Megalapozó tanulmány

„Két ország, egy cél, közös siker!”

Megalapozó tanulmány a térségi projektfejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatok felmérése és összegzése céljából „Towards an Effective Regional Resource Allocation” (TERRA)

Készítette: Tapasztó Dénes, Tóth Róbert, Tapasztó Ildikó

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

1

Tartalom Bevezetés – a TERRA projekt rövid bemutatása.............................................. 3 1. Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése ................... 6 2. A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése 11 3. A területileg differenciált forrásfelhasználás jellemzői a programterületen és a régióban ............................................................................................... 39 4. A háttérkutatás bemutatása .............................................................. 45 5. A célcsoport: a kiválasztott kedvezményezetti kör bemutatása a programozási dokumentumok és a kapcsolódó pályázati kiírások alapján ........ 49 6. A fejlesztési területek bemutatása: a fejlesztési logika és a pályázati logika kapcsolódásai és esetleges ellentmondásai, hiányosságai .............................. 53 7. Projektgenerálás és projektfejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program esetében kiírt kétfordulós és kiemelt programok esetében ............................. 66 8. A pályázói tapasztalatok bemutatása: a kérdőíves felmérés eredményeinek részletes bemutatása fejlesztési területenként ............................................. 75 9. Határon átnyúló projektek vizsgálata (projekt méret, adott esetben célok, eredmények) ......................................................................................... 103 10. A felmérés eredményei alapján levonható következtetések ................. 106 11. Kitekintés a 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszakra .............. 109 12. Összegzés ..................................................................................... 112 13. Felhasznált irodalom....................................................................... 115 Mellékletek ............................................................................................ 116

2

Bevezetés – a TERRA projekt rövid bemutatása 2012 szeptemberében a 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszak programjainak megvalósítása még javában zajlik, a magyarországi területfejlesztési intézményrendszer alapvetően a rendelkezésre álló források felhasználására összpontosít. Ugyanakkor az EU tagállamainak döntéshozói már a 2014-2020-as időszak jogi- és pénzügyi kereteit érintő vitákra koncentrálnak. Ehhez kapcsolódóan a magyar szereplők is megkezdték az előkészületeket, zajlik az ágazati szintű tervezés és a térségi-megyei szintű koncepciókhoz kapcsolódó helyzetelemzések kidolgozása is folyamatban van. A román oldalon szintén megkezdődtek az előkészületek, miközben a 2007-2013-as forrásfelhasználás optimalizálása ott is komoly humánerőforrást igényel. Annak érdekében, hogy 2014-ben, az új programozási időszak elején már pályázati felhívások jelenhessenek meg, 2012 második félévében és 2013-ban a tagállamoknak, így Magyarországnak is az előkészítési munkákra kell fordítania figyelmét. A stratégiai tervezésnek hangsúlyosabb szerepet kell kapnia és ki kell épülnie annak az intézményi és szakértői körnek, amely alkalmas a jelentős mértékben megváltozott tervezési szakmai környezetben a feladatok megfelelő színvonalú ellátására. 2012 szeptemberében megjelent a KSK rendelet módosított javaslata.1 Bár a dokumentum még nem végleges, számos fontos megállapítást tesz és rögzít néhány alapelvet is, többek között a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás elveit, valamint a stratégiai megközelítés és a programozás gondolatát, amelye mellett definiálja a 11 tematikus célkitűzést is. A magyarországi programok elkészítésére rendelkezésre álló idő szűkös. A TERRA projektben közreműködő szakértők tisztában vannak azzal, hogy milyen jelentősége van a megfelelő felkészülésnek egy stratégiai program sikeres megvalósítása szempontjából. Éppen ezért, valamint a térségi szintű tervezés támogatása érdekében, a határmenti térségben felhalmozott tapasztalatok felmérése és elemzése révén hozzá kívánnak járulni ahhoz is, hogy az érintett programterület szereplői felkészültebben várhassák az elkövetkező fejlesztési periódust.

1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

3

A magyar-román határon átnyúló program programterületén megvalósuló Európai Uniós társfinanszírozású turisztikai és üzleti jellegű projektek – például fürdő- és ipari parki beruházások – vagy éppen települési fejlesztések, nem csupán közvetlen, de szélesebb értelemben vett környezetükre is hatással vannak. A TERRA projektben vállalt feladatunk ennek megfelelően a turisztikai, vállalkozásfejlesztési és városfejlesztési projektek fejlesztési és megvalósítási tapasztalatainak összegyűjtését követően a határon átnyúló hatással bíró ERFA által finanszírozott beruházások komplex, értékelési módszertanának kidolgozása. Ezzel párhuzamosan a TERRA eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a kedvezményezettek a határon átnyúló hatások erősítésével sikeresen fejleszthessék tovább projektjeiket, illetve a következő többéves Európai Uniós pénzügyi időszakban a jelenleginél is hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Mindezek mellett közvetett módon a döntéshozók számára is háttértámogatást kívánunk nyújtani az Uniós források hatékonyabb allokációjához. A projekt során két (kérdőíves felmérés eredményeire épülő) megalapozó tanulmány készül (egyet a román partner, egyet a magyar partner készít), melyek az EU-s társfinanszírozási forrás segítségével megvalósított turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek eredményeinek értékelését célozzák. Ennek első eleme a megalapozó tanulmányhoz szükséges kutatás lebonyolítása, melynek során célunk 150 projekt kérdőíves megkérdezése, ebből mintegy 80 értékelhető válasz összegyűjtése. A megalapozó tanulmány előzetes tapasztalatainak értékelését is szolgálta a 2012. október 30-án megrendezett első, partnerség építő szakmai workshop, melyen a partnerséget támogató és elősegítő tevékenységek mellett a megalapozó tanulmány előzetes megállapításaival kapcsolatban felmerült kérdések megvitatása és a további munkamenet megtervezése is lezajlott. A workshop lényegi tartalmi elemét alkotta az a közös munka, melynek eredményeként fiktív területi alapon, térségi integrált programcsomagok kialakítása került modellezésre. A workshop pályázók, projektgazdák részvételével Szegeden került megrendezésre, a megbeszélés eredményeként véglegesedett a megalapozó tanulmány szakmai tartalma. Az alapozó tanulmányok eredményeire építve, a projekt legfontosabb kimeneteként a közeljövőben elkészül az a közös módszertani dokumentum, melynek célja a projektek eredményességének javítása és a 2014-2020-as pénzügyi időszakra történő stratégiai fókusz kidolgozása. A módszertani dokumentum kidolgozását meg fogja előzni a második szegedi szakmai workshop, melynek célja a metodológiai tanulmány megalapozása, a felmerülő 4

problémák kezelése. A metodológiai dokumentum és az abból kialakításra kerülő tréningprogram véglegesítéséhez a Nagyváradon megrendezendő harmadik workshop is hozzájárul. Fentieknek megfelelően a projekt általános céljaként a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítését definiáltuk a határ menti térségben, míg specifikus célkitűzésként a hatékony forrásfelhasználást támogató eszközök közös fejlesztését jelöltük meg. A TERRA projekt mindezek mellett hozzájárul a határon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez, a kétnyelvűség és a partnerségi szemlélet terjesztéséhez. A megvalósítás során cél a projekt tudásanyagának elterjesztése, disszeminációja, melynek érdekében kétnyelvű kiadványok (a projekt első és utolsó időszakában) és projekt összefoglaló készül. emellett nyitó- és záró konferencia, illetve saját weblap is hozzájárul az eredmények megismertetéséhez.

5

1. Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése 2007-2013 között Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, részt vehetett az előzetesen meghatározott célokhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításában az EU pénzügyi alapjainak támogatásával. A Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 (röviden és a továbbiakban: NSRK) (más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) című alapdokumentum előszavában a következő módon fogalmazott: ”Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint.” Az ÚMFT forrásai 2010-től az Új Széchenyi Terv keretei között létrehozott és megújított célokra állnak rendelkezésre. 2012-ben – a programozási időszak utolsó szakaszában – Magyarország a rendelkezésére álló 2007-2013-as források felhasználására koncentrál. Az elmúlt 6 év során a programok és projektek megvalósításában résztvevő szervezetek és Kedvezményezettek részéről igen jelentős tapasztalat halmozódott fel. Ennek a tapasztalatnak az átfogó és részletes elemzése komoly felmérést és értékelést igényel. Projektünk ennek a feladatnak egy tematikailag szűkebb szegmensével foglalkozik. A megalapozó tanulmány, ahogyan azt a bevezetőben is említettük, az EU-s társfinanszírozási forrás segítségével megvalósított (illetve megvalósítás alatt álló) turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési témájú projektek kedvezményezettjeinek szakmai észrevételeit, tapasztalatait hivatott összegezni. Mindemellett a tanulmány komplex szemléletet kíván tükrözni, ennek megfelelően az érintett programterület magyarországi vonatkozásában számos szempontot figyelembe vevő, részletes elemzést végez. Ennek megfelelően tartalmi felépítése a következő főbb fejezetekre épül: 





A magyarországi programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú elemzése során a legfontosabb gazdasági és társadalmi mutatók alapján, idősoros adatok elemzése révén áttekintő helyzetelemzést készítünk. Megvizsgáljuk, hogy a 2007-2013-as EU-s programozási időszak során hogyan alakult a területen a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználása. A programterület vonatkozásában a regionális és ágazati operatív programokra vonatkozó forrásfelhasználást is elemezzük. Részletesen bemutatjuk a kérdőíves felmérés lebonyolítását, a kedvezményezetti célcsoportot, az elemzés során érintett fejlesztési területeket és a vonatkozó fejlesztési és pályázati logikát. 6











Külön fejezetben foglalkozunk a 2007-2013-as időszak speciális pályázati módszertani eszközrendszerével, a kiemelt és kétfordulós eljárások kapcsán megfogalmazható tapasztalatokkal. A projektfejlesztés problematikája kiemelt figyelmet kap, hiszen az ebben az időszakban kialakult gyakorlatokból és tapasztalatokból fontos következtetések vonhatóan le. Ugyanakkor szem előtt tartjuk annak az alternatívának a komoly lehetőségét is, hogy az elkövetkező időszakban a projektfejlesztés merőben új értelmet fog kapni a programozási és projektmegvalósítási folyamaton belül. A kérdőívek részletes elemzésének bemutatása tanulmányunk egyik legfontosabb szakmai részét képezi. Az eredmények prezentálása fejlesztési területenként és témakörönként történik. Az alábbiakban a kérdőíves felmérés tartalmi összetételét tételesen is bemutatjuk. Külön fejezetet szentelünk a határon átnyúló fejlesztések bemutatásának, valamint az elemzésekből levonható tanulságok és következtetések feltárásának. Kitekintést teszünk a 2014-2020-as fejlesztési periódus integrált programozással kapcsolatos lehetőségeinek irányába. Ezzel kapcsolatban bemutatásra kerül az a modellkísérlet is, amelyhez kapcsolódóan workshopunkon szakmai partnereinkkel ITI típusú programcsomagok elvi kialakításán dolgoztunk. A tanulmány végén összegzést készítünk és javaslatokat fogalmazunk meg.

Az elemzés objektív hátterét kérdőíves felmérés biztosítja. Magyarországon összesen 100 projekt kedvezményezettje részére került megkeresésre, az analízishez 40 kérdőív állt rendelkezésünkre. A kérdések összeállításakor törekedtünk arra, hogy a teljes projektciklusra vonatkozóan információkat gyűjtsünk, figyelembe véve, hogy az előkészítés és fenntartás is szervesen kapcsolódik a projektek életútjához. A kérdőív a következő tartalmi felépítésben készült el: 

A pályázati szakaszra vonatkozó kérdések köre: A pályázati szakasz a projektek előkészítésének időszaka. Tapasztalataink szerint az eseteknek csak egy kisebb részében rendelkeznek a fejlesztések gazdái a pályázati kiírások megjelenése előtt is előkészített projektötletekkel, így gyakorlatilag a konkrét kiírások megjelenésétől kezdődik meg a projektdokumentációk kidolgozása. A pályázók munkáját nagyban segítheti, vagy hátráltathatja a pályázati útmutatók minősége. Bár a pályázati szakaszban minden pályázónak lehetősége nyílik kérdések feltételére a fejlesztési lehetőségek adminisztratív 7

és szakmai vonatkozásaival kapcsolatban, maga a felhívás és útmutató értelmezhetősége, illetve a tényleges pályázói igényekhez való kapcsolódása a megjelenéstől számítva rögzített, annak lényegi tartalmán módosítani csak a legritkább esetben szoktak a kiírók. Mindamellett technikai jellegű módosításokra sok esetben sor kerül, a pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapján megjelenő hirdetményeknek megfelelően. Fontos megjegyezni, hogy a megjelenő pályázati dokumentációk átlátása jelentős szakmai ismereteket igényel, figyelembe véve, hogy az alapdokumentációt (felhívás) többnyire számos lényegi elemeket is tartalmazó melléklet egészíti ki, melyek nélkül maga a szakmai tartalmat rögzítő felhívás nem értelmezhető. Ezek között az egyik legfontosabb az úgynevezett általános pályázati útmutató. A pályázati felhívások és útmutatók minőségének megítélése – ahogyan azt a későbbi elemzések során bemutatjuk – a pályázók oldaláról vegyes képet mutat. Felmérésünk során tisztán objektív szempontok alapján értékeljük a pályázati ciklus ezen első szakaszát. 

A döntés-előkészítési szakaszra vonatkozó kérdések köre: Az elmúlt évek tapasztalatai sok esetben arról árulkodtak, hogy a pályázati szakaszt követően, a projektjavaslatok benyújtása után hosszú, sokszor indokolatlanul hosszú idő telt el a döntéshozatalig. Ennek okai szerteágazóak, jelen tanulmánynak nem közvetlen célja ezek feltárása. Részletesen foglalkozunk azonban a fejezeten belül azzal, hogy mennyi időt igényelt a pályázatok benyújtását követően a nyertesek és vesztesek kiértesítése. Lényegi kérdésnek tekintjük ugyanakkor azt is, hogy a döntés-előkészítés miatti esetleges időbeli csúszás befolyásolta-e a megvalósítást valamilyen szinten. Feltételezésünk szerint az eredetileg tervezett ütemezés felborulása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból okozhatott nehézségeket a projektgazdák számára. Minthogy az esetek jelentős részében a nyertes pályázatok támogatására csak különböző feltételek mentén nyílhatott lehetőség, kérdőívünkkel arra is rákérdeztünk, milyen szinten voltak elfogadhatóak a pályázat kiírói részéről megfogalmazott feltételek a projektgazdák számára. Különösen érzékeny területet jelent e vonatkozásban a költségcsökkentés kérdése.



A szerződéskötési szakaszra vonatkozó kérdések köre: A Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése a projektek támogatási forrásból való finanszírozásának feltétele. Bár egy projekt – alapszabály szerint – a projektgazda felelősségére megkezdhető a TSZ megkötését megelőzően is, az 8

adott fejlesztéseket lebonyolító szervezetek, cégek csak kivételes esetben kezdték meg a megvalósítást a szerződéskötést megelőzően. A TSZ-ek megkötése így kettős értelmet kapott: a finanszírozási háttér bebiztosítása mellett a szerződéskötés a legtöbb esetben összekapcsolódott a beruházás, fejlesztés hivatalos megkezdésével is. Természetesen a projektgazdák szempontjából nem érdektelen, mennyi időt igényel a kontraktusok realizálása. Az eredeti ütemezés csúszását, sőt jelentős eltolódását is jelenthette, amennyiben bizonyos, a támogatási szerződés aláírásához nélkülözhetetlen dokumentum hiányzott. Minthogy a beruházási projektek esetében többnyire kiviteli, de legalább engedélyes építési tervekkel kellett rendelkezniük a pályázóknak, a szerződések aláírását sokszor hosszú előkészítési szakasz előzte meg. A Közreműködő Szervezet nagymértékben hozzájárulhatott a TSZ-kötések gördülékeny lebonyolításához. Kérdéseinkkel erre a folyamatra is igyekeztünk rávilágítani. 

A megvalósítási szakaszra vonatkozó kérdések: A megvalósítási szakaszban a projekt szereplőinek köre kibővül, előtérbe kerülnek azok a külső kivitelezők, szolgáltatók és szállítók, akik a konkrét beruházások létrehozásában részt vesznek. A szereplők körének bővülésével a kockázat szintje is megnő. A megvalósítási szakaszban számos olyan momentum van, amely lényegileg befolyásolhatja a projektek lebonyolítását. A közbeszerzések lebonyolítása, azaz a külső vállalkozók megfelelő kiválasztása az egyik legnagyobb kockázati tényezővel járó feladat. A közbeszerzés a magyar jogszabályok alapján összetett és hosszadalmas feladat, számos hibalehetőséggel. Sok esetben a közbeszerzés lebonyolítása elhúzódik, mely a projekt ütemezését is módosíthatja. A projektmenedzsment jelentősége a lebonyolítás szempontjából is kiemelkedő. Kérdőívünk rákérdez arra is, hogy a projektgazdák milyen módon szervezik meg a menedzsment feladatokat. A beruházási projektek esetében a lebonyolítás szempontjából a kivitelezés előrehaladása a legfontosabb elem: az építést végző cég megbízhatósága és pontossága így kiemelt jelentőséggel bír. A szerződésmódosítások és tartalomváltozások kezelése ugyancsak okozhatnak időbeli csúszásokat és kockázatokat jelentenek. A jelenlegi gyakorlat szerint az eredeti projekttervben szereplő elképzelések módosítása bonyolult és lassú folyamat, így kérdőívünkben erre a kérdéskörre is rákérdeztünk.

9



A fenntarthatóságra, működtetésre és továbbfejlesztésre vonatkozó kérdések: Az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében elvárás az eredmények fenntartása meghatározott ideig. Ideális esetben a projektek nem rövidtávú intézkedésként kerültek megfogalmazásra, hanem hosszabb távú elképzelések szerves elemeként, ennek megfelelően működtetésük és továbbfejlesztésük is előre átgondolt módon történhet.



A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozó kérdések: A kérdéscsoport rákérdez arra a tényezőre, hogy a tervezők mérlegelték-e projekt-előkészítés során annak határ-menti térdégben kifejtett esetleges hatását, illetve arra is, hogy rendelkezik-e a projekt olyan eredményekkel, melyek nemzetközi viszonylatban is értelmezhető hatással járnak. A projektek továbbvitelének egyik útja lehet azok nemzetközi értelmezésben történő tovább fejlesztése, kiterjesztése. Ez számos módon testet ölthet, így a tapasztalatok és gyakorlatok kölcsönös megosztásában, illetve a beruházás tárgyának közös realizálásában is.



A 2014-2020-as időszak vonatkozásában feltett kérdések: A KSK rendelet előzetes tartalmának ismeretében feltételezhető, hogy mind eljárásrendi, mind módszertani szempontból számos új eleme lesz a tervezési időszak támogatási rendszerének. Kérdőívünk ezen fejezetének összeállításakor arra kívántunk rákérdezni, hogy az általunk megkeresett projektgazdák mennyire vannak tisztában a megújult feltételrendszerrel, illetve, mennyire követik a változásokat és a koncepció kialakítását.

10

2. A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése A megalapozó tanulmány elején célszerű megvizsgálni azt a gazdaságitársadalmi környezetet, amelyben az általunk vizsgált gazdaságfejlesztési, turisztikai és városfejlesztési programok lebonyolításra kerülnek. Ennek megfelelően részletesen áttekintjük, hogy milyen tendenciák érvényesültek a Dél-alföldi régió, valamint a három megye – köztük a programterületet alkotó Csongrád és Békés megye – legfontosabb gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatóinak változásában. Statisztikai elemzésünk során először összefoglaló képet adunk a vizsgált terület legfontosabb változásairól, majd témaspecifikus áttekintést adunk az egyes főbb területekről. Népesség: A Dél-alföldi régió lakónépessége 2005-ben 1.347.000 fő volt, amely folyamatosan csökken. 2009-ben 1.318.214 fő, 2011-ben 1.299.418 fő volt a régió népessége, a 2005-ös értékhez viszonyított fogyás mértéke 2011-ig 3,53%-os. A népességfogyás egyik határozott oka a természetes népszaporulat kedvezőtlen alakulása: az élveszületések és a halálozások különbözete 20022011 között mindig negatív volt. A halandósági mutatók alapján 2011-ben 18.097 fő hunyt el, (Csongrád megyében 5.568 fő, Békés megyében 5.484 fő, míg Bács-Kiskun megyében 7.044 fő). Az élveszületések száma ezzel szemben a régióban 10.330 fő volt 2011-ben (Csongrád megyében 3.346 fő, Békés megyében 2.677 fő, míg Bács-Kiskun megyében 4.308 fő). Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a régiós népesség változását az elvándorlások területileg nagymértékben eltérő, azonban összességében szintén a lakónépesség csökkenését eredményező alakulása. 2002 és 2011 között az állandó oda- és elvándorlásból adódó különbözet valamennyi esztendőben negatív értéket produkált régiós szinten, tehát elmondható, hogy a Dél-Alföldre betelepülők számát folyamatosan meghaladta az onnan elköltözők száma. A régión belüli migráció iránya elsősorban a régióközpont Szeged, míg a régión kívüli fő irányt a központi régió jelenti. A belföldi vándorlásból eredő negatívum, 2008-ban 3.694 fő, 2009-ben 3.520 fő, 2010-ben 3.653 fő, volt. 2011-ben 2.200 fő volt az elvándorlásból eredő népességveszteség, tehát némileg kedvezőbb volt a helyzet, mint a korábbi években. Foglalkoztatottság: A 15-74 éves lakosságon belül a foglalkoztatottak száma 2000-ben 508 ezer fő volt, 2009-ben 475,5 ezer fő, 2010-ben 483,1 ezer fő, 2011-ben 481,1 ezer fő. A foglalkoztatási ráta ugyancsak csökkent, 2000-ben még 48,7%-os, míg 2010-ben 48,0%-os, és 2011-ben is kismértékű 0,1%-os 11

csökkenést regisztráltak. 2006 óta, az utolsó, 2010-es évet kivéve folyamatosan emelkedett az időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma is. Míg 2006-ban a régiós álláskeresők száma 61,9 ezer fő volt, 2009-ben már 89,3 ezer, míg 2010re, némi csökkenést követően 86,8 ezer fő. A munkanélküliségi ráta is hasonló módon romló tendenciát mutat, a 2000-es 5,2%-ot követően 2006-ban a Délalföldi régió munkanélküliségi mutatója 7,8%-os volt, míg az elmúlt 3 évre (2009, 2010, 2011) vonatkozó adat azonos, 10,6%. Gazdasági folyamatok: Az EUROSTAT 2010. február 18-án megjelent, régiókat összehasonlító elemzése alapján az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közé tartozik négy magyar konvergencia régió, köztük Dél-Alföld is. A listán, mely a PPS-ben számolt egy főre jutó GDP alapján veti össze a régiók teljesítményét (EU 27 átlaga=100%), Észak-Alföld 39%-át, Észak-Magyarország 40%-át, a DélAlföld 42%-át (ezzel 255. a 272 régiót tartalmazó listán), Dél-Dunántúl pedig a 43%-át éri el az EU27 átlagának. A Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP 1.782,5 ezer forint volt 2008-ban és 1.692,4 ezer forint 2009-ben. 2010-re ez az érték 1.723 ezer forintra emelkedett. Ezen belül érdemes megvizsgálni a megyék 2010-es adatait is, hiszen míg Csongrád megyében ebben az évben az egy főre jutó GDP 1.954 ezer forint volt (2009-ben 1.907 ezer forint), addig Békés megyében csak 1.479 forint (2009-ben 1.437 ezer forint). Bács-Kiskun megye helyzete ennél valamivel kedvezőbb, hiszen míg 2009-ben 1.698 forint, addig 2010-ben 1.707 forint volt az egy főre jutó GDP. A fenti adatok abszolút értékben visszaesést, illetve régiós összevetésben stagnálást mutatnak, hiszen még 2002-ben a Dél-alföldi régió az EU-25 átlagához viszonyítva a 242. helyet foglalta el az átlag 40,4%-át elérő értékkel. Ha a régió gazdaságát elemezzük, érdemes megvizsgálni a regisztrált vállalkozások számának alakulását. A KSH adatai alapján 2000 és 2010 között az előbbiek száma 123.013 darabról 236.752 darabra emelkedett. Az ipari termelés értéke 2001 és 2010 között a régióban 970,3 milliárd forintról 1.488,9 milliárd forintra nőtt, és a tendencia 2011-ben is folytatódott, hiszen ekkor már – az előző évihez képest mintegy 12,8%-os bővüléssel – 1.680,3 milliárd forint volt a mutató értéke. A megyék teljesítménye itt is eltérő, hiszen míg Csongrád megyében 334,4 milliárd forintról közel duplájára, 622,9 milliárd forintra nőtt a termelés, addig ez az érték Békésben csupán 258,5 illetve 330,9 milliárd forint. A legnagyobb bővülés Bács-Kiskunban volt tetten érhető, hiszen itt az ipari termelés volumene a 2001-ben mért 377,3 milliárd forintos volumenről 2011-re 726,5 milliárd forintra bővült.

12

2.1

A régió gazdasága

Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus értékelési fejezetek számára. Az előzőekben átfogó képet adtunk a terület általános jellemzőiről, a következőkben pedig idősoros adatok elemzésével megvizsgáljuk hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió és a programterület megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk. Bruttó hozzáadott érték (2002-2010, ezer millárd Ft)

25,00 20,00 14,82

16,05

17,62

18,89

20,48

21,39

22,65

21,66

22,61

15,00 10,00 5,00 0,00 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év Forrás: KSH-TSTAR

A fenti ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as év az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia – remélhetően nem átmeneti jelleggel – 2010-től folytatódik, hiszen ebben az évben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot.

13

Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Magyarországon, db (2000-2009) 1800000

1592591

1600000

1561446

1400000 1200000 1000000 800000

600000

1124835 11522211176934 1198628 1208780 1094446

625147

645881

693788

700855

708307 707756

1183953

698146

1233704

688058

701390688996

400000 200000 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

Forrás: KSH-TSTAR

A regisztrált vállalatok számának alakulása országos szinten folyamatos bővülést mutat. Az évezred első évtizedének elején 1 094 445 darab vállalkozást rögzítettek Magyarországon, míg ez a szám 2007-ben 1 233 734 darab volt. A 12,72%-os bővülés 2008-ban, az őstermelők APEH regisztrációjával emelkedik jelentősen. A működő vállalkozások száma kapcsán kisebb mértékű emelkedő tendenciáról számolhatunk be országos viszonylatban. Amíg 2000-ben 625417 darab működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2009-ben már 688 996 darab. 2006-ban és 2008-ban láthatunk ugyan egy-egy köztes maximumot (707 756 db, illetve 701 390 db), de ezeket rendszerszerűen visszaesés követi. Regisztrált és működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régióban, db (2000-2009)

250000

226364

230866

200000 150000

135933 131078 123013 124804 127210 128884 130998

100000 74250

76070

81500

81845

82241

82302

80785

149678

78752

80782 78660

50000 0

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

Forrás: KSH-TSTAR

14

Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat „másoló” tendencia érvényesül. 2000 és 2007 között 123 013 darabról 131 078 darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól az ismert okok miatt nagyságrenddel nőjön a számuk. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán 78 660 darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben. Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2010) 100000 90339

90000

92254

94678

80000 70000 60000 50000

48818

49824

51056

51982

53136

54018

60214 53209

40000 30000 20000 10000 0 2000. év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év2006. év2007. év2008. év2009. év2010. év

Forrás: KSH-TSTAR

Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban. 2000 és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az évtized elején 48 818 darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re 60 214 darabra ugrott, sőt 2010-re elérte a 94 678 darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes csúcsértéket, 54 018 darab vállalkozást rögzíthettünk.

15

Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2009)

34000 33000

32577

32805

33062

33150 32678

33046 32557

32000

32379

31000 30527

30000

29984

29000 28000 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

Forrás: KSH-TSTAR

A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az évtized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a 2009-es érték (32 379 db) az előző évihez képest kissé csökkent és már a 2002 évi adatokhoz (32 577 db) közelít. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak Békés megye vállalkozásainak adatai 2000 és 2010 között. Regisztrált vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2010)

70000 62933

60000

63970 65299

50000 40000

30000

30022

30712

31185

31587

31793

35100

32647

36532

20000 10000 0 2000. év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év2006. év2007. év2008. év2009. év2010. év

Forrás: KSH-TSTAR

Békésben a regisztrált vállalkozások száma egészen 2005-ig folyamatos bővülést mutat. Az időszak elején regisztrált 30 022-es szám 5 évvel később már 35 100, vagyis egy hatodával emelkedett a regisztrált vállalkozások száma. 2005 után kisebb visszaesést láthatunk, hogy azután újra egy dinamikus bővülés induljon nem kis mértékben az őstermelők APEH regisztrációjának köszönhetően. 16

Működő vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2009)

20500 20259

20206

20000

20170

20147

19546

19500

19307

19203

19000 18793

18644

18500

18595

18000 17500

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

Forrás: KSH-TSTAR

A Bács-Kiskun megyei mutatókkal ellentétben Békésben egyértelmű visszaesést mutat a működő vállalkozások számának alakulása. 2009-re lényegében az évtized eleji értéket sikerült elérni úgy, hogy a csúcs a 2002-ben rögzített 20 259 db vállalkozás volt. A vizsgált időszak végére így közel fele annyi vállalkozás működött Békésben, mint Bács-Kiskunban. Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2010)

90000 80000 73092

70000

74642 76775

60000

50000 40000

52932 44173

44268

44969

45315

46069

46815

45222

30000 20000 10000 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év

Forrás: KSH-TSTAR

Csongrád megyében - hasonlóan a másik két megyéhez - bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően. 2000-ben 44 173 darab céget, 2005-ben pedig már 46 815 darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés 17

következik, hogy 2010-ben számolhassunk be.

már

76 775

darab

regisztrált

vállalkozásról

Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2009)

30000 29000

28664

28834

29009

28000

29005

28561

28429 27551

27686

27000 26340

26000 25473


Forrás: KSH-TSTAR

Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített 25 473 darab vállalkozás 2005-re már 29 005-re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől. Miután áttekintettük a vállalkozások adatait regionális és megyei szinten, vizsgáljuk meg hogyan alakul hosszabb időtávon a regisztrált- és működő vállalkozások száma a régió gazdasági-társadalmi fókusz térségeiben, a négy megyei jogú városban.

18

Regisztrált és működő vállalkozások száma Kecskeméten, db (2000-2010)

20000 18000 16000 14000

14302

14801

8224

8555

15626

16097

16400

16169

16647

15278

9250

9446

9611

9694

9637

9561

18505

18795

9756

9598

12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Forrás: KSH-TSTAR

2000 és 2009 között Kecskeméten mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások esetében jelentős bővülésről számolhatunk be. A fenti diagramon látható, hogy a városban 2000-ben 14 302 db regisztrált vállalkozást tartottak számon, míg a működő cégek száma 8 224 db volt. Előbbiek száma 2009-ig 31,41%-kal bővült, míg az utóbbi kategória esetében némileg alacsonyabb, 16,7%-os növekedésről adhatunk számot. Látnunk kell Kecskemét esetében továbbá, hogy a regisztrált vállalatok esetében 2007-ig folyamatos a növekedés, majd 2008-ban a már ismert okokból kiugró adatok rögzítésére került sor. Regisztrált és működő vállalkozások száma Békéscsabán, db (2000-2010)

12000 10922 10970

10000 8000 6000

8515

8633

8762

8772

8684

5088

5134

5424

5384

5331

9153

5298

8666

9030

5195

4962

5149

4953


Forrás: KSH-TSTAR

Békéscsabán a Kecskeméten látottaktól jelentős mértékben eltérő tendenciákat tapasztalunk. A regisztrált vállalkozások esetében 2007-ig lényegében minimális (6%-os) növekedés látható, hogy azután 2008-tól itt is kimagasló értékek 19

jelenjenek meg. Összességében a városban a regisztrált vállalkozások száma 28,83%-kal emelkedett. A működő vállalkozások esetében – szemben a Kecskeméten, de összhangban a Békés megyében megfigyelt tendenciákkal – csökkenésről számolhatunk be. A vizsgált időszakban a békési megyeszékhelyen a számuk 5088 db-ról 4953 darabra csökkent (2,65%-os csökkenés). Regisztrált és működő vállalkozások száma Hódmezővásárhelyen, db (2000-2010)

7000 6000 5000

4970

4992

2842

2894

5074

5095

5151

5244

3153

3188

3203

3170

6594

6618

2980

2883

5536 4957

4000 3000

3097

2973


Forrás: KSH-TSTAR

Csongrád megye kisebbik megyei jogú városában, Hódmezővásárhelyen, felemás képpel szembesülünk. A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között emelkedett (11,39%-kal), a működő vállalkozások száma ugyanakkor hosszabb időtávon szinte stagnált. Míg a referencia időszak első évében 2842 db működő cég volt a városban, addig számuk 2009-ben 2883 darab volt. A növekedés mindösszesen 1,44%. Regisztrált és működő vállalkozások száma Szegeden, db (2000-2010)

30000 25000

23610

23382

23384

13276

13684

14740

23374

23762

24217

23673

24520

14745

14866

14911

14802

14287

26471 26846

20000 15000

14763 14356

10000 5000 0

2000 év 2001 év 2002 év 2003 év 2004 év 2005 év 2006 év 2007 év 2008 év 2009 év Forrás: KSH-TSTAR

20

Szegeden 2000 és 2009 között 23 610 darabról 26 846 darabra nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Ugyanebben az időszakban a működő vállalkozások száma 13 726 darabról 14 356 darabra nőtt, vagyis a pozitív irányú változás 8,13%. Ez kismértékben ugyan, de alulmúlja a megyei szinten mért változást (8,68%). A következőkben tekintsük át hogyan alakult a k+f beruházások volumene a Délalföldi régióban és megyéiben 2008 és 2010 között. A Dél-alföldi régió és megyéi K+F adatai (2008-2010) Időszak

K+F tevékenység területe (megye) Dél-Alföld

2008. év

2 164 832

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld

2009. év

1 101 753 82 080 980 999 3 083 154

Bács-Kiskun megye

231 632

Békés megye

340 011

Csongrád megye Dél-Alföld 2010. év

Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft)

2 511 511 2 542 698

Bács-Kiskun megye

497 464

Békés megye

151 625

Csongrád megye

1 893 609

Forrás: KSH-TSTAR

A legnagyobb értéket mutató 2009-től mind 208, mind 2010 adatai jelentősen elmaradnak. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg 208-ban Bács-Kiskunban zajlottak jelentősebb k+f beruházások – 1,1 milliárd forint, a teljes regionális volumen 50,87%-a –, addig 2009-ben és 2010-ben már Csongrád megyéhez köthető a legmagasabb megyei érték (a regionális szintű volumen 81,44, illetve 74,47%-a). Látható, hogy Békés megye jelentős mértékben elmarad a másik két megyétől k+f beruházás tekintetében, egyedül 2009-ben tudta megelőzni BácsKiskun megyét. A következőkben érdemes megvizsgálni hogyan alakultak a 2007-2013-as Európai Uniós időszakban kiemelten kezelt ágazat, a turizmus fontosabb mutatói a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban. Elemzésünk a 2000-től 2010-ig tartó időszakra terjed ki. Vizsgálatunk során külön értékeljük a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek, a külföldi vendégek, illetve a vendégéjszakák számát.

21

A vizsgált időszakban Kecskeméten mind a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a külföldi vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma kapcsán csökkenésről számolhatunk be. A vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen mutató 2000-es éréke (53 476 fő) 2010-re 45 877 főre csökkent (14,21%-os csökkenés), míg a külföldi vendégek esetében ennél nagyobb visszaesésről számolhatunk be, hiszen míg az időszak elején a mérté érték 24 064 fő volt, addig ez a szám 2010-re 14 835 főre csökkent. Kecskemét fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 120000 105151 104481 99070 99175 98064

100000

94284

99100 88631 90572

80000

60000 53476

49236

54183 52565

40000 24064 23006 23036 21744

20000

83941

88801

48330 47919 47268 48523 48215 45394 45877

18767 16842 17994 16899 16951 14759 14835

0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (vendégéjszaka)

Forrás: KSH-TSTAR

A visszaesés mértéke tehát 38,35%-os. Ha a vendégéjszakák számának alakulását vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy 104 481 főről 88 801 főre esett vissza a mutató értéke, ami 15%-os csökkenést jelent. Békéscsaba fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 45000 42002

40000 35000

33148

30000

29255

30871

33391 34192 33156

36554 36325 35697

36012

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő)

25000 20000

18929 19791

15000

21825 21201 21779 22405 20541 17516

19225

17296

15208

10000 6039

5000

5146

4221

3728

3871

3843

4089

3599

3463

3199

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: KSH-TSTAR

22

2008

2009

2010

3334

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő)

Békéscsaba esetében a vendégek száma kapcsán jelentős visszaesést tapasztalunk. 2000-ben még 18 929 fő vendéget regisztráltak a településen, 2010-ben ez az érték már csak 15 208 fő volt. A csökkenés jelentős, mintegy 19,65%-os. A külföldi vendégek számának alakulása sem mutat sokkal kedvezőbb képet, hiszen a 6039 fős kezdő értékről az évtized végére 3334 főre csökkent a mutató, vagyis a visszaesés mértéke eléri a 40%-ot is (44,79%). A vendégéjszakák száma tekintetében ugyanakkor a békési megyeszékhelyen komoly bővülés érhető tetten. 2000-ben 29 255 db, 2010-ben pedig már 35 697 db vendégéjszakát töltöttek el a településen, ami 22,02%-os növekedést jelent a mutató esetében. Hódmezővásárhely fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 35000 31175

30000

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő)

28591

26757

26531

25000

24872

24566 21543

20000

18453 15028 15308

15000 12220 10000

7785 5963

5000

1717

0 2000

1667

2001

2002

10365 9669

9014

1972

1886

9620

6992 1823 2003

2004

1754 2005

2006

2662 2007

8115

2442 2008

8857

8247

8700

2027

2054

1945

2009

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (vendégéjszaka)

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Hódmezővásárhely esetében látható, hogy a vendégek száma 2000 és 2010 között jelentős mértékben bővült. Abszolút értékben az mutató természetesen elmarad a három megyeszékhelyen rögzített értéktől, ám a növekedés így is egyértelmű. Míg 2000-ben 5963 fő, addig 2010-ben 8708 fő vendéget rögzítettek a településen. A külföldi vendégek kapcsán sajnos nem ennyire kedvező a kép. 2000 és 2010 között 13,27%-kal 1717 főről 1945 főre bővült csupán a számuk úgy, hogy a mutató étéke 2006-ban még 2662 fő volt. Hasonló tendencia látszik érvényesülni a vendégéjszakák száma tekintetében is. A vizsgált időszak elején rögzített 12 220-as érték 2010-re 18 453 darabra bővül, ám 2007-ben még 31 175 vendégéjszakát tartottak nyilván Hódmezővásárhelyen. Tekintsük át végül Szeged turisztikai mutatóinak alakulását. A csongrádi megyeszékhelyen 2000-től 2007-ig jelentős bővülés volt tapasztalható a 23

vendégek számát illetően. Ez időszak alatt a mutató értéke 116 549 főről 139 107 főre emelkedett, vagyis közel 20%-os (19,35%) volt a bővülés. 2008-tól azután jelentős visszaesés volt tapasztalható, hogy azután 2010-ben ismét korrigáljon a mutató. Szeged fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 300000 271583 250000

244474 222598 216016 221476

281793 261099 258547

235300 209846

200000

194103

150000 116549 121146 120580

127725 127520

133790 136223 139107 134401 113246 115870

100000

50000 36564

38098

38212

35476

39366

38701

39404

43219

44960

35487

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

35388

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (vendégéjszaka)

2010

Forrás: KSH-TSTAR

A külföldi vendégek száma lényegében 2008-ig folyamatosan emelkedett, 36 564 főről 44 960 főre ugrott. Ekkortól azonban csökkenés tapasztalható, így a 2010ben mért érték (35 388 fő) már alulmúlja a 2000-ben mért adatokat (36 564 fő). A vendégéjszakák száma tekintetében a 2006-os csúcsértéket követően (281 793 db, 2000 óta 30,45%-os növekedés) folyamatos visszaesés tapasztalható, és a 2010-es korrekció sem tudta biztosítani a 2000-ben mért kiinduló értéket.

2.2

A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói

Az infrastrukturális mutatók vizsgálata során külön-külön értékeljük az ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások számának alakulását, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának változását, valamint a háztartási gázfogyasztók számának alakulását.

24

A Dél-alföldi régió ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010) 600000

500000

503659

431464

507829

439124

510667

446730

521185

527752

535085

538240

543064

517947

539854

513452

474821

479055

482479

486666

455213

470167

496468

463477

313159

324200

326893

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db)

400000

300000

200000 173458

183867

207873

224575

241835

263043

281972

296984

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db)

Háztartási gázfogyasztók száma a Délalföldi régióban (db)

100000

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

A fenti ábrából látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között folyamatosan bővült a Dél-alföldi régióban. Míg a vizsgált időszak elején 503 659 darab lakásról számolhatunk be, addig 2010-re már 543 064 db lakás bekötése történt meg. A bővülés így 7,8%-os. A háztartási gázfogyasztók száma már nagyobb dinamikával bővült, számuk 2000 és 2010 között 431 464 db-ról 496 468 db-ra nőtt, vagyis a bővülés 15,06%. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma még jelentősebb mértékben nőtt. Míg a mutató értéke 2000-ben 173 458 db volt, addig 2010-ben már 326 893 db ilyen lakásról lehetett számot adni. Összességében a növekedés a 88%-ot is meghaladta. 25

Bács-Kiskun megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)

250000

200000

150000

192683

156270

194922

159433

197047

162632

199250

202838

204260

205796

207121

208549

209194

209461

175946

177371

179184

166231

172283

174230

182809

169480

110261

100000 72621

50000

0

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Bács-Kiskun megyében (db)

56087

77965

82062

89643

92972

112728

113651

98406

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Bács-Kiskun megyében (db)

58260 Háztartási gázfogyasztók száma BácsKiskun megyében (db)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között 192 683 darabról 209 461 darabra emelkedett Bács-Kiskunban. A bővülés mértéke így a regionális növekedés mértékét meghaladóan 8,7%-os volt. A háztartási gázfogyasztók számát illetően hasonló tendenciáról számolhatunk be. 156 270 darabról 182 809 darabra nőtt a számuk a vizsgált időszakban, a növekedés 16,98%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma a régiós tendenciához hasonlóan ugyancsak jelentős mértékben, a regionális szintű bővülés ütemét is meghaladva 102%-kal bővült.

26

Békés megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)

180000 160000 140000 120000

146965 126304

147778 128921

148231 131039

150064

149634

149748

151272

133368

135861

137500

138581

155702

156218

156466

139561

140336

141048

158114 145235 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db)

100000 80000 60000

40000

44233

49938

56888

60473

67512

72541

76030

79078

80561

87689

88563 A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db)

Háztartási gázfogyasztók száma Békés megyében(db)

20000 0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Békés megyében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 146 965 darabról 158 114 darabra nőtt, mely bővülési ütem (7,58%) elmaradt a regionális értéktől. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 126 304 darabról 145 235 darabra nőtt a megyében. A növekedés mértéke (14,98%) közelít a regionális átlaghoz, ám elmarad BácsKiskun megye értékétől. 2000 és 2010 között a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 44 233 darabról 88 563 darabra nőtt, vagyis – összhangban a regionális és Bács-kiskun megyei tendenciákkal – 100%-os bővülésről számolhatunk be. 27

Csongrád megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010)

200000 180000 160000 140000

164011

165129

165389

148890

150770

153059

164138 155614

165475 158136

170684 162010

167177 160384

120000

112970

100000 80000

73138

75669

78364

86137

92261

172262 163548

173473 164772

174194 166434

175489 168424

119500

122337

123783

124679

100859

A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db)

60000 40000

Háztartási gázfogyasztók száma Csongrád megyében (db)

20000 0

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db)

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Csongrádban a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 164 011 darabról 175 489 darabra nőtt. A 6,99%-os növekedés mind a regionális értéktől, mind más megyék adataitól elmarad. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 148 890 darabról 168 424 darabra nőtt, a bővülés így 13,11%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 73 138 darabról 124 679 darabra nőtt, a változás mértéke (70,47%) ugyancsak elmarad a regionális értéktől.

28

ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma a Dél-alföldi régióban, db (2003-2010) 300000 250000 200000

236900

242928

248358

35708

32920

34714

262334

264057

36722

30938

259423

214924 191803

150000 100000 50000

35560

35464

26372

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Ha az ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetések számát vizsgáljuk látható, hogy regionális szinten az utóbbi kategória értéke 2009-ben érte el a csúcsot, majd 2010-ben kisebb visszaesés következett be. Összességében 2003 és 2010 között 191 803 darabról 259 423 darabra nőtt a számuk, ami 35,25%-os bővülés. Az ISDN előfizetők száma ugyanakkor 2008-ig kisebb kilengésekkel bővült, majd 2008-tól indult csökkenésnek. 2010-ben igen komoly visszaesést rögzíthetünk, így összességében a csökkenés mértéke meghaladja a 25%-ot. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Bács-Kiskun megyében, db (2003-2010)

100000 80000 60000

89199

86692

86548

88681

89976

89370

17630

17664

17024

16192

14432

13622

78837 59188

40000 20000

17462

17624

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban 59 188 darabról 89 370 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, vagyis a bővülés 51%-os, ami jelentősen meghaladja a regionális értéket. Az ISDN vonalak esetében BácsKiskunban már 2006-ban megindul a csökkenő tendencia, így 2010-re a 29

megyében már csupán 13 622 darab előfizetésről számolhatunk be. A csökkenés mértéke 21,99%-os, kis mértékben a régiós érték alatt marad. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Békés megyében, db (2003-2010)

80000 70000 60000

54951

50000

57886

67900

69860

72170

73619

71514

5552

5706

6532

4884

3910

61271

40000 30000 20000 10000

5288

0

2003

5340

2004

5324

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Békés megyében 54 951 darabról 71 514 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, a növekedés mértéke így 30%. Ez a Bács-Kiskunban és regionális szinten rögzített értékektől is elmarad. Az ISDN előfizetések száma – mely egyébként is igen alacsony volt Békés megyében – jelentős mértékben csökkent. Míg 2003-ban 5288 db előfizetést regisztráltak, addig ez a szám 2010ben 3910 darab volt. A 26,05%-os csökkenés meghaladja a regionális értéket is. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Csongrád megyében, db (2003-2010)

120000 100000 80000

77664

78201

12810

12500

86430

88336

91950

12754

9704

11984

101483

100462

98539

13998

11622

8840

60000 40000 20000 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH-TSTAR

Csongrád megyében a 2003-2010 közötti időszakban 77 664 darabról 98 539 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma. A 26,87%-os növekedés mind a regionális értékhez viszonyítva, mind pedig a másik két megye mutatóihoz képest alacsonynak mondható. Az ISDN előfizetések tekintetében megállapítható, hogy egészen 2008-ig egy bővülési folyamatnak lehetünk tanúi, ekkor azonban a tendencia megtörik és 2010-ben már csupán 8 840 db előfizetést tartottak számon a megyében.

30

2.3

A régió társadalmi jellemzői 2.3.1

Demográfiai jellemzők

A régió demográfiai jellemzői – összhangban az általános országos tendenciával – kedvezőtlen folyamatokról árulkodnak. Néhány adat összehasonlításából azonban azt láthatjuk, hogy a régió, illetve egyes megyéi demográfiai szempontból egyáltalán nem homogének, jelentős területi különbségek mutatkoznak. Jól megmutatkozik ez többek között az ezer lakosra jutó élveszületések számánál. A Dél-alföldi régióban 2010-ben mindössze 8 élveszületés jutott 1000 lakosra, ami az országos értéktől (9 fő) elmarad. Ugyancsak kedvezőtlenebb a régiós halálozási mutató (13,8) az országosnál (13). Ennek megfelelően a régiós természetes fogyás (-5,8) mértéke is kedvezőtlenebb, mint az országos mutató (-4). A fenti folyamatok eredményeként a Dél-Alföld lakossága öregedik, amit alátámaszt az öregedési index kedvezőtlen változása is. 2010-ben a regionális öregedési index 127,2 volt, ami ismét kedvezőtlenebb az országos adatnál (114,7). Ráadásul ez a mutató is egyértelműen a kedvezőtlen tendenciákról árulkodik: a régiós öregedési index 2007-ben még 116,3, 2009-ben már 123,9 volt. A Dél-alföldi régió népességének változása korcsoportonként, 2000-2010 között (fő) Időszak

Állandó népességből a 0-17 évesek száma (fő)

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő)

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

2000. év

280 013

823 505

288 268

2001. év

275 667

820 748

288 782

2002. év

271 714

817 191

290 643

2003. év

266 674

813 867

292 161

2004. év

261 638

810 565

295 487

2005. év

257 301

812 306

296 007

2006. év

252 764

809 478

297 375

2007. év

247 587

806 669

300 623

2008. év

242 631

802 426

304 475

2009. év

236 978

797 382

308 865

2010. év

231 276

790 990

313 384

Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett táblázat

A korcsoportos adatok egyértelműen árulkodnak regionális szinten a 0-17 éves korosztály csökkenéséről, ami a gyermekvállalás fokozatos visszaszorulását és az első gyermekszületés későbbi időpontra tolódását jelzi. A gyermekkorúak aránya a lakosságon belül 2000-ben még 20,12% volt, 2010-ben már csak 17,32%. 31

Ugyancsak csökken a 18-59 évesek száma a régióban: míg a lakosságon belüli számuk 2000-ben még 823.505 fő volt, 2010-re 790.990 főre csökkent. Ez százalékosan nem jelent lényegi differenciát a régiós összlakosságon belüli mindenkori arány tekintetében: a korosztálycsoport a vizsgált 10 év során mindvégig mintegy 59%-át jelentette a régiós lakosságnak. Ezzel szemben a 60 éves és annál idősebb lakosság száma és aránya is megnőtt: míg 2000-ben a lakosság 20,71%-a tartozott ebbe a csoportba, addig 2010-re már 23,46%-uk. Az alábbi ábra 10 év távlatában mutatja a régiós népesség változását. A DélAlföld lakónépessége 2000-2010 között 5,2%-kal csökkent. Ez a népességfogyás jelentősen meghaladja az időszakra jellemző országos mértéket (2,1%). A régió tíz év alatt 71.917 fős veszteséget szenvedett el, amely meghaladja Békéscsaba 2010-es lakónépességét (64 ezer fő). A Dél-alföldi régió lakónépességének változása 2000-2010 között (fő) 1 400 000 1 380 000 1 360 000 1 340 000 1 320 000 1 300 000

1 380 387 1 373 194 1 367 064 1 360 214 1 354 938 1 347 294 1 342 231 1 334 506 1 325 527 1 318 214 1 308 470

1 280 000 1 260 000 2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram

Hosszabb időtávra kitekintve a fogyás még szembetűnőbb: 1990-ben a régiós lakosság 1.396.719 fő volt, ez 1995-re 1.375.046 főre esett vissza. 1990-hez viszonyítva, a fogyás mértéke 2010-re 6,32%-os (88.249 fő). A népességfogyás a régió egyes belső területein jelentős különbségeket mutat, s ez már megyei szinten is megmutatkozik. Míg Csongrád megye 2,0%-os, BácsKiskun megye 4,2%-os, Békés megye drasztikus, 9,9%-os népességveszteségen esett át (40.117 fő). Települési szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. Egyes térségek – és itt hangsúlyosan utalnunk kell a leghátrányosabb helyzetben lévő térségekben található településekre – igen súlyos népességveszteséget szenvednek el folyamatosan. 2000-2010-ig a legtöbb dél-alföldi város népessége fogyást mutatott, kivételként lehet megemlíteni Szegedet (2,79%) és Kecskemétet (5,26%), valamint Mórahalmot (9,99%).

32

Az alábbi diagram jól szemlélteti a népesség alakulásában végbemenő tendenciákat egyes települések esetében. A kedvezőtlenebb helyzetű települések esetében a népességfogyás a 10%-os mértéket is meghaladja, így például Bácsalmás, vagy Csongrád esetében is. Népességveszteség, illetve növekedés 2010-ben, a 2000-es népességhez viszonyítva (%) Szeged Makó Csongrád Gyula Békéscsaba Kecskemét Bácsalmás -14,00

-12,00

-10,00

-8,00

-6,00

-4,00

-2,00

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00


Érdemes megvizsgálni a természetes népmozgalom, valamint a vándorlás alakulását is a lakónépesség alakulásának tükrében. Ismert tény, hogy a gyermekszületések száma alacsony Magyarországon, míg a halálozások száma ezt többnyire meghaladó. Természetes népmozgalom a Dél-alföldi régióban (fő) -5 000 -5 500

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év

-6 000 -6 195

-6 234

-6 318

-6 305

-6 500 -6 712 -7 000

Dél-Alföld (BácsKiskun, Békés, Csongrád)

-6 616

-6 724 -6 995

-6 894

-7 316 -7 500

-7 668

-8 000


Ábránk tanúsága szerint a természetes fogyás egyértelműen hozzájárul a régió lakosságának csökkenéséhez. Bár a különbség mértéke évente változik, a halálozások száma minden évben jelentősen meghaladja a születésekét régiós szinten. 33

Természetes népmozgalom a régió megyéiben (fő) 0 -500


-1 000 -1 500

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

-2 000 -2 500 -3 000 -3 500


Amint látható, a régiót alkotó három megye területén a vizsgált időszakban mindig negatív volt a természetes népmozgalom előjele, azaz, a halálozások száma meghaladta a születésekét. Ez a tény önmagában erősen hozzájárul a népesség folyamatos csökkenéséhez, amit némileg kompenzálhat ideális esetben a vándorlás kedvező alakulása. Természetes népmozgás a régió megyéiben az adott éves népesség arányában (%) 0,00 -0,10


-0,20 -0,30 Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

-0,40 -0,50 -0,60 -0,70 -0,80 -0,90


A területi szintű különbséget szemlélteti jobban a fenti ábra, amelyen a népesség természetes fogyását az adott éves népességhez viszonyítjuk. A Békés megyei fogyás egyértelműen jelentősebb és komoly veszélyeket hordoz magában. Az állandó vándorlásokból, azaz a lakóhely változásból adódó különbözet alkalmas szemléltetni azt, hogy egy adott település, térség mennyire tud vonzó körülményeket teremteni lakosai számára. A Dél-alföldi régió összesített vándorlási különbözete 2002-2010 között folyamatosan negatív tartományban van, azaz az elvándorlók száma meghaladja a régióba betelepülőkét. 34

Ábránk a régió és az egyes megyék állandó belföldi vándorlási különbözetét szemlélteti. A diagram tanulmányozása alapján egyértelmű, hogy Békés megye „húzza le” radikálisan a régió adatait is, bár a vándorlásból egyértelműen hasznot élvező megye nincs a Dél-Alföldön. Állandó vándorlási különbözet a Dél-alföldi régióban és megyéiben 2002-2010 között 500 0 -500

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év

-1 000

C

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, C songrád) Bács-Kiskun megye C songrád megye

-1 500

Békés megye

-2 000 -2 500


2.3.2

Foglalkoztatási helyzet

A régió foglalkoztatási helyzete az elmúlt évek során egyértelműen romlott. Ezt számos mutató megfelelően jelzi, ezeket fogjuk elemezni a következők során. A Dél-alföldi régióban 2010-ben 483,1 ezer foglalkoztatott volt. Ez 1,59%-kal kevesebb, mint 2006-ban (490,9 ezer fő), és 2,48%-kal alacsonyabb a 2007-es adatnál (495,4 ezer fő). A gazdasági válság miatt megindult visszaesés 2008 év végén már érezhető volt, az év végén a régiós foglalkoztatottak száma 489,6 ezer főre csökkent. Foglalkoztatottak száma 2006-2010 között a Dél-alföldi régióban (ezer fő) 500 495

495,4 490,9

489,6

490

483,1

485

Foglalkoztatott, ezer fő

480

475,5

475 470 465 2006

2007

2008

2009


35

2010

Ábránkból látható, hogy 2006-2010 között 2007-ben volt a legtöbb foglalkoztatott a régióban, 2008-2009-ben jelentős visszaesés történt, majd 2010-ben javulás következett be. A munkanélküliségi ráta alakulása is jól tükrözi a folyamatot: 2006-2007-ben nem érte el a 8%-ot, 2008 végére már a 9%-hoz közelített, 2009-2010-ben pedig egyaránt 10,6%-on állt, azaz stagnált. A munkanélküliségi ráta változása a Dél-alföldi régióban, 2006-2010 között (%) 12

10,6

10 8

7,8

7,9

10,6

8,7

6

Munkanélküliségi ráta

4 2 0 2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH

Jól nyomon követhető ez a változás a nyilvántartott álláskeresők számának alakulásán. Országos viszonylatban a 2000-es adathoz képest (372.409 fő) 2010-re 58,77%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma (591.278 főre). A Dél-alföldi régió adatai némileg kedvezőbbek: a változás 56,98%-os, így 2010ben 86.840 fő volt nyilvántartott álláskereső a régióban. A változások a három megyét nem egyformán érintették. A legkedvezőtlenebb folyamatok Bács-Kiskun megyében mentek végbe, itt az időszakon belül 65,85%-kal, Békésben 53,59%-kal, míg Csongrád megyében 48,75%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Az alábbi ábra szemlélteti a fenti folyamatot, párhuzamosan ábrázolva a régió három megyéjében lezajlott folyamatokat. Láthatjuk, hogy 2010-re szerénynek mondható pozitív változás történt az álláskeresők tekintetében. A diagramvonalak emelkedésének meredeksége 2008-2009-ben jól szemlélteti, hogy Bács-Kiskun megye szenvedte meg legjobban a gazdasági válságból adódó veszteségeket.

36

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben 2000-2010 között (fő) 40 000 35 000 30 000 25 000


20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év


A 180 napnál tovább nyilvántartott álláskeresők száma is jelentősen emelkedett, mutatva, hogy a munkaerőpiacról kiszorulók jelentős része hosszú időn keresztül nem tud visszatérni újra a munkával rendelkezők közé. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben 2000-2010 között (fő) 25 000 20 000 15 000


10 000 5 000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. év év év év év év év év év év év


A tartósan munka nélkül maradók száma és aránya is Bács-Kiskun megyében emelkedett meg a legjobban a vizsgált időszakban. Fontos kiemelni, hogy a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma mindhárom megyében nagyobb arányban emelkedett, mint az álláskeresők száma. Bács-Kiskun megyében ez azt jelenti, hogy a 2000-es 10.773 főről 2010-re 19.913 főre emelkedett a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma, a változás mértéke 84,84%-os. Békés megyében az emelkedés 65,51%, Csongrád megye esetében pedig 52,28%-os. 37

A települési szinten vizsgált különbségek jól mutatják a régión belüli jelentős különbségeket. Igen kedvezőtlen folyamatok mentek végbe 2000-2010 között a nyilvántartott álláskeresők száma tekintetében az időszakban, többek között Kiskunhalason (2,63-szoros emelkedés), Jánoshalmán (2,4-szeres emelkedés), Bácsalmáson (1,82-szeres emelkedés). A megyeszékhelyek közül Békéscsaba a legnagyobb vesztes (2,05-szeres emelkedés), míg Kecskeméten 1,52-szeresére, Szegeden pedig 1,33-szorosára emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma.

38

3. A területileg differenciált forrásfelhasználás jellemzői a programterületen és a régióban A fejezet célja, hogy bemutassa, a régiós operatív program esetében – azaz a térségi fejlesztések szemszögéből – hogyan alakult a rendelkezésre álló források felhasználása. Maga az objektív elemzés képet mutathat arról, hogy milyen, a régión belüli jellemző különbségek vannak a három megye között. A különbségek okainak felderítése azonban külön vizsgálatot igényelne. A Dél-alföldi Operatív Program teljes forráskerete a 2007-2013-as tervezési időszakra 880,841 millió euró, amely 280 HUF/EUR árfolyamon 246,635 milliárd forintnak felel meg. Ennek a keretnek a jelentősebb része – összesen 96,4%-a – az öt fejlesztési prioritás között oszlik meg, míg a program lebonyolításának költségei a technikai segítségnyújtásra elkülönített 31,713 millió euróból fedezhetőek.

Prioritási tengely 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések 3. prioritás: Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 4. prioritás: Humáninfrastruktúra fejlesztése 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók 6. prioritás: Technikai segítségnyújtás Összesen:

A prioritás kerete

A prioritás kerete

(Millió EUR)

(Milliárd Ft)

Százalékos megoszlás

152,843

42,796

17,35%

161,334

45,173

18,32%

186,053

52, 094

21,12%

165,580

46, 362

18,80%

183,317

51,328

20,81%

31,713

8,879

3,60%

880,841

246,635

100,0%

Forrás: Dél-alföldi Operatív Program

A táblázatból látható, hogy a legmagasabb forrás közlekedésfejlesztési (a rendelkezésre álló keret 21,12%-a), illetve térségfejlesztési (a rendelkezésre álló keret 20,81%-a) témakörökben állt rendelkezésre a 2007-2013 közötti időszakban. A legalacsonyabb kerettel a regionális gazdaságfejlesztési prioritás rendelkezett (17,35%), ugyanakkor a relatíve alacsony (átlagosan 50%-os) támogatási intenzitásnak köszönhetően a közvetlen pályázói hozzájáruláson keresztül többletforrást ebben a témakörben és a turisztikai prioritáson sikerült mozgósítani. A következőkben összehasonlító elemzés keretében vizsgáljuk meg először a három megye forrás abszorpciós mutatóit, különös tekintettel a benyújtott, támogatott és leszerződött projektek darabszámára. 39

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói I.

Forrás: http://www.nfu.hu adatai alapján szerkesztett diagram

A fenti ábrából látható, hogy a vizsgált időszakban összesen beérkezett 2611 db pályázatból 1004 darab (38,45%) érkezett Bács-Kiskun megyéből, 749 darab (28,68%) Békésből és 858 darab pályázat Csongrádból. Az összes támogatott pályázat (1204 darab) 37,54%-a (452 darab) Bács-Kiskun megyéhez köthető, míg 25,66% (309 darab) Békés megyéhez, 36,79% (443 darab) Csongrád megyéhez. Ha megvizsgáljuk, hogy a benyújtott pályázatok hány százalékát támogatták a bíráló bizottságok azt látjuk, hogy Bács-Kiskun megye esetében ez az arány 45,01%, Békés megye esetében 41,25%, míg Csongrád megye esetében 51,63%. A nyertes projektek darabszámát tekintve tehát Csongrád megye Békés megyénél mintegy 10%-kal, Bács-Kiskun megyénél pedig mintegy 6,6%-kal eredményesebben pályázott a vizsgált időszakban. Az eddig szerződéssel rendelkező 1017 darab pályázat 36,08%-a (367 darab) köthető Bács-kiskun megyei megvalósítási helyszínhez, 26,45%-a (269 darab) Békés megyében valósul meg, míg 37,46%-a Csongrád megyében kerül megvalósításra.

A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan oszlott meg 2007 és 2012 áprilisa között a beérkezett-, támogatott-, valamint leszerződött pályázatok száma Békés megyében a DAOP prioritásai között. Ahogy láttuk, Békés megyei megvalósítási helyszínnel mindösszesen 749 darab pályázatot nyújtottak be a projektgazdák.

40

Békés megye összesített forrásabszorpciós mutatói I.


Az összes benyújtott pályázat 30,3%-a (227 darab) közlekedésfejlesztési témakörhöz kapcsolódott. Kimagasló még a humáninfrastruktúra fejlesztési prioritási tengely súlya, mivel erre a témakörre érkezett az összes pályázat 26,97%-a (202 darab). A második, turisztikafejlesztési prioritási tengelyre az összes benyújtott pályázat 11,48%-a érkezett be (86 darab), míg gazdaságfejlesztési témakörre a pályázatok 20,96%-át nyújtották be a pályázók. Az 5. prioritástengelyen mindössze a benyújtott pályázatok 10,28%-a jelent meg (77 darab).

A benyújtott pályázatok közül 309 darab támogatására került sor (az összes 41,25%-a). A legtöbb támogatott pályázat a humáninfrastruktúra fejlesztési prioritási tengelyhez (107 darab, az összes támogatott pályázat 34,63%-a), illetve a 3. prioritási tengelyhez (73 darab, az összes támogatott pályázat 23,62%-a) volt köthető. 69 darab projektről született pozitív támogatói döntés az 1. prioritási tengelyen, míg ugyanez a szám a 2. prioritási tengely esetében 35 darab. A térségfejlesztési prioritáson 25 darab pályázat esetében született pozitív döntés. Támogatási szerződés a vizsgált időszakban 269 projekt esetében került megkötésre. Szerződések tekintetében a humáninfrastruktúra fejlesztési prioritási tengely valamint a közlekedésfejlesztési prioritási tengely áll az élen, hiszen – míg az összes megkötött szerződés 26,02%-a köthető ide – az utóbbinál a támogatott projektek 95,89%-a esetében már aláírásra kerültek a szerződések. 41

A 4. prioritás esetében még jobb az arány, hiszen a támogatott pályázatok 97,2%-ánál már rendelkeznek aláírt szerződéssel úgy, hogy az összes szerződött projekt 38,66%-a itt található. Igen jó arányban – 25 támogatott projektből 22esetben – kötöttek szerződéseket az 5. prioritási tengelyen (térségfejlesztés) is, ahol az összes megkötött szerződés 8,18%-a található. A turisztikai prioritási tengelyen 35 támogatott pályázatból 28 esetben van már támogatási szerződés (80%-os arány), miközben az összes megkötött szerződés, míg ugyanez a mutató a gazdaságfejlesztés területén 65,21%-os. Az 1. prioritási tengelyen található az összes megkötött szerződés 16,72%-a. A következőkben mindenekelőtt tekintsük át, hogyan alakultak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye forrás felhasználási mutatói az igényelt összeg, a megítélt támogatás, illetve a leszerződött összeg és a kifizetések tekintetében.

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói II.


Az összes igényelt támogatás (315,1 milliárd forint) 35,42%-a Bács-Kiskun megyében megvalósítani tervezett pályázatokhoz kapcsolódik. 84,9 milliárd forint (az összes igényelt támogatás 26,94%-a) támogatási igény érkezett be Békés megye DAOP-os pályázatai keretében, míg Csongrád megye projekt gazdái 118,576 milliárd forint (37,63%) támogatási igénnyel nyújtottak be pályázatot. Az összes megítélt támogatás (170,81 milliárd forint) 32,57%-a Bács-Kiskun megye pályázóihoz került az elmúlt időszakban. Ugyanez a mutató Békés megye esetében 24,46% (41,79 milliárd forint), míg Csongrád megye esetében 42,96% (73,39 milliárd forint). Kalkulációink alapján a Bács-kiskun megyéből beérkezett támogatási igény 49,83%-át fogadták el a bíráló bizottságok, míg ez az arány Békés esetében 49,22%, Csongrád megye esetében pedig 61,89%. Elmondható 42

tehát, hogy a Csongrád megyei pályázók mintegy 12%-kal nagyobb eredményességgel pályáztak a másik két megyénél, ha a megpályázott és megítélt támogatási összegekből indulunk ki. Az összes szerződött összeg (146,8 milliárd forint) 32,46%-át (47,66 milliárd forint) a Bács-kiskun megyében megvalósuló projektek támogatási szerződései képviselik, míg Békés megye pályázói kapcsán az arány közel 25% (36,7 milliárd forint), Csongrád megye esetében pedig 42,53% (62,45 milliárd forint). A kifizetések előrehaladása kapcsán megállapíthatjuk, hogy Bács-Kiskun megyéhez köthető projektek esetében a vizsgált időszakban rögzített szerződött összeg 59,41%-a került kifizetésre. Ugyanez a mutató Békés megye esetében 64,94%, míg Csongrád megye esetében 67,82% Ha a kifizetések volumenét a megítélt támogatási összegekhez viszonyítjuk látható, hogy Bács-Kiskun megye pályázói részére a megítélt forrás 50,89%-a került kifizetésre, míg Békés megye pályázói számára a megítélt összeg 57,02%a, Csongrád pályázói számára pedig 57,71%-a került átutalásra a vizsgált időszakban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakul az igényelt- és megítélt támogatás összege, illetve a leszerződött és kifizetett összeg a vizsgált időszakban a Békés megyei pályázók által benyújtott-, illetve a támogatott pályázatok esetében. Elemzésünket a korábbiakhoz hasonlóan prioritás tengelyenként végeztük el.

Békés megye összesített forrásabszorpciós mutatói II.


Csongrád megyei megvalósítási helyszínnel összesen 84,9 támogatási igény érkezett be a DAOP Közreműködő 43

milliárd forint Szervezethez.

Összegszerűen a legmagasabb támogatási igény a közlekedésfejlesztési prioritási tengelyhez köthető, itt 34,75%-át (29,51 milliárd forint) rögzíthettük a teljes igénynek. A térségfejlesztési akciók esetében ez az arány 18,57%, míg a humán infrastruktúra fejlesztési prioritáson 17,41%, a turisztikai prioritási tengelyen pedig 15,26%. A teljes volumenhez viszonyítva a gazdaságfejlesztési prioritási tengelyhez a támogatási igények 14%-a köthető. Ha a megítélt támogatás összegének tematikus megoszlását vizsgáljuk látható, hogy az összesen mintegy 41,79 milliárd forint 28,74%-a, (mintegy 12 milliárd forint) a közlekedésfejlesztési prioritási tengelyhez kapcsolódik. Magas, 26,03%os az aránya a 4. prioritási tengelynek (humán infrastruktúra fejlesztés) is, melyet sorrendben a térségfejlesztési prioritás (21,37%), a gazdaságfejlesztési prioritás (12,17%), majd a turisztikai prioritás (11,7%) követ. Leszerződött összeg tekintetében Békés megyében az tapasztaljuk, hogy a 36,7 milliárdos összeg legnagyobb hányada, 30,64%-a a 3. prioritási tengelyen megkötött szerződésekhez kapcsolódik. Az összes szerződött összeg 29%-a a 4. prioritási tengelyhez (humán infrastruktúra fejlesztés) kapcsolódik, 21,26%-a az 5. prioritási tengelyhez köthető, míg 9,91%-a a 2. prioritáshoz (turisztikai fejlesztések). A regionális gazdaságfejlesztési tengelyen megkötött támogatási szerződések a teljes volumen 9,19%-át fedik le. Végül ha a kifizetések előrehaladását vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk hogy a megyében megvalósuló projektek részére kifizetett 23,83 milliárd forintos összeg 40,73%-a a 4. prioritási tengelyhez kapcsolható. A kifizetések 27,83, illetve 12,32%-a történt a 3. és az 5. prioritási tengelyeken, míg a 2. és az 1. prioritás a kifizetések 10,22, illetve 8,9%-át tudhatja magáénak.

44

4. A háttérkutatás bemutatása 4.1.

Célok és hipotézisek

A kérdőív készítőinek célja az volt, hogy a 2007-2013-as pályázati periódus során támogatott projekteket megvalósító projektgazdáktól olyan információkat gyűjtsön az aktuális pályázati rendszer működésével kapcsolatban, melyből releváns következtetéseket vonhat le megfelelő összegzést követően. A kérdőív ennek megfelelően külön foglalkozik a pályázati rendszer – illetve a projektciklus – 5 szakaszával, végig tekintve így a projektötletek megtervezésétől a megvalósításig, sőt, a fenntartási időszakig terjedő periódust. Külön fejezetben kívánunk foglalkozni emellett a projektek lehetséges és valós, határ-menti térségben kifejtett hatásával is. A felmérést megelőzően a következő előzetes hipotéziseket fogalmaztuk meg, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat: 

A pályázati szakaszra vonatkozó tapasztalatok és előfeltételezések:

A pályázati szakasz szolgál a projektek előkészítésére. Mivel a pályázók többnyire nem rendelkeznek részletesen előkészített projektötletekkel, a konkrét kiírások megjelenésétől kezdődik meg a projektdokumentációk kidolgozása. A pályázók tapasztalata nagymértékben befolyásolja azt, hogyan és milyen szinten értik meg a kiírások logikáját és ebben ugyancsak nagy jelentősége van a pályázati útmutatók minőségének is. A Közreműködő Szervezetek pályázati szakaszban végzett munkája ugyancsak hozzájárulhat a sikeres pályázáshoz. A vizsgált időszakban viszonylag kevés információs nap került megrendezésre, a kérdések megválaszolása ügyfélszolgálaton keresztül történt. A pályázati felhívások és útmutatók minősége változó volt az elmúlt évek során. Ennek számos oka lehet, melyek részletes felmérése nem e kutatás tárgya. Egyes esetekben előfordultak hibák és ellentmondások a pályázati dokumentációban, melyek számos alkalommal járultak hozzá értelmezési nehézségek kialakulásához is. 

A döntés-előkészítési szakaszra vonatkozó tapasztalatok és előfeltételezések:

A döntés-előkészítés szakasza sok esetben elhúzódott az elmúlt évek során. Ez tovább ívelő problémákat vet fel, melyek között legfontosabb talán az, hogy a megvalósítás kezdete is csúszhat a tervezetthez képest, akár hosszabb idővel is, amennyiben a beruházás időjárás- és hőmérsékletfüggő. Feltételezésünk szerint 45

az eredetileg tervezett ütemezés felborulása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból okozhatott nehézségeket a projektgazdák számára. A nyertes pályázók esetében megfogalmazott támogatási feltételek, melyek között különösen érzékeny területet jelentett a költségcsökkentés kérdése. 

A szerződéskötési szakaszra vonatkozó tapasztalatok és előfeltételezések:

A Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése számos esetben elhúzódott. Az esetek egy részében a pályázók (kedvezményezettek) igénybe vették az IH külön engedélyéhez kötött eljárási időkeretet is. Ritkább esetben a projektgazdák saját felelősségre a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdték a megvalósítást, bizonyos szintű kockázatot vállalva ezzel. A Támogatási Szerződések megkötése sok esetben az aláíráshoz nélkülözhetetlen dokumentumok hiánya miatt késett. Ennek tipikus esete a beruházási projektek esetében a kiviteli, engedélyes építési tervek hiánya. Ugyancsak problémát jelenthetett a tulajdonviszonyok rendezetlensége. A Közreműködő Szervezet megfelelő feladatellátása hozzájárulhatott a szerződéskötések gördülékeny lebonyolításához. A KSZ-ek ezt a feladatot nem egyforma hatékonysággal látták el. 

A megvalósítási szakaszra vonatkozó tapasztalatok és előfeltételezések:

A megvalósítási szakaszban a projekt lebonyolítása nagymértékben a Kedvezményezettek által igénybe vett külső kivitelezők, szolgáltatók és szállítók munkájának minőségén és pontosságán múlik. A szereplők körének bővülésével a kockázat szintje is megnő. A közbeszerzések lebonyolítása, azaz a külső vállalkozók megfelelő kiválasztása sok esetben problémát okozott, az egyik legnagyobb kockázati tényezővel járó feladat. Az elhúzódó közbeszerzési eljárás módosítja a projekt ütemezését, a forrásfelhasználás ütemét és likviditási problémákat is okozhat. A projektmenedzsment munka minősége változó, ugyanakkor jelentősége a lebonyolítás szempontjából kiemelkedő. A külső, vagy belső menedzsment alkalmazása más-más esetekben jelenik meg, mindkettőnek megvan a maga relevanciája. A szerződésmódosítások és tartalomváltozások kezelése időbeli csúszásokat okoz, a Közreműködő Szervezet felelőssége e kérdéssel kapcsolatban is nagy. A projektek jelentős részénél a Kedvezményezett élt a szerződésmódosítás és tartalomváltoztatás lehetőségével.

46



A fenntarthatóságra, működtetésre tapasztalatok és előfeltételezések:

és

továbbfejlesztésre

vonatkozó

A projektgazdák az Európai Uniós elvárás rendszerrel összhangban kialakított pályázati rendszerhez alkalmazkodva vállalják a projektek keretei között létrehozott eredmények meghatározott ideig tartó működtetését és fenntartását. Ugyanakkor, a fenntartás költségei nem minden esetben biztosítottak, illetve – elsősorban az önkormányzati többségű kedvezményezetti körből adódóan – hosszabb távon nem garantáltak. A fenntarthatóság ebben a kontextusban nem, mint érték jelenik meg, hanem, mint teljesítendő feltétel, amely a projekt értékelésekor pozitívumot jelent. 

A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozó tapasztalatok és előfeltételezések:

Feltételezéseink szerint a projektek tervezésekor csak a legritkább esetben számoltak a pályázók a fejlesztés szélesebb területi értelemben vett hatásaival, és még kevésbé azok határon átnyúló relevanciájával. A fejlesztések zöme önmagában értelmezendő és értékelendő ilyen értelemben, tehát hiányzik a tudatos stratégiai tervezés és a területi értelemben vett szélesebb kitekintés és átgondolás. A projektek továbbvitelével kapcsolatban – előzetes véleményünk szerint – a projektgazdák szűkebb csoportja vélekedik úgy, hogy azok nemzetközi értelmezésben történő tovább fejlesztése, kiterjesztése lehet az ideális megoldás. 

A 2014-2020-as előfeltételezések:

időszakra

való

előkészületekhez

kapcsolódó

Feltételezéseink szerint 2012 végén a megkérdezettek jelentős része nem rendelkezik megfelelő mélységű információval ahhoz, hogy objektív véleményt fogalmazzon meg a következő tervezési időszak kapcsán. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincsenek tisztában az új támogatási formákkal és a tervezés folyamatával sem. Mindamellett a 2007-2013-ban sikeres pályázók jelentős része újra szívesen választja az EU-s támogatási rendszer nyújtotta fejlesztési lehetőségeket.

47

4.2.

Célcsoportok

A kérdőíves felmérés célcsoportját a következő három szakmai területhez kapcsolódó projektgazdák adják: gazdaságfejlesztés, turisztika és városfejlesztés. A kérdőív kitöltésére felkért projektgazdák a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető adatbázisból kerültek kijelölésre, megkeresésük során egyaránt alkalmazzuk a telefonos és elektronikus levelezési módszert. A kérdőíveket elsősorban a regionális operatív program (DAOP) programterületre eső kedvezményezettei kapták meg, a kérdésekkel 100 projektet kerestünk meg. A kérdezettek között egyaránt megjelennek a települési önkormányzatok, nonprofit szervezetek és a profitorientált cégek is. A célcsoportok pontos bemutatásával tematikus bontásban az 5. fejezetben fogunk foglalkozni. Ott kerül bemutatásra az a potenciális válaszadói kör, amely az egyes témakörökhöz kapcsolódóan a fejlesztési programok lehetséges kedvezményezetti körén belül helyezkedik el. 4.3.

A kutatás módszertana

A kérdőívek kidolgozása a magyar és román partnerek előzetes konzultációját követően történt meg. A vezető partner szakértői kialakították a kérdőív alapverzióját, amelynek véglegesítése a partner visszajelzésit követően történt meg. A kérdezettek körének meghatározása az NFÜ honlapján található kedvezményezettek leválogatását követően történt meg. Minthogy az NFÜ honlapján közvetlen elérhetőségek az egyes projektekhez kapcsolódóan nem találhatóak, külön feladatként merült fel a kontaktszemélyek és/vagy központi elektronikus levélcímek összegyűjtése. A kérdőíveket kísérőlevél mellékleteként, elektronikus levélben küldtük meg a kérdezetteknek. Amennyiben lehetőségünk nyílt, telefonon megerősítettük kérésünket a kérdőívek kitöltésével kapcsolatban. A visszaérkezett, kitöltött kérdőívek eredményeit összegző táblázatba vittük fel, majd tematikusan és célcsoportonként analizáltuk a válaszokat. Az elemzéseket a nyolcadik fejezet tartalmazza.

48

5. A célcsoport: a kiválasztott kedvezményezetti kör bemutatása a programozási dokumentumok és a kapcsolódó pályázati kiírások alapján 5.1.

Gazdaságfejlesztés

A 2007-2013-as fejlesztési időszak kapcsán a gazdasági versenyképesség javítása, a kis- és középvállalkozások támogatása kiemelt célkitűzésként került rögzítésre. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) programjai közül a legközvetlenebbül járul hozzá a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítéséhez. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési Operatív Program elsődleges célcsoportja a kis- és középvállalkozói szektor, melyet a foglalkoztatás bővítés, a fizikai tőke minőségének javítása valamint a humán tőke állomány fejlesztése kapcsán kíván támogatni. A GOP stratégiai megalapozását a fentiek alapján többek között az országos KKV fejlesztési stratégia jelenti2. A GOP specifikus céljai között egyértelműen rögzítésre került a vállalati kapacitások komplex fejlesztése. Ennek megfelelően a jelenlegi fejlesztési időszakban cél a vállalkozások fizikai tőkéje minőségének és termelékenységének javítása, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben. Az ÚMFT, majd az ÚSZT esetében a gazdaságfejlesztés másik jelentős célcsoportja az ipari parkok köre, melyek több esetben önkormányzati működtetésben vannak. E célcsoport – a kis- és középvállalkozások mellett – a Dél-alföldi Operatív Programból (DAOP) is támogatáshoz juthatott a jelenlegi fejlesztési időszakban. A DAOP „1. Regionális gazdaságfejlesztés” prioritási tengely elsődleges célcsoportjai a mikro-, kis- és középvállalkozások (elsősorban a gépgyártás, műanyaggyártás, üveg-, élelmiszer-, és nyomdaipar területén), valamint az elsősorban hálózatos formában megvalósuló innovatív projektekkel piaci alapon kapcsolódni képes szervezetek. Ily módon a beavatkozás az adott vállalati csoport regionális, sőt világpiaci specializációját szolgálja, az eredményesebb működésük érdekében3. A KKV-k mellett a DAOP az általános üzleti környezethez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését, így például az ipari parkok bővítését is célul tűzte ki.

2

2007. február 7-én a Kormány által elfogadott „kis és középvállalkozások fejlesztésének 20072013-ra vonatkozó hosszú távú koncepciója”. 3

Dél-alföldi Operatív Program 72. old.

49

A DAOP legnépszerűbb pályázati kiírásai egyrészt az ipari parkok, inkubátorházak (DAOP 1.1.1 A/C) fejlesztését, másrészt a klaszter menedzsment szervezetek megerősítését (DAOP 1.2.1) tűzték ki célul. A regionális operatív programok harmadik fontos gazdaságfejlesztési kiírása a vállalkozások telephelyfejlesztését támogatta (DAOP 1.1.1/E). Utóbbi esetben bizonyos településekről mikrovállalkozások is nyújthattak be pályázatot. Az ipari parkok esetében – amennyiben ezt a tevékenységet a címbirtokossal kötött szerződés keretében végezte – a parkot működtető szervezet nyújthatott be pályázatot. Magyarországon az ipari parkok működtetői jellemzően önkormányzati tulajdonú vállalkozások, míg az ipari parki címet az érintett települési önkormányzatok birtokolják. Kérdőíveinket természetesen ennek a pályázói körnek eljuttattuk. Klaszterek kapcsán kezdetben egyesületi és alapítványi formában működő szervezetek is pályázhattak, de esetükben elvárás volt, hogy a projekt megvalósítás végére gazdasági társasággá alakuljanak. A második régiós klaszterfejlesztési kiírás kapcsán már elvárás volt, hogy gazdasági társasági formában működő klaszter menedzsment szervezet pályázzon. Az ő bevonásukat a kérdőíves felmérésbe ugyancsak fontosnak ítéltük. Telephelyfejlesztés esetében kis- és középvállalkozások nyújthattak be projekt javaslatot. Kérdőíveinket ilyen fejlesztéseket végrehajtó szervezeteknek is megküldtük. 5.2.

Turisztika

A turizmusfejlesztés finanszírozása a 2007-2013 közötti Európai Uniós programozási periódus során Magyarországon két fejlesztési program pénzügyi támogatásával volt lehetséges. Egyrészről az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), másrészt a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) keretei között nyíltak meg olyan támogatási lehetőségek, melyek, tartalmukat tekintve, egymást kiegészítve kerültek koncepcionálisan kialakításra. A turisztikai terület esetében, a kérdőíves felmérés során, a Dél-alföldi Operatív Program által finanszírozott fejlesztési lehetőségekhez célcsoportként kapcsolódó szervezeteket céloztuk meg elsősorban. A program egyes beavatkozási fejezetei alapvetően meghatározzák azokat a szervezeteket, cégeket, amelyek így felmerülhettek a kutatásunkhoz kapcsolódóan, mint lehetséges célcsoport. A „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése” című intézkedés a Dél-Alföld gyógyés termálvizeire épülő meglévő egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásainak minőségi továbbfejlesztésére irányult, az intézkedés keretei között a régióban meglévő gyógyfürdők fejlesztésére nyílt lehetőség. Minthogy e fürdők tulajdonosi és üzemeltetői köre vegyes képet mutatott, a pályázók körét is jelentősen nyitottan hagyta a kiírás. Ennek megfelelően az önkormányzatok és társulásaik mellett non-profit 50

szervezetek és profitorientált gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók is nyújthattak be projektjavaslatot. A régióba érkező turisták igényeihez kapcsolódva magasabb színvonalú, sokszínű turisztikai termékek kialakítása volt a versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés támogatására kiírt pályázati programok fő célkitűzése. Minthogy maga a pályázat nagyon széles témakörben járult hozzá a turisztika fejlesztéséhez (aktív turizmus, múzeumok, bemutatóhelyek, kastélyok, parkok, tájházak fejlesztése, bor- és pálinkaturizmus, stb.) a pályázók köre is szerteágazó lehetett. Az önkormányzatok mellett megjelentek a központi költségvetési szervek is, a non-profit szervezetek mellett a szövetkezetek és természetesen a gazdasági társaságok is. A szolgáltatások fejlesztése mellett a megfelelő kihasználtság érdekében fontos és kiemelt szerepet kaptak a szálláshelyfejlesztések is. A kapcsolódó intézkedés új szálláshelyek létesítését és meglévő szálláshelyek kapacitás növelését és szolgáltatásainak minőségi fejlesztését is lehetővé tette. A pályázók köre alapvetően a gazdasági társaságokra szorítkozott, de a költségvetési szervek és intézményeik is pályázhattak, amennyiben megfeleltek a kiírás egyéb paramétereinek. A turisztikai fejlesztések és szolgáltatások összehangolását a turisztikai desztináció menedzsment kialakítását szolgáló intézkedés támogatta. A fejlesztés alapvetően a partnerségre épít, így a kialakítandó desztinációk a vezető partner és a tagok szabályozott viszonyát rögzítik. Lehetséges vezető partnerként azonosítja a kiírás a költségvetési szerveket és intézményeket, non-profit szervezeteket, valamint a vállalkozásokat. 5.3.

Városfejlesztés

A városfejlesztés témaköre az EU-s fejlesztések vonatkozásában elsősorban a regionális operatív programok hatáskörébe tartozott a 2007-2013 közötti időszakban. Szélesebben értelmezve, természetesen a beruházások széles köre besorolható a városfejlesztés témakörébe, jelen megközelítésünkben azonban kizárólag azokat a fejlesztéseket értjük alatta, melyek az Európai Uniós definíció szerint városfejlesztésnek minősül. E logika alapján került kialakításra a Dél-alföldi Operatív Program városfejlesztési intézkedéscsomagja is, így az előzetesen determinált irányvonalak jelennek meg a DAOP kapcsolódó beavatkozásai között. A témakörből adódóan a célcsoporti struktúra igen egyszerű, bár a kezdeti elképzelésekhez képest a fejlesztési időszak során több alkalommal is alakult, nem vesztve el eredeti jellegét. Ennek megfelelően az alapvető célcsoportot a 51

városi jogállású települések önkormányzatai jelentették, azonban az egyes pályázati kiírások esetében más-más lehatárolások jelentek meg. A „Megyei jogú város komplex fejlesztései” esetében a régió négy megyei jogú városát érintő, kiemelt eljárásrendben kezelt fejlesztéseket lehetett tervezni és lebonyolítani, az érintett településeken: Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen. A „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése” esetében a régió kistérségi központjai számára elkülönített forrásokból funkcióbővítő projektek megvalósítására nyílt lehetőség. A fejlesztési komponens 21 település (a 25-ből 21 kistérségi székhely) számára volt nyitott, a megyei jogú városok itt nem versenyezhettek. Integrált szociális típusú városrehabilitáció: eredetileg a 15 ezer főnél népesebb települések részére fenntartott fejlesztési komponens, amely a későbbiekben nyitva állt minden városi jogállású település számára.

„Kisléptékű városfejlesztés”: a régió kistérségi székhely kategóriába nem tartozó városai és 5.000 főnél népesebb egyéb települései részére kialakított pályázati komponens. Ez az egy olyan kiírás volt városfejlesztés témakörben a régióban, mely nem komplex és integrált megközelítést igényelt és amely a városok mellett egyéb települési önkormányzatok számára is nyitottá vált. A fentiek figyelembe vételével tehát kijelenthető, hogy a pályázók körét a városfejlesztés esetében döntően a városi jogállú települések települési önkormányzatai jelentették. Fontos kiemelni ugyanakkor azt is, hogy a kiírások zöme preferálta a konzorciumi partnerségben lebonyolított projekttípust, így a kedvezményezetti kör többnyire bővebb csoportot jelentett maguknál a településeknél.

52

6. A fejlesztési területek bemutatása: a fejlesztési logika és a pályázati logika kapcsolódásai és esetleges ellentmondásai, hiányosságai 6.1.


A 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszakban az egyes – ágazati, illetve területi alapú – operatív programok között úgynevezett tematikus lehatárolások rögzítették a tartalmi kereteket. E tekintetben a legkomolyabb egyeztetések a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, illetve a Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési prioritásait érintően zajlottak. Amint látni fogjuk több tématerületen, – elsősorban klaszterek fejlesztése, kis- és középvállalkozói szektor támogatása és ipari parkok fejlesztése – is felmerülhetett az átfedés lehetősége az operatív programok között. A GOP forráskerete a 2007-2013-as időszakra 3 363 millió euró (834,1 milliárd Ft). Az első, „K+F és innováció a versenyképességért” prioritás tengely forrása erre az időszakra a teljes keret 29,5%-a, a 2. „A vállalkozások (kiemelten a kkvk) komplex fejlesztése” prioritás a teljes keret 39,1%-át fedi le. A harmadik, „A modern üzleti környezet erősítése” prioritás kerete a teljes forrás 6,7%-a, míg a negyedik, „Pénzügyi eszközök” prioritás tengely a teljes forrás 21,6%-át képviseli. Technikai segítségnyújtásra az operatív program készítői a teljes forrás keret 3,1%-át különítettek el.

Beérkezett pályázatok száma (db)

Beérkezett pályázatok száma az összes arányában (%)

Igényelt támogatás (Mrd Ft)

Igényelt támogatás az összes arányában (%)

Támogatott projektek száma (db)

Támogatott projektek száma az összes arányában (%)

Megítélt támogatás (Mrd Ft)

Megítélt támogatás az összes arányában (%)

5.443

15,51%

562,561

38,71%

2.744

12,94%

182,885

24,10%

29.158

83,10%

562,716

38,72%

18.290

86,23%

346,495

45,65%

Az üzleti környezet fejlesztése

477

1,36%

85,568

5,89%

169

0,80%

32,112

4,23%

A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése

8

0,02%

242,294

16,67%

8

0,04%

197,526

26,02%

Összesen

35.086

100,00%

1.453, 141

100,00%

21.211

100,00%

759,019

100,00%

A K+F és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése A vállalati kapacitások komplex fejlesztése

Forrás: NFÜ adatbázis 53

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásaira beérkezett mintegy 35 000 pályázat közül a legtöbbet (29 158 darab) a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztését célul tűző prioritásra nyújtották be. A prioritáson a támogatási igény elérte az 560 milliárd forintot, ami az összes támogatási igény 38,72%-a. A legtöbb támogatott projekt ugyancsak ezen a prioritáson volt, a 18 290 darab projekt az összes támogatott fejlesztés 86%-a, a részükre megítélt támogatási összeg (mintegy 346 milliárd forint) az összes megítélt támogatás 45,65%-a. Az alábbi táblázatban a GOP és a DAOP célstruktúráját, az OP-k közötti tematikus lehatárolásokat mutatjuk be. GOP 

 Stratégiai cél

 

  Kapcsolódó prioritás  

Tematikus lehatárolás

A K+F és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése A vállalati kapacitások komplex fejlesztése Az üzleti környezet fejlesztése A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erősítése Pénzügyi eszközök



Innovációs és technológiai parkok fejlesztése



Akkreditált innovációs klaszterek fejlesztése KKV támogatás eszköz és technológiafejlesztési fókusszal







DAOP A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében



Regionális gazdaságfejlesztés



Ipari parkok és vállalkozói, illetve technológiai inkubátorházak fejlesztése Induló és fejlődő klaszterek támogatása KKV támogatás épület infrastruktúrafejlesztési fókusszal

 

A lehatárolásokból egyértelműen látható, hogy mind a technológiai parkok/ipari parkok, mind pedig a KKV telephelyfejlesztés kapcsán egyértelmű – gyakorlatilag célcsoport, illetve tevékenység alapján rögzített – lehatárolásról beszélhetünk. A klaszterfejlesztés esetében ugyanakkor komoly fejtörést okozott a pályázóknak a támogatási rendszer feltérképezése, az optimális forrástérkép összeállítása. Az alábbiakban ezért elsősorban regionális klaszter támogatási programra fókuszálunk, ám emellett természetesen bemutatjuk az ipari parkokat és a telephelyeket támogató kiírásokat, illetve ezek fontosabb mutatóit is.

54

„Klaszterfejlesztés a Dél-alföldi régióban” A Regionális Operatív Programokban finanszírozott klaszterfejlesztési pályázati kiírások előkészítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányítóhatósága (NFÜ ROP IH) koordinálja. Az egyeztetési folyamatban részt vesz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve a MAG Zrt. önálló egységeként működő Pólus Klaszteriroda képviselője. A Regionális Operatív Programok lebonyolítását menedzselő Közreműködő Szervezetek, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek a pályázatok megvalósítása során szerzett tapasztalataik alapján fogalmazzák meg javaslataikat az egyes pályázati pontok, fejezetek tartalmát illetően. Ezek természetesen érintik a pályázásra jogosult szervezetek körét, a támogatható tevékenységeket, illetve az elszámolható költségekre vonatkozó pontokat is, de gyakran javaslatok fogalmazódnak meg a költségvetés belső arányait, az igényelhető minimum és maximum összegeket illetően is. Az egyeztetések személyes konzultáció keretében zajlanak, ahol a régiók véleményét, megállapításait valamint az NGM országos stratégiai tervekhez kapcsolódó javaslatait vitatják meg a jelenlévők. A pályázati kiírás tartalmának véglegesítését követően a tervezet társadalmi egyeztetésre megjelenik az NFÜ honlapján, ahol a kiírás potenciális célcsoportját alkotó szervezetek, illetve egyéb ágazati szereplők, civil szervezetek és szakmai grémiumok véleményezhetik az anyagot. A társadalmi egyeztetés lezárultát követően a javaslatokat feldolgozzák és a szakmailag releváns megállapítások ugyancsak beépítésre kerülnek az immár véglegesnek tekinthető pályázati kiírásba. A pályázati kiírás megjelenését közleménnyel tudatják az NFÜ honlapján. A Dél-alföldi régió Operatív Programja (DAOP) az 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés keretében kiemelten kezeli a klaszterfejlesztés kérdését. Az operatív program megfogalmazása szerint „A klaszterek, hálózatok alakításával a régió vállalkozásai partnerségre léphetnek más vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal, aminek révén jelentős megtakarításokat érhetnek el, versenyképességük fokozható a globális versenyben. A beavatkozás keretében a klaszterek közös eszközbeszerzéseit és beruházásait is támogatjuk. A beavatkozás célja a klaszterek működésének hatékonyabbá tétele, a hálózatos együttműködések erősítése a régió kulcságazataiban, valamint a tudás-intenzív ágazatokban”. A DAOP keretében mindezidáig két pályázati kiírás jelent meg klaszterek és vállalati együttműködések támogatása céljából. A következőkben részletesen tekintsük át, hogyan alakult a klaszterfejlesztési program a Dél-alföldi régióban. Mindezidáig két pályázati kiírás meghirdetésére került sor, összesen mintegy 2,2 milliárd forint keretösszeggel. Először tekintsük át az első, 2008-as pályázati kiírás eredményeit.

55

2008. májusában egyszerre került meghirdetésre Magyarország mindhét régiójában a Regionális Operatív Program keretében a klasztereket támogató kiírás. A Dél-alföldi régió egyedüliként hirdette meg a kiírást csak és kizárólag klasztermenedzsment szervezetek létrehozásának és megerősítésének támogatására, míg a többi hat régióban nagy összegű eszközbeszerzésekre is pályázhattak a klaszterek. Az pályázati kiírás némileg eltérő tartalmát ill. támogatható tevékenységi körét az indokolta, hogy a hét régió közül a Dél-alföldi régió tekintetében a pályázatot kiíró szervezet úgy gondolta, első körben a már meglévő, illetve jelen kiírás kapcsán létrejövő klaszterek működését igyekszik támogatni, forrást nyújtani a létrehozott klaszterek hosszú távú működéséhez, versenyképességük növeléséhez. A DAOP-1.2.1.-2008 kódszámú, „Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése” c. pályázati kiírásra a 2007-2008-as időszakban 590 millió forint forrás állt rendelkezésre, melyet indikatív forrásmegosztás keretében induló és fejlődő klaszterekre osztotta a forrást. Ennek megfelelően a szakmai értékelési szempontrendszer is némileg eltért az induló és fejlődő klaszterek tekintetében. A kiírás beadási határideje 2008. szeptember 30-a volt, mely határidőig 37 db pályázat érkezett be a Közreműködő Szervezethez. A 37 db pályázat jelentős része induló klaszterek támogatására íródott, és csak elenyésző hányadát képezték a fejlődő klaszterek már kialakult működési hátterének, menedzsmentjének fejlesztését célzó projektek. Most vizsgáljuk meg, milyen paraméterekkel zárult a 2011-ben megjelent pályázati kiírás. Hasonlóan az előzőekhez tekintsük át a benyújtott pályázatok térbeli megoszlását, forrásigényét valamint a klaszterekben résztvevő kis- és középvállalkozások számának alakulását. A pályázati kiírás 10-100 millió forintig nyújtott támogatást a klasztermenedzsment szervezetek, illetve az ezek részvételével felálló konzorciumok számára. A menedzsment fejlesztést célul tűző projektek esetében 80%-os, míg a beruházási típusú tevékenységet is tartalmazó komplex fejlesztési projekteknél ennél alacsonyabb támogatási intenzitás volt tervezhető, a beruházási elem 50%-ban rögzített maximális intenzitása miatt. A pályázati kiírás országos eredményeinek bemutatásához hívjuk segítségül a MAG Zrt. által elkészített elemző dokumentumot. E szerint a ROP-ok „Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása” című pályázati felhívása keretein belül az összes rendelkezésre álló forrás 6 050 millió forint volt. A pályázati felhívás keretében 185 darab pályázat került befogadásra, melyek a rendelkezésre álló keretösszegnél 5%-kal több forrást igényeltek, összesen 6343 millió Ft nagyságrendben. Mindösszesen 4 474 millió Ft került megítélésre a pályázóknak, ami az igénylések 71%-át, a forrásoknak pedig a 74%-át jelenti. Az igényelt támogatás összege öt régióban haladta meg a rendelkezésre álló keretösszeget, legnagyobb mértékben a Közép-magyarországi régióban ahol a rendelkezésre álló forrás 219%-ára érkezett igénylés. A pályázási kedv az Észak56

alföldi régióban volt a legalacsonyabb, 15 pályázattal a forrásuk csupán 54%-át igényelték meg ebben a régióban. A beérkezett 185 darab pályázatból 148-at induló, 30-at fejlődő klaszter nyújtott be, illetve 7-et vállalati együttműködések keretében. 132 pályázatot értékeltek pozitívan, amiből 106 induló, 22 fejlődő klaszter és mindössze 4 vállalati együttműködés. A 2011-es kiíráson indulni kívánó projektgazdák 2011. március 1. és 2011. május 13 között adhatták be pályázatukat. Összesen 31 darab pályázat érkezett be a Dél-alföldi régióban. „Ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak fejlesztése a Dél-alföldön” Ipari parkok és inkubátorházak fejlesztése (DAOP-1.1.1/A és DAOP-1.1.1/C pályázati kiírások) az ipari parki cím tulajdonosa, illetve az ipari park működtetője pályázhatott fejlesztési támogatásra. A kiírás szolgáltató épület infrastruktúra, alapinfrastruktúra fejlesztését támogatta, de ugyanígy szolgáltatási portfolió fejlesztését is elősegítette. Mindezidáig a pályázati kiírásra 144 darab pályázat érkezett be, összesen mintegy 22,8 milliárd forint támogatási igénnyel. A támogatott pályázatok száma 57 darab (a benyújtott pályázatok 50%-a), míg a megítélt támogatás összege mintegy 4,7 milliárd forint volt. „Telephelyfejlesztés a Dél-alföldön” A Regionális Operatív Programok portfoliójában először 2008-ban jelent meg a telephely fejlesztési pályázati kiírás. Ennek alapvető célja a beruházásokhoz kapcsolódó munkahelyteremtés támogatása, a munkahelymegtartás elősegítése volt. Ennek megfelelően a pályázati kiírás esetében 1 fő munkahelyteremtés vállalása jogosultsági kritérium volt. A pályázati kiírás 10-100 millió forint közötti támogatási összeggel kis- és középvállalkozások telephely bővítését, felújítását, illetve eszközbeszerzését támogatja. Az alábbi táblázat a Dél-alföldi régióban támogatott telephelyfejlesztési kiírások főbb összesített adatait tartalmazza.

Pályázati kiírás

Beérkezett pályázatok száma (db)

Beérkezett pályázatok száma az összes arányában (%)

Igényelt támogatás (Mrd Ft)

Igényelt támogat ás az összes arányába n (%)

Támogatott projektek száma(db)

Támogatott projektek száma az összes arányában (%)

Megítélt támogatás (Mrd Ft)

Megítélt támogatás az összes arányában (%)

DAOP-1.1.1/E

161

31,26%

7,629

28,74%

68

24,03%

3, 399

21,91%

102

19,81%

5,273

19,87%

48

16,96%

2,547

16,42%

252

48,93%

13,639

51,39%

167

59,01%

9, 567

61,67%

515

100,00%

26,542

100,00%

283

100,00%

15,514

100,00%

DAOP-1.1.1/E10 DAOP-1.1.1/E11 Összesen

Forrás: NFÜ adatbázis A táblázatból látható, hogy 2008 és 2011 között összesen mintegy félezer pályázat érkezett be a DAOP-1.1.1/E pályázati kiírásra, melyek közül 283 darab 57

(54,95%) kapott pozitív támogatói döntést. Az összes pályázói támogatási igény meghaladta a 26 milliárd forintot, míg a megítélt támogatás összege 15,5 milliárd forint (58,45%) volt. A fejlesztési programok lebonyolítása kapcsán alapvető problémaként jelentkezett, hogy a DAOP gazdaságfejlesztési prioritásán egyes pályázati kiírásoknál (például telephelyfejlesztés, inkubátorházak fejlesztése) regionális szinten kiemelten preferált ágazatok meghatározására került sor. Ilyen például a gumi-, műanyag termék gyártása, gép, berendezés gyártása, élelmiszer, italgyártás és az üveg gyártása. A tapasztalat azt mutatja ugyanakkor, hogy egyes térség specifikus szektorok (például élelmiszeripar) támogatása kifejezetten problematikus. Ennek elsődleges oka a jelenlegi fejlesztési periódusban érvényes single fund finanszírozásban rejlik, vagyis hogy a regionális operatív programok támogatása ERFA alapból biztosítható, EMVA-ból nem, így az agrár típusú fejlesztések a vidékfejlesztési támogatások között jelenhettek meg. Ugyancsak a több alapból történő finanszírozás eredményezte, hogy az ERFA támogatásokból bizonyos paraméterekkel rendelkező települések (népességszám és –sűrűség) ki voltak zárva projekt helyszínként. Remélhetően a 2014-2020-as fejlesztési periódusban érvényes komplex megközelítés és eszközrendszer ezekre az anomáliákra is megoldást kínál.

6.2.

Turisztika

Ahogy azt korábban jeleztük, a turizmusfejlesztés finanszírozása a 2007-2013 közötti Európai Uniós programozási periódus során Magyarországon két fejlesztési program pénzügyi támogatásával volt lehetséges. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) releváns fejlesztései országos hatállyal, ugyanakkor kizárólag az ötezernél főnél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű településeknek nyújtanak támogatási lehetőséget 2007-2013 között. A turisztikai tevékenységek ösztönzése intézkedés „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” prioritási tengelyen belül található és az alábbi főbb célkitűzésekkel rendelkezik:  

A települések vendéglátó-kapacitásának növelése a helyi idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Az agrártermelés és a helyi értékesítés összekapcsolása a falvak idegenforgalmi kínálatával, a vidéki értékek megőrzése és kiaknázása, a természeti értékek bemutatása, valamint az aktív időtöltés lehetőségeinek megteremtése. 58



Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása.

Az intézkedés célja összefoglalóan a fenntartható falusi- és agroturizmus infrastruktúrájának és szolgáltatásainak, továbbá a turizmus vidéki formái közül a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmusnak a fejlesztése. Az alintézkedések meghatározásakor az ÚMVP kialakítását úgy tervezték, hogy azok ne fedjenek át a regionális operatív programok fejlesztési területeivel. Ennek megfelelően a következő főbb fejlesztési irányvonalak jelennek meg az ÚMVP aktuális fejezetében: 





A falusi turizmushoz kötődő nem kereskedelmi célú minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése; Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók) létrehozása. Az alintézkedés forrásaiból a nem üzleti célú szálláshelyek részére adható csak támogatás. Lehetőség nyílik a működő egységek bővítésére és korszerűsítésére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére is; Szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére, mint látványosságra épülnek.

A regionális operatív programok már a 2004-2006 közötti időszakban is tartalmaztak turisztikai prioritást, amely „A turisztikai potenciál erősítése a régiókban” címen került be a hét régió közös programjába. A Dél-Alföldön a Nemzeti Fejlesztési Terv lebonyolításának három éve során a „Turisztikai vonzerők fejlesztése” és a „Turisztikai fogadóképesség javítása” intézkedésekre összesen 4,6 Mrd forint támogatás lett megítélve, amely az összes dél-alföldi támogatás (17,6 Mrd forint) negyede. 2007-2013 között a Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) az egészségturizmust, valamint a kulturális és ökoturizmus hangsúlyos fejlesztéseit megjelenítő örökségturizmust állította a turisztikai fejlesztések középpontjába. A prioritás kialakításakor az üzleti szemlélet is egyértelműen megjelent, figyelembe véve, hogy minden fejlesztés esetén kiemelt szempont volt a gazdasági értelemben is vett fenntarthatóság, valamint az, hogy a beruházások további vállalkozói tőkét is megmozgassanak. A tervezési időszakban kiemelkedő hangsúly került az egészségturizmusra, amely Magyarország és ezen belül a régió számára is az 59

egyik legjelentősebb turisztikai vonzerőként lett értékelve. Az elképzelések szerint a DAOP a magas minőségű gyógyturizmus és egészség megőrző/fejlesztő turizmuságak (wellness, fitnesz, stb.) fejlesztésével a térség gazdasági versenyképességének növeléséhez is hozzá tud járulni. A Dél-alföldi Operatív Program az alábbi fejlesztési lehetőségekre tudott az időszakban támogatást adni a turisztikai prioritáson belül:  

 



kereskedelmi minősítésű szálláshelyek fejlesztésére, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, de kizárva az ÚMVP-ben foglalt agro-turisztikai szolgáltatásokat, valamint az 5000 fő, vagy 100 fő/km2 népsűrűség alatti nem városi rangú településeken a mezőgazdasági alaptevékenységekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat, (lovas-, horgász, vad- és erdei turizmus), attrakciók, és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés: teljes körűen, turisztikai desztináció-menedzsment központok és szolgáltatások: területi koordinációs céllal teljes körűen, településmérettől és szolgáltatótól függetlenül, a borturizmus területén a 100.000 euró feletti támogatásigényű projektek részére.

A DAOP tehát az ÚMVP-vel összehangolt módon került kialakításra, figyelembe véve és kezelve a tematikus és területi átfedések lehetőségének kizárását. A továbbiakban elemzésünk a DAOP fejlesztései által megcélzott célcsoportot mutatja be. A turisztikai fejlesztések első intézkedése a „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése” címet kapta, melynek célja alapvetően az egészségturizmushoz kapcsolódott: „a Dél-Alföld gyógy- és termálvizeire épülő meglévő egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásainak minőségi továbbfejlesztése, az infrastruktúra megfeleltetése a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, valamint az akadálymentes környezet biztosítása”4. Az intézkedés keretei között a régióban meglévő gyógyfürdők fejlesztésére nyílt lehetőség. A „Kulturális és szellemi értékekre építő turizmus” intézkedés a régiót karakterisztikusan meghatározó, történelmi jegyeket viselő, örökségeket gondozó helyi jellegzetességekre építve kívánt fejlesztéseket generálni. A tématerületek között megjelenhetett a rendezvény és konferencia turizmus, a múzeumok és kiállítóhelyek, kastélyok és várak látogatóbarát fejlesztése, és támogatást kaphattak a régió borkínálatához kapcsolódó infrastrukturális és promóciós fejlesztések is. 4

Dél-alföldi Operatív Program, 79. oldal

60

A turisztikai fejlesztések és szolgáltatások összehangolását a turisztikai desztináció menedzsment kialakítását szolgáló intézkedés támogatta. Az idegenforgalmi potenciállal rendelkező helyszínek, városok, térségek turisztikai vonzerejének, desztináció-marketingjének, menedzsmentjének helyi és regionális szintű kialakítása hozzájárult a szolgáltatások teljesebb körű megismeréséhez és kihasználásához, továbbá a tervezhető és összehangolt térségi turisztikai kínálat kialakításához is. Az aktív turizmus szerteágazó területen nyújtott fejlesztési lehetőséget az érdeklődők és érintettek számára. Magába foglalta a régió pusztáin, nemzeti parkjaiban és vizei mentén az aktív turizmust támogató szolgáltatások, valamint infrastrukturális fejlesztések támogatását, a vízisport-fejlesztések, és a lovas-, horgász-, vadász turizmus ösztönzését, továbbá a természetjárás feltételeinek javítását is. A szolgáltatások fejlesztése mellett a megfelelő kihasználtság érdekében fontos és kiemelt szerepet kaptak a szálláshelyfejlesztések is. A kapcsolódó intézkedés új szálláshelyek létesítését, meglévő szálláshelyek kapacitás növelését és szolgáltatásainak minőségi fejlesztését teszi lehetővé a kiemelt turisztikai célpontokban, összhangban az ÚNVP fejlesztéseivel és területi lehatárolásaival.

2012 végén elmondható, hogy a DAOP forrásai közül a turisztikai prioritás pénzügyi lehetőségeinek felhasználása haladt a legnehézkesebben. Az okok tisztázása nem ennek a tanulmánynak a feladata, azonban fontos talán kiemelni, hogy a turisztikai szektor különösen érzékeny a 2008 végén megindult gazdasági válság hatásaira. Bár a 2006-ban operatív program szinten rögzített fejlesztési elképzelések valós igényeken és jól felépített stratégián alapultak, a gazdasági válság jelentős kereslet visszaesését okozott, amellett, hogy a befektethető tőke is jelentősen visszaesett országunkban. Feltételezve, hogy a magyarországi válságfolyamat rövid időn belül lezárul, érdemesnek tartjuk annak megvizsgálását egy jövőbeli tanulmány keretei között, hogyan alakul hosszabb távon a fejlesztett turisztikai infrastruktúra kihasználtsága. Ugyancsak érdemes lehet vizsgálni azt is, hogy a tulajdonviszonyok milyen módon befolyásolják a turisztikai létesítmények gazdaságos üzemeltetését.

6.3.

Városfejlesztés

A városi beavatkozások esetében, ahogyan arra már többször utaltunk, elengedhetetlen kritériumként jelent meg az integrált megközelítés. Ez az irányvonal, mely a 2014-2020-as időszakra való felkészülés idején egyértelműen 61

újra értelmeződik és egyben megerősítést is nyer, a 2007-2013-as ciklusban a városfejlesztés sajátossága volt annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fejlesztések komplex céljainak minél hatékonyabb eléréséhez. A programban és így a fejlesztésekben is megjelennek a belső városi problémák, a városok élhetőségi, társadalmi-környezeti szempontjai, valamint a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek infrastrukturális és társadalmi rehabilitációja is. A DAOP-ban az integrált, több komponensű és változatos projektelemekből építkező városfejlesztési projekt alapesete is felvázolásra kerül. Az operatív program a következő, konkrét fejlesztési projekttípusokat nevesíti: „Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció”: A szociális városrehabilitációs akciók a települések fizikailag leromlott, slumosodó területeit érintik. Az intézkedés keretei között lehetőség nyílik olyan városrész-megújítási programok lebonyolítására, melyek középpontjában többlakásos lakóépületek és környezetük fizikai és szociális megújítása áll. Ezek az akciók számos ESZAtípusú intézkedést is magukba foglalhatnak, melyek – kiegészítve a fizikai jellegű tevékenységeket – teljessé teszik az akcióterületek fejlesztését. A fejlesztéseknek több komponensből kell felépülniük, együttesen járulva hozzá az akcióterület megújításához. „Főutca típusú akciók: város-, városrész központ revitalizáció”: A főutca típusú település-megújítási akciók középpontjában a városközpontok gazdasági, kulturális, turisztikai és – egyes esetekben – kistérségi központi funkcióinak erősítése áll. A többnyire fizikai jellegű intézkedésekre épülő tevékenységek nem érinthetik lakófunkcióra használt épületek felújítását. A fenti programtípusok lebonyolítási területe – éppen a projektek komplexitása miatt – nem egyszerűen a beruházással érintett terület, hanem úgynevezett akcióterület, melynek előzetes kijelölése az integrált városfejlesztési stratégiákban meg kellett történjen. A fentiek mellett az operatív program lebonyolítását részletező akciótervekben már megjelenik a városi örökség védelmére irányuló, kisebb volumenű projekteknek is helyet adó fejlesztési irány, valamint a régió megyei jogú városait kiemelten támogató komplex városfejlesztési vonulat is. Ezzel a tipizálással a program lefedte a teljes régiós városhálózatot és lehetőséget kínált minden városi szintű településnek a fejlesztési elképzelések megvalósítására. 2007-2008-ban megjelentek az első pályázati felhívások a konvergencia régiók városfejlesztési forrásainak vonatkozásában. Ekkorra már véglegesen kirajzolódott a Dél-alföldi régió városhálózatához illeszkedő pályázati rendszer és 62

a belső forrásmegosztás. A DAOP városfejlesztési intézkedéseihez megfelelően a következő komponensek kerültek hozzárendelésre:

ennek

Megyei jogú város komplex fejlesztései: a régió négy megyei jogú városát érintő, kiemelt eljárásrendben kezelt fejlesztéseket szolgáló komponens, amely mind funkcióbővítő, mind pedig szociális típusú városrehabilitáció megvalósítására lehetőséget nyújtott. Az érintett települések: Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely. A projektek előkészítése két szakaszos volt. A kiemelt projektek beruházási összege több esetben meghaladta az 1-1,5 Mrd forintot. Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése: a régió kistérségi központjai számára elkülönített forrásokból funkcióbővítő projektek megvalósítására nyílt lehetőség. A fejlesztési komponens 21 település (a 25-ből 21 kistérségi székhely) számára volt nyitott, a megyei jogú városok itt nem versenyezhettek. A pályázatokat a kiemelt projektekhez hasonlóan, úgynevezett kétkörös eljárásrendben kellett előkészíteni. A projektek támogatási igénye többnyire 0,5-1 Mrd forint között volt, míg a teljes beruházási összeg ezt 15-20%-kal is meghaladó mértékű volt. Integrált szociális típusú városrehabilitáció: eredetileg a 15 ezer főnél népesebb települések részére fenntartott fejlesztési komponens, amely a későbbiekben nyitva állt minden városi jogállású település számára. A kapcsolódó pályázatok célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása es megfordítása. A projektek mérete jellemzően 100-500 millió forint között volt. Kisléptékű városfejlesztés: a régió kistérségi székhely kategóriába nem tartozó városai és 5.000 főnél népesebb egyéb települései részére kialakított pályázati komponens. A cél e települések vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a településkép javítása, a kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tétele volt. A fejlesztésekre fordítható támogatás összege projektenként 50 millió forintot nem haladhatta meg. A fejleszthető funkciók a városrehabilitációs fejlesztések esetében igen széles körűek voltak. A funkciókhoz kapcsolódtak az egyes tevékenységek, melyek közül a támogathatóak körét pontosan meghatározta az éppen aktuális pályázati útmutató. Maga a funkció alatt egy típusú köz, vagy piaci alapú szolgáltatáscsoportot ért a városfejlesztési logika. A funkció jelenlétét egy városi területen (akcióterületen) bizonyos szolgáltatások, egységek megléte jelzi: a funkcióhoz kapcsolódóan ez jellemzően piac, kiskereskedelmi egység, szolgáltató, vendéglátó egység, üzem, illetve vállalkozások, míg a közösségi funkció meglétét jellemzően kulturális, közösségi intézmények, sportlétesítmények fémjelzik. A városi funkcióhoz koncentrálódásának jele a 63

közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, gyalogos zónák, sétányok, nem forgalomcsillapított közlekedési és parkolási övezetek előfordulása. A fejleszthető funkciók között helyet kap a közszféra funkció is, melynek akcióterületi jelenlétét valamely közszolgáltatási intézmény jelezheti. A szociális városrehabilitáció esetén az előzőekben leírt funkciók kiegészülnek a projektek lényegi beavatkozását is jelentő lakófunkciós beavatkozásokkal. Mind a funkcióbővítő, mind pedig a szociális városrehabilitációs projekteknek ki kellett egészülniük az úgynevezett szoft tevékenységek csoportjával, melyek az akcióterület lakosságával kapcsolatosan fogalmaznak meg konkrét tevékenységeket. A fenti irányvonalakhoz kapcsolódóan tehát 2007 végétől jelentek meg a pályázati felhívások és a kapcsolódó útmutatók és egyéb szakmai iránymutatások. Lévén, hogy komplex projektek kialakítását várták a pályázat kiírói, a „kisléptékű” fejlesztési irányvonal kivételével minden pályázati kiírás „kétkörös rendszerben” került meghirdetésre. Ez az eljárás megkövetelte a projektfejlesztés módszertanának kialakítását és gyakorlati alkalmazását, melyet a következő fejezetben részletesen is bemutatunk.

A városfejlesztés a 2007-2013-as időszakban az egyik legmarkánsabb, az EU-s irányelvek alapján legjobban körülhatárolt fejlesztési terület volt. Magyarországi működtetését a szakpolitika is magas szinten támogatta, a „Városfejlesztési kézikönyv”, benne az integrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv módszertani segédletével, jelentősen hozzájárult a sikeres projektek kimunkálásához. Meg kell azonban azt is említeni, hogy az eredeti tervektől és elképzelésektől a megvalósítás némileg távolabb került, bizonyos aspektusban. A programtervezők azon elképzelései, melyek szerint a 2017-2013 közötti időszakban jelentősebb hangsúlyt kapott volna a szociális városrehabilitáció, nem nyertek megerősítést. Érdemes ennek okait részletesebben is megvizsgálni a jövőben, bár néhány hipotézissel már jelenleg is rendelkezünk. Ezek között kell megemlíteni azt a tényt, hogy a funkcióbővítő és szociális városrehabilitáció potenciális pályázói települései azonosak voltak. Ennek egyik következménye volt, hogy a városok az esetek többségében az egyszerűbb és több szempontból is népszerűbb funkcióbővítő beruházásokat választották. Feltételezéseink szerint a szociális városrehabilitációs beavatkozások jelentősebb szakértelmet és humánerőforrás befektetést is igényeltek, mind az előkészítés, mind pedig a megvalósítás szakaszában. A városrehabilitációs fejlesztések ugyanakkor egy-egy akcióterület komplex problematikájára kívántak megoldást találni. Az összetett, több funkciót is érintő fejlesztések és az integrált városfejlesztési stratégiák olyan módszereket 64

honosítottak meg Magyarországon, melyek hozzájárulhatnak a következő időszak ITI és CLLD programjainak jobb előkészítéséhez és lebonyolításához.

65

7. Projektgenerálás és projektfejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program esetében kiírt kétfordulós és kiemelt programok esetében Az alábbi fejezet célja a 2007-2012 közötti időszak projektgenerálási és projektfejlesztési tapasztalatainak bemutatása (szereplők, fontosabb eredmények és tapasztalatok). A fejezet különösen a három vizsgált fejlesztési területre (gazdaságfejlesztés, turisztika és városfejlesztés) fókuszál. A Dél-alföldi régióban a DARFÜ Nonprofit Kft. valamint a VÁTI Nonprofit Kft. látták, látják el a regionális operatív program Közreműködő Szervezeti (KSZ) feladatait. A 2007-13 között végrehajtandó Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi-terv kapcsán a hagyományos közreműködő szervezeti feladatok mellett két új tevékenységet is fel kellett, hogy vegyenek eszköztárukba a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ-k). Noha mind tervezéssel, mind pedig projektfejlesztéssel foglalkoztak szakemberei az elmúlt időszakban, az úgynevezett gördülő tervezés, valamint a kiemelt projektek, illetve a kétfordulós eljárás kapcsán felmerülő projektfejlesztési feladatok új felelősségi területet jelentettek a szervezet életében. A pályázatmenedzsment, illetve a tervezés formálisan is (szakmai dokumentumokkal) megfelelő keretek között zajló tevékenységek. A projektfejlesztés az adott szakmai tartalommal ugyanakkor még új feladat volt, melynek bizonyos aspektusai (kétfordulós pályázatok) rögzített keretek között végrehajthatók voltak, ám más elemei (kiemelt projektek) kapcsán úgymond komoly önállóságot élveztek az RFÜ-k, ami persze kiemelt felelősséggel is kellett, hogy járjon. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség tervezési osztályának szakemberei 2004 óta végeztek hagyományos értelemben vett projektgenerálási, illetve projektfejlesztési tevékenységet. E munka során hangsúlyosan nem pályázatok elkészítéséről volt szó, hanem elsősorban a projekt tulajdonosok felkészítéséről, illetve az egyes projektek OP-khoz való illeszkedésének vizsgálatáról. A disszeminációs tevékenység során az RFÜ szakemberei a régió minden kistérségébe eljutottak, és személyes egyeztetések keretében tájékoztatva a projektgazdákat az NFT I. részleteiről komoly kapcsolati tőkére tettek szert. Hasonló módon komoly szerepet játszottak az RFÜ tervező szakemberei a SZIKRA projekt szakmai hátterének kialakításában, illetve a különböző oktatási programok megszervezésében, lebonyolításában, a képzések megtartásában. A lebonyolítás során így természetesen tovább bővíthették az amúgy is széles kapcsolati hálót, illetve több projekt ötlet kialakításánál is segítséget nyújthattak. A kiemelt projektekkel lényegében 2007 márciusa-áprilisa óta foglalkoztak az ügynökségek, míg kétfordulós pályázatok 2008 közepéig a Dél-alföldi régióban 66

még nem, és két konvergencia régióban is csupán pár hónapja érkeztek be. Csupán érzékeltetendő a projektfejlesztésben érintett projekt volument, a 20072008-as Akcióterv forrás szinten több, mint 45 Mrd forint értékben allokált forrást kiemelt- és kétfordulós projektekre. A kiemelt projektek száma 20 darab körül alakult. Kiemelt projekt az Interaktív Működési Kézikönyvben (IMK) leírtaknak megfelelően a: 1. beruházási projekt, ha a támogatása meghaladja az 500 M Ft-ot, az összköltsége pedig ágazati programnál az 5 Mrd Ft-ot, regionális programnál az 1 Mrd Ft-ot, 2. beruházás előkészítési projekt, ha a beruházás tervezett támogatása meghaladja az 500MFt-ot, az összköltsége pedig ágazati programnál az 5 Mrd Ft-ot, regionális programnál az 1 Mrd Ft-ot, 3. nem beruházási projekt (pl. ESZA), ha a támogatása meghaladja a 100 M Ft-ot, 4. a fenti értékhatárok alatti – nem pályázatos – projekt, az NFÜ elnökének egyedi jóváhagyása esetén, amelyről az elnöki döntés az előminősítést követően születik. Kétfordulós projektek esetén az NFÜ által összeállított eljárásrend (illetve az IMK vonatkozó fejezetei) adnak útmutatást. Az eljárásrend véglegesítését követően úgynevezett projektfejlesztési kézikönyv is kidolgozásra került. A kiemelt projektek fejlesztéséhez kapcsolódó módszertan, illetve jogszabályi háttere többször is felülvizsgálatra, pontosításra került.

ennek

A 2011. február 9-ét követően megjelent kiemelt projekt felhívások keretében történő kiemelt projekt kiválasztással kapcsolatos ÚSZT szintű eljárásrendi szabályokat a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), továbbá az egységes működési kézikönyv kiadásáról szóló 26/2012. (X. 24.) NFM utasítás (továbbiakban: EMK) tartalmazza. A kiemelt projekt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (továbbiakban: NFK) által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz. Kiválasztása történhet:



Egyszakaszos bírálat során, amennyiben részletes projektjavaslat kerül benyújtásra akciótervi nevesítés céljából. Ekkor a projekt értékelése a pályázatos projekteknél rögzített eljárásrend szerint történik, és az NFK általi jóváhagyás után Támogatási Szerződés köthető, amennyiben az NFÜ 67

is támogatásra javasolta a projektet, valamint a projektgazda teljesíti az NFK által meghatározott esetleges támogathatósági feltételeket.



Kétszakaszos bírálat során, o

amennyiben első szakaszban akciótervi nevesítés céljából projektötlet kerül benyújtásra. Ekkor a projektötletről az IH vezetőjének döntési javaslatát követően az NFK dönt, és ezt a második szakaszban a részletes projektjavaslat kidolgozása és annak elbírálása követi;

o

amennyiben részletes projektjavaslat kerül benyújtásra akciótervi nevesítés céljából, és a) a projektjavaslatot az IH vezető elutasítja, de az NFK a projektet támogatásra javasolja; b) a projektjavaslatot az IH vezető támogatásra nem javasolja, de projektötletként továbbfejlesztésre alkalmasnak tartja. Ekkor a projektjavaslatnak projektötletként történő akciótervi nevesítésére kell javaslatot tenni az NFK-nak és az NFK a nevesítésről dönt;

Ekkor a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani, és ezzel kétszakaszossá válik a részletes projektjavaslat értékelése. Az Eljárásrendet hatálybalépése napjától a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Ennek megfelelően hatálya kiterjed a ROP-ok keretében 2011. február 9-ét követően megjelent kiemelt projekt felhívások keretében akciótervi nevesítés céljából benyújtott projektekre, továbbá a ROP-ok végrehajtásában részt vevő közreműködő szervezetekre, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságára (IH). Amint azt korábban írtuk a Dél-Alföldön alapvetően a Regionális Fejlesztési Ügynökség végzett projektfejlesztési feladatokat, a kezelésében megvalósuló Dél-alföldi Operatív Program által finanszírozott tématerületeken (gazdaságfejlesztés, turisztika, közlekedésfejlesztés, humáninfrastruktúrafejlesztés, városfejlesztés és környezetvédelem). Ezeken a területeken – vagyis az operatív program minden prioritási tengelyén – valósultak, valósulnak meg kétfordulós-, illetve kiemelt projektek. Noha az eljárás széles körben került alkalmazásra, a projektfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatok nem segítették az elgondolás további elterjedését. 68

2004-2005-ben strukturált módon kidolgozásra került egy olyan fejlesztési módszertan, mely a megfelelő minőségű projektek folyamatos generálását volt hivatott segíteni. A rendszer kiépítését kézikönyv támogatta, és végül a kiemelt projektek alkalmazásánál jelent meg a projektértékelő és fejlesztő eszköz (Project Assessment and Development Facility – PADF). Korábban is voltak olyan kezdeményezések, amelyeknél a kimondott cél a projektcsatorna megteremtése volt, ezek többsége mégis inkább a projektgyűjtés kategóriájába volt sorolható, és nem járult hozzá egy fenntartható projektcsatorna létrejöttéhez. A projektgyűjtés értelmezésünkben egyszeri, kampányszerű akció, melynek célja az azonnali „projektéhség” kielégítése (ilyen akció volt az ún. „Zöld Kezdet”, ilyen a jelenleg is működő Projekt Előkészítő Alap, jó néhány regionális akció, stb.). A projekt csatorna az elfogadott meghatározás szerint olyan „önműködő” mechanizmus, amely folyamatosan biztosítja az adott térség stratégiájába illeszkedő megalapozott projektek felszínre kerülését és továbbfejlesztését. A definíció rávilágít arra, hogy az alapvető különbség a két fogalom között, hogy míg a projektgyűjtés egyszeri, kampányszerű akciót takar, addig a projekt csatorna egy folyamat, kvázi önműködő mechanizmus. Emellett azonban további lényeges különbségek is feltárhatóak. A tevékenységek jellegéből és céljából fakad, hogy a projektgyűjtés általában valamilyen konkrét, gyakran jogvesztő hatályú határidőhöz kötött, ameddig a projekt gazdák projektjeiket beadhatják, hasonlóan, mint egy pályázati rendszer esetében. Ugyanakkor a projekt csatorna – ahogyan arra már rávilágítottunk – folyamatos tevékenységeket takar, a projektek folyamatosan érkezhetnek be, nincsen egyszeri szigorú határidő. A projektgyűjtés gyakran valamilyen intézmény, „felsőbb szerv” megbízásából történik (bár voltak olyan projektgyűjtési akciók, amelyeket a régiók önállóan kezdeményeztek és indítottak), ezzel szemben a projekt csatornát – ideális esetben – a régió saját érdekei alapján alakítja ki és működteti. Mindazonáltal a projekt csatorna is képes azokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek érdekében a projektgyűjtési akciókat a központi szervezetek többnyire indították. (Természetesen a projekt csatorna csak abban az esetben működhet a regionális érdekek alapján, ha a regionális intézményrendszer – konkrétan a Regionális Fejlesztési Ügynökség - stabil finanszírozási háttérrel rendelkezik, és tud forrásokat rendelni a projekt csatorna működéséhez. Sajnos ma ennek még nem adottak a feltételei) Jellegéből fakadóan a projektgyűjtés a projektgazdák egyszeri erőfeszítésére, inputjára épít, ezzel szemben a jól működő projekt csatorna keretében a projekt gazdákkal folyamatos együttműködés alakul ki, melynek közös célja, hogy jó minőségű, megalapozott és a régió fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő projektek 69

kerüljenek kidolgozásra – ne csak egyszeri jelleggel – hanem folyamatosan. Ez azért kulcsfontosságú, mert a tapasztalatok alapján az egyszeri – nem megfelelően koordinált – projektgyűjtési akciók tovább erősíthetik a projekt gazdák amúgy is jellemzően meglévő bizalmatlanságát, míg a folyamatos együttműködés fokozatos kialakítása, a valós párbeszéd segíthet a bizalom megteremtésében. A korábbi projektgyűjtések tapasztalatai jól mutatják, hogy az egyszeri akciók, a projektgyűjtések esetében a projektek „végállomása” gyakran egy adatbázis, amelyben (a projektgyűjtés jellegétől függően) a projektekre vonatkozó, különböző részletezettségű adatok kerülnek tárolásra, sőt időnként magának az adatbázisnak a feltöltése válik céllá. Adatbázis, vagy inkább informatikai alkalmazás működhet a projekt csatorna esetében is, azonban csak mint a projekt csatorna egyik támogató eszköze, nem pedig a projektek végállomása, és a projekt elképzelések folyamatos fejlesztésen mennek keresztül. A korábbi projektgyűjtési kampányok tapasztalatai azt tükrözik, hogy a projektgyűjtés – ahogyan egyébként erre a neve is részben utal – alapvetően mennyiségi orientációjú, számos projektgyűjtési akció esetében láthattuk, hogy rövid idő alatt százas nagyságrendben kerültek be az adatbázisokba – gyakran átgondolatlan, előkészítetlen – projekt ötlet kezdemények. Ezzel szemben a jól működő projekt csatorna esetében a minőségi orientáció jellemző, az elsődleges cél, hogy jó minőségű, megalapozott (és a régió fejlesztési elképzeléseihez illeszkedő) projektek kerüljenek felszínre és kidolgozásra. Végül, de nem utolsósorban a projektgyűjtési akciók során gyakran egyáltalán nincs, vagy csak nagyon hosszú idő után van visszacsatolás a projektgazdák felé. Ugyanakkor a jól működő projekt csatorna egyik lényegi eleme – mondhatni „lelke” a folyamatos kommunikáció, konzultáció, sőt közös munka a projekt gazdákkal, a közös cél, a megvalósítható és finanszírozható projektek kialakítása érdekében. A projekt csatorna – vagy project pipeline – egy olyan folyamatosan működő mechanizmus, amely biztosítja a régiókban megalapozott, a régió fejlesztési céljait szolgáló projektek felszínre kerülését, segíti ezen projektek továbbfejlesztését finanszírozható, a potenciális fejlesztési források befogadására alkalmas pályázatokká. A fenti definíció a projekt csatorna szélesebb értelmezését tükrözi, amely szerint a projekt csatorna nem a projektek összegyűjtésénél kezdődik és egy adatbázisban történő regisztrálásával ér véget. Tekintsük át, hogy ebben a szélesebb értelmezésben melyek a projekt csatorna leglényegesebb jellemzői: 

A projekt csatorna nem egy adatbázis, vagy informatikai alkalmazás, hanem egy átfogó mechanizmus; mindazonáltal, a projektcsatorna ma már nem működhet igazán hatékonyan egy megfelelő informatikai alkalmazás támogatása nélkül. 70



A projekt csatorna csak abban az esetben lehet sikeres, és működése hosszútávon fenntartható, ha felépítésében érvényesül a partnerségi elv, azaz számos érdekelt szervezet folyamatos együttműködésére épül; bár az eddigi tapasztalataik, régión belül betöltött szerepük alapján a projekt csatorna létrehozásának és működésének koordinálására egy-egy régión belül a regionális fejlesztési ügynökségek a legalkalmasabbak, projektgeneráló tevékenységük nem lehet igazán eredményes a regionális partnerek tényleges bevonása nélkül.



A projekt csatorna – ahogyan erre már korábban is utaltunk – nem egy egyszeri tevékenység, még csak nem is igazán egyszeri tevékenységek többszöri ismétlődése, hanem egy folyamat, amelyben az egyes projektek, projektötletek egy adott időpillanatban különböző fázisban vannak (van pl. olyan projekt elképzelés, amely éppen most kerül be a rendszerbe, lehet olyan, amely fejlesztés alatt áll, és lehet olyan, amelyből már a pályázat készül).



Az előző pontból már részben következik, de mindenképpen külön is hangsúlyozandó, hogy a projekt csatorna gyakorlatilag végigkíséri a projekt életciklusát, nem ér véget azzal, hogy egy projekt bekerül egy adatbázisba; sőt, ahogyan arra a korábbiakban már rámutattunk, a projekt csatorna egyik lényeges funkciója éppen az lehet, hogy segítse a projekt elképzelések életképes pályázatokká fejlesztését. Sőt, a projektcsatorna biztosíthatja a projektek nyomon követését a kidolgozott pályázat benyújtását követő időszakban is.



A projekt csatorna egyik fontos célja a régió szempontjából rövid és középtávon mindenképpen az lehet, hogy hozzájáruljon a Strukturális Alap források abszorpciójához egy adott régióban; ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a régiónak – és a projekt csatornát működtetőknek – az elsődleges érdeke hosszú távon az, hogy a régió szempontjából fontos, jó projektek megvalósuljanak, azok is, amelyek esetleg nem jogosultak valamilyen oknál fogva SA támogatásra. Ennek megfelelően valahányszor egy projekt felszínre kerül, más finanszírozási források, sőt magánbefektetők is mindenképpen figyelembe vehetőek, amennyiben az adott projekt jellege ezt megengedi.

A PADF projektben a szakmai kapcsolattartó a VÁTI Nkft volt, mely a ROP IH megbízásából és felügyeletével végezte a munkát. A kedvezményezettek, tehát a projekt eredményeit majd használó tényleges ügyfelek pedig a regionális fejlesztési ügynökségek voltak.

A projektfejlesztés a projekt csatorna működésének egyik lényegi eleme. Fontos jellemzője, hogy a projekt akkor lép be a projektfejlesztési szakaszba, amikor 71

már egy bizonyos, előzetes meghatározott szinten kidolgozásra került. A 20072013 közötti tervezési időszakban alapvetően azt követően beszélhettünk projektfejlesztésről, miután az első körös, koncepcionális szintű projektötlet már megszületett és azt az illetékes szervezet – értékelést követően – továbbfejlesztésre javasolta. A ROP-okhoz kapcsolódó projektfejlesztés folyamatának szabályozása céljából kapcsolódó útmutató is készült, melynek célja a Regionális Operatív Programok keretében kétfordulós pályázatos és kiemelt projekt eljárásrendben megvalósítandó projektek projektfejlesztésével kapcsolatosan rögzített ROP-specifikus eljárásrend bemutatása volt. Ahogyan arra már utaltunk, a kétfordulós eljárás kialakításának célja az volt, hogy a nagyobb volumenű beruházásokat megvalósító és/vagy komplexebb előkészítést igénylő projektek esetében lehetővé tegye, hogy egyrészt a benyújtásra kerülő projektek részletes kidolgozására ne előzetesen, jelentős költségeket vállalva kerüljön sor, másrészt a projektek első szűrését követően, a kiválasztott projektek a lehető legjobb minőségben kerüljenek kidolgozásra. A kétfordulós eljárás az alábbi fázisokból áll: 

egy szakaszos elbírálású első és egy folyamatos elbírálású második forduló (ez utóbbi végső beadási határidejét a pályázati kiírás határozza meg),



a két forduló között zajló projektfejlesztési szakasz,



a második fordulót követő szerződéskötési és végrehajtási szakasz, mely a más eljárásoknál is megszokott módon zajlik.

A kétfordulós eljárásrend bevett gyakorlatként került alkalmazásra a nagyobb beruházási összegű turisztikai és városfejlesztési projektek, valamint a kiemelt projektek esetében. Az eljárásrend rögzíti a legfontosabb alapelveket, melyeket mind a projektgazdáknak, mind a közreműködő szervezetek munkatársainak figyelembe kell venniük, melyek közül az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – kiemelünk néhány hangsúlyos elemet: 

a projektgazda a pályázati útmutatóban meghatározott maximális projektfejlesztési időtartam lejártát követően elveszíti a jogát arra, hogy a második fordulóra a pályázatát benyújtsa, a támogatói döntés, illetve kiemelt projektek esetén az akciótervi nevesítés visszavonásra kerül,



előzetes támogatási döntéssel rendelkező projektek számára nem garantált a második fordulóban a támogatás megítélése, ennek további feltétele a projekt időben történő, megfelelő kidolgozottságot, és minőséget biztosító benyújtása, a projekt tartalmában, ütemezésben előálló álló változások rugalmas, és egyben a szabályozáshoz illeszkedő kezelése,



72



partnerségi szemlélet, egymás folyamatos segítése, és tájékoztatása, a konkrét kérdésekre határidőre történő válaszadás mind a KSZ, mind a projektgazda részéről.

Az eljárásrend fontos feladata, hogy rögzítse a projektfejlesztésben résztvevő szereplők feladatait és felelősségi körét. A munka jelentős része definiáltan két szereplőre hárul: a KSZ-ekre és a projektgazdákra. A KSZ egyértelmű feladatai között szerepel a projektfejlesztési szükségletek meghatározása az értékelés és a második fordulós elvárások alapján, valamint az első fordulós előzetes támogatási döntésről szóló kiértesítést követően tájékoztató nap szervezése a projektgazdák számára. Gyakorlatilag ezzel kezdődött meg maga a projektfejlesztés, a tájékoztató nap keretei között mutatta be a KSZ a módszertant és adta közre a sorvezetőként használandó útvonaltervet. A továbbiakban a KSZ folyamatos szakmai támogatást nyújtott a projektgazdák számára a teljes pályázati dokumentáció kidolgozásához. Ennek első lépéseként segítséget nyújtott az útvonalterv kidolgozásában, támogatva a szakmai lépések egymáshoz illesztését és a megfelelő időbeli ütemezést. A KSZ a projektfejlesztés során, igény szerint, személyes konzultációra, valamint úgynevezett záró projektfejlesztési megbeszélésre is lehetőséget adott a projektgazdák számára. Emellett a közreműködő szervezet munkatársai figyelemmel követték a határidők betartását és szükség esetén, figyelmeztették a partnereket azok lejáratára. A KSZ legfontosabb szakmai feladata a projektfejlesztés során a mérföldkövekhez kapcsolódó projektfejlesztési folyamat és dokumentumok minőségbiztosítása. Ennek során a KSZ a hatályban lévő szakdokumentumok és szabályozások mentén ellenőrzi és véleményezi a projektgazda által összeállított dokumentumokat. A KSZ értékeli a benyújtott második fordulós pályázatot, majd a második fordulós döntést követően közreműködik a projekt megvalósításában, a projekt előrehaladásának nyomonkövetésében, valamint a szabályos megvalósítás ellenőrzésében. A projektgazda egyértelmű feladata és felelőssége a projektfejlesztési szakaszban a projekt, valamint a második fordulós pályázati dokumentáció teljes körű kidolgozása és a projektvégrehajtásra való felkészülés. Ennek részeként a KSZ-szel közösen kerül sor az útvonalterv meghatározására, amely a további munkavégzés alapjául és ütemezéséül szolgál. A projektgazdák részt vesznek a projektfejlesztéssel kapcsolatos személyes egyeztetéseken, ilyen megbeszéléseket maguk is kezdeményezhetnek. Munkájukat a KSZ által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, segédletek felhasználásával végzik. A kétfordulós eljárás egyik speciális eleme, hogy a projektgazdák projektfejlesztés során az előre meghatározott időpontokban és logikai sorrendben benyújtják a mérföldkő dokumentumokat – azaz a második körös pályázathoz elkészülő 73

dokumentációt – a KSZ részére, melynek szakemberei minősítik azokat. A projektfejlesztés záró elemeként megtörténik a második fordulós pályázat benyújtása a pályázati útmutatóban – kiemelt eljárás esetén jelen útmutatóban – meghatározott végső beadási határidőig. A kialakult gyakorlat szerint a KSZ szakmai segítségnyújtása mellett az egyes feladatok végrehajtásába a projektgazda maga is bevont külső szakértőt, többek között a műszaki dokumentáció, megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez.

Fentiek és tapasztalataink alapján egyértelműen elmondható, hogy a 2007-2013as időszakban a projektfejlesztés a döntés-előkészítés folyamatába ágyazott, azt két részre osztó feladat. Előzetes információk és szakmai tapasztalataink alapján jelenleg a projektfejlesztésnek egy teljesen új értelmezése tűnik kibontakozni a 2014-2020-as tervezési periódus kapcsán. Amennyiben az integrált területi programok valóban komoly szerepet fognak játszani a következő időszakban, a projektfejlesztés a nagy programcsomagok kidolgozásához kapcsolódó összetett szakmai tevékenységgé fog válni. Ebben az esetben a korábban projektfejlesztésben tapasztalatot szerzett humán erőforrásra kiemelt szerep fog hárulni annak érdekében, hogy az előzetesen rögzített projektötletek magas szinten kerüljenek kidolgozásra.

74

8. A pályázói tapasztalatok bemutatása: a kérdőíves felmérés eredményeinek részletes bemutatása fejlesztési területenként A kérdőíves felmérés módszertana, felépítése a korábbiakban már bemutatásra került. Jelen fejezet feladata, hogy tématerületenként, részletesen mutassa be az eredményeket. Előzetesen érdemes ismét kiemelni, hogy összesen 100 projekt megkeresését követően 40 értékelhető és elemezhető kérdőív állt rendelkezésünkre. A legtöbb esetben a kérdőívek kitöltöttsége magas szintű volt.

8.1.


A TERRA projekt keretében lezajló kérdőíves felmérés egyik elsődleges célcsoportja az Európai Uniós finanszírozással gazdaságfejlesztési projekteket megvalósító kis- és középvállalkozói szektor volt. A kérdőív kiküldése során ugyanakkor figyelembe vettük, hogy gazdaságfejlesztési beruházásokat nagyszámban bonyolítanak le városi önkormányzatok is, így a felmérésbe az ilyen típusú fejlesztések kapcsán tapasztalattal rendelkező városokat is bevontuk. Mindösszesen 20 szervezet számára küldtük meg a kérdőívet, közülük 9 megkeresett partner küldött vissza összesen 15 darab értékelhető módon kitöltött adatlapot. A válaszadók között négy klasztermenedzsment szervezet mellett megyei jogú város és önálló fejlesztést végrehajtó KKV is megtalálható volt. A beérkezett adatlapok közül hét darab a Dél-alföldi Operatív Program keretében finanszírozott projekthez kapcsolódott, 4 darab nemzetközi projekthez volt köthető. További 2 projekt GOP-os, 1 darab pedig KEOP-ból támogatott pályázathoz kapcsolódott. Az alábbiakban tekintsük át röviden, milyen érdemi megállapítások rögzíthetők az egyes kérdéscsoportok kapcsán.

8.1.1.

A pályázati szakasz: a pályázati felhívás minősége, a KSZ munkájának minősítése a pályázati szakaszban (információk, kérdések és válaszok, ügyfélszolgálat)

A pályázati szakaszra vonatkozó kérdések esetében kiemelten vizsgáltuk, hogy a meghirdetett pályázati kiírás minőségét milyennek ítélték a pályázók. Az alábbi ábra a vonatkozó kérdésre adott válaszok megoszlását mutatja. 75

Kérjük, értékelje, milyen volt a pályázati felhívás minősége, amelyre pályázatot nyújtottak be.

1

1

1 2

3 4 5 6

11 Forrás: saját adatbázis alapján saját szerkesztés

A fenti kérdésre 13 kérdőíven rögzítettek választ. A válaszokból látható, hogy az 1-től 6-ig terjedő skálán a kérdőívek 84,62%-ában (11 darab) 5-ös minőségűre értékelték a pályázati felhívást. 1-1 esetben került megjelölésre a 4-es, illetve – releváns DAOP kiíráshoz kapcsolódóan – a 6-os érték. Mindamellett, hogy megfelelőnek ítélték a kiírások minőségét, a kedvezményezettek pozitív visszajelzést adtak a KSZ kommunikáció kapcsán is, hiszen a válaszadók közül kilenc jelölte meg, hogy a Közreműködő Szervezet tartott információs napot a pályázathoz kapcsolódóan.

8.1.2.

A nyertes pályázatok kiválasztása: időtartam, igazságosság, tájékoztatás, költségcsökkentés és indoklása a KSZ részéről, ennek elfogadása a pályázó részéről

A kérdőív második kérdéscsoportja a pályázatok döntés-előkészítési szakaszához kapcsolódott. Itt – különösen vállalkozásfejlesztési beruházások esetében – alapvető jelentősége van az időtényezőnek, vagyis hogy milyen gyorsan kap visszacsatolást a pályázó az intézményrendszertől benyújtott projektjavaslat sorsát illetően.

76

Mennyi időt vett igénybe a nyertes pályázatok kiválasztása, azaz a benyújtást követően hány nap telt el az Önök értesítéséig?

60 nap vagy kevesebb

1

61-90 nap

3

91-120 nap több, mint 120 nap

7 1

Forrás: saját adatbázis alapján saját szerkesztés

A fenti ábrán látható, hogy a tizenkét értékelhető válaszból 7 esetben (58,33%) 120 napot meghaladó idő intervallumról beszélhetünk. 3 kérdőíven (25%) a 6190 napos, míg 1-1 kérdőíven a 91-120 napos intervallumot, illetve 60 napnál kevesebb időszakot jelölték meg a válaszadók. A következő kérdésre, vagyis hogy a döntéshozatal elhúzódása kedvezőtlenül befolyásolta-e a projekt megvalósítását ugyanakkor a több, mint 120 napos döntéshozatali intervallumot megjelölők közül csupán négyen válaszoltak igennel. A költségcsökkentések kapcsán hat esetben jelezték a válaszadók, hogy a projekt büdzséjét módosítani kellett a támogatói döntés értelmében.

8.1.3.

Szerződéskötés: kommunikáció a KSZ és a Kedvezményezett között, a szerződéskötés időszakának ideje, módosítások az eredetileg benyújtott pályázathoz képest (javasolt-e ilyet a Kedvezményezett, elfogadta-e a KSZ)

A pályázati rendszerben a döntés-előkészítési fázist a szerződéskötés követi. A vonatkozó kérdés csoportban ugyancsak választ vártunk arra, hogy mennyire húzódott el időben a támogatási szerződés megkötése. Mindez a gazdaságfejlesztés kapcsán alapvetően fontos kérdés, hiszen a saját forrás igazolásához szükséges banki ügyintézés, illetve a kifizetések pénzügyi hátteréhez kapcsolódó biztosíték előteremtése ma már rendszerint csak e dokumentum birtokában kezdhető meg.

77

Mennyi időt vett igénybe a Támogatási Szerződés megkötése a kiértesítéstől számítva, azaz a kiértesítést követően hány nap telt el a TSZ hatályba lépéséig ?

60 nap vagy kevesebb

2

61-90 nap

4 91-120 nap

1

több, mint 120 nap

4 Forrás: saját adatbázis alapján saját szerkesztés

A válaszokból egyértelműen látható, hogy a legtöbb – nyolc – esetben 90 napnál rövidebb idő alatt megkötésre kerültek a támogatási szerződések. Ezen belül 4 (a válaszok 36,36%-a) esetben 61-90 nap közötti idő, míg ugyancsak 4 esetben 60 napnál kevesebb idő telt el a döntésről értesítő levél kézhezvétele és a szerződés aláírása között. Két esetben ugyanakkor több, mint 120 nap, egy esetben pedig 91-120 nap közötti idő kellett a szerződések megkötéséig. A támogatási szerződés megkötését számos objektív tényező akadályozhatja. A jogerős építési engedély megszerzése, illetve adott esetben – ingatlanfejlesztés kapcsán – a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése általában hosszú időt igényelhet. A releváns kérdésre adott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a Közreműködő Szervezetek megfelelő segítséget nyújtottak a pályázóknak. Az 1től 6-ig terjedő skálán 5 esetben 6-os, 3 esetben 5-ös értékelést kaptak e tekintetben a KSZ-ek. 2 esetben 3-asra, 1 esetben pedig 2-esre értékelték a válaszadók a Közreműködő Szervezet munkáját.

8.1.4.

Megvalósítás: szerződéskötés szállítókkal

a

közbeszerzések lebonyolítása, kivitelezőkkel, szolgáltatókkal és

A megvalósítás kapcsán a közbeszerzés, a külső projektmenedzsment, továbbá az alvállalkozók bevonása kapcsán tettünk fel kérdéseket. E tekintetben fontos kérdés, hogy milyen humánerőforrás bevonásával tudták, tudják projektjeiket lebonyolítani a kedvezményezettek. Az egyik kérdés itt elsősorban tehát a külső menedzsment bevonásának szükségességére vonatkozott. 78

A beérkezett válaszok alapján látható, hogy egy – klaszter menedzsment szervezet fejlesztésére irányuló – pályázattól eltekintve minden kedvezményezett saját humánkapacitással dolgozott. Ennek megfelelően vizsgáltuk tehát azt a kérdést is, hogy a menedzsment szervezetek saját szakemberei mennyire kezelték megfelelő módon a projekteket. Amennyiben saját humánerőforrás bevonásával bonyolította le a projektet, megítélése szerint mennyire voltak felkészültek szakemberei a feladat elvégzésére?

1 1 4

1 2 3 4 5 6

6


A beérkezett válaszokból alapvetően azt olvashatjuk ki, hogy a menedzsment szervezetek képesek voltak a felmerülő problémák megoldására, így a kérdőívekben az 1-től 6-ig terjedő skálán 6 esetben (a válaszok 50%-a) az 5-ös, míg 4 esetben (a válaszok 33%-a) 6-os minősítést kaptak a belső szakemberek. További 1-1 esetben 3-as, illetve 4-es „osztályzatot” kaptak a pályázatokat menedzselők. A megvalósítási időszakban természetesen több esetben felmerülhet a szerződésmódosítás szükségessége. Ezt természetesen számos objektív tényező indokolhatja, de gazdaságfejlesztés esetében – és talán kijelenthetjük, hogy más beruházások kapcsán is – a műszaki tartalomváltozás okozott számos alkalommal a megvalósítást akadályozó problémát, melyet csak szerződésmódosítással lehetett áthidalni. A beérkezett hét válaszból egy-egy esetben jelölték meg a válaszadók az 5-nél több darab, a 4 darab és az 1 darab módosítást, míg 2-2 esetben került megjelölésre a 2 és a 3 darab szerződésmódosítás. A projektmegvalósítás kapcsán szinte minden esetben szembesülnek a kedvezményezettek a projekt eredmény fenntarthatóságával kapcsolatos problémákkal. Mindez különösen igaz a gazdaságfejlesztési pályázatokra, ahol sok esetben a fenntartási időszakban realizálódó munkahelyteremtése kötelezettségvállalás a pályázat benyújtásakor jogosultsági kritériumként kerül 79

rögzítésre. Mindezek mellett a gazdaságfejlesztési projektek kapcsán a pályázók szembesülnek a gazdasági válság miatt megváltozó piaci körülményekkel, melyek egyrészt a projekt működtetésének pénzügyi hátterét – például működési hitelek igénybevétele – teszik bizonytalanná, másrészt a szűkülő piaci kereslet miatt maga a fejlesztés válhat okafogyottá, amennyiben a gyártott termék értékesítése jelent gondot. A következő kérdéscsoportban ennek megfelelően a válaszadók véleményét kértük a projekt eredmények fenntarthatóságával, működtetésével kapcsolatban.

8.1.5.

Projekteredmények továbbfejlesztése

fenntarthatósága,

működtetése

és

Meglátása szerint problémát fog-e jelenteni a fenntartási időszakban a projekt eredmények fenntartása, működtetése?

1

1 1 2

3

3

3 4 5 6

1

1


A kérdésre 1-től 6-ig terjedő skálán rögzíthették válaszaikat a szervezetek. Ez alapján meglehetősen összetett képet kapunk, hiszen a 10 válasz fele 4-esnél magasabb értéket jelölt meg, vagyis ezen esetekben várhatóan problémát fog jelenteni az eredmények fenntartása, működtetése. E részkategórián belül a legtöbb, 3 kérdőív esetében az 5-ös értéket jelölték meg. Ugyancsak öt válasz esetében 3-as vagy annál kisebb érték lett megjelölve, e részkategórián belül a 3-ast jelölték meg a legtöbben. Összességében tehát azt látjuk, hogy a legtöbb – hat projekt esetében – közepesnél valamivel nagyobb a kockázata annak, hogy a projekt eredmények működtetése problémát okoz a későbbiekben. A kérdéscsoporton belül vizsgáltuk azt is, hogy válaszadók megítélése szerint milyen ráhatásuk van a működtetéshez, fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálására. A vonatkozó kérdésre kilenc kérdőív esetében jelöltek meg értéket, ugyancsak 1-től 6-ig terjedő intervallumban. 6-os értéket egy esetben, 5-ös értéket három esetben, 3-ast két esetben, míg 2-es 80

értéket három esetben adtak meg a válaszadók. Mindezek alapján a válaszadók öt esetben közepes, vagy annál rosszabb értéket jelöltek meg, vagyis úgy ítélik, hogy minimális mértékben van ráhatásuk a projekt további sorsára.

8.1.6.

A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatásának vizsgálata

A következő kérdéscsoport már a megvalósult, illetve megvalósítás alatt lévő projektek nemzetközi kapcsolódási pontjait, határon átnyúló hatásait volt hivatott elemezni. Itt alapvetően arra kerestük a választ, hogy a kedvezményezettek projektjeik tervezése és megvalósítása során számoltak-e a nemzetközi együttműködésekben rejlő járulékos hasznokkal, vagyis kalkuláltak-e a fejlesztés eredményeként megvalósult kapacitások ilyen keretek között történő továbbfejlesztésével. A kérdésre, mely szerint „Projektje előkészítése, tervezése során mérlegelésre került annak határ-menti térségben kifejtett hatása?” 10 válasz érkezett, és négy esetben pozitív, míg hat esetben elutasító választ jelöltek meg a szervezetek a kérdőíven. A következő kérdés már arra irányult, hogy a megvalósult projekt eredmény hatásai értelmezhetőek-e nemzetközi – konkrétan pedig magyar-román – összefüggésben. Megítélése szerint a projekt közvetlen eredményei rendelkezhetnek-e nemzetközi, adott esetben magyar-román viszonylatban értelmezhető hatással?

3

Igen Nem

10


Az ábrán látható, hogy a rögzített 13 válasz többsége – 10 darab, az összes válasz 76,92%-a – pozitív, vagyis ennyi esetben lehetséges magyar-román együttműködési keretek között a projektek eredményeinek hatását vizsgálni. Ugyanezen kérdéskörön belül az egyes projekteredmények továbbfejleszthetőségére kérdeztünk rá. 81

Lát-e esélyt arra, hogy a projekt eredmény továbbfejlesztését a jövőben nemzetközi, határ-menti projekt keretében kísérelje meg?

4 Igen Nem

9


A kapott válaszok alapján látható, hogy 13 projektből kilenc esetben – a válaszok 69,23%-a – lehetőséget látnak a projektgazdák az eredmények továbbvitelére, továbbfejlesztésére, míg 4 esetben ezt nem tartják elképzelhetőnek. A kérdőív utolsó kérdés csoportja – részben a nemzetközi kapcsolódáshoz illeszkedve – a projektgazdák 2014-2020-as időszakra vonatkozó terveit, elképzeléseit érintette. A kérdésre, mely szerint „Rendelkezik-e szervezete, cége projektötlet(ek)kel a következő támogatási időszakra (2014-2020) vonatkozóan?” 13 esetben érkezett visszajelzés. Kilenc esetben pozitív választ, 4 esetben nemleges választ jelöltek meg a kérdőíveket visszaküldő szervezetek. A következő kérdés a pályázók információ ellátottságára vonatkozott. Rendelkezik-e ön információkkal a 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozóan (kiemelten támogatott területek, új támogatási formák, stb)?

Igen

6

Nem Részben

7


82

A beérkezett válaszok alapján egyértelműen látható, hogy a szervezetek nem (6 válasz), vagy csak részben (7 válasz) rendelkeznek általános információval a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódóan. Mindezeken túl a pályázói aktivitás, pályázói szándék felmérésére is kísérletet tettünk. A „Fog-e pályázni Európai Uniós forrásokra a következő támogatási periódusban?” kérdésre ugyancsak 13 darab válasz érkezett. A válaszadók kilenc esetben igennel válaszoltak, míg négy esetben a „Nem döntöttem el” választ jelölték meg.

8.2.

Turisztika

A turisztikai fejlesztések igen széles kedvezményezetti kört érintenek, köszönhetően egyrészt a fejlesztési lehetőségek széles palettájának, illetve a turisztikai szolgáltatók sokszínűségének. Ebben a témakörben mintegy 40 kérdőíves megkereséssel éltünk, az értékelhető adatlapok száma 12 volt. Válaszadóink között van önkormányzat, önkormányzati fenntartás alatt álló cég, profitorientált vállalkozás és nonprofit szervezet is.

8.2.1.


A pályázati szakaszra vonatkozó kérdések esetében kiemelten vizsgáltuk, hogy a meghirdetett pályázati kiírás minőségét milyennek ítélték a pályázók. Az alábbi ábra a vonatkozó kérdésre adott válaszok megoszlását mutatja. Kérjük, értékelje, milyen volt a pályázati felhívás minősége, amelyre pályázatot nyújtottak be.

1

2

Egyes 2

Kettes Hármas Négyes Ötös Hatos

7


83

A fenti kérdésre 12 kérdőíven rögzítettek választ. A válaszokból látható, hogy az 1-től 6-ig terjedő skálán a kérdőívek 58,33%-ában (7 darab) 5-ös minőségűre értékelték a pályázati felhívást. 2-2 esetben került megjelölésre a 4-es, illetve a 6-os érték, amely egyben a legjobb minősítést takarja, míg egy pályázó a 3-as minősítést jelölte meg. Mindamellett, hogy megfelelőnek ítélték a kiírások minőségét, a kedvezményezettek pozitív visszajelzést adtak a KSZ kommunikáció kapcsán is, hiszen a válaszadók mindegyike azt jelölte meg, hogy a Közreműködő Szervezet tartott információs napot a pályázathoz kapcsolódóan.

8.2.2.


A kérdőív második kérdéscsoportja a pályázatok döntés-előkészítési szakaszához kapcsolódott. Feltételezésünk szerint és ismereteink szerint alapvető jelentősége van az időtényezőnek, vagyis hogy milyen gyorsan kap visszacsatolást a pályázó az intézményrendszertől benyújtott projektjavaslat sorsát illetően. A turisztikai kiírások esetében jelentős számban voltak vállalkozások is a pályázók között, akik különösen érzékenyek az ilyen típusú kommunikációra. Mennyi időt vett igénybe a nyertes pályázatok kiválasztása, azaz a benyújtást követően hány nap telt el az Önök értesítéséig?

1

60 nap vagy kevesebb legalább 120 nap

11


84

A fenti ábrán látható, hogy a tizenkét értékelhető válaszból 11 esetben (91,66%) 120 napot meghaladó idő intervallumról beszélhetünk. Ez mindenképpen azt mutatja számunkra, hogy a döntéshozatal a lebonyolító szervezetek részéről igen hosszú időt igényelt. A szöveges kiegészítésekből az is kiderül, hogy egy esetben 167, míg egy másik esetben 205 nap telt el a pályázat beadásától a pályázó döntésről szóló kiértesítéséig. Mindössze egy válaszadó jelölte a 60 napos időt, ez a válaszolók 8,3%-a. Érdekes azonban, hogy a következő kérdésre, vagyis hogy a döntéshozatal elhúzódása kedvezőtlenül befolyásolta-e a projekt megvalósítását, a válaszolók közül csak öten válaszoltak igennel, tehát a válaszolók jelentősebb része (58,33%) esetében a döntéshozás késlekedése nem volt kedvezőtlen befolyással a projekt megvalósításra. A KSZ által kiküldött tájékoztató levél tartalmát a válaszadók megfelelőnek tartották, azaz annak információ mennyisége és minősége megfelelő volt (8 esetben 5-ös, 4 esetben 6-os minősítés). A költségcsökkentések kapcsán hat esetben jelezték a válaszadók, hogy a projekt büdzséjét módosítani kellett a támogatói döntés értelmében. A költségcsökkentések indoklása már koránt sem volt egyértelműen elfogadott a pályázók részéről, egy-egy esetben 3-as és 4-es minősítést is adtak, míg két-két 5-ös és 6-os érték is megadásra került.

8.2.3.


A pályázati rendszerben a döntés-előkészítési fázist a szerződéskötés követi. A vonatkozó kérdés csoportban ugyancsak választ vártunk arra, hogy mennyire húzódott el időben a támogatási szerződés megkötése. A szerződéskötés elhúzódása ismereteink szerint egyaránt előfordulhatott a pályázó és a KSZ hibája, lassú ügyintézése miatt is.

85

Mennyi időt vett igénybe a Támogatási Szerződés megkötése a kiértesítéstől számítva, azaz a kiértesítést követően hány nap telt el a TSZ hatályba lépéséig?

1 1

3

30 nap vagy kevesebb 45 nap

1

60 nap 75 nap 90 nap 3

90 napnál több

3


A válaszokból egyértelműen látható, hogy 9 esetben (75%) 60 napnál rövidebb idő alatt megkötésre kerültek a támogatási szerződések. Ezen belül 3 válaszadónál (a válaszok 25,00%-a) 30 nap, és ugyancsak 3-3 esetben 45, illetve 60 nap telt el a döntésről értesítő levél kézhezvétele és a szerződés aláírása között. Ez egyben azt is jelzi, hogy a döntéshozatalt követően némileg gyorsabbá vált az ügyintézés. A támogatási szerződés megkötését számos objektív tényező akadályozhatja. A jogerős építési engedély megszerzése, illetve adott esetben – ingatlanfejlesztés kapcsán – a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése általában hosszú időt igényelhet. A releváns kérdésre adott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a Közreműködő Szervezetek megfelelő segítséget nyújtottak a pályázóknak. Az 1től 6-ig terjedő skálán 5 esetben 6-os, 6 esetben 5-ös értékelést kaptak e tekintetben a KSZ-ek. Mindössze egy esetben értékelték 4-esre a válaszadók a Közreműködő Szervezet e területen végzett munkáját. A szerződéskötést némileg lassíthatja, ha a pályázó módosít az eredetileg benyújtott projektjavaslaton. Az általunk vizsgált 12 projekt esetében ez 9 esetben történt meg, azaz a projektgazdák 75%-a kezdeményezett valamilyen módosítást.

86

8.2.4.


a


A megvalósítás kapcsán a közbeszerzés, a külső projektmenedzsment, továbbá az alvállalkozók bevonása kapcsán tettünk fel kérdéseket. E tekintetben fontos kérdés, hogy milyen humánerőforrás bevonásával tudták, tudják projektjeiket lebonyolítani a kedvezményezettek. Az egyik kérdés itt elsősorban tehát a külső menedzsment bevonásának szükségességére vonatkozott. A beérkezett válaszok alapján látható, a kedvezményezettek közül csak 5 alkalmazta saját belső munkaerő kapacitását a menedzsmentre, míg 7 szervezet külső erőforrásokat vett igénybe. Mennyiben jelentett problémát a közbeszerzések lebonyolítása, azaz a kivitelezők, szolgáltatók és szállítók kiválasztása a projekt megvalósítása során?

1 Egyes 3

Kettes 6

Hármas Négyes Ötös

2


A fenti kérdésre beérkezett válaszokból alapvetően azt olvashatjuk ki, hogy a közbeszerzések lebonyolítása az esetek felében nem jelentett problémát. Kisebb nehézségeket (3-as besorolás) 2 esetben, ennél komolyabb nehézség (4-es besorolás) 3 esetben, míg ennél is komolyabb 5-ös besorolás 1 esetben fordult elő. A közbeszerzések elhúzódása is csak 3 esetben okozott időbeli csúszást. Fontos tapasztalatként rajzolódik ki, hogy a vállalkozók az esetek többségében határidőre és megfelelő minőségben teljesítették vállalásaikat, ezzel kapcsolatban mindössze egy válaszadó jelölte meg a nem választ. A megvalósítási időszakban természetesen több esetben felmerülhet a szerződésmódosítás szükségessége. Ezt természetesen számos objektív tényező 87

indokolhatja, viszont kiemelhető, hogy a műszaki tartalomváltozás okozott számos alkalommal a megvalósítást akadályozó problémát, melyet csak szerződésmódosítással lehetett áthidalni. Amennyiben a megvalósítási szakaszban szükség volt támogatási szerződésmódosításra, illetve változás bejelentésre, kérjük, jelölje meg hány alkalommal történt ez meg összesen?

2

4 1

Egy Kettő

Három Ötnél több

4


A beérkezett hét válaszból két esetben jelölték meg a darab, 1 esetben a 3 darab, míg 4-4 esetben az Összességében fontos kiemelni, hogy egy kedvezményezett élt a szerződésmódosítás, lehetőségével.

8.2.5.

válaszadók az 5-nél több 1, illetve 2 módosítást. kivételével valamennyi vagy tartalomváltozás

A projekt eredmények fenntarthatósága, működtetése és továbbfejlesztése

A projektmegvalósítás kapcsán szinte minden esetben szembesülnek a kedvezményezettek a projekt eredmény fenntarthatóságával kapcsolatos problémákkal. Mindez különösen igaz a gazdaságfejlesztési, illetve vállalkozók által lebonyolításra kerülő fejlesztésekre, ahol sok esetben a fenntartási időszakban realizálódó munkahelyteremtése kötelezettségvállalás a pályázat benyújtásakor jogosultsági kritériumként kerül rögzítésre. Mindezek mellett a pályázók szembesülnek a gazdasági válság miatt megváltozó piaci körülményekkel, melyek egyrészt a projekt működtetésének pénzügyi hátterét – erre lehet jó példa a 2000-es évek elején létrehozott és felújított gyógy- és élményfürdők hálózata, melyek közül többet fejlesztettek a 2007-2013 közötti időszakban is. A gazdasági válság a fizetőképes kereslet visszaesését okozta, melynek következtében a fürdők jelentős tervezett bevételtől estek el. 88

A következő kérdéscsoportban ennek megfelelően a válaszadók véleményét kértük a projekt eredmények fenntarthatóságával, működtetésével kapcsolatban. Meglátása szerint problémát fog-e jelenteni a fenntartási időszakban a projekt eredmények fenntartása, működtetése?

1

2 Egyes

3

Kettes Hármas Négyes Ötös 6


A kérdésre 1-től 6-ig terjedő skálán rögzíthették válaszaikat a szervezetek, az egyes válasz jelölte a „legkevésbé” választ. A fenti diagramot látva megállapíthatjuk, hogy a válaszolók fele (6 projekt) kettes besorolást alkalmazott, azaz, szerény mértékben, de kockázatosnak tartotta a projekt fenntarthatóságát, míg 2 projekt nem lát semmilyen problémát ezzel kapcsolatban. Hármas besorolást (némileg magasabb kockázat) 3 esetben kaptunk, míg a tényleges problémát jelző ötös szint 1 esetben jelent meg. Összességében tehát azt látjuk, hogy a turisztikai projektek esetében a fenntartás kockázata alacsonyabb a kedvezményezettek megítélése szerint, mint a gazdaságfejlesztés tématerülete esetében. A projektek jövőbeli továbbfejlesztésével kapcsolatban is tettünk fel egy kérdést. A válaszadók közül 7 kedvezményezett oldaláról érkezett pozitív válasz, azaz ők úgy vélik lesz lehetőségük a projekt eredményeinek továbbvitelére és újabb fejlesztések megvalósítására.

89

8.2.6.


Ahogyan azt korábban is jeleztük, a következő kérdéscsoport már a megvalósult, illetve megvalósítás alatt lévő projektek nemzetközi kapcsolódási pontjait, határon átnyúló hatásait volt hivatott elemezni. Itt alapvetően arra kerestük a választ, hogy a kedvezményezettek projektjeik tervezése és megvalósítása során számoltak-e a nemzetközi együttműködésekben rejlő járulékos hasznokkal, vagyis kalkuláltak-e a fejlesztés eredményeként megvalósult kapacitások ilyen keretek között történő továbbfejlesztésével. A kérdésre, mely szerint „Projektje előkészítése, tervezése során mérlegelésre került annak határ-menti térségben kifejtett hatása?” 12 válasz érkezett, és hat esetben pozitív, míg hat esetben elutasító választ jelöltek meg a szervezetek a kérdőíven. A következő kérdés már arra irányult, hogy a megvalósult projekt eredmény hatásai értelmezhetőek-e nemzetközi – konkrétan pedig magyarromán – összefüggésben. Megítélése szerint a projekt közvetlen eredményei rendelkezhetnek-e nemzetközi, adott esetben magyar-román viszonylatban értelmezhető hatással?

2

1

Igen Nem Nincs válasz

9


Fontos kiemelni, hogy turisztikai fejlesztésekről beszélünk, melyek – jó esetben – kalkulálnak a külföldről érkező vendégekkel. Ennek megfelelően a válaszadók jelentős része (9 projekt, 90%) igennel válaszolt, azaz megerősítette a projekt nemzetközi hatását. Ugyanezen kérdéskörön belül az egyes projekteredmények továbbfejleszthetőségére is rákérdeztünk.

90

Lát-e esélyt arra, hogy a projekt eredmény továbbfejlesztését a jövőben nemzetközi, határ-menti projekt keretében kísérelje meg?

4 Igen

Nem 8


A kapott válaszok alapján látható, hogy 12 projektből nyolc esetben – a válaszok 75,00%-a – lehetőséget látnak a projektgazdák az eredmények továbbvitelére, továbbfejlesztésére, míg 4 esetben ezt nem tartják elképzelhetőnek.

A kérdőív utolsó kérdés csoportja – részben a nemzetközi kapcsolódáshoz illeszkedve – a projektgazdák 2014-2020-as időszakra vonatkozó terveit, elképzeléseit érintette. A kérdésre, mely szerint „Rendelkezik-e szervezete, cége projektötlet(ek)kel a következő támogatási időszakra (2014-2020) vonatkozóan?” 12 esetben érkezett visszajelzés. Tizenegy esetben pozitív választ (91,66%), és mindössze 1 esetben nemleges választ jelöltek meg a kérdőíveket visszaküldő szervezetek. Ez mindenképpen erős jelzés azzal kapcsolatban, hogy a turisztika szereplői hosszabb távon gondolkodnak. A következő kérdés a pályázók információ ellátottságára vonatkozott.

91

Rendelkezik-e ön információkkal a 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozóan (kiemelten támogatott területek, új támogatási formák, stb)?

3 Részben Igen Nem

1 8


A beérkezett válaszok alapján egyértelműen látható, hogy a szervezetek többsége csak részben (8 válasz), vagy egyáltalán nem rendelkezik általános információval a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódóan. Mindössze egy válaszadó állította válaszában azt, hogy tájékozott a következő fejlesztési periódus vonatkozásában. Mindezeken túl, a kérdéssorozat zárásaként a jövőbeli pályázói aktivitás, pályázói szándék felmérésére is kísérletet tettünk. A „Fog-e pályázni Európai Uniós forrásokra a következő támogatási periódusban?” kérdésre ugyancsak 12 darab válasz érkezett. A válaszadók tíz esetben igennel válaszoltak, míg egy-egy esetben a „Nem”, illetve „Nem döntöttem el” választ jelölték meg.

92

8.3.

Városfejlesztés

A városfejlesztési témakör esetében a megkeresendő pályázói kedvezményezetti kör viszonylag könnyen körülhatárolható volt. Azon települések szakembereit igyekeztünk elérni kérdőíveinkkel, akik 2007 óta nyertes városfejlesztési projektekkel rendelkeztek és lehetőleg a megvalósításban, kivitelezésben is már jelentősen előre tudtak haladni. Fontosnak véltük, hogy a térség legjelentősebb városait elérjük és ez többnyire sikerült is: a megyei jogú városok mellett több közép és két kisebb város is segítségünkre volt. Az elemzéshez 13 kérdőív állt rendelkezésünkre.

8.3.1.


A városfejlesztési témakör esetében is a pályázati szakaszra vonatkozó kérdések kerülnek első körben elemzésre és bemutatásra. A meghirdetett pályázati kiírás minőségének vizsgálata során korábban azt állapítottuk meg, hogy a gazdaságfejlesztés esetében a válaszadók 84,62%-a, míg a turisztikai kiírások esetében 58,33%-a 5-ös minőségűre értékelte a pályázati felhívást. Kérjük, értékelje, milyen volt a pályázati felhívás minősége, amelyre pályázatot nyújtottak be.

2 Egyes

4

Kettes Hármas Négyes

Ötös Hatos

7


A városfejlesztés esetében ez esetben némileg gyengébb eredményt láthatunk: az 5-ös értékelések 30,77%-ban (4 válaszadó), a 4-es értékelések viszont 53,84%-ban (7 válaszadó) jelennek meg. További 2 esetben szerényebb 3-as értékelést kapott a releváns pályázati kiírás. Mindez még mindig azt mutatja, 93

hogy, a pályázók többnyire elégedettek a kidolgozott pályázati dokumentációk jelentős részével. Ugyanakkor a szöveges kiegészítések rávilágítanak a problémák közül néhányra. Több partnerünk hangsúlyozta a pályázatok bonyolultságát, illetve a dokumentáció kezelhetetlenül nagy méretét, amely azt érthetőséget és áttekinthetőséget korlátozta. Ugyancsak említésre került az a tényező is, hogy a pályázati dokumentáció egyes feltételei megváltoztak a pályázati időszak során. A kiírások némileg gyengébb minőségét ellensúlyozza a Közreműködő Szervezet munkája: kedvezményezettek igen pozitív visszajelzést adtak a KSZ pályáztatási tevékenysége kapcsán, hiszen a válaszadók közül 5-5 4-es és 5-ös, míg 3 6-os minősítést adott.

8.3.2.


A kérdőív második kérdéscsoportja a pályázatok döntés-előkészítési szakaszához kapcsolódott. Bár az időtényező fontosságát eddig is hangsúlyoztuk, a városfejlesztés esetében előre kell bocsátanunk, hogy a pályázatok értékelése – ahogyan maguk a kiírások is – összetettebbek voltak mind a gazdaságfejlesztés, mind pedig a turisztika területén eddig megismerteknél. Mennyi időt vett igénybe a nyertes pályázatok kiválasztása, azaz a benyújtást követően hány nap telt el az Önök értesítéséig?

3

90 nap több, mint 120 nap

10


94

Ábránk jól szemlélteti, hogy a tizenhárom válaszból 10 esetben (76,92%) 120 napot meghaladó idő intervallumról beszélhetünk. Ez mindenképpen azt mutatja számunkra, hogy a döntéshozatal a lebonyolító szervezet részéről igen hosszú időt igényelt. A szöveges kiegészítésekből az is kiderül, hogy nem volt egyedülálló a 150 napot is meghaladó döntéselőkészítési időszak sem, találkozunk 175 és 183 nappal is). Mindössze három válaszadó jelölte a 90 napos időt, ez a válaszolók 23,08%-a. A következő kérdésre, vagyis hogy a döntéshozatal elhúzódása kedvezőtlenül befolyásolta-e a projekt megvalósítását, a válaszolók közül nyolcan is igennel válaszoltak, tehát a válaszolók jelentősebb része (61,54%) esetében a döntéshozás késlekedése kedvezőtlen befolyással volt a projekt megvalósításra. A KSZ által kiküldött tájékoztató levél tartalmát a válaszadók megfelelőnek tartották, azaz annak információ mennyisége és minősége megfelelő volt (3 esetben négyes, 7 esetben 5-ös, 1 esetben 6-os minősítés). Ahogyan az egyik 4es minősítést adó válaszoló fogalmazott: „a tájékoztatás egyértelmű volt, de a betervezett építési költségek terhére kötelezően előírt tartalékkeret képzés tovább nehezítette a dolgunkat”. A költségcsökkentések kapcsán hét esetben jelezték a válaszadók, hogy a projekt büdzséjét módosítani kellett a támogatói döntés értelmében. A költségcsökkentések indoklása már koránt sem volt egyértelműen elfogadott a pályázók részéről: többen kihagyták a választ, a minősítés egy esetben 1-es (a következő kiegészítéssel: „a döntés ellen panasszal is éltünk, de ennek nem volt eredménye”), két esetben pedig 2-es volt. Csak némileg enyhít a kirajzolódó kritikán, hogy van egy-egy 4-es, 5-ös és 6-os értékelés is.

8.3.3.


A városfejlesztési pályázatok esetében azt láthattuk, hogy a döntés-előkészítési fázis jelentősebb problémákat vetett fel, mint a gazdaságfejlesztés, vagy a turisztika területén. A szerződéskötésre vonatkozó kérdés csoportban ugyancsak választ vártunk arra, hogy mennyire húzódott el időben a támogatási szerződés megkötése. A kétkörös pályázati rendszer, ahogyan azt korábban is kiemeltük, jelentősen lelassítja a teljes előkészítési időszakot, amelyhez még hozzáadódik a döntés előkészítés és a szerződéskötés ideje is. A szerződések megkötése sok esetben szintén elhúzódott, mely egyaránt előfordulhatott a pályázó és a KSZ hibája, lassú ügyintézése miatt is. 95

Mennyi időt vett igénybe a Támogatási Szerződés megkötése a kiértesítéstől számítva, azaz a kiértesítést követően hány nap telt el a TSZ hatályba lépéséig?

3

3

90-120 nap 120-150 nap több, mint 150 nap

6


A válaszokból egyértelműen látható, hogy 6 esetben (50%) 120-150 napos időszakra volt szükség a támogatási szerződések megkötéséhez. Újabb 3 esetben pedig 150 napot is meghaladta az az időszükséglet, mely a szerződések aláírásához szükségeltetett. Ha mindezt figyelembe vesszük, el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lehet ennek az oka, hiszen e projektek előkészítése is már meglehetősen hosszú időszakot ölelt fel. Csak némileg enyhít a képen az, hogy 3 esetben 90-120 nap között volt a TSZ-kötés időigénye. Mindez egyben azt is jelzi, hogy a döntéshozatalt követően sem vált gyorsabbá az ügyintézés. Azt már korábban is jeleztük, hogy a támogatási szerződések megkötését számos objektív tényező akadályozhatja. A jogerős építési engedély megszerzése, illetve adott esetben – ingatlanfejlesztés kapcsán – a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése általában hosszú időt igényelhet. Ez a problémakör a városfejlesztés nagy értékű és komplex projektjeinél nagyobb valószínűséggel jelentkezett, mint egyéb projektek esetében. A releváns kérdésre adott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a szerződések megkötéséhez a Közreműködő Szervezetek megfelelő segítséget nyújtottak a pályázóknak. Az 1-től 6-ig terjedő skálán 4 esetben 6-os, 5 esetben 5-ös értékelést kaptak e tekintetben a KSZ-ek. További három esetben 4-esre értékelték a válaszadók a Közreműködő Szervezet e területen végzett munkáját, azaz összességében a kialakult kép mindenképpen pozitív. A szerződéskötést némileg lassíthatja, ha a pályázó módosít az eredetileg benyújtott projektjavaslaton. Az általunk vizsgált 13 projekt esetében ez mindössze 3 esetben történt meg, azaz a projektgazdák kevesebb, mint harmada kezdeményezett valamilyen módosítást. 96

8.3.4.



a

A megvalósítás kapcsán a közbeszerzés, a külső projektmenedzsment, továbbá az alvállalkozók bevonása kapcsán tettünk fel kérdéseket. E tekintetben fontos kérdés, hogy milyen humánerőforrás bevonásával tudták, tudják projektjeiket lebonyolítani a kedvezményezettek. A városfejlesztési programok esetében a kiemelt projektek számára kötelező, a jelentősebb volumenű kétkörös pályáztatású projektek számára pedig javasolt volt a részben, vagy teljesen külső humánerőforrást igénylő városfejlesztési társaság létrehozása menedzsment szervezetként. A beérkezett válaszok alapján látható, a kedvezményezettek közül csak 5 alkalmazta saját belső munkaerő kapacitását a menedzsmentre, míg 8 szervezet külső erőforrásokat vett igénybe. Mennyiben jelentett problémát a közbeszerzések lebonyolítása, azaz a kivitelezők, szolgáltatók és szállítók kiválasztása a projekt megvalósítása során?

2

Egyes

5 2

Kettes Négyes Ötös

3


A fenti kérdésre beérkezett 12 értékelhető válaszból alapvetően azt olvashatjuk ki, hogy a közbeszerzések lebonyolítása az esetek jelentős részében problémát jelentett. Ez egyértelműen megmutatkozik az 5-ös (5 darab, 41,67%) és 4-es (3 darab, 25%) értékelések számában. Különösen hangsúlyos ez, ha visszaemlékezünk a gazdasági és turisztikai területre, ahol nem láthattunk ilyen jellegű problémákat – az is igaz ugyanakkor, hogy az ottani kedvezményezettek jelentős része nem alanya a közbeszerzési törvénynek. A közbeszerzések elhúzódása 8 esetben okozott időbeli csúszást, ez is jelentősen meghaladja a másik két tématerületen tapasztalt mértéket. 97

Fontos és pozitív tapasztalatként rajzolódik ki, hogy a vállalkozók az esetek többségében (8 válaszadó meglátása szerint) határidőre és megfelelő minőségben teljesítették vállalásaikat. A megvalósítási időszakban természetesen több esetben felmerülhet a szerződésmódosítás szükségessége. Ezt természetesen számos objektív tényező indokolhatja viszont kiemelhető, hogy a műszaki tartalomváltozás okozott számos alkalommal a megvalósítást akadályozó problémát, melyet csak szerződésmódosítással lehetett áthidalni. Amennyiben a megvalósítási szakaszban szükség volt támogatási szerződésmódosításra, illetve változás bejelentésre, kérjük, jelölje meg hány alkalommal történt ez meg összesen?

2

3 5-nél több

8


A beérkezett tíz válaszból két esetben jelölték meg a válaszadók a 3 darab, és 8 esetben az 5-nél több módosítást. Fontos kiemelni, hogy valamennyi e kérdésre választ adó kedvezményezett élt a szerződésmódosítás, vagy tartalomváltozás lehetőségével. A módosítások magas száma ismét felveti a projektek komplexitásához kapcsolódó kérdést, valamint az előkészítés elhúzódásának problémakörét is. Arra is érdemes gondolnunk, hogy a pályázatok megírása és a tényleges beruházási tevékenységek között sokszor eltelő hosszú idő jogi és szakmai szabályozási változásokat is hozhatott, amelyek szintén vezethettek a szerződésekben foglalt feltételek megváltoztatásának irányába. A szabályozás módosulása megjelenhetett a jogalkotó, vagy szakmai felelős szervezet, de a programért felelős Irányító Hatóság felöl is.

98

8.3.5.

A projekt eredmények fenntarthatósága, működtetése és továbbfejlesztése

A projektmegvalósítás kapcsán szinte minden esetben szembesülnek a kedvezményezettek a projekt eredmény fenntarthatóságával kapcsolatos problémákkal. A városfejlesztés esetében a fenntartási időszakban realizálódó kötelezettségek többnyire a települési önkormányzatok szintjén jelentkeznek, illetve az egyes produktumok üzemeltetőinél, amelyek jelentős része szintén önkormányzati tulajdonban van. Figyelembe véve, hogy a települések igen nagy arányban vettek részt pályázati forrásból finanszírozott beruházások lebonyolításában és éppen ezen okból kifolyólag nem egy esetben jelentős adósságállományt is felhalmoztak, feltételezhető, hogy a fenntartás és üzemeltetés is gondot okozhat számukra, bizonyos esetekben. A következő kérdéscsoportban ennek megfelelően a válaszadók véleményét kértük a projekt eredmények fenntarthatóságával, működtetésével kapcsolatban. Meglátása szerint problémát fog-e jelenteni a fenntartási időszakban a projekt eredmények fenntartása, működtetése?

2

1

Egyes Kettes Hármas 2

Négyes 5


Várakozásainkkal szemben az esetek jelentős részében a kedvezményezettek nem ítélték kockázatosnak az eredmények fenntartását. A kérdésre 1-től 6-ig terjedő skálán rögzíthették válaszaikat a szervezetek, az egyes válasz jelölte most is a „legkevésbé” választ. A fenti diagramot látva megállapíthatjuk, hogy a 10 válaszoló fele (5 projekt) 2-es besorolást alkalmazott, azaz, igen szerény mértékben tartotta kockázatosnak a projekt fenntarthatóságát, míg 1 projekt nem lát semmilyen problémát ezzel kapcsolatban. 3-as és 4-es besorolást 99

(némileg magasabb kockázat) 2-2 esetben kaptunk, míg a tényleges problémát jelző 5-ös és 6-os szint nem jelent meg. Összességében tehát azt látjuk, hogy a városfejlesztési projektek esetében a fenntartás kockázata alacsonyabb a kedvezményezettek megítélése szerint, mint a gazdaságfejlesztés és turisztika tématerülete esetében. A projektek jövőbeli továbbfejlesztésével kapcsolatban is tettünk fel egy kérdést. A válaszadók közül 5 kedvezményezett oldaláról érkezett pozitív válasz, azaz ők úgy vélik lesz lehetőségük a projekt eredményeinek továbbvitelére és újabb fejlesztések megvalósítására.

8.3.6.


Ahogyan azt korábban is jeleztük, a következő kérdéscsoport már a megvalósult, illetve megvalósítás alatt lévő projektek nemzetközi kapcsolódási pontjait, határon átnyúló hatásait volt hivatott elemezni. Itt alapvetően arra kerestük a választ, hogy a kedvezményezettek projektjeik tervezése és megvalósítása során számoltak-e a nemzetközi együttműködésekben rejlő járulékos hasznokkal, vagyis kalkuláltak-e a fejlesztés eredményeként megvalósult kapacitások ilyen keretek között történő továbbfejlesztésével. A kérdésre, mely szerint „Projektje előkészítése, tervezése során mérlegelésre került annak határ-menti térségben kifejtett hatása?” 12 válasz érkezett, és mindössze 3 esetben érkezett pozitív válasz, míg 9 esetben nemleges választ jelöltek meg a szervezetek a kérdőíven. Megítélése szerint a projekt közvetlen eredményei rendelkezhetnek-e nemzetközi, adott esetben magyar-román viszonylatban értelmezhető hatással?

4 Igen Nem 7


100

A fenti diagramhoz kapcsolódó kérdés már arra irányult, hogy a megvalósult projekt eredmény hatásai értelmezhetőek-e nemzetközi – konkrétan pedig magyar-román – összefüggésben. Fontos kiemelni, hogy városfejlesztési projektekről beszélünk, melyek többnyire valóban városi, esetleg kistérségi jelentőséggel kalkulálnak, és kevésbé jelenik meg a külföldről érkező vendégek prioritása, szemben például a turisztikával. Ugyanezen kérdéskörön belül az egyes projekteredmények továbbfejleszthetőségére is rákérdeztünk. Lát-e esélyt arra, hogy a projekt eredmény továbbfejlesztését a jövőben nemzetközi, határ-menti projekt keretében kísérelje meg?

4 Igen Nem 6


A kapott válaszok alapján látható, hogy 10 válaszadó közül csak 4 esetben – a válaszok 40,00%-a – látnak lehetőséget a projektgazdák az eredmények továbbvitelére, továbbfejlesztésére nemzetközi együttműködésként, míg 6 esetben ezt nem tartják elképzelhetőnek.

A kérdőív utolsó kérdés csoportja – részben a nemzetközi kapcsolódáshoz illeszkedve – a projektgazdák 2014-2020-as időszakra vonatkozó terveit, elképzeléseit érintette. A kérdésre, mely szerint „Rendelkezik-e szervezete, cége projektötlet(ek)kel a következő támogatási időszakra (2014-2020) vonatkozóan?” 12 esetben érkezett visszajelzés és mind a tizenkét esetben pozitív választ jelöltek meg a kérdőíveket visszaküldő szervezetek. Ez mindenképpen erős jelzés azzal kapcsolatban, hogy a városfejlesztés szereplői hosszabb távon gondolkodnak. A következő kérdés a pályázók információ ellátottságára vonatkozott. 101

Rendelkezik-e ön információkkal a 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozóan (kiemelten támogatott területek, új támogatási formák, stb)?

1

3

Igen Nem Részben

8


A beérkezett válaszok alapján egyértelműen látható, hogy a szervezetek többsége csak részben (8 válasz), vagy egyáltalán nem (3 válasz) rendelkezik általános információval a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódóan. Mindössze egy válaszadó állította válaszában azt, hogy tájékozott a következő fejlesztési periódus vonatkozásában. Mindezeken túl, a kérdéssorozat zárásaként a jövőbeli pályázói aktivitás, pályázói szándék felmérésére is kísérletet tettünk. A „Fog-e pályázni Európai Uniós forrásokra a következő támogatási periódusban?” kérdésre ugyancsak 12 darab válasz érkezett. A válaszadók mind a tizenkét esetben igennel válaszoltak.

102

9. Határon átnyúló projektek vizsgálata (projekt méret, adott esetben célok, eredmények) A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program átfogó stratégiai célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Ez az átfogó cél az alábbiakban meghatározott két prioritási tengely keretében megszabott beavatkozási területeken megvalósuló projektek hozzájárulásával teljesülhet. 1. prioritási tengely: Az együttműködési fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása

terület

közös,

fenntartható

A prioritás célja az együttműködési terület alapvető feltételeinek javítása. Ide tartoznak a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztései, továbbá a tiszta és biztonságos természeti környezet megőrzését és védelmét célzó beavatkozások is. 1.1 beavatkozási terület: A határon átnyúló közlekedés fejlesztése 1.1.1 Útfejlesztés 1.1.2 Vasútfejlesztés 1.1.3 Tervek és tanulmányok készítése 1.2 beavatkozási terület: A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése 1.2.1. Szélessávú Internet infrastruktúra kiépítése 1.2.2. Közösségi kapcsolódási programok kialakítása 1.2.3. A határon átnyúló hírközlés 1.2.4. Tervek, tanulmányok készítése 1.3 beavatkozási terület: Környezetvédelem 1.3.1 Természetvédelem 1.3.2 Vízgazdálkodás 1.3.3 Hulladékgazdálkodás 1.3.4. Tervek, tanulmányok készítése 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben A prioritási tengely átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése, az üzleti környezet fejlesztése és a humán erőforrások javítása révén. 2.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 103

2.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése 2.1.2. Üzleti együttműködés támogatása 2.1.3. Turizmusfejlesztés 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatásfejlesztés (K+F) és innováció területén 2.2.1. Közös kutatási infrastruktúra fejlesztése 2.2.2. Közös kutatási projektek 2.2.3 A K+F tevékenységekben érintett szektorok közti együttműködés segítése 2.2.4 Tanulmányok, tervek kidolgozása 2.3: Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban ismeretek közös fejlesztése 2.3.1 Oktatási intézmények közötti együttműködés 2.3.2 Munkaerőpiac együttműködés

–

készségek,

2.4 beavatkozási terület: Egészségügy és közös veszélyelhárítás 2.4.1 Közös egészségügy, kockázatkezelési infrastruktúra fejlesztése 2.4.2 Közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés 2.5 beavatkozási terület: Közösségek közötti együttműködés 2.5.1Közösségek közötti együttműködés 9.1.

Támogatott projektek a gazdaság területén

Békés, illetve Csongrád megyében az eddig a „2.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása” témakörben meghirdetetett pályázati kiírásokon mindösszesen 29 darab projektet támogattak. A 24 projektből 15 darab Csongrád megyében, 9 darab pedig Békés megyében nyert pályázati forrást. Csongrád megyében a nyertes projekt darabszám az összes támogatott projekt 14,73%-át., míg Békésben a 15,38%-át teszi ki, vagyis utóbbiban kicsit nagyobb súllyal jelennek meg ezek a projektek. Ha a megítélt támogatás összegét vizsgáljuk azt látjuk, hogy Csongrád megyében mintegy 488, míg Békésben közel 700 millió forint támogatási összeghez jutottak a projektgazdák. A projektek területi megoszlását kistérségi szinten vizsgáljuk. Itt azt tapasztaljuk, hogy Csongrád megyében a 19 darab projektből 10 darab (63,16%) a szegedi kistérségben nyert, míg a Makói kistérségben 1, a Mórahalomiban 2, a Kistelekiben és a Szentesiben pedig 1-1 darab projekt támogatására került sor. Békés megyében a megye székhely kistérségében 6 darab – az összes támogatott projekt 70%-a – nyert támogatást, miközben az Orosházi, a Sarkadi és a Szeghalomi kistérségekben 1-1 darab projektet támogattak. A megítélt támogatási összegeket vizsgálva projekt szinten azt látjuk, hogy messze a legnagyobb – mintegy 612 millió forint támogatási összeget – a Joint 104

EXPO, Joint Market - Enhancing Economic and Commercial Connections between Arad and Békés Counties című projekt nyert. Ebben a Békés Megyei Önkormányzat a régiós partner. Csongrád megyében a legjelentősebb projekt Szeged Megyei Jogú Városhoz kapcsolódik, hiszen a „Regional integrated agro/logistic system” című projekt támogatási összege meghaladja a 137 millió forintot. A megítélt támogatási összeg volumene alapján ki kell még emelni a Mórahalomi kistérségben megvalósuló, a HARÉNA Gazdaságfejlesztő és Integrációs Nonprofit Köszhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével lezajló „Establishment of a regional fruit and vegetables food safety network and a common product market” című projektet a maga 123 millió forint támogatási összegével. A támogatott projektek témakörét áttekintve azt tapasztaljuk, hogy az üzleti együttműködések erősítését alapvetően – a kiírások céljával összhangban – közös rendezvény szervezéssel, kapcsolatépítő események létrehozásával tervezik a pályázók. Mindezek mellett természetesen hangsúlyt kap a közös infrastruktúra fejlesztés is.

9.2.

Támogatott projektek a turisztika területén

Turisztikai témakörben mindösszesen 5 darab projekt támogatásáról számolhatunk be. Ezek közül 4 darab Csongrád, 1 darab pedig Békés megyében nyert. Csongrád megyében 2-2 darab projekt kapott támogatást a Makói és a Szegedi kistérségekben, előbbiek összes megítélt támogatása mintegy 100 millió forint, míg az utóbbiaké közel 85 millió forint. A békés megyei projekt részére megítélt támogatás közel 20 millió forint volt. Témakörüket tekintve a projektek alapvetően turisztikai attrakciók – például állatkertek, vadasparkok – fejlesztésére fókuszáltak, de a tematikus turisztikai útvonalak közös fejlesztése valamint a fürdő városok közötti együttműködés erősítése is kiemelt terület volt. A legmagasabb támogatási összeget projekt szinten a makói „Cooperation of bordering spa towns to advance their presence on touristy world market” című projekt nyerte, közel 60 millió forinttal.

105

10. A felmérés eredményei alapján levonható következtetések Az alábbi fejezet célja, hogy az előzetes feltételezéseink teljesülését a kérdőíves felmérések tükrében értékeljük. Bár a minta nem volt elég magas számú és rétegzett sem ahhoz, hogy megfelelő szinten reprezentálja a teljes célcsoportot, az eredmények mégis alkalmasak a tüzetes vizsgálatra és a hipotézisek visszacsatolására. 

A pályázati szakaszra vonatkozó tapasztalatok és megállapítások:

A pályázati felhívások és útmutatók minősége változó volt, és a három tématerület pályázói nem egyforma szinten voltak elégedettek a szakmai szinttel. Míg a gazdaságfejlesztési és turisztikai területen a pályázók jelentős része jól és könnyen értelmezhetőnek értékelte a pályázati dokumentációt, addig a városfejlesztés esetében sokkal több problémát éreztek a válaszadók. A Közreműködő Szervezetek pályázati szakaszban végzett munkája ugyancsak hozzájárulhat a sikeres pályázáshoz. A vizsgált időszakban – előzetes megállapításainkkal szemben – viszonylag sok információs nap került megrendezésre, a pályázók által feltett kérdések megválaszolása pedig a vélemények szerint megfelelő szakmai szinten történt. 

A döntés-előkészítési szakaszra vonatkozó tapasztalatok és megállapítások:

Az előzetes megállapításaink azt rögzítették, hogy a döntés-előkészítés szakasza sok esetben elhúzódott az elmúlt évek során. Hipotézisünk a kérdőíveink alapján részben igazolódott: míg a turisztikai és városfejlesztési programok esetében valóban jelentős mértékben elhúzódtak az értékelési és döntési folyamatok (helyenként extrém időszakot ölelve fel), a gazdaságfejlesztési programok lebonyolításakor ez kevésbé volt jellemző. Ugyanakkor igazolódott azon feltételezésünk, hogy az eredetileg tervezett ütemezés felborulása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból nehézségeket okozhatott a projektgazdák számára. A nyertes pályázók esetében megfogalmazott támogatási feltételek között különösen érzékeny területet jelentett a költségcsökkentés kérdése. Különösen a városfejlesztés esetében jelent meg hangsúlyosabban a költségcsökkentések kritikája.

106



A szerződéskötési szakaszra vonatkozó tapasztalatok és megállapítások:

A Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése esetében azt prognosztizáltuk, hogy számos esetben elhúzódik és az esetek egy részében a pályázók (kedvezményezettek) igénybe veszik az IH külön engedélyéhez kötött eljárási időkeretet is. Feltételezésünk részben igazolódott felmérésünk alapján: az időkeretek túllépése egyes esetekben igen hosszú időt vett igénybe, ez azonban kifejezetten a városfejlesztési projekteknél kapott hangsúlyt. Míg a gazdaságfejlesztés tématerületébe tartozó projektek esetében a jellemző időszükséglet 60-90 nap, a turisztikai projektek esetében pedig inkább 30-60 nap, addig a városfejlesztési komplex projektek szerződéskötése jellemző módon 90-150 napot, de az esetek 15%-ában ennél is több időt vett igénybe. Bár logikus magyarázat található ennek okára, a jövőben mindenképpen szükség van az eljárási idők optimalizálására. A Közreműködő Szervezet megfelelő feladatellátása megfelelő volt a felmérés szerint a pályázatkezelés ezen szakaszában is, így hozzájárulhatott a szerződéskötések gördülékeny lebonyolításához. Ez a vélemény valamennyi tématerület esetében megerősítést nyert, ott is, ahol a szerződéskötések elhúzódtak – tehát az időbeli csúszás okát a Kedvezményezettek nem a KSZ-ek rossz hatékonyságában látták. 

A megvalósítási szakaszra vonatkozó tapasztalatok és megállapítások:

Előzetesen rögzítettük, hogy a megvalósítási szakaszban a projekt lebonyolítása nagymértékben a Kedvezményezettek által igénybe vett külső kivitelezők, szolgáltatók és szállítók munkájának minőségén és pontosságán múlik. A szereplők körének bővülésével a kockázat szintje is megnő. A közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatosan azt rögzítettük előzetesen, hogy a külső vállalkozók megfelelő kiválasztása sok esetben problémát okozott, s hogy az elhúzódó közbeszerzési eljárás a projekt ütemezését is módosítja, a forrásfelhasználás ütemét és likviditási problémákat is okozhat. A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó problematika felmérése során azt tapasztaltuk, hogy míg a turisztikai projektek jelentős része egyáltalán nem jelzett nehézséget és a gazdaságfejlesztési projektek esetében is csak négy esetben volt komolyabb probléma e téren, a városfejlesztés kedvezményezettjeinek nagyobb része nehéz feladatként élte meg a külső vállalkozók jogszabályok szerinti kiválasztását. Feltételezésünk szerint a felmérés eredményének egyik oka, hogy míg a városfejlesztés esetében valamennyi kedvezményezett a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet volt és nagy értékű beszerzéseket kellett lebonyolítaniuk, addig a másik két témakörben gyakrabban fordult elő, hogy az érvényben lévő szabályozás mellett a kedvezményezetteknek nem kellett a jogszabály bonyolult eljárásait alkalmazniuk. 107

A projektmenedzsment esetében a külső menedzsment alkalmazása a turisztikai és városfejlesztési témakörben egyértelműen megjelent, a kedvezményezettek több, mint fele élt ezzel a lehetőséggel. A gazdaságfejlesztési projektek ugyanakkor magukat menedzselték. A szerződésmódosítások és tartalomváltozások magas számú előfordulása a városfejlesztési projektek sajátossága. Míg a másik két témakör projektjei többnyire 1-3, addig a városok 60%-a 5-nél több módosítást kezdeményezett a projekt során. A változások kezelése időbeli csúszásokat okoz, a Közreműködő Szervezet felelőssége e kérdéssel kapcsolatban is nagy. 

A fenntarthatóságra, működtetésre tapasztalatok és megállapítások:

és

továbbfejlesztésre

vonatkozó

Előzetesen rögzítettük azon véleményünket, hogy a projektgazdák az Európai Uniós elvárás rendszerrel összhangban kialakított pályázati rendszerhez alkalmazkodva vállalják a projektek keretei között létrehozott eredmények meghatározott ideig tartó működtetését és fenntartását. Előzetes megállapításunk volt az is, hogy a fenntartás költségei nem minden esetben biztosítottak, illetve – elsősorban az önkormányzati többségű kedvezményezetti körből adódóan – hosszabb távon nem garantáltak. A felmérés eredményei a fenntartással kapcsolatos kockázatok és problémák jelenlétét a gazdaságfejlesztési projektek esetében mutatták. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy az önkormányzati (kvázi állami finanszírozású) szervezetek kevésbé tartanak a fenntartás és működtetés előírt követelményeitől, mint az önfenntartó cégek. 

A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozó tapasztalatok és megállapítások:

Azon feltételezésünk, mely szerint a projektek tervezésekor csak a legritkább esetben számoltak a pályázók a fejlesztés szélesebb területi értelemben vett hatásaival, és még kevésbé azok határon átnyúló relevanciájával igazolást nyert. A fejlesztések zöme önmagában értelmezendő és értékelendő ilyen értelemben, tehát hiányzik a tudatos stratégiai tervezés és a területi értelemben vett szélesebb kitekintés és átgondolás. A projektek továbbvitelével kapcsolatban már sokkal inkább megjelenik az a vélekedés, hogy érdemes azok nemzetközi értelmezésben történő tovább fejlesztése, kiterjesztése. 

A 2014-2020-as időszakra való előkészületekhez kapcsolódó megállapítások:

Megerősítést nyert az a feltételezésünk is, mely szerint 2012 végén a megkérdezettek jelentős része nem rendelkezik megfelelő mélységű információval ahhoz, hogy objektív véleményt fogalmazzon meg a következő 108

tervezési időszak kapcsán. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincsenek tisztában az új támogatási formákkal és a tervezés folyamatával sem. A felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a 2007-2013-ban sikeres pályázók jelentős része (a negyven megkérdezett 75%-a) egyértelműen újra élni fog az EU-s támogatási rendszer nyújtotta fejlesztési lehetőségekkel.

11. Kitekintés a 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszakra Tanulmányunk előző fejezetének végén kiemeltük, hogy a jelenlegi pályázók komoly szándékot mutatnak abban az irányban, hogy a következő támogatási periódusban is igénybe vegyék az Európai Uniós forrásokból adódó fejlesztési forrásokat. A korábban már hivatkozott KSK rendelet egyértelművé teszi számunkra a stratégiai szemlélet szükségességét, a tudatos tervezés fontosságát. A jelenleg már kirajzolódó új támogatási módszerek minden szereplőtől igénylik a tudatos felkészülést és aktív partnerséggel egybekötött intenzív kommunikációt, valamint a korábbinál erőteljesebb proaktivitást is.

11.1. Új programozási periódusban: az jelentősége

metódusok a 2014-2020-as tervezési integrált fejlesztések lehetőségei és

A rendelkezésünkre álló Európa 2020 stratégia és a KSK rendelet tervezetben felvázolt fejlesztési irányvonalak újszerű megközelítést igényelnek az intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom kialakítása szempontjából. A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben 2014-2020 között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Célja biztosítani az adott területhez kapcsolódó integrált stratégiák megvalósítását, egyfelől rugalmasságot biztosítva az operatív programok kialakításához, másfelől az egyszerűsített finanszírozás által lehetővé tenni az integrált intézkedések hatékony megvalósítását. Alapvetően top-down megközelítésű eszköz, azaz elsősorban a kormányzati intézményrendszer felől érkező kezdeményezésekre épít, de kapcsolódhatnak hozzá bottom-up akciók is. 109

Végrehajtása részben vagy egészben helyi szintekre delegálható, de az ERFA források városfejlesztésre elhatárolt 5%-os forráshányad használata esetén kötelező a legalább részleges delegálás. Alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz egy adott várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott OP-k prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi. A másik újdonságnak számító eszköz a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD), amely az 1991 óta működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, mik a fejlesztési igények és a területi lehetőségek, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. A most zajló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztésének egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány százalékponttal növekszik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg 110

az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. A jelenleg rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján egyértelműen látható, hogy 2014-2020 között az eredmény orientált fejlesztések kerülnek előtérbe. Ennek megfelelően az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Az integrált programok lebonyolításában ugyancsak kiemelt jelentősége lesz a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal.

11.2. Lehetséges integrált fejlesztési modellek közös kidolgozása 2012. október 30-án került megrendezésre a TERRA projekthez kapcsolódó partnerségi és szakmai workshop. Workshopunkon a körvonalazódó jogszabály tervezetek és a nyilvánosság számára folyamatosan elérhetővé tett Európai Uniós szakmai anyagok alapján az integrált térségi megközelítés modellezésével kívántuk segíteni a résztvevők felkészülését a 2014-2020-as Európai Uniós időszak kihívásaira. A workshop résztvevői három előzetesen definiált, fiktív funkcionális térségtípussal – rurális vidékfejlesztési térség, urbánus fejlesztési központ és határ menti térség – ismerkedtek meg. A 11 EU-s tematikus célkitűzés áttekintését követően a résztvevők saját projektjeiket, projektötleteiket helyezték el térségi kontextusban, majd adott szempontrendszer mellett közös munkával kerültek feltárásra a programcsomagot alkotó fejlesztések közötti kapcsolódási pontok. A workshophoz több előzetes célkitűzésünk is kapcsolódott. Egyrészt a meghívott és résztvevő partnerek körét gondosan megválogatva erősíteni akartuk a helyi és romániai partnerünk partnerségi kapcsolatait. Emellett a közös munka egyik lépéseként bemutatásra kerültek a megalapozó tanulmány addig rögzített, legfontosabb eredményei. Szakembereink által bemutatásra kerültek a 20142020-as tervezési időszakhoz kapcsolódó előzetesen már elérhető és megismerhető elvei, a fejlesztési célok, valamint az integrált fejlesztésekhez köthető legalapvetőbb ismeretek. A workshop nagyobb részében a résztvevők voltak a főszereplők. A közös szakmai munka egyszerre járult hozzá a megfogalmazott ismeretek elsajátításához és a partnerség fejlesztéséhez. A munka legfőbb eredményeként nem az integrált fejlesztési modellek kialakítását kell elsőként megemlítenünk, hiszen azok nem tényleges területi szintekhez kapcsolódva kerültek megfogalmazásra, hanem azt, hogy a részvevő szakemberek igazi partnerként tudtak részt venni a közös produktumok 111

létrehozásában. Figyelembe véve, hogy a workshop résztvevői között megyei jogú és középvárosok szakemberei, megyei területfejlesztési szakemberek, nonprofit és profitorientált szervezetek, valamint fejlesztéspolitikai szempontból meghatározó szereppel rendelkező egyéb helyi szervezetek munkatársai is részt vettek, a közös munkavégzést mindenképpen pozitívan értékeljük. A workshop révén megerősítést nyert az az irányvonal és célkitűzés rendszer, amelyet projektünkben meghatároztunk. Szükség van arra a tevékenységre, amely a helyi partnerségi szereplők részvételével egyrészt felméri a jelenlegi támogatási rendszer működéséhez kapcsolódó erősségeket és problémákat, ugyanakkor, részben már a következő periódusra koncentrálva, információval látja el a térségi szereplőket és támogatja őket a felkészülésben, miközben megfogalmazza a jövő támogatási rendszeréhez kapcsolódó módszertani ajánlásokat.

12. Összegzés A „Towards an Effective Regional Resource Allocation” (TERRA) projekt előkészítésével és megvalósításával arra teszünk kísérletet, hogy összegyűjtsük és szintetizáljuk a területfejlesztés és EU-s tárfinanszírozás keretei között létrejövő projektmegvalósítás magyarországi és romániai tapasztalatait, majd egységes szemléletben javaslatot tegyünk a korábbi, Európai Uniós forrásokból megvalósuló regionális programok módszertanának továbbgondolására. A magyar tanulmánnyal párhuzamosan, hasonló tematika alapján romániai partnerünk is elkészíti megalapozó tanulmányát. A két tanulmány eredményeinek összesítésére a projekt utolsó fázisában kidolgozásra kerülő módszertani anyag fog keretet és lehetőséget nyújtani. Jelen tanulmányunkban kísérletet tettünk arra, hogy az általunk felállított specifikus szempontrendszer alapján – a mellékletben bemutatott kérdőív tematikájára építve – elemezzük a hazai fejlesztési intézményrendszer működését és kiszűrjük azokat a fő probléma gócokat, amelyek a teljes projektciklus során nehezítik a fejlesztések megvalósítását. Elemzésünk révén megállapítást nyert, hogy bizonyos témakörökben az előzetesen rögzített hipotéziseink valósnak bizonyultak, míg máshol csak részben. Fontos megállapításként kell rögzítenünk, hogy a három tématerület között, az általunk vizsgált szempontokból közelítve a témát, esetenként igen jelentős különbségek mutatkoznak, melyeket a szakmának és az intézményrendszernek kezelnie kell a következő időszak előkészítése során.

112

A régió fejlődési tendenciáinak, gazdasági és társadalmi folyamatainak tükrében nem lehet kétséges számunkra, hogy térségünk – beleértve a romániai partnerünk által képviselt területet is – további jelentős támogatásra fog szorulni a meglévő hátrányok csökkentése érdekében. 2012-ben megkezdődött a következő tervezési periódus előkészítése, mely folyamat a megváltozott EU-s szabályozás mellett a változásban lévő hazai intézményrendszer átalakulási nehézségeitől is terhelt. A partnereinkkel és szakmai együttműködő felekkel történt közös munkavégzés fontos tapasztalataként kell hangsúlyoznunk, hogy az operatív programok előkészítése során – az Európai Uniós jogszabályok szellemében – kifejezetten javasolt a helyi szakmai kompetenciákra (is) támaszkodni. Mindez különösen indokolt a határon átnyúló programok esetében, ahol a meglévő tapasztalatok megfelelő kiinduló pontot jelenthetnek a továbblépéshez. A komplex, integrált programok kialakítása kapcsán természetesen külön ki kell emelnünk e szempont érvényesítésének szükségességét. Megalapozó tanulmányunkban röviden összefoglaltuk az elmúlt 6 év térségi forrásfelhasználásához kapcsolódó helyi, területi tapasztalatokat és különbségeket, hangsúlyozva a különbségek mögött álló lehetséges okok meghatározása körüli szubjektív nehézségeket. A projektgenerálás és projektfejlesztés témája következő többéves pénzügyi időszak egyik kulcskérdése lesz megítélésünk szerint. Tanulmányunkban bemutatásra kerültek a korábbi hazai tapasztalatok, melyekhez kapcsolódva a jövőben elkészítendő metodológiai dokumentumban konkrét javaslatot fogunk tenni, kiemelten kezelve az integrált fejlesztési programokban rejlő lehetőségeket és nehézségeket. Kapcsolódó workshopunkon részletesen kitértünk a projektfejlesztés fontosságára, hangsúlyozva annak jelentőségét a körvonalazódó új módszertani megközelítések tükrében. Projektünkben maximálisan törekszünk a hazai és határon átnyúló partnerség erősítésére, mind a fejlesztések előkészítése, mind a megvalósítás során. Az előzetes jogszabály tervezetek révén tudjuk, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a partnerségi megközelítés is új, kiterjesztett értelmet kap, és ezzel párhuzamosan az elvárások – tagállami és alacsonyabb szinteken is – jelentősebbé válnak a jelenlegi elképzelések szerint. Mindez tapasztalataink alapján a nemzetközi, határon átnyúló fejlesztések előkészítése kapcsán különösen indokolttá teszi a megfelelő szervezeti szinten partnerségi tervek elkészítését. A projektek megvalósítása, sőt már a tervezés során, ugyanakkor a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt fog kapni a fenntarthatóság és az indikátorok témaköre. A fejlesztéseknek egyértelműen az eredmény orientáltság és fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva kell létrejönniük, figyelembe véve és kalkulálva egy esetlegesen elhúzódó gazdasági válság lehetőségeivel is. 113

A TERRA projekt következő lépéseként Magyarországon, majd romániai partnerünknél szervezünk a módszertani dokumentum kidolgozásához kapcsolódó workshopot, mellyel párhuzamosan, a két megalapozó tanulmány eredményeire és szakmai tapasztalatainkra építve elkészítjük területfejlesztési módszertani dokumentumunkat.

114

13. Felhasznált irodalom AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm) Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára (ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG) Dél-alföldi Operatív Program http://www.nfu.hu/doc/363 Factsheets: Integrated Sustainable Urban Development; Community-led Local Development (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm)

115

Mellékletek

1. számú melléklet: Kérdőív

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 „Towards an Effective Regional Resource Allocation” (TERRA) projekt

TERRA – kérdőív

Projektgazda neve Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége

E-mail: Telefon:

Kér a későbbiekben tájékoztatást a TERRA projekt aktuális eredményeiről, tevékenységeiről?

Igen Nem

Bevezetés: A kérdőíves felmérés céljai, kapcsolódás a projekt célkitűzéseihez és a 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészüléshez Jelen kérdőív a „Towards an Effective Regional Resource Allocation” (TERRA) projekt megalapozó tanulmányának előzetes felméréséhez készült. A kérdőív készítőinek célja, hogy a 2007-2013-as pályázati periódus során támogatott projekteket megvalósító projektgazdáktól olyan információkat gyűjtsön az aktuális pályázati rendszer működésével kapcsolatban, melyből releváns következtetéseket vonhat le megfelelő összegzést követően. A kérdőív ennek megfelelően külön foglalkozik a pályázati rendszer – illetve a projektciklus – 5 szakaszával, végig tekintve így a projektötletek megtervezésétől a megvalósításig, sőt, a fenntartási időszakig terjedő periódust. Külön fejezetben kívánunk foglalkozni emellett a projektek lehetséges és valós, határ-menti térségben kifejtett hatásával is. A kérdőíves felmérés célcsoportját a következő három szakmai területhez kapcsolódó projektgazdák adják: gazdaságfejlesztés, turisztika és 116

városfejlesztés. A kérdőív kitöltésére felkért projektgazdák a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető adatbázisból kerültek kijelölésre, megkeresésük során egyaránt alkalmazzuk a telefonos és elektronikus levelezési módszert.

A megalapozó tanulmányt igény szerint partnereink rendelkezésére bocsátjuk.

117

a

felmérésben

résztvevő

I. Kérdések a pályázati szakaszra vonatkozóan: 2. Kérjük, értékelje, milyen volt a pályázati felhívás minősége, amelyre pályázatot nyújtottak be. Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 a teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

Szöveges kiegészítés:

3. Kérjük, értékelje, milyen szinten segítette a Közreműködő Szervezet az Önök munkáját a pályázati szakaszban (információk, kérdések és válaszok, ügyfélszolgálat). Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6


4. Tartott-e a KSZ a pályázati időszakban információs napot, pályázói tájékoztató napot? Igen

Nem

II. Kérdések a döntés-előkészítési szakaszra vonatkozóan: 1. Mennyi időt vett igénybe nagyságrendileg a KSZ részéről a nyertes pályázatok kiválasztása, azaz a benyújtást követően hány nap telt el az Önök értesítéséig? 30 nap 45 nap 60 nap több, mint 120 nap

75 nap

90 nap

120

nap

Amennyiben tudja, pontosan hány napot vett igénybe a kiválasztás, kérjük, itt jelölje: ___ nap

118

2. Kedvezőtlenül befolyásolta a kiválasztás elhúzódása a projekt megvalósítását? Igen

Nem

Szöveges kiegészítés: 3. Mennyire nyújtott kielégítő tájékoztatást a KSZ levele, amelyben értesítették projektje támogatásáról? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

Szöveges kiegészítés: 4. Érintett volt-e a projekt értékelését követően?

költségcsökkentéssel

Igen

a

pályázat

Nem

Szöveges kiegészítés: 5. Amennyiben igen, mennyire volt elfogadható az Önök részére a költségcsökkentés indoklása a KSZ részéről? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6


III. Kérdések a szerződéskötési szakaszra vonatkozóan: 1. Mennyi időt vett igénybe a Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése a kiértesítéstől számítva, azaz a kiértesítést követően hány nap telt el a TSZ hatályba lépéséig (amikor az utolsó aláírás datálódott a szerződésen)?

119

30 nap 150 nap

45 nap 180 nap

60 nap 75 nap több, mit 180 nap

90 nap

120

nap

Amennyiben tudja, pontosan hány napot vett igénybe a szerződéskötés, kérjük, itt jelölje: ___ nap 2. Kérjük, értékelje, mennyire segítette a Közreműködő Szervezet a szerződéskötés gyorsabb előrehaladását (a KSZ által folytatott kommunikáció színvonala és tartalma a KSZ és a Kedvezményezett között, a szerződéskötés időszakának ideje alatt). Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

Szöveges kiegészítés: 3. Javasolt-e Kedvezményezettként benyújtott pályázathoz képest? Igen

módosítást

az

eredetileg

Nem

Szöveges kiegészítés: 4. Mennyire volt gördülékeny és indokolt a módosítási javaslat elfogadása, vagy elutasítása a KSZ részéről? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6


IV. Kérdések a megvalósítási szakaszra vonatkozóan: 1. Mennyiben jelentett problémát a közbeszerzések lebonyolítása, azaz a kivitelezők, szolgáltatók és szállítók kiválasztása a projekt megvalósítása során?

120

Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

Szöveges kiegészítés: 2. Okozott-e időbeli csúszást a közbeszerzések lebonyolítása az eredetileg tervezett ütemezéshez képest? Igen

Nem

Szöveges kiegészítés: 3. Projektje megvalósításához külső projekt menedzsment szervezet közreműködését vette igénybe? Igen

Nem

4. Amennyiben saját humánerőforrás bevonásával bonyolította le a projektet, megítélése szerint mennyire voltak felkészültek szakemberei a feladat elvégzésére? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

5. A projekt megvalósításba bevont vállalkozók határidőre, megfelelő minőségben teljesítették a szerződésben vállaltakat? Igen

Nem

6. Amennyiben a vállalkozók nem határidőben megfelelő minőségben teljesítettek, ez projekteredmény határidőben történő átadását? Igen

Nem

121

és/vagy nem a befolyásolta a

7. Amennyiben a megvalósítási szakaszban szükség volt támogatási szerződésmódosításra, illetve változás bejelentésre, kérjük, jelölje meg hány alkalommal történt ez meg összesen? 1

2

3

4

5

5-nél több

V. Kérdések a projekt eredmények fenntarthatóságára, működtetésére és továbbfejlesztésére vonatkozóan: 1. A projekt zárása során sikerült-e az eredetileg rögzített output indikátor értékeket elérni? Igen

Nem

2. Meglátása szerint problémát fog-e jelenteni a fenntartási időszakban a projekt eredmények fenntartása, működtetése? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1

2

3

4

5

6

3. Megítélése szerint van-e Önnek ráhatása a fenti problémák, kockázatok minimalizálására? Az alábbi skálát használva, kérjük, jelölje ezt (az 1 a legkevésbé, a 6 teljes mértékben)! 1 2 3 4 5 6 4. Meglátása szerint van-e a közeljövőben lehetősége a megvalósult projekteredmények minőségi továbbfejlesztésére? Igen

Nem

VI. Kérdések a projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozóan: 1. Projektje előkészítése, tervezése során mérlegelésre került annak határ-menti térségben kifejtett hatása? Igen

Nem

122

2. Megítélése szerint a projekt közvetlen eredményei rendelkezhetnek-e nemzetközi, adott esetben magyar-román viszonylatban értelmezhető hatással? Igen

Nem

3. Lát-e esélyt arra, hogy a projekt eredmény továbbfejlesztését a jövőben nemzetközi, határ-menti projekt keretében kísérelje meg? Igen

Nem

VII. Kérdések a 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozóan: 1. Rendelkezik-e szervezete, cége projektötlet(ek)kel a következő támogatási időszakra (2014-2020) vonatkozóan? Igen

Nem

2. Rendelkezik-e ön információkkal a 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozóan (kiemelten támogatott területek, új támogatási formák, stb)? Igen

Részben

Nem

3. Fog-e pályázni Európai Uniós forrásokra a következő támogatási periódusban? Igen

Nem döntöttem el

Köszönjük szíves közreműködését!

123

Nem

2. számú melléklet: A partnerség-építő workshop módszertani összefoglalója Partnerség-építő workshop módszertani összefoglaló A TERRA projekt keretében célunk a turisztikai, vállalkozásfejlesztési és városfejlesztési projektek fejlesztési és megvalósítási tapasztalatainak összegyűjtését követően a határon átnyúló hatással bíró, ERFA által finanszírozott beruházások komplex, értékelési módszertanának kidolgozása. Projektünk eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a kedvezményezettek a határon átnyúló hatások erősítésével sikeresen fejleszthessék tovább projektjeiket, illetve a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a jelenleginél is hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. A partnerség-építő workshop ennek megfelelően lehetőséget teremt arra, hogy:  az Európai Uniós háttéranyagokban leírtak alapján körvonalazódó komplex és integrált módszertan kereteivel megismerkedjenek a jelenlévők, továbbá  a közös munka keretében áttekintésre kerüljenek a 2014-2020-as tervezési időszak programozási-, tervezési feladataival kapcsolatos előzetes elvárások A workshop résztvevői három előzetesen definiált funkcionális térségtípus – rurális vidékfejlesztési térség, urbánus fejlesztési központ és határ menti térség – 11 tematikus célkitűzés áttekintését követően a résztvevők saját projektjeiket, projektötleteiket helyezik el térségi kontextusban, majd adott szempontrendszer mellett közös munkával kerülnek feltárásra a programcsomagot alkotó fejlesztések közötti kapcsolódási pontok. Sor kerül tehát: 1.) A meghívottak az előzetesen meghatározott jellemzőkkel bíró térségek „képviselőiként” – a szervezők által rendelkezésre bocsátott háttéranyag alapján – megismerik a térség jellemzőit, 2.) Áttekintik és a térségi jellemzők valamint saját ötleteik alapján rögzítik a térség projekt portfolióját 3.) Definiálják a térség átfogó és max. 2 db stratégiai célját 4.) A 11 Európai Uniós tematikus célkitűzésből kiválasztják azt a 4 prioritást, melyek relevánsak a térségre annak adottságai, valamint a projektcsomag alapján 5.) Beazonosítják a 4 prioritáson belül azokat a beruházási prioritásokat, melyekhez a térségi integrált stratégia kapcsolódik 6.) Végül előre meghatározott szempontok alapján áttekintik a projekt csomagot alkotó fejlesztések kapcsolódásai pontjait. A szempontrendszer elemei: a. humán kapacitás b. célcsoport c. forrás térkép 124

A projekt alapvető kimenete egy elképzelt térség komplex programja projekt csomagokkal, mely illeszkedik az EU 11 célkitűzéseihez, illetve az ezek alapján rögzített beruházási prioritásokhoz.

125

3. számú melléklet: A kérdőívek eredményeit összegző excel táblázat

Terjedelme és formátuma miatt elektronikus formában került csatolásra.

Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját.

126

Megalapozó tanulmány

Recommend Documents