtetése a kitűzött célok megvalósulása érdekében
▪
Városi, megyei, járási szereplők közötti információáramlás biztosítása, érintett szereplők kezdeményezésének összehangolása, szinergiák megtemetése
▪
Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére
▪
A program céljainak, tevékenységeinek és tapasztalatainak minél szélesebb körben történő elterjesztése érdekében átfogó figyelemfelkeltő és marketing akciók lebonyolítása, a kötelezően előírt nyilvánosság biztosítása, valamint a programelemek részletes dokumentációja.
▪
A projekt befektetés-ösztönzési tevékenységgel járul hozzá a város és az ipari park munkaerő-vonzó képességének fejlesztéséhez.
▪
Szakmai megvalósítók képzése.
▪
Célcsoport képzése.
▪
Bér-, lakhatási- és útiköltség biztosítása a célcsoport számára.
Specifikus célok A projekt célja a Tatabányai foglalkoztatási paktum területén megvalósuló foglalkoztatás helyi szintű akciótervek által való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű munkavállalókra. A program a paktumterület munkáltatói munkaerő- és képzési igényeire 36
alapozva, olyan jól működő foglalkoztatási partnerséget kíván megvalósítani, amely nagymértékben segíti a város és az ipari park foglalkoztatási helyzetének javítását. A projekt során olyan helyi foglalkoztatási együttműködés kialakítása történik meg, amely a térség érintett szereplőinek (helyi önkormányzatok, vállalkozók, munkaügyi-, civil- és képző szervezetek) a legszélesebb körét foglalja magában. A partnerség tagjai a közös cél elérése érdekében aktívan részt vesznek a tevékenységek végrehajtásában, amelynek eredményeképpen a program hozzájárul a térség gazdasági és foglalkoztatási fejlesztéséhez. A program célja jól illeszkedik a város közelmúltban elfogadott közép- és hosszútávú stratégiai dokumentumaihoz (lásd 1.3.5 fejezet).
10. ábra: A támogatási kérelem célrendszerét összefoglaló célpiramis
Forrás: Saját szerkesztés
2.2 A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE A TOP-6.8.2-15 program munkaerő-piaci tevékenységeibe Tatabánya Megyei Jogú Városban munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak vonhatók be. A programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek: ▪ ▪ ▪
az alacsony iskolai végzettségű személyek, 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, (gyakornoki programmal érintett kiemelt célcsoport) 50 év felettiek, 37
▪ ▪ ▪ ▪ ▪
GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességű személyek, roma nemzetiséghez tartozó személyek.
Közvetlen célcsoportok A támogatási kérelem megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, tehát azon személyek, akik a létrejött terméket vagy szolgáltatást megvásárolják, vagy közvetlenül használják. Közvetett célcsoportok Azon személyek köre, akik nem a támogatási kérelem eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a támogatási kérelem eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják. Érintettek A támogatási kérelemben érintettek köre azon csoportok, akik a támogatási kérelem eredményeit nem használják, azonban a támogatási kérelem kidolgozásában, tervezésében és működtetésében (az eredmények fenntartásában) kulcsfontosságú szerepet játszanak. Jelen paktum esetében az érintettek két kategóriára oszthatók: ▪
A projektben aktív szerepet játszó konzorciumi partnerek: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete. E három szervezet összefogása és a projektben vállalt szerepük többéves együttműködés eredménye. A közös munka fókuszában a város munka-erőpiaci helyzetének javítása áll.
▪
A tervek elkészítésében, valamint a projekt eredményeinek fenntartásában (azaz együttműködések, közösségek fejlesztése, a foglalkoztatottak tovább-alkalmazása, stb.) több munkáltató, a kamarák, civil szervezet és helyi szerveződések vettek és vesznek részt, csakúgy, mint a város gazdaságfejlesztési folyamataiban aktív szerepet vállaló szervezetek.
2.2.1
HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA
A foglalkoztatási szint emelésének előfeltétele, hogy számottevően bővüljön Magyarországon a munkaerő-kereslet: olyan munkahelyekre van szükség, amelyet a munkaerő-piactól tartósan távollévő társadalmi csoportok is képesek betölteni. 2.2.1.1 ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁGGAL VAGY ELAVULT SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ ÁLLÁSKERESŐK Alacsony iskolázottsággal rendelkező személy az, aki nem rendelkezik szakképzettséggel vagy érettségivel. Ez utóbbi helyzetben lévő potenciális munkavállalók miatt a programban részvételre jogosultak lesznek azok is, akik középfokú iskolában megkezdték tanulmányaikat, de befejezni azt valamilyen okból nem tudták. Elavult vagy nem használható szakképesítésnek minősül az, amit az ügyfél ▪
legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik abban a munkakörben, amelynek ellátásához az adott szakképesítés szükséges;
▪
vagy egészségkárosodás miatt nem tudja gyakorolni;
▪
vagy a szakképesítést az új OKJ már nem tartalmazza;
▪
vagy - a kirendeltség rendelkezésére álló információk alapján – a kirendeltség illetékességi területén nincs olyan munkakör, amelynek betöltéséhez az adott szakképesítés lenne előírva, és az ügyfél önállóan sem tudott elhelyezkedni szakmájában. 38
Külön kell kezelni azokat, akik még az alapfokú iskolai végzettség megszerzéséig sem jutottak el, részükre felzárkóztató oktatás megszervezése szükséges. 2.2.1.2 A 25 ÉV ALATTI FIATALOK, VAGY 30 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK CÉLCSOPORTJA A célcsoport tagjai köréből a piacképes szakmával nem rendelkezőket be kívánjuk vonni szakmai és kiegészítő ismereteket adó képzésekbe, illetve szolgáltatások és támogatások révén jelentős segítséget kívánunk nyújtani az elhelyezkedésükhöz is. A hangsúlyt mindenképpen a munkatapasztalat megszerzésének elősegítésére kell helyezni. A korcsoportból adódó kockázat speciális, mivel ki sem alakulnak a munkaerő-piaci készségek. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a munkaerő-piaci kirekesztettség tartóssá válik, ez pedig a munkavégzés-képesség és motiváció elvesztéséhez vezethet.
2.2.1.3 AZ 50 ÉV FELETTIEK CÉLCSOPORTJA A munkaerő-piacon megfigyelhető, hogy nemcsak a pályakezdő fiatalok, hanem a nyugdíjkorhatár felé közeledő korosztályok is kedvezőtlen megítélés alá esnek egyes munkáltatók körében. Egyrészt ez, másrészt a szakmai ismeretek elavulása, és bizonyos új (pl. számítástechnikai) ismeretek hiánya miatt tartoznak az idősebb állástalanok a hátrányos helyzetűek körébe. Az „idősebb korosztályba” tartozók többsége már nem szívesen kezd új tanulmányokba, de korábbi tapasztalataink szerint az erre hajlandó személyeknek érdemes lehetőséget adni, mert sokszor jóval nagyobb elszántsággal és sikerességgel sajátítják el az új ismereteket, mint fiatalabb társaik. A támogatott elhelyezések esetében is általában jók a munkáltatói visszajelzések. Figyelembe kell venni, hogy ebben a körben magasabb az egészségi problémákkal, esetleg megváltozott munkaképességgel küzdők aránya. 2.2.1.4 A GYES-RŐL, GYED-RŐL VISSZATÉRNI KÍVÁNÓ NŐK E célcsoport számára a szükséges ismeretpótlással új ismeretek, kompetenciák megszerzésének biztosításával, valamint a bérhez adott támogatással kívánjuk megteremteni a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét. A célcsoport számára fontos, hogy a képzések széles köre legyen elérhető számukra. Alapvető feladat, hogy megoldjuk a gyermekmegőrzés működtetését, hogy ezzel is elő tudjuk segíteni a tanfolyamokon való részvételt. A szükséges képzések és/vagy felkészítő tréningek után az elhelyezkedéshez anyagi támogatást is célszerű nyújtani a munkáltatók ösztönzése érdekében. A célcsoport megfelelő létszámban történő bevonásához külön tájékoztató, toborzó tevékenységet szükséges folytatni, akár a közösségi média felhasználásával is. 2.2.1.5 FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK A célcsoport az aktív korúak munkaerőpiacról kiszorult részéhez tartozik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultsági feltételei komplexek, a foglalkoztatottság hiánya mellett a jogosult és családja anyagi helyzete is vizsgálatra kerül. Esetükben is fennáll annak a veszélye, hogy tartósan kívül rekednek a munkaerőpiacon, éppen ezért a munkaerő-piaci szolgáltatások intenzívebb támogatásával tartjuk javíthatónak helyzetüket. 2.2.1.6 A TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉGGEL VESZÉLYEZTETETTEK E célcsoport tagjai általában alacsony iskolai végzettségűek, illetve nem rendelkeznek a munkaerőpiacon keresett szakképzettséggel. Különösen fontos a célcsoport motiválása, személyiségük és kompetenciáik fejlesztése, valamint piacképes szakképzettség megszerzésének ösztönzése. A tömeges létszámleépítésben érintettek, a szakképzetlenek, vagy az elavult, a munkaerő-piacon nem keresett szakképzettséggel rendelkezők körében a tartós munkanélküliség kialakulásának veszélye, kockázata nagy. Esetükben nagy hangsúlyt kell fektetni a személyes szolgáltatásokra, tanácsadásra,
39
tréningekre, és csak megfelelő felkészítés után szabad próbálkozni a támogatott munkába helyezéssel. Ellenkező esetben jelentős lemorzsolódással lehet számolni. 2.2.1.7 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK A valamilyen egészségi károsodással vagy fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása speciális támogatást és szakértelmet igényel. A szankcionáló törvényi szabályozás és a célzott pályázati támogatások, illetve az európai uniós forrásokból finanszírozott programok együttes hatása miatt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának esélye az elmúlt időszakban vélhetően megnövekedett. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a munkaerő-piaci szolgáltatások minél szélesebb körű alkalmazása szükséges. 2.2.1.8 A ROMA NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYEK A roma résztvevők integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma vagy a romák helyzetén javítani szándékozó civil szervezetek bevonásával történik. Mivel többségében gazdaságilag elmaradott területeken, peremkerületekben (pl. a Mésztelepen), szegregáltan élnek, felkutatásukra és bevonásukra jelentős hangsúlyt kell helyeznünk. A kiválasztás szakasza mindegyik célcsoport esetében meghatározó a program eredményessége szempontjából, mivel lényeges, hogy a résztvevők motiváltsága kitartson a program befejezéséig. Ennek érdekében a legfontosabb szempont a jelentkezők „szűrésénél”, hogy motiváltak legyenek a program sikeres befejezésére. Feltérképezzük azt is, hogy milyen elhelyezkedést nehezítő, hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, mindezt azért, hogy a programon végigkísérve az egyént a humán szolgáltatásokkal és a mentorok támogató segítségével kiküszöbölhetőek legyenek a különböző problémák. A sikeres kiválasztás előfeltétele, hogy a bevonandó létszám legalább háromszorosával tudjon kapcsolatba lépni a projekt. 2.3 AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉ GEK BEMUTATÁSA A támogatási kérelem benyújtója Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya mellett 100%-os tulajdonában lévő gazdaságfejlesztő szervezetét vonja be a konzorciumba. A konzorciumi partnerek fő feladatai: 1) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJVÖ) a konzorcium vezetőjeként felelős a projekt nyilvánosságának biztosításáért, részt vesz a foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek elvégzésében, valamint marketingtevékenységével, rendezvények szervezésével, továbbá folyamatos kommunikációval segíti a projekt sikeres végrehajtását. 2) A célcsoportot érintő támogatások, valamint a szakmai szolgáltatások biztosítása a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának feladata, mint kötelezően bevonandó partner vesz részt a projektben. 3) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ) működteti a projektmenedzsment szervezetet és a paktum menedzsment szervezetet. A konzorcium tagjai az alábbiakban bemutatott, jól elhatárolható tevékenységeket végzik a projekt megvalósítása során. A tevékenységeket a Felhívásban alkalmazott pontoknak megfelelően jelöljük és mutatjuk be, konzorciumi partnerenként. Az alábbi táblázat a Felhívásban részletezett támogatható tevékenységek felsorolásának logikája szerint, az egyes feladatok felelőseit megjelölve összegzi a projektben végrehajtandó feladatokat. 10. táblázat: Projekttevékenységek összefoglalása konzorciumi tagok szerinti bontásban
Tevékenységek
TMJVÖ
GFSZ
KEMKH
40
Tevékenységek
TMJVÖ
GFSZ
KEMKH
Önállóan támogatható tevékenységek „A” FŐTEVÉKENYSÉG a) foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek b) információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása c) figyelemfelkeltés
d) együttműködési megállapodások elkészítése, SZMSZ, paktumiroda felállítása e) foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása f) megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása g) gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása, munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése h) munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése i) projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel j) kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között k) kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé l) honlap kialakítása a projekttevékenységek támogatására és a résztvevők közötti kommunikáció, információáramlás segítésére m) partnerséget működtető szervezet projekt menedzsment és koordinációs feladatainak ellátása n) kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció segítése
„B” FŐTEVÉKENYSÉG a) képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci szolgáltatások, önfoglalkoztatóvá válás, foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok b) egyéb munkaerő-piaci tevékenységek
Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek „A” főtevékenységhez – Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez kapcsolódóan a) foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése
b) részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása
c) reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása
d) munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése
e) paktumiroda felállítása és működtetése
41
Tevékenységek
TMJVÖ
GFSZ
f) együttműködési megállapodás aláírása (a TSZ megkötésétől számított 6 hónapon belül)
g) működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása
h) partnerségi folyamatok részletes dokumentációja
i) paktum minősítés megszerzése
j) figyelemfelkeltés
k) megvalósíthatósági tanulmány (MT) elkészítése, széleskörű partnerség bevonásával l) tevékenységek összehangolása a megyei és helyi paktumokkal, szinergia biztosítása, megyei önkormányzat és MKIK bevonása
KEMKH
„B” főtevékenységhez – Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez kapcsolódóan a) a célcsoport foglalkoztatásának vagy önfoglalkoztatásának támogatása b) az álláskereső személyek üres álláshelyek betöltését fókuszba állító, célzott képzésének / foglalkoztatásának támogatása
Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek
a) gyermekellátási szolgáltatások bemutatása
b) nyilvánosság
c) projektmenedzsment Önállóan nem támogatható, választható, kiegészítő tevékenységek C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek – 3. kiegészítő tevékenység
Forrás: Saját szerkesztés
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (TMJVÖ) fontosabb feladatai a Felhívásban megjelölt főtevékenységek közül az A) főtevékenységhez (Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész) kapcsolódnak. Ezen a területen a projekttevékenységei felölelik az információáramlás és véleménycsere ösztönzését, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a figyelemfelkeltést. A TMJVÖ felel a megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakításáért, a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia kidolgozásáért, a munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezéséért. Helyzeténél fogva az önkormányzat feladata a munkahelyek megtartásának segítése, a munkahely-teremtés ösztönzése. A minél hatékonyabb paktumfeladatok ellátása érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel mellett is elkötelezett az önkormányzat. A TMJVÖ támogatja az együttműködési hálózatban érintett partnerek közötti, illetve a szélesebb nyilvánosságnak szóló kommunikációt. Ezzel összefüggésben kezdetben egy aloldalt alakít ki a városi honlap keretein belül a projekttevékenységek támogatására és a résztvevők közötti kommunikáció, információáramlás segítésére, majd ugyanerre a célra önálló honlapot hoz létre. Az önkormányzat vállalja a foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és azok megosztását szolgáló rendezvények megszervezését is, akárcsak a kapcsolatok kiépítését és ápolását különféle gazdaságés foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel. A forráskoordináció segítése szintén az A) főtevékenységhez kapcsolódó önkormányzati feladat, mint ahogy a paktum minősítés megszerzése, a figyelemfelkeltés és a tevékenységek összehangolása a megyei és helyi paktumokkal, a szinergia biztosítása és a megyei önkormányzat és a megyei kereskedelmi és iparkamara bevonása is. A 42
megyei jogú város önkormányzata szerepet vállal a nyilvánosság biztosításában is. A B) főtevékenység (Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész) megvalósításában a megyei jogú város önkormányzata nem vállal feladatot. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ) kiemelt feladatai a Felhívásban megjelölt főtevékenységek közül jórészt szintén az A) főtevékenységhez (Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész) kapcsolódnak. A projekttevékenységi köréhez tartoznak a foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek, felölelik az információáramlás és véleménycsere ösztönzését, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a figyelemfelkeltést. A GFSZ felel az együttműködési megállapodások elkészítéséért, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáért, a paktumiroda felállításáért, a foglalkoztatási partnerségek és a menedzsment kapacitások erősítéséért, az információáramlás javításáért. A GFSZ felel a megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakításáért, a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia kidolgozásáért, a munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezéséért. Helyzeténél fogva az önkormányzat feladata a munkahelyek megtartásának segítése, a munkahelyek teremtésének ösztönzése, ebben a tevékenységben önkormányzati szervezetként a GFSZ is részt vesz. A minél hatékonyabb paktumfeladatok ellátása érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel mellett is elkötelezett a GFSZ. A szervezet támogatja az együttműködési hálózatban érintett partnerek közötti kommunikációt és felel a partnerséget működtető szervezet projektmenedzsmentjéért és koordinációs feladatainak ellátásáért is. A város önkormányzatával együttműködve a GFSZ feladata a kapcsolatok kiépítése és ápolása a különféle gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, továbbá a forráskoordináció segítése. Az A) főtevékenységhez kapcsolódó kötelezően megvalósítandó tevékenységek zöme a GFSZhez tartozik. Ezek: foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése; részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása; reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása; munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése. Továbbá paktumiroda felállítása és működtetése; együttműködési megállapodás aláírása (a TSZ megkötésétől számított 6 hónapon belül); működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása; partnerségi folyamatok részletes dokumentációja; figyelemfelkeltés; megvalósíthatósági tanulmány (MT) elkészítése, széleskörű partnerség bevonásával; tevékenységek összehangolása a megyei és helyi paktumokkal, szinergia biztosítása, megyei önkormányzat és MKIK bevonása. A Gazdaságfejlesztő Szervezet a B) főtevékenység (Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész) keretében munkaerőpiaci szolgáltatások megszervezésében is közreműködik. A GFSZ az önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó feladatok közül a gyermekellátási szolgáltatások bemutatásáért, a nyilvánosság biztosításáért és a projektmenedzsmentért felel, míg az önállóan nem támogatható, választható tevékenységek közül a C) befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket tervez (3. kiegészítő tevékenység). A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya feladatai közé tartozik a Felhívásban megjelölt főtevékenységek közül néhány az A) főtevékenységhez (Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész) kapcsolódóan. Ezen a területen a KEMKH projekttevékenységei közé tartozik a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia kidolgozása, a munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése, a munkahelyek megtartásának segítése, a munkahely-teremtés ösztönzése. A minél hatékonyabb paktumfeladatok ellátása érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvételt is vállalta a KEMKH. A KEMKH legfontosabb feladatai a B) főtevékenységhez (munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez) kapcsolódnak. Ezek: képzések megszervezése és lebonyolítása, foglalkoztatás támogatása, munkaerő-piaci szolgáltatások 43
megszervezése, önfoglalkoztatóvá válás segítése, foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok lebonyolítása és egyéb munkaerő-piaci tevékenységek végzése. Kötelezően megvalósítandó feladataik szintén ehhez a főtevékenységhez kapcsolódóan a támogatott foglalkoztatás vagy önfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a továbbfoglalkoztatás támogatása. 2.3.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖN KORMÁNYZATÁNAK TEVÉK ENYSÉGEI Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban felsorolt, a pályázati felhíváshoz igazodó tevékenységek mellett a paktum hatékony működtetését is támogatni kívánja legalább 3 évig.
2.3.1.1
ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK
A) Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódó tevékenységek
Paktum minősítés megszerzése
A projekt zárásának feltétele a minősítés megszerzése a megadott sztenderdek mentén. A paktum projekt felépítése az elvárt sztenderdek alapján történik. Az önkormányzat munkatársai is részt vesznek a paktum megvalósítását segítő tréningeken, képzéseken, a projekttel összefüggő valamennyi tudásbővítő szervezett eseményen. A minősítési eljárást az önkormányzat szolgáltatásvásárlással menedzseli, és készítik elő az ehhez szükséges dokumentációt már a projekt megvalósítása során.
Figyelemfelkeltés
A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően ellátandó feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében. A paktum internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja.
A megyei jogú városi, a megyei és a helyi paktumok tevékenységeinek összehangolása, a szinergia biztosítása, a megyei önkormányzat és a MKIK bevonása
A megyei, helyi, valamint a megyei jogú városi paktumoknak szinergiában kell működniük, az ellentétes hatást kiváltó mechanizmusokat kerülni kell, továbbá a helyi paktumoknak az előírásoknak megfelelően követniük kell a megyei paktumok legfontosabb módszertani sajátosságait. Az előkészítés során és majd a megvalósítás folyamán folyamatos együttműködésre törekszik a megyei jogú város vezette konzorcium a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a helyi paktumok gazdáival. A megyében létrejövő akár helyi, akár megyei szintű foglalkoztatási kezdeményezéseket is összehangolják a megyei jogú város által létrehozott paktum tevékenységeivel. Igényfelmérések mind az előkészítési, mind a megvalósítási szakaszban készülnek. A megvalósítás során a végrehajtási tapasztalatok tükrében is rendszeres egyeztetés szükséges, amely egyeztetések állandó résztvevője lesz a támogatásokat közvetítő Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal is. 2.3.1.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódóan:
44
Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása
A megyei jogú város helyzeténél és szerepénél fogva aktívan együttműködik a helyi és térségi szereplőkkel, kapcsolatrendszere kiterjedt, ebből következően képes a vélemények kölcsönös megismerését elősegíteni, a meglévő és új kezdeményezéseket összehangolni. A helyi foglalkoztatási szint növelése érdekében a megyei jogú város ezt a feladatot kiemelten kívánja kezelni.
Figyelemfelkeltés
A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően ellátandó feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében. A paktum internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja.
Megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása
A jó gyakorlatok megismerése és átadása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város együttműködéseket kíván kialakítani más megyei jogú városokkal, fókuszba állítva a foglalkoztatási paktumok tapasztalatait.
A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása, munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése
A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása, stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése.
Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése
A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.
Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó képzés valósul meg 2017. január 31-ig.
Kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között
A paktumirodát felállító Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett az önkormányzat is aktívan részt kíván venni az együttműködési hálózat tagjai közötti kommunikáció „akadálymentesítésében.”
Kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé
A szélesebb körű nyilvánosság tájékoztatása önkormányzati feladat lesz a paktum keretei között, elsősorban sajtó-nyilvános rendezvényeken és sajtóközleményeken keresztül, illetve a helyi média segítségével.
Honlap kialakítása a projekttevékenységek támogatására és a résztvevők közötti kommunikáció, információáramlás segítésére
Informatív, dinamikusan szerkeszthető honlap létrehozása (első lépés: a város honlapján aloldal indítása) és naprakész működtetése a feladat, ezzel is hozzájárulva a paktum-területen a partnerség kibővítéshez, a minél szélesebb körű információáramláshoz.
45
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve ezek rendezvényeken történő megosztása
A tevékenység tartalma: a partnerség tapasztalatainak folyamatos feldolgozása, összegyűjtése, majd megosztása az együttműködő felek között, illetve a nyilvánosság számára a különböző kommunikációs csatornák felhasználásával, továbbá a jó gyakorlatok megosztását szolgáló rendezvények szervezése.
Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció segítése
Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még erőteljesebben fog koncentrálni. Az önkormányzat pénzügyi tapasztalatait a forráskoordináció támogatása érdekében is kamatoztatni kívánja. 2.3.1.3 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, DE KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK:
Nyilvánosság biztosítása
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (a Gazdaságfejlesztő Szervezettel közösen) biztosítja a kötelezően előírt nyilvánosságot, melynek költsége, amely a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020“ című melléklet elemei esetében a Felhívás „Kommunikációs csomagok egységárai” című mellékletében meghatározott egységárak alapján egyszerűsített elszámolás keretében számolható el. 2.3.2
TATABÁNYA MEGYEI JOG Ú VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁNAK GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZ ERVEZETÉNEK TEVÉKENYSÉGEI
2.3.2.1 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK A Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódó tevékenységek:
Foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése
A foglalkoztatási paktum létrehozása során az első lépés a program célrendszeréhez kapcsolódó és illeszkedő szereplők megkeresése és bevonása a foglalkoztatási megállapodásba. Az előkészítési fázisban fontos a meghívottak, potenciális partnerségi tagok tájékoztatása a megyei hatókörű paktumban rejlő lehetőségekről, a korábbi tapasztalatokról, amelynek találkozók és fórumok szervezése keretében nyílik lehetőség. A munkaerő-piaci szereplőkkel (foglalkoztatók, a Tatabányai Szakképzési Centrum, képző szervezetek, munkaerő-piaci szolgáltatással foglalkozó cégek és civil szervezetek, a KomáromEsztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) való kapcsolatfelvétel során megismert információk (interjúk) való intenzív közös gondolkozást egy együttműködési megállapodás aláírásával kerül lezárásra. Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktuma formailag az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. A megállapodás a paktum érdemi működésének kezdetét jelenti, melyet a támogatási szerződés hatályba lépését követő 6. hónap végéig kötelező megtenni. A partnerség-építési folyamat során azonosítani kell az egyes partnerszervezetek érdekeit, lehetséges szerepét, vállalásait, és közös megbeszélések konszenzusos döntése nyomán a paktumot megalapító megállapodást. Összhangban a Megvalósíthatósági Tanulmány útmutatójában megfogalmazott tervezést segítő javaslatokkal a Gazdaságfejlesztő Szervezet paktum
46
szervezetét menedzsment platformként szeretnénk működtetni, (konzorciumi formában). A konzorcium egy meghatározott cél érdekében együttműködő szervezeteket takar. A paktum az önkormányzat, a munkaügyi szervezet, vállalkozások, civil szervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, képzőintézmények, különböző gazdaságfejlesztési szervezetek partnerségét jelenti. A konzorciumi megállapodás a következő elemeket tartalmazza: Preambulum (előszó, alapelvek, jövőkép), a paktum célkitűzései, a paktum célcsoportjai, a paktum szervezete, finanszírozás és a felelősök kijelölése. A paktum keretében közösen dolgozó szervezetek támogatják a rendelkezésre álló adatok elemzésén alapuló részletes foglalkoztatási helyzetelemzés elkészítését, amely megalapozza a helyi foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A – valamennyi releváns gazdasági ágazatra és szezonális munkaerő-keresletre kitérő – helyzetelemzés rá kell, hogy mutasson a paktum-terület munkaerő-piacának erősségeire és gyengeségeire, erőforrásaira, a helyi munkaerőpiac sajátosságaira, a foglalkoztatási lehetőségekre és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezőkre, továbbá feltérképezi a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala közötti eltéréseket.
Foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása
A foglalkoztatási stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a paktum résztvevői közös célnak jelölnek meg, és amelyek megvalósításának támogatása a paktum menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia számol a TOP 6.8-as forrásokon kívül további EU-s, hazai, továbbá befektetői forrásokkal is. A foglalkoztatási stratégia a foglalkoztatási partnerség meghatározott céljait tartalmazza és dokumentálja a partnerség valamennyi lényeges szereplőjének részvételét a paktum stratégiájának kialakításában. A stratégia tartalmaz továbbá kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer tervezetét, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentéseket. A Gazdaságfejlesztő Szervezet feladata az elkészített gazdasági és foglalkoztatási helyzetelemezésen alapuló, abból kidolgozásra kerülő közös paktum stratégia elkészítése, a megalapozó szakmai műhelymunkák megszervezésével, valamint a nyilvánosság bevonásával. A partnerség tagjai konszenzusos módszerrel fogadják el annak tartalmát, amelyeket aztán a paktum résztvevői közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktum menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatási szint emelésére irányul. Tartalmazza a helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket; a fejlesztésekhez szükséges lehetséges források rendelkezésre állását, megnevezését, indikatív forrástérképet; a monitoring és értékelés rendszerét, módszereit, folyamatát. A stratégia a horizontális – esélyegyenlőségi és fenntarthatósági – szempontok figyelembevételével készül és összhangban áll a hazai és uniós szinten meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési irányokkal. Igazodik az Európai Uniós elvárásokhoz, az országos koncepciókhoz, de elsődlegesen a 2014-20-as operatív programokhoz. A stratégia-alkotás fontos lépéseként a jövőképet is meg kell határozni. Fontos, hogy a közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében fel kell vázolni azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. Az elkészítendő akcióterv az elfogadott konzorciumi megállapodásra, a stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerőforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. Az akciótervet 3 éves időtartamra javasolt kidolgozni (2016-2019), de folyamatos monitoring és időközi értékelések is részét kell, hogy képezzék. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával lehet elérni. 47
Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása
A munkaprogram a paktum partnerség éves szintű operatív tevékenységeit rögzítő programja. Felsorolja és részletezi mindazokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek a partnerség keretében kívánunk megvalósítani. Az egyes feladatok felelőseit, a határidőket, valamint a finanszírozási forrásokat is rögzíti. A munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásoknak meg kell jelenni a költségvetésben is. A kiemelt cél a stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projekt-tervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározása (minél részletesebb alábontásban), a végrehajtásban együttműködő partnerek, felelősségi viszonyok, határidők, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés szabályozásával. A foglalkoztatási partnerség keretében kialakított szervezetrendszer operatív szervezetei az Irányító Csoport és a menedzsment szervezet lesz az annak keretében létrehozott paktumirodával. Az operatív működés hatékony biztosítása érdekében foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja az elkészített foglalkoztatási stratégiához, valamint az akciótervhez igazodóan éves munkaprogramot dolgoz ki. A munkaprogramnak figyelembe kell venni a partnerség, illetve a foglakoztatási fórum ajánlásait, javaslatait, az ott elhangzott véleményeket, értékeléseket. Az Akciótervhez illeszkedően kidolgozott egyes projektekben csak az abban érdekelt és érintett partnerek vesznek részt, s nem a paktum összes aláírója. A munkaprogram teljesüléséről az Irányító Csoport a foglakoztatási paktumot legalább évente tájékoztatja, az egyes projekteket pedig a menedzsment szervezet segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. A foglalkoztatási paktum stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó 3 éves Akciótervének megvalósítására reális ütemtervű munkaprogram kidolgozását igényli, összhangban az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projekttervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározása, a végrehajtásban együttműködő partnerek, felelősségi viszonyok, határidők, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés szabályozása az Irányító Csoport és a menedzsment szervezet közreműködésével történik. A megvalósítást segítő monitoring mellett az ilyen projektek esetében értékelésre is szükség van, ennek segítségével az elért eredményeket hasonlíthatják össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri, tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása, a visszacsatolás, a stratégia továbbfejlesztése és az elvárt indikátorok teljesítése érdekében.
Munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése
A foglalkoztatók feltérképezése és a képzési igényeik azonosítása érdekében részletes igényfelmérés valósul meg. Azonosítani szükséges a munkaerőigényt, a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket, kompetenciákat, illetve a foglalkoztató megadja a kínálati csomagját. Ez alapján történik a célcsoport toborzása.
Paktum iroda működtetése, valamint ügyrend, munkarend és költségvetés kidolgozása
A gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési paktum megvalósítása és fenntartása során foglalkoztatási fórum (partnerség), irányító csoport (partnerséget reprezentáló szűkebb testület), paktumiroda felállítása működtetése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, költségvetés kidolgozása, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák, humán-erőforrás biztosítása szükséges. Paktumiroda működtetése 1 fő vezetővel és 1 fő főállású koordinátorral. A paktum iroda tervezett szolgáltatásai:
48
a megyei jogú város önkormányzatának szakmai háttérszervezeti feladatainak ellátása a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást;
megyei jogú menedzselése;
a 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése;
a megyei jogú forráskoordinációja;
a paktum-területen partnerségi fórumok, rendezvények szervezése;
a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követése, az információk begyűjtése és átadása, információs bázis naprakészen tartása érdekében;
a munkaerő toborzó tevékenységhez való kapcsolódás és annak elősegítése érdekében (kereslet és kínálat párosítása);
munkáltatók tájékoztatása, munkaerőigényük felvétele;
folyamatos vállalati kapcsolattartás, igények, felmerült problémák továbbítása a megfelelő paktum-partnerek számára;
álláslehetőségek feltárása, bemutatása álláskeresők számára.
a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának szolgáltatásairól, az álláskeresési támogatásokról tájékoztató, foglalkozást segítő támogatásokról tájékoztató nyújtása munkáltatók részére;
városi szintű gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordinációja.
város
befektetés-ösztönzési
város
gazdaság-
és
és
munkahely-teremtési
foglalkoztatás-fejlesztési
programjainak
programjainak
összegyűjtése
és
A paktum iroda hatékony működése, és a tevékenységek, folyamatok megfelelő ellátása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztő Szervezete külső szolgáltató bevonásával monitoring eljárásrend kidolgozását tervezi. A monitoring eljárásrend egyfajta kézikönyvként, útmutatóként tartalmazza a tevékenység részletes működési rendjét, a paktumműködés monitoring folyamatának leírását. A kézikönyv elkészítésének célja, hogy a foglalkoztatási paktum összetett feladatrendszerében a működés hatékonyan és eredményesen kerüljön megtervezésre és a végrehajtás során megszervezésre. Ez a későbbi fenntarthatóság egyik záloga is.
Együttműködési megállapodás aláírása (A TSZ megkötésétől számított hat hónapon belül)
A fentebb olvasható „Foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése” tevékenység kifejtése során a paktum létrehozását bemutató folyamat záróaktusának menedzselése.
Működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása
A paktum menedzsment tervezi részvételét a létrehozás alatt álló országos paktum platformban, és folyamatosan együttműködik a Kormányhivatallal is a szakmai tapasztalatok megosztása, terjesztése érdekében.
Partnerségi folyamatok részletes dokumentációja
A partnerségi folyamat változásainak, az ahhoz köthető találkozók, rendezvények dokumentálása.
Figyelemfelkeltés
49
A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően ellátandó feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében. A paktum internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja. A tevékenység Tatabánya Megyei Jogú Várossal együttműködve valósul meg.
Megvalósíthatóság tanulmány (MT) elkészítése, széleskörű partnerség bevonásával
A Felhívás mellékleteként közzétett útmutató alapján, részeletes Megvalósíthatósági tanulmány – MT – elkészítése, széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei jogú város és a helyi szereplők kötelező bevonásával.
A megyei jogú városi, a megyei és a helyi paktumok tevékenységeinek összehangolása, a szinergia biztosítása, a megyei önkormányzat és a MKIK bevonása
A megyei, helyi, valamint a megyei jogú városi paktumoknak szinergiában kell működniük, az ellentétes hatást kiváltó mechanizmusokat kerülni kell, továbbá a helyi paktumoknak az előírásoknak megfelelően követniük kell a megyei paktumok legfontosabb módszertani sajátosságait. Az előkészítés során és majd a megvalósítás folyamán folyamatos együttműködésre törekszik a megyei jogú város vezette konzorcium a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a helyi paktumok gazdáival. A megyében létrejövő akár helyi, akár megyei szintű foglalkoztatási kezdeményezéseket is összehangolják a megyei jogú város által létrehozott paktum tevékenységeivel. Igényfelmérések mind az előkészítési, mind a megvalósítási szakaszban készülnek. A megvalósítás során a végrehajtási tapasztalatok tükrében is rendszeres egyeztetés szükséges, amely egyeztetések állandó résztvevője lesz a támogatásokat közvetítő Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal is. 2.3.2.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódóan:
Foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó és nélkülözhetetlen tevékenységek
Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása
A megyei jogú város helyzeténél és szerepénél fogva aktívan együttműködik a helyi és térségi szereplőkkel, kapcsolatrendszere kiterjedt, ebből következően képes a vélemények kölcsönös megismerését elősegíteni, a meglévő és új kezdeményezéseket összehangolni. A helyi foglalkoztatási szint növelése érdekében a megyei jogú város ezt a feladatot kiemelten kívánja kezelni.
Figyelemfelkeltés
A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően ellátandó feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében. A paktum internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja.
Együttműködési megállapodások elkészítése, SZMSZ, paktumiroda felállítása
Foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása
Megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása 50
A jó gyakorlatok megismerése és átadása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város együttműködéseket kíván kialakítani más megyei jogú városokkal, fókuszba állítva a foglalkoztatási paktumok tapasztalatait.
A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása, munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése
A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása, stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése.
Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése
A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.
Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg 2017. január 31-ig.
Kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között
A paktumirodát felállító Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett az önkormányzat is aktívan részt kíván venni az együttműködési hálózat tagjai közötti kommunikáció „akadálymentesítésében.”
Partnerséget működtető szervezet projekt menedzsment és koordinációs feladatainak ellátása
Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció segítése
Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még erőteljesebben fog koncentrálni. A Gazdaságfejlesztő Szervezet ezt a folyamatot intenzíven támogatni fogja, akárcsak a forráskoordináció támogatását. B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:
A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek
A GSZ biztosítja a projekt keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások egy részét – több esetben együttműködve a kormányhivatallal - a projekt célcsoportja számára. Az ide tartozó tevékenységek a következők: -
Munkaerő-piaci információk nyújtása: az elhelyezkedés elősegítése, a bejelentett üres álláshelyek betöltése (közvetítés). Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében is. A feladatot megosztva látja el a KEMKH és a GFSZ; alapelv, hogy a GFSZ a nagyobb vállalatok, a KEMKH a KKV-k felé folytat aktív megkereséseket és igényfelméréseket, és tájékoztatást ad a célcsoport számára a tanácsadások, felmérések, állásinterjúk során; a KEMKH vállalati kapcsolattartót (állásügynököt) alkalmaz a feladat ellátására (preferáltan a versenyszférából), gondoskodik a megszerzett információk GFSZ részére történő
51
átadásáról, a munkaadói igényekről nyilvántartást vezet. A feladat a két szervezet munkatársainak szoros együttműködésével, mindkét fél erősségeire építve, valósul meg. A munkáltatók felkészítése a célcsoport foglalkoztatására szintén e szolgáltatás keretében valósul meg, mindkét szervezet által. -
Toborzás, kiválasztás: Hátrányos helyzetű célcsoportok több csatornán történő felkutatása, a program támogatási lehetőségeinek és szolgáltatásainak ismertetése. A feladatot a GFSZ látja el, szoros együttműködésben a kormányhivatallal; a toborzás során elért célcsoport első interjúja (beszélgetés) a KEMKH telephelyén valósul meg, közvetlenül a regisztrációt követően, ahonnan a kormányhivatal munkatársai irányítólappal továbbítják a jelentkezőt a GFSZ kiválasztási szakembereihez, akik elvégzik a további szakmai feladatokat. A toborzás-kiválasztási folyamatba a munkáltatói oldal is bevonásra kerül.
-
Célcsoport felmérése: Egyéni cselekvési terv készítése, tanulási képességek és készségek vizsgálata, a munkavállalói készségek, képességek felmérése. A GFSZ toborzás-kiválasztást végző tanácsadó szakemberei végzik a szolgáltatást a célcsoport felmérését a toborzás-kiválasztási folyamat során. Első lépésben a KEMKH minden esetben elbeszélget a célcsoporti személyekkel és elhelyezkedést segítő tervet dolgoz ki.
-
Pályatanácsadás: pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése (érdeklődés, képesség, személyiség felmérés után a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása). A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai alapján történik.
-
Programból való lemorzsolódás megelőzése: munkaerő-piaci mentori szolgáltatás, rehabilitációs mentori szolgáltatás, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, betanítás, munkahelymegtartás segítése, utókövetés. A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai, illetve a vállalati kapcsolatok alapján történik.
Szinergia az 1. és a 2. főtevékenység között A megyei jogú város áttekintett gazdasági, foglalkoztatási helyzetképe alapján megalkotott Tatabánya Foglalkoztatási Stratégiája alapvetően 3 prioritást határoz meg, ezek: 1. prioritás: Munkaerő utánpótlás biztosítása 2. prioritás: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. prioritás: Foglalkoztatási partnerség ösztönzése A három prioritás szorosan kapcsolódik egymáshoz, egymást erősítik: az 1. prioritás a munkavállalókra, a 2. prioritás a foglalkoztatókra, míg a 3 prioritás a munkaerő-piaci szereplők tevékenységének összehangolására helyezi a hangsúlyt. Az egyes prioritások megvalósítását célként megfogalmazott intézkedések segítik.
2.3.2.2 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, DE KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK:
Gyermekellátási szolgáltatások bemutatása
A GSZ elemzi a paktum-terület gyermekellátási szolgáltatásait és annak lehetőségét, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (1. prioritás) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás
52
szükségleteinek támogatására milyen formában nyújthatóak munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) a paktum keretein belül.
Nyilvánosság biztosítása
A Gazdaságfejlesztő Szervezet (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen) biztosítja a kötelezően előírt nyilvánosságot, melynek költsége, amely a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020“ című melléklet elemei esetében a Felhívás „Kommunikációs csomagok egységárai” című mellékletében meghatározott egységárak alapján egyszerűsített elszámolás keretében számolható el.
Projektmenedzsment
A Gazdaságfejlesztései Szervezet biztosítja az átfogó projektmenedzsmentet. A Paktum menedzser szervezet, a Paktum Módszertani Kézikönyvben meghatározott módszereknek, folyamatoknak (partnerségi találkozók, egyeztetések, projektirányító ülések, stb.) megfelelőn biztosítja a partnerség tevékenységeinek koordinálását. Elvégzik a kifizetési kérelmek benyújtásával kapcsolatos teendőket, gondoskodnak a támogatások szabályos, Támogatási Szerződésnek megfelelő felhasználásáért. 2.3.2.3 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, VÁLASZTHATÓ, KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek – 3. kiegészítő tevékenység A paktum keretében a GSZ feladata, hogy megvalósuljon egy befektetés-ösztönzést támogató film és egy kiadvány, valamint megszervezésre kerüljön két gazdasági- és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórum.
53
2.3.3
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGLA LKOZTATÁSI FŐOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGEI
2.3.3.1 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódóan:
A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása, munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése
A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása, stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése.
Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése
A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.
Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg 2017. január 31-ig.
Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció segítése
Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még erőteljesebben fog koncentrálni. A Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal is támogatni fogja ezt a folyamatot. B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:
A célcsoportot érintő képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó, alábbi tevékenységek, melyek kizárólag a megyei kormányhivatalok megvalósításával, azok szakmai szabályozása szerinti mértékben és időtartamban támogathatók: -
Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása: -
képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt);
-
a képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás, szállás és étkezés támogatása;
-
a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása;
-
a képzés alatt igénybe vett gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolásának/gondozásának támogatása.
A program keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzése és/vagy foglalkoztatása valósulhat meg, azzal, hogy álláskeresők munkaerő-piaci képzése csak az adott térségben meglévő, vagy feltárt munkaerő igényekhez mérten támogatható. -
Elhelyezkedést segítő támogatások:
54
-
bértámogatás nyújtása;
-
munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása;
-
a munkába támogatása;
-
mobilitás támogatása (lakásbérleti hozzájárulás és a heti ingázás kezdeti nehézségeit megkönnyítő, ideiglenes támogatás).
járáshoz,
munkatapasztalat-szerzéshez
kapcsolódó
utazás
A célcsoport min. 6, maximum 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatás támogatása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott módszertani útmutató alapján. A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak felével megegyező ideig folyamatosan szükséges biztosítani a bértámogatást igénybe vevő munkáltatónál, majd a támogatást követő 6 hónap végén monitorozni. A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a TOP ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások, valamint a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztések humánerőforrás igényeit kiszolgáló kérelmeket. A program keretében a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján a szervezet egységei bértámogatást azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújthatnak, akik
legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy
25 életévét nem töltötte be vagy
50. életévét betöltötte vagy
a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja vagy
saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy
12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban.
A bértámogatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetében és 32-33. cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. Azon programba vont hátrányos helyzetű vagy inaktív személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez, akik a bértámogatás szempontjából nem hátrányos helyzetűek, de minimis jogcímen lehet a projekt keretében támogatást nyújtani. -
-
Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások: -
a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos (helyi/helyközi) utazási költség támogatása;
-
a szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása;
-
a szolgáltatás alatt igénybe vett gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolásának/gondozásának támogatása.
Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás)
55
-
A foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése
A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek
A következő szolgáltatásokat Tatabánya megyei jogú város foglalkoztatási paktumában részben vagy egészben a Kormányhivatal fogja ellátni: -
Munkaerő-piaci információk nyújtása: az elhelyezkedés elősegítése, a bejelentett üres álláshelyek betöltése (közvetítés). Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében is. A feladatot megosztva látja el a KEMKH és a GFSZ; alapelv, hogy a GFSZ a nagyobb vállalatok, a KEMKH a KKV-k felé folytat aktív megkereséseket és igényfelméréseket, és tájékoztatást ad a célcsoport számára a tanácsadások, felmérések, állásinterjúk során; a KEMKH vállalati kapcsolattartót (állásügynököt) alkalmaz a feladat ellátására (preferáltan a versenyszférából), gondoskodik a megszerzett információk GFSZ részére történő átadásáról, a munkaadói igényekről nyilvántartást vezet. A feladat a két szervezet munkatársainak szoros együttműködésével, mindkét fél erősségeire építve, valósul meg. A munkáltatók felkészítése a célcsoport foglalkoztatására szintén e szolgáltatás keretében valósul meg, mindkét szervezet által.
-
Munkatanácsadás: az elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, megszüntetése, (az elhelyezkedést segítő terv kidolgozása). A kormányhivatalnál regisztráló célcsoporti személyekkel a KH munkatanácsadója elbeszélget, majd irányítólappal tovább küldi őket a GFSZ-hez, ahol majd az állásinterjú során elkészítik az egyéni cselekvési tervét, felméri a munkavállalói, képességeit. A formális megállapodás kötés, a programba való beléptetés a KH-ban történik; A GFSZ által toborzott munkavállalók is első körben a KH-hoz lesznek irányítva.
-
Pályatanácsadás: pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése (érdeklődés, képesség, személyiség felmérés után a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása). A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai alapján történik.
-
Álláskeresési tanácsadás: az álláskereséshez szükséges ismeretek, technikák oktatása
-
Munkaközvetítés
-
Programból való lemorzsolódás megelőzése: munkaerő-piaci mentori szolgáltatás, rehabilitációs mentori szolgáltatás, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, betanítás, munkahelymegtartás segítése, utókövetés. A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai, illetve a vállalati kapcsolatok alapján történik.
2.3.3.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:
Támogatott foglalkoztatás vagy önfoglalkoztatás
A célcsoport min. 6, maximum 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatás támogatása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott módszertani útmutató alapján.
56
A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a TOP ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások, valamint a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztések humánerőforrás igényeit kiszolgáló kérelmeket.
Továbbfoglalkoztatás
A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak felével megegyező ideig folyamatosan szükséges biztosítani a bértámogatást igénybe vevő munkáltatónál, majd a támogatást követő 6. hónap végén monitorozni. 2.3.4
TATABÁNYA VÁROS GYER MEKELLÁTÁSI SZOLGÁLT ATÁSAI
A város számára a kiemelt célok egyike a családbarát, munkába állást segítő – különös tekintettel a 03 éves korosztály bölcsődei elhelyezését biztosító – intézmények, közszolgáltatások fejlesztése, minőségi megújítása, mindezek ütemezett megvalósítása. Cél, hogy a kínált szolgáltatás magasabb szinten jelenjen meg, és biztosítsa az intézmény szakmai tematikájában megfogalmazottakat. A tervezett beavatkozások egyidejűleg közvetetten hozzájárulnak a célcsoport és családjaik támogatásához, továbbá lehetőséget teremtenek a korai munkába álláshoz, segítik a szülők mielőbbi visszatérését a munka világába, így szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósításához. A város által tervezett bölcsődei fejlesztési célok a komplexitásra törekszenek, így azok az energetikai – elektromos, gépészeti –, valamint az egyéb felújítási szükségletekre is reagálnak. Egyúttal a magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtásához szükséges eszközfejlesztéseket is megcélozzák. A TOP keretében biztosított beavatkozások a szakmai fejlesztésekhez szükséges háttér megteremtésére fókuszálnak, és mellettük energetikai jellegű beavatkozásokat tesznek lehetővé, melyek az épületek hőszigetelésének javítását, a gépészeti rendszerek korszerűsítését foglalják magukban. A gyermekellátási szolgáltatások fejlesztését lehetővé tevő TOP 6.2.1.-15. pályázati kiírás 3.2.1 pontja alapján a projekt keretében egy intézmény több feladat-ellátási helyének fejlesztése valósul meg, a meghatározott maximálisan igényelhető támogatási összeg figyelembevételével. Tatabánya Megyei Jogú Város bölcsődei intézményrendszere a 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42. § (1) bekezdése alapján biztosítja a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Tatabányán a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervezünk mind szakmai, mind műszaki területen. A TOP 6.2.1-15. projekt tervezése és megvalósítása során a város figyelembe veszi a felhívásban meghatározott elvárásokat, többek között a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi szabályok betartását, az éghajlatváltozásból eredő terhelések csökkentési lehetőségeinek maximális kihasználását (a pályázati kiírás 3.2. pont a), c) alpont alapján).A létesítmények nem kerülnek átalakításra, a meglevő térkapcsolatok, kialakítások figyelembe veszik az egyetemes tervezési elveket, az esélyegyenlőség biztosítását. A Tatabányai Egyesített Bölcsődék telephelyei Tatabánya Megyei Jogú Város egy-egy lakónegyedében nyújtják szolgáltatásaikat. A bölcsődék a lakótelepek környezetében az 1970-es, 1980-as években épültek fel. Az öt bölcsődében 380 férőhely áll a kisgyermekes családok rendelkezésére, ebből 1991 óta 12 férőhelyen valósul meg a sajátos nevelési igényű gyermekek korai gondozása, fejlesztése, fejlesztő felkészítése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.
57
A TOP 6.2.1-15. projekt esetében 3 intézmény 1-1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A bölcsődefejlesztési projektbe kisgyermekellátás területén jártas szakember kerül bevonásra. A beavatkozással 108+96+48=252 fő bölcsődei ellátásban résztvevő gyermek férőhelyének fejlesztése valósul meg. A bölcsődei férőhelyek minőségi fejlesztése közvetlenül érinti Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának egyik célcsoportját, a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nőket. Tatabánya Megyei Jogú Város óvodai intézményrendszere ellátja az nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 8. § alapján a gyermek hároméves korától kötelező óvodai nevelését. A településen férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervez, mind szakmai, mind műszaki területen. Tatabánya város földrajzai elhelyezkedése hosszanti irányban igen elnyújtott. A településrészek a városon keresztül futó főút mellett fekszenek. Elmondható, hogy minden településrészen van óvoda, melyek fenntartásával ki lehet elégíteni a szülők igényeit. Tatabánya számára fontos, hogy családbarát városként működjön és minden dolgozó családot ki tudjon szolgálni. A szülők így azt érezhetik, hogy gyermeküket biztonságos környezetben, megfelelő szakemberek mellett tudhatják egész nap, így ők is nyugodtan képesek feladataikat végezni munkájuk során. Az óvodai feladat-ellátást 8 önkormányzati fenntartású óvodában, 17 telephelyen kerül ellátásra. További két alapítványi, és két egyházi fenntartású óvoda üzemel a városban, melyek működéséhez az önkormányzat közoktatási/köznevelési szerződés kertében többéves együttműködést kötött, melyhez minden évben – költségvetési lehetőségeihez mérten- támogatást is nyújt. Így városi szinten 21 óvoda csoportjaiban képesek fogadni és gondozni az óvódás korú kisgyermekeket. Tatabánya város lakossága mintegy 70.000 fős, ebből jelenleg (2016. 04.01-i létszám adat) az önkormányzati fenntartású óvodákban 2107 óvodás korú gyermeket látnak el. A jogszabályi rendelkezések alapján egy csoportba maximum 25 kisgyermek vehető fel. Elmondható, hogy az óvodai kihasználtság megfelelő, hiszen nem éri el a maximumot, de közel jár ahhoz. Így a csoportok nem túlzsúfoltak, s az egész napos nevelés, játékos foglalkozások kellemes környezetben tudnak megvalósulni. Minden csoportban két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik a kicsikkel, munkájukat három csoportonként további egy pedagógiai asszisztens kolléga segíti. Az óvodák minden nap reggel fél hattól délután fél ötig fogadják a gyermekeket. Az óvodai ellátás keretében biztosított a háromszori étkezés, a foglalkozások teljes köre, a fejlesztésre szoruló gyermekek egyéni foglalkozásai, a játék mellett a mindennapos szervezett testmozgás. Sajnos nem minden óvodánk rendelkezik tornateremmel, fejlesztő-és só szobával. A sajátos nevelési igényű óvodások részére terápiás úszómedence szolgálja a sikeres fejlődést. Az óvoda épületén kívül is számos programot szerveznek óvónők a gyermekek részére: A természetes környezettel erdei óvodában ismerkedhetnek meg a kicsik, kulturális program keretében rendszeresen vesznek részt színházi előadásokon, látogatják a városi KRESZ parkot, ahol a közlekedési szabályokat tudják elsajátítani. A TOP 6.2.1-15 Családbarát, munkába állást segítő közszolgáltatások fejlesztése projekt keretében Tatabánya a szakmai színvonal további emelését tűzte ki célul a bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan az óvodák esetében is megfelelve a felhívás szakmai-műszaki és esélyegyenlőségi feltételeinek. A TOP 6.2.1-15 projekt esetében 1 intézmény 1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A beavatkozással 200+100= 300 óvodás korú gyermek férőhelyének fejlesztés valósul meg. Az óvodák fejlesztése – a bölcsődékhez hasonlóan – külön figyel a szegényebb családokra, a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő közösségekre, ezzel remélve, hogy az intézménytípus hátránykompenzáló képessége érvényesülni fog. A bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan a város óvodáinak tervezett megújításánál is fontos szempont a komplexitásra törekvés, az energetikai, gépészeti, és egyéb felújítási szükségleteknek kielégítése mellett a nevelési-pedagógiai munkát segítő eszközbeszerzések lebonyolítása is. A tervezett projekt kapcsolódik az önkormányzat Tatabányai Foglalkoztatási Paktum című (TOP-6.8.2-15 konstrukció keretében) projektjéhez, melynek egyik kiemelt célja a munkahelyteremtés a hátrányos helyzetű emberek, a marginalizálódott társadalmi csoportok
58
számára. Amennyiben a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projekt eléri célját, elősegítheti a hátrányos helyzetű álláskeresők munkába állását, a magasabb arányú foglalkoztatást. 2.4 KÖTELEZŐ VÁLLALÁSOK, MONITORING MUTATÓK Az alábbi táblázatban található PO25, PR25 és PR26 indikátorok számítását a következőképpen tettük meg: a Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat 1. sz. mellékletének 3. pontjában található Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 1-5. prioritásai eredményességi keretbe tartozó indikátorok területi célértékei táblázat alapján határoztuk meg a 2020-ig teljesítendő teljes összes célértéket az egyes indikátorokra vonatkozóan, illetve a Tatabánya Megyei Jogú Városra vonatkozó teljes indikátor célértéke alapján. Ezen célértékek aránya alapján határoztuk meg a PR25 és PR26 indikátorok értékét. A Tatabánya Megyei Jogú Városra vonatkozó indikátorok értékét forrásarányosan határoztuk meg: a megyei jogú városra vonatkozó forrás értékét osztottuk el a teljes forrás és megyei jogú város indikátor célérték hányadával. 11. táblázat: Kötelező vállalások, monitoring mutatók Kapcsolódó cél
Monitoring mutató megnevezése
Mérték egység
Kiindulás i érték
Célérték
Céldátum
Az adatforrás megnevezése
2018.10.31.
Munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételét igazoló dokumentum, hiteles dokumentumok alapján készített kimutatás, adatbázis.
Kimenet A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma
fő
0
205
Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük. A munkaerő-piaci program alatt értendő: ▪ képzési és foglalkoztatást elősegítő támogatás és szolgáltatás; ▪ bértámogatás – és/vagy járuléktámogatás; keresetpótló támogatás; ▪ egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások: HR-klub; mentálhigiénés tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás, motivációs tréning, egyéb tanácsadás, szolgáltatás. Eredmény A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma
fő
0
90
2018.10.31.
Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja, Munkaszerződés, önfoglalkoztatást igazoló okmány
A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdasági-társadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.
59
Kapcsolódó cél
Monitoring mutató megnevezése
Mérték egység
Kiindulás i érték
Célérték
Céldátum
Az adatforrás megnevezése
Eredmény A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma
fő
0
58
2018.10.31
Foglalkoztatási megállapodás dokumentációja Munkaszerződés, önfoglalkoztatást igazoló okmány.
A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdasági-társadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor az foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri. Forrás: Saját szerkesztés
2.5 A PROJEKT MÉRFÖLDKÖVEI 12. táblázat: A projekt mérföldkövei
Mérföldkő sorszáma
Mérföldkő elérésének tervezett dátuma
Megvalósítani tervezett eredmény leírása
A paktumelemre vonatkozó együttműködés megkezdése Komárom-Esztergom megye TOP-5.1.1. intézkedés keretében benyújtott projektjével - megyén belüli paktumok összehangolása; A paktum partnerség megalapozása - a társadalmi és gazdasági partnerek tájékoztatása és az érintettek bevonása, figyelemfelkeltés;
1.
2016.07.31
Részletes megvalósíthatósági tanulmány, melynek részeként bemutatásra kerül a horizontális szempontok érvényre jutása; Előzetes költségvetési tervezet, Munkaerő- és képzési, valamint vállalkozásfejlesztési igények felmérése, foglalkoztató vállalatok és egyéb szervezetek bevonása; Projektmenedzsment szervezet megalakulása (szakmai önéletrajz(ok) benyújtása PDF formátumban); Kötelező nyilvánosság I. részteljesítése. A paktumszervezet felállításának megkezdése - Paktumszervezeti tagok kiválasztásának módszertana és feltételrendszere;
2.
2016.09.30
Paktumszervezet felállítását megalapozó egyeztető fórum; Szándéknyilatkozat a foglalkoztatási paktumban való részvételről; Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés.
60
Mérföldkő sorszáma
Mérföldkő elérésének tervezett dátuma
Megvalósítani tervezett eredmény leírása
Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása; Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása; Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása; Paktumiroda felállítása és működtetése; 3.
2016.10.31
Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia; Lebonyolított közbeszerzések teljes dokumentációja; Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére. Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése; Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése; Tudásbővítés (Paktum-menedzsment képzése);
4.
2017.04.30
A célcsoport képzéséhez kapcsolódó programrész megkezdése; A vállalkozások igényei alapján kidolgozott képzési csomag; Szakmai megvalósítók képzése (együttműködést elősegítő tréning); Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos megvalósítása).
5.
2017.10.31
Monitoring és értékelő folyamat elkészítésének megkezdése - A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte; Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos teljesítése).
6.
2018.04.30
Munkaerő-piaci programelem minimum 50 %-ának teljesítése - Célcsoporthoz kapcsolódó programelemek részteljesítése; Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása. Paktum minősítési eljárás befejezése - paktum minősítés megszerzése; A munkaerő-piaci program lezárása; A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása;
7.
2018.10.31
A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja; Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése; Tekintettel arra, hogy a felhívás eredményességmérési keretre vonatkozó indikátor teljesítését is előírja, az indikátorhoz tartozó tevékenység – valamint az indikátor célérték – teljesüléséről a kedvezményezettnek az adott tevékenység megvalósításáról jelentést kell tennie. Benyújtandó dokumentumok: a vonatkozó indikátor adatlapján megjelölt igazolás. Forrás: Saját szerkesztés
61
2.6 A PROJEKT MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALMA ÉS EREDMÉNYEI 13. táblázat: A projekt műszaki-szakmai tartalma és eredményei Mérföldkő sorszáma
Eredmény megnevezése
Eredmény leírása
1.
Együttműködés megkezdése Komárom-Esztergom megye TOP5.1.1. intézkedés keretében benyújtott projektjével - megyén belüli paktumok összehangolása
Egyeztető találkozó keretében a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattal tisztázódnak a fő projektmérföldkövek, és a következő időszak tevékenységei, megalapozódik a megyén belüli paktumok összehangolása, az egyes paktumok tevékenységei közötti szinergiák biztosítása. (Legalább 1 megszervezett és lebonyolított megye - MJV találkozó)
1.
A paktum partnerség megalapozása - a társadalmi és gazdasági partnerek tájékoztatása és az érintettek bevonása, figyelemfelkeltés
Legalább 1 db rendezvény (fórum) valamennyi releváns szervezet bevonásával, a partnerség előkészítésére, az érintettek tájékoztatására és bevonására, a projekt tudatosítására. A partnerségi szereplők tájékoztatást kapnak a paktum lényegéről, meghatározhatják érdekeiket, szerepeiket.
1.
Részletes megvalósíthatósági tanulmány
Az Irányító Hatóság által kiadott egységes útmutató alapján, széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei és helyi szereplők bevonásával elkészített, legalább 50 oldalas részletes megvalósíthatósági tanulmány.
1.
Horizontális szempontok érvényre jutását bemutató dokumentum
A megvalósíthatósági tanulmány részeként elkészül a horizontális szempontok érvényre jutását részletesen bemutató dokumentum.
1.
Előzetes költségvetési tervezet
Elkészül az előzetes költségvetési tervezet, amely megalapozza a projekt pénzügyi ütemezését és likviditásmenedzsmentjét.
1.
Munkaerő- és képzési, valamint vállalkozásfejlesztési igények felmérése, foglalkoztató vállalatok és egyéb szervezetek bevonása
A potenciális álláshelyek és képzési igények feltárása és a partnerségi részvételi szándék felmérése megtörténik, valamint létrejön a foglalkoztatói adatbázis. A vállalkozásokkal elindul egy kommunikáció, amely megalapozza a partnerségi, foglalkoztatási és képzési projektrészt is.
Projektmenedzsment szervezet megalakulása
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete konzorciumi tag székhelyén létrejön a projekt sikeres megvalósításához nélkülözhetetlen projektmenedzsment szervezet, amely pénzügyi vezető és projektmenedzser funkciót biztosít a projekt 28 hónapos időtartamára. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt megkezdésével egy időben (2016.07.01) történik.
Kötelező nyilvánosság I. részteljesítése
Elkészül a kommunikációs terv, projekt indításkor sajtóközlemény kerül kiküldésre, megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése; elkészül és kihelyezésre kerül a C típusú tábla, a projektről tájékoztatás jelenik meg a pályázó honlapján.
1.
1.
62
Mérföldkő sorszáma
Eredmény megnevezése
Eredmény leírása
2.
Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés
Részletes elemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről, valamennyi releváns gazdasági ágazatra vonatkozóan. A helyzetelemzés külön fejezetben kitér a TOP TC8 ERFA forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási szolgáltatások humánerőforrás szükségleteinek bemutatására.
2.
Paktumszervezeti tagok kiválasztásának módszertana és feltételrendszere
Megtörténik a területi szinten jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns szereplők megkeresése és bevonása; létrejön a paktumszervezet tagjainak kiválasztását megalapozó, átlátható, transzparens módszertan és feltételrendszer.
2.
Paktumszervezet felállítását megalapozó egyeztető fórum
Legalább 1 db rendezvény (fórum) az érintettek bevonásával, amelyen a paktumszervezet leendő potenciális tagjai tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról, a helyzetelemzés eredményeiről és a paktumszervezet kiválasztási módszertanról. Az érintettek átfogó tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról és a paktumszervezet felállítását érintő kérdésekről. A találkozóról emlékeztető, jelenléti ív készül.
2.
Szándéknyilatkozat a foglalkoztatási paktumban való részvételről
Minimum 15 db csatlakozási szándéknyilatkozat.
3.
Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia.
Megtörténik a munkaerő-tartalék felmérése; a potenciális célcsoport tagokról minőségi és számszerű információ is rendelkezésre áll, amely megalapozza a toborzási tevékenységet.
3.
Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása
Létrejön a paktum partnerséget megalapító dokumentum, valamennyi releváns munkaerő-piaci partner részvételével a sztenderdek szerint, minimum 15 tagszervezettel.
Paktumiroda felállítása és működtetése
A paktum szervezeti egységei (paktum partnerség, irányító csoport, menedzsment szervezet, paktumiroda) felállnak, megvalósul a szervezet ügyrendjének, munkatervének és reális költségvetésének kidolgozása, és az ehhez szükséges humánerőforrás biztosítása. Megtörténik a paktumiroda partnerségi munkatársainak (2 fő) kiválasztása.
Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása
A paktumterületre vonatkozó részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kerül kidolgozásra, a felhívásnak megfelelő feltételekkel. A dokumentum részeként külön fejezetben kerül bemutatásra a gyermekellátási szolgáltatások helyzete azzal, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (TOP 6.2. intézkedés) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás-igényeinek támogatására munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) nyújthatók a
3.
3.
63
Mérföldkő sorszáma
Eredmény megnevezése
Eredmény leírása paktum keretein belül.
3.
Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása
Elkészül a paktum stratégiájának és akciótervének megvalósítására alkalmas reális ütemtervű munkaprogram (1), összhangban a foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A stratégiai célok megvalósítását szolgáló projekttervek (3) kidolgozásra kerülnek.
3.
Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére
A partneri kommunikációt és a kereslet-kínálat találkozását segítő portál jön létre
4.
Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése
Megtörténik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szakmai munkatársak kiválasztása és foglalkoztatása a GFSZ (4 fő) és a KEM KH (3 fő) szervezetén belül, és megkezdődik a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, valamint a célcsoport toborzás-kiválasztása.
4.
Foglalkoztatás megkezdése
A célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatásának, vagy önfoglalkoztatásuk támogatásának megkezdése.
4.
A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel Paktum menedzsment-képzés
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg 2017. január 31-ig.
4.
Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, az egész életen át tartó tanulás terjesztése (képzési csomag kidolgozása)
A vállalkozások igényei szerint kidolgozott képzési csomag; A munkáltatók által igényelt képzések tananyagfejlesztése és engedélyeztetése megvalósult.
4.
Képzések megkezdése
Megkezdődik az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és/vagy foglalkoztatásának támogatása, a térségben meglévő, feltárt munkaerő igényekhez mérten.
4.
A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel Szakmai megvalósítók képzése
Megvalósul a projektben résztvevő kulcsszemélyek együttműködést fejlesztő tréningje
4.
Figyelemfelkeltés
Marketing feladatok időarányos teljesítése
5.
A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az
Megkezdődik a paktum monitoring és értékelési folyamatának előkészítése. A folyamat leírását és
64
Mérföldkő sorszáma
Eredmény megnevezése
Eredmény leírása
értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.
értékelési rendet tartalmazó kézikönyv elkészült.
5.
Figyelemfelkeltés
Marketing feladatok időarányos teljesítése
6.
A munkaerő-piaci program minimum 50%-ának teljesítése
A projektben vállalt munkaerő-piaci programok legalább 50%-ának teljesülése a 7. mérföldkőig (2018.04.30) megvalósul.
6.
Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósulása
Megvalósul egy befektetés-ösztönzést támogató film és egy kiadvány elkészítése, valamint 2 gazdasági- és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórum lebonyolítása.
7.
PO25 indikátor teljesítése
A munkaerő-piaci programokban résztvevők száma. Az ITP-ben meghatározott forrásarányos célérték teljesülése 2018. október 31-ig. Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük.
7.
PR25 indikátor teljesítése
A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma. Az indikátor a foglalkoztatási paktum keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.
7.
PR26 indikátor teljesítése
A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma. Az indikátor az foglalkoztatási paktum keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri.
7.
Paktum minősítés megszerzése
A paktum sztenderdeknek megfelelő működés igazolása, sikeresen lezárult minősítési eljárás.
7.
A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja
Partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők
Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése
A projektben megvalósított tevékenységekről, eseményekről kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készül, megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése, projekt zárásakor sajtóközlemény kerül kiküldésre és közzétételre, a TÉRKÉPTÉR feltöltése megtörténik a projektnek megfelelő tartalommal.
A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása
A paktum megszerzett működési tapasztalatainak, tanulságainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése és megosztása a projekt honlapján. A tapasztalatok összegyűjtése a projekt megvalósítása során folyamatosan történik, a megosztás legvégső határideje a projekt fizikai befejezése.
7.
7.
Forrás: Saját szerkesztés
3 TÁMOGATÁSI KÉRELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 65
3.1 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA 3.1.1 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ BEMUTATÁSA Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJVÖ) Tatabánya Megyei Jogú VárosKomárom-Esztergom megye legnagyobb lakosságszámmal rendelkező települése, a megye székhelye. A város vezetési feladatait a vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételek szerint a közgyűlés látja el, melynek képviselője a polgármester és a két alpolgármester. A közgyűlésnek, mint döntéshozó szervnek a végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal, összesen 228 fő alkalmazottal. A hivatal fő 6 szervezeti egységei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Belső Ellenőrzési Iroda Jogi Iroda Hatósági Iroda Ingatlangazdálkodási Iroda Humán Iroda Társadalmi Kapcsolatok Irodája Stratégiai és Pályázati Iroda Főépítészi Iroda Városüzemeltetési Iroda Beruházási Iroda Gazdálkodási Iroda Pénzügyi Iroda Adóügyi és Behajtási Iroda Titkárság Informatikai Iroda Városrendészeti Iroda
A fentiek közül kiemelt figyelmet érdemel a Stratégiai és Pályázati Iroda, amely a város által vagy közreműködésével megvalósítani szándékozott projektek tervezéséért, előkészítéséért, menedzseléséért felelős. A város vezetése arra törekszik, hogy külön programokkal támogassa a helyi gazdaság fejlesztését, a munkaerő-piaci szereplők egymásra találását, a Tatabányán letelepedett cégek bevonását a megyeszékhely életébe. Ezek közül a programok közül kiemelhető a „Tatabánya hazavár,” a „Tatabánya, ahol otthonra találsz (TAOT),” és a „Kéz a Kézben”programok. A „Tatabánya hazavár” program a helyi közösség erősítését, generációk együttműködését, a fiatalok helyben maradását kívánja támogatni. Ahogy a város honlapján olvasható: „Annak érdekében, hogy a fenti célokat elérhessük a munkahelyek létrehozása, a családbarát környezet mellett a fiatalokat megszólító program indítását is szükségesnek tartjuk. A város segíthet a munkát kereső fiatalok és a szakképzett munkavállalókat kereső cégek és intézmények kapcsolatépítésében, illetve a jól működő kamatmentes hitel mellett új lehetőségek megteremtésével is támogathatja a fiatalok Tatabányán 7 maradását.”
6
http://tatabanya.hu//data/cms84036/PH_SZMSZ_(2016.07.01_tol).pdf
7
http://tatabanya.hu/fooldal/gyorskereso/info/hazavar_program
66
A „Tatabánya, ahol otthonra találsz (TAOT)” program célja, hogy a megtartsa a gyakorlott munkavállalókat, illetve városba csábítsa a szakképzett munkaerőt. Ennek érdekében a város növelni 8 kívánja bérlakás-állományát, illetve a munkásszállót kíván kialakítani. A „Kéz a Kézben Programot” szintén az önkormányzat indította útjára. A kezdeményezéshez csatlakozott gazdasági társaságok, vállalkozások nevelési és oktatási intézményeket „örökbe fogadnak,” támogatnak, elsősorban bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat. Az örökbefogadás célja, hogy szoros és hosszú távú együttműködés jöjjön létre a cégek és az intézmények között. A támogatás formái szerteágazóak, így az élőmunka, eszközök átadása, oktatási felszerelések vásárlása, pénz felajánlása, tanulmányi versenyek szervezése, üzemlátogatás, kulturális programok, 9 tanulmányi kirándulások támogatása. A támogatási kérelem megvalósításával a támogatást igénylő gazdaságfejlesztő szervezetét (GFSZ) bízza meg, amely konzorciumi tagként kerül bevonásra a projektbe. A megvalósítás során mind a projektmenedzsment szervezet, mind a paktum menedzsment szervezet a GFSZ telephelyén működik majd. Az ily módon történő feladatmegosztás oka, hogy a GFSZ rendelkezik mindazzal az infrastruktúrával és szakmai kapcsolati rendszerrel, amely a megvalósítás leghatékonyabb módját tudja biztosítani. A szervezet a 3.1.2. pontban kerül részletes bemutatásra. 3.1.2 A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK, KONZORCIUMI TAGOK BEMUTATÁSA 3.1.2.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETE NONPROFIT KFT. (GFSZ) Tatabánya Önkormányzata 1996 júniusában, tizenöt millió forintműködési költséggel hozta létre a gazdaságfejlesztő szervezetet, amelynek elsődleges feladata a térségben letelepedni kívánó befektetők segítése, a befektetési információk továbbítása. A szervezet 100 %-os önkormányzati tulajdonban működik. A Gazdaságfejlesztő Szervezet tevékenységének is köszönhető, hogy egyre több cég telepszik meg az ipari parkban. A szervezet alapfeladatai a következők: ▪
munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása
▪
új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása, ügyintézése
▪
ipari park fejlesztése
▪
gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára
▪
ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása
▪
a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítése
▪
nemzetközi és régiós gazdaságfejlesztési programokban való részvétel
A Gazdaságfejlesztő Szervezet alaptevékenységén túl a régióban működő gazdasági társaságok részére üzleti alapon az alábbi szolgáltatásokkal áll rendelkezésre: ▪
befektetés-szervezés
▪
ingatlan közvetítés
▪
pályázati témában konzultációs tanácsadás
8
http://tatabanya.hu//data/cms80810/11.Tatabanya__Ahol_Otthonra_Talalsz(TAOT)program_kereteben_munkassszallo_kialakit asanak_lehetosege_a_Kozgyules_204.2015(X.22.)hatarozataban_foglaltak_szerint.pdf 9
http://tatabanya.hu/fooldal/gyorskereso/info/kez_a_kezben
67
▪
tanulmánykészítés
▪
konferenciák, tájékoztató előadások szervezése
A GFSZ humán és szervezeti kapacitásának bemutatása A szervezetnél 11 fő áll alkalmazásban határozatlan idejű munkaszerződéssel, heti 40 órás munkaviszonyban. A Gazdaságfejlesztő Szervezet ügyvezetői tisztségét 1 fő látja el, az ő munkáját segíti 1 fő ügyvezetői asszisztens. A kollégák közül ketten érettségivel, kilencen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, közülük öt közgazdászt, két mérnököt és két természettudományi diplomával rendelkező szakembert találunk. A hagyományos gazdaságfejlesztési feladatokat, iparterületek fejlesztésével és értékesítésével járó feladatokat, önkormányzati kiírású pályázati tanácsadást, helyi vállalatokkal való kapcsolattartást, a pályaorientációval összefüggő feladatokat 2 fő projektmenedzser végzi. A Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási és Rekultivációs projekt és Vértesalja projektért 1 fő projektmenedzser a felelős. A „Tatabánya, Ahol Otthonra Találsz” programot 1 fő projektmenedzser koordinálja. Tatabánya MJV Integrált Területi Programjában szereplő egyes infrastrukturális projektek menedzselését 3 fő projektmenedzser látja el, egy fő a műszaki területért, egy fő a pénzügyi részért felelős és egy fő a projekt vezetője, összefogója. Tatabánya MJV távfűtés-rendszerfejlesztésének koordinálását és az „Otthon melege” programhoz kapcsolódó feladatokat 1 fő projektmenedzser végzi. Tatabánya MJV Integrált Területi Programja kapcsán benyújtott „Tatabánya Foglalkoztatási Paktum” menedzseléséért és pénzügyi elszámolásáért 1 fő projektmenedzser a felelős. A Gazdaságfejlesztő Szervezet irodája Tatabányán a Szent Borbála út 1. szám alatt található, egy 610 m2 alapterületű épületben, annak egyharmadát (210 m2) használva. A szervezetnek saját tárgyalója van, de a 210 m2-es iroda- és tárgyalókapacitáson túl az épületben található egy rendezvényterem (nagy tárgyaló), melyet alkalmanként szintén igénybe vesznek. A szervezetnek egy saját nyomtatója van, ezen felül három nyomtatót bérelnek. A munkatársak három asztali számítógépet és 10 laptopot használnak. 3.1.2.2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (KEMKH) A Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai és a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részeként aktív, ügyfélbarát szolgáltató szervezetként kívánnak működni, melynek értelmében a hozzá forduló ügyfelek és partnerei számára korrekt, gyors, hatékony szolgáltatás- és információnyújtást, ügyintézést valósítanak meg. Ez a törekvés összhangban van az uniós irányelvekkel, ajánlásokkal (PES 2020 Stratégia). A szervezet széleskörű, a hazai munkaerő-piaci szereplők mindegyike számára elérhető ingyenes szolgáltatásaival, foglalkoztatást elősegítő támogatásaival hatékonyan közreműködik a gazdaság igényeinek kielégítésében, valamint hozzájárul a foglalkoztatottság színvonalának megtartásához, növeléséhez. Az Európai Unió Állami Foglalkoztatási Szolgálatainak hálózatába kapcsolódva a kormányhivatal EURES partneri feladatokat is végez, biztosítva az EURES-szolgáltatásokat mind az álláskeresők, mind a munkáltatók részére, ellátva az EURES népszerűsítésére szolgáló kommunikációs feladatokat. A kormányhivatal az állami foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében végzett tevékenységét a kormányzati tervekben, célkitűzésekben, programokban meghatározott gazdaságés foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásának előmozdítása érdekében szervezi. Főbb céljai: a gazdasági fellendülés elősegítése a kormányhivatal illetékességi (működési) területén, új munkahelyek teremtésének és a meglévő munkahelyek megtartásának elősegítése, a foglalkoztatottság növelése, a munkaerő versenyképességének megőrzése, javítása, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci pozíciójának javítása. 68
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megalakulásától kezdve országos lefedettségű, megyei és járási szintű hálózatként az ügyfelekhez közel (szubszidiaritás elvének megfelelően) látja el feladatait. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal a megyei illetékességű Foglalkoztatási Főosztály mellett hat járásban hat foglalkoztatási osztályon és egy munkaerő-piaci ponton biztosítja ügyfelei részére szolgáltatásait. A KEMKH programjai keretében GINOP-5.2.1-14 a 25 év alatti fiataloknak, GINOP 5.1.1-15 a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő 25-64 év közötti álláskeresők, egyéb módon inaktívak, illetve GINOP 6.1.1-15 közfoglalkoztatásból kikerülő személyek foglalkoztathatóságát, foglalkoztatottságát kívánja elősegíteni. Célul tűzte ki, hogy az alacsony iskolai végzettségből, életkorból, inaktivitásból adódó hátrányokat a program segítségével mérsékelje, csökkentse, illetve a kedvezőtlen tendenciákat megpróbálja mérsékelni, enyhíteni, pozitív irányba megváltoztatni. A projekt megvalósításával a megyében 2014. és 2015. évek azonos vizsgált időszakában átlagosan regisztrált 8100 - 7500 fő 25 év feletti álláskereső 30-35 %-a részére tud szolgáltatásokat és támogatásokat nyújtani. Az egyéni programjuk eredményeképp javul motivációjuk, képzettségi szintjük, tudás szintjük, munkaerő-piaci pozíciójuk, sokuknál elérhető, hogy tartósan visszakerüljenek a munka világába. A projektek lebonyolítása során, szorosabb kapcsolat alakul ki a KEMKH régi partnereivel, és további partnerek felkutatására is lehetőség nyílik. Ezáltal, valamint a projektben hangsúlyos munkáltatói szolgáltatások révén erősödik és javul a szervezet munkáltatókkal történő kapcsolattartása, és munkahelyfeltáró képessége, növekszik a szervezet munkaerő-piaci részesedése. Mindezek eredményeképpen segíteni tudja a gazdasági növekedést, új munkahelyek teremtéséhez tud segítséget nyújtani, és ezáltal a foglalkoztatási szintet növelni, illetve a munkanélküliség mértékét tovább csökkenteni. Ezzel hozzájárul a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljainak eléréséhez. 14. táblázat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal humán és szervezeti kapacitásának bemutatása Név
Munkakör
Képzettség
Szervezetnél eltöltött idő (év)
Foglalkoztatási jogviszony
Munkaórák száma/hét
Hajasné Dr. Hertelendi Valéria
Főosztályvezető
jogász
19 év
kormánytisztviselő
40 óra/hét
Dr. Mózes István
Munkaerő-piaci Osztály Osztályvezető
jogász
23 év
kormánytisztviselő
40 óra/hét
Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
A program lebonyolításához a Foglalkoztatási Főosztály, illetve a Foglakoztatási Osztályok teljes infrastruktúrája rendelkezésre áll. A szervezet az ügyfeleivel, partnereivel történő ügyintézést (nyilvántartásba vétel; együttműködési megállapodások, hatósági szerződések megkötése), a támogatások pénzügyi elszámolását, a pénzügyi folyamatok nyilvántartását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egészében, országosan egységesített informatikai ún. Integrált Információs Rendszerben (IR), illetve a Foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetését támogató Integrált Pénzügyi Információs Rendszerben (FPIR) végzi. A kormányhivatal a projekt során bevonandó 205 fő speciális nyilvántartását a Foglakoztatási Főosztály dolgozói által készített ügyfélnyilvántartó programban rögzíti. A nyilvántartó program gyors, naprakész adatszolgáltatást biztosít a megvalósítók, a menedzsment és a felső vezetés számára is. A Munkaügyi Központ által 2004. óta megvalósított, az Európai Unió által társfinanszírozott munkaerőpiaci programok (HEFOP 1.1; TÁMOP 1.1.2. korábbi szakasza; TÁMOP 1.1.3.) keretében beszerzett tárgyi eszközök (számítástechnikai berendezések, szoftverek, egyéb irodai eszközök, bútorok, berendezések) részben rendelkezésre állnak.
69
A program megvalósításához szükséges ingatlanok döntő többségben a Megyei Kormányhivatal tulajdonában, illetve kezelésében állnak, részben díjmentes bérleményként állnak rendelkezésre. A kormányhivatal a foglalkoztatási feladatai ellátását a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, valamint a szakmai irányítást végző szaktárca által kiadott központi, országosan egységes módszertani útmutatók, eljárási rendek és egyéb belső szabályzók alapján végzi. Az ügyintézéshez országosan egységes dokumentumtár, iratminták állnak rendelkezésre. A szervezet a feladatai ellátásához, valamint a működési folyamatainak optimalizálásához rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, illetve folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét alkalmazza. A mérések és ellenőrzések folyamatos visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatok szabályozottságának megtartása mellett a feladatellátás színvonalának kiegyensúlyozottságát, és javítását. 3.1.3 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ÉS PARTNEREINEK A TÁ MOGATÁSI KÉRELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTAL ATÁNAK BEMUTATÁSA 3.1.3.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tatabánya Megyei Jogú Város regionális és ágazati operatív programok körében egyaránt több európai uniós forrásból megvalósított fejlesztést menedzselt sikeresen. Ezek között találunk infrastrukturális fejlesztéseket és a humánerő-forrás képzésével összefüggő projekteket egyaránt. Az alábbi táblázat a 2010-től 2015-ig megvalósuló uniós projekteket foglalja össze. 15. táblázat: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Európai Uniós projektjei 2010 – 2015. Pályázati felhívás
Projekt címe
Támogatói döntés dátuma
„Fő tér és a Városközpont rehabilitációja”
2010. 11. 10.
977 787 090 Ft
„A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Tatabánya iskoláiban”
2010. 11. 25.
243 840 116 Ft
„Tatabánya intermodális közösségi közlekedési csomópont létesítése”
2011. 04. 01.
80 645 161 Ft
„Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Tatabányán2011”
2011. 10. 12.
150 106 517 Ft
„Óvodafejlesztés Tatabányán 2012.”
2012. 11. 05.
98 722 352 Ft
„Napkollektoros melegvízrásegítés Tatabánya város közintézményeiben”
2012. 12. 13.
8 156 231 Ft
„Tatabánya településfejlesztési
2013. 05. 06.
39 453 000 Ft
Támogatás összege
KDOP 3.1.1/D-09-2f Megyei jogú városok integrált városfejlesztési stratégiája megvalósításának támogatása TIOP 1.1.1-07/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése KDOP 4.2.2-11 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése TÁMOP 3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés KEOP 4.2.0/A/11 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KDOP 3.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési
70
Pályázati felhívás programok előkészítése
KDOP 3.1.1/D2-13-k2 Megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek ÁROP 1.A.5-2013 Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára
Projekt címe
Támogatói döntés dátuma
Támogatás összege
koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása” „A kertvárosi lakótelep szociális városrehabilitációja”
2013. 05. 24.
1 199 707 598 Ft
„Egészségfejlesztés a Tatabányai Polgármesteri Hivatalban”
2013. 06. 19.
10 000 000 Ft
„Egészségfejlesztési és életmódjavító programok a tatabányai Turul Óvodában”
2013. 06. 19.
10 000 000 Ft
„Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a Kertvárosi Óvodában”
2013. 06. 19.
10 000 000 Ft
„Egészségfejlesztő és életmódjavító tevékenységek a tatabányai Sárberki Óvodában”
2013. 06. 19.
10 000 000 Ft
„Szervezetfejlesztés Tatabánya Önkormányzatánál”
2013. 10. 17.
37 127 218 Ft
„Táncsics út felújítása”
2013. 12. 31.
390 918 580 Ft
„Hagyomány és megújulás Óvárosban”
2014. 03. 06.
1 308 000 000 Ft
„Fotovoltaikus rendszer kiépítése a Jókai Mór és Óvárosi Általános Iskolákban”
2015. 01. 19.
24 102 346 Ft
„A Kölcsey Ferenc Általános Iskola energetikai korszerűsítése – Tatabánya”
2015. 09. 16.
82 585 228 Ft
KDOP 4.2.1/B-11 Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése KDOP 3.1.1/D1-13-k Megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése
71
Projekt címe
Támogatói döntés dátuma
"A Dózsakerti Óvoda és az Óvárosi Bölcsőde energetikai korszerűsítése Tatabánya"
2015. 10. 08.
Pályázati felhívás
KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése
Támogatás összege
113 366 975 Ft
Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
A hazai forrásból finanszírozott projektek közül ki kell emelni a 2013-ban megvalósított Start közmunka programot, amelyet a Belügyminisztérium finanszírozott. A program keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programot indított a város egyik legszegényebb területén, Mésztelepen. Ennek keretében szociális munkások tárták fel a városrész szociális problémáit és határozták meg azokat a munkafolyamatokat, amelyek a rendkívül rossz életkörülményeken változtathatnak. A BM forrás a közmunka lehetőségét biztosította 22 fő helyi lakos számára, akik fa brikettet állítottak elő, a téli fűtési problémák enyhítése érdekében. 3.1.3.2 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETE NONPROFIT KFT. A Gazdaságfejlesztő Szervezet elsősorban befektetés-ösztönző tevékenységeket támogat és koordinál, továbbá Tatabánya Megyei Jogú Város európai uniós pályázatainak projektjeit menedzseli, megalakulása óta. A Gazdaságfejlesztő Szervezetnek a befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységei mellett kiemelt feladatai közé tartozik a városfejlesztési célú projektek megvalósításában való részvétel. Ezek közül az alábbiakat szükséges kiemelni, mint a legnagyobb beruházással járó projekteket. 1. A Fő tér Projekt és a Városközpont rehabilitációja c. projekt elszámolható összköltsége mintegy 1,5 milliárd forintra rúgott. A fejlesztések átfogó célja volt, hogy Tatabánya központi területe a saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések eredményeként a Fő tér egyes elemeit (felső Fő tér, Árpád sétány, zeneiskola előtti Fő tér) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú helyekkel összekötő kapcsolatok jöttek létre. Az akcióterület fejlesztésének célja volt továbbá a városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelése, illetve a városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és közösségi funkciók kialakításával. A program elemei a következők voltak: ▪
A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület bekapcsolása a Fő térbe.
▪
A Fő tér megújítása.
▪
A felső Fő tér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése a városközpont más részei felé (alsó Fő tér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó létesítményekhez való természetes kapcsolatok kialakítása.
▪
A sétáló utca statikai megerősítése, burkolatának felújítása, a közvilágítás korszerűsítése és utcabútorok kihelyezése.
▪
A Fő tér Zeneiskola előtti térrészének teljes megújítása, átalakítása, zenepavilon felállítása.
▪
A Főiskola két épülete és az Életfa tér összekapcsolása.
▪
A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a Főiskola és Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, kapcsolódó zöldfelületek rendezése, kertészeti megoldása, térfigyelő kamerarendszer kiépítése.
72
▪
Multifunkcionális tanácsterem kialakítása.
▪
A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy újjáépített multifunkcionális tanácsterem kialakítása.
2. Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási és Rekultivációs projekt keretében 2004-ben jött létre a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek alapvető célja a térség hulladékgazdálkodási problémáinak, többek között a felhagyott TSZH lerakók rekultivációjának komplex megoldása.
Projektek: a) Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program A Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program egy olyan – 79 Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyei település által kezdeményezett – projekt, melynek elsődleges célja a térség hulladékkezelésének korszerűsítése. A térség hulladékkezelése a projekt indításakor nem felelt meg az Európai Uniós elvárásoknak, a vegyesen gyűjtött hulladék aránya nagyon magas volt és az kezelés nélkül lerakásra került. Elkülönített gyűjtés szinte csak közterületeken lévő gyűjtőszigetekkel (az újrahasznosítható hulladék lerakására alkalmas gyűjtőedényekkel), igen alacsony hatékonysággal működött. Ezen kívül a lakossági zöldhulladék feldolgozása sem volt megoldott, valamint a projektterületen lévő lerakó kapacitása sem volt elegendő. A fennálló körülményeket egy olyan korszerű és összetett hulladékgazdálkodási rendszer váltotta fel, mely segítségével a környezettudatos hulladékkezelés könnyen megvalósíthatóvá és elérhetővé válik a lakosok számára. A projekt fő célja volt a csomagolóanyagok fokozott újrahasznosítása, és a szelektív hulladékgyűjtés megújítása új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés formájában. A hasznosítható hulladékok különválogatva és hasznosítva csökkentik a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét, miközben növelik a gazdasági teljesítőképességet. A program törekvései közé tartozik továbbá a szerves hulladék lerakásának csökkentése, ennek érdekében több településen is komposztálótelepek jönnek majd létre. A házi komposztálást a projekt házi komposztáló gyűjtőedények kiosztásával támogatja. Ezen kívül egy hulladék-feldolgozó központ, valamint hulladékgyűjtő udvarok biztosítják majd a rendszer hatékonyságát. A projekt Európai Uniós támogatással valósul meg, nettó összköltsége: 16.855.905.411 Ft (az érvényes Támogatási Szerződés szerint) b) Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Társulás területén A projekt célja a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelettel térségi szinten rekultiválja a környezetet és lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelő bezárt illetőleg felhagyott települési szilárd-hulladék lerakókat. A projekt összköltsége: 6.353.799.508 Ft (1. ütem) és 5.908.377 474 Ft (2. ütem). 3. A „Kertvárosi lakótelep szociális célú városrehabilitációja” elnevezésű projekt pályázati úton 1,2 milliárdos 100 százalékos állami támogatásban részesült. A projekt kiemelkedő eleme a Kertvárosi lakótelep 22 társasházának rekonstrukciója, amely tartalmazza az épületek tető, homlokzat, födém felújítását, hő- és vízszigetelését, a homlokzati nyílászárók cseréjét, a lépcsőházi bejáratok felújítását, akadálymentesítését, valamint a fűtésrendszer részbeni felújítását. Az érintett 447 lakás önkormányzati bérlakás.
73
A program során többek között egy „Máltai-típusú” játszótér került kiépítésre, továbbá helyet kapott az ESZI Családsegítő Szolgálat kertvárosi irodája, amely így helybe tudja vinni a korábban nehezen elérhető szolgáltatásait. A rehabilitáció részeként megtörtént a Lila Óvoda homlokzati nyílászáróinak cseréje, az épület hőszigetelése és az akadálymentesítés is, továbbá egy új buszmegálló megépítése. A program kidolgozásában részt vettek civil szervezetek, valamint a helyszínen élő emberek. A projektben szereplő közösségi, integrációs és szociális célok új élethelyzeteket biztosítanak a Kertvárosi lakótelepen élő embereknek. 4. A „Hagyomány és megújulás Óvárosban” c. városrehabilitációs projekt keretében mintegy 1,3 milliárd forint támogatási összegben részesült Tatabánya városa. A támogatási szerződés megkötésére 2014 áprilisában került sor, projekt befejezésének határideje 2015. szeptember vége volt. A projekt keretében az alábbi infrastrukturális beruházások zajlottak: ▪
három út (Molnár utca, Ságvári út, Népház út) felújításra került.
▪
két épület (Móra Ferenc Óvoda, régi községháza) megújult. A régi községháza felújítása során a helyi védettség alatt álló épület teljes egészében rekonstruálásra került, új cserépfedést kapott és a homlokzat eredeti állapotban került helyreállításra.
▪
egy közpark kialakítása valósult meg. A projekt zászlóshajója a Május 1 Park komplex felújítása, mely közel bruttó 600 millió Ft-os beruházás.
A GFSZ a közelmúltban az alábbi befektetés-ösztönző tevékenységekhez, a munkaerő-piaci helyzet támogatásához kapcsolódó projekteket valósított meg: ▪
Tatabánya Kártya elfogadóhelyek kiépítése, kapcsolattartás, kártyamenedzseri feladatok ellátása
▪
Családbarát Munkahely pályázat kiírása, koordinálása
▪
Szakképzési program – munkaerő-piaci igények felmérése, diákoknak pályaválasztási tanácsadó füzetek készítése
▪
Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub szervezése
3.1.3.3 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya az alábbi Európai Uniós projekteket kezdte meg, és valósítja meg a paktum projekttel egy időben. 2016-os egyéb induló munkaerő-piaci összefoglalója, indikátorvállalásai
programok
(GINOP,
IG,
közfoglalkoztatás)
1. Ifjúsági Garancia kiemelt projekt -GINOP-5.2.1-14 Projekt megvalósítása: 2015.01.01-2017.12.31. Támogatási keretösszeg: 657.000.000 Ft Rövid összefoglaló: Hazánk is vállalta az Európai Tanács ajánlásával összhangban az ún. Ifjúsági Garancia Rendszer bevezetését. A fiatalok számára országosan egységesen a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai szolgálnak az Ifjúsági Garancia Rendszerébe való belépési pontként. Komárom-Esztergom megyében a GINOP-5.2.1-14 Ifjúsági Garancia kiemelt projekt keretében 660 fő 25 év alatti fiatalnak a munka illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutásához kívánunk konkrét segítséget nyújtani. Az Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló munkaerő-piaci program – összhangban a Nemzeti Ifjúsági Stratégiával és Magyarország Ifjúsági Garancia Akciótervével – jelenlegi szakaszának célcsoportjába kiemelten a legalább 6 hónapja álláskeresőként nyilvántartott —az 1991. évi IV. örvény (Flt.) 58. § (5) d) szerint nyilvántartott— fiatalok tartoznak, akik esetében cél, hogy 6 74
hónapon belül történjék meg számukra valamilyen konkrét foglalkoztatási vagy tanulási lehetőség felajánlása. A programban részvevők számára személyes adottságaikhoz, élethelyzetükhöz igazodó komplex egyéni programok megvalósításával és a munkaerő-piacra való bejutás egyéni feltételeinek megteremtésével tervezzük a súrlódásos és szerkezeti munkanélküliséget csökkenteni, illetve növelni a foglalkoztatási szintet térségünkben. A program eredményes megvalósításával - megfelelő szakemberek át- és továbbképzésével, foglalkoztatási és mobilitási támogatásokkal - a munkáltatói igények magasabb színvonalú kielégítését és ez által a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását tervezzük elősegíteni. A program végrehajtására a 3 éves időtartamra 657 millió Ft áll rendelkezésünkre. 16. táblázat: Számszerűsíthető eredmények (GINOP-5.2.1-14) Mutató neve
Célérték
Célérték elérésének időpontja
Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által megvalósított program keretében 25 éven aluli fiatal NEET (nem foglalkoztatott, oktatási intézmény nappali tagozatán vagy szakképzésben tanulmányokat nem folytató) résztvevők száma
660 fő
2017.12.31
Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által megvalósított program keretében foglalkoztatásban levő résztvevők
405 fő
2017.12.31
Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által megvalósított program segítségével képesítést, vagy tanúsítványt szerző résztvevők
célérték nélküli
2017.12.31
Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által megvalósított programból való kilépés után hat hónappal foglalkoztatásban levő résztvevők
198 fő
2017.12.31
Forrás: Saját szerkesztés
2. Út a munkaerőpiacra – GINOP 5.1.1-15 Projekt megvalósítása:2015.10.01 – 2018.12.31. Támogatási keretösszeg: 2.760.000.000 Ft Rövid összefoglaló: A projekt cél- és eszközrendszere alapvetően illeszkedik a foglalkoztatási szint növelése és munkahelyteremtés érdekében tett intézkedéseket tartalmazó EU 2020 Stratégiában megfogalmazott azon törekvésekhez, melyek operatív célként a Közösségek fenntartható növekedésének biztosítását határozzák meg a globális kihívásokra adott megfelelő válaszok kialakítása révén. A megyei részprojekt a tervezett programelemek tekintetében illeszkedik az – uniós szakpolitikai ajánlások figyelembe vételével kialakított és megfogalmazott – nemzeti tervezési dokumentumokhoz is (Nemzeti Reformprogram valamint ennek munkaerőpiacot érintő intézkedéseként meghirdetett Nemzeti Munka Terv). A projekt szakmai megvalósítása hozzájárul az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó nemzeti vállalásokat, valamint az azokat megalapozó intézkedéseket részletesen kifejtő Nemzeti Intézkedési Terv megvalósításához is, hiszen egyik legfontosabb céljának tekinti a 25-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta növelését, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkentését így foglalkoztathatóságuk javítását. A projekt elősegíti továbbá a hátrányos helyzetű személyek
75
10
társadalmi integrációját segítő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia intézkedéseinek megvalósulását, amennyiben figyelembe veszi a Stratégiában megfogalmazott három színtéren megvalósuló foglalkoztatási lehetőségeket és ezek átjárhatóságának biztosítását. Így lehetőséget biztosít az elsődleges, valamint az ún. köztes munkaerőpiacon is nehezebben elhelyezhető, közfoglalkoztatásban résztvevő személyek számára a nyíltpiaci foglalkoztatásba kerülésre. Ezzel közvetetten a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy a fenti három pillérre épülő rendszerének kialakítását szolgálja olyan módon, hogy az egyes alrendszerek egymástól elkülöníthetők, de közben rugalmasan átjárhatók legyenek. A fenti dokumentumokhoz is illeszkedve a kiemelt projekt keretében 2015.10.01. -2018.12.31. között 2.760 fő különböző, de jól körülírható munkaerő-piaci hátránnyal rendelkező 25-64 év közötti álláskereső, illetve egyéb módon inaktív, valamint közfoglalkoztatásból kikerülő személy elhelyezkedési esélyeinek növelésében, foglalkoztathatóságának javításában kívánunk konkrét segítséget nyújtani. Terveink szerint a program keretében a programba vontak legalább 70,7%-a (1950 fő) részére támogatott foglalkoztatás segítségével kívánjuk a szükséges munkatapasztalat, munkagyakorlat megszerzését illetve az önfoglalkoztatás lehetőségét biztosítani. A programban legalább 1600 fő át- és továbbképzését kívánjuk megvalósítani. Az életkori jellemzőkből, iskolai végzettség szintjéből, illetve élethelyzeti sajátosságokból eredő elhelyezkedési korlátok feloldására a projektben az egyéni szolgáltatási és támogatási szükségletek felmérésén alapuló és egyéni fejlesztési tervben rögzített egyéni munkaerő-piaci programok szolgálnak, segítve a munkaerő-piaci (re)integrációt. Az egyéni programok szükségletorientált szolgáltatások és foglalkoztatási támogatások rendszerszerű egymásra épülésével kerülnek kialakításra, illeszkedve a munkanélküli/inaktív személy munkaerő-piaci környezetéhez is. A projekt közvetlenül szolgálja a munkaadók szolgáltatási igényeinek felmérését és kielégítését, a toborzási, kiválasztási folyamatokban történő aktív szerepvállalást a Kormányhivatal állami foglalkoztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége részéről. A munkáltatói kapcsolattartást olyan szintű hálózati és a projektmegvalósítás minden helyszínén valamint vonzáskörzetében elérhető szolgáltatássá téve, ami a keresleti oldal igényeinek és elvárásainak alaposabb megismerését eredményezi. Ezzel párhuzamosan mind a munkáltatói, mind az álláskeresői oldal számára kívánjuk biztosítani azokat a szolgáltatásokat, melyek az Unióban működő állami foglalkoztatási szolgálatok tevékenységével összhangban, a Közösség munkaerő-piaca keresleti és kínálati oldalának kiegyenlítését célozzák. A szolgáltatásokat az EURES partnerségi hálózat kereteink belül, EUREStanácsadó közreműködésével tervezzük biztosítani. A program eredményes megvalósításával – megfelelő szakemberek át- és továbbképzésével, foglalkoztatási és mobilitási támogatásokkal – a munkáltatói igények magasabb színvonalú kielégítésével a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását tervezzük elősegíteni. A program végrehajtására a 3 éves időtartamra 2.760millió Ft, az EURES feladatok ellátására ezen belül 30 millió Ft áll rendelkezésünkre. 17. táblázat: Számszerűsíthető eredmények (GINOP 5.1.1-15) Mutató neve
Célérték
Célérték elérésének időpontja
A projektben résztvevő munkanélküliek száma, beleértve a tartós munkanélkülieket is
2760 fő
2018.06.30.
10
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011–2020)
76
Mutató neve
Célérték
Célérték elérésének időpontja
Az NFSZ által megvalósított programokban résztvevő, alapfokú (ISCED 1), vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkezők száma
920fő
2018.06.30.
A projektből való kilépés időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma
1361fő
2018.12.31.
A projektből való kilépés időpontjában képesítést, vagy tanúsítványt szerző résztvevők száma
célérték nélküli
2018.12.31.
A projektből való kilépés időpontjában képesítést, vagy tanúsítványt szerző, alapfokú (ISCED 1), vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező résztvevők száma
429 fő
2018.12.31.
A projektből való kilépés után 6 hónappal foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma
856 fő
2019.06.30
Az NFSZ fejlesztéséhez kapcsolódó képzésekben résztvevő alkalmazottak száma
célérték nélküli
2018.12.31.
Magyarország minden konvergencia régióba tartozó megyéjében dolgozik legalább egy főállású EURES tanácsadó indikátor)
Igen
2018.12.31.
Budapesten és Pest megyében is dolgozik legalább egy főállású EURES tanácsadó
2018.12.31.
Forrás: Saját szerkesztés
3. GINOP-6.1.1-15 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” Projekt megvalósítása: 2015.12.01 – 2018.12.31. Rövid összefoglaló: A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a közfoglalkoztatásban résztvevők foglalkoztathatóságának javítása érdekében a képzési lehetőségeik célzott bővítését, a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéshez vezető utak kiszélesítését. A program kiemelt célja a közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató személyes szolgáltatások nyújtása. A program lebonyolítója a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (mint konzorciumvezető), a Belügyminisztérium (kiemelt konzorciumi partner), valamint 18 konvergencia régióbeli megyei kormányhivatalok alkotta konzorcium. A kiemelt projekt keretében támogatásban részesülhetnek a kevésbe fejlett régiókban (Északmagyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) magyarországi lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, tankötelezettségüket teljesített, elsősorban alacsony iskolai végzettséggel (ISCED1, ISCED 2) rendelkező, de öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért felnőtt személyek, akik közfoglalkoztatási jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. Központilag a program 30 milliárd forintból valósul meg az előirányzott 85000 fő képzésbe vonásával. Komárom-Esztergom megyére a program végrehajtására a 3 éves időtartamra 541 millió forint áll rendelkezésünkre, a tervezett bevonandó létszámunk a program fizikai befejezéséig 1573 fő, ebből 555 fő képzésbe vonását 2016. június 30-ig kell megvalósítanunk.
77
18. táblázat: Projektre vonatkozó output indikátor és elvárt célértéke (GINOP-6.1.1-15) Mutató neve
Célérték
Célérték elérésének időpontja
Képzésben résztvevők száma
85 000 fő
projekt fizikai befejezése
Képzésben résztvevő alacsony képzettek száma (ISCED 1,2)
80 000 fő
projekt fizikai befejezése
A képzés során tanúsítványt vagy bizonyítványt szerző résztvevők száma
68 000 fő
projekt fizikai befejezése
A képzés során tanúsítványt, vagy bizonyítványt szerző résztvevők közül, a programba lépéskor alacsonyan képzettek száma (ISCED 1, 2)
64 000 fő
projekt fizikai befejezése
Forrás: Saját szerkesztés
3.2 A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZET E Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata A város a projekt keretében nem tervezett bérköltséget, a foglalkoztatási paktumban vállalt feladatait a polgármesteri hivatal munkatársaival és beszerzett külső szakértői támogatás biztosításával fogja teljesíteni. Emellett az önkormányzatnak a projekthez kapcsolódó feladatainak ellátását a Stratégiai és Pályázati iroda munkatársai biztosítják majd, saját hozzájárulásként. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete A GFSZ projektmenedzsment és pénzügyi menedzsment ellátására 1 fő (Projektmenedzser és pénzügyi menedzser), az 1. főtevékenység megvalósításához kapcsolódóan 2 fő (paktumiroda vezető, paktumiroda munkatárs), a 2. főtevékenység (munkaerő-piaci szolgáltatások) ellátására pedig összesen 4 fő munkatársat kíván alkalmazni, várhatóan toborzás-kiválasztási szakértő, pályaorientációs tanácsadó, mentor és vállalati kapcsolattartó pozíciókban. Ezen kívül eseti jelleggel, igény esetén munkaerő-piaci specialistákat is tervez alkalmazni megbízási szerződéssel. 19. táblázat: A projektmenedzsment szervezet személyi kapacitása
Projektben tervezett feladat
Képzettség
Szakmai tapasztalat a projektben ellátandó feladat vonatkozásában (év)
Projektmenedzser
gazdasági felsőfokú képesítés
legalább 2 év
20
206 650
Pénzügyi vezető
szakirányú felsőfokú végzettség
legalább 5 év
20
206 650
Tervezett munkaidő a projektben (óra/hónap)
Tervezett bruttó bér (Ft/hó)
Forrás: Saját szerkesztés
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya A Kormányhivatal a 2. főtevékenységhez 3 főt kíván alkalmazni, szakmai megvalósítói munkakörben (egyéni munkaerő-piaci programok megvalósítása dokumentálása, pénzügyi kifizetések koordinálás, dokumentálása, stb.), továbbá a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódóan további 3 fő alkalmazását tervezi, várhatóan mentor, munkaerő-piaci humántanácsadó (pályatanácsadás, 78
álláskeresési és munkatanácsadás, tesztírásra felkészítés, stb.), munkaerő közvetítő, munkáltatói kapcsolattartó, stb. munkatevékenységhez kapcsolódóan. A kormányhivatal a munkaerő-piaci szolgáltatások megvalósítás során szorosan együttműködik a Gazdaságfejlesztő Szervezettel. A projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment szervezetet Tatabánya MJV Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete működteti, saját tulajdonú 15 négyzetméteres irodahelyiségében, 1 fő pénzügyi vezető és 1 fő projektmenedzser funkciót biztosítva a projekt teljes időtartamára. E két funkciót, heti 2x20 órában a szervezet alkalmazottjaként egy személy látja el, aki rendelkezik a felhívásban előírt végzettséggel és tapasztalattal, mindkét pozíció vonatkozásában. A projektmenedzsment szervezet célja, hogy biztosítsa a projekt átláthatóságát, nyomon követhetőségét, a megfelelő projekt-adminisztrációt és információáramlást, valamint a napi kapcsolattartás lehetőségét a menedzsment és a konzorciumi tagok között. A menedzsment felel az előkészítéshez kapcsolódó és a megvalósulás során felmerülő feladatok pontos ütemezésének betartásáért, a mérföldkövenként előírt kifizetési igénylések és beszámolók határidőre történő benyújtásáért, a monitoringért és a kontrollingért, valamint feladata a projektülések szervezése, lebonyolítása és dokumentálása. 11. ábra: Összefoglaló szervezeti ábra
Forrás: Saját szerkesztés
A monitoring és kontrolling feladatok bemutatása Kiemelt fontosságú feladat a projekttervben megfogalmazott céloknak megfelelő teljesítések, eredmények elérése, a rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználása, a vállalt határidők pontos betartása, és mindezek összhangjának megteremtése. A projektmenedzsment egyik fontos feladata, hogy folyamatosan nyomon kell követnie a projekttevékenységek előrehaladását, elemeznie és értékelnie kell egy adott időpontra vonatkoztatott részteljesítés alapján, hogy a határidőre történő teljesítés megvalósítható-e, valamint az addig elért teljesítéshez felhasznált erőforrások és költségek lehetővé teszik-e a még hátralévő feladatok tervezett kereteken belüli megvalósítását. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a projekt megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a projekt megvalósítását szükségessé tették. A monitoring folyamatos adatgyűjtés, feldolgozás és továbbítás a döntések előkészítése érdekében. A projekt döntéshozóinak a projekt előrehaladásáról folyamatos tájékozódásra van szüksége, hogy az esetleg szükséges korrekciókról idejében tudjanak dönteni. A projekt-monitoring a projekt teljes időtartama alatt végzett folyamatos tevékenység
79
Hasonlóan a monitoring feladatokhoz, a projekt-kontrolling szintén a projekt teljes időtartama alatt végzett tevékenység és a projekt végrehajtására összpontosít, ennek megfigyeléséhez az indikátorrendszerre fókuszál. A menedzsment a projekt-kontrolling eredményeiről, a projekt előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja a paktumszervezetet. A kontrolling keretében a projekt vezetés a definiált célok elérése érdekében folyamatosan figyeli a projekt tevékenységek határidőre való teljesítését, ellenőrzi az erőforrások és a költségek optimális felhasználását és az elvárt eredmények megvalósulását. A megvalósítás elemzésével döntés előkészítési információkat szolgáltat. A projektértékelés meghatározott időszakonként elvégzett tevékenység, amelynek során a projektcél elérésének, a részeredményeknek részletekbe menő értékelése történik meg, illetve ennek eredményeként sor kerülhet a projekt végrehajtásának menetközben történő korrekciójára. Az értékelés célja a projekt egészének átgondolása, és ennek alapján a szükséges módosítások kidolgozása.
4. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE 4.1 A TERVEZETT FEJLESZT ÉS BEMUTATÁSA 4.1.1 A MEGVALÓSULÁS HELYS ZÍNE A megvalósítás fő helyszíne a leendő paktumiroda, és a menedzsment iroda lesz, mindkettő a Gazdaságfejlesztési Szervezet székhelyén kap helyet (2800 Tatabánya, Szent Borbála út 1.). 4.1.2AZ ELŐKÉSZÍTÉSHEZ ÉS A MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Előkészítési tevékenységek
Projekt elképzelés kidolgozása, kialakítása: a projekt átfogó és specifikus céljainak, fő tevékenységeinek, célcsoportjainak kialakítása a konzorciumi tagokkal közösen
Költségvetés megtervezése: o
a projekt tervezett tevékenységeihez tartozó fő számok meghatározása,
o
részletes költségvetés kialakítása
Igényfelmérés: a város munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő-igényének felmérése
Konzorciumi partnerség építés: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály konzorciumi együttműködésének tartalmi és humánerőforrás oldali előkészítése
Paktum tagok azonosítása: A konzorciumi tagokkal közösen a leendő paktum lehetséges tagjainak összeállítása
Partnerségi Fórumok: a foglalkoztatási paktum lehetséges leendő tagjainak meghívása, tájékoztatása, motiválása
Kérdőíves igényfelmérés a vállalkozók körében: a városban működő vállalkozások munkaerőigényének, foglalkoztatási problémáinak feltárása
Megvalósíthatósági Tanulmány: a támogatási kérelem mellékleteként benyújtandó, részletes, a projektet megalapozó dokumentum elkészítése
Paktum partnerség építés: a paktum partnerségbe bevonandó helyi, releváns szervezetek összegyűjtése, felkeresése, összefogása
80
Támogatási kérelem összeállítása és benyújtása
Foglalkoztatási célú kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése Az OP programok munkaerő-igényeinek támogatása a TOP és GINOP fejlesztések munkaerőigényeinek szem előtt tartásával: a TOP fejlesztések várhatóan később lesznek időszerűek és emellett alacsonyabb munkaerő-igényűek is, viszont a GINOP fejlesztésekre már tekintettel kell lenni a 2017. évi tevékenységek tervezésekor. A projekt tevékenységeinek, illetve a célcsoport bevonásának tervezése során különös tekintettel kell lenni a várható TOP, EFOP és GINOP támogatásban részesülő szervezetek és vállalkozások munkaerő-igényeire. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) célja a humán tőke növelése, a társadalmi környezet javítása, a társadalmi felzárkózási kihívások kezelése, a szegénység elleni küzdelem, és az egészségmegőrzés népszerűsítése. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül:
a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és esélyteremtés, aktív közösségek és fiatalok stb.), egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben, Jó Állam megerősítése.
Az EFOP célkitűzései 7 prioritási tengely köré csoportosíthatók: 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 5. prioritás: Jó állam 6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. prioritás: Technikai segítségnyújtás A paktum projekt keretében nyújtható támogatások, tevékenységek jelentősen hozzájárulnak az EFOP Befogadó társadalom prioritásának célkitűzéseinek megvalósításához, tehát a foglalkoztathatóság fejlesztéséhez, a társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növeléséhez, a szegénység és a hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozásához, segítséget nyújt a területi leszakadási folyamatok megállításában és a munkaerő-piaci integráció erősítésében. Tatabánya területén a www.palyazat.gov.hu szerint EFOP támogatásban még egy pályázó sem részesült. A Paktumiroda feladata, hogy a tervezett EFOP fejlesztések munkaerő-igényét felmérje, és összekösse azok megvalósítását a paktum projekttel, együttműködve a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával. A GINOP program egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. Ennek érdekében támogatja a program a vállalkozások versenyképességének javítását és foglalkoztatásának ösztönzését, valamint a munkaerő versenyképességének növelését: oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházások révén a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében. A GINOP támogatásban részesülő vállalkozások munkaerő-igényei, illetve a TOP forrásokból támogatott gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése eredményeképpen kialakuló munkaerő-szükséglet kielégítése is támogatható a jelen projekt keretében.
81
A Paktum iroda feladata, hogy az EFOP és GINOP nyertes cégek, szervezetek megkeresése folyamatosan megtörténjen, illetve a megyeszékhely által koordinált TOP projektek munkaerőigényének felmérésére sor kerüljön annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődjön a projektbe történő bevonásuk, és az általuk megfogalmazott munkaerő-igényeknek megfelelően célirányosan megvalósulhasson az igényelt munkaerő toborzása.
4.1.3 A FEJLESZTÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE a)Társadalmi és gazdasági hatások, esélyegyenlőség 1. Foglalkoztatás és munkaerőpiac Magyarországon a leghatékonyabbnak bizonyuló komplex aktív munkaerő-piaci programok gerincét – a valamennyi résztvevőnek nyújtott munkaerő-piaciszolgáltatásokon túl – régóta a legeredményesebbnek bizonyult eszközökként alkalmazott bérjellegű támogatások, a képzések és a vállalkozóvá válást elősegítő támogatások jelentik. A bértámogatás összességében a mérsékelten költséges eszközök közé tartozik: 2012-ben az egy kilépőre számított havi támogatás átlaga 68,6 ezer Ft/hó volt, amivel a képzésnél, bérköltségtámogatásnál, a vállalkozóvá válás támogatásánál és a különböző típusú közfoglalkoztatások 11 összesített átlagánál is olcsóbbnak bizonyult. Egy kutatás kimutatta, hogy a bértámogatásban részt vettek 77%-a esetében eredményes volt a bértámogatás, hiszen hat hónap elteltével ilyen arányban találták a résztvevőket a nyílt munkaerő-piacon. Szakértők szerint a képzés, amellett, hogy az egyik legköltségesebb munkaerő-piaci eszköz (az egy kilépőre számított havi támogatási összeg átlaga 2012-ben 114,2 ezer Ft/hó volt), általában nem túl hatékonyan célzott. A többi eszközhöz viszonyítva feltételezhetően jobban érvényesül esetében a holtsúly-hatás, azaz nagyobb arányban vesznek részt benne olyanok, akik nagy valószínűséggel a részvétel nélkül is elhelyezkedtek volna. A képzésből kikerültek elhelyezkedési mutatóját – 3-6 hónappal a képzést követően – a szakértők 30-50% közé teszik. A paktum projektben a foglalkoztatással összefüggő folyamatokat közvetlenül vagy közvetve befolyásoló szereplők újszerű, intenzív együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók és munkavállalók könnyen és gyorsan „egymásra találjanak”. A képzési rendszer megújítása és a képzési kínálat összeállítása során alapelv a megfelelés a munkaadók elvárásainak, így olyan munkavállalókat tudnak foglalkoztatni, akik képesek magas színvonalon ellátni az adott munkakörhöz kapcsolódó feladatokat. A foglalkoztatási projektelem egyértelműen hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, aminek a hatása több szinten is megmutatkozik:
az érintett munkaadók kapacitása növekszik, így képessé válnak több termék előállítására, több szolgáltatás biztosítására, ezáltal növekednek a bevételeik, amelyeket fejlesztésre tudnak fordítani, mindezek által pedig javul a likviditásuk és erősödik a versenyképességük;
helyi és megyei szinten a munkahelyteremtésnek köszönhetően bővül a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség, ami növeli az elégedettséget mind a lakosság, mind a vállalkozások körében;
11
Csoba Judit – Nagy Zita Éva: A magyarországi képzési, bértámogatási és közfoglalkoztatási programok hatásvizsgálata. Munkaerőpiaci Tükör 2011., MTA Közgazdaságtudományi Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2011
82
a települési önkormányzatok esetében emelkedhetnek a helyi iparűzési adóból származó bevételek, míg megyei szinten a GDP növekedése jelentkezik egyértelmű előnyként;
a célzott támogatásokkal megerősödhetnek a megyei szinten kiemeltnek tartott húzóágazatok.
Negatív externália lehet, hogy azok a vállalkozások vagy esetleg ágazatok, amelyek nem vagy kevésbé részesülnek a foglakoztatási paktum által elérhető előnyökből, versenyhátrányba kerülhetnek a többi hasonló szereplővel szemben, ami elsősorban helyi szinten feszültséget jelenthet.
2. Munkakörülmények A támogatás eredményeként megjelenő kiadáscsökkenésből, illetve bevétel-növekedésből fakadóan az érintett munkaadóknál lehetőség nyílik a munkakörülmények javítására, hiszen felszabadulnak olyan pénzügyi többletforrások, amelyeket fejlesztésekre tud fordítani az érintett cég. A potenciális munkaadókkal való egyeztetések során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy csak olyan munkáltatók kaphassanak foglalkoztatási célú támogatást, amelyek megfelelő munkakörülményeket biztosítanak munkavállalóik számára. 3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme Mivel a képzési és a foglalkoztatási projektelembe elsősorban olyan potenciális munkavállalók kerülnek bevonásra, amelyek valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthetők (lásd a 4. pontban az esélyegyenlőségi csoportokat), ezért társadalmi integrációjukhoz egyértelműen hozzájárul a megyei jogú város foglalkoztatási paktuma – többek között az alábbi módon:
a mélyszegénységben élők és az alacsony képzettségűek olyan kulcskompetenciákat és szakmákat sajátíthatnak el, amelyek segítik munkaerő-piaci reintegrációjukat;
a paktum tanácsadási tevékenysége lehetőséget nyújt arra, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók ismerjék a kisgyermekes munkavállalók és az idősek alkalmazásából származó előnyöket, ami segíti a nőket a gyermekvállalás utáni visszatérésben, illetve az idősebb korosztály tapasztalatának megfelelő értékelését;
a pályakezdők lehetőségeit javítja a munkatapasztalat-szerzés;
a toborzás során lehetőség van kiemelt figyelmet fordítani a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is.
Összefoglalóan elmondható, hogy a fentiekben említett társadalmi csoportok munkaerő-piaci és össztársadalmi integrációját nagymértékben elősegíti a megyei jogú város foglalkoztatási paktuma, hiszen tudatosítja az előnyöket egyéni, szervezeti és állami szinten egyaránt, valamint pénzügyi oldalról is biztosítja az érintettek képzését és foglalkoztatását. 4. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség szempontjából érintett célcsoportok (nők, GYES-ről/GYED-ről visszatérők, pályakezdők, idősek, fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, mélyszegénységben élők, romák) hatékony munkaerő-piaci (re)integrációja csak úgy valósulhat meg, ha arra minden érintett fél megfelelően fel van készítve. A képzés, a munkatapasztalat-szerzés és a foglalkoztatás során erre kiemelt hangsúlyt fognak fektetni, továbbá egyenlő eséllyel fogják biztosítani az érintett célcsoportok hozzáférését a projekt, illetve a megyei jogú város foglalkoztatási paktuma által biztosított szolgáltatásokhoz. A toborzás-kiválasztás átláthatósága azért is kiemelten fontos, mert az elutasítás negatív pszichológiai hatást válthat ki az egyébként is hátrányos helyzetűnek tartott csoporthoz tartozó személy esetében, illetve helyi szinten akár feszültséget is okozhat a célcsoport tagjai között. A támogatási kérelem konkrét esélyegyenlőségi vállalásai:
83
a konzorcium vállalja, hogy a képzés és a foglalkoztatás során az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe veszi. Nem lesz kirekesztő egyetlen társadalmi csoporttal szemben sem, nem foganatosít olyan rendelkezést, amely során hátrányos megkülönböztetésben részesül bárki vagy bármilyen társadalmi csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt;
a foglalkoztatás során kiemelt figyelmet fordítanak az egyenlő bánásmód követelményére (2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 12. §);
a partnerség kialakítása során egyenlő eséllyel nyújt lehetőséget a részvételre és a bekapcsolódásra az érintett szervezetek és személyek számára;
a projektmenedzsment és a paktum iroda munkatársainak toborzása és kiválasztása átlátható folyamatként, hátrányos megkülönböztetés nélkül megy végbe (lásd az első bekezdést);
a potenciális munkaadókkal lefolytatott egyeztetések, tanácsadások során kiemelik az esély-egyenlőségi célcsoportokba tartozó személyek foglalkoztatásának előnyeit és esetleges hátrányait;
a jogszabályi kötelezettségből fakadóan esélyegyenlőségi tervvel rendelkező konzorciumi tagok vállalják, hogy a projekt megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítanak az esélyegyenlőségi tervben foglaltak betartására.
A paktum projekt Tatabánya Helyi Esélyegyenlőségi Programjának
12
következő céljaihoz illeszkedik:
1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők: alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők felzárkóztatása, pszicho- szociális felkészítése; munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi nehézségek csökkentésére irányuló programok; csoportos prevenciós és korrekciós programok. 2. Nők: munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi nehézségek csökkentésére irányuló programok és csoportos prevenciós, korrekciós programok. 3. Fogyatékkal élők: munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi nehézségek csökkentésére irányuló programok; csoportos prevenciós és korrekciós programok. 4. Területi kiegyenlítődés: A tevékenységek tervezése és megvalósítása során a konzorcium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kedvező hatásokból a teljes paktum-terület részesüljön, így azok a szegregátumok, amelyeket a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája megnevez. 5. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme. Magyarország Alaptörvényének XII. cikke alapján „(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
12
https://hep.tkki.hu/Public/DownloadFile.ashx?Path=%7e%2fUpload%2fProjectFiles%2f201%2fe388f448-5db5-436d-8af0e13ec5ebc9722015.Osszefesult_HEP_publikalasra_Tatabanya.pdf.resx&Type=Project&UseOriginalName=False
84
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.” Magyarország Alaptörvényének VI. cikke alapján „(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” A megyei jogú város foglalkoztatási paktuma hozzájárul ahhoz, hogy ezek az alapvető jogok minden potenciális érintett számára biztosítottak legyenek – többek között az alábbi eszközökkel:
igény esetén támogatja a képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás alatt igénybe vett gyermekfelügyeletet vagy más hozzátartozó ápolását/gondozását,
igény esetén támogatja a mobilitást az elhelyezkedés segítése érdekében,
elemzi a paktum-terület gyermekellátási szolgáltatásait és annak lehetőségét, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (1. prioritás) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás szükségleteinek támogatására milyen formában nyújthatók munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) a paktum keretein belül.
b) Fenntartható gazdasági működés és környezeti fenntarthatóság A megyei jogú város foglalkoztatási paktumának hatása a környezeti fenntarthatóságra – jellegéből kifolyólag – viszonylag korlátozott: alapvetően „soft” jellegű beavatkozásokra kerül sor, amelyek hatása a környezeti elemekre elhanyagolható, számszerűsítésük nem lehetséges. Gyakorlatilag csak a képzés és a foglalkoztatás során jelentkezhetnek opcionálisan környezeti hatások: 1) amennyiben a képzéseken résztvevők lakóhelye és a képzés helyszíne különböző településen található, a közlekedésből eredő ártalmak levegő- és zajszennyezésben, illetve rezgésként jelenhetnek meg – tekintettel azonban az érintettek viszonylag alacsony számára és a képzés korlátozott időtartamára, ez a hatás elhanyagolható; 2) szintén mobilitásból fakadó terhelés következhet be a lakóhely és a munkahely közötti ingázás miatt – a hatás mértéke az előbbiekhez hasonlóan ebben az esetben is csekély; 3) a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő másik környezeti hatás előfordulási valószínűsége, iránya és mértéke pontosan nem jelezhető előre, ez ugyanis attól függ, hogy a támogatott foglalkoztatásban részesülő munkaadó milyen ágazatban tevékenykedik. Így egy vegyi üzemnél számolni lehet talajszennyezéssel, közösségi közlekedés fenntartása esetén levegő- és zajszennyezéssel, de akár kedvező hatások is felléphetnek, pl. egy építőipari cégesetében az épített környezet állapota javulhat, vízgazdálkodással foglalkozó szervezet tevékenysége nyomán pedig a vizek állapotában következhet be pozitív változás) – ezek mindegyike a paktumtól függetlenül is fennáll, a paktum hatása tehát jelentéktelennek tekinthető. A támogatási kérelem konkrét vállalásai a környezeti fenntarthatóság vonatkozásában:
a környezettudatos menedzsment és szervezés keretében a papíralapú kommunikáció és irattározás ésszerű szintre mérséklése – a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése érdekében;
a támogatási kérelemmel kapcsolatos közbeszerzések során annak mérlegelése, hogy milyen mértékben és formában lehet alkalmazni a zöld közbeszerzési alapelveket;
a projektmenedzsment és a paktum iroda kialakítása során az energiafogyasztás csökkentését szolgáló beavatkozások tervezése (pl. alacsony energiafogyasztású eszközök beszerzése), valamint a szelektív hulladékgyűjtés alapvető feltételeinek biztosítása;
85
a potenciális munkaadókkal kapcsolatos egyeztetések során annak felmérése, hogy mennyire nyitottak a távmunka bevezetésére.
Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának legfontosabb hatásai Potenciális munkavállalók -
képzettségi szint növelése, versenyképes képzettség megszerzése; munkatapasztalat szerzése; önfoglalkoztatóvá válás; elhelyezkedés az elsődleges munkaerőpiacon; jövedelemszerzési lehetőség, kiszámítható bevételek; gyermekfelügyelet igénybevétele; mobilitás, hozzájárulás a lakhatási és utazási költségekhez.
Potenciális munkáltatók -
megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állása; bérköltségek megtakarítása a foglalkoztatás támogatása által; bevételek növekedése az új munkahelyek létrehozása által; likviditási helyzet javulása; forrás a tervezett fejlesztésekre (így a munkakörülmények feltételeinek javítására); versenyképesség növekedése.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata -
munkanélküliek számának csökkenése, foglalkoztatottak számának növekedése; a lakosság képzettségi szintjének emelkedése; a helyi lakosság életkörülményeinek javulása; iparűzési adóból származó bevételek növekedése; a lakossági és vállalkozói elégedettség növekedése; a szociális gazdaság helyi szintű megerősítése.
Komárom - Esztergom megye -
megyei szinten javuló foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség; a lakosság képzettségi szintjének emelkedése; emelkedő GDP; a megye versenyképességének javulása országos és nemzetközi szinten egyaránt; megyei szintű partnerség, összehangolt fejlesztések megvalósítása.
4.1.4 PÉNZÜGYI TERV 4.1.4.1 MÓDSZERTANI BEVEZETŐ A projekt nem jövedelemtermelő, alapvetően közhasznú tevékenység, a projektgazdának a projekt megvalósítása és fenntartása során bevétele nem keletkezik. Éppen ezért a pénzügyi terv vizsgálatának időhorizontját a projekt megvalósításának időtartamára határoztuk meg. Jelen pályázatban a támogatás mértéke a Pályázati Útmutató D2.pontja alapján 100%-os. Mivel a támogatás 100%-os, így a projekt önerőt nem igényel . A projekt likviditásának biztosításához azonban szükséges időszakosan saját forrást bevonni, melyet a pályázó konzorcium egyéb bevételeiből biztosít. Az önkormányzati fenntartású Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Gazdaságfejlesztő Szervezet) vállalkozási tevékenységet végez, de a projekttevékenység jellege alapvetően nem vállalkozási. Az amortizáció kezelésének módja: a projektben amortizáció elszámolására nem kerül sor. 4.1.4.2 A FEJLESZTÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA
86
A támogatási felhívás előírja, hogy a projekt összköltségének legalább 70 százalékát közvetlen munkaerő-piaci fejlesztést eredményező és a célcsoporthoz köthető tevékenységre kell fordítani. Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktuma ennek az előírásnak megfelel. A program első szakaszának összköltsége: 0,3 Mrd Ft, ebből
Kb. 70% a célcsoportnak juttatott támogatásokra és szolgáltatásokra -
Bértámogatás, képzési támogatás, lakhatási- és útiköltség
-
Munkaerő-piaci szolgáltatások
Kb. 30% a paktumszervezet működtetésére, valamint a munkaadói oldal bevonására -
Képzési és munkaerőigény felmérésre, befektetés-ösztönzésre,
-
A menedzsment költségeire,
-
Szakértői támogatásra,
-
Foglakoztatási stratégia, akcióterv kidolgozására,
-
Munkaprogram és projekttervek kidolgozására,
-
A munkaerő-piaci szolgáltatások egy részének biztosítására.
A pályázó Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Komárom - Esztergom Megyei Kormányhivatalt, az önkormányzati tulajdonú Gazdaságfejlesztő Szervezetet (nonprofit Kft.) vonja be a konzorciumba. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a konzorcium vezetőjeként felelős a projekt nyilvánosságának biztosításáért, részt vesz a foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek elvégzésében, valamint marketingtevékenységével, rendezvények szervezésével, továbbá folyamatos kommunikációval segíti a projekt sikeres végrehajtását. A célcsoportot érintő támogatások, valamint a szakmai szolgáltatások biztosítása a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának feladata, mint kötelezően bevonandó partner vesz részt a projektben. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ) működteti a projektmenedzsment szervezetet és a paktum menedzsment szervezetet és közreműködik a munkaerő-piaci szolgáltatások lebonyolításában. A konzorcium tagjai az elvégzendő feladatok nagyságához és költségigényeihez igazodóan részesülnek a rendelkezésre álló forrásból, melyek eloszlását a 20. táblázat részletezi. 20. táblázat: Forrásmegoszlás %-os aránya konzorciumi partnerek között Konzorciumi tagok
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJV) KONZORCIUMVEZETŐ Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (GFSZ) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (KEMKH)
A paktum forrásmegoszlása
A paktum forrásmegoszlása
8 687 464 Ft
2,9 %
84 589 654 Ft
28,2 %
206 722 882 Ft
68,9 %
87
Forrás: Saját szerkesztés
A foglalkoztatási paktum keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma 205 fő, a foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma 90 fő, a foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma 58 fő. Az elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások betartásával vállaljuk az indikátorok teljesítését. A projektben betervezett költségek, az értékteremtő tevékenységekkel arányosak. A felhívás 5.7 „Szakmai jellegű belső költségvetési korlátok” pontban szereplő költségek teljesülése az alábbiak szerint (21. táblázat) történik:
88
22. táblázat: Belső költségvetési korlátok Költségvetési korlát
Tényleges költséghányad
Projekt előkészítés, tervezés (kivéve közbeszerzési eljárások lefolytatásának költsége)
5%
3,18 %
9 525 000 Ft
Közbeszerzési eljárások lefolytatása
1%
0,28 %
841 000 Ft
Projektmenedzsment
2,5 %
2,5 %
7 489 468 Ft
GFSZ
Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása
0,5 %
0,11 %
315 000 Ft
TMJV
1%
0,9 %
2 699 987 Ft
Tevékenység
Rezsi
Költség
Szervezet
GFSZ
KEMKH
GFSZ, KEMKH
Forrás: Saját szerkesztés
89
23. táblázat: Projektszintű összefoglaló költségvetési tábla I. szint Költség- II. szint Költségtípus kategória Projekt-előkészítés költségei
Egyedi Egyedi költségköltségminimum maximum (%) (%)
Min. Összeg
Max. összeg
Javasolt %
Tervezett költségveté s
TMJV
GFSZ
KEMKH
0,0%
6,0%
0
18 000 000
3,46%
10 366 000
-
9 525 000
841 000
Előzetes tanulmányok, költsége
0,0%
5,0%
0
15 000 000
3,18%
9 525 000
-
9 525 000
-
Közbeszerzés költsége
0,0%
1,0%
0
3 000 000
0,28%
841 000
-
-
841 000
Beruházáshoz kapcsolódó költségek
0,0%
2,0%
0
6 000 000
1,14%
3 432 399
-
1 499 999
1 932 400
Eszközbeszerzés költségei
0,0%
2,0%
0
6 000 000
1,11%
3 318 099
-
1 461 899
1 856 200
Immateriális javak beszerzésének költsége
0,0%
2,0%
0
6 000 000
0,04%
114 300
-
38 100
76 200
0,0%
8,0%
0
24 000 000
7,64%
22 933 314
8 687 464
14 245 850
-
Képzéshez kapcsolódó költségek
0,0%
-
0
-
1,00%
3 000 000
-
3 000 000
-
Egyéb szakértői szolgáltatás
0,0%
-
0
-
5,14%
15 415 850
4 170 000
11 245 850
-
Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei
0,0%
-
0
-
1,20%
3 600 000
3 600 000
-
-
Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége
0,0%
0,5%
0
1 500 000
0,11%
315 000
315 000
-
-
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj
0,0%
-
0
-
0,20%
602 464
602 464
-
-
Egyéb költségek
0,0%
-
0
-
0,00%
-
-
-
-
15,0%
35,0%
45 000 000
105 000 000
34,18%
102 548 552
-
50 329 352
52 219 200
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei
Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei
90
I. szint Költség- II. szint Költségtípus kategória
Egyedi Egyedi költségköltségminimum maximum (%) (%)
Min. Összeg
Max. összeg
Javasolt %
Tervezett költségveté s
TMJV
GFSZ
KEMKH
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (1. főtevékenység bérköltsége)
0,0%
5,0%
0
15 000 000
5,00%
14 996 160
-
14 996 160
-
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.a főtevékenység)
2,0%
10,0%
6 000 000
30 000 000
9,07%
27 198 270
-
-
27 198 270
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.b főtevékenység)
2,5%
20,0%
7 500 000
60 000 000
19,90%
59 704 362
-
34 914 872
24 789 490
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség
0,0%
-
0
-
0,22%
649 760
-
418 320
231 440
Célcsoport támogatásának költségei
70,0%
-
210 000 000
50,18%
150 530 280
-
-
150 530 280
28,18%
84 528 880
-
-
84 528 880
10,07%
30 218 400
-
-
30 218 400
11,93%
35 783 000
-
-
35 783 000
Célcsoport személyi jellegű ráfordításai Célcsoport lakhatási- és útiköltsége
50,0%
-
150 000 000
-
Célcsoport képzési költségei Célcsoport által igénybe vett munkaerő-piaci szolgáltatások költségei Projektmenedzsment költség Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása
2,5%
20,0%
7 500 000
60 000 000
0,00%
-
-
-
-
0,0%
2,5%
0
7 500 000
2,50%
7 489 468
-
7 489 468
-
0,0%
2,5%
0
7 500 000
2,45%
7 348 488
-
7 348 488
-
91
I. szint Költség- II. szint Költségtípus kategória
Egyedi Egyedi költségköltségminimum maximum (%) (%)
Min. Összeg
Max. összeg
Javasolt %
Tervezett költségveté s
TMJV
GFSZ
KEMKH
Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség
0,0%
0,5%
0
1 500 000
0,05%
140 980
-
140 980
-
Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díja
0,0%
2,5%
0
7 500 000
0,00%
-
-
-
-
Egyéb projektmenedzsment költség
0,0%
0,5%
0
1 500 000
0,00%
-
-
-
-
0,0%
1,0%
0
3 000 000
0,90%
2 699 987
-
1 499 985
1 200 002
0,0%
1,0%
0
3 000 000
0,90%
2 699 987
-
1 499 985
1 200 002
100,00%
300 000 000
8 687 464
84 589 654
206 722 882
Általános (rezsi) költség Egyéb általános (rezsi) költség
Forrás: Saját szerkesztés
92
24. táblázat: Részletesen alátámasztott költségvetési táblázat Projekt előkészítés költségei Tevékenység/termék
Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, előkészítő egyeztetések
Munkaerőpiaci helyzetelemzés, igényfelmérés, interjúk, megvalósíthatósági tanulmány
Egység mértékegysége
db
db
Egység értéke
1
1
Nettó egységár
3 700 000
3 800 000
Bruttó egységár
4 699 000
4 826 000
Nettó összesen
3 700 000
3 800 000
Összesen (Ft)
Bruttó összesen
Szervezet
Szöveges indoklás A projekt előkészítéséhez kapcsolódó előzetes szükséglet- és igényfelmérés, helyzetfeltárás, célcsoport elemzése, piackutatás, megvalósíthatósági tanulmány és támogatási kérelem elkészítését megalapozó egyeztetések lebonyolítása; a tevékenység ellátása külső szakértő megbízásával történik 4.699.000 bruttó szolgáltatási díj ellenében.
4 699 000
GFSZ
Munkaerőpiaci helyzetelemzés, igényfelmérés, interjúk, megvalósíthatósági tanulmány: A munkaerőpiaci helyzetelemzés, munkáltatói igényfelmérés és interjúk megvalósításának, valamint a részletes Megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költsége; a tevékenység elvégzésére a konzorciumi tag külső szakértőt von be. A szolgáltatás díja bruttó 4.826.000 Ft.
Szervezet
Szöveges indoklás
4 826 000
9 525 000
Közbeszerzés költsége Tevékenység/termék
Eszközbeszerzés és irodaszerek beszerzésének közbeszerzési szakértői díja Eszközbeszerzés és irodaszer beszerzés eljárási díja Összesen (Ft)
Egység mértékegysége
db
Egység értéke
2
Nettó egységár
150 000
Bruttó egységár
190 500
Nettó összesen
300 000
Bruttó összesen
A projektben két közbeszerzést terveztünk, az eszközökre és az irodaszerekre vonatkozóan. Egy eljárás közbeszerzési szakértői díja bruttó díja 190.500 Ft.
381 000 KEMKH
db
2
230 000
230 000
460 000
460 000
A projektben két közbeszerzést terveztünk, az eszközökre és az irodaszerekre vonatkozóan. Egy közbeszerzési eljárás bruttó díja 230.000 Ft.
841 000
93
Eszközbeszerzés Egység mértékegysége
Egység értéke
Laptop konfigurációval és perifériákkal
db
Iratmegsemmisítő
Mobiltelefon
Tevékenység/termék
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
3
226 220
287 299
678 660
861 897
A szakmai megvalósító munkatársak számára beszerzett notebook konfigurációval és perifériákkal, 287.299 Ft bruttó egységáron számítva.
db
1
118 115
150 005
118 115
150 005
A szakmai megvalósítók munkájának támogatására 1 db iratmegsemmisítő kerül beszerzésre, amelyre bruttó 150.005 Forint egységköltséget terveztünk.
db
3
31 496
40 000
94 488
120 000
A szakmai megvalósítók munkájának támogatására 3 db mobiltelefon kerül beszerzésre, amelyek tervezett egységára bruttó 40.000 Forint.
329 997
A paktum keretében megvalósítandó rendezvényeken kihangosítás céljából 1 db hangtechnikai berendezés kerül beszerzésre, amelynek tervezett egységára bruttó 329.997 Forint.
Szervezet
GFSZ
hangtechnikai felszerelés
db
1
259 840
329 997
259 840
Összesen (Ft) asztali számítógép konfigurációval
fénymásoló, vagy multifunkciós készülék
1 461 899
db
db
6
1
140 000
420 000
177 800
533 400
840 000
420 000
A szakmai megvalósító munkatársak számára beszerzett asztali számítógép konfigurációval és perifériákkal,177.800 Ft bruttó egységáron (bekerülési érték) számítva.
1 066 800
533 400 KEMKH
digitális fényképezőgép
db
1
81 575
103 600
81 575
103 600
Mobiltelefon
db
3
40 000
50 800
120 000
152 400
Összesen (Ft)
Szöveges indoklás
A szakmai megvalósítók munkájának támogatására 1 db fénymásoló vagy multifunkcionális készülék kerül beszerzésre, amelyre bruttó 533.400 Forint egységköltséget terveztünk. A szakmai megvalósítók munkájának megfelelő dokumentálása céljából 1 db digitális fényképezőgép kerül beszerzésre, amelyre bruttó 103.600 Forint egységköltséget terveztünk. A szakmai megvalósítók munkájának támogatására 3 db mobiltelefon kerül beszerzésre, amelyek tervezett egységára bruttó 50.800 Forint.
1 856 200
94
Immateriális javak Tevékenység/termék
szoftvercsomag a megvásárolt laptopokhoz
Egység mértékegysége db
Egység értéke
3
Nettó egységár
10 000
Bruttó egységár
12 700
Nettó összesen
30 000
Összesen (Ft) szoftvercsomag a megvásárolt asztali számítógépekhez
Bruttó összesen
38 100
Szervezet
GFSZ
Szöveges indoklás A beszerzett laptopokhoz szükséges szoftvercsomag (MS Office, Adobe Reader, vírusirtó) bekerülési értéke, bruttó 12.700 Forint egységköltséggel számolva.
38 100
db
6
10 000
12 700
60 000
Összesen (Ft)
76 200
KEMKH
A beszerzett asztali számítógépekhez szükséges szoftvercsomag (MS Office, Adobe Reader, vírusirtó) bekerülési értéke, bruttó 12.700 Forint egységköltséggel számolva.
76 200
Képzéshez kapcsolódó költségek Tevékenység/termék
Paktum mendzsment képzés
Egység mértékegysége
fő
Egység értéke
6
Nettó egységár
200 000
Bruttó egységár
200 000
Nettó összesen
1 200 000
Bruttó összesen
Szervezet
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó 3*2 napos képzés, melynek egy főre jutó költsége bruttó 200.000 Ft. (a képzés díja áfamentes, bruttó összeg került meghatározásra)
1 200 000
GFSZ
Együttműködést elősegítő, csapatmunkát erősítő 2 napos tréning
fő
16
39 370
50 000
629 920
800 000
Szöveges indoklás
Együttműködést elősegítő, csapatmunkát erősítő, 2 napos tréning: A paktum projektben résztvevő munkatársak számára kétnapos tréninget szervezünk, amelynek célja, hogy a két éves projektben történő hatékony együttműködést megalapozza, a résztvevők kommunikációs és együttműködési készségeinek fejlesztése által. A tréning díja bruttó 25.000 Ft / fő / nap.
95
Munkáltatói igényre reagáló egyedi képzések tananyagfejlesztéséhez kapcsolódó költségek Tananyagfejlesztéshez és képzéshez kapcsolódó akkreditációs, minősítési, értékelési, regisztrációs díjak
db
db
5
5
145 669
15 000
185 000
15 000
728 345
75 000
Összesen (Ft)
Az előzetes igényfelmérések alapján 5 új képzéssel számoltunk, melyeknek tervezett átlagos költsége bruttó 185.000 Forint.
925 000
A vállalkozások részéről érkező képzési igények megvalósításához szükséges akkreditációs, minősítési, értékelési és regisztrációs díjak. Az előzetes igényfelmérések alapján 5 képzéssel számoltunk, átlagosan 15.000 Ft költséggel
75 000
3 000 000
Szakmai egyéb szolgáltatások Tevékenység/termék
Partnerségi fórumok szakértői támogatása
Egység mértékegysége
db
Egység értéke
3
Nettó egységár
100 000
Bruttó egységár
127 000
Nettó összesen
300 000
Bruttó összesen
381 000
Szervezet
TMJV
Szöveges indoklás 3 db partnerségi fórum (1. főtevékenységhez kapcsolódó, partnerségépítő és együttműködést támogató rendezvények) előkészítése, szakmai tartalmának összeállítása, moderálása és dokumentálása
96
Interaktív munkáltatói konferencia és állásbörze (partnerség, munkáltatók, célcsoport bevonásával)
db
2
991 732
1 259 500
1 983 464
2 519 000
Munkáltatói konferencia és állásbörze: a paktum partnerség, a munkáltatók és a célcsoport széles körű bevonásával 2 alkalommal kerül megrendezésre egy állásbörzével egybekötött interaktív munkáltatói konferencia, amelynek keretében lehetőség nyílik a célcsoport és a munkáltatók közvetlen találkozására; helyszíni állásinterjúk, jelentkezések leadása, kompetenciafelmérés és tesztkitöltések, munkáltatói előadások és workshopok a program részét képezik. A költségelem magában foglalja a rendezvény részletes szakmai koncepciójának és forgatókönyvének kidolgozását, a kapcsolódó kommunikációs tevékenységeket, a rendezvény programjának és meghívójának elkészítését, valamint a résztvevők toborzását, a program szervezői és moderátori teendőinek ellátását, valamint a helyszín és ellátás biztosítását. Egy konferencia tervezett költségvetése bruttó 1.259.500 Ft
Paktum monitoring folyamatos szakértői támogatása, minősítés szakmai előkészítése, szükséges dokumentációk elkészítése
db
25
40 000
50 800
1 000 000
1 270 000
25 * 0,5 szakértői nap / bruttó 50.000 Ft / 0,5 szakértői nap
Összesen (Ft)
Foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása
4 170 000
db
1
2 000 000
2 540 000
2 000 000
2 540 000 GFSZ
Projekttervek kidolgozása
db
3
300 000
381 000
900 000
1 143 000
A 3. mérföldkőig kötelezően elkészítendő és jóváhagyandó foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozására külső szakértő kerül bevonásra. A stratégia és akcióterv kidolgozásának tervezett bruttó költsége 2.540.000 Forint, amely magában foglalja részletes foglalkoztatási helyzetelemzést A felhívás által kötelezően előírt projekttervek kidolgozása, melyre külső szakértő kerül bevonásra. 3 db projektterv készül el, amelyek egységára bruttó 381.000 Ft.
97
Paktum működésére vonatkozó folyamatok, ügyrend, SZMSZ kidolgozása
Paktum munkaprogram
Befektetésösztönzési célú film és kiadványok
Befektetésösztönzési célú rendezvények, helyi gazdasági -foglalkoztatási vállalkozói fórumok
Munkajogi tanácsadás
Összesen (Ft)
db
db
db
db
óra
1
1
1
2
100
500 000
1 200 000
2 845 000
115 000
11 800
635 000
1 524 000
3 613 150
146 050
14 986
500 000
1 200 000
2 845 000
230 000
1 180 000
635 000
A paktum működésére vonatkozó folyamatok, ügyrend, SZMSZ kidolgozása, melyet külső szakértő valósít meg, a tervezett szakértői díj bruttó 635.000 Forint.
1 524 000
A Paktum részletes munkaprogramjának kidolgozása, beleértve az ehhez szükséges egyeztetéseket, szakértői tevékenységeket. A külső szakértőre fordított tervezett költség bruttó 1.524.000 Forint
3 613 150
A projekt befektetés-ösztönző tevékenységéhez kapcsolódóan film és kiadványok készülnek, amelyekre összesen bruttó 3.618.400 Forint költségvetést tervezünk. A film és kiadványok koncepciójának megtervezésére és kivitelezésére külső szakértő kerül felkérésre.
292 100
3. kiegészítő tevékenységhez kapcsolódóan befektetés-ösztönzési célú rendezvények szakmai előkészítése, lebonyolítása és moderálása, rendezvényenként bruttó 146.050 Ft tervezett költségvetéssel
1 498 600
Szakmai tevékenység megvalósításához, különös tekintettel a munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységekhez munkajogi tanácsadást kívánunk igénybe venni. Kalkulációink szerint a munkaerőpiaci szolgáltatások 22 hónapig tartó tevékenységére összesen 100 óra tanácsadással számolunk, keretszerződéssel, 11.800 Ft + ÁFA óradíjjal.
11 245 850
98
Marketing Tevékenység/termék
Kiadvány
Honlap
Egység mértékegysége
db
db
Egység értéke
500
1
Nettó egységár
1 450
800 000
Bruttó egységár
1 842
1 016 000
Nettó összesen
725 000
800 000
Bruttó összesen
Szervezet
Szöveges indoklás
921 000
1. főtevékenységhez kapcsolódóan - A paktum tevékenységét, paktumszervezet tagjait, a helyi munka- és képzési lehetőségeket bemutató kiadvány, amely tervezett példányszáma 500 db, bruttó 1842 Ft előállítási költséggel kalkulálva
1 016 000
Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére. A honlap kialakításának összköltségét bruttó 1.016.000 Ft-ra terveztük.
1. főtevékenységhez kapcsolódó marketingkommunikációs szolgáltatások, hirdetések
db
7
91 000
115 570
637 000
808 990
1. főtevékenységhez kapcsolódó marketingkommunikációs szolgáltatások, hirdetések költsége, amelyek a projekt megvalósítás első hónapjában elkészülő részletes marketingkommunikációs terv alapján kerülnek megvalósításra (7 alkalommal, átlag bruttó 115.570 forint költséggel számolva)
Toborzáshoz kapcsolódó hirdetések, marketing tevékenységek költsége
db
1
472 449
600 010
472 449
600 010
Toborzás-kiválasztási tevékenységhez kapcsolódó, a célcsoport megszólítását célzó hirdetések, marketing tevékenységek tervezett költsége.
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó catering költségek
db
2
100 000
127 000
200 000
254 000
2 saját szervezésű partnerségi rendezvény Catering költsége, 127.000 bruttó egységköltséggel tervezve.
Összesen (Ft)
TMJV
3 600 000
99
Kötelező nyilvánosság Egység mértékegysége
Egység értéke
Kommunikációs terv készítése
db
A kedvezményezett működő honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) megjelenítése és folyamatos frissítése a projekt fizikai zárásáig
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
1
78 740
100 000
78 740
100 000
db
1
47 244
60 000
47 244
60 000
Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról
db
1
11 811
15 000
11 811
15 000
Sajtómegjelenések összegyűjtése
db
1
23 622
30 000
23 622
30 000
"C" típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése
db
1
7 874
10 000
7 874
10 000
Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése
db
1
39 370
50 000
39 370
50 000
Sajtóközlemény kiküldése a projekt záráskor
db
1
11 811
15 000
11 811
15 000
Sajtómegjelenések összegyűjtése
db
1
23 622
30 000
23 622
30 000
TÉRKÉPTÉR feltöltése a projektnek megfelelő tartalommal
db
1
3 937
4 999
3 937
4 999
Tevékenység/termék
Összesen (Ft)
Szervezet
TMJV
Szöveges indoklás
Kötelezően előírt nyilvánosság: A kötelező nyilvánosság költségei a A kötelezően előírt nyilvánosság biztosítására tervezett költségeke a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020“” dokumentumban előírt kommunikációs csomagok és a felhívás szakmai mellékleteként közzétett KOMMUNIKÁCIÓS CSOMAGOK KERETÉBEN ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK FELSŐ KORLÁTAI táblázat alapján kalkuláltuk: Kommunikációs terv készítése (1 db, 100.000 Ft), a kedvezményezett működő honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítése és folyamatos frissítése (60.000 Ft), Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a projekt zárásakor (2 db, 15.000 Ft / db), Sajtómegjelenések összegyűjtése projekt indításkor és záráskor (2 db, 30.000 Ft / db), "C" típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése (1 db, 10.000 Ft), Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése (50.000 Ft), TÉRKÉPTÉR feltöltése a projektnek megfelelő tartalommal (5.000 Ft). Összesen: bruttó 315.000 Ft
314 999
100
Szakami megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj Tevékenység/termék Rendezvényszervezéshez kapcsolódó bérleti díj
Egység mértékegysége
Egység értéke
db
1
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
474 381
602 464
474 381
602 464
Összesen (Ft)
Szervezet
TMJV
Szöveges indoklás Rendezvény helyszínek bérleti díja: állásbörze külső helyszínének bérlése
602 464
Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei -1-2. főtevékenység - munkaerőpiaci szolgáltatások nélkül Tevékenység/termék
Paktumiroda vezető bérköltsége
Paktumiroda vezető munkabére után fizetendő szociális hozzájárulási adó
Paktumiroda munkatárs bérköltsége
Egység mértékegysége
emberhónap
emberhónap
emberhónap
Egység értéke
24
24
24
Nettó egységár
330 000
89 100
162 000
Bruttó egységár
330 000
89 100
162 000
Nettó összesen
7 920 000
2 138 400
3 888 000
Bruttó összesen
Szervezet
Szöveges indoklás
7 920 000
A paktumirodát egy 8 órás főállású szakképzett munkatárs vezeti majd, akinek bruttó munkabére tervezetten 330.000 Ft. A munkatárs 24 hónapon át vezeti az irodát a projekt keretében, tehát munkabér költsége 330.000 Ft * 24 hónap = 7.920.000 Ft
2 138 400
A paktumirodát egy 8 órás főállású szakképzett munkatárs vezeti majd, akinek bruttó munkabére tervezetten 330.000 Ft. A munkatárs 24 hónapon át vezeti az irodát a projekt keretében, a munkabére után fizetendő szociális hozzájárulás költsége 330.000 Ft * 0,27 * 24 hónap = 2.138.400 Ft
3 888 000
GFSZ
A paktumiroda vezető munkáját egy 4 órás részmunkaidős szakképzett munkatárs segíti, akinek bruttó munkabére tervezetten 162.000 Ft. A munkatárs 24 hónapon át vesz részt az iroda napi szakmai munkájában, tehát munkabér költsége 162.000 Ft * 24 hónap = 3.888.000 Ft
101
Paktumiroda munkatárs munkabére után fizetendő szociális hozzájárulási adó
emberhónap
24
43 740
43 740
1 049 760
A 4 órás részmunkaidős paktumiroda munkatárs 24 hónapon át vesz részt az iroda napi szakmai munkájában, munkabérének szociális hozzájárulási adó vonzata 162.000 Ft * 0,27 * 24 hónap = 1.049.760 Ft
1 049 760
14 996 160
Összesen (Ft)
szakmai megvalósítók bruttó emberhónap bére
66
309 000
309 000
20 394 000
20 394 000
A bérköltség tervezésénél 3 fős szakmai megvalósító létszámmal számoltunk. A költségeket 22 hónapos időtartara 309.000 Ft/fő/hó bérrel számoltuk. A bruttó illetmény tartalmazza a köztisztviselői alapilletményt, illetménykiegészítést és az adható nyelvpótlékot, a betegszabadságot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb költségelemeket.
szociális hozzájárulási adó
66
83 430
83 430
5 506 380
5 506 380
A bruttó bér után fizetendő 27% szociális hozzájárulási adót terveztünk 3 fő*22 hónapra. 309.000 Ft * 22 hónap * 27% = 5.506.380 Ft
emberhónap
KEMKH
Cafeteria
emberhónap
66
16 665
16 665
1 099 890
1 099 890
szakmai megvalósítók munkába járási költsége
emberhónap
22
9 000
9 000
198 000
198 000
Összesen (Ft)
A személyjellegű egyéb kifizetések tekintetében a választható béren kívüli (Cafeteria) juttatásokkal, és a munkába járással számoltunk. Cafeteria esetében a kalkuláció alapja átlag bruttó 200.000 Ft/fő/év, mely a fizetendő adókat és kezelési költséget is tartalmazza. 3 fő * 22hó * 16.665 Ft/fő/hó = 1.099.890 Ft Munkába járásnál átlag 9.000 Ft/fő összeggel terveztünk: 1 fő * 22 hó * 9.000 Ft/fő/hó = 198.000 Ft
27 198 270
102
Célcsoport számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai tevékenységek személyi jellegű ráfordításai Tevékenység/termék
Pályaorientációs tanácsadó munkabér
Pályaorientációs tanácsadó járulék
Egység mértékegysége
Egység értéke
emberhónap
22
emberhónap
Toborzás-kiválasztási vezető emberhónap munkabér
Toborzás-kiválasztási vezető emberhónap járulék
Toborzás-kiválasztási munkatárs és mentor munkabér
Toborzás-kiválasztási munkatárs és mentor járulék
Vállalati kapcsolattartó munkabér
emberhónap
emberhónap
emberhónap
22
22
22
22
22
22
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
300 000
300 000
6 600 000
6 600 000
2.b. főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bére: Pályaorientációs tanácsadó munkabére. Bruttó 300.000 Ft / hó * 22 hó = 6.600.000 Ft
1 782 000
2. b. főtevékenységhez kapcsolódó járulékok: munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásának munkabére után fizetendő szociális hozzájárulás (pályaorientációs tanácsadó)
7 040 000
2.b. főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bére: toborzás-kiválasztási vezető munkabére. Bruttó 320.000 Ft / hó * 22 hó = 7.040.000 Ft
81 000
320 000
86 400
300 000
81 000
296 910
81 000
320 000
86 400
300 000
81 000
296 910
1 782 000
7 040 000
1 900 800
6 600 000
1 782 000
6 532 020
1 900 800
Szervezet
GFSZ
Szöveges indoklás
2. b. főtevékenységhez kapcsolódó járulékok: munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásának munkabére után fizetendő szociális hozzájárulás (toborzáskiválasztási vezető)
6 600 000
2.b főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bére: toborzás-kiválasztási munkatárs és mentor munkabére. Bruttó 300.000 Ft / hó * 22 hó = 6.600.000 Ft
1 782 000
2. b. főtevékenységhez kapcsolódó járulékok: munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásának munkabére után fizetendő szociális hozzájárulás (toborzáskiválasztási munkatárs és mentor)
6 532 020
2.b. főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bére: vállalati kapcsolattartó munkabére. Bruttó 296.910 Ft / hó * 22 hó = 6.352.020 Ft
103
Vállalati kapcsolattartó járulék
emberhónap
22
80 166
80 166
1 763 652
2. b. főtevékenységhez kapcsolódó járulékok: munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásának munkabére után fizetendő szociális hozzájárulás (vállalati kapcsolattartó)
1 763 652
Munkaerőpiaci specialisták eseti megbízási díja
óra
120
6 000
6 000
720 000
720 000
2. b. főtevékenységhez kapcsolódóan munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtása a célcsoport részére: A munakerőpiaci szolgáltatások nyújtásához esetileg speciális szakértők (pl. tréner, vállalkozási tanácsadó) bevonását tervezzük a felmerülő igények alapján, megbízásos alapon. Bruttó 6.000 Ft / óra megbízási díjjal, és a projekt teljes időtartamára összesen 120 óra teljesítéssel kalkuláltunk, ami összesen bruttó 720.000 Ft.
Munkaerőpiaci specialisták eseti megbízási díja járulék
óra
120
1 620
1 620
194 400
194 400
2. b. főtevékenységhez kapcsolódóan munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó szakértők megbízási díjának járulékai. 6.000 * 0,27 *120= 194.400
34 914 872
Összesen (Ft)
munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bruttó bére
emberhónap
66
280 000
280 000
18 480 000
18 480 000 KEMKH
munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók szociális hozzájárulási adó
emberhónap
66
75 600
75 600
4 989 600
4 989 600
2.b főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bére: A bérköltség tervezésénél 3 fős szakmai megvalósítói létszámmal számoltunk. A költségeket 22 hónapos időtartara 280.000 Ft/fő/hó bérrel számoltuk. A bruttó illetmény tartalmazza a köztisztviselői alapilletményt, illetménykiegészítést és az adható nyelvpótlékot, a betegszabadságot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb költségelemeket. 3 fő*22 hónapra. 280.000 Ft * 22 hónap = 18.480.000 Ft 2.b főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bérének járulékai: A bruttó bér után fizetendő 27% szociális hozzájárulási adót terveztünk 3 fő*22 hónapra. 280.000 Ft * 22 hónap * 27% = 4.989.600 Ft
104
munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók Cafeteria
emberhónap
66
16 665
16 665
1 099 890
1 099 890
munkába járás költsége(munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók)
emberhónap
22
10 000
10 000
220 000
220 000
2.b főtevékenységhez kapcsolódóan, munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók egyéb személyi jellegű kifizetései: A személyjellegű egyéb kifizetések tekintetében a választható béren kívüli (Cafeteria) juttatásokkal, és a munkába járással számoltunk. Cafeteria esetében a kalkuláció alapja átlag bruttó 200.000 Ft/fő/év, mely a fizetendő adókat és kezelési költséget is tartalmazza. 3 fő * 22hó * 16.665 Ft/fő/hó = 1.099.890 Ft Munkába járásnál átlag 10.000 Ft/fő összeggel terveztünk: 1 fő * 22 hó * 10.000 Ft/fő/hó =220.000 Ft
27 789 490
Összesen (Ft)
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség Egység mértékegysége
Egység értéke
9 Ft/km általános normaköltség
hónap
Üzemanyag költség
hónap
Tevékenység/termék
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
24
4 050
4 050
97 200
97 200
24
13 380
13 380
321 120
321 120
Összesen (Ft)
Kiküldetési költség (szakmai megvalósítók)
Szervezet
Szöveges indoklás 9 Ft / km *450 km * 24 hónap
GFSZ
normaköltség: 313 Ft / l (Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95) 9,5 l / 100 km átlag fogyasztási norma (1600 cm3, benzin), átlag havi 450 km
KEMKH
kiküldetési költség (szakmai megvalósítók): A szakmai megvalósítók rendezvényeken, fórumokon, paktum megbeszéléseken, munkáltatói látogatásokon, munkamegbeszéléseken való részvételhez, kapcsolattartásokhoz hivatali gépjármű igénybevételével terveztük. Autó : 1 autó * átlag 200 km/hó* átlag 313 Ft/l*8l/100 km* 22 hó = 110.220- Ft
418 320
emberhónap
22
5 010
5 010
110 220
110 220
105
kiküldetési költség (munkaerőpiaci szolgáltatást emberhónap nyújtók)
22
5 510
5 510
121 220
Összesen (Ft)
A szakmai megvalósítók rendezvényeken, fórumokon, paktum megbeszéléseken, munkáltatói látogatásokon, munkamegbeszéléseken való részvételhez, kapcsolattartásokhoz hivatali gépjármű igénybevételével terveztük. Autó : 1 autó * átlag 330 km/hó* átlag 313 Ft/l*8l/100 km* 22 hó = 121.220 Ft
121 220
231 440
Célcsoport személyi jellegű ráfordításai Tevékenység/termék
munkatapasztalat szerzést elősegítő bérktg tám ktg
bértámogatás költsége (megváltozott mk)
bértámogatás költsége (hátrányos helyzetű mv)
Egység mértékegysége
db
db
db
Egység értéke
60
12
228
Nettó egységár
211 455
148 019
148 019
Bruttó egységár
211 455
148 019
148 019
Nettó összesen
12 687 300
1 776 228
33 748 332
Bruttó összesen
Szervezet
A foglalkoztatás bővítését elősegítő támogatásokat az ügyfelek egyéni élethelyzetéhez igazítva, munkaerőpiaci esélyeinek figyelembe vételével kívánjuk nyújtani. 90 napos munkatapasztalatszerzés támogatás nyújtását, 20 fő esetében tartjuk indokoltnak átlag 211.455 Ft/hó/fő költséggel. 20 fő * 3 hó =60 emberhó. Melynek összege átlag 3 hónap * 20 fő * 211.455 Ft = 12.687.300 Ft
12 687 300
1 776 228
33 748 332
Szöveges indoklás
KEMKH
Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához 6+3 hónapos bértámogatásra használjuk fel a lenti összeget. Támogatási idő alatt a minimálbér 150 %-val 70 %-os intenzitással számoltunk. 2 fő bértámogatását tervezzük átlag 6 hónap időtartamra, átlag 148.019 Ft/hó egységáron. 2 fő * 6 hó *148.019 Ft=1.776.228,-Ft Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez 6+3 hónapos bértámogatásra használjuk fel a lenti összeget. Támogatási idő alatt a minimálbér 150 %-val 70 %-os intenzitással számoltunk. 38 fő bértámogatását tervezzük átlag 6 hónap időtartamra, átlag 148.019 Ft/hó egységáron. 38 fő * 6 hó *148.019 Ft=33.748.332,-Ft
106
bértámogatás költsége (súlyosan hátr. Helyzetű mv)
bértámogatás költsége (8+4)
bértámogatás költsége (6+3)
önfoglalkoztató válás támogatás Összesen (Ft)
db
db
db
db
80
40
60
30
148 019
211 455
211 455
111 000
148 019
211 455
211 455
111 000
11 841 520
8 458 200
12 687 300
3 330 000
11 841 520
Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez 8+4 hónapos bértámogatásra használjuk fel a lenti összeget. Támogatási idő alatt a minimálbér 150 %-val 70 %-os intenzitással számoltunk. 10 fő bértámogatását tervezzük átlag 8 hónap időtartamra, átlag 148.019 Ft/hó egységáron. 10 fő * 8 hó *148.019 Ft=11.841.520,-Ft
8 458 200
Álláskereső felvételéhez 8+4 hónapos bérköltség támogatásra használjuk fel a lenti összeget. Támogatási idő alatt a minimálbér 150 %-val 100 %-os intenzitással számoltunk. 5 fő bérköltség támogatását tervezzük átlag 8 hónap időtartamra, átlag 211.455 Ft/hó egységáron. 5 fő * 8 hó *211.455 Ft=8.458.200,-Ft
12 687 300
Álláskeresők felvételéhez 6+3 hónapos bérköltség támogatásra használjuk fel a lenti összeget. Támogatási idő alatt a minimálbér 150 %-val 100 %-os intenzitással számoltunk. 10 fő bérköltség támogatását tervezzük átlag 6 hónap időtartamra, átlag 211.455 Ft/hó egységáron. 10 fő * 6 hó *211.455 Ft=12.687.300,-Ft
3 330 000
Vállalkozóvá válási támogatásban részesülő 5 főnek átlag 6 hónap időtartamra, havi 111.000,-Ft/fő/hó összeggel terveztük: 5 fő * 6 hónap * 111.000 Ft/fő/hó = 3.330.000,-Ft
52 219 200
107
Célcsoport lakhatási- és útiköltsége Tevékenység/termék
útiköltség
Egység mértékegysége
db
Egység értéke
342
Nettó egységár
25 200
Bruttó egységár
25 200
Nettó összesen
8 618 400
Bruttó összesen
Szervezet
Szöveges indoklás 57 fő részére átlagosan 25.200,- Ft/fő/hó költséggel terveztük a helyközi utazási költséget. A támogatás időtartama megegyezik a bértámogatás/bérköltség támogatás tervezési időszakra jutó átlagos időtartamával: 57 fő*átlag 6 hónap*25.200 Ft/fő/hó=8.618.400 Ft.
8 618 400
KEMKH lakhatási támogatás
db
216
100 000
100 000
21 600 000
A program keretében 36 fő részére 6 hónapra lakhatási támogatást kívánunk biztosítani átlag havi 100.000 Ft költséggel. 36 fő*6 hó * 100.000 Ft = 21.600.000 Ft
21 600 000 30 218 400
Összesen (Ft)
Célcsoport képzési költségei Tevékenység/termék
képzéshez kapcsolódó költség (+ eü vizsgálat)
Egység mértékegysége
db
Egység értéke
50
Nettó egységár
403 500
Bruttó egységár
403 500
Nettó összesen
20 175 000
Bruttó összesen
20 175 000
Szervezet
Szöveges indoklás
KEMKH
A projektbe 50 fő képzését tervezzük megvalósítani, képzések átlag időtartama 4 hónap. Képzések díja tapasztalati adatok alapján átlagosan 400.000,Ft/fő/képzés. A tanfolyamok tényleges költsége a pályáztatási eljárás lefolytatása után lesz megállapítható, ezért az előző évek átlagköltségével számoltunk. Ezek alapján a tervezett összeg: 50 fő *400.000 Ft/fő képzési díj+ 50fő*3.500 Ft/fő képzés alkalmassági vizsgálat költsége=20.175.000 Ft
108
képzéshez kapcsolódó utazási költség
képzéshez idejére szóló keresetpótló juttatás
gyermekfelügyelet
db
db
db
56
200
200
10 000
71 240
4 000
10 000
71 240
4 000
560 000
14 248 000
800 000
560 000
A képzésre járó ügyfelek számára helyközi utazási költség támogatást tervezünk biztosítani bérlet formájában. A képzések időtartama átlag 4 hónap. 14 fővel számolunk átlag 10.000,- Ft havi költség mellett. 14 fő*10.000 Ft/fő útiköltség*4 hó/fő=560.000 Ft
14 248 000
A képzésre járó ügyfelek részére a képzés időtartama alatt keresetpótló juttatást folyósítunk. A képzésre járók esetében a jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási minimálbér 90 % -át (71.240 Ft) terveztünk: 50 fő*71.240 Ft/fő *4hó/fő=14.248.000 Ft
800 000
Gyerekfelügyelet, hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerülő költség megtérítését korábbi tapasztalatok alapján 20 főnek terveztünk, átlag 4000,Ft/fő/nap egységköltséggel, átlag 10 napra: 20 fő*10 nap*4000,- Ft/fő/nap=800.000,- Ft
35 783 000
Összesen (Ft)
Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordításai Tevékenység/termék Pénzügyi vezető és projektmenedzser bruttó bére Pénzügyi vezető és projektmenedzser járulékai Összesen (Ft)
Egység mértékegysége
Egység értéke
hó
28
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
206 650
206 650
5 786 200
5 786 200
Szervezet
a pénzügyi vezetői és projektmenedzser teendőket heti 40 órában, egy személyben ellátó munkatárs bruttó bérköltsége, 28 hónapra (28*206.650 Ft) GFSZ
hó
28
55 796
55 796
1 562 274
1 562 288
Szöveges indoklás
A projektmenedzsment és pénzügyi vezetői feladatkört ellátó munkatárs munkabérét terhelő szociális hozzájárulás költsége (206.650 *0.27*28 hónap)
7 348 788
109
Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség Tevékenység/termék
9 Ft/km ált. normaköltség
Egység mértékegysége
Egység értéke
hónap
28
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
1 170
1 170
32 760
32 760
Szervezet
a projektmenedzsment saját személygépjárműt vesz igénybe utazásra, havi átlag 130 km-rel számolva a költség: 9Ft/km*130km*28 hónap = 32.760 Ft GFSZ
Üzemanyag költség
hónap
28
3 865
3 865
108 220
Összesen (Ft)
Szöveges indoklás
108 220
Projektmenedzser saját személygépjárművel történő utazási költsége, normaköltség alapján: normaköltség: 313 Ft / l (Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95) 9,5 l / 100 km átlag fogyasztási norma (1600 cm3, benzin), átlag havi 130 km
140 980 Rezsi Egység mértékegysége
Egység értéke
Projektmenedzsment iroda rezsi költsége
hó
Paktum menedzsment iroda rezsi költsége
Tevékenység/termék
Rendezvényterem rezsiköltsége Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó általános vállalatirányítási költség Összesen (Ft)
Nettó egységár
Bruttó egységár
Nettó összesen
Bruttó összesen
28
15 748
20 000
440 944
560 000
15 négyzetméteres iroda, melyek rezsiköltsége havonta20.000, a projekt időtartama 28 hónap (projekt menedzsment iroda)
hó
24
15 748
20 000
377 952
480 000
15 négyzetméteres iroda, 20.000 forint / hó (paktumiroda), 24 hónappal számolva
alkalom
1
75 579
95 985
75 579
95 985
hó
28
10 236
13 000
286 608
364 000
Szervezet
GFSZ
Szöveges indoklás
rendezvényterem fenntartási és rezsi költsége (28 hónap időtartamra, a tervezett rendezvények függvényében) A projekt teljes időtartamára (28 hónap) havi 13.000 egyéb általános vállalatirányítási költséggel számoltunk.
1 499 985
110
Tevékenység/termék
telefon
írószerek / papír / toner
bélyegző készítés
Egység mértékegysége emberhó
hó
db
Egység értéke
66
22
6
Nettó egységár
3 150
21 379
2 362
Bruttó egységár
4 000
27 151
3 000
Nettó összesen
207 900
470 338
14 172
Bruttó összesen
Szervezet
Szöveges indoklás
264 000
A projekt időtartamára személyenként havi bruttó 4.000 Ft telefonköltséggel kalkuláltunk. Így a telefonköltség összesen 3 fő * 22 hó * 4.000 Ft/hó/fő = 264.000 Ft
597 322
A projekt munkatársaknak a program megvalósítása során jelentkező adminisztrációs feladatok ellátásához, az eredményeket igazoló dokumentumok előállításához, valamint ezek több példányban történő másolásához másolópapír beszerzését tervezzük, valamint az adminisztrációhoz szükséges dokumentumok kinyomtatásához elengedhetetlen a tonerek beszerzése is. A mindennapi munkavégzéséhez szükséges irodaszerek (pl. borítékok, dobozok, mappák, genothermek, tollak, ceruzák, számológépek, lamináló fólia stb.), egyéb irodaszerek (pl. CD, DVD stb.) és egyéb kellék anyagok (pl. bélyegzők) folyamatos biztosítása szükséges. 22 hónapra összesen irodaszer, papír és toner beszerzésre átlagosan havi 27.151 Ft költséget tervezünk. 22 hó * 27.151 Ft/hó = 597.322Ft.
18 000
KEMKH
Bélyegzők esetében 3 fős projekt munkatársi körnek átlagosan 2 db/fő bélyegzővel (körbélyegző, fejbélyegző, hiteles másolat, szakmai telj. igazoló) kalkuláltunk bruttó 3000 Ft/db/fő, összesen 18.000 Ft értékben.
111
postaköltség
postai kézbesítési igazolás díja Összesen (Ft)
hó
hó
22
48
10 000
860
12 700
860
220 000
41 280
279 400
A felmerülő postai szolgáltatások költségeit a 22 hónapra tervezzük havi 12.700,-Ft átlagköltséggel, ami tartalmazza az álláskereső ügyfelekkel való kapcsolattartás (az első megszólítástól a programból való kilépésig, a folyamatos nyomon követés alatt), valamint a külső partnerekkel (képzőkkel, munkaadókkal stb.), közreműködő szervezetekkel való kommunikáció során felmerült postaköltségeket. Tartalmazza továbbá a projekt megvalósítása során szükséges csomagok és értékküldemények feladásának költségeit is. 22 hónap * 12.700,-Ft/hó = 279.400,- Ft.
41 280
A postai utalások átvételét bizonyító kézbesítési igazolás díja alkalmanként átlag 860 Ft/fő/alkalom. Így a képzés idejére 4 hó * átlag 12 fő/hó * átlag 860 Ft/fő/hó = 41.280 Ft
1 200 002 Forrás: Saját szerkesztés
112
4.1.5 KOCKÁZATELEMZÉS Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának előkészítése, megvalósítása és működtetése szempontjából fontos, hogy azonosítsa és kezelje azokat a kockázatokat, amelyek esetleges
bekövetkezése
az
eredmények
elérését
és
fenntartását
veszélyezteti.
A
városszempontjából e projekt nemcsak a támogatás nagysága, hanem az elérendő célcsoportok és érintettek körének nagy száma, illetve a projekt tartalmának jelentősége miatt is kiemelten fontos. 4.1.5.1 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK 25. táblázat: Pénzügyi kockázatok
Kockázat megnevezése:
Likviditási kockázat
A kockázat szöveges leírása:
A támogató oldali kifizetések időbeli csúszása finanszírozási szempontból megvalósítási kihívásokat okozhat.
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
közepes
Kockázat kezelésének módja:
Előleg lehívása a támogatási szerződés megkötését követően, pontos likviditási terv készítése, a konzorciumi tagoknál átmeneti finanszírozási tartalékok képzése.
Kockázat megnevezése:
Időbeli csúszás a teljesítésekben
A kockázat szöveges leírása:
A projekt tevékenységeinek elhúzódása miatt nem teljesül a pénzügyi ütemterv.
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
közepes
Kockázat kezelésének módja:
Mérföldkövek és a támogatás lehívása ütemezésének pontos megtervezése, folyamatos monitoring és tartalékidőszakok beépítése a teljesítéseknél. Forrás: Saját szerkesztés
4.1.5.2 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK 25. táblázat: Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok
Kockázat megnevezése:
Képzési jegyzék megjelenésének késedelme
Kockázat szöveges leírása:
A képzési jegyzék későbbi megjelenésének következtében nem kezdhetők meg a képzések időben.
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
-
113
Kockázat megnevezése:
Szabályozási környezet változása
A kockázat szöveges leírása:
A megvalósítást befolyásoló szakma-és támogatáspolitikai szabályozási környezet megváltozik úgy, hogy ez a tartalmi megvalósításra is kihat.
Bekövetkezés valószínűsége:
kicsi
Hatása a projekt megvalósulására:
közepes
Kockázat kezelésének módja:
Folyamatos szabályozás környezet figyelés és hatékony menedzsment struktúra kialakítása, mely gyorsan reagál szükség esetén.
Kockázat megnevezése:
Intézményi változások
A kockázat szöveges leírása:
A megvalósítást intézményi változások – a konzorciumban szereplő szervezetek jogszabály általi átalakítása
Bekövetkezés valószínűsége:
kicsi
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
-
Kockázat megnevezése:
Foglalkoztatói előítéletek túlzó jelenléte
A kockázat szöveges leírása:
A projektbe bevont foglalkoztatóknál a célcsoportokkal kapcsolatos előítéletek jelenléte.
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
Alapos igényfelmérés a foglalkoztatók körében, illetve a tapasztalt előételekre reagálva érzékenyítő foglalkozások tervezése A célcsoport alapos felkészítése a munkába történő kiközvetítés előtt
Kockázat megnevezése:
Célcsoport lemorzsolódása
Kockázat szöveges leírása:
A projektbe bevont célcsoportok közül a tervezettnél többen morzsolódnak le a megvalósítás valamely fázisában
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
Több körös toborzás-kiválasztási folyamat, melynek során a jelölteket felkészítjük az előttük álló folyamatokra, tartaléklisták összeállítása, célcsoport folyamatos pszicho-szociális támogatása a megvalósítás során, folyamatos kapcsolattartás a munkaadóval, a munkaadók
114
bevonása a kiválasztási folyamatba Kockázat megnevezése:
Párhuzamos projektek elviszik a célcsoportokat
A kockázat szöveges leírása:
Amennyiben több hasonló, a foglalkoztatási szint emelését célzó program indul, az indikátorok teljesítése megnehezül.
Bekövetkezés valószínűsége:
közepes
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
Több körös toborzás-kiválasztási folyamat, melynek során a jelölteket felkészítjük az előttük álló folyamatokra, tartalék listák összeállítása, célcsoport folyamatos pszicho-szociális támogatása a megvalósítás során, folyamatos kapcsolattartás a munkaadóval, a munkaadó bevonása a kiválasztási folyamatba
Kockázat megnevezése:
A továbbfoglalkoztatáshoz szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.
A kockázat szöveges leírása:
A projektbe bevont célcsoportok közül a tervezettnél többen morzsolódnak le a megvalósítás valamely fázisában
Bekövetkezés valószínűsége:
kicsi
Hatása a projekt megvalósulására:
nagy
Kockázat kezelésének módja:
A foglalkoztatók e feltételt ismerve vállalják a foglalkoztatást, a csatlakozáskor az adott cég anyagi viszonyait megvizsgáljuk, minimalizálva ezzel a kockázatot. A foglalkoztató toborzáskiválasztási folyamatba történő bevonásával, illetve a célcsoport duális képzési program keretében történő foglalkoztatásával a kockázat nagymértékben csökkenthető.
4.1.6 FENNTARTÁS A paktum megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy további ágazati OP forrásokat, és befektetői forrásokat lehessen Tatabányára vonzani a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés érdekében. Ez a tevékenység egyben javítja az EU-s források hatékonyságát is a felhasználásban. Ezeket egészíthetik ki a helyi partnerek anyagi és természetbeni hozzájárulásai (pl. önkormányzati pénzügyi támogatás, épületek). A paktumiroda hatékony működésének biztosítása érdekében paktum irodavezetőt és paktum koordinátort alkalmaz a konzorciumvezető, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, akik a szakmai feladatok ellátásáért, a paktum működtetéséért felelnek, a Paktum Kézikönyvben meghatározott folyamatleírások és tevékenység leírások alapján. A paktumiroda felállítását követően megkezdődnek a projekt szakmai tevékenységeinek megvalósítása, a célcsoportok bevonása, támogatása érdekében végzett munka
115
Az Önkormányzat saját infrastruktúrájának és humán erőforrásának felhasználásával látja el a paktumvezetési feladatokat, a menedzsment az Önkormányzat tulajdonában lévő GFSZ-nél lesz. A projekt lehetőséget ad arra, hogy lezárását követően a projektgazda további partnerségi programok megvalósítását indítsa el a projektben elindított szolgáltatások igénybevételével, további foglalkoztatók bevonásával a kiépített paktum partnerség támogatásával. A projekt fenntartásához szükséges, tapasztalt emberi erőforrások rendelkezésre állnak a fenntartási időszakot követően is projektgazdánál és a partnereknél is. A kölcsönös együttműködések révén a konzorcium személyi feltételei kiegészülnek a paktum partnerek humán kapacitásaival is. A széleskörű partnerség-építés megteremti a fenntartható együttműködés alapjait, melyet a Paktum kereteiben indítandó gazdaságélénkítő, befektetés-ösztönző projektek is megalapoznak.
116
4.2 RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV 4.2.1
AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES FELADATAI ÉS ÜTEMEZÉSE 26. táblázat: A tevékenységek ütemezése mérföldkövenként
Eredmény megnevezése A paktumelemre vonatkozóan együttműködés megkezdése a TOP5.1.1 intézkedés keretében benyújtott vonatkozó megye projektjével
Együttműködés megkezdése Komárom-Esztergom megye TOP-5.1.1. intézkedés keretében benyújtott projektjével - megyén belüli paktumok összehangolása
A paktum partnerség megalapozása - a társadalmi és gazdasági partnerek tájékoztatása és az érintettek bevonása, figyelemfelkeltés
Határidő
Eredmény leírása
2016.07.31
1. MÉRFÖLDKŐ
Egyeztető találkozó keretében a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattal tisztázódnak a fő projektmérföldkövek, és a következő időszak tevékenységei, megalapozódik a megyén belüli paktumok összehangolása, az egyes paktumok tevékenységei közötti szinergiák biztosítása. (Legalább 1 megszervezett és lebonyolított megyei - MJV találkozó)
Legalább 1 db rendezvény (fórum) valamennyi releváns szervezet bevonásával, a partnerség előkészítésére, az érintettek tájékoztatására és bevonására, a projekt tudatosítására. A partnerségi szereplők tájékoztatást kapnak a paktum lényegéről, meghatározhatják érdekeiket, szerepeiket.
Részletes megvalósíthatósági tanulmány
Az Irányító Hatóság által kiadott egységes útmutató alapján, széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei és helyi szereplők bevonásával elkészített, legalább 50 oldalas részletes megvalósíthatósági tanulmány.
Horizontális szempontok érvényre jutását bemutató dokumentum
A megvalósíthatósági tanulmány részeként elkészül a horizontális szempontok érvényre jutását részletesen bemutató dokumentum.
Előzetes költségvetési tervezet
Elkészül az előzetes költségvetési tervezet, amely megalapozza a projekt pénzügyi ütemezését és likviditásmenedzsmentjét.
117
Eredmény megnevezése
Határidő
Eredmény leírása
Munkaerő- és képzési, valamint vállalkozásfejlesztési igények felmérése, foglalkoztató vállalatok és egyéb szervezetek bevonása
A potenciális álláshelyek és képzési igények feltárása és a partnerségi részvételi szándék felmérése megtörténik, valamint létrejön a foglalkoztatói adatbázis. A vállalkozásokkal elindul egy kommunikáció, amely megalapozza a partnerségi, foglalkoztatási és képzési projektrészt is.
Projektmenedzsment szervezet megalakulása
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete konzorciumi tag székhelyén létrejön a projekt sikeres megvalósításához nélkülözhetetlen projektmenedzsment szervezet, amely pénzügyi vezető és projektmenedzser funkciót biztosít a projekt 28 hónapos időtartamára. A projektmenedzsment szervezet felállítása a projekt megkezdésével egy időben (2016.07.01) történik.
2016.07.01
Elkészül a kommunikációs terv, projekt indításkor sajtóközlemény kerül kiküldésre, megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése; elkészül és kihelyezésre kerül a C típusú tábla, a projektről tájékoztatás jelenik meg a pályázó honlapján.
Kötelező nyilvánosság I. részteljesítése
Paktumszervezet felállításának megkezdése
Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés
Paktumszervezeti tagok kiválasztásának módszertana és feltételrendszere
2016.09.30
2. MÉRFÖLDKŐ Részletes elemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről, valamennyi releváns gazdasági ágazatra vonatkozóan. A helyzetelemzés külön fejezetben kitér a TOP TC8 ERFA forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási szolgáltatások humánerőforrás szükségleteinek bemutatására.
Megtörténik a területi szinten jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns szereplők megkeresése és bevonása; létrejön a paktumszervezet tagjainak kiválasztását megalapozó, átlátható, transzparens módszertan és feltételrendszer.
118
Eredmény megnevezése
Határidő
Legalább 1 db rendezvény (fórum) az érintettek bevonásával, amelyen a paktumszervezet leendő potenciális tagjai tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról, a helyzetelemzés eredményeiről és a paktumszervezet kiválasztási módszertanról. Az érintettek átfogó tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról és a paktumszervezet felállítását érintő kérdésekről. A találkozóról emlékeztető, jelenléti ív készül.
Paktumszervezet felállítását megalapozó egyeztető fórum
Szándéknyilatkozat a foglalkoztatási paktumban való részvételről
A paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó, paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása és stratégia megalkotása és elfogadása
Eredmény leírása
Minimum 15 db csatlakozási szándéknyilatkozat.
2016.10.31
3. MÉRFÖLDKŐ
Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia.
Megtörténik a munkaerő-tartalék felmérése; a potenciális célcsoport tagokról minőségi és számszerű információ is rendelkezésre áll, amely megalapozza a toborzási tevékenységet.
Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása
Létrejön a paktum partnerséget megalapító dokumentum, valamennyi releváns munkaerőpiaci partner részvételével a sztenderdek szerint, minimum 15 tagszervezettel.
Paktumiroda felállítása és működtetése
A paktum szervezeti egységei (paktum partnerség, irányító csoport, menedzsment szervezet, paktumiroda) felállnak, megvalósul a szervezet ügyrendjének, munkatervének és reális költségvetésének kidolgozása, és az ehhez szükséges humánerőforrás biztosítása. Megtörténik a paktumiroda partnerségi munkatársainak (2 fő) kiválasztása.
119
Eredmény megnevezése
Határidő
A paktumterületre vonatkozó részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kerül kidolgozásra, a felhívásnak megfelelő feltételekkel. A dokumentum részeként külön fejezetben kerül bemutatásra a gyermekellátási szolgáltatások helyzete azzal, hogy a TOP TC8 ERFA forrásaiból (TOP 6.2. intézkedés) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás-igényeinek támogatására munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) nyújthatók a paktum keretein belül.
Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása
Elkészül a paktum stratégiájának és akciótervének megvalósítására alkalmas reális ütemtervű munkaprogram (1), összhangban a foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A stratégiai célok megvalósítását szolgáló projekttervek (3) kidolgozásra kerülnek.
Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása
Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére
Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése
Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése
Eredmény leírása
A partneri kommunikációt és a kereslet-kínálat találkozását segítő portál jön létre
2017.04.30
4. MÉRFÖLDKŐ Megtörténik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szakmai munkatársak kiválasztása és foglalkoztatása a GFSZ (4 fő) és a KEM KH (3 fő) szervezetén belül, és megkezdődik a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, valamint a célcsoport toborzás-kiválasztása.
Foglalkoztatás megkezdése
A célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatásának, vagy önfoglalkoztatásuk támogatásának megkezdése.
A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel - Paktum menedzsmentképzés
A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és bővítését célzó paktum menedzsment képzés valósul meg 2017. január 31-ig.
120
Eredmény megnevezése
Határidő
Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, az egész életen át tartó tanulás terjesztése (képzési csomag kidolgozása)
A vállalkozások igényei szerint kidolgozott képzési csomag; A munkáltatók által igényelt képzések tananyagfejlesztése és engedélyeztetése megvalósult. Megkezdődik az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és/vagy foglalkoztatásának támogatása, a térségben meglévő, feltárt munkaerő igényekhez mérten.
Képzések megkezdése
A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel - Szakmai megvalósítók képzése
Megvalósul a projektben résztvevő kulcsszemélyek együttműködést fejlesztő tréningje
Figyelemfelkeltés
Monitoring és értékelési folyamat előkészítésének megkezdése
Marketing feladatok időarányos teljesítése
2017.10.31
A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte.
5. MÉRFÖLDKŐ Megkezdődik a paktum monitoring és értékelési folyamatának előkészítése. A folyamat leírását és értékelési rendet tartalmazó kézikönyv elkészült.
Figyelemfelkeltés
Munkaerő-piaci program minimum 50%-ának teljesítése
Eredmény leírása
Marketing feladatok időarányos teljesítése
2018.04.30
6. MÉRFÖLDKŐ
A munkaerő-piaci program minimum 50%-ának teljesítése
A projektben vállalt munkaerő-pici programok legalább 50%-ának teljesülése a 7. mérföldkőig (2018.04.30) megvalósul.
Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósulása
Megvalósul egy befektetés-ösztönzést támogató film és egy kiadvány elkészítése, valamint 2 gazdasági- és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórum lebonyolítása.
121
Jelentés az indikátorhoz tartozó tevékenység – valamint az indikátor célérték – teljesüléséről; Paktum minősítési eljárás befejezése
7. MÉRFÖLDKŐ
2018.10.31
PO25 indikátor teljesítése
A munkaerő-piaci programokban résztvevők száma. Az ITP-ben meghatározott forrásarányos célérték teljesülése 2018. október 31-ig. Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük.
PR25 indikátor teljesítése
A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma. Az indikátor a foglalkoztatási paktum keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.
PR26 indikátor teljesítése
A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma. Az indikátor az foglalkoztatási paktum keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri.
Paktum minősítés megszerzése
A paktum sztenderdeknek megfelelő működés igazolása, sikeresen lezárult minősítési eljárás.
A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja
Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése
A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása
Partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők
A projektben megvalósított tevékenységekről, eseményekről kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készül, megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése, projekt zárásakor sajtóközlemény kerül kiküldésre és közzétételre, a TÉRKÉPTÉR feltöltése megtörténik a projektnek megfelelő tartalommal.
A paktum megszerzett működési tapasztalatainak, tanulságainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése és megosztása a projekt honlapján. A tapasztalatok összegyűjtése a projekt megvalósítása során folyamatosan történik, a megosztás legvégső határideje a projekt fizikai befejezése.
Forrás: Saját szerkesztés
122
5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 5.1 A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉ KENYSÉGEK ÖSSZEFOGLA LÓ LEÍRÁSA A kommunikációs tevékenység célja, hogy a Tatabányai foglalkoztatási paktum eredményeit minél többen megismerjék. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a célcsoport tájékoztatása a legsokoldalúbb és leghatékonyabb kommunikációs módszerekkel történjen meg. A projektmegvalósítás időszakában az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom minél szélesebb körű tájékoztatása. Kiemelt feladat a Tatabányai paktum által nyújtotta lehetőségek megismertetése, és a projekt megvalósítás által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, illetve a projekt pozitív fogadtatásának elősegítése. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról/zárásáról: A sajtótájékoztatót követően a regionális média, beleértve a régióban megjelenő ingyenes terjesztésű heti vagy havilapok, és az elektronikus médiumok részére sajtóközlemény és képanyag kerül kibocsátásra, szükség esetén pedig sajtóhirdetés feladására, sajtótájékoztató szervezésre is sor kerülhet. A kedvezményezett a folyamatos tájékoztatás érdekében honlapot hoz létre, melyen a projekt megvalósulása során a főpályázó a projekt teljes megvalósítási szakaszában szolgáltat információkat: nem csak közzéteszi az elkészült sajtótájékoztatókat és általános tájékoztatókat, hanem tartalomszolgáltatásával tevékenyen segíti a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának egymásra találását is. Kedvezményezett kialakítja azt a jogosultsági rendet, amely lehetővé teszi a paktumot érintő hírek és tájékoztatók gyors megjelenését a honlapon. A kedvezményezett a Paktum iroda segítségével biztosítja, hogy legyen olyan kolléga, aki a honlap szerkesztői felületének használatát elsajátítja és napi szinten használni képes. Egyéb tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása:
emlékeztető tábla elhelyezése a projekt helyszínén,
sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése,
információs anyagok, kiadványok készítése pl. fotódokumentáció készítése, esettanulmányok készítése,
az elektronikus pályázói felületen a térképi információk feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal,
elektronikus hírlevelek kiküldése paktum tagoknak,
személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés.
A tervezett fejlesztés jellegéhez illeszkedően a paktum partnerség összejövetelein, rendezvényein ugyancsak élni kell a tájékoztatás lehetőségeivel, ennek lehetséges formái a konferenciákon, fórumokon előadások tartása, illetve prospektus, honlap, hírlevél készítése és széles körben történő elérhetővé tétele. 5.2 A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁ CIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁC IÓS ÜZENETEK MEGFOGA LMAZÁSA A Tatabányai foglalkoztatási paktumban érintettek esetében a kommunikációs tevékenység során szükséges a belső és külső kommunikációs célcsoportok körének szegmentált lehatárolása és önálló kezelése, valamint az ennek megfelelően kialakított belső és külső kommunikációs tevékenység.
123
A célcsoportok és az elérésük, megszólításuk, aktivizálásuk érdekében alkalmazott eszközök között lehet átfedés. A belső kommunikáció célcsoportját a projektmenedzsment szervezethez tartozók, illetve a projektben aktívan közreműködők jelentik. A projekttel szoros kapcsolatban állók: az előkészítésben és a megvalósításban aktívan közreműködő szervezetek, akik ismerik a projekt hátterét és céljait. A támogatás megítélésében, a forrásfelhasználásban, illetve a projekt eredményeinek megvalósításában intézményi feladatköréből adódóan jelentős szerepet játszik a Közreműködő Szervezet. A projektről elsősorban kötelező beszámolók alapján szükséges az ő tájékoztatásuk. A projekttel közvetett kapcsolatban állók: az előkészítésben, megvalósításban közreműködő szervezetek azon tagjai, akik közvetlenül nem vesznek részt a projektben, de a szervezeti és működési háttérben betöltött szerepük alapján stabil környezetet biztosítanak a projektmegvalósítás sikeréhez (adminisztratív munkatársak, a város és vonzáskörzetének lakossága stb.) A belső célcsoportok kommunikációs igénye elsősorban a projekttel kapcsolatos tájékoztatásra, az előrehaladás helyzetére terjed ki. Az érintettség miatt a megfelelő és naprakész információkkal ellátott belső célcsoport kiváló közvetítője a projekt céljainak és értékeinek. Hatékony kommunikációs formák: időszakos megbeszélések beszámolói, belső tájékoztató kiadványok, belső hírlevelek, előrehaladási jelentések, a paktum honlapján keresztül elérhető nem nyilvános, intranet-jellegű elektronikus felület, amelyet a paktum megvalósítói jogosultak használni. A külső kommunikációs célcsoport megegyezik a projekt közvetlen célcsoportjával: a foglalkoztatási paktum tagjaival, a munkaerő-piacot befolyásolni tudó egyéb együttműködő partnerekkel és a képzésben, foglalkoztatásban érintett célcsoporttal. 5.3 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖ K AZONOSÍTÁSA Tatabánya Megyei Jogú Városának foglalkoztatási paktuma a célcsoportok tájékoztatására a központilag kiadott tájékoztatási kötelezettségek tárgyú útmutatóban foglaltak szerinti elvárásoknak megfelelően jár el. A konzorciumi partnerek a kialakításra kerülő honlapon folyamatos tájékoztatást tudnak nyújtani a projekt eseményeiről és eredményeiről, a paktum nyújtotta lehetőségekről (akár a foglalkoztatók munkaerőigényéről is) az arculati elemek betartásával. A kommunikációs tevékenységet támogató külső szolgáltató részére szóló megbízás tartalmazhatja a honlap oldalainak grafikai tervét, teljes körű elkészítését, a dinamikus tartalomfrissítést a projekt teljes időtartama alatt. Az alábbi tartalmi elemeket szükséges megjeleníteni a honlapon a projekthez kapcsolódóan:
a kedvezményezett neve,
a projekt címe,
a szerződött támogatás összege,
a támogatás mértéke (%-ban),
a projekt tartalmának bemutatása,
a projekt tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés),
a projekt azonosító száma.
Az alábbi kötelező arculati elemek, feltüntetése szükséges a fő honlapon színes verzióban (és az esetleges aloldalon is): ún. infoblokk:
Széchenyi 2020 grafikai elem (a logó kontúrjából készült, kifutó kék ív),
Széchenyi 2020 logó,
EU-logó és az Európai Unió kiírás (nem rövidítve),
Magyar kormány logó,
124
A támogató alapra vonatkozó utalás.
Az ún. infoblokknak mindig kiemelt helyen kell szerepelnie a honlapon, azaz a láthatósági területen kell lennie, megnyitáskor, görgetést nem igénylő pozícióban. A tervezett paktum projekt során a célcsoportok igényeit figyelembe véve az egyik leghatásosabb kommunikációs eszköz vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen ügyfélszolgálati pontokon végzett munka, a személyes kapcsolattartás, egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés a hátrányos helyzetűek körében sok esetben korlátozott. Ezen a téren is fontos a szemléletváltás ösztönzése például a fokozott médiajelenlét, a fenntarthatósági értékek erőteljesebb megjelenítésének lehetősége, a továbbképzések és tudásfejlesztések által. Nagy hangsúlyt fektetünk a projekt megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. A projekt sikeres megvalósítása és a fenntartási időszakban történő tovább működtetése érdekében szükség van egy intenzív és elektronikus úton is támogatott társadalmi szemléletformáló promócióra a vállalkozások és az érintett lakossági bevonása érdekében. 5.4 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTER V 27. táblázat: Kommunikációs ütemterv
Időpont
Feladat
Cél
Célcsoport
Eszköz
Szereplők
Projekt indításakor
Kommunikációs terv Folyamatos elkészítése tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Kommunikációs és közvetett terv célcsoport (dokumentum)
Projekt indításkor
Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Nyomtatott és Konzorciumi és közvetett elektronikus sajtó partnerség, célcsoport paktum partnerség
Projekt indításakor
Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Nyomtatott és Konzorciumi és közvetett elektronikus sajtó partnerség, célcsoport paktum partnerség
Projekt indításkor
„C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése
Folyamatos tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Emlékeztető és közvetett tábla célcsoport
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt előkészítő szakaszában
Tájékoztató felület (esetleg aloldal) létrehozása a kedvezményezett honlapján
Folyamatos tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Tájékoztatás és közvetett elektronikus célcsoport felületen, esetleg aloldal (honlapon)
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
2016 júniusától folyamatosan
A projekthez kapcsolódó tájékoztatás folyamatos működtetése
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Internetes és közvetett felületek és célcsoport közösségi média oldalak kialakítása
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt előkészítő és
A paktum rendezvényeken
Folyamatos tájékoztatás
Közvetlen Meghívók, és közvetett emlékeztetők,
Konzorciumi partnerség,
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
125
Időpont
Feladat
Cél
Célcsoport
Eszköz kiadványok
Szereplők
megvalósítási szakaszában folyamatosan
előadások tartása
biztosítása a projektről
célcsoport
A projekt előkészítő és megvalósítási szakaszában folyamatosan
Kommunikációra alkalmas fotódokumentáció készítése
Folyamatos tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Fotók és közvetett célcsoport
A projekt megvalósítási szakaszában
Honlap kialakítása, részletes tartalommal, álláshirdetések megjelentetésével
A közvetlen Közvetlen Projekt honlap és a közvetett és közvetett célcsoport célcsoport közötti információáramlás elősegítése
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt megvalósítási szakaszában, több alkalommal
Rendezvények (konferenciák, fórumok) szervezése és lebonyolítása
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Rendezvények és közvetett szervezése célcsoport
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt megkezdésétől folyamatosan
Személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés
Folyamatos tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Személyes és közvetett megbeszélések, célcsoport fórumok
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt zárásakor
Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Nyomtatott sajtó és közvetett és elektronikus célcsoport sajtó
Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
A projekt zárásakor
Sajtómegjelenések összegyűjtése
Tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Nyomtatott és Konzorciumi és közvetett elektronikus sajtó partnerség, célcsoport paktum partnerség
A projekt zárásakor
TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal
Kötelező tájékoztatás biztosítása a projektről
Közvetlen Információk, és közvetett fotók feltöltése célcsoport az elektronikus pályázati felületre
paktum partnerség Konzorciumi partnerség, paktum partnerség
Konzorciumi partnerség
Forrás: Saját szerkesztés
126
6
HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYRE JUTÁSA
A leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítását, az esélyegyenlőség biztosításának szükségességét több jogszabály is deklarálja Magyarországon. Az Alaptörvény Preambuluma, a Nemzeti hitvallás leszögezi: „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.” Jelen helyi foglalkoztatási paktum céljait az Alaptörvény további passzusai is támogatják: „Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.” (XII. cikk (2) bekezdés) „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” (XV. cikk (2) bekezdés) Az esélyegyenlőség elősegítésének célja a hátrányos megkülönböztetésből fakadó hátrányok társadalmi szintű csökkentése. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. §-a definiálja, hogy „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának rész-munkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, 127
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.” A program végrehajtása során kiemelt figyelmet és támogatást kapnak azok a csoportok, melyek saját erejükből nem képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, valamint fokozottan ki vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a program nyújtotta lehetőségekhez való hozzáférés során. A program megvalósításakor különös odafigyelést igényelnek a célcsoportok, elsősorban a programba bevonható hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai végzettségűek, 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, 50 év felettiek, GYEDről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességű személyek, roma származásúak. Mindebből következik, hogy a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programelemek önmagukban elősegítik egy-egy esélyegyenlőségi célcsoport helyzetének javítását, összhangban az uniós és nemzeti szintű stratégiákkal, a helyi esélyegyenlőségi programokkal. Az esélyteremtés biztosítása érdekében a program megvalósítása során az alábbiakra fogunk törekedni:
Az esélyek kiegyenlítése a tartós szegénységben élők, a romák esetében, különösen a foglalkoztatási és képzési fejlesztésekben;
A fogyatékossággal élő személyeknek az épített környezethez, információhoz és kommunikációhoz, a fejlesztésekkel érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megteremtésére;
A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási esélyeinek biztosítására;
A tartósan munkanélküliek újbóli foglalkoztathatósági esélyeinek biztosítására;
A pályakezdők esélyegyenlőségének biztosítására;
A támogatási formákat a kedvezményezett célcsoportok eltérő lehetőségeinek és fejlesztési céljainak megfelelő, differenciált érvényesítésére;
A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, az esélytudatosságot közvetítésére.
A program tartalmának kialakítása, tervezése koordináltan, a partnerszervezetek véleményeinek fogadása meghatározott szempontrendszer szerint, a program kialakításában résztvevő szervezetek bevonásával, strukturáltan történt. Az egyeztetések folyamatosan történtek és érdemi dialógus jött létre a javaslatok strukturált feldolgozása során. A partnerség teljes folyamatában érvényesült az esélyegyenlőség. A horizontális célrendszert a konzorcium összes szervezetének is képviselni szükséges, annak elemeit a szervezeti kultúra és intézményi működés szerves részévé kell tenni. A megvalósítás során a beszámolási rendszer részévé tesszük az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének aktuális helyzetét. A foglalkoztatási paktum projekt megvalósítása során a rendezvényeket akadálymentes környezetben tartjuk meg; a képzések alatt gyermekfelügyeletről is gondoskodunk; a megfelelő kapacitások érdekében információs napokat szervezünk a releváns szervezetek részére a program ütemezéséhez kapcsolódva, illetve célzott szakmai dokumentumokat, felméréseket, és jó gyakorlat leírásokat készítünk a bevonásukkal. A megváltozott munkaképességűeket nem csak az alacsony iskolázottság és a szakképzetlenség, hanem a családi, a szociális és egészségügyi hátrányok, illetve az ebből adódó életvezetési
128
nehézségek is jellemzik. Mindezek indokolják, hogy számukra speciális képzési programokat nyújtsunk. A roma résztvevők integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma szervezetek és a célcsoportot segítő civil szervezetek bevonásával történik. Mivel többségében gazdaságilag elmaradott területeken, peremkerületekben, szegregáltan élnek, felkutatásukra jelentős hangsúlyt fektetünk. A munkaerő-piaci programok esetében gyakran megjelenik a „lefölözés” a célcsoport tagjainak projektbe történő bevonása során, ami azt jelenti, hogy a jobb képességekkel, erős motivációval rendelkező személyek nagyobb eséllyel kerülnek be a programokba, mit azok, akik mindezekből a leggyengébbek. A képzőknél is megjelenik egyfajta szelekció a jobb tanulási képességekkel rendelkezők kiszűrésére, de mivel várhatóan néhány képzésnél adódik lehetőség a túljelentkezés miatt válogatni, ez a „lefölözés” a program során elenyésző mértékű lehet. A mentorok a kiválasztási, toborzási szakaszban a résztvevőkkel folytatott feltáró beszélgetésen képet alkotnak az egyén motiváltságáról, előzetesen végzett tanulmányairól, családi körülményeiről. Folyamatos kapcsolatot tartanak az önkormányzattal, a családsegítőkkel, cigány kisebbségi önkormányzattal és a nonprofit szervezetekkel, EU-s finanszírozású munkanélküliekkel foglalkozó programokkal. A mentorok közreműködnek az egyéneknek problémát jelentő hivatali ügyintézésekben. Gyakoriak lehetnek a családi, párkapcsolati zavarokból adódó mentális problémák és az alkoholfogyasztásból eredő konfliktusok, így hangsúlyos az egészségügyi és szociális intézmények szerepe is. A különböző élethelyzeti zavarok gyakran társulnak a motiváció, a kitartás, az önfegyelem hiányával, ez megnövelheti a lemorzsolódást. A programból való kilépés megelőzésére a mentorok folyamatos segítő háttérmunkát biztosítanak. A társadalom szemléletformálására hangsúlyt kell helyezni, amit többek között tájékoztatással, jó megoldások megosztásával, figyelemfelkeltéssel lehet elérni, melyet a program során számos esetben alkalmazunk. Fontos, hogy különböző szervezetek bevonásával (családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, roma szervezetek, fogyatékosok szervezetei) népszerűsítjük a programot a hátrányos helyzetű munkanélküliek részére. A megvalósítás során együttműködünk azokkal a szervezetekkel is, amelyek a hátrányos helyzetű munkanélküliek érdekképviseletével, a foglalkoztatási helyzetük javításával foglalkoznak. A mentorok egyik fontos feladata az, hogy a fent említett szervezetekkel együtt azoknak a problémáknak a feltárásában és megoldásában tevékenykedjenek, amelyek a célcsoportok foglalkoztathatóságát akadályozzák. A pályázati felhívás tartalmazza a horizontális elvek érvényre juttatásának konkrét követelményrendszerét. A fentiekből látható, hogy „a projekt figyelembe veszi az esélyegyenlőségi célkitűzéseket, a partnerség létrehozatalában és működtetésében, a képzés és foglalkoztatás során esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe veszi, nem kirekesztő egyetlen társadalmi csoporttal szemben sem.” (Felhívás, 4.4 Értékelési szempont 8.1) A program támogatásai elemeivel (képzés, tréning, foglalkoztatás, útiköltség, munkagyakorlat szerzés támogatásai) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára nyújt segítséget, és hozzájárul a nők nem önkéntes inaktivitásának csökkentéséhez, a célcsoportok társadalmi beilleszkedéséhez.
129
