Mátészalka Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Mátészalka Integrált Városfejlesztési Stratégiája Képviselőtestületi ülés előtti változat

MÁTÉSZALKA ART-VITAL TERVEZŐ, ÉPÍTŐ ÉS KERESKEDELMI KFT

EUROST HUNGARY PÉNZÜGYI ÉS SZERVEZÉSI TANÁCSADÓ BT 2010.JANUÁR

1

2

A város szerepének meghatározása .................................................................................... 7 1.1

A város történet bemutatása ........................................................................................ 7

1.2

A város szerepe a településhálózatban ........................................................................ 8

1.3

Mátészalka városhierarchiában betöltött szerepe ........................................................ 9

1.4

A Mátészalkai kistérség ............................................................................................. 10

1.5

A város dinamikája .................................................................................................... 11

1.6

A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján .................................................... 12

1.7

Összefoglalás ............................................................................................................. 12

A város egészére vonatkozó helyzetértékelés .................................................................. 14 2.1

Gazdaság .................................................................................................................... 14

2.1.1

Elérhetőség ......................................................................................................... 14

2.1.2

Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete ............................................... 15

2.1.3

Kereskedelem, vendéglátás ................................................................................ 19

2.1.4

Idegenforgalom .................................................................................................. 20

2.2

Mátészalka demográfiai jellemzői ............................................................................. 20

2.2.1

Népesség............................................................................................................. 20

2.2.2

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás .............................................. 23

2.2.3

Iskolázottság ....................................................................................................... 25

2.3

Környezet................................................................................................................... 26

2.3.1

Természeti Környezet ........................................................................................ 26

2.3.2

Épített környezet, településszerkezet ................................................................. 27

2.3.3

Turisztikai vonzerők ........................................................................................... 27

2.3.4

Lakásállomány ................................................................................................... 27

2.4

Települési infrastruktúra ............................................................................................ 27

2.4.1

Közüzemi víz- és szennyvízhálózat ................................................................... 27

2.4.2

Gázhálózat .......................................................................................................... 27

2.4.3

Elektromos és vonalas hálózatok ....................................................................... 28

2.4.4

Belterületi utak ................................................................................................... 29

2.4.5

Felszíni csapadékvíz- elvezetés. ......................................................................... 29

2.4.6

Szemétszállítás ................................................................................................... 30

2.5

Mátészalka közösségi szolgáltatásai .......................................................................... 30

2.5.1

2.7.1 Az oktatás intézményei ............................................................................. 30

2.5.2

Egészségügyi és szociális szolgáltatások ........................................................... 31

2.5.3

Kultúra és közművelődés ................................................................................... 32

2.5.4

Igazságszolgáltatási, államigazgatási és közigazgatási funkciók ellátása .......... 32 2

2.6 3

4

Összefoglaló értékelés SWOT analízis...................................................................... 36

A városrészek elemzése ................................................................................................... 38 3.1

Mátészalka városrészei .............................................................................................. 42

3.2

Az egyes városrészek bemutatása és elemzése.......................................................... 43

3.2.1

Városközpont ..................................................................................................... 43

3.2.2

Északi Városrész: ............................................................................................... 45

3.2.3

Keleti városrész: ................................................................................................. 47

3.2.4

Déli városrész: .................................................................................................... 49

3.2.5

Nyugati városrész: .............................................................................................. 50

Mátészalka Anti Szegregációs helyzetértékelés ............................................................... 52 4.1

Szegregátumok területi azonosítása........................................................................... 52

4.2

Lakáskörülmények, infrastrukturális ellátottság........................................................ 55

1. szegregátum (Cinevég) ................................................................................................ 55 2. szegregátum .................................................................................................................. 55 3. szegregátum .................................................................................................................. 55 4. szegregátum .................................................................................................................. 56 4.3

Infrastrukturális ellátottság ........................................................................................ 56

4.4

Foglalkoztatottság ...................................................................................................... 57

4.5

Jövedelmi viszonyok, segélyezés .............................................................................. 58

4.6

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, ..................................................................... 58

4.6.1 4.7 5

Közlekedési lehetőségek .................................................................................... 62

Összefoglalás ............................................................................................................. 62

Stratégiai Fejezet .............................................................................................................. 65 5.1

Mátészalka hosszú távú jövőképe.............................................................................. 65

5.2

Tematikus célok ......................................................................................................... 65

5.2.1

Gazdaságélénkítés, turizmusfejlesztés ............................................................... 66

5.2.2

Élhető, esztétikus városi környezet kialakítása .................................................. 66

5.2.3

Felzárkózó kistérség, megerősödött kistérségi központ ..................................... 67

5.2.4

Esélyteremtő város ............................................................................................. 67

5.3

Városrészi célok ........................................................................................................ 68

5.3.1

Városközpont ..................................................................................................... 68

5.3.2

Északi városrész akcióterület ............................................................................. 69

5.3.3

Keleti városrész .................................................................................................. 70

5.3.4

Déli városrész ..................................................................................................... 72

5.3.5

Nyugati városrész ............................................................................................... 72 3

5.4

Akcióterületek kijelölése ........................................................................................... 74

5.4.1

Északi városközpont akcióterület ....................................................................... 74

5.4.2

Déli városközpont akcióterület........................................................................... 86

5.4.3

Régi városközpont akcióterület .......................................................................... 96

5.4.4

Északi városrész akcióterület ........................................................................... 105

5.4.5

Keleti városrész K1 jelű akcióterület ............................................................... 110

5.4.6


5.4.7


5.4.8

Déli városrész D1 jelű akcióterület .................................................................. 129

5.4.9

Déli városrész D2 Jelű akcióterület .................................................................. 134

5.4.10 Nyugati Városrész NY1 jelű akcióterület ........................................................ 139 5.4.11 Nyugati Városrész NY2 akcióterület ............................................................... 145 5.5

Akcióterületek rangsorolása .................................................................................... 149

5.6

Stratégia koherenciája, konzisztenciája ................................................................... 150

5.6.1

Stratégia koherenciája ...................................................................................... 150

5.6.2

4.5.2 Stratégia illeszkedése a környezeti állapothoz ........................................ 150

5.6.3

Stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz .............................. 151

5.6.4

Stratégia illeszkedése a településrendezési tervhez ......................................... 153

5.7

Anti-szegregációs célrendszer ................................................................................. 156

5.7.1

Az Anti Szegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései ........................ 156

Kitörési lehetőségek biztosítása ......................................................................................... 157 Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása: ................................. 157 A tanulás lehetőségeinek biztosítása .............................................................................. 159 Szociális és jövedelmi helyzet javítása .............................................................................. 160 Foglalkoztathatóság javítása .......................................................................................... 160 Munkaerő piaci re integráció.......................................................................................... 161 Lakásminőség javítása.................................................................................................... 161 Egészségi mutatók javítása............................................................................................. 162 A városrész elérhetőségének javítása ................................................................................. 162 Közösségi terek kialakítása és fejlesztése ...................................................................... 162 Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása .................... 162 Alapinfrastruktúrák fejlesztése ....................................................................................... 162 5.7.2

A program megvalósításának lépései ............................................................... 163

5.7.3

A program megvalósításának területei ............................................................. 164

Kitörési lehetőségek biztosítása ..................................................................................... 164 4

Lakás felújítási program ................................................................................................. 165 Szociális és jövedelmi helyzet javítása .......................................................................... 165 A városrész élhetőségének fejlesztése............................................................................ 166 5.7.4

Mobilizációs program ...................................................................................... 166

A mobilizációs program alapelve ................................................................................... 166 A mobilizáció során érintett családok helyzetének vizsgálata ....................................... 166 Lakáscsere standardok és alternatívák ........................................................................... 167 Óvodai ellátás terület szükséges intézkedések ............................................................... 167 Általános iskolai képzés területén szükséges intézkedések ........................................... 167 Középiskolai képzés területén szükséges intézkedések ................................................. 168 Egyéb intézkedések ......................................................................................................... 168 5.7.5

Indikátorok, monitoring ................................................................................... 169

Az átfogó cél indikátora: ................................................................................................ 169 A specifikus célok indikátorai: ....................................................................................... 169 Az operatív célok indikátorai: ........................................................................................ 169 A szegregátum indikátor mutatóinak terezett alakulása ................................................. 170 5.7.6

tervezett beavatkozások időbeni ütemezése. .................................................... 172

Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések ................................................................ 172 B. Középtávú (3 év alatt elérendő) célkitűzések ............................................................ 173 Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések .............................................................. 174 6

Stratégia megvalósítása .................................................................................................. 175 6.1

Ingatlangazdálkodási terv ........................................................................................ 175

6.2

Stratégia pénzügyi megvalósíthatósága ................................................................... 177

6.3

Nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása ..................................................... 178

6.4

Partnerség ................................................................................................................ 180

6.5

Megvalósítás szervezete .......................................................................................... 182

6.6

Döntés és hatáskörök megosztása............................................................................ 184

6.7

Településközi koordináció mechanizmusai ............................................................. 185

6.8

A stratégia megvalósulásának monitoringja ............................................................ 186

6.9

Indikátorok............................................................................................................... 187

5

7. Felhasznált források jegyzéke ................................................................ 8. Mellékletek ............................................................................................ 8.1 Mátészalka végrehajtott

integrált

városfejlesztési

stra tégia

megalapozására

mél yinterjú-sorozat eredményei ................................................................... 8.1.1 Módszertan ................................................................................. 8.1.2 Gazdaság .................................................................................... 8.1.3 Turizmus .................................................................................... 8.1.4 Önkormányzat ............................................................................. 8.1.5 Szociális ellátás .......................................................................... 8.1.6 Egészségügyi ellátó rendszer ........................................................ 8.1.7 Társadalmi örökség, kultúra, sport ................................................ 8.1.8 Oktatás, képzés ........................................................................... 8.1.9 Infrastruktúrafejlesztés ................................................................ 8.1.10 A város erősségei, gyengeségei és kitörési pontjai ....................... 8.1.11 A mél yinterjúk legfontosabb eredményeinek összefoglalása .......... 8.2 Az IVS megalapozásához lefol ytatott kvantitatív lakossági felmérés eredményei ............................................................................................. 8.2.1 Cél ............................................................................................. 8.2.2 Módszertan ................................................................................. 8.2.3 Eredmények ................................................................................ 8.2.4 Szűrőkérdések ............................................................................. 8.2.5 Főkérdőív ................................................................................... 8.2.6 A válaszadók Demográfiai megoszlása .......................................... 8.2.7 A kérdőíves felmérés eredményeinek összefoglalása ...................... 8.3 Lakossági kérdőív Mátészalka városfejlesztési programjának kidolgozásához ........................................................................................ 8.4 Lakossági közmeghallgatás és tájék oztató fórumok jegyzőkönyvei ........ 8.5 Az ingatlangazdálkodási terv mellékletei ............................................. 8.6 ZÁRADÉK ........................................................................................

6

1 A város szerepének meghatározása 1.1

A város történet bemutatása

Mátészalka története a történelem előtti időkre nyúlik vissza, többek között a neolitikus korszakból sz ármazó leleteket is találtak a város területén. Az első írásos feljegyzés az 1231 -es évből származik. A XIX. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka. 1835-től az első kataszteri felméréstől a településfejlesztés már a tervszerűen irányított városépítés képét mutatja. 1864 -ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült. 1887 -től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak. 1890-ben megjelent az első napilap. A Piac utca (ma Kossuth utca) zártsorú beépítése , az egyre gyarapodó üzletek virágzó forgalma is ezt a fejlődést tükrözi. 1902-ben a településen iparos kör alakult. 1906 -ban megnyitották az állami polgári fiúiskolát, sok középület, többszintes magán - és bérlakás épült. A két világháború közötti negyedsz ázad a városi rangját vesztett, ugyanakkor megyeszékhell yé vált nagyközség látványos fejlődésének időszaka. Mátészalka a trianoni békeszerződés után előbb Szatmár, majd 1923 -tól Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye székhel ye volt. Új városközpont alakult, területén nagyarányú építkezés fol yt. Ekkor épült a vármegyeháza, a kórház, az iparosok székháza, a téli gazdasági iskola, a hősök iskolája, a sportpál ya is. 1940-ben, amikor Szatmárnak a Romániához csatolt része Magyarországhoz került, Mátészalka hel yett Szatmárnémeti lett a megyeszékhely. 1944 végére a lakosság a háborús veszteség, a zsidóság nagy részének deportálása és meggyilkolása, az elvándorlás miatt 9000 főre csökkent. 1944. október 28 -án hajnalban érték el Mátészalkát a szovjet és román csapa tok. 1945 és 1950 között Mátészalka az egyesített Szatmár -Bereg megye székhel ye volt, és e szerepkörében ismét a térség központjává vált. Lakossága a ki - és betelepülőkkel jelentősen megnőtt. Ipara néhány jelentéktelen és korszerűtlen kisüzemen kívül alig volt, mezőgazdasága is csak az első bizonytalan lépéseket tette meg a nagyüzemi gazdálkodás felé. A település szerkezete a második világháború előtti Mátészalka arculatához képest szinte alig változott. Az 1950-es megyerendezés során Szabolcs -Szatmár megye létrehozásával megszűnt megyeszékhel yi szerepe. Az 1960-as évekre a település gyarapodása erősebb üteművé vált. A tervszerű ipartelepítés, lakás - és közműépítés jellemezte ezt az időszakot.

7

1969. augusztus 1 -jén a nagyarányú fejlődés eredményeként Mátész alkát várossá nyilvánították. Az 1970 -es évek tervszerű településhálózat -fejlesztési politikája az új várost középfokú központnak jelölte ki, lényegében a korábbi Szatmár-Bereg megye központjának szánta ismét. Mátészalka további fejlődéssel bizonyította sa ját felkészültségét, képességét a tényleges várossá válásra. Az 1970-es éveket az iparosítás és közművesítés, a lakásépítés, kereskedelem és szolgáltatás fejlesztése egyaránt jellemezte. Megváltozott a város szerkezete is: új városközpont épült, elkészült a 49-es főút belterületi átkelési szakasza, kialakították az északi és nyugati ipartelepeket, új lakótelepek épültek. 1981. szeptember 24 -én a Magyar Urbanisztikai Társaság Mátészalka dinamikus és eredményes városfejlesztési tevékenységének elismeréseképpe n a városnak Hild János -díjat adományozott.

1.2

A város szerepe a településhálózatban

Mátészalka Magyarország észak -keleti szegletében, Szabolcs -Szatmár-Bereg megye északi részén hel yezkedik el. A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú -Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg és Jász -Nagykun-Szolnok megyéket. Mátészalka és térsége nem tartozik az ország urbanizált térségei közé. Hozzá legközelebb Nyíregyháza -Debrecen urbanizált térsége található. A város vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. Mátészalka nagytérségi kapcsolati rendszerét elsősorban az határozza meg, hogy két fontos nemzetközi fol yosó – amel y egyúttal fejlődési tengel yt is képez – kereszteződésének közelében hel yezkedik el, amel yek fejlesztő hatás át ki tudja használni. A két fol yosó: - az V. számú Helsinki fol yosó részét képező Trieszt – Budapest – Nyíregyháza – Vásárosnamény vonal, amel ynek itt érintett részét lényegében az M3 autópál ya képviseli, és - a Baltikum és a Balkán között TINA folyosóh oz kapcsolódó Szatmárnémeti és Nagykárol y irányok, amel yek újraéledése várható. Az előbbi közlekedési fol yosók elősegítik, elősegíthetik az ország és ezen belül a keleti országrész urbanizációs tengel yeinek, térségeinek fejlődését. Mátészalka a kistérség k özpontja.

8

1.3

Mátészalka városhierarchiában betöltött szerepe

Mátészalkát a városok iránt mutatkozó „klasszikus” igény emelte a középvárosok közé, noha vizsgálatról vizsgálatra fol yamatosan „ingázott” a közép- és kisvárosok között. A századelőn még egyike Sz atmár megye kis piacközpontjainak, ám fokozatosan a környék vicinális vasútvonalainak csomópontjává vált (a két világháború között már 6 irányba futottak Mátészalkáról a vasútvonalak), majd a trianoni határmegvonás kevés „nyerteseinek” egyi ke: Szatmár –Ugocsa–Bereg megye központjává vált, „megszabadult” a korábbi megyeszékhely, a közeli Nagykárol y versenyétől, városi intézményeit fejlesztik, megyei hivatalait kiépítik. S noha 1950 -től már nem megyeszékhel y, egy ideig őrzi megszerzett kedvezőbb pozícióit. Ám a környező, határozott profilú kis központok hasonló jellegű fejlesztése erős vetél ytársakat támasztott Mátészalkának, elsősorban Fehérgyarmatot és Vásárosnaményt, de Csenger és Nyírbátor is korlátozzák vonzáskörzetét. Vissza is csúszott a kisvárosok közé Mátészalka a szocialista korszak végére, ám jelenleg ismét a középvárosok -kisvárosok határán található, pillanatnyilag épp „beférve” a középvárosok közé. Városi szerepkörének megerősítése feltétlenül indokolt lenne: a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mess ze fekvő, azzal csak igen laza kapcsolatban álló csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai és vásárosnaményi kistérségnek szüksége van egy, a kisvárosi szint fölé emelkedő városi központra; ez az a területe az országnak, ahol egy középváros lehetséges vonzáskör zetén egy sor alacsonyabb hierarchiaszintű központ található.

9

1.4

A Mátészalkai kistérség

Mátészalka kistérsége 26 településből áll, amel yből 3 város (Mátészalka és Nagyecsed,Vaja), a többi (Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántor jánosi, Kocsord, Mérk, Nagydobos, Nyírcsahol y, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópál yi, Ökörítőfülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj) pedig községi jogállású.

Ezen önkormányzatok a kistérség lakóinak az önkorm ányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében, a tagok összehangolt felad at ellátása, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából létrehozták a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: Társulás), mátészalkai székhell yel.

10

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 10 kistérség találh ató, amel yek közül mind nagyságrendje, mind fejlettségi szintje alapján a nyíregyházi kistérség emelkedik ki. Mátészalka kistérsége a településszám alapján a 4., a lakosság alapján a 3. a sorrendben. Mátészalka és kistérsége a termelő ágazok és foglalkoztatás fajlagos mutatói alapján átlag feletti, a szolgáltatások, az ellátottság és a jövedelmi viszonyok alapján átlag alatti mutatókkal rendelkezik. Mátészalka térségi kihatása elsősorban az egészségügy, valamint az oktatás terén jelentős. 1.5

A város dinamikája

A KSH 2004. évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító, kilenc mutató alapján készült elemzése szerint a Mátészalkai a „lemaradó” kistérségek egyike, ahol a mutatók zöme lényegesen alatta marad az átlagnak, és a növekedés jelei csak igen kis mérték ben mutatkoznak. A KSH szerint az il yen lemaradó térségekben él a magyar népesség 30 százaléka. Ha csak az Észak-Alföldi régiót tekintjük, ez a teljesítmény nem számít jónak. A régióban az ún. „lemaradó” kistérségek képviselik a leggyengébb gazdasági teljesítményt.

11

1.6

A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján

A térségen belül Mátészalka az egyetlen gazdasági centrum. A vállalkozások többsége itt tömörül, a gazdasági értéktermelésben döntő szerepet játszó jogi személ yiségű vállalkozások száma pedi g dinamikusan nő. A hel yi vállalkozások jelentőségét még inkább kiemeli, hogy a kistérségbe települt cégek fele jelenik meg a városban, viszont a hel yi adók négyötöde Mátészalkán összpontosul. A lakossági jövedelmek átlagosan 45% -a ezen a településen jelentkezik, az egy főre jutó adóköteles jövedelmek kétszeresen múlja felül a kistérség többi településén regisztrált értéket. Mátészalka típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján ipari város, ipari (optikai, bútoripari, mezőgazdasági) vállalkozásokkal. 1.7

Összefoglalás

Mátészalka és térsége nem tartozik az ország urbanizált térségei közé. Hozzá legközelebb Nyíregyháza -Debrecen urbanizált térsége található. Mátészalkát a városok iránt mutatkozó „klasszikus” igény emelte a középvárosok közé, noha vizsgálatról vizsgálatra fol yamatosan „ingázott” a közép - és kisvárosok között.

12

A város elhel yezkedését tekintve közel fekszik az ukrán és román határokhoz, így az kedvező lehetőséget biztosít a város hosszú távú fejlődése szempontjából. A Mátészalkai kistérség a KSH adatok alapján a „lemaradó” kistérségek egyike. Mátészalka típusa a foglalkoztatási sz erepkör alapján mezőváros, ipari (optikai, bútoripari, mezőgazdasági) vállalkozásokkal.

13

2 A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1

Gazdaság

2.1.1

Elérhetőség

Mátészalka a régió központjából, Debrecenből a 471 -es számú úton, míg a megyeszékhel yről, Nyíregyházá ról a 41-es számú főközlekedési útról a Rohod- Vajai elágazásnál letérve 491 -es úton érhető el. A 471. sz. Debrecen -Mátészalka másodrendű főút a 4 sz. főút és a 49. sz. főút közötti ÉKDNY- i irányú hálózati elem. A nyomvonal földrajzi szempontból az Alföld tájegység, Észak - Alföldi Régió Hajdúság és Nyírség területeit érinti. Hálózati szerepe szerint regionális kistérségi összeköttetést biztosít: − Hajdú-Bihar és Szabolcs -Szatmár-Bereg megye között − Debreceni, Hajdúhadházi, Nyírbátori és Mátészalkai kistér ség között − Debrecen, Hajdúsámson, Nyíradony, Nyírbátor, Mátészalka városok között A főút a TEN-T hálózat részét képező M3 autópál ya és ugyancsak a TEN -T hálózat részét képező M35 autópál ya folyosót köti össze, lerövidítve a két hálózat közötti kapcsolódá st észak-déli irányban. Ennek következtében biztosítja az érintett területek nemzetközi közlekedési útvonalakhoz való kapcsolatát.

14

Mátészalka Budapesttől számított elérési ideje a KTI 2008. novemberi adatai alapján az M3 autópál ya keleti irányú fejleszt ésének köszönhetően a 151 -180 perc közötti intervallumba esik. Mátészalka két fontos nemzetközi folyosó kereszteződésének közelében hel yezkedik el: - az V. számú Helsinki fol yosó részét képező Trieszt – Budapest – Nyíregyháza – Vásárosnamény vonal, amel yne k itt érintett részét lényegében az M3 autópál ya képviseli, és - a Baltikum és a Balkán között TINA folyosóhoz kapcsolódó Szatmárnémeti és Nagykárol y irányok, amel yek újraéledése várható.

Míg az V. számú Helsinki fol yosó, illetve az M3 jelű autópál ya, illetve a hozzá megvalósítani tervezett M49 számú gyorsforgalmi út a városhoz viszonylag közeli térségben fog kiépülni (illetve az M49 tervezett nyomvonala érinti a város közigazgatási területét) addig a TINA fol yosó viszonylag távolabb fog húzódni. 2.1.2

Gazdasági szerkezet és a vállalkozások helyzete

Országosan az egy f őre jutó GDP területi különbségeinek tekintetében 2002 höz képest 2003 -ban kisebb mértékű kiegyenlítődés figyelhető meg, azonban ez lényegesen nem változtat a kialakult fejlettségi különbségeken. Az ipari termelés továbbra is rendkívül koncentrált legnagyo bb részét a debreceni és 15

nyíregyházi térségben állítják elő, ide összpontosulnak a külföldi tőkebefektetések is. A szélessávú internet előfizetőinek száma 1794 db, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2006 -os adatai alapján, a 67560 lélekszámú kistérségben. 2005. évi adatok alapján elmondható, hogy Mátészalkán összesen 1.900 működő vállalkozás volt. Ezek közül kiskereskedelmi üzlet 455, vendéglátó egység 128. A szálláshel yeken igénybe vehető összes férőhely 133 db. Éves vendégforgalom 3.495 fő volt, ebből 450 külfö ldi. Összesen 5658 vendégéjszakát töltöttek el Mátészalkán, ebből külföldiek 618 at. Az alábbi táblázat az egyes kereskedelmi egységek, üzletegységek számának alakulását szemlélteti:

16

Vállalkozások megoszlása

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Regisztrált vállalkozások

1724

1800

1785

1841

1867

1900

1800

Működő vállalkozások

1218

1275

1285

1312

1320

1317

1284

Egyéni

856

870

864

882

859

854

799

Társas

362

405

421

430

461

463

485

kereskedelem

407

411

398

391

389

368

352

építőipar

87

96

98

95

101

96

91

mező,- erdő- vadgazdálkodás

37

40

34

32

34

35

33

egészségügy, szociális ellátás

55

57

55

54

57

58

63

oktatás

27

33

41

48

68

68

67

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

203

237

267

293

282

287

281

bányászat, feldolgozóipar, közművek

1/133/

136

131

1/124

1/126

1/124

120

egyéb közösségi szolgáltatás

52

61

65

82

90

85

86

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

83

70

72

74

70

76

69

pénzügyi közvetítés

59

66

58

57

46

64

67

halászat

1

1

1

1

1

3

3

Kiskereskedelmi üzletek száma

252

264

262

249

249

248

239

Vendéglátóhelyek száma

116

118

122

128

123

127

131

17

18

2.1.3

Kereskedelem, vendéglátás

Mátészalkán 2008 -ban összesen 235 kiskereskedelmi üzlet működött, mel yek száma 2001-hez képest 29 -el csökkent. Ezzel ezer lakosra vetítve 13 kereskedelmi üzlet jutott, amel y 20% -al van az országos átlag alatt. Mátészalkán 2008-ban összesen 126 vendéglátóhe l y volt, a 2001 -es értékhez képest 8-cal nőtt. Ezekből 83 étterem vagy cukrászda, 23 söröző, borozó vagy kocsma volt. A munkahel yi étkeztető -helyek száma 17, a közétkeztetőhel yek száma 3 volt a városban.

19

2.1.4

Idegenforgalom

Máriapócson a kereskedelemi és m agánszálláshel yek szállásférőhel yeinek száma 2008-ban 76 volt. A városban eltöltött és regisztrált vendégéjszakák száma a 2002. év visszaesését követően két évig stabilan alacsonyan volt, majd 2006-ra elérte a 2003 előtti szintet. A vendégéjszakák száma 20 06 óta csökken, 2008-ban 4909 eltöltött vendégéjszaka volt a városban. Ez a vendégéjszaka-szám Mátészalka lakosságára vetítve magasabb, mint az országos átlag, de a tendencia azt mutatja, hogy a városban fol yamatosan csökken a forgalom. A vendégek és vendé géjszakák száma 2002 -ig dinamikusan emelkedett, de 2002 -ben, majd 2006-ban erős visszaesés következett be. Ezek a tendenciák világosan jelzik, hogy Mátészalka turisztikai potenciálja egyrészről kihasználatlan, másrészről pedig a szálláshel yek kapacitás hiánya gátolja e meglévő potenciálban lévő lehetőségek kihasználását.

2.2

Mátészalka demográfiai jellemzői

2.2.1

Népesség

Mátészalka lakossága 2008 -ban 17807 fő volt. A város népességszámának alakulását szemlélteti a következő ábra, mel yből megállapítható, hogy a város lakossága az elmúlt 20 évben csökkenő tendenciát mutatott. A 2000. évtől kezdődően a trend valamel yest megfordult, szerény növekedés volt tapasztalható:

20

A város fejlődését elősegíti, hogy a lakónépessége a '90 -es évek előtti nagy népességnövekedés utáni csökkenésből az utóbbi években stagnált, illetve kisebb mértékben növekedett. A növekedésnek a születések és halálozások pozitív egyenlege mellett elsősorban a pozitív vándorlási egyenleg volt az oka, vagyis a beköltözők száma meghaladta az elköltözők számát.

Állandó lakosság változása

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

élveszületése k száma

196

149

160

187

172

160

155

odavándorlás (állandó)

410

390

315

310

424

375

403

halálozások száma

168

177

192

180

202

168

157 21

elvándorlás

594

587

524

521

564

505

529

Mátészalkán 2005-ben 1028, 2006 -ban 925, 2007-ben 886 születést regisztráltak. Ez a szám tartalmazza Mátészalka és vonzáskörzetének újszülötteit is. A statisztikai adat - összehasonlítva az elmúlt évek születési adataival - csökkenést mutat. (A házasságkötések száma 2005 -ben 99, 2006 ban 122, 2007 -ben 66 volt.) A halálozási statisztikák szerint 2005 -ben Mátészalkán 426-an hunytak el, 2006 -ben 444-an, 2007-ben 450-en, itt a fenti adatokból egyértelmű tendencia rajzolódik ki, és megállapítható, hogy valamennyi vizsgált évben a természetes fogyás meghaladja a természetes szaporulatot, azaz a város népessége enyhén csökkenő tendenciát mutat. Kedvezőtlen az elmúlt években, hogy az elköltözők és betelepülők aránya negatív vándorlási egyenleget mutat. Bár a természetes népmozgalom még pozitív (ami természetes növekedést jelent, vagyis a halálozások száma még nem haladja meg az élve -születésekét), és szintén kedvezőtlen a fiatal, kvalifikáltabb nemzedék elvándorlása. A fiatal korosztál y elvándorlása az elöregedési fol yamatot táplálja. A megye hasonló nagyságrendű és szerepkörű városaihoz képest Mátészalka népességének csökkenése volt a legnagyobb. A Kistérség népességéhez képest a váro s korösszetétele még kedvező, azonban a megyei adatokéhoz képest már kissé kedvezőtlenebb. A népsűrűségi mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a város átlagos népsűrűsége 232 fő. Az alábbi táblázat hatál yos KSH adatok alapján mutatja be a város legfontosabb demográfiai mutatóit:

22

A városban a kiköltözés aránya meghaladja a beköltözés arányát, a belföldi vándorlási különbözet: -16,6/1000lakos, -306 5 . A város népességének korcsoportonkénti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége korcsoporton ként: - 0-14 éves 119.911 fő (20,6%) - 15-59 éves 359.777 fő (61,7%) - 60 év fölöttiek 102.568 fő (17,7%) Megállapítható, hogy a város korcsoportonként összetétele a megyéénél valamel yest kedvezőtlenebb: kisebb a fiatalkorúak, illetve aktív korúak aránya. A korcsoportok nemek szerin ti alakulását vizsgálva Mátészalkán is az országos arányok köszönnek vissza: a fiatalabb korcsoportokban a férfiak, idősebb korcsoportokban a nők száma dominál.

2.2.2

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség és ingázás

A megye munkaképes korú népességének gazdasá gi aktivitása az elmúlt évek során fol yamatosan csökkent, a foglalkoztatottak népességen belüli aránya 2006-ban alig haladta meg a 49% -ot, a munkanélküliségi ráta pedig 13,6% -ra emelkedett. Összességében a megye foglalkoztatási aránya az országos átlagtól 9%-al elmaradva a három legalacsonyabb között van a megyék között, az aktivitási arány 49,7%. A városban magas a munkanélküliség, a városkörnyékkel együtt számolva 12%. Magas a pályakezd ők, szakmával rendelkezők aránya közöttük, de

23

természetesen az alacsonyan képzettek alkotják a többséget, ami az olcsó, tömeges munkaerőt biztosíthatja.

Munkaerő aktivitás, Álláskeresők Munkavállalási korú Álláskeresők aránya Álláskeresők aránya az országoshoz

2000 872 12 972 6,70%

2001 857 12 972 6,60%

2002 833 13 372 6,20%

2003 869 13 353 6,50%

2004 1 038 13 226 7,80%

2005 1 142 13 039 8,75%

2006 1 029 12 956 7,94%

2007 1 244 13 040 9,53%

2008 1 241 12 955 9,57%

1,17%

1,18%

1,15%

1,32%

1,31%

1,43%

1,38%

1,38%

1,43%

2001-ben a foglalkoztatottak aránya a városban 34,3%, míg a megyében 27%, a kistérségben 23,9%. A m unkanélküliek aránya a városban 5,1%, a megyében 6,1% és a kistérségben 6,2%, mel y adatok természetesen jelentősen eltérnek a valós adatoktól. Az inaktív kereső a városban 30,8%, a megyében 35,1%, a kistérségben 38,0%. A mező- és erdőgazdaságban a foglalko ztatottak 2%-a (a megyei 5,9%, és a kistérségi 7,5% -kal szemben), az ipar -építőiparban 32% (a megyei 31% és a kistérségi 33,7% hasonló adataival szemben) a szolgáltató ágazatokban 66% (a megyei 63,1% és a kistérségi 58,8% -al szemben) dolgozott 2001 -ben. Becslések szerint viszonylag magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozók városi aránya (59%). 2008 -as önkormányzati adatok alapján a városban 483 fő tartósan és 1.313 fő nem tartósan munkanélküli él. Mátészalkán 341 fő aktív korú (15 -59 éves) segél yezett él, akiknek jövedelmük kizárólag központi, vagy hel yi önkormányzati támogatásból származik. Emellett az önkormányzat által elosztott rendszeres támogatásokból 294 fő részesül a városban. A periféria településeinek általában kedvezőtlen h el yzete nem annyira a településhálózati helyükből adódik, hanem a perifériális helyzetből. Az itt élők többszörösen a perifériára szorultak, hiszen az országon belül már évtizedek óta elmaradott térségnek számít az egész megye, a munkaerő fölösleget távols ági ingázással vezették le. Az ingázásból fakadó társadalmi gazdasági gondok a rendszerváltozás előtt is jelentkeztek, alapvetően agrárjellegű maradt a vidék (Mátészalkán kívül a foglalkoztatottaknak még ma is 11% a mezőgazdaságban dolgozik, szemben az 5,5 %-os országos szinttel); ipartelepítésre is csak a jelentősebb városokban (itt Mátészalkán) került sor. Az 1990 -es években a távolsági ingázók elbocsátása, a mezőgazdasági termelés visszaesése és többek között a kedvezőtlen iskolázottság azt eredményezte, hogy még a szűkebb környezeten (kistérségen) belül is egyre erősödött a periferizálódás. A foglalkoztatottsági hel yzet a megyei és a kistérségi hasonló adatokéhoz viszonyítva kedvezőbb, azonban az ország átlagához képest kedvezőtlen. A fiatal értelmiség elköltözése mellett a második legveszél yesebb visszahúzó erőnek a munkahel yek hiánya tekinthető. 24

Az alábbi táblázat a legfontosabb, hatályos KSH adatok szerinti megoszlást vizsgálja:

A fentiekből megállapítható, hogy Mátészalka foglalkoztatási szempontb ól országos viszonylatban is kedvezőtlen helyzetű település. 2.2.3

Iskolázottság

A város lakónépességének iskolai végzettség szerinti megoszlása a megyei mutatókhoz hasonlóan alakul. Kissé alatta van a főiskolai -egyetemi oklevél nélküliek aránya a megyei mutatón ak, de magasabb az oklevéllel rendelkezők száma, mint a megyei átlag (6,3% illetve 10,9%). Jelentősen magasabb az érettségizettek aránya a városban (25,6%), mint a megyei mutató (15,6%). A Mátészalkai kistérség hasonló adatai azonban messze alatta vannak m ind a megyei, mind a városi adatokénak. Valószínűsíthetően a városban laknak a kistérség egyéb településeinek magasabban iskolázott foglalkoztatottjai is. A fiatal értelmiségnek a városból történő elvándorlása a népesség iskolai végzettségének mutatószámár a kedvezőtlenül hat.

25

2.3

Környezet

2.3.1

Természeti Környezet

Mátészalka és közvetlen környezete a Péczel y -féle klímabeosztás szerint (amel y a víz és a hőellátottság alapján képezhető) a mérsékelten hűvös mérsékelten száraz éghajlati körzetbe tartozik. Mátés zalka évi középhőmérséklete 50 év (1901 -1950) átlagában 9,5 °C. Amíg az Alföld középső részében a napsütéses órák száma 50 év átlagában meghaladja a 2050-et, addig Debrecenben már csak 2030, Nyíregyházán 1960, Mátészalka térségében pedig 1950 óra alatt ma rad. Mátészalka város É -i és Ny-i határának homokformáit a felső -pleniglaciálisban képződött homokos lösz fedi. A periglaciális (jégtakaró környéki, hideg, száraz) éghajlati körülmények között leülepedett por - amel y közé jelentékenyebb mennyiségű finomszemű homok is keveredett - diagenezissel löszös homokká alakult. A város közvetlen környékén az ovális vagy majdnem kör alakú sekél y (2 -4 m mél y) szélbarázdák a dominánsak. Ahol homokos lösz nem fedi a felszínt ott keskeny, 250 m -nél hosszabb, többnyi re 6-10 m mél y szélbarázda, ill. keskeny, 250 m -nél hosszabb 6 m-nél sekél yebb szélbarázdák az uralkodók (a várostól Ny-ra, ÉNy-ra). Elszórtan 250 m -nél rövidebb, keskeny, 6 m -nél sekél yebb szélbarázdák is előfordulnak. A Mátészalka D -i határában elterülő futóhomokfelszíneken megjelennek a fejletlen Ny -i szárú parabolabuckák. Mellettük keskeny, 250 m -nél rövidebb, 6 m -nél sekél yebb szélbarázdák figyelhetők meg. A talajvíz átlagos mél ysége a Kraszna közelében 2 -2,5 m, de csapadékos években az egykori lápi rész eken eléri a felszínt. A hidrogeológiai és vízháztartási körülményekből következik, hogy jelentős a kiemelhető vízmennyiség. Az évi átlagos 5,9 -6,0 liter/sec/km2 talajvízforgalom kedvező talajvíz hasznosítást tesz lehetővé. A mél yebben fekvő pleisztocén és pannon üledékek rétegvíztárolók, belőlük ivóvíz és 25 °C feletti hévíz nyerhető. A mátészalkai fürdő 1011 m -es kútja pannon rétegekből 58 °C hőmérsékletű, fürdőzésre és gyógyí tásra alkalmas viszonylag kis só koncentrációjú nátrium hidrogén-karbonátos vizet hoz a felszínre. A kút tényleges vízhozama 1201/perc, megengedett vízhozama 800 1/perc. Mellette még 16,08 1/perc gázzal is kell számolni. A szabad gáz metántartalma 50,08 NL/m3. A Nyírség változatos felszínén eredetileg lápokkal, mocsarakkal, a maga sabb buckatetőkön homokpuszta gyepekkel tarkított nyílt tölgyerdők, ill. nyírfában gazdag erdőségek tenyésztek. Hel yükön azóta a szántóföldek váltak uralkodóvá, de maradványaik sok tekintetben megőrizték az ősi növényzet jellemvonásait. A flóra nagyobb ré sze, kb. 55%-a közép-európai fajokból áll. Kötöttebb talajokon a gyöngyvirágos tölgyes társulás a jellemző, mel ynek uralkodó fája a kocsányos tölgy. Mellette gyakori a mezei szil, mezei juhar és a rezgő nyár. Megtalálható hel yenként a vadcseresznye, az ezü sthárs és a nyír is. Cserjeszintjükben a mogyoró, fagyal és a veresgyűrűsom uralkodik. A gyöngyvirágos tölgyes gyepszintjében a gyöngyvirág mellett a salamonpecsétek, tüdőfüvek, kont yvirágok a leggyakoribbak.

26

2.3.2

Épített környezet, településszerkezet

2.3.3

Turisztikai vonzerők

2.3.4

Lakásállomány

Mátészalka lakásállománya 2001 -ben összesen 6.719 db volt. Négy különböző jellegű beépítés jellemző Mátészalkán, családi -, kertes-, társas és panelházak, mel yek zömét az 1950 -es évektől építették. A lakások tetemes mennyiség e csak alacsony komfortfokozatú (12,8% 860 db). A teljes lakásállomány 15% -a önkormányzati tulajdon, mel y lényeges nőtt, amikor a város 2003 -2004-ben – a Széchenyi terv keretében – bérlakásokat vásárolt. A lakótelepeknél a több családos lakóépületek tulajd onlási formája (társasház, lakásszövetkezet) 50 50%-ban oszlik meg, mel yek energiatakarékosság szempontjából nagyon korszerűtlenek, ezért az önkormányzat fol yamatosan keresi a pál yázati forrásokat a panelprogram nyújtotta lehetőségeknek megfelelően. A városban 100 lakásra jut 259 lakó. A lakások átlagos alapterülete Mátészalkán 74,2m2 volt 2005 -ben. 2003-ban épített lakások aránya alacsony, 10.000 lakosra jut 36,4 lakás, ezeknek 56,7% 4 vagy több szobás. A városban végbemegy azonban egy természetes lakásfog yás is, 100 épített lakásra 38,8 megszűnő lakás jut. 2003 -ban kezelt lakóépületek javítására fordított összeg: 2.461.000 Ft volt, ami 36 karbantartott lakásra oszlott el. 2.4

Települési infrastruktúra

2.4.1

Közüzemi víz- és szennyvízhálózat

Mátészalkán a közüzemi ivóvíz hál ózat az 1960-as évektől fol yamatosan bővült, a város jelentős jó minőségű ivóvíz bázissal rendelkezik. Az ivóvíz hálózat hossza 109,5 km, ebből bekötővezeték 29,9 km. A vízbekötések száma 9.389 db. A vezetékes ivóvízzel nem –minimális számú lakásnál - rendelkező utcákban közkutak biztosítják az ivóvíz vételi lehetőséget. A szennyvízcsatorna hálózat a 80 -as évek végétől kezdett kiépülni város teljes területén, a lakótelepekről a szennyvizet már korábban a szennyvíztisztító telepre szállították, amel y töb b település szennyvízének befogadására alkalmas kapacitással rendelkezik. A szennyvízhálózat hossza 85,1 km, ebből bekötővezeték 20,5 km. A szennyvízhálózatra rácsatlakozások száma 8.266 db. 2.4.2

Gázhálózat

A gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. végzi Mátészalkán. A gázhálózat a település nagy részét lefedi A gázcsatlakozások száma 5250 db.

27

A városi gázhálózat gerincvezeték hossza 59,5 km, a leágazó vezeték hossza 17,5 km. 2.4.3

Elektromos és vonalas hálózatok

Mátészalka és környezete elektromos ellátása üzemi és tartalé k szinten a Mátészalka 120/20 Kv -os alállomásról történik, amel y a kistérséget is ellátja. A meglévő gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű névleges feszültségszint 22 kV. A várost ellátó 22 kv -os gerinchálózat körgyűrűs kialakítású, transzformátor állomáso kkal rendelkezik. A 22 kV -os légvezetékek hossza 62 km, közkábel hossza 67 km, Kif. légvezeték hossza 60 km. Kif. szigetelt légvezeték 5,8 km. Transzformátor állomások közül épített házas 41 db, OTR oszloptartós 67 db, vas VHTR állomás 7 db, közvilágítási lámpaoszlop 2541 db található. Az önkormányzati közvilágítási kábelvezeték 30 km hosszú. Fogyasztói csatlakozó darabszáma 7.980 db., 0,4 kV -os földkábel hossza 37,8 km. A városban fol yamatosan korszerűsítik a középfeszültségű hálózatot, és az elhel yezett transzformátor állomásokat. A meglévő hálózatok légvezetékes szakaszait hálózati rekonstrukció keretében a lehetőségekhez mérten fol yamatosan földkábelre cserélik ki. A v árosban minden lakóépület rendelkezik elektromos csatlakozással, szabadvezetékes csatlakozás, légkábeles csatlakozás, vagy földkábeles csatlakozás van kiépítve. A közvilágítás korszerűsítésére 2005 -től került sor. A lámpatestek egységesítésre kerültek, val amint energiatakarékos lámpatestek kerültek elhel yezésre. Közterületeken középületeknél egyedi világítás található. Hírközlési hálózat: A vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került. A hálózat további fejlesztése nem indokol t. Kábeltelevízió hálózat: A város teljes területén kábeltelevíziós hálózat üzemel. A rendszer 1990 -től kezdték el kiépíteni a szolgáltatást az Elektronet ZRT végzi. Kábeltévé 3.994 ingatlanra van bekötve, internetet 1340 fogyasztó használ. Primer kábel hossza 64,1 km, szekunder kábel hossza 182,2 km. Vezeték nélküli hírközlési rendszerek: Mátészalka közigazgatási területén a Magyarországi mobil telefonszolgáltatók (T-COM, VODAFONE, PANNON GSM, ) teljes lefedettséggel bírnak. Hírközlési hálózat: A fejlesztési és rekonstrukciós munkák során a meglévő légvezetékes telefonhálózat bővítése nem indokolt, a meglévő hálózatok térszint alá történő elhel yezése szükséges, az elektromos hálózatok kiváltásával egyidőben.

28

2.4.4

Belterületi utak

Mátészalka területén jelen tős úthálózata van kialakítva. A belterület nagy részén szilárd burkolatú, pormentesített utak találhatók. Az egyes akcióterületeken még találhatók földutak. A külterületi utak nagy része nincs szilárd burkolattal ellátva. Az úthálózat fejlesztése karb antartása, javítása, állandó feladatot jelent az önkormányzatnak. Mátészalkán kevés kerékpárut található, bizonyos járdaszakaszok kerékpáros közlekedésre is alkalmasak. Jelenleg fol yamatban van a Mátészalkát és Nyírcsahol yt összekötő kerékpárút kivitelezés e. A rendezési terv és az IVS részét képezi a díszburkolatok kialakítása, közterületeken és a történelmi Kossuth utcában. Belterületi másodrendű főutak hossza: 4,75 km, Belterületi gyűjtőútak hossza: 9,13 km, Belterületi kiszolágló és lakóutak hossza: 4 5,11 km Mindösszesen: 58,99 km Külterületi közutak hossza: 2,11 km Kerékpárutak hossza: 0,29 km, Gyalogutak és járdák hossza: 43,14 km 2.4.5

Felszíni csapadékvíz- elvezetés.

Mátészalka belvárosi részén a csapadékvíz elvezetés megoldott, a többi városrészen azonban fejlesztésre szorul, amel y az IVS részét is képezi. Általánosságban elmondható, hogy különösen belvízveszélyes rész nincs, tavaszi hóolvadáskor és nagy nyári esőzéseknél jelent gondot a csapadékvíz elvezetés a keleti városrész egyes területén(Mát yás K. u). Az összegyűlt csapadékvíz csatornákon keresztül a Kraszna- csatornába kerül levezetésre. A város nagy hangsúl yt fektett közmunka program keretében.

az

árkok

tisztítására,

karbantartására

Mátészalka Város területén -

32.559,3 m zárt csapadékvíz csatorna van,

-

1119 db tisztítóakna

-

583 db összekötő áteresz,

-

Földmedrű árok hossza 3.161 m,

-

Mederlapos árok hossza 12.827 m,

-

Összesen: 15.988 m

Összekötő áteresz 596 db, 3.483 m hosszban, A külterületi csapadékvíz csatorna területe: 328.501 m 2

29

2.4.6

Szemétszállítás

Közszolgáltató 2012,dec.31 -ig : Bio-Pannónia Kft, Béla u.2.

székhel y, Hatvan Szepes

Fióktelephel y Bio -Pannónia Kft , Mátészalka, Zöldfa út. 91. Szolgáltatásba bekapcsolt terület -a teljes közigazgatási terület,(kb. 18.000 lakos) 6620 lakott lakás, ebből Kertes -kiskukás szállítású 3.899 lakás , Panel,1.1m 3 -e szállítású 2.721 lakás Szállítási gyakoriság: -Kertes -Nyáron hetente kétszer, télen hetente egyszer - Panel-Hetente kétszer Átlagos éves hulladékszállítási díj 2007 -2008-2009: nettó, 9.900 Ft/év/lakás 70 éven felüliek önkormányzati d íj-kedvezményben részesülnek. Szelektív hulladékgyűjtés, csak lakossági, 25 gyűjtősziget, 4 frakció, (papír, PET,üveg,italos fém doboz), hetente egyszer. Hulladék elhel yezés hel yszíne: 2009.07.15. -ig Mátészalka. dec.31.-ig Demecser.

07.16 -tól

2010.01.01-től Nagyecsed Regionális hul ladéklerakó. Évente Mátészalkán keletkező -szállított hulladék mennyisége: kb. 9.000 tonna (lakos,6.600 t, közületi, 2.400 t) ( A mátészalkai lerakón nem volt hídmérleg - így váltószámmal becsült adat) Komposztáló, Szelektív hulladék feldolgozó (Ök.tulajdo n): engedél ye, újabb beruházás igénye lenne. (kb.20MFt)

Még

nincs

Építési bontási törmelék elhel yezési lehetőség Nagyecseden nincs. Törmelék elhel yezési lehetőség : Mátészalka RE -BETON Kft Jelenleg a bezárt mátészalkai hulladéktelep: Őrzés, földdel takará s, karbantartás, utógondozás,Gáz gyűjtő - fákl yázó rendszer felügyelete, stb. Rekultivációja: Ök. tulajdon, valószínű pál yázati úton a megyei rendszerben.

2.5

Mátészalka közösségi szolgáltatásai

2.5.1

2.7.1 Az oktatás intézményei

Mátészalka három területen (oktatás i, egészségügyi, és turisztikai) kíván térségi centrummá válni. Oktatási központként elsődleges feladata a hel yi munkaerőigényeknek megfelelő színvonalas oktatás kialakítása, mel y ott tartja a középiskolás korú fiatalokat. Ezen kívül szükséges még a középiskolák markáns szakmai profiljának meghatározása, és a magas színvonalú szakmai képzés biztosítása is. A középiskolai oktatáson kívül biztosítani kell még a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférést is. o Négy Évszak Óvoda 30

- Általános Iskolák: o Képes Géza Általános Iskola. o Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola. o Széchenyi István Általános Iskola o Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola o Kálvin János Református Általános Iskola o Szatmár Alapfokú Művészeti Iskol a - Középiskolák: o Esze Tamás Gimnázium o Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Mátészalkán nincs felsőfokú oktatási intézmény. 2.5.2

Egészségügyi és szociális szolgáltatások

Mátészalka az egészségügy területén is térségi centrummá kíván válni. Egészségügyi központként az egészségügyi alapellátás és a kórházi ellátás összehangolása, javítása, és a megfelelő infrastrukturális háttér biztosítása a legfontosabb célkitűzés. A gyógyítás mellett a megelőzésre is nagy hangsúl yt kell fektetni. Ehhez elengedhetetlen ül szükséges a szűrésekhez szükséges műszerek beszerzése, valamint az egészséges életmódra való nevelés is. Egészségügyi ellátás: - területi körház aktív ágyszám (db): .................................................... 320 - ágykihasználtság (%): ...................................................................... 68,8 - krónikus ágyszám (db): ..................................................................... 120 - ágykihasználtság (%): ...................................................................... 40,2 - Legnagyobb ellátási területek (fő/év): · Cardiológia, diabetológia, EEG .................................................... 129.620 · CT ............................................................................................. 125.870 · Nőgyógyászat ............................................................................. 108.597 A közelmúltban korszerűsített Területi Kórházban pillanatnyilag 513 ágyon 77orvos, 497 egészségügyi szakdolgozó, 269 műszaki, - gazdasági alkalmazott gondoskodik a ellátási területünkön élő közel százhuszonnyolcezer fő gyógykezeléséről. A végbement egészségügyi átalakítások (reform) után csökkent a kapacitás, ugyanakkor megmaradt az ellátási struktúra, s az intézmény területi kórhá z státusza. Átadás előtt áll a SÜRGŐSSÉGI Betegellátási Központ A háziorvosi (10), gyermekorvosi (4) és fogászati (6) ellátást vállalkozó orvosok látják el az önkormányzattal kötött területi ellátási szerződés alapján. 31

A házi és gyermekorvosi központi -ügyeleti, védőnői, iskola -egészségügyi, szociális ellátási (családsegítés, házi -gondozás, szociális étkeztetés, fogyatékosok nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, hajléktalanok átmeneti szállása, szenvedél ybetegek ellátása, támogató szolgáltatás, szociális foglalkoztatás), gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás feladatokat az önkormányzat a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulással együttműködve egy komplex intézmény irányítása alá szervezte 2008. január 1-től. Néhány feladatot a kistérségi önkormányzatok településeire kiterjedően is ellát a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka nevű intézmény.

2.5.3

Kultúra és közművelődés

Kulturális, művelődési intézmények · · ·

Képes Géza Városi Könyvt ár Szatmár Múzeum Városi Művelődési Központ

2.5.4

Igazságszolgáltatási, funkciók ellátása

államigazgatási

és

közigazgatási

A városban több évtizede igazságszolgáltatási (bíróság, ügyészség) államigazgatási és közigazgatási szervek működnek, amel yek ellátják nemcsak a város, hanem a térség jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit. A Mátészalkai Városi Bíróság 1897-ben épült Nonn Gyula építész tervei alapján. Akkor még Szatmár megyéhez tartozott Mátészalka, Szatmárnémeti törvényszékhez Fehérgyarmattal együtt. Épü letének komplex akadál ymentesítés kivitelezési munkái az ütemterv szerint 2009. június 10. napjával fejeződtek be „a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esél yű hozzáférés megteremtése I.” tárgyú pál yázati felhívás (TIOP 3.3.1 -07/1-20080008 számú) keretében. 2007. őszén indult a pál yázat és a tervezés. A munkálatok 2009. március 9. napján kezdődtek meg, mel y során az épület előtt kialakításra került a mozgáskorlátozottak részére fenntartott, útburkolati jellel ellátott parkolóhel y. A parkolótól a bejárathoz v ezető útvonal, mel y burkolati vezetősávval jelzett szilárd, sík, aszfalt burkolatú, falra szerelt táblával is jelölésre került. A bírósági épület emeleti szintjének könnyebb elérése 1 darab korlátozott képességűek és minden ügyfél és dolgozó számára is használható hidraulikus személ yfelvonó beépítésével vált megoldottá. Az így kialakított környezet nem kizárólag a fogyat ékos személ yek életkörülményeit javítja, hanem a babakocsit használó, az időskorú, a beteg emberek mindennapjait is megkönnyíti. A projekt megvalósulása révén mind a fogyatékossággal élő személ yek, mind pedig valamennyi ügyfél részére kedvezőbbé vált a bíróságokon való megjelenés, jogaik képviselése, ügyeik intézése. 32

A Városi Ügyészség elhel yezése a Mátészalkai Rendőrkapitányság épületén belül valósul meg. A Mátészalkai Rendőrkapitányság épülete a város szívében az 1970 -es évek építési sajátosságai szerint, de az elmúlt években a mai kor elvárásai szerint felújított és megszépült épületben található. A Mátészalkai Rendőrkapitányság a bűnüldöz ési, államigazgatási és rendészeti feladatai 890,91 km2, 92,3/fő/km2 népsűrűségű területen 38 település, közöttük három város illetékességi területén látja el. Mindezeket figyelembe véve a Mátészalkai Rendőrkapitányság a megyeszékhel y után a második legn agyobb szerv a megyében. Illetékességi területünk - mint nagyobb egység - Mátészalka város és kistérsége ill. Csenger valamint Nagyecsed városok kistérsége. Határ menti elhel yezkedésünkből adódóan a Román Köztársasággal 50 km hosszúságú határszakaszunk va n, mel yen két átkelő működik, ezen kívül területünket 77 km hosszú szakaszban főútvonalak (41. sz., 49. sz., 471. sz., 491. sz.) érintik. A városban működő államigazgatási szervek működési feltételei megfelelnek, a Rendőrség és Határőrség integrációjával j elentős mértékben javultak a közrendközbiztonság ellátásának feltételei, a felújított épületben történő elhel yezéssel az ügyfelek kiszolgálása. A személ yi állomány bővült, a technikai feltételek jelentős mértékben javultak. Az Önkormányzat minden évben együttműködési megállapodás keretében támogatja a Városi Rendőrkapitányságot és a civil szervezetként működő Polgárőrséget. A Mátészalkai Körzeti Földhivatal elhel yezkedése és épületének korszerűsége szintén nagyon jól megfelel az ügyfelek kiszolgálásának tekintetében. A földhivatalok alapfeladata az ingatlan -nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a földvédelem, földértékelés és földminősítés, a földmérés és térképezés hatósági feladatainak végrehajtása. A földhivatalok ingatlanügyi hatóságok, tevékenységüket a földügyi szakigazgatás témakörébe tartozó jogszabál yok szerint végzik. Jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztál ya felügyeli és irányítja tevékenységüket. Megyénkben hat körzeti földhivatal működik: Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nyíregyházán és Vásárosnaményban. Ezek a körzeti földhivatalok jogi személ yek, részben önálló gazdálkodású szervek, a megyei földhivatal szakigazgatási intézményei. A Munkaügyi Központ elhel yezése és az ügyfelek kiszolgálása viszonylag megfelelő. Problémát okoz a Központ körüli parkolás. Az épület korszerűsége megfelelő, akadál ym entesített. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrejötte a z államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 7. b) pontja alapján elindult átszervezési folyamat egyik eredményeként 2007. január 1-jén létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Az MgSzH Központ az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, az MgSzH területi szerveinek illetékességi területe pedig - amennyiben jogszabál y másként nem rendelkezik - a nevében megjelölt közigazgatási területre terjed

33

ki. Elhel yezése és működési feltételei nek biztosítása megoldott, a város szívében a Körzeti Földhivatal közelében található. Mintegy tíz éve a dekoncentrált igazgatási szervek tekintetében APEH kirendeltséget hoztak létre a városban annak érdekében, hogy az ügyfelek lakóhel yükhöz közelebb rés zesüljenek igazgatási szolgáltatásban. E kirendeltségek elhelyezési feltételei és az ügyfélkiszolgálás kulturáltsága nem biztosított teljes mértékben. Mátészalka város, mint a statisztikai körzet központja, a Polgármesteri Hivatalával jelentős számú térségi igazgatási feladatot is ellát azon túl, hogy mint közigazgatási szerv a hel yi önkormányzatot kiszolgálja. Kiemelendő az ügy- és ügyfélforgalom nagysága miatt az Okmányiroda, a Gyámhivatal és az építésügyi hatósági feladatok ellátása , stb. A hatósági feladatok, amel yek jelentős mértékben a jegyzőhöz vannak telepítve, tendenciájukban növekednek. Jelen pillanatban is a központi közigazgatási szervek, illetve a szakmai szervezetek mintegy 1.000 hatáskör körzetközpont jegyzőhöz való telep ítését tervezik, amelyek egy része kormányrendelet, jelentősebb része törvény módosítását igényli. A további várható feladatok ellátására, fogadására a tárgyi, személ yi és technikai feltételekkel fel kell készülni. Sajnos az a tapasztalat, hogy ezeket a kimondottan állami feladatokat az állami költségvetésből kapott normatív finanszírozás csak kb. 50% -ban fedezi és azt Mátészalka Város Önkormányzatának költségvetéséből kell kiegészíteni. A Polgármesteri Hivatal épületének az ügyfélfogadás tekintetében felme rülő feltételeit tovább kellene javítani, meg kellene oldani az épület energia ellátásának (fűtés, elektromos ellátó rendszer) rendszerének felújítását. A városrehabilitáció projekt keretében megvalósítandó „új” Hivatali épület, amel y egy iskola átalakítás ával fog megtörténni, minden rekonstrukciós problémára megoldást kínál, egy energiatakarékos, fenntartása költséghatékonyabb, valamint ami fő szempont, hogy sokkal ügyfélközpontúbb. Összességében megállapítható és várható, hogy a kistérségi központ államigazgatási és közigazgatási szerveinek feladat - és hatásköre fol yamatosan növekszik egyrészt a megyei, másrészt a települési szintről kerülnek hozzájuk át a feladatok. Ezek ellátásának feltételeit meg kell teremteni. Az önkormányzati feladatellátás politika i és szakmai felülvizsgálata fol yik, a kötelező és önként vállalt feladatokat, hatásköröket differenciáltan a település nagyságához és teljesítőképességéhez kívánják igazítani. Ez az elkövetkező időben jelentős feladatátrendeződést fog jelenteni az önkormányzatok között, amel yben Mátészalka Város Önkormányzata a területfejlesztési, közszolgáltatási és térségi igazgatási funkcióját a térségre vonatkozóan is meg kívánja tartani, illetve meg kívánja erősíteni. Jelen pillanatban is tendencia - az állami ösztönz ő finanszírozás miatt is -, hogy az önkormányzatok egyre több feladatot közösen, többcélú kistérségi társulás formájában látnak el. Ez várhatóan a jövőben is erősödni fog. Mátészalka Városban működő intézmények és illetékességi területük 34

5. táblázat

IINTÉZMÉNY

IILLETÉKESSÉGI TERÜLET

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatala

26 település

Állami Népegészségügyi Szolgálat (ÁNTSZ) APEH Megyei Kirendeltség

és

Tisztiorvosi

4 kistérség (Mátészalka, Csenger, Nyírbátor, Fehérgyarmat)

Igazgatósága

Mátészalkai

26 település

Körzeti Földhivatal

38 település

Polgárvédelmi Kirendeltség

27 település

Rendőrkapitányság

38 település

Tűzoltóság

27 település

Mátészalkai Városi Bíróság

43 település

Mátészalkai Városi Ügyészség

43 település

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Mátészalkai Kirendeltség

26 település

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

37 település

35

2.6

Összefoglaló értékelés SWOT analízis

Erősségek

Gyengeségek

A város a Szatmár természetes központja

térség

A kiépített vasúti és közúti kapcsolataival az ország egyéb tájaival, a határon túli területekkel a Csengersimai és a közeli Vállaji határátkelők segítségével Románia, a Záhonyi határátkelő meglétével pedig Ukrajna felé rendelkezik jó kapcsolatokkal Az elhatározott és épülő M3-as autópálya közelsége, az arra való jó kapcsolat segítségével a helyzeti energiája növekszik

A főút-kapcsolat további fejlesztésének elhúzódása miatt még mindig kedvezőtlenek a település elérési mutatói A Záhonyi határátkelő csak rosszul kiépített összekötő utakon keresztül érhető el, ez az irány a fő európai közlekedési tengelytől kissé kiesik A térség összekötőút-hálózata hiányos, nyomvonalában nem, korszerű, műszakilag elavult

A Záhonyi és a Barabási új határátkelő is felértékeli Mátészalkát és térségét

Az egyetlen kétszámjegyű főút a városon keresztül halad, és a rá csatlakozó 3, illetve 4 számjegyű utak csomóponti kapcsolata az elsőrendű főúttal rossz kiépítésű

Az OTRT vasúthálózata szerinti egyéb vasúti fővonal /Apafa-NyírbátorMátészalka-Záhonyi/ érinti

Nincs kiemelhető táji-természeti védett környezeti érték csak a térséggel együtt jelent potenciális erőforrást

Termálvízzel és saját vízműkutakkal rendelkezik

A termőföld termőhelyi országos átlag alatti

Idegenforgalom fejlesztése szempontjából kedvező adottságú térségben fekszik, a háttérben kedvező potenciával rendelkező települések vannak

A Tisza idegenforgalmi hasznosítása korlátozott nem jelent számottevő vonzást a városra

Kialakult gyakorlat

speciális

kultúra

és

Gazdasági,kereskedelmi,oktatási egészségügyi és szolgáltatási központ Ipari Park megléte és bővíthetősége

értéke

A vendéglátási, szolgáltatási és a szellemi szolgáltatási szektor kevéssé fejlett Még mindig kicsi a település tőkevonzó képessége,kevés működő tőke, fejletlen a logisztikai szolgáltatás jelentős a kvalifáltabb fiatal nemzedék elvándorlása Nem vagy csak nagyon csekély mértékben alakultak ki a városban a beszállító tevékenységre alakuló KKV-k Kevés a zöldterület

36

Lehetőségek

Veszélyek

A település tágabb térséget tekintve területfejlesztő hatású a tervezet M3 és S (M) 49 gyorsforgalmi utak Logisztikai szerep betöltésére kiváló adottságokkal rendelkezik Nagy munkaerő tartalékokkal rendelkező térségben fekszik Turisztikai potenciál fejlesztése Szálláshelyek építése Az időszaki árvíztározó megléte növeli a biztonságot és a mezőgazdasági termelés is átalakulhat Mezőgazdaság átállása gazdálkodásra, erdősítések

bio-

A kommunális hulladék elhelyezése és kezelése országos program keretében nyer megoldást Mátészalka regionális elhelyezésre kijelölt

hulladék-

A kialakult ipari tevékenységek kiszolgálására felsőfokú speciális helyi képzés indulhat (optika, optoelektronika, élelmiszeripar)

A gyorsforgalmi és főútfejlesztéseknek,a város jó közúti kapcsolatának korszerű kialakítása elhúzódik A várost és környezetét nem érintik az országos kerékpár-úthálózat elemi Ha nem sikerül intézményesíteni a térségi szemléletet az idegenforgalmi fejlesztések terén akkor elveszítheti a befektetők érdeklődését Ha a regionális hulladékgyűjtő és kezelő telep, valamint a szennyvíz elvezetés és kezelés megoldása elhúzódik Ha a kvalifáltabb fiatal nemzedék elvándorlását nem sikerül megállítani A regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város és a kistérség szükségletei, igényei Az Uniós források 2013-tól jelentősen csökkennek, amennyiben a Város nem tudja ezen átmeneti időszakban kiépíteni és kihasználni a lehetőségeket, befektetői vonzóképessége csökkenni fog

Humán erőforrás-program keretében a munkaerő tartalék átképzése Növekszik az alternatív energia előállítása iránti igény A Strukturális Alapok révén 2013-ig növekednek a rendelkezésre álló fejlesztési források Városfejlesztési Társaság lehetőséget teremt a befektetők minél erőteljesebb bevonására

37

3 A városrészek elemzése Az alábbiakban Mátészalka városszerkezetét fogjuk áttekinteni, bemutatva a város főbb részeit, amelyek a későbbiek során a városfejlesztés akcióterületeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét, azonban az érvényben levő Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció (a továbbiakban HTTK), a Rendezési Terv (RT)- illetve Helyi Építési Szabályozási (HÉSZ) tervekre támaszkodik . Az IVS felhasználja a HTTK elemzéseit, a várható tendenciák hatásait és a célrendszerével teljes koherenciában van. Az IVS - ben feltárt és javasolt beavatkozásokat, projekteket megvizsgáltuk, hogy milyen összhang van a RT és a HÉSZ jelenlegi állapotával és hol szükséges azok módosítása. Az áttekintésnek ugyancsak része a statisztikai elemzés. A városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltéréseket fogjuk vizsgálni és röviden magyarázni 1.Grafikon a lakónépesség városrészenkénti megoszlásáról

38

2. Lakásállomány városrészenkénti megoszlása

4. Mátészalka funkció ellátottsága

39

Város Funkcióellátottsági Térképe

Piac Kiskereskedelmi üzletek Bankok,

10

Élelmiszer üzlet

48

Összesen

4. Szegregátum

3. Szegregátum

2. Szegregátum

1. Szegregátum

Nyugati városrész

Gazdasági funkciók: 1

1 269

Déli városrész

Keleti városrész

Északi városrész

Megnevezés

Városközpont

Városrészek

2

117

82

15

20

503

32

18

7

15

120

3

108

10

Közüzemi szolgáltató jelenléte, iroda

2

2

1

Textillel foglakozó boltok

58

35

11

1

Áruház, szuper-hiper market

1

2

1

2

5 6

Ipartelep

2

2

Ipari, vállalkozói park

1

1

logisztikai központ

1

1

Innovációs központ, Irodaház

2

2

1

1

4

10

15

128

Panzió

2

Szálloda

1

vendéglátó egységek száma

51

31

távolsági autóbusz-megálló

1

5

1 21

Közlekedési, távközlési funkciók 2 2

10

Buszpályudvar

1

1

vasútállomás

1

1

postahivatal, fiókposta

1

1

helyi autóbuszjárat

2 van

tömegközlekedés egyéb

nincs

benzinkút

2

1

taxi szolgáltatás

1

4

van

van

közüzemi vízhálózat, léte,

van

Városi TV

van

zárt szennyvíz csatorna-hálózat

van Közösségi funkciók

önkormányzati közművelődési könyvtár

1

1

művelődési otthon jellegű intézmény

2

2

kulturális központ

1

1

színház

1

1 nincs

Mozi Múzeumi intézmény Sportcsarnok,

1

1

1

1

Sport létesítmény szabadtéri

2

1

3

Szabadidő csarnok

nincs

Élménypark

nincs

Játszótér Rendezvénytér

1

1

Uszoda

1

1

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók önkormányzat és okmányiroda

1

Körzeti Földhivatal

1

1 1 1

FVM Hivatal Állat és növényegészségügyi állomás

1

Biróság Rendőrség

1

1 1

1

1

1 1

FETIVIZIG APEH városi kirendeltsége

1

1

Polgárőrség

1

ÁNTSZ városi hivatal ügyészség

1

1

1

1

Munkaügyi központ

1 1

1

Tűzoltóság

1

1

Humán szolgáltatási funkciók körzeti,háziorvosi rendelőhely gyógyszertár

2 4

1

1

2 6

40

5. Ksh városrészi adatok

41

3.1

Mátészalka városrészei

Piros: Városközpont Városrész Sárga: Északi Városrész Zöld: Keleti Városrész Kék: Déli Városrész Lila: Nyugati Városrész

42

3.2

Az egyes városrészek bemutatása és elemzése

3.2.1

Városközpont

A városrész indikátorai

társadalmának

Lakónépesség Állandó népesség

/

és

lakásállományának

népszámlálási

Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen belül a 0-14 évesek belül a 15-59 belül a 60 év aránya évesek aránya felettiek aránya

5983 fő

16,8%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Felsőfokú végzettségűek a 25 Lakásállomány éves és idősebb népesség arányában

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

18,2%

16,8%

2 424 db

10,9%

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak Foglalkoztatott aránya a 15-64 nélküli háztartások éves népességen aránya belül

46,9%

13,2%

51,0 %

68,5%

14,7 %

36,4%

A városközpont Mátészalkán minden szempontból központi szerepet tölt be, a Lakónépesség 32,2%, a 6719 lakásból 2424 található itt. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, öregedő városrész, a képzettségi és jövedelmi viszonyok szempontjából viszont már kedvezőbb a városi átlaghoz képest. A városrész történelmi fejlődésének és viszonylag kis-közepes méretének megfelelően egyközpontú, funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki, amit jól jellemez, hogy ebben a városrészben található: · a humánszolgáltatási funkciók többsége (71%), 43

· 6 állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkció (50%), · 6 közösségi funkció (40%), · a közlekedési, távközlési funkciók 10%-a, · a 443 gazdasági funkciót betöltő egység a város 49,6%-a A funkciók ellátásához kapcsolódó infrastruktúrák többsége mind műszakilag mind építészetileg is elavult, korszerűtlen, fenntartásuk költséges. Közepesen magas a közlekedés által okozott környezet terhelés, rendkívül kevés a magas színvonalú vendéglátóhely és a szálloda. A magas funkcióellátottság miatt kedvező a foglalkoztatási viszonyokat értékelő mutatók. A statisztikai adatokból látható, hogy a városközpont közösségi és közigazgatási központ. A városközpont jelentős hiányossága, hogy nem rendelkezik a város turisztikai kínálatát és a kereskedelmét támogató sétáló utcával és az ehhez kapcsolódó gyalogos övezettel.

Városrészi SWOT elemzés Erősségek Kiépült infrastruktúra úthálózat, csatornázás) Funkcióellátottság elhelyezkedése

Gyengeségek (járdák,

Egyes utcákban a belvíz és felszíni vízelvezetés fejlesztésre szorul

koncentrált

A városközpont a legtöbb egykori polgári épületeinek homlokzata felújításra szorul

A városrészben található történelmi nevezetességek, a turisztikai potenciál nagy része A városrész elérhetősége kedvező (busz, és vasútállomás) jó kereskedelmi, szolgáltatási ellátás

A Főtér rekonstrukcióra vár Sok közintézmény fűtési rendszere korszerűtlen nem energia-hatékony A városi átlagnál elöregedettebb a városrész társadalma. nincs kerékpárút Kevés üres telek – mély fekvésű területen található Nincs igazi sétálóutca Kevés a vendéglátóhely

Lehetőségek

Veszélyek

44

A turisztikai potenciál erősödése, további befektetések megjelenése, ennek révén a Városközpont rekonstrukciója

A régi épületek további leromlása

Az Önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások növekedését fogja eredményezni Az egészségügyi szakellátó központ korszerűsítése erősíti a kistérségi vezető szerepet

3.2.2

Északi Városrész:


/


3 453 fő

18,7%




24,5%

16,6%

1 135 db

14,1%




50,0%

19,9%

47,8%

70,0%

11,3%

32,3%

A városrész Mátészalkában nem tölt be központi szerepet, a lakónépesség 18,0%, a 6719 lakás állományból 1135 található itt. A lakosság korösszetétele hasonló a városközpontéhoz, a képzettségben is szinte azonos mértékű viszont jövedelmi viszonyok szempontjából viszont kedvezőbb a városi átlaghoz képest. 45

A városrész funkcióellátottságának értékelése. A város egyközpontúságának megfelelően nem alakult ki funkciókkal betöltött alközpont, és funkci óellátottság is drasztikusan csökken a városközponthoz képest. Ez természetes is, mivel a térbeli elhel yezkedés nem indokolja ezt. A városrészben · Nem található humánszolgáltatási, állami, és közösségi funkció, · a közlekedési, távközlési funkciók 38,8% -a, · a gazdasági funkciót betöltő egységek 24% -a található itt. A városközpont után itt található a legtöbb gazdasági funkció Az Északi városrészt döntően magántulajdonban lévő ingatlanok alkotják, mel yek kertváros jellegű városi struktúrává állnak össze, ennek megfelelően a városrész szerkezetét és funkcióját tekintve is homogén. Legjelentősebb a lakófunkció jelenléte, mel y oktatási funkcióval egészül ki. A városrész karakteres, kertvárosi jellegét megőrizve a városba betelepülni szándékozók célpontjává v álik. A fejlesztés során a városképi anomáliák és az infrastrukturális hiányosságok felszámolásra kerülnek. Városrészi SWOT Analízis

Erősségek Általában jó infrastruktúra

Gyengeségek állapotú,

kiépült

Viszonylag sok terület tárható fel és osztható ki lakótelkenként Fiatal, fejlődő lakóterületek jelenléte, jelentős szabad területek a továbbfejlődésre a város keleti oldalán A városrész kedvező társadalmi, lakásállománnyal kapcsolatos, és foglalkoztatottsági mutatókkal bír

Lehetőségek További magánerős építkezések folyatódása a városrészben

A járdák és a felszíni vízelvezetés és egyes utak állapota kívánnivalókat hagy maga után A feltárandó telkeknek sok a tulajdonosa, így nem kezelhető egységes egészként Az utak és közművek hiánya a kiosztható telek területeken Kevés park és játszótér

Veszélyek A beépítetlen területek zárványként maradnak meg a városrészben

A kereskedelmi szerepkör további erősödése 46

3.2.3

Keleti városrész:


/


4 059 fő

18,5%




24,8%

14,6%

1 512db

9,4%




50,8%

19,9%

46,5%

67,0%

14,6%

41,5%

A városrész Mátészalkában nem tölt be központi szerepet , a lakónépesség 22%, a 6719 lakás állományból 1512 található itt. A lakosság korösszetétele hasonló a városközpontéhoz, a képzettségben is szinte azonos mértékű viszont jövedelmi viszonyok szempontjából viszont kedvezőbb a városi átlaghoz képest. A városrész funkcióellátottságának értékelése. A város egyközpontúságának megfelelően nem alakult ki funkciókkal betöltött alközpont, és funkcióellátottság is drasztikusan csökken a városközponthoz képest. Ez természetes is, mivel a térbeli elhel yezkedés nem indokolja ezt. A városrészben · Nem találhatóak a közlekedési, távközlési funkciók · Humánszolgáltatási , állami, és funkciók a városközpont után a legnagyobb számban jelennek meg · a gazdasági funkciót betöltő egységek 15%-a található itt. A Keleti városrész jellegét tekintve hasonló az Északi városrészhez a lakóingatlanok túlsúl yát illetően, ugyanakkor nem rendelkezik azzal a 47

homogenitással, ami az előbbi városrészt jellemzi. A kertvárosias jellegbe itt hel yenként kereskedelmi épületek vegyülnek. A legfontos abb épített adottság a városnak eme részében található strandfürdő. A városban itt a legmagasabb a zöldfelületek aránya, ami elsőre kedvezőnek is nevezhető, azonban ezek állaga az évek során jelentősen megromlott. A területen lévő közparkok és rekreációs övezetek jobb kihasználására lenne szükség, amit a városfejlesztési stratégia is rögzít. Az Északi városrészhez hasonlóan a Keleti városrész is kertvárosias jellegű, döntően családok által lakott terület, mel y a lakosság alapvető igényeinek megfelelően igényli a jól működő városrészen belüli közlekedési infrastruktúrát. Ez nem csak a városi utak minőségi fejlesztését jelenti, hanem a kertvárosi jellegből kifol yóan intenzíven használt gyalogos és kerékpáros utak minőségi és mennyiségi fejlesztését is szüksé gessé teszi.

Erősségek

Gyengeségek

Általában jó infrastruktúra

állapotú,

kiépült

Viszonylag sok terület tárható fel és osztható ki lakótelkenként Termál víz

A feltárandó telkeknek sok a tulajdonosa, így nem kezelhető egységes egészként Az utak és közművek hiánya a kiosztható telek területeken

Rekreációs környezet Zöldfelület legnagyobb része itt található Város területi helyszíne

növekedésének

Lehetőségek

Veszélyek

További magánerős építkezések folyatódása a városrészben

A beépítetlen területek zárványként maradnak meg a városrészben

Gyógyfürdő fejlesztése Lakóingatlanok számának növelése Szabadidő helyszíne

park

kialakításának

48

3.2.4

Déli városrész:


/


545 fő

21,1%




28,7%

8,5%

189db

30,2%




55,9%

23,7%

42,5%

62,0%

16,9%

53,3%

A városrész Mátészalkának legalacsonyabb lélekszámú területe a lakónépesség 3%, a 6719 lakás állományból 189 található itt. A lakosság korösszetétele eltér a város más településrészeihez képest, a képzettségben is szinte azonos mértékű viszont jövedelmi viszonyok szempontjából viszont kedvezőbb a városi átlaghoz képest. A városrész funkcióellátottságának értékelése. A város egyközpontúságának megfelelően nem alakult ki funkciókkal betöltött alközpont, és funkcióellátottság is drasztikusan csökken a városközponthoz képest. Ez természetes is, mivel a térbeli elhel yezkedés nem indokolja ezt. A városrészben · Nem találhatóak a Humánszolgáltatási, állami, és funkciók · közlekedési, távközlési funkciók 19% -ka található itt · a gazdasági funkciót betöltő egységek területén szintén a legalacsonyabb A déli városrész lakófunkcióját tekintve j elentősen elmarad a város többi hasonló területétől. A lakófunkció közel sem ol yan jelentős, ugyanakkor lehetőség mutatkozik a közösségi és kereskedelmi funkciók kibontakoztatására. Ezek elsősorban a vásárcsarnok és piactér kialakításával, környezetének re ndezésével, valamint a meglévő épített infrastruktúra 49

rendezett állapotba hozásával oldhatók meg. Egy fejlett környezetben üzemeltetett jelentős piac húzóhatást gyakorolhat a kistérség és a városi vállalkozásokra egyaránt.

Erősségek

Gyengeségek

Nagy mozgástér rendezését illetően

a

terület

rendezetlen területek Infrastrukturális hiányosságok Megközelíthetőség

Lehetőségek

Veszélyek

További magánerős építkezések folyatódása a városrészben

Megközelítése nehéz marad

Piaccsarnok építése Kerékpár Út kialakítása

3.2.5

Nyugati városrész:


/


4 221fő

17,9%

68,4%

13,7%




24,6%

11,8%

1 363db

13,7%




53,5%

18,7%

44,2%

35,4% 50

A városrész demográfiai mutatók tekintetében inkább a keleti , gazdasági funkciók ellátottsági szempontokból inkább a déli városrészhez hasonlít, a lakónépesség 23%-ka él itt, a 6719 lakás állományból 1 363 található. A lakosság korösszetétele eltér a város más településrészeihez képest, a képzettségben is szinte azo nos mértékű viszont jövedelmi viszonyok szempontjából viszont kedvezőbb a városi átlaghoz képest. A városrész funkcióellátottságának értékelése. A város egyközpontúságának megfelelően nem alakult ki funkciókkal betöltött alközpont, és funkcióellátottság i s drasztikusan csökken a városközponthoz képest. Ez természetes is, mivel a térbeli elhel yezkedés nem indokolja ezt. A városrészben · a Humánszolgáltatási, állami, és közösségi funkciók ból egy található · közlekedési, távközlési funkciók az északi városrésszel megegyezően magas · a gazdasági funkciót betöltő egységek csupán 7%-jka található itt. Mátészalka ezen részén a két legkiemelkedőbb funkció az oktatás és a gazdaság. Az előbbi jelenléte a területen lévő középfokú oktatási intézményeknek köszönhető, míg a z utóbbi az itt található ipari park miatt jelentős. A város ipari parkja már évek óta sikeresen vonzza a befektetőket, jelentős mértékben betelepült. Az itt működő vállalkozások szerkezete nem homogén, hiszen a cégek körében ugyanúgy képviseltetik maguka t a nagy foglalkoztatási hányadú, magas árbevételű multinacionális cégek, mint a kisebb hel yi érdekeltségű vállalkozások. A városvezetés célja az ipari park további bővítése, és ott flexibilis konstrukciók és előnyök biztosítása a gazdasági szervezetek fel é. Városrészi SWOT Analízis Erősségek

Gyengeségek

Sikeres befektető ösztönzés

Infrastrukturális hiányosságok

Speciális Ipar letelepedése

Csapadékvíz elvezetési rendszer

Lehetőségek

Veszélyek

Ipari park területének bővítése Városi fejlesztése

Megközelítése nehéz marad

sportlétesítmények

Zöldfelület növelése

51

4 Mátészalka Anti Szegregációs helyzetértékelés 4.1

Szegregátumok területi azonosítása

Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Mátészalka város Anti-szegregációs tervét, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Város rehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutatók alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink).

Mátészalka esetében elmondható, hogy a KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint négy terület minősül szegregátumnak, a 2001-es viszonyoknak megfelelően.

52

53

54

Az egyes szegregátumokat megvizsgálva különösen nagy eltérés mutatkozik az iskolázottságban, a gazdasági aktivitásban, a lakások minőségi mutatóiban. Az 1. számú terület minden mutató tekintetében a leginkább veszélyeztetet terület. A helyszíni bejárások nem csak a látható infrastrukturális elmaradottságot teszik egyértelművé, de az itt élő lakosság státusza is rendkívül alacsony. Az itt élők 95,9 %a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami tovább rontja a munkába állás esélyeit. A lakóterületen nincs nyilvántartva felsőfokú végzettségű lakos, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert roma értelmiséggel a társadalmi integráció eredményesebb lenne. A táblázatból jól látszik, hogy erősen leromlott állapotú területről van szó, hiszen a lakásállomány közel 67,8%-a alacsony komfort fokozatú lakás. A szegregált terület a város legszélén a vasút által fizikailag is elválasztott perem területen helyezkedik el. A 2,3,4 szegregátumként megjelölt terület ugyan eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit, és lakosság szám is meghaladja a 100 főt, de a 2008 évi segélyezési mutatók, a lakás állomány fizikai állapota arra engednek következtetni, hogy felül kell vizsgálni e területek státuszát. 4.2

Lakáskörülmények, infrastrukturális ellátottság 1. szegregátum (Cinevég)

A lakóterületen található házak többsége szoba-konyhás, éléskamrával ellátott lakások, ahol a WC-k a csatornázás hiánya miatt az udvarban találhatók. A 2001-es adatok szerint 90 a jelenlegi adatok szerint 127 lakás van, melyből 32 szociális bérlakás. A bérlakásokban az elmúlt 10 évben felújítás nem volt. A bérlakásokban élők gyakorlatilag segélyből élnek a bérleti és közüzemi díjakat gyakorlatilag nem tudják fizetni, ennek ellenére egy esetben volt kilakoltatás. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek, a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóterület felszámolása nem lehetséges, a magántulajdonban lévő lakások értéke olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők nem tudnának másikat vásárolni, cserelakással pedig nem rendelkezik az önkormányzat. 2. szegregátum A lakóterületen a 2001-es adatok szerint 54 db lakás található, bérlakás nincs a szegregátumban. A lakóterület felszámolásának nincs értelme, a terület szervesen beintegrálódik a városi szövetbe. A magántulajdonban lévő lakások értéke nem olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők ne tudnának másikat vásárolni, ennek ellenére a térbeli mobilizáció nem jellemző. Az itt élők nem tartoznak a legalacsonyabb státuszú réteghez, képesek saját erőből lakásaik felújítására és környezetük rendezésére. Helyszíni felméréssel pontosítani szükséges a terület státuszát, hogy valóban szegregálódott a terület. A szegregátumban az Irinyi út, Deák köz és Deák utak kiépítettsége kirívóan rossz. 3. szegregátum A lakóterületen a 2001-es adatok szerint 94 jelenleg lakás található, melyből 42 db bérlakás. A házak 55,6% alacsony komfortfokozatú. A bérlakásokban élők jellemző, hogy a tehetősebb személyek saját forrásból bérlakásaikat korszerűsítik. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek, a felújításra, tereprendezésre van anyagi forrásuk. A 55

lakóterület felszámolásának nincs értelme a terület szervesen beintegrálódik a városi szövetbe. A magántulajdonban lévő lakások értéke nem olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők ne tudnának másikat vásárolni, ennek ellenére a térbeli mobilizáció nem jellemző. 4. szegregátum A 2001-es adatok szerint 39 lakás van, melyből 16 szociális bérlakás. A területen élőkre nem jellemző a hátralék és a nemfizetés. A lakóterület felszámolása nem lehetséges, a magántulajdonban lévő lakások értéke nem olyan alacsony, piaci áron értékesíthetőek, ennek ellenére a térbeli mobilizáció nem jellemző. 4.3

Infrastrukturális ellátottság

A 2,3,4 területen a víz, elektromos hálózati gerincvezeték rendszer teljes mértékben, a szennyvíz gerinc-vezeték néhány utca kivételével kiépített. Az 1 területen azonban a víz és villany kivételével nincs kiépített közmű. Mindezek a szolgáltatások a privatizáció óta döntően azon területeken épülnek ki, amelyeken a fizetőképes kereslet biztosítható. A közüzemi költségek miatt a gerinchálózatra történő bekötés nagyon sok lakás esetében nincs megoldva, a tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat, a villanyórát is több helyen leszerelte a szolgáltató. Mátészalka városban a szemétszállítás kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás. A szegregált területek nagy részén azonban az önkormányzat- figyelembe véve az itt élők nehéz anyagi helyzetét – csoportos és térítésmentes konténeres szemétszállítást biztosít. Ezen feltételek biztosítása ellenére az utcák és utcavégek rendszeresen elszemetesednek, melyek évenként 2-3 akció keretében melyet a kisebbségi önkormányzat szervez, de az önkormányzat saját költségén számol fel. Az utcákban elhelyezett konténerek számát és az ürítések gyakoriságát igény szerint felül kell vizsgálni. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. Az önkormányzat a közkifolyók számát nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel nem kívánta növelni. Az utak kiépítettsége az 1. területen katasztrofális a többi területen lényegében megfelel a városi átlagnak. Az utak burkolattal történő ellátása összefügg azzal az önkormányzati rendelettel miszerint csak ott támogatott az út aszfaltozása ahol már ki van építve a teljes közmű és a lakók – akár több hónapos kamatmentes részletfizetési lehetőséggel is - hozzájárulnak az út megépítéséhez. A részben kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése más városrészekhez képest rendkívül elhanyagolt. Ennek következménye, hogy a vízelvezető árok eltűntek, a csapadék elvezetése és szikkasztása nem megoldott. Az 1 terület terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra …. db városi szinten … db, a vendéglátóhelyek száma ugyan megfelel a városi átlagnak, de ezek az egységek rendkívül alacsony színvonalúak. Az 1-es területen még az alacsony színvonalú vendéglátóhelyek sem maradtak meg. Gazdasági vállalkozás a sorozatos vagyon elleni szabálysértések és bűncselekmények miatt kénytelen volt tevékenységét megszüntetni. 56

A lakóterületeken élő roma kisebbségnek nincs közösségi helye, ahol programokat tudnának szervezni. A történelmi egyházak sem tartanak istentiszteletet, de egyéb rendezvények is csak egy funkció vesztett leromlott épületben kerülnek megszervezésre. A legfontosabb feladat az lenne, hogy megteremtődjenek a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvezőbb feltételek. A probléma csak komplex módon oldható meg 4.4

Foglalkoztatottság

A roma lakosság foglalkoztatására vonatkozóan Mátészalkai viszonylatban sem áll pontos statisztika a rendelkezésre. A jelenlegi helyzetet tekintve, a lakóterületeken élőkre vonatkoztatva az aktív korúak szakmai iskolai végzettsége, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma jelentősen eltér. Az 1. területen a nagy többség legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és többségük inaktív, rendszeres jövedelemmel, bejelentett munkahellyel nem rendelkezik. A többi területen némileg kedvezőbb, de jóval a városi átlag alatt van. A szociális és megélhetési problémák oka a rendszeres jövedelemszerzéshez történő hozzáférés hiányában és a munkaszocializáció alacsony színvonalában keresendő. A munkavállalók többsége Mátészalkai lakos, mely azt jelenti, hogy ha lenne elegendő munkahely és a képzettségi színt magasabb lenne, gyakorlatilag minden munkavállaló el tudna helyezkedni, azonban ezzel a munkavállalók egy része nem tud, a másik része pedig nem akar élni. Másrészről a szocializációs problémák jelentik az akadályt a munkavállalási hajlandóság alacsony színvonalában. A több generációs munkanélküli családokban élő fiatalok nem rendelkeznek a munkára való nevelés és nem utolsósorban munkába állási „kényszer” mintájával. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselői ismerik és felismerték e probléma „22-es csapdáját” de ennek feloldása csak igen hosszú idő és következetes munkával oldható meg melyben szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak, és a roma társadalomnak. Az „Út a munkához” program keretében módosított - 2009. január 1-től hatályos jogszabályok célja, hogy elősegítse az önkormányzatok új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikájának megvalósítását. A program fő célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ugyanakkor a programban való részvétel nem ösztönzi a programba bekerülteket, hogy magasabb képzési formában vegyenek részt lehetővé téve a programból történő kilépésre. A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15-ig, 2009-ben április 15-ig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A Közfoglalkoztatási Terv egyéves időtartamra szól és tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. 57

Az 1.szegregátumban a foglalkoztatottság szinte a közfoglalkoztatásra terjed ki. Az itt élők örömmel veszik a közcélú munka lehetőségét, itt ennek a munkának a visszautasítása ebben az évben nem történt. Mátészalkán nem Városüzemeltetési KHT van, hanem Szalkatávhő Kft, amely szintén 100 %-ban önkormányzati tulajdonban van. 2008 évben 919 fő mátészalkai lakost tartottak álláskeresőként nyilván, ezek közül 870 személy részesült rendszeres szociális segélyben. 2008. évben közhasznú foglalkoztatott 126 fő volt, támogatás összege 36.500.000 Ft., közcélú foglalkoztatottak száma 107 fő volt, erre fordított összeg 37.569.746 Ft., míg közmunka programban 15 fő vett részt, erre fordított összeg 7.700.000 Ft. 2009. évben negyedéves statisztikai átlagban Mátészalka 286 személyt vont be a közfoglalkoztatásba 4.5

Jövedelmi viszonyok, segélyezés

A családok jövedelmüket főként szezonális munkából származó keresettel egészítik ki. 2008 évben 870 fő részesült rendszeres szociális segélyben, közülük 39 személy egészségkárosodott, 68 személy támogatott álláskereső, és 763 személy aktív korú nem foglalkoztatottként, mely számban szerepel a közfoglalkoztatott személyek száma is. 6 fő részesült időskorúak ellátásában. Közgyógyellátásban 852 fő részesült a városban: 646 személy alanyi jogon, 139 személy normatív jogon és 67 személy méltányosságból. 142 fő részesült ápolási díjban, alapösszegű támogatást 45 fő, fokozott ápolást igénylő hozzátartozó ápolása miatt 43 fő, valamint 54 fő az önkormányzattól méltányossági alapon. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 286 család részesült, 8.878 Ft. összegben átlagban, 272 esetben pénzbeli támogatásként 14 esetben természetbeni támogatásként. Lakásfenntartási támogatásban 577 család részesült normatív alapon, 3.670 Ft. havi átlag támogatási összegben, méltányosságból 430 fő részesült, havi 2.765 Ft. átlag támogatási összegben. Adósságkezelési támogatásban 64 család részesült. Átmeneti segély 368 esetben került megállapításra, temetési segély 77 esetben, köztemetés 16 esetben. Karácsonyra 1.000 fő részesült 3.000 Ft. összegű élelmiszercsomagban az átmeneti segélykeretből. Az önkormányzati bérlakásban élő családok közül 90 család részére került megállapításra lakbértámogatás 3.345.000 Ft. összegben. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 829 gyermek részesült.

4.6

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés,

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Mátészalkán biztosított. Az óvodáskorúakat tekintve a városi önkormányzat minden igényt ki tud elégíteni. Az általános iskolai korosztályt tekintve lakóterületi gyerekek a város iskoláiban tanulhatnak integrált oktatás keretein belül. A gyermekek közül azonban többen – az előírt bizottsági szakvélemény alapján - a város fenntartásában működő sajátos nevelési igényű tanulók nevelésétoktatását végző Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskolába járnak. 58

A térség középiskolás korosztályának képzését a város fenntartásában működő Esze Tamás Gimnázium és a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium végzi. Az Esze Tamás Gimnáziumban a társadalmi igényeknek megfelelően az általános képzések mellett emelt szintű nyelvi (angol, német), matematika, történelem-magyar képzés folyik, s egyedi tantervű biológia-kémia tagozatos osztályokban készíti fel a diákokat a felsőfokú továbbtanulásra. A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégiumban a szakiskolai képzés keretén belül a kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint - az OKJ szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. A szakiskola szakképzési évfolyamain az OKJ-ben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében végez szakképzést. A szakképzési évfolyamokon a tanulókat a szakmai vizsgára készítik fel. A szakközépiskolai képzés keretében a szakképzési évfolyamon az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészíti a diákokat a szakmai vizsgára. A szakközépiskolában a tanulókat felkészíti az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészíti a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Az integráció előkészítésének időszakában az előkészítést végző munkacsoport áttekintette a település hosszabb távú fejlesztésének lehetőségeit, kényszereit. Az intézmények feladatrendszerének és finanszírozásának elemzésekor láthatóvá váltak azok a feladatátrendezési kényszerek, és finanszírozási problémák, melyek egy hosszú távú döntést indukálva az intézményi integráció megerősítését, a feladatok koncentrálását, a feladatellátók számának optimalizálását erősítette. Az integráció előkészítése során elemzésre kerültek a közoktatási törvényből adódó feladatok, azok hatása a város – kistérség oktatási rendszerére: Esélyegyenlőségi, integrációs feladatok; A nem szakrendszerű oktatás bevezetése; A kompetencia alapú oktatási stratégiák kidolgozása meghonosítása; Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. A közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőségi-integrációs feladatrendszer az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér elemzése azt igazolta, hogy pályázati rendszeren keresztül fejleszteni és modernizálni szükséges a közoktatási feladatot ellátó intézményeket az oktatási infrastruktúrát. Ennek keretében Mátészalka Város Képviselő-testülete a 121/2007. (VI. 28.) Kt. számú határozatával a szakképzés megszervezése és egységessé tétele érdekében a Gépészeti Szakközépiskolából, a Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskolából és a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolából egy új, egységes szakképző intézményt hozott létre, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium néven. Az oktató-nevelő munka eredményessége az alábbi területen lett vizsgálva: lemorzsolódások aránya, 59

továbbtanulás aránya, tanulmányi versenyek eredményei, a kompetenciamérések eredményei, SNI és HH/HHH gyermekek tanulmányi eredményességei, A vizsgálat az alábbi megállapításokat tette: Az általános iskolában nincs szegregáció, az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően történt. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között még mindig magas a lemorzsolódás aránya. Növekszik a középiskolába jelentkező HH/HHH gyermekek aránya, de lemorzsolódásuk, kimaradásuk súlyos probléma Az általános iskolák és a gimnázium a kompetenciamérésekben az országos átlag fölött, a szakképző intézmény, ha kismértékben is, de lemaradnak az országos átlagtól. A szociális alapszolgáltatásokat önkormányzati intézmények, és az önkormányzat részvételével működő Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmény biztosítják, tevékenységüket a város egész területére kiterjesztve. A szegregált lakóterületen a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat szakemberei napi rendszerességgel fordulnak meg. A szegregált lakóterület halmozódó szociális problémáit tapasztalva a szociális és gyermekjóléti szakemberek adott területen való jelenléte két féle módon valósul meg: területi munka (családlátogatások): a védőnői -, a gyermekjóléti, és a családsegítő szolgálat családlátogatásainak száma éves átlagban kb. 12.000 alkalom. Ezek 85%- a (becsült érték) a szegregátumban valósul meg. kitelepített szolgáltatások szervezése az elérhetőség könnyítése szem pontjából, pl.: játszóházak, családi napok, nyári napközis tábor, munkaerő-piaci információs napok, nyári gyermekétkeztetés. (valamennyi ingyenes szolgáltatás) Az önkormányzat a közoktatási törvény előírásait is figyelembe véve minden évben áttekinti a beiskolázási körzethatárokat és az esélyegyenlőség megteremtését szem előtt tartja. Nehezíti az ilyen irányú tevékenységet, hogy az integrációra vonatkozó előírások normatív támogatással ösztönözöttek, nincs általánosan érvényes előírás. A városban működő Kálvin János Református Általános Iskola minden tanév elején egy fél osztálynyi gyereket vesz ki a városi iskolahálózatból azzal, hogy felvállalta az integrált oktatást, azonban az iskola sajátosságaiból adódóan a HHH gyerekek száma minimális az iskolában. Ennek következtében a város által működtetett általános iskolákban működő osztályokban az arányok megváltozhatnak, ujjászervezésre lehet szükség. Szintén jelentős változást jelent a városi gyermeklétszámot tekintve a megyei önkormányzat fenntartásában, Mátészalkán működ gyermekvédelmi központ, mely otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett 3-18 éves korú gyermekek, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára. A családi lakóotthonokban élő 110-120 gyermek a város négy általános iskolájába integrálva kap képzést. 60

A fenntartó önkormányzat pályázatot nyújtott be a Képes Géza Általános Iskola bővítésére, felújítására, melynek megvalósítása a közeljövőben megkezdődik. A tartalmi fejlesztések (tantermek, fejlesztő helyiségek, előadók) lehetőséget teremtenek az IKT eszközök fogadására. 2008/2009.

Intézményegység neve

Hátrányos helyzetű tanulók száma (HH)

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (HHH)

Képes Géza Általános Iskola

148

81

Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola

33

7

Móricz Tehetségfejlesztő Iskola

Zsigmond és Általános

163

57

Széchenyi István Általános Iskola

124

21

Esze Tamás Gimnázium

108

12

Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

1476

603

2009/2010.

Intézményegység neve

Hátrányos helyzetű tanulók száma (HH)

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (HHH)

Képes Géza Általános Iskola

140

62

Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola

30

1

Móricz Tehetségfejlesztő Iskola

164

55

Zsigmond és Általános

61

Széchenyi István Általános Iskola

148

34

Esze Tamás Gimnázium

117

14

Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium

1588

698

A lakóterületeken nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik egészséges fejlődéséhez hiányoznak a megfelelő anyagi feltételek, ez a legtöbb családban nincs meg. A lakóterületszerű környezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradásokat eredményez a gyermekeknél a közoktatási rendszerben, ez alapvetően meghatározza előrehaladásukat. A romaság társadalmi hátrányainak nagy része a hatalmas méretű iskolai lemaradásukból származik. Az iskolai végzettség függvényében csökken a munkanélküliség kockázata. Mátészalka város a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 90§-a alapján az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények a működési (beíratási) körzetek meghatározása során eleget tesz a közoktatási törvény 66.§-ban meghatározott előírásoknak. A város elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetértékelését, majd az erre alapozott Intézkedési Tervét, melyet a Képviselő-testület jóváhagyott, és az Antiszegregációs tervben is hivatkozunk. Mátészalka rendelkezik a törvényben szabályozottaknak megfelelően hat évre szóló - az alapfokú oktatást működtető Intézkedési tervvel, mely az integrációs és Anti Szegregációs feladatokat is tartalmazza. 4.6.1

Közlekedési lehetőségek

A tömegközlekedés a két buszjárattal megoldott, egy járat útvonalának meghosszabbítására azonban igény jelentkezett. Probléma, hogy a szolgáltató többször jelezte, hogy a lakóterületről felszálló utasok gyakran nem váltanak jegyet és magatartásukkal zavarják a többi utast. Ennek megszüntetésére a Kisebbségi Önkormányzat felvilágosító munkával ígért segítséget, mely eredménytelen maradt, így az önkormányzat foglalkoztatási jogviszony keretében biztosít felügyeletet a járatokra. 4.7

Összefoglalás

Az elemzések eredményei indokolják az Anti Szegregációs Terv kidolgozását és beépítését az Integrált Városfejlesztési Stratégiába. A szegregátumokban élő lakók többsége szoba-konyhás lakásban él. A lakások alacsony komfortfokozatúak, sok lakásban - annak ellenére, hogy az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat - a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szolgáltató kikapcsolta a villanyt. Az összes lakás csupán 50%-ában építették ki a mellékhelyiséget. A többi lakás lakói a házak mellett kialakított latrinákat használják. Az önkormányzat a területeken lévő lakások bérleti díját alacsonyan tartja, de a jogtalan lakásfoglalókkal szemben - akik rendszeresen adják-veszik az önkormányzati lakások bérleti jogát – nem tud hatékonyan fellépni. Az önkormányzat lakásrendeletében nem biztosít lehetőséget a kedvezményes lakásvásárlásra is. A fennálló hátralékok és a tisztázatlan bérleti jogviszonyok miatt a lakások sem került értékesítésre. A 62

lakáskörülményeket nagyban rontja, hogy a viszonylag szűk alapterületű lakásokba a bentlakók nagyszámú rokonságukat fogadják be. A szegregátumokban az elvándorlás nem jellemző, a lakók tartós bérletre rendezkedtek be. A 193 önkormányzati bérlakásban 102 roma család él, az itt élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, rossz szociális körülmények jellemzik a családok többségét. Azt is látni kell azonban, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Társadalmi, komplex programra van szükség, melybe a szociális segítségnyújtáson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet, a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat is. A szegregált lakóterületen hangsúlyosabb szociális beavatkozásokra van szükség. E leszakadt, kirekesztődött állapot a rendszerváltást követő másfél évtizedben elmélyült, amely állapotból az ott élők – érthető módon - önerőből nem tudtak kitörni. Ezzel párhuzamosan hiányoztak azok a komplex programok és eszközök, amelyek elsősorban ezen csoport társadalmi – ezen belül munkaerő-piaci, oktatási, lakhatási integrációját, reintegrációját célozta volna meg. A társadalmi kirekesztődés, a több mint egy évtizedes tartós munkanélküliség, az underclass osztályba való átcsúszás következtében a deszegregációs – integrációs elképzelések, törekvések csak átgondolt és koherens, következetesen alkalmazott és végig vitt programokkal, célzott adekvát intézkedésekkel valósíthatók meg, amelynek feltétele az érintettek együttműködése is. E cél elérését szolgálja a jelen Anti Szegregációs Terv, amelyben a szegregáció lebontásának és az integráció előmozdításának, megvalósításának alapvetéseit, eszközrendszerét és erőforrásait határozzuk meg, foglaljuk össze, amely a továbbiakban a város ez irányú célkitűzéseinek alapdokumentuma. Városi szinten biztosítottak az intézményi feltételek a közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez, a terület mutatók alapján történő lehatárolása nem jelenti azt, hogy a szegregált terület fizikai értelemben bármilyen módon el lenne zárva ezen szolgáltatásoktól. A közfoglalkoztatás és a segélyezési, támogatási rendszer megfelel a jogszabályi kereteknek, hatékonysága az országos normatív elvárásoknak felel meg. A város az elmúlt időszakban rendkívül sok pénzt áldozott saját forrásaiból és sok programot indított. Ezek a programok jelenleg is folyamatos mozgásban vannak és segítik a szociális feszültségek megoldását. Ebben a folyamatban folyamatosan részt vállal a kisebbségi Önkormányzat. A város kihasználja azokat a központi források által biztosított lehetőségeket melyek segítik a meglévő problémák megoldását. Tisztán kell azonban látni, hogy a központi szabályozási, segélyezési rendszerekben olyan ellentmondások és feszültségek vannak melyek feloldása nem helyi Önkormányzati kérdés. A szegregátum infrastrukturális helyzete sok problémával terhelt, melyek megoldása elsősorban pénzügyi források kérdése. Ugyanakkor sokat tehet az Önkormányzat szabályozási eszközökkel mely a szegregátumban élő alacsony jövedelmű lakosság sajáterő hozzájárulását segítheti az út, szennyvíz és egyéb infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításánál. Az Anti Szegregációs program kidolgozásában résztvevők abban is egyetértettek, hogy a probléma gyökere a foglalkoztatás és a rendszeres jövedelemhez jutás feltételeinek megteremtése. Az elemzések azonban azt is világossá teszik, hogy a kialakult 63

helyzethez hozzájárult a roma társadalom alacsony képzettsége, iskolázottsága, a jelenlegi támogatási rendszer, az a generációkra visszavezethető életmód, mely nem teremt motivációt a tanulásra és a foglalkoztatásra. A helyzet megoldásában szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak éppen úgy, mint a szociális gazdaságnak, az egyházaknak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseknek, felvilágosításoknak, életmód vezetési tanácsadásnak és még egyéb programoknak egyaránt. Mind ezek mellett szemléletváltásra van szükség mind a kisebbségi mind a többségi társadalom részéről egyaránt.

64

5 Stratégiai Fejezet 5.1

Mátészalka hosszú távú jövőképe

Mátészalka városa a stratégiai tervezés első lépésének számító alapvető jövőképet már korábban megfogalmazta. A városban eddig felmerült hasonló elképzelések, csakúgy, mint a jelen városfejlesztési stratégiában taglalt részletes irányvonalak összhangban vannak az alábbi jövőképpel: „Mátészalka, mint az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség központjának felzárkóztatása a város kereskedelmi és gazdasági központtá válása, közszolgáltatások modernizálása, valamint esztétikusabb élhetőbb városkép kialakítása révén.” A kitűzött jövőbeli helyzetkép magában foglalja a térség legégetőbb aktuális problémáját, a elmaradott státuszát az ország többi területéhez képest. Ennek fényében a stratégia kidolgozásakor a környező térségek lehetséges fejlődési útjai ugyan számításba kerültek, de a döntő irányvonalat az elmaradottság okainak felszámolása jelenti. A fent vázolt jövőkép ugyan nem mondja ki, de implicit módon magában foglalja a következő eredményeket: -

A város egy kereskedelmi-, logisztikai központtá válik, melyhez rendelkezik a megfelelő közlekedés-földrajzi alapfeltételekkel.

-

A városban jelen lévő Optomechatronikai profillal rendelkező vállalatok, az helyi gyakorlat és a szakképzett munkaerőre alapozva szakterületében központtá fejlődik.

-

A város a kedvező földrajzi fekvését és a falusi turizmus fellendülését támogatva népszerű turisztikai desztinációvá válik.

-

Esztétikus városközpont jelenléte, mely helyet biztosít a város rendezvényeihez.

-

Mérsékelt közúti forgalmú, élhető belváros

A fenti célkitűzéseket a város közép-hosszú távon, hozzávetőlegesen 10-13 év alatt tervezi elérni. A fejezet első részében a következő átfogó stratégiai cél került megfogalmazásra: „Mátészalka, mint az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség központjának felzárkóztatása a város kereskedelmi és gazdasági központtá válása, közszolgáltatások modernizálása, valamint esztétikusabb élhetőbb városkép kialakítása révén.” A megvalósítás projektekre bontása érdekében ezen átfogó célkitűzés tematikus célokra lett lebontva. 5.2

Tematikus célok

Mátészalka városa az alábbi célokat emelte ki a következő 7-8 éves időtávra. Ezek mindegyike a már fent említett átfogó célt szolgálja, valamint további alcélokra, és az egyes városrészek esetében projektekre, illetve projekt-csoportokra bonthatók. 65

5.2.1

Gazdaságélénkítés, turizmusfejlesztés

Célja a hátrányos helyzetű térségeket jellemzően sújtó foglalkoztatottsági helyzet mérséklése, javítása. Elsődlegesen azomban a beruházás élénkítés tekinthető kiemelt fontosságúnak. Mátészalkán lehetőség mutatkozik a város kereskedelmi-logisztikai szerepének erősítésére, hiszen ezt földrajzi fekvése és jelenleg is központi szerepe is lehetővé teszi. Ugyanígy lehetőség mutatkozik egy optomechatronikai központ létrehozására is, melynek legfőbb támaszai a városba települt hasonló profillal rendelkező cégek. A meglévő gazdasági telephelyekre és kiépített infrastruktúrára alapozva mind az Ipari Parkban, mind azon kívül a rendelkezésre álló munkaerıt kihasználva további, a szélesebb spektrumon mozgó ipari-gazdasági területek beépítését, felhasználását kell kihasználni. A közlekedésbıl és a térségi potenciálból adódó elınyökre építve a kereskedelem, a raktározás-tárolás, a logisztika megtelepedése a város érdeke és lehetısége. A kereskedelemraktározás - szállítmányozás a tovább javuló közlekedési adottságok és az elérhetıség fejlıdése révén az új közlekedési hálózatok, illetve a csomópontok mellett lehetséges. E célhoz sorolható még a helyi turizmus fejlesztése, mely a meglévő termálfürdő modernizálásával közvetlenül a városban lehetséges, míg a falusi turizmus infrastrukturális támogatása szintén a városban oldható meg, miközben hatását a kistérségre is kifejti. Ezutóbbi kifezetten alkalmas Mátészalka térségszervező erejének növelésére az Ipari, valamint a K+F fejlesztések mellett. A célkitűzésen belüli prioritások: 1. Gazdaságfejlesztési koncepció és vállalkozásélénkítő program kidolgozása a biotermelés, a beszállítói ipar fejlesztésének, a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termék-előállításnak szem előtt tartásával. 2. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése. Ezáltal a helyben települt ipar szorosabban kapcsolódni a tágabb térség gazdaságához. 3. Az idegenforgalom fejlesztése,, a kapcsolódó térségi együttműködés intézményesítése. 4. Humán erőforrás-program kidolgozása a fiatal értelmiség helyben tartásának elsődleges céljával, valamint a meglévő foglalkoztatás-struktúra flexibilitásának növelése érdekében. Magában foglalja az oktatási struktúra korszerűsítését, a szakképzési program rugalmas és reálgazdaság-követő átalakítását és a felsőfokú képzés meghonosítását. 5. Városi lakhatás feltételeinek javítása 6. Új gazdasági területek előkészítése 7. Kínálati telekpolitika kialakítása.

5.2.2

Élhető, esztétikus városi környezet kialakítása

A cél elsősorban közterület rendezés, az utak állapotának javítása, közösségi terek, sétálóutcák kialakítása, valamint a forgalomszervezés újragondolása. Legalapvetőbb problémának az utóbbi tűnik, hiszen a várostestet átszelő nagyforgalmú utak közvetlenül a belvárosban éreztetik leginkább hátrányos hatásaikat, főként zaj és légszennyezés formájában, 66

de az utak folyamatos leterheltsége következtében bekövetkező minőségromlás folyamatos elhárítása is jelentős terheket ró a városra. Az említett utak városon kívülre helyezése egyértelmű fontosságú. A városkép-rehabilitáció legfőbb célpontja a városközpont. A tematikus cél prioritásai a következők: 1. Településközpont felújítása 2. Közterületek rendezése, utak burkolása, fásítás 3. Hagyományteremtő rendezvények meghonosítása 4. Csatornázás, szennyvíz és hulladék-elhelyezés megoldása, belvízelvezetés 5. Közúti forgalomterhelés mérséklése (zaj és levegőszennyezés csökkentése) 6. A főtér és díszterek rendezésével a gyalogos zóna növelése, a gyalogos felületek díszburkolattal való ellátása, a főtér városias kialakítása. Ide tartozik a megfelelő rendezvénytér kialakítása, mely egyúttal a turizmus fejlesztési célkitűzést is intenzíven támogatja. 7. Zöldfelületek növelése 8. Az épített környezet műszaki felújítása és korszerűsítése 9. Épített környezet funkcionális gazdagítása 10. Ellátási problémák, köztük a parkolási problémák megoldása 5.2.3

Felzárkózó kistérség, megerősödött kistérségi központ

A cél elsősorban a város, mint kistérségi központ szerepének megerősítését tartalmazza. Így szükségszerű a közigazgatási funkciók újraszervezése, újragonolása és a közszolgáltatások modernizálása. A célkitűzés prioritásai: 1. Kistérségi Központ kialakításával az igazgatási funkciók hatékony ellátásának lehetővé tétele 2. Civil Ház kialakításával a térség civil szervezetei számára egy állandó otthon létesül. Ez előmozdítja új szervezetek csoportok bemutatkozását, valamint programok szervezését. Ezutóbbi a turizmus fejlesztés és az élhetőbb város, lakosságmegtartó képességének növelését, illetve annak célját is támogatja. 3. A térség oktatási és egészségügyi intézményrendszerének összefogása és a város területén való koncentrálása. Ezáltal növekedne Mátészalka térségszervező ereje. Fontos, hogy ezen központosítás a gazdaságfejlesztési programmal összhangban legyen. 5.2.4

Esélyteremtő város

Cél elsősorban a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek szegregációjának felszámolása, a városi szegregátumok megszüntetése, szociális gazdaság kialakítása. A célkitűzés prioritásai: 1. Szociális gazdaság lehetőségeinek figyelembe vétele 67

2. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővítése összhangban a gazdaság fejlesztő és vállalkozásélénkítő programmal, illetve annak szerves részeként való fejlesztés 3. lehetőség biztosítása a roma kisebbség számára saját nyelvének és kulturájának gyakorlására. Összefogás a Kisebbségi Önkormányzattal. 4. Bérlakás építési program 5.3

Városrészi célok

Mivel a város a lehetőségeit számba véve a stratégiáját több ütemben tervezi megvalósítani, ezért a stratégiai célok időbeli lebontása is szükségszerű. Ezek alapján az egyes városrészek esetén a területre megfogalmazott stratégiai célt középtávon, 7 –8 év nagyságrendjében lehet értelmezni. A középtávú stratégiai időtáv ennek értelmében 2010-2016, ami további 2-3 éves stratégiai értelemben vett rövidtávú ciklusokra bontható. Ezek időtartama igazodik a pályázati ciklusok szintén 2-3 évet felölelő fejlesztési időtávjaihoz. A rövidtávú fejlesztési ciklusokhoz nem fogalmaztunk meg városrészi célt, mivel ebben az időtávban a város egységként kezelhető, a város számára legfontosabbnak ítélt fejlesztéseket szükséges időben priorizálni, még akkor is ha ez egyes városrészek funkcióelosztásának egyensúlyvesztéséhez vezet rövid távon. A stratégia egyik alapfeladata, hogy ezeket a hatásokat hosszú távon megfelelően kezelje és kiegyenlítse. Ebből következően a rövidtávú fejlesztési sorrendet tekintve a tematikus célok fejlesztési prioritásai mérvadók. A legfontosabbnak ítélet rövid távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó 2010/2011-es időszakra Mátészalka nem fogalmaz meg városrészenként érvényes célkitűzéseket. Hosszú távon Mátészalka városrészi célkitűzései a következők. 5.3.1

Városközpont

A városközpont fejlesztésének elsődleges célja egy olyan funkció-gazdag városrész esztétikus létrehozása, mely hatékonyan támogatja a település tőke és lakosság-vonzó képességét. Ennek érdekében az itt tervezett beavatkozások hozzájárulnak: zöldövezetek fejlesztéséhez a város turisztikai potenciáljának növeléséhez a városközpontot sújtó forgalomterhelés enyhüléséhez a humán-infrastruktúra minőségi fejlesztéséhez A város hosszú távú fejlődése szempontjából kiemelt szerepe van a városközpont állapotának. Ezért itt szerteágazó szolgáltatás-kínálat kialakítása célszerű. Ennek érdekében az Mátészalka integrált városfejlesztési stratégiája elsődlegesen a városközpont funkció-bővítését tartja szem előtt. Mátészalka városközpontja elsősorban közösségi és közigazgatási központ ezért ez a város fejlesztésének kiemelt színhelye. A kiszolgált közösséget a város lakossága és a vonzáskörzetében élők alkotják. A célközönség számára az itt jelentős közigazgatási funkció szolgáltatás-színvonalának növelése alkotja a stratégia célok alapját. Ennek konkrét megvalósításának lehetőségét az önkormányzat a Polgármesteri hivatal épületének megújításában látja. A rekonstrukciós munkálatok a z épületen osztozó Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola átköltöztetésével, valamint a hivatali működés áthelyezésével veheti kezdetét. Ennek megvalósításához szükséges ingatlanállománnyal az Önkormányzat 68

rendelkezik. A fejlesztés eredményeként a város teljes, több, mint 18 ezres lakosságán túl a Mátészalkai Kistérség teljes lakossága profitálhat. A közösségi funkciókat a városközpontban tervezett civil ház kialakítása tovább erősíti. A városközpont jelentős hiányossága, hogy nem rendelkezik a város turisztikai kínálatát és a kereskedelmét támogató sétáló utcával és az ehhez kapcsolódó gyalogos övezettel. Ennek kiépítésére kiváló lehetőséget ad a város történelmi főutcája, mely épített környezete jelenleg is védelem alatt áll, illetve egy része további védelemre szorul. Itt 8, 1920-as években épített épület áll műemléki védelem alatt, mely segíti a városrész történelmi hangulatának megőrzését. Ugyanakkor ezen értékek elszórt jellege miatt nem épül be szervesen a város egészébe. Az elkészített tanulmánytervek kiválóan demonstrálják a városképi anomáliákra alkotott lehetséges rendezési válaszokat. A városkép kialakításának egyik leghatékonyabb eszközének számít a zöldfelületek kialakítása, közparkok állapotának javítása. Mátészalka térszervező erejének másik alappillére a város által nyújtott humán-szolgáltatás kínálat. Ezen belül a két legfontosabb ágazat a város oktatási rendszere és az egészségügyi és szociális háló. A város mindegyik területen jelentős fejlesztéseket tervez, melynek színhelye szintén a belváros. Kialakításra kerül egy Gyermek Egészségügyi Központ, egy fogyatékkal élők nappali ellátására szakosodott intézmény, mely a tág értelemben vett térség hasonló igényeit elégíti ki, valamint a városi oktatás feltételrendszere is fejlesztésre kerül. Dinamikus és élhető városként Mátészalka egy lendületes gazdaság színhelyévé válik, mely a turizmus, a kereskedelem és a logisztika alapjain fekszik. Ugyanakkor növekszik a kutatás és fejlesztés jelentősége. A K+F tevékenység a városban jelen lévő Carl Zeiss Hungary optikai üzem közvetítésével bontakozott ki, melyre szakirányú oktatás települhet. Mátészalka városközpontjának belvárosias jellegét a sétálóutcán kialakításra kerülő üzletek és vendéglátó egységek is erősíthetik, melyek megfelelő környezetének kialakítása a stratégiai elképzelések egyik fontos eleme. 5.3.2

Északi városrész akcióterület

Az északi városrész átfogó stratégiai célállapota az alábbiakban részletezhető: A városrész karakteres, kertvárosi jellegét megőrizve a városba betelepülni szándékozók célpontjává válik. A fejlesztés során a városképi anomáliák és az infrastrukturális hiányosságok felszámolásra kerülnek. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak: Alapoktatási rendszer fejlesztéséhez Városi infrastruktúra ellátási körzetének növekedéséhez A rekreáció feltételeinek javításához Zöldfelületek arányának növekedéséhez Lakásállomány bővüléséhez Egységes városkép kialakulásához Az Északi városrészt döntően magántulajdonban lévő ingatlanok alkotják, melyek kertváros jellegű városi struktúrává állnak össze, ennek megfelelően a városrész szerkezetét és funkcióját tekintve is homogén. Legjelentősebb a lakófunkció jelenléte, mely oktatási funkcióval egészül ki. 69

A jelleg erősítése érdekében a területen Mátészalka Városának Önkormányzata jelentős zöldövezeti fejlesztést tervez. Ennek feltételrendszerével az Önkormányzat szintén rendelkezik, hiszen a területen a számba vehető fejlesztendő ingatlanok jelentős része Önkormányzati tulajdonban lévő, korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképtelen ingatlan. A területen jelentős az önkormányzati úthálózat, melyek út menti fásítása helyenként hiányos. A hiány pótlásával, és egységes zöldövezetek, parkok kialakításával, illetve a meglévők állapotának rendezésével előnyös kép alakulhat ki a város ezen részéről. A zöldebb és élhetőbb környezetben kialakuló lakóközösségek vélhetően kedvezőbb lehetőségeket kínálnak a városba betelepülni szándékozó családoknak, ezen keresztül támogatja a város gazdasági törekvéseit megfelelő helyszínt biztosítva a városba települő vállalatok vezetőinek elszállásolásához. A városrész egyértelműen a gyermekes családoknak nyújthat kedvező lehetőségeket, valamint jelenlegi családszerkezetet tekintve is jelentős a több-gyerekes családok jelenléte az Északi városrészben. A területen jelentős igény mutatkozik az Óvoda szolgáltatásaira, melynek állapota sajnos az utóbbi időben leromlott. Az épület minőségi fejlesztésre szorul. Ezért az Önkormányzat a terülten lévő óvoda rekonstrukcióját és épület-korszerűsítését tartja a legmagasabban priorizált fejlesztésnek. Ezen városrész tekintetében sem mondható el, hogy teljes csapadékvíz elvezetési hálózattal rendelkezik. Azonban a terület kertvárosi jellegű épített környezete igényli és lehetővé is teszi a csapadékvíz gerinc-hálózat kialakítását. A fejlesztés igényeinek, mind lehetőségeinek számba vételekor összeegyeztethető a gyalogos és kerékpáros közlekedés felületeinek fejlesztésével. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a közlekedés ezen fajtájának helyi népszerűsége miatt is kívánatos. Mindezek mellett figyelembe kell venni, hogy a városközpont tervezett forgalom-mentesítése nem legyen negatív hatással a városrész forgalom-terhelésére. A városrész Mátészalka területi növekedésének egyik lehetséges színtere, ezért itt a lakosságszám növekedésének értelmében új lakófunkciójú telkek kerülnek kialakításra. 5.3.3

Keleti városrész

A terület a városközponthoz képes keleti irányban terül el. A város egészéhez viszonyított célállapotát a következő leírás szemlélteti: A városrész a rekreációs és idegenforgalmi lehetőségeinek fejlesztése révén a városi és a térségi lakosság célpontjává válik, ugyanakkor a városkép rendezésével, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a lakófunkció további térnyerése várható. A fenti célkitűzés magában foglalja az következőket: Strand turisztikai fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Komplex rekreációs termékek biztosítása Szabadidőpark kialakítása Zöldfelületek arányának növelése Alapfokú oktatási intézmények fejlesztése Lakóingatlanok számának növelése

70

A Keleti városrész jellegét tekintve hasonló az Északi városrészhez a lakóingatlanok túlsúlyát illetően, ugyanakkor nem rendelkezik azzal a homogenitással, ami az előbbi városrészt jellemzi. A kertvárosias jellegbe itt helyenként kereskedelmi épületek vegyülnek. A legfontosabb épített adottság a városnak eme részében található strandfürdő. A városban itt a legmagasabb a zöldfelületek aránya, ami elsőre kedvezőnek is nevezhető, azonban ezek állaga az évek során jelentősen megromlott. A területen lévő közparkok és rekreációs övezetek jobb kihasználására lenne szükség, amit a városfejlesztési stratégia is rögzít. A terület nagy hiányossága, hogy az Alkotmány úttal párhuzamosan futó utcák nem kapcsolódnak a közvetlenül az Alkotmány úthoz, ezáltal a közlekedés nehézkes és átgondolatlan. Az itt lévő lakóingatlanok jelentősen felértékelődnének, ha lehetőség adódna rendezett közlekedés kialakítására. A város a József Attila köz ilyen módú megnyitását tűzte ki célul, mellyel a Keleti városrész közvetlenül is kapcsolódhatna a város többi részéhez. Ez utóbbi teljes jelentőségét a belváros forgalom-mentesítésével egy időben nyeri el, amikor a külső városrészek úthálózatának kell elnyelnie a korábban a belvárost érő forgalom terhelést. Ennek lehetséges módja a városközpont körül létesült nagy kapacitású úthálózat, melynek egyik elemét az Alkotmány út jelentheti. Az Északi városrészhez hasonlóan a Keleti városrész is kertvárosias jellegű, döntően családok által lakott terület, mely a lakosság alapvető igényeinek megfelelően igényli a jól működő városrészen belüli közlekedési infrastruktúrát. Ez nem csak a városi utak minőségi fejlesztését jelenti, hanem a kertvárosi jellegből kifolyóan intenzíven használt gyalogos és kerékpáros utak minőségi és mennyiségi fejlesztését is szükségessé teszi. Továbbá az itt tervezett gyalogos és kerékpáros közlekedési infrastruktúra szinergikusan kapcsolódik a városrészben kialakítandó városi szabadidőparkhoz, mely a strandfürdővel, turisztikai- és vendéglátóipari szolgáltatásokkal együtt alkalmazva komplex turisztikai termék nyújtására teszi képessé a várost. Többek között kemping továbbá egészségügyi és wellness központ kialakítása szerepel a tervekben. Támogatott elképzelés továbbá a rekreációs célú sport támogatása, mely a városrészben található salakpályák korszerű, műfüves pályává alakításával oldható meg. A kapcsolódó sportöltöző is fejlesztése szorul. Az oktatási intézmények is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak, ugyanakkor meg kell említeni, hogy elhelyezkedésük a városon belül egy adottság. Egy helyre összpontosításuk a város mérete miatt megoldható, de ugyanakkor felesleges forrásokat igényelne az Önkormányzattól. Mivel egy „oktatási övezet” kialakítása gazdaságtalan lenne az humáninfrastruktúra ezen ágát városi szinten érdemes kezelni kiemelve az adott városrészből. Hiszen a területen lévő Képes Géza Általános Iskola és Kikelet Tagóvoda nem csak a város egészét tekintve, hanem a kistérségi vonzáskörzetet figyelembe véve is jelentős hatással bír. Az említett két intézmény épületének rekonstrukcióját tervezi a város: a Képes Géza Általános Iskola épülete teljes egészében felújításra szorul állapotának műszaki és erkölcsi romlása miatt, míg az óvoda épület-korszerűsítése csupán a homlokzatot érinti majd. A Keleti városrész a város területi növekedésének egyik helyszíne. Mivel a stratégiai célkitűzések közt szerepel a várost sújtó népességcsökkenés mérséklése, esetleg megállítása, a városban található lakóingatlanok száma egy fontos mutató. Szükség van a lakóingatlanok számának bővítésére, mely ezen a területen oldható meg. Egyrészről kedvező hatása lehet a meglévő ingatlanállomány minőségi fejlesztésének, ami társasházak rekonstrukciójával

71

oldhatók meg, másrészről a panelprogram folytatása is jelentős erőt képviselne a népességmegtartó-képesség szempontjából. A fent vázolt fejlesztések két típusra oszthatók a finanszírozás rugalmasságát számításba véve: Az első csoport, melyet az önkormányzat forgalomképtelen ingatlanjain eszközölt beruházások alkotnak és a gazdasági szempontból rentábilis fejlesztések csoportjába. A közcélú, illetve önkormányzati feladatokat érintő fejlesztéseket jellemzően az Önkormányzat által szervezett forrásokból lehetséges megoldani, míg egy bankhitelt visszatermelni képes, gazdaságilag kifizetődő fejlesztésben való részvétel már magánbefektetők számára is kezelhető. Ezért ahol lehetséges törekedni kell a fejlesztési források minél jelentősebb diverzifikációjára. 5.3.4

Déli városrész

A városrész a Mátészalka déli peremén található. Városrészi célkitűzéseit tekintve a közösségi és a kereskedelmi funkciók fejlesztését tekinti prioritásnak a városvezetés. A Stratégiai célállapot magában foglalja az alábbiakat: Piaccsarnok építése, és funkcióbővítése Kerékpárút kialakítása Zöldfelület és közterület fejlesztése Temető bővítése A déli városrész lakófunkcióját tekintve jelentősen elmarad a város többi hasonló területétől. A lakófunkció közel sem olyan jelentős, ugyanakkor lehetőség mutatkozik a közösségi és kereskedelmi funkciók kibontakoztatására. Ezek elsősorban a vásárcsarnok és piactér kialakításával, környezetének rendezésével, valamint a meglévő épített infrastruktúra rendezett állapotba hozásával oldhatók meg. Egy fejlett környezetben üzemeltetett jelentős piac húzóhatást gyakorolhat a kistérség és a városi vállalkozásokra egyaránt. Jelenleg a terület kistérségi megközelíthetősége nem megoldott, ezért a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van szükség. 5.3.5

Nyugati városrész

A nyugati városrész stratégiai célja az alábbi mondatban foglalható össze: „Az oktatási rendszer átfogó fejlesztésével és a dinamikus üzleti vállalkozások jelenlétével kialakuló térségi gazdasági és szakképzési centrum jelentős központi szerepre tesz szert, és hatékonyan támogatja Mátészalka térségi központi jelentőségét.” A fenti, a városrész tekintetében átfogó cél az alábbi fejlesztési irányvonalakat tartalmazza: Középfokú oktatási intézmények rekonstrukciója Városi sportlétesítmények fejlesztése Városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Zöldterület fejlesztése és rekonstrukciója Csapadékvíz gerinchálózat kialakítása Ipari park területének bővítése, infrastrukturális fejlesztése 72

Mátészalka ezen részén a két legkiemelkedőbb funkció az oktatás és a gazdaság. Az előbbi jelenléte a területen lévő középfokú oktatási intézményeknek köszönhető, míg az utóbbi az itt található ipari park miatt jelentős. A város ipari parkja már évek óta sikeresen vonzza a befektetőket, jelentős mértékben betelepült. Az itt működő vállalkozások szerkezete nem homogén, hiszen a cégek körében ugyanúgy képviseltetik magukat a nagy foglalkoztatási hányadú, magas árbevételű multinacionális cégek, mint a kisebb helyi érdekeltségű vállalkozások. A városvezetés célja az ipari park további bővítése, és ott flexibilis konstrukciók és előnyök biztosítása a gazdasági szervezetek felé. Mátészalka Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet az ipari park fejlesztésének és működtetésének koordinálására, ezért a feladat ellátására önálló szervezeti rendszer épült. Az ipari park menedzsment feladata az új területek értékesítéséhez kapcsolódó sales tevékenység lebonyolítása, a lehetséges infrastrukturális befektetők és betelepülni szándékozó cégek felkutatása. A város számára kiemelt fontosságú gazdaságának dinamizálása, mely hosszútávon a foglalkoztatás szintjének tartós növekedését eredményezi. Ennek megfelelően a jelenleg telített ipari park területi fejlesztését tűzte ki célul, így az erre kijelölt területeken megfelelő források megléte esetén elkezdődhet a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A fejlesztés helyszíne a Baross László utca, Arany János sor, Arany János u. és a Meggyesi utca. A területen az oktatási rendszer is fejlesztésre kerül. Az Önkormányzat már korábban felismerte a városi középfokú oktatási rendszer fontosságát. Egyrészről az oktatási szolgálatatás nyújtása kapcsán a város térszervező erejét növeli, a lehetséges betelepülők helyzetét csökkenti, másrészről a város képzettség-orientált gazdaságának is táptalajául szolgál. Az információigényes iparágak Mátészalkára településének egyik előmozdító faktora volt a város kiterjedt képzési rendszere, melynek további fejlesztését az Önkormányzat kiemelt fontosságúnak tekinti. A területen több középfokú oktatási intézmény működik, melyek közelsége megengedi egy integrált szakképző központ költséghatékony kialakítását. A város területén elszórtan jelen lévő alapfokú oktatási intézmények kis vonzáskörzetük miatt hatékonyan nem rendezhetők központba, ezzel ellentétben a középfokú, döntően szakképzést nyújtó intézmények vonzáskörzete sokszor túlmutat a kistérségen is. Továbbá ezek az intézmények alkalmasak a kvalifikáció-igényes iparágak lehetséges munkavállalóinak gyors át-, illetve továbbképzésére. Több tényező is egy az oktatási intézmények és a vállalatok között létrejövő szervezett együttműködés felé mutat, ezáltal a helyi oktatási infrastruktúra épített feltételrendszerének fejlesztése elengedhetetlen a város komparatív előnyeinek magasabb fokú kihasználása érdekében. Mindkét fentebb taglalt fejlesztési irányvonal megköveteli a közlekedési infrastruktúra átgondolt fejlesztését. Ennek egyik szükséges módja a városi úthálózat fejlesztése, hiszen mind az oktatási rendszer emelkedő jelentősége, mind a vállalkozások számának növekedése jelentős elvárásokat támaszt a növekvő forgalomterhelés lebonyolítására. A városközpontban tervezett forgalom-mentesítés várhatóan tovább növeli a terület forgalomterhelését, ennek a jelenlegi úthálózat nem tud megfelelni. A közlekedés problémakörét tovább bővíti a biztonságos kerékpáros közlekedés megoldatlansága, melyen a város kerékpárút kialakításával oldana meg. Ehhez tartozik a városrész jelenlegi zöldfelületeinek állapot-megújítása, valamint új erre alkalmas területek zöldövezettél változtatása. 73

A területen csoportosan jelen lévő oktatási intézmények közös sportlétesítményekkel rendelkeznek, melyek méretgazdaságosan, duplikációk és redundanciák nélkül oldja meg a kapcsolódó igényeket. Ezek fejlesztése állapotuk és a kapcsolódó intézmények vonzáskörzetnövekedése miatt is szükségszerű. A városrész sportinfrastruktúrája is tervezett rekonstrukció színhelye, mely magában foglalja a létesítmény többcélú funkcióbővítését. Ennek eredményeként öltözők, nagy- és kis futballpálya kerülne kialakításra a kapcsolódó gazdasági létesítményekkel együtt. Mivel a fejlesztés magántőke számára fiskális előnyökkel szolgál, magánbefektetők bevonása is lehetséges. Hiányosságok közé sorolható a foghíjas területi csapadékvíz elvezetési rendszer, melynek kiépítése a területen végbemenő fenti fejlesztésekkel párhuzamosan történne. 5.4

Akcióterületek kijelölése

5.4.1

Északi városközpont akcióterület

Az akcióterület a városközpont északi szegmensét alkotja. Itt található a város kistérségi jellegű infrastruktúrájának jelentős része, oktatási intézményekkel egyetemben. A terület legjelentősebb ingatlan tulajdonos az Önkormányzat, ezért vegyesen találjuk az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok különböző fajtáit. Az itt tervezett beavatkozások a meglévő szolgáltató infrastruktúra fejlődését eredményezik, ezáltal támogatják a város központi szerepét. Több fejlesztés érinti a város itt található oktatási intézményeit, valamint az egészségügyi és kiegészítő humáninfrastruktúráját. Mindezek eredményeként a város által nyújtott szolgáltatások színvonala emelkedik, mely kedvezően érinti a város központi szerepét. A területen a városkép megújítása is folyik, több helyen zöldfelületi fejlesztés, valamint a meglévő parkok állapotának javítása is megvalósul, így élhetőbb környezet áll a városban lakók és a potenciális betelepülők rendelkezésére. Az akcióterületet alkotó utcák: Móricz Zs.u. - József A.u. - József A. köz - Alkotmány út Szalkay L.u. - sétáló u. - Attila u. - Tompa M.u. - Kórház u. - névtelen u. - Damjanich u. Eötvös u. Az akcióterületen az alábbi fejlesztések várhatóak: 1. Civil ház megvalósítása A meglévő hagyományos szerkezetű földszintes épület átalakításával és bővítésével a” Képes kávéház és galéria” valósul meg. Az épület szerkezeti falakig történő visszabontása után, a szerkezetek szükséges megerősítését, és a bővítmény építését követően a földszinten és tetőtérben összesen cca. 725 m2 hasznos alapterületen kávézót, könyvtárat, és kiállító termeket alakítanak ki.

74

2. Zöldfelületek, terek rekonstrukciója Meglévő zöldfelületek rekonstrukciója, a térburkolatok, sétányok felújítása, intenzív növénytelepítés, utcabútorok telepítése, energiatakarékos köz-, és térvilágítás kiépítése

75

3. Gyermek Egészségügyi Központ kialakítása A projekt megvalósítása során a hagyományos szerkezetű, földszintes, magas tetős épület funkció váltásával Gyermek Egészségügyi Központot alakítanak ki. Elvégzik a meglévő épület külső-belső felújítását, átalakítását, valamint bővítését.

76

4. Fogyatékkal Élők nappali ellátását szolgáló intézmény fejlesztése A projekt megvalósítása során a hagyományos szerkezetű földszintes, magas tetős épület rekonstrukcióját végzik el. Külső –belső felújítást és hőtechnikai rekonstrukciót hajtanak végre.

77

5. Parkolóhelyek számának növelése A városközpontban állandósult parkolóhely hiány csökkentésére új parkolók kialakítását tervezik. A projekt megvalósítása során térkő burkolattal ellátott parkolóhelyek készülnek, a kapcsolódó csapadékvíz elvezetés és térvilágítás kiépítés, valamint növénytelepítési munkákkal

78

6. Kerékpáros Sáv kialakítása A projekt megvalósítása során a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében új kerékpár utak megvalósítását tervezik.

79

7. Kistérségi Igazgatási Központ kialakítása A hagyományos szerkezetű épület funkcióváltásával Kistérségi Igazgatási Központ kialakítását tervezik. Elvégzik az épület külső –belső felújítását és akadálymentesítését.

80

8. Városi Művelődési Központ korszerűsítése, felújítása A projekt megvalósítása során elvégzik az építészetileg karakteres, hagyományos szerkezetű épület külső-belső felújítását, a gazdaságosabb üzemeltethetőség érdekében az energetikai korszerűsítését és akadálymentesítését.

81

9. Oktatási intézmények rekonstrukciója A projekt megvalósítása során a városközpontban lévő oktatási intézmények rekonstrukcióját végzik el. Ezek az intézmények a korábbi években részlegesen felújításra kerültek, az időközben elavult, vagy a korábbi rekonstrukcióval nem érintett épületrészeket újítják fel.

82

10. A Színház, mozi és konferenciaközpont funkciókkal történő kibővítése, komplex felújítása A projekt megvalósítása során elvégzik az építészetileg karakteres, hagyományos szerkezetű épület külső-belső felújítását, a gazdaságosabb üzemeltethetőség érdekében az energetikai korszerűsítését és akadálymentesítését.

83

11. Utcaképet meghatározó üzletek fejlesztése A projekt megvalósítása során elvégzik a városközpont utcaképeit meghatározó üzletek homlokzat rekonstrukcióját.

84

Indikatív Projektek Költségbecslése

Projekt kód

Projekt megnevezése

V1-1

Civil ház megvalósítása

V1-2

Zöldfelületek rekonstrukciója

V1-3 V1-4 V1-5 V1-6

Gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés

Élhető, esztétikus városi környezet

556 615 000,00

Gyermek egészségügyi Központ kialakítása Fogyatékkal élők nappali ellátását célzó intézmény Parkolóhelyek számának növelése

125 000 000,00 65 800 000,00 92 100 000,00

Kerékpáros sáv kialakítása

58 400 000,00

235 000 000,00

V1-10

Színház funkcióbővítése

215 000 000,00

V1- 11

Utcaképet meghatározó üzletek fejlesztése

V1-8 V1-9

Összesen


150 825 000,00

Polgármesteri hivatal korszerűsítése Művelődési központ korszerűsítése Oktatási intézmények rekonstrukciója

V1-7


435 835 000,00

855 000 000,00

83 200 000,00

83 200 000,00

2 012 115 000,00

711 660 000,00

65 800 000,00

Az akcióterület bevételi terve e Ft

Megnevezés Önkormányzati ingatlanértékesítés Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele Magánbefektetések

Összeg 30 000,00 -

Folyamatban lévő beruházások

2 404 510,00

Rendelkezésre álló források összesen

2 434 510,00

Tervezett ráfordítások

2 872 775,00

Többlet/Hiány

-438 265,00

85

Déli városközpont akcióterület Az akcióterület elsődlegesen kereskedelmi funkció jelenléte érzékelhető, ugyanakkor a város egyik oktatási intézményének is helyet ad a terület. Jelentős az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok száma. Az itt tervezett fejlesztések elsődlegesen a városi kereskedelem feltételrendszerének fejlesztését eredményezik, kedvezően hatnak a zöldfelületek arányának elmozdulására, ugyanakkor funkció-bővítés is szerepel a tervek között. A lenti fejlesztések eredményeként a város központi szerepköre erősödik, a potenciálisan városba települők kedvezőbb városképet kapnak. Az akcióterület utcái: Szalkay László u., Iskola köz, Nagykárolyi u., József Attila u. A területen a következő beavatkozásokat tervezi az Önkormányzat: 1. Piaccsarnok építése a Szalkay László úti Kispiac helyén A meglévő kereskedelmi pavilonok közötti területen hagyományos szerkezetű piaccsarnok megvalósítását tervezzük.

86

2. Négy Évszak Óvoda akadálymentesítése A projekt megvalósítása során az óvoda komplex akadálymentesítését végzik el. A földszinti padozat akadálymentes megközelíthetősége érdekében rámpákat létesítenek. Épületen belül kicserélik a szűk szabadnyílású ajtókat és mozgáskorlátozott vizesblokkot alakítanak ki.

87

3. Zöldfelületek, Terek rekonstrukciója A projekt célja a meglévő zöldfelületek rekonstrukciója, a térburkolatok, sétányok felújítása, intenzív növénytelepítés, utcabútorok telepítése, energiatakarékos köz-, és térvilágítás kiépítése

88

4. Parkolóhelyek számának növelése A városközpontban állandósult parkolóhely hiány csökkentésére új parkolók kialakítását tervezik. A projekt megvalósítása során térkő burkolattal ellátott parkolóhelyek készülnek, a kapcsolódó csapadékvíz elvezetés és térvilágítás kiépítés, valamint növénytelepítési munkákkal.

89

5. Kerékpáros sáv kialakítása A projekt megvalósítása során a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében új kerékpár utak megvalósítását tervezik.

90

6. Oktatási intézmények rekonstrukciója A projekt megvalósítása során a hagyományos szerkezeti rendszerben épület, műszakilag avult állagú épület rekonstrukcióját tervezik. A külső-belső felújításán túlmenően sor került az épület energetikai korszerűsítésére és komplex akadálymentesítésére.

91

7. A Gabonaforgalmi Vállalat telephelyén vegyes funkciójú fejlesztés megvalósítása. A Gabonaforgalmi Vállalat jelenleg használaton kívüli telephelyén egy barnamezős beruházás keretein belül gazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari fejlesztés valósul meg.

92

8. Panelprogram további folytatása A blokkos és paneles építési móddal készült többszintes lakóházak hőtechnikai rekonstrukcióját tervezik. Homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzatok hőszigetelése.

93

Indikatív Projektek költségbecslése


Projekt kód



V2-1

Piaccsarnok építése

190 000 000,00

V2-2

Négy Évszak Óvoda akadálymentesítése

10 000 000,00

V2-3

Zöldfelületek arányának növelése

69 700 000,00

V2-4

Parkolóhelyek számának növelése

70 800 000,00

V2-5


58 400 000,00

V2-6

Oktatási intézmények rekonstrukciója

V2-7 V2-8

Gabonaforgalmi Vállalat telephelyén vegyes funkciójú fejlesztés megvalósítása Panelprogram további folytatása

Összesen



355 100 000,00 250 000 000,00 562 000 000,00 440 000 000,00

770 900 000,00

355 100 000,00

0,00

Az akcióterület bevételi terve

Megnevezés

Összeg

Önkormányzati ingatlanértékesítés

50 000 000,00

Önkormányzat 5 éves bérleti díj bevétele

40 000 000,00

Magánbefektetések

-


116 262 129,00


206 262 129,00


1 566 000 000,00

Többlet/Hiány

- 1 359 737 871,00

94

95

5.4.2

Régi városközpont akcióterület

Mátészalka történelmi városközpontja az akcióterületen helyezkedik el. Itt található az önkormányzati tulajdonú turisztikai központ – fedett uszoda és strand, valamint a szintén önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató kft központja is, jelentős mértékű önkormányzati ingatlan-állomány van ezen az akcióterületen is. Az itt tervezett fejlesztések képesek elsősorban a városkép változtatására. Ezáltal az akcióterületet érintő fejlesztések egy „élhető” belváros víziója köré összpontosulnak. Ennek legfontosabb eleme a sétáló övezet kialakítása, valamint a városközpont történelmi épületeinek állapot-megóvása. A fentiek eredményeként egy zöldövezetekben gazdag, gépjármű-forgalomtól elzárt sétáló övezet kerül kialakításara, mely hatékonyan támogatja a várost sújtó migráció megállítását, valamint kedvező hatással van a városi gazdaság turizmus által indukált fellendülésére. Az akcióterületen a következő fejlesztések várhatóak: 1. A történelmi főutca és környezetének - Kossuth Lajos utca, Kossuth tér – rendezése, rekonstrukciója, helytörténeti emlékeinek helyreállítása, rekonstrukciója. Az önkormányzati tulajdonban lévő Kossuth Lajos utca jelenleg a város legimpozánsabb utcája. A műszakilag közepes állagú aszfalt burkolatok helyett reprezentatív megjelenésű beton térkő és természetes kő burkolattal ellátott gyalogos és korlátozott gépjármű forgalmi utat, valamint Város és Filmtörténeti sétány alakítanak ki. A projekt megvalósítása során különös figyelmet kell fordítani az idős nagy természeti értékű Platán fasor megóvására. A sétány között intenzív zöldfelületet alakítanak ki, és korszerű energiatakarékos közvilágítás építenek ki.

96

2. A Mozi épületének hasznosítása A hagyományos szerkezetű földszintes magastetős épület jelenleg kihasználatlanul áll, műszaki állapota erősen leromlott, felújításra szorul. Hasznosíthatóság érdekében elvégzik az épület külső-belső felújítását, héjazat cseréjét, és az új funkciók kialakításához szükséges belső átalakításokat.

97

3. A Zsinagóga rekonstrukciója Az építészetileg karakteres épület történelmi és építészeti értékeinek megőrzése érdekében annak rekonstrukcióját tervezik. A projekt megvalósítása során elsősorban belső munkákat és környezeti rekonstrukciót hajtanak végre.

98


99

5. Oktatási intézmények rekonstrukciója A projekt célja az akcióterületen található iskolaépület teljes rekonstrukciója, mely magában foglalja az épület energetikai korszerűsítését, valamint a szükségszerű akadálymentesítést. Az iskola új állapotában magasabb színvonalú oktatást tesz lehetővé, mindeközben fenntartásának költségei jelentősen csökkennek.

100

6. Az „Első villamosított lakóház” rekonstrukciója A várostörténeti műemlék-épület az elmúlt években jelentős műszaki állapot-romlást szenvedett. Ennek eredményeként jelenleg korlátozottan használható, állandó funkciója nincs. Az „Első villamosított lakóház” projekt az épület erkölcsi és műszaki állapotának helyreállítását tűzte ki célul, melynek eredményeként az épület közösségi céllal éled újjá.

101

7. Zöldfelületek arányának növelése A projekt megvalósítása során a Zöldfa u - Nagykárolyi u melletti temető kegyeleti parkként történő kialakítását, meglévő növényzet revitalizációját, fennmaradt sírhelyek felmérését, dokumentálását, állagmegóvását tervezik, továbbá gyalogos sétányok kialakítását, padok, hulladékgyűjtők, történeti információs tábla kihelyezését, lakótelkek felől kerítés felújítását, egységesítését, út felőli részen jelképes, alacsony épített, vagy sövénykerítés kialakítását, szimbolikus kapuzat elhelyezését, térplasztika, szobor elhelyezését hajtják végre.

102

8. Bérlakások, lakások társasházak fejlesztése A projekt keretein belül a lehetőségeknek megfelelő számú műszakilag elavult, főként panel szerkezetű lakóházak esnének át korszerűsítésen, mely legfőképpen az épületek energetikai állapotát és infrastruktúráját hivatott javítani.

103


Projekt kód


V3-1

Történelmi főutca környezetének rendezése

V3-2

Mozi épületének hasznosítása

V3-3 V3-4

Zsinagóga rekonstrukció Kerékpáros sáv kialakítása Oktatási intézmények rekonstrukciója „Első villamosított lakóház” rekonstrukciója Zöldfelületek növelése Bérlakások fejlesztése

V3-5 V3-6 V3-7 V3-8





210 000 000,00 76 100 000,00 81 800 000,00 58 400 000,00 113 300 000,00 38 500 000,00 35 600 000,00 265 000 000,00

Összesen

0,00

385 800 000,00

227 900 000,00

265 000 000,00


Megnevezés

Összeg


30 000 000,00


40 000 000,00

Magánbefektetések

-


-


70 000 000,00


878 700 000,00

Többlet/Hiány

-808 700 000,00

104

5.4.3

Északi városrész akcióterület

Jellemzően magántulajdonú ingatlanállománnyal, általánosságban családi lakóházas lakóövezet, néhány társasházzal. Kereskedelmi és közösségi funkció kis mértékben van jelen. Nagy felületű és intenzitású zöldterületek helyezkednek el itt. Az akcióterület ingatlanainak jellemzően az Önkormányzat a tulajdonosa. Forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes ingatlanállománnyal, jelentős mértékű közlekedési felületekkel, melyek forgalomképtelen törzsvagyont képeznek. A területen tervezett beavatkozások közt szerepel az itt található óvoda épület-korszerűsítése, valamint a városrészben jelentős zöldfelületek minőségi fejlesztése. A területen várható a közlekedési infrastruktúra minőségi fejlesztése, valamint a csapadékvíz elvezetés problémáinak megoldása. Az itt tervezett beavatkozások együttesen egy lakó-pihenő övezet kialakulását eredményezik, mely hozzájárul a város élhetőbbé tételéhez. Az akcióterület utcái: Erkel Ferenc u., Kalmár u., Cserepes hegy u. által lehatárolt terület a jubileumi játszótér és a szomszédságában lévő óvoda Az akcióterületen tervezett beavatkozások: 1. Zöldfelületek, terek rekonstrukciója A projekt megvalósítása során elvégzik a meglévő növényzet szükség szerinti ritkítását, játszószerek felújítását, cseréjét, kihelyezését, játszószerek alatti esésvédelmi felület felújítását, kialakítását, a sétányok felújítását, igény szerint térburkolattal történő ellátását, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását, új fák ültetését, utcabútorok felújítását, cseréjét, kihelyezését.

105

106


107

3. Északi Városrészi Óvoda rekonstrukciója A földszintes, lapos-tetős, hagyományos szerkezetű épület rekonstrukcióját tervezik. A külső-belső felújítási munkákon kívül elvégzik az épület komplex akadálymentesítését, és környezeti rekonstrukcióját is.

108

A tervezett projektek költségbecslése

Projekt kód E1-1 E1-2 E1-3




Zöldfelületek, terek rekonstrukciója Kerékpáros sáv kialakítása Északi városrészi óvoda rekonstrukciója



0,00

0,00

183 800 000,00 175 200 000,00

106 400 000,00 0,00

Összesen

465 400 000,00


Megnevezés Önkormányzati ingatlanértékesítés

Összeg 20 000 000,00


-

Magánbefektetések

-


238 386 000,00


258 386 000,00


465 400 000,00

Többlet/Hiány

-207 014 000,00

109

5.4.4

Keleti városrész K1 jelű akcióterület

Vegyes beépítésű és ingatlan állományú terület. Nagy lakósűrűségű területek. Részben családi házas, részben többszintes társasházas beépítésű. Jelentős mértékű zöldterületek, közlekedési felületek. Az akcióterület nagy részén alapfokú oktatási intézmények és zöldterületek helyezkednek el. Jelentős mértékű zöld- és közlekedési felületekkel. A területen elsődleges fontosságú a város vonzáskörzetét meghatározó alapfokú oktatási infrastruktúra fejlesztése, ennek fényében az itt található összes hasonló intézmény érintett a fejlesztésekben. Továbbá fontos még a városképet meghatározó zöldfelületek állapotának rendezése. Ez hosszútávon javítja a város megítélését, minden Mátészalka számára fontos célközönség szemében. Az akcióterület utcái: Szokolay u.-Bajcsy u. és Balassy u. által határolt Képes Géza Általános Iskolát körülölelő terület Tervezett fejleszések:

110

1. „Pláza” fejlesztés, Kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítása A fenti beruházás kizárólag magántőke bevonásával kerülne megvalósításra, ezért az Önkormányzat nem rendelkezik koncepcióval az épületet illetően.

111

2. Képes Géza Általános Iskola Rekonstrukciója A hagyományos szerkezetű fölszint + 2 emelet szintszámú épület rekonstrukcióját tervezik. A projekt megvalósítása során az épület külső-belső felújítása mellett, elvégzik annak hőtechnikai rekonstrukcióját és komplex akadálymentesítését is.

112

3. Kikelet tagóvoda rekonstrukciója A hagyományos szerkezetű földszint+emelet szintszámú lapostetős épület felújítását tervezik. A projekt megvalósítása során külső-belső felújítást, komplex akadálymentesítést és környezet rekonstrukciót hajtanak végre.

113

4. Keleti lakótelepi sportpálya és sportöltöző A városvezetés az itt található leromlott állapotú sportlétesítmények műszaki felújítását tűzte ki a projekt céljának. A területen kialakításra kerül egy a meglévő és felújítandó infrastruktúrához tartozó sportöltöző.

114

5. Panelprogram folytatása A blokkos és paneles építési móddal készült többszintes lakóházak hőtechnikai rekonstrukcióját tervezik. Homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzatok hőszigetelése.

115

Indikatív projektek költségbecslése Gazdaságélénkítés és turizmusfejlesztés



Projekt kód


K1-1

Kereskedelmi és bevásárló központ. Pláza megvalósítása

K1-2

Képes Géza Általános Iskola rekonstrukciója

530 000 000,00

K1-3

Kikelet tagóvoda rekonstrukciója

13 300 000,00

K1-4

Keleti lakótelepi sportpálya, sportöltöző

85 600 000,00

K1-5

Panelprogram további folytatása

946 000 000,00 0,00

Összesen

1 031 600 000,00

543 300 000,00


0,00


Megnevezés

Összeg


30 000 000,00


35 000 000,00

Magánbefektetések

-


574 953 367,00


639 953 367,00


1 574 900 000,00

Többlet/Hiány

-934 946 633,00

116

5.4.5


A területet jelentős mértékű magántulajdonú ingatlanállomány jellemzi. Az itt tervezett fejlesztések elsődleges célja az Alkotmány úttal párhuzamosan elhelyezkedő kertvégek fejlesztési lehetőségének megteremtése, a beépíthetőség kialakítása. A végbemenő fejlesztések eredményeként a területen megnövekszik a lakóingatlanok száma, mely a betelepülő népesség igényit elégíti ki. Ugyanakkor az utcák egybe nyitásával, valamint rendezésével vonzó és esztétikus lakó-pihenő övezet alakítható ki. Ezek a részeredmények támogatják a város tematikus céljának meghatározott élhető városkép kialakítását. Az itt tervezett fejlesztések:

117

1. József Attila köz megnyitása A Kisfaludy és Alkotmány utca között elhelyezkedő József Attila közmegnyitását tervezik. a projekt megvalósítása során útépítési, előközművesítési és közvilágítás kiépítési munkákat végeznek el.


118

119

3. Bérlakások fejlesztése Az önkormányzat több, leromlott állapotú lakóingatlant tervez műszakilag korszerűsíteni, majd azokat bérlakás céljára hasznosítani. A projekt nagyban hozzájárulna a nehéz helyzetben lévő lakosság lakáshelyzetének stabilizálásához.

Indikatív projektek költségbecslése


K2-1

József Attila köz megnyitása

41 300 000,00

K2-2


87 600 000,00

K2-5

Bérlakások fejlesztése

Összesen



Projekt kód



265 000 000,00 0,00

128 900 000,00

265 000 000,00

0,00

120


Megnevezés

Összeg


45 000 000,00


35 000 000,00

Magánbefektetések

-


-


80 000 000,00


393 900 000,00

Többlet/Hiány

-313 900 000,00

121

5.4.6


Jelentős mértékben önkormányzati tulajdonú forgalomképes, fejlesztésre szánt területek helyezkednek el itt. (A legjelentősebb területek itt találhatóak) A helyi településrendezési szabályozással lehetőség nyílik magánerős terület-fejlesztések végrehajtására is. A terület a város turisztikai irányú fejlesztésének színhelye. Itt lehetséges a strandfürdő fejlesztése, mely további turisztikai szolgáltatással egészíthető ki. A szálláshely-szolgáltatás és az egészségügyi-wellness fejlesztési irányvonalak hatékonyan bővítik a turizmus városi lehetőségeit, ezáltal a gazdaságfejlesztés színterévé válhat a városrész. Az akcióterület utcái: Alkotmány út - Rákóczi u.- Dózsa GY út. lehatárolásában az uszoda strand, hőközpont Az akcióterületen tervezett fejlesztések:

122

1. strandrekonstrukció A meglévő avult állagú, használaton kívüli strandfürdő fejlesztését tervezik. A projekt megvalósítása során új fogadó és szociális épületet alakítanak ki, valamint új úszómedencéket, élménymedencéket, termálmedencéket építenek, megújul a belső sétányhálózat, továbbá csúszdaparkot alakítanak ki. Intenzív zöldfelületi rekonstrukciót hajtanak végre és egy jóléti tavat alakítanak ki.

123

2. Kemping kialakítása A projekt magában foglalja a kemping területének kialakítását, területrendezését, csakúgy, mint a bográcsoló helyek és a központi vizesblokk kialakítását.

3. Városi szabadidőpark kialakítása A projekt célja a Városi Szabadidőpark kialakítása az erdei iskola mögötti területen.

124

4. Kraszna menti turisztikai projekt A projekt célja a város turisztikai kínálatának növelése színvonalas, magas hozzáadott értékű szolgáltatások nyújtása révén. Ennek megfelelő, többfunkciós turisztikai komplexum kerülne itt kialakításra.

125

5. Zöldfelület fejlesztés A projekt megvalósítása során elvégzik a meglévő növényzet szükség szerinti ritkítását, játszószerek felújítását, cseréjét, kihelyezését, játszószerek alatti esésvédelmi felület felújítását, kialakítását, a sétányok felújítását, igény szerint térburkolattal történő ellátását, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását, új fák ültetését, utcabútorok felújítását, cseréjét, kihelyezését.

126


127

Indikatív projektek költségbecslése Projekt kód



K3-1

Strandrekonstrukció

1500000000

K3-2

Kemping kialakítása

42000000

K3-4 K3-5 K3-6 K3-7

Városi Szabadidőpark kialakítása "Kraszna" menti turisztikai projekt Zöldfelület fejlesztés és rekonstrukció



0

0

115000000 210000000 315500000


Összesen


87600000

1752000000

518100000


Megnevezés

Összeg


250 000 000,00


30 000 000,00

Magánbefektetések Folyamatban lévő beruházások

1 200 000 000,00 -


1 480 000 000,00


2 270 100 000,00

Többlet/Hiány

- 790 000 000,00

128

5.4.7

Déli városrész D1 jelű akcióterület

Mátészalka ezen részén az alapellátást kiszolgáló infrastruktúra jelenléte érzékelhető. Leginkább a közösségi funkció kap hangsúlyt, ugyanakkor a közlekedés fejlesztése ennek hatékonyságához elengedhetetlen. Jelenlegi állapotában a csapadékvíz-elvezetés megoldatlannak tekinthető. A területen jellemző a nagy kiterjedésű önkormányzati ingatlanvagyon. Az itt tervezett beavatkozások legfőképp a közlekedési infrastruktúrát érintik, mely hatással van az esztétikus és funkció-gazdag város kialakítására. Az akcióterület utcái: Meggyesi u., Zöldmező u., Arad u., Tóth Árpád u. által Körülhatárolt köztemető, illetve annak bővítménye Az akcióterületen tervezett fejlesztések a következők:

129

1. Temető bővítés A projekt célja a meglévő köztemető területének déli irányba való bővítése, új kerítés építése, valamint új parcellák kijelölése.

130

2. kerékpárút kialakítása A projekt megvalósítása során a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében új kerékpár utak megvalósítását tervezik.

3. Z

131

4. Zöldterület fejlesztés és rekonstrukció A projekt megvalósítása során elvégzik a meglévő növényzet szükség szerinti ritkítását, játszószerek felújítását, cseréjét, kihelyezését, játszószerek alatti esésvédelmi felület felújítását, kialakítását, a sétányok felújítását, igény szerint térburkolattal történő ellátását, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását, új fák ültetését, utcabútorok felújítását, cseréjét, kihelyezését.

Az indikatív projektek költségbecslése

132



Projekt kód


D1-1

Temető bővítés

86 800 000,00

D1-2

Zöldfelület fejlesztés és rekonstrukció

58 850 000,00

D1-3


87 600 000,00

Összesen

0,00



0,00

0,00

233 250 000,00


Megnevezés

Összeg


20 000 000,00


15 000 000,00

Magánbefektetések

-


20 000 000,00


55 000 000,00


233 250 000,00

Többlet/Hiány

-178 250 000,00

133

5.4.8

Déli városrész D2 Jelű akcióterület

Jellemzően közösségi funkciók, nagy kiterjedésű önkormányzati tulajdonú ingatlan-állomány. A közlekedés fejlesztése elengedhetetlen. A megvalósuló fejlesztések eredményeként növekszik a város gazdasági potenciálja, továbbá a hatékonyabb közlekedési infrastruktúra pozitívan befolyásolja az itt kínált szolgáltatások eladhatóságát. Az akcióterület utcái: A Meggyesi u. déli oldalán elhelyezkedő vásártér területe A területen tervezett fejlesztések:

134

1. Piac-vásártér rekonstrukciója, funkcióbővítés. A területen az Önkormányzat a Piactér felújítását tervezi, mely magában foglalja az új kerítés és új árusító asztalok elhelyezését, valamint a térburkolat megújítását.

135

2. kerékpárút kialakítása A projekt megvalósítása során a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében új kerékpár utak megvalósítását tervezik.

136

3. Zöldterület fejlesztés és rekonstrukció A projekt megvalósítása során elvégzik a meglévő növényzet szükség szerinti ritkítását, játszószerek felújítását, cseréjét, kihelyezését, játszószerek alatti esésvédelmi felület felújítását, kialakítását, a sétányok felújítását, igény szerint térburkolattal történő ellátását, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását, új fák ültetését, utcabútorok felújítását, cseréjét, kihelyezését.

137



Projekt kód



D2-1

Vásártéri piac rekonstrukció

115 000 000,00

D2-2

Kerékpárút kialakítása

87 600 000,00

D2-3

Zöldterülte fejlesztés és rekonstrukció

58 850 000,00

Összesen

115 000 000,00



0,00

0,00

146 450 000,00


Megnevezés

Összeg


20 000 000,00


15 000 000,00

Magánbefektetések

-


10 000 000,00


45 000 000,00


261 450 000,00

Többlet/Hiány

- 216 450 000,00

138

5.4.9

Nyugati Városrész NY1 jelű akcióterület

A városrész Mátészalka középfokú oktatásának központja, több középfokú, jelentős oktatási intézmény található a területen, melyek jelentős hatást gyakorolnak a város vonzáskörzetére. Az intézmények fejlesztése a város érdeke, hiszen az oktatással jelentős időszakos migráció célpontjává válik a város. Az akcióterület utcái: Arany János u., Arany János köz, vasúti pályatest A területen tervezett fejlesztések:

139

1. Zöldfelületek, terek rekonstrukciója A projekt megvalósítása során elvégzik a meglévő növényzet szükség szerinti ritkítását, játszószerek felújítását, cseréjét, kihelyezését, játszószerek alatti esésvédelmi felület felújítását, kialakítását, a sétányok felújítását, igény szerint térburkolattal történő ellátását, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását, új fák ültetését, utcabútorok felújítását, cseréjét, kihelyezését.

140


141

3. Városi Sporttelep fejlesztése A projekt megvalósítása során elvégzik a gyepes, salakos, aszfalt burkolatú pályák, futópálya felújítását, korszerűsítését, lelátó, ülőhelyek kialakítását, területet feltáró térburkolt sétányok kialakítását, MHSZ lőtér területén extrém gördeszka- görkorcsolya pálya létesítését, központi épület kialakítását, bővítését, korszerűsítését, korszerű játszókerti rész kialakítását, felnőtt, nyugdíjas korosztály számára kültéri fitnesz, eszközök, játékelemek (sakk, teke stb.) elhelyezését, park bútorok kihelyezését,térvilágítás kiépítését, jelenlegi beton kerítés cseréjét, egységes, városképi arculathoz illeszkedő kerítésrendszer kialakítását, pályák kapui mögött labdavédő kerítés kialakítását, meglévő zöldfelület rekonstrukcióját, degradálódott gyep- és cserjefelületek felújítását.

142

4. Középfokú oktatási intézmények rekonstrukciója A hagyományos szerkezetű földszint+emelet szintszámú lapostetős épület felújítását tervezik. A projekt megvalósítása során külső-belső felújítást, komplex akadálymentesítést és környezet rekonstrukciót hajtanak végre.

143




Projekt kód


NY1-1

Zöldfelületek, terek rekonstrukciója

38 140 000,00

NY1-2


87 600 000,00

NY1-3

Városi sporttelep fejlesztése

174 600 000,00

NY1-6

Középfokú intézmények rekonstrukciója



446 200 000,00

Összesen

0,00

300 340 000,00

446 200 000,00

0,00


Megnevezés

Összeg


-


-

Magánbefektetések

-


1 287 909 594,00


1 287 909 594,00


776 540 000,00

Többlet/Hiány

511 369 594,00

144

5.4.10 Nyugati Városrész NY2 akcióterület A város ipari, gazdasági központi területe. Ezen akcióterület része az Ipari Park, mely jelentős mértékben betelepült, benépesült. A teljes körű infrastruktúra áll rendelkezésre. Magas árbevételű és nagy foglalkoztatási arányú multinacionális cégektől a kisvállalkozásokig megtalálható a teljes gazdasági szegmens. Az iparterületek felület-fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, a tartalék területek növelésére a helyi szabályozásban kijelölésre került a fejlesztési terület. Az akcióterület utcái: Baross László u., Arany János sor., Arany János u., Meggyesi u. Az akcióterületen tervezett fejlesztések: 1. Ipari park területének mennyiségi fejlesztése Az Önkormányzat a meglévő ipari park nyugati irányba való bővítését tervezi. A projekt megvalósítása során út terület bevonását, valamint a szükséges előközművesítési munkákat végzik el.

2. Inkubátorház és képzési központ továbbfejlesztése A projekt megvalósítása során Inkubátorház és Képzési Központ továbbfejlesztését hajtják végre. 145

146

3. Kerékpárút kialakítása. A projekt megvalósítása során a biztonságos kerékpáros közlekedés érdekében új kerékpár utak megvalósítását tervezik.

147


Projekt kód NY2-1 NY2-2 NY2-3

Projekt megnevezése Ipari Park területének fejlesztése, infrastrukturális bővítése Inkubátorház és Képzési Központ továbbfejlesztése




353 000 000,00 345 000 000,00

Kerékpárút fejlesztése

Összesen


87600000 353 000 000,00

87 600 000,00

345 000 000,00

0,00


Megnevezés

Összeg


100 000 000,00


10 000 000,00

Magánbefektetések

-


424 688 256,00


534 688 256,00


785 000 000,00

Többlet/Hiány

-250 311 744,00

148

5.5

Akcióterületek rangsorolása

A városban lehatárolt akcióterületek közül el kell különíteni a Mátészalka északi és déli városrészben található szegregált területek helyreállítását. Ezek a fejlesztések kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak. A város helyzetének és stratégiai célkitűzéseinek vizsgálatakor megállapítható, hogy a stratégia jövőbeli eredményei a városközpontban és a nyugati városrészben végrehajtandó fejlesztésekre a legérzékenyebbek. A városközpont funkció-bővítése jelentős hatással van a város összes többi területére, ezáltal a leghatékonyabban itt végezhetők a várost átfogóan érintő fejlesztések. A városközpont fejlesztése növeli Mátészalka turisztikai potenciálját, ugyanakkor a városba betelepülni szándékozók számára is jelentős hajtóerőt képvisel. A letisztult, egységes városkép a lehetséges üzleti befektetők számára is kedvező. Az itt tervezett forgalom-mentesítés hozzájárul a város szolgáltatatásainak jobb elérhetőségéhez, ezáltal a kistérségben erősödik Mátészalka központi szerepe, valamint a közlekedés megoldása révén javul a városi vállalkozások helyzete. Mátészalka másik fejlesztési szempontból fontos helyszíne a Nyugati városrész szakképzési központja, mely a városi középfokú oktatási intézményeket foglal magába. Az intézmények javuló szolgáltatás-színvonala növeli a város presztízsét a térségben, ezáltal növekszik az oktatás miatt a városba látogatók száma, ezáltal a város térszervező ereje szintén növekszik. Az oktatási intézmények és az ipari park vállalkozásai közt kialakuló szinergiák a két ágazat fokozott fejlődését eredményezheti, így szükség van az eddig is sikeres ipari park fejlesztésére. A fentiek alapján összefoglalható, hogy a város prioritásai közt a városközpont problémáinak megoldása és a szegregátumok erkölcsi értékének feljavítása emelkedik ki leginkább. Ezek után sorrendben az Oktatás feltételrendszerének javítása, valamint az ipari park fejlesztése szükségszerű. A stratégiában vázolt többi fejlesztés megvalósítása a rendelkezésre álló források mennyiségének függvénye, valamint a megvalósítás sorrendje erősen függ az előrébb priorizált fejlesztések megvalósulásától.

149

5.6

Stratégia koherenciája, konzisztenciája

5.6.1

Stratégia koherenciája

A célrendszer tervezése során lényeges szempont volt, hogy minden esetben a városrészek adottságaiból és lehetőségeiből indultunk ki. Kerültük a nem illeszkedő funkciók betelepítését arra nem alkalmas városrészekbe, ahol ez csak alacsony költséghatékonysággal megoldható, továbbá a város egészét nézve korlátozott hatékonysággal bír. Ennek érdekében minden esetben külön elemeztük az egyes városrészek lehetőségeit, még akkor is, ha a városrész lakossága jelentéktelen a többi területhez képest. A legsúlyosabb hiányosságok megoldását mindenhol prioritásként kezeltük. A város méretéből kifolyólag egyközpontú. Ennek megfelelően a várost és a kistérséget kiszolgáló városi funkciók elhelyezkedése a városközpont adottsága. Ezek külső területekre való kiszervezése, esetleg duplikálása a város méretéből és a funkciók városon belüli megközelíthetőségéből kifolyólag nem indokolt. A városközpont a jövőben is megőrzi majd a városi funkciók ellátásának privilégiumát. Új funkció kialakítására nem kerül sor, mindössze a jelenlegi funkciók minőségi fejlesztését tervezi a város a funkció-bővítő városrehabilitáció keretein belül. Ez különösen igaz a várost érintő stratégiai funkciók, mint például az oktatás fejlesztésére. Ennek ellenére a belváros fejlesztése folyamán növekszik majd a gazdaságosan kihasználható üzlethelyiségek száma, növekszik a vendéglátóhelyként hasznosítható ingatlanok tömege, így a fejlesztések ezen része mennyiségi fejlesztésnek tekinthető. Fontos kiemelni, hogy a város nem tervezi funkciók elhagyását. A városközpont fejlesztése a gazdasági és turisztikai potenciál növelése esetében meghatározó. A városközpont jelenlegi állapotában nem vonzó, nincs egységes városkép. Ezek hiányában a város turisztikai fejlesztésére fordított források alacsony hatékonyságúak. 5.6.2

4.5.2 Stratégia illeszkedése a környezeti állapothoz

Az integrált városfejlesztési stratégia minden városrész esetében a környezeti állapot megtartásával, illetve, ahol lehetőség van, annak fejlesztésével számol. Ezért a városban tervezett beavatkozások egyetlen esetben sem eredményezik a környezeti állapot érzékelhető leromlását. Az esetek többségében ennek ellenkezője állítható: a város átfogó céljai közt szerepel a városi élet élhetőbbé tétele, melynek alapvető feltétel a lakosság természeti környezetbe való visszahelyezése. Ennek érdekében a város több pontján zöldövezeti fejlesztés valósul meg. A környezeti állapotra jelentős hatással van a városközpontot érintő forgalom-mentesítés, mely a város közlekedési hálózatának következetes átalakítását igényli, hogy a külső városrészek ne érzékeljék a növekvő forgalomterhelés aránytalanul negatív hatásait. A város jelenlegi úthálózatával, illetve annak kis mértékű fejlesztésével ez megoldható. A városban található telített ipari park okozta környezetszennyezés az ide települt iparágak miatt nem jelentős, a lakosok számára nem érzékelhető. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a városban tervezett fejlesztések hosszútávon nem eredményezik a környezeti állapot érzékelhető leromlását, ezzel ellentétben annak fejlesztését tűzte ki célul. 150

5.6.3

Stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz

Mátészalka Város Képviselő-testülete a 214/2009. (XI.26.) KT. számú határozatával elfogadta Mátészalka Város településfejlesztési koncepcióját. Ennek előzményeként a város 2008-ban a településrendezési tervek átdolgozását kezdeményezte, amelynek első lépéseként született meg a fent említett koncepció, amely a településrendezési terv teljeskörű felülvizsgálatának megalapozására szolgál. A koncepció szakértői csapatmunka keretében az érdekeltek bevonásával több szervezet véleményét és javaslatát kérve, valamint a város meglévő programjait alapul véve készült. A 2003-2004-ben készített kistérségi átfogó területfejlesztési stratégia és program, valamint a város hosszútávú településfejlesztési koncepciója a gazdasági-társadalmi változások miatt átgondolásra szorult, a fejlesztési célok átrendezését követeli a célok elmélyültebb és határozottabb körvonalazásával. Az integrált városfejlesztési stratégia (továbbiakban: IVS) a koncepcióban meghatározott célok, feladatok lebontását tartalmazza, annak térbeli, időbeli kereteit megszabva, figyelembe véve a felmerülő költségeket. Az IVS az előzetes akcióterületi terv szerinti városrész tagolással, rövid-, közép-és hosszú távú koncepciót figyelembe véve határozza meg a fejlesztési célokat. A hosszú távú fejlesztési célok meghatározó elemei: -A népességmegtartó képesség növelése -A szociális biztonság folyamatos fenntartása -A regionális fejlesztési irányokhoz hangolt kitörési irányok meghatározása -A városképi karakter és értékek védelme, európai színvonalú új értékek létrehozása, az eltérő lakóterületekhez illeszkedő építési-szabályozás kialakítása A középtávú fejlesztések, koncepció közül kiemelten kezeli a: -közlekedésfejlesztési -közmű- és környezetvédelmi -zöldfelületi rendszer megőrzése és fejlesztése célokat A fejlesztés központú elképzeléseket, abban megfogalmazott célokat: - ipar területén a gazdaság modernizálását, helyi adottságokhoz mérten - népességmegtartó képesség növelése - szociális intézményhálózat korszerűsítése - oktatás középszintjének fejlesztése - kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások vonzerejének erősítése

151

Az IVS figyelembe veszi a rövidtávú fejlesztési elhatározásokat, így a: -mezőgazdaság, vidékfejlesztést -idegenforgalom növelését -városközpont fejlesztését -zöldfelületi rendszer megőrzése, és fejlesztése céljait. A településrendezési program jellegű meghatározások összhangban állnak az akcióterületi tervi fejlesztési törekvésekkel. A szakmai előkészítés, nemzetközi, országos, térségi és kistérségi összefüggések áttekintése tükrében ad választ a településfejlesztési koncepcióra a stratégia. Alapvető gondokra, feladatokra ad választ: - munkanélküliség csökkentése - munkahely hiány kezelése - fiatal értelmiségek megtartása - munkanélküliség kezelés keretében továbbképzések, átképzések, szervezése - humánerőforrás fejlesztése - szociális ellátás - szociálpolitika - nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, alapfokú, középfokú képzésre, valamint lépéseket tesz felsőoktatás megteremtésére (INKUBÁTORHÁZ) -intézmények fejlesztése, A koncepció helyzetelemzésére alapozva figyelembe veszi az erősségeket, gyengeségeket, kitörési lehetőségeket, ezekre ad választ a tervezett és a már folyamatban lévő projekteken keresztül. -

Vállalkozások szolgáltatások növelése,

-

Idegenforgalom növelése, (Rendezvénytér, Fényes napok)

-

Túrizmus fejlesztése,

-

Hulladékkezelés,

-

Csatornázás, belvíz elvezetés,

-

Úthálózati hiányosságok pótlása,

-

Kerékpárutak fejlesztése, mivel a városi utazások 16 %-a kerékpárúton történik, főként a szegregációs területekről Északi, Keleti városrész.

-

Parkolási gondok megoldása, mérséklése,

-

Élhetőbb környezet, zöldfelületek fejlesztése, megőrzése,

-

Rekreációs tevékenységek, (kerékpárút, strand, sportpálya) sportolási területek, 152

-

Lakosságszám megtartása, növelése,

-

Ecsediláp, Holtszamos turisztikai vonzerejének kihasználása, természeti értékek megőrzése,

-

Fedett uszoda működik

-

Ipari park található, nemzetközi iparvállalatok működnek.

-

Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a város.

-

Kistérségi igazgatási szerep alapfokú, és középfokú oktatás,

-

egészségügyi ellátás. Figyelembe veszi a koncepció alapján lehetőségeket:

-

kistérségi rendszer hatékony működtetése érdekében források biztosítása,

-

turizmus alternatív formái,

-

gyógy-thermál és kerékpáros turizmus népszerűségének növekedése,

-

befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt, azok kiszolgálása,

-

biológiai, ökológiai gazdálkodás termékei iránt kereslet növekedése,

-

Ecsediláp rehabilitációja,

-

M-3-as utópálya, M 49-es gyorsforgalmi út kiépítése,

-

Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó kiépítése, 5.6.4

Stratégia illeszkedése a településrendezési tervhez

Mátészalka Város Önkormányzata a 26/2005. (IX.30.) rendeletével fogadta el a Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet. A jelenleg is hatályos rendezési terv egy-egy telektömböt érintve több estben is módosításra került. A város 2008-ban elhatározta, hogy a módosítani fogja településrendezési eszközöket megfelelve a gazdasági, társadalmi változásoknak, melynek első lépéseként elfogadásra került a korábban említett településfejlesztési koncepció. Az új koncepció számos elemét átvette a 2003-2004 évben meghatározott priorításoknak. Alapvetően elmondható, hogy jelentős településszerkezeti változásokat nem igényelnek az egyes akcióterületeken megvalósítandó városfejlesztések. A meglevő területfelhasználási egységek területének növelésével , határainak változásával jár a városfejlesztés megvalósítása. A korábbi módosítások a városfejlesztési céloknak való megfelelést szolgálták. Az IVS alapvetően a meglévő értékekre erősségekre épít, azok fejlesztését tűzi ki célul az élhetőbb város, környezet kialakítás, kistérségi szerepkör erősítése szempontjából alapvetően a gazdaságélénkítést megcélozva. Szabályozási tervet érintően az egyes telektömbök területfelhasználása nem változik, inkább a beépítési mutatók tekintetében történek változások (beépítési mód, építménymagasság, városépítészeti karakter).

153

A meglévő épületállomány esetében azok felújítása, más, új funkció adása történik a társadalmi igényeknek, központi igazgatás változásainak megfelelően. A nyomvonal jellegű építmények utak, utak fejlesztése, csapadékvíz elvezetés helyigénye alapvetően szerepelnek a szabályozási terven. Összességében elmondható,hogy az IVS a településrendezési eszközökkel, tervekkel összhangban van, ezt igazolják a már folyamatban lévő projektek, beruházások, illetve sok eleme nem igényel rendezési terv módosítást pl: zöldfelületek kialakítása, megújítása. VÁROSKÖZPONTI AKCIÓTERÜLET A fejlesztések összhangban vannak településrendezési tervvel, a módosítások már korábban megtörténtek, illetve folyamatban vannak. o Belvárosi forgalomcsillapított sétáló övezet kialakítása, o Gyermek egészségügyi központ fejlesztése, o Belváros forgalomcsillapítása o Strandfürdő fejlesztése, o Fogyatékkal élők nappali ellátására szakosodott intézmény, o Kerékpárút fejlesztése, o Zöldfelületek arányának növelése, o Parkolóhelyek számának növelése, o Piaccsarnok építése, o Civil ház megvalósítása, ÉSZAKI AKCIÓTERÜLET A fejlesztések összhangban vannak településrendezési tervvel. o Óvoda rekonstrukciója és épület-korszerűsítése, o Zöldterület fejlesztés és rekonstrukciója, o Csapadékvíz gerinchálózat fejlesztések, o Kerékpáros sáv kialakítása, o Gyalogos közlekedési felületek rendezése, KELETI AKCIÓTERÜLET A fejlesztések összhangban vannak településrendezési tervvel, a módosítások már korábban megtörténtek. A strandfürdő későbbi fejlesztése, újabb területek bevonását igényli, amelyek miatt szükséges módosítania rendezési tervet. o Képes Géza Általános Iskola rekonstrukciója, o Kiekelt Tagóvoda homlokzat-rekonstrukciója, akadálymentesítése, 154

o Salakpályák korszerűsítése, o Strandfürdő rekonstrukciója, o Kemping létrehozása, o Városi szabadidőpark kialakítása, o Erdei iskola kialakítása, o Egészségügyi és Wellnes-központ kialakítása, o Kerékpárutak kialakítása, o Zöldterület fejlesztése és rekonstrukció, DÉLI AKCIÓTERÜLET A fejlesztések összhangban vannak településrendezési tervvel, a módosítások már korábban megtörténtek, illetve folyamatban vannak. o Kerékpárút kialakítása, o Zöldfelületek arányának növelése, o Temető bővítés, o Piac és vásártér rekonstrukciója, funkcióbővítése, o Helyi szabályozással megteremtésre került a lakóövezeti fejlesztés lehetősége, a bevonható területek kijelölésre kerültek. NYUGATI AKCIÓTERÜLET A fejlesztések összhangban vannak településrendezési tervvel, a módosítások már korábban megtörténtek, illetve folyamatban vannak. Nagy beruházások esetén szükség lehet újabb iparterületek kijelölésre, amelyek rendezési terv módosítást igényelnek.

o Középfokú oktatási intézmények rekonstrukciója, o Városi sporttelep fejlesztése, o Kerékpárút kialakítása, o Zöldterület fejlesztés, o Csapadékvíz gerinc-hálózat kialakítása, o Ipari park területi fejlesztése, o Inkubátorház és Képzési Központ funkcióbővítése,

155

5.7

Anti-szegregációs célrendszer

5.7.1

Az Anti Szegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései

Az Anti Szegregációs Stratégia fő célkitűzései az alábbiak szerint fogalmazható meg. A lakóövezetben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezet vonzó legyen az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára. A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, hogy törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A szegregált területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat tervez, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetésének elősegítése, a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt, re integrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Az általános cél egyrészről, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a Város szövetébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára. A roma társadalom tagja úgy érzik, hogy megbecsüléshez nem jutnak, segítséget kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai - alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet - a lakóterületen élők esetében súlyosnak mondható. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak - pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás. A tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni. Az Anti Szegregációs stratégiai fejlesztési céljának eléréséhez 7-8 évre vonatkozó 4 tematikus célokat alkottunk az alábbiak szerint:

 Kitörési lehetőségek biztosítása  Szociális és jövedelmi helyzet javítása  A városrész élhetőségének fejlesztése

156

A lakóövezetekben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezetek vonzóak legyenek az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára.

Alapinfrastruktúrák fejlesztése

Közösségi terek kialakítása és fejlesztése

Egészségi mutatók javítása

A lakásminőség javítása, további lakóingatlanok kialakítása

Munkaerő piaci re integráció

Szemétlerakó helyek bővítése, illegális szemétlerakók felszámolása

A városrész elérhetőségének fejlesztése

Szociális és jövedelmi helyzet javítása

Foglalkoztathatóság javítása

A tanulás , képzés átképzés lehetőségeinek biztosítása

Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása

Kitörési lehetőségek biztosítása

Kitörési lehetőségek biztosítása A tematikus cél az alábbi konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: 1. Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége 2. A tanulás, képzés átképzés lehetőségeinek biztosítása Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása: Meg kell erősíteni a kompetencia fejlesztés területeit, nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyenge tanulmányi teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. Tovább kell folytatni az önkormányzati intézménynél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések megvalósítását: pedagógusok probléma-specifikus továbbképzése; pedagógusok átképzése (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógus, logopédus területeken); speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismereti, életvezetési, problémamegoldó, előítélet kezelő, dráma-pedagógia, projektmódszer); kompetenciaalapú oktatás megszervezése, bevezetése, gyakorlati alkalmazása; új tanulásszervezési technikák alkalmazása a tanulás folyamatában; 157

a tanulók tanulás-módszertani felkészítése; interaktív tanulási technikák megtanítása, IKT fejlesztés; együttműködési technikák megismerése, és elsajátítása a szülő – gyermek pedagógus tekintetében; pályaorientáció és kapcsolatrendszer kialakítása a középfokú intézményekkel; mentorprogram megismerése, és minél szélesebb körű alkalmazása a tanulói lemorzsolódás megakadályozása érdekében, a szegregációmentesség biztosítása a továbbiakban is. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése érdekében: Az iskola igazgatója a 1994. évi MKM rendelet 39. D, 39. E, valamint a 11/2007-es OKM rendelet alapján alakítja ki az osztályokat, ahol a HHH tanulók aránya megfelel a jogszabály előírásainak, biztosítva a szegregációmentességet. Az iskola pedagógusai kidolgozták az Integrációs Pedagógiai Rendszer tartalmi szabályozását, tantárgyi kompetenciafejlesztéseket, közösségfejlesztési módszereket, a felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni lehetőségeit, melynek keretében Együttműködés történik o

óvodával,

o

szülői házzal,

o

Gyermekjóléti Szolgálattal,

o

Pedagógiai Szakszolgálattal,

o

Védőnői hálózattal,

o

Kisebbségi Önkormányzattal,

o

civil szervezetekkel.

Folytatni kell a nem szakrendszerű oktatás (5-6. évf.) a 4. évfolyamos kompetenciamérést és az 5. évfolyam tanév eleji diagnosztikus mérést. Az alsó tagozatos tanulók továbbra is iskolaotthonos oktatási rendszerben tanulnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára sikeres pályázatokat kell folyamatosan benyújtani. A hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola szabadidős programokat biztosít. Az SNI tanulók rehabilitációs fejlesztésben részesülnek. 158

A tehetséges hátrányos helyzetű tanulók az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, kedvezményben részesülnek. A Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos, esetleg veszélyeztetett körülmények között élő tanulók preventív ellátása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló programban. Az Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa segíti a BTM tanulók iskolai sikerességét. A fejlesztő pedagógusok segítik a részképesség-hiányos, vagy tanulásban lemaradó tanulókat. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások segítik a tanulók haladását. A szakkörök, tanulmányi-és sport versenyek a tehetséggondozást szolgálják. A minőségi oktatás hozzáférése, a tanórán kívüli programok egyaránt biztosítottak minden tanuló számára. Mátészalka közoktatási esélyegyenlőségi programjában több feladatot is meghatározott. Egyebek mellett intézkedéseket kell foganatosítani arra, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű tanulók képzési területén az iskolák megfelelő szakmai és technikai háttérrel rendelkezzenek. A következő időszakban meg kell vizsgálni a középiskolai intézményekben, hogy a továbbtanulás szempontjából milyen a hátrányos, és halmozottan hátrányos tanulók eloszlása. A cél, hogy ezek a tanulók is minél nagyobb számban, a 18 éves korig tartó tankötelezettség végéig vegyenek részt a középiskolai oktatásban. Az arányokat közelíteni kell egymáshoz valamennyi intézményben. Cél, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is vegyenek részt a szakkörökön, tanórán kívüli programokon, ösztöndíjprogramokban. A programokat a továbbiakban is ismertetni kell az érintettekkel. Az országos kompetencia-méréseken a lakóterület iskoláinak teljesítménye átlag fölötti, az intézményeknek elemezni kell az eredményeket, külön figyelmet fordítva a HH/HHH tanulók kompetencia-méréseinek eredményeire, szükség esetén külön intézkedési tervet kell kidolgozni. A lakóterületen az iskola minden évben pályázat útján igényelt és működtet integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást, hasonló támogatások felkutatása, igénylése mindenképpen fontos lépés lenne az esélykülönbségeket redukáló úton. Szükséges a bemeneti mérés: az elsős tanító az elsőbe induló hátrányos helyzetű gyermekeknél felmérné az elsődleges szocializációs hiányt, és azt, hol lehet a tanulási folyamatban zavarra számítani. A fejlesztő pedagógus szeptembertől egyéni fejlesztési tervet dolgozna ki, majd háromhavonta vizsgálná a haladást. Támogatói, mentori szolgáltatással életútkövetést kell végezni a tanulás folyamata alatt, ezzel teremthető meg a sikeres előmenetel, nyomon követhető a lemorzsolódás, annak okainak vizsgálata, és a következtetések levonása. A tanulás lehetőségeinek biztosítása Roma oktatási, felzárkóztató program (népismeret, kommunikáció-fejlesztés, szocializáció-fejlesztés, képességfejlesztés), és a szaktantárgyi felzárkóztatás (tanoda program). A célja, hogy az általános iskola után minél nagyobb arányban tanuljanak 159

tovább a romagyerekek, akár az érettségit, akár szakmát adó intézményben. A gyermekek mellett azonban segíteni kell a családokat is olyan fejlesztő programokkal, amelyek elősegítik a családtagok jövedelemszerző tevékenységének a javulását, ez az egészségi állapot és az önbecsülés javulását is magával hozhatja. A városi szegregátumban élők társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében, átfogó átképzési, képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Ennek egyik eszköze lehet a lakosság folyamatos tájékoztatása, és városrészi fórumok rendezése, amelyek egyik feladata kell, hogy legyen a területekre beköltöztetendő alacsony státuszú családok befogadásának előkészítése. Kifejezetten, társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükségese képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon. Szociális és jövedelmi helyzet javítása A tematikus cél négy konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: 1. Foglalkoztathatóság javítása 2. Munkaerő piaci re integráció 3. A lakásminőség javítása, új lakóingatlanok kialakítása 4. Egészségi mutatók javítása Ezeket az alábbiakban részletezzük. Foglalkoztathatóság javítása A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, erősíteni kell a humánkapacitásokat, és a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás lenne. Az egyéni érvényesülést gátló tényezők egyike ugyanis a telepszerű környezeti hatások, amelyek a fiatalokra hosszabb távon rossz hatással vannak. A foglalkoztatottsági helyzet elemzését, a célok és feladatok összefoglalását tartalmazza – a gazdasági élet szereplőivel történt előkészítő munka lezárásaként elfogadott – az ebben az évben elfogadott Foglalkoztatási Paktum. A Paktum célja: megismerni és megismertetni a térség foglalkoztatási helyzetét, nehézségeit, a munkanélküliség okait 160

a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseinek, céljainak összehangolása a pénzügyi források, foglalkoztatási célok koordinálása a foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása Munkaerő piaci re integráció A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, valamint a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet. A szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszicho szociális zavarok kezelésében. A feladatok között kell, hogy szerepeljen a konfliktuskezelés, az elhelyezkedésben való segítés, a munkaképesség visszaállítása. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, ha kell a folyamatba, segítőként beavatkozhat a segítő. A programot alapítványok, egyesületek hozhatják létre a Munkaügyi Központ támogatásával. A forrást a programokhoz ROP és OFA pályázatain lehet megnyerni. Mátészalka városában az Ipari Park jelenlegi beépítettsége 80%. A város megteremtette az infrastrukturális feltételeket az Ipari parkba történő betelepülésre. A jövőben a város olyan cégek betelepülését támogatja amelyek részt vállalnak a szegregátumban élők képzésében és foglalkoztatásában. Erre vonatkozóan programot dolgoz ki 2010. december 31-ig. A hátrányos helyzetűek, a szegregált területen lakók foglalkoztatási helyzetének javítása céljából Mátészalka Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen, földhasználati lehetőséget is nyújt, segítve az ilyen irányú munkát végzők pályázati lehetőségeinek felkutatását és az eszközök beszerzésére irányuló pályázást. Lakásminőség javítása Az alacsony státuszú lakosság számára, különösen az 1. szegregátumban élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának, és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével és új lakóingatlanok kialakításával. A szociális város rehabilitációs programban a lakóterületeken a lakóépületek felújítása, közművesítéssel új építési telkek kialakítása, részben a közvetlen működtetés feltételeinek biztosítása, részben pedig energiahatékonysági szempontból, a megfizethetőség, az alacsonyabb rezsiköltségek az elérendő cél. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú komplex folyamat. A város költségvetési lehetőségeit tekintve jelenleg reálisan az elérendő cél, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet felújítása révén. Erre az önkormányzat a rendelkezésre álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben képes. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy az alacsony komfort fokozatú lakásban élők szegregátumból történő elköltözését támogatja, segíti, a megüresedett lakást felújítja, komfort fokozatát növeli és csak ez után költöztet be a 161

lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. Erre vonatkozó konkrét programot 2010. december 31-ig az önkormányzat kidolgozza és elfogadja. Egészségi mutatók javítása A foglakoztathatósághoz szorosan kacsolódik a roma emberek egészségi állapota is. Ugyanis a betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nem csak a korral, nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. A roma emberek szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett rossz körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért, a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenek előtt gazdasági és szociális feladat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy készüljön egy felmérés a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. A lakóterületen élők erősen szegregált környezetben élnek, a lakhatási körülmények, károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerő piaci helyzetüket. Az itt élők nincsenek tisztában életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, felvilágosító támogatásra, hanem iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük, amelyek a jobb egészségkultúrának az előfeltételei lennének. A városrész elérhetőségének javítása A tematikus cél három konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: Közösségi terek kialakítása és fejlesztése Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók felszámolása, alapinfrastruktúrák fejlesztése o utak aszfaltozása o járdák, kerékpárutak építése o buszmegállóhelyek korszerűsítése Közösségi terek kialakítása és fejlesztése A város élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Ehhez azonban be kell vonni a lakóterületen élőket, a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába. Célszerű civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása Az elemző részben feltárt problémáknak megfelelően a városgazdálkodásnak felül kell vizsgálnia a jelenlegi szemétgyűjtők helyét és az indokolt helyeken számukat bővíteni kell. A lakóövezetben található illegális szemétlerakó helyeket a kisebbségi önkormányzattal közösen fel kell számolni, a Roma polgárőrség pedig, megalakulása után segít, hogy ez ne forduljon elő. Alapinfrastruktúrák fejlesztése A tervek szerint a szegregátumokban több zöldfelület kialakítása célszerű. A parkosítással, fásítással élhetőbb területté válna a jelenlegi lakóövezet. Az előzetes 162

becslések szerint a környezetfejlesztés összköltsége 250 millió forint. Az új környezet viszont már élhető, és továbbfejleszthető lenne. A környezeti állapot változását monitoring rendszer keretében az érintett hatóságok hosszú távon figyelemmel kísérik. A városrészben a szennyvíz-csatornázási munkák befejezését követően az utak aszfaltozásra kerülnek, így ebben a városrészben az infrastrukturális feltételek jelentősen javulnak. 5.7.2

A program megvalósításának lépései

Mátészalka város „Anti-szegregációs programja”, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elválaszthatatlan része, ennek megfelelően több területen és több lépcsőben valósítható meg. A program megvalósíthatóságának alapvető feltételeinek megteremtése érdekében az Önkormányzat testülete vállalja, hogy: komplex pályázatot nyújt be a „Szociális Város rehabilitáció” megvalósítása érdekében. A Szociális Város Rehabilitációs pályázatba következetesen beépíti és forrásokat rendel a szegregáció további növekedésének megállítása és a fokozatos felszámolás feltételeinek biztosítása érdekében, folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli, rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban, melyek: o

A közoktatási esélyegyenlőségi terv és intézkedés dokumentuma,

o

A települési esélyegyenlőségi terv,

o

A foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv,

o

Anti-szegregációs terv.

az alacsony státuszú lakosságot valós munkaerő-piaci igényekre épülő képzésekbe, átképzésekbe folyamatosan bevonja, az alacsony státuszú népességhez tartozók a normál, elsődleges munkaerőpiacra való be-, és visszajuttatását kiemelt feladatként kezeli, a Város Önkormányzata létrehoz egy esélyegyenlőségi referens státuszt és a megfelelő szakembert a Polgármesteri Hivatal rendszerében foglalkoztatja, vállalja, hogy az IVS-ben és az ASZT-ben rögzített elveknek megfelelően minden eszközzel segíti, hogy a szegregátum statisztikai mutatói a szociális város rehabilitációt követően javuljanak. Az Önkormányzat megvizsgálja, hogy az IPR programban továbbra is részt vesz, oktatási intézményei pályázatot nyújtanak be a támogatás elnyerése érdekében. A program megvalósításának általános feltételeinek megteremtése biztosítja az alábbi tematikus célkitűzésekhez tartozó tevékenységek megvalósítását 163

5.7.3

A program megvalósításának területei Kitörési lehetőségek biztosítása

o Támogató, mentori hálózat kiépítése 2010-tól. Felelős: Mátészalka Város Önkormányzata o Óvodába be nem íratott gyermekek felmérése Felelős: a családgondozó segítségével a város óvodai egységei. o Bemeneti (iskolaérettséggel összefüggő) mérés az első osztályosok között, felzárkóztatás 2009-tól. Felelős: óvodai egységek. o A Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a lakóterületről származó gyerekeket oktató iskolák pedagógusai közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése 2009-tól kezdődően. Felelős: Polgármesteri Hivatal. o A mentori tevékenység, tanulócsoportok működtetése 2011-től kezdődően csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat segítségével egy közösségi tér kialakulna. Megközelítőleg három-négy millió forintból a lakóterület mellett megvásárolható és felújítható lenne egy ingatlan erre a célra, ennek feltételeit 2010-ig kell megteremteni. Felelős: Polgármesteri Hivatal. o Fejlesztő pedagógusok további alkalmazása a HHH gyerekeket oktató intézményekben. Felelős: Önkormányzat döntése alapján az oktatási intézmény. o A pedagógia programok hatékonysága érdekében programot készít és pályázati úton forrást biztosít roma pedellusok, dajkák, családi koordinátorok alkalmazására, és folyamatos képzésére. o A szegregált területen élők és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében: 1. Az Önkormányzat felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a város területén működő civil szervezetekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal vizsgálják meg a célcsoporthoz tartozóknak a felnőtt képzésbe, át és szakképzésbe vonásának lehetőségeit, különös tekintettel a Lépj egyet előre II. Program nyújtotta lehetőségekre. 2. Alakítsanak ki erre vonatkozó folyamatos együttműködést, dolgozzák ki a felnőttképzésekről, át és szakképzésekről szóló folyamatos információszolgáltatás, tájékoztatás, népszerűsítés eszközeit és módszereit és ezek minél hatékonyabb célzását a célcsoporthoz tartozók körében. 3. Ezen együttműködésben alkossák meg a fentiek legalább évenkénti értékelését, nyomon követését. Összességében alkossanak a fentiekre vonatkozó akciótervet. Határidő: 2010 Felelős: Romaügyi referens o A Programot alkotó munkacsoport megvizsgálja és előkészíti egy helyi Tanoda Program kialakítását, amely –a fentieken túlmenően- lehetőséget teremt a HH-HHH általános és középiskolás gyermekek tanórán kívüli, személyes támogatására iskolai sikerességük elősegítése érdekében.

164

Lakás felújítási program Az Önkormányzat által koordinált szociális város rehabilitáció keretében biztosítani kell a településrész megújulását, az önkormányzati bérlakások felújítását. Felelős: Polgármesteri Hivatal. Szociális és jövedelmi helyzet javítása Foglalkoztathatóság javítása Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ, az önkormányzat Szociális Csoportja és civil szervezetek (pl. CKÖ) együttműködésével fel kell mérni a lakóterületen élő munkanélküli és inaktív lakosság helyzetét, képzettségét, foglalkoztathatóságát, erre épülve pedig Szociális szolgáltatási koncepciót kell aktualizálni, felelőst kell rendelni hozzá, aki gondoskodik végrehajtásáról és a program előrehaladásának monitorozásáról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek. Cégek betelepülésének ösztönzése az Ipari Parkba. Munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzése o A munkaügyi központ, illetve civil szervezetek együttműködésében megvalósuló kísérleti programokat kell kidolgozni és megvalósítani a már több éve nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci re-integrációjára. o Felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a civil szervezetekkel alkosson akciótervet a munkaképes korú alacsony státuszú lakosok elsődleges munkaerő-piaci integrációjának/re integrációjának előmozdítása érdekében, támogató szolgáltatások (állásfigyelés, kísérés, képzésbe vonás, mentorálási feladatok) és lépések útján. Határidő:2010 dec 31 Felelős: Családsegítő Központ o A szociális támogatások folyósításával párhuzamosan ösztönző mechanizmusokat kell kidolgozni és működtetni, amelyek a rendelkezésre állási támogatás helyett a rehabilitáció és a munkaerőpiac felé irányítják a célcsoport tagjait. Felelős: Polgármesteri Hivatal Forrás: OFA, ROP o Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, ennek keretében fel kell mérni a lakóterületen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni, valamint fel kell mérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben munkaerőhiány van. o A hátrányos helyzetű roma fiatalok és felnőttek szegregációja elleni küzdelemhez a forrást a TÁMOP program adhatja, amely pályázati lehetőséget nyújt többek között a roma munkaerő-piaci részvétel javítására is. o Mátészalka Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen földhasználati lehetőséget is nyújt. Lakásminőség javítása o Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretein belül valósítható meg 2009-tól kezdődően folyamatosan, Felelős: Polgármesteri Hivatal. 165

A szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozás ösztönzése

o

o A romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú területek felújítása: időponttól függően. A lakóterületen élők egészségi állapotának, életminőségének javítása o Egészségképen alapuló egészségstratégia készítés. Az egészségképhez szükséges adatokat össze kell gyűjteni és elemezni, erre alapulva tervet kidolgozni. o

Egészséget támogató környezet kialakítása.

o

Közösségi akciók erősítése.

o

Egyéni készségek, jártasságok fejlesztése.

o Egészségügyi ellátórendszer újabb, megelőző hangsúlyainak megteremtése. Ingyenes szűrés a szegregált területen élők között. Felelős: Polgármesteri Hivatal a CKÖ-vel koordinálva és az alapellátás. A városrész élhetőségének fejlesztése Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése 4.3.5. fejezetben rögzített indikatív projektek megvalósításával érhető el. 5.7.4

Mobilizációs program

A mobilizációs programnak kettős célja van. Egyrészt a szegregációs helyzetelemzés alapján az Északi lakóterületen, mint célterületen élő és a rehabilitációs program által érintett alacsony státuszú lakosság kiköltözésének az integrációs alapelvet követő megoldását teszi lehetővé, másrészt a város egész területére érvényes mobilizációs elvként kezelendő, amely lehetővé teszi a jövőbeli lehetséges szegregálódási folyamatok megakadályozását is a város egész területén. A mobilizációs program alapelve A város egész területén, de különösen az alacsony státuszú lakosságot koncentráló részeiben a különböző okból felmerülő lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsődleges szempontnak a bérlők számára megfelelő elhelyezést tekinti, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy ne termelődjenek újra, vagy ne jöjjenek létre újabb szegregátumok a város területén. A mobilizáció során érintett családok helyzetének vizsgálata Mivel a lakások leürítésénél elsődleges szempont a bérlők megfelelő elhelyezése, ehhez egyéni szintre lebontott vizsgálat szükséges, melybe be kell vonni a segítő-támogató intézményeket, szervezeteket (Családsegítő Központok, Gyermekjóléti Szolgálat, Kisebbségi Önkormányzatok stb.) A szegregátumok esetében az egyéni szintre lebontott vizsgálat mellett a szegregációs folyamatok mélyebb feltárása szükséges átfogó helyzetelemzés segítségével (kiket érint a program, hány családról van szó, milyen az összetételük, milyen elképzeléseik vannak, saját erőből mit tudnának vállalni, milyen erőforrásokkal rendelkeznek). A pontos helyzetfeltárás érdekében a város, összhangban a szociális város rehabilitációs pályázatra történő felkészülésre minimum 300 családot érintő felmérést készít a szegregált területen élők körében, melynek eredményei beépülnek az IVS-hez kapcsolódó kiegészítő programokba. 166

Lakáscsere standardok és alternatívák A lakáscsere történhet a bérlő másik bérlakásba történő elhelyezésével, figyelembe véve az anyagi teherbíró képességeit, a családnagyságot, az egészségügyi és szociális körülményeiket. Történhet a bérleti jog pénzbeli megváltásával, mely esetben a bérlő maga oldja meg a lakhatását, pénzügyi forrásként bevonva az önkormányzat anyagi hozzájárulását is. A pénzbeli térítés nem lehet kényszerítő eszköz. Történhet egyéb olyan módon is, ami a bérlő számára a megfelelő megoldást nyújthat. A lakáscsere során a város az alábbi elvek betartását és preferálását szorgalmazza: A kiköltöző családok integrált lakókörnyezetbe kerülnek és a mobilizáció nem termeli újra vagy nem növeli a szegregációt A speciális helyzetű lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének törvényes keretek közötti rendezése. Maradási szándék támogatása a lakáscsere során, amely növelheti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét. Az Anti Szegregációs szemlélet és tevékenység a város működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek biztosítására a város 2009/2010-ben átfogó helyzetelemzést készít, átvilágítja és szükség szerint módosítja az önkormányzati rendeleteket, valamint az intézmények és szolgáltatások működésének keretet adó szabályokat. A jövőben valamennyi helyi rendelkezés és intézkedés megalkotásakor horizontális szempontként érvényesíti a szegregáció megakadályozásának követelményét. A feladatok koordinálására a Polgármesteri Hivatal létrehozza az esélyegyenlőségi referens státuszt. A foglalkoztatás, elsősorban hátrányos helyzetű emberek, hajléktalanok munkavállalásának elősegítése céljából a város a jövőben támogatja egy szociális szövetkezet létrehozását, civil szervezet(ek)kel történő együttműködésben. Ezzel a város a helyi közösségszervezés kiteljesedéséhez is hozzá kíván járulni. Óvodai ellátás terület szükséges intézkedések A fenntartó a védőnői hálózattal együttműködve ösztönzi a szülőket a beíratásra. Az önkormányzat a védőnői, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak bevonásával felméri az óvodába nem járó óvodáskorúak számát, társadalmi hátterét, és intézkedési tervet készít a HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekek teljes körű óvodai elhelyezésére. A teljes körű nyilvántartást 2009. december 31-ig elkészíti. Általános iskolai képzés területén szükséges intézkedések Magas a gyógypedagógiai tagozaton oktatott tanulók száma. A szakértői bizottságnál szorgalmazni kell ennek felülvizsgálatát, és eredménye alapján az integráltan oktatható tanulók számára biztosítani kell a normál tantervű oktatást, ezt követően mentorálással segíteni kell a tanulók visszaintegrálását. Folytatni kell a HHH-s tanulók integrált oktatását, nevelését. Ennek érdekében a pedagógusokat megfelelő módszertani képzéssel, a szakmai szolgáltatókkal való együttműködés alapján tovább kell képezni. A HHH tanulók felzárkóztatása, személyre szóló speciális fejlesztése érdekében az Önkormányzat Tanodát hoz létre. Az országosan elterjedt és ismert Tanoda program beindítása sajátos nevelési, felzárkóztatási módszerek és eszközök alkalmazásával, az 167

iskolai és szabadidős tevékenységek összehangolásával, a kisebbségi szubkultúra figyelembevételével, a közösségépítés lehetőségeit kihasználva elősegíti az iskolai lemorzsolódás csökkentését, a HHH tanulók továbbtanulási útjainak erősítését. Középiskolai képzés területén szükséges intézkedések Támogatni kell a hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók érettségit adó képzésbe jutását. Ennek érdekében ösztönözni kell, hogy a már működő Arany János programba roma diákok is jelentkezzenek, az önkormányzat számukra plusz ösztöndíjat biztosít Igény szerint szélesíteni kell a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. roma felnőttek felnőttoktatási programban való részvételét. A feladat teljesüléséről az esélyegyenlőségi referens évente beszámol a képviselő testületnek. Meg kell vizsgálni a „második esély” típusú oktatás bevezetésének lehetőségét. A Rajtkő Akció meghonosítása, a középiskolába be nem jutott tehetséges roma fiatalok mentorálása a középfokú oktatásba kerülésük elősegítése céljából. Egyéb intézkedések Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által kezdeményezett program végrehajtása során a roma gyerekek és fiatalok iskolai pályafutását folyamatosan segíti mentoruk, aki a középiskola végéig, illetve a felsőoktatásba való bejutásig támogatja őket. A mentor munkája kiterjed a szülőkkel és az iskolával való állandó kapcsolattartáson túl arra is, hogy életvezetési, valamint tanulás módszertani segítséget nyújt a gyermekeknek. A program bevezetésének a feltétele, olyan szponzorok, bankok, stb. felkutatása, amelyek az iskolával kötött szerződés keretében vállalják, hogy előteremtik a többletforrásokat, a plusz órákhoz, ingyen tankönyvhöz, ingyen ebédhez, számítógéphez, stb. Ezen feladatok megvalósulásáért felelős: esélyegyenlőségi referens. A források a 2009. évi költségvetés, illetve a pályázati lehetőségek függvényében alakulnak. A város önkormányzata a továbbiakban kötelezi magát arra, hogy a jövőben a fejlesztési és város rehabilitációs programokat úgy alakítja ki, hogy azok nem eredményezhetik sem Mátészalkaban, sem Mátészalkaon kívül az alacsony státuszú lakosok koncentrációját, szegregációját. Mátészalka Önkormányzata ugyancsak kötelezi magát arra, hogy a fejlesztési és a város rehabilitációs programok során biztosítja és érvényesíti az alacsony státuszú lakosok integrált – és városon belüli – elhelyezését. Az Anti-szegregációs tervben rögzített intézkedéseket Mátészalka Önkormányzata a jelenlegi szegregált területen – térben is fókuszálva - elsődlegesen kívánja alkalmazni. Mátészalka Önkormányzata vállalja, hogy az ASZT-ben foglalt intézkedések végrehajtását a partnerség elve alapján folyamatosan egyezteti a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, - a partnerség nem csupán a CKÖ-re kell, hogy irányuljon, hanem minden a programban érintett intézményre, szervezetre - ezzel is biztosítva a társadalmi szervezet részvételét a feladatok megoldásában.

168

5.7.5

Indikátorok, monitoring

A lakóterületen tervezett szociális beavatkozások eredményeit hosszabb időtávban, elsősorban a KSH népszámlálási adataira építve, 10 évente célszerű mérni és értékelni. A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg a definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok értékelése. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követését egy monitoring rendszer létrehozásával van megalapozva. Ennek a rendszernek a működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amelynek tagjai: a programok megvalósításában résztvevő szervezetek képviselői, CKÖ-t, családsegítő szolgálat, önkormányzat. Az átfogó cél indikátora: A lakóterületen élők átlagos életkorának és az egy főre jutó jövedelmük szorzata. A specifikus célok indikátorai: a lakóterületen élő családokból származó gyerekeknek a kompetenciamérés olvasási-szövegértési és matematikai-természettudományos teszteredményeinek átlaga és a város összes tanulójának átlagos értékei közötti különbség, a rendszeres munkajövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-14 évesek aránya. Az operatív célok indikátorai: tanulási segítségnyújtásban részesített általános iskolai és középiskolai tanulók száma; bemeneti mérésben résztvevők száma; a korábban munkanélküli vagy inaktív státuszúak közül a foglalkoztatásban elhelyezkedett lakóterületen lakók száma, legalább hat hónapig foglalkoztatásban lévők között; a rehabilitációs programokban résztvevők közül sikeresen elhelyezkedett roma lakóterületen lakó, korábban inaktív emberek száma; a félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokban lakó 0-14 évesek száma.

169

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Szegregátum 2020

Szegregátum 2017

Szegregátum 2013

Szegregátum 2009

Megnevezés

lakóterület 2009

A szegregátum indikátor mutatóinak terezett alakulása

70,2

76,9

70,2

60,0

49,0

1,5

0,7

1,5

3,0

4,0

61,1

67,3

61,0

58,0

55,0

79,7

82,1

75,0

72,0

68,0

43,2

52,1

45,0

42,0

40,0

20,8

25,1

21,0

19,0

17,0

25,1

26,0

25,1

24,0

22,0

46,0

51,2

48,0

45,0

40,0

15,3

16,7

16,0

15,0

14,0

170

171

5.7.6

tervezett beavatkozások időbeni ütemezése.

Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendő cél megfogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős megnevezése

Meglévő vállalkozások munkaerő igényének feltérképezése

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal

Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat, amelyek alacsony végzettségűek foglalkoztatását is tudják biztosítani, illetve a hiányszakmák felmérése

Önkormányzat, munkaügyi központtal együttműködve

Pénzügyi forrás

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor

ESZA

2010. január

Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte

ESZA, Munkaügyi Központ

folyamatos

„Lépj egyet előre!” program beindítása, évente 30 fő bekapcsolódik a programba

a

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében

„Lépj egyet előre!” vagy hasonló ESZA típusú pályázati program beindítása

Önkormányzat, a munkaügyi központtal együttműködve, CKÖ, családsegítő központ

Roma lakosságon belüli munkanélküliség

Csökkenjen a roma lakosságon belüli inaktivitás Emelkedjen a matematikai és szövegértési kompetencia Könnyebbé váljon a különböző területeken élők számára a szociális ügyek intézése

A lakóterületen lévő vállalkozások ösztönzése a roma lakosság foglalkoztatására

Önkormányzat

Önkormányzati költségvetés

folyamatos

Csökken a munkanélküliek száma a romák körében

Szakértő segítségével kidolgozása

Iskolák intézményvezetői

Önkormányzati költségvetés

2009. december 31.

2 év alatt mérhető emelkedés a program alapján

Családsegítő Szolgálat önkormányzattal együttműködve

Önkormányzati költségvetés, ESZA forrás

folyamatos

Szociális ügyek egyszerűsödése,

Kompetencia mérés eredményei Szociális intézésének nehézségei

ügyek

program

Családgondozók aktív kapcsolattartása a szociálisan rászoruló családokkal, tájékoztatás,

172

B. Középtávú (3 év alatt elérendő) célkitűzések Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendő megfogalmazása

cél

Intézkedés leírása Térségi Integrált Szakképzőben, valamint a Munkaügyi Központ által minél több olyan képzés indítása, amely 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve, illetve hiányszakmák képzése, külső civil képzésben tapasztalattal rendelkező akreditált szervezet bevonása A felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése arra, hogy alacsony végzettségűeket is foglalkoztassanak, együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat és a vállalkozások között



Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás

3 éven belül

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, hiányszakmák képzésének elindítása

ESZA, pályázatok

3 éven belül

Legalább 40-50 fő alacsony végzettségű személy elhelyezkedése

3 éven belül

3 éven belül nő a továbbtanulók aránya

3 éven belül

Lakások komfortjának növekedése


Pénzügyi forrás

Térségi Integrált Szakképző Intézet, Munkaügyi Központ, romaügyi referens

Önkormányzati és helyi vállalkozások, non profit szervezetek

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére

Alacsony iskolázottságú munkaerő elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb arányú elhelyezkedés

Általános iskolából tovább tanulók aránya

Nőjön a továbbtanulók aránya

Ösztöndíj nyújtásával ösztönözni a továbbtanulást

Önkormányzat, iskolák vezetői

Északi lakóterületi lakások minőségének javítása

WC-k kialakítása, közösségi tér kialakítása

CKÖ-vel közösen felmérni a igényeket, a lakók ösztönzése az egészségesebb környezet megteremtésére

Önkormányzat, CKÖ

GOP

Önkormányzati költségvetés és pályázati források Önkormányzati költségvetés, ROP, ESZA pályázati forrás

173

Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendő megfogalmazása

cél

Intézkedés leírása


Pénzügyi forrás



Önkormányzat

-

6 éven belül

Legalább egy ilyen 2030 főt foglalkoztató cég betelepítése

6 éven belül

Zöldfelületek kialakulása, aszfaltozott utak kialakítása a Északi lakóterületen

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb számú elhelyezkedés

Bővülő ipari parkba ösztönözni kell olyan cégek betelepülését, amelyek alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatását is tudják biztosítani

Északi Lakóterület melletti szemétlerakó terület rekultivációja

Élhetőbb, aszfaltozott kialakítása

A tereprendezésbe, fásításba, aszfaltozási munkákba bevonni az ott élőket

parkosított, terület

Önkormányzat

174

6 Stratégia megvalósítása 6.1

Ingatlangazdálkodási terv

Az akcióterületenként elkészített ingatlangazdálkodási terv melléklete összefoglalóan tartalmazza a forgalomképes és forgalomképtelen, önkormányzati tulajdonú ingatlanok beazonosító adatait, a tulajdoni jelleget (kizárólag önkormányzati, vagy vegyes tulajdon), a hosszú távon az önkormányzat kezelésében tartandó ingatlanok jegyzékét, az esetlegesen indokolt funkcióváltozásokat, és az értékesíteni kívánt ingatlanok körét. Az értékesítendő ingatlanok körének megállapításakor figyelembe vettük azt a tényt is, hogy egy épületegyüttesben lehetnek forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanok. A fejlesztéssel érintett ingatlanok többsége jelenleg korlátozottan forgalomképes intézményi funkciót betöltő épület, amely azonban funkcióváltást követően egyes esetekben a képviselőtestület döntésének függvényében forgalomképessé tehető. A forgalomképtelen ingatlanok is a városfejlesztés, a városüzemeltetés céljait szolgálják, hiszen ezek elsősorban közösségi funkciók ellátásának területei. Erre az ingatlankörre természetesen nem a bevételszerzés lehetősége, hanem a működési, fejlesztési források megteremtése a jellemző. Az egyes városrészek ingatlanvagyonát és az egyes fejlesztésekhez szükséges ingatlanvásárlásokat, valamint a potenciális értékesítéseket az alábbiakban egy-egy rövid alfejezetben elemezzük.

Városközpont Ingatlangazdálkodási szempontból legértékesebb ingatlanai.

a

Városközpontban

vannak

az

önkormányzat

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) végrehajtása során ezen ingatlankörből az önkormányzat ingatlanokat nem kíván értékesíteni. A Városközpontban megvalósítandó fejlesztések a közlekedésfejlesztésen, tér- rekonstrukción és épület-felújításon túl újonnan kialakítandó, közösségi funkciót ellátó intézmények létrehozására is kiterjednek. A megvalósításhoz szükséges ingatlanok megszerzése ingatlanvásárlás útján megtörtént. A Kossuth utcán elhelyezkedő Zsinagóga ugyan nem az önkormányzat tulajdonát képezi, de a 2097-ig biztosított használati jogra tekintettel, a rekonstrukció megvalósítása ingatlanvásárlást nem tesz szükségessé. 175

Északi Városrész Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) végrehajtása során ezen a területen meglévő ingatlankörből a Jubileumi Park szomszédságában lévő, önkormányzati tulajdonú építési telkeket kívánja értékesíteni az önkormányzat. A városrészben tervezett fejlesztések megvalósításához minden terület önkormányzati tulajdonban van, ingatlan vásárlása nem szükséges. A Kalmár utcai Eszterlánc Tagóvoda átépítése folyamatban van, már megnyert pályázati forrás felhasználásával. A hivatásforgalmú kerékpárút megépítéséhez a terület önkormányzati tulajdonban áll. A megvalósítás érdekében a közeljövőben elkészítendő pályázatok beadásával biztosítható pályázati forrás.

Keleti Városrész A városrész fejlesztéséhez nagyrészt rendelkezésre állnak a szükséges ingatlanok. A strandfürdő és kemping területe önkormányzati tulajdonú. A strandfürdő fejlesztéséhez tervezett beavatkozások magántőke bevonásával valósulnának meg. A fürdő területe mellett ingatlan értékesítéssel számolunk, illetve kereskedelmi épület építése, kialakítása terén magánbefektetőkre számítunk. Az Integrációs Városfejlesztési Stratégia (IVS) végrehajtása során már megvalósult a műfüves borítású sportpálya kialakítása, és folyamatban van a Képes Géza Általános Iskola rekonstrukciója is. E fejlesztések már megnyert pályázati források felhasználásával készülnek, akárcsak a városrészben található blokkos és paneles építési móddal készült többszintes lakóházak hőtechnikai rekonstrukciója.

Déli Városrész A hivatásforgalmú kerékpárút, továbbá az Ipari és Meggyesi út közlekedési csomópontjának kiépítéséhez a terület önkormányzati tulajdonban rendelkezésre áll, ingatlan vásárlásra nincs szükség, és nincs olyan ingatlan, amelyik értékesítésre kerülhetne az önkormányzati vagyonkörből. A hivatásforgalmú kerékpárút megvalósítása a városrészben már folyamatban van, melyhez sikerült pályázati forrást nyernie az önkormányzatnak. A Köztemető bővítéséhez a terület részben már rendelkezésre áll, de a teljes terület önkormányzati tulajdonba kerüléséhez még szükség van ingatlanvásárlásra.

176

A városrészben ingatlan értékesítéssel nem, de a városi piac bérleti díjával számolunk.

Nyugati Városrész A városrészben tervezett fejlesztések megvalósításához minden terület önkormányzati tulajdonban áll. Az önkormányzat az Ipari Park területén lévő ingatlanokat értékesíteni kívánja, és egyúttal az Ipari Park bővítéséhez további területek tulajdonjogának megszerzését tervezi. Az ipari parki ingatlanok kialakítását követően az önkormányzat azokat szintén értékesíteni kívánja. Az Ipari Parkban található, kezdő vállalkozásokat segítő Inkubátorház és Képzési Központ bővítését a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvánnyal egyeztetett módon tervezzük megvalósítani. 6.2

Stratégia pénzügyi megvalósíthatósága

A stratégia pénzügyi megvalósíthatóságát az alábbi források biztosítása teszi lehetővé. Az ingatlanok értékesítéseknél és bérleti díj bevételek tervezésénél a várható piaci tendenciákat vette alapul az önkormányzat. Az elnyerhető támogatásoknál számítunk egyrészről vissza nem térítendő és visszatérítendő JESSICA típusú forrásokra. A legnagyobb kihívást a közel 5 milliárd Ft támogatás bevonása jelenti. A város elmúlt 10 évben megvalósult tőkebefektetései, a jelentős mértékű infrastruktúra, gazdasági és turisztikai potenciálfejlesztések azonban megalapozottá teszik ezen elvárásokat.

Megnevezés

Összeg


565 000 000,00


250 000 000,00

Magánbefektetések

1 200 000 000,00


5 076 709 340,00


5 803 799 752,00


12 078 015 000,00

Többlet/Hiány

-4 986 205 660,00

177

6.3

Nem fejlesztési célú tevékenységek bemutatása 6.3.1 Gazdasági program bemutatása A közszolgáltatások színvonala, a városkép rendezettsége, a városüzemeltetés minősége mellett a fejlesztések javítják Mátészalka vonzerejét, lakóinak életminőségét. A belváros megújító program kertében kiemelt feladat a város legforgalmasabb és legtöbb szolgáltatást nyújtó részének fejlesztése, melynek keretében elsődleges cél az építészeti arculat javítása, a közterületek rendezése, karakteresebbé tétele, és a közlekedési rendszerek átszervezése javítása. Kiemelt önkormányzati fejlesztések: - Területi korház rekonstrukció, új tömb megépítése - Iparosított technológiával épült lakások energiatakarékos felújjítása - Belváros megújítási program - Ipari Park infrastruktúra fejlesztése, területének bővítése - a fedet uszoda építéséhez kapcsolódó fürdő-rekonstrukció, a gyógyvízhasznosítást szolgáló egészségturizmus irányába történő fejlesztés - Csapadékvízelvezető-hálózat építése, felmérés és tervek alapján meghatározott sorrendbe ütemezve - Közszolgáltatási intézményfejlesztés 6.3.2 Tervalku A tervalku intézményét, bár nem ilyen elnevezéssel, de hasonló tartalommal az ingatlangazdálkodási, ingatlanfejlesztési munkák során már alkalmazták a feladatot ellátó önkormányzati szervezetek. A város céljait megvalósító magánberuházások esetében, a tárgyalások során, a felek érdekeit figyelembe véve születtek meg az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések. A tervalku intézményét alkalmazzuk azokban az esetekben is, amikor a város lakóterületi részében működő vállalkozások, ipari parkba történő telepítésének a részleteit pontosítjuk. A Városrendezési Terv ugyanis úgy rendelkezik, hogy a lakóövezetben az ipari jellegű vállalkozások 2012-ig működhetnek. 6.3.3 Marketing Stratégia

Mátészalka jelenleg nem rendelkezik átfogó marketingstratégiával. A város még nem készítette el a turisztikai fejlesztési koncepcióját, amely meghatározza a város, mint turisztikai termék célcsoportjait termék és szolgáltatás, illetve meghatározza a fejlesztési szükségleteket. A turisztikai koncepció része a kommunikációs terv, mely meghatározza azokat az eszközöket és lépéseket, mely a turisztikai vonzerő növelésének eszköze. A turisták azonban csak az egyik célcsoportot jelentik. A városnak legalább még két- három további célcsoportra integráltan kell kidolgoznia marketingtervet: (1) a városban lakók („jelenlegi vevők”), (2) a várost a jövőben lakóterületi célpontul választó beköltözők („potenciális vevők”), (3) város vállalkozásai, (4) potenciális befektetők, betelepülők. Az átfogó marketingstratégia kidolgozása az első akcióterületi fejlesztések elindulásával 178

párhuzamosan válik feladattá. A stratégiának a következő területeket kell kidolgoznia, operatív intézkedésekre bontania: A várost érintő célcsoportok beazonosítása A várostermék meghatározása. Milyen szolgáltatások szükségesek. A várostermék árazása. Az egyes közszolgáltatások árai, helyi adókedvezmények

adók,

A várostermék fejlesztése A várostermék disztribúciója és kommunikációja. Az egyes akcióterületi fejlesztésekre külön marketingstratégia kidolgozása szükséges. Funkció-vesztett épületek beazonosítása A város tulajdonában jelenleg nincs hasznosítatlan, funkció-vesztett épület. Valamint a stratégia végrehajtása sem eredményezi ilyen épületek kialakulását.

179

6.4

Partnerség

Az IVS készítése során következetesen törekedett az Önkormányzat a széles körű partnerség kialakítására. Egyrészről az IVS készítésének időszakában rendszeresen egyeztetett a partnerekkel, másrészről bevonta a gazdaság szereplőit, a civil szervezetek képviselőit, a lakosságot a mélyinterjúk készítésével, a kérdőíves felmérésekkel, a tájékoztató fórumok megtartásával, az írott és elektronikus média eszközök alkalmazásával. Ezekről a tájékoztatókról jegyzőkönyvek készültek melyek csatolva vannak az IVS mellékleteihez. A stratégiai tervezés során számos egyeztetés történt a város képviselőtestületével, melyek lehetővé tették a fejlesztési program előzetes tartalmának kialakítását. Az egyeztetéseken az önkormányzat képviselőin túl szaktanácsadók, gazdasági szakértők, valamint építész szakemberek vettek részt, ami elősegítette a program több aspektusból (gazdasági, szociális, környezeti) történő megközelítését. Ezzel párhuzamosan egy interjúsorozat készült a város döntéshozói, intézményvezetői illetve vállalkozói körében (lásd az 4. mellékletet!). Ezt követően kvantitatív kutatást folytattunk a fejlesztési súlypontok megfelelő elhelyezése érdekében (az eredményekről lásd az 5. mellékletet!). Az interjúkba bevont személyek a város prominensei, egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, helyi politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Összességében egyetértés mutatkozott abban, hogy a legsürgetőbb teendő az infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a problémák megoldása, valamint a városközpont fejlesztése. Javaslatok hangoztak el a zöldfelületek rendezésére, valamint az eklektikus építészeti környezet rendezésére. A javaslatokat a tervezés során a szakértők beépítették a célrendszerbe, így a tematikus célok is ezeknek megfelelően alakultak. Az kvantitatív kutatás során területi (kvótás, azon belül véletlenszerű) mintavétellel választottunk ki 400 Mátészalkai polgárt, akiknek a véleményét kérdeztük a stratégiába kerülő projektekről (lásd az 5. mellékletet!). A kutatás rámutatott arra, hogy a fejlesztések találkoznak a lakosság elvárásaival, a tervezők, az önkormányzat és a lakosság elképzelései között összhang van. A kutatás lehetővé tette az egyes akcióterületek rangsorolását. Az IVS (mint az elkövetkező időszak jogszabályokban is rögzítésre kerülő tervezési dokumentum) szervesen beépül az önkormányzat tervezési rendszerébe, a hosszú távú településfejlesztési koncepciót és a rendezési tervet összekötő stratégia alkotási folyamatba. Ennek megfelelően az alábbi értékelő és egyeztető eszközök kerülnek alkalmazásra a stratégia értékelési és felülvizsgálati folyamatába: A partnerségi eszköz

A bevont partnerek

Az elvégzendő feladat

gyakoriság

Képviselő testületi ülés

Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági

Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek

Évente

180

szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői

indítása


Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői

Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése

2 Évente


Képviselők, kisebbségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési Kft vezetője, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek vezetői

Az IVS felülvizsgálata, szükséges korrekciók

3 Évente

Közmeghallgatás

Mátészalkai polgárok

Megvalósult fejlesztések, új fejlesztési projektek

évente

Lakossági kérdőíves felmérés

Mátészalkai polgárok, 400 fő

Fejlesztési projektek, programok értékelése

2 évente

Helyi újság, városi TV

Mátészalkai polgárok, szakértők

Véleményalkotás értékelés, újságcikk, műhelybeszélgetés, a fejlesztési projektekről

negyedévente

Kistérségi Társulás ülései

polgármesterek

Tájékoztatás a stratégia felülvizsgálatának eredményéről

3 évente

Kétoldalú településközi koordinációs ülések, találkozók

polgármesterek

Tájékoztatás, egyeztetés

½ évente

Városfejlesztési nap

Befektetők, vállalkozók, Városfejlesztési Kft képviselői, önkormányzat vezetői, az önkormányzatok és a fejlesztések irányításáért felelős minisztérium képviselői, kistérségi polgármesterek

Fejlesztési lehetőségek, befektetési projektekről tájékoztatás

évente

A partnerségi elvnek megfelelően a vállalkozók új év köszöntő fogadásán Mátészalka város polgármestere diavetítéses előadásában részletesen bemutatta az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A stratégia elkészítésének folyamatában részt vett a városi főépítész. A műemléki, műemlék jellegű épületek fejlesztésével kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal Építési és Hatósági Irodája konzultációt folytatott a műemlék felügyelet munkatársaival.

181

6.5

Megvalósítás szervezete

Mátészalka Városa 2009 októberében városfejlesztési társaságot hozott létre Mátészalkai Városfejlesztései Korlátolt Felelősségű Társaság néven. A társaság célja: Mátészalka Város közigazgatási területe fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok, a város-rehabilitációs programban szereplő projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (AT) előkészítése. A Társaság által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek: - gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlangazdálkodási tervről, - közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, - beruházás-bonyolítási és projekt-vezetési feladatokat lát el az önkormányzati városrehabilitációs fejlesztések előkészítése megvalósítása során. 1. Rendelet a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról A rendelet határozza meg a VFT működésének kereteit, jelöli ki a társaságot a városfejlesztési projekt végrehajtására, illetve határozza meg a városfejlesztési akció forrásait, bevételeit. A rendelet hatálya a rehabilitációs programban megvalósítandó fejlesztési feladatokban közreműködő szervezetekre, természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és a rehabilitációs területen lévő, a rehabilitációval érintett ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. A rehabilitációs területen megvalósítandó fejlesztések megvalósítására az Önkormányzat a Mátészalkai Városfejlesztési Kft.-t jelöli ki. A társaság kijelölése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2/A. § alapján történik. Az Önkormányzat a társasággal az egyes akcióterületekre rehabilitációs megbízási szerződést köt a Kbt. 2/A.§ában foglaltak alkalmazásával.

Az akcióterületeken ellátandó közszolgáltatási feladatok: 

településfejlesztés;



településrendezés;



épített és természeti környezet védelme; 182

A szociális akcióterületen ellátandó közszolgáltatási feladatok: 

településfejlesztés, rendezés, illetve épített és természeti környezet védelme;



közreműködés a helyi foglalkoztatás megoldásában;



közösségi tér biztosítása;



az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése;



a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.

Az akcióterületek fejlesztésének sorrendjét, valamint az ellátandó közszolgáltatási feladatok körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. A társaság az önkormányzati tulajdonú projektek megvalósítása és az ahhoz szorosan kapcsolható szolgáltatások kapcsán, valamint a jövőben tervezett fejlesztések előkészítése során az Önkormányzat nevében jár el, és az Önkormányzat nevében tesz jognyilatkozatot, míg a projekt-menedzsmenttel összefüggésben a társaság a saját nevében jogosult eljárni.

A rehabilitációs projekt forrásai: 

a rehabilitációs területen lévő, a rehabilitációs programmal érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel teljes összege,



a rehabilitációs területen lévő, fejlesztéssel létrejött ingatlanok bérbeadásából származó bevétel kiadásokkal csökkentett összege,



az Önkormányzat éves költségvetésében az e célra biztosított összeg,



pályázatok útján elnyert összegek, állami és önkormányzati szervektől kapott támogatások összege,



természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései.

Az Önkormányzat a város-rehabilitáció megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítása érdekében vállalja, hogy a projekt önrészét éves költségvetésében biztosítja. A városrehabilitációs tevékenység ellátása során keletkező bevételt az Önkormányzat köteles a városrehabilitációs feladatokra fordítani, az más célokra nem használható fel

183

Döntés és hatáskörök megosztása

V

V

Gazdaságfejlesztési elemek integrálása az ATT-be

Képviselőtestület

E

Polgármesteri Hivatal

Városüzemeltetés

IVS és Akcióterületi Terv készítése és felülvizsgálata

Szakbizottságok

Város rehabilitációval kapcsolatos feladatok De=döntés előkészítés, D=Döntés, Vh=végrehajtás, V=véleményezés, E=Előkészítés

Építési hatóság

Városfejlesztési tevékenységek Döntés Hatáskör Mátrixa Városfejlesztési Társaság

6.6

V

V

D

E

V

D

Gazdasági partnerek koordinációja

Vh

E

Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, az előkészítés és végrehajtás során

Vh

Lakosság bevonása az előkészítésbe, tájékoztatása a megvalósítás menetéről

Vh

E

Nem beruházás jellegű fejlesztések programok

E,Vh

E

A megvalósult fejlesztések fenntartása, vagy annak koordinációja

Vh

Források (pályázat, banki, befektetői) bevonásának

E, De

Vh

V

V

V

D 184

előkészítése

6.7

Ingatlanok adásvétele

E, De

Fejlesztési területek előkészítése

Vh

Közterületek fejlesztésének előkészítése, rendezése, fenntartása

De

Önkormányzati beruházások előkészítése és lebonyolítása

E, De, Vh

D

Magántőke által végrehajtott fejlesztések koordinálása

Vh

V, D

A fejlesztések nyomon követése, előrehaladási jelentések készítése, monitoring

Vh

Vh

Nyilvánosság, reklám propaganda, marketing, disszemináció biztosítása

Vh

V V,D

V

D

V

E

Vh

V

D

V

V

Vh

Vh

D

Vh

Településközi koordináció mechanizmusai

A Városfejlesztési Stratégia megvalósítása a kapcsolódó, elsősorban a kistérségi települések számára pozitív hozadékot biztosít. Ennek érdekében az IVS-t kistérségi szinten is egyeztettük. A települések közötti koordinációs mechanizmust pedig a Kistérségi Tanácsülések és a kétoldalú egyeztetések biztosítják. Az 6.3 Partnerségi fejezetben ezek az eszközök szerepelnek, így együttesen biztosítani tudják a településközi koordinációt

185

6.8

A stratégia megvalósulásának monitoringja

Az integrált városfejlesztési stratégia hosszabb távra, 7-15 évre szóló dokumentum. Ennek megfelelően a stratégia az akcióterületeken folyó fejlesztések megvalósulásával módosításra szorulhat, különösen igaz ez az akcióterületek és a fejlesztések priorizálása kapcsán. Emiatt a stratégia felülvizsgálatára időről időre szükség van. Az IVS-ben lefektetett célok megvalósulásának értékelése kettő, háromévente szükséges. Áttekintésre kerülnek a megvalósult vagy elmaradt akcióterületi fejlesztések. Értékelésre kerül, hogy a megvalósult illetve elmaradt fejlesztéseknek milyen hatással vannak a kitűzött célokra, és ha szükséges, javaslatot kell tenni a stratégia felülvizsgálatára. Az akcióterületi tervek elkészítésére a megvalósításban érintett szervezetek vezetői részvételével egy koordinációs testület kerül felállításra, amely szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a projektek megvalósítását is. A feladatok teljesítéséről évente tájékoztatja Mátészalka Város Önkormányzatának illetékes bizottságait és Képviselő-testületét. Az IVS felülvizsgálatára három évnél rövidebb időintervallumban is szükség lehet. Például a rendezési terv esedékes módosításai, valamint egyes akcióterületi programok lezárása, vagy új akcióterületi programok megkezdése előtt. Ha intézkedés válik szükségessé, az IVS módosítható. Az önkormányzati beszámolókon kívül a közvéleményt a helyi tömegkommunikációs eszközökön keresztül folyamatosan, illetve évente közmeghallgatás keretében tájékoztatni kell.

186

Indikátorok 1. táblázat Indikátor

Északi Városrész

Városközpont

megnevezése

Déli Városrész 4. Keleti Városrész Nyugati Városrész

6.9

mennyisége

mértékegysége

felújított középületek száma

db

2011 évben 2

2015 évben 4

felújított közterületek nagysága

m2

12500

16800

megépített kerékpár utak hossza

méter

150

150

új funkcióval ellátott épületek száma

db

2

5

kialakított új lakótelkek száma

db

40

110


db

1

1

kiépített út hossza

méter

210

210

új épületek száma

db

1

1

Ipari Parkba bevont vállalkozások száma

db

4

6

fejlesztési tanulmányok száma

db

1

2

közművesített ipari területek nagysága

ha

10

20

fejlesztési tanulmányok száma

db

1

2

Zöldfelület bővíése kiépített kerékpárút hossza felújított középületek száma

m2

100

200

méter

110

110

db

1

2

felújított, kiépített utak hossza

méter

0

600

kiépített kerékpárút hossza

méter

210

210

felújított, kiépített utak hossza

méter

600

1200

db

1

2


187

Mátészalka Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents