Megvalósíthatósági tanulmány

Megvalósíthatósági tanulmány „Keszthely történeti városközpontjának rehabilitációja és a gyalogos közlekedés tér rendszer kiterjesztése a fenntartható fejlődés tükrében”

Kiemelt Projekt

2007. június

Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

-1-

1.1. Helyzetfelmérés 1.1.1. A Nyugat-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedése Közép Európában: Az Európai Unió Közép-Európai térségében, a Bécs-Budapest-Zágráb vonzáskörzeteinek metszéspontjaiban fekszik a Nyugat-dunántúli Régió, s benne a Keszthely-Hévízi Kistérség. 1. ábra: A Nyugat-dunántúli Régió elhelyezkedése a Közép-európai térben

A térképen is jól érzékelhető, hogy Keszthely szinte egyforma távolságra fekszik a fenti három nagy gazdasági politikai központtól. A Keszthely-Hévízi Kistérség a nagy agglomerációk ipari körzeteitől viszonylag távol, de közlekedési infrastruktúra tekintetében elégségesen közel fekszik ahhoz, hogy a gyógyításra, pihenésre, üdülésre, wellness- és hagyományos kulturális- szolgáltatásokra alkalmas természeti - társadalmi adottságaira alapozott gazdasági modellt alakítson ki.


-2-

1.1.2. A Nyugat-dunántúli Régió turizmusa a Közép-európai összehasonlítás tükrében A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugat-dunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása során szükségessé válik a tágabb gazdaságföldrajzi környezet felvillantása a turisztika területén. Az Európai Unió tágabb környezetébe való beilleszkedés szükségszerű és így a szomszédos EU régiók turisztikai helyzetének figyelemmel kisérése elkerülhetetlenül fontos az összehasonlítás során. Erre két okból is szüksége van: o a pozitív szinergiák felismerése és fejlesztésükkel a komparatív előnyök kihasználása o a versenytársak ismerete, mely rámutat saját gyengeségeinkre A három szomszédos régió összehasonlítása: Néhány fontosabb gazdasági mutató összehasonlítása

Teljes

Ország, régió Burgenland

Terület, km²

Népesség munka 1000 fő nélküliségi ráta, % (2002)

Egy főre GDP PPS €/fő

3 966

279

4,2

17 570

Západné Slovensko

14 993

1 868

17,5

9 551

Nyugat-dunántúli Régió

11 209

1 003

4,0

12 692

30 168

3 150

12,0

11 261

A 3 régió összesen:

A magyarországi Nyugat-dunántúli Régió az egy főre jutó GDP termelésben középen helyezkedik el, Burgenlandhoz képest 27,7%-kal van elmaradva, de 32,2 %-kal magasabb e mutató a szlovákiai régiónál.

Ország, régió

SzolgálEgy főre jutó Foglalkoztatások súlya GDP az tatási arány EU25 a GDP-ben % átlagában % %

Burgenland

83,0

64,0

54,7

Západné Slovensko

45,0

52,9

50,2


60,0

53,4

50,9

EU-25 tagállamok össz.:

100,0

69,8

51,4

A GDP előállítás tekintetében mindhárom régió az EU-25 átlaga alatt van. A gazdaság szerkezetére utal a szolgáltatások aránya, mely jól érzékelteti, hogy igen nagy a fejlődési lehetőség a szolgáltatások területén. Bár Magyarországon a Nyugat-dunántúli Régió fejlett ipari régiónak számít, ahol a korszerű ipar lendületesen fejlődik, de ez nem jelenti azt, hogy a Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

-3-

szolgáltatások lemaradása ezzel a ténnyel magyarázható lenne. A szolgáltatások fejlesztése (mely tipikusan munkaerő-igényes ágazat) jelentősen javíthatna a foglalkoztatási arányon is. A foglalkoztatási arányban mutatkozó lemaradás az extenzív növekedés lehetőségére is rámutat. Amennyiben az E-25 átlagos foglalkoztatási aránya érvényesülne, akkor legalább 5000 fő új munkába állásával lehetne számolni a Nyugat-dunántúli Régióban, s a szomszédos nyugat szlovákiai térségben is mintegy 12 000 fő új munkaerő jelenhetne meg a szolgáltatási ágazatokban. Az idegenforgalom területén néhány összehasonlítható mutató helyzete: A kapacitás és teljesítmény alakulása:

Ország, régió

Kereskedelmi Vendégek Vendég éjszakák Férőhelyek szálláshelyek száma, ezer száma 1000 száma db száma db€€ fő db

Burgenland

470

28 062

581

2 096

Západné Slovensko

457

23 124

616

2 673


657

60 023

1 013

3 610

1 584

111 209

2 210

8 379

A 3 régió összesen:

Kereskedelmi férőhelyek számának megoszlása

Vendégéjszakák megoszlása a 3 régió között

Burgenland 25%

Burgen land 25%

Nyugat-Dunántúl 43%

NyugatDunántúl 54%

Západné Slovensko 21%

A kereskedelmi szálláshely kapacitásoknak több mint a fele a magyarországi régióban van

Západné Slovensko 32%

Az eltöltött vendégéjszakák számából jelentősen kisebb a magyar régió részesedése

A szálláshelyek szerkezete Burgenlandban és a Nyugat-dunántúli Régióban igen hasonló. Az összes férőhely fele szállodában és panzióban van, a kempingekben közel 40 %-a található, 5% körüli részaránnyal bír az üdülőházak aránya, s a maradék 5% meríti ki az egyéb magánszállás fogalmát. Szlovákiában csak szálloda és magánszállás szerepel a statisztikában, mely megnehezíti az összehasonlítást.


-4-

A férőhely kihasználtság és intenzitás helyzete: Az adatok tanúsága szerint az egy szálláshelyre jutó férőhely közel kétszer nagyobb Magyarországon mint a szomszédos régiókban, mivel többnyire nagy szállodák (nagyüzemek) a jellemzői a magyar régiónak, ugyanakkor az egy férőhelyre jutó vendégek számát tekintve, illetve vendégéjszakák számát nézve, csak a 60%-os a magyarországi érték a szomszédos régiók adatának. A fenti megállapítás jól mutatja, hogy lehetséges és ugyanakkor szükséges is a programkínálat szélesítése, valamint a szolgáltatások fejlesztése, elsősorban amiatt, hogy ezáltal növekedjen a kapacitáskihasználás és az adott szálláshelyen eltöltött idő hossza.

Ország, régió

1000 lakosra Egy férőhelyre Egy férőhelyre Egy Egy jutó vendégek jutó jutó vendég szálláshelyre szálláshelyre száma kereskedelmi éjszaka jutó férőhely jutó vendég szállás férőhely Fő/férőhely

Burgenland

101,2

20,7

74,7

59,7

1 236,2

Západné Slovensko

12,4

26,6

115,6

50,6

1 347,9

Nyugat-dunántúli Régió A 3 régió összesen:

59,8 35,3

16,9 19,9

60,1 75,3

91,4 70,2

1 541,9 1 395,2

1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely, 2003. évben, a három szomszédos régióban


-5-

A Közép–európai országok régióinak helyzete a kereskedelmi szálláshely sűrűség tekintetében, jól érzékelteti az idegenforgalom alapkapacitását jelentő kereskedelmi szállásférőhelyek esetében meglévő jelentős különbségeket. A Nyugat-dunántúli Régió a skála közepét foglalja el. Burgenlandban kétszer nagyobb, a Nyugat-szlovákiai Régióban, pedig csak fele akkora szálláskapacitás. A környező magyarországi régiók alacsonyabb szálláskapacitás adatokkal rendelkeznek, így ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovákiai régió.


-6-

1.1.3. A Dunántúli három régió turisztikai adatainak összehasonlítása Keszthely a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton nyugati szegletében helyezkedik el. A Keszthelyi térségnek sajátossága, hogy több szempontból is határterületen fekszik, nevezetesen: o két régióhoz is tartozik egyszerre, úgymint a Nyugat-dunántúli Régióhoz, valamint a Balaton Fejlesztési Régióhoz, s jelentős tény az is, hogy Keszthely város része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. o a Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió-pólus nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest is Keszthely a három érintett régió közös határán fekszik.

Keszthely-Hévíz

A hosszú-távú Európai Uniós és az országos tervekben is megfogalmazott fejlesztési tervekben a közlekedési infrastruktúra mindhárom ága (vasút, közút, légi közlekedés) jól elérhető Keszthely kedvező földrajzi fekvésű városából, működik, s gyors fejlődésen megy át. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a Keszthelyi térség a közúti hálózatok fókuszában helyezkedik el. Mind az észak-déli forgalomáramlás, mind a délnyugat-északkelet irányú forgalom érinti a kistérséget.


-7-

Keszthely városa a Balaton nyugati térségének a legfontosabb többfunkciós települése, mely méltán viseli a Balaton fővárosa címet.

A következő ábrán a légi kikötő igen kedvező fekvését lehet jól érzékelni: Sármelléken, néhány kilóméterre Keszthelytől, jelentős nemzetközi légiforgalom kibontakozása tapasztalható. Nagy európai fapados légitársaságok desztinációs pontja


-8-

települt ide. Mindez azt eredményezi, hogy az Európai Unió távolabbi országaiból is egyre növekvő vendégforgalomra lehet számítani, természetesen erre fel is kell készülni.

A kerékpáros turisztikai programok alapinfrastruktúrája a kerékpárút hálózat.


-9-

Keszthely városa a kerékpárutak találkozási pontjában fekszik, s egyben nyugati végpontja a Balaton körüli kerékpárút gyűrűnek. €


- 10 -

A dunántúli régiók néhány fontos gazdasági mutatójának összehasonlítása

Ország, régió

Terület, Km²

Népesség 1000 fő (2002)

Teljes munka Egy főre GDP nélküliségi PPS €/fő ráta, %

Közép-Dunántúl

11 236

1 121

5,0

11 315

Nyugat-Dunántúl

11 209

1 003

4,0

12 692

Dél-Dunántúl

14 169

993

7,9

8 855

36 614

3 117

5,6

10 974

A Dunántúl összesen:

A terület és a népesség tekintetében a három dunántúli régió közel hasonló nagyságrendet képvisel. A gazdasági teljesítményt kifejező egy főre jutó GDP tekintetében, azonban már jelentős különbségek mutatkoznak közöttük. A Nyugat – dunántúli Régióban a három régió átlagos értékénél 16%-kal magasabb a GDP/fő érték, s ez az érték 43 %-kal haladja meg a Dél-dunántúli Régió adatát. A munkanélküliség is a Nyugat – dunántúli Régióban a legkisebb. Az alábbi táblázat GDP/fő viszonylatában mutatja a három vizsgált régió helyzetét az EU-25 tagállamának átlagos érték adataihoz viszonyítva. Jól látható, hogy a három dunántúli régió nagyjából az EU-25 tagállamok teljesítményének csak a felét nyújtja ezen a téren. A szolgáltatási szektor aránya a gazdasági szerkezetére utal minden gazdaságban. Az EU-25 tagállamának átlagában a szolgáltatások adják a GDP 69,8 %-át. E tekintetben mindhárom régió erősen elmarad az EU-25 tagállamokétól. Az éllovasnak tűnő Dél-dunántúli Régió is csak annak köszönheti a relatív magasabb részarányú mutatót, hogy ipara jelentősen leépült. A foglalkoztatottsági ráta az EU-25 tagállamának átlagában 51,4 %-ot tesz ki. A foglalkoztatottsági ráta EU-25 tagállamainak átlagára történő felnövelése, mindhárom régióban, az extenzív fejlesztések lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szomszédos szlovákiai régióban e foglalkoztatási mutató elérése esetén 12 000 fővel több munkaerő dolgozna, akkor igen jelentős jövőbeni változásokra hívja fel a figyelmet mindez. A Nyugat – dunántúli Régió esetében ez azt jelenti, hogy a jelenleg foglalkoztatott munkaerő-állomány mintegy 46%-át kitevő új munkaerő forrás van a régió közvetlen szomszédságában. Ország, régió

Egy főre jutó GDP az Szolgáltatások EU25 átlagában súlya a GDP-ben % %

Foglalkoztatási arány %

Közép-Dunántúl

53,0

52,3

51,8

Nyugat-Dunántúl

60,0

53,4

50,9

Dél-Dunántúl

42,0

62,1

43,8

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és teljesítményének helyzete: Az idegenforgalom alapinfrastruktúráját a kereskedelmi szálláshelyek képezik. A kapacitások esetében elmondható, hogy a három dunántúli régióban egyenletes a megoszlásuk, mind a szálláshelyek számát, mind a férőhelyeket tekintve. A vendégszám és a vendégéjszakák mutatói azonban már a Nyugat – dunántúli Régió előnyét mutatják. Az alábbi táblázat és ábrái érzékeltetik, hogy a vendégéjszakák esetében a Nyugat-dunántúli Régió értékadatainak aránya 10%-kal meghaladja az utána következő régió adatait, s a vendégek száma is 34%-kal magasabb a másik két régióénál.


- 11 -

Ország, régió

Kereskedelmi szálláshelyek száma db

Férőhelyek száma Vendégek száma, db ezer fő

Vendégéjszakák száma 1000 db

Közép-Dunántúl

528

60 929

670

2 420

Nyugat-Dunántúl

657

60 023

1 013

3 610

Dél-Dunántúl

631

67 233

755

2 525

1 816

188 185

2 438

8 555

A Dunántúl összesen:

A kereskedelmi szálláshelyek száma a 3 dunántúli régióban

DélDunántúl 36%

KözépDunántúl 32%


A vendégéjszakák száma a 3 dunántúli régióban

DélDunántúl 30%

KözépDunántúl 28%


A vendéglátóhelyek kapacitásának szerkezete a Nyugat- és a Dél- Dunántúlon hasonló, hisz a e két régióban a férőhelyek több mint 40%-a szállodában, és panzióban van, s pusztán csak 1/3 aránnyal bír a kemping férőhelyek aránya. A Közép-dunántúli Régióban a szállodai és a kemping férőhelyek aránya fordított, 40% a kemping és 34% a szálloda, ill. panzió részaránya. A vendégéjszakák száma, mint egyfajta sajátos teljesítménymutató, arra világít rá, hogy a szállodák és panziók döntő súllyal szerepelnek vendégek tartózkodási idejének meghatározásában. A Közép Dunántúlon az összes vendégéjszaka 47%-át, a Nyugat Dunántúlon 78%-át, s a Dél-Dunántúlon a vendégek itt töltött idejük 64%-át töltötték szállodában, panzióban.


- 12 -

Az egy férőhelyen eltöltött vendégéjszakák száma

Ország, régió Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl A Dunántúl összesen:

Szállodában, KempingÖsszesen panzióban ben 40 60 38 46

58 106 58 74

26 19 14 20

Üdülő házban 43 53 38 45

Egyéb szállás helyen 38 24 35 32

A fajlagos mutatók markánsan érzékeltetik, hogy a Nyugat-dunántúli Régió termelékenységi előnye a szállodákkal teremtődött meg. A szállodák és panziók az igényesebb vendégkört megfelelő színvonalon tudják kihasználni, akik több időt tudnak ezeken a helyeken tölteni, s költési hajlandóságuk is magasabb az átlagénál. E vendégkör az idegenforgalmi termékkör sokszínűségére, a kulturális- és gazdasági szolgáltatásokra, valamint az igénybevehető wellness szolgáltatásokra is sokkal igényesebb.

1.1.4. Keszthely és térségének elhelyezkedése és szerepe a régióban 8. ábra Kereskedelem és turizmus kistérségi jellemzői A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugatdunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása azt igényli, hogy a tágabb gazdaságföldrajzi környezet is kerüljön bemutatásra a turisztika területén is. Az ábra a NYDOP –ból került kivágásra, s jól érzékelteti a Keszthelyi Kistérség helyzetét. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulást 27 település alkotja.


- 13 -

Keszthely városa kettős szerepkört tölt be a térségben, e kettős funkciót jól jelzi, hogy a város és közvetlen térsége két régióhoz is tartozik, a Nyugat-dunántúli Régióhoz és a Balaton Régióhoz. E kettős szerepkör következtében kiemelt jelentőségű turisztikai érdeklődés fókuszában áll a város. Keszthely városa a turisták kedvelt találkozóhelye, s mind földrajzi fekvését, s mind gazdasági adottságait, továbbá kultúrtörténeti múltját tekintve is méltán a Balaton-part nyugati fővárosának tekintendő.

A gazdaság-földrajzi adottságok A város közigazgatásilag hármas tagoltságú belterületi részből (Keszthely, Kertváros és Fenékpuszta) áll.

A várost jellemző általános adatok: Területe: Ebből belterület: Lakosság: Lakásszám: Társas vállalkozások száma: Egyéni vállalkozók száma: Hatályos üzletek száma:

7.598 ha 3.903 m2 1.021 ha 7.475 m2 20.762 fő 9.128 db 1.460 db 3.250 db 1.048 db

Keszthely város a Közép-Kelet Európához tartozó Magyarország nyugati tájegységének a Dunántúlnak a középső részén helyezkedik el. A város és környéke a Nyugat-dunántúli Régió tagjához, Zala megyéhez tartozik. Zala megye az ország dinamikusan feltörekvő részeihez tartozik. Az átlagosnál gyorsabb fejlődés a kedvező földrajzi adottságokra és modernizációs folyamatok megerősödésére vezethető vissza. A város a Keszthelyi-medencében fekszik, északról a Keszthelyi hegység, keletről a Balaton, délről a Kis-Balaton, nyugatról pedig a Zalai-dombság határolja. A térség éghajlata kedvező, a csapadék meghaladja a 600 mm-t, a napos órák száma is igen kedvező. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Az éghajlat kontinentális, de a mediterrántérség közelsége sokszor A térség ökológiai egyensúlyára mindig is nagy hangsúlyt fektettek, így a vidék természeti értékekben igen gazdag, mely jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. A térség közlekedési helyzete igen kedvező, mivel a város az ország egyik jelentős nyugatmagyarországi közlekedési csomópontja, hiszen a város határában érkezik a Balatonhoz a Nyugat-európai autópályákról ide érkező forgalom a soproni és hegyeshalmi határátkelőhelyek felől. Innen nyílik csatlakozás a Balatont övező útgyűrűhöz, valamint az északkeleti-délnyugati irányban a Dunántúlt átszelő M7-es autópályára, mely már majdnem a határig megépült. A közlekedési csomópont jelleg adottságainak kihasználása akkor tudna a gazdasági-modernizációs folyamatokkal összhangban megvalósulni, ha a város és környéke, mint a Balaton- és környékéhez tartozó üdülőövezet, pihenést és kikapcsolódást tudna nyújtani, mind az áthaladni szándékozó, mind pedig az itt pihenni vágyó turisták számára. Ebből következik, hogy a közlekedés rendszerét, információs hálózatát, infrastruktúrájának fejlesztését kell szinkronba hozni a turisták jelenlegi és jövőben várható latens igényeivel, így


- 14 -

a város- és környezetének fejlődése számára a közlekedési rendszer kulcsfontosságú fejlesztési kérdéssé vált. A tervezett projekt a közlekedési rendszer hosszabb távú modernizálásának egyik alap pillérét képezi, de e folyamatnak csak egyik elemét képezi, de a projekt jelentős mértékben hozzájárul a város stratégiai céljának megvalósításához, a minőségi turizmus kialakításához és a kisvállalkozók tevékenységének megerősítéséhez is.

A környezet állapota A környezet állapotára jellemző mutatószámok közé sorolható a levegőtisztaság, a zajártalom, a rendelkezésre álló vízbázis tisztasága, a felszíni vizek tisztasága és természetes tisztulása, a szennyvizek kezelése, a szemétgyűjtés és szemét elhelyezés rendszere, szelektált hulladékgyűjtés térnyerése, hulladékfeldolgozás, az erózió elleni védelem, az erdők és a természetvédelmi területek megóvása, a megújuló környezet kímélő energiák részarányának folyamatos növelése. A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére külön kiemelt figyelmet fordít. Keszthely városa a jelentős Balaton-partra érkező közúti forgalom miatt levegőjét tekintve jelentős terhelésnek van kitéve, de a nagyobb zöldterületek közelsége, a Balaton klímája, valamint a kedvező északnyugati szélirány viszonylag tisztán tartja a város levegőjét. A forgalom okozta zajártalom jelentős ugyan, de még csak bizonyos időszakonként éri el a veszélyesnek tartott megszabott környezetvédelmi határértéket. A közlekedési rendszer racionalizálásával a zajártalom megfelelően kordában tartható. A város a vízellátó bázisát a nyirádi karsztvíz képezi. Az ivóvíz ellátás tartósan megoldott és minősége is megfelelő. A környékről felszínre hozott gyógyvizek visszapótlása a törvényi szabályozás miatt megoldott, így a környezetet a kiemelt gyógyvizek hiánya nem rombolja. Az élővizek tisztasága, a nádasok jelenléte, a Balaton-part csatornázottsága megfelelő és feltétlen előrelépést jelent a korábbi évek hiányosságaihoz képest. A szennyvíztelep kapacitása megfelel a kívánalmaknak. A város területén jól megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, a város területén rendszeres a szemétgyűjtés és a rendszerelvű szemételhelyezés is megoldott az EU normáknak megfelelően. A környezet értékeinek megőrzésében nagy szerepe van a környezetkímélő és megújuló energiaforrások térnyerésének. E környezettudatos tervezett cselekedetek egyike a korszerű tömegközlekedési eszközök bevezetése is, melynek keretében környezetbarát, villamos energiával működő korszerű villamosokkal oldódik meg hosszabb távon Keszthely és Hévíz, valamint a belváros nagyszabású közlekedési igénye. A napos órák száma, valamint a kedvező éghajlat lehetővé teszik hosszabb távon az alternatív energiaforrások használatát, a geotermikus energia és napenergia hasznosítását. A vízellátásért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatósága felelős. A szolgáltatott vízmennyiség 4300-4500 m3/nap, a víz 90 %-a Nyirádról érkezik (karsztvíz), a fennmaradó 10 %-ot a kisebb, fúrt kutak adják. A helyi ivóvízhálózat hossza 96 km, a lakosság közel 100 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Fejlesztés nem szükséges, fontos a szolgáltatás szinten tartása, a karbantartás, mivel a hálózat nagy része elöregedett. Emiatt sok a csőtörés és az útfelbontás. Sürgős lenne az elavult hálózat ütemezett cseréje, felújítása, mely jelenleg minimális mértékben valósul meg.


- 15 -

Szennyvízkezelés: szennyvízcsatornával való ellátottság 95 %-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 87 km, ami kielégítő mértéket jelent a város esetében. A szennyvíz gravitációs rendszeren - átemelők és nyomóvezetékek közbeiktatásával - jut el a 21.500 m3/nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A szennyvíz kezelése 3 fokozatban történik, a foszfortalanítás is megoldott. Cél a 100 %-os ellátottsági arány elérése. A szippantott szennyvíz mennyisége nem számottevő, elhelyezése Alsópáhokon történik. Csapadékvíz elhelyezés: A városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: a nyílt csatornák hossza 76, 8 km, a zárt csatornák (csővezeték) hossza cca. 38 km, továbbá 3 db záportározóval is rendelkezik a város. A vízelvezető rendszer és a záportározók által befogadott víztisztítás után a Balatonba kerül. A tisztítás három lépés-ben történik: ülepítés, rácsos szűrés, nádszűrő. A külterületek vízelvezetésének megoldása a város hosszú távú fejlesztési programjában is szerepel 20 km hosszúságú vízelvezető rendszer megépítése 2007-2013. között. Az útfelújítások mentén elkészültek az út-árkok tisztítása is, de a Balaton parton 15,5 ezer m3-es újabb záportározó megépítésére van szükség. Zöldterületek fenntartása: Keszthely város belterületén található zöldterületek fenntartása kiemelt feladatot képez az önkormányzat számára. A főleg közterületen elhelyezkedő zöldterületek magukba foglalják többek között a füves területeket (660 ezer m2), virágosított felületeket (2700 m2), utcai fasorokat, közterek-parkok kavicsos felületű sétányait (33 ezer m2), valamint köztéri játszótereket (22 db) egyaránt. Ide tartozik továbbá a Balaton-part közelében elhelyezkedő mintegy 7 hektáros Helikon park, amely a 90-es évek végén elvégzett rekonstrukciónak köszönhetően a város egyik legfontosabb pihenő övezetét képezi. A fenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat tulajdonában lévő Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. látja el, éves szinten mintegy 100 millió Ft-os költségvetéssel, melyből színvonalasan megoldható a város zöldterületeinek rendben tartása. Környezeti feltételek alakulása: Keszthely város gazdasági programjában kiemelt szerepet kapott a természeti és épített környezet megóvása, fejlesztése. Fontos a környezetvédelem társadalmi elfogadásának növelése, partnerség a lakossággal, a civil szféra részvételének és szerepének növelése a környezeti állapot megőrzésében. A térségben keletkező szilárd és folyékony települési hulladék, szelektív gyűjtése és korszerű kezelése nagyobb részt már megoldott. A hulladékgazdálkodás fejlesztése a zalabéri üzemeltetésű nagytérségi hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódó városi fejlesztések elemeit tartalmazza. Folyamatban van a szelektív gyűjtés technikai feltételeinek fejlesztése, az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése, melyek az ISPA projektből adódó feladatok, melyek a következőkben összegezhetők: korszerű, környezetkímélő és gazdaságos hulladékgyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás.

A műszaki- infrastruktúra helyzete A város és térsége megfelelően ellátott villamos-energiával, gázenergiával és vezetékes ivóvíz hálózattal. Ugyancsak megoldott a városban csatornázottság és a szennyvíztisztítás is. A város tagja a korszerű térségi összefogáson alapuló szemétgyűjtő rendszernek. A telekommunikációs hálózat kiépült. A városi közművezetékek tervszerű ütemezés mellett felújításra szorulnak. A város közel teljeskörű közművel való ellátása korszerű városi működést tesz lehetővé Keszthely városa számára.


- 16 -

Közlekedés: Keszthely köszönhetően a Balaton és Hévíz közelségének gazdaságilag és idegenforgalmilag a közepesen fejlett városok köréből kiemelkedik, inkább a fejlettebb városok közé sorolható. A gazdasági teljesítőképesség nagymértékben meghatározza a közlekedés helyzetét, amely részben az országos úthálózattal való kapcsolatát részben pedig a közlekedésszervezést foglalja magába. A légi közlekedés: Keszthelytől 9 km-re lévő Sármelléki Fly Balaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtere. A repülőtér 2006-ban időszakos charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság15 desztinációját szolgálta ki. A Cape Clear Aviation Kft. 2006-ban 2,6 milliárd forintot költött fejlesztésre, amely nemcsak a járatok számának növekedését, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pld. új utas váró) eredményezte. A vízi közlekedés: Vízi közlekedésre a Balaton kínál lehetőséget elsősorban idegenforgalmi célú utazásokra, ami a nyári forgalomban jelentős, színesíti a város utazási alternatíváit. Keszthely jelenleg egy közforgalmú kikötővel és egy kereskedelmi vitorlás kikötővel is rendelkezik, melyek üzemeltetése és karbantartása a BAHART feladatát képezi. A vasúti közlekedés: Jelentős a vasúti közlekedés személyszállítási funkciója, a 26/a. vonal közvetlen érintésével, amely lehetőséget biztosít közvetlen budapesti, bécsi, nyíregyházi, pécsi utazásra. A közúti közlekedés: Az országos közúthálózat három jelentősebb (kétszámjegyű) úttal érintett, a 71-es, 75, 76-os főút, amelyek közül a 71-es átvezetése jelent problémát elsősorban a Hévízi úti lakosság szempontjából. A város belső úthálózata jónak mondható, a 86 km-ből szinte 100 % aszfalt vagy beton burkolatú. A város közútjai folyamatos felújításra szorulnak, az elmúlt 3 évben a teljes úthálózat 20 %-a új burkolatot kapott. A város egyik legnagyobb problémája a megfelelő parkolóterületek hiánya és általában a parkolási helyzet megoldatlansága. A jelenleg tervezett projekt ezen a területen jelentős előrelépést fog eredményezni, hiszen a főtéren nagyobb kapacitású, szociális helyiségekkel ellátott felszín alatti parkoló fog épülni, ugyanakkor a város több frekventált pontján is megfelelő elhelyezést nyernek a parkolni szándékozó gépkocsik. Élénkülőben van a kerékpáros közlekedés, az elmúlt időszakban 15 km kerékpárút épült, mely csatlakozik a Balaton körüli kerékpárúthoz illetve annak része. Forgalomszervezés: A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a történelmi belváros tehermentesítése, külső körgyűrűk kialakításával. Indokolt a sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása. Keszthely Város Önkormányzata a feladatok szakszerű megoldása érdekében elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, melynek megvalósítása a város pénzügyi lehetőségeitől függ. A tömegközlekedés korszerű megoldására tervezik a Hévíz-Keszthely közötti villamos vonal megépítését, mely a belváros forgalmát is lebonyolítaná.


- 17 -

A humán- infrastruktúra helyzete A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. Az alábbi táblázatban a születési-és halálozási adatok, valamint a városból való be- és kiköltözési adatok találhatók meg.

Év 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Lakóhellyel rendelkezők az év elején 21260 21079 20689 20762 20630

Év

Lakosságszám

2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

21.260 fő 21.079 fő 20.915 fő 20.874 fő 20.762 fő

Születés (fő) 149 178 114 127 126

Beköltözés (fő) 542 528 540 495 431

Halálozás (fő)

Elköltözés (fő)

214 246 270 250 285

630 706 650 532 615

Növekedés, fogyás (fő) -116 -181 -390 +73 -132 Forrás: KSH

Az adatok alapján megállapítható, hogy 2002. évtől kezdődően egészen 2006. évig a születések száma csökkent a városban. A beköltözések évről- évre változóak, mellyel szemben a kiköltözések száma magas és folyamatosan emelkedik. A halálozási számadatok is ingadozóak. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. Év

0-18 év

Korösszetétel 18-59 év

60-79 év

80 év felett

2002.

3.689

11.818

5.081

672

2003.

3.574

11.632

5.163

710

2004.

3.706

12,618

3.846

515

2005.

3.598

12.527

3.916

721

2006.

3.466

12.452

3.972

740

Forrás: KSH A város a 0-18 éves korosztályban rendkívül alacsony számot jelez. Magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül ¼-ed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a felnövekvő és a 18-59 éves korosztály száma


- 18 -

folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma fokozatosan emelkedik, így a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre.

Munkaerőpiac általános jellemzői Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok nem jellemzőek. Keszthely városából „hiányoznak” a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs parkok. Keszthely városban 2006. évben a regisztrált állást keresők száma Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Fő 953 974 923 830 651 568 554 569 631 679 871 868

% 6,94 7,09 6,75 6,07 4,76 4,15 4,05 4,16 4,61 4,96 6,37 6,34

Az előző táblázat adataiból kiderül, hogy a regisztrált állást keresők vonatkozásában is jellemző a szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik szezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége a több lábon állás érdekében az őszi és téli hónapokban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében.

Az erőforrások számbavétele A város és környezet kiváló természeti adottságokkal rendelkező terület. A Keszthelyi hegység keményfában gazdag lombos erdőkkel fedett terület. A keményfa a Zala megyei bútorgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Általában az erdők közelében letelepült asztalosműhelyek sokféle termékkel látják el az üdülőövezetet. A hegyekben kitermelt mészkőkincs az épülő autópályák nélkülözhetetlen alapanya. A Balaton és Kis-Balaton térségének nádasai, védett növényei és állatai, s maga a környezet páratlan ökológiai kincset jelentenek ebben az eliparosodott világban. A vidék nemcsak élővizekben, hanem termálvizekben, hőforrásokban és gyógyvizekben is igen gazdag területnek számít. Európa és a világ számos országából sokan keresnek itt sikeresen gyógyulást különféle bajaikra. A


- 19 -

környék kiváló termőterülete a gyümölcsösöknek és zöldségféléknek, melyek jelentős szerepet játszanak a vendéglátásban. A domboldalak lankáin még megtalálható a korábban hagyományosnak tekintett legeltető szarvasmarha tartás is. A meghatározó erőforrás az ember vendéglátás területén általában megfelelő szaktudással, de legalább is nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik

Közművelődés Keszthely önálló színházzal és kongresszusi központtal rendelkezik. A város jelentős múzeumoknak ad otthont : a Balatoni Múzeumnak, a Helikon Kastélymúzeumnak, a Georgikon Majormúzeumnak, valamint ezeken túl még számos kisebb múzeum és kiállítóterem található meg a városban. A színház a kongresszusi központ a kulturális élet központja a városban, ahol széles programválasztékkal szervezik a város igényes kulturális programjait.

A turizmus helyzete A város gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások. A Nyugatdunántúli Régióban az idegenforgalmi szolgáltató tengely a Sopron – Keszthely vonal mentén elhelyezkedő kistérségekből áll. A Keszthely-Hévízi Kistérség is az idegenforgalmi szolgáltatások magas részarányával tűnik ki a többi kistérség közül. A Balaton-part, Hévíz, Zalakaros kisugárzása révén a kereskedelmi szállásférőhelyek 44%-a Zala megyében található. Az ország szállodai férőhelyeinek 10 %-át, a Nyugat-dunántúli Régión belül találhatjuk meg, ennek pedig közel 60%-át a Zala megyében kialakított szállodai férőhelyek adják. A gyógy-turisztikai adottságok mellett a régió nagyon jó lehetőségekkel rendelkezik az kulturális- és örökségturizmus, valamint konferencia-, öko- és kerékpáros-turizmus fejlesztésére. Ezek a turisztikai termékek kiválóan egészíthetik ki a régióba, - elsősorban gyógy- és termál-turizmus miatt-, többnyire hosszabb időre érkező vendégek számára, a turisztikai programok kínálatát, egyúttal növelhetik az idegenforgalmi minőségi szolgáltatások színvonalát is. A turizmus a települések jelentős részénél kulcsfontosságú húzó gazdasági ágazatként jelentkezik. Négyféle turizmus létezik a térségben: az első a Keszthely-Hévíz társulás balatoni tömegturizmusa – élen Keszthellyel – a második Hévíz gyógy-turizmusa, a harmadik a nyugodt környezetre vágyók ill. a direkt ilyen céllal ide utazók célpontja a Tátika-Rezi Régió falusi turizmusa, a negyedik a Kis-Balaton térségében természetjáró, madárvilág-néző, horgász-vadász öko-turizmus. A térség sajátos arculatú kirándulóövezet, emiatt sok természetjáró keresi fel e vidéket. Az erdőkben kiépített utak és nyiladékok lehetővé teszik a túrák lebonyolítását. Tátika és a Rezi várhegyre kijelölt turistaösvények vezetnek, s jól megközelíthetőek a kilátóhelyek is. Majdnem mindegyik településen foglalkoznak szobakiadással. A térség hagyományos úti céljai, a Badacsony, a keszthelyi Festetics-kastély, a Sümegi vár , valamint a zalaszántói Sztupa, mind méltán erősítik a térség turisztikai vonzerejét.


- 20 -

A mikrorégió turisztikai termékei a hagyományos idegenforgalmi célpontokon túl a következők: • Nyárország: Keszthely és a három parti község balatoni strandjai • Termál- és gyógyturizmus: Hévíz , Zalakaros, Kehidakustány, Zalaszentgrót • Hátizsákos, természetjáró turizmus: Balatonfelvidéki Nemzeti Park: Keszthelyi hegység kilátói, turistaútjai, tanösvényei, a Kis-Balaton madárvilága • Örökségturizmus: Rezi és Tátika várai, régészeti területek: Fenékpuszta, Zalavár, valamint műemlékek, népi építészeti emlékek, útszéli keresztek • Konferencia és kongresszusi turizmus színhelyei: Keszthelyen a kongresszusi központ, Kastélymúzeum, Egyetem, Helikon hotel stb. , valamint a hévízi szállodák konferencia terei, rendezvényfüzérek (Balaton Fesztivál stb.) • Bor, gasztronómia: bormúzeumok, borutak, nyári borfesztiválok, pünkösdi és szüreti rendezvények • Egyéb: vitorlázás, horgászat, lovaglás, lovardák, military pálya, kocsizás; kerékpározás stb. A régió változatos felszíne, gazdag növény- és állatvilága a természetet kedvelők számára komoly idegenforgalmi vonzerő. A régióban húzódik az országos „Kék Túra” útvonalának egy része. A kerékpáros turizmus az egyik leginkább fejlődő turisztikai terület. Az igények fokozódása miatt az elmúlt időszakban több kilométer kerékpárút épült és ma is folyamatosan épülnek a kerékpárutak. A rendelkezésre álló adatok szerint a Nyugat-Dunántúl 300 kilométert meghaladó kerékpárúttal rendelkezik, amely az országos hálózat több mint egyötödét teszi ki. A régió változatos domborzati- klimatikus viszonyai, élőhelyi sokfélesége, erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent a falusi turizmusfejlesztésben (pld. természetjáró, tájnéző, vadász-, lovas- és horgászturizmus). Keszthely a kulturális- és örökség-turizmus révén van a kistérségbe és a régió idegenforgalmába beágyazva. Keszthely városa a Balaton Ny-i térségének a legfontosabb többfunkciós települése, mely méltán viseli a Balaton fővárosa címet. A keszthelyi szállásférőhelyek kínálata gyakorlatilag nem változott az elmúlt években. Csökkent a szálláshelyek kapacitása és csak kismértékben emelkedett a vendégek és vendégéjszakák száma. Keszthely város szálláshelyeinek főbb mutatóit a következő két táblázat tartalmazza. Keszthely szálláshelyeinek főbb mutatói összesen 2006. I-XII. hó Szálláshely típusa Vendéglétszám Vendégéjszaka száma

Szálloda összesen *** ** * Panzió Turistaszállás Ifjúsági szállás Üdülőház összesen Kemping Összesen Magánszállás Mindösszesen

Átlagos tartózkodási idő

Fő 36.883 34.649 2.234

% 63,54 59,69

Éj 114.114 106.979 7.135

% 54,92 5l.49 3,43

3,09 3,09 3,19

5.809 1.467

10,01 2,53

17.213 5.096

8,28 2,45

2,96 3,47

3.468 6,022 53.649 4.395 58.044

5,97 10,37 92,43 7,57 100,0

14.574 30.397 181.394 26.384 207.778

7,01 14,63 87,30 12,70 100,0

4,20 5,05 3,38 6,00 3,58


- 21 -

Szálláshely típus Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálás Üdülőház összesen Kemping Összesen Magánszállás Mindösszesen

Keszthely szálláshely kapacitás 2006. év Egységszám kiadható Férőhely Szoba Ágy 13 494 1.000 1.103 7 104 231 283 2 83 370 370 5 3 30 738 786

126

295

807 1.779 2.586

1.896 3.580 5.476

319 2.180 4.255 3.640 7.895

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenki számára világossá vált, hogy a szezonalítást meg kell törni. A város fogadási feltételei sokat javultak, kialakult egy tiszta, virágos, biztonságos város, jó minőségű strandokkal, magas szintű egészségügyi ellátással, gazdag, kulturális programokkal, stb. A városban 4 turisztikailag frekventált terület található: o o o o

A Festetics-kastély A belváros kereskedelmi- és vendéglátó övezete A Balaton part Az üzleti-, közigazgatási-, oktatási-, kongresszusi- és kulturális-központ szerepét betöltő Fő tér

E négy frekventált terület szerves kapcsolat hiányában, viszonylag elszigetelt egymástól, ugyanakkor a város nevezetességei és a környék idegenforgalma jelentős turisztikai keresletet indukál a város egésze iránt. A Festetics- kastély látogatóinak száma mintegy 200 000 fő/év, Hévízen a regisztrált szállóvendégek száma 185 000 fő/év, akik átlagosan 5,5 vendégéjszakát töltenek el itt. A nyári szezon Balaton-parti forgalma ugyancsak meghaladja a 100 000 főt. A városba látogató turisták gépjárműveinek száma az idegenforgalmi szezonban meghaladja a17-18 000 db-ot. Ezek az adatok a közvetlen keszthelyi- illetve a város 10 km-es körzetének idegenforgalmi látogatottságára utalnak. 25 km-en belül további nagyforgalmú termál- és gyógyidegenforgalmú üdülőhelyek találhatók ( Zalakaros Kehidakustány). Keszthely tehát a hosszú tartózkodási idejű magas költési hajlandóságú, ugyanakkor igényes turizmus fókuszában fekszik. A város döntően az átmenő és a szezonális idegenforgalmi bevételekre támaszkodhat. Természetes és okszerű az a gazdasági gondolkodás, mely arra a felismerésre épít, hogy megfelelő környezettel és szolgáltatásokkal kell és lehet az ide irányuló idegenforgalomból részesedni és a programkínálat színesítésével, szélesítésével, minőségi szintjének emelésével kell a turisztikai piacot bővíteni. Az alábbi táblázat a belváros területén működő kis- és középvállalkozások számát mutatja.


- 22 -

Vállalkozások száma db. Vállalkozás profilja Ajándéktárgy üzlet Barkács-áruk szerszámok Bőrárú, cipő javító műhely Bútor lakberendezés üzlet Díszállat kereskedés Dohány, hírlap Édességbolt Egyéb vendéglátóipari üzlet Élelmiszer jellegű vegyes üzlet Építőanyag,szaniter-áruk Fegyver és lőszerbolt Fodrász, kozmetika Fotó-,optikai-cikkek, óra és ékszer Gyógyhatású készítmények boltja Hangszer Használt cikk Idegenforgalmi szolgáltató iroda Iparcikk Játék Kegytárgy kereskedés Könyv Melegkonyhás vendéglátó Panzió, fogadó Papír írószer Ruházati-, cipő- és textil-üzlet Sportszer Szálloda Virágüzlet Mindösszesen:

Bem J. Fejér u. Gy.u. 4

Fő tér 1

Kastély Kisfaludi Kossuth Pethő Szalasztó Széchenyi Városház Zeppelin Vég u. u L.u. u. u. u. u. tér összeg 2

4

1

1 1 2

1

1

1 3 1 4

2 3

1 2 3

1 1

2

6 12

4 3

1 2

1

1 1 3 1

1

2

2 1 1

7

9

1

1 1 1

1

2 2

2

2

1 5

3 4 8 2

1 1

1 1 1 1 1

1 1

1 12

1 14

34

1 40

9

1

2 4

4 1 1 1

1

1 27 3

2

2 4

2 87

1 14

14

1 1

5

1


26

13

9

- 23 -

4

2

5

12 1 1 4 1 3 1 20 28 1 1 7 10 3 1 9 5 31 3 3 2 10 1 6 75 4 1 4 248

A térségben ható társadalmi gazdasági folyamatok A térség két régió találkozásában, de a régiók szélén fekszik, melynek egyaránt vannak előnyei és hátrányai is. Keszthely sohasem számított ipari központnak, nem is részesült ezekből a korábbi központi fejlesztési forrásokból. Keszthely mindig is a tudomány, a kultúra, a művészetek és a különféle gazdag palettájú szolgáltatások színtere volt, hiszen az üdülőövezeti jelleg, a jelentős vendégforgalom erre a fejlesztési útra ösztönözte a várost. A város valójában a korábbi jelentős Festetics nagybirtok központját képezte, mely híres volt újításairól, tudományos termelési kapcsolatairól, így mindig is az új és szép iránti fogékonyságot sugározta a város, természetesen az épített környezet és a kulturális hagyományok ápolása mellett. „A vagyon kötelez” elvű erkölcsi megfontolás alapján a Festetics grófok mindig is mecénatúrát működtettek, melynek keretében sokoldalúan támogatták a művészetek számos válfaját. A város és környéke, mind korabeli modern mezőgazdasági uradalmi központ, élenjárt a korszerű mezőgazdasági módszerek bevezetésében, kiemelt szerepet kaptak a növénytermelésben a kertészeti tevékenység, a zöldség- és gyümölcstermesztés. A fejlesztések élvonalában működött a híres Georgikon Egyetem is, mely méltán járult hozzá a város hírnevének növekedéséhez. A szolgáltatásokon túl a kisárutermelés és kereskedelem is fejlődésnek indult. A szomszédos területeken, különösen a híres Hévízen létesített gyógyfürdők a szállásnyújtás és vendéglátás irányában teremtettek gazdasági kibontakozási lehetőséget a lakosság számára. E tevékenységek képezik jelenleg is a térségben a megélhetés fő forrását, azzal, hogy összefoglalóan, a mai kor modernizált gazdaságában a turizmus fejlesztésének szükségességéről beszélünk, mint a térség meghatározó gazdasági adottságáról. A lakosság zöme családi kis- és középvállalkozások keretében tevékenykedik, a nagytőke elkerülte ezt a vidéket. Ezért is került a város fejlesztési tervek fókuszába a kis- és középvállalkozások megerősítése.

Partnerségi kapcsolatok A térségben sokrétű kapcsolatrendszer alakult ki az aprófalvak és a két nagyobb város között. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társaság 27 településből álló kistérséget ölel fel, mely fejlődésének motorja a két város: Keszthely és a tradicionális gyógyfürdő centrum Hévíz. A települések nagyobb része a Keszthelyi-hegység területén fekszik, közvetlenül a két város közelében. A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása, csak összefogással tarthatók fenn az oktatási intézmények. A társulás kötelezően ellátandó feladatai a közé tartoznak a közoktatási-, szociális- és gyermekjóléti-, egészségügyi-, területfejlesztési-, belső ellenőrzési-, környezet és természetvédelmi-feladatok, továbbá a közbiztonsági- és polgári védelmi feladatok ellátása is. A város jó kapcsolatokat ápol mind a Zala Megyei Önkormányzattal, mind pedig a Nyugatdunántúli Régióval, illetve a Balaton Régióval. A városban működő vállalkozókat, valamint a vállalkozók többségét képviselő kis- és középvállalkozásokat, az önkormányzat számos eszközzel segíti, hiszen megerősödésük nélkül a város sem tudna megfelelően fejlődni. A jelen projekt is számos olyan elemet tartalmaz, mely segíteni szeretné a kisvállalkozói szektor minőségi termékeinek és szolgáltatásainak kibontakozását, az általuk megtermelt hozzáadott érték erőteljes növekedését, valamint új munkahelyek megteremtéséhez megfelelő esélyek biztosítását. A városban jól működnek a civil szervezetek, számuk jelentősen megnőtt az utóbbi években. Keszthely város önkormányzata mindig is mintaszerű és partneri kapcsolatokat alakított ki a civil szervezetekkel, melyek sokrétűen segítik a város és a lakosság kommunikációját a közös feladatok megoldása területén. Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

- 24 -

2. Projekt képzés A kialakítandó projekt előkészítése során az a probléma fogalmazódott meg, hogy Keszthely városa kedvező adottságai ellenére sem közép- sem hosszabb távon nem tud megfelelni a vele szemben támasztott magasabb színvonalú turisztikai igényeknek, s különlegesen előnyös pozícióját sem tudja érvényre juttatni. Így fennáll a komoly veszélye annak, hogy behozhatatlanul lemarad a turistákért folyó nyugat-magyarországi és Balaton-körüli versenyben, hiszen fejlesztési eszközök hiányában nem tud előrelépni a minőségi turizmus fejlesztés egyik ágazatában sem. Ugyanakkor Keszthely vonzáskörzetébe tartozó térség idegenforgalma több területen erőteljes fejlődésnek indult. A helyzetelemzésnek választ kell adni arra is, hogyan milyen fejlesztési célok mentén tudja a város leküzdeni és behozni korábbi lemaradását.

2.1.

SWOT analízis

A város elfogadott stratégiai fejlesztési tervvel rendelkezik, mely széleskörű adatgyűjtésre, sokrétű felmérésekre és alapos helyzetelemzésekre épült. A stratégiai fejlesztési terv előkészítését megelőző koncepcionális szakasz részletesen felmérte a város lehetséges fejlesztési irányait befolyásoló tényezőket, nevezetesen az erősségeket, a lehetőségeket, valamint a gyengeségeket és a fenyegető veszélyeket. Pozitív tényezőknek a város működését kedvezően befolyásoló mikro tényezőket, gyengeségeknek pedig a rosszul működő, de befolyással javítható tényezőket tekinthetjük. A kedvező adottságok a város számára külső meghatározottságokat jelentenek, melyek nem vagy kevésbé befolyásolhatók, de felismerésük döntő lehet a fejlesztések megvalósításának sikerességében. Veszélyesnek a negatív tényezők tekinthetők, melyek kockázatot hordoznak.


- 25 -

ERŐSSÉGEK o Természetföldrajzi adottságokban gazdag terület o Sármelléki Repülőtér közelsége o Idegenforgalmi látványosságok (Balaton, Keszthelyi-hegység, KisBalaton) o Konferenciaturizmus o Kulturális kínálat, történelmi város, évszázados hagyományok o Festetics-kastély o Gyógy-turisztikai központ közelsége (Hévíz) o A térségi szereplők megszerzett tapasztalata a vendégfogadás terén o Kistérségi központi szerep o Széleskörű nemzeti és nemzetközi ismertség o Idegenforgalmi marketing szervezetek o Országos átlagnál kedvezőbb munkanélküliségi mutatók o Kedvező közműhálózati kiépítettsége o Jól szervezett civil szektor. o Magas színvonalú idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakképzés fejlesztési elképzelésekkel. o Felsőoktatási intézmény o Kereskedelmi hálózata révén a település kiterjedt vonzáskörzettel áll kapcsolatban.


GYENGESÉGEK o

o o o o o o o

Makro-regionális kapcsolatok tekintetében viszonylag periférikus fekvés - régiók határán Nincs kooperáció Keszthely és térsége (elsősorban Hévíz) között Elöregedő és csökkenő népesség Közúti, vasúti megközelíthetőség nem optimális A helyi és helyközi közúthálózat fejlesztésre szorul Szűk keresztmetszetű úthálózat Kulturális központok kedvezőtlen anyagi, technikai működési feltételei Viszonylag egyoldalú gazdaságszerkezet

- 26 -

LEHETŐSÉGEK o A Budapest-Nagykanizsa-Adria gazdasági-kommunikációs tengely „előnyös” peremén fekszik a város o A Balaton kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek részese o A sármelléki repülőtér közelsége o M7-es autópálya közelsége o Közlekedési koncepció segítségével megvalósuló rendszerezett közlekedési rendszer o Belváros rekonstrukciója o Balaton Fővárosa címre épülő marketingtevékenység o Élményfürdő és kapcsolódó létesítményfejlesztés o Kerékpárút fejlesztés. o Több régió határán több irányból érkező lehetőségek o Hévízzel történő kooperáció segítségével egymást kiegészítő turisztikai szolgáltatás csomag o Együttműködés a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal, az ökoturizmus lehetőségeinek kiaknázása terén o Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása, a térség adottságainak bevonásával o A Hévízi-gyógytó UNESCOVilágörökségi listára való felkerülésének terve (ez ma már Festetics örökségként szerepel a tervekben) o A testvérvárosi kapcsolatok intenzívebb kihasználása a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok erősítésére

VESZÉLYEK o Nem épül meg a Hévízt elkerülő út o A térség háttérbe sorolódik az országos idegenforgalmi prioritások sorában o Jelenleg túlterhelt belváros o Nem hatékony turisztikai marketingtevékenység o Vendégek elmaradása o A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké

A város a 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjának elkészítésekor a fent részletezett SWOT analízist dolgozta ki a város köztestülete és szakmai grémiuma. Ebből az elemzésből célszerű bemutatni a jelenleg tervezett projekt szempontjából a legkiemelkedőbb tényezőket. Pozitív hatóterület, erősségek: Kedvező és különleges természeti adottságok, gyógyturisztikai központ közelsége, kultúrtörténeti- és építészeti örökség hatása, idegenforgalmi látványosságok, kiemelt üdülőövezeti környezet jelenléte, térségek találkozási központja, kistérségi központi szerep, a Georgikon Egyetem tudásszintjének kedvező kisugárzása


- 27 -

Negatív hatóterület, gyengeségek: az országos úthálózat hiányosságai, szűk keresztmetszetű úthálózat, átmenő forgalom elterelésének megoldatlansága, periférikus fekvés a régiók határszélén, egyoldalú gazdaság-szerkezet Lehetőségek: Közlekedési csomópont jelleg kihasználása, M7-es autópálya és a Sármelléki nemzetközi forgalmú repülőtér közelsége, környezetbarát tömegközlekedés megteremtése, a turizmus magasabb igényszintjének történő megfelelés, szolgáltatások fejlesztése munkahelyteremtéssel, a minőségi turizmus irányába történő fejlesztések elősegítése, az építészeti és kultúrtörténeti hagyományok ápolása és fejlesztése, városkép rekonstrukciója, a Georgikon Egyetem tudásszintjének hasznosítása, hagyományokon alapuló idegenforgalmi szakképzés Veszélyek: Túlterhelt belváros, a megoldatlan parkolási helyzet és a nem megfelelő közlekedési rendszer miatt. A turisztikai termékek nem válnak vonzerővé, az örökség védelemre szoruló építmények és területek lassú pusztulása, Elmaradnak a turisták, a kisvállalkozók és a város elszegényesedése, fejlesztések elmaradása. A turisztikai vonzerők nem válnak turisztikai termékké.

2.2.

Problémafa

A város gazdasági életének fő problémaköre jól megfogalmazható: a városba és környékére érkező igényes turisták nem jönnek be a belvárosba, megnézik a kastélyt és továbbmennek. Milyen okokra vezethető mindez vissza? Rossz a közlekedési rendszer, zsúfolt a belváros, s ez nem felel meg a minőségi turizmus igényeinek Zsúfoltak a parkolási lehetőségek Nincsen elég parkolóhely Több ponton kell parkolóhelyeket biztosítani Nincs elegendő nagyságú terület a parkolók kiépítésére A forgalmat beterelik a városba, zsúfolt és zajos a belváros Nincsen összehangolt közlekedési rendszer Az átmenő forgalom is bejut a belvárosba Nincsen környezetbarát tömegközlekedési eszköz Nem megoldott a turistabuszok fogadása Nincsen alternatív környezetbarát tömegközlekedési eszköz Nincs elég hely a gyalogos turista forgalom számára Kevés a csak gyalogos forgalmú terület a belvárosban Nem jutnak el a turisták a kisvállalkozói árukínálathoz és szolgáltatásokhoz Nem fejlődnek a kisvállalkozások a csekély turista forgalom mellett Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

- 28 -

Nem eléggé vonzó a Festetics-kastélyon kívüli többi városi látnivaló, a nehézkes a megközelítés, s a rendezvény helyszínek zsúfoltak Be kell mutatni a város kultúrtörténeti és építészeti értékeit A város építészeti értékei rekonstrukcióra szorulnak Az egységes városkép kialakítása, foghíjak beépítése A város gyalogos közlekedési tengelyén a másik pólus kiépítése Nagyobb összefüggő terek kialakítása szükséges a látnivalók köré Gyalogos forgalmú korszerű burkolatú belvárosi terek kialakítása Gyalogos utcák és gyalogos terek összefüggő rendszerének kialakítása Belvárosi zöldterületek fejlesztendők, rendbeteendők Nincsen elegendő színvonalas rendezvény A rendezvény helyszínek zsúfoltak, közlekedési káosszal járnak Tágas, korszerűen burkolt rendezvény helyszínek, terek kellenek Növelni kell a parkolók kapacitását és szolgáltatási színvonalát A belvárosi áruk és szolgáltatások színvonala nincs összhangban a turisták igényeivel A szolgáltatások köre szegényes és színvonaluk alacsony A városnak segítenie kellene a kisvállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak bővülését és színvonaluk növelését, a kisvállalkozók lehetőségeinek növelésével A kulturális, civil rendezvények, programok kinálatát bővíteni kell Kevés a kereslet a belvárosi gyalogos turista forgalom részéről Növelni kell a belvárosi gyalogos turista forgalmat, Nagyobb és jobban szerevezett területeket kellene biztosítani a kisvállalkozóknak termékeik és szolgáltatásaik eladására Gazdaságtalan a magasabb színvonalú szolgáltatások fenntartása Ösztönözni kell a turistákat a szolgáltatások igénybevételére Vonzóvá kell tenni a város által nyújtott szolgáltatásokat Hiányos a tájékoztatási rendszer Nincsenek kitáblázva a látnivalók Kevés a megfelelő színvonalú tájékoztató tábla Nincs egységes arculat kialakítva


- 29 -

Fejletlen a reklám- és marketing tevékenység Nincsen megfelelő marketing kommunikációs rendszer Egyoldalú a tájékoztatási rendszer a látnivalók területén A Festetics kastély mellett eltörpül a többi látványosság Nincs megfelelő tájékoztatás a nyújtott szolgáltatásokról

2.3.

Célfa

A célfa rendszer jó felépítése alapvetően a problémafa jó megfogalmazásán, a problémák valóságos feltárásán és megfelelő átfordításán nyugszik. A célfa rendszernek alapvetően az a szerepe, hogy rávilágítson a problémák megoldásának módjára és célok eléréséhez vezető lehetséges megoldási változatokra. Modernizálni kell a város közlekedési rendszerét a minőségi turizmus fejlesztése érdekében, a kisvállalkozói lehetőségek kiszélesítésével Növelni kell a parkolóhelyek számát, kapacitását Nincsen elég parkolóhely Több ponton kell parkolóhely tömböket biztosítani Nincs elegendő nagyságú terület a parkolók kiépítésére Ki kell tiltani a gépjárműforgalmat a belvárosból Nincsen összehangolt közlekedési rendszer Az átmenő forgalom is bejut a belvárosba Környezetbarát tömegközlekedési eszközt kell működtetni Nem megoldott a turistabuszok fogadása Nincsen alternatív környezetbarát tömegközlekedési eszköz Bővíteni kell a gyalogos turista forgalom számára biztosított területet Meg kell növelni a csak gyalogos forgalmú területeket belvárosban Gyalogos övezetté kell átalakítani a belvárost Meg kell erősíteni a kisvállalkozói szektor részvételét a turista forgalomban, növelve a hozzáadott értéket és a munkahelyek számát Nem jutnak el a turisták a kisvállalkozói árukínálathoz és szolgáltatásokhoz Nem tudnak fejlődni a kisvállalkozások a csekély turista forgalom mellett


- 30 -

Vonzóbbá kell tenni a Festetics kastélyon kívüli többi látnivalót és a városi rendezvényeket Bemutathatóvá kell tenni a város kultúrtörténeti és építészeti értékeit A város építészeti értékei rekonstrukcióra szorulnak Az egységes városkép kialakítása, foghíjak beépítése A város gyalogos közlekedési tengelyén a másik pólus kiépítése Korszerűen kialakított, s színvonalasan burkolt terek és utcák szükségesek a látnivalók vonzóbbá tételére Gyalogos forgalmú korszerű burkolatú belvárosi terek kialakítása Gyalogos utcák és gyalogos terek összefüggő rendszerének kialakítása Belvárosi zöldterületek fejlesztendők, rendbeteendők Színvonalas rendezvények szervezését kell szorgalmazni a minőségi turizmus fejlesztése érdekében A rendezvény helyszínek zsúfoltak, közlekedési káosszal járnak Tágas, korszerűen burkolt rendezvény helyszínek, terek kellenek Növelni kell a parkolók kapacitását és szolgáltatási színvonalát Növelni kell a turistáknak nyújtott szolgáltatásokat és ezek színvonalát Növelni kell a belváros gyalogos turista forgalmát a terület növelésével A városnak a környezet, az utcakép javításával segítenie kell a színvonal növelését Az egységesített gyalogos övezet kiépítésével növelni kell a belvárosi gyalogos turista forgalmat Fejlett és teljeskörű tájékoztatási és kommunikációs rendszert kell működtetni Korszerű tájékozató- és információs rendszert kell kialakítani Kevés a megfelelő színvonalú tájékoztató tábla Elektronikus vendégirányítási tájékoztatási rendszert hot spot-ok, felállításával A Festetics kastély mellett eltörpül a többi látványosság Nincs megfelelő tájékoztatás a nyújtott szolgáltatásokról Fejlett marketing-kommunikációs rendszert kell működtetni Nincsen megfelelő marketing kommunikációs rendszer Mobil-elektronikus városkártya kibocsátása A kidolgozott problémafa és a célfa rendszer jól rávilágít a megoldásra váró feladatokra és megvalósítandó célokra, valamint a célok megvalósításához vezető lehetséges utakra. A valódi kibontakozási lehetőségeket a minőségi turizmus fejlesztése jelenti a város számára,


- 31 -

melynek megteremtése a városban a közlekedési koncepció felülvizsgálatát igényli, a belvárosból a gépjármű forgalom kiterelését, korszerű- és kultúrált parkírozási körülmények megteremtését, környezetkímélő tömegközlekedési eszközök alkalmazását, környezetbarát városcentrum kialakítást, s minőségi szolgáltatások jelenlétét kívánja meg. A közlekedési rendszer modernizációján és a belváros gyalogos övezetté történő fokozatos kiépítésén keresztül nyílik meg a kisvállalkozások lehetősége, hogy meg tudjanak felelni a minőségi turizmus igényeinek, mind az eladásra kínált termékkör, mind pedig a nyújtott szolgáltatások színvonala tekintetében. A tervezett projekt egy város stratégiai fejlesztési programjára épülő hosszabb fejlesztési periódus egyik jelentősnek minősülő szakaszát képezi. A célok eléréséhez vezető teendőket időben és a szükséges pénzügyi források tekintetében is szakaszolni kell, hogy pontosan meghatározhatóvá váljanak a tervezett projekttel összefüggésben megvalósítandó feladatok. A szakaszolás elengedhetetlen, hiszen a célok eléréséhez szükséges források csak megfelelő korlátok között állnak rendelkezésre. A célfa összefüggésrendszeréből levezetett célokat áttekintve a következő rangsorolást tehetjük a projekt megfogalmazása és meghatározása érdekében: 1. Modernizálni kell a város közlekedési rendszerét a minőségi turizmus fejlesztése érdekében, a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kiszélesítésével . 2. Vonzóbbá kell tenni a Festetics kastélyon kívüli látnivalókat, a városközpont kulturális örökségéhez és építészeti értékeihez tartozó épületeket és területeket. Rendezni kell a városképet, növelni kell a városi rendezvény vonzerejét is a turizmus és ezen keresztül a kisvállalkozások tevékenységének fellendítésére. 3. Növelni kell a turistáknak nyújtott termékek és szolgáltatások színvonalát, esélyt biztosítva a kis-és középvállalkozói szektornak a megerősödésre. Komplettírozni szükséges a konferencia és rendezvényközpontot. 4. Fejlett, teljeskörű tájékoztatási és kommunikációs rendszert kell működtetni a város által a turistáknak nyújtott lehetőségek köréről, azok mind teljeskörűbb igénybevétele céljából A célrendszert áttekintve megállapítható, hogy szorosan egymásra épülő célok kerültek kiválasztásra és megfogalmazásra a projekt előkészítése és tervezése során, hiszen csak a közlekedési rendszer modernizációjának megvalósítását követően nyílhat meg a lehetőség Festetics-kastélyon kívüli belvárosi látnivalók bemutatására és a minőségi turizmus kiépülésének elérésére, melyben tevékeny részt vállalhatnak a Keszthely város kis- és középvállalkozói. Mindezen okfejtések miatt a tervezett projektnek a város közlekedési rendszerének modernizálásában kell a kulcsszerepet vállalnia, hiszen a felmért problémák köre jól rávilágít a jelenlegi közlekedési rendszer tarthatatlanságára és az általa generált káros következményekre. A tervezett projekt előkészítése során a megfelelő megoldási javaslatok közül kiválasztásra kerülnek a célokat legjobban teljesítő megoldások, melyek megfelelően végrehajthatók mind időben, mind pedig források célszerinti felhasználása tekintetében.


- 32 -

2.4.

Logikai keretmatrix azaz „logframe”

A logikai keretmátrix segítségével pontosan meghatározható a projekt célja és létjogosultsága, jól összefogottan meghatározhatók a projekt elemei, átfogó képest kapunk a projekt környezetéről, s megtervezhetjük, hogyan mérhető a projekt előrehaladása illetőleg a célok teljesülése, hiszen a logikai keretmátrix összevontan tartalmazza a projekt céljait, a hozzárendelt mutatókat, a megvalósítás kockázatát, a szükséges erőforrásokat és a lehetséges eredményeket. A logframe elkészítésnek közvetlen előkészítése gyanánt felépítésre került a projekttel összefüggésben a problémafa, mely jól rávilágított az ok-okozati összefüggésekre. A problémafa jól részletezett elemeinek átfordításával készülhetett el a célfa, mely alapján meghatározhatóvá váltak a projekttel összefüggésben megvalósítandó célok. Ezt követően kerülhetett sor a projekt konkrét célkitűzéseinek megfogalmazására, az elvárt eredmények „output”-ok megjelölésére, valamint a célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek felsorolására, továbbá az igénybevett eszközökre, a rendelkezésre álló forrásokra, s a projekt költségeinek megtervezésére. A Logframe célrendszerének áttekintése Átfogó stratégiai célnak az idegenforgalom fellendítése a minőségi környezet és idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével A projekt által megvalósítandó fő célnak a városközpontok kulturális- és építészeti értékei vonzerejének növelését tekinthetjük, a turizmus fellendítése és kisvállalkozások tevékenység megerősítése, valamint a kisvállalkozói munkahelyek létrehozása érdekében. További célok: o A indukáló hatása legyen a város idegenforgalmára, s egyúttal élhetőbb lakókörnyezetet eredményezzen o Biztosítson megtérülést a projektgazda számára, hogy hosszútávon fenntartható legyen o Környezeti hatása pozitív legyen o Csatlakozzon a környező térség és a régió operatív tervének megvalósításához.


- 33 -

LOGIKAI KERETMÁTRIX

Hosszútávú o célkitűzések

o

o

o

Az elért eredmények mérését A mutatók ellenőrizhetőségének A beavatkozás területei objektíven meghatározható Feltételezések és kockázatok forrásai és eszközei mutatók Modernizált közlekedés: o Nő a turisták, az eltöltött o Statisztikai kimutatások o Elégtelen partnerségi együttműködés forgalom irányítás és parkolás vendégéjszakák száma (KSH, más szakmédia o Marketing „robbantás” áttekinthetősége , vendégbarát o Ingatlanértékek, beruházások források) belvárosi gyalogoszóna összege nő forrása, átfogó végrehajtása o Hazai és uniós pályázatok megfelelő partnerség kialakítása o Nő a konferenciák, a száma és az elnyert hiányában egyoldalú Konferencia és rendezvény rendezvények száma és támogatások száma turizmus feltételeinek látogatottsága fejlesztéssé és tájékoztatássá o Civil partnerségek erősítése, soványodik megteremtése a komplex o Javulnak a szállásegyüttműködésbe bevont o Megfizethető szakértelem szolgáltatási környezet kihasználtsági mutatók szervezetek száma nő súlya kevés megteremtésével o Nő a kereskedelemből és o Az idegenforgalmi klaszterek Festetics-kastély mellett szolgáltatásokból származó bázisa nő o Kkv-k versenyképessége kiegészítéseként a belváros bevétel o Környezeti feltételek elégtelen nyereségességi mint turisztikai célpont o Rangos programkínálat, mutatóiban a mérések alapján mutatói megjelenítése Városfejlesztés, rangos marketing kíséretében a helyzet javul. o Tulajdoni viszonyok tőkevonzási képesség javulása o Projekt támogatások száma, rendezése az üres foghíjak beépítési összege nő lehetőségek megteremtésével, a városképi épületek, vendégfogadók rekonstrukciójának vonzóvá tétele A Hévízi - Balatoni Üdülési igényeknek megfelelő tömegközlekedési lehetőség megteremtésével a fenntartható tömegturizmus lehetősége jön létre


- 34 -

Rövidtávú célkitűzések

o o o o o

o

Az elért eredmények mérését A mutatók objektíven meghatározható ellenőrizhetőségének forrásai A beavatkozás területei mutatók és eszközei A belváros parkolási feltételei o Felhasználásra kerülnek a o Városi Önkormányzat adó o megteremtődnek belváros közeli irodáinak elemzései A belvárosi gyalogos zóna kiépítése „barnaövet” képező o o KSH területi megindul ipartelepek igazgatóságának adatbázisa Turisztikai szolgáltatási termékek o Felújított települési o Ingatlan nyilvántartás o választéka bővül a rangja nő zöldterület nagysága nő beszámolói Kultúra fokozottabb hangsúlyt élvez, o A térségbe érkező Tájékoztatók kihelyezése, az elektronika vendégek elégedettsége nő o lehetőségeinek jobb kihasználási o Látogatottsági mutatók feltételei kiépítésre kerülnek nőnek A tömegközlekedés feltételei o Szálláshely kihasználtság megteremtődnek javul o Vendégéjszakák száma, idegenforgalmi adó, o Kkv-k árbevételei helyi adóalapjuk nő, kisvállalkozásokban foglalkoztatottak száma nő, o téli szezonban foglalkoztatottak száma nő,


- 35 -

Feltételezések és kockázatok A rendelkezésre álló saját források elégtelensége A kistérségi együttműködés elégtelensége Tartós, több cikluson átívelő irányítás, szervezet sérülésének kockázata; Az üdülő turizmuson kívüli idegenforgalom programkínálata és feltételei nem épülnek ki időben

A beavatkozás területei

Tevékenységek

o Fő tér gyalogos zónához csatolása, a parkolás és a tömegközlekedés feltételeinek kiépítése o A belvárosi gyalogos övezetnek megfelelő közlekedési szabályozás kidolgozása o A Festetics Kastély összekötése a gyalogos övezettel a Kastély utca rendezésével o Az átmenő forgalom elterelése a belvárosból a Rákóczi tér átépítése


Az elért eredmények mérését objektíven meghatározható mutatók

A mutatók ellenőrizhetőségének forrásai és eszközei

Feltételezések és kockázatok

o A Fő tér és az érintett o A városi önkormányzat o Az ütemezett létesítmények aktiválási vagyonkatasztere megvalósítás értéke forráshiánya o Az új közlekedési szabályozás közgyűlési határozata o A Kastély utca aktivált értéke o A Rákóczi tér aktivált értéke

- 36 -

3. A project kiválasztása 3.1.

A project kiválasztás kritériumai

A projekt kiválasztása során a korábbi évek tapasztalatainak szintetizálására, a város különböző érdekképviseleti csoportjainak véleményét figyelembe véve került sort. A legfontosabb kiválasztási kritériumok a következők voltak: o A indukáló hatása legyen a város idegenforgalmára, s egyúttal élhetőbb lakókörnyezetet eredményezzen o Biztosítson megtérülést a projektgazda számára, hogy hosszútávon fenntartható legyen o Környezeti hatása pozitív legyen o Csatlakozzon a környező térség és a régió operatív tervének megvalósításához. o Fejtsen ki pozitív szinergiát a térség idegenforgalma számára o Teremtsen perspektívát a project többi elemének ütemei megvalósításához

3.2.

A kiválasztott project és fő tevékenységei

A kiválasztott projekt címe: Keszthely történeti városközpontjának rehabilitációja és a gyalogos közlekedés tér rendszer kiterjesztése E program keretében az alábbi főbb tevékenységek elvégzése szükséges: o A belvárosból a gépjármű forgalom kiszervezését oly módon, hogy egyúttal a turisták számára kényelmes több szolgáltatás elérését biztosítsa a város. E cél elérése érdekében meg kell szüntetni az átmenő forgalmat, a turisztikai gépjármű és buszforgalom számára a belváros szélén parkolókat kell létesíteni a megfelelő szociális és információ szolgáltató-ellátó létesítményekkel. Ezen al-projekt keretében meg lehet teremteni a lehetőséget a ma még meglévő „ipari barnamezők” rekonstrukciójára. o A város Fő terének átfogó rendezésével kerülhet megoldásra a föld alatti parkoló megépítése, a csatlakozó várkert rekonstrukciója, a Fő téri gimnázium fold alatti tornacsarnokának kiépítése és az így gépjármű mentessé tett tér felszínén a villamos közlekedés keszthelyi fejállomásának fogadására alkalmassá tétele. A felszínen a tér a várkerti park, a mai sétáló utcaként funkcionáló Kossuth Lajos utca szerves egysége jön létre. o A Kastély utcának a Festetics Kastély bejárata és a mai sétáló utca, a Kossuth Lajos utca közötti szakaszát olyan módon kell rekonstruálni, hogy egységes teret alkosson a sétáló övezettel. Ezáltal kialakul a Festetics Kastély – belváros- Fő-tér -Várkert – Balaton part gyalogos sétáló zóna o Az átmenő forgalom megszüntetésével alapvetően a gyalogos forgalom igényeinek megfelelően a Szalasztó, a Bem József utcák, valamint a Rákóczi tér rekonstrukciójára kell sort keríteni o A fő téren elhelyezkedő Balaton Kongresszusi Központ és Színház a jelenlegi keretei között is igényli, hogy a környezete felnőjön színvonalához o A fő tér épített környezetének és arculatának rekonstrukciója keretében a meglévő iskola, a kolostorépület, szobrok, parképítészeti elemek felújítására kell sort keríteni.


- 37 -

4. A projektjavaslat kiindulási és alapadatai 4.1.

Alapadatok A projekt címe:

Keszthely történeti városközpontjának rehabilitációja és a gyalogos közlekedés tér-rendszer kiterjesztése a fenntartható fejlődés tükrében Keszthely városában : Fő tér, Kossuth Lajos u., Szalasztó utca, Kastély utca, Bem utca és Rákóczi tér környéke

A projekt helyszíne: A projekt gazda 8360 Keszthely Fő tér 1. székhelye: A projekt kezdete: 2008. január 1. A projekt 2009. december 31. befejezése: 4.2.

A projektjavaslat által elérendő célok kitűzése

• Milyen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik a projektjavaslat a társadalmi-gazdaságikörnyezeti változók tekintetében? Társadalmi célkitűzés: o A város lakossága számára az átmenő gépjármű forgalomtól mentesített belváros (city) használhatóbbá válik o A jellegzetes városi épületek, az épített örökség, a sétáló környezetben megszépül, o A belvárosban több közösségi rendezvényre, ünnepi összejövetelre alkalmas téregységek fórumok alakíthatók ki. o A turisták számára feltárul a város Gazdasági célkitűzés: o A város épített, tudományos és kulturális örökségére alapozva, a nemzetközi hírű gyógy-, thermál- és wellness-turizmus számára, magas minőségű komplementer szolgáltatási háttér megvalósítása o A város közigazgatási-, üzleti- és konferencia-központjába irányuló gépkocsi forgalom oly módon jelenhet meg a Fő téren, hogy közben a gyalogos forgalom rendezett közösségi téren folyhat. o A projekttel megteremtődik annak a lehetősége, hogy az idegenforgalom három fő keszthelyi bázisát, - a Festetics Kastélyt és parkját, a Georgikon Egyetem campusát, valamint a Balaton partot -, felkereső idegenforgalom, nem csak átutazik a belvároson, hanem átsétál, megtalálja a kereskedelmi és vendéglátó üzleteket, a kulturális rendezvények helyszíneit, a múzeumokat és kellemes környezetben felkeresheti a hivatalokat, s a bankokat. o A belvárosi foghíjakat képező telkek, a leromlott fogadó- és szálláshelyek felértékelődnek, s rekonstrukcióik a befektetők számára érdemlegessé válhatnak o A városközpont régi épületeit érintően a konferencia programok és kulturális rendezvények számára rekonstrukciós célok fogalmazódhatnak meg. Környezeti célkitűzés: o Csökkenjen a belváros levegő szennyezettsége a lecsökkentett gépjárműforgalom eredményeképpen o Csökkenjen a belváros zajterhelése o A meglévő építészeti és természeti értékek védelme megerősödjön, a gépjármű forgalom miatti terhelése jelentősen csökkenjen


- 38 -

• Milyen társadalmi-gazdasági előnyök érhetők el a projekt megvalósításával? o

o

o

A város kis- és középvállalkozásai számára létrejön az a kedvező üzleti környezet, mely tartós fennmaradásukat, megélhetésüket biztosítja A város fejlődése lépést tart a külső környezet fejlődésével, mely a jó forgalmi helyzetből fakadó lehetőségeket tervezi megteremteni a gyorsan fejlődő kistérség és al-centrumai számára A kistérségben létrehozott Európa szerte ismert wellness- és gyógy-turizmus szolgáltatásai mellett, magas minőségi programokat kínáló kulturálistudományos szolgáltató központtá válhat Keszthely belvárosa.

• A célkitűzések logikusan kapcsolódnak egymáshoz? A célkitűzések belső logikája azon a felismerésen nyugszik, hogy a Nyugat-dunántúli Régió dinamikus ipari központjai közelében, az európai globális gazdaság színterei mellett, kiemelkedő szükséglet és ennek megfelelő fizetőképes piaci kereslet mutatkozik a magas minőségi szolgáltatásokat nyújtó, sokrétű pihenést nyújtó, gyógy-, wellness-, konferencia- és továbbképző- térség kialakítására. Híres fasorok, parkok, évszázados zöldterületek növelik a térség turisztikai vonzerejét és rekreációs adottságait. A kistérség és szíve Keszthely, jól megközelíthető közúton, vasúton és légi úton egyaránt. A távolság nem túl nagy, hanem igen kedvező az osztrák, a horvát és a magyar nagyvárosoktól. Kedvelt hétvégi turisztikai célpont a város és környezete. Évszázados hagyománya és nemzetközi híre van a keszthelyi székhelyű tudománynak és kulturális örökségnek. Keszthelyen és közvetlen szomszédságában (Kis-Balaton, Fenékpuszta, Szendrey telep) jelentős az elmúlt évtizedekben tönkrement, de feltámasztható biotechnológiai tudás, s ökológiai háttér. E területeken jelentős inkubációs és innovációs parkokká szervezhető épületegyüttesek és rehabilitálható létesítmények vannak, melyek tovább növelhetik a térség iránti gazdag és sokirányú érdeklődést. A jelen projekt a felismert lehetőségek megvalósítására tett kezdeti lépések egyik fő lépésének tekintendő, mely azt az infrastrukturális fejlesztést foglalja magában, mely egy európai színvonalú szolgáltató kisváros igényes kialakítását jelenti. • A projektből eredő általános jóléti előnyök megérik a rájuk fordított költséget? A projektből fakadó előnyök nem csak az általános jóléti előnyök miatt érik meg a rájuk fordított költséget. A parkolók üzembehelyezésével realizálható bevételek segítik a város és közvetlen térsége további, - a fenntartható fejlődés irányába ható-, fejlesztéseit. A gyalogos idegenforgalom belvárosba vezetésével megnövekszik a kereskedők és a különböző szolgáltatók forgalma, nőnek a bevételeik. A kisvállalkozók a helyi adók megnövekedett forgalmon alapuló többlet fizetésével hozzájárulnak a város igényes fejlesztéséhez. A közvetlen bevétel növekedés mellett közép- és hosszútávon megjelenik a gyalogos belvárosi zóna telkeinek, ingatlanainak felértékelődése, áremelkedése. A még jó időben történő belvárosi költségráfordítások segítik a városközpont építészeti-és kulturális örökségének védelmét, mely alappillérét képezi a város hosszútávon fenntartható turisztikai vonzerejének.


- 39 -

• Mérlegelték a projektjavaslat összes, fontos közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hatását, és melyek azok? A közvetlen társadalmi gazdasági hatások: o A Fő tér és a gyalogos zóna szerves egységbe forr, s természetes kapcsolatot teremt a Festetics Kastély és a Balaton part üdülőövezete között o Szervezettebbé válik és racionalizálódik a közlekedési rendszer o Két pólusúvá szélesedik a belváros o Fokozottabb védelem alá kerülhetnek a belváros építészeti, kulturális értékei o A város helyi adóbevételei megnövekednek, megnő a fejlesztési lehetőségek mozgástere, a saját források bővülésével o Nő az érintett területen a kis- és középvállalkozások munkahely -megtartó, -teremtő ereje, nő a foglalkoztatottság, nő a minőségi munkavégzés iránti igény o A turizmus számos ágazata egyidejűleg megerősödik o Jelentősen javulnak a rendezvényszervezési adottságok o Nő a verseny a szolgáltatások területén, mely elősegíti a minőségi színvonal növekedését A közvetett társadalmi gazdasági hatások: o o o o o

A város szerkezet stabilizálódik, a városkép megújul Csökken a munkanélküliség Felértékelődik az önkormányzati és lakossági vagyon Nő a város és térségének tőke vonzó képessége Csökkenek a környezeti ártalmak, javulnak a környezet állapotát jellemző mutatók

Azonosították a célkitűzések elérésének mérésére szolgáló eszközöket (indikátorok)? o OUTPUT indikátorok: o o o o

Föld alatti parkoló férőhely db Gyalogos övezet körül kialakított parkolóhely db Forgalmi rend változással érintett utcák, terek száma Szervezett rendezvények száma

o EREDMÉNY indikátorok: o o o o o o

Többlet bevétel a parkolásból A gyalogos övezetben a foglalkoztatottak száma nem csökken A foghíjak beépítésre kerülnek számuk csökken Nő a helyi kisvállalkozások száma Nő a helyi vállalkozások árbevétele A szolgáltatások versenye megerősödik, javul a minőségi színvonal

• A projekt összhangban van az EU szakpolitikák, az ÚMFT, az adott OP célkitűzéseivel? A projektben tervezett tevékenységek illeszkednek-e az OP-ban meghatározott beavatkozásokhoz, támogatható tevékenységekhez?


- 40 -

A fejlesztés a Nyugat Dunántúli Operatív programhoz az alábbiakban illeszkedik: 3. prioritás: Városfejlesztés Konstrukció: Városközponti területek és leromlott városrészek fejlesztése A komponens: Városközpontok értékőrző megújítása A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program a következő átfogó célt fogalmazta meg: „ Környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel, a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglakoztatás elősegítése érdekében.” A Regionális Operatív Program specifikus céljaiból a Keszthelyi projekttel kapcsolatba hozhatóak az alábbi célkitűzések: Specifikus cél

Indikátor

A szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem, vendéglátás ágazat által előállított hozzáadott érték növekedése a rehabilitált városi területeken letelepült és Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, létrejött vállalkozások száma emelkedik élhető városok alkotta városhálózat

Magas minőségű szolgáltatásokra örökséghasznosításra alapozott turizmus

és

Az operatív program az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek tíz mikrogazdasági célkitűzés mindegyikét és a foglalkoztatási célok nagy részét (foglalkoztatási eszközök fejlesztése, befogadó piac biztosítása, piaci megfelelés, az oktatás-képzés a piaci igényeknek való megfeleltetése) támogatja. Az ÚMFT-ben nevesített horizontális célok közvetlenül, vagy közvetve mind megjelennek az operatív program struktúrájában. A tervezett projekt a kistérség illetve város működésének központi funkcióit elősegítő fejlesztési program, mely az idegenforgalom mellett az állandó lakosság számára is élhetőbb várost hoz létre. Az előző pontban megfogalmazott eredményindikátorok a regionális program eredményindikátorainak, a hozzáadott értéknek és a letelepült vállalkozások számának növekedését támasztják alá. A projekt eredményeként mérésre kerülő indikátorok pontosan fogják mutatni a projekt hozzájárulását a regionális operatív program céljainak teljesüléséhez.


- 41 -

4.3.

Indikátorok mutatók

Mutató megnevezése

Mérték

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

2007.12.31.

190

2009.12.31

egység OUTPUT INDIKÁTOROK MUTATÓK Földalatti garázs férőhely Mentesítő parkolóhelyek száma Gyalogos övezethez tartozó utcák, terek területe

Fh , db

0

Fh , db m2

EREDMÉNY INDIKÁTOROK MUTATÓK Éves bevétel a parkolásból % 100% Foghíjak száma és területe Db, m2 Foglalkoztatottak száma a gyalogos övezetben fő Helyi adó, bérleti díj, múzeumi belépődíj, rendezvény bevétel a millió Ft. gyalogos övezetben összesen

2007.12.31.

2009.12.31

2007.12.31.

2009.12.31

2007.12.31. 2007.12.31.

400%

2015 évben 2015 évben

2007.12.31.

2015 évben

2007.12.31.

2015 évben

Monitoring indikátorok, mutatók Elnevezés Földalatti garázs tervezett költsége Év Érték 2007 0% 2010 Elnevezés Mentesítő parkolóhelyek kialakítási költségei Év Érték 2007 0% 2010 Elnevezés Vállalkozások száma a gyalogos övezetben Év Érték 2007 0% 2010 Elnevezés Helyi adóbevételek a gyalogos övezetben Év Érték 2007 0% 2010

Mértékegység

Kezdeti érték:

%

0%

Év 2008.12.31 2011

Érték

Mértékegység Év 2008.12.31 2011

%

Érték

Mértékegység Év 2008.12.31 2011

db

Érték

Mértékegység Millió Ft Év Érték 2008.12.31 2011


Év 2009.12.31. 2012

Érték 100%

Kezdeti érték: Év 2009.12.31. 2012

0%

Érték


0%

Érték 100%


0%

Érték 100%

- 42 -

4.4.

A projektjavaslat célcsoportjai A projekt megvalósításával közvetlenül érintett célcsoportok: o A gyalogos övezetben letelepült kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások o Szálláshelyt adó lakosok, szálláshely szolgáltatást nyújtó vállalkozók az érintett területen o A helyi lakosság o A múzeumok, kulturális intézmények, hivatalok dolgozói

A projekt megvalósításával közvetetten érintett célcsoportok: o A Festetics-kastély és park o A Georgikon Egyetem oktatói és diákjai o A kistérség idegenforgalma számára a kulturális program és örökség turizmus helyszínként szolgál o A Balaton környéki üdülő turizmus számára befektetési és kulturális programadó hatással szolgál o Keszthelyre, térségébe érkező hazai és külföldi vendégek


- 43 -

4.5.

A projecttel elérni kívánt célok meghatározásának módszere

A célok meghatározásakor abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy a város gazdasági társadalmi életében az idegenforgalom a meghatározó. A korábbi években több irányú felmérés, helyzetértékelés, stratégiai megfogalmazás készült, a város a kistérség, a Balatoni Régió, a Nyugat Dunántúli Régió fejlesztési terveinek elkészítésekor. E munkák tapasztalatainak összegzéseként forrott ki az elképzelés, hogy a városnak olyan programot és azt megvalósító projektet kell kidolgozni, mely harmonikusan illeszkedik a kistérségi idegenforgalmi klaszterbe. A tapasztalatokat tovább finomította a helyi vállalkozói réteggel kialakított vélemény, melynek során véglegesítésre került, hogy Keszthelynek és a klaszterhez tartozó többi szereplőnek is szüksége van egy csökkentett forgalmú gyalogos és minőségileg megújult belvárosra. A város lakossága a különböző fórumokon ugyancsak többségében elfogadja a belvárosi rekonstrukció koncepcióját. A célok meghatározása során az alábbi tényezőket vettük figyelembe: Műszaki megvalósíthatóság Finanszírozás megoldhatósága Társadalmi elfogadottság (lakosság körében végzett felmérés, érintett szervezetekkel, egységekkel történő egyeztetés) Az önkormányzat szánmára különösen fontos, hogy reális, és teljesíthető célok kerüljenek elfogadásra, hiszen a megvalósítás esetleges elmaradása jelentős hátrányt okozhat mind a helyi lakosság, mind az ideérkező vendégek megítélésében. Ez pedig számos negatív következménnyel járhat mind gazdasági, mind szociális és egyéb területen. 4.6.

A fejlesztés irány számbavétele és kijelölése

Az önkormányzat a fejlesztés ötletének felmerülésekor több fejlesztési irányt is megvizsgált. Vizsgálta egyrészt a városon belül megvalósítható, hasonló méretű projekteket, a különböző fejlesztési alternatívákat. Cél mindenképpen a város turisztikai, gazdasági és infrastrukturális helyzetébe való jelentős beavatkozás volt. A fejlesztési irány kitűzésekor az alábbi főbb megoldási lehetőségek merültek fel: o Balaton Kongresszusi Központ és Színház komplexé tétele a II. és a III. ütem a vendéglátó részlegek megvalósításával o Az innovációs és ipari park létrehozása az egyetemmel közösen o A belváros gyalogos zónává alakítása A három fejlesztési irány hatásvizsgálatának eredményeképpen került sor a belvárosi gyalogos zóna kialakításának projektjének a kiválasztására. Az első 2 lehetséges fejlesztési irány közös jellemzője volt, hogy szűkebb hatókörre terjednek ki, indukáló hatásuk kisebb, mint a harmadik project tervnek, Az első két fejlesztési cél nem képes arra, hogy mind a lakosság, mind a tágabb térség és a klaszter résztvevői számára biztosítsa azt a pozitív szinergiát, mely a városmag jelentős fejlesztésével elérhető. A Balaton Kongresszusi Központ és Színház jelenleg is működőképes, a vendéglátó szolgáltató funkció teljesíthető a helyi vállalkozói szolgáltatások fejlesztésével, s így önkormányzati forrást nem kell erre fordítani.


- 44 -

Az Innovációs és Ipari Park létrehozása az egyetemmel közösen egyrészt nem az idegenforgalmi fő áramlatba tartozik, a régió más térségeiben nagyobb eséllyel és előrehaladtabban fogtak hasonló projektbe, másrészt a Pannon Egyetem is része a most zajló felsőoktatási reformnak, melynek során még több nyitott kérdés van A fejlesztési irány kiválasztásánál figyelembe vettük az alábbi tényezőket. Társadalmi hasznosság Gazdasági hasznosság Turisztikai jelentőség Érintett lakosok, szervezetek, egységek száma Térségi és regionális hatások Műszaki megoldási javaslatok Településkép javítása 4.7.

A fejlesztési irány kiválasztása és indoklása

Kiválasztásra a harmadik a belváros gyalogos zónává alakítása elnevezésű project került. A kiválasztott fejlesztési irány indokai: o Szoros illeszkedés a régió, a kistérség programjaihoz o Közvetlen gazdasági megtérülésre lehet számítani belátható időn belül o Nemcsak a beruházó projektgazda önkormányzat számára hoz megtérülést, hanem pozitív hatást fejt ki a kis és középvállalkozások fejlődésére, s ezen keresztül a foglalkoztatásra is pozitívan hat. o A projekt jól bontható alprojektekre, szakaszolható, ütemezhető o A vállalkozói világ és a civil szektorok számára is megnyitja azt a lehetőséget, hogy olyan fejlesztési célokat fogalmazzanak meg, melyek további pályázati lehetőségeket nyitnak meg. A fejlesztési irány kiválasztása az ésszerűség, és hasznosság szempontjainak figyelembe vételével történt. Sor került elemzésekre a problémák, korlátok és lehetőségek feltárása céljából. Az elemzések alapján operatív projektterv készül. A projektterv részletes kidolgozása a kedvezményezett és az egyéb érdekcsoportok bevonásával történt. Ezek mind a kiválasztott fejlesztési irányt indokolták, azaz a belváros érték-megőrző, új funkciókkal történő fejlesztését. 4.8.

A fejlesztési irány illeszkedése az operatív programok rendszerébe

A korábbiakban több megközelítésben megfogalmazásra került, hogy miként és mennyire illeszkedik e projekt az operatív programok rendszerébe. Itt is csak megerősíteni tudjuk, hogy ahogy a regionális operatív program is mutatja, a fent idézett 8.sz ábra is pregnánsan érzékelteti, hogy a Sopron – Keszthely vonal a régió idegenforgalmi tengelye. Az idegenforgalom fejlesztése egyik meghatározó programja a régiónak A projekt illeszkedése


- 45 -

Nyugat-dunántúli Operatív programhoz: 3. prioritás: Városfejlesztés Konstrukció: Városközponti területek és leromlott városrészek fejlesztése A komponens: Városközpontok érték-őrző megújítása A 15 ezernél népesebb városokban a városfejlesztés integrált városfejlesztési stratégia mentén valósul meg, ahol a kijelölt akcióterületeken komplex módon kell kezelni a kulturális, turisztikai, gazdasági, közlekedési típusú városfejlesztési elemeket. Egyéb programokhoz történő illeszkedés • • • 4.9.

TIOP: A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában; KEOP: Egészséges, tiszta települések; KOP: Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése A project elhelyezkedése a város területén tervezett más projectekkel

A város területén, és szomszédságában tervezett projektek fejlesztések Festetics Kastély és Park Kht. o A Festetics Kastély és Park rekonstrukciója o A Fenékpusztai major rekonstrukciója a kastély az appartmanház és a telep lovászati hagyományainak felélesztésével a lovas turizmus lehetőségeinek kihasználására kerülhet sor Pannon Egyetem o Biotechnológiai inkubátorház és K+F park kialakítása o Ipari innovációs park létrehozása Keszthely - Balaton part fejlesztés o Balaton-part – „Nyárország” - strandfejlesztés Sármellék o A Sármelléki Repülőtér fejlesztése és a kapcsolódó ipari-gazdasági övezet létrehozása Hévíz o Termálvízkincs világörökség program Balaton Fejlesztési Tanács o Keszthely – Héviz villamospálya és nosztalgiajárat kiépítése


- 46 -

4.10.

A fejlesztés megvalósításának módjai

„0” változat – projekt nélküli eset A projekt elmaradása a belváros ’80-as évek szintjén történő megrekedését konzerválná. A környezetben rohamosan fejlődő egészség termál és wellness turizmus, a dinamikusan fejlődő Festetics Kastély mellett egy 25 éves amortizálódott sétálóutca képviselné Keszthely városát az egyre növekvő idegenforgalomban. A kis és középvállalkozások nem fejlődhetnének, mert a nagysorozatú, tömegtermékeket forgalmazó monopol termékárakkal dolgozó bevásárlóközpontokkal nem tudják a versenyt állni. A kisvállalkozásoknak szükségük van az exkluzivitásra, korszerű gyors szolgáltatásnyújtásra, a kultúra sokszínűségének megjelenítésére. A fejlesztés elmaradása jelentősen visszavetné Keszthely, és az itt élők, vállalkozók gazdasági és szociális helyzetét egyaránt. A projekt megvalósítása nélkül sem a célok, sem a kitűzött eredmények nem érhetőek el. „A” változat A forgalom kiszorítása a belvárosból és a belváros közeli parkoló hálózat megteremtésével egy csillapított forgalmú belváros megvalósítása. E változat mint minimális megoldás ugyan szóba jöhet, de a korszerűséget, a lendületet, a dinamizáló hatást nélkülözi. A kizárólag saját forrásokra támaszkodás perspektívájába helyezi a projektet. Körülbelül a mai sétálóutca időbeni ütemezése folytatódik, nevezetesen minden negyed évszázadban indulhat a következő ütem. Ez ideiglenes, és állapotfenntartó fejlesztés lenne, innovatív elemek nélkül. Hatásai nem igazán jelentősek. Megvalósítása nem indokolt és nem gazdaságos. „B” változat A NYDOP pályázati lehetőségeinek kihasználására épít, mely a jó és kész koncepció gyorsabb megvalósítását teszi lehetővé azáltal, hogy a saját források kiegészítéseként támogatás elnyerését teszi lehetővé. A támogatást a belvárosi rehabilitációhoz (I. ütem) kívánjuk igénybe venni. E változat érvényre jutása esetében I. ütemben megvalósítható az európai színtű szociális ellátó rendszerrel felszerelt korszerű műszaki színvonalú komplett parkolási rendszer. A fő téren megépülhet a 190 férőhelyes kéreg-garázs, a térhez szorosan csatlakozó várkerti rész funkcionális átformálásával és harmonizálásával a gyalogos- sétáló környezet kritériumainak megfelelő a Balaton parttal szerves kapcsolatot létrehozó új tér-együttes alakítható ki. A tér felszíni egysége és új funkciójának érdekében a téren elhelyezkedő gimnázium földalatti tornatermének kialakítása is megtörténne. Új belvárosi térrendszer kerülne kialakításra, a nosztalgia villamos keszthelyi fejállomása, rendezvénytér, sétány, díszes közvilágítás nyújtana élményt az itt élőknek és ideérkező vendégeknek. A „B” változaton belül ugyanakkor célszerű két alternatívát is megkülönböztetni. „B 1” komplex fejlesztés – kéreg-garázs, parkoló rendszer, belvárosi rehabilitáció, sétány, gimnáziumi tornaterem „B 2” – kéreg-garázs, parkoló rendszer, belvárosi rehabilitáció, sétány Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

- 47 -

Ebben az esetben a gimnáziumi tornatermet nem valósítanánk meg. Ezen két alternatíva vizsgálatakor az alábbi tényezőket szükséges megemlíteni. A sétány, és a tervezett funkciók kizárólag akkor valósulhatnak meg, amennyiben a gimnázium jelenlegi szabadidős sportpályáját megszüntetjük a Jókai utca felől. Ez a projekt elengedhetetlen részét képezi. Az iskolának azonban biztosítani kell egy tornatermet, hiszen alaptevékenységéből eredően is van ilyen sportra nevelésből eredő kötelezettsége. A tornatermet kizárólag a projekt műszaki leírásában található műszaki megoldással tudjuk ésszerűen megvalósítani. A komplex fejlesztés indokolt, és ennek részét képezi a gimnáziumi tornaterem megépítése. A projekt sikeres megvalósítását követően a II. ütemben a belváros többi utcájának rekonstrukciójára lehetne sort keríteni. A III. ütemben a Kongresszusi Központ komplettírozását lehetne megkezdeni. A IV. ütemben az épített örökség önkormányzati tulajdonú épületeinek új funkcióknak megfelelő rekonstrukciójára, valamint az utcakép felújítására lehetne sort keríteni. 5. A project helyszíne Külön dokumentációban - történeti városmag város fejlesztési koncepció - közlekedési koncepció terv - gyalogos övezet kiterjesztés


- 48 -

Keszthely belvárosa légi felvételen


- 49 -

A keszthelyi belváros gyalogos koncepcióját megvalósító közlekedési elképzelés


- 50 -

6. A projektjavaslat szakaszolása alprojectekbe, ütemezése 6.1.

Műszaki-megvalósíthatósági jellegű ütemezés, átfogó költségbecslés.

Tervezett ütemek I. ütem Fő tér komplett rekonstrukciója, gyalogos zóna I szakaszának kiépítése, kéreg parkoló és tornaterem megépítése, a várkert kialakítása, II. ütem A belvárosi utcák gyalogos zónává történő átépítése a Kastély u, + Szalasztó u. + Rákóczi tér+ Bem u. rekonstrukciója, a közműrendszer szükséges felújításával. III. ütem A Kongresszusi Központ komplettírozása a hiányzó vendéglátó és tárgyaló, bemutató, kiállító térrel, a tömbbelső felújításával IV. ütem Az épített örökség önkormányzati tulajdonú ingatlanainak rekonstrukciója a szükséges funkcióváltások elkészítése (tömbbelső program folytatása), és az utcakép felújítása

Kezdete

Befejezése

Becsült költsége

2007.04.01.

2009.12.31.

1.500 millió Ft.

2010.01.01

2012.12.31.

1 850 millió Ft.

2012.01.01

2013.12.31.

1 750 millió Ft.

2014.01.01.

2015.12.31.

800 millió Ft

Az egyes ütemek műszaki –gazdasági tartalmának becslése: ÜTEM Létesítmények/szolgáltatások I. ütem Fő tér kéreggarázs ( 191 fh.) Tornaterem 620 m2 Fő tér felszín (kb. 10000m2 Várkert (6800m2) ÉPÍTÉS ÖSZESEN Építész tervezés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Tanulmány készítés Nyilvánosság biztosítás Project management

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN II. ütem Kastély u rekonstrukció Szalasztó u Rákóczi tér Bem u Bem u térfal képző ház Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

Nettó 440 240 270 150 1 100 73 28 9 10 5 25 150 1 250 207 143 149 200 200

Áfa 88 48 54 30 220 15 6 2 2 1 5 30 250 42 29 30 40 40

Bruttó 528 288 324 180 1 320 88 33 11 12 6 30 180 1 500 249 172 179 240 240 - 51 -

Városmag kisutcák burkolatcsere Lovassy u. parkoló kiépítés (4000m2) Deák u. ideiglenes parkoló Világitás korszerüsítés ÉPÍTÉS ÖSZESEN Építész tervezés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Tanulmány készítés Nyilvánosság biztosítás Project management

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN III. ütem Kossuth u.30. Fő épület kivitelezése Kossuth u.28. Udvari szárny kivitelezése Kossuth L.u. gyalogos átjáró "Zeppelin" tömbbelső Bem u. térzáró épület ÉPÍTÉS ÖSSZESEN Kávéházi berendezések Melegkonyhai berendezések Éttermi berendezések Bútorzat Elektronikus technológia BERENDEZÉSEK Pr szolgáltatások Marketing szolgáltatások Építész tervezés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Project management SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN Templom külső rendbetétele Rendház külső felújítása Gimnázium külső felújítása Gyalogos zóna épületeinek külső felújítása IV. ütem Kastély u fogadó külső rendezése ÉPÍTÉS ÖSSZESEN Építész tervezés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Project management SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN


160 120 25 160 1 364 91 34 11 10 5 25 176 1 540 378 222 8 60 350

32 24 5 32 274 18 7 2 2 1 5 35 309 76 44 2 12 70

192 144 30 192 1 638 109 41 14 12 6 30 212 1 850 454 266 10 72 420

1 018

204

1 222

7 9 6 25 14 61 10 15 81 41 10 35 192 1 271 120 80 80 250 106 636 16 8 2 4 30 666

1 2 1 5 3 12 2 3 17 8 2 45 77 293 24 16 16 50 22 128 3 2 0 1 6 134

8 11 7 30 17 73 12 18 98 49 12 266 455 1 750 144 96 96 300 128 764 19 10 2 5 36 800 - 52 -

6.2.

A project forrás szükségletének, lehetőségeinek bemutatása Tervezett ütemek

Millió HUF. Saját Ingatlan Külső forrás EU + költségvetési hasznosítás (társfinanszírozás, Kormányzati forrás ppp, hitel, támogatás kötvény)

I. ütem Fő tér komplett rekonstrukciója, gyalogos zóna I szakaszának kiépítése, kéreg parkoló és tornaterem megépítése, a várkert kialakítása, II. ütem A belvárosi utcák gyalogos zónává történő átépítése a Kastély u, + Szalasztó u. + Rákóczi tér+ Bem u. rekonstrukciója, a közműrendszer szükséges felújításával. III. ütem A Kongresszusi Központ komplettírozása a hiányzó vendéglátó és tárgyaló, bemutató, kiállító térrel, a tömbbelső felújításával IV. ütem Az épített örökség önkormányzati tulajdonú ingatlanainak rekonstrukciója a szükséges funkcióváltások elkészítése (tömbbelső program folytatása), és az utcakép felújítása

100

50

1350

150

200

150

1350

175

225

350

1000

120

600

80

Az I. ütemben megvalósítandő Főtér project ütemezése

Tanulmányok, műszaki tervdokumentáció elkészítése

2007.04.01.

2007.10.31.

Engedélyeztetési eljárás lebonyolítása

2007.11.01.

2007.12.31.

Tender tervezés

2007.11.01.

2007.02.28.

Közbeszerzési eljárás lebonyolítása

2008.03.01.

2008.05.31.

Infrastrukturális fejlesztés

2008.05.10.

2009.12.31.

A fenti táblázatból jól látható, hogy az egyes ütemek viszonylag egyenletes ritmusban egymásra épülve, ütemesen haladnak előre. Folyamatos a fejlesztés-fejlődés. A pénzügyi ütemezés is viszonylag állandó terheléssel számol mind a városi költségvetés, mind a hitelezés, mind a támogatási források számbavétele során. A pénzügyi ütemezésnél számításba vételre került az infláció, az üzembehelyezéssekkel belépő új többlet források. A többletforrások részben a projektgazda üzemeltetésébe kerülő létesítmények bevételi többleteiből, de a pozitív vállalkozói hatásra számítva a többlet helyi adóbevételekre is kalkulálva. A beruházás megvalósításának tervezett ideje: 2007. április 1. – 2009. december 31.Az ütemterv megállapításánál figyelembe vettük, hogy a beruházás megvalósításhoz számos Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

- 53 -

hatósági engedély szükséges, melyeket még nem igényelt az önkormányzat az illetékes szervektől. A fejlesztés részletes ütemterve tudatosan tervezett, a meglévő források, és szakmai erőforrások figyelembevétele mellett. Annak tervezésekor a vezetőség megpróbált minden kockázatot figyelembe venni. Ugyanakkor az előre nem látható kockázatok miatt esetleges időbeni eltolódás várható. Az időbeni eltolódás pedig műszaki tartalomban való eltolódás is előidézhet, hiszen a források nem megfelelő időben történő rendelkezésre állása veszélyeztetheti egyes részprojektek megvalósulását. Várhatóan azonban az önkormányzat tudja tartani az általa megszabott ütemtervet. Célunk a műszaki ütemtervnek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül megvalósítani a beruházást, és üzembe helyezni a létesítményeket. A projekt előkészítése folyamatban van, a támogatás elnyerését követően rövid időn belül megkezdhető. Az önkormányzat teljes mértékben felkészült már a projekt eredményeinek hasznosítására, a szükséges források rendelkezésére állása esetén azt rövid időn belül beüzemelheti és megkezdheti a gyártást. Az ütemezés tervezésénél figyelembevételre kerültek a különböző kockázati tényezők. A projektgazda bemutatása 6.3.

A projektgazda általános adatai : A projektgazda teljes neve: Jogi státusza: Adószáma: Statisztikai számjel: Számlatulajdonos neve: Cégjegyzék/ költségvetési sorszám: Bankszámla száma: Bank neve: Bank címe: A projektgazda saját tőkéje: A projektgazda címe: Telefon (1) Telefon (2) Fax: Honlap: A projektgazda képviselője: Neve: Beosztása: Telefon (1) Telefon (2) Fax: Mobiltelefon: Honlap: Email:


Keszthely Város Önkormányzata Helyi önkormányzat 15432711-2-20 15432711-7511-321-20 Keszthely Város Önkormányzata 432711 11749039-15432711-00000000 OTP Bank Rt. Keszthelyi Fiók 8360 Keszthely Kossuth L.u.38. 8360 Keszthely, Fő tér 1. 06-83-505-500 06-83-505-504 06-83-505-502 www.keszthely.hu Szigligeti Aladár Városüzemeltetési osztály vezetője 06-83-505-500 06-83-505-504 06-83-505-502 06-30-936-7375 www.keszthely.hu [email protected]

- 54 -

6.4.

A projektgazda /projektmenedzsment szervezet bemutatása

A projektgazda a helyi önkormányzat saját szervezetébe tartozó városüzemeltetési, építési-műszaki és közgazdasági osztályának munkatársaiból felállításra kerülő projekt-management csoport lesz a tervezett beruházás lebonyolító, végrehajtó szervezete.

PROJEKT MANAGEMENT

Polgármester

Projekt manager (vezető) Műszaki projekt manager Pénzügyi projekt manager Projekt adminisztrátor

VÁROS ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY

ÉPÍTÉSI-MŰSZAKI OSZTÁLY

KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLY

Külső területi és központi elszámoltató ellenőrző szervezetek

A kiemelt projekt előkészítése során az önkormányzat létrehoz egy belső koordináló szervezetet, amely összefogja a projekttel kapcsolatos stratégiai, fejlesztési, műszaki, pénzügyi, munkaerő-fejlesztési, marketing feladatokat. Ezen szervezetben részt vesznek a különböző (gazdasági, műszaki) szakterületek képviselői, valamint a pályázattal, projekttel kapcsolatos operatív feladatok ellátását végzők. A hatékony és rugalmas szervezet alapfeltétele a projekt sikerességének. A szervezet kialakítása a projekt megvalósítását megelőzően történik, a tényleges feladatokhoz igazítva. A projektmenedzsment szervezetben szükségszerű, hogy külső szakértők is részt vegyenek, részfeladatokat vállalva. A projektmenedzsment szervezet az önkormányzaton belül a tagjait delegáló szervezetektől függetlenül, a polgármester közvetlen irányítása alá tartozik. A projekt jogi, közbeszerzési, műszaki, pénzügyi ügyeit teljes felelősséggel és hatáskörrel végzi. A polgármester irányítása mellett a projekttel kapcsolatos külső elszámoló, ellenőrző szervezetek előtt a projektmenedzser szervezet vezetője képviseli a projektet. Minden szerződés, megbízás, elszámolás, beszámoló a projektmenedzser aláírásával lép hatályba. A projektmenedzsert várhatóan az önkormányzat delegálja. Fontos, hogy megfelelő képzettséggel, készségekkel és képességekkel rendelkezzen, valamint legyen tapasztalata hasonló projektek előkészítésében, lebonyolításában. A projektmenedzseri feladatokat Szigligeti Aladár, a Városüzemeltetési Készítette: Cliens Kft. 7623 Pécs, Rét u.15.

- 55 -

Osztály vezetője látja el. Ugyanakkor a megnövekvő feladatok esetén lehetséges, hogy új projektmenedzsert választ az önkormányzat, aki kizárólag jelen projekttel kapcsolatos teendőket látja el, és koordinálja a feladatokat, projekt részt vevőit. Projektmenedzsment szervezet feladata: • • • • • • • • • • • • • •

projekt terjedelmének kontrollálása, projektkoordináció projekt idő/ütemezés menedzselése szerződéskötések előkészítése lebonyolítása project kapcsolatos közbeszerzések szervezése, lebonyolítása projecttel kapcsolatos pénzügyi elszámolások, bonyolítása projekt költségek kontrollja project aktiválás előkészítése project előrehaladási jelentéseinek elkészítése projekt kommunikáció menedzselése kockázatkezelés változások-menedzselése minőségbiztosítás az érdekeltség fenntartása projekt humánerőforrás menedzsment

A projektmenedzsment szervezeten belül feladatot vállaló önkormányzati munkatársak a munkájuk arányában fizetés kiegészítést kapnak. A külső szakértőkkel megbízási díjat köt az önkormányzat, melyben szabályozza feladatukat, a munka végzésének határidejét, a megbízás díját, fizetési feltételeket és ütemezést. 6.5.

A projektgazda kapcsolata a projektjavaslattal

A tervezett projekt a város életét és fejlődését jelentősen befolyásolja. A fejlesztések, beruházásokkal érinteni tervezett területek tulajdonosa a városi önkormányzat. A projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet, az önkormányzat van abban a helyzetben, hogy szükséges rendeleti, szabályozási környezetet létrehozza. A városi infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges pénzügyi erővel még a jelentős támogatások mellett is csak az önkormányzat rendelkezik. 6.6.

Az aktuális helyzet bemutatása

A projekt I. ütemének vonatkozásában 2007. április 01-én megkezdődtek az előkészületi munkák. Elkészült az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, 2007. júniusában elkészül a megvalósíthatósági tanulmány és a műszaki szakértői vélemény. Ennek keretében a helyszínrajzok, és költségbecslések készülnek. Meghatározásra kerültek a konkrét feladatok és felelősök, kapcsolattartók. Az engedélyeztetéshez szükséges tervek, tanulmányok, szakértői vélemények várhatóan 2007. augusztusdecember hónapokban készülnek el. Ezt követően indulhat az engedélyeztetési eljárás. A közbeszerzési tender dokumentáció tervezett elkészítésének ideje 2007.11.01. – 2008.02.28. Terveink szerint 2008. első félévében az összes szükséges engedély az önkormányzat rendelkezésére áll majd, és 2008. júliusában megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. A projekttel kapcsolatosan folyamatosan történnek munkamegbeszélések, értekezletek, szakértői egyeztetések. Ennek során előkészítésre kerülnek az engedélyezéshez szükséges dokumentációk. Az önkormányzat rövid megkezdte a társadalmi párbeszédet, és a beruházással kapcsolatos tájékoztatás.


- 56 -

7. A projekt megvalósítás realizálása 7.1. A tulajdonviszonyok, az üzemeltetés A projekt keretében létesülő objektumok a telek tulajdonosok aktivált vagyontárgyait fogják képezni. Üzemeltetésük kizárólag a tulajdonos önkormányzat szervezeti rendszerén belül, legfeljebb projekt társaságainak a keretében, az önkormányzati költségvetés javára történhet. A városi projekt társaság keretei közötti működtetésre az ÁFA és a közigazgatási logikától eltérő gazdálkodási piaci gondolkodásmód miatt van szükség.

8. Intézkedési terv Az önkormányzat felkészült a tervezési időhorizont teljes egészének a műszaki-gazdaságipénzügyi feltételek megteremtésére, melyet jól mutat, hogy a város 2007- 2010 évekre szóló gazdasági programját 2007 március 29.én, a 65.sz közgyűlési határozatával megkezdte. A támogatás elnyerése esetén jelentkező többletfeladatok ellátására áttekintette a feladatokat és megkezdte a szervezet kialakítását. A pályázat pozitív elbírálása (második fordulóra való kiválasztása) esetén az alábbiak szükségesek a projekt előkészítéséhez. Különösen fontos a megfelelő előkészítettség, és a lehetséges akadályok feltárása. Az előkészítés során elkészül a megvalósíthatósági és szakértői tanulmány, amely támpontot ad a vezetőség részére a projekt elfogadásához, illetve módosításához. Így szakmailag és gazdaságilag is megvalósítható projekt kerüljön elfogadásra. Az elfogadott tanulmányok alapján elkészülnek a műszaki és építési tervdokumentációk, valamint a szakhatóságokhoz benyújtandó egyéb engedélytervek. Mivel műemlékvédelmi környezetben történik a fejlesztés, szükséges az illetékes hatósággal történő előzetes egyeztetés az esetleges problémák, így a jelentős időveszteség megelőzése céljából. Kockázatot rejthet magában a nem megfelelő műszaki tervek elkészítése, az engedélyeztető hatóságokkal történő nem megfelelő egyeztetés, a költségek nem kellő körültekintéssel történő meghatározása. Megfelelő kommunikációval, a felelősök kijelölésével, pénzügyi tartalékképzéssel azonban ezek mind kezelhetőek.


- 57 -

Összegzés Keszthely Város elismert települése a régiónak, folyamatos fejlesztése hosszútávon sokaknak érdeke. Az egyre erősödő gazdasági helyzetben mindenképpen fontos, hogy az önkormányzat megteremtse a továbbfejlődés infrastrukturális hátterét. Erre a legalkalmasabb a jelentős turisztikai hagyományokkal rendelkező város esetében a belvárosi övezet rehabilitációja, közlekedésszervezés. A jelen projekt esetén fennálló adottságok és feltételek figyelembe vételével megállapítható a beruházás megalapozottsága. Rendelkezésre állnak a megfelelő személyi, illetve pénzügyi fedezetek, melyek a pályázati forrással kiegészülve garantálhatják a projekt sikerességét. A vállalkozás felkészült a beruházás eredményeként létrejövő infrastrukturális létesítmények fenntartására és üzemeltetésére. A beruházás nagyságából eredően a vezetőség minden szempontot, lehetőséget, várható veszélyt figyelembe vett, felmérte a piacot, és megállapította, hogy az teljes mértékben megvalósítható. Számos előnyei között szerepelnek a turizmusra, gazdaságra, szociális és társadalmi tényezőkre, valamint munkaerő piacra gyakorolt pozitív hatásai is,. A város vezetése tudatosan készül a mind erősebb gazdasági versenyben való helytállásra. Az önkormányzat hosszú távú stratégiáját a magyar gazdaságfejlesztési programokkal (ÚMFT NYDOP) összhangban alakította ki. Az önkormányzat jelenlegi gazdasági pozíciójából eredően alkalmas egy ilyen jellegű, innovatív fejlesztés megvalósítására. A projekt illeszkedik a térség és a régió fejlesztési elképzeléseibe, s azokkal kiegészülve javíthatja a foglalkoztatási helyzetet, valamint megteremtheti a társadalmi-gazdasági felzárkózás alapjait. 2007. június 11.


- 58 -

Megvalósíthatósági tanulmány

Recommend Documents